Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
MISKOLCI EGYETEM
GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR
TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT
Intelligens modellek felépítése autóipari lyukasztó készülékekhez CatiaV5 tervezőrendszer
használatával
Nagy László
II. éves gépészmérnök Msc-s hallgató
Konzulensek:
Dr. Takács György
egyetemi docens
Szerszámgépek Tanszéke
Hegedűs György
egyetemi adjunktus
Szerszámgépek Tanszéke
Miskolc 2011
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETŐ ..................................................................................................... 1
2. MODELLEZÉS A CATIA V5 TERVEZŐRENDSZERBEN .............................. 2
2.1. ALAPDEFINÍCIÓK .................................................................................................... 2 2.2. A CATIA INTELLIGENS TERVEZÉSI LEHETŐSÉGEI .................................................. 5
2.2.1. PowerCopy ............................................................................................................... 5 2.2.2. Publication ............................................................................................................... 5 2.2.3. Userfeature ............................................................................................................... 5 2.2.4. Függvények, szabályk (Relation) ............................................................................. 6 2.2.5. Makrók ..................................................................................................................... 7 2.2.6. Document Template ................................................................................................. 7 2.2.7. Rule .......................................................................................................................... 8
3. OLDALFAL LYUKASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ..................................................... 9
3.1. OLDALFAL LYUKASZTÁS BEMUTATÁSA ................................................................ 10 3.2. BEÉPÍTETT EGYSÉGEK BEMUTATÁSA .................................................................... 12
3.2.1. Pneumatikus megfogó ............................................................................................ 12 3.2.2. Alátámasztó egység ................................................................................................ 13 3.2.3. Pozícionáló stift ...................................................................................................... 14 3.2.4. Lyukasztó egység .................................................................................................... 15
4. INTELLIGENS MODELLCSALÁDOK .......................................................... 16
4.1. LYUKASZTÓ EGYSÉG RÉSZEI ................................................................................. 16 4.1.1. Bélyeg és matrica kialakítás ................................................................................... 17 4.1.2. Mozgató alegység ................................................................................................... 18 4.1.3. Konzol .................................................................................................................... 21
4.2. LYUKASZTÓ BEÉPÍTÉSI LEHETŐSÉGEI ................................................................... 22
5. INTELLIGENS MODELLEK KIDOLGOZÁSA .............................................. 23
5.1. INTELLIGENS MODELL FELÉPÍTÉSE; BÉLYEG ÉS MATRICA KIALAKÍTÁS ................. 24 5.1.1. Az Adapter felépítése .............................................................................................. 25 5.1.2. Bélyeg, bélyegtartó, gyűrődés gátló, gumirugó beépítése...................................... 28 5.1.3. Matrica kialakítása ................................................................................................ 31 5.1.4. Matricatartó ........................................................................................................... 34 5.1.5. Tartólap .................................................................................................................. 35 5.1.6. Bélyegoldal ............................................................................................................. 37 5.1.7. Matricaoldal ........................................................................................................... 38
5.2. INTELLIGENS MODELL FELÉPÍTÉSE; HORDOZÓ ALEGYSÉG ..................................... 38 5.2.1. Tartólap .................................................................................................................. 39
5.3. MODELLEK VIZSGÁLATA VALÓS MODELLKÖRNYEZETBEN ................................... 40
5.4. ELKÉSZÍTETT LYUKASZTÓK TÍPUSAI, BEÉPÍTÉSI LEHETŐSÉGEI .............................. 43 5.4.1. Egy irányba nyitható fix kialakítású lyukasztó egység ........................................... 44 5.4.2. Két irányba nyitható, fordított nyitási irányú lyukasztó ......................................... 44 5.4.3. Két irányba nyitható lyukasztó egység ................................................................... 45
6. A MODELLEK HATÉKONYSÁGÁNAK ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ......... 46
6.1. A MODELLEK HATÉKONYSÁGA ............................................................................. 46 6.2. ÉRTÉKELÉS ........................................................................................................... 47
Tartalomjegyzék
7. IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................. 49
8. MELLÉKLETEK ............................................................................................ 50
1.Bevezető
1
1. Bevezető
A múlt évszázadban és napjainkban, az iparban és gyártásban egyaránt egyre nagyobb
teret hódít a sorozat-, és tömeggyártás. A technikai fejlődések hatására a 21. századra a
gyártási folyamatok szinte teljesen átalakultak, és folyamatosan fejlődnek. Az
automatizálás és robotizálás megjelenése jelentősen megnövelte a termékek előállítási
sebességét a minőségjavulás mellett, ami a folyamatosan növekvő vevői igényeket
igyekszik kielégíteni. Ezek az újítások alapvető változást hoztak az ipari munkások
életében is, az anyagi termelésből fokozatosan kiszorul a fizikai munka, ezeket a
feladatokat legtöbb helyen már ipari robotok végzik. Nyilvánvalóvá vált, hogy a legtöbb
gyártó arra törekszik, hogy gyártási folyamataikat szinte teljesen automatizálttá tegye, a
termelékenység növelését, gazdaságosságot és versenyképességet szem előtt tartva.
Az autógyártás területén is jelentős változások figyelhetők meg. Ahhoz, hogy a
gyártók versenyképesek maradjanak, folyamatosan fejleszteni kell folyamataikat. A
számítógéppel segített műszaki fejlesztés, gyártás, gyártástervezés, konstrukciótervezés,
technológiai folyamattervezés és minőségbiztosítás jelentősen megkönnyítette a mérnöki
munkát. Az autó-, repülőgép- és hajóiparban egyaránt használatos Catia V5
tervezőrendszer asszociatív és magas parametrizáltsági fokú, ami azért jelentős, mert a
korábban elkészített modellek utólagos módosítását teszi lehetővé, így ezek
felhasználhatóvá válnak más konstrukciókban is. Ez a rendszer jelentősen csökkenti a
tervezésre fordított energiát és munkaórát.
A TDK dolgozat témája: Intelligens modellek felépítése autóipari lyukasztó
készülékekhez CatiaV5 tervezőrendszer használatával. A dolgozatban először a CATIA V5
tervezőrendszert ismertetem, de csupán olyan mélységben, amely a feladat végre-
hajtásához és megértéséhez feltétlenül szükséges.
Ezek után ismertetem a karosszéria lemezek lyukasztásának műveletét egy speciális,
ún. oldalfal lyukasztás műveletén keresztül, a lyukasztó készülékek felépítését, valamint
az általam létrehozott intelligens modelleket és azok felépítését is.
A dolgozat hatékonyság-elemzéssel zárul. Az elkészült modellek kipróbálásával
egyértelműen látszik a megtakarított konstrukciós idő.
2. Modellezés a CATIA V5 tervezőrendszerben
2
2. Modellezés a CATIA V5 tervezőrendszerben1
Az IBM Corporation 1981-ben kezdte meg együttműködését a Dassault Systemes
francia szoftverfejlesztő céggel. A gyümölcsöző együttműködés egyik legsikeresebb
eredménye a CATIA, amely azóta világszabvánnyá nőtte ki magát több területen. Ezek a
területek az autóipar, hajóipar, repülőgépipar, hadiipar és általánosságban a
termékfejlesztés.
Napjainkban már számos – jól kezelhető és használható tudású – 3D CAD rendszer
létezik. Az ezekben rejlő lehetőségeket, pl. a parametrikusságot, az asszociativitást alig
használjuk ki. A könnyebb kezelhetőségnek, a rugalmas módosíthatóságnak azonban ára
van.
A konstrukció felépítésénél figyelni kell arra, hogy megfelelő struktúrát alakítsunk ki,
mert bonyolultabb szerkezeteknél – ennek hiányában – a felépítés átláthatatlanná válik. Ez
addig fajulhat, hogy az egész konstrukciót CAD szinten újra kell strukturálni. A beépített
munkadarabok száma egyértelműen növeli és bonyolítja a 3D-s struktúrát.
A jól felépített parametrikus tervezés alapfeltétele a jól átgondolt koncepció és az
ennek megfelelően megválasztott struktúra. A parametrikus tervezéshez a koncepciókat
sokkal jobban át kell gondolni; a paraméterezhetőséget jól meg kell ismerni, pontos
szabályokat kell lefektetni, mert csak így lehetséges, hogy a későbbi munkavégzés vagy az
esetleges módosításra szánt idő jelentősen lerövidüljön.
2.1. Alapdefiníciók
Parametrikusság
Egy elem akkor parametrikus, ha helyzete/mérete nem csak a létrehozáskor
határozható meg. Egy parametrikus elem minden tulajdonsága változtatható a tervezés egy
későbbi fázisában – paraméterek segítségével.
A különbséget a parametrikus és nem parametrikus rendszerek között egy egyszerű
téglalap példájával fogom szemléltetni. A feladat egy 30x20mm-es téglalap megrajzolása.
1 [1] alapján
2. Modellezés a CATIA V5 tervezőrendszerben
3
Hagyományos módszerrel egy 30mm-es vonalat rajzolunk valamelyik tengellyel
párhuzamosan. Utána a végére merőlegesen egy 20mm-es vonalat rajzolunk. A két vonalat
vagy transzformációval, vagy valamelyik párhuzamossági paranccsal megduplázzuk és
ezzel bezáródik a téglalap. Módosításkor újra kell rajzolnunk vagy ugyanúgy valamelyik
transzformációt, eltolást vagy levágást kell használnunk.
Parametrikus módszerrel az előre definiált téglalap rajzelemet egy találomra felvett
méretre felskicceljük. A két oldalát beméretezzük és definiáljuk az elemek
párhuzamosságát, merőlegességét majd a méreteket felülírjuk 20-ra és 30-ra. Az utólagos
módosításkor mindössze a méreteket kell felülírni és a geometria követi a változásokat.
Asszociativitás
Két elem akkor asszociatív, ha az egyik megváltozását a másik is követi, ha
valamilyen szabályval összekötöttük a tulajdonságaikat. A Catia V5-ben asszociatív pl. a
rajz a modellel, mert ha a modellen változtatunk, akkor a rajz is megváltozik és vele együtt
a méretezés, szimbólumok, stb.
