FELSZÍNI VIZEK MONITORING RENDSZERE A VÍZ FELSZÍNI VIZEK MONITORING RENDSZERE A VÍZ

KERETIRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI SZERINTKERETIRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI SZERINT

Dr. Clement AdrienneDr. Clement Adrienne

BME BME VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉKVÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK

1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel: 1 463 1533 email: clement@vkkt.bme.hu1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel: 1 463 1533 email: clement@vkkt.bme.hu

Víztestekállapotának

meghatározása

Víztestekállapotának

meghatározása

Környezeticélkitűzések

meghatározása

Környezeticélkitűzések

meghatározása

A problémák és okaik megállapítása

A problémák és okaik megállapítása

Társadalmiszempontok

Társadalmiszempontok

Lehetségesintézkedések

a problémák okainakmegszűntetésére

Lehetségesintézkedések

a problémák okainakmegszűntetésére

Természettudományosés műszaki szempontok

Gazdaságiszempontok

IntézkedésekIntézkedésekprogramjaprogramja

Monitoring

A monitoring célja az, hogy megalapozza a vízstátus egységes és átfogó felülvizsgálatát minden egyes vízgyűjtőkerületben és elősegítse a felszíni víztestek besorolását a megfelelő osztályba.

Mérlegelni kell a monitoring költségét és a státus hibás besorolásának következményéből származó költségeket (többlet intézkedések).

A vízgyűjtő gazdálkodási tervekben a konfidencia szinteket közölni kell.

MONITORING - VKIMONITORING - VKI

II.melléklet szerinti elemzések

o víztestek azonosítása/kiválasztása o víztestek jellemzése o terhelések, környezethasználatok

számbavétele o meglévő monitoring adatok össze-

gyűjtése

a becsült kockázat összehason-lítása a célkitűzésekkel

o további jellemzés ahol szükséges o új terhelések, környezethaszná-

latok azonosítása o új monitoring adatok össze-

gyűjtése

a kockázatbecslés javítása

operatív monitoring program tervezése

Monitor

prog

ram

te

rvez

és

felü

lviz

sgál

ata

Monitor

prog

ram

te

rvez

és

felü

lviz

sgál

ata

felügyeleti monitoring program tervezése

balesetszerű szennyezések

beszámolói

vizsgálati monitoring programok tervezése

Monitor

Vízgyűjtőgazdálkodási tervekben az állapot megjelenítése térképeken

víztestek állapotosztályozása

5. cikk szerinti követelmények

8. cikk szerinti követelmények

EU VKI: EU VKI: Az állapotértékelés alapja Az állapotértékelés alapja a többszintű monitoring-rendszer a többszintű monitoring-rendszer

FeltárásFeltárás

VizVizsgálsgálatiati monitoringmonitoring ? ? ?

Felügyeleti Felügyeleti monitoringmonitoring

Operatív (üOperatív (üzemelésizemelési))monitoringmonitoring

Felügyeleti Felügyeleti monitoringmonitoring

6 évenként

A felszíni víz A felszíni víz monitoring részei: monitoring részei: • ökológiai

• biológiai biológiai • hidrológiai • morfológiai • fizikai és (általános) kémiai

• kémiai ((mikroszennyezőkmikroszennyezők) !!!

FelügyeletiTendek, antropogén és természetes hatások, >2500 km2-es vízgyűjtőkre

OperatívKockázatos vizek (nem jó állapotúak)Indikátor paraméterek

VizsgálatiEseti - okok meghatározása, havária

VKI monitoring Folyók Tavak

Biológiai paraméterek

MakrofitonBevonatlakó kovaalgákÜledéklakó gerinctelenekHalak Fitoplankton

FitoplanktonMakrofitonBevonatlakó kovaalgákÜledéklakó gerinctelenekHalak

Hidromorfológiai paraméterek

Vízhozam jellemzőkKapcsolat a vízadókkalMélység, szélességMederjellemzőkVízparti zóna

VízállásjellemzőkKapcsolat a vízadókkalTartózkodási időMélységTómeder jellemzőkVízparti zóna

Kémiai paraméterek

Hőmérsékleti viszonyokOldott oxigén szintSótartalomSavasodási állapotTápanyagokJelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagokKiemelten veszélyes anyagok

ÁtlátszóságHőmérsékleti viszonyokOldott oxigén szintSótartalomSavasodási állapotTápanyagokJelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagokKiemelten veszélyes anyagok

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

Biológiai elemek

K

J

M

K

J

M

K

J

M

K

J

M

FP FB MF MZ Hal

Fizikai-kémiai elemek Szerv. Táp. Sót. Sav.

