2Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

Ked

ves

Olv

asói

nk!

Lapz

árta

utá

n ér

tesü

ltünk

róla

, hog

y elh

unyt

Jurij

Vell

a ny

enye

c író

és

közé

leti

szem

élyi

ség.

Nev

e M

agya

rors

zágo

n is

ism

ert,

mve

it Na

gy K

atalin

és

Pusz

tay�

Já

nos f

ordí

tásai

ból i

smer

hettü

k. M

unká

sság

ának

érték

elésé

re k

övetk

ez sz

ámun

k�

-ba

n vi

ssza

térün

k, m

ostan

i szá

mun

kban

Saj

-iki c

. nov

elláj

ával

emlé

kezü

nk rá

.A

sze

rkes

ztsé

g ne

vébe

n is

gra

tulá

lunk

Hon

ti L

ászl

ó ak

adém

ikus

nak,

aki

�

augu

sztu

s 27

-én

töltö

tte b

e he

tven

edik

éle

tévét.

Nag

y ör

ömün

kre

szol

gál,

hogy

Ho

nti t

anár

úr

töre

tlenü

l fol

ytatj

a tu

dom

ányo

s tev

éken

ység

ét, a

mely

et a

z ut

óbbi

év

ekbe

n a

tudo

mán

yos a

lapo

t nélk

ülöz

nye

lvro

koní

tási e

lmél

etek

ellen

i kön

y�

vei-

vel t

ett m

ég te

ljese

bbé.

E so

rok

írója

azz

al b

üszk

élked

het,

hogy

hos

szú

évtiz

edek

ót

a H

onti

Lás

zló k

özeli

bar

átján

ak t

ekin

theti

mag

át.

Ezér

t fin

nugr

ista

kollé

gáim

hoz h

ason

lóan

én is

nag

y lel

kese

déss

el fo

gadt

am ez

év el

ején

elhan

gzot

t be

jelen

tését

arró

l, ho

gy m

unka

közö

sség

et k

íván

szer

vezn

i az

Ural

ische

s Ety

mol

o-gi

sche

s Wör

terbu

ch (=

Urá

li Et

imol

ógiai

Szó

tár,

rövi

dítv

e UE

W) m

ásod

ik k

iadá-

sána

k elk

észí

tése

érde

kébe

n. A

mag

am ré

szér

l ne

mcs

ak m

orál

isan

támog

atom

�

Hont

i Lás

zló

kezd

emén

yezé

sét,

hane

m a

men

nyire

er

mb

l tel

ik m

agam

is k

ész

��

va

gyok

rész

t ven

ni e

nagy

szab

ású

tudo

mán

yos m

unka

meg

való

sítás

ában

.M

int i

smer

etes 2

015.

augu

sztu

s 17.

és 2

1. k

özöt

t ker

ül so

r Oul

uban

(Fin

nors

zág)

a

XII.

Nem

zetk

özi F

innu

gor K

ongr

essz

usra

.1 Ezz

el k

apcs

olatb

an k

özöl

jük

Csep

-re

gi M

ártán

ak az

ICFU

C V

égre

hajtó

Bizo

ttság

a mag

yar t

agjá

nak

leve

lét:

�Min

t a

12. N

emze

tköz

i Fi

nnug

or K

ongr

essz

us e

ls k

örle

veléb

l ki

derü

lt, a

��

sz

erve

zk

2013

. �

szep

tembe

r 30-

áig v

árjá

k a

java

slato

kat a

kon

gres

szus

ker

etébe

n tar

tandó

szim

pózi

umok

ra. A

szim

póziu

mi t

émák

ism

eret

ében

fogj

ák k

ikül

deni

a

más

odik

kör

level

et, h

ogy

a re

mén

ybel

i rés

ztvev

k m

ár a

jele

ntke

zésk

or m

eg tu

d�

-ják

jelö

lni,

hogy

val

amely

ik sz

impó

zium

mun

kájáb

an k

íván

nak-

e rés

zt v

enni

, vag

y sz

ekció

elad

ást

tarta

nak.

�

Kére

m a

kol

légák

at,

hogy

ki-k

i a

sajá

t sz

akter

ületé

n táj

ékoz

ódjék

, sze

rvez

dik-

e va

lam

ilyen

szim

póziu

m, é

s se

gítsé

�k

ezek

nek

meg

va-

lósu

lásá

t. K

íván

atos

, hog

y a

szim

póziu

mok

min

él s

zéle

sebb

nem

zetk

özi e

gyüt

t-m�k

ödés

ker

etéb

en v

alós

ulja

nak

meg

.�A

kong

ress

zus h

onla

pja f

innü

l: http://w

ww.oulu.fi/su

omenkieli/fuxii/etu

sivu

ango

lul: http://w

ww.oulu.fi/su

omenkieli/fuxii/englanti/e

tusivu

Csúc

s Sán

dor

1 Ez

a tu

dom

ányo

s ko

ngre

sszu

s ne

m té

vesz

tend

öss

ze a

Fin

nugo

r Né

pek

Világ

kong

�-

ress

zusá

val,

amely

nég

y év

enké

nt ü

l öss

ze. E

zt leg

utób

b 20

12-b

en, S

iófo

kon

rend

ezték

.

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

3

Fia

tal m

ari k

ölt

k ve

rsei

�

Nag

yezs

da E

mik

an (1

986�

)

Álm

odtu

nk, h

ogy

min

t a m

adár

az

égbe

fölre

pülü

nk,

Ez cs

ak eg

y éj

szak

ára

ad

atott

meg

nek

ünk.

Akko

r nem

is g

ondo

ltuk,

h

ogy

a hol

napo

t néz

zük,

s a k

eser

igaz

ságo

t�

m

indi

g elk

erül

tük.

Észr

evétl

en el

múl

t az é

j,

mag

ával

víve

a m

esét,

a var

ázsfu

valla

t is e

lhag

yott,

m

ent m

egke

resn

i a te

gnap

otRe

ggel

orcá

mat

csak

a

nap

csók

olta

meg

,Ti

tkom

at m

egriz

ni

�

kér

te a l

elkem

et.

Álm

odtu

nk, h

ogy

min

t a m

adár

az

égbe

fölre

pülü

nk,

Ez cs

ak eg

y éj

szak

ára

ad

atott

meg

nek

ünk.

A m

enny

var

ázsk

apuj

án

be a

kkor

miér

t men

tünk

,Ak

kor m

iért h

agyt

uk o

tt

bnt

elens

égün

k?�

Alj

ona

Kor

amas

z (1

986�

)

A ke

rtbe

n

Kig

yúlt

a reg

geli

nap

láng

ja,

És v

ele é

bred

t a k

ertem

.Fe

lcse

ndül

t a cs

alog

ány

hang

ja,

Szól

t a d

alod

, szü

lfö

ldem

.�

Mily

szer

énye

n fa

kadt

ál da

lra,

Mily

en g

yeng

éden

dal

oltál

!Fe

lébr

edtem

, s d

alod

at ha

llva

A k

ertb

e men

tem

, kics

altál

.

Látta

m b

enne

szép

haz

ám fö

ldjé

t,M

ezt,

erd

k re

ngete

gét,

��

Min

t a zö

ld v

ászo

n, o

lyan

a ré

tFö

lötte

fény

es, t

iszta

ég.

Ciró

gatta

a fö

ldet

a nap

,Rá

teríte

tte m

elegé

t.M

egsim

ogatt

a a h

ajam

at,

Érez

tem

anyá

m k

ezét�

Észr

evétl

en m

úlik

el a

nap,

Elm

úlna

k hó

napo

k, év

ek�

Szül

föld

em, t

e meg

mar

adsz

�a s

zíve

mbe

n, m

íg él

ek.

Lám

a na

p cs

endb

en el

rejte

zett

�El

szun

nyad

t gyö

nyör

ker

tem,

�Ím

az ál

om m

inde

nt b

elepe

tt,Al

szol

te is

, mar

i föl

dem

.

Pihe

nj cs

ak sz

ülfö

ldem

, pih

enj.

�Sz

unyó

kálj

nyug

odta

n, h

azám

.S

regg

el új

ra lá

gyan

ének

elj �

És h

ívjál

ker

tembe

kor

án.

4Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

Ala

nur

Naj

uk (1

987�

)

Virr

adat

kor f

uldo

klok

a c

send

tl�

Vajo

n m

ilyen

dall

amát

a tél

nek

zoko

gja a

szél

a m

ezk

fele

tt?�

Ilyen

kor j

ó va

gy ro

ssz d

olgo

k sz

ületn

ek?

Mily

en aj

ándé

kot h

oz a

sors

nek

em,

neke

d?

Fehé

r út a

légb

en. S

zétte

rítve

dühé

t a sz

él ne

heze

n sz

uszo

g,lel

kem

hoz

zá o

son

észr

evétl

en,

össz

efon

ódun

k, iz

zadt

gom

boly

agok

.

Virra

datk

or fu

ldok

lok

a cse

ndt

l,�az

igaz

ságg

al eg

yesü

l a fé

ny�

Ragy

og a

nap,

a tél

jege

csen

dül,

a ter

més

zetb

en h

iszek

s él

ek én

.

Nas

ztya

Ajg

uza

(198

9�)

Sír a

ragy

ogó

tavas

z, hi

deg

a tél�

A ny

ár sz

íne m

egsá

rgul

t, fa

kó.

Így

válto

zik a

feke

te-fe

hér,

Csak

tz n

em le

sz so

hase

m a

hó.

�

Az él

et is

hol f

orró

, hol

hid

eg,

A kö

nnye

t min

dig

öröm

vál

tja,

Viss

zatér

néh

a, am

i elv

esze

tt,Vá

ltozik

a fo

rrás f

olyá

sa.

Sebz

ett le

lket

gyóg

yítan

ak g

yeng

éd

szav

ak,

Sziv

árvá

ny k

él az

es u

tán.

�Lu

dak

csap

ata n

yit é

gi u

tat,

Kebl

ére s

zorít

édes

anyá

d.

Küb

ar A

ngej

(198

9�)

Zöld

füvö

n pi

ros n

yom

�

Vere

s nyo

mok

a zö

ld fü

vön,

Nyom

aszt

ó na

p em

léke

jön.

rzöm

a fö

ldet

� vé

gzet

es tá

j,� Ah

ol v

égle

g el

alud

tál.

Mag

asod

nak

körb

en a

hegy

ek,

Utat

fenn

ek fe

hér k

övek

,Ré

szvé

tlen

nyal

doss

a a n

ap,

Min

t a fa

rkas

, a h

anto

kat.

Embe

r itt

meg

ne b

otol

jon,

Óra a

hány

van

, meg

álljo

n.E

hely

en cs

ak a

szél

fújjo

n,E

tájon

örd

ög se

járjo

n.

Út sz

élér

e rak

tak je

let:

Csök

kent

sd se

bess

éged

et.Hi

szen

épp

itt sz

akad

t félb

eVa

lam

ikor

apám

élte

.

Én k

edve

sem

, gye

rmek

em, k

icsi

nyem

�

�Én

kedv

esem

, gye

rmek

em, k

icsin

yem

� �M

ari a

nyó

pask

olja

uno

kájá

t.Ho

ssza

san

játsz

va a

kics

ivel

Szív

ébe r

ejti f

ájdal

mát

.

Mar

iul n

em b

eszé

l a g

yerm

ek,

csup

án o

rosz

ul, a

kár a

z apj

a.Le

lkéb

en sz

ép sz

avak

lelte

k he

lyet,

sz an

yó, u

noká

ját v

igas

ztalja

.� Ny

áron

a gy

erm

ek m

ariu

l loc

sogo

tt,A

váro

sba i

ndul

t sz

i reg

gele

n,�

A ki

s oro

sz m

ariu

l búc

súzo

tt:�É

n ked

vese

m, g

yerm

ekem

, kic

sinye

m�

�

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

5

Igor

Pop

ov (1

990�

)

Este

Söté

t utca

a fa

luba

n,Cs

ak én

kós

zálo

k eg

yedü

l.Itt

a fé

nyt a

hol

d se

m sz

órja

,Ke

dvem

a hó

tól s

em d

erül

.

Elut

azot

t már

az eg

yik,

Más

ok a

váro

sba m

entek

.Bá

rkih

ez is

térn

él be

itt,

Nem

talál

sz m

ár ro

kon

lelke

t.

Bárá

ny b

éget

a táv

olba

�Ku

tyus

hall

atja a

han

gját�

Eh, k

ell-e

nek

em ez

a té

ma,

Hol t

alál

om a

pénz

tárc

át?

Már

hol

nap

útna

k in

dulo

k,A

holm

im k

ell ö

ssze

szed

nem

.A

sok

falu

si ká

tyúr

ólM

ajd a

kaka

s éne

kelje

n.

Izi N

agyu

(199

1�)

Téli

játé

k

Pilin

ckáz

nak

a hóp

elyhe

k,gy

erm

ekko

rom

viss

zatér

.M

int e

gy m

edve

bocs

kim

egye

k,gy

orsa

n, fü

rgén

� v

ár a

tér.

Sapk

a a fe

jbe,

sál a

nya

kba,

halin

acsiz

ma a

lába

mon

.Bu

ndáb

a beb

urko

lózv

a,es

ek-k

elek

a fris

s hav

on.

Kör

ülné

zek

� led

önt a

hó,

lába

m k

utya

köly

ök k

apja

el.

Nem

tudo

k rá

har

agud

ni,

hisz

nek

i is j

átsza

ni k

ell.

Fut m

ár k

eszty

met

raga

dva,

�no

sza,

után

a, se

bese

n,a k

apu

alatt

bes

urra

nva

elt

nt, é

s én

meg

int e

lese

m.

�

Pilin

ckáz

nak

a hóp

elyhe

k,ki

sgye

rmek

ként

újra

játsz

om.

De a

hó

gyor

san

elolv

ad�

A v

idám

gye

rmek

kor m

ár cs

ak ál

om.

Pusz

tay Já

nos f

ordí

tásai

�

Juri

j Vel

laSa

j-ik

i

Úgy

szala

dtak

a f

eny

k az

út

két

olda

lán,

min

t a

mes

ebeli

sza

rvas

ok,

akik

�

szar

vukk

al a

z eg

et c

éloz

zák.

A sz

ánta

lpak

cse

ngtek

-zen

gtek

a fa

gyba

n. A

szar

va-

sok

orrá

ból g

omol

ygó

pára

fehé

r fe

lhké

nt te

rült

el a

z út

fölö

tt. A

szar

vasp

aták

�

dobo

gása

és a

foga

tot h

ajtó

embe

r kiál

tása

pen

gett

a lev

egbe

n.

�

6Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

A v

ízvá

lasz

tóho

z m

entü

nk v

adás

zni

sark

i ró

kára

, mók

usra

meg

vad

rénr

e. A

ví

zvál

asztó

v

agy

ahog

yan

az ö

rege

k ne

vezik

a �

Föld

Hát

a� �

tula

jdon

képp

en a

�

tund

ra és

a taj

ga h

atára

, ille

tve k

ét fo

lyó

kezd

ete.

Hoss

zú a

z út

. Haj

daná

n ez

en a

víz

vála

sztó

n ut

aztak

a n

yeny

ecek

és

a ha

ntik

ár

uért

és p

uska

poré

rt a

szur

guti

kere

sked

khöz

. Eze

n az

úto

n jár

tak e

gym

ásho

z a

�

két

körz

et la

kói,

ezen

az

úton

szü

lette

k a

nyen

yec

és h

anti

ének

ek,

mes

ék.

Legt

öbbe

t Saj

-iki j

árt e

zen

az ú

ton,

ugy

anis

az

moh

aház

ikój

a h

asíto

tt de

sz�

�-

kábó

l kés

zült,

moh

ával

szig

etel

t hajl

éka �

az ú

t köz

eléb

en ál

lt.A

�saj

� han

tiul i

s, ny

enye

cül i

s teá

t jele

nt, a

z �ik

i� pe

dig

férfi

t. Az

ért h

ívták

így,

m

ert n

agyo

n sz

ereti

az er

s teá

t. Ha

a ví

zvála

sztó

hoz o

da v

agy

viss

za u

tazó

k kö

zül

�

vala

ki b

eugr

ik h

ozzá

, nem

meh

et to

vább

anélk

ül, h

ogy

meg

ne

kósto

lná

Saj-i

kiné

l az

er

s, il

lato

s teá

t, a

füstö

lt ha

lat,

vagy

is a

pin

tert,

a pi

káns

fagy

os v

örös

- és

�

tze

g�

áfon

yát;

hogy

meg

ne

hallg

atná

mes

éinek

, éne

kein

ek so

kasá

gát.

Saj-i

ki re

n-ge

teg

hant

i és

nye

nyec

talá

lós

kérd

ést,

fejtö

rt

is is

mer

. Iz

galm

as a

gyto

rnár

a�

ké

szte

ti az

uta

zóka

t. Há

rom

éjsz

akát

töltö

ttünk

a c

silla

gos

ég a

latt,

egy

hal

om sz

arva

sbrt

dobt

unk

�

mag

unk

alá, a

kum

is2 fölö

tt pe

dig

a jég

hide

g vi

sszh

ang

volt

a tak

arón

k. H

atsz

or

láng

olt f

el a

szab

adba

n a

tüzü

nk, m

elye

n a

regg

elink

et é

s a

vacs

orán

kat m

eleg

í-tet

tük

meg

. Hár

omsz

or fo

gtuk

ki é

s há

rom

szor

fogt

uk b

e a

szar

vaso

kat a

z út

ra.

Mos

t, a

negy

edik

nap

vég

én, s

zarv

asai

nk

ére

zvén

a sz

állás

hely

szag

át

meg

��

-gy

orsít

ották

a lép

teike

t. Sa

j-iki

léck

eríté

ssel

kör

ülve

tt há

za,

ahov

a re

ggel

enké

nt s

zokt

ák b

etere

lni

a sz

arva

soka

t, eg

y s

r fe

nyve

sben

állt

. A m

oha

fedt

e ha

jlék

hóku

pacn

ak t

nt a

z��

�

óriá

si fe

nyk

közö

tt, m

ögöt

te m

agas

odot

t a n

égy

bevá

gáso

s láb

akon

álló

nag

y,�

m

assz

ív ra

ktár

. A té

li sz

állás

mell

ett so

rban

állta

k a s

záno

k, k

özül

ük m

inde

gyik

nek

meg

van

a m

aga

neve

és

rend

elteté

se. S

zélr

l a h

étköz

napi

, fér

fi m

unka

szán

áll.

�

Mög

ötte,

a k

övetk

ez a

z ut

azós

zán,

ezz

el m

enne

k ve

ndég

ségb

e va

gy a

falu

ba a

�

szrm

ét le

adni

, st e

zzel

ver

seny

ezne

k is.

Enn

ek a

váz

át c

sont

dísz

ítése

k ék

esíti

k.�

�

Karc

sú, m

agas

, pon

tos.

Min

tha

körv

onal

aiban

a v

adás

z vi

dám

ünn

epi é

neke

és

a ve

rsen

yhaj

tás c

send

ül h

angj

ai h

allat

szan

ának

. És é

n m

egér

ezte

m a

szán

han

gját

:�

�Ü

lj fe

l, m

áris

repü

lök!

�A

más

ik sz

élen

két n

i szá

n áll

t. Ez

ek u

gyan

egys

zer

bben

kés

zülte

k, d

e m

ind

��

-ke

tt sz

ilárd

, sta

bil é

s für

ge. A

mik

or a

köv

etkez

, szin

tén

ni s

zánr

a pi

llant

ottam

,�

��

m

ajdn

em f

elkiál

totta

m.

Elül

s k

ét r

észe

oly

an v

olt,

min

t az

az

els

tava

szi

��

ha

ttyúp

ár,

amely

ik n

yugt

alan

ul s

zem

léli

a sz

eszé

lyes

, és

zaki

máj

usi

hóvi

hart.

Ti

zenn

égy

lába

tartó

s ny

írfáb

ól k

észü

lt, m

inde

gyik

vék

ony,

kar

csú,

aká

r a

fiatal

sz

arva

sbor

jú lá

ba. E

löl

két

kere

sztfa

� k

ét h

ajlíto

tt co

boly

hát.

Szer

ettem

vol

na

odam

enni

, és

meg

simog

atni

ke

t a te

nyer

emm

el. A

szán

köd

fehé

r sz

arva

sbrre

l�

�

volt

befe

dve.

Ilyen

szán

on cs

akis

egy

szép

ség

ülhe

t. És

akko

r, úg

y t

nik,

hog

y ez

a�

sz

án m

agát

ól, s

zarv

asok

nélk

ül is

kép

es el

szab

adul

ni a

hely

érl,

és el

szág

ulda

ni az

�

erde

i tun

drár

a a h

óvih

ar n

yom

ában

. Pró

báld

meg

uto

lérn

i!

2 kum

is: k

ívül

pré

mes

, csu

kott

gallé

ros,

ujja

tlan

csuk

lyás

férfi

bund

a, a

mit

a m

alica

fölö

tt ho

rdan

ak (N

. K.)

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

7

A n

i szá

n m

ellett

lév

tehe

rhor

dó sz

ánok

a

sipu

��

�3 , a

ngu

t-tu 4

és a

pja

jkan

5 �

szeg

énye

sen,

sutá

n né

ztek

ki.

A m

ohah

ázik

ó fö

lött

füsto

szlo

p sz

állt

az ég

felé

, szik

rák

röpd

östek

a lev

egbe

n.�

Ki

fogt

uk a

szar

vaso

kat,

és b

emen

tünk

a h

ázba

. A te

a m

ár k

észe

n vo

lt. A

szta

lhoz

ül

tetne

k be

nnün

ket,

és el

kezd

dik

a szo

káso

s, ha

gyom

ányo

s bes

zélg

etés

.�

� Ho

gy él

nek

arra

felé

az em

bere

k?�

Hát,

éldeg

élnek

.�

Legy

en te

ljes a

bol

dogs

águk

! És h

ogy

vann

ak a

foly

ó al

só sz

akas

zán?

� Ne

m h

allot

tunk

rólu

k ro

ssz h

íreke

t.�

Mi ú

jság

az ü

zletb

en?

� Re

pül

vel h

oztak

bád

ogká

lyhá

kat,

amik

nag

yon

kény

elmes

ek a

vánd

orlá

shoz

;�

ki

s va

dász

fejsz

éket

, am

iket

ss

zel r

ende

ltünk

meg

; brt

a sz

arva

sfoga

tba

meg

az

��

sz

i láb

beli

varrá

sáho

z. Az

tán h

oztak

még

eleg

áns n

i sál

akat

is�

��

� Be

kell

ene

nézn

i a fa

luba

. Már

rége

n jár

tunk

ott.

Fel

kell

ene

tölte

ni a

tarta

-lék

okat�

Sa

j-iki

nek

népe

s cs

alád

ja v

an, d

e a

szül

kkel

csa

k eg

y lá

ny la

kott,

Arin

e. Ú

gy�

hí

rlik,

hog

y a

múl

t év

ben

kér

k jö

ttek

hozz

á, d

e n

em m

ent

velü

k ta

lán

��

�

önsz

ántáb

ól, t

alán

a s

zül

k ak

aratá

ból.

A tá

volab

bi b

al sa

rokb

a pi

llant

ottam

, és

�

találk

ozot

t a te

kint

etünk

. Úgy

láng

olt a

z ar

ca, m

int k

ét ér

ett áf

onya

. Az

én sz

ívem

pe

dig

akar

atom

elle

nére

szap

oráb

ban

dobo

gott�

Bará

taim

arc

a ró

zsás

lett

a m

egiv

ottak

tól é

s a

mel

egt

l, a

csuv

alban

�6 é

g t

z��

lán

gján

ak fé

nye

játsz

ott a

z ar

cuko

n. S

aj-ik

i felv

idul

t, tré

fálk

ozni

kez

dett.

Fel

eség

e er

s, fü

rge

assz

ony,

a s

oron

köv

etkez

csu

kát

��

sza

badí

totta

meg

a p

ikke

lyek

tl�

sztro

gany

inán

ak7 . A

rine

könn

y k

ezév

el tö

ltötte

a p

ohar

akba

a fo

rró, i

llato

zó te

át,

�

min

denk

inek

egy

form

a ke

nyér

szele

teket

tett,

am

ik m

aguk

ba s

zívták

az

agya

g-ká

lyha

forró

illa

tát. E

lkép

zelte

m, s

zint

e lá

ttam

, am

ikor

fürg

e uj

jai s

zedt

ék a

zt a

z áf

onyá

t, am

elyik

mos

t a

fehé

r, zo

mán

cozo

tt tál

on v

örös

en c

sillo

gott.

Kiv

álas

z-to

ttam

a leg

nagy

obb

szem

et, és

soká

ig fo

rgatt

am, m

elen

gette

m az

ajka

im k

özöt

t�A

hos

szú

úttó

l elc

sigáz

ott b

arát

aim g

yors

an e

lalud

tak. S

aj-ik

i so

káig

éne

kelt

halk

an, v

onta

totta

n. F

eles

ége

mor

gott

egy

kics

it. R

itkán

vál

totta

k sz

ót e

gym

ássa

l a v

adás

z éne

klés

e köz

ben.

�

Ej, a

sszo

ny, h

olna

p bi

ztosa

n ná

lunk

pih

enik

ki m

aguk

at a

ven

dége

k, a

szar

va-

saik

is el

fára

dtak

� m

ondt

a a h

áz g

azdá

ja.

� Há

t per

sze,

hov

a sie

tnén

ek, r

áérn

ek k

ésbb

is h

azai

ndul

ni, a

míg

ilye

n er

s�

�

a hó

a sza

rvas

okna

k.

� M

enny

i hús

unk

mar

adt?

� Ke

vés,

embe

r. M

indö

ssze

egy

ebéd

ecsk

ére v

aló.

3 sip

u: a

sáto

rruda

k sz

állítá

sára

has

znált

szán

(Ker

ezsi

Ágne

s)4 ng

ut-tu

: a sá

tort

borít

ó pr

émek

száll

ításá

ra ha

szná

lt sz

án (K

erez

si Ág

nes)

5 pj

ajkan

: az é

lelm

iszer

száll

ításá

ra sz

olgá

ló sz

án, k

is zá

rt lád

ával

a tete

jén (K

erez

si Ág

nes)

6 cs

uval

: kem

ence

, tzh

ely, k

amin

szer

nyi

tott

agya

gépí

tmén

y, m

ely f

tésre

és v

ilágí

tásra

is�

��

sz

olgá

l (N.

K.)

7 sz

troga

nyin

a: fa

gyot

t halb

ól �g

yalu

lt� (

= g

yalu

lni)

halsz

elet,

mely

et só

ba m

árto

��������

-ga

tva f

ogya

sztan

ak (N

. K.)

8Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

� M

elyik

szar

vast

vágj

uk le

?�

Term

észe

tese

n Bu

rund

ucsih

a fiát

� v

álas

zolta

a há

z ass

zony

a.�

Ej, a

sszo

ny, a

szül

eid n

emze

tségé

nek

kapz

siság

át m

indi

g m

egve

tették

. Tur

pa-

nyih

a har

mad

ik fi

ának

puh

ább

a hús

a, és

több

a zs

írja.

� Né

zd, e

mbe

r, te

vag

y a

ház

gazd

ája, n

eked

kell

dön

tened

. Csa

k az

tán n

e so

pánk

odj,

hogy

nin

cs m

in e

luta

znod

a tá

voli

birto

kokr

a. H

iszen

Tur

pany

iha

fia

már

elke

zdett

járn

i a fo

gatb

an.

� Ne

m s

zám

ít, a

sszo

ny,

mar

ad m

ég n

ekün

k an

nyi,

hogy

min

denn

ap p

ihen

t sz

arva

soko

n ut

azha

ssun

k�

Azza

l új

ból d

alra

faka

dt. A

z én

ek e

gy v

arjú

ról s

zólt,

am

elyik

kiv

ájta

a b

ika

szem

ét;

egy

csuk

áról

, am

elyi

k be

csap

ta a

z em

bert;

és

egy

ször

nyr

l, am

elyik

�

elcs

úszo

tt az

on a

nyálk

ás d

eszk

án, a

mely

en a

hala

t bon

tottá

k fe

l.El

alud

tam. A

szok

atla

n út

tól m

eggy

ötör

t tes

tem

meg

pihe

nt a

mel

egbe

n. G

ond-

talan

vol

tam, d

e kell

ett m

ég v

alam

i. Se

hogy

sem

tudt

am rá

jönn

i, ho

gy m

i hián

yzik

m

ég n

ekem

. Gon

dola

tom

vala

hol a

köz

elben

kav

argo

tt. D

e úrrá

lette

m ra

jta, o

ttha-

gyot

t, ne

m cs

impa

szko

dott

belé

m. Í

gy el

alud

tam.

Éjjel

feléb

redt

em a

hide

gtl.

Az ab

lak

közt

a m

enny

ezete

n ke

dves

en n

éztek

rám

�

a cs

illag

ok, m

inth

a ha

lkan

, de

állha

tatos

an a

zt m

onda

nák:

�Alu

dj, a

ludj

, alu

dj�

�, kö

zben

láth

atatla

n, sz

úrós

, hid

eg u

jjaik

kal v

égig

tapog

atták

a lá

bam

at és

egés

z te

s-tem

et. L

ábam

mell

ett e

gy tj

ant,

vagy

is eg

y n

i hatt

yúbu

nda

�8 h

ever

t. M

agam

ra h

úz-

tam, é

s bele

fúrta

m m

agam

a v

idra

gallé

rba.

Kény

elmes

ebbe

n ér

ezte

m m

agam

, me-

lege

n. G

yanú

t fog

tam

: �Bi

zony

ára

tette

ide�

. Aztá

n új

ból á

lom

ba m

erül

tem�

�

Más

nap

az ú

j nap

meg

örve

ndez

tette

a v

adás

z lel

két.

Éjsz

aka

véko

ny h

óréte

g es

ett, é

rinte

tlen

üdes

égge

l fek

üdt a

szán

okon

, a v

adás

zsíta

lpak

on9 , a

z el

z n

api

��

do

lgain

kon.

A k

özeli

feny

ágár

a szá

llt eg

y cs

örg

szar

ka, c

sakú

gy p

orzo

tt ut

ána a

��

ke

rítés

léce

k tet

ejér

l les

odor

t hó.

