Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Dr. Páll Gabriella

Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Budapest, 2011. február 6.

Vázlat

�Intikátorokról általában�Morbiditási adatforrások�Morbiditási adatok�Gyermekbalesetek

Budapest, 2011. február 6.

Miért törekszünk indikátorok használatára?

� ami nem mérhető, azt nehéz fejleszteni� erősségek és fejlesztendő területek feltárása� változások követésére

�(tér, idő, ellátás, stb.) � egyenlőtlenségek feltárása

�(földrajzi, ellátási, társadalmi, szociális, stb.)� szükséges mértékű adatgyűjtés � eltérő egészségügyi rendszerek� eltérő adatszolgáltatási gyakorlat

Budapest, 2011. február 6.

Indikátorok tulajdonságai

� Tudományos alapokon nyugvó� Robosztus (erőteljes)� Összehasonlítható

Ez akkor valósulhat meg, ha � Érvényes- azt méri amit mérni kívánunk� Konzisztens-mérési bizonytalanság kicsi� Szenzitív-érzékenyen jelzi a változást� Használható- van vagy létrehozható megfelelő

adatforrás� Definiálható- a jelenség, a mérőmódszer

Budapest, 2011. február 6.

Melyek a jó egész indikátor tulajdonságai?

Tudományos alapokon nyugvó

Robosztus

Összehasonlítható

A fentiek közül mindegyik

CHILD program� EU Health Monitoring Programban egy projekt

� Cél: egységes európai gyermekegészségügyi indikátorok

� 2000-2002 között zajlott

� Résztvevők:� 15 EU tagállam, Norvégia és Izland

� Záródokumentum: 38 indikátor

Budapest, 2011. február 6.

CHILD program jelmondata

„ A CHILD programnak a gyermekegészségügy fókuszában, és

nem az egészségmonitorozás perifériáján kell lennie.”

Budapest, 2011. február 6.

Gyermekegészségügyi morbiditási adatforrások

�Fertőző betegségek�Veleszületett rendellenességek�Mérgezések�Gyermekkori rosszindulatú betegségek�Gyermekkori cukorbetegség�NIC adatgyűjtés�Jelentés a háziorvosok/házi gyermekorvosok tevékenységéről�Jelentés az iskolaegészségügyi munkáról

Budapest, 2011. február 6.

Milyen gyermekkori morbiditási adatforrásokat ismer a nemfertőző

betegségek tekintetében?

Háziorvosi/házigyermekorvosi jelentés

Iskolaegészségügyi jelentés

Veleszületett fejlődési rendellenességek országos nyilvántartása

Neonatális Centrumok adatbázisa

Gyermek diabetes regiszter

Gyermek tumor-leukémia regiszter

A fentiek közül mindegyik

Túlsúly, elhízás prevalenciája

2002 2006

Túlsúlyos (%) Elhízott (%) Túlsúlyos (%) Elhízott (%)

Fiúk 10,6-13,3% 2,5-3,4% 14,4-17,2% 3,9-4,4%

Lányok 5,1-9,0% 1,4-2,1% 8,3-10,4% 1,4-3,2%

Adatforrás: HBSC vizsgálat (2003, 2007)

Budapest, 2011. február 6.

IDDM standard incidenciájának alakulása 1989-2009 között a 0-14 éves gyermekek körében

0

5

10

15

20

25

1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015

INC

IDE

NC

E R

AT

E(p

er 1

00,0

00)

CALENDAR YEAR

SECULAR TRENDS IN STAND. INCIDENCE RATE(with 95% C.L.)

BOYS AND GIRLS

Adatforrás: Gyermekdiabetes regiszter

0-14 éves korúak rosszindulatú daganatos betegének incidenciája

020406080

100120140160180

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Összes LEU CNS TU

Leukémia incidencia 1 millió gyermekre vetítve 0-14 éves korban

45,4

28,4

45,152,9

46,540,7

3240,843,1

45,843,6 40 43,746,946,7

0

10

20

30

40

50

60

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Asthma bronchiale prevalenciája (%)

Adatforrás:KSH, 2007

Év0–11

hónapos

12 hó–4

5–14 15–18Együtt

éves

1999 0,37 1,50 2,13 1,75 1,85

2001 0,45 1,73 2,50 2,08 2,17

2003 0,41 1,67 2,79 2,55 2,43

2007 0,48 1,52 4,7 4,1 3,9

Budapest, 2011. február 6.

Mennyi a gyermekkori asztma prevalenciája

Magyarországon?

