Gygy Ssportmasszrkomplexszakmaifeladatok5472601kidolgozottttelsor 150125032522 Conversion Gate02 (1)

8/19/2019 Gygy Ssportmasszrkomplexszakmaifeladatok5472601kidolgozottttelsor 150125032522 Conversion Gate02 (1)

http://slidepdf.com/reader/full/gygy-ssportmasszrkomplexszakmaifeladatok5472601kidolgozottttelsor-150125032522 1/123

Gyógy,-és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )

1. A. Ismertesse az emberi test jellemzőit, fő részeit, skjait, ir!"yait. #at!rozzameg a betegség fogalm!t$

Az emberi szervezet vizsgálható: makroszkóposan (szabad szemmel látható) mikroszkóposan (szabad szemmel nem, csak fény- vagy elektronmikroszkóppallátható)

Az emberi test fő jellemzői% kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria) a test a kzéps!k mentén két egyforma részre osztható bels" szerveink egy része aszimmetrik#s helyzet$ (pl%: lép, má&) szelvényezettség' erre #talnak az egyforma, hosszirányban ismétl"d" részek (pl%:csigolyák és bordák)

A test fő részei% fe& (cap#t) nyak (coll#m) trzs (tr#nc#s) mellkas (thora) has (abdomen) medence (pelvis) végtagok (etremitates) fels" végtag (membr#m s#perior) alsó végtag (membr#m inferior)

Az emberi test fő skjai és ir!"yai&kok%

kzéps!k (median) homlokirány s!k (frontalis)

v!zszintes s!k (horizontalis) ny!lirány s!k (saggitalis)Ir!"yok

test kzépvonalához kzelebb es" (medialis) oldalsó, a kzépvonaltól távolabbi (lateralis) k*ls" (etern#s) bels" (intern#s) el*ls" (anterior) hátsó (posterior) hasoldali (ventralis) hátoldali (dorsalis) +#perior: fels" nferior: alsó roimalis: trzshz kzelebbi .istalis: trzst"l távolabbi +#perficialis: fel*leti rof#nd#s: mély .eter: &obb oldali +inister: bal oldali

'etegség fogalma%A betegség az él" szervezet életfolyamatainak abnormális állapota, az egészség ellentéte, aszervezet egyenslyának felbor#lása% Emberek esetében betegségnek nevezhető a test vagy az elme olyan állapota amely testi vagy lelki fájdalomban vagy valamely funkció rendellenesműködésben nyilvánul megA betegségnek sz#b&ekt!v és ob&ekt!v szimptómái, t*netei vannak% A szubjektv t*neteket a betegtapasztal&a (pl% fá&dalom)% Az objektv t*neteket k*ls" megfigyel" (orvos) állap!t&a meg

vizsgálómódszerek seg!tségével% A betegségek kialak#lásának k*ls" és bels" biológiai, szociális éspszichológiai tényez"i is lehetnek% A betegség lehet krónik#s (hosszantartó) vagy ak#t (hirtelen,rvid)%

1



1. ' Ismertesse a klasszik)s s*édmassz!zs +élj!t, kz*etle" és kz*etett at!sait$

A massz!zs +élja%

zomtón#s normalizálása /eringés &av!tása 0á&dalom megszak!tása Anyagcsere &av!tása 1ltalános állapot fokozása

A massz!zs életta"i at!sai

-#elyi at!s

-!ltal!"os at!s,

-t!*ol at!s,

-ko"sze"z)!lis at!s (t!*olat!s#elyi at!s% 2"rre való hatása: /ez*nkkel ledrzsl&*k az elhalt hámréteget, a b"r hamarabbregenerálódik, se&tek hamarabb osztódnak, b"rben lév" erek kitág#lnak, &obb anyagcsere, b"rregeneráció%

/ltal!"os at!s%

3ormonszer$ anyagok, hisztamin, és bradichinin termel"dik%(hisztamin az ereket tág!t&a) Akapillárisok kitág#lnak, +3456 hatás%

2radicihinin hatására az erek átereszt" képessége fokozódik, ezzel az anyagcsere &av#l%

A vérnyomás cskken, sz!v knnyebben dolgozik%

7égzés lass#l és mély*l

2"r alatti kt"szvet% A nyirokkeringés fokozódik, lásd b"r értág!tó hatás% zmok, erek értág!tó hatás, izomm#nka 89-9-szorosára is emelkedhet%

6onizáló hatás%

;mésztés fokozódik (perisztaltika aktiválódik,emészt"enzimek kiválasztása fokozódik)

<izeletkiválasztás n"

degrendszer (ny#gtató, relaáló, élénk!t", friss!t")

0!*olat!s%

/onszenz#ális hatás% ;gyik oldalt kezelve t#d#nk hatni a másik oldalra%

0á&dalomcsillap!tás (kapelmélet)

=eflektórik#s hatás szegmenthatás

1. ismertesse a massz!zs és sportmassz!zs fogalm!t, feloszt!s!t és elyét afizioter!pi!ba"$

2assz!zs fogalma% A masszázs a b"rn, a test felsz!nes rétegein kézzel végzett mechanik#skezelés% >eghatározott fogások kttt sorrendben kivitelezett sorozata, melyet a massz"rbegyakorolt, módszeres, rendezett módon, adott ere&$ ritmik#s mozgásokkal ha&t végre terápiáscéllal%

2



&portmassz!zs fogalma% A sporttel&es!tmények fokozására, az izomanyagcsere nvelésérealkalmazott masszázsforma%

3eloszt!sa% &portmassz!zs: cél&a az edzés vagy verseny el"tti felkész!tés a fizikai aktiv!tás #táni friss!tés 34rdősmassz!zs: egész testre ,laz!tás 5eflexmassz!zs - szegment,- kt"szveti,- perioszteális? 3risstő és ko"di+io"!ló massz!zs /zvetett ton, refleesen, az idegrendszeren kereszt*l

fe&ti ki hatását% A terápiás hatás nem ott &n létre, ahol kezel*nk, hanem attól mindigtávolabban fekv" szervekben és szvetekben (távolhatás)%

#igié"ik)s massz!zs (f*rd"s): @yógyf*rd"kben alkalmazzák, friss!t" kondicionáló hatásamiatt%

Gyógy-massz!zs% /izárólag csak terápiás céllal alkalmazott kezel" el&árás% @yógy-massz"rkvégzik, betegeken, orvosi diagnózis alap&án, orvosi el"!rásra, gyógy!tás elérése érdekében,illetve a visszanyert egészség megtartása érdekében%

6iag"osztik)s massz!zs% orvos végzi? az izomzat tón#sának, állapotának felmérése

#elye a fizioter!pi!ba": A mechanoterápia része (passz!v)

7. A 2)tassa be az emberi szer*ezet morfológiai feléptését% sejtek, sz*etek,szer*ek, szer*re"dszerek$ Ismertesse a szer*ezet jelző ,-és *édekezőreak+ióit8

A sejt fogalma% a legkisebb, nmagában még m$kd", élet&elenségeket m#tató egység%6est*nkben kb% 99 billió se&t van%A sejt alakja% nagyon változatos, a kr*lmények hatására módos#lhat%9r"yezet4k szerint lehetnek: folyékony kzegben ( vér ) gmb alakak, szomszédos se&teknyomása miatt kb henger, lapos vagy orsó alak%2:kdés4k szeri"t % ( pl% ideg se&tek ) nylványosak, csillag alakak%A sejt "agys!ga%- a legkisebb B mikron, (pl% egyes idegse&tek,)- a legnagyobb C99-D99 mikron( pl% simaizom se&t ) ( petese&t 899 mikron )- azonban átlagosan 9 E 9 mikron kztti ( csakmikroszkóppal látható%A sejtek alkotó részei:+e&thártya: A se&tplazmát kr*lvev", féligátereszt" hártya, melyelválaszt&a a krnyezetét"l, ezen kereszt*l folyik az anyagcsere, veszi fel a tápanyagot, ad&a le abomlástermékeket%Sejtplazma vagy sejttest: ( citoplazma ) a se&tnek a se&thártya által kr*lhatárolt kocsonyásállag alapanyaga, melyben található a se&tmag, és a se&tszervecskék% 1llományát v!z, szerves ésszervetlen anyagok képezik% v!ztartalma a korától f*gg"en F9G-D9G %

Sejtszervecskék: ( se&torganell#mok) se&tplazmába ágyazott alakos elemek, melyekf eladata a mag irány!tásával a se&t élettani folyamatainak biztos!tása%

- se&tkzpont ( osztódásban és a mozgás&elenségekben van szerepe ) mitokondriumok ( energia termelés, se&tlégzés )- endoplazmás retik#l#m- riboszómák,

- Golgi apparátus, ( váladék termel" )- Lizoszóma ( emésztés, méregtelen!tés )- Sejtmag: a se&t életm$kdésének az irány!tását végzi, általában a se&t kzepén

található, a citoplazmától a maghártya választ&a el% 6artalmazza az rk!t" anyagot

.5+-t% BC kromoszóma, az ivarse&tben csak 8% =gs kromatin formá&ában%A sz*et fogalma: az azonos eredet$, azonos m$kdést végz", azonos szerkezet$, szabályosanrendez"dtt, kzs anyagcserével rendelkez" bizonyos irányba differenciálódott se&tek szveteketalkotnak% A szvetek állnak se&tes és se&tkztti állományból%0p)sai% négyféle alapszövet! !msz*et, ktő- és t!masztó sz*et, izomsz*et, idegsz*et.Hámszövet: A se&tek H E C szglet$ek, szorosan egymás mellett fekszenek, a se&tkztti állományhiányzik, igy ereket idegeket nem tartalmaz% A testfelsz!nt k!v*lr"l bor!t&a, de a test*regekben ismegtalálható%0ip)sai% fed"hám, ( b"r, *reges szervek, ) mirigyhám ( mirigy felép!tés ) pigmenthám, érzékhám,felsz!vóhám%A sejt alakja szeri"t leet laphám, kbhám, hengerhám% =étegei szerint egyréteg$ éstbbréteg$% ( A b"r tbbréteg$ elszar#sodó laphám%)9tő és t!masztó sz*et% A szervezetben legnagyobb mennyiségben van &elen, ezek a szervezet

vázát alkotó szvetek% de tartoznak a kt"szvet, zs!rszvet, porcszvet, csontszvet%

3



9tősz*et: +e&tekb"l és se&tkztti állományból állnak, ahol a se&tkztti állomány a tbb%0ontos só, v!z és zsirraktár%

3ajt!i%- 7aza kt"szvet, szemlencse kivételével minden szerv felép!tésében részt vesz%(pl% a b"r kzéps" részének az irhának )

- tmtt kt"szvet vagy !nszvet,- speciális kt"szvet a vér%;srsz*et: Ilyan kt"szvet, ahol a kt"szveti se&tekben zs!r halmozódik fel, sárga sz!n$,testtá&anként változó keménység$ szvet% 1tmenetet képez a kt"szvet és a támasztó szvetkztt% +zerepe: kipárnázó, h"szigetel", tápanyag raktár, védelem, mechanikai támasz, térkitlt"%"ét alaptpus:- a mechanik#s zs!rszvet, mely a kt"szveti gerendák kzé zárt, s az éhezéskorsem t$nik el%

- a depózs!r felhalmozott energiatartalék,(nemi &ellegnek megfelel"en helyezkedikel), mely éhezéskor energiává alak#l%

<or+sz*et% fél zsemlére emlékeztet" porcse&tekb"l és se&t kztti állományból áll, nagynyomószilárdság, r#galmas támasztó szvet% 5incsenek benne erek, ezért anyagcseré&*k lass%/nnyen elfa&#lnak (degenerálódnak)% 0a&tái:- 3ialin v% *vegporc (iz*leti felsz!nek, borda porc);lasztik#s porc ( f*lkagyló, orrhegy )- kollagén rostos porc ( csigolyák kztti porckorong )so"tsz*et% a szervezet legkeményebb támasztó szvete, mely egyszerre szilárd és r#galmas%+zilvamag alak nylványos csontse&tekb"l és se&t kztti állományból áll% A se&tkztti állományszerves része a csontse&tek által termelt ossein, a szervetlen állomány keménységét pedig ásványianyagok, ionok ad&ák% A csontok B9G v!z%

Izomsz*et% se&tplazmá&#k speciális, csak az izomse&tre &ellemz", sszehzódásra és elernyedésrealkalmas anyagot, miofibrill#mokat tartalmaz%3ajt!i%- simaizom! nagy orsó alak se&tekb"l áll, egy se&t kzépen egy se&tmag van% ;rek, zsigerekfalában, b"rben található% Akaratlagosan nem m$kdtethet", lass, de kitartó%- harántcskolt izom: alapegysége az izomrost, mely izom nyalábokká rendez"dik% Az izomrostothártya bor!t&a, mely alatt a plazmában tbb pálcika alak se&tmag van% Akaratlagosanm$kdtethet", gyors, de knnyen fárad% A vázizomzatot alkot&a, csontokon erednek és tapadnak%/ét sszehzódásra képes fehér&éb"l áll, az actin és a miozin%# szvizom! a harántcs!kolt izomszvet k*lnleges formá&a, a rostok izomhálózatot alkotnak, !gy azinger*let minden irányban és gyorsan ter&ed% Akarat#nktól f*ggetlen, nem fáradékony, de nagyer"kife&tésre képes%Idegsz*et! az idegse&tekb"l álló idegrendszer a szervezetet irány!t&a%9étféle sejtből !ll: - idegse&t v% ne#ron, - támasztó se&tek v% gliase&tek ( ezek védik táplál&ákelhatárol&ák a ne#ronokat%)0eladata: kapcsolattartás a krnyezettel ( felfog&a az ingereket )- inger*let létrehozása,továbbvezetése,- reagálás%A legtbb idegse&t se&ttesttel, nylvánnyal, ( aon ) és végfácskákkal rendelkezik% A se&tekcsoportos!thatóak nagyság, m$kdés, se&ttest alak&a, nylványok száma alap&án% A ne#ron egymaggal rendelkez" nylványos se&t%

$észei idegse&ttest ( perikarion) degse&t nylványai: - faágszer$ plazma nylványok, ( dendritek)- idegnylvány v% idegrost

( ne#rit )<égfácska v% végkész*lék : a ne#ron faágszer$ végz"dése, inger*let átvitelreszolgál% A végfácskák végz"dhetnek ne#ronon és nem idegszvetben% Attól f*gg"en hogyinger*letet vesznek fel vagy adnak le, lehetnek receptorok és effektorok%

&zer*re"dszerek.

, >ozgásrendszer - csontvázrendszer - izomrendszer

, /eringési szervek rendszere, Jsigeri rendszerek

- emészt" - légz" - vizeletkiválasztó rendszerek - nemi szervek

<% +zabályozási szervek rendszereio 2els" elválasztás mirigyeko degrendszer

<% Krzékszervek rendszere

A szer*ezet jelző,-és *édekező re"dszere%

4



A szer*ezet reak+iói

/órfolyamatok a szervezetben k*lnbz" reakciókat váltanak ki%

soportost!s)k%

=elző reak+ió >édekező&z*etek kóros

el*!ltoz!sai- fá&dalom - gy#lladás - elhalás

- imm#nreakció - sorvadás- allergia - tltengés

- elfa&#lás- daganatképz"dés

3!jdalom - dolor

=efle t&án védi a szervezetet% +z#b&ekt!v t*net, a leggyakoribb panasz%

A fá&dalom oka lehet:

- oigén hiány a szveteknél

- tlzott fesz*lés

- szvet folytonosságának megszakadása, *tés

- stressz állapot (gyomor, sz!v panasz)%

@yakori &elenség, hogy a beteg a fá&dalmat máshol érzi, ezt a kis#gárzó fá&dalom pl%: infarkt#snál,

vesek"nél%

Gy)llad!s - i"flammatio

A szervezet védekez" reakció&a a kórokozóval szemben (pl% baktéri#m)%

A gy#lladást létrehozhat&a:

- mechanikai hatás (folyamatos nyomás, drzslés),

- vegyi hatás (sav Elg marás),

- h"hatás,

- s#gárzás%

9*etkezmé"ye%

#elyi t4"etek /ltal!"os t4"etek- fá&dalom E dolor - láz- melegség E calor - emelkedett vrsvértest s*llyedés- b"rp!r E r#bor - emelkedett fehérvérse&t szám- d#zzanat E t#mor - ellenanyag termelés- m$kdés kiesés E f#nctio laesa

A be&#tott kórokozó helyileg káros!t&a a se&teket, értág#lat &n létre, fokozódik az erek átereszt"képessége, d#zzanat keletkezik, !gy n" a fá&dalom%

Gy)llad!sok feloszt!sa

#e*e"y izzadm!"yos%

- rostos E sszetapaszt&a a felsz!neket pl%% diftéria

- gennyes E sebészeti fert"zések ilyenek, pl%: f#r#nk#l#s

- vérzéses E a gy#lladás káros!t&a, roncsol&a az ér falát

- *szks E nagyfok szvetelhalás

#e*e"y sarjadz!sos% A sebek gyógy#lása szvetsar&adzásos gy#lladással trténik%(pl% els"dleges

E másodlagos sebgyógy#lás)Id4lt gy)llad!s

5



Lellemz"&e: a szvetelhalás és szvet &raképz"dés egyide&$leg trténik, pl%: dec#bit#s, tbc%

Imm)"reak+ió

A kórokozók szervezetbe &#tása egy*tt &ár a védekez", fehérvérse&tek számának változásával

(imm#nválasz)%

mm#nelégtelenség &elentkezhet rkletesen vagy szerzetten, pl%: betegség, gyógyszerek miatt%

Msontvel" káros!tó gyógyszerek, citosztatik#mok, s#gárhatás, 3< fert"zés gyeng!tik az

imm#nválaszt%

Allergia

A szervezet válaszreakció&a a be&#tott kórokozó hatására lehet:

normális

hiányozhat, nincs

cskkent

fokozott (tlérzékenységi reakció)

A beker*lt idegen anyag az allergén% <álasz reakció az ellenanyag termelés%

Lellemz" helyi reakciók: csalánki*tés, szénanátha, b"rp!r, gégevizeny"%

7egslyosabb formá&a az anafilaiás sokk, mely életveszélyes, azonnali orvosi beavatkozás

sz*kséges%

7. ' Ismertesse a szegme"tmassz!zs lé"yegét és +élj!t$

&zegme"t massz!zs el*e: Az emberi test gerincvel"i beidegzése szempont&ából szelvényezett% Abels" szervek megbetegedése esetén a hozzátartozó dermatomákban, metamerekben (3eadzónákban) elváltozás, fá&dalom van% ;zt a reflekrt szak!t&#k meg% +zegmentenként, al#lrólfelfelé, mindig gyki fellaz!tással kezd&*k, ma&d a hagyományos svédmasszázst alkalmazz#k agerinc felé irány#ló mozgással% 3a egy szegmenttel végezt*nk, csak akkor kezd&*k a kvetkez"kezelését% A ki&ellt szegment alatt és felett - szegment sávot is kezel&*k% (kidolgozó&a>ackenzie volt)

élja%

%) diagnosztizálás- általános svéd masszázs, sim!tások, drzslése, feny"fa nagyon fontos% @yki fellaz!tás

8%) - Al#lról felfelé (szegmentek átdolgozása)% ;gy szegmenten addig dolgoz#nk, am!g fel nemlaz#l a kt"szvet%

%) /iegész!t" svédmasszázs%

B%) /áros reflekr megszak!tása

A szegme"t massz!zs ja*allatai, elle"ja*allatai

I"dik!+iói% sz!v keringési t*d", mellhártya, asztma emészt"szerv, gyomorbántalmak vese f#nkcionális belszervi elváltozások egyéb mozgásszervi megbetegedése, rhe#ma, izomfá&dalom pszichoszomatik#s t*netek fe&fá&ás stb%

9o"trai"dik!+ió%

6



7ázas beteg, ak#t gy#lladásban lév" beteget nem szabad massz!rozni% 6ág#lt, gy#lladt visszérnél nem lehet, (trombózis &het létre) +z!v és keringési rendellenességeknél% .ekompenzált sz!v problémáknál >agas vérnyomás (ki#gróan magas), illetve ingadozó >enses els" két nap nem lehet 6erhesség esetén 0ert"z" betegség, ;pilepszia ;lmezavar Alkoholos állapot% vérzékenység .aganatos betegség c#korbetegnél a hámszvet, ér vékonyabb, gyengédebben massz!rozni, *tgetni nem% Isteoporózis: a csontok trékenyek, *tgetés, feny"fa nem%

A szegme"t-massz!zs sor!" fellépő "egat* jele"ségek és azok megsz4"tetése+zegment-masszázskor fellép" negat!v &elenségek megsz*ntetése%

-0e&fá&ás szegment E rossz#l lesz, széd*l, nyilalóbbá válik a fe&fá&ása%: 3omlok, szem

kzépr"l kifelé sim!tani% -3átmasszázsnál k#lcs-csont E szegy-csont kztti szró fá&dalom: 5agy mellizom

gyrásával lehet megsz*ntetni% -7apocka tvis alatt, felett, - kis#gárzó fá&dalom, váll, kar, deltarostok% Azonos oldali

hónal&árok sim!tásával lehet megsz*ntetni, enyhén lehet drzslni is% -3ónal&árki kezelésnél (balról) sz!v problémát okoz (karba kis#gárzó anginás fá&dalom)

bal alsó borda!vt"l E szegycsontig sim!tani% ->aimálpontok: gyomor bal lapocka tvis árka feletti fá&dalom E gyomorgrcs E bal

alsó borda!vt"l E szegycsontig% -3át h#merális részét m%, hólyag panasz E medenceperem lesim!tásával lehet

megsz*ntetni% -sialgiánál: ;llentétes oldalon kis#gárzó fá&dalom (&obb oldali fá&dalom bal oldali

kezelésénél) &obb oldalon 6rochanter ma&ortól az *l"g#móig sim!tani%

?. 'eszélje" a gyógy @és sportmasszőri te*éke"ység személyi és

t!rgyi feltételeiről, a gyógy-és sportmasszőri alkalmass!g

kritéri)mairól$ Ismertesse a gyógy-és sportmassz!zs at!sait,

i"d)k!+ióit és ko"trai"d)k!+ióit$

&zemélyi feltételek% empátia, elhivatottság, szakmai t#dás, &ó kapcsolat kialak!tása, igényes

krnyezet, tisztelet% ;gészség*gyi alkalmasság%

0!rgyi feltételek% A56+J által elfogadott helyiség, za&mentesség, higiéniaAlkalmass!gi kritéri)mok% szakmai felkész*ltség, rátermettség, emberszeretet%

Gyógy.-és sportmassz!zs at!sai%

!sd az 1.' tételt$

A massz!zs ja*allatai (i"di+atio%

Irtopédiai, mozgásszervi betegségek krónik#s szakasza%

=e#matológiai elváltozások a tartó és mozgató szervrendszerben% Mentrális és perifériás parézissel társ#ló ne#rológiai betegségek% /rónik#s vénás betegségek%

3osszantartó ágyny#galom, immobilizáció%

7



A massz!zs elle"ja*allatai (+o"trai"di+atio%

3eveny iz*leti (ak#t artritis, stb%) és egyéb gy#lladások esetén% 7ázas betegség ide&én% (;kkor nem a regeneráció, hanem csak a láz fokozódna) 0ert"zéses b"relváltozások esetén% (/iter&edt nedvez", vagy fekélyes, gennyes elváltozás a

b"rn)

>élyvénás trombózis esetén% (A vérrg elmozd#lhat, s máshol okozhat elzáródást, mely abeteg életébe is ker*lhetN)

nfarkt#s, vagy anginás roham esetén% <isszér gy#lladás esetén% (varikositas - visszeres csomók) 0okozott vérzékenységgel &áró betegség esetén% (pl% trombózis #tán sinc#mar és marc#mar

szedésekor) >enstr#áció els" két nap&án% (kés"bb a deréktá& kihagyásával lehet) =osszind#lat daganatos betegeknél% (A maszázs serkenti a se&t szaporodást, tehát nveli a

daganatot, ellenben &av!t&a a kzérzetet%) 6erhesség alatt óvatosan lehet csak massz!rozni (*lve, hanyatt és oldalt fekve)% A fogások, csak sim!tásokból állnak% .rzslni nem, illetve csak a

nyaktá&ékon szabad%

0riss tra#matik#s sér*lések esetén (hámsér*lés, iz*leti sér*lés és trés) nstabil pszichés állapot% 0riss agyi trténések esetén (stroke)% Msontritk#lás (osteoporosis) el"rehaladott fázisában% /zvetlen*l m$tét #tán%

B. A =ellemezze r*ide" a mozg!sre"dszert, és részletezze a+so"tre"dszer mikroszkópos, makroszkópos szerkezetét, a +so"toksszekttetéseit, "*ekedését és fejlődését$

so"tok makroszkópos szerkezete

A +so"t*!zre"dszer !ltal!"os jellemzése%A test mozgásában és térbeli helyzetváltoztatásában részt vev" szervek egy*ttese%Az emberi test 89C csontból áll, t!p#s#k szerint lehetnek

lapos csontok csves csontok kbs csontok légtartalm csontok

0olyamatosan ép*l, csonthártya fel"l, a belhártya fel"l pedig lebomlik% +zabályozó szerve apa&zsmirigy és a mellékpa&zsmirigy, kt"szveti se&tekb"l (vagy porcszvetb"l) alak#l ki

A +so"t*!zre"dszert alkotja%

csont szalagok, !z*letek csonthártya, csontvel", porcogó

3eladata% test*regeket határol és szerveket véd a test szilárd vázát alkot&a és méreteit megszab&a szivacsos állományaiban csontvel" van a vázizomzat a csontokon ered és tapad

A +so"tok alakja%

3ossz és csves csontok: végtagcsontok tbbsége két vég*kn porc van

8



a csontkéreg vastag belse&ében sárga csontvel" van

/bs csontok: csigolyák, kéz-lábt" csont&ai kockára emlékeztet" szorosan illeszkednek egymáshoz szivacsos szerkezet$

7apos csontok: agykoponya, medencecsont, lapockák lapát vagy kagyló alakak *reget zárnak be vrs csontvel" található benn*k

+zabálytalan csontok: arckoponya néhány csont&a alak&#k változatos benn*k légtartalm *regrendszer van

A +so"tok szerkezete% /érgi állomány: tmény csont +zivacsos állomány: cskkenti a csont tmegét

;rek, idegek, sárga vel" <el"*reg Msontbelhártya Msont állomány Msonthártya

A +so"t j!r)lékos alkotórészei% Msonthártya: A csontok felsz!nét bor!tó kt"szveti lemez Msontvel": A csontok belse&ét tlti ki%

vrs: szivacsos állományokban van, vrsvértesteket, fehérvérse&teket ésvérlemezkéket termel%

sárga: csves csontokban van, zs!r ds, hézagpótló

orcogó: +zilárd, sz!vós, de a csontnál lágyabb% A csontok végein van% A csontoksszekttetéseiben vesz részt% <an *vegport és kollagén rostos porc%

A +so"tok sszekttetései% 3olyamatos sszekttetések

=gz!tett vagy elmozd!thatatlan%

kt"szvetes: varratos, szalagos, beékel"dés porcos csontos

2egszaktott sszekttetés% ;zeket nevezz*k !z*letnek vagy mozgékony félbeszak!tottsszekttetésnek%

so"tok "*ekedése

A csontok ossz"*ekedését a csontok végrészén és kzepén található porckorongok biztos!t&ák%>astags!gbeli nvekedése a csonthártya fel"l ind#l meg, a csontképz" se&tek seg!tségével%>ikzben a csontképz" se&tek csontállományt hoznak létre, a csontfaló se&tek p#szt!t&ák acsontszvetet% @yermekkorban a se&tképzés van tlslyban, !gy a csontosodási folyamat gyorsabb,9-B9 éves kortól a csontfaló se&tek m$kdése dominál%

9



?. ' Ismertesse a s*édmassz!zs k4l"féle fog!s"emeit, a sportmassz!zs fog!soksorre"djét, és az edzés+ikl)s"ak megfelelő agyom!"yos és kiegésztőmassz!zsfog!sok megter*ezésé"ek szempo"tjait$

&imt!s: kapcsolatteremt, tájékozódó, elkész!t, nyugtató "ogás#

2élysége: felsz!nes, kzepes és mély%

>égreajt!s: tenyérrel, terhelt tenyérrel, tenyérgykkel, #&&akkal, kézháttal, egy és két kézzel(háton, mellkason) váltott kézzel (pl% végtagokon)%

3ajt!i: tá&ékozódó, el"kész!t", kztes, intermittáló (démás ter*leteken)

3og!sai: hosszanti kétkezes, O-as, haránt, félkrs, 4 alak, lineáris, hosszanti váltott kezes,terhelt t

Ir!"ya:

testtengellyel megegyez" (longit#dinalis), testtengelyre mer"leges (haránt) félkrs, végtagokon sz!v felé irány#ló%

5itm)sa: egyenletes, lass, vagy gyors? mindig a célnak megfelel"%

6rzslés: re"le$ kiváltó inger"ogás# % &r alatti lév szöveteket egymás'oz nyomva,azokat elmozd!tjuk egymáson, körkörös, vagy lineáris mozdulattokkal#

2élysége: változó: felsz!nes, kzepes, mély

>égreajt!s:

egy vagy két kézzel, tenyérgykkel, h*velyk#&&párnával, #&&beggyel, kis#&& szélével, nagy izomtmegnél (pl% nagy farizom) kllel vagy karomállásba hozott #&&beggyel%

3ajt!i%

gyal#: kézháttal 9 - Hcm hosszan haladok, ma&d vissza tenyéri résszel, vasaló: lass, k!gyózó mozd#lat a tenyérgyk nyomásával f$rész: a kis#&& felli rész érintkezik csak a b"rrel, a két kéz párh#zamosan, de ellentétesen

mozd#l, (hasonló a f*rkész, de el"re halad Pfeny"faQ: a csigolya nylványát a felette lév" tvisével sszekt" lineáris mozd#lat% gereblyefogás: karomállásban vannak az #&&ak, kapáló mozd#lat &ellemz" smiss fogás: szétsprés a tenyér élekkel

Ir!"ya: el"re haladása a keringés irányának megfelel", de a háton bármerre lehet drzslni%+zegment masszázs esetében gerinc felé irány#ló%

5itm)sa: lass tempó: fá&dalomcsillap!tó hatás, gyors tempó: serkent", ingerl" hatás%

GyCr!s% keringésjav!tó "ogás# %z izmot kiemelj(k csontos alapjáról, kipréselj(k ésvisszaengedj(k eredeti 'elyzeté&e#

2élysége: kzepes, mély

>égreajt!s: egy vagy két kézzel, kétkezes párh#zamos és félkrs, két #&&as%

3ajt!i:

10



párh#zamos (k!gyózó mozd#latos kétkezes) haránt (végtagokon) red"képz" (kétkezes félkrs, kétkezes egymáshoz kzel!t") ollózás: egykezes red"képzés (pl% háton) lapos hengerl" gyrás (ráncba emel" a háton) n% leschelés% intermittáló (sim!tással megegyez" fogás, de er"sebb E sim!táshoz sorol&ák beN) mángorlás: végtagokon laz!tó &elleg$ fogás, két kéz kztt grgetem az izmot, szitálás: laz!tó &elleg$ fogás, egy kézzel rázva, laz!tva az izmot% (vibrációhoz tartozik)

Ir!"ya: a vénás keringés irányával megegyez", a háton bármely irányban% +zegment masszázsesetében, gerinc felé irány#ló%

5itm)sa: a keringés sebességénél kicsit gyorsabb

Dtgetés: "ájdalomcsillap!tó és értág!tó "ogás# )rövid kontaktus*

2élysége: felsz!nes, mély%

>égreajt!sa: #&&heggyel, kis#&& élével, kllel%

3ajt!i%

*tgetés: félig zárt kllel nagyobb izmoknál, #&&beggyel kopogtatás laza cs#klóval, félig-zárt kllel (hanyintó mozd#lattal), valamint a farizomzatnál klzve%

paskolás: tenyérrel, dombor kézháttal (légpárnát képezve) *tget*nk% vágás: kis#&& élével, lazán egymásra e&t&*k a legyez"szer$en nyitott #&&akat? vagy kézéllel,

merev cs#klóval%

Ir!"ya: izmokra mer"leges, vagy kissé toló mozd#latos

5itm)sa% gyors, perg" ritm#s%

>ibr!+ió: nyugtató, "ájdalomcsillap!tó, tónuscsökkent, laz!tó 'atás+ "ogás#

2élysége: irányától f*gg"en mély (vertikális) és felsz!nes (horizontális) is lehet%

>égreajt!sa: kar#nk antagonista izmainak váltakozó megfesz!tésével és elernyesztésévelfolyamatos, gyors rázómozd#latot, vagy apró nyomó mozd#latot végz*nk%(>ellkason kilégzéskzben%

3ajt!i%

horizontális (testfel*letén v!zszintes irány)

vertikális (testmélysége felé haladó)

Ir!"ya: testfel*leten bármely irányban, illetve a test mélysége felé csak vertikálisan% +zegmentmasszázs esetében gerinc felé irány#ló%

5itm)sa: gyors, váltakozó, gyors#ló%

&*édmassz!zs két kiegésztő fog!sa%9ir!z!s: hzó, laz!tó fogás, melyet a végtagokon alkalmaz#nk% (hanyatt fekve, *lve Rcsak fels"végtag R)9imozgat!s: az !z*letek mozgáshatárig való módszeres, fá&dalommentes kimozgatása% (fekve,*lve)Eyom!s: a páciens hátára, a gerinc mellett, kilégzés melletti, rvid nyomásokat gyakorl#nk% R A%

onesc# R)9iegésztő%- intermittálás (sim!tás és gyrás)

