l l s > VASÁENAPI ÚJSÁG. 7. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.

CHOCOLAT MENIER A világ legnagyobb gyára.

Naponkinti eladás 50,000 kilo. K a p h a t ó m i n d e n f ű s z e r ­e s c s e m e g e - k e r e s k e d é s b e n

é s c z u k r á s z d á n a n . 6896

RETOUCHE gyorsfestő szakálra. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Kapható dobozokban 2 forintjával. Ezen uj, kitűnő készítmény által képesek vagyunk, az egészségre minden leg­kisebb hátrány nélkül s minden bőrpiszkitás mellőzésével, pillanatnyi idő alatt a szakált állandóan szőke, világos-barna, sötét-barna vagy feketére festeni. Fes­tett hajminták a raktárban megtekintés végett ki vannak téve. WF" Megren­deléseknél kérjük a kivánt szint megjelölni; a haj festésében

gyakorolt fodrászt ajánlhatunk. 7079

Budapest, Király-utcza 12. Török József gyógyszertára.

Sömör gyógyítása. A száraz, nedvező pikkelyes BÖ-mört (dobroczot) és a velük járó

tűrhetetlen viszketeg-séget biztosan gyógyítja — még azokon is a kik eddig sehol sem tudtak meggyógyulni — Hebra dr. sö-mör-halál (tlechtentod) nevii szere. Alkalmazása külső és ártal­matlan. Ára 6 frt. Az árnak pénz­ben vagy levólbólyegben való be­küldése ntán vám- és portófize-tés nélkül küldi a St. Marie-Drogner l e Danzig (Német­országban.) 70S3

Hirdetések elfogadtat­nak a kiadó-hivatal­ban, Budapesten, IV.. egyetem-uteza 4. sz. a.

N A G Y K R A C H ! N e w - Y o r k é s L o n d o n nem kímélték meg az euiópai

szárazföldet és ezért egy nagy ezüstárugyár indíttatva érezte magát, hogy az egész készletet eladja. Én meghatalmazva vagyok ezen megbízást teljesíteni. Tehát bárkinek megküldöm a következő tárgyakat pusztán 6 f r t 5 0 k r é r t ; és pedig:

ti drb finom asztali kést, valódi angol pengével

(*> drb amerikai azab. ezüst vellát, egy [darabból

fi « • c i evőkanalat 12 • • « • kávéskanalat

1 « « « • levesmerőt 1 « • t i tejmerőt, 2 « . « « tojás-serleget fi • angol Viktoria-tálczát 2 « igen hatásos gyertyatartót 1 • teaszüröt 1 • finom oznkorporzót

4 4 darab összesen 6 f r t 6 0 k r . Mind e fenti 4 4 tárgy előbb 40 frtba

került és most c ;ak 6 f r t 6 0 k r . mini­mális áron kapható. — Az amerikai szabad, ezüst egy kivül-belül fehér fém, mely ezüst színét 25 esztendeig is megtartja, a miért szavatoltatik. Legjobb bizonyítékul, hogy ezen hirdetés 7087

n e m csa lás , kötelezem magamat, itt a nyilvánosság előtt, bárkinek, kinek az áru nem tetszik, a pénzt visszaadni és senki sem mulaszsza el azt a kedvező alkalmat, hogy ezen díszes garnitúrát » eg-szerezze, mely

H á z a s s á g i é s a lka lmi ajándékul, továbbá minden jobb háztartásba kiválóan alkalmas. — E g y e s

e g y e d ü l k a p h a t ó

H I R S C H B E R G A . - n á l az e g y . a m e r i k . s z a b a d , e z ü s t g y á r a k t o ü g y n ö k s é g e

Telefon. Wien II, Rembrandstrasse Ift. TcMnn. Szétküldés a vidékre utánvéttel vagy az összeg

előzetes beküldése ellenében. Ehhez tisztító por 10 krajozár. — Valódi csak az oldalt látható védjegygyei (egészségi fém).

K i v o n a t a z e l i s m e r ő l e v e l e k b ő l . Becses evőkészlet küldeményét megkaptam

és azokkal teljesen meg vagvok elégedve. Ké­rem még egy ugyamiy 44 dobói álló am. szab. ezüstgarniturát utánvét mellett rész. küldeni.

Bozovics, Krassó-Szörény megye 18/7. 96. K e r e s z t e s S., főszolgabíró.

Pilis, (Pest-megye) 1896 aug. 24. A küldött diszgarniturával nagyon meg lévén elégedve, ké­

rem sógornőmnek, Nyári bárónő szül. Somogyi úrhölgynek Szunóra 3 ugyanilyen diszgarniturát küldeni.

B á r ó N y á r y G y u l a .

Váljunk el az eddig használt értéktelen szerektől. Köhögésnél, rekedtségnél, a torok és légzési szervek minden zava­

rainál teljes biztossággá! hatnak EGGER MELLPASZTILLÁI.

Ezrekre menő hálairatok rendelkezésre. Egy doboz ára 5 0 kr. és egy forint. Próba-

doboz 2 5 kr. Kaphatók minden gyógyszertárban. — Főraktár:

Egger-féle gyógyszertár a «Nádorhoz* Budapest, Váczi-körut 17. 6968

Főiskolai • ^ . D r . KUN ZOLTÁN r " gyógyszerei rózsaszínre czukrozva : v é r • ! • ? • -Vérképző labdacsok,

"""idöbstegrelöiek legjobb gyógyszere. 1 flveg ára 1 frt 80 kr.

m L zapkórosak, g y e n g é l k e ­dők, g-örvélykórozok, l á z t a l u 1 ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

Hornt )M^'igs^^S^SSAsSSS^S^ m i k o r e l l e n legkitűnőbb 1 1 Bveg égszínkék cznkrozott labdára

ára 1 frt 80 kr.

Uti betegségek S^ l&Tn^&ioV"" 1 " Uentipnio-szájvü ó « T^ái^trroSknS^,

ára 80 krajexár.

A Pnrpüria Créne ~ « S f f f i T í i ^ " ^ foltot eltávolít a báraonyszerOvé varázsolja. 1 tégely 1 frt 10 kr.

Kaphatók a készítőnél:

TítSTYAMZItt L gyógyszerésznél Sárospatakon. 6839 Főraktár Bndapaatan : Tőrök Józse f gjógjazertarában, tiralj-utcza. Dr . Bnday Emi l gyógyszertárában, Városház-tér. Minder

drogoa-Ozletben ée gyógyaiertárban kaphatók.

EZREK MENNEK CARLSBADBA, hogy rossz gyomrukat kireperálják és újra jól emészszenek é. erre elköltenek — néha hiába, egy vagyont; pedig ezt a ozél otthon kényelem- n n n n m n s \ n < < használata által ben, kevés költ- P E P S I N ' D O H raelyaz ételt meg seggel elérik a H * ^ ^ zWzzw * w w » » emészteni segii és a gyomort rövid időn tökéletesen helyreállítja. — Az ér pepsinborom kedves ize, és hatása ki nem marad. Egy üvef

ára 1 Irt 20 kr., 5 üveg franco küldve 6 frt.

Rozsnyay Mátyás, gyógyszeres* m ű v e g y é s z e t i l a b o r a t ó r i u m a A r a d o n . 6905

Kapható Budapesten: T ö r ö k J ó z s e f n r és E g g e r - f é l e • N á n d o r i gyógyszei tárában valamint magyarországi gyógy­

szertárban.

Nincs többé köhögés! T ü d ő - é s g é g e b a j b a n s z e n v e d ő k

r é s z é r e . Med. nniv. D r . F Á Y K I S S K Á R O L Y

szepesi kárpáti gyógyfűMvonata 1 üveg 75 kr, czukorkák egy doboz 35 kr., thea 1 csomag 50 kr., egy kii próbacsomag 25 kr, 30 év óta a legjobb sikerrel használtatik köhögés, rekedtségr, hurut , hökhurut, Influenza, l é l e g z é s i akadályoknál , oldal-szúrásnál , tűdőgryuladásnál é s idü l t

hörghurutnál . 7028 Kapható Eoller Testvérek a "Nagy Eristóf.-hoz czimzett gyógytárában, Bndapepesten, IV. ker. Kristóf-tér 1. Váczi-ntcza és Kristóf tér sarkán,

Paris 1889. Genf 1889.

1893. Chicago. Kitöntetve

Magdebnrg.

Brössol 1891. Bécs 1891. London 1893

Egyetemes gyomorpor Barella P. F. W.-től Berlin SW., Friedriohstrasse 120, a franciaországi orvosi társulatok tagja. Orvosilag legjobban ajánltatik. lieiitlkiviil sike­

res, még idült gyomorbajoknál is. Szállít próbára ingyen, csupán a viteldíj meg­

térítése mellett, berlini főraktárából. Ausztria-Magyarország számára egy doboz frt 1.60

Raktár:

Budapesten: Török József gyógysz. király-utcza 12. szám. 6693

M e n y a s s z o n y i s e l y e m k e l m é k

fehér, valamint fekete és mindenféle más színben igazi gyári árakon a valódiság- és tartósságért való jótállás mellett, méterenkint 35 krtól 12 írtig, portó- ós vámmentesen házhoz szállíttatnak. Legjobb közve­tetten megrendelési forrás magánosok részére. Ezer meg ezer elismerő irat. Minták bérmentesen küldetnek. Svájczba a levélporto kétszeres.

GRIEDER ADOLF ÉS T^A. selyemkelme-gyárak szfWetsóge Zürich. 6949

Spanyol kir. udvari szállítók. Spanyol kir. udvari szállítók.

természeti gyógyintézete S a n a t o r i u m

S e l y e m m e l l ű b á l i i n g e k , k e z t y n k , n y a k k e n d ő k , s e ­l y e m z s e b k e n d ő k m e l l g o m b o k , i l l a t s z e r e k , k a l a p o k , o z i l i n d e r e k és egyéb férfidivat czikkeket nagy választékban

• • r ajánl

FOLDVARY IMRE BUDAPEST 7052

Koronaherczeg-utcza 11. és Kerepesi-út 9. sz.

BTI* Két intézeti orvos, őszi és téli gyógykezelésre különösen alkal­mas. Egyike Németország legűagyobb és legszebb term.gyógy­intézeteinek. Kedvező gyógyeredménvek nöi betegségeknél, ideg-, gyomor-, tOdÖ-, bÖr- és nemi bajoknál.Asthma, rheuma, kÖvérBétr, vérszegénység stb.-nél. Leírás bérm. Intézettulajd. F. E. B i l z .a *Naturhei lkunde- pályakosz. munka szer­

zője. Legjobb betegkönyv Önkezelésre. 300.000 pld. már eladva. Kötve 10 márka. B i l z k iad . Lipcse és minden könyvker. 6936

Levelbelyeg-kereskecl.es PRÜCKLER J. C.

Budapesten, IV., Régi posta-u.5 Alapíttatott 1876. 7014

Veszek! Eladok! Cserélek!

SMAIMAT^g. moztat, a világ minden államában, legkedvezőbb feltételek mellett, R É T H Y J Á N O S , nemzetközi szaba­dalmi iroda. Budapest, Erzsébet-körut 2. szám.

(Tulajdonos ZielinsM Szilárd, oki. mérnök.) 7015

4 arany, 18 ezüst érem; 30 ti szleteti és elősmerő oklevél.

Kwizda-féle

estitiiíioiislliiid Í'S. és kir. szab. mosóvíz lovaknak.

Egy palaozk ára 1 frt 40 kr. o. é. Harminczöt év óta van alkalmazás­

ban az udvari lóistállókban, valamint a nagyobb katonai és polgári istállók­ban kitünö sikerrel használtatik a lo­vaknak nagyobb fáradalmak előtt való megerősítésére, valamint azok után való felfrissítésére; továbbá szorulások és izommerevedések ellen, stb.; az idomításban képessé teszi a lovat nagyobb feladatok véghezvitelére.

t'Btipán csak a fenti védjegygyei el­látva valódi és kapható Ausztria-Ma­gyarország valamennyi gyógyszertárai­

ban és drogueriáiban. 7000 Főraktár: Kwizda Franz Joh. cs. és kir. o.-m. és román k. udv. I szállitót ker. gyógyszerárusnál,

Kornenbnrg, Bécs mellett.

Cxccw von ,$falt<MVi J ó s á g á n a k é s t i sz taságának köszöni v i l ágh íré t é s

rendkivi i l i ke l endőségé t . 6989

. . „BUDAVÁR BEVÉTELE körkép, városligeti fasor 47. szám.

Közbejött akadályok miatt 7075

e hó folyamán nyílik meg.

v^>—

ff l̂NAPi uin 8, SZÁM. 1897. BUDAPEST, FEBRUÁK 21. 44. ÉVFOLYAM. Előfizetési /eltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG és í egész évre 1 2 Irt

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt { félévre — 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG j ^

egész évre 8 írt félévre — 4 «

egész évre 5 . CBnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK i "f,8" CVr<

| felévre — 2 . 5 0 Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

SCHULEK VILMOS. k MAGYAR szemorvosi iskola közelebb fénye-

\ sen megünnepelte alapítója, Scbulek Vil-XA.mos tanárságának 25-dik évfordulóját. Azonban az ünnepelt férfiú kiválósága a jubi­leumot tervezett házi jellegéből kiemelte, s or­szágos jelentőségűvé tette úgy, hogy az időszaki sajtónak is tudomást kell róla vennie.

Schulek 1843 április 21-én Budapesten szü­letett. Egyetemi tanulmányait részben itt, rész­ben Bécsben végezte, hol 1866-ban orvos és se­bészdoktorrá, szülész- és szemészmesterré avat­ták. Egy évi külföldi tanulmány útjában fél évig Berlinben a nagy Graefe-t hallgatta;majd bejárta Németország,Hollandia,Francziaország és Anglia nevezetesebb egyetemi városait. 1867 1872-ig a bécsi egyetem egyik legfőbb disze, Arit mel­lett előbb mint segédorvos, később mint tanár­segéd működött. 1872-ben a ko­lozsvári, 1874-ben pedig a buda­pesti egyetemre nevezték ki a sze­mészet rendes tanárává.

A gondjaira bizott tanszék el­helyezése nyomorúságos, fölszere­lése szegényes, és segédszemély­zete elégtelen volt. Mindenek előtt tanításra elégséges beteg-forgalmat teremtett. Mikor ez az ő fáradhatat­lan ós sikeres orvosi működése folytán megvolt: alapos fölterjesz­téseivel s különösen az «Ellenőri) -ben és «PesterLloyd»-ban 188 l-ben megjelent s nagy figyelmet keltett czikksorozatainak meggyőző érve­léseivel kieszközölte egy új, a gya­korlati oktatásra és tudományos ^^•••zzzzl működésre egyaránt alkalmasabb szemorvosi klinika fölépítését. Az új hajlékot 1884-ben foglalta el.

Az 1885-iki országos kiállításon az egyetem csoportjában kiállított grafikai táblákról mindenki meg­győződhetett a szemorvosi klinika működésének hatalmas fejlődésé­ről. Ugyanis 1874-ben, budapesti tanárságának első évében 1060 járó beteg, 276 klinikán ápolt beteg, és 291 operálás szolgáltatott az okta­tásra bő anyagot; ezzel szemben 1895-ben 8200 járó, 900 klinikán ápolt beteg, és 1015 operálás szol­

gált ugyanezen czélra. E nagy beteg - forga­lom első sorban a szemorvoslás tudományá­nak sikeres oktatását teszi lehetővé, másod­sorban a tudomány előbbvitelére ad alkal­mat ; s hogy e mellett a humanismus érdeké­ben úgy az országnak, mint különösen a fővá­rosnak megbecsülhetetlen szolgálatot tesz, azt épen az esetek nagy száma is bizonyítja. Pedig nálunk, hol aránytalanul sok a szembajos és sok, a ki az elhanyagolás következtében meg­vakult, a szemorvosi klinika s az onnan kike­rülő alapos képzettségű orvosok működése igen nagy fontosságú közgazdasági szempontból is.

A szemorvosi klinika kedvezőbb elhelyezése a magyar tudományos szemorvosi irodalomra is föllendítőleg hatott. Schulek és iskolája dolgo­zatai majdnem kivétel nélkül az «Orvosi Heti­lap"-nak <i Szemészeti) czimű mellékletében lát­tak napvilágot. Az 1895-ben megjelent füzet

SCHULEK VILMOS.

szerint Schulek és iskolájának 33 tagja össze­sen 264 tudományos dolgozatot közölt a «Sze­mészet* megindulása óta. Mikor így a magyar tudományos szemorvosi irodalom eléggé meg­élénkült, Schulek «Ungarische Beitráge zur Augenheilkunde» czimmel egy vaskos kötetben megkezdette ez irodalmi működésnek a külföld előtt való bemutatását is, a melynél alapelve volt, hogy a magyar eredetet minden egyes dolgozat magán viselje. így tartja ő fenn a nyugoti álla­mokkal való érintkezést a nélkül, hogy egy perezre is levetné a nemzeti jelleget. S ez eljá­rással is európai hírnévre tett szert.

Sokoldalúságának egyik újabb tanújele volt az a működés, melyet mint a tudományegyetem rektora az 1890/91-ik tanévben kifejtett. Buzgó­sága, tapintatos eljárása általános elismerést, szónoki képessége pedig figyelmet s nem egy­szer lelkesedést keltett. Az egyetemi hallgatók

kórház-egyesületét is ő teremtette meg, s nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is hathatósan támogatta. Szintén így támogatta minden al­kalommal, habár feltűnés nélkül, az egyetem, az orvosegyesület, se­gélyegyletek alapítványait is.

Schulek még teljes erőben, mun­kakedvben és aránylag fiatalon éri meg, hogy már négy tanítványa az egyetemen mint tanár működik, s az országnak majdnem minden na­gyobb városában az ő egykori tanár­segédei és segédorvosai működnek mint képzett szemorvosok. E majd­nem 100 tagból álló gárda élén marad és halad továbbra is Schu­lek Vilmos, kinek érdemei iránt elismeréssel viseltetik az egész magyar tudományosság.

A magyar tudományos és orvosi világ rendkívüli részvétele fényes ünneppé avatta Schulek Vilmos ta­nári jubileumát. Az ünnep e hó 1 l-ikén délben az üllői-úti szem­klinika nagy termében folyt le, mely zsúfolásig megtelt előkelősé­gekkel, az orvosi kar tagjaival s a népszerű tanár növendékeivel.

Az ünnepelthez Ajtay K. Sán­dor orvoskari dékán intézte az első üdvözlő beszédet, mely után

114 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.

a tanártestület nevében babérkoszorút adott át neki. Majd dr. Imre József, az ünnepelt volt tanítványai, dr. Grosz Emil magántanár, a jubiláns tanársegédei, dr. Feuer Náthán köz­egészségi felügyelő, mint Schulek első és igy legrégibb tanítványa, Csiky János orvostanhall- i gató mai tanítványai nevében ünnepelte Schu-leket, mint az ifjúságnak legjobb barátját és példaképét. Réczey tanár volt a következő szó­nok, a ki az orvosegyesület nevében beszélt és a kit az ifjúság úgy beszéde megkezdésekor, mint befejezése után valóságos tüntető lelkese­déssel üdvözölt. A népszerű tanár megindult hangon emlékezett meg azokról a nagy érde­mekről, melyeket Schulek tanár az orvosképzés, valamint a magyar tudományos irodalom terén kivívott. Ezután dr. Siklóssy Gyula rendkiviili tanár a budapesti szemorvosok jókivánatait tol­mácsolta, Zsilinszky Mihály államtitkár pedigszép beszédben fejezte ki a kormány elismerését a jubiláns iránt, a ki nemcsak itthon, hanem kül­földön is nagy hírnevet vivott ki magának s tu­dományos működésével nemcsak nemzetének, hanem az egész emberiségnek nagy szolgála­tot tett.

Az üdvözlő beszédekre válaszúi dr. Schulek Vilmos érdekes beszédet mondott, melyben visz-szapillantást vetett a magyar szemészet törté­netére és behatóan vázolta annak jövendőbeli feladatait. Egyebek közt igy szólt:

«Még tudományos irodalmi műveink közlé­sére vonatkozólag vannak nyilt kérdések. Legyen szabad néhány szóval ezen ügyet érintenem. Nyelvi elszigeteltségünk miatt értekezéseink az országban rekednek. Világgá kell velők menni. Lefordítanók németre, de így nem veszik fel, ki kell törülni a szövegből azt, hogy magyarból való fordítás. Igy azután ez nekik jól van. Ekkor már két eredeti szöveg lett belőle, egy német, mely a világot bejárja és egy magyar, melyről künn tán ki sem vesz tudomást. Igy aztán ma­gyar orvosi irodalom akár ne is volna. A miről tud a világ, az a "Deutsche Wissenschaft in Ungarn». Akár mindjárt csak németül imánk. A mieink így is megértik, sőt a német közlés azon eredménynyel jár, hogy az iró itthon is nagyobb tudósnak látszik, mert a nagy tudós világ elismert tagjává lett. Viszont be kell is­merni, hogy az iró emberileg jogosítva van munkáját lehető magasan értékesíteni, továbbá, hogy az orvosi tudományra nézve mindegy, milyen nyelven művelik; a svédek, hollandok németül, a románok s görögök francziáúl publi­kálnak. És mégis azt vélem, hogy ez az ügy jól meggondolandó. Szerény nézetem az orvosi irodalmi közlésekről az, hogy ezeket is úgy, mint minden egyéb szellemi termékünket, nemzeti zászlónk védelme alatt kell világgá vinni, és a közléseknek olyan alakját kell keresni, melyről a mi nemzeti színünk semmiképen le nem mosható. Én legalább nem tudok abba belenyu­godni, hogy magyar orvos tudományos búvár -lata más szin alatt járjon a világban. Végre is axióma, hogy a tudomány nem nemzeti, de a ki csinálja, az nemzeti. Különben akármint legyen az orvosi irodalom nyelvi kérdése, abban az egyben talán valamennyien találkozunk, hogy a magyar művelődésért lelkesülünk. Millenáris évünkben eléggé elmerülhettünk multunk törté­nelmében, hogy észrevegyük azt, hogy nemzeti létünkért minden 150—200 év alatt egy-egy nagy katasztrófát kellett elszenvednünk és leg­jobbjaink csontjait csatamezőkön porlasztat-nunk. Az ilyen lehetőségeknek elejét kell venni a szellemi fölény teljes kivívása által. A magyar szellemi nagyság valamennyiünk eszménye és annak előkészítése, ha lehet, megteremtése, valamennyiünk élethivatása. Én is, mélyen tisztelt gyülekezet, e nagy eszme szolgálatába szegődtem. Iránytűnek vettem azon alkalommal, a midőn a tanári esküt 25 év előtt letettem. A feladatról nagyot, és azért magamról csak kicsit tarthatok. Gyenge erőimmel telhetően igyekeztem ugyan; de a mi megtermett, nem egyedül az én művem. Talán legrövidebben úgy fejezhetem ki, hogy a tanári állás és a vele járó körülmények vittek engemet. Az érdem legfel­jebb az lehet, hogy ellene nem szegültem. Ha

mégis ily szeretetreméltóan kitüntetni kegyesek voltak, érette ellenmondás helyett legmélyebb köszönetet tartozom mondani".

