FELADATLAPOK - amk-perkata.sulinet.huamk-perkata.sulinet.hu/oldal/Támop 3.1.4/Iskola/Olvasás feladatlap 1... · 4 Az első osztályos tanítói munka egyik legfontosabb célja a

1

FELADATLAPOK

az „EGERESKÖNYV” című

első osztályosok számára készült olvasókönyv alkalmazásához

IKT eszközök használatával

Készítette: Horváthné Fischer Katalin

2

"A számítógép segítségével egy lebilincselő, szórakoztató tanulási világ jelenjen meg,

amellyel a gyerekek tanulási tapasztalata is gazdagodik" (Seymour Papert)

A közoktatás feladatai megsokszorozódtak, hiszen eleget kell tennünk az információs

társadalom igényeinek, és minden diák számára egyforma esélyt kell nyújtani a

tudásszerzéshez. Az informatikai eszközöket felhasználó oktatás és képzés fejlesztése egyre

jelentősebb szerepet kap századunk iskolájában.

Legfőképp az információs és kommunikációs technika (IKT) oktatási rendszerre történő

kihívásait kell figyelembe venni, hiszen az új technika alkalmazása – mindennapi életünket is

befolyásolva – új tanulási lehetőségeket kínál. A régi pedagógiai eszközök, módszerek egyre

kevésbé hatásosak, önmagukban nem alkalmasak az ismeretszerzésre. Nemcsak a tudásanyag

újul meg és változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai

is megsokszorozódnak az IKT használatának köszönhetően. Az iskola változik, ezzel

párhuzamosan a pedagógus szerepe is átalakul: a gyermekek, diákok körében a

tudásanyagnak már nem egyedüli közvetítője. Olyan tanulási környezetet kell kialakítania,

amely segíti a felfedezést, fejleszti a kreativitást, a kommunikációt, a távoli társakkal való

együttműködést, az egyéni vagy csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját,

ezáltal erősíti az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést.

A 21. század tudásalapú társadalmában elengedhetetlenül fontos az ún. informatikai írástudás,

amelynek elsajátítását minél fiatalabb életkorban meg kell kezdeni. Aki gyermekkorától

kezdve nem jut az informatikai alapismeretek birtokába, szinte behozhatatlan, hátrányos

helyzetbe kerül társaival szemben. Ennek érdekében a tanulók felkészítése az új évezred

információs társadalmára a közoktatás kiemelt feladata.

Az informatikával való ismerkedés igénye kisiskolás kortól kezdve sokszor a szülői elvárások

alapján vetődik fel. Nem mindegy azonban, hogy milyen útmutatás alapozza meg az

informatikai eszközökkel való ismerkedést. Az informatikai eszközök önmagukban nem jók

és nem rosszak. Azt, hogy a gyerekek hogyan, mire fogják használni, hogy „áldás vagy átok”

lesz a számítógép-használat, azt mi felnőttek fogjuk meghatározni. A mi felelősségünk, hogy

arra neveljük gyermekeinket – már egészen óvodáskoruktól –, hogy jól, értelmes, alkotó

gondolataik kifejezésére használják az informatikai eszközöket.

Az informatika gyermekkori (óvodai-iskolai) alkalmazását szakmailag az Országos

Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központja koordinálja és támogatja, igen

nagy lelkesedéssel. Olyan új nemzetközi kutatásokkal ismerteti meg az érdeklődő

pedagógusokat, amelyek pedagógiai megközelítésükben a legkorszerűbbek, gyakorlatuk pedig

megfelelő hozzáállás, érdeklődés és némi innovatív eltökéltség mellett alkalmazható a magyar

iskolai körülmények között is.