11



- gykkezelés (drzslés a Pgerinc feléQ irányba)- tvisnylvány fogás (szegment masszázsnál)- csavarás (szegment masszázsnál)- mellkas intermittáló nyomása (szegment masszázsnál)-

&portmassz!zs fog!sai: sim!tás, drzslés, gyrás, rezegtetés, vagy *tgetés%

&portmassz!zs fog!sok sorre"dje%

&portol!s előtt% bemeleg!ti, el"kész!ti az izomzatot a tel&es!tmény nvelésének érdekébenvalamint cskkenti az izom és !z*leti sér*lések kialak#lásának veszélyét%

&portol!s )t!"% A levezet" masszázs cél&a a megterhelt izomzat regeneráció&a% Az izmoktón#sának normalizálásával gyorsabban *r*lnek ki a terhelés alatt felszabad#ltsalakanyagok% A felgy*lemlett te&sav távozásával megel"zhet" az izomláz

?. Ismertesse a massz!zs etikai szab!lyait$

&zemélyi feltételek: ápolt, gondozott, kedves, empátia teremt", kéz tiszta,, krm rvid, segy$r$, se óra, sem pedig nyaklánc nem lehet% 6itoktartás? személyiségi &ogok, intimitás betartása%

B. A Ismertesse a felső,- és alsó *égtag +so"tjait és sszekttetéseit$

A *!ll* és a szabad felső *égtag +so"tjai%

A fels" végtagon megk*lnbztet*nk vállvet és szabad fels" végtagot%

apo+ka @ &+ap)la3áromszglet$ lapos csont, megk*lnbztet*nk ra&ta testet és nylványokat%9)l+s+so"t @ la*i+)laA lapocka és a szegycsont kztt helyezkedik el, + alakban grb*lt csves csont%

3elkar+so"t @ #)mer)s3ossz csvescsont, megk*lnbztet*nk ra&ta kzéprészt és megvastagodott végrészeket%

Frsó+so"t @ 5adi)sAz alkar k*velyk#&&i oldalán fekszik%

&i"g+so"t @ l"aAz alkar kis#&&i oldalán fekszik%

9éztő @ arp)s

O db apró kbs csont 8 sorban elrendez"dve a cs#klóban% /ézkzép E >etacarp#s

H rvid csves csont a tenyérben 4&&ak E igiti man#s

B db rvid csves csont az #&&akban%

>!ll* és szabad felső *égtag z4letei%

>!ll-k)l+s+so"t z4let%A k#lcscsont ovális !z*leti lap&a és a lapocka%

&zegy-k)l+s+so"ti z4let% lehetséges mozgásai: váll el"re emelése és s*llyesztése el"re és hátrahzása

12



forgómozgás >!llz4let%

@mb vagy szabad!z*let, felép*l a scap#la !zvápá&ából és a h#mer#s fe&éb"l%0*gg"legesen lelógó kar mozgásai: abd#ctio, add#ctio, a#tefleio, retrofleio, rotacio,c#rc#md#ctio

Alkar z4leti%

Ssszekapcsol&a az alkarcsontokat: két !z*let és egy szalagos sszekttetés% /nyk!z*let:

;gytengely$ sszetett !z*let% 3árom rész!z*letb"l áll és két vezet" !z*let kombináció&aalkot&a%

A kéz z4letei% s)klóz4let%

/éttengely$ to&ás!z*let% A singcsonttól vékony porclemez választ&a el% 2< z4let%

/orlátozott szabad!z*letek, gmb !z*letek, három tengely$% <I< z4letek%

;gytengely$ henger!z*let% 6I< z4letek%

;gytengely$ henger!z*let% Eyeregz4let%

/éttengely$ !z*let%

Az alsó *égtag +so"tjai%

>edencecsont E os coae/étoldali medencecsont alkot&a, csont

szeméremcsont E os p#bis *l"csont E os ischii

cs!p"csont E os ili#m /eresztcsont E os sacr#m

A gerinchez tartozik, H keresztcsonti csigolya találkozása Mombcsont E fem#r

;gyetlen csont alkot&a, az emberi test leghosszabb és 2ede"+e+so"t @ os +oxae

/étoldali medencecsont alkot&a, csont sszecsontosodása% szeméremcsont E os p#bis *l"csont E os ischii cs!p"csont E os ili#m

9ereszt+so"t @ os sa+r)mA gerinchez tartozik, H keresztcsonti csigolya találkozása%

omb+so"t @ fem)r;gyetlen csont alkot&a, az emberi test leghosszabb és leger"sebb csont&a%

0érdkal!+s @ patellaA térd!z*let el*ls" felsz!nén elhelyezked" gesztenye alak csont% A térdet alkot&a%

!bsz!r @ r)s/ét csontból áll:

s!pcsont E tibia: a lábszár vázát mediálisan alkot&a el*ls" felsz!ne a b"r alatttapintható

szárkapocscsont E fib#la: a lábszár k*ls" oldalán pálca alak csont !btő+so"t @ tars)s Msontos vázát D k*lnbz" kbs csont alkot&a% !bkzép @ metatars)s

Msves csontok a lábfe& kzéps" részében%

13



!b)jjak @ digiti pedisMsves csontok, szám#k B, az reg#&& neve 3all#%

Alsó *égtag z4letei% 9ereszt+so"t-+spő+so"t z4let%

.#doros felsz!ne miatt mozgás nem lehetséges% &zemérem+so"tok sszekttetése%

/ét szeméremcsont kzé rostporcogós lemez ékel"dik be% spőz4let%

@mb vagy szabad!z*let, de való&ában dió!z*let% 0érdz4let%

A legnagyobb méret$ és legbonyol#ltabb felép!tés$ !z*letAlkotásában részt vesz:

kzvetlen*l: comb, s!pcsont, patella csak másodlagos: fib#la

&p+so"t-sz!rkapo+s z4let%0ib#la fe&ecse és a s!pcsont laterális b*tyke, mozgás: minimális%

'okaz4let%Alkotásában a s!pcsont, szárkapocscsont és #grócsont vesz részt%

Alsó )gróz4let%Az #grócsont alkot&a a sarokcsonttal és a sa&kacsonttal%

&ópart z4leti *o"al%>ozgástanilag nem nálló, hanem két lábt"!z*let által alkotott !z*leti vonal%

A l!btő tbbi z4lete% 0eszesek minimális mozgással% !bkzép-l!b)jj z4letek%

/étoldali levágott gmb alak !zfe&&el kapcsolódnak% jjz4letek%

3engeresek%

B. ' Ismertesse a gyógy szolg!ltat!sok igé"ybe*ételé"ek re"djét, a kezelőlapalapj!" trté"ő kezelés előr!sait, az admi"isztr!+ióoz sz4kséges iratokat,t)d"i*alókat$

A szolgáltatást a vény kiáll!tásának nap&ától szám!tott 9% napig bezárólag meg kell kezdeni és amegkezdést"l szám!tott HC napon bel$l kell befe&ezni% A pénztáros a betegeknél lév" kezel"laprará!r&a az #tolsó napot, ameddig a szolgáltatást igénybe lehet venni%Amennyiben a beteg a krát az egészségi állapotában bekvetkezett változás miatt indokoltanmegszak!t&a, és a vény érvényességi ide&e alatt a kra nem fe&ezhet" be, az orvos egy alkalommalismételten fel!rhat&a az igénybe nem vett gyógyászati ellátásokat%A gyógyf*rd"kezeléseket re#matológ#s, ortopéd, fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációsszakorvos rendelheti el% A vonatkozó egészség*gyi el"!rások alap&án a medencef*rd", a kádf*rd"és friss!t"masszázs (vizes masszázs) kivételével valamennyi kezelés (akár társadalom-biztos!tási#talvánnyal, akár készpénzfizetés ellenében) kizárólag olyan orvosi rendelvényre szolgáltatható,melyen szerepel a beteg neve, személyi adatai, diagnózisa, valamint a kezelésekkel kapcsolatosel"!rások, és megállap!tható a kezelést el"!ró orvos személye, pecsétszáma%

Az admi"isztr!+ióoz sz4kséges iratok, t)d"i*alók4talványos kezelések igénybe vételéhez sz*kséges okmányok:

8 db szabályszer$en kitlttt kezel"lap,(n% 2abás-lap) db orvosi rendelvény? (vény, be#taló) 6AL kártya? /zgyógyellátás esetén kzgyógyellátási igazolvány%

14



A kezel"lapot a pénztárnál, illetve a kezelés helyén be kell m#tatni% A hatályos &ogszabályok szerintnaptári évenként két krát támogat a társadalombiztos!tás% A 9F-es kódszám komplegyógyf*rd"ellátás igénybe vétele is krának szám!t%

B. Ismertesse a gyógy-és sportmassz!zs sor!" alkalmazott *i*őa"yagokat,segédeszkzket, alkalmazott atóa"yagokat$

>i*ő a"yagok:

A modern masszázs nem használ viv" anyagot, ha mégis, akkor krémeket és ola&okathasználhat#nk egyéni igényt"l f*gg"en%%

Flaj: Ló, mert csszik, nem &ó, mert nagyon csszik% 5agyon kell figyelni az ola& mennyiségére%

2ázis ola&:fldimogyoró ola&, olivaola&, napraforgó ola&, lehet bele tenni egy kis mand#la, &o&oba,stb ola&at%

nnorhe#ma ola&, Lohnsons baba ola&2assz!zs krémek: Js!ros alapak, (>I77+),

#i"tőpor: elav#lt módszer, csszik, amennyire kell% ;ltm!ti a pól#sokat, szár!t (szilikózis veszély)

+zabályok: 2em#tatkozás, informálódás, vetk"zés, beteg elhelyezése, izomzat ellaz#lt állapotbanlegyen, kézmosás, takarás%

H. A jellemezze a mellkas +so"tos szerkezetét, iz4leteit, a mellkasra atóizmokat$ Ismertesse a geri"+ feléptését, a +sigoly!k jellemzőit, a geri"+k4l"féle szakaszai"$

sigoly!k részei%>egkzel!t"leg egyforma alak és nagyság csontok% >inden csigolya-vertebra egy-egy porckoronkzvet!tésével kapcsolódódik a szomszédos csigolyához%5észei%

Msigolyatest E corp#s vertebrae

+zivacsos csontból álló bab alak henger% 0els" és alsó felsz!nét vékony *vegporc bor!t&a% Msigolya!v E arc#s vertebrae

A csigolyatesthez gy$r$ alakban kapcsolódnak, hát#l a tvisny#lványban találkoznak% 5ylványok

A csigolya!vr"l erednek és más csigolyákkal !zes*lnek, az izmoknak tapadási fel*letetny&tanak%

részei: oldalirány harántnylvány hátrafelé néz" tvisnylvány felfele és lefelé irány#ló !z*leti nylványok

A +sigoly!k +soportost!sa%Eyak+sigolya% D db% RMEMDR#!t+sigolya% 8 db% R6hE6h8 v% .E.8R/gyék+sigolya% H db% R7E 7HR9ereszt+so"ti +sigolya% H db% R+E+HR3ark+sigolya% -H db% RMIEMoEBR

0elosztás#k: valódi és álcsigolyák

Az atlas és az ais csigolya alak&a k*lnbzik a tbbit"l% Az atlasnak nincs csigolyateste ezértsokkal nagyobb a csigolyaly#k% 0ltte van kzvetlen*l a nyakszirtcsonton az regly#k, ahol akoponya*regb"l kilép az agyvel" és folytatódik min gerincvel"% Az ais speciális alak, megnyltteste van% /*lnlegessége, hogy miatta &n létre a tagadó fe&mozgás%

#!ti szakasz% 8 csigolya alkot&a, az egymás alatt lév" tvisnylványok tet"cserépszer$en fedikegymást% 3átra dombor !vet hoznak létre%

15



/gyéki szakasz% H csigolya alkot&a, a test nagy és bab alak% A tvisnylványok bárdszer$enhátrafelé m#tatnak% A csigolyák el"re dombor !vet alkotnak%

9ereszt+so"ti szakasz%H csigolya alkot&a, sszecsontosodott ás alak csont% 0els" része amedencébe emelkedik, alsó részén f*lszer$ !z*leti felsz!n található% A farkcsonti szakasszal egy*tthátra domborak%

A geri"+ sszekttetései%0olytonos, csoportba sorolható:

<alódi !z*letek révén: a csigolyák !z*leti nylványain kereszt*l orcos: a csigolyák kztt a második nyakcsigolyától a keresztcsontig

+zalagos: folytonos sszekttetés a szalagos révén, a sok rvidebb szalag mellett kéthosszanti hzódik végig a gerincen%

A geri"+ grb4letei%Alak&a k!gyózó vonalhoz hasonl!t% Ildalról nézve B grb*lete van% A grb*letek kiegyenl!tik egymást!gy a gerinc kezdeti és végi része egy egyenesbe esik%/zrem $kdnek:

a gerinc er"s!tésében a test egyenslyozásában a mozgás kzbeni rázkódások elnyelésében

d"sebb korban a grb*letek fokozódnak, ezáltal a test a magasságából -BG-ot is vesz!thet%3anyatt fekve a test -8 cm-rel hosszabb% A gerinc hossza a ha&latokat kvetve a test hosszánakBHG-a%&zakaszai%

nyaki háti ágyéki keresztcsonti

farki

A geri"+ feladatai% trzs*nk szilárd tengelye védi a gerincvel"t tart&a a fe&et kapcsolási pontokat biztos!t a mellkasnak és a medencének

A geri"+ mozg!sai% el"re és hátraha&l!tás: a#terfeleio és retrofleio oldaraha&l!tás: lateralfleio torziós mozgás: torsio, rotacio

r#gószer$ mozgásA nyakcsigolyák mozgási képessége a legnagyobb%

Msigolyák részei: test, !v, nylványok

'ord!k% osta/arcs !vben ha&l!tott abroncsszer$ csontok% 3átsó vég*kn bordafe&ecske található mely ahátcsigolyák testével alkot !z*letet%

D pár valódi borda pár álborda 8 pár rep*l"borda

2ell+so"t (szegy+so"t%

A mellkas el*ls" falát képezi, lapos csont, egész ter&edelme kitapintható%részei:

16



markolat test kardnylvány

!z*letet képez a k#lcscsonttal és D pár bordával%

A mellkas feléptése%

0orax./épzésében részt vesz:

a gerinc háti része a bordák a szegycsont

0ormá&a: csonka kphoz hasonl!t3atárol&a: a mell*reg és a has*reg

&zerepe% belégzéskor a bordák emelkednek a mellkas térfogata n" kilégzéskor a bordák s*llyednek, a mellkas térfogata cskken a mellkasi szervek védelme z*letek'k#lcscsont-szegycsont, bordák-csigolyák, egyes csigolyák kztt%

Iz4letek: /#lccsont-szegycsont, bordák-csigolyák% ;gyes csigolyák kztt

2ellkas izmai (légzőizmok

A tora+o)meralis izmok légzési segédizmok (mellizmok), mellkason erednek és a humerus#ontapadnak ezért felép!tés szerint ide tartoznak% (asztmás, roham esetén felkarokat fiál&a)%

égzőizmok %1. 94lső borda kzti izmok (mm#intercostales e$terni )<Q alakban helyezkednek el, belégzésért felel"sk7% 'első borda kzti izmok (mm#intercostales interni )sátor alak a lef#tás#k, kilégzésért felel"sek% Lobban krbe veszik a mellkasfalat, tovább érnek,megtrnek átford#lnak P<Q alakba a szegycsonthoz kzeli porcos résznél és itt már a belégzésértfelel"sek%

5ekesz (iap'ragma) E A mell*reget a has*regt"l elválasztó k#pola alak izmos lemez, melyets#gár irány rostok képeznek% 5y#galmi helyzetben nagyobb a k#polá&a% 3a az izomrostoksszehzódnak a rekesz ellaposodik belégzés , elernyedéskor kilégzés.

H. ' Ismertesse a fej, "yak és felső *égtagoko" alkalmaza"dó s*édmassz!zsfog!sokat$ 'eszélje" arról, ogya" épti fel a kezeléstN

C% +im!tás, drzslés, gyrás, rezegtetés, vibráció, *tgetésD% /iegész!t" masszásfogásokO% 0ogási sorrend: a kezelend" ter*let alap&án

H. #at!rozza meg a massz!zs szerepét a sportolók felkésztésébe"$ Az edzések"api +ikl)s!"ak megfelelő sportmassz!zst, a sportmassz!zs atéko"ys!g!"ak*izsg!lat!t, szerepét a reabilit!+ióba"$

A sportmassz!zs +élja: tel&es!tmény fokozása, fáradtság regenerálása, sér*lések #tánirehabilitáció

17



0ré"i"g massz!zs fogalma% A tréning masszázst az edzés vagy verseny kzben, a tel&es!tményfokozása, és a terhelési asszimetriák felszámolására érdekében alkalmazzák% A verseny vagy edzés#tán végzett levezet" masszázs cél&a az izomgrcsk oldása, az izomláz enyh!tése%#elyre!lltó massz!zs fogalma% két versenyszám kztt, a fáradt izomzat ellaz!tására és annakkvetkez" megmérettetésre való felkész!tésére alkalmazhatóaztómassz!zs% <érkeringés és kzérzet&av!tó masszázs (hasonló a gyógy- és

sportmasszázshoz)%0o"iz!ló massz!zs% határozottabb fogásokat végez

9o"d+io"!ló massz!zs% friss!t" masszázs, prevent!v céllal

dzettség fogalma: Az edzettség edzés- és versenyterhelés hatására kialak#ló állapot, speciálissportbeli tel&es!t"képesség% Az edzettség a legátfogóbban és legkzvetlenebb*l valamilyen fizikaitel&es!tményében (általános edzettség) vagy meghatározott tevékenységben, sportbelitel&es!tményben (speciális edzettség) fe&ez"dik ki% Az edzettség abba az irányba változik, amelyikbeaz edzés tereli% Az edzettséget az sszetev"k hierarchiá&aként fog&#k fel% Az egyes sszetev"kszoros klcsnhatásban érvényes*lnek (pl% kond!c!onális képességek)% A tapasztalat azt m#tat&a,hogy az ismert, nállóan is fe&leszthet" sszetev"k fe&l"dése, a fe&l"dés irama, abszolt szint&eszoros sszef*ggésben van a tel&es!tményváltozással% A kapcsolat szorossága azonban a speciális

(sportági) tel&es!tmény nvelésével kvetkezetesen gyeng*l (pl%: maimális oigénfelvétel -izomnvekedés)% ;nnek megfelel"en az élsportolók edzettségének becslése, mérése egyénimegkzel!tést kvetel% Az élsportolóknál nyert m#tatók nem alkalmasak általános!tásra% 3a példá#legy olimpiai ba&nok ka&akozó magas oigénfelvev" képességgel rendelkezik, ez nem lehet norma atbbi ka&akozó számára% Az élsportolók legfőbb mértéke a *erse"yteljestmé"y.

+tressz alap&án valós#l meg' lelki, testi%' fizikális hatása van% >otorik#s sszetev"k:- /épesség, készség: (&ól begyakorolt a#tomatizm#s) szichikai t#la&donság (egész személyiség) 0izikai sszetev"k (szervezet m$kdésének sszhang&a) Alkati t#la&donság (genetika els"sorban és szerzett is)%(h!zás-fogyás)

/llóképesség fogalma% elfáradással szembeni m#nkab!rás (&ellege szerint tbb féle lehet)@enetikailag kódolt%;dzéssel szerzett t#la&donság:E gyors regenerációs képesség:

o A, képességo 2, edzettség sz!nvonalao M, felgyors!tó el&árások, (pihenés-edzések kztti akt!v-

passz!v)o ., táplálkozás (mit, mikor mennyit)o ;, masszázso 0, sza#na- meleg f*rd"

/llóképesség fajt!i% , aerob- (szénhidrát-zs!rbontása)8, aerob- anaerob, Aerob (O-9Rmásodperc, laktacid O-9-8 perc

&ér4lés )t!"i reabilit!+iós massz!zs% betegségek #táni felép*lés seg!tése% >indig az adottbetegségnek megfelel" ter*leten és intenzitással.

J. A jellemezze az izmok mikrószkópos, makrószkópos szerkezetét, m:kdését$

Az izom szerkezete %

Az izomrostokat finom kt"szvet veszi kr*l, amelyben erek és idegek térnek az izomse&thez%6bb izomse&t kt"szveti egybekapcsolásából finom izomkteg létes*l% Az izomktegek kzti lazakt"szvet az izmot kr*lfogó kt"szveti b#rokkal áll kapcsolatban% A nagyobb szám izom vagy

izomcsoport kzs takaró&át pólyának nevezz*k% A se&thártyán bel*li alapállományban lév"izomrostocskák (miofibrill#mok) a se&t keresztmetszetében vagy egyenletesen elosztva találhatók,vagy csoportokba rendez"dnek%

18



Az izomrosto+sk!k (myofilamentumok ) ingerek hatására hossztengely*k irányábansszehzódásra képesek% Ló bontás fénymikroszkóppal vizsgálva a rostocskák lef#tásábanegyszeres fénytrés$, izotróp és kétszeres fénytrés$, anizotróp szakaszokat lát#nk% >ivel azegymás mellett lév" rostocskákban az egyszeres és kétszeres fénytrés$ szakaszok egymáshozigazodva helyezkednek el, a mikroszkópos metszetekben haránt irány cs!koltságot lát#nk% Azizotróp részeket egy vékony kett"s fénytrés$ lemez oszt&a ketté (/ra#se-féle vonal, vagy % csk -(JTischenscheibe))% Az izom m$kdési (kontraktilis) alapegysége a szarkomer, amelyet oldalról aJ-cs!kok határolnak%

Amennyiben egy izomrostot (izomse&tet) se&tmembrán&a fel"l elektromos árammal ingerlik, smegfelel" nagyság imp#lz#s érkezik, az izomrost sszehzódik, ma&d elernyed% /isebb ingerhatására nem reagál a rost% Azt az ingerer"sséget, amelyre már sszehzódik az izomk4szbi"ger"ek nevezz*k% Az is megfigyelhet", hogy a hatékony inger leadásának pillanatától amechanikai válasz bekvetkeztéig bizonyos id" telik el, ami alatt az izomse&tben látszólag nemtrténik semmi% ;zt az id"t lappa"g!si időszak"ak nevezz*k% Amennyiben az idegrostnál ak*szbingernél kétszer-háromszor er"sebb ingert alkalmaz#nk, az sszehzódás mértéke nemváltozik% ;gy idegrost (idegse&t) a k*szbingerre már #gyanolyan sszehzódással válaszol, mintsokkal er"sebbre% ;zt a &elenséget a Kmi"de" *agy semmiL trvényének nevezz*k%

3a változik az inger frekvenciá&a, s a kvetkez" hatékony inger az elernyedés id"szakábankeletkezik, az izomrost nem válaszol sszehzódással% A harántcs!kolt izom #gyanis az elernyedésid"szakában nem ingerelhet"% 6ovább fokozva az ingeradás frekvenciá&át, a második inger akkorérkezik, amikor az els"t"l az izomrost még sszehzódásban van, akkor a második inger issszehzódásra vezet% 3a az izomrost végét egy izomhoz kapcsol&#k, az látható, hogy a másodiksszehzódás grbé&e abban a magasságban kezd"dik, amelyben az els" inger hatásárasszehzódott izom már volt% lyen módon a második ingert"l keletkez" miogramm az els" fléker*l, arra ráép*l% ;zt a &elenséget nevezz*k az sszehzódások sz#perpoz!ció&ának% ;gy továbbiharmadik id"ben adott hatékony ingerrel a sz#perpoz!ciót fokozhat&#k, és !gy tovább mindaddig,m!g az izom el nem éri megrvid*lésének határát% Az izomnak ezt az sszehzódási állapotátteta")sz"ak nevezz*k% Amennyiben az ingereket elég gyorsan ad&#k, az sszehzódás grbé&énsszef*gg" egyenes vonalat kap#nk, az ilyen rángás komplett tetan#szos rángás%

3a egy sszehzódás alkalmával az izom hosszsága cskken, de fesz*ltsége nem változik,

izotóniás rángást hozt#nk létre% 0ord!tott helyzetben izometriás az sszehzódás%

Az izom sszehzódásakor h" szabad#l fel% A h"termelés már az ingerlés pillanatában megind#l, ésgyorsan fokozódik, ezt nevezz*k akti*!+iós ő"ek% A kezdeti gyors emelkedést kis fokcskkenés, ma&d &abb emelkedés kveti, melynek maim#ma az elernyedés kezdetére esik, ez amegr*id4lési ő. Az sszehzódás leza&lása #tán még percekig a ny#galminál nagyobb az izomh"termelése, ez az n% megkésett ő% A kezdeti h"termelést az anaerob kr*lmények kzt islétre&v" reakciókkal (A6- és kreatin-foszfát-bomlás, valamint anaerob glikol!zis) magyarázzák% Amegkésett h"termelés a biokémiai értelemben vett helyreáll!tási folyamatokkal kapcsolatos% Azizomm$kdés alap&a az egyes fehér&ék klcsnhatása% ;zek a kvetkez"k:

2otoros feérjék

- 2iozi"

- Akti"

&zab!lyozó feérjék%

- 0ropo"i"

- 0ropomiozi"

- M-akti"i"

- gyéb feérjék (*i"k)li", titi", stb

19



A miozin BO9 k.a molek#latmeg$ fehér&e, amely C polipeptidláncból (B knny$ és 8 nehéz) ép*lfel, az aktin két spirális részb"l egymásba fonódó fehér&eszál (0 és @ aktin)% >inden @-alegységfel*letén található egy akt!v kt"hely, amely a miozin kereszthidak fe&ecskéit képes megktni% Atropomiozin ny#galomban C-F kt"helyet takar el az aktinszálon% A troponin alegysége: 6n-inhibitorik#s rész? 6nM-kalci#mkt"rész? 6n6- tropomiozinkt" rész% Az alfa-aktinin a J-cs!kotalkot&a, ra&ta specifik#s aktinkt"helyek vannak%

A harántcs!kolt izom m$kdése kzben az egymással párh#zamosan f#tó aktin és miozinfehér&eszálak kzelebb ker*lnek egymáshoz, és egymáson elcssznak% A szarkomer megrvid*l%;zt seg!ti a miozinszál speciális felép!tése és az aktinszálon lév" miozin kt"helyek felszabad#lása,s kt"dése a miozin speciális fe&ecské&éhez% ;z a motoros tevékenység, melynek négy fázisa van:

A motoros te*éke"ység f!zisai%

1. Akti*!+ió (megi"dt!s

7. 5eg)l!+ió (szab!lyoz!s

?. 9o"trak+ió (megr*id4lés

B. 5elax!+ió (ellaz)l!s

A k*lnbz" szakaszokban le&átszódó élettani folyamatok a kvetkez"k:

Akti*!+ió

- A gerincvel" motoros se&t&éb"l érkez" idegi i"ger4let eléri az izmot, akciós potenciál keletkezik%>otoros egységnek nevezz*k a ne#ront és a hozzá kapcsolódó izomrostokat Az izmokba belép"nylvány finom ágakra oszlik, minden ág tbb izomrosthoz visz inger*letet%

- A motoros véglemezben, ahol a ne#rilemma a szarkolemmával találkozik a+etilkoli" szabad#l

fel, a szarkolemma aktiválódik

- A szarkoplazmatik#s retik#l#mban (+=) aNN szabad#l fel és áramlik az intracell#láris (M) térbe, amotoros folyamat megind#l%

5eg)l!+ió

- A MaUU a troponin-M-hez kt"dik,- A troponin- által kife&tett gátló hatás megsz$nik- Aktiválódik a miozin A6-áz enzime- Az 0-aktin fel*letén szabad kt"helyek keletkeznek- /t"dés &n létre a miozin fe&ek és az aktin kztt, n% keresztidak alak#lnak ki%- A kereszthidak elford#lnak és ezzel a vékony aktin myofilament#mot a vastag myozin

myofilament#m mentén elhzzák% A kémiai energia mechanikai energiává alak#l%

9o"trak+ió

- MaUU &elenlétében a kereszth!d-cikl#s folyamatosan m$kdik% Az akt!v állapotban lév"kereszthidak folyamatos m$kdését keresztd +ikl)s"ak, vagy csszófilament#mmechanizm#snak nevezz*k% ;redményeként a J-cs!kok a sarcomer kzéppont&a felé elmozd#lnak,ezzel az izomrostok megrvid*lnek%

5elax!+ió: A MaUU vissza&#t A6 p#mpa seg!tségével a +=-ba (MaUU akk#m#láció&a) A troponin-Mktésb"l felszabad#l a MaUU, a troponin- visszakt"dik az aktinhoz és behzza a tropomiozint is% Atovábbi kereszth!d ktés kialak#lása gátolt% A sarcomer ellaz#l és visszanyeri ny#galmi hosszát%

20



J. '. #at!rozza meg a !t s*édmassz!zs kezelés"ek sorre"djét$ Ismertesse azalkalmaza"dó s*édmassz!zs fog!sokat$

+z!v felé dolgozik +im!tás, drzslés, gyrás, rezegtetés, vibráció, *tgetés, fogásai

J. Ismertesse a leggyakoribb sportsér4léseket, a felismerésez sz4kségest4"eteket, és a sportmasszőr szerepét az elsősegély"yCjt!sba"$

&portsér4lés"ek teki"tető mi"de" kóros el*!ltoz!s, amely valamely sporttevékenységvégzésekor keletkezik% A gyakorlatban persze ezt a fogalmat általában inkább a gyakrabbanel"ford#ló sér*lésekre használ&ák% A szakemberek a sportsér*léseket két fő +soportba sorolj!k%ak)t, illet*e tCltereléses sér4lésekről beszélnek%

Az ak)t sér4lés, kzszóval élve a sportbaleset id"ben pontosan behatárolható, egyszeri er"sk*ls" hatás eredménye% Az azt kiváltható er"hatás mindenkor az érintett szvet folytonosságánakmegszakadását, vagyis példá#l izomkárosodást okoz% <érmleny keletkezik, károsodnak aha&szálerek és kisebb-nagyobb vérmleny keletkezik% /vetkezménye a sér*lt ter*leten keletkez"vérmleny, amely elind!t&a a test válaszreakcióit (pl% ak#t gy#lladás, vagy a gyógy!tó folyamatoka#tomatik#s beind#lása)% Az ak#t sér*lések példá#l a zzódások, ránd#lások, szakadások, ficamok,trések, horzsolások és sebek%

A tCltereléses sér*lések olyan kisebb, ám sokszor ismétl"d" tra#mák, amelyek károsan hatnaka szvetekre, mégpedig oly mértékben, hogy ere&*k meghalad&a a szervezet ngyógy!tófolyamatainak ere&ét% 0izikai tlterhelés vagy helytelen terhelés eredményei% A tlterhelésessér*lések bels"- (izom-egyenslyzavarok, végtagi tengelyeltérések) és k*ls" tényez"khz(edzésbeli hibák, nem megfelel" krnyezeti feltételek) egyaránt kapcsolhatók% 1ltalábansportspecifik#sak, azaz &ellemz"k az adott sportágra, vagy sportmozgásra (teniszknyk,#grótérd)% de sorolhatók az izom-!n csontos tapadásának gy#lladásai (enthesopathiák vagyinsertiopathiák), az !ngy#lladás, az !nh*velygy#lladás, a csonthártyagy#lladás, az izom-gy#lladás, atml"gy#lladások, a fáradásos trések, a porcfelsz!n-károsodások és az !z*leti kopások%

Az ak)t sér4lés t4"etei%

3irtelen, er"s fá&dalom .#zzanat 5em helyezhet" sly az alsó végtagra A fels" végtagon etrém nyomásérzékenység 5em mozgatható a tel&es mozgástartományban az iz*let ;trém végtaggyeng*lés A csont látható ficama vagy trése

A tCltereléses sér4lés t4"etei%

Aktivitás kzben &elentkez" fá&dalom 6ompa fá&dalom, pihenés kzben .#zzanat

A sportmasszőr szerepe az elsősegély"yCjt!sba"% els" ellátás, azonnali seg!tségny&tás,állapot felismerése%

21



O. A Ismertesse a felső.-és alsó*égtag izmait$

3első *égtag izmai% -*!llizmok% deltaizom (m% deltoide#s ) % lapockatvis feletti izom (m% s#praspinat#s) % 7apockatvis alatti izom (m% infraspinat#s) , a kis és nagy grgeteg izmok (m% teres minor

és m% terse ma&or) , lapocka alatti izom (m% s#bscap#laris) , és a hollócs"rkarizom (m%coracobrachialis ventralis)

-felkar izmai% ha&l!tó izmok: kétfe&$ karha&l!tóizom (m% biceps brachi!), karizom (m%brachialis, karorsóizom (m% brachio-radialis, fesz!t" izmok: háromfe&$ karizom (m% tricepsbrachi!), kampóizom (m% ancone#s)

-alkar izmai: alkar ha&l!tó izmok fel*letes, hengeres bor!tóizom (m% pronator teres(,etensor,-fleor izmok, kézizmok: h*velykpárna a kis#&&pátna és a tenyérkzép izmai