Asszociatív lehet két test is, ha például két 10-es vastagságú lemezt szeretnénk
összefogatni. A két lemez méretét asszociatívan kötjük össze, sőt a furatképet is
összerendelhetjük. Így az egyik lemez méretét változtatva változik a másik lemez mérete, a
furatkép, valamint a behelyezett csavarok helyzete is.
Feature (alaksajátosság)
Ez az egyik leggyakrabban használt szó a 3D-s CAD rendszerek leírásában. Magyar
megfelelője igazából nincs – vagy nem mond el mindent az angol jelentésről. A feature
szóra a magyar „alaksajátosság” szó illik a legjobban. Feature az összes testet felépítő
elem, az élletörés, a furatok, egyszóval szinte minden.
A feature-ök lehetnek: alak- (furat, reteszhorony, stb.), test- (kihúzás, forgatás,
primitívek), módosító- (lekerekítés, letörés, stb.) vagy többszöröző- (kiosztás, tükrözés)
feature-ök.
Kényszerek
Ez egy általános gyűjtőelnevezés az elemeket asszociatívan összekötő
tulajdonságokra. Egyes rendszerek (pl. a Catia V5 is) a méretezést is kényszereknek
nevezik. A kényszer nagyon sok állapotot definiálhat, pl.: vízszintesség, párhuzamosság,
merőlegesség, egybeesés, érintőlegesség, stb. A kényszerek is asszociatívan viselkednek.
2. Modellezés a CATIA V5 tervezőrendszerben
4
Ha két vonal párhuzamos, akkor az egyiket elforgatva a másik vonal is elfordul, hogy
továbbra is tartsa a lerögzített párhuzamosság kényszert.
Alkatrész- és összeállítás-modell
A parametrikus CAD rendszerek jellemzően minimum két különböző modell típust
különböztetnek meg. Az alkatrészmodellben általában egy test készül el. (A Catia V5
kivételt képez, mert lehetőséget ad arra is, hogy az Alkatrész jellegű file-ban több –
teljesen különálló – testet is modellezzünk). Az alkatrészmodellt általában Part-nak, az
összeállítást általában Assembly-nek nevezzük. (A Catia V5 Product-nak nevezi az
összeállítás-modellt.)
Skiccek
A parametrikus modellezésben szinte mindegyik rendszer egy skicckészítő munkateret
használ a testeket felépítő kontúrok, azaz skiccek megrajzolására. Egy skicc általában csak
egy feature-höz rendelhető hozzá, de előfordul (a Catia V5 megengedi), hogy az egy síkra
megrajzolt skicc elemeket különféle feature-ök létrehozására használjuk fel. A dolog
fordítva nem működik: egy síkra rajzolt két különböző skicc elemei nem vonhatók össze.
Egyezményes elnevezések a Catia V5-ben:
– Skicc: Egy test kétdimenziós kimeneti modellje, tartalmazhatja pl. egy test külső
kontúrját.
– Body: A fastruktúra egy eleme, ami tartalmazza magát a testet, mely húzott vagy
forgatott is lehet.
– CATPart: A Catia V5 egy adattípusa, egy modell 3D-s geometriáját tartalmazza.
– CATProduct: A CATIA V5 egy adattípusa, több CATPart egysége, összeállítása.
Több product-ot is össze lehet fogni egy nagyobb szerelési csoportba.
2. Modellezés a CATIA V5 tervezőrendszerben
5
2.2. A CATIA intelligens tervezési lehetőségei
2.2.1. PowerCopy
A PowerCopy műveleteket arra használjuk, hogy a már megtervezett elemeket
elmentsük úgy, hogy azok egyes paraméterei beillesztéskor megváltoztathatóak és az új
környezethez igazíthatóak legyenek. A PowerCopy objektumok katalógusba rendezhetők
és – mint kis házi szabvány – bámikor használhatók.
Az Insert → Advanced Replication Tools menüpont alatt érhető el a PowerCopy
Creation... parancs, mellyel PowerCopy objektumok létrehozhatók. Beillesztése szintén
ezalatt a menüpont alatt az Instantiate from Document paranccsal történik.
Tipikus PowerCopy elemek: zárt szelvények, konzolok, csavarok, szegmensek
vágófelületei.
2.2.2. Publication
A „publication” – azaz publikáció – a legszebben fordítva közzétételt jelent. A parancs
lényege gyakorlatilag az, hogy elérhetővé teszünk bizonyos elemeket más tervezők vagy
más alkatrészek számára, hogy felhasználhassák azokat a munkájukhoz. Valójában az
összes geometriai elem felhasználható, de egyes elemeket időközben megváltoztatunk és
így a társtervezők modellje esetleg teljesen szétesik. A publikáció lényege az, hogy olyan
geometriai elemeket adunk a kollégák kezébe, amellyel dolgozhatnak miközben mi még el
sem készültünk a saját munkánkkal, csak a kezdeti fázisnál tartunk. Ilyen elemek lehetnek
pl. furatok középpontjai, síkok, felületi skiccek. A Publication… parancs a Tools legördülő
menüből indítható. Az ablakba egyszerű kiválasztással kerülnek be az elemek.
A publikált elemek a modellfában egy külön
csoportban is megjelennek:
2.2.3. Userfeature
A userfeature szó gyakorlatilag felhasználói feature-t jelent. A userfeature
felhasználásában és létrehozásában teljesen hasonló a PowerCopy objektumokhoz. A
különbség mindössze annyi, hogy míg a PowerCopy csak egész Body-ból készíthető, addig
a userfeature egy egyszerű test-építőelem, akár egy süllyesztett furat, horony, stb. lehet.
Használatához külön licence-re van szükség.
2. Modellezés a CATIA V5 tervezőrendszerben
6
2.2.4. Függvények, szabályk (Relation)
Bizonyos elemek méretei között összefüggéseket kell definiálni. A függvény az egyik
leggyakrabban használt intelligens modellezési lehetőség. Segítségével utólag is könnyen
módosíthatóak az alkatrészek méretei. Egy skicc adott méretének meghatározásakor a
konkrét érték beírása helyett jobb gombbal kattintunk, majd a helyi menüből az Edit
formula... parancsot kiválasztva az alábbi szerkesztőbe jutunk:
1. ábra. Formula Editor
A példámban a „Breite_1” előre definiált paraméter lett kiválasztva egy téglalap
szélességének. A paraméterekkel műveleteket is végezhetünk, így megadhatjuk például,
hogy a hosszúság a szélesség másfélszerese legyen. A méretek mellett ezután az f(x) jel
jelenik meg. A paraméter változtatásával tehát a téglalap méretei kívülről vezérelhetőek.
Nem csak paramétereket, hanem minden, az alkatrészben ill. összeállításban előforduló
méretet felhasználhatunk. Általában azonban nem a skicc méreteit parametrizáljuk, hanem
segédelemeket hozunk létre (síkokat, egyeneseket), és azok. pozícióját vezéreljük; a skicc
geometriáit pedig a segédelemekhez kényszerezzük. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezáltal
a bonyolultabb összeállítások is stabilak maradnak, ráadásul a segédelemek több skicc
kényszerezéséhez is felhasználhatóak.
Paramétereket a Knowledge eszköztár ikonjára kattintva hozhatunk létre. Ezeknek
számos típusa létezik, úgy mint hosszúság, szög, szöveges érték, logikai érték, tömeg, idő
stb. Kétféle módon definiálhatjuk őket, a Single Value módban utólag bármilyen értéket
megadhatunk, a Multiple Value esetében viszont előre kell definiálnunk értékeket, és
később csak ezek közül választhatunk. Ez hasznos például olyan lemezek vastagságának
megadásánál, amelyek nem egyedi darabok, hanem vásárolt tételek.
2. Modellezés a CATIA V5 tervezőrendszerben
7
2.2.5. Makrók
Makrók segítségével a gyakran előforduló feladatok automatizálhatók. A makró
műveletek egy csoportja, mely egy bizonyos feladat végrehajtását szolgálja. Ezek
segítségével bizonyos parancsok elvégzését, adott elemek kiválasztását vagy folyamatok
elvégzését (furat behelyezése, átnevezések, publikáció, stb.) vezérelhetjük.
2. ábra. Makrókat kezelő ablak
Makró írásakor meg kell adni egy nevet, és ki kell választani a programozási nyelvet,
amelyben írni akarjuk. A következő programozási nyelvek állnak rendelkezésre:
CATScript, MS VBScript, VBA.
A makrókat egy szerkesztőben készítik, a program lépésről lépésre hajtja végig a
parancsokat. Az eltárolt műveletek a makrók előhívásakor aktivizálódnak.
Egyes gyártók (SKF, FESTO) vásárolt alkatrészeik 3D-s modelleit makrók
formájában teszik elérhetővé külső felhasználók számára, mert ez verziófüggetlen.
2.2.6. Document Template
A Document Template paranccsal Powercopy objektumhoz hasonló modellek
hozhatók létre. Annyiban különböznek tőlük, hogy az így előállított elemek nem csak Part-
ok lehetnek, hanem komplett összeállítások, Product-ok hívhatók be beillesztéskor.
Ugyanúgy rendelkeznek beállítható paraméterekkel, és szintén katalógusba rendezhetők,
2. Modellezés a CATIA V5 tervezőrendszerben
8
mint a Powercopy-k, és bármikor előhívhatók. Előállításukhoz külön licencre (PKT),
használatukhoz egy ennél olcsóbb, de másik licencre (KT1) van szükség.
2.2.7. Rule
A Rule (szabály) tulajdonképpen függvények, relációk bonyolult halmaza. Szerepe és
használata az intelligens készüléktervezésben elengedhetetlen. A szabályok tulajdonképpen
kisebb-nagyobb programok, melyek feature-öket, paramétereket, vagy más szabályokat
vezérelnek.
A Rule parancs a Knowledgeware menü Knowledge Advisor almenü alól érhető el. Az
ikonra kattintva a következő ablak nyílik meg:
3. ábra. Szabályszerkesztő ablak
A program-beviteli mezőbe kell írni a szabályt, ami majd az általunk kívánt vezérlést
végrehajtja. A programozási lehetőségek rendkívül sokrétűek, használata egy programozási
nyelv alapszintű ismerete után nagyon egyszerű. Programozói felülete könnyen átlátható,
jól kezelhető. Használatához nem, létrehozásához azonban külön licencre (KWA) van
szükség.
