Foltos kontyvirág -Arum maculatum

� Gumós gyöktörzsû, 15-50 cm magas növény. Élénkzöldlevelei tõállóak, hosszú nyelûek, lemezük 10-20 cm-es, nyilas vállú, hullámos szélû, ritkán sötét foltos. Apró virágai tömött torzsavirágzatban tömörülnek, melyet világos sárgászöld, általában vörösesbarna szegélyû, 10-20 cm hosszú buroklevél borít. A termõs virágok a virágzat buroklevél által eltakart alsó részén helyezkednek el. A porzós virágzatrész barnás a buroklevélbõl kilóg. Termése vörös színû bogyó.

Foltos kontyvirág - Arum maculatum

Kis békalencse - Lemna minor� A békalencsék egész

földkerekségen elterjedt családjának mintegy 35 faja ismert. Rokonságuk körébõl kerülnek ki a földkerekség legkisebb virágos növényei, általában néhány milliméteresek, lencse alakú testük rövid hajtástengelybõl és egy attól alig elkülönülõ levélbõl áll. Számos fajuk teljesen gyökértelen, virágzatuk is rendkívül redukált. A víz felszínén szabadon úszó növénykék. Hazánkban öt fajuk ismert. Az hazánkban gyakori apró békalencse (1-) 2-5 (-15) szártagja lapos, visszás tojásdad vagy kerekded, (1-) 2-4 (-7) × 1-5 mm-es. A púpos békalencse 1-6 szártagja félgömbös, (1-) 2,5-5,5 (-8) × 0,8-4 (-6) mm-es. Mindkét faj szártagjai alján egyetlen gyökér ered.

Vízi hídõr - Alisma plantago-aquatica

Virágkáka - Butomus umbellatus� 1,5 méter magasságot is elérõ,

kúszó gyöktörzsû évelõ növény. Tõálló, méteres levelei háromélûek, legfeljebb 1 cm szélesek. A hengeres tõkocsányon ernyõszerû virágzat fejlõdik, melyet max. 30 virág alkot. A virágoknak 3 szélesebb külsõ és 3 keskenyebb belsõ lepellevele van, melyek egyaránt 1-1,5 cm hosszúak, rendszerint halvány rózsaszínûek (ritkán fehéresek), sötét rózsaszínûen erezettek. A belsõ leplek a termésen maradók.

� Hazánk mocsaraiban elég gyakori faj. A családnak öt nemzetsége ismert, fajaik javarészt a trópusokon élnek. Európában csupán a névadó nemzetség egyetlen faja él.

Békatutaj - Hydrocharis morsus-ranae� Általában szabadon úszó,

ritkábban gyökerezõ növény, 5-20 cm hosszú indákkal és 1,5-6 cm átmérõjû, kerekded-vese alakú, szíves vállú, a vízfelszínen úszó levelekkel. A virágok egyivarúak, a lepellevelek fehérek. Az ernyõben álló porzós virágok leplei kb. 1,5 cm-esek, a magányos, kocsányos termõs virágoké 1 cm hosszúak. A termés kb. 1 cm-es, benne néhány kerek maggal.

� Hazánkban fõleg az Alföldön még elég gyakori növény.

Fésûs békaszõlõ - Potamogeton pectinatus

Bodros békaszõlõ - Potamogeton crispus

Hínáros békaszõlõ - Potamogeton perfoliatus

Közönséges sprága - Asparagus officinalis

Kónya sárma - Ornithogalum boucheanum� 20-50 cm magas, hagymás

évelõ növény. Tõlevelei 20-40 cm hosszúak, 1-1,5 cm szélesek. Tömött virágzatában 8-20 virág fejlõdik. Lepellevelei hosszúkás-lándzsásak, kihegyezettek, alapszínókfehéres, közepükön széles zöld csíkkal. Porzószálai szélesek, lepellevélszerûek, három csúcsúak. (A portokok a porzószál középsõ csúcsán találhatóak.) Virágai néhány nap alatt elnyílnak. Toktermései kb. olyan hosszúak, mint a bibe, erõteljesen bókolnak, lecsüngenek.

� Hazánkban gyakori, délkelet-európai elterjedésû növény. Elsõsorban gyomtársulásokban, üdébb erdõkben, kertekben, parkokban láthatjuk.

Ernyõs sárma - Ornithogalum umbellatum� (10-) 20-30 cm magas évelõ

növény, gömbölyû fehér hagymával és mellette több kisebb fiókhagymával. 6-9 tõálló levele hosszabb mint a virágzó hajtás, 2-5 mm széles, felsõ oldalán (�színe�) közepén hosszanti fehér csíkkal. Az alsó virágok kocsányai sokkal hosszabbak a felsõknél, emiatt 5-20 virága ± egyszintbenhelyezkedik el, széles, sátorozó virágzatot alkot. Fehér lepellevelei 15-20 mm hosszúak, fonákukon zöld csíkkal. A termés hatélû, tojásdad tok.

� Hazánkban gyakori faj, száraz és bolygatott gyepek, erdõk virága.

Fürtös gyöngyike - Muscari racemosum� 10-20 (-35) cm magas hagymás

növény, rendszerint sok kis fiókhagymával. Tõálló levelei szálasak, keskeny-szálasak, 1,5-5 mm szélesek, összegöngyöltek, a virágzó szárnál hosszabbak, visszahajlók. 30-50 illatos virága tömött, végálló fürtben nyílik, az alsó termékeny virágok feketés-vagy sötétkékek, 5-7 mm hosszúak, 3-4 mm szélesek, bókolók, a felsõ meddõ virágok kisebbek, világoskékek, felállók. A lepelcsõ csúcsi része kicsiny, zárt, fehér gyûrûben végzõdik, a lepelcimpák visszahajlók.

