GAZDA – ÁLLATTARTÁS I.13.

Csoportosítsa és jellemezze a melléktermékeket!- Szántóföldi melléktermékek (szalmák, kukoricaszár,

leveles répafej)- Malomipari melléktermékek (korpa, ocsú)- Olajipari melléktermékek (extrahált darák)

- Szeszgyári melléktermékek (moslék, élesztő)- Konzervgyári melléktermékek

Mezőgazdasági melléktermékekMezőgazdasági melléktermékek

•A gabonafélék, fűfélék, hüvelyesek és olajos magvúak betakarításakor visszamaradó melléktermékek

•Termelési költség nem, csupán a betakarításkori költségek terhelik

•Takarmányértékük több tényező (faj, fajta, betakarításkori idő stb.) függvénye

•Nagy mennyiségben állnak rendelkezésre

Szalmafélék•a termés nélküli szár és levél részeket értjük ez alatt

•nagy a rost- (30-40%) és kicsi a fehérje-, zsír-, keményítő-, cukor- és vitamintartalmuk

•rosttartalmuk emészthetősége gyenge, ami feltárással, pl. ammóniás, NaOH-os kezeléssel javítható

•elsősorban kérődzőkkel etethetők, a szénát csak részben helyettesíthetik (marha, ló: 2-3 kg; juh: 0,5-0,5 kg)

•Fűfélék szalmái•legfontosabb képviselőik a gabonaszalmák, melyek közül elsősorban a tavasziakat használhatjuk takarmányozási célra

•tavaszi árpa szalma

•a leggyakrabban etetett szalma, mivel rostjának és Nmka-tartalmának emészthetősége a legkedvezőbb

•őszi árpa szalma

•rosttartalma nagyobb, táplálóanyagainak emészthetősége kisebb, mint a tavaszi árpáé

•szúrós toklásza sértheti az állatok száj nyálkahártyáját

•tavaszi és őszi búzaszalma

•a kettő közötti különbség nem számottevő

•táplálóanyagaik emészthetősége gyenge

•ennek ellenére kérődzőkkel és lovakkal etethető

•zabszalma

•dús levélzetű, finom rostú, a legszívesebben fogyasztott és legértékesebb tavaszi szalma

• rozsszalma

•nagy rost- és lignintartalma miatt csak ritkán etetik

•fűszalma

•táplálóértékét a fű faja határozza meg

•takarmányértéke általában jobb. mint a gabonaszalmáké

•muharszalma

•kemény szárú, de lovakkal etethető

•szudánifű szalma

•dús levélzetű, vékonyszálú, az értékesebb szalmák közé tartozik

•kukoricaszár

•táplálóértékét jelentősen befolyásolja a betakarítás ideje, a szemterméssel egyidejűleg betakarított szár értékesebb

•a később érő kukoricahibridek szárának kisebb a rost- és lignintartalma

•takarmányértéke jobb, mint a gabonaszalmáké

•legegyszerűbb hasznosítási módja a legeltetés pl. húsmarhákkal

•Hüvelyesek szalmái

•Értékesebbek a gabonaszalmáknál, mivel több fehérjét tartalmaznak, táplálóanyagaik emészthetősége jobb

•Száruk viszont vastag, nehezen szárad, könnyen penészedik

•borsószalma

•a legértékesebb pillangós szalma

•magas fehérjetartalom (7-9%), dús levélzet, puha szár jellemzi

•elsősorban kérődzőkkel etethető

•szója szalma

•a szár és a levél nem egyszerre szárad

•elsősorban kérődzőkkel etethető

•lencse szalma

•nagy a fehérjetartalma (10-13%), könnyen emészthető, akár borjakkal, bárányokkal is etethető

•bükköny, csillagfürt, lóbab szalma

•gyenge minőségűek, sok rostot tartalmaznak, esetleg juhokkal etessük ha nincs más

Növényolajipari melléktermékek

• Táplálóanyag-tartalmukat befolyásolja a feldolgozás módja:

-hidegen sajtolt (olajpogácsa)

-melegen extrahált (extrahált darák)

