Európaföldrajza

a gimnáziumok számára

2

Tartalom

1. Európa földrajzi helyzete, határai.............................................................................3

2. Európa földtörténete, felszíne ..................................................................................5

3. Európa éghajlata, vízrajza, élővilága........................................................................7

4. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai ..................................................................11

5. Észak-Európa ........................................................................................................14

6. Franciaország ........................................................................................................19

7. Nagy-Britannia .......................................................................................................23

8. Olaszország ...........................................................................................................28

9. Közép-Európa ........................................................................................................32

10. Németország........................................................................................................34

11. Ausztria ................................................................................................................39

12. Szlovákia..............................................................................................................42

3

1. Európa földrajzi helyzete, határai

Általános adatok

o Területe: 10,5 millió km2

o Lakosság: kb. 725 millió (2003)

o Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807)

o Legalacsonyabb pont: Volga delta, Kaszpi-tenger (-28.0 m)

o Legnagyobb folyó: Volga (3531 km)

o Legnagyobb tó: Ladoga (17700 km2)

Helyzete:Az É-i és K-i félgömb kontinense. (Kis része átnyúlik a Ny-i félgömbre.)

Határai:o Nyugaton: az Atlanti-óceán,o Északon: a Jeges-tenger,o Keleten: az Urál-hegység és az Urál folyó,o Délkeleten: a Kaukázus és a Fekete-tenger,o Délen: Földközi-tenger.

Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati ötödrészét tesziki.

Felosztása:

o Észak-Európao Nyugat-Európao Dél-Európao Kelet-Európao Közép-Európa

Partvonala: tagolt

Európa területének 35%-a jut félszigetekre és szigetekre.

A félszigetekre és öblökre bontott partvonal hossza 37200 km, vagyis hosszabb, mint aháromszor ekkora területű Afrikáé.

4

Félszigetei: Szigetei: Szárazföldbe benyúlótengerei, öblei:

Skandináv-,Pireneusi-,Appennini-,Balkán-félsziget,

Izland,Brit-szigetek,Korzika,Szardínia,Szicília,

Balti-tenger,Adriai-tenger,Égei-tenger,Botteni-öböl,Finn-öböl

a) A tengervíz pusztító munkája (abrázió) mély vizű partokon1. A hullámverés a hullámok nekiütközése a magas és meredek partoknak.2. A hullámmarás a hullámzó víz által szállított törmelék koptató, csiszoló hatása.

A pusztuló partvidékek felszíni formái:

1. abráziós fülke2. abráziós terasz3. abráziós partfal (kliff),4. abráziós törmelék5. abráziós torony,6. pillérek.

b) a tengervíz építő munkája sekély vizű partokon

o A lapos, sekély vizű partokra kifutó hullámok jelentős mennyiségű törmeléket,hordalékot szállítanak a part felé. A lapos partra kifutó hullámok energiája le-csökken, a hullámok átbuknak, összeomlanak, a szállított törmeléket lerakják.

o A lerakott hordalékból turzás keletkezik.o Ha ez közvetlenül a parton épül, akkor szegélyturzás a neve.o Ha a parttól távolabb keletkezik, akkor lídónak hívják.o A lídó és a part közötti sekély vízterület a lagúna.o Ha a turzás teljesen elzár a nyílt tengertől egy kisebb-nagyobb vízterületet (pl.

öblökben), akkor rekesztőturzásról beszélünk.o Egy kisebb szigetet a parttal két oldalról összekapcsoló turzás turzásháromszö-

get alkot.o A partra ferdén kifutó hullámok a turzást vándoroltatják a part mentén, amíg egy

mélyebb vizű részhez nem ér (pl. egy öböl bejárata), ahol már nem fejlődhet to-vább, így kampószerűen elvégződik, ez a turzáskampó.

5

2. Európa földtörténete, felszíne

Ősidő

Ősmasszívumok jöttek létre. Pajzsképződésè erős lepusztulásè ásványkincsek(vasérc, nikkelérc, rézérc) a felszín közelében.Az ősi kőzetek a Kelet-Európai-síkság, a Balti-pajzs és a Cseh-masszívum területénbukkannak a felszínre.

Óidő

Jelentős hegységképződések.Kaledóniai-hegységképződés: Japetus-óceán bezáródása, Európa és Észak-Amerikaösszeütközött. Maradványai: Skandináv-hg., Brit-szigetek hegységei.

Variszkuszi-hegységképződés: központja a Francia-középhegység (Massif Central),részei: Brit-szigetek déli része, Közép-Európai-rögvidék, Urál.

Középidő

Európa nagy részén tengerelöntés volt a jellemző, jelentős üledékképződés. Tethystenger kinyílása, Pangea feldarabolódása megkezdődik, sekély tengeri üledékképződés.Atlanti-óceán kinyílása, Európa kialakulása megkezdődik.

A középidő üledékes kőzetei:homokkő, mészkő, dolomit,kősó, kőolaj, földgáz, bauxit

Újidő harmadidőszak

Eurázsiai-hegységrendszer létrejön. Részei: Sierra Nevada, Pireneusok, Alpok,Kárpátok, Appeninek, Dinári-hg., Balkán-hg., Krím, Kaukázus.

A Közép-Európai-rögvidék hegységei elnyerik a mai helyzetüket.

Barnakőszén-, földgáz és kőolajtelepek túlnyomó részének keletkezése.

6

Újidő negyedidőszak

Negyedidőszak: jelentős eljegesedés a Pleisztocénben. A Kárpátoknak csak egy részevolt eljegesedve.A jégkor teljesen átalakította Európa képét, tómedencék, morénahátságok, magas-hegységek formakincse. Pl.: Skandináv-hg. Kelet-európai-síkság, Finn-tóvidék, Né-met-, Lengyel-alföld, Alpok.

A Holocénban a folyótorkolatok előrenyomulása figyelhető meg. Kialakultak a mai fel-töltött alföldek.

Lösz keletkezése.

7

3. Európa éghajlata, vízrajza, élővilága

Éghajlat:

A kontinens nagy része az északi mérsékelt övezetben, a valódi mérsékelt övbenhelyezkedik el, egész évben a nyugati szelek hatása alatt áll.

Jelentős az óceán hatása, +5-12 °C hőmérsékleti anomáliát okoz télen a meleg ten-geráramlás. Tagolt alacsony kontinens, az óceán a kontinens belső részein is éreztetihatását.

