EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS

2008Műhelybeszélgetés

2008. szeptember 19.

Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól

Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források

Ambíció: társadalompolitikai fókuszú nyomon követő jelentések a jövőben is

Tartalomjegyzék 2008:

Demográfiai folyamatok (Gábos András-Kopasz Mariann)Foglalkoztatottság (Horváth Hedvig)Jövedelem eloszlás (Medgyesi Márton)Lakáshelyzet és anyagi életkörülmények (Bernát Anikó-Fábián Zoltán)

Sajátosságok:

Össz-európai szemléletÚjfajta indikátorokTársadalompolitikai következtetések

A műhelybeszélgetés meghívott résztvevői:

Holtzer Péter (Nyugdíj Kerekasztal, elnök) Jávor András (Tárki Egészség Tudásközpont, vezető)

Sik Endre (Tárki vezető kutató)

Spéder Zsolt (KSH Népességtudományi Kutató Intézet, igazgató)

Demográfiai folyamatok az EU-ban és az EU országaiban

.. ahogy az Európai Társadalmi Jelentés ezt bemutatja

Témák:

1. Demográfiai trendek az Európai Unióban

2. Társadalmi következmények

3. Háztartásszerkezet, a háztartások helyzete

4. Társadalompolitikai következmények

1. Demográfiai trendek az EU-ban: termékenység

• Európában 1950-2000 között erőteljes csökkenés

• 2005, TTA: Észak-E. (1,7) vs. Kelet-E. (1,3)

• 2050-ig enyhe emelkedés, régiók közötti konvergencia (1,6-1,8)

Kelet-E.

Észak-E.

Termékenység Európában (TTA), 1950-2050

Forrás: ENSZ Magyarországi minta: jelentős eltérés más regionális mintáktól, de a sajáttól is, utóbbihoz a kilencvenes évek közepén csatlakozik

tény előrejelzés

1. Demográfiai trendek az EU-ban: halandóság

Forrás: Eurostat

Férfiak: EU-15: 76,4 év; EU-10: 70,1 évNők: EU-15: 82,2 év; EU-10: 78,3 év

•Markáns kelet-nyugat törésvonal• Legmagasabb: Svédo, mediterrán o.• Legalacsonyabb: balti o.• 2050-ig: javulás és kiegyenlítő trendek• Hogyan alakul az egészséges várható élettartam?

A férfiak várható élettartama az EU-ban, 1980-2050 (év)

• Magyarország a baltiak mellett a legrosszabb helyzetű ország• 2004-ben: férfiak 68,5, nők 76,8 év• 2050-ben: férfiak 78,1, nők. 83,4 év

1. Demográfiai trendek az EU-ban: vándorlás

• A statisztikai adatgyűjtések szabályozása miatt a vándorlásra vonatkozó adatok bizonytalanok.

• Becslések szerint az EU teljes népességén belül 2005-ben 8,3 százalékot tett ki a bevándorlók aránya (40 millió fő).

• Az EU a vándorlás szempontjából összességében befogadónak tekinthető. Ezen belül a régi tagállamok nettó befogadók, az EU-10-ek pedig nettó kibocsátók.

• 2004 és 2050 között a nettó bevándorlás kumulált nagysága várhatóan 40 millió fő lesz.

• Magyarországon 2005-ben mintegy 316 ezer migráns élt, túlnyomó részben magyar nemzetiségűek.

2. Társadalmi következmények (Forrás: Európai Bizottság, Eurostat, RAND Europe)

• Közvetlen demográfiai következmények: népességcsökkenés, a korszerkezet (öregedés) és a háztartásszerkezet átalakulása

• Népességszám: 2050-ig az EU-15-ben stagnál, az EU-10-ben 12%-os csökkenés, ugyanennyi Magyarországon is (Eurostat, más előrejelzések (ENSZ, KSH NKI) valamivel pesszimistábbak)

• Korszerkezet: A 14 év alattiak létszáma 18%-kal csökken, a 65 év felettieké 77%-kal nő