Parancsok
szűrése
Paraméterek
szűrése
Választható
paraméterek
Program-beviteli
mező
3. Oldalfal lyukasztó készülékek
9
3. Oldalfal lyukasztó készülékek
A karosszéria egy darabjának (ajtó, motorháztető, oldalfal) elkészüléséig rengeteg
folyamaton át kell esnie. A kezdeti szakaszban még csak egy táblalemez, mely préselésre
vár. Az ehhez szükséges présszerszámokat konstruktőrök szintén Catia V5 tervező
rendszer segítségével tervezik meg. Egy-egy karosszéria rész nem csak egy lemezből áll,
hanem több lemez (belső lemez, külső lemez, merevítések, stb.) összehegesztésével áll
össze. Ezeket a lemezeket többnyire szintén préseléssel állítják elő. Az elkészült lemezek
összeállításához és utómunkálataihoz van szükség a készüléktervezés folyamatára. A
készüléktervezés során olyan készülékek készülnek melyek segítségével a kisszériás kézi
vagy a nagyszériás automatizált gyártás végrehajtható. A tervezett készülékek többsége
pozícionálja a darabokat egymáshoz, hogy a hegesztő- vagy peremező robot a megfelelő
helyen a megfelelő pontossággal el tudja végezni a munkáját. Különlegesebb készülékek
közé tartoznak azok a berendezések, melyeknél nem lehet a hagyományos módon
elvégezni az összeszerelést. Ilyen berendezések például a klincselő készülékek, melyeket
általában alumínium lemezek összeillesztésénél használnak. Különlegesebb készülékek
közé tartoznak az oldalfal lyukasztó készülékek is. A dolgozatban elkészített parametrizált
modellek nagyban megkönnyítik konstruktőrök munkáját, így pontosabban, kevesebb
hibával, az aktuális standardoknak megfelelően kevesebb időráfordítással tudják
elkészíteni az aktuális lyukasztókészülékeket.
3. Oldalfal lyukasztó készülékek
10
3.1. Oldalfal lyukasztás bemutatása
A dolgozat témája a karosszéria oldalfal lyukasztó készülékek parametrizálása.
Bemutatásképpen a 4. ábra egy egyterű személygépkocsi oldalfalának Catia V5 modelljét
ábrázolja.
4. ábra. Oldalfal lemez
Ennek a karosszéria elemnek a lyukasztása komplex feladat. A lyukak lehetnek kör,
alakos vagy ovális alakúak. Egy részét (a pirossal karikázott részeket) még a lemez
préselésekor állítják elő lyukasztó bélyegekkel viszonylag egyszerűbb módon. Az A, B, C
és D oszlopoknál viszont a felületre merőleges lyukakat kell lyukasztani, melyeket már
nem lehet préseléskor elkészíteni. Ezeknek a leggazdaságosabb módja, ha egy lépésben
próbálják meg az összeset kilyukasztani egy készülékben. Ezekben a készülékekben több
lyukasztó van elhelyezve egymás mellett a lyukakra pozícionálva.
A munkám ezeknek a lyukasztóknak a könnyebb megrajzolását segíti elő, mellyel
jelentős időt takarítanak majd meg a tervezés során.
A következő oldalon egy komplett lyukasztó készülék látható (5. ábra), mely
referenciaként szolgált a tervezés folyamatában. Ez a komplett készülék szolgál majd
bemutatásul a 3. pont további alpontjaiban.
3. Oldalfal lyukasztó készülékek
11
5. ábra. Lyukasztókészülék
A 5. ábra egy majdnem teljes lyukasztó készüléket mutat be. Az egyes készülék
egységekhez szükséges működtető hidraulikus és pneumatikus vezetékek nincsenek rajta a
rajzon, ezeket egy másik mérnök helyezi el az asztalon. A lemezt lefogató szerkezetek
pneumatikus működtetésűek, a lyukasztó készülékek pedig hidraulikusak. A későbbi
pontokban ismertetem a készülék részletes felépítését a Megfogási tervtől a teljes
felépülésig.
3. Oldalfal lyukasztó készülékek
12
3.2. Beépített egységek bemutatása
3.2.1. Pneumatikus megfogó
6. ábra. Pneumatikus megfogó
A megfogó 1-es és 2-es számmal jelölt részeit alakosra marják 5D-s CNC marógépen, így
a lehető legpontosabban illeszkedik a lemez felületéhez.
A megfogó részei:
1: Mozgó megfogó fél
2: Álló megfogó fél
3: Konzol (dupla lábkialakítással a kellő merevség érdekében)
4: Pneumatikus munkahenger
5: Nyitott állapot ( azért szükséges, hogy a további tervezési folyamatokban
tudjanak számolni a nyitott állású megfogó helyigényével is)
Ezek a megfogók is nagymértékben parametrizáltak. Néhány referencia lecserélésével
az egész megfogó egység a helyére - egy pontra - „ugrik” és e pont körül tetszőlegesen
forgatható, így a kellő szögben beállítható a pozíciója. Ilyen, vagy ehhez hasonló
megfogók a készülékek csaknem mindegyikében megtalálhatóak, ahol a lemez/lemezek
egymáshoz képesti pozíciójának meghatározása a cél, így alkalmazásuk széles körben
elterjedt.
3. Oldalfal lyukasztó készülékek
13
3.2.2. Alátámasztó egység
Előfordul, hogy nincs szükség pneumatikus rászorításra a lemeznél. Ilyenkor elegendő
csak egy alátámasztást beépíteni, mely biztosítja a lemezt a behajlás ellen. Az alátámasztó
egységek megfogó felét is alakosra marják, hogy pontosan illeszkedjen a lemez
felületéhez.
7. ábra. Alátámasztó egység
Az egység részei:
1: Álló megfogó fél
2: Konzol
1
2
3. Oldalfal lyukasztó készülékek
14
3.2.3. Pozícionáló stift
8. ábra. Pozícionáló
A pozícionáló stiftnek fontos szerepe van a konstrukcióban. Ezeknek a segítségével
történik meg a lemez tökéletes pozícionálása, mely nélkül a pontos megmunkálás
lehetetlen. Általában két pozícionálót helyeznek el egy készülékben, melyek a korábban
leírt módon határozzák meg a lemez helyzetét. Létezik álló és mozgó kivitel is. Jelen
esetben egy mozgó kivitelezésű stiftet láthatunk, mely a lyukra merőleges irányban le fel
tud mozogni. Ezzel a mozgással megkönnyíti a lemez behelyezését és kivételét. A
mozgatást egy pneumatikus munkahenger végzi.
Pozícionáló egység részei:
1: Kerek Stift
2: Pneumatikus munkahenger
3: Konzol
Az pozícionáló stiftek is nagymértékben parametrizáltak. Itt is csak néhány referenciát
kell lecserélni, és az egység a helyére áll. A lyuktól függően akár dőlt irányban is képes
beállni automatikusan. Ez után ez a modell is a lyuk körül tetszés szerint elforgatható.
Paraméterekkel állítható például, hogy a konzol a munkahenger jobb vagy bal oldalán
helyezkedjen-e el.
1
3
2
3. Oldalfal lyukasztó készülékek
15
3.2.4. Lyukasztó egység
A következő pontokban egy lyukasztó egység felépítését fogom ismertetni. A
bemutatott egység egy tipikus kialakítást mutat, mely a leggyakoribb konstrukció a
lyukasztó készülékekben. Először egy teljes egységet láthatunk, mely tartalmazza magát a
lyukasztót, a tartó konzolt és a lineáris mozgatáshoz szükséges talapzatot.
9. ábra. Lyukasztó egység talapzattal
Ezeknek az egységeknek számos kialakítási fajtája van főleg a lyukasztó részt
tekintve. Erre azért van szükség, mert az adott helyre (A oszlop, B oszlop, felső ablakkeret,
stb.) nem mindig lehet ugyanazt a típusú lyukasztót beépíteni a helyhiány miatt. Bizonyos
helyeken alámetszett a lemez, mely azt takarja, hogy ha „hagyományos” egységet építünk
be, akkor nem lehet majd betenni, sem kiemelni a lemezt a munka elvégzése után.
Ezeket az eseteket a későbbiekben részletezem majd.
Dupla kialakítású Lyukasztó
Konzol
Mozgató Talapzat
4. Intelligens modellcsaládok
16
4. Intelligens modellcsaládok
A konstrukciós folyamatban, még nincs kihasználva a CatiaV5 nyújtotta összes
parametrizálhatósági lehetőség. A lyukasztó készülékek tervezése során már használnak
intelligens egységeket, de ezek csak a pneumatikus megfogók, a pneumatikus tájoló stiftek
és az alátámasztó egységek. A készülék nagyobb része (a lyukasztó egységek) még
hagyományos úton, helyre rajzolással készül. Helyre rajzoláskor az egységet a
lemezmodellen lévő lyuk köré építik fel és ily módon minden egyes lyukra más-más,
részben eltérő lyukasztóegység kerül. Ez a folyamat így rendkívül időigényes és több a
konstruktőrnek a hibázási lehetősége is, hiszen minden modellt újra fel kell építeni.
Ebből az okból kifolyólag az oldalfal lyukasztó készülékeknél a legmegfelelőbb a
lyukasztó egységek intelligens modellcsaládjainak a létrehozása.
A következő pontokban a lyukasztó egységek felépítését, beépítési lehetőségeit fogom
bemutatni.
4.1. Lyukasztó egység részei
Egy lyukasztó egységet alapvetően három fő alegységre lehet felosztani (10. ábra).
10. ábra. Lyukaszó egység robbantott ábrája
Bélyeg és matrica kialakítás
Mozgató alegység
Konzol
4. Intelligens modellcsaládok
17
A három alegységre bontás azért történt meg, mert a referenciának szolgáló
készülékekben is külön rajzegységként kezelték őket. Ugyanakkor észrevehető volt, hogy a
konzolt és a mozgató alegységet is több típusnál meg lehet figyelni, tehát egy konzol vagy
mozgató egység több típusú bélyeg és matrica kialakításnál is jelen van. Ezért célszerű
külön-külön rajzegységként kezelni őket a kész modellen belül.
