Upload
others
View
7
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
_________________________________________________________________________________
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu
1/13
Gazdasági Havi Tájékoztató
2019. június
A munkaerőhiány percepciója és a munkaerőhiányra adott reakciók a hazai
vállalkozások körében
Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen arányban szembesültek a
munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel 2018 őszén és 2019 januárjában, valamint,
hogy elsősorban milyen típusú cégek érintettek ebben a problémában. Részletesen bemutatjuk,
hogy a vállalkozások milyen intézkedéseket alkalmaznak meglévő dolgozóik megtartása
érdekében, illetve milyen lépéseket tesznek a munkaerőhiány kezelése szempontjából.
Továbbá kitérünk arra is, hogy milyen arányban alkalmaznak külföldi állampolgárokat a
különböző típusú cégek.
Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves
vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. októberi és 2019. januári eredményeit használtuk fel.
A felmérés keretében mindkét alkalommal 400 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti
helyzetéről és kilátásairól. Emellett ezekben a hullámokban a munkaerőhiány mértékével,
megelőzésével, kezelésével kapcsolatban is megkérdeztük a válaszadókat. A teljes minta
mindkét esetben 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő
felett) tartalmaz.
A munkaerőhiány percepciója
2018 októberében a válaszadók közel fele
(48%), 2019 januárjában pedig már közel
kétharmada (61%) szembesült a felmérés
időpontját megelőző egy év folyamán
munkaerőhiányra visszavezethető
nehézségekkel. A munkaerőhiány tapasztalata
a nagyvállalatok, a döntően exportáló, illetve
a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek
körében a legintenzívebb.
GHT 2019. június
_________________________________________________________________________________
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu
2/13
1. ábra: A munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel szembesülő cégek aránya az utóbbi egy
évben, N2018=400, N2019=398; százalék; 2018.10., 2019.01.
Forrás: GVI 2019
A válaszadók több, mint fele (53%) mindkét
vizsgálati időpontban úgy vélte, hogy a
munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák
Magyarországon súlyosabbá fognak válni a
következő egy évben. 2018. októberében 31%-
uk, 2019. januárban 41%-uk vélte úgy, hogy
ezek a problémák a következő egy év
folyamán azonos mértékűek maradnak, és
csupán a válaszadók 16%-a (2018. október),
illetve 6%-a (2019. január) számított arra, hogy
e nehézségek enyhülni fognak.
37%
43%
50%
60%
49%
42%
50%46% 47%
44%
53%
42%
61%
48%
58%53%
63%67%
63% 65%
57% 58% 57%
64%
71%
58%
72%
61%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
2018. okt. 2019. jan.
GHT 2019. június
_________________________________________________________________________________
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu
3/13
2. ábra: A válaszadók véleménye arról, hogy a következő egy évben hogyan fognak alakulni
Magyarországon a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, N2018=400, N2019=393; százalék; 2018.10.,
2019.01
Forrás: GVI 2019
A munkaerőhiányra vonatkozó jövőbeni
várakozásokat vállalatméret, gazdasági
ágazat, exporttevékenység, illetve tulajdonosi
szerkezet szerint áttekintve nem
tapasztalhatóak különbségek.
Intézkedések a munkatársak megtartása, illetve a munkaerőhiány kezelése érdekében
A meglévő munkaerő megtartását, illetve a
munkaerőhiány kezelését célzó intézkedések
vállalati kategóriák szerinti vizsgálata
rámutat, hogy a munkaerőhiánnyal
erőteljesebben szembesülő cégekre
jellemzőbb, hogy lépéseket tesznek a
probléma megelőzése, illetve megoldása
érdekében. Ugyanakkor a cégek lehetőségei is
meghatározzák, hogy milyen mértékben
tudnak bevezetni ilyen intézkedéseket.
A meglévő munkatársak megtartásával kapcsolatos lépések
A vállalkozások döntő többsége tett már
lépéseket meglévő munkaereje megtartása
érdekében. Legnagyobb arányban (86%)
béremelést vezettek be, 55%-uk a
munkakörülmények, munkaeszközök
fejlesztésével igyekezett vonzóbbá válni
dolgozói számára. A vállalkozások 41%-a
továbbképzések biztosításával, 36%-a pedig
atipikus foglalkoztatási formák bevezetése
által törekedett munkavállalói megtartására.