� Hazánkban a középhegységekben és a Dunántúlon és az Alföld egyes részein elég gyakori. Száraz (sokszor kissé gyomos) gyepekben fordul elõ.

Üstökös gyöngyike - Muscari comosum� 30-60 cm magas hagymás

évelõ. Tõálló levelei szálasok, 1-2,5 cm szélesek. Hengeres szárán hosszú, laza fürtvirágzat fejlõdik, melynek alsó részén, ritkán és ± vízszintesen álló, termékeny, sárgás- vagy zöldesbarna színû, rövid kocsányú virágok vannak. A fürt felsõ részén lévõ meddõ virágok kékeslilák, hosszú, felfelé hajló kocsányúak, üstököt alkotnak. A lepel fogacskája krémszínû vagy sárgásbarna.

� Hazánkban gyakori növény.

Hóvirág - Galathus nivalis� 7-15 (-25) cm magas hagymás

évelõ növény. 2 (3) tõálló levele szürlészöld, szálas, virágzáskor 5-13 cm hosszú és 2,5-7 mm széles, terméséréskor a 30 cm hosszúságot és az 1 cm szélességet is elérheti. Hengeres tõkocsányán 22-30 mm hosszú begöngyölt szélû hártyás buroklevél tövében egy bókoló, alsó állású magházú virág fejlõdik. A fehér külsõ leplek 12-35 × 4-11 mm-esek, a belsõk 6-11 mm hosszúak, csúcsukon kicsípettek, zöld rajzolattal.

� Hazánkban a középhegységekben és a Dunántúlon elég gyakori, az Alföldön szórványos. Nyirkos, sziklás erdõkben és ligetekben él. Kíméletet érdemlõ faj!

Tavaszi tõzike - Leucojum vernum� 12-25 (-35) cm magas

hagymás faj. Általában csoportokban jelenik meg. Tõálló levelei élénkzöldek, 10-25 cm hosszúak, kb. 1 cm szélesek, viszonylag vastagok, húsosak, csúcsuk tompa. Tõkocsányán hártyás 25-40 mm hosszú buroklevél tövében általában 1, ritkábban 2 bókoló, harang alakú virág nyílik. A lepellevelek egyformák, fehérek, csúcsuk felé sárgás vagy zöld folttal.

� Hazánkban a Nyugat-Dunántúlon, a Bakonyban és Bereg-Szatmári-síkon fordul elõ. Liget- és láperdõkben és más üde talajú erdõkben él.

Sárga hagyma - Allium flavum� 15-40 cm magas hamvas-

deres hajtású növény. A félhengeres, 2-3 mm széles levelek virágzáskor rendszerint már elszáradóban vannak. A sokvirágú, sarjhagymácskák nélküli laza virágzatot igen hosszú buroklevél borítja, mely virágzáskor már elszáradt, összepöndörödött. A porzók kinyúlnak a hosszú kocsányú, élénksárga virágokból.

� Hazánkban a középhegységekben elég gyakori, a Nyugat-Dunántúlon és az Alföldön ritkább. A sárga hagyma virágszíne nemzetségének hazai fajai között egyedülálló.

Hegyi hagyma - Allium montanum

Medvehagyma - Allium ursinum� 20- 50 cm magas,

csoportosan növõ hosszúkás hagymájú geofiton, 2- 3 lándzsás, elliptikus, hegyes csúcsú, lapos, széles tõlevéllel és erõs hagymaszaggal. Fehér, csillagszerûen kinyíló virágai lapos vagy enyhén gömbölyded álernyõben fejlõdnek. Hat lepellevele egyforma, kb 8- 10 mm hosszú.

� Hazánkban a Dél- Dunántúlon elég gyakori, észak és kelet felé fokozatosan ritkul, az Alföldön igen szórványos, feltehetõen bükk- kori maradvány.

Ágas homokliliom - Anthericum ramosum� 30-80 cm magas növény,

rendszerint terpedten ágas (ritkán egyszerû) fürtvirágzattal. A levelek 15-30(-50) cm hosszúak és 3-5 (-10) mm szélesek. A murvalevelek sokkal rövidebbek mint a kocsányok. A lepellevelek fehérek, 9-14 mm hosszúak. A belsõ leplek közel kétszer szélesebbek (4-6 mm) a külsõknél. A porzók kb. 2 mm-rel rövidebbek a lepleknél, a bibe legfeljebb kissé görbül felfelé, általában egyenes. Toktermése gömbös, 5-6 mm nagyságú.

� Hazánkban gyakori növény.

Tarka sáfrány - Crocus reticulatus [C. variegatus]� 4-10 cm magas, karcsú, törékeny

virágú növényke. Tõlevelei keskeny-szálasak 1-2 mm szélesek, világoszöldek, középen hosszanti fehér csíkkal. A kihegyesedó csúcsú lepelcimpák alapszíne a fehértõl a liláig változik. A belsõ leplek rendszerint sötétebbek, a külsõkön barnás, ibolyás vagy feketés csíkok vannak. A sárgás, narancsszínû vagy sötétvörös bibe háromhasábú.

� Hazánkban a Duna-Tisza közén, a Mezõföldön elterjedtebb, a Nyírségben, a Gödöllõi-dombvidéken, Külsõ-Somogyban, a Bakonyalján és a Kis-Alföldönegy-két helyen él.