→ nyerszsír-tartalmuk, nyersrost-tartalmuk különböző

Extr. szójadara: 44-46-48% nyersfehérje

aminosav garnitúra: kiváló biológiai érték

legkiválóbb növényi eredetű fehérjehordozó, lizintart. magas,

tripszininhibitor: nedves hőkezeléssel inaktiválható,

monogasztrikus állatok takarmányában legfőbb fehérjehordozó,

Növényolajipari melléktermékek

• Extr. NapraforgódaraMo-n nagy mennyiségben termelődik

Nyersfehérje: ~44 %, nyersrost 12 %

Lizinben nem túl gazdag (Napliz)

Met-ból sokat tartalmaz

Antinutritív a.-kat nem tartalmaz, de sok, durva rost, éles maghéj= gyulladások → apróra darálva etetni

sok rost higítja: energia-értéke jóval kisebb, mint szójadaráé

(Napenerg)

tyúkfaj takarmányába kb. 5%

viziszárnyas fajok: 10-15 %

Növényolajipari melléktermékek

• Extr. repcedara:Nyersfehérje: kb. 44 %

Antinutritív anyagok: 00-s 000- fajták etetése,

Tejben, húsban ízrontó hatása lehet: halíz

Kb. 5%-ban keverjük a monogasztrikusok takarmányába

Lenmagdara, gyapotmagdara, földidódara

Malomipari melléktermékekMalomipari melléktermékek

•Magtisztítási hulladékok:• gazdasági ocsú

• tört gabonaszemeket, idegen magvakat tartalmaz• energia- és fehérje-tatalma esetenként meghaladhatja a gabonákét, fehérjéjének is jobb a biológiai értéke• rontja a takarmányértékét, hogy gyakran poros, szemetes, és mérgező gyommagvakat is tartalmazhat

•malomocsú•a malom triőrje választja szét az ép szemeket az idegen magvaktól•a sérült gabonaszemek mellett konkolyt, bükkönyt egyéb gyommagvakat tartalmaz•fiatal, vemhes, szoptató állatokkal ne etessük, marhákkal is max. 1kg-ot naponta

•Őrlési melléktermékekGabona és hüvelyes magvak hántolása, őrlése során képződő melléktermékek• korpák

• döntően a héjrészt, az aleuron réteget és a csírát tartalmazza, de a kiőrlés fokától függően több-kevesebb endospermium részt is• fontos minősítő paraméterük az aleuron réteg és az endospermium részaránya, ettől függően fehéje-tartalmuk 10-16% között változik• Nmka-tartalmuk 55-60%, rosttartalmuk 8-14%• P, K, Mn és Zn-tartalma úgyszintén jelentős, P-tartalmuk mintegy 50%-a viszont fitin kötésű• A B-csoportba tartozó vitaminokban, elsősorban niacinban, piridoxinban, pantoténsavban gazdagok

A kiőrlés fokának hatása a gabonaipari melléktermékek vázanyagának összetételére

• búzakorpa •a legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre•nyersrostban, fehérjében és foszforban gazdagabb, mint maga a szem•összetétele és minősége változhat, célszerű ezért gyakrabban bevizsgáltatni•elsősorban tehenekkel, kocákkal, hízókkal etetik•fiatal állatok tápjaiban rosttartalma limitáló tényező

• rozs-, árpa-, kukorica- és zabkorpa•kevesebb fehérjét tartalmaznak•kevesebb képződik belőlük, ritkán használjuk takarmányként•etetésük előtt célszerű bevizsgáltatni őket

• takarmánylisztek • a korpáknál kevesebb héj és aleuron részt, viszont több endospermiumot tartalmaznak• energiatartalmuk nagyobb, fehérje és rosttartalmuk kisebb, mint a korpáké• döntően búzából, kisebb mennyiségben árpából, kukoricából, rozsból is képződik

• gabonamagvak csírája• az őrlés előtt elkülönítik, mivel nagy olajtartalma miatt hátrányosan befolyásolná a liszt eltarthatóságát•26-29%-os nyersfehérje-, 6-8%-os zsírtartalmú, kevés rostot tartalmazó, értékes takarmány• E-vitamin-tartalma említésre méltó• avasodásra hajlamos

Növényolaj-ipari melléktermékekNövényolaj-ipari melléktermékek• olajpogácsa

•régebben az olajat a magvakból préseléssel nyerték, az így képződött melléktermék volt az olajpogácsa, ami még jelentős, 10%-os zsírt tartalmazott.