A sz

állás

hely

fölö

tt, m

inth

a csa

k éln

e, fe

hér p

ára

�

lebeg

ett, é

s les

zállt

a lá

gy zú

zmar

a lep

te kö

zeli

ágak

ra.

Saj-i

ki e

gyik

szán

ja, a

mun

kasz

án k

i vol

t húz

va a

sorb

ól, é

s él

es k

ontra

sztta

l em

elked

ett k

i a tö

bbi h

ólep

te sz

án k

özül

. Le

volt

róla

söpö

rve

a hó

, a sz

ersz

ám a

hó

ban

heve

rt a

szar

vaso

kra

várv

a. A

szán

tól f

riss

síút v

ezete

tt az

erd

be, f

elett

e�

vé

kony

ka ö

ssze

függ

nyo

m lá

tszot

t. A

pán

yvak

ötél

fürg

e vé

ge h

agyt

a ez

t mag

a�

ut

án �

a há

zigaz

da el

men

t a le

gel

re a

szar

vaso

kért.

�

Az á

llato

k m

egjel

enés

ével

éle

tre k

elt a

z er

d. M

inth

a m

inde

n �

a há

zikó,

a�

ke

rítés

, a fá

k �

moz

ogni

kez

dett

voln

a. A

ház

ass

zony

a eg

y tar

iszny

ával

lépe

tt ki

az

ajtó

n, é

s ap

róra

vág

ott s

zárít

ott

halla

l ete

tni k

ezdt

e a sz

arva

soka

t. Az

álla

tok

nyom

ban

körü

lfogt

ák. A

z ass

zony

így

besz

élt h

ozzá

juk:

� Ej

h, B

urun

ducs

iha,

hisz

en m

ár m

egka

ptad

a m

agad

ét, er

idj,

add

át a h

elyed

et a

több

iekne

k. T

e m

eg, S

zél F

ia, m

iért á

lltál

félre

? G

yere

, ne

szég

yenl

sköd

j! Ho

gy�

va

n a

feje

d, V

as T

uskó

? Ne

m fá

j? E

j, te,

tegn

ap e

lhul

lattad

a sz

arva

d, ig

yeke

zz,

8 A �t

jant�

ered

etileg

hatt

yúpr

ém b

élést

jelen

t, ily

enne

l bé

lelték

a n

i bu

ndák

at. A

régi

,�

ha

szná

latom

kív

üli b

undá

k tak

arók

ént s

zolg

áltak

. (Ke

rezs

i Ágn

es)

9 Az e

rede

ti sz

öveg

ben

a �p

odvo

loki

� sze

repe

l. Ez

egy

oly

an v

adás

zsí,

amely

nek

talpá

ra ló

brt�

va

gy v

idra

brt

raga

sztan

ak. (

N. K

.)�

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

9

rázd

le m

inél

el

bb a

más

odik

at is

. M

ert

zava

rni

fog.

Hát

ez

a pi

mas

z m

eg�

ki

csod

a? Á

, te v

agy,

Gag

arjo

nok.

No,

itt v

an n

eked

a le

gjob

b fa

lat.

A ga

zda h

ama-

rosa

n tég

ed is

meg

taní

t fog

atot

húz

ni. E

lsz

ör b

izony

ára a

nyád

és V

as T

uskó

köz

é�

fo

g m

ajd

be. V

ele k

önny

ebbe

n ho

zzás

zokh

atsz

a m

unká

hoz.

Nes

ze, i

tt va

n m

ég

egy

fala

t�

Az u

tolsó

szar

vas u

tán S

aj-ik

i is b

elépe

tt a

kará

mba

. A k

eríté

s mög

ött a

lánc

on

vidá

man

ugr

áltak

a k

utyá

k, h

ango

s ug

atásu

kkal

betö

ltötté

k az

erd

t. A

távo

labb

i�

sa

rokb

an,

a sz

ánok

mög

ött

szar

váná

l fo

gva

össz

eaka

szko

dott

a ké

t er

s hí

m�

-sz

arva

s. A

hely

i sza

rvas

meg

érez

te az

ideg

ent.

Az ö

regn

ek re

ggel

tl

jó h

angu

lata

vol

t. A

szá

nra

dobt

a a

sítal

paka

t, és

így

�

heve

sked

ett:

� No

s, ifj

úság

, kin

ek er

s a

keze

, kin

ek a

pán

yvak

ötel

e eg

yene

sedi

k ki

legj

ob�

-ba

n? K

i seg

ít ne

kem

elk

apni

Tur

pany

iha

fiát?

Ott

van,

ni,

a n

stény

�sz

arva

soto

k m

ögöt

t! Od

anéz

tünk

, aho

va S

aj-ik

i par

ancs

olta

. Fél

énk,

éle

s sz

emek

szeg

ezdt

ek rá

nk,

�

és m

egbo

rzon

gtak

a si

ma,

fény

es sz

arva

k al

ól ó

vato

san

mer

edez

fülek

. Min

tha

�

csak

meg

érte

tte v

olna

a sz

arva

s a g

azdá

jána

k sz

avát

, és t

esté

nek

min

den

izma

kész

vo

lt az

elle

nállá

sra.

Arin

e jö

tt ki

az

ajtó

n eg

y ha

talm

as fa

tállal

a k

ezéb

en.

Hallo

tta a

pja

utol

só

szav

ait, é

s hun

cut r

avas

zság

gal k

iálto

tt rá

nk az

eleg

áns s

ál al

ól. D

e az ö

reg

vadá

sz

fele

sége

csa

k né

mán

bám

ult

mag

a el

é. A

z ar

cára

vol

t írv

a az

álla

t irá

nt é

rzett

sa

jnál

ata, é

s még

val

ami,

ami n

élkül

kép

telen

léte

zni e

z a n

ehéz

, nom

ád so

rsot

él,�

élett

apas

ztala

tokk

al bí

ró as

szon

y.A

ker

ítés

mög

ött

vidá

man

uga

ttak

a ku

tyák

. M

inth

a cs

ak a

bak

lövé

sein

ken

neve

ttek

voln

a. Sa

j-iki

a sz

ánon

ülv

e tré

fálk

ozot

t: �

Ismer

tem a

zt a

nye

nyec

em

bert,

aki

vilá

gra

hozta

ann

ak a

pán

yvak

ötéln

ek a

ga

zdáj

át, a

mel

yik

úgy

fekü

dt a

szar

vas z

síros

hát

só fe

lén,

min

t egy

nad

rágs

zala

g.

Bezz

eg a

z a

nyen

yec

nem

hib

ázta

vol

na el

. Er

s és

pont

os k

ezér

l nem

csak

nye

��

-ny

ec ro

kona

i tud

tak, d

e a ró

la sz

óló

jó h

írek

gyor

san

elter

jedtek

az én

roko

naim

, a

hant

i vad

ászo

k kö

zött

is. A

mi i

dnk

ben

a fia

talok

az

ég c

suva

l mell

ett ü

ltek

��

vo

lna,

és ú

gy sz

ívták

vol

na m

aguk

ba a

mele

get a

fiat

al h

ímsz

arva

s vér

ével

, min

t az

anya

tejet.

De v

elete

k al

igha

nem

felk

opik

az ál

lam

.Né

hány

moz

dula

tunk

oly

an ü

gyetl

en v

olt,

hogy

Saj

-iki

maj

d ha

nyat

t es

ett a

ne

veté

stl.

Nek

ünk,

fiata

lokn

ak

aki

k az

isko

la u

tán

falu

n él

ünk

és d

olgo

zunk

,�

�

aztá

n be

vonu

lunk

kat

onán

ak; n

ekün

k a

rént

enyé

szt

k és

a v

adás

zok

utód

ainak

,�

ak

ik v

alam

ikor

rége

n sz

arva

sboc

ikka

l játs

zottu

nk g

yere

kkor

unkb

an; n

ekün

k, a

kik

mos

t kez

dünk

viss

zatér

ni a

múl

thoz

, aki

knek

még

szük

ségü

k va

n se

ik m

ester

�-

ségé

re

term

észe

tese

n so

k id

kell

ahh

oz,

hogy

meg

tanu

ljuk

a pá

nyva

veté

s�

�

mvé

szet

ét, és

szer

t teg

yünk

a tö

bbi h

étköz

napi

kés

zség

ekre

is.

� Szép

játék

volt!

Saj

-iki l

egom

boly

ította

a pá

nyva

kötel

ét, le

dobt

a fejé

rl�

a m

alica

10

kapu

cnijá

t, m

egig

azga

tta a

z öv

én a

kés

eket,

és

amik

or a

köz

eléb

en fu

totta

k a

szar

vaso

k, fi

gyeln

i ke

zdett

, kife

szíte

tte a

köt

elet,

min

tha

ugro

tt is

vol

na e

gyet,

10 m

alica

: sza

rvas

brb

l�

� ké

szül

t, sz

réve

l�

befe

le fo

rdíto

tt, cs

ukly

ás, e

löl z

árt f

érfi

öltö

zet (

N. K

.)

10Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

aztán

kez

ének

és

testé

nek

gyor

s m

ozdu

latáv

al e

lhají

totta

. A h

urok

egy

pill

anatr

a m

egáll

t a ro

hang

áló

szar

vasn

yáj f

ölöt

t, az

tán

kika

pta

a tö

meg

bl a

zt a

szar

vast,

�

amely

iket

egés

z reg

gel i

gyek

eztü

nk el

fogn

i.A

szán

omra

dob

tam a

már

fele

slege

ssé

vált

pány

vakö

telet.

Az

éltes

ass

zony

a

fejé

t a n

yaká

ba h

úzva

bem

ent a

ház

ba. A

bejá

rat e

ltt

halla

ni le

hete

tt, am

int A

rine

�

a vö

drök

kel

és a

faze

kakk

al c

sörö

mpö

lt a

kuny

hóba

n. S

aj-ik

i a h

ajlék

mög

ötti

szen

t fal

hoz v

ezet

te a m

akac

skod

ó sz

arva

st.Se

gíte

ttünk

az

öreg

nek.

És

az á

llat f

elbon

tott

bels

jébl

ham

aros

an a

fagy

os�

�

égbe

szál

lt a

mel

eg, f

anya

r, ar

omás

gz

� tal

án a

z ép

pen

kim

últ á

llat s

zent

lelk

e�

vo

lt ez

. Saj

-iki k

ihúz

ta a

has

hárty

ából

a h

atalm

as m

ájat

, és a

hór

a do

bta.

Tzp

iros

�

foltk

ént f

eküd

t a h

ideg

abro

szon

, és m

ég p

ulzá

lt.M

i csa

k be

feje

ztük

a ki

bele

zett

állat

meg

mun

kálá

sát,

a m

ohah

ázik

óban

a cs

uval

fo

rró lá

ngja

fölö

tt fü

ggöt

t egy

hata

lmas

vas

fazé

k, fö

lötte

ped

ig A

rinén

ek a

véko

ny,

de e

rs

és m

inde

nt tu

dó k

eze

a v

adás

z le

end

fele

ségé

nek,

a c

sum

��

�11

lee

nd�

assz

onyá

nak,

a s

zrm

efeld

olgo

zóna

k, a

mel

eg é

s el

egán

s sz

rmeö

ltözé

k-va

rrás

��

m

ester

ének

szor

gos k

eze

var

ázso

lt. G

ondo

latb

an el

képz

eltem

, hog

y ez

ek a

finom

�

ujjak

mily

en g

yeng

éden

pih

enne

k eg

y el

even

gye

rkcn

ek

a v

adás

z és

Arin

e�

�

leen

d g

yerm

ekén

ek

a fe

jén,

aki b

árm

elyi

k pi

llana

tban

kés

z vih

arké

nt a

szar

vas

��

-ny

áj k

özep

ébe

hato

lni.

Anny

ira s

zere

ttem

vol

na,

hogy

ez

a m

ég n

em lé

tez�

gyer

mek

az én

fiam

legy

en�

Ez

en a

nap

on n

éhán

yszo

r mag

amon

ére

ztem

a lá

nyna

k ho

l rav

asz,

hol

vid

ám,

hol g

yeng

éd, h

ol el

mélá

zó te

kint

etét.

Pilla

ntás

aitó

l mel

egem

lett,

meg

ntt

az er

m,

��

m

inth

a sz

árny

aim

ntte

k vo

lna

a há

tamon

, és k

ész

volta

m re

püln

i a sz

állá

shely

, a�

sz

arva

snyá

j, az

erd

fele

tt. Íg

y vo

lt ez

akk

or is

, am

ikor

ebé

d ut

án S

aj-ik

i val

ami

�

vers

enyf

élét s

zerv

ezett

nek

ünk.

Az

Öreg

a m

alicá

m eg

yik

ujjáb

ól a

más

ikba

dug

ta a

pány

vakö

telet,

én

pedi

g a

válla

mög

ül lá

ttam

a k

íván

csi,

szín

es s

ál s

zélé

t a

moh

aház

ikó

nyito

tt aj

tajáb

an. A

mik

or a

hide

g fo

nott

br a

ruhá

m al

att a

teste

mhe

z�

ér

t, m

egre

meg

tem �

min

tha

kere

sztü

lvar

rt vo

lna

enge

m. M

inde

nki c

sodá

lkoz

ásár

a gy

orsa

n m

egér

tettem

a sz

arva

steny

észt

k ne

mze

ti fe

ladv

ányá

t. D

e tu

dtam

, hog

y a

�

hallg

atag

Arin

e se

gítsé

ge n

élkül

sok

áig

bele

gaba

lyod

tam v

olna

az

enge

detle

n pá

nyva

kötél

vég

ébe.

Aztán

abba

n ve

rsen

yezt

ünk,

hog

y ki

tudj

a pon

tosa

bban

és m

essz

ebbr

e hají

tani

a pá

nyva

kötel

et, k

i az

ügye

sebb

és

erse

bb. K

eres

ztül

ugro

ttunk

a sz

ánon

, meg

pró

�-

báltu

nk eg

y ké

zen

állni

, min

denf

éle

akro

batik

us m

utat

vány

okat

vég

eztü

nk, S

aj-ik

i pe

dig

nem

csak

elm

agya

rázta

, hog

y m

it ho

gyan

kell

csin

álnu

nk, d

e m

aga

is ré

szt

�

vett

min

denb

en. M

inth

a meg

fiatal

odot

t vol

na: m

agas

abb

lett,

és v

állb

an sz

éles

ebb.

Ne

m m

arad

t le t

lünk

sem

erbe

n, se

m ü

gyes

ségb

en, s

t, vo

lt, am

iben

felü

l is m

últ

��

�

min

dann

yiun

kat.

A ku

tyák

vár

atlan

ul id

eges

uga

tásb

a kez

dtek

. Az e

rd m

egde

rmed

t. A

szar

vaso

k�

fü

leln

i kez

dtek

. A h

áz g

azdá

ja h

allga

tózo

tt. D

él fe

ll,

vala

hol a

távo

lban

hata

lmas

�

roba

j hall

atszo

tt. S

aj-ik

i sze

me

arcu

nkon

fürk

észte

a n

yugt

alan

ság

mag

yará

zatá

t�

11 cs

um: r

ends

zerin

t kúp

alak

ú, ho

rdoz

ható

nom

ád sá

tor (

N. K

.)

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

11

Egy

terep

járó

vol

t. M

int e

gy p

ók, o

dam

ászo

tt a

kerít

éshe

z eg

észe

n kö

zel,

és

túlh

arso

gott

min

den

hang

ot. A

sza

rvas

ok ri

adt

boly

ban

lapul

tak a

kar

ám b

els�

sark

ához

. Er

sen

bzlö

tt a k

ipuf

ogóg

áz sz

aga.

��

Még

a n

yáro

n a

nyílt

víz

en m

otor

csón

akok

érk

eztek

a fo

lyón

, és

a m

i fal

unk

köze

lébe

n ra

kodo

tt ki

a fö

ld m

éhét

kut

ató

geol

ógus

ok c

sopo

rtja12

. A ta

jgai

falv

ak

köze

lébe

n gy

akra

n le

hete

tt tal

álkoz

ni b

onyo

lult

msz

erek

kel

ellá

tott

em

bere

k�

cs

opor

tjáva

l va

gy te

repj

áróv

al.

De il

yen

elhag

yato

tt he

lyre

még

egy

szer

sem

ju

totta

k el.

A

forrá

sokh

oz in

dulta

k. É

rdek

ldt

ek, h

ogy

mily

en sz

ilárd

a jé

g a

kis

foly

ókon

�

meg

a ta

vako

n, so

kat t

réfá

lkoz

tak. H

álálk

odtak

a g

azdá

nak

az e

bédr

e ad

ott s

ült

szar

vasn

yelv

ért é

s vel

ért m

eg a

pint

erér

t�

13, a

ztán

elmen

tek. D

e mi m

ár n

em tu

dtuk

fo

lytat

ni a

félb

esza

kíto

tt já

tékai

nkat

. Bes

zélg

etésü

nk m

indi

g vi

ssza

kany

arod

ott a

z ut

azó

geol

ógus

okho

z�Al

kony

atkor

fag

yni

kezd

ett.

Fény

esen

rag

yogt

ak a

z ór

iási

csil

lago

k, d

e ha

ngos

an, a

kár a

lövé

sek,

recs

egtek

a fá

k �

az id

felm

elege

dést,

hav

azás

t, es

etleg

�

hóvi

hart

ígér

t. El

alvás

el

tt Sa

j-iki

leve

tte a

falró

l az

öreg

ecsk

e, k

opot

t han

gsze

rét

�14

, a n

ing-

juho

t, és

von

tatot

tan é

neke

lni k

ezde

tt, fi

nom

an é

rintv

e a

vonó

val a

z in

akbó

l ké-

szül

t húr

okat

. A h

anti

hang

szer

hall

atta

dall

amok

ban

hol a

hóv

ihar

una

lmas

süvö

l-tés

e ha

llatsz

ott a

hos

szú

észa

ki é

jszak

ában

, hol

a fi

atal h

atty

úk é

neke

a ta

vasz

i na

plem

entéb

en, h

ol a

sza

rvas

szán

ok c

sikor

gása

a fa

gyba

n, h

ol a

fösv

ény

öreg

-as

szon

y dü

nnyö

gése

, ho

l az

agg

ódó

szar

vasa

nya

hívá

sa e

lkób

orol

t bo

rjáér

t. Én

ekel

t a n

ing-

juh,

ének

elt az

öre

g, én

ekel

t az e

gész

moh

aház

ikó,

ének

elt a

hoss

zú

téli é

jszak

a. A

csu

valb

an é

g t

z fé

nyei

úgy

játsz

ottak

a m

enny

ezet

en, a

fala

kon,

��

ak

ár a

sark

i fén

yek.

Ebb

en a

pilla

natb

an m

ár n

em le

hetet

t tud

ni, h

ogy

még

az ö

reg

ének

elt, v

agy

már

az én

teste

mbe

n vi

ssza

hang

zott

a táv

oli

seim

han

gja�

�Re

ggel

vél

etlen

ül é

szre

vette

m,

hogy

Arin

e tit

okba

n od

aoso

nt a

szá

nom

hoz,

gyor

san

körü

lnéz

ett,

és a

sza

rvas

br

alá d

ugot

t eg

y cs

omag

ot,

aztá

n el

futo

tt.�

Am

ikor

elu

taztu

nk a

szá

llásh

elyr

l, ki

bont

ottam

a c

som

agot

. Egy

� k

acsin

15 v

olt

benn

e. É

lénk

szín

dísz

ítés

ékes

ítette

, am

it a

mes

terek

�fia

tal n

yírfa

ágac

ska�

-nak

�

neve

znek

. Úgy

tartj

ák, h

ogy

ez a

z or

nam

entik

a a

szer

elem

rl t

udós

ít. E

gy il

yen

�

ajánd

ékot

bár

mel

yik

férfi

meg

irigy

elhe

t. A

kacs

inba

n tal

áltam

gyu

fát,

tt,

cérn

át és

�

egy

ni s

ál le

vágo

tt sa

rkát.

Ujjo

ngot

t a le

lkem

. �Ó,

te, b

oldo

gság

om, A

rine,

Arin

e!�

Ah

, te é

neke

m, A

rine,

Arin

e!�

A k

ipih

ent s

zarv

asok

vid

áman

futo

ttak,

patá

ik fe

lver

ték a

hav

at. S

aj-ik

i men

t elö

l egy

kön

ny sz

ánon

. aj

ánlo

tta fe

l, ho

gy el

kísé

r ben

nünk

et. C

sodá

lato

s vol

t a�

�

hang

ulat

om. A

lig tu

dtam

viss

zafo

gni m

agam

, hog

y m

eg n

e el

zzem

a b

aráta

imat

.�

A

sza

rvas

ok is

ére

zték

lelk

iállap

otom

at,

egym

ássa

l já

tszva

für

gén,

sze

dték

a

lábuk

at.

12 Az

ered

eti sz

öveg

ben

a �� s

zó sz

erep

el. (S

zvetl

ana G

yiny

iszlam

ova)

� ���������

13 pi

nter

: füs

tölth

alfajt

a (N.

K.)

14 ni

ng-ju

h: o

vális

form

ájú v

onós

han

gsze

r, há

rom

húr

ral (

Kere

zsi Á

gnes

)15

kacs

in: v

adás

zok

szám

ára k

észü

lt öv

táska

(N. K

.)

12Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

A te

gnap

i ter

epjá

ró u

gyan

ebbe

az

irány

ba tá

vozo

tt. Id

nkén

t kö

zvetl

enül

a�

sz

arva

súto

n ha

ladt

, fels

zedt

e és

meg

rong

álta

azt

acé

l he

rnyó

talpa

ival

. A té

li út

m

entén

álló

kis

fák

soka

ságá

t gy

rte m

aga

alá,

és

mos

t öss

zetö

rten,

több

sebb

l�

�

vére

ztek

ágak

nélk

ül, m

egtép

ázot

t kér

egge

l mer

edez

tek a

tere

pjár

ónyo

mba

n. Il

yen

nyom

ban

nehe

zen

hala

dt a

szá

n. A

z eg

yik

hern

yótal

pból

a m

ásik

ba k

acsá

zott.

Ba

rátai

m o

rosz

, nye

nyec

és

hant

i kife

jezé

seke

t veg

yese

n ha

szná

lva

szitk

ozód

tak.

Az tö

rtént

, hog

y az

egy

ik sz

án fe

lbor

ult a

cso

mag

okka

l. Vi

ssza

állít

ottu

k az

útra

, fe

lköt

öztü

k rá

a c

som

agok

at, é

s új

ból i

ndul

tunk

tová

bb. S

aj-ik

i tür

elmes

en h

all-

gato

tt, d

e az

tán

is m

orgo

lódn

i kez

dett.

Néh

a m

ég k

orho

lta is

mag

át, h

ogy

miér

t�

ne

m a

strap

abíró

bb m

unka

szán

nal u

tazo

tt.A

Vam

puta

foly

ó m

ellet

ti m

ered

ek le

jtn

a mi S

aj-ik

ink

szán

ja n

ekiv

ágód

ott e

gy�

fri

ssen

öss

zetö

rt fa

tönk

nek.

Az ö

reg

lerep

ült a

hób

a. A

szar

vaso

k m

egije

dtek

, és a

z ell

enke

z ir

ányb

a ira

mod

tak. A

szán

a m

ásod

ik n

yom

ba d

obód

ott,

ott m

egak

adt

�

egy

kitö

rt ny

írfáb

an, a

mi r

ecse

gve-

ropo

gva

tépte

ki a

két

hát

só lá

bat a

szán

egyi

k ol

dalá

n.Az

öre

g va

dász

kiu

grot

t az

útra

, és

elhag

yotta

n áll

t a m

egro

ngál

t szá

n m

ellett

. M

egpr

óbál

t nev

etni a

sajá

t ügy

etlen

ségé

n, d

e ne

m tu

dott.

Saj-

iki e

gyik

kez

ébl a�

m

ásik

ba ra

kosg

atta

a sz

ánlá

bak

ronc

sait,

és h

alkan

, jói

ndul

atúan

, min

tha

mag

ának

m

onda

ná, í

gy b

eszé

lt az

acélm

asin

a nyo

máb

an:

� Eg

y em

ber,

aki e

gy k

utat

ócso

portb

an16

dol

gozik

, tén

yleg

nem

tudj

a fe

lfogn

i, ho

gy a

z ált

ala

meg

rong

ált ú

ton

én m

ár n

ehez

en tu

dok

utaz

ni?

Tény

leg

nem

tudo

tt ki

térni

a v

assz

ánjá

val,

hogy

ne

rong

álja

meg

a s

zánn

yom

ot?

Mos

t már

tény

leg

min

dig

így

lesz

?Sa

j-iki

gör

nyed

ten le

gugg

olt,

de h

iába

prób

álta

a h

elyük

re te

nni

a tö

rött

dara

boka

t; a

szem

e al

atti

ránc

okba

n ké

t kön

nycs

epp

csill

ant m

eg, a

mi e

ngem

is

éget

ett�

Eltel

t néh

ány

év. A

z ut

olsó

már

ciusi

nap

ok e

gyik

én m

i, a

mad

arak

és

vada

k ér

tékes

ítésé

vel

fogl

alko

zó v

adás

zati

rész

leg

dolg

ozói

17 a

fnö

k tá

gas

dolg

ozó

�-

szob

ájába

n ül

tünk

. A

vad

ászs

zezo

n vé

gezt

ével

mér

lege

t ké

szíte

ttünk

, és

felv

á-zo

ltuk

a m

ásna

pi ü

nnep

ségn

ek

a h

alász

ok, v

adás

zok

és ré

nten

yész

tk

körz

eti�

�

találk

ozój

ának

a

tervé

t. �

Amíg

kol

légá

im m

egvi

tattá

k, h

ogy

miv

el é

s ho

gyan

pre

mizá

lják

a le

gkiv

álób

b ip

ari

mun

káso

kat,

addi

g én

bele

nézt

em a

nál

unk

nem

rég

óta

dolg

ozó

fiatal

va

dász

ati s

zakí

ró je

lent

éséb

e. Ím

e, m

it ol

vasta

m ab

ban:

�A h

elik

opter

rel v

aló

háro

mna

pos

repü

lés

alatt

a ví

zvál

aszt

ó és

a sz

omsz

édos

fö

ldek

men

tén,

az

új o

lajle

lhe

lyek

terü

letén

min

döss

ze e

gyetl

en v

adré

n�

szar

vas-

nyáj

t fed

ezte

m fe

l, am

i öss

zese

n hé

t vad

rénb

l állt

. Köz

ülük

nég

y n

stény

. Ebb

en�

�

a kö

rzetb

en a

hely

i lak

osok

köz

ül m

ár ré

góta

nem

laki

k se

nki,

ezér

t kizá

rtnak

tar

tom

a há

ziasít

ott s

zarv

asok

itt t

artó

zkod

ásán

ak le

het

ségé

t��

�16

Az e

rede

ti sz

öveg

ben

a �

� s

zere

pel,

vagy

is ol

yan

kutat

ócso

portb

an, m

elyne

k����������

tag

jai g

eoló

guso

k, b

ányá

szok

, föl

dásó

k stb

., ak

ik o

lajat,

gáz

t ker

esne

k, u

takat

építe

nek

stb.

(Szv

etlan

a Gyi

nyisz

lamov

a szó

mag

yará

zata)

17 Az

ere

deti

szöv

egbe

n �

� sze

repe

l ����������� � ��

(Szv

etlan

a Gy

inyi

szlam

ova

szóm

a-gy

aráz

ata)

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

13

Mell

ettem

ült

egy

éltes

nye

nyec

vad

ász,

Aul

i. Am

ikor

a g

ylé

s vég

et ér

t, m

eg�

-m

utat

tam n

eki a

fiat

al v

adás

zati

szak

író b

eszá

mol

óját

. �

Emlé

ksze

l, eg

ysze

r a

Vaty

joga

n, a

Vam

puta

és

a V

ünga

pur

foly

ók fe

ls�

foly

ásán

ál v

adás

ztun

k �

szól

alt m

eg A

uli.

� Ot

t, a t

iszta

moc

sárb

an, e

gész

en a

Föld

Há

tán fe

kv tu

ndra

köz

epén

a sz

emün

k lá

ttára

egye

sült

két v

adré

nnyá

j. M

inde

gyik

�

háro

msz

áz-h

árom

száz

szar

vasb

ól á

llt. N

em a

karo

m e

lhin

ni, h

ogy

ezek

bl m

ind

�-

össz

esen

hét

álla

t m

arad

t� T

e na

gyon

jól

tudo

d, h

ogy

a va

drén

eket

se

ink

a�

Bo

ldog

ság

Zsák

mán

yána

k ne

vezt

ék. M

iféle

zsák

mán

yról

álm

odha

tunk

mos

t?Ez

ala

tt az

id al

att a

z iro

da lé

pcs

torn

ácán

a ra

gyog

ó ta

vasz

i nap

tól h

unyo

rgó

��

sz

emm

el ü

lt eg

y sz

öre

gem

ber b

ronz

barn

a ar

ccal

, és v

alam

i vid

ámat

mes

élt a

z t

��

kö

rülv

ev fi

atal v

adás

zokn

ak, a

kik

a ha

gyom

ányo

s öss

zejö

vetel

ükre

gyü

lekez

tek.

�

Az ö

reg

térdé

n ny

ugtal

anul

forg

ott e

gy fü

rge,

vág

ott s

zem

fiúc

ska,

az

én le

g�

-ki

sebb

fiam

. Fej

ét h

átras

zege

zve,

száj

tátva

, áhí

tattal

néz

ett a

z ör

eg a

rcáb

a al

ulró

l fe

lfelé

�Az

uto

lsó év

ekbe

n ne

m v

olt s

zere

ncsé

je a

z ör

eg v

adás

znak

. Az

csal

ádi b

irto

�-

kain

ak k

özelé

ben

is o

lajle

lhe

lyek

et ta

lálta

k, é

s úg

y lá

tszot

t, ho

gy a

terv

ezk

az�

�

olajf

úró

torn

yok

egyi

két

oda

terve

zték

, ah

ol a

z m

ohah

ázik

ója

állt.