A munkaerő megtartása érdekében
legkevésbé a 20–49 fős, a nem exportáló,
illetve a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások
tettek lépéseket. Ezzel szemben leginkább a
250 fő feletti, a döntően exportáló, az ipar,
illetve az egyéb gazdasági szolgáltatások
16
6
31
41
53
53
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
2018. okt.
2019. jan.
Enyhülni fognak Azonos mértékűek maradnak Súlyosabbá válnak
GHT 2019. június
_________________________________________________________________________________
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu
4/13
területén tevékenykedő, valamint a külföldi
(rész)tulajdonban álló cégek vezették be a
vizsgált intézkedéseket munkaerejük
megtartása érdekében.
3. ábra: A vállalkozások meglévő munkaerejük megtartása érdekében megtett, illetve tervezett lépései,
N=394–397, százalék, 2019.01.
Forrás: GVI 2019
A munkaerőhiány kezelése
Az adatfelvételek alapján munkaerőhiányra
visszavezethető nehézségekkel szembesülő
vállalkozások legnagyobb arányban (44%)
atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével,
a munkaerőigény csökkentése érdekében
történő beruházásokkal (41%), valamint a
versenytársakhoz képest magasabb bérek
fizetésével, illetve a meglévő munkavállalók
terhelésének növelésével (39–39%) igyekezték
orvosolni a munkaerőhiány kapcsán
felmerülő problémáikat.
A tervek esetében azt láthatjuk, hogy minden
ötödik munkaerőhiánnyal szembesülő
vállalkozás (21%) új toborzási módszereket
alkalmazna, 17%-uk átalakítaná a
munkaszervezést. 13%-uk beruházna a
munkaerőigény csökkentése érdekében,
nagyjából minden tizedik vállalkozás pedig
külföldi állampolgárságú munkatársak
alkalmazását tervezi.
A legkisebb mértékben a 20–49 fős
vállalkozások, illetve az építőipari cégek
vezették be az általunk vizsgált lépéseket.
Jellemzően minél inkább külpiacra értékesít
egy vállalat, annál jellemzőbb, hogy
alkalmazta a vizsgált megoldásokat.
Megállapítható az is, hogy a külföldi
(rész)tulajdonban lévő cégek általában
nagyobb arányban vezették be a
munkaerőhiány kezelésére irányuló
intézkedéseket, mint tisztán hazai tulajdonban
lévő versenytársaik.
8
17
26
28
33
36
41
55
86
6
9
11
10
12
5
12
12
8
85
74
63
62
55
59
47
34
6
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Biztosítási kötvények, egészségmegőrzési programok
finanszírozása
Cafeteria keret bővítése
Vezető-beosztott kapcsolat javítása
Előrelépési lehetőségek felajánlása
Munkahelyi hangulat javítása
Atipikus foglalkoztatási formák bevezetése
Továbbképzések biztosítása, finanszírozása
Munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztése
Béremelés
Igen, bevezették Nem, de még idén tervezi bevezetni Nem
GHT 2019. június
_________________________________________________________________________________
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu
5/13
4. ábra: A vállalkozások munkaerőhiány kezelése érdekében megtett, illetve tervezett lépései, N=242,
százalék, 2019.01.
Forrás: GVI 2019
Külföldi állampolgárok alkalmazása
Összességében a megkérdezett vállalkozások
11%-ának (42 darab) voltak külföldi
állampolgárságú dolgozói 2019 januárjában.
Legnagyobb arányban a 250 fő feletti
nagyvállalatok (15%), a feldolgozóipari cégek
(17%), a döntően exportáló vállalatok (29%),
illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő
vállalkozások (19%) alkalmaznak külföldi
állampolgárokat. A munkaerőhiánnyal
szembesülő cégek körében kis mértékben
magasabb (9 %-kal szemben 12%) a külföldi
munkatársakat is foglalkoztató vállalkozások
aránya a munkaerőhiányt nem tapasztaló
vállalatokhoz viszonyítva.
10
19
24
37
39
39
41
44
10
4
21
17
9
7
13
7
80
77
55
46
52
55
46
50
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Külföldi állampolgárságú munkavállalók
alkalmazása
Diákmunka alkalmazása
Új toborzási módszerek alkalmazása
Munkaszervezés átalakítása
Meglévő munkavállalók munkaterhelésének
növelése
Versenytársakhoz képest magasabb bérek fizetése
Beruházások a munkaerőigény csökkentése
érdekében
Részmunkaidő, távmunka vagy egyéb atipikus
foglalkoztatási formák bevezetése
Igen, bevezették Nem, de még idén tervezi bevezetni Nem
GHT 2019. június
_________________________________________________________________________________
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu
6/13
5. ábra: A vállalkozások által alkalmazott külföldi állampolgárok, N=382–390, százalék, 2019.01.
