FENNTARTHATÓ ÉLET

Debreceni Egyetem, 2013/2014. tanév II. félév, leadta és lejegyezte Végh László

2014. május 4.

0.1. Tudnivalók a vizsgázásról

Szinte valamennyi munkanapon lesz vizsga, a Neptunon kell jelentkezni. Ha ott még nem tud vizsgátfelvenni, vagy már lehetne, de amikor el tudna jönni, akkortájt nincs adva idopont, a vl@atomki.mta.hucímre írja meg, mikor szeretne vizsgázni. Akinek más kérésevagy kérdése van, az 11359-es egyetemihívószámon (városból 509259) érhet el. A vizsga helye: Atomki, VIII. épület (háromemeletes), bejárat aPoroszlay úti portán, majd jobbra kell térni. A második emeleten, a tanteremben van a vizsga, a lépcso odavisz. Ha a tanterem foglalt, akkor jobbra térve a 205-2-es szobát keressék. A vizsga szóbeli.

Mindenki boven találhat az anyagban számára új és érdekes dolgot, akárolyan anyagrészekben is, aholilyenekre eleve nem számítana. Ezért figyelmesen olvassa áta teljes jegyzetet. Ha két közlés között 2-3másodperc nem telik el, akkor a közlések nem jutnak el az emlékezet közbenso tárolójáig. Elég az egyszerifigyelmes átolvasás és ha ki is esne valakinek ez-az, ettol függetlenül látszik, hogy alaposan átvette-e ateljes jegyzetet.

Tartalomjegyzék

0.1. Tudnivalók a vizsgázásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . 1

1. Bevezetés 1

2. Ember a világegyetemben 4

2.1. Szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . 4

2.2. Világunk feljodésének hajtóereje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

2.3. Összetett rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . 7

2.4. Szervezodo rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

2.5. Az élovilág egésze, mint rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . 10

3. Emberi adottságainkról és értékeinkrol 11

3.1. Osi életmódunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 11

3.2. Ösztöneink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . 13

1

4. Elménk muködésérol 16

4.1. Tudattalan és tudatos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . 17

4.2. Félrevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . 19

4.3. Tanulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . 21

4.4. Öröklött és szerzett képességeink . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 22

4.5. Okos és bölcs gondolkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . 26

4.6. Világszemlélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . 27

4.7. Érdeklodo ember . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

4.8. Osbizalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 29

4.9. Boldog ember . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . 31

4.10. Csoport- és tömeglélektan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . 34

5. Társadalom mint rendszer 35

5.1. Göbekli Tepe, a földmuvelés kezdete . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 35

5.2. A történelmi ember megjelenése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . 36

5.3. A világtörténelem dióhéjban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . 38

5.4. Állam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . 40

5.5. Szétzilálódó társadalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . 42

5.6. Eltompítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . 46

5.7. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . 46

5.8. Fenntartható társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . 50

6. Emberépítés 53

6.1. Tanulás az iskoláskor elott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

6.2. Tanítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . 56

6.3. Emberi értékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . 58

6.4. Vallás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . 61

6.5. Vallás és fennmaradás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . 64

7. Egyistenhit 67

7.1. Tízparancsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . 67

7.2. Keresztyénség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . 68

7.3. Az iszlám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . 71

8. Mai életmódunk kialakulása 72

8.1. Mai sikeres társadalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . 74

9. Gazdasági növekedés és a fogyasztói életmód válsága 78

9.1. Gazdasági növekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . 79

9.2. Hirdetések és a fogyasztói társadalom . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 86

9.3. A fogyasztói társadalom hanyatlásának jelei . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . 90

2

10. Környezeti és egyéb válságok 93

10.1. Élelmiszertermelés és természetes környezet . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

10.2. Zöld forradalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . 94

10.3. Világméretu környezeti válság . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 101

10.4. Megszaladt fejlodés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106

10.5. Eroforrásválság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 106

10.6. Emberi válság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . 111

11. Válságkezelés 116

11.1. Haladáshit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . 116

11.2. Gondolkodásunk gyengeségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . 117

11.3. Korlátlan növekedés ábrándja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . 118

11.4. Üdvözítok várása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118

11.5. Egyetemesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . 120

12. Anyagkímélés 122

12.1. Fenntarthatóság elvi alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . 122

12.2. Szemét nélküli termelési rendszerek . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 124

12.3. Európai Közösség, Magyarország és a fenntarthatóság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125

12.4. Magyarokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . 126

13. Az emberiség esélyeirol 129

13.1. Közvetlen veszély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . 129

13.2. A kipusztulás veszélye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . 130

13.3. Útravaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . 131

1. Bevezetés

Egészen az új évezred elso évtizedében bekövetkezett fordulatig nemcsak Európát ésÉszak-Amerikát,hanem már szinte a világ egészét áthatotta a haladásba vetett hit. Úgy harminc éve még árulhatták az Inotaszelet nevu rudas csokoládét. Papírja az inotai eromuvet ábrázolta, ennek három fekete füstfelhot okádókéményével. A bodorodó füstfelhok szalagokként húzódtak végig a papíron. Ez akkor senkit sem zavart,az eromu és a gyárkémények az ember természet felett aratott gyozelmét hirdették. Nincs a természetetlegyozo embernél csodálatosabb, így ünnepeltük magunkat.

Kimeríthetetleneknek tartottuk a természeti eroforrásait. Ugyan a bánya vagy az olajkút kimerülhetett,de új tárnákat nyitottak, új kutakat fúrtak. Ha szukösség támad valamiben, az a fejlodés hatóerejévé válik,így tanították. Angliát hozták fel példának, ahol a tuzifahiánya miatt kezdtek el szénnel tüzelni. Ez vezetettaz ipari forradalomhoz. Olyan jó volt azt hinni, hogy nem kell a nyersanyagok fogyásától tartani, hiszenaz ember eddig is mindig talált az apadóban lévo nyersanyag vagy eroforrás helyett újat, sot boségeseb-bet. Nincs valódi korlát a fejlodésben, ez volt mindennek az alapja, az államvezetésnek ésa gazdaságnakis. Efféle mondatok szerepelnek világszervezetek, mint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 1944-eskeltezésu alapítóleveleiben: bolygónk eroforrásai felmérhetetlenül gazdagok. Mindenki számára elérheto a

1

jólét. Ehhez csak a termelést és a kereskedelmet kell jól szervezni. A hatvanas években könyvekben, újság-cikkekben arról olvashattunk, hogy a Föld simán el tud tartani akár 50 milliárd embert is. Sot mindenkinekévi húszezer dollár lehet majd a jövedelme, mint az akkor leggazdagabb országok polgárainak.

Hatvan éve még aligha volt olyan ember a világon, aki tudományos szempontokat mérlegelve arraa következtetésre jutott volna, hogy a rohamosan fejlodo emberiséget a végpusztulás veszélye fenyegeti.Gazdagodott, növekedett a világ, a tudomány haladása szédíto távlatokat vetített elénk. Bízhattunk abban,hogy a magegyesülést (atommagfúziót) szolgálatunkba állítva kimeríthetetlen eroforráshoz jutunk és máraz 1970-es évekre elkészül az elso ilyen eromu. Hittük, meghódítjuk a világurt és a Naprendszer ero- ésnyersanyagforrásait is a szolgálatunkba állítjuk.

Vagy negyven évvel ezelott különbözo nemzetiségu értelmiségiek egy csoportja felismerte és meg isfogalmazta, hogy kimeríthetetlen eroforrás nélkül az emberiséget végzetes válság fenyegeti. Ahogy telt azido, érzékelhetobbekké váltak az eroforrás- és a világméretu környezeti válság jelei. Az 1973-as olajválságután csökkent a gazdaság növekedésének üteme. 1985-re lelassult a mezogazdasági termelés több mintharminc éven át tartó igen gyors növekedése és láthatóvá vált, hogy az iparszeru mezogazdaság végzetesenkárosítja a termoföldet és az édesvízkészleteket. 1998-ban a világ koolajkészleteit felméro szakemberekegy csoportja a nyilvánosság elé tárta, hogy már egy ideje évente sokkal több koolajat használunk, mintamennyi új készletet évente találunk. 2008-ra megugrottaka koolaj, földgáz és élelmiszerárak és azóta isegyre hevesebb küzdelem folyik a bolygó még megmaradt eroforrásainak elosztásáért. 2008oszén az USApénzügyi válsága a világ egészére kiterjedo pénzügyi és gazdasági válságra vezetett és az azóta is csakegyre mélyül.

Ez a jegyzet a kibontakozó válság emberi és anyagi hátterérol, az összeomlással fenyegeto átmenetvárható lefolyásáról valamint a felkészülés lehetoségeirol szól. Elorebocsátanánk, a Kárpát-medence népeia világ többi részéhez viszonyítva jobb jövoben reménykedhetnek. De a megmaradásra csak akkor lehetszámottevo esélyünk, ha már most szembenézünk azzal, hogy ténylegesen milyen helyzetben vagyunk, mivárhat reánk és felkészülünk a jövore.

Sokminden fenyegetheti az embert. Rá kellett jönnünk, és eza 20. században vált nyilvánvalóvá, hogynem a természetes veszélyforrások, mint a ragadozók vagy a mérgezo növények jelentik a nagyobb gondot,ezekhez márosidok óta hozzászoktunk és ösztönösen is védekezünk ellenük. Inkább saját magunktól, azember által akaratlanul eloidézett ártalmaktól kell tartanunk. Míg más élolény csak öröklött adottságainakmegfeleloen változtatja az élohelyét, addig az ember nem csupán génjei által meghatározott módon, hanema nemzedékek során felhalmozott tapasztalatot, tudást is felhasználva formálja környezetét. Emiatt az emberkörnyezetre gyakorolt hatása jóval nagyobb mértéku és másjellegu, mint amilyenre egyéb fajok képeseklehetnek. Ahogyan történelmi ismereteink gyarapodtak, felismerhettük, mennyire gyakori a történelemsorán a virágzó társadalmak hanyatlása, pusztulása. Bár számos esetben az embertol független éghajlativagy környezeti változások is álltak az összeomlások mögött, az esetek többségében a hanyatlás oka akörnyezete ero- és nyersanyagforrásainak felélése. Tekintsük át néhánytörténelmi példát, közülük az egyiklegtöbbet idézett a Húsvét-sziget társadalmának pusztulása.

A Húsvét-sziget népének története és más példák.Más lakható szárazföldtol hatalmas távolságokravan a Húsvét-sziget. Területe durván 160 négyzetkilométernyi, éghajlata meleg égövi, valaha termékenytalaja ma már terméketlen. Kopár a sziget, csak a tengerparton álló hatalmas koszobrok hívják fel magukraa figyelmet. 1722 húsvétján a kietlen, puszta szigeten a felfedezok alig kétezer tengodo oslakost találtak.Nem láttak egyetlen három méternél magasabbra novo fát vagy bokrot sem, a növényzet fufélékbol, sásbólés páfrányokból állt. Hasonlóan szegényes az állatvilág is. Rovarokon kívül nincs másoshonos szárazföldiállat, nincsenek sem denevérek, sem szárazföldi madarak, sem csigák vagy gyíkok. Egyedüli háziállat atyúk. Régészeti feltárásokból ma már ismerjük, mi történt aszigeten.

Valóságos édenkert volt valaha. Óriási, több ezer évig élo pálmafákból állóoserdo borította, gazdag voltnövény és állatvilága. Mivel a szigeten nem éltek ragadozók, a tengeri madarak háborítatlan fészkelohe-lyeként szolgált. Lakói, a csendes-óceáni térséget benépesíto polinéziai hajósok, 800-1100 körül érkeztek

2

a szigetre. Jól boldogultak, eleinte a sziget adottságaihoz alkalmazkodva éltek. Fo táplálékuk a hal volt.Mivel a parti vizekben nagyon kevés a hal, kint a nyílt tengeren halásztak. További eledelül a szigeten élomadarak, az ott termo gyümölcsök, valamint a magukkal hozott polinéziai termények és a tyúk szolgált.Eleinte a fa foleg a fatörzsbol kivájt csónakok készítéséhez, épületfának és tuzifának kellett. Terményeiketa pálmafák közötti területeken nevelték, a pálmák védték a talajt pusztulástól, óvták a kiszáradástól ésfenntartották termékenységét.

Nagyon muveltek voltak a szigetlakók. Virágzásának korszakában a gazdag és termékeny szigetenhétezer, egyes becslések szerint húszezer ember élhetett.Nem egyik napról a másikra következett be a pusz-tulás, ami nagyrészt a szoborállítások következménye volt. Óriási szobraikat azosök tiszteletére emelték, aszertartásaik ezeknél folytak. Tuzhányói kozetekbol koszerszámokkal faragtákoket. 10-20 méter magasakis vannak közöttük, a legnagyobb 270 tonna tömegu. Ezeket akobányától a tengerpartig sokszor csaknemtíz kilométer távolságra kellett szállítaniuk. Pálmafák törzsein görgetve, kötelekkel húztákoket, azoslakókszerint a vontatáshoz 70 felnott összehangolt munkájára volt szükség. Köteleket egy, a szigetenoshonosfa rostjaiból csináltak. Nagyjából 900 szobrot készítettek, közülük négyszázat már nem tudtak felállítani.Ottmaradtak a kobányákban, vagy a szállításuk szakadt meg.

1200-1600 között készült a koszobrok többsége. 1280 körül kezdték a görgetéshez használt pálmáknagybani irtását. Kiszedték a fák tövét is és a maradékokat felégették. 1450 tájt a kétezer évig is eléloóriás pálmafajta végleg eltunt és 1650-re valamennyi fás szárú növény kiveszett a szigetrol. Foképpen avontatáskor útjukba eso terület letarolásával pusztíthatták el azoserdot. Ezután fa hiányában száraz sással,fuvel foztek és nem tudtak többé csónakokat készíteni. Ettol fogva az étrendbol hiányoztak a nyílt tengerenfogott halak és delfinek, addig ezek voltak a fo fehérjeforrásaik. Kiveszett az összesoshonos szárazföldimadár, eltunt a tengeri szárnyasok jó része is.

Ezután földmuvelésbol éltek. Húsnak ott volt a szigetlakók által hozott tyúk. Ámaz erdok irtása miatta hoség, szárazság, eso és szél gyorsan pusztította a talajt, évi 3 méternyi sávbantunt el az emelkedokrol.Védekezésként a szigetlakók a sziget területének a felére úgy egymilliárd, átlag kétkilós követ hordtak.Ez lassította a talaj eltunését, mert nem száradt ki annyira, védte a széltol, esotol és a homérsékleti in-gadozásoktól. De a föld mind soványabban termett. Éhínség kezdodött. Sziklakövekbol erodítményszerutyúkólakat építettek, miközben ezeknél kisebb faházakbanlaktak. Lándzsákat készítettek. Lázadások törtekki, elsöpörték a vezeto rétegeket, törzsfoket és papságot. Felbomlott a rend, a nagycsaládok egymásnak es-tek, tombolt az eroszak. Sokan barlangokba költöztek, ezeket jobban védhettek. Éhségükben megettekmindent, amit lehetett. Ráfanyalodtak az általuk behurcolt patkányokra is, majd elterjedt az emberevés.

Vannak szigetek, ahol szintén így végezték, de néhány hasonló szigeten édeni körülményeket találtak afelfedezok. Nem szükségszeru, hogy egy közösség elpusztítsa önmagát. Ma úgy mondjuk, hogy a Húsvét-sziget társadalma jóval fejlettebb volt, mint a természettel összhangban élok társadalma. Magasabb szintuvolt a munkamegosztás, az emberek jóval többet termeltek, mint másutt. Míg a ma fejletlennek nevezetttöbbi szigeten csak magának és családjának halászott valaki, addig a húsvét-szigeti halász a kofejtoket,kofaragókat, kötélveroket, vontatókat, a szoborállítókat és természetesen a vezetoket is ellátta hallal. Ígya társadalmi össztermék, a GDP is sokszorosan meghaladja a természettel összhangban élo társadalmakét.Ki kell mondani, nagyfokú szervezettség, a gazdasági növekedés, a magas GDP az emberevésig juttatta aHúsvét-szigetet. Ne higgyük el, bárhogyan sulykolják is belénk, hogy boldogító az, amit ma a társadalomfejlettségének, gazdasági növekedésnek és teljesítménynek neveznek.

Megdöbbento, hogy nagyjából egyidoben hagyták abba a szobrokkal kapcsolatos munkákat. Csináltákaz utolsó pálmafáig. Biztosan lehettek olyanok, akik látták, mi következik. De nem tudták abbahagyni,pedig ezzel megmenekülhettek volna. Vezetoiket egyfajta vakság sújtotta, mivel tekintélyük, kényelmükés vagyonuk került volna veszélybe, ha idoben elismerik, hogy már régóta tévúton vezetik a népet. Azegyszeru emberek a munkahelyüket félthették. Ha nem kell többé kofaragó, vontató, felállító, mibol fogunkmegélni? Egyszeru lett volna a válasz. Jóval kevesebbet dolgozva halászott, vetegetett volna mindenki ésugyanolyan szinten szabdabban és boldogabban éltek volna.Sok-sok munkájuk az emberevésig juttattaleszármazottaikat. De nemcsak utódaikat, hanem a természetet is tönkretették a szobrokat emelo, nagyon

3

okos és muvelt, ám csak a mosttal, csupán önmagukkal törodo, versengo emberek. A csak a mának éloember eltunik a Földrol és az apák bunei miatt a fiak és unokák bunhodnek.

Mára bolygónk természeti kincseivel nem az egyes országok,hanem a nemzetközi nagyvállalatokgazdálkodnak. Fokozódó sebességgel aknáznak ki mindent, ami csak hozzáférheto. Emiatt az emberiségés a természet kapcsolata válságosra fordult. Mivel a mai gazdasági-pénzügyi rendszer felmorzsolja az em-bert élteto természetes környezetet, a fogyasztói társadalmat követo kokorszakba, végromlásba taszíthatjaaz emberiség túlélo maradékát. Erre utal egy mai arab mondás: nagyapám még teveháton közlekedett,apám motorral járt, nekem terepjáróm van, fiam helikopterrel röpköd ide-oda, ám unokámra újra a teve vár.Hamarosan, akár egy évtizeden belül eldol, hogy az emberiségnek a válságot felismero és cselekedni képesrésze fennmaradhat-e, illeszkedni tud-e a természet rendszeréhez.

Ahhoz, hogy a fenntartható élet feltételeit megértsük, világegyetemünk fejlodésének hajtóerejével kellmegismerkednünk, amely bennünket, embereket is mozgat. Ezt ismerve tárgyaljuk az ember adottságait éslehetoségeit és természetes környezetéhez való viszonyát. Ezután felvázoljuk, miként jutottunk el a világmai válságos állapotáig, miben áll a válság és mit tehetünk.

2. Ember a világegyetemben

Már csak azért is érdemes tudnunk, mit mond a mai természettudomány az ember világban elfoglalt helyérol,mert a természettudományos eredmények befolyásolják önmagunkról alkotott képünket és ezzel hatnakviselkedésünkre. Nézzük meg, milyen volt a 20. század természettudományos világképe. A 18. századtólkezdve a 20. század elso negyedéig a newtoni ero- és mozgástanra épülo természettudomány szerint avilágegyetem öröktol fogva létezo, térben végtelennek és közel állandó állapotú. Gépezetként fogták fel,melynek pontosan meghatározott a jövoje. Nincs benne véletlen. Még a kockavetés sem igazi véletlen, hapontosan ismernénk a feldobás szögét, sebességét, a kocka perdületét, a légáramlás milyenségét, stb., kitudnánk számítani, hányasra esik.

Úgy vélték, semmiség az ember, az egésznek nem sok gondja vanvele.O is meghatározott. Szabadnakhiheti magát, de nem az, a szabadság csak felismert szükségszeruséget jelenthet, érveltek a tudós bölc-selok, így a korszellemnek megfeleloen Marx is. Szerinte nemcsak az ember viselkedését, hanem az em-beriség történelmét, az egyes társadalmakat is törvények igazgatják. Marx követoi más-másban látták atörvényszeruséget. Voltak akik az emberfajok közötti különbségeket tartották a történelem fo hajtóerejének,uralkodó és szolgáló fajokra osztva az emberiséget, mások atársadalmi osztályok közötti harcot tekintettéka történelem kulcsának. Országlásuk borzalmas háborúkhozvezetett és példátlan méretu tömeggyikossá-gokba torkollt. Sem a nemzetiszocialisták, sem a kommunisták nem éreztek ezért semmiféle személyesfelelosséget. Hiszen a meghatározott világban az ember csak egy kis alkatrész, nem tehet arról, mi történikvele, nem dönthet. Mivel nincs emberi szabadság, nincs erkölcs és felelosség sem.

2.1. Szabadság

Csak a 20. század huszas éveiben kezdett a meghatározottságba vetett hit megrendülni. A kisvilágtan(kvantummechanika), a véletlenek kikerülhetetlenségét hangsúlyozta, és ez dönto csapást mért a minden-ség meghatározottságán nyugvó felfogására. A kisvilágtanaz apró méretek világának mozgástörvényeittárgyalja, ezek az elemi részek, valamint a protonok, neutronok, atommagok, atomok, molekulák, óriás-molekulák viselkedését szabályozzák. Eredendoen bizonytalanok a kisvilág eseményei. A bomlékonyatommagnak csak a várható élettartamát tudhatjuk, hogy ténylegesen pont mikor bomlik el, igazi véletlen,nincs fellelheto oka.

Bár az atomi méretekben bekövetkezo események kimenetele bizonytalan, a köznapi méretekben bekövetkezoesemények jósolhatóságát ez általában nem befolyásolja. Míg az elektronnak az atomon belüli viselkedését

4

a kisvilágtan írja le, a TV képcsövében befutott pályája mára newtoni mozgástan törvényeit követi. Ugya-nis nagyobb méretekre, nagyobb számú részecskére a kisvilágbeli hatások kiátlagolódnak. Vannak-e olyanesetek, amikor a kisvilágbeli bizonytalanságok oldhatjákmindennapjaink meghatározottságát? Erre keresveválaszt ismernünk kell a kaotikus viselkedés fogalmát is.

Káosz. Káoszról akkor beszélünk, ha a folyamatot leíró egyenletekmegoldása nagyon más lesz, ha csakegy egy picit is más a kiindulási helyzet. Utóbbit számszer˝uen az egyenlet kezdofeltételeivel adjuk meg.Nem ritkaság a káosz, a kezdeti feltételek bizonyos tartományában, tartományaiban meghatározó lehet.

A káosz szemléltetésére a pillangó hatást szokás felhozni.Az északi féltekén az uralkodó szél nyu-gatról keletre fúj. Elképzelheto, hogy a Peking felett repkedo pillangó szárnycsapásainak hatása annyirafelerosödik, hogy két-három hét múlva az USA nyugati partjainál forgószél söpör végig. Nyilván nem apillangó, hanem a légkörben felhalmozódott hatalmas feszültség a forgószél oka. De hogy pont milyen utatkövet a forgószél, már nagyon kis dolgoktól, akár a pillangószárnycsapásától is függhet.

Mindnyájan érezzük, tapasztaljuk, az ember életét is számos kaotikus esemény jellemzi. Kaotikusviselkedést mutató tartományokban a rendszer jövojének kiszámítása lehetetlenné válik, mivel bizonyoskezdoértékeknél a jövo már teljesen véletlenszeru. Még ha ezeket az értékeket kiis hagyjuk, azoket övezotartományban a kezdoértéket teljes pontossággal ismernünk kell. Mert ha nem, akezdeti pontatlanság egyido után számítási hibát okoz. Bármilyen kis kerekítés a számolásban egy ido után pontatlanná teszi a jövoismeretét, ugyanis a kezdeti bizonytalanság hatása az ido teltével exponenciálisan no. Emiatt a világ sorsagyakorlatilag kiszámíthatatlan, mivel a véges pontossággal számoló számítógép már a newtoni mozgástanáltal leírt világ jövojét sem számíthatja ki.

A világ rendszereinek szabadságáról. Bár a newtoni természettanban a kaotikus viselkedés miatt ajövougyan kiszámíthatatlan, de azért egyértelmuen létezik. Ezt teszik kérdojelessé a kisvilág törvényei. Ugyanisa fent említett feltevés, a kisvilágbeli bizonytalanságokköznapi méretekben való kiátlagolódása nem biztos,hogy mindig teljesül. Ez olyan nagyobb rendszerek esetén fordulhat elo, amelyek vezérlése annyira finom,hogy még a molekuláris szinten jelentkezo bizonytalanságokra is érzékeny lehet.

Jövonk nem rögzített, minthogy életünk eseményeit, az emberiség fejlodését is befolyásolja a lépten-nyomon fellépo káosz, minthogy az atomi, molekuláris méretekben fellépo véletlen jelenségek a köznapivilág változásaivá nagyítódhatnak. Példa erre az élolény életmuködését szabályozó DNS-lánc kialakulása.Mivel a DNS, mint óriásmolekula kisvilági törvényeknek alávetett rendszer, a DNS-láncok, gének sz-erkezetét alakító események leírására a kvantummechanikajogosult. Ezért ezekben megjelenhetnek akisvilágot jellemzo bizonytalanságok.

Már az életem kialakulásának legelso eseményében is ott volt a káosz. A magzat génállományát azanyai és apai ágról származó génállományok összege adja. Hogy épp milyen nagyszüloi DNS szakaszok-ból áll össze az anyai és apai örökség, azt a két DNS-állományból egyetlen DNS-szálat eloállító folyamatkisvilági viselkedése szabja meg. Mivel a magzat jövobeni sorsában a DNS-láncának kialakulásakor történ-tek nagyon fontosak, a kezdeti véletlen folyamatok köznapiméretuvé erosödnek fel. Egy idegrendszer, agymuködésébol sem lehet eleve kizárni kisvilágbeli bizonytalanságok befolyása alatt álló elemeket. Mond-hatjuk, hogy igazi véletlen a világban életmuködés közbenbukkan elo, foleg az állat életében.

Meglehet, nemrég vetették fel, hogy valamennyi esemény mögött, beleértve az eddig meghatározottnakvélteket is, a kisvilági véletlenek állnak. Azaz nincs a világban eleve döntött, lejátszott dolog.

Számos állat, még a rovarok esetén is megfigyelték, hogy ugyanaz az egyed azonos külso feltételek es-etén más-más választ adhat. Azaz nincs megszabva, hogy egy idegrendszer éppen mit tesz adott helyzetben,még a rovarnak is van szabadsága. Legszabadabb lény az ember, azo idegrendszere a leginkább összetett.Elméje tudatosan, a józan ész és az erkölcs alapján is mérlegel. Emiatt bizonyos helyzetekben nem azttesszük, amit a tudatalatti, a meghatározottságok és az igazi véletlenek összjátékaként kidolgozott, mert adöntést az értelem ellenorizheti és akár le is tilthatja.

5

Adott helyzetben elsonek az ötlik fel bennünk, ami az ösztöneink ajánlása és az addig szerzett tapasz-talataink alapján a legkézenfekvobb. Ha ezt fogadjuk el, akkor a jelen és múlt határozza meg, mi a teendo.Aki mindig csak így dönt, az csak sodródik, nem mondható szabadnak, úgy él, mint a legértelmesebb állat.Abban különbözik az állattól, hogy sokkal többet tanult, tapasztalt. Viszont azzal, ami az állattól minoségi-leg megkülönböztetné, hogy tudatosan mérlegelve szabadondönthetne, nem él.

Emberi szabadságomat éppen az bizonyítja, hogy képes vagyok az újra. Újra, alkotásra való készségünkbizonyítja, hogy az ember nem gépezet, hanem szabad lény. Töprengo, kereso elmémbol eredeti gondolatpattanhat ki. Nem volt belém írva, nem "muködésem" elkerülhetetlen velejárója. Lehet, ez a gondolat más-nak is eszébe jut, jutott már, de tole függetlenül ismertem fel, fogalmaztam meg. Olyat tervezhetek, alkotha-tok, amilyen eddig még nem jelent meg a világegyetemben. Szabad az emberiség mint egész, történelme,tudományos eredményei, muvészete ékesen bizonyítja. Természetesen nagyon sok mindenben gépszeruenviselkedik az ember. Különösen az olyan öreg, aki szellemi megmerevedése miatt már csak ismételgeti régiönmagát, annak is egyre kisebb részét.

2.2. Világunk feljodésének hajtóereje

Hogy jobban érthessük az ember és természetes környezete közötti viszony jellegét, vizsgáljuk meg, mitmond a természettudomány a magukat szervezni, fenntartaniés alkalmazkodni képes rendszerekrol. Vannakszigorúan érvényes természettörvények, ilyenek az energiamegmaradás, valamint más megmaradási tételekés csak olyan folyamatok játszódhatnak le, olyan rendszerek létezhetnek, amelyekre ezek teljesülnek. Dehogy az alaptörvények által megengedett folyamatok közül ténylegesen milyenek zajlanak le, mik jöhetneklétre, a hotan tételei szabályozzák.

A világegyetem rendszerei a hotan által eloírt kiegyenlítodési folyamatok során jönnek létre. Ahogymúlik az ido, a különbözo helyek közötti homérsékleti, nyomásbeli, feszültségbeli és más hasonló különb-ségek csökkennek, egészen a teljes kiegyenlítodésig. Ezek a különbségek egyúttal helyzeti energiakülönb-ségeknek felelnek meg.

Áramlások folyamán egyenlítodnek ki a homérsékleti és egyéb különbségek és ezek során munkavégzodik. Így a kiegyenlítodéskor a teljes energia munkavégzésre alkalmas része csökken, munkavégzésrealkalmatlan energiává alakul át. Mindezt a hotan 2. fotétele úgy foglalja össze, hogy egy folyamat csakakkor mehet végbe, ha közben a munkavégzésre alkalmatlan energia részaránya csökken. Máshogyan kife-jezve, ha a munkavégzésre alkalmatlan energia részaránya,az entrópia no. Bár a 2. fotétel teljes kiegyen-lítodéshez, az energiakülönbségek eltunésére vezet, ez nem jelenti azt, hogy a különbségek mindenholegyszerre, fokozatosan csökkennének. Azok a folyamatok lesznek gyakoribbak, amelyek gyorsabbá ésteljesebbé teszik a kiegyenlítodést, azaz hamarabb használják el, szórják szét a munkavégzésre alkalmasenergiát. Ezt az elvet a legnagyobb teljesítmény elvének isnevezik, sokszor mint a hotan 4. fotételét em-lítik. Eszerint egy adott idopontban az a folyamat a legvalószínubb, amely során a leheto legtöbb munkavégzodik.

Végeredményben a hotan fotételei serkentik az olyan, összetettebbé fejlodo, energiában gazdag, ener-giafaló rendszerek szervezodését, növekedését és szaporodását, melyek felépülése ésmuködése során többmunka végzodik, mint egyéb más lehetséges folyamatok lezajlásakor. Éppen azért jöhetnek, jönnek létre,hogy minél gyorsabban, mennél több munkavégzésre alkalmasenergia használódhasson el. Muködésüketkörfolyamataik, ezek összekapcsolódása teszi hatékonyabbá.

Minél összetettebb a rendszer, kialakulásához és muködéséhez annál több energiára lehet szükség. Mégösszetettebbé fejlodnek, ha ezzel több energiához juthatnak. Eközben emésztik a környezetüket, mert elra-gadják annak munkavégzésre alkalmas energiáit. Ezáltal a rendszer egészére teljesebb és gyorsabb lesz akiegyenlítodés.

Akkor lehet sikeres egy rendszer, ha maradéktalanul ki tudja használni a környezet energiaforrásait,de csak annyira, hogy azok megújulhassanak. Ha elhasználták az összes munkavégzésre alkalmas energiát,

6

összeomlanak. Energiafaló természetük miatt a teljes kiegyenlítodés jóval hamarabb lezajlik, mint nélkülük.

Szervezodo rendszer az élo természet egésze is. Bolygónk felszínén a hotan törvényei a Föld magjánakkihulését gyorsító és az egyre több napfényt megköto folyamatok megjelenését részesítik elonyben, mert ígygyorsabban csökken a Föld és a világur közötti homérsékletkülönbség, valamint a melegebb napsugárzás ésa világurt kitölto igen alacsony homérsékletu sugárzás homérséklete közötti különbség. Kezdjük megérteni,hogy a gyorsabb és teljesebb kiegyenlítodésére törekvés vezetett az egyre összetettebbé váló tengerfenéki ésfelszíni szerveskémiai körfolyamatok kialakulásához és az élet megjelenéséhez is. Ez hajtja a törzsfejlodésfolyamatát és természettanilag ez áll az ember megjelenésemögött, általunk is gyorsabban oszlik szét,használódik el az energia. Akárcsak az állatoknál, a kívánságaink minél teljesebb, azonnali kielégítésétkövetelo ösztöneinkbe van bevésve, hogy mind több eroforrás elhasználására törekedjünk.

195 ezer éve jelent meg az afrikai szavannán az értelmes ember. Míg az agytömeg a testtömegénekcsupán 2 százaléka, az agy muködtetése a test által használt energia 20 százalékát emészti fel. Így ismegérte, az értelmét használó vadászó-gyujtögeto ember többféle táplálékhoz férhetett hozzá, emiatt fenntudott maradni és sikeres fajként képes volt elterjedni. Értelmünk természettörvény szabta feladata ösztöneinksegítése.

Bolygónk múltjának vizsgálata alapján nem állítható, hogya felszín által felvett napenergia minde-gyre csak nott. Volt a földtörténet során olyan idoszak, amikor jóval zöldebb, azaz több napfényt megkötovolt a felszín, mint ma. Értheto miért, hosszabb idoszakot tekintve a pillanatnyilag leheto legtöbb en-ergiát szétszóró, ’legmeredekebbnek’ tekintheto út folyamatos követése ’szakadékokba’ vezethet, ame-lyekbe bekerülve jóval kevesebb a felhasználható energia.Nem mondható az sem, hogy az ember értelmétfelhasználva eleve fenntartható módon élne. Ehhez jövonk érdekében le kellene mondanunk bizonyos pil-lanatnyi elonyökrol, De értelmünk természettanilag azért fejlodött ki, hogy most, az adott pillanatban minéltöbb forrást használhassunk fel. Igaz, az értelmünkkel aztis fel tudnánk fogni, hogy így a pusztulásbasodródunk. Sajnos hiába a fenyegetés, nem figyelünk rá. Hogymiért, ezzel késobb foglalkozunk részlete-sebben.

2.3. Összetett rendszerek

Áttekintjük, hogy a hotan tételei milyen jellegu, az energia felhasználására,szétszórására alkalmas rendsz-erek létrejöttét serkentik.

Hálózatok. Egy összetett rendszer, mint a nagyvállalat, társadalom, világháló, sejt, agykéreg megértését,tárgyalását nagyban segíti a rendszer hálózati ábrája. Eztúgy készítjük, hogy a rendszer elemeit pontkéntjelöljük és a kapcsolatban álló elemek esetén a pontokat élekkel kötjük össze. Ránézve a hálózatra láthatjuk,hány összekötés van az elemek között, valamint hogy miféle szabályszeruség szerint kapcsolódnak az el-emek egymáshoz. Különbözo rendszereket ábrázoló hálózatok ugyan eltéro szabályok szerint épülhetnekfel, de az egészen más jellegu rendszert leíró hálózatok hasonlíthatnak egymáshoz.

Egy hálózat összefüggoségét az jellemzi, vajon egyik pontjából hány pontot érintve lehet egy másikbaeljutni. Az emberiségnek mint hálózatnak összefüggoségét az adja meg, hogy két tetszoleges ember át-lagosan hány személyes ismeros közvetítésével juthat el egymáshoz. Ez a szám a felmérések szerint 6, azaz6 ember ismeretségi körének közvetítésével bárkihez eljuthatunk.

Legegyszerubb hálózat a véletlen hálózat, ahol az elemek véletlenszeruen kapcsolódnak össze. nem-rég még véletlen hálózatoknak tekintették a természetben és a társadalomban kialakult hálózatokat. Márakiderült, ez nem így van. Véletlen hálózatú emberiségre a fenti hatlépéses szabály nem teljesül. Valakitnagyjából kétszáz másik ember ismer közelebbrol, de vannak hatalmas ismeretségi körrel rendelkezok is,akik központoknak tekinthetok. Ha véletlenszeruen alakulnának ki ismeretségek, akkor a központoknakmegfelelo igen nagy ismeretségi szám nem fordulhatna elo.

7

Központok például úgy alakulhatnak ki, ha egy növekvo hálózatban az új pontok a több kapcsolattalrendelkezo pontokhoz nagyobb valószínuséggel kapcsolódnak. Ez jellemzi a világháló bovülését is. Apénzrendszerben mint hálózatban a gazdagabbak eleve több kapcsolattal rendelkeznek. Ezért nem csoda,hogy a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek és nem sok jut a szegényeknek a gazdagodásból.

Igen nagy a központokkal rendelkezo hálózatok hibaturése. Ha meghibásodnak, kiesnek elemek, ál-talában nem rendíti meg a rendszert. Muködik tovább. Pontjai felének, háromnegyedének vagy csaknemaz összesnek az eltávolítása után is fennmaradhat. De ez nemjelenti, hogy a rendszer sebezhetetlen. Ha aszándékolt támadás a nagy központokat rombolja és azok közül elég sokat megsemmisít, akkor a rendszervalóban összeomlik.

Egyenlotlenségekhez vezet a központok léte, ezeket általában a 80/20 szabály írja le. Például a borsónála szemek 80%-a a hüvelyek 20%-ában terem. Vállalatoknál a haszon 80%-át az alkalmazottak 20%-atermeli meg. Szabadpiaci gazdaságban a szántóföldek 80%-át a népesség 20%-a birtokolja. Bunözok20%-a követi el a buncselekmények 80%-át. Szabadidos termékekkel kereskedoknél a vásárlók 20%-átólszármazik a bevétel 80%-a. Mindenre nem érvényes ez a szabály, például a világhálón a hivatkozások(linkek) 80%-a a honlapok csupán 15%-ára mutat.

Egy rendszer megértésében az is segít bennünket, ha a rendszert megadó hálózatok kisebb hálózatokat,alacsonyabb szinteket tartalmaznak. Egy szint muködésétakkor érthetjük meg, ha alacsonyabb szintremegyünk, de hogy miért muködik, annak magyarázatát magasabb szinten találhatjuk meg. Egymásba ágya-zott rendszerekbol áll a világ, ez egyik alaptulajdonsága.

Még azt is figyelembe kell vennünk, hogy nem egyenloen erosek az egyes pontok kapcsolatai. Nemcsaka kapcsolatok száma (központok léte), a szervezodés (egymásba ágyazódás) mutat fokozatokat, hanem akapcsolódások erossége is. A gyenge kapcsolatok a hálózatok általános és szükséges elemei, ezek adják akapcsolatok dönto többségét.

Arányos és nem arányos rendszer. Az egyik legegyszerubb összefüggo hálózat az egyközpontú, aholvalamennyi más pont csak ezzel a központtal van összekötve.Ha a központ és valamelyik pont közöttikölcsönhatás csupán a távolságuktól függ, akkor a rendszerarányos vagy lineáris. A viselkedését leíróegyenletek az arányos viselkedés miatt csak elsofokú tagokat tartalmaznak. Ekkor a kezdeti kis változás arendszer jövojére arányosan hat, kétszer akkora változás kétszeres hatásnak, feleakkora változás feleakkorahatásnak felel meg. Emiatt az arányos rendszer jövoje megbízhatóan számolható. Pontosabban ismervea kezdoértékeket, tetszolegesen hosszú idore elore meg tudjuk adni a jövendobeli pályát. Ezért a káoszarányos rendszerekben nem jelenik meg.

Arányos rendszerben két különbözo ok együttes hatása egyszeruen annak a két hatásnak az összegzodése,amelyeket a két ok külön-külön hozna létre. Ezért a rendszerrészeinek összege. Bármennyire bonyolult-nak tunik is egy arányos rendszer, megértheto az egymás mellett, egymás zavarása nélkül létezo összetevoelemek összegeként. Tetszés szerint szétszedhetjük, összerakhatjuk, ezzel semmi nem vész el és új semkeletkezik. Ez igen megkönnyíti az arányos jelenség leírását. Arányos viselkedést csak kevés rendszer,nevezetesen a legalacsonyabb energiájú, az alapállapotban lévo, egyensúlyi rendszer mutat. Ezért az alapál-lapotú atommagnak, atomnak és kristálynak leírására egyaránt kiválóan használható.

Mindennapjaink rendszereinek nagy többsége az alapállapotnál magasabb energiájú, nemegyensúlyirendszer. Míg az alapállapoti rendszerekben a rendszer elemeinek egymással való kölcsönhatásától el-tekinthetünk, a magasabb energiájú rendszer elemei kölcsönhatnak egymással. Hálózataikban hurkok je-lenhetnek meg, azaz bizonyos pontokból elindulva a pontokat összeköto élek mentén visszajuthatunk aponthoz. Emiatt a rendszerben visszacsatolás lép fel, ekkor egy elem nem csak hat a többire, hanem enneka hatásnak az eredménye visszahat sajátmagára is.

Mivel a kölcsönhatások nem arányos volta, másrészt a visszacsatolások, a hálózati hurkok megjelenésemiatt a rendszer már nem viselkedik arányosan, egy kétszeres hatás feleakkora vagy akár tízszer akkoraváltozáshoz is vezethet. A káosz a nem arányos rendszerek viselkedésében jelenik meg, erre példa a már

8

tárgyalt pillangó hatás. A nem arányos rendszerek is lehetnek egyensúlyihoz közeli állapotban, alig mu-tatva kaotikus viselkedést. Káosz foleg akkor léphet fel, ha a rendszer egy eleme elég sok más elemmelkölcsönhathat, ekkor ugyanis kis változások is befolyásolhatják a teljes rendszer viselkedését.

Nemarányos jelenségekre nem érvényes a szétszedhetoség és összerakhatóság elve. Két különbözo okegyüttes hatását vizsgálva olyan viselkedési módokat tapasztalhatunk, amelyek semmiképpen nem veze-thetok vissza arra, mint viselkedik a rendszer egyik vagy másik esetben. Körülményes feladat a nemarányosegyenletek megoldása. Ha a rendszer elemei között a kölcsönhatások elég kicsik, akkor rövid távra azarányos viselkedés jó közelítést adhat. Amíg nem voltak nagyobb teljesítményu számítógépek, szintereménytelen volt a nemarányos rendszerek tanulmányozása.Csak az utóbbi évtizedekben, a számításokgépesítésének köszönhetoen indulhatott el a terület alaposabb kutatása.

2.4. Szervezodo rendszerek

A hotan tételei által serkentett folyamatokban az energia és anyag minél gyorsabb áramlásának segítéséreegymással is összekapcsolódó körfolyamatok alakulhatnakki. Ekkor a rendszer hálózati képét egymásbais fuzodo hurkok jellemzik. Ezek bár nemarányos rendszerek, emiattkaotikusan is viselkedhetnek, deegyensúlyihoz közeli állapotban is lehetnek.

Egy szervezodo rendszer muködését igen sokféle folyamat és változásra való képesség jellemzi, de aszervezodo rendszer bizonyos mennyiségek értékeit igyekszik állandónak vagy közel állandónak tartani.Bonyolultabb szervezodo rendszer hálózati képében központok mutatkoznak. Ezeknek köszönheto a hi-baturés, a körülményekhez való alkalmazkodás képessége.Minél összetettebb a rendszer, a létrehozásáhozés muködéséhez annál több energiára lehet szükség. Még összetettebbé fejlodhetnek, ha így több energiáhozjuthatnak. Mennél összetettebb módon muködik a szervezodo rendszer, annál erosebben változtathatjakörnyezetét. Úgy, hogy a maga számára kedvezobb feltételeket teremtve környezete forrásait minél jobbanhasznosítani tudja. Például az ember táplálkozással tartja fenn magát. Testünk épségének az az ára, hogyaz élelem tápereje túlnyomórészt hové, a táplálék anyaga pedig anyagcsere melléktermékké alakul.

Környezetüket felélo rendszerek. Akkor lehet sikeres a szervezodo rendszer, ha maradéktalanul ki tudjahasználni a környezet energiaforrásait, de csak annyira, hogy azok megújulhassanak. Ha a környezetetvalamilyen, hosszú ideig létezo eroforrás élteti, újítja meg, akkor a szervezo rendszer mindaddig fenn-maradhat, amíg ez az eroforrás ki nem merül. Kórosan növekvo, környezetüket és így magukat is elpusztítószervezodo rendszerekre lássuk a következo példákat.

Gyors szaporodásnak indul a faj, ha olyan környezetbe kerül, ahol korábban táplálék halmozódott fel.Csak a ragadozók, az élosdik vagy a kedvezotlen természeti feltételek korlátozhatják szaporodását. Egészenaddig no a faj egyedeinek száma, amíg a felhalmozódott táplálék el nem fogy és a végkifejlet az összeom-lás. Gyakran idézett példa erre a bering-tengeri Szent Máté-szigetre került rénszarvasok története. Amígnem élt ott rénszarvas, tíz centiméter vastag rénszarvaszuzmó borította a szigetet. 1944-ben egy 29 állatbólálló rénszarvascsordát telepítettek a szigetre. Mivel boségesen volt táplálék, a rénszarvasok száma gyorsannövekedhetett. Mindig az éppen meglévo létszámmal volt arányos a szaporulat és szinte minden rénszarvaselérhette az ivarérett kort és utódokat hagyott maga után. 1957-ben már 1350, 1963-ban pedig 6000 rén-szarvas élt a szigeten. Addigra lelegelték a zuzmót és 1963-1964 kemény tele végzett a csordával. Csak 41tehén és egy terméketlen bika élte meg a tavaszt. Ez a kipusztulás törvényszeru volt, mivel a rénszarvasokfelszabadultak a létszámukat szabályzó hatások alól. Egyrészt nem ritkítottákoket a ragadozók. Másrésztnem vándorolhattak máshová, ezért a zuzmó nem újulhatott meg.

Szemléletesen mutatja a rénszarvasok esete, mit jelent a túlhasználat. Amikor egy faj kedvezo helyzetbekerülve szaporodni kezd, és mind jobban terheli környezetét, akkor nem az történik, hogy az eltarthatóságihatárhoz közeledve a növekedés leáll és a faj egyedszáma simán beáll a terület eltartóképességének megfelelo

9

létszámra. Ehelyett az egyedszám az eltartható létszámának akár a többszörösére is nohet és ezzel sok-szorosan túllépi az eltartóképesség határát. Ez összeomláshoz, akár a faj teljes kipusztulásához is vezethet.

Társadalmi példaként nézzük meg a kolozsvári Caritas történetét. Ennek szervezodése, tündöklésemajd bukása, mely 1992-93 tájt szinte a teljes Románia életét befolyásolta, jól szemlélteti a szervezodésalapelveit. Egyúttal pedig alkalmas arra, hogy a gazdaság muködésének rendellenességeit is szemléltetesse.1992 tavaszán indult a Caritas. Azt ígérte a belépoknek, hogy három hónap elmúltával a csatlakozáskor be-fizetett összeg nyolcszorosát fizeti vissza. Indokolt óvatosság kísérte az indulást. Amikor viszont háromhónap múltán megkezdodtek a kifizetések, a Caritas népszerusége rohamosan noni kezdett. Foleg azért,mert a kifizetések jegyzéke egy helyi újságban folyamatosanmegjelent. Mindenki ellenorizhette, hogyrokona, munkatársa, szomszédja valóban nyert-e. Képtelentörténetek keringtek a Caritas pénzének erede-térol, így az is, hogy a szerb fegyverkereskedelem jövedelmét ily módon osztják szét Románia nélkülözonépének.

1993oszéig a játék egyre több és több belépot vonzott. 1993 nyarán a Románia valamennyi részérolérkezettek napokat álltak sorba a Caritas pénztárainál, hogy megtakarított vagy kölcsönkért pénzüket be-fizethessék. Mértékadó becslések szerint a Caritas története során négymillió befizetést fogadott. Kolozsvárhangulatát az ’aranyláz’ kifejezés jellemezhette a legjobban. Többszörösükre növekedtek a lakás- és telekárak.Hihetetlenül meggazdagodott a város, természetesen az ország más tájain élok pénzébol. Arattak a kereskedok,szállásadók, személyfuvarozók, mindenki önfeledten költekezett. 1993 októberében omlott össze a játék,amikor a lap közölte, hogy a nyertesek névsora néhány napig technikai okokból nem jelenik meg. Ekkormár a Caritas pénztárkönyveiben Románia éves költségvetéséhez hasonlítható összegek szerepeltek. Mostvált a tömegek számára hihetové, amit a szabadelvu sajtó korábban is írt, miszerint a Caritas a belépokpénzeit osztja szét. Ha az újonnan belépok több mint nyolcszor akkora pénzt fizetnek be, mint amennyit ahárom hónappal azelott csatlakozók felvesznek, akkor a játék életképes. Viszonylag hosszabb létét a Cari-tas részben annak köszönhette, hogy a játék fokozatosan egész Romániára kiterjedt. Másrészt a nyertesekközött sokan nem vették fel a nekik járó összeget, hanem újabb három hónapra berakták.

Jól szemlélteti a Caritas példája, mit jelent a szervezodo rendszer számára a nyitottság és kapcsolatok.A Caritast a benne résztvevok kölcsönös érdeke tartotta fenn és a nyitottság, az egyre több új belépo nélkülkezdettol fogva életképtelen lett volna. Ha egy rendszer eleve csaknövekedve létezhet, mint a Caritas vagymás pilótajátékok, elobb-utóbb pusztulnia kell.

Most nézzük meg, mi történik egy állammal, ha annak szervezete növekedésre épül. Példa erre azOszmán Birodalom, melyet terjeszkedésre épülo, csak a szultántól függo államszervezet jellemzett. Föld-birtokot kaptak a katonák a szolgálatért és ennek fejében katonáskodniuk kellett. De földjük tulajdonjogaa szultáné maradt, aki bármikor visszavonhatta adományát.Ezért a katonáknak létérdeke volt az állandóháborúskodás, mert csak ígyorizhették meg birtokukat illetve juthattak újabb földhöz. Ezért a birodalomegyre több háborút robbantott ki. Ehhez még több katona kellett, akiknek még több földre volt szüksége,ezért újra hódítani kellett, de ehhez még újabb háborúk kellettek. Egyre nott az Oszmán Birodalom területe.Idolegesen megkapott birtokaikat a katonák igyekeztek minéljobban kizsigerelni. Ám a növekvo biro-dalom igazgatásával és a háborúkkal járó gazdasági terheket az államkincstár egyre kevésbé bírta elviselni.Kezdték megnyirbálni az egyes katonai csoportok kiváltságait, ami megzavarta a hadsereg muködését. Ígyaz önmagán túlnott Oszmán Birodalom ereje lassacskán megroppant.

2.5. Az élovilág egésze, mint rendszer

Talán még ma is békésen legelhetne a Szent Máté-sziget rénszarvascsordája, ha a szigeten lett volna ra-gadozó. Általánosan is igaz, hogy egy életközösség fennmaradásának alapja a sokféleség, a fajok sokasága.Az együttélo fajok egymásra utalva és egymással versengve alakítják kiaz egyensúlyi állapotot. Nézzükmeg példának a Felvidéken élo vaddisznók és azoket is vadászó farkasok esetét. Megfigyelték, hogy azokona területeken, ahol nincs farkas, a vaddisznók állományát járványos betegségek tizedelik meg. Ahol viszontél farkas, ott a vaddisznók egészségesek. Egyszeru a magyarázat. Mivel a gyengébb állatok könnyebben

10

betegedhetnek meg, a járványokat elsosorbanok terjesztik. A farkas, erejével takarékoskodva, csak a leg-biztosabb zsákmányt, a gyenge, könnyen elkapható állatot veszi üldözobe, nem úgy, mint a vadász, aki alegnagyobb, legszebb példányt szeretné elejteni. Ezzel a farkas járványok fo terjesztoitol szabadítja meg avaddisznókondákat.

Talajélettan. Az élorendszer energia- és anyagforgalmát egymásba is kapcsolódó körfolyamatok sokaságaalkotja. Valamennyi tápláléklánc nagyobb körfolyamatok része. Például a levél > levéltetu > hétpettyes kat-ica > veréb > karvaly lánc a levéllel indul és a szárazföldi növényzetet a talaj élteti. Egyszeru szervetlenvegyületekkel, elsosorban vízben oldott nitrogénsókkal, kálisóval és foszfátokkal táplálja a talaj növényt.Ezek azután a talaj élovilágának anyagcsere folyamatainak végtermékeként jutnak vissza a talajba. A talajélovilágát pedig a talajba jutó jutó növényi és állati eredet˝u szerves anyag, mint a talajra hullott levél, akorhadó növényi részek, az állati anyagcseretermékek és azelhullott állatok tetemei éltetik. Így a fenti, alevéllel kezdodo tápláléklánc a talaj élovilágát is magába foglaló körfolyamat része. A szárazföldi élovilágkörfolyamatait hajtó eroforrás a napero, a napfény megkötését a növények végzik.

A talaj élovilágának otthont adó termoréteget, televényföldnek idegen eredetu szóval humusznak nevez-zük. A talaj valamennyi fontos tulajdonságát, így a termékenységét, vízháztartását, levegosségét és laza-ságát a televényföld állapota határozza meg. A talajbeli táplálékláncok a talajra majd a talajba kerülo szervesanyagokat lebontó paránylényekre (mikroorganizmusokra)épül. A paránylények anyagcsere végtermékeiközött ott vannak a növényeket tápláló nitrogén, kálium és foszfor vegyületek is. Azaz míg az talajt avégsosoron a talajból tápanyagokat felvévo növények és a belolük élo állatok éltetik, a talaj a növényekettáplálja.

Mint tárgyaltuk, az élet, a földi élovilág megjelenésének és fejlodésének hajtóereje a minél több napen-ergia elnyelése és szétszórása. Körfolyamatok egymásba kapcsolódásán és összjátékán alapul az élovilágis. Nagy adagokban, vörös színu sugárzásként nyel el a növény napfényt. Az elnyelt és szerves vegyületek-ben raktározott napero azután az anyagcsere folyamatokban keletkezo hoként szabadul fel, szóródik szét.Miközben az élovilág napfényt nyel el és hot sugároz ki, azalatt az élovilág egésze által megkötve tartottnapenergia állandó marad. Azonban a megkötött fényero egy kisebb hányada nem jut vissza a világurbe,hanem a tetemek anyagának egy része a tavak és tengerek fenekére süllyedve kikerülhet az élovilág kör-folyamataiból. Ezek a körfolyamatokból kiesett szerves vegyületek késobb tozeggé, vagy a föld mélyébenszénné, koolajjá és földgázzá alakulnak.

3. Emberi adottságainkról és értékeinkrol

Ahhoz, hogy az emberi cselekvés jellegét, a történelem mozgatórugóit, a fordulatok, válságok jellemzoittanulmányozhassuk, foglalkoznunk kell az ember természetben elfoglalt helyével valamint az ember adottsá-gaival és értékeivel.

195 ezer évvel ezelott jelent meg a mai ember. Ha az állatok és emberek viselkedését összevetjük, akülönbség minoségi. Míg egyazon állatfaj egyedei ugyanabban a helyzetben nagyjából ugyanazt teszik,különbözo emberek azonos helyzetben más és más módon viselkedhetnek. Ennek oka az, hogy míg az álla-tot elsosorban ösztöneik vezérlik, az embert az ösztönös viselkedés mellett a tanult, begyakorolt, beléneveltkészségek és az értelme által felügyelt akarati cselekvések is jellemzik. Miközben az érzetei és ösztöneiáltal meghatározott állat a pillanatnak él, az ember képes elore is tekinteni. Ez az embert jelento görög szó,az antroposz egyik jelentése, felfelé, elore, messzire nézot is jelent.

3.1. Osi életmódunk

Emberelodeink Afrikában fás ligetekkel tarkított füves pusztán, aszavannán éltek. Kedves az ilyen táj azembernek. Bármilyen vidéken éljen is a kicsi gyermek, ha tájképeket lát, egyértelmuen a fuves-ligetes vidék

11

tetszik neki a legjobban, itt érezzük otthon magunkat. Bár ezt késobbi élmények elnyomhatják, csaknemmindenki vágyik kertes házra. Természetünketosi életmódunk tanulmányozásával érthetjük meg. Alig párévtizede azosi, több tízezer éves életmódot követo ausztrál bennszülöttek és a Kalahári-sivatag peremén élokungok életét részletesebben is tanulmányozhatták az évekig közöttük élo, nyelvüket is megtanuló néprajz-tudósok és azosi életmódra vonatkozó ismereteink elsosorban azo munkáikon alapulnak. Ezek a csoportoknagyon nehéz természeti viszonyok között éltek és élnek. Azért maradhattak meg, mert másnak addig mégnem kellett a kietlen térség. Legalább 60 ezer évvel ezelottig, az Afrikából való szétszóródásig, valamennyiember ilyen csoportban élhetett, legtöbbjük még 12 ezer évvel ezelott is.

Társainkra nagyon erosen rá vagyunk utalva. 150-200 fos csoportban élt az ember a szavannán, mertcsak eroiket egyesítve tudtak védekezni a csapatosan támadó oroszlánok ellen. Égo botokkal vagy kozápor-ral riasztották el az oroszlánt, ez a védekezés csak együttesen, egymást is figyelve és segítve lehet hatékony.Természetes adottságunk, hogy amikor sokan vagyunk együtt, az egyének gondolkodása egységesül, el-nyomódnak az egyéniséget jellemzo vonások, meggondolások, felvillanások. Nem lehet, hogy agátondolgozók közül bárki máshogyan értse az utasítást. Valóban, az eredeti ötlet általában az egyedül lévo em-ber elméjébol szokott kipattanni. A nagygyulések, tömegrendezvények, vallási szertartások fo eleme azegyütt lévo emberek egybehangolása, egységesítése.

Együtt kell élni, ez beépült az ember ösztöneibe. Tartoznunk kell egy, a családnál nagyobb, de nemtúl nagy, legfeljebb 150-200 fos csoporthoz. Ha megnézzük a címjegyzékeinket, vagy a Facebook és máshasonló rendszereket, hogy kiket ismerünk közelebbrol, hány embert tartunk komolyabban számon, kiderül,hogy 150-200 forol van szó. Csoportja tagjaiért az ember áldozatokat is készhozni és képes alávetnisaját érdekeit e nagyobb közösség érdekeinek. De az együttmuködés csak a csoporton belülre vonatkozik.Csoporton kívüliek másnak, versenytársnak számítanak, akiket félre lehet vezetni, be lehet csapni, meglehet téveszteni. Mindez benne van az ösztöneinkben és ez nem akármilyen gondot jelent a nagylétszámútársadalmak számára.

Mivel csak a többiekkel együtt boldogulhatunk, emberközpontú az értelmünk, elménk elsosorban azemberi viszonyokkal való foglalkozásra összpontosít. A természetes környezetünk élo és élettelen elemeitis hajlamosak vagyunk emberszeru tulajdonságokkal, viselkedéssel jellemezni.

A csoport csupán pár napra elegendo élelemet tart magánál. Nincs állandó lakhelyük, az egyes gyümölc-sökért és egyéb táplálékért sokszor tíz kilométernyit gyalogolnak. Átlagosan 2-4 órát dolgoznak naponta,csak a vadászatokra kell több ido. Egyetlen borzsákban elfér a holmijuk. Nincs az eszközeiknek különösebbértéke, könnyen elkészíthetoek. A megfigyelt gyujtögeto-vadászó csoportokban élok jó egészségben, ma-gas, 60-70 esztendo közötti életkort érnek meg. Változatosan, egészségesen táplálkoznak, sokat mozognak,hajszoltság és felesleges feszültségek nélküli kiegyensúlyozott életet élnek. Csak a csecsemoket fenyegetinagyobb veszély, de ha megérik az elso életévüket, attól fogva jók az életkilátásaik.

Ösztöneinkbe ivódott az évszázezredeken keresztül folytatott vadászó-gyujtögeto életmód. Nem kelletta szavannán a jövore gondolni, takarékoskodni, gazdálkodni, minden nap gy˝ujthettek maguknak. Emi-att nincs bennünk a takarékosság ösztöne, nincs olyan öröklött belso hajtóeronk, ami a jövore tekintésreösztönözne. Értelmünk elsosorban a jelenre figyel és a jelent igyekszik a legjobbá tenni. Emiatt a fenyegetoveszéllyel az ember legtöbbször csak akkor kezd foglalkozni, ha az már észlelheto. Ha valami fenyeget, ésazt mondják, néhány éven belül bajba kerülhetünk, arra odafigyelhetünk, ám ha olyanról hallunk, ami ötéven túl törhet ránk, hajlandók vagyunk azt puszta riogatásként kezelni és nem törodünk vele.

Osi gyujtögeto-vadászó életmódunk ösztönöröksége az az öröm is, amit akkor érzünk, ha találunkvalamit. Gomba, szamóca és más vadon termo gyümölcs, növény gyujtése felüdíto élmény. A szerenc-sejáték iránti fogékonyság, a nyerni vágyás isosi örökségünk.

Szervezetünknek szüksége van a zsírra, a cukorra és a sóra, ám ezekhez a szavannán nehéz hozzájutni.Emiatt különösen jólesik a zsíros, az édes és a sós, belénk van írva, hogy vágyjunk az ilyen táplálékokra.

Egy vándorló csoport népessége nagyobb mértékben nem nohet. Mennie kell a többiekkel a várandós éspici gyermeket nevelo nonek is és a gyermekeket is állandóan magukkal kell vinniük.Nem lehetséges, hogy

12

az egyik gyermek még csecsemo és az idosebb testvére csak egy-két évvel korosabb. Az idosebb testvérnekmár együtt kell mennie a felnottekkel. Éppen ezért a felnevelheto gyermekek születése között eltelt idoszakmeglehetosen hosszú, 4-6 esztendonyi. Sokáig, évekig szoptatnak az anyák. Ez nem csupán a gyermekektáplálását könnyíti meg, teszi egészségesebbé, hanem egyúttal fogamzásgátlás is. Nem megfelelo idoszak-ban fogant gyermeket nem nevelhetnek fel, elhagyják.

A magzatkorban kialakult mintegy 400 ezer petesejtbol mindig a legjobb állapotú petesejt érik be ésaz ido teltével a rosszabbak kerülnek sorra. Amint a no elmúlt 35 éves, csökken kisebb az esélye annak,hogy a petesejt megtermékenyülhet, és ha megtermékenyül, no annak az esélye, hogy a gyermek nem leszegészséges. Mivel a sok mozgás, az állandó vándorlás miatt csak húsz éves korára válik fogamzásra képesséa no, három-négy gyermeknél többe aligha nevelhet fel. Mivel csak keveset nevelhetnek fel, a gyemek igennagy kincs.

Megtartható gyermekeit éveken át nagy figyelemmel és szeretettel gondozza az anya. Szükségünkvan erre, mert a ma született csecsemo nagyon fejletlen az állatok kicsinyeihez képest. Nézzük ahoz-zánk sokmindenben hasonlító állat, a disznó malackáit. Akár tizenöt malacot is fialhat a koca. Amint azelso világra jött, azonnal négylábra áll és szalad megkeresni alegduzzadtabb csecset és elkezd szopni. Akövetkezo malacka azzal kezdi, hogy nekiesik az elsonek, el akarja dúrni a jó helyrol. Míg a malacka máriscsaknem mindent tud az életrol, az emberke csak hosszú évek át sajátítja el, mint élhet meg. Ez természetes,elménknek roppant sokat kell tanulnia. Közel hatéves koráig a kisgyermek ösztönösen ragaszkodik az éde-sanyjához, a felnotthöz. Tolük tud igazából tanulni, nem a kortársaitól.

Tanulmányozva a ma még fellelheto vadászó-gyujtögetok gyermeknevelési szokásait, megállapították,hogy gyermekeik lelkileg egészségesebb, fejlettebbek, értelmesebbek, mint a mai fogyasztói társadalmak-ban nevelt gyermekek. Ennek okai a következok:

- nem verik, bántják a gyermeket, hanem gyakran felveszik, ölelgetik, dédelgetik.

- azonnal foglalkozni kezdenek a csecsemovel, ha az sírni kezd vagy nyugtalanná válik. Ezzel nemkényeztetik el, hanem megelozik, hogy az ingerültséggel ártalmas vegyületek árasszákel az agyat és ezzelsegítik az agy nyugodt, kiegyensúlyozott fejlodését.

- legjobb, ha 2-5 éves koráig szophat a gyermek, mert az immunrendszere 6 éves korára fejlodik ki ésaz anyatej fehérjéi az immunrendszer építoelemeiként szolgálnak.

- sokat játszik a gyermek különbözo életkorú társakkal, a változatos, gyakori játszadozás nélkül megnoa lelki betegségek, rendellenességek valószínusége.

- a gyermeket nemcsak az anyja és az apja, hanem számos más felnott is szereti és segít a gondját viselni.

- a természetes szülés folyamata olyan hormonok sokaságával árasztja el az anyai szervezetet, amelyeksegítik a csecsemovel való foglalkozást.

Mivel az emberi élet hatalmas érték, a vadászó-gyujtögetok ösztönesen kerülik az eroszakot. Ha kevésa hely, mert csoportok száma nott, szétvándorolnak. Nincs miért harcolni, hiszen nincsenek felhalmo-zott, elragadható javak. A másik elleni eroszak tanult viselkedés. Bár fegyverek jóval hamarabb léteztek,ember elleni használatukra a leletek szerint eloször csak 12-13 ezer évvel ezelott került sor. Az 1861-65között zajló amerikai polgárháború csatáit elemezve, a loszer felhasználását és a fegyverek ütközet utániállapotát felülvizsgálva döbbent rá a hadvezetés arra, hogy a katonák legfeljebb 20%-a képes ölni. Ezeknagy többsége korábban komoly lelki megrázkódtatást szenvedett, érzelmileg kiégett egyének. Az USA-ban a II. világháború után bevezetett módszerek, a céltáblahelyett mozgó emberi alakú lemezekre lövetés,valamint a kegyetlen, érzelmeket kiégeto kiképzés vezetett el oda, hogy a 20%-os arányt a hatvanas évekre,a vietnami háború idoszakára 90%-ra sikerült növelni. Az így kiképzettek között az öngyilkosok aránya azamerikai átlag kétszerese.

13

3.2. Ösztöneink

Ösztöneink közül ketto különösen fontos, a lét- és a fajfenntartási ösztönünk.

Létfenntartási ösztönünk - ragadd meg!. Létfenntartási ösztönünk az élelem kereséshez kötodik. Vadászó-gyujtögeto oseinknek gyorsan, hatékonyan és együtt kellett gyujtögetni, jobban szét sem szóródhattak, mertcsak így védekezhettek az oroszlánok ellen. Minél hamarabbmennél többet kellett összegyujteniük és min-denkinek magának kellett összeszedni a szükséges élelmet.Ezt szolgálja létfenntartási ösztönünk, amelyazt követeli meg, hogy amit meglátsz és megkívánsz, azonnalszerezd meg magadnak. Ne hagyd ott, merta másik felveheti, mire újra ráakadhatnál.

Nagyerejuoskép áll létfenntartási ösztönünk mögött. Tantalusz kínjai példázzák jellegét, akit örök éh-séggel és szomjúsággal büntettek az istenek. Nyakig vízben, tóparton állt, ám nem olthatta szomját, mert halehajolt, a vízszint lesüllyedt, akár a pocsolyás tófenékig. Ha éhségében a feje fölött lógó, érett, kívánatosgyümölcsöktol roskadozó ág felé nyúlt, egy hirtelen szélroham felcsapta az ágat. Ez a kép valamenny-iünk tudatalattija mélyén ott ül és azt sugallja, ha nem elégíted ki azt, amit most megkívántál, nélkülözésfenyeget.

Vadászó-gyujtögeto oseink számára a tárgyak nem sokat jelentettek, bolondnak tartották a hozzájukragaszkodókat. Értheto miért, állandóan mozogtak, vinni kellett a holmijukat, úgyhogy a tulajdon egybenteher is volt, halmozása nem érte meg. Sot veszélybe sodorta a felesleges dolgokat cipeloket, ok fáradtakel hamarabb,ok voltak a sérülékenyebbek,oket ragadhatta el könnyebben az oroszlán. Azaz az anyagiasembert a természetes kiválasztódás elvetette. Más miatt vált az ember anyagiassá.

Fajfenntartási ösztönünk - versengj!. Az állatvilágban a fejlettebb fajok egyedei vetélkednek egymás-sal, rangsor alakul ki közöttük. Általában a hímek vetélkednek és az eredmény az, hogy a legéletképe-sebbeknek lesz utóda vagy több utóda. Ez igaz az emberre is, aférfiak között alakul ki a rangsor. Vetélkedésüknem korlátozódik a nemzésre való képesség bizonyítására, hanem a család fenntartására, a gyermekeknevelésére való képesség is számít. A no választ, ám a kiválasztott férfit magához kell tudni vonzaniaés meg is kell tudni tartania.

Együtt járhat a férfiak közötti vetélkedéssel, hogy az egy adott területen tevékenykedo férfi igyekszikminél többet kihozni magából. Ez a nokre kevésbé jellemzo, mert bár a géneket tekintve ugyanolyan jómatematikusok és egyebek lehetnének, de ösztönösen a családdal kapcsolatos általános feladatokra készül-nek. Ez mutatkozik meg abban, hogy ugyan a hajvágás és fozés jellegzetesen noi feladat, de a foszakácsés a mesterfodrász inkább férfi. A vadászó-gyujtögeto egyéni jótulajdonságaival emelkedhet ki, ki gy-orsabb, erosebb, ügyesebb, szebb, ki tud több történetet, éneket. A rangsor természetes módon alakul ki, avetélkedés alkalmi, nem jár állandó hajszával, nem vezet folyamatos versengésre.

Nincs a csoportban különösebb munkamegosztás, kivéve a korés a nem szerinti feladatokat. Mindenkiélelem után jár. Nem tud a csoport fonököt, munkaszervezoket eltartani. Nincsenek rendet fenntartó in-tézmények. Csoporton belüli vitáikat megbeszélésekkel, békítéssel rendezik. Ha a helyzet két egyén közöttvégképp elmérgesedik, egyik csoportot vált. Nincsenek törvények, a közös dolgokat együttesen vitatjákmeg és így találnak megoldást. Mindenki egyenlo, de természetesen a személyiség, testi ero, értelem ésa vadászatokban, harcokban tanúsított ügyesség fontos tényezok. Befolyásolják, ki mennyire vesz részt adöntésekben. Mivel egyenlonek lenni természetes állapotunk, ösztönösen visszautasítjuk a születési elojo-gokat és azt, hogy más egyéb miatt eleve fölénybe legyenek velünk szemben. Nehezen viseli el az ember,hogy dönthetnek felole anélkül, hogy abba beleszólása lehetne. Nemrég közölt felmérések szerint a tár-sadalmi ranglétra magasabb fokain állóknak jobb az egészségi állapota, magasabb a várható életkora. Ezfüggetlen attól, mennyire gazdag és ténylegesen milyen felépítésu a társadalom. Mindez az alávetettségembert nyomorító hatását fejezi ki. Ez magyarázza a mindenkori egyenloségi mozgalmak népszeruségét.

14

Ösztönössé, beépültté vált a becsületérzetünk is, nemrég találták meg az agykérgünkben a központját.Egy kísérletben emberpárok viselkedését vizsgálták. Egyikük kap 20 dollárt, hogy ossza meg a társával.Ugyano dönt, mennyit ad a másiknak, de ha a társa nem fogadja el a neki felajánlott részt, akkor egyiküksem kapott semmit. Legtöbbször méltányosan, fele-fele arányban osztoznak. Viszont ha az osztásra jogosultarcátlanul úgy döntött, hogy csak alig ad a másiknak, mert azannyinak is örülhet, és ha felháborodna, akkoro, a sértett sem kap semmit. Ilyen esetekben a sértett személy becsületérzo központja igen erosen kezdmuködni kezd és a legtöbb esetben a sértett azt választja, hogy inkább semmit sem kap, mintsem hogy ilyenbecstelenség megessék. Ez az agyterület 20-22 éves korra fejl odik ki teljesen.

Természetes módon segítenek egymáson a csoport tagjai. Ösztöneinkbe íródott az is, hogy a kapottsegítséget viszonozni kell. Nem azonnal, de tudom, tartozom és idovel törlesztenem kell. Segítek, mertbennem van, ez nem egyszeru jóság, hanem rám nézve is kedvezo következményei lesznek a jövoben.

Már a vadászó-gyujtögeto csoport tagjai, az egymást nagyon jól ismero emberek is tartottak a hazugságtólés félrevezetéstol. Ösztönösen rögzült bennünk, hogy a hazugság kis hazugság, igaz dolgok közé van bec-sempészve, hogy hiheto legyen. Mivel a csoportban mindenki jól ismert mindenkit és a körülményeket is,a nagy hazugság azonnal leleplezodött és elkövetoje rögtön ellehetetlenült. Csak kicsit lehetett hazudni ésemiatt ösztöneinkbe íródott, hogy aki hazug, az nagyrészt igazat mond és csak kisebb dologban vezet félre.Így ma védtelenek váltunk a nagy hazugsággal szemben. Hiszen a képernyokön és a közéletben gyakranszereploket, merthogy sokat látjukoket, a tudtalattink csoportunkhoz tartozónak sorolja. Így a kép- éshangcsatornákból áradó nagy hazugságot, amíg a hazudozó lenem bukott, elhisszük, csak a részletekbenkételkedünk.

Nem turheti a csoport a lógósokat, a segítokészséggel visszaéloket, a haszonlesoket, büntetioket. Sú-lyosabb esetben kirekesztették maguk közül. Ha valakitol például megvonták a nevét, az illetonek megsza-kadtak a kapcsolatai. Ezzel szinte mindent elveszítve, búskomorságba merülve gyorsan megbetegedett ésmeghalt. Ösztöneinkbe van írva, - nemrég mutatták ki, - hogya segítokészséggel visszaéloket, potyázókat,ingyenéloket meg kell büntetni. Ezt önzetlen büntetésnek nevezik, azaz akkor is büntetek, ha ez nekemegyébként fáradságos és kellemetlen.

Fenntartható a szavannán élo vadászó-gyujtögetok életmódja, nem károsította a természetes élohelyeket,nem zavarta meg a természetes folyamatok rendjét, megorízte a fajokat, nem pusztított ki közülük. Csakaz élovilág elenyészoen kicsiny részét használták fel céljaikra és csak a tuz kismértéku használatával vál-toztatják környezetüket. Európában a cigányság hagyományos csoportjaiorzik, amennyire most lehet, azédeni, vadászó-gyujtögeto élet egyes elemeit.

Hagyományos cigány életmód. A vándorló, táborokban élo, majd a letelepített, zárt tömbökben lakócigányságot nem vonzotta a nem cigányok társadalma. Közösségükhez való kötodésük elsodleges oka aboldogság fo forrását adó jó emberi kapcsolataikban és a természethez való bensoséges viszonyukban rejlik.Ezek az értékek tették édenivé azosi, gyujtögeto-vadászó életmódot folytató embercsoportok életét és acigányság öntudatlanul is ragaszkodott hozzájuk, már amennyire ezt az utóbbi évezredekben a letelepedettnépek között tehette. Jó a természetben élni, sokat mozogni, változatosan táplálkozni, mindez az egészségeséletmód része, ezt az életet a cigányság a végsokig igyekezett követni. Nem csoda, hogy a tábori életet élocigány csoportokat csak kemény kényszeríto intézkedésekkel tudták letelepíteni. Minden cigány testvérnekszámított, a csoporton belül önzetlenül, egymást feltételnélkül segítve éltek, magántulajdon nélkül.

Fontos jellemzoje a cigány közösségeknek a szabadság és egyenloség, mindketto féltett kincsük. Acigányok eloljárója, a vajda a közösségbol okosságával, nagyobb tudásával, a szokások, a körülményekjobb ismeretével tunt ki, azért hallgattak rá. Képtelen a cigány elviselni, ha valaki nem a saját erényeiveltunik ki, hanem a vagyona, beosztása, rangja miatt tartja különbnek magát másoknál.

Ám ez, ahogyan azosi idokben is, csak a csoporton belüliekre vonatkozott, a csoporton kívüliek márversenytársak, akiket meg lehet rövidíteni, be lehet csapni, akiknek a beteg lovat el lehet egészségeskéntadni. De ha loptak is mástól, csak annyit, amennyire feltétlen szükségük volt és a zsákmányt elosztot-ták egymás között. Bizony a világ népei nem a csoporton belüli önzetlen viselkedésükrol ismerték meg a

15

cigányokat, legfeljebb azt vették észre, mennyire összetartók. Ami a nem cigányok számára jóval feltunobb,a külsokkel szemben megengedett cselekedetek sokasága, a csalás, a lopás, más magántulajdonának sem-mibe vétele. Emiatt az európai és más népek a cigányokban inkább a társadalmi törvények áthágóit, tolva-jlásra, csalásra hajlókat látták, akiktol óvakodni kell, mert rászedhetik a törvénytisztelo embert.

Mának él a cigány, akárcsak azosidok embere. Míg a nem cigány nyáron és a hideg beállta elott gyujtiaz erdobol a tüzelot, a cigány akkor megy fáért, ha már fáznak. Ezért is hamis azt gondolni róluk, hogy asegélyért szülik meg a gyermeket. Már csak azért sem vetetikel a gyermeket, mert a cigány hiedelem tiltjaa magzat elvételét. Hisznek a halálon túli életben és a halálután a mutött, muvi vetélésen átesett valaki nemlesz teljes értéku.

4. Elménk muködésérol

Agykérgünk, a szürkeállomány kb. 2 milliméternyi vastag. Mintegy harmincmilliárd idegsejtbol áll. Ezer-szer annyi agysejtünk van, mint az egyébként értelmes állatnak tartott macskának. Minden egyes idegse-jtnek több ezer vagy tízezer kapcsolódása van más idegsejtekhez. Az agykéreg alatt elhelyezkedo fehérál-lományt az idegsejteket összeköto rostok kötegei alkotják. Kéregsejtjeink a magzati kor nyolcadik hetétol atizennyolcadik hetéig alakulnak ki. Hogy egy adott idegsejt milyen más idegsejtekhez kapcsolódhat, örök-lött adottságok szabják meg. De hogy ténylegesen milyen kapcsolatok jelennek és maradnak meg, nema gének, hanem a kapott ingerek határozzák meg. Ismétlodo külso inger hatására idegsejtek kapcsolód-nak össze, hálózódások jelennek meg. Agykérgünk behálózódása már a magzati lét harmadik hónapjábanelkezdodik. Nagyon szoros kapcsolatban áll a magzat az anya szervezetével, felfogja és feldolgozza anyaszervezetében történt folyamatokat, közöttük az anya magzata iránti érzelmeit is. Mindez a gyermek DNS-láncának a génjei muködését szabályzó részében rögzül és befolyásolja késobbi élete lefolyását. Míg azújszülöttnek még százmilliárd idegsejtje van, egyéves korra már csak harmincmilliárd marad, mivel azokaz idegsejtek, amelyek nem kaptak elég sok ingert, természetes módon felszívódnak.

Fellelheto az ember és az állat közötti különbség az ember agy fejlodésének folyamatában is. Legtöbbállatnál az idegrendszer kialakulása születéssel lezárul. Képesek az állatok is tanulni, de csak annyira,amennyire agyuk születéskor rögzült állapota megengedi. Viszont az ember agya élettanilag is fejlodik. Azerosebben igénybe vett agyterületek körzetében a hajszálerek kiterjedtebb, surubb hálózattá szervezodnek.Az agy, az idegrendszer végleges kialakulása a testi növekedés lezárulásával fejezodik be, kb. 18 éves korigtart. Agyunk teljesítoképessége - mivel a tanulással és egyéb szellemi tevékenységgel az idegsejtek huza-lozódása, azaz a fehér állomány szerkezete egyre összetettebbé válik - az újabb kutatások szerint átlagosan48 éves korig javítható. Emiatt agyunk nemcsak a gyermekkorban, de felnott korban is állandóan fejlodo,folyamatosan változó rendszer. Agykérgünk úgy tanul, hogyaz együtt eloforduló dolgokat egymáshoz köti,ahogyan Pavlov kutyái is összekötötték a csengo hangját az etetéssel.

Agyunk nagyon sok mindent megoriz abból, ami életünkben velünk történik és ezen mint ’nyersanyagon’folyamatosan dolgozik. Akkor tud valamit hosszabb idore elraktározni, ha azt a rákövetkezo anyag nem ny-omja el. Ha a két közlés között megvan a 2-3 másodperc ’ülepedési ido’, akkor a kapott tudás bekerül azátmeneti tárba. Aki tagoltan, szabatosan beszél, azt megértjük. Épp arra törekszik a pergo nyelvu szél-hámos, hogy figyelmünket elterelje valódi szándékáról. Éjszaka, alvás közben tárolódik, mentodik el anapközben tanult anyag. Ezért vizsgaidoszakban is eleget kell aludni, nem szabad kihagyni az éjszakaialvást. Hiába tanuljuk át az éjszakát, mivel nem aludtunk, atanultak nem rögzülnek megfeleloen. Ha igenkomoly megrázkódtatás ér valakit, jól teszi, ha a rákövetkezo éjszaka nem alszik el. Így a megrázó esetemléke nem hagy annyira mély nyomot benne.

Agyunk muködését, feladatmegoldó képességét jól szemlélteti az alábbi, Esterházy Péterrel történt eset.Középiskolás korában kapott egy matematika versenyfeladatot. Teljes hetet gyötrodött vele, sikertelenül.Lejárt a határido, el is feledkezett az egészrol. Talán két hónap telt el, amikor egy este, egész mással volt

16

akkor elfoglalva, váratlanul kipattant a fejébol a megoldás. Elméje akaratától függetlenül is foglalkozottvele, és amint elkészült, tudatosította. Hasonló tapasztalatai bármelyikünknek lehetnek.

Tudásunknak csupán egy tört része tudatosítható, nagyobb része az ún. hallgatólagos tudás része.Polányi Mihály, a fogalom megalkotója ennek létezését, milyenségét a következo módon is szemlélteti.Szomszédomat jól ismerem. Bárkitol meg tudom különböztetni, akárhány ember közül ki tudnám válasz-tani. De magamnak sem tudom elmondani, hogyan. Adhatok személyleírást, de ez másnak nem elegendoa tökéletes azonosításhoz. Általában nem tudom megindokolni, miért rokonszenves vagy ellenszenves szá-momra valaki. Elmém aszerint minosíti ot, mennyire emlékezteti azokra, akik korábban kedvesek voltakvelem, segítettek, vagy pedig ellenkezoleg, ártottak, bántottak.

Vannak olyanok, akik a naposcsibérol rövid vizsgálattal meg tudják mondani, kakas avagy jércelesz-ebelole. Tudják, hogy a csibét hol tapintják meg, de hogy ebbol miként állapítják meg a nemét, ezt már nemképesek másokkal közölni. Viszont a tevékenység tanítható. Mondja a tanítványnak, vegye kézbe a csibét,tegye vele ugyanazt, amito, és becsülje meg, kakas avagy jérce van-e a kezében. Ezutánaz oktató közlivele, talált-e. Napokon vagy akár heteken keresztül tanulva fokozatosan javul a találati arány, és végül atanítvány is nagy biztonsággal meg tudja mondani a csibe nemét.

4.1. Tudattalan és tudatos

Az agykutatás egyik fontos eredménye szerint nem a valóságot látom, hanem annak bennem eloállíthatóképét. Elménk a világban történteket nem egyszeruen, felvevogépként rögzíti, hanem a már ismertekkel,tapasztaltakkal összevetve értékeli, minosíti és tárolja azokat. Ennélfogva az ember a világból csakaztveheti észre, azt látja meg, amit vagy amihez hasonlót már ismer. Azaz az ember csak olyan dolgokatfoghat fel a világból, ami, vagy amihez hasonló már megvan benne. Elsosorban azokra a dolgokra figyel fel,amelyek a benne kialakult rendszernek megfelel. Ami ennek ellentmond, azzal aligha tudunk mit kezdeni.Döntéseink meghozatalát ez az elmében fokozatosan kiépülo rendszer olymódon befolyásolja, hogy azegyén a világról kialakult képe alapján a lehetoségei közül sokat eleve elvet. Ezt a nevelés, tanulás éstapasztalás során kialakult kiválasztó rendszert szokás az egyén felfogásának, világszemléletének nevezni.