Az

öreg

�

soká

ig m

egtag

adta,

hog

y elk

öltö

zzön

onn

an�

De

ez m

ár e

gy m

ásik

törté

net.

Szer

etném

hoz

záten

ni, h

ogy

ma

falu

ban

él, a

z ol

ajos

ok á

ltal

építe

tt ké

nyel

mes

há

zban

. Ám

ss

zel,

amik

or le

esik

az

els

hó,

az

öreg

vad

ász

hoss

zasa

n áll

dogá

l�

�

ném

án, a

rcca

l ész

ak fe

lé, é

s csa

k né

z-né

z a cs

alád

i birt

okain

ak ir

ányá

ba. M

inde

nki

tudj

a, ho

gy il

yenk

or n

em sz

abad

a kö

zelé

be m

enni

. Te

, ked

ves

Olva

só, b

izony

ára

kital

áltad

, hog

y ez

az

sz ö

reg

az é

n ap

ósom

.�

Sz

erett

em v

olna

az

nev

ét ad

ni el

besz

élés

em h

séne

k, d

e� S

aj-ik

it én

talál

tam

ki,

��

Sa

j-iki

nev

embe

r nem

léte

zik.

�Pe

rsze

sajn

álom

, hog

y ni

ncs i

lyen

nev

embe

r. D

e en

gem

min

dig

haso

nló

nev

��

embe

rek

vette

k kö

rül:

Csac

si-ik

i, Ko

spi-i

ki, P

ahki

-iki,

Njur

oh-ik

i, An

dri-i

ki�

És

hálá

s vag

yok

a sor

snak

azér

t, ho

gy k

örül

öttem

ma i

s éln

ek o

lyan

embe

rek,

akik

nek

a cse

leked

etei,

jelle

mvo

nása

i, go

ndol

atai,

élet

ének

epizó

djai

kite

szne

k eg

y eg

észe

t, az

én

Saj-i

kim

et. P

ersz

e eg

y ki

csit

szom

orú

is va

gyok

, hog

y ne

m v

alós

szem

ély.

De

am

ikor

a fö

ldije

imm

el b

eszé

lgete

k, a

z én

Saj

-ikim

mel

bes

zéle

k, a

z id

sebb

�

nem

zedé

k ké

pvise

ljév

el, a

kit

l elsa

játít

om a

min

denn

api k

észs

égek

et, a

kit

l mun

��

�-

kasz

erete

tet,

szin

tesé

get,

vidá

msá

got,

nagy

lelk

sége

t és

haz

asze

rete

tet ta

nulo

k.�

�Va

n eg

y ké

rése

m h

ozzá

d, k

edve

s Ol

vasó

. Mon

dhat

ni, s

zem

élye

s ké

rés.

Föld

i-jei

m é

lete

gyö

kere

sen

meg

válto

zott,

am

ióta

meg

kezd

dött

az o

lajki

term

elés.

A�

ré

nten

yész

tk

és a

vad

ászo

k so

k ré

nzuz

mós

lege

lt,

vadá

szter

ület

et e

lves

ztette

k.�

�

Más

ok fe

leltle

nség

e m

iatt e

lapa

dnak

a fo

rráso

k, fu

ldok

olna

k a

hala

k� A

kes

er�

� ké

rdés

t �M

ost m

ár té

nyle

g m

indi

g íg

y le

sz?�

nem

egys

zer h

allot

tam

a fö

ldije

imt

l.�

Szer

etném

, ha

ti, a

kik

azér

t jö

ttök

ide,

hog

y bi

rtokb

a ve

gyét

ek a

z és

zaki

föld

m

élyé

nek

kinc

seit,

nem

fele

dkez

nétek

meg

arró

l, ho

gy it

t min

dig

éltek

és

élne

k sla

koso

k, em

bere

k, ak

ikne

k az

élete

, min

t min

dann

yiun

ké, a

term

észe

t éps

égét

l�

�

és b

ségé

tl f

ügg.

�

�Fo

rdíto

tta: N

agy

Katal

inLe

ktor

álta:

Cse

preg

i Már

ta

14Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

Mié

rt fi

nnug

or n

yelv

a m

agya

r?

Erre

a k

érdé

sre

igye

kezt

em v

álas

zt a

dni a

bban

az

elad

ásba

n, a

mely

et jú

lius 9

-én

�

tarto

ttam

Zür

ichbe

n, a

Sváj

ci M

agya

r Mér

nökö

k Eg

yesü

letéb

en. A

finn

ugor

nye

lv-

roko

nság

gon

dola

tának

foga

dtatá

sa a

lapve

ten

poz

itív

volt,

bár

a k

özön

ség

so�

rai-

ban

az al

terna

tív n

yelv

roko

nítás

nak

is vo

ltak

híve

i. El

adás

omba

n ne

m a

délib

ábos

�

néze

tek cá

fola

tával

fogl

alko

ztam

, han

em a

zoka

t a m

ódsz

erek

et é

s tén

yeke

t ism

er-

tettem

, am

elye

k jó

l m

egal

apoz

ottá

tesz

ik a

finn

ugor

nye

lvro

kons

ág e

lméle

tét.

Felté

telez

em, h

ogy

lapun

k ol

vasó

i töb

bség

ükbe

n elf

ogad

ják a

nyan

yelv

ünk

finn-

ugor

roko

nság

át, a

zonb

an ta

lán

még

sem

lesz

has

zont

alan,

ha d

ióhé

jban

meg

ismer

-ke

dnek

az

ezt a

látám

aszt

ó ér

vekk

el, i

lletv

e fe

lújít

ják

erre

von

atkoz

ó ism

eret

eiket.

Viss

zatér

ve ír

ásom

cím

ére,

a mag

yar n

yelv

et ter

més

zetes

en n

em az

ért s

orol

juk

a fin

nugo

r (po

ntos

abba

n az

urá

li) n

yelv

csal

ádba

, mer

t ann

ak id

ején

ezt a

Hab

sbur

-go

k, il

letv

e a

kom

mun

isták

ránk

kén

ysze

rített

ék, m

int

ezt

az a

ltern

atív

néz

etek

ké

pvise

li g

yakr

an á

llítjá

k. A

finn

ugor

nye

lvek

roko

nság

át e

lské

nt b

ebiz

onyí

tó�

�

Sajn

ovic

s Já

nos

(173

3�17

85)

és G

yarm

athi

Sám

uel (

1751

�183

0), v

alam

int e

ls�

nagy

gy

jtnk

Reg

uly

Anta

l (1

819�

1858

) es

etébe

n fe

l se

m m

erül

t a

polit

ikai

��

be

foly

ás g

ondo

lata.

A fi

nnug

or n

yelv

roko

nság

XIX

. szá

zadi

élh

arco

sa, H

unfa

lvy

Pál (

1810

�189

1) es

etéb

en sz

ász

szár

maz

ását

szok

ták fe

lhoz

ni18

. De

sem

az

, sem

�

a m

oder

n ha

zai f

innu

grisz

tika

meg

alap

ítója

, a n

émet

szár

maz

ású

Bude

nz J

ózse

f es

etébe

n ne

m si

kerü

lt bi

zony

ítani

a H

absb

urg

polit

ikai

hata

lom

hoz

való

köt

dést.

�

Ezen

kív

ül fö

lötté

bb v

alós

zín

tlen,

hog

y a

Habs

burg

okat

érd

ekelt

e vo

lna,

mely

ik�

ba

rbár

nép

pel

tartjá

k a

roko

nság

ot m

agya

r al

attva

lóik

, a

lappo

kkal

vag

y a

törö

kökk

el.

A k

omm

unist

a ko

rsza

kban

ped

ig a

szov

jet h

atós

ágok

min

dent

elkö

vette

k, h

ogy

akad

ályo

zzák

a m

agya

r tud

ósok

kut

atóú

tjait

az o

ttani

finn

ugor

nép

ek k

öréb

en.

Nézz

ük e

zek

után

a n

yelv

roko

nság

bizo

nyítá

sána

k m

ódsz

ereit

, ille

tve

az a

nya-

nyelv

ünk

finnu

gorsá

gát b

izony

ító n

yelv

i any

agot

.1.

Tap

aszta

lati

tény

, hog

y m

inde

n ny

elv

lass

an, d

e fol

yam

atos

an v

álto

zik. A

vál

-to

zás m

egáll

íthata

tlan

és v

issza

ford

íthat

atlan

, de

visz

onyl

ag la

ssú.

Itt k

ell e

gy k

is ki

tért t

ennü

nk. A

nye

lv el

sdl

eges

en a

z em

bere

k kö

zötti

kom

mun

ikác

ió es

zköz

e.�

�

Ez az

t jele

nti,

hogy

a n

yelv

tula

jdon

képp

en a

kom

mun

ikác

ió fo

lyam

atáb

an lé

tezik

és

vált

ozik

. Azt

is je

lent

i azo

nban

, hog

y a

nyel

v cs

ak ú

gy v

álto

zhat,

hog

y ez

a

kom

mun

ikác

iót n

e zav

arja

. Azé

rt vá

ltozik

tehá

t las

san

a nye

lv, h

ogy

a nem

zedé

kek

közti

kom

mun

ikác

ió le

hetsé

ges l

egye

n. A

z elte

lt id

és a

válto

zás m

érték

e ará

nyos

�

egym

ássa

l: m

inél

hos

szab

b id

telik

, ann

ál n

agyo

bb m

érték

ben

válto

zik m

eg a

�

nyel

v. E

z jó

l illu

sztrá

lhat

ó ré

gi ír

ásbe

liség

gel r

ende

lkez

nye

lvek

péld

ájáv

al. A

�

mai

gör

ög k

étség

telen

ül az

ógö

rög

nyelv

bl s

zárm

azik

, de v

ele m

égse

m az

onos

.�

A n

yelv

i vá

ltozá

snak

több

típu

sa v

an. V

álto

zhat

egy

szó

, vag

y eg

y to

ldal

ék

hang

alak

ja, j

elent

ése,

illet

ve fu

nkció

ja. E

gyes

szav

ak v

agy

told

alék

ok k

ives

zhet-

nek

(l. p

l. a

mag

yar m

ondá

, néz

é m

últ i

dej

ala

koka

t), d

e új

szav

ak is

kele

tkez

�-

hetn

ek k

ölcs

önzé

s, sz

ókép

zés,

szóö

ssze

tétel

útjá

n. B

vülh

et a

z al

aktan

i ren

dsze

r�

18

Csa

ládne

ve er

edeti

leg H

unsd

orfe

r vol

t.

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

15

is. N

éhán

y pé

lda

erre

a m

agya

rból

: a

néve

l é

s az

igek

öt k

ategó

riájá

nak

��

ki

alaku

lása

, a n

évut

ók re

ndsz

ere,

esetr

agja

ink

több

sége

stb.

Egy

nyel

v tö

rténe

te d

ialek

tikus

foly

amat

. Az

egye

s gen

erác

iók

látsz

ólag

ugy

an-

azt a

nyelv

et ad

ják át

egym

ásna

k, de

ez m

égse

m ug

yana

z a ny

elv.

Idve

l�

a vá

ltozá

sok

felh

alm

ozód

nak

és a

kkor

a k

ét n

yelv

i álla

pot k

ülön

böz

sége

min

denk

i szá

�m

ára

nyilv

ánva

lóvá

vál

ik. A

z els

mag

yar s

zöve

g, a

Halo

tti B

eszé

d ny

elve

kéts

égtel

enül

�

mag

yar,

de m

égis

más

, min

t mai

nye

lvün

k.Ha

egy

ered

etile

g eg

ység

es n

épcs

opor

t pl.

két r

észr

e osz

lik és

meg

szni

k kö

ztük

�

a köz

vetle

n ér

intk

ezés

, akk

or a

nye

lvi v

álto

záso

k m

iatt a

két

csop

ort n

yelv

e az

id�

mul

táva

l eg

yre

jobb

an e

ltávo

lodi

k eg

ymás

tól.

Végü

l a

kölc

sönö

s ér

thet

ség

is�

m

egsz

nik.

Lás

d pé

ldáu

l a la

tin le

ányn

yelv

eine

k az

ola

szna

k és

a fr

anciá

nak,

meg

�

a töb

bi ú

jlatin

nye

lvne

k az

eseté

t.M

inde

n ny

elvbe

n va

nnak

azo

nban

oly

an el

emek

(sza

vak,

told

alék

ok),

amel

yek

egyá

ltalá

n ne

m, v

agy

alig

vál

tozn

ak a

z év

ezre

dek

sorá

n. A

tárg

yalt

két

állítá

s (fo

lyam

atos

vált

ozás

� m

egm

arad

ás)

közö

tt az

elle

ntm

ondá

s cs

ak lá

tszól

agos

. A

két t

ende

ncia

köz

ül a

vál

tozá

s az

erse

bb, v

agyi

s kell

en h

ossz

ú id

eltel

tével

egy

��

�

nyelv

telje

sen

meg

válto

zhat.

Azt

azo

nban

nem

tudj

uk m

egm

onda

ni, h

ogy

men

nyi

ez az

id. �

Tehá

t nem

lehe

t azo

n cs

odál

kozn

i, ho

gy k

ét v

agy

több

nye

lv ö

ssze

haso

nlítá

sa-

kor h

ason

ló e

lem

eket,

egy

ezés

eket

talál

unk

benn

ük. E

zekn

ek a

has

onló

ságo

knak

, eg

yezé

sekn

ek e

lmél

etile

g há

rom

féle

oka

lehe

t: 1)

a v

életl

en, 2

) kö

lcsö

nzés

más

ny

elvb

l, 3)

si

nye

lvro

kons

ág. A

vél

etlen

egy

ezés

eket

nye

lvtu

dom

ányi

mód

sze

��

-re

kkel

nem

tudj

uk k

utatn

i, de

oly

an tö

meg

es, a

nye

lvi r

ends

zer

min

den

rész

ére

kiter

jed

egy

ezés

ek e

seté

n, a

mely

ek �

min

t lát

ni fo

gjuk

� a

finn

ugor

nye

lvek

�

közö

tt fe

nnáll

nak

a �vé

letle

n� m

agya

rázó

elvk

ént a

ligha

jöhe

t szá

mítá

sba.

A k

ölcs

önzé

sek

kutat

ásán

ak b

iztos

mód

szer

ei a

lakul

tak k

i az

elm

últ

kétsz

áz

évbe

n. A

mag

yar é

s a tö

bbi f

innu

gor n

yelv

köz

ötti

egye

zése

k es

etéb

en a

�köl

csön

-zé

s� se

m jö

het s

zóba

, hisz

en le

galáb

b ké

tezer

éve

nem

álltu

nk ta

rtós k

apcs

olatb

an

más

finn

ugor

nép

pel.

Ráad

ásul

az

egye

zése

k az

alak

tani

rend

szer

t is

átfo

gják

, m

árpe

dig

told

alék

ok (r

agok

, jel

ek, k

épz

k) k

ölcs

önzé

sére

alig

van

péld

a a

vilá

g�

ny

elveib

en.19

Íg

y teh

át a

z al

ább

bem

utat

andó

egy

ezés

ek e

gyetl

en le

hetsé

ges

mag

yará

zata

a

nyelv

roko

nság

. A n

yelv

roko

nság

azt

jele

nti,

hogy

a m

a be

szél

t nye

lvek

egy

-egy

cs

opor

tja k

özös

sb

l alak

ult k

i. Ez

t a k

özös

st

alap

nyel

vnek

nev

ezzü

k. A

z ala

p�

��

-ny

elv, e

setü

nkbe

n a

finnu

gor a

lapn

yelv

tehá

t egy

vala

ha té

nyle

gese

n lét

ezett

, egy

kö

zöss

ég sz

ámár

a a

kom

mun

ikác

ió es

zköz

éül s

zolg

áló,

írás

belis

égge

l nem

rend

el-

kez

nye

lv v

olt,

amely

et ez

ért c

sak

töre

déke

sen

ismer

hetü

nk m

eg: a

mai

finn

ugor

�

nyelv

ekbe

n fe

nnm

arad

t arc

haik

us sz

avak

és

struk

turá

lis e

lem

ek ö

ssze

haso

nlítá

sa

útjá

n.

A fi

nnug

or n

yelv

roko

nság

hív

ei te

rmés

zete

sen

nem

vita

tják,

soha

nem

is v

itat-

ták, h

ogy

a mag

yar n

yelv

öná

lló él

ete so

rán

szám

os m

ás n

yelv

vel k

erül

t kap

csol

at-ba

(ótö

rök,

szlá

v ny

elve

k, la

tin, n

émet

stb.

), és

azok

szám

os sz

óval

gaz

dagí

tottá

k.

19 K

épz

k kö

lcsön

zése

ritk

án el

ford

ul.

��

16Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

A ny

elvi v

álto

záso

kra b

izony

os fo

kú sz

abál

yoss

ág je

llem

z, b

ár k

ivéte

lek

szin

te�

m

indi

g va

nnak

. A n

yelv

roko

nság

kut

atás

a so

rán

ezek

et, a

z eg

yes

nyelv

ekre

jel-

lemz

szab

ályo

kat k

eres

sük,

hisz

en se

gítsé

gükk

el b

izony

íthat

ó, h

ogy

péld

ául e

gy�

m

agya

r és e

gy fi

nn sz

ónak

köz

ös al

apny

elvi e

lzm

énye

van

. A k

utat

ók sz

a�

bály

os

válto

záso

kat e

ddig

fké

nt a

han

gok

(eze

n be

lül a

más

salh

angz

ók) e

setéb

en tu

dtak

�

meg

állap

ítani

. Ha

az 1

. táb

láza

tot f

igye

lmes

en m

egné

zzük

, azt

látju

k, h

ogy

a sz

ó-be

lseji

mag

yar z

-nek

a ro

kon

nyel

vekb

en t

(vag

y ah

hoz k

özelá

lló) m

egfe

lel

je v

an.

�

Jó o

kunk

van

felté

telez

ni, h

ogy

ezek

ben

a sz

avak

ban

a t a

z er

edeti

han

g. E

zt a

kö

vetk

ezkk

el tu

djuk

alá

támas

ztani

: 1)

Csa

k a

mag

yarb

an v

an a

z itt

sze

repl

��

szav

akba

n z.

Min

imál

is a

val

ószí

nsé

ge a

nnak

, hog

y eg

y er

edeti

�

z-b

l a ro

kon

�

nyel

vekb

en t

fejl

dött

voln

a, so

kkal

val

ószín

bb, h

ogy

az

smag

yarb

an tö

rtént

�

��

t >

z vál

tozá

s. 2)

Más

, itt

nem

rész

lete

zhet

bizo

nyíté

kok

arra

utal

nak,

hog

y a f

innu

gor

�

alapn

yelv

ben

egyá

ltalá

n ne

m v

olt z

han

g. 3

) A m

agya

rból

és m

ás n

yelv

ekb

l is s

ok�

pé

ldát

tudu

nk h

ozni

a z

árha

ng >

résh

ang

válto

zásra

20, m

íg a

z ell

enke

z ir

ányú

�

válto

zás s

okka

l ritk

ább.

alap

nyel

vm

agya

rfin

nm

ás ro

kon

nyelv

käte

kéz

käsi

:kät

e-ha

nti k

etko

tahá

zko

taha

nti k

at, c

hat

met

em

ézm

esi:m

ete-

mor

dvin

med

jpa

tafa

zék

pata

hant

i put

sjat

asz

ázsa

taha

nti s

atw

etä

veze

tve

tä-

mor

dvin

vätje

-w

ete

víz

vesi

:vet

e-m

anys

i wit

1. tá

bláz

at

Ugya

nily

en s

zabá

lyos

ság

állap

íthat

ó m

eg a

tábl

ázatb

an s

zere

pl s

zava

k tö

bbi

�

hang

ja,

pont

osab

ban

más

salh

angz

ója

eset

ében

. A

mag

ánha

ngzó

k es

etéb

en e

gy

kiss

é bo

nyol

ultab

b a

hely

zet,

de a

z ki

olva

sható

a tá

bláz

atból

, hog

y a

szav

ak m

in-

denü

tt m

egriz

ték er

edeti

han

gren

djük

et, v

agyi

s hog

y m

agas

(pal

atális

) vag

y m

ély

�

(velá

ris) m

agán

hang

zók

állna

k-e b

ennü

k.

Haso

nló

szab

ályo

sság

álla

píth

ató m

eg az

öss

zes t

öbbi

han

g és

a fi

nnug

or er

ede-

tne

k tar

tott

szav

aink

eset

ében

is.

�A

fent

iekb

l köv

etkez

ik, h

ogy

a ro

kon

nyel

vek

egym

ássa

l öss

zeta

rtozó

szav

ai�

ha

ngal

akju

kat te

kint

ve kü

lönb

özhe

tnek

egym

ástó

l, de a

külö

nböz

ségn

ek�

szab

ályo

s-na

k va

gy le

galáb

b m

egm

agya

rázh

atón

ak k

ell le

nnie

. Am

i a ro

koní

tott

szav

ak je

len-

tését

illet

i, ál

taláb

an te

ljes

azon

ossá

g fig

yelh

et m

eg, n

éha

árny

alatn

yi e

ltéré

�se

k-ke

l. A

nagy

obb

eltér

ések

nek

a jel

entés

eset

ében

is m

agya

rázh

atók

nak

kell

lenni

ük.

Teki

ntsü

k át

eze

k ut

án �

szem

elvén

yese

n �

a m

agya

r nye

lv fi

nnug

or v

oltá

nak

bizo

nyíté

kait.

20 A

tábl

ázatb

ól is

kio

lvas

ható

, hog

y a

mag

yarb

an a

szók

ezd

hely

zetb

en

�k

> h

, ille

tve

p >

f vá

ltozá

s zajl

ott l

e.

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

17

2. F

innu

gor e

rede

t a

lakt

ani e

lem

ek (t

olda

léko

k) a

mag

yarb

an�

A to

ldal

ékok

akk

or te

kint

het

k ala

pnye

lvi

ered

etne

k és

így

a ny

elvro

kons

ág�

�

bizo

nyíté

kána

k, h

a ha

ngal

akju

k sz

abál

yos,

funk

cióju

k pe

dig

lénye

gébe

n az

onos

.A

mai

mag

yar

nyelv

öss

zes

told

alék

a va

gy k

özve

tlenü

l az

alap

nyelv

bl s

zár

�-

maz

ik, v

agy

ilyen

ele

mek

bl t

evdö

tt ös

sze

nyel

vünk

kül

ön é

lete

foly

amán

. Az

��

alá

bbiak

ban

a kö

zvetl

enül

alap

nyel

vi er

edet

told

alék

okra

hoz

ok fe

l néh

ány

kira

�-

gado

tt pé

ldát

. Az

alap

nyel

vi to

ldalé

kok

által

ában

CV

(más

salh

angz

ó +

mag

án-

hang

zó) s

zerk

ezet

ek v

oltak

. A p

éldák

ból m

egfig

yelh

et, h

ogy

a zár

ó m

agán

hang

��

-zó

több

roko

n ny

elvb

en is

leko

pott.

A to

ldal

ékok

han

gala

kját

esete

nkén

t a fu

nkció

is

befo

lyás

olja

, ezé

rt itt

néh

a m

ás sz

abál

yok

érvé

nyes

ülne

k, m

int a

szav

akba

n. A

z eg

yes p

éldák

mag

yará

zatá

tól e

lteki

ntek

, de f

elhív

om az

Olv

asó

figye

lmét

a kiem

elt

told

alék

okra

.

Névs

zói e

setra

gozá

s:

Mag

yar -

n (-

on, -

en, -

ön, -

an):

ház

on, k

ézen

, kör

ön, n

agyo

n, té

len

Finn

-na,

-nä

, -s

sa,

-ssä

(<

*-sn

a, *

-snä

), -

lla,

-llä

(<

*-ln

a, *

-lnä

): k

oton

a �o

tthon

�, ul

kona

�kin

t�, ta

lven

a �té

len�

, kod

assa

�kun

yhób

an�,

nais

ella

�nné

l��

Udm

urt -

yn: 21

kiyn

�kéz

ben�

, ujy

n �éj

jel�,

kyt

yn?

�hol

?�, o

tyn

�ott�

< UR

22 -n

a, -

nä lo

cativ

us (h

ol? k

érdé

sre f

elel

hely

határ

ozó)

�

Több

es sz

ám:

Mag

yar -

k: h

ázak

23

Finn

: tul

emm

e�(<

*tul

emm

ek) �

jövü

nk�

Lapp

: akk

umek

�nag

yany

ánk�

Mor

dvin

: van

tam

k �n

ézün

k�

Mag

yar -

i: há

zaim

ban

Finn

: tal

oiss

ani �

háza

imba

n�La

pp: m

anai

�gye

reke

knek

a�(P

lGen

)�Ny

enye

c: w

ádji

�szav

akat

�

Birto

kos s

zem

élyra

gok:

Mag

yar:

-d: h

ázad

24

Finn

: tal

osi (

< *t

alot

i) M

ordv

in: k

udot

Udm

urt:

kork

ad21

Az u

dmur

t és k

omi a

lakok

ban

az y

az ún

. velá

ris i

jelöl

ésér

e szo

lgál.

22 U

R =

uráli

alap

nyelv

(i)23

A m

agya

r k n

évsz

ói tö

bbes

jel e

rede

tére m

ás m

agya

ráza

t is v

an.

24 It

t és

a to

vább

iakba

n ne

m a

dom

meg

a ro

kon

nyelv

i alak

ok je

lentés

ét, h

a az

a m

agya

rral

meg

egye

zik.

18Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

Mag

yar -

unk/

-ünk

(<-m

uk/-

mük

): h

ázun

k (H

B: is

emük

üt �

sünk

et�)

�Fi

nn: k

otam

me�

(<*

kota

mm

ek)

Mor

dvin

: kud

omok

Udm

urt:

kork

amy

(<*k

orka

myk

)

Igeid

k�

Mag

yar -

á/-é

, -a/

-e (<

*-a

i/-ei

): n

ézé,

mon

dáFi

nn: m

eni �

men

t�Ud

mur

t: m

yniz

�men

t�La

pp: g

ullim

�hall

ottam

�

Igem

ódok

Mag

yar -

na/-

ne,-

ná/-

né: m

enne

, fon

na, t

enné

, mon

daná

Finn

: mat

kust

anee

�tal

án el

utaz

ik�,

liene

e �le

het�

Hant

i: m�n

anem

�men

nék�

Mar

i: to

lnem

�jön

ni sz

eretn

ék�

Igei

szem

élyr

agok

Mag

yar -

m: l

átom

, esz

emM

ari:

wid

em �v

ezete

k�Fi

nn: m

enen

�meg

yek�

25

Lapp

: gul

am �h

allo

m�

Mag

yar:

-tok/

-tek

/-tö

k: lá

ttok,

esz

tek

Udm

urt:

myn

ody

�men

tek (m

ajd)

�Fi

nn: m

enet

te� �

men

tek (t

i)�La

pp: g

ulai

dek

�hal

lotta

tok�

Nyen

yec:

mad

ajda

� �vá

gtát

ok�

Képz

k�

Mag

yar -

d: h

arm

adik

Finn

: kol

mas

, kol

man

te-

Udm

urt:

kuin

jmet

i

Mag

yar -

k: m

arad

ék, j

áték

Finn

: pys

äkki

�meg

álló�

, men

ekki

�kele

ndsé

g��

Észt:

söök

�étel

�M

ordv

in: e

rak

�él��

25 A

finn

ben

szab

ályos

szóv

égi m

> n

vált

ozás

zajlo

tt le.

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

19

Mag

yar -

t: ol

t, ön

tHa

nti:

lilt-

�ülte

t�Ko

mi:

juty

- �ita

t�Ud

mur

t: va

laty

- �ok

tat�

Nyen

yec:

núl

tá- �

meg

állít

�

Mag

yar -

m: á

lom

, föd

émM

anys

i: úl

�m �á

lom

�Ko

mi:

olem

�éle

t�M

ari:

jüm

ö �iv

ás�

Mor

dvin

: udo

mo

�álom

�Fi

nn: k

uole

ma

�halá

l�

3. F

innu

gor e

rede

t sz

avak

a m

agya

rban

�

A sz

avak

egy

eztet

ésén

ek m

ódsz

ertan

i elv

eirl m

ár v

olt s

zó. I

tt ar

ra h

ívná

m fe

l a�

fig

yelm

et, h

ogy

a m

agya

r és

a ro

kon

nyelv

ek fi

nnug

or e

rede

t s

zava

i az

úgy

�

neve

zett

alap

szók

incs

be ta

rtozn

ak, v

agyi

s a sz

ókés

zletn

ek ab

ba a

rész

ébe,

amely

re

a ny

elvet

has

znál

ó kö

zöss

égne

k m

velts

égi s

zintjé

tl v

agy

életm

ódjá

tól f

ügge

t�

�-

lenül

felté

tlenü

l szü

kség

e va

n. A

z al

ábbi

lista

figy

elm

es o

lvas

ói e

rrl m

aguk

is�

m

eggy

zdh

etnek

. Az

itt fe

lsoro

lt sz

avak

egy

hat

-hét

eze

r év

vel e

zel

tti n

yelv

i��

�

állap

otot

tükr

özne

k és

töké

lete

sen

meg

fele

lnek

ann

ak a

kép

nek,

am

ely a

régé

szet

i ku

tatás

okbó

l kira

jzol

ódik

se

ink

életm

ódjár

ól és

kul

túrá

járól

.�

A sz

avak

at sz

ófaj

i cso

porto

sítás

ban

soro

lom

fel.

Névm

ások

:én

, te,

, m

i, ti,

k,

ön

��

enyé

m, t

ied�

ki?,

mi?

, mily

en?,

men

nyi?

, hán

y?ez

, az,

ilyen

, oly

an, e

nnyi

, ann

yim

agam

, mag

ad�

más Határ

ozós

zók:

hol?

, hon

nan?

, hov

á?,

itt, o

tt, in

nen,

onn

an, i

de, o

da, í

gy, ú

gym

essz

e, ö

ssze

, gya

log,

han

yatt,

irán

t, ki

Névu

tók:

26

alat

t, al

ól, a

láel

tt, e

ll,

elé

��

26 A

név

utók

rago

s f

neve

k m

egkö

vesü

lt ala

kjai,

am

elyek

nye

lvün

k kü

lön

életéb

en k

elet

�-

kezte

k. A

felso

rolt

péld

ákba

n az

onba

n m

ind

a szó

t, m

ind a

told

alék

finnu

gor e

rede

t.