A hegységek K-Ny-i irányúak, a nyugatias szeleknek nem állják útját, de az északi hidegszeleknek igen.

Aktív tényezők: akciócentrumok (v. klímacentrumok), ciklonok ill. anticiklonok kialaku-lásában játszanak nagy szerepet, meghatározzák Európa időjárását.

o Izlandi minimum: ciklonok kialakulása, enyhe csapadékos időjárást okoz, egészévben érezteti a hatását.

oo Szibériai maximum: anticiklonok, zord, száraz teleket okoz.oo Azori maximum: anticiklonok, száraz, meleg idő, egész évben érezteti a hatá-

sát.oo Perzsa minimum: ciklonok, csapadékos, meleg időjárás, nyáron érezteti a hatá-

sát.

Januári izoterma: DNyè ÉK irányban csökkenè Atlanti-ó. fűtő hatása.

8

Júliusi izoterma: ÉNyè DK irányban növekszikè Atlanti-ó. hűtő hatása. (kevésbéérvényesül, mint a fűtő hatás)

Csapadék:

Hat éghajlati terület alakult ki:

o tundra: főleg a kontinens É-i, ÉK-iszélén,

o szubarktikus éghajlat: ÉK-en, K-reszélesedő sávban.

o óceáni éghajlato kontinentális éghajlato nedves kontinentális éghajlato mediterrán éghajlat

9

(Az éghajlatok jellemzői az általános természetföldrajznál, az éghajlati övezetek tábláza-taiban.)

Helyi szelek:

o főn szél: meleg, száraz, alábukó.o hideg, száraz, alábukó szelek: bora (Horváto.), mistral (Fro.), nemere (Erdély).o északias hideg szelek: sirokkó (Ión-szigetek), szolánó (Ibériai-fsz.).

Vízrajz:

A tagoltság miatt nincsenek nagy vízrendszerek. Jelentős: a Duna, ill. a Kelet-Európai-síkság folyói. A leghosszabb folyó: Volga 3690 km. A terület 17%-a lefolyástalan (a Vol-ga-vízrendszere is ide tartozik.) A folyóhálózat és a tóhálózat is fiatal, a jégkorszakhozkötődik.

10

Élővilág:

A kontinens nagy része kulturtáj, az emberi tevékenység a meghatározó.

o tundra: moha, zuzmó, cserjék, fajokban szegény állatvilág.

o tajga: luc-, erdei és vörösfenyő, É-Eu-ban 40 fafaj található meg, Kanadában400. Prémes állatok, hód, jávorszarvas.

o vegyes erdők: é. sz. 60°-tól már lombos fák is megtalálhatók.

o lombhullató erdők: Ny- és Közép-Európában széles sáv, K-re vékonyodik. Töl-gyesek, bükkösök, nagy részük már történelem.

o erdős és füves puszták: sztyep, csernozjom talaj, K-re félsivatagba megy át.

o mediterrán keménylombú erdők: nagy részét kiirtották, bozótos növényzet:macchia, terra rossa talaj.

o

11

4. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

Jelenleg 27 tagállama van az Európai Uniónak. Ezek a csatlakozási dátumukkal:

1. Ausztria (1995)2. Belgium (alapító tag: 1952/58)3. Bulgária (2007)4. Ciprus (2004)5. Csehország (2004)6. Dánia (1973)7. Észtország (2004)8. Finnország (1995)9. Franciaország (alapító tag: 1952/58)10. Görögország (1981)11. Hollandia (alapító tag: 1952/58)12. Írország (1973)13. Lengyelország (2004)14. Lettország (2004)15. Litvánia (2004)16. Luxemburg (alapító tag: 1952/58)17. Magyarország (2004)18. Málta (2004)19. Nagy-Britannia (1973)20. Németország (alapító tag: 1952/58)21. Olaszország (alapító tag: 1952/58)22. Portugália (1986)23. Románia (2007)24. Szlovákia (2004)25. Szlovénia (2004)26. Spanyolország (1986)27. Svédország (1995)

12

Az EU kialakulásában szerepet játszó tényezők:

- Földrajzi fekvés, eltérő adottságok és erőforrások. Az adottságok kihasználásá-nak lehetősége az együttműködés során. Pl. Német – Francia vas- és acélipar össze-fonódása → Ruhr-vidéki kőszén, lotaringiai vasérc.

- A gyorsabb gazdasági fejlődés lehetősége: nemzeti piacok átlépése → nagyobbmennyiség előállítása, üzemméret növekedés, fokozott specializáció (szakosodás) →olcsóbb, versenyképesebb termékek előállítása.

- Politikai okok a II. világháború után:o az USA nyomasztó gazdasági, politikai fölényének növekedése,o a Szovjetunió fenyegető katonai ereje,o a gyarmatbirodalmak elvesztése, együttműködésre ösztönözte a térség országa-

it.

- A kutatás és fejlesztés, az infrastrukturális fejlesztés költségeinek megoszlása.

Az együttműködés legfontosabb területei:

- Közös vámpolitika: Belső vámok és a mennyiségi korlátozások eltörlése, a határokelvesztették jelentőségüket. Egységes vámrendszer a nem tagországokkal szemben→ egységes belső piac kialakítása. Külkereskedelmük 60%-át egymás között bonyo-lítják le. Ez hátrányos megkülönböztetést jelent a kívül maradt országokkal szemben.

- A tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása: beruházások lehetősé-ge az integráció bármely országában → a kedvezőbb feltételek kihasználása. Meg-gyorsította a nagy nemzetközi monopóliumok térhódítását.

- Közös gazdaságpolitika: a nagyobb belső piac nyújtotta előnyök jobb kihasználása,a nemzeti fejlesztési programok összehangolása, a gazdasági együttműködés elmé-lyítése. Közös pénz → összemérhetőség, könnyebb elszámolás.

- A mezőgazdasági termelés összehangolása: a belső termelés védelme, támoga-tási-értékesítési rendszerek kidolgozása.

- A kutatás, fejlesztés és az oktatás összehangolása: közös fejlesztési programok ki-dolgozása, költségek megosztása.