Képzeljük magunkat a vizsgálóbíró helyzetébe, fel kell tárnia, mi történhetett, pontosan mi, miképpenzajlott le. Szemtanúkat hallgat ki, akik egymásnak ellentmondó dolgokat is mondhatnak. Tudja a vizs-gálóbíró, ez úgy is lehetséges, hogy senkisem hazudott. Csak beállítottságuknak, neveltetésüknek, korábbitapasztalataiknak megfeleloen más-más dolgok ragadta meg figyelmüket. Ezért elméjük a történteket külön-bözoképpen dolgozta fel. Vannak az eseménysornak olyan elemei, amelyeket az elme korábbi tapasztalataialapján pontosan azonosított, ezeket huen adja vissza. Deteljes történetet mondok, ami úgy áll össze, hogya pontosan leírt elemek közötti részeket az elmém kiegészíti, összeilleszti. Errol nem tudok és ezért azáltalam mondott leírást a valósággal azonosítom.

Ellentmondhatunk egymásnak, anélül, hogy bármelyikünk hazudna. Ezért a vizsgálóbíró megfeleloenkérdezve tisztázza, hogy az adott tanú alkatának, muveltségének, korának ismeretében vallomásából mifogadható el tényként. Tanácsos kerülni, hogy a tanú még kihallgatása elott megismerkedhessen másokvallomásával, a többiek és a sajtó véleményével. Ha a vallomások teljesen egybecsengenek, akkor a vizs-gálóbíró tudja, hogy félre akarják vezetni. Összejátszanak a tanúk, mert bunrészesek, vagy megfélemlíthet-ték, esetleg megvesztegettékoket.

Az összefüggések keresése.Meglehetosen egyszeru az állati elme. Összeveti a környezet érzékszervekáltal adott képét az elmében tárolt helyzetek képeivel, mintázataival, megnézi, melyikkel egyeztetheto, majdaz idegrendszer az ehhez rendelt utasítást hajtja végre. Nagyrészt ösztönös az állati viselkedés, veleszületett,mikor mi a teendo. Valamennyi emlos, így az ember ma született picinye is tudja, miként kell ráharapni azemlobimbóra. Tanul az állat is, így a kis csókának meg kell tanulnia, kik az ellenségei. Amikor kirepül afészekbol, szülei figyelik, és ha macska, ember vagy más ellenség mutatkozik, azonnal vészjelzést adnak.

17

Ennek hatására a kis csóka elméjébe beíródik az ellenség képe és késobb ha ilyet vesz észre, menekül. Csakaz életterében eloforduló helyzetekkel foglalkozik az állat elméje, ezt viszont tökéletesen teszi.

Elménk jóval többre képes, mint az állaté. Egyrészt sokkal több mintázatot raktároz és kezel. Másrésztaz ember nemcsak életének korai szakaszában képes tanulni,mint az állatok nagy többsége, hanem késobbis, továbbá a nyelv is segíti a tanulást. Ennek köszönhetoen az ember a bolygó szinte valamennyi térségébenmegélhet. Abban elménk az állatéval közös, hogy ismeros élethelyzetben, azaz ha az érzékszerveink adtamintázatnak megvan az elménkben a megfeleloje, akkor azonnal meghozzuk és végrehajtjuk a döntést.Ekkor csak elménk tudatalatti tartománya muködik és a benne felgyult ösztönös és tanult mintázatokhozhasonlítva, azokkal összevetve hoz és hajt végre döntést. Tudatalattink az ösztöneinkhez kötodo fogal-makat érti a legjobban, ilyenek a nélkülözés és a boség, a szeretet, a nemiséghez kötodo képek, a biztonságés a veszély, a fenyegetés, hatalmas és gyenge, a rangsor, rokon, testvér, idegen, segítség, megtévesztés,félrevezetés, büntetés, önzés, önzetlenség és hasonlók.

A megérzés és a felismerés során mintázatok közötti összefüggésekre bukkanunk. Bizonytalan éskényelmetlen az ellentmondásokkal szabdalt világban élni, ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy igenis úgy vanvalami, ahogyan elképzeljük. Bízunk, sot sokszor vakon bízunk a megérzéseinkben, felismeréseinkben.Rendezettebbnek látja világot a valóságosnál. Így érezzükjobban magunkat. Igen gyakran kevésbol vo-nunk le következetést és utána úgy teszünk, mintha komolyabb tényanyag birtokában jutottunk volna hozzá.Ami tény erosíti, azt felnagyítjuk, ami ellentmond neki, azt elhanyagoljuk.

Ritkábban van szükség az értelem, a tudatos részünk közbelépésére. Nemcsak a szervezet életmuködéséreirányuló tevékenységek, de az érzékelésre, a járásra, közlekedésre, írásra, a zenemuvész ujjainak akaratlanmozgására irányuló cselekvések túlnyomó többsége is önmuködoen valósulnak meg, mert megtanultuk, be-gyakoroltukoket. Jól betanult, beidegzodött tevékenységeinket a tudatos ellenorzése nélkül is megfeleloenvégezzük. Amikor teniszezünk, a tudattalan határoz, miként fogadjam, üssem vissza a labdát. Tudatosancsak azt figyelem, hogy sikerült-e. Hasonlóan, amikor vezetni kezdek, eleinte szerfölött nehéz. Moz-dulataimat, figyelmemet állandóan ellenoriznem kell, vajon a tanult szabályok szerint tevékenykedem-e.Késobb már könnyebb lesz a vezetés, mert a gyakorlás hatására rögzültek bennem a megfelelo muveletekés kezd menni magától.

A tudatalatti és tudatos küzdelme. Akkor is dönt a tudatalattink, ha nincs benne az adott élethelyzetnekpontosan megfeleltetheto kép vagy mintázat. Ekkor a benne tárolt hasonló helyzeteket elemezve dönt.Képletesen szólva ezek mindegyike hozzászól és amelyik helyzet jobban hasonlít, annak a szava nagyobbsúllyal számít. Ám ezt a döntést a tudatalatti, bár megvan benne az, hogy tökéletesen muködve a legjobbathozza ki, nem hajthatja azonnal végre értelmünk, elménk tudatos részének jóváhagyása nélkül. Úgy félmásodperc múlva kerül fel a hozott döntés a tudatalatti által mellékelt indoklás kíséretében a tudati övezetbe.A tudatos agymuködésünk, az értelmünk csak az indoklássalfoglalkozik, a józan paraszti ész és az erkölcsalapján mérlegeli a tudatalatti által küldött indoklást, hogy elfogadható-e vagy nem. Ha nem megfelelo,visszaküldi a tudatalattinak, más, jobb indoklást kérve. Ha a tudatalatti erre képtelen, akkor általában eláll avágyott cselekvéstol. Ha a tudatos jóváhagyja a küldött indoklást, akkor a döntés szándékká, akarattá válikés a megfelelo eszközöket találva az egyén megcselekszi azt.

Értheto a tudatalatti és a tudatos közötti feladatmegosztás. Egyszeruen nem férhetünk hozzá mindahhoza tudatalattiban lévo anyaghoz, amiken vágyaink, törekvéseink, döntéseink alapulnak. Képtelenség vala-mennyi ismeretünket tudatosan vizsgálni, sohasem érhetnénk a végére és nem hozhatnánk döntést. Másod-percenként 11 milliónyi adatot dolgoz fel idegrendszerünk, ezek közül legjobb esetben jó ha 40 tudatosodik.Már a tudatalatti szintjén - amelynek eszköztárát az ösztönök és az élet során eddig megtanultak, berögzül-tek, megtapasztaltak összessége alkotja, helyesen kellene döntenünk. Hallgatólagos tudásunknak kelleneminél jobban illeszkednie a világ valóságához. A kínai számára a tao útjának követése éppen ennek felelte-theto meg.

Amikor az ’érzem’ és a szív szavakat használjuk, a tudatalattira, az ’értem’ és az ész szavakkal atudatosra utalok. A szív és az ész, az érzelem és az értelem, azaz a tudatalatti és a tudatos harcáról min-

18

dannyian tudunk. Vágyaim a tudatalatti tartományból származnak, csak onnan indulhat ki a cselekvésreindulat. Ha csak az értelmem akarná, nem cselekedhetem meg,a tudatalatti halogatással, a figyelem el-terelésével és sok más eszközzel megakadályozza, hogy az általa helytelennek tartott dolgot megtegyem.Bizony nem az a jó, szép, igaz kelt az emberben cselekvésre indulatot, amit az eszével annak tud, hanemamit belülrol, tudat alatt is annak érez.

Egyáltalán nem biztos, hogy a tudatoshoz eljuttatott indoklás fedi a tudatalatti tényleges szándékát.Inkább félrevezeto, nehogy az értelem letiltsa a tudatalatti által hozott, általa tökéletesnek tartott döntést.Hogy netán tévedhetek, rosszul csinálok valamit, hibás dolgok rögzültek bennem, azt csak az értelmem,a tudatos veti fel. De rajta kevesebb múlik és nem mondhatjuk, hogy értelmünk kifejezetten az igazságmegismerésére törekszik és a valós helyzetnek megfelelo döntést hoz. Inkább azt igyekszik igazolni, hogymiért jó az, amit jónak érzek, miért nekem van igazam. Olyan,mint az ügyvéd, aki elsosorban ügyfelétigyekszik jobb helyzetbe hozni és akinek az igazság csak másodlagos.

Egy nemrég közölt kutatási felmérés szerint hiába éles elméju, jó matematikai érzéku a személy, haa csoportja érdekeit sérto tudományos, számszeruleg megfogalmazott eredmény kerül eléje, egyszeruenképtelen megérteni azt. Ha csoportja érdekeit taglalná az adatsor, a józan esze azonnal visszatérne és nemlenne gondja a megértéssel. Gondoljunk erre, amikor képviseloi vitákat hallgatunk. Nem egyszeruen arrólvan szó, hogy belénk akarják sulykolni, hogy nekik, azo pártjuknak van igazuk. Az egyébként épeszuembereket a hivataluk tette csolátóvá.

Ha az egyén csak a szokványos módon, tudatos megfontolások nélkül cselekszik, egyáltalán nem biztos,hogy jól él az alkalommal, vagy el tudja kerülni a fenyegeto veszélyt. Ha a tudatos gondolkodás nem elégeros és emiatt a berögzült, foleg ösztönszeru viselkedésünk vezet, úgy járhatunk, mint a csapdába esettmajom. India déli részén használt majomcsapda a kivájt, rúdhoz erosített, rizzsel töltött kókuszdió. Akkoraa héján vágott lyuk, hogy a majom ugyan belé tud nyúlni, de ha már belemarkolt a rizsbe, nem fér kia lyukon a marka. Így ejtik fogságba, ugyanis képtelen a zsákmányát elengedni. Annyira csak a jelenfoglalkoztatja, hogy nem foghatja fel, hogy így az ember kezére jut és az a marok rizs nem érhet többet,mint a szabadsága. Abban segít a tudatos, hogy az ember megfelelobben viselkedve jobban illeszkedhessenkörnyezetéhez, a többi emberhez és a társadalomhoz. Amikora vizsgáztató kérdez, akkor nem mondomrögtön azt, ami a kérdést hallva beugrik, hanem mérlegelem,hogy valóban ez-e a megfelelo válasz.

Jól jellemzi a tudatos tartomány szerepét az alábbi vizsgálati eredmény. Kétféle helyzetben nézik meg,hogy az ember agyának mely területei válnak tevékenyebbé. Mindkét alkalommal pénzjutalmat kap azilleto, és megválaszthatja, mikor veszi fel azt. Elso alkalommal arra válaszol, azonnal kapjon-e 27,10 dol-lárt, vagy inkább négy hét múlva 31,25 dollárt. Másik esetben, hogy két hét múlva kapjon-e 27,10 dollárt,vagy inkább hat hét múlva 31,25 dollárt. Mindkét esetben muködtek a mérlegelo tudatos agyterületek.De az elsoben, amikor az ember azonnal kaphat valamit, az érzelmekkel kapcsolatos tudatalatti területektevékenység kifejezetten erossé vált. A tudatos tartomány az elso esetben akkor vált igen tevékennyé,amikor a vizsgált egyén lemondott az azonnali jutalomról ésehelyett a késleltetett pénzfelvételt választja.

4.2. Félrevezetés

A tudatalattiról szerzett ismeretek elso tömeges alkalmazása. Az elme muködésérol szerzett tudományosismereteket a hirdetési és véleménymérnöki ágazat (tömegkommunikáció) igen hatékonyan használja, ígya hatalom számára a nyílt eroszakra már csak a nagyon feszült helyzetekben lehet szükség.

Nézzük példának, mint hat az országút mentén elhelyezett óriáshirdetmény. Amint megpillantja a gép-kocsi vezetoje, látja, hogy nem közlekedési tábla és tovább nem törodik vele. Viszont sokszor látja és a képbeíródik a tudatalattijába. Legyen ez a kép egy most bevezetett kávé hirdetése, amin egy vonzó pár készüla gozölgo kávét fogyasztani. Kellemes, örömteli látvány, mindenkivágyik meghitt kapcsolatra. Pavlovkutatásai óta tudjuk, hogy az elme úgy tanul, hogy az együtt eloforduló dolgokat egynek veszi. Vágyottállapotkéntorzi a képet a tudatalatti, mivel összekapcsolja a kávé és a szép párkapcsolat boldogságának aképét, merthogy sokszor láttaoket együtt.

19

Akkor kezd a kép hatni, amikor a vezeto a bevásárlókocsijával bemegy a bevásárlóközpontba. Azért an-nyira nagy az áruház, hogy minél többet bolyongjon benne a vevo. Ezért vannak hátul a leginkább vásároltélelmiszerek és a keresettebb árukat is emiatt pakolgatjákide-oda. Általában azért megyünk bevásár-lóközpontba, mert kevés a pénzünk és minél olcsóbban szeretnénk vásárolni. Pár dolgot szeretnénk csakvenni, de sokkal többet rakunk majd a bevásárlókocsinkba. Mint ahogy a vezeto is, aki bár nem akart kávétvenni, van otthon, de az üzletben feltunik elotte a hirdetett kávé. Eros vágy ébred benne, hogy megve-gye, mert a tudatalattija a hirdetés mutatta boldog együttlétre vágyik. Nem az igazi ok jön fel indoklásula tudatalattiból, hanem hogy akciós, olcsó, biztosan nagyon zamatos, vedd el! Berakja a kocsijába. Mintmást is, amikre szintúgy nincs szüksége és pénze sem volna rá, de mégis megveszi. Jobban jár, mert többpénze marad és kevesebb idot fordít vásárlásra, ha bemegy a kisboltba, ahol ugyan kicsit többe kerül, amitmeg akar venni, de ott tényleg csak arra költ, amire szükségevan. Ha meg van szorulva, akkor csak an-nyi készpénzzel menjen a bevásárlóközpontba, amennyibe a szükséges áruk kerülnek, mert ha kártyávalfizethet, túlkölti magát és nem övé a döntés, hogy mit vesz meg, hanem a hirdetok határoznak helyette.

Ha a bevásárlóközpontba megyünk, csak egy üzletbe kell betérnünk és ott egy helyen akár egy hétreelore mindent megvehetünk. Ez a lehetoség csak akkor válik elonyünkre, ha elore felírjuk magunknak,mire van szükségünk, éscsak azt vesszük meg. Hogy ne csábítsanak el a hirdetések, a legbiztosabb, haannyi készpénzzel megyünk be, amennyibe a tervezett áruk megvétele kerül. Ha eléggé tudatosak vagyunk,kártyával is fizethetünk.

Megtévesztés, ámítás. Hagyományos, az állatvilágból örökölt módszer a megtévesztés. Vannak, akika többieket félrevezetve, kihasználva akarnak jobban élni. Hiába értelmes és éber az ember, ez a cso-portot károsító viselkedés nem tunt el, mivel a csalás és hazugság csoporton kívüliekkel szemben elevemegengedett, ösztönösen használt módszerünk. De magunkatis becsapjuk. Mivel nem tudjuk követni adöntéseinket kidolgozó tudatalatti agymuködést, nem vagyunk tisztában azzal, éppen miért merül fel ben-nünk ez vagy az a törekvés, mennyire igaz a tudatalattitól érkezo indoklás. Még inkább rejtettek értelmünkszámára azon döntéseink elozményei, melyeknek mozgatóit tudatos énünk szégyenlené.Letiltaná oket,ha tudná, hogy igazából miért is döntöttünk éppen így vagy pedig erosebb tusakodás után fogadná csakel. Tudatalattim az elrejtéssel megóv a lelkismeretfurdalástól és attól, hogy leállíthassam annak a megc-selekvését, amire igazából törekszem. Eloször magunkat csapjuk be, hogy azután másokat még jobbanmegtéveszthessünk.

Elménk minél jobb állapotba szeretne bennünket tartani és hozni. Tudatalattink döntései azt szol-gálják, hogy ma, most a leheto legjobban érezhessem magam. Erre való az ámítás, a tudatalatti igyekszikmegakadályozni, hogy szembesüljek azzal, milyen helyzetbe kerültem valójában. Beszédes a kifejezés,volna miért aggódnom,ám még sem kell, mivel szerinte (a tudatalatti szerint) nincs igazi veszély.

Ámítja magát az évtizedeken át dohányzó egyén, amikor a dohányzás következményeivel kell szem-besülnie. Tudhatná, hogy sokszoros az esélye, hogy idosebb korában tüdorák végez vele, de ezt elhesegeti.Gyakran úgy derül ki, hogy tüdodaganata van, amikor nyár közepére, végére sem tud kigyógyulni a tavaszimegfázásból, még mindig köhög. Ugyan ott motoszkál benne, hogy netán jóval nagyobb a baj, de akkorrögtön mennie kellene az orvoshoz, végig kellene csinálni avizsgálatokat. Inkább ámítja magát, hányszorkigyógyult már a hosszabb ideje tartó köhögésbol is, meg hogy a nagyapja kilencven évesen is pipázott,mégsem lett belole baja. Teszi ezt, pedig az élete múlhat a pár hónapos halogatáson.

Így érthetjük meg gazdasági és más vezetok viselkedését. Hiába tudhatnák, hogy mekkora veszélytjelenthet a világméretu felmelegedés, az eroforrások kimerülése vagy az atomeromu, ámítják magukat,hogy ezek a veszélyek nem léteznek, fölösleges riadalomkeltés az egész. Hiszen ha szembenéznének azzal,hogy az a tevékenység, amit mindig is muveltek, amire az életüket feltették, amiben sikeresek voltak ésamibol nagyon jól megéltek és megélnek, aligha folytatható, hatalmas válságba kerülne az életük. Szem-besülni kellene azzal, hogy eddig rossz ügyet szolgáltak éshamarosan oda a vállalatuk, a tanszékük, amagas jövedelmük, a vezeto állásuk és a tekintélyük. Bár léphetnének, csillapíthatva az átmenet kilengéseitmagukat is menthetnék, képtelenek szembenézni a valósággal. Tudatalatti tartományuk megakadályozza,

20

hogy felismerjék, valójában mi a helyzet. Hiszen az egyén számára ez nehezebb holnapi napot, hirte-len nagy megrázkódtatást, változást, rosszabb helyzetet jelentene. Inkább ámítja magát és másokat. Nemszándékosan vezeti félre a többit, hiszen eloször is önmagát csapja be. Állítja, hogy nincs is felmelegedésés ha meg van, az nem emberi eredetu, hogy évszázadokig elégaz olaj és Fukusimában sem történt annyirasúlyos baleset.

Hasonlóan ámítja magát az egyszeru ember is. Nemrég közétett felmérések eredményei alapján mennélkevésbé tud valaki az olajválságról, az eroforrások fogyásáról, annál kevésbé akar tudni, foglalkozni azegésszel.

Próféta. A próféta Isten üzenetét hirdetve az igazságot, a ténylegeshelyzetet tárja fel az embereknek.Tehetséges, igen értelmes, sok mindenrol tudó, jól tájékozott egyén. Akkor lép fel, amikor a népet veszélyfenyegeti és a népet romlásba taszító bunös viselkedést, rövidlátó felfogást ostorozza.

Nem könnyu az igazsággal szembenézni, az ember hajlamos magát áltatni, félrevezetni. Kivételesen soktudás, értelmes, tiszta gondolkodás és még így is sok töprengés szükséges ahhoz, hogy az ember a igazságrarádöbbenjen. Mert tetszetos érvekkel könnyen ámíthatom magam és elhessegethetem a nehéz gondolatokat.De ha elég sokat tudok, gyakran foglalkozom a kérdéssel, akkor belém ivódik, átírja a tudatalattimat azigazság, a tényleges helyzet, a közelgo fenyegetés. Aki ennyire mélyen gondolkodik, tudja, hogy ugyanmindezt a saját érvényesüléséhez is felhasználhatná, mondjuk idejében felajánlva a szolgálatait a készülodohódítónak, de általában nem teszi, mert messzebb lát.

Miután felismerte, milyen helyzetben van a nép, mi fenyegeti, növekszik benne a feszültség. Ha magábafojtja mindezt, belezavarodhat, belebetegedhet. Megteheti, gyakrabban elofordul, hogy elkezd inni és akkorcsökken benne a feszültség. Egy ido után elissza az eszét, úgyhogy nem fogják zavarni a nyomasztó kilátá-sok. Végzetes számára a harmadik lehetoség is, de a próféta ezt választja, mert úgy érzi, máshogyannemtehet, ezt követeli meg a belso hang, az isteni késztetés. Kezdi magyarázni az embereknek, milyen állapot-ban vannak, mi fenyeget és ezért mit kellene máshogyan csinálniuk.

Nem csak a hatalmasok haragját vonja magára a próféta fellépése, hanem embertársai is kivetik. Kinekhiányzik az, hogy valaki csak úgy jövobeni veszélyekkel riogassa és magyarázza neki, mi a tennivaló.Bántják, üldözni kezdik, fogságba vetik, életére törnek. Eleve magányos a próféta, hiszen alkata és folegtudása miatt nem hangolódhat rá a többség érzéseire, már emiatt is kitaszított. Ha pedig hirdetni kezd,rázúdul a harag. Sikeres és közkedvelt a hamis próféta lesz,aki eloször is saját magát téveszti meg, majda nyilvánosság elott is hangoztatja a valótlan, ám megnyugtató dolgokat.Ot szeretik és jutalmazzák, mertolyanokat mond, hogy itt van városunkban Isten temploma és nem hagyja magára Isten a várost, eddig semhagyta. A próféta a hozzá hasonlóktól kap támogatást, akik tudják, hogy igazat beszél, de ezt az igazságotok maguk nem merik kimondani. Ha a prófétát egyáltalán fel merik keresni, csak titokban, éjszaka teszik,ahogyan Nikodémus látogatta meg Jézust.

4.3. Tanulás

A Pavlov által felismert módon tanulunk. Ennek lényege az, hogy az elme az együtt eloforduló dolgokategyütt tárolja. Az összekapcsolódott elemek mintázatot képeznek. Elménk ezeket a mintázatokat kezeli.Azonosítja, mely mintázatnak minek felel meg a világban és amintázatokat egymással összevetve hason-lóságokat, párhuzamokat képes felismerni. Rögzül benne, hogy egy adott mintázat érzékelésekor melyikmintázatnak megfelelot kell cselekednie.

A tanulással a tudatalatti tartalmát bovítjük vagy módosítjuk. Leghatékonyabban más mintáit átvévetanulunk. Ahogyan már említettük, a gyermek utánzással tanul. Ösztönösen, anélkül, hogy észrevenné,erofeszítés nélkül veszi át a környezetében lévo, nálánál nagyobbak által nyújtott mintákat. 12 éves koratájt ébred rá, hogy akik körülveszik, olyanok, mint a többiek és ettol fogva csak azokról veszi a mintát,akikre felnéz. Ugyanígy veszi át a mintákat a felnott, általábano sincs annak tudatában, hogy átvett,

21

átvesz és magáévá tesz mintázatokat. Ez a fajta tanulás minden egészséges ember számára adott. Abbankülönbözhetünk egymástól, ki mit tud könnyebben a másiktólátvenni. A minták átvételén alapul a szakmaigyakorlat megszerzése is. Amikor a kórházi viziten a hallgatók és gyakornokok követik a professzort, nemcsak a betegségekrol tanulnak, hanem önkéntelenül átveszik a professzor viselkedését, módszereit is.

Mintákat állandóan adunk és kapunk is. Egy ötödéves egyetemi hallgatótól hallottam az alábbit. Tanításigyakorlatra régi középiskolájába, volt tanárához ment vissza. Órája után a tanulók elmondták neki, hogyezt is, azt is, amazt is jellegzetesen ugyanúgy csinálja, mint a tanáruk. Mindenneko nem volt tudatában, amegfelelo mintákat a tanárától régen, legalább öt évvel azelott vette át. Valóban, szófuzéseink, fordulataink,bizonyos mozdulataink mind tanultak lehetnek. Igaz, ebbenaz összeállításban, amit megtestesítek, mindeza sajátom, de néha még emlékezem, ki csinálta, mondta így.

A mintavételen és utánzáson kívül akkor legkönnyebb, leginkább hatékony a tudatalatti fejlesztése, ha a12 éven aluli gyermeket felnott tanítja. Ez a felnottol erofeszítést, odafigyelést és sok mást igényel, viszontmegéri, mivel a gyermek felnéz a tanítójára, és jóval fogékonyabb, mint késobb. Szomjazza a a gyermek amesét és a történeteket és minden mást, amit azo kedvéért mondanak és csinálnak.

Ismétléssel, gyakorlással is tanulhatunk, de ez már idot és erofeszítést igényel. Továbbá az ered-ményessége függ attól, mit tanultunk meg korábban, mert az elménk egymáshoz kötve tárolja a dolgokat.Annak is a függvénye, kinek mint fog a feje, mennyire szorgalmas, milyenek a képességei.

Hatékonyan alakíthatja a tudatalatti tartalmát a szép, a m˝uvészetek. Csakhogy a szépet is tanulnikell, akkor hathat az átlagemberre, ha már foglalkozott vele korábban. Nagy tehetség kell ahhoz, hogyeloképzettség nélkül, azonnal jól menjen a zenélés, az ének, arajzolás, a tánc vagy más muvészettel valófoglalkozás.

Általában úgy rögzülhet belénk valami, ha ismétlodik. Ha egyszer rögzült, és a helyzet változott, arégi törlodése és az új beíródása idot igényel. Kleo cicánk esetén értettem meg pontosabban, mint történikmindez. Kleo sziámi cica volt, és aki ismeri a sziámi macskát, tudja, ez a fajta nagyon ragaszkodik agazdájához és mindenhová követi, sot rajta alszik éjszaka. Kleot a kisebbik leányom szerezte nekünk, ésmiutáno is elhagyta a szüloi házat, Kleo engem választott gazdájául. Nagyon hozzá szoktam az évek során.Reggel korán keltett, ki kellett eresztenem a kertbe. Nagy ritkán fordult csak elo, hogy este nem jött be.Egy nap hajnalban arra ébredtem, hogy a cica nem fekszik rajtam. Gondoltam, kint maradt és felkeltem,hogy beeresszem. Nem messze a ajtótól, még a szobában vettemészre az élettelen testét. Este még nemvolt semmi baja. Nem keltettem fel a feleségemet, a kertben oda temettem, ahonnan telente a szomszédmadáretetojén nyüzsgo madarakat leste. Csaknem egy hétbe telt, hogy, bár nagyon jól tudtam, hová lettKleo, belso kényszernek engedelmeskedve kutattam utána olyan helyeken, ahová el szokott bújni. Ez egyhét teltével törlodött az elmémbol, utána a szokásos helyein már nem kellett keresnem. Kötodtek Kleohozhetente ismétlodo élmények is, például takarítás közben játszott a porszívózsinórjával. Két hónap kellettahhoz, hogy ne keressem a cicát porszívózás közben. A még ritkább esetek késobb törlodtek. Hatodikéve, hogy nincs Kleo. Karácsony délutánonként, ki kellett akarácsonyfa szobájából zárni, hogy legalább agyertyagyújtás elott ne játszon a díszekkel. Ez máig nem törlodött. Mindez segít megérteni, milyen nehézgyászolni a családban élo közeli hozzátartozót. Átlagosan két év kell ahhoz, hogy a nehezén túljusson akihátra maradott.

4.4. Öröklött és szerzett képességeink

Arról senki sem tehet, mennyire erosek avagy gyengék egyes ösztönei. Eroszakosabb-e, mily mértékbenmennyire terjeszti ki magát avagy bezárkózó-e, képes-e befogadni, avagy kizáró-e, ezek személyiségénekrajta kívülálló jellemzoi. Adottságaink nem csupán annak következményei, hogy éppen milyen géneketörököltünk. Mivel a magzat kialakuló idegrendszere erosen függ az anya idegrendszerének muködésétol,az anyával, az anya környezetében történtek meghatározóaklehetnek. Eldönthetik, hogy az anyai és apaiörökség mely összetevoi válnak élové, a rendelkezésre álló gének közül melyek és mint jutnak szerephez.

22

Kockázatos lenne arra törekedni, hogy a születendo gyermekek génjei tökéletesek legyenek. Egyrésztminden emberben vannak betegségre hajlamosító gének. Másrészt a betegségekért, különféle eltérésekértfelelos gének egyúttal különleges képességek hordozói is lehetnek. Például a kóros felhangoltság-lehangoltságlángelmék között háromszor gyakoribb, mint az átlagembereknél. Megjegyezzük, a magyarok között afelhangoltság-lehangoltságra való hajlam magasabb, mintmás népeknél. Egy melegségre készteto génthordozó ember bal és a jobb agyféltekéje között a kapcsolat szorosabb, mint másoknál. Ez kiemelkedomuvészi és egyéb alkotóképességekre hajlamosít.

Képességeinknek durván a fele örökölheto, másik fele nevelés eredménye. Meglepo felismerés, hogyaz intelligencia kb. 20%-a méhen belül szerezheto meg. Minél kisebb a csecsemo, a gyermek, annálérzékenyebb a környezet által nyújtott mintákra.

Ösztöneinkhez a tudatalatti képeket rendel, ezek valamennyi ember számára közösek, részei az emberosképeinek összességét magában foglaló, Jung által felfedezett közös tudatalatti tartománynak. Ösztöneinka vadászó-gyujtögetok ösztönei, ezek évszázezredek alatt alakultak ki. Nem változhattak meg a letelepedésrekezdete óta eltelt alig 13 ezer év alatt.

Erkölcs. Ösztöntörekvéseink nemesíthetoek. Gyermekkorban, amikor az ember könnyebben nevelheto,ösztönöket kiegészíto, az ösztönökhöz hasonlóan muködo viselkedési mintázat, erkölcs ültetheto be a tu-datalattiba a bennünk lévo ösztönös és már korábban begyakorolt egyéb cselekvések mellé. Erkölcsrenevelhetünk tanítással, oktatással, következetes példamutatással, gyakoroltatással. Miután a minta rögzült,az erkölcsös viselkedés szabályait ösztönszeruen követjük. Erkölcsi szabály az, amit az ember a saját meg-gyozodése szerinti a helyes, jó, igaz, értékes kifejezodésének tart. Mindenkor magától értetodo módonengedelmeskedik neki az ember, még egyedül lévén is betartja. Furdal a lelkiismeret, ha nem így teszünk.

Emlékszem, még az ötvenes években, mint alsó tagozatos tanulókat, miként neveltek takarékosságrabennünket. Akárcsak ma, volt kockás és vonalas, házi és iskolai füzetünk. Fel kellett mindig írni, hogy’Házi feladat’, vele egy sorba a keltezést, majd egy sort kihagyva következhetett a feladat. Utána, egysort kihagyva jöhetett a következo feladat. Így bizonyos lapok alján akár három sor is kimaradhatott, mertott már nem kezdhettünk új anyagot. De a kimaradt sorok nem maradhattak üresen. Számokkal, majdösszeadásokkal, késobb szorzásokkal kellettoket kitölteni. Betukkel, majd szavakkal, késobb szólásokkalés közmondásokkal kellett végigírnunk a vonalas füzet kimaradt sorait. Ezt éveken át megkövetelték tolünk.Emiatt jobban számoltunk, több szólást és közmondást tudunk, de a lényeg, hogy belénk vésték, hogy amimég használható, nem szabad elpazarolni! Nemcsak a papírral takarékoskodom, hanem mindennel, vízzel,világítással, akkor is, ha nem én fizetem. Képtelen vagyok a tányéron otthagyni a maradékot. Nemcsakjómagam vagyok ilyen, hasonló erkölcsi nevelést kapott kortársaim is takarékosak, a bensonk nem engedmáshogyan viselkednünk.

A kimuvelt ember tudatalattijába a takarékosságnál összetettebb fogalmak is beépülhetnek, de ez hosszúés nehéz folyamat. Magamon figyeltem ezt meg, miután már betöltöttem a negyvenet, és foglalkoznikezdtem a fenntartható élethez kötodo kérdésekkel. Ehhez nem elég takarékoskodni, hanem valamennyitevékenységünket a természet rendjéhez, a természetes körforgások rendszeréhez kell igazítani. Pár év utánészrevehettem magamon, hogy már nem csak takarékos vagyok,hanem olyan, mások számára természetesdolog, mint az avar és más szerves anyag szemétbe dobása vagyelégetése is zavarni kezd és furdal miattaa lelkiismeret. Csak az segített, segít ilyenkor rajtam, haeláshatom ezeket vagy a szemetelést csökkentvesegítem a természetes körforgást. Akkor is erosen sietek, vagy futok a zebrán, amikor nem lenne rá szük-ség, hiszen lassítanak a közelgo kocsik. Ha gyorsabb vagyok, pár köbcentivel kevesebb benzin fogy afékezést követo gyorsítás miatt. Nem nekik takarékoskodom, hanem ezzel isóvom a természetes rendet,kevésbé szennyezodik a levego. Nem sok, de ebben a pillanatban ezt tehetem. Más gyanakvással nézheti,mit csinálok, miért töröm ilyesmivel magam, miért pazarlomerre az eromet és idomet. Mivel ez a mintázat,a természetes körforgásokhoz való igazodás, már rögzült bennem, erofeszítést követel, ha melloznöm kell.Azzal nyugtatom magam, egyébként jogosan, hogy most ugyan ki tudja minek néznek, de nem túl sok idomúlva másoknak is így kell majd viselkedni.

23

Az erkölcsre nevelés másfajta személyiségfejlodésre is lehetoséget ad, mint a vadászó-gyujtögetoketjellemzo csoporton belüli önzetlenség. Lehet azonosulni, önzetlennek lenni a vallási közösségen, a nemzetenbelül vagy bárki más emberrel. Nem élhetünk az ösztöneink hajtóereje ellenében, ám a társadalom összetettségénekés a nevelésnek köszönhetoen magasabb szinten éljükoket. Ez adja a megmaradás, a fenntarthatóságlehetoségét. Ösztöneink önmagukban sem nem jók, sem nem rosszak.Eroforrásként foghatjuk feloket.Mint ahogy a félelmetesen lobogó tuz egyúttal az élteto fény forrása, úgy az egyébként ijesztonek hatóösztönadottságok is nagyon sok jó és szép forrásává tehetok. Szép buddhista jelkép erre a mocsárból kinovolótuszvirág. Sokféle növény tenyészik a mocsárban, amely egyúttal a lótusz neveloje is.

Míg elemi szinten a létfenntartás ösztöne az anyagi javak ésa pénz gyujtésére hajt, magasabb szintenélményeket, készségeket, tudást és legfobbképpen jó emberi kapcsolatokat gyujtve élheto ki. A fajfen-ntartási ösztönünkhöz társult vetélkedés, versengés durva kiélése az eroszakosság. De a küzdoképességet,kemény természetet ki lehet élni mészárosként, kiképzo ormesterként, versenyek résztvevojeként, fogor-vosként, sebészként is. Puhány természetu nem mehet orvosnak, nem állhatna meg a beteg elott, nembírná elviselni a gyógyítással járó terhelést. Vagy az egynemuek között fellépo nemi vonzódásért felelosösztönadottság muvészi alkotómunkával is kiélheto. Ha az ilyen ösztönadottságú egyén magasabb szellemiterületek felé fordul, csodálatos teljesítményekre lehetképes. Gondoljunk például Csajkovszkij életmuvére.Belém nevelheto, hogy ne másokkal versengjek pénzért, vagyonért és hatalomért, hanem önmagammalversenyezve hozzak ki magamból minél többet.

Míg az ösztönei által uralt ember csak a mában él, a ma lehetoségeit igyekszik minél jobban kihasználni,a nevelést kapott ember az értelmét messzire és felfelé nézoként alkalmazva is élhet. Visszafelé nézve tanula hagyományból, a történelembol és elorefelé, valamint Istent keresve felfelé is tud tekinteni.

Megfigyelhettem magamon, hogy a tudatalattim a takarékosság miatt hozott döntését ugyanolyan fél-revezeto módon tálalja, mint az ösztönök miatt hozott, egyébként szégyelnivaló döntését. Nem hagyhatoma tálamon az ételt, mert a takarékosság belso kényszere nem engedi. Nem gond, kiszedem magamnak, pontannyit, amennyit megehetek. Mivel több mint húsz éve inzulinnal élek, szigorúan meg van szabva, mennyitehetek. Igen ám, de évente két-három alkalommal más szedi kitányéromra az ételt. Többször is elofordultmár, hogy délelott valahol vidéki középiskolában tartok órákat, eloadásokat és mielott sietnék a vonathoz,gyorsan megebédeltetnek, elém teszik a vendégnek járó adagot. Amire ránézve azonnal látom, a fele is sok.Igen ám, de a tudatalatti nem akarja engedni, hogy hagyjak a tányéron. Jön a félrevezeto indoklás, sokatgyalogolsz majd az állomásig, majd hazaérve az állomástól hazáig, le fogod járni. Továbbá nem sérthetedmeg a vendéglátókat, hogy otthagyod. Vagy sugallja, kimerített az eloadás, túl sokat teljesítettél, ha nemeszed meg az egészet, leesik majd a vércukorszinted és útközben leszel rosszul. Ha nem látnám, mint ésmiért vív a tudatos és a tudatalatti bennem, engednék és sajnos néha még így is engedek a belso hangnak.Így történek az is, amikor eloször magunkat vezetjük félre, hogy azután a másikat rászedhessük. Nincsidoérzékem és gyakran kések, várnak rám a vizsgázók. Jön mindig az indoklás, ó, sebaj, hiszen ezalatt istanulnak. Bárki mondhatna magáról hasonló példákat.

Öröm és függoségek, pénzbetegség.Míg az ösztöneink megszabják, adott helyzetben mit tegyünk, afájdalom akadályoz és az öröm serkent bizonyos cselekvéseket. Ha valami árt nekünk, annak végzését afájdalom gátolja, ha valami a lét- és fajfenntartást szolgálja, örömérzés kíséri. Agykérgünk örömközpontjakelti az örömérzést, ezzel jutalmazza és ösztönzi a létfenntartást és utódnemzést szolgáló cselekvéseket.Serkentésükre az agykéregben dopamin szabadul, foleg ez az idegsejtek közötti kapcsolatot közvetíto veg-yület kelti az örömérzést. Nemcsak étel és ital fogyasztásaés nemi kapcsolat során szabadulhat fel dopamin,hanem mindazzal, ami ezekkel együttjárhat, ezekhez kapcsolódik. Mivel az ember társas lény és csakközösségben maradhatunk fenn, az emberi kapcsolatok jelesalkalmait, a szeretet adását és viszonzását, azajándékozást, az önzetlen segítséget és hasonlókat is dopamin áradása kíséri. Adáskor nagyobb az öröm,mint ha kapunk.

Örömre mindenkinek szüksége van. Bizonyos vegyületek, mint a szesz, a nikotin és a kábítószerek azagykéreg sejtjei közötti kapcsolattartást befolyásolva növelik a felszabaduló dopamin mennyiségét. Ám a

24

vegyületekhez hozzászoknak az idegsejtek, ezért az örömérzéshez egyre több kell belolük. Akinek teljesélettel együttjáró örömökbol nem jut elég, könnyen rájuk szokhat. Mivel a fenti vegyületek a szervezet másrészeit roncsolják, egészséget károsítóak.

Örömszerzové vált a pénz is, hiszen amióta van, társulhat az ételhez ésmás szükséglethez való jutáshoz.Akárcsak Pavlov kutyái a csengohangot az etetéssel, összekötjük az örömöt és a pénzt. Örülünk, ha vanpénzünk és elég csak pénzt számolni, tanulmányozni a kapottátutalást és máris jóleso érzés tölt el. Haaz egyén máshonnan alig vagy egyáltalán nem jut örömhöz, a pénzhez társuló jóérzés veszélyessé válik.Amikor a pénzért és a hatalomért küzdünk, a lét- és fajfenntartási ösztön hajtóereje összeadódik. Ha azegyén ezeket a hajtóeroket kello erkölcsi ösztönzés híján képtelen magasabb szinten kiélni, fo örömfor-rásává a pénz halmozása válhat. Állapota hasonló a szesztol függohöz, csak ivás helyett a pénz halmozásá-nak lesz rabja. Több örömre vágyva több pénzt igyekszik szerezni, de ezzel még kevesebb ideje és erejemarad emberi kapcsolataira és más természetes örömöt adó tevékenységre.

Elsosorban a gazdag pénzbetegsége tunik fel. Aki ha milliomos, feltétlen a tízmilliomosok társaságábavágyik. Ha már ott van, százmilliomos szeretne lenni és így tovább. Mivel pénz és hatalom könnyenegymásba váltható és a hatalomra törés is szenvedéllyé, betegséggé válhat, a pénzbeteg hatalom, befolyásszerzésének megszállottja is lehet. Továbbá a jóképesség˝u pénzbetegek nagy eséllyel kerülhetnek nagyvál-lalatok vezeto állásaiba. De a pénzbetegség a fogyasztói társadalom átlagpolgárát is egyre erosebben sújtja.Hiszen mind kevesebbeknek örömforrás a munka, bomlanak a kisebb-nagyobb közösségek és válságbana család. Egyre többen már csak a pénznek örülhetnek, ha akadvalahonnan. Ráadásul a kép- és hangc-satornák valamint az írott sajtó hirdetéseivel és egyéb anyagaival tervszeruen növeli a pénz amúgy is hatal-mas vonzerejét. Annyira elterjedt a pénzbetegség hogy a ’csak a pénz számít, nem érdekel más, csak apénz’- szeru kijelentés lassan természetesként hat.

Míg a szeszbetegség, a kábítószerezés és más függés foleg az egyént, a családot teszi tönkre, a pénz-betegség a társadalmat emészti el. Változásra képtelen viselkedésünk és a pénzügyi és gazdasági világvál-ság egyik meghatározó oka az elterjedt és terjedo kóros pénzfüggoség. Észre sem vesszük, nem tartjáknyilván, nem kezelik és nem foglalkozunk vele, annyira általános.

Érzelemfogyaték (pszichopátia). Ha nem a belénknevelt erkölcs szerint viselkedünk, belso küzdelemtámad bennünk, furdal a lelkiismeret és ennek élettani jelei is vannak. Például ha nagyobbat hazudik valaki,a pirulás, a testbeszéd és más elárulja. Ezen alapul a hazugságvizsgáló készülék.

Ám vannak olyan emberek, körülbelül minden ötvenedik férfi és ennél jóval kevesebb no, akiknél eznincs így, nem mutatkoznak rajtuk az érzelmekkel kapcsolatos élettani jellemzok, mert igazából nincsenekérzelmeik. Emiatt nem fog rajtuk a nevelés, hiányoznak belolük a társadalmi együttélést szolgáló gátlásokés késztetések és nincs lelkiismeretük sem, ami feltámadhatna bennük, ha nem a nevelésnek megfeleloenviselkednek.

Pszichopatának, érzelemfogyatékosnak nevezikoket. Csak a szavak szótári jelentését ismeri, a szómögötti érzelem idegen számára. Mint ahogy a színvak ugyan nem ismeri a piros és a zöld közötti különb-séget, de tudja, hogy a közlekedési lámpán a piros van felül és a zöld alul, úgy ismeretlen az erkölcsfogy-atékos számára a szeretet és hasonló szavak érzelmi háttere. Szemrebbenés nélkül hazudhatnak, felelotlenülígérhetnek, nincs olyan élettani jelzés, amely lelepleznéoket. Mindezt mélyen a szemedbe nézve tehetik,nem fogsz gyanút. Remek színészi képességeik vannak és amígvárnak toled valamit, elbuvöloek. Amintviszont már hozzájutottak ahhoz, amire vágytak és feleslegessé válsz, kímélet nélkül bánnak veled, annyiraarcátlanul, közönyösen, lélektelenül viselkedve, ami az egészséges ember számára képtelenség. Fel tudjákmérni, mit csinálnak, de ez, mivel nincs lelkiismeretük, nem zavarjaoket.

Egyedül a céljuk számít, azt minden eszközzel véghezviszik. Általában az ösztöneik minél teljesebbkiélése, a pénzre, hatalomra, kitüntetésre, nore (nagy többségük férfi) való vágyakozás mozgatjaoket.Nem csoda, hogy sok közülük börtönbe kerül, de ez nincs hatással rájuk, nevelhetetlenségük miatt nemtudnak változni. Akik tehetségesek és ráadásul jobb a családi hátterük, a kifinomultabb megtéveszto eljárá-saik és teljes gátlástalanságuk segítségével nagyon magasállásokba is könnyen feljuthatnak, a lelkiismeret

25

nem gátolja törtetésüket. Nehéz szabadulni tolük, igazából csak a másik erkölcsfogyatékos lehet ellenfél.Környezetében is csupán a felfelé töro, hozzá hasonló erkölcsfogyatékosok tudnak megmaradni, csakokbírják a képtelen bánásmódot.

Különösen veszélyes, hogy az erkölcsfogyatékosok között jóval nagyobb a pénzbetegek aránya és kön-nyen feljutnak a vezeto rétegekbe, ahol az erkölcsfogyatékosok aránya nagyságrenddel nagyobb, mint anépességben. Ilyen vezetoréteggel nem csoda, hogy a világ oda jutott, ahol van. De ha apszichopata vezetoszándéka nemes, nagyon nagy dolgokra képes. Ez a helyzet, haaz illeto annyira okos, hogy felismeri,végsosorono is akkor jár a legjobban, ha a népéért tevékenykedik.

Régóta keresik, van-e az érzelemfogyatékosságnak élettani oka. Nemrég közölték, hogy érzelemfogy-atékos egyéneknél az agynak a félelmet és szorongást jelzo és a bunt és együttérzést kifejezo központjaiközötti idegi összekötettetés gyengébb, mint más embereknél. Továbbá az agykéreg muködését követvelátták, hogy a két agyközpont közötti kapcsolat nincs jól összehangolva. A vizsgálatokat fegyintézetbe zártbunözökön végezték.

4.5. Okos és bölcs gondolkodás

Világról szerezheto ismereteinket illetoen a nagy kérdés az, hogy mennyire erosen függnek össze a világdolgai. Ha a közöttük lévo kölcsönhatások erosek, akkor minden mindennel össze van fonódva. Ez esetbensemmit sem lehetne a többitol függetlenül vizsgálni. Ekkor a világról, annak dolgairól és jelenségeirol csakátfogóbb jellegu, kézzelfoghatónak aligha mondható kijelentéseket tehetnénk. Nehéz lenne számokkal, amatematika eszközeivel bármit is leírni. Csak bölcselkedhetnénk arról, milyen is a világ. Kiderült, hogynem egészen ez a helyzet. Vannak olyan rendszerek, amelyek avilág többi részétol jól elkülöníthetoek ésemiatt egyszeru módszerekkel tanulmányozhatóak. Ilyen dolgokról pontosan fogalmazhatunk, leírásukraakár matematikailag megfogalmazható törvényeket is alkalmazhatunk. Összetettebb és egyszerubb rendsz-erekkel különbözo módon bánhatunk, a bölcs és az okos gondolkodás eszközeivel vizsgálhatjukoket.

Okosan, azaz ok-okozati alapon akkor érdemes gondolkodni,amikor egyes dolgokat, jelenségeket avilág többi részérol megfeledkezve vizsgálhatunk. Ekkor a viszonylag egyszeru rendszert pontosan meghatározva,megmondva, mi alatt éppen mit értünk, az ok-okozati kapcsolatok alapján feltárjuk a rendszert jellemzoösszefüggéseket. Sokszor a leírásra matematikailag megfogalmazható törvényeket is alkalmazhatunk. Haa vizsgált dolog valóban leegyszerusítheto és a világ többi dolgáról elfeledkezhetünk, az okos gondolkodásnagyon hatékony és eredményes. Egyértelmu eredményre vezet, gondoljunk például a mértani tételekbizonyítására. Igaz vagy nem, teljesül vagy nem, kétértelmu válasz nem fogadható el. Nincs tekinté-lytisztelet, az okos vizsgálódás számára csak a tiszta érvelés a mérvadó. Agytevékenységünket tekintveaz okos gondolkodás a tudatos szinten vagy annak közelében folyik. Folyamata megragadható, menetefeltárható. Alapvetoen feladatmegoldó gondolkodás.

Ha bonyolult a rendszer, az ok-okozati kapcsolatok felkutatásán és végigkövetésén alapuló okos mód-szer alkalmazhatatlanná válik. Fel sem tudjuk tárni, vagy képtelenek vagyunk átlátni az összes ok-okozatikapcsolatot. Bölcsen gondolkodva, a párhuzamokat kereso, mintaelemzo gondolkodást az okos ellenorzés-sel párosítva ilyenkor is boldogulunk. Ekkor a mintaelemzés jóval hosszabb, bonyolultabb folyamat, mivelnem a pillanatnyi helyzetet elemezzük, hanem összetett kérdéskört vizsgálunk. Felhasználva az élet soránfelgyülemlett tapasztalat, értelmezheto lehet a vizsgált dolog. Azt kutatja a bölcs elméje, hogy amit vizs-gál, ahhoz hasonló hol fordult már elo korábban. Mikkel vetheto össze, mi lehet a mostaniban a márismertekkel közös. Sokat kell a bölcsnek tudnia és a hasonlóságok felismeréséhez jó képzeloero is kell.Honnan ismerünk fel egy párhuzamot, nem tudjuk. Mindez a tudatalatti szinten történik és ezért nem köve-theto, nem térképezheto fel. Ha sikerült valamilyen párhuzamot, hasonlóságot felismerni, ez feljut a tudatosszintre, hirtelen beugrik a hosszabb ideje foglalkoztató kérdésre adható válasz. Még hátra van ennek az el-lenorzése. Most a bölcsnek tudatosan gondolkodva, okosan elemeznie kell, van-e valódi alapja a felismerthasonlóságnak, vagy csak képzeletének játéka vetette egymás mellé a két dolgot. Így aki bölcs, annakegyúttal okosnak is kell lennie. Ha az egyén az utolsó lépésre nem képes, akkor nem bölcs, mert mások

26

számára követhetetlen kijelentéseket tesz. Példák a kijelentéseket okos elemzés nélkül közlo egyénre a jósés a látnok. Jóslataik, kinyilatkoztatásaik igen sokszor homályosak, kétértelmuek.

Amit a bölcs mond az adott dologról, az nem a bizonyosság, csak vélekedés. Tudva ezt a bölcs,tartózkodik a nagyon határozott nyilatkozatoktól. Inkábbaz úgy vélem, azt hiszem, szerintem, valószínu,úgy gondolom vagy efféle kifejezésekkel bevezetve ismerteti amire jutott. Hiszen ha valaki nála tapasz-taltabb, többet tud, nem biztos, hogy ugyanarra jutna. Alapvetoen döntéshozó, értékelo jellegu a bölcsgondolkodás.

Ellentétben az okossal, a buta képtelen lényeges dolgokat lényegtelenektol elkülöníteni és összefüg-géseket átlátni. A bölcsesség ellenkezoje a bolondság. Aki bolond, az egyrészt korlátolt, másrészt önismerethiányában errol nem tud. Korlátoltsága miatt, - ez muveletlenségbol, tapasztalatlanságból, képzeloerejénekhiányából eredhet -, nem ismeri fel, hogy a vizsgált dolog valamilyen nagyobb rendszer leválaszthatat-lan része. Mivel korlátolt, megalapozatlanul bízik önmagában és tekintet nélkül mások tapasztalataira,figyelmeztetéseire, ragaszkodik túlzott egyszerusítéseihez. Teszi azt, amire éppen képes. Ezzel ugyanmegoldhat valamit, ám közben jóval több bajt csinál, mint amennyit elhárít. Míg a bölcsesség együttjáraz okossággal, az okos bizony lehet egyúttal bolond is, ha rögeszmésen hangsúlyozza saját okosságát ésképtelen felismerni módszerének korlátait.

Az okos tud, a bölcs vélekedik, emiatt mindennapjainkban a csak okosan gondolkodó ember jelen-tos elonyben van a bölccsel szemben. Aki csak okos, különösebb töprengés nélkül él lehetoségeivel, fel-használja a rendelkezésre álló eszközöket és nem vesztegeti erejét és idejét arra, hogy az egésszel és a távlatikövetkezményekkel is foglalkozzon. Aki bölcs, az viszont gondol a jövore, a tágabb összefüggésekre is ésezért a köznapi gondolkodás számára határozatlannak, élhetetlennek mutatkozhat. Hosszabb távon mu-tatkozik meg a bölcs gondolkodás fölénye. Manapság nem sok szó esik a bölcsességrol és bolondságról.Alig hallunk a jövorol és a bolond viselkedés annyira megszokottá vált, hogy felsem figyelünk rá.

4.6. Világszemlélet

Az egyén világszemléletének kialakulását az öröklött adottságai és a nevelés együtt határozza meg. Mennélfiatalabb az ember, annál fogékonyabb a környezet által adott mintákra, mások viselkedésére. Ennélfogva atudat magzatkori, kisgyermekkori és a rákövetkezo, a felnottkorig tartó fejlodési szakaszai meghatározóanfontosak. Leghatékonyabb tanulási módszerünk az utánzás,a másik által nyújtott minta átvétele. Mivela tudatalatti szinten zajlik, nem ígényel erofeszítést, így szinte észrevétlenül tanulunk. Világszemléletünkalakításában 12-13 éves korunkig elsosorban a szüleink és neveloink a meghatározóak. Addig a gyermekminden nagyobbat önkéntelenül utánoz, hacsak nem csalódott az illtoben. 13 évesen a gyermek még nemtehet arról, hogy milyenné lett. Utána is veszi a mintát, de már csak azokról, akikre felnéz. Hogy felnéz-evalakire, ez sem a tudatos döntése.

A 14-17 éves gyermek döntései bizonytalanabb hátteruek. Még nem tudja igazából, ki és mio és a gy-ors testi-lelki fejlodése is kiegyensúlyozatlanná teszi. 18 korra már tisztábban látja helyzetét és lehetoségeités 18-25 éves korában éli életének legszabadabb korszakát.Még képes a komolyabb változásra és tudatosválasztás alapján alakíthatja az életét. 25 éves korára a testi fejlodés lezáródásával gondolkodása is kifor-rottabbá, sot merevebbé is válhat. Hacsak nem tanul folyamatosan, az addigra kialakult nézettrendszere,világszemlélete alakítja tovább az életét. Ettol függ, minek tartja magát az ember a világban, mi leszszámára fontos és mi kevésbé jelentos. Középkorú egyénnek nagyon kemény és hosszú ideig tartó munkakellhet ahhoz, hogy valami számára teljesen új dolgot meg tudjon érteni, ugyanis ehhez az agyi rend-szerének a megfelelo módosítása szükséges. Ismeretes, mekkora gondot okozhatidosebb embereknek aszámítógép által nyújtott lehetoségek kihasználása.

Ha az ember a világszemléletével össze nem féro dolgokkal találkozik és azok a mindennapi létfeltételeitnem veszélyeztetik komolyabban, akkor azokról tudomást sem vesz. Ismeros a helyzet. Mondunk valamités az illeto úgy viselkedik, mintha nem is hallotta volna. Ez nem szándékos, a mondottak egyszeruen ki-estek az agyi feldolgozásnál. Ha viszont olyan valamivel szembesül, amely életvitelének egészét komolyan

27

érintheti, akkor már nem hagyja figyelmen kívül a dolgot. Ekkor eloször is igyekszik tagadni, lekicsinyleniazt. Ez nem igaz, hamisítás, szemfényvesztés, csalás. Vagyez csak kivételesen van így, csak ilyenneklátszik; vagy úgysem számít, ennek nincs jelentosége. Azaz az egyén a gondolkodását foleg arra használja,hogy önmagát, tetteit utólag igazolja. Például a fogyasztói társadalom polgárának ma szembesülnie kelleneazzal, hogy az állandó gazdasági növekedés, az életszínvonal emelkedése képtelenség, mert az eroforrások,mint az olaj és a földgáz észrevehetoen fogynak. Erre egyszeruen nem gondol és nem is akar tudniróla. Hakénytelen meghallani, elso gyors válasz az, hogy ez nem így van.

Ha viszont az egyén értelmével belátja, hogy milyen nehéz a helyzet, magatartásának, életvitelénekmegváltoztatása egyáltalán nem olyan egyszeru. Ugyanis abenne kialakult gondolkodásmódon igen nehézváltoztatni. Sokszor van úgy, hogy akarna valamit az ember és bár szándéka véghezvitelének nincs nyil-vánvaló akadálya, mégsem tud úgy viselkedni, ahogyan szeretné. Bizonyos dolgokra egyszeruen képtelen,minden látható külso ok nélkül. Ahogyan már tárgyaltuk, tudatosan hiába akar valaki valamit, ha belül-rol nem ébred indulat azt tenni. Csak ama javaslatok közül választhat a tudatos részem, amit a tudatalattielétár. Ezért továbbra is teszi, amit nem tart jónak. Önmagunk megváltoztatása a tudatalatti tartományáthuzalozását jelenti. Ehhez nagyon sok tanulás, gyakorlás kell.

Akkor nevezheto szabadnak az ember, ha személyként, felelossége tudatában hozza meg döntéseit.Azaz mérlegelek, nem fogadom el gondolkodás nélkül azt, amielsonek eszembe jut. Annál szabadabbakvagyunk, minél erosebb bennünk a tudatos szint ellenorzo és mérlegelo szerepe. Továbbá, ha nem is olyankönnyen, de befolyásolhatjuk a döntéseinket kidolgozó tudattalan agytevékenységet is.

4.7. Érdeklodo ember

Agyunk a dolgokat az idegsejtek behálózódásának rendszerével, egymáshoz kötve tárolja, és e hálózatoksegítségével értelmezi. Mire mondjuk azt, hogy érdekes? Különbözo emberek más-más dolgokat tarthatnakérdekesnek. Ami az egyiket megragadja, közömbösen hagyhatja a másikat. Egyrészt arra mondjuk, hogyérdekes, amihez hasonlóval már találkoztunk, de épp így mégnem. Valami iránti való fogékonyságunk ezértelsosorban a korábban megismertekre, megtanultakra vezetheto vissza. Másrészt érdekesek lehetnek dol-gok, mert öröklött adottságaink tesznek fogékonnyá irántuk. Ilyen adottságok elsosorban az érzékeléshezkötodnek. Például akinek jó a térlátása, - ez elsosorban öröklött adottság - érdekesebb lát egy tájat vagymualkotást, mint az olyan, akinek nincs jó térlátása.

Ha valami érdekes, azt könnyu tanulni és az érdeklodve tanult ismeret meg is marad bennünk. Merthogya tanult dolgot van mihez kötnünk és tudjuk, az elme az együtteloforduló dolgokat egynek véve tanul. Havalami nem érdekes, de meg kell tanulni, akkor nagyon nehéz atanulás és a tanultakat gyorsan el is felejtjük,mivel az átvett anyagot nincs mihez kapcsolnunk. Ilyen, számunkra érdektelen anyagot csak akkor tudnánkigazán megtanulni, ha elotte megszereznénk mindazt az ismeretet, amihez aztán kötni tudnánk a most mégérdektelent.

Jó helyzetben van, akit sok dolog érdekel. Könnyen, gyorsanés sokmindent meg tud tanulni, emiatt kön-nyen megtalálja a helyét az életben, nem okoz gondot számáraaz érvényesülés. Mindannyiunknak fontos,hogy minél több dolog iránt tudjunk érdeklodni, legyünk fogékonyak. Érdeklodési körünk, fogékonysá-gunk erosen függ attól, milyen nevelést kaptunk kisgyermekként. Mit veszünk észre a világban, mirevagyunk érzékenyek, fogékonyak, agyunk betanítottságától függ. Csak olyan dolgok iránt tudunk érdek-lodni, azokat az ismereteket tudjuk egyáltalán megtanulni,amelyeknek megvannak bennünk az eloképei.Amilyen területek felé fordulhatott a csecsemo, a kisgyermek nyiladozó értelme, azok lehetnek számára ameghatározóak élete folyamán.

Alapvetoen fontos kérdés, hogyan fejlesztjük, mire képezzük gyermekeinket. Amilyen képzettségetkap a gyermek, olyan agyterületek indulnak komolyabb fejlodésnek. Legyen az a terület a matematika, azene, a nyelvtanulás vagy más képességek hordozója. Ezért gyermekeink nevelése hatalmas felelosségetró ránk. Lehetoségeink szinte elképzelhetetlenül gazdagok, igaz, vannak korlátok, bárkinek bármit nem

28

lehet megtanítani. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, ha agyunk képességeit nem fejlesztjük,lehetoségeinkkel nem élünk, nemcsak azzal kell szembesülnünk, hogy elmulasztottunk valamit, hanemolyasféle jelenséggel is, hogy a nem használt szerszám rozsdásodik, a be nem kapcsolt készülék hama-rabb tönkremehet. Agyunk lehetoségeinek kihasználatlanul hagyása súlyosabb szellemi, lelki és végül testikárosodásokhoz vezethet.

Hogy mire lehet képes a meghatározott céllal nevelt gyermek, erre a Polgár leányok eredményességea példa. Még a hetvenes években a lélektanász szülok saját gyermekeiken tanulmányozták a feltevést,miszerint egy egészséges gyermek egy bizonyos, jól megválasztott képessége szinte tetszés szerint fejlesz-theto. Rendszeres munkával mind a három leány nemzetközileg elismert élversenyzové, sakknagymesterréfejlodött. Polgár Zsuzsa noi világbajnok lett, Polgár Judit egy játszmában a férfi sakkvilágbajnokot islegyozte. Ez nem tulajdonítható véletlennek, Polgárék feltételezése igazolódott.

Manapság már tudjuk, hogy bármely egészséges gyermekbol nem nevelhetünk sakkvilágbajnokot. Agyfényképezoeljárásokkal mérheto az agy gyors feladatmegoldásra, munkára fogható tartományának, a munkamemóriá-nak a többi területhez való aránya. Ettol is függ, ki mekkora eséllyel lehet sikeres tudós, szellemi foglalkozású.Hogy mekkora ez az arány, ebben számít az is, mit örököltem.

4.8. Osbizalom

Biztonságérzetünk tanult, agykérgünk behálózottságánakfolyamatában fejlodik ki. Agykérgünk sejtjei amagzati lét nyolcadik hetétol a tizennyolcadik hetéig alakulnak ki, ekkor percenként kétszázezer új agysejtkeletkezik. Hálózatba rendezodésük már a harmadik hónapban megindul, összekapcsolódásukat alapvetoena külso ingerek, magzatkorban foleg az anyával való kapcsolatok határozzák meg. Mivel a szeretet áradásátaz állat is érzi, nem csodálkozhatunk azon, hogy a magzat és acsecsemo számára annyira fontos. A magza-tkor és a csecsemokor elso fele az öntudat kialakulásának - az én és a világ létére valóráébredésnek, -kulcsfontosságú szakasza. Ha ekkor a magzat és a csecsemo érzi, hogy szeretik, örvendezve várják ésjövetele nagyon sokat jelent a környezete számára, akkor egyúttal az emberkében az is tudatosul, hogy ez avilág azo világa és ebben otthon érezheti magát. Az így létrejövo bizalom és biztonságérzés mélyen meg-gyökerezik benne és lelkiségének meghatározó elemévé válik. Eredetével az egyén nincs tisztában, hiszenebbol az idoszakból - a benso biztonságérzet kb. hathónapos korig fejlodik ki, - késobb már nincsenek em-lékei, mert a maradandó emlékek általában csak a három és féléves kor után rögzülnek. Ez a mélyen lakozóbelso bizalom, azosbizalom határozza meg az egyén egész életét, viszonyát azemberekhez, a természethezés a világhoz.

Szorongás és az önbizalom kóros hiánya.Lélektani vizsgálatok szerint az állandósult szorongásokgyökerei a magzati és a félévnél fiatalabb korhoz nyúlnak vissza. Ha valaki nemvárt gyermek volt, vagynem örültek igazán érkezésének, azaz keveset gondoltak rá és akkor sem örömmel, akkor az agykéregbehálózódási folyamata nem a szokásos. Nem kap megfelelo visszajelzéseket az anyától, sot, ahonnan min-den jót várhatna, nemtörodömség, durvaság és visszautasítás zúdul rá. Emiatt foleg a feszültségkezeloagyközpont (stresszközpont) károsodik. Ez a központ ugyanis akkor kezd tanulni, amikor a pici márveszélybe sodorhatja magát, hat hónapos kora után, amikor ababa már képes a helyét változtatni. Addignem kerülhet bajba. Bántalom, magára hagyottság esetén hathónapos kor elott is ingert kap az agyközpontés annak hatására tanulni, hálózódni kezd. Mivel ekkor a baba az összettebb mozgásformákra még nemképes, a lent ismertetett, természetes tanulás útja még nemjárható és a feszültségkezelo központ életreszólóan megsérül.

Ha a feszültségkezelo központot túl korán, féléves kor elott érik fenyegetést jelento ingerek, az illetoegész életében szorongani fog és más is gyötörni fogja. Természetes körülmények között a központ tanulásifolyamata akkor gyorsul fel, amikor a baba fel akar állni és eközben elesik. Hamar rájön, hogy az esés ésa vele járó fájdalom elott két esemény történik, nevezetesen hogy a szeme és az egyensúlyérzéke hirtelenváltozást jelez. Ezzel, lásd a 4.3. szakasz legelején, megtanulja, hogy a fájdalmat hirtelen változások elozik

29

meg és így fel tudja ismerni, mikor kerül veszélybe. Ezután tanulja meg, mit kell tennie, ha veszély fenyeget.Mindenfélével kísérletezik a baba és egy ido után rájön arra, ha ki tud támasztani vagy meg tud kapaszkodni,akkor nem esik el. De a kapaszkodás vagy a kitámasztás komolytesti erofeszítést igényel. Felgyorsul aszívverés és sok minden más is. Ezzel a központ megtanulja a feladatát, veszély esetén felgyorsítja a testmuködését. Például a vizsgázó többet tud, mint amennyit megtanult, hiszen felgyorsultan több minden jutaz eszébe.

Hogy a baba feszültségkezelo központja a váratlan helyzetek miatt hat hónapos kora elott kezdett eltanulni, késobb a következok jelzik. Élete során folyamatosan szorong, szinte mindenben és mindenkibenveszélyt lát. Emiatt tüskés, sérülékeny és robbanékony lehet, rátámadhat a mit sem sejto társára. Amikorviszont ténylegesen veszélybe kerül, ledermed. Akár a nyúla fényszóró elott, képtelen mozgósítani.További kíséro jelenség az önbizalom kóros hiánya. Mivel a baba is értelmezi a helyzetét, azzal mag-yarázza, hogy bántják és magára hagyják, hogyo felesleges, mert csúnya és selejtes. Hiába nagyon szép,értelmes és sikeres, az élete során végig ezzel gyötri magát. Míg a túlzott riadalom és dermedtség csaktünetileg kezelheto, az eljárást lásd lent, az önbizalom külso segítséggel helyreállítható.

Mit tehet, aki ebben szenved? Ha hallgató, sokkal jobban megy neki az írásbeli, mint szóbeli. Utóbbivizsgán jóval kisebb a terhelése, mert van ideje megnyugodni. De szóbelin könnyen lefagy, bármennyittanult. Hiába készült rendesen, ha egy kicsit is tart a vizsgáztatótól, nem jut az eszébe semmi, ha kérdezik.Meg sem szólal, vagy elkezd összevissza beszélni. Valamennyi szóbelijére úgy megy be, hogy most végreössze fogja szedni magát, de sorozatosan kudarcot vallhat.Legjobb, ha tudomást vesz arról, hogyo ilyenés a következo tüneti kezelést alkalmazza. Amint rátör a dermeszto félelem, nem lepodik meg, hanem vár.Legjobb, ha képben gondolkozva lekapcsolja a benne berrego vészcsengot. Ha ezt sikerül beírnia magába,akkor valóban gyorsan megnyugszik és minden eszébe jut. Kívülrol csak az látszik, hogy az illeto mennyiremegfontoltan, összeszedetten felel, milyen higgadtan kezeli a feszültséggel járó nehéz helyzeteket. Láttam,mint alkalmazza ezt az eljárást a nagy híru öreg lélekgyógyász (pszichoanalitikus).O sok évtizeddel ko-rában az ilyen jellegu gondjaira gyógyírt keresve ment el lélektant tanulni és nagy örömmel vettem észre,mint alkalmazza ezt egy ötödéves leány, aki maga jött rá, mint vizsgázhat eredményesebben.

Tizenöt éve kezdtem felismerni az így szorongó hallgatókat, eloször a leányokat, azután a fiúkat. Cso-portban szoktak nálam vizsgázni, 10-15 hallgató is lehet bent egyszerre. Részben az arckifejezésükrol,részben a kérdéseimre adott feleletükbol ismerem feloket. Ha rájöttem, mi a gondjuk, állapotuknakmegfelelo módon kérdezgetemoket és a felkészültségüknek megfelelo jegyet kapják. De mivel egysz-erre nagyon sok mindenre kell figyelnem, gyakran elofordulhat, hogy nem ismerem feloket és rosszabbjegyet kapnak, mint amit érdemelnének. Kérném, hogy ebben az esetben a vizsga után szóljanak, vagyaki nagyon izgul, még elotte. Mivel számos, állapotukra vonatkozó kérdésre nem tértem ki, megbeszéltidopontban megkereshetnek. Körülbelül minden hetedik magyar fiatal van ebben a helyzetben.

A belso biztonságérzethez hasonlóan, számos más képesség megszerzése is megszabott idoszakhozkötött. Például a látás kialakulása is hosszabb, a születéstol kb. kétéves korig tartó folyamat eredménye.Ahogy telik az ido, a születéskor csak nagyobb dolgokat, durvább változásokat látó csecsemo egyre többet,apróbb részletet, színt látóvá fejlodik. Látni tanulni az agyi látóközpont egyre összetettebbbehálózódását,azaz az adott terület idegsejtjeinek mind bonyolultabb kapcsolódásait jelenti. Ha a csecsemo szobája színek-ben és mintázatokban szegény, annak az ott felcseperedett gyermek egész életében kárát vallja, mert nemlesz megfelelo a látásának az érzékenysége. A macska látása az emberéhez hasonló módon fejlodik. Ha akiscica szemét az elso hetekben lekötik, akkor késobb hiába veszik le a kötést, a macska már sem akkor, semkésobb nem fog látni. Pedig ép a látóhártya, az agyi központhoz vivo idegpálya, csak éppen a megszabottérzékeny idoszakban az agy látóközpontja nem hálózódhatott be.

Születési megrázkódtatás. Megszületni leírhatatlan megrázkódtatás. Mi csak az anya gyötrodését vesszükészre, az gyermekét alig. Korábban nem is elemezték, mit érez szülés közben a gyermek, gondolván, nemsok mindent élhet át belole. Ma már tudjuk, ez nem így van. Arra ugyan nem emlékezhetünk, miképpenjöttünk a világra, de ami magzatként és születés során történt, mély nyomokat hagy bennünk. Mint a 4.

30

részben tárgyaltuk, tudatunk fejlodése már a magzati lét harmadik hónapjában elkezdodik. Igen szoros azanyával való kapcsolat, az agykéreg behálózódása az anyától kapott ingerek hatására történik. Egyre többettudunk a méhen belüli állapotról. Le tudják fényképezni, miként válaszol a magzat az anya állapotváltozá-saira, hogyan játszik a köldökzsinórral és amint kifejlodött a hallása, miként fogadja a külso hangokat.

A magzati lét a gondtalanság kora. Szépen növekszik a magzat, az anyától a köldökzsinóron át mindentmegkap. Egészen addig, amíg a szülés ideje el nem közeledik,ekkor a helyzete hirtelen megromlik. Márnem a megszokott tökéletes módon táplálja a méhlepény. Egyre rosszabbul érzi magát a magzat és beindítjaa szülést. El kell hagynia a méhet, át kell jutnia egy nagyon szuk folyosón. Ez az út nemcsak az anyának,hanem a gyermek számára is hatalmas fájdalom és gyötrodés. Óriási igénybevételnek van kitéve. Haközben összenyomódik a köldökzsinór, akkor oxigénhiányosállapotba kerül, és fuldokolni kezd. Azt isérzékelnie kell, hogy szülés közben mennyire az anyja erofeszítéseitol függ minden és mily mélységesen kivan az anyjának szolgáltatva. Tudja, hogy az anyja is szenved, de csak anya tudna segíteni. Többet tehetneérte és nem teszi.

A szülés okozta megrázkódtatást, ami egyébként természetes, azután az anyai gondoskodás, szeretetoldja fel. A szoptatások, a sok-sok bensoséges anya-csecsemo együttlét lassan feledteti a szüléskor átéltfájdalmat, félelmet és szorongást. Ha a csecsemokori és kisgyermekkori anyai gondoskodás megfelelo,akkor a születéskor átélt megrázkódtatás nem károsítja az egyén személyiségét. Ha viszont a születésimegrázkódtatást nem sikerül rendesen feldolgozni, annak életre szóló következményei vannak. Olyan ér-thetetlen viselkedésmódok keserítik az életet, mint a növekedéstol való félelem. Ilyenkor elviselhetetlen,ha huzamos ideig sikeres. Kezdi ettol rosszul érzése lenni és büntetve önmagát, rejtélyes módon végetvet a sikereinek. Tudata mélyén a szülésosfélelmének élménye munkál, amikor a méhben csudajól éreztemagát, ám utána jött a hirtelen romlás, a rákövetkezo szörnyu fájdalommal és életveszéllyel. Önsorsánakrontásával öntudatlanul ezt az állapotot akarja megelozni, inkább ne legyen sikeres.

Ha az anya ráadásul nem igazán várta a gyermekét és utána sem szerette eléggé, akkor az anyától valóöntudatlan félelem torzítja a gyermek, különösen a lányok lelkiségét. A népmesékben oly gyakran szereploördöngos szülék és boszorkányok a rossz anyákra utalna. Jancsi és Juliska története is ezt a félelmet oldja agyermekben. A gyermekeket fogságba veto, hízlaló majd felzabálni készülo boszorka a neki kiszolgáltatottgyermeket rettegésben tartó anya torzképe, a boszorka felett aratott gyozelem pedig oldja a gyermekbenesetleg még lappangó szorongást.

Létszükséglet a beszédtanulás .Beszélni tanulni létszükséglet. II. Frigyes császár, aki a13. századelso felében uralkodott, erosen érdeklodött a tudományok iránt. Egyik kísérletével azt akarta megtudni,milyen lehet az azosi nyelv, amelyen a gyermekek akkor beszélnének, ha senki sem tanította volna megoket valamelyik nyelvre. Szicília szigetérol, ahol mindenféle nemzetiségu nép élt, pár tucat néhány napos,hetes csecsemot gyujtöttek egybe és császári felügyelet alá helyezteoket. Minden földi jót megkaptak akiválasztott gyermekek, ám dajkáik egy szót sem szólhattakhozzájuk. Várták, hogy a gyermekek milyennyelven fognak majd egymással beszélgetni. Hiába. Pár hónapon belül valamennyi csecsemo meghalt.Mivel nem kapták meg ami természet szerint járt volna nekik,búskomorságba estek. Kedélyállapot ésimmunrendszer össze vannak kötve, ha ugyanis rosszul mennek dolgaink, csökken a szervezet védekezoképessége. Emiatt a picinyek könnyen megbetegedtek, majd meghaltak.

Minél többet beszélünk a gyermekünknek, annál jobbat teszünk vele. Amerikai felmérés szerint a gy-ermekükkel szépen törodo szülok három éves korig kb. egymillió szónyit beszélnek a gyermeküknek.Ugyanakkor az elhanyagoltabb gyermeknek ennek csak a tizede jut. Ennélfogva már az óvodába kerülogyermekek között is felszámolhatatlanul nagy a különbség.

4.9. Boldog ember

Természetes viselkedés.Természetes emberi viselkedésen az ember alapveto adottságainak megfelelo,környezethez alkalmazkodni képes életvitelt érthetjük. Csak az ilymódon élo emberek alkothatnak fenn-

31

maradásra képes közösséget, társadalmat. Mint tárgyaltuk, adottságaink azosi, gyujtögeto-vadászó élet-módhoz illeszkednek. Nem volt kegyes természet az emberrel. Folyamatos készenlétben, környezetükre ésegymásra figyelve, magukra és társaikra vigyázva kellett élniük. Alkatunk, idegrendszerünk ehhez az ál-landóan tevékeny állapothoz idomult. Néprajztudósok szerint a gyujtögeto életmódot folytató népcsoportokéletvitelének fo jellemzoi a természetes környezet számunkra elképzelhetetlenül alapos ismerete valamintaz emberi kapcsolatok mélysége és minosége.

Nem sokat törodik a gyujtögeto-vadászó nép az anyagiakkal. Megtorolta ugyan a csoport a lustaságot,munkakerülést, de a felhalmozást hiábavalónak tartotta, hiszen mindent magukkal kellett vinni. Sokkalinkább a közösségi együttlétek, játékok, ünnepek voltak számukra fontosak. Akkor élünk természetes mó-don, ha azoseink által oly hosszú idon keresztül folytatott életmenetnek megfeleloen használjuk adottsá-gainkat. Emberi értékeink közül az emberi kapcsolatokra való készség és a természethez fuzodo megfelelokapcsolat a meghatározóak. Sokban gazdagítanak az olvasás, zenehallgatás, muélvezet is, de gyakrancsupán eszközök, amelyek közelebb hoznak az emberekhez és atermészethez.

Tekintetbe véve a fenti alapveto emberi adottságainkat, az ember természetes viselkedéseszerint elso-sorban a szellemiek és nem az anyagiak felé fordul. Ugyanis atörzsfejlodés során az ember az értelmetkapta, mint kitüntetett tulajdonságot. Nyitva áll a szellem világa az ember elott, akkor viselkedünk ter-mészetesen, ha a testi és szellemi jótulajdonságainkban éskincseinkben versengünk. A szellemi kincsekbolszinte bármennyit megszerezhet, ugyanis korlátlan mennyiségben hozzáférhetok. Maga az egyén és a világis gazdagodik ezáltal. Például nem lehet két ember kapcsolatáról olyat mondani, hogy ez már nem lehetszebb, bensoségesebb,oszintébb, teljesebb. Közösségek életével kapcsolatban méginkább elképzelhetetlentökéletességrol beszélni. Ha valamit tanítok, azt a tudást nem veszítem el, sot a tanítványok kérdéseivel,megjegyzéseivel és a rájuk tett hatás megfigyelésével magamis gazdagodom. Önmagukat szaporítják aszellemi értékek, minél több van belolük, annál könnyebb még többhöz jutni.

Foleg a szellemiek felé fordulva adottságainknak megfeleloen, környezetünkhöz illeszkedo módonélünk. Bár elsosorban a szellemieknek él, az értelmes ember általában az anyagiakban sem szukölködik,viszonylag könnyen meg tudja szerezni mindazt, amire valóban szüksége van.

Boldogság. Élményeink vizsgálata érdekes eredményre vezetett, lásd Csíkszentmihályi Mihály Áramlatcímu könyvét. Csíkszentmihályi az USA-ban tanult és az ottvégzett munkáival vált világhíruvé.O magaés követoi azt vizsgálták és vizsgálják, mikor érzi az ember igazán jól magát. Csíkszentmihályi módszereszerint a vizsgált egyén személyhívót kap, amely napi nyolcalkalommal találomra szólal meg. Ekkor aszemély lejegyzi, éppen mit csinál, mire gondol, mint érzi magát, és minosíti, mennyire boldog. Ilymódonegy hét alatt fel tudják térképezni az egyén élményeit. Kb. negyedmillió, különbözo korú, foglalkozású,muveltségu embert vizsgáltak így meg és több mint 8000, magát boldognak valló egyént részletesebben iskikérdeztek, mitol boldogok.

Melyek az élet érdemesebb pillanatai? Erre a válaszok, leválasztva az egyedi jellemzoket, kortól,nemtol, foglalkozástól, muveltségtol függetlenül szinte azonosak. Akkor válik boldoggá az ember, haképességeinek határán tevékenykedve, tart valami felé. A hegymászó, a gyermekei fejlodésében gyönyörködoanya, a sokat edzo versenyzo, az elképzelésein évek óta dolgozó feltaláló, a tudós nem attól boldog, mertsikeres, elérte és amit szándékozott. Boldoggá az teszi, hogy minden tole telhetot megtéve küzd és ön-magával versenyezve igyekszik minél többet kihozni magából. Természetesen csak akkor tudunk valamibeennyire belemerülni, ha szeretjük azt csinálni. Ha nemszeretem tevékenységekre kényszerülünk, boldogta-lanokká leszünk.

Könnyen megérthetjük, miért érzi annyira jól magát a képességeinek határán tevékenykedo ember. Hatúl könnyu a feladata, nincs lekötve, boven marad ideje és emiatt unatkozik Ma az embert a természetvakeroi már jóval kevésbé veszélyeztetik, mintoseinket és az állandó, kemény igénybevételre kész idegrend-szerünk nem viseli el a tétlenséget. Aki unatkozik, annak a világgal, az ismeretlennel való küzdelemrekapott eroforrása önmaga ellen fordul az unatkozó ember saját magát morzsolja fel. Ha viszont a szándékatúl igényes, akkor az ember szorong, hogy úgysem tud megfeleloen teljesíteni. Ezzel is önmagát emészti.

32

Amikor az ember képességei határán teljesít, egyszeruen nem jut ideje arra, hogy magát egye. Már csakezért is nagyon jól érzi magát. Ha azt tesszük, amit szeretünk, szinte észre sem vesszük, miként telik az ido.Ha unatkozunk vagy szorongunk, gyakran nézzük az órát, gyötrodve a múló idovel.

Ha hallunk százéves öreggel készült beszélgetést, az öreg foleg arról beszél, hogy ma is végezte adolgát, ásott, fozött vagy takarított. Való igaz, a kikapcsolódás, a pálmafákra akasztott függoágyban valóédes pihenés jó érzés, de ezt az ember csak rövid ideig képes igazán élvezni. Tevékenységre valók vagyunk,ennek megfeleloen kell élnünk. Érdekes orvosi tapasztalat, hogy válságosidoszakokban, mint a másodikvilágháború éveiben, az angliai bombázások idején, amikoraz embereket annyi nélkülözés és szenvedéssújtotta, jelentosen csökkent az idegbetegségek száma. A létért való mindennapos küzdelem nem hagyottidot és erot arra, hogy az emberek önmagukat emésszék.

Kívülrol szemlélve azt látjuk, hogy a képességeinek határán dolgozó ember sokat teljesít, szinte em-berfeletti terheket vállalva magára. Belülrol az ember, mivel eroit megfeleloen hasznosítja, nem érzi afáradtságot. Inkább életöröm tölti el, mert érzi, teszi amire képes. Ezzel életének ura, sorsának gazdája,teljes életet él. Képzeljük el, nem a fenti nehéz, ám szeretett munkát végzem, hanem muszakban dolgo-zva dobozolok. Untat. Állandóan eroszakot kell tenni magamon a folytatáshoz, hogy kihúzzam a muszakvégéig. Ez az egyszeru, könnyu, ám egyhangú munka emiatt sokkal jobban elfáraszt, mint az összetett,nagy figyelmet igénylo, ám szeretett tevékenységem.

