Egy évvel ezelôtt társaságunk fô feladatait a nemzet-köziség, a horizontális hazai együttmûködés és a ki-emelt pályázati munka hármasában határoztuk meg.

Azóta lezajlott egy országgyûlési választás, új felsô-oktatási és sporttörvény íródik, alapjaiban változott asport támogatási rendszere és újjáformálódik a hazaiK+F+I pályázati rendszer. Az új kormány döntéshozóisokszorosan tettek hitet a tudomány, a sport és azegészség fontossága mellett, ugyanakkor konkrétprogramok még nem indultak, az Új Széchenyi terv-ben nem leljük a sport, a sporttudomány fejezeteit.Ebben az izgalmas világban kell terveinket alakítani2011-ben. Nem lehet más célunk mint a változó kör-nyezetben következetesen képviselni azt a szakmai-ságot, ami a jó tudományt évezredek óta jelenti.

Idén több mint egy tucat tudományos rendezvé-nyünk lesz, amelyek a természettudomány melletthangsúlyosan érintik a társadalomtudományt, asporttörténetet, a sportszakmát, a sport gazdasági je-lentôségét és a mûvészeteket. Elindítjuk a sporttudo-mányi füzeteket, amelyek rendezvényeink nyomtatottmementói, remélem, sokan fogják forgatni, ennek le-hetôségét a papíralapú kiadás mellett az elektronikushozzáférés biztosítani fogja. Rendezvényeink jelentôsrészét a Magyar Tudományos Akadémia falai közé ter-vezzük, hangsúlyozva a sport és a mozgás egyetemestudományos és társadalmi erejét. Határozott részt vál-lalunk 2011-ben a magyar tudományosságból.

Az MSTT 15 éve alakult. Idei, gyôri kongresszusunkezért különösen kedves mindannyiunknak. A gazdagtudományos program mellett, fórum keretében remél-jük, itt tudjuk majd a sport döntéshozói körének szí-ne-javát és elsô kézbôl hallhatunk a minket is érintô

folyamatokról. Nemzetközi szimpóziumon itt indítjukel a „Mozgásgyógyszer" mozgalmat, amely immár 5kontinens tudományos világát foglalkoztatja.

Költségvetésünk szûkösebb, mint az MSTT tagságá-ban rejlô tudományos erô. Lehetôségeinket pályáza-tokkal és ipari partner szponzorációval szélesítjükidén is. Szerencsére már most olyan partnereink van-nak, akik rendezvényeinket-kiadványainkat támogat-ják, közös célokat határoztunk meg a Magyar Olimpi-ai Bizottsággal és ami a legfontosabb a NEFMISportért Felelôs Államtitkársága kitart a Sporttudo-mány fontos szerepe mellett, ami egész mûködésünkalapja. Azonban a leglényegesebb az MSTT lehetôsé-get – esélyt vár: nem apanázst, hanem a korrekt meg-mérettetés lehetôségét, pályázatok sorában, látni sze-retnénk a sport fejezeteit. A magyar sportélet vanolyan erôs, hogy versenyben tud jobb lenni.

Tagjaink nemzetközi szerepvállalása jelentôs és ezterôsítenünk kell. Célunk ezért a fiatalok támogatásaezen a téren is. Az ECSS az ACSM az ICSSPE találko-zóinak egyre több kutatónk rendszeres részvételeMSTT támogatással lehetséges.

Ugyanakkor munkánk nagy része itthon zajlik. Ör-vendetes, hogy nemzetközileg is elismert új mûhelyekalakulnak, legutóbb a szegedi példa bizonyítja, hogyérdemes sporttudománnyal foglalkozni. Továbbra iskiemelt stratégiai cél a sportképzés mûhelyeiben a tu-domány építése.

Legyen tehát 2011 olyan év, amelynek során a ma-gyar sporttudományosság a hazai tudományos életminden releváns területén figyelmet kelt, partnerségialapon nagyobb teret nyer, bizonyít és mindezt nem-zetközi porondon is megjeleníti. TTóótthh MMiikkllóóss

3Beköszöntô •

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Sporttudomány – 2011

Szemle 2011/1 03-42 2011/04/10 06:49 Page 3

ÖsszefoglalóAz utóbbi évtizedben új kifejezések terjedtek el az

internethasználók körében: facebook, twitter stb. Amindennapi életben sokan még nem is hallottak ezek-rôl a közösségi médiában ismert fogalmakról, pedigszerepük dinamikusan növekszik. Ma már sportszer-vezetek, sportolók is tudatosan használják a közössé-gi média csatornáit, amelyek jelentôsen hatnak amarketingre és a kommunikációra is. A cikk célja be-mutatni a nemzetközi és magyar közösségi média je-lenlegi helyzetét, trendjeit és a közösségi médiábanrejlô lehetôségeket a sportban. Kutatásuk során aszerzôk a szakirodalmi elemzés, a dokumentumelem-zés és az esettanulmány módszerét használták. Azeredmények az alábbi dimenziók mentén kerülnek be-mutatásra: legnépszerûbb közösségi oldalak, közös-ségi média aktivitás csapatsportokban, egyéni sport-ágak képviselôinek közösségi média tevékenysége.Következtetéseikben a szerzôk felhívják a figyelmet aközösségi média fokozottabb használatának elônyeireés javaslatot tesznek a közösségi média mind telje-sebb körû használatára a sportban.

KKuullccsssszzaavvaakk:: sport, közösségi média, marketing,kommunikáció

AbstractIn the last decade new expressions spread among

internet users: facebook, twitter, etc. In everyday lifemany people still haven’t heard about these conceptswell known in the social media. In turn their role isincreasing dynamically. Nowadays sport organiza-tions and sportsmen also use consciously the chan-nels of social media which takes effect to marketingand communication significantly. The aim of the ar-ticle is to introduce the present situation and trendsof the Hungarian and international social media.Another goal is to introduce the possibilities of thesocial media in sport. In the course of research theauthors used bibliographical analysis, documentanalysis and case studies methods. The results aregoing to be introduced by the following dimensions:most popular social sites, social media activity inteam sports and social media activity in individualsports. The authors call attention to the advantages ofthe usage of social media and put forward a proposalfor full-scale usage of the social media in their con-clusions.

KKeeyy--wwoorrddss:: sport, social media, marketing, commu-nication

Bevezetés „Tedd fel a Facebookra!" „Írd meg a blogodban!" „Je-

lölj be Iwiwen!" „Kövess Twitteren!" Ilyen és ehhez ha-sonló mondatok, kifejezések hangzanak el napjaink-ban. Pár évvel ezelôtt értetlenül néztünk volna ezek

hallatán. Napjainkban azonban a digitális marketinghajnalát éljük. A holisztikus marketingkoncepció mára legújabbkori, az elektronika által lehetôvé váló két-oldalú kapcsolatokat is számba veszi (Hoffmann,2007). Ennek leghatékonyabb eszköze jelenleg a kö-zösségi média. Megjelent egy új fogyasztói típus, a di-gitális fogyasztó, megváltoztak a fogyasztói szokások.A klasszikus marketing-mix ma már nem érvényes.Az „élménygyártás" a lényeg.

Az elmúlt években az internet töretlenül fejlôdöttmind a technológia, mind a hozzáférés és a felhaszná-lás terén. Egyre több ember, egyre több idôt tölt inter-netezéssel, amelybôl egyre nagyobb szeletet hasít kimagának a közösségi média. A Gfk Hungária piacku-tató vállalat adatai alapján a magyar háztartások kö-rülbelül 48%-a rendelkezik valamilyen saját internet-kapcsolattal. A 18-64 éves korosztályon belül a min-dennap internetezôk aránya 2005 és 2009 között13%-ról 16%-ra nôtt, a legkevesebbet – ritkábban,mint havonta – internetezô csoport aránya pedig33%-ról 57%-ra nôtt, derül ki a Kutató Centrum és aMASMI Hungary Piackutató Intézet közös reprezenta-tív kutatásából. A mindennap internetezôk 21%-avesz részt közösségi oldalakon, az összes internetezôttekintve pedig 70%-os ez az arány.

Az internet, indulása óta, több fejlôdési szakaszonment keresztül. A kezdeti szakaszban az információ-kat az interneten elsôdlegesen statikus formában tet-ték elérhetôvé. Ezt hívják web 1.0-nak. Itt a tartalmata szolgáltatást nyújtó fél biztosítja. Leginkább egyirá-nyú kommunikáció, központi élmény jellemzi. Egymárka, személy, vállalat stb. honlapot készít és azt atartalommal népszerûsíti. Az emberek látogatják ahonlapot, hogy elolvassák a tartalmat, de korlátozottaz út kapcsolatlétesítésre, párbeszédre és egyedi tar-talom megosztására az oldal tulajdonosával és a töb-bi látogatóval. Néhány kapcsolat jön csak létre a fóru-mokon, üzenô falakon és e-mailen keresztül. A web1.0 korszakában a felhasználók tipikusan személyiszámítógépen keresztül böngésznek.

Bár sokan „nem léptek még túl" a web 1.0 adta szol-gáltatásokon, mára az internet új szakaszba érkezett,az információk közlésmódja alapjaiban megváltozott.Ezt a korszakot leggyakrabban web 2.0 néven emlege-tik. A ReVISION ügynökség – Magyarország elsôszá-mú közösségi média specialistája – meghatározásaalapján: „a web 2.0 (vagy webkettô) kifejezés a máso-dik generációs internetes szolgáltatások gyûjtôneve.Ezek túlnyomórészt valamilyen közösségre épülnek,ahol a felhasználók közösen alakítják ki a tartalmat,valamint megosztják egymással információikat. Awebkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak akeretrendszert biztosítja, a tartalmat a felhasználóktöltik fel, hozzák létre, megosztják vagy véleményezik.A felhasználók jellemzôen kommunikálnak egymás-sal, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között." Azúj web probléma nélkül képessé teszi az embereketnemcsak kapcsolatteremtésre, hanem multimédiatartalom létrehozására és megosztására is. A web azegyedüli aktivitástól a sorozatos részvétel felé mozdultel, az új alkalmazások, felületek, technológiák és

Tanulmány • Gôsi Zsuzsanna, Zsiros Mihály: Sport a közösségi médiában4

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

Sport a közösségi médiábanSport in social media

Gôsi Zsuzsanna, Zsiros MihálySemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar(TF) Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszék, Budapest E-mail: gzsuzsa@net-tv.hu, zsirosmihaly@gmail.com

Szemle 2011/1 03-42 2011/04/10 06:49 Page 4

módszerek segítségével. A honlapok kétirányú felület-té váltak, és emberek, tartalmak, párbeszédek veze-tôivé. Lényeges még, hogy ezek a felületek már nemcsupán személyi számítógép segítségével érhetôk el,hanem többek között laptop, mobiltelefon, interaktívtelevízió, médialejátszó és játékkonzol segítségével is.

A közösségi média a ReVISION definíciója alapján:„A jelenség nem más, mint a fogyasztók által generáltmillió és millió vélemény, hozzászólás, kommentár,személyes élmény, amelyeket a felhasználók maguktesznek hozzáférhetôvé online publikálás formájában.Idetartoznak a blogok, fórumok, videó-, és képmeg-osztó oldalak, a különbözô wiki-rendszerek, a közös-ségi site-ok, aggregátor oldalak, podcastok, és ki tud-ja, mit hoz a holnap?"1

A közösségi média szerepe dinamikusan növekszika gazdasági-társadalmi élet különbözô szféráiban. Mamár néhány sportszervezet és sportoló is kezdi tuda-tosan használni a közösségi média csatornáit, de aszélesebb sporttársadalom viszonylag kevesebb infor-mációval rendelkezik az információközlésnek errôl azúj módjáról. A cikk ezt a hiányt próbálja pótolni. Cél-ja bemutatni a nemzetközi és a magyar közösségi mé-dia jelenlegi helyzetét, trendjeit és a közösségi médiá-ban lévô lehetôségeket a sportban.

Anyag és módszerekKutatásunk több szakaszból állt. Elsôként a hazai

és nemzetközi internetezéssel kapcsolatos adatokatgyûjtöttük össze. A téma sajátosságára való tekintet-tel a vonatkozó szakirodalmi adatokat többségébeninterneten találtuk meg és nem a hagyományos adat-bázisokban, cikkekben, könyvekben. Az adatokat aközösségi médiával foglalkozó szervezetek, valamint aközösségi médiáról statisztikát készítô vállalkozásoksegítségével pontosítottuk. A kutatás második részé-ben esettanulmányt készítve összehasonlítottuk anemzetközi és hazai sportszereplôk honlapjait, külö-nös tekintettel a csapat és az egyéni sportok sajátos-ságaira.

EredményekLLeeggnnééppsszzeerrûûbbbb kköözzöössssééggii oollddaallaakkAz elsô közösségi oldalak az 1990-es évek középén

jöttek létre. Az eredeti cél a korábbi osztálytársak, is-kolatársak megtalálása volt. Azóta a technológia fejlô-désének is köszönhetôen új célokkal számos új oldaljött létre. Cikkünkben a jelenlegi trendek felvázolásá-val a sport szempontjából releváns oldalakat kívánjukbemutatni.

A világ legnagyobb közösségi portálja, amely forra-dalmasította a kapcsolatépítést, a Facebook. A portál2004-ben indult, 550 millió aktív felhasználója van. Avilág 180 országában, hetven nyelven mûködik, Ma-gyarországon is kétmilliós a tábora. A Facebook nép-szerûségét több összetevôjének, illetve jellemzôjénekköszönheti. Egyrészt a „hírek" elnevezésû menüpont-nak, ahol a fogyasztók pontosan követhetik, hogy mitörténik Facebookra bejelentkezett barátaikkal, isme-rôseikkel. Másrészt az úgynevezett Facebook API-nek,amely segítségével bármely fogyasztó mindenki szá-mára elérhetô mini-alkalmazásokat fejleszthet az ol-dalra. A Facebook népszerûségének további forrása,hogy gyors, letisztult, felhasználóbarát. A tagsághoznem szükséges meghívó, és lényegesen egyszerûbbenés gyorsabban hozható létre közösségi oldal példáulegy sportszervezet számára.

Magyarországon az Iwiw a legnépszerûbb ilyen jelle-gû közösségi oldal. A 2002-ben még WiW néven indultoldal túllépte a 4 milliós felhasználói kört. Az Iwiwhátránya, hogy meghívásos, és nem „nemzetközi", to-vábbá nehézkesebb a klubok létrehozása. Csak egypélda a nehézségekre: Ha létrehozunk az Iwiwen egyklubot, külön kérvényezni kell, hogy olyan címe lehes-sen, mint pl.: www.iwiw.hu/kosarsport. A Facebookonez viszont mindössze néhány kattintás és máris készvan: www.facebook.com/kosarsport. A klubok létre-hozása azért lehet fontos, mert a nyomtatott anyagok-ra egyre többen teszik rá közösségi média elérhetôsé-geiket is.

A Twitter ismeretségi hálózat és mikroblog szolgálta-tás, mely lehetôvé teszi a felhasználóknak, hogy rövidbejegyzéseket vagy egymásnak szánt üzeneteket írja-nak maximum 140 karakter hosszúságban. A Twittermár átlépte a 175 milliós felhasználói tábort, tagjai na-pi 50 millió üzenetet küldenek egymásnak. A magya-rok száma ezen a hálózaton hihetetlen sebességgel nô:egy évvel ezelôtt még csak 5 ezren „csiripeltek", jelen-leg pedig már több mint 57 ezren. Magyarországon aTwitter licenszet megvette a Blogter Kft, amely ezt Tu-rulcsirip néven futtatja. Kérdés, hogy az utóbbinakvan-e esélye felvenni a harcot a hazai felhasználók kö-rében a Twitterrel. A Twitterrel kapcsolatban érdemesmegemlíteni egy kimondottan sport témájú twitteraggregátor oldalt, a www.twackle.com-ot.

A közösségi portálok között fontos még megemlítenia YouTube-ot, amely olyan weblap, ahol a felhaszná-lók videoklipeket tölthetnek fel és nézhetnek meg.Ennek magyar verziói: az Indavideo, a Videoplayer, aYourVideo, a Freevlog, valamint a Videa, ahová mártöbb mint 300 000 videót töltöttek fel. A YouTube-ra65 ezer új videót töltenek fel naponta, ennek 88%-a újés saját készítésû. A fogyasztók több, mint 100 millióvideót néznek meg havonta.

A Facebook, a Twitter, a YouTube és a közelmúlttóla MySpace is összekapcsolható egymással, azaz nemszükséges a fogyasztóknak egy-egy tartalmat külön-külön megosztaniuk.

SSppoorrtt aa kköözzöössssééggii mmééddiiáábbaannCsapatsportokA Facebookon a sporttal kapcsolatban is lehetôség

van sokféle tartalom megosztására, például webshopoldalt is csinálhatunk vagy élô közvetítést sugározha-tunk. E tekintetben számottevô különbség van a ma-gyarok és a külföldiek között. A magyaroknak jóval ki-sebb a közösségi média aktivitása a sporttal összefüg-gésben.

Az Alt Media kommunikációs cég kutatásának ered-ményeibôl megtudhatjuk, hogy az FTC a legnépsze-rûbb csapat Magyarországon, szurkolótábora valami-vel hatszázezer felett van. A kedveltségi listán máso-dik a Debrecen, amely, vélhetôen BL szereplésének isköszönhetôen, csaknem félmilliós tömeget tudhat ma-ga mögött.2 A Facebookon viszont az FTC-nek kicsittöbb mint tizenötezer fô a rajongó tábora, míg a Deb-recené két-három ezer fô között van.3 Ennek egyik fôoka, hogy csupán minden második magyar rendelke-zik internet hozzáféréssel, feltehetôleg nem a kedve-zôtlenebb társadalmi-gazdasági csoportokból, ahon-nan a labdarúgó szurkolók nagy része kikerül.

A labdarúgóklubok sem ösztönzik igazán a szurko-lók bekapcsolódását. Például a Ferencváros, a legnép-szerûbb futballklub honlapján ugyan sok információt

5Tanulmány • Gôsi Zsuzsanna, Zsiros Mihály: Sport a közösségi médiában

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/04/10 06:49 Page 5

találunk, azonban több éve nem fejlesztették, így azmég csak 1.0-ás szolgáltatásként értelmezhetô. A web1.0 korszakban a szurkoló kapcsolata a sportolóvalvagy megtervezett és ellenôrzött környezetben törté-nik, vagy véletlen találkozás. Egy szurkoló meg tudjanézni kedvenc csapata weboldalát, de legfeljebb e-mail küldésére van lehetôsége. A szurkolók szeretnék,hogy meghallgassák ôket, de ez a típusú honlap eztnem teszi lehetôvé. Figyelembe véve a Ferencvároslabdarúgócsapatának népszerûségét, egyértelmû hiá-nyosság, hogy nem hoztak létre webshopot. Képeseklennének értékesíteni a csapathoz fûzôdô emléktár-gyakat, ereklyéket interneten keresztül. Találhatunkviszont mobilra szánt tartalmat, azonban ebben semkövetik a trendeket.4 Ezek a tartalmak még az elôzôgenerációs telefonokra készültek, és nem a mai „okostelefonokra". A Ferencváros, mint említettük, jelenvan a Facebook közösségi portálon. A Facebookot ak-tívan használják. Az oldalt figyelve látszik, hogy folya-matosan kerülnek fel friss hírek, események, illetverendkívül sok fórum is kapcsolódik a honlapjukhoz.

Bár Európában a futball népszerûsége megelôzi akosárlabdát, az adatok tanulmányozása után arra amegállapításra jutottunk, hogy legprofesszionálisabbközösségi médiahasználat nemzetközi méretekben akosárlabdában található. Ezért kutatásunk során acsapatsportok közül a kosárlabdára, elsô helyen azUSA kosárlabda-bajnokságára fókuszáltunk.

A National Basketball Association (NBA) és az elsôligás csapatok által a YouTube-ra feltöltött videókat420 millióan nézték már meg a 2007-es kezdet óta.Többen iratkoztak fel a csatornájukra, mint bármelymás sportág, vagy márka esetén. Több, mint 17 milliórajongójuk van csak a Facebookon (liga, csapatok, já-tékosok és partnerek). Az NBA az elsôszámú bajnok-ság a Twitteren is (2 millió követô). Összességében ahivatalos NBA oldalak, a 30 csapat oldalai és az NBAjátékosok oldalai több, mint 38 millió követôt és ra-jongót regisztráltak a Facebookon és a Twitteren.

A Twitter megjelenésével a mérkôzések TV nézettsé-ge is elkezdett meredeken felfelé ívelni. Egy átlagosnapon a Twitter felhasználók 65 milliószor csiripel-nek. Ez 750 csiripelést jelent másodpercenként,amely a kosárlabdához kapcsolódik! A világbajnokságcsoportmeccsei alatt 2700 csiripelés történt másod-percenként. Az NBA nagydöntôjének 7. meccsén pedig3085 volt a másodpercenkénti csiripelés.

Az NBA jelenleg a közösségi média életciklusánakaktív és növekvô szakaszában tart. Filozófiájának lé-nyege az, hogy ellássa a szurkolókat az általuk igé-nyelt tartalommal akkor és ott, amikor és ahol akar-ják. Ennek szellemében mindig az alábbi kérdésekettartják szem elôtt: Hogyan fogja tevékenységük erôsí-teni a szurkolói élményt? Mi az, amire a szurkolóknakszükségük van? Hol akarják az elvárt tartalmat meg-kapni? Tervüket ezeknek a kérdéseknek a megvála-szolása alapján határozzák meg.

Az elsô pillér, amit tudatosan használnak: az integ-ráció. A Facebook, a TNT TV és az NBA összefogott,hogy élôben közvetítsék az NBA All Star-gálát az inter-neten és összevonják a szurkolók párbeszédét ugyan-azon az oldalon Facebook kapcsolaton keresztül. Aszurkolók meg tudták nézni a történéseket elôzô esteélôben a TNT weboldalán és választani tudtak négy le-hetséges kameraállásból. Amíg online nézték az ese-ményt, addig a többi nézô Facebookon történô hozzá-szólása megjelent az oldalon. A rajongók láthatták az

összes hozzászólást, vagy beállítástól függôen csakazokat, amelyeket a barátaik írtak. Továbbá szavaz-hattak, hogy mely játékosokat szeretnék látni a játé-kosokat követô kamerákon.

A második pillér az interaktivitás. Az Adidas különrészt készített a szurkolóknak, hogy követni tudjákDwight Howardot az All Star-gála alatt. Itt a YouTubevideókat, a játékosok Twitter csiripeléseit és fényké-peit találhatták meg a FlickR képmegosztó oldalról.Ezek pedig valós idôben frissültek RSS segítségével.5

Az Adidas kiváló munkát végzett ennek a részneka támogatásában. YouTube csatornájukat a DwightHoward imázsának segítségével márkázták és bíztat-ták az embereket arra, hogy élôben kövessék Howar-dot a honlapjukon.

A harmadik, egyben utolsó pillér a fejlôdés. Tavalypéldául megoldották, hogy a nyolc, rájátszásba jutottcsapat csiripelését élôben tették közre egy táblázat-ban összegyûjtve. A legfrissebb csiripelés került min-dig legfelülre, de minél több csiripelése volt egy csa-patnak, annál nagyobb eséllyel volt látható. A csapa-tok egymás ellen csatáztak a Twitter fennhatóságért.Egy másik újdonságként 2010-ben az All Star hétvé-gére a Nike valami különlegeset szeretett volna készí-teni a Michael Jordannel való 25 éves együttmûködé-sének megünneplésére. Erre az alkalomra egy közös-ségi mozaikot készítettek kizárólag Jordan-ra kon-centrálva, ami egy interaktív érintôképernyôn jelentmeg. Az online közösségi promóción keresztül többmint 100 ezer szurkoló vett részt a „Jumpman 23"mozaik elkészítésében. És végül még egy érdekesség.A Facebookon megtalálható az NBA hivatalos szurko-lói boltja. Itt minden csapat jelképei, ajándéktárgyaimegtalálhatók és a Facebook oldal elhagyása nélküllebonyolítható a vásárlás. Ezen kívül több más, helyiközösségi média oldalon (SayNow, Gowalla, Foursquare)is ösztönözték a rajongókat az online aktivitásra. Eu-rópában is számos helyi szurkolói oldala van az NBA-nek, amelyeken szintén kiemelkedô aktivitás észlelhe-tô. Például csak Törökországban 250 ezer rajongójavan az amerikai kosarasoknak.

Megvizsgáltuk a NBA egyik csapatát is, a PhoenixSuns-t a közösségi média nézôpontjából. A Suns2010-ben bevonta a közösségi médiát a vállalat mar-keting stratégiájába. A Suns teljes munkaidôben di-gitális médiaigazgatót alkalmaz. Az ô felelôssége,hogy a csapat sikeresen használja a közösségi médi-át. Ô segít a játékosoknak csiripelni is. Elemzésünkalapján megállapítható, hogy a befektetés a közössé-gi médiába egyértelmûen megtérült. A Suns megta-lálta az utat, hogy a Twitter követôket fizetô szurko-lókká tegye. Tartott egy akciót a csapat oldalán. Ezazt jelentette, hogy azok a Twitter felhasználók, akikkövették a csapatot, elôbb bemehettek a csarnokba,az elsô sorokból nézhették a bemelegítést, kérdésekettehettek fel a Suns vezérigazgatójának, erre az alka-lomra készített Twitter feliratú pólót kaptak, valamintegy szektorba ültették ôket, hogy megismerjék egy-mást. Az elsô alkalommal több, mint 125 Twitter fel-használó jelent meg az eseményen. Más szóval, több,mint 125 ember töltött el egy egész estét a Sunsmeccsén. Mit jelent ez pénzügyileg? A szurkolók átla-gosan 100 dollárt költenek el egy ilyen alkalommal.Ez közel 13 ezer US dollárt jelent összességében. Ar-ra is számítani lehet, hogy miután ezek a rajongókkülönösen jól érezték magukat, legközelebb is vissza-térnek.

Tanulmány • Gôsi Zsuzsanna, Zsiros Mihály: Sport a közösségi médiában6

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/04/10 06:49 Page 6

A NBA közösségi média aktivitásának áttekintéseután a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségé-nek tevékenységét tanulmányoztuk hasonló dimenzi-ók mentén. A szervezet természetesen rendelkezik sa-ját honlappal. Az egyik internetezôt csalogató „szolgál-tatása" a honlapnak, hogy a magyar és az NBA mér-kôzések eredményei is követhetôk a honlapon. A leg-meglepôbb talán az, hogy külön kis ablakban jelenikmeg a nôi és férfi tagozat. Rákattintás után viszont aztapasztalható, hogy csak a férfi tagozatnak van különhonlapja, a nôi tagozat fontosabb hírei a szövetséghonlapján jelennek meg.

A közösségi médiában a Magyar Kosárlabdázók Szö-vetsége több platformon is aktívan jelen van. A szövet-ség honlapján megtalálhatjuk a közösségi oldalaklinkjeit. A Facebookon 622 rajongójuk, a Twitteren 19követôjük van, míg a YouTube csatornájára öten irat-koztak fel. Ezeken kívül a Google Picasa képmegosztóoldalon is megtalálhatók. Folyamatos aktivitás jel-lemzi mindegyik csatornát. A számok azonban sajnosazt mutatják, hogy egyelôre a szurkolók többségétnem sikerült bevonni a párbeszédbe. A kezdeti lépé-sek azonban reményt adhatnak.

Magyarországon is megvizsgáltuk egy kiemelkedôteljesítményt nyújtó kosárlabda csapat, a Mizo Pécsközösségi média tevékenységét. A Mizo Pécs nôi csa-patnak 2010-ben 690 rajongója volt a Facebookon, azIwiwen pedig 6783. YouTube csatornával is rendelkez-nek, hat feliratkozó követi ôket. A Facebookon viszont2008 májusában történt az utolsó bejegyzés. A rajon-gói oldal elérhetôsége még a honlapjukon sincs feltün-tetve. Az Iwiwen pedig elemzésünk elôtt két hónappalírt utoljára egy rajongó. Megállapítható tehát, hogy acsapat ugyan jelen van, de nem használja ki a közös-ségi média adta lehetôségeket.

Néhány külföldi csapat, sportszövetség és sportolóközösségi médiához kapcsolódó tevékenységénekösszehasonlítását az 11.. ééss aa 22.. ttáábblláázzaattbbaann mutatjukbe. A 22.. ttáábblláázzaattbbóóll is jól látható, hogy a hagyományosinternetes eszközt, mint a honlap a magyar szövetsé-gek ugyanolyan gyakran frissítik és közel azonos lehe-tôségeket is találhatunk rajta, mint a külföldiek ese-tében. Eltérés a közösségi média aktivitásban és ter-mészetesen a követôk számában mutatkozik meg.

Egyéni sportágakAz egyéni sportágakban a szövetségek, egyesületek

közösségi média használata helyett néhány sportolómédiatevékenységét tartottuk célszerûnek tanulmá-nyozni.

