Európai alkotmány és parlamentarizmus történet, Mezey Barna Írásbeli félévkor, szóbeli év végén. Tankönyv! Európai alkotmány és parlamentarizmus történet. Parlamentarizmus történetkor beszélni kell:

1. demokrácia modellek 2. hatalmi ágak, megosztásuk 3. parlamentek

A demokrácia alapvető kérdése, hogy a közösség hogy fér hozzá a hatalomhoz. Athéni demokrácia kérdése: hogyan milyen szerveken keresztül jutott vissza egy polgár a döntéshez? Ősi demokráciamodell: meg kell védelmeznie magát a természettel szemben. Létkérdés: legyen emocionális tudat a közösség tagjai között, szolidaritás. Ha valaki parancsolni kezd, az vezető. De lényeg, hogy legitim legyen és a közösség átruházza rá a hatalmát. A csoport többségének egyet kell értenie. Amikor megszűnik a természet kényszerítő ereje és az ember képes lesz oltalmazni magát, nem lesz létkérdés az egymásra utaltság: bomlani kezd az ősi demokrácia. Két út: osztálytársadalmak jönnek létre, melynek kell az állam. (földművelő népekre jellemző, pl. Mezopotámiában) Itt rövid idő alatt jön létre az állami berendezkedés, despotikus. A másik irány: katonai életmódra áll át a társadalom, ami konzerválja és egyben felbontja a demokratikus rendszer. Katonai kérdésekben kell a nép, a demokrácia—nem tudja a hagyományos demokráciát felbontani. De el is bontja: katonai, politikai cél szükségessé teszi a centralizált katonai igazgatást, ami együtt él a demokráciával: katonai demokrácia. A demokrácia így abban korlátozódik, hogy az csak a katonai elemekre kezd el vonatkozni. Szűkülés! De még nem vagyoni, hanem funkcionális. Állami demokrácia képlete: Állam kialakulása együtt jár a hatalom centralizálásával. Idegen hatalomnak kell megjelennie, hogy összefogja a társadalmat. Kényszerítő szervezet, mely a természet kényszerítő erejét váltja fel. Fejedelmek, törzsfők, királyok végzik el ezt. Hűbériség hűségelemének kötelező eleme: hűbéres köteles tanácsot adni, az úr pedig köteles kikérni. Tehát úgy indul a szerveződés, hogy a király udvart, tanácsadókat szervez maga köré. Ezek a tanácsadók nagyhatalmú urak, akik által a király végrehajtatja a parancsait, ezért is vonja be a király őket a hatalomba. Képviseletért indított harc: hogyan lehet megszerezni a király körüli funkciókat és képviseltetni az érdekeinket. Példa erre az országgyűlés, ahol kezdetben megjelentek a bárók, egyház és szerviensek is. Ennek az eredménye a rendi képviselet kialakulása, ami előrelépés az arisztokrata képviseleti rendszerhez képest. Két nagy irányzata: személyes részvétel, (az ország 3-7%-a volt jogosult) majd később a követi képviselet. Polgári demokrácia: népképviseleten alapul. Rousseau: közvetlen demokrácia! De ez nem tud kialakulni, hanem a mandátumszerű, melynek alapja a demokratikus választójog. Hatalmi ágak, elosztás.

1. rajz. Főnök áll az élen, teljhatalommal. Tanácsot hív életre szakmai segítségért. (ma: kormány) =végrehajtás Gyűlés: a legfontosabb politikai döntések meghozatala (törvényhozás) a (főnökkel közösen.)= törvényhozó Döntés meghozatala, ezután végre kell hajtani. A végrehajtó tevékenységeket általában állami szervek hajtják létre. A döntések kisebbik része fogalmaz meg tiltást, követelést a polgárok felé, amit betart vagy nem, ha nem, akkor kell a bíróság (törvénykezés). Törvényhozás: a döntéshozatal. Törvényhozás a főnök és elsősorban a gyűlés feladata. Végrehajtás elsősorban az államfő és a kormányzat feladata (tanács). Kezdetben a közösség gyakorolta az összes funkciót. Később a királyságban szintén centralizált volt a hatalom, de nem demokratikus. Rendiség idején: megjelent a rendi dualizmus. Az ágakat megkettőzik, az ág egyik oldala a királyé a másik a rendeké. Törvényt csak együtt tudnak hozni. A végrehajtás is elfeleződik. (Vármegyerendszer) Az igazságszolgáltatás is így működik (úriszék). Montesquieu: a hatalmi ágakat el kell különíteni, egyenrangúvá tenni. Ezzel egymást ellenőrizhetnék Szovjet modell: a hatalmi ágak újra egységesítése, mert a hatalom a népé. Az országgyűlés mindenkit maga alá rendel. Parlamentarizmus: Nem szabad a demokráciával összekeverni. Attól, hogyha van parlament, még nincs parlamentarizmus. Ez egy angol intézmény, nem a parlament a lényege, hanem a parlamentáris kormányrendszer. Egy viszony a végrehajtó és törvényhozó hatalom között. Lényeg: parlament megléte, illetve demokratikus működése, demokratikus választásokkal, demokratikus választójoggal. Ehhez kell egy demokratikus érdekartikuláció: jelöltek állítása, szervezettel a hátuk mögött. Ha ez megvan, akkor az egyik feltétel érvényesül. Másik feltétel: kormányt a győztes pártból jelölik. Kabinet-rendszer. (független, felelős kormány) Harmadik: ez a párt felelősségre vonhatja a saját kormányát, tehát a kormánynak felelősnek kell lennie a parlament felé. Negyedik: parlament és kormány között ellenőrző viszony kell, hogy legyen. (Magyarországon kancellár demokrácia van. Kormányfőt lehetetlen lemondatni.) Jog definíciója: Magatartás szabályok összessége, melyek annyiban különböznek az általánostól, hogy kemény közösségi kényszer van mögötte. Modern társadalomban: állami kényszer.

A jog mögött más is állhat, pl. faluközösség. A falutörvény átlépését a falu szankcionálta. Állami jog alapvető formája az írott jog (alkotott jog). Arra jogosított állami szervek hoznak létre, melyet állami szervezetek hajtatnak végre. Bírói jog: jogi hézagokat töltik föl döntésekkel. Korábban: íratlan jog volt (szokásjog). A bíróságok is elfogadták.

Európa kialakulása: Szoros kapcsolata a római antikvitással nincsen, de áttételes, az van sok. Az európai állam kialakulása a germánok beözönlésével kapcsolatos. Hevesen támadta a latin világot, de a rómaiak katonailag álltak ellen. Végül is nem tudta megállítani katonailag, ezért a császárok limest állítottak föl. Ez sem működött. Erre új politika: betelepített egyes barbár törzseket, melyekkel védekezett más barbárok ellen. Ez sikeres volt, ezért kialakult Róma szövetséges politikája. Speciális jogállás alakult ki, mely biztosította a szövetségeseket, hogy római polgárokként éljenek és tulajdonhoz is jussanak. Pl. a barbár veteránok megkapták a római földtulajdonos földjének 1/3-át. Lassú összeolvadás indul meg, római-barbár szimbiózis alakult ki. Ennek eredménye: megmenti a római értékeket a barbár értékek megtartásával együtt. Tisztelték az antik értékeket. Rómában 3 intézmény, hagyaték, ami a későbbi Európában tovább él:

1. latifundium (nagybirtok) 2. colonus (későbbi jobbágy) 3. patrocínium (későbbi hűbériség)

Mindezt a kemény fegyveres hatalom fogja össze, mert csak ezzel tudja megvédeni patronáltjait. Megérkeznek a barbárok. És a régi arisztokráciát megtartják a hivatalában, de a barbároknak alávetve. A birtokos megtarthatja a közjogait a birtokon, de a király felé tartoznak kötelezettségekkel. Összeolvadási folyamat. Barbár és római értékek együtt megvoltak. Kereszténység: uralkodó váltások, a törzsi tradíciókat semmibe véve akarnak uralkodni. Legitimáltatni kell. A törzsi pap ebbe nem megy bele. Ekkor a római katolikusok a langobárdokkal harcolnak, de szükségük van támogatásra: frankok pont kapóra jönnek. Hajlandó fölkenni a frank királyt és megalapozni az európai király eszmét. Lényege: Isten kegyelméből, annak szolgálatára uralkodik a király. Ez az európai állam. 2003-10-03 2. ELŐADÁS Frankok. A negyedik században a nyugatrómai birodalom területén zajlott a népvándorlás, egy barbár királyság stabil: frank. Minta a későbbi katolikus államok kialakulásában, középkori kultúrában is nagy szerepet játszott. Első nagy dinasztia: merovingok.