Értékes élet. Miért jó számomra, ha szellemi értékekben gazdag vagyok? Miért fontos az, hogy minélmuveltebb legyek, minél fogékonyabb mennél több dolog iránt? Ez a kérdés joggal vetodhet fel az em-berben, különösen olyan korban, amikor csak a pénz számít. Következoképpen válaszolhatunk. Minéltöbb területen mennél muveltebb, fogékonyabb vagyok, annál számosabb szál köt a léthez. Többfelolismerhetem meg a világot, minél alaposabb a muveltségem, annál mélyebben. Így rájövök arra, men-nyire érdekes, gazdag, színes az élet. Tudatosodik bennem az is, hogy része vagyok. Felfedezem, mennyimindenre vagyok képes, milyen sokféle lehetoség vár rám. Könnyebben felismerem értékeimet, jobbantisztelem, becsülöm magam. Ilyen módon ébredek ember voltom tudatára, kezdem magam igazán értékelni,szeretni. Természetesen a jól nevelt kisgyermek is tudja, mennyire fontoso a világnak, de ténylegesena felnottséghez közeledo fiatal értheti meg igazán, micsoda értéket jelent családja, barátai, környezete,egyáltalán az emberek, a világ számára. Minél több dolog kötugyanis a világhoz, annál inkább otthonleszek benne. Kapcsolataim egymást erosítik, az egyik hatására a többi is mélyebbé, kifinomultabbá válhat.Rájövök arra, hogy a képességeimmel, lehetoségeimmel mit érdemes leginkább csinálnom. Meglelem ahelyem. Teljes életet élek, úgy, ahogy emberhez méltó. Boldog leszek és kiegyensúlyozott.

Környezetemnek is az a jó, ha teljességre törekvo, boldogságra képes ember vagyok. Ennek két oka isvan. Talán a fontosabb az, hogy mintaként szolgálok másoknak. Mint tárgyaltuk, a minta adása és vételenem tudatos folyamat, kisgyermekhez hasonlóan, fiatalok, felnottek is kapnak és vesznek át viselkedésimintákat. Egy teljes élet élo ember sugároz, észrevétlenül is jobbá teszi a környezetében lévoket. Másrészto jól tudja, hogy része az egésznek. Ezért nem bánhat akárhogyan környezetével, az emberekkel és atermészettel. Felfogja, ha valami rosszat tesz, annak következményei lesznek, akkor is, ha azokkal nemszembesül rögtön. Ha egy embert becsapok, megröviditek, megalázok,o ezzel sérülten és rosszabbkénthagy el, mint ahogyan hozzám került.Ot sértve létrontó vagyok, és a lét megromlása engem is sújtanifog. Ha közvetlenül nem is, de a gyermekeimet és másokat igen. Tehát az egészben gondolkodó embertermészetesnek veszi azt, hogy úgy bánjon másokkal, amilyen módon szeretné, hogy vele is bánjanak.Életem talán legfontosabb jellemzoje az, létezésem miként, milyen irányba befolyásolta a világot, mennyirevolt és van szükség reám. Mennyire lett a világ jobb, emberibb azáltal, hogy itt voltam, vagyok.

Személyiségünket építo, élteto külso kapcsolataink a fát tápláló gyökérzethez hasonlíthatók.Ha az él-teto nedvekhez a fa nem juthat hozzá, mert nem fejlodött ki a gyökérzet, a fa nem nohet meg, a magonchamar elszárad. Csak a minden irányba kiépülo, a föld mélyére hatoló, teljessé fejlodo gyökérzet fejleszti afiatal fát vastag törzsuvé, hatalmas lombozatúvá. Ha a mag jó helyre hullott, a fa fejlodése biztosított. Ter-mést hoz, amíg csak szabott ideje le nem jár. Szabadságunknak köszönhetoen személyiségünk fejlodésének

33

lehetoségei sokfélék. Kibontakozását mélyebb, alaposabb beágyazottságunk, kötodéseink teszik lehetové.Többféle lehetoségünk is van arra, hogy a világ számára áldássá válhassunk, de létünknek, fejlodésünknekalapfeltétele, hogy bensonk egyre gazdagabb, finomabb kapcsolatban álljon a külso világgal, annak tel-jességével. Csak a világ rendjére hangolódott tudatalattival, a kínai fogalom szerint a tao útján járva ad-hatunk magunk is helyes válaszokat, kaphatja meg tolünk a világ azt, amivel gazdagíthatjuk.

Boldogtalanság. Felemerül a kérdés, mennyire függ a boldogság a pénztol. Amíg annyíra szegényvagyok, hogy az alapveto szükségleteimet sem tudom kielégíteni, azaz éhezem, szomjazom és fázok, addiga boldogságom szintje a pénzzel arányos. Ekkor minél több pénzem van, annál boldogabbá válok. Amintezen a szinten túl jutok, a pénz már aligha tesz boldogabbá. Hiába van az embereknek több pénze, ha nemazt csinálják, amit szeretnének, nem lesznek boldogabbak.

Nyomasztó érzés az emberi kapcsolatok, szellemi kötodések hiánya, sötétzárkába vetettként élünk ezeknélkül. Elidegenedve mindentol, érezve, hogy nincs közöm a világhoz, mindenki és minden nagyonjól meglenne nélkülem is, csak magam számára vagyok fontos,jól ismert életérzés, sok embert gyötör.Szegénységet, nélkülözést, betegséget, fájdalmat, bármit elviselhet az ember, ha ezeknek van értelme.Valakikért, valamiért mindezt elszenvedem.

Senkinek a semmije lenni talán a legijesztobb emberi állapot, elviselhetetlen. Ha az ember ezt azérzést nem is tudja, meri megfogalmazni magának, lelke mélyén gyötri. Felorli feleslegességének érzése,létezésének hiábavalósága. Ha a személy mindenhol a semmivel szembesül, ha ennyire magára marad ésígy nem lesz azzá, ami lehetne, önpusztító folyamatok indulnak meg lelkében és testében. Saját magaelol az ember nem menekülhet, bensojének üressége mindenhová elkíséri. Egyenes az út a testi lét felmorz-solódásáig. Ezért az egyén legfobb érdeke az értelmes és teljes életet lehetové tevo emberi, szellemi értékekmegszerzése. Ahogy az indiai mondás kifejezi, nem attól függ a boldogság, mid van, hanem hogy ki vagy.

4.10. Csoport- és tömeglélektan

Hogy miként viselkedik nagyszámú ember bizonyos körülmények között, ez a csoport- és tömeglélektantárgya. Ha a tömeg váratlan helyzetbe kerül, nemigen számolhatunk arra, hogy okszeru, józan megoldásokatválaszt. Mint ahogy 3.1. pontban már volt róla szó, amikor sokan vagyunk együtt, az egyének gondolkodásaegységesül, elnyomódnak az egyéniséget jellemzo vonások. Nagy tömegben a valamennyiünkben közösosi érzelmi, ösztönös megnyilvánulások törnek a felszínreés korábban elképzelhetetlennek hitt dolgoktörténhetnek.

Mint ahogy a 4.1. pontban tárgyaltuk, általában nem tudhatjuk, hogy miért éppen az a dolog jutott azeszünkbe. Ezért nem ismerhetjük meg, igazából mi is lakozhat bennünk, váratlan helyzetben mi bukik kibelolünk. Jó példa erre a náci Németországban tartott Wannsee találkozó története. Ennek tárgya a németés az európai zsidóság helyzete és jövoje volt, annak eldöntése, mit tegyen velük a Német Birodalom.Itt született meg a döntés a zsidóság kiirtásról. Részben a fennmaradt jegyzokönyv, másrészt a döntéstvégrehajtó belügyminisztériumi fotisztviselo, Adolph Eichmann vallomásából ismerjük a történteket.

Eichmann, a buzgó hivatalnok igen tisztelte a találkozón megjelent vezeto állású értelmiségieket, or-vosokat, ügyvédeket, tudósokat és közgazdászokat, a némettársadalom jeles személyiségeit. Nagyon sokatadott a véleményükre. Alaposan felkészült eloadóként eloterjesztette, mit tehetne Németország a zsidókkalés lehetséges végso megoldásként hozta szóba a zsidóság teljes kiirtását is. Ezt akkor maga sem gondoltakomolyan, csupán a teljesség kedvéért említette. Nagy meglepetésére, a találkozón résztvevo igen tek-intélyes és közmegbecsülésnek örvendo személyek kitöro lelkesedéssel fogadták a zsidók elpusztításánaktervét. Senki, sem egy pap, egy államférfi vagy egy jogász semszólalt fel ellene. Senki sem volt a jelenlévonagymuveltségu német értelmiségiek, Goethe, Schiller és Kant muveinek jó ismeroi között, aki tiltakozottvolna. Egyenként nyilván nem viselkedtek volna így, csoportban viszont igen, belolük is feltört a másik

34

csoport ellen irányuló ellenszenv. Ezek után Eichmann meg volt gyozodve arról, hogy a zsidók kiirtásahelyes lépés, kötelessége végrehajtani.

Olyan lelki tényezokre lehet érzékeny, olyan felvetéseket kap fel, visszhangozhat a tömeg, amelyek azemberek nagy részének közös fájdalmára, megrázkódtatásaira, lelki gubancaira utal. Ezeknek oka folegaz lehet, hogy az adott társadalom kegyetlen módon bánik a csecsemokkel, kisgyermekekkel. Ez lehetetta háttere annak, hogy a Wannsee találkozó résztvevoi ilyen félelmetes módon viselkedtek, a 19. századvégének német társadalma kifejezetten kegyetlenül bánt a csecsemokkel és a gyermekekkel, a német gaz-dasági helyzethez képest feltunoen nagy volt a csecsemo és gyermekhalandóság. Németországban kevészsidó élt, nem a zsidók nem túl jelentos gazdasági hatalmával szembeni ellenérzés állhatott a találkozónrésztvevok érthetetlen és szenvedélyes megnyilvánulásai mögött. De amint lentebb majd tárgyaljuk 6.1.pontban, a zsidóság nagy gonddal neveli gyermekeit és a zsidók felszabadult élete hathatott oly ingerloen akorabeli németségre.

Hogy mennyire elképzelhetetlen módon viselkedhet a tömeg,arra az 1956-os forradalom idején Bu-dapest utcáin történt események sora is mutatja.Orizetlenül hagyott papírdobozokban gyujtöttek pénzt azelesettek hozzátartozóinak. és nem fosztogattak a bezárt,harcokban betört ablakú üzletekben. Ha valakiegy ilyen üzletbol elvitt valamit, a kirakatba elhelyezett dobozba dobta a termék árát.

Egyszerubben úgy tanulmányozhatjuk a nagy tömegek gondolkodásának mozgatóit, ha figyeljük, mittartalmaznak a nagy példányszámú, kifejezetten az utca emberének írt újságok, hetilapok címlapjai. Példányszá-muk ugyanis attól függ, vajon az ember rájuk pillantva megveszi-e. Egy sajtótermék annál sikeresebb,minél jobban ráéreznek arra, mi motoszkál az emberek lelke mélyén, és ennek megfeleloen mit kell cím-lapra rakni. Ezért a hatalmas nézoközönséget vonzó sikeres filmek is segítenek megérteni, milyen félelmek,érzések munkálnak a mélyben. Szokványos elemekkel könnyufilmeket készíteni, de ilyen tömegtermékbolnagyon sok van, nem lesznek csúcstartók. Igazi siker az, ha olyan belso tartományt érint meg, amely azemberek többsége számára valamilyen oknál fogva érzékeny terület.

5. Társadalom mint rendszer

Addig szaporodhatott a vadászó-gyujtögeto csoportok száma, amíg volt hová vándorolni. Hozzávetolegesen100 ezer évvel ezelott jutott el az ember a szavannáról az Egyenlítotol délre, 60 ezer éve indult a part menténhajózva északra és így jutott el Ázsiába, majd Ausztráliába. 45 ezer éve jutott el Európába és kezdtebenépesíteni Eurázsiát, onnan 13 ezer éve jutott át Amerikába és kétezer év alatt eljutott Dél-Amerika délirészéig. Csak 12-13 ezer évvel ezelott kezdett a vadászó-gyujtögetésrol a letelepedett életmódra áttérni.Ekkor vált kedvezobbé az éghajlat, visszahúzódott a jég, megszuntek a nagyobb homérsékleti ingadozások.Ekkortól vált lehetové vált az élelmiszertermelésre való áttérés.

Vadon élo állatokat háziasítva és növényeket nemesítve sokkal többembert tarthat el a Föld. Azösszetettebb társadalom több eroforrást igényel. Új eroforrást jelentettek a munkára fogott, háziasítottállatok és mind több fát kellett felhasználni nemcsak az eszközök, az átmeneti és állandó lakhelyek, beren-dezéseik készítéséhez, hanem az égetéses és hevítéses megmunkálásokhoz is. Megkezdodött a növényeknemesítése és a földmuvelésre való áttérés.

Különbözo tájakon, mocsaras vidéken, folyóvölgyekben, tengerpartokon és egyéb térségekben más-más lehetoségeket használhatott ki az ott kialakuló, összetettebbéfejlodo társadalom. Mintha ahogyana törzsfejlodés folyamatában a megjeleno faj vagy fenn tud maradni vagy nem, az újabban megszületotársadalmakról is kiderült néhány száz, vagy ezer éven belül, képes-e fenntartható életrend kialakítására.Ha igen, fennmaradhatott, ha nem, eltunt, gondoljunk a Húsvét-szigeten történt összeomlásra.

35

5.1. Göbekli Tepe, a földmuvelés kezdete

Mindeddig a történelemtudomány az Édenkert létét és az ott történteket jelképes ószövetségi történetnek tar-totta. Ám 1994-ben, Kelet-Törökország kurd lakta területén nagyjelentoségu régészeti lelohelyet fedeztekfel, amelynek teljes feltárása alaposan átalakíthatja az emberi történelemrol, a mezogazdaság kialakulásáról,a növénynemesítésre és állattenyésztésre való áttérésrol eddig kialakult elképzeléseket. Továbbá a vallásokeredetét, a bunbeesés történetét, az Éden elvesztésének körülményeit is segíthet megérteni. Göbekli Tepe,magyarul pocakdombnak fordíthatnánk, nem természetes domb, és ezt felismero német régész rögtön arragondolt, hogy kokorszaki eredetu és nekiláttak a feltárásának.

Göbekli talán a világ legfontosabb régészeti lelohelye. Az ott talált téglalap alakú kövek, - ezeketaz 1960-as években a területet átfésülo kutatók tévesen középkori temeto sírköveinek nézték -, hatalmasT-alakú oskori koemlékek fedokövei. Elrendezésük a híres angliai Stonehenge-hez hasonlóan körkörös,ám Göbekli Tepe körei a Stonehenge elott 7000 évvel vagy még régebben készültek. A radiokarbon ko-rmeghatározás szerint a köröket legalább 12000 ezer vagy még korábban, 13000 ezer évvel ezelott kezdtéképíteni. 5-10 méter átméroju köröket találtak, a legnagyobb kör kb. 20 méter átméroju. Közel 5 métermagasak a legnagyobb kövek, 7-10 tonna a súlyuk. Eddig a lelohely 5%-át tárhatták fel, legalább 16 körtalálható a közel 10 hektárnyi területen. Még 50 évig tarthat Göbekli Tepe teljes feltárása.

Vadászó-gyujtögetok csoportjai készítették az elso köröket. Körzetükben csak vadállati csontokat talál-tak, azaz az elso építok vadállatokkal táplálkoztak, amelyeket a környéken élo társaik hoztak számukra.Göbekli Tepe építése közel ezer esztendon keresztül tartott.

Vadon élo állatokat háziasítva és növényeket nemesítve sokkal többembert tarthat el a Föld. Kife-jezetten kedvez a térség a gabona nemesítésének, innen származik egy búzafajta, a zab és a rozs is. Akko-rtájt háziasították a a környéken a kecskét, birkát és a szarvasmarhát. Kézenfekvo volt a döntés, a GöbekliTepe építésére összegyult vadászó-gyujtögetok letelepedtek.

A letelepedett életmód számos hátránnyal járt. Vége szakadt a vadászó-gyujtögetok természetes, vál-tozatos táplálkozásának, az élelem szinte kizárólagos forrásává a néhány termesztett gabona és tenyésztettállat vált. Sokkal többet kellett az élelemért dolgozni. Emiatt a letelepedettek egészségi állapota romlott,csökkent a testmagasságuk, az életkoruk lerövidült.

Az állatok háziasítása újabb fertozo betegségek kialakulásával járt. Az együtt tartott állatok könnyebbenbetegedtek meg fertozo betegségeikben és bizonyos kórokozók megbetegíthetik azállatok közvetlen közelébenlévo embereket is. Már csak egy mutáció és a fertozés az emberek között is terjed. A szarvasmarháról kerültát az emberre a TBC, a kanyaró, a himlok és a vörheny. Mindez pusztító járványok kialakulására vezetett.

Elsosorban a csecsemoket és a 6 évesnél fiatalabb gyermekeket sújtják a fertozo betegségek, mivelaz o immunrendszerük még fejlodött ki teljesen. Igen szapora lett a csecsemo- és gyermekhalál. Mígkorábban, vadászó-gyujtögetoként élve átlagosan 2-3 gyermeket szült és nevelt fel az anya, a fertozobetegségek megjelenése után a termékenységének idoszakában végig, folyamatosan szülnie kellett. Emel-lett a letelepedoknek el kellett szenvedniük az elso nagy környezetkárosodást, a domboldalak termoföld-jeinek lepusztulását, az elsivatagosodást is.

Hogy mekkora megrázkódtatást szenvedtek a letelepedok, mutatja az, hogy pár évvel ezelott korabeliemberáldozati szertartások nyomaira bukkantak a környéken. Ezek lehettek az emberiség történelménekaz elso ilyen borzalmas szertartásai. Hatalmas halálvermekben ölték meg az áldozatokat, gyermekeket ko-rsókba zárva élve temettek el, másokat nagy bronz teknokbe sütöttek meg. Ilyen módon kísérelhették meg,hogy az életüket megrontó,oket a paradicsomból kiuzo isteneket kiengeszteljék. Göbekli Tepét betemették,sokezer tonna földet hordva rá, dombbá alakították, hogy pont miért, csak találgathatjuk.

36

5.2. A történelmi ember megjelenése

Göbekli Tepe a Tigris és az Eufrátesz között, a valaha volt Éden városa közelében található. Göbekli Tepe éskörnyezete leletei alapján nem nagy merészség feltételezni, hogy az Ószövetség paradicsomkerti történetea letelepedéssel járó megrázkódtatásokra utal. Azután is nyomozhatunk, mi feleltetheto meg az embertmegrontó bunnek. Mózes elso könyvének, a Teremtés könyvének a szövege közel 2500 éve keletkezhetett,mintegy tízezer évvel a történtek után. Ezért eleve nem várhatjuk tole a történet tudományos igényu fel-dolgozását. Viszont az évezredeken át szájról-szájra terjedo történet utalhat arra, miként romlott meg avadászó-gyüjtögetok békeszereto, eroszakot kerülo természete, mit tett az ember, a no és a férfi, amit nemlett volna szabad.

Eloször arra figyeljünk fel, mint büntette meg Isten az embert.Miután a no hallgatott a kísértore, Istenerosen megsokasította számára a gyermek kihordásának fájdalmait. Ennek azt jelentheti, hogy szülniekellett, amennyit és ameddig csak bírta. Ettol fogva, több mint 12 ezer éven át, a 19. század végéig ezlett a no sorsa. Korán kezdte a szülést és egyfolytában szült, ameddig tudott, vagy amíg bele nem halt.Arany Jánosnak csak egy novére volt, tíz testvérük halt meg. Csak alig több, mint százéve, a járványokatmegfékezo védooltásokkal kezdett javulni a nok helyzete.

Kezdetben a kert gyümölcsei táplálták az embert, nem kellett dolgozni, csak le kellett szedni a termést.Mivel a férfi hallgatott a no szavára, csak mindennapos fáradtságos munkával, arcánakverejtékével, tövisselés bogánccsal küzdve kellett a buneset után keresnie a kenyerét.

Mindennek legnagyobb vesztesévé a gyermekek váltak. Mivelaz anyának folyamatosan szülnie kellett,egyfolytában vagy várandós volt, vagy szoptatott és közbenreá hárult a házimunka is. Nem sok segítségetkaphatott, férje a földeken és az állatokkal dolgozott. Az anya agyonterheltsége miatt a gyermek személy-iségének fejlodése torzulni kezdett. Arra lenne a picinek szüksége, mivel a legfobb tanulási módszere azidosebb utánzása, hogy 4-6 éves koráig az édesanyjával lehessen. Az agyonterhelt, a házimunkákkal és atöbbi gyermekkel lekötött anya már nem képes ezt megadni neki. Alighogy járni tanul a pici, attól fogvanem azot szereto anya és más felnottek gondoskodó szeretete óvja és neveli tovább, hanem a gyerekcsap-atba kerül.

Leginkább a legidosebb gyermekeivel foglalkozna az anya, arra szeretné rávenni oket, hogy segítsenekneki a házimunkában és vigyázzanak a kisebbekre. Sok-sok idore és türelemre van szükség ahhoz, hogyegy 6-7 éves gyermeket munkára lehessen fogni és erre az agyonnyúzott anyának se ideje és se ereje. Kiabálgyermekeire, verioket. Mivel a gyermekek ezt a mintát látják a felnottol, ilyenek lesznekok is és ezt adjáktovább. Mennél kisebb és gyengébb a gyermek, annál jobban kivan szolgáltatva a gyermekcsapat nagyobb,erosebb tagjainak, akik gyötörhetik, megalázhatják, kínozhatják. Amint nonek és erosödnek, maguk iseroszakosak, békétlenek, mindenáron gyozni vágyók és egyéb rossz tulajdonságokkal sújtottak lesznek.Ez továbbadják másoknak, késobb saját gyermekeiknek is. Errol beszélnek azok a népmesék is, amelyeka legkisebb leány és a legkisebb fiú diadalának történeteivel gyógyítják a kigyermekek lelki sebeit. Atermészeténél fogva békés, az eroszakot kerülo emberekbol pár nemzedék múltán eroszakos, gyilkosságrais hajlamos személyek lesznek. Ádám és Éva egyik gyermeke féltékenységbol megöli a testvérét.

A paradicsomkerti történet mindezért a not hibáztatja és a bunesetet a férfi-no viszonyhoz köti. Ahogyantárgyaltuk, a természet rendje szerint a férfiak versengenek egymással és a no a kialakult rangsor alapjánválaszt. Korábban a a rangsor a férfi személyes jótulajdonságain alapult. Felteheto, hogy a tudás fájáról vetttiltott gyümölcs arra vonatkozik, hogy a no választásába az anyagiak, a vagyon, a birtokolt állatok száma isbekerült, egyre fontosabbá vált és a természetes vonzódáshoz kötodo szempontok háttérbe szorultak.

Értheto a leány részérol, hogy arra is kezdett figyelni, mije, hány állata van a legénynek. Hiszen ígytöbb jut majd a családnak. Ahogy a teremtéstörténet írja, Ádám ezt nem utasította ezt vissza. Gondolhatta,úgyiso szerez majd legtöbbet és számba vette, mekkora hozományhoz juthatna a leánnyal.

A buneset emlékezete, az aranyborjú és a Mammon tisztelete. A végzetesen rossz választás valószínuaz ember értékének, helyének az anyagiakkal való mérése volt. Az Ószövetség a maguknak aranyborjút

37

önto és akörül táncoló nép történetében, az Újszövetségben Jézus a Mammon, a pénzisten tiszteleténektiltásával erre utalhat.

A megromlás Eurázsián kívül . A letelepedett emberek hamarosan kiszorították a vadászó-gyujtögetoket.Hiszen az egységnyi terület sokkal több földmuvelot és állattenyésztot tart el, mint vadászó gyujtögetot.Nem volt a vadászó-gyujtögetoknek esélye, hiszen a letelepedettekkel érintkezve közöttük is terjedni kezdteka járványos betegségek. Vagy átvették a letelepedett életmódot, vagy kerülve a letelepedettekkel valóérintkezést végül a senkinek sem kello, földmuvelésre és állattenyésztésre egyaránt alkalmatlan szárazperemterületekre szorultak vissza. Ott a csoportok egészen a huszadik század második feléig folytathat-ták osi életmódjukat.

Az ember sorsát eldönto rossz választás Éden körzetében 12-13 ezer éve történt. Ahogyan a 5. részelején olvashattuk, addigra az ember már benépesítette Ausztráliát és átvándorolt Amerikába is. EmiattAusztráliában és a Csendes-óceáni szigetvilágban és más, az európaiak által csak a második évezredbenelért térségekben az európai felfedezok nagyon sok szigeten és Ausztráliában romlatlan embereket találtak.

Amerikában, bizonyos népeket kivéve, az európaiak maguknál nemesebb lelku, tisztább emberekkeltalálkoztak. Mivel az Eurázsiába 45 ezer éve érkezett emberek vadászeszközei kezdetlegesebbek voltak,a földrész vadállatai hozzászokhattak az emberhez és menekülni kezdtek elole. Így maradt háziasítanivaló nagytestu növényevo állat. Amikorra az ember 12-13 ezer átjutott Amerikába, már jóval hatékonyabbvadászfegyverei voltak. Ezekkel rövid idon belül, csaknem kivétel nélkül kiirtotta a nagytestu növényevoket.Csak olyan kistestu, az embertol genetikailag jóval távolabb lévo állatok maradtak a háziasításra, mint a pu-lyka. Ezektol nem kaptak el ember-ember között is terjedni képes betegséget. Ezért Amerika letelepedetttársadalmaiban az anyák vadászó-gyujtögeto elodeikhez hasonló módon foglalkozhattak gyermekeikkel.

Amerika letelepedett társadalmai is háborúztak egymással. Legtermékenyebb térségében, Közép-Amerikábana hódítók olyannyira vérszomjas népet is találtak, akitol még a sokat látott európiaiak is irtóztak.

Amerika népeit valójában nem a spanyol hódítók jobb fegyverzete, lovai gyozték le. Az európaiaknem tehettek arról a borzalmas pusztulásról, amelyet az általuk behurcolt járványok okoztak. Amerikafelfedezésekor a földrészen 200 millió ember élhetett és a járványok pusztítása miatt száz éven belülAmerika népességének 95 százaléka kihalt.

Megromlott ember. El kell elfogadnunk, hogy az ember megromlott. Nem mondhatjuk, hogy ez csaka hagyomány és a vallások által hirdetett tudománytalan állítás. Sokkal rosszabbul viselkedünk annál,mint amilyenek valójában volnánk. Ma már tudjuk, hogy mindaz, amit amit a várandós anya átél, minta cserbenhagyottsága, azot ért bántalmak, a benne ébredo düh, félelem, harag, indulatosság, durvaságmind hatnak a magzatra. Alakítják idegrendszerét, méghozzá legerosebben a fejlodés kezdetén, annaklegérzékenyebb szakaszaiban. Korai környezeti hatások, az anyaméhben tapasztaltakkal kezdve, arra is hat-nak, hogy a genetikai örökségünkbol éppen mi nyilvánul meg, mely késztetések, milyen ösztöntörekvésekmozgatnak majd bennünket. Ezért már a ma világra jött csecsemot is terheli, hogy alapveto gondolkodásiés érzelmi jellemzoi nem annyira tökéletesek, mint amennyire lehetnének. Máro is hordozza, viseli szüleiromlottságát. Születo tudatosságát és így a ma született csecsemo sorsát is jellemzi az a berögzodött, azember lehetoségeit erosen beszukíto, torzító viselkedésmód, amit már magzatként megtanulhatott és amitaz egyistenhit eredendo bunként tart számon.

Romlottságom a környezetemtol átvett tökéletlenség következménye, mivel az ember legfontosabb,leginkább hatékony tanulási módszere mások utánzása. 14 éves korig a gyermek nem tehet arról, hogymilyenné lett. Nem hibáztathatom szüleimet és a többieket azért, mert nem lettem tökéletes.Ok is csakazt adták tovább, amit felmenoiktol kaptak. A bun eredendo bun, a letelepedés során történtekhez nyúlhatvissza. Jómagam láncszem vagyok az eredendo bun láncában. Kaptam a felmenoimtol és gyermekeimnek,unokáimnak adom tovább.

38

5.3. A világtörténelem dióhéjban

A régi szokást elhagyó, a számítgató, vagyonra vágyó viselkedés felmérhetetlen hatást gyakorolt az em-berre, annyira, hogy ez a történelemben élo ember megjelenését, a történelem kezdetét jelenti. Ha a vagyona rangsor elemévé válik, akkor a férfi többet termel, mint amennyire ténylegesen szükség volna. Mind többolyan dolgot állít elo, ami nélkül jól megvolnának. Összetettebbé válik a munkamegosztás, erosebbé a gaz-daság, mind szervezettebbé alakul a közösség és a társadalom. De minél gazdagabb a társadalom, annálhamarabb feléli természeti környezete eroforrásait. Mivel gazdagabb, fejlettebb az ipara, mint a többieké,képes több és jobb fegyvert, harci szekeret majd harckocsitgyártani és elfoglalja a szomszéd társadalmakterületeit. Birodalmat alapít, majd annak a természeti forrásait is feléli és a birodalom törvényszeru bukásaután csak sivatag, letarolt, csupasz fátlan térségek maradnak utána. Nem áll meg ezzel a történelem, újabbbirodalmak születnek, de nem a régiek helyén, ott már nincs mire, hanem másutt. Egészen addig, amíg azember a teljes bolygót föl nem éli.

Ott van az Édenkertben a tudás fája mellett az élet fája is. Isten kiuzette az embert a kertbol és ezzel azember elvesztette az örök élet lehetoségét. Hamarosan rettenetes, halálthozó csapások sora zúdult az em-berre. Megjelentek a szörnyu járványok, a környezet pusztulásával gyüttjáró éhezés. Ölni kezdték egymástés háborúskodtak. Az ember örök életének elvesztése az emberiség gyors és teljes pusztulását fogalmazhatjameg.

Ma már tudjuk, hogy a sumér birodalom lassú hanyatlását és bukását a földek elszikesedése okozta, amia folyóvízzel való öntözés velejárója. Mivel a kilocsolt folyóvizet a növénye elpárologtatja, a talaj felsorétegében felhalmozódik a vízbol fel nem vett ásványi anyag, a sziksó. Ha az öntözés csak néha szük-séges, mert van elég csapadék, az esok és foleg az olvadó hólé - ezekben nincs ásványi só - a talajvízbemossa a sziksót. Ám Mezopotámia szélsoséges éghajlata miatt a sziksó felhalmozódott. Jól mutatják aszikesedés elorehaladtát az agyagtáblára jegyzett terméseredmények. Elsosorban búzát és árpát termesztet-tek a sumérek.

Kr. e. 3500 körül búzából és árpából még közel ugyanannyit termeltek. Míg a búza érzékenyebb atalajban felhalmozódott ásványi sókra, az árpa kevésbé az,mintegy kétszer akkora a sóturése, mint búzának.Amint egyre terméketlenebbé váltak a szikesedés miatt a sumér birodalom földjei, újabb területeket vontakmuvelésbe. Emiatt a sumér birodalom gazdasági központja aKr. e. 3. évezred közeledtével a Perzsa-öbölvidékétol lassan felfelé tolódott. Kr. e. 2500-ra 15%-ra esett a termelt búza aránya és Kr. e. 2400-ra asumérek elérték lehetoségeik határát. Addig a földjeik még annyit, vagy többet teremtek, mint a középkoriEurópa gabonaföldjei. Kimerültek a gabonatartalékok és emiatt le kellett építeniük a hivatali rendszert és ahadsereget. Elkerülhetetlenné vált a birodalom összeomlása. Babilon, az utódállam északabbra terült el, otta földek még termékenyek voltak. Ám a szikesedés miatt Babilon is elbukott.

Leginkább Róma csupaszította le a Földközi-tenger medencéjét. Itáliából még az énekesmadarak iskivesztek. Mivel a fa a római birodalom fo eroforrása volt, nagyon sok térségben letarolták az erdoket.A Földközi tenger mellékén gyakoriak a csupa mészkobol álló hegységek. Nincs rajtuk talaj, csak a fehérsziklák látszanak. Nem mindig volt ez így. Valaha ezeket a hegységeket erdo borította. Kivágtákoket. Fájuktüzeléshez, hajóépítéshez, építkezésekhez kellett. Miután elpusztították az erdot, még egy ideig muvelhettéka területet. Amint kimerült a föld, csak füvek, gyomok éltekmeg rajta. Ekkor kezdodött a legeltetés.Ha mérsékelten végzik, azaz csak annyi tehenet, juhot hajtanak a legelore, amennyit az elbír, a legeltetésfenntartható. De ha növekedett a népesség, egyre több állatot hajtottak a rétekre. Ezek annyira lelegelték,hogy alkalmatlanná vált tehenek vagy juhok tartására. Csakolyan cserjék, gyomok, tüskés növények nonekmeg rajta, amiken már csak a kecske tud megélni. Szegény ember állata a kecske. Nem válogatós és hanincs más, tövig tudja rágni a növényeket. Ha a kecskékkel lelegeltetik a területet, utána már nem hajt kisemmi. Ha nincs gyökérzet, ami a termoföldet a hegyoldalakon tarthatná, az eso lemossa a hegyoldalakatborító talajrétegeket. Megjelennek a fehér sziklák.

Másutt igen száraz a partvidék, az afrikai egyenesen sivatagos. Valaha a partvidéket mindenhol erdoségborította. A tengerparton mindig fúj a szél és a tenger fölött állandóan képzodo felhoket a part fölé sodorja.

39

Ami eso a tengerparton lehullik, az erdo magába szívja. Miután a vizet az erdo elpárologtatta, a belolükképzodo felhoket a befelé fúvó tengeri szél bentebb sodorja. A belolük hulló csapadék a tengertol távolabblévo erdoket élteti. Egészen a magas hegységekig húzódik a folyamatsávja, az erdoket élteto eso és azerdok által párologtatott vízbol kialakuló felhok körforgása.

Ahol az ember a tengerpartokon kiirtja az erdot, hogy gabonát termeljen, mint például Róma tetteLíbiában, ott megindul a kiszáradás. Eleve kevesebbet párologtat el a gabona és ami csapadék a fedetlen ta-lajra hull, azt a talaj nagyobbrészt elnyeli és az a talajvízbe szivárog. Elegendo párolgás híján nem vagy aligképzodik felho. Mivel a puszta területtel szomszédos erdoségek kevesebb esot kapnak, kezdenek száradniés emiattok is egyre kevesebbet párologtatnak. Így a parttól távolabb lévo erdoségek sem jutnak elégcsapadékhoz és így tovább. Azaz a parti erdoség kivágása megállítja az esoket és a kiszáradás fokozatosanterjed a szárazföld belseje felé. Ez a folyamat évrol-évre egyre nagyobb területrol tünteti el a növényzetetés ezzel a kiszáradás folyamatosan a szárazföld belseje felé terjed. Így jött létre a Szahara és a sávja egyrelentebb kerül. Líbiában a kiszáradás az 5. században gyorsult fel. Korábban is szárazabb volt térség, desehol sem volt sivatag. Róma bukásának egyik közvetlen elozménye éppen az volt, hogy a térségben élovandálok beszüntették a gabona kivitelét Rómába.

Elmondhatjuk, hogy a birodalmak keletkezése és virágzása sivatagosodó térségek, lepusztuló hegy-oldalak és terméketlenné váló földek megjelenésével jár együtt. Újabb birodalmak az addig épen maradttérségekben jelennek meg. Róma elbukott, késobb, a reformáció után a birodalmi központ Franciaországbamajd Angliába került át és a gyarmatosító Európa rátette a kezét a többi földrész forrásaira is. A 20. századelso felében az USA vált birodalmi központtá. Odáig jutottunk,hogy mostanra elfogytak az érintetlenterületek, mindenhol erosen pusztul a környezet, sorra merülnek ki az eroforrásaink. Újabb birodalom márnem alakulhat ki, nincs mire. Lassan odáig juthatunk, hogy semmi olyan nem marad, amiért érdemes lenneháborúzni.

Egy ország, ha háborúskodva vagy szelídebb eszközökkel elragadja más országok még megmaradt for-rásait ugyan jobban élhet, de más társadalmak kifosztása a világrendet teszi bizonytalanná és fenntarthatat-lanná. Ugyanis a marakodó emberiség legkönnyebben a természeti kincsek gyorsütemu elhasználásávalenyhítheti a társdalmakon belüli és a világ országai közötti feszültségeket. Rövid távon a természet képte-len védekezni a saját jövobeli létfeltételeit is felmorzsoló emberrel szemben. Miután a világ kimerítettetermészeti eroforrásait, a világrend összeomlik.

5.4. Állam

Biasz, a hét görög bölcs egyike mondta: az emberek többsége rossz. Azaz vannak jó emberek, de nem ez azáltalános. Az emberek nagy többsége a csoportja által elfogadott magatartást követi, önkéntelenül igazodika körülötte lévokhöz, lásd a 3.1. pontban. Hogy az emberek mint visznyulnakegymáshoz, államról-államra,idorol-idore helyzetrol-helyzetre is változhat. Gondoljunk például a 4.10. pontban leírtakra, a Wansee-találkozón történt megdöbbento fordulatra, valamint 1956 októberére, Budapest utcáinakbetört kirakataira.Ha többségünk rossz, akkor ez azt jelenti, hogy a bunbeeséssel járó megromlás határozza meg társadalmunkviselkedését.

Két nézetrendszer küzd egymással, hogy mint élhetünk romlott emberként és mit kell tennünk. Egyik, abelenyugvó felfogás szerint úgy kell magunkat elfogadni, ahogy vagyunk, nem lehet az embert bölcsebbé,kedvesebbé, jobbá tenni és a társadalmat nnek megfeleloen kell berendezni. A másik, a bizakodó felfogásszerint az ember a társadalom miatt romlott. Ha jobb társadalmat hozunk létre, az emberek is jobbaklesznek.

A jobboldali ragaszkodik a hagyományos rendhez, mivel ezt agyakorlat már igazolta. Mivel a kor-mányzók nem elég bölcsek ahhoz, hogy jól irányítsanak, ezért a gyengébb állam híve, Eros rendorséget éskatonaságot akar, mivel bun és a hódítás vágya állandóan kísérti az embert. Továbbá a szabad piac híve,mivel szerinte ez az egyéni önzoséget a közösség boldogításának eszközévé teszi.

40

A balodal a fenti álláspontokat kishitueknek és érzéketleneknek minosíti. Felfogása szerint ha a nevelési,muvelodési, oktatási, sajtó és tájékoztatási rendszerünkön valamint egyéb társadalmi célkituzéseinken megfeleloenváltoztatunk akkor az emberek értelmesebbek, kedvesebbek, békésebbek és jobblelkuek lesznek. Megje-gyezzük, a jobb- és balodaliság fenti jellemzoi az Amerikai Egyesült Államok és más fejlett nyugati országgondolkodását jellemzik, térségünk átmeneti társadalmaiban a két felfogás erosen keveredik.

Mivel nemcsak a kisebbek, a csecsemo és a gyermek, hanem a felnottek is elsosorban utánzással tan-ulnak, viselkedésünket a többiek formálják. Ezért a társadalom viselkedésének javítása igen nehéz. Nemannyira a társadalom rendszere, intézményei, sokkal inkább a többi ember viselkedése teszi rosszabbá av-agy jobbá az egyént. Nem fogadhatjuk el, hogy az ember ilyen,de ne várjuk, hogy egyszeru kormány vagyrendszerváltozásokkal lényegesebben lehetne változtatni. Megmaradásunk és boldogságunk alapfeltétele aromlás erejének megtörése, de ehhez nemzedékek kitartó munkája szükséges.

Szellemi értékek és fenntarthatóság . A fenntartható élet alapja a természettörvény által növekedésrebeállított, ösztöneink hatalmas erejével hajtott gazdaság korlátok között tartása. Akkor lehet fenntartható atársadalom, ha miközben a gazdaság épít ösztöneink hajtóerejére, a törvénnyel, az erkölccsel, a muvészetekkelvalamint az oktatási és nevelési rendszerrel a gazdagodásra valamint a hatalomra, befolyásra, tekintélyrevaló törekvés mozgatóit a szellemiekben való emelkedés serkentoivé nemesíti.

Legelso feladat az anyagiakért és hatalomért folytatott harc korlátozása. Ne gondoljuk, hogy ez egyszerutörvénykezéssel, alkotmányozással megoldható. Csak akkor hatékony az állam törvényhozó és törvényeketvégrehajtó hatalma, ha a törvények a társadalmat átható erkölcsi rendszerre épülnek. Csak a közös erkölcsielveken, a közösség nagyrészének egyetértésével hozott törvények tarthatók be az állami kényszerhatalomeszközeivel. Ha a törvény nem ilyen, nem sokat ér, mert kijátszák, elkerülik.

Mivel a másoktól önkéntelenül átvett, tanult mintázatok, képek döntéseink hozatalának meghatározó el-emei, a tudatalattinkat a természethez és a társadalomhoz való viszonyunkat megfeleloen szabályzó képekkelkell feltölteni. Nemcsak tudnunk, éreznünk is kell, tudatunk mélyén is rögzülnie kell annak, mennyire erosa természettol való függoségünk, mert a természet az emberlét hordozója és ha a természetes környezetün-ket felemésztjük, nekünk is végünk. Történelmi tapasztalat, hogy az erdoit elpusztító társadalmak mindmentek az erdok után. Érezni kell, mennyire összefüggo, szép a természetes rend, nem szabad oktalanbeavatkozásokkal háborgatni.

Mivel az anyagi javak szerzésének lehetosége korlátozott, de a lelki-szellemi értékek korlátlanul gyara-píthatók, ezek felé kell az embert fordítani. Belém írható,hogy takarékos legyek és a létem fenntartásáhozne csak anyagiakat, hanem barátokat, jó ismerosöket, élményeket és tudást is szerezzek, valamint neaz anyagi gazdagságom és világi hatalmam mutassa meg, ki vagyok, hanem a lelki-szellemi javak biro-dalmában legyek valaki. Ha boldog akarok lenni, önmagammalversenyezve, testi-lelki eroforrásaimat azáltalam szeretett tevékenységre használva kell élnem lásda 4.9. pontot. Ilymódon az ösztönök hajtóerejeaz ember megtartásának, fejlodésének és felemelésének szolgálatába állítható.

Nem egyszeru feladat kimunkálni az anyagi és szellemi területek egyensúlyát. Magától értetodoen megkell teremteni, fenn kell tartani a társadalom anyagi alapjait. Az ehhez szükséges munkák a népesség nagytöbbségét alkotó átlagos, vagy átlag alatti képességu ember feladatát képezik. A szellemi irányítás, a töb-biek munkájának megszervezése a társadalom vezeto rétegeinek dolga. Akkor maradhat fenn a társadalom,ha a szellemi és államvezeto rétegeket valóban a leginkább rátermettek alkotják. Ezekközé egyrészt alegtehetségesebbek tartoznak, másrészt azok, akik ugyan nem annyira kiemelkedo tehetségek, de a kisgy-ermekkortól kapott kiváló nevelés a legjobbak közé emelioket.

Platón állama . Platón Állam címu könyve máig alapmu. Hatféle kormányzást különböztet meg. Ha jóemberek a vezetok, akkor annál jobb a kormányzat, minél kevesebben gyakorolják a hatalmat.

Az elso helyre kerülo, az általa legjobbnak tartott kormányzás a nagyszeru adottságokkal rendelkezoszemély, a bölcselo király kezében van. Hajdan az egyiptomi fáraó vagy a dalai láma kitüntetett helyzetben

41

lévo, kivételes személyiségek is volt. Kezdetektol fogva a leheto legjobb nevelést kapták, a legtisztábberkölcsu, legtöbbet tudó emberek vették körüloket életükben és tanították meg arra, amire koruk szerintéppen szükséges és lehetséges volt. Így felnove kivételes készségek birtokosaivá váltak.Ok lettek a legfobbtanítók, akik a többieket meg tudják ítélni, akik másokon segíteni tudnak. Vallásos fogalmat használva aföldiek közöttok azok, akik az istenekhez leginkább hasonlók.

Platón második helyre a fonemesek kezében lévo kormányzást teszi. Történelmi tapasztalat, hogyegy-egy híres foúri család, akár századokon keresztül jelentos személyiségeket felmutatni, legyenek azokhadvezérek, államférfiak, tudósok vagy muvészek. A fonemesek gyermekei csecsemokoruktól kezdve alegjobb nevelést kaphatják, sokszor a kor legkiválóbb neveloi szolgáltak a foúri házakban. Ha a fonemesekkezében van a hatalom, akárcsak a bölcselo király, igyekeznek utódaikra is tekinttel lenni, és a jövore tekin-toen vezetik az államot. Viszont ha nem eléggé bölcsek és a hatalmat a rangsorban fentebb jutásra, egymáslekörözésére használják, a kormányzásuk komoly feszültség forrása lehet.

Harmadik helyen a népuralmi (demokratikus) kormányzás áll. Származásától függetlenül bárki feljuthata vezetok közé, és ez akkor válik igazán lehetoséggé, ha a közoktatás mindenki számára lehetové teszi amegfelelo tudás és muveltség megszerzését. Ekkor a kormányzó rétega népesség leginkább rátermett ésfelkészült egyedeibol kerülhet ki. Mivel a hatalomért való szabad versengés és aválasztások rendszerenem teszi lehetové, hogy valaki túl hosszú ideig a hatalom birtokosa lehessen, a kormányra jutók a ren-delkezésükre álló rövidebb idoszakban igyekeznek a tolük telheto legtöbbet nyújtani. Emiatt a népuralmirendszerek teljesítménye, hatékonysága jóval nagyobb lehet, mint a fonemesség által vezetett társadalmaké.Viszont a kormányzásuk kifejezetten a jelenre összpontosít, mivel a következo választáson való sikeres sz-ereplés a fo szempontjuk. Ezért nagy a veszélye annak, hogy népuralmi rendszerek felélik a jövot.

Ha azonban hitványabb emberek a vezetok, megfordul a helyzet, Platón szerint ekkor a kormányzatannál jobb, minél többen gyakorolják. Így a fufaállamnak is nevezheto kormányzat (demagógia) árt alegkevesebbet. Fut-fát ígérnek és a megfelelo kormányzati teljesítményük hiányát harsányabb szólamokkaligyekeznek leplezni. Jobb kormányzásra korlátaik, hézagos muveltségük folytán képtelenek, ezért a fut-fátigérok kormánya észrevehetoen ront a helyzeten, a jelent és a jövot tekintve egyaránt. Náluk is rossz-abb a kiskirályság (oligarchia), mert ekkor a vezetés tehetséges, ám gátlástalan, csak a maguk hasznátkereso emberek kezébe kerül. Fo szempontjuk a saját hatalmuk, gazdagságuk és befolyásuk gyakorlása.Mivel egymással is versengenek, a vetélytársaikkal való hadakozás némileg csökkenti kártételük mértékét.Utolsó helyre a legrosszabb államforma, a zsarnokság kerül, ekkor a hatalom nagytehetségu, ám csak asaját hatalmával törodo, önmaga istenítésével elfoglalt személy zsákmánya lesz.

Manapság Platón hatféle államvezetésébol a kiskirálysághoz hasonló a leggyakoribb, de mostanábanatényleges hatalom elsosorban nem a nyilvánosság elott ismert vezetok, hanem a gátlástalan, a közvéleményszámára általában ismeretlen érdekcsoportok, háttérbe húzódó személyek kezében összpontosul. Befolyá-suk nem korlátozódik egyetlen államra, számos térségben sikerült az államok fölébe kerekedniük. Akiskirálysággal és a zsarnoksággal a következo fejezetben részletesebben is foglalkozunk.

5.5. Szétzilálódó társadalmak

Az ép társadalom rendje az emberek és embercsoportok egymáshoz fuzodo kapcsolataira épülve szervezodikmeg, alakul ki. Annak is lehet esélye, hogy egy érdekcsoportegyeduralkodóvá válik. Akkor érvényesülhet-nek maradéktalanul az uralkodóvá váló réteg érdekei, ha a többieket sikerül meghatározott, több-kevésbégépies tevékenységre szorítani, megakadályozva, hogy idejüket és erejüket másra is fordíthassák. Ilyengépies tevékenység lehet a kényszeresen végzett munka, katonáskodás vagy akármilyen, a hatalmon lévocsoportot szolgáló cselekvés. Akkor lehet az embert, kiszámíthatóvá, embergéppé alakítani, ha valamilyenmódon sikerülot embertársaitól leválasztani, eltávolítani, azaz ha csak annyira érintkezik másokkal, amen-nyire élettani szükségletei megkövetelik. Ekkor úgy viselkedik, mint az állat, melyrol tudni lehet, adotthelyzetben mit fog tenni.

42

Könnyen irányítható, kiszolgáltatott a magányossá lett ember. Ha csak a megélhetés, az anyagiak kötika világhoz, akkor a gazdaságon keresztül az ember egyszeruen mozgatható, ki és bekapcsolgatható. Hossz-abb távon az emberi kapcsolatok sorvasztása lebénítja a szervezodést. Ez, amint ezt tárgyalni fogjuk fen-ntarthatatlanná teszi a társadalmat.

Zsarnokság. A parancsuralmi rendszer, zsarnokság lényege az, hogy az emberek viselkedése a központiirányítás teljesköru ellenorzése alatt van. Annyira szigorú az ellenorzés, hogy az emberek nemcsak a hat-alomtól, hanem egymástól is félnek. Emiatt nem is mernek egymással fesztelenül érintkezni. A zsarnokság-nak megfelelo hálózat az egy központra felépülo rendszer, ahol az egyes elemek között nincs kölcsönhatás.Mindent a fo központ szabályoz, az alárendelt központ csak a legfobb központ akaratát továbbítja lefelé.Csak a családi-rokoni kapcsolatok létezhetnek, egyéb összetartás tiltott. Egy ilyen társadalom viselkedése -akárcsak az arányos rendszereké - egyszeru, általában könnyen kiszámítható. Éppen ez a zsarnok számáraa berendezkedés egyik fo elonye, a kiszámítható viselkedésnek köszönhetoen a társadalom kézben tartható,vezetheto. Nem érheti a zsarnokot különösebb meglepetés, akár utódlása is simán biztosítható.

A zsarnoki rendszer az összes tudást, ismeretet egy helyre összpontosítja és így vezeti a társadalmat.Csak azt tudatja az alárendeltekkel, amit éppen szükségesnek tart. Minden lehetséges módszerrel igyekszikelérni a tudás feletti egyeduralmat. Tájékoztatás helyetttitkolódznak, hazudnak, hamisítanak és a sulykol-nak.

Semmibe veszi a zsarnokság a szabad együttmuködés során kialakult rendet, a fegyelem, engedelmességmindenhatóságát emeli ki. A társadalmi folyamatok alapveto jellegzetességeit, a sokszínuséget, összetettséget,tagoltságot, más társadalmakkal való élo kapcsolatot zavaró tényezoként kezeli és megszüntetésükre tör.Az önszervezést kíséro, néha kaotikus jellegu folyamatokat a zsarnokok zurzavarként értékelik s mint ilyettuzzel-vassal irtják. Tudják, az emberi közösségek, szervezodések létezése, azok muködése kiszámíthatat-lan következményekkel járhat. Ezért a zsarnokság bevezetésekor a legfobb feladatuk a társadalom részekredarabolása.

Szétverik a társadalmat, megszüntetik a pártokat, egyesületeket, és csak az általuk létrehozott és kézben-tartott szervezetek létezhetnek. Például az egyházak esetén nem a vallásos szellemiségük zavarja a zsarnokirendszert, inkább az, hogy alkalmanként, istentiszteletenként emberek gyulnek össze, akiknek tevékenységétnem a központi irányítás határozza meg. Ezért a vallásos gyülekezések létezése a zsarnokság számára kock-ázati tényezo. Valamennyi emberi kapcsolatról tudni szeretne a zsarnok, szeretné azokat irányítani vagylegalább is figyelni. Szándéka az, hogy a társadalom a kapcsolataitól megfosztott egyénekbol álljon, azoviselkedésük már kiszámítható, a magányos ember könnyen irányítható.

Egy parancsuralmi rend létrehozásának és fenntartásának legfontosabb eszköze a titkosrendorség. Alapvetofeladata nem az egyes emberek leleplezése, börtönbe zárása, a szervezkedések kikutatása és felgöngyölítése,hanem a társadalom tájékozódási rendszerének megbénítása. A titkosrendorség muködtetésének fo céljaaz, hogy az emberek bizalmatlanná váljanak egymás iránt. Nemerjenek nyíltak,oszinték lenni egymással,féljenek emberi kapcsolatokat teremteni és fenntartani. Ha a titkosrendorség igazi összeesküvés nyomairabukkanhat, rosszul muködik, mert az emberek nem eléggé tartanak a besúgóktól, meg mernek bízni egymás-ban.

Még a családokat is szét akarta verni a szovjet rendszer. Pavlik Morozov, aki feljelentette és munkatáborbajuttatta az apját, a szovjet gyermekek példaképe lett. Szerencsétlen apa burgonyát vagy répát lopott a kolhozföldjérol, hogy családja, gyermekei éhezésén enyhítsen. Valamiért megfeddett fia feljelentéssel állt bosszútapján. Nagyapja valahogy megsejtette, ki volt a besúgó és annyira megverte unokáját, hogy az belehalta verésbe. Pavlik Morozov ’hostette’, hogy a családon belül is leleplezte a szovjethatalom ellenségét, akulák apját, hogy Sztalin fontosabb volt számára, mint saját családja, követendo példaként került a szov-jet ifjúság elé. Szerte a Szovjetunióban emlékmuveket állítottak neki, utcákat, tereket, tanintézményeket,úttörocsapatokat,orsöket neveztek el róla.

Fontos még a társadalom lezárása. Tilos az utazás, az idegenekkel való kapcsolat tartása, külföldi

43

csatornák hallgatása, külföldön kiadott irodalom terjesztése és olvasása. A bezárkózással a szervezodésegyik alapfeltételét, a rendszer nyitottságát akarja megsemmisíteni.

Meg kell említeni, hogy a társadalom egyes intézményeiben aparancsuralom nem elvetendo. Gondo-ljunk a fegyveres testületek muködésére, a katona nem dönthet a saját elhatározása alapján, mikor és hogyanhasznál fegyvert. Egyes területek idoleges parancsuralmi vezérlése néha szükséges, például súlyosabb ter-mészeti csapások elkerülésére, következményeik elhárítására.

Japán Edo kori társadalma, bár a zsarnokság számos eszközéthasználta, inkább csak szigorúan közpon-tosított kormányzatú volt. Vaskézzel vezették az országot, korlátozták a mozgásszabadságot, elzárkóztak akülföldtol, akadályozták a jelentosebb gazdagodást. Viszont ezeken a kereteken belül szabadvolt, a helyiadottságokhoz idomulóan muködhetett a gazdaság és szabadon fejlodhetett a muveltség. Hasonlóan, a fáraóés más kemény kezu uralkodó állama sem tisztán zsarnoki, hanem csak erosen központosított, ahol az életa különbözo szinteken a megadott kereteken belül szabadon zajlhatott.

Zsarnokság fenntarthatatlansága. Eszméitol csaknem független a zsarnoki rendszer muködése. Alap-szabálya szerint minden, amit szabad, egyúttal kötelezo is. A kommunista, nemzetiszocialista, fasiszta,szakszervezeti, szélsoséges vallási eszmékre avagy ezeknek valamely keverékérehivatkozó zsarnoki rend-szerek muködése igencsak hasonló. Csak nyelvezetük különbözo. Egy parancsuralmi rendszer jellegeés sorsának alakulása nem függ különösebben a zsarnok értelmi szintjétol és személyiségétol sem. Min-dezektol függetlenül, a zsarnokság, ahogy fenn vizsgáltuk, hatalma biztosítása érdekében szétdarabolja atársadalmat, szétzúzza a kötodéseket, kapcsolatrendszereket, lezárja a határokat. Ezzel, az szervezodésalapfeltételeit megszüntetve, élet- és fejlodésképtelenné teszi a társadalmat. Ezért az összeomlás mindigcsak ido kérdése.

Egy szétvert, bezárt, önszervezo folyamataitól megfosztott társadalom létrehozóinak minden igyekezeteellenére sem maradhat tartósan a kiszámított állandóság állapotában. Igazából a zsarnokság csak a rom-bolást tekintve hatékony. Ha egyes nagyobb tervei sikeresek is, azokat általában még az elozo, többé-kevésbé természetes módon muködo, önszervezo társadalom munkálta ki, vagy külföldi elképzelést má-soltak. A társadalmat, amely természeténél fogva sokszín˝u, tagolt, változó, nem lehet következményeknélkül legyszerusíteni, elszürkíteni, egységesíteni, megmerevíteni. Egy szétszabdalt, megbénított társadalomhanyatlik, s nem azért, mert a vezeto párt emberei nem eléggé rátermettek, mert a zsarnok nem eléggé okosvagy ügyes, hanem mert torz, természetellenes, megmaradásra képtelen képzodmény.

Ugyanis a világ, a zsarnoki állam környezetét képezo külvilág változik. Az ép társadalom, az éloszervezethez hasonlóan, folyamatosan válaszokat ad, alkalmazkodik környezetéhez, annak változásaihoz.A zsarnokság, amely az élo társadalmat megölte és valamilyen gépezettel helyettesítette, nem képes iga-zodni. Nem akar alkalmazkodni és nem is tudna. Tönkretéve a tájékozódási rendszereket, központosítvaa tájékoztatást, életképtelenné teszi magát. Felépítésénél fogva képtelen a kívülrol beérkezo jelzések, ada-tok érzékelésére, rendszerezésére, feldolgozására. Ha valami a végsokig központosított döntéshozó sz-ervezetben eljut az illetékesig, a döntés nehézkes és késik. Megszületett döntéseik végrehajtása pedig sok-szor eleve elkésett és kívánni valókat hagy maga után.

A teljesen parancsuralmi rendszer átlagos élettartama 2-3nemzedékre teheto. Ezalatt a társadalomfeléli a korábban kiépült alaprendszert. Tönkremennek az utak, romosodnak az épületek, lepusztul a hírkö-zlés, oktatás, egészségügy. De ami ennél súlyosabb, a megnyomorított emberek elfelejtik, hogyan kell azismeretekkel bánni, kapcsolatrendszereket és intézményeket építeni és fenntartani. Hacsak nem bocsátkoz-nak felelotlen háborús kalandba, a parancsuralmi rendszerek belülrol, külso romboló hatás nélkül roppan-nak össze. Ekkor a szétzilált társadalom zurzavaros állapotba kerül, sokkal nagyobb lesz a felfordulás, mintamilyentol a zsarnokság létrehozói annak idején menteni akarták a társadalmat.

A központilag kézben tartott rendszerek születésének, muködésének természetrajzával a 20. századszépirodalmának számos alkotása foglalkozik. Leghíresebb közülük George Orwell 1984 címu regénye,amely 1948-ban jelent meg. Cselekménye szerint 1984-re a világ három hatalmas, egymással állandóan

44

háborúzó zsarnoki rendszerré alakul. A történet az egyik ilyen birodalomban játszódik, ahol a ’Big Brother’-ként ismert rettegett zsarnok kezében összpontosul a hatalom. Az egyes lakások lakószobájában az egészfalat betölto képernyorol egész nap árad a hatalmat dicsoíto musor. Ugyanakkor a képernyo segítségévelegyúttal meg is figyelik a szobában lakót. Tilos kikapcsolnia képernyot. Ha a lakó kilép a lakásból, a házfolyosóin, az utcákon is számolhat azzal, hogy állandóan figyelik. Ez a birodalom végül is azért tudja magátfenntartani, mert hasonlóan muködo másik két rendszer a szomszédja és így a külso feltételek gyakorlatilagváltozatlanok.

Szeretett zsarnok. Más, a megfélemlítésen kívül más eszközök is segíthetik a zsarnoki rendszer fen-ntartását. Nemcsak a valóban követésre méltó személyeket fogadhatja el vezetoül az ember, nemcsak a jóhatalommal, az igazán jó államvezetovel tud azonosulni. Tud idomulni, hasonulni a zsarnokhoz is. En-nek az állapotnak a kialakulását a családon belül elnyomás mintájára érthetjük meg. Félelmetes feszültségforrása a durva apától való rettegés. Oldhatja a szorongást, ha a gyermek azonosul azot rettegésben tartóapával. Nem tud vele szembeszállni, erre képtelen, ezért mentegeti az apját, igazolni igyekszik annak viseltdolgait. De jól tette apám, hogy elvert, így lett ember belolem. Nevelointézeti gyermekeknél figyelhetomeg, sokan mennyire szeretik azoket vero apjukat. Olvastam egy ilyen kisfiúról, aki állandóan várjaazapukáját, hogy látogassa meg. De az apja nem jöhet, mert börtönbe csukták. Többek között azért, mertezt a kisfiát úgy megverte, hogy az egyik szemét ki is ütötte. Késobb a durva apját igazoló és mentegetogyermek maga is kezd durva és eroszakos lenni. Nem azot nyomorgató apa, hanem mások, a gyengébbekellen. Felnottkénto fogja elnyomni a nálánál gyengébbet.

Ha a kegyetlen parancsuralom rendszerét enyhíti az, hogy a zsarnok egyébként szerény, valamennyireelfogadható embernek látszik, a zsarnok azonosulási mintát nyújt. Foleg ha tesz bizonyos engedményeket,lehetové teszi, hogy azot elfogadók kisebb kiváltságokhoz juthassanak. Akik behódolnak, már csak azértis szeretni kezdik a zsarnokot, hogy a saját, többieket eláruló viselkedését igazolják. Azaz nem egyszeruena haszonért teszem mindezt, annyira alávaló azért nem vagyok, hanem mert a vezérünk nem is olyan rosszvalaki, jót akar, csak meg van kötve a keze.

Miközben az elnyomás gépezete, a titkosrendorség és más önkényuralmi szervek rendben muködnek,a nép körében a zsarnok bizonyos népszeruségre tehet szert. Sztalin halálakor sokan még hazánkban iszokogva gyászoltak. Kádár János egyszerunek látszó személyével is sokan azonosultak. 1956oszén aszovjet megszállókhoz való átállásáért, karhatalmistái kegyetlenségéért és sok másért össznépi megvetéssújtotta. De a hatvanas évek derekától, amikor a nyomás már engedett és Kádár János lehetoségeket is adottaz embereknek, sokan szeretni kezdték. Azonban a zsarnokhoz való idomulásnak a késobbiekben nagy áravan. Értékrend, erkölcsi tartás megrendül, és a nép késobb nehezen tud szabadságával együtt élni.

Szervezodés és terrorizmus. A katonai, gazdasági, állami hatalmat birtoklókat ellenségeik legegysz-erubben, legolcsóbban a hatalom által terrorizmusnak nevezett módon támadhatják. Általában akkor élezzel a harcmodorral az ellenfél, ha túl gyenge ahhoz, hogy katonai, gazdasági, közéleti eszközök alka-lmazásával hatást gyakorolhasson a hatalomra. Gyengeségüket azzal ellensúlyozzák, hogy eroforrásaikategy-két helyre összpontosítják és az erofölényben lévo ellenfelet váratlanul támadják meg. A megszállócsapatok ellen támadó orvlövészeket a mindenkori hatalom jellemzo módon terrorista bandákként jellemzi.Békés viszonyok között az elnyomott helyzetben lévo kisebbségek folyamodhatnak ilyen módszerhez.

Legfobb célja a terrorizmusnak a félelem és bizalmatlanság keltése. Ha ugyanis sikerül a gyanakvás ésrettegés légkörét kialakítani, akkor a hatalom legyengül,mivel eroforrásainak jelentos hányadát a védekezésköti le. A terrorizmus a bizalmatlanság keltésével az erofölényben lévo ország önszervezodo képességétakarja legyengíteni. Mivel a bizalmatlanság miatt hozott intézkedések miatt kisebb lesz a belso szabadságés gyengülnek a külvilághoz kötodo kapcsolatok, ezen szádékukat általában elérik. Például abékeidobenelkövetett terrorakció következménye az, hogy az emberek félelme miatt hatalmas összegeket és erofor-rásokat fordítanak az egyébként teljesen felesleges biztonsági intézkedésekre. Szinte az egész társadalom

45

megrendülhet, emiatt az ország gazdasági ereje csökken, törekvései bizonytalanokká, zavarosakká is vál-hatnak.

Minél szabadabb és nyitottabb egy társadalom, annál jobbanmeg lehet sebezni a terrorizmus mód-szerével. Eredményes védekezési módszer az lehet, ha csökkentik a terrorizmus megjelenéséhez vezetoközéleti, gazdasági és katonai feszültségeket. Ha példáulaz erofölény birtokosai az alárendelt helyzetbenlévok tárgyalásra kész, mérsékelt képviseloivel párbeszédet folytatnak, és így idovel mindkét fél számáraelfogadható egyezségre jutnak, akkor a terroristáknak nevezett csoportok elvesztik hátországukat és idoveljelentéktelenné válnak.

5.6. Eltompítás

Osrégi rendszer a zsarnokság és eroszakossága miatt meglehetosen ingatag. Testi mivoltában támadja azembert, fenyegeti és ijesztgeti. Bár a megfélelemlített ember visszahúzódik, az eszével tudja, mi a helyzet.Igyekszik megtalálni a zsarnoki rend gyenge pontjait és készülhet a zsarnokságot követo szabad életre. Dea 20. században a hang- és képcsatornák rohamos terjedésével új lehetoség adódott arra, hogy az embertembergéppé lehessen alakítani. Ez az embert nem a testében,hanem az elméjében támadja, Butítja éstompítja, hogy ne ismerje fel, mi folyik körülötte és így eszközemberré tehesse.

Hatalmas fegyver a kép- és hangcsatorna és a sajtó. A mai társadalmakban, ahol nem ismerjük annyiraegymást, egyes vezetok és a kép- és hangcsatornák valamint a sajtó igen gazdag tulajdonosai rájöttek arra,a nagy, a teljes hazugság 3.1. mennyire hatékony eszköz. Ugyan gyanakvóak az emberek és a mondottakatnem hiszik el teljesen, viszont a hallottak nagy részét ösztönösen valósnak fogadják el. Holott az egésznekcsak egy parányi része volt igaz.

Értelmünket, érzelmeinket az írott sajtó, a kép- és hangcsatornák segítségével tompítják, ezek fo feladataéppen az, hogy ne lehessen tudni, felfogni, hogy valójában mi történik. Óriási mennyiségu izgató hírt,tudósítást, eseményt zúdítanak mindenkire, miközben elhallgatják, torzítják a fontosabb pontokat. Csupánüres zaj és ricsaj az egész, de súlyos következményekel jár.Egyrészt az emberek muvi világban él, nem avalódiban. Sejtheti, hogy nem ez a valóság, és különösen, amikor romlani kezd a helyzet, elbizonytalanodik,szorongóvá válik és hajlik arra, hogy csak önmagát védve elforduljon másoktól. Továbbá a folyamatosfeszültséget kelto, gyilkosságokat és egyéb rémségeket tömegével mutató musorokat, az érzékek állandóizgatását az elme csak úgy tudja elviselni, ha érzéktelenebbé válik. Eltompul az ember. Ez nemcsak aképernyo elott, hanem mindenkor jellemezni fogja. Családon, közösségen belül is. Egyre inkább magáramarad és lassan már csak munkahelye, a megélhetés és vásárlás érdekli. Éppen ezt akarja az egyeduralomratöro rendszer, hogy ilyenné, kiszámíthatóvá, irányíthatóvá,embergéppé váljon.

Nem számít, hogy vannak olyan emberek, akik átlátnak a dolgokon és igyekeznének a többieket isfelvilágosítani. Nem jut el mondanivalójuk az emberekhez,a sajtó, a kép- és hangcsatornák által keltettzsivaj elnyomja a hangjukat. Példaként gondoljuk el, hogy valaki olyan anyagot rak fel a világhálóra, amelyarról szól, hogy az XY cég terméke bóvli, becsapás, amit rólahirdet. Bár az ilyen anyagok fent vannak ahálón, de a kereso nem fogja rávezetni a rendszer muködését kelloen nem ismero érdeklodoket. Ugyanisa sokezer találat közül a terméket ajánló cég hirdetéseinekmegfelelo állományokat hozza fel elsonek, apanaszos anyagra aligha akadhatnak rá.

Könnyedén irányíthatja a szuk vezeto réteg a munkára és fogyasztásra tenyésztett embereket. Kulcsszóa szakember, azaz a gépember, az eszközember. Mindenki csakazzal foglalkozzon, amihez ért, amireképezték. Ne szólj bele semmibe, csak végezd a reád bízott munkát. Egy eltompított társadalomban avezetoknek csupán arról kell gondoskodniuk, hogy a nép szórakozzon. Hadd érezzék jól magukat, nehogyellenorzetlen módon gondolkodni kezdjen, megkérdojelezve az uralom jellegét.

46

5.7. Gazdaság

Természettani szempontból a gazdaság energiát felvevo és szétszóró rendszer. Három részre osztható. Elsoés legfontosabb része a természetbol felveheto eroforrás és nyersanyag, második az energia elhasználása,azaz a termelés és fogyasztás. Harmadik része a termelés és fogyasztás szervezése.

Mivel a hotan törvényei az energia szétszórására ösztönöznek, mindtöbb eroforrás felhasználásáraserkentik a a gazdaságot. Ezért a gazdaság természetes fejlodési vonala a növekedés, a letelepedett tár-sadalmakban mind a lét-, mind a fajfenntartási ösztönünk több eroforrás szerzésére, felhalmozására sarkall.Nemrég készült egy felmérés, amiben azt kérdezték meg, ki milyen társadalomban szeretne élni. Nemmeglepo, hogy a nok azt válaszolták, hogy legyen a társadalom minél gazdagabb. A férfit viszont nem atársadalom egészének a gazdagsága érdekli, hanem az, hogy több jusson neki, mint másoknak.

Mindenki a környezetében lévokkel versenyez. A gazdagot csak a többi gazdaghoz viszonyított helyzetefoglalkoztatja, azokhoz képest akar még gazdagabb lenni. Ha ezt a törekvést a közösség és a társadalomnem mérsékli, fékezi meg, a rangsorért állandó, mindenkit magába foglaló versengés alakul ki. Nem csak azegyes emberek, hanem gazdaság szervezodései is versengenek, ami oda vezet, hogy a legnagyobb, a legtöbberoforrás felhasználására képes szervezetek rendelkeznek majd az eroforrásokkal és nyersanyagokkal.

Ha az összetett, szervezettebb társadalmakban az emberek rangsorolásának alapjává az anyagiak, avilági hatalom válik, akkor az összetettebb társadalmak korának elobb-utóbb vége. Ugyanis a versenyhevességét, a velejáró fájdalmas összeütközéseket a legkönnyebben úgy lehet csillapítani, ha a természetbolmég többet vesznek ki, vesznek el. De véges rendszeren nem lehet végtelenségig növekedni. Nem vágrögtön vissza a természet, de egy ido után nem táplál majd senkit, szegénynek és gazdagnak egyarántvége lesz. Mindez nem feltétlen következik be. Ha a letelepedett társadalomnak van olyan befolyásosabbszellemi vezeto rétege, amely képes idejében felismerni a fenti halálos veszélyt, a tulajdon szerinti, állandó,mind hevesebb és kiterjedtebb versengésre készteto rangsor kialakulása megelozheto.

Eroforrás, nyersanyag, hulladék . A felnott napi tápero szükséglete 2500 kcal, ha ezt teljesítményreátszámítjuk, 120 wattosak vagyunk, azaz annyi energiát használunk el naponta, mint két állandóan égo 60wattos izzó. Ha csak étolajon élnénk, napi három decivel mennénk. De az ember a táplálékán kívül máskülso eroforrásokat is használ, az emberelodeink már egy millió évvel ezelott is sütöttek-foztek és a tuzmellett melegedtek.

Meghatározó, miként jut több eroforráshoz az ember és a társadalom. Ha a természethez idomulvaszerez még több napenergiát, és ezzel zöldebbé teszi a természet, akkor fenntartható. Ilyen volt a régiEgyiptom. Korábban, az ember megjelenése elott vadon termo gabonák nottek a Nílus völgyében. Foleggabonát termesztett az ember is, aki öntözocsatornákat építve nagyobb, egyébként sivár területre juttatta kiés hosszabb ideig tartotta kint az áradó Nílus vizét. Így a Nílus völgye zöldebb lett, több napfényt köthetettmeg. Hasonló terítették szét elodeink talán évezredek óta, egészen a 18. század második feléig az alföldifolyók áradását, még kevesebb munkával, mint a régi egyiptomiak, lásd a 12.4. pontban.

Amikor az ember fával tüzel, állati, szél vagy vízerot alkalmaz, végsosoron naperot, megújuló ero-forrást használ. Ha ezeknek a használatára korlátozza magát, fenntartható módon élhet. Vigyáznia kellazonban arra, hogy az erdok faállománya növekményénél nem használjon el több fát. Óriási mennyiségueroforrásokhoz férhet hozzá az ember azosmaradványi eredetu tüzeloanyagok, a szén, földgáz és koolajhasználatával. De csak addig, amíg ezek el nem fogynak, ezért ezekre fenntartható társadalom nem épí-theto.

Alkalmazkodni kell a természetes körfolyamok, a nekik megfelelo anyagforgalom rendjéhez. Állandókörforgásban van a felszín anyagforgalma, nem zavarhatjukmeg azzal, hogy valamit kiveszünk belole ésnem juttatjuk vissza. Miután a természetes nyersanyagból készült terméket elhasználtuk, roncs, hulladék,szemét marad vissza. Ezekbol eroforrásokat befektetve újra használható anyagokhoz juthatunk. Emiatt anyersanyagválság nem annyira vészes, mint az eroforrásválság. A fennmaradás alapkérdése az eroforrás.

47

Mindig a legkönnyebben bányászhatót termelik ki eloször és utána látnak neki a nehezebben, költsége-sebben kitermelheto részek felszínre hozatalához. Így idovel egyre nehezebbé és költségesebbé válik atermelés. Mivel mélyebbrol és nehezebben hozzáférheto helyekrol kell bányászni, mind több eroforrástkell befektetni egy adott mennyiség felszínre hozásához.

Bányanyitáskor egy ideig no a bányászott mennyiség. Eléggé feltárva a lelohelyet a bánya évi hozamaeléri a belole kihozható legnagyobb mennyiséget, a bánya hozamcsúcsát. Ahogy a bányászás körülményeinehezednek, csökken a kitermelheto mennyiség és végül, amikor már gazdaságtalanná válik a termelés,a bányát bezárják. Ugyan még boven lehet ott nyersanyag, de már nem éri meg kitermelni. Hogy egyércet vagy más nyersanyagot meddig gazdaságos bányászni, attól is függ, mennyi eroforrást fektethetünkbe a kitermelésbe. Ha az eroforrások és más, a bányászáshoz szükséges anyagok boségesen, olcsón hoz-záférhetoek és nagy szükség van az adott nyersanyagra, akkor az alacsony fémtartalmú érceket is kitermelik.

Amikor viszont eroforráshordozót, szenet és koolajat és mást termelünk ki, a bányászás elvi korlátját azadja, hogy több energiához jussunk, mint amennyi energiát akitermeléshez elhasználtunk. Ezt a hányadost,a nyert energia és a kitermeléshez felhasznált energia hányadosát kinyerhetoségnek nevezzük. Így a szén-bánya fenntartásához folyamatosan szivattyúzni kell a bányavizet. Továbbá nyersanyag valamint eroforráskell a tárnák kiépítéséhez és a szén kitermeléshez is. Ha az ezekhez szükséges összenergia közelíti a kinyertszénbol kapható energiát, azaz a kinyerhetoségi arány már elviselhetetlenül alacsony, akkor a bányátbe kellzárni, bár még hatalmas mennyiségu szénvagyon lehet a mélyben. Hasonlóképpen az olajkutat is le kellzárni, ha túl sok eroforrást kellene befektetni a termelés folytatásához.

Nemcsak az egyes kisebb bányáknak van a hozamcsúcsa, hanem egy bányavidék, koolajmezo termeléseis hozamcsúcsával jellemezheto, ezt a fokozatosan megnyitott aknák és olajkutak összesített hozama raj-zolja ki. Valamennyi nyersanyag és eroforráshordozó világtermelése hozamcsúcsot mutat, vagy beláthatóidon eljut a hozamcsúcsáig. Nagyon vigyáznunk kell termotalajaink épségére is, lásd a 2.5. pontban.

Egy adott térség csak korlátozott számú embert tud fenntartható módon eltartani. Ha tartósan e létszámfölé emelkedik a népesség, csak a természetes körfolyamatok megsértésével lehet egy ideig létszámát azeltartóképesség felett tartani. Ha az ember gazdálkodásával megbolygatja a természet körfolyamatokonnyugvó rendjét, nagy valószínuséggel sújthatja majd a 2.1. pillangó hatás, elore nem látott kedvezotlenfolyamatok kezdik nehezítve a gazdálkodást. He ezek elol a társadalom újabb természetidegen eljárássaligyekszik megmenekülni, a válságot egy ideig képes lesz kezelni, de a végso összeomlás mértéke mégsúlyosabb lesz.

Termeloeszközök . Minél hatékonyabbak, fejlettebbek a termeloeszközeink, annál gyorsabban el tudjukhasználni, szét tudjuk szórni az energiát. Ezzel a hotan tételeinek érvényesülése serkenti a tudományt, amuszaki fejlesztést és a termelékenyebb üzemek építését.Mindehhez a helyzetükkel örökké elégedetlenemberek kellenek, akik újabb, tökéletesebb termékre vágynak és hajlandók ezekért keményebben dolgozni.Végül a munkahelyek többsége már nem a tényleges emberi szükségletek kielégítését, hanem az energiafelhasználását, minél teljesebb szétszórását, azaz a pazarlás fokozását szolgálják.

A fenntartható termelés és fogyasztás a takarékosságra és újrafelhasználásra épül, az ezekhez szük-séges tudományos fejlodést és muszaki fejlesztést igényli. Mivel a bányászott eroforrások és nyersanyagokvégesek, nélkülük kell a fenntartható termelést megszervezni.

A gazdaság egyre több nyersanyagot és energiát használ fel.Egyidejuleg mind több hulladék keletkezik.Megállíthatnánk ezt a folyamatot, de a bennünk lévo osi beidegzodések aligha engedik. További nagygond, hogy amit létrehoztunk, fenn is kell tartanunk. Nem azúj építésére megy el a legtöbb eroforrás ésépítoanyag, hanem a régi megóvására. A római birodalom építményei, így a Colosseum máig állnak és aTiberis közel kétezer évvel ezelott épült hídja a mai gépkocsiforgalmat is bírja. Viszont korunk építményei,útjai kimondottan silányak. Nem csak azért, mert nem tudunkannyira tartós beton keverni, mint kétezerévvel ezelott a rómaiak, hanem a csak a mára tekinto gazdaság mit sem törodik azzal, mi lesz a termékeivelés építményeivel harminc év múlva.

48

Mindemögött elménkosi beidegzodései állnak. Sokkal fontosabb számunkra, hogy több élelemhez,üzemanyaghoz és elektromos energiához jussunk, mint hogy mi lesz a hulladékkal. Régen a hulladék sz-erves anyag volt és lebomlott, így nem kellett vele foglalkozni. Ma sem nagyon törodünk vele. Sokkalinkább figyelünk a közvetlen veszélyre, mint a jövobeli fenyegetésekre. Azonnal lépünk, ha veszélyfenyeget, de nem törodünk azzal, mi történhet késobb. Sokkal fontosabbak a lehetoségek, mint a lehet-séges következmények. Túlságosan sok idot és törodést igényelne a hulladékkal, a még közvetlenül nemérzékelheto fenyegetéssel és a következményekkel való foglalkozás. Úgyhogy a legtöbb ember hajlamosnem törodni velük. Azzal ámítjuk magunkat, hogy értelmesek vagyunk és szükség esetén bármit képe-sek vagyunk megoldani. Aki pedig fel meri vetni, hogy mit semtörodünk a jövovel, azt a nagy többségelhallgattatja. Semmibe veszik, kigúnyolják, üldözik, elbocsájtják az állásából vagy lecsukják.

Termelés és fogyasztás szervezése .Már a vadászó-gyujtögeto társadalmakban is van munkamegosztás,de csak kor és nem szerinti. Az összetettebb társadalom kialakulásával megindul a szakosodás, szakmákalakulnak ki. Eloször csak termékeket cserélnek, aszerint, ki mit tud eloállítani és kinek mire van szüksége.Ahogy no a szakosodás mértéke, megjelenik az általános értékméro, a kereskedést nagyban megkönnyítopénz.

A pénz a gazdaság szervezésének fo eszközévé vált. Plátón már csaknem 2500 éve megírta, hogy apénznem egyszeruen az árucsere eszköze. A föld termékeit, miután tönkremehetnek, nem lehet felhalmozni.Hasonlóan egyéb árucikk sem halmozható, mert értékét veszítheti. Viszont az aranyat és a belole készültpénzt érdemes gyujteni, mert értékálló. Ezért aki a pénzt birtokolja, elobb-utóbb kiforgathatja a többieketabból, amijük van és ez csak elégedetlenséghez, boldogtalansághoz, feszültségekhez vezet.

A termelés és fogyasztás serkentésének, az eroforrás felhasználás növelésének alapveto módszere akamat. Mivel a pénz birtokosa pénze fejében energiát használhat el, a hitelnyújtás, ami a kamat szedésemiatt pénz teremtésével jár együtt, az energiafelhasználás növekedését ösztönzi. A kamatos pénz több,mint értékálló csereeszköz. Egyenesen, mintha ez az érme dolgozna, növeli a hitelt nyújtó tulajdonosa, akamatot besepro vagyonát. Minél több a hitel, annál gyorsabb a gazdaság növekedése. Ha a pénzteremtésmögött nincs ott a felhasználható energia fedezete, buborék képzodik a gazdaságban. Ennek kipukkanásáteloször pénzügyi, majd gazdasági válságként érzékeljük.

Hogy mire vezethet a pénzrendszer rendellenes muködése, abuborék képzodése, a holland tulipánorületaz egyik legismertebb példa. Európa török közvetítéssel ismerte meg a tulipánt és a virág 1593-ra eljutottHollandiába is. Nagyon népszeru lett, a gazdagság jelképévé vált és sok pénzt adtak egy-egy ritkább fa-jta hagymájáért. 1636 novemberétol a tulipánhagyma ára a sokszorosára nott és a végén egy-egy ritkahagymáért egy jó iparos éves jövedelmének a tízszeresét is elkérték. 1637 februárjában a tulipántozsdeösszeomlott és a tulipánhagyma ára pár hét alatt a töredékére zuhant. Hatalmas vagyonok váltak így sem-mivé.

Szervezodo rendszer a gazdasági életet létrehozó, szervezo és fenntartó piac is. Mint rendszer, amég több energia felhasználásának serkentoje. A jobb eladási és vételi lehetoségek keresése a termeléstés a kereskedelmet egyaránt serkenti. Csak a jelent mérlegeli a gazdaság, a pillanatnyilag érvényes ár,részvényérték vagy forintárfolyam az, ami számít. Még a legnagyobb vállalatok sem gondolkodnak év-tizedes távlatokban. Mondhatjuk, hogy a piac körfolyamataiban az általános értékméro, a pénz forog.

