Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei

A kézi anyagmozgatás értékelése

Szubjektív fáradtság értékelő lap

Név Személyi kód

Dátum Idő

Egység neve Beosztás

Műszak jele Vizsgálatvezető

Gondoljon arra, hogyan érzi magát ebben a pillanatban! 1. Satírozza be az ábrán azokat a területeket, ahol kellemetlenséget érez. 2. Értékelje a kellemetlenség mértékét az alábbi táblázatban felsorolt testtájakra bal és jobb

oldalra egyaránt. Az értékelésnél az alábbi fokozatokat használja: 10: Legrosszabb elképzelhető kellemetlenség 0: Nincs kellemetlenség Kellemetlenség Értékelő pontszám helye bal jobb Nyak Váll Mellkas Kar Kézfej és csukló Csípő és comb Térd Lábszár Kellemetlenség Értékelő pontszám helye bal jobb Nyak Váll Hát Kar Kézfej és csukló Derék Fenék és comb Térd Lábszár Boka, talp Egyéb

Szubjektív fáradtságérzés eredmények

Összes Ülve Állva Felváltva

Pálcika módszer

Ergonómia kockázatok értékelése

Környezeti változók

Személyiváltozók

Termékváltozók

Testhelyzet

Mozgás változók

Erő

Elengedni

Nyúlni

Illeszteni Mozgatni

Megfogni

Alapmozdulatok

BRIEF 1

•Testhelyzet

•Erő

•Időtartam

•Gyakoriság

JSI – Job Strain Index Munkaköri Terhelési Index alapadatai

• Az erőkifejtés mértéke !!!• Az erőkifejtés időtartama• Percenkénti ismétlődés• Kéz és csukló helyzete• A munkatevékenység sebessége !!!• Napi expozíciós idő

JSI – Job Strain Index

Besorolás Erőkifejtés intenzitása

(IE)

Erőkifejtés időtartama

(DE)

Percenkénti ismétlés (EM)

Kéz / csukló helyzete (HWP)

Munka üteme (SW)

Napi munkaóra (DD)

1 Könnyű (1)

< 10% (0,5)

< 4 (0,5)

Nagyon jó (1)

Nagyon lassú (1)

< 1 (0,25)

2 Némileg nehéz (3)

10-29 % (1)

4 - 8 (1)

Jó (1)

Lassú (1)

1 - 2 (0,5)

3 Nehéz (6)

30-49 % (1,5)

9 - 14 (1,5)

Elfogadható (1,5)

Elfogadható (1)

2 – 4 (0,75)

4 Nagyon nehéz (9)

50-79 % (2)

15 - 19 (2)

Rossz (2)

Gyors (1,5)

4 – 8 (1)

5 Közel maximális

(13)

80-100 % (3)

>= 20 (3)

Nagyon rossz (3)

Nagyon gyors (2)

>= 8 (1,5)

JSI = IE * DE * EM * HWP * SW * DD

JSI – Job Strain Index

• Ha a számított érték (JSI) kisebb vagy egyenlő 3, akkor a munkavégzés biztonságos

• Ha az JSI érték 4-6 körüli, akkor közepes valószínűséggel fennáll a felső végtagok munkatevékenységből adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) esélye

• Ha a JSI érték 7, vagy annál több, akkor nagy valószínűséggel fennáll a felső végtagok munkatevékenységből adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) veszélye

REBA - Gyors Teljes Test Értékelés

Acsoport

Törzs

Nyak

Lábak

"A" táblázatból

Terhelés/ErőMegfogás

Bcsoport

Felkar

Alkar

Csukló

"B" táblázatból

JB

B J

JB

"C" táblázatból

A pontszám

C pontszám

B pontszám

Tevékenységpontszám

REBA pontszám

A csoport: Törzs és nyak

A csoport: Lábak

B csoport: Felkar (jobb és bal)

B csoport: Alkar (jobb és bal)

B csoport: Csukló (jobb és bal)

REBA: Intézkedési szintek

Ph, 2010.Csukló

Alkar

Felkar

Láb

Törzs

Nyak

RULA - Gyors felsőtest értékelő módszer

• Gyors vizsgálati módszer, mely MSD bejelentések alapján a munkahely ergonómiai kivizsgálására szolgál.