Klodvig: 481-511-ig uralkodott. Hódító terjeszkedő politikát folytat, birodalmát nyugatra kiterjeszti. Két népcsoportjuk: száli frankok (tengerparthoz közel éltek), ripuári frankok, a Rajna mentén. Klodvignak hatalmához meg kell ezekkel a törzsfőkkel küzdeni, legyőzte őket. Sőt még a saját nemzetségében belül is tisztogatott. 481-ben tehát egyedüli uralkodó lett. 496-ban megkeresztelkedett. A keresztelkedésre Reimsben került sor. Az uralkodó 3 ezer katonájával együtt keresztelkedett meg. Germán értelemben király volt, de a kereszténység felvételével szakrális, Isten kegyelméből uralkodó király lett. Karizmatikus vezető volt, hosszú haja volt. Ha elvesztette haját, elvesztette uralkodási képességét. Terjeszkedésével egy új lakosság is bekerült: a régi rómaiak. Ezzel a keresztelkedéssel a rómaiak is elismerték legitim királynak. Klodvig politikai haszon miatt keresztelkedett meg. Haszon: Gallia az 5. században még nem tartozott Klodvighoz, de a kereszténység felvételének köszönhetően Gallia is frankokhoz kerül, sőt 509-ben megkapja a consuli címet, Tourban. Római szokáshoz hűen választották consullá. Ettől kezdve az augustusi, császári címet is viselte. Utódai már nem követték ezeket, hanem egy lándzsa átadós germán szokáshoz ragaszkodtak. Lándzsa átadása a hatalom átruházás szimbóluma. Patrimoniális királyság volt, az uralkodó hatalma a földbirtokokon nyugszik. Az állam és az uralkodó egy volt náluk. Az országot, mint az uralkodó birtokát tekintették. És az ország az folyamatosan öröklődik a királyi családban. Ha az uralkodó meghalt, fiai a birodalmat felosztották egymás között. Ezzel a birodalom egysége kerül veszélybe. Ez történt meg Klodvig után is. Négy fia volt, az ország négy részre oszlott. A testvérek közül egy győzött, első Klothárd. A többi meghalt. Halála után szintén feloszlott a birodalom… egészen négy évtizedig ment ez a viszálysorozat. Újraegységesítése 613-ban újra megtörténik, közel harminc évre. A 7. század közepére a frank birodalom 3 királyságra oszlik. Nyugati frank királyság: Neusztria, Párizs központtal. Keleti királyság: Ausztria, Metz központtal. Burgundia pedig a kettő között volt, székhelye: Lion. Keleti királyságban élt a frankok többsége, következmény: a germán lett az általánosan elfogadott nyelv. Neusztriában: frankok is éltek 20-30%, asszimilálódott a gallo-román lakosságba, latinul beszéltek, de nem a klasszikust. A beolvadást segítette a nyelvi asszimiláció és az egy közös vallás, a katolikus. Megkülönböztető a jog, mert a gallo-románok a római jog alapján élnek, a többi etnikum pedig saját népének a jogát követi. Két törvénykönyv: 6. század. Lex salica, a száli törvénykönyv. Nem sokkal később a ripuári törzs is kiadott egyet. Lex salica: büntetés: pénzbüntetés, mely igazodott a sértett fél társadalmi állásához. Pl. ha valakit rókának szólított, azt büntették, de nem mindegy, hogy kit sértett meg, rabot vagy a királyt… Nemzetségi kötelékből való kiszakadás szertartása: kell, hogy a király szolgálatához kiszakadjon az illető a nemzetségi kötöttségekből. Az illetőnek el kellett mennie a bírói gyűlésre és akkor el kellett törnie 3 égerfapálcát a feje fölött, a darabokat meg a 4 irányba szét kellett szórni. A négy irány a ház 4 oldala, ahonnan ki akart szabadulni. Ennek azonban az volt a következménye, hogy nem örökölhetett többet és minden jogi kapcsolat megszűnt a nemzetséggel. Társadalmi ranglétra:

1. Királyi szolgálat tagjai, legelőkelőbbek. (kíséret tagjai – személyes hűség fűzte a királyhoz, rómaiak, tisztségviselők – grófok)

2. szabad frankok. (katonáskodtak, saját földjüket művelték) 3. elszegényedett szabadok (egy-egy földesúr védelmébe kerültek, de gazdaságilag

függni kezdtek)

4. félszabadok. (felszabadított rabszolgák) 5. rabszolgák (gazdaságokban, ház körül szolgáltak v. kaptak földet művelésre, amiért

terményjáradékot fizettek) Rabszolgákat fel lehetett szabadítani: király előtt vagy egyházi testület előtt. Király előtt: dénárdobás. Lényege: a rabszolga és birtokos megjelent a király előtt és a földbirtokos a háta mögé dobja a dénárt, amivel lemond a rabszolga fölötti hatalomról. Így a rabszolga félszabad lett. Királyi hatalom kérdése a merovingok alatt: Személyes jellegű és elvben korlátlan. Az uralkodó személyesen van jelen, hoz törvényeket, szolgáltat igazságot… korlátlan: csak Istennek felelős a király. Bannum: parancs, tiltás, büntetés a három királyi jogosultság. Időnként azonban átruházta ezeket a hatalmakat, mint például a grófnál. Kormányzat központja: királyi udvar, de nem helyhez kötött. Ekkor a királyi udvar vándorol a királyi birtokok között. Vándorló udvartartás. De vannak városok, ahol többet szeretnek időzni: Párizs, Orleans. Tisztségviselők:

1. palotagróf, a legfőbb udvari tisztség. (magyar megfelelő: nádor) Feladata: bíráskodás, a király nevében. Királyi pecsét őrzője.

2. refendárius, oklevelek megszerkesztése, kibocsátása. Segítői: írnokok, kancellár. 3. cubicularius, kincstáros. Cubiculum = király hálószobája, ahol a kincset őrizték. 4. öreg szolga, élelmezésért felelős 5. pohárnok, italokra felügyel 6. istállógróf, lovakra, kocsikra felügyelt. Munkáját a marsallok segítik 7. kardhordozók 8. mapparius, király kezét törölte evés közben, kéztörlő.

Megjelent a 7. században a háznagy, major domus. A királyi birtokok gazdálkodását felügyelte eredetileg. Közigazgatás: különböző közigazgatási egységekre volt felosztva. Fő egységek: grófságok. Élén a gróf, akit a király nevezett ki. Általában olyat neveztek ki, aki ott nem volt birtokos. De 614-ben ezen változtatnak: a király nevezi ki őket, de mindig olyan gróf kell, akinek ott birtoka volt. Ettől kezdve a grófi tisztség öröklődik. Itt a király jogaival rendelkezik, a bannummal. Gróf egyedüli uralkodó lesz a grófságokban. Hercegségek: több grófságot fognak össze közigazgatásilag. Igazságszolgáltatás: alkalmi bírák. Egyetlen követelmény: jó emberek legyenek és legyenek jártasak. Eljárás lefolytatása: személy jog elve érvényesül. Azon jog alapján kellett elítélni, melyben élt. Alkalmi bírák első kérdése tehát: milyen jog szerint élsz? Területi jog elve: azon nép joga szerint ítéltek, amely törzsnek a területen többsége volt. Ítélet: eskü, istenítélet. Minél több eskütársat kellett felvonultatni az eskühöz. Istenítélet: tüzes vas próba. Egyházi küldöttség előtt. Forró vízpróba. Bajvívás. Keresztpróba. 7. században a majordomus fontos pozícióba kerül. Sőt meg is előzi az igazi uralkodót. Ebben a században már a majordomusok versengenek. Két győztes család: Pippinidák és Arnulfingek.

Pippinidák: Kis Pippin. Először pajzsra emelték, majd 751-ben a pápa egyik követe felkeni a megszentelt olajjal. 754-ben a pápa is megerősíti. Ettől kezdve számít valódi keresztény királynak. A király és a pápa együttműködése mindkét fél számára hasznos. Pippinnek jó, ha az egyház támogatja, a pápának meg jó Pippin a langobárdok elleni harchoz. Pippin meghal, 768-tól kezdve Pippin két fia küzd a hatalomért. De a fiatalabbik fiú 771-ben meghal és Károly lesz a király. 814-ig uralkodik. Terjeszkedő politikát folytatott. Károly birodalmi gyűléseket hív össze. Placitum generale, évente egyszer gyűlt össze, az uralkodó hadjárata előtt. Részt vettek a szabad fegyverforgató férfiak, ami ezáltal megfelelt egy seregszemlének. Márciusban tartották, ezért kapták a márciusi mező nevet. Később májusra tevődött át, mert 755-re egyre több lovas vett részt és ezért kellett, hogy már zöld legyen a fű a lovakhoz. A gyűlés legfőbb feladata: törvényalkotás. Az uralkodó előterjesztett rendeleteket és a gyűlés csak jóváhagyta, megerősítette. 3. előadás 2003-10-10 Nyugati frankok, franciák. Nagy Károly halála után 843-ban felosztják a frank birodalmat, végérvényesen, Verdunben. Kopasz Károly kapja meg ezt a részt. Német Lajos kapja meg a keleti frank királyságot, Lothar meg a köztes részt kapja meg. 843-tól 987-ig a karoling leszármazottak tartják kezükben a trónt. A társadalom ezekben az időkben számtalan támadást szenved el. Külső: arabok délről, északról a vikingek „normannok.” Normandia nekik az őshazájuk. 911-945 között a magyarok is kalandoznak a Francia királyság területén. Francia szavakban is vannak magyarokra utalások… pl. herélt ló, rövid ujjú kabát. Társadalmi bizonytalanság alakult ki, eredmény: a királyi hatalom gyengült és a politikai hatalma szétesett. A hatalom a tartományurak kezébe került. Ez a tendencia már Kopasz Károly alatt is érezhető volt. Még igyekezett föladományozással megszűntetni ezt. De ez ahhoz járult, hogy a földesúri támogatásért cserébe a földet elveszítette és így is gyengült a hatalma. A másik meg, hogy a szolgálati birtokok öröklődni kezdtek, és nem szálltak vissza a királyra, ami szintén csökkentette a hatalmát. Ráadásul: megállapodás, (edictum pistenze) hogy az uralkodó önálló döntéseket nem hozhat, csak az egyházi és világi előkelők hozzájárulásával. 864, Edictum Pistenze: ez a törvény neve. 877, a különböző grófi és egyéb nagytisztségek öröklődővé válnak. A 10. századra már a hűbéri birtok és a hercegi cím is öröklődő, tehát a király hatalma nagyon megcsappant. A királyi hatalom tehát csökkent a 9. század 2. felére. Ráadásul Kopasz után a Karolingok között nem volt uralkodás képes király. A Karoling dinasztia 888-ban elvesztette a trónt. Ezután egy versengő családból Odó, Párizs grófja kerül a trónra. Katonai sikereinek köszönhetően választják királlyá. Ezután 987-ig a Karolingok és odóék felváltva ülnek a trónon. 987-től a Capeting dinasztia ül a trónon, egészen 1328-ig. Az első uralkodó: Capet Hugo. 987-ben a francia királyság egészen pici fejedelemségének volt az ura. Világi abbé (kolostor vezetője) volt királyi címe előtt, és innen szerezte meg a királyságot. (Capet= szerzetesi csuklyás öltözet, köpeny.) Megválasztásánál az alkalmasság, idoneitás elvét tartották szem előtt. A reimsi érsek játszott ebben nagy szerepet, aki szerint csak az lehet uralkodó, aki testi adottságaival és szellemi bölcsességével megfelelő. A Capet dinasztia alatt elvben választás volt, de gyakorlatban utódkijelölés, még az uralkodó életében megkoronázták a jelöltet. A Capet dinasztia sikere: mindig volt fiúgyermek. Elsőszülöttség elve érvényesült, megszűnt a régi gyakorlat, hogy az utódok között felosztják a birodalmat.