A legismertebb egyéni sportolók közül egyértelmûenkiemelkedik a kerékpáros Lance Armstrong közösségimédia aktivitása. Ô használja a sportolók közül legré-gebb óta a közösségi médiát. Legutóbbi könyve, aComeback 2.0 címében is utal a webkettes platformokhasználatára. Hivatalos Facebook oldalán másfél mil-lió rajongója van. Emellett van több mint 20 nem hi-vatalos és néhány anti-Lance oldal is. Ezen túl Arm-strong alapítványa révén 1 millió feletti rajongóvalbüszkélkedhet. A Twitteren több mint két és fél milli-óan követik. Természetesen itt is megtalálható az ala-pítványa. Mindezt Armstrong kiválóan tudja hasznosí-tani. Szponzora, a Nike és alapítványa, a Livestrongszokatlan kampánnyal jelentkezett. ,,A Nike a társa-dalmi felelôsségvállalás jegyében Chalkbot elnevezés-sel jelentôs hírnevet szerzett eseményt rendezett a2009-es Tour de France 13. szakaszán. Az aszfaltra

36 ezer felhasználói üzenetet festettek fel, melyekkel arák áldozataira emlékeztek az üzenetet küldôk. Akampány segített mintegy 4 millió dollár összegyûjté-sében jótékonysági célokra. Keretein belül a felhasz-nálók 40 karakter hosszúságú üzeneteket tudtak kül-deni SMS-ben Twitteren és a Nike Livestrong website-ján keresztül a világnak. Az üzeneteket egy robot ki-festette az útra, azonnal fotó készült róla, GPS koor-dinátát kapott róla a beküldô (hogy fel is tudja keres-ni adott esetben a pontos helyszínt).’’6

A Chalkbotot 2010-ben megismételték, de LanceArmstrong a Tour de France utolsó szakaszára más-sal is készült. Az egész csapat 28-as mezben állt fel adobogóra az eredményhirdetésen, utalva arra, hogy28 millió ember szenved rákban világszerte. Csapatá-nak fô szponzora, a RadioShack pedig egy dollártajánlott fel minden rajongó után, aki kiteszi Facebookprofilképére a 28-as számot egy alkalmazás segítségé-vel. A profilképekbôl készítettek közösségi mozaikotis, amelyen mindenki be tudta jelölni magát. Végültöbb mint 100 ezer dollárt gyûjtött az alapítványa szá-mára.

Magyarországon a hazai sikersportág, a kajak-kenuképviselôi közül Kucsera Gábor, világ- és Európa-baj-nok kajakos használja ki leginkább a közösségi médiaadta lehetôségeket. Az Iwiwen és a Facebookon is ren-delkezik rajongói oldallal, valamint honlapján is folya-matosan blogol, illetve találunk friss információkat.7 Avele készített mélyinterjú során elmondta, hogy nemtudatosan használja a közösségi médiát, hanem egyrajongója ajánlotta fel, hogy foglalkozik ezzel a témá-val. Elfogadta a felajánlást, kezdetben azért, mert ez-zel vállalkozásait is reklámozni tudta. Nagy látogatott-sága van az oldalainak, de az még nem derült ki, hogypénzügyileg kedvezô-e számára a közösségi médiamegjelenés. Egyetlen negatív tapasztalat a használat-tal kapcsolatban az, hogy néhányan oda nem illô hoz-zászólásokat írtak, de ma már ezt is figyelemmel kísé-rik és szûrik.

Egyéni sportágban nem ritka a sikertelen próbálko-zás sem. Például a magyar atlétika két kiemelkedôsportolónôje is használta egy ideig az internet adta le-hetôségeket, de rövid idôn belül lemondtak róla. Kálo-vics Anikó, többszörös magyar bajnok és csúcstartóhosszútávfutó nemrég (2009 végén) még rendelkezetthonlappal, ahol üzenôfalon keresztül tartotta a kap-csolatot rajongóival. Közösségi oldalakon viszont ak-kor sem jelent meg, csak magánszemélyként. Idôköz-ben honlapját is megszüntette, mert teljes mértékbenfeleslegesnek találta. A másik magyar atlétanô, akit2010 legjobb nôi atlétájának választottak, Papp Krisz-tina is indított korábban saját honlapot, amelyen saj-tóanyagok, bemutatkozás, eredmények, valamintfényképek voltak találhatók. A frissítések idôszakosakvoltak, de a rajongók hozzászólhattak a bejegyzések-hez, és voltak, akik éltek is a lehetôséggel. Ennek el-lenére 2010-ben már nem lehetett elérni honlapját.Aktívan blogolt is, ám ezzel is felhagyott.

Csillag Balázs, az 5000 méter országos csúcstartójaaz atléták között ritkaságnak számító minôségi hon-lappal jelentkezett 2007-ben. Itt blogolt, olvashatunkpályafutásáról, eredményeirôl, fényképeket nézeget-hetünk, valamint az általa szervezett versenyekrôl tá-jékozódhatunk. Sajnálatos módon azonban egy évenkeresztül nem frissült honlapja, amely még 1.0-ás fe-lület, és a közösségi oldalakon sem követhetjük nyo-mon (11.. ttáábblláázzaatt).

7Tanulmány • Gôsi Zsuzsanna, Zsiros Mihály: Sport a közösségi médiában

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/04/10 06:49 Page 7

Tanulmány • Gôsi Zsuzsanna, Zsiros Mihály: Sport a közösségi médiában8

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

11.. ttáábblláázzaatt.. Sport a közösségi médiában – egyéni sportolókTTaabbllee 11.. Sport in social media – induvidual atlethete

Lance Armstrong Livestrong Christ. Ronaldo Usain Bolt Papp KrisztinaHonlap van van - van vanhatásosság* 80 99 - 60 59frissítés hetente többször naponta - hetente havontatartalomelemek képgaléria, alapítvány - közösségi média blog,

bemutatkozás, tevékenységével link, képgaléria, bemutatkozás,linkek, szponzorok, kapcsolatos videógaléria, eredmények,

kapcsolat, hírek, információk, bemutatkozás, sajtóesemények közösségi média link, versenynaptár,

képgaléria, fanclubvideógaléria,

bemutatkozás,blog, sajtó, linkek

Facebook oldal 1240010 860133 6526591 1828 946 -(embernek tetszik)frissítés naponta naponta naponta hetente -tartalomelemek üzenôfali bejegyzések, üzenôfali bejegyzések, üzenôfali bejegyzések, üzenôfali bejegyzések, ü

képgaléria, videógaléria, képgaléria, kégaléria, képgaléria,bemutatkozás, események, videógaléria, videógaléria, videógaléria, k

fórum bemutatkozás, hírlevél, twitter bemutatkozás, események, események, fórum

fórum, beszámolókTwitter (követô) 2523647 70110 85135 42904 -hatásosság* 100 100 99.7 100 -YouTube Csatorna 2663, 31598 10112 nem hivatalos: 181 - -(feliratkozás)Egyéb - FlickR (184 kontakt) MySpace (40235 barát) - RSSMegjegyzés: 2010. júniusi adatok

22.. ttáábblláázzaatt.. Sport a közösségi médiában – szövetségek, csapatsportokTTaabbllee 22.. Sport in social media – associations, team sport

Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) Európai Atlétikai Szövetség (EAA) USA Atlétikai SzövetségHonlap van van vanhatásosság* 99 99 94frissítés naponta többször naponta többször napontatartalomelemek képgaléria, videógaléria, bemutatkozás, versenynaptár, linkek, hírek, versenynaptár, bemutatkozás,

bemutatkozás, versenynaptár, linkek, statisztikák, szavazás, hírlevél, statisztikák, közösségi média linkek,statisztikák, szavazás, hírlevél közösségi média linkek, szolgáltatások, versenyzôi profilok

szabályzatok, fejlôdés

Facebook oldal - 2209 35329(embernek tetszik)frissítés - napontatartalomelemek - üzenôfali bejegyzések, képgaléria, üzenôfali bejegyzések,

videógaléria, bemutatkozás, képgaléria, videógaléria,események, fórum, szavazás, jegyzetek jegyzetek, fórum, események

Twitter (követô) - 392 4035hatásosság* - 93 99,4YouTube Csatorna - 66 56(feliratkozás)Egyéb RSS RSS, FlickR -Megjegyzés: 2010. júniusi adatok* grader.com A Grader megpróbálja mérni a Twitter, Facebook oldal, vagy éppen a honlap erejét, elérését és tekintélyét.

Más szóval: milyen benyomást kelt egy-egy bejegyzés. Ez egy algoritmus segítségével történik. Ebbe többek között beletartozik, hogy hányan követnek minket, milyen sûrûn frissítjük a tartalmat. A kapott érték azt jelenti, hogy az összes felhasználó hány százaléka rendelkezik alacsonyabb értékkel. Vagyis minél magasabb a szám, annál jobb.

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 8

9Tanulmány • Gôsi Zsuzsanna, Zsiros Mihály: Sport a közösségi médiában

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

a Kucsera Gábor Pars Krisztián Talmácsi Gábor Szávay Ágnes Cseh Lászlóvan van van van van70 51 65 71 76

hetente többször hetente naponta naponta hetentehírek, szavazás, hírek, eredmények, hírek, bemutatkozás, hírek, bemutatkozás, hírek, eredmények,bemutatkozás, linkek, bemutatkozás, versenynaptár, eredmények, linkek, bemutatkozás,

sajtó, képgaléria, versenynaptár, képgaléria, csapat, versenynaptár, versenynaptár,videógaléria, képgaléria linkek, szponzorok szurkolók, képgaléria,szponzorok, szponzorok, linkek, videógaléria,

versenynaptár, közösségi média szponzorok, linkek, saját üzlet linkek, sajtó fórum, üzenôfal,

nyereményjáték

323 - 990 601 (nem hivatalos: 1137)

naponta - naponta ritkábban, mint hetente -üzenôfali bejegyzések, üzenôfali bejegyzések, üzenôfali bejegyzések,

bemutatkozás, bemutatkozás, képgaléria, videógalériaképgaléria, jegyzetek képgaléria, jegyzetek,

videógaléria, szavazás

- - - - -- - - - -- - - -

- - Talma világa - -

Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) Magyar Kajak-Kenu Szövetség FTC Labdarúgó Zrt. 2012 London Olimpiavan van van van98 60 82 99

naponta többször naponta naponta napontahírek, partnerek, szabályzatok, hírek, bemutatkozás, hírek, naptár, csapat, hírek, blog, jegyek,bemutatkozás, versenynaptár, versenynaptár, szabadidô, szezon, lexikon, webshop, látogatás,

linkek, statisztikák képgaléria, fórum, bemutatkozás, 100%Fradi, versenyinformációk,közösségi média linkek képgaléria, szavazás, részvétel, képgaléria,

közösségi média linkek videógaléria, webkamera,virtuális túra,

közösségi médialinkek

578 357 (ismerôs, nem oldal, 4505 72318hanem profilként mûködik)

ritkábban, mint havonta naponta naponta hetente többszörképgaléria, bemutatkozás, üzenôfali bejegyzések, üzenôfali bejegyzések, üzenôfali bejegyzések,

üzenôfali bejegyzések képgaléria, események képgaléria, események, képgaléria, videógaléria,bemutatkozás, fórum, RSS, bemutatkozás, szabályzat

100% Fradi- 28 - 23105- 61 - 100- 8 - 2401

- Vimeo Fradi mobil -

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 9

Az 11.. ttáábblláázzaatt jól érzékelteti, hogy mekkora a kü-lönbség a magyar és külföldi sportolók között a közös-ségi média aktivitásban. A legnagyobb különbség itt isa web 2.0 használatánál látszik. Jellemzôen a magyarsportolók egyelôre még maradtak az egyoldalú kap-csolattartásnál.

KövetkeztetésekA bemutatott adatok egyértelmûen bizonyítják,

hogy a közösségi média szerepe dinamikusan növek-szik. Belépési korlát gyakorlatilag nem létezik. Ko-molyabb szakértelem nem szükséges a hozzászólás-hoz a Facebookon és nem is vesz igénybe sok idôt.Hatását korántsem szabad lebecsülni! A mai fiatalokinternetezési szokásait figyelembe véve azt mondhat-juk, hogy a közösségi hálózatok szabják meg a jövômarketingjét.

A sportélet egyes szereplôi, csoportjai is kezdikhasználni a közösségi médiát, de egyelôre kevesen ér-zékelik igazán a benne rejlô lehetôségeket. Valószínû-leg ez a fô oka az alacsony aktivitásnak, pedig ez mármost elôre jelezhetô veszteséggel jár.

A sportban is megjelentek második generációs in-ternetes szolgáltatások, összefoglaló néven a web2.0. A közösségi web az eredeti sportoló-szurkolókölcsönhatás reneszánszát hozta el. A kapcsolat asport szereplôi és a szurkolók között megváltozott,egyirányú kommunikáció helyett a kétirányú kom-munikáció vált jellemzôvé. Ez pedig elvileg ôszinte,hiteles, ember vezérelte kapcsolatot jelenthet. A rész-vétel a párbeszéd áradatban ma már kulcsfontossá-gú. A csapatok, bajnokságok és sportolók elérhetôb-bek, hitelesebbek és „valóságosabbak" lehetnek aközösségi média használatán keresztül. A szurkolókvalós idôben bepillantást nyernek a sztárvilág mögéés alkalmuk nyílik arra, hogy „barátai" legyenek akedvenc csapatuknak, vagy éppen sportolójuknak. Aközösségi médiát legjobban használó sportolók be-kapcsolódnak a szurkolók vezérelte közösségbe éskellemes meglepetést okoznak virtuális megjelené-sükkel.

A web 2.0 meg tudja változtatni a sportoló, csapat,bajnokság, szurkoló és a szponzor kapcsolatát. Asportolóknak „biztonságos" csatornát biztosít a kö-zösségi média a szurkolókkal való kapcsolattartásra,gondolataik megosztására, illetve mások véleményé-

nek meghallgatására. Ezáltal emberileg megközelít-hetôbbekké, tetteik pedig érthetôbbé válnak.

A kölcsönös függôség és a közösségi stratégia kibô-vítheti, erôsítheti a sport által hordozott értékeket. Anyílt és ôszinte személyes követés eladhatóbbá, piac-képesebbé teheti a sportolót a klubok, a szponzorok,valamint a szurkolók számára. A közösségi médiaterjeszkedési lehetôséget biztosít a szponzoroknak asportoló, a csapat és a bajnokság „digitális lábnyo-mán" keresztül és növelheti befolyásukat. A sportolóbizonyos értelemben a média tulajdonává és tarta-lomfelületté válik.

Magyarországon közel két millió rendszeres látoga-tója van a közösségi oldalaknak. Ebbôl a sporttalösszefüggô részesedés jóval kevesebb a lehetségesnélés a kívánatosnál. Bár tanulmányunkban kísérleti jel-leggel vizsgáltuk a témát, jogosnak érezzük azt a kö-vetkeztetést, hogy a közösségi média mind teljesebbkörû használata számos elônnyel járna a sportban,elsôsorban a sportmarketingben.

Felhasznált irodalomHoffmann Istvánné (2007): Sport, marketing,

szponzorálás. Akadémiai Kiadó, Budapest.ReVISION ügynökség – Magyarország elsôszámú

közösségi média specialistája: www.revision.co.hu,www.buzzmirror.hu,

Internetes hivatkozások1.http://www.buzzmirror.hu/static/BuzzMirror-

Szotar.pdf2.http://beta.nol.hu/lap/sport/20100506-es_me-

gis_szeretik3.www.facebook.com/pages/Fradi-Ferencvarosi-

Torna-Club/122559267770815, http://www.facebo-ok.com/dvscfoci,

4. http://www.ftc.hu//popup_news.php?nid=18251 &action=main&sact=news

5.RSS webes együttmûködésre szolgáló XML állo-mányformátumok családja, mely megkíméli a felhasz-nálókat attól, hogy az ilyen megoldást használó we-boldalakat rendszeresen kelljen látogatniuk az új tar-talom ellenôrzése miatt

6. http://www.nike.hu/felelossegvallalas/live-strong/7.http://www.kucseragabor.gportal.hu/, http://

www.facebook.com/kucseragabor

Tanulmány • Gôsi Zsuzsanna, Zsiros Mihály: Sport a közösségi médiában10

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 10

ÖsszefoglalóAz elemzés célja meghatározni és fôleg értelmezni a

különbözô távú futásokban elért eredmények és a la-boratóriumban mért relatív aerob teljesítmény közöttistatisztikai kapcsolatot nem sportoló gyermekeknél. Avizsgálatot 25 fô, rendszeresen nem sportoló, 9 évesfiúnál végezték. Antropometriai módszerekkel jelle-mezték testi felépítésüket, testzsírtartalmukat és bio-lógiai fejlettségüket. Az alkalmazott motorikus pró-bák: 400m futás, 1200m futás és Cooper teszt. A test-tömegre vonatkoztatott aerob teljesítményt SensorMedix C-29 típusú analizátorral határozták meg lép-csôzetesen növekvô futószalag ergométeres terheléssorán.

A Cooper-teszt során teljesített távolság és a mértrelatív aerob teljesítmény korrelációja szignifikáns, debiológiai megítélés szerint csak mérsékelt erôsségû.Az 1200m futás ideje és a mért oxigénfelvétel korrelá-ciója fordított és közepes erôsségû. A futási idô és azoxigénfelvétel kapcsolata a legszorosabb (r = -0,94),ha a teszt terhelés a 400m futás.

KKuullccsssszzaavvaakk:: 400m futás, 1200m futás, Cooper-teszt

AbstractThe aim of the study was to determine and above all

to evaluate the linear relationship between the resultsof various running performances and maximal oxygenconsumption determined in laboratory conditions. 25non-athletic, 9-year-old boys took part in the kinan-thropometric study. Body built, relative body fat con-tent and biological development were characterised byanthropometric techniques accepted by internationalliterature. The running tests were: Cooper-test,1200m run and 400m run. Aerobic power relative tobody mass was determined by Sensor Medix C-29-type analyser during graded exhaustive treadmillrunning.

The statistical relationship between the results ofCooper-test and aerobic powers was significant, how-ever, the coefficient indicated a moderate parallelism.The correlation between the scores in 1200m run andmeasured oxygen consumption was biologicallymediocre. The highest correlation (r = -0,94) wasfound between the running times of 400m run testand aerobic powers.

KKeeyy--wwoorrddss:: 400m run, 1200m run, Cooper-test

BevezetésA kardio-respiratorikus és metabolikus állóképes-

ség jellemzésének napjainkban általánosan elfogadottmódszere az abszolút (l·min–1), vagy a testtömegre vo-natkoztatott oxigénfelvétel (ml·kg–1·min–1) mérése(Eisenman és Malina, 2000; Kemper et al., 2001; Jor-gensen et al., 2009). A technikai fejlettség mai szint-jén az adatfelvétel laboratóriumban és pályán gyakor-latilag azonos pontossággal elvégezhetô, bár egyikmeghatározás sem olcsó. Értelmezési anomália vi-szont, hogy a relatív adatot még ma is sokan felülete-sen (és fôleg megalapozatlanul) azonosítják az állóké-pességgel, holott e mérôszám lényegében több szerv(szív, tüdô, szöveti anyagcsere) funkciójának vagyfunkcióváltozásának eredôje (Eisenmann és Malina,2000; Bouchard et al., 2007).

Annak ellenére, hogy a multifaktoriális jellemzôkszámítása akár jelentôs hibaforrás is lehet, több olyanelemzés ismert, melynek deklarált célja a különbözôjellegû és idôtartamú motorikus próbákban elérteredmények alapján a maximális relatív aerob teljesít-mény becslése volt (Foster et al., 1984; Storer et al.,1990; Léger és Gadoury, 1989; ACSM, 2000). A sta-tisztikai módszerekkel becsült adat megbízhatóságá-ról, felhasználásának lehetôségeirôl és fôleg korlátai-ról azonban általában nem nyilatkoznak a szerzôk. Aszámított adat használatának egy indokaként és egy-ben magyarázataként Frost és munkatársai (1997) agyermekek spiroergometriai vizsgálatának etikai kor-látait említik, pedig ennek lehetséges hatásai lényege-sen kisebbek, mint a mért és a becsült adat különb-ségéé (Armstrong és Welshman, 2000). A szerzôk ta-pasztalatai szerint a két oxigénfelvétel különbségegyakran nagyobb, mint a gyermek spontán aerob tel-jesítményfejlôdése egy naptári év alatt.

A direkt adat elôállításának eszköz- és költségigé-nye, valamint a mérôszám értelmezési korlátai el-lenére mégis lehet jogos igény a kardio-respiratorikusés metabolikus állóképesség becslése, melyet leggyak-rabban különbözô távú vagy idôtartamú futások ered-ményei alapján végezhetünk el. Az életkor és az elô-képzettség függvényében azonban nincs egyetértés avizsgálók között abban, hogy milyen táv (milyen idô-tartamú és intenzitású terhelés) az alkalmas, vagy alegalkalmasabb az abszolút, vagy a relatív oxigénfel-vétel becslésére. A leggyakrabban alkalmazott teszt-terhelések közös vonása a 4-8 perc közötti idôtartam(Armstrong et al., 1996; Conley et al., 2001; Obert etal., 2000), amely részben az elvárható intenzitást iskijelöli (Fawkner et al., 2002).

Elemzésünk célja meghatározni és fôleg értelmeznia különbözô távú futásokban elért eredmények és alaboratóriumban mért relatív aerob teljesítmény kö-zötti statisztikai kapcsolatot nem sportoló gyermekek-nél.

11Tanulmány • Mészáros Zsófia és tsai: Különbözô távú futások...

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Különbözô távú futások és a testtömegre vonatkoztatott oxigénfelvétel

kapcsolata 9 éves fiúknálRelationship between various distance running performance and

aerobic power relative to body mass in 9-year-old boys

Mészáros Zsófia1,2, Pampakas Polydoros1, Zsideg Miklós1, Rikk János2, Szmodis Márta1, Ihász Ferenc2

(1) Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,Budapest(2) Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar,GyôrE-mail: zsofia.meszaros@tf.hu

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 11

Vizsgált személyek és módszerekAz élettani teljesítményvizsgálatot 25 fô, a feladato-

kat önként vállaló fiúnál végeztük el. Naptári életko-ruk 8,52 és 9,13 év között volt az antropometriaiadatfelvétel idôpontjában. A vizsgálat szervezésekorés végrehajtásakor következetesen szem elôtt tartot-tuk az elsô megjelenése óta többször módosított Hel-sinki Nyilatkozat (WMA, 1996) humán adatfelvételrevonatkozó elôírásait. A gyermekek és a szülôk jelenlé-tében ismertettük a vizsgálat célját, menetét és eset-leges kockázatait, továbbá megkértük a szülôk írásosbeleegyezô nyilatkozatát. Tudatosítottuk, hogy a gyer-mekek saját elhatározásukból, indoklás nélkül a fo-lyamatban való részvételt bármikor, következményeknélkül visszautasíthatják.

A vizsgálat során a gyermekek három különbözô na-pon teljesítették a futóteszteket (400m, 1200m ésCooper-teszt), majd a 4. és az 5. napon részt vettekegy laboratóriumi antropometriai és spiroergometriaivizsgálatban.

Az antropometriai változók alapján becsültük agyermekek relatív testzsírtartalmát Parízková (1961)javaslatai szerint, továbbá a metrikus és a plasztikusindexszel (Conrad, 1963) meghatároztuk morfológiaialkatukat. Ezen túlmenôen jellemeztük biológiai fej-lettségüket. A biológiai alapú koradatot Mészáros ésMohácsi (1983) algoritmusa szerint számítottuk, refe-renciaként az ezredfordulót követô években is érvé-nyes hazai méretátlagokat (Mészáros et al., 2006)használtuk. A plasztikus index bizonyított depózsírfüggésébôl eredô és a biológiai alapú koradatot torzí-tó hatás csökkentésére a Szmodis és munkatársai(2007) által bevezetett korrekciót alkalmaztuk. Az el-nevezés ellenére a számított adat nem a biológiai élet-kor, hanem csupán a funkcióképesség csontéletkorralvalidált és decimális években kifejezett becslése.

A vita-maxima terhelés folyamatában a gázanyag-csere jellemzôket Sensor Medix C-29 típusú analizá-torral mértük. A lépcsôzetesen növekvô terhelést futó-szalagon végezték a gyermekek. A vizsgálat elsô há-rom napján a fiúknak módjuk volt a futószalagon fel-ügyelet mellett gyakorolni, kipróbálhatták a szalagmegállítását követô sebességváltozást. A gyakorlás so-rán a jelentkezôk maszkot kaptak, de a gázanyagcse-rét nem mértük.

Az egyéni bemelegítést követôen a terhelést 5km·h–1

szalagsebességen és 0O meredekségen kezdték a gyer-mekek. A további lépcsôfokokban, általában 2 per-cenként a sebességet növeltük 8, 10 és 12 km·h–1-ra.Mivel a maximális oxigénfelvétel maghatározása voltaz alapvetô célunk, a terhelési fázisok idôtartamánakegyénenként kisebb-nagyobb változtatásával igyekez-tünk biztosítani az új terhelési fokozathoz való alkal-mazkodást. Amennyiben a 12km·h–1 sebességen agyermek még nem érte el teljesítôképessége maximu-mát, a továbbiakban a futószalag meredekségét nö-veltük 1,5%-kal.

A csoportot jellemzô, konvencionális leíró statiszti-kák számítása után meghatároztuk a pályán mért fi-zikai teljesítmények (futási idô, teljesített távolság)egymás közötti korrelációt, valamint a próbaeredmé-nyek és a laboratóriumban meghatározott maximálisoxigénfelvétel kapcsolatát számszerûsítô koefficiense-ket. Szignifikáns kapcsolat (p < 5%) esetén kiszámol-tuk a regressziós konstansokat. A korrelációs együtt-hatók erôsségének különbözôségeit Z-transzformációután elemeztük.

EredményekA csoportot jellemzô antropometriai mutatók közép-

értékeit és variabilitási mérôszámait az 11.. ttáábblláázzaattbbaannfoglaltuk össze. E változó csoporttal kapcsolatosanhangsúlyozzuk, elemzésüket itt csupán az indokolja,hogy jellemezzük, a gyermekek egyéni, humánbiológi-ai sajátosságai milyen mértékben módosíthatják a re-latív oxigénfelvételt. A cikk szerkesztésének javasoltkonvencióitól itt tehát kissé eltérünk, az általunk mó-dosító tényezônek ítélt jellemzôkrôl egy rövid, elôzetesdiszkussziót is adunk.

A középértékek alapján a minta jellemzô a nemsportoló, 9 éves naptári életkorú fiúkra, de mintánk-ban a szórások kissé nagyobbak, mint a nagy elem-számú hazai referenciákban (Mészáros et al., 2006;Pampakas et al., 2008). A mérsékelten nagyobb szó-rásokat alapvetôen a kis elemszámnak tulajdonítjuk.A variációterjedelem ismeretében megfogalmazzuk aztis, hogy sem a plasztikus index, sem pedig a relatívtestzsírtartalom egyének közötti különbsége nemolyan nagy, hogy feltételezhetô lenne a maximális oxi-génfelvételt módosító hatásuk. Prókai és munkacso-portja (2005) eredményei szerint a relatív testzsírtar-talom és a plasztikus index vizsgáltjainkénál nagyobbvariációterjedelme esetén is csak nagyon mérsékelt,bár statisztikailag következetesen szignifikáns az em-lített antropometriai jellegek és a motorikus teljesít-mények kapcsolata.

A gyermekek aerob teljesítményének értékelésekorés minôsítésekor egy nagyon lényeges szempont avizsgáltak naptári és biológiai korának a különbsége(Fawkner és Armstrong, 2002; Rowland, 2005). Ab-ban megegyezik az idézett vizsgálók véleménye, hogyhumánbiológiai vagy terheléses élettani tartalmat aprepubertásban általában csak az egy évnél nagyobbkoreltérésnek tulajdoníthatunk. Az 11.. ttáábblláázzaattbbaannösszefoglaltak tanúsága szerint a két koradat átlagosdifferenciája nem szignifikáns. A morfológiai kor átla-ga körüli szóródás értékelhetôen nagyobb, mint a kro-nológiai életkoré. Az életévben kifejezett egyéni eltéré-seket az 11.. áábbrráánn mutatjuk be. Ábránkon a függôlegestengely skálázását a koreltérés adja, a vízszintesét anaptári életkor. A nulla pont körül kijelölt sáv (vízs-zintes vonalak) adja a kritikus eltérési tartományt.

A fentiek alapján mintánkban mindössze egyetlenfiú minôsül jelentôsen akceleráltnak, viszont egy nap-tári évnél nagyobb retardáció a csoportban nem volt.

Tanulmány • Mészáros Zsófia és tsai: Különbözô távú futások...12

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

11.. ttáábblláázzaatt.. A vizsgált antropometriai változók átlagai, szórásai és variációterjedelmeTTaabbllee 11.. Means, standard deviations

and ranges of the studied anthropometric variables

Rövidítések: DCK = naptári életkor (év), MK = morfo-lógiai életkor (év), TTM = testmagasság (cm), TTS =testtömeg (kg), BMI = testtömegindex (kg·m–2), MIX =metrikus index (cm), PLX = plasztikus index (cm), F%= testzsírtartalom a tömeg százalékában kifejezve.

VVáállttoozzóó ÁÁttllaagg SSzzóórrááss MMiinniimmuumm MMaaxxiimmuummDCK 8,82 0,17 8,52 9,13MK 8,85 0,65 7,45 9,79TTM 135,92 5,93 121,9 145,4TTS 32,99 6,91 22,6 48,4BMI 17,69 2,54 14,72 24,00MIX -1,29 0,18 -1,61 -0,91PLX 65,39 3,77 57,8 72,5F% 20,24 5,60 13,30 32,11

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 12

Az egy éven belül variáló életkor differenciák eloszlásalényegében egyenletes.

Összefoglaló véleményünk tehát az, hogy a fizikaiteljesítmények és a maximális oxigénfelvétel statiszti-kai kapcsolatát ismert biológiai hatás mintánkbannem módosítja.

A továbbiakban bemutatjuk az alkalmazott motori-kus próbák eredményeinek összefüggéseit (22.. ttáábblláá--zzaatt). A három különbözô idôtartamú próbában elérteredmények nem függetlenek egymástól, de megegye-zôen az irodalmi adatokkal (Malina, 1980; Szmodis etal., 1987) statisztikai kapcsolatuk inkább csak laza,mint közepes erôsségû. Ebben a mintában a legerô-sebb a 400m futás és az 1200m futás eredményei kö-zötti lineáris összefüggés, de a számított közös varian-cia ebben a párosításban is kevesebb, mint 45%.

A Cooper-tesztben teljesített távolság és a két futásiidô kapcsolata fordított és statisztikailag azonos erôs-ségû. A 22% (Cooper és 400m futás), valamint a 20%(Cooper és 1200m futás) közös variancia megítélé-sünk szerint nagyon kicsi, tehát a változók kapcsola-ta laza. Az oxigénfelvételt becslô változók elméletilegoptimális, teljes függetlensége tehát mintánkban semteljesült, de az 55-80% közötti ismeretlen (vagy azelemzésben nem vizsgált) varianciahányad kielégítôalap a becsléshez.