��

20Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

mel

lett,

mel

ll,

mel

lé�

mög

ött,

mög

ül, m

ögé

Szám

neve

k:eg

y, k

ett

, hár

om, n

égy,

öt,

hat,

húsz

, har

min

c, n

egyv

en, ö

tven

, hat

van,

száz

�

Mell

ékne

vek:

agg,

cse

kély

, fe

hér,

feke

te,

gyak

ori,

hom

orú,

hos

szú,

ifjú

, jó

, ke

llem

es,

kem

ény,

ke

rek,

kes

er,

kesk

eny,

kön

ny,

lágy

, la

ngyo

s, la

pos,

laza

, m

eleg

, m

éltó

, m

ély,

��

m

ezte

len,

nag

y, ó

, rav

asz,

rég

i, ro

ssz,

rút

, söt

ét, s

zép,

szo

mja

s, s

zom

orú,

szo

ros,

sz

ke, s

zürk

e, te

le, ú

j, va

stag

, vék

ony,

vén

, vör

ös�

Igék

:va

n, le

sz, é

l, ha

l, te

sz, v

isz,

ves

z, n

éz, h

all,

mon

d, tu

d, e

szik

, isz

ik, m

egy,

jár,

jön,

ha

lad,

úsz

ik, k

ér, v

ár, a

d, k

ell,

áld,

áll,

als

zik,

apa

d, á

rt, a

vat,

bony

olód

ik, b

újik

, csa

p, c

sillo

g, c

síp,

dag

ad, d

ob,

dug,

ég,

em

ik �s

zopi

k� (v

ö. cs

ecse

m�)

, ér,

esik

, fáj

, fak

ad, f

al, f

arag

, fáz

ik, f

ed, f

él,

fen,

fog,

fon,

f, f

új, f

úl, f

úr, f

ut, h

agy,

haj

ít, h

ál, h

arap

, hár

ít, h

aszn

ál, h

at, h

uny,

�

indu

l, ke

l, kö

t, kö

vet,

küzd

, lát

, leb

eg, l

, lök

, men

t, m

ér, m

os, m

ozog

, nya

l, ny

el,

�

nyúj

t, ol

d, o

lt, o

lvad

, olv

as �s

zám

ol�,

oszl

ik, o

szt,

óv, ö

l, ra

k, r

ejt,

repü

l, ró

, seg

ít,

sért

, sie

t, sz

águl

d, s

zaka

d, s

zala

d, s

zára

d, s

zel,

szor

ul, s

z, s

zúr,

szü

l, ta

lál,

tanu

l,�

ta

rt, t

ekin

t, té

ved,

töm

, tz,

vág,

ván

yol,

varr

, vás

ik, v

éd, v

és, v

ezet

, vig

yáz.

�

Fne

vek:

� Embe

rek,

roko

nság

:m

agya

r, né

p, h

ad, f

alu

embe

r, hö

lgy,

hs� �n

tlen

férfi

�, �

úr, s

zz,

hím

, em

e, á

rva

�ro

kon,

iafia

, any

a, a

pa, a

tya,

férj

, n �

nej

e, fi

ú, le

ány,

öcs

, s,

ük�

�ar

a, á

ngy,

ipa,

nap

a, m

eny,

v�

Testr

észe

k:fe

j, ag

y, á

ll, a

rc, h

omlo

k, s

záj,

fül,

haj,

szem

, hál

yog,

kön

ny, o

rr, f

og, í

ny, n

yelv

, ny

ál,

nyak

, tor

ok,

kéz,

váll,

hón

alj,

köny

ök, m

arok

, ujj,

láb,

szár

,m

ell,

csec

s, há

t, öl

, has

, ág

yék,

far,

segg

, hól

yag,

her

e,b

r, sz

r, �

�bé

l, ér

, ín,

ideg

, vel

, vér

, háj

,�

epe,

lép,

máj

, szí

v, v

ese.

Id:�

év, t

aval

y, ta

vasz

, sz

, tél

, hó(

nap)

, hét

, nap

, éj,

holn

ap, h

ajna

l, m

úlik

.�

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

21

Egyé

b:ig

en, n

em, n

e, b

al, c

som

ó, fé

l, je

l, ha

szon

, rés

z, so

k, tö

bb, ü

gy, v

ilág,

har

ag,

szó,

álo

m, á

r, ha

szon

, mag

, tz,

út,

�há

z, la

k, fa

l, aj

tó, á

gy, f

a,ví

z, tó

, hál

ó, h

al, h

ajó,

ár.

A b

izony

talan

ere

det

eket

is b

eszá

mítv

a ny

elvü

nkbe

n kb

. 700

finn

ugor

ere

det

��

tsz

ó va

n. E

z el

s lá

tásra

kev

ésne

k t

nik,

pl.

a M

agya

r Érte

lmez

Kéz

iszót

ár 7

0�

��

�

ezer

cím

szav

ához

kép

est.

Emle

getik

is g

yakr

an a

déli

bábo

s néz

etek

képv

isel

i. A

�

szám

adato

k ér

tékel

ések

or a

zonb

an fi

gyel

embe

kell

ven

ni, h

ogy

1) m

a ha

szná

lato

s sz

avain

k ór

iási

több

sége

öss

zete

tt va

gy k

épze

tt sz

ó, am

elye

k an

yany

elvü

nk ö

nálló

él

etébe

n ke

letk

eztek

. 2)

Az

alapn

yelv

bl

szár

maz

ó sz

ótöv

ekne

k ált

alába

n so

k�

sz

árm

azék

a él

: az

ad (v

ö. fi

nn a

ntaa

) igé

bl l

egal

ább

150

új sz

ó ke

letk

ezett

(az

�

igek

öts i

gékk

el eg

yütt)

. 3) M

int a

z aláb

bi tá

bláz

at m

utatj

a leg

gyak

rabb

an h

aszn

ált

�

szav

aink

közö

tt els

öpr

több

ségb

en v

anna

k az

si

ered

etek

. Ugy

anez

a h

elyze

t a�

��

fin

nben

is. A

zt is

figy

elem

be k

ell v

enni

, hog

y a

nyel

v fo

lyam

atos

vál

tozá

sa m

iatt

az

si sz

avak

nak

csak

egy

rész

e mar

adt m

eg. A

vita

thata

tlanu

l rok

on, k

özös

per

mi

�

alapn

yelv

ükb

l csa

k ez

er é

ve k

ivál

t kom

i és

udm

urt n

yelv

bl m

a kb

. eze

r köz

ös�

�

tsz

ó m

utath

ató

ki. E

hhez

kép

est a

700

szó

egyá

ltalá

n ne

m te

kint

het

kis

men

nyi

��

-sé

gnek

. Bár

ki m

egteh

eti, h

ogy

etim

ológ

iai s

zótár

ral a

kez

ében

mag

yar s

zöve

geke

t el

emez

. Meg

fog

lepdn

i az

si sz

avak

mag

as ar

ányá

n.�

�

mag

yar

finn

si sz

ó az

urá

li/fin

nugo

r kor

ból

�03

403

6Ur

áli/fi

nnug

or t

bl a

lkot

ott s

zó��

048

020

Finn

-per

mi,

finn-

volg

ai, k

orai

sfin

n�

008

Finn

-per

mi s

tb. t

bl a

lkot

ott s

zó��

016

Ugor

004

Ugor

tb

l kép

zett

��

001

Finn

ségi

007

si (fi

nnug

or) ö

ssze

sen

�08

708

7Jö

vevé

nysz

ó00

401

2Be

ls k

eletk

ezés

��

001

si és

jöve

vény

elem

ekb

l öss

zetet

t�

�00

2Ism

eretl

en er

edet�

006

001

Nem

si

össz

esen

�01

301

3M

indö

ssze

sen

100

100

2. tá

bláz

atA

100

leggy

akor

ibb

mag

yar é

s fin

n sz

ó er

edet

e

22Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

4. A

gen

etika

i kut

atás

okna

k ug

yan

ninc

s sz

erep

e a

nyel

vrok

onsá

g bi

zony

ításá

-ba

n, c

ikke

m b

efeje

z ré

széb

en m

égis

ezz

el fo

glal

kozo

m, m

ert a

déli

bábo

s el

mé

�-

letek

hív

ei g

yakr

an h

ivatk

ozna

k a

génk

utat

ás e

redm

énye

ire. H

aszn

os le

het t

ehát

, ha

olv

asói

nk is

rend

elkez

nek

ilyen

jelle

g is

mer

etek

kel.

�A

gén

kuta

tás te

rmés

zete

sen

nem

bizo

nyíto

tta b

e, h

ogy

nem

vag

yunk

finn

ugor

né

p. A

zért

nem

, mer

t a g

énku

tatás

ered

mén

yei c

sak

azt m

utatj

ák m

eg, h

ogy

egy-

egy

népe

sség

ben

bizo

nyos

gén

ek m

ilyen

ará

nyba

n va

nnak

meg

. Eze

k az

ere

dmé-

nyek

kül

önbö

zké

ppen

inter

pretá

lhat

ók. A

zt a

zonb

an m

ég se

nki s

em tu

dta

meg

�-

mon

dani

, hog

y po

ntos

an m

elyek

lenn

ének

a �

finnu

gor

géne

k�, é

s ho

gy e

zekn

ek

mily

en a

rány

ban

kelle

ne m

egle

nniü

k a

mag

yaro

k kö

zött,

hog

y ge

netik

ailag

finn

-ug

orok

nak

tarth

assu

k m

agun

kat.

Az

störté

neti

célú

gen

etika

i kut

atás a

z elm

últ é

vekb

en M

agya

rors

zágo

n is

meg

�-

kezd

dött.

Az e

ddig

i ere

dmén

yek

közé

rthet

, elfo

gula

tlan

és tu

dom

ányo

san

hitel

es�

�

vizs

gála

toko

n al

apul

ó be

mut

atása

meg

jelen

t a

Mag

yar

Tudo

mán

y c.

foly

óira

t 20

08. o

któb

eri s

zám

ában

. A �G

eneti

ka és

mag

yar

störté

net:

a kö

zös k

utat

ás k

ez�

-de

téné

l� c.

öss

zeál

lítás

t Bál

int C

saná

d az

MTA

Rég

észe

ti Ku

tató

intéz

eténe

k ig

az-

gató

ja sz

erke

sztet

te. A

kut

atás

a k

érdé

sben

legi

nkáb

b ko

mpe

tens

gen

etiku

sok

és

régé

szek

egy

üttm

ködé

sén

alap

ul. E

zzel

az

anya

ggal

min

denk

inek

meg

kell

ene

�

ismer

kedn

ie, ak

it a t

éma k

omol

yan

érde

kel.27

Én

itt cs

ak eg

y-ké

t kira

gado

tt go

ndo-

lato

t, ill

etve v

izsgá

lati

ered

mén

yt em

lítek

meg

. Be

veze

t ta

nulm

ányá

ban

Bálin

t Csa

nád

egyr

észt

kife

jti a

köz

ös k

utatá

s szü

ksé

�-

gess

égét

és le

het

sége

it, m

ásré

szt f

igye

lmez

tet a

gen

etik

ai er

edm

énye

k stö

rténe

ti�

�

felh

aszn

álható

ságá

nak

korlá

taira

. Vag

yis a

rra, h

ogy

ezek

bl n

em le

het e

gy az

egy

�-

ben

az eg

yes n

épek

ered

etére

von

atko

zó k

övetk

ezte

tése

ket l

evon

ni. E

zt al

átám

aszt

-ja

egy

más

ik sz

erz

meg

álla

pítá

sa, a

ki sz

erin

t ��

min

dazo

k a

popu

lá�

ciók

, mel

yek

kapc

sola

tba

kerü

ltek

a ko

rai m

agya

r né

pcso

portt

al, n

yom

ot h

agyt

ak a

nnak

gén

-ké

szle

tében

.� A

géná

llom

ány

válto

zéko

nysá

gát b

izon

yítja

az a

vizs

gála

ti er

edm

ény

is, h

ogy

a ho

nfog

laló

mag

yaro

k gé

njei

köz

ött m

ég 1

6,2%

vol

t az

ázsia

i gén

ek

arán

ya, m

íg a

mai

mag

yar n

épes

ségb

en ez

csak

1%

. A X

. szá

zadi

mag

yar n

épes

ség

génj

einek

83,

8%-a

euró

pai v

olt.

Ezen

belü

l a V

olga

és U

rál v

idék

i nép

ekné

l, va

la-

min

t Nyu

gat-S

zibér

iában

gya

kori

U4U5

hap

locs

opor

t ará

nya 1

3,2%

. A k

utat

ók k

ét di

men

ziós

ábrá

n m

utat

ják b

e tö

bb tu

cat n

épcs

opor

t gen

etika

i táv

olsá

gát a

mito

-ko

ndriá

lis D

NS v

izsgá

lata

alap

ján.

(l. 1

. ábr

a)

27 A

z öss

zeáll

ítás e

lérhe

t az

Inter

neten

is:

�www.m

atud.iif.hu/2

008-10.pdf

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

23

1. áb

ra P

opul

áció

k kö

zötti

gen

etik

ai táv

olsá

g a m

itoko

ndriá

lis D

NS al

apjá

n

Az 1

. ábr

áról

leol

vash

ató,

hog

y a

mai

mag

yaro

k (7

2) g

eneti

kaila

g a

galíc

iaiak

-ho

z (1

8), a

svéd

ekhe

z (2

6) é

s a v

elszi

ekhe

z (3

0) á

llnak

legk

özele

bb. E

zzel

szem

-be

n m

egle

het

sen

távol

állu

nk a

szék

elyek

tl (

73) é

s hon

fogl

alás

kori

sein

ktl (

74�

��

�

és 7

5). S

t a k

ülön

böz

X. s

záza

di te

met

kben

fekv

se

ink

gene

��

���

tikai

any

aga

is m

egle

het

sen

külö

nböz

.�

�

2. áb

ra P

opul

áció

k ge

netik

ai tá

volsá

ga az

Y k

rom

oszó

ma a

lapjá

n

24Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

A 2.

ábra

az ap

ai ág

on ör

ökl

d�� Y

krom

oszó

ma a

lapj

án ké

szül

t és m

egle

het

s� el

lent

-m

ondá

sban

áll

az 1

. ábr

ából

kira

jzol

ódó

képp

el. It

t a m

agya

r köz

el á

ll a

szék

ely-

hez,

de

meg

lehe

tse

n táv

ol á

ll eg

y ol

asz

kuta

tócs

opor

t (az

ábr

án m

agya

r Sem

ino

�

meg

jelö

léss

el) m

ai m

agya

r lak

ossá

gon

végz

ett v

izsg

álatai

nak

ered

mén

yét

l.�A

hum

ánge

netik

ai v

izsg

álato

k er

edm

énye

ibl e

gyel

re te

hát n

em le

het m

egbí

z�

�-

ható

köv

etkez

tetés

eket

levo

nni e

gy n

ép, e

setü

nkbe

n a

mag

yar

störté

neté

vel k

ap�

-cs

olatb

an. G

eneti

kai r

okon

ságu

nk ta

lán

nem

is o

lyan

font

os, h

iszen

nyi

lván

való

, ho

gy a

nem

zeti

iden

titás

sze

mpo

ntjá

ból

az a

nyan

yelv

a le

gfon

tosa

bb té

nyez

,�

sokk

al fo

ntos

abb

a bi

ológ

iai

lesz

árm

azás

nál.

Akin

ek m

agya

r az

any

anye

lve

és

mag

yarn

ak ta

rtja

mag

át a

z m

agya

r, bá

r né

met

a c

salá

dnev

e és

tudj

a, h

ogy

a na

gyap

ja m

ég sv

ábul

bes

zélt.

A m

agya

r nép

iden

titás

át is

a m

agya

r nye

lv

rizte

�

meg

az

elm

últ é

vezr

edek

ben,

függ

etlen

ül a

ttól,

hogy

mily

en m

ás n

épek

kel k

erül

-tü

nk b

ioló

giai

kapc

sola

tba.

Csúc

s Sán

dor

�

Hon

ti L

ászl

ó sz

ület

ésna

pján

�Hon

tiék

azt

tartj

ák,

hogy

a m

agya

r ny

elvr

l va

ló g

ondo

lkod

ás k

izáró

lag

a�

ny

elvé

sz-d

iplo

más

ok jo

ga,

és e

zen

a kö

rön

belü

l is

a v

elük

egy

etért

ké.

Erre

�

szám

talan

szor

kité

rnek

. k

nyilv

án K

olom

busz

t [he

lyes

ebbe

n: K

olum

busz

t vag

y�

ol

aszu

l: Co

lom

bót]

sem

enge

dték

vol

na fö

lfede

zgetn

i, m

ert n

em v

olt r

óla

papí

rja,

és u

gyan

ezér

t a ta

nula

tlan

mag

yaro

kat e

ltilta

nák

ízes

besz

édük

tl,

mer

t nálu

knál

�

csod

ásab

b ny

elvk

incs

ekke

l bírn

ak. N

os, e

z az

, am

it hu

nfal

vyzm

usna

k ne

vezü

nk

[inká

bb: n

evez

ek; Z

.G.]�

� ír

ja a

Hon

ti Lá

szló

fsz

erke

sztet

te

�A

nyel

vrok

onsá

gról

ké

szül

t kön

yvism

erte

téséb

en C

zakó

Gáb

or ír

ó. S

zcs

Istv

án ir

odal

omkr

itiku

s, eg

y�

id

eig k

özéle

ti em

ber

Belb

ajok

és

bájd

alok

a n

yelv

roko

nság

ban

cím

kön

yvis

�-

mer

tetés

ében

� a

Heli

kon

20. é

vfol

yam

ának

17.

(559

.) sz

ámáb

an �

így

foga

lmaz

: �H

onti

Lász

ló,

az A

kadé

mia

Nye

lvtu

dom

ányi

Inté

zeté

nek

a ne

mtu

dom

mije

és

mun

katár

sai a

zt lá

tják

a leg

éget

bb fe

lada

tnak

, hog

y a

mag

yar a

nyan

yelv

szem

é�

�-

lyek

ben

neho

gy v

alam

i ne

mze

ti ö

nérz

etfél

e ka

pjon

láb

ra.�

Rec

enzió

ját

így

foly

tatja

: �a

finnu

griz

mus

a le

grom

antik

usab

b sz

árm

azás

elm

élet,

még

sinc

s ben

ne

sem

mi i

zgal

mas

, sem

mi v

onzó

er. M

iért?

Mer

t az

embe

r ösz

tönö

sen

érzi

, hog

y �

�

kital

áció

! Még

akk

or is

, ha

vala

ki a

finn

ek, é

sztek

rajo

ngój

a, m

int é

n.�

Aztá

n az

ol

asz D

ante

Alig

hier

it ho

zza

péld

ának

: �V

alaki

nek

más

a fe

lfogá

sa[,]

és ez

esetl

eg

az in

tellig

encia

- vag

y m

velts

éghi

ányb

ól er

ed. D

e /�

/ miér

t fáj

más

nak

a � fo

glal

�-

kozá

sa?

Dant

e m

ég e

lég

naiv

ul k

ísére

lte m

eg o

sztál

yozn

i a

nyelv

eket

/�/[;

] ké

pzelj

ük el

, hog

y Da

nte e

gy fi

nnug

rista

kez

ébe k

erül

: mik

et ír

na ró

la! D

e a v

égén

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

25

tárgy

ilago

san

meg

jegy

ezné

: »m

inda

mell

ett v

erse

lési

tevék

enys

ége

egye

sek

szer

int

figye

lem

rem

éltó[

,] é

s a

pilis

csab

ai e

gyet

emen

tana

nyag

«.� D

e ne

m f

olyt

atom

Sz

cs sz

avai

t, cs

ak h

alkan

jegy

zem

meg

: a P

ázm

ány

Péter

Kat

olik

us E

gyete

men

�

Dant

ét ta

nulm

ányo

zhat

ugy

an e

gy h

allga

tó, a

finn

ugor

szak

ot v

iszon

t meg

szün

-tet

ték.

Ismer

kedj

ünk

meg

inká

bb a

z in

terne

ten a

finn

ugor

ellen

es n

ézete

ket h

arso

gók

rész

érl a

szám

os re

cenz

ióba

n elm

aras

ztalt

Hont

i Lás

zlóv

al és

mun

káss

ágáv

al.

�

Hont

i Lá

szló

doc

tor

scien

tiaru

m, a

kadé

mik

us, t

udom

ányo

s ta

nács

adó,

egy

etem

i tan

ár h

etven

esz

tend

eje,

1943

-ban

a B

alat

on s

zom

széd

ságá

ban,

Len

gyelt

ótib

an

szül

etett.

Az

ELTE

-n 1

969-

ben

mag

yar�

oros

z�fin

nugo

r sza

kot v

égze

tt. A

z eg

ye-

tem e

lvég

zése

utá

n az

MTA

Nye

lvtu

dom

ányi

Int

ézet

e fin

nugo

r os

ztály

ának

tu

dom

ányo

s se

gédm

unka

társa

, m

unka

társa

, m

ajd f

mun

katár

sa l

ett.

1974

-et

�

köve

ten

fin

n és

ném

et e

gyet

emek

en,

szov

jet

kutat

óint

ézet

ekbe

n ku

tatá

soka

t�

vé

gzett

. 198

0-tó

l 198

8-ig

a fi

nnug

or o

sztál

y os

ztály

veze

tje

, az u

ráli

hang

törté

neti

�

kutat

ások

irán

yító

ja.

1983

/198

4-be

n ve

ndég

doce

ns a

Béc

si E

gyete

men

, m

ajd

1987

-ben

ven

dégp

rofe

sszo

r a H

elsin

ki E

gyete

men

. 198

8-tó

l a G

roni

ngen

i Álla

mi

Egye

tem ta

nszé

kvez

et e

gyete

mi

taná

ra, 1

997-

tl

az U

dine

i Eg

yete

m á

ltalá

nos

��

ny

elvés

zeti

és k

lass

zika-

filol

ógia

i tan

szék

ének

pro

fess

zora

vol

t, m

ajd

2008

-tól a

Ká

roli

Gás

pár

Refo

rmát

us E

gyete

m m

agya

r ny

elvtu

dom

ányi

tans

zéké

n ny

ert

egye

tem

i tan

ári é

s tan

szék

veze

ti m

egbí

zatá

st.

�19

70-b

en m

egvé

dte

bölc

sész

dokt

ori d

issze

rtáció

ját,

1976

-ban

a n

yelv

tudo

má-

nyok

kan

didá

tusi,

198

9-be

n pe

dig

akad

émia

i dok

tori

értek

ezés

ét. 1

981

és 1

985

közö

tt az

MTA

nye

lvtu

dom

ányi

bizo

ttság

ának

titk

ára,

198

1 és

199

0 kö

zött

az

MTA

ura

liszti

kai k

ompl

ex b

izotts

ágán

ak ta

gja.

199

8-ba

n az

MTA

kül

s ta

gjáv

á,�

20

04-b

en le

vele

z, m

ajd 2

010-

tl r

ende

s tag

jává

foga

dták

. �

�19

76-tó

l kez

dve

külö

nböz

funk

ciókb

an te

véke

nyke

dett

a ha

zai f

innu

grisz

tika

�

legfo

ntos

abb

fol

yóira

ta, a

Nye

lvtu

dom

ányi

Köz

lem

énye

k s

zerk

eszt

ségé

ben,

�

végü

l 19

98-tó

l e

tudo

mán

yos

perio

dika

fsz

erke

szt

je.

Idkö

zben

, 20

04-b

en a

��

�

mag

yar

nyelv

észe

ti fo

lyói

ratn

ak,

a M

agya

r Ny

elvne

k is

a s

zerk

eszt

bizo

ttság

i�

tag

ja le

tt. A

z M

TA-n

kív

ül a

Fin

nugo

r Tá

rsasá

g kü

ls, m

ajd ti

sztel

eti ta

gja,

a�

So

cieta

s Ur

alo-

Altai

ca e

lnök

e, a

Mag

yar

Nyelv

tudo

mán

yi T

ársa

ság

aleln

öke,

a

Finn

isch-

Ugris

che

Fors

chun

gen

és a

z Ur

al-A

ltaisc

he Ja

hrbü

her,

Neue

Fol

ge cí

m�

foly

óira

tok

tudo

mán

yos

taná

csad

ó tes

tüle

tének

tagj

a, v

alam

int

a Fi

nno-

Ugric

La

ngua

ges a

nd L

ingu

istic

s sze

rkes

ztbi

zotts

ági t

agja

. Díja

kban

és k

itünt

etése

kben

�

gyak

ran

rész

esül

t: Go

mbo

cz Z

oltán

-em

lékér

em (1

977)

, az

Akad

émia

Kiad

ó kr

iti-

kai n

ívód

íja (1

977,

198

2), m

egos

ztott

Akad

émia

i díj

(198

3), M

unká

csi B

erná

t-díj

(200

6).

Kuta

tási é

s okt

atási

szak

terül

ete: a

z ob

i-ugr

isztik

a, az

urá

li ös

szeh

ason

lító

nyel

-vé

szet,

két

legk

özel

ebbi

roko

n ny

elvün

k és

a fi

nn n

yelv

, a fi

nn n

yelv

törté

net,

vala

min

t a m

agya

r gra

mm

atika

és n

yelv

törté

net.

Kül

önös

en p

ályá

ja k

ezde

ti sz

aka-

száb

an a

z ob

i-ugo

r ny

elve

knek

els

sorb

an h

angt

örté

nete

fogl

alkoz

tatta

, val

amin

t�

az

ese

trago

k ki

alaku

lása

, ugy

anak

kor l

eíró

szem

pont

ból v

izsgá

lta m

eg a

z os

ztják

ny

elvet.

Már

az 1

980-

as év

ekbe

n tö

bb p

ublik

áció

ja je

lent m

eg az

urá

li sz

ámne

vek

26Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

prob

lémáir

ól é

s a

nyelv

ek k

özöt

ti ka

pcso

lato

k tár

gykö

rébe

n. K

ésbb

az

uráli

�

össz

ehas

onlít

ó ny

elvé

szet

en b

elül e

lsso

rban

a h

angt

örté

neti,

mor

fosz

intak

tikai

és�

eti

mol

ógia

i kér

dése

k fo

glalk

ozta

tták.

Az

ezre

dfor

duló

t köv

eten

a m

agya

r nye

lv�

-ro

kons

ág k

érdé

skör

e áll

vizs

gáló

dása

hom

lokt

eréb

en.

Tudo

mán

yos

dolg

ozat

aina

k a

szám

a a

háro

msz

ázat

meg

halad

ja. A

z ál

tala

jól

ismer

t nye

lvek

en, a

nyan

yelv

e m

ellett

finn

ül, n

émetü

l, or

oszu

l, an

golu

l, ol

aszu

l és

holla

ndul

pub

likál

. Fbb

pub

likác

iói k

özül

láss

unk

néhá

nyat

: �

Syst

em d

er p

ara-

digm

atis

chen

Suf

fixm

orph

eme

des

wog

ulis

chen

Dia

lekt

es a

n de

r Ta

wda

(197

5),

Ges

chic

hte

des

obug

risc

hen

Voka

lism

us d

er e

rste

n Si

lbe

(198

2), C

hres

tom

athi

e O

stia

cica

(198

2, 1

985²

), U

ralis

ches

Ety

mol

ogis

ches

Wör

terb

uch

(a R

édei

Kár

oly

szer

kesz

tette

mbe

n a

szer

zi

kolle

ktív

a tag

ja;

1987

�198

8),

��

Die

wog

ulis

che

Spra

che

(in:

Den

is S

inor

[ed

.], T

he U

ralic

Lan

guag

es,

147�

171;

198

8),

Die

os

tjaki

sche

Spr

ache

(uo.

172

�196

; 19

88),

Die

Gru

ndza

hlw

örte

r de

r ur

alis

chen

Sp

rach

en (1

993)

, A

z ug

or a

lapn

yelv

kér

désé

hez

(199

7),

Num

erus

prob

lem

e (E

rkun

dung

szug

dur

ch d

en D

schu

ngel

der

ura

lisch

en N

umer

i) (F

UF 5

4: 1

�126

; 19

97),

Die

Neg

atio

n im

Ura

lisch

en I�

III.

(Lin

guist

ica U

ralic

a 33:

81�

96, 1

61�1

76,

241�

252;

199

7), O

bUgr

ian

(in:

Dan

iel A

bond

olo

[ed.

]: Th

e Ur

alic

Lang

uage

s, 32

7�35

7), A

z ob

i-ugo

r ko

nszo

nant

izm

us tö

rtén

ete

(199

9); t

ováb

bá p

éldáu

l: H

ol é

s m

ilyen

urá

li fin

nugo

r �

snye

lvet

� be

szél

tek

távo

li el

eink

? �

(200

4), U

ráli

birt

okos

sz

erke

zete

k (2

004)

, Re

sear

ch o

n t

he P

rehi

stor

y of

the

Hun

gari

an L

angu

age

(200

5). L

ásd

tová

bbá

a Ny

elvtu

dom

ányi

Köz

lem

énye

k sz

ámait

fle

g az

uto

lsó�

m

ásfé

l évt

izedb

en.

Az u

tóbb

i év

ekbe

n �

min

t fe

nt lá

that

tuk

� ké

t m

unká

ja k

eltett

felt

nést

�

A

nyel

vrok

onsá

gról

. Enn

ek a

köt

etnek

fsz

erke

szt

je v

olt (

alcí

me:

�

�Az

törö

k, s

umer

és

egy

éb á

fium

elle

n va

ló o

rvos

ság;

201

0, 2

010²

), a m

ásod

ikna

k, az

Any

anye

lvün

k at

yafis

ágár

ól é

s a

nyel

vrok

onsá

g is

mér

veir

l�. T

énye

k és

vág

yak

címne

k (2

012)

�

pedi

g sz

erz

je. A

z egy

ik, B

árth

M. J

ános

jegy

ezte

inter

nete

s ism

ertet

és k

onkl

ú�

zió-

ját e

l kell

foga

dnun

k: �E

zt a

»mfa

jt« a

jöv

ben

is fo

lytat

ni k

ell, h

iszen

a m

agya

r�

�

nyel

v er

edeté

rl f

elha

lmoz

ott t

udás

köz

kinc

csé

tétel

éhez

még

reng

eteg

türe

lmes

�

ismer

etter

jesz

t m

unká

ra le

sz s

züks

ég.�

A le

gfon

tosa

bb v

égs

sor

on a

z vo

lna,

��

ho

gy a

z ál

talán

os, f

leg

pedi

g a

közé

pisk

olai

mag

yarta

náro

k (é

s teg

yük

hozz

á: a

�

törté

nele

mta

náro

k is)

egyt

l egy

ig m

eggy

zdj

enek

a fin

nugo

r nye

lvro

kons

ágró

l.�

��

Hont

i Lá

szló

t kö

zel

öt é

vtize

de is

mer

em.