• Egy olyan szűrő eszköz, amely a teljes testre ható biomechanikai és testtartásbeli terhelést vizsgálja.

• A nyakra, a törzsre és a felső végtagokra fókuszál, és ideális ülőmunkához, pl. számítógépes munkahelyekre.

• Érvényességét számítógép kezelők és szögelőgép kezelő munkások csoportjain ellenőrizték.

• Gyors és könnyen kitölthető.• A RULA pontszámok az MSD kockázat csökkentéséhez

szükséges akciók fontosságát jelzik.• Illeszkedik a többi ergonómiai módszerhez.

RULA – Értékelő lap

RULA: Intézkedési szintek

Video playback

• A vizsgálat rekonstruálásához, utólagos szakértői elemzéshez és a dolgozók által kritikusnak ítélt mozzanatok azonosításához ajánlott módszer, mely segédanyagot biztosít a többi vizsgálathoz és csökkenti a zavaró helyszíni jelenlétet.

EN 1005-5:2007: Gépek biztonsága – Az ember fizikai teljesítménye 5. rész: A nagy gyakorisággal ismétlődő tevékenységek kockázatértékelése

RSI

RSI forrásai

• Ismétlődés• Erő• Mozgás és testtartás• Időtartam és elégtelen pihenőValamint• A tárgy jellegzetességei• Rezgés és erőbehatás• Környezeti tényezők• Egyéni és szervezeti tényezők

Veszély azonosítás

• Nincs veszély, Ha nem ciklikus a munka Ha a szellemi tevékenység a meghatározó

és a kézmozgás csekély• Az értékeléshez tudni kell

A technikai akciókat, mennyiségüket !!!!!! A ciklusidőt, Erőt, testtartást, pihenőidő hosszát és

gyakoriságát Rotációs lehetőségeket

Milyen anyagmozgatási helyzetek vannak?

• Szállítás• Emelés / süllyesztés• Tolás / húzás• Anyagmozgatás gépi

eszköz segítségével• Tartás• Kézi mozgatás

csoportosan

Elhelyezkedés

• Vízszintes elhelyezkedés (H) (horizontal location): a kezek középpontjainak vízszintes elhelyezkedése a bokák közötti középponttól távolodva, az emelés kezdetén és befejezésekor mérve.

• Függőleges elhelyezkedés (V) (vertical location): a kezek középpontjainak függőleges elhelyezkedése a padló felett, az emelés kezdetén és befejezésekor mérve.

• Függőleges elmozdulás (D) (vertical displacement): az emelés rendeltetési és kezdeti függőleges magassága közötti különbség abszolút értéke.

Csigolyaközti nyomóerő

Milyen egészségkárosodással kell számolnom, ha kézi anyagmozgatással foglalkozom?

• Korongkopás• Ülőideg becsípődés• Gerincsérv (különösen az alsó ágyékcsigolyáknál)• Izomgörcs a hát/csípő izmaiban• Ínproblémák (főleg a csuklóban és a könyökben lévő

inak sérülése)• Izomhúzódás a karban (főleg a forgatóizom és az

alkar sérülése).• A már korábban is fennálló degeneratív állapot

súlyosbodása.

Mi van a háttérben?

• Gerincsérv: akkor fordul elő, amikor a porckorong belső része nyomást gyakorol egy idegre.

• • Fájdalom vagy

zsibbadtság a lábban a hát alsó részénél fellépő sérv általános tünete.

Az ember, mint mechanikus szerkezet

• Ha egyenes háttal emelünk, akkor a porckorongon az erőeloszlás „természetes” (balra)

• Görbe háttal történő emelésnél fokozott a porckorongsérv esélye! (jobbra)

Munkadarab különböző magasságokban lévő raklapra helyezése

• A dolgozó mindkét kezével egy-egy 5 kg terhet mozgat.

• Közel a testéhez• Kb.

könyökmagasságban (itt 70 cm)

• Ebben a testhelyzetben a legkisebb a terhelés

Munkadarab különböző magasságokban lévő raklapra helyezése

• Minél messzebb kerül a testtől a teher, annál nagyobb lesz a terhelés.

