Click here to load reader
Upload
nora-erdelyi
View
4.476
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Francia nyelv kezdőknek. Látogasd meg a weboldalam:http://francianyelv.extra.hués a közösségi oldalt:http://locoling.ning.com
Citation preview
FRANCIA NYELV KEZDŐKNEK Nyelvcsere club a Second Life-banhttp://francianyelv.extra.hu http://locoling.ning.com Az ige (Le verb)
Idézet a WIKIPÉDIA-ból
"Az ige a mondat állítmánya, tehát kötelező kitenni. Egy ige két formában állhat, vagy önállóan, egyszerűalakban, vagy az avoir vagy être segédige mellett melléknévi igenévként, azaz összetett alakban. Összetettalakot általában akkor használunk, ha egy cselekvés, történés a múltban kezdődött, és egy adott időpontigmár lezajlott, vagy biztosan le fog zajlani. Minden ige a megfelelő segédige mellett állhat. A tárgyas igékfeltétlen avoir igével ragozódnak, être-rel pár mozgást és történést leíró tárgyatlan ige ragozandó. Ilyen igékaz aller (megy), venir (jön), partir (elmegy), entrer (bemegy), sortir (kimegy), rester (marad), descendre(lemegy), montrer (felmegy), tomber (esik), naître (születik), mourir (meghal), passer (átmegy) és azokelőtaggal bővített tárgyatlan változataik. Továbbá mind a részes, mind a tárgyas visszaható igék êtresegédigével ragozódnak.
Az igét számban és személyben egyeztetni kell az alanyhoz. Összetett alakoknál a segédige ragozásamegfelel az egyszerű alakével, de a melléknévi igenév is egyeztetendő tárgyesetű visszahatás esetén a tárgy,az être-rel ragozandó tárgyatlan igék esetén pedig az alany nemével (nőnemben -e utótag betoldásával),illetve számával (többesszámban a főnév többesszámával megegyező szabályok szerint). Ha a tárgy megelőzia melléknévi igenevet, a tárgyas igéknél is szám- és nembeli egyeztetés történik.
A francia nyelvben megtalálhatók a magyar nyelvben szokásos igemódok (kijelentő, feltételes és felszólítómód), de mellettük egy negyedik mód is jelen van, a kötőmód (subjonctif).
Francia igeidık és igemódok
Egyszerő alak Magyar elnevezés
Présent Jelen idı
Imparfait Folyamatos múlt
Passé simple Egyszerő múlt idı
Futur Jövı idı
Futur dans le passé Jövı idı a múltban
Subjonctif présent Kötımód jelen idı
Subjonctif
imparfait
Kötımód folyamatos múlt
idı
Conditionnel
présentFeltételes mód jelen idı
Impératif présent Felszólító mód jelen idı
Összetett alak Magyar elnevezés
Passé composé Összetett múlt idı
Plus-que-parfait Befejezett múlt
Passé antérieur Elıidejő múlt idı
Futur antérieur Elıidejő jövı idı
Futur antérieur dans le
passé
Elıidejő jövı idı a
múltban
Subjonctif passé Kötımód múlt idı
Subjonctif plus-que-parfaitKötımód elıidejő múlt
idı
Conditionnel passé Feltételes mód múlt idı
Impératif passé Felszólító mód múlt idı
A fentiek alapján kitűnik, hogy egy igének – figyelembe véve az ige személyhez, a melléknévi igenévnemhez és számhoz való egyeztetését – 480 alakja létezik."
Módok
Az igéket hét módon tudjuk ragozni: indicatif, conditionnel, impératif, subjonctif, infinitif, participe,gérondif.
1 / 5
Modes "personnels"
a ) INDICATIF (kijelentı mód)
Temps simples (sima) Temps composés (összetett)
présent passé composé
imparfait passé antérieur
futur simple plus-que-parfait
passé simple futur antérieur
b ) CONDITIONNEL (feltételes mód)
Temps simples (sima) Temps composés (összetett)
présent passé 1re forme
passé 2e forme
c ) IMPÉRATIF (felszólító mód)
Temps simples (sima) Temps composés (összetett)
présent passé
d ) SUBJONCTIF (kötımód)
Temps simples (sima) Temps composés (összetett)
présent passé composé
imparfait plus-que-parfait
Modes" impersonnels"
2 / 5
e ) INFINITIF (fınévi igeneves)
Temps simple Temps composé
présent passé
f ) PARTICIPE (igenév)
Temps simples Temps composé
présent passé composé
passé simple
Igecsoportok
Az ige szótári alakja a fınévi igenév jelen idejő alakja (l'infinitif), amelynek a végzıdése a magyarban mindig -ni.
A francia igeragozásban a főnévi igenév végződései szerint három csoportba sorolható:
I. csoport - er végű igékII. csoport - ir végű igékIII. csoport - ir, - indre, -oir, -ettre végű igék
Az aller, être és avoir igék egyik csoportba sem tartoznak.
I. csoport
Ezt az igecsoportot a legkönnyebb ragozni. Az igék 90%-a tartozik ide.