4.1.1. Bélyeg és matrica kialakítás
A bélyeg és matrica kialakítás a legváltozatosabb, számos formát ölthet, mivel ez
helyezkedik a lemezhez a legközelebb, konkrétan a lemez a matrica és a bélyeg között
helyezkedik el. Attól függően, hogy mennyi a hely a lemeznél, különféle kialakítások
lehetségesek. A gazdaságosság szempontjából a legmegfelelőbb az, ha egyszerre minél
több lyukat ki tudunk lyukasztani. Az egy egységgel maximálisan lyukasztható lyukak
száma három lett, mert a lemez ferdeségéből adódó lyukirányok eltérése már túl nagy
lenne és a lyukak szélein sorja képződne vagy nem pontosan adott alakúak lennének.
Tehát léteznek egy, két és három lyukasztót magába foglaló bélyeg és matrica
kialakítások.
Néhány példát ábrázolnak a következő ábrák.
11. ábra. Egylyukasztós kialakítás
12. ábra. Kétlyukasztós kialakítás
4. Intelligens modellcsaládok
18
13. ábra. Háromlyukasztós kialakítás
Ez a három alaptípus az, mely először felépítésre került, de léteznek különlegesebb
kialakítású típusok is melyeket nagyobb méretű kerek vagy alakos lyukakhoz használnak.
14. ábra. Állítható, egylyukas kialakítás
15. ábra. Állítható, kétlyukas kialakítás
4.1.2. Mozgató alegység
A mozgató alegység funkciója szerint a nyitási és a zárási feladatokat látja el valamint
hordozza a bélyeg és matrica kialakítást. Egy, kettő és három lyukasztónál is ugyanazt a
mozgató egységet használják.
Az egységnek négy fő típusa van, melyek a következők:
4. Intelligens modellcsaládok
19
Az első típus viszonylag egyszerű. A mozgató hidraulikus munkahenger fixen van
rögzítve egy alaplapra, melyen aztán két, sínen csúszó kocsi segítségével mozgatja
a bélyeget a matrica felé (16. ábra).
16. ábra. Kétsínes, fix kialakítás
A második típus is egyszerű. Itt csupán egy sínen csúszik egy kocsi. Ezt a típust
szűkebb helyekre építik be, ahol már a dupla kialakítás nem férne el.
Értelemszerűen ezt a típust csak egy bélyeges felépítménnyel készítik.
Különlegessége ennek a típusnak, hogy nem a munkahenger a rögzített, hanem a
matricatartó, ugyanis ennél a típusnál a munkahenger előtt a matrica található, nem
a bélyeg, tehát fordított elrendezésű a lyukasztó egység. A kialakításnál a matrica
rögzített és a henger saját magát húzva a sínen mozgatja a bélyeget (17. ábra).
17. ábra. Egysínes, fix kialakítás
4. Intelligens modellcsaládok
20
A harmadik típus már bonyolultabb felépítésű. Kialakításának lényege, hogy a
nyitása két irányban történik. Mind a bélyeg mind a matrica nyílik a nyitó mozgás
közben. Ez a típus akkor szükséges, ha alámetszett a lemez és a függőleges
kiemelését megakadályozná a matrica vagy a bélyeg. Beállítható, hogy nyitáskor
mennyit mozduljon a bélyeg és mennyit a matrica. Ütközők segítségével állíthatóak
be a kívánt távolságok és az ábrán (18. ábra) látható sárga állítócsavarral pedig a
megfeszítő rugó feszességét lehet kalibrálni. A rugó arra szolgál, hogy a megfelelő
helyen tartsa a bélyeget és a matricát, ha nincs terhelés alatt a szerkezet.
18. ábra. Kétsínes, állítható kialakítás
A negyedik típus hasonló az előbbihez, csak itt is, ahogy a második típusnál
fordított az elrendezése a bélyegnek és a matricának és az állító csavarok is ebből
az okból a munkahenger mögé kerültek (19. ábra).
19. ábra. Kétsínes, állítható, fordított kialakítás
4. Intelligens modellcsaládok
21
4.1.3. Konzol
A konzolok többnyire hasonló kialakításúak minden típusú lyukasztónál. Hegesztett
kazánlemez alkatrészekből állítják össze. A konzol feladata, hogy a megfelelő helyen tartsa
a lyukasztót. A kialakítása nem egyszerű, ugyanis a lyukasztó az alaplaphoz képest
térszögben áll (a lemez kialakítása és a lyukak pozíciója miatt) és a konzolnak kell
kivennie a térszöget olyan módon, hogy ne kelljen e miatt különleges, 5D-s gyártási
művelethez folyamodni. Ezt oly módon oldják meg, hogy a konzol felső lapját szögben
marják és a lap még meg is van döntve. Így veszik ki a térszöget a lyukasztó állásából
bonyolult megmunkálási technológiák nélkül. A kialakult szögek legtöbbször tört szögek,
de a mai CNC megmunkálásnak ez nem jelent különösebb problémát.
A 20. ábra egy ilyen konzolt mutat be.
20. ábra. Hegesztett konzol
A konzolon jól látható a néhány fokos ferde marású és éles szögben megdöntött felső lap.
A modell felépítésekor lényeges szempont volt, hogy a konzol automatikusan korrigálja a
térszögeket, így lecsökkentve szintén a tervezési időt.
4. Intelligens modellcsaládok
22
4.2. Lyukasztó beépítési lehetőségei
A lyukasztó egységek beépítési lehetőségeiről egy mátrix elrendezésű táblázat készült,
melyben a függőleges oszlopban a Mozgató alegységek típusai, a vízszintes sorban pedig
három referenciamodellből azokat a helyek, ahová a lyukasztók beépítésre kerültek
láthatóak. A táblázat belsejébe a bélyeg és matricakialakítások kerültek, szemléltetve, hogy
az egyes helyekre hány féle kialakítást lehet beépíteni. A felső sorba a különböző állású
lyukakhoz lemezkeresztmetszetet is bekerült lyukasztási iránnyal jelölve a pontosabb
szemléltetés kedvéért. A kialakítási mátrix az [1] mellékletben megtekinthető nagyobb
méretben is.
1. táblázat. Kialakítási mátrix
5. Intelligens modellek kidolgozása
23
5. Intelligens modellek kidolgozása
Ebben a pontban egy lyukasztó egység részletes felépítését mutatom be. Egy olyan
modellt választottam bemutatásnak, mely a legtöbbször fordul elő a lyukasztó
készülékekben. Ez az egység a Kialakítási mátrix egyes, ötös és kilences pozíciójába illik.
Ezen a tipikus felépítésű lyukasztón jól bemutatható az intelligens modellek
strukturáltsága, a paraméterekkel változtatható méretek, a méretek egymáshoz való
idomulása.
A választott típus egy fix mozgató alegységre felépített dupla bélyeg és matrica kialakítású
lyukasztó egység (21. ábra).
21. ábra. Dupla kialakítású, fix lyukasztó egység
A lyukasztó egységet olyan módon kell felépíteni, hogy a lemezmodellen található
lyukakra minél hamarabb, néhány mozdulattal rá lehessen hívni (építeni). A felépítés
lényege az volt, hogy a lyukasztó a lyukirányoknak megfelelően (melyek igen változatos
szögekben állnak az autó koordináta rendszerhez képest), a lyukakra pozícionálva álljon
be. A következő pontokban ennek részletezését mutatom be.
5. Intelligens modellek kidolgozása
24
5.1. Intelligens modell felépítése; bélyeg és matrica kialakítás
Egy intelligens modell felépítésénél többféle szempontot kell figyelembe venni. A
modell rövid idő alatt beilleszthető legyen, a beillesztést követően könnyedén módosítható
legyen, e mellett gyártástechnológiai szempontból megfelelő legyen, tehát a rajzolt
alkatrészek minél egyszerűbbek és egyszerű gyártási eszközökkel legyárthatóak legyenek.
Ezeket a szempontokat figyelembe véve egy komplex problémával kerülünk szembe,
melyet lépésről-lépésre kell megoldanunk.
Első lépésként az egység felépítésének struktúráját kell kigondolni. A Catia V5-ben a
parametrikus modellek létrehozásához a fentről-lefelé tervezést használjuk, mert ez teszi
lehetővé hogy a modellben látható darabok függjenek egymástól. De nem minden
alkatrészt rajzolunk referenciákhoz, hanem amelyiknél nincs szükség rá ott az abszolút
koordináta rendszerhez rajzolunk és kényszerekkel oldjuk meg a kötődést a többi elemhez.
Amely alkatrészek referenciákhoz rajzoltak azok fix kényszert kapnak, mivel a rendeltetési
helyükre lettek rajzolva. A kidolgozott modellnek is van egy felépítése. A fő összeállítás a
lyukasztó nevét viseli. Alá a bélyeg és matricakialakítás partjai kerülnek. A mozgató
alegység egy külön összeállítás alá kerül, mert több típusú bélyeg és matricakialakításhoz
is használhatunk ugyanolyan mozgató alegységet. A „fa” struktúrája így a
következőképpen néz ki (22. ábra).
22. ábra. A "fa" struktúrája
5. Intelligens modellek kidolgozása
25
Pirossal az összeállítások vannak bekarikázva. Felül a fő összeállítás, alul a mozgató
alegység összeállítása látható. Közöttük a bélyeg és matrica kialakítás alkatrészei
helyezkednek el. Minden alkatrész a fő összeállítás alá van rendelve, így megnyitáskor
csak azt kell megnyitni és az megkeresi a hozzá tartozó alkatrészeket.
Mivel a lyukasztót a lyukasztási pontra fogjuk ráhívni a lemezen, így célszerű a
felépítést onnan kezdeni. Tehát a felépítést a bélyeggel kezdjük, mely köré majd kifelé
haladva rákerül a többi alkatrész. Így, ha a bélyeg a helyére ugrik, akkor „húzza” magával
a többi darabot is. Ahhoz, hogy ez megtörténjen a lyukakat és a modellt valamilyen közös
szálra kell kapcsolni. Ez a közös szál lesz az Adapter amellyel a kapcsolatot létre fogjuk
hozni.
