1

Click here to load reader

Francia nyelv kezdőknek - Kiejtés

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Francia nyelv kezdőknek. Látogasd meg a weboldalam:http://francianyelv.extra.hués a közösségi oldalt:http://locoling.ning.com

Citation preview

Page 1: Francia nyelv kezdőknek - Kiejtés

FRANCIA NYELV KEZDŐKNEK Nyelvcsere club a Second Life-banhttp://francianyelv.extra.hu http://locoling.ning.com

Kiejtés

Általános jellemzık

ABC

Fonetikajelek

Magánhangzók

Mássalhangzók

A francia beszédet a magyarnál sokkal feszítettebb hangképzés jellemzi. A hangképzésben résztvevı izmok (a nyak- és

arcizmok, a hangszalagok izmai) sokszor erısen megfeszülnek, az ajkak pedig például az elöl képzett hangoknál

gyakran erısen széthúzódnak, általában keményebb, élesebb, ellentétben a kissé lazább magyar beszéddel, melyre

inkább jellemzı a hangok hátsó képzése.

Bizonyos hangok egymás hatására megváltoznak (illeszkedés, hasonulás), egyes hangok pedig gyakran meg sem

jelennek (pl. a bizonytalan [B] hang). A francia beszéd lényegesen eltér az írott változattól.

A magyarban a nyomatékkal ejtett szótag mindig a szó elsı szótagjára esik, a franciában viszont általában a szó vagy

utolsó kiejtett szótagjára.

Az ábécé 26 betüjével lényegesen több hangot tud jelölni. Egyrészt több betőt összekapcsol, másrészt ugyanazt a betőt

hol így, hol úgy olvassa, illetve a leírt hangot egyáltalán nem ejti ki.

A francia nyelv 37 hangot számláló hangrendszerében háromféle hangot különböztetünk meg: magánhangzókat ('les

voyelles'), mássalhangzókat ('les consonnes') és ún. félhangzókat ('les semi-voyelles').

Liason

A francia nyelvben próbálják elkerülni, hogy egymás mellett több magánhangzót ejtsenek. Ennek elkerülésére az ún.

hangkötést, liasont használják. Lényege, hogy a szó különben néma szóvégi mássalhangzóját a rákövetkezı

magánhangzó elıtt mégis kiejtjük, és a két szót így összeolvassuk.

Vannak persze kivételek, ahol tilos: en haut, az et után soha, stb.

A szóvégi "s"-t nem ejtjük, de ha a következı szó magánhangzóval kezdıdik, az "s" hozzákapcsolódik, és z-ként

ejtendı.

vous_avez [vuzávé], nous_allons [nuzál(on)]

A "t" és "x" hangkötésben t-nek ejtendı: c'est_un livre [szet(aön)livr],

est_aussi [etoszi], est_á gauche [etágos], deux_enfant [döz(an)f(an), six_hommes [szizom]

A hangkötésbe kerülı orrmagánhangzók nem veszítik el az orrhangot, de az "n"-t is kiejtjük.

1 / 1