GYERMEKIRODALMI LAP XLVII. ÉVFOLYAM 541. SZÁM 2003. MÁJUS

2

Úgy szeretnék teértedSok mindent megtenni,Szeretetem jeléülJó tanuló lenni.

Dolgos kicsi kezedetSzázszor megcsókolnám,Szeretetem pedigMunkával igazolnám.

Ha majd egyszer nagy leszek,Én is már felnövök,Vigyázok majd én is reád,Mert te vagy és te leszel azÉn egyetlen szeretõÉdesanyám.

Rigda László, Hegyközszentimre

Anyák napján reggelAz jutott eszembe,Ha kis madár lennék, Szépen énekelnék.

Egy szép dalt énekelnékÉdesanyámnak,Egy csokor hóvirággalKöszönteném máma.

MegköszönömSzép szavakkalS egy gyönyörû szép rajzzal,Hogy megóvtál a bajban.

És azt kívánom, ragyogj,Mint a nap, s szót fogadok,Hogy légy boldogMinden nap.

Kolcsár Helga, Székelyudvarhely

– Drága édesanyám, miért szeretsz úgy engem,hogyha napról napra csak egyre rosszabb lettem?– Azért, édes kislányom, én gyönyörû gyöngyöm,mert te vagy az életemben minden örömöm.– Kedves anyám, köszönök mindent, amit értem tettél,kívánom, hogy boldogságos, hosszú életet éljél.

Bokor Andrea, Gyergyószentmiklós

Anya, anya, édesanya,Te gondoztál, vigyáztál rám!Féltõ szíved mindig óvott,Tekinteted bátorított.

Anya, anya, édesanya,Ezt suttogja minden szavam.Te vagy nekem világom,A legdrágább, kit imádok.

Susányi Ervin, Nagybánya

Nincsen szebb ennélAz égi világnál,Mert Isten mindig vigyáz rám.Isten a nagy, a jó, a szeretõ,Mint anyukám.

Derecskei Anita, Misztótfalu

Te nekem egy éltetõ sugár vagy,Mely rám ragyog, akár a világra.Nagyot növök, tudom jól,Mert a nap sugara rám mosolyog.

Köszönöm anyánakA sok szép boldogságot,Helyébe szeretetet adokÉs vidámságot.

Õrizem az álmát,Hogy rossz ne legyen,Vigyázok rá mindig,Hogy meg ne betegedjen.

Albert Emõ, Csíkszentdomokos

Olteá

n-P

éter

Bor

óka,

Mar

osvá

sárh

ely

Bakó Helén, Marosvásárhely

ÉDESANYÁMÉDESANYÁM

Kovács Janka,Sepsiszentgyörgy

– Mondd, kedves kis virág,Hány fehér szirmod lehet?– Kisfiú, te ezt miért kérdezed?– Szeretném tudni, kis virág,Kérlek, mondjad már.– Az én szirmom annyi, de annyi, Ahányszor édesanyádEgyetlen napon gondol terád.

Szász Csaba Lajos, Marosvásárhely

Savu Gyöngyi, Siménfalva

3

Számomra édesanyám zöld szeme a legszebb, rövid fekete hajasoha nem volt más színre festve.

Nagyon sokat idegeskedik értünk, mert szeret. Gyenge személy,mindent elhisz, amit mondanak, mert sajnálja az embereket. Én isilyen vagyok, tõle örököltem, ezért büszke vagyok. Fáj, mikor a barát-nõim hazudnak, de mikor ránézek, s látom csillogó szemét, elmúlik afájdalmam. Mindent megadnék, hogy boldog maradjon! Soha nemválnék el tõle! Sötét éjszakákon félek, de megfogja a kezem, s mint-ha szeme azt mondaná:

– Ne félj! Mindig itt leszek veled!Õ bátorít engem, de oly sok bánata van, hogy neki is jól fogna egy

kis bátorítás. Olyankor hozzábújok, s egy mosollyal bátorítom.

Veres Enikõ, Marosvásárhely

Mit mondhatnék neked, jó anyám,Légy mindig boldog és vidám.Az életben sose érjen szomorúság,De ha mégis, itt vagyunk veled végig.

Kicsi versem sokat mond,Ezért mindig a szívedben hordd.Erõs légy és bátor,Állandóan reánk gondolj.

Moni István Gábor, Szamosardó

A családom nagyon jó,A kishúgom mosolygó,Az apukám javító, Az anyukám ragyogó.Harmadikos lány vagyok,Sokszor sokat tanulok,A mateket kedvelem,S a családom szeretem.

Kun Noémi, Kolozsvár

Vörös az ég alja. Már lement a nap, feljött a hold.Nekem már otthon kellene lennem. A rövidebb úton sietek.

Sötét van, és csak egy-egy helyen világít a villanyoszlop fénye.Elhaladok egy reszketõ nyírfa mellett. A nyírfa szomorú. Õ is

szeretne egy sorstársat, akárcsak én.Szeretne meleg otthonban lenni.Nekem még az út nagy részét megkell tennem. Hogy megpihenjek, meg-állok a nyírfa alatt. Megállok, és hall-gatom, a szél hogyan fújja a nyírágait. Aztán elindulok hazafelé, s eztgondolom magamban: „Ne reszkess,nyírfa, mert majd eljön a tavasz, ésakkor újra zöld színben pompázol.”

Hazaértem, ahol már aggódva vár-tak a szüleim. Arra gondoltam, hogy anyírfának is milyen jó volna otthonnakaz erdõ, ahogyan nekem a családom.

Kovács Kinga Tünde, Nagyenyed

Nagymama köt,Zoknit is köt,Ruhákat varr,Szépet akar.

Édesanyám,Édesapám,Dolgozni vanSzeredában.

Szeretném, haA családomEgyütt volna.Szép kis álom!

Váncsa Melinda, Csíkmadaras

Édesanyám vigyáz reám,mesél nekem,szeret engem.Édesapám szeret engem,mesél nekem,ha otthon van.

Mátyás-Metz Anna, Kolozsvár

Minden virágnak van szirma,Olyan, mint az én édesanyám.Édesanyám is olyan puha,Mint a virágnak a szirma.A virágot, ha öntözik,A szépségtõl ragyog.Engem szeret édesanyám, És én boldog vagyok.

Gyulai Kocsis Leilla, Péterfalva

Sztojka Claudia,Csíkmenaság

Oláh Eszter, Brassó

Berekméri Evelin, Marosvásárhely

4

Milyen leszek Húsz év múlva?Leírom én Négy sorba’:Alacsonyabb,Sovány, okos,Barna hajú, Nagycsaládos.

Kerekes Boróka, Aranyosgyéres

Nem mindenki szeret vágyairól, álmairól mesél-

ni. Köszönjük azok bizalmát, akik mégis megtették.

Szeptemberben meghirdetett Irkafirka pályá-

zatunkra érkezett verseitek, meséitek, rajzaitok töl-

tik be a májusi Napsugár oldalait.

Kívánjuk, hogy álmaitok valóra váljanak.

Találkozunk húsz év múlva!

Nagyon szeretek álmodozni. Legnagyobb vágyam az, hogy hanagy leszek, a családom mellett legyen az iskola-családom is, merttanító néni szeretnék lenni.