- A területi fejlettségi különbségek felszámolása: a felzárkózást segítő támogatásirendszer kiépítése → az újonnan csatlakozók felzárkózási lehetősége (regionális po-litika)

13

Az EU főbb intézményei:

· Miniszterek Tanácsa – a legfontosabb döntéseket hozza. Az Európai Parla-menttel közösen alkotja az Európai Unió (EU) törvényhozó szervét. Minden tag-állam kormányának a miniszterét tartalmazza.

· Európai Parlament – főként tanácsadó és ellenőrző szerepe van. Az Euró-pai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentális testülete, amelyet az EUállampolgárai közvetlenül választanak öt éves időtartamra. A Miniszterek Taná-csával együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. Két helyen ülésezik,Brüsszelben és Strasbourgban. Az Európai Parlament nem alkothat önállóantörvényt, de módosíthatja, vagy megvétózhatja azokat számos politikai terüle-ten. Bizonyos területeken tanácskozási joga van. Az EP felügyeli az Európai Bi-zottság munkáját, jóváhagyja a testület kinevezését és bizalmatlansági szava-zással visszahívhatja. Ellenőrzi az EU költségvetését is. Az EP képviselői helye-inek felosztása nem csupán a tagállamok népessége alapján történik, a kisebbállamok ennél több képviselőt küldhetnek, hogy megfelelően legyenek képvisel-ve.

· Európai Bíróság – az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve. Az Euró-pai Bíróság székhelye Luxemburg. Az Európai Bíróság az Európai Unió legfel-sőbb igazságszolgáltatási szerve. Ítélkezik az európai jog értelmezésének ügye-iben, főként alábbi esetekben: Az Európai Bizottság követelése, amikor egy tag-állam nem hajt végre egy uniós direktívát vagy más jogi követelményt. Az Euró-pai Bizottság hatáskör-túllépésével kapcsolatos követelések. A tagállamokegymás közötti vitás ügyei.

· Európai Bizottság – az EU végrehajtó szerve. Legfőbb feladata a jogszabály-ok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őrekénttevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik.

14

5. Észak-Európa

Földrajzi helyzete, határai:

Észak-Európa elnevezés alatt a legtöbb forrás egyszerűen Európa északi részét érti.Társadalom-földrajzi alapon Észak-Európa:§ Finnország - Helsinki§ Svédország - Stockholm§ Norvégia - Oslo§ Dánia - Koppenhága§ Izland - Reykjavík

Határai:

• Északon a Jeges-tenger és Barents-tenger,• Keleten a Fehér-tenger, Onyega-tó és Ladoga-tó,• Délen a Balti-tenger, Kattegat-szoros, Skagerrak-szoros,• Nyugaton pedig az Atlanti-óceán és a Norvég-tenger határolja a területet.

És ne feledkezzünk meg a szigetekről sem.

Kialakulása:

A Prekambriumban mára lepusztult felületek, ősmasszívumok keletkeztek.Pl. a Balti-pajzs Európa legősibb magja.

A Proterozoikumban (Előidő) keletkeztek Észak-Európa legjelentősebb ásványkin-csei: a svéd magnetites vasérc, illetve a Kola-félszigeten található nikkel.

A Paleozoikum idő (Óidő), szilur időszakában, a Yapetus-óceán kezdett bezáródni ésezzel kezdetét vette a Kaledóniai-hegységrendszer felgyűrődése. Észak-Európa maiterületén a Skandináv-félszigeten (Skandináv-hegység) találjuk meg a Kaledóniai-hegységképződés nyomait.

15

Felszíne:

• Észak-Európa jellegzetesen kétarcú nagytáj. Míg nyugati felén a Skandináv-hegység, helyenként 2000 méter fölé magasodó csúcsaival emelkedik, addig ke-leti felén a Balti-pajzs idős, letarolt, alföldi jellegű felszíne terül el. Kialakulásá-tól fogva folyamatosan ki volt téve a külső erők pusztító munkájának.

• A Paleozoikumban a Balti-pajzshoz gyűrődött hozzá – részben rá is tolódva – aKaledóniai-hegységképződés idején a Skandináv-hegység. Korábban gleccse-rek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély,gleccservájta völgyek, melyeket a jégkorszak vége után a tenger elárasztott.

• A harmad- és negyedidőszak alatt, ezek az eljegesedett területek, a jég hatá-sára jelentősen átformálódtak. A pajzs lankásabb részeit a jég végiggyalulta,csiszolta, s ezzel jellegzetes formákat, vásott sziklákat hozott létre.

Éghajlata:

• A kétarcúság igaz az éghajlati különbségekre is. Az Észak-atlanti-áramlás általmelegített nyugati partok, illetve a zord, hideg térségek felé nyitott keleti vidékekközött mindenképp vannak különbségek. A Skandináv-hegység éghajlatválasz-tó.

• Emiatt a partvidékeken a januári középhőmérséklet 0-1ºC, a Botteni-öböl térsé-gében viszont már -10 ºC, ami azért érdekes, mivel a két pont közti távolság aligéri el a 400 km-t.

• A júliusi középhőmérsékletek már jóval kiegyenlítettebbek: a norvég partokon12-14ºC, míg a Botteni-öböl térségében 15-17ºC.

• A csapadék mennyisége is ellentétes. A norvég partok közelében a csapadékmennyisége 1600-2000, de helyenként meghaladhatja a 3000 mm-t is évente. ABotteni-öböl környékén mindez csupán 400-600 mm-t jelent egy év leforgásaalatt.

Vízrajza:

• A Skandináv-hegység jelentős vízválasztó. Ettől nyugatra a folyók általában rö-videk, sok helyen vízesésekkel tarkítva. Az itteni folyók annyira erősek, hogyelektromos áram termelésére is kiválóan alkalmasak.

• Észak-Európa rendkívül gazdag tavakban, melyek zömmel glaciális erózióseredetűek.

16

Természetes növényzet:

• A Skandináv-félsziget déli részén, lombhullató erdők. a Tölgy, juhar, kőris éshárs, bükk és szilfákkal.

• Észak-Európa földrészünk legerdősültebb nagytája. Északabbra tajga. Főleg luc-fenyő, erdeifenyő és vörösfenyő fordul elő.

• A tajgát az erdős tundra követi, melyet nyírrel kevert ritkás fenyőcsoportok al-kotnak. Ezek észak felé egyre kisebbek, apróbb növésűek. Főleg törpefűzek, tör-penyírek és törpefenyők fordulnak elő.