Forrás: GVI 2019
7%6%
14% 15%17%
8%6%
4% 4%
13%
29%
9%
19%
12%9%
11%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
GHT 2019. június
_________________________________________________________________________________
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu
7/13
A nemzetközi és a hazai makrogazdasági környezet jellemzői
Az alábbiakban a nemzetközi és a hazai makrogazdaság jellemzőit ismertetjük, aminek
keretében elemezzük Németország és az euróövezet GDP-jének növekedését, a GDP változását
a válság kezdete óta eltelt negyedévekben, valamint a magyar ipari termelés alakulását.
Németország gazdasági teljesítménye jelentős
hatással van a magyar cégek üzleti klímájára.
A müncheni Ifo intézet előrejelzései szerint a
német GDP növekedési üteme 0,6% lesz 2019-
ben, az euróövezeté pedig 1%. 2020-ban
Németország esetében 1,8, az euróövezet
esetében pedig 1,5%-os növekedési ütemet
várnak (lásd 6. ábra).
6. ábra: Németország és az euróövezet GDP-jének alakulása
Forrás: CESifo 2019
Megjegyzés: A csillaggal jelölt évek az Ifo becsléseit mutatják.
Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken:
https://www.cesifo-group.de/ifoHome/facts/Forecasts/Ifo-Economic-Forecast/Archiv/ifo-Prognose-14-03-2019.html
A magyar gazdaság válságból való
kilábalásának adatai arra mutatnak, hogy
Magyarországon a GDP sokkal később érte el
a válság előtti szintet, mint Szlovákia,
Csehország, Románia, illetve Németország
esetében (7. ábra). A másik fontos
megfigyelés, ami az ábráról leolvasható, hogy
miközben 2018. IV. negyedévében
Magyarországon a GDP csupán 17%-kal
magasabb szinten állt a válság előtti (2008. I.
negyedév) helyzethez képest, addig
Lengyelországban ez az adat 42%,
Szlovákiában 29%, Romániában pedig 28%.
Ezen időszak alatt a lengyel, a szlovák, a
román és a cseh GDP növekedési üteme is
magasabb volt a magyarénál.
1,7
2,2
2,2
1,40,6
1,82,0
1,9
2,5
1,8
1,0 1,5
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
2015 2016 2017 2018 2019* 2020*
Németország
GDP-változás aránya az
előző évhez képest (%)
Euróövezet
GHT 2019. június
_________________________________________________________________________________
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu
8/13
7. ábra: Hol tartunk a válságban? A GDP változása a válság kezdete óta eltelt negyedévekben (2008 q1 –
2018 q4)
A magyar gazdaság a válságból csak lassan
tudott kilábalni: a német gazdaság már 2011
első negyedévében elérte a válság előtti
szintet, míg ez a magyar gazdaságnak csak
2014 harmadik negyedévében sikerült. Biztató
jel, hogy a magyar és a német gazdaság
növekedési üteme közötti különbség 2016 első
negyedéve és 2017 negyedik negyedéve
között megszűnt, a 2018-as adatok alapján
pedig jelenleg a magyar gazdaság növekedési
üteme egyre nagyobb mértékben megelőzi a
német gazdaságét (lásd a 8. ábrát).
Magyarország
Németország
Cseh Köztársaság
Szlovákia
Lengyelország
Románia
Szlovénia
EU-28
-20
-10
0
10
20
30
40
50
I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Forrás: GVI, saját számítás KSH, Eurostat és Destatis adatok alapján
GDP-változás aránya
2008-hoz képest (%)
GHT 2019. június
_________________________________________________________________________________
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu
9/13
8. ábra: Hol tart Németország és Magyarország a válságban? 2008–2018
Forrás: GVI 2019
Megjegyzés: a grafikonok a GDP növekedés kumulált értékeit mutatják a 2008 első negyedévi értékhez képest.
A világgazdasági válság második hulláma
2012-ben érte el Magyarországot (lásd a 9.
ábrát), majd a GDP visszaesése 2013-ban
emelkedésbe fordult.
Az ipari termelés volumene 2019 februárjában
1%-os növekedést mutatott az előző havi
adathoz képest, miközben az előző év azonos
időszakának szintjét 5,9%-kal múlta felül (lásd
az 10. és a 11. ábrákat).