%alsó végtag izmai -+spőizmok%-bels" cs!p"izmok: cs!p"-horpaszizom (m% iliopsoas), krtekép$ izom (m%

piriformis , bels" fedettizom (m% obt#rator intern#s)-k*ls" cs!p"izmok: nagy farizmot (m%gl#te#s maim#s)%kzéps" (m% gl#te#s medi#s) és kis farizmot (m% gl#te#s minim#s)-combpólya fesz!t" izom ( m% tensor fasciae latae)

-+ombizmok: négyszg$ combizom (m% V#adrat#s femoris) -fesztő izmok% szabóizom( m%sartori#s), négyfe&$ combizom (m% V#driceps femoris),

egyenes combizom (m% rect#s femoris, bels" és kzéps" vaskosizom (%m vast#sintermedi#s) -ajltó izmok: félig inas izom (m% semitendinos#s)% 0élig hártyás izom

(m%semimebranos#s), kétfe&$ combizom (m% biceps femoris) -kzeltő izmok% fés$sizom (m% pectine#s), hossz és a rvid combkzel!t" izom (m%

add#ctor long#s), nagy combkzel!t" izom (m% add#ctor magn#s), karcsizom Om% gracilis) -lábszárizmok, lábizmok

O. ' Ismertesse a asmassz!zs i"dik!+iój!t, ko"trai"dik!+iój!t$ &orolja fel azalkalmaza"dó massz!zsfog!sokat$

I"dik!+iói%'etegségmegelőzésre%

3as,-és medence *regi szervek terápiá&ának kiegész!tésére 3as%-és medence *regi grcsk és blokkok oldására A tel&es szervezet energiaszint&ének, vitalitásának fokozására +zékrekedés megel"zése #ffadás Msak orvosi &avaslatraN

9o"trai"dik!+iói% 0á&dalom, belszervi problémák, ak#t gy#lladás? sérvek, lép, má&megbetegedései?daganat? menses?terhesség%

A kezelés me"ete: sim!tás, drzslés, gyrás, vibráció, felrázás, lesim!tás%Wtgetést nem végz*nkN

O. Ismertesse az egyes sport!gak (atlétika, sClylkő, f)tó gyakori sér4léseit,a""ak elsősegély"yCjt!si és massz!zs leetőségeit$Atlétika% 0#tószámok A f#tószámok kzé tartozó sk- és g!tf)t!s is lehet rvid-, kzép- és hossz táv%&ér4lések r*idt!*f)t!sba":((899 -nél rvidebb táv) a szervezet foszfáttartalékait mozgós!t&a% Arvidtávf#tókat leggyakrabban a startnál és a célba érkezés során érik sér*lések% 6bbnyire a+ombizom sér*l meg, illetve az A+illes-"% A rvidtávf#tóknál a sport hosszabb ide&e trtén"gyakorlása #tán sokszor kialak#l az n% hall# rigid#s, amely az reg#&& degenerat!vmegbetegedése% @átf#tóknak mindezek mellett számolni#k kell a medence-keresztcsonti régió, azágyékcsigolyák és a hasizmok sér*léseivel is%&ér4lések kzépt!*f)t!sba" A kzéptávf#tás (a táv az olimpián O99 és H99 m kztti) nem &árnagy sér*lésveszéllyel% Az ak)t sér*lések veszélye csekély% nkább tClterelésből adódósér*lések ford#lhatnak el", példá#l az Achilles-!n meger"ltetése, és a láb egyéb inainak betegsége &elentkezhet% +zintén a tlterhelés kvetkeztében eltrhet a s!pcsont, a lábkzépcsontok vagy acombnyak% +ér*lések hossztávf#tásban A hossztávf#tók (a legfontosabb táv: 999, H999, 9999m és a maraton) sér*lései hasonlóak lehetnek, minta a kzéptávf#tóké, de azok mellett tipik#s

22



még a me"iszk)szok ak)t és kró"ik)s gy)llad!sa, ami szintén a tlterhelés kvetkezményelehet% +ok hossztávf#tó &ellegzetessége az ó-láb, mivel a medence és a s!pcsont kztt található!nkteg enyhén drzsl"dik% ;z heves fá&dalommal &ár% >ásik problémás ter*let a keresztszalag.Az atlétikai sportágak kzé tartoznak férfi és n"i gyaloglószámok is%

6obósz!mok:A dobószámok kzé a slylkés, kalapácsvetés, diszkoszvetés és gerelyha&!tássorolható%

&ér4lések sClylkésbe"A *!llf!jdalom okai% A váll!z*let három !z*letb"l áll, melyek rendk!v*l nagy tartománybanmozognak% ;z gyakran az !z*let stabilitásának rovására megy, !gy ez az !z*let, mely aleggyakrabban ficamodik% A vállban !z*leti kopás ritkábban &n létre, mivel a váll nem tartozik atehervisel" !z*letek kzé, mint példá#l a térd vagy a cs!p"% Aférfiak D,8HD kg-os, a n"k B kg slyfémgolyót lknek el% A versenyz", mikzben lend*letet vesz, megterheli az ágyékcsigolyáit,tipik#sak az #&&ak és a kezek sér*lései, valamint megsér*lhetnek a karok és a támaszkodó lábizomzata. A tClterelés hossz táv kvetkezménye a +s)klóz4leti artrózis.&ér4lések kalap!+s*etésbe"% A kalapácsvetés az egyetlen dobósport, amiben a keszty$használata megengedett% A slylkésben el"ford#ló sér*lések &ellemz"ek itt is, k*lnsen a trzsizomzata veszélyeztetett% Az #&&akban lév" inakat és !z*leti tokokat is nagy terhelés éri% Ak"ykz4let és a +spő kró"ik)s sér4lései sem ritk!k%

&ér4lések diszkosz*etésbe": ;bben a sportágban is a már eml!tett sér*lések ford#lhatnak el",de a négy dobósportág kz*l itt a legcsekélyebb a sér*lések veszélye%&ér4lések gerelyajt!sba" Az artrózis (por+kop!s kezelési lehet"ségei Lelenleg nem állrendelkezés*nkre oki terápia az artrózis kezelésére, de k*lnbz" gyógyszerekkel a fá&dalomcskkenthet", és az !z*let mozgásképessége &av!tható%@erelyha&!tásban f"leg a osszC t!*C sér4lések dominálnak% >ivel a gerelyt fe&magasság fltttart&ák, gyakran el"ford#l a rot!torkpe"y sér*lése% 0ipik)sak a k"yksér4lések, az!gyék+sigoly!k sér*lései és az "szalagsér4lések. 6artós vagy etrém terhelés hatásárakialak#lhat a vállban, a knykben és a cs!p"ben az !z*leti tokok és a porc kopása% grósz!mok:Az #grószámok kzé tartozik a magas#grás, rd#grás, távol#grás és hármas#grás%&ér4lések magas)gr!sba": <alamennyi #grósportra általánosan &ellemz", hogy megtereli az!gyék+sigoly!kat. >agas#grásnál gyakoriak a boka- és térdsér*lések, kés"i kvetkezménykéntpedig a hátsér*lések% A lend!tett láb izmai #grás kzben megsér*lhetnek% /és"i kvetkezményeklehetnek még a bokaz4leti pa"aszok és a szalagszakad!s% &ér4lések rCd)gr!sba": Ard#grás a legveszélyesebb atlétikai versenyszám% 6ipik#s sér*lés a *!llz4leti fi+am, illetve avállrégióban elszenvedett trések. @yakoriak az !gyék+sigoly!k-, *alami"t a térdszalagok ésaz A+illes-" sér4lései% 3a az #grást a sportoló elvéti, fennáll a !t- és !tizomsér4lésekveszélye is%&ér4lések t!*ol)gr!sba" A távol#grásban a lábfe&eket és a trzset éri a legnagyobb terhelés,k*lnsen landoláskor% A térd, a boka, a lábszár- és a combizmok szintén megsér*lhetnek, akárizomszakad!s is trténhet% <eszélyes lehet a hirtelen kezdett testedzés&ér4lések !rmas)gr!sba" =endszerint hasonló sér*lések ford#lhatnak el", mint távol#grásbanés rvidtávf#tásban, tehát els"sorban izomszakad!s, zCzód!s, boka- és térdsér4lések, illetvetérdszalaggy)llad!s, ami az n% P#grótérdQ kialak#lásához vezethet% A hét- és t!zpróba a máreml!tett versenyszámok k*lnbz" kombinációiból áll ssze%

P. A Ismertesse a trzs,-"yak,-és a kopo"ya izmait$

A fej izmai @ fejtető

- 0arkóizom (m. o++ipitalis E skalp (fe&sisak) mozgatása% ;red az occip#ton szélesen%- #omlokizom (m. fro"talis E skalp mozgatása, homlok ráncolása, szemldk!v emelése%

;red a homlokon szélesen%;gy*ttesen tapadnak a fe&tet"t bor!tó b"nyébe, az n% fe&sisakba (galea apone#rotica)%

Ar+izmok5agy rész*k csonton ered és az arcb"rben végz"dik% 7étrehozzák az arcmimikát, mely szoroskapcsolatban áll az idegrendszeri megnyilván#lásainkkal% =ágás létrehozása%

- 2imikai izmok E az arc k*lnbz" ny!lásainak sz$k!tése, tág!tása, sszehzása,

alakváltoztatása% A <% agyideg idegzi be "ket%o +zemkr*li izmok

23



o +zá& kr*li izmoko 6rombitás izomo Irr kr*li izmoko 0*l kr*li izmok

- 5!góizmok E B er"s izom, az <% agyideg idegzi be "ket%o 5!góizom (m. masseter E állkapcsot felfelé hzza, a szá&at zár&a%

;red a &árom!ven, tapad az állkapocsszglet k*ls" felsz!nén%o #al!"tékizom (m. temporalis E állkapcsot felfelé, és el"refelé hzza% A szá&at

zár&a%;red a halántékcsont pikkelyén, tapad az állkapocság izomnylványán%

o 94lső és belső rpizom (m. pterygoide)s lateralis et medialis E azállkapcsot felfelé, és hátrafelé hzza, a szá&at zár&a%

A "yak izmai- 3el4letes "yakizmok

o Eyaki bőrizom (platysma E a test egyetlen igazi b"rizma% 0eszesen tart&a anyak b"rét, emeli az eml"ket%

o 3ejbi++e"tő izom (m. ster"o+leidomastoide)s E a fe&et hátrahzza, az arcotflfelé és ellenkez" irányba ford!t&a% A fe& egyenes tartása, hanyattfekvésb"l a fe&etfelemeli, légzési segédizom%;red a szegcsont markolatán és a k#lcscsont bels" harmadán% 6apad ahalántékcsont csecsnylványán (process#s mastoide#s)%

- Eyel*+so"ti izmok5yelvcsont feletti és alatti izmok, B-B izom - egy*ttesen fe&tik ki hatás#kat% A nyelvcsontfelettiek nyit&ák a szá&at, ez alatt a nyelvcsont alattiak rgz!tik a nyelvcsontot%vás, szopás alkalmával a felettiek megfesz*lnek, az alattiak sszehzódnak%

- 2ély "yakizmoko l4lső +soport (prae*ertebralis izmok E a nyakat el"re, és sa&át oldala felé

ha&l!t&ák%o Fldalsó +soport (s+ale")s +soport E a nyakat oldalra, és el"re ha&l!t&ák%

;rednek a nyakcsigolyák harántnylványain, tapadnak az % és % bordákon%

0arkó- és "yakizomzatA mély hátizmok folytatása%

- 3el4letes +soport E hossz izmok% 3omokórához hasonló, egymást részben átfed" alsó ésfels" izomkp%Az alsó a mellkas fels" részér"l a fels" nyakcsigolyák felé ér ssze% de tartoznak ascalen#s izmok is% A fels" izomkp a fels" háti és az alsó nyakcsigolyákról a fe&re s#gárzikszét% /ét f*gg"leges izompillért képeznek, kzt*k a tarkógdrrel%A fe&et rgz!tik, hátraszegzik, az arcot sa&át oldal#k felé ford!t&ák%

- 2ély +soport E rvid izmok az occip#t és az els" két nyakcsigolya kztt% A fe&et hátra,oldalra billentik, forgat&ák%

A mellkas izmai @ fel4letes izmok-

Eagy mellizom (m. pe+toralis major E a távol!tott kar kzel!tése (add#ctio), a felemeltkart lefelé hzza (fe&szecsapás, szás), kiseg!t" belégz"izom%;red a k#lcscsont k*ls" oldalán, a szegycsonton és a -<% bordaporcogó k*ls" felsz!nén,valamint a rect#s-h*vely el*ls" lemezén% 6apad a h#mer#s nagyg#mói élén%

- 9is mellizom (m. pe+toralis mi"or E a lapockát el"re és lefelé hzza, kiseg!t"belégz"izom%;red a -<% bordák el*ls" felsz!nén% 6apad a lapocka hollócs"rnylványán%

- l4lső f:részizom (m. serrat)s a"terior - a kar v!zszintes flé emelése (elevatio), alapocka alsó szgletét a lateral felé hzza, kiseg!t" belégz"izom%;red az -X% bordákon hsosan% 6apad a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén%

- 9)l+s+so"t alatti izom (m. s)b+la*i)s E a k#lcscsontot lefelé, a medial felé hzza%;red az % borda porc-csont határán% 6apad a clavic#la alsó felsz!nén%

A mellkas mély, *agy saj!t izmai

- 94lső és belső bordakzi izmok (mm. i"ter+ostales i"ter"i et exter"i E a k*ls"k azalsó bordákat emelik (belégzés), a bels"k a fels" bordákat s*llyesztik (kilégzés)%

24



;redés-tapadás: az egymás fltt lév" bordákat kapcsol&ák ssze, X alakban keresztezveegymást%

- 'ordaemelő izmok (mm. le*atores +ostar)m E belégzés%;rednek a csigolyák harántnylványain% 6apadnak az alatt#k lév" bordák bordag#mó ésbordaszglet határán%

- 5ekeszizom (diafragma E sszehzódáskor le&&ebb száll (belégzés), elernyedésekorvisszatér eredeti helyzetébe (kilégzés)% A mell és has*reg tkéletes elválasztó&a%>ellkas alsó széléhez tapad, kzéps" része inas% 3atalmas izomlemez%

P ' Ismertesse a !tmassz!zs i"dik!+iój!t, sorolja fel az alkalmaza"dómassz!zsfog!sokat$

A massz!zs ja*allatai (i"di+atio%

Irtopédiai, mozgásszervi betegségek krónik#s szakasza% =e#matológiai elváltozások a tartó és mozgató szervrendszerben% Mentrális és perifériás parézissel társ#ló ne#rológiai betegségek%

/rónik#s vénás betegségek% 3osszantartó ágyny#galom, immobilizáció%

A massz!zs elle"ja*allatai (+o"trai"di+atio%

3eveny iz*leti (ak#t artritis, stb%) és egyéb gy#lladások esetén% 7ázas betegség ide&én% (;kkor nem a regeneráció, hanem csak a láz fokozódna) 0ert"zéses b"relváltozások esetén% (/iter&edt nedvez", vagy fekélyes, gennyes elváltozás a

b"rn) >élyvénás trombózis esetén% (A vérrg elmozd#lhat, s máshol okozhat elzáródást, mely a

beteg életébe is ker*lhetN) nfarkt#s, vagy anginás roham esetén%

<isszér gy#lladás esetén% (varikositas - visszeres csomók) 0okozott vérzékenységgel &áró betegség esetén% (pl% trombózis #tán sinc#mar és marc#marszedésekor)

>enstr#áció els" két nap&án% (kés"bb a deréktá& kihagyásával lehet) =osszind#lat daganatos betegeknél% (A maszázs serkenti a se&t szaporodást, tehát nveli a

daganatot, ellenben &av!t&a a kzérzetet%) 6erhesség alatt óvatosan lehet csak massz!rozni (*lve, hanyatt és oldalt fekve)% A fogások, csak sim!tásokból állnak% .rzslni nem, illetve csak a

nyaktá&ékon szabad% 0riss tra#matik#s sér*lések esetén (hámsér*lés, iz*leti sér*lés és trés) nstabil pszichés állapot% 0riss agyi trténések esetén (stroke)% Msontritk#lás (osteoporosis) el"rehaladott fázisában% /zvetlen*l m$tét #tán%

Alkalmazandó fogások: sim!tás, drzslés, gyrás, rezegtetés, vibráció, *tgetésUkiegész!tend"masszázsfogások%

P. 'eszélje" a sportmasszőr sportsér4lést megelőző feladat!ról$ Ismertesseszak!gak szeri"t a megelőzési te+"ik!kat$

2egelőző feladatok: &ó izomtón#s, edzettség, célzott kond!cionálás%&zak!g% atléta, slylk", gerelyha&!tó, kalapácsvet", magas#gró, távol#gró, rd#gró,, rvid%-éshossztávf#tó, gátf#tó%

25



Q. A 2)tassa be a keri"gés szer*re"dszerét, a sz* feléptését és m:kdést$

A keri"gési szer*re"dszer: kzpont&a a sz!v%

A keri"gési szer*re"dszer részei%

Az erek

A vérerek fa&tái: ver"erek, visszerek és ha&szálerek, a vér és a vérképz" szervek, a sz!v ésa nyirokrendszer%

A keri"gési szer*re"dszer feladata:

- oigén, széndioid, bomlástermékek, hormonok, vitaminok száll!tása

- 3"szabályozás

- 2els" egyensly fenntartása a szervezetben

- +ó és v!z háztartás fenntartása

- +av-bázis egyensly fenntartása

- <édekezés

&z*:

A sz!v a mell*regben, a két t*d" kztt, a gát*regben található% Asszimetrik#s helyzet$, akzépvonaltól balra% A sz!v fels" része a sz!valap% Alsó része a sz!vcscs% A &obb és a bal sz!vfelet asz!vsvény választ&a el, !gy a két sz!vfél kztt nincs kzlekedés% A &obb sz!v félben csak szén-dioidos vér van (vénás sz!vfél)% A balban pedig oigénes (artériás sz!vfél)%

2illenty$i a vitorlás és a zsebes%

&ngerképz'#vezet' rendszerének részei!

- -szin#sz-csomó: &obb pitvar felsY falában

- -pitvar kamrai csomó: &obb pitvar-kamra határán

- -3is-nyaláb: A pitvarokat a kamráktól elhatároló rostos vázon áthalad

- -6aTara-szálak: kamrai svény két oldalán f#tnak

- -#rkin&e-rostok:

A sz* feléptése és m:kdése

A sz!v a keringési rendszer kzpont&a, a mell*regben, a két t*d"fél kztt helyezkedik el% 0alaháromréteg$% /!v*lr"l a vékony sz*b)rok bor!t&a% ;z alatt található a sz!vizomszvetb"l álló

sz!vizom% A sz!vizomszvetet harántcs!kolt izomrostok alkot&ák, melyek gyors sszehzódásraképesek és nem fáradékonyak% A sz!v bels" rétege az *regeket bélel", r#galmas sz*bel!rtya% Asz!v bels" *regrendszerét egy hosszanti svény két, egymástól tel&esen elk*ln*l" részre: &obb ésbal sz!vfélre oszt&a% A két sz!vfelet a sz!vbelhártyából kiind#ló vitorlás billenty$k pit*arra éskamr!ra tagol&ák% A pitvarok vékonyabb, a kamrák vastagabb izomzatak% A pitvarokbatorkollanak a vénák, a kamrákból ind#lnak ki az artériák% A &obb kamrából a t*d"artéria a kis*érkr felé, a bal kamrából a f"ver"ér, az aorta a "agy *érkr felé p#mpál&a a vért% Az artériákkilépésénél zsebes bille"ty:k találhatók% A sz!v szveteinek vérellátását a sz*koszorCerekbiztos!t&ák%

A sz!v tart&a áramlásban a vért a keringési rendszerben% Ssszehzódásaival kialak!t&a avérnyomásk*lnbséget a sz!vb"l kiind#ló artériák és a sz!vbe vezet" vénák kztt% A *ér"yom!s avérnek az érfalra gyakorolt hidrosztatikai nyomása% A vérnyomás mérésekor mindig két számadatolvasható le, a magasabb érték az n% szisztolés nyomás (amit a sz!v sszehzódása idéz el"), azalacsonyabb érték a diasztolés nyomás (a sz!v elernyedt állapotában mérhet" nyomás)% Avérnyomás értéke sok mindent"l f*gg, egy átlagos embernél 89RD9% A keringési rendszerben a

26



vér E a fizika trvényeinek megfelel"en E a nagyobb nyomás hely fel"l áramlik a kisebb nyomáshely felé% A vér egyirány áramlását a sz!vben a billenty$k biztos!t&ák%

A sz!vm$kdés ismétl"d" szakaszokra, sz*+ikl)sokra tagolható% A sz!vcikl#s els" *temében apitvarok megtelnek vérrel, ma&d sszehzódnak% A vérnyomás nvekedése miatt megny!lnak avitorlás billenty$k, és a vér a kamrákba áramlik% ;zt kvet"en a kamrák hzódnak ssze% A

billenty$k lemezei alá nagy nyomással áramló vér bezár&a a vitorlás billenty$ket, melyek szorosanilleszked" lemezei megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarba% A nvekv" vérnyomás miatt#gyanakkor kiny!lnak a zsebes billenty$k, és a vér az aortába, illetve a t*d"artériába áramlik% Azartériába &#tott vér belefolyik a zsebes billenty$k tasak&aiba, amelyek egymáshoz sim#lvamegakadályozzák a vér visszaáramlását, amikor a kamra elernyed% A billenty$k tehát szelepkéntm$kdnek, és a vérnyomás mozgat&a "ket% A &obb és a bal kamra minden egyes sszehzódásávalazonos térfogat vért tovább!t a kis, illetve a nagy vérkrbe%

A sz!v ny#galomban átlagosan D9-DH-szr hzódik ssze percenként% ;gy-egy sszehzódással a &obb és a bal kamrából mintegy D9-O9 cm vér ker*l az érpályába% Az egy perc alatt tovább!tottvérmennyiség, vagyis a keri"gési per+térfogat !gy kb% H dm% ;z azt &elenti, hogy egy perc alatta tel&es vértérfogat megford#l mind a kis vérkrben, mind pedig a nagy vérkrben% 5agyobbigénybevétel esetén emelkedik az egy sszehzódással tovább!tott vér mennyisége, valamint azsszehzódások száma is% ;nnek kvetkeztében a keringési perctérfogat a ny#galmi értéktbbszrsére emelkedhet%

A sz!v a#tomatik#s m$kdés$, sa&át ingerképz" kzponttal rendelkezik, azaz, ha egy sz!vetkiemel*nk a helyér"l az tovább dobog% A sz!vát*ltetések során a kiemelt, egészsége sz!v is eztteszi az orvosok kezében% A sz!v tbb ingerképz" kzponttal rendelkezik, az els"dleges kzpont a &obb pitvar falában lév" szi")sz+somó% nnen az inger*let a másodlagos ingerképz"be, a pitvarokés kamrák kzt lév" pit*ar-kamrai +somóra ter&ed, ma&d a harmadlagos ingerképz", a #is-kteg kvetkezik% A 3is-kteg a kamrák kztti falon a 0aRara-sz!lakban folytatódik, ma&d asz!v k*ls" felén a <)rki"je-rostokban vezet"dik az elektromos inger% 4tóbbi két inger*letvezet"már nem képes nálló inger*let képzésére% /!sérletek igazolták, hogy a szin#szcsomó kiiktatásátkvet"en a sz!v egy rvid id"re megáll, ma&d &ra sszehzódásokba kezd, ez esetben azinger*letképzést a másodlagos ingerképz", a pitvar-kamrai csomó vette át% ;nnek megfelel"enképes a harmadlagos ingerképz" is átvenni a pitvar-kamrai csomó szerepét, de ekkor a sz!v

m$kdése már nagyon egyenletlen% Az ;/@ t#la&donképpen a sz!v egyes ter*leteinek elektromosimp#lz#sait &elen!ti meg%

Q. ' Ismertesse a passz* kimozgat!s fogalm!t, i"dik!+iój!t, ki*itelezésé"ekszab!lyait$

assz!v el&árások kzé tartozik a passz!v mozgatás, hzás% A passz!v el&árások kivitelezése a betegakt!v egy*ttm$kdése nélk*l za&lik le%

A passz* mozgat!s +élja: a mozgás(ok) ter&edelmének megtartása, illetve helyreáll!tása, akontraktrák (mozgásbesz$k*lés) megel"zése , oldása, az izom-, !n-, refle apparát#skarbantartása, a b"r vérellátásának &av!tása, az akt!v mozgások el"kész!tése, az izomzathipertón#sának cskkentése%

A passsz* mozgat!s !ltal!"os szab!lyai% masszázs el"zi meg, fá&dalommentes, mozgáshatárigtrténik, egyszerre csak egy iz*letet mozgat#nk, enyhe trakciót alkalmaz#nk, beteg betegségénekés t$r"képességének figyelembevételével%

I"dik!+iói% Az iz*letek mozgáspályát megtartó% A kontratktrák kialak#lást megakadályozó&, oldóés keringés&av!tó% >ozgáster&edelem megtartás, helyreáll!tás% A mozgásbesz$k*lés megel"zése,oldás, akt!v mozgások el"kész!tése% Az izomzat cskkent m$kdésének helyreáll!tása, tel&esenbén#lt izom r#galmasságát, refle apparát#s f#nkcióképességének megtartása, szveti gyógy#lásel"seg!tése, az iz*leti porc anyagcseré&ének &av!tása, fá&dalom cskkentése%

27



Q. Ismertesse a klma, idro-és bal"eoter!pia lé"yegét és kezelési módjait, *alami"tmasszőri feladatait a kezelések sor!"$

9lmater!pia%Az id"&árás változásait hosszabban vizsgálva kit$nik, hogy bizonyos fldra&zi helyeknek az id"&árásiviszonyai &ellemz"ek% Azokat az id"&árási viszonyokat, amelyek fldra&zi helyeket &ellemeznek:égajlat"ak *agy klm!"ak "e*ezz4k.

2egk4l"bztet4"k%

% meleg vezetet E a =ák illetve a 2aktér!t"ig ter&ed" ter*let % mérsékelt v E a tér!t"kt"l a sarkvidékekig ter&ed" ter*letet % sarkkri v E a két sarkkrn bel*li ter*let

Az égha&lati viszonyok nem csak szélességi hanem magassági szempontok szerint ismeghatározhatók:

% égvi kl!ma E amely H999 m

% tá&egységi kl!ma E amely 999 m % regionális kl!ma E 9 m % gyógykl!ma E 8 m % mikrokl!ma m magasságig ter&ed

3ldrajzi elelyezkedés szeri"t%

% tengerparti % tavi % alfldi % hegyvidéki

Az egyes égha&lati viszonyok hatással vannak az emberi szervezetre% Az id"&árásnak az emberiszervezetre gyakorolt hatásával a bioklimatológia foglalkozik%3azánkban a gyógy-kl!ma szempont&ából az alábbi lehet"ségek vannak:

% alfldi % erd"s E dombos % kzéphegységi % tavi

Alfldi klma% er"s naps#gárzása és nagy h"mérsékletingadozása miatt E ingerkl!mánaktekinthet";rd"s- dombos kl!ma: enyhébb id"&árás ingadozása, gyengébb szél&árása miatt E k!mél" kl!mánaktekinthet"9zépegységi klma: (H99 E 999 m): az erd"s E dombos vidék kl!má&ánál er"tel&esebb hatás,mégis csak enyhe ingerkl!mának tekinthet":

% idegrendszeri labilitásban % vegatat!v idegrendszeri labilitásban % gyomor E bélrendszeri megbetegedésekben (f"leg fekélyes betegségekben) a&ánlatos Pgyomorba&osQ emberekre &ótékony hatás % a magasabb hegyvidéki kl!ma er"s ingerkl!maként fogható fel, magasabb az 4< s#gárszás

E a&ánlott hyperthyreosisban, t*d" asthmában, vérszegénységben szenved"betegeknek

0a*i klma: a magasabb 4< s#gárzás és a visszaver"d" s#gárzás miatt ingerkl!mának tekinthet" Eanaemia, roborálás, kedélybetegségek kezelése során a&ánlható A kl!ma változás &ótékony hatásamellett fontos tényez" a krnyezetváltozás is ami stim#láló,ny#gtató, relaáló hatás lehet% (PZgy érzem kicseréltekQ)

'arla"gter!pia (speleoter!pia

28



. a klmater!pia k4l"leges form!ja % már ég megfigyelték, hogy a barlangoknak, fld alatti *regeknek bizonyos betegségekben

gyógy!tó hatás#k van % f"leg légz"szervi és mozgásszervi megbetegedésekben szenved"k gyógy!tására

használatos

2arlangok csoportos!tása h"mérséklet*k alap&án:

% hideg barlang % meleg barlang

A barla"gok mikroklm!ja spe+i!lis%

% leveg"&*k rendk!v*l tiszta ( a lebeg" szemcsék száma 99R m a városi leveg" 9%999 Rm -éhez képestN)

% mentesek az allergénekt"l % koromtól % égéstermékekt"l % kip#fogó gázoktól % nehézfémekt"l

% mérgesgázoktól % pormentesekNN (porallergiában szenved"k számára fel*d*lést &elentenekN) % magas a páratartalm#k (légti h#r#toldó hatás) % magas a mész (kalci#m) tartalma E ez gy#lladáscskkent", antiallergiás hatás % a szén-dioid tartalma magasabb a légkri leveg"énél, !gy izgat&a a légz"kzpontot, fokozza a légzést) % a leveg" ion tartalma is magas (negat!v ionok hatásaNN) % a h"mérséklet*k állandó (hideg barlang 9 M fok, meleg barlang B9 M fok a meleg barlangokban bizonyos mérték$ radon is el"ford#l E amely fá&dalomcsillap!tó

hatás

I"dik!+ió%

- % hideg barlang E t*d"asthma, légti megbetegedések széles skálá&a- % meleg barlang E mozgásszervi betegségekben szenved"k (lásd meleg hatás)

lle"ja*allatok%

- hideg barlangok E decompenzatio, emphysema, rhe#más betegségek, t*d"pangás, magasvérnyomás-

- meleg barlang ellen&avallatai megegyeznek a balneotherapia ellen&avallataival

'al"eoter!pia, idroter!pia. Azo"oss!gok és k4l"bzőségek

Azo"oss!gok%

- mindkét esetben a v!z &ótékony, gyógy!tó hatását használ&#k- minkét esetben fontos lehet a v!z h"foka- bizonyos ter*letei a beteg otthonában is használhatóak (pl% ivókra, gyógyszeres f*rd" stb)- a mozgásrendszeri, keringés- és érrendszeri betegségek kezelésére egyaránt alkalmasak

- hatékony gy#lladáscskkent", fá&dalomcsillap!tó, grcsoldó hatással b!rnak mindegyik- fontos része a rehabilitációnak

94l"bzőségek%

#idroter!pia sor!"%

- alkalmazott v!z általában nem tartalmaz &elent"s mennyiségben ásványi anyagokat%- leggyakrabban csapvizet használ#nk, mely általában 9, gr ásványi sót tartalmaz- a v!z fizikai hatásának a felhasználása trténik- a v!z felha&tóere&ét, hidrosztatikai nyomását és h"mérsékletét hasznos!t&#k

29



- 3idroterápia mindig k*ls"leg alkalmazott kezelést &elent (pl% borogatások, pakolások,- z#hanyf*rd"k, slyf*rd" stb%)

'al"eoter!pia sor!"%

- a gyógyvizek ásványianyag tartalma &elent"s, tá&egységenként eltér" sszetétel$- a gyógyvizek kémiai és általános hatásait is felhasznál&#k- természetesen feltr"- vagy feltárt gyógyvizeket, termálvizeket használ#nk- a feltr" források kzelében gyógyiszap képz"dhet (pl% 3arkány, 3a&dszoboszló, 3év!z)- a gyógyvizek bels"leg is használhatók (ivókra)- a gyógyvizek, termálvizek g"ze belélegeztethet" (inhaláció)- a természetben el"ford#ló gyógyforrások kzelében kórházak, gyógyf*rd"k, termálf*rd"k, rehabilitációs intézetek létes*lnek- a gyógyvizek használata gyógyhelyeken trténik- a balneoterápia fontos idegenforgalmi &elent"séggel b!r 3idroterápia:

#idroter!pia at!sai

A hidroterápia során a v!z felha&tóere&ét, hidrosztatikai nyomását és h"mérsékletét hasznos!t&#k%

A idroter!pia sor!" alkalmazott *z !ltal!ba"%

- nem tartalmaz &elent"s mennyiségben ásványi anyagokat%- 7eggyakrabban használt csapv!z általában 9, gr ásványi sót tartalmaz%- [gy a hidroterápiás kezeléseknél az ásványi sók nem &átszanak &elent"s szerepet%

A *z felajtóereje ( Arkimédesz trvénye szerint):

- azt &elenti, hogy a v!zben f*rd" beteg (ha nyakig v!zben van), slyvesztesége testslyának- F9 G-a%- [gy a 9 G testsly beteg mozgékonyabbá válik (knny$nek érzi magát és a mozgást is),- olyan mozgások elvégzésére képes, amelyet szárazon nem képes megtenni%

A *z idrosztatikai "yom!sa%

- el"seg!ti a k*lnbz" iz*leti és egyéb folyadékgy*lemek felsz!vódását%- Ssszenyom&a a fel*letes vénákat- +eg!ti a vér visszaáramlását- +erkenti a nyirokkeringést- 0okozza a di#rézist (vizelet kiválasztást)- A mellkasra gyakorolt nyomás miatt azonban nehez!ti a légzést

A *z őmérsékleté"ek hatása a hidroterápia során:

- hideg v!znek a 89 M fok alatti h"mérséklet$ vizet nevezz*k (A csapv!z általában B E C M

- fok) ;gészséges egyének szómedencei v!zh"mérséklete 88 E 8C M fok- h$vs h"fok v!z : 8O E M fok, amely nem re#más mozgásszervi betegségekben

szenved" betegek v!zalatti torna kezeléséhez megfelel"- indifferens (kzmbs) h"fok v!z: B E H M fok, amely a b"r h"mérsékletéhez hasonló- meleg h"mérséklet$ v!z: C E F M fok, amely értág!tó hatása révén &av!t&a a szvetek

vérellátást és old&a az izomgrcsket (vasodilatatio, spasmolysis)- forró h"fok v!z: B9 M fok feletti f*rd"k% ;z igen er"s inger, csak fokozatos h"-nveléssel

érhet" el, állandó fel*gyelet mellett% /ife&ezett értág!tó, vérnyomáscskkent" hatása miattcsak néhány perc id"tartamig alkalmazható% 3osszabb id"tartam alatt a forró f*rd" emeli atesth"mérsékletet%

A idroter!pi!s bea*atkoz!sok okozta terelés azo"ba" !rom té"yezőtől f4gg%

- % az alkalmazott inger er"sségét"l

- % a kezelés id"tartamától- % a beteg általános állapotától

30



1S.A =ellemezze a *érkrket, *érereket$ Ismertesse a *érképző szer*eket és a *éralkotórészeit$

A keri"gési szer*re"dszer mTkdése:

- A sz!v három rétegb"l ép*l fel%

- A k*ls" sz!vb#rokból, amely egy kett"s fal savós réteg

- A sz!vizomból, amelynek k*ls" felsz!nén haladnak a koszors erek

- <alamint a sz!vbelhártyából% ;z a sz!v*reget bélel" áttetsz" hártya és kett"zete alkot&a asz!vbillenty$t (zsebes és hártyás billenty$k)%

A sz!vb"l két vérkr ind#l ki a kis és nagy vérkör#

Eagy*érkr a sz!v bal kamrá&ából ind#l ki és a testartérián (aorta) kereszt*l a vér a kapillárisokba &#t% tt a vér és a se&tek kztti anyagcsere trténik% >a&d innen a testvénákon kereszt*l azelhasznált (MI8-ds) vér vissza&#t a &obb pitvarba% A &obb pitvarból a vér a &obb kamrába &#t az

által hogy, a pitvar-kamrai billenty$ kiny!lik% nnen ind#l ki a kis vérkr (t*d" vérkr)%A kis*érkr a sz!v &obb kamrá &ából ind#l ki% A pitvar-kamrai billenty$k bezáródnak és at*d"artéria kezdetén lév" billenty$k kiny!lnak% [gy &#t a vér a t*d"artériába% A t*d"artéria bevezetia vért a t*d"be és ha&szálerekre ágazik szét% A t*d"kappillárisok felsz!nén végbemegy a k*ls"gázcsere, és az oigén ds vér a t*d"vénákon kereszt*l (Bdb) vissza&#t a bal pitvarba ma&d innen apitvar-kamrai billenty$ nyitódása #tán a bal kamrába érkezik a vér%

/amránkénti befogadó képesség 899ml%

A *érerek%

1. A50U5IA% (4tőerek

- I8 áramlik a sz!vb"l

- er"s fal, r#galmas- sér*léskor spriccel a vér

- vér - élénkpiros

7. >UEA% - (*isszerek

- MI8 áramlik a sz!v felé

- r#galmas fal,

- sér*léskor nem spriccel a vér

- vér E stétpiros

- billenty$ van benne E vér visszafolyását gátol&a

?. 9A<I/5I&F9 (ajsz!lerek @ sszektik az artéri!kat és a *é"!kat

A ver"ereket (artéria) más néven *t"ereknek is nevezz*k% A sz!v sszehzódásainak *teme szerintl*ktetnek%

5észei%

A bels" rétegét laphám ép!ti fel% A laphám (endothel) alatt vékony kt"szvet található%

A kzéps" réteg ad&a az érfal r#galmasságát% +imaizom-réteg ép!ti fel%

A k*ls" réteget kt"szvet ép!ti fel% 2enne f#tnak az érfalat ellátó erek%

=ellemzői%

31



A sz!vt"l távolabbi ter*letre száll!t&ák a vért vagyis a periféria felé% A periféria felé haladva egyrekisebb keresztmetszet$ ágakra oszlanak%

-

- A *isszerek%

- A visszereket (véna) gy$&t"ereknek is nevezz*k% Lellemz"&e hogy a vért a periféria fel"l

gy$&ti ssze és a sz!v felé száll!t&a% A visszereket is három réteg ép!ti fel csak a k*lnbségaz hogy, a kzéps" simaizom-réteg vékonyabb !gy kevésbé r#galmas% A véna falán bel*ltalálhatók a zsebesbillenty$k% ;zek megakadályozzák a vér visszaáramlását%

- A ajsz!lerek%

- A ha&szálerek (kapillárisok) csak mikroszkóppal láthatók% szerkezet*kre &ellemz"% hogy egyse&tsor laphámból és alaphártyából ép*lnek fel% gen tág#lékonyak (elsápadás, elpir#lás)%

- Az artériás ha&szálerek lead&ák a se&teknek a tápanyagot és az oigént%

A vénás ha&szálerek felveszik a se&tekt"l a bomlástermékeket és a szén-dioidot

- >ér%

A vér folyékony kt"szvet% iros sz!n$, enyhén lgos% A feln"tt szervezetében a vér mennyiség kb%

Hliter% A vér se&tes állománya vrsvérse&tb"l, fehérvérse&tb"l és vérlemezkéb"l áll% ;zek a véralakos elemei, a vér BHG-átalkot&a% A vér se&t kztti állománya a vérplazma ami a vér HHG-átalkot&a% <érzéssel &áró sér*léseknél a véralvadás védi a szervezetet% >egakadályozza az elvérzést%Az alvadási folyamat két részb"l áll: alvadékképz"désb"l és az alvadék lebontásából% A véralvadáside&e H-Dperc% 3a ez elhzódik vérzékenységr"l beszél*nk% <ele sz*letett vérzékenység ahaemoph!lia%

+zempontok vrsvértest fehérvérse&t vérlemezkék

+záma B,H-Hmillió C-Oezer H9-99ezer

Alak korong, fánk <áltozatos Ivális, korong, csillag

+zerep*k @ázszáll!tás ;llenanyag termelés <éralvadás

>ozgás 5incs Am"boid mozgás A vér sodor&a, passz!vmozgás

>éret D, 8 nanométer H-89 nanométer 8-B nanométer

;l"ford#lás <érrendszer <ér U szvetek <ér

/eletkezési hely >agzati korban: lép,má&, vrscsontvel"

5yirokszervek,vrscsontvel"

vrscsontvel"

Klettartam 89nap -Hnap D-Bnap

2etegség <észes vérszegénység 7e#kémia <érzékenység(hemof!lia

+e&tmag 5incs <an 5incs

+zétesés 7épben +zvetekben

+z!ne 3emoglobintól vrs +z!ntelen

>érképző szer*ek% *rs +so"t*elő, "yirokszer*ek

1S. ' soportostsa a bé")l!sokat, jellemezze az egyes "e)rológiai kórképeket$Ismertesse a *!ll és a +spőiz4let *ezetett kimozgat!s!"!l amozg!startom!"yokat$

Agyi bé")l!sok%Fkok% Az agykárosodás számos fa&tá&a vezethet agyi bén#láshoz, és legtbbszr nem igazolhatóvalamilyen specifik#s ok% Az esetek 9-HG-átsz*lési sér*lések, valamint az agy oigénellátásának

a sz*lés el"tt, alatt, vagy kzvetlen*l az#tán bekvetkez" cskkenése okozza% 5éha méhen bel*lifert"zések (pl% r#beola, tooplazmózis vagy citomegalov!r#s-fert"zés) kvetkeztében alak#l ki% Akorasz*lttek k*lnsen veszélyeztetettek, részben azért, mert az agyi erek fe&letlenek és kis

32



behatásokra is vérezhetnek% A bilir#bin magas vérszint&e szintén agykárosodáshoz vezethet(magikter#sz)% Az els" életévben okozhat&ák slyos betegségek, pl% az agyat kr*lvev" szvetek(agyhártyák) gy#lladása% (agyhártyagy#lladás vagy meningitisz), szepszis, sér*lés vagy slyoskiszáradás (dehidráció)%

A gyermekkori agyi bé")l!s t4"etei%- fokozott, er"s nyálfo&ás-

- átmeneti látásvesztés az egyik szemnél

- kett"slátás, látótérkiesés- szóformálási nehézségek- zavartság, széd*lés, fe&fá&ás- hirtelenfellép" eszméletvesztés- mozgászavarok

- epilepsziás (grcss) rohamok

- cskkent értelmi képességek

- merev, grcsbe ránd#ló végtagok

Az agyi bé")l!s"ak "égy fő tp)s!t k4l"bztetik meg% a spasztik)s, a +oreoatetoid, azataxi!s és a ke*ert form!t%

A spasztik)s form!ba", mely az esetek kb% D9G-át teszi ki, az izmok merevek és gyengék ésilyen t!p#sokban &elenik meg :

- Az izommerevség érintheti mindkét kart és mindkét lábat (V)adriplégia)- mindkét lábat (diplégia)- egyik oldali kart és lábat is (emiplégia. Az érintett végtagok fe&letlenek, merevek és

gyengék%- -legslyosabb a spasztik)s k*adriplégia% ;zeknél a gyermekeknél gyakori az értelmi

fogyatékosság (mely néha igen slyos), grcsrohamokkal és nyelési zavarral%

A koreoatetoid formában, mely kb% 89G-ban ford#l el", az izmok nmag#któl, lassan, akaratlagos

vezérlés nélk*l mozognak% A karok, lábak és a trzs végezhetnek vonagló, kapkodó vagy rángatózómozgást% Az er"s ind#lat ronthat&a a mozgásokat, ezek alvás kzben megsz$nnek% ; gyermekekintelligenciá&a általában normális, a grcsrohamok ritkák%

Az ataxi!s formában, mely az agyi bén#lásos gyermekek kb% 9G-át érinti, a koordináció zavartés a mozgások bizonytalanok, emellett izomgyengeség és remegés is el"ford#l% ; gyermekeknehezen t#dnak gyors vagy finom mozgásokat végezni, és bizonytalan#l, szélesen nyitott lábakon &árnak%

A kevert formára a fentiek kz*l kett"nek (leggyakrabban a spasztik)s"ak és a+oreoatetoid"ak) a kombináció&a &ellemz"% +ok betegnél ez a forma ford#l el"%

Akkor alak#l ki akkor, amikor valamely agyter*let vérellátása olyan mértékben leromlik, ami az ott

lev" se&tek egy részének p#szt#lásához vezet% /orai kezeléssel cskkenteni lehet az agykárosodását és a kialak#ló életmin"ség-romlás mértékét% A kezelés kés"bbi fázisa már kevesebblehet"séget ad? lényege a kialak#lt károsodások hatását ellenslyozni a beteg fokozatosfelép*léséig% A stroke az egyik vezet" oka a feln"ttkori rokkantságnak, és a harmadik leggyakoribbhaláloki tényez"? csak a sz!vbetegségek és a daganatos betegségek okoznak évente tbbhalálesetet%

A stroke főbb t4"etei% Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellép" hirtelen érzéketlensége, az egyik testfél zsibbadása (határozott vonal hzható a zsibbadó és a nem zsibbadó testfél

kztt), az egyik oldali végtagok gyengesége vagy bén#lása% 3irtelen kialak#ló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia)% 3irtelen elhomályos#ló látás (akár a megvak#lásig is), kett"s látás, vagy látásélesség gyors

cskkenése% 3irtelen kialak#ló széd*lés, egyenslyvesztés, mozgási zavarok%

33



>inden el"zmény nélk*li, szokatlan &elleg$ er"s fe&fá&ás, melyhez nyaki merevség,arcfá&dalom, a szemek kztt meg&elen" fá&dalom, hányás és t#datzavar társ#lhat (ezkimondottan a stroke egy speciális t!p#sára, az n% s#barachnoideális vérzésre &ellemz")%

Javartság, memóriazavar, a térbeli tá&ékozódás, illetve az érzékelés zavara%

A spasti+itas +soportost!sa és ki*!ltó oka

okaliz!+ió9i*!ltó ok

#emiplegia féloldali perinatalis agyvérzés6iplegia két alsó végtag agyi anoisa

(korasz*lttek)W)adriplegia mind a négy végtag, egész test agyi fe&l"dési

rendellenesség2o"plegia egy végtag

9o+k!zati té"yezők

/orasz*lttség, elhzódó vagy gyors, nehéz sz*lés, kzponti idegrendszer fe&l"désirendellenességei, gy#lladások kiválthat&ák a betegséget

<a"aszok, t4"etekA sz*l"k rendszerint a mozgás fe&l"dés visszamaradását, grcss vagy éppen petyh*dt állapototészlelnek% /és"bb a szellemi fe&l"dés visszamaradását és mozgás zavart is észlelnek%;l"ford#l azonban, hogy kés"bb, iskolás korban a gyengébb tel&es!tmény és beilleszkedési zavarokmiatt diagnosztizál&ák a betegséget% A t*netek kor szerint nagyon eltér"ek%

A *!ll és a +spőiz4let *ezetett kimozgat!s!"!l a mozg!startom!"yok%

>!lliz4let *ezetett passz* kimozgat!sa

Artik)l!+ió gle"o)meralis *!lliz4let @ gmbiz4let

2ozg!sai% fleió E etensió (saggitális s!kban) fleió E etensió (saggitális s!kban) abd#kció E add#kció (horizontális s!kban) kirotáció E berotáció cirk#md#kció

A beteget lehet"ség szerint székre *ltetem% A háta mgtt helyezkedek el, egyik kezemmel a vállátrgz!tem, a másik kezemmel az alkar&át rgz!tem oly módon, hogy a cs#kló felett fogom, azalkarommal az \ alkar&át alás!nezem% A mozgás-sorokat mindig n#ll-helyzetb"l ind!tom és ott isfe&ezem be%

<assz* mozgat!s +aggitális s!kban (ny!l irányban el"re) fleió-etensió 3orizontális s!kban (<áll magasságában) fleió-etensió 0rontális s!kban abd#kció (kzel!t) Eadd#kció (távol!t) (a trzsre mer"legesen) /irotáció-berotáció (kar derékszgben beha&l!tva) (el"re berotál, hátra kirotál)

;nyhe trakcióban circ#md#ctió (vállat enyhén rgz!tem, illet"leg tapintom a váll"v elmozd#lását%Ms#kló felett fogom, ny&tott karral oda-vissza nagy-krzések)% tt már eleváció is létre&n%

sipőiz4let *ezetett passz* kimozgat!sa

Arti+)la+io +oxae Gmbiz4let. spőiz4let.

Alkotja% 0em#r proimális részén lév" Map#t 3#meri (combcsont fe&ecse), valamint az Acetáb#l#mE !zvápa%

34



2ozg!sai% fleió E etensió abd#kció E add#kció abd#kció E add#kció (7orenz féle) kirotáció E berotáció cirk#md#kcióA beteg elelyezése% /iind#ló helyzet (9 fok): hanyatt fekv" helyzet% Az alsó végtag ny&totthelyzet$, láb#&&ak el"re néznek%

flexió-exte"sió (fogom a térdét és a boká&át, a test felé tolom a combot E fleió, kiny&tom Eetensió) A mozgatás saggitális s!kban trténik% A cs!p"iz*let ha&l!tását ha&l!tott és ny&totttérdiz*let mellett is elvégezz*k%abd)k+ió-add)k+ió% 0rontális s!kban trtén" mozgatás, az alsó végtag távol!tása és kzel!tése%abd)k+ió-add)k+ió 7orenz féle: 3a&l!tott cs!p" és térdiz*let mellett végzett távol!tás és kzel!tés%(tartom a térdet és a bokát, kzben távol!tom a testt"l egészen addig, am!g mozd#l a cs!p"tvis:abd#kció E add#kció: ny#&tott lábon keresztbe a másik láb, csip"lapát megfog és eltol a ny&tottlábtól dolgozom add#kció)kirot!+ió-berot!+ió (két féle képpen, a combon mind a két kéz, befelé sodor, berotáció, kifelésodor E kirotáció, vagy a comb és a lábszár derékszgben, a térdet rgz!tem, a talpat, illetve alábszárat fogom, a sarkat hzom kifelé, a térd megy befelé E berotáció, a sarkat tolom befelé, a

térd &n kifelé E kirotáció))+ir+)md)+tió (oda és vissza, a térdet és a bokát fogom és nagy krzést végzek a combbal) Patrik féle vizsgálat (van-e cs!p"ficama)% Az egyik láb egyenesen kiny&tva, a másik lábat talpra

áll!tom oly módon, hogy a boka és a térd egymás mellett legyenek% Az ellenoldali cs!p"lapátotrgz!tem, a térdet pedig kzel!tem kifelé az asztal felé%6;-nél nincsen kimozgatás%

1S. ismertesse a sportmasszőr dok)me"t!+iós m)"k!j!t$ 'eszélje" a m)"k!jasor!" betarta"dó m)"ka*édelmi, egészség*édelmi szab!lyokról$

/ezelésekr"l fel&egyzést kész!t 2aleseti szabályokat betart&a: csszásmentes padló, a massz"r nem visel karórát, gy$r*t,

ékszert, láncot, sz$rt fény;gészségvédelmi: vasalt leped", z#hany, fert"tlen!tés(masszázspad),mosható fel*let, ha

f*stl"t használ#nk-megkérdezniNN(asztma-allergia),

11.A 'eszélje" a periféri!s *érkeri"gés életta"!ról

A *ér"yom!s fogalma%A vérnyomás az az er", melyet a bal kamrából kiker*lt vér az erek r#galmas falára kife&t%<érnyomásméréskor két értéket mér*nk, a systolés és dyastolés%&ystolés érték: a bal kamra sszehzódása #tán az *t"erekben kialak#lt legnagyobb nyomás%6yastolés érték: a kamra ernyedésekor az erek r#galmassága által fenntartott legkisebb nyomás%>ér"yom!st szab!lyozó re"dszerek%

vasomotor kzpont sz!v m#nká&a erek állapota kering" vér mennyisége perctérfogat

A *ér"yom!st befoly!soló té"yezők% napszak m#nkavégzés életkor nem dohányzás fokozott só fogyasztás

elh!zás mozgásszegény életmód egészségtelen táplálkozás

35



k*ls" krnyezeti hatás (hideg-meleg) szervezet állapota, meglév" más betegségek pl%:sz!v, vese, hormonok, érsz$k*let, esetleg

daganat% ihenés Alkoholizm#s 1llandó pszichés stressz A kevés folyadékfogyasztás

>ér"yom!s szab!lyoz!sa

Idegi

>azomotor kzpo"t

A vérnyomás kzponti szabályozásáért az agytrzsbe" a hálózatos állományban formatioretic#lariss található vazomotor kzpont a felel"s% A kzpont az átáramló vér széndioid és kisebbmértékben oigén tartalmára, valamint h"mérsékletére reagál% 0#nkcionálisan két része van: Apresszor kzpont nveli, a depresszor kzpont cskkenti a vérnyomást%

'arore+eptorok és reflexek

5yomásérzékel" végz"dések (baroreceptorok) találhatók a kétoldali kzs fe&ver"ér elágazódásánáltalálható tág#latban (sinus caroticus), itt van a kétoldali (glomus caroticum) és az aorta!vben%;l"bbib"l a nyelv-garat ideg ]X%^ egyik ága, #tóbbiból a bolygóideg ]X%^ kzvet!ti a vérnyomásravonatkozó információkat a kzponti idegrendszerben a tract#s solitari#s mag&ához% nneninger*letfokozó (e*citatoricus) rostok f#tnak a talam#sz bizonyos mag&aihoz, amelyek szinténinger*letfokozó rostokat k*ldenek a gerincvel" sz*rke állományának oldalsó szarvához% @átlórostok f#tnak a vazomotor kzpont presszor részéhez is% A baroreceptoroknak a vérnyomásnvekedésére bekvetkez" aktivitása ezen az ton gátol&a a szimpatik#s aktivitást, #gyanakkor abolygóidegen kereszt*l fokozza a paraszimpatik#s aktivitást, ezzel cskkenti a vérnyomást% Abaroreceptorok mechanikai, fesz*lést érzékel" receptorok% 3a a vérnyomás emelkedik, inger*letiállapot#k fokozódik, és az el"bbi mechanizm#son kereszt*l, cskkentik a vérnyomást% (/isebb

&elent"ség$ baroreceptorok a sz!v f*lcséiben és a nagy vénákban (vena cava superior et inferior) isvannak%) 2ainbridge-refleek: a pitvarok fokozott tel!t"dése nveli a sz!vfrekvenciát (a sz!vpercenkénti sszehzódásának gyakoriságát)%

Az a)to"óm idegre"dszer at!sai

Az a#tonóm idegrendszer a sz!vre és az erekre hatva befolyásol&a a vérnyomást% A vérnyomásszimpatik#s hatásra n", paraszimpatik#s hatásra cskken%

#ormo"!lis ("e)roe"dokri">ellékvese (vel" és kéreg)

A mellékvese vel"állománya termeli az egyik leghatásosabb vérnyomásemel" hormont, az

epinephrint (adrenalint)%

A mellékvese kéregállományában termel"d" aldoszteron (és más szteroid hormonok) els"sorban asó- és v!zháztartáson kereszt*l befolyásol&ák a vérnyomást%

>ese

A vese a &#taglomer#láris apparát#s által termelt renin-angiotenzin rendszeren kereszt*l hat avérnyomásra% ;nnek antagonistá&a az átriális nátri#m#retik#s peptid%

<ajzsmirigy

A pa&zsmirigy kzvetetten, az anyagcserére kife&tett hatásán kereszt*l befolyásol&a a vérnyomást%

36



11. ' Ismertesse a szegme"tmassz!zs életta"i alapjait, szegme"teket és a

ozz!j)k tartozó szer*eket, elle"ja*allatait, ir!"yel*eit, feléptését$

&zegme"tmassz!zsX9U&;Y0X /0#AEGFZ 2A&&;/;&(E05/I& 9;U&)A szegment masszázs el"kész!t" része az !ta"goló massz!zs, mellyel a szervezet vegetat!váthangolását végezz*k% (;kkor a szimpatik#s beidegzést paraszimpatik#ssá hangol&#k%)A beteget hasra fektet&*k és a farkcsigolyáktól az occipitalis-ig dolgoz#nk ra&ta%

&imt!s%/étkezes párh#zamos sim!tással kezd&*k, váltottkezes, krkrs és harántsim!tással folytat&#k%6rzslés%

A keresztcsont krnyékét #&&begyesen, tenyérgyksen átdrzsl&*k, a keresztcsontonf$részfogást alkalmaz#nk% +asonlóan járunk el, mint a kötőszöveti -medence menetnél./

A gerinc mellett az 7H-M csigolyáknál Pfeny"fáz#nkQ%A paravertebrális izmokon, #&&begyes és tenyérgyks drzsl", vasaló, gyal# és fogásokkal

dolgoz#nk%A hát bordai szakaszán f$rész, karom, vasaló, gyal# és smiss fogásokat alkalmazhat#nk%

A nyaki szakaszon cs#pán #&&begyes és feny"fa drzslést végezhet*nk%7apocka krnyékét és a lapockát #&&begyesen átdrzsl&*k%GyCr!s%

A háton tetsz"leges fogásokkal gyrhat#nk is%9iegésztő fog!sok%

6visnylvány fogással (gyrás) végigmegy*nk a csigolyák felett%A gerinc két oldalán romb#szfogással gyr#nk%A paravertebrális izmot csavaró fogással dolgozz#k meg%A legvégén gyki kihzásos, lineáris drzsléssel zár#nk% Ez utóbbi hasonlt az 0n/ rövid#

szegment kezeléshez, de az kombinálva van a gyöki laztással/;z#tán megkezdhet&*k a szegmentek kezelését%

A szegme"t massz!zs ja*allatai és elle"ja*allatai=a*allatok%

- ;sigeri szer*ek betegségei"ek kró"ik)s szakasz!ba":- sz!v, keringési betegségek

- t*d"betegségek Rasthma (rohamokban &elentkez" nehézlégzés), bronchitis(hrgh#r#t), emphysemák (t*d"tág#lat) R

- emészt" szervek Rgyomor, bél, krónik#s má&

és epebántalmak R betegségei- vese panaszok- fe&fá&ások

- mozg!sszer*i megbetegedések (re#más, ortopéd, tra#más betegségek Rk*lnsenott, ahol helyi masszázst nem alkalmaz#nk pl% gipszelt láb R)%

lle"ja*allatok%- láz

- heveny gy#lladások- terhesség- fert"z" b"rbetegségek- daganatok- mélyvénás trombózis

- vérzékenység és visszérgy#lladás- valamint a csont E iz*leti E izomsér*lések- ránd#lások - ficamok heveny szakasza%-

A szegme"t-massz!zs +élja: a betegséget fe""tartó reflexkr megszakt!sa és aszegme"t sz*eti !llapot!ba be!lltott kóros f)"k+ió *!ltoz!s "ormaliz!l!sa.

A refleológiás kezelésnél nem a megbetegedett szerven végezz*k, hanem a szerv vagyszvet betegsége által kiváltott reflezónában% 0ogásai a svédmasszázs fogásaira ép*lnek%

Ir!"ya%

37



#aso"fek*ésbe" a gerinc felé ⇒ /!v*lr"l befelé Rvégtagnál a perifériáról a sz!v felé R ⇒Al#lról flfelé Rszegmentként, ha már az el"z" állapota &ó R%

#a"yattfek*ésbe" a szegycsont felé ⇒ /!v*lr"l befelé Rvégtagnál a perifériáról a sz!v felé R⇒ Al#lról flfelé Rszegmentként, ha már az el"z" állapota &ó R%

2e"ete%

A korábban le!rt el"kész!t"-áthangoló masszázskezelés #tán folytat&#k a kvetkez"kkel:>égreajt!s!"!l "em asz"!l)"k *i*őa"yagot$9ezelést +sak az ak)t szakasz lezajl!sa )t!" szabad el*égez"i$

>indig a sz!vvel, vagy a beteg féllel ellentétes oldalon kezd&*k a>indig a sz!vvel, vagy a beteg féllel ellentétes oldalon kezd&*k a kezelést%áros szervnél, ha mind a kett" beteg, a sz!vvel ellentétes oldalon kezd&*k a kezelést%3a táblázatból vagy kézi diagnosztizálással dolgoz#nk, al#lról és fel*lr"l - szegmentet hozzáveszek az érintett ter*lethez%Ma#daltól a cranialis irány felé (lentr"l felfelé) halad#nk szegmentenként%@yki fellaz!tás a meghatározott szegmenteknél (mind a két oldalon egyszerre)+zegmentenként: sim!tás, drzslés, gyrás, vibráció és er"s sim!tás%

11. 'eszélje" a betegbizto"s!gra *o"atkozó szab!lyokról, az egészség4gyidolgozó*al szembe" t!masztott etikai, jogi k*etelmé"yekről, *iselkedésről,magatart!sról, az emberi méltós!g tiszteletbe" tart!s!ról$ Ismertesse azAlaptr*é"ybe" megfogalmazott emberi jogokat, eze" bel4l az előtélet-me"tes,és egye"lő b!"!smód szab!lyait$

Az egészség4gyi személyzettel, a m)"kat!rsakkal szembe"i el*!r!sok%

- egymás elfogadása

- m#nkatársak egymással szemben #dvariasak, megfontoltak, seg!t"készek legyenek

- &ó reakciós képesség pl% agressz!v beteg viselkedésének kezelése

- alkalmasság (a szakképzettség nem &elent alkalmasságot is)

- &ó helyzetfelismerés- empátia, t*relem

- bizalom megnyerése (nem egyenl" a bizalmaskodással)(szakt#dás)

- egy*ttm$kdési képesség

- szakszer$ség (egy id" #tán r#tinná válik és sér*l a szakszer$ség) pontos m#nkakezdés ésm#nkavégzés

- szakmai t#dás fe&lesztése

- lelkesen és rmmel dolgozzon (vigyázat:2#rn-o#t szindróma kialak#lhat egy id" #tán)

- &ó szervez"készség

- pontos adminisztráció egy*ttm$kdésre képes legyen

- el"!rások betartása (pl% aszepszis- antiszepszis)

- titoktartás- példam#tatás

- határozott, de indirekt betegvezetés

- tlzott személyeskedés, a PtapadásQ ker*lése

- paternalizm#s (atyáskodás, régi szemlélet mikor az orvos dnt a beteg helyett,hozzátartozók hiányában) ker*léseN

- feltétel nélk*li elfogadás

- stigmatizáció ker*lése

- kongr#encia (hitelesség a m#nkában, szakmai t#dás és tapasztalat

- birtokában, megfelelés az elvárásnak)

-

'etegek-m)"kat!rsakkal szembe"i el*!r!sai%- empátiaN

38



- t*relemN

- &ó komm#nikációs készség

- megértés

-

&zakdolgozó - szakdolgozó kztti etikai *o"atkoz!sok%Akkor &ó egy m#nkakapcsolat,

- ha az seg!t" egy*ttm$kdésen, klcsnsségen alap#l

- egymás tisztelete, tiszteletben tartása érvényre &#t&zakmai felelősség% >inden szakdolgozó sa&át szakmai t#dásáért, szakmai ter*letéért felel"s (+I szabályozás),szakdolgozó képes!tése, szakképes!tése alap&án &ogos#lt szakmai tevékenységet végezni, ami am#nkakri le!rásban és kompetencia le!rásban is rgz!tésre ker*l (ez már a kompetenciakérdéskrét érinti), és az ezekben meghatározott feladatok elvégzéséért szakmai, személyes, &ogi,-b*ntet"&ogi, etikai felel"sséggel tartozik, a tan#lónak is van szakmai felel"ssége, de a tanintézmény és a gyakorlati hely is felel"sséggeltartozik, továbbképzések esetén kredit pontok tel&es!tésével%

- végképp mellérendelt viszony sz*kséges hozzáAz i"timit!s betart!s!"ak k*etkezmé"ye%

- kialak#l a személyzet és a beteg kztti bizalom

- cskken a bizonytalanság érzése cskken a szégyenérzetAz i"timit!s betart!s!"ak +élja%

- beteg érdekeinek védelme

- az emberi méltóság meg"rzése, megóvása

- megfelel" figyelem, tapintat, t*relem

- kiszolgáltatottság érzésének cskkentése

'etegjog fogalma

2eteg&og_&ogos#ltságok sszessége, az egészség*gyi szolgáltatást igénybevev"ketmegillet" &og 2eteg&og_etikai normák &ogi biztos!téka 0eladata: az alapvet" emberi &ogok érvényes*lése garanciális szabályainak megfogalmazása a személyhez f$z"d" egészség*gyi ellátás ter*letén való tiszteletben tartása

'etegjogok 2agyarorsz!go"

Az 1QQO. é*i I>. tr*é"y szeri"t% Az egészség*gyi ellátáshoz való &og Az emberi méltósághoz való &og A kapcsolattartás &oga Az intézmény elhagyásának &oga A tá&ékoztatáshoz való &og Az nrendelkezéshez való &og Az ellátás vissza#tas!tásának &oga Az egészség*gyi dok#mentáció megismerésének &oga Az orvosi titoktartáshoz való &og A kezeléssel, ellátással kapcsolatos panasz kivizsgálásának &oga

Az egészség4gyi ell!t!soz *aló jog !pol!si aspekt)sai

ll!t!s sz"*o"ala gazdasági feltételek személyi feltételek (szakképzettségi arány) eszkzs ellátottság (minim#mfeltételek)

6iszkrimi"!+ió

39



PAz ápoló _ a betegek *gyvéd&eQ

Az emberi méltós!goz *aló jogA leggyakrabban sér*l" &og

>egszól!tás <izsgálati kr*lmények ntimitás +zeméremérzet <izsgálatnál &elenlév"k kre E 2etegbem#tatás Iktató kórház 3aldokló beteg &oga +zemélyes tárgyak használata

A kap+solattart!s joga

% betegtársak &ogainak tiszteletben tartása8% betegellátás zavartalansága% a látogatási rend szabályozása a házirendbenB% /apcsolattartás`8B órás nyitott kórházzalN

H% /iskor gyermek E trvényes képvisel"C% +lyos beteg E hozzátartozóD% +z*l" n" E nagykor hozzátartozóO% +z*l" n" E &sz*lttF% 2eteg E egyházi személy

Az i"tézmé"y elagy!s!"ak joga+enki sem tartható kórházban akarata ellenére E korlátozások (mások testi épségét, egészségétveszélyezteti)

2e&elentés nélk*li intézményelhagyás @yermekek hazavitele Krtes!tés 8B órával megel"z"en Járó&elentés, ment"száll!tás

0!jékoztat!soz *aló jog

Az "re"delkezésez *aló jog előfeltétele$

;gyénies!tett forma (életkor, iskolázottság, ismeretei, lelkiállapot, kérdései) 6el&es kr$ (trvény részletezi) <alóságh$ (terápiás privilégi#m elve nem alkalmazható) 0olyamatos 5yelvi korlátok E &eltolmács

&zóbeliség

A t!jékoztat!soz *aló jog

% nincsenek megfelel" kr*lmények8% nem elég részletes% szv"dményekr"l, kockázatokról alig esik szóB% referencia adás nem &ellemz"H% egyirány komm#nikációC% dok#mentálása nem megfelel"D% felhasználható anyagok hiánya