• Az erdős tundrát a Lappföld északi része táján már felváltja a fátlan, rideg tund-ra. Főleg mohák, zúzmók alkotják.

Természeti erőforrások:

• Tenger: tagolt, fagymentes tengerpart → hajózás; halászat; (Norvégia, Izland,Dánia). Északi-tengeri szénhidrogénmezők (Norvégia)

• Óceáni éghajlat, bővizű zuhatagos folyók → villamosenergia-termelés; (Norvé-gia, Svédország)

• Ércek: vasérc (Svédország)

• Erdőállomány (Svédország, Finnország)

• Művelésre alkalmas szántóföldek (Dánia)

Társadalmi adottságok:

• Történelmi, kulturális összefonódás. A lakosságot közeli rokonságban álló északigermán népek alkotják.

• Nyelvi rokonság – kivétel a finnek.

• Viszonylag kevés háborús pusztítás. A két világháború itt kevés pusztítást oko-zott.

• Korán kialakuló gazdasági együttműködés (EFTA – Európai SzabadkereskedelmiTársulás), szoros gazdasági kapcsolat, illetve uniós tagság (Dánia, Svédország,Finnország)

• Kis népességszám → kis belső piac → exportorientált gazdaságpolitika.

• Fejlett szolgáltatás és infrastruktúra. Magas életszínvonal.

17

Gazdasági tevékenységek:

• A természeti adottságokat kihasználó specializálódás. Különböző gazdaságiszerkezet.

• A gazdaság központjai főleg a kedvezőbb éghajlati adottságú déli területeken ésa tengerparton alakultak ki.

Példák az adottságokra épülő jellemző gazdasági tevékenységekre:

• Kőolaj, földgáz és származékaik exportja (Norvégia).

• Minőségi vas és acélipar → sokoldalú gépipar (gépkocsi, hajó, fegyver) (Svédor-szág)

• Olcsó energia → alumíniumkohászat, színesfémkohászat (Norvégia).

• Nagy szaktudást igénylő elektronikai ipar (Svédország, Finnország).

• Fa-, papír- és bútoripar. (Svédország, Finnország)

• Halászat (Norvégia, Dánia, Izland).

• Tengeri fuvarozás (Norvégia).

• Élelmiszeripar és élelmiszeripari gépek gyártása (Dánia).

18

19

6. Franciaország

• Franciaország (hivatalosan Francia Köztársaság, nyugat-európai állam.• Atomhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a NATO és az

Európai Unió alapító tagja.• Fővárosa Párizs.

Adatok:

• Hivatalos nyelv: Francia• Területe: 675 eze km²• Népesség: 63,5 millió• Népsűrűség: 112 / km² (89.)• GDP (2005): Teljes: 1,830 milliárd $ (7.)

Egy főre jutó GDP 29 316 $ (20.)

TermészetföldrajzaDomborzata:

• A röghegységek a Variszkuszi-hegységrendszerhez tartoznak.• Francia-középhegység (Massif Central) a hegységrendszer csomópontja, több-

ször tönkösödött a felszíne. Az óidei kristályos kőzeteket sok helyen középideiüledékek (főleg mészkő) és harmadidőszaki vulkáni anyagok borítják.

• A főként gránitból felépülő Vogézek keleti oldala meredeken szakad le a Rajna-árok felé.

• Bretagne és Normandia óidei kristályos kőzetein kevéssé tagolt tönkfelszín jöttlétre.

• A Francia-lépcsővidék az angliai lépcsők folytatása, elsősorban középidei üle-dékekből épülnek fel, a lépcsők legjellemzőbb kibukkanása Champagne területéntalálható. A lépcsővidék központja a Párizsi-medence.

• A folyóvizek által feltöltött Loire-, Rhone- és Garonne-medence a mezőgazda-sági termelés legfontosabb területei.

• A Francia-Alpok Olaszország felé és a Pireneusok Spanyolország felé képeznektermészetes magashegységi határvonalat.

Éghajlata:

• Éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják legerősebben.• Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól tá-

volabbi területeken azonban a kontinentális éghajlat sajátosságai is megjelen-nek.

• A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán.

20

• A magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos hegy-vidéki éghajlat alakul ki.

Vízrajza:

• Az éghajlatnak megfelelően az ország folyóit egyenletes vízjárás és bő utánpót-lás jellemzi. Az egyes vízrendszereket fejlett csatornahálózat köti össze.

• Legnagyobb folyói: Szajna, Loire, Rhone, Garonne.

Természetes növényzet:

• A földközi-tengeri partvidéken mediterrán növényzet van. Örökzöld tölgye-sek, píneák, ciprusok és olajfák a táj jellegzetes szárazságtűrő növényei. A ma-gyaltölgy mindenütt elterjedt, a paratölgy főként a kavicsos felszíneken található.Az erdőket sok helyen macchiák váltják fel.

• Az ország többi része, a magashegységeket kivéve a Ny-európai kevert tölgy-és bükkerdők övezetébe tartozik. Ezekhez a Vogézek lejtőin szelídgesztenyésekcsatlakoznak.

• A vizet át nem eresztő talajokon lápi és mocsári növénytársulások jöttek létre.

Bányászat:

• feketeszén: Massif Central peremén (egyre kevesebb bánya üzemel)

• vasérc: Lotharingia (kis vastartalmú, ezért bányászata erősen csökkent)

• uránérc: Massif Central (Európai szinten a legtöbbet itt termelnek ki)

• kőolaj, földgáz: Afrikából és a Közel-Keletről importálják

Energiagazdaság:

• Franciaország a világ második legnagyobb atomenergia termelője, az AmerikaiEgyesült Államok után.

• A teljes áramellátás eloszlása:• Nukleáris energia : 85% (az atomenergia hányadát az össz áramterme-

léshez viszonyítva Franciaország tartja az első helyet);• Megújuló energiaforrások : 14% ; (Alpokból és a Pireneusokból érkező

folyókon számos vízerőmű, árapályerőmű.• Kőolaj és földgáz : 1%.