9. századtól a 11. század végéig 3 szakaszban történik meg az ország felaprózódása. 1. szakasz: 9. század. A királyság egészétől önállósodnak a hercegségek, kisebb

királyságok (regnumok). Nem ismerik el a király fennhatóságát. (Flandria, Burgundia, Provance, Bretagne) Ezek a hercegek felvették a királyi címet.

2. szakasz: 10. század. A grófságokon belül kisebb közigazgatási egységek jönnek

létre, melyek szintén önállósodnak. A grófságok is önállósodnak, vezetőik szintén királyokként viselkednek. De ezek rendelkeztek is a királyi jogosítványokkal, a bannummal.

3. szakasz: 11. század, az egyes földesurakhoz, várurakhoz tartozó földek szintén

önállóak, nem ismerik el a király hatalmát, a király tényleges hatalma megszűnik, csak névlegessé válik. Királyi birtokok: főváros, Párizs és Orleans környékén voltak. 11 ezer km² területen. De birtokai az ország szívében voltak. Ekkoriban ő közepes tartományúr volt. Csak a legfőbb hűbérúr címet viselte ekkoriban és emiatt senki nem gondolta, hogy engedelmességgel tartozna neki, mint királynak. Király tekintélyének egyetlen maradványa: szakrális jelleg. Klodvig idejére megy vissza ez a szokás. Uralkodó gyógyító képességekkel rendelkezik. Galamb hozta a szent olajt… Hatalma gyengülésének a jelei: 1155-ig a király csak oklevelet ad ki, országos erejű törvények nem születtek. A fő tisztségviselők lassan kivonultak a királyi udvarból. Helyettük: legisták: új tisztségviselők a királyi udvarban a 12. századtól. Országos méretű mozgalom a 10. század 2. felében: Isten békéje mozgalom. A belső béke helyreállításáért indult. Határozatai: tiltották a fegyvertelen személyekre való erőszakos rátörést (nők, kereskedők). Menedékjogot szabályozták. Korlátozták magánháborúkat. Lovagokat korlátozták: szerda estétől hétfő reggelig és az egyházi ünnepeken nem használhatták a fegyverüket. Békegyűléseket tartottak. Kölcsönös esküvel biztosították egymást, hogy nem bántják. Itt kerül sor a hűbéresek bíróságának a felállítására (hűbéres perek lebonyolítása). Országot egyesítő törekvések a 12. század elején indulnak meg.

1. lépcsőfok: királyi hatalom megerősítése. Földet kell visszaszerezni! Házasság révén. A francia uralkodók inkább grófi vagy hercegi örökösnővel házasodtak: az örökségben levő földterületet megszerezték. Vagy hűtlenség miatt elítélt földesúrtól a földet megszerzi, mert a visszaháramló föld a legfőbb hűbéresé és a visszaháramlott földet az uralkodó saját birtokállományába csatolja. Francia királyok két rétegre támaszkodhattak: egyház, városi polgárság. Polgárság pénzzel és katonákkal támogatta a királyt, melynek fejében szabadságlevelet, ’carta’-t kapott.

2. gazdasági fellendülés is az uralkodót segíti, mert az uralkodó a legtermékenyebb földeket szerzi meg. A 12. századi uralkodók közül Fülöp Ágost a legsikeresebb. Utódjai pedig még sikeresebbek: IX. Szent Lajos. Alatta a területek megnégyszereződtek.

1180-1328-között élte a francia királyság a fénykorát. Jól működő gazdaság, közigazgatás, kiemelkedő kultúra, uralkodók. Ekkor a király földterülete: 424 ezer km²-t tett ki. A 13. századtól kezdődően az uralkodó visszaszerzi tényleges hatalmát, ekkortól már valóban uralkodó. 1155-től kezdődően pedig egyre több országos érvényű rendelettel találkozunk.

Központi kormányzat működése:

1. Legfőbb államhatalmi szerv: királyi tanács. Egyházi és világi előkelők alkotják, majd a 13. századtól legisták (képzett jogászok) is részt vesznek benne. Ezt IX. Lajostól kezdve nem nagyon hívja össze a király, helyette a szűkebb magán vagy titkos tanácsot hívja össze. Nagy és titkos tanács: nem rendszeresen ülésezett, az uralkodó hívta össze. A 14. századtól havonta egyszer ülésezett, ettől kezdve havi tanács lett.

2. királyi tanácsadó: öreg szolga. Ő volt a király helyettesítője, de ezt Fülöp Ágost megszűnteti a 12. században. A funkcióját az istállómester vette át. Az istállómester funkcióját meg a marsall veszi át. Főpohárnok: ekkoriban már a pénzügyekbe is beleszólhatott, pénzügyi irányító lesz. Kancellár: később ő lesz a király helyettesítője, közben persze ellátja kancellári tisztét, általában egyházi személy.

Helyi igazgatás:

1. koronabirtokokat a prévot (elöljáró, fr.) igazgatja. Feladata: a koronabirtokok jövedelmét beszedte. A király nevében ítélkezett. Katonai feladatokat is ellátta. Mindig a király nevezte ki.

2. 12. századtól: bailli, új királyi tisztségviselő jelent meg. Észak Franciaországban jártak el a király nevében.

3. délen pedig a senechal lett a király tisztviselője. A bailli és senechal nemesi vagy polgári származású tisztségviselő, király nevezte ki és tőle kapák fizetésüket. A bailli azonban tagságot kapott a tanácsban és tekintélye is nagy volt. Hatáskörük: felelnek a jövedelembeszedésért. A prevoktól átveszik a katonai funkciót, sőt kezdetben még a prevo tisztséget is ellenőrizték, míg el nem tűnt a prevo. Ítélkeztek a saját kerületükben. Csak olyan személy lehet a tisztségviselő abban a kerületben, akinek nem volt ott semmilyen érdekeltsége.

Birtokok jövedelmei:

1. magából a birtokból, a termelésből befolyó jövedelmek. 2. vámszedés. 3. illetékek. 4. segélypénzek. 5. örökösödési díjak.

Ezek mind a bailli vagy senechal kezében összpontosultak. Igazságszolgáltatás: Legfelsőbb bíróság a királyi kúria, a curia regis. Illetve a kapu bírósága: az uralkodó párizsi kúriájának a kertjében volt, egy kapu közelében. Párizsi parlament: legfőbb bírói fórum. Kezdetben évente 2x, majd a 14. század elejére rendszeresen ülésezett. Állandó bizottságok: egyházi és világi tanácsosok részvételével, az egyes ügyek hatékony intézésére.

1. bizottság: panaszok és sérelmek kamarája. 15-15 tanácsos. 2. bizottság: vizsgálatok kamarája. Egyes ügyekben a tárgyalást előkészítették. 3. kérelmek és folyamodványok kamarája. 4. a torony kamarája. Itt csak világi tanácsosok jártak el, büntető bizottság lett később.

Ezeket a tisztségviselőket, bírókat kezdetben a király nevezte ki. Később azonban megmaradt a király kinevezési joga, de a parlament kezdett beleszólni, ki legyen a bíró és a végén a parlament választotta bírókat. A bírsági helyek tehát megvásárolhatók lettek.

14. századtól szokás lett, hogy a bíróság tagjainak a felek ajándékokat adhattak. Kezdetben fűszerek, édességek. Később már csak meghatározott dolgokat: húst, bort, madarakat, kutyákat. Ezeken kívül azonban semmit nem fogadhattak el. A 15. századra már kötelezővé vált az ajándék, a pénz. Rendi gyűlés: Általános rendi gyűlésre csak 1302-ben kerül sor, IV. Szép Fülöp alatt. Előzmény: előtte már voltak hűbéresi gyűlések, melyeken kezdetben egyházi és világi urak vettek részt, később kisebb papok, nemesek, majd a városi polgárság is. Ezek a tartomány egészét képviselték. Tartományi gyűlések: több grófság ült össze. Rendi gyűlés: nem teljes a részvétel, mert csak egyházi és világi előkelők vettek részt, a 3. rend, a nemesség hiányzik. A teljesre csak 1387-ben kerül sor. 4. előadás 2003-10-17 frankok rövidre zárása. Keleti frankok: 9. században két nagy ellenség: normannok, 891-re sikerül kiűzni őket, majd a magyarok, akik fél évszázadik sanyargatták őket. Pannónia elfoglalása volt a pont, ahol a keleti frankok összetűznek a magyarokkal. Azt a frankok vissza akarják szerezni, de csúfos vereséget szenvednek. III. Vastag Károly, 881-ben Rómában császárrá koronázzák. Remény, hogy helyreáll a birodalom egysége, mert 885-ben a nyugatiak is királlyá választják. Mindössze 2 évig tart ez, mert III. Károlyt 887-ben lemondatják, mert beteges lesz. A birodalom két része véglegesen elválik egymástól. 921-ben hivatalosan megállapodnak, a két király kölcsönösen elismeri egymást. A német királyságban is megfigyelhető a királyi hatalom gyengülése, de nem olyan erős, mint nyugaton. 10. századra a király mellett megnőtt a területi fejedelmek, urak hatalma. A 10. századtól ezek elismerik a királyt, de saját területükön növelni akarják jogaikat. Királyi jogokat kezdnek gyakorolni, a király hatalma mellett ők is gyakorolják hatalmukat. Törzsi hercegségek jönnek létre: (4) több területi fejedelem egységét olvasztják egybe. A szász, frank, sváb és bajor. A legerősebb a szász dinasztia. (919-1024-ig tartott) 911-ben ezek a törzsi hercegségek királyt választanak: I. Konrádot, frank királyt. Nem sikeres, csatákat veszt a magyarokkal szemben. Még életében kijelölte utódját, a szászok közül: I. Madarász Henrik. 919-ben kerül a keleti királyság élére. De kezdetben csak a szászok és csak a frankok támogatták, a svábok és bajorok ellenkirályt ültetnek a trónra. De 921-ben a svábok és bajorok is behódolnak. Henrik erőskezű uralkodó volt, sikerült még életében megválasztatni utódját. Az utódlással kapcsolatban pedig kimondja, hogy fiai között a birodalmat nem lehet felosztani. 4 fia volt, a másodszülött, I. Ottó lesz az örökös. 936-ban foglalja el a királyságot. Ez a dinasztia hozza létre a Német-római császárságot. Ezek után a királyok még életükben megkoronáztatták utódjukat, ami hozzájárult a királyi hatalom egységéhez és oszthatatlanságához.