Kedves, jó tanító néni, ugyanúgy, mint a miénk, aki mindig segítmindenben: keresztrejtvényfejtésben, tanulás-ban és nagyon kedves is. Legyen autóm, és az-zal reggel menjek iskolába, és jöjjek haza. Ott-hon elkészítem az ebédet, és várom haza agyerekeket. Már sok házat terveztem, amelybenbékesség és szeretet uralkodjon.

Szeretném, ha az én családom lenne a leg-boldogabb család, és azt is szeretném, ha lennea Napsugár címû folyóirat, hogy az én gyerme-keim is olvashassák.

Antal Szende, Gyimesfelsõlok

Elmúlt a gondtalan gyermekkor,Eltelt a húsz év már.Vége van az iskolai éveknek,Régen munkába járok már.

Szécsi Csaba, Székelykeresztúr

Ha polgármester lennék,a szegényeknek kenyeret adnék,a patakokat megtisztítanám,a rablókat börtönbe záratnám,az italt betiltanám,Kovásznát felújítanám.

Na de ne gondolkozzak itt tovább már,hanem fussak, mert az iskola vár.

Ferencz László, Kovászna

Ilyen leszek húsz év múlva:Harminc éves anyuka.Egy-két ránc az arcomon,Azt nem tudom, hogy gond-e.Már nem játszhatok,Hanem sokat

de sokat dolgozom.Bokor Izabella,

Székelykeresztúr

Kovács Sándor, Köpec

Németh József, Aranyosgyéres

Széc

si C

saba

, Sz

ékel

yker

eszt

úr

Angh

el B

eáta

, E

téd

Húsz év múlva kertész leszek,Hogy mindenkinek virágot ültessek,És legyen, mivel felköszöntselek!

Daczó Botond, Ozsdola

Sándor Csanád, Siménfalva

IILLYYEENN LLEESSZZEEKK

HHÚÚSSZZ ÉÉVV

MMÚÚLLVVAA

5

Mi leszek, ha nagy leszek?Talán futballista leszek.Az a fontos, gólt rúgjak,Ne a házban futballozzak.

Mi leszek, ha nagy leszek?Talán karatés leszek.Díjat nyerek, aranyérmet Egy nagy csarnok

közepében.�

Ha én madár lennék, Messzire elszállnék,Odaszállnék, ahovaSzívem szeretné.

Turzai Zsolt, Magyarlapád

Húsz év múlva óvó néni leszek. Nagyon sze-retem a gyerekeket, és gondozni õket. Egy gye-reket szeretnék, mert ha több van, lehet, vesze-kedni fognak, mint a testvérem és én. Jó példátszeretnék mutatni a gyerekemnek. Ha betölti ahat évet, iskolába íratom. Szeretném, ha jól ta-nulna, legalább úgy, mint én.

Húsz év múlva már harminc éves leszek. A fér-jemet nem úgy fogom megválasztani, hogymilyen szép. Nem az a fontos, hogy néz ki. Deha meggondolom magam, lehet, hogy mégsem

óvónõ, hanem tanítónõ leszek.Remélem, jó anya és feleségleszek. Így képzelem el magamhúsz év múlva.

Mezei Renáta, Nagybánya

Húsz év múlva az autók repülni fognak,Számítógépe lesz már soknak.A gyerekek okosak lesznek,Több rosszaságot nem tesznek.

Repülõ seprûn fognak iskolába menni,S csak gyümölcsöt, fagyit fognak enni.A suliban majd kevesebbet tanulnak,Házi feladatot pedig nem kapnak.

A szülõk nem lesznek szigorúak,Az õszi napok nem lesznek borúsak.Napos lesz az egész élet,Senki se kiáltja majd, hogy: „Félek!”

Minden ember tagja lesz egy családnak,Nem lesznek már aggmenhelyek, árvaházak!A kóbor kutyákat majd a gyerekek befogadják,S a beteg állatokat, madarakat ápolgatják.

Ilyen lesz a világ húsz év múlva,Igaz, lehetetlen, s furcsa,De a képzeletben lehetséges,S a képzelõerõ nem véges.

Maxim Orsolya, Nagyenyed

Húsz év múlvatanító néni leszek.Három gyerekemlesz: Ancsa, Peti, Rozália. Egy csodálatos, nagy,kertes, vidéki házban fogok lakni szüleimmel, nagyszü-leimmel együtt. Az iskolában angolt és németet isfogok tanítani. Sokat fogunk járni színházba, kon-certekre, moziba és kirándulni. Sokat leszek együtt acsaládommal és hétvégeken kimondottan együtt me-gyünk mindenhova. Az ünnepeken mindig együtt le-szünk, és nyáron mindig kirándulunk.

Sebestyén Johanna, Székelykeresztúr

Tuns

Pau

lina,

Nag

ybán

ya

Molnár Ildikó, Kápolnásfalu

Pál Izabella, Köpec

Szû

cs H

ajnal

Csi

lla,

Kra

szna

6

Az álmok néha valóra válnak,ezért talán az is valóra válik, amitén elképzelek.

Húsz év múlva talán ilyen le-szek. Modellként vagy táncosnõ-ként járom a világot. Egyik orszá-got sztárként elhagyva, másik or-szágba indulva. A színpadon iga-zi csillagszemû, csinos herceg-nõként táncolgatok és ruhákatmutatok be. Hosszú, göndör haj-fürtjeim lebbennek, a közönségtapsol, õrjöng.

S miután a színpadot elhagy-tam, csendes otthonomba haza-térek, ami egy szép, kertes ház

lesz. Otthon vár a gyönyörû kislányom és a férjem. Másnapkipihenten a családommal ébredek. A munkahelyemre indu-lok, ami a kórház. Itt doktornõként dolgozom, gyógyítok, éle-

teket mentek. Este fáradtan hazaballagok.Ezután egy új nap kezdõdik és ér véget. Hét-

végenként, ha nincs fellépésem, meglátogatjuka szüleinket. Ilyennek képzelem az életemet, ésremélem, valóra fog válni.

Kõrösi Tünde, Szalárd

Istenem, segíts meg,Hogy legyen boldog Az életem,És ne haragudj rám,Ha sokat vétkezem.Vigyázz családomra,Mert én is vigyázok rájuk,Szeresd családomat,Mert én is szeretem õket.Istenem, segíts meg,Hogy ameddig élünk,Éljünk békében.Istenem, Én nagyon hiszek Benned!

Cristea Annamária, Kolozsvár

Húsz év múlva harmincéves leszek. Lesz egy szépházam, egy kutyám és csalá-dom. Festõ és muzsikus le-szek, tehát mûvész.

Híres ember leszek. Fest-ményeimet mindenki meg fogja csodálni. A legsi-kerültebb festményeimet jó pénzért eladom, ésezt az összeget a beteg gyerekek gyógyításárafordítom. Szabadidõmet zenéléssel fogom tölteni.

A feleségemnek barna vagy fekete hajat sze-retnék. Õ is kedvelni fogja a mûvészetet. Két-há-rom gyerekünk lesz. A mûtermem, egyben a há-zam is egy csendes vidéken lesz nagy udvarral,ahol a gyerekek vidáman játszadozhatnak.