Magyarország
Németország
-10
-5
0
5
10
15
20
I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Forrás: GVI, saját számítás KSH és Destatis adatok alapján
GDP-változás aránya
2008-hoz képest (%)
GHT 2019. június
_________________________________________________________________________________
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu
10/13
9. ábra: A GDP szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott volumenindexe, 2005–2018,
negyedéves adatok
Forrás: KSH 2019
Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken:
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt001.html
10. ábra: Az ipari termelés szezonálisan és munkanappal kiigazított volumenindexe
(előző hónap = 0,0%), 2014–2019, havi adatok
Forrás: KSH 2019
Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken:
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oia029.html
-5
-4
-3
-2
-1
0
1
2
I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
GDP-változás aránya az előző
negyedévhez képest (%)
-12
-10
-8
-6
-4
-2
0
2
4
6
8
10
12
J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J
2014 2015 2016 2017 2018 2019
Az ipari termelés volumenindexének
változása az előző hónaphoz képest (%)
GHT 2019. június
_________________________________________________________________________________
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu
11/13
11. ábra: Az ipari termelés volumenindexe (előző év azonos időszaka = 0,0%),
2007–2019, havi adatok
Forrás: KSH 2019
Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken:
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oia002.html
-30
-20
-10
0
10
20
30
J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 20182019
Ipari termelés volumenindexének változása az
előző év azonos időszakához képest (%)
GHT 2019. június
_________________________________________________________________________________
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu
12/13
Nemzetközi tendenciák
A termelési, fogyasztási és foglalkoztatási helyzet alakulása egyes, nemzetközileg fontos
gazdaságokban, összehasonlítva a szakértői várakozásokkal és a megelőző időszakkal.
1 https://www.ifo.de/en/umfragen/time-series
2 http://www.insee.fr/en/themes/indicateur.asp?id=105
A többi adat forrása: http://worldeconomiccalendar.com
Németországban a munkanélküliek aránya áprilishoz képest nem változott és a várakozásoknak
megfelelően alakult. A feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (PMI) értéke növekedett és
felülmúlta a várakozást. Az IFO üzleti bizalmi index értéke a májusihoz képest csökkent, és a
várakozásoknak megfelelően alakult. A franciaországi INSEE üzleti bizalmi indexe az előző
hónaphoz képest nem változott. Az Egyesült Államokban a munkanélküliek aránya kis mértékben
növekedett, és alulmúlta a várakozást. A CB fogyasztói bizalmi index értéke csökkent és
alacsonyabban alakult, mint a várakozás. A feldolgozóipari beszerzési menedzserindex értéke kis
mértékben csökkent, és alulmúlta a várakozást. A kínai beszerzési index értéke nem változott a
májusi adatokhoz képest, és alulmúlta a korábbi várakozásokat.
Vonatkozási
időszak Tényadat Várakozások
Előző
időszak
Munkanélküliségi ráta (Jún) 5,0% 5,0% 5,0%
Németország Feldolgozóipari beszerzési
menedzserindex (Jún) 45,4 44,6 44,3
IFO üzleti bizalmi index1 (Jún) 97,4 97,4 97,9
Franciaország INSEE üzleti bizalmi index2 (Jún) 106 106
Munkanélküliségi ráta (Jún) 3,7% 3,6% 3,6%
USA CB fogyasztói bizalmi index (Jún) 121,5 131,1 131,3
Feldolgozóipari beszerzési
menedzserindex (Jún) 50,1 50,5 50,5
Kína Feldolgozóipari beszerzési
menedzserindex (Jún) 49,4 49,5 49,4
GHT 2019. június
__________________________________________________________________________________
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu
13/13
Üzleti bizalmi indexek alakulása hosszú távon
Kapcsolat
Cím: MKIK GVI
1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Tel: 235-05-84
e-mail: [email protected]
Internet: http://www.gvi.hu
Készítette:
Horváth Ágoston, elemző, MKIK GVI
Vági Eszter, elemző, MKIK GVI
Kutatásvezető:
Makó Ágnes, PhD
ügyvezető, MKIK GVI
Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon:
MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató,
2019. június, Budapest,
2019-07-12
60
70
80
90
100
110
120
130
Az üzleti bizalom megítélése Németországban és Franciaországban, az
Ifo és az INSEE vállalati konjunktúra-felmérései alapján,
2005. január - 2019. június
Ifo, Németország, 2015=100
INSEE, Franciaország, hosszú távú átlag=100
Forrás: www.ifo.de, www.insee.fr