• A jobboldali ábrák alatti számok azt jelzik, hogy a jobb váll és a derék terhelése hányszorosára nőtt a normál helyzethez képest

70 cm távoli

Váll: 5* Derék 6*

50 cm szint távoli

Váll: 7*, Derék: 4*

70 cm közeli

Normál testhelyzet

Munkadarab különböző magasságokban lévő raklapra helyezése

Váll: 7* Derék: 1,3*

90 cm középen20 cm közeli

Váll: 5* Derék: 6*

70 cm közeli

Normál testhelyzet

• A hajolással és a nyújtózással a terhelés szintén emelkedik.

• A jobboldali ábrák alatti számok azt jelzik, hogy a jobb váll és a derék terhelése hányszorosára nőtt a normál helyzethez képest

Mi befolyásolja az anyagmozgatás kockázatát?

Munkahely-elrendezés

Eszköz-használat Teher jellege Teher

megfogása

Munkaszervezet

Feladat követelmények

Erőkifejtés Testhelyzet Ismétlődésés időtartam Rezgés

Személyi tényezők

A dolgozó

Hosszú távú Rövid távú

Fáradság(kipihenhető)

Hosszútávúigénybevétel

szöveti leváltozásoik

HMM Nem gyakorolvisszafordíthatatlanhatást a dolgozóra

Befolyásolókockázati tényezők

Módosító kockázatitényezők

Kockázati tényezők(közvetlen terhelés)

Test válasza

Hatás a dolgozóra

igénybevétel

Módosító kockázatitényezők

Veszélyek I.

• A teher túl nehéz, vagy instabil,• A teher helye nem megfelelő (kezdeti, vagy végpozíció,

pl. emelés padlóról, fejfölé helyezés),• Gyakori törzsfordítás, hajlongás, fej fölötti munkavégzés,• Nincs megfelelő megfogási lehetőség,• Hosszú ideig tartó munkavégzés görnyedt, feszített

testhelyzetben,• Esés, csúszás veszélye akadály, vagy hulladék miatt,• Hirtelen emelés, munkavégzés, bemelegítés nélkül.

Veszélyek II.

• Fizikai munka, például emelés, tolás vagy húzás (ez a legjelentősebb, mivel a sérülések 50%-át ez okozza)

• Gyakori kicsavart testhelyzet• Megcsúszás, megbotlás és elesés• Statikus ülés vagy állás hosszú ideig• Sokáig megtartott merev testhelyzet (még a

legkényelmesebb is)• Vibráció (főleg ipartelepeken és járművekben az

ülések)

Nehéz teher

• A sérülésveszély annál nagyobb, minél – nehezebb a teher,– tovább tart a mozgatás,– gyakrabban kerül sor

az emelésre.• A nap során összesen

megmozgatott tömeg és emelési idő a meghatározó.

Az emelhető teher ideális tömege függ az emelés helyétől

Vállmagasság

Könyökmagasság

Kézfejmagasság

Lábszár közép-magasság

Nő Férfi

Helyes tolás

• A fogók körülbelül 1 m magasan legyenek.• A terhet inkább toljuk, ne húzzuk. Ez kevésbé veszi

igénybe a hát alsó részének izmait, és általában jobb látási viszonyokat biztosít.

• Teher mozgatásakor tudnunk kell, hogy hol fog megállni, és fokozatosan kell lelassítani.

• A legjobb felületi tulajdonságú útvonalat válasszuk, és kerüljük azokat az ajtókat, amelyeket nyitva kell tartani, amíg átvisszük a terhet.

A helyes emelés elvei

• Lábakat szét• Kis lépést előre• Térdet behajlítani• Több lépésben emelni• Hátat egyenesen tartani• Közel a testhez a terhet• Kisé előre hajolni a jobb fogásért• Vállak egy szintben• Határozott fogás• Először letenni, utána igazítani

Módosított emelési egyenlet (RLE)

Ajánlott Emelési Tömeg Korlát (RWL) és Emelési Index (LI)

RWL=LC x HM x VM x DM x AM x FM xCM

Megfogás Gyakoriság

Aszimmetria Távolság Függőleges helyzet

Vízszintes helyzet Teherállandó – 23 kg

Szorzók: 0-1