A tanítási eljárás a coheni pedagógián alapszik, amelynek egyik lényeges kritériuma, hogy a

fejlesztésbe az informatikai eszközöket be kell vonni. Az iskolai számítógépet az írás-olvasás

elsajátításának egyik lényeges segédeszközeként kell használni. A pedagógiai munkában új

jelenség kezdett kibontakozni a szemünk láttára. Az iskolai nevelésben, oktatásban a tantárgyi

alkalmazásokon keresztül is kalandos és járható út vezet az informatikai kultúra elsajátítása

felé. Nem tehetjük meg, hogy ne tartsunk lépést a kor kihívásaival. Ha nem tanítjuk meg a

ma gyermekének az informatikai eszközök okos, alkotó felhasználását, attól ők még

kapcsolatba kerülnek velük, csak lehet, hogy bölcs, átgondolt útmutatás nélkül nem a „jó

útra” találnak rá. Nem lehet nyugodt a lelkiismeretünk – pedagógusoknak és szülőknek –, ha

nem vértezzük fel a felnövekvő nemzedéket az informatikai írás- és olvasástudás

képességével. Ki kell fejleszteni gyermekeinkben a korszerű, önálló ismeretszerzés, a tudásuk

bővítésének és az informatikai eszközök alkotó használatának a képességét.

3

Iskolába lépéskor a gyermekek egy-egy részképességének fejlettsége különböző, ezt

megfigyelve személyre szóló fejlesztési feladatok fogalmazhatók meg. Az iskolába lépés első

hónapjaiban sok gyermek küszködik például iránytévesztéssel, alak felismerési

nehézségekkel stb., ami a betűtanulás során lemaradáshoz, egyes esetekben írás- és

olvasászavarhoz vezet. A kisebb lemaradások hatékonyan fejleszthetők a nagy motiváló

erővel bíró számítógép segítségével is.

Tanítványaim nem sokkal az iskolába lépés után elkezdtek barátkozni a számítógéppel.

Eleinte főleg szabadidejükben tudtak a gép elé ülni, melyet a padoktól, ill. a tanulói

asztaloktól távolabb helyeztünk el a tanteremben. Sajnos csak egy laptop állt a

rendelkezésünkre, de a gyerekek mindig megbeszélték, milyen sorrendben tevékenykednek a

feladatokkal. A megállapodást mindig betartották, egymásra tekintettel voltak. Megfigyelhető

volt, hogy a gyerekek sokkal hatékonyabban dolgoztak, tanultak páros vagy többes

csoportban, mint egyedül. A kommunikatív helyzet is megkívánta a társ jelenlétét. Mivel a

számítógépes feladatok végzésénél a tanulóé a vezető szerep (a pedagógus csak segíti a

munkát, ha szükséges), fontos a társ jelenléte. Ebben az új tanulási és kommunikációs

helyzetben érvényesülhet a kreatív gondolkodás, a felfedezés szabadságának öröme, az

önmegvalósítás igényének teljes kiélése.

Tapasztalataim szerint nem idegenkedtek a tanulók a számítógéptől, ellenkezőleg, mindent

megtettek azért, hogy elé ülhessenek és játszhassanak vele. Persze ez a „játék” nagyon is

komoly volt. Egyrészt segítette az iskolai életbe való beilleszkedés feszültségét oldani, hiszen

érdekes, újszerű és ezzel nagyon kedvelt tevékenység lett, másrészt előkészítette az írás-

olvasás tanulásának/tanításának számos alapvető funkcióját.

A kisgyerekek játéktevékenységükben elmélyülve nagyon hatékonyan képesek

ismeretszerzésre, a játék során fejlődnek képességeik, részképességeik. Ehhez a

tevékenységhez mindig akadtak társak, akik segítettek, ellenőriztek, kritizáltak, de ott voltak

azok is, akik előbb csak óvatosan szemlélődtek, hogy később bátran ők is

„számítógépezhessenek”.

Legelőször olyan multimédiás CD-ROM-okat választottunk, melyek jól fejlesztették azokat

az alapkészségeket, melyek elengedhetetlenül szükségesek az olvasás-írás képességének

elsajátításához. Először a szoftvereket én prezentáltam, majd később a gyerekek is hoztak

remek programokat, ezeket a szüleik vásárolták. Több internetről ingyenesen letölthető

oktatóprogramot is telepítettem a gépre. Kedvelt játékok voltak a memória, labirintus, kirakó,

színező stb. A jobbra-balra irány, az alá-fölé, előtte-mögötte fogalmak helyes használatának

gyakoroltatására számos játék létezik. Később már a betűkkel és a számokkal is tudtak

feladatokat megoldani, játékosan tanulni. Kedvelt volt a betűpótlás, akasztófa, szavakhoz

képek illesztése, ellentét memória, sudoku, szólottó, szódominó, stb.