21

Feldolgozóipar:

• vaskohászat: északi iparvidék (Lille, Dunkerque), Lotharingia (Nancy), kikötők(Caen, Le Havre)

• kőolajfinomítás: kikötőkben (Marseille, Bordeaux, Nantes, Le Havre, Dun-kerque)

• autógyártás: Párizs elővárosi övezetében (Citroën, Renault, Peugeot)• repülőgépgyártás: Párizs környékén és Toulouse-ban (Concorde)• hajógyártás: Marseille, Le Havre• vegyipar: Lotharingia (Nancy, Strasbourg)• textilipar, ruházati ipar: Párizs, Lyon, Lille, Strasbourg• elektromos berendezések gyártása: Grenoble (csúcstechnológia)• élelmiszeripar:

• tejtermékek, sajt (Bretagne, Normandia),• bor (Burgundia, Bordeaux),• pezsgő (Champagne),• borpárlatok (Cognac)

Mezőgazdaság:

• Párizsi-medence, Loire-völgy: búza, cukorrépa, takarmánynövények (sertés ésszarvasmarhatenyésztés)

• Garonne-medence: kukorica, napraforgó

• Normandia, Bretagne: állattenyésztés (tejelő szarvasmarha, sertés, baromfi),halászat

• Rhône-völgy: gyümölcs- (citrusfélék, füge, olajfa), zöldség- és szőlőtermelés, vi-rágkertészetek

• Középhegységek, Alpok és Pireneusok lejtői: hegyvidéki állattartás (szarvas-marha, juh), fakitermelés

22

23

7. Nagy-Britannia

Adatok:

Államforma: alkotmányos monarchia

Hivatalos nyelv: nincs (de facto az angol)

Főváros: London

Terület: 244 820 km²

Népesség: 60 441 457 fő

Népsűrűség: 246 fő/km²

Pénznem: Angol font (GBP)

Nyugat-európai ország, az Európai Unió tagja.

Országrészei:• Anglia,• Wales,• Skócia,• Észak-Írország.

Az előbbi három országrész a Brit-szigeten, míg az utóbbi az Ír-sziget északi részénhelyezkedik el.

TermészetföldrajzaFekvése, partvonala:

Kedvező fekvése, fjordos öblei, tölcsértorkolatok. Átjárás Amerika felé.

Domborzata:

• Skócia északnyugati részén még ősmaszívum bukkan a felszínre.• A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More törésvonal oszt-

ja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletrea Grampian-hegység található, amelynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis(1343 m).

• A Skót-alföld kaledóniai szerkezetű denudációs felszín, helyenként bazalt tábla-hegyek tarkítják.

• A Dél-skót-felföld szintén kaledóniai eredetű, legmagasabb része a CheviotHills képezi Skócia és Anglia természertes határát.

• A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei (karbon) mészkőbőláll a fő tömege, a peremén kőszénkészletek találhatók.

24

• A Walesi-(Cambriai-) hegység északi része még kaledóniai eredetű, déli részevariszkuszi.

• A Délkelet-Angliai-lépcsővidék középidei (triász-júra-kréta) üledékekből áll,teknőszerűen megsüllyedt, a lépcsők a tengerpartra futnak ki és a KontinensenFranciaországban folytatódnak.

• A Londoni-medencét harmadidőszaki üledékek töltik ki.

Éghajlat:

A nedves óceáni éghajlat az uralkodó, amelyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőeka hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalomés a gyakori ködképződés. Az uralkodó nyugati áramlás többnyire nagyobb csapa-dékmennyiséget hoz magával.A januári átlaghőmérséklet +2 es -4 °C,a júliusi 14-17 °C között ingadozik.Az évi átlagos csapadékmennyiség NY-K-i irányban csökken, átlagosan 1000mmcsapadék esik az ország területének nagyobb részén.

Vízrajz:

A bőséges csapadék hatására sűrű a vízhálózat.Folyói:

n Shanon,n Severn,n Temze,

Gazdasági jelentőségük nagy.

Természetes növénytakaró:

Lombhullató erdő: kevert tölgy- és bükkerdők.

Gazdasági élet:

• Kedvező fekvése, fjordos öblei, tölcsértorkolatai hatalmas gyarmatbirodalom ki-építését és a tengeri kereskedelem évszázados egyeduralmát tette lehetővé.

• A gyarmatbirodalom kirablásából, az élénk tengeri kereskedelemből származóbevételekből a 19. század vezető gazdasági hatalma lett. A szigetországban bon-takozott ki az ipari forradalom.

Bányászat:

• A technikai újítások mellet az ipari fejlődését az ország ásványkincsekben ésenergiahordozókban való gazdasága (kőszén, kőolaj, földgáz, vasérc, ón,ólom, rézérc) és gyarmatbirodalmának nyersanyagai segítették elő.

25

Energiagazdaság:

• A villamos energia 3/4 részét széntüzelésű hőerőművekben állítják elő, ame-lyek a szénmedencék környékén találhatók.

• Kisebb részben kőolaj alapú hőerőművek és atomerőművek biztosítják azenergiaellátást.

Ipar:

• Mai iparszerkezetében még nagy súllyal szerepelnek a múlt században kialakulthagyományos iparágak (kőszénbányászat, textilipar, hajógyártás, vaskohá-szat).

• Azonban ezeknél gyorsabban fejlődnek a versenyképesebb, jövedelmezőbb,exportra termelő ágazatok (elektronika, autógyártás, repülőgyártás, vegy-ipar).

• A II. világháború után elvesztette gyarmatbirodalmát (nyersanyagbeszerzési gon-dok, piacvesztés stb.). A hazai energia- (kőszén) és nyersanyagforrások (vasérc)kimerülése miatt az iparágak a kikötővárosokba ,,költöznek”.

Feldolgozóipar:

• vaskohászat: Skócia (Glasgow környékén), Északkelet-Anglia (Newcastle,Sunderland, Middlesbrough környékén), Dél-Wales (Swansea, Cardiff környékén)

• acélgyártás: Közép-Anglia (Sheffield-minőségi acéláruk, Leeds, Birmingham)

• színesfémkohászat: Liverpool (ón), Swansea (ón, ólom, cink, réz), London(ólom, cink), Birmingham (réz), Newcastle (ólom, cink)

• hajógyártás: Newcastle, Sunderland, Middlesbrough, Glasgow• autógyártás: London és környéke (Oxford, Coventry), Derby, Birmingham,

Nottingham, Bristol

• szerszámgépgyártás: Sheffield, Birmingham

• kőolajfinomítás: kikötőkben - Aberdeen, Cardiff, Swansea, Bristol

• vegyipar: Közép-Anglia (Liverpool, Manchester), Dél-Wales (Swansea), Észak-kelet-Anglia (Newcastle, Sunderland, Middlesbrough), Bristol, London (finomve-gyészet, gyógyszergyártás)

26

• textilipar: pamutipar - Liverpool, Manchester, gyapjúipar - Leeds, Bradford,Halifax, Nottingham

Mezőgazdaság:

A népesség kb. 2 %-a dolgozik a mezőgazdaságban.