Egyre hatékonyabb, gyorsabb energiafelhasználást mozgató szervezodések jöttek létre. Egy ido utántermelési, kereskedelmi egyletek alakultak. Ezeknek eleinte csak a tényleges tevékenységet folytatók voltaka tagjai. De a pénz általános használhatósága és a pénzrendszer fejlodése lehetové tette az összetettebbtársulások kialakulását. Olyan egyesülések is alakultak,ahová a tagok már csak a pénzükkel szállnakbe. Amíg az ilyen vállalkozások muködési helye és a tagok lakóhelye egybeesett, addig a a köz javáratevékenykedtek. Amint viszont más földrajzi területekre is kiterjedhetett muködésük, a köz, a társadalomés az emberiség jövojét veszélybe sodró fejlemények bontakoztak ki.

A pénzüket vállalkozásba fekteto, ám azokban tényleges munkát nem végzo emberek testületére az

49

egyik legismertebb példa a részvénytársaság. Úgy kell muködnie, hogy a részvényesek haszna minél nagy-obb legyen. Csak ez számíthat, mindenki más mellékes. Nemcsak a jobb szervezés, az alkalmazottakmunkájának hatékonyabb kihasználása és hasonlók növelhetik a részvényesek hasznát. Legalább annyiralehet keresni azzal, ha a tevékenységgel együttjáró terheket, költségeket sikerül másra hárítani. Azaz amuködési feltételek, a környezeti terhelés és a keltett társadalmi feszültségek költségeit viselje más. Másépítse meg az utakat, más szenvedje el a természeti környezet pusztulását, az életminoség romlását, viselje ela munkanélküliséggel járó terheket. Emiatt a közösség érdekeit megtestesíto, a társaságokat adóztató és sz-abályzó állam és a társaságok között állandó éles alkudozásés egyeztetés folyik. Amíg az állam megfelelojogi szabályozással a köz számára hasznos keretek között tudta tartani a részvénytársaságok muködését,nem volt nagyobb gond. Késobb tárgyalni fogjuk, hogy mára az állam a részvénytársaságok eszközévévált.

5.8. Fenntartható társadalom

Legfontosabb, amire figyelnünk kell, a természet állapota,ez szabja meg, mennyien, és hogyan élhetünk,azaz mint élhetünk fenntartható módon, milyen lehet a társadalom. Ehhez kell igazodnia a természetieroforrásokat fogyaszthatóvá alakító gazdaságnak. A gazdaság a társadalom részrendszere, mindenekelotttakarékosan, pazarlás nélkül kell gazdálkodnia. Ezt kell szolgálnia a pénzrendszernek vagy helyette más, agazdaságot szervezni képes rendszernek.

Tikopia . Jó példa erre Tikopia több mint háromezer éves története. Tikopia kis csendes-óceáni sziget,területe 5km2, paradicsomi körülmények jellemzik. Surun lakott, ezerkétszáz ember élhet meg csak rajtaés ezt a számot tartaniuk kellett. Ha pár éven át több gyermekszületne meg, mint amennyien meghal-tak, 15 éven belül mutatkozni kezdenek a túlnépesedés jelei, az éhezés, a nélkülözés és a velük járóbetegségek. Ezt hamar észrevették és megtanulták. Emiatt nemcsak tisztelték a szuzességet és szorgal-mazták a fogamzásgátlást, hanem a magzatelhajtás és a csecsemogyilkosság is bevett társadalmi szokásvolt. Amikor a történelem során mégis a kívánatos fölé nott a lélekszám, fiatalok nagyobb csoportja tengerreszállva elhagyta a szigetet, hogy másutt keressen új hazát maguknak. Gyümölccsel, terményekkel és hallaltáplálkoznak. 1600 körülig disznót is tartottak, de akkor lemondtak a disznótartásáról, mert a disznó azemberhez hasonlóan táplálkozik és disznók nélkül, több halat fogva több embert tarthat el sziget. Ez ismutatja, nem a gazdasági érdek az elsodleges, hanem a társadalom egészének az állapota a fontosabb. Aminyilvánvaló Tikopiára, ugyanaz a helyzet nagyban.

Kína hivatalnoki kara. Kína hivatalnoki karának több mint kétezer éves története jól szemlélteti, mikéntlehet a megfelelo vezetoréteget kiválasztani és fenntartani.

Kína elso három évezredének viharos története tanúsága szerint a nehéz helyzetekben a bölcsebb, többettudó emberek jobban helyt tudnak állni és ezt tapasztalva megnövekedett a tudás és a bölcsesség becsülete.Miután megerosödtek, az északi uralkodók délfelé terjeszkedtek és lassan birtokba vették a teljes területet.Ott nemcsak muveletlenebb kínaiak, hanem más nemzetiség˝u népek is éltek. A kínai terjeszkedés alapelve amuveltségük átadása. Egy muveletlen, faragatlan embernek be kell látnia, mennyire alantas állapotban vanés fel kell benne keltenie a vágyat a felemelkedésre. Ez a módszer határozottan jól muködött és a kínaiakigen hatékonyan olvasztották be a meghódított területek népességét.

Kr. e. 221-ben egyesült a birodalom és az egyesülés után kialakuló szakérto hivatalnoki kar igazgatta.12 rendbe osztották a hivatalnokokat. Kiválasztásuk versenyvizsgák alapján történt. Ezeknek anyagát akínai irodalom, a bölcsek tanításai, a hagyományok ismerete képezte. Úgy tartották, aki nem kedveli aköltészetet, nem muveli a bölcsészeti tudományokat, az szívtelen ember, akire nem lehet más emberekirányítását, ügyeinek intézését bízni. Ez az érzelemfogyatékosok (pszichopaták) nagy többségét kizárta aversenybol. Vizsgákat bárki tehetett, aki tehetséges és szorgalmasvolt, a képzés megnyitotta a felemelkedés

50

útját az alacsonyabb származásúak elott is. Ezek után a birodalom egyik fo feladata éppen a megfeleloszámú és képességu hivatalnok kiképzése és a testület fenntartása lett. A hivatalnoki kar tagjai sajátosmódon egyesítették magukban a közéleti ember, a tudós és a m˝uvész szerepét.

Kína sorsát ezek után ennek a nagyon jól képzett, erkölcsös,nagytudású hivatalnoki karnak a tevékenységehatározta meg. Ez a rendszer egészen a 20. század elejéig 1912-ig fennmaradt. Császári házak bukhattak,újak jöhettek, meghódíthatták Kínát a mongolok vagy mások,Kína muveltségét már semmi sem rendíthettemeg. Még a Kínát elárasztó és megszálló pusztai népek is kénytelen-kelletlen a hivatalnokokra bízták aközigazgatást. Meghódítóik észrevétlen átvették a hivatali kar által kiszabott rendet, nem tehettek ellenesemmit. Pár nemzedék alattok is kínaivá váltak, beolvadtak, hasonultak az általuk meghódított néphez.

Tibet. Sohasem voltak többen a tibetiek két-három milliónál. Mégis, a tibeti nyelvu irodalom közelakkora, mint a latin nyelvu európai irodalom, csak ámulhata nyugati világ a tibeti könyvtárak mérhetetlengazdagságán. Mindez a hallatlan szellemi kincs a fenntartható életre való törekvés részeként halmozódottfel. Tibet már azoskorban is lakott volt és egészen a 20. század közepéig fenntartható módon élt. Kevésés sérülékeny a termotalaja, óvni kellett. Nem szaporodhatott túl a népesség. Ennek megakadályozásárahúzták meg a mezogazdasági és szellemi munka csaknem ezer éven át érvényes szabályait. Oszthatatlannátették a családi birtokot, örököse a legidosebb fiú vagy férfi, örökös híján a legidosebb leány. Csakoköthetett házasságot. Így Tibet nem népesedhetett túl, földjeit nem zsigerelték ki.

Aki pár nélkül maradt, otthon dolgozhatott vagy férfiak, nok egyaránt buddhista szerzetesnek vonultak.Ott a rendház földje tartotta eloket. Háromszáz éven át, egészen a 20. század közepéig Tibetnépességénekharmada rendházakban élt. Jóval kevesebbet kellett itt dolgozni, mintha családot tartanának fent, és sokido marad elmélkedésre, tudományra, muvészetre és általában a szellem dolgaira. Alapozásként, a keményszerzetesi képzés részeként naponta órákon át, évekig kellvégezni az egyszerubb, alapozó, összpontosítástbeidegzo gyakorlatokat ahhoz, hogy elsajátítsák, miként lehet hatékonyan tanulni. Ezek után kezdhettekvalamelyik terület elsajátításához, muveléséhez. Tibetszerzetesei közül sokan váltak kiváló hittudóssá,nyelvésszé, történésszé, orvossá vagy muvésszé és azo muveik töltik meg Tibet könyvtárait.

Japán az Edo-korszakban. Sajnos, igen kevés történelmi példa van arra, hogy a régi Kína társadalmáhozhasonlóan, egy társadalom évezredekig fenn tudjon maradni. Általában a társadalmi egyenlotlenségekfokozódása, egyesek dúskálása és mások elszegényedése nemcsak a társadalmi feszültségek növekedéséhezvezet, hanem tönkremegy a természeti környezet és a ezzel a társadalomnak is vége. Ha a társadalommegengedi az egyének számára az anyagi javak halmozását, akkor a gazdasági élet ugyan gyors fejlodés-nek indul, de pazarló módon hamar felélik az eroforrásokat és tönkreteszik a természetes környezetet. AzEdo-korabeli Japán fenntartható társadalmában vaskezu kormányzás gátolta a gazdagodást.

Japánt az 1603-1868-ig terjedo Edo korszakban a Tokugava sógunok kormányozták. Edo a mai Tokiókorábbi neve, ide került a kormányzati központ. Manapság azEdo korszaknak egy olyan jellegzetességérefigyeltek fel, amely igen fontos lehet az emberiség egészének jövojére nézve is. Ekkor ugyanis egy hatalmasés népes birodalom hosszú idon át képes volt fenntartható életrendet követni. Nem belülrol bukott meg eza rendszer, külso fenyegetés terelte Japánt más pályára.

1600-ra Japán népessége elérte az eltarthatósági határt, amit növekvo feszültségek, lázadások sora isjelzett. Ráadásul erosödött a külso, különösen az európai befolyás, ami tovább élezte a belso ellentéteket.Emiatt a hatalomra kerülo katonai kormányzat visszaszorította a kívülrol érkezo hatásokat. Erosen közpon-tosították a hatalmat és elzárták a szigetországot a külvilágtól. 1639-ban rendeletet hoztak, amelybenmegtiltották, hogy a japánok elhagyják hazájukat. Annyiraféltek az idegen eszméktol, hogy az éppenkülföldön tartózkodóknak is megtiltották a hazatérést, még a kereskedok, halászok és hajósok sem térhettekhaza. Külföldi sem léphetett Japán földjére, csak egy maroknyi holland és kínai kereskedonek engedtékmeg, hogy Nagaszaki közelében egy szigeten tartózkodhassanak. Állomásuk forgalma a 18. századra évikét hajórakományra apadt.

51

Szinte államvallássá emelték a buddhizmust. Egy család egyadott területhez, szentélyhez volt kötve, itttartották nyilván a családot és a nyilvántartást felhasználva röghözkötötték a lakosságot. Még a legkisebbfalut is csak engedéllyel lehetett elhagyni, út menti ellenorzo állomások ügyelték a rendet. Megszabták,miként lehet közlekedni, ki hogyan, mivel utazhat, hány kíséroje lehet. Ezzel azt is elérték, hogy helybenmaradva mindenkinek vállalnia kellett cselekedeteinek következményeit. Ha valaki a lakóhelyén becsapott,megrövidített, megkárosított másokat, nem tehette meg, hogy megszedve magát lelépjen és másutt újrakezdje ugyanazt, vagy csak elköltözve zavartalanul élvezze csalárdul szerzett gazdagságát.

A földesuraktól megkövetelték, hogy Edóban is szállást kell építeniük és családjával együtt ott kellettélniük. Haza kétévente látogathatott a családfo, de családja nélkül. Rangjukhoz illo udvartartást, kíséretetírtak elo számukra, és még az utcára is csak megadott öltözékben, eloírt számú és öltözetu kísérettel léphet-tek ki. Így a titkosrendorség vallamennyi minden lépésüket szemmel tarthatta és szóba sem jöhetett azösszeesküvések szervezése. Kötelezové tették, hogy a sógunnak rendszeres ajándékot adjanak. Jelen-tos összegekkel kellett adózniuk az építkezésekhez és egyébköltségekhez. Ezzel erosen korlátozták ajövedelmek felhalmozódását és az emberek mozgásterét. Megakadályozták, hogy a gazdag tovább növel-hesse gazdagságát és nagyobb hatalomra tehessen szert.

Évszázadokra visszamenoen pontos népesedési adatokkal rendelkezik az ország, tudjuk, hogy végig azEdo korszakban Japán lakossága nagyjából állandó közel 30 millió volt. Engedélyezték a magzatelhajtást ésa csecsemogyilkosságot, nem engedték a kisbirtokok megosztását, a fiatalabb fiúk nem örökölhettek és ígynem is házasodhattak. Edo lakóinak száma 1-1,25 millió között mozgott, ezzel az akkori világ legnagyobbvárosa volt.

Egy ennyire erosen megkötött népnek meg kellett adni a kibontakozás lehetoségét is. Igen nagy gondotfordított a sógunátus az oktatásra. Kinyilvánították, a m˝uvelt, tanult ember megérti, mi a jog, igazság éskötelesség. Egy felsobb osztálybeli embernek még szorgalmasabban kell tanulnia. Bevezették az alapfokúoktatást. Ezek a szentélyek, rendházak mellett muködo intézmények ugyan nem adtak magasfokú képzést,de megtanították az alapfokú írásjeleket és oktatták a fegyelmezett, engedelmes életet követelo erkölcstant.Virágoztak a muvészetek, a színház, a zene, a szertartások, a kertépítés és mások. Gazdagok és szegényekegyaránt szerettek olvasni. Csaknem hétezer könyvesbolt és kb. 800 kölcsönkönyvtár muködött az ország-ban. Számos kiadvány elérte a nyolcszázas példányszámot.

Összefoglalva elmondható, hogy az Edo korszakban Japánt nem támadták meg kívülrol. Békés idosza-kot élt meg, szinte egyáltalán nem voltak belso háborúskodások. Csak az együttélési szabályokat és azállam kemény törvényeit kellett betartani. Szellemileg ésgazdaságilag is hatalmas eredményeket értek el.Igaz, a gazdaság fejlodése nem a nyugati értelemben vett növekedésnek felelt meg.

Japánban kevés a muvelheto földterület és a nyersanyag. Bár az ország területe közel háromszorosahazánkénak, a lakható, muvelheto területe csak akkora, mint nálunk. Nagyrészt lakhatatlanhegységekborítják, kétharmad része erdovel fedett. Forrásként természetesen be kell számítanunka tengeri halászatot.Úgy éltek, hogy gyakorlatilag semmit sem vittek be külföldrol és nem voltak éhínségek.

Japán gazdaságának alapja az újrahasznosítás volt. Annyira kevés volt a forrás, hogy mindennel nagyongondosan és takarékosan kellett bánni. Nagyon költséges volt új dolgokat vásárolni, ezek a közönséges em-ber számára megfizethetetlenek voltak. Mindent, amit csak lehetett felhasználtak, újrahasználtak, megjaví-tottak. Szemét szinte nem volt. Számos újrahasznosító iparág virágzott. Az edényeket és más fémeszközöketha kilyukadtak, megfoldozták. Nálunk is ismert volt ez a múlt század közepéig, az öregebbek még em-lékezhetnek a falvakat, városi házakat felkereso drótos tótokra. Törött cseréptárgyakat rizsbol készült ra-gaccsal erosítettek össze, majd hokezelték. Fából készültek a folyadékokat tároló hordók, ezeket bam-buszból készült abroncsokkal fogták össze. Ha az abroncsok, öregedtek, töredeztek, kicseréltékoket. Javí-tották a lábbeliket, papírlámpákat és minden mást, amíg csak lehetett.

Amíg a villany meg nem jelent, papírlámpákkal és viaszgyertyákkal világítottak, az olajat és viasztmaguk állították elo. Olajat növényi magvakból sajtoltak vagy bálnaolajat, szardíniaolajat használtak.Fontos melléktermék a rizsszalma, minden kg rizsre durván 0,8 kg szalma jut. Rizsszalmából öltözetet,

52

lakberendezési, használati tárgyakat is készítenek és tüzelnek is vele. Hamuja azután visszajut a földre, százszázalékosan hasznosul. Öltözetként papucsot, kalapot, esokabátot csinálnak belole. Az állattenyésztok istöbbféle módon használják a rizs szalmáját.

Összegyujtötték a használt dolgokat és újra feldolgozták. Felvásárolták a használt papírt. Ami papírmár annyira értéktelen volt, hogy nem kellett a felvásárlónak, azt más gyujtötte össze és adta el a megfelelogyujtohelyen. Akkoriban valamennyi ruha kéziszövéssel készült, így nagy érték volt. Edoban kb. 4000használtruha kereskedo élt felvásárlásból. Esernyovázat bambuszból készítettek és zsírpapírt húztak rá.Felvásárolták a régi esernyoket, cserélve róla a papírt, új esernyot készítettek. Csomagolópapírnak adták ela használt zsírpapírt. Hasonlóan a használt hordóknak is voltak felvásárlói, akik a felújítással foglalkozóvállalkozóknak adták eloket. Voltak begyujtok, aki apró játékokat, édességet vittek magukkal. Olyasmitkiáltoztak, hogy ’csere-bere’. Ha gyerekek játék közben régi szeget vagy más fémtárgyat találtak, becserél-hették játékra, édességre. Felvásárolták a gyertyák lecsöpögött viaszát. Megvették a tüzelés után maradthamut és a parasztoknak mint talajtápot eladták, mivel magas a kálium tartalma. Házaknál hamugyujtoládát, nagyobb intézményekben hamugyujto bódét tartottak. Más társadalmak is használják erre a hamut,de egyedül Japánban vásárolták fel. Tanintézményben a tankönyvek nem a tanuló, hanem az intézmény tu-lajdonában voltak. Feljegyzések szerint megesett, hogy egy matematika tankönyvet 109 éven át használtak.

Összegyujtötték az emberi anyagcseretermékeket is. Mivel állatot csak keveset tarthattak, kellett a földa rizs termelésére, kb. 1955-ig ez volt a legfontosabb talajero utánpótlási alapanyag Japánban. MialattEurópában ez járványkelto veszélyforrás volt, a japánok mint értéket dolgozták fel.Mivel a széklettela szervezetbol kikerülo kórokozók csak az emberi szervezetben képesek szaporodni, a széklet megfeleloideju érlelés után veszély nélkül alkalmazható termotalaj táplálására. Parasztok rendszeresen látogatták avelük szerzodést kötoket, pénzzel vagy zöldséggel fizettek. Késobb nagybani felvásárlók és viszonteladókvették át az ágazatot. Sok lakót tartó háziurak jó pénzt kerestek ezzel. Fintoroghatunk ezen, de a japánvárosok jóval tisztábbak voltak a mieinknél és ma is azok. Általában a japánoknak sokkal jobb az egészségiállapotuk, mint a miénk és tisztaságuk miatt érzékenyebbeka fertozésekre, mint mi.

Ekkora takarékosság mellett nem vagy alig nohetett a gazdaság. Így a felvásárlók, javítók, gyártók nemsok haszonhoz, befektetni való tokéhez juthattak. Megéltek, de gazdagodni nem gazdagodhattak. Nem atömegtermelésen, hanem a források teljes kihasználásán alapult az Edo korszak fenntartható társadalma.Japán akkor csak napfénybol származó eroforrást használt. Gallyá, ággá, törzzsé, termésekké alakítjáka fák a naperot. Ha a múlt évben képzodött terméseket, ágakat, gallyakat használjuk, akkor a múlt évinapenerobol élünk. Japán erdeibol egy japánra az Edo korban legalább 200 tonna fa jutott. Évente egy fatömege átlagosan 5%-kal gyarapodik. Ezzel az évi növekményegy Edo kori japánra legalább 100 mázsafa. Ennek csak kis töredékét használta fel az Edo kori fenntartható társadalom embere. Úgyszólván csaka gallyakat tüzelve megélt. Ezért is lehetett a társadalom fenntartható. Az eroforrás 80%-a az elmúlt év,95%-a az elmúlt három év napfényébol származott. Mindez azt jelenti, hogy az Edo társadalom szintemindenhez, amire szüksége volt, az elmúlt 2-3 év napfényét használta fel. Csaknem mindent növényekbolállítottak elo, kivéve a fém, cserép és más ásványi anyagokból készült termékeket.

Japánt erovel kényszerítették elszigeteltségének feladására. M. Perry amerikai ellentengernagy 1854-ben 9 hadihajóból, közöttük páncélosokból álló kötelékkeljelent meg Edo kikötojében és a fából épült Edofelgyújtásával fenyegetozve kényszerítette ki a szigetország megnyitását. Japánnak számára kedvezotlenszerzodések sorát kellett megkötnie. A beavatkozás válságokba sodorta a szigetország és 1868-ban a sógunlemondott.

6. Emberépítés

Mint a 4.1. részben tárgyaltuk, döntéseinket a tudatalattitartomány készíti elo és az ösztöneink a vadászó-gyujtögeto ember ösztöneivel azonosak. Még a tudatalatti tartalmát alkotja az élet folyamán felgyult tapasz-talat és a neveléssel a tudatalattiba épített, az ösztönökhöz hasonlóan muködo, oket kiegészíto vagy akár

53

azokat felülírni képes mintázatok összessége, az erkölcs.Tanítanunk, oktatnunk és muvelnünk kell a fiatalkorban még igen fogékony elmét és erkölcsre neveléssel kellfelkészíteni arra, mint viselkedjen.

6.1. Tanulás az iskoláskor elott

Mennél fiatalabb a csecsemo, a gyermek, annál érzékenyebb a környezete által nyújtottmintákra. Lét-szükséglet a csecsemo számára, hogy a környezetében vele foglalkozó,ot szereto, iránta érdeklodo ren-delkezésére álló felnott legyen. A kicsi önkéntelenül utánoz mindenki nála nagyobbat, kivéve azt, akibencsalódott.

Tanulni már magzatként elkezdünk. Egyre többet tudunk a magzatként hallgatott zene jótékony hatásáról.A zeneszerzo családok, mint a Bach, a Mozart és a Strauss család teljesítményei, vagy a cigányzenész csalá-dok csodálatos zenei érzéku gyermekei mind a korai zenei élmény hatására iránti utalnak. Közel harmincéve hallottam egy debreceni zenemuvész család nagymamájától, hogy az anya énekelt a két-háromhetesfiúcskájának, és a kiscsecsemo visszaoázta a hallott dallamot. Ma ez a fiú az Operaház muvésze.

Valamennyi fennmaradásra képes közösség ismérve a magzatról való társadalmi gondoskodás. Nálukaz áldott állapotban lévo anyákat különleges védelem övezi. Védi a noket a közösség és a nok is vigyáznakmagukra. Élet hordozói. Soha nem lehet biztosan tudni, mikor melyik no hordozza magában az éppen meg-fogant életet és ez a szakasz meghatározóan fontos a magzat egészséges fejlodésében. Nem egyszeruen aférfiuralom tiltja a nok számára a dohányzáshoz, szeszes ital fogyasztásához hasonló káros szenvedélyeket,hanem a fennmaradás parancsa. Ha a társadalom ezt megengedi, elpusztul, mert ekkor az anyák egyregyengébb utódokat szülnek.

Sokat jelent a gyermeknek az is, ha már korábban, már 2-3 hónapos korától olvasunk neki. Ugyan apici nem érti az olvasottakat, de a hallott szöveg zeneiségét, lüktetését, az összecsengéseket már kiválóanérzékeli. Éppen ezért verseket érdemes neki olvasni, olyanokat, mint amiket Weörös Sándor is írt: "Bóbita,bóbita táncol, körben az angyalok ülnek, béka hadak fuvoláznak, sáska hadak hegedülnek". Ha a karunkraültetett csecsemonek olvasunk, a babánknak kivételesen szép élményben van része. Érzi testi közelségün-ket, a szeme is jóval többet lát így, mint a kiságyból, ahonnan elsosorban csak a mennyezetet bámulhatjaés élvezi a verset is. Mivel 2-3 hónaposan már lát is, az elméje a verselés nagyszeru élményét a könyvhözköti, mivel az elme a gyakran együtt eloforduló jelenségeket egymáshoz rendeli. Boldogság és könyv acsecsemo számára ilyen, egymásnak megfelelo dolgokká válnak. Minél hamarabb elkezdjük az olvasást,annál mélyebben rögzodik a gyermekben a könyv, az írott és olvasott szó becsületeés öröme. Késobb arögzodöttség miatt már az is elég, ha csak könyvet lát és máris jobban érzi magát. Ha pedig kézbe is ve-heti, örül. Ez a mélyen rögzült érzés egész élete során elkíséri. Késobb az ilyen módon könyvhöz szokottgyermekek falni fogják a könyveket és kevés gondjuk lesz az olvasás tanulásakor.

A matematikai képességhez szükséges okszeru gondolkodásmegszerzésében is a kisgyermekkor, azonbelül is a beszédtanulás idoszaka lehet a meghatározó. Ugyan a tízig való számolás képessége valószínulegöröklött, de az okszeru gondolkodásunk fejlodésében a szüloktol átvett minta lehet a dönto. Ha a szüloértelmesen, szabatosan fejezi ki magát - nem kell errol papírja legyen -, a szülot figyelo gyermek semtehet mást, az okszeru, értelmes beszéd, gondolkodás lesza sajátja. Okszeruen gondolkodó gyermeknekpedig nincs különösebb gondja a matematikával. Ha értelmesszülok egészséges gyermeke buta, akkorelég nagy biztonsággal mondhatjuk, hogy a szülok elhanyagolták kisgyermeküket, nem foglalkoztak vele.Mivel a párválasztás lélektana szerint nagyjából azonos értelmi szintu emberek lépnek házasságra, jelentosazoknak a gyermekeknek a száma, akiknek mindkét szülejük butább, mint az átlagember. Gyermekeinekmatematikai képessége általában gyengébb. Matematika tanárok a megmondhatói, hogyan beszél, érvel azolyan szülo, akinek gyermekét meg kellett buktatni matematikából.

Ahogy a fenti példák is mutatják, a gyermek fejlodését nézve meghatározó, milyen közegben tölti életeelso éveit. A régi nagy társadalmakban ahány kisgyermek volt a családban, legalább annyi felnottnek kel-lett a gyermekekkel lennie. Ez a gyermek ösztönös igénye, hiszen a vadászó-gyujtögetok gyermekeivel

54

4-6 éves korukig az anyjuk foglalkozott. Amíg az anya a párhónapos újszülöttet gondozza, addig a két-három éves gyermekkel is lenni kell felnottnek, aki csak rá figyel, vele törodik. 4-6 éves korig ma is olyanfelnottel kellene a gyermeknek együtt lenni, akiot jól ismeri és nagyon szereti és csak vele foglalkozik.Szülo vagy jó dajka, ismerve a gyermeket, azt is tudhatja, miért éppen azt kérdezi a gyermek, amit kérdez.Ezért az az ido, amit a szülo vagy a dajka tölt a gyermekkel, felbecsülhetetlen értékua gyermek számára.Nagyrészt ettol függ, mennyire lesz értelmes az egyébként egészséges gyermek. Minél többet foglalkozunkgyermekünkkel csecsemo és kisgyermekkorában, annál összetettebbé, kifinomultabbá alakulnak agyánakhálózati rendszerei, annál könnyebben fog késobb tanulni. Leginkább magzatként, csecsemoként, kisgy-erekként szerezhetok meg azok az alapveto képességek, amelyek késobb készségekké fejlodnek, fejlodhet-nek, alapveto emberi értékeinkké válnak.

Pár éve közölték egy többtízezres nemzetközi felmérést eredményét. Ebben azt kutatták, milyen ko-rai adottságokkal, körülményekkel lehet kapcsolatba hozni a gyermek késobbi tanulmányai során elérteredményeket. Kiderült, hogy a gyermek valamennyi tudományos jellegu teljesítményének, - azaz hogymilyenek voltak késobb tanulmányi eredményei matematikából, természettudományos és humán tantár-gyakból - legfobb és szinte egyetlen meghatározója, hogy milyenek voltakkorai matematikai képességei3-4 évesen, az óvodába kerülésekor.

Aki pici gyermekét bölcsodébe adja, általában nem tudja, hogy keresetük kedvéért milyen sorsra ítéltékgyermeküket. Ha a gyermek nem kapja meg idejében a megfelelo mintákat, nem fejlodhetnek ki bi-zonyos képességei. Ezért élete során sok olyan dolog iránt érzéketlen lesz, melyek pedig gazdagíthattákvolna világát. Felnottek, nagyobb gyermekek érdektelensége,fogékonyságának hiánya, tompasága, unal-mas, szürke és üres élete általában a kisgyermekkorban meg nem kapott törodésre vezetheto vissza. Ter-mészetesen ha a szülo olyan, a gyermek még jól is járhat a bölcsodével, ha valamelyik kedves és értelmesgondozóno sokat foglalkozik vele.

Nevelés és társadalmi helyzet. Nagyon jól ismerték a nevelés fontosságát a régi társadalmakban. Errepéldának nézzük meg a többiektol elkülönülo társadalmi rétegeket.

Akkor érthetjük meg jobban az indiai kasztrendszer kialakulását, muködését, ha a gyermeknevelésretekintünk. A különbözo kasztokhoz tartozók nem házasodhattak, nem tarthattak kapcsolatot egymással.Ezért a gyermekek egyértelmu mintákat kaptak. Például a papi kaszt, a brahmanok gyermekei csakisolyan emberekkel érintkezhettek, akik számára a szellem világa, a gondolkodás mindennél többet jelen-tett. Legfobb erények ebben a csoportban az elvont, tiszta, okszeru gondolkodás, a magába mélyedésképessége, a minél magasabb szellemi szint elérése. Mivel agyermekek eszmélésüktol fogva csak ilyenemberek társaságával találkoztak, maguk is ilyenekké válhattak.

Ha a harcosok kasztját nézzük, a fo erények a huség, becsület, bátorság, rettenthetetlenség, kitartás,önfeláldozás. A harcosok kasztjában a gyermekek ezeknek légkörében nottek fel, maguk is ilyenekké let-tek. A kereskedok kasztjában a fo erények az emberismeret, az alkalmazkodni tudás, a mozgékonyság, atalálékonyság, ebben a kasztban a gyermekek elsosorban ezeket a képességeket sajátították el. A kézmuvesekkasztjában a kézügyesség, a kitartás, az összpontosított figyelem, a megbízhatóság a fo jellemzok, a gyer-mekek ilyen példákat látva nevelkedtek.

Mondhatjuk, a kasztrendszer a nevelésben rejlo lehetoségeket igyekezett a leheto legjobban kihasználni.Ez tehette tartóssá, ezért verhetett Indiában annyira mélygyökereket, hogy még ma is sokan ragaszkod-nak hozzá. A nevelés hagyományozása áll a másutt is sokszor mutatkozó, rétegzodés szerinti elkülönülésmögött. De az intelligencia gének által meghatározott része is igen tekintélyes, 30-40%-os. Viszont az örök-lött adottságokat a kasztosodott közösség figyelmen kívül hagyja. Bár a kaszton belüliség kihozza az em-berbol a brahmant, a harcost, közben egymáshoz hasonlóvá teszi az embereket, függetlenül attól, igazábólmi lehetne belolük öröklött adottságaiknál fogva. Ezért azt mondhatjuk,legjobb, ha a csecsemokkel, kisgy-ermekekkel minél többet és mennél többféle módon foglalkozunk és hagyjuk, hogy késobb olyan útonhaladjanak tovább, amit örökölt tehetségük és nevelésünk együttesen határoznak meg számukra.

55

Ha valahol zsidó közösség telepedett meg, a három legfontosabb intézmény a zsinagóga, a temeto ésa tanoda. Közülük legfontosabb a tanoda, a gyermekeik megfelelo tanítása és nevelése a zsidó családfolegfobb kötelessége. Csaknem 2000 éve vezették be a tanodai oktatást, ahol 13 éves korra meg kellett tan-ulni írni és olvasni. Errol a fiúknak 13 évet éppen betöltött fiúknak a gyülekezet elott kellett tanúságot tennie.A heti tanulmányozásra adott ószövetségi részbol egy akkor kijelölt szakaszt kellett folyékonyan felolvasniés érteni is kellett a nem olyan egyszeru vallásos szöveget. Emiatt az értelmesebb szülok gyermekei egyrekiválóbbakká, tehetségesebbekké váltak. Aki nem volt képes a kívánt szinten olvasni, érdemben nem tudottrészt venni az istentiszteleti alkalmakon és könnyen lemorzsolódott a zsidóságból. Így a szétszórtság-ban élo, ám hagyományait, közösségeit féltveorzo zsidóság szinte mindenütt, ahol letelepedett, nagyszer˝uképességekkel rendelkezo, kiemelkedo teljesítményekre képes személyekkel gazdagította az adott területnépességét. Mivel a zsidók eleve írástudók voltak, városi,magasabb képzettséget kívánó munkákat vállal-tak, ha volt rá alkalmuk.

6.2. Tanítás

Mint fentebb említettük, az ember 18 éves koráig különösen fogékony. Értelmességének mértékét öröklöttadottságai és magzatként, csecsemoként, kisgyermekként szerzett képességei nagyrészt meghatározzák, deóvodai, iskolai nevelése 18 éves koráig szintén nagy figyelmet és erofeszítést követel. Készségekké kellfejlesztenünk a gyermek képességeit. Tekintsük át, mit tanuljunk és hogyan tanítsunk.

Mindkét fajta gondolkodási módszert, 4.5. a bölcs mérlegelést és az okos feladatmegoldó képességettanítanunk kell. Nyelvünk muvelodés és oktatás szavai szépen szemléltetik, melyik mire vonatkozik. Akimuvelt, nagyon sok muvet ismero valaki és a birtokukban bölcs gondolkodásra képes. Muveltséget egyénierofeszítéssel, odafigyeléssel, munkával szerzünk. Oktatnivalakit az okszeru gondolkodásra való neveléstjelenti. Ha a muvelt ember bölcsen mérlegeli, mit tehet és adöntése után okosan cselekszik, nem lehetnagyobb baj.

Nagyon sok gyermeknek megfordult már a fejében, miért kell annyifélét tanulni az iskolában, hiszenúgyis hamar elfelejti a sok-sok megtanult anyagot. Másrészt az életben ezekre az ismeretekre úgysem leszszüksége. Tiltakoznak, nem csak a gyermekek, az ellen is, havalamit szóról szóra el kell sajátítani. Sokanmondják, akár kutatási eredményekre is hivatkoznak, inkább meg kellene tanítanioket gondolkodni. Nemszabad felesleges ismeretekkel tömni a fejüket. Vagy azt halljuk, hiábavaló annyi matematikával gyötrodniés minek a tömérdek kötelezo irodalmat elolvasni, a fizikával kinlódni, ezeket úgysem tudom semmire semhasználni, nem lehet velük pénzhez jutni. Ezekre a vélekedésekre válaszul áttekintjük, igazából mit miértis kell tanulnunk. A hasznosság, a közvetlenül szükséges ismeretek elsajátítása nem az egyedüli szempont.Ennél talán még fontosabb az, hogy az egyes tárgyak tanulásával agyunk muködését, gondolkodásunkatfejlesztjük. Áttekintjük, hogy a különbözo tárgyak tanulása mit fejleszt bennünk.

Matematika és az okszeru gondolkodás. Nagyon sokaknak nem lesz szüksége részletesebb matem-atikai ismeretekre. De a matematika okszeru gondolkodástfejleszto hatása mindenki számára fontos. Aszámtani, mértani feladatok során szerzett gondolkodási minták bekerülnek agyunk feladatmegoldó mód-szerei közé. Mindazt, amit a matematika tanulása során elsajátítunk, azt elménk egészen más területeken ishasznosítani tudja.

Természettan (fizika) és lényeglátás. Nem csupán a természet alapveto törvényeit kell a fizikaórákonmegtanulnunk, hanem elsajátíthatunk egy fontos gondolkodási módszert is. Amikor egy jelenséget vizs-gálunk, a megértéshez el kell tudni választanunk a lényegest a lényegtelentol, a fontosat a kevésbé fontostól.Ha erre képesek vagyunk, akkor meg tudjuk fogalmazni a jelenség közelíto leírását, modelljét, ami nemkönnyu feladat. Nem egyszeru ok-okozati lépések egymásutánja, az okszeru gondolkodás képessége mel-lett jó adag képzeloero is kell hozzá. A lényeglátás képességét a természettan (fizika) tanulása közben

56

sajátíthatjuk el. Miközben a természet jelenségei mögött álló alapveto törvényszeruségekkel ismerkedünk,észrevétlen megtanuljuk azt is, mint kell okosan kérdezni valamire, hogyan lehet felismerni az igazán fontosdolgokat. Fejlesztheti ezt az érzéket a történelem tanulmányozása is, ott azonban az eligazodás jóval ne-hezebb.

Lényeges és lényegtelen elválasztása különösen fontos a betegséget megállapító orvos számára. Enneka képességnek kifejlesztése az orvosképzés egyik alapveto feladata. Nagyon ritka, hogy az orvoshoz menobeteg éppen a tankönyvi példának megfeleloen sorolja fel tüneteit. Nem véletlen, vagy önkényes az, hogyaz orvosegyetemre való felvételi egyik tárgya a fizika.

Biológia, földrajz és rendszerszemlélet. Valami leírásához, valamivel való bánáshoz nem elég felis-merni a lényegesebb elemét. Nyilván a többi rész sem feleslegesen van ott. Összefüggnek, rendszert alkot-nak az elemek. Ahhoz, hogy meg tudjuk érteni az egész muködését, netán értelmesen tudjuk befolyásolni,az egészet egységként, rendszerként kell tudnunk szemlélni, vizsgálni, muködtetni. Ha errol megfeled-kezünk, nagyokat tévedhetünk és alig helyrehozható károkat okozhatunk. Tudni kell, ha belenyúlok egyrendszerbe, nemcsak a közvetlenül érintett részt változtatom meg, hanem mást is befolyásolhatok. Akár arendszer egészét megváltoztathatom. Gondoljunk arra, a rendszer a kaotikusabb viselkedés tartományábanis lehet.

Elsosorban a biológia és a földrajz tanulmányozása során sajátíthatjuk el a rendszerben gondolkodást.Ezeket a tárgyakat nem is tudjuk megtanulni, ha az egyes részeivel különállóan akarunk foglalkozni. Haaz adott dolgot csak önmagában akarjuk megérteni, nem sokrajutunk. Szükséges az, hogy az egészbebeágyazva tudjunk rá gondolni.

Míg a matematika, fizika, biológia, földrajz elsosorban az ok-okozati összefüggésekben, rendszerekbenvaló gondolkodást fejleszti, addig az olvasás, a magyar tanítása a bölcs gondolkodásra nevel.

Olvasás és képzeloero. Miért kell magyarból annyi kötelezot elolvasni? Olvasni tudni nem csak a betukösszeolvasását jelenti, hanem általában a szépirodalom olvasásának képességét is. Az elsos olvasókönyvben,csak olyan pár betus szavakat találunk benne, mint a ló és azáll. Nem lehet hosszabb, mert mire a gyermeka szó végére ér, elfelejtené az elejét. Meg kell tanulni az elmének, mint feleltetheti meg a betuk sorozatátszónak és késobb a szavak sorát mondatnak. Közben elménk mintákat alkotó, mintákat elemzo képességét,a képzeloeronket is fejlesztjük. Még a másodikos olvasókönyvben is csak rövidebb szavakat és csupánnéhány szavas mondatokat találunk. Magasabb osztályokbanegyre hosszabbak a mondatok és érettségiremár a többsoros mondatokat is megérti a tanuló. Ha elolvassaa kötelezoket. Azaz elménknek be kellgyakorolni az olvasottak értelmezését. Talán száz-kétszáz vékonyabb, vastagabb kötet elolvasása után jut eloda az ember, hogy valóban tud olvasni és eléggé fejletté válik a képzeloeroje. Képzeloeronk fejlesztésénektalán leghatékonyabb eszköze maga az olvasás. Erre nagyon szükségünk van, enélkül nem sokra megyünka gondolkodásunkkal, bármilyen okosak volnánk is.

Mind az okszeru gondolkodásra, mind a képzeloerore egyaránt nagy szükségünk van. Agyunk oksz-eruen gondolkozó része a képzeloero közremuködése nélkül csak nehezen tud döntést hozni, belemerül arészletek mérlegelésébe, nem ’hibáz rá’ a döntést segíto kulcsfontosságú elemekre. Továbbá világunkbanegyszeru módon, csupán a meghatározások és az okszeruségsegítségével csak nagyon kevés dolog írható le,mindössze a matematika és a természettudományok szabatosabb része. Világunk egyéb dolgait, történésétnem tudjuk önmagában megadni, meghatározni, elemezni, csak úgy, ha más dolgokkal, történésekkel vetjükegybe, jelzoket és hasonlatokat használva. Párhuzamokat kereso bölcs gondolkodásunk alapveto módsz-erünk, képzeloero nélkül pedig nincs bölcsesség.

Tanuljunk minél többet. Fenti példáink is mutatják, mennyire fontos, hogy a gyermekminél többféledolgot minél jobban megtanuljon. Nem vész kárba semmiféle tanulnivaló, amire a gyermek idot fordított.

57

Kell, hogy minél nagyobb ismeretanyaggal rendelkezzen. Gondolkodni az ember agya ugyanis csak olyas-mirol tud, amit tud mihez kötni, amirol már vannak bizonyos ismeretei. Csak olyan dolgok között tudunkgondolkodással összefüggéseket találni, amelyek már bennünk vannak. Lehet, hogy csak rejtetten, évekóta nem is fordultak meg a fejünkben, de most hirtelen elobukkantak, mert éppen kapcsolhatók ahhoz, amimost foglalkoztat. Mint ahogyan a 4.7. pontban már tárgyaltuk, csak olyan dolgok iránt tud érdeklodni azember, amit valamiképpen tud a korábbi dolgaihoz kapcsolni. Agyunk éppen úgy tanul, hogy az új dolgo-kat a korábbi, már elraktározott ismeretekhez köti. Ha nincs a tanultakat mihez kötni, akkor az újat nagyongyorsan el is felejtjük, akkor is, ha netán bemagoltuk.

Kifejezetten jó hatású, ha sokmindent, ami számunkra érdekes, szóról szóra megtanulunk. Az érdek-telen dolgok magolásának a feleslegességét a nevelési gyakorlatban sajnos úgy értelmezték és értelmezik,hogy a verstanulás és más hasonló szövegek tanulása is haszontalan. Pedig nagyon fontos szerepük van,nem csak a képzeloeronk és kifejezokészségünk, hanem az emlékezotehetségünk fejlesztésében is. Példáula rendszerekkel foglakozóknak, így orvosoknak, biológusoknak, földrajzosoknak és másoknak a jó em-lékezotehetség kifejezetten fontos. Csak az tud a rendszerekkeleredményesen bánni, aki nagyon sok dolgotképes egyszerre fejben tartani. Ezért aki majd ilyen szakokra készül, jó, ha minél több verset megtanul.

A személyes foglalkozás meghatározó szerepe.Nem csupán a kisgyermek számára fontos a mintakéntjelen lévo személy. Késobb is ez adja a legtöbb lehetoséget a tanulásra. Akkor a leghatékonyabb a tanítás,ha a tanítvány tanítóval lehet együtt. A tanító jól ismeri tanítványát, látja, érzi, milyen állapotban van.Számára éppen azt adja, ami idoszeru, amire a tanítványnak tényleg szüksége van. Tanítóés tanítványnagyon sokféle módon tudja befolyásolni egymást. Úgy is, amirol tudomást sem szereznek, gondoljunk ahallgatólagos tudás fogalmára, lásd a 4.1. pontban.

Ha a tanító tanítványok csoportjával van együtt, az is jó közeg a tanuláshoz. Kevésbé hatékony ugyana tanulás, mint az egyetlen tanítvánnyal foglalkozó tanítóesetén, de ezt némileg ellensúlyozza, hogy atöbbi tanítványhoz is fuzodnek kapcsolatok. Általában egyivásúak a tanítványok, hasonlók a gondjaik ésversengésük serkentoleg hathat haladásukra.

Tanító közelében lenni kiváltság, ritka alkalom. Végül is atanulás fo eszköze az olvasás. Könyvetazonban nem egy személynek írnak. Személytelen a benne lévo tudás, nehezebben hozzáférheto, nemegyszeru elsajátítani. Sok dolog nem is nekem szól, nem is érthetem, mirol ír, bizonyos ismeretek egyenesenmegzavarhatnak és nincs kihez fordulnom magyarázatért. Haaz inkább nekem szóló könyv nem a magaidejében jut el hozzám, nem is veszem igazán hasznát. Vagy még nem értem meg, vagy már felesleges velefoglalkoznom. Akkor igazi élmény az olvasás, ha az emberekhez kerülhetek vele közelebb, ha van kivelmegbeszélnem, mit olvashattam, mit éltem át közben.

Természetesen, az olvasás, mint a képzeloero fejlesztésének fo eszköze, a fenti korlátok ellenére ismeghatározóan fontos. De nem kell csodálkoznunk azon, ha valaha az írásbeliség az oktatásban nem játszottkomolyabb szerepet. Még jobban ki kell emelni a tanító személyiségének meghatározó szerepét, ha a kor-divatok által felkapott új eszközök tanításra való alkalmazására gondolunk. Hang- és képcsatornák, mozi,lejátszó készülékek, számítógép, világháló mind csak oktatási segédeszközök lehetnek. Nem helyettesí-thetik a tanítót.

Ha a gyermek állandóan a képernyot bámulja, idegrendszere is károsodhat, mivel az a természetesingerekhez igazodva fejlodik. Vannak a természetben is hirtelen változások, mint a dolo fa, de ezek ritkáb-bak. Ha szinte állandóan a természetes eseményeknél sokkalsebesebben változó kép- és hanghatásokérik a kisebb gyermeket, elméjének ingerület fogadó és feldolgozó képessége nem hogy nem fejlodik ren-desen, hanem maradandóan károsodhat. Képtelen lesz majd huzamosabb ideig figyelni, összpontosítani.Egyáltalán, a képernyo rabjává vált gyermek képzeloereje elcsökevényesedik, személyisége súlyosabban istorzulhat. Ugyanis nincs mód arra, hogy a hallott, észlelt dolgokat az agya a saját képi nyelvére átültesse.Mindent készen kap és akkora tömegben, hogy nem tud velük mitkezdeni. Ezért a gyermek számára kife-jezetten káros, ha nevelését képcsatornákra vagy képlejátszókra bízzuk. Csak 6 éves kor után ajánlatos agyermeket a képernyo elé ültetni, különben torzulhatnak a megfelelo képességei.

58

Márcsak azért is igencsak egyoldalú a gyermek és a képeket reá zúdító berendezések kapcsolata, mertaz adás nem személyesen neki szól, nem kérdezhet. Ha a képeket lejátszó játékokra gondolunk, akkor márvan lehetosége közbeavatkozásra, de nem sok. Ha a tanító, ellenorzo számítógépes anyagokra gondolunk,azok hasznosabbak, de nem hasonlíthatók ahhoz, amit a szülok nyújthatnak gyermeküknek. Felvetették,hogy az autizmus kifejlodésében is komoly szerepet játszhat az, ha a gyermek 3 éves kora elott sokat ülképernyo elott.

6.3. Emberi értékek

Most elsosorban a széphez, a muvészetekhez kötodo értékekkel foglalkozunk, segítségükkel életünk, szellemiségünkteljesebbé, értékesebbé válik. Igen jó az embernek, ha érzi, hogy tényleg él, szükség van rá, léte fontos avilág számára, s olyat adhat a világnak, amit csako képes nyújtani. Ezek az értékek nem válthatók megpénzzel és nem is adhatók el. Nézzünk példákat a megszerezheto, ám vásárra nem viheto értékeinkre,készségeinkre.

Olvasás. Fentebb már volt szó az olvasás képességének korai kialakításáról. Elegendo idot és erot kellfordítanunk elsajátítására. Enélkül nem megy. Megnyugtató, hogy bár nehezebben, de a felnott is képes azolvasási készség megszerzésére. Sokszorok is a meséken keresztül jutnak hozzá. Ismert példa a meséketa felfedezés örömével olvasó apuka vagy nagyapa. Egy felsobbéves hallgatóm beszélt arról, hogy családja,bár nagyon tisztességes, becsületes emberekbol áll, nem sokra becsülte a könyvet éso sem szeretett olvasni.Huszonéves fejjel kezdte ízlelgetni az olvasás örömeit. Miközben a diplomamunkáját készíti, sokat olvas.Foleg mondákat, nagyon le tudják kötni. Azután nyilván eljuthatott a magasabb szintu irodalomig.

Nem veheto meg és nem adható el az irodalom olvasásának készsége. Igazából el sem lehet mondani,mi is lenne ez. Aki ezt a készségét nem fejlesztette ki, nem istudja, mit vesztett, veszít. Mivel nem tudigazából olvasni, mindaz hozzáférhetetlen számára, amit évszázadokon, évezredeken át az irodalom kinc-seskamrájában az emberiség felhalmozott. Ez a kívülmaradók számára felfoghatatlan, megismerhetetlen.Az olvasás a világhoz való kötodés egy módja. Sokszor egy ilyen szál, kapcsolat is képes azembert meg-tartani. Olvasva állandóan új dolgokkal találkozhatom, ami leköt, örömet szerez. Errol szól a következo kistörténet. Egy asszonynak meghalt a fia, majd a férje. Fájdalmában, magányában az öngyilkosság gondolatafoglalkoztatta. De mielott kinyitotta volna a gázcsapot, leemelt a könyvespolcrólegy könyvet. Jókai-kötet,a Koszívu ember fiai akadt a kezébe. Elolvasta az elso mondatot és az annyira megragadta, hogy mindenrolmegfeledkezve olvasni kezdett. Élt még vagy húsz évet, ezeket az olvasás töltötte ki számára.

Nemrég mutatták ki a versolvasásról, hogy kifejezetten egészséges, szívderíto tevékenység. Vérny-omásunk szabályos hullámzásának ütemideje kb. 10 másodperc. Ami a légzést illeti, percenként átlag 15alkalommal veszünk lélegzetet. E kétféle ütemes változás általában nem kötodik egymáshoz. Kutatók mostfedezték fel, hogy a verselés összhangba hozza a vérnyomás hullámzásait és a légzés gyakoriságát. Ennekeredményeképpen a tüdoben zajló gázcserés folyamatok hatékonyabbakká válnak ésa szervezet egésze isjobban kihasználja a vérnyomás hullámzása által adott lehetoségeket. Ettol az ember jobban érzi magát.Vizsgálatként Homérosz hexameterben írt költeményeit, azIliászt és az Odüsszeiát verselték és nagyszerueredményeket kaptak. Ezzel azt is jobban értjük, hogy a régigörög színházban miért volt képes a kórus ésa közönség akár tízezer hexameternyi szöveget végigverselni. Testileg is egyre jobban érezték magukat.

Valamennyien igényelnénk, hogy a világgal, annak teljességével az írott szón keresztül is kapcsolatbakerüljünk. Ha az olvasási képesség, a kifejlesztett képzeloero hiányzik is, a pótszerek rendelkezésre állnak.Képregények, véres címlapú rémségek, ezüstözött és aranyozott fedelu kiadványok kísérlik meg kielégítenia belso szükségletet. De ezt csak fogyatékosan és idolegesen tehetik. Elobb-utóbb unalmassá válnak, mertdurvaságuk, gyártott voltuk miatt nem tudnak újat nyújtani. Kegyetlenebb címlapra, több és eroszakosabbgyilkosságra van szükség, hogy leköthesse az olvasó figyelmét. Ha viszont a szépirodalom felé fordu-lunk, a szépélvezet szintje egyre emelkedhet. Lefelé egyremélyebbre süllyedünk. Képszeruen ábrázolják

59

Vörösmarty örökérvényu sorai: "Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen, S mi ahelyett hogy törnénk fölfelé,Unatkozzunk és hitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldegéljünk?"

Zene. Jól ismert a zenét szereto számára, hogy ugyanazt a darabot huszadjára meghallgatvais talál bennevalami újat, korábban észre nem vett szépséget. Minél többet hallgatunk igényes zenét, annál jobban értjük,élvezzük. De hogy mi az, ami annyira tetszik, a zenét nem érto embernek nem tudjuk elmagyarázni. Másmódon a zene üzenete nem közölheto, szóban el nem mondható, képben ki nem vetítheto. Tegyük fel,valaki, hallván, mennyire szeretik mások a zenét, meghallgat egy Beethoven-szimfóniát. Beül a hang-versenyre és figyelni szeretne. Nem nehéz megjósolni, csalódni fog. Könnyen meglehet, nemcsak untatni,hanem zavarni is fogja a zene. Néha túl hangos, máskor meg halk. Hiába fizetne akármennyit karmesternek,elso hegedusnek, akkor sem tudná a zene élvezetét megvásárolni. De különösebb zenei képzettség nélkül,csupán idot és figyelmet rászánva, az emberek nagy többsége számára a zene hallgatásának, hallásánakképessége megszerezheto. Akiknek külön zenei tehetsége van, természetesen jobb helyzetben vannak, dea zene csaknem mindenki számára hozzáférheto. Fülünk segítségével is közelebb kerülhetünk a világ tel-jességéhez.

Ha nem törekszünk a finomnak nevezheto zenei élményekre, ezt az igényt elso közelítésben ki lehetelégíteni más zenével is. Olyannal, amely zajosan, látványosan, elemi ösztöneinkre hat. Mint az olvasás es-etén a ponyva, az ilyen, egyre durvább zene sem elégítheti kibelsonk várakozását. Ösztöneink borzolásáhozújabb, még harsányabb, eroszakosabb számokra van szükség, egészen a teljes unalomig, csömörig, süketülésig.

Képzomuvészetek. Akárki nem képes tárlatokat, régiségeket csodálni. De jó tudni, a festmények,mualkotások szemlélésének képessége sem olyan adottság,amely velünk született. Vannak olyanok, gy-erekek is, akik egy kiállításon órák hosszat képesek nagy-nagy örömmel és figyelemmel nézelodni. Min-den leköti oket. Kérdések sora tódul fel bennük a kiállított leletek látva; ki, hol, mikor, miért, mire,hogyan stb. Mintha mozdulnának a szobrok és a falon függo festmények pedig szinte megelevenednekelottük. Képzeletükben ott vannak a megfestett jelenetben, beszélgetnek az ábrázolt személlyel, sétálnak amegfestett úton. Mások, a nagy többség, ha el is megy a régiségek tárába, csak szalad. Abban a teremben,ahol az érto látogató órákat tölt,o rohan. Hiába van pénz repülojegyre, költséges szállodára, a kiállítá-sok kínálta élmény, a letunt világ üzenete hozzáférhetetlen számukra. Még ha a pénzért vett idegenvezetoa leginkább érdekes dolgokat mondaná is, az eredmény sokszor ásítozás, tömény unalom. Akárcsak azolvasásét és hallásét, a látás képességét sem lehet eladni vagy megvenni. Csak hosszas gyakorlás, ido ésero rászánásával juthatunk hozzá.

Természet. Ha az emberben megvan azosbizalom, akkor a természetet összefüggo teljességnek érzi.Mivel idegrendszerünk és érzékszerveink eleve a szabad természetben való élésre alakultak ki, a természetlátványa megnyugtat, otthon érezzük magunkat benne, nagylelkubbek vagyunk. De a természet rejtett szép-ségei iránti fogékonyság csak idot rászánva lehet sajátunk. Csak akkor juthatunk birtokába, ha nem sajnáljukaz erdoben, a mezon való sétálásra fordított órákat, nem tekintjük hiábavalóságnak a szemlélodést, a lep-kék, madarak röptének figyelését. Ha a természethez fuzodo bensoséges viszony nem alakul ki, hiányátsemmi sem pótolhatja. Számunkra az elemekbol összerakott házak, gépkocsik, gépezetek, golfpálya mód-jára nyírt kertek világa zavaróan sivár, ezt az érzést a színekben villogó képcsatornák igyekeznek oldani.De a természet gazdagságát, érzékeinkre, bensonkre gyakorolt hatását ez nem helyettesítheti.

Emberi kapcsolatok. Mivel ösztöneinkben benne van, hogy csoportban kell élnünk, lásd a 3.1. szakaszt,talán legjobban hiányzó emberi értékünk az emberi kapcsolatok építésének, fenntartásának képessége. En-nek hiánya pusztító, mindennapjainkat állandóan keseríto tényezo. Bármilyen sikeres legyen is valaki azanyagiak megszerzésében, ez nem segít emberi kapcsolatai építésében. Barátot, barátnot, szeretot, feleségetés férjet lehet vásárolni. Viszont a pénzen vettek nem emberként, hanem áru módjára viselkednek. Kiegyen-súlyozott családi élet, jó rokoni, baráti, szomszédi kapcsolat nem adhatók el és nem vásárolhatók meg.

60

Emberi kapcsolataink teremtésének és ápolásának készségeszintén nem velünkszületett adottság, hanemcsak hosszú gyakorlással, sok-sok türelemmel, erobefektetéssel szerezheto meg. Eloször is kell, hogylegyen idonk a másikra. Meghallgatni, mit mond házastárs, gyermek, szülo, nagymama, nagyapa, rokon,barát, munkatárs, szomszéd. Nemcsak az idot kell rászánni, hanem még oda is kell figyelni a másikra, hogymegértsük, érezzük, ki tudjuk találni, mi a szándéka, igazából mit szeretne tolünk. Ha ezt elérjük, utánamár sokkal könnyebben meg tudjuk azt tenni, ami neki is, magunknak is elfogadható, hasznos és épületes.

Külön ki kell emelnünk a családban élést, a gyermekekkel való foglalkozást. Máshogyan szereti gyer-mekeit és másként bánik velük az apa és az anya. Míg az anya feltétel nélkül szereti a gyermekét és az 60évesen is a kisfia és a kisleánya lesz, az apa a család egészének helyzetéért felel és ösztönösen beíródottfeladata arról gondoskodni, hogy gyermekei felnotté válva megállják a helyüket az életben. Éppen ezért aválás a férfit jobban sújtja, mint a not. Míg a nonek megmarad a gyermek, az elvált apa az ösztöneiben isrögzült alapfeladatát veszti el. Család nélkül maradt, nemtudta azt összetartani, ami rá volt bízva, nem voltképes gyermekeit rendben felnevelni. Ez legtöbbjük számára feldolgozhatatlan lelki töredelemmé válik.

Szabadság és szeretet.Szabadság és szeretet bensoséges kapcsolatban állnak egymással. Éppen a sz-eretet tesz képessé arra, hogy a szabadságom egy részérol lemondva oda tudjam szánni magam valamire.Hiába vannak meg a csodálatos képességeim, ha nem tudom odaszánni, átadni magam. Ha nem házasodommeg, nem vállalok gyermeket, mert ez korlátoz a szabadságomban, annak jele, hogy nincs bennem szeretet.Hasonló módon szeretet hiányára utal az is, ha nem kötodöm emberekhez, közösségekhez, nem kötelezemel magam igazából semmire.

Ám a minden kötöttséget kerülo, szeretet nélküli ember félelmetes csapdába kerül. Minden, ami em-berré tesz bennünket más emberekhez köt. Miközben egyre szabadabb leszek, mert egyre kevésbé kötodömmásokhoz, máshoz, úgy válok egyre inkább semmivé. Teljesenszabaddá válva semmivé lettem. Ezért megkell találnom azt az állapotot, amelyben szabadságomat a minél teljesebb emberi élet élésére használhatom.

Sakkjátszma és emberi játszmáink. Társadalmi életünk minoségét kapcsolatrendszereink fejlettségeszabja meg. Hasonlatképpen nézzünk egy sakkjátszmát. A hatvannégy kockán harminckét figurával ját-szott mérkozés lefolyását, színvonalát a játékosok gyakorlata, képességei szabják meg. Szinte végtelen aváltozatok száma, ez a viszonylag egyszeru játék is lehetoségek sokaságával kápráztat el bennünket. Vala-mennyi játszma rejt magában szép, látványos megoldásokat.Csak fel kelloket ismerni.

Szinte csak csapkodás, sorozatos elnézések egymásutánja akezdo játékosok mérkozése. Bár a játszmaekkor is izgalmas és szenvedélyes, a sakk sokszínuségét, igazi szépségeit csak gyakorlott játékosok képesekfelismerni. Az igen különbözo adottságú egyénekbol álló közösségek élete százszor érdekesebb, összetet-tebb lehetne, mint a legszebb, legbonyolultabb sakkjátszma. Közösségi játszmáinkban viszont nagyonsokszor még a lépéseket sem akarjuk megtanulni, a legelemibb szabályokat is súlyosan megsértjük. Ezérttársadalmi játszmáink, bár igencsak izgalmasak, de darabosak, esetlenek, kimenetelük mélyen a lehetoségekalatti.

Aki kell oképpen fogékony, az magához hasonló társakra találva képes színes, teljes életet élni akkoris, ha az adott társadalom kevéssé értékeli a szellemi értékeket és a nagy átlag nem a tao, az erkölcs és atörvény rendje szerint él. Ez természetesen nem egyszeru.Ha óvodás gyermekünk nem nézi a népszerusorozatokat, akkor az óvodában nem követheti társai beszélgetését, akik viszont nézhetik otthon azokat.Nem kell arra gondolnunk, hogy emiatt a gyermekünk rosszabbul jár. Minden csoportban lesz egy-kéthozzá hasonló gyermek, akire szintén figyelnek szülei. Ezekmeglelik egymást és jól érzik magukat együtt.Felmérések szerint a kello figyelemmel nevelt gyermekek annál jobban megtalálják a helyüket, minél ma-gasabb szintu oktatási intézménybe járnak. Ennek megfeleloen az egyetemeken kerülnek össze igazából ahozzájuk hasonlókkal.

61

6.4. Vallás

Cselekvéseink indítékául nem a világ tárgyi valósága, vagyannak ismerete szolgál, hanem érzékelt hatása.Aszerint ugrom vagy nem az úszómedencébe, milyen mélynek hiszem a vizet, függetlenül attól, milyenmély az valóban. Azaz nem maga a valóság vezeti az embert, hanem amilyennek a valóságot hiszi. Nemazt teszi az ember, amit az értelem, a józan ész mondana, hanem amit az érzelmei, a tudatalatti tartal-mai megszabnak. Ha a belémrögzültek nem tükrözik a világ valóságát, akkor cselekedeteim eleve kétesértékuek. Hiába mondanák mások vagy magam is tudnám az értelmemmel, mit kellene csinálni, mivel abensombe nem ez van íródva, nem születhet meg bennem a helyénvalódöntés. Hinni valamiben, valakibenazt fejezi ki, hogy a szív és az ész, azaz az érzelmeim és az értelmem ugyanazt mondja róla.

Cselekvéseinket a világszemléletünk irányítja és akkor lehet fenntartható a társadalmunk, ha világszem-léletünk a világ lényeges vonásairól alapvetoen helyes képet ad számunkra. Egészen a legutóbbi idokig azemberek túlnyomó többségének a világszemlélete vallásos keretben fogalmazódott meg és a magát val-lástalannak tartó emberek aránya csak az utóbbi évtizedekben és csak néhány európai társadalomban ért elszámottevo arányt. Röviden áttekintjük, milyen a vallásos világszemlélet és a fenntarthatóság viszonya.

Valamennyi ismert népcsoport, törzs jellemezheto a vallásával, vallásaival, ilyen jellegu fogalmainakrendszerével. Ez arra utal, hogy a vallásosság elválaszthatatlan az embertol, hozzátartozik az emberiközösségek létezéséhez. A legtöbb természetközelben élo ember világszemléletének alapveto eleme a ter-mészetes hit.

Ha a belso biztonságérzettel bíró emberek világról alkotott képét nézzük, - ezek alkotják a nagy több-séget - annak alapveto eleme, hogy a világot rendezett, összefüggo egészként látják. Ez számukra zsigeriérzésnek mondható. Másik fontos emberi tapasztalat, hogy aminket óvó és megtartó rend, annak fenn-maradása folyamatosan végzett értelmes munka eredménye. Ez a két alapveto tapasztalat szerint rend vana világban és a rendhez és fenntartásához értelmes munka kell.

Ha a természethez közel éltünk gyermekként, megtapasztalva a természet hatalmasságát és összehang-oltságát, akkor tudatalattinkban elobb-utóbb még gyermekként megfogalmazódik, hogy világunkegészénekösszehangolt rendje, és ennek a rendnek a fennmaradása valamilyen természet felett álló értelem muve.Ugyanis az anyagi világ egyedüli értelmes lénye az ember, mipedig jól tudjuk magunkról, hogy a ter-mészet rendjét nem mi hoztuk létre, ennek a rendnek csak a termékei vagyunk. Mindez az emberbol azutánúgy bukik ki, hogy nem lehet az, hogy a világ csak úgy magától létezzen, lennie kell mögötte valaminek.Ebben a mondás az ember természetes hitének megnyilvánulása. Valamennyi természethez közel élo gyer-mek, akiben megvan azosbizalom, természetes módon hisz. Erre épít azután a vallásos nevelés. Ha viszontgyermekkorunkban városias, épített környezetben éltünk,és nem volt módunk rácsodálkozni a természetegészére, akkor a világ egészének rendjét tudatalattink emberi tevékenységnek tulajdonítja és a természeteshit sem alakul ki.

A vallás a természetfölöttibe vetett hitnek a társadalom mindennapi életére való hatása. Ha hiszünka természetfölötti létében, nem viselkedhetünk akárhogyan egymással és nem tehetünk meg bármit a ter-mészettel.

Valamennyi vallás közös jellemzoje a természetfeletti értelem létezésébe vetett hit. Másik alapvetoismérve az, hogy az ember meghajol a felso hatalom elott és igyekszik annak megfelelni. Ha az ember atermészetfölöttinek megfeleloen, az isteneknek vagy Istennek tetszoen él, biztonságban érzi magát. Látjuk,a természetfölöttire való tekintés természetes emberi adottság.

Testi, lelki és szellemi élettávlat. Sokan vallják, hogy az ember csak a legértelmesebb állat. Van ebbenigazság, hiszen ha az értelmünk csak az ösztön szolgája, akkor valóban nem különbözünk annyira az állat-tól, aki másban, eroben, ügyességben tunik ki. Ám az emberi élet több lehet, mint a lét- és fajfenntartás,életünknek másféle távlatai is lehetnek. Nem csak természeti lény az ember, nem csak a testi élettávlat,az életben maradás és az élet továbbadása mozgatja, hanem tökéletesedésre, valós, minoségi fejlodésre is

62

képes. Lelki és szellemi élettávlata is lehet a testi élettávlatán kívül. Legáltalánosabban úgy foglalhatjukössze egy vallás rendeltetését, hogy az ember tudatalattiját a világ valóságához illeszkedo képekkel igyek-szik feltölteni. Fel akarja emelni az embert, hogy az elme képességeit a megmaradásra, és lehetoségei minélteljesebb kihasználására legyen képes felhasználni.

Három távlata van az emberéletnek, egyik a természeti törvények alá rekesztett testi élettávlat, ez azanyagiak világára vonatkozik. Lelki élettávlatunkat az eszmények, a természetfölötti világba vetett hit ésaz anyagfölötti célok alkotják. Az ember, hogy összhangba kerülhessen a fölötte álló hatalommal, nekimegfeleloen igyekszik élni. Mert ha van felettes hatalom, nem viselkedhetek akárhogyan saját magam-mal, egymással és a természettel. a természetfölöttibe vetett hit szerint az. Eszerint él azután a világban,így igyekszik önmagához, embertársaihoz és a természethezviszonyulni, ennek megfelelo erkölcsi és in-tézményrendszer rendszer alakul ki a társadalomban.

Vallásos hit és vallás nem azonosak: a vallásos hit a lelki síkon fogalmazódik meg és megvalósulása, avallás a társadalom közegében történik. Jól mutatja a vallás mibenlétét a régies, vallás jelento religio szó,amely a latinból ered. Jelentése a tetteit és szavait újra- és újra mérlegelo, megválogató emberre utal, ebbenaz istenekkel, Istennel szemben kötelezo nagyfokú gondosság és pontosság fejezodik ki.

Az mutatja a vallás erejét, hogy az alapjául szolgáló hit mennyire képes szellemi élettávlat kialakításáraés az ennek megfelelo viselkedésre indítani a társadalom tagjait. A mély vallásosság hatalmas szerepetjátszott a római, a zsidó, az arab történelemben és a középkori Európa kialakulásában is. Függetlenül attól,van-e Isten vagy nincs, látnunk kell, hogy egészen a 20. századig az emberiséget lelki élettávlata, Istenbevetett hite vezette. Minden tettét, cselekedetét, alkotását Isten létezésében bízva végezte. Akár keresteIsten tetszését viselkedésében, akár nem, az ember mindig számolt Isten létezésének a tényével. Állatitehetetlenségben való élésébol, legértelmesebb állati létébol istenhite emelte ki az embert. Ez adott számáramagasabbrendu eszméket, eszményt.

Vallásos világkép, világszemlélet. Döntéseinket a tudatalatti készíti elo, a tudatos csak ellenoriz. Éppenezért a tudatalatti megfelelo alakítása ugyanolyan alapveto, ha nem lényegesebb feladat, mint az értelemfejlesztése. Párhuzamosan kell a kettot végezni, hogy a személyiség fejlodésének magasabb fokán az egyénértelme segítségével maga is tudatosan és hatékonyan alakíthassa tudatalatti tartományát. Ha nem alakítunkki a fiatal erkölcsi nevelésével a világ valóságához illeszkedo világszemléletet, akkor az értelem a vadászó-gyujtögeto ösztönök szolgájává válva pusztítja majd a világot.

Csak akkor tud az ember fennmaradni, ha gondolkodásának rendszere a világ valóságához illeszkedo,azaz alapvetoen helyesen viszonyul a világ egészéhez. Világszemlélete, világképe nem adhatja vissza avilág egészének összetettségét, hu tükrözodését. Ez képtelenség lenne és nincs is rá szükség. Csupán aza fontos, hogy a vallás világképe a tudatalatti számára kezelheto, az ösztönökhöz kötheto képekkel, fogal-makkal az embert és a társadalmat fenntartó, élteto erkölcsi rendszert fogalmazzon meg. Ezt kell nevelés-sel, tanítással beültetni a tudatalattiba. Ahogyan már tárgyaltuk, a gyermek nevelése annál eredményesebb,minél korábban kezdodik.

Különösen hatékony a kisgyermek képszeru mesékkel, történetekkel való erkölcsi nevelése. Még akkoris, ha késobbi tanulmányaink hatásra elutasítjuk a neveltetésünk alapját képezo hagyományt és vallásoshitet, a belénknevelt erkölcs szabályai szerint éljük mindennapi életünket. Régebben, mielott a tudományosforradalomra hivatkozó anyagelvu bölcselet megrendítette volna a hagyományos gondolkodás rendszerét, aszóban élo történelem, a mesék, regék, muvészet, ezeknek rendszereés a világ egészérol képet adó vallásigazította el az embert a világ dolgaiban, elsosorban ezek képezték az egyéni és a közösségi gondolkodásalapjait. Tudni lehetett, mi a jó és a rossz, mit szabad tenni, mire kell törekedni és mitol kell óvakodni.

Ha már érettebb a személyiség, akkor is igen fontos a történetekben, példázatokban való beszéd. Ugya-nis ha valamit kereken kimondunk, az bizony általában hatástalan marad, mert akit illet, akaratlanul isszemélye elleni közvetlen támadásnak fogja fel és ösztönösen önmaga védelmére törekedve egyszeruen fi-gyelmen kívül hagyja a neki mondottakat. Ha viszont mindez példázatként szól, akkor a mondandó bejut

63

az elmébe, beépül a tudatalatti tartományba és ott hatni fog. Egy kísérlet eredménye szerint ha egy maga-sabb értékrol íratott dolgozat után szembesítenek valakit önmaga valamely fogyatékosságával, akkor sokkalinkább hajlandó a mondottakra figyelni. Például az eros dohányos ekkor jóval nagyobb valószínuséggel fi-gyel fel a dohányzás ártalmáról szóló kutatási eredményre.Mindez a kísérlet szerint azzal függ össze, hogya jóról, szeretetrol és hasonló értékekrol való elmélkedés gyengíti az önközpontúságot, nyitottabbá teszmások és más véleménye iránt.

Értheto, miért használ a vallásos tanítás és a Szentírás is annyi képet, példázatot. Szép ószövetségipélda erre, mint vonja felelosségre Nátán próféta Dávidot, amikor Dávid megkívánja Bethsábét és megöletiannak férjét, Uriást. Nátán eloször példázatot mond Dávidnak a szegény ember egyetlen báránykájáról, ezta bárányt egy mindenben bovelkedo gazdag ember ellopta a szegény embertol. Dávid nagy haragra gyúlt,eloszeretettel indulunk fel, ha a magunk vétkeit másban vesszük észre. De ez nem tudatos megnyilvánulás.Dávid tudatalattija számára nyilvánvaló volt a két történet párhuzama. De hacsak nem fenyeget közvetlenveszély, ilyenkor a tudatosodást a tudatalatti megakadályozza, mert nem akarja, hogy emiatt az emberrosszul érezze magát. Miután a király oly hevesen kifakadt,akkor közölte Nátán Dáviddal, hogy ez az esetbizony azo, Dávid király bunérol szólt.

6.5. Vallás és fennmaradás

Vizsgáljuk meg, hogy a vallások miként segítik azoket követo társadalmak fennmaradását, miként óvjákaz egyént a pusztuláshoz vezeto viselkedéstol. Nem arról van szó a vallások szerint, hogy az ember ter-mészeténél fogva eleve rossz lenne. Sokkal inkább megromlott emberrol, emberi viselkedésrol beszélnekés ezen igyekeznek változtatni.

Amint a 4.1. pontban tárgyaltuk, emberközpontú az értelmünk, és a természetes környezetünk élo ésélettelen elemeit is hajlamosak vagyunk emberszeru tulajdonságokkal, viselkedéssel jellemezni. Amint avárosiasodó társadalom egyre jobban elszakad a természettol, az emberek egyre kevésbé ismerik annakhatalmát. Minél kevesebbet tudnak róla, annál inkább hajlamosak távoli, tolünk idegen létezoként tekin-teni rá, aki elsosorban arra való, hogy megszerezzük tole mindazt, ami nekünk kell. Képletesen szólvaa természet elménk számára csoporton kívüli, akitol ráadásul könnyen elvehetjük mindazt, amire éppenszükségünk van. Éppen ezért a vallások alapveto eleme, hogy a társadalom fejlettségének megfelelo fogal-makkal óvjon a természet pusztításától, károsításától.

A természethez közeli társadalmak az erdot, a folyót és mást védo szellemi lényekre mutatva óvják atermészetet.Osi tapasztalat, hogy a természet válaszol arra, amit vele teszünk. Visszahat ránk, ám sokszorcsak jóval késobb, mint ahogyan a dolgaiba beavatkoztunk. Válaszai hasonlítanak arra, amit egy élo, akáregy ember is tesz védekezésként, amikor bünteti, pusztítjaa reá törot. Sokszor késleltve, akár a vele esettsérelmeket el nem felejto ember, aki nem hagyja megtorlatlanul, ami vele történt.

Amikor a törzs öreg bölcse az tanítja, hogy ne bántsd a fát, mert az erdo szelleme megbüntet bennün-ket, alapveto igazságot fogalmaz meg. Mély nyomot hagy az ilyen képszer˝u tanítás a világgal ismerkedogyermekben és ösztönerosségu erkölcsi gátlást épít be tudatalattijába. Hasonlóképpen a forrás, a patak, aföld szellemeirol és a természetet benépesíto egyéb szellemekrol való tanítás is a természetes környezet ésezzel az adott közösség védelmét szolgálja. Nem is igen lehetne az embert védo hagyományos tapasztalatotjobban, hatékonyabban átadni, mint ezekkel a tanításokkal.

Ugyan ma már világos számunkra, hogy ilyen, személyesen, emberi módon bosszút álló felsobb lényeknincsenek, de természettudományos ismereteinknek köszönhetoen tisztában vagyunk azzal, hogy az erdolétfontosságú számunkra, vizünk, levegonk, talajunk épsége a fáktól függ. Ám amikor saját érdekünkrolvan szó, irtjuk a fát és az erdot. Nem az értelmünk vezet ilyenkor, hanem az érdekként megnyilvánulóösztöntörekvés, amelynek a korunkat jellemzo neveletlenség miatt nemhogy nincs erkölcsi gátja, hanemaz önzést, kapzsiságot, a csak a pillantra figyelést egyenesen a piacgazdaság serkentojeként, hajtóerejekéntkezelik és bátorítják.

64

Ha csak az értelmünkkel fogjuk fel és megtanultuk, hogy nem szabad a természetet, az erdot bántani,mert ezzel kárt okozunk magunknak, nem sokat használ. Képzeljük el, van egy kis éttermem a Nagy-erdon, aminek nagyobb lenne a forgalma, ha lenne hozzá parkoló is. Ehhez négy fa kivágásához kelleneengedélyt szereznem. Tudom ugyan, hogy az erdo óvja és építi a talajt, szabályozza a vízjárást, tisztítjaalevegot és ráadásul fát, gyümölcsöt és még sok minden mást is ad, ámmost, mivel az érdekem kívánja azerdoirtást, mindent megteszek, hogy megkapjam a hivatalos jóváhagyást. Tudatalattim készséggel gyozködiaz értelmemet, sok-sok fát kivágtak már itt, nem az én négy fám hiánya fogja elpusztítani az erdot. Továbbáteljes hegyoldalakat kopaszít le az állami erdészet, ne pont az én fáimon akarják megállítani az erdopusz-tulást. Irtják Oroszországban a tajgát, Amazóniában meg azesoerdot és ezek helyett velem foglalkoznak.Ha megfordulna a fejemben, ha mindenki csak négy fát vágat ki, oda a teljes Nagyerdo, jöhet a fo érv.Azzal, hogy kivágatom a négy fát, igazából védem a természetet. Hiszen a szomszéd tokeeros vállalkozócsak azt lesi, mikor megy tönkre az én kis éttermem és bagóértmegszerzi.O jóval rámenosebb, nem négy,hanem még további öt fát fog kivágatni. Így ha lépek, nemcsakmagamat, hanem a Nagyerdot is mentem!

A természet embertol való megóvása közvetve vagy közvetlenül ott van a késobb megjeleno nagy vallásirendszerekben is.

Róma istenei. A vallás hatalmassá teheti a közösséget, erre Róma korai korszakának vallásossága nyújtpéldát. Róma fejlodése a csodával határos volt. Egy kis latin település, melynek létezését a görög világeleinte észre sem vette, és eredetileg még a latinok között sem játszott vezeto szerepet, pár száz év alatt azakkori világ központjává fejlodött. Róma fénykorának nagyjai és a történetírók a rómaiakvallásosságábankeresték a világtörténelmi siker magyarázatát, meggyozodésük szerint sikereik eros vallásosságuk jutalma.Nem az égiek akarata tette naggyá a rómaiakat, nem az istenekábrázolása, a szertartások, imádságok voltaka fontosak, hanem az, hogy a rómaiak állandóan magukon érezték isteneik tekintetét. Mindennek, a háznak,a kertnek és a konyhának is volt istene, aki ott volt és figyelte az embert.

A végzett tevékenységnek megfelelo isten mindig jelen van és figyel. Ha nem úgy történik valami,amint kellene, mert az ember nem úgy végzi a feladatát, az isten nem torolja meg. Még csak közbe semszól. Hanem ahogyan a terület sérül, úgy gyengül a terület istene is. Viszont ha a világon egy valamimegromlik, annak hatása máshová is kiterjedhet és hatalmaszavarokká noheti ki magát, lásd a 2.1. pontbana pillangó hatást.

Ha a terület istene gyengülni kezdett, ennek jele mutatkozik. Például egy kacsa elkukorékolja magátvagy egy ko hirtelen elszínezodik. Az ott élok megriadnak, tudják, rosszat tett valaki és emiatt hamarosanvalamilyen rémség várható. Gyorsan papot hívnak, aki a jel alapján megállapítja, melyik isten gyengül ésazt is megmondja, milyen áldozatot bemutatva lehetot megerosíteni. A helyreállítás sok-sok izgalommaljáró, nem kevésbe kerülo folyamat.

Nem csoda, hogy a régi római minden módon igyekezett figyelmesen dolgozni és tevékenykedni, elk-erülni azt, hogy sértse a világ isteni rendjét. Törekedtek mindent egyre jobban, az adott tevékenységetfigyelo istennek tetszoen végezni. Innen ered a religio szó, amely az egyre jobbant, gondosabbant is jelentokifejezés, amely a vallás nemzetközileg használt megnevezésévé vált. Hangsúlyozzuk, nem az a fontos,hogy létezik-e az isten, vagy az istenek, hanem az a hatás a meghatározó, amit a róluk alkotott kép az adottvallást követo emberekre gyakorol.

A hindu vallásos világkép. India osi vallásának központi tárgya az elme tökéletlensége, az ember el-sötétedésérol beszél a hindu és az ember dolga elméjének egyre világosabbá tétele. Elménk feladata azvolna, hogy híven tükrözze a világ valóságát és így vezessenminket a világban. Ha az elme a világrólhamis, részleges, töredékes képet ad, nem csodálkozhatunkazon, hogy az egyén helytelenül, a világ rendjétsértve, sok-sok bajt okozva él. Összetéveszt lényegest lényegtelennel, igazat hamissal, állandót mulandóval.Vakon botorkál a világban, nem tudja, mit is csinál igazából.

65

Szembe kellene azzal néznünk, hogy az elménk a világról töredékes és torz képet ad. Nagyon nehézezt tudomásul venni. Beszélünk mi is errol, de csak homályosan, fátyolozottan. Mondogatjuk, - ez a maivilág egyik igen gyakran hangoztatott, szinte központinakmondható szólama,- hogy minden ember máskéntgondolkozik, mindenki másként fogja fel a világot. Ez így igaz. De belegondolva, mit is jelent ez valójábanés az egyes emberek elméje ezt miként értelmezi, megdöbbento eredményre jutunk.

Mindenki másként látja ugyan a világot, de csak egyetlen világ van. Ha az egyetlen valóságot mindenkimásnak érzékeli, az bizony arra utalhat, hogy valamennyienrosszul, nevezetesen töredékesen és torzanragadjuk meg azt, ami van. Arra képesek vagyunk, hogy a másiktorz felfogását észleljük, legalább isabban, amit jómagam helyesen észlelek. Amit mindketten vagy valamennyien ugyanolyan torzan látunk,annak hamis szemlélete észrevétlen marad.

Elmém a ’mindenki másként fogja fel a világot’ mondást a magarendszere szerint értelmezi. Ebbeugyanis belefér, van valaki, aki helyesen szemléli a világot és az összes többi pedig helytelenül. Aki pedigtisztán lát, az természetesen én magam vagyok. Nem lehet az,hogy én rosszul emlékeznék, zavarosanfognám fel a világot, összekevernék dolgokat. Lehet ugyan bennem is némi tökéletlenség, de hogy ennyibaj van a világban, annak oka nem én vagyok, hanem a többiek.

Ha az elmém jómagamat tisztán, világosan látónak tételezi fel, miközben a többi embert helytelenülgondolkodónak látom, akkor a világot azzal tudom jobbá tenni, ha másokat a magam képére alakítok.Gondolkodjanak úgy mint én, lássák úgy a dolgokat mint jómagam. Csakhogy a többi ember is ugyanígyviselkedik. Ennélfogva a családon, és más kisebb-nagyobb közösségen belül állandóan folyik a küzdelema többi meggyozéséért, átneveléséért. Eredménytelenül, csak a zurzavar no. Így a ’mindenki máskéntfogja fel a világot’ mondás legfeljebb a türelmet, a másik iránti megértés szükségét fejezi ki, nem pedigazzal szembesít, amire tényleg törekednem kellene. Saját töredékes és torz látásmódomat kellene ugya-nis felismernem és felszámolnom. Nem a többi ember, hanem saját magam világosabbá tételére kellenetörekednem.