Lakó

Gyö

rgy

és B

erec

zki

Gábo

r fin

nugo

r ny

elvé

szeti

el

adás

aira

és s

zem

inár

ium

aira

jártu

nk, t

öbbe

k kö

zött

Kiss

�

Jen

vel,

A. J

ászó

Ann

ával

, Sz

íj En

ikve

l, Ut

asi

Zitá

val

és C

súcs

Sán

dorra

l �

��

kö

ztük

az e

ls f

váro

si fi

nnug

or s

zako

sokk

al.

Lakó

ról

Hont

i sz

ámos

ese

tben

��

sz

épen

meg

emlék

ezet

t (ug

yaní

gy ér

dem

ben

írt a

zokr

ól a

finn

ugris

tákró

l is,

akik

et

prof

essz

orun

k ne

mig

en k

edve

lt, p

éldáu

l Réd

ei K

árol

yról

és H

ajdú

Péter

rl).

Em

lé�

-ke

zete

s vol

t a k

is Pe

st m

egye

i paló

c fa

luba

, Ber

nece

bará

tiba,

a fin

nugo

r sza

koso

k sz

ámár

a sz

erve

zett

szi n

yelv

járá

sgy

jtés.

Harm

adév

es k

orun

kban

Ber

eczk

i tan

ár�

�

úr v

ezet

ésév

el m

i, pe

sti fi

nnug

or s

zako

sok

meg

láto

gattu

k a

debr

ecen

i eg

yete

m

finnu

gor

tans

zéké

t. 19

67-b

en a

finn

orsz

ági

Tam

peré

ben

finn

nyelv

és

kultú

ra

tanf

olya

mon

vet

tünk

min

dkett

en ré

szt.

Ered

etile

g eg

yete

mi j

urák

tanu

lmán

yain

kra

való

felk

észü

lés

ered

mén

yeké

ppen

szü

letet

t meg

köz

ös p

ublik

áció

nk, a

Jurá

k a

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

27

terg

o to

ldal

éktá

r (N

yK 7

2: 3

63�3

92),

am

ire a

zóta

is b

üszk

e va

gyok

. Ez

után

ré

szbe

n a

Nyelv

tudo

mán

yi In

téze

tben

foly

tattu

nk b

eszé

lgeté

seke

t, ré

szbe

n pe

dig

�kih

elye

zett�

mun

kahe

lyün

kön,

U

ppsa

lába

n lát

ogat

ott m

eg, é

n m

eg U

diné

ben

�

töltö

ttem

kell

emes

nap

okat

. Fin

nugo

r ane

kdot

a lett

, aho

gy a

debr

ecen

i kol

légá

kkal

eg

yütt

meg

köze

lített

ük eg

ykor

i, Gr

onin

gen

mell

etti l

akóh

ázát

.Ho

nti L

ászl

ó ak

adém

ikus

nak

mi,

finnu

grist

ák to

vább

i ere

dmén

yes é

v(tiz

ed)e

ket

kívá

nunk

. A tu

dom

ányo

s m

unka

mell

ett p

edig

� s

zaba

d ór

áiban

� fo

glal

kozz

on

kedv

ére

a �d

ilettá

ns, t

anul

atlan

, mve

letle

n, g

átlá

stala

n, jó

zan

gond

olko

dásra

kép

�-

tele

n, n

épbu

tító

stb.�

(Sz

cs Is

tván

t idé

zem

), �s

zelle

mi g

agyi

zó, s

zelle

mi l

umpe

n�

-pr

oletá

r� (K

iss K

árol

y le

velé

bl)

nyel

vész

ked

kkel.

Lac

i, Ist

en él

tesse

n so

káig

!�

�

Zaic

z Gáb

or

�

�A tu

ndra

dal

oló

szív

e�Je

lena

Szu

szoj

80

éves

28

Jam

álfö

ldön

nin

csen

oly

an e

mbe

r, a

ki n

e ism

erné

az

idén

80.

szü

leté

snap

ját

ünne

pl J

elen

a Sz

uszo

jt (1

933.

02.

05.

Nov

ij Po

rt),

a �tu

ndra

dalo

ló s

zívé

t�.

�

Rend

kívü

l sok

olda

lú, k

reatí

v em

ber:

a tu

ndra

i nye

nyec

szok

ások

, hag

yom

ányo

k ism

erje

, rz

je é

s to

vább

örök

ítje

; az

els

jam

áli n

yeny

ec n

, aki

tudo

mán

yos

���

��

�

foko

zato

t sz

erze

tt; n

épta

nító

; író

, kö

lt;

a La

pcuj

-hag

yaték

gon

dozó

ja;

elad

ó�

�-

mvé

sz, a

Jam

al eg

yütte

s szó

lóén

ekes

e.� Én

199

6-ba

n tal

álkoz

tam v

ele

elsz

ör S

zaleh

ardb

an,

az O

rosz

orsz

ági

Észa

k,�

Sz

ibér

ia és

Táv

ol-K

elet k

is lél

eksz

ámú

slako

s nép

ei író

inak

nem

zetk

özi k

onfe

�re

n-ciá

ján.

Akk

or k

apta

m t

le az

Évs

záza

dok

mély

ébl (

,�

���

������� ����� � ��

19

94)

cím k

önyv

ét, m

elyne

k r

övid

bem

utat

ásáv

al,

illetv

e né

hány

írá

sána

k�

lef

ordí

tásáv

al k

öszö

ntöm

a ny

enye

cek

egyi

k, S

zaleh

ardb

an él

büs

zkes

égét.

�

28 A

12.

finn

ugor

írók

ongr

essz

ust 2

013-

ban

a Ja

mal-

Nyen

yec

Auto

nóm

Kör

zet f

váro

sába

n,�

Sz

aleha

rdba

n hí

vják

öss

ze. E

zért

ebbe

n az

évb

en n

agyo

bb fi

gyelm

et s

zere

tnén

k fo

rdíta

ni

nyen

yec

bará

taink

ra an

nál i

s ink

ább,

miv

el k

özül

ük tö

bben

ünn

epelt

ék/ü

nnep

elték

vol

na/ü

n-ne

plik

ker

ek sz

ületé

snap

juka

t. An

na N

yerk

agi,

a ny

enye

c pr

óza

meg

újító

ja ta

valy

vol

t 60

éves

, a n

éhai

Pro

kopi

j Jav

tiszij

köl

t-ír

ó-gr

afik

us-d

ram

aturg

ped

ig 8

0 let

t vol

na. A

z er

dei

�

nyen

yec

Jurij

Vell

a id

én le

sz 6

5 év

es, a

tund

rai

nyen

yec

Jelen

a Sz

uszo

j pe

dig

80 é

ves.

Terv

eink

szer

int a

fent

i alk

otók

ról a

Fin

nugo

r Vilá

gban

, a M

agya

r Nap

lóba

n és

a N

apkú

tban

sz

eretn

énk

meg

emlék

ezni

, ille

tve m

veik

bl v

áloga

tni.

��

28Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

A k

önyv

hat

feje

zetb

l áll:

Szü

lfö

ldem

en, h

ol a

z aty

ai h

áz ál

l/

,

��

!��

������

; N

épsz

okás

ok, n

épha

gyom

ányo

k/

; A� ��������

"����� �������������

ny

enye

cek

ökol

ógiai

nap

tára/

; A te

rem

t n

ép/

#������ ������ ����� �� �

�

; D

íszíte

tt írá

sbeli

ség/

; V

erse

k, e

lbe

"������� �

$��������� ������

szél

ések

, m

esék

/,

, .

A to

vább

iakba

n e

feje

zetek

bl

szem

ez%����

������

�����

�ge

tve

(vál

ogat

ásom

a t

erje

delm

i ko

rláto

k m

iatt

önk

énye

s és

tör

edék

es)

prób

álom

be

mut

atni a

z ünn

epelt

et.E

tnog

ráfu

skén

t kö

zérth

eten

ír

a ny

enye

c sz

okás

okró

l, h

agyo

mán

yokr

ól.

�

Péld

ául a

nye

nyec

csu

m fo

ntos

ságá

ról:

�Az

észa

ki e

mbe

rek

szám

ára

a cs

umm

al

kezd

dik

min

den:

a g

yerm

ek e

ls k

iáltá

sa,

a bö

lcs

dalo

k, a

böl

csív

en fü

gg�

��

��

csen

getty

k tü

nem

énye

s han

gja,

a m

inde

nt lá

tó, v

ajáko

s-psz

ichol

ógus

sám

án d

ob�

-ján

ak ti

tkos

han

gjai,

a n

agym

ama

mes

éi, t

aláló

s kér

dése

i, leg

endá

i, a

nagy

mes

e-m

ondó

k ep

ikus

éne

kei:

a ja

rabc

ok é

s a

szju

dbab

cok,

a s

orsé

neke

k��

(%����

19

94:1

3) T

ováb

bá a

tund

rai t

ilalm

akró

l: �N

e kí

nozd

a v

adat

, az

éllé

nyek

et, a

�

rova

roka

t, m

ert

rád

is s

zörn

y k

ínsz

enve

dés

várh

at;

Ne

hajig

álj

köve

t, ha

ntot

,�

hó

goly

ót a

foly

óba,

a tó

ba, a

víz

tároz

óba,

mer

t meg

vakí

tod

a ví

zi v

ilág

lakó

it és

m

agad

at; N

e lö

völd

özz

íjadb

ól, h

a ni

ncs v

agy

nem

láth

ató a

célp

ont,

mer

t elta

lál-

hato

d ön

mag

adat

vag

y em

bertá

rsad

at;

Fele

slege

sen

ne s

zurk

álj a

föld

be v

asbó

l ké

szül

t tár

gyak

at, h

egye

s vég

kop

ját:

a fö

ld fá

jdal

ma

a sz

ív fá

jdal

ma

is.�

(�

%����

1994

:21)

Val

amin

t a sz

arva

sokr

ól: �

A n

yáj n

emcs

ak a

szar

vaso

k ho

rkan

tása

iban

kü

lönb

özik

, de s

zrü

k sz

ínéb

en is

: van

�

� �

���

fehé

r, �

��

��

fü

stösf

ehér

, ���

��

� �

� �

sirál

yfeh

ér,

���

��

tark

a,

� �

���

����

fe

hér,

feke

te fo

ltokk

al, �

����

� �

��

��

feke

te,

fehé

r fo

ltokk

al,

�

����

����

feke

te,

�

����

����

egye

tlen

hatal

mas

foltt

al va

gy cs

íkka

l a fe

hér v

agy

feke

te sz

rön,

�

� �

���

� fü

stös,

���

���

ez

üstsz

ín,�

�

����

�ez

üstö

s-füs

tös,

�

��

����

���

ge

szten

yeba

rna

stb.

A

szar

vaso

k sz

arvu

kban

is k

ülön

bözn

ek:

�

����

cson

ka s

zarv

ú va

gy s

zarv

atlan

, �

��

����

�eg

ysza

rvú,

�

��

����

�há

trave

tett,

külö

nböz

irán

yba

széth

úzot

t sza

rvú,

�

�

� ��

�a

pofik

a fö

lött

hatal

mas

an te

rebé

lyes

ed, e

lre

ágaz

ó sz

arvú

, �

���

����

���

� na

gy, m

agas

szar

vú�

� stb

. ( 1

994:

2627

)%����

�A

nyen

yece

k ök

ológ

iai n

aptá

ráró

l írt

feje

zetb

en m

egtu

dhatj

uk p

éldáu

l, ho

gy �A

ny

enye

cekn

él a

nap

tári é

v ha

gyom

ányo

san

négy

per

iódu

sból

áll:

tél, t

avas

z, ny

ár,

sz.

Rége

n m

inde

gyik

et k

ülön

-kül

ön é

vnek

teki

ntett

ék�

Ugy

anis

min

degy

ik�

pe

riódu

sra a

nnyi

mun

ka, t

enni

való

juto

tt, h

ogy

jogg

al n

evez

hetté

k ön

álló

, bef

eje-

zett,

éle

tcikl

usna

k. (

199

4: 4

9) A

nye

nyec

ekné

l a té

llel,

nove

mbe

rrel k

ez%����

-d

dik

a nap

tári é

v. É

rdek

esek

a hó

napo

k ne

vei:

�

A sa

rkiró

ka-

�"��������&�� �

vadá

szat

hav

a (n

ovem

ber e

leje)

;

� A

kis

sötét

ség

hava

(nov

embe

r" ���&�� �

vé

ge, d

ecem

ber

eleje

);

� A

nag

y sö

tétsé

g ha

va (d

ecem

ber

vége

,"��

�&�� �

ja

nuár

); �

� A

sas h

ava

(febr

uár);

�

� A

régi

szar

vak

alap

jána

k'�������

(����

le

esés

e (m

árciu

s);

� �

A m

egté

vesz

t el

lés h

ava

(ápr

ilis:

az e

ls sz

arva

s%� ����

��

sz

ület

ése)

;

� A

töm

eges

ellé

s hav

a (m

ájus

);

A

mad

arak

������

�)�������

fé

szek

raká

sána

k ha

va (j

úniu

s),

�

A k

ésn

szül

etett

szar

vasb

orjak

hav

a"��&���

�

(júni

us);

�

Szú

nyog

os h

ónap

(júl

ius);

� A

bög

lyök

hav

a" ������

*��

���

(a

ugus

ztus)

; �

� A

lom

bhul

lás

hava

(sze

ptem

ber);

� A

bik

ák!&�

���

+��

���

ha

va (o

któb

er).

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

29

Érde

kese

n áll

apíto

tták

meg

az

embe

r él

etkor

át is

: �K

eves

ebb

figye

lmet

ford

í-to

ttak

az é

vek

szám

ára.

Élet

korá

t a

szül

etés

pilla

natát

ól 4

-5 é

ves

korig

szá

mí-

tottá

k� E

rrl á

rulk

odna

k a

népi

kife

jezé

sek:

Egy

kör

t tett

meg

a sz

ületé

se ó

ta�

�

(betö

ltötte

az

els

évét)

; Két

kör

t élt

meg

szül

etése

óta)

; Köz

eled

ik a

szü

�le

tését

l�

szám

ított

harm

adik

kör

; Épp

en h

ogy

mag

a mög

ött h

agyt

a éle

tének

neg

yedi

k kö

rét,

Ez a

kics

i már

öre

g �

leélt

e az ö

tödi

k él

etévé

t. Öt

éves

kor

utá

n m

ár n

em sz

ámol

ják

az é

veit,

éle

tkép

essé

géne

k, ö

nálló

ságá

nak

leg

fbb

mut

atói

a k

övet

�ke

zk:

a�

m

unká

hoz

való

visz

onya

, az

életb

en a

kül

önbö

z te

véke

nysé

gekh

ez n

élkü

�lö

zhe-

tetle

n ké

pess

égek

� a

fiú

knál

a s

zarv

asok

elfo

gása

, be

fogá

sa,

a sz

arva

sfoga

t ha

jtása

; a lá

nyok

nál c

érna

sodr

ása s

zarv

asín

ból,

baba

ruha

var

rása

, láb

belik

észí

tés a

ki

sebb

ekne

k, a

csa

lád

gazd

aság

i él

etébe

n va

ló te

véke

ny ré

szvé

tel s

tb.�

(%����

19

94:4

950

)�

A k

önyv

tová

bbi r

észé

ben

a ny

enye

c né

p alk

otó,

tere

mt

erejé

rl,

a ny

enye

cek

��

dí

szít

mvé

szet

érl m

int a

z ��

�ír

ásbe

liség

egy

ik m

egje

lené

si fo

rmájá

ról o

lvas

hatu

nk

Szus

zoj a

sszo

ny ta

nulm

ánya

iban

, am

elye

ket t

anítv

ánya

inak

, azo

k sz

ülein

ek, a

z si�

ha

gyom

ányo

kat

meg

ismer

ni é

s m

egriz

ni a

karó

nye

nyec

ekne

k és

nem

nye

nye

�-

cekn

ek ír

t köz

érth

et st

ílusb

an.

�T

udós

ként

, tan

árké

nt so

kat t

ett a

nem

zeti

kultú

ra m

velé

séér

t, áp

olás

áért.

Min

t�

a

peda

gógi

atud

omán

yok

kand

idátu

sa a

Jam

al-N

yeny

ec P

edag

ógus

Tov

ábbk

épz�

In

téze

t Pe

dagó

gia

és P

szich

ológ

ia T

ansz

ékén

dol

gozo

tt. S

zám

talan

any

anye

lvi

tankö

nyve

t, kr

eszt

omát

iát í

rt kü

lönb

öz tá

rssz

erz

kkel

(pl.

E. M

. Tal

ejev

a, N

. M.

��

Te

resc

senk

o, H

. H. J

aung

ad, L

. V. L

apcu

j, V.

N. N

jaru

j). A

kile

ncve

nes

évek

ben

kész

ítette

el a

nyen

yec i

roda

lom

tant

ervi

pro

gram

ját a

89.

osz

tály

osok

szám

ára.

A�

ko

rsze

r n

emze

ti iro

dalo

mtan

ítás

céljá

t ek

képp

en fo

galm

azta

meg

: �A

z em

ber

�

szell

emi-l

elki v

ilágá

nak

form

álása

; a n

emze

ti ku

ltúra

, az

anya

nyelv

és

az a

nya-

nyelv

et h

ordo

zók

(a k

ülön

böz

gen

erác

iók

írói,

költ

i, m

esem

ondó

i) sz

erete

tére é

s�

�

tiszte

letér

e ne

velé

s.� (

199

5: 3

) Az

iroda

lmat

heti

1 ó

rába

n ta

nítjá

k m

indk

ét%����

év

foly

amon

. Íze

lít a

tant

ervb

l:�

�A

8. o

sztá

ly p

rogr

amja

: Bev

ezeté

s, ism

erke

dés (

2 ór

a); i

smer

kedé

s a ta

nkön

yv-

vel,

a tan

tárgg

yal,

a ny

enye

c ku

ltúra

, ille

tve

iroda

lom

nag

yjai

val,

meg

alap

ítóiv

al.

Nyen

yec f

olkl

ór (6

óra)

: ism

erke

dés a

kül

önbö

z� n

épkö

ltész

eti m

fajo

kkal

� (b

ölcs�-

dalo

k, so

rsén

ekek

, sze

rtartá

si é

neke

k, m

esék

, jar

abco

k, sz

judb

abco

k). E

mfa�

jok

meg

taní

tásá

hoz

Jele

na S

zusz

oj c

ímsz

eren

is fe

lsoro

lja a

z el

emez

end

nép

��

költé

-sz

eti al

kotás

okat

, tov

ábbá

gaz

dag

szak

iroda

lmat

aján

l a k

ollé

gákn

ak.

A n

yeny

ec ír

ók, k

ölt

k él

etmve

(25-

26 ó

ra):

a fe

ldol

gozá

s ja

vaso

lt re

ndje

:�

�

rövi

d él

etraj

z, m

ajd a

kon

krét

mve

k el

emzé

se. K

ikr

l ta

nuln

ak, h

ány

óráb

an?

��

Ím

e: Iv

an F

edor

ovic

s Nog

o (4 ó

ra),

Ilja K

onsz

tant

inov

ics V

ilka (

3 óra

), Iv

an G

rigor

-jev

ics L

apcu

j (3

óra)

, Vas

zilij

Nyik

olaj

evic

s Led

kov

(3 ó

ra),

Alek

szej

Iljic

s Pics

-ko

v (2

óra)

, Pro

kopi

j And

reje

vics

Javt

iszij

(3 ór

a), A

nna P

avlo

vna N

yerk

agi (

3 óra

).A

9. o

sztá

ly p

rogr

amja

: Itt

már

kom

olya

bb té

mák

ker

ülne

k el

térbe

: az i

roda

lom

�

szer

epe

a tár

sada

lom

, az

embe

r, a

nép

fejl

désé

ben

az ó

kortó

l nap

jain

kig;

a X

X.�

sz

.-i n

yeny

ec ir

odal

om; a

z iro

dalo

m m

int a

szó

hord

ozój

a; a

száj

hagy

omán

y út

ján

él n

épkö

ltész

et m

a; a

z iro

dalo

m k

apcs

olat

a m

ás m

vész

etek

kel;

az ir

odal

mi

��

m

vek

szer

keze

te; lí

ra, e

pika

, drá

ma.

�

30Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

A b

evez

etés

re 2

, a fo

lkló

rra 7

, a n

yeny

ec m

költé

szetr

e 21

�-2

2 ór

a fo

rdíta

ndó.

A

tana

nyag

szin

te v

álto

zatla

n, te

hát n

em a

nnyi

ra m

enny

iségi

leg,

inká

bb m

insé

gile

g�

ép

ítkez

ik. A

9. o

sztál

yban

kim

arad

t A. I

. Pics

kov,

P. A

. Jav

tiszij

, hely

ettük

visz

ont

beke

rült

Jurij

Vell

a. A

több

i vál

toza

tlan.

Köl

t�ké

nt, í

róké

nt is

ism

ert J

elena

Szu

szoj

. Ver

sei s

orsé

neke

kre

emlé

kezt

et�

szél

es m

eder

ben

höm

pöly

ögne

k. N

éhán

y ve

rscí

m: M

iért n

em sz

ülett

em fé

rfina

k,

aki c

sukl

yás ö

ltöze

tet h

ord?

, Egy

ass

zony

ének

ei, A

mes

teras

szon

y én

eke,

Egy

n�

ének

e a

szar

vaso

król

stb.

Mes

éit i

skol

ások

nak

írta.

Néh

ány

cím

eze

kbl:

Az el

s�

� fa

gyok

, Feh

ér sz

únyo

gok,

Ki h

ogya

n tel

el?, A

mik

or a

Hol

d a

Napo

t vál

tja, H

óvi-

harb

an st

b.A

Lap

cuj-

hagy

aték

gon

dozó

jaké

nt éj

t nap

pallá

téve

dol

gozo

tt, h

ogy

a fér

jéve

l, né

hai L

eony

id L

apcu

jjal (

1932

1982

) köz

ös o

tthon

ukat

em

lékhá

zzá,

múz

eum

má

�

alakí

tsa, h

ogy

meg

rizze

és

közk

incc

sé te

gye

az ír

ó sz

ellem

i és

tárgy

i reli

kviái

t.�

Go

ndoz

za a

kiad

atlan

kéz

irato

kat,

arch

ivál

ta és

kata

logi

zálta

férje

mve

it.

�É

nekm

ondó

-nép

ének

eské

nt ig

en te

hetsé

ges J

elen

a Szu

szoj

. A t

le� k

apot

t, 19

88-

ban

meg

jelen

t Szj

ojot

ej Ja

mal

(Éne

kl Ja

mal)

cím

nag

ylem

ezen

a Ja

mal

együ

ttes

��

ta

gjai

val,

illetv

e sz

ólób

an én

ekli

az el

s n

yeny

ec ze

nesz

erz

, Sze

mjo

n Nj

aruj

által

��

m

egze

nésít

ett L

apcu

j-, Ju

ganp

elik

-, Pu

jko-

és L

edko

v-ve

rsek

et; n

yeny

ec n

épda

lo-

kat,

szju

dbab

coka

t, jar

abco

kat,

bölc

sda

loka

t és

így

tová

bb. A

szal

e�

hard

i tan

ító-

képz

ben

szer

vez

d so

knem

zetis

ég Ja

mal

együ

ttesn

ek n

emcs

ak al

apító

tagj

a, de

���

�

mvé

szet

i tud

omán

yos s

zakt

anác

sadó

ja is

. � Je

lena

Szu

szoj

mun

káss

ága a

zt is

repr

ezen

tálja

, hog

y az

irod

alom

sem

mit

sem

ér

a nép

költé

szet

et ri

ngat

ó né

p; a

nép

költé

szeth

ez és

az ir

odal

omho

z ért

tudó

sok;

az�

si

szo

káso

kat,

hagy

omán

yoka

t ism

er é

s tis

ztele

tben

tartó

fiata

lok;

az

idse

bb�

��

ge

nerá

ciók

iroda

lmi ö

röks

ége n

élkül

. Szu

szoj

assz

ony

múl

tat ar

chiv

ál, u

gyan

akko

r sz

üntel

enül

úja

t alk

ot. E

rre ö

sztö

nzi m

vész

társa

it és

taní

tván

yait

is. A

zért

tudj

a�

m

egso

kszo

rozn

i önm

agát

, mer

t mélt

óság

telje

s sz

erep

cser

ére

képe

s: e

gysz

erre

tud

odaa

dó M

ester

és h

sége

s Tan

ítván

y len

ni. T

udja

, meg

tapas

ztalta

, hog

y az

alko

tó-

�ter

emt

köz

össé

g ki

alak

ulás

ának

titk

a a

mes

ter é

s ta

nítv

ány

örök

ös e

gym

ást

�

kere

sése

és eg

ymás

ra ta

lálá

sa.

Felh

aszn

ált i

roda

lom

�Do

mok

os P

éter (

1985

): A

kise

bb u

ráli

népe

k ki

alak

ulás

ának

törté

nete

. Aka

dé-

mia

i Kiad

ó. B

udap

est.

�,

(199

4):

. %����,� �

��������� ���� � ��

.�

, (1

99%����,� �

5):

*�������

� � ����

��� ����

8

���

, 9 ������

-���.��� �% � �

. .

%� ���

�,

(19

9%����

,� �

5):

.

.

' ����

'����

%������

/���������� ���

� � ��

.�

, 0�����!�� ���

(19

98,

1999

):

*��� ������ �����

������� ����

. ������%

� ��

���� �!�����

III.

�

. )����

Nagy

Kat

alin

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

31

Jele

na S

zusz

oj ír

ásai

A h

óvih

ar id

ején

Tegn

ap cs

ende

s, m

eleg

volt

az id

. De m

i tör

tént v

ele

ma?

Tun

dras

zerte

tom

boln

i�

ke

zdett

a hó

viha

r. Ily

en id

ben

min

d a h

at sá

trunk

tönk

re m

ehet.

�

Üvöl

t a sz

él, a

kár e

gy v

adáll

at, é

s sír

min

den

saro

kban

�

Anyá

nk b

ent,

a csu

m b

ejára

ti ré

szén

él eg

y na

gy sz

arva

sbr k

ikés

zítés

ével

fogl

a�

-la

tosk

odik

. Mi,

gyer

kcö

k na

gyan

yánk

mell

ett ü

lünk

, aki

cér

nát s

odor

a sz

arva

s�

-in

akbó

l. K

özbe

n m

esék

et, le

gend

ákat

mes

él n

ekün

k, s

irató

ének

eket

éne

kel.

A m

eghi

tt jar

abco

t a

sáto

r m

ögöt

t vi

sszh

ango

zza

a sz

él.

Nagy

anyá

nk v

alós

ágos

ki

ncs,

soka

t tud

, ann

yi m

inde

nt lá

tott

és h

allot

t az

életb

en, h

ogy

egye

tlen

este

el

sem

tudn

á mes

élni

azt.

Min

dig

nagy

on ér

deke

s vel

e. Ez

ért m

ost a

vih

ar se

m sz

ámít

nekü

nk.

Ilyen

idbe

n eg

yedü

l apá

nk n

em ü

lhet

a sá

torb

an,

a sz

arva

soka

t olta

lmaz

za,

��

ny

ugtat

gatja

. Enn

ek k

öszö

nhet

en a

szar

vasb

orja

k a

viha

r elle

nére

sem

hag

yják

el�

a l

egel

t. �De

feke

te p

ászt

orku

tyán

k, S

zjorn

o se

m ü

lhet

nyu

gton

ilye

n id

ben

a sá

torb

an.

�

Szom

orko

dik

a ga

zdáj

a m

iatt,

nyu

gtal

anko

dik,

hog

y ap

ánk

nehe

zen

bold

ogul

né

lkül

e a

nyáj

jal. S

zegé

nyke

egés

z na

p ny

öszö

rög,

kér

i, ho

gy en

gedj

ük sz

abad

on,

hogy

elm

ehes

sen

a ga

zdáj

ához

. Val

ószín

azo

n tö

pren

g a

lajka

, hog

y m

iért n

em�

vi

tte

t mag

ával

a ga

zda a

vih

ar b

eállt

a el

tt.�

�M

i visz

ont j

ól el

vagy

unk

együ

tt a s

átor

ban,

amik

or m

eleg

, nyu

galo

m, k

énye

lem

ve

sz k

örül

min

ket.

(In:

, :

. . 1

994:

158

)%����,� ���

������� ���� � ��

Az

átte

tsz

jégc

sapo

k�

A sz

okot

tnál

cse

ndes

ebb

és m

eleg

ebb

volt

a na

p. A

ház

tetkr

l meg

a fa

ágak

ról

��

ho

sszú

jégc

sapo

k ló

gtak

, és h

atalm

as cs

eppj

eiket

hulla

tták

a hór

a.Es

tére

meg

ersö

dött

a fa

gy,

az á

ttetsz

jégc

sapo

k m

egde

rmed

tek,

mes

szir

l�

��

üv

eggy

öngy

ökre

emlé

kezt

ettek

. Így

lógt

ak e

gész

éjje

l, ha

lová

ny fé

nnye

l pisl

ákol

-tak

, csu

pán

a táv

oli c

silla

gok

ragy

ogtak

a sö

tét é

gen.

Az

tán la

ssan

ként

elt

ntek

a c

silla

gok.

Új

nap

kezd

dött.