Este fényes lakoma volt az országos kaszinó­ban, a hol megjelentek mindazok a kitűnősé­gek, a kik a tudós tanárnak jubileumi ünneplé­sén részt vettek.

ULYSSES. Gyűlöllek. Szenvedélyem azt sugallja, Hogy visszatérni hozzád nem fogok. Ha gyötretése kinját megsokalja, Nincs láncz, mely visszatartsa a rabot. Eltépi azt, habár szivébe fűzték És menekül vagy elnyeli a hab ; Ulysses távozik, habár nem űzték: Kalypso láncza a legsúlyosabb.

Miért gyűlöllek ? Mert nagyon szerettél. Elhagylak, mint koldus a jóltevőt. Az élvek fogságába eltemettél S már-már feledtem érted a jövőt. Ébred a honvágy, hív a munka álma, Föltartóztatnod többé nem lehet, A messzi partról int a honi pálma, — Isten veled, gyűlölt tündérsziget! . . .

Egy nagy reménység áltatott idáig, Hogy föltalálom egykor földemet, Hogy vagy kirenget kéklő bérczfokáig A kedvező hullám, vagy eltemet. Minden dicsőség hervadó borostyán, Örökzöld egy csak, a mely ott terem. Harsog a tenger, innen s túl a partján Örök dicsőség, múló szerelem !

Az én hazám a költészet hazája, Az én vágyam a dicsőség, a dal; Szivem az üdv mellől is visszafájna Parnass felé, mit örök hó takar. Kín a gyönyör a néma fülmiiének, Mit ér a szerelem, ha daltalan ? S ha meg nem hallgatod, mit ér az ének ? Ha elhal szíveden visszhangtalan ?

A vulkán ormán fonnyadó bokornak S elmémnek sorsa — nálad — egy vala. Alatta forr lávája a pokolnak S kerüli a dalos völgy madara. Ugy összefőtt elmém is közeledben, Úgy elhullatta minden levelét, Csak puszta hőséget talált szivedben, Mely elszárasztá lombját, gyökerét.

Isten veled! A múlt csak édes álom, Megálmodott kincs, el kell vesztenünk; Fölébredénk, a hajnal a határon, Uj nap viradt, új czélba kezdenünk. Felejts, ha tudsz. A türelem a mának, A feledés a múltnak gyógyszere ; Távolban, ködben eltörpül a bánat, Mit el nem mosna könnyek tengere.

Zempléni Árpád.

SCHUBERT FERENCZ. 1797—1828.

Január 31-én múlt száz éve, hogy a bécsi, himmelpfortgrundi iskolamesternek, a derék Schubert Ferencznek fiacskája született, a ki a keresztségben ugyancsak a Ferencz nevet kapta.

Ez a gyermek lett később a zenevilág egyik kitűnősége, a kinek századik születési évfordu­lóját ünnepli most az egész zene-világ.

Bécs, a hol a dalok mestere született és élt, azzal nyilvánította kegyeletét, hogy a Künstler-hausban Schubert műveiből és emlékeiből kiál­lítást rendezett, a melyet múlt hó 31-én maga a király ő felsége nyitott meg.

Rendkívül ügyesen van itt minden összeállítva, a mi csak Schubertre vonatkozik, s ha végig­sétálunk a termeken, szinte beleképzeljük ma­gunkat abba az időbe, a melyben Schubert élt és alkotásainak javát teremtette.

A nagy lángész olyan komor, sötét korszakban élt, mikor Ferencz császár, az autokrata hajlamú uralkodó miniszterei, Thugut, majd Metternich

minden szabad gondolkozást el akartak fojtani. A gondolkozó fejek, az irók, a czenzura igája alatt nyögtek, s leginkább csak a zenében érvé­nyesülhetett a talentum.

Schubert nevét az 1814—15-iki bécsi kon­gresszus után kezdték mindinkább emlegetni, s 1816-ban szerzetté hires dalát, az «Erikönig »-et.

Nyomtatásban csak később jelent meg a dal, és Schubert az akkori művész világ egyik leg­nagyobb Mecénásának, Dietrichstein Móricz grófnak ajánlotta.

A Schubert-kiállításon ott láthatók Schubert bizalmasainak arczképei: Vogl, a hírneves éne­kes, Jenger, Hüttenbrenner, Schober Ferencz, Schwind Móricz, Grillparzer, Bauernfeld, a lányos arczú, szép Daun - Danhauser József, korának egyik legjobb festője, és az ideális Kupelwieser Leopold, szintén a márczius előtti idők jeles művésze.

Egyik fülkébenottvanFelső-eőriPyrker László egri pátriárka érsek életnagyságú arczképe.

Pyrker László, a ki maga is költő volt, a fiatal zeneszerzőt Collin Mátyás házában ismerte meg. Collin, az osztrák Irodalmi évkönyvek megalapítója, a reichstadti herczeg nevelője is volt egy ideig; nagyon látogatott szalont tartott és Pyrkeren kivül Mosellal és Pichler Karoli­nával, az ismert Írónővel is itt ismerkedett meg Schubert.

Pyrker nagyon megszerette a genialis zene­szerzőt, a ki dalainak negyedik füzetét az érsek­nek ajánlotta. A főpap a beküldött szerzeményt egy 1821 május 18-án kelt igen meleg hangú levélben köszönte meg, és később tizenkét ara­nyat is küldött Schubertnek.

Schubert az érsek adományának nagyon meg­örült, s hálásan emlékezett meg róla egy leve- _ lében. 1825-ben Wildbad-Gasteinban találkozott Schubert Pyrkerrel s «Honvágy» és «A Minden­ható)) czimű költeményeit zenésítette meg.

Nagy Mecénása volt Schubertnek Esterházy Károly János gróf is, a kinek úgy bécsi, herren-gassei lakásán, mint barsmegyei, zelizi birto­kán gyakran megfordult. A gróf leányait, Karo-lint és Máriát tanította zenére és ott szerzetté «Ima'a csata előtti) és «Divertissement hon-groise» czimű darabjait, mely utóbbi magyar motívumokból van összeállítva.

Az egész Esterházy család nagyon zeneked­velő és zeneértő volt; azért is Schubert Zeliz-ről irt leveleiben «fülemileíészek»-nek nevezi a kastélyt. Karolin grófnő iránt plátói érzelme­ket táplált Schubert, de tekintettel az akkori társadalmi viszonyokra, a szerény származású zeneszerző sohasem merte elárulni ezt a sze­relmet. Ideáljáról egy 1824-ben Zelizről Schwind Józsefhez intézett levelében is megemlékezik Schubert, természetesen csak képletekben be­szélve. A levél erre vonatkozó része magyar fordításban így szól: «. . . . noha itt időzé-sem a tudvalévő csillag miatt kimondhatatlanul boldogító, azért mégis sokszor rendkívül vágyó­dom a mi kis korcsmáinkba, meg a Bogner kávéházba».

A Schubert-kiállításon látjuk továbbá Schön-stein Károly báró arczképót, a ki e század első tizedeiben dívott elegancziával van öltözve és szeméből is látszik az álmodozó.

Schönstein báró tulaj donképen magyar volt. 1797-ben, tehát Schuberttel egy évben, Bu­dán született. Itt végezte iskoláit és 181B-ban, az akkori pesti királyi táblánál kezdte hivatalos pályáját, a honnan 181G-ban tétette át magát a bécsi udvari kamarához.

A báró rajongó hive volt Schubertnek és a főúri, valamint az előkelő bankár-szalonokban ő ismertette meg Schubert dalait. Bemek tenor­bariton hangja mintegy arra volt teremtve, hogy Schubert dalait énekelje. Schönstein a «Müller-lieder» cyklusból sokat énekelt Geymüller J. Henrik lovagnál, az osztrák nemzeti bank igaz­gatójánál, a hol egy ízben egy magyar főúr, gróf Nemes Ádám, annyira megkedvelte e dalokat, hogy kérve kérte Schönsteint, mutassa be neki a szerzőt. Ez másnap megtörténvén, gróf Nemes egy igen díszes burnótszelenczét ajándékozott a fiatal mesternek.

Érdekes a kiállításon a bécsi régi Kárthner-thor színház akvarellje. E színházban több da­rabja került Schubertnek előadásra. 1821 már­czius 7-én itt tartották azt a nagy zene-akadé­miát, a melyben Vogl először énekelte nyilvá­nosan Schubert «Erlkönig»-jét.

8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. ü £

Ugyancsak itt került szinre Schu­bertnek * Az iker-testvérek)) czimű dalos játéka, a melyben a sopran szerepet Vis Betty, a színháznak 1819-től 1824-ig egyik elsőrendű tagja énekelte.

A húszas években Müller Zsófia, udvari színésznő, Ferencz császár nejének és a főúri köröknek is ked-vencze, énekelte igen szépen Schu­bert dalait. Hüttenbrenner, a mes­ter egyik barátja, azt állította, hogy Schönstein báró után ő énekli leg­szebben Schubert dalait. A mester gyakran megfordult a szellemes művésznő szalonjában, és rendesen el-eljátszotta legújabb szerzeményeit.

Egy nagy pálmacsoport mellett van Pálffy Ferdinánd gróf arezképe. A gróf 1813-tól 1825-ig az An der Wien színházat igazgatta, a hol 1820 augusztus 20-án adták először Schubert <(Varázshárfá»-ját. Pálffy szintén nagy pártfogója volt Schu­bertnak, a ki 30-dik darabját neki ajánlotta.

Rendkívül érdekesek a kiállítás női alakjai: Logusius Mária, a ki a ((Prometheus)) kantáte 1816-iki első előadásán egy szóló részletet éne­kelt ; Grob Terézia, egy nagygyáros leánya, a ki, midőn Schubert F. mi­séjét a liechtenthali plébánia száz­éves jubileumán, 1814-ben előadták, a sopran részeket énekelte; a két Esterházy grófnő, továbbá Milderné, született Gera Anna, 1816-ig a bécsi udvari opera egyik volt kitűnősége, a kit Schubert Ferencz gyakran meglátogatott és 31, meg 129. opuszát neki ajánlotta. Szintén ott látható a kiállításon Lasznyné, Buchwieser Katalin, hírneves művésznő. 0 neki ajánlotta a mester «A haragos Dianán czimű darabját; Pro-kesch-Osten grófné, született wiesenbrunni Kiesewetter Irén; az ő számára komponálta Schubert «A táncz>> czjmü vokálkvartettjót. A szöveget Tchnitzer irta, és abban Kiesewetter Irént, a ki szenvedélyes tánczosnő volt, mérsék­letre inti. Schubert gyakran megfordult Kie-sewetteréknél, a hol Irén zongorán kisérte, ha dalait az ő igen gyenge hangján előadta. A Fröhlich nővérek mint viruló rózsabokor mo­solyognak felénk; Jozefin, a ki rövid ideig mint operaénekesnő működött, Anna, ének­tanárnő, Borbála, és végül Katalin, Grillparzer hű élettársa. Gróf "Weissenwolffné, született Breuner Zsófia Gabriella grófnő, rajongott Schu­bert dalaiért, és a mester, mikor 1825 nyarán Vogllal a grófnő steyreggi kastélyában tartózko­dott, így irt szülőinek: . . «Steyreggben betér­tünk AVeissenwolffnéhoz, a ki nagy tisztelője csekélységemnek; minden munkám megvan nála és sok dalomat igen csinosan énekli." Itt látjuk továbbá Willemer Marianne arczképét, a ki Schubert «Zuleika dalai »-nak a szövegét irta. Willemer Marianne, a ki 1814 óta összekötte­tésben állt Göthével, ezeket a verseket átadta a nagy költőnek, s miután ez bevette «Westöst-licher Divan»-jába, sokáig azt hitték, hogy Schubert dalainak szövege a weimári költő­királytól való. Magnus Helén, magántársaságok kitűnő Schubert énekesnője, zárja be az érdekes arczképcsoportozatot.

Gondosan üvegbura alá rejtve látjuk Schubert kéziratait. Némelyik hangjegyre megjegyzéseket is írt a mester, így példáuha «Margit a rokkánál» j czimű dalára oda írta hogy: «nyivánosan 1821 ! február 8-án énekelte először Linhardt Anna, a j Musikverein egy estéli mulatságán».

A sorban az utolsó Schubert utolsó levele, j melyet halálos betegen, 1828 novemberében írt i Schober Ferencznek, — és gyászjelentése, melyet j atyja, a Bécs-rossaui tanító adott ki, és a | melyet 1828 november 19-én a mester halála j napján keltezett.

A nagy művész pályafutása aránylag rövid j volt. Feltűnt, mint egy meteor, az egész vilá­got beragyogta fénye, de gyorsan ellobbant, bogy emlékezete örökké éljen és dalai, mig szerelmes lányok, ifjak lesznek, hangozzanak i mind az idők végéig. Vayk.

SCHUBERT FERENCZ.

MAGYAR FELTALÁLÓK ÉS TECHNIKUSOK. Történetünk vitézi hadi tények, véres háborúk

és politikai küzdelmek lánczolata. A béke alko­tásai szerényen vonják meg magokat a múltak homályában, kevés részt kérnek az ünnepelte-tésből, beérik azzal a szerény dicsőséggel, hogy zsámolyul szolgálhattak a nemzeti kultúra to­vábbi föllendülésére. Annál lelkiismeretesebb kötelessége a hazai művelődés búvárának, ki­emelni a feledésből azok neveit, kik az ipar és technika fölvirágoztatása terén korukat megha­ladó lelkesedéssel, a mostoha viszonyokat sem­mibe sem vevő törhetlen buzgalommal fáradoz­tak, műveket létesítettek, melyekben megelőzték a külföld előrehaladottabb államait, a melyek­nek folytatói dúsan aratják most azokat a gyü­mölcsöket, melyeknek ők csak verejtékét szen­vedték, csak keserű fáradalmait Ízlelték. Ryen apostola sok volt nálunk a gyakorlati élet­pályáknak.

Mi volt még száz évvel ezelőtt a magyar bá­nyászat, fényesen mutatja a hazai bányaművelés egyik legelső úttörőjének, Steiger Dávidnak pél­dája, ki Bernből bevándorolt s Magyarországon megtelepedett vagyontalan szülőktől, Sopron­megyében született. Mint gazdász és mineralog Magyarországon nyerte első kiképeztetését, de elhatározó befolyást pályája irányára csakBorn-nal II. József császár hírneves udvari tanácsosá­val való ismeretsége adott. A bányászat akkor még csak csirájában ólt hazánkban. A földnek megbecsülhetlen kincsei hevertek kihasználat­lanul, és Steiger volt az első, a ki Magyar­országon kőszénbányákat tárt fel.

De a mig eddig juthatott, sok nehézséggel, nélkülözéssel, fáradsággal kellett megküzdenie. Száz meg száz mázsa kőszénkészlete mellett örülhetett, ha egy rakomány szenéért egy darab kenyeret kapott. Nem volt még, a ki értékesítse a becses anyagot. Az ipar és technika első tapo­gatódzó kísérletein alig volt még túl. Gépeink hiányoztak, hiszen Anglia még a negyvenes évek derekán is erős tilalom alá vetette gépei kivite­lét, s Széchenyinek s más vagyonos és világlátott mágnásainknak idegen embereket keüett szerződ­tetniük s távol nyugatról hozatniok, hogy itthon állíthassák elő a legszükségesebb eszközöket, melyeket a nagy közlekedési és gazdasági válla­latok követeltek.

Steiger mint egyszerű bányászinas kezdte működését s kétszer is látta rombadőlni nagy fáradsággal megalapított egész vagyoni exisz-tencziáját. Egy társaság, melynek élére állott, megcsalta, kijátszta legnemesebb törekvéseit s ha kiterjedt összeköttetései és József császár elismerő támogatása nem segítik vala iparko-

•dásaiban, úgy teljes lehetetlen lett volna zöld ágra vergődnie.

Pedig már akkor hervadhatlan érdemei voltak a bányászat terén. Kénbányákat nyitott meg s fölfe­dezte a lazurkövet Stiriában, kezdet­ben csupán barátai és önmaga szá­mára, a nélkül, hogy közforgalomba hozta volna. Majd vasbányákat ak­názott ki s e szóles körű tevékeny­sége a közhasznú vállalkozás és ős­termelés fokozása terén jutalmul meghozta számára a nemesi rangba emelést, az önmaga által választott ((stein»-i előnévvel, mely kétszeri boldog házasságából származó gyer­mekeire is átszállott.

Lassanként azonban Steiger me­rész álmai mégis teljesedésbe men­tek. A kőszén korszaka magával hozta Magyarországon a gőz korsza­kát is. A géptechnika nagy vívmá­nyai ezzel polgárjogot nyertek ha­zánkban, de még sokkal előbb, mint Széchenyi lánglelkü kezdeményezé­sére országos vállalatokban találtak volna alkalmazást, valódi csodáit hozták létre a század czivilizáczió-jának egyes fényűző nagyuraink ma­gánháztartásában és gazdálkodásá­ban. Ezekről az alkotásokról ma már kevesen tudnak, pedig azok tanúl-

I ságos emlékei a magyar technikai művészetek fejlődésének s úttörő al­kotók nevei követelhetnek helyet a magyar találmányok történetében.

A ki művelődéstörténetünk kimerítő képét meg fogja rajzolni egykor e század legelső évei­ből, az nem szabad, hogy kifelejtse például technikai tudományok legjelesebb képviselőinek sorából Langereiter nevét. Ha ma végig tekin­tünk a mostani európai városok nagy arányú építkezésein s látjuk azoknak egyik merész és gyakorlati kiegészítő részét, az amerikaiasnak tetsző liftet, akkor gondoljunk vissza a száz év előtti Megyarországra s megtaláljuk annak itthon legelső, legtökéletesebb mintáját.

1812-ben Eszterházy Miklós herczeg, az ak­kori majoresco, Kismartonban egy felhúzó gépet készíttetett a herczegi főgépész és mecha­nikus Langereiter által, melynek az utóbbi volt feltalálója és megszerkesztője is. Az egészet mint egy nagy óraművet egyetlen ember kezelte, illetőleg húzta fel, a minek megtörténte után aztán egy-két személy magától hétszer-nyolez-

| szór tetszés szerint emelkedhetett föl a harma­dik emeletig és ereszkedhetett újra alá! Mind­egyik emeleten kiszállhatott, vagy ugyanonnan le és fel ereszkedhetett. A mellett a gép oly óvó­szerkezettel volt ellátva, hogy még ha a kötél elszakadott, vagy valami egyéb része eltört volna is, a gép minden veszély nélkül magától képes volt megállni.

Ezt a genialis gépmestert, a ki különben 01-denburgban született, a herczeg Londonban fogadta szolgálatába s gőzgép felállítása czéljá-ból Magyarországra hozva, itt mint gépmesterét végleg alkalmazta is. De azért Langereiter nem szorítkozott csupán herczegi gazdája utasítá­saira, másoknak is dolgozott; igy többek közt 1810-ben Brudern báró számára Budán egy saját találmányú kicsinyített gőzgépet készített el, melyet aztán Bécsben az udvar előtt is be­mutatott, hol az a legnagyobb dicséretet aratta, s különösen bámulatot keltett azzal, hogy minden részeivel és tartozékaival egy közönséges nagy­ságú kocsira alkalmazva, absolut hatása csökke­nése nélkül minden irányban mozgatható volt. Csak harmincznégy éves volt Langereiter, mikor 1812-ben Kismartonban váratlanul meghalt s benne kitűnő mathematikus, csillagász, optikus és mechanikus költözött kora sirba.

Azt a gőzgépet is, melyet Eszterházy herczeg kismartoni kastélya számára egyenesen Watson Dávidtól vett meg s 1804-ben kertjében a nagy tó mellett felállított, s a mely már azért is neve­zetes, mert nemcsak Magyarországon, de Auszt­riában is ez volt a legelső gőzgép, Langereiter

i saját módja szerint tökéletesítette s kazánját az I oly veszélyes robbanás ellen biztosította. Egy

kondenzátor szolgáltatta benne a fürdőhöz a meleg vizet. Maga a kazán három és fél láb átmérőjű volt, s tiz mázsa kőszénnel vagy fél öl fával teljes huszonnégy órán át volt működés-

116 VASÁRNAPI UJSAG. 8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.

ben tartható. A gőzt olyan fokra lehetett feszí­teni, hogy 40—45 font nyomással hathatott minden négyszög hüvelykre, s egy hat hüvelyk átmérőjű hengerben a szükséghez képest két-három szivattyút hozott mozgásba, kettőt egy­szerűt, egyet duplát, hogy perczenként negyed­fél veder vizet hajtott vascsöveken át egy 36 öles függélyes magasságú hegyre, egy nagy tóba, melyből száraz időben a kertet öntözni lehetett. Ha meggondoljuk, hogy a gőzgép al-

GÖRÖG ZAVARGÁSOK. Sokáig aludta mély álmát a görög nemzet

hajdani nagyságának letűnte után az idegen ha­talom ernyesztő uralma alatt; úgy látszott, hogy nemzeti lelkesedése végkép kialudt. Végre e szá­zad kezdetén a szabadság-ösztöneit benne is lángra gyújtotta a népek ébredése; visszaköve­telte önállóságát s kivívta mai polczát a nem­zeti államok sorában.

is nagy sikereket arattak a jóniai szigetek bátor tengerészei és számos apró hajói. De a kitűnő harczosokhozhiányzott a vezető szellem, s agörö-gök egymásközti torzsalkodásai és cselszövényei csak kevés reményt engedtek arra, hogy a for­radalom ügye diadalra jusson. Pedig oly ko­moly volt Törökország helyzete, hegy a szultán egyiptomi vazallusához volt kénytelen folya­modni segítségért. Méhemet Ali hatalmas expe-dicziót is szervezett s 1825—26-ban Ibrahim

OLGA KIRÁLYNÉ. 1. GYÖRGY KIRÁLY. MÁRIA HERCZEGNO.