K

J

K

J

K

J

K

J

K

J

Hidromorfológiai elemek Hossz. Duzz. Ártér Favíz. Vízj. Morf.

K

J

M

Gy

R

Ökológiai állapot

Legrosszabb osztály

Legrosszabb osztály

Legrosszabb osztály K

J

Jó

Nem

Jó

Nem

Elsőbbs. 4 fém Veszélyes anyagok

Jó

Nem

Rosszabb osztály

Kémiai állapot

K

J

M

Gy

R

Víztest állapota

A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

SPECIFIKUS SZINTETIKUS SZENNYEZŐKA VKI elsőbbségi listáján szereplő valamennyi anyagA vízgyűjtőterületen előforduló terhelésektől függő egyéb anyagok

SPECIFIKUS NEM SZINTETIKUS ANYAGOKA VKI elsőbbségi listáján szereplő valamennyi anyagA vízgyűjtőterületen előforduló terhelésektől függő egyéb anyagok

FIZIKAI-KÉMIAI

Termikus viszonyok: hőmérséklet

Oxigénháztartási viszonyok: oldott oxigén

Sótartalom: vezetőképesség

Savasodási állapot: pH, lúgosság

Tápanyag-tartalom: össz. P, ORP, össz. N, nitrát és nitrit, ammónium

Egyéb: lebegőanyag, zavarosság (folyók)

Átlátszóság: Secchi mélység, zavarosság, szín (tavak)

VKI monitoring:VIZSGÁLANDÓ JELLEMZŐK

Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok (VKI VII. Melléklet)

1. Szerves halogén vegyületek 2. Szerves foszforvegyületek3. Szerves ónvegyületek4. Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok,

hormonháztartást zavaró anyagok5. Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes

szerves toxikus anyagok6. Cianidok7. Fémek és vegyületeik8. Arzén és vegyületei9. Biocidek és növényvédő szerek10. Szuszpenzióban lévő anyagok11. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és

foszfátok)12. Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve

jellemzőik, mint BOI, KOI stb.).

Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok (VKI VII. Melléklet)

1. Szerves halogén vegyületek 2. Szerves foszforvegyületek3. Szerves ónvegyületek4. Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok,

hormonháztartást zavaró anyagok5. Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes

szerves toxikus anyagok6. Cianidok7. Fémek és vegyületeik8. Arzén és vegyületei9. Biocidek és növényvédő szerek10. Szuszpenzióban lévő anyagok11. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és

foszfátok)12. Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve

jellemzőik, mint BOI, KOI stb.).

Kiemelten veszélyes elsőbbségi anyagok („First priority list of substances”)

Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C10-

C13), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán,

diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin.

Kiemelten veszélyes elsőbbségi anyagok („First priority list of substances”)

Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C10-

C13), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán,

diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin.

Felszíni vizek feltáró (felügyeleti) monitoringja• A II. Mellékletben részletesen ismertetetett

hatásfelmérési eljárás kiegészítése és validációja;

• A távlati monitoring programok eredményes és hatékony tervezésének elősegítése;

• A természetes viszonyokban bekövetkező sokévi változások kiértékelése és

• A területeken már általánosan elterjedt emberi tevékenységből származó sokévi változások kiértékelése.

A feltáró monitoringot legalább egy évig kell működtetni a Vízgyűjtőgazdálkodási Terv (VGT) időszakában. Az első VGT összeállításának határideje: 2009. december 22. A monitoring programoknak 2006. december. 22-éig kell működésbe lépniük. A monitoring eredményekre először a 2008-ban esedékes első VGT-tervezet kidolgozásához, s ezt követően a 2009 végén esedékes végleges VGT változat összeállításához lesz szükség. A VGT-eknek tartalmazniuk kell a státus térképeket.

Felszíni vizek feltáró (felügyeleti) monitoringjaMinőségi elemek:

• A feltáró monitoringot a tagállamoknak legalább egyéves időszakra kell kiterjeszteniük, mialatt biztosítaniuk kell az összes biológiai, hidromorfológiai és általános fizikai-kémiai minőségi elemet jellemző paraméterek mérését.

• A monitoringot ki kell terjeszteni a prioritási listán szereplő – vízfolyás vízgyűjtőjén vagy részvízgyűjtőjén bevezetésre került - szennyező anyagokra. Egyéb szennyezőanyagok akkor vonhatók be a monitoringba, ha azok jelentős mennyiségben kerülnek bevezetésre a vízgyűjtő- vagy részvízgyűjtő területén.