Azzal, hogy a hindu vallás önfejlodésre ösztönöz, idonket és eroforrásainkat a megmaradáshoz szük-séges tevékenységek felé irányítja. Aki tisztában van saját korlátaival, nem bántja feleslegesen a többi em-bert, nem esik neki meggondolatlanul a természetnek, nem kezd kétes értéku természetátalakító tevékenységbe,hanem idejének és eroforrásainak jó részét sajátmaga lelki-szellemi építésére fordítja. Tisztábban és vilá-gosabban gondolkodva jobban bánik az emberekkel és a világgal egyaránt és példaként szolgál másokszámára is.

Még kifejezettebben látszik ez a buddhista életvitelében.Míg a hindu számára a szellemi fejlodéslehetosége korlátozottabb, a buddhista nevelés több évtizedes kemény gyakorlással olyan szellemi szin-tekre képes az embert emelni, melyekrol a lélektan csak manapság kezd megfoghatóbb kijelentéseket tenni.Számos kisebb-nagyobb ázsiai társadalom felemelkedésében, fenntarható életrendjének kialakulásában abuddhista felfogás szerinti élés kulcsszerepet játszott.Példaként Tibet, Kína, Japán történelmének korábbikorszakait hozhatnánk fel.

Kínai világkép. A kínai felfogás szerint az ember akkor él a világ rendjének megfeleloen, ha a tao útjátköveti. A tao a világ egészét kormányzó, összhangba hozó elv, mibenléte felfoghatatlan az ember számára.

Aki a tao útján jár, az ráhangolódik a világra és úgy él benne,hogy minél jobban illeszkedhessen hozzá.Mint az alábbi taoista történet elbeszéli, amelyben a herceget szakácsa tanítja a taora. Csodálja a herceg,milyen szépen és gyorsan bontja szakácsa az ökröt. Kérdeziot errol és elmondja a szakács, hogy eleintebizony nem így ment. Egy ido után viszont már érezte, miként kell ökröt bontani. Kése csak siklik amegfelelo hézagokon át és izomba, porcba, csontba, ínba nem ütközik.Amint kése elér az izom tapadásihelyéhez, akkor érzéssel összpontosítva átvágja azt. Úgy hullik le egyben a hús, mint nagy sárkolonc. Jószakács évente köszörüli kését.O maga utoljára 19 éve köszörülte meg és ma is olyan, mintha tegnap éleztevolna.

66

Ha az emberek szem elol vesztik a taót, akkor legalább az erkölcs szabályozza, mint éljünk, mit szabadés mit nem. Ha az emberek erkölcstelenné válnak, akkor legalább kövessék az állam törvényeit. Ha márazt sem tisztelik, akkor az ország tönkremegy.

Nagyon értékesek Konfuciusz erkölcsi tanításai. Szerintea rossz általában nem magányos gazem-berek muve, hanem az emberek közösen követik el. Konfuciusz éppen ezért a vezetok erkölcsösségénekfontosságát emeli ki. Ha a családfo, a tanító, az eloljárók, a fejedelem, a császár erkölcsös, akkor a család-tagok, a tanítványok és a nép is mintájukat követve élnek.

A kínai szemlélet egyik alapeleme azosök és így a hagyományok tisztelete. Mindent azosöknekköszönhetünk. Ha annakidején csak önmaguk javát keresik éscsupán a saját sorsukkal törodve rövidlátómódon, ösztöneiket követve habzsolják az életet, akkor mi ma nem létezhetnénk. Deoseink bölcsek voltak,gondoltak ránk, a jövendo nemzedékekre és alaposan megfontolták, miként élhetnek,mibe vághatnak bele.Ezért mi is, bármit teszünk, gondolnunk kell arra, megfelel-e ez a hagyománynak, mit szólnának minde-hhez azoseink. Kínát a hagyományokhoz való ragaszkodás tartotta meg, azaz a döntéshozáskor mindigmérlegelték, mit is tettek volna hasonló helyzetben az elottük járók.

Híven szemlélteti a körkörös világszemlélet, a hagyomány világképre gyakorolt hatását a következo kí-nai történet. Egy lángeszu mérnök repülo szerkezetet készített. Bemutatta az uralkodónak, akinekszemmel-láthatóan tetszett a készülék, erosen csodálta. De a bemutató után az uralkodó szétromboltatta a repülot ésmegölette feltalálóját, minthogy a világ addig is megvolt repülo nélkül és az ilyen új dolgok kiszámíthatat-lan módon megzavarhatnák a világ rendjét. Ugyanis azosök is biztos találkoztak már valaha a repüléssel,de azt nem hagyományozták az utánuk jövokre. Nyilván azért nem, mert ártalmasnak vélték. Kína hagy-ományos világszemléletének helyességét meggyozoen bizonyítja, hogy Kína fennmaradt, miközben a többinagy ókori birodalom mind eltunt.

Ugyan Kínában találták fel a puskaport és bár háborúztak, a puskaport csak tuzijátékra használták. Sokévszázaddal késobb arab közvetítéssel került csak el Európába. Kína 1403-ban hatalmas, több mint három-száz hajóból álló hajórajt épített. Egy hajó legalább 3 ezertonna vízkiszorítású volt, ez legalább tízszereseKolumbusz vezérhajója vízkiszorításának és a kínai vitorlások a valaha épített legnagyobb fa vitorláshajókvoltak. 1434-ig a hajóraj bejárta a világ tengereit és szinte mindent felfedeztek. De a következo császárúgy döntött, visszatérnek a hagyományokhoz. A hajókat, a hajógyárat valamint az utazásokhoz kötodoleírásokat megsemmisítették.

7. Egyistenhit

A következokben az elso kotáblára írottak általunk javasolt értelmezése olvashatóés erre épülve tárgyaljuka keresztyénséget is. Aki korábban tanult hittant, hamar rájön, hogy számos olyat olvas a jegyzetben aTízparancsolatról és a keresztyénségrol, amikrol eddig nem hallott és olyanokkal is találkozik, amelyeknem egyeznek a hivatalos tanokkal. Ennek oka, hogy más nézopontokból közelítünk. Egyrészt azért, amintaz 5.1. pontban olvasható, a Göbekli Tepe térségében 13 ezerévvel történtek és a Szentírás bunbeesésrolszóló története között párhuzamok vannak és ez akár azt is megvilágosíthatja, ténylegesen miben áll azeredendo bun és mire vonatkozhat az örök élet fogalma. Másrészt ígybeláthatjuk, hogy az a mélységesenönpusztító emberi viselkedés, amelyet egyébként a hindu, buddhista és kínai vallás évezredekig képes voltkordában tartani és amelyet az egyistenhívo vallást követo európai és amerikai népesség szabadított éskényszerített rá a világra, a Tízparancsolat igen erosen tiltja.

7.1. Tízparancsolat

A Tízparancsolat elso kotábláján szereplo parancsolatokról keveset hallunk a szentbeszédekben és az ige-hirdetésekben, pedig az egyszerubb értelmezésük mellettmélyebb tartalmakat is hordoznak. Az elso

67

kotábla a lenti olvasat szerint a rossz beidegzodéseinkre és a közösség egésze által elkövetett bunökrehívja fel a figyelmünket. Mivel valamennyiünket érintenek,nem ismerjük feloket és nem lépünk fel velükszemben. Emiatt vagyunk védtelenek a minket élteto forrásokat és így az emberiség jövojét felemésztogazdaságuralom ellen.

Isten a nevét kérdo Mózesnek mint VAGYOK AKI VAGYOK mutatkozott be. Nem a természet, nemmaga a világ szólalt meg, hiszen Isten teremtett mindent, hanem a Mindenekfölötti, a valóságot létrehívóés fenntartó beszélt az emberhez. A neve azt mondja ki, hogyO van valamennyi létezo felett és mögött.Teremtett világa nem a sokféle isten által uralt területek laza sokasága, hanem összefüggo, rendezett egészetalkot. Ha az ember Istent tiszteli, akkor ettol elválaszthatatlan, hogy egyben a valóságot, annak rendjét,szabályait is tisztelje és aszerint éljen.

Isten közli velünk, hogy rajta kívül nem tisztelhetünk más istent. Ha csakot tiszteljük, az utánunkkövetkezo nemzedékeket ezeríziglen megtartja, feltéve, hogy azok is csakOt tisztelik és betartják a paranc-solatokat. DeO félton szereto Isten, és az idegen istent, a saját elmeszüleményüket imádó atyák buneit afiakon bünteti, harmadíziglen és negyedíziglen és azo fiaikon is harmad és negyedíziglen. Ez a parancsolatmindig is hatalmas rettegést keltett, hiszen úgy értelmezték és értelmezik ma is, hogy nem a vétkes kapjabüntetést, hanem az utódai. De ha mélyebben belegondolunk,nem Isten büntet bennünket. Ha az embernem a világ valóságában, annak rendjét tisztelve, hanem az általa kitalált istennek hódolva él, akkorotez még nem sújtja, hanem a késobbi leszármazottait dönti majd romlásba. Mint ahogyan a valóság rend-jétol idegen elmeszüleményünk, a kamatos pénz elotti hódolás mára súlyos helyzetbe sodorta az emberiségegészét.

Az elso kotábla tiltja, hogy Isten nevére álságosan, hiábavaló módon hivatkozzunk. A népírtás, a háborúkirobbantása és más bunös cselekedet elobb vagy utóbb visszaüt arra, aki elkövette. Nem igazolhatjuk a népbuneit azzal, hogy Isten kérésének, parancsának tettünk eleget. Természetes mentség volt ez a sokistenhívovallásban, ahol a gaztetteket valamelyik istenük kérésérehivatkozva követték el. Isten egyformán szeretiaz embereket és a népeket. Senkit sem kér arra, hogy támadjonrá a másikra. Európa története sorángyakran kezdtek háborúzni, pusztítani Istenre hivatkozva. Isten nevében kínoztak meg és égettek el máglyánsokezer embert, kirívó példáját szolgáltatva annak, mint vagyunk képesek aljas indulataink kiélését Istenkívánságának teljesítésével magyarázni. Csak megjegyezzük, a múlt évtizedben Bush amerikai elnök Istenkérésével indokolta az Irak és Afganisztán ellen indított háborút.

Isten elrendelte, hogy szombatonként ne dolgozzunk és mástse dolgoztassunk. Emögött az állhat, hogya jót szolgáló döntést hozhasson az ember. Nagyon általánosan a jó úgy határozható meg, hogy hozzáteszvalamit a világ dolgaihoz, azaz összegyujt, összekapcsol, összetart, új kötodéseket munkál, alkot, épít,teremt. A rossz a jó ellentéte, szétver, összekuszál, összezavar, elvesz, elvon valamit. Felmerülhet a kérdés,miért van a rossz egyáltalán. Szükséges, mert ahhoz, hogy valami épüljön, a régi nem maradhat változatlan,egy részének szét kell esnie, hogy legyen az újnak mibol építkeznie. A teremtett világban lévo rossz csak ateremtéshez feltétlen szükséges rossz.

A jó, az építo a meghatározó, hiszen a Mindenség szinte a semmibol jött létre, mi pedig itt vagyunk.Mégis a rosszat könnyebb észrevenni, mert már egyetlen érzékelés jelzi, hogy valami fáj, összeomlott,eltört. De a jó csak folyamatát követve veheto észre. Nem egy, hanem többszöri érzékelés kell hozzá és eztaz elmének még ki is kell értékelnie. Világunk jó dolgait csak akkor vehetem észre, ha gyakran megállokés elmélkedem. Ha állandóan dolgozom és rohanok, akkor a világból csak a rossz látszik, mert nincsido a megfigyelésre és elmélkedésre. Még idoben fel kellene ismernünk a jót, hogy ehhez igazodhassonmindennapi tevékenységünk és az életünk egésze.

Az elso kotábla utolsó parancsolata szerint akkkor leszünk hosszú életuek, ha tiszteljük apánkat ésanyánkat. Ennek tartalmát a kínaiak több évezredes történelmének tapasztalatai érthetjük meg alaposabban,lásd a 6.5. fejezet Kínáról szóló részét. Kínában az erkölcsalapköve azosök tisztelete volt és mindentaszerint igyekeztek cselekedni, ahogyanok tették hasonló helyzetben. Ezért igen óvatosan bántak azújfelfedezéseikkel, lásd a repülogépes történetet. Bár Kína csak lassan, megfontolva haladt, évezredekenkeresztül nagy jelentoségu felfedezéseket tettek és alkalmazták is ezeket. Az európai és észak-amerikai

68

térség népei viszont mindenféle elovigyázatosság, óvatosság nélkül használta fel és használja ma is az újtermészettudományos ismereteiket. Az eljárások bevezetésénél szó sincs a jelen parancsolat és a józan észáltal is megkövetelt mérlegelésrol. Nem gondoltak arra, hogy a felhasznált természeti kincsek csak korlátosmértékben használhatók. Amint azóta kiderült, szinte mindegyikük ilyen.

7.2. Keresztyénség

Jézus nagyon jól ismerte az írásokat. Világos volt számára,hogy az embert a rangsorért való vetélkedésrontotta meg. A Tízparancsolat második parancsolatára utalva kimondta, hogy nem lehet valaki egyszerreIstennek és a pénz istenének, Mammonnak a szolgája. Jézus meg akarta törni a Mammon uralmát, visszaakarta téríteni az embert Istenhez.

Jézus nagyon jól tudta, mennyire nehéz az embernek kilépni abból, hogy csak a pénz számít, hiszenaz egymásba átváltható pénz és hatalom, a Mammon imádata hatja át életünk minden szeletét. Szintevalamennyiünk számára ez a meghatározó, ez muködteti a világot, a Mammon a világ ura. Hogyan sz-abadulhatna meg ettol bárki, hiszen már az anyatejjel ezt szívja magába. Jézus nagy-nagy szeretettel éstürelemmel foglalkozott a közeledo érdeklodokkel. Mindenki láthatta, hogy a hatalmas tudású tanító ésgyógyító, akibol valamennyiük felé egyformán árad a szeretet és a megértés, aki bárkin átlát és testet-lelketgyógyítva mindenkin segít, koldusszegény. Nem keres ezzelsemmit és szemlátomást meg sem fordul afejében, hogy mindezért rangot, gazdagságot szerezhetne magának. Nincs semmije, azt sem tudja, merrelesz éjszaka szállása. De mindez, teljes szegénysége, világi mérce szerint senki és semmi volta egyáltalánnem aggasztja, nem zavarja. Megérti, ha ezért lenézik, kinevetik, de ezért senkire sem haragszik. Nemtartja magát különbnek másoknál. Kivételes adottságaivalnem kérkedik, és mindenkiben meglátja, ki és milehetne. Ha dicsérik, jónak nevezik, visszautasítja, hiszen csak Isten jó.

Jézus nem a törvénytudók módszerével, hanem a törvények szellemiségének megfelelo viselkedés-sel, magyarázatokkal és példázatokkal tanított. Nem választhatott maga mellé nagytudású törvénytudókat,hiszen ezeknek a feje annyira tele van már mással, hogy eleveelutasították volna a számukra felfoghatatlanüzenet közvetítojét. Egyszeru, nyitott emberek, halászok lettek a tanítványai, akik felnéztek rá. Péter éstöbbi tanítvány önkéntelenül átvette felfogását, módszereit és élete példáját, erkölcsét. Az ember számáraoly vonzó életrend, életfelfogás évszázadokon át emberrol emberre, a tanítványok láncolatán át terjedt.Hiszen aki a pénz uralmától megszabadult, csak a láncait veszítette el. Hiába volna jóval nagyobb háza,csak egyetlen ágyon alhat. Amint nem töri magát a még többért, sokkal nyugodtabbá, felszabadultabbáválik. Nem irigykedik, nem sóvárog. Van ideje a családjára,gyermekeire és másokra, jóval több szeretetad és kap. Sokkal inkább élvezi az életet, mint a többiek.

Hogy milyen mély értelme, mekkora emberismerete volt Jézusnak, híven szemlélteti a kenyérszaporítástörténete. Szó szerint úgy volt, ahogyan olvasható, amint többször is le van írva a négy evangéliumban.Az eset többször is megtörténhetett. Nem a kobol kenyeret csodája esett meg, Jézus ezt a pusztában történtmegkísértésekor eleve visszautasította. Jézust tömegek követték és a lakott helyektol távol sokszor napokigegyütt volt velük, tanítottaoket. Tudták ezt az emberek, természetes volt, hogy amikor Jézushoz mennek,visznek magukkal élelmet. De az együttlétek alkalmával legalább kétszer elofordult, hogy az élelem fogynilátszott. Bizonyos, hogy sokaknak már nem volt mit ennie, maga a tanító, Jézus is éhes lehetett. Nem csoda,hogy ezt másokon is észrevette.

Jézus kérte a tanítványokat, adjanak enni az embereknek. Denekik sem volt mit enniük és amikor akérdezosködtek a tömegben, csak a romlatlan kisgyermek ajánlottafel, ami hal és kenyér volt nála. Ilyenhelyzetben mindenki számára nyilvánvaló, hogy sokaknál van még élelem, de maguknak zsugorgatják.Jézus nem vette el magának és tanítványainak a nagyon keveset, ami elokerült, mondván, hogy én tanítok,éhes vagyok, nekem sincs, a munkásnak jár a bére. Ehelyett csoportokba ültette az embereket. Elsosorbanazok ülhettek le együtt, akik ismerték egymást. Jézus megáldotta a pár halat és kenyeret, megtörteoket,és a darabkákat a tanítványok odavitték a csoportokhoz. Ez apéldaadás rendítette meg azokat, akiknekvolt. Megosztották a többiekkel az élelmüket, úgyhogy még maradék is volt boven, miután mindenki evett.

69

Így jutott a tanítványoknak és Jézusnak is, mégpedig jóval több, mint amennyihez az elején hozzájuthattakvolna.

Felmérhetetlen hatást gyakorolt ezzel Jézus az emberekre.Ily vendégség után mindenki örvendezhetett.Jézus megmutatta, miként kell a tömeget vezetni, irányítani. Jézust a nép nem az ingyen kenyérre vágyva,hanem emberi nagyságának, bölcsességének, igazi uralkodói erényeinek hódolva akarta királyának válasz-tani. Jézus eleve nem akart földi hatalmat.

Húsvét elott egy héttel, virágvasárnapon híveinek éljenzése közbenvonult be Jeruzsálembe. Amikorbevonult a jeruzsálemi templomba, a zsidóság egyedüli templomába, nem az történt, amit a tömeg várt.Messzi földrol érkeztek ide a zsidók az áldozatok bemutatására és ott a templom elocsarnokában vásároltákmeg. Jézus, az üzletelésben a már a szentély felé nyomuló Mammon jelenlétét érzékelte. Kiuzte a tem-plom eloterébol a kereskedoket. Ez hatalmas megbotránkozást váltott ki, mert senki, még a legközelebbitanítványai sem értették meg akkor, miért tette. Jézus igazi mivoltát nem ismerték fel a fopapok sem ésharagjukban igyekeztek Jézustól minél hamarabb végleg megszabadulni.

Jézus teljesen magára maradt. Tudta, rajta is beteljesedika próféták sorsa, lásd a 4.2. részben. Közvetlenülelfogása elott, a tanítványaitól a kenyér példázatával búcsúzott el. Amagyar föld népe nem véletlenülhívta, és hívják sokan még ma is, a kenyeret életnek. Nemcsaktáplálék a kenyér, hanem az emberi sorsátis példázza. Ahogyan több magyar népmesei változatban is szerepel,osszel hideg földbe vetik, júniusbanéles kaszával levágják, csépelik, malomko közt töretik, végül tüzes kemencébe vetik. Ennyi szenvedés utánválik a kenyér élteto táplálékká. Ilyen az ember élete is. Úgy válhatunk mások táplálóivá, éltetoivé, haelotte megszenvedtük a magunkét.

Legkevesebbet az átlagos ember szenved. Aki testben vagy szellemileg átlag alatti, annak több szenvedésjut. Ám az éhség, mégha kukából gyujtött táplálékkal is lakhat csak jól valaki, enyhítheto és a szellemilegfogyatékos sem szenved annyira, ha szeretik. De minél értelmesebb valaki, mennél jobban meghaladja azátlagost, annál több szenvedés várja, ahogyan a próféták sorsa mutatja, lásd a 4.2. pontban. Amikor azelhívása után elkezdett tanítani, Jézust eloször is a saját családja, faluja, közössége vetette ki. Hiszen ezaz ács fia, ez beszél itt nekünk?! Ahol csak tanított, üldözték, el akarták fogni, be akarták vádolni. Ugyanelfogadták és keresték a segítségét, de amikor Jézus ellen vizsgálat indult, csak egy ember merte vállalni,hogy Jézus gyógyította meg. Virágvasárnap után nem pedig végleg magára maradt és jól tudta, a biztoshalál, a kínok kínja várja.

A keresztyénség alapveto szertartása az utolsó vacsorán történteket idézi fel. Jézus megtöri a kenyeret,szétosztja a tanítványainak. Testeként adja, hogy ezt tegyék azo emlékezetére máskor is. Azo mérhetetlenszenvedésének példája adjon erot számukra életük további küzdelmeiben. MertO, Jézus mindezt végigtudta élni és el tudta szenvedni. Rájuk, követoire is sok szenvedés vár, de ennél jóval kevesebb. Azaz Jézuséletének a példája éltesseoket, ez adjon erot számukra életük keserveinek elviselésében. Majd a vacsoraután vérének nevezve adta a bort. Ugyanaz a vér éltesseoket, mely Jézust is éltette, ez legyen életükhajtóereje.

Aznap, Nagycsütörtökön este elfogták és már másnap, nagypénteken keresztre feszítették. Hamisanvádolták. Mindenki Isten fia, ezt tanította Jézus a Miatyánkban is és ezt forgatta ki azot érteni nemakaró nagytanács. Azonnal halálra ítélték és Jézus nagypénteken meghalt a keresztfán. Utolsó órájáighu maradt elveihez. Bármit követtek el Jézus ellen, nem jött indulatba, nem vágott vissza. Tudta jól, nemmaguktól ilyenek a gyilkosai. Szeretteoket, mert látta bennük, kik lehettek volna, ha a többiek nemteszioket azzá, amivé lettek. Mindenkiben látta az istenképu romlatlan embert, és még azot keresztre feszíto,kegyetlenkedo, nyerészkedo katonákban is ezt figyelte. Megszántaoket és imádkozott értük, mert nemtudhatják, mit cselekszenek. Valamennyien, akik Jézus követoinek valljuk magunkat, így kell tennünk.Eloször is legalább azoknak kell tudnunk megbocsátani, akik alegközelebb állnak hozzánk, szüleinknek,testvéreinknek, gyermekeinknek, házastársunknak, szomszédainknak, munkatársainknak. Továbbá nemcsak akkor kell a bunt megbocsátani, ha az elköveto bevallja a bunét és bocsánatot kér.

70

Nagypéntek után. Jézus kicsiny mustármagja hatalmas fává terebélyesedett és a kevés kovász megke-lesztette a tésztát. A gyülekezetek tagjai testvérekké váltak, mindenüket megosztották egymással. Mit semtörodtek a gazdagsággal, elég volt nekik a valóban szükséges. Gazdag, vagyonos emberek, vezeto szemé-lyiségek, magas rangú katonák álltak közéjük, lemondtak a kiváltságaikról és a vagyonukról. A negyedikszázad elejére a Római Birodalom népességének számottevo része Jézus tanítványává vált.

Constantinus császár 313-ban engedélyezte a keresztyén vallás gyakorlását. Ezzel a keresztyénség abirodalom többi vallásához, a pogány és a zsidó valláshoz hasonló jogi helyzetbe került, államilag elismertvallássá vált. Ugyanakkor Constantinus megparancsolta, hogy a keresztyén csoportok közötti civakodásszunjön meg. A császár utasításának végrehajtása egyfajta szabványosítással járt együtt. Az addig a magaútját járó sokszínu, élo és virágzó egyház szigorúan kormányzott, változásra aligképes, megmerevedettállami intézményhez vált hasonlóvá.

A Constantinus által megkövetelt egység elvi alapja a Pál apostol által megfogalmazott felfogás lett.Jézusnak nem volt, nem maradt ideje papírra vetni, rendszerbe foglalni, mit miért tett. Pál nem volt Jézustanítványa és megtérése után sem kereste fel Jézus elso tanítványait, Pétert és a többieket. A hatalmastudású és hallatlan munkabírású rabbinak saját elképzelése volt Jézus küldetésérol. Behatóan ismerte azÓszövetséget és az utolsó vacsora, valamint Jézus halálának és feltámadásának általa megfogalmazottértelmezésével térített. A zsidók a magyarázatait ellenségesen fogadták. Viszont Pál a pogányok közöttmunkálkodva szép sikereket ért el. Számos, megtérített pogányokból álló gyülekezetet alapított. Ezekkapcsolatba kerültek a Jézus tanítványai által térítettekkel és így a pogányból lett keresztyének is átvehettékmindazt, ami közvetlenül Jézustól eredt.

Az elméleti magyarázatok különbözosége alig számított, mert a keresztyén csoportok, gyülekezeteklegfobb összetartó ereje a Jézus tanítványain keresztül embertol emberig terjedo szeretet és a Mammonimádásától mentes életfelfogás volt. De ne gondoljuk azt, ha a gyülekezeteket a Mammon rabságábólszabadultak alkotják, akkor a gyülekezetek között is nagyon jó a viszony. Errol szó sincs. Része az em-beri természetnek, hogy miközben a csoporton belüli viselkedésünk csaknem angyali, addig a csoportokversengenek egymással, lásd a 3.1. pontban. Nem meglepo az, hogy a római keresztyén gyülekezetekközött is voltak ütközések, civódások. Elsosorban azon vitatkoztak, hogy Jézus ember vagy Isten, Istenmegtestesülése volt-e.

A zsinatok kizárták az egyházból a páli felfogástól eltéro nézeteket vallókat. Pál szerint Jézus Krisz-tus kereszthalálával megváltotta az emberiséget és mindazok bunét eltörli, akik hisznek benne. 325-benfogadták el az egyház tanításának zsinórmértékét, máig érvényes hitvallását. Nincs szó benne arról, hogyJézus földi munkálkodásával tanítványaivá tett bennünketés mint tanítványaitól mit vár el tolünk. Mindezsúlyos következményekkel járt. Pál pogányok számára könnyen felfogható és vonzó magyarázatai ugyangyorsan növelték az egyháztagok számát, de az egyházba kerüloket az ott lévo tanítványoktól átvett jézusiéletminta tette valódi keresztyénné. A rejtozködésbol a nyilvánosság színe elé lépo keresztyének életénekpéldája is téríthette volna a pogányokat. Nem ez történt. A egyház által hivatalból üldözött, a tanítványságotkiemelo felfogás visszaszorult és a keresztyének fertozodtek Mammon követojévé.

7.3. Az iszlám

Allah Isten arab neve, a név annak a héber szónak az arab változata, amit mi VAGYOK AKI VAGYOK-nakfordítunk. Allah mindenható, a hét tulajdonsága közül egy sincs, amely rossz lehetne. Allah feltétlen jóságafelmérhetetlenül nagy dolog. Mint a Tízparancsolatnál tárgyaltuk, a zsidók rettegtek Isten kiszámíthatatlanharagjától. Ábrahám és Izsák története erre a példa. Ábrahámot Isten arra kéri, hogy Ábrahám a nagyonkéson született egyetlen fiát áldozza fel neki égo áldozatul. Ábrahám kész Izsákot feláldozni és miutánmár felrakta a farakás tetejére megkötözött gyermekét, Isten akkor vet véget a kegyetlen lélekvizsgálatnak,és egy kost küld a gyermek helyett áldozatul. Isten ezzel ellenorizte, hogy Ábrahám eléggé féli eOt, azIstent. A történet inkább arra utalhatott, hogy Isten ellenzi a gyermekáldozatot, amely abban az idobenelterjedt volt, lásd a 3.1. pontban. Pál Ábrahám esetét példaként adja a keresztyének számára, hogy lám,

71

ezt jelenti az igaz hit, és Istenrol még ennél is rémítobb feltételezéssel él. Az ilyen istenkép szorongóváteszi az embert és a hatalmasból, a fölötte állóból olyanokat hoz ki, amit egyébként nem tennének. Hatal-masok alárendeltjeiket, szülok gyermekeiket gyötörhetik ennek a mintának megfeleloen, miközben az égretekintenek és Istenre hivatkoznak. Nem aggasztjaoket, hogy mennyire rosszat tesznek, hiszen Isten sembánt kesztyus kézzel az emberekkel.

Így érthetjük meg, mennyire meghatározó Allah jósága. Megjegyezzük, Jézus szintén Isten feltétlenjóságát vallja. Allah követoi nem szoronganak, nem félnek Allahtól mindenhol, mindenkor jelenlévo fen-ntarójuknak, éltetojüknek tekintik. Maga az iszlám szó az Isten akaratába valóbelenyugvást, önmagunk Is-tennek való átadását jelenti. Vallásként nagyon eros, mert valamennyi mindennapos dolgukat meghatározza:mint viszonyuljanak másokhoz, milyen legyen a családi életük, jogrendszerük, gazdaságuk, muveltségük.Az iszlám követojét muszlimnak nevezik. Áthatja az iszlám a muszlim mindennapi életét, szabályozzakapcsolatait, alakítja a közösséget. Mohamed, Allah prófétája, példamutató családi életet élt, megmutatta,hogyan kell közösséget, népet vezetni,társadalmat szervezni, jogrendszert megalapozni.

Mutatja az iszlám közösség fenntartó, irányító erejét, hogy a korábban iszákos arabokat leszoktatta aszeszfogyasztásról és ezt a tilalmat mind a mai napig képes fenntartani. Ma az iszlám népszeruségének,sikereinek gyökere a hatékony társadalom és közösségszervezo erejében is rejlik. A törzsi erkölcs eszméje,miszerint ha a törzs tagja bajba kerül, a törzs más tagjai feltétel nélkül a védelmére kelnek, Mohamed azegész iszlám közösségre kiterjedo elvvé nyilvánította. Minden egyes muszlim hívo minden más muszlimhívo testvérének számít. Ugyan a testvérek vitatkozhatnak egymással, de a külso beavatkozással szembenviszont egységesen lépnek fel. Az iszlám hitben élok testvérisége a történelem meghatározó tényezojévéválhat.

8. Mai életmódunk kialakulása

Haladáshit. A természettudományok ugrásszeru fejlodése, az Európában a 17. században lezajlott tu-dományos forradalom az emberi történelem egyik legcsodálatosabb fejezete. Ennek sikeréhez kötheto afelvilágosodás, a napjaink szellemiségét megalapozó mozgalom születése is. Ez a 16-18. században Eu-rópában és Észak-Amerikában kialakult szellemi irányzat az élet valamennyi területén az észt és az értelmethelyezte a központba. Hivatkozva a természettudomány, elsosorban Newton természettanának lenyugözoeredményeire, valamint arra, hogy a nagyobb ismeretanyag alapján újonnan született kiváló eredményekeleve helyesebbek a korábbiaknál, elvetette a hagyományokon és a valláson alapuló életrendet. A felvilá-gosodás gondolkodói szerint valamennyi gond forrása az évezredes hagyományokhoz való ragaszkodás.Követelték, hogy mindent az ész ítéloszéke elé kell állítani, az értelemre kell alapozni életvitelünket, és atörténelem szemétdombjára kell vetni mindazt, ami avult. ’Denevér babona! bagoly vakbuzgóság! Meddiglesz körmöd közt a Mindenhatóság! Meddig ülsz a királyok koronáján, kincsén? A vitézek kardján és anépek bilincsén?’ - kesergett Csokonai az 1794-ben írott Konstancinápoly címu versében. A felvilágosodásfo célkituzése az volt, hogy hasonlóan ahhoz, amit Galilei és Newton a természettanban végzett, ugyanazta munkát véghez kell vinni a vallás, a társadalom, a közélet és a gazdaság valamennyi területén.

Uralkodó gondolkodási rendszerré a természettudományos kutatási módszer jellemzoje, az okos fela-datmegoldó gondolkodás vált. Tekintélyeket elvetve, mindig az adott helyzetet ésszeruen elemezve kezdtekgondolkodni nemcsak a természettudományos kutatás, hanemegyéb területeken is. Általában hatékony ésgyors az okos cselekvés, sikerei nyilvánvalóak. Él a ma rendelkezésre álló lehetoségekkel. Ha hibás volt ahelyzet értékelése, az okos módszer alapjául szolgáló leegyszerusítés, a meghozott személyes, államvezetoi,gazdasági és egyéb döntés hibás volta sokszor csak hosszabbido, évtizedek, akár évszázad elteltével derülcsak ki. Mindenesetre a bölcsesség mint gondolkodási módszer háttérbe szorult.

Jól tudták a felvilágosodás élharcosai, hogy az átfogó társadalmi változást tudati változásnak kell megeloznie.Ehhez a régi, hagyományokra alapozott világfelfogást, miszerint az elodeink által évezredeken át megta-pasztalt, kiismert isteni világrendnek megfeleloen kell élnünk, új, az emberi képzeletet jobban megragadó

72

alapvetéssel helyettesítették. A felvilágosodás világszemléletének a haladás lett a kulcsszava. Általánossákell tenni a közoktatást, meg kell törni a babonák és az elavult vallásos nézetek uralmát. Ezután a józanönérdek és az elfogulatlan tudományos elemzés alapján cselekedve a társadalom egyre jobban él, lépésrol-lépésre közelebb kerül a földi paradicsomhoz.

Igen hatékonynak bizonyult a haladás képzete és sikeresen szorította vissza a hagyományokra alapozottvilágfelfogást. Fölényének eros támaszává vált, hogy az ember idoközben nekilátott azosmaradványi ero-források kiaknázásának, elkezdte a szenet használni. Ez felgyorsította a gazdasági növekedést és nagybanerosítette a haladásba vetett hitet.

Rohamléptu haladás. Angliában a 17. századra a lakosság lélekszáma gyorsan növekedett. Annyirahiánycikké vált a fa, hogy áttértek a széntüzelésre. Korábban a fekete kövek a felszínen hevertek. Báregyre többen kezdtek velük tüzelni, kezdetben még csak gödröket kellett ásni. Késobb már vágatokatkellett nyitni, hogy a szénhez hozzáférhessenek. Hamarosan, még a külszíni fejtésnél elérték a talajvízszintjét. Ezek után állandóan ki kellett emelni a vizet. Elso vízkiemelo rendszereiket vödrök láncolataalkotta, ezeket lovakkal, vagy ha lehetett, vízkerékkel hajtották. Amikor mélyebbrol kellett felhozni a vizet,hosszabb láncolatokat, több lovat igényelt. Bizonyos mélységek után más módszert kellett találni. Éppenarra használták az elso gozgépeket, hogy a szénbányákból kiszivattyúzzák a vizet. Ezek után nem voltmegállás, a társadalom egyre szénfüggobbé vált.

Lassan nem a felgyult tapasztalat, hanem a felismert természeti törvények tudatos alkalmazása vált amuszaki fejlodés fo hajtóerejévé. Addig ismeretlen lehetoségeket adott a mérnökök kezébe a newtoni ero-tan, a hotan, vegytan és a villamosságtan törvényeinek felfedezése. Gozgépeket nemcsak szivattyúzásra,de másra is alkalmaztak. Ott is lehetett gépeket hajtani vele, ahol nem volt víziero. Megszületett a vasút,a gozmalom és társaik. Megindult az ipari forradalom. Miután az ember elkezdte azosmaradványi ero-források, legeloször a szén felhasználását, rohamosan noni kezdett az egy fo által felhasznált energiamen-nyiség. Ennek egységéül a napi élelmünk 2500 Kcal-jának megfelelo 120 wattot választva, aszerint, hogyennek hányszorosát használjuk fel, a rendelkezésünkre álló eroforrás rabszolgák számáról beszélhetünk.Európában az ipari forradalom elott a háziállatokkal és a különféle meghajtású malmokkal átlagosan 3-4eroforrás rabszolga jutott egy fore. Ez a szám a szén felhasználásával gyorsan noni kezdett.

Korábban a vallás tiltotta a kölcsönzött pénz utáni kamat szedését, az csak szukebb körben vagy burkoltanlétezhetett. De a felvilágosodó Európa ezzel a vallási tilalommal is szakított és a kamatszedés, a pénzbe-fektetés a gazdasági növekedés serkentojévé vált és az újkori társadalmak tokés társadalmakká alakultak.

Csak növekedve létezhet a tokés gazdaság mert a befektetok csak haszonra számítva adják kölcsön apénzüket. Arra építenek, hogy amikor a pénzüket kamatostólvisszakapják, több javat vásárolhatnak érte,mint amennyit a befektetett összegért a befektetés elott kaphattak volna. Ez pedig akkor lehetséges, ha agazdaság egyre több javat állít elo, azaz folyamatosan növekszik. Ám a termelés csak úgy nohet, ha noközben az energiafogyasztás is.

A hagyományos európai társadalmak az Egyesült Államok példáját követve fokozatosan tokés gazdálkodású,népuralmi államokká alakultak. A népuralmi rendszerekbenaz ember lét- és fajfenntartási ösztöne mind sz-abadabban érvényesül. Állandó vetélkedés, rohamosan fejlodo tokés gazdaság, növekvo energiafogyasztásjellemzi a népuralmi rendszerek történetét. Mindinkább azanyagiak és az anyagelvuség határozták meg amuszakilag gyorsan fejlodo társadalmak gondolkodását, a rangsorért való versenybena szerzett anyagiakváltak mérvadóvá. Az emberi sikerek, az ember alkototta egyre magasabbszintu rend tovább gyengítették avallásos világkép alapveto támaszait. Nem pusztán a természettudományok sikereivel, a természettudományrahivatkozó anyagelvu bölcselet térhódításával magyarázható a vallásosság gyengülése, hanem az emberkörnyezetének változásaival is összefügg. Míg a korábbi idok embere a természet szép, összehangolt rend-jével szembesült, addig a városiasodás mértékének növekedésével az újabb kor embere egyre inkább csakaz ember által alakított, rendezett, illetve kaotikussá tett környezettel érintkezik. Például nagyon sok városigyermek, ember nem látta még életében a lenyugözo szépségu nyári égboltot. Mivel a vallásosság alapvetoforrása a természet egészének rendjével való találkozás, ennek hiányában a természetfelettibe vetett hit is

73

nehezebben fogalmazódik meg. Ezért Európában és Amerikában a keresztyén vallás egyre inkább veszítettés veszít befolyásából, bár fogalmai meghatározták és ma ismeghatározzák a gondolkodást.

Nem csoda, hogy a gyorsan fejlodo tokés társadalmakban gyengülni kezdett a másokról való gondo-skodás eszméje. Korábban Isten ellen való vétek és szégyen volt a szegényt és védtelent megrövidíteni,kizsákmányolni, a keresztyén erkölcs szerinti kötelességünk a gyengébbekre és lemaradottakra figyelni,oket szeretni és segíteni. De a tokés gazdaság elvi alapja Adam Smith munkájára épül, mely szerint a piacúgymond láthatatlan keze az emberi gyarlóságot, mint az irígységet és kapzsiságot a közjó javára használja.Ezzel a piac lassan átvette Isten szerepét. Mindenütt ott van, mindent jól tud, mindent megtehet. Ennek atökéletesnek kikiáltott valláspótléknak hódol és áldoz fel bennünket világunk mai vezeto rétege is. Ezzel ahagyományos vallásos és erkölcsi szempontok jelentéktelenekké váltak és a közgondolkodás a társadalmata gazdagok nagy-nagy megelégedésére a piac láthatatlan kezére bízta.

Gépesítés és terjeszkedés.Ahogy fejlodtek az eszközök és a közlekedés, újabb lehetoséget kapott azember és mind távolabbi térségek eroforrásaihoz férhetett hozzá. Míg a hagyományos társadalmakban avilágszemlélet fékezte, vagy meg is akadályozta a gépesítést, az új muszaki lehetoségek kiaknázását, addigaz újkori Európában majd az Egyesült Államokban ilyen korlátok nem léteztek.

Társadalmi gonddá vált a gyors gépesítés, mert ezzel embertömegek váltak munkanélkülivé. Szervezkedé-seit, a gépeket romboló, ellenük tiltakozó mozgalmakat az angol kormány eroszakkal fojtotta el. Másfajtafeszültségeket is gerjesztett a gépesítéssel együttjáró rohamléptéku haladás. Egyrészt a géppel gyártottharisnyák, ruházati cikkek stb. rosszabb minoséguek, mint a hagyományos módon készültek. Olcsóbb isa gépi termelés, mert a tulajdonosok kevesebbet fizetnek a gépek mellett dolgozó, nem annyira képzettmunkaeronek. Így a tulajdonosok gazdagodnak, mások pedig szegényednek. Úgy lehetett még nagy-obb a gazdagok haszna, hogy a gépekkel eloállított árukért sok pénzt kértek, miközben a mezogazdasági,kézmuves és kisüzemi termékek árát lenyomták. Ez az út csakegy ideig járható. Amikor az alulfizetettembertömegek szegényedni kezdenek és emiatt egyre csökkena fizetoképes kereslet, a megnövekedett ter-mékmennyiséget nincs aki megvegye. Túltermelésinek feltüntetett válság tör ki és azóta is, egyik válságbóla másikba kerül a gazdaság.

A gépesítés és a még nagyobb haszonra törekvés okozta túltermelési válságokból két módon lehetkilábalni. Csökkenthetnék a gyári termékek árát, de ez nem megy, hiszen akkor a gazdagok nem tudnánaktovább gazdagodni. Egyedüli megoldás a kivitel: minél többterméket szállítani külföldre. Ehhez több szál-lítóeszköz és eroforrás kell. Továbbá növelik a gépesítés szintjét és a termelést olyan országokba telepítik,ahol még olcsó a munkaero. Lassan mindenütt fellép a tömeges munkanélküliség és a piaci verseny valamintaz eroforrásokért való küzdelem élesedo válságokhoz, fenntarthatatlan társadalmi viszonyokhozvezet.

Aki sikertelenebb, lemarad. Emiatt komoly belso feszültségek keletkeznek. Kezelésükre a hagy-ományos társadalmakban jól kikísérletezett módszerek vannak, ezek használata jellemzi a lassabban, sz-erves fejlodés útján kialakult népuralmi társadalmak, mint Svájc életét is. De a gyorsan fejlodo tokéstársadalmakban a villongások gyakoribbak, az összeütközések jóval hevesebbek lehetnek, mint a hagy-ományos társadalmakban. Gazdagodók és szegényedok között egyre nagyobb a különbség és a feszüloellentéteket is gazdasági növekedéssel csillapítja a tokés társadalom. Azért is még többet kell termelni,mert akkor a szegényebbeknek is több jut és mindenki elégedettebb lehet.

A felgyülemlo belso feszültségek nemzetköziekké váltak. Egymást piacait, nyersanyagait, eroforrásait,gyarmatait igyekeztek megszerezni. Ez vezetett az elso világháború kitöréséhez is. A fejlettebb tokéstársadalmak hódításai világhelyzetet meghatározó tényezokké váltak. Legyengítették és maguk alá gyurtéka hagyományos társadalmakat, majd a 20. század második felében olyan világgazdasági rendszert hoztaklétre, amelyrol úgy látszott, csak nekik, a volt gyarmatosítóknak és az USA-nak lehet esélye a sikerre.

Sodrásban. Hogy felhokarcolókat tudunk építeni és akár egy-két napon belül bárhová elérhetünk, nemazt jelenti, hogy át tudnánk tekinteni, mik lehetnek cselekedeteink jövobeni következményei. Sok tekintet-

74

ben annyira összefonódottak a világ dolgai, hogy képtelenek vagyunk átlátni, mi mire vezethet a jövobenés emiatt vakrepülésben szállunk az ismeretlen légtérben.Az emberek nagy többségében még nem tudato-sultak korlátaink, nem fogtuk fel, micsoda veszélybe sodorhatjuk magunkat.

Nemcsak a történelmi múltban, amikor az ember még nem ismerte a természet alapveto törvényeit,fordult elo, hogy a társadalom tönkretette élteto környezetét. Ma, amikor jóval többet tudunk, még többetártunk. Magunkat sem vagyunk képesek uralni és eközben az egész világot akarjuk birtokolni. Régebben,mert kevesebb eszközünk volt, a maradandó környezeti kár eloidézéséhez hosszabb ido kellett. Az anya-giakért való versengést megengedo, egyre gazdagodó társadalmak gyorsan tönkretesznek mindent, eleveönpusztítóak. Hosszabb ideig nem maradhatnak fenn, ugyanis minél gazdagabbá válnak, annál gyorsab-ban élik fel forrásaikat. Nem sok választás marad, már csak ezért is el kell venni a másokét, korábbanháborúkkal, késobb finomabb módszerekkel. Egészen addig, amíg a eroforrásait felemészto világrendszeregésze össze nem omlik.

8.1. Mai sikeres társadalmak

Ma az a társadalom számít sikeresnek, amely jóval több eroforrást használ el, mint más társadalmak. Ezeka nyitottság és az egyéni szabadság foka szerint különböznek egymástól.

Lazán csatolt társadalom. Az Amerikai Egyesült Államok népuralmi rendszerének kialakulását a földra-jzi adottságok és az erosen egyedi történelmi elozmények tették lehetové. Ezért módszerei követhetetlenek.Az amerikai alkotmány alapeszméje az egyén szabadságának és függetlenségének a leheto legteljesebbbiztosítása. Nem tárgyaljuk az ezt szolgáló, emberek és közösségek zsarnokságát féken tartó bonyolult in-tézményrendszert, de tény, hogy az amerikai polgár a törvények szerint valóban példátlanul nagy döntésiszabadsággal rendelkezik, legalább is a gazdaságban. Kötöttségei, korlátozottságai csekélynek mondhatók.

Jellemzo az újvilági letelepedés története. Amikor a Mayflower megérkezett és utasai telepet alapí-tottak, az elso években csaknem mind éhen haltak és csak az indiánok könyörültek meg rajtuk. Az elsoévben földmuvelés helyett aranyat kerestek, nem sokat foglakoztak az élelmiszertermeléssel. Nem sokkalszerencsésebb volt a következo kísérlet sem, közösen kezdtek földet muvelni, de ez a módszer sem ment,mert nem eroltették magukat, mondván nem dolgoznak másokra. Ezután született meg a kormányzói dön-tés, hogy mindenki kap földet és saját maga felel a boldogulásáért. Ez vált az elso amerikai sikertörténettéés megalapozta a késobbi felvirágzást. Hamarosan bovelkedtek élelemben és a hálaadás ünnepe, a Thanks-giving erre emlékeztet, vendégül látták azoket korábban az éhhaláltól megmento indiánokat.

Lazán csatolt társadalom az amerikai, más társadalmakhoz képest kevesebb összeköttetést tartalmaz.Az egyéni szabadság növelésének igénye érzodik az élet szinte minden területén. Emiatt az Egyesült Ál-lamokban a családi, rokoni kapcsolatok nem olyan szorosak,mint pl. Európában. Egy nagykorú amerikai,sok esetben messze a szüleitol, olykor ezer kilométerekben mérheto távolságban él. Könnyu költözködni, alakóhely - pénztárca és hitelképesség függvényében - tetszés szerint választható, nem jelent különösebbkötöttséget. A lehetoségek széles sorában mindenki adottságainak és igényeinek megfelelo életpályátválaszthat. Meghatározó példaképe az újat felismero, alkotó ember, aki ebbol meg is tud gazdagodni.

Mivel a legfobb érték az egyén szabadsága, mindenki maga tudja a legjobban, mi a jó számára ésebben nem szorul mások gyámkodására. A szabadsága tudatában lévo, azzal élni tudó amerikai polgár nemvalamely beavatási szertartás eredményeképpen válik szabaddá, hanem ezt a készséget gyermek és ifjúko-rban kell elsajátítania. Ezért már az alapfokú tanintézeteket, annak alsó osztályait is az egyéni szabadságkibontakoztatásának igénye jellemzi. Egyéniségét, önállóságát tiszteletben tartva nem lehet a gyermekettanulásra kényszeríteni, neveloi tekintélyek súlyával munkára fogni. Ez viszont azzal jár, ha nincs kedvehozzá, a gyermek nem tanul. Hacsak a tehetos szülei magániskolába nem íratják, ahol követelményekettámasztva tanítanak.

75

A gyermeki szabadság elveire alapozott tanintézményben a tanulók nagy többsége tudatlan marad. Bára gyerekek nem félnek tanítóiktól, tanáraiktól, nincsenekemiatt lelki gubancaik, a tudatlanság túl nagy árlehet a szabadságért. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Azok a tanulók ugyanis, akik tehetségesebbek,igencsak jól teljesítenek. Szinte mindenkinek lehet valamilyen egyéni adottsága, amelyet a saját és a közjavára érdemes volna fejleszteni.

A szabad tanintézményben az alkotásra képes tanulók igen hamar kiválnak a többiek közül. Képességeiketszabadon fejleszthetik, tagozatos osztályba kerülnek. Tanítóik értheto örömmel fogadják a tantárgyuk irántérdeklodo diákokat, és tankönyvek, segédanyagok gazdag választékából egyéniségre szabott módon fejlod-het a diák tudása, képessége. Ha igazi tehetség, a szülok anyagi helyzetétol függetlenül akár az EgyesültÁllamok legjobb egyetemén is végezhet. Ahogyan közismert,az amerikai alap- és középfokú tanodák át-lagos színvonala mennyire gyenge, el kell ismerni, az Egyesült Államok elso vonalbeli egyetemei egybenvilágelsok is. Vezeto egyetemeik képzési szintje igen magas, oktatói testületük elsorangú, felszereltségükminden igényt kielégít. De az átlagos USA-beli egyetemek, amagyar foiskoláknak megfelelo intézményekképzési színvonala alacsony. Természettudományos oktatásuk színvonalát jól jellemzi, hogy az amerikaiak45%-a szerint a világot Isten az utóbbi tízezer év folyamán teremtette, így, a jelenlegi alakjára.

Ennélfogva az Egyesült Államok vezeto rétege tehetséges és a maga területén igen jól képzett. Bára vezeto réteghez való tartozás örökölheto, az oda való feljutás kiválasztási rendszere mentes a tekinté-lyelvtol, hubéri jellegu kiváltságoktól. Ez a vezeto réteg szervezi és alakítja az Egyesült Államok gaz-daságát, szellemi és állami életét. Az ide tartozó személyiségek körül szervezodo kisebb körök, cso-portosulások kölcsönhatása hozza létre a példátlanul gazdag és sokszínu szellemi környezetet. Ezek aközpontok a társadalmi hálózat meghatározó egységei. Jellegzetes amerikai sikerek a kimagasló egyéniteljesítmények, mint a találmányok, a kamrában bütykölt személyi számítógép, az egyetemi hallgatók általfejlesztett számítógépet vezérlo utasításrendszerek. Ezért az amerikai társadalmat a ragyogó egyéni teljesít-mények, a gyors alkalmazkodóképesség, az új tisztelete és elfogadása jellemzi.

Csupán arról kell gondoskodni, hogy a nagy többség, amely európai és távolkeleti mércével nézvetudatlan és muveletlen, elfogadja a népesség töredékének, a 4-5 százaléknyira teheto vezeto, az átlagnáljóval gazdagabb réteg irányítását. Mivel ezek kiválasztási rendszere kiváltságoktól mentes, az amerikai tár-sadalom egészen hosszú ideig követte vezetoit. Mindezt segíti az amerikai nevelési rendszernek az a sajá-tossága, hogy nagyon nagy súlyt helyez a gyermekek személyiségének alakítására, az amerikai értékek be-fogadására. Akik képesek lennének a vezeto réteg irányításával szembeszállni, azokat az szinte észrevétlenülmagába olvasztja. A nagy többséget pedig úgy nevelik, hogy ne csak szót fogadjanak a gazdagoknak, hanemcsodálják, sot szeressékoket.

Végsosoron az egyenetlenség kirívó volta az amerikai társadalom fo gondja. Népességének nagy több-sége embergép, az eltompítás sikeres. Meg kell azt is említeni, hogy egyes körzetek iskolái a tehetségesgyermekek számára sem tudják az esélyeket biztosítani. Nemcsak a vezetoihez képest, hanem az európai éstávol-keleti mércével mérve is lehangolóan alacsony a lakosság képzettségének, általános muveltségénekszintje. Ezen az idoszakonként fellángoló mozgalmak sem segíthetnek, hiszena társadalom alapértékének,az egyéni szabadságnak a megsértése lenne a gyermekekkel szembeni, tanulásra kényszeríto módszerek al-kalmazása. Ebben még szerepet játszhat az is, hogy a kiemelkedettek is igyekeznek fenntartani a számukraoly kényelmes állapotot. Ezért a nagy tömegek tudatlanságának mértéke, így például az olvasásképtelenségszintje is no. További gond, hogy az alacsony muveltségi színvonal miatt az USA jelentos számú magasképzettségu külföldi alkalmazására kényszerül, elsosorban a természettudományos képzettséget igényloterületeken. Nagyon súlyos amerikai gond a lemaradottak kezelése is. A kiszorultak lázongásai, az ezzeljáró eroszak, a bunözés az amerikai életmód elkerülhetetlen velejárói.

Az utóbbi néhány évben az USA megváltozott és ez a változás 2011 oszén felgyorsult. Mivel márnincs számottevo gazdasági növekedés és a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, az emberek az utcákravonultak. Hiszen az USA népességének 1%-ának birtokába került az USA vagyonának több mint 40%-aés nekik jut a jövedelem 20%-a is. 2012-ben a felso 1% jövedelme 19,6%-al nott, míg a 99% -nak csupán1%-kal nott a jövedelme. Nem is annyira az 1%, hanem az 1 ezrelék a meghatározó,oket gazdagítja a

76

befektetések jövedelmének több mint 50%-a.

Szorosan csatolt társadalom . A szorosan csatolt együttélési rendszer jellegzetes példái a távol-keletiországok társadalmai. Alapértékük a közösség szolgálata.A sok ezer éven keresztül kialakult kínai élet-szemlélet meghatározó szerepet játszott a térség fejlodésében, Japán, Dél-Korea, Tajvan mai sikereiben.Túlnépesedett területeken, dacolva a gyakori természeti csapások fenyegetésével, nincs arra lehetoség, hogyaz egyén amerikai módon függetlenítse magát a többiektol. Szorosak a távol-keleti ember kötöttségei,szabadsága korlátozott. Ezeket a társadalmakat szorosan csatolt rendszerként érthetjük meg, mivel a tár-sadalom suru hálózódású és kötodései erosek. Náluk a családi, rokoni kapcsolatok ma is nagyon fontosak.Alapveto érték az idosek tisztelete, a rokonok megbecsülése. Bármi történjen az emberrel, nem maradhatmagára. Nem könnyu a lakóhely megváltoztatása. Munkahelyváltoztatása ritkán fordul elo. A huség,legyen az családhoz, munkahelyhez, lakóhelyhez ma is él. Meghatározó távol-keleti eszménykép az em-bertársaira alaposan figyelo, munkahelyét, lakóhelyét és az államot önfeláldozóan szolgáló ember. A továb-biakban Japánnal foglalkozunk.

Köztudott a japán emberrol, mennyire udvarias. Pedig, amit mi akként értelmezünk, jóval több, mintegyszeru udvariasság. A japán a találkozáskor tényleg komolyan érdeklodik a másik iránt. Ugyanis ahagyományos távol-keleti felfogás szerint, az általános rendezo elvnek megfeleloen, minden elobb-utóbba helyére kerül, semmi sem történik szándék és értelem nélkül. Ha tehát valakivel találkozom, az is egylehetoség, amivel élnem kell. Érdeklodöm a másik iránt és az is irántam. Ennek az eredménye nekem,neki,valaki harmadiknak, vagy sokaknak javára szolgálhat majd.Egy japánnak mindig figyelnie kell társára.Emiatt az átlagos japánnak sokkal jobb az emberismerete, mint az amerikaiaknak vagy európaiaknak. Ezaz egyik titka a japán üzletemberek sikereinek. Nagyon hamar felismerik, hogy akivel tárgyalnak, milyenember, mik lehetnek a szándékai, és meddig mehetnek el az üzleti tárgyalás során.

Egyik legfobb feladata a távol-keleti embernek, hogy gyermekei megfelelo muveltséget kapjanak. Japánés a Távol-kelet alsó és középfokú tanodáiban a követelmények szintje határozottan magas. A japán gy-erekeknek 18 éves korukig sokkal többet kell tanulniuk, mint magyar társaiknak. Másodlagosak az egyéniadottságok, a követelményeket mindenkinek teljesíteni kell. Sikeresen teljesíto társukat a tanulók meg-tapsolják, tudják, ha valaki eredményes, az hosszú távon mindenki javára válik. A tanítók és tanárok atársadalom leginkább megbecsült, tisztelt, fizetett tagjai közé tartoznak.

Nemzetközi összehasonlításban kiemelkedoen magas a sokat követelo tanodákban nevelt átlagpolgármuveltségi szintje. Ez a magas általános muveltség, a társadalmat át- meg átszövo sokféle összetartó eroegységes, elkötelezett népesség kialakulására vezetett.A távol-keleti társadalmak irigylésre méltó gaz-dasági sikerei a muvelt, megbízható, fegyelmezett, együttmuködésre képes és kész tömegeknek köszön-hetoek. A vezetés nem válik el a néptol az amerikaihoz hasonló mértékben. Ennek megfeleloen a lemaradot-takról sem nagyon lehet beszélni, a bunözés mértéke az európai és amerikaihoz képest elhanyagolható.

Kiemelkedoen jó a szorosan csatolt társadalom alkalmazkodóképessége. Gyorsan válaszol a külso vál-tozásokra. Igen hamar meghonosítja a másutt született találmányokat vagy akár intézményeket. Hatékonya magasabb fokú együttmuködést kívánó feladatok megoldásában. Az erosen csatolt társadalmak gyengepontja az, hogy az egyöntetuség miatt a személyiség, a kiemelkedo tehetségu egyéniség kibontakozásánaklehetoségei korlátozottak. Míg a matematikában tehetséges amerikai vagy magyar diák hamar tagozatososztályba kerül és azzal foglalkozhat, amiben tehetséges,addig hasonló japán társa azokra a tárgyakra kell,hogy összpontosítson, amelyekben gyenge. Így, bár ez a japán diák is matematika szakos egyetemi hall-gató lesz, összehasonlítva magyar vagy amerikai társával,mint egyetemista, gyengébben teljesít. Mivelbelole lesz a japán professzor, gyenge a japán felsooktatás. Míg 18 éves korig a képzés színvonala igen ma-gas, ehhez képest az egyetemek színvonala, amit igazából már az egyetemi tanárok egyénisége, eredetiségehatároz meg, alacsonyabb. A gazdasági fejlodés alapjaiul szolgáló nagy felfedezések, találmányok inkábbmásutt születnek meg.

Szorosan csatolt társadalmakon belül sokkal erosebb a verseny, mint a lazán csatolt társadalmakban.Ez utóbbiakban a verseny lényegében a vezeto rétegen belül zajlik, törvényes, néha törvényen kívüli es-

77

zközzel. Szorosan csatolt társadalmakban a teljes népesség versenyre van kényszerítve, nemcsak a iskolák-ban, hanem a munkahelyeken is. Itt a verseny fo mozgatója az, hogy tudásom és erom legjavával aközösséget kell szolgálnom. Nem tehetek másként, mindenkiezt teszi, szégyen lenne lemaradnom. Ajapán tanulók között eloforduló öngyilkosságokat is az magyarázza, hogy a mércét átugrani képtelen gyer-mek nem tudja elviselni, hogy lemarad, miközben a környezetében mindenki más teljesít.

Lassan a japán társadalmat is fellazítja a tokés gazdasági rend. A japán nagyvállalatoknak adott sz-abadság, a tozsde mindenhatóságába vetett hit vezetett a fukusimai eromuvek végzetes balesetéhez. Egy aföldrengéshez közelebb lévo, szintén magánkézben lévo atomeromube nem törhetett be a fukusimainál iserosebb szökoár, mert az vállalta a költségeket, felkészültek rá. Fukusimában azonban a vállalkozás minélnagyobb nyeresége volt a szempont és emiatt ilyen magas szökoárra nem készültek fel. Pedig a térséget azutóbbi évszázadokban, nem egy, a jelenlegihez hasonló erosségu földrengés és szökoár sújtotta, legutóbb1923-ban.

Európa társadalmairól. Jelentosen különböznek az európai népuralmi rendszerek mind az amerikai,mind a távol-keleti társadalmaktól. Fobb jellemzoik egymásra utaltságuk és ugyanakkor nemzeti jel-legükhöz való ragaszkodásuk. Nagy a népsuruség és a számos kisebb-nagyobb, a történelmi fejlodés emeltekorlát miatt az európai polgár álmodni sem merhet a függetlenség olyan fokáról, amely az USA-ban ter-mészetes. Ugyanakkor Európa vallási-néprajzi sokszínusége lehetetlenné tette a Távol-Keletet jellemzoegység és egyöntetuség kialakulását. Európai eszmény az eredeti gondolkodású, megérto, megegyezésrekész személyiség. De az elmúlt fél évszázadban Európa gyorsuló ütemben amerikanizálódott.

Térségek harca. A fentebb vázolt sikeres társadalmak népessége csupán kis részét teszi ki a Föld lakosságá-nak. Nagy többsége átmeneti állapotú társadalmakban és szegénységben él. Mondani sem kell, a fejlettvilág határozza meg a világgazdaság és a világ pénzügyi rendszerének muködését. Elsosorban az USA sz-abja meg a szabadnak nevezett verseny szabályait, amely nyilvánvaló módon a gazdagoknak és az eroseknekkedvez. Válságtüneteiket a fejlett országok igyekeznek a kiszolgáltatott helyzetben lévo szegény országokraterhelni. Ezért világunkat félelmetes feszültségek jellemzik.

Bolygónk szegény országainak lakossága nem csupán a fejlett világ kül- és gazdaságpolitikája miatttiltakozik. Leginkább az a sérelmes számukra, hogy az USA m˝uveltségüktol és hagyományaiktól is megakarja fosztanioket. Olyan rendszert kényszerít rájuk, amelyik eddigi életüktol, vallásos felfogásuktólmélységesen idegen. Nagyon távol áll a fogyasztói társadalmak életszemlélete a szegény országok népeitol.Számukra a nyugati életmód követhetetlen és elfogadhatatlan, szélsoséges megnyilvánulások szerint egysz-eruen ördögi.

9. Gazdasági növekedés és a fogyasztói életmód válsága

Népuralmi társadalmakban, mint azt a 8. pontban tárgyaltuk, a versengés által keltett belso feszültségeketgazdasági növekedéssel és más országok forrásainak megszerzésével igyekeznek csillapítani. Ez igenerosen felgyorsította azt, amit az utóbbi kétszáz évben fejlodésként emlegetnek. Lassan egyetlen nagyfaluvá válik a világ, a hírközlés, közlekedés fejlodésével különbözo részei egyre közelebb kerülnek egymáshoz.Bolygónk növekvo népessége a természet eroforrásait egyre mohóbban aknázza ki. Kereskedelmi, gaz-dasági kapcsolataink mind fontosabbakká válnak. De a fejlodés egyenetlen, míg a világ nagyobb részénnélkülöznek, addig a fejlettebb területeken a boség vezet feszültségekhez. Míg korábban a javak eloállítása,mára eladásuk okoz gondot.

Csak a gazdaság részfolyamataiban fontos az értelem. Képezhetonek kell lennünk, hogy el tudjukvégezni a bonyolultabb munkfolyamatokat is, hogy feltaláljunk és jobbnál-jobb ötleteink legyenek. Ezzelönmagunk alatt vágjuk a fát. Nem valódi érdekeinknek megfeleloen, a távlatokra tekintve tesszük azt, amit

78

valóban szeretnénk és kellene is csinálnunk, hanem az adottpillanatban azt tesszük, amit éppen akkor lehet,mert a legjobbnak tunik, mert jobban esik. Áttekintjük, hogy ez mivel jár.

Akkor a legvirágzóbb a gazdaság, olyankor növekszik a legjobban, ha az emberek csak a pénzzelmérheto dolgokkal törodnek, ami végsosoron annak felel meg, hogy minél több eroforrás felhasználásáratörekszenek. Ezt a gazdaság el i tudja érni és egyben elvonjaaz egyéb emberi tevékenységekhez szükségesidot és erot is. Pénzbeteggé teszi az embert, és ez a tömegessé váló szenvedélybetegség öngerjesztové teszia gazdaság növekedését. Így a gazdaság anyagiakkal boven, jóval a szükséges felett ellátja a társadalmat.Viszont az emberek boldogtalanokká, életuntakká, pénzbetegekké válnak, mert nem azzal töltik az idejüket,ami valóban teljessé tehetné az életüket.

Mindent felemészto gazdasági szervezodések. Mint már tárgyaltuk, a részvénytársaság olyan testület,amely az általa fenntartott vállalkozással ott és akkor minél nagyobb hasznot akar elérni. Azzal is jelentosenlehet a hasznot növelni, ha a vállalkozásnak a muködésévelkapcsolatos költségeket, károkozást sikerülmásra terhelni. Viselje a környezetszennyezés hátrányaita helyi lakosság, vagy a bolygó egésze. Ha arészvényes olyan térségben lakik, amelyet társaságának tevékenysége terhel, saját haszna akkor is jóvalnagyobb, mint amennyi kárt, terhet az állam polgáraként, helyi lakosként el kell viselnie, lásd kicsit lentebba közlegelokrol szóló példázatot.

Élosdivé csak azért válhattak a részvénytársaságok, mert a jogi szabályzás engedi. Amíg csak meghatáro-zott idore, a közösség számára elonyös feltételekkel lehetett részvénytársaságot alapítani, mindenki, arészvényesek és a köz is jól járt. Nem csak a jelenben, hanem ajövore nézve is. Viszont a 19. századmásodik felében, jogi hézagokat kihasználva, az USA-beli részvénytársaságok példátlan kiváltságokra tet-tek szert. Azóta sikerült elérniük, hogy a joghézagok jogokká emelkedtek és világszerte elfogadottakkáváltak. Olyan jogokat és kiváltságokat szereztek maguknaka részvénytársaságok, amelyekkel azelott csakemberek, élo személyek rendelkezhetnek. Adhatnak, vehetnek. Van jó hírnevük, amiért akár perelhetnek.Jogi személyként egyre több lehetoséget harcoltak ki maguknak és igyekeznek csökkenteni bármi irántikötelezettségüket, felelosségüket. Megtehetik, a pereket általában megnyerik, mert a legjobb ügyvédeket ismeg tudják fizetni. Emberi lehetoségekhez jutottak, jutnak, de erkölcsi felelosségük nincs. Ráadásul akárhalhatatlanokká is válhatnak.

Végig a 20. század során a részvénytársaságok súlya egyre nott. Nemzetköziekké váltak és egyresikeresebben kerülték meg azoket szabályozni, keretek között tartani igyekvo államokat. Manapság máraz államokat is eszközükké tették. Állami intézmények és kormányok, közhatalom, mind a nemzetközinagyvállalatok kiszolgálóivá váltak. Központi intézményük, a tozsde a legfontosabb hatalmi központtávált, szinte csak vallásos jellegu tisztelet illetheti megnyilvánulásait, kinyilatkozásait. Most a növekedobenlévo gazdasággal, terjeszkedésének módjaival és lehetoségeivel foglalkozunk.

9.1. Gazdasági növekedés

Legegyszerubben úgy no a gazdaság, ha a kereskedés újabb földrajzi területekre terjedhet ki. Korábban aterjeszkedés elso lépcsojét elsosorban a hadviselés, vagy az azzal való fenyegetozés jelentette. Manapságez már csak ritkábban használt módszer mivel a szelídebb eszközök jóval hatékonyabbak. Könyörtelenmódon folyik a terjeszkedés, nincs tekintettel más szempontokra. Példa erre a nyugat viselkedése a 25évvel eelott összeomlott keleti tömb országaiban. Elsodleges fontosságú az erosebb, a nyugati fél gazdaságilehetoségeinek bovítése. Nem törodtek vele, mekkora árat fizetnek ezért a keletiek.

Bovítheto a kereskedelem új és jobb minoségu termékek bevezetésével. Hatékonyabb gyártási eljárásokbevezetésével a termelés olcsóbb és így nagyobb tömegek számára is hozzáférhetové lehet tenni a terméket.Jó példa erre manapság a szórakoztató elektronika és a számítógépek eladásának növekedése.

A pazarló vásárlói magatartást ösztönözve is lehet a fogyasztást növelni. Az egyre eroteljesebb hirdetésa mai fogyasztói társadalom fo alakítója. Nélküle a fogyasztói társadalom nem is létezhetne. Hatalmas

79

eroforrásokat köt le a hirdetési ipar. Akinek az életét, viselkedését befolyásolni akarja, sokszor nem is tudróla, néha nem is sejtheti, éppen mit tesznek vele. Gyakori eredmény olyan termékek megvétele, amireaz illetonek nem volna szüksége, sot egyenesen ártalmas számára. Hogy miként alakítják a hirdetésekviselkedésünket, azzal a következo részben külön is foglalkozunk.

Fontos növekedési lehetoség a minél több csomagolóanyag használata. Ezzel nemcsakaz eladhatódolgok szaporíthatók, hanem a csomagolás szemrevalóbbá, kivánatossá teszi a terméket. Nagyon sok áruesetén a csomagolás már jóval többe kerül, mint ami benne van. Természetesen a piac számára kedvezotlenaz üvegvisszaváltás, sokkal jobb, ha a csomagolóeszközt mind kidobjuk.

Termékrontás. Szándékosan rossz minoségu terméket gyártva is növelheto a fogyasztás. Hatalmas sikertaratott a múlt század negyvenes éveiben a nylon harisnya. Bolondultak érte nok, értheto miért. Testheztapadó, átlátszó ruhadarab, könnyen kezelheto, hódító viselet. Ráadásul nagyon tartós. Szinte lehetetlen volttönkretenni, elnyuni, 10 pár elég volt egy életre. Nemcsakharisnya, hanem mint vontatókötél is használható,így is hirdették. Gyártóinak pont ez okozott késobb gondot. Olyan alapanyagot fejlesztettek ki, amelykevéssé tartós. Így a harisnya könnyen kilyukad vagy a szálamár kisebb karcolástól is felfut. Ehheza fejlesztésnek nevezett tevékenységhez több kutató hosszabb munkájára volt szükség. De a gyártóknakmegérte, a nok azóta folyamatosan vásárolnak harisnyát. Mibe kerül a gyártók haszna a társadalomnak, jobberre nem is gondolni. Ne csak a nyersanyag, eroforrás és munkaero pazarlása jusson az eszünkbe, hanema nok mindennapos bosszúsága is. Mit érez, amikor észreveszi,már megint tönkrement a harisnyája. Ilyengyatra termékre számtalan példa van a mai gazdaságban. Nemcsak cipok, ruhanemuk, hanem sok-sok másis. Eredetileg tartós árut emberi tudást, eroforrást befektetve ront le a gyártó az eladás szinten tartásához ésnöveléséhez.

Nézve a számítógépek kereskedelmét, idorol idore olyan új készülékekkel, tartozékokkal jönnek elo,amelyekhez a régebbi adathordozók, és berendezések már nemcsatlakoztathatók. Emiatt a vevo gyakrab-ban kénytelen új berendezést venni és a régit egészben kidobni. Viharosan fejlodo területen ez sokszornehezen kerülheto el. De itt nem csak errol volna szó, hanem a kereslet eroszakolt növelésérol. Még sokakszámára emlékezetes lehet az Y2K eset. Ekkor, az ezredforduló elott pár évvel hatalmas vihart kavartakazzal, hogy egyes régi gépek beépített naptára nem tud majd 1999-ról 2000-re váltani. Emiatt óriási károkkeletkezhetnek, mivel szinte minden közhivatal, közmu ésmás gépi irányítást használ. Ezzel sikerült fel-tornászni a keresletet. Mindenki aggódott és lecserélte gépeit. De ez visszaütött. Mivel a nagy többségfelújította a gépét, 2000 után néhány évig eladási válság sújtotta az ágazatot. Tozsdei összeomlások, vilá-graszóló visszaesés lett a következmény.

Ha a gazdaság a fenti módszerek lehetoségeit nagyjából már kihasználta, a növekedéshez újabb területeketkeres. Hacsak nem ütközik komolyabb visszautasításba, a hagyományok és az adott társadalom muveltségeáltal képzett gátakba, a gazdaság a társadalmi lét olyan területeire is behatol, ahol pénzzel mérhetoségnek,vásári mérlegelésnek, versenyszellemnek nem volna szabadszerepet játszania.

Mindig az adott idopontban létezo állapotot mérlegeli a kereskedés és a döntést a pillanatnyi érdekekhatározzák meg. Ezért a gazdaság befolyása alatt lévo területeken a csak a mára figyelés, a napról-napraélés a hétköznapi lét mindent meghatározó elemévé válik. Mindenhová behatol a gazdaság és mindent asaját értékrendje szerint igyekszik értékelni. Csak azt tekinti fontosnak, ami pénzzé teheto. Amit nem tud asaját rendszerébe bevonni, azt félresöpri. Végeredményben, bár a maga helyén rendezo, összefogó hatású,más társadalmi területeket szétver, eltorzít, muködésképtelenné tesz. Errol szól a közlegelok pusztulásánakpéldázata .

Közlegelok pusztulása. Tegyük fel, hogy a községnek van egy legeloje, amely száz tehenet képes eltar-tani és a községben élo száz gazda mindegyike egy-egy tehenet hajt ki a legelore. Ha a legelon száz, vagykevesebb tehén legel, akkor a legelo megújulhat, ép marad. Egy gazda viszont, hogy növelje a hasznát, mégegy tehenet hajt ki a legelore. Jól jár, mert ugyan így egy tehénre kevesebb táplálék jut, de ez a szám annyira

80

kicsi, - amit eddig százfelé osztottak szét, azt most százegyfelé kell osztani,- szinte észre sem veheto. Ezérta gazda haszna nem az egy, hanem két tehén eladásából származik.Követve az elso gazda példáját, mások isélnek a lehetoséggel és nagyobb lesz a hasznuk. De a két tehenet kihajtó gazdák számának növekedésévela többiek már érezhetoen rosszabbul járnak. Kevesebbet legelhetnek teheneik, nem fejhetnek annyi tejet,mint korábban és a jószágok soványabbak lesznek. Félnek a nagyobb veszteségtol és ezért a többiek is újabbteheneket hajtanak ki a legelore. Annak füve már nem bírja el a sok állatot és a gyep eltunik. Valamennyigazda elveszti a tehenek után kapott jövedelmet, mindnyájan tönkremennek.

Jól mutatja a példa, miért kell gátat szabni a csak a pillanatnyi érdeket nézo gazdaság növekedésének.Megóvhatja a faluközösség a legelojét, ha elhatározza, a település jövoje érdekében az adott területentilos száznál több tehenet legelteteni. Világméretekben többek között a levego és a vizek szennyezése,a talajok kizsigerelése, a világtengerek halállományánaktúlzott halászata feleltetheto meg a közlegeloktönkretételének. Önmagunk, az emberiség megóvása érdekében hasonló lépésekre volna szükség. Nemvolna szabad engedni a természeti, környezeti és emberi eroforrások jelen kedvéért való eltékozlását.

Energiafaló munkahelyteremtés. Vakon és értelmetlenül, az eroforrásokat és nyersanyagokat pocsékolva,igen alacsony tényleges hatékonysággal muködik a tokés gazdaság egésze. Csak a részfolyamatokban vanésszeruség, de a gazdaság egésze vak, a híres láthatatlan kezet nem az értelem mozgatja. Jól érzékeltetiezt az alábbi, vagy 18 éve az egyik vizsgán történt eset. Elotte Balatonfüreden üdültünk és láttuk, hogyott az akkor még létezo Hajdútej dobozos teje volt a legolcsóbb, miközben Debrecenben a Veszprémtejugyanolyan dobozos tejéért fizethettünk a legkevesebbet. Ennek a képtelen versengésnek a szemléltetésérevetettem fel a vizsgázóimnak, hogy a 4-es foúton a két szállítmányt fuvarozók szembetalálkozva integeth-etnek egymásnak. Ekkor az egyik vizsgázó, aki mint kiderült, az egyik tejipari vállalkozás rendszergazdájais volt, közbeszólt: tanár úr, nem így van. Aki Debrecenbol felviszi a Hajdútej rekeszeit, visszfuvarkéntohozza le Budapestrol a Veszprémtej szállítmányát.

Másik nagybani példa, hogy a fenntartható fejlodésre és a világméretu felmelegedésre hivatkozva nagyüzem-ben gyártanak kukoricából üzemanyagot. Sajnos erosen kérdéses, hogy így több üzemanyaghoz juthatunk,mint amennyit a folyamat fenntartásához szükséges. Azaz csaknem annyi vagy több üzemanyag szükségesa termelés egészéhez, mint amennyit vele gyártunk. Józan becslés szerint 10 hordó olajat használunk el 13hordó üzemanyag gyártásához. Emellett kizsigereljük a termoföldet, magunknak "égetjük el" a termotalajt,lásd a 2.5. fejezetet. Kiderült az is, hogy az így gyártott üzemanyag termelése jelentosen növeli az üveg-házhatást. De ma az USA kukoricatermelésének 40%-ból üzemanyagot készítenek. Azaz rengeteg embermunkája nemhogy jót hozna, hanem hatalmas pocsékoláshoz, maradandó károsodáshoz, a jövo feléléséhezvezet. Mi mozgatta ezt a folyamatot? Hogy befolyásos érdekcsoportok megcsapolhassák az USA költ-ségvetését és hogy felverjék a kukorica és a gabona árát. Ésszeruen muködo, természettudományos szem-léletre alapozott gazdasági rendszerben ilyen nem fordulhatna elo.

Az utcánkban lefektetett fényvezeto hálózatok példája is szemléltetheti, mit jelent ma a munkahelyteremtése. 1983-ban a távközlés akkori gazdája, a posta a távbeszélohálózat vezetékeit föld alá fektette.Könnyu a vezetékeket javítani, cserélni az aknákon keresztül, nem kell felbontani az úttestet, az akkorirendszer aknafedelein a posta elnevezés jelöli a tulajdonost. 2007-ben az utcánkban az UPC is telepítetthálózatot, felásták végig az utcát, feldúlva a gyepet, virágot, elvágva fagyökereket és az aknák csökkentika zöldterületet. 2008-ban a Tvnetwork telepített hálózatot, ekkor már három, teljesen azonos, ugyanolyanszolgáltatást nyújtó hálózat volt az utcában. 2009 óta a Digi emberei ásnak, ahová szükséges. Mifélegazdasági rendszer az, amelyik így teremt munkahelyet, eképpen dolgoztatja az embert? Nem az értelem,a valódi emberi érdek, hanem az eroforrás minél gyorsabb elhasználásának törvényének értelem által nemkorlátozott érvényesülése vezetett az ennyire energiafaló gazdasági rendszer kialakulásához.

Ma a gazdaság növekedésének serkentése világszerte éppen az ilyen, felesleges, eroforrást és nyer-sanyagot pocsékló tevékenység kiterjesztését jelenti. Haaz utcánkban folyó gerincvezetékekhez elég lenneegyetlen kábelcsatorna, ebbe több társaság is behúzhatná vezetékét. Vagy sávszélességet növelve egyetlenvezetéket akár több szolgáltató is használhatna. Akkor járna a társadalom legjobban, ha a dolgozók, akiknek

81

az ad munkát, hogy a szükséges mennyiség helyett annak többszörösét gyártsák, vagy az egyszer szükségeshelyett többször is felássák az utcát, megkapnák a fizetésüket, de azzal a feltétellel, hogy nem csinálhatnaksemmit. Mert amit a valóban szükséges fölött végeznek, pazarló sot pocsékló, jövot felélo és embertorlotevékenység. Tudja ezt jól az egyszeru munkás is. Éppen mentünk a feleségemmel az utcánk egyik né-gyemeletes háza elott és hallottuk, amint a Digi munkása utasítást kér: fonök, hová tegyük az aknát, hiszenitt már mindenütt van akna?!

Fel kellene ismernünk, nem az állam vagy a vállalkozás teremt munkahelyet, hanem az eroforrás fel-használása. Éppen ezért úgy lehetne mindannyiunk javára munkahelyet teremteni, ha például minél többlenne a tanító és a tanár. Ekkor nem kellene 30 fo fölötti osztályokban több mint 20 órás kötelezo óraszám-mal tanítaniuk, aminek a tanulók nagy kárát látják. A tanítóknak és tanároknak csak fizetést kellene adni,újabb ero- és anyagi forrásokra alig volna szükség.

Józan becslések szerint eszközeinkkel a termelés 5%-a már fedezhetné tényleges szükségleteinket, en-nyi elég lenne ahhoz, hogy boldogok, kiegyensúlyozottak ésegészségesek legyünk. Ehelyett a mostaniegyre mélyülo világválságban világunk vezetoi változatlanul a gazdasági növekedést eroltetik, ami végül iscsak a még gazdagabbá válni akaró máris igen gazdag rétegnekkedvez. Hogy ezt mozgatva közben kuko-ricából nagyban üzemanyag készül és sok-sok hasonló más képtelenség történik, a tömegtájékoztatás általeltompított embereket nem zavarja.

Felmerül a kérdés, mi okozza, hogy a gazdasági szemlélet ennyire eredményesen képes rombolni a tár-sadalom egyéb elemeit. Magyarázatot az adhat, hogy a gazdaság elsosorban az érzékeinken és ösztöneinkenkeresztül fog meg, csábít el bennünket. Vásárolj, vedd meg ezt is, azt is, milyen jó lesz! Hirdetési es-zközeivel szántszándékkal igyekeznek kijátszani a tudatos gondolkodás ellenorzo szerepét. Módszerei nema gondolkodó, jövobenézo emberre építenek. Állatokkal közös, ösztönös, érzéki részünkre hatnak, ezeketerosítik bennünk. Nem szándékunk a gazdaság nemkívánatos terjeszkedése eredményeinek részletes el-emezése. Csak röviden vázoljuk, hogy egyébként kedvezo hatásokat is gyakorolva, miképpen roncsoljaa gazdasági szemlélet azokat a területeket, amelyek hatásaikat hosszabb távon, nem is olyan könnyenbelátható módon fejtik ki.

Gazdaság által kedvelt egyén. Nemcsak a tole különbözo elveken muködo területeket morzsolja felgazdaság, hanem a társadalom alapegységének, az embernek aszemélyiségét is súlyosan károsítja. Ki ajó a gazdaság számára? Aki egyre többet dolgozik és fogyasztés más felesleges dologra nem pazaroljaidejét. Szükségleteit gátlás nélkül kielégíti. Semmirol sem hajlandó lemondani, ami megveheto. Semmitsem szégyell eloállítani, eladni, amire van vevo. Gépies és nincsenek szellemi értékei. Sohasem mérlegel,mindig éppen azt teszi, amit a hirdetések beléje ültettek. Önmegtagadás, lemondás, valamit ne tegyek meg,pedig megtehetném, nem kereskedelembarát viselkedés. Nemsegíti a pénz forgását, ezért a gazdaság azönzetlenséget a maga eszközeivel elsorvasztja, jelentéktelenné teszi.

Nagyon jó, ha a fogyasztó nem teljesen felnott, 40-70 évesen is kamaszként vagy csitriként viselkedik.Kiforratlan, biztos pont nélkül élo embereket sokkal könnyebb befolyásolni, irányítani. Oktatásból iscsak annyira van szükség, amennyi a szakképzettséghez kell. Nem kívánatos a muveltség, csak zavarhat.Láthatjuk az amerikai sorozatokban, hogy a pazar lakásokban nincsenek falnyi könyvesszekrények, de mégpolcok se nagyon. Minek, nincs belole haszon. Jó az is, ha az ember könnyen megijed. Betegségektol, fer-tozésektol és ki tudja még mitol való félelmében sok-sok, jobb esetben csak hatástalan, de gyakran inkábbkáros terméket is kész megvásárolni.