["re"delkezési jog

;gészség*gyi ellátás igénybevételér"l való dntés

2eavatkozás elvégzésébe való beleegyezés

2eavatkozás vissza#tas!tása Snrendelkezési &og gyakorlása

40



ll!t!s *issza)tast!s!"ak joga

5em tel&es kr$ nrendelkezési &og:

Mselekv"képtelen, korlátozottan cselekv"képes

Kletment", életfenntartó beavatkozások ;llátás vissza#tas!tása

Mselekv"képes személy: <issza#tas!that&a E kivéve: mások életét, egészségét veszélyezteti +lyos, maradandó fogyatékosság E alaki kényszer (kzokirat, tel&es bizony!tó ere&$

magánokirat, 8 tan el"t

'eleegyezés @ *issza)tast!s joga

a betegek nem ismerik a &ogaikat nem alak#lt ki igazi Pfogyasztói magatartásQ még mindig &ellemz" a paternalista szemlélet

A dok)me"t!+ió megismerésé"ek joga

Az ellátás során keletkezett minden adat a beteg t#la&donaN Msak az adathordozó az intézményéN A beteg korlátozás nélk*l betekinthet az adataiba A beteg felhatalmazása alap&án: /órházi kezelés alatt E egyszer$ magánokirat /órház elhagyása #tán E tel&es bizony!tó ere&$ magánokirat ;llenállás a személyzet részér"l 1polási dok#mentáció

Az or*osi titoktart!soz *aló jog

;lnevezése megtéveszt" - nemcsak az orvost terheliN >egfelel" adatkezelés

11. A =ellemezze a *ér alkotóelemeit, életta"i saj!toss!gait$

!sd a1S. tételt

17. ' 'eszélje" a szegme"tmassz!zs fog!sre"dszeréről, a massz!zs

dozroz!s!ról$!sd a 11. ' tételt$

17. #at!rozza meg mi a feladata az edzésprogramba" dolgozó szakmai teambe"$'eszélje" a kompete"+ia at!rok betart!s!ról, a fegyelmezett és kollegi!lis team-m)"k!ról$

A személyes at!rok fenntartása azt &elenti, hogy tisztában vagy#nk a lehet"ségeinkkel,képességeinkkel, és nem táplál#nk sem mag#nkban, sem másokban illziókat ezekkelkapcsolatban% Az igazi magabiztosságot is csak a határok pontos ismerete adhat&a meg%A kompete"+iaat!rok ismerete azt &elenti, hogy t#d&#k, hol hzódnak felkész*ltség*nk határai,mire vagy#nk képesek, felkész*ltség*nket figyelembe véve milyen seg!tséget t#d#nk adni% ;gy &ólm$kd" m#nkacsoportban - ahol rendszeresen megbeszélik az egyes eseteket - pontosankider*lnek az egyes tagok képességei, készségei, és a bels" harcok eldntik akompetenciahatárokat, amit kés"bb meg lehet változtatni, ha a klientra krében & sz*kségletekmer*lnek fel, és ennek érdekében továbbképzésre, & készségek elsa&át!tására vállalkozik valaki%\ A szakmai at!rok kérdése a magánélet sszef*ggésében mer*l fel% A szakma gyakorlása soránfelsz!nre ker*lhetnek érzelmek és érdekek, amelyek arra csáb!thatnak, hogy átlép&*k a szakmaihatárokat%

41



/ompetencia-határok (hatáskr, illetékesség): A hatáskrk határait be kell tartaniNA massz"r felel"ssége kiter&ed a

kliensekkel, m#nkatársakkal és egyéb szakmák képvisel"ivel való egy*ttm$kdésre%

1?. A 5észletezze a *éral*ad!s folyamat!t. 0érje" ki a trombózis, embólia kialak)l!s!ra$

A *érsejtek a +so"t*előbe" képződ"ek% A vért három f" komponens alkot&a: a vrsvértestekoigént száll!tanak, a fehérvérse&tek (más néven le#kociták) felveszik a harcot a fert"zésekkelszemben, a vérlemezkék (más néven trombociták) pedig el"seg!tik a véralvadást%

A *éral*ad!s az a fizikokémiai hatásokra beind#ló folyamat, melynek eredményeképpen afolyékony vér szilárd halmazállapotvá válik%

étrejet: a biológiai szervezeten bel*l, vagy azon k!v*l% Klettani szerepe, hogy ér sér*léseesetén a szervezet védekez" mechanizm#saként a vérvesztést megakadályozza% ;gyttalmegteremti a sebgyógy#lás alapfeltételét% 5ormális esetben a sér*lés helyére kell korlátozódnia, ésnem válthat&ák ki más események, példá#l gy#lladás vagy fert"zés% A éralvadás két, egymássalklcsnható részfolyamatra bontható% Az elsődleges sejtes szakaszban a sér*lt érszakasz falánakse&t&ei és a vérlemezkék, illetve a véredényen k!v*li szvetek vesznek részt% A m!sodlagos,plazmatik#s szakasz a laza se&tes lezárást fibrinszálakkal er"s!ti meg% ;zt tizenhárom faktoregy*ttm$kdése hozza létre%

A véralvadást kvet" sebgyógy#lást a trombociták és az érfal se&t&ei által kiválasztott nvekedésifaktorok ind!t&ák be% A seb gyógy#lását kvet"en a fibrint a vérplazma fibrinolitik#s rendszere old&afel%

3olyamata

Az érfal simaizomzata sszehzódik (érspazmus), ez azonban csak apróbb sér*lések, horzsolásokesetén zár&a el a vér t&át% ;zzel egy id"ben megind#l a vérlemezkék kitapadása a sér*ltérfalra, amely *érrg (tromb)s képz"dését eredményezi% 3a ez sem áll!t&a el a vérzést,akkor egy bels" ésRvagy egy k*ls" tényez" hatására megind#l a *éral*ad!s% 2els" tényez"lehet az érfal sér*lése (a szabaddá váló kollagénrostokhoz kapcsolódnak a vérlemezkék),k*ls" tényez" pedig a sér*lt szvetekb"l felszabad#ló enzimek% ;zeknek a tényez"knek,valamint a vérlemezkék szétesésekor azokból felszabad#ló enzimek hatására kialak#l azaktiváló komple% Az aktiváló komple kalci#mion &elenlétében aktivál&a a vérplazma inakt!vprotrombin&át, amely trombinná alak#l% ;z az akt!v enzim katalizál&a a véralvadásalapreakció&át, a fibrinogén fibrinné alak#lását% A v!zben oldható fibrinogén polimerizáció&ávalv!zben oldhatatlan fibrin alak#l ki% ; molek#lák kezdetben egy laza hálót képeznek, ma&degyre tmrebb, szoros ktés$ rendszerré alak#lnak% ;kzben a hálóba egyre tbb se&tes

elem ép*l be, s ezek eredményeként alak#l ki a vérlepény, mely elzárhat&a a sér*lt részt,ma&d a se&tek megfelel" id"n bel*l regenerálódva helyreáll!t&ák a szveteket% Az artériás vérgyorsabban alvad, mint a vénás? ennek oka a gáztartalom megváltozása: az oigéngyors!t&a, a szén-dioid lass!t&a az alvadást%

mbólia, mint érkatasztrófa akkor &n létre, amikor valamelyik ér *regében idegen test &elenikmeg, és elzár&a az áramló vér t&át% ;z az idegen test leggyakrabban trombózisból leszakadtvérrg, azonban esetenként légb#borék (gázembólia), zs!rcsepp, levált aterómás lemez, daganatosse&tek vagy baktéri#mgy*lem is képezhet akadályt az ér belse&ében% 6*d"embólia esetén azemból#s hirtelen elzár egy t*d"artériát%

lőford)l!s%

alsó *égtag fel4letes és mély *é"!i"ak trombózisa% leggyakoribb szv"dménye a t*d"embólia%

42



Fkok

A t4dőembólia leggyakoribb okaként meg&ellt alsó végtagi trombózis kialak#lását számostényez" idézheti el"% Az egyik kiváltó ok az erek bel!rty!i"ak sér4lése, k!rosod!sa, melyetokozhat mechanikai ártalom (pl% tartósan behelyezett vénás katéter), valamilyen izgató anyagvénákba való befecskendezése, illetve kórokozók által okozott gy#lladás érbelhártyára gyakorolt

káros!tó hatása% A m!sik nagy csoport, amikor a szervezetben a *ér al*adéko"ys!gafokozódik% lyen állapot alak#lhat ki bizonyos rosszind#lat daganatos betegségekben,fogamzásgátló tabletták szedésekor, egyes vérképz"szervi betegségekben% A harmadik tényez" avénákban pangó vér% ;z f"leg hosszantartó fekvéssel &áró slyos betegségeknél,sz!velégtelenségben, sz*lés, illetve m$tétek #tán, agyi infarkt#s, illetve baleseteket kvet"en &elenthet gondot%

=itkán a hossz csves csontok trése kapcsán a vérbe &#tott zsrsejtek okoz"ak embóli!t% Akeszonbetegségben a hirtelen nyomásváltozás kapcsán a vérben felgy*lemlett gázok okoznaklégembóliát% A rákos daganatrészecskék is leszakadhatnak és be&#thatnak a vérkeringésbe ésemból#sként a t*d"ben szétszóródva okozhatnak érelzáródást%

04"etek

A t*d"embólia t*neteinek slyossága nagyban f*gg az érelzáródás kiter&edését"l és a páciensembóliát megel"z" sz!v és t*d" állapotától% /isebb tromboemból#sok akár t*netmentesek islehetnek, mivel néha a szervezet a kisebb vérrgket gyorsan fel t#d&a oldani, !gy a károsodásminimális lehet% 5agyobb elzáródás esetén légszom&, szapora fel*letes légvétel, izgatottság,ny#gtalanság &elentkezik% 6ovábbi t*net lehet a khgés, vérkpés (els"sorban ha t*d"szvet-elhalás - infarkt#s - is kialak#lt), mellkasi fá&dalom, láz, széd*lés, eszméletvesztés%

A légzészavar az egyetlen t*net lehet, f"leg akkor, ha t*d"infarkt#s nem alak#l ki% 6*d"embóliakvetkeztében a betegek kb% 9G-ában lép fel valamilyen szint$ szvetelhalás (t*d"infarkt#s)%@yakran a légzés szaporává válik, a beteg szorong, ny#gtalan% 1ltalában a nagyobb emból#sokéles mellkasi fá&dalmat okoznak, els"sorban belégzéskor% ;gy vagy tbb nagy t*d"artériaelzáródása esetén a beteg elkék*lhet, akár hirtelen meg is halhat% A t*d"embólia t*netei hirtelenlépnek fel, m!g a t*d"infarkt#s t*netei az ezt kvet" órákban fe&l"dnek ki%

17. ' ismertesse a beteg fogad!s!"ak szab!lyait, a beteg]klie"s adatai"ak kezelését, azi"timit!s betart!s!"ak k*etelmé"yeit$

2asszőr-beteg kap+solat kialakt!sa

- >egfelel" helyiség el"kész!tése- 2em#tatkozás (megszól!tás)- /omm#nikációs helyzet

A beteg személyes és egészség*gyi adatainak felvétele%

- +zemélyes adatok felvétele- Az orvosi anamnézist tartalmazó dok#mentáció értelmezése- Adatok szám!tógépes nyilvántartásba vételér"l szóló nyilatkozat ismertetése és

alá!ratása- A beteg figyelmének felh!vása a betartandó házirendre és a beteg&ogi

tá&ékoztatóra, melynek példánya a falon megtalálható

&zemélyes adat% 5év, /or, +z*letési hely, id", 7akhely, 7egkzelebbi hozzátartozó (telefon),0oglalkozás

- 6á&ékoztatás a kezelésr"l- ;lhelyezés

43



+zemély!ségi &ogok tiszteletben tartása, intimitás meg"rzése (A nem kezelend" fel*let eltakarása)

1?. Ismertesse a termo-és klmater!pia lé"yegét, kezelési módjait, *alami"t masszőrfeladatait a kezelések sor!"$

9lmater!pia% l!sd a Q. tételt$

1?. A =ellemezze a "yirokre"dszert$

A "yirokre"dszer%Krrendszer*nk egy ny!lt és egy zárt rendszerb"l áll% A zárt rendszert az artériás és a vénás

rendszer, m!g a "ylt re"dszert a nyirokérrendszer alkot&a%A nyirokrendszer egy pókhálószer$ érrendszer, melynek feladata a nyirokkteles folyadéksszegy$&tése és elszáll!tása%

5észei% kezd" erek (initialis) - kapilláris erek el" gy$&t"erek (praecollectorok)

valódi gy$&t"erek (valódi kollektorok) nyiroktrzs nyirokkteles folyadék

3eladat)k%A "yirokre"dszer ktelessége *isszasz!llta"i a sz*etkzti térből sszeszed*e a

"yirokkteles folyadékot a *é"!s re"dszerbe% 0ehér&e ds folyadék, mely nagy molek#laslyanyagcseretermékeket is tartalmaz, ezért a vénákon kereszt*l nem képes visszasz!vódni%

A nyirokrendszerben a kezd" erek (kapillárisok) sszegy$&tik az adott ter*letnyirokfolyadékát, ma&d sszeszed"dnek el" gy$&t"erekké, ezek pedig valódi gy$&t"erekké, melyekvég*l a nyiroktrzsekbe vezetik a nyirokkteles folyadékot, !gy be&#t a nyirokkteles folyadék avénás rendszerbe, azaz a vérkeringésbe%

A "yirok sszetétele%5agy molek#lá& anyagok: só, zs!r, fehér&e%

v!z lgos vegyhatás plazmafehér&e zs!r elvétve lymphocyta

A "yirok+somók életta"i szerepe%/t"szvettel kr*lvett bab alak szervek, testszerte C-D99 nyirokcsomó található, melyek

kéreg és vel"állományból állnak% A nyirokerek a nyirokcsomókban szed"dnek ssze, vagyisáthaladnak azokon% 2evezet" erek: vas afferens, kivezet" erek: vas efferens%

A "yirok+somók kettős szerepet tlte"ek be. A nyirok megsz$rése, megtiszt!tás% A kórokozókat és a szervezet számára káros anyagokat

kisz$rik, !gy azok a vénás keringésbe már nem &#thatnak be%

0ontos f#nkció&#k a fehérvérse&tek, lymphocyták képzése% [gy részt vesznek a szervezetvédekez" mechanizm#sában, valamint az imm#nrendszer m$kdésében is%

5egio"alis "yirok+somók%A nyirokcsomók testha&latokban vagy a szervek kap#&ában helyezkednek el általában%

5egio"alis vagy tá&éki nyirokcsomóknak nevezz*k azokat, melyek a szer*ez tartoz"ak%3őbb "yirok+somók%

0*l el"tti és mgtti (prae- és retroa#ric#laris) 5yakszirti (occipitalis) 1ll alatti (s#bmentalis) 1llkapocs alatti (s#bmandib#laris) 0el*letes és mély nyaki nyirokcsomólánc /#lcscsont fltti (s#praclavic#laris) +zegycsont melletti (parasternalis) 3ónal&árki (aillaris) 2ordakzti (intercostalis)

44



/nykha&lati (c#bitalis) ;mészt"rendszeri (gastrointestinalis) liacalis 7ágyékha&lati (ing#inalis) 6érdha&lati (poplitealis)

A "yirokszer*ek% mand#la (tonsilla) lép (lien) csecsem"mirigy (thym#s)

A "yirokkeri"gést fe""tartó té"yezők% A nagyobb nyirokerek falában található kontraktilis elemek spontán sszehzódása és

elernyedése (Anker-filament#mok) Az izomp#mpa, azaz a harántcs!kolt izom sszehzódása és elernyedése A vénás keringésre ható sz!vóer" (mell$ri nyomás) Izmotik#s nyomás

Eyirokkeri"gést fokozó té"yezők% a kering" vér mennyiségének nvekedése

a vénás nyomás fokozódása

a kapilláris nyomás emelkedése a fokozott izomm#nka a plazmákban lév" fehér&ék mennyiségének nvekedése

1B. ' Ismertesse a ktősz*eti massz!zs lé"yegét, +élj!t, a zó"!k elelyezkedését$

9tősz*eti massz!zs el*e% (Elisabeth 1icke tapasztalata alap&án) zom és zsigerimegbetegedés esetén a kt"szvetben fesz*léses anyagcserezavar lép fel% A kt"szveti ter*letekkezelésével refleiós ton hat#nk a beteg ter*letre% <égreha&tása két- illetve három*tem$technikával trténik%

2e+a"izm)sa: Az #&&akat rányom&#k a b"rre és -8 cm-es el"re-hátramozgással lassanhalad#nk az el"re meghatározott irányba% A drzsl" nyomás rongál&a a fel*letes b"rrétegeket, ahámot az irha határán elmozd!t&a, és olyan kzvetlen inger keletkezik, mely nemcsak a se&tekre,hanem a nagyszám fá&dalom és érz" idegvégz"désekre is hatással van% Mapilláris (ha&szálér)tág#lat, b"r vrsség, mely, d#dor (V#adli-) képz"déséig fokozódhat, vérb"ség lép fel, és reflefolyamatok ind#lnak meg%0ogásai: drzslés #&&beggyel, gyors ellentétes hzás a tenyér kis#&&i szélével red"képzés(ollófogás, ellenállásos, sima), red"gyrás (pleschelés), vibráció% >ind ezt viv"anyag nélk*l kellvégreha&tani% Az ingerfogások hatékonyságának &ele a b"r kipir#lása%9étféle te+"ika *a"%a%) 2"r alatti technika (c#tis E s#bc#tis): a b"r alatti kt"szvetig hatol a fogás - lapos #&&tartás%b%) zompólya technika (s#bc#tis E fascia): a b"r sszes rétegén kereszt*l az izompólyáig hatol amasszázs ere&e E f*gg"leges #&&tartás%

A kt"szveti masszázst a % és a B% #&& begyével kell végezni%>egk*lnbztet*nk 8 és *tem$ technikát%

9ét4tem: te+"ika: % =áhelyezés, 8% 3zás (f*gg"leges #&&tartás)A !rom4tem: te+"ika: % =áhelyezés, 8% ;ltolás, % 3zás (lapos #&&tartás)

/t"szveti rostok lef#tásának megfelel"en a rvid hzások mer"legesek, a hosszakpárh#zamosak%

A kezelés időtartama: gen id"igényes, mert a kt"szvet fesz*lései miatt nehezen lehetdolgozni%

Az els" -B kezelés általában B9-BH percig tart, kés"bbiekben 89-8H perc is elegend"% ;gykra általában 8-H kezelésb"l áll, ma&d -B hónap mlva megismételhet"%

A ktősz*eti zó"!k elelyezkedése 3ólyagzóna: gyakori hólyagh#r#t, érzékeny hólyag% Alábak hidegek, nagyobb a vizelet mennyisége%Fbstipatio zó"a: székszor#lás &ellemzi% ;l"ford#lás #tazás, krnyezetváltozás, idegfesz*ltségesetén, n"knél még a menstr#áció el"tt is &elentkezhet%>é"a-"yirokzó"a: estére bokadéma keletkezik, A lábak nehezek, fáradtak, é&szakai grcs

45



2e"ses zó"a% fá&dalom a menstr#áció alatt'élzó"a: gyors!tott emésztés, hasmenésre való ha&lam (fesz*ltség, vizsgadr#kk esetén)2!j-epe zó"a: evés #táni teltség érzés&z*zó"a% f#nkcionális sz!vpanaszok esetén, nehézlégzésGyomorzó"a: gyomorpanaszok, nyomásérzet a gyomorbanArtéri!s l!bzó"a: érsz$k*letes betegeknél &elentkezik3ejzó"a: krónik#s fe&fá&ás, migrén, alvás zavarok9arzó"a% váll, kar, kézfá&dalmak

A szervi f#nkciózavar viszcerálisafferentáció t&án, a szervnek megfelel" kt"szvetizónában &elentkezik%A kt"szveti zónák &elzik a szervi érintettséget, a kt"szvet látható és tapintható elváltozásaival%

.iagnosztikai &elent"ség*k abban van, hogy &elzik a betegség aktivitását, valamint a némazónák #talnak az rkletes ha&lamra

1B. 3oglalja ssze a a doppi"gol!s elterjedésé"ek okait, a doppi"gszerek+soportjait, at!sait, mellékat!sait$ 'eszélje" a doppi"gszerek *erse"ysportba"betlttt szerepéről$

A doppi"gol!s elterjedésé"ek okai%

A sportot minden szinten a tel&es!tményfokozásra való trekvéssel &ellemezhett*k, s ez k*lnsen aversenysportban látszik szembet$n"nek% 2ár már a kezdetnél ki szeretnénk hangslyozni, hogy Emég a legegyedibben $ztt sport esetében is E harc folyik a tel&es!tmény nveléséért% 3a máskéntnem, nmag#nknak akar#nk bizony!tani% ;z a tel&es!tménynvel" igény még fokozottabb ha&tóer" aversenysportban%

Az edzés a tel&es!tményfokozás t#dományosan irány!tott folyamata, melynek során tervszer$enalak!t&#k a sportoló tel&es!t"képességét Alapvet" &ellemz"&e a tel&es!tményszint tartása, lehet"ségszerint tlszárnyalása% ;z a trekvés k*lnbzteti meg a versenysportot minden más testnevelésiés sporttevékenységt"l (5ádori, FO)%

Az ismert doppi"gszerek +soportjai. -6oppi"gszerek at!sai, mellékat!sai

A doppingszerek kategóriák szerint tiltottak% A tiltott kategóriákba tartozó szereket ésszármazékaikat - ha erre k*ln &elzés nincs - sportolóknál nem alkalmazhatók gyógyszerként mivelnem cs#pán bizonyos vegy*letek, de származékaik is tiltottak%

>ivel a doppinglisták sosem lehetnek tel&esek az állandóan piacra ker*l" & gyógyszerek miatt,mindenkinek sa&át felel"ssége, hogy t#datlan#l milyen szert vesz be, s milyen kockázatot vállal%

&tim)l!"sok% stim#lánsok a káb!tószerek és izgatószerek k*lnbz" csoport&ait foglal&ákmag#kba, amelyek nvelik az éberséget, cskkentik a fáradtságot és fokozzák a versenyzésikészséget, de az agresszivitást is% Alkalmazás#k cskkentheti az !tél"képességet (példá#l azamphetamin és származékai), ami balesetveszélyes, s"t halált is okozhat%

A stim#lánsok másik nagy csoport&a a szimpatomimetik#s aminok, legismertebb képvisel"ephedrin, ami nagy adagban izgat&a a kzponti idegrendszert% ;melkedett vérnyomást, fe&fá&ást,rendszertelen sz!vverést, ny#gtalanságot okozhat% Az ephedrin és hasonló vegy*letekmegtalálhatók egyes megh$lés elleni szerekben%

Earkotik)mok

;bbe a csoportba a morfin és származékai tartoznak, fá&dalomcsillap!tóként használatosakmérsékelt, vagy nagy fizikai fá&dalmak esetén% >ellékhatásaik (példá#l f*gg"ség) miattkáb!tószernek min"s*lnek, doppingszerként való felhasználás#k káb!tószerrel való visszaélésnekszám!t%

A"abolik)s szerek %

46



Az anabolik#s szteroidok szerkezet*kben, m$kdés*kben a férfi nemi hormonnal, atestosteronnban, amelyek #gyancsak tiltott osztályba tartoznak% +zámtalan mellékhatás#k kztteml!tik a heresorvadást, cskken" spermatermelést, rendszeres használatot kvet"en pedig magasvérnyomás, má&- és vesedaganatok% 5"k esetében elférfiasodás, a petefészek m$kdésénekmegsz$nése, menstr#áció elmaradása, terméketlenség%

>izeletajtók

A versenyz"k két ok miatt használ&ák% ;gyrészt a slycsoporthoz kttt sportágaknál gyorsslycskkentés elérése érdekében, ami komoly tel&es!tméncskkenést okozhat, &ár% A másik ok avizelet kiválasztás forsz!rozása% ;zzel cskkenteni akar&ák a gyógyszer koncentráció&át a vizeletben,illetve gyors!tani akar&ák a szer kiválasztását% /eringési, illetve hormonális megterhelést &elenteneka szervezet számára%

0iltott módszerek

1. >érdoppi"g

Irvosilag indokolatlan és veszélyes beavatkozás a vér - ideértve a sa&át vért is - és

vérkész!tmények intravénásan trtén" beadása%

<arma+ológiai, *egyi és fizikai bea*atkoz!sok

5I2 Irvosi 2izottsága tilt&a minden olyan szer, vagy beavatkozás használatát, amely adoppingellen"rzésen felhasználandó vizeletminta érvényességét meghamis!t&a% lyen a katéterezés,vizeletcsere, vizelethamis!tás, valamint a vizelet kiválasztás akadályozása probenicid vagyszármazékai alkalmazásával%

'izo"yos korl!toz!sok al! eső *egy4letek

o Alkoholo Mannabioidok (marih#ana)o 3elyi érzéstelen!t" szereko Morticosteroidoko 2éta blokkolók

0enti szerek bizonyos sportágakban tiltottak, vagy bizonyos feltételek megléte eseténalkalmazhatók (példá#l ha a helyi érzéstelen!t" nem kokain hanem más hatóanyag, akkor nemtiltott, illetve csak helyi vagy !z*leti in&ekció alkalmazható, kizárólag, ha orvosi szempontbólindokolt)%

2egjegyzés% A koffein mennyiségt"l f*gg"en doppingszer% A napi maimálisan bevihet"mennyiség a folyadékfogyasztástól f*gg"en 899-99 mg lehet%

A leggyakrabban fogyasztott italok és élelmiszerek koffeintartalma:

– /ávé ( adag d#pla): O9-89 mg% – Mola ( liter): H9 mg% – 6ea (8H9 ml, er"ségt"l f*gg"en): H9-O9 mg% – Msokoládé (99 g): 9 mg%

5ed ')ll (8H9 ml): O9 mg A sportolói lelemény azonban már a tlnyomásos kamrán is tllépett: amagashegymászók kztt egyre &obban hódit az ;I, az egyik legelter&edtebb doppingszer, melyetf"ként a hossz távot tel&es!t" sportolók használnak%

47



Az er"nlét fokozására a leg&obbak az anabolik#s szteroidok, az <F (erythropoetin képz" hormon)els"sorban az állóképességet &av!t&a, fokozza a szervezet oigénellátottságát% .rámai állóképességnvekedést okoz% ;gy tan#lmány szerint egy sportoló maimális oigénfelvev" képessége, négyhetes ;I kra #tán D G-kal nvekedhet% A magaslati edz"táborok is #gyanazt a hatást vált&ák ki,mint az ;I% Az ;I azonban nehezen kim#tatható (doppingvizsgálatN) és népszer$ségenvekszik, amit az is &elez, hogy már a harmadik generációs változata is megérkezett% .olgoznak anegyedik generációs kész!tményen is, amely már .5+-hez kttt, és !gy gyakorlatilagkim#tathatatlan doppingszer% ;zen PsegédeszkzkQ miatt a 3imalá&a-mászás rekordok kztt azoigénpalackos mászást már nem is P&egyzikQ%

A doppi"gol!s etikai és mor!lis kérdései

>iért léteznek egyáltalán drogellenes elvek a versenysportban >iért nem engedik meg mindegyiksportolónak, hogy azt szed&enek, amit csak akarnak A hagyományos érvek a drogok tiltására acsalással, igazságtalan el"ny megszerzésével és az orvosi problémákkal kapcsolatosak% ;gyarántfontos az is, hogy a sportolókat leginkább nmag#któl sz*kséges megmenteni- ez azt &elenti, hogysok sportoló beszed bármilyen anyagot, tekintet nélk*l a károsságára, csakhogy &av!tsa atel&es!tményét%

=ogi szempo"tok

2izonyos drogok, k*lnsen azok, amik a hall#cinogének kategóriá&ába tartoznak,trvényellenesek% 6ekintettel a sportolókra, a hall#cinogének betiltásának biztonsági okai isvannak% ;zek a szerek lass!t&ák az információ felvételét, torz!t&ák a viz#ális észlelést és lass!that&áka sportoló reakcióit és mozd#latait, ezáltal veszélyeztetik a sportolók biztonságát% Az anyagokkalvaló visszaélést gyakran k!séri b$n*gyi tevékenység, er"szak és a személyi és kzsségi pénz*gyitámogatás megvonása (Anshel, FF9a)%

Az anabolik#s szteroidok elb#r&ánzása, és a nemrég felfedezett káros hatásai a fizikai és mentálisegészségre, számos országban bizonyos trvényeket eredményeztek a ter&esztését illet"en% Atrvények megtilt&ák a szteroidok illegális használatát azáltal (), hogy slyosb!t&ák a szteroid*zérkedésért kapható b*ntetéseket, hasonlóan azokhoz, amit a kokainter&esztésért lehet kapni (8)

szoros ellen"rzés alá von&ák a szteroidok termelését, hogy megel"zzék a legálisan gyártottszteroidok betrését a feketepiacra () megad&ák a &ogot a drog végreha&tási szervezetnek, hogynyomozzanak a visszaélések #tán, beleértve az illegális el"áll!tást, a ter&esztést vagy a ter&eszt"szándék birtoklást, és (B) el"!r&ák, hogy minden szteroidokkal kapcsolatos információt tegyenekkzre a drogprevenciós programban, az oktatásban és a kezelések során% A drogvisszaéléssel éster&esztéssel kapcsolatos &ogi bevonódás &elenleg sokkal kiter&edtebb, mint az valaha is volt%

tikai tém!k

Az egyik fontos ok, amiért ezeket a szereket betiltották a sportszervezetek, az hogy fa+ilit!latjaa sportoló teljestmé"yét (einhold, FF)% .e lehet-e korlátokat figyelembe venni, mikor asportoló a leg&obb tel&es!tményt akar&a ny&tani 5éhány mód, ahogy megpróbál&ák atel&es!tmény*ket &av!tani? a speciális tréningek, gyakorlógépek, felszerelési és r#házkodási t!p#sok,

táplálkozási sszetev"k és fogyasztószerek és a szteroidok% Az egyik néz"pontból tekintve, egyesvélemények szerint: PA szteroidok szedését nem lehet megk*lnbztetni más tortráktól,elvonásoktól és kockázatoktól, amikre sportoló kényszer!ti magát a siker eléréséért% ;gy másikmegkzel!tés szerint azonban,: PA tel&es!tménynvel" szerek használata a csalás egy formá&a, ésez szembeáll azzal, hogy csak azt becs*lik meg, akik kiváló fizikai tel&es!tményt ny&tanak%%% asport cél&a a kiválóságok bátor!tása és &#talmazása%% [gy azok a sportolók, akik ilyen tiltottszereket szednek, csalnak, mert !gy igazságtalan el"nyre tesznek szert a verseny során (+tra#ss,FOD)% ;z egy etikai probléma%

3ilozófiai néz"pontból tekintve, oodman (Anshelnál, FF9) gy találta, hogy Pa doppingolásszigor kontroll&a azzal kezd"dik, hogy egyenl"séget biztos!t#nk a résztvev"k kztt% 3a ez gyfolytatódik, ahogy akar&#k, gy egyik sportolónak sem lesz igazságtalan el"nye% Albrecht,Anderson és >c/eag egyetért azzal, hogy a tel&es!tménynvel" szerek betiltása nem a legfontosabbetikai szempont% Ks valóban, ha az olyan eszkzk sorát tekint&*k, mint a comp#teranal!zisek,vitamin- és ásványi sszetev"k, magasabbrend$ edz"felszerelés és más t#dományos ismeretekfelhasználása, melyek el"nyket biztos!tanak a sportolónak, ki&elenthet&*k, hogy Pálszenteskedés,

48



h a csak a tel&es!tménynvel" szereket tekint&*k korr#ptnak, és annak, ami eltorz!t&a a versenyekértékét% Albrecht és mtsi% (FF8) szerint sokkal problémásabb, hogy Pa sportolók kényszerét érzik,hogy olyan drogokat szed&enek, melyekr"l már kim#tatták, hogy veszélyeztetik a fizikai éspszichológiai &ólétet% 3a ezeket az anyagokat nem ellen"rizz*k szigoran, maga a sport lesz az,ami t#la&donképpen lehet"séget biztos!t a sportolóknak az np#szt!tásra%

(forrás: RRR.sportpszi+o.blog.))