I. Ottó békésen akart élni a hercegekkel. Gyermekeit igyekezett a törzsi lányokkal összeházasítani. Amikor a herceg meghalt, a királyi család igyekezett a pozícióba saját bizalmasát berakni. Ottó alatt már a királyi család ült a hercegségek élén. Rájön, hogy hatalmához támogató kell: egyház. 10-11. században szorosan összekapcsolódik az államszervezet az egyházzal. A keleti frank királyságban is egyházi szertartással kapja meg a király a hatalmát. A király tehát szakrális vezető, az egyház feje is. Speciális jogkör ennek köszönhetően: invesztitúra jog. Ez teljesen biztosította a király és az egyház összefonódását. Invesztitúrajog: a király jelöltet állíthatott, ha megüresedett egy főpapi pozíció és ő volt az, aki beiktatta a főpapot. Az egyház ennek cserébe megkapta az immunitás jogot. Tehát az uralkodó tisztviselői nem léphettek egyházi birtokokra, nem ítélkezhettek fölötte, ő azonban ítélkezhetett az immunitást megszerzett birtokán. 11. században minden püspökség és érsekség az uralkodó alá tartozott. Összes királyi tisztviselő pedig egyházi személy. Pl.: grófságok élén. Királyi hadsereg zömét szintén az egyház adta. Szász dinasztia külpolitikája: 907-től a magyarok kalandoznak itt. Első sikeres német ellentámadás: 933-ban volt. 955-ben pedig I. Ottó Augsburgnál legyőzte a magyarokat. 10. század: király kiveszi a törzsfők kezéből a külpolitikát. Ekkor teszik adófizetőikké a szlávokat és itt őrgrófságokat alapítanak. Egyre több németet telepítenek ide. 983-ban volt egy szláv felkelés, a terület elszakad innen, de majd visszakerül. 11. század első fele: 1033-ban a Burgund királyságot csatolják a királysághoz. I. Ottó igyekszik megszerezni a császári címet. 950-ben meghal Lothar, és II. Berengár lesz a király, aki fogságba veti Lothar özvegyét (19 éves nő), aki segítséget kér Ottótól. Ottó el is indul, 951-ben Itáliába érkezik, legyőzi Berengárt és Itália királyává koronázzák. Meg akarta szerezni a császári címet is, de Róma ura, Alderich elutasítja azt. I. Ottó hazatér, de feleségül veszi az özvegyet. Ezzel langobárd szokás szerint megszerezte a királyságát. 955-ben meghal Alderich és fia Octavian lesz az új uralkodó és a pápa is, XII. János néven. Mikor trónra kerül, Berengár Róma ellen indul, ezért Octavian a császári cím ellenében segítségül hívja Ottót, aki 962-ben legyőzi Berengárt. A pápa császárrá koronázza I. Ottót. Ez jelenti a Német-római császárság kezdetét, mely egészen 1806-ig állt fenn. I. Ottó oklevelet ad ki: ottóniánum. Rendezte az egyház, pápaság és császár, királyság viszonyát. Engedmény: pápák számára biztosítja a szabad választás lehetőségét. A császár azonban fenntartja a jogot, hogy a pápa alá tartozó birtokokat ellenőrizze: egyházi kormányzat és bíráskodás felügyelete. Nem sokkal ezután XII. János összeesküdik Berengárral. Hatása: ottóniánumot kiegészítik: mielőtt a pápát megválasztják, be kell mutatni a császárnak, akinek kell a hozzájárulása. Német királyság elmaradott a Nyugati frank királysághoz képest. Nyugaton ekkor már kialakult központi szervei voltak, míg a németeknél ilyen nem volt. A király hatalma névleges és nem nagyon avatkozhatott be a fejedelmek belügyeibe. Állam= király személye. Uralkodó körül tanácsadói kör épül ki, akik általában egyházi személyek. Az

egyes uralkodó döntéseknél mindig figyelembe kellett vennie a véleményüket, önállóan nem dönthetett. Nem volt kiépült központi kormányzat. Nincs főváros, királyi székhely. A szász uralkodó azonban sikeresen kiépítenek egy királyi hatalmat (de mellette vannak a törzsi hercegségek). Azonban jól be tudták ezeket integrálni az uralkodók. Teljessé válik a területi szétaprózódás, míg a franciáknál megerősödik. 12. században indul meg a területi szétaprózódás. Franciáknál az uralkodó volt a legfőbb hűbérúr, de a németeknél nem. Ha a koronára birtokok háramlottak vissza, azokat az uralkodó nem csatolhatta saját birtokához. Szász dinasztia 1024-ben halt ki. A száli frank dinasztia követi. Elődei politikáját követték. Támogatóként a egyház mellett megjelennek a nemesek alsóbb csoportjai. (miniszteriálisok, kishűbéresek) Miniszteriálisok: a király mellett láttak el feladatokat (katonai, udvari pozíciók). Kezdetben nem a szabadokhoz tartoztak, de később kiemelkedtek, és a nemességhez kerültek hivataluk révén. 1073, invesztitúraharc kibontakozása. IV. Henrik és VII. Gergely között. Az Itáliai püspöki székek beiktatása miatt. Henrik maga nevezte ki a püspököket itt. Erre válaszul a pápa kiközösítette a király tanácsadóit és megtiltotta a királynak az invesztitúra gyakorlását. Henrik azonban továbbra is nevezett ki, erre a pápa 1075-ben az uralkodót is megfenyegette kiközösítéssel. Erre 1076-ban a birodalmi gyűlésen a német püspökök felmondták az engedelmességet a pápának, az uralkodó pedig lemondásra szólította föl a pápát. Gergely nem mondott le, hanem a német hűbéreseket feloldotta hűségesküjük alól, amit a német fejedelmek ki is használnak: felszólítják, a királyt, kérjen bocsánatot a pápától, vagy lemondatják. IV. Henrik a pápához ment és 1077-ben, Canossa várában megkapta a bocsánatot. I. Barbarossa Frigyes. Itáliában hivatalnokállamot akart létrehozni, erre a pénzt az észak itáliai városoktól akarta megszerezni. Uralkodása alatt 6 ízben járt itt. A városok nem fogadták szívesen ezt a szándékát. Barbarossa a régi római császárok trónutódjának tekintette magát. Erre hivatkozva a világ urának tekintette magát, a többi király csak királyocska, míg a pápa csak első püspök. Erre a pápa válaszul a császárt csak egy hűbéresnek tekintette. A pápa szövetségre lépett az észak-itáliai városokkal, ami nem volt nehéz, mert a császár német hivatalnokokkal látta el őket, amit nem néztek jó szemmel. Fegyveres viszály alakult ki, amit 1177-ben a velencei béke zárt. 1183-ban Constanzban a városokkal is békét kötött a császár. Constanzi béke: két fél kölcsönösen elismeri egymást. 12. századra a szétaprózódás előrehaladt, már 20-30 világi fejedelemség és 90 egyházi működött. 15. századra a fejedelemségek tovább bővültek. Ezek a fejedelmek királyi felségjogokkal is rendelkeztek. Eredmény: a rendi intézmények nem birodalmi szinten, hanem tartományi szinten jönnek létre. Rendi intézmények:

1. birodalmi gyűlés: kúria generálisból, a királyi országos gyűlésből alakult ki. Rendi képviseleti jellegét csak a 15. századra éri el. 3 collegiumból tevődött össze. 1-t alkotják a választófejedelmek. 2-ik az egyházi és világi fejedelmek, 3-ik a birodalmi városok küldöttei. Mindig a császár hívta össze, elnöke: egyházi főméltóság, a mainzi érsek. Plénumán, az együttes ülésen a döntések mindig az egyhangúság alapján történtek. Ha külön üléseztek, akkor mindig a többségi szavazat döntött.