• Északnyugaton - Skócia, Wales: a legelőkön ("zöld Anglia") szarvasmarha- ahegyekben juhtenyésztés; burgonya- és árpatermesztés (takarmány, whisky,sör)

• Londoni-medence: gabonatermő körzet ("sárga Anglia"), búza, cukorrépa,zöldség- és gyümölcstermesztés.

• A halászflotta jelentős mennyiségű hallal látja el az országot

Kereskedelem:

• Nagy-Britannia legnagyobb kereskedelmi partnerei az EU társadalmak, de haté-kony kereskedelmet folytat az Unión kívüli Európai országokkal, az USA-val, Ka-nadával, és Japánnal is.

27

28

8. Olaszország

Adatok:

Államforma: Parlamentális köztársaság

Hivatalos nyelv: olasz

Főváros: Róma

Terület: 301 318 km² (71.)

Népesség: 60 millió fő

Népsűrűség: 197 fő/km²

Pénznem: Euró

TermészetföldrajzaFekvése, határai:

• Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszi-geten, az Appenini-félszigeten és a hozzá tartozó két nagy (Szicília, Szardínia)és sok kis szigeten terül el.

• A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adri-ai-tenger, a Tirrén-tenger, a Jón-tenger és a Ligur-tenger. Az ország északihatárvonalát az Alpok vonulatai adják.

Domborzata:

Alpok: Olaszországban az Alpok két nagyobb részre osztható:a Nyugati-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai azolasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak. A hegyláncok között hágókbiztosítják évszázadok óta a közlekedés lehetőségét. A Keleti-Alpok legszebb vonulataimészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok vonulata, mely-nek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszakigleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, melyek vonzzák a turistákatis, mint a Garda-tó, a Lago Maggiore, a Comói-tó vagy a Luganói-tó.

Appeninek: A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszanvégighúzódó Appenninek vonulata. A hegység észak-déli itányban halad végig a félszi-geten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá. Az Appenninek a legfia-talabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidő-szak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek mega hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis,mészkő, homokkő).

29

Területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vul-kánok egy része még ma is aktív: a Vezúv, az Etna és a Stromboli.

Pó-alföld: A Pó-alföld harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel ala-kult ki. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstá-ra.

Éghajlat:

• A félszigeten mediterrán. A nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapa-dék rendszertelen.

• Pó-síkságon nedves kontinentális.

• A hegységekben hegyvidéki.

Vízrajz:

Folyói: Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyója a Pó (652km). A Pó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, anyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem al-kalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 m) és a Tevere (azegykori Tiberis).

Tavai: a Garda-tó, a Lago Maggiore és a Cómói-tó, az Alpok lábánál fekszenek.

Természetes növénytakaró:

Jórészét kiirtották.• Píneák, ciprusfélék, macchia.

Gazdasági élet:

• Észak és dél ellentéte jellemzi.

• A gyarmatbirodalom kirablásából, az élénk tengeri kereskedelemből származóbevételekből a 19. század vezető gazdasági hatalma lett. A szigetországban bon-takozott ki az ipari forradalom.

Bányászat:

• Olaszország területe szegény ásványkincsekben. Kőolaj és földgáz a Pó-alfölddéli részén található.

30

Energiagazdaság:

Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítjákaz ország villamosenergia-termelését.

Feldolgozóipar:

• vaskohászat: Torino, Genova, Milánó, Nápoly, Bari, Siracusa

• színesfémkohászat: Velence - Porto Marghera

• autógyártás: Milánó (Alfa Romeo), Torino (Fiat)

• kőolajfinomítás: Genova, La Spezia, Nápoly, Brindisi, Augusta, Messina

• vegyipar: Milánó (Pirelli),

• textilipar: Milano, Torino, Varese, Bergamo, Cremona

Mezőgazdaság:

• A Pó-alföld a legjelentősebb mezőgazdasági terület: búza, kukorica, cukorré-pa, rizs termesztése folyik. Emellett gyümölcsösök teszik változatossá az egy-hangú tájat. Az állattenyésztés ágazatában kiemelkedő a tejelő szarvasmarhatenyésztése.

• A déli területeken jellemző a citrusfélék (narancs, citrom), a korai zöldségfé-lék, a szőlő és az olajfa termesztése, nevelése.

• A hegyvidékeken csak juh- és kecsketartásra van lehetőség.

Kereskedelem:

• Az ország külkereskedelmi forgalmának jelentős részét az Európai Unió tagor-szágaival bonyolítja, fő külkereskedelmi partnerei: Németország, Franciaországés az Amerikai Egyesült Államok.

31

32

9. Közép-Európa

Domborzat

RÖGHEGYSÉGEK

• óidő• töréses gyűrt hegységek• üledékes kőzetek: mészkő, dolomit, homokkő• palás kőzetek• bányakincsek: feketeszén, barnaszén, kálisó kősó, gipsz• Német-középhegység, Rajnai-palahegység• Érchegység• Szudéták• Lengyel-középhegység

LÁNCHEGYSÉGEK

• harmadidőszak• gyűrődés, vulkanizmus• üledékes kőzetek: mészkő, dolomit, homokkő• vulkáni kőzetek: gránit, andezit, bazalt• bányakincsek: színesfémek ércei, nemesfémek ércei• Eurázsiai-hegységrendszer: Alpok, Kárpátok

ALFÖLDEK

• negyedidőszak• feltöltött alföldek:• jégkorszaki jégà Közép-európai-síkvidék

33

• folyami hordalék à Alföld, Román-alföld• kőolaj földgáz

MEDENCÉK

• Sváb–bajor-medence• Cseh-medence

Éghajlat:

• Nedvesè száraz kontinentális.