Mocsári nõszirom - Iris pseudacorus� 50- 120 cm magasra növõ

mocsári növény, kúszó, elágazó gyöktörzzsel. Szára vaskos, tömör. Kard alakú, 1- 3 cm széles levelei közül az alsók majdnem olyan hosszúak, mint a virágzó hajtás. Virágzatában zöld murvalevelek hónaljában, 4- 12, hosszú kocsányú, sárga virág fejlõdik. A külsõ lepellevelek 4- 8 cm hosszúak, csupaszok, tövükön barnás vagy vöröses rajkzolatúak. A belsõ lepellevelek felállók, kicsik, rövidebbek mint a sziromszerû bibék. A toktermés 4- 5 cm hosszú, tompán háromélû.

� Hazánkban mocsarakban, árkokban, patak- és tópartokon gyakori növény.

Madárfészek - Neottia nidus-avis� (10-) 15-35 (-50) cm magasra

megnövõ viasz-szerû korhadéklakó, halványbarna, néha világos sárgás növény. 4-6 levele redukálódott, hüvelyes, pikkelyszerû, 2-6 cm hosszú. A virágzat tömött, hengeres, 5-20 (-30) cm hosszú fürt, de az alja felé a virágok lazábban helyezkednek el. Néhány virág sokszor a szár közepe alatt is fejlõdik. A külsõ és belsõ lepellevelek hasonlók, tojásdad alakúak, 4-6 mm hosszúak, sisakszerûen összeborulók. A mézajak 9-13 mm hosszú, két szélesedõ hasábja ívesen széthajló. Magháza 8-10 mm hosszú, kocsánya csavarodott.

� Domb- és hegyvidéki erdeinkben gyakori, az Alföldön igen nagy ritkaság.

Agárkosbor - Orchis morio� 6-40 (-50) cm magas növény.

Levelei részben tõállók, részben szárölelõk. Tõlevelei 2,5-12 cm hosszúak, kb. a közepükön a legszélesebbek (0,5-2 cm). Virágzatát 5-25, általában lazán álló, kb. 1,5 cm-es virág alkotja, melyek színe nagyon változékony: legtöbbször sötét bíborvörös, de elõfordulnak lilás, rózsaszín, zöldes és fehéres virágú példányai is. A mézajak gyengén háromkaréjú; a középsõ karéj erõsen kicsípett. A labellum világosabb középsõ részén rendszerint sötétbíbor pettyek vagy foltok láthatók. Lepellevelei tompák, sisakszerûen összeborulók, hosszirányban jellegzetesen, zöldesen erezettek. Hazánkban viszonylag gyakori.

Soktérdû salamonpecsét - Polygonatum odoratum

� 15-40 (-65) cm magas, gyöktörzses faj. Szára ferdén felálló, szögletes. Levelei tojásdadok vagy széles-lándzsásak, két sorban állnak, hónaljukban csüng az 1-2 fehér, illatos, 2 cm-es virág, melynek 6 cimpája zöldes.

� Hazánkban elég gyakori.

Gyöngyvirág - Convallaria majalis� 10-20 cm magas növény,

elágazó, kúszó, a talajba akár 50 cm mélyre is lehatoló gyöktörzzsel. Virágzó hajtásainak (1) 2 (-4), széles-lándzsás, 15-22 cm hosszú és 6-10 cm széles, kihegyezett csúcsú, fényes fonákú levele van. 7-20 tagú, egyoldalú laza virágzatában bókoló, fehér, igen illatos virágok fejlõdnek. A hattagú, forrt virágtakaró gömbölyded, 5-9 mm hosszú és 8-11 mm széles, cimpái kissé visszahajlók. Termése piros, bókoló bogyó, szeptemberre érik be.

� Hazánkban elég gyakori növény. Homoki tölgyesekben, liget-, sziklás erdõkben fordul elõ.Minden része erõsen mérgezõ!

Õszi kikerics - Colchicum autumnale� Hagymagumós évelõ faj. Levelei

széles lándzsásak, 15-35 cm hosszúak és 2-5 (-7) cm szélesek, tavasszal jelennek meg. Virága lilás vagy rózsaszín (esetleg fehéres), 8-25 cm hosszú, a lepelcimpák 10-15 mm szélesek. A bibeszál csúcsa vastagodó, meggörbült. Háromrekeszû toktermése a virágzást követõ év június-júliusában érik be. Az egész növény igen mérgezõ, hatóanyaga a colchicin, mely légzés- és szívbénulást okoz, gátolja a sejtosztódás során a megkétszerezõdött kromoszóma szerelvények szétválását

� Leggyakoribb kikericsünk. Csak az Alföld egyes részein (Tiszántúl, Nyírség) szórványos. Kivételesen tavasszal is nyílhat.

... tyúktaréj - Gagea pratensis

Tulipán � Tulipa sp.

Barna palka - Cyperus fuscus� Egyéves sûrûn gyepes növény, 3-20

(-45) cm-es, gyakran heverõ hajtásokkal. A tõlevélhüvelyekbarnás vagy pirosasbarnák. Szára háromélû, egyenes, 2-3 lapos, max. 4 mm széles, csúcsa felé érdes levéllel. Keskeny nyelvecskéje van. A murvalevelek erõteljesek, elállóak, hosszabbak az ecsetvirágzatnál, melynek ágain az 5-2 virágú, 7-10 mm hosszú, feketésbarna vagy zöldes füzérkék fejecskeszerûen tömörülnek. A porzók száma 2, a bibéké 3. Az élesen háromoldalú, sárgásfehér termés igen kicsi.

