Upload
salome
View
23
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Mi az Európai Unió (EU)?. 28 tagállam 508 millió lakos Tagjelölt országok: Izland, Törökország, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró. Az EU alapelvei. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Mi az Európai Unió (EU)?
• 28 tagállam• 508 millió lakos• Tagjelölt országok: Izland, Törökország, Szerbia,
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró
Az EU alapelvei
• Közös értékek: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság és a szolidaritás tiszteletben tartása (EUSZ 2. cikk)
• Célok: a béke, az EU által vallott értékek és népei jólétének előmozdítása (EUSZ 3. cikk)
• 4 szabadság: a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása
Az EU történetének főbb állomásai
Az 1950-es évek – a kezdetekA háborút követő újjáépítés
• 1950: május 9. – Robert Schuman nyilatkozata• 1951: Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)
létrehozása 6 tagállam: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia
• 1957: Római Szerződések – az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom születése
Az 1960-as évek – az alapok lefektetése
• 1960: az Európai Szociális Alap létrehozása• 1962: a közös agrárpolitika (KAP)
bevezetése• 1968: a vámok eltörlése
Az 1970-es évek
• 1973: az első bővítés – Dánia, az Egyesült Királyság és Írország belépése 9 tagállam
• 1979: az első európai parlamenti választások általános választójog alapján
Az 1980-as évek – konszolidáció
• Bővítés dél-európai országok belépésével: Görögország(1981), Spanyolország és Portugália (1986) 12 tagállam
• 1986: az Egységes Európai Okmány • 1990: a német újraegyesítéssel a volt NDK is
az EGK részévé válik
Az 1990-es évek
• 1993: a Maastrichti Szerződés hatálybalépése • 1995: újabb bővítés – Ausztria, Finnország,
Svédország 15 tagállam
A 2000-es évekAz euró és a nagy bővítés
• 2002. január 1.: 12 ország bevezeti az eurót• 2004: közép- és kelet-európai bővítés – 10 új ország
csatlakozik az EU-hoz: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia 25 tagállam
• 2007: Bulgária és Románia csatlakozása 27 tagállam
• 2013: Horvátország csatlakozása 28 tagállam
A 2000-es évek
• Szükségessé válik az intézmények reformja • Franciaország és Hollandia elutasítja az
Európai Alkotmányt (2005)• A Lisszaboni Szerződés elfogadása, majd
hatálybalépése 2009. december 1-jén
Mit tesz értünk az Unió?
Néhány példa• Bármely tagállamban élhetünk, tanulhatunk és
dolgozhatunk • Ifjúsági csereprogramok: Comenius, Leonardo Da
Vinci és Erasmus • Közös fizetőeszköz 18 országban • Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó
környezetvédelmi jogszabályok • Esélyegyenlőség • A roamingdíjak csökkentése• És még sorolhatnánk...
Az Unió intézményei
Az Európai Parlament • Társjogalkotó (a Tanáccsal)• Ellenőrzi az uniós intézmények költségvetését
és politikáit • Jelenleg 766 általános választójog alapján
megválasztott képviselő (a 2014-es választások után 751)
• Választások 5 évente• Elnök: Martin Schulz
Az Európai Tanács • Politikai útmutatást nyújt az EU-nak, és
meghatározza a politikai irányokat és prioritásokat • A tagállamok állam-, illetve kormányfőiből,
valamint saját elnökéből és az Európai Bizottság elnökéből áll
• Elnök: Herman Van Rompuy
Az Európai Unió Tanácsa • Társjogalkotó az Európai Parlamenttel (módosítja, elfogadja vagy elutasítja a Bizottság jogalkotási javaslatait)
• A 28 tagállamnak a napirenden szereplő szakterületért felelős minisztereiből áll
• Rotációs alapon változó elnökség: egy-egy tagállam fél évig tölti be az elnöki tisztet: 2014. január 1-től június 30-ig Görögország2014. július 1-től december 31-ig Olaszország
Az Európai Bizottság • Jogszabályokat javasol és hajt végre
(kezdeményezési jog; a Szerződések „őre”)• 28 európai biztos, köztük egy elnök: José
Manuel Barroso • Tagállamonként egy biztos, mindegyik egy
adott szakterületért felelős
További uniós intézmények és szervek
• Az Európai Unió Bírósága • Az Európai Központi Bank • Az Európai Számvevőszék • Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
(EGSZB)• A Régiók Bizottsága
Az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság
Mi az EGSZB?