Templomba fogok járni, családomat is arra ne-velem. Sosem verem meg oknélkül a gyermekeimet. Dohányt, egy milligrammnem sok, annyit sem fogok fogyasztani.

Veszek egy kocsit és bejárom az egész világota családommal. Mindig tanulni fogok, hogy bölcsember legyek.

Hálám jeléül tanítómnak is fogok festeni egyképet, mert õ segített lerakni az alapokat. Örök-ké hálás leszek neki. Ilyen tanítót nehezen lehettalálni a világon.

Török Ákos, Nagybánya

Húsz év múlvaHarminc leszek,Iskolába nyolckorNagyon sietek.

Sietek, sietek,Mert húsz év múlvaA tanító néninek sietnie kell,Mert én az leszek.

Sok gyereket tanítok,Kik keresik a leckét,Füzeteket, könyvet,Esetleg a gyakorlófüzetet.

Fanea Imola, Sárköz

Mes

zesi

Alíz

, M

aros

vásá

rhel

y

Fülö

p C

songo

r, C

síkd

ánfa

lva

Nagy Tihamér, Nagybánya

Szõk

e E

rika

, Zi

lah

7

Magamat ügyvédnek, fe-leségnek és anyának kép-zelem el, akinek élete köny-nyû, boldog és szép. Kénekét szép kis gyerek, egymegértõ férj és egy szép,nagy ház. Állataim is lesz-nek: két kiscica, két kutyus.Udvarunk is lesz. Szép,nagy, füves udvarunk.

Ilyennek képzelem elmagam húsz év múlva.

Benedek Szidónia, Brassó

Örülök, hogy nagy lettem. Boldoganya vagyok, van egy egy éves fiam, sannak egy jóravaló apja. Szeretem acsaládom, hisz õk is szeretnek.

Énekesnõ vagyok, a szakmám na-gyon jó. Szeretem a zenét és a táncot.A családom is örül, hogy a színpadonláthat. De én tudom, hogy elsõ a csa-lád, aztán jöhet a munka, mert nekemennyire fontos a fiam és a férjem.

Vizaknai Szende-Beáta, Kraszna

Húsz év múlva tanítónõ leszek.Szeretem a gyerekeket, ezért fogom

ezt a szakmát választani. A tancinak apéldáját fogom követni, hogy legjobbtanítónõ és anya legyek. Két gyerekem lesz, ikrek. Egyik lány, amásik fiú. Eszternek és Ákosnak fogják õket hívni. Iskola elõtt sokmindenre tanítom majd õket: szüleiknek szót fogadni, jók

legyenek, ne hazudjanak. Napontaegy órát fogok arra szánni, hogy aromán nyelvet tanulják. Én nem fo-gok elköltözni külföldre, szeretemRomániát. Férjemet belsõ tulaj-donságai alapján választom majdmeg. Az a fontos, hogy megfontolt,nyugodt, magabiztos legyen.

Így képzelem el a jövõmet húszév múlva.

Tuns Paulina, Nagybánya

Igazán, csakugyan, én is megnõttem,tíz évesre cseperedtem.Nevem jelentése – anyácska. Remélem,ha majd nagy leszek, igazi jóanyácska leszek.Dalolok és számolok,gitározok és táncolok,mindent szívesen teszek,látják is a gyerekek.Barátom a számítógép,kedvelem a nõvérkém,az én kicsi Tündikém.Barátom sok van nékem,nincsen nekem ellenségem.Sok diplomám vagyon,tele van a polcom nagyon.E versemnek vége vagyon,Ez vagyok én tényleg? Vajon?

Burus Emese, Szentegyháza

Jaj de jó, hogy nagy vagyok. Van márférjem és tíz gyerekem. Nagyon örülök

nekik, és szeretem õket. Sokat segítenek nekem, engedelmesek ésszorgalmasak. Közülük öt lány és öt fiú. Mivel a férjem holland,Müller Dávid, a gyerekek tudnak magyarul is, hollandul is. Sokszormegyünk kirándulni és úszni. Már mindegyik gyerek megtanult úszni. Az iskolában is szorgalma-sak, órán odafigyelnek. Otthon csak ritkán kell segíteni nekik a tanulásban. Szülõi értekezleten aztmondják róluk, hogy jól tanulnak, és csak jelesük van. Pap Eszter, Kraszna

Tãslãvan Marius Robert, Seprõd

Sebestyén Johanna,Székelykeresztúr

Barabás Beáta,Székelykeresztúr

Kon

koly

Dáv

id,

Szab

adka

Bod

ó sa

rolta,

Sza

badka

8

Gyerek voltam, felnõtt vagyok,Elhagytam az iskolapadot.Örülök, hogy nagy lettem,És dolgozni mehettem.Ügyvédnõ vagyok,A bíróságra indulok.Van egy kislányom, Karola,Ki olyan, mint a mazsola:Barna hajú, kék szemû,És nagyon egyszerû.Kutyám is van, Bolhás,Aki mindig náthás.Házunk szép és egyszerû,Benne lakni nagyszerû.A lányomból lesz tanító,Belõlem meg nagyanyó.

Szûcs Hajnal-Csilla, Kraszna

Tanulunk az iskolában,Év végén majd elmegyünk,Nyár végén visszatérünk,Míg húsz évesek nem leszünk.

Kelemen Izabella, Szováta

Húsz év múlva közülünkmindenkinek van már gyere-ke. Mindenki tudja, hogyminden évben valakinek öre-gedni kell. Én tíz éves va-gyok. Húsz év múlva nekemis lesz gyermekem.

Madarász Bernadett, Székelykeresztúr

A nevem Andrea. Tíz éves vagyok. El akarom képzelni, hogyfogok kinézni húsz év múlva. Öreg leszek, szemüveges, mertnem fogok látni olvasni? Lesz sok gyermekem vajon? Banyaleszek? Fogalmam sincs. Szeretnék öreg lenni. Olyan ruhámlesz, mint az öreg néniknek? Akkora körmöm lesz, mint a fiatallányoknak? Biztosan nem lesz magas sarkú cipõm, mert ki fogomtörni a lábamat. Vajon még fogok szánkózni? Ki tudja? A jövõnketnem lehet tudni. Ti tudjátok a jövõtöket?

Fodor Andrea Nikoletta, Kolozsvár

Húsz év múlva harminc éves leszek.Remélem, ez a világ jobbra változik. Húsz év múlva is

szülõvárosomban fogok élni, mert ezt a várost nagyon meg-szerettem, hiszen itt születtem, itt tettem meg elsõ léptemet,itt mondtam ki az elsõ szót. Tanulmányaimat már befejez-tem, és óvónõként fogok dolgozni, hiszen nagyon szeretema kisgyerekeket, szeretek rájuk vigyázni, és õket jóra tanít-

gatni. Huszonhárom éves korombanférjhez megyek. Lesz három gyere-kem, két kislány és egy kisfiú.

Szüleim is mellettem élnek, öreg-ségükre segítem õket. Így próbálommegköszönni fáradozásukat.

Imádkozom, hogy vágyaim tel-jesüljenek.

Rácz Orsolya, Nagybánya

Ha én egyszer megnövök,iskolába többé nem jövök!Nem lesz több külön órám,csak a fizetésrõl jár a szám!Elmegyek majd Afrikába,s nyaralok a szállodában.