Játékos tevékenységeik során elsősorban a következő készségek, képességek fejlődtek:

vizuális és auditív felfogó képesség, problémafelismerő és -megoldó képesség, beszéd és kommunikáció, figyelem, alkotó képzelet, kreativitás, térbeli tájékozódás, koordinációs képesség, testszintónia, manipulációs képesség, szellemi aktivitás, önbizalom, önértékelés, emlékezet és gondolkodás (algoritmikus, logikus, problémamegoldó).

4

Az első osztályos tanítói munka egyik legfontosabb célja a szövegértő olvasás megalapozása.

E képesség rendkívül fontos, hiszen nem pusztán az írásbeliség alapja, hanem eszköztudás is.

(Cs. Czachesz 1999: 3) A szövegértő olvasás nélkül csökken az iskolai tanulás-tanítás

hatékonysága, hiszen az információk jó részét továbbra is olvasással szerezhetik meg a

tanulók.

Az olvasás elsajátításához az Egereskönyv című tankönyvet használtuk. A szerző tudatosan

nem készített feladatlapokat a megismerési folyamathoz. A betűk ismeretének elsajátításához,

a megszerzett tudás elmélyítéséhez tanítványaimnak szükségük volt több gyakorlásra, ezért

magam állítottam össze minden betűhöz egy foglalkoztató lapot. Élve azzal a lehetőséggel,

hogy a tankönyv motiváló eszközként használja a számítógép elemeit (egér, monitor),

felvillantva ezek használatának lehetőségét, a feladatlapokat Word dokumentumként

készítettem el. A színezős és rajzolós feladatok kivételével valamennyi megoldható

számítógépen keresztül. A megoldásukra minden esetben gyakorló órákon került sor,

kiegészítve az olvasókönyv által kínált, a betűk megismerését szolgáló feladatokat.

Lehetőség volt arra, hogy a dokumentumokat projektoron keresztül kivetítve a gyerekek

megfigyelhették a legtöbb feladat megoldásának módját. Később ezzel maguk is sikerrel

próbálkoztak. Az ügyesebb, jobb megfigyelő gyerekek egymást segítették a munkában.

A feladatlapok kinyomtathatók, így volt olyan alkalom, mikor minden tanulónak a kezébe

adtam és frontális munkaformában egyénileg dolgoztak rajta. A munkaformák közül a csoport

és páros munka is alkalmazható. A tanulók a feladatlapok nyomtatott változatával, de a

számítógépen is dolgozhattak. Az ellenőrzést hatékonyan segítette, megkönnyítette a

kivetítés. A kooperatív módszerek közül is alkalmaztunk néhányat, pl. csoportszóforgó,

diákkvartett, ellenőrzés párban, feladatcsere.

Az iskolai számítógépek lehetőséget kínálnak arra, hogy az új technika felhasználásával

megújítsuk a tanulási környezetünket. A felmerülő kommunikációs helyzetek, problémák

megoldásához – amelyek az iskola hagyományos módszereivel és eszközeivel már nehezen

kezelhetők – segítségül hívhatjuk az IKT-t.

A gyerekek körül olyan tanulási környezetet kell kialakítani, amely segíti a gyermeki

felfedezést, fejleszti a kreativitást, a multimédiás kommunikációt, a távoli partnerekkel való

együttműködést, az egyéni vagy éppen a csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok

adaptációját, ezáltal támogatja az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását.

Kihasználva a számítógépes fejlesztő-játékok motiváló erejét, eredményessé és a gyerek

számára élvezetessé lehet tenni a sokszor már unalmas, ezért kevéssé hatékony gyakoroltatást.