A r

agyo

gó N

ap�

�

bevi

lágí

totta

a fö

ldet,

és m

inde

nkit

meg

ajánd

ékoz

ott a

mos

olyá

val.

Az á

ttetsz

jégc

sapo

k sz

ivár

vány

lotta

k a

ragy

ogó

naps

ugar

akba

n. N

em tu

dták

�

leven

ni te

kint

etüke

t a N

apró

l meg

a su

gara

iról.

Hisz

en a

hos

szú

tél so

rán

nem

lát

tak il

yen

simog

atót

, ily

en m

eleg

et. A

hór

a hu

lló cs

eppe

ket l

átvá

n úg

y vé

lték

az

embe

rek,

hog

y e

zek

ugy

an a

jég

csap

ok k

önny

ei,

de n

em k

eser

ek,

nem

�

viga

sztal

hatat

lano

k, h

anem

az ö

röm

és a

rem

ény

bold

og, t

iszta

kön

nyei.

(In:

, :

. . 1

994:

159

)%����,� ���

������� ���� � ��

32Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

A T

avas

z és

a N

yár

talá

lkoz

ása

A Ta

vasz

nyu

gtal

anko

dó sz

ívve

l riad

t fel

éjfé

lkor

:�

Mi t

örté

nik

körü

lötte

m? M

iért n

em h

allan

i seh

ol az

élk

zson

gásá

t?�

Kiku

kucs

kált

az

utcá

ra �

a N

ap m

ár m

agas

an já

rt a

hor

izont

on.

A f

olyó

, m

elyne

k pa

rtján

a h

áza

állt,

lass

an v

itte

vizé

t a te

nger

be-ó

ceán

ba. N

emré

gen

még

sz

éles

en, s

zaba

don

árad

t, m

ost m

eg m

agas

par

tok

hajo

lnak

fölé

.A

Tav

asz

szem

ügyr

e ve

tte a

köz

eli

zsom

béko

kat.

Nem

soká

ra k

in ra

jtuk

a�

ra

gyog

ó, lé

dús

bogy

ó, a

ham

vas

áfon

ya. A

moc

sári

síksá

g zs

ombé

kjain

a z

seng

e t

zegs

zede

r is

a N

ap f

elé n

yújtj

a a

kezé

t. M

inth

a be

szél

getn

e ve

le.

A N

ap�

m

inde

nható

ságá

ra g

ondo

lva í

gy k

érlel

i a sz

épsé

g:�

Mele

g na

pocs

ka, a

dj n

ekem

gyo

rsan

ert,

hogy

meg

szer

ezhe

ssem

mag

am�

nak

az ér

ett b

ogyó

kell

emes

szín

ét!

A fo

lyón

túl

ném

án á

ll az

áth

atol

hata

tlan

bozó

tos.

A m

adar

ak s

r fé

szke

t��

ra

ktak

mag

ukna

k a b

okro

k ág

ain.

Mos

t azo

k ül

nek

a fés

zkek

ben,

akik

nem

rég

még

az

egés

z tun

drát

meg

töltö

tték

vidá

m h

angi

csál

ásuk

kal.

A T

avas

z né

hány

nap

múl

va m

eglá

tott

egy

gyal

ogos

t, ak

inek

a lá

ba a

latt

az

utol

só h

ó és

jég

is pa

takká

olv

adt.

A Ny

ár v

olt.

Köze

lebb

men

t, m

élye

t sóh

ajto

tt, és

min

tha b

ocsá

nato

t kér

ne a

Tava

sztó

l meg

az

embe

rekt

l meg

szól

alt:

��

Tava

sz, b

izony

ára a

lig g

yzté

l kiv

árni

, sok

áig

nem

jötte

m�

�Am

ikor

a T

avas

z m

egér

tette

, ho

gy id

eje e

lmen

nie,

és

átad

nia

a he

lyét

a

Nyár

nak,

nag

yon

elked

vetle

nede

tt� D

e hát

ki ak

arná

önk

ént i

tt ha

gyni

a Fö

ldet?

Látv

án ez

t a N

yár í

gy v

igas

ztalta

a Ta

vasz

t: �

Ne le

gyen

ross

z ke

dved

, nvé

rkém

! Néz

z kö

rül,

men

nyi j

ót h

oztál

a F

öldr

e!?

�

A tö

bbi m

ár az

én g

ondo

m�

A m

adar

ak, a

szún

yogo

k is

meg

akar

ták n

yugt

atni

a Ta

vasz

t, és

egym

ás sz

aváb

a vá

gva m

ondt

ák:

� A

Nyá

r meg

érke

zésé

vel e

gyre

mel

egeb

b le

sz, m

egsz

nnek

az éj

szak

ai fa

gyok

,�

am

ikor

meg

fagy

hatn

ának

a gy

erm

ekein

k.A

szún

yog

egés

zen

köze

l rep

ült a

Nyá

r fül

éhez

, és e

zt su

ttogt

a:�

Ideje

, hog

y or

rom

-kop

jám

legy

en, é

s hog

y m

egéle

sítse

m. D

e nem

a jég

en és

a

kem

ény

hóré

tegen

fogo

m e

zt m

egten

ni.

A jé

gpán

célt

kell

elem

észt

eni

a fo

rró

naps

ugar

ak al

att.

És v

alam

ilyen

ked

ves

búcs

úsza

vaka

t sut

togt

ak a

Tav

aszn

ak a

boz

ótle

velek

, a

béké

s fol

yóhu

llám

ok és

az eg

ész m

egvá

ltozo

tt Fö

ld.

(In:

, :

. %����,� ���

������� ���� � ��

. 199

4: 1

63) Na

gy K

atalin

ford

ítása

i

�

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

33

ISM

ER

TE

TÉ

SEK

Úja

bb o

bi-u

gris

ztik

ai k

önyv

term

és

Az el

múl

t b é

vtize

dben

két

alka

lom

mal

jele

nt m

eg a

Nye

lvtu

dom

ányi

Köz

le�

mé-

nyek

has

ábja

in ö

ssze

fogl

aló a

z or

oszo

rszá

gi o

bi-u

grisz

tikai

kiad

vány

okró

l (Cs

ep-

regi

Már

ta: Ú

jdon

ságo

k Ju

griáb

ól, N

yK 9

7 (2

000)

, 352

�372

.; Vá

ndor

Ann

a: Ú

j or

osz

kiad

vány

ok n

yelv

roko

nain

król

, NyK

101

(200

4), 2

56�2

68).

Min

dkét

írás

az

anno

tált b

iblio

gráf

ia és

a kö

nyvi

smer

tetés

hatá

rán

moz

gott,

s m

indk

ett m

egáll

a�

pí-

totta

, hog

y m

ég ak

ár a

tájé

kozó

dás s

zint

jén

is ne

héz

lépé

st tar

tani

nye

lvro

kona

ink

köny

vkiad

ási a

ktiv

itásá

val.

A k

önyv

ek b

esze

rzés

e a ré

gi cs

ator

náko

n leh

etetl

en, ú

j cs

ator

nák

nem

jötte

k lé

tre, e

zért

csak

info

rmál

is út

on, s

zem

élyes

kap

csol

atok

révé

n leh

et tu

dom

ást

szer

ezni

rólu

k. A

kkor

lehe

t ho

zzáj

utni

a k

önyv

ekhe

z, h

a va

laki

ki

utaz

ik Ju

griáb

a, v

agy

onna

n ér

kezik

ven

dég.

Épp

en e

zért

az a

lább

i list

a is

eset

-leg

es, d

e van

egy

közö

s jell

emz

jük:

min

degy

ik k

ézbe

veh

et B

udap

este

n is.

�

�A

szo

vjet

idbe

n a

nyug

at-s

zibér

iai

kutat

ók tu

dom

ányo

s ké

pzés

e és

tová

bb�

-ké

pzés

e lak

óhel

yükt

l táv

ol, e

lsso

rban

Len

ingr

ádba

n tö

rtént

. Bár

Sze

ntpé

tervá

r�

�

pozíc

iói m

a lén

yege

sen

gyen

gébb

ek, a

z id

sebb

nem

zedé

k ka

pcso

latai

révé

n ot

t is

�

jelen

nek

meg

kön

yvek

. A tu

dom

ányo

s utá

npót

lás s

zem

pont

jábó

l ma

sokk

al fo

nto-

sabb

ak a

szib

éria

i nag

y eg

yetem

i és a

kadé

miai

köz

pont

ok: N

ovos

zibirs

zk, T

omsz

k és

Jek

atye

rinbu

rg.

A le

gfon

tosa

bb h

elysz

ínné

azo

nban

a k

önyv

kiad

ás te

rén

is Ha

nti-M

ansz

ijszk

vál

t. Sz

aleh

ard

is fe

lzár

kózo

tt m

ellé,

hisz

en a

Jam

al-N

yeny

ec

auto

nóm

kör

zetb

en n

agy

szám

ban

élnek

han

tik is

. Ha

néh

ány

éven

ként

áttek

intjü

k az

obi

-ugr

isztik

ai k

önyv

term

ést,

képe

t alk

otha

-tu

nk a

kut

atás

akt

uális

irán

yáró

l, a

tudo

mán

ypol

itika

és

az o

ktat

ás h

elyze

térl.

A�

20

00-e

s éve

k el

ején

örül

hettü

nk a

Jugo

r Egy

etem

meg

alap

ításá

nak,

az o

bi-u

grisz

ti-ka

egye

tem

i szi

nt m

egje

lené

séne

k Ha

nti-M

ansz

ijszk

ban,

val

amin

t a B

eloja

rszk

iji�

Fo

lkló

r Arc

hívu

m k

iadvá

nyain

ak. M

a az

egy

etem

rl k

evés

poz

itív

hírt

lehet

hal

�-

lani,

az o

bi-u

gor

tans

zék

és o

ktat

ás e

gyre

inká

bb h

áttér

be s

zoru

l. Sc

hmid

t Éva

m

unká

sság

a vi

szon

t m

áig

érzé

kelh

et:

az ú

jabb

folk

lór

kiad

vány

okna

k sz

inte

�

min

degy

ike k

apcs

olód

ik v

alam

ilyen

mód

on az

m

unká

sság

ához

.�

Az o

bi-u

gor

értel

misé

g kö

rébe

n id

rl i

dre

fellá

ngol

a v

ita a

hely

esírá

si re

��

�-

form

ról.

A m

anys

i ny

elvé

szek

szá

már

a a

hoss

zú m

agán

hang

zók

jelöl

ése

volt

kulc

sfon

toss

ágú,

ezt �

hála

E. I

. Rom

band

eeva

kita

rtó fe

lvilá

gosít

ó m

unká

jána

k �

siker

ült e

lterje

szten

i. A

legt

öbb

nyom

tatot

t szö

vege

t pro

duká

ló k

azim

i han

ti he

-ly

esírá

sban

egy

ideig

a re

duká

lt m

agán

hang

zók

jelöl

ése o

kozo

tt go

ndot

. Ezt

soká

ig

rövi

d 1-

val j

elölté

k, s

csak

nem

rége

n sik

erül

t szé

lese

bb k

örbe

n is

áttér

ni a

z b

et2

� ha

szná

latár

a. A

sike

r érd

ekéb

en E

. A. N

ëmys

ova

még

egy

hely

esírá

si, h

elyes

kiej

-tés

i szó

tárat

is k

iadot

t (l.

lejjeb

b). N

agyo

bb g

ond

azon

ban

� és

ezze

l szin

te m

inde

n or

oszo

rszá

gi fi

nnug

or n

yelv

hely

esírá

sa k

üszk

ödik

� h

ogy

az ír

ásre

ndsz

er az

oro

sz

fone

tikát

köv

eti, m

elybe

n eg

yes m

agán

hang

zók

meg

lágy

ítják

az el

ttük

lev

egye

s�

�

más

salh

angz

ókat.

Ez

a jel

ensé

g id

egen

a fi

nnug

or n

yelv

ekt

l, ug

yani

s a

pala

tális

�

34Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

más

salh

angz

ók ö

nálló

foné

mák

, el

ford

ulás

uk fü

ggetl

en a

mag

ánha

ngzó

-kör

nye

�-

zett

l. Az

írás

ban

azon

ban

az o

rosz

fone

tika s

zabá

lyai

érvé

nyes

ülne

k.� A fo

nem

atik

us,

�egy

han

g =

egy

bet

� el

vén

mkö

d ír

ás lé

treho

zásá

n ké

t�

��

év

tized

e do

lgoz

nak

a ny

elvé

szek

, az

obi-u

gor n

yelv

ek e

setéb

en e

lsso

rban

az

ún.

�

novo

szib

irszk

i isk

ola

képv

isel

i és a

z ta

nítv

ánya

ik. A

refo

rm so

rán

kiik

tattá

k a

��

ha

nti á

bécé

bl a

�

je,

jo,

ju,

ja h

angé

rték

,

, ,

bet

ket,

vala

min

t pró

bálta

k� 3

��

m

egsz

abad

ulni

az

oros

z fo

netik

a sa

játsá

gait

tükr

öz ú

n. sz

illab

ikus

írás

mód

tól �

�

tehát

pl.

az

, ,

, �

��

pa

latal

izált

voltá

t nem

az

után

uk k

övetk

ez lá

gyje

llel v

agy

�

lágy

ító m

agán

hang

zóva

l jel

ölik

, ha

nem

önm

aguk

on.

Az

els

hár

om h

angr

a új

�

graf

émát

szer

kesz

tettek

: ,

, , a

z 4

56

-t a

7-v

al je

lölik

. A

a,

e�

� h

angk

apcs

o-la

toka

t teh

át n

em

, e,

hane

m

, b

etka

pcso

latta

l jelö

lik. A

, ,

,

bet

k��

�4

4&�

3 �

�

hely

ett

, ,

, b

etka

pcso

lato

kat í

rnak

. A c

irill

e be

tt m

inde

n he

lyze

tben

�&��

���

��

fe

lvál

totta

a lá

gyító

tula

jdon

ságo

kkal

nem

rend

elkez

, a

z �&

i han

g jel

ölés

ére

azon

-ba

n ne

m si

kerü

lt ily

en b

ett t

alál

ni. E

zért

az

�i-

nek

tová

bbra

is k

ét b

et fe

lel m

eg:

�

�-t h

aszn

álna

k ak

kor,

ha o

lyan

más

salh

angz

ót k

övet

az i

hang

, mely

nek

ninc

s pal

a-tál

is pá

rja, �

-t pe

dig

olya

nkor

, am

ikor

ni,

ti, li

, si h

angk

apcs

olatb

an sz

erep

el a

z i.

A ke

tts s

zám

ú sz

emél

yes n

évm

ások

at teh

át, b

ár m

ind

a hár

omba

n �

i han

got e

jtünk

, íg

y írj

uk:

, ,

. Ez

nem

jele

nten

e go

ndot

az

észa

ki n

yelv

j�����8��

ráso

kban

, m

elyek

ben

csak

pala

tális

i fo

rdul

el

. A fi

atal

abb

nem

zedé

k ta

gjai

visz

ont,

akik

�

köny

vbl t

anul

ják

seik

nye

lvét,

a cir

ill

��

�-t l

átva v

eláris

han

got e

jtene

k.

2012

sz

én tö

bb tu

dom

ányo

s ta

nács

kozá

st, s

zem

inár

ium

ot,

fóru

mot

tarto

ttak

�

Hant

i-Man

szijs

zkba

n az

írás

refo

rm ü

rügy

én.

Egye

s ki

advá

nyok

(eze

ket

lejjeb

b kü

lön

kiem

elem

) átv

ették

a re

form

hely

esírá

st, m

ások

visz

ont m

arad

tak a

jól i

smer

t jel

ölés

i mód

nál.

A k

özvé

lem

ényr

e le

gink

ább

ható

foly

óira

tok

(Han

ti Ja

sang

, Luh

Av

t, L

jim S

ripos

) sze

rkes

ztsé

gei ú

gy d

öntö

ttek,

hog

y eg

yel

re n

em té

rnek

át

9:

;�

�

az ú

j hely

esírá

sra.

A tu

dom

ányo

snak

szán

t kiad

vány

okba

n a

szer

zk

a ny

elvi a

dato

kat t

ováb

bra

is�

la

tin b

ets

átírá

sban

köz

lik, a

mi s

ok k

övetk

ezetl

ensé

gnek

, hib

ának

, saj

tóhi

bána

k�

leh

et az

oka

. Véle

mén

yem

szer

int,

ha eg

ysze

r van

fone

mat

ikus

ciril

l bet

s hely

es�

-írá

sa a

han

ti ny

elvj

árás

okna

k, a

zoka

t kell

ene

hasz

náln

i a tu

dom

ányo

s kö

zlem

é-ny

ekbe

n is.

Az o

rosz

orsz

ági s

zöve

gsze

rkes

zt p

rogr

amok

és n

yom

dák

felte

het

leg

��

jo

bban

fel v

anna

k ké

szül

ve a

mell

ékjel

es ci

rill b

etk

prod

ukál

ásár

a, m

int a

hag

yo�

-m

ányo

s fin

nugo

r tra

nszk

ripció

viss

zaad

ásár

a. N

em is

bes

zélv

e az

olv

asók

ról,

akik

sz

intén

kön

nyeb

ben

eliga

zodn

ának

a ne

kik

ismer

s gra

fém

ák k

özöt

t.�

Az al

ábbi

akba

n a

köny

veke

t tém

akör

ök sz

erin

t cso

porto

sítva

mut

atjuk

be,

azon

be

lül p

edig

a m

egjel

enés

ük id

rend

jébe

n. A

z az

onos

évb

en m

egje

lent

kön

yvek

a�

sz

erz

k áb

écér

endj

ében

köv

etik

egym

ást.

A k

önny

ebb

tájék

ozód

ás é

rdek

ében

a�

cím

et sz

ögle

tes z

árój

elek

köz

ött m

agya

rul i

s köz

öljü

k.

Nyel

vész

eti m

onog

ráfiá

k

. .

:

�

������

��� �����

���������

����

������

����������

.

�����

[A.

D. K

aksin

: A m

odali

tás é

s ki

fejez

ésén

ek e

szkö

zei a

han

ti ny

elvbe

n]

-:

, 200

8. 32

8 +���)������*����<���

lap.

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

35

Andr

ej K

aksin

és

a kö

vetk

ez m

onog

ráfia

szer

zje

, Val

entin

a So

lova

r a n

ovo

��

-sz

ibirs

zki i

skol

a ne

veltj

ei. M

indk

ettej

ük a

nyan

yelv

járá

sa a

kaz

imi h

anti,

enn

ek a

ku

tatás

ával

fogl

alko

znak

pál

yáju

k ke

zdete

óta

. Kak

sin k

utat

ásai

nak

a köz

éppo

ntjá

-ba

n a

mod

alitá

s vi

zsgá

lata

áll,

éve

k ót

a re

ndsz

eres

en p

ublik

ál e

bben

a té

máb

an.

Tárg

yát

funk

cioná

lis-s

zem

antik

ai e

lmél

eti k

eretb

en v

izsgá

lja,

de r

okon

nye

lvi

össz

ehas

onlít

ások

at is

vég

ez, e

lsso

rban

az

obi-u

gor n

yelv

járá

sok

köré

ben.

Jele

n�

m

onog

ráfiá

jába

n Ka

ksin

szám

ba v

eszi

a mod

alitás

és ev

iden

cialit

ás m

inde

n fo

rmá-

ját, a

z ig

emód

okon

kív

ül a

mód

osító

szók

és a

mod

ális

szem

antik

ájú

igék

szer

epé-

vel i

s fog

lalko

zik. A

köt

et tu

dom

ányo

s érté

két c

sak

az cs

ökke

nti,

hogy

a f

szö

�ve

g-be

li hi

vatk

ozás

ok n

em k

apcs

olód

nak

a köt

etvég

i bib

liogr

áfiáh

oz.

. .

:

�

��� ����

���������

�������

��� �

����

����������

(

).

�����

�������� �

����

��������

� ����

[V.

N.

Solo

var:

A h

anti

egys

zer

mon

dat p

arad

igm

ája (a

kaz

imi n

yelv

járá

s any

aga a

lapjá

n)]

�:

"����������

«

»���� ������

' ��

, 200

9. 2

63 la

p.Va

lent

ina

Sol

ovar

els

sorb

an s

zint

aktik

ai é

s s

zem

antik

ai k

érdé

sekk

el�

fo

glal

kozik

. Mon

ográ

fiájáb

an, m

ely e

gybe

n do

ktor

i diss

zertá

ciója

is v

olt,

a ha

nti

nyelv

egy

szer

mon

datai

t gy

jtötte

öss

ze, e

lem

ezte

és

tipol

ogizá

lta. A

z az

onos

��

cím

diss

zertá

ció té

zisfü

zete

() 2

011-

ben

jelen

t meg

Jo�k

ar-O

lába

n.�

=���� < ��

A

dok

tori

védé

sre k

észü

lve

a sz

erz

öss

zegy

jtötte

a té

máv

al k

apcs

olat

os, k

oráb

bi�

�

publ

ikác

ióit

is (

� �� ������ �������� ���������

������������������

[A h

anti

nyel

v le

xiko

lógi

áján

ak és

szin

taxi

sána

k el

mél

eti k

érdé

sei]

-����

+���

: «

» 2

010.

).)�����������<��

* ���� � ��

A sz

erz

kiv

álóa

n ism

eri k

utat

ásán

ak tá

rgyá

t és a

nye

lvés

zeti

kuta

tás m

ódsz

ereit

�

is. A

data

it ha

nti n

yelv

kiad

vány

okbó

l és

adatk

özl

ktl g

yjtö

tte, d

e ter

mé

���

�sz

e-tes

en sa

ját a

nyan

yelv

i kom

peten

ciájá

ra is

tám

aszk

odha

tott.

Igen

jól t

ájék

ozot

t a

kérd

és á

ltalá

nos n

yelv

észe

ti sz

akiro

dalm

ában

is. A

lehe

tsége

s mon

dattí

puso

kat a

z áll

ítmán

yuk

term

észe

te a

lapj

án k

ét n

agy

csop

ortb

a �

igei

és

névs

zói c

sopo

rtba

� so

rolta

. Eze

ken

belü

l 25

igei

és

26 n

évsz

ói m

odell

t kül

öníte

tt el

az

igék

von

zat-

szer

keze

téne

k, v

alam

int a

z állí

tmán

yi fu

nkció

jú n

évsz

ók b

víth

etsé

géne

k al

apjá

n.�

�

Kiin

dulá

skén

t sze

man

tikai

cso

porto

kba

soro

lt m

integ

y 60

0 ha

nti i

gét.

Ez a

lista

m

agáb

an is

érték

es m

ellék

term

éke v

izsg

álatai

nak.

Az

51

külö

nböz

mod

ell a

vég

letek

ig fo

rmal

izált

mód

on je

lenik

meg

a m

ben.

��

En

nek

hely

e va

n eg

y el

mél

eti c

élú,

tudo

mán

yos

mun

kába

n. S

olov

ar v

iszon

t az

isk

olai

okta

tásba

n is

ezek

et a

mod

ellek

et kí

vánj

a a d

iákok

kal e

lsajá

títtat

ni, l

egal

áb-

bis

erre

lehe

t köv

etkez

tetn

i a d

issze

rtáció

alap

ján

meg

jele

ntet

ett o

ktatá

si s

egéd

-an

yag

alapj

án (

-

.

%�������������������

������

) ����� ��� ������ ���

. [Az

obi

-ugo

r nye

lvek

szin

taxi

sa. T

anár

i seg

édkö

nyv]

-

:���� ��

+���)������

2

010)

. Hog

y cé

lrave

zet

>�������������� �������� ���� �

�-e i

lyen

mód

on

taníta

ni a

gra

mm

atik

át a

nye

lvük

et k

evés

bé i

smer

diák

okna

k, a

rra n

ehéz

�

vála

szol

ni. E

ttl f

ügge

tlenü

l, Va

lent

ina S

olov

ar m

unká

ja a

hant

i nye

lv k

utatá

sána

k�

fo

ntos

mér

föld

köve

, mely

tová

bbi k

utatá

sok

alap

ja is

lehe

t.

36Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

. .

:

-

�

!"� �#���

�� ����

����

�����

������#�

��������

���� ��

-.

���

[A.

Ju. F

il�en

ko: A

kele

ti ha

nti n

yelv

járá

sok

gram

mat

ikájá

nak

aspe

ktus

ai]

?

:

, 201

0. 5

52 la

p.��������� �������@*$

Bár a

köt

et bo

rítój

án o

rosz

ul ál

l a cí

m, a

ngol

nye

lv m

onog

ráfiá

val v

an d

olgu

nk�

(A

spec

t of t

he G

ram

mar

of E

aster

n Kh

anty

), m

ely a

szer

zne

k az

Am

erik

ai E

gye

�-

sült

Álla

mok

ban

a Ri

ce U

nive

rsity

-n m

egvé

dett

PhD

érte

kezé

se a

lapjá

n sz

ülete

tt.

A di

ssze

rtáció

letö

lthet

az eg

yetem

hon

lapj

áról

: �

http://sch

olarship.rice.edu/b

itstre

am/h

andle/1

911/2

0605/3

256693.PDF?sequence

=1

A ke

leti h

anti

kife

jezé

sen

Fil�

enko

a le

gkele

tebbi

, vas

zjuga

ni és

alek

szan

drov

ói?

ny

elvj

árás

okat

érti,

mely

bes

zél

k kö

rébe

n m

aga i

s vég

zett

gyjt

mun

kát.

Felh

asz

���

-ná

lta ez

en k

ívül

L. I

. Kal

inin

ának

a to

msz

ki eg

yetem

arch

ívum

ában

lév

gy

jtése

it�

�

vala

min

t N. I

. Ter

ë�ki

n és

Gul

ya Já

nos k

özle

mén

yeit

a vah

i nye

lvjá

rásb

ól. A

leírá

s ki

terjed

a n

yelv

min

den

szin

tjére

: tár

gyal

fon

ológ

iai,

mor

foló

giai

kér

dése

ket,

fogl

alkoz

ik s

zint

axiss

al é

s sz

eman

tikáv

al i

s. A

leír

ás k

ogni

tív-fu

nkcio

nális

elm

életi

ker

etben

törté

nik.

A n

yelv

i ada

tok

keze

lésé

ben

és az

elem

zése

kben

sajn

os

sok

pont

atlan

ságo

t, kö

vetk

ezetl

ensé

get,

azaz

hib

át le

het t

aláln

i.

. .

:

.

��

������

���������

�� �������

�$�������

������

[A. V

. Did

enko

: Az

impe

ratív

usz

kateg

óriáj

a az

ugo

r nye

lvek

ben]

:

��������� ������

�������

, 201

0. 18

1 *���� ���� ����$��� ���� �

lap.

29

Diss

zertá

ciójá

ban

Anas

tasij

a Di

denk

o há

rom

ugo

r nye

lv, p

onto

sabb

an az

észa

ki

man

ysi,

több

han

ti ny

elvj

árás

és a

mag

yar i

roda

lmi n

yelv

felsz

ólító

mód

ú al

akja

it ha

sonl

ítja

össz

e. E

gyré

szt

funk

cioná

lis-ti

poló

giai

ker

etben

vizs

gálja

ke

t, de

�

törté

neti

köve

tkez

tetés

eket

is p

róbá

l lev

onni

. Az

ész

aki

obi-u

gor

és a

mag

yar

adat

okat

a s

zaki

roda

lom

ból

gyjtö

tte, a

szu

rgut

i ha

nti

terül

eten

tere

pmun

kát

is�

vé

gzett

. A

kön

yvtár

nyi

szak

iroda

lom

ból

sok

min

dent

feld

olgo

zott,

de

nehe

zen

tudt

a elk

ülön

íteni

a fo

ntos

és

kevé

sbé

font

os ad

atok

at e

gym

ástó

l. A

mag

yar l

eíró

nyel

vtan

péld

ául r

észl

etese

n leí

rja a

felsz

ólító

mód

jel k

ülön

féle

vál

toza

tait,

de

az

ugor

reko

nstru

kció

szem

pont

jábó

l ez e

lhan

yago

lhat

ó ré

szle

tkér

dés l

ehetn

e.M

ivel

a sz

erz

nem

ism

eri e

lég

jól a

z eg

yes n

yelv

eket

, nem

csak

elem

zése

iben

,�

ha

nem

köv

etkez

tetés

eiben

is té

ved.

Egy

ik fo

ntos

kut

atási

ere

dmén

yéne

k tar

tja

péld

ául a

zt a

meg

figye

lésé

t, ho

gy n

éhán

y ha

nti i

ge fe

lszól

ító m

ódú

alakj

ában

fel-

bukk

an e

gy -j

- m

ássa

lhan

gzó

(Kaz

. mija

�adj

�, w

uja

�veg

yél�)

. Ebb

l arra

köv

et�

-ke

ztet,

hogy

a fe

lszól

ító m

ódjel

finn

ugor

alap

nyel

vi *

k jel

e az

ugo

r alap

nyel

vben

vá

lt *j

-vé,

mely

a m

agya

rban

rend

szer

szer

en m

egrz

dött,

az

obi-u

gorb

an p

edig

���

cs

ak n

éhán

y ig

ében

. Teh

át n

em is

mer

i az

ún. i

nsta

bil t

öv ig

éket,

s n

em tu

dja,

�

hogy

a K

az. m

ija, w

uja

szav

akba

n a

-j- u

gyan

olya

n hi

átus

tölt

, min

t a

�-w

- a tu

wa

�hoz

zál�

szó

ban,

és

nem

csak

fel

szól

ító m

ódba

n, h

anem

péld

ául

a be

feje

zett

mell

ékné

vi ig

enév

i alak

okba

n is

elfo

rdul

: �

mij

m, w

ujm

.!

! A

várj

ad �

vár

d pá

rhu-

zam

os al

akok

kap

csán

ped

ig a

jóslá

sokb

a is

bocs

átkoz

ik: s

zerin

te a

mag

yarb

an el

fo

g t

nni a

felsz

ólító

mód

jel, é

s a n

ulla

mor

fém

ás al

akok

lesz

nek

által

ános

ak.

�

29 A

köt

et Ho

nti L

ászló

tulaj

dona

.