1% alatt

1-2%

4-6%

8-10%

NIC-ben ápoltak születési súly szerinti megoszlása 2005-2009

Adatforrás:OGYEI, 2010

Gesztációs kor és koraszülötek túlélési eslyének összefüggése 2005-09

Adatforrás:OGYEI, 2010

Bronchopulmonaris displasia túlélő koraszülöttek körében, gesztációs kor szerint

Adatforrás:OGYEI, 2010

Súlyos agykamrai vérzés (III-IV st.) túlélő koraszülöttek körében, gesztációs kor szerint

Adatforrás:OGYEI, 2010

Súlyos retinopathia (III-V st.) túlélő koraszülöttek körében, gesztációs kor szerint

Adatforrás:OGYEI, 2010

Balesetmegelőzés-programokIV. Környezeti és Egészségügyi Miniszteriális Konferencia “Children’s Environment and Health Action Plan for Europe” (2004.) WHO Európai Régió Irodájának “European strategy for child and adolescent health and development” (2005.) Európa Tanács “Reccomendation on the prevention of injury and promotion on safety” Child Safety Alliance- Child Safety Action Plan for EuropeMagyar kormány “Közös kincsünk a gyermek - Nemzeti program a gyermekeink egészségéért” (2005.)

Budapest, 2010. szeptember 13.

0

20

40

60

80

100

120

>1 1-4 5-9 10-14 15-19 20-24

életkor (év)

100.

000

főre

jutó

hal

áloz

ás

Küls ő halálokok, véletlenbalesetek

Küls ő halálokok, er őszak

Daganatok

fert őző betegségek

Egyéb

100.000 lakosra jutó halálozás Magyarországon korcsoportonként,

a perinatális (születés körüli) okok és a veleszületett fejlődési rendellenességek kivételével (2005-

2007 év átlaga)

Véletlen balesetek aránya és rangsoraa halálozásban 2008.

23

1,6%

13,2%22,2%

29,9%35,6%

14,7%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

<1 év 1-4 év 5-9 év 10-14 év 15-19 év 0-19 év

Véle

tlen

bale

seti

halá

lozás

ará

nya a

halá

lozásb

an

Véletlen balesetek aránya Egyéb halálokok aránya

Forrás: KSH

Hazai helyzetVéletlen balesetek halálozása/100.000 2008.

24

9,3

3,1 2,9

4,9

15,3

7,3

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

<1 év 1-4 év 5-9 év 10-14 év15-19 év 0-19 év

Véle

tlen

bale

sete

k h

alá

lozása

100.0

00 f

őre

Forrás: KSH

Gyermekbaleseti halálozás Magyarországon 0-19 éves korban 2000-2008.

25Forrás: KSH

Gyermekbiztonsági piramis

26

1

haláleset

160

kórházi felvétel

2000

ambuláns ellátás

Forrás: ECSA

Számított megelőzhető halálozás a 2005-2007. évi adatok alapján

27

0

2

4

6

8

10

közlekedés fulladás esés égés mérgezés gyilkosság öngyilkosság

halálese

t/100

000 fő

Adatforrás: KSH„Gyermekbalesetek Magyarországon”Fejezet: Halálozás (Sándor J., Bényi M. ) szerk: Páll G., Zentai É., 2007.

Külső halálokok miatti halálozás Magyarországon és az EU-ban

Budapest, 2010. szeptember 13.

Haláloki sorrend a véletlen balesetek között

2005-2007-ben Magyarországon

Életkor (év) 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 0-24

Közlekedési balesetek

32 38 62 221 380 733# 1.helyen

Fulladás15 6 21 32 24 98

# 2.helyen

Mérgezés6 0 7 12 35 60

# 3.helyen

Stranguláció, félrenyelés

26 3 8 6 3 46# 4.helyen

Esés0 1 3 7 13 24

# 5.helyen

Égés6 0 2 0 0 8

# 6.helyen

Adatforrás: KSH Budapest, 2010. szeptember 13.

Melyik a legmagasabb mortalitású gyermekbaleset típus

a 0-19 éves korcsoportban?

Közlekedési balesetek

Fulladás

Mérgezés

Égés

Kórházi felvételek véletlen balesetek miatt 0-24 éves kor között Magyarországon (2005-07)

Adatforrás:OEP

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Életkor (év)

Kór

házi

felv

étel

ek s

zám

a 20

05-2

007-

ig

Motoros járműbaleset Esés Fulladás

Strangulatio, idegentest Égés Mérgezés

Budapest, 2010. szeptember 13.

Melyik gyermekbaleset típus miatt történik a legtöbb

kórházi felvétel a 0-19 éves korosztályban?

Közlekedési baleset

Mérgezés

Égés

Esés

Akcióterv készítés folyamata

Forrás: European Child Safety AllianceBudapest, 2010. szeptember 13.

Felhatalmazás„Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program

HelyzetelemzésNemzeti partnerek azonosításaElőkészítő ülés : 2009. február 23.

� Missziós nyilatkozat� Kritikus területek

� Munkacsoportok - javaslat� Átfogó cél� Konkrét célok� 2010-2012 év javasolt akciói

Összegzés, véleményeztetésVéglegesítésFolyamat értékelésSzerkesztés, fordítás, disszemináció

A folyamat

Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (2010-2019)

Kritikus területek, átfogó célok

Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (2010-2019)

Köszönöm a figyelmet!