� Hazánkban elég gyakori. Nedves, szabad talajfelszíneken: vízpartokon, folyóhordalékon, mocsarakban, ártereken, rizsföldeken, gyomtársulásokban él.

Keskenylevelû gyapjúsás - Eriophorum angustifolium� Évelõ, lazán gyepes, 30-70 cm-es

faj. Szára hengeres. Levelei 2-5 mm szélesek. A legfelsõ szárlevél hüvelye általában felfújt. Virágzatában 3-5 (-8) darab, virágzáskor felálló, termésérleléskor bókoló füzérke van, melyek kocsányai simák, kopaszok. A fehér lepelserték 3-4 cm hosszúak. A porzók és bibék száma 3. A pelyvák hosszan kihegyezett, vörösbarna. A termés 3 mm hosszú, 1 mm széles, feketésbarna, szárnyasan háromélû.

� Hazánkban a Dunántúlon és a Középhegységben és a Duna-Tisza közén szórványos. Mészkerülõ, tõzegmohás- és fûzlápokban, lápréteken, magassásosokban él.

Tavi káka - Schoenoplectus lacustris� Évelõ, 1-2 méter magasra növõ

faj. Szára hengeres, sötétzöld színû, belül bélszövettel telt. Tõlevélhüvelyei barnásak vagy bíborosak. Az alsó levelek lemeze fejletlen vagy hirányzik, a felsõké barázdált, rövid és keskeny. Szára csúcsán sokvirágú, ülõ vagy rövid nyeles füzérkékbõl álló ecsetvirágzat található. Pelyvái sötétbarnák, felsõ részükön pirosan pontozottak, erõsen kicsípett csúcsúak.

� Hazánkban gyakori. Megjelenésében és termõhelyigényében is hasonló hozzá az ált. kisebb termetû, sötétpirosan pontozott pelyvájú kötõ káka (Sch. tabernaemaontani).

Szürkekáka - Scirpoides holoschoenus[Holoschoenus romanus]

� Évelõ, 30-90 (-150) cm magas, tömött zsombékot képzõ növény. Szára hengeres, finoman barázdált. A tõlevélhüvelyekfoszladozók. A levelek 1 mm szélesek, összegöngyöltek. Virágzatában egy ülõ és 4-28 nyeles, gömbös, 0,8-1,5 cm átmérõjû füzérkéje van. A murváskodó levelek a szárhoz hasonlóak, sokkal hosszabbak a virágzatnál, az alsó gyakran feláll. A pelyvák feketéspirosak, zöld középcsíkkal. A porzók száma 3. A lepelserték általában hiányoznak. A kicsi, tojásdad termés háromélû, barnásfehér, sima.

� Hazánkban az Alföldön nem ritka. Homokpusztákon, nedves buckaközökben, mocsárréteken él.

Erdeikáka - Scirpus sylvaticus

Zsióka - Bolboschoenus maritimus� Évelõ, rövid, gumós végû

tarackos faj. Hajtása 30-120 cm magas, felsõ részén érdes, leveles, káromszögletû. Tõlevélhüvelyei barnásak vagy feketések. Levelei 4-8 (-10) mm szélesek, hosszúak. 1-3 cm-es, hosszúkás-tojásdad alakú füzérkéi barnák, magányosak vagy többesével fejecskeszerû virágzatot alkotnak, ülõk vagy nyelesek. A pelyvák széles-tojásdadok, csúcsuk mélyen kicsípett. 3 porzója és 3 (ritkán 2) bibéje van. Általában 6 lepelsertéje van, melyek ritkán hiányoznak. A termés kb. 3 mm-es, fényesbarna, homorú.

� Hazánkban fõként az Alföldön gyakori. Mocsarakban, vizpartokon, szikeseken, ártereken fordul elõ.

Mocsári csetkáka - Eleocharis palustris

Keskenylevelû sás -Carex stenophylla

Rókasás - Carex vulpina� Sûrûn gyepes növény. Szára

30�80 (-100) cm-es, 3-élû, szárnyas, oldalai homorúak. Levele 4�10 (-12) mm széles, a szárlevelek nyelvecskéje 2-5 mm hosszú. 3�6 (-10) cm hosszú, sötétbarna, sûrû virágzata 5�10 (-14) tojásdad-hosszúkás, egymással összeérõ füzérkébõl áll. A füzérkék csúcsán porzós, tövén termõs virágok vannak. A bibék száma 2. A tömlõ (3,5-) 4�6 mm, fénytelen, rozsdabarna, csõre kétfogú.

� Hazánkban nem ritka. Vízpartokon, mocsarakban, nedves erdõkben és vizenyõs réteken él.

Korai sás - Carex praecox� Lazán gyepes, hosszan tarackos

növény. Szára (5-) 10�30 (-45) cm magas, vékony, hajlékony, általában bókoló. Levele (0,6-) 1�2 mm széles, gyakran összesodort. (1-) 2�3 cm hosszú, visszás tojásdad virágzatát, 3�5 (-7) keskeny lándzsás, barna, csúcsán termõs virágú füzérke alkotja. A bibélkszáma 2. A tömlõ (2-) 2,5�3 (-4) mm-es, barna, csupasz, mélyen 2-fogú csõrû.

� Hazánkban mindenütt gyakori. Száraz gyepekben és száraz erdõkben fordul elõ.