• A Római Szerződés (1957) által létrehozott tanácsadó szerv
• A szervezett civil társadalmat képviseli
Európai Parlament Az Európai Unió
TanácsaEurópai
Bizottság
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Mi a „szervezett civil társadalom”?
Mindazon csoportok és szervezetek, amelyeket a polgárok érdekképviseleti,
együttműködési vagy egyéb konkrét céllal hoztak létre.
Mi az EGSZB szerepe?
• Tanácsadás az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak (évente kb. 200 véleményt ad ki)
• A párbeszéd és a konzultáció intézményi fóruma
• Az európai értékek, a részvételi demokrácia és a civil szervezetek által betöltött szerep támogatása
Híd az EU és a szervezett civil társadalom között
• Érvényesíti a civil társadalom érdekeit • Lehetővé teszi, hogy a tagállami civil
szervezetek európai szinten kifejtsék a nézeteiket
Kik az EGSZB tagjai?
• 353 tag ötéves mandátummal• Két és fél évre megválasztott elnök• Jelenlegi elnök: Henri Malosse (2013–2015)• Gazdasági és társadalmi érdekcsoportok
képviselői: munkaadók, munkavállalók, nem kormányzati és egyéb szervezetek
• A munka alapja a konszenzus• Számos területen komoly szaktudással
rendelkeznek• Évente kb. 9 plenáris ülést tartanak
Hogyan működik az EGSZB?
A vélemények kidolgozása
6 szekció
Közgyűlés
II. CSOPORTMunkavállalók
I. CSOPORT
Munkaadók III. CSOPORT
Egyéb tevékenységek
SZEKCIÓ SZEKCIÓTanulmányozócsoport:
tagok és szakértők
Your Europe, Your Say!
1. Az Európa jövőjére vonatkozó cselekvési terv elolvasása és megvitatása
2. A megadott válaszlehetőségek (a), b), c) stb.) közül legfeljebb kettő kiválasztása
3. Javaslattétel további intézkedésekre angol nyelven Iskolánként legfeljebb két javaslatot lehet tenni
4. Felkészülés a brüsszeli útra5. Brüsszelben: munkacsoportülések6. Vita és szavazás7. Az eredmény ismertetése
A feladat – 7 lépésben
1. A cselekvési terv elolvasása és megvitatása• 2014. január közepe: megkapjátok a
munkadokumentumot az anyanyelveteken, az útmutatót pedig angolul és franciául
• A brüsszeli vita alapját ez az Európa jövőjére vonatkozó 12 intézkedési témakört felsoroló munkadokumentum képezi
• Vitassátok meg az osztállyal az egyes intézkedési témaköröket
2. A saját intézkedési témakörök kiválasztása
• A javasolt intézkedésekről szóló vitát követően a megadott lehetőségek (a), b), c) stb.) közül válasszatok ki legfeljebb kettőt
• Javasoljatok további intézkedéseket angol nyelven (iskolánként kettőt) Egy-egy javaslat legfeljebb 70 karakter lehet (szóközökkel együtt)
• Az iskolák ezután eljuttatják válaszaikat az EGSZB-hez
3. Felkészülés a brüsszeli útra• Az összes iskola által kiválasztott 14
intézkedési témakör listáját március elején küldjük meg
• Készüljetek fel úgy, hogy a brüsszeli workshopokon gond nélkül tudjatok ezekről tárgyalni és vitázni, kész érveket felsorakoztatva mellettük/ellenük
4. Brüsszelben:munkacsoportülések
•A 14 kiválasztott intézkedési témakört munkacsoportokban tárgyaljátok meg: megoszthatjátok egymással véleményeteket, és vitába szállhattok a többi diákkal.
5. Brüsszelben: vita és szavazás
• A plenáris ülésen minden munkacsoport ismerteti a következtetéseit az Európai Parlament politikai csoportjainak képviselői előtt
• Elektronikus szavazás
Határidő és elérhetőségek
• A (legfeljebb 2) saját javaslatot angol nyelven, valamint a megadott témaköröknél választott lehetőségeket 2014. február 14-ig kell elküldeni az EGSZB-nek.
• E-mail: [email protected]• Weboldal: www.eesc.europa.eu• Your Europe, Your Say• @youreurope