• A határt átszelő víztestek esetében ajánlatos az összes elsőbbségi és egyéb releváns szennyező anyag vizsgálata (nem kötelező!)A monitoring programba annyi víztestet kell bevonni,

ahány szükséges ahhoz, hogy a vízgyűjtőkerülethez tartozó minden vízgyűjtőre és részvízgyűjtőre megállapítható legyen a víz státusa.

Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja

Célok:

• Megállapítani azoknak a víztesteknek a státusát, amelyeket kockázatosaknak minősítettek a környezetvédelmi célkitűzéseik elérése szempontjából, valamint

• felmérni az ilyen víztestek státusában bekövetkezett mindenfajta változásokat a mérési programokból eredményei alapján.

Elsősorban a víztestre ható terhelésekre érzékeny minőségi elemek paramétereire irányul!

Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringjaHelyek kiválasztása:

• Minden olyan víztestre kell alkalmazni, amely az emberi tevékenységekből eredő hatások felülvizsgálata (II. Melléklet) és a feltáró monitoring alapján - a 4. Cikk releváns környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése szempontjából - kockázatosnak minősül.

• Ezen túlmenően a monitoringot azokra a víztestekre is ki kell terjeszteni, amelyekbe az elsőbbségi anyagokat vezetik be.

• Mivel az Irányelv engedélyezi a hasonló tulajdonságú víztestek csoportosítását és lehetővé teszi, hogy a monitoringot csak a reprezentatív víztestekre alkalmazzák, értelemszerűen nem kötelező a monitoringba az összes fent sorolt víztestet bevonni. Csoportosítani azonban csak a közel azonos ökológiai viszonyokkal jellemzett víztesteket lehet!

• Ha a víztestet egynél több pontszerű szennyezőforrás terheli, a monitoring helyeket úgy kell kijelölni, hogy azok reprezentálják az összes szennyezőforrásból eredő terhelések nagyságát és a keletkezett hatásokat.

• A diffúz szennyezőforrásokból eredő és a hidromorfológiai eredetű terhelések felmérése esetén előfordulhat, hogy a szükséges mérőhelyek száma megegyezik a kockázatos víztestek számával.

Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja

Minőségi elemek:

Ki kell terjeszteni a víztestek minőségi elemét vagy elemeit jellemző indikatív paraméterekre, illetve azokra a paraméterekre, amelyek különösen érzékenyek a víztestet vagy víztest-csoportot érő terhelésre vagy terhelésekre. Ez azt jelenti, hogy a státus osztályba-sorolásánál a vizsgált minőségi elemek értékeinek száma minimumra csökkenthető. Ez elősegíti a státus-felmérést terhelő hibák csökkentését is.

A vizsgálati monitoringra speciális esetekben van szükség, amikor

• a környezetvédelmi célkitűzések (határértékek) túllépésének okai nem ismertek;

• a feltáró monitoring azt jelzi, hogy a 4. Cikkben megfogalmazott célkitűzéseket az adott víztest valószínűleg nem éri el, de az el nem érhetőség okainak felderítését szolgáló operatív monitoring még nem épült ki, vagy

• ha meg kell állapítani a balesetből származó szennyezés nagyságát és kihatásait.

Konkrét eset, illetve probléma sajátosságainak figyelembe vételével kell kialakítani!

Magában foglalhatja a veszélyjelző és a figyelmeztető monitoringot is (pl. az ivóvízbázisok szennyezés elleni védelme).

Felszíni vizek vizsgálati monitoringja

Hazai alkalmazás: jogszabályi környezet

• A Víz Keretirányelv monitoringra vonatkozó speciális előírásai: „a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól” szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet és a „felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól” szóló 30/2004. (XII. 24.) KvVM rendelet

• A felszíni vizek mennyiségi monitoringja: „a vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységéről” szóló 22/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet

• Ivóvízkivételek védőterületei: A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről

• A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről 78/2008. (IV. 3.) Kormányrendelet

• A Natura2000 területek monitoringja: 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről)

• 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet „az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről”

VÍZMINŐSÍTÉS: VÍZMINŐSÍTÉS:

Természetes vizek minősége Természetes vizek minősége

10/2010 (VIII.17.) VM rendelet a vízszennyezettségi határértékekről 10/2010 (VIII.17.) VM rendelet a vízszennyezettségi határértékekről

MSZ 12749 (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és MSZ 12749 (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítésminősítés

31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről és 31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékelésérőlállapotértékeléséről

40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról (Hg, Cd, 1,2-diklóretán, triklóretilén, perklóretilén)alkalmazásáról (Hg, Cd, 1,2-diklóretán, triklóretilén, perklóretilén)