1H. A &orolja fel az emésztőre"dszer szakaszait, és részletezze a felső, és kzépsőszakaszt$ Ismertesse az )l+)s-*e"tri+)li, d)ode"i, t)mor *e"tri+)li, ro"-betegség,olitis )l+erosa, appe"ditis a+)ta, ile)s lé"yegét és t4"etta"!t$

A; 2U&;0U& &;5>5E6&;5UE9 3A6A0I%

A szá&ny!lástól a végbélig ter&ed" (kb% F m) cs"rendszer, a két nagy emészt"miriggyel (má&, éshasnyálmirigy) egy*tt %

Az emészt"rendszer végzi a táplálék: 0elvételét,

;mésztését

0elsz!vódását

+alakanyagok kiválasztását%

A; 2U&;0X5E6&;5 3&X, 9[;U<&X U& A&Z &;A9A&;A%

0els" szakasz:- +zá&*reg- @arat (pharyn)- 5yel"cs" (oesophag#s)

9zépső szakasz%- @yomor (ventric#l#c v% gaster)- <ékonybelek:

atkóbél (d#odén#m) Khbél (&e&#n#m) spőbél (pa"+reas

Alsó szakasz%- <astagbél ]vakbél (coec#m), felszálló-, haránt-, leszálló vastagbél (colon),

szigmabél (colon sigmoide#m), végbél (rect#m)]

A kzéps" és alsó szakaszt kzs néven gyomor-bélh#zamnak nevezz*k%mésztés a t!p+sator"a szakaszaiba"%

- +zá&*regben: még nem kife&ezett az emésztés, a táplálék kis ideig van itt, a nyál hig!t&a fel,tovább&#tást seg!ti%

- @yomorban: savas kémhatás seg!ti az enzimek aktiválását, fehér&e emésztése trténik,tápanyag felsz!vódás nincs- <ékonybélben: zs!rok, szénhidrátok emésztése, fehér&ebontás trténik, az emészt"nedvek

lgos kémhatásak (bélnedv, epe, hasnyál) Az emésztés során lebomló tápanyagok abélbolyhok felsz!vó-hám&án felsz!vódnak% A vékonybél mozgásai keverik és tovább!t&ák abéltartalmat a vastagbél felé%

- <astagbélben: nincsenek bélbolyhok és emészt"enzimek, !gy nincs emésztés és tápanyagfelsz!vódás, már emésztetlen anyagokat tartalmaz, folyadékfelsz!vás van ezen a szakaszon%A széklet a végbélen kereszt*l *r*l%

#as"y!lmirigy (pa"+reas- kett"s elválasztás, kb% 89 cm hossz mirigy a gyomor és a hátsó hasfal kztt- a patkóbél homor#latába illeszkedik- részei: fe&, test, farok

49



- k*ls" elválasztás része termeli a hasnyálat: napi -,H l , sz!ntelen, átlátszó ? apatkóbélbe ker*l a hasnyálmirigy kivezet" csvén kereszt*l, ott semleges!ti a savaskémhatást

- bels" elválasztás része a 7angerhans E szigetek se&t&ei, az inz#lint és a gl#kagonttermelik

2!j (epar- a legnagyobb k*ls" elválasztás mirigy, a szervezet legfontosabb anyagcserekzpont&a- f#nkciói: - fehér&etermelés, részvétel a fehér&e, szénhidrát , zs!r E anyagcserében- raktározás (vitaminok, vas)- A vitamin, . vitamin képzés- a magzati életben vérképz" szerv- elhelyezkedése: a has*reg &obb oldalán, a rekesz alatt, kb% ,H kg, nem halad&a meg a &obb

borda!vet (egészséges állapotban)- két lebenyb"l áll: bal-kisebb, &obb-nagyobb és vastag tok veszi kr*l- alsó felsz!nén van a má&kap#: itt lépnek be a má& erei és itt lép ki az epevezeték, mely a

má& alatti epehólyagban sszegy$&ti a má& által termelt epét- a má& m$kdése: epetermelés, vérfesték epefestékké alak!tása (vizeletfesték,

székletfesték), méregtelen!tés%

A #A&#/50Â U& &;5<%

Lellemz"i: vékony savós hártya%

/ét lemeze van:- fali lemez% bel*lr"l kveti a hasfalat,- zsigeri lemez: kr*lveszi vagy fedi a has$ri szervek nagy részét%

&zerepe%

3A61=7 , +J;=<;/;6 /W7S5[6 ;7 ;@>1+67: hashártyán bel*li szervek: gyomor, vékonybél hashártya mgtti szervek: vese, hasnyálmirigy hashártya alatti szervek: hgyhólyag

A szervezet védelmi rendszerének része: a hashártyán bel*li gy#lladásos folyamatokat kr*lhatárol&a,

se&teket termel, amelyeknek a baktéri#mok elp#szt!tásában van szerepe%

l+)s d)ode"i% (Gyomor.-és "yombélfekély

A fekélybetegség pontos oka nem ismert, feltételezések szerint a gyomornyálkahártyát támadó

(pl% sósav, gyógyszerek) és a gyomornyálkahártyát véd" tényez"k kztti egyensly felbor#lásaokozhat&a a betegséget% Az emészt"rendszer bármely ter*letén keletkez" PsebzésQ egyébként &ó

gyógyha&lam% ;z a &ó gyógyha&lam a fekélybetegség esetén megsz$nik%

Fka leet%

3elicobacter pylori Alkohol, dohányzás @yomorsav +tressz 2izonyos gyógyszerek (pl%diclofenac,)

04"etek, pa"aszok% Az esetek egy részben nincs &ellegzetes t*net, cs#pán endoscopos lelet%

50



eriodik#s leza&lás, "szi E tavaszi ki&#lással (&ó és rossz fázisok váltakoznak) ;mésztési zavar, hasp#ffadás, savas felb*fgések, fogyás% Lellegzetes hasi fá&dalom:

a) A fá&dalom a gyomorgdrbe (epigastri#mban) &elentkezik, és a beteg egy&&al meg t#d&a m#tatni, ez a fá&dalom gyakran a hátba s#gárzik%

b) A fá&dalom gyakran éhgyomri, az étkezés, vagy savcskkent"k sz*ntetik,

azonban étkezés #tán, amint a gyomor ki*r*l ismét &elentkezik%&z*ődmé"yek%

<érzés% ;mésztett vér hányása (kávéal&szer$ sz!nnel) és székelése (sz#rokszéklet)formá&ában &elentkezik%

1tfródás (perforatio)% 3irtelen meg&elen" késszrásszer$ fá&dalom #tán ahashártyagy#lladás &ellegzetes képét m#tat&a%

.aganatos elfa&#lás 3eges sz$k*let%

9ezelése%

.ohányzás alkohol mell"zése .iéta

+avlekt" gyógyszerek 3elicobacter pylori &elenléte esetén speciális antibiotik#mos kezelés +zv"dmény esetén sebészeti kezelés

l+)s *e"tri+)li (G^F2F5#50

A gyomorh#r#t a gyomor nyálkahártyá&ának gy#lladása%

+zámos tényez" okozhat&a:

- alkohol,- a gyomorfal felsz!nes erózió&a,- 3elicobacter pylori fert"zés,- egyes gyógyszerek (a nem szteroid gy#lladásgátlók),

- dohányzás,- a#toimm#nbetegségek,- eperefl# (az epe visszacsorgása a patkóbélb"l a gyomorba),- káros!tó anyagok fogyasztása, v!r#sfert"zés%

A gyomorh#r#t lehet heveny vagy id*lt% A kór&óslat a kiváltó októl f*gg, de rendszerint kedvez"%>egel"zésként érdemes ker*lni a gy#lladásgátló gyógyszerek hosszan tartó szedését és a tlzottalkoholfogyasztást%

Gy)llad!sos betegségek%

A krónik#s gy#lladásos bélbetegségek két legismertebb fa&tá&a a fekélyes vastagbélgy#lladás

(+olitis )l+erosa) és a ro"-betegség% Az el"bbi a vastag- és a végbél nyálkahártyá&át érinti?az #tóbbi tbbnyire a vastagbelet, de megtámadhat&a a gyomrot, a nyel"csvet és a szá&*reget is%

A t*netek mindkét esetben hasonlók: hasmenés, hasi fá&dalom, valamint véres és nyálkásszéklet*r!tés% ;zek az ak#t fázisok néha évekig tartó ny#godt, t*netmentes id"szakok #tán &elentkeznek%

A; I55I0/'II& 'U &;IE65Z2A (5[>I6Y0>% I'&

0#nkcionális bélm$kdési rendellenesség% Az elnevezésben a Pf#nkcionális szó arra #tal, hogy abélcsatorna m$kdése eltér #gyan a normálistól (azaz f#nkció&át nem megfelel"en lát&a el), deennek hátterében nincs semmiféle szervi eltérés vagy anyagcserezavar% A betegség elnevezésébenaz Pirritábilis (azaz tlérzékeny, ingerlékeny) kife&ezés &elzi, hogy a tápcsatorna az átlagosnál

érzékenyebb, !gy a normális ingerekre is fá&dalomérzéssel reagál% A Pszindróma (azaz

51



t*netegy*ttes, t*netcsoport) meg&ellés pedig azt &elzi, hogy való&ában nem egy nálló, &ólmegfogható betegségr"l, sokkal inkább egy &ellegzetes t*netegy*ttesr"l van szó%Az 2+ általában fiatal feln"tt korban, H éves kor alatt &elentkezik, és krónik#s, élethosszig tartóproblémát &elent% +zerencsére a kellemetlen panaszok ellenére a betegség általában semmifélekomolyabb kvetkezménnyel nem &ár%

3E9IFE/I& 'U2_9[6U&I ;A>A5F9

+asmenés (diarrhoea)% @yakori h!g széklet *r!tése% 6ápanyagokban gazdag tkéletlen*l emésztettbéltartalom &#t a vastagbélbe% 7eggyakrabban ételmérgezés, fert"zés, vegetat!v m$kdési zavar,hyperthyreosis okozhat&a%tt eml!tend" az er&edéses, rothadásos dispepsia, mely bélfert"zés és emészt"enzimhiány nyománfellép" emésztési zavar%2zékrekedés (obstipatio)% A motilitás hiánya vagy lasssága okozhat&a% 0ormái: hypotoniásobstipatio (keveset mozgó, legyeng*lt szervezet$eknél) és spasztik#s obstipatio%

#A&#/50Â GÂ6/&%

A betegség oka:3ashártyagy#lladás k*lnbz" hasi megbetegedések kvetkezménye lehet% A betegség okalegtbbszr kóros hasi folyadék (pl% má&betegség okozta folyadékgy*lem) befert"z"dése, vagyvalamilyen fert"zés (pl% vakbélgy#lladás, bélkiboltos#lás gy#lladása, fekély kvetkeztében kialak#ltbélátfródás, epehólyagfal átfródása) kvetkeztében alak#l ki, vagy hasnyálmirigy, nyirokér-epevezeték károsodás, esetleg daganatos betegség kvetkeztében lép fel%

A betegség t4"etei%A beteg &ellegzetes panasza a hasi fá&dalom (ami az egész hasat érinti), láz, haskrfogatnvekedése%

>A&0AG- U& >UG'U5/9%

A vastag- és végbélrák a bélter*let nyálkahártyá&ából kiind#ló rosszind#lat se&tb#r&ánzás%A végbél- és vastagbélrák kialak#lására #taló leggyakoribb t*netek a hasmenés vagy székrekedés,a véres széklet, az általános gyomorpanaszok, valamint a felfvódás és a grcsk% A tartósfáradtságérzés és az indokolatlan testslycskkenés szintén &elezheti a betegséget%A5AEÛ5% Az aranyér, a végbél v!v"ereinek (vena) kitág#lása és vérpangásos zavarok ezekben azerekben%3a a végbélerek tág#lása nagyobb fok s állandó, akkor lágyabb v% tmttebb csomókatképeznek, melyeket aranyeres csomóknak neveznek% ;zek lehetnek a végbél záróizmain bel*l(bels"k) v% a végbél záróizmain k!v*l (k*ls"k)% ;zek a csomók viszketést, székelésnél fá&dalmat(kivált ha a bels"k el"esnek), heves székingert, végbélh#r#tot, s mivel a beteg a fá&dalomtól félveszékletét visszatart&a székrekedést okoznak%Az aranyeres csomók, ha benn*k a vérpangás továbbfokozódik, megrepedhetnek, s vérzés áll el", mely pillanatnyi megknnyebb*lést okoz%A t!p+sator"a kb% Om hossz% 3árom szakaszra oszt&#k:% fels" szakasz: szá&*reg, garat, nyel"cs"

0eladata: a táplálék felvétele, falattá alak!tása, tovább!tása8% kzéps" szakasz: gyomor, vékonybél

0eladata: a táplálék lebontása, felsz!vása% alsó szakasz: vastagbél, végbél

0eladata: az emésztetlen anyagok ki*r!tése;zek alap&án az emésztőre"dszer m:kdése a kvetkez":

- a felvett táplálék a bélcsatorna *regében halad végig,- kzben k*lnbz" emészt"nedvek hatására fizikai-kémiai változásokon megy kereszt*l- a béltartalmat a bél perisztaltik#s mozgásai tovább!t&ák ( kever", tovább!tó)- az emészt"nedveket a bélfal mirigyse&t&ei és a bélcsatornához csatlakozó emészt"mirigyek

termelik (má&, hasnyálmirigy)%

0!pa"yagok és sajtéptő a"yagok szerepe%

6ápanyagok: - energiaforrás#l szolgálnak:- fehér&ék (állati, nvényi)- szénhidrátok (egyszer$ c#krok, pl% sz"l"c#kor? sszetett c#krok, pl% kemény!t")

52



- zs!rok (állati, nvényi) +e&tép!t" anyagok E nem energiaforrások:

- vitaminok- v!z- ásványi sók

"zimek%+zerves biokatalizátorok, irány!t&ák az életfolyamatokat:- 0ehér&ebontók: pepszin, tripszin, erepszin- +zénhidrátbontók: amiláz, maltáz, alktáz, szacharáz- Js!rbontók: lipáz%

#epatitis _a má&se&tek k*lnbz" okok miatt kialak#ló gy#lladása0elosztása:

- v!r#sos vagy toik#s (mérgezés miatti)- ak#t vagy krónik#s lefolyás%

>r)s okozta epatitisek%1. 3epatitis A (&árványos má&gy#lladás) - az emészt"rendszeren kereszt*l ter&ed, fert"ztt

étel, v!z, nem megfelel" higiéné? lappangása: hetek? t*netek: rossz kzérzet,

étvágytalanság, sárgaság, má& megnagyobbodása, p#ffadás, !z*leti fá&dalom? kimenetel:tbbnyire magától gyógy#l%7. 3epatitis 2 (ser#m hepatitis) E fert"ztt vérrel, vérkész!tménnyel, testváladékkal ter&ed,

hasonlóan az A.+-hez? lappangás: hónapok? t*netei #gyanazok? kimenetel:v!r#shordozóvá válik kb% 9 G arányban id*lt lesz%

?. egyéb v!r#shepatitisek E a távolkeleti országokban gyakoriak

>egel"zés: véd"felszerelés, higiéné betartása, oltóanyag%

6iabetes mellit)s% A leggyakoribb endokrin kórkép, szénhidrát anyagcserezavar, minden H%ember >agyarországon% /omple anyagcserezavar, érinti a fehér&e-szénhidrát-zs!r anyagcserét% Azéhgyomri vérc#korszint C,D mmolRl feletti, a terheléses 9 mmol Rl feletti%ontos oka nem ismert% 7ehet minden hasnyálmirigyet káros!tó tényez"% (feltételezés:imm#nrendszeri betegség)%A hasnyálmirigy 7angerhans-szigetek béta se&t&ei termelik az inz#lint, elválasztását a vérc#kortartalma serkenti% Az inz#lin a normális vérc#korszintet szabályozza, fokozza afehér&eszintézist, gátol&a a fehér&ék lebontását, nveli a zs!rok szintézisét%0elosztás: % t!p#s: fiatal korban kialak#ló, hátterében az inz#lintermelés tel&es hiánya áll%

% t!p#s: id"sebb korban alak#l ki, az inz#lin relativ hiánya okozza%M#korbetegségben létre&v" kóros anyagcsere-folyamatok:

- a se&tekbe nem &#t elég c#kor, a se&tek PéheznekQ, a vérc#kor emelkedik,- fokozódik a fehér&ék és a zs!rok lebontása%

04"etek%- magas éhgyomri vérc#korszint- c#kor meg&elenése a vizeletben- megnvekedett folyadékfogyasztás

- megnvekszik a vizeletmennyiség- fáradékonyság, levertség, koncentrálóképesség cskken- aceton szag lehelet és vizelet- fogyás%

&z*ődmé"yek%- hypertonia, keringési zavarok, érelmeszesedés, osteoporosis, vese m$kdésének zavarai,

sz*rkehályog, sze#ális zavarok&4rgősségi !llapotok%

- hypoglikémia :E vérc#korszint cskkenése 8,8 mmolRl alá- sápadt, vere&tékes, hirtelen alak#l ki, szapora p#lz#s, emelkedett vérnyomás,eszméletlen

lehet% M#kros v!z, infzió-kórház%- 3iperglikémia: magas, B9 mmolRl feletti vérc#korszint, lassan alak#l ki, száraz b"r,

alacsony vérnyomás, szapora p#lz#s és légzés, eszméletlen lehet% /órház%

53



1H. ' 'eszélje" a ktősz*eti massz!zs reak+ióiról, a dozroz!s szempo"tjairól,elle"ja*allat!ról$

A ktősz*eti massz!zskezelés reak+iói%

A helyes technikával kivitelezett kt"szveti masszázs az élettani hatásoknak megfelel"en félereakciót vált ki:

- bőrreak+ió (dermografiar#bra): mindig meg&elen", &ól látható piros vonal a kezelésmentén% ;r"sebb fesz*lés esetén szélesebb a vonal a széleken elmosódó sz!nnel%;lnevezése demographiar#bra%

- *egetat* reak+iók (tón#skiegyenl!tés) az inger azonnali szimpatik#s O(libab"r) ésparaszimpatik#s (izzadás) reakciót vált ki% 7ényegesebb azonban a vegetat!v idegrendszervegetat!v áthangoló hatása%

- )mor!lis reak+ió (a kezelést kvet"en álmosság, kellemes, &óles" fáradtságérzet): ane#rális és h#moralis folyamatok a szvetekben egymással a kapcsolatban állnak ésegymást képesek befolyásolni% 3irtelen sz*kségessé váló széklet*r!tés, b"séges vizelés% Akezelés #tán fellép" fáradtság, álmosság érzése% ;zek azonban nem tartósak, egy-kétkezelés #tán megsz$nnek%

-A dozroz!s szempo"tjaiA kt"szveti masszázst az els" 8- kezelésnél 9-B9 percig kell alkalmazni% Msak a kt"szvetfesz*lés cskkenésével lehet a kezelési id"t 89-9 percre cskkenteni% A kezelési id" pontosbetartása és az els" -B kezelés naponkénti ismétlése hozza meg az eredményt%3a az els" -B kezelés kztt sz*netet hagy#nk, a vegetat!v válaszreakciók nem &elentkeznek%A további fenntartó kezelést heti kell elvégezni% ;gy kezelési cikl#s -O kezelésb"l áll, eztkvet"en egy negyedéves sz*netet kell beiktatni, mert a szervezet a kt"szveti masszázsingereire már nem képes reagálni% 1thangoló, tón#skiegyenl!t" hatása &elentkezhet már az els"kezeléseknél, de kialak#lhat lassan, fokozatosan a kezelések folyamán, vagy a kezelésekbefe&ezése #tán%

9o"trai"dik!+iói%- 7ázas beteg, ak#t gy#lladásban lév" beteget nem szabad massz!rozni%- 6ág#lt visszérnél nem lehet, trombózis &het létre)- +z!v és keringési rendellenességeknél%- .ekompenzált sz!v problémáknál- >agas vérnyomás (ki#gróan magas), illetve ingadozó- >enses els" két nap nem lehet (deréktá& kihagyásával viszont lehet%- 6erhesség esetén (itt is a deréktá& kihagyásával lehet)- 0ert"z" betegség,- ;pilepszia- ;lmezavar- Alkoholos állapot%- vérzékenység- .aganatos betegség

1H. Ismertesse a reabilit!+ió fogalm!t, tp)sait, a komplex reabilit!+iósszete*őit, a gyógy!szati segédeszkzk tp)sait, és a gyógy @és sportmasszőrifeladatokat alkalmaz!s)k sor!"$

A reabilit!+ió fogalma, +élja

=ehabilitáció _ visszahelyezés, a &elenlegi helyzethez viszony!tott, ezt megel"z" &obb helyzetbevaló visszahelyezést ért&*k% +zámos t#dományág használ&a és alkalmazza a kife&ezést, (orvos, &og,gyógypedagógia, szoc%m#nka) de mindig az els"dleges tartalommal% 3asználatos ez a kife&ezésazzal az igénnyel is, hogy a rehabilitációra szor#lók sz$kebb v% tágabb krét &ell&e meg%

5eabilit!+iós te*éke"ység megat!roz!sa% A rehabilitáció meghatározása a visszahelyezésszándéka mellett más-más lehet attól f*gg"en, hogy milyen szakma szemszgéb"l fogalmazzák

meg azt, illetve attól is, hogy kikre vagy kire irány#l ez a rehabilitációs trekvés%

54



- ;gyes defin!ció az érintettek alkalmasságát% mások pedig a rehabilitáció folyamat&ellegét ill%kompleitását hangslyozzák%

- ;gyesek a helyreáll!tást, visszaáll!tást áll!t&ák a kzéppontba%-

A rehabilitáció valakinek valami iránti képességét, &ártasságát &ellte% 7atin eredet$ szó% OB- banhasználták el"szr (=itter von 2#sh nev$ orvos)% @yógy!tható betegek korábbi állapot#kban, ekkorbeszélt rehabilitációról, ezeknek az egyéneknek személyes méltóság#kat, rang&#k érzését is visszakell áll!tani a rehabilitáció&#k során%

A `#F szeri"ti !ltal!"os és i*atalos defi"+ió 1QPS-óta% A rehabilitáció olyan szervezettseg!tség, amelyre egészség*kben, testi ésRvagy szellemi épség*kben tartósan vagy véglegesenkárosodott emberek rászor#lnak a társadalomba, a kzsségbe trtén" visszailleszkedés*kérdekében% Irvosi, pedagógiai, szociális és foglalkozási intézkedések koordinált, személyre szabottsszessége, melynek cél &a, hogy a rehabilitált egyén boldog, és lehet"leg tel&es érték$ polgáralegyen a társadalomnak%A reabilit!+ió alatt értj4k az ember fizikai *. szellemi tére" bek*etkezett rokka"ts!gamiatt képtele""é *!lik a mi"de""api te*éke"ységek *égez*itelére. 2!s"ak asegtségére szor)l aoz, ogy ismét "!lló*! *!l jo". A reabilit!+ió sszt!rsadalmite*éke"ység.A 3I megfogalmazása szerint a rehabilitáció olyan szervezett seg!tség, amelyre az

egészség*kben, testi, szellemi épség*kben tartósan v% véglegesen károsodott emberek szor#lnak atársadalomban, a kzsségbe trtén" be & visszailleszkedés során%

A reabilit!+ió fajt!i% orvosi, &ogi, pedagógiai, gyógypedagógiai, foglalkozási, (pszichológiai),szociális rehabilitáció

Gyógy!szati segédeszkzk%

A gyógyászati segédeszkzk a gyógy!tó el&árás során és a rehabilitációban is fontos szerepet

tltenek be, a gyógy#lási folyamatban a beteg életmin"ségének &av!tását szolgál&ák% @yógyászati

segédeszkznek azokat a technikai eszkzket tekint&*k, amelyeket az átmeneti vagy végleges

egészségkárosodással, fogyatékossággal vagy rokkantsággal él"k gyógyászati, ápolási ellátásában

használnak%

&egédeszkzk fajt!i%Frtézisek és protézisek%

% @erincortézis rendszerek8% 0els" végtag ortézis rendszerek% Alsó végtag ortézis rendszerekB% 0els" végtag protézisekH% Alsó végtag protézisekC% rotézisek, nem végtag protézisekIrtopéd cip"k

&zemélyes mozg!s segédeszkzei%

1. ;gy karral m$kdtetett &áróeszkzk: Láróbotok /nykmankó 3ónal&mankók 3áromlábbotok 5égyláb botok

7. >indkét karral m$kdtetett &áróeszkzk: Lárókeretek @#r#ló &árókeretek?. >opedek6riciklik lábha&tássalB. /erekesszékekH. /erekesszék tartozékokJ. +a&átságos kocsiO. +zabadon álló korlátok felemelkedéshezzP. 3elyhez kttt szabadon álló emel"Q. 6á&ékozódási eszkzk

55

http://www.rehabrt.hu/index.php?page=kateg&p_id=193












































1J. A Ismertesse a as"y!lmirigy feléptését és m:kdését, *alami"t aas!rtya lemezeit, képleteit$ #at!rozza meg a epatitis, pa"+reatitis,epek*esség, i+ter)s, perito"itis lé"yegét, okait, fo"tosabb t4"eteit$

#as"y!lmirigy (pa"+reas- kett"s elválasztás, kb% 89 cm hossz mirigy a gyomor és a hátsó hasfal kztt- a patkóbél homor#latába illeszkedik- részei: fe&, test, farok- k*ls" elválasztás része termeli a hasnyálat: napi -,H l , sz!ntelen, átlátszó ? a

patkóbélbe ker*l a hasnyálmirigy kivezet" csvén kereszt*l, ott semleges!ti a savaskémhatást

- bels" elválasztás része a 7angerhans E szigetek se&t&ei, az inz#lint és a gl#kagont termelik

#epatitis _a má&se&tek k*lnbz" okok miatt kialak#ló gy#lladása0elosztása:

- v!r#sos vagy toik#s (mérgezés miatti)- ak#t vagy krónik#s lefolyás%

>r)s okozta epatitisek%B. 3epatitis A (&árványos má&gy#lladás) - az emészt"rendszeren kereszt*l ter&ed, fert"ztt

étel, v!z, nem megfelel" higiéné? lappangása: hetek? t*netek: rossz kzérzet,étvágytalanság, sárgaság, má& megnagyobbodása, p#ffadás, !z*leti fá&dalom? kimenetel:tbbnyire magától gyógy#l%

H. 3epatitis 2 (ser#m hepatitis) E fert"ztt vérrel, vérkész!tménnyel, testváladékkal ter&ed,hasonlóan az A.+-hez? lappangás: hónapok? t*netei #gyanazok?kimenetel:v!r#shordozóvá válik kb% 9 G arányban id*lt lesz%

J. egyéb v!r#shepatitisek E a távolkeleti országokban gyakoriak

>egel"zés: véd"felszerelés, higiéné betartása, oltóanyag%

peólyag-gy)llad!s%- heveny vagy id*lt- okai: baktéri#mok, vagy epek" okozta nyálkahártya sér*lés- t*netek: heveny:- &obb borda!v alatti grcss fá&dalom, hányinger, hányás, láz, esetleg megnagyobbodott és

fá&dalmas epehólyag%- 6*netek id*lt: emésztési zavarok, &obb borda!v alatti diszkomfort érzés pl% zs!ros étel #tán,- /ezelése: diéta, fá&dalomcsillap!tás, grcsoldás, antibiotik#m, infzió, m$tét%

pekő _ az epehólyagban, epe#takban képz"d" k" által okozott t*netek sszessége%(férfiak OG, n"k 89G)Ikai: az epe sszetételének megváltozása (koleszterin megnvekedése, epesók cskkenése),fokozott pigmentképz"dés, mozgászavar, infekciók6*netek: a k" elhelyezkedése és nagysága befolyásol&a, t*net nélk*li néma epekvek, emésztésizavarok, hasp#ffadás, epegrcs: a &obb borda!v alatt a lapockába s#gárzik, gyakran hányással &ár%+zv"dmény lehet: epehólyag-gy#lladás, hasnyálmirigy-gy#lladás, sipolyok, sárgaság, daganat%/ezelése: diéta, fá&dalomcsillap!tás, grcsoldás, epek"oldás, k"trés (lkésh#llám-kezelés), m$tét%

#e*e"y as"y!lmirigy-gy)llad!s (pa"+reatitis- számos oka lehet, pl% epek", melynek hatására az ott termel"d" emészt"enzimek már a

mirigyen bel*l aktiválódnak és káros!t&ák a se&teket , gy#lladásos reakció alak#l ki, nem t#da hasnyál ki*r*lni%

- 6*netek: vszer$ állandó fá&dalom kldk magasságában, a hátba s#gárzik ki- /ezelése: tel&es koplalás, grcsoldás, fá&dalomcsillap!tás, gyomorvéd" szerek, infzió-

kórház, fokozatos táplálás: el"szr csak folyadék, fokozatos szilárd táplálás%

I+ter)s% (&!rgas!g% a bil#r#bin legnagyobb része a vvt-ek p#szt#lása #tán a 3b hem&éb"lképz"dik% A má&on k!v*l más szvetek fagocytái is termelik, ez az indirekt bil#r#bin% ;zgl#koronsavval kapcsolódva direkt bil#r#binná alak#l, mely az epéb"l a bélbe &#t, itt #robiligénnéalak#l%% ha a bil#r#bin a vérben felszaporodik, akkor hyperbilir#binaemiáról beszél*nk% A szemsklerá&a és a b"r sárga sz!n$ lesz, kialak#l a sárgaság az icter#s%

0a&tái:#aemolytik)s i+ter)s: vvt-ek és 3b fokozott lebomlása miatt

56



<are"+ym!s vagy hepatik#s icter#s: má&se&tek megbetegedése% 7eggyakrabban hepatitis, éscyrosis% A bil#r#bin forgalom sok lépése zavart/

Fbstr)k+iós, vagy mechanik#s icter#s: d#ct#s choloide#s elzáródása okozza% 7eggyakrabbanepek" okozza%

<erito"itis%

#as"y!lmirigy gy)llad!s: emésztési zavar áll fenn%sokk, er"s hasi fá&dalom, hányás áll a t*netekel"terében%

2)s+o*isi+idosis: rkl"dést m#tat% 5emcsak a hasnyálmirigy, hanem az sszes eokrin mirigys$r$, tapadós váladékot termel/

1J. ' Ismertesse a ktősz*eti massz!zs massz!zsfog!sait, *alami"t a kezeléssorre"djét, és ir!"y!t az egyes testrészeke"$

A ktősz*eti massz!zs fog!sai

A kt"szveti masszázst a % és B% #&& begyével kell végezni% A kéz pronáció-sz#pináció kzttifélállásban van, a váll és a knyk merev!tett, ami azt eredményezi, hogy a hzás tel&es karraltrténik%

A fog!s két4tem:% (;ltolás, hzás), vagy három*tem$ (ráhelyezés, eltolás, hzás) technikákbóláll% A kt"szvet fesz*lésének cskkenésével az elhzhatóság hossza n"%

Az els" kezelések a kt"szvet fesz*lése miatt B9-BH percig is eltarthat, a kés"bbiekben ez már89-8H percre is cskkenhet% ;gy kra általában 8-H kezelésb"l áll, ez#tán negyed éves sz*netkvetkezik, mivel a szervezet kt"szveten kereszt*l ez id" alatt nem ingerelhet"

1J. Ismertesse a tré"i"gmassz!zs fogalm!t, me"etét, a elyre!lltómassz!zs fogalm!t, me"etét

0ré"i"gmassz!zs : el"eg!ti a tel&es!tmény fokozását% Az edzések és versenyek kzben és #tánalkalmazott masszázs el"seg!ti és gyors!t&a a fáradtság megsz*ntetését%

#elyre!lltó massz!zs% két versenyszám kztt, a fáradt izomzat ellaz!tására és annak kvetkez"megmérettetésre való felkész!tésére alkalmazható%

3elkésztő, bemelegtő massz!zs% a verseny el"tt H-89 perccel, mintegy az izomzatbemeleg!tésére alkalmazható% =elaáló-, vagy stim#láló (ébreszt") &elleg$ is lehet% .e a sér*lt

izomrész helyét is érintheti a bemeleg!t" hatás gyors!tása érdekében% >indez természetesen nemhelyettes!ti magát a bemeleg!tést

5ege"er!ló massz!zs% A felkész*lési-, ill% versenyid"szakban minden sportolónak sz*ksége vanlegalább heti 8 tel&es test masszázsra a test tel&es izomzatának ellaz!tása, a fáradt szervezetrelaálásának cél&ából% A masszázs id"tartama és gyakorisága mindig a sportoló igényei szerint kellhogy alak#l&anak% Azonban fontos, hogy legalább B9 percig tartson és a mozd#latok ere&e, azalkalmazott technika igazod&on a sportoló egyéni alkatához, érzékenységéhez, személyeskéréseihez%

2e"ete% l!sd sportmassz!zs$

1O.A =ellemezze a t!pa"yagokat, éptőa"yagokat, e"zimeket$ 'eszélje" at!pl!lkoz!si za*arokról$

&zer*es t!pa"yagai"k

57



3eérjék% +e&tek ép!t"kvei 2iokémiai folyamatok résztvev"i, katalizátorai 6e&, hs, to&ás, h*velyesek (bab, borsó, lencse, szó&a)

&zé"idr!tok% +e&tek energiaforrásai (Pf$t"anyagokQ) 6artalék tápanyagok (c#krok, kemény!t", glikogén)

@likogén: a má&ban és a vázizomzatban raktározódik =épac#kor, méz, gabonafélék és a bel"l*k kész*lt ételek (kenyér, péks*temények

stb%) ;srszer: a"yagok%

5agy energiatartalm Pf$t"anyagokQ 6artaléktápanyagok +e&tép!t"k (+e&thártya) 6o&ás, zs!rok, ola&ok

>itami"ok%0!pl!lékkal kis me""yiségbe" a szer*ezetbe ker4lő "élk4lzetetle" szer*es a"yagok

;srba" oldódó *itami"ok

>itami"

Ulelmiszerek, amikbe"

megtal!lató #i!"ya Eapi sz4kséglet

A (retinol)

má&, tengeri hal, te&,te&termékek, to&ássárgá&a,petrezselyem, para&, sárgarépa,barack

a szem, b"r nyálkahártyakiszáradásához vezet, látásromlásteredményez

O99-999 mg

.(kalciferol)

hal, halmá&ola&ok, to&ás, fontos anapfény hatása is a b"rre

gyermekkorban zavart okozhat acsontok fe&l"dési menetében,feln"ttkorban csontlágy#lást idézhetel"