Pethõ Dóra, Nagybánya

Amikor én költõ leszek, akkor írok verset nektek.Szeretem a madarakat,de nem tudom, mit mondanak?Hallgatom az éneküket,de nem értem a beszédüket.Hallgatom a fakopácsot,kopp, kopp, kopp,hallgatom a beszédét, kopp, kopp, kopp.

Barta Mihály, Bánffyhunyad

Szerintem az idõ elteltévelmegváltozom. Reményem,hogy jóra fordul minden.

Sok év kell elteljen, amíghúsz éves leszek. A tanulásfölemészti az idõt. Egyet na-gyon szeretnék, hogy mérnöklegyek.

Balogh Károly, Kolozsvár

Szerencse Dóra, Szabadka

Lészai Róbert, Kolozsvár

Miért nem tanultam20 évvel ezelõtt?

Radnity Tomislav, Szabadka

Berkes Beatrix, Szabadka

9

„Nagyszerû õseim lehettek,hogy annyi évszázad után – ésmicsoda századok! – én mostitt nyugodtan terveket szövö-gethetek.”

Elõd: Nagytata korombanszeretném, ha az unokáim ha-sonlítanának rám, olyan embe-rek lennének, akik kitartóan,becsületesen tudnak élni.

Szabolcs: Nem várom na-gyon, hogy felnõjek, mert kato-nának kell mennem, és akkorel kell válnom a szüleimtõlmeg a testvéremtõl.

Zsombor: Szeretnék boldo-gan, békességben élni, nagycsaládot alapítani. Nagyonszeretném, ha a feleségemolyan lenne, mint az anyukám.

Kinga: Két gyereket szeret-nék. Ikreket. Bár a dédunokámúgy szeretne majd engem,mint én most a dédmamámat!

Elõd: Amikor hetven évesleszek, az unokáimnak elmon-dom, hogy milyen nagyszerûvolt kiskoromban.

Róbert: Két gyereket sze-retnék, nekem is van testvé-rem, és nagyon jól esik.

Arnold: Filmsztár leszek,remélem. Hat szobás lesz aházunk. A családomtól ritkánfogok elmenni.

Kata: Olyan anyuka leszek,mint az anyukám, és olyannagymama, mint a nagyma-

mám, Antal Bözse. Orvos le-szek, sok embert gyógyítok.

István: Állatorvos leszek.Kilenctõl hétig lesz nyitva arendelõm, hogy sok idõm jus-son a családomra.

Ágnes: A gyermekeimnek islesz gyereke, és azoknak islesz gyereke, és még annak islesznek gyerekei. Úgy is fogokélni, ha meghalok, mert továbbélek a gyerekeimben.

Elõd: Olyan lányt veszek fe-leségül, aki két gyereket is te-remt a világra. Örökölni fogjákazt a szakmát, amelyik azenyém lesz, mert én azt sze-retném, hogy legyen valaki, akivissza fog emlékezni rám.

Lehel: A további életembenigyekszem fejleszteni a csalá-dom létszámát. Olyan felesé-get választok, hogy hasonlít-son édesanyámra, és legalábbnégy-öt gyereket szeretnék.

Angéla: Amikor nagy le-szek, egy kedves fiúhoz sze-retnék hozzámenni. Türelme-sen fogom nevelni a gyerme-keimet, külön szobájuk lenne.

Réka: A tanító nénihezgyakran látogatok majd. Per-sze ha szépen akarunk élni,kell legalább egy gyerek.

Dorottya: Hozzám illõen fo-gok férjhez menni. A gyereke-met nem fogom elkényeztetni,de mindent megadok neki.

Juli: Olyan férjem lesz, aki

szereti a gyerekeket, és törõ-dik velük. Arra gondolok, hogyügyvéd leszek, mert akkor én isbenne vagyok az ítéletben, éselmondhatom, amit gondolok.

Júlia: A kislányaimat meg-tanítom fõzni, kötni, a fiaimat isbeteszem a házi munkába.Dani nevû testvéremet sokszormeglátogatom, és nem fogokvele veszekedni, mint most.

Boti: Esténként mesét olva-sok a gyermekeimnek, me-sélek majd az én gyermekko-romról. Szabi fiam mérnöklesz. A gyermekeimet megtaní-tom, hogy maradjanak Erdély-ben, és õk remélem, hogymegmondják majd ezt a sajátgyermekeiknek is.

Enikõ: Az unokáimnak el-mondom, hogy a világ bármelysarkában is vannak, alapítsa-nak családot, mert ez a legfon-tosabb.

Huba: Vagány dzsippel sze-retnék közlekedni, és bejárni avilágot. Majd a jövõ eldönti, mivalósul meg álmaimból. Énminden esetre iparkodom.

Balázsy Ella tanító néni volt IV. osztálya a székelyudvarhelyiBenedek Elek Iskolából így kukucskált a távoli jövõbe:

Ambrus Kinga,Csíkdánfalva

Zsíros Emõke,Székelyudvarhely

Böjte Róbert,Csíkdánfalva

Gom

bos

Dal

ma,

Szi

lágy

panit

10

Ildikó néni tanítósditjátszott szívesen.

Karcsi bácsi a torkátköszörülte, hogy operaénekes legyen.

Gyuri bácsi vitéz katonaakart lenni.

Veronka néni és Emesenéni balett-táncosnakkészült – pedig nem isbeszéltek össze.

Kati néni pedig – sosem találjá-tok ki – rajzoló szeretett volnalenni – a Napsugárnál.

Hát a Napsugaras nénik, bácsik vágyai

vajon teljesültek?

Megkérdeztük, mirõlálmodoztak

gyermekkorukban.

VERS

I. díj: Burus Emese,Szentegyháza;

Maxim Orsolya, Nagyenyed; II. díj: Ferencz László,

Kovászna; III. díj: Cristea Annamária,

Kolozsvár; Szûcs Hajnal-Csilla, Kraszna;

Dicséret: Turzai Zsolt,Magyarlapád;

MESE

I. díj: a székelyudvarhelyiBenedek Elek Iskola

volt IV. osztálya; II. díj: Rácz Orsolya és Török Ákos, Nagybánya;

III. díj: Antal Szende,Gyimesfelsõlok;

Dicséret: Kõrösi Tünde,Szalárd;

RAJZ

I. díj: a szabadkai II3 osztály;II. díj: Gombos Dalma Júlia,

Szilágypanit; a csíkdánfalvi II. Aés III. B osztály;

III. díj: Tuns Paulina,Nagybánya;

Zsíros Emõke,Székelyudvarhely;

IRKAFIRKA PÁLYÁZATUNK GYÕZTESEI

KOVÁCS ANDRÁS FERENC

BOLONDOS ÉNEK

Lehettem volna tengerész:ismerne minden óceán,mesés sziget, hét kontinens,habverte város – ó, de hány!Rám várna ringó messzi föld,hová hajó csak elvihet –fogadna pálmás partszegély,napfény és pajkos delfinek...

Lehettem volna csillagász:fürkészném éjek mély egét,s ízlelgetném egy-egy bolygótitokba burkolt szép nevét...Tudóssá lettem volna bár,ki sejti már – a föld forog,s ezért a dibdáb dolgokonnagynéha bölcsen fintorog.