Hegyi sás - Carex montana

Lappangó sás - Carex humilis

Borzas sás - Carex hirta� Tarackos, lazán gyepes, (5-)

10-60 (-80) cm magas, tompán háromélû szárú, rendszerint igen szõrös növény. A levél 2-4 (-6) mm széles, lapos, legalább a hüvelye sûrûn szõrös. Virágzata laza, nyúlánk. Az (1-) 2�3 (-5) porzós füzérke 10-30 mm hosszú, keskeny hengeres lándzsás, nyeles. A termõs füzérkék (10-) 20�40 (-45) × 7-10 mm-esek, egymástól távol erednek, számuk 2�3 (-4). A tömlõ 3-bibés, 5�7,5 mm, tojásdad-kúpos, ± felfújt, sûrû rövid szõrû, 1-2 mm-es csõre mélyen kétfogú.

� Hazánkban gyakori.

Bükksás - Carex pilosa

Réti sás - Carex distans� Sûrûn vagy zárt gyepben lazán

gyepes növény. Szára (5-) 20�60 (-100) cm magas, tompán 3-élû, sima, csak az alján hüvelyes szárlevél. Levele lapos, (1,5-) 2�5 (-6) mm széles, szürkészöld, rövidebb a szárnál. A virágzat nyúlánk, 1 (2) végálló, hengeres, 15�30 (-40) × 2�5 mm-es porzós füzérkével és 2�3 (-5) rövid hengeres, 10�30 (-35) mm hosszú és 6�8 mm széles, egymástól távol álló termõs füzérkével. A 3-bibés tömlõ, (3,5-) 4�5 mm hosszú, tojásdad, csupasz, fénytelen, barna v. sötétzöld, csõre 0,7�1 mm, 2 foga szétálló.

� Hazánkban szikeseken, kaszálókon, mocsár- és lápréteken, legelõkön zavart gyepekben gyakori növény.

Mocsári sás - Carex acutiformis

Mezei perjeszittyó - Luzula campestris

Pillás perjeszittyó - Luzula pilosa

Békaszittyó - Juncus effusus� Évelõ, sûrûn gyepes, élénkzöld

faj. Hengeres, belül folytonosan béllel kitöltött szára 40-90 cm magas, fényes, sima, csak a tövén van levélhüvely. Hajtása tövén sárgásbarna levélhüvelyek találhatók. Laza ecsetvirágzata a szár csúcsán található, látszólag oldalsó helyzetû, ágain a virágok magányosan fejlõdnek. Hengeres, hosszú, a szár folytatásának látszó mrvalevelesokkal hosszabb, mint a virágzat. A lepellevelek 1,5-2 mm hosszúak, a külsõk kissé nagyobbak, zöldesek. A porzók száma rendszerint 3, ritkán 6. A fényes barna tok csúcsán bemélyedt.

� Hazánkban mindenütt igen gyakori növény. Lápokban, mocsarakban, nedves réteken, iszapos helyeken, nedves legelõkön él.

Fülemüleszittyó - Juncus articulatus� Évelõ, 10-60 cm magas, kúszó

gyöktörzsû, laza gyepet alkotó faj. Hengeres levelei egyenesek, belül üregesek, válaszfalakkal fiókokra osztottak. Legfeléjebb 10 cm hosszú ecsetvirágzata a szár csúcsán található, ágai merevek, terpedtek. Félgömbös, legfeljebb 5 mm széles fejecskéi általában 5-15 virágból állnak. 6 virágtakaró levele 3 mm-nél kissé hosszabb, egyforma, lándzsás. A porzók száma 6. Hegyes, tojásdad alakú toktermése fényes feketésbarna, kb. akkora mint a virágtakaró vagy kissé hosszabb.

� Hazánkban gyakori faj. Nedves réteken, szántókon, legelõkön, vízpartokon, folyóhordalékon, szikeseken, árkokban, mocsarakban él.

Ágas békabuzogány - Sparganium erectum� 80-150 cm magas, erõteljes,

kúszó gyöktörzsû növény. Levelei felállók, sötétzöldek, merevek, tövükön háromélûek, -1,5 cm szélesek, fonákoldalukon kiemelkedõ fõerük a csúcsig húzódik. A virágzó hajtás 30-60 cm magas. A virágzat oldalágai lomblevélszerû murva hónaljából erednek, 2-3 termõs és több porzós virágzati gömböt viselnek. Termésének alakja szerint több alfaját különböztetik meg.

� Hazánkban nem ritka, árkokban, mocsarakban gyakran állományalkotó.

Keskenylevelû gyékény - Typha angustifolia� 1-3 m magas vízben vagy

vízparton növõ növény keskeny-szálas, 3-10 mm széles levelekkel. A termõs virágok 20-35 cm hosszú, 13-25 mm vastag feketésbarna buzogányt alkotnak, tõlük 3-8 cm-es szárrész választja el a porzós virágzatot.

� Hazánkban gyakori faj. A gyékények nemzetségének 10-15 faja ismert. Vaskos, kúszó gyöktörzsükbõl egyenesen felálló, lapos levelek fejlõdnek. Egylaki növények, jellegzetes szélmegporzású torzsavirágzattal (�buzogány�), melyben alul a termõs, felül pedig a porzós virágok vannak. Repítõszõrös terméseik széllel terjednek.

Széleslevelû gyékény - Typha latifolia� 1-2,5 m magas, vízben vagy

vízparton növõ faj. Levelei kékeszöldek, széles-szálasok, 8-20 mm szélesek. Az (5-) 10-25 cm hosszú és éretten 2-3 cm széles, sötétbarna vagy barnásfekete termõs buzogányvirágzat és a vékonyabb porzós virágzat összeér, azaz közöttük nincs csupasz tengelyrészlet. A porzó virágzat 0,7-1,2-szer hosszabb a termõsnél.