5.1.1. Az Adapter felépítése
Mielőtt az adapter felépítését elkezdjük át kell gondolni hogy mire van szükségünk. A
lyukasztót két adott, a lemezmodellen meglévő, de a valóságban nem létező lyukra
szeretnénk ráhívni, úgy hogy a lyuk középpontját támadják meg és lyukasztási irányba
álljanak be. A lyukasztó három szabadságfokának lekötéséhez elegendő két pont és egy
irány (továbbiakban: referenciák) megadása. Az adapterben létezni kell ennek a két
pontnak és iránynak, de a lemezen is. Így majd a helyre illesztésnél csak ki kell cserélni az
adapterben lévő referenciákat a lemezen lévőkre.
A lemezmodellen nincsenek rajta a szükséges referenciák. Ezeket magunknak kell
létrehoznunk. Ezen pontoknak a létrehozásához készült egy Powercopy (2.2.1 pont), amely
leegyszerűsíti a folyamatot.
23. ábra. Powercopy behívva
5. Intelligens modellek kidolgozása
26
A működése a következőképpen zajlik: Egy katalógusból (Catalog Browser) kiválasztjuk a
már létrehozott Powercopy_Lyukasztasi_pontot.
Az 23. ábra mutatja az ablakot, ami felugrik a kiválasztás után. Az ablakban meg kell
adni az input értékeket, a lemezen lévő lyuk körvonalára és magára a lemezre kell
kattintani a kurzorral, majd a „Use identical name” paranccsal a többi szükséges eszközt
felismeri a Powercopy. Elhelyez a lemezen a kiválasztott lyukra egy lyukközéppontot
felvesz egy lyukra merőleges lyukasztási irányt és elhelyez a lyukra egy vágósíkot amelyet
a majdani lyukasztó matricájának alakra vágásához használhatunk. Ezt a vágósíkot az
Adapterbe is beépítjük és a többi lecserélendő referenciához csatoljuk. Függvények és
scriptek segítségével az elhelyezett objektumokat beszámozza és ki is publikálja a
Powercopy_ Lyukasztasi_pontot.
24. ábra. Powercopyval elhelyezett referenciák
Tehát az Adapter felépítéséhez csak két pont és egy egyenes van, továbbá a két felület, de
azok a szerkesztéshez nem szükségesek. A két lyuk melyre a lyukasztót rá szeretnénk
hívni, nem feltétlenül esik egy síkba. A lemez kialakítása igen változatos így szinte sosem
egyezik meg a két lyuknak a lyukasztási iránya.
Lyukprofil
Lemezfelület
5. Intelligens modellek kidolgozása
27
Mivel az adapterhez csak az egyik lyukirány szükséges így a nagy lyukasztási
szögeltérések elkerülésére a következő megoldás született. Az Adapterben lévő lyukasztási
irányok nem egyeznek meg a valódi iránnyal, hanem a két lyuk közötti felező merőleges
irányát választjuk, így a tényleges lyukasztási irány a két lyuk síkja közötti szögeltérés
felével egyezik meg. Ezzel a megoldással a lehető legkisebb lyukasztási ferdeséget állítjuk
be (rövidebb vonal a lyukirány a két pirossal a lyukasztási pontok).
25. ábra. Lyukasztási irány és pontok
A lyukasztási pontok és az irány segítségével koordináta rendszereket veszünk fel,
melyekhez a későbbi rajzolást fogjuk végezni. Ahhoz, hogy a referenciák cseréjét véghez
lehessen vinni az Adapterben lévő referenciákat izolálni kell, hogy elveszítsék
kötöttségüket. Csak az izolált pontok cserélhetők le. Hogy mégse vesszenek el ezek a
pontok, egy ún. „affinty-t”, másolatot kell létrehozni róluk. A kész Adapterben külön
„geometrical set” alá rendeljük a két lyukhoz tartozó referenciákat és „Referencen_1-2”
neveket kapnak. Az adapterben elhelyezésre került továbbá egy sík is, mely a majdani
készülék alaplapjának síkja lesz. Ezt a síkot is a referenciák közé tesszük, mely így szintén
lecserélésre kerül.
Az Adapterből használni szeretnénk a koordináta rendszereket, a vágósíkokat és az
alapsíkot a továbbiakban, így ezeket publikálva továbbvihetők a következő partba. Mivel a
lemezen lévő lyukak egymástól való távolsága minden esetben más, az adapter lényege,
hogy a két koordináta rendszer a referencia csere során a lyukak közepére essen. Így a
lyukasztó egység szélességének mérete minden esetben más lesz, idomul a lemezmodellen
lévő lyukak távolságához.
Az 26. ábra az elkészült Adaptert mutatja, mely a fában mindig közvetlenül a fő product
alatt helyezkedik el. Láthatóak a referencia geometrical setek és a publikált elemek.
5. Intelligens modellek kidolgozása
28
26. ábra, Adapter
5.1.2. Bélyeg, bélyegtartó, gyűrődés gátló, gumirugó beépítése
A bélyeg és a hozzá tartozó elemek vásárolt darabok, melyeket nem kell legyártatni,
így nem is kell, hogy változtatható legyen a méretük, tehát kényszerekkel elég őket
rögzíteni. Ezek az elemek az elsők melyek az adapterhez vannak rögzítve. Az adapterbe
rajzolt koordinátarendszerekhez kötjük a darabokat. A térbeli helyzet rögzítéséhez
mindhárom szabadságfokot (X, Y, Z koordinátát) le kell kötnünk. Ehhez három kényszerre
van szükség. Több kényszer is található a Catia V5 programban, de ezek közül négyet
használunk a legtöbbször:
- Coincidence: az érintkező felületeket vagy tengelyeket lehet vele
összekapcsolni
- Fix: azokra az elemekre tesszük, amiket a helyükön szeretnénk rögzíteni
- Offset: távolságot állíthatunk be vele
- Angle: alkatrészek szögelfordulását köthetjük le vele.
5. Intelligens modellek kidolgozása
29
Ezeknek a kényszereknek a segítségével rögzítjük az Adapter koordinátarendszeréhez a
bélyeget, a bélyeghez pedig a többi tartozékát.
27. ábra. Bélyeg és tartozékai
Az átlátszóvá tett gyűrődés gátló és gumirugó alatt látható a bélyeg.
A bélyegtartó egy speciális módon lett rögzítve. Az elfordulása ellen egy
szögkényszert kapott és ennek a kényszernek az értéke egy paraméterhez lett csatolva (28.
ábra, Orientierung paraméter). Ez azért volt szükséges, mert ha a két lyuk a lemezmodellen
nagyon közel lenne egymáshoz, akkor a két tartó lehet hogy összeérne és ütközne a
modellben. E miatt a két bélyegtartó 180 fokkal elforgatható, így a másik oldalra nyúlik ki.
Ezzel a manőverrel sokkal univerzálisabb lesz az elkészült modell. Megrajzolásakor
beépítésre került egy másik paraméter is amivel a típusát lehet a tartónak változtatni.
28. ábra. Bélyegtartó paraméterei
5. Intelligens modellek kidolgozása
30
A másik típusú bélyegtartó méretei másak, a furatok máshol vannak rajta és az átmérőjük
is más. Ezeket a méretváltoztatásokat rule (szabály) írásával tudjuk megtenni (melléklet).
29. ábra. Bélyegtartó ruleja
Az 29. ábra mutatja a megírt rulet. A modellen az fx-el jelölt méretek változnak. A rule
szöveges részébe ezeket a méreteket írjuk be és méretet adunk neki. Hivatkozunk a
paraméterre amit előzőleg létrehoztunk (Stempelhalter_Typ). A ruleba bele van írva, hogy
ha a paramétert változtatjuk akkor a méretek is változnak.
30. ábra. Paraméter
5. Intelligens modellek kidolgozása
31
Az elkészült rule után a bélyegtartó méretei egy egyszerű kattintással a következőképpen
változnak:
31. ábra. CRT 13-as bélyegtartó
32. ábra. CRT 10-es bélyegtartó
5.1.3. Matrica kialakítása
A matrica egy speciális anyagból készül, mely képes elviselni a lyukasztáskor fellépő
erőket és kopásokat. A matrica furata a bélyeg átmérőjétől egy kis mértékkel nagyobb. A
különbség attól függ, hogy milyen típusú anyagot lyukasztunk (alumínium, acél) és
mekkora vastagságú az anyag (ez jelen esetünkben 0,7 mm). A matrica kialakítása is, mint
a bélyegtartónál átfordítható, szintén az ütközés elkerülésére. Ebben az esetben is egy
paraméter lett létrehozva, mely multiple típusú, ami azt jelenti, hogy csak előre definiált
értékeket kaphat. Ezek az értékek itt a Matrize_Seite_Typ: -RECHTS és –LINKS értékeket
kapták (33. ábra).
33. ábra. Matrica paramétere
5. Intelligens modellek kidolgozása
32
A matrica felépítésénél látható a két tűrt furat (kék illesztett furat). Ezek a furatok a matrica
pontos tájolását segítik és a csavaró és hajlító igénybevételt veszik fel. Így a csavarnak
csak a húzó igénybevételnek kell megfelelnie. E miatt elég egyetlen csavar is a
konstrukcióba.
A matrica átfordítását szintén egy rule (szabály) segítségével lehet elvégezni. A
koordináta rendszert, amihez a matrica skiccét rajzoljuk, a zöld furat középpontjába kell
helyezni. Így a modell méreteit mindkét irányba meg lehet adni (34. ábra).
34. ábra. Matrica skicce
Az ábrán narancssárgával jelölt méretek lesznek beleírva a ruleba, értéküket mi adhatjuk
meg, így jobbos illetve balos matricánál csak fel kell cserélnünk a két jelölt méretet és
máris átfordul a matrica. A furatok középpontját hasonló módon változtathatjuk, így egy
furatot csak egyszer kell létrehozni. A lemarásnál viszont már nem tudjuk alkalmazni ezt a
módszert, ugyanis nem terjed ki a mérete a teljes darabra. Itt azt a lehetőséget kell
kihasználni, hogy a rule lehetőséget biztosít bizonyos elemek ki- és bekapcsolására. Így
megrajzoljuk a kétoldali lemarásokat és a ruleban tru (engedélyezve) vagy false (letiltva)
parancsokkal beállíthatjuk a megfelelő lemarás aktivitását. A szabályba bele kell írni a
lemarások skiccét is, mert a Catia a kihúzás letiltása után még látja és hibaüzenettel
érzékeli a skicceket. A következő oldalon a 35. ábra az elkészült szabályt mutatja. Pirossal
karikázva látható a nagyoló lemarások ki- és bekapcsolása.