Lehettem volna bármi más:színész, karmester... Üsse kõ –esetleg festõ, ûrhajós,költõ vagy lepke-kergetõ!Minden lehettem volna hát,de én lettem – bolond dolog,hogy egy tudósra, vagy talán egy tengerészre gondolok...

LÁSZLÓ NOÉMI

SZÍNVÁLTOZÁS

A világ kék volt, zöld, piros,nagy, ismeretlen,titkos, otthonos.

Az égre hinta szállt, akáclevél,a földre álom,tollú, tél.

A földben vasgolyó volt, tört cserép,formátlan, csonka kõ,csonttörmelék,

és mindez szép volt, jó, igaz,az idõ illatos,forró viasz,

s a gyertya ég, csak ég, csak ég,fakul a füstben piros,zöld és kék.

MARKÓ BÉLA

EGY KISFIÚ

ÍGY DALOLHa megnövök, felmegyek avilág tetejére,kiülök egy kóbor felhõlegeslegszélére.

Kíváncsian nézelõdöm,lógatom a lábam,figyelem, hogy az a sok lánysír-e majd utánam.

S ha közöttük egy is akad,akinek hiányzom,így kiáltok: állj meg, felhõ,megleltem a párom.

Állj meg, felhõ, itt leszállok,eleget utaztam.Úgy látom, hogy menyegzõ lesz,s pont az én házamban.

UNIPAN HELGA rajza 11

12

Itt születtemHol a boldogság mostaná-

ban? Nem a fülledt tanterem-ben, inkább lombos fák árnyé-kában, hûs patak partján.

Oda hívnak bennünket júni-usi Itt születtem rovatunkbanaz erdõcsinádi gyerekek.

Nagyenyed helyén már az õskorban település lehe-tett, ezt bizonyítják a nagy számban talált bronzkoriszkíta leletek. A római korszakból is több lelet kerültelõ A közelben feküdt egy Brukla nevû római város, abányavidék székhelye, amely a népvándorlás idején el-pusztult. A XIII. század folyamán bevándorolt szászokStrassburg vagy Engistadt néven ismét várossá alapí-tották. Ez utóbbi elnevezés a szent Egyedrõl elnevezetttemplomtól ered. Így lett a város neve Enyed. A XIII.században épült a ma is meglévõ vár a város fõterén.Ebben található a református vártemplom, amelynektornya 1239-ben épült. Az 1480-ból származó gótikustemplom többszöri pusztulás után barokk stílusbanépült újra. A várral szembeni római katolikus templom 1754-ben, a várospiacterén álló unitárius templom pedig 1929-ben épült.

A Kollégium a város fõterén áll. Az alapító BethlenGábor nevét viseli, aki, mint jó gazda, gondoskodott arról,hogy az erdélyi ifjúság – jobbágyok, polgárok és nemesekfiai – a családi fészek helyett otthonra találjanak itt. AKollégiumnak adományozta Enyed városát minden jöve-delmeivel, valamint hét jobbágyfalut és Debrecen városkétezer arany évi taksáját. MagaBethlen Gábor negyven diák tanít-tatására fejedelmi ösztöndíjként20.000 aranyat testált.

Rendeletben kötelezõvé tétetteaz enyedi polgároknak, hogy aKollégium tanárait „az utcán ka-laplevéve köszöntsék”, és megtilta-tott a zajt okozó szekerek közleke-dése a Kollégium környékén, mert„az tanuló és tanító elme mindenekfelett jó csendességet kíván”.

A Maros jobb oldalán elterülõ, annyiszor feldúlt éselhamvasztott város mindig újraéledt, és Alsófehérvármegye, sõt egész Erdély egyik kiváló mûvelõdésiközpontja lett. Ez fõleg azután teljesedett ki, miutánApafi fejedelem Bethlen Gábor 1622-ben alapított fõ-

iskoláját 1662-ben Gyulafehérvár-ról Nagyenyedre helyezte át.

13

Összeállították a III. és IV. osztályos tanulókPálffy Zita, Kónya Júlia és

Köble Hajnal tanítónõk segítségével.

A „Collegium Gabrielense” régi zeneegyüttes tavaly ünnepelte megalakulá-sának 10. évfordulóját.

Ha utatok erre vezet, ne felejtsétek el meg-tekinteni híres-neves Kollégiumunkat és szülõ-városunkat, Nagyenyedet.

Oldalakon át sorolhatnánk a Kollégium hí-res tanárait és diákjait: Pápai Páriz Ferenc,Bod Péter, Kõrösi Csoma Sándor, Áprily Lajos...

Enyed és a Kollégium történetének legsö-tétebb pillanata 1849. január 8-a, amikoregyetlen szörnyû éjszakán Axente Sever csapa-tai porig rombolták, kifosztották, és több százártatlan polgárt lemészároltak.

A könyvtár és atermészetrajzi múze-um egyidõs a Kollé-giummal. Gyûjtemé-nyük messze földön híres, akárcsak az enye-di bor. A Kollégium borpincéiben nemcsak aKányádi-vers török követe, hanem a mai fel-nõttek is eltûnnek néha.

A Kollégiumban min-den évben rendezvényso-rozattal tisztelgünk az alapítófejedelem emléke elõtt. Az õsi iskola ma is élõhagyományai a tornabemutató, a diáknapok, aKõrösi-napok, a gólyabál. Híres tornakertünk-ben, a Bethlen-szobor elõtt tartjuk a ballagásiünnepélyt.

A véndiákok így énekelnek: Kezemben vanmár az úti levelem,/ Nem diák már Enyeden azén nevem./ Sok bor terem még addig az Õrhe-gyen,/ Míg engemet lát valaki Enyeden.

A mese a könyvmolyokmindennapi kenyere. Abrassói Palcãu Sámuelbihari népmesékkel kínáltiteket: „Lehet rajta ka-cagni, van benne olyanrész, amelyik igaz és van olyan, hogy nem igaz.”

A gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Is-kola II. B osztálya magyar népmese-gyûjte-ményt olvasott, és illusztrált csodaszépen.

Fanea Imola Sárközön Kányádi Sándor me-séivel és verseivel szórakozik, testvére, FaneaJózsef pedig így vall a könyvekrõl:

Barátok közt találsz talán szebbet,De soha nála eszesebbet. Élvezni s képzelni kell, amit olvasunk,S akkor az olvasás lesz a második otthonunk.A könyvek okosodást s bölcsességet rejtenek,Olvasásukkal megérti a világot az ember.

KönyKönyvmolyvmoly

Legkönnyebben azt tudjuk lerajzol-

ni, lefesteni, akit, amit szeretünk, is-

merünk, közel áll hozzánk. Rajzold le

édesanyádat! Lehet portré, de meg-

örökítheted munka vagy pihenés közben is, egyedül, kettesben veled vagy az egész család tár-

saságában. Színekkel, formákkal is sugallhatod, mennyire szereted.

Maszat Mûvész

Köszönöm a történelmi arcképcsarnokot! Jutalmat nyertek: Halmen József, Marosvásárhely

(1); Kovács Noémi, Csíkszereda (2); a harasztkeréki IV. osztály – Somodi Szilárd (3); az

árpádi negyedikesek – Berek Magdolna (4); Timsa Tímea, Szamosújvár (5).

