Embed Size (px)
Citation preview
Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban
Berács JózsefBudapesti Corvinus Egyetem
A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére
Tudomány napi konferenciaMTA Gazdálkodástudományi Bizottság
2012. November 20.
Témakörök
• Válság, gazdasági válság, pénzügyi válság, exportképesség válság, nemzeti iparág
• Makrogazdasági és iparági reakciók• A ciklikusság magyarázó tényezıi a
felsıoktatásban– Egyéni, hallgatói, fogyasztói szint– Kormányzati – Intézményi alkalmazkodás, IFT
• Nemzetközi hatás, globális alkalmazkodás• Következtetések
Válság, gazdasági válság, pénzügyi válság, exportképesség válság, nemzeti iparág
• Iparágak (textilipar, elektronika) eltőnése a politikai rendszerváltás után
• A nemzeti légitársaság, a MALÉV eltőnése egy éjszaka – 10 év vajúdás után
• A nemzeti vasúttársaság, MÁV….• A nemzeti felsıoktatás…..• A marketing rövidlátás magyarázatai
– Beépített infrastruktúra– Szolgáltató szektor helyhez kötöttsége– Fogyasztók, vásárlók alacsony mobilitási képessége
Gazdasági válság, recesszió, üzleti ciklus
• A recesszió közgazdasági fogalom, az üzleti ciklusnak a gazdasági aktivitás visszaesésével jellemezhetı része, a legelterjedtebben használt meghatározás szerint a bruttó hazai termék(GDP) csökkenése (vagy gyakori más megfogalmazásban negatív növekedése) legalább két egymást követı negyedévben az elızı negyedévhez viszonyítva. Wikipédia
• Üzleti ciklus : a gazdasági tevékenység nemzeti jövedelem/kibocsátás ingadozása, fellendülési és visszaesési szakaszok váltakozása
A nagy gazdasági világválság hatása az USA GDP-jére 1999-es $ árakon
A GDP alakulása 1960-2010, Magyarország
A GDP éves változása, 1960-2011
A hallgatók számát befolyásolótényezık
• Születések száma, érintett korosztálynagysága
• Felsıoktatásba belépık aránya az érintett korosztályban: elit - tömegképzés
• Finanszírozás: állam – magán• Felsıoktatás mint az emberi tıkébe
fektetett beruházás megtérülési rátái: egyén, társadalom, állam, vállalat
Születések és a felsıoktatási hallgatók számának alakulása
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
19
60
19
61
19
62
19
63
19
64
19
65
19
66
19
67
19
68
19
69
19
70
19
71
19
72
19
73
19
74
19
75
19
76
19
77
19
78
19
79
19
80
19
81
19
82
19
83
19
84
19
85
19
86
19
87
19
88
19
89
19
90
19
91
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
Egyetemi, főiskolás hallgatók száma Születések száma
A hallgatók számát befolyásoló egyéni tényezık
• Megtérülési ráta változása képzési szintenként, programonként, nemenként
• Családi költségvetési korlát• Családi költségvetés alternatív lehetıségei
– Lakásvásárlás– Gépkocsi vásárlás
– Tartós fogyasztási cikkek, utazás
• Fogyasztói Bizalom
Fogyasztói Bizalom Index
Hallgatók számát befolyásolókormányzati tényezık
• Költségvetési helyzet• Felzárkózás a diplomások arányát illetıen• Finanszírozási rendszer alapelvei• Globális versenyben való helytállás:
– Nemzetközi versenyképesség, rangsorok
– Külkereskedelmi egyenleg a felsıoktatásban
• Erıltetett vagy harmonikus növekedés– Beruházások PPP konstrukcióban
Évente kibocsátott diplomák száma
Felsıoktatás finanszírozás tanulságai és stratégiája (Barr:2004)
• A központi tervezés ideje lejárt• A diplomásoknak részt kell vállalniuk a felsıoktatás
költségeibıl• Jól megtervezett diák-hitelrendszer
– Jövedelemarányos törlesztés– Racionális kamatláb– A tandíj és a megélhetési költségek fedezése
• Az állam és a piac egyensúlya• Általános finanszírozási stratégia:
– Változó díjak, árak– Jól tervezett hitelprogram– Hozzáférés elısegítése, méltányossági elv
A lakásépítések számának éves változása, 1960-2011
GDP, lakásépítés, felsıoktatási hallgatók számának változása
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
Lakásépítések száma GDP Egyetemi, főiskolás hallgatók száma
GDP, lakásépítés, forgalomba helyezett gépjármővek, születések, felsıoktatási hallgatók számának változása, 1992-
0
100
200
300
400
500
600
1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Személygépkocsi vásárlás Lakásépítés GDP Születések száma Egyetemi, főiskolás hallgatók száma
Hallgatók számát befolyásolóintézményi tényezık (IFT)
• Önfenntartó felsıoktatás: saját bevételek• Méretgazdaságosság, optimális méret• Irányítási rendszer, tulajdonosi magatartás• Törvényi, szabályozási háttér• Képzési területek sajátosságai, karok• Stratégiai szövetségek, pólusok• Regionális beágyazottság: vállalati kapcsolatok• Nemzetközi beágyazottság
– K+F+I+ (M) publikációk: Web of Science, hatás– Külföldi hallgatók: reguláris, részképzés, fizetıs
Nappali tagozatos és külföldi hallgatók száma (2010-ben 6,6%)
Következtetések
• Felsıoktatásban is vannak ciklusok• A ciklusok generálásában döntıen makroszintő
változások játszottak szerepet– Demográfia, születések száma– Diplomások arányának erıltetett növelése
• A globális világ nemzetközi versenyképességet követel, piaci szempontok elıretörése– Megtérülési ráták a külföldi elhelyezkedésnél– Felsıoktatás mint támogatott iparág: húzó ágazat– Felsıoktatási intézmények piacosítása– Elvesztegetett 10 esztendı: törvényhozási és döntési
bizonytalanság