5. Intelligens modellek kidolgozása
33
35. ábra. Matrica átfordításának szabályja
Az elkészült rule után a matrica a következő alakokat veheti fel (36. ábra, 37. ábra). A
matrica nem fix kialakítású, rögzítését kényszerekkel oldjuk meg. Koordinátarendszerét az
Adapter koordinátarendszeréhez kényszerezzük.
36. ábra. Matrica jobbos
37. ábra. Matrica balos
5. Intelligens modellek kidolgozása
34
A matrica mögé hézagoló lemezeket kell beépíteni. Mivel a valóságban préselt lemez
szinte sohasem egyezik meg a lemezmodellel és a lyukasztó egység gyártásából is
adódhatnak hibák, hézagoló lemezeket építünk be a konstrukcióba. Ezek a lemezek
szabványosan két milliméter vastagságúak. Az összeszerelésnél a munkások ezeknek a
lemezeknek a vastagságát módosíthatják (leköszörülhetnek belőle) és ezzel be tudják
állítani az egységet a megfelelő pozícióba. Hézagolást a tér mindhárom irányába be kell
építeni a konstrukcióba, hogy teljes legyen az állítási lehetőség. A hézagolást ennél a
lyukasztó egységnél a konstrukció különböző elemeinél elhelyezett lemezekkel oldjuk
meg.
5.1.4. Matricatartó
A matricatartó kialakítása szokatlan, azért alakult így, hogy a lehető legkisebb
konstrukciós utómunkával meg lehessen formálni olyanra, hogy beférjen a lemez
alámetszett részeibe is. Kialakítása szintén a jobbos, balos elvet követi hasonlóan mint
ahogyan azt a matricánál ismertettem. Ezt a darabot sem rajzoljuk a helyére, rögzítését
kényszerekkel oldjuk meg, mint a matrica esetében. A matrica tartónak egy másik szerepe
is van. A lehulló, kivágott lemezdarabokat el kell vezetnie egy cső felé, amin keresztül
majd egy hulladéktároló dobozba esik (38. ábra). Az ábrán a sárgával jelölt rövidebb
furaton esik át a hulladék darab, majd a hosszabb furat eljuttatja az elvezető csőhöz.
38. ábra. Matricatartó, elvezető furatok
5. Intelligens modellek kidolgozása
35
Tehát a matricatartó kialakítása a jobbos balos elv szerint a következőképpen alakul:
39. ábra. Matricatartó jobbos
40. ábra. Matricatartó balos
5.1.5. Tartólap
A tartólap a bélyegtartó mögött helyezkedik el, feladata annak rögzítése. A
bélyegtartón is található két illesztett furat, de ezek ellenpárjai a német kollegák kérésére
nem készültek el, mert szereléskor csak megnehezítik a dolgozók munkáját és a
pozícionáló feladatot a matrica illesztett furatai már ellátják. Ha rákerülnének ezek a
furatok a tartólapra akkor a bélyeg nem biztos, hogy bele tudna találni a matrica furatába.
A tartólap szintén az előbbiekben említett módon lett parametrizálva. Egy szabály került
megírásra, melyben a skiccek méretei, a lemarások aktivitása és a furatok pozíciója lett
beállítva. A tartólap helyzete is állítható függőlegesen hézagoló lemezekkel. Ehhez viszont
a tartólap furatait ki kellet bővíteni, így ovális furatok kerültek rá. A középső, illesztett
furatot finommegmunkálással alakítják ki. Az elkészült tartólap kétoldali ábrái:
41. ábra. Tartólap jobbos
42. ábra. Tartólap balos
5. Intelligens modellek kidolgozása
36
A tartólap a helyére van rajzolva, fix kényszert kapott, ugyanis a menetes furatok pozícióját
a bélyegtartóból, mint referenciát kapja. Erre azért van szükség, mert a bélyegtartót nem
csak 180 fokkal lehet elforgatni, hanem gyakorlatilag bármilyen szögben. Azért lett ez a
szabadság adva a konstruktőrök kezébe, mert léteznek a lemezmodelleken alakos furatok
is, melyek lyukasztására ez a lyukasztó is képes. A referencia készülékek mérésekor
kiderült, hogy az alakos lyukak állása a lemezmodellen nem minden esetben egyezik meg.
43. ábra. Szögeltérés a lemezmodell alakos lyukai között
Ennek a szögeltérésnek a kiküszöbölésére lehet elfordítani a bélyegtartót. A konstruktőr
megméri a szögeltérést a lemezen, majd a lyukasztó egységben beállítja a megfelelő
szöget. A bélyegtartó fordítja magával a bélyeget, a matricában lévő alakos furatot pedig
csak utána kell állítani a bélyeg alakjának. Mivel a tartólap nem fordul a bélyegtartóval,
ezért csak a bélyegtartót rögzítő furatkép változik. A furatok helyzetének meghatározása a
gyártáskor a mai NC technikával nem okoz problémát. A 44. ábra egy eredeti furatképű
tartólapot, a 45. ábra pedig egy elfordított furatképű tartólapot ábrázol.
44. ábra. Eredeti furatkép
45. ábra. Elfordított furatkép
5. Intelligens modellek kidolgozása
37
5.1.6. Bélyegoldal
A bélyegoldali alkatrésznek a szerepe a tartólapok rögzítése és így a bélyegeknek a
hidraulikus munkahengerrel való összekötése. A kialakításánál figyelni kellett a minél
kevesebb megmunkálás alkalmazását, hogy minél kisebb költségbe kerüljön a darab
előállítása. Ez a darab mozgó alkatrész, a tetején található süllyesztett furatok az alatta lévő
csúszó kocsik rögzítésére szolgálnak. A kocsik rögzítésére nem használunk illesztett
stifteket, mivel a sínek a kocsik alatt minden oldalról stiftekkel lettek tájolva. A kocsik
közül csak az egyiket rögzítjük, a jobb oldalit, a bélyegoldal alján lévő retesszel és a másik
oldalán található szorító darabbal. Így nem lesz túlhatározott a sínek kocsikkal való
kapcsolódása és kis súrlódási tényezővel, akadás nélkül tudnak a kocsik mozogni. Mivel a
bélyegek távolsága a lemezre híváskor mindig változik, ezért a bélyegoldalnak idomulnia
kell ehhez a változáshoz. Ez úgy lett megoldva, hogy a két tartólap oldalára egy-egy sík
lett felvéve, melyeket aztán publikálva, referenciaként a bélyegoldal partjába másoltunk és
a nyers darab skiccét ahhoz kötöttük. A koordináta rendszereket, amikhez a darab rajzolva
lett szintén a tartólapokból lettek hozva. A megmunkálásokat pedig a nyers darab
oldalához kellett méretezni, így minden méret igazodik a bélyegek közötti távolsághoz. Az
ábrán piros színnel láthatóak a referenciaként behozott síkok.
46. ábra. Bélyegoldal
A bélyegoldal a bevitt referenciák miatt fix kényszert kapott. Létre lett benne hozva egy
koordináta rendszer, amihez majd a hozzá kapcsolódó hordozó lett kényszerezve.
5. Intelligens modellek kidolgozása
38
5.1.7. Matricaoldal
Az utolsó alkatrész, mely a bélyeg és matrica kialakításhoz tartozik a matricaoldal. A
matricaoldal tartja a matricatartókat melyek a matricát hordozzák. Kialakításának elve
hasonlít a bélyegoldalhoz. Ebbe az alkatrészbe is síkok lettek másolva, csak ezek a síkok a
matricatartókból érkeztek. Az alkatrész az adapterből hozott két koordinátarendszerre lett
rajzolva. Az aljára egy koordinátarendszer lett elhelyezve, mely a hozzá épített hordozó
alegység referenciája lesz. Az ennek az elemnek a rögzítésére szolgáló furatok
középpontjai egy skiccre lettek felvéve, így egy elemként továbbvihetők a hordozó egység
megfelelő darabjába és ott a furatok ellenpárjai bizonyosan a megfelelő pozícióba
kerülhetnek. Ezt a megoldást a konstruálás során a lehető legtöbbször alkalmazzák, így is
elkerülve a furathibákat. A matricaoldalon találhatóak még azok a furatok, melyekhez a
hulladék elvezető csöveket rögzítik. A 47. ábra a matricaoldalt a mutatja.
47. ábra. Matricaoldal
5.2. Intelligens modell felépítése; hordozó alegység
A hordozó alegységet egy külön egységként kezeljük, külön összeállítás alá van
rajzolva, mivel többféle típusú bélyeg és matricakialakítás alá is lehet rendelni. A hordozó
alegységnek is van adaptere. Ebbe az adapterbe vannak belemásolva azok a referenciák,
amelyek a megrajzolásához szükségesek. A referenciák koordinátarendszerek, síkok és
néhány furatkép.
Minden egység, mely nem kényszerekkel van a helyére rögzítve fix kényszert kap, így az
egész hordozó alegység is.
5. Intelligens modellek kidolgozása
39
5.2.1. Tartólap
A hordozó alegységen belül csak egy alkatrész van referenciákhoz rajzolva, a tartólap.
Ez a lemezszerű alkatrész hordozza az egész felépítményt. Fontos hogy referenciákhoz
rajzoljuk, ugyanis a felépítmény hossza változó méret. Ha a bélyeget kicserélik egy
hosszabbra vagy változtatnak valamit a bélyegoldal, bélyegtartó, stb. méretein, akkor
ennek az alkatrésznek követnie kell azt a változást. Ez egy egyszerű módon lehetséges. A
lap skiccének méreteit azokhoz a síkokhoz kell rajzolni, melyeket a matricaoldalból és a
munkahengerből hozunk. Az ábrán pirossal jelölt síkokhoz van rajzolva a tartólap (48.
ábra).