2. Helyettesíts minden mondatot egy-egy köz-mondással:

Az otthont nem pótolhatja semmi.Az pihen jól, aki szorgalmasan dolgozott.Amilyenek a szülõk, olyanok a gyerekek.A reggeli idõ a legalkalmasabb a munkára.Mindig tanulhatunk valami újat.Ha többen végeznek egy munkát, hamarabb

elkészülnek vele.

1. Javítsd ki a tíz helyesírási hibát:Ez az utsza Budai,jol lehet itt játcani.Vannak nálla nagyob utcák,a mi utcánk báttyai,vanak nála kissebb utcák,a mi utcánk hugai.

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

Márciusi megfejtések: 1. tyúk, kotló, jérce, tik,kakas, kappan, zsezse, csirke, csibe, liba, lúd,gúnár, tojó, pipe, gácsér, kacsa, ruca, réce, puly-kakakas, gyöngytyúk, liliputi, majorság, baromfi,háziszárnyas. 2. Itt egy védett zug, ne halljam,hogy zúg a vihar. Ezt a zugot szeretem a legjob-ban. Zúgott az erdõ. A csikós csíkos tarisznyá-ban viszi az elemózsiát. Öcsi virágot ad anyu-nak. Add te is át az ajándékot. Jókor tudta meg,hogy a kórház közel van. 3. vajas, vajjá, tájra,eljön, molyos, helyre, súlyok, amelyet, tavaly,sirály, harkály, pikkely. Gyõzteseink: MátéEnikõ, Csomakõrös; a magyarberétei II., azetédi II. és a csíkdánfalvi II. és III. osztály.

Szólj, szám!

22

11

554433

Petõfi SándorII. Rákóczi FerencBethlen GáborMátyás királyHunyadi János14

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!Va

rga

Elõ

d,

Gye

rgyó

szen

tmik

lós

15

Az ember õsidõk óta megpróbálta be-tegségeit, sérüléseit gyógyítani. Ami be-vált, azt nemzedékrõl nemzedékre tovább-adta, ami eredménytelennek vagy káros-nak bizonyult, azt elfelejtette.

A legrégibb gyógyszerek azok voltak,amelyekhez az ember könnyen hozzáju-tott: a növények és az állati termékek.Megdöbbentõ módon az ókorban, de méga középkorban is széles körben használtákaz állati ürüléket és vizeletet. Ez volt a hír-hedt „ganajpatika”. E korból ilyen tanácsok-ra bukkanhatunk: „A legmakacsabb orrvér-zést is elállítja a szamártrágya. Azon frissi-ben kell a beteg orra alá tartani, de lehetbelsõleg is használni mirtuszolaj szirupban.

Erdélyben az elsõ pati-kák a XV. sz-ban létesültek,de igazi gyógyszertárakcsak a XVIII. század óta van-nak, kizárólag városon. Ígyhát a falusi emberek gyó-gyulásukat vagy a javas-asszonyoktól vagy a fõúrikastélyok nagyasszonyainakpatikás ládikájától remélhették.

Az igazi jósok, javasok, mint nevük is mutat-ja, tudásukat a betegek javára, jobbulásárahasználták. A szó, az ima ereje mellett ismer-ték a növények jótékony vagy ártó hatását is.Sokszor már a növény nevével érzékeltették,hogy mit várhat tõle az ember. Bajaink enyhí-tõit szépen hangzó nevekkel „tisztelték meg”:ezerjófû, angyalgyökér, áldott bárcs. A növény

neve gyakran azt is elárulta, milyennyavalya gyógyítására használták:szemvidító, tüdõfû, májvirág. A bo-londító beléndek, gyilkos csomori-ka, méreggyilok, ördögrokolya, po-kolszökés, pokolvész nevû növé-nyeket mindenki elkerülte, csaksötét praktikákra, ártó szándékkalhasználták õket.

Ha bekukkanthatnánk az egy-kori patikák polcain sorakozó do-bozokba, tégelyekbe, zacskókba,ilyen „gyógyszereket” fedezhet-nénk fel: bakkecskevér – oldalfájásellen; rókazsír – reszketegség ellen;békaolaj – álmatlanság ellen; gyík-olaj – hajnövesztõ szer; pókolaj, 60darab kövér pókból – láz ellen;medvezsír – fülbaj ellen.

Bizony nem volt könnyû dolgaa hajdani patikáriusnak, míg a 60kövér pókot összefogdosta, és ki-sajtolta! De bizonyára a medvesem adta olcsón a zsírját! Hasonlít-suk csak össze napjainkban élõ„kollégáival”, akik csinos dobozok-ban, üvegcsékben, címkével ellát-va, készen kapják a gyógyszergyá-

rak termékeit.

�

�

BITAY ÉVA

GYÓGYÍTÁS RÉGEN

KISKÓPÉEmlíts öt, a ti vidéketeken használt gyógynö-

vényt. Azt is írd le, mi ellen alkalmazzák õket.Márciusi megfejtés: A szív. Nyertesek:

Csontos Artúr, Vulkán; Lakatos Bianka, Monó;Pálosi Elõd Olivér, Szászcsávás.

AA LL EE GG JJ OO BB BB AA NN YY ÁÁ KK A kétcsõrû anyamadár önkéntes rabságot vállal

a költés idejére. Hogy a tojások biztonságban le-gyenek, párja befalazza, s egy kis résen át eteti.A majom sokat dédelgeti, öleli, simogatja, de ha

rossz, nyakon is legyinti kicsinyét.Az erszényes fiahordó a hátán mindenhová magával

cipeli kölykeit, sõt a billegõ jármûvön kapaszkodótis nyújt nekik – a saját farkát..A látszat csal: a krokodil nem eszi meg fiókáit,

hanem szájában viszi õket a vízhez, ahol nagyobbbiztonságban vannak, mint a fészekben.

A gyógyítóAszklépiosz.

A kígyót a maigyógyszertárak

cégérén is láthatod.

Havonta3 díjatsorsolunk ki!

16

TTAALLÁÁLLDD KKII!!– Mi az abszolút lehetetlen?– Tömeggyilkosság egy lakat-

lan szigeten.Antal Ágota, Székelyudvarhely

�A gyerek ül az asztalnál, és

maga elé bámul.– Mit csinálsz? – kérdi az

anyukája.– Azt mondta a tanító néni –

válaszol a gyerek –, hogy könyvnélkül tanuljuk meg a leckét.Zolcsák Tamás, Szatmárnémeti

�– Hogyan vesztette el Mici-

mackó az óráját?– Az óra megállt, Micimackó

pedig ment tovább.Szász Andrea, Marosvásárhely

�– Alhatnék nálad?– Persze. De az ágyadat ma-

gadnak kell megcsinálnod.– Ez csak természetes.– Akkor tessék: itt a fûrész, a

kalapács. Szeget meg deszkáttalálsz a kamrában...Jakab Kinga Erika, Szilágycseh

�A fõherceg vizsgázik. A bi-

zottság igyekszik olyan kérdéstfeltenni neki, amire biztosanmeg tud felelni.

– Mondjon, fenség, egy köz-mondást.