MIKLÓS HERCZEG. GYÖRGY HERCZEG.

A G Ö R Ö G K I R Á L Y I C S A L Á D . — Athéai fényképek ntán.

KONSTANTIN HERCZEG, TRÓNÖRÖKÖS.

kalmazása Angliában sem előzte meg a jelen század legelső éveit s különösen abban az irány­ban, melyben annak értékesítését Langereiter Magyarországban megkísérelte lokomotív alak­jában, csak Stephenson kezdte meg pár évvel később az első próbálkozásokat: akkor nem cse­kély érdekű dolog megemlíteni itt, hogy magyar ész és magyar szorgalom mennyire megelőzte a külföld legfejlettebb államait is századunk leg-jútékonyabb találmánya, a gőzgép első megszer­kesztésében. — r

Az Európaszerte megindult nagy forradalmi mozgalomból csak egy hullámgyürünek az érin­tése kellett, hogy az 1821-diki fölkelés kitörjön. Bátorította ezt természetesen Törökország foko­zódó gyöngesége s Oroszország titkos támoga­tása, valamint egész Nyugat-Európa rokon­szenve, mely a régi Hellas dicsőségének emlé­keiből merítette jogosultságát. Kezdetben a törökök könnyű győzelmeket arattak; de Mo-reában és a szárazföldön évekig folyt elkese­redetten s mindkét részről nagy elszántság­gal, sőt irtó kegyetlenséggel a harcz. Tengeren

pasa serege ellepte a kis országot, elpusztította a falvakat és városokat, fölperzselte az olajfa­berkeket és gyümölcs-ültetvényeket s rabszolga­ságra küldte a hatalmába kerített foglyokat.

Végre Európa itt is beavatkozott. Anglia, Fran-czia- és Oroszország tárgyalásokat indítottak meg a portával oly czélból, hogy Görögország ön­kormányzattal adófizető állammá szervezkedhes­sek. A szultán azonban ellenállt. Ekkor a három hatalom a londoni szerződésben formális meg­állapodásra jutott a beavatkozás tárgyában s a porta újabb vonakodására a szövetséges flották

8. SZÁM. 1897. 44. I VPOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG; 117

a navarinoi kikötőben ötvenegy török és egyip­tomi vitorlás hajót megsemmisítettek, Orosz­ország pedig háborút izent Törökországnak, míg a francziák a Peloponnesust tisztították meg zsarnokaitól.

Mindazáltal csak 1830-ban jött létre az a jegyzőkönyv, mely Görögországot független ál­lamnak nyilvánította, Kréta, Epirus és Thessa-lia kivételével. Hogy ez a rendezés mennyire nélkülözte az állandóság jellegét, mutatja az, hogy maga Lipót belga herczeg, kinek legelőször ajánlották fel a koronát, ez okból utasította azt vissza, nem remélvén, hogy ily területi megszo­rításokkal az új görög királyságot állandó ala­pokra fektetheti. 1827-től 1831-ig tehát Capo d'Istria grpf kormányozta átmenetileg a kis álla­mot, mint választott elnök, mialatt időközben az ország határai Törökországnak fizetett kár­talanítás czimén tetemesen bővültek. De hogy Kréta és Thessalia kérdésének függőben hagyása bonyodalmak csiráit fogja magában rejteni, azt előre lehetett látni.

A bajor Ottó, ki Lipót herczeg visszavonulása után 1832-ben vette át a nagyhatalmak megbí­zásából Görögország koronáját, nem tudta ma­gát soha megkedveltetni. Többnyire bajorok által kormányoztatta országát; keveset tett a rablók megfékezésére, az élet- és vagyonbiz­tonság megszilárdítására s nem kiméivé a ha­gyományokat, szigorú adóztatási rendszert vitt A KIRÁLYI PALOTA ÉS A CONCORDIA-TÉR.

tait nem fizették; ezért 1850-ben egy angol hajóhad zár alá vette a pyraeusi kikötőt s egy görög katonát és több kereskedőt letartóztatott túszok gyanánt.

Dyen előzmények után tört ki az 1862-diki athéni forradalom, mely Ottó királyt letette trónjáról. Mint helyettesítőjére, kezdetben az edinburghi herczegre gondoltak, de a hatalmi érdekek, s különösen az Oroszországra való tekintet nem engedték e tervet valósulni; a schleswig-holsteini jelölt sem érzett hajlandó­ságot, így az 1863. évi június 5-diki, Fran-cziaország, Anglia és Oroszország által aláirt londoni jegyzőkönyv alapján a dán király fia, György fogadta el a görög nemzetgyűlés által neki felajánlott koronát. Két évvel rá Nagy-Britannia azzal mutatta ki jóakaratát az új ki­rály iránt, hogy Görögországnak átengedte a jóniai szigeteket.

S bár el kell ismerni, hogy György király mindig híven fentartotta az 1864-diki alkot­mányt, azért a nyugati hatalmaknak azóta sem egyszer volt alkalmuk közbelépni, hogy meg­gátolják, nehogy Görögország magatartása a portával való nyílt háborúra adjon okot. 1866— 1869-ben is épen a Görögország által a krétai fölkelőknek nyújtott támogatás indította a ha­talmakat a közbelépésre. Vajon elnézné-e ma

AZ AKROPOLIS A JUPITER-TEMPLOM OSZLOPAIVAL.

keresztül. Ő építtette a mai királyi palotát bajor építészek által, némi távolságra az eredetileg kijelölt helytől. Mert a mikor atyja, Lajos bajor király, Athénbe ment fia látogatására s ez meg­mutatta neki a kiszemelt helyet, a műértő bajor király nem valami hizelgőleg nyilatkozott róla s kérte fiát, hogy egy darab nyers húst adasson neki. Mikor kívánságát teljesítették, akkor a húsból egy darabot elhelyezett ott, egy más darabot pedig egy más, kissé magasabban fekvő helyen s azt tanácsolta, hogy ott építsék a palo­tát, a hol a hús később kezd el rothadni, mert az lesz az egészségesebb pont. Ezt a taná­csot követték is s így épült a mai — meglehető­sen ízléstelen palota az eredetitől eltérő helyen.

Különben a palota belső berendezése hason­lít a müncheni királyi palotához és kényelem tekintetében kifogástalan berendezésű. A nagy tánezterem, oszlopsorok által három kisebb te­remre osztva, a király földszinti termei, a ki­látás, az Amália királynőtől berendezett gyö­nyörű parkba, melyet ma már a nagy közönség előtt is megnyitottak, a legkényesebb követelé­seket is kielégítik.

E palota erkélyéről hirdette ki Ottó király 1843-ban az alkotmányt, egy majdnem véressé fajúit útezai forradalom után. De ez nem men­tette meg a kormányférfiak ügyetlensége, az ország bizonytalan állapota s a súlyos adósság­teher által megingatott tekintélyét. A független­ségi harcz alatt fölvett európai kölcsön kama-

A T H É N I K É P E K : A KÖZÉPPONTI MÚZEUM.

118 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.

TENGERPART KRÉTA SZIGETEN*.

— harmincz év múlva — Európa ugyanazon veszélyes játék ismétlését ?

Azután az orosz-török háború alatt kaptak újra vérszemet a görögök, hogy a gyűlölt török uralom alatt maradt hajdani határaikat vissza­állítsák. Emlékezhetünk még, hogy a háború lezajlása után a portával folytatott tárgyalások az izgatottságot mily fokra szöktették fel, ügy, hogy csak György király személyes fellépése szoríthatta vissza medrébe a föl viharzott szen­vedélyeket. Legutoljára Bulgária és Kelet-Ru-mélia egyesítése adott alkalmat Görögország­nak, hogy a hatalmakkal bizalmasan közölje, hogy el van szánva a berlini kongresszus által kijelölt határait követelni. Athén napokig volt lázhan; a legjobb ezredeket már a határra kül­döttek s úgy tetszett, mintha az erős nemzeti forrongásnak Délyannis által a kamarában is kifejezett érzülete elég lett volna, hogy György királyt a hatalmak ellenzése daczára is Török­ország ellen háborúba sodorja. De nem kellett több a görög partokon megjelent nemzetközi hajóhadnál, mely a hatalmak komoly szándékát mutatta, a statusquot fentartani, s a harczi kedv egyszerre lelohadt, a görög-török háború réme ledobta magáról színpadi jelmezeit s visszavonult a kopott politikai eszközök lom­tárába.

Ezúttal a helyzet bizonyára György királyra nézve a legválságosabb, a ki őszintén szereti népét, vele a legnyíltabb fesztelenséggel érint­kezik, de az egymást követő kormányválságok és helső pártharczok közt csak nehezen birja trónját szilárd alapokra építeni. Van egy párt Tri-kupis vezetése alatt, melynek bevallott czélja Gö­rögországból köztársaságot csinálni s felszaba­dítani a polgárháború rémeit, ha az országot ezzel a bukás szélére sodorná is. Ezen párt egyik tagja, Kaliga, évekkel ezelőtt magát a királyt is kellemetlen helyzetbe sodorta. A szokásos újévi üdvözleteknél történt, hogy a trónteremből tá­vozó Kaliga már a harmadik teremben feltette kalapját. A király szolgálattevő hadsegédje, Kolo-kotroni kapitány, kissé kíméletlenül utasította rendre, mire Kaliga panaszt tett Komonduros miniszterelnöknél. Ennek jelentésére a király késznek nyilatkozott főudvarmestere által saj­nálatát fejezni ki a megsértett képviselő előtt, de ez nem volt elég Trikupisnak, ki azzal fenye-getődzött, hogy ha Kolokotronit föl nem mentik állásától, ő indítványt tesz a kamarában, hogy a király hadsegédét ezután ne ő maga, hanem mint Angliában, a minisztérium nevezze ki. A király nem akarhatta, hogy hadsegédét min­den négy hétben változtassa, s mivel a kamara többsége ekkor csak pár szavazaton fordult meg, inkább Deleegyezett, hogy Kolokotronit csaját kérelmére* fölmentse.

A hol a monarkhikus eszme ily gyönge lábon áll, mint a hogy a fentebbi példa szerint Görög­országban, ott meglepő fordulatokat hozhat ma­gával egy Törökország elleni eredménytelen háború. —r.

SZFAKIÓTA.

Athéni képeinkre vonatkozólag itt "még a következőket jegyezzük föl:

A királyi palota előtt halad el a Phaleronba vivő vasút, mely az Olympeion mellett s az Akropolis és a Philopappos-emlék (Museion) mögött fut egészen a phaleroni öbölig. Ennek az útnak a városon kivűli végén van Athene két nevezetes intézete : a polytechnikum és a közép­ponti múzeum. Amaz az athéni archaeologiai társaság gyűjteményén kivűl az egyiptomi és mykenei régiségeket foglalja magában; emennek az udvarán, mint valami temetőben, sarkopha-gok, temetői kőlapok és oszlopocskák láthatók ; míg termeiben a szobrok és domború művek csoportjai közt különösen becsesek az orchome-nosi Apolló régi szobra. Athene-Parthenos aranyból és elefántcsontból készült szobrának 1879-ben kiásott márvány-utánzata és remeknél remekebb síremlékek vannak összegyűjtve.

A régmúlt idők ritka érdekességű emlékéül áll, de már csak romokban, a görög építészet egyik remeke, az akropolis, mely hajdan kirá­lyok és kényurak vára, lakása volt, míg a perzsa háborúk után az istenek főszékhelyévé tette a népképzelet. E hosszas négyszögű épületcsoport egy a város többi részénél 70 méterrel maga­sabbra emelkedő halom lapos tetején áll. Öt kapuja volt, melyek közül a legtágabb nyílásún szoktak régen ünnepélyek alkalmával a lovasok és kocsik fölvonúlni a vár belsejébe, hol hősök s istenek szobrai és templomai fogadták az ér­kezőket. Ma legérdekesebb része a sok régi műkincset tartalmazó akropolisi múzeum ; bár egyébként az egész csodálatos romhalmaz egy sajátszerű nagy múzeumnak mondható, mert a régészek gondja és ügyessége, a mennyire csak lehető volt, az egészet régi alakja szerint ren­dezte. A törmelékeket elhárították, az eltemetve hevert romokat napfényre hozták s így meg­mentették és tovább is gondosan őrzik a művé­szet és tudomány számára, melynek művelői még sokáig fogják látogatni és csodálva tanul­mányozni az akropolis páratlan emlékeit.

A GÖRÖG KIRÁLYI CSALÁD. A görög hajóhadnak a forrongó Kréta sziget

partjaihoz való vonulása egészen új helyzetet teremtett Keleten s világszerte szokatlanul nagy figyelmet és érdeklődést keltett Görögország és a görög királyi család iránt.

A már történt, vagy még történendő esemé­nyek mérlegelése a politikai körökre és lapokra tartozik. Mi ez alkalomból csupán a fő szerep­lőkről, a királyi családról és tagjairól kívánunk olvasóinknak rövid ismertetést nyújtani.

A mostani görög király, I. György, vagy, mint görögül nevezik, Georgios, ki 1863 óta ül a gö­rög trónon, IX. Keresztély dán királynak a má­sodszülött fia. Kopenhágában született 1845-ben, s így most 52-ik évében van. Deli termetű s fiatalos megjelenésű szép férfi. Ifjú korában

Mai számunkban Athénből ről mutatunk be képeket.

Kréta szigeté-KRÉTAI HAJÓSOK.

S. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 119

A T H É N K I K Ö T Ő J E : PIREUS.

tengerésznek készült s e pályán úgy megedzette j különben is egészségtől duzzadó hatalmas tes­tét, hogy ma is a legnagyobb könnyűséggel el tud viselni minden fáradalmat. Szelleme is élénk és mozgékony. Tiszta belátású, helyes ité-letű és határozott jellemű, erős akaratú férfiú. Szívósan ragaszkodik meggyőződéseihez, de egyszersmind bölcsen alá tudja rendelni szemé­lyes nézeteit és hajlamait uralkodói kötelessé­geinek. Nagy műveltsége mellett a tudományok­ban is olyan jártas, holy valódi polyhistornak tartják.

Még tengerész-kadét volt, mikor egyszer lord Palmerston angol miniszter így szól hozzá Lon­donban: (iFenség, fölajánljuk önnek Görög­ország koronáját; elfogadja-e?» Mire György herczeg minden habozás nélkül így válaszolt: ((Elfogadom)).

Ezzel eldőlt az ö ÓB Görögország sorsa. Hala­déktalanul Athénbe utazott, hol akkor elődje, bajor Ottó eltávozása óta, áldatlan fejetlenség dúlt s a főváros útczáin olykor napokon át párt­csaták folytak.

Az új király azonban semmitől sem riadt vissza. Eövid időn nemcsak megfékezte és el­nyomta a lázongásokat, hanem bátorságával és erélyével teljes népszerűséget vívott ki magá­nak. Jelszava lett: «Az én erőm népem szere­tetei) s ezt a szeretetet mind máig meg tudta tartani. Alattvalóit gyermekeim-nék szólítja s olyan egyszerűen él, mint valami jómódú pol­gár. Udvarában hire sincs a pompázásnak és etikettnek. Különben sem fényes palotájában csak a trónteremben van némi királyi pompa. Athén útczáin rendesen gyalog jár s olykor egyszerű embereket is meg-megszólít. Egyéb­ként azonban uralkodói föladatait igen komo­lyan veszi és lelkiismeretesen teljesíti. Görög­ország az ő uralkodása alatt már kétszer nyert területi nagyobbodást: egyszer a joniai szigetek visszacsatolásával, melyeket Anglia engedett át a részéről pártolt új király kedveért, és egyszer akkor, mikor a thesszaliai sikság és Epirus egy része került vissza a görög korona alá.

György király alkalmazkodott új hazája szo­kásaihoz és óhajtásaihoz, csupán vallása tekinte­tében maradt meg evangélikusnak, de neje és gyermekei a görög-keleti egyháznak a hivei, mely egyháznak az ünnepein azonban a király is rendesen meg szokott jelenni.

György király 1867-ben alapított családot. Olga orosz nagyherczegnőt, II. Sándor czár unokahúgát vette feleségül, ki hat gyermekkel ajándékozta meg. Olga királyné szintén egy­szerű, házias és jólelkű nő, ki főkép a szegény betegekről egy nap sem felejtkezik meg. Min­dennap ellátogat az általa alapított s mintasze-rűleg berendezett «Evangelismos» nevű kór­házba, hol mindenki számára van egy-egy vi­gasztaló szava. Külföldi utazásaiban is legörö-mestebb a templomokat és kórházakat szokta

sorra látogatni. Férjével^ együtt személyesen vezette gyermekei nevelését, kikkel rendesen oroszul beszél, míg a gyermekek egymással gö­rögül szoktak társalkodni. Komolyabb és zárkó-zottabb természetű, mint a férje ; de ő is nyájas mindenki iránt.

A gyermekek közt legidősebb Konstantin, Sparta heczege, a trónörökös, ki 1868-ban szü­letett s a német császár húgát, Zsófia porosz herczegnőt vette feleségül. E házasságból már két gyermek származott: György és Sándor. Konstantin komoly, tartózkodó természetű, mint az anyja. Katonai ismereteit és képességeit na­gyon magasztalják. Most ő az athéni helyőrség parancsnoka.

Egy évvel fiatalabb nála György herczeg, a család és egész Görögország bálványa, kit a görögök a leghizelgőbb hősi czímekkel szoktak, emlegetni. Olyan erős és hatalmas termetű fiatal ember, hogy most őt tartják Görögország legmagasabb férfiúnak. Roppant testi erejét a sport minden nemével fejlesztette. Bátorságá­nak és erejének fényes jelét adta, mikor a mos­tani orosz czárt, mint még orosz trónörököst Japánban egy orvtámadás halálos veszedelmé­ből megmentette. Ez a cselekedete egész legen­dái fénynyel övezte nevét úgy az orosz, mint a görög nép képzelete előtt. Jó katona. Különösen avatott a hadi tengerészetben. Az olimpiai bajnoki játékokon rendesen részt vesz. Azt tart­ják róla, hogy egy ágyút elbirna a vállán. Most ennél is nagyobb dolog elbírására vállalkozott, midőn a görög hajóhad élén, mint főparancsnok ő ment el Kréta szigetére, hogy a görögök régi álmát, vágyát, e nevezetes szigetnek hazájához csatolását végrehajtsa, — ha lehet. A hajón úgy él, mint akármelyik közönséges tengerész katona. Nincs vihar, zivatar, mély őt a parancs­noki híd elhagyására kényszeríthetné. Egyik legnagyobb vágya, czélja, hogy a görög ifjúságot testileg a legtökéletesebben kifejleszsze.

A királyi család többi gyermekei: a 24 éves Miklós, a 21 éves Mária, a 16 éves András és a 10 éves Kristóf eddig még semmi nagyobb szerepben nem tűntek föl.

A királyi család tagjainak mai számunkban közölt arczképeit Manno Leonidas úr volt szives lapunknak átengedni, ki azokat tavaly, az olympiai versenyek alkalmával ott jártakor, hozta Athénből.

KRÉTA SZIGET. Az égéi tenger legnagyobb szigete, Kréta vagy

Kandia valamivel nagyobb (85801_! km.), mint Arad- és Caanádmegye együtt, de a lakossága alig félannyi, mint Budapesté. Sem anyagi, sem szellemi műveltsége nem valami előhaladott, mindazáltal régóta ismeri a történelem.

Különösen ismeretes Kréta sziget neve a gö­

rögök mythologiájából. Itt győzte le Ariadné segítségével az atliéni király a hírhedt minotau-rust, s itt az Ida hegycsúcson adta Paris királyfi Eris veszélyes almáját a szépség istenasszonyá­nak. Ez a két mesés dolog az iskolák idejéből megmaradt mindnyájunk emlékezetében. Azután kissé homályosabban emlékszünk arra is, hogy a szaraczénok és a velenczeiek uralkodtak itt a középkorban, kiket jó későn (1645) váltottak fel a törökök. De az is élénk emlékezetében van mindenkinek, hogy a török uralom ezen a szige­ten csaknem állandó forradalmat jelent. A régi görög lakók, különösen pedig a hegyek között függetlenségi érzelmüket és ősrégi szokásaikat tisztán megőrzött szfakióták lehetőleg minden alkalmat megragadtak az ellenkezésre, sőt a vé­rengzésre is. A sok kellemetlen viszálykodáshoz járult még az ily vad vidékeken több helyen elő­forduló vérboszú, s ezzel kapcsolatban a rabló élet. Kréta szigetének tehát határozottan rósz hire volt. A törökök tulaj donkép soha sem vol­tak itt valódi urak, sőt egyidőben 1824-től 1840-ig az egyiptomi alkirály volt a névleges uralkodó is, mert a tehetetlen szultán helyett ő nyomott el egy lázadást.

Kréta hosszan elnyúló sziget. A közepén egy magas hegyláncz, az Aspro-Vouna (fehér hegy) húzódik végig, számos oldalágat bocsátván ma­gából jobbra-balra, melyek igen változatossá teszik a sziget fölszinét. A partok többnyire meredekek s nem mindenütt közelíthetők meg a tengerről. A föld, kivált a völgyekben s itt-ott a fensikokon is termékeny. Néhol, mint különö­sen Alikianu belföldi falu környékén gyönyörű dús mezők, narancs- és czitromerdők pompáz­nak olyan nagyra nőtt fákkal, melyek a dió- és gesztenyefákkal vetekednek s igen kitűnő illatos gyümölcsöket teremnek. Különösen hires a kré­tai narancs, mely nagyságban és ize finomságá­ban ritkítja párját. Kréta mintegy négy millió darab narancsot szállít külföldre, kivált Kon­stantinápoly piaczaira évenként. Rendkívül szé­pek és dúsak a kukoriczavetések és a szőlőültet­vények.

A magasabb hegyekben igen zordon telek jár­nak. Néhol két hónapig is megmarad a hó, még pedig oly vastag rétegekben, hogy egyik-másik hegyi falut végképen elzárja minden közlekedés­től. Egyébként igen kellemes az éghajlat. A na­posabb völgyekben, mondhatni, örök tavasz uralkodik. Az apró és rövid folyású patakokat örökzöld fasorok szegélyezik. Gyakori e fasorok­ban az olajfa, mely rendkívül bőven terem.