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet „A felszín alatti 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet „A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről” határértékekről”

MSZ 10433:1 (1984): Felszín alatti vizek minősége, értékelési és MSZ 10433:1 (1984): Felszín alatti vizek minősége, értékelési és minősítési rendszer minősítési rendszer

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Alprogram kódja Mérési elem H

US

WP

S_

1LW

HU

SW

PS

_

1R

W

HU

SW

PO

_1LW

NO

HU

SW

PO

_1LW

HM

HU

SW

PO

_1R

WP

S

HU

SW

PO

_1R

WN

O

HU

SW

PO

_1R

WH

M

HU

SW

PO

_2R

WH

M

HU

SW

PO

_3R

WH

M

HU

SW

PO

_4RW

HM

Fitoplankton évente

6 évente

6 évente

4 évente

4

évente 4

évente

4

Makrofita évente

1 évente

1 évente

1 évente

1

évente 1

évente

1

Fitobenton évente

2 évente

2

évente 1

évente

1

évente 1

Makrogerinctelen évente

1 évente

2

évente 1

évente 2

évente 1

évente

1 évente

1

Halak 6 évente

1 6 évente

1

6 évente 1

6 évente 1

3 évente

1

6 évente 1

Hidrológia évente

365 évente

365 évente

365 évente

365 évente

365 évente

365 évente

365 évente

365 évente

365 évente

365

Morfológia 6 évente

1 6 évente

1

6 évente 1

6 évente

1 6 évente

1 6 évente

1 6 évente

1

Folytonosság 6 évente

1

6 évente 1

6 évente 1

6 évente 1

6 évente 1

Alapkémia évente

12 évente

12 évente

4 évente

4 évente

4 évente

4 évente

4 évente

4 évente

4 évente

4 Elsőbbségi anyagok

6 évente 12

6 évente 12

Elsőbbségi anyagok közül a

releváns szennyezők

évente

12

Egyéb veszélyes anyagok

6 évente 12

6 évente 12

Egyéb veszélyes anyagok közül a

releváns szennyezők

évente

12

Felszíni víz monitoring alprogramok (2 felügyeleti + 8 operatív)

MONITORINGMONITORING

””VM”VM” WFDWFD

NETWORKNETWORK SITESSITES NETWORKNETWORK SITESSITES

BASICBASIC 150150 SURVEILLANCE SURVEILLANCE (BASIC)(BASIC) 103+75*103+75*

REGIONALREGIONAL 9090OPERATIONALOPERATIONAL

(WBs AT RISK)(WBs AT RISK)~~350**350**

LOCALLOCAL ~~250250 EXAMINATIONALEXAMINATIONAL ??

TOTALTOTAL ~~490490 TOTALTOTAL ~~550550

* Intercalibration and reference sites** Including ~150 sites which are representative for nutrient pollution

A felszín alatti monitoring szervezeti rendszere A felszín alatti monitoring szervezeti rendszere

• Korábbi országos vízminőségi törzshálózatban 774 mintavételi hely;• 2004-től (PHARE): 400 talajvízkút;• Termelő vízhasználók > 100 m3/nap (ivóvíz: > 10 m3/nap)

gyenge

jó vízszint-süllyedés teszt

ivóvízbázis teszt

FAVÖKO teszt felszíni víz és szárazföldi

vízmérleg teszt

sós víz intrúzió teszt

szennyezési csóva teszt

mennyiségi állapot

kémiai

állapot

vízminőségi trend (kémia és

hőmérséklet)

szennyezett terület teszt

FAVÖKO* teszt (felszíni víz

és szárazföldi)

A jó áll. fenntartása

veszélyeztetett (kockázatos)

Felszín alatti víztest

állapota (a gyengébb számít)

FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A VKI SZERINT

A VKI és leányirányelve szerint a felszín alatti víztest jó állapotú, ha

• a határértéket meghaladó koncentrációt mutató szennyezés

nem veszélyeztet receptort (ivóvízkivétel, vízi ökoszisztéma,

szárazföldi ökoszisztéma)• a víztesten belül a szennyezettség aránya nem éri el a 20 %-ot (ez kivételes esetben lehet 50 %)• nem mutatható ki romló vízminőségi tendencia

A leányirányelv két környezetminőségi határértéket tartalmaz:

nitrátra 50 mg/l, peszticidre 0,1 μg/l.