A Cooper-tesztben teljesített távolság és a laborató-riumban mért oxigénfelvétel kapcsolata szignifikáns (r= 0,42) (22.. áábbrraa). Az ábra függôleges tengelyén a test-tömegre vonatkoztatott oxigénfelvétel, a vízszintesén afutott távolság szerepel. Az egyéneket képviselô szim-bólumok mellett az ábrán feltüntettük a két változóátlagát és szórását, valamint a lineáris regresszióskonstansokat.

A kapcsolatba hozott változók együttjárása nagyonlaza (a közös variancia kevesebb, mint 18%). Figye-

lemre méltó, hogy a legnagyobb mért aerob teljesít-ményhez (59ml·kg–1·min–1) a csoportot jellemzô átlag-nál 200m-rel rövidebb távolság tartozik, míg a nagyonmérsékelt 37ml·kg–1·min–1 relatív aerob teljesítménymellett a Cooper-tesztben elért teljesítmény átlagos.

A Cooper-tesztben elért távolság alapján a relatívaerob teljesítmény becslése megítélésünk szerintolyan mértékben pontatlan, hogy alkalmazása ebbenaz életkorban nem is javasolható.

A korrelációs együttható numerikus értéke alapjánlényegesen kedvezôbb a helyzet, ha a relatív aerob tel-jesítményt az 1200m futás idôeredménye ismeretébenbecsüljük. A vonatkozó eredményeket a 33.. áábbrráánn fog-laltuk össze. Az ábra szerkesztése és elrendezése ana-lóg a 22.. áábbrráánnááll leírtakkal.

Az 1200m futás ideje és a testtömegre vonatkozta-tott oxigénfelvétel korrelációja fordított és a statiszti-kai értékelés szerint közepes erôsségû (r = -0,76), deszignifikánsan szorosabb, mint a Cooper-teszt-aerobteljesítmény párosításban kapott koefficiens. A számí-tott determinációs együttható ≈ 58%.

Elemzésünkben a legerôsebb a statisztikai kapcso-lat a 400m futás és a laboratóriumban mért relatív

13Tanulmány • Mészáros Zsófia és tsai: Különbözô távú futások...

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

11.. áábbrraa.. A naptári és a morfológiai életkor különbsége.

FFiigguurree 11.. Differences between calendar and morphological ages.

22.. áábbrraa.. A lineáris regresszióanalízis kivonatos eredményei: Cooper-teszt – aerob teljesítmény.FFiigguurree 22.. Summary results of linear regression

analysis: Cooper-test – aerobic power.

33.. áábbrraa.. A lineáris regresszióanalízis kivonatos eredményei: 1200m futás–aerob teljesítmény.

FFiigguurree 33.. Summary results of linear regressionanalysis: 1.200m run–aerobic power.

22.. ttáábblláázzaatt.. A futóteljesítmények lineáris korrelációiTTaabbllee 22.. Correlations between running

performance scoresVVáállttoozzóó 440000mm 11220000mm CCooooppeerr400m xxx 0,67 -0,471200m xxx -0,45Cooper xxx

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 13

aerob teljesítmény között volt. Idôeredményrôl lévénszó a korreláció ebben az esetben is fordított. A sta-tisztikai analízis összefoglaló eredményeit, valamint amért és a becsült oxigénfelvétel egyedi eltéréseinekmintázatát a 44.. áábbrraa tartalmazza.

A futási idô és a testtömeg-relatív aerob teljesítménykorrelációja -0,94, a statisztikai és terheléses élettanimegfontolás alapján szoros. Az együttható mindkétkorábban bemutatottnál szignifikánsan erôsebb kap-csolatra enged következtetni. Nem hagyható figyel-men kívül, hogy még ebben az elrendezésben is az is-meretlen varianciahányad közel 12%, vagyis ez abecslés sem kellôen pontos ahhoz, hogy a mért adatotfenntartás nélkül kiváltsa.

Az értelmezés szempontjából kiemelendô eredményaz, hogy az 1200m futásban a vizsgált gyermekek tel-jesítménye csak kissé volt heterogénebb (relatív szó-rás = 17,8%), mint a 400m futásban (relatív szórás =15,3%).

MegbeszélésElemzésünk eredményei elsô, talán felületes meg-

közelítésben egy evidencia újabb bizonyítékai. Ugyan-is azért kell napjainkban még nagyon drága (ilyen ala-pon hozzáférhetôségében korlátozott) készülékeketfejleszteni és nemcsak a gázanalizátort magában fog-laló laboratóriumokat kialakítani, mert a becsült adatpontossága, megbízhatósága és reprodukálhatóságasok kérdés megválaszolásakor nem elegendô.

A becslés pontatlansága alapvetôen abból ered,hogy az aerob teljesítményt nem egyetlen biológiai té-nyezô határozza meg.

A leggyakrabban említett tényezôk között az elsôhelyen szerepel a tulajdonság öröklöttsége (Bouchardet al., 2000a) és az aerob teljesítmény fejleszthetôsé-gének genetikai meghatározottsága (Bouchard et al.,2000b). A heritabilitás jelentôsége a testnevelésben ésa sportban (utánpótlás-nevelésben) általában akkornyilvánvaló, ha az oxigénfelvétel jelentôsen nagyobb,mint az átlagos, vagy éppen a fejleszthetôsége átlagonfelüli (Frenkl et al., 1990). Nem feledhetjük azonban,hogy a mérsékelt vagy a kifejezetten gyenge aerob tel-jesítmény is lehet öröklött adottság. Több kérdés meg-válaszolásakor ez utóbbi is diagnosztikus értékû in-formáció.

Egy további korlátozó tényezô az oxigénfelhasználásgazdaságossága (Nieman, 1995) közötti jelentôs indi-viduális variabilitás. E tulajdonság fejlesztésébenazonban a gyakorlás szerepe bizonyítottan erôsebb,mint a heritabilitásé.

Az aerob teljesítmény egyik nagyon kritikus lánc-szeme a belsô légzés (Goya et al., 1993). A légzôenzi-mek aktivitása (kismértékben koncentrációja) edzés-sel növelhetô ugyan, de az így nyert többlet alapvetô-en nem változtatja meg a maximális oxigénfelvételt.Nem vitatható az, hogy a teljesítménysportban a mi-nimális különbségeknek is fokozott jelentôsége van.

A maximális oxigénfelvétel minôsítésekor szem elôttkell tartanunk, hogy a mennyiséget a metabolikus sorleggyengébb láncszeme határozza meg. A metaboliz-musban részt vevô szervek és szervrendszerek funkci-ói viszont nem azonos mértékben fejleszthetôk (Mali-na, 2001).

Eredményeink értelmezésekor tekintetbe kell venniazt is, hogy a becsült oxigénfelvétel megbízhatóságaértékelhetôen jobb a fizikailag valóban aktív minták-nál vagy a rendszeresen sportolóknál (Eisenmann ésMalina, 2003), mint a hipoaktívaknál vagy az átlagosfizikai aktivitásúaknál.

A mért adat szükségességét alátámasztó tények ésindokok sora a bemutatottnál lényegesen gazdagabb,de értelmeznünk kell azt is, hogy milyen megfontolá-sok alapján lehet biológiai jelentôsége a becsült adat-nak is. Értelmezésünk gondolatmenetében vezérlô elvKrahenbuhl és munkatársai (1985) figyelmeztetése: Abecsült oxigénfelvétel korlátozott érvényességû tájé-koztató adat. Gazdaságossága miatt használata még-is ajánlott olyan esetekben, amikor nem a minôsítés,hanem csupán a szûrés az alapvetô cél.

Korrekt végrehajtás esetén a szélsôséget képviselôoxigénfelvétel érdemel fokozott figyelmet mindenolyan esetben, amikor a mért adat felvétele még nemindokolt.

A becslés növeli a biztonságot a laboratóriumi vizs-gálat indokoltságának eldöntésében, de ehhez azadatfelvételt legalább három-négy különbözô alka-lommal meg kell ismételnünk.

Az utánpótlás-nevelésben a laboratóriumi vizsgálatgyakorisága lényegesen nagyobb, mint a nem sporto-ló gyermekeknél. Mivel ez utóbbi nagy csoportbannem az élettani teljesítmény áll a fókuszban, a pre-venció szempontjait kell elônyben részesítenünk. Akövetkezetesen gyenge becsült aerob teljesítményvagy az oxigénfelvétel mérsékelt korfüggô növekedésealapja kell legyen az életmód-változtatásnak, ésamennyiben ez sem hatékony, a részletes kivizsgálás-nak.

A lineáris korreláció- és regresszióanalízis eredmé-nyei alapján, amennyiben a nem sportoló (jellemzôenhipoaktív), 6-10 éves gyermekeknél a szûrésre szükségvan, teszt terhelésként a 400m futást javasoljuk. Abecslés hibája a három teljesítmény közül ebben volt alegkisebb. E próbára a gyermekek többsége motiválha-tó, biológiai fejlettségük a végrehajtáshoz megfelelô.

Felhasznált irodalomAmerican College of Sports Medicine (2000):

ACSM’s guidelines for exercise testing and prescrip-tion. Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia,Baltimore, New York, London, Buenos Aires, HongKong, Sydney, Tokyo.

Armstrong, N., Welshman, J., Winsley, R. (1996): Is

Tanulmány • Mészáros Zsófia és tsai: Különbözô távú futások...14

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

44.. áábbrraa.. A lineáris regresszióanalízis kivonatos eredményei: 400m futás - aerob teljesítmény.

FFiigguurree 44.. Summary results of linear regressionanalysis: 400m run - aerobic power.

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 14

peak VO2 a maximal index of children’s aerobic fit-ness? International Journal of Sports Medicine, 1177::356-359.

Armstrong, N., Welshman, J. (2000): Developmentof aerobic fitness. Pediatric Exercise Science, 1122:: 128-149.

Bouchard, C., Wolfarth, B., Rivera, M.A., Gagon, J.,Simoneau, J.A. (2000a): Genetic determinants of en-durance performance. In Shephard, R.J., Astrand, P-O. (eds.): Endurance in sport. Blackwell Science, Lon-don, 223-242.

Bouchard, C., Rankinen, T., Chagnon, Y.C., Rice, T.,Perusse, L., Gagnon, J., Borecki, I., An, P., Leon, A.S.,Skinner, J.S., Wilmore, J.H., Province, M., Rao, D.C.(2000b): Genomic scan for maximal oxygen uptakeand its response to training in the HERITAGE FamilyStudy. Journal of Applied Physiology, 8888:: 551-559.

Bouchard, C., Blair, S., Haskell, W.L. (2007): Physi-cal activity and health. Human Kinetics, Champaign,Illinois.

Conley, K.E., Kemper, W.F., Crowther, G.J. (2001):Limits to sustainable muscle performance: Interactionbetween glycolisis and oxidative phosphorilation.Journal of Experimental Biology, 220044:: 3189-3194.

Conrad, K. (1963): Der Konstitutionstypus. Sprin-ger, Berlin.

Eisenmann, J.C., Malina, R.M. (2000): Body sizeand endurance performance. In Shephard, R.J.,Astrand, P-O. (eds.): Endurance in sport. BlackwellScientific, Oxford, 37-51.

Eisenmann, J.C., Malina, R.M. (2003): Age- andsex-associated variation in neuromuscular capacitiesin adolescent distance runners. Journal of SportScience, 2211:: 551-557.

Fawkner, S.G., Armstrong, N. (2002): Assessmentof critical power with children. Pediatric ExerciseScience, 1144:: 259-268.

Fawkner, S.G., Armstrong, N., Potter, C.R., Welsh-man, J.R. (2002): Oxygen uptake kinetics in childrenand adolescents after the onset of moderate-intensityexercise. Journal of Sport Science, 2200:: 319-326.

Foster, C., Jackson, A.S., Pollock, M.L. (1984): Ge-neralized equations for predicting functional capacityfrom treadmill performance. American Heart Journal,110077:: 1229-1234.

Frenkl R, Szabó T, Mészáros J. (1990): Selección dedeportistas de edad infantil. Archivos de Medicina delDeporte, 77:: 71-78.

Frost, G., Dowling, J., Dyson, K., Bar-Or, O. (1997):Contraction in three age groups of children duringtreadmill locomotion. Journal of Electromyographyand Kinesiology, 77:: 179-186.

Jorgensen, T., Andersen, L.B., Froberg, K., Maeder,U., Smith, L.H., Aadahl, M. (2009): Position state-ment: Testing physical condition in a population –how good are the methods? European Journal ofSport Science, 99:: 257-261.

Kemper, H.C.G., de Vente, W., van Mechelen, W.,Twisk, J.W.R. (2001): Adolescent motor skill and per-formance: Is physical activity in adolescence relatedto adult physical fitness? American Journal of HumanBiology, 1133:: 180-189.

Krahenbuhl, G.S., Skinner, J.S., Kohrt, W.M.(1985): Developmental aspects of maximal aerobicpower in children. Exercise and Sport Science Reviews,1133:: 503-538.

Léger, L., Gadoury, C. (1989): Validity of the 20 mshuttle run test for aerobic fitness. Canadian Journalof Sports Science, 1144:: 21-26.

Malina, R.M. (1980): Biosocial correlates of motordevelopment during infancy and early childhood. InGreene, L.S., Johnston, F.E. (eds.): Social and biologi-cal predictors of nutritional status, physical growth,and neurological development. Academic Press, NewYork, 143-171.

Malina, R.M. (2001): Physical activity and fitness:Pathways from childhood to adulthood. AmericanJournal of Human Biology, 1133:: 162-172.

Mészáros J., Mohácsi J. (1983): A biológiai fejlettségmeghatározása és a felnôttkori termet elôrejelzése avárosi fiatalok fejlôdésmenete alapján. Kandidátusiértekezés. MTA, Budapest.

Mészáros J., Mészáros Zs., Zsidegh M., Prókai A.,Vajda I., Photiou A., Mohácsi J. (2006): Nemzedéken-kénti növekedési különbségek és utánpótlás-nevelés.Magyar Sporttudományi Szemle, 77:: 3-6.

Nieman, D.C. (1995): Fitness and sports medicine.A health-related approach. Bull Publishing Company,Palo Alto, California.

Obert, P., Cleziou, C., Candau, R., Courtiex, D., Le-coq, A.M., Guenon, P. (2000): The slow component ofVO2 uptake kinetics during high-intensity exercise intrained and untrained prepubertal children. Interna-tional Journal of Sports Medicine, 2211:: 31-36.

Pampakas, P., Mészáros, Zs., Király, T., B. Szmodis,M., Szakály, Zs., Zsidegh, M., Mészáros, J. (2008):Longitudinal differences and trends in body fat andrunning endurance in Hungarian primary school-boys. Anthropologischer Anzeiger, 6666:: 317-326.

Parízková, J. (1961): Total body fat and skinfoldthickness in children. Metabolism, 1100:: 794-807.

Prókai A., Völgyi E., Mészáros Zs., Tatár A., ZsideghM., Uvacsek M., Vajda I., Mészáros J. (2005): Relatívtestzsírtartalom és motorikus teljesítmény. In MónusA. (szerk.): IV. Országos Sporttudományi KongresszusII. Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest, 238-243.

Rowland, T.W. (2005): Children’s exercise physi-ology. Human Kinetics, Champaign, Illinois.

Storer, T.W., Davis, J.A., Caiozzo, V.J. (1990): Accu-rate prediction of VO2max from a 1-mile track walk, gen-der, age, and body weight. Medicine and Science inSports and Exercise, 2222:: 704-712.

Szmodis I., Szabó T., Mészáros J. (1987): Csont-izomrendszeri fejlettség és funkció. In Makkár M.(szerk.): Kiválasztás és utánpótlásedzés. ÁISH-TSTT,Budapest, 81-88.

Szmodis I., Szmodis M., Mészáros Zs., (2007): Test-forma és humánbiológia I. – Töprengések 7-18 éves fi-úk növekedési típusa kapcsán. Anthropologiai Közle-mények, 4488:: 91-404.

World Medical Association (1996): Ethical principlesfor medical research involving human subjects. WMAGeneral Assembly, Somerset West, RSA.

15Tanulmány • Mészáros Zsófia és tsai: Különbözô távú futások...

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 15

ÖsszefoglalóMa már szinte közhelynek számít az az állítás, mi-

szerint a jelen kor embere folyamatos stresszben él, atársadalmi, gazdasági változások és a modernizációkáros következményeként állandó szorongásokkalterhelt. Egyre nô azok száma, akik az örökös feszült-séget drogok, vagy kóros mennyiségû alkohol fogyasz-tásával próbálják meg feloldani. Kortársaink közül so-kaknak már nemcsak a „megélhetés" a kérdés, hanemaz is, hogy mindennapjaikat hogyan tölthetik meg astressz oldására alkalmas, azonnali, a szokványostóljelentôsen eltérô élményekkel. Az extrém sport egy le-hetséges megoldás, hiszen amellett, hogy a stressztársadalmilag elfogadható oldását biztosítja, egyúttaleufórikus élményt is nyújt. Egyes vizsgálatok szerinta rekreációs jelleggel hagyományos sportokat ûzôk el-sôdleges motívumai között, azaz a sport pozitív érzel-mi hatása és az egészség megôrzése mellett, gyakrana divat is megjelenik, mint sportolásra késztetô faktor.A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy milyen té-nyezôk játszanak döntô szerepet az extrém sportokkiválasztásában és gyakorlásában Magyarországon. Amotiváló tényezôk mögötti komplex okok feltárásastandardizált kérdôíves módszerrel történt. A szerzôfeltételezése szerint az extrém sportok kockázatossá-gából és életveszélyességébôl adódóan a sportolókatitt más tényezôk motiválják, mint a hagyományossportok résztvevôit. Az eredmények igazolták a szerzôfeltételezését: az extrém sportokban a fokozott él-ménykeresés és a szociális rekreáció a fô motiváló té-nyezô az adott sport kiválasztásában, a divat szerepeelhanyagolható.

KKuullccsssszzaavvaakk:: élményorientáció, motiváció, döntésimodell, szenzoros élménykeresés, szociális rekreáció

AbstractIt is almost a commonplace that people in modern

societies live under constant stress. Anxiety is one ofthe harmful effects of social and economic changesand modernization. An increasing number of peopletry to fight against stress and anxiety with the help ofdrug use and huge quantity of alcohol consumption.Many of the present generation concentrate not onlyearning their bread but also on having unusual expe-rience against stress with immediate effect. Extremesports providing people with euphoric experience mayserve as a solution, since they offer a way againststress accepted by society. Scientific evidence provesthat individuals involved in traditional sports asrecreational activities are primarily motivated bymaintaining their good health and by deriving positiveemotional experience from sports. Furthermore,

fashion trends frequently encourage people to dosports. The objective of the study is to analyze themain factors of selecting and practicing differentextreme sports in Hungary. The complex motivationsbehind choosing any type of extreme sports wereexamined by standardized questionnaire. It wasassumed that participants in extreme sports are moti-vated by factors different from those of people’sinvolved in traditional sports. Research results provedthe assumptions. It means that participants inextreme sports are driven primarily by their desire fornew, exciting experience and close relationship whenthey choose an extreme sport. At the same time,fashion trends have no significant impact when theyselect a specific extreme sport.

KKeeyy--wwoorrddss:: orientation of experience, motivation,decision-making model, desire for sensory experience,social recreation

BevezetésAz utóbbi évtizedekben az életstílus olyan különle-

ges minôségi változásának voltunk tanúi, melynekkövetkeztében a sebesség, az idôfaktor, a mennyiségifogyasztás mára döntôen átalakult a speciális tevé-kenységek irányába. A jelenkor egzisztenciális féle-lemben élô, teljesítménykényszeres emberei közül so-kan az életminôséget rontó civilizációs kihívásokra azélmények fokozott keresésével reagálnak, új, szokat-lan, izgalmas élményekbe menekülnek. Az élménytár-sadalmakban, azaz ott, ahol interkulturális összeha-sonlításban nagyobb szerepet tulajdonítanak az élmé-nyeknek, az emberek egyre nagyobb csoportját márnem csupán a létfenntartás és a megélhetés gondja,hanem az életük értelemmel és élményekkel történômegtöltése is foglalkoztatja. A passzív szubjektumokaktív szereplôkké válnak, akik az élményeket márnemcsak befogadják, hanem maguk is kreatív része-sei a folyamatoknak, céljuk az érzékelhetô, átélhetôélmények növelése. Az élmények már nemcsak kísérô-jelenségei a cselekvéseiknek, hanem cselekvésük fôtárgyát képezik, másfajta érzéseket, aktivitásokat ge-nerálnak (Schulze, 2000).

Ez az élmény mindenki számára mást jelent. Vanakinek luxusautót, drága ékszert, világkörüli utat ésvan, akinek a félelmének, teljesítménybeli korlátainakleküzdését, alkalmasint az extrém sport nyújtotta eu-fórikus állapotot. Egyre fontosabbá válik annak meg-értése, hogy az egyének milyen megfontolások alapjándöntik el azt, milyen sportot válasszanak, az adott te-vékenységbe mennyi idôt és energiát fektessenek. Me-lyek azok a tényezôk, amelyek viselkedésük irányát,intenzitását, valamint idôtartamát meghatározzák?Tanulmányunk célja az extrém sportokkal foglalkozóátfogó kutatásunk eredményeinek bemutatása. Kér-désfeltevéseink az alábbiak voltak: Melyek a magyar-országi extrém sportolók legfontosabb demográfiai jel-lemzôi? Melyek sportválasztásuk során a döntési fo-lyamatot befolyásoló alapvetô külsô és belsô faktorok?

Tanulmány • Pólusné Thiry Éva: Extrém sportok szelekciós modelljei...16

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

Extrém sportok szelekciós modelljei: motivációkés választások az élménytársadalmakban

Selection models of extreme sports: motifs and choices in „experience societies"

Pólusné Thiry ÉvaSemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,BudapestE-mail: thiry@sztaki.hu

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 16

Motívumaik eltérnek-e, s ha igen, mennyiben, a rek-reációs jelleggel, hagyományos sportot ûzôkétôl?

Feltételeztük, hogy az extrém sportokba bekapcso-lódók döntéseiben a sporttevékenység kiválasztása-kor és végzésekor a sportok sajátosságából, eseten-ként (élet)veszélyes jellegébôl adódóan a résztvevôk(magas szintû szenzoros élménykeresô) személyisé-gének és a kortárs csoportjaiknak van kiemelkedôszerepe. Feltételeztük továbbá, hogy a sportolóktöbbségükben önálló egzisztenciával rendelkezô, 25év feletti férfiak.

Elméleti keretekA szakirodalomban az egyéneknek egy adott tevé-

kenység végzésére irányuló döntését befolyásoló té-nyezôket leggyakrabban az alábbiak szerint csoporto-sítják: külsô faktorok, belsô faktorok, valamint a di-vat, mint a döntésre ható tényezô.

Külsô tényezôkAz egyénnek egy adott tevékenység végzésére irá-

nyuló döntése, például annak az elhatározásnak ameghozatala, hogy ûzzön-e valamilyen extrém spor-tot, vagy sem, olyan komplex folyamat eredménye,melyben a különbözô kulturális és társadalmi ténye-zôk legalább annyira meghatározók, mint a személyesjellemzôk. Shank (2003) modellje szemléletesen mu-tatja be azokat a külsô és belsô faktorokat, melyek be-folyásolhatnak egy adott döntést ((11.. áábbrraa))..

A tanulmány célkitûzéseit figyelembe véve az 11.. áább--rráánn bemutatott faktorok közül csak azokat ismertet-jük részletesen, amelyek a sport ûzésével általában,az extrém sporttal kapcsolatos döntésekben pedig kü-lönösen nagy szerepet játszanak.

A szociológiai és társas tényezôket magukban fogla-ló külsô faktorok meghatározó eleme a kultúra, amelyaz általa közvetített értékeken, szokásokon keresztülbefolyásolja a szubjektum magatartását. A társada-lom tagjait éppen kultúrahasználatuk különböztetimeg egymástól azáltal, hogy mely tényezôknek tulaj-donítanak kiemelt jelentôséget, például életvezetési

stratégiájukban mennyiben jelenik meg a testmozgás,életstílusuknak mennyiben része a sport (Tibori,2004).

A társadalom tagjai a kultúrát a család, a rokonság,az iskola és a munkahely, mint szocializációs ágensekmûködésén keresztül sajátítják el. Ennek megfelelôenezek az inspiráló csoportok további fontos befolyásolótényezôk a döntési folyamatban. Az egyén számára azáltaluk közvetített értékek, vélemények szolgálnakmintául, így e referencia csoportok közvetlen hatástgyakorolnak az egyén sporttal kapcsolatos vélekedé-sére és viselkedésére (Shank, 2003). Az egyén sportiránti érdeklôdését nagyban befolyásolja a szülôksporthoz való viszonya. Mivel a szülôk adják a mintáta sporttal kapcsolatos magatartáshoz, nagyobb a va-lószínûsége annak, hogy a gyermek is aktívan sportol,ha legalább az egyik szülôjétôl is ezt látja. Neulinger(2009) szerint az egyén sporttevékenységére a kortár-sak közül a házastársak, a partnerek, a testvérek és abarátok vannak a legnagyobb hatással. Ahol ugyanisa kortársak számára fontos a sport, ott az egyén szá-mára is azzá válik, és nagyobb valószínûséggel spor-tol rendszeresen.

Belsô tényezôkA személyiségnek, mint az egyik legfontosabb

pszichografikus jellemzônek, meghatározó szerepevan abban, hogy valaki sportol-e vagy sem, s haigen milyen sporttevékenységet folytat. Más sportotûzhet az extrovertált és mást az introvertált szemé-lyiségû ember (Shank, 2003). Budavári és Grynea-us (1988) barlangkutatókkal végzett, a személyiség-típusok és az önként vállalt veszély kapcsolatárairányuló vizsgálatukban úgy találták, hogy ezeketaz embereket az átlagtól eltérô személyiségvonásokjellemezik. Elsôsorban a nagyfokú autonómia-igény, a hierarchikus rendszerek elvetése, a felfoko-zott aktivitás és a szenzoros élménykeresés figyel-hetô meg esetükben.

A motívum a személyiség mellett a belsô faktoroktovábbi fontos eleme. A sportolók esetében az önmeg-

17Tanulmány • Pólusné Thiry Éva: Extrém sportok szelekciós modelljei...

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

11.. áábbrraa:: A döntéshozatal modellje (Shank, 2003).FFiigguurree 11.. Model of decision-making (Shank, 2003).

Külsô tényezôk– kultúra (szocializáció)– társadalmi osztály– inspiráló csoport– család

Döntési folyamat– probléma felismerés– információkeresés,

gyûjtés– alternatívák értékelése– döntés, részvétel– döntést, részvételt

követô magatartás

Szituációs(átmeneti)tényezôk– fizikai környezet

( földrajzi, éghajlati)

– társas környezet– feladat-

meghatározás– idô – korábbi

tapasztalat

Belsô tényezôk– személyiség, jellem– motiváció– tanulás– érzékelés, észlelés– attitûd

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 17

valósítás, a siker és az elismerés iránti vágy, vagy a jóközérzet elérése mind motívumnak tekinthetô.

További ösztönzôket említ Budavári és Gryneaus(1988). Fent idézett vizsgálatukban megállapították,hogy a barlangkutatók magas teljesítménymotivációsszinttel rendelkeznek. Fô motívumaik az élményéh-ség, a kaland- és bizonyítási vágy, az önmaguk kipró-bálásának igénye, a siker, az öröm, valamint a veszélykeresése.

Az észlelést, mint a döntési folyamat további meg-határozó belsô faktorát, szintén meg kell említenünk.Ugyanis az észlelés kapcsolja össze az egyént a külvi-lággal, az egyén az észlelés során érzékeli, majd érté-keli a környezetébôl, az inspiráló csoportoktól, a ta-pasztalatból, vagy a média különbözô csatornáibólszármazó információkat (Shank, 2003).

A divat, mint döntést befolyásoló tényezôIsmeretes, hogy a fogyasztási szokások megváltozta-

tásának, az új igények felkeltésének elsôdlegesenhasznált eszköze a média, azt viszont kevesen gondol-ják, hogy az individuum, a (szub)kultúrák, a társadal-mi osztályok, a kortárs csoportok, a piacgazdaság, amédia és a sport között a divat is egy lehetségesösszekötô kapocs. Lehnert (2003) véleménye szerint adivat fejezi ki leginkább egy adott korszakban a társa-dalom kultúráját, azokat az adott korra jellemzô nor-mákat és értékeket, amelyek az emberek cselekedete-it és magatartását meghatározzák. Abban a társadal-mi környezetben, ahol a fogyasztásra helyezik a hang-súlyt, a megrendelés, a termelés és a remélt profit fo-kozása érdekében a termelôk maguk is aktívan, alkal-masint a divat diktálásán keresztül próbálják meg be-folyásolni a fogyasztók magatartását, azaz manipulál-ják a fogyasztói igényt (Kotler, 2002). Az újabb ésújabb divathullámok nemcsak arra ösztönzik a fo-gyasztót, hogy megvásárolja a terméket, hanem arrais, hogy változtasson szokásain, külsején, életmódján,gondolkodásán. A divathullámok akaratlanul is ha-tással vannak az önértékelésre, az értékelésen keresz-tül pedig az életmódbeli, sportolási szokásokra is.Elég, ha az 1970-es évek kelet-kultuszára gondolunk,amikor a hagyományos sportok mellett egyre többenkezdtek el keleti küzdôsportokat (cselgáncs, karate)ûzni.

Hasonlóan jó példa a divat és a rekreációs jelleggelvégzett hagyományos sportok között lévô szoros kap-csolatra az 1980-as évek aerobik ôrülete. A sportklu-bokat nôk ezrei özönlötték el, és kezdtek zenére tor-názni. Divat lett a mozgás, a zenés gimnasztika. JaneFonda új módszerét bestseller könyvek, videofilmek,lemezek népszerûsítették, kitört a fitness forradalomnéven ismert mozgalom.