Kis tanítványaimmal elindultunk egy úton, amely a mai modern információs tudásbázis felé

viszi őket. Találkozhattak a számítógéppel mint az IKT legjelentősebb „képviselőjével”, bár

már voltak ilyen élményeik, ezek tovább gazdagodhattak. Fontos volt, hogy ez a találkozás

motiváló és sikeres legyen, hiszen segítségével nemcsak az iskolai kudarcok kerülhetők el,

hanem az ismeretszerzés lehetőségei megsokszorozódhatnak. Remélem ezen az úton tovább

tudunk haladni, és a későbbiekben is hatékony fejlesztőmunkát végezhetünk.

5

Olvasás feladatlap

a á

1. Melyik hangot hallod a szóban? Kösd a megfelelő képhez!

2. Melyik hangot hallod a szóban? Karikázd be a megfelelő betűt!

a á a á a á a á a á

alma ásó

6

o ó

1. Melyik szókerethez tartoznak a képek? Kösd össze!

2. Színezd ki a betűsorban kékkel az o, pirossal az ó betűket!

3. Keresd meg a versben az o és az ó betűket! Karikázd be! Hányat találtál?

Olló, olló szabóolló

csitteg-csattog, mint a holló.

Ruhát készít teneked,

holnap fel is veheted.

o: ____db ó: ____db

oo aó áa aó óa

7

i í

1. Hol hallod az „i” hangot? Jelöld a szókeretben!


3. Karikázd be azt, amelyik azonos az elsővel!

iaoá aióí iaoá íaáó aáoó iaoá iaóá

íó í i iá íió ia

8

l

1. Keresd a kép nevében a „l” betűt! Ha nincs benne, húzd át a képet!

2. Színezd ki a betűsorban rejtőző szavak betűit! Rajzold le!

3. Színezz a mondatnak megfelelően!

a ló lila.

9

r



r l r l r l r l r l

3. Írd be a „r” betűt a képek nevét jelölő keretbe!

róa lra oor

áro r raa

10

t

1. Karikázd be a versben a „t” betűket!

kis trombitát vegyenek,

pirosat, fehéret,

lilát, sárgát, kéket!

mézesbábot vegyenek,

tükrös-szívet, szépet!

2. Kösd össze a képet a nevével!

3. Hol hallod a „t” hangot? Jelöld a szókeretben!

tál toll tolltartó tó

11

e é


e é e é e é e é e é

2. Keress értelmes szavakat a betűsorban! Színezd ki! Kösd a megfelelő képhez!

3. Hol hallod az „e” vagy az „é” hangot? Jelöld a szókeretben! Írd be a betűt!

4. Keresd meg a tanult betűket, és színezd ki!

12

u ú

1. Hol hallod az „u” hangot? Jelöld a szókeretben!

.


3. Írd a rövid magánhangzó mellé a hosszú párját!

a _____ o _____ e _____ u _____

ui

u

aú

alu

u

13

d

1. Húzd alá azt a szót, amelyiket lerajzoltuk!

tél lát rét dínó

láda rút ló ára

író dió túr dél

tálal dúdol rádió túró

2. Húzd alá a fiúneveket!

ede eta aladár teri ádi ottó ili attila

3. Alkoss a szótagokból értelmes szavakat!

4. Pótold a hiányzó betűket!

lú ua él láa ínó

á tal e la di lol

ó ru li lal dú ó

i ra tá tet da dol

14

ö ő

1. Hol hallod az „ö” hangot? Jelöld a szókeretben!

2. Melyik hangot hallod a szóban? Karikázd be!

o ő o ö o ö o ö ó ő

3. Keress értelmes szavakat a betűsorban! Színezd ki a betűket! Rajzold le!

4. Melyik nagyobb a valóságban? Tedd ki a jelet!

ló > törpe tető tó tör rét

15

m



ára__ __alo__ __otor i__a

3. Húzd alá a lányneveket!

emi alma elemér mária márió tamara márta

4. Egészítsd ki a rajzot a mondatnak megfelelően!

öt érett alma.