Az a jó, ha csak a szakterületemhez értek. Nemrég olvastam egy USA-beli éghajlatkutatóról. Kiváló aszakmájában, jegyzik a munkáját, ám évente közel tízszer ülrepülore és nemrég nagy házat vett magának.Hiába tudja jól, mi vár ránk a világméretu felmelegedés miatt és hogy ezt az ember okozza a túlméretezettgazdasággal együttjáró fokozottCO2 kibocsájtással, de ez a tudása nem vált pazarló életmódját befolyásolótényezové. Csak az emberek 1-2%-a képes olyan annyit és olyan sokfélét tanulni, hogy ismeretanyaga azéletét alakító erové váljon.

82

Gazdaságkori család. Ha a család szétesik, a válás a családtagok szempontjából nagy csapás, de a gaz-daság számára egyenesen kívánatos. Ugyanis a szétköltözésmiatt újabb lakhelyre, konyhafelszerelésre,mosógépre és egyébre van szükség. Emiatt az elvált házastársaknak jóval többet kell dolgozniuk, mint ko-rábban. Kedveli a gazdaság a magányos embereket, az egyszemélyes háztartásokat. Mivel nincsenek olyanidoigényes emberi kapcsolatai, mint házastárssal, gyermekekkel való foglalkozás, a magányos fogyasztás-sal töltheti szabad idejét és többet dolgozhat.

Öregség. Ha megbetegedsz vagy megöregedtél, kiestél a versengésbol. Ekképpen tekintenek rád, el-húzódnak toled, már nem számítassz. Míg korábban az öreg, beteg családtagot a család gondozta, agazdaság a pénzzé teheto szolgáltatások híve. Menjen az öreg és a beteg intézménybe, otthonba, ahol amegtakarításaiért, házáért, nyugdíjáért gondozzák. Amellett, hogy így egy fontos terület, ahol korábbannem forgott a pénz, a gazdaság részévé vált és az is jó, hogy így nem esik ki a másra képzett családtag amunkájából. Ez a gazdaságos.

Nemrég egy idos és beteg rokonomat látogattam meg egy vidéki megyeszékhely öregotthonában. Idekerült, mert már nagyon öreg, a gyermekei még dolgoznak és egész napos felügyeletre szorul. Az öregot-thon korszeru, háromemeletes épület. A földszinten a hivatali, közösségi és egyéb helységek vannak. Azelso emelet lakói nemrég bekerült, fiatalabb, járóképes emberek, akik még kijárnak. A másodikon a lakókaz emelethez vannak kötve, mozgásképesek, de számukra már le van zárva a felvonó, mert nem biztos, hogyha elmennek valahová, vissza is tudnak jönni. Legfelül, a harmadik emeleten az ágyhoz kötött betegek van-nak. Ott voltam látogatóban. Elképzelhetetlen, mennyire szenved az ide, idegenek közé került, ritkábbanlátogatott öreg. Abban a városban még három hasonló méretués jellegu öregotthon van.

Régen az öreg otthonában, családja körében halhatott meg, nem hagyták magára. Kibékült mindenkivel,elbúcsúzott és szerettei körében távozott e világról. Ma eldugják, egyedül, idegenek között becsövezve kellkiszenvednie.

Magos Déva vára. Legjobb, ha a fiatalok meg sem házasodnak, hanem magányosak maradnak. Mivela házasság a nokön múlik, oket kell a férjhezmenésrol lebeszélni. Legyél sikeres, mutasd meg, érsz an-nyit, mint egy férfi. Legyen minél jobb állásod és maradj szabad. Egyik fo olvasnivaló a noi sajtóban aszinglik - értheto módon nem használják a megfelelo magyar szavakat erre az állapotra - sikerei, vonzóéletük. Értheto, hiszen a lap nagyrészt a szépségipar tulajdonában van és annak hirdetéseibol él. Ha egyleány férjhez megy, utána bizony már csak töredéknyi szépítoszert használ. Miközben a hirdetések a noiösztönökre hatnak azzal, hogy szebbek és vonzóbbak leszneka vásárolt eszközöket használva, csak nehogyférjhezmenetelre vezessen mindez. Legyen barátod, deorízd meg függetlenséged, mindkettotöknek legyenkülön lakása.

Nem járnak jobban a férfiak sem, a versengésben gyozni akarást ébresztik bennük. Te legyél az elso,a leggazdagabb, a legsikeresebb, a mértékadó, aki meghatároz mindent, akire felnéznek, akitol tartanak.Legyen versenyautód, piros helikoptered, akkor nincs no, akit ne kaphatnál meg. Természetesen amikora sikeres és független no és az alfa-hím férfiú álompárosként összekerül, abból minden lesz, csak tartósházasság és szép család nem.

Nem mai a kérdés, feláldozza-e a társadalom az anyagi gyarapodásért a családot, az anyát. Egyosimagyar népballada, Komuves Kelemen története éppen errol szól. Hiába könyörög az anya, nincs mese,pusztulnia kell, hogy magos Déva várának falai felépülhessenek. De abból legalább lett egy máig álló vár.Mai gyötrelmeink csak arra jók, hogy minden elpusztuljon.

Vásárra vitt muvel odés. Ma az irodalmi, képzomuvészeti, zenei alkotás akkor érték, ha eladható. Nema bennük megtestesülo szellemi érték a fontos - ilyen a kalmár számára nem létezik-, hanem az, hogymennyire sikeresen, milyen emberi tényezokre hatva lehetoket eladni. Háttérbe szorul a saját fejlodésitörvényei szerint létezo muvelodés. Helyette értékesítheto termékek ’gyártásáról’ beszélhetünk. Nem az

83

irodalom, a muvészet, a zene alakítja az embert, hanem a kereskedelem alakítja az elobbieket olyanná,hogy a vásárló pillanatnyi, napi kényelmének, elégedettségének megfeleljen.

Bár megjelenésekor a muveltség szabadpiaca elsosorban az elonyös vonásait, a meglévo igények minélteljesebb, magasabb szintu kielégítését szolgálja, hosszabb távon a muveltség elsilányítója. Muködésénélfogva nem alkalmas a társadalom egészét magasabb szellemi szintre emelni. Vészesen csökken a fel-növekvo nemzedékek muveltség iránti igénye.

Gazdaságos tudomány. A természet alapveto törvényeit feltárni igyekvo tudományágakat eddigi fe-jl odését sokkal inkább a fegyverkezési hajsza, mintsem a tiszta megismerés vágya mozgatta. Jövendobelieredményei, ha azok valóban komoly befolyást gyakorolhatnak a tudományos és alkalmazott területekre,nem tervezhetok elore és nem kérhetok számon. Mára az ezévi teljesítmény mérlegelésén alapulógazdasá-gossági szemlélet került elotérbe, a kutatónak folyamatosan számot kell adni teljesítményérol. Számadásuktudományos közlemények írását jelenti. Emiatt a kutatók rengeteg felesleges közleményt írnak. Kényszernélkül egyébként ezt nem tennék, hanem gondolkodnának, érlelnék ötleteiket. Esetleg más, kockázatosabbfeladatot választanának maguknak. Ezeken dolgozva csak akkor közölnének, ha valóban érdekes felis-merésre jutnának, felfedezést tennének.

A folyóiratok tömegeit megtölto közleményhalmaz nem sokat ér, a befektetésekhez képest azered-mény túl kevés. Ekkor vezették be az egyes közlemények idézettségi mutatójának figyelését. Ez jelzi,hány közleményben idézik az adott munkát. Hamar kiderült, ahogyan a kutató közleményeinek száma, azidézettségi mutató sem használható a tudományos teljesítmény megbízható mércéjéül. Ez sem állíthatjameg a folyóiratok számának és terjedelmének növekedését, sot gerjeszti a folyamatot. Gazdaságosságiszempontból ilyen jellegu, egyébként a gazdaság által megrontott tudományos tevékenységre nincs szük-ség és igény. Holott a gazdaság által nem hajszolt tudományos alapkutatás eredményessége lehetne azemberiség túlélésének egyik alapfeltétele.

Gazdaságos hitélet. Természetüknek megfeleloen a hitélet és az egyházak sem üzleti intézmények, dea gazdasági értékrend és gondolkodásmód rájuk is keményen hat. Ezt kifejlettebb alakjában az EgyesültÁllamok vallási közösségeinek életében figyelheto meg. Náluk az emberek jóval vallásosabbak, mint Eu-rópában. Egyházaik jelentosége ezért nagyobb, mint nálunk.

Üzleti szempontból az egyházak létét az indokolja, hogy emberek egy csoportja igényt tart szolgáltatá-saira. Akinek pedig szüksége van rá, fizessen érte. Így az államtól teljesen független egyházak közül azokéletképesek, amelyeknek megfelelo számú és jövedelmu híve van és meg is tudják tartanioket. Aminta hitélet kínálata bovül, oda mennek, ahol jobban érzik magukat, ahol a lelkész rokonszenvesebb, ahol agyülekezet számukra kellemesebb emberekbol áll.

Kemény a gyülekezetek közötti verseny. Ez jótékony hatással van a lelkészek képzésére, teljesít-ményére. Csak felkészülten, a gyülekezet tagjaira odafigyelve állhatják meg helyüket. Nagyon igyekszika lelkész, legyen jobb a közösségi élet, mennél többféle tevékenységre terjedhessen ki. Emiatt az amerikaivárosban a gyülekezet egyben a közösségi élet színtere is. Istennek a háza egyúttal muvelodési ház, szaba-dido központ is. Ez is magyarázza az amerikaiak gyülekezetükhöz való ragaszkodását.

Viszont a lelkész nemcsak a lelki atyja, vezetoje a gyülekezetnek, hanem alkalmazottja is. Emiatta szolgáltatóvá tett egyház a hívek kiszolgáltatottjává válik. Úgy válogathatnak a hívek a gyülekezetekközött, mint mondjuk a Pepsi-Cola vagy a Coca-Cola között, melyik esik jobban. Komoly gond a lelkészszámára a hitélet piacán, mirol szólhat a szentbeszéd. Fél a gyülekezetet elhagyóktól. Meg attól is, haolyanokat talál mondani a híveknek, ami nekik nem tetszik, mert akkor a fellázadt gyülekezet egyszeruenelcsaphatja. Lelkipásztorok Isten szolgájából, üzenetének közvetítojébol azot eltartó gyülekezet igényeinekkielégítojévé válik. Világszerte szaporodik a protestáns egyházakszáma, elsosorban szétesésekkel. Ezt ahitéletbe befurakodott kereskedelmi szemlélet erosödése is gerjeszti.

84

Vásárivá váló sajtó. Ami új vagy szokatlan, felkelti az állat és az ember figyelmét, mert vagy veszélytrejthet magában, vagy új lehetoségeket hordoz. Emiatt elménk ösztönösen felfigyel az új ésszokatlandolgokra. Árvíz van, ez hír, de hogy száraz idoben gátakat építenek, erosítenek, nem különösen érdekes.Ha csak a sajtót olvassuk, akkor nem a mindennapokról olvasunk, hanem arról, ami hírértéku. Így többszörolvashatjuk azt, hogy egy ember megharapott egy kutyát, mint hogy egy kutya megharapott egy embert. Hacsak a sajtóra hagyatkoznánk, azt hihetnénk, hogy az elobbi a gyakoribb.

Eredetileg a sajtó feladata a tájékoztatás, a hírek értelmezése, magyarázata volt. Majd az olvasó el-dönthette, mennyire fontos, izgalmas számára az adott híranyag, hírmagyarázat. Viszont az újságok piacánmegindult a verseny, ki tud több lapot eladni. Nyertes az, aki olyan újságot szerkeszt, amelyik jobbanmegragadja az olvasók figyelmét. Megjelentek a szalagcímek, a meghökkento hírek hajszolása, a szokatlan,ezért figyelmet felhívó tördelés, majd a képek, minél feltunobbek, annál jobb. Ösztönös viselkedésünkre,az újra, a szokatlanra felfigyelo elmére építo körúti sajtó ezzel a fogással tudja eladni a lapokat. Igaz,atálalt újdonságok, feltunést kelto hírek általában nincsenek hatással az olvasó életére. Semveszélyre, semúj lehetoségre nem hívják fel a figyelmét. Egyszeruen lépre csalnak.

Manapság a mértéktartó, érzékekre, ösztönökre kevésbé ható, ténylegesen tájékoztató és eligazító lapokrészaránya fokozatosan csökken. Ritkábban igényel a közönség ilyen újságot, mivel ilyet olvasva gondo-lkodni is kellene. Visszaszorul a valódi újságírás, a nagyközönség egyre tájékozatlanabbá, tudatlanabbá éskiszolgáltatottabbá válik. Továbbá nincs arra szüség, hogy a gondolkodó elme a hírekbol, magyarázatokbólmegértse, mi folyik. Inkább a homály fokozása a cél.

Közmuvek piacosítása. Víz, csatorna, villamosáram, gáz, azaz a közmuvek valamint a tömegközlekedéstársadalmi alapszükségleteket elégítenek ki. Korábban azemberek biztonságos ellátása meghatározó szem-pont volt. Komoly összegbe kerül a lehetséges kimaradások,összeomlások számának csökkentése, emiatttekintélyes tartalékokat kell képezni. Ezért régebben a közmuvek kizárólagosan állami tulajdonban voltak.Csak önköltségi árat kért az állam használatukért és a közm˝uvek biztonságosak voltak. Komolyabb áramki-maradás és más ellátási zavar elvétve fordulhatott elo.

Korábban az Egyesült Államokban magánosítottak, manapságEurópában is magánkézbe adnak közmuveket.Emiatt a szolgáltatások ára no, mivel az önköltségen kívül a tulajdonosnak haszna is benne van. A tula-jdonos a karbantartás és a tartalékok leépítésével tud nagyobb haszonra szert tenni. Emiatt egyre több anagyobb üzemzavar. Aminek hatalmas költségeit természetesen nem a közmuvek tulajdonosai, hanem afogyasztói tömegek és az állam viseli. De a tulajdonosoknakígy jobban megéri.

Nemrég történt hazánkban, hogy az átlagosnál erosebb havazás vezetékek sokakságát szaggatta el ésegyes települések napokig áram nélkül maradtak. Azzal védekezett a külföldi kézben lévo áramszolgáltató,nem tehetnek róla, a rendkívüli idojárás az oka mindennek és nagylelkuen talán húszezer forintos élelmisz-erjegyet kaptak azok, akiknek tönkrement a fagyasztóban tárolt élelmiszerkészlete. Nem emlékszem arra,hogy a tömegtájékoztatás tudatta volna a valódi okot. Nevezetesen, gazdaságossági okból elbocsátották ahálózati karbantartók többségét, így nem volt kit kiküldeni.

Magánkézbe adva szándékosan sorvasztották el a tömegközlekedést az USA-ban. Gépkocsiipari érdekelt-ségek kaparintották meg a nagyvárosok tömegközlekedését.Eloször gazdaságosságra hivatkozva ritkítottákaz egyes járatok számát, zsúfoltabbá téve az utazást. Késobb szintén gazdaságosságra hivatkozva járatokatszüntettek meg, majd szép lassan eltunt a tömegközlekedés. Angliában a vasút magánosítása nem váltottabe a hozzá fuzött reményeket, mivel a vasúti szolgáltatások színvonala csökkent, az üzemzavarok, balesetekszáma pedig nott.

Börtönipar. Magánbörtönök is vannak már a világon, elsosorban az USA-ban. Költségeiket természete-sen az állami költségvetés fedezi. Létrehozásuk és fenntartásuk hatalmas üzlet. Kalifornia állam fejenkéntévi 8 ezer dollárt költ egy egyetemi hallgatójára, miközbenegy fogoly évi 50 ezer dollárjába kerül az államköltségvetésének. Nem csodálkozhatunk azon, hogy miközben az USA népessége a világ népességének

85

5%-át teszi ki, a világ bebörtönözöttjeinek 25%-a az USA-ban raboskodik. Így vált igazán jó és biztosüzletté börtönt építeni, ezzel élénkíteni a gazdaságot. 2013 májusában Pennsylvania állam egy bíráját 28év börtönre és 1,2 millió dolláros pénzbüntetésre ítélték.Magánbörtönöktol kapott kenopénz és jutalékellenében a fiatalkorú elkövetoket a kiszabható legsúlyosabb börtönbüntetéssel sújtotta.

Hadsereg üzletesítése. Korábban is voltak hópénzes hadseregek. Jórészt magánhadseregek hódítottákmeg az újonnan felfedezett területeket. A hadjáratok sorána seregekkel kereskedok és egyéb szolgáltatá-sokat nyújtók is együtt tartottak. Manapság a hatalmas költségekkel fenntartott haderok kerülnek egyrenagyobb részben magánkézbe. Elsosorban a hadsereg szállítási, ellátási feladatait magánosítják, de egyesbiztonsági, rendészeti muveletekre is vállalkozókat fogadtak. Ilyen területek a légi üzemanyag utántöltés,berendezésekorzése. A vállalkozóknak most is a haszon a meghatározó. Ha nincs megfelelo nyereség,akkor abbahagyják a hadsereg ellátását. Ha úgy ítélik meg, hogy az ellenség megrongálhatja berendezé-seiket, gyorsan megszüntetik tevékenységüket. Emiatt hadseregek kerülhetnek hirtelen szükséghelyzetbe,hadmuveleteket kell gyorsan áttervezni vagy elhalasztani. 2003 tavaszán az iraki háborúban is történtekhasonló események.

Gazdaságos egészségügy.Egészségünk közügy. Ezért az egészségügyi ellátás, összetettségénél fogva is,elsosorban állami feladat. Arra volna az egészségügy, hogy minél hosszabb ideig mennél jobb egészségbentartsa az embereket. Ha pedig megbetegedtek, mennél hamarabb meggyógyuljanak. Ám a magánkézre adottgyógyítást elsosorban a tulajdonos haszna szabályozza. Haszna pedig akkor van, ha minél több a beteg ésminél hosszabb ideig betegek. Ezért a magánosított egészségügy a hosszabb életu, ám idült betegségbenszenvedo és így állandóan gyógyszerre, orvosi felügyeletre, beavatkozásra szoruló emberekben érdekelt.Emiatt a megelozés, az egészség megorzése az emberek magánügye marad.

A magánosított egészségügyi rendszerek másik jellemzoje a felesleges beavatkozások sokasága. Akkorjár jól a magánkórház, ha minél több vizsgálatot, beavatkozást végezhet. Ha nem lenne egészen indokolt,olyankor is. Ez a gazdaságos. Nem igazán érdeke a biztosítónak sem és szerfölött költséges lenne annakutánanézni, mit miért csinált a kórház. Egyszeruen megemelik a biztosítások árait, így azo hasznuk is nagy-obb. Így azután, miközben az ország egyre többet költ az egészségre, a polgárai egyre nagyobb számbanszorulnak ki az ellátásból. Az USA-ban az egészségügyre fordított pénz tekintélyes része a biztosítók fen-ntartására fordítják, miközben minden hetedik ember egészségügyi biztosítás nélkül kénytelen élni. Éventemilló számra végeznek felesleges beavatkozásokat. Hatalmas költségeik ellenére az USA polgárai messzenem olyan egészségesek és nem olyan hosszú életuek, mint más fejlett, ám a magánosított egészségügycsapdájába be nem sétált országok népessége.

Hatékony megoldásra a régi Kína egészségügyi rendszere a példa. Ott is volt biztosítás, amit az emberaz orvosnak fizetett. De csak addig, amíg egészséges volt. Amint megbetegedett, attól fogva nem fizetett,hanem az orvos állta a gyógyítás költségeit. Emiatt az orvosok abban voltak érdekeltek, hogy az em-berek mennél jobb egészségben minél magasabb kort éljenek meg. Ezért a megelozésre összpontosítottak,továbbá arra, hogy a beteg minél hamarabb meggyógyuljon. Mindenkinek így volt a legjobb.

9.2. Hirdetések és a fogyasztói társadalom

Nagyon hatékonyak a hirdetéshez felhasznált módszerek, dehogy miért, arról számos esetben a szakem-berek is vitatkoznak. Általában nem szeretik az emberek a hirdetést, zavarjaoket, nem figyelnek rá. Gondo-lják, és joggal, a legtöbb yoghurt, szappan, hajmosószer mind egykutya, teljesen mindegy, melyiket veszemmeg. Hagyjanak békén a hirdetésekkel. Éppen azokat célozzák meg a hirdetések, akik nem tudatosanválasztanak. Hirdetési szakértok a hirdetés üzenetét úgy igyekeznek eljuttatni, hogy az üzenet az oda nemfigyelo emberre is hasson. Erre a lélektan fejlodése adott módszereket. Jó módszer például a híres embertfelhasználó hirdetés. Tudatalattink a híres embert a csoporthoz tartozónak veszi és a csoporttagnak elhiszi,amit mond.

86

Hirdetés a tudatalattiba csempészett képekkel. A nem nézett, ám látott képeket is feldolgozhatja atudatalatti, ha az ember feszültebben figyelo állapotban van. Hogy mennyire hatékony a módszer, eztmég a régi idok mozijában vizsgálták meg, amikor a vetítés a híradó bemutatásával kezdodött. Akkoribana híradó és nagyfilm között szünetet tartottak, azalatt el lehetett menni a büfébe. Módszerük lényege akövetkezo volt. A híradó szalagjába minden kb. huszadik kocka után bevágták egy Coca-Colás palackképét. Ugyan a híradót figyelo nézok számára a palack képe nem tudatosodik, nem tudatosodhat,viszonta kép bejutott a tudatalattiba. Ezért a szünetben - önmaguk számára is váratlanul - sokkal többen éreztékmagukat szomjasnak, mint máskor és szinte valamennyien Coca-Colát vásároltak. Pedig sok másféle italtis választhattak volna. Amikor pedig, hasonló módon, pattogatott kukoricás zacskót vágtak be a híradóba,akkor a szünetben sokkal többen éheztek meg mint máskor és pont pattogatott kukoricát vettek. Pedigmás ennivalót is vásárolhattak volna. Ez pont így nem történt meg, de nagyon hasonló, ilyen eredményrevezeto vizsgálatot számosat végeztek. Bár a hirdetésnek ezt a fajtáját betiltották, az elvet magát általánosanalkalmazzák.

Ez az eljárás azért sikeres, mert a feszültebb állapotban lévo ember agya erosebben muködik és jóvaltöbb külso jelzést dolgoz fel. Általában csak azok az észlelések válnak tudatossá, amik a figyelem tárgyaszempontjából fontosak. De a többi észlelés is nyomot hagy az elmében, ha sokszor ismétlodik. Errepélda a tudattalan tárgyalásakor leírt, kávés óriáshirdetmény hatása, lásd a 4.9. pontban. Vagy gondoljunka tömegközlekedési jármuvek megállóiban várakozó utasra. Nem érdeklik a megálló falára kiragasztotthirdetések, de ide-oda lesve, forogva, várva a jármuvet, tudomást szerez a hirdetésrol is. Minél többszörszokott késni, kimaradni az adott járat, annál feszültebb avárakozó utas és annál hatékonyabb a hirdetés.

Erre építenek a versenypályát övezo hirdetések is. A nézo a versenyt figyeli és senkit sem érdekelneka pályát körülvevo hirdetések, de az önkéntelenül is látott képek bekerülnekaz elmébe és befolyásolják azegyén döntéseit. Így a pálya menti hirdetések, mert a nézok erosen figyelnek, a mérkozés velejárójaként jut-nak be az elmébe. Már csak azért is, mert a hirdetések képei igen sokszor ismétlodnek a játékot folyamatosfejmozgással követo nézo számára. Képcsatornák közvetítéseiben a labda vagy korong útját a felvevogépekeleve úgy követik, hogy akár százszor is felvillantják mondjuk a megfelelo kávé hirdetésének képét. Sok-szor nem tudom az igazi okát annak, hogy bevásárláskor miértveszek abból a termékbol, amibol eddig nemvásároltam. Ugyan az elmém megindokolja, hogy kíváncsi vagyok rá, vagy hasonló magyarázatot ad, dea valódi okot nem ismerem. Olyan utasításokat írnak elménkbe a hirdetok, amikrol nem tudunk és ezzel aszabadságunkat csökkentik.

Durvább hirdetési módszerek. A fenti módszer lényege az, ha valami érdekesség, izgalom miatt egyébkéntis feszültebb az illeto, akkor mellékesen a látókörébe lehet csempészni a hirdetést. Vannak ennél keményebbhirdetési módszerek is. Ezekben a feszültebbé, sot szorongóvá tétel egyenesen része a hirdetési folyamat-nak. Eloször feszült, izgatott állapotba hozzák az embert, majd rögtön, mielott még a feszültség csökken-hetne, jönnek a hirdetések. Lankad ugyan az ember figyelme, de még épp elég éber ahhoz, hogy a hird-etésekre is jusson valamennyi belole. Változhat az izgatottabbá, feszültebbé tevo eszközök divatja. Leheta hirdetést eroszakhoz, nemiséghez, jobb esetben játékossághoz, vagy szellemes fordulatokhoz kötni. Ahirdetés készítojének egyik fo feladata annak felderítés, hogy egy adott vásárlói rétegnek mi ragadhatjameg elsosorban a figyelmét, mi az, ami számukra meglepo lehet.

Ilyen eljárásnak tekintheto a körúti lapok szerkesztése, ezeket a sajtótermékeket elsosorban a beléjükhelyezett hirdetések tartják el. Minél érdekfeszítobb az újság, mennél több benne a vérfagyasztó vagyvérpezsdíto elem, egyúttal annál fogékonyabb lesz az olvasó a benne közölt hirdetésekre. Az érdekességeknemcsak az olvasótábor gyarapításához kellenek, hanem a hirdetés befogadásához szükséges állapotot ismegteremtik.

Hasonlóan a kereskedelmi hangcsatornák musorát a hirdetések megfelelo tálalása határozza meg. Amikora hirdetésekre kerül a sor, hangosabbá, pezsdítobbé, ütemesebbé válik a zene. A musorvezetonek pedig felkell tudni keltenie a hallgatók figyelmét. Hogy mivel, az majdhogynem mindegy, lehet a musorvezeto pi-masz, tudatlan, akár durva is. Lényeg az, figyeljenek rá. Gondoljunk például az ilyen adók vetélkedoire. Ha

87

feltesznek egy olyan egyszeru kérdést, ki írta a Toldit, a nézo jobban fog figyelni. Lehet az, hogy egy ilyenkérdés megválaszolásával nadrágot lehet nyerni?! Azután amikor valaki bejut a vonalba és rossz választ ad,a hallgató még jobban elképed. Van olyan, aki még ezt sem tudja! Ilyenkor bizony jobban hat a hirdetés,rendes vetélkedo korántsem hozná ennyire fogékony állapotba a hallgatót.

Eroszak és kereskedelmi képcsatornák. A kereskedelmi képcsatornák más módszerrel hirdetnek, náluka feszültebb állapotot foként az eroszak bemutatásával állítják elo. Különösen érzékenyek vagyunk azeroszakosság látványára, jeleire, hiszen az eroszak idegen az ember alaptermészetétol,lásd a 3.1. pontban.Feszültebb állapotba hoz, ezért az eroszak, a pusztítás vetítése a kereskedelmi csatornák legáltalánosabbanhasznált eszköze. Magyar kereskedelmi csatornákon az eroszakos jelenetek aránya 60-65% között mozog,a törvények eloírásainak betartása körülbelül ennyit engedélyez a szerkesztok számára.

Változatos módszerekkel gerjesztik fel a nézok figyelmét. Érdemes minél rövidebbre, ám csattanós-abbra szerkeszteni a hírmusort. Minél több a vér, annál eredményesebb lesz a rákövetkezo hirdetés. Bi-zonyosan lehet építeni a nagyvilág történéseire. Háborúk,tüntetések, természeti csapások, nagyobb külföldiszerencsétlenségek biztos hírek. Külön érdemes rakni a hazai szerencsétlenségek, balesetek képeit, felka-varó hatásuk biztosított.

Ha a hirdetést az izgalmas, veszélyes helyzeteknél, éppen alegforróbb pillanatokban megszakítottvetitésnél illesztik be, igen jó lesz a hatása. Nem csupán a jelenet keltette izgalom növeli a bejátszott hird-etés tudati rögzülésének esélyét. Tudat alatt a nézo is a veszélyes helyzetben érzi magát, vészhelyzetbenpedig a tudat különösen érzékeny az észlelt jelenségekre, késobb is jobban emlékszik, mi történt akkortájt.Ezért a nem csupán izgalmas, hanem egyenes veszélyes helyzetek kiváló hirdetési lehetoségeket adnak,gondoljunk a pifpuf, végveszedelem, rém- és bunügyi képszalagokra, a minden folytatásban másféle izgal-mat kínáló sorozatokra. Egyenesen a kereskedelmi csatornáknak készülnek. Futószalagon gyártjákoket és aképcsatornáknak eladott szalagokon eleve benne vannak a megszakítások, ahová a hirdetéseket illesztik be.A hirdetés szempontjainak megfeleloen írják a forgatókönyvet. 25-30 percenként kellenek az idegborzolójelenetek. Természetesen a befejezések is felkavarónak.

Nem olyan jó üzlet a hirdetésekkel megszaggatott muvészi alkotás vetítése, hiszen a muvészi élményáltalában nem párosul a meglepetés, az esetleg veszélyt is hordozó újdonságra való figyelés izgalmi állapotá-val. Ezért a fenti hatások sem érvényesülnek. Érdekes megfigyelni, mennyire tanácstalanok a kereskedelmicsatorna hirdetéseinek bevágói muvészi alkotás megszaggatásakor. Valakire, aki például a Carmen ilyenváltozatát is megnézi, mert kedvenc darabjára így is kíváncsi, az itt-ott bevágott hirdetések nem vagy alighatnak. Emiatt a hirdetési iparnak nem érdeke, hogy a szabadidonkben muvészi alkotásokat nézzünk,mert ezek hirdetéshordozó hatása sokkal kisebb, mintha a hirdetéseket az idegeket remegteto anyagokbanhelyeznék el. Sokkal jobb a hirdetoknek, ha a felkavaró rémségeket bemutató képernyokre meredünk,ezért a hirdetésekbol élo képcsatornák eleve ezekre szoktatnak bennünket. Ez már a kicsinyeknek szólósorozatokon, az azt övezo idokben sugárzott hirdetéseken is megfigyelheto. Éppen a hirdetések kedvezo el-helyezése miatt ömlesztik ránk az embertol idegen, rémes történetek százait. Egyre kegyetlenebb, elborza-sztóbb képeik nemcsak a tompuló érzéku nagyközönség ízlésének durvulásához igazodnak, hanem a hird-etési szakma növekvo igényeit szolgálják ki. "Reklám nélkül gyakorlatilag a televíziózás sem létezhetne,"jelentette ki napilapban közölt nyilatkozatában a Nemzetközi Reklámszövetség foigazgatója.

Fogyasztás és vásárlás mint szorongáscsillapító.Akik rendszeresen nézi a kereskedelmi csatornák adá-sait, átíródik a tudatalattija. Mivel a híradó vagy a képszalag végén vagy a képszalag megszakítása utánmindig a fogyasztás derujét és szépségét mutató hirdetés következik, az izgalmon kívül egy rejtett, ámaz adott hirdetések befolyásán jóval túlmutató hatás is megjelenik. Amikor megszabadulunk az izga-lomtól, a szorongástól, abban a pillanatban mindig hirdetéssel, benne a fogyasztás és a vásárlás örömeivelszembesülünk. Mivel az átlag magyar nézo 3-4 órát ül naponta a képernyo elott, elméje esténként át-lag legalább tízszer találkozik azzal, hogy szorongásánakoldódásához a vásárlás és fogyasztás örömetársul. A napi tízszer, így hetente hetvenszer, havonta háromszázszor megtapasztalt, együtt eloforduló

88

dolog rögzül bennünk. Ezután az elménk a vásárlást és a fogyasztást valamint a szorongástól való megsz-abadulást egymáshoz köti. Ezért egy ido után az elme számára a fogyasztás és vásárlás testesíti mega jót,a menekülést, az életet. Hat a tanulás, az emberbe egyre jobban belevésodik ez a beidegzodés és egy idoután már nem is lesz szüksége másra, csak pénzre, mert vásárolva, fogyasztva nyugodtabbá, oldottabbátud válni. Manapság a rémtörténeteket egyenesen a bevásárlóközpontba telepített moziban nézhetjük meg.Utána már nem is kell messze menni, azonnal költhetjük pénzünket.

Az átírt tudatú emberek a musorok keltette szorongást is fogyasztással csillapíthatják. Bár nem éhesek,de eszegetnek a képernyo elott. Egyszeruen mert jólesik és igazuk is van. Többen elmondták, ha izgal-masabbat mutat a képernyo, akkor gyorsabban kapkodják a rágcsálnivalót. Nemcsak a képernyo elott hata szorongáscsillapító csodaszer, a vásárlás és fogyasztásboldogító hatása. Ajánlja magát a mindennapok-ban is, amikor az életünk gondjai, munka, munkahely, család, tanulmányok, betegségek miatt gyötrodünk.Amikor hazaér a szorongó ember, nekiesik a hutoszekrénynek, mohón eszik vagy elmegy vásárolni. Nem-rég egy amerikai kutató arra jött rá, hogy honfitársai nagyonsok élelmiszert eredeti csomagolásban, fel-bontás nélkül dobnak ki. Nyilván nem azért vették meg az ennivalót, mert szükségük volt rá. Angliábangyermekfelügyeloként dolgozó hallgatóktól is hasonló dolgokról hallottam. Egyik helyen az ottlét hat hó-napja alatt a háziak a gépkocsitároló harmadrészét telerakták újonnan vásárolt holmikkal, anélkül, hogyfelbontották volna a csomagokat. Egy másik házban egy szobaegyenesen tele volt rakva ilyen cuccokkal,ajánlgatták is a hallgatónak, vegyen belolük, vigye, ha kell neki.

Már nem azért vásárol a fogyasztói társadalom polgára, mertszüksége van valamire, hanem mert egysz-eruen jólesik vásárolni. Nem tudja megmondani, miért esikigazából jól neki, mert nem tud arról, miképpennyúltak be az elméjébe. Ugyan csillapítható a belso feszültség fogyasztással vagy vásárlással, ám nemtunik el. Bizony az elottünk járó fejlett Nyugaton jól ismertek a szenvedélyesenevok, vásárlók, akik emiattmár orvosi kezelésre szorulnak. Erre a betegségre a család általában csak akkor figyel fel, ha az egyénsorozatosan felesleges dolgokat vásárolva lemeríti a számlát. Gazdagabb családok esetén a pazarló vásár-lás fel sem tunik. Egy újabb felmérés szerint az Egyesült Államokban tizenötmillió vásárláskényszerbenszenvedo (shopaholic) lehet.

Ép személyiségu felnott nem kíváncsi mások életének olyan részleteire, amelyeket o maga sem tenneközszemlére. Tartályokba vagy máshová zárt emberek életének bármely részletét megleso sorozatok nézése,vagy a bezártaknak a világhálón való meglesése ezért a többség számára nem csábító. Életünk minden-napos, másokra igazán nem tartozó részletei elsosorban a kiforratlan kamaszok vagy korban felnott ámgyermekesebb gondolkodású személyek érdeklodésére tarthatnak számot.Ok viszont igazi szenvedéllyelkukkolnak. Itt a leskelodo szenvedélye szolgáltatja a hirdetéshez szükséges izgalmi állapotot. Ugyanisa rejteni való dolgokat leso, figyelo nézo tudatába bekerülnek a háttérként szolgáló berendezési tárgyak,ruházatok, szépségápolási cikkek, élelmiszerek, WC-papír képei. Ezek a leskelodos musort támogató vál-lalkozások termékei, számukra ez hirdetési költség,ok pénzelik a sorozatot.

A fogyasztó mindennapjai. Több pénzért többet kell dolgozni, mert a rengeteg cuccot nemcsak megkell venni, hanem elo is kell állítani. Egyre több idot kénytelen munkába ölni a fogyasztói társadalompolgára. Mivel a munkahelyek nagy többsége egyhangú tevékenységet igényel, - értelmes, alkotó munkaegyre kevesebbeknek jut -, így a munka egyre jobban fáraszt,lásd a 4.9. pontban. Ezért a fogyasztóitársadalom hatalmas emberi eroforrásokat köt le. Mivel másra már nem is jók, a fáradtan hazatéro embereka képernyo elé rogynak. Ez a hirdetésekkel csak gerjeszti bennük a fogyasztás vágyát. Kevesebb idejükés foleg erejük jut a sok szabadidot, ám bizonyos erobefektetést igénylo kedvteléseikre, mint olvasásra,vagy testmozgásra. Egyre ritkábbak az örömteli idoszakok, romlanak az emberi kapcsolatok, mert azokrasincs ido és eroforrás. Csapdába esett a fogyasztói társadalom polgára. Mind kevésbé szabad miközbenegyre boldogtalanabb. Mókusgurigába zárták. Minél gazdagabb egy társadalom, annál kevésbé kell agyermek. Gyermekre az vágyik, aki szereti az életet, bízik ajövoben. Felesleges javakban dúskálva egyrekilátástalanabbnak érzi a fogyasztó az életét. Nem vágyik gyermekre, folytatásra.

Akik pedig nem tudnak több pénzhez jutni, mivel nem dolgozhatnak, mert nincs munkahelyük vagy

89

alacsony a nyugdíjuk, többszörösen hátrányos helyzetben vannak. Egyrészt a hirdetések teljesíthetetlenvágyakat keltenek bennük, hisz esélyük sincs arra, hogy valamit a legszükségesebbeken kívül megve-hessenek. Viszont boven van idejük, a nehezen élo falusi emberek és kisnyugdíjasok közül is nagyon sokana kereskedelmi képcsatornák adásait nézve töltik napjaikat. Így a fogyasztási vágy bennük is kifejlodik,de mivel nincs pénzük, nem mehetnek el csakúgy vásárolni. Ezért a nyomorukat még nagyobbnak érzik,mint amilyen. Amikor egy szegény, foleg munkanélküli cigányok lakta drávaszögi falu önkormányzata arendelkezésre álló pénzt arra költötte, hogy a lakóházakramuholdernyoket szereltetett fel, nem fogta fel,mit tettek, mit szabadítottak rá a falu lakosaira.

Nagyon sokféle képessége, tehetsége volna a különbözo embereknek, de a fogyasztói társadalom csakegyet értékel, azt, hogy mennyi pénzed van. Ha a pénz az isten, a helyzetemet meghatározó tényezo,senkinek sem elég, amije van. Minél többje van, annál többrevágyik. Mindent elpazarol, emberi, ter-mészeti értékeket egyaránt. Elsorvadnak, tönkremennek azemberi kapcsolatok, kifejlodik a pénzbetegség.Már nem embertársam a másik, csak vetélytárs, vagy rosszabbesetben csupán beszélo szerszám. Csak azszámít értéknek a fogyasztói társadalmak közgondolkodásában, ami pénzzé teheto, vásárra viheto, eladhatóés megvásárolható. Ami nem mérheto piaci módszerekkel, igazából nem méltó a figyelemre. Pénzbetegcsaládban, közösségben, társadalomban az ember csak annyit számít, amennyit megvehet. Áruként minosí-theto valamivé válok, értékemet az életkorom, végzettséget, nyelvvizsgákat igazoló papírjaim, hány évgyakorlatom van, meg számként feltüntetheto egyéb adataim mérik. Semmi más.

Nem csoda, hogy a fogyasztói társadalom polgára boldogtalan. Sohasem lehet igazán nyugodt, kiegyen-súlyozott, elégedett és békés. Nem érzi, hogy másnak szüksége lenne rá, inkább csak a munkája, vagyonaszámít. Boldogtalanság oka az, hogy nem csak anyagi javakravolna szüksége. Gondolkodó, erkölcsi lénylehetne, akit az anyagiakon kívül még nagyon sok más is köthetne a világhoz. Alapveto élettani szüksé-gleteit ki kell elégítenie és ezért dolgoznia kell, legyenek javai, pénze. De jólétéhez, életének teljességéhezsok más is nélkülözhetetlen.

9.3. A fogyasztói társadalom hanyatlásának jelei

Fogyasztói világrendünk közelgo összeomlását nem csupán a nyersanyagok vészes fogyása, a szennyezodésmértéke, hanem szellemi javakhoz való viszonya is mutatja.Bármely társadalomban, amely hosszabb idonkeresztül fent tudta magát tartani, a szellemi értékek feléfordulás és az anyagiakban való mértékletesség amegmaradás alapvetoen fontos tényezoi voltak. A szellemi értékek semmibevétele, ha csak a készpénzreváltható javak számítanak, bomlási jelenség.

Egy társadalom csak addig virágzik, ameddig a szellemi értékek az elsodlegesek. Mindenkinek el kelltöltenie valamivel az idot. Le kell kötnie magát, fontosnak, értelmesnek kell érezze létezését, tevékenységét.Ha az idot és eroforrásokat egyaránt komolyan leköto szellemi értékek megrendülnek, akkor az emberek fi-gyelme az anyagiak felé irányul. Korunkban az anyagiak felévaló fordulás fo területe a megfeszített munka.Ma már az emberek nem azért dolgoznak annyit, mert a pénzre feltétlen szükségük van meg pénzbetegek,hanem nagyon sokan igazából csupán azért, mert másra már nemis nagyon alkalmasak, csak az egyhangúmunkára.

Ha több ember többet dolgozik, a gazdaság megerosödik, mindinkább meghatározóbbá válik. De aszellemi területekre egyre kevesebb idot és figyelmet fordítanak, a gazdaság lesz a minden. Miközbena javak nagyobb boségben állnak rendelkezésre, az embereknek kevesebb ideje marad élvezésükre, mertmindenki egyre jobban siet. Fokozódik a rohanás, a megszerzett javakkal már nem tudnak mit kezdeni.Közben muveletlenebbekké válnak, a gyerekekre egyre kevesebb figyelem jut. Végezetül a gazdaság semnövekedhet a végtelenségig, forrásait kimerítve összeomlik.

Ez már a történet vége. Ha az ember a képességeit foként anyagi javak gyujtésére, halmozására használja,akkor nem él adottságainak megfeleloen és életmódja rombolja természetes környezetét. Ekkor,mint a ter-mészet rendjétol idegen elemnek, pusztulnia kell. Nem csupán azért, mert elpazarolja az eroforrásokat, a

90

nyersanyagokat és szennyezi a környezetet. Ilyen emberek más embereket, saját gyermekeiket is elsosor-ban a pénzt nézve értékelik. Gyermeküket nem mint új és megismételhetetlen esélyként, isteni ajándékkéntkezelik, hanem mint gazdasági tényezot. Utóduk mint a szabadságuk és érvényesülésük korlátja, költségesdologként jelenik meg. Nincs ilyenre szükségük, ezért a társadalom gyorsan elöregszik és eltunik.

Mint a 4.10. pontban tárgyaltuk, vannak közös félelmeink, amelyek ott szunnyadnak lelkünk mélyén.Ilyen osi félelmünk az, hogy kezünk alkotása úrrá lesz felettünk.Ezt azosi félelmet fogalmazza meg agólemrol szóló régi történet. Egy prágai rabbi agyagból szolgát készített magának, és azt életre keltette. Ezta szolgát nevezték gólemnek. Rendben is ment a dolog, csak egy nap a rabbi nem figyelt eléggé és a gólemkiszabadult a rabbi felügyelete alól. Törni, zúzni kezdettés a rabbinak nem volt egyszeru megfékeznie sajátkeze alkotását.

Ez a régi félelem nagyon is bennünk van. Nagy, váratlan összeomlásokat ábrázoló alkotások, minta Titanic, vagy ember ellen fellázadó robotokról, számológépekrol szóló filmek hatalmas sikert aratnak.Nem alaptalanul. Ugyanis a gólem, nem vettük észre, már elszabadult és javában garázdálkodik, pusztít.A piacgazdaság, amely az ember teremtménye végzetesen elhatalmasodott felettünk, észrevétlen a fejünkrenott. Csak mostanára kezdjük igazából észlelni, mit csináltvelünk. Elpusztíthatja az emberiséget vagy akokorszakba vetheti vissza azokat, akik túlélik a pusztulást.

Képernyo mint gólem. Élettani adottságánál fogva az ember csak korlátozott mennyiségu ismeret felvételéreképes, emlékezzünk a 4. pontban leírt kb. 2-3 másodperces ülepedési idore. Továbbá mindenkinek szük-sége van arra, hogy bizonyos idot befelé figyelve töltsön, rendezze a benso életét. Félelmetes jelenség,hogy a hírközlés, foleg a képcsatornák által állandóan keltett ricsaj, amit nagy többségében teljes jog-gal tudati szemétnek, zajnak nevezhetünk, lefullasztja, tönkreteszi az ember ismeretet felvevo és feldol-gozó képességét. Lassan nem tudunk különbséget tenni fontos és kevésbé fontos közlések között, vakkáés süketté válunk a tényleges kérdéseket illetoen és a leggyakrabban belé sulykolt vélemények rabjáváleszünk. Mivel nem képes átgondolni az állandóan adagolt, képi úton közvetített nézetek helyességét, nemtud választani értékes és értéktelen, fontos és kevésbé fontos között, a szabad idejét a képcsatornáknakszentelo ember elbutul. Ezzel a tájékoztatásunkra szolgáló hírközlo eszközök elszabadulva tájékozatlanná,ismereteket kezelni képtelenné tettek bennünket, az eltompítás rendszerének 5.6. szakasz fo eszközeivéváltak.

Csak szórakoztatnak, andalítanak, tompítanak bennünket.De gondoskodjanak arról is, nehogy elégedettségem-ben lázadni kezdjek. Fontos a hírességek, "celebek" futtatása. Többsége átlagos ember, akit nem a kiugrótehetsége emelt ki. Ha állandóan ilyeneket szerepeltetnek, egyfajta reményt ültetnek belém, hiszen akár énis eljuthatok a csúcsra. Nagy szükség van azokra is, akik korlátlan eroforrásokat és hasonlókat hirdetve lép-nek fel. Hiszen így az esetleg gyanút fogó átlagpolgárban nem merül fel, hogy nem volna szabad cserélniea kocsiját. De így majd jöhet a vízzel hajtott kocsi és egyebek. Hiába tiltakoznak a természettudományképviseloi, nem véletlen, hogy a kép és hangcsatornák és a könyvkiadás felkarolja ezeket a megváltókat.

Lélekmérnökök. Korunk eszmevilágának meghatározó eleme a mindent viszonylagosnak tartó, az ún.posztmodern gondolkodás. Jó száz éve az emberek egyre többet és messzebbre utazhattak és utaznak,számos néppel, vallással, gondolkodásmóddal ismerkedhettek meg. Szembesültek azzal, hogy különbözovallások egyes tételei ellentmondhatnak egymásnak, népcsoportok más és más értékeket részesíthetnekelonyben. Ami az egyik gondolkodásmód szerint erény, azt a másik esetleg nem becsüli semmire. Felmerülta kérdést, vajon melyik felfogás, vallás, gondolkodásmód ahelyesebb, az értékesebb, milyen utat kelleneválasztani az egyre inkább egymásra utalt embereknek, népeknek, országoknak.

A lelki és szellemi élettávlatok összehasonlító elemzése arra az eredményre vezettek, hogy minden val-lás, felfogás, életrend önmagában véve teljes egészet alkot és mindegyik értékesnek tekintheto. Igazábólegyiket sem tüntethetjük ki a többiekhez képest. A muveltségi rendszerek jellegzetességei, értékei, foga-lomrendszerei történelmi fejlodés során alakultak ki, lettek olyanokká, amilyenek. Ez azeredmény a mai

91

gondolkodás egyik kiinduló pontja. Ebbol a posztmodern bölcselok levonták a következtetést, igazából min-den fogalom, kifejezés, állítás történelmi fejlodés eredménye. Ennélfogva nincsenek tökéletesen helytálló,igaz, mindenek feletti értékek. Bármi csak egy adott közegben értelmezheto, alkalmazható. Végsokigvezetve az eszmefuttatást, kijelentették, a világ, amirol beszélünk, csak látszólagos világ, amelyet a történeti-leg kialakult fogalmainkkal magunk alkottunk meg. Ennélfogva a bölcselet feladata: a fogalmaknak minttörténetileg kialakult nyelvi kifejezési alakzatoknak azelemezése.

Így a posztmodern gondolkodás valamennyi alapvetonek tekintett értékrol kimondja, hogy csak vis-zonylagos. Ezzel sérti, rombolja ezeket az értékeket. Mégpedig azt hangoztatva, hogy az emberek elso-sorban a különbözo vallási és életrendbeni értékeik miatt nem férnek meg egymástól. Ezért a posztmodernszerint a hagyományos értékeket, vallást, muveltséget elkell vetni, hiteltelenné kell ezeket tenni, meg kelltolük szabadulni, és meg kell tolük szabadítani másokat is.

Nemcsak rombol a posztmodern, hanem teremt is. Méghozzá olyan világot, amilyet éppen el tudunkképzelni, amilyen úgymond jólesik, tetszik nekünk. Arról beszél, fogalmakat, értékeket alkothatunk, viselkedés-módokat alakíthatunk ki. Ehhez módszereket a lélektan tudományának fejlodése adott. Felfedezték a tu-datalatti létét, lásd a 4.1. szakaszt és rájöttek arra, hogyan lehet azt egyszeru módszerekkel befolyásolni.Elkezdték a kereskedelemben is használni ezeket, lásd a 9.2. szakaszt. Miként érheto el, hogy emberekolyan dolgokat vásároljanak meg, amelyekre nincs szükségük? Csak össze kell kötni a tudatalattiban lakozókívánságokat az áruk képeivel. Társítsuk a gépkocsi képét aférfi tudatának mélyében lakozó nemi vá-gyakkal, sokkal jobban fog kelni a kocsi. Szégyen volt az USA-ban nok számára dohányozni. Munkáhozláttak a szakemberek. Megjelentek a mozik vásznain az igen vonzó és sikeres fiatal nok, akik fújták a füstötés közben hódítottak. Ezzel összekötötték a nokben lakozó párkeresés vágyát a dohányzással. Sikeresenrászoktatták az amerikai noket majd másokat is a dohányzásra.

Fo eszköze az újonnan teremtett fogalmak és értékek terjesztésének a tömegtájékoztatás, hang- és aképcsatornák, sajtó, általában a hírközlés. Kialakultak és rohamosan fejlodnek az emberek hangolásának,átgyúrásának módszerei. Szakembereit nyugodtan nevezhetjük a lélek mérnökeinek, lélekmérnöknek, tu-datiparosnak is. Munkájuk módszereivel a hirdetésekrol szóló 9.2. részben már foglalkoztunk. Nemcsakfogyasztói szokások alakíthatók. Lélekmérnököket alkalmazva életmódot, közösségi életet is lehet gyártani.Fogalmakat és értékalkotó folyamatokat sulykolva elérheto, hogy ezeket az emberek megszokják, elfogad-ják és ezek szerint fognak élni, vélekedni. Gondoljunk az ún. politikailag korrektnek minosülo szóhasznála-tra - egyik legismertebb példája nálunk a roma, amely kiszoríthatja a rosszabb beidegzodésekhez köthetocigány szót - amelynek segítségével embereket, emberi közösségeket sújtó eloítéletektol szabadulhatunkmeg. Legalább is egyesek ebben reménykednek.

Igen hatékonyak a lélekmérnöki eljárások. Míg az eroszak önmagában durva és csak ideig-óráig alka-lmazható, az emberek gondolkodásának tervszeru befolyásolása sokkal egyszerubb és hatékonyabb. Gon-doljunk a nagy hazugság módszerére, lásd a 3.1. részben. Vagy a tudatunk mélyén lakozó félelmekre is lehethatni. Ezeket felélesztve sokmindent el lehet érni. Választások vezethetok le tudatiparosi módszerekkel,a siker csupán a szakemberek tudásán és a rendelkezésre állópénzen múlik. Angolul a kormányszóvivotés más tudatiparost ’spin doctor’-nak is nevezik. Lehetoségeikre jellemzo, hogy az 1996-os oroszországielnökválasztáson a kezdetben csupán kb. 2%-os népszeruségu Borisz Jelcin - nagyon megérdemelte népsz-erutlenségét - a helyi és a pár hónapra Moszkvába települt amerikai tudatiparosok segítségével megnyerteaz elnökválasztást. Vagy a 2004-es amerikai elnökválasztási hadjárat során felvetodött, hogy G. Bush kétesmódszerekkel kerülte el a vietnami háborúban való részvételt, míg ellenfele, John Kerry magas kitüntetéstkapott a vietnami háborúban való helytállásáért. Bush tudatiparosai elérték, hogy ne Bush esetével, hanemKerry néhány volt bajtársának Kerry-ellenes megnyilvánulásaival foglalkozzon a közvélemény. Egyszeruennagy összegu adományokat juttattak a megfelelo bajtársi szövetségnek és gondoskodtak arról, hogy a Ker-ryre dobált sárral minél több képcsatorna minél többször, mennél nagyobb részletességgel foglalkozzon.

Világunk hatalmasai egyenesen a tömegtájékoztatás által teremtett valóságról álmodoznak. Arra építenek,az állandóan a képernyok elott ülo emberek elobb-utóbb olyan fogalmak, elvek szerint fognak élni és gon-dolkodni, amelyeket a hírközlo ipar véleményalakító személyiségei sulykolnak beléjük.

92

A hagyományos értékeinket szétromboló, elsepro és helyettük újjal kísérletezo posztmodern az életünkválságát, átmeneti korszakát jellemzo jelenség. Mára a hagyományos társadalmak, erkölcsi rendszerekjó része felbomlott. Nem mind, gondoljunk az iszlámra, melynek milliárdnyi követoje felháborodássalészleli és megveti Európa és az USA szabadosságát. Eltunoben van az isteni rend szerinti élés. Ah-ogyan a bomlás észleloje, Nietzsche kifejezte: ’Isten halott’. De ez nem jelentiazt, hogy szilárd vallási,erkölcsi elvek nem is létezhetnek. Vitatható a posztmodernalapfeltevése, a mindenekfeletti értékek léténekhiánya. Nem véletlen, hogy a posztmodern bölcselet komoly támadásokat intéz a természettudományosmódszer, maga a természettudomány ellen is. Értheto, ugyanis a természettudomány a maga pontos ésjól kidolgozott módszerével számos feltétlen igaznak, öröknek, mindenhol érvényesnek és elkerülhetetlen-nek tekintheto dolgot talált a természet kutatása során. Ez nincs ínyére amindenek viszonylagosságát,történetiségét hirdeto posztmodern nézetrendszernek. A természet változás nélkül való mennyiségei, alap-törvényeken nyugvó rendje, összerendezettsége mind arra utal, hogy a posztmodern gondolkodás alapfel-tevése vitatható. Életünk válságának leküzdésekor bizonymég az is kiderülhet, hogy a különbözo vallások-nak, muveltségeknek igenis vannak közös, általános értékeknek tekintheto elemei. Megélhetjük azt, hogyszót tudunk egymással érteni, nem kell minden hagyományos vallási, muveltségi értéket lerombolni ahhoz,hogy békességben, szeretetben, jólétben élhessünk egymásmellett. Ugyanis helyes az a megállapítás, hogyellentétek feszülhetnek értékrendek között, de ez nem azt jelenti, hogy le kellene mondani róluk.

10. Környezeti és egyéb válságok

Hordozó rendszerünk a természet. Földünk felszínének egyes jellemzoit, például a légkör összetételét, az át-laghomérsékletet az évmilliárdokkal ezelott megjelent élovilág állította be jelenlegi értékeire. Fennmaradá-sunk kulcskérdése az élo és élettelen természet megfelelo állapota. Életünk mai válságának legsúlyosabbtünete természetes környezetünk gyors pusztulása.

Nem csupán a halmozódó szemét, az ihatónak sokszor csak nehezen nevezheto víz, a városok egészségte-len levegoje és más, helyileg észlelheto tünetek utalnak környezeti válság jeleire. Elgondolkodtató, hogyha egy ideig nem fúj a szél, a nagyvárosokban egészségtelenné váló levego miatt riadót kell elrendelni.

Még vannak tisztának mondható területek, lakott településeken kívül, távol ipari létesítményektol ésnagyüzeminek nevezett mezogazdasági telepektol. Még itt-ott csörgedeznek tiszta források. De egyre többaz elszennyezett terület, mint az iparvidékek, az eroteljesebben igénybe vett, agyonmutrágyázott, vegysz-erezett földek. Vannak olyan országok, amelyek területe sokkal inkább szennyezettnek mondható, mint másországoké. Gondoljunk az erosen iparosított országok vagy Ukrajna és Oroszország hatalmas területeire,melyek ipari hulladékokkal vagy sugárzó szennyezésekkel borítottak vagy Fukusima körzetére.

Hulladékok kezelése. A természetben nincs sem szemét, sem hulladék. Hogy az embermekkora mel-léfogásokra képes a hulladékok hasznosítása címén, nézzükmeg, mit csinált az amerikai kormányzat ahasznált gumiabroncsokkal a hetvenes években. Florida tengerpartjai mentén kétmillió, 2,54 cm vastagnylon kötéllel tízesével összeerosített gumiabroncsot süllyesztettek a tengerbe. A tengerélovilágának vál-tozatosságát szerették volna ezzel növelni. Feltételezték, hogy a tengerfenéken élo állatkák megtelepednekmajd a kötegeken és ezek lassan korallzátonyokká fejlodnek. Ugyan kisebb mértéku telepedést észleltek,ám hamarosan elore nem látott folyamatok indultak be. A gumi mérgezo vegyületeket tartalmaz, és ezekelpusztítják az élo szervezeteket. A sekély parti vizekben a viharok által keltett heves hullámzás szétszag-gatta az abroncsokat összefogó köteleket. Valamennyi köteg szétesett és a gumiabroncsok száz mérföldeskörzetben szóródtak szét. Ha az abroncs mozog, nem telepednek meg rajtuk a szervezetek. Sot az abroncsokelpusztítják az útjukba eso korallzátonyokat. Nemrég a kormányzat haditengerészetiegységeket mozgósí-tott az abroncsok kiemelésére és Obama elnök kitüntette a m˝uveletben résztvevoket.

Nem csupán korunkban megjeleno csapás az egyes területeket sújtó környezeti válság. Ha visszatek-intünk a történelmi múltba, valamely társadalom pusztulását vagy ellenséges támadás, vagy a környezet

93

pusztulása okozta. Ha a régészek által feltárt városokban nem találhatók a rombolás, tuzvész nyomai,akkor az egykori lakók valószínu életfeltételeik lehetetlenné válása miatt hagyták el lakóhelyeiket. Ter-méketlenné vált a termoföld, a termorétegeket elpusztította a víz és a szél, az öntözés miatt elsivatagosodotta régebben termékeny vidék. Továbbá nagyon sokszor ha háború végzett is vele, azért vesztett a birodalom,mert környezetének leromlása miatt elapadtak eroforrásai. Ahogyan a bevezetésben olvasható, a sumérbirodalom virágzásának és létének földjeinek elszikesedése vetett véget.

10.1. Élelmiszertermelés és természetes környezet

Száz évvel ezelottig valamennyi táplálék végsosoron a napfény megkötésébol származott. Akár növényt,akár növényt fogyasztó állatot evett az ember, a tápero forrása a napfény. Napfény ugyan boségben áradránk, de a növényvilág, megkötve a napfényt csak bizonyos korlátos mennyiségu energiát vehet fel. Ezhatárt szab az élolények számára. Állandó küzdelem folyik a rendelkezésre álló táplálékért, kinek juthattöbb belole. Úgy juthatott több táplálékhoz az ember, ha felszántotta a réteket, felégette az erdoket, hogytermoföldhöz, legelohöz juthasson. Csak úgy növekedhetett az emberiség lélekszáma, hogy más fajokategyre jobban kiszorított a táplálékért folyó versenyben. Így a különbözo fajok élettere erosen csökken.Bizonyos élettér csökkenést egy adott faj már nem képes elviselni és emiatt kipusztul. Éppen ezért an-nyira káros az élovilágra az autópályák építése. Azokon állatok már nem tudnak átkelni, emiatt az ott élo,nagyobb területeket bejáró állatok egyszeruen kiveszneka térségbol.

Számos háborút folytattak legelokért, termoföldekért. Miután Európában nem tudtak újabb területeketmegmuvelni, megindult a gyarmatosítás. Máig oda jutottunk, hogy bolygónkon szinte nem maradt muvelésrealkalmas, ám meg nem muvelt terület. Amit nem muvelünk, azvagy túl meredek, vagy túl száraz, vagy túlnedves vagy tápanyagban túl szegény. A föld termoképességét a kártevoknek nevezett élolények irtásávallehetett tovább növelni. Mára a bolygónk egészét tekintve aszárazföldi fénymegkötés (fotoszintézis) ál-tal átalakított energia mintegy felét az ember hasznosítja. Ezzel megfosztja életterének jó részétol a többiélolényt. De már ez sem elég az emberiségnek. Az Egyesült Államok évente kétszer annyi olajból, gázbólés szénbol nyert energiát használ el, mint amennyit a teljes területén élo növényzet, szántóföldi növények,erdok stb. napfénybol évente megkötnek. Csak ábránd, hogy majd biodízellel hajthatjuk a kocsinkat, haelfogy a koolaj.

Ami a világtengerek élovilágát illeti, az ember 1953 óta ötven év alatt halászhajók rajaival kifogtaa világtengerek halászható halainak kilencven százalékát. Ezzel felborította a tengerek élorendszereinekegyensúlyát. Ennek más, eddig beláthatatlan következményei is lehetnek. Ma már évrol-évre csökken atengerekbol kifogott zsákmány mennyisége. Ha így folytatjuk, akkor 2048-ra a tengerek élovilága kipusz-tulhat. Már ma is vannak hatalmas vízfelületek, ahol a nagy folyók a tengerbe torkollnak, ott halott a tenger.Ugyanis a rengeteg, eloször a talajba került, majd onnan a vízbe jutott vegyszer hatására csökken a tengervízoxigéntartalma és emiatt a tengerbol kipusztul az élet. A tengerekbol és az óceánokból egyre több és mindnagyobb területrol tunnek el a halak, mivel a táplálékul szolgáló mészvázastestu csigák és más állatok asavasodó vízben nehezebben fejodnek, lásd a 10.3. rész legelején.

Az ember és háziállatainak együttes testtömege adja valamennyi földi gerinces együttes testtömegének98%-át, az összes többi gerincesnek csak 2%-nyi jut (ezt a víztartalommal csökkentett ún. száraz testtömeg-ben számolták, ez az emberre körülbelül a testtömegének a fele). Emiatt rohamosan csökken az élovilágváltozatossága. Elkezdodött a bolygó élovilágának hatodik nagy kipusztulása. Ilyen esemény a földtörténetsorán kb. hetven millió évente történik és foleg a világurbol eredo csapások okozzák.

10.2. Zöld forradalom

Csaknem a 20. század közepéig a mezogazdaság, a tanyasi, falusi élet csaknem fenntartható volt. Nem volta falusi udvarokon hulladék vagy szemét. Mindent felhasználtak, visszajuttattak a körforgásba. Csak az

94

alapveto szükségleti cikkeket, sót, gyufát, ecetet vették meg a városokban eladott élelmiszerért. Ruházatukat,épületeiket maguk készítették, tüzelorol a falu lakosai gondoskodtak. Akkoriban a talaj pusztulása sem voltakkora mértéku. Szántóterületek pihentetésével, vetésforgó alkalmazásával kímélték a talajt, annak pusz-tulása megfelelo bánásmód esetén nem volt jelentos. Igaz, a hagyományos muvelési módszer sok emberimunkát követelt, mindenkinek jutott feladat, gyermektol az öregekig.

Az osmaradványi energiahordozók alkalmazása az ipari és mezogazdasági termelés gyorsuló növekedéséhezvezetett. 1950-1985 között a világ mezogazdasága hatalmas átalakuláson ment át. Ez a zöld forradalom-nak nevezett folyamat a mezogazdaság iparosításának felel meg. Keresztezett vetomagokkal, új növényfa-jtákkal, rendszeres öntözéssel, gépesített talajmuveléssel, mutrágyázással és vegyszeres növényvédelemmela gabona átlagtermése ez ido alatt világszerte kb. a három és félszeresére növekedett.Kína gabonatermelése1955 és 1995 között a négyszeresére emelkedett. Sokkal többlett az ennivaló és ennek következtében azemberiség lélekszáma 1960 és 2000 között, negyven év alatt megkétszerezodött.

A zöld forradalom a mezogazdaságot külso anyag- és eroforrásoktól tette függové. Muvi rendszereketteremt, arra törekedve, hogy függetlenítse a termelést környezeti hatásoktól. Ez elvileg hibás. Ahelyett,hogy az ember természetes környezetéhez minél jobban illeszkedo megoldásokra törekedne, merthogy fen-nmaradásunk a természet egészéhez fuzodo kapcsolat függvénye, szándékosan megszünteti ezeket a kapc-solatokat. Gépek, üzemanyag, mutrágyák, növényvédelemben használt vegyszerek mind külso forrásbólszármaznak. Ipari folyamatok termékei. Találó a mondás, aziparosított mezogazdaságban a termoföldsegítségével a koolajat élelmiszerré alakítjuk. Azaz nagyrészt koolajon élünk. A külso források használataés a hagyományos, a talajt és környezetet kímélo gazdálkodás nem fér össze.

Emiatt az elért többszörös termésátlagok a bevitt külso eroforrások eredménye. A mezogazdasági ter-melésben felhasznált energiák a hagyományos mezogazdasághoz képest ötvenszeresére, egyes esetekben aszázszorosára nottek. Az Egyesült Államokra vonatkozó adatok szerint a felhasznált energia megoszlásaa következo. Legnagyobb tétel, 31% a mutrágyagyártásé. 19%-nyi energia mezogazdasági gépekre, 16%szállításra, 13% öntözésre, 8% állattenyészto telepekre, - ebben nincs benne a takarmány,- 5% vegyszeresnövényvédelemre, 5% terményszárításra, 3% egyébre megy el. Mindez nem tartalmazza csomagolás, hutés,kereskedelmi szállítások és a háztartási feldolgozás költségeit.

Bár az ipari módszerek alkalmazásával a termésátlagok kb. három-négyszeresükre nottek, ha viszonta teljes mérleget nézzük kiderül, hogy az iparszeru mezogazdaság hatékonysága igen alacsony. Bár aföldeken ténylegesen dolgozók száma és testi megterhelésecsökkent, de ha figyelembe vesszük, milyensokan dolgoznak a mezogazdaságot kiszolgáló ágazatokban, mennyi eroforrást és nyersanyagot kell bele-fektetni ezeknek fenntartásához, a magas termésátlagokért nagyon nagy árat fizetünk.

Megtorpan a zöld forradalom . Mintegy 30 éve az iparosított mezogazdálkodás, a zöld forradalommegközelítette lehetoségei határait. Alkalmazott módszereik egyre szegényítik a talajt és rontják a termelésfeltételeit. Ezért a befektetett eroforrásokat növelni kell, hatékonyabb növényvédoszerek, több mutrágyaszükséges, de ezzel a termelés 1985 óta már csak mérsékeltenno.

Az újabb fajták érzékenyebbek a betegségekre és környezetihatásokra. Bár jóval többet teremnek ésegyes sajátságaik is kedvezobbek, de élettani adottságaik gyengébbek, mint amilyenekaz eredeti növényévagy állaté, Ezeket a természet ’választotta’ ki, nem pedignövénynemesíto, vagy az állattenyészto. Megköveteliaz iparszeru termelés, hogy nagyobb, összefüggo területeken termeljék az adott növényt. Ekkor viszont akártevok számára sokkal kedvezobbekké válnak a szaporodás feltételei. Mindez komolyabb vegyszeresnövényvédelmi eljárások használatát követeli meg. De a törzsfejlodés muködik és a kártevok alkalmazkod-nak az újabb vegyszerekhez. Eleve vesztesek vagyunk a kártevokkel folytatott versenyfutásban. Mindigújabb eljárásokat kell alkalmazni, még ellenállóbb fajtákat kell kitenyészteni.

Amikor egy másik növényt termesztünk, a talajban élo paránylények (mikroorganizmusok), gombákés más egyszerubb élolények aránya és mennyisége is változik. Minél többféle növény él együtt, mennélgyakrabban változik a növénytakaró, annál egészségesebb és tápanyagokban gazdagabb lesz a talaj. Ezért

95

annyira hatékony a vetésforgó alkalmazása, amit az iparszeru mezogazdaság nem kedvel. Gazdaságosabbszámára, ha az adott területre mindig ugyanazt vetik.

Különös óvatosságot követel a jelenleg megoldásnak javasolt génbeülteto módszerek alkalmazása. Nemeléggé tisztázott a tudományos hátterük, nem belátható, mekkora kockázatokat vállalunk. Az emberi genomés a más élolények DNS állományának feltérképezésének egyik legfontosabb tanulsága, hogy az örökíto ál-lomány nem a gének egyszeru összege. Ez utóbbi feltevés csak a baktériumokra fogadható el. Bonyolultabbélokre egy bevitt idegen gén egyúttal számos más gén be- és kilépését okozhatja. Azaz egy beültetettgén nem csak egyetlen tulajdonságot befolyásolhat, ahogy ezt még 15 évvel ezelott is feltételezték. Ez afeltételezés volt a génátültetések és az erre épülo hatalmas iparág alapja. Ezért idegen gént a DNS-be beül-tetve nem tudhatjuk, pontosan mire vezet a muvelet. Amíg a megfelelo tudományos vizsgálatok mindenegyes ilyen génkezelt növényre külön-külön nem tisztázzáka helyzetet, nagyon óvatosnak kell lennünk.Ez az EU álláspontja. De az USA kormányzata a génbeülteto cégek gazdasági érdekeit tekinti elsodleges-nek. Ezzel, üzleti érdekbol, az amerikai nép egészén kísérletezik ki, mennyire biztonságosak a génbeültetésieljárások. A kártevoknek ellenálló új növény- és állatfajták védettsége csak idolegesnek ígérkezik. Követvea törzsfejlodés törvényeit hamarosan megjelenhetnek azok a vírusok, gombák, stb. amelyek ellen a beül-tetett gén jelentette védekezés már nem hatásos. Máris megjelentek az USA termoföldjein az ún. szupergy-omok, amelyek ellen egyelore csak kapával lehet védekezni. Sot, a beültetett gének esetleges továbbadása,továbbvándorlása ellenorizhetetlen folyamat és kiszámíthatatlan következményekkel fenyegethet. Ezért agénbeültetési eljárásokra alapozott növényvédelem alkalmazása jóval súlyosabb mellékhatásokkal járhat,mint a vegyszeres eljárásoké.

Különösen jól látszik az iparosított mezogazdaság és a természetes muvelés módszerei közötti ellentétnálunk, a mai Magyarországon. Például a zempléni falvakból, - akár a magyar falvak nagy többségébol-, eltuntek a csordák. Községekben, ahol két évtizede még több száz, vagy akár ezer tehenet is tartottak,ma már nincs csorda, tehénbol jó ha néhány maradt. Ugyanis nem veszik át a gazdáktól a tejet. Senkisem kaszálja a legelok dús füvét. A kertekben kaszált füvet szárítás után elégetik. De az egyre több par-lag, muveletlen terület nem lesz újra a természet része. Nem szaporodhatnak el rajtuk a nyulak, földönfészkelo madarak, merthogy ahhoz, hogy az elgazosodást megelozzék, évente felgyújtják a parlagon hagy-ott területeken termo gazt. Odaégnek a száraz növényzettel együtt az odaköltözött madarak, állatok is.Közben a munkaképes népesség nagy többsége munkanélküli. Falvaink egyre öregedo lakossága nyugdí-jakból, segélyekbol és jövedelempótló támogatásból él. Lassan mindenki elfelejti, mint kell a jószágokkalbánni és az istállók is odavannak. A boltokban zacskós, dobozos tejet árulnak, a tejet fogyasztók közülszinte mindenki azt issza, a ki-tudja-hol és miféle tápokonnevelt tehenek tejét. Amibol egyre többet külföl-drol kell behoznunk, mert nálunk, Európa egyik legjobb természeti adottságokkal rendelkezo országában atermészetes adottságokat figyelmen kívül hagyó szabályozás szerint a tejtermelés nem gazdaságos.

Húsgyárak. Az iparszeru hústermelés romboló hatásai mellett el kell ismerni, hogy ma az USA-ban acsirke negyedannyiba kerül, mint 1930-ban. Azóta a tudományos tenyésztési módszereknek köszönhetoena csirke felnevelésének ideje kevesebb mint a felére csökkent. Az állat kétszer akkorára no és jóval kevesebbtakarmányt fogyaszt, mint az 1930-ban nevelt kapirgálós csirke.

De ennek nagy ára van. Mivel az USA-ban elsosorban a csirke melle húsát kedvelik, hatalmas mellucsirkét tenyésztettek ki. Akkorák a mellei, hogy a kéthónapos csirke alig tud állni, az állatot eleve aszenvedésre kárhoztatják. Ha a csecsemo hasonló ütemben gyarapodna, kéthónapos korára csaknem 120kilós lenne. Egy tízezres disznógyár anyagcsere végterméke 40 ezres városénak felel meg, de a disznógyárétisztítatlanul kerül a környezetbe. A szennyezett zsúfoltkörnyezetben tartott állatok rendszeresen kap-nak antibiotikumot. Az emiatt megjelent antibiotikumnak ellenálló kórokozók évente kétmillió amerikaitbetegítenek meg. Az állatok kapják az USA antibiotikum termelésének a négyötödét. Továbbá az Amerikaividék elnéptelenedett. A kevés nagygazda mellett az ottmaradók csak tengodnek.

96

Pusztul a termotalaj. Ha a Föld egészét nézzük, az emberi eleség 99,7%-a a szárazföldi eredetu, csakkevesebb mint 0,3% származik a tengerekbol és más vizes helyekrol. A szárazföldek összterületének 11%-a termoföld, 27%-a legelo, 32%-a erdo, a lakott terület 9%-nyi. A maradék 21%-nyi sem termoföldként,sem más módon sem hasznosítható. Évente a szikesedés és a szél, víz és jég okozta talajpusztulás miatta világ termoföldjeinek 1,3%-a vész el. A kiesett termoterületeket erdok írtásával pótolják, a világszertefolyó erdoirtások 60%-ának ez az oka.

A szántóföldi muvelés önmagában is talajpusztító. Növényi maradványok bomlásából és porló kövekbolkb. kétszáz év alatt képzodik egy centiméternyi termotalaj. Mivel növények takarják, gyökerek rögzítik, aszél és víz nem vagy alig bolygathatja. Ha viszont a földet m˝uvelik, szélviharok hordják, esozések mossáka fedetlenül maradt talajt. Az amerikai nagy síkságon - százévnyi muvelés után -, a termotalaj fele márodaveszett. Átlagosan harmincszor gyorsabb pusztul a muvelt talaj, mint ahogyan keletkezik. Nálunkis meg lehet nézni, hogy zivatarok után miféle víz folyik a nagyüzemi tábla melletti árokban. Megy atermotalaj a Fekete-tengerbe.

A zöld forradalom módszerei, mint a mélyszántás nagymértékben gyorsítják a termotalaj pusztulását.Az iparszeru talajmuvelés a termoföldek fokozódó fogyásával és minoségének romlásával jár együtt. Ter-moföldjeink minoségét a benne lévo élo talaj vagyis a televényföld (humusz) tartalom szabja meg,de amutrágya, hacsak nem nagyon kis mennyiségben, a növény fejlodésének megfelelo idoszakában alkalmaz-zák, pár évtized alatt elpusztítja a televényt, lásd a természetes körforgásokról írtakat a 2.5. pontban. Ezértegyre több mutrágya szükséges ahhoz, hogy a talaj jól teremjen. Lassan a talaj szinte szivacsként szívjamagába a szénhidrogének felhasználásával készült mutrágyákat.

Az iparosított mezogazdaság által kizsigerelt talajon termo gabona és zöldség minosége meg sem közelítia természetes állapotú talajon termesztett növényekét. Nemcsak az ízükkel van a baj, hanem a számunkraszükséges nyomelemekbol csak töredéknyit tartalmaznak. Sokszoros mennyiséget kellene megennünkaz adott zöldségbol és gyümölcsbol, hogy hozzájuthassunk a szükséges tápanyagokhoz. Továbbá a talajélovilágából kipusztított gombák és paránylények életterétolyan gombák és paránylények töltik be, ame-lyek közül néhány a termesztett növényt megbetegíti és a károsodott növénybol készült, az ember általfogyasztott élelmiszer számunkra ártalmas, sot mérgezo is lehet.

Olyan talajok, amelyeket hosszabb idon keresztül rendszeresen mutrágyáztak, korábbi természetes szén-és nitrogéntartalmuk felét, kétharmadát elvesztik. Természetes állapotuk visszanyeréséhez akár kétszáz es-ztendo érintetlen állapot vagy 40-50 éven keresztül tartó szerves trágyázás szükséges. Ezért ha csökkentjüka mutrágyázást, a terméshozamok nagymértékben csökkennek, mert már a talaj minosége sem a régi.

A mutrágyázás hatását, méreteit jól jellemzik a nitrogén alkalmazására vonatkozó adatok. Természetesfolyamatokban a levegobol évente 130 millió tonna nitrogén gáz alakul át ammóniává,nitráttá. Ez a ter-mészetes nitrogén körforgalom része. Mutrágyát gyártva és máshogy az ember is nagyjából ugyanennyitvon ki a levego nitrogénjébol. Sajnos a nitrogén mutrágya csaknem kétharmad része a talajvízbe és a fel-színi vizekbe kerül és azokat szennyezi. Emelkedik a vizek nitráttartalma, egyre nagyobb veszélybe kerülaz ivóvízkészlet. Közben a természetes talajeropótlást nyújtó állati gané is környezetszennyezové válik.Nem a talaj táplálására használják fel, mert mutrágyázni egyszerubb. Nevetséges a helyzet, kétszer állítjukelo csaknem ugyanazt a terméket, egyszer koolajból, egyszer állatból. Idorol idore felvetik, hogy állatiürülékbol muanyagot és üzemanyagot kellene készíteni. Most közöltek olyan kutatási eredményt, hogya talaj folyamatos bolygatása miatt a kívánatosnál így is alacsonyabb a talaj nitrogéntartalma és emiatt atalaj széntartalma is csökken. Emiatt igen jelentosen, az ösmaradványi eroforrások égetésébol adódóvalösszemérheto módon növekedhet a légkörbe jutóCO2 mennyisége.

Zavarok az elemek körforgásában. Ahogy az elozo részben olvasható, a természetes nitrogén körfor-galom megzavarása igen komoly mértéku. Még súlyosabban megzavarja az emberi tevékenység a kálium ésa foszfor körforgalmát. Ezek az elemek a sejtmuködés és a fehérjeképzodés nélkülözhetetlen nyersanyagai.Körforgalmuk zavarai beláthatatlan következményekkel járhatnak.

97

Nem elsosorban a zöld forradalom, hanem a városias élet zavarta mega kálium és foszfor körforgalmát.Mielott az ember a lakásait vízöblítéses illemhelyekkel látta volna el, a foszfor és a kálium körforgalmatermészetes módon zajlott. Ma viszont az emberi anyagcsereforgalomba belekerült foszfor és kálium acsatornarendszeren keresztül folyóvizekbe, végsosoron a világtengerekbe jut. Hasonlóan vizekbe kerülhet anagyüzemi állatartás során keletkezett állati ürülék foszfor és káliumtartalma is. Vannak ugyan folyamatok,melynek során a tengeri madarak a fészkelohelyükre térve a szárazföldekre juttatják a világtengerekbekerült elemeket, de ennek mértéke elenyészo lehet.

Tekintve a foszfortartalmú és káliumtartalmú mutrágyák gyártását, a világ készletei mind foszforból,mind káliumból kb. 2050-ig elegendoek. A világ foszfátkészletének nagyjából a fele Marokkóban, a káli-umkészlet fele pedig Kanadában van. Az eroforrás szuke miatt várható szállítási nehézségek oda vezetnek,hogy a mezogazdaság húsz-harminc éven belül nehezen jut hozzá a megfelelo foszfát- és kálimutrágyákhoz.

Édesvízhiány. Komoly változásokat idézett elo a zöld forradalom a vízhasználatban is. Nagyon odakellene figyelnünk, hogy mennyi talajvízet használhatunk öntözésre, mivel a kivont talajvíz természetespótlása igen lassú folyamat. Évente a talajvíz 1-3 ezrelékeújul meg. Ha csak ennyit szivattyúzunk ki belole,akkor a szintje nem apad. Ám a kb. ötven éve zajló eroteljes öntözés miatt a talajvíz szintje eroteljesencsökken. Nincs elég az öntözéshez használható édesvízbol. Világszerte, így az Egyesült Államokban iserosen apad a vízadó rétegekben lévo víz mennyisége és emiatt egyre mélyebb kutakat kell fúrni.Az USAnyolc állama, köztük Kansas, Oklahoma, Texas alatti hatalmas földalatti víztartó rétegben a hatvan évetartó fokozottabb öntözés miatt a vízszint aggasztóan esett, bizonyos térségek már sivatagra emlékeztetnek.1991 óta évente átlagosan 90 centiméternyit csökken. 1950 óta elhasználták a talajvíz kétharmadát. Pekingtérségében a talajvíz évente méternyit, Tiencsinben évi 4,4 métert apad.

Az emberiség által felhasznált víz 70%-a öntözovíz. Egyre mélyebbre kell fúrni a kutakat, így az ön-tözés mind költségesebb és ami lesújtóbb, ilyen mértékben már csak rövid ideig folytatható. Bolygónk négyhatalmas folyója, a Nilus, a Gangesz, a Sárga folyó és a Kolorádó vizük öntözocsatornákba való vezetése,elhasználása miatt általában már el sem éri a torkolatvidéket. Elotte kiszáradnak. Századunk háborúinakjelentosebb része a vízért folyhat majd. Máris óriási a vízhiány Indiában. Mivel a zöld forradalommalfejlesztett mezogazdaságához nagyon sok öntözovíz kell, a talajvizek és a folyóvizek elhasználása miatta városok egy részében máris korlátozni kell a vízhfogyasztást, ha késik a monszun. Ahogy bolygónkfelmelegedése folytatódik, gyorsuló ütemben olvadnak a nagy folyókat tápláló magashegyi jégárak (glecc-serek) is. India reménytelen helyzetbe kerül, óriásira duzzadt lakosságának nagy részére pár évtizeden belülrettenetes sors várhat.

Most állapították meg, hogy az óceánok vízszintemelkedésének 25%-a emberi eredetu, a talajvízbolfelhozott, majd elpárolgott öntözovíz emeli meg ennyire az óceánok vízszintjét.

Állattenyésztés eroforrásigénye. Az állattenyésztés szempontjai gyakran ütköznek a környezettel valógazdálkodás követelményeivel. Állatokat a fehérjéikért tartunk. Összesen húsz alapveto aminosavból épül-nek fel a fehérjék és egy fehérje tápértéke annál nagyobb, minél több, az emberi szervezet számára fontosaminosavat tartalmaz. Bár az állati fehérje csak 1,4-szer értékesebb a növényi fehérjénél, eloállítása jóvalköltségesebb. Az elsosorban húst fogyasztó ember eltartásához szükséges termoföld nyolc, foleg növényieredetu táplálékon élo embert képes eltartani. Nemcsak pazarló, hanem ráadásul egészségtelen is, ha sokállati terméket fogyasztunk.

Ha megfelelo módon összeállított növényi és csak kevés állati eredetuélelmiszert tartalmaz az étrend, aszervezet valamennyi szükséges aminosavhoz hozzájut és a táplálék teljes értéku. De ha a növényekben ismegtalálható fehérjéket sertéshús fogyasztásával nyeri,eloször disznót kell felnevelni.