A divat, a szubkultúra és a sport összefonódását jóljelzi a gördeszkázás. A lázadó fiatalok szellemiségénekeszköze maga a „deszkás" ruházat, amely egyszerrebiztosítja a gördeszkázáshoz szükséges kényelmet, aszubkultúrához való tartozás érzését, valamint a ru-hadarabok kombinációja és színe révén az egyéniségkifejezését.

Anyag és módszerekAz extrém sportolók vizsgálata során gondot okoz az

alapsokaság meghatározása. Az extrém sportok egyiklegfontosabb jellemzôje, hogy a hagyományos sportte-vékenységeket és sporteszközöket új környezetben, újcélokra használják fel, amivel akár naponta megte-

remthetô a feltétele egy-egy új extrém sportág kiala-kulásának. Az extrém sportolók legfontosabb célja atechnika nyújtotta lehetôségek, az egyéni képességek,illetve a természeti erôk korlátainak legyôzése. Mivel ateljesítôképesség mindenkinél más, az, hogy valakiextrém sportolónak tartja-e magát, vagy sem, elsôsor-ban egyéni megítéléstôl függ. Ezért az összlétszám ál-landóan változik, szinte lehetetlen egy hosszabb távonis érvényes, az összes extrém sportot magában fogla-ló, teljes lista összeállítása.

Vizsgált mintánkat három sportágra szûkítettük:hegy- és sziklamászás, barlangászat és falmászás. Sa-játosságaiknál fogva ezek a sportágak homogénnektekinthetôk, mivel szárazföldi extrém sportok, (mes-terséges) geológiai képzôdményhez kötôdnek és magá-nyosan egyik sem ûzhetô, szükséges a biztosító sport-társ jelenléte. Ezért ezekben a sportágakban viszony-lag több a regisztráltak száma. A minta összeállításá-hoz sportegyesületek adataiból indultunk ki, de alkal-mi résztvevôket is bevontunk. A felmérésben 84 spor-toló vett részt: 22 hegy- és sziklamászó, 43 barlangászés 19 falmászó. Miután az alapsokaság jellemzôi nemismertek, a minta reprezentativitása nem állapíthatómeg. Az azonban becslés alapján valószínûsíthetô,hogy a sportági összetétel nem tér el lényegesen a gya-korlatban észlelt arányoktól.

Az adatgyûjtést önkitöltô on-line kérdôívvel végez-tük, amely zárt kérdéseket tartalmazott. A kitöltéshezrészben a sportegyesületek tagjainak segítségét kér-tük, részben hólabda módszert alkalmaztunk.

A válaszok feldolgozása során a fôbb demográfiai tu-lajdonságokat elemeztük, valamint azt, hogy mi moti-válta a sportolókat sportágválasztásuk során, dönté-sükben milyen szerepet játszottak az egyes faktorok.

EredményekDemográfiai jellemzôkMiután az extrém sportok résztvevôinek demográfi-

ai jellemzôirôl nem volt információnk, a vizsgálat ide-vágó adatai hozzájárultak ismereteink bôvítéséhez. Azeredmények szerint mind a három sportágban vi-szonylag magas (43%) a nôk jelenléte. A férfiak 57%-os részvételi aránya csak részben vág egybe a köztu-datban élô és a szakirodalomban fellelhetô adatokkal,miszerint a férfiak az élményszerzésnek ezt a formá-ját, illetve az extrém sportokra jellemzô veszélyt szíve-sebben vállalják, mint a nôk ((11.. ttáábblláázzaatt))..

Az általunk tanulmányozott extrém sportokat több-ségükben 25 év feletti férfiak ûzik, akik rendszerintönálló egzisztenciával rendelkeznek. Mindössze egyet-len 20 év alatti sportolót találtunk a mintában, 25 évalattit is csupán nyolcat. A válaszadók életkor szerintimegoszlása a továbbiakban az alábbi volt: 21 fô 25-30év közötti, 32 fô 30-40 év közötti, 20 fô 40 év feletti.

Családi állapotukat tekintve nagyobb részt függetle-nek: 35 fô nôtlen vagy hajadon, 12 fô elvált, egy fô öz-vegy, csak 34 fô élt házasságban. Ezek az adatok meg-lepô hasonlóságot mutatnak Budavári és Gryneaus(1988) eredményeivel, ahol a vizsgáltak fele elváltan,magányosan, vagy alkalmi partnerkapcsolatban élt.

Motivációk, a döntési folyamatot befolyásoló tényezôkA döntési folyamatot befolyásoló belsô és külsô té-

nyezôk szerepét áttekintve látható, hogy a belsô té-nyezôk sokkal hangsúlyosabbak ((22.. ttáábblláázzaatt))..

A három vizsgált sportági csoport átlagát figyelembevéve a belsô faktorok közül elsôsorban az élményke-

Tanulmány • Pólusné Thiry Éva: Extrém sportok szelekciós modelljei...18

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 18

resés, valamint a társas kapcsolatok, a szorosabb in-terakció iránti igény befolyásolja a döntéshozatalt. Azextrém sportok nyújtotta feszültség és élmény, vala-mint teljesítményük és bátorságuk határainak megis-merése a férfiakat 57%-ban, míg a nôket 43%-banmotiválta. A társas motivációk, a barátok keresése aférfiak 68%-ánál, míg a nôk 51%-ánál minôsült fontostényezônek. Sajátos ellentmondásként egészségtuda-tos szemléletre utal az, hogy a férfiak 49, a nôk 34%-ánál az egészség is sportágválasztást befolyásoló fak-tornak bizonyult. Az utóbbi eredmény interpretációjá-nál azonban szükséges figyelembe venni, hogy egyfe-lôl ugyan a sportolók prevenciós indítékokra hivatkoz-tak, másfelôl viszont minden bizonnyal tudatábanvoltak annak, milyen komoly rizikót jelentenek az ext-rém sportok az egészségre.

A külsô faktorokat vizsgálva elmondható, hogy acsalád, mint példa csak kismértékben befolyásolta asportágválasztást. A férfiak 9%-a, a nôk 3%-a látta aszüleitôl, családtagjaitól, hogy extrém sportot ûztek.Az eredmények jól mutatják, hogy a kortárs csoportokfontos szerepet játszanak a döntésben, különösen anôk esetében: A férfiak 26%-ban, a nôk viszont 43%-ban barátaik ajánlására kezdték el az adott extrémsportot.

A divat közvetítésére, a fogyasztói igények mani-pulálására szolgáló olyan eszközök, mint például areklámok és hirdetések hatása elenyészô, a nôketalig, a férfiakat is csupán 4 %-ban befolyásolták. Adivat hatásának is tekinthetô kívánatos testkép, avonzó külsô elérése a férfiak 13, a nôk 11 %-ánálvolt meghatározó tényezô. Érdemes megjegyezni,hogy bár a különbség nem szignifikáns, mégis lát-ható, hogy a férfiakat ez a kérdés jobban foglalkoz-tatja.

Megbeszélés és következtetések Azt a feltételezésünket, mely szerint az extrém spor-

tokat, veszélyes jellegükbôl fakadóan elsôsorban 25év feletti férfiak ûzik, akik rendszerint önálló egzisz-

tenciával rendelkeznek, kutatásunk adatai nem iga-zolták. Az bebizonyosodott, hogy mindhárom vizsgáltsportági csoportban döntô többségben vannak a sajátegzisztenciával rendelkezô 25 év, pontosabban a 27 évfelettiek, de ez a megállapítás a nôi résztvevôkre is ér-vényes. A fenti korosztályok tagjainak életszemléleté-re (az elôzô generációkhoz képest) erôteljesebben ha-tottak az urbanizáció és modernizáció negatív követ-kezményei, fiatal felnôtt éveik tele voltak kockázatok-kal, bizonytalansággal, feltehetôleg ezért is sokkal ka-landvágyóbbak. Maguk akarják irányítani életüket,megtesznek mindent, amit csak tehetnek, és amígcsak tehetik. E generációkhoz tartozók számára a vál-tozatosság az élet, így érthetô, hogy a sport választá-sában is elsôdleges szempont a kaland és az élmény(Smith-Clurman, 2003).

Héjjas (2006) szerint az extrém sportokat a férfiakûzik szívesebben. Ennek oka lehet a nemek közöttikorábbi társadalmi egyenlôtlenségek viszonylagos ki-egyenlítettsége, továbbá a versengés modern, szabá-lyozott intézményi keretei között a férfiak a megszo-kott módon már nem képesek erôszakos késztetése-iket kiélni. Mivel a nôk egyre nagyobb számban je-lennek meg az élet majd minden területén, a férfiakmár csak ott tudnak kitûnni, ahol a biológiai adott-ságaik következtében, erejük és ügyességük miattelônyük biztosított, azaz az extrém sportokban. Vizs-gálatunk eredményei a nemek szerinti megoszlást(57%-a férfi és 43% nô) tekintve nincsenek össz-hangban Héjjas megállapításával. Ellenkezôleg, in-kább arra utalnak, hogy a magyar férfiak már az ext-rém sport területén is kezdik elveszíteni dominanci-ájukat.

További hipotézisünket, mely szerint az extrémsport végzésére irányuló döntésekben a magas szintûszenzoros élménykeresésnek, valamint a szorosabbinterakció iránti igénynek, a kortárs csoportokkal va-ló kapcsolatnak, mint motiváló tényezôknek van ki-emelkedô szerepe, igazolták az eredmények. A 25-27év feletti generációk szórakozását többnyire az új él-

19Tanulmány • Pólusné Thiry Éva: Extrém sportok szelekciós modelljei...

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

11.. ttáábblláázzaatt.. A vizsgálatban résztvevôk demográfiai adataiTTaabbllee 11.. Demographic data of the participants

Összesen Hegymászó Barlangász Falmászó ÖsszesenFfi Nô Ffi Nô Ffi Nô Ffi Nô Ffi Nô Átlag(fô) (fô) (fô) (fô) (fô) (fô) (fô) (fô) (%) (%) (%)47 35 12 10 26 15 9 10 57 43

Nôtlen/hajadon 0 6 9 6 6 8 32 57 44,5Házas 8 2 15 5 3 1 55 23 39Elvált 3 2 2 4 0 1 10 20 15Özvegy 1 2 0 1

22.. ttáábblláázzaatt.. Döntést befolyásoló tényezôkTTaabbllee 22.. Factors influencing the decision-making process

Hegymászó Barlangász Falmászó ÖsszesenFfi Nô Ffi Nô Ffi Nô Ffi Nô Átlag(fô) (fô) (fô) (fô) (fô) (fô) (%) (%) (%)

Belsô tényezôkHatárok megismerése 7 5 15 6 5 4 57 43 50Barátokat keres 7 7 18 6 7 5 68 51 61Egészséges akar lenni 5 4 12 5 6 3 49 34 42Vonzó külsôt akar 1 2 3 0 2 2 13 11 12Külsô tényezôkSzüleitôl látta 1 1 3 0 0 0 9 3 6Barátai ajánlották 2 5 5 3 5 7 26 43 33Hirdetések hatására 0 0 2 0 0 0 4 0 2Tanfolyamok hatására 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 19

mények és az eufória jellemzi. Ezt bizonyítja, hogy amegkérdezettek az egyik legfontosabb befolyásoló té-nyezônek teljesítményük határainak megismeréséttartják. Többségük számára az önként vállalt veszély,a félelem leküzdése, valamint a teljesítmény- és ké-pességbeli határaik átlépése nyomán fellépô eufórikusállapot elérése a fô motívum. Csíkszentmihályi (1997)flow (áramlat) elméletét alapul véve, az extrém sporto-lás is lehet az a tevékenység, mely kiválthat flow-él-ményt, melynek eredménye egyfajta önmegerôsítés,kiteljesedés és a mély boldogság érzése. Azzal, hogy asportolók végrehajtják az önmaguk számára maga-sabb kihívást jelentô tevékenységet, legyôzik a félel-met és az (élet)veszélyt, átlépik teljesítôképességükhatárát, egyúttal befolyásolják szociális jóllétüket, ja-vítják közérzetüket, életminôségüket. Ebben az össze-függésben az extrém sportok olyan társadalmi védô-faktornak is tekinthetôk, amelyek csökkenthetik asportolókban a jelenkori társadalmi környezet általfolyamatosan gerjesztett feszültséget, és különlegesélményt is nyújthatnak a félelmet kiváltó szélsôségeshelyzetek sikeres megoldásával.

A kortárs csoportok döntést befolyásoló jelentôs ha-tására több magyarázat is szolgálhat, úgy a belsô,mint a külsô tényezôk esetében. Elsôként a hasonló-ság és vonzalom lehetnek azok a mechanizmusok,amelyek barátok keresésére sarkallhatnak, a barátitársaságokat, így az extrém sportközösségeket is ki-alakíthatják. Pszichológiai szempontból fontos lehetrészben a hasonló érdeklôdés, részben a hasonló érté-kek képviselete. Az, ha valaki alapvetô értékeinket el-fogadja, megerôsít abban, hogy igazunk van, helyesencselekszünk, ha azonban elutasítja, személyiségünketutasítja el. További mechanizmusok lehetnek az in-terperszonális kapcsolatok, melyek kielégítik az em-ber társas lény mivoltából fakadó szociális, azaz kap-csolatteremtési, összetartozási szükségleteit, és azextrém sport által nyújtott szubkulturális térben azegyénnek lehetôsége van a valahova, például az adottsportközösséghez való tartozás élményének megélésé-re. Teljesítményének elfogadása, képességeinek, rá-termettségének pozitív értékelése mások által egyúttalaz elismerés iránti igényét elégíti ki.

Az extrém sportolók tudatosan keresik a veszélyt.Az izgalom, valamint a folyamatos feszültség jelentiszámukra az élményt, az élvezetet. Személyiségükbôlfakadóan a kitûnni vágyás és elismerés iránti vágy to-vábbi fontos motívumok, melyek azáltal nyernek ki-elégítést, hogy a kortárs csoportok, elsôsorban a(sport)barátok elismerik egyéni képességeiket, vala-mint rátermettségüket és nagyra értékelik teljesítmé-nyüket (Pólusné, 2010).

A kívülállók számára meglepôen hangzik, hogy avizsgálatunkban résztvevô extrém sportolók döntései-ben a divat hatása nem számottevô. Ez a tény arravezethetô vissza, hogy e generációk tagjainak nincs

szükségük új divatra, ugyanis alapvetô kulturális jel-lemvonásuk a retro-eklektikus divat. A létezôbôl válo-gatnak, azt rendezik, szervezik át újszerû módokon.Az úgynevezett Xgener-divatok nem mások, mint a ré-gi dolgok átdolgozása új divatirányzatokká (Smith ésClurman, 2003). Például ugyanaz a „deszka" az ôse alegmodernebb légdeszkázásnak, vagy a néhány évtize-des múltra visszatekintô széllovaglásnak, hódeszká-zásnak, illetve gördeszkázásnak (Pólusné, 2010).Csak egy kis fantázia kell a deszka új közegben, új cé-lokra történô alkalmazásához, máris kész az új ôrület(lásd extrém vasalás).

Konklúzióként elmondható, hogy az extrém sporto-kat legjobban a képviselôik által választott jelszóval le-het jellemezni: „nagyobbat, jobban és még veszélyeseb-ben". Éppen sajátos jellemzôik, veszélyességük és koc-kázatosságuk okán alkalmasak kiválóan a szenzoros,azaz az izgalmas, a kalandot jelentô élmények keresé-sére és a szociális rekreáció, a társas közegben történôszórakozás kielégítésére. Az extrém sportokba bekap-csolódók motívumai eltérnek a rekreációs jelleggel ha-gyományos sportot ûzôkétôl. A tradicionális sportágakválasztását gyakran a divat befolyásolja, az extrémsportolók döntéseiben elsôsorban a belsô tényezôk ját-szanak szerepet, a divat hatása elenyészô.

Felhasznált irodalomBudavári Á., Gryneaus T. (1988): Barlangkutatók

elektroenkefalográfiai és pszichológiai vizsgálatánakeredményei. Karszt- és Barlang, 11:: 29-32.

Csíkszentmihályi M. (1997): FLOW Az áramlat. Aka-démia Kiadó, Budapest.

Héjjas B. (2006): Korunk civilizációja: a posztmo-dern embertípus megalkotása. Társadalomkutatás,2244:: 261–283.

Kotler P. (2002): Marketing menedzsment. KJK-Ker-szöv, Budapest.

Lehnert, G. (2003): Divat. Kossuth Könyvkiadó Rt.,Budapest.

Neulinger, Á. (2009): A szabadidôsport iránti érdek-lôdés Magyarországon. Magyar SporttudományiSzemle, 33--44:: 29-32.

Pólusné Thiry É. (2010): Az extrém sportok morfo-lógiája történeti fejlôdésük tükrében. Kalokagathia,4488:: 127-140.

Schulze, G. (2000): Élménytársadalom. A jelenkorkultúrszociológiája. A mindennapi élet esztétizálódá-sa. Szociológiai Figyelô, 11--22:: 135-157.

Shank, M.D. (2003): Sport marketing - A strategicperspective. Upper Saddle River, Prentice Hall.

Smith, W.J., Clurman, A. (2003): Generációk, már-kák, célcsoportok. Geomédia Szakkönyvek, Budapest.

Tibori T. (2004): Az ifjúság kulturális fogyasztásá-nak és szabadidô használatának néhány jellemzô vo-nása a 2000-es évek mérései alapján. Kézirat, Okta-táskutató Intézet, Budapest.

Tanulmány • Pólusné Thiry Éva: Extrém sportok szelekciós modelljei...20

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 20

ÖsszefoglalóAz izom excentrikus nyújtása következtében kiala-

kuló mikrosérülések az izom egy részénél a struktúrarészleges vagy teljes felbomlásával járnak. Ennek mu-tatói a Z-lemezek felbomlása, a kreatin kináz enzim(CK) kiáramlása, valamint a sejthártya helyreállításá-ért felelôs fibronectin megjelenése a sérült izomros-tokban, illetve a rostok körül. Az izomszerkezet rész-leges felbomlása az erôkifejtés jelentôs (40-50%-os)csökkenéséhez vezet. Arra kerestük a választ, hogy azexcentrikus edzés hatására kialakuló mikro-sérülésekösszefüggenek-e a rostösszetétellel. Vizsgálatunkban15 edzetlen férfi (9 fô excentrikus csoport, 6 fô kont-roll) vett részt. A program hat napon át tartott. Azedzések elôtt, alatt és után vér-, valamint izommintátvettünk. A lassú rost százalékos aránya és az átlagforgatónyomaték között szignifikáns összefüggést ta-láltunk. Akinek több volt a lassú rostja, annak jobbanvisszaesett a teljesítménye az elsô napokban, majd eztkövetôen a regeneráció lassúbb volt. A CK és laktát-dehidrogenáz (LDH) szignifikánsan nôtt az edzésekhatására, de nem volt kapcsolata a rostösszetétellel. Agyors és a lassú izomrostokban és környezetükben isa fibronectin megjelent. Akinek nagyobb volt a CK ak-tivitása, annál a fibronectin festôdésének terjedelmeés intenzitása is nagyobb volt. A hat napos excentri-kus edzés hatására mikrosérülések jöttek létre azizomban, azonban ezek a sérülések nem rosttípus-függôk.

KKuullccsssszzaavvaakk:: izomláz, mikrosérülés, excentrikusedzés, rostösszetétel

AbstractIt is well documented in the literature that strenu-

ous, unaccustomed, mostly eccentric exercise causesdelayed onset of muscle soreness indicating musclefibre damage. The texture of some muscle segmentdecomposes, it is shown by sore of Z-disk, and thefibronectin which is responsible for the regenerationof the muscle fibre appeared around the fibres. Thetorque can decrease 40-50%. The purpose of thisstudy was to investigate as to whether the eccentrictraining induced muscle mate damage can be relatedto the fibre. Fifteen untrained students participated inthe study. Six were assigned in the control group, and

nine in the experimental group. The subjects trainedduring six days. We collected blood, and takenmuscle biopsies before, during, and after trainings.There was significant relationship between the changeof average torque and slow twitch fibre percent. Thosewho had more slow twitch fibre, had more decrease inaverage torque in the first days, then the regenerationwas slower. The creatin-kinase (CK) and lactat-dehidrogenase (LDH) activity increased significantly,but these do not correlated with the muscle fibre com-position. Fibronectin indicating membrane damagewas found sporadically around both slow and fastfibres. Those who had higher CK activity, had higherfibronectin intensity in the muscle biopsies. In ourstudy the influence of the six day long eccentric train-ing aroused micro injuries. At the same time, testresults suggest that the result of daily eccentric train-ing immuno-histochemical and biochemical changesmay not be related to the muscle fibre composition.

KKeeyy--wwoorrddss:: DOMS, micro injury, eccentric training,muscle fibre composition

BevezetésHa a nyújtás szokatlan inger az izom számára, már

néhány maximális excentrikus kontrakció is elég ah-hoz, hogy kialakuljon az úgynevezett DOMS (delayedoneset of muscle soreness) jelenség (Friden et al.,1981; Nosaka et al., 2002a). Ezek a mikrosérülések arostok egy részénél az izomstruktúra részleges vagyteljes felbomlásával járnak. Ilyen direkt mutatók: a Z-lemezek felbomlása, a szarkoplazmatikus retikulumszerkezeti átalakulása, valamint a sejtmembrán per-meabilitásának növekedése. A vérben megjelennek aszarkomert felépítô fehérjék (pl. a kreatin kináze),amelyek indirekt módon jelzik a membrán permeabi-litásának növekedését (Friden et al., 1981; Gibala etal., 2000). A Z-lemezek felbomlása a lemezeket alkotófehérjék, így a desmin eltûnésével járhat a sérültizomrost helyeken (Warren et al., 1999; Clarkson ésHubal, 2002; Lieber és Friden, 2002; Carlsson ésThornell, 2001). Az izomszerkezet részleges felbomlá-sa az erôkifejtés jelentôs (40-50%-os) csökkenéséhezvezet (Nosaka és Newton, 2001; Nosaka et al., 2002a,b).

Felvetôdik a kérdés: A gyors vagy a lassú rostokvannak-e kitéve elsôsorban a mikrosérüléseknek? Azirodalmi adatok nem egységesek ebben a vonatkozás-ban. Humán vizsgálatban azt találták, hogy a gyors-rostok sérültek meg a lejtôn lefelé, hátrafelé történôjárással elôidézett excentrikus kontrakcióknál (Joneset al., 1986). Állatkísérletes modellben a vizsgált ex-centrikus kontrakciók a gyors (Brockett et al., 2002;Fridén et al., 1998) és a lassú rostokban (Armstronget al., 1983; Vijayan et al., 1998, 2001) is bizonyítot-ták a specifikus hatást.

21Tanulmány • Ureczky Dóra és tsai: Az izom nyújtására bekövetkezô...

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Az izom nyújtására bekövetkezô mikrosérülést jelzô fibronectin és a rostösszetétel

közötti kapcsolatRelationship between eccentric training induced muscle damage

and muscle fibre composition

Ureczky Dóra1,2, Vácz Gabriella3, Costa Andreas1, Lacza Zsombor3, Tihanyi József1

(1) Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,Budapest,(2) Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Testnevelés Tanszék, Kaposvár(3) Semmelweis Egyetem Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézet, BudapestE-mail: ureczky@tf.hu

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 21

Feltételezésünk szerint a gyors rostokat érheti na-gyobb hatás, hiszen az izomnyújtás következtében anagy és gyors motoros egységek kerülnek bekapcso-lásra, azonban ha a nyújtás nagy, de sebessége kicsi,a lassú rostok is sérülnek.

Anyag és módszerA vizsgálatban 15 egészséges férfi vett részt, akik

nem folytattak rendszeres edzést korábban. Életko-ruk átlaga 22,5±1,64 év, testtömegük 82,2±8,01kg,magasságuk 180,0±5,08cm. A vizsgálatra önként je-lentkezô személyek közül kilencet random módon azexcentrikus edzést folytató csoportba (EC), hatot akontrollcsoportba (KC) osztottunk be.

A vizsgálatban Multicont II. izomkontraktilitástvizsgáló és rehabilitációs, komputerizált berendezésthasználtunk ((11.. áábbrraa))..

Excentrikus edzés: A vizsgált személyek hason fek-vésben foglaltak helyet az eszköz pad részén. A térdí-zület hajlítása 10O-ban kezdôdött és 130O-ig tartott, azízületi mozgástartomány tehát 120O volt a térdfeszítôizmok nyújtása alatt. Az izmok nyújtása akkor kezdô-dött, amikor a vizsgált személy 20 Nm forgatónyoma-tékot ért el statikus körülmények között. Mialatt amotor az ízületet behajlította, a vizsgáltnak maximá-lis ellenállást kellett kifejteni a forgó karral szemben.A térd behajlításának sebessége 120O·s-1 volt. Mindenkontrakció alatt tároltuk a forgatónyomaték, a szögel-fordulás és a szögsebesség adatokat. A mintavételifrekvencia 0,5 kHz volt. Az edzés hat napon keresztül,napi 6·15 maximális erôkifejésû excentrikus kontrak-cióból állt.

Forgató nyomaték: A minden excentrikus kontrak-ció alatt rögzített forgatónyomaték-idô görbébôl meg-határoztuk a csúcs forgatónyomatékot (M0), kiszámí-tottuk az átlag forgatónyomatékot (Má) és a munkát(W). Az edzések alatti átlag forgatónyomaték a kilenc-ven kontrakció alatti forgatónyomatékok középértékevolt.

Vérvétel: Egy héttel a vizsgálat elôtt, az elsô edzéstkövetôen 24, 48 és 144 órával 10ml vért gyûjtöttünk.

Izom mintavétel: Az izomban bekövetkezett szerke-zeti és hormonális változások, valamint a rostösszeté-tel megállapítására a m. vastus laterális középsô ré-

szébôl (5mm vastagságú Bergström biopsziás tûvel)izommintát vettünk az edzés elôtt egy héttel, majd 48és 144 órával az elsô edzést követôen. A paraffinbaágyazott mintákból 4µ vastagságú sorozat metszetetkészítettünk mikrotommal. A metszeteket üvegleme-zekre helyeztük. Immunhisztokémiai festéssel megha-tároztuk a rostösszetételt és a fibronectint (Monoclo-nal anti-Myosin–Skeletal, Fast –, antibody, Producedin mouse, 1:400, Cat. number: M4276, Sigma, Polyc-lonal rabbit anti-Human Fibronectin, 1:150, Cat.number: A0245, Dako Cytomation, Magfestés Ho-echst 33342; 1:1000, Szekunder antitest Alexa Fluor488 goat anti-rabbit IgG, Alexa Fluor 546 goat anti-mouse).

Statisztikai elemzés: Kiszámoltuk a CK, a laktát de-hidrogenáz, a forgatónyomaték és a rostösszetétel át-lagát és szórását. A vizsgálati és kontrollcsoport átla-gai közötti különbséget kétmintás t-próbával, az edzé-sek közötti különbségeket pedig az ismételt mérésekANOVA-javal hasonlítottuk össze. A változók közöttikapcsolatot Pearson-féle korrelációs együtthatókkaljellemeztük. A különbségeket, az edzésre bekövetke-zett változásokat, illetve a változók közötti kapcsolatotszignifikánsnak tekintettük p<0,05 szintnél. Az izom-minták esetében az antitest reakcióval megfestettminták különbségét kvalitatív módon határoztukmeg. A statisztikai eljárásokat Statistica 7.0 program-mal végeztük.

EredményekA lassú rost aránya 22,0% és 56,5% között volt

(39,2±11,19%). Az edzésnapokon teljesített átlag for-gatónyomaték az elsô edzést követô két napban foko-zatosan csökkent és a harmadik edzésnapon a forga-tónyomaték 40%-kal esett vissza (1. edzés: 336,12±51,49Nm; 2. edzés: 248,84±65,73Nm; 3. edzés: 201,56±47,00Nm). Ezt követôen a nyomatékátlagok folya-matosan nôttek, de a középérték még a hatodikedzésnapon is 15,6%-kal kisebb volt, mint az elsôn (4.edzés: 236,18±66,51Nm; 5. edzés: 230,58±58,48Nm;6. edzés: 290,73±76,37Nm) ((22.. áábbrraa))..

Nagyobb lassú rostarány esetén kisebb volt az átlag,a maximum és a minimum forgatónyomaték, vala-mint az összes munka. Az átlag forgatónyomaték

Tanulmány • Ureczky Dóra és tsai: Az izom nyújtására bekövetkezô...22

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

11.. áábbrraa.. Mulicont II komputerizált dynamometer.FFiigguurree 11.. Multicont II computerized dynamometer.

22.. áábbrraa.. Az átlag forgatónyomaték változása hat napos excentrikus edzés hatására.

FFiigguurree 22.. The change of average torque during six day long eccentric exercise.

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 22

mintegy 40%-kal csökkent a harmadik edzésig. Acsökkenés minden vizsgáltnál jellemzô volt az elsô na-pokban. Az elsô edzés értékei és az átlagosan legala-csonyabb forgatónyomatékú edzés értékei közötticsökkenést neveztük a visszaesés, az ezt követô forga-tónyomaték növekedést pedig a növekedés mértéké-nek. A visszaesés mértéke és a rostösszetétel közöttszignifikáns volt a kapcsolat (r = 0,74). Akinek többvolt a lassú rostja, jobban csökkent a teljesítménye.Az ezt követô növekedés mértéke és a rostösszetétel isszignifikáns kapcsolatban volt (r = -0,71). Több gyorsrost esetén nagyobb volt a növekedés mértéke azedzés végéig. Az elsô és a hatodik edzés közötti érté-kek és a rostarány között szintén szignifikáns volt akapcsolat. A lassú rost dominanciájú személyek job-ban elmaradtak a kiinduló szinthez képest, míg agyors rost dominanciájúak meg is haladták azt (r =0,76).