2. birodalmi kamarai bíróság: 16 bíró végzi itt munkáját. 8 nemes és 8 jogi szakember. Mindig a király nevezte ki őket. Eljárt a birodalmi ügyekben, csak másodlagos feladata volt a feljebbviteli bírósági fórum.

minden egyes fejedelemség önálló kis államként működött, a birodalom pedig ezeknek a konföderációja, szövetsége volt. Királyválasztás: 1356-os német aranybullában találjuk meg. 7 választó volt: 3 egyházi és 4 világi. Egyháziak: mainzi érsek, trieri érsek, kölni érsek. Világi: cseh királyt, rajnai palotagróf, szász herceg, brandenburgi őrgróf. A királyi választás színhelyén legalább négynek jelen kellett lennie. Szavazattöbbséggel döntöttek. Egészen 1623-ig marad meg így. Később a 18. században még két fővel bővül ez a testület. Hadipajzs rendszer: Az uralkodó hűbéresi rendszerét, hierarchiát jelenti. Hét hadipajzs van, az átjárás az csaknem lehetetlen. Pajzsban lévő mindig csak a felette levőtől fogadhat el birtokot.

1. pajzs: király 2. egyházi fejedelmek 3. világi fejedelmek 4. egyházi és világi fejedelmek hűbéresei és grófok 5. közönséges nemesek 6. miniszteriálisok 7. egypajzsosok

Ezt a rendszert a Szász tükörben találhatjuk, 1376-ban írták. 5. előadás 2003-10-31 Angol középkori társadalom és alkotmányfejlődés. UK területéről beszélünk. Kr. e 5-6 évezred körül települnek be a kelták. Krisztus előtt I. században a rómaiak próbálják meghódítani, csak a Kr. u. 1. századra. Dél Angliában szerveznek provinciát: neve britannia superior. A 2. századra alakul meg britannia inferior. 211-re áll meg a hódítás. A keltákat északra, a mai Skócia területére szorítják őket. Rómaiak hatása: városi kultúra, ami a dél angliai területeken éreztette hatását. A jogrendszerben azonban minimális a hatás. A közigazgatásban is hatással voltak. Amikor visszavonulnak a 3. sz végén, 4sz. elején, a kelták megpróbálnak államot szervezni, de az 5-6. sz. újabb hódítási hullám: germán népek (angol, szász, jütök) betelepülése. Ez az angolszász beáramlás. Kelták újra megbuknak, véglegesen visszaszorulnak. Wales: kelta része a UK-nak. Kelták szolgasorba kényszerülnek. Kereszténység a kelták terjesztésével terjed el az angol területeken. Sőt még a kontinentális területekre is nagy hatással voltak. Angolszász törzsek törzsi királyságokat hoznak létre.

Angolszász heptarchia, 7 angolszász királyság (Wessex, Sussex, Essex, Kelet-anglia, Észak-humbria, Mercia, Kent). A 11. század 2. feléig tartott ez a korszak. 1066-ban bukik meg véglegesen. De előtte: 9-10. században újabb hódítási hullám: viking hódítás. Először norvég, majd dán fegyveresek. A dánok viszonylag stabil államot is létrehoznak, angol szóval ez a danelag időszaka. 11. század elejére az angolszászok újra átveszik a hatalmat, Hitvalló Edward. 1066: hódítási hullám, Hódító Vilmos. A normann hódítás eredményeképp alakul ki a középkori angol királyság. Kereszténység elterjedése: Kelte misszionáriusok terjesztik el, római hatás gyenge. Hódító Vilmos erős királyi hatalmat valósít meg, hogy az angliai egyházat királyi kontroll alá veti. Invesztitúra: 12. sz. elejéig teljesen királyi monopol jog. Ezt követően is csak konszenzussal gyakorolta az egyház. Ítélkezés: konfliktus pont. Végeredmény: a király győzelmével végződött. Az egyház nem függetlenedhetett a királyi hatalomtól, mint a kontinensen. Sőt a zsinati végzéseket is el kellett fogadtatni a királlyal. Rendiség kialakulása más: az egyházi rend nem jelentős. Korai angolszász társadalom: Viszonylag szerves fejlődés jellemzi. Illetve jogfolytonosság. 3 nagy rétege: 1. rabszolgák, félszabadok (kelta etnikum) 2. szabad, de nem előkelő alcsoportjai: a, kunyhós parasztok, b, középparaszti réteg, telekkel rendelkező, c, lovas birtokos réteg. Saját tulajdonuk volt, melyet katonai szolgálat fejében birtokolhattak. Ők képezték a helyi hadsereg bázisát. 3. előkelők, angolszász arisztokrácia. Törzsi fők kíséretei. Ezzel találja magát szemben hódító Vilmos. A hűbéri társadalmi szerkezetet ezen építi ki. Kihasználva katonai erejét, az összes földet kisajátítja. Koronabirtok lesz a föld. Ezeket a földeket, egy hányadát visszaosztja a régi birtokosoknak és vele érkezett normann és francia követőinek. Visszakapják a lovas birtokosok, a korábbi arisztokrácia (de nem nagy egységes földeket, hanem szétosztva, különböző területekre), saját kísérete is kapott földet. Ez az első lépés. Mintegy 20 év… Ezt követően: birtokok összeíratása, népszámlálás. Összehívja a birtokosokat Salisbury-be egy nagygyűlésre. Itt közvetlenül saját hűbéresévé teszi őket. Mindenki tehát elsősorban az ő közvetlen hűbérese lett. Ez a Salisbury-i eskü. Megerősíti a birtokadományt és kialakítja az angol hűbérességet. A birtokokért cserébe a király hadseregében szolgáltak, ami megszűntette a magánhadseregeket. Mindenki a birtokához képest állítson ki hadsereget vagy álljon ki személyesen. Pajzspénz: a birtokosok elérik, hogy pénzért megválthassák magukat a katonáskodástól, ez a scutagium. Tehát hogyan változik a társadalom szerkezete: szolgák, félszabadok rétege beleolvad a parasztság rétegébe. Hűbériség kialakulásával: korábbi szabad parasztok hűbéri jellegű kötöttségekkel kapcsolódnak a földesurakhoz. Jobbágyság differenciált lett. A korábbi lovas birtokosok rétege kiemelkedik, kialakul a lovagság rétege. Városi kultúra virágzik, a 12. sz. második felére biztosan megélénkül, nagyrészt a Vilmossal érkező francia kerekedők révén kialakul egy városi polgári réteg. 13. sz-ra kiváltságokat nyernek a városok. Arisztokrácia: megmarad a törzsi, de csatlakozik a normann és francia arisztokrácia.

Egyház: a világi arisztokráciával azonos, nagybirtokos. 12-13. sz. fordulója: gazdasági fellendülés, elsősorban a városokban. A helyi, országos nagybirtokosok is megerősödnek (lovagság, arisztokrácia). A király megpróbálja a kincstár számára haszonná tenni ezt a fellendülést: adók. 13. sz. elején Földnélküli János kerül hatalomra. Anglián kívül hadakozik, óriási adókat vet ki, de sikertelen a hadjáratai, elveszíti franciaországi angol birtokait. Meggyengül a királyi hatalom, a társadalmi elégedetlenség 1215-ben kikényszeríti: Magna Charta Libertatum. Az angol rendi monarchia kialakulásának legfőbb dokumentuma. A királyi hatalom korlátozása. Az angol parlamentarizmus előzménye. Uralkodó kötelezettséget vállal: többé nem adóztat önkényesen, csak a nagytanács beleegyezésével. Alapvető elv: nincs adóztatás képviselet nélkül. Adót csak az érintettek beleegyezésével lehet megállapítani. Szabadságától és tulajdonától kizárólag csak vele egyenlők ítélete alapján lehet megfosztani, önkényesen nem. Ebből alakult ki a habeas corpus elve. „Bírjam a tested” tehát megfelelő eljárásra van szükség a jogoktól való megfosztáshoz. Szabad kereskedelem joga béke idején. Ellenállási záradék erősítette meg. Létrehozott egy 25 fős bárói, főúri tanácsot. Ez őrködött afelett, hogy a király be is tartsa az ígéreteit. Ha nem, akkor ez felkelést robbanthat ki az uralkodóval szemben, elmozdíthatja az uralkodót. A Magna Charta évszázadokra meghatározta az angol alkotmányfejlődést. A 25 fős tanács hamaros él is a jogával. Fegyveres felkelést robbant ki, szünetel a királyi hatalom működése… Simon de Monforte: 1265-ben eléri, hogy a király összehívjon egy országos gyűlést. 1265-ös gyűlés a mintaparlament. Ez határozta majd meg az angol parlamentarizmus működését. Államszervezet fejlődése: Helyi igazgatás fennáll végig. Angolszász állam élén „keresztény” király állt. Törzsfőhöz hasonló jogállása volt, hasonló a germán államok királyaihoz, felkenési szertartással kerül hatalomra, ekkor még nem volt jelentősége a koronázásnak. Valószínűleg nem működött törzsi eredetű gyűlés, de volt bölcsek tanácsa, a királyi arisztokrácia tagjaival: witan. Shire: grófságok.élén a korábbi törzsfő állt. EARLDORMANN, mellette a sheriff. Sheriff, a király érdekeit képviselte. Earldormann lett a katonai vezető, a sheriff pedig a közigazgatást vezette, elnökölt a gyűlésen, bíráskodott. Miután megjött Hódító, modernizálta ezt a rendszert, de megtartja. A monarchia megmaradt, de patrimoniálissá vált. A király lett a legfőbb hűbérúr. Ugyanígy megtartotta a grófságokat, ezeket használta ki a helyi bíráskodás központjainak létrehozására, ezek lettek azok a központok. Király legfőbb szövetségesei a grófságok lettek. Bölcsek tanácsa, mint királyi tanács élt tovább. Ebből alakult ki a nagy tanács, a magnum consilium. Ekkor még fő szerepe a tanácsadás. A klasszikus udvari méltóságok is kialakultak. Differenciálódnak a közhatalmi funkciók, mert a király nem képes ellátnia a besűrűsödő teendőket, bizonyos tisztségeket kiemelt… Bíráskodás: kis jelentőségű helyi ügyeket meghagyta helyi hatáskörben (grófságok). De nagy ügyekben kell a király bíróságára, mely a curia regisben jön létre. Kialakul a király állandó bírósága, a curia regis, a király bírósága. Arra is gondot fordít Vilmos, hogy a helyi bíráskodás ne legyen eltérő, ezért vándorbírákat küld, akik segítették a helyi bíráskodást. Rendi alkotmány kialakulása: Rendi állam élén a király áll. Rendi monarchia.