A többi elemre a szabályozás a tagországok feladata:

Magyarországon (VGT, 2009): NO3 (felszíni víz receptorra is, az EU

szinten megállapított határértéknél szigorúbb értéket), NH4,

vezetőképesség, Cl és SO4, TOC, Cd, Pb, Hg. Peszticidek, tri- és

tetraklóretilén és AOX

Vízszint mérési program: 1685 kútban, termál víztesteknél minimum évente egy mérés, a többi víztest típusnál a minimális mérési gyakoriság havi, a sekély víztestek monitoring pontjainál heti kétszeri mérés elektromos mérőszalaggal, beépített szondával (úszó, nyomásérzékelő, pozitív kutaknál nyomásmérők), a kutak jelentős résznél digitális vízszintregisztráló van beépítve, amelyek 0,1 cm pontossággal, akár óránkénti mérésre is képesek.

Vízhozammérési program: elsősorban források, néhány esetben termálkutak, 115 helyen évente legalább egyszer, a változatosabb vízjárású forrásoknál negyedévente, illetve havonta. Leggyakrabban köbözéssel, de a bukó, úszó, jelzőanyag, stb. is alkalmas lehet, ha a természeti körülmények megengedik.

FAV mennyiségi monitoring alprogramok (1-2):

Sérülékeny külterületi program: sekély porózus, hegyvidéki és nyílt hideg karszt víztestekre vonatkozik, ha a monitoring pont környezetében szántó, rét-legelő, erdő, szőlő, vagy gyümölcsös található. Általános kémiai paraméterek (oldott oxigén, pH, fajl. vezetőképesség, nitrát, ammónium, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát ionok, KOI és lúgosság), + közel harminc növényvédőszer-hatóanyag és azok bomlástermékei, erősen toxikus nehézfémek (arzén, higany, ólom, kadmium). Szúrópróba szerűen TOC, TPH, AOX, PAH és BTEX méréseket is végeznek. 847 hely, 60%-a szántó, 17%-a erdő, 16%-a rét-legelő és 7 %-a gyümölcsös, vagy szőlő művelésű területen.

Sérülékeny belterületi program: ipari területeken, településeken elhelyezkedő kutakban. Tipikus ipari felhasználású szerves vegyületek: oldószereket, szénhidrogéneket és egyes specifikus rákkeltő vegyületek (pl. benzol, vinil-klorid), nehézfémek. Növényvédőszer vizsgálatok falusias beépítettségű területeken. 287 monitoring pont, amelyből 52 ipari területen, 188 falusias, 47 pedig városias beépítettségű környezetben.

FAV minőségi monitoring alprogramok (3-4):

Védett rétegvíz program: évente egy mintavétel, alapkémia + hatévenként veszélyes anyagok, 786 monitoring pont (több mint 90%-a porózus víztestbe fúrt termelőkút, 54 védett karszt vízadó).

Termálvíz program: feltáró monitoring a porózus termál és a meleg vizű karszt víztestekre, célja elsősorban a természetes vízminőség jellemzése, illetve a termálvíz használatából eredő vízminőség változás követése. 85 monitoring pont, hatévenként egyszeri mintavétel az általános vízminőségi paraméterekre + hőmérséklet.

FAV minőségi monitoring alprogramok (5-6):

KockázatA kedvezőtlen esemény bekövetkezésének esélye, VKI értelmezésében a hibás osztály besorolás valószínűsége. Az elfogadható kockázati szint befolyásolja a víztest állapotának meghatározásához szükséges monitoring időbeli és térbeli sűrűségét.

Megbízhatóság (konfidencia) Annak a valószínűsége ( %-ban kifejezve), hogy a statisztikai paraméter valós értéke a számított és a jegyzett értékek közé esik (statisztikai bizonytalanság).

Precizitás (pontosság)A valós állapot és a monitoring által talált állapot közti eltérés, adott konfidencia-tartomány szélességének felével megegyező statisztikai bizonytalanság mértéke.

Monitoring a célkitűzések elérésének azonosítására (pl. a víztest státusának meghatározásához):

Megadandó:• a becsülhető paraméter (pl. középérték vagy 90-es

percentilis);• a kívánt precizitás (pl. 0.5 mg/l; 20%); és • a kívánt megbízhatóság (pl. 90%, 99%).

A szükséges vízminták száma:

n = (t s /d)2

ahol “s” = mérvadó eltérés (szórás), “d” = kívánt precizitás és “t” = a kívánt megbízhatósági szintre (pl. t = 1.65 a

90%- os megbízhatóságra) vonatkoztatott paraméter érték

70%70%10%10% 20% 20%

-

-

10 %

70 %

20 %

high

badpoormodgood

Facevalue

A víztest állapota hibás osztályozásának kockázata(osztályozás megbízhatósága)