A CK aktivitás ((33.. áábbrraa)) az EC csoportban az elsôedzést (0h: 165,44±65,76IU.l-1) követô 48. órában azalapérték 70,6-szorosára növekedett (24h: 5632,00±14560,31IU.l-1; 48h: 11684,56± 29425,92IU.l-1; 144h:12483,78±17249,87IU.l-1). A lassú rost százalékosaránya és a CK aktivitás között nem volt szignifikánskapcsolat a (p<0,05; r = -0,32).

A vér laktát-dehidrogináz aktivitása 48 órával az el-sô edzést követôen volt a legmagasabb ((44.. áábbrraa)),, mint-egy 2,86-szorosa a kiinduló szintnek (0h: 286,88±56,046; 24h: 586,44±819,04; 48h: 822,55±1246,12;144h: 528,11±391,88). Az LDH és az ST% között semvolt szignifikáns a kapcsolat.

A fibronectin megjelent a sejtekben és a sejtek kö-rül, jelezve a sejtmembrán sérülését. A CK aktivitásalapján az excentrikus edzést végzô csoportot kétrészre osztottuk, az összehasonlításhoz pedig egykontrollszemély mintáit vettük alapul. Nagy CK akti-vitású (7170U.l-1) személynél a fibronectin mennyiségenôtt az edzések alatt. Közepes CK aktivitás (965U.l-1)esetén a fibronectin mennyisége nem, vagy csak aligváltozott. A kontrolloknál nem volt jelentôs a változás(CK: 112U.l-1). A fibronectin megjelenése független volta rosttípustól. Találtunk gyors és lassú rostokat is,amelyekben az átlagosnál nagyobb intenzitású volt afibronectin, de általában a lassú és gyors rángású iz-mokban egyforma intenzitással jelent meg. A vizsgála-ti csoportot két részre osztottuk, a lassú rostarányalapján. A többségében lassú és a többségében gyorsrosttípusúaknál is találtunk fibronectint, de mennyi-sége nem különbözött a két csoportban.

MegbeszélésVizsgálatunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, hat

napos excentrikus edzés hatására hogyan változik azátlag forgatónyomaték, valamint CK és LDH aktivitása vérben. Vizsgáltuk továbbá a gyulladásos folyama-tokat jelzô fibronectin jelenlétét többnapos, egymástkövetô excentrikus edzés következtében beálló mikro-sérülések következményeként. Elemeztük azt is, hogyaz excentrikus edzésre létrejövô mikrosérülések,izomszerkezeti változások összefüggésben vannak-eaz izom rostösszetételével.

A fibronectin megjelent a sejtek körül és a felbom-lott sejtekbe hatolva is, ami a gyulladásos folyamato-kat jelezheti (Smith, 1991). Yu és Thornell (2002)nem talált fibronectint a rostokban az egy alkalom-mal végzett excentrikus edzés hatására, ami ellenté-tes a jelen vizsgálat eredményeivel. A jelenséget aszerzôk azzal magyarázták, hogy azokban a mun-kákban, amelyekben az izomrost sérülését jelezte afibronectin, a kísérletet állatokon végezték, nem pe-dig humán mintán. Mi humán mintán is találtunkfibronectint az izomrostokban. Minden valószínûségszerint ennek az az oka, hogy vizsgálatunkban telje-sen edzetlen személyeknél végeztük az izomnyújtástés mi jelentôsen nagyobb mozgásterjedelmet alkal-maztunk (120O), ami az izom nagyobb nyújtásáteredményezi.

Nem egységes a vizsgálók véleménye abban, hogyaz izom aktív nyújtása egységesen valamennyi rost-típusban elôidéz-e mikrosérülést, vagy a hatás spe-cifikus a gyors és lassú rostokat tekintve. Humánvizsgálatokban azt találták, hogy a m. gastrocnemi-usban a gyors rostok sérültek lejtôn hátrafelé járássorán (Jones et al., 1986). Brockett és munkatársai(2002) macskák gastrocnemius izmának nyújtásátkövetôen az izomrosthosszúság és az optimális izom-hossz változás alapján úgy találták, hogy a gyors mo-toros egységekhez tartozó izomrostok hossza jelentô-sebben nôtt, mint a lassú rostoké, valamint a gyorsrostok maximális erôkifejtése a nagyobb hosszak fe-lé tolódott el. Lieber és Friden (1988) hangsúlyozza,hogy elsôsorban a II. típusú rostok sérülnek. Ebbôl

23Tanulmány • Ureczky Dóra és tsai: Az izom nyújtására bekövetkezô...

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

33.. áábbrraa Creatin kináz aktivitás a vérben az excentrikus, és a kontrollcsoportnál.

FFiigguurree 33.. Creatin kinase activity of the eccentric and the control group.

KontrollcsoportExcentrikus csoport

Excentrikus csoport Kontrollcsoport

44.. áábbrraa.. Laktát-dehidrogenáz (LDH) aktivitás a vérben az excentrikus és a kontrollcsoportnál.

FFiigguurree 44.. Lactat dehidrogenase (LDH) activity of the eccentric and the control group.

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 23

azt a következetést vonták le, hogy az izomnyújtáselsôsorban a gyors rostok mikrosérülését idézte elô.Ezzel szemben több kutató (Armstrong et al., 1983;Vijayan et al., 1998; 2001), állati izmokon végzettvizsgálat alapján arról számolt be, hogy az excentri-kus kontrakciót magában foglaló edzés hatására el-sôsorban a lassú rostokban keletkeztek mikrosérülé-sek. Fridén és Lieber (1998) nyulakon végzett ex-centrikus edzés után kimutatta, hogy a sérült sejtek92%-a IIB típusú, és csak 8%-a IIAB típusú. Amelysejtekben megjelent a fibronectin, azokban a sejtek-ben a desmin nem volt kimutatható.

Vizsgálatunk tervezésekor azt feltételeztük, hogy anagy amplitúdójú ízületi hajlítás alatt végzett kis se-bességû, de maximális izomfeszülés alatti izomnyúj-tás mind a két rosttípusban strukturális változástidéz elô. A CK aktivitás mintegy 70-szerese volt a ki-induló szintnek 48 órával az elsô edzést követôen. Afibronectin megjelent a rostok belsejében. Ezekbôl ajelekbôl arra következtetünk, hogy az izomban mikro-sérülések keletkeztek. Eredményeink azonban arra iskövetkeztetni engednek, hogy a mindennapos excent-rikus edzés hatására létrejövô izommechanikai és bi-okémiai változások nem hozhatók összefüggésbe avizsgált izom rostösszetételével. Vizsgálatunkban arostösszetétel nem volt szignifikáns kapcsolatban sema CK, sem pedig az LDH aktivitás növekedésével.

Felhasznált irodalomArmstrong, R.B., Ogilvie, R.W., Schwane, J.A.

(1983): Eccentric exercise-induced injury to rat skele-tal muscle. Journal Applied Physiology, 5544:: 80–93.

Brockett, C.L., Morgan, L.D., Gregory, E.J., Proske,U. (2002): Damage to different motor units from activelengthening of the medial gastrocnemius muscle ofthe cat. Journal Applied Physiology, 9922:: 1104–1110.

Carlsson, L, Thornell, L.E. (2001): Desmin-relatedmyopathies in mice and man. Acta Physiologica Scan-dinavica, 117711:: 341–348.

Clarkson, P.M., Hubal, M.J. (2002): Exercise-indu-ced muscle damage in humans. American Journal ofPhysical Medicine and Rehabilitation, 8811:: 11. 52–69.

Friden, J., Sjostrom, M., Ekblom, B. (1981): Amorphological study of delayed muscle soreness. Ex-perientia, 3377:: 506–507.

Fridén, J., Lieber, R.L. (1998): Segmental muscle fi-ber lesions after repetitive eccentric contractions. Celland Tissue Research, 229933:: 165-171.

Gibala, M.J., Interisano, S.A., Tarnopolsky, M.A.,Roy B.D., MacDonald, J.R., Yarasheski, K.E., Mac-

Dougall, J.D. (2000): Myofibrillar disruption followingacute concentric and eccentric resistance exercisein strength-trained men. Canadian Journal of Physi-ology and Pharmacology, 7788:: 656–661.

Jones, D.A., Newham, D.J., Round, J.M., Tolfree,S.E. (1986): Experimental human muscle damage:morphological changes in relation to other indicesof damage. The Journal of Physiology, 337755::435–448.

Lieber, R.L., Friden, J. (1988): Selective damage offast glycolytic muscle fibers with eccentric contractionof the rabbit tibialis anterior. Acta Physiologica Scan-dinavica, 113333:: 587–588.

Lieber, R.L., Friden, J. (2002): Morphologic andmechanical basis of delayed-onset muscle soreness.Journal of American Academy of Orthopaedic Sur-geons, 1100:: 67–73.

Nosaka, K., Newton, M. (2001): Concentric or ec-centric training effect on eccentric exercise-inducedmuscle damage. Medicine and Science in Sports andExercise, 3344:: 63-69.

Nosaka, K., Newton, M., Sacco, P. (2002a): Muscledamage and soreness after endurance exercise of theelbow flexors. Medicine and Science in Sports andExercise, 3344:: 920–927.

Nosaka, K., Newton, M., Sacco, P. (2002b): Res-ponses of human elbow flexor muscles to electricallystimulated forced lengthening exercise. Acta Physio-logica Scandinavica 117744:: 137–145.

Smith, L. (1991): Acute inflammation: the under-lying mechanism in delayed onset muscle soreness?Medicine and Science in Sports and Exercise, 2233::542-555.

Vijayan, K., Thompson, L.J., Norenberg, M.K., Fitts,H.R., Riley, A.D. (2001): Fiber-type susceptibility toeccentric contraction-induced damage of hindlimb-unloaded rat AL muscles. Journal Applied Physiology,9900:: 770–776.

Vijayan, K., Thompson, J.L., Riley, D.A. (1998): Sar-comere lesion damage occurs mainly in slow fibers ofreloaded rat adductor longus muscle. Journal AppliedPhysiology, 8855:: 1017–1023.

Warren, G.L., Lowe, D.A., Armstrong, R.B. (1999):Measurement tools used in the study of eccentriccontraction-induced injury. Sports Medicine, 2277:: 43–59.

Yu, J.G., Thornell, L.E. (2002): Desmin and actin al-terations in human muscles affected by delayed onsetmuscle soreness: a high resolution immunocyto-chemical study. Histochemistry and Cell Biology, 111188::71–179.

Tanulmány • Ureczky Dóra és tsai: Az izom nyújtására bekövetkezô...24

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:35 Page 24

25Új közlési feltételek •

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Új közlési feltételekA Magyar Sporttudományi Szemle évente 4 alkalommal jelenik meg, és az önálló vizsgálaton alapuló, más-

hol még nem közölt sporttudományi tárgyú (biomechanika, biokémia, humán biológia, menedzsment, pedagó-gia, pszichológia, szociológia, teljesítmény élettan stb.) cikkeket közöl magyar nyelven. Az adatgyûjtés, a fel-dolgozás és a közlés etikai és tudományos kritériumainak megfelelô munkák közül a Szerkesztô Bizottságelônyben részesíti az alábbi szakterületeken végzett vizsgálatok eredményeit:– az ember és környezete kölcsönhatásainak mozgástudományi elemzése,– az emberi mozgástudomány területén végzett multidiszciplináris vizsgálatok,– a rendszeres fizikai aktivitás és sportedzés ingerei által kiváltott hatások elemzése,– a fiatal sportolók szelekciója, felkészítése és a beválás elemzése,– a motorikus tanulás folyamatának elemzése,– a hátránnyal élôk és sérültek fizikai aktivitása,– a teljesítmény-elemzés és -elôrejelzés,– a testnevelés és a szabadidôsport hatásainak elemzése a közoktatás és a felsôfokú oktatás minden szintjén,– a rekreáció és rehabilitáció területén végzett vizsgálatok eredményei.Az anonim kéziratokat, az adott szakterület két elismert képviselôje, egymástól függetlenül lektorálja. A köz-

lésrôl, vagy az átdolgozás szükségességérôl a lektori vélemények alapján a Szerkesztô Bizottság dönt. A nemközölt kéziratokat a Szerkesztô Bizottság nem ôrzi meg!

A kéziratokat maximum 10 gépelt oldal terjedelemben (amely terjedelem magában foglalja a szövegtörzset,az illusztrációkat és a felhasznált irodalmat is) egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4-es lap egyikoldalára, 12-es betûnagysággal (Times New Roman CE) gépelve kérjük elkészíteni és lehetôleg elektronikus for-mában (CD, e-mail) a megadott címre elküldeni.

A dokumentumokat „stílus" alkalmazása nélkül Word 6.0, a táblázatokat Excel formátumban, a grafikono-kat, ábrákat (kizárólag 9x12cm méret és fekete-fehér megjelenés) JPEG, TIFF formátumban várjuk. Az ábra ésaz ábra aláírása külön egységben (egymástól függetlenül szerkeszthetôen) jelenjen meg. A szövegtörzsben vas-tagon szedett, dôlt betûs, aláhúzott kiemelés nem alkalmazható.

A táblázatokat és ábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön file-ban kérjük mel-lékelni. A táblázatokat fölül (arab) számozással és címmel, az ábrákat alul számozással és aláírással kérjük el-látni. A jelölések és rövidítések magyarázata a táblázatok alatt, az ábrák esetében az ábra aláírásban, vagy aztkövetôen szerepeljen, azaz: a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek.A táblázatok címét és az ábrák aláírását magyar és angol nyelven is kérjük megadni. A táblázatok és ábrák ja-vasolt helyét a szövegben kérjük megjelölni (pl. az 1. ábra/táblázat kb. ide!).

AA kkéézziirraatt sszzeerrkkeezzeettee::A szerzô(k) neve („dr." és egyéb titulus nélkül), a szerzô(k) munkahelye, a szerzô e-mail címe, a dolgozat cí-

me magyar és angol nyelven, a szerkesztôséggel kapcsolatot tartó szerzô neve és levelezési címe.Ezt követi a maximum 20 soros összefoglaló mindkét nyelven. Az összefoglalók a célkitûzést, az eredménye-

ket és a következtetéseket tartalmazzák és maximálisan 5 (magyar és angol) kulcsszóval fejezôdjenek be.BevezetésAnyag és módszerekEredményekMegbeszélés és következtetések(amennyiben indokolt, Köszönetnyilvánítás)Felhasznált irodalom az alábbiak szerint:FFoollyyóóiirraatt::Thompson, A.M., Baxter-Jones, A.D.G., Mirwald, R.L., Bailey, D.A. (2003): Comparison of physical activity in male

and female children: Does maturation matter? Medicine and Science in Sports and Exercise, 3355:: 3. 1684-1690.KKöönnyyvv::Bogin, B. (1999): Patterns of Human Growth. 2nd edition. Cambridge University Press, Cambridge, 23-29.KKöönnyyvvrréésszzlleett::Cannon, B., Matthias, A., Golozoubova, V., Ohlson, K.B.E., Anderson, U., Jacobson, A., Nedargaard, J.

(1999): Unifying and distinguishing features of brown and white adipose tissues: UCP1 versus other UCPs. InGuy-Grand, B., Ailhaud, G. (eds.): Progress in Obesity Research: 8. John Libbey, London, 13-26.

IInntteerrnneett::National Center for Health Statistics in collaboration with the National Center for Chronic Disease Prevention

and Health Promotion (2000). Body mass index-for-age percentiles: boys, 2 to 20 years. Retrieved May 10, 2006,from http://www.cdc.gov/nchs/data/nhanes/growthcharts/set1/chart15.pdfAz irodalmi hivatkozásokat a szövegben zárójelben, névvel és a megjelenés évszámával kérjük megadni (Bo-

gin, 1999; Apor és Fekete, 2002; Cannon et al., 1999; Thompson et al., 2003). A sorszámmal és/vagy az index-szel jelölt hivatkozások nem elfogadhatók. A kéziratban lábjegyzet nem alkalmazható! Az irodalomjegyzék utánkérjük megadni annak a szerzônek a teljes nevét (aki nem szükségszerûen a kapcsolattartó), titulusát, munka-helyének nevét és címét (telefonszám, e-mail), akit az érdeklôdôk további információkért megkereshetnek.

A megadott formától eltérôen készített, vagy nyelvtanilag, stilisztikailag, szaknyelvileg hibás kéziratokat aSzerkesztô Bizottság nem lektoráltatja.

A kéziratokat az alábbi címre kérjük eljuttatni: Magyar Sporttudományi Szemle Szerkesztôsége 1146 BudapestIstvánmezei u. 1-3. nora.bendiner@helka.iif.hu; foldes@tf,hu; vagy meszaros.zsofia@mail.hupe.hu AA sszzeerrkkeesszzttôô

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 25

ÖsszefoglalóA lábmunka a tenisz meghatározó tényezôje, ezért

ezen mozgások pontos meghatározása és elemzése ki-emelkedô szerepet kell, hogy játsszon a szakemberekképzésében és a sportolók felkészítésében. A moderntenisz lábmunkáját sajátos mozgásmegindítások,mozgáskategóriák, lépéskombinációk, ütôállások éslábtartások jellemzik, melyeket a teniszpálya felülete,a játékos testalkata, tömege, testtartása, játékstílusaés ellenfele befolyásol. A labdamenetekben átlagosannégy irányváltás van, a teniszezôk ütéseik 80%-át 2,5méteren belüli futások után hajtják végre és a nyitottütôállás nem biztosít nagyobb ütôsebességet és na-gyobb izom elôfeszülést, mint a derékszögû ütôállás.

KKuullccsssszzaavvaakk:: lábmunka, szökkenô lépés, lépéskom-binációk, ütôállások

BevezetésA tenisz nagyon dinamikus sportjáték, amit a tanítás

és a tanulás folyamatában szem elôtt kell tartanunk.Ezért a teniszt bátran nevezhetjük a folyamatos szük-ségállapot játékának. A mód, ahogy a játékos mozog apályán, alapvetôen meghatározza a játékos sikeressé-gét (Crespo és Miley, 2002). Reid és Crespo (2003) sze-rint a megfelelô lábmunka lehetôséget teremt az ütésekhatékony végrehajtásához, így ez teljesítményt megha-tározó faktor. Betancur (2005) is alátámasztja az idé-zett véleményeket és a lábmunkát a magas színvonalúteniszjáték alapjának tekinti.

A teniszben minden technikai elem végrehajtásamegfelelô lábmunkát igényel, ez alól nem kivétel azadogatás sem (Crespo és Miley, 2002). A gyakorlati ta-pasztalatok azt mutatják, hogy az edzôk jelentôs részenincs tisztában a lábmunka teljesítményre gyakorolthatásával. Ebbôl fakadóan a játékos felkészítésénekfolyamatában nem fektetnek kellô hangsúlyt a sporto-ló lábmunkájának kialakítására és fejlesztésére.

Valójában mi az a tenisz lábmunka, melyek a haté-kony lábmunka jellemzôi és meghatározó faktorai, to-vábbá milyen tényezôk és sajátosságok befolyásolják?

A tenisz lábmunka olyan játékelem, melynek birto-kában a játékos minden irányába képes gyorsan mo-zogni, hirtelen megállni és irányt váltatni, mialattfenntartja egyensúlyát és hatékonyan kontrolláljaütését (Crespo és Miley, 2002). Halmos (1992) szerinta lábmunka minden ütés fontos része, melynek céljahogy lehetôvé tegye az alapütések csípômagasságbantörténô végrehajtását, függetlenül az érkezô labda tí-pusától. Jákfalvy (1985) a kisebb-nagyobb távolsá-gokra történô mozgások összességeként határozzameg a lábmunkát. Szerintem a tenisz lábmunkán ajátékban elôforduló kontrollált, robbanékony mozgás-indításokat, irányváltoztatásokat és megállásokat ér-tünk, melyek célja a pálya lefedése, a megfelelô ütô-pozíció kialakítása, a soron következô ütésre történôvisszahelyezkedés és felkészülés.

A hatékony lábmunkának számos meghatározó fak-tora van, melyeket Groppel (1989) és Smythe (1992)nyomán foglalok össze:

11.. Érzékelés és észlelés. Milyen gyorsan és jól tudjaelôvételezni a játékos az ellenfél ütésének irányát éssebességét?

22.. Döntés. Milyen gyorsan képes a játékos feldolgoz-ni a kapott információkat és képes dönteni arról, hogymit kell csinálnia?

33.. Reakciógyorsaság. Milyen gyorsan jut az idegim-pulzus az agyból az izmokhoz?

44.. Mozdulatgyorsaság. Milyen gyorsan teszi meg azelsô lépéseket a játékos?

55.. A labdához történô helyezkedés. Ezen a játékos-nak azt a képességét értjük, hogy pontosan tudjonhelyezkedni a labdára, továbbá az ütés alatt tudja biz-tosítani a megfelelô egyensúlyt.

66.. Gyors és robbanékony visszahelyezkedés.A teniszezô lábmunkáját számos tényezô befolyásol-

ja. Ilyenek például a játékos neme és a teniszpálya fe-lülete. O’Donoghue és Irgam (2001) élversenyzôk láb-munkájának stratégiáját és hatékonyságát vizsgáltakemény és lassú pályafelületû grand-slam versenye-ken. Tapasztalatai szerint a nôk labdameneteinek át-lagos idôtartama (7,1s) mind a négy grand-slam verse-nyen hosszabb volt, mint a férfiaké (5,1s). Ebbôl követ-kezôen megállapította, hogy a pályán történô mozgá-sok dinamikájában nemenként jelentôs különbségvan. A labdamenetek átlagos idôtartama szignifikán-san különbözô a lassú és a kemény felületû pályán. Agrand-slam tornákon a labdamenetek átlagos idôtar-tama salakpályán a leghosszabb és füvön a legrövi-debb. Brody (2003) megállapította, hogy a különbözôfelületeken a labda felpattanásának sebességében15% különbség is lehet, így a különbözô játékfelületeltérô lábmunkát igényel. Coe és Miley (2001) kifejtik,hogy kemény felületen a játékosok nyitott és félig nyi-tott ütôállásokat használnak, ellentétben a salakpá-lyával, ahol a döntô többség nyitott ütôállásokat hasz-nál. Grosser és munkacsoportja (2000) szintén hang-súlyozza a pályafelület lábmunkára gyakorolt hatását.

A lábmunkát azonban nemcsak a játékos neme és apálya felülete befolyásolja. A játékos testméretei isszerepet játszanak az alkalmazott lábmunka kiválasz-tásában. A magasabb és nehezebb játékos lassabbanmozog a pályán, mint a könnyebb és alacsonyabb(Reid és Crespo, 2003). A magasabb termet általábanhosszabb végtagokkal párosul, melyek gyors és fürgekoordinálása nagy kihívást jelent. A hosszabb végta-gok azonban nagyobb lépéshosszt és kinyúlási távol-ságot biztosítanak. A mozgások megindításánál ésmegállításánál nem elhanyagolandó szempont a játé-kos testtömege sem. A nehezebb játékosnak nagyobba tehetetlensége és nagyobb ellenállással szembenkell megindítania és megállítania a mozgást. A túlzottizomtömeg, vagy a nem hasznosítható felesleges zsír-tömeg teljesítményt behatároló és romboló tényezô. Amorfológiai sajátosságok mellett a játékos egyéni stí-lusának megfelelô testtartása is hatással van a láb-munkára. A helyes testtartás stabil egyensúlyi helyze-tet teremt az ütések végrehajtásához, valamint biztosalapot nyújt a fej tartásához, melynek eredménye-képpen a vizuális információk befogadására nagyobblehetôség nyílik (Roetert et al., 2003).

A teniszjátékos játékstílusa is befolyásolja az alkal-mazott lábmunkát (Reid és Crespo, 2003). Az alapvo-

Mûhely • Dobos Károly: A modern tenisz lábmunkája26

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

A modern tenisz lábmunkája

Dobos Károly

E-mail: doboskaroly@freemail.hu

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 26

nal játékosok lábmunka-edzései nagyobb részét a rö-vid távú mozgások, az oldalra érkezô labdákra helyez-kedések, az ezekbôl történô visszahelyezkedések és asprint típusú mozgások csiszolásával töltik. Az egész-pályás játékosok a lábmunka mind a négy nagy terü-letével egyenlô arányban foglalkoznak edzéseik során.A szerva-röptés játékosok nagyobb hangsúlyt fektet-nek az alapvonal és a háló közötti lábmunkára és bi-zonyos típusú rövid távú mozgásokra.

Végezetül kitérek a különbözô eszközök (teniszlab-da, teniszcipô) lábmunkára gyakorolt hatására.Knudson és Blackwell (2001) szerint a rekreációs te-niszezôk tenyeres ütéseinek hálótól való távolsága lé-nyegesen kisebb a nagyobb átmérôjû, mint a normállabda alkalmazásakor. A játékos tehát eltérô lábmun-kát alkalmaz a különbözô labdával történô játék so-rán. A megfelelô teniszcipô nemcsak a jó lábmunkát,hanem a sérülések megelôzését is segíti. A lúdtalpasés a lábfejüket befelé döntô játékosok gyakran sérül-nek (Zecher és Leach, 1995).

A teniszezés lábmunkájaA szökkenés, az ellökôdés, a futás, az igazodás, a

forgás, a keresztlépés és az oldalazó lépés a teniszláb-munka fontos elemei, melyeket sokszor úgy definiá-lunk, mint rengeteg munkával járó befektetést, mely-nek eredményeként jó lábmunkát és széleskörû tech-nikai repertoárt tudunk kialakítani. Amikor meghatá-rozzuk az ideális ütést, képesnek kell lennünk arra is,hogy a játékos lábmunkáját objektívan értékeljük. Ígytehetünk megfelelô javaslatokat a lábmunka haté-kony fejlesztésére. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy afelkészítés és a versenyzés folyamatában pontosanelemezzük és meghatározzuk azokat a mozgástípuso-kat, amelyeket a játékos használ.

Ferrauti és munkatársai (2003), hogy jobban meg-értsék a tenisz lábmunkájának mozgásmintáit, 1540ütést elemeztek a Francia Nyílt Teniszbajnokságon. Aprofesszionális játékosok az ütések 80%-ánál keve-sebb, mint 2,5 métert futnak és ezeket az ütéseketcsúszás nélküli, álló pozícióból ütik. Az ütések 10%-ánál 2,5-4,5m közötti távolságot tesznek meg és azütéseket csúszásból hajtják végre. Az ütések 5%-át,amikor 4,5m-nél nagyobb a távolság, futásból ütik. Amaradék 5%-nál nem érik el a labdát. Ezek a statisz-tikai adatok salakpályára érvényesek, de a szerzôkmeghatározták és megértették a lábmunka mozgás-mintáit. Crespo és Miley (2002) más jellegû vizsgálat-ban megállapította, hogy a magas szintû versenyte-niszben, a tíz érintésbôl álló labdamenetek néha csaktizenöt másodpercig tartanak, amelyekben átlagosannégyszer történik irányváltás.

Ferrauti és munkatársai (2003), valamint Verstagenés Marcello (2002) a teniszpályán történô mozgásokatnégy csoportba sorolták:

• alapvonaltól a hálóig történô mozgások,• rövid távú mozgások (szûk tartományba esô moz-

gások),• oldalra történô mozgások és ezekbôl történô visz-

szahelyezkedések,• maximális sebességgel történô futások.Groppel és Festa-Fiske (1992), továbbá Smith Shag

(1991) a tenisz lábmunkáját körfolyamatként mutat-ják be, melynek részei a különbözô kiinduló helyze-tek, a labdára történô helyezkedések, az ütôállások ésa visszahelyezkedések. Crespo és Miley (2002) a szök-kenéseket, a kiinduló és befejezô helyzeteket, az ütô-

állásokat és a visszahelyezkedéseket tartják a láb-munka alapvetô elemeinek, melyek színvonalát a játé-kos reakciója, mozdulat- és mozgásgyorsasága, fürge-sége és dinamikus egyensúlya határozza meg. Evert(2003) a lábmunkát a különbözô ütôállások, az igazo-dó lépések és a futások köré csoportosítja. Jákfalvy(1995) megkülönbözteti az ütések elôkészítésekor ésaz ütések végrehajtásakor alkalmazott lábmunkát.

Véleményem szerint is, a játékban elôforduló moz-gásokat a Ferrauti és munkatársai (2003), valamintVerstagen és Marcello (2002) által meghatározott négykategóriába érdemes sorolni, melyek elôzményei a kü-lönbözô alapállások és szökkenô lépések. Egyéb mo-mentumai: a különbözô ütôállások, az ütések végre-hajtásakor alkalmazott lábmozgások és tartások.

A mozgás elindítása (alapállás és szökkenô lépés)Az alapállást (11.. áábbrraa) a teniszben sokszor pontatla-

nul definiálják, mert csak egy pozíciónak tartják a szök-kenô lépés elôkészítésében (Reid és Crespo, 2003). Ezazonban pontatlan, mivel az alapvonalon az adogatásfogadásakor, a háló felé és a hálónál történô mozgások-nál az alapállás végrehajtása csekély mértékben eltérô.Az alapállás tehát szituációfüggô. A játékstílus, a test-méretek stb. is befolyásolják az alapállást. Így az alapál-lást a játékos egyéniségéhez kell igazítani.

11.. áábbrraa.. Alapállás.

Crespo és Miley (2002) tradicionális és természetesalapállást különböztet meg. A különbségek a térd haj-lításának mértékébôl, valamint az egyéni sajátossá-gok elôtérbe helyezésébôl származnak. Roetert ésmunkatársai (2003) szerint az alapállásnak stabilegyensúlyi helyzetet kell biztosítania, amely eléggéaktív ahhoz, hogy belôle a játékos mindenféle ingerredinamikusan reagálhasson. A mozgások megindításaaz úgynevezett szökkenô lépéssel (split-step) kezdô-dik, amelynek szakmai megítélése nem egységes. Aszökkenô lépés korai leírása a következôket jelentette:Páros lábbal elôre történô szökkenés, melynek befeje-zésekor a játékos két lábfeje egyszerre érkezik a talaj-ra. Az elôkészítô mozgások újabb keletû tanulmányo-zása szerint ezek a korai leírások pontatlanok. Az elitjátékosok alapvonalon történô elôkészítô lábmunkájá-nak elemzése (Saviano, 2000) szerint a profik sajátosérkezést és láb pozíciót alkalmaznak a szökkenô lépé-sek kivitelezésekor (22.. áábbrraa). Vagyis:

• A játékosok a labdától távolabb esô lábbal történôegylábas talajfogást hajtanak végre, mely megelôzi alabdához közelebb esô lábfej talajra érkezését.