Ha a sertést a ház körül az ólban tartjuk és moslékkal tápláljuk, akkor már nem kell annyi takarmány.Hasonlóképpen, ha a baromfit az udvaron tartjuk és hulladékokat is kap, jóval kevesebb takarmányon megél.Marhát legelon érdemes tartani, télen pedig szénával táplálni. Táplálóbb, egészségesebb az így nevelt

98

állatok húsa. Például a ketreces csirke húsa jóval több vizet tartalmaz, mint a kapirgáló csirkéé. Táplálékatúl sok olyan sót és egyéb adalékanyagot tartalmaz, amely a ketreces csirke testében vizet köt meg. Emiattgyorsabban no a baromfi, viszont ha sütjük, harmadára zsugorodhat. Hagyományos étket iparszeruen tartottállatok húsából nehéz készíteni. Akkor is boven el lehetne látni az Egyesült Államok lakosságát hússal, haaz állatokat a legelokön tartanák.

Tejtermelés. Manapság a tejtermelés gazdaságossága a következonek felel meg. Hogy minél több tejetadhasson, legjobb, ha a tehén nem mozog, hanem csak eszik és tejel. Válogatott, legjobbnak ítélt összetételutápot és takarmányt kap. Ha az embert ilyen gonddal élelmeznék, jóval kevesebb betegség sújtana ben-nünket. Úgy rendezik be az istállót, hogy a tehén jobban, kényelmesebben érezze magát, nyugodtabbankérodzhessen. Nagy a tisztaság, nem fekhet a saját piszkában. Riasztók tartják távol a legyet és az egyébrovart. Egy tehén tápigényét tekintve 3 kW-os, ami azt jelenti, hogy a teste egyben közel ilyen teljesítményufutotest. Azaz a telepen tartott nagyszámú tehén teste még télen is annyira felmelegíti az istállót, hogy aztállandóan szelloztetni és huteni kell. Megfelelo erosségu és elrendezésu a megvilágítás, sok helyen nyug-tató zene is szól. Géppel fejnek. Rendszeres az állatorvosifelügyelet. Mindezt ne tekintsük fényuzésnek,így kifizetodo a tejtermelo gazdaságnak, ezzel lesz gazdaságos a tejtermelés. De így csak nagyon sok ero-forrás és nyersanyagforrás felhasználásával lehet tehenet tartani. Ez még lehetséges, mert még van és igenolcsó a koolaj és a földgáz. Ha felszökik az áruk, nem telik majd tápokra, vásárolt takarmányra, mindenfélegéppel, világítással felszerelt istállóra. Máris egyre több az áramszünet, lásd a 9.1. részben a piacosítottáramszlgáltatókról írottakat és ez lassan az iparosított állattenyészto telepek létét veszélyezteti. Ha áram-szünet miatt csak pár órára esik ki a szellozés és a fejés, már az is komolyan veszélyeztetheti a tehenekegészségét.

Mi lesz, ha nem megszunnek az iparosított állattenyészto telepek? Mehet a tehén legelni. Csakhogy anagyipari telepekre kitenyésztett tejelo fajták saját lábukon aligha tudnak kimenni a legelore. Csak a hagy-ományos szarvasmarhákra számíthatunk majd. Mehet a tehén acsordával legelni, ehhez a falunak csak acsordást meg a puliját kell eltartani. Ha megszomjazik a tehén, nem lesz önitató az orra elott, mehet akárkilométert is, míg eljut a csordakúthoz. Saját farkával, ahogy mindig is tette, fogja csapdosni a legyeket,bögölyöket és szúnyogokat. Mivel sokkal többet mozog, kevesebbet fog tejelni. Téli takarmányát a gazdakaszálja le. Lesz tej számunkra mindenféle külso eroforrás bevitele nélkül és ízesebb és egészségesebb lesz,mint amit ma dobozban vásárlunk. Ahogy fogy az olaj és a gáz, újra a természetes bánásmód válik gaz-daságossá. Napi öt-tíz liter tejre elég bért kaphatnak a csordások és a kaszáló, szénát gyujto napszámosok.

Osmaradványi energiák és a mezogazdaság . Megújuló eroforrás a napero, csak a földre éro napsug-árzás mértéke a korlát. Azosmaradványi tuzeloanyagok, olaj, gáz, szén csak addig használható, amígvan belolük. Ma az Egyesült Államokban az 1 kcal tápértéku élelmiszer eloállításához kb. ugyanekkorafutoértéku olajat vagy gázt kell a termelésben felhasználni.Ha még az élelmiszeriparra, a kereskedelemreés a vásárlásra fordított eroforrást is tekintetbe vesszük, akkor 1 kcal-nyi élelmiszer 10 kcal-nyi forrás fel-használásával kerül az asztalra.

Amint a osmaradványi eroforrások apadni kezdenek, a világ megnövekedett lakosságának nem lesz mitennie. Kevesebb eroforrással a mai mezogazdaság nem muködik. Jól példázza ezt az Észak-Koreábanpusztító borzalmas éhinség.

Észak-Korea nagyüzemi mezogazdaságát a szovjet és kínai támogatás éltette és a két egymással vetélkedonagyhatalom kedvezményes szállításokkal igyekezett megtartani Észak-Koreára gyakorolt befolyását. ASzovjetunió olcsó olajat, Kína földgázt és mutrágyát szállított. Miután a Szovjetunió szétesett, a szovjet-kínai versengés megszünt. Oroszország nem adott több olajat és Kína, mivel oda a versenytárs, ettolfogva világpiaci áron és csak dollárért volt hajlandó földgázt és mutrágyát szállítani. Észak-Korea nemtudott fizetni és eroforrás hiányában a mezogazdasága is összeomlott. 1998-ra a nagyüzemi gépezet 80%-a üzemképtelenné vált. Ekkor a szükséges mutrágyának csak18%-át tudta eloállítani és a termésátlagokaz évtizeddel korábbinak a 40%-ára estek vissza. Eredetileg 23 millió lakos közül 2000-re már 4 millió

99

ember halt éhen és jelenleg is éhezik, nemrég ott járt hazánkfiai szerint a államelnökön kívül nem látnitúlsúlyos embert az országban. Már a katonák jó része is éhezik. Ma sokkal több burgonyát termelnek,mint korábban, ez enyhíti az éhinséget.

A kétségbeesett állapotú ország az atomfegyverével való ijesztgetéssel kísérli meg elérni, hogy a többiállam, elsosorban a fejlett Dél-Korea oldja meg a gondjait. Ha így folytatódik, a pusztító éhinség addig tart,amíg a lakosok száma a hagyományos mezogazdasági termeléssel eltartható értékre nem csökken.

Kevés a gabona. 1984-ben volt a legmagasabb az egy fore jutó gabonatermelés a világon. Azóta ez amennyiség egyre csökken. Világunk egészének gabonatartalékai, már több mint tíz éve csökkennek. 1998-ban még 116 napra való mennyiség volt a tartalék, 2009 végén ez már csak 56 napra elegendo. Hacsak egyévben is gyengébb a termés, máris szembesülhetünk a világméretu éhinséggel.

Ráadásul a kukoricából gyártott üzemanyag hatalmas mennyiségu kukoricát igényel. Emiatt 2008-2009-ben a gabona és takarmányárak a többszörösükre emelkedtek és az élelmiszerárak gyors növekedésnek in-dultak. Máris több mint egymillárd ember éhezik és sokmillió gyermeket fenyeget az éhhalál. Mindezegyelore az elszegényedett országok felduzzadt népességét fenyegeti erosebben és emiatt egyre több tün-tetésre, forradalomra, éhséglázadásra kell számítanunk.

Kukába való élelmiszerek. Nemcsak a kapzsiság és gondatlanság vezet ártalmas élelmiszerek eloál-lításához. Kifinomult eljárásokkal számos olyan élelmiszert állít elo a mai élelmiszeripar, amelyek rontjákaz ember teljesítoképességét és megbetegítenek. Ahogyan az amerikai nevezi: junk-food, ez kukába való,kidobnivaló élelmet jelent.

Ilyen termék a sok cukrot tartalmazó üdíto ital, amelyet általában répacukorral vagy kukoricasziruppaltesznek túlédessé. Annyira cukrosak, hogy szobahomérsékleten ihatatlanul édeskések. Természetesen ahirdetés nem azzal áll elo, hogy vigyázat, az üdíto langyosan pocsék, hanem hogy hidegen az igazi. Valóban,ha lehutve isszuk, akkor a benne lévo szénsav pezsgése egyrészt felüdít, másrészt elnyomja az édes ízt.De a gyomorba jutó ital magas cukortartalma miatt szomjasabak leszünk és a szervezet folyadékot kíván.Emiatt még többet iszunk az agyoncukrozott löttybol. Éppen azért raknak belé annyi cukrot, hogy azérzékszerveinket becsapják és emiatt többet igyunk, vásároljunk belolük.

Szervezetünket az agyoncukrozott üdíto jelentosen megterheli. Nagyon gyorsan elhagyja a gyomrot ésaz utána hamar felszívódó cukor rögtön bejut a vérkeringésbe. Egy deci Coca-Colában 11,2 gramm, fél-liternyiben 56 gramm cukor van, ez több mint 16 kockacukornyi cukornak felel meg. Emiatt a vércukorszintnagyon gyorsan megugrik. Szervezetünk az ilyen mennyiség˝u cukrot csak nagyon eros testi igénybevétel,futás, favágás, stb. mellett tudná felhasználni. Egyébként kénytelen elraktározni. Hagyományos táplálékok,gyümölcs, zöldség, rostos gabonatermékek esetén nincs ilyen gond, mert az összetettebb szénhidrátjaikfolyamatosan alakulnak át a szervezet számára felhasználható cukrokká és hosszabb idon keresztül egyen-letesen jutnak be a vérkeringésbe. Ha például barna rizsbol készült ételt eszik valaki, akkor a szervezetehosszú órákon keresztül folyamatosan kapja a rizs adta táperot.

Fárasztó tevékenység a szervezet számára a cukrok raktározása, mert az egyszeru szerkezetu cukrokatösszetett, zsírszeru vegyületekké kell alakítania. Szinte a teljes anyagcsere rendszer komoly munkárakényszerül, foleg a raktározáshoz szükséges inzulint termelo hasnyálmirigy. Valamennyiünk számára is-meros érzés a jóllakottságot követo elálmosodás. Hasonló fáradtságérzés kísérné az üdítok cukrának rak-tározását is, ha a gyártók nem raknának az üdítobe koffeint vagy más hozzá hasonló serkentoszert. Késobb aszervezet felhasználja az elraktározott összetett vegyületet, de a szervezetnek ehhez is munkát kell végeznie.Ezért a cukros üdítok és a hozzá hasonló eloemésztettnek tekintheto élelmiszerek fogyasztása, a sok édesség,rágcsálnivaló, hófehér lisztbol készült sütemény, sültkrumpli rendszeres fogyasztása ahhoz vezet, hogy atestünk a saját fenntartása érdekében a szükségesnél jóvaltöbbet dolgozik. Kevesebb tápero jut a munkára,tanulásra, magára az életre. Ha ezeket esszük, szervezetünk üresjárata jóval magasabb, ezért kisebb lesz ateljesítményünk és hamarabb kopunk el. Továbbá könnyen elhízhatunk.

100

Ha kukába való élelmiszereket fogyasztunk, az öregkori cukorbetegség fenyegetésével is számolnunkkell. Ez egyre több embert sújt, örökölheto betegség. Bizonyos gének birtokában az emberi szervezet ne-hezebben raktároz, de ugyanakkor anyagcseréje jobb hatásfokú. Nem rosszak ezek a gének, sot, megfelelo,hagyományos táplálékon élve hordozójuk egészségesebb, jobban terhelheto. Kevesebb étel mellett nyújtjaugyanazt a teljesítményt és jobban bírja az éhezést, mint mások, de anyagcsererendszere raktározásrakevésbé alkalmas. Ha az ilyen géneket hordozó egyén rendszeresen fogyaszt kukába való élelmiszert, araktározást végzo hasnyálmirigy inzulintermelo sejtjei idovel elfáradnak. Ezért már a negyven-ötven éveskor után növekedni kezd a vércukorszint, egy ido után pedig kitör a cukorbetegség. Ha valaki egyik ágrólörököl ilyen géneket, 45-50%-os, mindkét ágról örökölve 90-95%-os eséllyel számíthat az öregkori cuko-rbetegségre, ha kukábavaló élelmiszerekkel táplálkozik.Minden tizedik magyar már cukorbeteg, vagyhamarosan az lesz. Másutt még nagyobb a cukorbetegek aránya.

Számos csendes-óceáni szigeten azoslakók között feltunöen sok a cukorbeteg. Ennek oka, hogyazévezredekkel vagy sok évszázaddal ezelott hajókkal, tutajokkal érkezo oslakók erre hajlamosító génekethoztak a szigetekre. Ugyanis a hosszú, fárasztó, sokszor kilátástalan hajóutak túlélésére foként azoknak voltesélye, akiknek gazdaságosabb volt az anyagcseréjük, azaza cukorbetegségre is hajlamosító örökítoanyagothordoztak. Mások, hacsak nem voltak az induláskor túlsúlyosak, útközben hamarabb éhenhaltak.

Régen, amikor még nem volt finomraorölt liszt és répacukor, a cukorbetegség szinte ismeretlen volt,mind Európában, mind máshol. Ha továbbra is így táplálkozunk, ahogyan most, viszonylag rövid idonbelül a népesség többsége cukorbeteggé lesz. Látható, hogysok-sok ráfordítással milyen élelmiszereketállítunk elo. Csak ritkán és mértékkel fogyaszthatnánkoket, tényleg a kukába valók. Ha eltunnének, nem-csak rengeteg eroforrást, csomagolóanyagot stb. takarítanánk meg, hanem jelentosen javulna egészségiállapotunk, teljesítményünk, életünk minosége is.

Csipsz-ipar. Nemcsak a finomított cukorral van a gond. Mint az ember tápanyagigényérol írtuk, lásd a3.1. részben, a szavannai körülmények miatt szervezetünk kívánja a sóst, a zsírosat és a cukrosat. Ugyani-lyen módszerekkel, a cukrossal való visszaéléshez hasonlómódon szedik rá a szervezetünket a sóssal és azsírossal is. Tudományos módszerekkel kísérletezték ki, és teszik ezt ma is, mint tudnak velünk ezekbolminél többet megetetni. Pár évtizede az amerikai hadsereg akövetkezo feladattal bízott meg egy kutatót. Abevetésre készülo katonáknak sokat kell enni és gazdaságossági szempontbólsem kívánatos, hogy turkáljákaz ételt. A kutató által kapott feladat lényege az volt, hogya só, zsír és cukor milyen arányban, feldolgozás-ban szolgáltat tápláló, ízletes, megunhatatlan és olcsón eloállítható ételeket. Kutatási eredményeit átvitte apolgári életbe és hatalmas iparággá fejlesztették a kukábavaló élelmiszerek eloállítását.

Nem elég az, hogy sós, cukros vagy zsíros legyen valami. Legyen bármilyen jóízu az elkészített étel, hajellegzetes íze van, akkor egy ido után otthagyjuk, mert az elme letiltja a fogyasztását. Ugyanis változatosankell táplálkoznunk, az erre való késztetés belénk van épülve.

Az USA-ban a tanulók hazulról visznek az iskolába uzsonnát.Nagy gond a szüloknek, mit adjanak agyermeknek hogy ne hozza haza. Mindez hatalmas üzlet a bevásárlóközpontoknak. Olyan uzsonnacso-magot kell árulni, amit a gyermek megeszik és nem un meg. Ha ilyet árulnak, rendszeresen, nagy tételbenvásárolják ezt a szülok. Tartósra kell csinálni, hetekig lehetnek ott az üzletben, a raktárakban. Több százfovel akár ezernyi gyermekkel ízleltetve, etetve kísérletezték, kísérletezik ki a megfelelo, olcsó uzsonnát.Természetesen nem az egészséges táplálék, hanem a gazdaságosság a fo szempont. Hogy a gyermekekelhízhatnak,ok a hibásak, miért falnak belole annyit.

Egyik legveszélyesebb, magát eteto és megunhatatlan találmány a csipsz. Mindhárom csábító bennevan, sós, zsíros és a burgonya keményítoje igen gyorsan szolocukorra esik szét és ezért itatja magát azüdíto. Csuda jó érzés ropogtatni, szinte lehetetlen abbahagyni. Hogy erosen hízlal, a te bajod, miért nemuralkodsz magadon.

101

10.3. Világméretu környezeti válság

A légkör széndioxid tartalma azosmaradványi eroforrások használata miatt jelentosen no. A levego mintegy0,04% (térfogatszázalék) szén-dioxidot (400 ppm) tartalmaz, száz éve ez az érték 280 ppm volt. Emiattesovíz savassá válik és a savas esok évtizedek óta pusztítják az erdoket és a változáshoz alkalmazkodniképtelen növények, elsosorban a fák pusztulásához és a szárazföldi fajok tömeges eltunéséhez vezetettés vezet. Most válik szembetunobbé az óceánok savasodásának tünetei. Egyre több és mind nagyobbterületrol tunnek el a halak, mivel a táplálékul szolgáló mészvázastestu csigák és más állatok a savasodóvízben nehezebben fejodnek. Helyüket medúzák foglalják el. Ezek eddig a földtörténet valamennyi nagykipusztulási folyamatát képesek voltak túlélni,

Világméretu felmelegedés. A légköri széndioxid felszaporodása miatt ma évente csaknem egy száza-lékkal no a légkör széndioxid tartalma. Ugyan a magasba nyúló kémények eltávolítják a környékrol akáros gázokat, elviszikoket a magasban fúvó szelek, de benne maradnak a légkörben. Arepülogépek ha-jtómuveinek égéstermékei szintén rontják a légkör állapotát, növelik az üvegházhatást. Üvegházhatáson aztértjük, hogy légkörben lévo három vagy több atomból álló molekulák, mint a széndioxid,metán, freon ésmások, az üvegházhoz hasonlóan átengedik a napsugarakat, de elnyelik és emiatt kevésbé engedik kijutnia Föld által a világurbe kisugározott hot. Ezért bolygónk átlagos homérséklete emelkedoben van, 1905 és2005 között a levego földközeli átlaghomérséklete 0,74oC-kal nott.

A felmelegedés tényét nagyon sokan tagadják, pedig a tengerek szintjének növekedése egyértelmuenarról tanúskodik, hogy a felmelegedés gyorsul. Egyrészt azért növekszik évrol-évre a tengerszint, mert amelegebb víz surusége kisebb és így a térfogata nagyobb. Továbbá a szárazföldekre kifagyott víz, elsosor-ban a grönlandi és anktartiszi jég olvadása is a tengerszintet növeli. 1870-2004 között a tengerszint 19,5centiméterrel nott. 1950-2009 között ennek mértéke 1.7 mm/év. 1993-2009 között ez az adat csaknemkétszer akkora, 3.3 mm/év.

A tengerszint megbízhatóbban tájékoztat a felmelegedés mértékérol, mint a légkör és a szárazföldekhomérséklete. Utóbbiak csak a felmelegedéskor kapott ho töredékét veszik fel és az óceánok felszínivízhomérsékletének értékével együtt változnak. Az utóbbi évtizedekben a mérések szerint elsosorban aóceánok mélyén lévo víztömeg homérséklete no. Az utóbbi másfél évtizedben felszínen mérheto homérsék-letek viszonylagos állandósága ne tévesszen meg bennünket, a melegedés egyre hevesebb.

Régi légbuborékokat tartalmazó kozetek elemzésébol tudjuk, hogy a Föld légköre az ipari forradalomelott 580 milliárd tonna szenet tartalmazott széndioxid alakjában. Ma a légkörben, elsosorban a másodikvilágháború óta elégetett tüzeloanyagok miatt 750 milliárd tonna szén van és ennek mennyisége évente 6milliárd tonnával növekszik. Ha még 200 milliárd tonna szenet a légkörbe juttatunk, az élovilág rendsz-erének összeomlása sújthatja bolygónkat, 300 milliárd kibocsátása után szinte bizonyosan. Még kb. an-nyi koolaj van a Föld mélyén, hogy azt elégetve 200 milliárd tonnaszén kerülne a légkörbe széndioxidalakjában. Földgázra a hasonló adat 1000 milliárd, a kibányászható szénre 9000 milliárd tonna szén.Látható, hogy bár volna még mit tüzelnünk, a világméretu felmelegedés veszélye miatt nem tehetjük.

Nem csak egyszeru átlaghomérséklet emelkedést hoz a világméretu felmelegedés, más, nagyobb veszé-lyek is fenyegethetnek bennünket. Hatására megváltozhatnak az éghajlatot meghatározó alapveto kör-folyamatok. Bolygónk éghajlatát a levego és a víz körfolyamatai alakítják. A szelek és felhok járásábanmeghatározóak a világtengerek vízáramlatai, a felszínen meleg, a mélyben hideg áramlatok mozognak. Azáramlatok összefüggo, mindhárom világtengert átfogó rendszert alkotnak. Meleg áramlatokkal - utolsószakasza a Golf-áram - a Csendes- és az Indiai-óceán térségébol igen tekintélyes homennyiség kerül azAtlanti-óceán északi medencéjébe. Mivel az Atlanti-óceánsótartalma magasabb, emiatt a Golf-áram lehulovize surubb lesz, mint a mélyvíz és ezért mélyre süllyedvedél felé áramlik. Ez a mélyvízi hideg áram megk-erüli Afrikát, eljut a Csendes-óceán távol-keleti egyenlítoi övezetébe, és a Galápagos-szigetek körzetébentör a felszínre. Felmelegedve elkezd kelet felé áramlani, Afrikát megkerülve visszajut az Atlanti-óceánészaki medencéjébe és ezzel az áramlási kör bezáródik.

102

Eléggé sérülékeny a világtengerek vízkörzése. Az El-Nino jelenség oka az, hogy a Csendes-óceánvízáramlási rendszere idolegesen megváltozik. Emiatt más lesz a párolgás rendszereés a felhok járása.Ilyenkor bizonyos körzetekben árvizeket okozó esozések, másutt perzselo aszály pusztít. Európa éghajlatátis érhetik hasonló hatások. Grönlandi jégrétegek mélyfúrással való vizsgálatából ismerjük, milyen volt azegyes évek átlaghomérséklete az elmúlt 110 000 évben. Csupán pár évtizeden belül egy körzetben akár6 Celsius fokos átlaghomérséklet emelkedés vagy csökkenés is bekövetkezhet. Sot a legújabb vizsgálatokszerint egy ilyen leállás egyszer már hat hónapon belül is bekövetkezett, a jégkorszakba taszítva Észak-Nyugat Európát. Mindezek a nagyon eros változások a Golf-áram beindulásával vagy leállásával hozhatókkapcsolatba. Ha annyira felmelegednek az északi területek, hogy olvadnak a jéghegyek és több a környékena csapadék, akkor a tengervíz sótartalma lecsökken. Emiatta Golf-áram lehult vizének surusége is csökken,nem tud a mélybe süllyedni, így a Golf-áram leáll, nem hozhattöbb meleget. Ha a lehulés következtébenelindul a eljegesedés, megno a víz sótartalma, az áramlás újra megindul. Az elmúlt 110 000 évben azészak-atlanti térségben 20 ilyen nagy változás következett be. Az utóbbi 10 ezer évben a térség éghajlatameglepoen változatlan.

Az Antarktisz jegébol vett mélyfúrási minták szerint a fobb üvegház gázok suruségei az elmúlt 650 ezerév alatt egyszer sem érték el a mai értéket. Ezek a vizsgálatok is megerosítették, hogy a széndioxid tar-talom növekedése és a felmelegedés, akárcsak két összeláncolt fogoly mozgása, együttjárnak. Kétszázszorgyorsabban növekedett a légkörben lévo széndioxid mennyisége az utóbbi 50 év során, mint azosmarad-ványi tüzeloanyagok elégetésének elkezdése elott bármikor. Olyan változatlan éghajlatú melegebb idoszak,amilyen az utóbbi 10 ezer évben is fennáll, közel 400 ezer évvel ezelott voltak gyakoribb.

Erosen melegszik a sarkvidék. Mivel az Egyenlíto és az Északi-Sark közötti homérséklet csökken, akettojük közötti homérsékletkülönbséget kiegyenlíto légáramlatok, szelek természete is változóban van.Emiatt változik az éghajlat. Egyre gyorsabban olvad az Északi-Sark jege, és akár pár évtized, rosszabbesetben pár év alatt is eltunhet. Ekkor gyorsul majd fel a kiegyenlíto légáramlatok átrendezodése, amelyeloreláthatólag pár évtized alatt lezajlhat. A felfelé áramló, a sarki tengereket melegíto tengeri áramlatok ésa meleg levegot az eddigitol különbözo módon felfelé szállító szelek hatására nemcsak Angliában, hanemakár Skandináviában is megjelenhetnek a pálmafák. De addigegyre szélsoségesebb idojárási ingadozá-sokra kell felkészülnünk, elsosorban tavasszal ésosszel. 2013 tavasza Európában heteket késett, 2014-benhetekkel korábban érkezett meg hozzánk a tavasz.

Annál gyorsabban no az északi félteke átlaghomérséklete, minél északabbra fekszik az övezet. Márelkezdodött az örökké fagyott szibériai mocsarak kiolvadása. Ha ez folytatódik, hatalmas mennyiségumetán jut a légkörbe. Mivel a metán üvegházhatása a széndioxidé 23-szorosa, légkörbe jutása gyorsítja azüvegházhatás növekedését és így a felmelegedést. 10-15 éven belül, széndioxiddá alakulva bomlik ki a ametán a légkörbol.

Azonkívül, hogy látjuk, mekkora veszély az üvegházhatás erosödése, még a mai, nagyon sok mindentfigyelembe vevo számítógépes elemzések sem tudják megjósolni, pontosan milyen hatásokra számíthatunk.Míg a tudósok nagy töbsége szerint az ember felelos a felmelegedésért, van egy, az éghajlatkutó szakmánkívüli kisebbség, elsosorban földtanászok, akik szerint ember nélkül is volt mársokszor felmelegedés ésma sem miattunk emelkedik a a bolygó átlaghomérséklete. Ez tudományos vita, csak most igen nagy agazdasági tétje. Emiatt a széndioxid kibocsátásáért elsosorban felelos gazdasági ágazatok, mint a faipar,olajipar és a vegyipar, foleg az USA-ban mindent megtesznek, hogy lejárassák a felmelegedést emberitevékenységre visszavezeto tudósokat. De azt is tudnunk kell, hogy hatalmas ipari háttér áll az utóbbiakmögött is,oket a megújuló energiákat fejlesztok és az atomipar támogatja.

Bonyolultabb jelenségek, mint az üvegházhatás, az ózonlyuk vizsgálata, igen összetett módszereketkövetel, nagyon nehéz számításokat kell végeznünk. Nemarányos módon viselkednek, kaotikusak a jelen-ségek, gondoljunk a pillangó hatásra. Kényes feladat a jóslás, újabb tényezok, vagy a meglévok pontosabbfigyelembevétele jelentosen módosíthatja az eredményeket. Ezért 100%-os megbízhatóságú eredményekkövetelése vagy ígérése felelotlenség. De tudjuk, hogy a szervezodo rendszerek egyensúlyi állapota, ilyenállapotban van most a földi éghajlat, meglehetosen törékeny. Ha egyetlen jellemzo is megszalad, mint most

103

a széndioxid, kiszámíthatatlan, mi történhet. Bár a bizonyítékok nem száz százalékosak, nem várhatunkmég néhányszor tíz vagy akár száz esztendot, hogy végleges, pontosnak elfogadható eredményekre juthas-sunk. Egyetlen környezetünk van, nem lehet vele kísérletezgetnünk. Ne áltassuk magunkat, a jelek eléggéegyértelmuek. Persze kényelmesebb lenne az egészet a ránkkövetkezo nemzedékek vállára rakni, oldjákmeg ok, úgyis igazából nekik lehet nagyobb bajuk belole, lényegében ez az USA álláspontja. De nemkockáztathatunk, cselekednünk kell. Lehetoleg meggondoltan, nehogy a védelminek szánt lépések mégnagyobb kárt okozzanak.

Minél kisebb lesz az üvegházhatás, annál valószínubb, hogy fennmarad a jelenlegi, 10 ezer év ótanagyjából változatlan európai éghajlat. Ezért minden tolünk telhetot meg kell tennük azért, hogy szén-dioxid kibocsátásának csökkentésével gyengítsük az üvegházhatást. Joggal feltételezhetjük, ha sikerül ahomérséklet növekedését lassítani, akkor nagyobb lesz az esélyünk arra, hogy bolygónk és térségünk égha-jlata viszonylag változatlan marad, és a földmuvelésen alapuló életrendünk fennmaradhat.

Ózonlyuk. Világméretu összeomlással fenyeget a Föld élovilágát óvó ózonréteg pusztulása is. Az ózon-réteget körfolyamat hozza létre és tartja fent. Ózon úgy keletkezik, hogy az ultraibolya sugárzás nagyobbenergiájú része felhasítja a kétatomos oxigénmolekulákatés az így keletkezo oxigénatomok kétatomosoxigénmolekulákkal találkozva ózonná egyesülnek. Majd azózonmolekulák elnyelik a kisebb energiájúultraibolya sugárzásokat. Így az ózon létrejötte és létezése egyaránt szerepet játszik az ultraibolya sugárzáselleni védelemben.

Ám az emberi tevékenység által kibocsátott freon gáz feljutaz ózonrétegig és bontja az ózonmolekulákat.Mielott kibomlana a légkörbol, egyetlen freon molekula ózonmolekulák ezreit bontja le. Emiatt az élokrekáros kis energiájú ultraibolya sugárzás erossége növekszik, az ózonpajzsnak nevezett ózonrétegen lévolyuk mérete no, mind a déli, mind az északi féltekén. Mivel a freonkibocsátás nagyban lecsökkent, azózonréteg pár évtizeden belül újra ép lehet.

Elpiszkolódás. Nemcsak a felmelegedés, hanem számos más, bolygónk felszínének egészére hatás sújtbennünket. Ilyen csapás a levego és a világtengerek szennyezése. Nem tekintheto csak egyes vidékek,országok ügyének. Nincs elolük menekvés, az emberiség egészének a sorsát befolyásolják. Ma évente400 millió tonna ártalmas hulladékkal terheli az emberiséga természetes környezetet. Jelenleg az em-beriség évente 100 millió tonna muanyagot termel. Ennek nagyobb része, mint a csomagolóanyag, megy aszemétbe.

Egészen máig a tengereket, világtengereket az emberiség nagy közös szennyvízderítoként kezelte. Folyók,folyamok hordják beléjük szennyezett vizeiket és a hajókról, tengerparti településekrol, ipartelepekrolis jut mocsok a vizekbe. Már a háborítatlan déli tengerek vize is mutatja az ember felelotlenségénekkövetkezményeit. Nemcsak a habokon úszó szemét, hanem a víziparilag gyártott vegyületekkel való szen-nyezése is észlelheto.

Kevésbé ismert, mennyire el van szennyezve az Északi-sark vidéke. Már az elso felfedezok meglepvetapasztalták, hogy piszkos a sarki hó. Felette átrepülve, magam is láthattam, szürke felhok, rétegek lát-szanak mindenfelé. Miután magasba emelkedik a légáramlatokkal, Európa, Észak-Amerika, Japán leveg-ojének piszka mind észak felé szál és ott csapódik le. Mivel gyorsan olvad a sarki jégtakaró, a piszok,szennyezés mind a tengerekbe kerül, veszélyeztetve azok élovilágát. Több mint kétszáz egészségre károsvegyület jut be a tengeri állatok testébe és így az eszkimók táplálékába is. Ezért a világon a grönlandi es-zkimók és általában az Északi-sarkvidék közelében lakók szervezetében kerül a legnagyobb mennyiségbenipari vegyület és gyomirtó. Annyira sok, hogy például az anyatej és a grönlandiak teste az EU-szabványszerint veszélyes hulladéknak minosülne. Sokféle betegség sújtja emiatt az eszkimókat. Emiatt egyre többközöttük a fogyatékos, sokan halnak meg rákban és a hormonhatású szennyezodések miatt kétszer annyieszkimó leány születik mint fiú. Ma a világon Grönlandban a legmagasabb a nok aránya.

104

Mielott a világméretu válságra vonatkozó általánosabb kérdésekre rátérnénk, tennék elotte néhány meg-jegyzést. Ezek, bár nem tudományos bizonyítékok, erosítik azt az érzést, hogy bajban vagyunk. Vegyük tu-domásul, hogy a Föld felszínén már nincs olyan négyzetkilométer, amely ne mutatná az emberi tevékenységnyomait. Gondoljunk a földrészek bármely területi egységére és az elszennyezodo világtengerekre. Lát-nunk kell, mennyit romlottak miattunk más élolények létfeltételei, milyen erosen megváltozott bolygónkképe az utóbbi pár száz évben. Túl sok mindent változtattunk, és ennek káros hatásai vannak reánk nézveis. Egy elemzés szerint a halálesetek 40%-áért a környezet okolható, ennek fobb összetevoi a népességnövekedése, a környezet elszennyezodése, az éghajlat változása és az újabban megjeleno betegségek.

Egy élményemet idézném fel, amely mélyen megérintett. Húszéve néztük meg Berlin Dahlem város-részének növénykertjét. Nem a káprázatosan gazdag gyujtemény, az üvegházak csodái rendítettek meg,hanem az a kb. hektárnyi rét a kert közepén, amely a térség eredeti állapotátorizte meg. Nyáron jártunk ott,csaknem derékig ért a fu, virágzott a rengeteg sok virág, mászkáltak a bogarak, repkedtek a lepkék. Aligszáz éve így nézett ki a vidék. Ma ko és beton mindenütt, rét csak a növénykert közepén található.

A világméretu válság mélyebb okai. Miközben az elmúlt kétszáz év ipari fejlodése nagyban javítottaa fejlett világban élok életkörülményeit és megalapozta a népuralmi rendszer mai gyakorlatát, a haladásegyúttal súlyos válságba sodorta életrendünket. Mennyiségi növekedésen alapult a természeti eroforrásokatkorlátlannak tekinteto iparosítás, hatványszeruen nonek az elso ipari forradalom kezdete óta az ember ál-tal megmozgatott anyagmennyiségek. Ez az emberi eredetu anyagáramlás magában foglal építkezéseket,bányászatot, a víz, levego, olaj, gáz és szén használatát, ipari, mezogazdasági és erdogazdasági termelést,melléktermékek, mint a széndioxid kibocsátását, hulladékés szemét keletkezését. Azaz mindenféle, azemberi tevékenységhez kötodo anyagátalakulást, mozgatást.

Ahogyan termelünk, - itt most elsosorban az ipari forradalom utáni idoszak jellemzoire gondolhatunk,-nem illik a természetes körfolyamatokba. Összefoglalva azember természetre gyakorolt hatását, energiátelhasználva a nyersanyagból hulladékot, szemetet állít elo. Kivonja a nyersanyagokat a természetbol és aszemetet oda ömleszti vissza. Egyre több a vegyipari hulladék és a muanyag szemét, amelyeket természetesöntisztulási folyamatok egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan tudnak feldolgozni. Mindez csak egyhatárig folytatódhat, lásd a 2.4. szakaszt. Egy szervezodo rendszer mindenképpen emészti környezetét.Ha a környezet valamilyen módon megújulhat, akkor nincs nagy baj, csak a helyi romlás okozhat idolegesválságokat. Ha viszont a roncsolódás nagyobb mértéku, akkor az szervezodo rendszer által létrehozottrend fenntarthatatlan. Vagy elpusztul a rendszer vagy javítva környezetéhez való viszonyát maga is erosenátalakul.

Látnunk kell, a nagyon sok eroforrást és nyersanyagot igénylo mai társadalmak megjelenése észreve-hetoen pusztítja a természetes környezetet. Mértéktelenül szennyezve már a természet néhány alapvetokörfolyamatát is megzavartuk. Jelzéseket ad a természet ésezek arra utalnak, hogy egyensúlya veszélybekerült. Ezeket a jelzéseket észleljük világméretu környezeti válságként.

Régebben uralkodó volt az a nézet, hogy az ipar fejlodésének csak a nyersanyagok fogyása szabhatkorlátokat. Ma már tudjuk, van más fenyegetés is, a szennyezés miatti kipusztulás. Ha az ember elterjedését,a természetes környezetre gyakorolt hatását és jelenlegi fenyegetettségét egy folyamat részeként szemléljük,nemcsak a Caritas, vagy a Szent-Máté sziget rénszarvasai, hanem a tápcsészébe oltott gombatörzs sorsa iseszünkbe juthat. Miután a tenyészet elszaporodik, a törzset nem is annyira a tápanyagok elfogyása, hanemsaját mérgezo anyagcseretermékei pusztítják el.

Míg az emberokozta anyagforgalom ma már összemérheto a természetes anyagáramlások mértékével,érdemes azt is megjegyezni, hogy a természet energiacseréivel összehasonlítva, a emberiség energiafo-gyasztása elhanyagolhatóan kicsiny. Nem maga az energiatermelés, hanem a velejáró anyagforgalom járulhozzá a környezeti válsághoz, az energiatermelés okozza a világ környezetszennyezésének 60-70%-át. Emi-att is az energiafelhasználás csökkentésére kellene törekednünk.

Ránk emberekre a természet sérülése jelenti az igazi fenyegetést, és ha a világméretu felmelegedéstvissza tudjuk fogni, az élovilág egésze nem kerül komoly veszélybe. Ezért amikor a természet védelmérol

105

beszélünk, tudnunk kell, ez alapvetoen önmagunk védelmét jelenti. Nem csak a növények és állatok sz-eretete és kímélése foglaltatik bele a természetvédelem kifejezésbe, hanem az is, hogy ne terjeszkedjünkgátlástalanul a természet, más élolények rovására, ne pusztítsuk annyira a természetet, hogy az már nekünkembereknek is ártson. Saját érdekünkben kell természetes környezetünkre vigyázni, annak egyensúlyátóvni. Ha ezt nem teszük, életünk minosége jelentosen romlik és kipusztulhatunk.

Sérül ugyan a természet amiatt, amit elkövettünk ellene, deezt kiheveri. Még a beton sem örök,készítése után pár évtizedig még szilárdul, majd porlani kezd, lásd 5.7. fejezetben. pontban. Eltunik majda muanyag is, mert a törzsfejlodés törvényeinek megfeleloen sorra megjelennek a különbözo paránylények(mikroorganizmusok), amelyek muanyagot lebontó folyamatokból nyernek energiát. Pusztulásunk utánnéhány százezer, vagy pár millió év elteltével bolygónk élovilága újrarendezodik, egyensúlya helyreáll. Atermészet történetét méro idotartamok millió, tízmillió, százmillió évesek. Ezért a természetet sújtó emberikártétel csupán múló jelenség.

Elérjük, közelítjük vagy már átléptük azt a határt, amit a természetes környezetünk már nem visel el.Kérdés, milyen pontossággal, megbízhatósággal tehetünk ilyen kijelentést. Mennyire valósak a tünetek,vagy netán mennyire hamis a környezetvédok által fújt riadó. Ugyanis vannak olyan nézetek, miszerintaz egész környezeti válság, az arról terjesztett hírek alaptalanok, szinpadiasak, a világ jól bevált rendjétfelforgatni vágyó csoportok kitalációi, tudományosan megalapozatlan vélekedések. Ez a felfogás komolyállami támogatást élvez az Egyesült Államokban. Nem véletlen ez, hiszen Földünk eroforrásainak legfobbpazarlója és világszerte a pazarlás legnagyobb gerjesztoje épp az Egyesült Államok fogyasztói társadalma.Földünk lakosságának kevesebb mint 5%-át teszik ki ésok használják el a bolygó eroforrásainak legalább25%-át.

10.4. Megszaladt fejlodés

A világméretu válság fo oka a népesség robbanásszeru növekedése. Ösztöneinkbe,mint tárgyaltuk azvan beírva, hogy szaporodjunk, és ha túl sokan vagyunk, akkor vándoroljunk szét, keressünk ember nemlakta területet. Mindezt tízezer éveken megtehettük, ám a 20. századra betelt a bolygónk, nincs hovamennünk. 20 éve még számos hallgatóm erre azt javasolta, hogy a szeméttol és a hulladékoktól, különösenaz atomeromuvek kiégett futoelemeitol úgy szabadulhatunk meg, hogy kilojjük oket a világurbe, és máslakható bolygót meghódítva is terjeszkedhetünk. Manapságmár nem hallok ilyen megoldásokról.

Bolygónk népessége exponenciálisan no, mivel a születések száma a népesség pillanatnyi számávalarányos. Ez a növekedési pálya a népesség számának robbanásszeru növekedéséhez vezetett. Hasonlóannövekszik az emberiség egésze, mint a Szent-Máté szigeten arénszarvasok, lásd a 2.4. részt. Most csakemlítjük, erre késobb részletesebben kitérünk, hogy a népességi válság nem azt jelenti, hogy a népességgyarapodása mindenütt egyenletesen gyors. Nálunk és más fejlett országokban éppen a születések számá-nak visszaesése okoz gondot.

Ahogyan Malthus már csaknem kétszáz éve rámutatott, a népesség exponenciális növekedése súlyos fes-zültségek forrása. Ugyanis az élelmiszerek termelése nem no hasonló mértékben. Véges a Föld eltartóképessége,nem tételezhetjük fel, hogy akárhány embert élelmezni tud.Egyszeruen a természet nem tudja etetni akörülbelül 70 kg tömegu, vegyes táplálkozású lények tízmilliárdjait. Mint a 10.1. pontban tárgyaltuk, aszárazföldi növényzet által termelt tápanyag mintegy felét az emberiség használja fel. És még ez sem elég!Hatalmas mennyiséguosmaradványi tüzeloanyagot is fel kell használnunk, hogy fenntarthassuk a jelenlegiemberiség életrendjét. Végzetesen túlfeszített, megszaladtnak mondható az emberiség fejlodése.

Igen sokat pazarlunk, ez a világméretu válság másik meghatározó tényezoje. Követve a 80/20 szabá-lyt, lásd a 2.3. részt, bolygónk lakosságának 20%-a az eroforrások 80%-át használja fel. Egyben ez aztis jelenti, a népesség 80%-nak csak a javak 20%-a juthat. Ez egyszeruen a növekedéssel együttjáró jelen-ség, az eroforrás, pénz, hatalom eleve oda kerül, ahol már van belole. Ez az egyenetlen felhasználás, agazdagok részérol a meggondolatlan, felelotlen pazarlás, a szegények oldaláról a nélkülözés és a nyomor,

106

felmérhetetlenül komoly feszültségek forrása. Ellentétes az ember alaptermészetével az egyenlotlenség,lásd a 3.1. szakaszt. Az eroszak, a háborúskodás, az ezekkel járó pusztítások fo okát a szegények ésgazdagok között feszülo ellentétek alkotják. Amíg ez fennmarad, az eroszak és a háború nem tunik el.

Azért is fenntarthatatlan a jelenlegi életvitel, gazdálkodási rend, mert a nem megújuló eroforrások ésnyersanyagforrások használatára épít. Mulandóak a belso égésu motorokkal muködo gépek, gépkocsik,mezogazdasági gépek üzemeltetésének jelenlegi módszerei, legfeljebb pár évtizedig tarthatók fenn. Eztaz nyilvánvalóan ideiglenes állapotot sokan örökkévalónak képzelik, legalábbis életüket eszerint építik fel.Talán a mai öregek még megengedhetnék ezt maguknak, de a középkorúak és fiatalok már aligha. Életükrendje pár éven, évtizeden belül már egészen más elveken kell, hogy alapuljon. Mert ha nem, akkor nemlesz jövojük sem nekik, sem gyermekeiknek, unokáiknak pedig csaknem lehetetlenné válhat az életük.

10.5. Eroforrásválság

Fordulópontjához érkezett a történelem. Lassan járhatatlanná válnak a korábban még járható utak és az ed-dig még alkalmazható eljárások csodöt mondanak. Azért követhettük a többezer éven át máig járt fejlodésivonalat, mert a természeti eroforrások, legalábbis a Föld egészét tekintve, kimeríthetetleneknek tuntek.Mára, az utóbbi két-három évtized során kiderült, eroforrásaink végesek. Eljutottunk oda, hogy nincsenekfelfedezheto területek, feltörheto földek, le nem halászott tengerek, egyszeruen kiaknázható nyersanyagok.Tudomásul kell venni, hogy a fogyasztói életmód szükségleteit a jelenlegi forrásokkal már nem tudjukfedezni. Ami a Húsvét-szigeten történt, kicsiben mutatja azt, ami most bolygónkon egészén nagyban zajlik.Szembesülünk a pusztuló termoföldekkel, vízhiánnyal, kipusztított fajok tömegeivel,kiirtott oserdokkel ésaz eroforrások fogyásával.

Ha megnézzük, egy mai ember mennyi eroforrást használ, megdöbbento számokat kapunk. Ha nézzük afelhasznált energia és az embert tápláló élelem táperejének (a napi 2500 kcal) arányát, az USA-ban ez 100:1,az EU nyugati országaiban 50:1, Magyarországon 30:1, a világátlag 15:1. Erre úgy is szoktak hivatkozni,hogy az USA minden egyes polgárára 100 eroforrás rabszolga jut. Még hazánkban is 30 ilyen eroforrásrabszolga szolgál minden egyes embert. Mindezt aosmaradványi eroforrások teszik lehetové. Emberiidomértéket tekintve aosmaradványi eroforrások nem megújulóak. Egy év alatt annyi koolajat, földgázt ésszenet használunk el, amennyi a természetes folyamatokbanévmilliók szerves üledékébol képzodik.

Ma az eroforrásszükséglet 86%-át aosmaradványi energiahordozók, a szén, az olaj és a gáz elégetéséveltermeljük meg. Atomeromuveink a világtermelés 6,7%-át, a vízieromuvek 6,8%-át, a többi eroforrás a0,8%-át adják. Ám az elégetett szén, földgáz, koolaj örökre elveszett, nem pótolható.

Ha a világ teljes energiatermelését elosztjuk az emberiséglélekszámával érdekes adatokhoz jutunk.1945 és 1973 között az egy fore jutó termelés évente 3,45%-kal, 1973 és 1979 között évi 0,64%-kal nott.1979-ben csökkenni kezd évi 0.33%-kal. Ha ez így folytatódik, 2030-ra az egy fore jutó energiatermelésa világon az 1930-as szintre csökken. Ez azt jelenti, az ipari társadalmak kora a történelemben az 1930-2030 közötti száz év. Már ma is számos jel utal az ipari társadalmak hanyatlására. 1969-ben szállt le azember a Holdra. Évtizedek óta meg sem kisérli az újabb odautazást. Nem terjedtek el a hangsebességnélgyorsabban repülo utasszállító gépek, a Concorde 2003 októberében repült utoljára. Most a 21. századmásodik évtizedében a kifulladás jelei mind szembeötlobbekké válnak.

Olajkészletek kimerülése. Az olajkészletek feltárása a 20. század harmincas éveiben vett lendületet ésa legnagyobb olajmezoket a hatvanas években tárták fel. De a hetvenes évek közepeóta felfedezett újkészletek nagysága csökken. Annyira, hogy a kilencvenes évek eleje óta már alig tárnak fel új lelohelyeket.Azóta a bejelentett új készletek többsége a már ismert olajmezok nagyobb kiterjedésének, nehezebbenfeltárható részének felel meg. Jó, ha új módszerekkel készleteket tudunk lelni. Csak ez ahhoz hasonlít,mint amikor meg tudjuk találni a tut a kazalban. Attól az csak tu marad. Másik hasonlattal hiába a sok újés egyre jobb, halakat felderíto és halászó eljárás, ha a tóban már alig maradt hal.

107

Ahogy fogy a koolaj, úgy kell egyre több koolajat elhasználni magához a kitermeléshez. 1930-ban 100hordó olaj kitermeléséhez elég egyetlen hordó olaj energiája kellett, ma az USA-ban egy hordó ráfordításá-val már csak 10 hordónyi olaj termelheto ki. Ez a mennyiség hamarosan hirtelen csökkenni kezd, amitovább mélyíti a világggazdasági válságot.

Elsosorban a jó minoségu, üzemanyagok gyártásra alkalmas koolajból, a könnyuolajból van hiány, ne-hézolajból volna elég. A könnyuolaj tömegösszetétele átlag 14% hidrogén, 86% szén. Ez a nehézolajraátlag 10% hidrogén, 84% szén, a maradék 6% szennyezonek minosülo kén, oxigén és nitrogén.

Az olajmezorol kitermelt olaj hozamgörbéje haranggörbe. Egy átlagos olajmezorol kb. 40 éven keresztülbányászható olaj, azaz a haranggörbe csúcsa húsz évnél van.Eleinte könnyebb és olcsóbb a termelés, merta mélyben lévo olajat a lenti gáz nyomása sajtolja a felszínre. De a gáznyomás az olaj kitermelése miattcsökken, ezért például tengervíz és széndioxid gáz mélybe nyomásával lehet a lenti gáznyomást növelniés ezzel az olajat a felszínre hozni. Ha már kibányászták a kitermelheto olajkészlet felét, azaz a harang-görbe csúcsán vagyunk, utána a nehezebb kitermelési lehetoségek miatt az éves hozamok menthetetlenülcsökkennek. Ráadásul a kevesebb olaj költségesebben termelheto ki. Óvatosan kell felszínre hozni az ola-jat. Ha adott ido alatt többet vesznek ki, mint szabadna, akkor az egyébkéntkinyerheto mennyiség jó részeodavész, a mélyben marad.

Közelítoleg haranggörbe írja le a világ olajtermelését is. Amíg a nyersolaj hordónkénti ára közel állandóvolt, addig az olajtermelés egyenletesen növekedett, az 1973-as és 1979-es olajárrobbanások után viszontvisszaesett. 1973-ban az olaj ára pár hónap alatt a négyszeresére emelkedett. Ez az akkor kitört arab-izraeliháborúhoz, az 1979-es árrobbanás az iráni forradalom eseményeihez kötodött. A könnyuolaj készleteinekszukössége miatt 2000 óta nincs lehetoség arra, hogy a világgazdaság erosebben növekedjen.

2005-ben érte el a világ a könnyuolaj hozamcsúcsát. 2008 nyarára a koolaj hordónkénti ára 147 dollárigkúszott fel. Mindez hatalmas megrázkódtással járt és a 2008oszén kirobbanó pénzügyi, majd gazdaságivilágválság hatására csökkent a koolaj iránti kereslet és a koolaj ára rohamosan zuhant. De ez csak a keresletcsökkenése miatti áresés volt, a gazdaság nem tudja a magasabb árat fizetni. A nagy nemzetközi olajvállala-tok 2005-2013 között is növelték a beruházásaikat, anélkül, hogy a termelt olajért többet et kaptak volna.Kiderült, hogy az olajtermelés szinten tartása is egyre költségesebb számukra és a világgazdaság nem képesa jelenlegi árszintnél huzamosabb ideig magasabb olajáratfizetni. Tovább nem vállalják a veszteséget ésa közleményeik szerint 2014-ben jelentosen, 30%-kal csökkentik beruházásaikat. Mivel a régi mezok fen-ntartása is egyre többre kerül, mostantól fogva a könnyuolaj termelése évrol évre mind nagyobb mértékbencsökkenni fog.

Földgázkészletek . A földgázkészletek zsugorodása jelenleg foként Észak-Amerikában okozott nagygondot, ugyanis ott az új fúrások egyre rosszabb eredményeket adnak. De egy földgázmezo kimerülése, akoolajmezoével ellentétben, igen gyors folyamat. 2002 óta az USA hagyományos földgázmezoinek hozamaévrol évre csökken. Akkoriban két éve alatt ötszörösére ugrotta földgáz ára, minthogy Mexikó maga is gáztvásárol az USA-tól, és Kanada USA-ba való gázkivitele alig és csak rövid ideig növelheto, az USA gázel-látása veszélybe került. Erre válaszul a földgázt felhasználó, nitrogén mutrágyát eloállító üzemek jórészeés néhány más vegyipari gyár is leállt. Ezentúl a szükséges mutrágyát és más termékeket máshonnan kellbehozni.

Emiatt az USA-ban elkezdték a kisebb, nehezen kitermelheto gázkészletek, a palagáz feltárását. Ehheza mélybe vízben oldott mérgezo, vízkészleteket tönkretevo vegyületeket kell nyomatni, ezek segítségéveltermelhetové ki a mezo. Bár a kitermelok azt állítják, a kitermelés veszélytelen, a benyomott vegyszeres víznem juthat be a vízadó rétegekbe, ezt sokan vitatják, nem alap nélkül. Továbbá a palagáz mezokrol kiderült,jóval kevesebbet adnak a vártnál és a termelés kisebb földrengések sokaságával jár együtt. Igen költségesa palagáz kitermelése. Jelenleg olyan sok palagázt termelnek ki az USA-ban, hogy leestek a gázárak ésjóval a kitermelési költségek alatt vannak. Csak a befektetok pénze tartja fent az üzletet. Emiatt a képzodopénzügyi buborék mind jobban hízik, hamarosan kipukkanhat.

108

Európa sincs sokkal jobb helyzetben. Kimerüloben vannak az északi-tengeri gázmezok. Oroszországföldgáz és koolajkivitelét inkább a távol-keleti országokba tervezi,az öregedo és gyengülonek látszó Eu-rópát magára hagyhatja, mert kedvezobb számára, ha inkább az erosödo Kínával kereskedik.

Atomenergia. Az atomero a korábbi évtizedek gazdaságossági számításai szerint túl költségesnek éskockázatosnak minosült. Sok évtizedes kutatómunka sem adott elfogadható választ arra, mi legyen a sorsaaz elhasznált futoelemeknek. Ezekben hatalmas mennyiségu, igen erosen sugárzó hulladékot tartalmaznak.Emiatt atomeromuvek építésére egyre kevesebb ország vállalkozott. Ezekre példa Franciaország és Japán.Az Egyesült Államokban az utóbbi két-három évtizedben nem rendeltek újabb atomeromuveket. Kiderültaz is, hogy az uránérc tartalékok is kimerüloben vannak. Ha több atomeromuvet építünk, könnyen meglehet,nem lesz urán az üzemeltetésükhöz.

Oroszország és az USA atomfegyvereinek részleges leszerelése enyhít az atomeromuvek üzemanyaghe-lyzetén, ugyanis a bombák atomtöltete üzemanyaggá alakítható. 2014-ig az USA atomeromuvei futoanyagá-nak 45%-a leszerelt orosz, 5%-a leszerelt amerikai atomfegyverekbol ered, az így termelt villamos energiaaz USA szükségletének 10%-át teszi ki. Az utolsó orosz szállítmány 2013-ban érkezett.

Nehéz a sugárzó hulladék elhelyezése, mert az elhasznált f˝utoelemek fo szennyezoje a plutónium.Felezési ideje kb. 24 ezer év. Évente közel 90 tonna plutóniumot termelnek a világ atomeromuvei. Mintaz atombomba gyártásának alapanyaga, a plutónium veszélyezteti a nemzetközi biztonságot. Továbbá aplutónium nemcsak sugárzó, hanem maga a fém és vegyületei isigen eros vegyi mérgek. Egy sugárzó anyagsugárzásának erossége 10 felezési ido alatt csökken közel az ezredrészére. Ekkortól fogva tekintheto ártal-matlanabbnak. Megoldatlan az elhasznált futoelemek biztonságos tárolása, mivel a 24 ezer éves felezésiido miatt negyedmillió éven keresztül kelloket felügyelni. Tárolásuk fo gondja az, hogy a sugárzó anyagbomlása során ho keletkezik és a tároló közeg sugárkárosodása sem elhanyagolható. Földrengések vagy ahelyi feszültségek halmozódása oda vezethet, hogy a plutónium vízadó rétegekbe juthat.

Fukushima. Fukusima balesetének részbeni oka az elhasznált futoelemeknek gazdaságosnak vélt, ámigen kockázatos tárolása. Tudni kell, hogy ezeket helyben,a reaktornak helyet adó épületben, annak a felsorészében, egy úszómedence szeru nyitott tárolóban, egymásra pakolva, vízzel borítva, a vizet keringetvetárolták. Egyrészt a víz elvezeti az elhasznált futoelemek által keltett hot, másrészt a futoelemek nemérintkezhetnek a levegovel, mert akkor a burkolóanyaguk meggyullad. Mivel a reaktorépületekbe betörtszökoár tönkretette a keringeto szivattyúkat, a medencékben tárolt víz elforrt, a fedetlenné vált, levegovelérintkezo futoelemek burkolata égni kezdett, és azt ezt követo robbanások nemcsak az épületeket, azokfödémét rongálták meg, hanem valószínu a tároló medencéket is. A futoelemekbol kiszabadult sugárzóanyagok a levegobe valamint a hutésükre bejuttatott vízbe kerültek és kerülnek. Nemcsak a légkört, hanema Csendes-óceánt is szennyezik. Továbbá nem tudni, pontosan mi történt és történik a három leolvadtreaktor belsejében, nincsenek ellenorzés alatt és nem világos, mit lehet velük tenni.

A megrongálódott fukusimai atomreaktorok állapota egyre súlyosabb. Eddig is hatalmas mennyiséguradioaktív szennyezodés került a Csendes-óceánba, de beláthatatlan ideig egyre több jut bele. Bár tömegéttekintve a szennyezodés elenyészo, de az élokben dúsul fel és igen kevés elég belolük végzetes hatásukkifejtéséhez. Az áramlatok valamennyi világtengerbe eljuttatják oket és ez is gerjeszti az óceánok halál-lományának teljes kipusztulását. Mindennek veszélyére már 2011. márciusában, a baleset után is gondolnilehetett volna. Ennek ellenére a japán kormány mindeddig a reaktort birtokló, a balesetet nyereségvágy-ból okozó TEPCO társaság kezében hagyta a reaktorok kezelését. A TEPCO, amint várni lehetett, nemJapán és az emberiség, hanem a saját jól felfogott gazdaságiérdekeit tekintette elsodlegesnek. Mindez más,a baleset által komolyabban fenyegetett állam, mint az USA hallgatólagos beleegyezésével történt. 2013novemberében az USA egyik legnagyobb tévécsatornáján nemcsak Japán nagy részének, hanem az USAkeleti partjának kiürítése is szóba került.

Fukusima reaktorait az USA-ban gyártották és számos ilyen régi építésu atomreaktorok üzemel a hatal-mas amerikai városok közelében is. Ott sem oldották még meg,pedig már régen gondoskodni kellett volna

109

a nyitott, vízzel borított tárolókban hutött futoelemek végleges tárolókban elhelyezésérol. Egy-egy reaktortárolójában mára annyi sugárzó anyag halmozódott fel, melynek mennyisége összemérheto a sok éven tartólégköri atombomba robbantások alkalmával a Föld légkörébekerült sugárzó anyag teljes mennyiségével.Ugyan nálunk Európában nincsenek ilyen rendszeru futoelem tárolás, de elég, ha csak az USA-ban lesz akeringeto szivattyúk leállását okozó, huzamosabb ideig tartó áramszünet. Az USA atomeromuveket felü-gyelo bizottságának lemondott elnöke most azt nyilatkozta, hogy valamenyi USA-beli atomeromuvet lekellene állítani, mert üzemeltetésük nem biztonságos.

Más eroforrások. Hatalmas kihívás a koolaj- és gázválság fenyegetése. Elottünk álló lehetoség az ero-forrásokkal való takarékoskodáson és a hatékonyabb energiafelhasználáson kívül a megújuló eroforrások,elsosorban napero és szélero felhasználása.

Jelenleg még nem olyanok a napfény mint eroforrás felhasználásának tudományos és muszaki feltételei,hogy a koolajon, földgázon, atommaghasadáson alapuló eroforrásokat megújuló eroforrások bevonásávalhelyettesíteni tudnánk. Megújuló eroforrásokkal azosmaradványi eroforrásoknak legfeljebb egy részéthelyettesítheto. A napelem és a széleromu eloállításához fém és sokféle ritka fém szükséges. Ezek bányásza-tához a környezetet erosen szennyezo eljárásokat kell alkalmazni. Jelenleg a napelemek által termelt energiamég mindig nem érte el azt a mennyiséget, amennyi energiát a gyártásukhoz fel kellett használni. Valódimegújuló eroforrásnak például a lovat és a fát tekinthetjük, mert újratermelik magukat.

Más eroforrás híján csak szénre, lignitre, nagyobb suruségu olajok kitermelésére építhetnénk. A koo-lajnál sokkal nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló szénkészletek elgázosításának muszaki eljárásamár ismert, de az eljárás ma még túl költséges. Nagyobb sur˝uségu olajok készleteire még csak kitermelésieljárást sem dolgoztak ki, csak azt tudhatjuk, biztosan jóval többe kerül, mint a koolaj bányászata. A surubb,szurokszeru olaj nehezebben dolgozható fel, mint a koolaj. A szén, lignit, olajpala és olajhomok nagy részea földben marad, mert a kitermelésük túl sok eroforrást emésztene fel. Míg az USA-ban egy hordó koola-jnyi eroforrás ráfordításával 10 hordó könnyuolaj termelheto ki, olajhomokból egy hordó olajnyi eroforrásráfordításával csak 3 hordó olajat lehet kitermelni. Továbbá a termelés erosen nagyon sok vizet használ felés erosen környezetszennyezo.

Hazánkban nagyon jó lehetoségek volnának arra, hogy a föld mélyének hojét felhasználhassuk. Ugyanisa Kárpát-medence alatt földkéreg erosen töredett, el van vékonyodva és szinte bárhol fúrva hoforrásoktörnek a felszínre. De a mélyben lévo forró víz energiájának fenntartható módon való felhasználása mégnagyon sok kutatómunkát igényel.

Az osmaradványi eroforrások elégetésekor felszabaduló széndioxid hozzájárul az üvegházhatás növekedéséhezés az éghajlati változásokhoz. Ennek következményeit szinte az egész világ nyögi. Ezért a jármuvek ha-jtómuveit hidrogén üzemanyaggal volna jó üzemeltetni, ekkor ugyanis égéstermékként vízgoz képzodne.De a szükséges hidrogént is elo kell állítani valahogyan. Hidrogént jelenleg csak a már fent felsorolt ero-források felhasználásával gyárthatunk.

Lehet ugyan csodákban reménykedni, de jövot ezekre nem tervezhetünk. Elképzelheto, hogy a fizikamost kibontakozó forradalma során, az elkövetkezo egy-két évtizedben felfedeznek majd olyan jelenséget,folyamatokat, amelyek segítségével a napenergiát nagyon jó hatásfokkal fel tudjuk majd fogni, el tudjukraktározni. Erre azonban nem építhetünk, nem várhatjuk a sültgalambot, gondolván, ahogy eddig, ezután ismegoldódnak eroforrásgondjaink.

Széleromuvek. Viharos gyorsasággal fejlodo ágazat a széleromuvek építése. Olcsó, tiszta, boséges,kimeríthetetlen a szélero, nagy területen oszlik meg és nem zavarja meg az éghajlatot. Európában aszéleromuvek már 40 millió ember lakóhelyi villamosenergia szükségletének megfelelo áramot állítanakelo. 2020-ra ez már 195 millió ember számára lesz elegendo. Az USA-ban a széleromuvek telepítésérealkalmas területek kis töredékén meg lehetne termelni az USA teljes villamosenergia szükségletét.

110

Míg 1991-ben egy széleromu magassága kb. 40 méter volt, ma 100 méter magas széleromuveketépítenek. Ezzel nemcsak a kiaknázható szélero tartománya növelheto meg, hanem nagyobb magaságbana széljárás erosebb és állandóbb. Ma az újabb széleromuvek 4 forintért állítanak elo kilowattórányi vil-lamos energiát és az árak tovább esnek. Ausztráliában 1000 méter magas széleromu építésén dolgoznak.Teljesítménye 200 Megawatt lesz, csaknem egy paksi eromuvi blokk teljesítményének fele.

Egy széleromu fo hátránya az ingadozó teljesítmény. Ezért a széleromuvek országos hálózatba valókapcsolása nem könnyu feladat. Ha a termelt árammal hidrogént állítanak elo vagy a vegyes üzemu (hi-brid) motorok áramtartályait (akkumulátorait) töltik felvele, akkor a szélerot, más közvetítoket kizárva agépkocsik hajtására használhatjuk. Továbbá ha a széleromuveket légsurítésre használjuk, akkor a surítettlevegovel turbinákat hajthatunk.

Ahogyan tárgyaltuk, a jelenlegi világgazdasági rendszer lényegi eleme a gazdasági növekedés és ezhallatlan eroforráspazarlással jár, gondoljunk a . részben a kukoricából üzemanyagot gyártásról írottakra.Ehelyett sokkal jobb széleromuvet vagy napelemet telepíteni. Ezeknél sem haladja mega termelt energia agyártáshoz szükséges energiamennyiséget, viszont fokozatosan, évtized vagy évtizedek alatt kapjuk vissza.Míg a kukoricából gyártott üzemanyagot most azonnal elhasználjuk, a széleromu és a napelem megfelelokarbantartással akár évtizedeken át ad energiát. Ezért sokkal jobb, ha inkább ezeket gyártva, így mintegyelraktározva a most még boséges energiát, növekszik a gazdaság.

10.6. Emberi válság

Helyi és világméretu környezeti és eroforrás válságok mellett emberi válságjelenségekkel is szembesülnünkkell. Most a munkaválsággal, az oktatás válságával, a népességrobbanással illetve népességcsökkenéssel,az elöregedéssel, egészségi állapotunkkal, a járványok veszélyével és a kábítószerkérdéssel foglalkozunk.

Munkaválság. A munka termelékenységének magas szintje a felhasznált óriási mennyiségu eroforrásonalapul. Nagyon kényelmesen élünk, mert a termelomunkát szinte mind gépek végzik. Termelobol egyrekevesebb van és mind kisebb a becsülete. Mai világunk nem a földmuvelo és állattenyészto gazdáké, sema fúró-faragó ügyes kezu embereké. Kivesznek azok, akik sok mindenhez értenek, mindent meg tudnakcsinálni. Mára a szerelok nagy többsége is úgy javít, hogy nagyobb részegységeket cserél. Míg régebbentörekedtünk arra, értsük, mi hogyan muködik, a mai tudás foleg gombok nyomogatására szorítkozik. Vé-gletekig no a szakosodás. Igen kevés embernek van rálátása szélesebb területre.

Ám a nagyfokú gépesítettség, eros szakosodás és tömegtermelés miatt a munkahelyek nagy többségeegyhangú tevékenységet igényel. Nagy részükhez nem vagy alig kell szakértelem és csak képzetlen, betaní-tott munkásokra van szükség. Ezeknek elég csupán néhány egyszeru ismétlodo tevékenységet, mozdulatotelsajátítani. De a szereloszalagok mellett végzett munka embertelen. Ugyan nem kellkapkodnia a dol-gozóknak, nincs viszont egyetlen szabad másodpercük sem. Mind a gyártásban, mind az értékesítésbendolgozók egyaránt betanított munkát végzo embergépekké válnak.

Csak a dolgozók kis részének jut embernek való tevékenység.Egyrészt azok vannak jobb helyzetben,akik közvetlenül embertársaikkal foglalkoznak vagy természetközelben tevékenykedhetnek. Rajtuk kívül azembernek való alkotó, teremto munka a muvészek, tudósok és a feladatukat élvezettel végzo jó szakemberekéletét teszi teljessé. De ezek a munkavállalók csak kisebb részét alkotják, a többség az embert felorloegyhangú tevékenységre kényszerül.

Mivel annyira erosen megszervezetté, gépesítetté válik minden, ami azzá teheto, értheto, hogy nincs elégmunkahely. Mind több ember válik feleslegessé. Vagy elbocsájtják, vagy munkához sem jut. Munkahelyetfoleg a kereskedelemben és a szolgáltatásban teremtenek. Egyre fontosabbá válik a kereskedelem, mivelnem az eloállítás, hanem az eladás az igazán nehéz. Ezért a termelo terméke eladási árának csak töredékétkapja meg. Az ár többi része az értékesítési láncolat fenntartására és az adókra fordítódik. Az adók azállam, a közszolgálat költségeit fedezik.

111

Ahhoz, hogy legyen munka, számtalan olyan új szolgáltatás,feladat jelenik meg, melyek nélkül a tár-sadalom igazán jól meglehetne. Intézmények, vállalkozások sokasága alakul, melyeknek nincs lényeges ésvalóban szükséges feladatuk, csak egymást dolgoztatják. Ha egyszerre megszünnének, senki sem hiány-olná oket, csak a munkájukat vesztok. Gondoljunk a Húsvét-sziget szobrain dolgozó hatalmas szerveze-tre, bányászok, kofaragók, kötélverok, szállítómunkások csoportjaira és a munkájukat szervezo vezetotestületekre.

Oktatási válság. Nagyon összetett, a társadalom egészét átfogó feladat a jövo nemzedék nevelése, ok-tatása. Ezért nem lehet gépiesen, csak egy-egy vonatkozását kiemelve javítani, a hangzatos új módszerek,’reformok’ nem sok jót hozhatnak. Mivel a gyermek és a fiatal leginkább emberi példákon, mintákonkeresztül tanul, a társadalom jövojének kulcskérdése, hogy a tanárok és foleg a kisebbekkel foglalkozótanítók a társadalom legkiválóbb személyiségei közül kerüljenek ki. Viszont a csak a mával törodo tokésrendszert nem érdekli a jövo. Azokat fizeti meg jobban, akik a pénz és a hatalom világát szolgálják. Emiatta tanítói, tanári pályákra, kivéve néhány nagyon elszánt személyiséget, nem a legjobb képességu, leginkábbalkalmas személyek kerülnek.

Másik nagy gond, hogy a piacgazdaság nem becsüli meg az embert megtartani képes emberi tulajdon-ságokat, mint a mértékletesség, önkorlátozás, öntudatosság. Felesleges számára a muveltség és bölcsesség.Igazából csak a kevés kiváló szakemberre van igénye, akik a kapott feladatot teljesítik, ám nem kérdeznek,mit miért teszünk. Továbbá gépemberként élo, csak dolgozó és vásárló tömegek kellenek. Ez is züllesztianevelést és az oktatási rendszert. Mivel nagy a munkanélküliség, a felsooktatás is az ellene való küzdelemegyik eszközévé vált. Arra ösztönzik a felsofokú oktatási intézményeket, hogy egyre több hallgatót ve-gyenek fel és igyekezzenekoket minél tovább ott tartani. Inkább hallgatók legyenek jópár évig, mintmunkanélküliek.

Nem csoda, hogy már hazánkban is alig végez fizika, matematika és kémia tanár, pedig egyre kere-settebbekké válnak. Tekintve a tanintézmények teljesítményét, a végzosök évrol évre kevesebbet tudnak.Rohamosan csökken a muveltség és a tudás szintje, az emberek mind kevésbé képesek tájékozódnak és ahelyzetet értékelni és egyre befolyásolhatóbakká válnak.

Népesedési válság.Akkor van egyensúlyi állapotban a népesség, ha egy átlagos no életében két gyer-meknek ad életet; egyet a maga, egyet a gyerekek apja utódaként. Azt adja meg a termékenységi mu-tatószám értéke, hogy az adott népességben a nok az életük során átlagosan hányszor szülnek. Mivel kb.minden tizedik házasság meddo, a szülni képes noknek átlagosan kettonél több gyermeket kellene szülni,hogy a népesség ne csökkenjen. Kívánatos termékenységi mutatószámnak 2,2-t tartják, azaz minden tizedikszülésre képes nonek három gyermeket kell szülnie, ha a többi szülni képes no egyenként két gyermeknekad életet. Tekintetbe véve, hogy sokan csak egyetlen gyermek szülésére vállalkoznak, általában az lennejó, ha fiatal párok három gyermek felnevelésének szándékával házasodnának össze. Ha a termékenységimutató nem 2,2 körül mozog, a társadalom jövojét válságok fenyegetik.

Bolygónk lakossága nagyon gyorsan no. 1930 és 2000 között a világ népessége megháromszorozódott,6 milliárdra nott. Jelenleg több mint 7 milliárd ember él a Földön. Egyetlen napon 370 ezer ember születikés 160 ezer hal meg, így a napi növekedés 210 ezer ember. Ez utóbbi adat pár évvel ezelotti.

Annak ellenére gyarapodik ilyen gyorsan a népesség, hogy a világ országainak már csaknem felében,közel száz országban a mutatószám 2,2 alatt van. Ugyanis azon országok többségében, ahol az utóbbiévtizedben esett 2,2 alá a mutatószám, mint Kínában például, a lakosság átlagéletkora elég alacsony ahhoz,hogy a népességük még akár évtizedekig nojön. Ha pedig a világ egyéb országait nézzük, nem ritka a 4-5-ös vagy a még ezt is meghaladó mutatószám. Nagyobb termékenység a szegényebb országokat jellemzi.Legnagyobbak az értékek a Szaharától délre fekvo országokban. Átlagban háromszor akkora sebességgelno az utóbbi három évtizedben a szegényebb országok népessége, mint a gazdagabbaké.

112

Jelenleg a világon, foleg a túlnépesedo szegény országokban több mint egymilliárd ember éhezik. Nem-sokára, a zöld forradalom kifulladása és az olajárak emelkedése miatt, a túlnépesedo szegény országokÉszak-Korea sorsára juthatnak. Akik éheznek, könnyebben válhatnak járványok áldozataivá.

Népességcsökkenés és elöregedés.Láthatjuk a fejlett iparú országok adatait vizsgálva, hogyaz európaiországok nagy többségében és a gazdagabb országokban másutt is, a termékenységi mutató 2,2 alatt van.Ezekben az országokban a világ népességének közel fele él. Számos európai országban, így hazánkban,a korábbi Szovjetunió felbomlásakor keletkezett államok többségében, Japán és a gazdagabb kelet-ázsiaiországok jó részében a termékenységi mutató 1,5 alatt van. Ez már vészes népességfogyást jelez, amiszámos országban el is kezdodött. Hazánkban a lakosság csökkenése már hosszú évek óta tart. 2028-2032között eljutunk odáig, hogy hazánkban feleannyi gyermek születik, mint ahányan meghalnak.

Ha a termékenységi mutatószám huzamosabb idore 2 alá kerül, azzal jár együtt, hogy a népességöregedni kezd. Népességének öregedése, sot fogyása nem csupán Magyarország gondja. Magyarországhelyzete viszont súlyosabb, mint a többi európai államé. Európában eloször hazánkban süllyedt a ter-mékenység a megújulási szint alá és nálunk az elöregedés is 10-15 évvel korábban kezdodött mint má-sutt. A hasonló gondokkal küzdo nyugat-európai országok népességének jellemzoi, foleg a bevándorlásnakköszönhetoen, nem annyira kedvezotlenek mint a mi adatsoraink. Magyarországról korábban inkább csakkivándoroltak, számottevo bevándorlásról csak az utóbbi 25 évben beszélhetünk.

Felmérhetetlenül súlyos gondok sokaságát hozhatja magával a népesség fogyása. Öngerjeszto a folya-mat és egy ido után visszafordíthatatlanná válhat. Egyrészt a társadalom elöregedése egyre súlyosabb ter-het rak a fiatalabb nemzedékek vállára. Gyermekeik nevelésemellett egyre több öreg tisztességes megél-hetésérol kell gondoskodniuk. Másrészt az idosebb nemzedékek viselkedése, mármint hogyok sem vállal-tak annyi gyermeket, amennyi a népesség fennmaradásához szükséges lett volna, akarva-akaratlanul mintátad arra, hogy a fiatalok hogyan könnyíthetnek magukon, mint élhetnek kényelmesebben. Úgy, hogyok iskevesebb gyermeket nevelnek fel. Mindezt tehetik a máról holnapra élo, a társadalom távolabbi jövojévelkevésbé törodo idosebb emberek készséges egyetértésével. Annál erosebb a gyermek születésétol valófélelem, minél kevesebb jön belolük a világra. Egy öregedo, fogyó társadalomban az együvétartozás ésközteherviselés érzése csökken. A szavazók meghatározó többségét az öreg vagy öregedo népesség tesziki, akik értheto módon, hátralévo éveiket jobban szeretnék eltölteni. Nincs aki a gyermekeket képviselje.

Észre kell viszont venni, hogy a gazdag társadalmak népesedési válságának alapveto oka nem az anya-giak, hanem a jövokép hiánya. A fogyasztói életmód elapasztja az életkedvet. Ilyen értelmetlen és sivárvilágba, amely az átlagos embernek oly szürke életet, kevésörömet és boldogságot kínál, nem hiányzik a gy-ermek. Gyermekre csak azok vágynak, akik szeretik az életet, ismerik a létezés örömét és boldogságát. Áma fogyasztói társadalom géppé alakított polgára nem tudja kitölteni létezése kereteit. Nem válhat szemé-lyiséggé, mert emberhez méltatlan szerepeket osztanak rá,azokba szorul bele. Nem csoda, az ilyen tár-sadalom polgára reménytelennek érzi a jövot, csak a mával törodik és nem vállal gyermekeket.

A gazdagabb országok népesedési válsága és a szegény országok népességének növekedése egyre inkábba nemzetközi viszonyok meghatározó tényezojévé válik. Kézenfekvo módja a válság kezelésének a beván-dorlás elturése, illetve serkentése. De a bevándorlás súlyos válságok forrása, ha egy ido után kiderül, hogya bevándorlók nem is akarnak vagy nem képesek a befogadó társadalomba beolvadni. Továbbá a befogadóország polgárai sem fogadják beoket igazán.

Egészség és környezet.Tárgyaltuk a 3.1. pontban, hogy szervezetünknek megfelelo természetes életmóda gyujtögetés és vadászat. Emiatt az egészséges életmód kellékei a szabad levegon való tartózkodás, a sokmozgás, a változatos étrend és a gazdag közösségi élet. Hiányuk betegségekhez vezet. Muvi környezetünksok, egyelore kiszámíthatatlan hatást gyakorol ránk. Már tudjuk, számos háztartási vegyi anyag, szép-ségápoló szer hormonhatású. Ezzel magyarázzák, hogy a fejlett gazdaságú országokban a férfiak ter-mékenysége pár évtized alatt erosen visszaesett, hímivarsejtjeik száma törtrészére csökkent.

113

Élhet ugyan ember természetidegen környezetben, gondoljunk az urállomásokon hónapokig élo em-berekre, vagy azokra, akik akár félévig a világtenger felszíne alatt,orjáratot végzo atomtengeralattjárókonszolgálnak. De természetidegen feltételeket az egészséges ember szervezete is csak rövidebb ideig viselel maradandó károsodás nélkül. Valószínu, hogy a túlérzékenységtol (allergiától) szenvedok rohamosannövekvo számának oka a természetidegen anyagokhoz alkalmazkodninem tudó emberi szervezet. A legú-jabb kutatások szerint az immunrendszernek is tanulni kellés az újszülött majd a kisgyermek baktériumok-ban szegényebb környezete miatt az immunrendszer manapságnem fejlodhet ki rendesen.

Voltak már olyan kísérletek, hogy emberek a természetet helyettesíto, muvi módon összeállított élokörnyezetben kíséreltek meg élni. Ezek a kísérletek sorra kudarcot vallottak, a rendszerek egy ido utánösszeomlottak.

Egészség és fogyasztói társadalom.A fogyasztói társadalmak népességének tekintélye része, becslésekszerint akár a fele szenvedhet lelki bajokkal kapcsolatos megbetegedésekben és függoségekben. A de-presszió és egyéb lelki betegségek, a lelki hátteru testi megbetegedések, mint a fekélyek jó része, az ivászatés egyéb függoségek rohamos terjedése mind arra utal, hogy ez az életforma nem embernek való. Magunkramaradunk a gondjainkkal, hiszen a többiek versenytársak ésazt lesik, mit szerezhetnek tolünk, miképpenszedhetnek rá. Benne van a versengés a természetünkben, de ennek egyáltalán nem kellene mindenre kiter-jedo, állandó versengésnek, a vele járó örökös feszültségnek és bizonyítási kényszernek lennie. Békességreés szeretetre lenne szükségünk, de ezeknek igencsak híján vagyunk.

Párválasztás. Szólnunk kell a párválasztás természetes menetébe való durva beavatkozásról. Mint a 3.1.pontban tárgyaltuk, a természetes rendnek megfeleloen a versengo férfiak között a no választ, majd felhívjamagára a kiválasztott legény figyelmét. A férfi is az ösztöneibe írt módon választ. Vonzóbb a hosszú, dúshajú no, mert ez az egészség jele, a beteg nonek ritkul és nem no rendesen a haja. Hasonlóan a fehérembernél a szoke leány a vonzóbb, mert ez a fiatalságra utal. Gyerekként még világosabb a haj, ahogy telikaz ido, a haj egyre sötétebbé válik. Fontos a fiatalság, mert hiábaegészséges a no, a korral egyre romlik azérett petesejt állapota, 35 év felett egyre kisebb a fogamzás esélye, lásd a 3.1. pontban. Nem arról van szó,hogy a 35 év feletti no nem szülhetne szép és egészséges gyermeket. Ilyenkor arrakell gondolni, milyetszülhetett volna 20 évesen.

Amikor a nonek sikerült magához vonzani a férfit, és egymás közvetlen közelébe kerülnek, az összeil-lésük fokát a no orra jelzi. Ugyanis az immunrendszereiknek ki kell egészíteni egymást, hogy a születendogyermekeik egészségesebbek legyenek. Ha összeillenek, a no a férfi verejtékének szaganyagát vonzónak,ha nem, taszítónak érzi. A férfi orra a no fogamzásra kész állapotát észleli és a párja akkor válik igazánvonzóvá számára. A no ilyenkor ösztönösen olyan mozdulatokat végez, úgy öltözködik, hogy felhívjamagára a figyelmet.

A mai szépségipar a hajfestéssel, dúsítással, a testápolókkal hatástalanná teszi a természetes kiválasztótényezoket. Különösen súlyos következményekkel járhat a fogamzásgátló pirulák használata. Ha szedioket, a no élettanilag olyan, mintha várandós lenne. Ennek megfeleloen a kedves, megbízható, gondoskodóférfit részesíti elonyben. Ez akkor okozhat nagyobb bajt, ha egyik kapcsolatából úgy lép át a másikba, hogyközben szedi a fogamzásgátlót. Új párjával összeillonek találhatják egymást, évekig élhetnek együtt, deamikor elhatározzák, hogy végleg összekötik az életüket, váratlan fordulat történhet. Megbeszélik, haddjöjjön eloször a gyermek, majd azután összeházasodunk és a no elhagyja a fogamzásgátló szedését. Ekkorelofordulhat, hogy kezdenek elidegenedni egymástól, azt érezve, hogy a másik nem az, akit korábban megis-mertek. Más not lát maga mellett a férfi és csalódottá válik a no is. Bár éveken át szépen megvoltak egymás-sal, vége mindennek. Ezért, ha megismerkedésük fogamzásgátló szedéses állapotban történt és hosszabbtávú közös terveik lennének, a pirulákat és a férfi testápolószereit egy idore elhagyva jobb még idobenellenorizni, valóban egymáshoz valók-e. Továbbá, ha gyermeket szeretnének, és közeledik a fogamzásraalkalmas rövidebb idoszak, jobb, ha a no azalatt elhagy bizonyos testápolókat, hogy a párja számára épp amegfelelo idopontban válhasson még vonzóbbá.

114

Járványok. Nemcsak a rosszabb minoségu termékeivel rontja az iparosított mezogazdaság az emberéletesélyeit. A nagyüzemi állattartás egy nemvárt velejárója az, hogy kedvezo feltételeket teremtett olyanúj fertozo betegségek kialakulásához, amelyek akár az emberiség nagy részét is kipusztíthatják.

Fertozo betegségeink nagyobb részben háziállatokról emberre átkerült kórokozóktól származnak. Kialakulá-sukhoz az kellett, hogy egyrész sok állatot tartsanak egymás közvetlen közelében, továbbá sok ember éljenegyütt valamint az, hogy az emberek az állatokkal gyakrabban érintkezzenek. Ezek a feltétele a már régótasurun lakott Kínában és a környékén lévo államokban jól teljesültek. Rendre ebbol a körzetbol indultak kiaz influenza járványok és söpörtek végig az eurázsiai földrészen. Az influenza a disznókat és szárnyasokatbetegíto kór és általában a disznóról kerülhetett át az emberre.