A törökök, mikor a szigetet hatalmukba kerí­tették, maguk közt és a vallásilag hozzájuk át­pártolt (renegát) görögök közt osztották föl a földeket. Ezek nagy részét azonban idők folytán potom áron magukhoz váltották a takarékosabb és munkásabb görög lakosok, kiket aztán e miatt annál jobban gyűlölnek a törökök, főleg pedig a görögökből lett muzulmánok, ez a fanatikus

120 VASÁRNAPI UJSAG. 8. SZAM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.

népség, mely periig máig is csak annyit tanúit meg törökül, a mennyire a mecsetekben szük­sége van ; egyébként szokásaiban és nyelvében megmaradt görögnek annyira, hogy a szultán, vagy a főkormányzó rendeleteit görögül kell előttük fölolvasni, hogy megérthessék. Vallásuk ellenére nagyon iszszák a bort is, melyet azon­ban örömestebb rabolnak, mint termesztenek.

A krétaiak örökös lázongását természetesen állandóan szították a faj rokon görögök, kik a jelen század első felében nyerték vissza önálló­ságukat. 1867-ben I. György görög királyt ki­kiáltották uralkodójuknak a fölkelők; s bár akkor is leverettek, kivívtak annyit, hogy a sziget némi önkormányzatot nyert. Azóta 1887-ben és 1889-ben voltak ismét véres lázadások. Ezeket követi a mostani, mely talán minden eddiginél nagyobb és komolyabb.

A sziget lakossága vegyes. A legújabb becslé­sek szerint van itt 184,000 keresztyén, 93.000 mohamedán és 3200 zsidó. A keresztyén görö-

inkább a múlté; bástyái teszik tekintélyessé ; a minaretek és bazárok adnak neki keleties jel­leget. Legszebb épületei a szent Titusnak szen­telt régi latin székesegyház és a ferenczrendi zárdának romjai. Kikötője is gyenge; csak ki­sebb hajók találnak benne oltalmat. Kanea még valamivel élénkebb; különösen gyümölcskeres­kedése nagy s a város környéke pompás ligetei­vel megkapó.

Mondják, bár természetesen nem népszámlá­lás alapján, hogy a középkorban a velenczeiek uralma alatt ezen a szigeten egy milliónál több ember élt, tehát majdnem négyszer annyi, mint jelenleg. Egyes romok s a pusztaságban mint­egy ott feledett régi hatalmas kolostorok szin­tén azt látszanak bizonyítani, hogy a népesség valóban sűrű volt. De jobb bizonyítéka ennek a gyönyörű tenyészet, mely mellett a mainál sok­kal több ember megélhetne a szigeten, ha rend és nyugalom uralkodnék rajta.

De a jelenlegi lakók, különösen a régi őslakó

s mely a görög kormány közbeléptével nagy háború kezdetének látszik, esetleg eredménytelen lehet ismét, mint annyi előzője ; de hogy Kréta szigete előbb-utóbb elszakad Törökországtól, a felől alig lehet kételkedni.

EGYVELEG. * Kitűnő női fegyház van Aubarnban, New-York

államban. Az élőn álló Welsche Anna asszony a mellé rendelt nőkkel szigorú fegyelmet tart, de a fegyencznó'ket oly gondosan és szeretettel neveli, hogy a nagyobb része megjavulva hagyja el az inté­zetet. Az egész nagy fegyházban csak egyetlen férfi van, de ez sem avatkozik a kezelésbe, egyedül a számadásokat könyveli el.

* A legrégibb biztos khronologiai adatot egy babyloniai papyruson találták, melynek felirata szerint Naram Sin babyloniai király 3750. K. e. lépett trónra. Ezt az adatot több más lelet is megerősíti.

AZ ATHÉNI KIRÁLYI PALOTA ÉS A PARTHENON.

gök nagy része halász, vagy bérért külföldön szolgáló matróz; az otthon maradottak legna­gyobb része földmíves és pásztor. Mint a török uralom alatt álló országok nagy része, Kréta is kopár és míveletlen; de mivel. éghajlata szelíd s esőzése bőséges, különösen termékeny völgyei­ben számos jeleit találjuk a míveltségnek. Az olajat, a vörös bort s a partok mellékein a ten­ger mélyéből szedett szivacsot külföldre is szál­lítják. A legtöbb helyen azonban kopár vidé­ket s többé-kevésbbé nyomorult falvakat talá­lunk.

Valósággal csak három olyan helység van Kréta szigetén, melyet némi joggal városnak lehet ne­vezni, s mind a három kikötő város. A főváros Kandia vagy Megalokasztron, a régi Herakleion helyén, a tenger mellett egy földnyelven épült. Nevezetességei: több, még a velenczeiek korá­ból maradt erőd, a kormányzó és görög érsek palotája; de lakosainak száma alig 12 ezer. Kö­rülbelül ugyanily népességű Kanea is, a régi Kydonia helyén, míg a harmadik nagyobb hely Retimo, már csak 9000 lakossal bir. Mindhárom városnak pompás képe van a tenger felől. Külö­nösen Kandiát nagyon magasztalják azok, kik csak a hajóról látták; de a város nagysága is

szfakióták maguk is emlékeztetnek némileg a szép múltra. Erőteljes patriarkhalis alakok, mi­nőt képünkön is láthatunk, nem ritkák közöt­tük, sőt feltűnően sok az öreg ember. A száz éveseket a vérboszú, rablás és lázadások gyakori­sága sem irtotta ki. A mostani fölkelés értelmi vezetője is egy századik évéhez közel álló öreg görög. Az életért való küzdelem megedzi erejö-ket s e mellett foglalkozásuk a halászat és hajó­zás is egészséges. A krétai görögök híresek arról, hogy buvárharang nélkül képesek a tenger mé­lyéből összeszedni a szivacsokat. A halászat különben a Kréta közelében levő szigetek lakói­nak is főfoglalkozása. E szigetekről, melyeket Sporadok és Cycladok közös név alatt ismerünk, naponként számos hajós fordul meg Kréta vala­mennyi kikötőjében. Mindezek a szigetek, köztük az ókorból jól ismert Chios, Ehodosz, Szamos és mások, görög lakosságúak, de a gyűlölt moha­medánok hatalma alatt vannak. A kisázsiai par­tok s különösen a nagy Szmirna város szintén állandó helyei a szabadságról álmodozó görögök összeesküvéseinek, de egyik sem alkalmas ily forrongásokra annyira, mint a Konstantinápoly -tól legmesszebb eső Kréta sziget.

A forradalom, mely most Kréta szigetén dúl

* Mesterséges párbajra kényszerített egy német tudós egy egeret egy skorpióval, mindkettőt üveg­harang alatt helyezve el. A harcz több óráig tartott, végül az egér lerágta a skorpió lábait, több helyen megsebesítette, azután a maradékot megette, de semmi baja sem történt, sebei hamar begyógyultak.

* A legtöbb ló a világon Oroszországban van, körülbelül 30 millió, azaz az összes lovak fele. A parasztok e nagy összegnek mintegy 80 százaléka felett rendelkeznek.

* A vasúti sínek számára tisztán Európában évenként annyi fa szükséges, a mennyi 400.000 hek­tár területet elfoglaló erdőségnek felel meg.

* Khinának is van végre hivatalos pénze. Az óriási birodalomban, melynek népe nagyon erős kereskedelmi hajlamokkal bír, mindeddig csodálatos módon nem volt pénz a forgalomban, s ennek he­lyét bankjegyek és a kereskedők által minden egyes esetben külön megmért ezüst rudak töredékei ké­pezték. Csak a váltópénz volt hivatalos, alkalmatlan rézkarikák, melyekből 5—10 darab ért egy kraj-czárt. 1896 jan. 15-én állították fel az első pénzverő intézetet, a hol most khinai dollárokat készítenek. De ily khinai pénz még most ritkaság s ezenkívül nagy bajt okoz, hogy csaknem minden tartomány­ban külön készítik a pénzt s nem nagyon ügyelnek arra, hogy teljesen egyformák legyenek.

8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 12!

MELANCHTHON FÜLÖP EMLÉKEZETE. ' A folyó február hó 16-án kegyelettel ünnepelt

az egész protestáns világ, különösen a német­országi nagy népességű evangélikus egyház; négyszázadik évfordulóját ünnepelte e napon a reformáczió egyik legnagyobb bajnoka, Melanch-thon Fülöp születésének, kit nagy tudományáért, tanári és egyházi irói munkásságaért ((Német­ország tanítómestere)* (Praeceptor Germaniae) melléknévvel tiszteltek meg honfitársai.

Melanchthon a halhatatlan emlékű humanista Keuchlin és Erasmus hatása alatt képezte ma­gát s már önálló pályája kezdetén barátja és munkatársa lett Luthernek, kit a hittudomány terén mesterének és vezérének vallott, de a nél­kül, hogy gondolkozásban és cselekvésben való önállóságát föláldozta volna. Szerette és tisztelte Luthert, helyeselte és támogatta törekvéseit; de szelid és békés természetű lévén, sem az iz­gatás szenvedélyességében, sem a vitára mindig kész harcziasságban, sem végre az ellenfelek iránti engesztelhetetlenségben nem tudott s nem is igyekezett Lutherhez hasonló lenni. Megelé­gedett azzal, hogy szorgalmas és sikeres fejlesz­tője lehetett annak, a mit Luther kezdemé­nyezett.

Melanchthon Baden nagyherczegség Bretten nevű városkájában született 1497 febr. 16-án. Atyja fegyverkovács volt. A rendkívül tehetsé­ges fiú tanulói pályáját anyai részről való nagy­bátyja, Reuchlin irányozta, a mi egész életére kihatott. A család eredeti neve Schwarzerdvolt; ezt Reuchlin, az akkori szokás szerint Melanch-thonná (fekete föld) görögösítette, a mely név aztán örökösen rajta maradt Fülöpön és utó­dain.

Alsóbb iskoláinak végeztével Heidelbergbe ment az egyetemre, hol hírből már ismerték a csodagyérmeknek kikiáltott fiút. Ekkor csak 13 éves volt, de már is folyékonyan beszélt és írt latinul s görögül. Két év múlva baccalaureusi vizsgálatot tett, a következő évben pedig már «magister»-ré akarta magát képesíttetni; de nagy fiatalsága miatt elutasították, miért is Heidelberget oda hagyta, Tübingába ment s az ottani egyetemen 1514-ben csakugyan letette a magisteri vizsgálatot. Itt eleintén nyelvészettel és theologiával foglalkozott, de egyúttal alapos készültséget szerzett a történelemben, számtan­ban, csillagászatban, sőt az orvosi tudományok­ban is. Tübingában már 19 éves korában egy görög nyelvtant írt, mely még a XVII. század­ban is sokáig használt kézikönyv volt az isko­lákban.

Épen 21 éves volt, mikor 1518-ban Keuchlin ajánlatára Wittenbergbe hittak meg egyetemi tanárnak. A még egészen meg sem férfiasodott arczú, középtermetű, sovány és sápadt szőke ifjút nem nagy bizalommal fogadták a witten-bergiek; de székfoglaló beszéde, melyben külö­nösen a nyelvtanulást és az eredeti forrásművek tanulmányozását ajánlotta az ifjúságnak, egy­szerre mindenkit meghódított. Az ifjúság csak­hamar seregestül tódult az egyre híresebb Me-lanchthont hallgatni mindenfelől, többek közt Magyarországról is és oly nagy figyelemmel volt magyar hallgatói iránt, hogy az ő kedvökért né­mely tárgyát latinul adta elő, mivel németül kevesen tudtak közülök.

Wittenbergi munkás életének legfontosabb részlete volt Lutherrel való barátsága és együtt működése. Luther műve Melanchthon támoga­tásával lehetett teljessé. Pedig Melanchthon csak a tanári széken és irodalmi működésével szolgálhatta a reformáczió ügyét. Papi szó­székre ő soha sem lépett, mert természetes fé-lénkségén kívül gyermekkori dadogását sem tudta soha teljesen leküzdeni. Luther halála után sokan ellene támadtak Melanchthonnak, még egykori barátai közül is, mivel egy részről bűnül rótták föl neki, hogy a Kálvin tanai felé hajlott, más részről, hogy mindig remélte és óhajtotta a különböző keresztény felekezetek közt a békés kiegyezést, sőt egységre jutást. A német nyelvre és tudományosságra való pá­ratlan föllendítő hatását azonban ellenségei is elismerték.

Cranach Lukács festménye. MELANCHTHON FÜLÖP.

Irodalmi művei közelebb újra megjelentek a ((Corpus Eeformatorum» czímű nagy vállalat­ban s összesen 29 nagy kötetre mennek. Fő müvei: a «Loci Communes» (1521), melyben főleg Pál apostol nyomain az evangélikus theo-logia alapjait veti meg, és a ((Confessio Augus-tana» (1530), mely az augsburgi birodalmi gyű­lésen mint az új egyház védelme (Apológia) elő­terjesztetvén, Luther egyenes kívánságára mint az ágostai evangélikus felekezet vallástétele ál­talános érvényűvé lett.

Melanchthon 1560 ápril 19-én végezte be munkásságban és érdemekben maradandó em­lékű életét.

Melanchthon FÜlÖp SZobra a woRMsi LUther-EmlékEn.

AZ ISASZEGI CSATA EMLÉKE. Már régebben megalakult egy több lelkes.

hazafiból álló bizottság, mely Tisza László véd­nöksége alatt azt tűzte ki czéljául, hogy az 1849-iki isaszegi csata terén emléket állít fel. A gyűjtéseket meg is kezdték, de a begyült, s azóta takarékpénztárilag gyümölcsöztetett összeg ke­vésnek mutatkozik arra nézve, hogy azon méltó emlék lenne felállítható.

A bizottság tehát arra az útra tért, mely már egyszer oly szép sikerrel járt. Nevezetesen, mi­dőn a budai honvédsír kerítése forgott szóban, a székes főváros gyártulajdonosainak és iparos polgárainak áldozatkészségéhez fordultak, minek az az eredménye lett, hogy az eredetileg alig pár száz forint alaptőkéből a diszes kerítés elkészül­hetett úgy, hogy annak befejezése utáni értékét a szakértők8000frtot haladóösszegben állapították meg. Ez útra tért tehát most is a bizottság s a kormányon kivül, hazánknak, a fővárosnak na­gyobb építési vállalkozóihoz, gyáraihoz, kőbá­nya-tulajdonosaihoz s iparosaihoz fordult, hogy ingyenes munkájukkal a szükséges építési anya­gok ajándékozásával, a munkák ingyenes telje­sítésével tegyék lehetővé a tervezett emlék fel­állítását, mint ezt a budai honvédsir kerítésénél tették volt.

S a bizottság több felől kapott is már igen értékes Ígéreteket, azonban mind oly kikötéssel, hogy azok teljesítése csakis az ezredéves kiállí­tás befejezése után lesz elérhető. így le kellett mondani a bizottságnak azon tervéről, hogy Isaszegen az emlék leleplezése a millenium évében történjék meg.

Most eljöttnek látja már a bizottság az időt arra, hogy a készpénzgyüjtést is nyilvános és magán úton ismét megkezdje, az illető hazafias igérettévőkct igéretök beváltására fölkérje és hozzájárulásra még többeket is felszólítson.

Elkészült már a tervezett emlék építészeti vázlata is Fellner Sándor műépítész irodájában, s azt itt mi is bemutatjuk.

Az emlék a csatatér egyik nevezetes pontján, a vezéreknek a csata alatti tanácskozása he­lyén, épen a budapest—gödöllői vasút mellett fog állani, úgy, hogy az a vonatról hosszabb ideig látható lesz. Tekintélyes magassága — mintegy 25 méter — kezeskedik arról, hogy a

' helyet környező dombok nem fogják az emlék hatását megrontani.

Reméli a bizottság, hogy az emlék 1897 ápr. 6-án, a csata évforduló napján, már leleplezhető lesz. Hogy pedig ez csakugyan így legyen, arra nézve most ismét a nagyközönség támogatásá­hoz fordul. Az ide vonatkozó felhívást alább mi is közöljük, kijelentvén, hogy a szép, hazafias czélra szánt adományokat mi is elfogadjuk, s lapunkban nyugtázva, a létesUő bizottság kezei­hez juttatjuk. A bizottság felhívása igy szól:

Felhívás. Az isaszegi honvédemléket létesítő alulírott bi7

zottság fő törekvése, hogy az emlék jövő ápril hó 6-ig elkészülvén, az a csata napjának évfordulóján ünnepélyesen leleplezhető legyen. E czélja elérhe­tésére közadakozásból eddig összegyűlt s takarék­pénztárilag gyümölcsöző összeg — fájdalom — tá­volról sem elegendő, mert e szent helyre csakis oly emlék állítható, mely hirdetve a nemzet háláját, méltóan örökítse meg az ezen históriai fontosságú ütközetben vérzett és elvérzett, oroszlán bátorságú, névtelen hősök nagy tettét s fennállásával százado­kon át lelkesítse az utókor nemzedékeit. Bizottsá­gunk erősen meg van győződve arról, hogy — mint ő maga nem — az országos közvélemény sem tartja lehetőnek s tehetőnek azt, hogy e fontos pontra valami gyarló, szerény, környezetében el­vesző oszlopocskát állítsunk; teljes bizalommal for­dulunk ezért a nagyközönség minden tagjához ezen nyilvános felhívás által is, azon kéréssel, hogy újabb hazafias adományok útján adják meg bizott­ságunknak a lehetőséget arra, hogy szent, de nebéz feladatát óhajtásának s az ügy méltóságának meg­felelően oldhassa meg. Hőseink mindnyájunkért vérzettek Isaszegnél, mindnyájunk szent kötelessége tehát, hogy hozzájáruljunk — erőnkhöz képest — emlékük felállításának költségeihez s kivegyük ré­szünket a létesítés érdemeiből. Ezen hazafias czélra szánt pénzösszegeket kérjük Budapestre a Nándor-

122 VASÁENAPI ÚJSÁG. 8. SZÁM. 1897. 44 . ÉVFOLYAM.

utcza 4. számú házban elhelyezett magyar Ipar és Kereskedelmi-Bank főpénztárába küldeni, nevezett intézet ezen összegek nyugtatványozását s ideigle­nes kezelését hazafiasán elvállalván. Köszönetet mond a bizottság Wolfner Tivadar gödöllői kerületi országgyűlési képviselő úrnak, a szobor javára tett 100 (egyszáz) forintnyi szíves adományáért. Tisza László, védnök. Udvary Antal, bizottsági elnök.

Téglássy Miklós, bizottsági titkár.

A 'KISFALUDY SZÍNHÁZ" Ó-BUDÁN. Rohamosan emelkedő fővárosunk minden

i rányban igazán a gyors és nem remélt haladás ut ján van. A vállalkozó tőke jó talajnak tartja a fővárost, s ez minden téren nyilvánul, és oly intézmények életre hozása, melyekre előbb évek kellettek, most jóformán a terv fölmerülésekor m á r kész is van. S a főváros szellemi életének fejlettségére jó világot vet az, hogy most már a vállalkozás a színházak építését is jól jöve­delmező befektetésnek tekinti. Nem szólva a Nemzeti-színházról, melyet a nemzet áldozat­fillérei hoztak létre, még a Népszínházát is, mely pedig már csak 20 évvel ezelőtt épült, részben közadakozásból teremtették m e g ; az Operaház meg épen a királyi bőkezűségnek a hirdetője. Magán vállalkozóknak színház-építés alig jutott eszükbe, s még a legközelebb múl t években is például a Vígszínház fölépítése évekig húzódott, mindenféle nehézségek, — nagy részben azonban a vállalkozási kedv tar­tózkodása miat t . S most isme, az ezredévi ünnepek lezajlása után, mikor már az idegenek és vidékiek ideözönlésére sem lehet számítani újabb színházak épülnek a fővárosban. Az egyik, a «Kisfaludy-szinház» Ó-Budán, m á r megnyi­tás ra készen á l l : a másik a «Magyar színház», az Erzsébetváros külső részén épül, s még ez évben szintén megnyílik, s már egy harmadik­nak az építését is tervezik, szintén a város középpontjától jó távol, a Ferenczváros szélén, a régi barakk-kórház helyén.

Magyar színház Ó-Budán és a Ferenczváros-b a n ! a régi Pestnek a magyar műveltségtől ezen a két, az idők folyamán is jóformán érin­tetlenül maradt pontján, a hol még ma is bi­zony sokkal több német szót hall az ember, mint magyar t ; s az erzsébetvárosi színház is majdnem ilyen környezetben épül. Az új színházaknak t e h á t kétségtelenül üdvös hatásuk lesz a főváros tovább magyarosítására, ha hivatásukat betöltik, s ha a közönség pártolását meg tudják nyerni .