9 mg, ha alig érinapfény aszervezetet

;(tokoferol)

gabonamagvak, nvényi ola&ok,margarin

izomsorvadás 8 mg

/(fillokinon)

brokkoli, káposzta, para&, fe&essaláta, má&, te&termékek

vérzékenység D9-O9 mg

>zbe" oldódó *itami"ok

>itami" Ulelmiszerek, amikbe"megtal!lató

#i!"ya Eapisz4kséglet

M (aszkorbinsav)csipkebogyó, cirt#sfélék,zldpaprika,savanykáposzta

fáratságérzés, skorb#t C9-CH mg

2 (tiamin) rizs, bza, fldimogyoró,éleszt", h*velyesek

étvágytalanság, sz!vgyengeség ,9-, mg

2 (riboflavin) te&, má&, to&ás, ola&osmagvak

b"rgy#lladás, gyomor ésbélrendszeri t*netek

,H-,O mg

2 (nikotinamid) szárnyasok, má&, vese, barna

kenyér

pellagra, nyelv és b"rgy#lladás,

hasmenés

H-F mg

2H (pantoténsav) aszalt és keményhé&gy*mlcsk, h*velyesek, má&

ritka B-D mg

2C (piridoin) má&, hs , te&termékek,éleszt"

álmatlanság, b"rproblémák 8 mg

2F (folsav)leveles zldségek, gy*mlcs,éleszt"

a fehér vérse&tek száma cskkenhet?seg!ti a vas és a 28 vitaminfelsz!vódását

899 g

28(cianokobalamin)

zldségekben nem, csak állatieredet$ táplálékban

nagyfok vérszegénység 8 g

2iotin, 3-vitamin má&, vese, to&ássárgá&a ha&h#llás, b"rbetegségek 9-899 g

>itami"ok (r*ide"

Lár#lékos tápanyagok: 5em ép!t"anyagok

58



5em energiaforrások >égis nélk*lzhetetlenek Msak kis mennyiségben sz*kségesek

: <!zben (2, 28, M,)

<izelettel *r*lnek, állandóan pótolni kell Js!rban (A,.,;,/)

=aktározódnak, ritkábban kell pótolni

"zimek% szerves biokatalizátorok, irány!t&ák az életfolyamatokat

o fehér&ebontó: pepszin, tripszin, erepszino szénhidrátbontó: amiláz, maltáz, alktáz, szacharázo zs!rbontó: lipáz

A"orexia% lelki eredet$ kóros lesoványodást%

Az anoreia nervosa esetében a páciensek slyos fogyókrával, testedzéssel mindent megtesznekazért, hogy testsly#k nehogy a korra és testmagasságra vonatkozó minimális testslynorma felett

legyen, emiatt kórosan soványak% z anoreia általában &ellemz"bb a depresszióra, szorongásra,egyéb hang#lati zavarokra ha&lamos emberek kztt% 7elki beáll!tottság szerint a táplálkozásizavarok kztt az anoreia inkább a maimalisták betegsége, m!g a b#l!mia h#llámzó a hang#lat,imp#lz!v emberekre &ellemz"%

2izonyos sportágaknál, k*lnsen a versenysportban, kvetelmény a vékony testalkat% 3a eztcs#pán helytelen diétával t#d&ák elérni, knnyen vezethet táplálkozási zavarhoz%

04"etei%

nagymérték$ fogyás, testképzavar,

a kvérségt"l való kife&ezett #ndorodás és félelem, a rendes testtmegnek az énképre gyakorolt indokolatlan#l el"nytelen hatása, valamint a havi vérzés zavara &ellemz"%

9*etkezmé"yek !"y!s fogsz#vasodás (gyomorsav) gyomor- és nyel"cs"perforáció (gyomorsav) folyadékvesztés alacsony vérnyomás, a /-veszteség miatt sz!vritm#szavarok gyomor- és bélperisztaltika cskken evés #táni teltségérzet hirtelen táplálékfelvétel gyomorrepedés ásvány- és vitaminhiány csontritk#lás

o száraz, repedezett b"ro vérszegénység

menstr#áció elmaradása (hormonzavarok) sze#ális aktivitás cskkenése

')lmia falási rohamokkal &áró kényszerbetegség, melynek során a beteg rvid id" alatt igen nagymennyiség$ étel - &ellemz"en édesség - elfogyasztására képes% ;z trvényszer$en elh!záshozvezet, amit elker*lend" a beteg nmagát hánytat&a, hasha&tókkal vagy eltlzott fizikai aktivitássalél% 3ányás #tán a beteg ismét szenved, az evési kényszernek cs#pán néhány óráig t#d ellenállni,ma&d ismételten étkezik, és nmagát hánytat&a% A betegség slyosbodásával az étkezések éshányások kztt eltelt id" egyre cskken, a kényszer el#ralkodik a beteg kaotik#ssá váló életén%[gy példá#l a beteg képes az ételmaradékot kiszedni a szeméttartóból vagy akár lopni, hogykényszerét enyh!thesse% <iselkedés*ket tbbnyire visszatasz!tónak tart&ák, és szégyellik mag#katmiatta%

04"etei: nhánytatás, hasha&tó, v!zha&tó szedése, intenz!v testedzés, koplalás%

59



A k*érség *eszélyeiE*eli

a magas *ér"yom!s, koronáriás sz!vbetegség, a feln"ttkori diabetesz, az epekvesség degenerat!v iz*leti betegségek, A m$téti altatás és sebészi beavatkozás kockázatát

<eszélyesebb a hasi tá&ékra, mint a cs!p"re, combra trtén" elh!zás

0ogyás E elégtelen energiabevitel ;nergiabevitel cskkentése E energiafelhasználás nvelése 3a az energiabevitel tartósan hiányos: ;l"szr a tartalék zs!r, ma&d a fehér&e ép*l le Mskken az alapanyagcsere, a testh"mérséklet, a sz!v m#nká&a, az izomtón#s, a b"rerek

sszehzódnak, cskken a hemoglobin, déma lép fel 0áradságérzés, kznysség, depresszió

1O. ' #at!rozza meg a ktősz*eti massz!zs belső szer*ekre gyakoroltat!s!t, a szer*ekbe" létrej*ő *!ltoz!sok kztti sszef4ggést$

A bels" szervek és szervrendszerek a megfelel" szegment#mok interstitialis(szvet kztti)kt"szvetben fesz*lések és behzódások &hetnek létre% A behzódás nagymérték$folyadéklerakásról számol be, m!g a d#zzanat folyadék visszatartásáról ár#lkodik% A kt"szvetimasszázs a kt"szvetb"l vegetat!v áthangoló hatást ind!t el, mert az interstitialis kt"szvetkapcsolatban áll az vegetat!v idegrendszerrel%

1O. 'eszélje" a sportol!soz sz4kséges motoros képességekről, edzettségről,tCledzettségről, a form!ba oz!s időszaka alatti sportmasszőri feladatokról,*alami"t a le*ezetés, !tme"eti időszak alatti tee"dőkről$

2otoros képességfejlesztés% edzettség, fittségo 1ltalános és speciális képességfe&leszt", az edzettséget fe&leszt" és a fittségi szintet

nvel" vagy megtartó testgyakorlatok%o A motoros képességek fe&lesztésének és szerepének t#datos!tása%

2otoros készségfejlesztés% mozg!sta")l!so +portág-specifik#s és általános technikai, taktikai elemek egyénileg, párban és

csoportban%o A kognit!v, az affekt!v és a szociális képességek fe&lesztése motoros tan#lással

1P. A Ismertesse az emésztés me+a"izm)s!t$ 'eszélje" a diabetes mellit)sa"yag+sereza*arról$

mésztőre"dszer m:kdése a kvetkez":- a felvett táplálék a bélcsatorna *regében halad végig,- kzben k*lnbz" emészt"nedvek hatására fizikai-kémiai változásokon megy kereszt*l- a béltartalmat a bél perisztaltik#s mozgásai tovább!t&ák ( kever", tovább!tó)- az emészt"nedveket a bélfal mirigyse&t&ei és a bélcsatornához csatlakozó emészt"mirigyek

termelik (má&, hasnyálmirigy)%mésztés a t!p+sator"a szakaszaiba"%

- +zá&*regben: még nem kife&ezett az emésztés, a táplálék kis ideig van itt, a nyál hig!t&a fel,tovább&#tást seg!ti%

- @yomorban: savas kémhatás seg!ti az enzimek aktiválását, fehér&e emésztése trténik,tápanyag felsz!vódás nincs

60



- <ékonybélben: zs!rok, szénhidrátok emésztése, fehér&ebontás trténik, az emészt"nedveklgos kémhatásak (bélnedv, epe, hasnyál) Az emésztés során lebomló tápanyagok abélbolyhok felsz!vó-hám&án felsz!vódnak% A vékonybél mozgásai keverik és tovább!t&ák abéltartalmat a vastagbél felé%

- <astagbélben: nincsenek bélbolyhok és emészt"enzimek, !gy nincs emésztés és tápanyagfelsz!vódás, már emésztetlen anyagokat tartalmaz, folyadékfelsz!vás van ezen a szakaszon%A széklet a végbélen kereszt*l *r*l%

6iabetes mellit)s

A leggyakoribb endokrin kórkép, szénhidrát anyagcserezavar, minden H% ember >agyarországon%/omple anyagcserezavar, érinti a fehér&e-szénhidrát-zs!r anyagcserét%Az éhgyomri vérc#korszintC,D mmolRl feletti, a terheléses 9 mmol Rl feletti%ontos oka nem ismert% 7ehet minden hasnyálmirigyet káros!tó tényez"% (feltételezés:imm#nrendszeri betegség)%A hasnyálmirigy 7angerhans-szigetek béta se&t&ei termelik az inz#lint, elválasztását a vérc#kortartalma serkenti% Az inz#lin a normális vérc#korszintet szabályozza, fokozza afehér&eszintézist, gátol&a a fehér&ék lebontását, nveli a zs!rok szintézisét%0elosztás: % t!p#s: fiatal korban kialak#ló, hátterében az inz#lintermelés tel&es hiánya áll%

% t!p#s: id"sebb korban alak#l ki, az inz#lin relativ hiánya okozza%

M#korbetegségben létre&v" kóros anyagcsere-folyamatok:- a se&tekbe nem &#t elég c#kor, a se&tek PéheznekQ, a vérc#kor emelkedik,- fokozódik a fehér&ék és a zs!rok lebontása%

04"etek%- magas éhgyomri vérc#korszint- c#kor meg&elenése a vizeletben- megnvekedett folyadékfogyasztás- megnvekszik a vizeletmennyiség- fáradékonyság, levertség, koncentrálóképesség cskken- aceton szag lehelet és vizelet- fogyás%

&z*ődmé"yek%- hypertonia, keringési zavarok, érelmeszesedés, osteoporosis, vese m$kdésének zavarai,

sz*rkehályog, sze#ális zavarok

&4rgősségi !llapotok%- hypoglikémia :E vérc#korszint cskkenése 8,8 mmolRl alá- sápadt, vere&tékes, hirtelen alak#l ki, szapora p#lz#s, emelkedett

vérnyomás,eszméletlen lehet% M#kros v!z, infzió-kórház%- 3iperglikémia: magas, B9 mmolRl feletti vérc#korszint, lassan alak#l ki, száraz b"r,

alacsony vérnyomás, szapora p#lz#s és légzés, eszméletlen lehet% /órház%

1P.' Ismertesse a peroste!lis massz!zs lé"yegét, +élj!t, életta"i at!s!t,

*alami"t a f!jdalomérzet legyőzésé"ek módj!t$

<erioszte!lis massz!zs

;zt a masszázst csonton végzik, izmokat egyáltalán nem érint% ;z a módszer <ogler nevéhezf$z"dik, F8O-ban kezdte el kraszer$en alkalmazni ezt a technikát%

A csonthártyamasszázs olyan ter*leteken alkalmazható, ahol a csontot izomkpeny nem fedi% lyena s!pcsont, a keresztcsont, a koponyacsont, a lapocka és a szegycsont%

67I+ ilyen masszázst végezni a térdkalácson, a k#lcscsonton, és a csigolyákon% ;gyes re#matik#smegbetegedéseknél lehet végezni a bordák és a szegycsont találkozásánál, illetve csonttrés #tána gyorsabb regenerálódás érdekében%

.e használható fe&fá&ás kezelésére, és néhány egyéb csontbetegségnél is%

61



;z a masszázsfa&ta szintén a távolhatás reflektórik#s hatásán alapszik% A csonthártya igenb"ségesen el van látva idegvégz"désekkel, !gy kzvetlen nyomással ezek inger*letbe &nnek ésrészben a csontok m$kdésében, részben reflees ton, távoles" szervekben változásokatokoznak% lyen változás lehet a szervek vérellátásának &av!tása, a belekben lév" perisztaltik#smozgás szabályozása, a tón#s állapot változtatása, de akár a vérképzés serkentése is%

A csonthártyamasszázst csak orvos végezheti, vagy csak orvosi fel*gyelet alatt trténhet%

A kéz egy #&&ának begyével, vagy kp&ával kell nyomást gyakorolni a csonthártyára% A nyomás alégzés *temében trténik% /ilégzéskor trténik a nyomás, belégzéskor krkrs drzsléseket kellvégreha&tani az óram#tató &árásával ellentétes irányban% ;z az gynevezett kr-pont-pont-krtechnika%

A m$velet egy helyen -B percig tart, az els" két percben er"sebben, ma&d enyhébben% ;ztkvet"en 8- centiméterenként fel&ebb haladva meg kell ismételni% ;gy kezelés H-C ter*letentrténik, sszesen 8H percnél nem tarthat tovább%

>ivel a csonthártya gazdag idegellátás, ez a masszázs sem tartozik a kellemesebb el&árások kzé,kellemetlen, esetenként fá&dalmas is lehet%

∞∞∞∞∞

1P. Ismertesse az edzés alapel*eit, a bemelegtés jele"tőségét, a felkész4lésiidőszak (alapoz!s *erse"yidőszak, le*ezetés időszaka$ #at!rozza meg mi asportmasszőr szerepe, feladata ezekbe" az időszakokba"$

dzés alapel*ei (ko"d+ió% 6lterhelési alapelvnek a lényege hogy a megszokottnál nagyobbingert ad&#nk a testnek,ez által a test meg nvekedett tel&es!tménnyel válaszol, !gy &abb nagyobb-más ingert kell adni a testnek,mivel a emberi test knnyen alkalmazkodik a &abb,és &abbingerekhez%

Izol!+iós el*

A tel&es!tményt a leggyengébb láncszem-izom határozza meg% A maimális alkalmazkodásérdekében a leggyengébb izomhoz alak!t&#k a gyakorlatokat,vagy a izmot elk*ln!tve edzz*k%

Alkalmazkod!s el*e%+peciálisan olyan ingerek által kell ingerelni a izmot amely a cél elérése érdekében alegmegfelel"bb%&zim)l!+iós el* olyan sszetett mozgások gyakorlása ami kompleen tlterhelik a szinergista,résztvev" izmokat% tt nem szerepel a izmok izolált edzése hanem a sorrendi izomm$kdést kvetelmeg;z a tel&es!tményt is nveli a adott gyakorlatban% 3a edzés módszer*nk a alábbi alapelveket nemtartalmazza a eredmény nem lehet maimálisN6isi"ab!ti+ió el*e amely arra szolgál izmok védelmi rendszerét kitol&#k a maimális határkzelébe% ;z nem kezd" sportolóknak valóN

A bemelegtés jele"tősége

A bemelegtés% a szervezet sokoldal átmozgatását &elenti, ami mintegy el"kész!ti a szervezetetnagyobb terhelés elviselésére% A szervezet ny#galmi állapotból való fokozatos átvezetése egyterheléses állapotba%

3ő támadáspontok a bemelegtés során!

a keringés és a légzés szervrendszere, valamint a bels" szervek, az izomm$kdés, illetve az !z*leti rendszer, az idegrendszer%

A bemelegtés +élja! az általános biológiai-fiziológiai, pszichikai készenléti állapot megteremtésea fokozott m#nkára, edzésterhelésre%

62



4 bemelegtésben alkalmazott terhelés! a bemeleg!tés alatt a szervezetnek fokozatosannvekv" optimális terhelésre van sz*ksége% Az optimális terhelés megtalálása szintelehetetlen, de trekedni kell rá%

4 bemelegtés időtartama! a fokozatosan nvekv" terhelés mellett a bemeleg!tésid"tartamát is optimalizálni kell az adott klimatik#s viszonyok kztt% Az optimálisid"tartam betartását a bemeleg!tend" szervrendszerek élettani sz*kségletei diktál&ák%

A bemeleg!tés fa&tái:

általános bemelegtés (élettani szempontok dominálnak), speciális sportági bemelegtés (az edzés f" része tartalmának speciális kvetelményei

dominálnak)%

A felkész4lési időszak (alapoz!s

Az általános bemeleg!tésben a szervezet nagyobb terhelésre való felkész!tését az izomrendszer,!z*leti rendszer, a sz!v és keringési rendszer, az energiaszolgáltató rendszerek, az érzékszervek ésidegrendszer egy*ttm$kdésének és klcsnhatásainak ismeretében kell megoldani%

Az izomre"dszer felkésztését%

az izmok merev nyugalmi tónusának oldásával , az izmok és ezáltal az egész test hőmérsékletének emelésével,

a sz!v- és vázizmok fokozott vér# és o*igénellátásával érhet&*k el%

Az izomt#la&donságok, mint az összeh0zódási és elernyedési képesség, rugalmasság,ingerelhetőség, ny0jthatóság javulnak , alkalmassá válnak a hatékony m#nkavégzésre%

4z z5leti rendszer felkésztését!

az !z*leti felsz!nek -olajozása6,

az aktv és passzv !z*leti mozgáster&edelmek nvelése, a korábban fe&leszt" hatásokkal már megszerzett mozgásterjedelem elérése jelenti/

A sz* és keri"gési re"dszer felkésztése%

egy ny#galmi aerob állapotból, vagyis a relat!v ny#galmi p#lz#sszámról ind#lva a maimálisterheléses p#lz#s B9-H9G-áig trtén" fokozatos terhelés &elenti%

Az izomrendszer és a keringési rendszer felkész!tésével egyide&$leg mobilizálódnak

Az e"ergiaszolg!ltató re"dszerek%

3a az izomrendszer és a keringési rendszer terhelése fokozatosan emelked", a mozgáshozsz*kséges energiaszolgáltatás optimális% 4z érzékszervek és idegrendszer felkésztését!

a sokféle irányváltoztatással &áró hely- és testhelyzet változtató mozgással ér&*k el%

A bemelegtésbe" alkalmazott terelés ter*ezése és elle"őrzése%

A módos!tott "arvonen módszerrel tehet" meg% ;zzel a módszerrel meghatározhat&#k azt a p#lz#sszámban kife&ezett terhelési tartományt,

amit a bemeleg!tés alatt el kell érn*nk, mivel figyelembe veszi az életkort és edzettségiállapotot%

A módszer egyénre szabott, és H éves kortól alkalmazható%

>aimális terhelési p#lz#sérték kalk#lálása: 889- életkor

63



l%: 889-89_ 899 (egy 89 éves D9 *tés) perc ny#galmi p#lz#ssal (reggeli ébredéskor mért)rendelkez" személy esetén% A ny#galmi p#lz#st három egymást kvet", normál fizikai és pszichikaiterhelés$ nap reggelén, ébredés #tán, egy percig kell mérni% Az átlagot kell alkalmazni%

Az általános bemeleg!tés alatt ért&*k a szervezet sokoldal el"kész!tését, átmozgatását afokozott m#nkavégzésre%

- A fokozatosság elvét betartva kell a test valamennyi izomcsoport&át megmozgatni, az!z*leti mozgékonyságot optimális szintre emelni, el"kész!teni az egyént a maimálisintenzitás terhelések sér*lésmentes elviselésére%

- >eg kell teremteni az optimális izgalmi állapotot, valamint a kedvez" pszichikai,érzelmi kr*lményeket%

- A bemeleg!tés mozgásanyagát a sportfoglalkozáshoz, illetve a résztvev"kfelkész*ltségi szint&ének megfelel"en kell sszeáll!tani%

- A gyakorlatok variálását, kombinálását felhasználva haladhat#nk testrészenként vagy!z*leti csoportonként (nyak-, kar-, trzs-, lábgyakorlatok) a mozgásokvégeztetésében%

- Anyagát tekintve a természetes gyakorlatoktól a határozott formá& gyakorlatokig agimnasztika valamennyi mozgáscsoport&át felhasználhat&#k%

1Q.A &orolja fel a légzőre"dszer részeit, ismertesse a t4dő feléptést ésérre"dszerét$ Ismertesse az astma bro"+iale, pe)mó"ia, és at)ber+)lozis, t4dőembólia lé"yegét$

A légzőre"dszer feladata A gázcsere biztos!tása, azaz a k*ls" légzés, amikor a krnyezet és szervezet kztt

megtrténik az I8 felvétel és a MI8 leadáso A vvt 3gb-hoz kt"dtt oigént a vér száll!t&a a se&tekhez és átadását

kvet"en MI8-t vesz fel% (ez a bels" légzés)o A se&t a felvett oigénnel Ea mitokondri#mokban- a tápanyagok egy részét

PelégetiQ, energia nyerés cél&ából% (ez a se&tlégzés)

A légzőre"dszer feloszt!sa:

0els" lég#tak Alsó lég#takIrr*reg a*)m "asi 3rg"(k) 'ro"+)s@arat <ary"x (pary"go.. 6*d"(k) <)lmo@ége ary"x (lari"go..légcs" 0ra+ea

A légzőre"dszerbe" tal!lató bélelő !mtp)sok

% Msillósz"rs hengerhám, mely az áthaladó leveg"t tiszt!t&aa% mirigyse&tekben gazdag, P P P párás!t&ab% vénás kapillárisban gazdag, P P felmeleg!ti

i% 6alálható orr*regt"l a ha&szálhrg"kigii% @ázcserére 5;> képes

8% egy réteg$ laphám- légz"hám, melyen kereszt*l za&lik a gázcserea% található a ha&szálhrg"k vérágaiban és az alveol#sokban

% szaglóhám, az orr*reg legmagasabb pont&án

3első lég)takFrr4reg: az orrsvény oszt&a ketté% pár orrkagyló mélyén orr&áratok található% Az alsó párba

ny!lik a knnyvezeték, a kzéps"be az arc*reg (si")s maxillaris) és a homlok*reg(si")s fro"talis)% Irrmellék*reg még az ék+so"ti 4reg és a rosta+so"ti tmkeleg

Garat% 9-8 cm hossz, izmos fal cs"% szakasza van%0ontos képletei

64



Irri szakasz 8 db garat (orr) mand#la;#stach k*rt beszá&adzás (dob*reg átszell"ztet",.obhártyára nehezed" nyomás kiegyenl!t"&e

+zá&i szakasz ;llr"l nyitott3átsó fala mechano-receptorokban gazdag% ;zek

Krintése nyelési refleet ind!t,+orozatos ingerlése hányást provokál

@égei szakasz Alsó részér"l ny!lik a gége bemenet és a nyel"cs"%tt keresztez"dik a leveg" és a táplálék tvonala%0élrenyelés (aspir!+ió

Gége%A garat és a légcs" kztti szakasz, mely egyben a hangadás szerve is0elép!tése:<or+ok: páratlan: pa&zsporc (része a gégefed"N) és gy$r$porcporc

áros: kannaporcIzmok: a pa&zsporc és a gy$r$porc kztt (els"segély szint$ PgégemetszésQ helye)#a"gszalagok: a pa&zsporc és a két kannaporc kztt fesz*lnek ki% Alatta van agégetasakN (gégeoedema lehetséges helye)

ég+ső%

=ellemzői%A nyak kzépvonalában, a b"r alattA <% nyakcsigolyától a <% háti csigolyáig tartó, (itt osztódik ketté)9-8 cm hossz,8,H cm átmér"&$ cs",0alában H-89 db M alak porc található, melyeket simaizommal átsz"tt kt"szveti lemezzár cs"vé% ;z az izmos lemez hátrafelé található és kzs a nyel"cs"vel

Alsó lég)tak1. #rgők A légcs" a mell*regben ford!tott < alakban két főrgőre (bronch#s principat#s) oszlik% ;z a204=MA6I ter*lete% A &obb f"hrg" tágabb, meredekebb lef#tás% A lég#takba ker*ltidegentestek legnagyobb része ide ker*l% A falát krkrs por+ mere*ti%A két f"hrg" a t*d" kap#ban (hil#s p#lmon#m lebe"yrgőkre (bronch#s lobalis) oszlik%A lebenyhrg"k további H-D eloszlás #tán válnak ha&szálhrg"kké, azaz bronchiol#sokká, melyekfal!ba" m!r "i"+s por+, csak simaizom van% (allergia- asztma bronchiale)

7. 04dők

A két t*d" nagy kiter&edés$, szivacsos tapintat, r#galmas szerv, a mell*regben, ple)ra(mellhártya) zs!kba". /ztt*k található a gátor*reg (mediastin#m)% A t*d"ket mély, at*d"kap#ig (hil#s) beter&ed" hasadékok lebenyekre (lob#s) oszt&ák% A &obb t*d" , a bal t*d" 8lebenyb"l áll%>inden egyes t*d"lebenynek sa&át hrg" rendszere és vér és nyirokkeringése van, ezért anatómiai,f#nkcionális és patológiás egység%

A t4dő alaki és m:kdési egysége a szegme"t.A szegment részei: 6erminalis bronchiol#s Alveol#sok% A léghólyagok sz"l"f*rtszer$en rendez"dnek% 0al#k vékony, csak egyetlen

se&tréteg (alveoláris hám) alkot&a, melyen a gázcsere za&lik (D9m8)A t*d" sa&át szvete az i"terstiti)m, melyet pne#mocyták és r#galmas rostos kt"szvet alkot% Apne#mocyta feladata:

+#rfactant termelés: az alveol#s nyitva maradásáért felel kilégzéskor Angiotensin % átalak!tás Angiotensin Evé (;zt blokkol&ák az AM; gátlók)

>érell!t!sa kettős% sa&át szvetét tápláló artéria-, és véna bronchialis rendszer8% gázcserét végz", kisvérkr

65



A g!z+sere fizikai alapja a "yom!sk4l"bség, (a gáz a nagyobb nyomás helyr"l, a kisebbnyomás felé áramlik, mind addig, am!g a nyomás nem egyenl!t"dik ki%) ;gy gázt vizsgál#nk kétk*lnbz" kzegben%(alveol#s leveg"&e, vér)

Artéia p#lmonalisban alveol#sban <éna p#lmonalisbanIigén B9 3gmm 99 3gmm (8 trf G) FH 3gmm

MI8 BC 3gmm B9 3gmm (9,9 trf G) B9 3gmm

A légzés szab!lyoz!sa% feltétle" reflex9zpo"t%

5yltvel" és a h!d ter*leténI"ger%

Alap: a *ér szé"dioxid szi"tje>ódos!tó: a vér vegyhatása és h"mérséklete

>égreajtók%7égz"izmok: rekeszizom (a legtbb leveg"t -99 ml- ez &#ttat&a a t*d"be),

bordakzti izmok, f$részizom7égz" segédizmok: orrszárnyi izmok, vállizmok

A fenti izmok harántcs!kolt, vázizmok, akarattól f*gg" beidegzés$ek, ezért t#d&#krvid id"re visszatartani a légvétel*nketN

A "orm!l légzéssz!m életkortól f4ggő$&sz*ltt csecsem" gyermek feln"tt9-H Rperc 8B-8C Rperc 89-88 Rperc B-C Rperc

égzéssel @ t4dő*el kap+solatos fogalmak: 5espir!tiós (légzési le*egő: ny#godt légzéskor kb% H99ml 9ompleme"ter le*egő: mély kilégzéskor besz!vott leveg" mennyiség (kb H99ml) >it!l kapa+it!s (>): egy mély belégzést kvet" mély kilégzéskori leveg" mennyisége% 3> (forszrozott exspir!+iós *ol)me" érték: megm#tat&a, hogy az egyén mperc

alatt a vitálkapacitás hány százalékát képes kif&ni% (norm% FDG) 5esid)!lis (maradék le*egő: kilégzés #tán a t*d"ben maradó leveg" mennyisége%

(kb%H99ml)

1Q. ' Ismertesse a perioste!lis massz!zskezelés sor!" alkalmaza"dómassz!zsfog!sokat, a kezelés dozroz!s!t, *alami"t ki*itelezésé"ek módj!t$

!sd a 1P. ' tételt$$

1Q. Ismertesse a sportolók t!pl!lkoz!s!ra *o"atkozó legfo"tosabbszab!lyokat, az egyes időszakokba"$ 'eszélje" az edzés+ikl)s"ak,*alami"t a "api edzés+ikl)s"ak megfellelő t!pl!lkoz!sról$

&portolói t!pl!lkoz!si piramis: A táplálkozási piramis szimbolizál&a a fizikailag akt!v egyének

táplálkozási k!vánalmait% A piramis alj!" a folyadékok szerepel"ek, mely m#tat&a, hogy nagyonfontos a megfelel" mennyiség$ !s*!"y*z, izotó"i!s ital és egyéb folyadék fogyasztása%6ermészetesen a napi fizikai aktivitás, stresszhelyzetek, krnyezeti h"mérséklet, táplálkozás és azegyén hormonális (pl% az sztrogén v!zkt" képessége) stát#sza mind-mind befolyásol&a afolyadékigény mértékét% A kvetkez" szinten a gabo"afélék helyezkednek el, kiemelt szerepetkap (k*lnsen nap&ainkban a fesz!tett élettempó miatt is) a gyorsan felsz!vódó, energiátszolgáltató ételek fogyasztása% A rizs, b#rgonya, tésztaféle f"leg az egyszer$ - gyors felsz!vódás -szénhidrátok forrása% A zldségfélék, gy4ml+sk nemcsak sszetett (lassan, egyenletesenfelsz!vódó) szénhidrátokat, hanem nagyon fontos *itami"okat, !s*!"yi a"yagokat és"yomelemeket tartalmaznak% A tejtermékek imm#nvédelemben &átszanak fontos szerepet, ezértis &avasolt minden edzés #tán (a megfelel" folyadékpótlás végeztével) elfogyasztani példá#l egy &ogh#rtot% A alakba" rendk!v*l nagy mennyiség$ fehér&e és omega- zsiradék található, ezértfontos a táplálkozást halétellel kiegész!teni% A piramis cscsán foglalnak helyet az édességek,ola&ok, amelyeknek tlzott fogyasztása még egy igazi sportembernek sem elfogadott% 5em azért,

mert nagyon magas a kalóriatartalm#k, hanem mert tlzott fogyasztás#k megterheli azanyagcserét, !gy nem kedveznek a sporttel&es!tménynek, a szervezet ellenállóképességének, aszervek m$kdésének%

66



A sportoló t!pl!lkoz!s!"ak egyik +élja, hogy szervezetét az optim!lis ko"di+io"!lis!llapotra felkésztse. A sportoló edzéstervében célszer$ egyé"i t!pl!lkoz!si ter*etalkalmaz"i a felkész4lési időszakba", a *erse"yek alatt és a pie"és sor!" egyar!"t. Aszakszer$en sszeáll!tott étrend hozzá&ár#l a sportoló tel&es!tményének &av#lásához% Aversenysport mai kvetelményrendszere nagy testi és szellemi er"fesz!tést igényel% Iptimálistápanyagellátás nélk*l lehetetlen a kvetelményeket tel&es!teni% A elytele" étkezési re"d ésszok!sok akad!lyozz!k a "agy i"te"zit!sC edzéster*ek *égreajt!s!t, a za*artala"felkész4lési időszak, a *erse"yek és a pie"ők lebo"yolt!s!t % A fellép" szv"dményekveszélyeztetik a sportoló egészségét és sportkarrier&ét%

Az emberi szervezetben a tápanyagok lebomlása során energia szabad#l fel, amely lehet"vé tesziaz alapanyagcserét, a fizikai és sporttevékenységet% A sportolók energiasz*kséglete a szervezetny#galmi anyagcseré&ét &elent" alapanyagcseréb"l és a sporttevékenységhez sz*kségestbbletanyagcseréb"l adódik% A "agy i"te"zit!ssal edző sportolók"ak "agy e"ergiatartalmCétkezésre *a" sz4kség4k szer*ezet4k e"ergia-egye"sCly!"ak fe""tart!sa *égett% A napimásfél órát meghaladó intenz!v fizikai vagy sporttevékenységet végz" személy általánosságbannapi 999-C999 kcal energiát igényel% Az energiaigény nemt"l, életkortól, testtmegt"l éstestsszetételt"l, valamint a sporttevékenység fa&tá&ától, intenzitásától és id"tartamától f*gg% Azáltalában F9 perces vagy az azt meghaladó edzésm#nka esetén a férfiaknál H9kcalRtesttmegkgRnap, m!g a n"knél, azonos feltételek mellett, BH-H9 kcalRtest-tmegkgRnap érték

adódik%

A fizikai és sportte*éke"ységez sz4kséges e"ergiame""yiség az alapa"yag+serérefordtott e"ergiafelasz"!l!s tbbszrse% A m#nkavégzéskori anyagcsere a ny#galmianyagcserén fel*li tbbletanyagcserét &elenti% ""ek egy részét az izomm)"k!*al j!rótbblete"ergia adja% A szervezet a ny#galmi állapot fenntartására is energiát ford!t(sz!vm$kdés, légzés, bels" szervek m$kdése, finomabb izommozgások, az agyenergiafogyasztása)% /nny$ testi m#nka esetén a m$kd" izmok az energiasz*kséglet D9G-át,nehéz testi m#nka során tbb mint FHG-át felemésztik%