Mostanában a nagyüzemi baromfitartás növelte meg a madárinfluenza néven ismert kór terjedéséneklehetoségét. Amíg a szárnyasok természetes körülmények között,vagy a baromfiudvarban éltek, addig azinfluenza nem terjedhetett köztük annyira könnyen. Viszonta gazdaságosság zsúfoltabb tartást követel. Ezfelgyorsította a szárnyasok közötti influenza terjedését.Egy mostanában kialakult madárinfluenza törzs azembert is megfertozheti és akár halálosan is megbetegítheti.

Ha az eddig csak a szárnyasról emberre is átterjedo influenzavírus egy, az emberi influenzában ép-pen megbetegedett egyént fertoz el, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a beteg ember szervezetébena kétféle, egyébként rokon vírus összetalálkozik és örökíto állományuk összeolvad. Egyaránt mutathatjaaz így keletkezett új vírus a madárinfluenza embert halálosan megbetegíto és az emberi influenza fertozohatását. Ha ez azután a beteg környezetében megfertoz egy másik embert, világméretu járvány robbanhat ki.Hidegebb évszakokban, amikor az influenza támad, ez a veszély minden évben egyre nagyobb aggodalomraadhat okot. Ilyen fertozés okozta az elso világháború végén kirobbant, spanyolnátha néven ismert járványt.Kétszer annyi, 40-50 millió embert ölt meg, mint maga az elso világháború. Ha ma egy ilyen járványkirobbanna, akkor a csaknem négyszeres népsuruség és az állandó utazások miatt sokkal gyorsabban ter-jedne. Elsosorban a rosszul táplálkozó, az éhezéstol legyengült emberekre, azaz a szegény országok lakóirajelentene végzetes fenyegetést, akár milliárdnyi áldozatot szedve.

Kábítószer . Történelmünket végigkíséri a bódító hatású szerek használata. Valaha a kábítószereket aközösség által szabályzott módon, ünnepek, vallási szertartások részeként fogyasztották. Ezért a rászokás,a kóros függoség nem alakulhatott ki. Eros volt a közösségi ellenorzés, a szereket a varázsló vagy a sámánadagolta.

Akkor válik igazán veszélyessé a kábítószer, ha a fogyasztószemélyisége bizonytalan, vagy az illeto ko-moly, feldolgozatlan lelki gondokkal küzd, és ezek miatt életunttá vált, élettani hatásáról lásd a 4.4 szakaszt.Ilyen állapotban az ember könnyen rászokik a kábítószerre és nem tud attól szabadulni. Mindent megtesz,hogy hozzájuk juthasson és egyre többet fogyaszt belolük. Ezzel a személyisége még sérülékenyebbé válikés egy ido után jelentkeznek a kábítószer fogyasztása okozta testi betegségek is. Európában a társadalmilagelfogadott kábítószer a szesz és a nikotin. Jól tudjuk, hogya részegeskedo mennyire reménytelen helyzetbekerül. Kiegyensúlyozott személyiségu ember nem vágyik a részegség bódulatára, nem is kíváncsi rá, mi-lyen lehet az. Más kábítószerrel sem kísérletezik, nem érdekli, milyen érzés lehetne például marihuanátszívni.

Foként a fiatalok számára jelent veszélyt a kábítószer, mert koruknál fogva hajlamosabbak szélsoségekreés kockázatos kisérletekre. Közülük is elsosorban a sérült személyiséguek az igazán veszélyeztetettek.

Hatalmas üzlet a kábítószerek tiltott kereskedelme, a világkereskedelem második legnagyobb üzletága,az elso a fegyverkereskedelem. Alapanyagainak termesztése a szegény országok számára lehetoség arra,hogy azoket gazdasági függoségbe taszító gazdag országoktól valamennyi pénz visszajusson hozzájuk.Nagyon is jelentos a szegény országoknak az így szerezheto jövedelem, ezért hatóságaik többé-kevésbészemet hunynak a kábítószer alapanyagok termesztése felett.

Óriási jövedelmekre tesznek szert a kábítószerüzlet kézbentartói és terjesztoi. Annak jó részét a pénz-mosásnak nevezett eljárással a gazdaság törvényes ágazataiba fektetik be. Pénzmosoda lehet például egy

115

étterem. Tulajdonosa úgy mossa tisztára a bunozésbol származó pénzét, hogy azt az éttermébol származóbevételeként tünteti fel. Úgy fizeti az adót és a járulékokat, mintha az étterme tele lenne a vendéggel. Szá-mos hazai befektetés erosen pénzmosás jellegu. Nem csoda, hogy a kábítószer-kereskedelem a nemzetközibunözés melegágya. Hatalmas pénzösszegeivel az alvilág az egyes országok gazdasági és politikai életét isképes befolyásolni.

Ha egy ország eléggé meggazdagodik, a kábítószer komoly veszélyforrássá válik. Elsosorban a fo-gyasztói társadalom jó körülmények között élo családjai kerülnek veszélybe. Nagyon sokat dolgoznak aszülok, a napi munka után fáradtan a TV elé ülnek, nincs idejük másra, így a gyermekükre, gyermekeikresem. Gyermekük boldogtalan, kiegyensúlyozatlan személyiség lesz, mert alapveto képességei a megfeleloszüloi törodés hiányában nem fejlodhettek ki. Nem sok minden köti az így felnott gyermeket a világhoz.Pénze viszont van boven, a szülei ezzel igyekeznek ellensúlyozni a meg nem adott törodést. Általábanaz ilyen gyermek válik kábítószer áldozatává. Baj tehát elsosorban nem magával a kábítószerrel, hanema fogyasztói társadalom egészével van. Értheto módon a szüleit hibáztatja a kevés figyelmet, szeretetet,nevelést kapott gyermek. Ebben igaza is van, deo nem tudja, hogy szülei is a rendszer áldozatai. Lázada gyermek a munka, vásárlás, képcsatornák nézése alkotta mókusguriga és a benne taposó szülei ellen ésesze ágába sincs a körbe belépni. Érzi, mennyire nem embernek való az egész hajsza és ez az oka annak,hogy élete reménytelenné vált.

Fel kell hívni a gyermekek figyelmét a kábítószer hatásaira,mert a fogyasztástól elrettento ismeretekvalamennyire hathatnak. De nem a felvilágosítás jelenti azigazi megoldást, hanem a megelozés, ez azemberhez méltó teljes életre nevelést jelenti. Akik a kábítószerre rászoktak, a lelkük mélyén tudják, mibementek bele, mi lesz a sorsuk. Tudat alatt éppen ezt akarják,a társadalomból való kilépést, a halált, mert azéletet érdektelennek, kilátástalannak érzik. Éppen ezértis nehéz kábítószerrol leszokni. Mivel a kábítószerki sem alakult, torzónak maradt személyiségeket roncsol, szinte reménytelen a feladat, hogy a bajok gyök-eréhez nyúlva ép emberré neveljük a nemtörodömség miatt elsorvadt lelku fiatalokat.

Ami a dohányzást illeti, ismertté váltak az amerikai dohányipar által pénzelt tudományos felmérésekeredményei. Ezek szerint, ha valakit 18 éves kora elott nem sikerül a dohányzásra rászoktatni, akkor késobberre jóval kisebb az esély. Ezért a dohányipar hirdetései elsosorban a fiataloknak szólnak. Ezek a hirdetéseka bizonytalan önértékelésu gyermekek számára a dohányzást a felnottséggel, a felnottek erejével, bizton-ságával, lehetoségeivel társítják. Holott pont az ellenkezoje igaz. Ha egy fiatal rászokik a dohányzásra, azépp annak jele, hogy messze áll a felnottség fo jellemzojétol, a lelki érettségtol.

11. Válságkezelés

11.1. Haladáshit

Míg korábban a hagyomány, a vallás a világ isteni rendjére ésaz ehhez igazodó elõdökre hivatkozva számosmódon megkötötte az ember cselekvési lehetõségeit, a felvilágosodás ezeknek tanait babonának és avultnakbélyegezte és mindent az emberi értelem és ész ítélõszéke elé állított. Alapvetõ feltételezése, hogy az embertaz értelme vezeti és ahogy a tudásunk gyarapszik, az ember ésa társadalom egyre jobban élhet és képeslesz a földi paradicsom elérésére. A haladás képzete mindent áthatott és a felszabaduló hatalmas emberierõforrásokat a még nagyobb emberi szabadság és a növekvõ anyagi jólét elérésére összpontosította.

Ott kezdodik a baj, hogy az alapfeltevés, miszerint az embert az értelme vezeti, csak részben igaz,mert ahogyan már tárgyaltuk, döntéseink meghozatalában azértelmünk szerepe korlátozott. Tehetetlenaz értelmünk tudatalatti tartomány ellenében, csak a tudatalatt kidolgozott döntések letiltására van esélye,azonkívül csak hosszabb távon, a tanulással befolyásolhatja tudatalatti tartalmát. Éppen ezért csak akkorkövethetem az értelmesen felfogott érdekeimet, ha ez összhangban van a tudatalatti tartománnyal. Ma afogyasztói társadalom a hirdetéseivel, valamint a sajtó, akép- és hangcsatornák gátlástalan használatá-val folyamatosan töltik fel a tudatalatti tartományunkat józan érdekeinkkel ellentétes cselekvésre készteto

116

anyagokkal. Emiatt ma már alig beszélhetünk az érdekeit felismero és annak megfeleloen értelmesen döntõemberrol. Nem az vezet bennünket, amit szeretnénk, hanem az, amit az adott pillanatban éppen tehetünk.Hogy mi marad utánunk, az a jövõ nemzedékek gondja. Hiszen a haladáshit világában, az uralkodó, min-dennapjainkat ma is meghatározó közgazdasági elméletek ésa napi híradások is az állandó növekedés szük-ségességérõl, haladásról beszélnek. Mivel az állandó gazdasági növekedés egyúttal folyamatos gazdagodástis jelent, érthetõ, hogy a bennünket ebben a szellemben vezetõk nem gondolnak különösen a jövõre. Hiszena növekedés által utódaink egyre gazdagabbak lesznek és ígynagyobb lehetõségeik birtokában meg tudjákmajd gondjaikat oldani.

Elso pillanatra visszásan hangzik, de amióta többet tudunk a természet törvényeirol, még többet ártunkmagunknak, igaz a kár csak hosszabb ido után mutatkozik és az utódainkat, a jövot terheljük vele. Amikor ahaladáshit legfobb támaszára, a természettörvényeket feltáró értelmes gondolkodás sikerére való hivatkozik,másra is fel kellene és már a felvilágosodás születésekor komolyan fel kellett volna figyelnie. Arra, hogya természetnek lehetnek általunk még fel nem ismert, kello mélységben meg nem értett törvényei is. Atermészet valamennyi törvényét, a hotan tételeit is tekintetbe véve kellene élnünk, mert ha nemezt tesszük,akkor egy ido után hanyatlás sot pusztulás várhat ránk. Ezért csak kello óvatossággal fogadhatjuk el az észés értelem ítéloszéke által, ám csak az ismert törvények alapján hozott döntéseket. Hiszen lehetséges, adöntés a még fel nem tárt, de az adott esetben lényeges törvényekrol mit sem tudva született. Ezért a döntésnagyobb idotávlatban káros, vagy akár végzetes következményekkel járhat.

Csak óvatosan, a természet iránti alázattal, tudásunk korlátairól és értelmünk teljesítoképességénekhatárairól tudva, az embert addig megtartó hagyományra tekintve lett volna szabad haladnunk. Ugyanisa hagyomány, sot még a babonák jó része is a nem ismert törvényekkel való hosszú együttélés során alakultki. Az általuk megszabott életrend szerint élve mindeddig megmaradtunk. Ha nem tudjuk, mint tartottakmeg, az nem ok arra, hogy elvessükoket és eddig ki nem kísérletezett módon kezdjünk élni. Ha annyiraártalmasak lennének, nem lehetnénk itt. Éppen ezért a felvilágosodás haladáshite, amelynek alaptétele amindent az értelem és az ész ítéloszéke elé való idézés és az ennek szellemében való élés eleve kockázatosvállalkozás volt és mára az összeomláshoz vezeto válságba sodorta a világot. Közel három évszázadaa haladáshitu európai és amerikai ember az egyes természettörvényeket ismerve és kihasználva, de sokmás természettörvényrol, elsosorban a hotan tételeirol és a teljesülésüket szolgáló ösztöneink erejérol mitsem tudva vagy ezeket figyelmen kívül hagyva, egyre gyorsabbütemu haladást eroltetve él. Fajfenntartásiösztönünk a mai világban az anyagiakért folyó harcban versengtet bennünket. Vetélkedünk, ki tud többetszerezni, mert ez adja meg, mit érünk. Közben vészesen pazarlunk, mert emiatt sokkal többet termelünk ésnem törodünk azzal, miféle felesleges tevékenységeket végezve jutunk pénzhez.

Sajnos a vezeto réteg egyrésze mára már szinte a Föld valamennyi országában pénzbeteg erkölcs-fogyatékosból áll. Vezetoinktol nemhogy megoldást várhatnánk, hanem állapotuknál fogvaegyenesenok a versengés legfobb hajcsárai. Kevés közöttük az olyan, aki tisztában lennea természet és a világtörvényeivel. Csak a hatalom és a pénz világában vannak igazán otthon és sikerrel tévesztik meg a töb-bieket. De ne kenjünk mindent rájuk, maga a rendszer termelte ki oket és adott nekik ekkora hatalmat.

11.2. Gondolkodásunk gyengeségei

Legnagyobb baj a felfogásunkkal, világszemléletünkkel van. Ha a nevelés rögzítette volna bennünk minterkölcsi készséget, hogy önzetlennek, takarékosnak és természetet tisztelonek kell lennünk, és ezzel fékeznévadászó-gyujtögeto ösztöneink szabad érvényesülését, a szerzésvágyat, a versengést és a velejáró pazarlást,akkor komolyabb esélyeink lennének arra, hogy megoldást találjunk világunk válságára. Ám a mai világnem pártolja az erkölcsös életet. Legyél inkább önzo, falánk és amit csak érzékeid megkívánnak, veddmeg azonnal. Ráadásul a fogyasztói társadalom embert butító gépezete hirdetéseivel, sajtójával, hang-és képcsatornáival egyre hatékonyabb. Ösztöneinket érvényesíti és nem az értelmet és a családban mégesetleg kapott erkölcsi értékeket erosíti bennünk. Mivel a kormányok egyre kevésbé népük, annálinkább arészvénytársaságok érdekeit képviselik, a közoktatási rendszerbol mint feleslegest igyekeznek eltávolítani

117

a mérlegelo, bölcs gondolkodásra nevelo tananyagokat és az erkölcsi nevelést. Ma a nagy tömegek számáraa ’dolgozz és vásárolj’ marad.

Határozatlanságunk oka az is, hogy az emberélet rövid lehetahhoz, hogy a végzetes, ám lassú változá-sokat felismerhessük. Lehetett olyan oka is a húsvét-szigeti társadalom összeomlásának, lásd a 1. pontban,hogy az emberek nem ismerték fel idoben, mit jelent számukra az erdok irtása. Jól példa erre a melegedovizu fazékban lévo béka. Ha a béka a fazékban van, és a fazék alatt lassan tüzelünk, akkor a víz fokozatosanmelegszik. Ezt a béka nem veszi észre. Testhomérséklete fokozatosan veszi fel a víz homérsékletét és abéka szép lassan megfo. Ha viszont a béka beugrik a melegedo vízbe, azonnal észleli a bajt és rögtönkiugrik a fazékból.

Ha pedig értelmünk már észleli a fenyegetést, hajlamosak vagyunk arra, hogy ámítsuk magunkat és sem-mit sem téve reménykedjünk. Ez a legegyszerubb és legkönnyebb. Amikor a náci Németország kilátásta-lan helyzetbe került, a német sajtóban és közbeszédben elokerült a csodafegyver. Olyan bombát jelentett,melybol egyetlen is elég teljes város elpusztításához. Továbbá olyan eszköz szállítja, melyet a légvédelemnem tud leloni. Mindebben volt némi igazság. Tényleg lotték a németek Londont a rakétaosével, azirányított szárnyas bombával és német tudósok is foglalkoztak az atomfegyver fejlesztésével. De ezek mégkezdetleges eszközök voltak. Csak arra szolgált a csodafegyver meséje, hogy reményt adjon és fenntartsa aharci szellemet.

Ha értelmünk meggyoz arról, hogy a fenyegetések valódiak, ne reménykedjünk a csodákban, hanemvégre tegyünk valamit, akkor cselekvésre képtelennek érezzük magunkat. Nézve életünk kereteit, a csalá-dot, lakóhelyet, munkahelyet, országot és világot tehetetlenné válunk. Hiába tudjuk, mit kellene tennünk,benso késztetés hiányában, mivel hiányzik az erkölcsi alapozás, vadászó-gyujtögeto ösztöneink vezetnekés emiatt képtelenek vagyunk életrendet változtatni. Azonnal cselekednünk kellene. Hiszen belátható, jobbaz, ha a vészesen túlnépesedo országokban a lélekszámot szelídebb eszközökkel, mint nyugdíjrendszer, nokiskoláztatása mi magunk csökkentjük és ne várjuk meg a nagyobb éhínségeket és a pusztító járványokat.Vagy itt Magyarországon és Európában ne hagyjuk, hogy a vészesen alacsony termékenységi mutatóinkmiatt a magyar nép és Európa népei eltunjenek. Le kellene hamar mondani a személygépkocsiról, és sokmásról is, de ehhez ösztöneink szabad érvényesülése miatt nem vagyunk eléggé erosek. Inkább elmegyünkvezetni tanulni és elhisszük, attól áll helyre lelki egyensúlyunk, lesz szép az életünk, ha naponta mossukhajunkat és úgy élünk, mint a többiek.

11.3. Korlátlan növekedés ábrándja

A világról, az életünk feltételeirol alkotott képünk alapveto torzulást szenvedett. Legfontosabbá az anya-giak, a pénz vált, hacsak nincs valamilyen szerencsétlenség, természeti csapás, az adósság- és hitelválsághírei az elsok. Értheto, mindenhez hitel kell. Ha már a pénzintézeteket sikerül megerosíteni, akkor lesz hitelés fellendülhet, növekedni kezdhet a gazdaság és ekkor már gondolhatunk a nyugdíjasokra, az egészségü-gyre és más társadalmi gonddal való foglalkozásra. Mindezek után fordíthatunk nagyobb figyelmet a ter-mészetre. De ez a ma elfogadott fontossági sorrend, elso a pénz, majd ezután következik a gazdaság, atársadalom, utána a természet, épp fordítottja a valóságnak, lásd a 5.8. részben Tikopia példáját. Elso atermészet eltartóképessége, ez szabja meg, mennyien és miként élhetünk ott meg. Ehhez kell igazodnia agazdaságnak és a pénzrendszernek a gazdaság kívánatos muködését kell szolgálnia.

Ott van a baj, hogy a közgazdászok meghatározó többsége még ma sem fogadja el, hogy a gazdaságinövekedésnek és általában a növekedésnek természettörvények által meghatározott határai volnának. Min-dez azt jelzi, hogy a közgazdaságtan ma még nem valódi tudomány. Az alapvetobb tudományterületek,mint a fizika, a biológia, ökológia, lélektan és mások mai eredményeire kellene épülnie, azokból kiindulvatehetne fel vizsgálható feltételezéseket és miután ezeketa gyakorlatban ellenorizték, tehetnének javaslatotarra, mint vezesse a kormány az országot. Ehelyett légbol kapott elméleteket alkalmaznak és az utóbbiévtizedekben mindezt bonyolult matematikai módszerekkelteszik még áttekinthetetlenebbé. A fosodorbeli

118

közgazdaságtan a gazdagok kiszolgálójává vált, tudományosnak látszó feltevései csak arra valók, hogy asegítségükkel meghozott intézkedések a gazdagokat még gazdagabbakká tegyék.

11.4. Üdvözítok várása

Az eroforrások és nyersanyagok érezheto szukösségét új eljárások bevezetése és a világméretu munkamegosztásrohamos fejlodése kísérli meg ellensúlyozni. Hatalmas áruboség van, a nemzetek felett álló nagyvállalatokminél nagyobb tömegben igyekeznek termékeiket gyártani. Egy nemzetek feletti nagyvállalat növekedésifolyamata a következo. Költséges a munkaero és szigorodnak a környezetvédelmi eloírások az anyaország-ban. Az a gazdaságos, ha a termelés egy részét olyan országbatelepíti át, ahol olcsó és boséges munkaerottalál és ahol nem kell a környezetre akkora figyelmet fordítani. Ez viszont megköveteli nyersanyagok,félkész- és késztermékek nagy távolságokra való szállítgatását.

Igyekeznek azoket fogadni vágyó országok, városok minél jobb feltételeket biztosítani, mivel a területily módon beruházásokhoz jut. Csökken a munkanélküliség ésegy ido után az odatelepült üzem adót isfizet. Kormányok és önkormányzatok versengenek a vállalatok kegyeikért, melyik tud jobb környezetet,képzettebb és olcsóbb munkaerot, kedvezobb adózási feltételeket ajánlani. ’...elhordtuk a hegyeket, kiir-tottuk a dzsungeleket, feltöltöttük a mocsarakat, eltereltük a folyókat.. s mindezek megkönnyítik, hogy ittvállalkozzon’. Így csábítja a Fülöp-szigetek kormányánakhirdetése a befektetoket. Ennek a csalogatás-nak a hátterét akkor foghatjuk fel a maga mélységében, ha tudjuk, hogy a Fülöp-szigetek erosen katolikusország és a Messiást váró bibliai jóslat így hangzik Ízajás könyvének 40. fejezetében: ’Készítsetek utat apusztában az Úrnak, egyengessétek Istenünk ösvényét a sivatagon át. Minden hegyet és halmot hordjatokel. Ami egyenetlen, váljék egyenessé, a hegyek ormai legyenek olyanok, akár a völgy’. Fogyasztói vilá-gunk üdvözítoi a letelepedo vállalatok, akiket csak vallásos jellegu tisztelet illethet, minden más leperegróluk. Ezért a terjeszkedo vállalatok válogathatnak az ajánlatokban, versenyeztethetik a fogadó országokat,városokat, ki tud nagyobb kedvezményt adni.

Fogyasztói világunk vérkeringési rendszere, a nemzetekfeletti vállalatok létezésének alapja az autópá-lyák hálózata. Különbözo helyekre szétszórt üzemegységeik között az alkatrészeket, részegységeket tehergép-kocsikon szállítják ide-oda. Szinte folyamatos a szállítás. A ’just in time’ (pont idoben) rendszer szerintnem gazdaságos raktározni, raktárakat építeni és fenntartani, pénzt raktárakban fekvo alkatrészekbe ölni.Ehelyett úgy kell ütemezni a termelést, hogy a beszállítottalkatrészek pont idoben érkezzenek a munka-padokhoz. Így a raktározási ido a leheto legkisebb, ha lehet, pár óra vagy pár nap. Költségeik tekinté-lyes részét a mozgatás, tárolás, szétosztás költségei teszik ki. Mindez nagyon forrásigényes. Egy átlagosélelmiszert az Egyesült Államokban közel ezerkilencszáz kilométert utaztatnak, amíg az a vevoig eljut.Mindez, a helyi raktárak és tárolási lehetoségek nagy többségének gazdaságossági alapon történo felszá-molása kiélezetté teszi a rendszer muködését. Például ha amalmok és a sütodék nem raktározzák azorlendogabonát és a lisztet, hanem mindig az éppen érkezo szállítmánytorlik és sütik, komolyabb válság eseténnem lehet majd kenyeret kapni.

Természetes, hogy a szállítás költségeit a nagyvállalatok, amennyire tehetik, igyekeznek másra hárí-tani. Nem helyi érdek az autópályák építése, hanem valójában igen súlyos teher és élteto természeteskörnyezetünk kíméletlen pusztításával jár együtt. Elsosorban a ’pont idoben’ rendszeru szállítást, a nemzetek-feletti vállalatok egyre növekvo szállítási igényeit szolgálja. A nemzetekfeletti társaságok terjeszkedéseeroforrások és nyersanyagok gátlástalan pazarlását hozza magával. Ez most csak azért gazdaságos, mertnem veszik tekintetbe, hogy a hagyományos eroforrások hamarosan kimerülnek. Továbbá az uralkodóhatalmi rendszer világszerte minden eszközzel segíti a nemzetközi kereskedelem, azaz a nemzetekfelettitársaságok fejlodését.

Villamosmuvek magánosítása. Korunk fo jelszava a magánosítás, mindent adjunk tulajdonosok kezébe,mert az állam rossz gazda, szajkózzák. Ahogyan a 9.1. részben tárgyaltuk, mindez oda vezetett, hogy

119

a közmuveket is magánkézre adják. már szó volt arról, hogy atulajdonos hasznát azzal növelheti jelen-tosebben, ha leépíti a tartalékokat, illetve nem fejleszti azokat kello mértékben.

Legfontosabb közmuvünk a villamosenergia hálózat. Valamennyi más közmu muködése ennek füg-gvénye. Ha huzamosabb az áramszünet, többek között nem muködnek a víz- és csatornázási muvek szi-vattyúi és egyéb berendezései sem. Túl erosen függünk a villamosenergia hálózattól és ha az összeomlik,nemcsak városaink tömbházas lakótelepei válnak rövid idon belül lakhatatlanná hanem a társadalom egészeis megbénul.

Ha az idojárási szélsoségek és kisebb üzemzavarok valamint eromuvek átmeneti tüzeloanyag ellátásigondjai összegzodnek, akkora lehet az összeomlás, hogy már nem képesek visszaállítani a villamosenergiahálózatot. Ez nem teljesen valószínutlen. Vezetékeket rongáló téli viharok, nagyon nagy hidegek és gázel-látási gondok együttes fellépésekor a teljes összeomlás sem zárható ki. Különösen, ha az EU és hazánkfolytatja a villamos közmuvek magánkézbe adását. Máris egyre több a nagyobb áramszünet.

11.5. Egyetemesítés

Világunk az egyetemesítés (globalizáció) lázában ég. Mintha ez lenne a jövonk kulcsa, pedig mindezcsak egy pusztuló rendszer utolsó menekülési kísérlete. Tényleges hatalmi tényezokké a nemzetekfelettivállalatbirodalmak váltak,ok birtokolják a világ anyagi- és eroforrásait,ok alakítják át termékké és adjákel. Ok a világ igazi urai. Végsosoron azért alakultak ki, mert létrejöttükkel lehetové vált az energia méggyorsabb felhasználása.

Világunk jelenlegi pénzügyi-gazdasági rendjét már régen nem a szabad verseny feltételei határozzákmeg, a vállalatbirodalmak hatalmasai nyilvánosságot kerülve igyekeznek alkukat kötni, meghatározni avilág folyását. Mindez a világgazdaság eroforrásainak újraelosztását hozza magával.

Tagadhatatlan, hogy a világméretu együttmuködés gyümölcseit elsosorban a gazdag térségek élvezik,a szegény országok, kivéve a szuk vezeto réteget, inkább csak hátrányait. Lehet az Egyesült Államokbanvagy Nyugat-Európa országaiban növelni a fogyasztást, de ennek ára más országok fokozódó szegénysége,természetes környezetének pusztulása. Ha az átlagos kínaiannyit gépkocsizna, mint az átlagos amerikai,a világ olajtermelését 2,25-szörösére kellene emelni. Ha mindenki úgy élne, mint az USA polgárai, ahhozhat ilyen bolygó forrásaira volna szükség, mint a Föld.

Egyre kevesebben férnek hozzá az apadó forrásokhoz és a fogyasztás örömeiben dúskáló gazdag orszá-gok a termelés szemetét igyekeznek a szegény, kiszolgáltatott népek területére söpörni. Olyan vegysz-ereket, növényvédoszereket is gyártanak, amelyeket saját országukban a veszélyességük miatt nem adhat-nak el. Viszont szabadon kivihetik ezeket fejletlenebb országokba. Míg a gazdagok igyekeznek területeiketmegtisztítani, a szegény országok területe egyre kopárabbá, szennyezettebbé válik. Közben a szegény orszá-gok népessége erosen növekszik, a gazdag országok népessége inkább csökken.

Az egyetemesítési folyamat a szegényebb országokban a gyarmatosítás enyhébb változatának felel meg.Olcsóbb, ha a helyiek közül kiválasztottak irányítják hazájuk világrendbe tagolását. Ezt, népüknek a rend-szerbe való betörését megteszik, már csak azért is, mert világszinvonalú fizetésükkelok is haszonélvezoia folyamatnak. Személy szerint az adott ország legtehetségesebb és leginkább befolyásos személyiségeiközül valók, akik egyébként arra is képesek lehetnének, hogy népük, országuk érdekeit képviseljék. Ígygyengítik le, fojtják el a helyi közösségek ellenállását. Ha ez sikerül, akkor az ország teljesen kiszolgálta-tottá és az egyetemesítési folyamat vesztesévé válik.

No a szakadék gazdag, iparilag fejlett és a szegény országok nagy többsége között. Amelyik országgazdag, az tovább gazdagodik, a szegényebbek még jobban leszakadnak. Növeli a szukösebb forrásokonvaló osztozkodás az országokon belüli különbségeket is. Emiatt a feszültségek mind a gazdag, mind alemaradt országokon belül is egyre nagyobbak. Ennek fejleményei kiszámíthatatlanok. Nagyon sok emberkeres új hazát, a kábítószer-kereskedelem kezelhetetlen és a nemzetközi bunözés egyre no.

120

Mennyi jó és rossz gyümölcsöt terem az emberiség számára az egyetemesítés, egyelore nem ítélhetjükmeg. Örülhetünk a számítógépeknek, a világhálónak, a nemzetközi tudományos együttmuködés sok-soknagyszeru eredményének. Jó lenne, ha az egységesülo világban csökkenne a nemzeti, faji és vallási alapúgyulölködés. Tekintve a közel-keleti és a közép-ázsiai térségben folyó és készülo háborúkat, ebben egyrekevésbé reménykedhetünk. Nyugat-Európa országai sem tudnak mit kezdeni a bevándorlókkal. Emiatt,különösen válságosabb idokben a nemzeti, faji és vallási gyulölködés csak élezodni fog. A nemzetekfelettitársaságok léte megszüntetheti a szomszédos területek közötti, sok esetben végül is gazdasági alapú ellen-téteket. De a fogyasztói életrend emberi, helyi közösségi,muveltségi és természeti értékeket rombol.

Végsosoron a gazdag országok fogyasztói társadalmát, a nemzetekfeletti vállalatok rendszerét a nyerso-laj korlátlan ideig való hozzáférhetoségébe vetett hit és a szemetelés hatásainak elhanyagolása tartja fenn.Ez a fajta gazdálkodás, viselkedés a fogyó eroforrásokat tekintve már tarthatatlan, az olaj hozamcsúcsánakelérése világosan jelzi, hogy az emberi történelem legnagyobb fordulata áll elottünk. Nem sok esély vanarra, hogy a fogyasztói társadalom általánossá válására építo egyetemesítés kiteljesedjen.

Kína és India felemelkedése. Ma a nemzetekfeletti nagyvállalatok anyaországai világegyesítési törekvé-seik egy nem várt, számukra súlyos következményével szembesülhetnek. A Távol-Keletosi muveltséguországait, közöttük Kínát és Indiát is bevonták a folyamatba. Ezekben az államokban, éppen szorosancsatolt jellegük miatt, lásd a 8.1. részben, a beillesztés nem a megszokott módon, a gyarmatosítás enyhébbváltozatának megfeleloen zajlott le. Nem sikerült az országokat a másutt, mint hazánkban is, jól beváltmódszerekkel egy, a benyomulókat kiszolgáló, kiváltságoshelyi vezetorétegre és a kiszolgáltatott nagytöbbségre felosztani.

Kína mint parancsuralmi rendszeru, kommunista berendezkedésu ország nyitott kaput a világra. Igen jólképzett, tanulékony, fegyelmezett, ha kell igénytelen tömegei kiváló, nagyon olcsó munkaerot jelentenek.Csak a folyamat jelenlegi állását tekintjük át. Kína a világmuhelyévé vált. Feldolgozó ipara verhetetlen.Amerikai és Európa kereskedelmi hálózatai hatalmas tömeg˝u, jó minoségu, olcsó kínai terméket forgalmaz-nak. Amerika és Európa feldolgozó ipara a kínai munkaero olcsósága miatt nem bírja a versenyt. Iparágakmennek tönkre, tunnek el a nemzetközi nagyvállalatok anyaországaiban. Üzemek sora települ Kínába. Eu-rópában is no a munkanélküliség és az állami költségvetések egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Hatalmasbevételeit Kína további fejlesztésekre költi és olyan mennyiségu amerikai államkötvénnyel rendelkezik,hogy bármikor gyors csodbe döntheti a végsokig eladósodó USA-t.

Míg Kína a világ muhelye lett, India a feldolgozóipara fejlodése mellett elsosorban a nagyon magasanképzett és angolul kiválóan beszélo munkaerejével versenyképes. Egyre több amerikai felsofokon képzettamerikai szakember veszíti el állását, mert feladatát Indiában élo, az USA-beli fizetés töredékéért dolgozó,de a feladatot ugyanolyan jól megoldó indiai veszi át. Az állások ún. kihelyezése egyre nagyobb feszült-ségeket kelt az USA munkaeropiacán. Míg a II. világháború után az USA mennyiségben és minoségben,feldolgozóiparát és egyéb teljesítményeit tekintve szinte mindenben elso volt a világon, mára ennek vége.Míg 50-60 évvel ezelott o hitelezett mindenkinek, ma adósságból él.

Egyetemesülés és alkalmazkodás.Környezeti változásokhoz akkor lehet alkalmazkodni, ha a rendszersokszínu, alkotó elemei sokfélék. Ekkor a rendszerben azok az elemek indulhatnak gyors fejlodésnek, vál-hatnak meghatározóvá, melyek szükségesek az alkalmazkodáshoz. Ugyan a rendszer változásokhoz alka-lmazkodni képtelen elemei jelentéktelenné válnak, de magaa rendszer egésze fennmarad. Az egyöntetusé-gre kényszerített rendszer sokkal sebezhetobb, mint az, amelyik megengedi, elturi a különbözoségeket.

Nemzetekfeletti vállalatok által uralt világgazdasági rendszerünk fontos jellemzoje az adott helyekrejellemzo különbözoségek eltüntetése, az egyöntetuség kényszere. Úgy gazdaságosabb a tömegtermelés, hamindenki körülbelül ugyanazt eszi, issza, vezeti, nézi, ugyanúgy gondolkodik, illetve a legjobb, ha nem isgondolkodik, hagyja azt másokra. Választhat ugyan a fogyasztó a Coca-Cola, Pepsi-Cola és más üdítok,az egyes kocsik, képcsatornák között, de az életmódjáról már kevésbé dönthet. Minél erosebbé válik a

121

jelenlegi egyetemesítés, annál egynemubbé válik a világ,annál kevésbé képes változni, annál viharosabblesz az összeomlás.

Eroforrásválság következményei. Ami a most kibontakozó olaj- és eroforrásválságot illeti, az emberek,egyelore még nem fogták fel, nem is akarják tudni, mirol van szó. Kiválóan muködik az eltompítás rend-szere, lásd a 5.6. szakaszt. Ha tudnák, mi vár rájuk, akkor a hosszútávú megoldások keresésére fordítanákerejüket.

Mivel nem sikerült az olajhoz és földgázhoz hasonló, hatalmas boségben, könnyen rendelkezésre állóeroforrásokat találni, a világ népessége hamarosan csak a hagyományos módon termelo mezogazdaságterményeire számíthat. Mivel egyelore nincs remény arra, hogy a szénhidrogéneket más eroforrásokkalhelyettesíteni tudjuk, az olaj- és földgáztermelés csökkenése arra vezet, hogy földrésznyi területek, a világlakosságának a nagyobb része Észak-Korea sorsára jut.

Ha a válságra nem készülünk fel jóelore, lefolyása felmérhetetlenül súlyos lehet. Míg a fejletlenebbországok népességét elsosorban az éhezés és a betegségek fenyegetik, azaz életük nagyjából olyan lesz,mint a mai, csak éhesebbek és betegebbek lesznek, addig a fejlett országok más jellegu összeomlással szá-molhatnak. Minél muvibb, természettol mennél jobban függetlenített az adott ország gazdasági élete, an-nál mélyrehatóbbak lesznek a következmények. Például töredékére csökkenhet az országúton fuvarozhatójavak mennyisége, összeomolhat a kereskedelem jelenlegi rendszere. Elsöpri a válság a fogyasztás ger-jesztésére berendezkedett nemzetekfeletti cégeket is. Összeomlik a világgazdaság ’anyagmozgatásra’ épülorésze, a légiközlekedés kis töredékére zsugorodhat.

A 2008 oszén kirobbant világválság. Csak úgy növekedhet a piacgazdaság, ha egyre több eroforrásthasználhat. Mivel mint tárgyaltuk, a koolaj és a földgázkészletek korlátosak és a hozamcsúcsuk tájánvagyunk, a világgazdaság válságba került. Mindez pénzügyiválságként robbant ki. Ugyanis a befektetokcsak akkor fektetnek be, ha a pénzük csak szerény mértékben is, de gyarapodhat az évek folyamán. Ehheza gazdaságnak feltétlen növekedni kell, mert csak így lehetnyereséges a befektetés. Ám az elmúlt évek-ben, foleg 2008-ban az eroforrások gyors áremelkedése miatt a befektetések bizonytalanokká váltak. Egyretöbb, rossz befektetésre adtak hitelt a pénzintézetek. Elsosorban az eroforrásokra költött egyre több pénzmiatt számos hitelfelvevo nem tudott törleszteni és emiatt 2008 szeptemberének végén az USA pénzin-tézetei megrendültek és sorra mentek tönkre. Emiatt a befektetok méginkább elbizonytalanodtak, kivették apénzüket a bankokból és emiatt a pénzintézetek nem tudtak hitelezni. Mivel szinte megszunt a hitelfelvétel,leállóban volt a gazdaság, minthogy mind a mezogazdaság és szinte minden más gazdasági tevékenység isa hitelezésen alapul.

Kiderült, nemcsak az USA, hanem az EU pénzintézetei is tele vannak rossz hitelekkel. Sot az USA,kihasználva az EU rugalmatlanabb pénzügyi rendszerét, a válság terheinek java részét az euróra hárítottaát. Emiatt is került válságba Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország valamint Írország. AzEU átgondolatlan, központosításra törekvo rendszere akadályozza meg, hogy a csodközelbe jutott államoka maguk eszközeivel tudják rendezni helyzetüket.

Hasonló válság 1929-1933-ban zajlott le. Ilyen válságból atokés gazdaság csak az igen nagyarányúállami beruházások segtségével juthat ki. Azonban akkor még boven volt eroforrás, nem volt elpazarolvaaz osmaradványi eroforrások meghatározó része. A jelenlegi válság már lassanhat éve tart és a bizakodójelentések ellenére még az USA sem sem lábalt ki belole. 2013 nyarán az amerikai háztartások 14%-kalvolt kevesebbjük, mint a válság kitörése elott.

12. Anyagkímélés

Mint tárgyaltuk, a környezeti csapásokat megelozheti az energiaforrások kimerülésével együttjáró erofor-rásválság. Az anyagkíméléshez, amely a felhasznált nyersanyagok mennyiségének tervszeru, nagymértéku

122

csökkentését foglalja magába, már alig van idonk. 2008-ban az emberiség 70 milliárd tonna anyagot moz-gatott meg. Egy emberre átlag 10 tonna jut. A nemzetközi kereskedelem forgalma 10 milliárd tonna. Hogyez külföldre juthasson, a nyersanyagot kitermelo és külföldre szállító országnak ehhez még 29 millárd tonnaanyagot kellett megmozgatnia.

Volna mit tennünk, mint említettük, a mai termelés 5%-a is elég lehetne ahhoz, hogy azon a szinten,olyan egészségben élhessük, mint ma. De világunk vezeto rétege még mindig az anyag- és eroforrás igényesgazdasági növekedést erolteti.

12.1. Fenntarthatóság elvi alapja

Életrendünk akkor fenntartható, ha anyagforgalma körkörös, azaz illeszkedik a természet rendjéhez. Elso-sorban eroforrásainktól függ a fenntarthatóság. A hotan szerint a folyamatok körfolyamattá alakíthatók, hakívülrol elég sok energiát viszünk be a rendszerbe. A bevitt energia egy része hulladékhové alakul. Ennekmegfeleloen, ha van elég energia, bármilyen gyártási eljárás és az azt követo felhasználás körfolyamattáteheto. Boséges eroforrás birtokában életrendünk elvileg fenntarthatóvá teheto.

Az ido, energia és ismeret a természettan törvényei szerint meghatározott kapcsolatban állnak egymás-sal. Ha kevesebb energiánk van a körfolyamattá alakításhoz, kisebb lesz a hulladékként elveszo hoenergiamennyisége is, de lassúbb lesz a körfolyamat. Tökéletesnekmondható körfolyamat létrehozásához, azazahol nincs befektetett energia és hulladékho sem keletkezik, végtelen sok ido kellene. Ha boven van ener-gia és sokat tudunk, akkor gyorsan el lehet végezni valamit.Ha sok az idonk, nem kell sokat tudni, mert akísérletezés-szerencse módszerét alkalmazva megtalálhatjuk a megoldást. Ha viszont kevés az idonk, sokismeretre van ahhoz szükség, hogy megleljük a gyors módszert.

Jelenleg már alig van idonk arra, hogy megoldást találjunk. Pillanatnyilag még vanelég eroforrás, demár nem sokáig. Ezért a megoldás arrafelé mutat, hogy jóval többet kell tudnunk ahhoz, hogy a válságotkezelni tudjuk. Ez a legkönnyebben járható út. Az emberiség, szakítva a piac láthatatlan kezébe vetettgyermekes hittel, tudományos ismeretekkel, ezek megfelelo rendszerezésével és alkalmazásával találhatnamegoldást.

Mivel a világ sorsa elsosorban a tudástól, annak megfelelo hasznosításától függ, az emberiség meg-maradásának kulcskérdése a tudományos alapkutatásnak az alkalmazható tudássá alakítása és az ered-mények minél gyorsabban közkinccsé tétele. Az ismeret gyujtésében már számottevo sikereink vannak,lásd a számítástudomány és a világháló viharos fejlodését. De az is kulcskérdés, miként rendszerezhetjük,értelmezhetjük, használhatjuk ismereteinket. Ez már nem csupán a muszaki színvonalon, hanem az egyesszemélyeken, egyének sokoldalúságán, képzettségén, erkölcsiségén, emberi értékein is múlik. Eszközein-ket öngyilkos módon is használhatjuk, a képcsatornák és a világháló elsosorban kereskedelmi, hirdetésieszköként való alkalmazása nemhogy segítene, hanem egyenesen pusztít, lásd a 9.3. szakaszt.

Napero. Hosszabb távra eloretekintve, rendelkezésünkre állhat a kimeríthetetlen eroforrás, a napfény. Aszéleromuveket hajtó szél is azért fújhat, mert süt a nap. Míg a szén, olaj és koolaj felhasználásakor szen-nyezzük földi környezetünket, addig napero felhasználásakor a világur sugárzási terébe szemetelhetünk,lásd az élovilágra adott hasonló példát a 2.4. pontban. Napunk Földresugárzott fényének csak töredékéthasznosítja a növényzet, túlnyomó része szétsugárzódik a világurbe. Tudományos-muszaki kérdés, hogymegoldjuk a napero minél nagyobb mértéku felhasználását. Természetesen úgy, hogy ezzel a környezetün-ket ne érje nagyobb terhelés. Eddig még csak szerény kezdetieredményekrol számolhatunk be.

Mai termelési rendszereink, bármilyen magasszintunek t˝unhetnek is, kezdetlegesek azokhoz képest,amelyeket ki kellene fejlesztenünk. Gondoljunk arra, miként tudjuk mai eszközeinkkel felfogni és megkötnia napfényt. Most napelemre és a termelt áramot elraktározó áramtartályra (akkumulátorra) van szükségünk.Így a Nap sugárzó energiáját vegyi energiává alakítottuk. Nézzük meg, a hasonló átalakítás miként ját-szódik le természetes rendszerekben. A fénymegkötés (fotoszintézis) baktériumokban, apró növényekben

123

is folyamatosan zajlik, összehasonlíthatatlanul finomabbeszközökkel, mint a napelem-áramtartály rend-szerben. Mindez mutatja, hogy többet tudva jobban hasznosíthatnánk a naperot.

Megfelelo gént baktériumba beültetve a baktérium a rostos anyagokatrögtön üzemanyaggá erjesztené.Továbbá másfajta génkezeléses eljárással olyan baktériumokat lehetne eloállítani, amelyek a napfényt közvetlenülüzemanyaggá alakítanák. Mivel ma a gyógyászatban használatos inzulint is génbeültetéssel létrehozott bak-tériumok gyártják, ezek az eljárások nem tartoznak a képzelet birodalmába.

Anyagkímélés folyamata. Új eroforrások rendszerbe állítása mellett szükségünk van más,egyszerubbeljárások bevezetésére is. Reménytkelto, hogy a szerves módszereket használó mezogazdaság nagyon jóeredményeket mutathat fel. Kuba, akárcsak Észak-Korea, a kilencvenes években kénytelen volt lemondania szovjet olajról. Kényszerhelyzetében mutrágya és növényvédo szerek nélküli mezogazdaságot fejlesztettki. Tíz év alatt meglepo sikereket értek el. Miközben Észak-Koreában milliók haltak éhen, Kubában, hanincs is boség, de komolyabb éhezés sincs.

Megjegyezzük, a leszerelés sikere az anyagkímélést tekintve is igen fontos. Hatalmas anyagáramlásifolyamatokat tart a fegyverkezés mozgásban. Jó példát mutathatna a fegyvergyártó iparág eroteljes karc-súsítása néhány más, hasonlóan élosködo ágazat leépítésére is. Ezzel megtehetnénk a legfontosabblépésta termelés 5%-ra való csökkentéséhez, amit követhetne az úgynevezett cucc-ipar leépítése, amely olyandolgokat állít elo, amelyekre az embernek valójában nincs szüksége.

Lehetséges, hogy az iparosodott országokat jellemzo anyagáramlást akár huszadára tudjuk csökken-teni anélkül, hogy az életszínvonal jelentosen essen. Ennek kézenfekvo módjai a takarékosság, a pazarláscsökkentése, bizonyos fényuzésnek nevezheto igényekrol való lemondás. Ezek viszont bizonyosan nemelegendoek arra, hogy a szükséges csökkenést elérhessük. Igazi áttörés lehetoségét az emberokozta anyag-forgalom többé-kevésbé körkörössé alakítása jelenti majd.

Egy körkörös termelési rendszer, hasonlóan a természethez, nem szemetel. Azaz a mezogazdaságiés ipari rendszerek úgy épülnek egymásra, hogy minden, ami ott hulladék, szemét, valahol másutt fel-használásra kerül. Jelenlegi nyersanyagból szemét elven muködo, egymáshoz nem kapcsolódó üzemein-ket egyetlen hatalmas, egybefüggo, szemetet alig kibocsátó gazdasággá kell alakítani. Csaka természetszámára elturheto mennyiségu szennyezés juthat levegobe, vízbe, talajba. Mint vizsgáltuk, ilyen rendsz-erek elvileg lehetségesek. Bármely rendszer elég gyorsan muködo körfolyamattá alakítható, ha megfelelomennyiségu energiát juttatunk a rendszerbe, lásd az 12.1.részt. Külso eroforrásnak a naperot használhatjuk.

Körkörös rendszerben a természetes nyersanyagokból a jelenlegi szükségletnek töredéke is elegendo,a természetidegen melléktermékek mennyisége pedig elenyészo. Körkörös gazdaság kimunkálásához ésbevezetéséhez újabb ipari forradalom szükséges. Egy ilyenpálya illeszkedik az ipari társadalmak tudományos-muszaki megújuláson alapuló fejlodési irányzataihoz és ezért is járhatónak tunik.

12.2. Szemét nélküli termelési rendszerek

Egyutas rendszer helyett, mely a termék mellett egy csomó hulladékot is termel, úgy kell egymásra sz-ervezni az ipari tevékenységeket, hogy azok egymás hulladékait hasznosítsák nyersanyagként. Mint az atermészetes folyamatokban történik. Néhány ilyen eljárást ismertetünk.

Sörgyártás. Egy, már muködo rendszer a következo. Létrehozója, Günther Pauli eredendoen üzletember,akinek a sörfozdékre kidolgozott módszerét ismertetjük. A sörfozdék a szilárd nyersanyagoknak, nagyrészta sörárpának csak 4%-át használják, a többi hulladék. Hulladékaik a széndioxid, lúgos szennyviz és hul-ladékho. Ám a szilárd hulladék 70%-a rövidszálú rostanyag, amit a papíripar nem tud feldolgozni és takar-mánynak sem jó. Viszont gombák lebonthatók. Így hát a piaconkeresett gombákat termesztenek rajta.Utána már jó takarmánynak (45% szénhidrát), azt tehenek eszik meg.

124

A sörfozdék szilárd hulladékának 26%-a fehérje. Ebben gilisztáttenyésztenek (egy évi százezer hekto-liter teljesitményu sörfozde naponta 1.3 tonna gilisztát termel). A giliszta a baromfi természetes tápláléka.Majd a marhák és a csirkék trágyája emésztobe kerül, az itt termelodo metán eroforrás. Természetes útonkezelik a visszamaradó szennyvizet, megfelelo növények és állatok társításával halakat tenyésztenek benne.A széndioxidot lúgos szennyvízbe vezetik be és ebben értékesítheto algákat termesztenek.

Egy ilyen rendszer energetikailag teljesen önellátó, hétszeres termelékenységet és négyszeres foglalkoz-tatottságot biztosít az eredeti sörfozdéhez képest. Nincs az egységek között szállítási költség és szennyezés,és rengeteg élelmet termel az éhezo országokban. 1996 végén hét ilyen rendszer üzemelt a világon, vala-mennyi a fejlodo országokban.

Nem csoda, hogy Günther Pauli rendszereit a fejlodo országokban vezetik be. A fejlett északi orszá-gokban a söripar nemzetekfeletti vállalatok kezében van. Nem várhatjuk, hogy ezek jószántukból vál-lalkoznának üzleti gondolkodásuktól, értékesítési rendszereiktol annyira idegen természetszeru módszerekbevezetésére. Itt a haszon elsosorban a területé, amely épen marad és az ott élo embereket élelmezi, nekikad munkát. Pauli azt reméli, hogy egy-két évtized múlva már csak ilyen rendszeru sörgyárak üzemeltetésétengedélyezik majd. Ez a példa is mutatja, hogy szükség van a piac bizonyos egészséges mértéku hatóságiszabályozására, ezzel lehet a fenntarthatósághoz vezeto magatartásra rávenni. Erre az útra a piac alighatalálna rá.

Pauliék a sörgyári rendszert a világháló segítségével alakították ki. Az internet-csoport résztvevoi,különbözo szakmájú, tudású emberek a világ különbözo részeirol, tudásukat összerakva alkották meg afenti módszert. Ez is azt bizonyítja, hogy a válság megoldásának kulcskérdése az ismeret gyujtése ésmegfelelo rendszerezése.

Rizsföld és kacsák. Japánban körülbelül húsz éve vezették be a lenti módszert, amelyet azóta gazdáktízezrei követik Japánban és Ázsia más országaiban is. Miután kiültették a rizsdugványokat az elárasztottrizsföldekre, kacsákat eresztenek rá. Sohasem bántják a kacsák a rizst viszont megeszik a kártevo rovarokat,csigákat, gyommagvakat és kiszedik a gyomokat is. Közben fecserve a talajt levegosebbé, lazábbá teszik.Továbbá a rizsföldön a kacsán kívül még egy hal is megél, amely a kacsa ürülékével és algákkal táplálkozik.A kacsák és halak ürüléke trágyázza a talajt. Önmagát fenntartó természeti rendszert alkot a rizsföld,melynek rizs, gyomok, rovarok, hal és kacsa egyaránt részei. Ilyen rizsföldön a termésátlagok legalább20-50%-kal magasabbak, mint a hagyományos módszerrel muvelteknél. Továbbá nagy nyereség a kacsa,amelynek alig kell máshonnan táplálékot vásárolni. Emellett a gazdáknak jóval kevesebbet kell dolgozniuk,nem kell gyomlálnia, vegyszereznie sem.

Különbözo növényfajták együttes termesztése. Nemrégen közölték egy Kínában csaknem hatvanezerhektáron, parasztok tízezrei bevonásával végzett kísérlet eredményét. Ez arról tanúskodik, hogy a faj-beli változatosság segítségével elkerülhetjük a vegyszerek alkalmazását és egyben jelentosen növelhetjük ahozamokat. Ugyanazokba a táblákba kétféle rizst vetettek.Egyik, az értékesebb fajta, nehezebben termesz-theto, mert egy gombabetegség komolyan veszélyezteti a termést, a másik egy közönségesebb rizsfajtaamit a fenti gombabetegség nem támad meg. Úgy vetnek, hogy azértékesebb rizs sorai közé több sorközönséges rizs kerül. Ezzel az értékesebb rizst támadó gombafertozés mértéke a huszadrészére csökkent.Ennek oka az, hogy a magasabbra növo értékesebb rizs több napfényt kap és a gombaspórák a nagyobbtávolságokra nehezebben terjednek. Mivel a kis parcellákon a parasztok úgyis sarlóval aratnak, kétféle rizsszétválogatása nem okoz különösebb gondot. Ezzel az egyszeru eljárással egy adott területen, vegyszerekalkalmazása nélkül, 14%-kal nott a parasztok jövedelme.

Fentiekhez hasonló okok miatt az Egyesült Államokban különbözo fajtájú búzákat vetettek ugyanabbaa táblába. Keverten takarították be a termést és kevesebb vegyszer felhasználásával magasabb termésát-lagot kaptak. Ez a jelenség a kiskertekben gazdálkodók számára is jól ismert. Ha megfeleloen választottnövényeket termesztünk egymás mellett, a kártevok és betegségek jóval kevesebb gondot okoznak.

125

Észak-amerikai indián törzsek a futóbabot, a kukoricát és atököt együtt termesztették. Boséges és jóminoségu termést hoznak és amellett jól illeszkednek a természetes rendbe. A kukorica lesz a futóbabkarója, a bab gyökérzetén élo nitrogéngyujto élocskék (baktériumok) a kukoricát is táplálják és a talajonfutó tök védi a talajt a kiszáradástól és a gyomok elszaporodásától.

12.3. Európai Közösség, Magyarország és a fenntarthatóság

Ha vadászó-gyujtögeto ösztöneinkre hagyatkozunk, a megoldás az eroforrások másoktól való elragadása,bármi áron. Ezzel a világ az egyébként is szukös forrásokatháborúskodásokra pazarolja el és a káoszbazuhan. Az USA az erofölényét kihasználva akarja a válságot megoldani. Ebben az EU az USA természetesszövetségese. Ha az EU alapveto irányultsága nem a mindenáron való gazdasági növekedés lenne, alka-lmazkodhatna a fenyegeto eroforrás- és környezeti válsághoz. Népessége talán még nem tompult el annyira,hogy megértse, mi fenyeget. Továbbá az EU tagországainak nagyobb részében a népesség csökken illetvehamarosan csökkenni fog. Ezt a népességet az elsosorban növényi táplálkozásra való visszatéréssel az EUmezogazdasága, felhasználva mai tudásunkat, a jelenlegi forrásfelhasználás egy részével is eltarthatja.

Jó tudni, az EU elode azért kezdett környezetvédelemmel foglalkozni, hogy tagállamai az államonkéntkülönbözo környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ne zárhassák ki piacaikról egymás termékeit. Késobba környezetvédelem és a megújuló eroforrások felé fordulás tudatosabbá vált. Ennek eredményeként szá-mos fenntartható életre törekvo lépéseket tett az EU és további ilyen lépésekre készül.

Az EU központi hivatali gépezete a gazdasági növekedés gerjesztése helyett inkább a fenntartható életérthozott intézkedésekben és azok végrehajtásában lehetne igazán hatékony. Olyan eredményeket érhet-nénk el, melyekre a tagországok különállóan nem lennének képesek. Ilyen kérdésekben indokolt lennea tagországok nemzeti önállóságának korlátozása. Számos olyan anyag- és forrástakarékossági törvénythozhatna meg az EU, amelyeket végrehajtva a jelenlegi nyersanyag- és eroforrásfelhasználás töredékévelugyan szerényebben, de biztonságban, a mostaninál egészségesebben, emberibben élhetnénk.

2003 végére a tagországok elfogadták az új víztisztasági útmutatókat, amelyek a mezogazdasági muvelés-sel járó vízszennyezést korlátozzák. Ez az igen szigorú törvény olyan kemény korlátokat szab a talajvizekés a vízfolyások tisztaságára, hogy az iparszeru mezogazdaságban szokásos módszerekkel szakítani kell.Annyira pontosan kell adagolni a mutrágyákat és vegyszereket, hogy azokat ténylegesen csak a növényekvehessék fel. Így vegyszerek nem szennyezhetnek vizeket ésnem ronthatják a talajok vegyi jellemzoit. Aföldet így muvelok valóban gazdái és nem kizsákmányolói lesznek birtokaiknak. Ez hazánk mint alvíziország számára különösen fontos.

Nézzünk egy példát, mekkora változtatásokra lehetne képesaz EU. Igen forrásigényes a csomagolás.Törvényi szabályzással az EU csökkenthetné a pazarló csomagolás mértékét, bevezetve az általános üveg-visszaváltás rendszerét. Egy üveg kb. 50-szer használhatófel, átlagosan ennyiszer tölthetik újra, mielottvalaki eltöri vagy csorbítja. Elhatározhatná az EU, hogy egy adott urméretben mondjuk ötféle alakú, kön-nyen mosható üveget szabványosít és ezeket mondjuk háromféle szinben állíthatják elo és valamennyiüveget vissza kell váltani. Mivel mindenütt ugyanazokat azüvegeket használják, a visszaváltott üvegeketcsak a legközelebbi üvegmosóhoz kell szállítani, utána onnan szétoszthatják. Az általánosan használhatóságmiatt az üvegmosó helyekrol sem kellene túl sokat szállítani. Csak kevés üveggyárra lenne szükség és aszemétgyujtés, raktározás is jóval kisebb terhelést jelentene. Ilyen rendelkezést a nemzetközi kereskedelemelterjedtsége miatt az egyes országok egyedül nem vezethetnének be. Ám az EU mint egész már igen.

12.4. Magyarokról

A felmérések szerint a magyar igen törekvo és igényes, szeretne minél jobb teljesítményt nyújtani ésa kóroslehangoltság (depresszió) akkor tör rá, ha nem sikerül teljesítenie. Továbbá az összehasonlító vizsgálatokból

126

az is kiderült, hogy a magyar nép, a környezo népektol eltéroen erosen individualista, rajtunk kívül csak azangolszászok értékelik ennyire nagyra az egyént.

Népünk individualizmusa nem önzésnek, önközpontúságnak,hanem egyénközpontúságnak felel meg.Nem a másikat lessük, hogy az mit csinál, hanem magunk szeretnénk a helyzetet átgondolni és úgy dönteni.Mindenkinek van ötlete, nemcsak a vezeto értelmiségieknek. Nem hagyatkozunk olyan könnyen szabályra,a törvény betujére, hanem a tényleges helyzetet mérlegeljük.

Természetesnek vesszük, hogy minden ép ember tudja, mi a jó neki és hagyni kell, hogy maga dön-thessen, mert végül is mindenki így jár jobban. Magyar eredetu szavakkal az individualista jelentése azönközpontú, egyénközpontú mellett személyközpontút is lehet, ez a személynek a világ egészéért érzettfelelosségében mutatkozik meg. Míg az átlagos magyar egyénközpontú, a sok önzo, önközpontú mellettvoltak és vannak közöttünk nem is olyan kevesen személyközpontúak is, akik tehetségüket és életüket amagyarság felemelésére tették és teszik fel.

Történelmünk során a zsarnoki rendszer nem tudott meggyökerezni, az Aranybulla megszületése és avallási békét hozó tordai országgyulés határozatai népünk szellemiségének hu kifejezoi. Nem véletlen, hogyaz Aranybulla és a Magna Charta nagyjából egy idoben született meg. Míg a szigetlét védelmében élo an-golszászok a sok évszázados belso küzdelem után rájöttek, hogy jobb összefogni, mint egymást pusztítani,és azóta eroszakos indulataikat inkább kifelé irányítják, addig az Európa szívében élo magyarság történelmeaz állandó külso nyomás miatt nem követhetett az angolszászéhoz hasonló vonalat.

Egyénközpontúságunkból eredo magyar nemzeti sajátosság az értékrendi többféleséghez való ragaszkodás,annak elfogadása. Kétségtelenül nagy erkölcsi értékünk mások elfogadása, a türelem, viszont a magyarokképtelenek ennek a meggyozodésnek, valamint magának a magyar nemzetnek a védelmére. Nem gyulöltea magyar ember a rátelepedetteket, területi, szellemi, gazdasági idegen hódítóit. Egyszeruen nem értette,miért hadakoznak ellene.

Az egyénközpontú gondolkodás nehézkessé teheti a közös törekvések megvalósulását: "Itten oltárt min-den ember Ön bálványáért emel -És az ilyen önzo nemzet Életet nem érdemel" írta A magyar nemzet címuversében Petofi 1845-ben. De válságos helyzetekben az egyénközpontúságelonyös. Igazi túlélo nép a mag-yar, a Kárpát-medence viharos történelme ilyenné nevelte amagyar embereket. Veszthet ugyan az országháborúkat, és sokan odaveszhetnek közülünk. De mivel mindig vannak, akik megtalálják a megmaradáslehetoségét, a nép fennmaradt. Kifinomult népünk veszélyérzete.Jóelore megérezzük, ha kedvezotlenfordulat fenyeget és hogy a fennálló rendszer csak átmeneti. Csak azt nem tudjuk egy ideig, mi az igazifenyegetés és mit tehetünk saját túlélésünkért. Ezért a csapások elotti idoszakban Magyarországon meg-bomlik a rend. Bizonytalanná, dermedtté vagy éppen kapkodóvá válik a magyar, szeretné tudni, hogy mivárható éso maga miként menekülhet meg. Nagy lehet késobb a pusztulás, viszont nem annyira teljes, mintamilyen lehetne, ha a nép nem volna olyan éber és az egységesen felsorakozna valamilyen tökéletlen tervmögött.

Senki a világon szárazföldi háborúban nem tudta megállítani a mongol hadakat. Nekünk sem volt esé-lyünk és az ellenállás a végpusztulás veszélyébe sodorta a magyarságot. Éppen a tatárjárás elotti helykeresésis segíthetett abban, hogy a nép nagyobbik fele megmenekültés IV. Béla újjá tudta építeni az országot. Bára Hunyadiak idolegesen fel tudták tartóztatni a törököt, a felemelkedo, hatalmas eroforrásokkal rendelkezooszmán birodalom ellen kevés volt a magyarok ereje és hazánkföldje másfél évszázadra Európa fo hadsz-interévé vált. Nem csoda, hogy Mohács elott akkora volt az útkereséssel járó felfordulás. De elértük, hogya magyar állam nem semmisült meg. Mielott és miközben a törököket a keresztyén hadak kiuzték Mag-yarországról, mindenki kereste a helyét, ami felkelések sorához és a Rákóczi-szabadságharchoz vezetett.Ennek köszönhetoen a Habsburg-birodalmon belül a magyar királyság viszonylag jobb helyzetbe jutott.

Hogy micsoda erot képvisel a magyarság, azt nemcsak forradalmai és szabadságharcai tanúsítják, hanema békés idokben nyújtott teljesítményei is. Miután a törököket kiuzték, csupán kétmilliós magyarul beszélomaradt meg és az elpusztult magyarság pótlására hatalmas tömegek települtek be Magyarországra. Elsosor-ban németül beszélok. Herder a 18. században komolyan aggódott a magyar nyelvért, veszendonek ítélte.

127

Mégis a rákövetkezo században a kétmillió magyar származású képes volt egymilliónyi németet, félmil-liónyi ugyancsak német nyelven beszélo zsidót és legalább egymilliónyi szlávot, örményt és másokat amagyar nyelv önkéntes vállalására késztetni. Miképpen, nem könnyu megérteni. Hiszen az ero, a hatalom,a szervezettség és minden számbaveheto tényezo a németül beszélok mellett szólt, azaz Magyarország-nak el kellett volna németesednie és a magyar nyelvnek már régebben alig beszélt tájnyelvvé kellett volnasilányulnia. Feltételezhetjük, hogy a magyarság vállalására nem csupán az egyénközpontú magyar nép be-fogadóképessége, hanem a magyar nyelv ereje is késztette a beolvadókat. Nem mindegy, milyen nyelvengondolkodik valaki. Ugyanis a nyelv rendszere befolyásolja, hogy az adott nyelven gondolkodónak milyena viszonya az anyagi világhoz, önmagunkhoz, másokhoz és a világ teljességéhez.

Mára az ero- és nyersanyagforrások szukulése miatti válság elértea legfejlettebb országokat is és megin-dult a jóléti társadalmak leépülése. Magyarországot, ahola jóléti állam csak vágyálom volt, különösennehéz helyzetbe került. Folyamatosan hatalmas mennyiség˝u forrást visznek ki az országból, miközben avégsokig eladósítják. Senkit sem izgat a magyar nép helyzete és jövoje, nagyobb dolgok forognak kockán.

Megérthetjük népünk mai válságát. Zurzavaros állapotaink, az egyezségre képtelenség, a szenvedélyekmögött a közelgo hatalmas válság, az újabb Mohács sot a még annál is súlyosabb fenyegetettség veszedelmerejlik. Veszélyérzetünk már lassan negyven éve jelzi, hogyez így nem fog menni, ebbol nagy baj lesz. Mégpontosan nem világos, mi fenyeget és a magyar igyekszik a helyzetet megérteni és a kiutat megtalálni.Amikor a különbözo közösségek vagy személyek hallanak arról, ténylegesen milyen jövo elott állhatunk,sokan azonnal felfogják, mi következik, mert eddigi tapasztalataikkal mindez egybevág, csak ennyire szóki-mondóan még nem fogalmazódott meg bennük. Minél közelebb élvalaki a természethez, annál gyorsabbanmegérti, mi fenyeget és komolyabban csak a vezeto réteg egy része ámítja magát.

Hazánk népessége, nemcsak a fenyegetettség, hanem a hajszoltsága miatt is rossz lelki és egészségiállapotba került és a magyar társadalom egy része pénzbeteggé is vált. A veszélyt érzo, helyüket kereso,a világban eligazodni vágyó emberek állandó feszültségbenélnek. Mindez a végsokig igénybeveszi a tár-sadalom lelki teherbíróképességét. Nem ritka, hogy a többtagú családban nincs két olyan ember, aki ugya-narra a pártra szavazna. Évtizedes baráti társaságok szunnek meg, mert tagjai különbözoképpen ítélik megaz ország helyzetét. Nem bíznak már a sajtóban és a kép- és hangcsatornákban sem, joggal érzik, hogy fél-revezetikoket. Valóban, nem a független szerkesztok és újságírók véleményét tükrözik, hanem az általábankülföldi tulajdonosi kör véleménymérnökeinek utasításait követik.

Kárpát-medence. Nemcsak a magyarság viselkedése, hanem hazánk egyedülállótermészeti adottságaiis túlélésünknek kedvez. Ha megnézzük a természetrajzi világtérképet, rájöhetünk arra, hogy a Kárpát-medence, a világ egyik legzártabb medencéje kituno, egyedülálló életlehetoségeket ad. Mivel a Kárpátokmagas hegylánca és az Alpok nem ölelik körbe egészen a medencét, a térséget jellemzo déli, délkeleti ésészaknyugati légáramlatok bejutnak a medencébe és emiatt az alföldi részek fölött is jelentos csapadékhullhat idonként. Továbbá a Kárpátokból lezúduló folyók valamint az Alpok felol érkezo Duna hatalmasmennyiségu vizet hoznak a Kárpát-medencébe, ami így bovelkedik vízben. Annyira, hogy a rendszeresenkiáradó folyóvíz sajátságos, egyedülálló élelmiszertermelési lehetoségeket nyújt. Ennek köszönhetoen ittmindig boven volt élelelem és nem tudunk arról, hogy háborús idoszakokat kivéve, honunkban valaha isáltalános éhínség pusztított volna.

Nem a gabonatermelo földmuvelés határozta meg a hagyományos alföldi gazdálkodást. Ez magyarázhatja,hogy a terjeszkedését a befektetés-haszon elven mérlegelo római birodalom, miközben az itáliaihoz hasonlóadottságú Dunántúlt valamint Erdélyt birtokba vette, nem hódította meg az Alföldet. Itt ugyanis az évezre-dek folyamán nem az áradásoktól tartó szántó-veto, hanem éppen az árvizekre építo sajátos élelmiszerter-melési rendszer alakult ki. Ennek áldásait csak az ittlakóktudták élvezni, termékeinek csak egy részét lettvolna érdemes nagyobb távolságra szállítani.

A település területével a faluközösség rendelkezett, az erdo, a bozót, a legelo, a vizek az egész közösségrendelkezésére álltak. Közösen használták a legnagyobb halászó eszközöket is. Az ártereken uzött fokoshalászat a természettel való együttmuködés mintapéldájalehet. Mivel a folyó kiöntését megakadályozni

128

úgysem tudták volna, sot, egyenesen várták az áradást, azt szabályozták, hogy a folyó hol lépjen ki medrébol,miként terítsék szét minél jobban az áradó vizet. Amint a folyó szintje közelítette az árvizes szinte, akiképzett fokon kiléphetett az emelkedo ár és megkezdhette egy adott terület fokozatos elöntését,erek,tavak, szaladtak tele vízzel, majd az ár szintjének növekedésével újabb fokokon keresztül a laposok, rétek,kaszálók kerültek víz alá, végül az alacsonyabban fekvo erdok és gyümölcsösök is. Maga az ember magavezette a folyó vizét a megfelelo területekre, fokozatosan, hogy az áradó víz minél kevesebbet pusztítson.

Nagyon alkalmas a kiáradt sekély, felmelegedo víz ívásra és az ivadékok fejlodésére. Úgyhogy azáradás végeztével a fokokat lezárták és a vizet egy ideig, amíg az ivadékok és halak megfeleloen fejlodtek,kinthagyták az ártéren. Utána a fokokat megnyitották és a vizet rácson ill hasonló eszközökön keresztülvisszavezették a folyóba. Így a kis halak a folyóba kerülteka nagyobbakat pedig kifogták. Nem maradtpangó, pocsolyás víz és a folyó hordaléka egyenletesen terült szét az árterületen, gazdagon táplálva annaktalaját. Az árterület különösen alkalmas hely vizet kedvelo gyümölcsfák, mint a szilva, bizonyos dió ésalmafajták számára. Gyümölcsösökön kívül zöldséget és vízkedvelo növényeket is neveltek az ártérben.Ridegen tartott állatokat tartottak a gazdag legelokön, az erdokben teleltettékoket.

Ennek a természeti adottságokhoz annyira jól illeszkedo ártéri fokos gazdálkodásnak az úrbéri határoza-tok és a folyószabályzások vetettek véget. Hogy a kincstár és a földesurak minél több jövedelemhez juthas-sanak, elvették a faluközségek közterületeit és a földesurak birtokába adták. Mennél nagyobb területentörekedtek gabonát termelni és hogy a gabonát vízi úton szállíthassák, szabályozni kezdték a folyókat.Eközben beszántották, tönkretették a fokok rendszerét alkotó vízmuveket. Mivel az áradások vize így nemtudott szabadon visszafolyni, a pangó vizek pár évtizeden belül elmocsarasították az Alföldet. Emiatt afolyókanyarulatokat átvágva szabályozták a Tiszát és mellékfolyóit, ami az Alföld kiszáradásához vezetettés vezet. Miközben az egyre magasabbra épülo gátak sem tudják megakadályozni az árvizeket.

Mivel a világméretu felmelegedés a Kárpát-medencében nemcsak fokozódó kiszáradáshoz, hanem szél-soségesebb idojáráshoz is vezethet, nem nehéz megjósolni, hogy az Alföldön pár évtizeden belül a természetvisszaállítja a korábbiakhoz hasonló vízjárást. Ugyanis afelmelegedéssel nemcsak a déli szelek beáramlásalehet hevesebb, hanem a leállóban lévo Golf-áram miatt a lehulo északnyugati térségbol érkezo hidegebblevego is viharosabb sebességgel érkezik. Amikor az északnyugati és déli légáramlat a Kárpát-medencefölött találkozik és keveredik össze, hatalmas mennyiség˝u, napokig ömlo csapadék hullik a térségre ésez még a hóolvadással is egybeeshet. Megtörténhet, hogy a Körösök és Maros vízgyüjto területeirol, aFelso-Tisza vidékérol és az Sajó és a Hernád vízgyujtojébol egyidejuleg zúdul az Alföldre az áradás, sot ezmég egybeeshet a Dunán levonuló árhullámmal is. Az így kialakuló, együtt levonulni képtelen árvizek amagasabban fekvo területeket kivéve a teljes Alföldet elönthetik.

Nem arról van szó, hogy teljesen a 300 évvel ezelotti mezogazdaságra térjünk vissza. Hiszen az azótajobban elterjedt kukorica nagyszeruen termesztheto ilyen körülmények között, a visszahúzódó áradás utánvetve nagyon jó termést hoz. Akár kenyérgabonának is megszokhatjuk, mint ahogy számos közép-amerikaiországban is kenyérgabonaként alkalmazzák.

13. Az emberiség esélyeirol

13.1. Közvetlen veszély

Tekintsük át, mi várhat ránk. Nem festhetjük rózsaszínre a jövot, ne reménykedjünk a csodafegyversz-eru híresztelésekben, lásd a 11.2. szakaszt. Nem számíthatunk olyan fordulatokra, amelyek nagyobbmegrázkódtatások nélküli évtizedeket ígérnének.

Egyre mélyül a 2008-ban kirobbant válság és világunk vezeto rétege nem akarja tudomásul venni, hogyez alapvetoen az eroforrásválság következménye és emiatt az állandóan növekvo gazdaságot feltételezokamatos pénzrendszer és a tokés társadalom fenntarthatatlan. Ha fenntartjákoket, a gazdagok egyre gazdagab-bak lesznek, de gazdasági növekedés híján a szegényebbek egyre szegényebbek. Ismeri mindenki a mondást:

129

kenyeret és cirkuszt a népnek. De hiába a sajtó valamint a hang- és képcsatornák szolgáltatta cirkusz,ha a kenyér egyre kevesebb, elobb-utóbb megmozdulnak a tömegek. Ezt világszerte tapasztaljuk. Hanem változik meg a gazdagok magatartása, a világrend összeomlik, felkelések, háborúk sokasága tör ki ésmérhetetlen szenvedés zúdul az emberiségre.

Összeomlás. Nem nehéz elképzelni, mit jelent majd a nemzetközi nagyvállalatok termékeivel ellátott, akínai áruk tömegét árusító világkereskedelem összeomlása. Volt már ehhez hasonló folyamat a történelem-ben, ez a Római Birodalom bukását követoen játszódott le. Példának nézzük meg, milyen sorsra jutott ahatalmas teljesítoképességu, központosított római fazekasipar. Gyárai jóminoségu konyhai és étkezési es-zközökkel, tárolóedényekkel, tetofedo cseréppel és más égetett agyagtermékkel olyannyira ellátták a biro-dalmat, hogy a régészeknek ma is hatalmas feladatot jelent anagy mennyiségben talált cserépdarabokösszeillesztése. Egy délfrancia területen muködo üzem termékei nemcsak a birodalom nyugati területeinvoltak kelendoek, hanem azon kívül a mai Dánia és Kelet-Németország területeire is eljutottak. Olcsókvoltak, még a vidéken élo családok is megengedhették maguknak a szép étkészletek, asütéshez-fozéshezhasználatos tálak megvételét és a tetok cserepekkel való fedését.

Róma bukása végét vetett mindennek. Amikor a régészek Kelet-Angliában, egy, a 6. században éltkirály sírját feltárták, abban a hanyatlás megdöbbento jeleit mutató fazekasmukákat találtak. Ilyen otrombaedényeket a 4. századi Britannia római tartományban egy vidéki gazdálkodó sem tett volna fel az asztalára,ám kétszáz évvel késobb király evett belolük. Róma bukása után Britanniában a fazekaskorongot semhasználták. A fokozatos összeomlás Britannia társadalmi-gazdasági viszonyait nemhogy a római hódításelotti, hanem az ezerévnél is korábbi szintre vetette vissza.Mindez Róma iparának fejlettségével és erosszakosodásával magyarázható. Fazekasüzemei kifinomult eljárásokkal jóminoségu, hatalmas mennyiséguárut gyártottak és ezek az üzemek azzal váltak gazdaságossá, hogy a teljes birodalomban szétterítettéka tömeggyártás miatt olcsó termékeiket. Ezzel viszont mindenütt tönkretették a hagyományos kézmuvesfazekasságot. Kihalt a szakma, az eszközei és a szaktudás mind elvesztek. Így tuntek el a britanniai fazeka-sok is és a birodalmi összeomlás, a távolsági kereskedelem megszunése után az utódok fazekasáruk nélkülmaradtak, nem tudtak tálhoz, edényekhez, cseréphez jutni.

13.2. A kipusztulás veszélye

Mivel a Föld eltartóképességét sokszorosan túlléptük és annyira erosen megzavartuk a természet körfolya-matait, hogy az már alapveto létfeltételeinket is veszélyezteti, az emberiséget a közeli kipusztulás rémefenyegeti. Ennek megelozésére még lehet esélyünk. Ennek elso feltétele az emberi szellemi és vallásiegységének a megteremtése. Ugyan az ösztöneinkbe az önpusztító viselkedés van beírva, de a versengésreirányuló ösztön átírható, lásd a 4.4. pontban. Jézus példamutatásával éppen ezt tette. Tanítványaiban,akárcsak bennünk, az ember versengési ösztöne a vagyonszerzést szolgálja. Ezt a körülöttük lévo emberek-tol tanulták, környezetüktol vették át. Jézus is versengett, de önmagával. Önkéntelenül is ezt vették át tolea tanítványai, és ezzel mentesültek az eredendo buntol.

A világvallások tanításainak fontos eleme, hogy különbözo módon, de valamennyi igyekszik távoltar-tani az embert az anyagiak imádatától, és birtoklásért folyó versengéstol. Az aranyborjú imádói elpusz-tultak. Jézus tanításaiban sokat foglakozik a gazdagokkal, hivalkodókkal és kiemeli, nem szolgálhatszegyszerre Istennek és a Mammonnak. Számos alkalommal keményen dorgálja a gazdagságukban bízókat,megfedi a földi rangsorra figyelo, vetélkedo embereket. Csak az számít, hogy adottságaimat és lehetoségeimetmint használtam, nem pedig az, hogy a világi versengésben kivagyok. Önmagam, és nem az emberek elottkell tudnom megállni.

Az emberiség szellemi-vallási egységének elso és meghatározó lépése az lehetne, ha katolikus világegy-ház hirdetni kezdené, hogy a közöttük élo Jézus életét a Mammon elleni küzdelemre tette fel. Annyira, hogya pénzváltók és a kufárok ellen való virágvasárnapi fellépése kiuzése volt keresztre feszítésének követlenelozménye. Az ezen alapuló megújulási mozgalom hatalmas tömegeket vonzhatna az egyházba, mivel

130

az egyház több mint másfél ezer éves kihagyás után újra valós, a leginkább nyomasztó, létünk egészétmeghatározó kérdésekkel kezdene el foglalkozni. Eroinket egyesítve szállhatnánk szembe a bennünketévezredek óta pusztító, látszólag egyre fejlettebbé, gazdagabbá tevo, ám közben létfeltételeinket felmorz-soló Mammonnal. Ekkor reményünk lehet arra, hogy a tévútra jutásunk okozta mérhetetlen pusztulástmérsékeljük és megmaradhassunk.

Ha az egyház így fordulna a világ népeihez, újra valós lehetoséggé válna az emberiség kipusztulásánakmegakadályozása. Nemcsak a zsidóság fogadhatná kedvezoen a megújulást, hanem a hindu, buddhista és ataoista egyház is, hiszen valamennyien, ha más-más nyelvezetet használnak, ugyanarról beszélnek.

A szellemi-vallási egységet megvalósító emberiség, ennekmegvalósításához meglepoen kevés ido eléglenne, hiszen a világ népei valamennyien érzik a veszélyt, bármennyire ámítjaoket a tömegtájékoztatás.

Az átállás folyamatáról . Kiszabadulva a Mammon vonzásából, gyorsan leépíthetnénk aszükségtelentermelést és egyidoben a megmaradt forrásainkat a sivatagok fásítására fordíthatnánk, lásd a 6.5. szakaszlegvégén a sivatagosodás folymatát. A mind nagyobb erdoségek, a zöldülo Föld növénytakarója viszonylaghamar, pár évtized, egy-két évszázadon belül jelentos mennyiségu széndioxidot vonna ki a levegobol. Ezzelnem csak hogy le lehetne állítani a széndioxid szintjének növekedést, hanem érezhetoen csökkenthetnénkazt. Ezzel csillapítanánk az óceáni és a szárazföldi élovilág riasztó méretu kipusztulásának folyamatát és ezesetben az emberiség megmenekülhetne a gyors pusztulástól.

Hozzáláthatnánk életünk anyagi alapjainak átszervezéséhez. A szükségtelen termelés leépítésének legkön-nyebb része a fogyasztás gerjesztésének és a termékrontásnak a beszüntetése. Lakhatatlanná váló váro-sainkból élheto településekre kellene költöznünk, ahol jóval kisebb, szerényebb felszereltségu, ám sokkalkevesebb energiát felhasználását igénylo, tartósabb házakban lakhatnánk.

Mindez sok munkát igényelne, de a mostanival összehasonlítva még így is jóval kevesbbet kellenedolgoznunk. Lenne idonk a szellemi javak gyujtésére, mint lásd a 5.8. szakaszt Tibetben, ami egyben segí-thetne olyan elgondolások születését, miképpen használhatnánk ki jobban a rendelkezésre álló lehetoségein-ket.

13.3. Útravaló

Alapelv, hogy gondolni kell a legrosszabb helyzetekre is éslehetoség szerint fel kell rájuk készülni. Egymai európai és magyar fiatal számára a válságra való felkészülés a túlélésre, majd az azt követo újrakezdésrevaló készülést jelenheti.

Minél többféle emberi értéket, tudást, ismerost és barátot kell gyujteni, szerezni. Egyedül úgy sem lehetés meg kell mondani, nem is érdemes túlélni. Ezért is kellenek társak, rokonok és barátok, akikkel egymástsegíthetjük. Érdemes minél több alapveto emberi készséget elsajátítani, mit hogyan lehet elkészíteni, megc-sinálni. Emberi értékek, tudás, készségek semmilyen körülmények között nem vesznek el, élteto erok. Akiért valamihez, arra szükség van és életben hagyják a mindenkori hatalmasok, míg a semmihez sem érto,alkalmatlan ember a nehéz idokben csak felesleges kenyérpusztítónak számít.

Tartsunk vészhelyzetre otthonunkban két-három hétre elegendo ivóvizet, élelmiszert. Tudjuk, hogyösszeomlás esetén hová mehetünk, melyik vidéki ház adhat számunkra menedéket. Ahol van ivóvíz, lehetfuteni fával is. Amíg lehet és olcsó, vásároljunk falusi házat, minél messzebb a zsúfolt városoktól. Gyujt-sünk jó szerszámokat, jogosítvány helyett inkább kerékpárra gondoljunk.

Ha van lehetoség, tegyünk napelemet a háztetore, telepítsünk szélkereket. Laptopunkra minél többolyan anyagot töltsünk fel, amelyek segíthetnek válságos helyzeteket kezelni. Gondoskodjunk kézi vagylábbal hajtott áramfejlesztorol, amivel a laptopot a villamos hálózat összeomlása eseténis muködoképesentarthatjuk.

131