• A játékosok az érkezô labdához közelebb esô láb-fejüket kifelé fordítják és a mozgás irányával megegye-zôen az érkezô labda irányába lépnek.

27Mûhely • Dobos Károly: A modern tenisz lábmunkája

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 27

22.. áábbrraa.. Szökkenô lépés.

A 22.. áábbrráánn egy jobbkezes játékos tenyeres ütés elôt-ti elôkészületét mutatom be. A szökkenô lépés elsôfázisa a felugrás, melyet a felfelé irányuló mozgásbóla talajra érkezésre való felkészülés követ. A teniszezôa labdától távolabb esô lábával érkezik a talajra, melyjobbkezes játékos esetén tenyeres ütésnél a bal lábatjelenti. Mialatt a bal láb a talajra ér, a jobb lábfej amozgás irányába kifelé fordul és felkészül a landolás-ra. Ezt a szakirodalom „toe out landing"-nek nevezi,melyet a medence mozgásirányba történô forgatása ésnyitása vezet. Ezután megtörténik a kifordított jobblábfejjel végrehajtott talajfogás is. Tehát a talajfogásnem egyszerre, hanem külön-külön történik. A tech-nikai elemet a következôképpen definiálhatjuk: Pároslábbal elôre felfelé történô kismértékû szökkenés,melynek befejezése során a játékos az érkezô labdátóltávolabb esô lábával egylábas talajfogást valósít meg,miközben a labdához közelebb esô lábával a labda irá-nyába lép.

A szökkenô lépések további elemzése Aviles és mun-katársai (2002) nevéhez fûzôdik, akik a profi, nemze-ti elsô osztályú és megyei szintû teniszezôk szökkenôlépéseinek idôzítéseit vizsgálták az adogatás fogadásaalatt. A profi játékosok szökkenô lépésbôl történô ta-lajfogása az adogatás érzékelése után sokkal korábbi(30ms), mint a nemzeti játékosoknál. A magasabbankvalifikált játékosok a szökkenésbôl történô leérkezé-süket az érkezô labda becsapódásához igazítják, el-lentétben a megyei szintû játékosokkal. A megfelelôalapállásból történô szökkenô lépés tehát arra szolgál,hogy megkönnyítse a játékos labda irányába történôgyorsabb mozgását.

Az alapállás és a szökkenô lépés mellett az alapál-lásból történô tehermentesítés is fontos a dinamikusés robbanékony mozgásindításban. A tehermentesítés(unweighting) és a szökkenés nem azonos tartalmúfogalmak. Tehermentesítésen a játékos alapállásbantörténô folyamatos páros vagy váltott lábon végrehaj-tott szökkenését értjük, melynek célja a játékos folya-matos mozgásban tartása és felkészítése a szökkenôlépésre. A tehermentesítést mindig fölfelé, függôlegesirányban hajtják végre, ellentétben a szökkenô lépé-sekkel, melyekben az elôre fölfelé szökkenés és a spe-ciális talajfogás a jellemzô.

Az alapvonaltól a hálóig történô mozgásokA tenisz lábmunkáját elsôsorban rövid távú, gyors

mozgások jellemzik, a játékban azonban a nagyobbtávolságok legyôzésében szerepet játszó lábmunká-nak is jelentôsége van (Kraan et al., 2001). A nagy se-bességgel végrehajtott elôre és hátra mozgás a magasszintû tenisz alapvetô feltétele (Reid és Crespo, 2003).

Az elôre és a hátra mozgást különbözô módon hajtjákvégre a játékosok a mérkôzés folyamán.

Kraan és munkatársai (2001) az álló helyzetbôl vég-rehajtott mozgások elindításának különbözô formáittanulmányozta. Megállapították, hogy nagyobb elôreirányuló gyorsulás és csúcserô jellemzi azt a verseny-zôt, aki a haladási iránnyal ellentétes lépést hajt vég-re az elôre mozgás elôtt. Ezt a lépést „paradoxical firststep"-nek nevezzük. Lényege, hogy a láb hátra mozga-tása révén a tömegközéppont kibillen az alaptámasz-tás helyzetébôl, így a sportoló egyensúlyi helyzetemegbomlik, elôsegítve ezzel a gyorsabb elôre irányulómozgást. Összességében elmondhatjuk, hogy a meg-felelô elôre mozgás 3-5 lépésbôl álló gyorsuló lépésso-rozat, melyet a sportoló dinamikus készenléti helyzet-bôl a haladási iránnyal ellentétes lépéssel indít.

Rövid távú mozgásRövid távú mozgásokon 3m-t nem meghaladó gyors

megindulásokat, gyorsulásokat és megállásokat ér-tünk. Ezek a mozgások a tenisz lábmunkájának alap-ját képezik, mivel a profi játékosok az ütéseik 80%-át2,5 méteren belüli igazodó mozgások után hajtjákvégre (Ferrauti et al., 2003). Ezért a minden iránybajól, rövid távolságon végrehajtott oldalazó és igazodólépések kialakítása a magas szintû lábmunka elen-gedhetetlen feltétele.

A rövid távú mozgások sikeres végrehajtásában afürgeség, a dinamikus egyensúly, a gyorsulási és alassulási képesség és a gyorsasági mozgáskoordinációjátszik szerepet. Véleményem megegyezik Schönborn-éval (2002), aki szerint a játékos lábmunkájának le-hetôségeit kondicionális és koordinációs képességeihatározzák meg, melyeket a tenisz technikával egy-ségben kell fejleszteni.

Oldalra érkezô labda és oldalmozgásból történô visz-szahelyezkedés

Az oldalmozgás és az abból történô visszahelyezke-dés többnyire az alapvonal környékének fedezésétszolgáló, 3-6m közötti mozgások. Az ütések 10%-ánálezek szerepe kiemelkedô az ütések elôkészítésében ésa labdák elérésében (Ferrauti és Weber, 2001). Braggés Andriacchi (2002) elemezte az oldalirányú mozgá-sok lábmunkáját és három különbözô lépést külön-böztetett meg.

• Jab step: a labda irányába végrehajtott lépés a ve-zetô oldali lábbal.

• Pivot step (33.. áábbrraa): forgás a vezetô oldali lábbal,mialatt a csípô a közeledô labda irányába fordul.

• Gravity step (44.. áábbrraa): vezetô oldali lábbal végrehaj-tott kis lépés az aktuális mozgás irányával ellentétesen.

Tapasztalati tény, hogy a meghatározott lábmunka-típusok magasabb színvonalú labdakontrollálást, na-gyobb ütôsebességet, gyorsabb oldalmozgást és ebbôlfakadóan nagyobb labda elérési esélyt biztosítanak. Agravity step jobb kontrollt és gyorsabb helyezkedésttesz lehetôvé, mivel a lépés végrehajtása dinamikusegyensúlyvesztést eredményez a labda irányába. Így ajátékos kényszerítve van a labda irányába történôgyors és robbanékony mozgásra. Fontos továbbá azoldalmozgások utáni visszahelyezkedés, melyet „re-covery step"-nek nevezünk. Két elsôdleges visszahe-lyezkedô lépést különböztetünk meg, melyeket a játé-kosok a labdához történô igazodáshoz is felhasznál-nak. Az egyik az oldalazó lépés vagy sasszé mozgás.Az oldalazó lépésnél a lábak oldal irányba mozognak

Mûhely • Dobos Károly: A modern tenisz lábmunkája28

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 28

anélkül, hogy egymást kereszteznék. Ezt a játékosoka rövidebb távolságokból történô helyezkedésnél és avisszahelyezkedésnél alkalmazzák (Evert, 2003). Emozgás elônye, hogy a lábak soha nem keresztezikegymást, így az egyensúlyvesztés minimális, hátrá-nyaként a lassúság említhetô.

33.. áábbrraa.. Forgó lépés.

44.. áábbrraa.. Gravitációs lépés.

A másik lépéskombináció a keresztlépés, mely a ve-zetô láb folyamatos keresztezését jelenti a támaszlábelôtt vagy mögött. A keresztlépés kiváló lehetôséget te-remt minden ütôállás kialakításához, a teniszezôkegyik leggyakrabban alkalmazott lépéskombinációja,melyet a különbözô sebességû labdák elérésére, vala-mint a nagy távolságokból történô ütések utánivisszahelyezkedésre használnak (Evert, 2003). A profijátékosok mozgáselemzése szerint a sportolók elôsze-retettel alkalmazzák a keresztlépések és az oldalazólépések kombinációit, biztosítva ezzel a kontrollált,gyors oldalmozgást és visszahelyezkedést.

Maximális sebességû futásFerrauti és munkatársai (2003) szerint salakpályán

a mérkôzésen elôforduló ütések 10%-ánál a játékosokmaximális sebességgel közelítik meg a labdát. A Roetertvezette munkacsoport (2003) nagy felbontású video-felvételen elemezte a teniszezôk maximális sebességûfutását. Leírták, hogy a teniszezôk is olyan sarok-talp-gördítést alkalmaznak, mint a sprinterek, vagy a ma-ratoni futók. A különbség a mozgások sebességébenés a gyors irányváltoztatások mennyiségében van. Té-vesek tehát azok a megállapítások, melyek szerint ateniszezô csak a talp elülsô részét használja a külön-bözô mozgások végrehajtásakor. A maximális sebes-séggel végrehajtott futásokat a játékosok salakpályáncsúszással, kemény pályán stabilizációs lépésekkelfejezik be. A teniszben néhányszor elôfordul, hogy ajátékosok elérik sebességük maximumát, így a maxi-mális sebességgel történô futás fejlesztése (5-10m tá-von) is hangsúlyt kell, hogy kapjon a felkészítés folya-matában.

ÜtôállásokA teniszezôk az ütéseket különbözô ütôállásokból

hajtják végre. A szakirodalom nyitott, félig nyitott, de-

rékszögû és zárt ütôállást különböztet meg. A nyitottütôállás (55.. áábbrraa) a profi játékosok leggyakrabbanhasznált ütôállása, melyben a játékos két lábfeje vo-nalban, egymással teljesen párhuzamosan helyezke-dik el. Ezt legtöbbször az oldalra érkezô és nagysebes-ségû labdák alapvonalon történô visszaütésekor al-kalmazzák.

55.. áábbrraa.. Nyitott ütôállás.

A félig nyitott ütôállás abban tér el a nyitott ütôál-lástól, hogy a játékos két lábfeje egymással nem telje-sen párhuzamos. A teniszezô ütô oldallal ellentétes lá-ba (vezetô láb) kb. 30cm-rel elôrébb van a külsô (tá-masz) lábától. A játékosok ezt az ütôállást elôszeretet-tel használják a különbözô sebességû, de helyezettés/vagy pörgetett labdák visszaütésénél.

A pálya közepére érkezô lassú labdák megjátszása-kor a teniszezôk a derékszögû ütôállást (66.. áábbrraa) al-kalmazzák, melynél az elöl lévô lábfej 45º-os szögetzár be a hátul lévô láb síkjával.

66.. áábbrraa.. Derékszögû ütôállás.

A zárt ütôállásnál (77.. áábbrraa) a vezetô láb a támaszlábelôtt keresztben helyezkedik el. A játék folyamatosgyorsulásával és a modern játékfelületek megjelenésé-vel e technikai elem fokozatosan háttérbe szorult, dea fonák alapütések, nyesések és a röpték végrehajtá-sánál még megfigyelhetô.

77.. áábbrraa.. Zárt ütôállás.

29Mûhely • Dobos Károly: A modern tenisz lábmunkája

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 29

Az ütôállások elônyeinek és hátrányainak megítélé-se sokszor nem egységes. Különösen igaz ez a nyitottés a derékszögû ütôállásból végrehajtott tenyeresütésekre. Számos szakember gondolja azt, hogy anyitott ütôállásból sokkal nagyobb ütôsebesség érhe-tô el, mint a derékszögûbôl. A vizsgálati eredményekezt az állítást tenyeres alapütés esetében nem tá-masztják alá. Knudson és Bahamonde (1999) szerinta középhaladó játékosok tenyeres alapütéssel kisebbütôsebességet produkáltak a nyitott ütôállásban,mint a derékszögûben (15,8 és 21,2m·s-1). A profi te-niszezôk tenyeres alapütésénél mindkét ütôállás ese-tében hasonló ütôsebességet figyeltek meg (21,2 és22,3 m·s-1).

Knudson és Blackwell (2000) a törzsizmok aktiváci-óját vizsgálta a nyitott és a derékszögû tenyeres ütô-állások végrehajtásakor. A törzs koordinációjábancsak mérsékelt különbségek voltak, vagyis a nagyobbtörzsizom aktiváció nem jellemzi a nyitott ütôállást aderékszögûvel szemben. A nyitott tenyeres ütôállástehát nem biztosít nagyobb ütôsebességet és izom elô-feszülést. Jelentôsége a pálya gyorsabb lefedésében,az oldalra érkezô, gyors labdák elérésében és a vissza-helyezkedésben van.

Ütések végrehajtása alatt alkalmazott lépéskombinációk és lábtartásokAz ütések végrehajtása során a játékosok különféle

lépéskombinációkat és szökkenéseket alkalmaznak,melyek célja a teniszezô egyensúlyának fenntartásaaz ütések alatt és az ütések befejezése után. Az elôrenem várt, nem tervezett, éles mozgások jobban terhe-lik a térdízületet, mint a megtervezett és begyakoroltéles mozgások (Basier et al., 2001). Ezért a képzés ésa felkészítés folyamatában készség szintû mozgás-minták sorozatait kell kialakítani. A leggyakrabbanelôforduló lépéskombinációk az ütések alatt:

• utánlépés, a hátul lévô lábfej elôre csúsztatása de-rékszögû és zárt ütôállásokból;

• ütés szökkenésbôl, páros lábról történô felugrás éstalajfogás;

• tenyeres jobb-jobbos lépéskombináció, jobb lábróltörténô felugrás és talajfogás;

• tenyeres jobb-balos lépéskombináció (reverse fi-nish), jobb lábról végrehajtott szökkenés és bal lábbaltörténô talajfogás;

• tenyeres és fonák bal-balos lépéskombináció, ballábról végrehajtott szökkenés és bal lábbal történô ta-lajfogás;

• lép-üt-lép kombináció, valamelyik lábbal történôlépés, ütés, majd lépés végrehajtása;

• karioka lépéskombináció, a hátul lévô láb keresz-tezése az elôl lévô vezetô oldali láb mögött.

Az ütések alatt a lábfejek supinált helyzetben van-nak. Ez azt jelenti, hogy a lábfejek befelé néznek azütés alatt (fôleg levegôben történô ütéseknél) és atalpív magas pozícióban van. Az érkezésnél a lábfejekpronálnak, kifelé néznek (a talpív ellaposodik). A láb-fej pronációja a következô okokból szükséges:

• Csillapítja a talajra érkezéskor fellépô erôk testregyakorolt hatását és megakadályozza a sarokütô-dést.

• Elôkészíti és biztosítja a lábfej alkalmazkodását azenyhén egyenlôtlen pálya felülethez.

A talajfogás után a lábfej és a boka újból befelé for-dul, elôkészítve ezzel az újabb elrugaszkodást. Ha alábfej újbóli befelé fordítása nem megfelelô a talajról

történô elrugaszkodást megelôzôen, az sérüléshez ve-zet (Roetert et al., 2003).

ÖsszefoglalásMunkámban modern kutatási eredményeket fel-

használva mutattam be a tenisz lábmunkáját, mely-nek alapján a következô megállapításokat fogalma-zom meg:

• A teniszezô lábmunkáját a pálya felülete, a játékosneme, testméretei, testtartása, játékstílusa, kondicio-nális állapota, mozgáskoordinációjának színvonala ésa játék során alkalmazott eszközök befolyásolják.

• A tíz érintésbôl álló labdamenetekben átlagosannégy irányváltás van.

• A nôk labdameneteinek átlagos idôtartama mind anégy grand-slam versenyen hosszabb volt, mint a fér-fiaké.

• A labdamenetek átlagos idôtartama salakpályán aleghosszabb, füvön a legrövidebb.

• Az alapállás szituációfüggô.• Megkülönböztetünk tradicionális és természetes

alapállást.• Az adogatás kivételével a mozgások megindítása

szökkenô lépéssel indul.• A profi játékosok a szökkenô lépések után sajátos

lábpozíciót alkalmaznak a talajfogáskor.• A profi teniszezôk az ütéseik 80%-át 2,5m-en be-

lüli igazodó mozgással hajtják végre.• Az oldalra érkezô labdák gyorsabb eléréséhez há-

rom (job step, pivot step, gravity step) lépéskombiná-ciót alkalmaznak.

• A haladási iránnyal ellentétes kezdeti lépés gyor-sabb elôre és oldalra irányuló mozgást tesz lehetôvé.

• A teniszezôk oldalazó és keresztlépéses futásokatés azok kombinációját alkalmazzák az oldalmozgásokutáni visszahelyezkedéseknél.

• A nyitott ütôállás nem biztosít nagyobb ütôsebes-séget és nagyobb izom elôfeszülést.

• A derékszögû ütôállás nagyobb egyenes irányú éscentripetális impulzus létrehozását teszi lehetôvé.

• Maximális sebességû futás esetén a teniszezôkolyan sarok-talpgördítést alkalmaznak, mint a sprin-terek vagy a maratoni futók.

• A levegôben végrehajtott ütések alatt a lábfej su-pinálása, talajra érkezéskor pronációja figyelhetômeg.

A kezdôtôl a professzionális szintig a hatékony éseredményes lábmunka a sikeres tenisz egyik kulcsa.Az alapvonaltól a hálóig, a rövid futások, a széles lab-dák és az abból történô visszahelyezkedések, a sprin-tek, a szökkenô lépések, az alapállások, az ütôállások,a lépéskombinációk, az ütések elôkészítését és befeje-zését szolgáló mozgássorozatok azok, melyek magasszínvonalú elsajátítása kiemelkedô szerepet kell, hogykapjon a teniszezôk felkészítésében.

Felhasznált irodalomAviles, C.,Beneguigui, N.,Beaudoin, E.,Godart, F.

(2002): Developing early perception and getting readyfor action on the return of serve. ITF Coaching andSport Science Review, 2288:: 6-8.

Basier, T., Lloyd, D., Ackland, T., Cochrane, J.(2001): Anticipatory effect on knee joint loading dur-ing running and cutting maneuvres. Medicine andScience in Sport and Exercise, 3333:: 1176-1181.

Betancur, A. (2005): Feet first. Tennis, 4411:: 54-56.Bragg, R.W., Andriacchi, T.P. (2002): The lateral

Mûhely • Dobos Károly: A modern tenisz lábmunkája30

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 30

reaction step in tennis footwork. Stanford University,Los Angeles.

Brody, H. (2003): Baunce of a tennis ball. Journal ofScience and Medicine in Sport, 66:: 113-119.

Coe, A., Miley, D. (2001): Adjusting to differencecourt surface. In Roetert, P., Groppel, J. (eds.), WorldClass Tennis Technique. Human Kinetics, Cham-paign.41-59.

Crespo, M., Miley, D.(2002): Advanced coachesmanual. International Tennis Federation, London.

Evert, J. (2003): It is your move. Tennis, 3399:: 60-64.Ferrauti, A., Weber, K., Wright, P. (2003): Endur-

ance. In Reid, M., Quinn, A., Crespo, M. (eds.),Strenght and Conditioning for Tennis. InternationalTennis Federation, London, 93-111.

Groppel, J.L. (1989): Follow the ball for better move-ment. Tennis, 2255:: 60-62.

Groppel, J.L., Festa-Fiske, S. (1992): Drill for fastfeet. Tennis, 2288:: 33-37.

Grosser, M., Kraft, H., Schönborn, R. (2000): Speedtraining for tennis. Meyer and Meyer Sport, Oxford.

Halmos I. (1992): Tenisz. P and L, BudapestJákfalvi B. (1985): Teniszezés. Franklin Kiadó, Bu-

dapest.Knudson, D., Bahamonde, R. (1999): Trunk and

racket kinematics at impact in the open and squarestance tennis forehand. Biology in Sport, 1166:: 3-10.

Knudson, D., Blackwell, J. (2000): Trunk muscleactivation in open stance and square stance tennisforehand. International Journal of Sports Medicine,2211:: 321-324.

Knudson, D., Blackwell, J. (2001): Effect of type 3ball on upper extremity EMG and acceleration in the

tennis forehand. In Blackwell, J.R. (ed.): Proceedingsof oral sessions: XIX International Symposium on Bio-mechanics in Sports. University of San Francisco,San Francisco, 32-34.

Kraan, G. A., van Ven, J., Snijders, C.J., Storm, J.(2001): Staring from standing; Why step beckwards.Journal of Biomechanics, 3344:: 211-215.

O’Donoghue, P., Irgam, B. (2001): A notationalanalysis of elite tennis strategy, Journal of SportScience, 1199:: 107-115.

Reid, M., Crespo, M. (2003): Biomechanics of oncourt movement. In Elliot, B., Reid, M., Crespo, M.(eds.): Biomechanics of advanced Tennis. Internatio-nal Tennis Federation, London, 73-92.

Roetert, P., Ellenbecker, T.S., Chu, D. (2003): Move-ment mechanics. In Reid, M., Quinn, A. Crespo, M.(eds.): Strenght and Conditioning for Tennis. Interna-tional Tennis Federation, London, 165-173.

Saviano, N. (2000): Dispelling Technical Myths: Thesplit step and racet preparation. High performanceCoaching, 22:: 5-8.

Smith Sahag, W. (1991): 6 steps to better courtcoverage. Tennis, 4455:: 58-61.

Smythe, R. (1992): Explosion and recovery. TennisPro, 22:: 10-11.

Schönborn, R. (2002): Advanced Techniques forcompetitive tennis. Meyer and Meyer, Vienna.

Verstagen, M., Marcello, B. (2002): Agility and Co-ordination. In Foran, B. (ed.): High-Performance sportsConditioning. Human Kinetics, Champaign, Illinois.

Zecher, S.B., Leach, R.E. (1995): Lower leg and footinjuries in tennis and other recquet sports. Clinics inSport Medicine, 1144:: 223-240.

31Mûhely • Dobos Károly: A modern tenisz lábmunkája

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 31

,,Görög atléta’’ a BEAC-banMindennek az oka az 1972-es müncheni olimpia at-

létikai viadala volt. Pontosabban a felejthetetlen hár-masugróverseny, amelyet a „szuhumi kenguru’’,ViktorSzanyejev nyert meg 17,35-tel. Ott és akkor szerettembele a hármasba, s ennek a jegyében másnap felültema 4-es villamosra, elgurultam vele a végállomásáig. ABEAC egykor volt, patinás sporttelepéig. A pályán csakannyit mondtam, kértem, hogy hármast szeretnék ug-rani. Szerencsémre az akkori vezetôedzôvel, Nagy Sa-nyi bácsival közöltem mindezt, aki csak annyit mon-dott, vetkôzz le, melegíts be! Megnézett, szemügyrevett, hogy aztán néhány hónapig, a nyugdíjba vonulá-sáig ô igazítsa ki a hibás mozdulataimat.

A következô év elején nyugdíjba vonult és annak azembernek a figyelmébe ajánlott, akit azon az ôszöntöbbször is láttam már a BEAC vörös-salakos, feke-te-földes pályáján, és néha még az öltözôben isösszetalálkoztunk. A szememben, még a huszadikéletévét sem betöltött zöldfülü „atléta’’ szemében ôvolt az igazi, a profi, a példakép. Olyan volt, mint egyigazi, a múltból, a hellaszi korból visszaköszönô gö-rög atléta. Ébenfekete, göndör haj, fehéren villogó fo-gak, sas-orr, kreol bôr, kidolgozott, laza izomzat. Is-meretlenül is a példaképem lett. Amikor megtudtamazt is, hogy válogatott tízpróbázó, hogy TestnevelésiFôiskolát végzett, hogy viselte már a címeres mezt is,hogy külföldön is versenyzett, „beleszerettem’’ ebbe agyors beszédû, mindig mozgó-futó, állandóan sietô,közvetlen modorú, engem is észrevevô, velem is szó-ba álló emberbe.

Ajándék, az atlétika gyorsan jött meglepetése voltszámomra, hogy vele edzhettem, hogy a tanítványalehettem. Mint kisiskolás figyeltem a mozdulatait,hallgattam az utasításait. Ha azt mondta volna,irány mezítláb a Kilimandzsáro, biz’isten nekivágtam

volna. Ha azt mondta, öt nagy kör a Népstadion kö-rül, ha azt, hogy öt kör a hatszázason, ha azt, hogyötven felfutás a stadion nem rövidke lépcsôsorán, haazt, hogy húsz széria mélyguggolás, hát annyit csi-náltam. Annyit csináltak a csoportjának a tagjai,szeretett tanítványai, az igazi hármasugrók, Kiss La-ci és Úri Jóska.

Kevés idô kellett csak ahhoz, hogy kialakuljon ket-tônk között az oly sokszor hangoztatott, edzô és tanít-ványa közötti bizalmi viszony. Mondhattam már ak-kor is, még büszkébben írom le ma, hogy barátok let-tünk, hogy a barátjává fogadott. A Rudas-gôzfürdô-ben eltöltött, nem éppen csendes szombat délutánok,a „Felszabtér’’ Mézes Mackójának a kaszinótojásai éskrémesei, a vasárnap délelôtti Hármashatár-hegyi fu-tások, a Pesti Barnabás utcai tornateremben vezé-nyelt gimnasztikák – különösen az idô távlatából –csodás élménnyé és emlékké nemesedtek. Olyanná,amelyet soha, de soha nem élhet már át az ember, neis keresse, ne is próbálja, mert úgysem leli.

A közös jövôkép, a TFNyerges Mihály lelki testvéremmé – bocsánatot ké-

rek a szóért – lelki szemetesládámmá is vált. A mindigbefejezetlen, zavaros és mindent elsöpörni akaró sze-relmeimnek, „nôügyeimnek’’ is diszkrét, néma gazdá-ja volt. Rábízhattam a titkaimat, az éppen aktuálishölgyet. Most, hogy írok errôl és magam elé képzelemaz arcát, veszem csak észre, hogy mily szelíd mo-sollyal vette tudomásul a kalandjaimat, miként nyug-tatott, miként beszélt le, vagy éppen rá, egy-egy lány-kára. Igen, tudom, ez is kellett ahhoz, hogy az atléti-kán túl is egymásra találjunk. Pontosabban és szeré-nyebben fogalmazva: közel engedjen magához. Merttudta ô jól, ez is jelenthet néhány centit, ez is hozhategy-két tizedet a számomra. Mert a lényeg nem az ér-

In memoriam •32

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

Emlékmû-féleség szavakból – Nyerges Mihálynak

A halála minden napfelkeltével és naplementével fájóbb

FFeell sseemm vveettôôddiikk bbeennnneemm,, hhooggyy aalleenntteebbbb oollvvaasshhaattóó íírrááss rróóllaamm,, aazz éénnsszzeemmééllyyeemmrrôôll sszzóólljjoonn.. HHooggyy mmééggiisssszzeerreeppllôô lleesszzeekk bbeennnnee,, eellkkeerrüüllhhee--tteettlleenn.. AAzz,, mmeerrtt aammiitt NNyyeerrggeess MMii--hháállyyrróóll,, aazz eeddzzôôrrôôll,, aa TTFF--ttaannáárrrróóll,,aa bbaarrááttrróóll eellmmoonnddaannii,, lleeíírrnnii ffooggookk,,aazz óóhhaattaattllaannuull öösssszzeeffüügggg aa sszzeemméé--llyyeemmmmeell.. AAzzéérrtt,, mmeerrtt kkeettttôônnkk kköözzeellnneeggyyvveenn éévveess iissmmeerreettssééggéétt,, ôôsszziinn--ttee,, eeggyymmáássrraa ééss eeggyymmáássbbaa ppiillllaann--ttáássáátt iiggyyeekksszzeemm ppaappíírrrraa vveettnnii..

KKéérreemm,, vveeggyyéékk úúggyy eezzeekkeett aa ggoonn--ddoollaattookkaatt,, hhooggyy nneemm rróóllaamm,, nneemm aasszzeemmééllyyeemmrrôôll sszzóóllnnaakk.. SSookkkkaall iinn--kkáábbbb aarrrróóll aazz eemmbbeerrrrôôll,, aakkiinneekk aanneevvéétt,, aa sszzéépp eemmlléékkéétt ssookkááiigg mmeegg--ôôrrzzii –– mmeerrtt mmeegg kkeellll ôôrriizzzzee –– aa mmaa--ggyyaarr ssppoorrttéélleett,, aa mmaaggyyaarr ssppoorrttttuu--ddoommáánnyy..

HHaadddd lleeggyyeekk éénn aazz eemmlléékkeekkeettrrööggzzííttôô eeppiizzooddiissttaa..

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 32

zelmi életemen volt, sokkal inkább azon, hogy mit érel ô, az edzô a tanítványával, közös munkálkodásukeredményeként.

Mondom, vallom ma is: mindent megtett ezért,mindent megtett értem. A halála utáni napokbantudtam meg az „ôs-BEAC-os’’ Szabó Imrétôl, hogyegy szakosztály-értekezleten micsoda veszekedéstvállalt fel azért, hogy engem is elvihessen a mátrahá-zi edzôtáborba. A végeredmény, hogy ott lehettem,két héten át edzettünk közösen napi kettôt-hármat.Mint „díjbirkózó’’ és lélekben gazdag ember tértemvisza onnan.