� Magyarországon mocsarakban, lápokban, tavakban, folyópartokon gyakori, állományalkotó faj, mely kb. 2 méteres vízmélységig életképes.

Fedélrozsnok - Bromus tectorum� Alaktani jellemzõk: Legfeljebb 60 cm

magas, magányos vagy csoportosan növõ hajtású, kopasz vagy ritkásan szõrös egyéves növény. Az alsó levéllemezek szõrösek, a felsõk kopaszok vagy szõrösek. A buga eleinte igen tömött, késõbb fellazul, 5-20 cm hosszú, egyoldalú, bókoló. A virágzat csomóin 2-7, vékony oldalág ered. A füzérkék 10-20 (-25) mm hosszúak, általában bókolnak, számuk oldaláganként 2 és 8 között változhat. A pelyvák fehéres hártyás szegélyûek, szálkahegyben végzõdnek. A toklászok 8-12 mm hosszúak, szintén fehér hártyás szegélyûek. A szálka a toklász csúcsán ered, olyan hosszú vagy hosszabb mint a toklász.

� Rendszertani besorolás: Pázsitfûfélék családja (Poaceae).

� Életforma: Egyéves.� Virágzási idõ: V � VI.� Elterjedés: Eurázsiai elterjedésû faj.� Természetvédelmi helyzete: Hazánkban

nem áll védelem alatt.

Meddõ rozsnok - Bromus sterilis� Lazán bokros növésû, egy- vagy

kétéves faj. Szára 30-60 cm magas, elágazás nélküli. Levéllemeze 15-25 cm hosszú és 2-7 mm széles, szõrös. A bugaágak szétállók, bókolók, érdesek, nem csavarodottak. A füzérkék 10-20 mm hosszúak, 4-10 virágúak. A külsõ toklász csúcsának két foga között eredõ 15-30 mm-es szálkát visel.

� Hazánkban közönséges. Akácosokban, laza, meleg, bolygatott talajokon, utak mentén fordul elõ. Magyarországon tucatnyinál több rozsnokfaj él. Képviselõik a homokpusztáktól, a sztyeppréteken vetéseken keresztül a bükkösökig megtalálhatók. Füzérkéik orsó alakúak, általában 1 cm-nél nagyobbak, virágzatuk laza buga.

Réti csenkesz - Festuca pratensis

Magyar csenkesz - Festuca vaginata

Barázdált csenkesz - Festuca sulcata

Sziki mézpázsit - Puccinellia limosa

Gumós perje - Poa bulbosa� 10-30 cm magas, felálló

hajtású, csomókban növõ, megvastagodott tövû évelõ fû. Tõlevelei ált. szálasak, a szárlevelek lemeze lapos 1-1,5 mm széles. Tömött bugavirágzatában gyakran sarjnövénykékvannak, melyek a talajra hullva legyökereznek. 5 mm-es füzérkéi 4-10 virágúak.

Egynyári perje - Poa annua

Ligeti perje - Poa nemoralis� Alaktani jellemzõk: (15-) 30-60 (-

100) cm magas, évelõ, lazán gyepes növény. A szár kopasz, sima. A legfelsõ levelek lemeze, hosszabb a levélhüvelynél vízszintesen elálló vagy ferdén felfelé irányuló. A buga 5-8 cm hosszú, laza, hosszúkás-tojásdad alakú. A füzérke rendszerint 2-5, ritkán 1 virágú. A toklász kihegyesedõ vagy tompás csúcsú.

� Rendszertani besorolás: Pázsitfûfélék családja (Poaceae).

� Életforma: Hemikriptofiton.� Virágzási idõ: V � VII.� Elterjedés: Eurázsiai elterjedésû

faj.� Természetvédelmi helyzete:

Hazánkban nem áll védelem alatt.

Réti perje - Poa pratensis

Rezgõfû - Briza media� Tarackoló, lazán gyepes fûfaj. Virágzó

hajtásai símák, felállóak, 30-50 cm magasra nõnek. A levéllemez 10-15 cm hosszú, 2-4 mm széles, kopasz. A levélhüvely zárt, síma. A bugavirágzat laza, széles háromszög alakú. A bugaágak símák, sokszor csavarodottak, eleinte felállók, késõbb vízszintesen állnak. A 3-10 virágú, 4-7 mm hosszú bókoló füzérke tojásdad, kerek vagy szív alakú, lapos. Az ibolzyás színû pelyva háta ormós, a külsõ toklász gyengén ormós vagy lekerekített. Lecsüngõ, szellõ rezgette füzérkéi miatt ismert csokordísz.

� Hazánkban elég gyakori, tápanyagban szegény, mezofillegelõk, rétek növénye.

Csomós ebír - Dactylis glomerata� Sûrû csomókban növõ évelõ, 50-

120 cm magas, szürkészöld faj. Szára a levélhüvelyekkel együtt kétoldalról összenyomott, lapos. Levéllemeze 20- 45 cm hosszú, (2-) 4- 14 mm széles, csúcsa kihegyezett. Fülecskéje nincs. Virágzata háromszögletû, egyoldalra nézõ, füzéres buga. Füzérkéi a bugaágak végén tömötten, csomókban állnak. A az alsó bugaágak virágzskorszétnyílnak, utána összecsukódnak. A felsõ pelyva és a külsõ toklász ormós, szõrös. Az alsó virágok külsõ toklásza 1- 2 mm- es szálkában végzõdik.

� Hazánkban gyakori, termesztik is.