Különösen áll ez Ó-Budára nézve. Ó-Buda, a főváros I I I . kerülete, régtől fogva olyan része volt a fővárosnak, min tha nem is ide tartoznék, min tha tisztes korú, régi elhagyatott falu lenne. Egyedül a dunapar t i részén épült gyárak és malmok mutat ták, hogy ott is élet lüktet. Annak a 30 ezret meghaladó embernek — bár nagyobb részüknek élete örök munkában telik — nem volt semmi szórakozó helyük, nem különösen olyan, a hol nemesebb élvezetekben lehetett volna részük. Nyelvük nagyobb részt német. Valami csudálatos német nyelvet használnak, melyet a született német meg sem ért, s bár az iskolákban a mai nemzedéket már magyarul tanítják, még a gyerekek is többnyire németül beszélnek. S ezen a helyen építették fel a Kisfaludy-pzinházat, a főváros ötödik állandó színházát. Hogy Ó-Budán a színészetnek m á r van bizonyos talaja, az kétségtelen. Egy a Duna part ján, az ó-budai hajó-állomás közelében összeütött szellős fabódéban mái- évek óta já t ­szottak nyaranként vidéki színtársulatok, válta­kozó sikerrel — a főváros némi anyagi támoga-gatásával, s most egy ügyes kezű ember, Serly Lajos, az ismert nevű zeneszerző és karmester, azt a gondolatát, hogy Ó-Budán állandó színhá­zat kell csinálni, hir telenében meg is valósította. Szerény eszközökkel, szerény kivitelben, de Ó-Budának megvan az állandó színháza, melyet a magvar vígjáték atyjáról, Kisfaludy Károlyról nevezett el. A színházat szintén a Duna-par thoz közel építették föl, egy üresen álló telken, egy régebben gyári czélokra szolgált nagyobb épü­letet alakítván át, hogy az a színház czéljaira al­ka lmas legyen. Az építést Serly maga végeztette, Bern tha le r és B;iyer fővárosi építészek tervei szerint , s az építést is ugyanők vitték keresztül. A szinház homlokzata két emelet magasságú, s

a Duna felé néz, épen szemben esik a Margit­sziget fürdőépületével. A homlokzat közepén egy fülkében elhelyezve áll Kisfaludy Károly mellszobra, s fenn párkányon a színészetet jel­képező allegorikus szoborcsoport van. Az épület külseje tetszetős, s hasonlóan a belseje is. A nézőtér aránylag kicsinynek tetszik, mer t a szinház igen magas. Van a színházban 1 2 páholy és 400 ülőhely, karos tölgyfaszékek, vörös bársonynyal bevonva. A színpad előtt lemélyített zenekarban 21 zenész részére van hely. Az ének­kart maga Serly dirigálja. A szinház villamos világítással van ellátva. Ha a vállalkozás sikerűi, az épületnek azt a részét, melyen most a szín­pad áll, a nézőtérhez csatolják, s hátúi , mivel hely elég van, új színpadot építenek hozzá, s ekkor ezer néző kényelmesen elfér a színházban. A szinház műsorát leginkább népszínművek és operettek fogják betölteni. A társulat , melyet

•üütö AZ ISASZEGI HONVÉDEMLÉK TERVRAJZA.

Serly a vidéki színészet jobb erőiből szervezett, 70 tagból á l l ; dramaturgja dr. Prém József; a ti tkári és rendezői teendőket Makróczi János végzi, ki mint népszínműíró is ismeretes.

Maga az igazgató, Serly Lajos, nemcsak mint karmester , de min t zeneszerző is szép sikereket ért el. Hosszabb ideig karmestere volt a nép­színháznak, még előbb a kolozsvári nemzeti színháznak. Még előbb külföldön működött, a többi közt Berl inben. Később ismét külfödre ment , huzamosabb ideig Parisban élt, hol több zeneszerzeménye is jelent meg. Hazajővén, egy nagy zenekar szervezéséhez fogott, mely azon­ban csakhamar feloszlott, s végre tavaly, az ezredévi kiállítás ideje alatt egy nagy ének- és zenekart toborzott össze, mely Ős-Budavárában különösen a régi magyar zene- és énekművek előadásával aratot t nagy sikert. Ekkor ünnepelte Serly 25 éves zeneszerzői működésének jubi­l eumát is. E huszonöt esztendő alatt Serly több operetthez írt zenét, s számos népszinműhöz ő ír ta a dalokat. E színdarabok száma többre megy harmincznál . Buzgalma, melyet a szinház létesítésénél kifejtett, valószínűleg csak növe­

kedni fog. Az új színházról, ha csakugyan fel tud virágozni s terjeszteni tudja a magyar szót, elmondhatjuk, hogy hivatást teljesít és ekkor Serly meg lehet elégedve munkájának sikerével.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Előfizetési felhívás. Lampérth Géza, a szép te­

hetségű fiatal költő, kit költeményei után lapunk olvasói már jól ismerhetnek, «Első könyvem>> czí-men adja közre hazafias és egyéb költeményeit. Előfizetési fölhívásában Lampérth következőleg for­dul a közönséghez:

«Első könyvem lesz ez. Hazáról, szabadságról, szerelemről, az élet verejtékes nehéz küzdelmeiről s a hivő, ideális lélek nemes vágyairól, édes álmai­ról — szivemből s sziveknek írtam minden sorát. Az örök tiszta eszmények, a romlatlan szív embe­reinél kérek szíves fogadtatást <tEl*ő könyvem* számára, mely Beöthy Zsolt egyetemi tanár, az Akadémia s Kisfaludy-Társaság tagjának előszavá­val, a Franklin-Társulat ízléses, szép kiállításában — húsvétra fog megjelenni. A tíz ív terjedelmű kötet előfizetési ára fűzve 1 forint (bolti ára 1 frt 50 kr.), díszkötésben 2 forint, mely összeg lehetőleg, április 10-éig, lakásomra, Budapest, VIII. kerület, Szentkirályi-u. 35. sz. II. 19. küldendő. Gyűjtőknek tíz előfizető után tiszteletpéldánynyal szolgálok.

A sajtó alatt levő kötetből mutatványul közöljük a következő költeményt:

A kis libapásztor.

Az apja, anyja korán fölkeltek, Kenyérkeresni munkára mentek; Szobasarokban, kemény falóczán, Mosolygva szunnyadt durva daróczán, Tán az angyalok körébe' fent ült, Talán azoknak az ajkán zendült Lelkét vidítva a játszi dal . . . — Fölverték. — Menjen libáival!

Úgy elváltozott mosolygós ajka, Szeme oly nehéz . . . Könyörül rajta Reggeli szellő hűvös fuvalma . . . — Kis kenyérkéjét kezébe' tartja, Úgy kívánja — bár úgy feketéllik — De nem kezdi meg, — messzi van dóiig; Meg-megáll néha szegényke s ásít . . . Meg csak elindul, hajtja libáit.

S a hogy kiér a buzatarlóra : — Édes Istenem, tehet-e róla, Hogy a kis lába tovább nem bírja, Hogy oly édesen zeng a pacsirta . . . A kepe mellé, hogy odatéve Egy bekötetlen nagy búzakéve . . . Hogy úgy elnézi a kék eget, — Édes álom hogy reá nevet ? . . .

Nossza nem restek falánk libái: Mind a tilosban . . . Édes csősz bácsi Legyen szive : zálogba ne hajtsa, A lányka álmát meg se zavarja ! — Tudja az öreg illendőképen: Kitereli a libákat szépen S megőrzi, a míg ébred a lányka. — Jó Isten látja, de meg is áldja.

A Budapesti Szemle februári füzete a következő tartalommal jelent meg:

Krcsmárik János alkalomszerű czikke az első közlemény «Néhány szó a keleti kérdéshez» czirn alatt, s abban általánosan szól a Keletről, az iszlám vallás idegenkedéséről az európai czivilizáczióval szemben. Alexander Bernát tanulságos dolgozata következik ezután «Az iskola belső élete», W akta p fel János pedig szintén oktatásügyi nagyobb dolgozatot kezd meg: tKözoktatásunk szervezetének reformja*, melyben Csorba Ferencznek szintén a «B. Szemle»-ben előbb megjelent két czikkére válaszol. Haraszti Gyula «Musset és Sand szerelme* czímen franczia irodalomtörténeti tanulmányt közöl franczia köny­vek alapján, Kégl Sándor «A budhizmusról* érte­kezik. A szépirodalmi részben «A vízi malom» an­gol regény folytatását kapjuk Váczy János fordítá­sában, Kozma Andortól egy kellemes kis dalt «Böl­cső felett», Musset "Sápadt esti csillag* költemé­nyének fordítását Vargha Gyulától. A könyvismer­tetések közt Ruskin könyvéről: «Velencze kövei» (magyarul az akadémia kiadásában jelent meg), s Pázmány Péter összes munkáinak kiadásáról van szó. A "Budapesti Szemle* Gyulai Pál szerkeszté­sében a Franklin-társulatnál jelenik meg s előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 6 frt.

Jelentés a VIH-ik nemzetközi közegészségi és demográfiai kongresszus munkálatai ról . Szer­kesztette dr. Gerlóczy Zsigmond. A VIH-ik nem­zetközi közegészségi és demográfiai kongresszust, 1894 szeptember 1-től 9-ig, Budapesten tartották meg, mely alkalommal számos kiváló tudós gyűlt

8. szín. 1897. 44. ÉVFOLYAM. V Á S Á B N A P I ÜJSÁG. *^ 3

össze fővárosunkban a világ minden részéből. Ezen nyolcz nap alatt kifejtett munkálkodás eredményé­ről számol most be az említett nagy munka, mely 7 terjedelmes kötetben mutatja be a végzett mun­kálkodások eredményét s közli az illető tudósok fejtegetéseit még pedig egész terjedelemben és az eredeti nyelven. Ezért magyar, német, franczia és angol nyelvű értekezések váltogatják egymást a vaskos kötetekben, a melyeket a szakemberek bizo­nyára érdeklődéssel és haszonnal forgathatnak.

A Történelmi tá r , a történelmi társulat és tud. akadémia történelmi bizottságának évnegyedes folyóiratából a január-áprilisi kötet hagyta el a saj­tót. Csaknem egészen az «Emlékek a Majthényi urak és bárók családi levéltárából* tölti be, 1451 — 1728 közti időkbeli levelek, följegyzések, számadá­sok. Közli Szeretni. A kötetbe még Beké Antal, dr. Merényi Lajos, Dézsi Lajos, ifj. Kemény Lajos, Veress Endre szolgáltattak kisebb közleményeket. Ára 2 frt 60 kr.

Négy évszak, drámai idyll négy képben, irta Hevesi József és Hetényi Béla. A színmű a múlt hé­ten került bemutató előadásra a nemzeti színházban s ezzel együtt szép kiállításban, mint könyv is meg­jelent Singer és Wolfner kiadásában. Ára 1 frt.

Az uni tár ius szószék, egyházi beszédgyűjte­mény, Magyarország ezredéves fennállásának emlé­kére irták az unitárius lelkészek. Szerkesztette Simó János sepsi-kőröspataki lelkész. Vallásos beszédek, elmélkedések, alkalmi imák gyűjteménye a 480 lapot tevő nagy kötet. Az unitáriusoknak eddig egy­házi beszédtárjok nem volt, s e könyvben a feleke­zetnek ugy szólva egész lelkészi kara képviselve van: 81 beszéddel hetven lelkész. Ferencz József unitá­rius püspök irt a könyvhöz bevezető s az ő lelkész­felavatásra való beszéde és az ezredév ünnepén hangzott imája nyitja meg a gyűjteményt. Meg­rendelhető Sepsi-Kőröspatakon Simo János lelkész­nél, bérmentes küldéssel együtt 2 frt 95 krért.

Nemzeti szinház. Febr. 12-ikén a nemzeti szín­házban eredeti darab bemutatója volt. Hevesi József és Hetényi Béla *Négy évszaki czimen írtak közö­sen színművet, melyet ők drámai idyllnek nevez­tek el. A romantikus világ édeskés hangjához és érzelmességéhez fordultak vissza, s négy képben a házaséletből mutatnak be egy szerencsés párt, a tavasz, a nyár, az ősz és tél korszakában, a naptári felosztást az emberi életre vivén át. Filozófus elmé­ket sokszor foglalkoztatott már az emberi élet fo­lyása. A modern írók beérik annak egy-egy epizód­jával. Hevesi és Hetényi az idyll szivárványos színei elé állították a kiszemelt házaspárt, s ha egy kis borulatot bocsátanak is rajok, de a boldog em­berek képét rajzolják bennök. .Cselekvényt nem nyújtanak, ötletök sem sok, de hftngulattíf Igyekez­nek kelteni. Az ügyesség nem hiányzik, hogy el­feledtessék az ürességet, s noha igyekezetök csak a harmadik felvonásban éri el czélját, a darabot a közönség elég jól fogadta. Ebben a két főszereplő­nek, Csillag Teréznek és Mihály finak is nagy ré-szök van, kik az emberi élet négy évszakában oly kitünőleg teljesítették feladatokat.

Kardos Bandi és Tordai Helén a darab két hőse. Az első képben, mely a «tavasz*, ismerkednek meg. A fiatal ember mint önkéntes, hadgyakorlatokon van akkor, Helén pillangót kerget. A második kép­ben már mint férj és feleség jelennek meg. Házi zivatar keletkezik köztük. Az asszonyka közönyt lobbant a férj szemére, a ki eleintén szabadkozik, de később haragba jön. Szerencsére egy éhes ven­dég van a háznál, a kit ebédre hívtak meg. Ez a házassági vihar után egy pisztolyt süt el s a házasok külön azt hiszik, hogy a másik öngyilkosságot köve­tett el és egymás karjaiba rohannak. A harmadik felvonás, az tősz* a legjobb. A házaspár ezüst lako­dalmát ünnepli, s Velenczében vannak, ugyanabban a fogadóban, a hol a nászúton megpihentek. Itt a hangulat, a jellemző apróság legjobban összegyűl. A negyedik felvonásban a házasok már öregek, kik unokáikban találják az örömet. Ez a felvonás a ka­rácsonyfa körül foly le. Az egyes szakaszok közt nincs összefüggő tartalom, de látni való, hogy a társ szerzők nem is drámai tartalomra törekedtek, hanem helyzetek hangulatára. CdUag Teréz asszony és Mihályfi ábrázolását a közönség jelenetről jele­netre érdeklődéssel kisérte. Az epizód szerepekben Nagy Ibolyka, Rákosi Szidi, Hetényi (az egyik szerző), Faludi kaptak legtöbb tapsot. A szerzőket többször kihívták, kivált a harmadik felvonás után.

Pályanyer tes szinmfi. Porzsolt Kálmán, a .Fő­városi Lapok* szerkesztője a nemzeti szinház utján ezer korona pályadijat tűzött ki társadalmi szín­műre. A beérkezett 26 darab fölött febr. 18-ikan döntöttek. A nagy rész nem ér semmit, de a pályá­zat nem meddő. Á bírálók mint figyelemre méltókat emelik ki a következőket: • Modern Jób», • Vissza-

irrrrr ffff

'

A KISFALUDY-SZINHÁZ Ó-BUDÁN.

torlás*, «Lea», «Titkos szerelem*, «Az Andorna-kiak», «Titkos sebek* és «A semlegesek*. Jóval töb­bet ér ezeknél az «Adorján bárót ötfelvonásos tár­sadalmi szinmű, melyről a bírálat sok dicséretest mond. A felbontott jeligés levélből kitűnt, hogy szerzője dr. Prém József, ki az akadémián is nyert márdijat «Bosnyák Anna* drámájával.

Magyar népszínmű Bécsben. A bécsi Rajmund-színházban nagy tetszéssel nézi most esténkint a közönség Csepregby Ferencznek nálunk oly kedvelt «Píros bugycláris' czimű népszínművét. Rosev Sándor hazánkfia a fordításban nagyon ügyelt, hogy a népies zamatot, az elmésséget megőrizze benne. Viszont maga a szinház mind az előadás részletei­ben, mind a szereplők közreműködésében megtette a mivel a sikert biztosithatja egy jeles terméknek az idegen színpadon. Február 13-ikán adták elő­ször, s a bécsi lapok kivétel nélkül teljes elismerés­sel írnak a magyar népszínmű értékéről, s a hatás­ról, melyet a közönségre tett. A magyar dolgok iránt elfogult bécsi sajtó ismételten is foglalkozik a darab sikerével, s azt irja, hogy estéről estére foko­zódik.

Új zenemű. Endrődi Sándornak nagy sikert ara­tott «Kurucz nótái*-ból kettőt, a "Gyönge violának* és tVan egy hamis korcsmárosné* kezdettíeket meg­zenésítette Dankó Pista, az ismert nevű dalszerző. A zenemű, mely Wekerle Séndorné Molnár Gizella úrasszonynak van ajánlva, Schunda V. József kiadá­sában jelent meg, s ára 1 frt.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia febr. 1 .Viki ülése dr.

Than Károly elnöklete alatt ment végbe, s két igen érdekes felolvasás foglalta el a figyelmet.

Dr. König Gyula, kit a legnagyobb magyar ma-thematikusnak, a külföldön is nagyrabecsült Bolyai Farkasnak iratai tanulmányozásával bízott meg az akadémia, bemutatta leghíresebb művének a « Ten-tamen »-nek új kiadását, és fölelevenítette ez alka­lomból emlékezetét. Csak a múlt nyáron történt, hogy egy amerikai tudós bejárta Erdélyt és Bolyait illető adatokat kutatott. Irodalmunk is keveset fog­lalkozott Bolyaival. Olyan czikket, a mely a rend­kívüli ember életének, pályájának csak megközelí­tően is helyes képét nyújtaná, nem idézhetünk. A marosvásárhelyi református kollégium történetében Koncz József összeállította életrajzi adatait, Brassai j Sámuel pedig az akadémiában tartott emlékbeszé­dében a «Tentamen* megírásának körülményeit, i Bolyai a marosvásárhelyi kollégiumban volt profesz-szor félszázadon keresztül és életirása megrendítően érdekes képét adhatná, hogy nálunk a nem kedvező viszonyok, a szellemi levegő hiánya miatt, mint kallódtak el a legnagyobb lángelmék szinte nyom­talanul. Bolyai a kolozsvári nemzeti szinház meg­

nyitására öt tragédiával pályázott, a melyek még a pályázás eldöntése előtt névtelenül nyomtatásban megjelentek, fink a tragédiák gyönge drámaírót, de nagy és mély poétát mutatnak, a kinél csak a forma kezdetleges, a kinél a nyelv nem birja meg a nagy és fenséges gondolatok súlyát. Fia, János, ha­sonlóan nagy matematikus volt, de annyira önhitt természet, hogy egy izben tudományos kérdésben atyjával összekocczanván, őt párbajra hivatta ki.

Utána Fróíich Izor rendes tag bemutatja az aka­démia megbízásából szerzett "Elméleti fizika* czimű művének második kötetét, a "Dinamika* első részét.

Hőgyes Endre értekezett ezután «A veszettség­ellenes védőoltások ujabb eredményeiről és egy definitív Pasteur-intézet fölállításának szükségessé­géről*. Az 1890—95-ig terjedő 6 év alatt a buda­pesti ideiglenes Pasteur-intézetben 4914 egyén kapott teljes védőoltást, ezek közül 59 egyénen nem sikerült a védőoltás és kitört a veszettség, a mi 1 •*>% halálozási aráuyt ad. A 4914 egyén közül 3410 volt az eredeti Pasteur-módszer szerint beoltva, a kik kö­zül elhalt 51, tehát l-4»°/o, az ő módszere szerint be­oltatott 1504 egyén közül elhalt mindössze 8, tehát O'M'/I. E kedvező eredmény folytán az 1896. év fo­lyamán már tisztán csak a saját módszere szerint folytatta a védőoltást és az így oltott 1605 egyén közül meghalt összesen 2, azaz 0-u°/o. E módszer tehát az eredeti Pasteur-féle módszernél kedvezőbb eredményeket tüntet föl. Hőgyes tanár felhívja ezek után a figyelmet különösen a hazai viszonyokra. Magyarországon a veszettség rendkívül el van ter­jedve. Árvamegye kivételével az összes törvényható­ságok igénybe veszik az intézet szolgálatát; igénybe vették Horvátország, Szerbia, az osztrák tartomá­nyok, Bosznia, Montenegró és Románia. Az intézet e növekvő tevékenységével ellentétben van annak kezdetleges állapota. Egy végleges Pasteur-intézet felállítása elkerülhetetlen szükséges és sürgős. Ez az, a mit Hőgyes tanár ez alkalommal a nyilvános­ság elé hozni kötelességének tart és felhívja segítés végett e fontos ügyben a társadalom, a kormány és a törvényhozás figyelmét.

A Petőfi-társaság febr. 14-iki ülésén Petőfivel foglalkozott. Az elnöklő Bartók Lajos ugyanis bemutatta Törökfalvi Papp Zsigmond nyűg. járás-birónak följegyzéseit a nagy költőről, kit személye­sen ismert, s ki most a társulatnak beküldte Petőfi­nek hozzá irt két levelét, valamint Szendery Júliá­nak és Térey Máriának neki irt emléksorait meg­őrzés végett.

Bartók Lajos felszólalt, hogy Petőfinek s többi régi költőinknek egyre szaporodó ereklyéi szüksé­gessé tennék egy ereklye-tár rendezését. A társaság tulajdonában levő Petőfi ereklyéket a titkár kény­telen magánlakásán őrizni. A közönség támogató-

124 VASÁRNAPI ÚJSÁG. S. szilt. 1897. 44. ÉVFOLYAM.

sával tehát egy nemzeti ereklye-tár fölállítására mozgalmat kellene indítani. Addig is az uj ereklyé­ket a titkárnak adja át. Felolvasások következtek ezután. Torkos László előadta «Hajlott fa», «Sze­gény költő !• és «Kerülöm az embereket* költemé­nyeit. Pap Zoltán bemutatta Zempléni Árpád ven­dégnek • Ulysses* czimü költeményét, melyet mai számunkban közlünk. Végül Bercsényi Béla olvasta fel Szabóné Nogáll Jankának «A bűn» czimű elbe­szélését, melyet szintén élénk tapssal fogadtak. A zárt ülésben ismét szóba került a Petőfi ereklyék elhelyezésének kérdése. Hosszabb eszmecsere után elhatározták, hogy ismét megkérik az akadémiát egy helyiség átengedése végett.

A tör ténelmi tá r su la t febr. 18-ikán közgyűlést tartott gr. Teleki Géza elnöklete alatt, ki megnyitó beszédében a társulat gyarapodását emelte ki.

Szilágyi Sándor titkár évi jelentése következett. A Teleki Mihály levelezéseinek összegyűjtésével megbízott Gergely Samu a párisi külügyminiszté­rium levéltárában s a bécsi állami és hadi levél­tárban tett kutatásokat. A Zichy-okirattár indexé­nek elkészítése is halad. Említi a jelentés Káldy Gyulának a magyar zene történetéből vett két rend­beli felolvasását zene kíséretében. Szól ezután a jelentés a társulat kiadványairól. — A múlt évben az alapítók száma hat taggal szaporodott. A társa­ság törzsvagyona 53.700 frtra emelkedett. Az összes évi bevétel 13.452 frt volt, a kiadás pedig 13.283 frt. Az előadások során Dézsi Lajos, Kropf Lajos érte­kezését olvasta föl: «Árpádházi Jolánról, Arragon királynéjáról". Utána Karácsonyi János «Péter király és az ó-budai prépostság* czimmel tartott fölolvasást.

MI ÚJSÁG? László gyermekhon. József főherczeg és neje

Klotild főherczegnő néhai László főherczeg emlé­kére gyermek-otthont alapítottak Fiume mellett, a rhachitisben és scrophulusban szenvedő gyermekek gyógyítására. József főherczeg ez ügyben február 7-ikéról Fiúméból kelt levelet intézett Jókaihoz, melyben elmondja az új intézet alapítását.