álom elem láma madár alma

16

n

1. Hol hallod a „n” hangot? Jelöld a szókeretben!

2. Húzd alá azt a szót, amelyiket lerajzoltuk!

nála róla radír torna

málna madár darál tud

alma tanuló annál torta

dér télen indián tolat

3. Karikázd be a megfelelő betűt!

m n m n m n m n m n

4. Karikázd be a versben a „n” betűket!

nád alól és gőz alól

vízi várból nóta szól,

vízi várban zöld kövön

dalol ung király.

17

ü ű

1. Hol hallod az „ü” hangot? Jelöld a szókeretben!

2. Karikázd be a versben az „ü” betűket!

a kis vonat

püffög, prüsszög

kürtőjéből

füstöt tüsszög.

phü-phü-phü!

phü-phü-phü!


u ü ú ű ú ű ú ű ú ű

4. Színezd ki az „ü” és az „ű” betűket!

18

p



tör__e e__er __ari__a __uli __ille

3. Melyik hangot hallod a szóban? Karikázd be!

p d p d p d p d p d

lámpa pad pipa pilóta repülő

19

k

1. Hol hallod a „k” hangot? Jelöld a szókeretben!

2. Húzd alá azt a szót, amelyik a rajzon látható!

kút pék körte rák marék

kalap pók eke képek dominó

méter kád répa béka kerék

lila népek róka bálna karó


kati kelemen karina kálmán miki viktor erika erik erika

4. Rajzold le!

két madár ül a tetőn. a manóra kék kalapot raktak.

20

v


__illa __ödör ki__i __onat le__él

2. Alkoss szavakat a szótagokból!

3. Színezd ki a betűsorban rejtőző szavak betűit! Kösd össze a hozzá tartozó rajzzal!

ka vér tek ró pad rem

nő ta tör nő é ló

tin nál ka lő ne vet

21

b

1. Hol hallod a „b” hangot? Jelöld a szókeretben!

2. Alkoss összetett szavakat!

3. Húzd alá a szót, amelyik a képen látható!

béka banán liba birka ablak

napló láb bödön lapát zokni

balta dobol barka kapa teknő

kád darál bőrkabát teve kabát

dob törlő téli ló kerék kerék

liba verő merő kanál pót pár

láb comb póni kabát térd védő

22

g


__omba __alamb __itár lán__ e__ér bö__re



k g k g k g k g k g k g

4. Kösd össze ami összetartozik!

léggömb ág bogár gomb lobogó

a puli bömböl.

a kecske brekeg.

a baba gágog.

a béka ugat.

a liba mekeg.

23

f


villa denevér fiók falu fióka

telefon elefánt kerék uborka antilop

tulipán írógép pite kefe komp

fog patika pilóta kupola fa

2. Írd a szó után a megfelelő betűt! Kinek a neve?

férfi név = f női név = n

ádám __ aranka __ fanni __ dóri __ viktória __ feri __

máté__ bálint __ virág __ kitti __ róbert __ dániel __



f v f v f v f v f v f v

madár fa papír kefe dió levél

alma etető fog kád lég bél

kéz fogó fürdő lap fa levél

24

h

1. Hol hallod a „h” hangot? Jelöld a szókeretben!


3. Egészítsd ki a rajzokat a szókapcsolatoknak megfelelően!

hat felhő három kalap hét hold

pókháló hegedű

méh három hold

25

c cs


perec macska katicabogár hajó

kukorica lépcső fecske hűtő

hóember bakancs postakocsi kincs

cékla csiga kocka cukor


ma__ka __umi ke__ke ko__ka__ukor lán__

3. Jelöld a beceneveket a minta alapján!

éva ágnes

évi ági évike ágika ágica évica vica vicuska gica vicus


kacsa bogár katica cím térd csákó

csere cukor gumi bogár kocsi kalács

kocka comb lak cukor papír rúd

26

s sz


__a__ __ilva tá__ka __ótartó __arva__bogá


szarvas > szitakötő kosár szilva autóbusz szalámi

3. Színezd ki a betűsorban rejtőző szavakat! Kösd össze a megfelelő képpel!

4. Kösd össze a mondatokat a megfelelő képpel!

a két szék előtt asztal van .

a tálban szőlő található.

a dombról csúszik le a szánkó.