Egyvirágú gyöngyperje - Melica uniflora� Alaktani jellemzõk: 30-60 cm magas,

tarackos évelõ növény. A levéllemez 3-6 mm széles, színén pelyhes. A nyelvecske teljesen körülöleli a szárat, túloldalán hosszú fogat képez, A laza bugavirágzatban 3-4 virágú füzérkéktalálhatók. A virágok közül egy termékeny, a többi meddõ. A külsõ toklászok fényesek, szálkátlanok körülveszik a szemtermést.

� Rendszertani besorolás: Pázsitfûfélék családja (Poaceae).

� Életforma: Hemikriptofiton, geofiton.� Virágzási idõ: V � VI.� Elterjedés: Európai elterjedésû faj.� középhegység; Északi-középhegység.� Természetvédelmi helyzete:

Hazánkban nem áll védelem alatt.� Rokon fajok: A nemzetségnek

hazánkban további 5 faja él.

Angolperje - Lolium perenne� Évelõ, télen is zöldelõ csomókat

képzõ faj. 2-4 mm széles levéllemeze hegyes csúcsú, színe hosszbarázdáktól érdes, sötétzöld, fonáka fényes. Szára 10-40 (-70 cm) magas, felálló, ívesen felemelkedõ vagy szétterülõ, sima. A szaggatott, lapos kalászvirágzatban 7-20 mm hosszú, elliptikus füzérkék váltakozva, a keskenyebb oldalukkal a fõtengely felé fordulva ülnek. A pelyvák és a toklászok egyaránt szálkátlanok.

� Hazánkban taposott helyeken, legelõkön, üde gyepekben igen gyakori, takarmánynövényként termesztik és zöldterületek, parkok, sportpályák gyepszõnyegeibe is vetik.

Kékperje - Molinia caerulea

Tarackbúza - Elymus repens� Hosszan kúszó és elágazó, 2-3 mm

vastag, sárgásbarna tarackokkal rendelkezõ, (20-) 50-150 cm magas, felálló, sima szárú szálfû. Levelei érdesek, max. 5 mm szélesek, szürkés- vagy fakózöldek. Fülecskéi hosszúak, egymást is átfedhetik. Szaggatott, 8-12 cm hosszú kalászában a 10-20 mm hosszú, 3-8 virágú, lapos füzérkékegyesével, váltakozva, szélesebbik oldalukkal a fõtengely felé nézve ülnek. A pelyvák hossza a 12 mm-t is elérheti, csúcsuk tompa vagy szálkaszerû hegyben végzõdik.

� Hazánkban közönséges, szántókon, parlagokon, kertekben, utak szélén, mezsgyéken, száraz gyepekben fordul elõ.

Egérárpa - Hordeum murinum

Nád - Phragmites australis� (1-) 1,5-3 (-4) méter magas,

hosszan tarackoló évelõ faj. Szára kemény, 1-2 cm vastag. Levelei 35-50 cm hosszúak, 1-3 (-5) cm szélesek, kékeszöldek. Terebélyes bugavirágzata 20-50 cm hosszú, eleinte felálló, késõbb bókoló. A buga ágai kissé érdesek, teljes hosszukban lándzsás, 10-15 mm hosszú, 2-5 virágú, szálkátlan füzérkéket viselnek, melyekben az alsó virág porzós, a többi kétivarú. A buga virágzáskor laza, egyébként ágai összehúzódnak.

� Hazánkban gyakori faj. Álló és lassan folyó vizekben (3 m mélységig) és partjaikon, folyók árterületein, szikeseken, mocsarakban, ligeterdõkben, lápokon, lápréteken, úszólápokon, szántókon él.

Csillagpázsit - Cynodon dactylon� Alaktani jellemzõk: Tarackos évelõ

növény. Hajtása rendszerint a talajfelszínen kúszó. A fiatal levéllemezek tövükön hosszú szõrszálakat viselnek, késõbb lekopnak, az idõsebb levelek szürkészöld színûvé válnak. A nyelvecskét szõrkoszorú képezi. Virágzata füzéres ernyõ. Az ágakon ülõ füzérkék lefelé és egy oldalra néznek. A toklászok és a pelyvák lila színûek. A külsõ toklász szálkátlan.

� Rendszertani besorolás: Pázsitfûfélék családja (Poaceae).

� Életforma: Geofiton.� Virágzási idõ: VII � X.� Elterjedés: Kozmopolita faj.� Természetvédelmi helyzete: Hazánkban

nem áll védelem alatt.

Szõrfû - Nardus stricta� Évelõ fû melynek, igen sûrû, tömött

csomói süppedékeny gyepet alkotnak. Vékony, összegöngyölt, szürkészöld, kemény, érdes tapintású leveleinek a talajban hosszú, világos, hagymaszerûen duzzadt tövû levélhüvelyei vannak. Virágzata 3- 8 cm hosszú, szaggatott kalász, benne 5- 9 mm hosszú, egy oldalra nézõ, egyvirágú, sötét, lilás színû füzérkék fejlõdnek, melyek virágzás elõtt és után a kalászorsóhoz símulnak.

� Hazánkban az Északi-középhegység és a Dunántúl nyugati részén fordul elõ. Legeltetett hegyi- és mészkerülõ (néha vizenyõs) réteken, átmeneti lápokon él.