• László gyermekhon* lesz a neve az intézetnek, s Klotild főherczegnő vett hozzá 11,000 frton nagy telket, mely erdőt, gyümölcsöt rejt magában. A fő­herczeg a Frangepán-féle régi kastélyt, melyet 1895-ben helyreállított, adta az intézet czéljaira. Berendezett ott teljes Kneipp-intézetet, dr. Coltelli honvéd ezredorvos vezetése alatt. A főherczeg ki­emeli levelében, hogy e gyermekbajok legjobb gyógyszere a tengeri levegő, tengervíz és a Kneipp-rendszer, párosulva az enyhe égaljjal. Fölvétetnek oda nemzetiség- és valláskülönbség nélkül az emlí­tett bajokban szenvedő 5 — 14 éves gyermekek, a Szent-István koronája valamennyi országából és pedig, ha lehet, már április hóban. A gyermekek ápolása átadatik a szatmári apáczáknak. «Egyelőre főczél volna — irja a főherczeg — mennél több in­gyen helyet alapítani, azért is folyik a gyűjtés, de fájdalom, eddig még lassan. Igaz, hogy alkalmatlan időben kezdetett, a millennium alatt, midőn más­felé járt az eszünk ; de azért állanak ott már a mil­lenniumi fák. De reméljünk a jövőbe és azért ra­gadtam meg ma a tollat, hogy önt, mint régi jó ba­rátomat és hazánk koszorús költőjét, kérjem szé­pen, bocsásson néhány pártoló és buzdító szót a nyilvánosságba ezen jótékony intézmény érdeké­ben : tudom, ez többet ér, mint a száraz gyűjtőívek. Hiszen láttuk annál a tombolánál, midőn gyerme­keim kezdetleges műveit szavai a szegények ja­vára oly értékessé tették. Meg kell jegyeznem, hogy ez a vállalat teljes független a czirkveniczai rész­vénytársulattól. Ez tisztán a nőm alapítványa, me­lyet egy bizottság kezelend nőm felügyelete alatt. Tehát, mig ivadékunk él, biztosítva van. •

A nemeslelkü alapítványról, mely egyszersmind emléke az annyira gyászolt László főherczegnek, bizonyára mély meghatottsággal értesül mindenki. A maga nemében első és oly szükséges intézetekkel minden magyar ember érdeklődése foglalkozik foly­tonosan, s az alapítók nagy czélját népszerűvé fogja emelni a közönség részvéte. Jókai is a főherczeg levelét következő megjegyzésekkel adja közre: • A magyar közönséget sérteném meg vele, ha az ezen magas szívből jött szavakhoz még egyéb buz­dítást csatolnék. Én magam egyezer koronát irok alá ez emberbaráti intézmény megalapításához.»

A közoktatásügyi minisztérium új tanácsosai. A király dr. Hóman Ottó budapestvidéki tankerü­leti főigazgatót és Pfeiffer Kálmán miniszteri osz­tálytanácsost miniszteri tanácsosokká nevezte ki. Hóman Ottó, az ismert filológiai iró, a közoktatás­ügyi minisztériumban a legfontosabb állások egyikét tölti be, mert Klamarik nyugalomba vonulásával a középiskolai ügyek vezetését veszi át. Pfeiffer Kál­

mán a vallási és közoktatásügyi alapok kezelését vezeti.

Dalmady Győző jubileuma. Dalmady Győzőnek, a jeles költőnek, Pest vármegye árvaszéki elnöké­nek szép ünnepet rendezett a megye tisztviselői kara febr. 13-ikán a megyeház dísztermében. Har-mincz éve, hogy Dalmady tisztviselője lett a megyé­nek, s 25 éve, hogy az árvaszéket oly mintaszerűn vezeti. Tisztviselőtársai elkészíttették a jubiláns arczképét, s ezüst babérkoszorúval is meglepték. Az egész tisztikar megjelent az ünnepélyen s ezenkívül a jóbarátok és tisztelők egész serege.

Beniczky Ferencz főispán üdvözölte benne a példás tisztviselőt, a költőt, és a szeretetreméltó embert. Hindy Kálmán árvaszéki helyettes elnök, Beniczky Lajos alispán, Fazekas Gusztáv főjegyző mondtak még szives szavakat. Nagy meghatottság­gal válaszolt s fogadta Dalmady a rokonszenv és tisztelet nyilvánulásait, s válaszában megemlékezett a megyeházban töltött időre, élete legszebb korára. Az ezüst koszorút külön köszönte meg, mint a melyet a költőnek nyújtottak. «Verseim nagy rész­ben — igy szólt — a családi boldogságot éneklik, ez pedig itt fakadt a megyeház falai között; szép emlé­keimnek hatása alatt mély hálával tölti el szivemet az ajándék.* Zajos éljennel fogadták a költő e sza­vait.

Lakoma Rákosi Viktor t i sz te le tére . A Pósa-asztal, a fővárosi irók és művészek egy részének vidám társasága febr. 18-ikán lakomát rendezett Rákosi Viktor tiszteletére, kit most választott tag­jává a Kisfaludy-társasaság. Sokan gyűltek össze a Drexler vendéglőjében, s a vidékről is érkeztek üd­vözlések. A tréfás meglepetések közé tartozott egy alkalmi lap «Sipulusz és Vidéke* czimen. Lányi Géza zeneszerző Sipulusz-csárdást szerzett. Az első felköszöntőt Pósa Lajos mondta. Lőrinczy György a felvidéki irók körének szép ezüst billikomát nyúj­totta át. A jókedvű társaság Jókainak is üdvözletet küldött, ki épen születésnapját ülte.

A sajtószabadság ügyeinek tárgyalására tartott értekezletet febr. 14-ikén a budapesti újságírók egyesülete, Mikszáth Kálmán elnöklete alatt.

Seress László adta elő az ülés tárgyát, hogy tudni­illik a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről ké­szülő törvény tervezetében különösen két pont sérti a sajtószabadságot. Az egyik, hogy a magán­becsületet érintő közlemények nem az esküdtszék, hanem a törvényszék elé tartozzanak ; a másik pedig, hogy szigorú büntetéssel sújtassák, a ki a nyilvános­ság kizárásával tartott törvényszéki tárgyalásról közlést ad. Dr. Kenedi Géza fejtegette bőven és világosan, hogy a sajtó kivételes állása szükséges,

K R É T A S Z I G E T É R Ő L . — KANDIA KIKÖTŐJE.

A Kisfaludy-társaság nevében, melynek Dalmady régi tagja, a társaság elnöksége levélben küldött üdvözletet. Táviratok, levelek az ország minden ré­széből érkeztek hozzá.

Hoffmann Alfréd, az Eggenberger-féle könyv­kereskedés tulajdonosának és a könyvkereskedők egyesülete elnökének tiszteletére díszes lakomát rendezett febr. 16-án este a könyvkereskedők egye­sülete a Boyal-szálló egyik termében abból az alka­lomból, hogy a királyi bokros érdemeinek elismeré­séül kitüntette a Ferencz József-rend lovagkereszt­jével.

A lakomán megjelent az egyesület valamennyi fővárosi tagja, sok vidéki könyvkereskedő s Hoff­mann barátai és tisztelői. Ott voltak : báró Eötvös Loránd, Plósz Sándor államtitkár, Gyulai Pál, Pulszky Ágost, Marczah Henrik, Beöthy Zsolt, Heinrich Gusztáv, Kőnig Gyula, Hőgyes Endre, Laufenauer Károly, Fodor József, Krenner József egyetemi tanárok, Székely Bertalan, Inkei Béla, Fenyvessy Adolf, Pékár Imre, Püspöki Emil és töb­ben. A diszes társaság kitűnő kedvben vette körül a kitüntetett férfiút a legválogatottabb ünnepeléssel. Természetesen nem volt hiány az elmés köszöntők­ben sem. A legtöbb szónok Hoffmann Alfréd érde­meit méltatta. Benkö Gyula mondotta az első fel­köszöntőt a királyra. Révai Mór hosszabb beszéd­ben méltatta az ünnepelt érdemeit, b. Eötvös Lo­ránd a magyar könyvkereskedelemre átalában s annak egyik kitűnőségére, Hoffmann Alfrédre emelte poharát. Kőnig Gyula, Hőgyes Endre, Beöthy Zsolt szintén az ünnepeltet éltették. Révai Ödön a millenium alkalmából szintén kitüntetést nyert Emich Gusztávot és dr. Gerő Lajost köszöntötte fel; majd a vendégeket éltették. A díszes társaság éjfélig maradt együtt.

és feltüntette a sajtóügyeket a külföldi igazságszol­gáltatásban. A jogászvilág átalában arra törekszik, hogy a büntető kódexek alá vonja a sajtójogot. Ujabban nálunk is a sajtót kihágások czímén a járásbíróságok előtt vádolják. Hozzá járul a közön­ség is, mert a zuglapok sok visszaélést követnek el. Kenedi igy megismertetvén a kérdést, szükségesnek véli, hogy az értekezlet a sajtó igazait kifejtse, s az áramlatok ellen fölemeli szavát. Utána még többen szóltak, s végül kimondták, hogy ragaszkodnak az 1848-iki törvények alapelvéhez, mely szerint sajtó­vétségek fölött esküdtszék itél, s felszólítják az egész hazai sajtót, hogy a sajtószabadságot korlá­tozó birói gyakorlat és törvényjavaslati tervezet ellen foglaljanak állást, és kövessenek el mindent a sérelmek orvoslására és elhárítására.* Elhatározták ezután Mikszáth Kálmán indítványára, hogy a ja­vaslatot bő megokolással együtt, memorandum alak­jában megküldik a kormány és az országgyűlés min­den tagjának.

Az értekezlet után lakoma volt, melyen többen éltették Kenedi Gézát a délelőtt tartott fejtegetése­ért. Bán Zsigmond pedig egy szép serleget ajánlott föl, melyből márczius 15-dikén, a sajtószabadság napján fognak áldomást inni. Az első áldomást már most márcz. 15-dikén megtartják s Mikszáth Kál­mán lesz a szónok.

Szerzői jogi bizottság. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. t.-czikk 31. §-a értelmében Budapesten alakított ál­landó szakértő bizottság elnökévé Arany Lászlót, alelnökévé Szily Kálmánt nevezte k i ; a bizottság tagjaivá pedig a következőket:

Benczúr Gyulát, Benkő Gyulát, Benkő Kálmánt, Bercsényi Bélát, Csiky Kálmánt, Elhnger Edét, Falk Miksát, Festetics Andor grófot, Fittler Kamillt,

8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁENAPI ÚJSÁG. 125

Gyulai Pált, Hampel Józsefet, Hatschek Ignáczot, Hauszmann Alajost, Herzfeld Viktort, Hoffmann Alfrédet, Hoffmann Józsefet, Hornyánszky Viktort, Horváth Lajost, Hubay Jenőt, Keleti Gusztávot, Kenedi Gézát, Lóczy Lajost, Mihalovics Ödönt, Nagy Ferenczet, Nagy Miklóst, Pasteiner Gyulát, Péchy Imrét, Bauscher Lajost, Rákosi Jenőt, Szé­kely Bertalant, Szmrecsányi Miklóst, Teleszky Ist­vánt, Várady Antalt, Vécsey Tamást, Végh Arthurt, Végh Jánost, Vízvári Gyulát, Wartha Vinczét, Zichy Antalt és Zimay Lászlót, valamennyiüket hat évi időtartamra; a jegyzői teendők állandó vitelével pedig legifjabb Szász Károly vallás- és közoktatás­ügyi m. kir. minisztériumi segédtitkárt bizta meg.

A Kisfaludy-társaság elnöksége dr. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszternek a következő levelet küldötte:

Kegyelmes urunk! A Kisfaludy-társaság mély megilletődéssel értesült Nagyméltóságodnak arról a nemes gondoskodásáról, melylyel boldogult társunk­nak, Vajda Jánosnak utolsó napjait a súlyos gon­doktól és nélkülözéstől megmenteni s földi marad­ványait költői jelentőségéhez méltó módon eltemet­tetni kegyeskedett. Nemcsak ez a tény magában, de Exczellencziadnak egészen önkéntes és gyors el­határozása, nekünk, mint a boldogult költő társainak, kétszeres kötelességünkké teszi, hogy

Nagyméltóságod előtt a Kisfaludy-társaság határo­zatából, legmélyebb köszönetünket fejezzük ki. Teszszük pedig ezt annál melegebb elismeréssel, mert Exczellencziád kegyeletes intézkedésében nem­csak emberbaráti szivének sugallatát, hanem min­den igazi magyar államférfinak azt a magasabb föl­fogását is érezzük, melylyel irodalmunkat, mint nemzeti életünk egyik legfontosabb tényezőjét te­kinti és becsüli. Engedje Nagyméltóságod még egy­szer kifejeznünk mély köszönetünket és tiszteletün­ket, melylyel vagyunk, Budapesten, 1897 február 13-án. Nagyméltóságodnak alázatos szolgái Gyulai Pál s. k., a Kisfaludy-társaság elnöke, Beöthy Zsolt s. k., a Kisfaludy-társaság titkára.

Kitüntetések. A király Kétli Károly dr.-nak, a budapesti egyetem kitűnő tanárának, valamint utódainak a csurgói nemesi előnevet adományozta. — Ő felsége vizeki és bélaházi Tallián János báró­nak és törvényes utódainak a magyar bárói méltó­ságot adományozta. A Tallián család 1610-ben vizeki előnévvel nemességet kapott, 1876-ban pedig bélaházi előnévvel osztrák báróságot, most pedig magyar báróságot nyert. Tallián János báró 1803-ban született Balháson. Ura a somogymegyei béla­házi uradalomnak, 1848 előtt szeptemvir volt, a hétszemélyes tábla tagja.

A művészek bálja. Képzőművészeink márczius 14-ikén nagy művész-ünnepélyt rendeznek az új műcsarnokban, jelmezes estélyt, tarka menettel, csoportozatokkal, fényes díszletekkel. A farsangi

mulatság czíme ez lesz: «Ut a halhatatlanság forrásá­hoz*. A második teremben már javában épül a régi, mesebeli vár, melynek egyik üregében egyiptomi múmiák állnak sorfalat.

Egyetemi építkezések. Wlassics közoktatásügyi miniszter e hó 16-ikán törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőháznak Egyetemi építkezésekre kér 2.600,000 frtot. Nagy szüksége van erre mind a budapesti tudományegyetemnek, melynek épülete kiépítetlenül, csonkán áll; mind a műegyetemnek, melynek uj palotája néhány év alatt már szűk lett és több magánházat kellett kibérelni hozzá ; mind végre a kolozsvári egyetemnek, melynek megfelelő kórháza nincs. A budapesti tudomány- és műegye­tem egyelőre csak a legszükségesebb építkezéseket knpja meg, s a két egyetemnek egyenkint 600,000 frtot kér a miniszter. A kolozsvári egyetem épít­kezése azonban már nagyobb mérvű, s 1.400,000 írttal kívánja a miniszter fölépíteni az egyetemmel kapcsolatos Karolina-kórházat. Fölhatalmazást kér, hogy a költségek egyrészének födözésére fölhasz­nálhassa az Erdélyi himlőoltási alapnak 2.600,000 forintnyi vagyonát, azután pedig arra is fölhatal-

- mazást kér, hogy 4V» százalékos kölcsönt vegyen föl s mindezt a vallás- és közoktatásügyi tárcza át-

' meneti bevételeivel számolja el.

A d a k o z á s . Vajda János síremlékére ujab­ban a következő adományok érkeztek szerkesz­tőségünkhöz :

Budapestről Hoffman Alfréd 10 frt. — Pásztóról dr. Platthy Adorján 5 frt. — Budapestről Csalányi Károly 10 frt. — Kolozsvárról Vályi Gyula 3 frt. — Debreczenből Bay Ilona 2 frt. — Összesen 30 frt; a lapunk 7-ik számában kimutatott 41 forinttal együtt begyült eddig összesen 71 forint.

A magj/ar irók segéli/egylete javára a követ­kező adományt vet tük: Debreczenből Bay Ilona 5 frt.

Görögország és Kréta szigete térképe, melyet lapunk mai számában közlüuk, a Pallas Nagy Lexi­konénak a Balkán félszigetet feltüntető térképe után készült.

(iuiik«'r Oats . Németországban, Angolországban, Amerikában, stb. a Quaker Oats, ez a kitűnő, világhirü tápszer az őt megillető helyet már széltében elfoglalta.

Az eszközölt vegyelemzés utáu joggal mondhatni, hogy a Quaker Oats nem egyéb, mint: hus — növény-alakban (16"/u tojásfehérje). K tápszer előnyei: nagy tápérték, könnyű emészthetőség, szaporaság ; miért is olcsó, és a kiilö 'féle levesek, darás étkek, mártások, tészták gyors előállítására igeu alkalmas, nemcsak, ha­nem csupán vizben megfőzve és fűszerezve is értékes

eledel. A Quaker Oats Ausztria-Magyarországban ils igen becsült és gyorsan hóditó tápszer, mely a reggei, ebéd és vacsora készítésénél nem sokára egy háznál sem fog hiányozni.

Kihalt grófi család. A Migazzi grófi családnak Migazzi Vilmos grófnak 1896 augusztus 28-án Aranyos-Maróthon történt elhunytával magvasza­kadt. A főrendiház elnöke és a belügyminiszter most a hivatalos lapban hirdetést tesz közzé, a mely­ben fölszólítják mindazokat, kik a magszakadást tagadásba veszik, hogy ebbeli állításukat a főrendi­ház elnökéhez, vagy a belügyminiszterhez intézett, bizonyító okiratokkal kisért levélben hat hónap alatt igazolják, mert ellenkező esetben a Migazzi-család elveszti örökös főrendiházi tagságát.

Debreczen nevezetes házai. A debreczeni Cso-konay-kör választmánya elhatározta, hogy emlék­táblával jelöli meg Debreczen nevesebb embereinek lakóházát. Igy azt a házat, melyben Sinay Miklós lakott és meghalt, a tudós Fazekas Mihálynak, Csokonay kortársának és barátjának lakóházát és a Széchenyi-utczán a Váradi-Szabó házat, a melynek 1714-ben egy éjjel vendége volt a hires XH. Károly svéd király, a ki lóháton 13 nap alatt jutott el a pultavai csatatérről Konstantinápolyba. Később a többi történelmi nevezetességű házakat is meg­jelölik emléktáblával.

HALÁLOZÁSOK. Gróf PONGRÁCZ KÁROLY, főrendiházi tag, nyűg.

tábornok, elhunyt febr. 14-ikén 65 éves korában ! Budapesten. A főváros egyik ismert alakja volt, s

katonás szókimondó természetével a régi világra emlékeztetett. A képviselőházban két országgyűlésen a verbói kerületet képviselte, s még a múlt ország­gyűlésen is tagja volt a háznak. Katonai ügyekben többször felszólalt, a hires véderő-vita alatt mon­dott beszéde nem is növelte népszerűségét Az egy­házpolitikai reformok alatt kilépett a kormánypárt­ból, s pártonkívüli lett. Az utolsó választáskor nép­párti programmal akarta magát megválasztatni a vágujhelyi kerületben, azonban kisebbségben ma­radt. Tehát a főrendiházban foglalta el helyét, melyre 1885-ben mint örökös tagot nevezték ki. Az öreg generális a vörös-keresztegylet kórházában hunyt el, s onnan temették el katonai pompával. Temetésén megjelentek, b. Fejérváry Géza honvé-

I delmi miniszter, Gromon és Graenzenstein állam­titkárok, hg. Lobkovitz hadtestparancsnok.képvise-lők, a helyőrség tisztikara.

Áz elhunyt H 832. márcz. 3-án született Budán, I édesatyja gróf Pongrácz János cs. és kir. kamarás

126 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.

és he ly ta r tó - tanácsos volt. Középiskolai t anu lmá­n y a i befejeztével a gráczi hadapródiskolába lépett . Az 1859-diki és 1866-iki had já ra toka t k i tünte tésse l ha rczo l t a végig. 1868-ban a had tudományok taná­r á v á nevezték k i Budapes t r e , 1870-ben őrnagyi r angga l á t l épe t t a h o n v é d s é g h e z ; 1876-ban alezre­dessé, 1877-ben ezredessé nevezték ki. Midőn nyu­ga lomba lépet t , a király t ábornoki ranggal és jelleg­gel t ü n t e t t e k i . 1885 óta egész a legutóbbi választá­sokig tagja volt a képviselőháznak. «A h á r o m fegy­v e r n e m takt ikája* cz imü müvét a szakkörök elis­merésse l fogadták.

E l h u n y t a k még a közelebbi napokban :' Cserneki és t a rkő i DESSEWFFY ISTVÁN, 72 éves korában , Eper ­j esen , s végrendele tében 20,000 frtot hagyot t az o t t a n i evang. kol lég iumnak ösztöndíjakra. Holt tes­t é t Margonyá ra a családi sírboltba szállí tották. — KÖRÖSI JÁNOS, Körös L a d á n y n a k ötvennégy évig evang. lelkésze, népszerű férfiú, 86 éves korában. — • KOKAS JÓZSEF, czimzetes prépost , győri székes­egyházi olvasó kanonok, szentszéki elnök, 75 éves korában , Győröt t . — NÁHLIK LAJOS HENRIK, a Fe-rencz- rend volt ko rmány tanácsosa és hankóczi plé­b á n o s , 61 éves ko rában . — WALLENFELD KÁROLY, kőbányatula jdonos , a Ferencz-József r end lovagja, 72 éves korában , Budapes ten . — BEZERÉDJ ANTAL, 8 3 éves korában , a vasmegyei Szen t - Ivánka község­ben, s ho l t t e s t é t Vámos-Családra száll í tották. — CSENGERI JÓZSEF, megyei és városi bizottsági tag, Nyíregyházán, 66 éves korában . — Kővári MÓRICZ SÁNDOR, 80 éves korában , Székesfehérváron. — P É L Y ISTVÁN, kir. já rásbi rósági te lekkönyvvezető, Makón . — KNOREK HANNIBÁL, volt császári és királyi huszár­hadnagy , fővárosi vízvezetéki h iva ta lnok, 4 3 éves korában , Budapbs ten . — Id. KAIZLER LÁSZT ó, nagy kiterjedésű család tagja, 73 éves korában , É r Szent­királyon. — LÁJPCZIG ISTVÁN, nyűg, kir. m é r n ö k , Somogymegye tö rvényhatóság i b izot tsága tagja, n ikla i földbirtokos, 74 éves korában , Niklán — S U ­GÁR KORNÉL, az egyetemi könyv tá r volt tisztviselője, u tóbb a képviselőház másod könyvtá rnoka , 27 éves ko rában Budapes ten , súlyos idegbaja következtében sajátkezűleg vetvén véget életének. — GÖMBÖS B O L ­DIZSÁR, ügyvéd és Vasmegyének h u z a m o s időn át volt t iszt i ügyésze, 83-ik évében, Szombathe lyen . — P . SZATHMÁRI KÁLMÁN, dr., minisz ter i fogalmazó, 34 éves korában , Budapes ten . — KOSZTRA LAJOS, jegyző, 44 éves korában, Tót-Komlóson. — TÓTH GYULA, ügyvéd, 48 éves korában , Budapes ten . — BALOGH JÓZSEF, Nagy-Szalonta volt főbírája, 67-ik évében. — SCHARMANN MÁRTON, mezó'-csáthi b i r tokos, 85-ik évében, Mező-Csáthon. — POMP PÉTER, 1848 - 49-ki honvéd, a m e n e d é k h á z lakója, Budapes ten . — Sal ta i SZITA GÉZA, volt nyomdatu la jdonos és h í r lapí ró , 47 éves korában, Czegléd-Berczelen. — BAUSCHER M Á ­TYÁS, 78 éves korában, Losonczon.