• extrahált darák•napjainkban az olajiparban a préselést valamilyen zsíroldószerrel és hőkezeléssel végzett kivonás, ún. extrahálás követ. A képződött melléktermékek ekkor az extrahált darák. Ezek jellemzője, hogy magas a fehérje-tartalmuk (25-40%), zsírtartalmuk kicsi (1-2%). A zsírszerű anyagok kivonásával elveszítik ízletességüket is.

•extrahált napraforgódara• hazai viszonylatban a legtöbb ebből képződik•antinutritív, toxikus anyagokat nem tartalmaz• az I. osztályú, 10-12%-os rosttartalmú termék fehérjetartalma 40%-os is lehet• lizinben szegény, kéntartalmú aminosav szintje viszont nagyobb, mint a pillangós magvaké• jelentős a P-tartalma• rosttartalma fontos minősítő paraméter, a héj az olajkivonás során elveszti a rugalmasságát, töredezett éles, szilánkos lesz, ami sértheti a bél nyálkahártyáját, célszerű emiatt apróra darálni• elsősorban kérődző takarmány, de a kis rosttartalmú termékekből baromfi és sertéstápokban is szerepelhet 5-10%-os arányban

Különböző minőségű extrahált napraforgó- darák táplálóanyag-tartalma

•extrahált szójadara• a monogasztrikusok meghatározó fehérje-takarmánya• nagyrészt importáljuk• magas fehérje- (44-48%) és lizin-tartalmú, limitáló aminosava a metionin• zsírtartalma csupán 1-2%• többféle antinutritív anyagot tartalmaz (szojin, tripszin inhibitorok, alfa-galaktozidák pl. raffinóz, sztachióz stb.), amelyek hőlabilisak• tósztolás: speciálisan a szója antinutritív anyagainak inaktiválására kidolgozott hőkezelési eljárás (kb 120oC; 10-15 perc)• nagy K-tartalma miatt hasmenést okozhat• minden fajjal etethető, felhasználását jórészt ára limitálja

A hőkezelés hatása a szója emészthetőségére és a fehérje biológiai

értékére

•extrahált repcedara • nagy mennyiségben áll rendelkezésre• a hagyományos fajták daráit jobbára kérődzőkkel etették, az abrak max. 7-8%-áig• nagyobb arányban etetve mustárolaj-glikozid tartalma egészségkárosító hatású (gyomor-, bél-, vesebántalmak)• fehérjetartalma jelentős (36-38%), lizin és kéntartalmú aminosav tartalma kiegyensúlyozott• rosttartalma 12-15%, foszforban gazdag (8-9 g/kg)• 00-ás vonalak, lehetőség a monogasztrikusok takarmányozására is

• extrahált gyapotmagdara• elsősorban fehérje-kiegészítő (36-39% ny.fehérje)• lizin és kéntartalmú aminosavainak mennyisége kisebb, mint a többi extrahált daráé• rosttartalma 10-15%• E-vitamin antagonista hatású anyagot (gossipol) tartalmaz, amire a kérődzők kevésbé érzékenyek• elsősorban kérődző takarmány

• extrahált lenmagdara•a legjobb étrendi hatású extrahált dara • fehérjetartalma 30-34%, biológiai értéke közepes• nyálkaanyagai miatt kedvező hatású az emésztőszervi betegségekben szenvedő állatoknak• linamarin glikozidát főleg az éretlen magok tartalmazhatnak

• extrahált földimogyoró dara• takarmányértékét a héjtalanítás mértéke nagyban befolyásolja• a héjtalanított magból készülő darának magas a fehérjéje (48%) és kevés (6-8%) a rostja• potenciálisan aflatoxint tartalmazhat• a takarmányok maximálisan megengedhető aflatoxin szintje 0,05mg/kg • kérődzőkkel, lovakkal az abrak maximum 10-15%-ában célszerű etetni

Sörgyári melléktermékekSörgyári melléktermékek

• malátacsíra• a kicsirázott árpa, a maláta vékony gyökere, amelyet eltávolítnak a maláta pörkölés, őrlése és főzése előtt• nyersfehérje-tartalma kb. 25%, lizinben és metioninban gazdag• nyersrostja 10-15%, foszforban (7-9g/kg) és B-csoportbeli vitaminokban gazdag• szarvasmarhákkal max. 3kg/nap, lovakkal, juhokkal az abrak 20, sertésekkel az abrak 10-15%-ában szerepeltethető