Franciaperje - Arrhenatherum elatius� Laza, magas csomókban növõ, 50-

150 cm- esre megnövõ fûfaj. A levéllemez 30- 40 cm hosszú, 5- 10 mm széles, lapos, általában ritkásan szõrös, kissé érdes tapintású, élénkzöld. A laza buga 30- 40 cm hosszúságot is elérhet, egyenes vagy enyhén bókol. A virágzat csomóin 5- 7 egyenlõtlen hosszúságú, érdes bugaág ered. A hosszúkás. kétvirágú füzérke 10 mm hosszú, az alsó virág porzós. A felsõ, kétivarú virág külsõ toklászának alsó részérõl vagy közepérõl térdesen meghajlott sötét szálka ered. A pelyvák hegyesek, hártyásak.

� Hazánkban üde réteken, kaszálókon gyakori, értékes szénát adó faj.

Ezüstperje - Corynephorus canescens

Karcsú fényperje - Koeleria cristata� Csomós növésû, 20- 50 (- 70) cm

magas, felálló hajtású évelõ növény. Tõlevelei begöngyültek. Levéllemezei 5- 10 (- 18) cm hosszúak és 1- 2 mm szélesek, a levélhüvellyel együtt szõrösek vagy érdesek. 2- 10 cm hosszú bugavirágzata tömött, keskeny-hosszúkás, fénylõ. Virágzáskor kinyílik, elõtte és utána zárt. A füzérkék 4- 5 mm hosszúak, 2- 4 virágúak, kopaszok. A toklászok szálkátlanok.

� Hazánkban sztyeppréteken, sziklagyepekben, bokoerdõkbenelég gyakori. A fényperjék további két hazai faja száraz gyepekben, három ritka képviselõje pedig nedves réteken található.

Fehér tippan - Agrostis stolonifera

Siska nádtippan - Calamagrostis epigeios� 60- 120 (- 150) cm magasra növõ,

hosszú tarackokat fejlesztõ és kiterjedt állományokat alkotó fûfaj. Levéllemeze lapos, 1,5- 2 cm széles, kopasz, de érdei igen érdesek, hosszúsága elérheti a 70 cm- t. A nyelvecske 7- 9 mm- es. Bugavirágzata terebélyes, ágai virágzáskor szétállnak. A füzérkékegyvirágúak, a pelyvák 5- 7 mm-esek, szálkahegyûek, hosszúkás-lándzsásak. A kétfogú külsõ toklász hosszú szálkában végzõdik, tövében hosszú szõrök vannak.

� Hazánkban irtásréteken, száraz gyepekben országszerte gyakori, tömeges növény. A nemzetségnek hazánkban 8 képviselõje él, valamennyien nagytermetû, terebélyes bugájú fajok.

Sima komócsin - Phleum phleoides

Réti ecsetpázsit - Alopecurus pratensis

Kunkorgó árvalányhaj - Stipa capillata

Illatos borjúpázsit - Anthoxanthum odoratum

� Kis csomókat alkotó évelõ fûfaj. Szára 10- 50 cm magas, felálló. Levéllemeze 10- 15 cm hosszú, lapos, gyéren szõrös. Levélhüvelye domború, csúcsa hosszan szõrös. Tompa, 1- 5 mm hosszú nyelvecskéje van. Virágzata 1- 7 (-10) cm hosszú, alsó részén fellazuló tömött, füzérszerû buga. Füzérkéi 3 virágúak, csúcsi termékeny virága szálkátlan, az alsó virág szálkája 2- 4 mm- es, a középsõé 4- 9 mm- es, kiállhat a füzérkébõl. Az egész növény �különösen szétdörzsölve �kellemes szénaillatú (kumarin).

� Hazánkban viszonylag gyakori. Enyhén savanyú talajokon, száraz gyepekben és nyílt erdõkben fordul elõ.

Pirók ujjasmuhar - Digitaria sanguinalis

Kakaslábfû - Echinochloa crus-galli� Alaktani jellemzõk: Méteresnél is nagyobbra

növõ, felemelkedõ, a tövén legyökerezõ, lapított, gyakran vöröses szárú, egyéves növény. A levéllemez szürkészöld színû, 1-2 cm széles, lefelé simítva érdes. Nyelvecskéje helyén világos sáv látható. A buga 10-20 cm-t is elérhet, tengelye érdes. A tojásdad füzérkék kétvirágúak, a felsõ kétivarú, az alsó porzós. Az alsó, kisebb pelyva körülöleli a felsõ, nagyobb, hegyes csúcsú pelyvát. A porzós virág külsõ toklásza szálkátlan, vagy változó hosszúságú szálkát visel,

� Rendszertani besorolás: Pázsitfûfélék családja (Poaceae).

� Életforma: Egyéves.� Virágzási idõ: VII � X.� Elterjedés: Kozmopolita faj.� Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem

áll védelem alatt.� Rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban

további 3 faja él.

Kakaslábfû - Echinochloa crus-galli

Fakó muhar - Setaria [pumila] glauca� Alaktani jellemzõk: Felálló szárú,

egyéves gyomnövény. Levéllemeze hosszú fedõszõröket visel. A nyelvecske helyén rövid szõrkoszorú található. A rövid bugaágakon egy füzérke található, melynek tövénél 5-6, rókavörös vagy sárgás serteszõr ered. A füzérke feléig érõ pelyvák közül az alsó 3, a felsõ pedig 5 erõteljes erû. A meddõ virág külsõ toklásza öterû, a fertilis virágé keresztirányban redõs, sárgás színû.

� Rendszertani besorolás: Pázsitfûfélék családja (Poaceae).

� Életforma: Egyéves.� Virágzási idõ: VII � IX.� Elterjedés: Kozmopolita faj.� Természetvédelmi helyzete: Hazánkban

nem áll védelem alatt.� Rokon fajok: A nemzetségnek

hazánkban további 3 faja él.

Fenyérfû - Botriochloa ischaemum