Már nem korlátlan teljhatalmú úr, rendekkel együtt gyakorolja hatalmát, Földnélküli János óta. Rendi országgyűlés kialakulása. 1265-től datáljuk, de az csak egy kezdet volt. 1295-től működik többé-kevésbé rendszeresen. Parlamentáris modellt hoz létre. A parlament 2 kamarás. Simon Monforte mintaparlamentjének köszönhetjük. A grófságokból és városokból 2-2 küldött. Ebből a hagyományból fejlődött ki az alsóház: house of commons. Itt valósul meg a rendi képviselet, követek útján. Felső ház: house of lords. Nincs önálló egyházi rend, hanem a nagybirtokosok, mint lordok jelennek meg, a király személyes meghívására. Lordok házának a funkciója: döntően bírói feladatkörök. Nem csak a törvényhozás, hanem bírói testület is. Sajátos ügykörben: a király melletti fő tisztségviselők felelősségre vonása. Inpeachhment. Az alsó ház vádat emel valamely fő tisztségviselő ellen és a lordok háza bíráskodik. Ez a parlamentnek felelős végrehajtó hatalom előzménye. 13-14. századtól központi szervek: 1. kancellária: oklevelek kiadása, hitelesítése. 2. kamara: pénzügyi igazgatás szerve. (sakktábla kamara, exchequer chamber) az ülésezés helyéről kapta meg a nevét. Bíráskodás: központi szinten történek változások. Grófságok megmaradnak, földesúri saját bíróság is megmarad. Curia azonban differenciálódik. Egyik: csillagkamara „star chamber.” Főbenjáró ügyekben ítélkezik. Hírhedt bírói fórummá válik. Másik: pénzügyi, kincstárral kapcsolatos perek Harmadik: polgári perekkel kapcsolatos ügyekben. Negyedik: királyi tábla. Helyi szinten grófságok. A grófságok a követküldéssel részt vettek a parlament működésében. Angolszász jog: Az angol alkotmány nem írott alkotmány. Mai napig alkotmányos monarchia elvileg, de a 18. századtól az uralkodó uralkodik, nem kormányoz. Kivonult a törvényalkotásból. Common law rendszere: angolszászoknak kialakult egy közös joga. Ezt a jogot, a helyi bíróságok gyakorlatát évenként írásban összefoglalták a 11. századtól. Bírói jog, precedens jog határozza meg tehát az angol jogrendszert. Három jogi hagyomány jog él: common law, írott jog (statute), equity (méltányossági bíráskodás). Mivel az írott precedens jog nagyon megszigorodott, kellett az equity, hogy ne szülessen sok méltánytalan ítélet. Civil law system: 6. előadás 2003-11-07 Északi periféria társadalom és alkotmányfejlődése. Periférikus államok: amelyek fejlődési vonala az adott társadalmi fejlődés mintaállamaihoz képest megkésettséget mutat. Ez egy elmélet. Periféria mint helyzet: hátrány.

Skandináv térség ebből a hátrányból a polgári átalakulás során előnyt kovácsolt. Centrumba kerültek. 3 ország: Svédország, Norvégia, Dánia. Finnek (végig a svédekhez kapcsolódtak, majd a cári Oroszországhoz) A Skandináv térség benépesítése: 5-11. század. Viking, normann társaság innen kalandozott. A hadjáratokra és tengeri kereskedelemre berendezkedett időszak. Törzsi szerkezet. Kalandozások során eljutottak: keleti irányba. Mai Oroszország európai, északnyugati területeire. Meghatározzák a történelmét a viking telepek. Nyugat: Britanniába is eljutnak, norvégok, majd a dánok. Izland benépesítése. Elérik Grönlandot a dánok. Vörös Erik fia eljutott Új-Funlandra (Amerika felfedezése). Földközi tengert is elérik. Ibériai félszigetre, Észak-Afrikába, Itália egyes részeibe. Élénk kereskedelmet, mellette rabló hadjáratokat folytattak. Középkori társadalomfejlődésük: Agárszempontból kedvezőtlen terület. A föld, feudális birtok hiányzik. A mezőgazdasággal szemben egyéb ágazatok határozzák meg a társ. fejlődését: kereskedelem, halászat, vadászat és állattenyésztés. Gyarmatosítás, rabló hadjáratok: hadifoglyokat ejtenek, akiket rabszolgaként eladtak. „Emberkereskedelem.” A középkori északi társadalmak a törzsi szerkezeten alapulva alakulnak. Szolgasor: kalandozó hadjáratokhoz kötődik. Miután egyre kevésbé kalandoznak (11-12. sz.), ez a társadalmi csoport eljelentéktelendik. Mert velük kerekedtek. Kiváltságokkal nem rendelkező szabadok: harcosok eredetileg, hadjáratok során katonáskodtak. Miután megtelepedtek a hódítások során, belőlük lesz a parasztság. A parasztság szabad státusza mindvégig fennmarad a középkor során. Dániára jellemző ez elsősorban, mert ott több lehetőség volt a földművelésre. Szabad réteg: szabad státuszát mindvégig megőrzi, belül differenciálódik. Városi polgárság: kereskedővárosok szerepe döntő jelentőségű. Mind a telepek, mind az anyavárosoknak nagy a szerepe. Elsőként a városok és városi polgárság kapott előjogokat. Törzsi, nemzetségi előkelők: törzsi szinten folytak a hadjáratok, fontos volt a szerepük. Nem alakul ki ebből az arisztokráciából egy kontinensihez hasonló földesúri, hűbéri réteg. Okok: nincsen sok föld. Ez tehát erőtlen, viszonylag gyenge társadalmi réteg. Nincs helyi hatalmi bázis. Attól függ hatalmuk, mennyire részesíti őket előnyben az uralkodó. 11-12. században már megindul a rendi fejlődés a városoknak köszönhetően. Ők kapnak először olyan privilégiumot, ami megindítja ezt a folyamatot. Egyház: 10. sz. végén veszik föl a kereszténységet. Mindig az uralkodótól függ. Egyetlen rendies joga: adómentesség. Nem is alakul ki az egyház, mint rend. Nemesség: az uralkodó akaratától függ a pozíciójuk. Legfőbb privilégium: adómentesség. De nincs a kontinensihez hasonló kiemelt szerepük. Milyen államok alakulnak ki? Viking korszak. Közjogi értelemben vett állam nincs. 9-10. századra szilárdulnak meg az államok. Kivétel svédek. Itt a 7. századon az Yngling dinasztia egyesíti a hatalmat. Majd széttagozódik, de a 10. századra újra egyesítik.

Dánia: 10. századra alakul ki az egységes állam, Öreg Yorn. Fia Kékfogú Harald 965-ben felveszi a kereszténységet. Az ő nevét hordozza a bluetooth adatátviteli eszköz. Saját fia kergette el. Fia Villásszakállú Sven, ő hódítja meg Angliát. És Norvégiát is. Fia: Nagy Kanut. Norvégia: 10. századra jön létre a középkori állam, Széphajú Harald alatt. Alatta térképezik föl Izlandot, amit később a dánok elfoglalnak. 1397-től a 16. sz. elejéig a három állam perszonálunióban volt. Skandináv alkotmány: Jellemző: hiányzik a hűbéri lánc, az uralkodó hatalomnak nincsen ellenpontja. Monarchia, a király áll az élén. Törzsi eredetű államfői intézmény. A földek kincstári kezelésben vannak. A városi polgárság a király támogatója. Az uralkodói udvar utazó udvar, nincs állandó szervezete, de van mellette egy törzsi eredetű államtanács. Csak tanácsot ad, nem vesz részt a döntéshozatalban. Attól függően, milyen helyzetben van a király, attól függ, hogyan korlátozza magát. Ezek az ún. kapitulációk. Ezekben jogokat ad, magát korlátozza. Tehát egyéni uralkodó akarattól függ az önkorlátozás. A germán törzsi gyűlés tovább él. Mert a szabadok rétege fennmarad, és kikövetelik, hogy az uralkodó hallgassa meg őket. A 13. században átalakult egy rendi gyűléssé. Először Dániában. A 14. századtól a norvég és svéd területeken is. Mi jellemzi: nem alakul ki rögzített struktúra, mint Nyugat-Európában. Nagyjából egyenlő súllyal minden szabad réteg képviselteti magát. Városi, paraszti réteg. Helyi hatalmi centrumok: nem alakulnak ki vármegyék, grófságok, mert erős a királyi hatalom. A király szervezi, építi ki a helyi hatalmat. Városok: szinte a hanza városokhoz hasonló, állami jellegű hatalommal rendelkeznek. Ez a városi autonómia szimbiózisban él a királyi központi hatalommal. Királyi abszolutizmus, professzionális központ kialakul a 16-17. századra. Korai polgárosodást idéz elő… Skandináv jogi fejlődés: Nem volt római provincia. Eredménye: nincs római jog és közigazgatás. A római jog, még európai közvetítéssel sem jön át. Alapvetően a skandináv jog a régi germán törzsi szokásokra épül. Írott jog az a szokásjogot összefoglaló kódexekben jelent meg, illetve a királyi adománylevelekben, kapitulációkban jelent meg. Az abszolutisztikus királyságig tehát nem jellemző a jogalkotás. Az írott jog a bírói jogalkotásban, mint precedens jog érvényesült. Jogi partikularizmus, az egyes jogi intézmények működésében érvénysült. Bíráskodás: törzsi gyűlés és a törzsfők köré rendeződő kíséret végezte, majd a király szervezte újjá. Beépíti a korábbi törzsi, tartományi bíróságokat. A 16. századtól egységes és központi. A földesúri bíráskodás, az úriszék nem valósul meg! Király által újjászervezett bíráskodás figyelhető meg.