• sörtörköly• az édes cefre leszűrését követően visszamaradó melléktermék, a keményítőn kívül tartalmazza a teljes maláta őrleményt (zsír, rost, fehérje)• a nedves sörtörköly 20-22% sza.-tartalmú, laktagóg hatású• teheneknek 10-15kg, kocáknak, juhoknak 0,5-1 kg adható naponta• könnyen megromlik, penészesedik• szárított formában is forgalmazzák

• sörélesztő• a cefrében leülepedett élesztő szűrésével, sajtolásával, szárításával nyert igen értékes melléktermék• 50%-os fehérjetartalmú, gazdag lizin, treonin és triptofán forrás, limitáló aminosava a metionin• a B12 kivételével valamennyi B-csoportba tartozó vitamint tartalmazza• elsősorban sertés- és baromfi-takarmányként használható gazdaságosan (3-5%)

Szeszipari melléktermékekSzeszipari melléktermékek

A szeszgyártás egyszerű cukrokból, keményítőből kiinduló folyamat. A cukrot az élesztőgombák közvetlenül alkohollá tudják erjeszteni, a keményítőnek viszont előzetesen le kell bomlania egyszerű cukrokká (pl. gabonamagvak csíráztatása során). A lepárlatlan alkoholtartalmú anyag a cefre, majd a lepárlást követően képződő melléktermék a szeszgyári moslék és a szeszélesztő.• szeszmoslék

• az alapanyaghoz képest kevés szénhidrátot tartalmaz,• a lepárlás során a fehérje általában nem denaturálódik• a friss szeszmoslék csupán 6-8%-os szárazanyag-tartalmú• a gabonákból származó szeszmoslék kedvezőbb összetételű és jobb étrendi hatású, mint a a cukorrépa, a gyümölcs, a melasz vagy a burgonya alapú melléktermék• híg moslékként marhákkal, tehenekkel etethető (15-25kg/nap)

• vinasz • a melasz alapú szeszgyártás 60-70%-os sz.a.-tartalomra besűrített mellékterméke

• kukoricamoslék• a legnagyobb jelentőségű hazánkban• elsősorban hízómarhákkal (10-20kg/nap), kisebb mennyiségben tehenekkel etethető• szárított formában kérődzők és sertések tápjaiban szerepeltethető (5-15%)

• répa- és burgonyamoslék• a vinasznál kedvezőbb összetételű, de csak maximum a fele etethető a kukoricamosléknál szereplő értékeknek

• szeszélesztő• lepárlás után szeparálást, sűrítést, szárítást követően képződik, takarmányértéke megegyezik a sörélesztőével

Keményítőgyári melléktermékekKeményítőgyári melléktermékek

Hazánkban keményítő gyártásra burgonyát vagy gabona magvakat használnak. Az alapanyag zúzása, őrlése utána keményítőt kioldják, kimossák. Az oldás után a szitán, szűrőn visszamaradó rész a törköly, ami a keményítő ülepítését követően oldatban marad az a moslék.Nagy víztartalmúak, romlandók, frissen a termelődés helyéhez közel célszerű felhasználni takarmányozási céllal.• burgonya-, búza-, kukoricatörköly

• 10-15% sz.a. tartalmú, fehérjében szegény melléktermékek• sertéssel és marhával etethetők• táplálóanyag-tartalmuk előzetes vizsgálata indokolt

• kukorica glutén• a kukorica alapú keményítőgyártás során keletkezik• magas (40-50%) fehérjetartalmú, fehérjéjének biológiai értéke közepes• sárga színe miatt alkalmas az állati termékek színének befolyásolására

Konzervgyári melléktermékekKonzervgyári melléktermékek

Zöldségek, gyümölcsök konzervgyári feldolgozása során idényjelleggel képződő melléktermékek.Takarmányértéküket nagymértékben befolyásolja a feldolgozás módja.Gyorsan romlanak, táplálóanyag-tartalmuk változó.• paradicsomtörköly

• a paradicsom héj és mag részét tartalmazza• fehérjetartalma kb. 20%• célszerű etetés előtt finomra darálni, egyébként a magok nem hasznosulnak• elsősorban kérődző takarmány

• almatörköly• az almalé előállításakor keletkező 10-15% sz.a.-tartalmú termék• a héj és a hús részt tartalmazza• mivel édes ízű a kérődzők (15-20kg) és a sertések (3-5kg) is szívesen fogyasztják