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

37

A d

issze

rtáci

ó eg

yik

kiin

duló

meg

állap

ítása

, hog

y az

obi

-ugo

r nye

lvek

ben

csak

a

2. sz

emély

ekbe

n va

n sz

intet

ikus

felsz

ólítá

s. Bá

r a sz

erz

a d

olgo

zat e

gy p

ontjá

n�

id

ézi (

Hont

i és

Csep

regi

nyo

mán

) a

Karja

lain

en á

ltal f

eljeg

yzett

, az

össz

es sz

e-m

élyr

e, s

t a p

assz

ív ig

enem

re is

kite

rjed

Trj.

felsz

ólító

mód

ú pa

radi

gmát

, ez

a�

�

tény

nem

épü

l be

a do

lgoz

at e

gész

ébe.

Az

ilyen

és

ehhe

z ha

sonl

ó kö

vetk

ezet

len-

sége

k, fo

rdítá

si hi

bák

ront

ják a

köt

et ér

tékét,

és ó

hata

tlanu

l felv

etik

azt a

kér

dést:

m

it ér

az el

mél

eti tu

dás,

ha n

em p

áros

ul al

apos

, kon

krét

nyel

vi is

mer

etekk

el?

Szót

árak

, szó

jegy

zéke

k

. .

:

%�

���

�����

&�'

����'�#

�������

'�( �

#�����

� ����

)$��)

-���

.

����������

��������� ���������������

�����

[E. A

. Nëm

ysov

a:

A su

riská

ri és

a k

azim

i han

ti ny

elvj

árás

ok h

elyes

írási

és

hely

es k

iejtés

i szó

tára

] -

: OOO

«»,

2007

. 236

%���* � ����

)����

lap.

A be

veze

tbe

n m

ár em

lített

m, m

elybe

n a s

zerz

az

��

� b

et h

aszn

álatát

igye

kszik

2�

elf

ogad

tatni

olv

asói

val.

Enne

k ér

deké

ben

min

den,

a tö

bbed

ik sz

ótag

ban

elfo

rdul

ó,�

ad

dig 1-

val v

agy �-

val j

elölt

hang

ot ta

rtalm

azó

szót

köz

öl, i

mm

ár 2

-vel

jelö

lve.

A

bizto

nság

ked

véér

t köz

li a

javas

olt k

iejtés

t is (1-

val v

agy �-

val j

elölv

e), v

alam

int a

sz

ó or

osz f

ordí

tását.

. .

��

�'�������

�

.%

.

: �

�

�*�$)��

+$������������

����������-

.

#�����

� �����

[K. V

. Afa

nas�e

va �

E. A

. Igu

�ev:

Oro

sz�m

anys

i�ko

mi t

emat

i-ku

s szó

tár.]

:

«»,

2008

. 192

lap.

,�� ������

000

A���

Klav

dija

Afa

nas�e

va é

s Ev

geni

j Igu

�ev

az O

b al

só fo

lyás

án e

gym

ás sz

omsz

éd-

ságá

ban

él m

anys

ikra

és

kom

ikra

gon

dolv

a ad

ta k

i hár

omny

elv

szót

árát

. Vag

y�

�

talán

az

szom

széd

ságu

kban

él o

rosz

okra

gon

dolta

k, u

gyan

is az

els

osz

lopb

an�

��

az

oro

sz sz

avak

szer

epeln

ek áb

écér

endb

en, m

ellett

ük a

man

ysi é

s a k

omi m

egfe

le-

l�ve

l. A

fne

vek

33 te

mat

ikus

cso

portb

a va

nnak

soro

lva

(éle

ttele

n és

él

term

é�

�-

szet,

em

ber,

társa

dalm

i éle

t, m

ester

sége

k, é

lele

m, ö

ltözk

ödés

, stb

., de

hely

et k

ap-

nak

a had

sere

ggel

kap

csol

atos

kife

jezé

sek

és az

elvo

nt f

neve

k is)

. A m

ellék

neve

k,�

m

ellék

névi

igen

evek

és

igék

nin

csen

ek sz

eman

tikail

ag c

sopo

rtosít

va, c

sak

bet�

-re

ndbe

szed

ve.

. .

�

. .

�

. .

:

��

�� ����

��

,��#��

��

--�� �

���

��� ����

�����

�

.����������

�����

[V

. N.

Sol

ovar

et

al.:

Mes

ters

égek

szó

kinc

se a

han

ti ny

elvbe

n.]

-:

, 2

010.

+���)��������

B>@$

173

lap.

A m

ester

sége

ket

ezút

tal is

a h

alász

at é

s a

vadá

szat

jele

nti.

Hala

k, v

adak

, m

adar

ak, h

alás

zati

és v

adás

zati

eszk

özök

, a h

alás

zatta

l és v

adás

zatta

l kap

csol

atos

hely

neve

k, h

ónap

neve

k, s

zoká

sok,

tila

lmak

, né

pmvé

szeti

mot

ívum

ok,

talál

ós�

ké

rdés

ek fe

lsoro

lásá

ból á

ll ös

sze a

gy

jtem

ény.

Az a

dato

k or

oszo

rszá

gi és

kül

föld

i�

ny

omtat

ott f

orrá

sokb

ól, s

zótá

rakb

ól és

szób

eli k

özlé

sekb

l szá

rmaz

nak.

A le

gbsé

��

-ge

sebb

en a

kaz

imi

nyel

vjár

ás v

an a

dato

lva,

de

az ir

odal

om ta

rkas

ága

mia

tt a

nyelv

járá

si s

oksz

ínsé

g jel

lem

zi a

mun

kát.

A le

xika

i-sze

man

tikai

cso

porto

kba

�

soro

lt sz

avak

at a

szer

zk

mor

foló

giai

elem

zésn

ek is

aláv

etik,

kül

önös

en a

szóa

l�

ko-

38Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

tás,

szók

épzé

s sze

mpo

ntjá

ból.

A gy

jtem

ényr

e ráf

ért v

olna

gon

dosa

bb sz

erke

szté

s.�

Sa

jnál

atos

mód

on k

usza

gon

dola

tmen

et je

llem

zi, a

feje

zetek

nin

csen

ek ö

ssze

fé-

sülv

e, a

tipo

gráf

iai g

ondo

zás

is be

feje

zetle

n. A

han

gjelö

lés

köve

tkez

etlen

, a c

irill

és la

tin b

ets

adat

ok k

ever

edne

k, s

ok a

saj

tóhi

ba é

s az

irod

alm

i hi

vatk

ozás

ok�

sin

csen

ek ö

sszh

angb

an a

kötet

végi

bib

liogr

áfiáv

al.

. .

: �

. 1�

4�

��'�������

�������

�$����

�������#

�����

� �����

.

� ����

[K. V

. Afa

nas�e

va: M

anys

i�or

osz

temat

ikus

szót

ár.]

-:

%���* � ����

«»

C�������� �����

*���� 7 ��

, 201

1. 1

27 la

p.A

sze

rz v

alós

zín

leg

a fe

nteb

b m

ár b

emut

atot

t or

osz�

man

ysi�

kom

i sz

ótár

��

an

yagá

t dol

gozta

át ú

gy, h

ogy

ezút

tal a

man

ysi s

zava

k áll

nak

elöl

, és

az o

rosz

fo

rdítá

s köv

eti

ket.

A ti

pogr

áfia

is je

lzi,

hogy

a sz

ótár

alsó

s ál

talán

os is

kolá

�so

k-na

k ké

szül

t (na

gym

éret

bet

kkel

van

szed

ve).

A f

neve

k a

köve

tkez

csop

or�

��

�to

k-ba

van

nak

soro

lva:

embe

r, lak

óhel

y, cs

alád

, mun

ka, ö

ltözk

ödés

, táp

lálko

zás,

szór

a-ko

zás,

álla

t- és

növ

ényv

ilág,

idjár

ás, i

dsz

ámítá

s, a

hón

apok

, nap

ok é

s sz

ínek

��

ne

vei.

A k

ötet

újd

onsá

ga, h

ogy

nagy

szám

ban

szer

epel

nek

benn

e a

hagy

omán

yos

man

ysi é

letm

ódda

l és

kultú

ráva

l kap

csol

atos

kife

jezé

sek.

A sz

ámne

vek,

mell

ék-

neve

k és

igék

szóf

ajon

ként

alko

tnak

egy-

egy

feje

zetet

.

. .

: -

(

.

*+���

����

/���

����

�$�����

� �����

��$�� �����

���-

). ���

[Z. I

. Ran

dym

ova:

Han

ti�or

osz

szót

ár (o

bdor

szki

nye

lvjá

rás).

] :

%� ���

«

»,

2011

. 95

lap.

���� ������

.�����% � �

A ta

náro

knak

és d

iákok

nak,

val

amin

t a h

anti

nyelv

irán

t érd

ekl

dkn

ek aj

ánlo

tt,��

m

inte

gy 4

000

szót

tarta

lmaz

ó kö

tet tö

bb is

, m

int

szót

ár.

A s

zerz

rés

zlete

s�

él

etraj

záva

l kez

ddi

k, m

elyb

l meg

tudj

uk, h

ogy

a ja

mal

i han

ti ok

tatás

ügy

font

os�

�

szem

élyi

sége

. Ezu

tán

a han

tikat

és a

hant

i nye

lv k

utatá

störté

netét

bem

utat

ó, al

apos

fe

jeze

t kö

vetk

ezik

, azo

n be

lül

pedi

g az

�ur

álm

enti�

, az

az o

bdor

szki

nye

lvjá

rás

bem

utatá

sa.

A t

udom

ányt

örté

neti

átte

kint

ésbe

n a

jele

ntsé

gükn

ek m

egfe

lel,

��

fo

ntos

hely

et fo

glal

ják el

a fin

n és

mag

yar k

utató

k is.

A

han

gjel

ölés

sze

mpo

ntjá

ból

meg

jegy

zend

, ho

gy a

later

áliso

kat

ugya

núgy

�

jelöl

i a sz

erz

, min

t a k

azim

i hely

esírá

s (

és

bet

kkel,

pl.

�lél

egze

t�,

�8

��

8�8

8�8�

�h

ábor

ú�,

�sar

ki ró

ka�),

ped

ig az

obd

orsz

ki n

yelv

járá

sban

nem

meg

y vé

gbe

a�&�D�

sp

irant

izáció

. A h

árom

féle

l-sz

er h

angg

al k

ezd

d s

zava

k ne

m k

ülö

���

nüln

ek e

l eg

ymás

tól a

szót

árba

n.

. .

�

. .

:

.

�+�0#�

����

�

+�#�

����

� �����

�0������ ��

���

��-

(

����

����������

�����

����

�����

�)$��)������

���� ��

)��

[Z.

S. R

jab

ikov

a �

M.

A. R

ain

skaj

a: M

etafo

rikus

sza

vak

és k

ifeje

zése

k a

hant

i?

?

nyel

vben

(ka

zimi

és s

urisk

ári

nyelv

járá

sok)

.]

-:

-,

%���* � ����=���@�<

20

11. 7

3 lap

.A

tetsz

ets k

iállít

ású

füze

t tul

ajdo

nkép

pen

oktat

ási s

egéd

anya

g, a

z 5�

9. o

sztál

y�

ta

nuló

inak

aján

lják.

Min

tegy

500

kife

jezé

s van

ben

ne áb

écé r

endb

e sze

dve,

mely

et el

bb a

szós

zerin

ti or

osz

ford

ítás,

maj

d az

átvi

tt ér

telm

jele

ntés

meg

adás

a kö

vet.

��

A

sze

rzk

a ki

feje

zése

k stí

lusé

rtéké

t is

meg

adják

, pl

. iro

niku

s, d

urva

, kö

lti,

��

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

39

folk

lór,

stb. A

gy

jtem

ényb

en h

elyet

kap

nak

egys

zer

meta

forá

k va

gy m

etoní

��

miá

-va

l alak

ult k

ifeje

zése

k, m

egsz

ólítá

sok,

indu

latsz

avak

, hón

apne

vek,

égite

stek

neve

i. Ne

mcs

ak a

z au

tent

ikus

folk

lórb

ól, h

anem

a b

iblia

i nye

lvb

l is

bek

erül

t néh

ány

�

kife

jezé

s a so

roza

tba,

péld

ául a

�man

na� j

elent

és, m

ely n

em m

ás, m

int �

égb

l hul

lt�

�

keny

ér�.

. .

:

("

1� �����

� �����

� ��� ��

����������

�����

)$��)���-

).

����

��� ���

[F. L

. Lel�

hova

: Han

ti ig

eszó

tár (s

urisk

ári n

yelv

járá

s).]

-+���

:

«

»,

2012

. )������0=

0���� ���������

"������>��

206

p.Fe

dos�j

a Le

l�hov

a (s

z. L

ongo

rtova

) sz

inja

i ha

nti

kuta

tó m

inte

gy 2

000

igét

gy

jtött

össz

e és

szed

ett á

bécé

rend

be. A

szóc

ikke

kben

a sz

inja

i nye

lvjár

ási s

aját

�-

ságo

kat k

ülön

jelö

li. A

z ig

ék je

lent

ését

oro

szul

adja

meg

, és p

éldam

onda

tokk

al is

ill

usztr

álja.

Min

den

igén

él je

löli,

hog

y ra

gozh

ató-e

ala

nyi,

tárgy

as v

agy

pass

zív

rago

zásb

an. E

z az

igék

intra

nzití

v va

gy tr

anzi

tív v

oltát

jele

nten

é, d

e né

hány

ige-

alak

eseté

ben

gond

olko

dóba

esü

nk. A

�fél�

ige

péld

ául (

128

. l.)

intra

nzití

v�18��

len

ne,

határ

ozói

bví

tmén

ye v

an,

�fél

vmit

l�, d

e m

indh

árom

rag

ozás

t leh

et�

�-

sége

snek

tartj

a a

szer

z,

bár

tárgy

as r

agoz

ásra

nem

hoz

péld

át. A

z �ö

ssze

�-

pisz

koló

dik�

jele

ntés

igén

ek (

186

. l.)

csak

a p

assz

ív ra

gozá

sát t

artja

������2��

leh

etség

esne

k, v

iszon

t a p

éldam

onda

tok

közö

tt cs

ak b

efej

ezett

mell

ékné

vi ig

ene-

vek

szer

epel

nek

(

�a

pad

ló p

iszko

s�).

����1������2�

Szót

áráb

an L

el�ho

va m

ár a

meg

újíto

tt he

lyes

írást

alk

alm

azza

, azz

al a

kül

önb-

ségg

el, h

ogy

az

bet

t cs

ak s

zó e

lejé

n és

ún.

kem

ény

más

salh

angz

ók u

tán

&�

ha

szná

lja, a

több

i ese

tben

e be

tt í

r. �

Az O

rosz

Tud

omán

yos A

kadé

mia

szót

árso

roza

ta

. .

�

. .

�

. .

�

. .

:&

12��

3�

%�

��)

��

�*

�$��4���

�

5��#���

-� �����

�$�

�������������

����

�������� ����

������

�������

.

�����

�.

. .

. .

�����

�*

�$��4����

[A.

I. K

uzne

cova

(sze

rk.):

Az

izsm

ai

kom

i ny

elvjá

rás

muz

si t

ájsz

ólás

ának

szó

tára

.]

,E��������

�� ���

���

,

. :

%������� ��� � ��

��������<�������

,�� ������

���� ������

«

», 20

10. 3

20

A���

lap.

. .

�

. .

�

. .

�

. .

:�

*2$�����

�2

��)

������

+*

1� ���

���

6������

.

.:

��� ���� ���#

������ �������4�

��������

���

���

. .

�2

��)

-.

�������

[N.

B.

Ko�k

arëv

a (sz

erk.

): N

yeny

ec n

yelv

járá

si s

zótár

.] E��������

,

,

.

:�� ���

���

%������� ��� � �� ��������<�������

,�� ������

«

», 20

10. 3

52

���� ������

A���

lap.

. .

�

. .

:

&�

��������#

%

2$��

����

��� ���� ���#

�����

� �����

(

).

.:

. .

�� ��$ �����

�����

�����

�����#�

����

���

&�

��������#

. [O

. Ka

zake

vi (s

zerk

.): S

zölk

up n

yelv

járá

si s

zótár

(ész

aki

nyel

vjár

ás)]

?

E��������

,

,

. :

�� ���

���

%������� ��� � �� ��������<�������

,�� ������

«

», 20

10. 3

68

���� ������

A���

lap.

40Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

. .

�

. .

�2

��)

������

�*

�

.

.�� ����

���

��

�

.

.&�

��

�

:7���

��

(

��� ���� ���#

������ ���������������

�����

)$��)��������

).

.:

��$�� �����

��� ����

���

���

. .

.�

2��)

�������

[N. B

. Ko�

karë

va

(sze

rk.):

Han

ti n

yelv

járá

si s

zótár

(su

riská

ri é

s ob

dors

zki

nyelv

járá

sok)

.]

,

,

.E��������

�� ���

���

%������� ��� � ��

��������

<�������

:

«»,

,�� ������

���� ������A���

2011

. 208

lap.

A Ja

mal

-Nye

nyec

Aut

onóm

Kör

zet é

s az

Oros

z Tu

dom

ányo

s Aka

dém

ia eg

yütt-

mkö

désé

nek

ered

mén

yeké

ppen

201

0-be

n és

201

1-be

n m

egjel

entek

az

auto

nóm

�

körz

et te

rüle

tén b

eszé

lt né

gy

slako

s né

p ny

elvein

ek n

yelv

járá

si sz

ótár

ai. B

ár a

�

négy

köz

ül c

sak

az e

gyik

obi

-ugo

r ny

elv, é

rdem

es e

gyüt

t tár

gyal

nunk

ke

t. A

��

né

gy sz

ótár

azon

os k

üls

meg

jelen

ése é

s tip

ográ

fiája

jelzi,

hog

y ug

yana

nnak

a pr

o�

-jek

tum

nak

a ter

mék

e. A

szó

tárak

felép

ítése

és

egys

éges

sze

rkes

ztés

i el

vei

is a

kö

zös,

jól k

oord

inál

t mun

káró

l tan

úsko

dnak

. A b

evez

etbe

n a

szót

ár sz

ületé

sér

l�

�

van

szó,

bem

utatj

ák a

közr

emkö

dke

t. M

inde

gyik

szót

ár eg

y-eg

y jel

es sz

akem

ber

��

ve

zeté

séve

l, an

yany

elv g

yjt

k és

adatk

özl

k ré

szvé

telév

el, a

meg

lév

szóa

nyag

���

��

ter

epen

törté

n e

llen

rzés

ével

és

kieg

észít

ésév

el k

észü

lt. A

szót

árak

3�4

000

szót

��

tar

talm

azna

k, a

z eg

yes

szav

ak h

aszn

álatá

t péld

amon

dato

kkal

illu

sztrá

lják.

Min

d-eg

yik

kötet

tarta

lmaz

igen

rész

lete

s nye

lvta

ni le

írást

is: a

kom

i nye

lv iz

smai

nye

lv-

járás

át 1

26 o

ldalo

n m

utat

ja b

e a

szer

zi k

ollek

tíva,

a sz

ölku

p ny

elve

t Olg

a Ka

za�

-ke

vi 9

7 ol

dalo

n, a

nye

nyec

nye

lvet

S. I

. Bur

kova

169

old

alon,

az

észa

ki h

anti

?

nyel

vjár

ások

at N

. B. K

o�ka

rëva

24

olda

lon.

A g

ram

mat

ikák

tarta

lmaz

zák

a szo

cio-

lingv

isztik

ai h

elyze

t bem

utatá

sát é

s tel

jess

égre

töre

kv b

iblio

gráf

iát is

, az

oros

z�

-or

szág

i és a

kül

föld

i nye

lvés

zeti

szak

iroda

lom

, val

amin

t a sz

ótár

ak, t

ankö

nyve

k és

eg

yéb

anya

nyelv

kiad

vány

ok li

stáiv

al eg

yütt.

A h

anti,

a k

omi é

s a sz

ölku

p kö

tet�

-be

n sz

öveg

mut

atvá

nyok

is v

anna

k, a

két

utó

bbib

an g

loss

zázv

a. A

szöl

kup

kötet

ab

ban

külö

nböz

ik a

több

itl,

hogy

van

ben

ne á

bécé

be re

ndez

ett t

olda

léktár

is, a

�

szót

árt p

edig

oro

sz�s

zölk

up re

gisz

ter eg

észí

ti ki

.A

szót

árak

a h

elyi é

rtelm

iség,

taná

rok,

kut

atók

érde

kldé

sére

tarta

nak

igén

yt. A

�

szav

akat

a sz

erke

szt

k cir

ill b

ets h

elye

sírás

sal k

özlik

, de

a sz

ölku

p ki

vétel

ével

a�

�

fone

tikai

ism

ertet

ben

latin

bet

ket h

aszn

álna

k an

élkül

, hog

y fe

lvilá

gosít

anák

a�

�

hasz

náló

t a la

tin b

etk

cirill

meg

fele

lir

l. �

��

Az al

ábbi

akba

n a

hant

i szó

tárró

l szó

lok

kiss

é ré

szle

tese

bben

, mel

yben

érvé

nye-

süln

ek a

legú

jabb

hely

esírá

si elv

ek. A

z ész

aki h

anti

nyelv

járá

sok

közü

l a k

azim

i a

legk

utat

ottab

b és

a le

gfejl

etteb

b írá

sbeli

ség

. Úgy

tni

k, h

ogy

a más

ik k

ét ny

elvjá

��

-rá

scso

port

írásm

ódja

is k

azim

i ala

pú, t

alán

ez sz

olgá

lja az

egys

éges

irod

alm

i nye

lv

célja

it. A

later

áliso

kat i

tt is

has

onló

mód

on je

lölik

, min

t a k

azim

iban

, bár

a le

g-és

zaka

bbi n

yelv

járá

sokb

an n

incs

enek

spira

ntik

us l-

féle

han

gok.

A sz

ilárd

más

sal-

hang

zó-k

apcs

olat

okna

k a

suris

kárib

an v

égbe

men

vál

tozá

sairó

l �

(am

pa ~

ap

�kut

ya�,

jika

~"

jik �

víz�,

lunt

a ~

lut �

lúd�

) nem

ves

z tud

omás

t a sz

ótár

. Nem

említ

i a

nyel

vtan

i öss

zefo

glal

óban

, s a

naz

áliso

kat s

zóvé

gi h

elyze

tben

is je

löli,

nem

csak

a

címsz

óban

, han

em a

péld

amon

dato

kban

is.

A m

agán

hang

zójel

ölés

sem

telje

sen

köve

tkez

etes

. A

han

ti fo

noló

giai

leírá

s (m

ely

Stei

nitz

mve

i ala

pján

kés

zült)

nem

is e

gyez

ik a

szó

tárba

n ha

szná

lt�

tra

nszk

ripció

val.

A cí

msz

avak

ban

ninc

s kül

önbs

ég a

z #

és a

z $

közö

tt, m

indk

ett�

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

41

o-va

l van

jelö

lve.

Ezé

rt úg

y t

nik,

min

tha

pl. a

�

lw#

�ló�

és

a l

w$ �c

sont

� vag

y a

sr

m#

� �s

zára

z� é

s a

sr

m$

� �h

alál�

hom

oním

ák le

nnén

ek, p

edig

nem

azo

k. A

160

. lap

on ta

lálh

ató

lábj

egyz

et sz

erin

t �tec

hnik

ai o

kokb

ól�

egys

zer

sített

ék a

fone

tikai

�

jelöl

ést.

Való

szín

leg

a pr

ojek

tum

rövi

dre

szab

ott f

utam

idej

e m

iatt n

em v

olt i

d�

� m

inde

n ré

szle

tkér

dést

vég

iggo

ndol

ni,

és a

z áll

áspo

ntok

at a

z eg

yes

anya

nyel

vi

szak

ért

kkel

egy

eztet

ni. A

szót

ár v

égén

talál

ható

szin

jai s

zöve

gmut

atvá

ny e

rede

�-

tileg

Mag

yaro

rszá

gon

jele

nt m

eg:

Szof

ia O

nyin

a: S

zinja

i ha

nti

szöv

egek

. Bu

dape

sti F

innu

gor F

üzet

ek 2

1: 1

1�16

; 42�

43.

Folk

lór s

zöve

gek

.�

.

! "� �#���

(.):

���

�

����

����

� '� �� ��

�� ������

-

�0���

.�������������������

���� �

[A

. Ju.

Fil�

enko

(sze

rk.):

Ann

otál

t fol

k?

lór

szöv

egek

az O

b-Je

nyisz

ej v

ölgy

ének

nye

lveib

l] :

, 201

0. 3

36 la

p.�

�����! � �

A k

ötet

vas

zjug

ani h

anti,

ket,

déli

szöl

kup,

nga

nasz

an, c

sulim

i tör

ök é

s tel

eut

szöv

egek

et ta

rtalm

az. A

szöv

egek

a T

omsz

ki Á

llam

i Ped

agóg

iai E

gyete

m n

yelv

i ar

chív

umáb

ól v

alók

. A g

yjt

mun

kát a

z isk

olat

erem

t A

. P. D

ul�zo

n pr

ofes

szor

��

�

(190

0�19

73) i

ndíto

tta el

a 2

. vilá

gháb

orú

idejé

n, és

a m

unka

több

nem

zedé

kvál

tás

után

is f

olyt

atód

ik.

Jelen

köt

et a

nyag

át a

z 19

60�1

980-

as é

vekb

en g

yjtö

tték.

�

Szer

kesz

ti A

. Ju.

Fil�

enko

( a

han

ti sz

öveg

ek g

ondo

zása

mell

ett a

z eg

ész

kötet

�?

�

fele

ls

szer

kesz

tje

is),

O. S

. Po

tani

na (t

echn

ikai

sze

rkes

ztés

és h

anti)

, A.

V.

��

Ba

jdak

, N. P

. Mak

simov

a és

N. L

. Fed

otov

a (sz

ölku

p), V

. Ju.

Gus

ev (n

gana

szan

), V.

M. L

emsk

aja

(csu

limi t

örök

), D.

M. T

okm

a�ev

(tel

eut),

Ant

. A. K

im (f

olkl

ór

elem

zés).

A

köt

et a

ngol

és

oros

z ny

elv

. A B

evez

et u

tán

az e

gyes

nye

lvek

rövi

d fö

ld�

�-

rajz

i, di

alek

toló

giai

, szo

ciolin

gvisz

tikai

bem

utat

ása

áll, v

álog

atott

bibl

iogr

áfiá

val.

A sz

öveg

eket

a sz

erz

k eg

ység

es sé

ma

szer

int a

dták

köz

re: a

z er

edeti

ciri

ll be

ts

��

lej

egyz

és és

oro

sz fo

rdítá

s utá

n la

tin b

ets (

IPA

rend

szer

) átír

ás k

övetk

ezik

, ala

tta�

�

a glo

sszá

k an

golu

l és o

rosz

ul, m

ajd

a for

dítá

s ang

olul

és o

rosz

ul.

Miv

el is

mer

tetés

ünkb

en o

bi-u

grisz

tikai

kiad

vány

okat

mut

atun

k be

, a k

ötet

vas

z-ju

gani

han

ti an

yagá

t vizs

gálju

k m

eg k

özele

bbr

l, an

nál i

s in

kább

, mer

t izg

alm

as�

fil

ológ

iai t

örté

netü

k va

n. A

hét

szöv

eg m

inde

gyik

ét L

. I. K

alin

ina

udm

urt n

ép-

rajzk

utat

ó je

gyez

te le

196

6-ba

n. A

z el

s h

at sz

öveg

ada

tköz

lje

I. K

. Mog

utaj

ev�

�

(felte

het

leg

a sz

ótár

szer

kesz

t M

. K. M

ogut

ajev

öcc

se),

aki N

. I. T

erë�

kin

vahi

��

ha

nti s

zöve

gein

ek o

rosz

ford

ításá

t tet

te á

t vas

zjuga

ni h

antir

a (

. .

"�

� � -���

1961

:

.

. �

0� ���

��� �����������������!���������� ��)����'

-:

. 1

09�1

14).

Gyjté

sét m

ár m

aga

��������� ������

=�� ���

"��

%%%E

�

Kalin

ina

is k

özöl

te tö

bb r

észl

etben

, ez

ek a

szö

vege

k 19

76-b

an je

lent

ek m

eg

(

II,

,%����

������%��������% � �

���� ����������������� ���� �

13

0�13

6).

Kalin

ina

gyjté

séne

k m

ásho

l m

egje

lent

dar

abjai

t H

onti

Lás

zló

is�

m

egje

lentet

ette

1984

-ben

lati

n be

ts

fone

mat

ikus

átír

ássa

l és

szó

jegy

zékk

el�

ki

egés

zítv

e (V

aszju

gáni

osz

tják

szöv

egek

NyK

84:

121

�164

). Az

újra

kiad

ást a

zon

kívü

l, ho

gy a

z er

edeti

felje

gyzé

sek

nehe

zen

hozz

áfér

het

kiad

vány

okba

n jel

entek

�

meg

, ezz

el in

doko

lta: �

Úgy

érze

m, [

�] n

em m

ondh

atunk

le se

mm

iféle

obi

-ugo

r

42Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

anya

gról

sem

, m

ég h

a cs

ak il

yen

kis

mor

zsák

ról

is v

an s

zó,

min

t az

alá

bbi

szöv

egpu

blik

áció

, hisz

en a

ligha

nyí

lik le

het

ség

hely

szín

i gy

jtésr

e in

duln

i, m

i�

�-

eltt

végl

eg el

haln

a a

vogu

l és a

z os

ztják

szó.