48. ábra. Tartólap skicce a síkokkal
A tartólapra a síneket rögzítő furatokat szintén egy szerkesztett furatkép skiccre rajzoljuk,
így egy furat megrajzolásával és egy User pattern furatkiosztással az összes furat
megrajzolható. Ennek az alkatrésznek az aljára is került egy koordinátarendszer, mely
majd a konzol rögzítését teszi lehetővé a lyukasztó egység alján. Az elkészült tartólapot a
49. ábra mutatja.
49. ábra. Tartólap
5. Intelligens modellek kidolgozása
40
5.3. Modellek vizsgálata valós modellkörnyezetben
Miután felépült a modell ki kell próbálni, hogy milyen módon és mennyi idő alatt
lehet beilleszteni a valós helyére, a lemezmodellre.
Első lépésben a lemezmodellt be kell hívnunk egy összeállításba, mely majd az egész
lyukasztó készülék fő összeállítása lesz. A készüléknek van egy abszolút
koordinátarendszere. A szerszámlapot ennek a koordinátarendszernek az XZ síkjával
párhuzamosan kellene felvenni. Ezekben a lyukasztó készülékekben azonban a
szerszámlapot 15 fokkal el kell forgatni az abszolút koordinátarendszer X tengelye mentén.
Erre azért van szükség, mert a normál állású szerszámlapnál a lyukasztók olyan nagy
szögekben állnának, hogy sok esetben nem is lehetne őket felépíteni a helyükre. Ebből az
okból született ez a megoldás, mellyel már lehetséges a konstrukció kialakítása. Ezt a
módszert minden hasonló készülékben alkalmazzák. A 50. ábra az elfordított
koordinátarendszert mutatja a vele párhuzamos szerszámsíkkal. Fehér színnel az eredeti,
piros színnel az elforgatott KR.
50. ábra. Elforgatott koordinátarendszer
5. Intelligens modellek kidolgozása
41
A lyukasztó beillesztését a következőképpen kell végrehajtani: A összeállítás alá behívott
lemezre felveszünk Powercopy segítségével referencia pontokat, irányokat és
vágófelületeket. Ezek a referenciák is publikálódnak az elhelyezésük során. Ez után az
„Existing Component With Positioning” paranccsal behívjuk az összeállításba a lyukasztó
egységet. Amikor megjelenik az ablak rögtön fix kényszert is rakhatunk a lyukasztóra. A
lyukasztó a referenciacsere előtt az abszolút koordinátarendszerre áll be (51. ábra).
51. ábra. Lyukasztó lemezre hívása
A lyukasztó behívása után a lemezmodellből kimásoljuk a publikált elemeket, a lyukasztási
pontokat, egy lyukirányt és a vágófelületeket. Ezeket a lyukasztó adapterébe másoljuk a
„Paste Special” paranccsal linkesen az „As Result With Link” módon (52. ábra).
52. ábra. Speciális beillesztés linkesen
A bemásolás után az adapterben jelen vannak a kicserélésre váró referenciák. A
bemásoláskor létrejött egy „External References” „Geometrical Set” az adapterben,
melyben ott vannak az új referenciák. A régi referenciákat cseréljük ki az újakra a
„Replace” parancs segítségével.
fix kényszer
Existing Component…
5. Intelligens modellek kidolgozása
42
A régi referenciára kattintunk, majd arra az elemre amire ki szeretnénk cserélni és a
„Delete Replaced Element…” fület kipipálva a régi referencia ki is törlődik az adapterből.
A vonalak és síkok cseréjénél figyelni kell az irányítottságukra. Ezeket nyilak jelzik és
helytelen együttállás esetén a nyilak iránya megfordítható.
53. ábra. Referenciák cseréje
Ezt a műveletet minden elemmel végrehajtjuk. Ettől a modell instabillá válik és aktívvá
válik alul az „Update all” ikon. Erre kattintva elindul a frissítés és a lyukasztó kezd
alkatrészről alkatrészre az új helyére beállni.
54. ábra. Beillesztett lyukasztó
amit
amire
5. Intelligens modellek kidolgozása
43
A parametrizált elemeket a másik oldalra kapcsolva közelebbi pontokra is ráhívható a
lyukasztó egység (55. ábra). Így sokkal univerzálisabb lett a beépítési lehetőség.
55. ábra. Paraméterekkel átalakított egység
A lyukasztó egység a helyén van, ezek után a konstruktőr az esetleges lemezzel való
ütközéseknél lemarásokkal igazítja az alkatrészeket a kívánt formára és tovább építi a
szerkezetet a többi lyukasztó helyére illesztésével , majd a konzolok és mozgató egységek
megépítésével.
5.4. Elkészített lyukasztók típusai, beépítési lehetőségei
Kilenc darab lyukasztó egység került megépítésre, melyek majdnem teljesen le tudják
fedni a lemezen lyukasztandó lyukakat. A maradék, különlegesebb lyukakra már saját
konstruálással kell készítenie a lyukasztót a konstruktőrnek. A lyukasztók különböző
beépítési lehetőségei mátrixos formában egy táblázatba lettek foglalva, mely az [1] számú
mellékletben megtalálható. Három alapvető típusú lyukasztó készült el melyek mindegyike
egy, két illetve háromlyukasztós kivitelben került megépítésre.
5. Intelligens modellek kidolgozása
44
5.4.1. Egy irányba nyitható fix kialakítású lyukasztó egység
Elkészült egy, kettő illetve három bélyeges kialakításban. A két bélyeges kialakítás lett
bemutatva a 5.1 fejezetben. Az egybélyeges kialakítás különlegessége, hogy az adaptere
olyan módon lett kialakítva, hogy a szerszámsíkra egy irányban mindig párhuzamosan
álljon be. A beállítást követően az egész egység tetszés szerint elforgatható a lyukasztási
irány körül. Ezeket a típusokat általában az oldalfal A oszlopán lévő lyukak lyukasztására
szokták használni.
5.4.2. Két irányba nyitható, fordított nyitási irányú lyukasztó
Ez az egység a hátsó C és D oszlopok közötti kisablakon lévő lyukakra illeszthető
elsősorban. Két irányba nyílik, ez az alámetszett lemezeknél szükséges, mivel „sima”
(5.4.1 pont) lyukasztónál nem megoldható a lemez kiemelése. Ebben az esetben az
ablaknál lévő perem akadályozná meg a lemez kiemelését. Az egység szintén egy, kettő és
három bélyeggel is fel lett építve. Fordított elrendezésű, a matrica található a munkahenger
felől, hogy a szűk helyen is elférjen.
56. ábra. Egy nyitási irányú, fix kialakítású lyukasztó egység
57. ábra. Két irányba nyíló, fordított kialakítású lyukasztó egység
5. Intelligens modellek kidolgozása
45
5.4.3. Két irányba nyitható lyukasztó egység
Ez az egység a lemez B és C oszlopai közötti lyukakra illeszthető, mivel itt is
alámetszett a lemez. Szintén elkészült egy, két illetve három bélyeges kivitelben. A 5.4.2
pontban leírtakhoz hasonlóan ez a lyukasztó is mind a bélyeget, mind a matricát mozgatja
lyukasztás során. Csak ebben az esetben nem szükséges a fordított kialakítás mert az
egység elfér a lemez oldalánál.
Az elkészült összes lyukasztó egységről található kép a [2] számú mellékletben.
58. ábra. Két irányba nyíló lyukasztó egység
6. A modellek hatékonyságának elemzése, értékelése
46
6. A modellek hatékonyságának elemzése, értékelése
6.1. A modellek hatékonysága
A munka elején egy kimutatás készült, hogy a készülékek tervezése közben milyen
arányban helyettesíthetők az eredeti konstrukciók a felépített intelligens, parametrizált
modellekkel. A kimutatást a 2. táblázat tartalmazza. A kimutatás elkészítéséhez három
készüléket vettem alapul. Ezek a készülékek a lyukasztókon kívül tartalmaznak még
szorító egységeket és pozícionáló egységeket is. Ezek az egységek is felépíthetőek
intelligens modellek segítségével. Ezen egységek beépítési idejét figyelmen kívül hagyva
készült el a kimutatás a hatékonyságról.
2. táblázat. Intelligens modellek helyettesíthetősége
Készülék Összes lyukasztó
egység
Intelligens modellekkel
helyettesíthető egység %
AU416 10db 7db 70
AU481 6 db 5db 83,3
AU484 7db 6db 85,7
∑ % 23db 18db 78,3
A vizsgálat eredménye jól látható. A lyukasztó egységek több mint hetven százaléka
helyettesíthető intelligens modellekkel. A modellek gyakori felhasználása az arra alkalmas
esetekben nagymértékben felgyorsíthatja a konstrukciós folyamatot.
6. A modellek hatékonyságának elemzése, értékelése
47
6.2. Értékelés
Ebben a fejezetben a három készüléken vizsgáltam, hogy mikor térül meg azaz idő a
készülékek konstrukciója során, amennyi az intelligens modellek kidolgozására lett
fordítva.
A számításokhoz az alábbi adatok lettek mérve:
Típusok és a konstruálásukra fordított idő:
- Egy irányba nyitható fix kialakítású lyukasztó egység:
Egy bélyeggel: 32 óra
Két bélyeggel: 47 óra
Három bélyeggel: 54 óra
- Két irányba nyitható, fordított nyitási irányú lyukasztó egység:
Egy bélyeggel: 34 óra
Két bélyeggel: 50 óra
Három bélyeggel: 57 óra
- Két irányba nyitható lyukasztó egység:
Egy bélyeggel: 33 óra
Két bélyeggel: 49 óra
Három bélyeggel: 55 óra
- Számítások után az intelligens modellek elkészítésére szánt idő: 411 óra
6. A modellek hatékonyságának elemzése, értékelése
48
A következő 3. táblázat mutatja az egyes készülékekben lévő lyukasztó egységekre
fordított konstrukciós időket.
3. táblázat. Lyukasztó egységekre fordított konstrukciós idők
Készülék
Intelligens
modellekkel
helyettesíthető
egységek
Konstrukciós idő (óra/db)
Megtakarítás Hagyományos
úton
Intelligens
modellekkel Időnyereség
AU41 7 40 1,2 38,8 271,6 óra
AU481 5 38 1,3 36,7 183,5 óra
AU484 6 42 1,5 40,5 243 óra
Az első oszlop a készülékek projektjét tartalmazza. A következő oszlopok tartalmazzák az
intelligens készülék egységgel helyettesíthető egységek számait. A konstrukciós idők a
fent megadott kiindulási adatokból könnyedén kiszámíthatóak. A táblázat utolsó
oszlopában a készülékenként megtakarított idők láthatóak.