• Idős eltartottsági ráta: 24,5%, 2050-ig a kétszeresére nő, Magyarországon 22,6%, 2050-ben várhatóan 48,3%

• A bevándorlás a feltételezések szerint fékezheti a népesség öregedésének folyamatát

2. Társadalmi következmények (Forrás: Európai Bizottság, DG EcFin)

• Munkaerőpiac az EU-ban– 2004-2011: nő a munkaképes korú népesség és a foglalkoztatási ráta– 2012-2017: a foglalkoztatás növekedése ellensúlyozza a munkaképes

korú népesség fogyását– Forrása: nők és idős korúak bővülő foglalkoztatása– 2017 után: várhatóan csökken a foglalkoztatottak összlétszáma

• Termelékenység és gazdasági növekedés– A GDP növekedés lassulása: 2004-2010: 2,4%, 2031-2050: 1,2%– A növekedés fő forrásává a termelékenységnövekedés válik

• Jóléti kiadások (nyugdíj, egészségügy, tartós ápolás)– A kiadásnövekedés tetőzése 2020 és 2040 között várható– Eurozóna: a közkiadások 4 százalékpontos növekedése 2050-ig

3. Háztartásszerkezet

• Csökken az átlagos háztartáslétszám (1960: 3,2 fő, 2001: 2,4 fő)

• Magas és nő az egyszemélyes háztartások aránya, közöttük az átlagosnál nagyobb a nők és az idősek súlya

• Csökken a gyermekes háztartások aránya

A háztartások létszám szerinti megoszlása az EU-24 országaiban (%)

Forrás: EU-SILC

• A hazai egyszemélyes háztartások aránya (29%) átlagos, de az EU-10-ek között magasnak tekinthető• Ezen belül a nők és a nyugdíjas korúak aránya valamivel átlag feletti (65%, ill. 49%)

3. Háztartások relatív jövedelmi helyzete

• A növekvő súlyú egyszemélyes háztartások helyzete rosszabb az átlagosnál, különösen az idős nőké

• Az egyszülős háztartások helyzete mindenhol nagyon rossz

• A kétszülős háztartások helyzete a gyermekszámmal romlik

Forrás: EU-SILC

Az egyszemélyes háztartások jövedelmi helyzete életkor szerint

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

1,2

1,4

1,6

SI SK DK FI SE CZ DE EE HU LV LT NL IE FR BE PL CY PT AT UK LU IT GR ES

65 év alatt 65 és idősebb

Átlag=1

4. Társadalompolitikai következmények

• Demográfiai-munkaerőpiaci folyamatok policy• A demográfiai-munkaerőpiaci folyamatok hatása

– a fenntarthatóság problémája: a termékenység-halandóság-foglalkoztatottság együttes hatása

– különösen rossz kombinációval szembesülnek a mediterrán országok, de hazánk is

• Policy-hatás– a jóléti állam kialakulása termékenység csökkenése,

halandóság javulása ( öregedés )– az előrejelzések pontossága: mire építünk policy-t?

A műhelybeszélgetés javasolt kérdései:

1. Bizonytalan, hogy a spontán folyamatok nyomán növekedhet-e tartósan a hazai/európai gyermekvállalási kedv. Szükség van-e pronatalista politikára? Ha igen, milyen policy-mix lehet hatékony Magyarországon?

2. Hogyan lehet javítani a rossz hazai mortalitási viszonyokon, hogyan növelhető az egészséges várható élettartam?

3. Milyen demográfiai következményekkel kell számolni a bevándorlási preferenciák megfogalmazásakor? Az EU-n belüli belső vándorlás milyen új kihívások elé állíthatja a jóléti államot? Aktívabb bevándorlás-ösztönzésre van-e szüksége Magyarországnak?

4. A magyar társadalom öregedése hozzájárul a nagy elosztórendszerek (nyugdíj, egészségügy) finanszírozási problémáihoz. A demográfiai folyamatok jelentik-e a legnagyobb kihívást a fenntarthatósága szempontjából?