7. előadás ?????????????????????????????????????????????????? 8. előadás 2003-11-21 Közép-kelet európai régió. Mely államok története ez? A frankok terjeszkedése idején alakult ki a régió. (6-9. század) Ekkortájt zajlik le a népvándorlási hullám, törzsek telepednek le itt. Ural-altaji törzsek jönnek észak Ázsiából és nyomják előre a szlávokat. Ez a kettős hullám alakítja ki a térség kettős nemzetiségét. Határok: Észak: Balti tenger, nyugati a frankok terjeszkedésétől függ, déli határ: Bizánc, majd a török, kelet: vitapont, ált. a keleti szláv területek által benépesített területek már nem részei (Ukrajna). Lengyel nép (pomeránok), morva, cseh népcsoportok, magyarok telepednek le itt. Államokat alapítanak. De a 9. századig törzsi nemzetségi keretek között éltek. Majd államalapításra is sor kerül, de külső fenyegetettség miatt. Szorosan összefügg a kereszténység felvételével, nagyon megkésett a nyugati államalapításokkal szemben. Emiatt mintakövetés jellemzi. Milyen államok? 7. század vége: Cseh-morva-szorb közös fejedelemség 830 körül: morva állam. Mojmir az alapítója, Szvatopluk, ekkor a legnagyobb az állam. Frank terjeszkedés megállása tette lehetővé államuk létrejöttét. Morváknak a magyarok vetettek véget, 906-ban végső vereséget szenvednek. 10. század közepén: Cseh állam a második létrejött állam. Boleszláv az államalapító. Boleszláv elismeri a kialakuló német-római birodalom fennhatóságát. 10-11. század fordulóján létrejön az első cseh királyi dinasztia: Přemysl. Csehország története szorosan összekapcsolódik Németország történetével. Cseh király a német-római császárság egyik választófejedelme lesz. Lengyel állam: 10. században jön létre, de gyenge államiság, megpróbálnak egy teljesen független államot létrehozni, de nem tud megerősödni. 963-ban Piast Mieszko fejedelem veszi föl a kereszténységet és megkezdi a törzsek egyesítését. Vitéz Boleszláv 1025-ben koronáztatja királlyá magát. De nem kérte se a császár, se a pápa jóváhagyását, taktikai hiba, mert nemzetközileg nem lett legitim. Behívják a német lovagrendet is, hogy védelmezze őket, az meg a tengerparti részeket kiszakította magának. A királyság szétesett. III. Kázmér a 14. században újra egyesíti, ezt követően különböző perszonáluniókban erősebb birodalmakkal fennmarad. De a központi hatalom ismét meggyengül, nemesi köztársasággá alakul, központi hatalom nélkül próbál evickélni.

Magyar állam: 10-11. század fordulóján. Pozitív döntés, hogy a pápához közvetlenül kötik a kereszténység felvételét, ezzel a német-római birodalomtól független, de keresztény államot sikerült létrehozni. Közös jellegzetességek: Késői államalapítás miatt perifériális jelleg, mintakövetés.

1. Mintakövetés: rendiség kialakulásával függ össze szorosan. Itt is megvalósul a rendi képviseleti monarchia.

2. védekező pozíció. Különböző nagyhatalmak expanziós törekvések itt csapódnak le: kezdetben a Német-római császárság, Bizánc, majd mongolok, oszmán törökök.

3. nem jön létre klasszikus hűbéri lánc. Törzsi vérségi, nemzetségi eredetű szervezetből csap át rendiségbe a fejlődés.

4. nagybirtokrendszer határozza meg a mezőgazdaságot: jobbágyságon alapszik a gazdaság, érdek, hogy a jobbágyság minél tovább fennmaradjon teljes jogfosztottságban.

5. városi kultúra, saját nemzetiségű városi polgárság hiánya, csekély súlya. Városfejlődésnek szerepe marginális, kivétel talán Csehország képez.

6. hatalmi széttagoltság, partikularizmus. Helyi hatalmi centrumok alakulnak ki (pl. vármegyék vagy Lengyelország.) Abszolutizmus ellenállást vált ki, ami nyugaton előkészítette a modernizációt.

7. ideológiák túlsúlya, átpolitizáltsága. Minden modernizációs törekvés felülről jön. Következménye: jelentősebb társadalmi fordulatok, politikai váltások nem szerves fejlődés eredményeképpen jönnek létre. (Pl. sok ideig ellentétben állt a haza és haladás és csak a 19. században látták be a magyarok, hogy össze kell kapcsolni a két dolgot.)

Társadalomfejlődés: Államalapítás: kereszténység. Az államszervezés együtt jár az egyházszervezéssel, tehát az első erős társadalmi rend a prelati, az egyházi rend. Állami funkciókat is ezek a prelátusok töltik be, mert ők tudtak írni és olvasni. Az első két évszázadban az egyháziak rétege kapott kiváltságot az uralkodótól. Sajátos autonómiát élvez, sajátos joga, jogalkalmazása van. Bírósági joga, politikai előjoga is van. Gazdasági privilégiumokat is szereznek: óriási földbirtokokat kapnak. Második fontos réteg: bárók, főnemesek. Eredetileg törzsi nemzetségi eredetű, itt élt tovább a törzsi arisztokrácia. A patrimoniális időszakban a királyi birtokadományozás révén szereznek pozíciókat, hatalmas földeket. Gyakran egyházi tisztségeket is betöltenek. Harmadik réteg: közép és kisbirtokos nemesség. Elkezdik ua a jogokat, mint a nagybirtokosok követelni maguknak. Nagy Lajos alatt, a 14. századra elérik a jogi egységet. Kialakul az egységes nemesség, persze gazdaságilag nem. A legfőbb nemesek az országos tisztségeket, míg a középnemesek a vármegyékben láttak el tisztségeket. Werbőczy hármaskönyve mondja ki, hogy minden nemes egységes jogokkal bír. Városi polgárság: itt különbözik a különböző országok fejlődése. A városfejlődés a kereskedelmi utaktól függ. Csehország kedvező helyen állt, kialakultak a kereskedővárosok, erősek. A lengyel városfejlődés is részben kötődve a német kereskedelmi utakhoz, fejlődik, közép erősek a városok. Magyarországon: királyi ösztönzésre fejlődnek a városok, gyengék. Hasonlóságok: uralkodótól kapnak alapítólevelet, valamely német város jogát, közhatalmi szervezetét veszik át: Nürnberg vagy Magdeburg. Ezek a városok úgy jönnek létre, hogy

német polgárokat hívnak át, hogy segítsék a városokat tapasztalataikkal. Városok patríciusai tehát külföldiek. Központi államhatalomtól független autonómiát szereznek, saját bíráskodás, döntéshozatal. Két összekötő kapocs: egy összegben adóznak, rendi gyűlésben képviseltetik magukat. Volt olyan város is, melynek a feljebbviteli fóruma német város bírósága volt. Parasztság, jobbágyság: szabadok, szolgák a törzsi időben. Szabadok rétege vagy nemessé válik, vagy paraszti sorba kerül. Parasztság létrejön tehát, de a nagybirtok kezdi korlátozni a jogait. Sajátos jobbágyi státusz alakul ki. Közös jellemzője: jobbágy a földesurától mind közjogilag, mind magánjogilag függővé válik. Szinte, mint „állam az államban” a földesúr hatalma. Megszerzi a pallosjogot. Földesúr a büntetőjogban is ítélkezhet a jobbágya fölött. Nemesek ragaszkodnak a jobbágyság konzerválásához. II. József próbálkozik Magyarországon a modernizációval: személyi függést, jobbágy elnevezést eltörli, de csak a 19. század 2. felére sikerül eltörölni a jobbágyság elavult intézményét. Politikai jogokkal nem rendelkező, személyében függő réteg. Cseh-lengyel fejlődésben jellemző réteg: (német jogon telepítettek) német területekről behívott parasztok, hogy a külföldi technikát megtanítsák. Személyükben nem függtek, pusztán bizonyos szolgáltatásokat kellett fizetniük, (adózniuk). Negatív folyománya: tovább rontotta a saját nemzetiségi jobbágyság helyzetét. Válsággócok alakulnak ki. Államszervezet, hatalmi berendezkedés: Nyugati kereszténység típusú államiságot veszik át, első századokban a patrimoniális monarchia. A 13. századtól pedig a rendi és rendi képviseleti monarchia jellemző. Patrimoniális jellemzői: erős királyi hatalom, egy-egy karizmatikus uralkodóhoz, dinasztiához köthető. Amikor ezek meghalnak, kihalnak, felbomlik a monarchia uralma, széttagozódik a királyság. Legfontosabb közhatalmi funkció: bíráskodás. Eredetileg személyesen végezte az uralkodó, ennek nem tud mindig személyesen eleget tenni. Király helyettesítők, országos méltóságok nagy hatalomra tesznek szert. Nádor. (szláv: zsupán, lengyel: vajda). Kezdetben gazdasági, majd bírói funkciót nyer, általánosan a király helyettesévé válik. Központi közigazgatásról nem beszélhetünk ekkoriban, a királyi udvar végezte. Előképe volt a későbbi központi szerveknek a komornyik, asztalnokmester, főlovász, főpohárnok… stb. kancellária: 11-12. században jön létre. Kettős feladat: király okleveleit megfogalmazza, szaktudással segítse a bírói munkát. Ebből fejlődik ki az igazságügyi kormányzat. Az uralkodó nem szorul gyűlésre. A fejedelmi tanács, mint királyi tanács él tovább, de csupán tanácsot ad, a király nincs kötve a véleményétől. Az ogy léte a rendi privilégiumok osztásától függ. A főpapság és főnemesség és középnemesség eléri, hogy részt vehet a törvényalkotásban. Létrejön egy felsőház, és az alsóház, ami lényegében a köznemesek veresége. Csak követküldéssel mehetnek el az ogy-re. Az uralkodó a városok küldötteinek meghívására is kísérletet tesz. Csehországban meg voltak hívva természetesen, Magyarországon csak formális volt a városok részvétele. Rendi időszak: bírósági rendszer megkettőződik. Rendek is saját bíróságokat építenek ki. 18-19. századra az uralkodóra vár a feladat, hogy rendet teremtsen. Csak a 19. századra sikerül megfosztani rendi jegyeitől a helyi bíráskodást. Helyi igazgatás: Központi hatalomnak helyi szervei vannak. Királyi tisztviselők gondoskodnak arról, hogy a király érdeke megvalósuljon, ő az ispán. Rendi államok kialakulásával: erős helyi szintű hatalmi szervezetek jönnek létre. Mind a jogalkotás területén… kapcsolódási pontok:

Vármegyék döntenek arról, kik képviselik őket az ogy-en. Jogegységesítési törekvés: v Idéki törvénykezés kialakulásával a király helyettese saját törvényszékkel lehetőséget biztosít, hogy a megyei döntéssel szemben oda lehet fellebbezni. Lengyelországban nincs lehetőség abszolutizmusra, csehek és magyarok pedig erősek és visszaverik a felülről jövő államszervezési kísérleteket. Polgári átalakulás előfeltétele tehát nem adott, sajátos megkésett polgári államfejlődés alakul ki. 9. előadás 2003-11-28 A képviselet formái. Parlamentarizmus alapvető kritériuma a képviselet. Minden államban politikai döntéseket kell hzoni, ebben való részvétel a legfőbb jog. Vagy közvetlenül, vagy közvetetten vesz részt benne. A közvetlen az nem képviselet, mert személyes. A képviselet tehát a döntésekben való részvétel szűkebb formája, mert közvetítéssel vesznek részt a hatalomban. Milyen döntések ezek? Országos szintű döntések meghozatala, törvényhozás. De helyi szinten is megfigyelhető. Szervi formái: Attól függ, milyen döntéshozatalról van szó. Ha országos, akkor általános gyűléseket, ogy-t feltételez. Egyéb szervi formák: helyi gyűlések hoznak döntéseket helyi szinten. Sajátos közösségek gyűlései: politikai jogokkal rendelkező társadalmi csoportokhoz kapcsolódik. Képviselet fejlődési formái:

1. korai képviseleti formák. (patrimoniális állam időszaka) a képviselet, a politikai döntésekben való részvétel még nem jog. Az uralkodó akaratától függ, kiket von be a döntések meghozatalába. Attól függ, mennyire erős az uralkodó, ettől függően von be másokat a döntések meghozatalába. Aki támogatja az uralkodót a döntések meghozatalában, az a tanács. Az uralkodó családtagjai, főurak vesznek részt a tanács munkájában. A királyi udvarban működik. Semmilyen konkrét hatáskör nem kapcsolódik hozzájuk.

2. rendi képviselet kialakulása. Fontos fejlődés: döntéseket az uralkodó a rendekkel hozza. Tényleges döntéshozatali joguk van, az uralkodó kénytelen elismerni. Másik fontos dolog: privilégiumokkal rendelkeznek, a rendi jogálláshoz kötődő előjog. A rendi alkotmány egyfajta kiegyezés az uralkodó és rendek között. Kialakulása: fizikailag lehetetlen volt a közvetlen részvétel az idő haladtával, ezért nem közvetlenül hanem képviselők útján vesznek részt a munkában. Kötött mandátum: a követ nem saját belátása szerint szavaz, hanem kötve van az adott közösség akaratához. Megnyilvánulási formája: követutasítás, instructio.

3. népképviselet. Paradigmaváltás. Népszuverenitás elvének az elismerése volt ez a paradigmaváltás. A reformáció kezdi el boncolgatni, hogy Isten mindenkit egyenlőnek teremtett, a felvilágosodásban pedig azt mondják, a természet adta az egyenlőséget. A nép a saját szuverenitását ruházza át az államra. Változás: ami korábban előjog volt, az mostantól állampolgári joggá változott. Megszűnik a kötött mandátum, kialakul a képviselők sajátos jogállása. Hogyan ellenőrzi akkor a nép a képviselőit? Alapelv:

legfontosabb állampolgári jog: választójog, ennek gyakorlása biztosítja az ellenőrzési jogot az állampolgárok számára.

Gyűlés: törzsi, nemzetségi berendezkedés sajátos intézménye. Szabadok rendelkeztek beleszólási jogokkal. Szokás volt, h bizonyos kérdésekben tömeges gyűléseken hoztak döntéseket: fejedelemválasztás, háború kérdése, legfontosabb büntetések esetén. Ez a forma a korai középkorban eltűnik. Királyi tanács: nem képviselet, hanem személyes részvétel, a törzsi-nemzetségi időből ered, a fejdelem kiséretéből növi ki magát. Mao-n a királyi tanács intézménye sajátos, mert az államszerveződés kötődik az egyházi szervezethez. Elsősorban a főpapok véleményének bevonását jelenti az ítélethozásban, dekrétumalkotásban. Rendek:

1. egyházi rend. Egyházjog kialakulása, belső szervezeti struktúrája is kialakul. Egyházi zsinatok sajátos szerepe. A király is részt vett a zsinatokon. A zsinatok személyi összetétele nehezen különíthető el egy világi tanácstól, ugyanazok ülnek ott is.

Helyi szint: tartományi gyűlések. Kisebb nemesek fóruma, vármegyei köznemesség, szerviensek. Helyi szinten alakítanak ki gyűléseket: congregatio. Városi polgárság: városi autonómia privilégiumával szerez politikai jogokat. Az első időben a magistratus alakul ki. Követeket küldhetnek a rendi gyűlésbe. Rendi képviselet korszaka: ismét lesznek országos gyűlések, parlament kialakulása. Két konfliktushelyzetnek köszönhető:

1. uralkodó és maguknak politikai jogokat kiharcoló csoportok között zajlik. Lényege: rendek tényleges hatásköröket követelnek maguknak. A leglényegesebb kérdésekben nélkülük ne születhessen határozat, ez a követelésük. Két területen: adóztatás, hadügyek érnek el sikereket. Ehhez a győzelemhez az uralkodó meggyengülése is hozzájárult. (Magna Charta)

2. rendek között zajlik. Konfliktus lényege: rendek szeretnék elérni, h azonos súllyal részt vehessenek a törvényhozásban.

Ennek a két konfliktus megoldására a rendi gyűlés kialakulása, a mit az uralkodó köteles rendszeresen összehívni, és ténylegesen hatásköröket kell gyakoroljon, állandó szerkezettel rendelkezzen. 1265, modern parlament összehívása Angliában Simon de Monforte. Angolszász megoldás: kétkamarás ogy. Lordok háza, személyes jogon, alsóház: rendi képviselet érvényesül. Német rendi képviselet: vannak tartományi gyűlések is. Szövetségi elem figyelhető meg, két kamara, a tartományok számára érdekképviselet lehetősége. Franciák: itt a legélesebb a konfliktus. 3 rend különül el: papság, világi főurak, harmadik rend. (alacsonyabb papság, városi polgárság, kisebb nemesek) Etat generaux: általános gyűlés 1302-től 1614-ig ülésezik. A két rend vissza tudja szorítani a harmadik rendet.

Magyar rendi képviselet: 1222-aranybulla. Végeredmény: királyi hatalom megszerzése feltétele az aranybulla elfogadása. Mao-n 1290- re és 1298 jelenti a rendi ogy kialakulását, de a tényleges képviseleti intézményrendszer csak a 16. sz. 2. felére alakul ki. Miért lassú? A nemesek egyenjogúsága, 1351, 1514. Végig ragaszkodik a személyes részvételhez, ez a gátja a rendi képviselet kialakulásának. Tömeges ogy működése nem hatékony. Uralkodó kötelezettségként írja elő a nemesség részvételét, II. Ulászló. Azt találja ki, h szankcionálja az ogy-től elmaradást. Egyrészt, ha nincs ott, akkor is kötelező a határozat, másrészt pénzügyi szankciókat is kap. 1498. tc. Ez vezet el oda, h a köznemesek belenyugszanak a képviseleti ogy-be. 1608. koronázási utáni 1. dekrétum: állandósítja az ogy szervezetét, innentől van stabil rendi képviselet. Két részre, felső (főpapok, bárok személyes részvétele) és alsó (rendi előjogokkal rendelkezők, követek útján) táblára. Az alsótáblán elsődlegesen a vármegyei nemesség képviselteti magukat, követek, ablegatusok útján. De az alsópapság és a városok küldöttei is itt vannak. Csekély politikai súlya van a városi polgárságnak. 1405-től van követ útján való részvételi joguk. De ez csak egy közjogi fikció, mert egy város az csak egy darab nemes, tehát kicsi a súlya. A két kamara együttesen alkotja meg a törvényeket. Az uralkodóhoz csak akkor lehet felterjeszteni, ha a két ház egymással megegyezett. Üzenetváltással. Sessio mixta, együttes ülés, ha nem jutnak megegyezésre. A törvény csak az uralkodó szentesítése után válik törvénnyé. Polgárosodás. Anglia: alsóház átalakulása népképviseleti gyűléssé a rendi képviseleti gyűlésből. Mao-n ez történik a 19. sz. közepén, amikor a korábbi rendi képviseleti parlament elfogadja 1848-ban az 5. tc-et és átalakul választott népképviseleti gyűléssé. Franciák: forradalmi átalakulási folyamat, egyszerűen nemzetgyűléssé nyilvánítja magát az a harmadik rend.