A fõherceg hallgat.– Nagyon helyes – mondja a

tanár. – „Hallgatni arany”.Maxim Orsolya, Nagyenyed

�– Gyerekek – szól a tanító né-

ni –, ma jók legyetek, mert na-gyon beteg vagyok. A kezemetsem tudom megmozdítani.

– Most kéne megmondanineki, hogy mi törtük be azablakot.Harkó Andrea, Marosvásárhely

HAHOTA☺ ☺

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

7

8

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

Jakab Szilárd, Marosvásárhely: a kezdõ-betûkbõl kedvenc ételem neve alakul ki.�

1

2

3

4

2 3 4

Nagy Noémi,Tordatúr: egyruhadarab ésegy természetijelenség.

�

Demeter Csongor, Dedrád-széplak: kedvenc olvasmá-nyom.

1. Ebbõl fejlõ-dik ki a növény2. Háromból ket-tõt 3. Nem édes4. A felhõbõl hull

1

2

3

4

�

DÕ

VÁNY-’

Lukácsi-Tóth Alpár, Magyarsáros: hat lába,két keze, négy szeme és huszonnégy körme van.Mi az?

1. ... és a detektívek 2. Gazdagodni kezd! 3.Nyílás közepe! 4. Ételt ad neki 5. Jár 6. Brekegõállat 7. LM! 8. Tevõ 9. Halál ellentéte 10.Tejtermék 11. Szürke rágcsáló 12. Gaz 13. New... 14. Négylábú háziállata 15. Kívánság

�

Németh Eme-se, Marosvásár-hely: bûvös négy-zet. 1. Medál 2. Te-võ 3. Szántóesz-közök 4. Tréfa

�

Incze Evelyn, Nyárádszere-da: sok gyerek kedvenc iskolaitárgya.

1. Macska 2. Tejtermék 3. Tíz-szer száz 4. Nem kicsi 5. Ruhazá-ró eszköz 6. Nagyon vigyáz rá

Zoltai Orsolya, Nagyvárad:kedvenc gyûjteményem.

1. Víz és por keveréke 2. Ajtótbecsuk 3. Becézett Aladár 4. Egyikvégtag 5. Nem lát 6. Agyban rejlik7. Évszak 8. Egyik szülõ

Keresztes Orsolya, Sepsiszentgyörgy:ebben a hónapban ünnepeljük õt.

1. Vágó pereme 2. Nappali 12óra 3. Nem azt 4. Könnyet hullat5. Vedd ellentéte 6. Tagadószó7. Igen angolul 8. Egyik szülõ

�

1

2

3

4

5

6

7

8

17

A MÁRCIUSI REJT-V É N Y P Á L Y Á Z A Tmegfejtése: Altamira,

kasztanyetta, malaga,

Toledo. Könyvjutalmatnyertek: Balog Csaba,Belényes; DomokosHenrietta és Anita,Szilágyballa; SimóJudit, Székelyszállás;Jenei Sarolta, Magyar-kapus; Adorján Tamás,Csíkszereda.

1. Húsvét 2. Kalács 3.Nyuszi 4. Húsvét 5....lesz puszi 6. Húsvét8. Olívia 9. Fóka 10.Napsugár 11. Barátság

ÁPRILISIMEGFEJTÉSEK

Június 15-éig várom

tõled azt a közmon-

dást, amit a mellékelt

skandi rejt.

a Rejtvénykirály

�

RREEJJTTVVÉÉNNYY--PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

Boros Tünde, Lázári: kedvenc ünnepem.1. Ragadozó madár 2.

Becézett Zoltán 3. Semmisincs benne 4. BecézettLászló 5. Szántóeszköz6. Tejtermék 7. Nem sós8. Tízszer tíz 9. Dal, ének10. Kerek gyümölcs 11. Akatolikus egyház feje

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

� Államiilleték

RETUR AVATAludttej-

szerûtejtermék R

Nõi névDénesEszter

névjegye

Akadá-lyokontúljutó

Esõ-közép!

Civako-dás

Erre ahelyre

kalauzol

Sok nép-dalt

ismerõember

HamarAndrás

névjegyeTSI

Római500

Lejegyez

Középenbutít!

Ezen ahelyen

Kettõzveafrikai dob

Románárpa

LNagylyukú

szitaVidámmûsor

IKá!

Lyuknépiesen

RIOG

Vasútipálya

Kezével jelt ad

Térkép-gyûjtemény

Alap-közép!

Lovagló-hely

En!

BecézettIbolya

Elõkelõ

Csüng

YEI

TIpszilon

Tonna

Megsze-mélyesített

kotlósPénzbeli

érték

Végül ír!

GÓRÉ

Teve ke-vert betûi

Helyez

Afrikaiország

(NIGÉRIA)

Er!

Ladikvég!

NévelõRégi

Aroma

Névelõ

Apadnikezd!

Érdes aközepén!Románcsont

Árus teszia piacon

� SJapánrizsbor(SAKE)

��

��

��

��

�

�

�

�

�� � � � �� �

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

��

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

1

2

��

�

�NNYYEE

RRTTEESS

EEKK

18

Itt az ideje, hogy aszeptembertõl áprilisig

összegyûjtött bélyegeket azosztály névsorával együtt

elküldjétek nekünk.

A talján az italian szóból ered. Veronát Romeo és Júlia, AssisitSzent Ferenc, Carrarát a márvány tette híressé. Mátyás király fele-sége Beatrix, nápolyi királylány. Milano operája a Scala. Az olaszok1934-ben, 1938-ban és 1982-ben voltak futball-világbajnokok. Ésakik minderrõl a legtöbbet tudták: Simon Ferenc, Sándorhomok;Csomai Dóra, Kiskolcs; Marczin Róbert, Nagyvárad.

Ebben a Napsugárbanszáznál több olvasónk neve

szerepel. Mi mégis elégedetle-nek vagyunk, mert a tavalyinál sokkal kevesebbírás és rajz érkezett Irkafirka pályázatunkra.Úgy látszik, nagyszüleiteket jobban szeretitek,mint a jövõtökrõl álmodozni. Sebaj! A következõtémát találjuk meg közösen. Küldjetek javaslato-kat: mi legyen új Irkafirka pá-lyázatunk címe – és a 2004.májusi Napsugár témája?

A legjobb ötletet díjazzuk.Köszönjük minden régi és új

barátunk küldeményét: a szi-lágysomlyói II. F és IV. E; a szi-lágypaniti IV.; a kendi II.; a csík-mindszenti II. és IV.; az árpádiII. és IV. B; a bánffyhunyadi II. Eés IV. F; a csíkszentmártoni III.;a csatószegi IV.; a ditrói IV. A; amagyarberétei II.; a szilágynagyfa-lui IV. C; a szilágysámsoni III.; acsíkmenasági III. és IV.; a csíkdán-falvi II. A és III. B osztály; a maros-vásárhelyi M. Viteazul GimnáziumIII. D; a székelykeresztúri PetõfiSándor Iskola IV. C; a kolozsváriZenelíceum IV. B; a székelyudvar-helyi Móra Ferenc Iskola III. A; anagyváradi G. Coºbuc Iskola IV. B;a gyergyószentmiklósi Salamon ErnõGimnázium II. D és III. A; az ópécskai2-es Iskola III.; a brassói 27-es IskolaIV. E; a sepsiszentgyörgyi 6-os IskolaII. B; a csíkszeredai József AttilaIskola II. Step by Step osztálya; a hár-masfalui, a sülelmedi iskolások; a

balázsfalvi 1-es Is-kola tanulói.