Az –er végű igék tövét az –er főnévi igenév-képző elhagyásával nyerjük:parler => parl-…Ehhez az igetőhöz közvetlenül kapcsolódnak az ige személyragjai.A ragozott ige írásmódja lényegesen eltér a kiejtéstől, négy személyragnak van teljesen azonos alakja:je parle [zsöpárl] tu parles [tüpárl], il parle [ilpárl], elle parle [elpárl] ils parlent [ilpárl], ezeket csak aszemélyes névmással tudjuk beszédben megkülönböztetni.
II. csoport
Számuk sokkal kevesebb, a francia igék mintegy öt százaléka, kb. 300.
Az –ir végű igék tővégét az –ir főnévi igenév-képző elhagyásával nyerjük:finir => fin-…Ehhez az igetőhöz közvetlenül kapcsolódnak az ige személyragjai.
III. csoport
Csak régi igék tartoznak ebbe a szűk csoportba, az újonnak keletkezett szavak nem kerülnek ide.
Rendhagyó igék melyek lehetnek:
3 / 5
rendhagyó -ir végű igék
-re végű igék
-oir végű igék
Az igék tövét a főnévi igenév-képző elhagyásával kapjuk.
perdre => perd-…courir => cour-..savoir => sav-...
Verbes transitif (Tárgyas igék)
Transitifs directs (complément d'objet direct, COD): az ige közvetlenül kapcsolódik a tárgyhoz. A Qui (ki) vagy Quoi
(mi) kérdésre válaszolnak.
Példa:
J'ai appelé le directeur.
J'ai appelé QUI? Le directeur. Az Appeler ige közvetlenül kapcsolódik a tárgyhoz.
Az alábbi igék általában ehhez a csoporthoz tartoznak:
Appeler une personneAider, engager, congédier une personneRencontrer une personneVoir, entendre, regarder, écouter
Transitifs indirects (complément d'objet indirect, COI):az ige elıljárószóval kapcsolódik a tárgyhoz. Az À Qui (kinek)
vagy À Quoi (minek) kérdésre válaszolnak
Példa:
Je téléphone à ton frère.
Je téléphone À QUI? À ton frère. A Téléphoner ige elıljárószóval kapcsolódik a tárgyhoz.
Az alábbi igék általában ehhez a csoporthoz tartoznak:
Téléphoner à une personneParler à une personneÉcrire à une personne
Néhány ige csak COD vagy csak COI, de van, ami mind a két csoporthoz tartozhat.
Visszaható ige
Ismerünk cselekvı, illetve visszaható igéket.
Cselekvı ige: a cselekvés az alanyból indul ki és másvalakire irányul (nézem a képet, hallgatod ıt)
Visszaható ige: a cselekvés az alanyból indul ki és magára az alanyra irányul, az alany a cselekvést önmagán végzi
(mosakszom - megmosom magam, törülközöm - megtörlöm magam)
A visszaható cselekvést a magyarban külön igealakkal (-kodik, közik visszaható képzıvel) vagy visszaható névmással
(magamat, magadat, stb.) képezzük.
A franciában nincs külön igealak, mindig visszaható névmással fejezzük ki a cselekvést. A francia visszaható ige
ragozásában három elemet kell figyelembe venni: elıl áll az alanyi névmás (je, tu, stb.), ezt követi az azonos személyő
visszaható névmás (me, te se, nous, vous, se), és csak ezután következik maga az ige (je me lave, tu te laves, il se
lave, stb.). Fontos, hogy a személyes névmás és a visszaható névmás személye azonos legyen.
4 / 5
A visszaható névmás alakjai:
Egyes szám Többes szám
1. szem. 2. szem. 3. szem. 1. szem. 2. szem. 3. szem.Tárgyeset és részes eset me, m' te, t' se, s' nous vous se, s'
A visszaható névmás lehet a mondat tárgya (Je me lave) illetve a mondat részeshatározója (Je me lave lesmains), mivel ott van főnévi tárgy (les mains).
A visszaható szerkezetben általában nem használjuk a jelzői birtokos névmás alakjait, mivel a személyes ésvisszaható névmás világosan kifejezi az alany személyét.Je me lave les mais. - Kezet mosok. (Mosom a kezemet.)
Visszaható igét majdnem minden tárgyas és sok tárgytalan igéből képezhetünk. Egyes igék visszahatószerkezetben szerepelnek anélkül, hogy visszaható értelmük lenne. Ilyen például a se promener (sétálni), sesouvenir (emlékezni), se taire (hallgatni), stb. Ezek csak formájukban visszahatók, tartalmukban azonbannem.
Kölcsönös igék
A visszaható igékhez nagyon hasonlítanak az úgynevezett kölcsönös igék. A magyarban is vannak ilyenek:verekedni, veszekedni, pofozkodni, találkozni, stb. Csak formailag azonosak, tartalmukban azonban nemvisszahatást fejeznek ki. A magyarban a legjobban az egymást szóval fejezhetjük ki. Ugyanez az eset afranciában is: se rencontrer, s saluer, se quitter, se quereller, stb. igéknél. A kölcsönös igéknek csak többesszámú alakjaik vannak.
5 / 5