Fordítás, tolmácsolás a szerzői jogban

A magyar fordítók és tolmácsok napja2013. április 19.

dr. Tarr PéterSzellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Szerzői Jogi Főosztály

Szerzői jogi védelem• Művek: tág értelemben vett irodalmi, tudományos és művészeti

alkotások, szellemi tevékenységből fakadó egyéni, eredeti jelleggel [a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (1) és (3)]

• ún. származékos (másodkezű) alkotások (fordítás, tolmácsolás): védelem alatt áll más szerző művének fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. § (2)]

(szépirodalom, társadalom-, természettudományi irodalom, műszaki és gazdasági szakirodalom, egyéni, eredeti jellegű beszéd, etc.)

• jelentős ráfordítással előállított adatbázisok [dokumentumtárak, terminológiai adatbázisok, etc. [Szjt. 60/A. §, 84/A. § (5)]

Egyéni, eredeti művek

• a védelem nem függ esztétikai, mennyiségi, minőségi jellemzőtől, értékítélettől

• több legyen már meglevő mű szolgai másolatánál, és

• mód legyen különböző lehetőségek között való alkotó választásra és az ennek megfelelő kifejezési formákra [„eredetiség teszt”]

Védelem alól kizárt alkotások

• jogszabályok, a bírósági vagy hatósági határozatok ezek közleményei, az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok;

• a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek;

• ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet;

• folklór kifejeződései;• nyersfordítás;• olyan fordítás, amely alapjául szolgáló alkotás nem „mű”; • funkcionális mű.

Fordítások

Funkcionalitástól, rendeltetéstől függően

oltalom alatt állhat:• szakfordítás

Bizonyosan nem áll védelem alatt:• hiteles fordítás (cégeljárási iratok)• fordítás hitelesítése, • hiteles másolat készítése • lektorálás

Tolmácsolás

• Hatósági, bírósági kirendelés esetén a szerzői jogi védelem kizárt

• Más esetekben fennállhat, pl.: nyilvánosan tartott beszéd [Szjt. 1. § (2) b) ] tolmácsolás felolvasóesten, előadáson

Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlata

Orvosi cikkek fordításainak szerzői jogi védelme (SzJSzT-45/2000)• „az alapul szolgáló művel összevetve – a fordító hozott-e létre olyan

többletet, ami az eredetihez képest új alkotássá teszi a fordítást”• „nem a műfajtól, hanem a fordítói tevékenység színvonalától, illetve

jellegétől függ”• „hordoz a megformálásában, stílusában, szakmai kifejezőkészségében

olyan egyedi, eredeti jelleget, amely a szerzői jogi védelemre alkalmassá teszi”

• „Ez, a latin, illetve angolszász szakirodalomból átvett idegen szakszavak, és a „magyarosított” orvosi kifejezések kombinációja adja a perbeli fordítások igazi egyediségét, mivel olvasmányossá teszi a magyar cikk egészét, szemben a kifejezetten száraznak mondható eredeti szövegekkel.”

Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlata

Szakfordítás szerzői jogi védelme (SzJSzT-22/2004)• „sokféle lehetőség kínálkozott; a fordítónak tere,

lehetősége volt az alkotó hozzájárulásra, s élt is vele.”• „a szöveg nem egyszerűen, a német eredeti, primitíven,

németes nyelvtannal készült lefordítása, hanem a szöveg tartalmát hűen visszaadó, ugyanakkor a magyar mondatszerkesztés követelményei szerint átszerkesztett, gördülékeny és érthető tolmácsolása”

Műfordítás szerzői jogi védelme (SzJSzT-08/2007)

„az egyes témákhoz kapcsolódó információk szöveges és grafikus megfogalmazásában, illetve ábrázolásában hordozzák azt az egyéni, eredeti jelleget, amely a védelmet megalapozza. A fordítás ebben az esetben szerzői műről készült, és nem tekinthető tükörfordításnak (nyersfordításnak) mivel felhasználja és értelemszerűen alkalmazza az útmutató témájában a magyar szaknyelvben bevett és meghonosodott szakkifejezéseket, megfogalmazásokat.”

Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlata

Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlata

Az Európai Unió keretében elfogadott jogi aktusok magyar nyelvű fordításaival kapcsolatos szerzői jogi kérdések (SzJSzT-19/2002)

„Egymagában az által, hogy az eredeti művek – az egyéni, eredeti jelleggel bíró hivatalos szövegek – ki vannak véve a szerzői jogi védelem alól, az ilyen szövegek alapján készült szakfordítások még valóban nem kerülnek ki a védelem köréből, hiszen külön alkotásoknak számítanak. Ám ha egy fordítás hivatalossá – valamely hatóság által jóváhagyottá – válik, osztoznia kell a hivatalos szövegek (az Szjt. irányadó rendelkezése szerint: hatósági közlemények és ügyiratok) sorsában.

9. Ebből az értelmezésből az következik, hogy a magyar szerzői jog szerint is mind a hivatalos szövegek, mind pedig azok hivatalos fordításai kiesnek a védelem köréből. Ugyanakkor a hivatalos szövegek nem hivatalos fordításai védelem alatt állnak.”

LB döntés (BH2004.415)

„Felperes fordítását az eredeti művel összevetve a fordítás egyéni eredeti jellegűnek tekinthető, mert megfogalmazásai, fordulatai nem minden esetben következnek nyelvtanilag az eredeti, angol nyelvű szövegből.”

Szerzői személyhez fűződő/ vagyoni jogok

• nyilvánosságra hozatal, névfeltüntetés, műegység (integritás) védelme

• többszörözés (rögzítés), terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés, átdolgozás, etc.

Fordítások felhasználásának jellemzői I.

• Mű fordításához minden esetben az eredeti szerző engedélye szükséges [Szjt. 29. §, 47. § (1)];

• Fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni [Szjt. 12. § (2)];

• A fordítás további felhasználásához (pl. kiadás, interneten történő hozzáférhetővé tétel) az eredeti szerző és fordító kifejezett engedélye kell;

• A szerzőt (fordítót) a felhasználás fejében díjazás illeti meg [Szjt. 16. § (4)];

• A mű egyes felhasználásaira az engedély írásbeli szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1), 45. § (1)].

Fordítások felhasználásának jellemzői II.

• Fordítás munkaviszonyban: A mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége [Szjt. 30. § (1)].

• Fordítás megbízás alapján: vélelem szól amellett, hogy az átadott szerzői művet [fordítást] a megrendelő felhasználhatja, a megállapodás így egyúttal felhasználási szerződés. Vélelem szól amellett is, hogy a díj a felhasználás ellenértékét (a szerzői jogdíjat) is magában foglalja (azaz a megállapodás kiterjed a megalkotás díjára és a felhasználási jog átengedéséért a szerzőt megillető jogdíjra is).

Felhasználási szerződések

• írásban• kizárólagos / nem kizárólagos• a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni• az engedély a szerződés céljának megvalósításához

elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik

• harmadik személy joga• a mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés

esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja [Szjt. 47. § (2)].

Szerzői jogsértés megállapítása

• Engedély hiányában történő felhasználás• Felhasználási jogosultság határainak túllépése

A plágium tetten érhető:leiterjakabok, félreértelmezések, egyéni fordulatok,

kihagyások, hibás szóhasználatok,azonos helyesírási hibák, elírások átvétele

Köszönöm a figyelmüket!

Szellemi Tulajdon Nemzeti HivatalaSzerzői Jogi Főosztály

Szerzői Jogi Hatósági Osztály

peter.tarr@hipo.gov.hu