Vízrajza

88

KKöözzéépp--EurEuróópa vpa víízrajzazrajza

Rajna

Elba

Odera

Visztula

Duna Tisza

Északi Balti

Fekete

34

10. Németország

Adatok:

• Terület: 357,021 km2

• Lakosság: 82,422,299

• Legmagasabb pont: Zugspitze (2963 m)

• Főváros: Berlin

• Fizetőeszköz: EUR

• Nyelv: német

Természetföldrajza

Fekvése, határai:

• Közép-Európa legnyugatibb fekvésű állama, hozzátartozik a tengerpartjai menténaz Északi- és a Balti-tengerben több sziget.

Felszíne

Északról délre emelkedik

Germán-alföld:Alapját mélybe süllyedt variszkuszi eredetű kristályos rögök képezik, amelynek afelszínét vastag középidei üledék fedi, ezen pedig glaciális (jégkorszaki) eredetűüledékek találhatók. A jégkorszaki jégtakaró formálta a felszínét, amelynek peremeÉNY-DK-i irányú volt, így a végmoréna-sáncok és az ősfolyamvölgyek is ilyen irányult-ságúak. A végmoréna-sáncok a jégtakaró peremén felhalmozódott morénaanyagbólalakultak ki, az ősfolyamvölgyek pedig a jégtakaró peremén, a végmoréna-sáncok mö-gött az olvadékvizeket összegyűjtő és elvezető széles völgyek, amelyek később folyó-völgyekké alakulhattak. Északkeleten tőzegmohalápok, Északnyugaton pedig a jégtaka-ró által kimélyített tóhátságok (Mecklenburgi- és Brandenburgi-tóhátság) terülnek el.

Német-középhegység:A variszkuszi hegységrendszer erősen letarolt, maradványa a középidőben tengeröntötte el, így helyenként vastag üledéktakaró borítja (mészkő, homokkő, márga). Akéregmozgások során törésvonalak szabdalták fel.

Német-Lépcsővidék:

A Sváb- és a Frank-Alb középidei üledékes kőzetekből (mészkő, homokkő) épül fel.

35

Sváb-Bajor-medence:

A lépcsővidék és az Alpok között elterülő, morénával és folyóvízi hordalékkal feltöltöttmedence.

Éghajlata

Az ország nagyrészén: nedves kontinentális.Hegységekben: hegyvidéki.

2020

VVíízrajza:zrajza:

Rajna

Elba

Odera

Duna

Weser

Majna

Északi-tenger

Balti-tenger

Gazdasági élet:

Bányászat:

• feketeszén: Ruhr-vidék (a termelés 4/5-e innen kerül ki), Saar-vidék• barnaszén, lignit: Alsó-Lausitz (Cottbus környékén), Lipcse és Halle térségében,

Eifel-hegység előtere (Köln és Aachen környékén)• kőolaj: nem túl jelentős bányászat a Germán-alföldön a Weser, Aller és Ems fo-

lyó vidékén• földgáz: elsősorban az Északi-tenger alatt• kősó, kálisó: Harz-hegység előtere

Energiagazdaság:

• A villamosenergia-termelésben a hőerőművek játszanak döntő szerepet, aRuhr-vidéken feketeszénnel, a keleti országrészben barnaszénnel, a kikötők-ben import kőolajjal fűtik őket.

36

• Az atomerőművek szerepe is jelentős, döntő többségük a nyugati országrész-ben található, a villamosenergia-termelés kb. 25%-át adják.

• Vízerőművek a Rajnán, a Dunán és az Inn folyón épültek, szerepük nem túl je-lentős, csak 5 %-kal részesednek az áramtermelésből.

Feldolgozóipar:

• vaskohászat: import (svéd, brazil, kanadai, venezuelai) vasércet és hazai feke-teszenet használ: Ruhr-vidék (Duisburg, Dortmund, Düsseldorf, Bochum), Saar-vidék (Saarbrücken), kikötők (Bréma, Lübeck), Eisenhüttenstadt

• színesfémkohászat: import nyersanyagokat használ: kikötők (Hamburg, Lü-beck), Ruhr-vidék (Dortmund, Duisburg)

• minőségi acélgyártás: Solingen

• hajógyártás: tengeri kikötők (Hamburg, Bréma, Lübeck, Rostock, Kiel), folyókmentén (Regensburg, Duisburg)

• autógyártás: Volkswagen-Audi: Wolfsburg; Opel: Rüsselsheim, Frankfurt, Bo-chum; Merzedes-Benz: Stuttgart, Mannheim; Ford: Köln; BMW: München; (Wart-burg: Eisenach;) (Trabant: Zwickau)

• repülőgépgyártás: München (Messerschmitt), Hamburg

• vegyipar: Duisburg, Halle (szervetlen vegyipar), Leverkusen (AGFA), Köln(Bayer-művek), Frankfurt (Hoechst), Ludwigshafen (BASF)

• kőolajfinomítás: Hamburg, Schwedt, Hannover, Ruhr-vidék (Duisburg, Düssel-dorf, Köln)

• elektrotechnika: Stuttgart (Bosch), München (Siemens), Drezda, Hamburg

• textilipar: Ruhr-vidék, Chemnitz

• söripar: München

37

Mezőgazdaság:

• Germán-alföld északnyugati részén: szálas és lédús takarmányok, árpa, rozs,burgonya, tejelő szarvasmarhatartás

• Germán-alföld déli részén: búza, cukoprrépa

• Felső-Rajna-árok: zöldség- és gyümölcstermesztés, szőlőművelés

• Sváb-Bajor-medence: búza, cukorrépa, sörárpa, komló

• Alpok előtere: rét- és legelőgazdálkodás, szarvasmarha-tenyésztés

Legjelentősebb városok:

• Berlin (3.392.425 lakos)• Hamburg (1.751.000 lakos)• München (1.288.307 lakos)• Köln (975.907 lakos)• Frankfurt am Main (651.087 lakos)

38

39

11. Ausztria

Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:

1. Bécsi-medence:A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence te-rületén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledé-kek borítják. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.

2. Osztrák-gránitfennsík:A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsíkfoglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. A Duna vonaláig hú-zódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan 300-600 m magasságú területénerdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. A Duna és a March között aMorva-mező, fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak.

3. Észak-burgenlandi-teknő:Közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő-tó, melyetapró szikes tavak fognak körbe.

4. Keleti-Alpok:Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedőnyugat–keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok több övezetből áll.