Özv. GÁL ZSIGMONDNÉ, szül. J a k a b Ágnes, J a k a b Elek tö r t éne t í ró és akadémia i t ag nővére , 68 éves korában Szen t Ger i czén .— DES3EWFFY OTTÓNÉ, szül. Tra j t le r Ka ta l in 78-ik évében, Szirákon. — TORMÁSSY MIHÁLYNÉ, szül. Laczkovich E m m a 66 éves korában Budapes t en . — Özv. BALLAGI MÓRNÉ, szül. Lehóczky Ida , a h i res tudós özvegye, Lehóczky Lajos 1848-iki honvédezredes leánya, 71 éves ko rában Czegléden. Sirat ják g y e r m e k e i : Illyés Károlyné , Ballagi Géza sá rospa tak i g imnáz iumi és Bal lágt^Aladár dr. buda­pes t i egyetemi t aná r . — Ozv. LENGYEL KRISTÓFNÉ, szül. S imay Mária , 60 éves ko rában Szinér-Váral -j á n . — BOZÓKY ISTVÁNNÉ, szül. S p u r n y a y Begina 55 éves ko rában Budapes t en .

Szerkesztői mondanivalók. ősz i emlék. Teázás közben. A költői tehetséget

mindkettő elárulja; de teljesen egyik sem felel meg. Az elsőben a gondolat kissé kopott, csak a végén van egy kis új fordulat, de nem a legszerencsésebben alkalmazva. A második szépen van megírva, de a czi-nikus hang, a mivel végződik, bántólag hat.

Egy év. A magasabb irodalmi mértéket nem üti ugyan meg, de látszanak rajta a tehetség nyomai. Önképzéssel, a jobb költők olvasásával s egy kis ver-selési gyakorlattal elérheti a czélt, melyre törekszik.

T—cs F . A képet és czikket köszönettel vettük, s rövid idő alatt föl fogjuk használni.

S—i F. A történeti rajzot közölni szándékozunk, de még eddig nem kerülhetett rá sor. Egy pár képet is jó volna szerezni hozzá.

Éji bolyongás (Lenau). Dal (Chamisso). Inkább csak a törekvést méltányolhatjuk, mint a sikert. Az eredetit fölhigítja, elszinteleníti. Itt-ott önkényesen egész sorokat told be, melyek nincsenek az eredetiben s nem is illenek oda. pl. «Oh Isten, adj erőt», «Ha sors szivén talált.*

Nem közölhetők: Kedvesem sírjánál. Ábránd. Az első nehézkes, vontatott. A második sikerültebb; de szerző ezt sem tudta oly finoman kidolgozni, a hogy azt ilyen apró csecsebecse kívánja. — A Székely-kövön. Gyönge, erőtlen szárnypróbálgatás. — ítéletem. Szerző gondosan versel; de nyelve erőltetett, mintha nem tudna jól magyauil. Több gyakorlatra van szük­sége. — Almaim. Látszik, hogy kezdő; de még ha ezt figyelembe veszszük is, akkor sem merjük Biker remé­nyével biztatni. 4̂ . . . hoz. Rózsás hajnal. Kimegyek a.rétre. Hangzatos kis dalok, de kissé üresek.

S A K K J Á T É K . 1994. számú feladvány. Spóner A-tól .

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.

Az 1982. sz. feladvány megfejtése Decker A-tól ,

Világol. Sötét. 1. Bf5—f 1 f6—e5 : (ii) 2. Ke6-d7 __. Ke4—d5 3. Bfl—f3 . . . t. sz. 4. P v. B mat.

Világot, a. Sötét. 1 K—m 2. Bfl—f2 fő U 3. Bf2-g2 .__ t sz. 4. B v. F mat.

He lyesen f e j t e t t é k meg : Budnpesten: K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Semsey Kálmán. — Sárospatakon : Gérecz Károly. — Csomonyán: Németh Péter. — Kecskeméten: Balogh Dénes. — Vaskapun: Dr. Balassa Zoltán. — A •pesti

salk-hör.

KEPTALANY.

l9j I • ' I I ' ; I k i > ' A

Í0AMI A t V a s á r n a p i Ujság» 5-ik számában közölt kép­

ta lány megfejtése : Jóból is megárt a sok.

H e t i n a p t á r , február hó .

Nap Kath, prot. naptár Görög keleti naptár

21 Vasárnap C. Sex. Eleon. 9 E. Hetven.-vt .

sa Hétfő Péter székf. 10 Charalamp 23 Kedd Damián 11 Balázs 94 Szerda Mátyás ap. 12 Militius 25 Csütörtök Géza, Viktor. 13 Martinián 26 Péntek Sándor pk. 14 Auxentius 27 Szombat Leander 15 Onesimus

Hold vál tozás. Utolsó negyed: 24-én regg 5 ó. 0 p .

Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . (L. Egyetem-tér fi. szám.)

F o n J a r d - s e l y m e t 6 0 k r t ó l 3 forint 35 krig méterenként — japáni, chinai, stb. a legjobb min­tázattal és szinekben, u. m. fekete, fehér és színes Henneberg-selymet 35 krtól 14 frt 65 krig méte-renkint ; sima, csíkos, koczkázott, mintázott damasz­tot stb. (mintegy 240 különböző) minőségben, 2000 szin és mintázattal stb. megrendelt áru postabér és vámmentesen a házhoz szállítva, min táka t postafordultával kü ld : H e n n e b e r g G . (cs. és k. udv. szállí tó) s e l y e m g y á r a Z ü r i c h b e n . Svájczba czimzett levelekre 10 kros, és levelező-lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelé­sek pontosan elintéztetnek. 7061

„ E G Y E T É R T É S P O L I T I K A I N A P I L A P .

ét

Csávolszky Lajos, felelős szerkesztő,

1887. XXXI, évfolyam.

Kossuth Ferencz, főmunkatárs.

Az Egyetértés nem dolgozik a hatásvadászat olcsó esz­közeivel, hogy magának egyszerre, tömegesen csakhamar újra elmaradó, uj előfizetőket szerezzen, hanem mindenkor kellő színvonalon álló közleményei, gyors, pontos és min­den tekintetben megbízható tudósításai által iparkodik régi, jó hírnevét mint hazánk legelső rangú napilapja állandóan fentartani, hogy ez utón ne csak régi előfizetőit kapcsolja állandóan magahoz, hanem közönségét uj hóditások által évről-évre maradandóan meg ÍB szaporítsa.

Hogy ezt a czélt elérjük, erre nézve legnagyobb táma­szunk a lap nagy terjedelme. Az Egyetértés egyetlen egy o'dalon majdnem annyi betűt képes közölni, mint a kisebb lapok három egész oldalon s így az Egyetértés egy rendes 8 oldalos lapja ennyi közleményt tartalmaz, mintha a kisebb lapok 24 oldalon jelennek meg, a mi azonban csak ünnepnapokon történik. Uyenkor az Egyetértés 12—20, illetőleg a kisebb alakban számítva 36—60 oldalnyi tei jedelmü.

Csakis a lap ily nagy méretei teszik lehetővé, hogy az Egyetértés mindenről oly 1 ő és részletes tudósításokat közölhf-t, a milyeneket egy más lap sem nyújthat közön­ségének, így általánosan ismetetes, hogy az Egyetéités orszAggrölési t u d ó s í t á s a i e nemben a legtökéletesebbek,

nemcsak a tudósítások kimerítő volta folytán, hanem annál a tárgyilagosságnál és részrehaj latlanságánál fogva is, mely e tudósttások minden pártszinezetü olvasó előtt is élve­zetessé teszi. Egy másik nagy erőssége a lapnak rendkívül bő t á r c s a - és r e g é n y r o v a t a . Az Egyetértés állandóan két kitűnő regényt közöl egyszerre, részint eredetit, részint a modern világirodalom remekeiből válogatva elsőrangú műfordítók fordításában. Az egy év alatt közölt regények 400- 500 nyomtatott ivre, vagyis 40—50 rendes regény-kötetre rúgnak. Ily 40—50 kötet regény bolti ára legalább ugyanannyi forint. Ha most még tekintetbe veszszük az Egyetértésnek mindenkor közéletünk kitűnőségei és első­rangú publiczisták által írott v e z é r c z i k k e í t és egyéb p o l i t i k a i köz leménye i t , bő h í r r o v a t a i t , e r e d e t i t á v i r a t a i t az ország és a világ minden részében levő saját levelezőitől, továbbá a vasárnaponkint megjelenő B egy-egy szaklapot | ótló «Irodalom», «Tanügy« és •Mező­gazdasági czimü országos hirii rovatokat s végül az Egyet­értés legjobban info.mált közgazdasági , i p a r és mező­gazdasági rovatait és megbízható tőzsdei tudósításait, i átran mondhatjuk, hogy az Egyetértés a hazai sajtónak egyetlen orgánuma, mely az intelligens közönség minden osztályának igényeit a legteljesebb mértékben kielégíteni képes.

Mindezen előnyök daczára az Egyetértés előfizetési ára a legmérsékeltebb: 6928 E g é s z é v r e . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 0 f r t — F é l é v r e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 « — N e g y e d é v r e . . . — . . . . . . — 5 « — E g y h ó r a . . . . . . — . . . . . . . . . . . . I « 8 0

Előfizetések legozélszerübben po.-tautalványon az Egyet­értés kiadóhivatalához B u d a p e s t , p a p n ö v e l d e - n t o z a 8. intézendők.

Alapíttatott 1864. 33 óv óta fennálló vegyi tisztító és kelmefestő intézete egyedül van Budapesten világkiállítási érmekkel kitün­

tetve és gőzre jól berendezve.

B E R K E T Z ISTVÁN utóda

Vegyi tisztító és kelmefestő gyára elfogad vegyi tisztítás és festés végett mindennemű hölgy-, uri és gyermekruhákat, függönyöket, teritőket; díszítő és bútorszöveteket, hímzéseket, csipkeféléket stb.

és minden e szakba vágó tárgyakat.

Üzlethelyiségek: IV., Rózsa-tér 3. és IX., Kinizsi-utcza 14. Budapesten.

Május 1-től rózsa-téri üzletemet, a ház lerombolása miatt, közvetlen a szomszédi ágba IV., Lipót-utcza 7 alá

helyezem át. 7036 Vidéki megbízások gyorsan és pontosan eszközöltetnek.

Árjegyzék ingyen és bérmentve.

Meglepően h a t Czerny J . A n t a l i k e l e t i rózsatejev (Originál Oriental ische Rosenmilch), mely oly vakító

fehérséget és

üde ifjú szint kölcsönöz az arezbőrnek, m ly más szer által el nem érhető, kitűnő még májfolt, szeplő, bőrpa t tanás , nem szép arcz-szin és napsütés ellen; eltávolítja a bőrnek t i sz tá t lansá­g a ^ minden sárga és barna arezszint és egyidej leg alkal­mas minden testrészre. Feltétlenül ár álmatlan Ára 1 frt.

Ba lzsamszappan hozzá 3 0 k r . Ba\táron vannak mindennemű JUts erek, s appanok, arcz-porok, krémek, arczkenőcsök.glycerin-készitmények, pomádék, s ájvlzek, fogporok, fog'efék, aranyszí keviz, hajszerek, füstö­lők, zsebkendőillatszerek, stb. Lelkiismeretesen megvizsgálva

s törvényesen i édve. B s erzési forrás: 6967

C Z E R N Y J . A N T A L , B É C S . Levélcámésgyár: XFIII. CarU

Raktár: I, . sz. (saját

5. szám. A_CB. kir. udv. opera közelében, az orosz kápolna épületében. — Saét-küldéa azonnal, utánvéttel. — 5 frton felüli megrendelések csomagolási költség nélkül és ezenfelül postadijmentesen küldetnek. Leírások és használati utasítások az összes Czerny-féle készítményekről kívánatra ingyen és Dérmentve. Rak tá r : Budapesten,

Török József és Eg-g-er A. fial gyógyszerészeknél.

Az arcz szépsége legbiztosabban úgy érhető el, ha az a

Leichner-féle zsirpuder,

Leichne r - f é l e H e n n e l i n p u d e r ás A s p a s i a p n d e r alkalmazásával ápoltatik. Ezek a hires arczpnderek a leg­magasabb hölgykörökben és a legelsöbb rangú művész­nők által előszeretettel használtatnak; nagy előnyük, hogy a bőrnek viruló, üde rózsás szint adnak és nem lehet észre venni, hogy az arezpude-rezve van. Kapható — csupán zárt do­bozokban — a gyári raktárban: Berlin, Schützentstr.31. és minden illatszer-árusnál. — Után­zatoktól óvakodni

kell. 7051

•ssssssl Leiohnar L.,Berlin,kir.uinháiakirállitója.

8 . SZAM. 1897. 44 ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 127

CHOCOLAT NIENIER I világ legnagyobb gyára.

N a p o n k i n t i e l a d á s 50,000 kilo. K a p h a t ó m i n d e n fűszer­es c s e m e g e - k e r e s k e d é s b e r ,

és e z u k r a s z d á b a n . 689E

Dr. GOLIS-féle

eqyetemes emésztőpor. ** (1857 óta kereskedelmi czikk.)

Étrendi szer, kitűnő hatása van különösen nehezen emészthető ételek fel­oldására, valamint az általános emésztésre és így a test táplálására és erősí­tésére is. Naponta kétszer használva (evés után egy kávéskanálnyit téve a nyelvre s a szokásos itallal leöblítve) kedvező befolyást gyakorol a hiányos

emésztés következtében fellépő jelenségeknél, minők:

gyomorégés, nyálkaképződés, székrekedés, arany-eres bántalmak és altesti pangás stb.

Ásványvizgyógymódnál, mint elő vagy utókura, vagy egyidejűleg a gyógymód­dal kitűnő hatást fejt ki. Minden doboznak dr. Gölis pecsétjével és a bejegy­zett védjegygyei kell lezárva lenni s mindenkor határozottan d r . G ö l i s - f e l e e m é s z t ő p o r kérendő a vétel alkalmával. — A dr. Gölis-féle egyetemes

emésztő-p >r központi szétküldése: 7078

Bécs, I. kerület, Stefansplatz Nr. 6. (Zwettlhof). Egy nagy doboz ára 1 frt 26 kr., egy kis dobozé 84 kr.

Főraktár : B u d a p e s t , K i r á l y - u t c z a 1 2 . T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r a .

Kérem a 140 holdas üzemű 15 éves s nagy hirnévnek örvendő czég pontos czimére ügyelni, mert itt több Unghvárynak is van 4—5 holdas kezdetleges kertészete.

így pl. Unghváry Józsefé, ki a« egész országból összehordott fákkal knpeczkodik.

Cseresnye- és meggyfa-csemeték nagymérvbeni eladása. Kiadásra szánt készlet : rseresnyebSl 80,000 drb, meggyből 50,000 drb.

Cseresnyefa-csemeték á r a i : a 160-240 czentiméter magas hajtanai biró, gazdag gyö­kerű, életerős 1—J éves csemeték darabja (azok erős»ége szerint) 20 krtól 40 krig.

Meg-g-yfa-csemeték á r a i : az 1—í—3—4 éves, gazdag gyókerfl, igen szép fejlődésit, életerős csemeték daráira (azok erőssége szerint) 20 krtól 50 krig.

__ „ . f 100 drb 40 kros csemete 1 vagy több fajban 38 frt l ., _ _ • N a s r v b a n i I 250 » 40 » • 1 • • • aa • 1 í u u - a n -

f J „ | 500 . 40 . . 1 • • • 34 . } á r a k 1000 • 40 • • 1 • • • 32 • k i n t

I5000 • 40 • • 1 • • • 30 • 1 A 4—5 éTes, igen erős meggyfa-csemeték 100 a 48 frt, 250 drb vételénél 45 frt, 500 drb vételénél 44 frt. Igen nagy készlet vsn a követkéz" cseresnye fajokbél: Germersdorfi nagy, Nagy fekete ropngós.

Korai májnál cseresnye. Badacsony! óriás, Ferencz császár ropogósa. Dőnníssen sárga ropogósa. Hedel-flngeni óriáB, Dr. Entz feketéje, Schneider kései ropodósa, Colmrgi korai fekete. Olocker óriása, Bflttner kései ropogósa.Mezei ropogósa,Benerchen ropogósa, Heintze ko'ai cseresznyéje. Korponai fekete ropogós, Mückebergi nagy. Disznód! főszerep, .Taboulay ropogósa, Hollandi herezegnü, Kanirsai fekete, Esperen ropogósa stb. stb. stb.

Igen nagy készlet van a következő meggy-fijókból: Körösi meggy (Spanyol meggy), Sranyol meggy piros, Fándi meggy, Korai Hortensia, Hortensia királynő. Engen'a, Váltva érő, Oigniesi apátnő, slb.

A fenti cseresnye- és meggyrajokon kivül adatnak ki körte, alma, szilva, őszi és kajszin-baraczk. lasponya, birs- és eperfa-ojtvinyok ugy gazdasági mint törpére nevelt 1—I—3—4 évea példányokban, még pedig gazdag fajválaszték mellett. A csemeték tisztán homoktalajon neve­kedtek s ezért gazdag gyökérzet s biztos fogamzáai képasségeel bírnak, ezen felöl hiteles fainak, edzett természetűek, egé-zaégesek, boss»n életűek és Igen olcsók is. Adatik ki fentieken Hvöl 1—2— 3—4 éves vadonéi Is, körtébíl, almából, donoinból, paradicsom-alma, birv, b ' sz terc ie i sz lva. duránczai szilva.Pmnus Myrobolana Ssint Jonlien.kökény mandula.sá-g-a baracik cseresnye, fekete meg-g-y, sajmepgy és eperből, az árai erősség (vastagság szerint) következők

3. CSOPOBT Nyári szemzes alá, vatjy ayökr'rl, epzes ezel-

jáhál kiüUefltftö l—S éra vadoticzok : | 100 1.10 frt ÍOOO 8*90 frt

| | • 0-85 . . 7-65 • • 0-65 • • 5-85 •

2. CBOPOBT. Ke*b*ll neniesite'sre kiválóan alkalmas 2—3

eves vadonezok : I . osztálya 11 mm 100 2'20 frt 1000 19.80 frt

II- • I 8«a I • 1-80 • • 16-50 • m . . | 6>/'i | • 1-40 • . 12-60 •

,'fáhi I. osztályú 1 's

n . . 3ifí i m . • *v»

!!Tessék árjegyzéket kérni!!

Quaker Oats

rendkívül tápláló, olcsó és ízletes, világszerte elter­jedt szer : leves- , m á r ­t á s - és t é s z t á i lékhez. Kapható- csupán záit cso­magokban — mindenütt. Doboz á 1 ang. font 31 kr., ','2 font 18 kr., használati utasítás al a Wiener Haus-frauen- Vérein konjbaisko-láiában kipróbált külön­féle ételek készítéséhez.

Legjobb és l e g h i r n e v e s e b b

p ipe re h ö l g y p o r :

^ F A R :

0 ^ V ^ BISMU

\ >• 6959

Különleges Rlitpor BI8M ÚTTAL VEGYÍTVE

C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ, PARIS — 8, rne de la Fals , 9 — FARM-

Gyümölcsfa vadonezok és nemes

A Franklin-Társulatnál megjelent

FORGÁCSOK Ir ta

AHO JÁNOS.

Finn eredetiből fordította

POPINI ALBERT.

Á r a f ű z v e 1 f r t 2 0 k r .

wiiRJUDrr é s

egyéb elbeszélések Ir ta

Szánté Kálmán. Ara fűzve 1 frt 50 kr.

(Vadonc.'.nál II—5—10,000 drb vételnél 5—10-15 Bzázalék engedmény!)

A rendkívül gazdag gyókérzetü életerős vadonezok ei ősség szerint egyenlő vastagságúakra vannak válogatva, melv végte­lenül nagy előny a rendelőn) nézve, ezenfelül az aruk is mér­sékeltek, illetve igen alacsonyuk. 3-4—6 éves állandó, va«ryis termő helyökre kiültethető

és ott axonnal beojtható vadonezok: I. minőség | 40 mili m. vastag | IMO-ra IO forint.

I I . « I 16 millméter | UiO • 6 • ITT. , | 12 milim. | ÍOO . itBO •

Kézbeli nemesítésre alkalm is 8—3 éves vadonezok I. min'iaégü I 10 mili | tOO-n V— írt JttOÖ-re 18— Irt.

H. • I 7 mili | ÍOO • ISO . ÍOOO - 14- - • IH . . |6m. I ÍOO . líiO ' ÍOOO • liao-

Nyári szemzésre alkalmas 1—2 éves vadoncsok. I. minöaégfl I 5 | mili ÍOO-ra 1 - frt ÍOOO re 9.SO frt.