Illés Tamás, Zsí-ros Emõke Csilla,Székelyudvarhely;Ballai Zoltán, Szi-

lágyballa; Petraº Laura, HermannKevin, Nagy Tamás, Szatmárnéme-

ti; Fülöp Zsolt, Szászrégen; Czaholi Péter,Szentjobb; Láng Péter, Nagykároly; OrgovánNoémi, Bürgezd; Németi Nándor, Torda; BálintAnnamária és Kinga, Bogárfalva; Éles Ferenc,Sárközújlak; Bálint Brigitta és Bajkó Edina,Kovászna; Tãslãvan Marius Robert, Seprõd;Réthi Beáta, Pávazabola; Albert Orsolya, Ma-rosvásárhely; Palcãu Sámuel, Brassó; BalázsiFruzsina, Olasztelek; Fülöp Erika, Torja;László Ilona, Jedd; Lázár Csilla, Csíkszereda;

Balog Csaba, Belényes; Baj-kó Izabella, Ditró; KorodiSzende, Lövéte; Bodoki Iza-bella, Uzon; Vass Árpád, Nyá-rádremete; Juhos Géza, Avas-újváros; Pelle Nóra, Arad;Petkes Róza és Erzsike, Dés-háza; Szabó Tünde, Kézdi-vásárhely; Rápó Noémi, Sep-siszentgyörgy; Mezei Szabina,Kökényesd; Egyed Tímea, Ho-

moródújfalu; Lõrincz Tímea, Ko-rond; P. Nagy Andrea, Nagykágya;Deé Kinga, Aranyosgyéres;Siegel Gertrúd, Hadad; BöjteBotond, Csíkszentdomokos; OláhEndre, Dés.

Erdei Tünde,Bak Melinda,A v a s ú j v á r o s ;Salánki Anett,Hegyközszent-miklós; Ohler

Júlia, Magyarnemegye; Nagy NaomiCsilla, Mezõfele; Mali Erika,Vámfalu; Herczeg Krisztina, Bályok;Kis Juhász Tímea, Szilágysámson;Bartók Csaba, Csíkszentsimon; Var-ga Renáta, Szilágynagyfalu; TörökÉva és Andor, Gógán; SzabóHenrietta, Szilágyszentkirály; NagyCsilla, Aranyosgyéres; Imre Anna-mária, Olthévíz; Mészáros Tivadar,Borzont; Puºcaºu Veronika, Mezõ-bánd; Német Huba, Marosvásárhely;Bíró Karola, Aranyosegerbegy; DulbZsuzsanna, Szatmárnémeti.

LEVELEZÕ

Itt a tavasz, itt van már,Hóvirágom, bújj ki már.Csiripelnek a madarak,Örvendenek a bogarak,Kibújt már a hóvirág,Nagyon boldog a világ.

SSáárrkköözzii IIssttvváánn,, SSüülleellmmeedd

Ladányi Éva Tünde, Szilágysomlyó

Mártin Krisztián,Mezõfény

RAJZ

VERS,MESE

19

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 3400 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28., C.P.137. Telefon/fax: 0264/141323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro Honlap: http://www.dntcj.ro/NGOs/napsugar; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont 2511.1-569.1/ROL B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 12000 lej

Címlap: Kiss Edit,

Aranyosegerbegy,Berkes Beatrix,

Szabadka

Szõke Róbert, Csatószeg

Nyáron süt a fényes nap,Édesanya altatgat.Szépen, simán simogat,Viccelõdik, kacagtat.

Bocsáss meg, én arra kérlek,Mikor a rossz útra térek.Bocsáss meg, és vezess visszaA jó útra, mely a Jézus útja.

Varga Levente, Marosludas

Egyszer volt egy kakukk. Tojt tíz tojást. Aholcsak fészket látott, oda betett egyet-egyet. Alegutolsó tojást a szarka fészkébe tette. Aszarka észrevette, de gondolta, kikölti azt is.Vigyázott a kakukkfiókára, etette, játszott ve-le, mint a saját kicsinyével. Mikor a kis kakukkmegnõtt, a szarka elment az anyjához:

– Hallod-e, kakukk pajtás! Csak te lehetsz az, aki elveszítettélegy tojást! Én kiköltöttem.

– Nemcsak egy tojást veszítettem el, hanem tízet! De mostmár visszakérem a fiókámat! – szólt a kakukk.

– Nem kapod vissza! Én neveltem fel, nálam marad! –mondta a szarka, és ezzel hazarepült.

Akárhová repült a kis kakukk,mindig a szarkához tért vissza.Számára a szarka volt az igazianya, mert õ nevelte fel.

Láng Melinda, Mezõpetri

Az én édesanyám a legaranyo-sabb. Szorgos és nagyon kedves. Azüzletben mindent lehet vásárolni,csak Édesanyát nem.

Este, ha leül mellém, mesél agyermekkoromról.

– Mikor kicsi voltál, olyanédes voltál és aranyos.

Mikor abbahagyja, mindigmondom: még mesélj, még me-sélj!

Mikor elalszom, gyöngédenbetakar, és megcsókol. Olyan-kor mintha a mennyben lennék.

Ilyen az én Édesanyám.Györgyilyés Izolda,

Kökös

Az én anyám szorgalmas, Akár mint a hangya.Korán kel, és mindig sok a dolga.Sürög-forog körülöttem,S megölel, ha könnyezem.Anyám mindig kap szavakat,Mivel engem megvigasztal.

Mircse Kinga, Hilib

Anyukám vigyáz rám, Õ engem szeret ám.Sok mindent vesz énnekem,Mikor unom az életem.Velem alszik, velem eszik,Sokat mesél magáról, És a kedves szülõházáról.

Cristea Annamária, Kolozsvár

Piros színû tulipán,Jaj, de szép a kis virág!Mostanában szokott nyílni,Kis kertekben kivirulni.Anyukámnak leszedem,A vázába beteszem.

László Boglárka Júlia, Völcsök

Puºcaº Anita, Halmi

Bota Dalma,Marosváráhely

Szalma István, Balavásár

Keress elõ egy fényképet, amelyiken az egész

család rajta van. Kartonból vágj ki egy-egy szívet, virá-

got minden testvérednek és apukának is. Egyik oldalá-

ra írjátok a neveteket, a másikra egy jókívánságot

édesanyának. Aki még nem tud írni, rajzol-

jon. A lapocskákat fûz-

zétek színes fonalra, ra-

gasszátok a kép hátára,

majd a képet egy szép

karton-alapra.

A színpompás virágcsokorhoz selyem-, krepp- vagy csomagolópapírt

használj. A papírhajtogatás lényege a pontosság: elõször gyakorold füzetlap-

pal, csak azután próbálkozz a színes papírral.

ÉÉNN AA TTIIEEDD,, ÉÉNN AA TTIIEEDD,, TTEE AAZZ EENNYYÉÉMMTTEE AAZZ EENNYYÉÉMM