5. Elő-Alpok és Kelet-Stájer dombvidék:Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdanigleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékkészabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkor-szaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a har-madkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Muraés a Dráva változatos dombvidékké formálta.

40

A magashegységi környezet szerepe a gazdasági életben:

• Idegenforgalom: világelsők között van az idegenforgalmi bevételeit tekintve.• síparadicsomok,• gyógyüdülő helyek,• túraközpontok,• műemlék városok,

• Erdőkè fa- és papíripar

• Nagy esésű folyókè energiatermelés. (A villamos energia 70%-át vízerőmű-vek szolgáltatják.

Bányászat:

• magnezit: jelentős, a világtermelés 7%-a

• barnakőszén: Felső-Ausztria, Stájerország

• kőolaj: Bécsi-medence, Alsó-Ausztria

• földgáz: Bécsi-medence

• kősó: nagy múltú, Salzburg,

• rézérc: jelentős

• cink: jelentős

• ólom: jelentős

Feldolgozó ipar:

• vas-, acélipar: jelentős, központja Linz

• színesfém-, alumíniumkohászat

• gépgyártás: jelentős, járműipar: központja Steyr

• vegyipar: jelentős

• fa-, papíripar: jelentős

• textilipar, ruhagyártás: főleg Bécs

• élelmiszeripar: az egész ország területén mindenütt

• sörgyártás

41

• építőanyag- és építőipar

• vegyipar, kőolajtermékek: Linz, Sant Pölten,

Mezőgazdaság:

A mezőgazdaság belterjes, 90%-ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja.

• Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa,búza, rozs, zab, gyümölcsök.

• Az erdőgazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdaságiéletében.

• Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.

42

12. Szlovákia

Domborzat:

• Szlovákia legnagyobb részén az Északnyugati-Kárpátok vonulatai húzódnak.Északról dél felé haladva a következő vonulatok különíthetők el:

• Flis és homokkő-vonulat: Fehér-Kárpátok, Nyugati- és Keleti-Beszkidek• Kristályos-vonulat: Kis-Kárpátok, Kis-Fátra, Nagy-Fátra, Alacsony-Tátra,

Magas-Tátra• Vulkáni-vonulat: Madaras, Selmeci-hg., Körmöci-hg., Jávoros

• A Kárpátoktól délre húzódik a variszkuszi eredetű Szlovák-érchegység.

• Szlovákia délnyugati részén a Duna mentén terül el a Szlovák-alföld és itt talál-ható a Duna legnagyobb szigete a Csallóköz is.

Bányászat:

Ásványkincsekben szegény, kevés vasércet bányásznak a Szlovák-érchegységben,

A Selmecbánya és Körmöcbánya környéki színes- és nemesérclelőhelyek már jó-részt kimerültek.

Energiagazdaság:

• vízerőművek: a Vágon, és a Dunából kiágazó üzemvíz-csatornán Bősnél

• atomrőművek: Nagyszombat (Trnava), Mohi (Mohovce)

43

Feldolgozóipar:

Néhány nagy központban tömörül:

• Pozsony: kőolajfinomítás, vegyipar, gépgyártás, élelmiszeripar

• Kassa: vaskohászat, környékén: gépgyártás, vegyipar

Mezőgazdaság:

• Szlovák-alföld: búza, kukorica, gyümölcs, zöldség; sertésállomány > szarvas-marha-állomány

• A hűvösebb hegyvidéki medencékben: burgonya, szálas- és lédús-takarmányok

44

13. Románia

Domborzat:

• A Keleti-Kárpátok vonulatai:• Flis és homokkő-vonulat: Moldvai-, Háromszéki-, Brassói-havasok• Kristályos-vonulat: Borgói-, Gyergyói-, Csíki-havasok• Vulkáni-vonulat: Kelemen-, Görgényi-havasok, Hargita (az egykori vulkáni tevé-

kenységet ma vulkáni utóműködések jelzik)• A vonulatok közötti medencék: Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-, Barcasági-

medence.• A Déli-Kárpátok csak kristályos vonulatból áll: Fogarasi-havasok, Pareng,

Retyezát

Medencék:

• Az Erdélyi-medence fontos ipari és mezőgazdasági körzet, központja a Mező-ség.

• Az Erdélyi-peremhegyvidék választja el az Erdélyi-medencét a magyar Alföldtől,legjelentősebb részei a Királyerdő, Bihar, Erdélyi-érchegység.

• A Havasalföld két része: északon a Szubkárpáti-dombság, délen a Román-alföld.

• A történelmi Moldva keleti része (a Kárpátok és a Prut folyó között) tartozik Ro-mániához. (A nyugati részén a Prut és a Dnyeszter között ma Moldova köztársa-ság helyezkedik el.)

Bányászat:

• kőolaj: Kárpátok déli lábánál (Craiova, Ploiesti), Moldvában• földgáz: Erdély (Medgyes), Kárpátok déli lábánál (Craiova, Ploiesti), Moldvában• kőszén: Erdély délnyugati részén• lignit: Erdélyi-permhegyvidék lábánál, Kárpátok déli lábánál• vasérc: Erdély délnyugati részén (Resica)• bauxit: Királyerdő

45

• ólom-, cink-, rézérc: Nagybánya környékén• arany, ezüst: Erdélyi-érchegység• kősó: Erdélyi-medence peremén, Kárpátok déli lábánál, Moldvában

Energiagazdaság:

• Földgáz és lignittüzelésű hőerőművek,

• Vaskapunál és a Déli-Kárpátok folyóin vízerőművek.

Feldolgozóipar:

• vaskohászat: Vajdahunyad, Resica, Galac

• gépgyártás: Brassó, Segesvár, Nagyszeben, Arad, Ploiesti (kőolajipari gépgy.),

Craiova (mezőgazdasági gépek, közlekedési eszközök), Pitesti (Dacia autók)

• kőolajfinomítás: Ploiesti, Pitesti

• vegyipar: Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár, Nagyvárad

• timföldgyártás: Nagyvárad

• cellulóz és papírgyártás: Braila

Mezőgazdaság:

• Havasalföld: kukorica, búza, napraforgó a Román-alföldön; gyümölcs, zöldség aSzubkárpáti-dombság déli lejtőin.

• Erdélyi-medence: gyümölcs, zöldség

• Székelyföldi-medencék (Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-medence): burgonya,takarmánynövények, juh, szarvasmarha

46