27

j ly


pulyka király medve galamb vitorlás

veréb tavasz bagoly papagáj szalámi

májas majom játék keksz reszelő

kőműves sonka vonalzó keserű sirály

2. Pótold a hiányzó betűket! J vagy ly?

__uhász, __uk, ha__ó, uszá__, va__as, gombo__ag, __ég,

hógo__ó, gá__a, a__tó, ká__ha, gó__a, __égpá__a, kirá__

3. Írd a mondatok után a megfelelő betűt!

igaz = i hamis = h

a sirály madár. __ a hógolyó piros. __

nyáron csúszkálunk a jégen. __ a furulya hangszer. __

a tej üdítő folyadék. __ a juhász halat fog. __

a hajó gurul az úton. __ az ibolya virág. __

4. Kösd össze az ellentétes jelentésű szavakat!

kicsi idős jó óriás szomorú édes

fiatal nagy sovány rossz keserű gazdag

szép csúnya törpe kövér szegény vidám

28

ty

1. Hol hallod a „ty” hangot? Jelöld a szókeretben!

kár__a kesz__ű ku__a __úk sza__or ba__ú

2. Kösd össze, ami összetartozik!

3. Rajzolj és színezz a mondatoknak megfelelően!

a kötélen száradó blúz piros pöttyös.

a hattyú csőre fekete.

a kék kesztyűn zöld csillag van.


klára mátyás andrea petya olga pityu andrás csilla

a hattyú játék. a bíró ketyeg.

a kutya téli sporteszköz. a béka kotyog.

a kártya madár. a kutya totyog.

a fakutya világító eszköz. a vekker kuruttyol.

a ponty házőrző. a baba lefetyel.

a gyertya hal. a kávéfőző fütyül.

29

ny


szotyola bohóc narancs hernyó fakutya

gesztenye király kártya kunyhó halász

zuhany boszorkány cseresznye csiga fütyül

kesztyű bástya pöttyös ponty nyúl

2. Kösd össze, ami összetartozik!


asszony cseresznye nyúl boszorkány gesztenye


pö__ös la__da, cs__kos ter__tő, lap__s tet__, la__ú cs__ga,

fülb__val__, gum__cuk__rka, mák__st__szta, sz__tak__tő

5. Rajzold le!

nyuszi ül a fűben.

a ló keskeny.

a macska csúnya.

az út nyerít.

a meggy parányi.

a törpe savanyú.

a boszorkány nyávog.

30

gy


hagyma mogyoró béka gyűrű gyöngy

gyertya léggömb gólya gyerek hangya

bástya bagoly gyík fegyver négy

kalap ágyú kígyó uszály gyár

2. Alkoss összetett szavakat! Kösd össze!

3. Írd a szó után a megfelelő betűt!

vadállat = v háziállat = h

medve egér tyúk láma

tehén kutya oroszlán macska

kakas hattyú pelikán liba

pulyka őzike róka ló


gyufa gyerek hangya gyár gyertya mogyoró

gyalu szőnyeg gyufás bogyó

rongy mama csipke doboz

nagy pad szúnyog háló

31

z zs


z zs sz zs sz zs z zs sz zs z zs


paj__ __okni __oké __egfű __ák

3. Kösd össze a jelentésük alapján a szavakat!

4. Kösd össze az állításokat a megfelelő szóval!

Zsiga Zsuzsi zsák szegfű

rozs zene varázsló pizsama

Zsófi Zsolt zsálya boszorkány

muzsika zab zokni zacskó

a pázsit zöld.

az alma zöldség. igaz

a darázs csíp.

a zsoké vadászik.

a szegfű virág. hamis

a tűz hideg.

Documents

FELADATLAPOK - amk-perkata.sulinet.huamk-perkata.sulinet.hu/oldal/Támop 3.1.4/Iskola/Olvasás feladatlap 1... · 4 Az első osztályos tanítói munka egyik legfontosabb célja a