II . • 141 mili OO . OSO . ÍOOO . ISO • III. . |s|mili 100. 0.60 ' l.Oo . SSO •

Vadonozok a következők bőliendelhetők meg : körte , alma, doncin, paradicsom birs, prunus myrobolana, szent Joulien, kökény, sárga baraczk, mandula, őezitaraczk, fekete meggy, aaj meggy (prunus mahaleb) eper.

A rendelés foganatosítása illetve összeállításává a fei.U (vonallal ie'.zett) méretek pontosan betartanak.

-Gazdas-.gi czé'.okra alkalmas 4 - 5 éves (nem ojtott) epeifa-ból igen nagy készlet van. A csemeték drbja 25 kr; 100 drb éra 20 frt, 1000 drb ára 170 frt. A gyengébbek aránylag olcsóbbak

Mindezen vadonozok megrendelhetők '09-

UNGHVÁKY SÁNDOR gy lAmölcs f a - i sko l á j í i b iu i C z e g l é d e n .

Ugyancsak fenti czégnél haphatók magas törzsű és tö.pérc nevelt körte , alma, szilva, őszibaraczk, kaj szin, cseresnye, meggy, eper, birs és noszpolya csemeték is a következő ár mellett. ,

Az 1—2 éves igen szép csemete darabja 15-!20 kr. a 2—3 t t • t « 20 • B 3_4 i t t « « * i a 4—5 éves legerősebbek darabja 35 •

Nagyobb vételeknél árengedmény adatik. gsf- ! ! T e s s é k á r j e g y z é k e t k é r n i ! ! ~9H

r3 MARVARHON ELSŐ. LEGNAGYOBB ES LEGJOBB HÍRNEVŰ 0RAUZLETÉ7

^lapiflarott 18^7.

* < : *

ORAK.EKSZEREK 10-évijópssal RÉSZLETFIZETÉSRE

Képes árjegyzék bérmentve. Javítások pontosan ejzkjzöltetneJL

7092

A borszéki borvíz <a savanynvizek ki rá lyav

a

borszéki borviz •a savanyu vizek királya.' issretételénél fogva méltán, a aföld gyöngye.. L e g -ÜSimert é l v e z e t i é s g y ó g y v i z . Magára, borral és

ital. Gyomor, húgyszervi bajokban, vérszegény-szenvedők nélkülözhetet len gyógyitala.

,ve, hol az egészségre sokat adnak, s minden csa-I szépen fejlődő tpiros-pozsgása gyerekeket szere-Nn tul, ősereje teljében forgalomba hozva az egész

földgömbön, megrendelhető: Igazgatóságtól Borszék: (a Lázár

gggel fennállott kizárólagos elárnsitási szerződés köl-caönö en megszüntetve.) 7089

Minden fel világos itást fürdőre és borviz üzletre nézve készséggel megad, íirjegyzéke*, megrendelést kiszolgáltat a

Szerencs k i t ű n ő ' , szörpökkt

Minden k ö / , Iádnál otthono? tik. Szállítva te

Kicsinyben nagj, és Verzár brassói

fürdő és itzlet igazgatósága P o s t a és tAvirda he lyben .

Borszék.

i

M e g r e n d e l h e t ő : Igazgatóság — Borszék.

128 VASÁKNAPI ÚJSÁG. 8 . SZÁM. 1897. 44 . ÉVFOLYAM.

NAGY KRACH! N e w - Y o r k é s L o n d o n nem kímélték me^ az európai

szárazföldet és ezért egy nagy eziistánigyár indíttatva érezte magát, hogy az egész készletet eladja. Én meghatalmazva vagyok ezen megbízást teljesíteni. Tehát bárkinek megküldöm a következő tárgyakat i'iisztáu 6 f r t 6 0 k r é r t ; és pedig: G drb tinóm asztali kést, valódi angol

pengével 6 drb amerikai szab. ezüst vellát, egy

[darabból 6 • • • • evőkanalat

12 • • • • kávéskanalat 1 « « « • levesmerőt 1 « « » « tejmeröt, 2 • • • t tojás-serleget 6 « angol Yiktoria-tálczát 2 • igen hatásos gyertyatartót 1 • teaszüröt 1 • finom ezukorporzót

4 4 darab összesen 6 f r t 6 0 k r . Mind e fenti 4 4 tárgy előbb 40 frtba

került és most c-ak 6 f r t 6 0 k r . mini­mális áron kapható. — Az amerikai _ szabad, ezüst egy kivül-belül fehér fém, mely ezüst színét 25 esztendeig is megtartja, a miért szavatoltatik. Legjobb bizonyítékai, hogy ezen hirdetés 7087

n e m c s a l á s , kötelezem magamat, itt a nyilvánosság előtt, bárkinek, kinek az áru nem tetszik, a pénzt visszaadni és senki sem mulaszsza el azt a kedvező alkalmat, hogy ezen díszes garnitúrát n eg-szerezze, mely

H á z a s s á g i é s a l k a l m i a j á n d é k u l , továbbá minden jobb háztaitásba kiválóan alkalmas. — E g y e s

e g y e d ü l k a p h a t ó

HIRSCHBERG A.-nál az e g y . a m e r i k . s z a b a d , e z ü s t g y á r a k f ö ü g y n ö k s é g e

Telefon. Wien I I , Rembrandstrasse 19. Telefon. Szétküldés a vidékié utánvéttel vagy nz összeg

előzetes beküldése ellenében. l V l l / d k Ehhez tisztító por 10 krajezár. — Valódi csak j j y _ ^*7A az oldalt látható védjegvgyel (egészségi fém).

K i v o n a t a z e l i s m e r ő l e v e l e k b ő l . Becses evőkészlet küldeményét megkaptam

és azokkal teljesen meg vagyok elégedve. Ké- y . •» rem még egy ugyanily 44 dbból álló am. szab. ^ # N » p % V ^ ezűstgarniturát utánvét mellett rész. küldeni. " l t ™

Bozovics, Krassó-Szörény megye 18/7. 96. K e r e s z t e s S. , főszolgabíró.

Pilis, (Pest-megye) 1896 aug. 24. A küldött diszgarniturával nagyon meg lévén elégedve, ké­

rem sógornőmnek, Nyári bárónő szül. Somogyi úrhölgynek Sznnóra 3 ugyanilyen diszgainiturát küldeni.

B á r ó N y á r y G y u l a .

S e l y e m m e U ü b á l i i n g e k , k e z t y t t k , n y a k k e n d ő k , s e ­l y e m z s e b k e n d ő k , m e l l g o m b o k , i l l a t s z e r e k , k a l a p o k o z i l i n d e r e k és egyéb férfidivat czikkeket nagy választékban

. . r ajánl

FOLDVARY IMRE B U D A P E S T 7052

K o r o n a h e r c z e g - u t c z a 11. és Kerepesi - r t t 9 . sz.

•J

A kincs mit ér — mit ér az élet egészség híján?

Vérszegénység , erőt l enség é s idegességné l egyedül

S E R R A V A L L Ó kitűnő izfi chinavaebora seg í t te l jes biztossággal . Többek kőzöt t ajánlják : Drasche, Kraft-Ebing, Eét l i ,

Lanfenaner , Neuseer, S c h w i m m e r tanár urak.

F ő - é s szétkflldési rak tár : Egger-féle gyógyszertár a • N á d o r h o z ! . Budapest , Váozi-körut 17. 6969

Kis üveg (V, liter) 1.20, nagy üveg (1 liter) 2.20.

Paris 1889. Genf 1889.

1893. Chicago . Kitűnővé

Magdeburg.

Brflssel 1891. Bécs 1891. London 1893.

Egyetemes gyomorpor Barella P. F. W.-től Berlin 8W., Friedriehstrasse ISO, a f ranc iaország i orvosi t á r s a l a t o k t a g j a . )rvosilag legjobban ajánltatik. R e n d k í v ü l s ike­

res , még idült gyomorbajoknál is.* zállit p r ó b á r a i n g y e n , csupán a viteldíj meg­

térítése mellett, b e r l i n i f ő r a k t á r á b ó l . Ausztria-Magyarország számára egy doboz frt 1.60

B a k t á r :

Budapesten: Torok József gyógysL klrály-utcza 12, s z á m . 6692

Főiskolai lgizg.-orfos Dr. KUN ZOLTÁN kipróbált

gyógyszerei Vérképző labdacsok, r6H?«inr.e «ukrozva: , nyék, • épkóromk, . dok, g-örrélykorozok, Iáztálan tüdőbeteg'ekjiek

egy igen finom metszésű ü v e g k á r a i é t , mely 4-1 drbhól áll, és pedig: 12 drb vizes pohár, 12 drb boros pohár, 6 likör-pohár, 1 vizes üveg, 1 boros-üveg, 1 likör-üveg, 6 kompót-tányér, 1 kompóttal,

1 csemege-állvány, 41 drb összesen. Legfinomabb kivitelben 1 forinttal drágább,

egy hat személynek való é t e l k é s z l e t legfinomabb karlsbadi porezellánból, festett és aranyozott díszí­téssel, mely 26 darabból áll: 6 drb lapos tányér, 6 leves tányér, 6 osemegetányér, 1 levestál fedéllel,

1 pecsenyetál, 1 fözeléktál, 1 salátatál, 1 tésztatál, 1 saucetál, 1 sauce alja, 1 sótartó, 26 darab összesen, 6 tányérral több

1 forinttal drágább. egy legfinomabb valódi karslbadi virágos és ara­nyozott k á v é - v a g y t e a k é s z l e t , mely 15 drbból áll é. p. I drb kávé- vagy teakunna. 1 tejeskanna, 1 czukortartó födéllel, 6 csésze, 6 tányér, 15 drb

összesen. Meg nem felelő tárgyak visszavétetnek és a pénz visszaküldetik. Ládáért és csomgolásé i t 60 kr. számíttatik. Megrendelések utánvét mellett az utolsó vasúti állomás meg­

jelölésével eszközöltetnek.

B Ö H M J. üveggyá r i r a k t á r a Budapest, Hunyadi-tér 1 sz. Andrássy-ut mellett.

3«*5 1 csemege-ál

5J5 1 pecsenyetá 1 sauce alja,

4? J&

A k i g y ó védjegygyei.

Régi óhirü diató-tiku8-cosmetikfti

szer (dörzsölésre) az emberi test idegei­nek éa izmainak erőssé és rugékony-

nvá tételére. A r a :

'A palaczk 1 frt . Valódi csupán a fenti Yédjegygyel ellátott palaczkban ég kapható

minden gyógyszertárban. — Főraktár: K e r ü l e t i g y ó g y s z e r t á r , K o r n e u b u r g . B é c s m e l l e t t .

Szójegy, czimlap ös csomagolás törvényesen védve. 7001

T u r i s t a -f l u i d .

Turisták, jármüve­ken utazók és lo­vaglók kitűnő siker­rel használják tes­tük erősítésére és annak nagyobb uta­zások után való el­

ír issitésére. A r a ;

Vs palaczk 6 0 kr.

Franczia folyékony

HAJFESTŐ (Cromatique Párisién)

m e l y l y e l minden hajat tetszés szerint 10 perez alatt á l landóan megfes thetn i fekete, barna v a g y szőkére. Tulajdonságai : a sz in á l landó *e a természetes szín­től m e g n e m különböztethető , az a lka lmazás egyszerű. Ára 2 frt. A készülékek (csészék, kefék stb.) 60 kr. F ő r a k t á r : B u d a p e s t e n , T ö r f t k J ó z s e f jryóery-

s z e r t á r a , K i r á l y - u t c z a 1 2 . s z á m . 7080

1 dobói í forin er ai forint 10 kr.

mgé gyengéi**

. m . k legjobb-iryógysiere. 1 Oveir ára 1 frt 80 kr.

Barát labfamk, S S E £ S 2 ^ M f f i W mökor .11.11 legkitűnőbb I 1 üveg égsiinkek ciukrozott labdsex

ára 1 frt 80 kr

M betegségei g^i^ i n o"b b

OeatípniB-Májvii **£ T ^ ^ ^ r , Ar» «0 znjíxár. ^

A Pirsirii Creae ~ 1 E ^ S T * • » ^ « foltot eltávolít s báraonyuerflvé varázsolja. 1 tégely 1 frt 10 kr.

Kaphatok a készítőnél:

TRSTYMZII L ^ékszerésznél, S á r o s p a t a k o n . 683°^

Főraktár Budapaatan : Törők Jozaaf gjopsiertarában, Kirá«> ítcxa. ttr. B o d a ^ Bzzil gyogyaaertiribin, Tároahái-ter. MiJdeo

drofna-Ozlatben áa fVo«yaaertarban kaphatók. /

Kinek van szeplöje? / a g y bármi folt, vagy pattanás az arczári V Az teljes biz ionsaggal fordulhat annak e l tüntetése végett a v i l á g h í r t

Serail arczkenőcshöz, mely n e m c s a k el távol í t mindenfé le bőrt isztátalanságoi hanem az a r o z k é r t v a k í t ó f e h é r r e , t i a z t i v á és ü d é v á t a a i i . — 1 t é g e l y a r a 7 0 kr. — P o s t á n f r a n k o küldve

1 f r t 5 kr. — S z a p p a n h o z z á 1 drb 3 0 kr . Kapható B u d a p e s t e n : T ö r ö k J ó z s e f gyógyszerész nr nál , E g g e r - f é l e t N á d o r t gyógyszertárban va lamint

minden magyarországi gyógyszertárban. 6903

Rozs'^y Mátyás gyógyszerész, Aradon. egyetért* Fel, hog^

J m a r a r l 1 ^ « » ^ ™ ^ — • ^ - ^ —

ő szinvof „ tekinte*

birnevé 'en tartani allandóa- .

F o u l a r d - s e l y o m

valamint fehér, fekete és színen selyemkelmék mindeféle minőségben, igazi RT«ri érakon, a vaI6dls4g és tartósságért való jótállás mellett, mé-terenkint .'!5 krtol tizenkét Írtig porté- és vámment sen házhoz sz:íllit-tatnak. Legiobb kozvetotlen megrendeled forrás magánosokrészére.Ezer meg ezer elS«mer"i irat. Minták franko. STájczba a levélportó kétszeres.

G R I E D E R A D O L F É S T ü selyemkelme gyárak szövetsége Zürich. 6952

Spanyol kir. udvati szállítók. Spapyol kir. ndvari szállítók

L A T Z K 0 T I T 8 X. B U D A P E S T ,

l"V. l t e r f i d e t , V á o a i - u t o z a « « . s z á m . Ós. ós kir. szabadalmazot t f ehé rnemű-gyá ros

ajánlja 6594 or i d i v a t - é s i e h é r n e n i ü - t í j d o n s á g a i t .

Levélbélyeg-kereskedés PRÜCKLER J. C.

B u d a p e s t e n , I ^ . . K é t r i | » o * t a - n . 5

A l a p í t t a t o t t 1 8 7 6 7014

Veszek! Eladok! Cserélek!

• | n i i i f r eked t ség és el­i t ! I P S nyá lkásodás ellen I l U I I U t J U w ^ legjobb hatású szer a

RÉTHT-féle pemeteíüczukorka, mely ezen bajokat gyorsan megszünte t i . Kapható min­ién gyógyszertárban. E g y doboz ára 3 0 k r . , 5 doboz­

zal 1 f r t 5 0 k r é r t bármentve küld

R é t h y Béla gyógyszerész B é k é s - C s a b á n . 6981

F ő r a k t á r T Ö R Ö K J Ó Z S E F g y ó g y s z e r t á r a B u d a p e r t .

5 ¥ _ l e r m é s z e t i gyógyintézete I ^k Sanatorium

• • ^^^ Dresden-Baderjeul , (Hémetorszá.8-) Két intézeti ur vo». Őszi és téli gyógykezelésre " ' B " ^ " ^ ' -mas.Egyike Németország legoagyobb és lei-'azebb term.gyogy-uitézeteinek. Kedvez6 gyógyeredmények n6, beteíségrtnél, ideg-, gyomor-, tüdő-, b6r- ésnemibajoknil.Asthrna.rheuma, kövérség, vérszegénység stb.-nél. Leírás bérm. Intézettolajd. p . B B Í Í , a . H a t u r i e i l k n n d e . pályakosz. mankaszer-

zóie. Legjobb betegkönyv önkezelésre. 300.000 pld. már eladva. Kötve zoje. ^ e a° 0

D ^ i r k a B B UJ

t M a d _ L i p c s e é 3 m i n a e n konyvker. 6936

Nincs többé fejfájás! D. Götz MIGRAIM-POIU

huszonöt év óta e g y o l d a l ú , i d e g e s , r h e u m a s z e r u , aő t g y o m o r b ó l szar-mizó f e j f á j á s ellen a legjobb sikerrel használtatolt, mit több ezerre menő kö­szönetnyilvánítás bizonyit. Utolsó időben

Bsf- a M A D R I D I U D V A R " » • _ é s B a r o s s G á b o r n é 6 e x o e l l e u o i á j a

feltűnő eredménynyel használta Kapható R O L L E R T E S T V É R E K a « N a g y K r i s t ó f » - h o z e z i m z e t t K y ó g v t á r á b a n B u d a p e s t e n , I V . , K r i s t ó f - t é r 2 . Váczi-utc/a és Kristóf-

tér sarkán. 7038

LOHSE-féie

aiglöckchen zsebkendő-illatszer — szappan

aíxzpor — pipere-viz brillantine — Eau de Cologne.

Valódi csak akkor , ha a feltaláló czégét viseli.

Gustav Lohse B E & L I N , 4 5 / 4 6 J á g e r - S t r a s s e .

Kapható valamennyi illatszerészet, diszmü-áru-, gyógyfú-szerészet- és gyógyszertárban Ausztria-Magyarországon.

irt

BUDAVAR BEVÉTELE körkép, városligeti fasor 47. szám.

K ö z b e j ö t t a k a d á l y o k m i a t t WB

e hó folyamán nyílik meg.

N T^IRNAFI ü7n i-** <s:

9. SZ^JVl. 1897. B U D A P E S T , F E B R U Á R 28. 44. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG ée f egész évre 1 2 írt

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt \ félévre — 6 * Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG j egész évre 8 frt félévre — 4 « Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egész évre 5 .

félévre — 2 . 5 0 Külföldi előfizetésekhez a postailag megbatározott viteldíj is csatolandó.

EllinRer fényképe után

GRÓF TISZA LAJOS.

A T I S Z A G R Ó F O K .

ABOROSJENŐI ősrégi Tisza család­nak egyszerre négy fiatal sarját

- emelte a király Ő felsége grófi méltóságra, kiterjesztve reájok nagy­bátyjuknak a már régebben grófságra emelt Tisza Lajosnak, Szeged újjáépí­tőjének a grófi czímmel együtt az ősi «borosjenői» előnév mellett a ('sze­gedi* gróf előnevét is .

Ha kell s kívánatos a jogegyenlőség korában a magas arisztokrácziát még fentartani, új grófokat és bárókat kreálni, tekintettel különösen arra , hogy nemcsak fényes czímerrel, ha­nem (kellő vagyoni állás mellett) egy nagy előjoggal a törvényhozás főren­

diházában, a törvényhozásba személyes rész­vétel jogával való felruházásról van szó : erre érdemesebb család sarjaira alig áradhatot t volna a királyi kegyelem fénysugara.

Mindenki tudja, hogy a most lett grófoknak atyja (illetőleg nagyapja) rég megnyerhette volna e kitüntetést, ha azt (nem mondjuk keresi) csak óhajtja vagy elfogadja vala. Tisza Kálmán soha sem vágyott erre. Magyarországnak egyik kiváló államférfia s tizenöt éven át kormány­elnöke, hatása érzetében inkább akart egyszerű, bár régi nemes voltában maradni , mint czi-meket nyerni, melyek őt nem tették volna sem nagyobbá, sem tekintélyesebbé. Most örömmel s megnyugvással nézhet három derék fia, egy kis unokája s majdan ezek utódainak e legfel­sőbb s legértékesebb kitüntetésére.

A grófi czím s a grófi vér különben nem új a

GRÓF TISZA ISTVÁN. Roller ntúdai fényképe otin.

Tisza családban, bár Lajos grófsága előtt csak női ágon. A múlt század második felében II . Tisza László, a török hódoltság zivatarai alat t anyagilag aláhanyatlott régi nemes család második fénykorának s ma is élő ágának alapí­tója, széki gróf Teleki Katalint, Teleki Lajos kormányszéki tanácsos leányát vette nőül s így a családba a nagy Teleki Mihály vérét oltotta be. Fia , Lajos, ismét Teleki grófnőt, a József gróf leányát, széki gróf Teleki Jul iannát vette nőül, a László, Kálmán s Lajos (és a korán el­hunyt Domokos) anyját. E sorok irója még is­mer te s tisztelettel bámulta benneazigaz magyar asszonyt, a lelkes honleányt, a gyermekeit böl­csen nevelő ritka anyát, s a legnemesebb szivű nők egyik példányát. Fia, Kálmán, a volt mi­niszterelnök — ifjan még, a protestáns küzdel­mek egyik első bajnoka, —gróf Degenfeld Imre

leányát, I lonát vette nőül , a ki a harmadik grófnő a családban, kinek jótékonysága, lelkessége s bölcsesége nemcsak a köztisztelet tárgya, hanem a szereteté s bámulásé is, a melyre családjában s ismerői körében min­denkit elragad.

Gyakori eset, hogy kitűnő apának, köznapi anya mellett, apjoktól mesz-sze elmaradó középszerű fiai növeked­nek ; szint'oly gyakori, hogy közép-

•. szerű apának, kitűnő anya mellett derék fiai. Mert az anya adván meg a nevelés — különösen az erkölcsi ne­velés — alapjait, a gyermekeken az anya j élessége látszik meg az apáé fölött. De alig lehet eset arra, hogy derék apának s kitűnő anyának neve­léséből ne jeles fiak és leányok lépje­nek az életbe. E természeti törvénye­ket igazolják úgy gr. Teleki Jul iánná, mint a Tisza Kálmán s gróf Degen­feld I lona gyermekei. S ez utóbbiak­nak csak örvendhetünk és szerencsét kívánhatunk, hogy a magyar arisztok-ráczia s a törvényhozás tagjai közt a legújabb Tisza grófokat is ott láthat­juk gróf Tisza Lajos mellett, kinek nevéhez, Szegednek romjaiból fel­élesztésén kívül az új országház fel­építése körűi szerzett érdemeit is fűzi a magyar kultur-történet.

Az új Tisza grófok legidősbike, István, 1861 ápril 22-dikén, Buda-