� (N

yK 8

4:12

1). S

zere

ncsé

re H

onti

�

Lász

ló jó

slata

csak

rész

ben

való

sult

meg

: man

apsá

g leh

et gy

jteni

a he

lysz

ínen

, de

�

az ig

az, h

ogy

a va

szju

gani

nye

lvjár

ás k

ihal

óban

van

. And

rej F

il�en

ko to

msz

ki?

ku

tató

szer

int m

ár cs

ak ö

ten

besz

élik

, és m

indn

yája

n 60

éves

nél i

dse

bbek

.�

A m

ost i

smer

teten

d k

ötetb

en a

VII.

szám

ú sz

öveg

, a �H

árom

fiú�

cím

azo

nos

��

az

zal,

amit

Hont

i Lás

zló is

köz

ölt 1

984-

ben

(NyK

84:

143

�157

). Ez

az

egyb

eesé

s leh

etsé

get a

d az

újra

kiad

ók g

ondo

sság

ának

elle

nrz

ésér

e. S

ajno

s, az

ere

dmén

y�

�

lehan

goló

. Ka

linin

a ne

m v

olt

nyelv

ész,

han

tiul

sem

tudo

tt, n

em c

soda

, ho

gy

lejeg

yzés

e eln

agyo

lt, k

övetk

ezetl

en. A

tom

szki

nye

lvés

zekn

ek v

iszon

t ren

delk

ezé-

sükr

e ál

ltak

voln

a az

azó

ta m

egjel

ent n

yelv

járá

si sz

ótár

ak, h

ogy

adat

aikat

elle

n-riz

zék

� az

is sa

jnála

tos,

hogy

az N

yK-b

eli sz

öveg

közl

ésr

l nem

tudt

ak.

��

. .

:

-

.

�1� �

�-(�

�����8

9� $��9�

-

��������������

�������

� .

1.

3���

�� $��

[M

. A. L

apin

a: A

tegi

nép

mes

éi-elb

eszé

lése

i. El

s ré

sz.]

�

-:

-, 2

011.

111

+���)������*����.���

lap.

Main

a La

pina

már

eddi

g is

soka

t tett

azé

rt, h

ogy

doku

men

tálja

a T

ékfa

lvi ö

reg-

hez

(tek

iki)

kapc

soló

dó h

agyo

mán

yoka

t sz

kebb

haz

ájába

n. E

bben

a k

ötetb

en a

�

fké

nt s

aját

mag

a ált

al g

yjtö

tt sz

öveg

eket

pub

likálj

a or

osz

ford

ításs

al, p

onto

s�

�

filol

ógia

i ap

pará

tuss

al.

A b

evez

etbe

n ne

m fe

lejti

el

meg

említ

eni,

hogy

Páp

ay�

Jó

zsef

vol

t az,

aki e

ls íz

ben

jegyz

ett l

e a

Tékf

alvi

öre

grl s

zóló

ének

et 1

899-

ben,

��

Be

rezo

vóba

n. A

z 18

43 so

ros

ének

et k

ésbb

Sch

mid

t Éva

írta

át é

s ad

ta v

issza

a�

ha

nti n

yelv

köz

össé

gnek

.�

. .

:

.

.

&�

/���

0��

:�8

�����8

9�����������0�0$)��

�0��

��

.�����������������

'� �� ���

[O.

V.

Hand

ybin

a: N

agya

nyám

mes

éi.

Hant

i fol

klór

szöv

egek

gy

jtem

énye

] �

-:

«+���)������0=

0��<���

-������

»,

2011

. 165

���� ������� ���

lap.

A k

ötet

szöv

egei

t az

a tö

bbsz

ör n

evet

vál

tozta

tott

inté

zmén

y go

ndoz

ta, m

elye

t m

ég S

chm

idt

Éva

álm

odot

t m

eg,

és a

z ös

szes

obi

-ugo

r ny

elvjá

rásra

kite

rjed�

gy

jtm

unka

érde

kébe

n jö

tt lé

tre. A

legu

tóbb

i inf

orm

áció

ink

szer

int a

z int

ézm

ényt

��

m

egsz

üntet

ték, d

e az

ott

foly

ó m

unká

ról t

anús

kodi

k ez

a h

anti�

oros

z ké

tnye

lv�

kötet

, mely

mes

éket,

ének

eket

és ta

lálós

kér

dése

ket t

artal

maz

tegi

és sz

urgu

ti ny

elv-

járás

ban.

A te

gi sz

öveg

eket

a k

ötete

t is s

zerk

eszt

Ole

sja H

andy

bina

gy

jtötte

. A�

�

szur

guti

szöv

egek

nek é

rdek

es tö

rténe

te va

n: az

1990

-es é

vek e

lején

a ru

sszk

insz

kijei

isk

oláb

an ta

nuló

han

ti gy

erm

ekek

szül

eikt

l és r

okon

aikt

ól m

esék

et g

yjtö

ttek,

és

��

or

oszu

l leír

ták

ket.

Ezt f

ordí

totta

viss

za h

antir

a Ta

t�jan

a Sa

jnak

ova

(Tev

lina)

25

�

évve

l kés

bb, o

lyan

szüz

séke

t men

tve m

eg, m

elyek

már

a elfe

lejt

dtek

vol

na.

��

. .

:

.

-

�� ���

�/;��

$�<�

��

��� ��� �

��� ����#����

�

5�6

.

��������

�$

'� �� ��$

� �

� �����

������

)�� �

[T.

A.

Mol

dano

v: H

anti

besz

éd. F

olkl

ór sz

öveg

ek, o

lvas

ókön

yv az

5�6

. osz

tály

szám

ára.]

-

:

«

»,

2012

. +���)������0=

0���� ���������

"������>��

186

lap.

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

43

A ta

nkön

yvne

k sz

ánt k

ötet

aut

entik

us fo

lkló

r szö

vege

ket t

artal

maz

, mon

dáka

t, m

esék

et é

s na

gy sz

ámba

n m

edve

ünne

pi sz

ínjá

tékok

szöv

egei

t. Cs

ak a

cím

lapj

án

van

néhá

ny o

rosz

szó

, eg

yébk

ént

telje

sen

hant

i ny

elv

. M

ég a

gy

jtés

körü

l�

�-

mén

yeir

l sz

óló

jegyz

etek

is h

antiu

l va

nnak

. A

kön

yvet

olv

asva

a n

ebul

ók a

�

legúj

abb

hely

esírá

ssal

is m

egism

erke

dhetn

ek.

. .

:

. �

--�� �

������,��

)��

�,�

����

,�����

����#�

+��)�'

-,

, ,

.

. .

�����

������

������ ��

� �

���#���

�-

-�� ��

[P. T

. Tar

lin:

Genn

adij

Grig

or�ev

i G

ri�ki

n m

eséi

] ?

-:

+���)������0=

0���� ������

���

«

», 20

12. 1

31

"������>��

lap.

A sz

öveg

eket

Sch

mid

t Éva

gy

jtötte

Tug

ijani

ban

1980

-ban

, s m

ost P

. T. T

arlin

�

adta

ki

ket k

ét n

yelv

en, h

antiu

l és

oros

zul,

és e

llátta

ke

t nye

lvi é

s m

itoló

giai

��

m

agya

ráza

tokk

al is.

Úgy

látsz

ik, H

antif

öldö

n ne

m ér

vény

es az

a hú

szév

es p

ublik

á-ció

s tila

lom

, mely

Sch

mid

t Éva

vég

akar

ata v

olt.

Tört

énel

em

. .

:

: +

�2�����

&0���

���

�������

����

����

(��

��4�� ���

X

VII

I ������

����4

��

�#� �

XX

I .

����

[R.

K. B

ardi

na: O

bi é

s al

só-

szos

zvai

man

ysik

: etn

oszo

ciális

törté

nele

m a

XV

III. s

záza

d vé

gét

l a X

XI. s

zá�

za-

dig.

] :

"����������

���� ���

���%����������� � ���E���������=�� ���

, 2

009.

150

+ 2

4 "��

lap.

. .

:

+

�2�����

������ �

�(��

��4�

� ���

������

��0����

��

�-

�

��������������

�X

X �

�#� �

XX

I .

����

[R.

K.

Bard

ina:

Dok

u-m

entu

mok

az

obi

és a

lsó-s

zosz

vai

man

ysik

XX.

szá

zadi

� X

XI.

száz

ad e

leji

etnos

zociá

lis tö

rténe

lmév

el k

apcs

olatb

an.]

: "�������������� ���

,���%0

E="

20

10. 1

75 +

28

lap.

. .

:

+�

2�����

5�������

��� ��

����

������������

���

�0��

(X

VII

I�X

XI

).����

[R.

K. B

ardi

na: A

z als

ó-sz

oszv

ai O

b-vi

dék

ugor

lako

sság

a (X

VIII�

XXI.

száz

ad)]

:

, 2

011.

"�������������� ������%0

E="

291

+ 24

lap.

Az a

nyan

yelv

ét is

jól b

eszé

l, f

iatal

obi

man

ysi k

utat

ó, R

aisa

Bar

dina

éve

nte

�

jelen

tkez

ett e

gy-e

gy ú

j kö

tettel

, m

elyb

en s

zke

bb h

azáj

a tár

sada

lmi-r

okon

sági

�

visz

onya

it, d

emog

ráfia

i vál

tozá

sait,

a h

elyi

man

ysi c

salád

ok tö

rténe

tét t

árta

fel.

Kuta

tási t

erül

ete a

Kis-

és a

Nag

y-Ob

vid

éke

Kalta

sjani

tól é

szak

ra a

Szo

szva

és a

Ka

zim to

rkol

atáig

. Any

agát

levé

ltára

kban

és

a ter

epen

szem

élyes

inter

júk

sorá

n gy

jtötte

. Köt

eteib

en n

év sz

erin

t fels

orol

min

den

man

ysit,

aki

k az

utó

bbi b

két

��

év

száz

ad fo

lyam

án a

tork

olatv

idék

en él

tek. A

z uto

lsó k

ötetb

en ö

ssze

gezte

ered

mé-

nyeit

és

a ter

ülete

n él

han

tik a

data

ival

is k

iegés

zítet

te. E

z a

hagy

omán

yokb

an�

ga

zdag

vid

ék v

olt

Schm

idt

Éván

ak is

a f

kut

atási

terü

lete,

a m

agya

r ol

vasó

k�

fü

lében

is is

mer

sen

csen

gene

k a h

elyne

vek:

Per

egro

bnoj

e, M

ulig

ort,

Tegi

, Vez

sa�

-ka

ri, N

arik

ari,

Tugi

jani

, Pol

nova

t és a

több

i.

44Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

Népr

ajz

. .

:

.

��

��

���

�������

������

�������

�5�� �

[S. A

. Pop

ova:

M

edve

ünne

p az

Ész

aki

Urálb

an.]

-

:

+���

)������0=

0���� ������

���

«

», 20

11. 7

6 "������>��

lap.

Svetl

ana

Popo

va is

mer

etter

jesz

t, n

épsz

ersít

céll

al, d

e tu

dom

ányo

s al

apos

��

�-

ságg

al m

utat

be

egy

med

veün

nepe

t, m

elye

t 201

0 de

cem

beré

ben

rend

eztek

meg

az

észa

ki m

anys

ik a

Tas

man

ov n

emze

tség

szál

lásh

elyén

, a le

pl j�

% fo

lyóc

ska

partj

án,

Hulim

sunt

falu

köz

eléb

en. A

fotó

kkal

gaz

dago

n ill

usztr

ált k

ötet

nem

csak

mag

át a

sz

ertar

tást

doku

men

tálja,

han

em a

sze

rz ö

ssze

fogl

alja

a m

anys

ik tö

rténe

tét,

�

hitv

ilágá

t is,

hogy

jobb

an m

egism

ertes

se ez

t a k

ülön

ös v

ilágo

t a k

evés

bé tá

jékoz

ott

olva

sóva

l.

Bibl

iogr

áfiá

k

. .

�

. .

(�

�2��������

%�

��� ����

.):

.

����

5#�0���5#�0�������-

��

-

#�����

���0�

�� ��4�

�� ���)�� /���

���������

����

-

�

.

.

���

�����$��

!���

����

������ ����

������

[S. V

. Ber

ende

eva �

E.

P.

Step

anov

a: T

ankö

nyve

k. O

ktatá

si é

s m

ódsz

ertan

i se

géda

nyag

ok a

Han

ti-M

anys

i Aut

onóm

Kör

zet �

Jugr

a ne

mze

tiség

i isk

olái

szám

ára.

Kiál

lítás

katal

ógus

.] -

:

«

»,

2012

. 100

lap.

+���)������0=

0���� ���������

"������>��

Az ö

ssze

állít

ás 3

40 té

telt t

artal

maz

, mely

ben

hant

i, m

anys

i, ny

enye

c és

oro

sz

nyel

v á

bécé

skön

yvek

, tan

köny

vek,

szöv

eggy

jtem

énye

k, sz

ótár

ak, t

anár

i seg

éd�

�-

köny

vek

szer

epeln

ek.

. .

�

. .

�

. .

(.):

�

�2��������

%�

��� ����

�

�������

����

��$#

��

-

��$��� $0 ��

�4��

&0���

$���������

����$�� �

�� ������� ���-

(20

01�2

011

.).

.

���

�������0����

��2�0 �

����'�#

�����$������ �

[S.

V. B

eren

deev

a �

E. P

. St

epan

ova

� N.

M.

Posti

ka:

Az

Obi-u

gor

alkal

maz

ott

kutat

ások

inté

zetén

ek tu

dom

ányo

s m

unká

i és

pub

likác

iói

2001

és

2011

köz

ött.

Bibl

iogr

áfia

i m

utat

ó.]

-:

«+���

)������

0=0

���� ���������

"������

»,

2012

. 416

>��

lap.

Az o

bi-u

goro

k 19

91-b

en, H

anti-

Man

szijs

zkba

n ala

píto

tt tu

dom

ányo

s kut

atói

nté-

zete

fenn

állás

a so

rán

több

ször

nev

et é

s he

lyet

vál

tozta

tott,

de

fala

i köz

ött m

indi

g ko

mol

y ku

tatóm

unka

foly

t. A

bib

liogr

áfia

öss

zeál

lítói

az

utób

bi é

vtize

d ter

més

ét gy

jtötté

k eg

ybe.

A g

yjte

mén

y ös

szes

en 1

740

tétel

t tar

talm

az, m

onog

ráfiá

kat,

��

ta

nulm

ányo

kat,

publ

icisz

tikák

at az

obi

-ugo

r nye

lvés

zet,

folk

lór,

népr

ajz,

iroda

lom

, tö

rténe

lem

kör

ébl,

nem

hag

yva

ki g

azda

ságt

örté

neti,

öko

lógi

ai,

peda

gógi

ai é

s�

ps

zicho

lógi

ai tém

ákat

sem

.Cs

epre

gi M

árta

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

45

Var

ázsé

jJo

skar

-Ola

, 201

3.

Az eg

ysze

rsé

g ke

dvéé

rt a h

árom

nyelv

ver

sesk

ötet

nek

csak

a m

agya

r cím

ét írt

am�

�

ismer

tetés

em cí

méü

l. Ez

a sz

ép k

iállít

ású,

szer

ény

terje

delm

(113

lap)

ver

sesk

ötet

�

fiatal

mar

i köl

tk

vers

eit t

artal

maz

za a

z er

edeti

nye

lven

, val

amin

t ész

t és

mag

yar

�

ford

ításb

an. A

ver

seke

t Ar

vo V

alto

n fo

rdíto

tta é

sztre

, Pus

ztay

Jáno

s pe

dig

ma-

gyar

ra.

A k

ötet

11

fiatal

(198

6 és

199

3 kö

zött

szül

etett

) m

ari k

ölt

43

vers

ét ta

rtal

�-

maz

za. H

a m

ár a

szám

okná

l tar

tunk

, érd

emes

meg

jegy

ezni

, hog

y a

szer

zk

közö

tt�

ki

lenc

höl

gy v

an. E

zt ta

lán

észr

e sem

kell

ett v

olna

ven

nem

, hisz

en em

iatt k

önny

en

meg

vádo

lhat

nak

akár

fem

iniz

mus

sal,

akár

férfi

-sovi

nizm

ussa

l. Ho

gy e

z a

felt

n��

eltér

és m

ivel

mag

yará

zhat

ó, a

rra v

onatk

ozóa

n ni

ncs

elkép

zelé

sem

, pon

tosa

bban

ne

m a

karo

k tal

álga

tások

ba b

ocsá

tkoz

ni.

Min

dene

setre

az

utób

bi é

vekb

en s

ok

tehets

éges

udm

urt é

s m

ari k

ölt

nre

figy

elhett

ünk

fel.

Közü

lük

a m

ari A

lber

tina

��

Iv

anov

ának

öná

lló m

ari�

ném

et�f

ranc

ia�m

agya

r ny

elv

ver

sesk

ötet

e jel

ent

meg

�

2010

-ben

a C

olle

gium

Fen

no-U

gric

um k

iadás

ában

Bad

acso

nyto

maj

ban.

Ivan

ova

a m

osta

ni k

ötet

nek

is eg

yik

össz

eállí

tója

vol

t. A

más

ik Z

oja D

ugyi

na k

ölt

n.

��

A k

ötet

meg

jelen

ése

min

denk

éppe

n ör

vend

etes t

ény,

hisz

en az

t mut

atja

, hog

y a

húsz

as év

eiket

tapo

só m

ari f

iatal

ok fo

ntos

nak

tartjá

k, h

ogy

anya

nyel

vükö

n ve

rsel

-jen

ek. R

emélj

ük a

ver

sekn

ek o

lvas

ói is

van

nak,

bár

a k

ötet

péld

ánys

zám

a (2

50

pld.

) ebb

en a

tekin

tetbe

n ne

m ép

pen

bízta

tó.

Rem

élem

olv

asói

nk é

s a

költ

k m

egbo

csátj

ák, h

ogy

nem

soro

lom

fel

ket n

év�

�

szer

int.

Anny

it az

onba

n el

mon

dok,

hog

y sz

inte

min

dnyá

jan

mar

i for

máj

ú kö

lti�

neve

t has

znál

nak,

által

ában

els

nek

írva

a ke

resz

tnev

et, b

ár

�K

übar

Ang

ej es

etébe

n az

els

elem

tni

k cs

alád

névn

ek.

��

�A M

ari Á

llam

i Egy

etem

Fin

nugo

r Int

ézet

ében

hár

om é

ve m

ködi

k az

az

iro�

-da

lmi k

ör, a

mely

ik a

leen

d m

ari k

ölt

k, ír

ók é

s dr

amat

urgo

k m

hely

e.� �

írja

��

�

Zója

Dug

yina

a k

ötet

elsz

aváb

an. E

zt tu

dva,

nem

meg

lep

, hog

y a

kötet

szer

zi

��

�

min

d a

Mar

i Álla

mi E

gyete

m h

allg

atói,

vagy

azo

k vo

ltak.

A v

égze

ttek

egy

rész

e M

arifö

ldön

dol

gozik

, de

oly

an is

van

, ak

i Sz

ibér

iába

kerü

lt. E

z pe

rsze

nem

kö

nnyí

ti m

eg az

anya

nyel

vi k

öltés

zet m

velé

sét.

�A

ver

sek

mvé

szi s

zínvo

nalá

nak

meg

ítélé

sét �

nem

lévé

n iro

dalm

ár �

legs

zí�

ve-

sebb

en az

olv

asók

ra b

íznám

. Ezé

rt m

osta

ni sz

ámun

k el

ején

köz

lünk

néh

ány

vers

et

a kö

tet a

nyag

ából

. Ez

a ki

s vá

loga

tás

kétsz

eres

en is

szu

bjek

tív: h

iszen

a k

ötet

ös

szeá

llító

i is s

aját

ízlé

sükn

ek m

egfe

lel

en v

álog

attak

a k

ölt

i ter

més

bl,

és é

n is

��

�

szub

jekt

ív m

ódon

vál

ogat

tam a

köt

et a

nyag

ából

, azé

rt ar

ra tö

reke

dve,

hogy

min

él

több

tém

a le

gyen

kép

vise

lve

válo

gatás

omba

n. A

tém

ák p

ersz

e a

szok

ásos

ak: t

er-

més

zet,

szül

föld

, fal

u, g

yerm

ekko

r, sz

erele

m st

b. M

eglep

en so

k ve

rsne

k a

témá

��

-ja

az

anya

, a h

ozzá

fz

ben

ssé

ges

visz

ony.

Ez

a ro

kons

zenv

es v

onás

talá

n a

��

�

szer

zk

fiatal

ságá

val m

agya

rázh

ató.

�

46Fi

nnug

or V

ilág,

201

3. sz

epte

mbe

r

Neke

m a

z eg

ész

kötet

bl

talán

Aljo

na K

oram

asz

�

A k

ertb

en c.

ver

séne

k 4.

ve

rssz

aka

tetsz

ett,

ahol

har

mon

ikus

an k

apcs

olód

ik ö

ssze

a te

rmés

zet é

s az

any

a-m

otív

um:

Ciró

gatta

a fö

ldet

a nap

,Rá

teríte

tte m

elegé

t.M

egsim

ogatt

a a h

ajam

at,

Érez

tem

anyá

m k

ezét�

Öröm

mel

fede

ztem

fel e

bben

a v

ersb

en a

finn

ugor

nép

költé

szet

egy

ik je

llem

z�

eszk

özét:

a g

ondo

latri

tmus

t. Ug

yana

kkor

a v

ers k

ét u

tolsó

ver

ssza

ka n

ekem

fele

s-le

gesn

ek t

nik.

Fiat

al ír

ókná

l, kö

ltkn

él (é

s kut

atókn

ál) n

em ri

tka

a bbe

széd

ség.

��

��

A v

erse

k m

vész

i szín

vona

lána

k m

egíté

lése

a fo

rdítá

s al

apjá

n az

ért i

s ne

héz,

�

mer

t egy

oly

an ta

pasz

talt,

kivá

ló n

yelv

- és s

tílus

érzé

kkel

rend

elkez

ford

ító, m

int

�

Pusz

tay Já

nos m

ég ja

víth

at is

az er

edeti

ver

sek

stílu

sán.

Szer

etném

még

felh

ívni

olv

asói

nk fi

gyelm

ét Ig

or P

opov

ver

sére

, am

elyne

k tém

ája a

falu

ból v

aló

elvá

ndor

lás.

Ez a

kis f

innu

gor n

épek

kör

ében

azér

t is t

ragi

kus

jelen

ség,

mer

t a v

áros

ba, i

dege

n kö

rnye

zetb

e ke

rült

fiatal

kön

nyen

gyö

kérte

lenn

é vá

lik és

ham

ar fe

ladha

tja n

yelv

ét és

nem

zeti

iden

titás

át.

Ez a

tém

ája

Küb

ar A

ngej

Én

kedv

esem

, gye

rmek

em, k

icsi

nyem

� k

ezde

t v

ersé

�-

nek

is. A

szak

iroda

lom

ból j

ól is

mer

jük

ezt a

jele

nség

et: az

uno

ka m

ár n

em b

eszé

li se

i nye

lvét.

�

Jám

bor

óhaj

: jó

lenn

e, h

a a

finnu

gor

népe

k ku

ltúrá

ja ir

ánt

érde

kld

k tel

jes

��

eg

észé

ben

meg

ismer

hetn

ék a

kötet

anya

gát.

Nem

lehe

tne-

e az I

nter

nete

n lé

treho

zni

a Fi

nnug

or Ir

odal

mak

Kön

yvtár

át, a

honn

an m

inde

nki

letöl

thetn

é az

t

érde

kl�

� an

yago

kat?

Csúc

s Sán

dor

�

HÍR

EK

2013

. jún

ius

2-án

, a k

anad

ai C

ampb

ellvi

lle v

áros

ban

103

éves

kor

ában

elh

unyt

G

rise

lda

Kris

tine

(szü

l. Be

rthol

de),

akir

l azt

tarto

tták,

hog

y v

olt a

líve

k kö

zött

��

az

uto

lsó, a

ki m

ég a

nyan

yelv

ekén

t saj

átíto

tta e

l a lí

v ny

elve

t. A

kur

land

i Vaid

e fa

luba

n sz

ülete

tt 19

10. m

árciu

s 19

-én.

194

4-be

n em

igrá

lt Sv

édor

szág

ba, o

nnan

19

49-b

en te

lepül

t át K

anad

ába.

Anya

nyel

vét é

lete

vég

éig

ápol

ta, v

erse

ket i

s írt.

2013

augu

sztu

sába

n elh

unyt

Vár

ady

Eszt

er (s

zül.

1963

) tol

mác

s, m

ford

ító, t

anár

,�

sz

ámos

finn

von

atkoz

ású

kiad

vány

szer

kesz

tje

, a M

agya

r�Fi

nn T

ársa

ság

egyk

ori

�

titká

ra, m

ajd al

elnö

ke, a

Kal

eval

a Bar

áti K

ör al

apító

tagj

a.

Finn

ugor

Vilá

g, 2

013.

szep

tem

ber

47

2013

. sze

pt. 1

3-án

nyílt

és de

cem

ber 8

-áig

láto

gath

ató a

z Éne

kelt

szav

ak cí

m� k

önyv

-kö

t-m

vész

eti k

iállít

ás a

z Ip

arm

vész

eti M

úzeu

mba

n (B

p. IX

., �

��

Üll

i út 3

3�37

�).

Az É

szt K

önyv

köt�

Mvé

szek

� E

gyes

ülete

ötév

ente

rend

ezi m

eg a

Scrip

ta M

anen

t (�a

z íro

tt sz

ó m

egm

arad

�) cí

m n

emze

tköz

i tem

atik

us k

önyv

kötés

zeti

kiáll

ítást

Tal

�-

linnb

an, h

agyo

mán

yosa

n az

ész

t kul

túra

val

amel

y sz

egm

ensé

re fó

kusz

álva

. A so

-ro

zat 2

010-

es 4

. állo

más

a, m

ely az

Éne

kelt

szav

ak cí

met

vise

lte, f

hajtá

s vol

t a 8

0.�

sz

ületé

snap

ját ü

nnep

l és

zt ze

nesz

erz

, �

�Ve

ljo T

orm

is el

tt, ak

inek

a m

unká

sság

a a

�

finnu

gor n

épek

gaz

dag

folk

lórjá

ból m

erít.

A k

iállít

áson

22

orsz

ágbó

l 171

alk

otó

vett

rész

t. Az

Ipar

mvé

szet

i Múz

eum

ban

felv

onul

tatot

t any

ag v

álog

atás a

201

0-es

�

sere

gsze

mlé

n sz

erep

l k

önyv

ekb

l. Tú

lnyo

mór

észt

ész

t, ill

etve

néhá

ny ja

pán

és�

�

egy

mag

yar a

lkot

ó m

veit

látha

tja a

közö

nség

.�

Szep

tembe

r 26

-án

18 ó

rako

r a

Deá

k tér

i Eva

ngéli

kus

Gim

náziu

m d

íszter

méb

en

(Bp.

V., S

üt� u

tca 1.

) Fra

ns E

mil

Silla

npää

szül

etésé

nek 1

25. é

vfor

duló

jára e

mlé

kez-

nek a

Kal

eval

a Bar

áti K

ör ta

gjai

. Out

i Kar

anko

, az E

ötvö

s Lor

ánd T

udom

ánye

gyet

em

volt

finn

lekto

ra m

utatj

a be a

Nob

el-d

íjas f

inn

író m

veit

és m

agya

r for

dító

it.�

Októ

ber

8-án

, ked

den

16 ó

rako

r az

Írók

Bol

tjába

n (B

p. V

I., A

ndrá

ssy

út 4

5.)

mut

atják

be

a M

agya

r Lett

re In

terna

tiona

le 2

013.

évi

sz

i�

kiad

vány

át. A

Fin

land

. C

ool c

ím fi

nn sz

ám

�be

mut

atójá

n ré

szt v

eszn

ek az

öss

zeál

lítás

ford

ítói,

a sze

rzke

t�

pe

dig

több

ek k

özöt

t Katj

a Kett

u ké

pvise

li.

Októ

ber 1

1. é

s 15

. köz

ött i

smét

finn

film

napo

kat r

ende

z a

Finn

agor

a. A

rész

lete

s pr

ogra

m k

özzé

tétel

ét é

rdem

es f

igye

lni

a http://w

ww.finnag

ora.hu/

olda

lon,

ill

etve

a re

ndez

vény

nek

imm

áron

har

mad

ik a

lkalo

mm

al o

tthon

t adó

Tol

di M

ozi

(Bp.

V.,

Bajc

sy-Z

silin

szky

út 3

6�38

.) ho

nlap

ján

(http://toldim

ozi.hu/)

.

Októ

ber

18-á

n 18

óra

kor

� a

Roko

n Né

pek

Napj

ához

kap

csol

ódva

� ro

konl

áto-

gatá

sra h

ívja

tagj

ait a

Kal

eval

a Ba

ráti

Kör.

A D

eák

téri E

vang

élik

us G

imná

zium

dí

szter

méb

en (B

p. V

., Sü

t u

tca 1

.) �

Leila

Kub

inyi

ész

t lek

tor é

s Tat

iana

Efr

emov

a m

ari l

ekto

r, az

ELT

E Fi

nnug

or T

ansz

ékén

ek o

ktat

ói ad

nak

bepi

llant

ást a

z ész

t és a

m

ari k

ultú

rába

.

Nove

mbe

r 8-

án 1

6:30

-kor

a F

inn

Nagy

köve

tség

köny

vtár

ában

(Bp.

XI.,

Kele

n-he

gyi

út 1

6/A)

mut

atják

be

Joun

i In

kala

Arc

unk

mög

ött

egy

más

ik a

rc cí

m�

kötet

ét. A

finn

köl

t v

erse

it Já

vors

zky

Béla

ford

ította

mag

yarra

.�

2014

. jan

uár 5

-ig lá

toga

that

ó a N

épra

jzi M

úzeu

m fi

nn cs

omóz

ott s

zny

e�

geke

t bem

u-tat

ó ki

állít

ása

(Bp.

V.,

Koss

uth

Lajo

s tér

12.

). A

ryi

jy é

l h

agyo

�m

ánya

� A

finn

sz

nyeg

170

7�20

12 k

özöt

t �

címm

el T

uom

as S

opan

en m

agán

gyjt

kin

cseit

teki

nt��

-he

tik m

eg a

z ér

dekl

dk.

A je

llegz

etes

tech

niká

val k

észü

lt da

rabo

k er

ede

��

tileg

az

állati

bun

dát v

oltak

hiv

atotta

k im

itáln

i, és

mel

egít

,� v

édelm

i célb

ól k

észü

ltek,

már

a az

onba

n a f

inn

lakás

kultú

ra sz

erve

s rés

zévé

vál

tak. A

tárla

t mag

yar é

s ang

ol n

yelv�

katal

ógus

a a h

elysz

ínen

meg

vásá

rolh

ató.

Össz

eállí

totta

: Falk

Nór

a