A megtakarított időket összeadva: 271,6 óra+ 183,5 óra+ 243 óra= 698,1 óra
látható, hogy a kinyert idő meghaladja az intelligens modellek konstrukciójába fektetett
időt (361 óra), így az ezek fejlesztésébe fektetett idő már két készülék alatt megtérül
(271,6+183,5=455,1>411).
A második készüléknél (AU481) megtérül a fejlesztésbe fektetett idő, így utána már tisztán
nyereséges a modellek használata.
7. Irodalomjegyzék
49
7. Irodalomjegyzék
[1] FÜREDI, KRISZTIÁN: Catia V5 az autóipari tervezésben
[2] http://www.daytonprogress.de/
[3] http://www.ina.de/
[4] http://www.fag.hu/
[5] http://www.schnupp.de/
[6] http://www.federnshop.com/
[7] http://www.turck.de/de/
8. Mellékletek
50
8. Mellékletek
[1] Kialakítási mátrix
[2] Lyukasztó egység kialakítások
[3] Szabályok
8. Mellékletek
51
[1] Kialakítási mátrix
FIX FIX
FIXFIX
NICHT PARALLEL MIT DER WZP.
FIX
PARALLEL MIT DER WZP.
12! 139 10 115
LINEARBEWEGUNG
X X
NICHT PARALLEL MIT DER WZP.
LINEARBEWEGUNG
LINEARBEWEGUNG
LINEARBEWEGUNG
NICHT PARALLEL MIT DER WZP.
81 2 3 4
PARALLEL MIT DER WZP. NICHT PARALLEL MIT DER WZP.
NICHT PARALLEL MIT DER WZP.
6 7
6
5
7
8
9
10
11
12
13
12
3
4
8. Mellékletek
52
[2] Lyukasztó egység kialakítások:
1. Egy nyitási irányú, fix kialakítású lyukasztó egység egy bélyeggel
2. Egy nyitási irányú, fix kialakítású lyukasztó egység két bélyeggel
8. Mellékletek
53
3.Egy nyitási irányú, fix kialakítású lyukasztó egység három bélyeggel
4. Két irányba nyitható lyukasztó egység egy bélyeggel
8. Mellékletek
54
5.Két irányba nyitható lyukasztó egység két bélyeggel
6.Két irányba nyitható lyukasztó egység három bélyeggel
8. Mellékletek
55
7.Két irányba nyitható, fordított nyitási irányú lyukasztó egység egy bélyeggel
8.Két irányba nyitható, fordított nyitási irányú lyukasztó egység két bélyeggel
8. Mellékletek
56
9.Két irányba nyitható, fordított nyitási irányú lyukasztó egység három bélyeggel
8. Mellékletek
57
[3] Szabályok (Rule-ok)
- Tartólap, oldalváltás
/*Rule created by nagyl1 21.09.2011*/ if Drehung ==0deg { Funktionsteil\Sketch.2\Offset.8\Offset =12mm Funktionsteil\Sketch.2\Offset.9\Offset =52mm Schruppbearbeitung\Pocket.1\FirstLimit\Depth =12mm Schruppbearbeitung\Pocket.1\SecondLimit\Depth =52mm Schlichtbearbeitung\Pocket.2\FirstLimit\Depth =12mm Schlichtbearbeitung\Pocket.2\SecondLimit\Depth =52mm Schruppbearbeitung\Pocket.4\Activity =true Schruppbearbeitung\Sketch.6\Activity =true Feinstbearbeitung\Pocket.5\Activity =true Feinstbearbeitung\Sketch.12\Activity =true Schruppbearbeitung\Pocket.6\Activity=false Schruppbearbeitung\Sketch.17\Activity =false Feinstbearbeitung\Pocket.7\Activity =false Feinstbearbeitung\Sketch.18\Activity =false Durchgangsbohrungen\Hole.4\Activity =true Durchgangsbohrungen\Hole.4\Sketch.15\Activity =true Durchgangsbohrungen\Hole.9\Activity =false Durchgangsbohrungen\Hole.9\Sketch.27\Activity =false Konstruktionselemente\Sketch.34\Offset.229\Offset =55.5mm Konstruktionselemente\Sketch.34\Offset.230\Offset =26mm Konstruktionselemente\Sketch.34\Offset.231\Offset =8.5mm Konstruktionselemente\Sketch.35\Offset.232\Offset =26mm } if Drehung ==180deg { Funktionsteil\Sketch.2\Offset.8\Offset =52mm Funktionsteil\Sketch.2\Offset.9\Offset =12mm Schruppbearbeitung\Pocket.1\FirstLimit\Depth =52mm Schruppbearbeitung\Pocket.1\SecondLimit\Depth =12mm Schlichtbearbeitung\Pocket.2\FirstLimit\Depth =52mm Schlichtbearbeitung\Pocket.2\SecondLimit\Depth =12mm Schruppbearbeitung\Pocket.4\Activity =false Schruppbearbeitung\Sketch.6\Activity =false Feinstbearbeitung\Pocket.5\Activity =false Feinstbearbeitung\Sketch.12\Activity =false Schruppbearbeitung\Pocket.6\Activity=true Schruppbearbeitung\Sketch.17\Activity =true Feinstbearbeitung\Pocket.7\Activity =true Feinstbearbeitung\Sketch.18\Activity =true
8. Mellékletek
58
Durchgangsbohrungen\Hole.4\Activity =false Durchgangsbohrungen\Hole.4\Sketch.15\Activity =false Durchgangsbohrungen\Hole.9\Activity =true Durchgangsbohrungen\Hole.9\Sketch.27\Activity=true Konstruktionselemente\Sketch.34\Offset.229\Offset =8.5mm Konstruktionselemente\Sketch.34\Offset.230\Offset =38mm Konstruktionselemente\Sketch.34\Offset.231\Offset =55.5mm Konstruktionselemente\Sketch.35\Offset.232\Offset =38mm }
- Bélyegtartó, oldalváltás
/*Rule created by nagyl1 09.09.2011*/ if Stempelhalter_Typ == "CRT10" { PartBody\Sketch.1\Offset.26\Offset = 44.5mm PartBody\Sketch.1\Offset.43\Offset = 26.925mm PartBody\Sketch.1\Radius.15\Radius = 9.5mm PartBody\Sketch.1\Radius.27\Radius = 12mm PartBody\Sketch.1\Radius.28\Radius = 12mm PartBody\Hole.9\Sketch.19\Offset.85\Offset = 11.1mm PartBody\Hole.10\Sketch.21\Offset.88\Offset = 11.1mm PartBody\Hole.11\Sketch.23\Offset.92\Offset = 26.925mm PartBody\Hole.13\Sketch.27\Offset.94\Offset = 7.5mm PartBody\Hole.13\Sketch.27\Offset.93\Offset = 9mm PartBody\Hole.8\HoleCounterBoredType.4\Diameter =10mm } if Stempelhalter_Typ == "CRT13" { PartBody\Sketch.1\Offset.26\Offset = 50.8mm PartBody\Sketch.1\Offset.43\Offset = 29.97mm PartBody\Sketch.1\Radius.15\Radius = 12.7mm PartBody\Sketch.1\Radius.27\Radius = 15.2mm PartBody\Sketch.1\Radius.28\Radius = 15.2mm PartBody\Hole.9\Sketch.19\Offset.85\Offset = 14.3mm PartBody\Hole.10\Sketch.21\Offset.88\Offset = 14.3mm PartBody\Hole.11\Sketch.23\Offset.92\Offset = 29.97mm PartBody\Hole.13\Sketch.27\Offset.94\Offset = 6.5mm PartBody\Hole.13\Sketch.27\Offset.93\Offset = 12mm PartBody\Hole.8\HoleCounterBoredType.4\Diameter =13mm }
8. Mellékletek
59
- Matrica, oldalváltás
/*Rule created by nagyl1 09.10.2011*/ if Matrize_Seite_Typ =="LINKS" { Funktionsteil\Sketch.1\Offset.10\Offset =6mm Funktionsteil\Sketch.1\Offset.11\Offset =30mm `Konstruktionselemente\Sketch_fuer Bohrungen_01\Offset.81\Offset` =16mm `Konstruktionselemente\Sketch_fuer Bohrungen_01\Offset.82\Offset` =4mm Schruppbearbeitung\Pocket.3\Activity =true Schruppbearbeitung\Sketch.4\Activity =true Schruppbearbeitung\Pocket.4\Activity =false Schruppbearbeitung\Sketch.6\Activity =false } if Matrize_Seite_Typ =="RECHTS" { Funktionsteil\Sketch.1\Offset.10\Offset =30mm Funktionsteil\Sketch.1\Offset.11\Offset =6mm `Konstruktionselemente\Sketch_fuer Bohrungen_01\Offset.81\Offset` =4mm `Konstruktionselemente\Sketch_fuer Bohrungen_01\Offset.82\Offset` =16mm Schruppbearbeitung\Pocket.3\Activity =false Schruppbearbeitung\Sketch.4\Activity =false Schruppbearbeitung\Pocket.4\Activity =true Schruppbearbeitung\Sketch.6\Activity =true }
- Matricatartó, oldalváltás /*Rule created by nagyl1 09.10.2011*/ if Matrizenhalter_Seite_Typ =="LINKS" { Funktionsteil\Pad.1\FirstLimit\Length =13mm Funktionsteil\Pad.1\SecondLimit\Length =37mm Konstruktionselemente\Sketch.7\Offset.114\Offset =23mm Konstruktionselemente\Sketch.7\Offset.115\Offset =11mm } if Matrizenhalter_Seite_Typ =="RECHTS" { Funktionsteil\Pad.1\FirstLimit\Length =37mm Funktionsteil\Pad.1\SecondLimit\Length =13mm Konstruktionselemente\Sketch.7\Offset.114\Offset =11mm Konstruktionselemente\Sketch.7\Offset.115\Offset =23mm }