Kettônk, éppen csak megkezdett közös útját a Ma-gyar Néphadsereg szakította ketté. Fiatal voltam,egészséges, mennem kellett katonának. Edzô és tanít-vány kapcsolata itt szakadt meg, hogy örökre, abbanén vagyok a hibás, mert a két év után nem folytattamaz atlétizálást, miközben Misit is másfelé vezényeltesportsorsa.

Azért, hogy megalapozzon valamiféle közös jövôké-pet, a bevonulásom elôtt nem sokkal ellátogatott hoz-zánk, megbeszélte a szüleimmel, pontosabban rábe-szélte ôket arra, hogy végezzem el a TF sportszervezôiszakát. Ô mindenben segít, nekem csak annyi lesz adolgom, hogy felkészüljek, s becsülettel felvételizzek –mondta.

Felvettek a TF sportszervezôi szakára.Ott tanultam négy éven át, s lehet, hogy csupán

utólagos belemagyarázás, de mindig éreztem a falakközött töltött évek során, hogy ,,valaki’’ figyel rám, va-laki kíséri a lépéseimet. Kellett is a jótékony támoga-tás, mert nem egyszer a laktanyából egyenesen a vizs-gaterembe mentem, erre jutott csak idôm. Nem is tu-dom miképpen, de „valahogy’’ mindig sikerült.

Természetesen a szakdolgozatom bíráló tanára is ôvolt. A korábbi edzô-tanítvány viszonyból észrevétle-nül lett hallgató-tanár kapcsolat. A régi ugratásokmár egyre ritkábbak voltak, a helyüket a már emle-getett egymásra és egymásba nézés vette át. Megpersze a tudomány, a szakdolgozat. Az, ami a TanárÚrtól csak négyest érdemelt, de amit alapos munka-ként értékelt.

Az államvizsga után megkérdeztem tôle: igazi az ér-demjegy, meg az értékelés?

Ennyit válaszolt: Tudod jól, hogy ebben nem szok-tam viccelni, különösen nem egy szakdolgozatnál. Ve-led meg aztán végképp nem kivételezem.

Ekkor vált világossá, hogy tényleg kiérdemeltem anégyest.

Az el nem kortyolt teákA bakaruha után megadta a sors, hogy újságíró,

sportújságíró lehessek, ráadásul nem is akárhol. Anyolcvanas években még a fénykorát élô Népsportszerkesztôségében dolgozhattam. Az atlétika nem azén sportágam volt, de mivel az ex-edzôm és barátom aszövetség fôtitkári székében ült, persze, hogy gyakranmeglátogattam ôt. Valószínûleg nem elégszer, mertmindig azzal fogadott, hogy már megint olyan régenláttalak, nem is jössz már felém. Nem volt igaza, eb-ben biztosan nem, de jólesett a korholás, mert érez-tem, igaz szívbôl mondja. Tényleg hiányozhattam ne-ki. (Ô meg nekem…)

Az ébenfekete hajban ekkor már ezüst szálak lát-szottak.

Az évek múlásával – ki-ki szaladt a maga életeután és útján – a találkozásaink ritkultak, de ami-

kor összefutottunk a TF-Estéken, a fedett pályásversenyeken, amikor meglátogattam ôt a dékániszobájában, vagy éppen a XII. kerületi önkormány-zatnál botlottunk egymásba, ahová, kénytelen-kel-letlen, kuncsorogni, pénzt szerezni járt kedves ésszeretett oskolájának, nos, ilyenkor mindig megölel-te egymást két férfiember. Az egyik – a fontosabbik –hajában ekkor már végképp nem a fényes feketeségvolt az úr. A sokasodó ôsz szálak jelezték, az életórája az ô számára is elôrehalad. Egyébként egész-ségnek örvendett (leszámítva, hogy itt fáj, ott húzó-dik, amott szúr, de tudjuk be ezt a sportnak. –mondta nevetve).

Ha jól forgatom vissza azokat az éveket, legutóbbnégy esztendeje kértem tôle, hogy vállalja el a csoportés edzô nélkül maradt Luca leányom edzéseit. (Termé-szetesen a BEAC-ban atlétizált.) A válasz visszautasí-tó volt, mondván, öreg ô már ehhez, kevés az ideje is,meg aztán, ha valamit elvállal, azt százszázalékosanszereti csinálni. Különösen, ha a lányodról van szó –tette hozzá szinte bocsánatkérô mosollyal.

Hívott, nem egyszer, telefonon is az utóbbi években.Teára invitált a sportmenedzseri szakon (ez lett az

új neve a sportszervezôi szaknak) lévô apró irodájá-ba, ahová azért kényszerült visszahúzódni, mert aTestnevelési Egyetemen sem mindig a fair play díj-bi-zottság dönt a dékáni székrôl. Visszahúzódott. Lehet,hogy nem mosolyogva, viszont egészen biztosan se-beket elszenvedve. De folytatta, ott folytatta a mun-káját.

A teázásokat csak néha-néha volt idôm elfogadni.Most tudom csak igazán, hogy minden el nem fo-gyasztott csésze ital az én bûnöm, nekem róják majd

33In memoriam •

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Szegényebbek nélküle a napjaimMocsai Lajos, a TF egykori menedzser-igazgatója, a

férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya lesújt-va beszélt a szeretett barát váratlan elvesztésérôl.

„Nem tudtam, de tán nem is akartam felfogni aszavakat, amikor megtudtam a borzalmas hírt.Edzôtáborban voltunk, készültünk a ma már befeje-zôdött világbajnokságra. Napokig csak szédelegtem.Ott voltam ugyan a csapattal, dolgoztunk, de valójá-ban az örök barátomat, a lelki testvéremet gyászol-tam, sirattam. A személyemet, a családomat és amagyar sportéletet is pótolhatatlan veszteség érteennek a ragyogó, tiszta embernek a halálával. Amunkahelyünkön, a TF-en – remélem ô is így gon-dolta – szigetet, erôs kapcsot alkottunk. Boldogsá-got, bút, szakmát, magánéletbéli gondokat és örö-möket egyaránt megosztottunk. Természetesen szo-ros szakmai kapcsolatban álltunk egymással, de az,hogy a magánéletben is gyakorta összejártak a csa-ládjaink, jelzi, hogy tökéletes volt közöttünk az össz-hang, a barátságunk. Olyan embert veszítettem el,aki nélkül szegényebbek a napjaim. S tudom, örök-re így is marad ez. A búcsúztatására, bármennyire isszerettem volna, nem tudtam elmenni, de részbenképviselt a családom, részben pedig ott volt a Far-kasréti temetôben a lelkem, s bizony külföldön iskönnyes szemmel búcsúztam el attól ez embertôl,akit több mint harminc éven át tudhattam magammellett, akivel oly sok és szép élmény fûzött össze.Sajnos több már nem adatik meg, de az átélteket ahalálomig megôrzöm.’’

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 33

fel egyszer. Mert csak magamat okolhatom, hogy ki-hagytam egy-egy kedves beszélgetést, olyan egymásranézést, amit, amirôl csak mi tudunk. Az edzô, a mes-ter, az atyai jó barát, a Tanár Úr, meg a mellette min-dig zölfülûnek megmaradó egykori tanítvány, a mamár meglett korú férfi. Ezért is fájnak nekem azok azel nem kortyolgatott teák. Fájnak, mert soha, de sohanem ihatok már olyan ízût és aromájút, amit amilyentelébem tettek volna ott…

Ez lett az én Misimbôl?December volt, már a karácsony hete, amikor a

Syma-csarnokban, egy edzésen letaglózott egy mondat.Nyerges Misi a halálán van – mondta a hang, s ott,

abban a pillanatban fel sem tudtam fogni, mit is jelen-tenek a szavai. Egyetlen dologra voltam képes csupán:arra, hogy hátat fordítsak mindenkinek, s rázzon a zo-kogás. Telefon a Szent Imre kórházba, a másik jó ba-rátnak, az igazgatónak, doktor László Imrének.

– Semmi jót nem mondhatok – zuhantak elém azújabb szavak, mint a kimondott halálos ítélet.

Délután kórház Kiss Lacival, remegve nyitottunk beaz intenzívre. Ezt még most, egy hónappal drága Misihalála után is kegyetlen leírni: élôhalott feküdt azágyon, a szájában csövek, a fejénél mûszerek tömege.Számok, adatok, jelek, jók meg rosszak. Ennyi ma-radt az én Misimbôl, ennyi az én drága edzômbôl,mesterembôl, barátomból?

Kibírhatatlan, feldolgozhatatlan. Miként az is, hogya halálos ágyánál mutatkoztunk be egymásnak a leá-nyával, a kedves arcú, az édesapja arcvonásait magánviselô, kisírt szemû Andreával. Csak álltunk tehetet-

lenül, s néztük, miként szökik elôlünk percrôl-percreegyre távolabb az élet. Az édesapa, a barát élete.

Mert tudnivaló volt ez, megmondta, ôszintén beszéltvelem László Imre.

Aztán az utolsó napok, a karácsony. Valahogy nemvolt ott a fejem, a szívem ezen az ünnepen, mert tud-tam, éreztem, nem lesz, nem lehet hosszú ez a kálvá-ria, ez a harc. De talán – meg ne haragudj, Misikém –így volt jobb.

Látod, az itt maradottak önzése. Nekünk tettél jótazzal, hogy megszabadultál a szenvedésedtôl. Nekünklett jobb, lelket nyugtatóbb azáltal, hogy nem kellettsokáig látnunk, miként lesz egy „görög atlétából’’ ma-gatehetetlen, öntudatlan, kiszolgáltatott ember. Segí-tettél nekünk azzal, hogy december 31-én, nem sok-kal éjfél elôtt elmentél. Elmentél, itt hagyva mindentés mindenkit.

Elmentél egy gazdag, mégis befejezetlen életúttal.Elmentél, itt hagyva a feleségedet, a két gyermekedet,az unokáidat. Itt hagyva az egykori sporttársakat, amai kollégákat, itt a BEAC-pályát, amelyen feketezászló lengett napokig.

Lengett, fújta a téli szél, azt is jelezve, hogy járt kö-zöttünk egy ember, akire – kéretik tisztelettel – addigemlékezzen az utókor, amíg sport, amíg atlétika, amígjó szándék, amíg tiszta, ôszinte szív, amíg becsület,amíg emberség van ezen a földgolyón.

Úgy hiszem, még fel sem ocsúdtunk az elsô gyász-ból, az elsô döbbenetbôl.

A halála minden naplementével és napfelkeltével fá-jóbb. Lesz dolga bôven az idônek, hogy begyógyítsa ahegedni nem akaró sebeket. RRóótthh FFeerreenncc

In memoriam •34

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

Dr. Nyerges Mihályra emlékezett az MSTT Sport-menedzsment szakbizottsága 2011. január 25-én.Az idôpont szomorú apropóját a váratlanul elhunytszakbizottsági elnök 65. születésnapja jelentette. Arégóta tervezett konferencia bevezetôjeként Dr. TóthMiklós MSTT elnök méltatta Nyerges Mihály tudo-mányos tevékenységét. A konferencián zsúfolásigmegtelt a TF Hepp Ferenc terme, s a hallgatóság vé-gig nagy érdeklôdéssel figyelte az elôadókat. Beveze-tôként Laki László, Nyerges Mihály legközelebbi ku-tatótársa vázolta fel a magyar sport társadalmi beá-gyazottságát elemzô közös kutatásaik eredményeit,majd következtek a csapatsportágak versenyképes-ségét vizsgáló elôadások.

A Sportágak versenye konferencia-sorozat temati-kájának megfelelôen a következô kérdések kerülteknapirendre:

• Mi határozza meg az adott sportág versenyképes-ségét a hazai, illetve nemzetközi szintéren?

• Milyen szerepe van az államnak, a piacnak és anon-profit szférának a sportág mûködésében?

• Milyen sajátosságok jellemzik a versenyrend-szert?

• Melyek a jellegzetességek a sportág gazdálkodá-sában és munkaerôpiacán?

• Milyen együttmûködési lehetôségek vannak akülönbözô sportágak között?

Az egységes tematika a különbözô területekrôl ér-kezô elôadók szemlélete miatt érdekes és változatos

elôadásokat eredményezett, a professzionális sportmûködésének általános törvényszerûségeitôl a napigyakorlat javítására tett javaslatokig hangzottak elúj gondolatok az öt sportág specialistáitól:

AAzz eellôôaaddóókk::András Krisztina (Budapesti Corvinus Egyetem) labdarúgásGergely István (olimpiai bajnok) vízilabdaGéczi Gábor (Semmelweis Egyetem TSK,Magyar Jégkorong Szövetség) jégkorongGyörfi János(Magyar Kézilabda Szövetség) kézilabdaSterbenz Tamás(Semmelweis Egyetem TSK, Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége) kosárlabda

Az elôadások összegzéseként Kynsburg Zoltán(Corvinus Egyetem) foglalta össze az általános ta-pasztalatokat és a sportágak elôtt álló stratégiai le-hetôségeket. A Szakbizottság a konferencia-sorozatmásodik részeként 2011. március 10-én az egyénisportágakkal folytatja a versenyképesség elemzését,s nyárra tervezi az elôadások anyagából álló tanul-mánykötet megjelentetését.

SStteerrbbeennzz TTaammáássaa SSzzaakkbbiizzoottttssáágg ttiittkkáárraa

Sportágak versenye

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 34

A jódhiány okozta betegségek nemzetközi spektruma és a hazai helyzetA jód az életfontosságú pajzsmirigyhormonok nélkülözhetetlen alkotórésze. A jódhiányos táplálkozás befo-

lyásolja, csökkenti a mirigy hormonképzését. Az évszázad elejére vonatkozó hivatalos becslések szerint a jód-hiány kb. 2 milliárd embert érint a világon. Az ENSZ az „Egészséget mindenkinek 2000-re" c. anyagábanmár 1985-ben felszólította a kormányokat, hogy 2000-re számolják fel a jódhiányt. Az illetékes ENSZ fórum1990-ben határozatot hozott a jódhiány teljes felszámolására 2000-ig. Az 1992. évi helyzetfelmérés és fel-adat meghatározás alapján (Brüsszel, majd Magyarország) a határidôt 2005-ig meghosszabbították. A WHO,az UNICEF és a Nemzetközi Jódbizottság, az ICCIDD 2004-2005 évi állásfoglalásai nem változtatták meg ajódellátottság elôírt kategóriáit (optimális, enyhe, mérsékelt, súlyos jódhiány), és a jellemzô paraméterek ér-tékhatárait (optimális esetben a népesség szintjén az 5% alatti jódhiányos golyva gyakoriságát – 2010-re azelôírás 2%! –, a vizeletjód mediánértékét sem, amely meghaladja a 100 µg·l-1 értéket stb.). Ugyanakkor a„Jódhiányos betegségek felszámolásának menetét monitorozó kritériumok" egy új összeállítást írtak elô (11..ttáábblláázzaatt).

A jódhiány okozta betegségek rendszere (1., 2., 3.)Magzat: spontán vetélés, halvaszületés, veleszületett fejlôdési rendellenességek,

fokozott perinatális és csecsemôhalandóság, endémiás kreténizmusÚjszülött: strúma, klinikai vagy latens hipotireózis, kreténizmusCsecsemô/magzat/gyermek: strúma, hipotireózis, mentális és/vagy szomatikus retardáció, a pajzsmirigy

fokozott érzékenysége radiojód sugárzásraFelnôtt: strúma és szövôdményei, hipotireózis, endémiás mentális retardáció.

A szakirodalomban gyakrabban leírt jódhiányos tünetek és betegségek a tiroid hormonok (T3-T4 csökkenéseesetén): pajzsmirigy növekedés, növekedési zavarok, szellemi visszamaradottság, anyagcserezavarok, hízás, kró-nikus fáradtság, alvászavarok, depresszió, hiperaktivitás, fázékonyság, izomfájdalmak, ízületi fájdalmak, emel-kedett koleszterinszint, fokozott érelmeszesedés, helyi ödémák, menstruációs zavarok, székrekedés, látás, hal-lás-, beszédproblémák, kardiovaszkuláris zavarok, diabetes mellitus stb.

11..ttáábblláázzaatt.. A jódhiány okozta betegségek felszámolásának menetét montírozó kritériumok (1. és 4.)Indikátorok CélA só jódozásaMegfelelôen jódozott ( >15 µg·kg-1) sót használó háztartások aránya >90%Vizeletjód <100 µg·l-1·nap-1 jódürítô populációs aránya <50%< 50 µg·l-1·nap-1 jódürítô populációs aránya <20%

Elvi indikátorok Cél

A hazai szakember véleménye: a 6. pont megvalósítva, az 1., 2. pontok részben megvalósítva, a 3., 4., 5., 7.,8.,9. és a 10. pontok hiányoznak.

A hazai jódhelyzetrôlHivatalos adatok szerint Magyarország területének nyolcvan százalékán az ivóvíz jódszegény. Az ivóvizek jód-

tartalma: a 3200 település közül csak 84 település lakói fogyasztanak megfelelô jódtartalmú – 100 µg·l-1 vizet(11.. áábbrraa).

35Jódhiány •

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

A jódhiány az emberiség egyharmadát érinti

1. Hatékonyan mûködô Nemzeti Jódbizottság (multidiszciplináris: táplálkozási, orvosi, nevelési, média, sóforgalmazási stb. szakemberekbôl).

2. Nyilvánvaló politikai elkötelezettség az általános jódozásra és a jódhiány felszámolására.3. A kidolgozott program végrehajtásáért felelôs személy megbízása.4. Az általános sójódozás törvényi vagy jogszabályi rendezése lehetôleg humán és

mezôgazdasági felhasználásról (az utóbbi nem feltétlen kritérium.)5. Elkötelezettség a jódhiány felszámolásának folyamatos végigvitelére, só- és vizeletminták

jódvizsgálatának biztosításával.6. Egészségnevelési program és a lakosság mozgósítása a jódhiány felszámolás fontosságát,

a jódozott só fogyasztását illetôen.7. Rendszeres adatszolgáltatás a jódozott só vizsgálatáról (jódozó üzemben,

kiskereskedelembôl, háztarásokból származó mintákban,8. Rendszeres laboratóriumi adatszolgáltatás a jódhiányos (arra gyanús) területek iskolás

gyermekeinek megfelelô mintaszámú vizeletjód vizsgálatáról. 9. Együttmûködés a só jódozó üzemek minôségellenôrzésének fenntartásában.

10. Adatbank készítése a só jódtartalmának, a vizelet jódértékeknek és ahol van, az újszülöttek TSH értékeinek rendszeresen ellenôrzött adataiból, és az eredmények kötelezô nyilvánossá tétele.

legalább 8 pont elérése

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 35

A jódhiányos endémiás golyva elôfordulásának gyakorisága – három kivételével – minden megyében jelentô-sen meghaladja a nemzetközileg elôírt 5%-os arányt (22.. áábbrraa).

22.. áábbrraa.. Az összesített golyvafelmérés eredményei

A jódhiány legsúlyosabban az áldott állapotban lévô nôket, a magzatokat, a szoptatós kismamákat és a gyer-mekeket érinti!

A jelenlegi jódellátásrólA jódhiányt az egészségügyi kormányzat káliumjodidot vagy káliumjodátot tartalmazó konyhasóval (15 ill. 25

mg·kg-1), káliumjodid tartalmú tablettákkal (50, 100, 200 mikrogramm jódtartalom/tabletta), természetes jo-didot tartalmazó gyógyvízzel (JÓDAQUA), importált Jodis koncentrátummal és – szükség esetén – pajzsmirigy-hormonkészítmények adagolásával igyekszik megoldani.

A készítmények gyártói és a szakorvosok felhívják a „fogyasztók" figyelmét arra, hogy a ténylegesen hiányzójódmennyiségnél többet bevinni nemkívánatos, sôt káros is lehet. Az utóbbi 20-25 évben elvégzett tudományosvizsgálatok bizonyítják, hogy a szervetlen eredetû jódadalékok nedvszívóak, fényérzékenyek, bomlékonyak, csí-pôsek, jódérzékenységet (jódizmust) okozhatnak, nyálban oldva nyálkahártya irritációt válthatnak ki és apajzsmirigybe közvetlenül agresszíven beépülhetnek.

Amikor a jód megbetegít!Európában az 1980-as években kezdôdô jódozás révén, amit jódprofilaxisnak nevezünk, a legtöbb ország la-

kosságának mintegy 50-70%-a rendszeresen jódozott sót fogyaszt (2000-ben a magyar háztartások 16%-ahasznált jódozott sót). Ezen túlmenôen az állatok tápjába és a húsipari készítményekbe stb. is keverhetnek jó-dozott sót.

Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány (WHO, 1997; UNICEF, 2001; ICCIDD, 2004-2005) és állásfogla-lás foglalkozott a jódbevitel optimalizálásának lehetséges eszközeivel. Ajánlás (Hetzel, 1983; Peter, 2006) „A

Jódhiány •36

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

11.. áábbrraa.. Az ivóvizek jódtartalma Magyarországon 1999-ben

AAzz eeggéésszzssééggüüggyyiilleegg eellôôíírrtt nnaappii jjóóddsszzüükksséégglleettKorosztályok µg·nap-1

Csecsemôk 70Óvodások 100Iskolások (7-10 év) 100Iskolások (11-14 év) 150Felnôttek 150Áldott állapotban 150Szoptatás alatt 200

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 36

jódhiány megelôzésének fô eszköze az általános sójódozás" (általános: a háztartásokban alkalmazottakon kí-vül, az élelmiszeriparban, közétkeztetésben, állatetetésben felhasznált só is jódozott kell, legyen).

A jódozott konyhasó használata nem jelentheti a jódprofilaxis kérdésének teljes körû megoldását, mivel a jó-dozott konyhasó jódtartalma a felhasználásig akár 50-80%-kal is csökkenhet. Így a konyhasóból ajánlott 5-10gramm/személy/nap adag fogyasztása jódhiányos területen a napi jódszükséglet negyedét sem biztosítja. Ateljes napi jódszükségletet nagyobb mennyiségû jódozott konyhasó fogyasztásával (15·20·nap-1) biztosítani le-het, de ismert, hogy a túlzott NaCl bevitel többek között a kardiovaszkuláris, a vesebetegségek, valamint a ma-gas vérnyomás kialakulásának okozója lehet. Az elmúlt évtizedek haláloki statisztikájában a hazai szív- és ér-rendszeri mortalitás az 50%-ot is meghaladta.

A német Lothar Hotze professzor a lakosság által vásárolt élelmiszerek jódozásának árnyoldalaira hívja fel afigyelmet. Szerinte a jód túladagolása pajzsmirigy-túlmûködést, szívpanaszokat, fogyást, vérnyomás növeke-dést okozhat. Egyes esetekben a pajzsmirigy alulmûködését is elôidézheti, aminek tünetei többek között a kon-centráció- és alvászavar, hízás, hajhullás, sôt a túladagolás hajlamosít bizonyos, a pajzsmirigyet megtámadó,autoimmun betegségekre is.

Az „általános jódprofilaxis" szószólói ezzel szemben azt állítják, hogy az említett túlmûködéssel járó autoim-mun betegségek (Basedow-kór, Hashimoto-betegség) ritkák és a profilaxis áldása nem összehasonlítható azok-kal a hátrányokkal, amelyek kevés embernek jelentenek gondot.

A tényekAz általános jódozás bevezetése elôtt a Basedow-kór Németország lakosságának 1%-át érintette, ma ez az

arány 4%-ra növekedett. A Hashimoto-betegség (amikor is az immunrendszer pusztítja a pajzsmirigyet) ugyan-csak jóval gyakoribbá vált. Ez a betegség 1995 elôtt lényegében nem is létezett Németországban, ma a betegek6%-a. Ez a tendencia nagyon veszélyes, mert e két betegségben szenvedôknél gyakran megfigyelhetô más bel-sô elválasztású mirigy megbetegedése is. Ez elsôsorban a hasnyálmirigy Langerhans szigeteit (I. típusú diabé-tesz), valamint a mellékvesekérget (Addison-kór) érinti. Ezeket az összefüggéseket azért fontos szem elôtt tar-tani, mert például a cukorbetegség világszerte egyre gyorsabban terjed.

Az általános, a szervetlen jódsókkal történô jódozás hosszabb távon olyan betegségek elterjedéséhez vezetett,amelyek eddig ritkábban fordultak elô, például különféle bôrbetegségek, akné, allergiás panaszok, amelyeksemmilyen gyógyszerre nem reagálnak és lehet, hogy spontán javulnak, ha megvonják a betegtôl a jódot. A bôr-panaszok közül gyakori a dermatitis herpetiformis Duhrin, a jód-akné és a jódallergia. A szervetlen kötésû jódmaró hatással van a nyálkahártyára, ezért náthát, kötôszöveti gyulladást, irritációt válthat ki. A jód által elô-idézett túlmûködés fokozza a fényérzékenységet, ami akár életveszélyes fényallergiához vezethet. Mivel a szer-vetlen jódvegyület hatással van az idegrendszerre is, testi-lelki nyugtalanság, pánik- és félelemrohamok, ag-resszivitás és hiperaktivitás lehet a következmény. A jód által fokozott hormontermelés a csontok anyagcseré-jét is befolyásolja, ami felgyorsíthatja a csontritkulás folyamatát. Ez az agresszív jódsó köhögést, lázat, hasme-nést és fejfájást idézhet elô. A tartós jódfogyasztás pedig depressziót és impotenciát okozhat. Végül, de nemutolsó sorban, a jód fokozza a nitrózaminok képzôdését. Ezek a vegyületek bizonyos élelmiszerekben találha-tók és köztudottan erôsen rákkeltôk.

Az angliai Birmingham Egyetem kutatói rámutatnak, hogy a kezdôdô, még panaszt sem okozó pajzsmirigy-túlmûködés akár háromszorosára növeli a jód által okozott szívhalált, például a pitvari fibrillációt. Tovább nô-het az idôskori demencia, az Alzheimer-kór és a combnyaktörés veszélye.

Jürgen Hengstmann professzor, a berlini Urban Kórház Pajzsmirigy Ambulanciájának vezetôje már 1988-ban azt nyilatkozta, hogy a németek 10-15%-át negatívan érinti az élelmiszerek jódozása. Hotze professzoradatai szerint a jód miatt megbetegedettek száma országosan már több, mint 10%.

A feltétlenül szükséges általános jódpótlás legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseiJapán hivatalos adatok szerint a táplálkozással bevitt napi jódmennyiség (amely fôképpen tengeri eredetû

táplálékból áll) eléri az 1500 mikrogrammot, sôt egyes adatok szerint akár a 15000 mikrogrammot is. Talán eza „japán csoda" biológiai alapja és oka? Ezek az értékek évszázadok, évezredek óta fennállnak. Az átlagos élet-kor ma Japánban a legmagasabb, szinte az egész világon; a nôké 86 év, a férfiaké meghaladta a 80 évet (Ma-gyarországon a nôk átlagos életkora 75 év, a férfiaké 67 év). A már idézett „Amikor a jód megbetegít!" c. rész-ben is van egy általános utalás a lényegre: „A tengeri só és a tenger gyümölcsei természetes eredetû jódot tar-talmaznak, ez a jód érdekes módon a jódra érzékenyek számára ártalmatlannak bizonyul". Az állítás elsô ré-sze nem igaz, hiszen a tengeri sóban a jód jodidkötésben szerepel.

A tudományos vizsgálatok és az évezredes tapasztalatok azt igazolják, hogy az élô szervezetek számára az egyvegyértékû pozitív kötésben lévô jódion a legfontosabb, a legaktívabb, a legkedvezôbb élettani hatású. Ez a jód-nak az emberi és állati szervezet számára legtermészetesebb állapota, amely a tengeri flórában és faunában év-milliók óta biotranszformált állapotban fordul elô.

Issekutz professzor, a „Gyógyszerrendelés" c. könyvében írja: „A szerves jódvegyületek közül azok hasz-nálhatók a szervetlen jódsók helyett, amelyek a szervezetben elbomolva jódhatás kifejtésére képesek. Ezektöbbnyire íztelenek, a gyomrot nem bántják, lipotróp (zsírbontó) tulajdonságuk révén az idegrendszerben ishatnak."

Pajzsmirigy-funkciók és a jódprofilaxisA különbözô vegyértékû jódiont tartalmazó vegyületek tudományos vizsgálatai tisztázták, hogy a jód legfon-

tosabb biológiai tulajdonságait pozitív egy jódionként (I+) képes kifejteni. Csak az „elektronstruktúra-funkció"séma részletes, pontos tisztázása adhatta meg a jódkérdés megértéséhez a tudományosan megalapozott vá-

37Jódhiány •

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 37

laszt, és ezen az alapon a biológiailag aktív, toxicitás-mentes, stabil jódvegyületek elôállításának és felhaszná-lásának összes lehetôségét.

A jód transzformációja adott természetes eredetû, vagy adott szintetikus polimerekbe egy új gyógyító hatá-sú, biológiailag aktív vegyületcsoportot hozott létre, amely rendkívüli antibakteriális spektrummal; virucid,fungicid és paraziticid hatással, valamint lenyûgözô reparatív tulajdonságokkal rendelkezik.

A pozitív egy vegyértékû jódforma antiszeptikus stabilitásának magyarázata az, hogy a jódnak ez a formájaa mikroba szervezetek sejtjeinek komponenseire fejt ki pusztító hatást. Egy visszafordíthatatlan változástindukál a mitokondriumokban, a jódra különösen érzékeny sejten belüli „légzôfermentumok" bénítása révén.(Semmi lehetôség nincsen a rezisztencia kialakulására.)

A pozitív egy vegyértékû jódforma nemcsak gyógyító antiszeptikum, hanem mikrobioelemként is rendkívülhatásos.

A természetes alapú biopolimerek jódkötô képességének spektrális vizsgálatai kiderítették, hogy a létrejövôpozitív egy vegyértékû jódot is tartalmazó komplex kötés révén egy nagyhatású, teljesen toxicitás-mentes, sta-bil, gyakorlatilag íztelen és szagtalan, jól adagolható óriásmolekula keletkezik. A „jelzett" jóddal végzett vizsgá-latok szerint e molekulákból az emésztôtraktusban a jód kiválóan felszívódik és eljut a pajzsmirigybe.

A jód-polimereket nemcsak nagyszámú betegség gyógyítása esetén lehet alkalmazni, hanem többek közöttolyanokra is, amelyekkel a modern orvostudomány nem képes megbirkózni, például a felsôlégutak, a szájüreg,a gyomor- és a bélrendszer egészségessé tételére, sôt még az öregedési folyamatok profilaxisára is. A jód-poli-merek a száj, a torok, a garat, a gégecsô nyálkahártyájára káros mellékhatást nem fejtenek ki még akkor sem,ha a jód-polimer nagy mennyiségben kerül a gyomorba.

Az emberi szervezet minimális napi jódszükséglete 25-50 µg, az optimális szükséglet pedig 150-220 µg. A jódaz emberi és az állati szervezetbe a táplálékokkal, mégpedig alapvetôen az ivóvízzel és a növényekkel kerül be.A levegôvel bekerülô jód az emberi és az állati szervezet jódellátásában hazánkban jelentéktelenebb részt kép-visel.

Az emberi vérplazmában a jód állandó koncentrációja 0,00001% (10 µg/%), ez a vér ún. „jódtükre", ame-lyet a szervezet rendkívüli állandósággal fenntart. Csekély változás (ingadozás) azonban megfigyelhetô. Szep-tembertôl januárig a vér jódtartalma csökken, februártól növekszik és májusban éri el a maximumot. Egyeskutatók szerint ez a szezonális jódtükör-változás teljes mértékben egybeesik a vér fagocitózisos aktivitásaváltozásával, amely legnagyobb májusban-júniusban és erôteljesen csökken a november-februári idôszak-ban, ami jelentôsen kihat az emberi és állati szervezet bakteriális és vírusos infekciókkal kapcsolatos fogé-konyságára!

Az emberi szervekben a jód nagy mennyiségben jelen van anélkül, hogy ez az adott szervre bármilyen károshatást gyakorolna.

Látható, hogy a jód legnagyobb része a pajzsmirigyben található. A felnôtt ember szervezetének teljes jód-tartalma kb. 25 mg, és ebbôl mintegy 15 mg található a pajzsmirigyben. A pajzsmirigyben lévô jód koncentrá-ciója kb. 3000-szer meghaladja az emberi szervezet általános jódtartalmát.

A vérben lévô összes jód fele-kétharmada kötött állapotban a pajzsmirigy által termelôdô tiroxinban (T4) és atrijódtirozinban (T3) található.

A táplálékokkal bekerülô jód elsôsorban a májban tartózkodik és ennek következtében szabályozódik a szint-je. A pajzsmirigy fôleg T4-et bocsát ki és jóval kisebb mennyiségben az ötször aktívabb T3-at. Mindkét hormonta vér fehérjékhez kötve, inaktív formában szállítja. A T3 jelentôs része a vérben fehérjekötésbôl felszabaduló T4-bôl keletkezik. A T4-bôl történô jódkihasítást a dejodináz enzim végzi. Az emberi és állati szervezetben találha-tó jód pozitív egy vegyértékû kötésben található. Az egy pozitív töltésû jód keletkezésekor változtatja a színét,elveszíti toxicitását, biológiailag aktív mikroelemmé válik és képes áthatolni a sejtmembránon. A pajzsmirigylegfontosabb tevékenységének alapja a szervezet számára univerzálisan ható jódhormonok elôállítása. A jód bi-ológiailag csak a jód 1+ formában aktív, a tiroxin specifikus hormonális funkciója pedig csak akkor tud meg-valósulni, ha a jód pozitív egy vegyértékû formában van jelen.

Az általunk kialakított univerzális hatású, szerves jód-kolloid és jódpor-készítmény jódhiány esetén aktívanfelszívódik, viszont jódfelesleg esetén kiürül a szervezetbôl. A transzformált jód kiválasztása a természetes nö-vényi jód-biopolimerbôl a májban enzimek segítségével történik, amelyek jódhiány esetén aktívak. Amikor aszervezetben már elég jód van, a jód természetes módon (vizelet, széklet stb.) kiürül a szervezetbôl.

A szerves kötésû jód-biopolimer-készítményt szakorvosi javaslatnak megfelelôen, kúraszerûen ajánlatosszedni (pl. háromheti szedés után egy hét szünet) és a kúra folytatható.

Jódhiány •38

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

AA jjóódd mmeeggoosszzlláássaa aa 1155 éévveesseekk ééss ffeellnnôôtttteekk sszzeerrvveeiibbeenn SSzzeerrvveekk,, sszzöövveetteekk JJóóddttaarrttaalloomm,, µµgg%%

ÚÚjjsszzüüllöötttteekk 1155 éévveesseekk FFeellnnôôtttteekkPajzsmirigy 250 10000 9800Lép 29 17 560Máj 17 17 1200Vese - 20 1000Mellékvese - 64 640Tüdô - 24 320Gyomor - 40 600Hasnyálmirigy - 44 43Bôr - 16 880

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 38

Bioaktív kékjód+ étrend-kiegészítô fejlesztésével kapcsolatos fontos tapasztalatokA molekuláris jód vizes oldatának spektrofotométeres vizsgálatai (az SZF-4A spektrofotométer érzékenységi

határain) jellemzô spektrumokat szolgáltatnak, amelyekben a kimutatható komponensek: I3–, I1+O2

– és I2, vagyisfelírható az n.H2O (I1+…I1-) formula, azaz kovalens (koordinációs) kötés a pozitív és negatív egy vegyértékû jód-formákkal együtt. Bizonyítható, hogy az elemi jód vizes oldatában nem létezik nulla vegyértékû (I0) jód állapot.Az is állítható, hogy nincs alapja a tengervízben létezô ún. szabad jódnak. A szabad jód, vagyis a molekuláriskét atomos jód vizes közegben a fent leírt jódion formákat hozza létre, és más forma nem mutatható ki benne.

Irodalmi adatok azt igazolják, hogy az összes halogén (fluor, klór, bróm, jód, asztácium) vizes oldataiban azegy vegyértékû negatív ionforma mellett jelen van a pozitív egy vegyértékû forma is. Az elemi jód vizes oldatá-ban az egy pozitív oxidációs állapotú jódion játssza azt a különleges, alapvetô szerepet a kémiai és biokémiaireakciókban, (az élô szervezetekben a halogének legfontosabb átalakulásaiban), amelynek révén lehetségessévált a Földön az élet.

A spektroszkópiás vizsgálatok alapján az is bizonyítható, hogy a jód a proteinek frakciójához kapcsolódik. Ajód és a bróm is fehérjékhez kötôdve rendkívül stabil vegyületet hoz létre. Ugyanakkor az is megfigyelhetô, hogya jód a lineáris szerkezetû szintetikus polimerekkel és biopolimerekkel (például polivinil alkohol, keményítôk)alkotott komplex vegyületeibôl könnyen kivonható (például dialízissel), viszont a jód-protein-komplexbôl dialí-zissel a jódot teljes mértékben kivonni soha sem sikerül. A proteinek a jódot vizes oldatból és a természetes bi-opolimerekbôl (például jódkeményítô komplexbôl) teljes mértékben képesek kivonni és megkötni.

Kutatási, fejlesztési feladattá vált tehát a természetes biopolimer jódkomplexek stabilitásának vizsgálata ésnövelése.

A halogének polimerekkel alkotott komplex vegyületei, illetve azok szerkezete nemcsak a halogén-polimerkomplexek kötésmódja révén ítélhetôk meg. A jód esetében ez a kapcsolat egy különösen érdekes sajátosság-gal is rendelkezik. A jód kölcsönhatása szintetikus és biopolimerekkel hosszú lineáris struktúrák jelenléte ese-tén (pl. polivinil alkohol, polivinil pirrolidon, keményítôk és frakcióik stb.) stabil másodlagos struktúrák kép-zôdésével is együtt jár: a jód hatására a lineáris láncok spiralizációja (csavarodása) következik be. (A keményí-tôk esetében ismertek a helikális struktúrák.) Ez a struktúraváltozás feltétlenül jód jelenlétét igényli, mégpe-dig az 1+ oxidációs szinten. Más formában a jód az említett lineáris struktúrák spiralizációjára nem hat! Leg-feljebb egyetlen kivétel lehet, amely a protein polimerekkel kapcsolatos, mégpedig a sejteken belül képzôdôDNK és RNK spirálok.

Egy másik paradox jelenség is mutatkozik a jód-polimér komplexekkel kapcsolatban (szintetikus és biopoli-merek esetén egyaránt), ez pedig az, hogy mi okozhatja ezen komplexek jelentôs antimikrobás biológiai akti-vitását.

A jelenség igazolására egy edénybe vizes jodid-jód oldatot öntünk olyan koncentrációban, amely még nempusztítja a mikrobákat. Egy másik edényben számított koncentrációjú vizes keményítô szuszpenziót készítünk,amely, mint ismeretes nem pusztítja a mikroszervezeteket. Ha a két edényben lévô oldatot összeöntjük, akkorkék elszínezôdés keletkezik, és a keletkezett jód-keményítô komplex kifejezett antiszeptikus tulajdonságú. Azoldatok összeöntése során a még inaktív jodid-jód koncentrációja nyilván még tovább csökken és mégis, a vég-termék sajátos módon az élô szervezetben jelentôs antimikrobás hatású.

Ennek a jelenségnek a kiderítése és hasznosítása lett kutatói és fejlesztôi munkám célja az elmúlt évtizedeksorán.

Közismert, hogy az epidemiológia egyik legfontosabb problémája a vírusok elleni küzdelem, pl. új antivirucidpreparátumok kutatása, amelyek átütôbb, stabilabb eredményeket hoznak, így az emberek kevésbé kiszolgál-tatottak a fertôzésekkel és a járványokkal szemben. Az utóbbi években jelentôs érdeklôdést váltanak ki a ha-logén oxidok vizes oldatai, például a klórdioxid, a szintetikus jód-polimérek és a jód-biopolimérek, mivel ezek-tôl várható jelentôs, stabil és specifikus antimikrobás hatás (baktericid, virucid, fungicid és paraziticid). A kí-sérleti és klinikai próbák már folynak.

A vírus a sejten belül fejlôdik, szaporodik. A klórdioxid könnyen átjut a sejtmembránon, viszont a jód-poli-mer komplex nem képes erre. Azonban ebben az esetben a jódbiopolimer vizes oldatában lévô jodinium (I1+)ionok és/vagy a jódoxianionok (I+O2

–) hatolnak be a sejtbe és realizálják az antivirucid hatást. Megengedhetôazonban az a feltételezés is, hogy a vírus által legyengített sejt könnyen elpusztulhat a jód-biopolimer komp-lex, vagy a benne mindig jelen lévô jodinium (I1+) ionok és/vagy jódoxianionok hatására és így elpusztulnak avírusok is.

A téma kiemelten fontos és az elmondottakra tekintettel közügyként kellene kezelni a jód-keményítô bio-komplex hatásvizsgálatára vonatkozó klinikai próbákat.

Különleges figyelmet érdemel a jódkeményítô biokomplex jelentôs aszeptikus hatása, amelyeket a különbö-zô mikroszervezetekre fejt ki, továbbá az a rendkívül kedvezô hatása, amelyet a beteg szövetekre fejt ki. A jód-biokomplex az elsô hámsejtrétegre specifikusan hat, például gyulladást, fájdalmat csökkent, szüntet, szárít,de az érintett beteg szövetben is kivált egy teljesen elképesztô effektust. Képes gyorsan regenerálni a szövetet,a bôrt, a nyálkahártyákat a patológiás defektus helyén. Úgy tûnik, hogy egy ilyen jelentôs aszeptikum példáula fekély felületén a mikrobák elpusztítása után továbbhaladva az érintett szövetrészeket is támadni fogja. Ilyenjelenség azonban sohasem volt megfigyelhetô, éppen ezért a kezelés tovább folytatható a defektus teljes gyó-gyulásáig. Az esetek túlnyomó többségében még a hegesedési folyamatok is kedvezôen alakulnak, a defektu-sok gyakran nyomtalanul gyógyulnak.

Évezredes tapasztalatok és tudományos vizsgálatok igazolják, hogy az élô szervezet számára a tengeri flórá-ban és faunában elôforduló biotranszformált jód a legfontosabb, legaktívabb élettani hatású. A Bioaktív kék-jód+ olyan természetes alapú étrend-kiegészítô készítmény, amely több évtizedes kutatás és fejlesztés eredmé-nyeként biztosítja a hasonló jódminôséget és annak élettani hatását. ddrr.. TTöörröökk SSzziillvveesszztteerr

39Jódhiány •

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 39

Felhasznált irodalom1. Péter F. (2006): A jódhiány legújabb kritériumrendszere és a paraméterek hazai alakulása. Magyar Belor-

vosi Archivum 11:: 86-892. Hetzel, B.S. (1983): Iodine deficiency disorders (IDD) and their eratication. Lancet, 22:: 1126-11293. ICCIDD/UNICEF/WHO(2001): Assessment of iodine deficiency disorders and monitoring their elimination.

WHO/NHD, Geneva 1-107,4. ICCIDD/UNICEF/WHO (2004-2005): Iodine deficiency in Europe: a continuing public health problem.

WHO, Geneva 1-1015. WHO/UNICEF/ICCIDD (1997): Recommended iodine levels in salt and guidelines for monitoring their ade-

quacy and effectiveness. IDD Newsletter, 1133:: 10-116. Szabolcs I. (2001): Az euthyreodikus golyva és a jódhiányos állapot. In. Leövey A. (szerk.): A klinikai en-

dokrinológia és anyagcsere-betegségek kézikönyve. Medicina, Budapest, 246-253.7. Puskás I., Puskás Á. (2004): A jód(hiány) egészségügyi aktualitásáról. Gyógyszerészeti Hírlap, 10-11.8. www.kekjod.hu

Jódhiány • Könyvismertetô40

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

Elsôsorban a labdarúgás „szerelmeseinek", de asporttörténet iránt érdeklôdök figyelmébe is ajánl-juk Sándor Mihály tollából, Bács Zoltán szerkeszté-sében: A DERRECENI FUTBALL KÉPES KALAUZA(1899-2009) reprezentatív kiadású könyvet a DVSCFutball Szervezô Zrt kiadásában. Kapható 6800 Ft-ért, internetes megrendeléssel a www.egyetemter.huweboldalon.

Sándor Mihály neves sporttörténész nagy feladatravállalkozott, amikor feldolgozta a nagy múltú DVSCkrónikáját, megalapításától kezdve napjainkig.

Bács Zoltán, a szerkesztô, a Debreceni EgyetemAgrár- és Gazdálkodástudományok Centrumánakelnökhelyettese, egyetemi docens a DVSC FutballSzervezô Zrt. igazgatóságának tagja azt írja elôsza-vában, hogy –„Minden civis lokálpartiótának ismer-nie illik a kálvinista Róma történelmét, ahogy vala-mennyi helybéli focirajongónak is ildomos járatos-nak lennie a debreceni labdarúgás históriájában. Asportágért és a DVSC-ért rajongó szurkolótáborbanévtizedek óta él a vágy Debrecen futballmúltjánaktudományos igényû feldolgozása, szellemi és tárgyihagyatékának szakszerû rendszerezése iránt, merta különbözô kiadványokat lapozva, internetes olda-lakat böngészve olykor meglepô, a valóságtól elru-gaszkodott információkkal szembesülünk. Lehetet-len állapot, hogy a városunk labdarúgásának 111éves történetérôl keringô legendák, anekdoták né-melyike alkotói fantázia terméke, viszont a drukke-rek lépten-nyomon úgy hivatkoznak rájuk, mint aszentírásra, érdemes hát tisztázni ôket, a lehetô leg-nagyobb objektivitással.

Sándor Zoltán sporttörténész Komlóssy Imre em-lékének ajánlotta mûvét. A kiváló, Debrecenhez ezerszállal kötôdô sportembert mindnyájan ismertük,tiszteltük, szerettük, habár életkorunkból fakadóanmi nem láthattuk a pályán száguldozni. KomlóssyImre, aki a Lokomotív valaha élt legtechnikásabbjobbszélsôje volt, 2008 júniusa óta nem lehet közöt-tünk. Ô és hajdani csapattársai kezdték el a gyûjtô-munkát, számos ereklyével, (serleggel, jelvénnyel,zászlóval, fotóval, kordokumentummal) ajándékoz-va meg bennünket, az utókort. Egyben ránk, az örö-köseire testálván a feladatot, hogy találjunk kollek-ciójuk nívójához méltó és állandó helyiséget. Te-remtsünk zarándokhelyet, ahol az érdeklôdôk ésemlékezôk megcsodálhatják a múlt rekvizitumait,"írja Bács Zoltán a szerkesztôi elôszóban.

E minden értelemben színes, értékes sporttörté-neti kiadvány tudományos igényességgel, de közért-hetôen, változatosan, számtalan fényképet és írásosdokumentumot közreadva, 335 oldalon keresztül adhû képet a korról. A Debreceni Egyetem és várostörténetét és sportmúltját, jelenét is bemutató rep-rezentatív könyv-album izgalmas olvasmány a spor-tot, a történelmet, annak kultúrtörténeti hátterét isbemutató olvasmány.

E könyv mintapéldánya lehet más magyar sport-történeti munkáknak, nemcsak, mint kutatási alap-dokumentum, hanem mint élvezetesen megírt, nép-szerûsítô szakkönyv is.

Ezen túl e színes kiadvány szervesen illeszkedik aDebreceni Egyetem többéves múltra visszatekintôsportprojektjéhez és reményeink szerint a jövô diák-sága egyszer tankönyvként is forgathatja a labdarú-gás elmélete és gyakorlata, vagy a sporttörténet tár-gyak keretében.

A debreceni futball képes kalauza Könyvismertetô

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 40

Egy táplálékkiegészítô sportolóknak való ajánlásáról szó-ló döntés általában a hatékonyságon, a biztonságosságon ésa jogi/etikai megfontolásokon alapszik. A legtöbb termékkelszerzett evidencia/klinikai tapasztalat korlátozott, így a ren-delkezésre álló legjobb kutatások alapján kell dönteni.

A pycnogenol egy francia tengerparti fenyô (Pinus mariti-ma) kérgébôl készült standard vizes kivonat, amely bioflavo-noidokat tartalmaz koncentrált formában és változatlanösszetételben (USP 30). Az egyik legerôsebb antioxidáns.Klinikai vizsgálatokban 40%-kal növelte az ORAC (oxigén-gyök eltüntetô kapacitás) értéket. Reciklálja az oxidált C-vi-tamint a bioaktív formára, védi az E-vitamint az oxidálástól(Apor, 2010). Az egyik legjobban tanulmányozott természe-tes anyag (közel 250 publikáció), eddig kimutatott fôbb ha-tásai:

• a nitrogénoxid-szintézis fokozása (Nishioka, 2007), akollagén enzimes lebontásának gátlása (Grimm et al.,2004),

• a gyulladásos enzimek (pl. COX-2, 5LOX) génexpresszi-ójának csökkentése (Canali, 2009),

• ezen mechanizmusokon keresztül klinikai vizsgálatok-ban a Pycnogenol visszaállította az egészséges endothel-funkciót,

• javította a véráramlást (beleértve a mikrocirkulációt),• normalizálta a vérlemezkék aktivitását,• erôsítette az érfalakat (Apor, 2010),• enyhítette az izomgörcsöt és az izomfájdalmakat.Minden sportoló tapasztalhat izomgörcsöt és izomfájdal-

mat az edzés/verseny alatt, vagy akár órákkal utána. Azizomgörcs leggyakrabban a nem megfelelô izombemelegítésvagy -feszítés következménye. Az izomgörcs és izomfájdalomakkor következik be, ha az izom növekvô oxigén/folya-dék/elektrolit igénye meghaladja a véráramlás ellátó kapa-citását.

A pycnogenol fokozza a szövetek vérellátását, így várható-an enyhítheti az izomgörcsöt és izomfájdalmat. E hipotézisalapján olasz orvosok öthetes (4 hét „kezelés", egy hét után-követés) megfigyeléses klinikai vizsgálatot végeztek egészsé-ges önkénteseknél (n=22, heti min. 4 izomgörcs), aktív spor-tolóknál (n=23, heti min. 8 izomgörcs az edzés/meccs végénvagy éjjel), illetve visszérbetegeknél (n=21, heti 6-8 izom-görcs). A szer alkalmazási kritériumai között szerepelt aközepes vagy erôs fájdalom a hét legalább három napján. Azizomgörcs és a fájdalom intenzitását tízpontos Vizuál Ana-lóg Skála segítségével állapították meg. A vizsgálati idôszak-ban senki nem részesült gyógyszeres vagy fizikális kezelés-ben. Az izomgörcs és fájdalom alapértékeit a vizsgálat elôttikét héten állapították meg. A sportolók legalább másfél literfolyadékot fogyasztottak naponta, hogy megelôzzék az elég-telen folyadékbevitel izomgörcs generáló hatását (Vinciguer-ra, 2006). A 4. hét végén az izomgörcs (fájdalom) intenzitá-sa az alapérték 13%-ára, illetve 25%-ára (!) csökkent a spor-tolók, illetve egészséges önkéntesek csoportjában, egy héttelutána nem szignifikáns mértékben nôtt. Az izomgörcs elô-fordulási gyakorisága a 4. hét végén szignifikánsan, heti8,6-ról 2,4-re csökkent a sportolóknál, 4.8-rôl 1,3-ra azegészséges önkénteseknél és 6,4-rôl 2,4-re a visszérbetegek-

nél. Az öthetes utánkövetés végén, mindhárom csoportban,a különbségek még mindig szignifikánsak voltak az alapér-tékhez képest, a sportolóknál tovább csökkent az érték (1,9)a pycnogenol tartós hatását igazolva. A vizsgálók megállapí-tották, hogy a pycnogenol hatékonyan csökkenti az izom-görcsök elôfordulásának gyakoriságát és enyhíti az izomgör-csöt (fájdalmat) edzés vagy pihenés alatt, így aktív sporto-lóknál fokozza az edzési programok hatásosságát.

A pycnogenol fokozta a sportolók teljesítményét. A Kali-forniai Egyetem orvosai a pycnogenol teljesítményfokozó ha-tását vizsgálták 24 amatôr sportolónál kettôs-vak, placebo-kontrollos, keresztezett vizsgálatban (Pavlovic, 1999). Asportolók elôször pycnogenolt (200mg·nap-1) vagy placebótkaptak 30 napig, utána a másik szert további 30 napig. Ateljesítményt (a futás idôtartamát) futószalagon mértékkontrollált körülmények között. Minden sportoló maximálisoxigénfogyasztása 85%-ának megfelelô sebességgel végeztea teszt-terhelést. A pycnogenol alkalmazásának hatására asportolók teljesítménye/állóképessége szignifikánsan, 21%-kal növekedett az alapértékhez képest, 13%-kal a placebó-hoz képest.

A pycnogenol in-vitro fokozta az emberi növekedési hor-monszintet. A szerzôk szerint „a pycnogenol vélhetôen akárezerszer hatékonyabb az általunk vizsgált más anyagokkalösszehasonlítva" (Buz'Zard et al., 2002). A megnövekedetthormonszint javítja a sportolók edzés utáni felépülését, nö-veli az izomtömeget és csökkenti a zsírtömeget. A hormon-szint 30 éves korunk után már csökken, a rekombináns hu-mán növekedési hormonterápia gyakran nem alkalmazhatóa költségszint és a mellékhatásai miatt.

KövetkeztetésAz eddigi klinikai vizsgálatok tapasztalatai alapján a

pycnogenol hatékony izomvédô szernek bizonyult. A sporto-lóknál fokozta az állóképességi teljesítményt, meggyorsítot-ta a restitúciót és növelte a pihenés utáni edzések hatásos-ságát. Ez idáig semmilyen kellemetlen vagy káros mellékha-tást nem tapasztaltak.

Felhasznált irodalomApor P. (2010): Pycnogenol: egy megbízható fitoterapeuti-

kum. Gyógyszerész Továbbképzés, 44:: 113.Buz'Zard, A., Peng, Q., Lau, B. (2002): Kyolic® and Pycno-

genol® increase human growth hormone secretion in gene-tically-engineered keratinocytes. Growth Hormone and IGFResearch, 1122:: 34-40.

Canali, R. (2009): The anti-inflammatory pharmacology ofPycnogenol® in humans involves COX-2 and 5-LOX mRNAexpression in leukocytes. International Immunopharma-cology, 99:: 1145-1150.

Grimm, T., Schafer, A. Hogger, P. (2004): Antioxidant ac-tivity and inhibition of matrix metalloproteinases by me-tabolites of maritime pine bark extract (Pycnogenol). FreeRadicals Biology and Medicine, 3366:: 811-822.

Nishioka, K. (2007): Pycnogenol®, French maritime pinebark extract, augments endothelium-dependent vasodila-tion in humans. Hypertension Research, 3300:: 775–780.

Pavlovic P. (1999): Improved endurance by use of antioxi-dants. European Bulletin of Drug Research, 77:: 26-29.

Vinciguerra, G. (2006): Cramps and muscular pain: pre-vention with Pycnogenol® in normal subjects, venous pa-tients, athletes, claudicants and in diabetic microangio-pathy. Angiology, 5577:: 331-339.

41Referátum • Apor Péter rovata

Magyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

2. é

vfo

lyam

45. sz

ám

• 2011/1

Pycnogenol: bizonyított fitoterapeutikum a sportolók teljesítményének fokozásában

és felépülésük felgyorsításában

Apor PéterSemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,BudapestE-mail: p.apor.md@freemail.hu

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 41

Belépési nyilatkozat • Hirdetési feltételek42

Magyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

12.

évfo

lyam

45.

szám

• 2

011/1

HIRDESSEN A MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLÉBEN!A Magyar Sporttudományi Szemle a Magyar Sporttudományi Társaság évente négy alkalommal megjelenô sportszakmai éstudományos folyóirata. (Formátuma A/4, példányszáma 700.) Eljut valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tan-székére, az összes (közel 100) országos sportági szakszövetség szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, azolimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társa-ságokhoz, szövetségekhez, intézetekhez, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, az egyes sportági és sportszakmai folyóira-tok szerkesztôségéhez. Ezért úgy véljük, kölcsönös elônyökkel járna, ha lapunkban hirdetne, reklámozna.

AA HHIIRRDDEETTÉÉSS,, RREEKKLLÁÁMMOOZZÁÁSS FFEELLTTÉÉTTEELLEEII 1. Hátsó, külsô és elsô belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 100 000,- Ft2. Hátsó, külsô és belsô, valamint elsô belsô teljes borítólapon fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 50 000,- Ft 3. A lap közepén befûzve:

4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 120 000,- Ft4 oldalas fekete-fehér anyag elütô színû papíron 80 000,- Ft

4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 30 000,- Ft

5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 20 000,- Ft6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos.7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 20% engedményt adunk.

Egyéb feltételek külön megállapodás szerint.AA ffeennttii áárraakk ÁÁFFÁÁ--tt nneemm ttaarrttaallmmaazznnaakk..

AA HHIIRRDDEETTÉÉSSEEKK,, RREEKKLLÁÁMMAANNYYAAGGOOKK KKÉÉZZIIRRAATTAAIIA hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési terület méretének és a lap tükrének megfelelô méretbenés elhelyezéssel kérjük megküldeni a szerkesztôség címére: Magyar Sporttudományi Szemle szerkesztôsége, 1146 Buda-pest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 460-6980, mobil: 30-991-0203. A megrendelések teljesítését követôen számlát küldünk.Megkeresésüket várjuk és elôre is köszönjük. A szerkesztôség: Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT), 1146 Budapest,Istvánmezei út 1-3. Számlaszám: 11705008-20450407. Tel/fax.: 460-6980, mobil: 30-991-0203. E-mail: nora.bendiner@helka.iif.hu; bendinora@hotmail.com

MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáágg11114466 BBuuddaappeesstt,, IIssttvváánnmmeezzeeii úútt 11--33.. TTeell//ffaaxx..:: 06-1-460-6980, 06-30-991-0203, 06-30-579-3626EE--mmaaiill:: nora.bendiner@helka.iif.hu IInntteerrnneett:: www.sporttudomany.hu

Fénymásolható! Terjeszthetô!

Belépési nyilatkozatKKiijjeelleenntteemm,, hhooggyy aa MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáágg ttaaggjjaa kkíívváánnookk lleennnnii,,

aallaappsszzaabbáállyyáátt eellffooggaaddoomm,, aazz éévveess ttaaggddííjjaatt bbeeffiizzeetteemm..

Név: …………………………………………………………...........................................................………… Szül. év:………………Levelezési cím: ………………………………………………………………………………............................................................…Telefon:………………………………….................................……… Fax:………………………………............................…………Mobil: …………………………………………. E-mail:……………...........................................................………………………….Munkahely:.…………………………………………………………………………………............................................................….Munkahelyi beosztás:…..……………………………………..........................................................…………………………………Fô tevékenysége: oktatás 1, kutatás 1, egyéb:……….…….…….…………......................................................………………..Tudományterülete: ………………………………………………..........................................................……………………………..Kutatási területe:……………….................................................………………………………………………..........……………….Tudományos fokozata:…..…………………………..................................……................... Megszerzés éve: .........................Legmagasabb iskolai végzettsége:…………………........................................................…………………………………………..Nyelvismerete:…………...........................................................………………………………………………………………………..Melyik szakbizottságba kíván belépni:……….....................................................………………………………………………….

Kelt:…………….................................…………………….……..............................………………………….

aláírás

TTáájjéékkoozzttaattóó!! Az aktív dolgozók tagdíja évente 2 000,- Ft., diákoknak és nyugdíjasoknak 1 000,- Ft. Az MSTT tagokrészére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Sporttudományi Szemle térítésmentesen jár. A tagdíjat az MSTT sárgacsekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20450407 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden eset-ben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizeti.

Szemle 2011/1 03-42 2011/03/20 09:37 Page 42