A sportolók energiasz*kséglete sportágak szerint változik% Az 1. t!bl!zat a k*lnbz" sportágaknapi energiaigényét m#tat&a a tápanyagok G-os meg&ellésével (Aigner FOH% évi adatai)% Atáblázat a sportági csoportok energiaigényét &elli kcal-ban és kL-ban% A tápanyagok G-os aránya

sportági csoportonként változik%

% táblázat: 94l"bző sportolók "api e"ergiaigé"ye az egyes t!pa"yagok sz!zalékosmegjellésé*el

&port!g-+soportok

"ergiaigé"y(k+al]kg, k=

&zé"idr!t(

3eérje(

;sr(

&port!gi péld!k

1llóképességisportágak

D9-O9 kcalR kg(8F-HkLRkg)

C9 H 8H /zép- éshossztávf#tók,gyaloglók,triatlonisták

;r"- ésállóképességi

sportágak

D9-O9 kcalRkg(8F-H

kLRkg)

HC D 8D ;vez"sk,ka&ak-ken#sok,

gyorskorcsolyázókH99 m felett;r"sportágak D9-DH kcalRkg

(8F-BkLRkg)

H8 O 9 +lyemel"k,dobóatléták

@yorser"-sportágak

C9-D kcalRkg(8H-9HkLRkg)

H8 O 9 rvidtávf#tók,alpesi s!z"k,H9 - 99 m szók,tornászok,rplabdázók

+port&átékok CO-D8 kcalRkg(8OB-9kLRkg

HB O 8O labdargók,teniszez"k,kézilabdázók,

kosárlabdázók,v!zilabdázók/*zd"sport D9-DH kcalRkgH9 89 9 klv!vók,

67



(8F-BkLRkg)

cselgáncsozók,birkózók,v!vók

A tápanyagokban lev" energia átalak!tása, raktározása és felhasználása a sportolókban #gyangy,mint minden más emberben, k*lnbz" hatásfok% ;z egyértelm$en indokol&a az egyéni edzésterv

mellett az egyéni táplálkozási terv elkész!tését% A szakemberek a testtmeg rendszeresellen"rzésével, annak változásaiból, illetve állandóságából kvetkeztetnek az elégtelen, a tlzottvagy az optimális energiafelvételre% 6artós negat!v energiamérleg testtmegcskkenésteredményez? példá#l napi 999 kcal (B899 kL) deficit heti kg-mal cskkenti a testtmeget% Aversenysport megkveteli a verseny el"tti és alatti energiaértékek megadását is% Az idevonatkozóadatokat a 7. t!bl!zat szemlélteti%

8% táblázat: Eapi e"ergiasz4kséglet (k+al]kg]"ap edzés- és *erse"ykr4lmé"yek kzttférfiak"!l és "ők"él

2ért érték =a*asolt érték aerob a"aerob3érfi sportolók ;dzés el"tt<erseny el"tt<erseny alatt

BH-ODBF-C9O-D

8H-D89-8H

'H9'H999-H9

7ői sportolók ;dzés el"tt<erseny el"tt<erseny alatt

8F,H-BC,B,C-HD,9O-D

8H,-8C,F,B

B9,H9B9-H9O9-H9

A mért érték "agysz!mC élsportoló" aerob és a"aerob jelleg: sport!gakba" *égzett felmérések alapj!" kapott érték

A 7. t!bl!zat a napi energiasz*kségletet (kcalRkgRnap) m#tat&a edzési és *erse"ykr4lmé"yekkztt férfi és n"i sportolók esetében% >egállap!tható, hogy az energiasz*kséglet és atáplálékfelvétel kalorik#s egyenslyát leg&obban a testtmeg &elzi% A *erse"ysCly tart!sa szinteminden sportágban kvetelmény, de k*lnsen fontos az gynevezett slycsoportos sportágakban%;l"ford#l, hogy a rendk!v*li edzésterhelés vagy a nagy versenyekre való felkész*lés id"szakában aversenyz" nem t#d&a a versenyslyát tartani% Az egyik ok az edzésterelés okozta fokozotte"ergiafelasz"!l!s, az edzésterheléssel &áró stresszhatás, amelynek az étvágy romlása lehet azegyik &ele% lyenkor az energiaegyensly felbor#lása a testtmeg cskkenésére vezet% A terheléssel &áró stressz állapot tbbletkalória felvételét is okozhat&a, amely az energiaegyensly pozit!v irányeltolódását &elenti% lyenkor a testtmeg nvekedésére lehet szám!tani%A sportolók étrend&ének elkész!téséhez régebben használt gynevezett tápanyagblokkok helyett"apjai"kba" sz!mtógépes programok !ll"ak rendelkezésre az egyéni optimális étrendsszeáll!tásához% A program az alapanyagcsere mellett figyelembe veszi a sportági k*lnbségeket,a napi edzésórák számát és intenzitását, a sportoló nemét, életkorát stb% A szám!tógépes programa sportoló által kitlttt táplálkozási napló alap&án egy vagy tbb napra meghatározza azelfogyasztott táplálék energia-, tápanyag-, vitamin-, makro- és mikroelem-tartalmát% A programfigyelembe veszi a napi a&ánlásokat (=.A _ =ecommended .aily AlloTance)% A sportágisa&átságokra tekintettel a napi a&ánlástól eltérhet*nk, azaz a sportoló étrend&e a sz*kséglete

szerint módos!tható% A napi táplálkozás mellett lehet"ség van a táplálék kiegész!t"k szakszer$,célzott alkalmazására, valamint az optimális folyadékigény kielég!tésére%

>erse"y előtti t!pl!lkoz!s

A verseny megkezdése el"tt !rom-"égy ór!*al a *erse"yző "e étkezze" bőségese", #gyanisezzel megel"zheti a kellemetlen gyomor-bél rendszeri panaszokat (hányingert, hányást,teltségérzést stb%)% A verseny el"tt a sok komplex szé"idr!tot tartalmazó ételekfogyaszt!sa aj!"lott (zldségek, gy*mlcsk, kenyér)% A szokatlan ételek ker*lend"k% 5égyórával a verseny el"tt H, egy órával pedig -8 gRtesttmegkg szénhidrátot tartalmazó ételfogyasztható%A versenyt kzvetlen*l megel"z" !rom "apo" k""y: *agy kzepes i"te"zit!sC edzésmellett "agy szé"idr!ttartalmC ételeket fogyasztva a glikogénraktárak feltlt"dnek% Az

a&ánlott szénhidrátmennyiség H99-C99 gRnap%

68



7S.A =ellmezze a légzés életta"!t, szab!lyoz!s!t, *alami"t a mell!rtyalemezeit$ Ismertesse a kgés, "eézlégzés, kpet4rtés, +ia"ózis,me+a"izm)s!t és a ple)ritis lé"yegét, t4"eteit$

!sd a 1Q.a 0ételt$9gés%<rod)kt*: váladék formá&ában (pl% bronchitis)Improd)kt*: kpet*r!tésel nem &áró

Eeézlégzés: dyspnoe): kóros légzési forma% A betegnek légszom&a van% 3ideg vere&ték,m$kdnek a légzési segédizmok? halálfélelem (slyos légz"szervi betegségek, centrális és keringésielégtelenség)

9pet4rtés: A kpet lehet: nyálkás (émelygésnél, légti h#r#tos megbetegedésekben)? nyálkás#gennyes (legtbb légti megbetegedésben)? gennyes (t*d"tályogra,hrgtág#latra, tbc-re &ellemz")? b"séges Pszilvalészer$ (asthmacardialéban)? igen kevés, 5vegszerűen tapadós (asthmabronchialéban)?rozsdabarna (t*d"gy#lladásban)? élénkpiros, friss vért tartalmaz(tbc-ben)% ;z #tóbbit nevezz*k haemoptoénak,

ia"ózis% Myanosisnak nevezz*k a b"r és a nyálkahártyák kékes elsz!nez"dését%7eg&obban az a&kakon, az orron, a f*ln és az #&&akon észlelhet"% A cyanosismértéke a redukált hemoglobin abszol0t mennyiségétől f*gg%A cyanosis hypoaemiás állapotokban, a keringés helyi vagy általános lassbbodásakor &elentkezik

<le)ritis% A t*d"t kr*lvev" kett"s fal mellhártya igen fontos szerepet tlt be a légzésben%A két lemeze kztt fiziológiásán csak kevés savó van% ;z a t*d"kmozgását seg!ti% A mellkasmozgását a t*d"k csak akkor t#d&ák kvetni, ha a mellhárlya ép és a ple#ralemezek kztti negat!vnyomás érvényes*l%3a a két lemez kztt folyadék szaporodik fel, izzadmányos mellhártyagy#lladásról (pleuritise*sudativáról) beszél*nk% Az izzadmánytól minda keringés, mind a légzés gátolt lesz%3a a két lemez kztt fibrines gy#lladás za&lik le, ez a száraz mellhártyagy#lladás (pleuritis sicca)/;nnek az a veszélye, hogy a két lemezsszetapad, sszen"% ;zek az sszenvések a légzéstmaradandóan káros!t&ák%

7S.' Ismertesse az elektroter!pia lé"yegét, az elektroter!pi!s elj!r!sokat,*alami"t a masszőr feladat!t a kezelések sor!"$

1 lektroter!pia

Az elektromos áramot használ&a fel a gyógy!tásra%3árom formá&át ismer&*k:

% kisfrekvenciás8% kzépfrekvenciás% nagyfrekvenciás

1, 9isfrek*e"+i!s fajt!i%a, galvánkezelés

b, ingeráram

Gal*!"kezelésKlettani hatása: a mozgató idegrostok ingerlési k*szbe cskken, !gy ingerelhet"ség*k ésinger*letvezetés*k fokozódik%>egknny!ti az izom sszehzódást, csillap!t&a a fá&dalmat, befolyásol&a az ée l#menénekkitág#lását, vérb"ség keletkezik, az anyagcsere folyamatok gyors#lnak%

3ajt!i% - stabil galvánkezelés - iontoforézis - elektromos f*rd"k

&0A'IGA>/E9;U&: a kezel"kész*lékb"l elektródon kereszt*l &#ttat&ák át a galvánáramot a

kezelend" testrészre%Az áram bekapcsolása #tán az áramer"sséget addig kell fokozni, m!g a beteg sz#rkáló érzést nemérez% 9-H percig tart%

69



Mél&a: végtag és trzsfá&dalmak csillap!tása, idegm$kdés &av!tása, keringési zavarok gyógy!tása%

IFE0F3F5U;I&: gyógyszereket &#ttat#nk a szervezetbe a b"rn kereszt*l% (3isztamin, .ionin,3idrocortison) fá&dalomcsillap!tásra%

905F2F& 3D56X9: tel&es (+tanger f*rd") és rekeszes (B rekesz, karok és lábak k*ln)elektromos f*rd"k% +okiz*leti gy#lladást, 2echtereT-kórt, ideggy#lladást, keringésimegbetegedéseket, bén#lásokat kezelnek vele, perifériás idegbántalmakat%

ngerárammal végzett kezelések (imp#lz#sárammal):Klettani hatás: az izomba vagy idegben sszehzódást váltható ki%

7, 9zépfrek*e"+i!s kezelések:nterferencia kezelések: a test mélyébe hat és itt fá&dalomcsillap!tást, vérb"séget okoz%

- iz*leti kopások- ne#ralgiák .iadinamik- keringési zavarok gyógy!tására

?, Eagyfrek*e"+i!s kezelések% % =vidh#llám

% >ikroh#llám% .eciméter h#llám

I, 5*i)ll!m-kezelés- A kezelt testrészben h" képz"dik E fá&dalomcsillap!tás- gy#lladáscskkentés- mozgásszervi betegségek gyógy!tására- légz" és emészt"rendszeri gcskre- vizeletkiválasztási zavar- petefészek gy#lladás- vesemedence gy#lladás- arc és homlok*reg gy#lladás- eml" és méhgy#lladás- sz"rt*sz"gy#lladás

II. 2ikro)ll!m-kezelésA h"hatás nvekedése mellett a keringést is &av!t&a% - izom megbetegedéseknél - keringési problémák(/órosan hat a szemlencse, here és nvekedési porcra)

III. 6e+iméter )ll!m-kezelésLavallatai megegyeznek a =3 kezeléssel% (2els" h"képz"dés)

ézer kezelés%

A szveti keringést fokozza, nveli a helyi anyagcserét, fá&dalomcsillap!tó és

gy#lladáscskkent" hatása van, gyors!t&a a szveti regenerációt% +zámos re#matik#s,idegrendszeri és érrendszeri betegségben hatásos%

- !z*leti fá&dalmak - gy#lladások cskkentése - fe&fá&ás, migrén

gyéb tp)sC f!jdalmak%

- b"rbetegségek, herpesz, vsmr - sportsér*lések, izomhzódások

A masszőr feladata% Az or*osi teammel egy4ttm:kd"i.

70



7S. Ismertesse a folyadék ,-és !s*!"yi a"yag be*itel fo"toss!g!t, a folyadék@és !s*!"yi a"yag*esztés *eszélyit a sportoló egészségére egyes edzési+ikl)sokba"$ #at!rozza meg a sportmasszőr szerepét a deidr!+iómegelőzésébe", észlelésébe", elsősegély"yCjt!si feldataiba"$

A *erse"y )t!"i folyadék- és e"ergiapótl!s

A verseny #táni els" órákban étvágytalanság tapasztalható% Az energiapótlást folyadékfelvétellelold&#k meg% A ki*r*lt szénhidrátraktárak feltltése folyamatos legyen, amely hsz-h#szonnégy óraalatt elvégezhet"% =endk!v*l fontos a verseny alatti és #táni folyadék- és elektrolitellátás is% Aversenyt kvet" deidr!+ió hig!tott szénhidrát- és elektrolittartalm italokkal megsz*ntethet"%>indezek egy*ttesen optimalizál&ák a szervezet homeosztázisát, s normalizál&ák az energia-, afolyadék- és az elektrolitellátást%

A deidr!+ió okai, t4"etei

- Az elvesz!tett folyadék pótlásának az elmaradása dehidrálódáshoz (kiszáradás) vezet%lyen állapotban az ember tevékenységének hatékonysága cskken, ha ezsebes*léssel társ#l, akkor várható egy sokkos állapot bekvetkezése% A testnedvekvesztesége a kvetkez" állapotokhoz vezet%

- H G folyadékveszteség: szom&ság érzet, ny#gtalanság, hányinger, gyengeség%- 9 G folyadékveszteség: széd*lés, fe&fá&ás, mozgás képtelenség, bizserg" érzés avégtagokban%

- H G folyadékveszteség: homályos látás, fá&dalmas vizelés, feldagadt nyelv,hallásvesztés, tapintási érzéketlenség%

- H G feletti folyadékvesztés halálhoz vezet%

A deidr!lód!s jelei%- +tétsz!n$ vizelet, szokatlan#l er"s szaggal%- csekély mennyiség$ vizelet%- +tét, beesett szemek%- kimer*ltség%- érzelmi bizonytalanság%- a b"r r#galmasságának elvesztése%- a megnyomott krmk al&a tartósan fehér marad%- heves szom&érzet% (ez a lista #tolsó tag&a, mert már is 8 G folyadékveszteségen estél

át, mire a heves szom&érzés &elentkezik%

A kisz!rad!s t4"etei, k*etkezmé"yeiA szer*ezet sót és *izet *eszt kisz!rad!skor. A v!z alapvet" sz*kséglet a szervezet a vér- ésnedvkeringés egyenslyának fenntartásához, és a vérnyomás normális értéken tartásáhozegyaránt% A v!zzel egy*tt elektrolitok is sz*kségesek, azaz sók, amelyek a se&tekben, a vérben ésegyéb testfolyadékokban a normális só-v!zháztartás egyenslyát biztos!t&ák%

#ogya" K*eszt4"kc folyadékot

<izelet*r!tés révén, hányással, hasmenéssel, izzadással, kilégzéskor%

2iért sz4kséges a *z a szer*ezet sz!m!ra

ARz (feln"tt) emberi szervezet mintegy C9G-a v!z, az agyban ez az arány kb% OHG-os% 3a napontakb% CEO pohár vizetRfolyadékot fogyaszt#nk, az hatásosan seg!ti szervezet*nk m$kdését%/iszám!tották, pl% hogy ha a test v!ztartalmának R9-ét elvesz!t&*k, már nem t#d#nk egyhelybenmegállniN5ehéz fizikai m#nka során er"tel&es a folyadékvesztés, de egyszer$bb m#nkák során is fennáll, pl%kerti m#nka, séta, biciklizés stb% 0orró, vagy er"sen nedves krnyezetben is nagy lehet afolyadékveszteség*nk%

71



A kisz!rad!s st!di)mai

/orai fázisban nincsen &ellemz" t*net vagy &el, esetleg az a&ak kiszáradása, a szom&ságérzet%;gyéb t*netek az enyhébb deidr!+ió"!l% a b"r száraz és meleg, az illet" széd*l, a karokban,lábakban grcss érzés lehet% A kiszáradás fokozódásával a t*netek is feler"sdnek:

az arc kipir#l,

gyorsabb p#lz#s, a vizelet stétsárga (koncentrált), kevesebb vizelet *r*l, a szemek bes*ppedtek, babákon bes*pped a k#tacs a fe&tet"n, a megcsippentett b"r elveszti r#galmasságát, lassan tér vissza az eredeti helyzetébe, irritabilitás, álmosság, szokatlan, irracionális viselkedés s!ráskor nincs knnyezés

&portteljestmé"yek"él% kisebb hiba a sz*kségletnél *alami*el "agyobb *zfel*étel, mint av!zhiányos állapot kialak#lása% A sok folyadék testsCly tbbletet okoz, nveli a terhelést kvet"

izzadást, #gyanakkor a vese m$kdés aktiválásával nehez!ti az izomm#nkát kvet" keringésiredistrib#tiót% Az edzések, versenyek el"tt tehát tartózkodni kell a folyadékfogyasztástól, és azegyenslyt a restit#ciós fázisban kell biztos!tani% Az izzadás #tán sz*kséges folyadékpótlássalegy*tt els"sorban natri#mlorid pótlásáról gondoskodni% A *izeletbe" "orm!lis kr4lmé"yekkztt feérje tal!lató. #a a *izeletbe" feérjét tal!l)"k (protei")ria ez elsősorba" aglomer)l)s membr!" !teresztő képességé"ek fokozód!s!*al kap+solatos% Azért beszél*nkprotein#riáról, és nem alb#min#riáról beszél*nk, mert nem csak a legkisebb plazmafehér&e(alb#min), hanem a k*lnbz" glob#linok is kim#tathatóak% Az izomm)"ka "*eli a glomer)l)smembr!" permeabilit!s!t, és protei")ri!t okoz. ;zt nem tart&#k kórosnak, mindenbeavatkozás nélk*l megsz$ni% Azonban bizonyos határ fltt (9 mg) és tartósság esetén (az edzésés verseny #táni napon) fennálló fehér&e vizelésnél felmer*l a kiválasztó rendszer betegségének alehet"sége% >ásik magyarázata, hogy a terhelés meghalad&a az egyén alkalmazkodó képességét%lyenkor a t)b)l!ris feérje *isszasz*!s "em kielégtő% A fehér&e anyagcsere legnagyobbmennyiség$ végterméke a karbamid (#rea)% A filtrált karbamidnak mintegy C9G-a *r*l ki, B9G-apassz!v rediff#zió t&án ker*l vissza a szvet kzti folyadékba% A passz!v transzportot bizony!t&a akoncentráció grádiens a t#b#l#s folyadékból a plazma felé irány#l% A vizelet egyéb nitrogéntartalm anyagai: hgysav, kreatin, aminosavak%

Eitrogé"egye"sCly, "itrogé"-ki*!laszt!s: a nitrogént a fehér&ék molek#lái tartalmazzák% /b%RC része a fehér&emolek#lának a nitrogén% ;zen k!v*l az aminosavak és a n#kleitodok istartalmaznak nitrogént% A nitrogén *r!téséb"l kvetkeztethet*nk a fehér&e *r!tés nagyságára is% Avese választ&a ki ezen anyagok nitrogén&ét más 5-tartalm vegy*letek !gy #rea, kreatinin éshgysav formá&ában% A hgysav napi kiválasztott mennyisége (9,H-C mmol) az #reakiválasztásnapi 99-H99 mmol-hoz képest csak &elentéktelen szerepet &átszik% ;nnek ellenére ahgysavkiválasztásnak fontos klinikai szerepe van, mivel a hgysavból képz"dhet a vesek" (rosszoldékonysága miatt)% /szvényt is okozhat% A vizelet vizsgálata az orvosi gyakorlatbanmindennapos el&árás% A laboratóri#mi orvosi gyakorlat a vizeletvizsgálat diagnosztik#s értékét

használ&a fel az edzés élettan a terhelésre bekvetkez" változásokat, vizsgál&a, és az edzettségetvizsgál&a% A r#tin vizeletvizsgálat a vizelet sz!nét, szagát, s$r$ségét, vegyhatását m#tat&a ki% ;zenk!v*l fehér&e, genny, c#kor &elenlétét zár&a ki, vagy bizony!t&a% A laboratóri#mi, kémiai el&árásokfe&l"dése számos egyéb biológiailag akt!v anyagok (hormonok, biogén aminok, peptidek) éslebontási termékeinek kim#tatását teszi lehet"vé% ;zek az el&árások els"sorban az egészségellen"rzésében kapnak helyet% Az edzettségi változásokra inkább a vér vizsgálatábólkvetkeztethet*nk% A vizelet bizonyos anyagcsere változásokat tesz nyomon kvethet"vé% +a&átoster*lete a vizeletvizsgálatnak a doppingellen"rzés%

71. A 'eszélje" a *ese szerkezetéről, és a *izelet ki*!laszt!s me+a"izm)s!ról$Ismertesse a *esegy)llad!sos, és a *esekő betegségeit, *alami"t az ak)t

*eseelégtele"séget$

72



A *ese (re" *. "epros makroszkóposa" A has*reg hátsó részében E hashártya mgtt E bab alak páros szerv% 0" kiválasztó szerv*nk% 0els" pól#sán van a mellékvese 2al vese a 8% borda magasságában, a &obb valamivel le&&ebb van >edialis éle behzott, itt van a vesekap#,

itt lép be: vese artéria? itt lép ki: vese véna, hgy-vezeték ebben találhatók a vese erei, idegei és vesékb"l kilép" hgyvezeték (#reter), ez

bevezet a vese belse&ébe E veseblbe%#!rom tok *eszi kr4l:

k*ls" (vesepólya) /zéps" 2els" (kzvetlen*l a vese állományán fekszik)

9*4l: /éregállomány'eljebb% <el"állomány

vesepiramisok vesemedence vesekelyhek

>ese mikroszkóposa"Alaki és m$kdési egysége_ nefron=észei:

<esetestecske (>alpighi-féle)+ajszálérgomolyag ( glomer#l#s artériás vért tartalmaz)"ettős fal0 tok (2oTman kehelyként veszi kr*l a ha&szálérgomolyagot)"ilépő# elvezető ér (vas efferens, keresztmetszete vékonyabb)8elépő ér (vas afferens, keresztmetszete vastagabb)

MsatornarendszerElsődleges kanyarulatos csatorna+enle#kacs9ásodlagos kanyarulatos csatorna

A *ese m:kdése lsődleges *izelet

/épzése: ha&szálérgomolyagban (glomer#l#sban) ez a vérplazma fehér&ementes sz$rlete az odavezet" ér keresztmetszete vastagabb, mint az elvezet"é, !gy az

érgomolyagban emelkedik a nyomás -' finomsz$rés (#ltrafiltráció) érgomolyag fala nem engedi át a vér alakos elemeit, a nagy molek#lá& anyagokat

(pl%: fehér&ék) a veséken átáramló vér: kb 999lRnap napi mennyisége: D9-899l

2!sodlagos *izelet végleges vizelet

/épzése: csatornarendszerben napi mennyisége: -,H l visszasz!vás és kiválasztás során &n létre *isszasz*!s% vesecsatornák hám&a v!z FFG-át, c#krot, 5a-,Ml- és egyéb ionokat ki*!laszt!s (szekré+ió% csatorna hám&a bizonyos anyagokat kiválaszt (pl%:

kreatinin, /-ionok, penicillin) ezek az anyagok fokozzák a vizelet tménységét ez a végleges vizelet a kivezet" vesecsatornákon át vizeletelvezet" rendszer els"

részébe, vesekelyhekbe csepeg

>izeletel*ezető re"dszerA vizelet termelése folyamatos, *r!tése szakaszos tevékenység, ezért a vizeletet gy$&teni kell% Avesemedencébe ker*lt végleges vizeletet a h0gyvezetéken kereszt*l ker*l le a h0gyhólyagba, aholtárolódik%

+0gyvezeték (#reter)A vesemedencét a hgyhólyaggal sszekt" páros cs"% A hgyhólyag falát hát#l E al#lferdén fr&a át, !gy nem &#t vissza a vizelet%

73



0eladata:- perisztaltik#s mozgással a vizelet hgyhólyagba tovább!tása

+0gyhólyag (vesica #rinaria)/ismedencében, a szeméremcsont mgtt fekv" izmos fal tml"<izeletet ideiglenesen tároló szerv5ormál esetben 8-99 ml vizeletet tartalmaz -' fesz*lési inger5agysága f*gg: teltségi állapotától8 záróizma van:

akarat#nktól f*ggetlen bels" s!maizomgy$r$ akaratlagos harántcs!kolt rostokból álló k*ls" záróizom

+0gycső (#rethra)3gyhólyag vizelettartalmát a k*lvilágba vezet" csatorna5"ben: rvid és egyenes, -B cm hossz0érfiban: hossz és + alak grb*let, nemi váladék *r!tésére is szolgál, 89-8H cm hossz<izeletelvezet" rendszer #tolsó szakasza

>esekő betegség04"etek

vesegrcsk véres vizelet

sápadtság hideg ver!tékezés p#ffadt has hányinger, hányás

#CgyCti gy)llad!sok 4lsó és felső h0gy0tak gyulladása (tipik#s n"i betegség) +0gycső és h0gyhólyag gyulladása

6*netei: láz nehéz vizelés éget", fá&ó vizelés

0érfiak esetében az éget", fá&ó nehéz vizelés más, esetleg szervi ba& t*nete lehetN M#korbetegség rosztatagy#lladás .aganat

>eseelégtele"ség04"etei%

fáradékonyság nehéz koncentráció hányinger, hányás alvászavar é&szaka izomgrcsk b"r szárad, gyakran viszket

gyakori vizelés f"leg é&&el sápadtság, beteg vérszegény

/ezelés: gyógyszeres fehér&eszegény diéta vitaminok pótlása pl%: . vitamin

<égállapotban: m$vesekezelések

veseát*ltetés

71. ' Ismertesse a kiegésztő massz!zsfog!sokat, alkalmaz!s)k szab!lyait$9ir!z!s% contract#ra oldás% /ihzni, krkrsen, oda-vissza rázogatás% A ritm#sos, er"tel&esmozgások nem okozhatnak fá&dalmat%9imozgat!s: kezelt passz!v kimozgatás% >indig egy !z*letet mozgat#nk ki, ami fá&dalomhatárigtart%

74



I"termitt!l!s: oedemanál alkalmazz#k, a sim!tás és gyrás kztt% =itmik#s sz!vó-nyomó hatásamiatt a felhalmozott folyadékot a nyirokcsomók felé t#d&#k tovább!tani

71. Ismertesse a magaslati edzés at!s!t a sportoló szer*ezetére, az adapt!+iósz4kségességét, *alami"t a sportmasszőr szerepét a magaslati edzés alatt$

A magass!g és az F7 ko"+e"tr!+iój!"ak az sszef4ggése

A szervezet tengerszinthez viszony!tott, negat!v m$kdési &ellemz"i magaslatra érkezve% 5y#galmi vérnyomás-p#lz#sérték n"- a terheléses ma%p#lz#sérték cskken A ma%p#lz#sérték H99 m felett, egyénre &ellemz" módon cskkenést m#tat% Adatok

szerint egy férfi, aki tengerszinten F9 *tésRperc értéket ér el, 999 m-en már csak O8*Rperc, B999 m-en DC *Rperc értéket ér el

;melkedik a vér MI8 tartalma, ezért a vér p3 értéke savas irányban tolódik el, a se&tek I8tel!tettsége cskken

sz#bmaimális p#lz#s mellett is ,n" az izom,-vér gerincvel"i folyadék laktátszint&e 5" a légzésfrekvencia, a vér bes$r$sdik A szervezet ált% katabólik#s tlslyba ker*l-testi fogyást okoz A zs!rmentes izomtmeg is cskken

A hormonális szabályozás egyenslyának megváltozása, ny#galmi testh"mérsékletemelkedés A n"i nemi cikl#s zavara 6áplálkozási igény &elent"s megváltozása-szénhidrát igény ;mésztési id" megn"-állandó tel!tettség érzés =eflee, reakcióid" lass#lnak sa&átos lomhaság, álmosság (pl% v!vók) /oordináció romlása

A szer*ezet adapt!+iós jele"ségeiA magaslati alkalmazkodás egészséges, zavarokat már nem m#tató kialak#lásához, 999 m%-enként kb hét akklimatizációs id"tartammal kell számolniNozit!v alkalmazkodások, változások:

% 5y#galomban felgyorsl, ma&d cskken a p#lz#s8% kezdetben nvekv", ma&d alacsonyabb vérnyomás% n" a vitálkapacitásB% &av#l az I8 kihasználásH% enzimek aktiv!tása n"C% légz"kzpontok érzékenysége megváltozikD% izomse&tek m$kdése gazdaságosabb leszO% perctérfogat n"

Az adapta+ióoz sz4kséges mi"im!lis időtartam

B-H nap #tán, 8 hét 8H99 m alatt alkalmazkodás%Az 1HSS métere" fel4li magass!got "e*ezz4k magaslat"ak. 2agaslati platók%

- 7BSS m, - BSSS m, - BSSS m felett (B-OSSS.

egfo"tosabb i"ger% cskkent légkri nyomás% >egváltoznak a nyomásviszonyok a szervezetenbel*l és k!v*l% éldá#l a se&tekben az oigén nehezen diff#ndál át a nyomásk*lnbség miatt%ngert &elent:

• ritkább leveg",• h"mérséklet cskkenése ( 99 m-ként 9,H-°M páratartalomtól f*gg"en),• leveg" nedvességtartalma (tengerszinthez viszony!tva a páratartalom 8999 m-nél H9G-os,

B999 m-nél 8HG-os% 8999 m-ként a felére cskken),• 4ltraibolya s#gárzás megn", kismértékben cskken a gravitáció is.

A magaslati edzés ked*ező at!sai"ak oka a te"gerszi"te" trté"ő *erse"yzés sor!"A légz"mozgások knnyebbé válnak magaslaton, &obban tág#l a t*d", megn"nek a bels" légterek,reakció cskken, koordináció romlik% Lav#l az oigén-kihasználás, vérmennyiség, p#lz#sfrekvenciael"szr emelkedik, ma&d cskken, vérnyomás általában rendez"dik.

rogramok: magaslatra két okból érdemes felmenni:• verseny el"tt (szervi kapacitások kihasználása),

75



• tengerszinten nagy intenzitás terhelés el"tt%>agaslatra gy kell kész*lni, hogy annyi a leép*lési id", mint a felép*lési id"% 3a B hétig vagyokfenn, akkor B hétig tart% -B hét alatt nem érdemes felmenni% 999 méterhez hét alkalmazkodásiid" sz*kséges%% hét terhelése: aerob &elleg$, nem tl intenz!v m#nka szoktató &elleggel%8% hét terhelése: vegyes módon, aerob &elleg$ terhelés a maimális zónába felmegy% smerkedés &elleggel anaerob terhelések, ha nagyon flbor!t&a a versenyz"t, inkább még cskkenteni%% hét terhelése: legkeményebb sportágspecifik#s terhelés (anaerob-aerob)%B% hét terhelése: pihentet", cskkent terhelés, aerob &elleg$ m#nka nagyobb mennyiségben%>egszilárd!tó m#nka%

A szer*ezet adapt!+iós jele"ségei

/étfa&ta alkalmazkodás:• rvidebb táv (B napig való fenntartózkodás esetén (8B99-ig)? vér p3, p#lz#s,

parasympathic#s változások)• hosszabb táv (-B hét)% 8H99 m-ig viszonylag knny$ alkalmazkodás? 8H99-B999 tartós

alkalmazkodás? B999-D999 nem szokás edzeni, tartós ott élés sz*kséges%Kletkori &avaslatok: serd*l"kor 999-B99 m, if&sági kor O99-8999 m, D-O éves korban márfeln"tt szint

77.A Ismertesse a *izeletel*ezető.-és t!roló re"dszer feléptést és m:kdését$3oglalja ssze *izelettart!si,-és *izelet4rtési za*arokra *o"atkozóismereteket$

!sd a 7S]A tételet$>zelettart!si,-*izelet4rtési za*arok%/tme"eti *izelet i"ko"ti"e"+i!t akár az étkezési szok!sok vagy bizo"yos gyógyszerek isel"idézhetnek, a tartós *izelettart!si "eézség hátterében azonban legtbbszr szer*ieltérések állnak%/tme"eti *izelet inkontinenciát eredményez" okok 0!pl!lkoz!s% 2izonyos ételek, italok illetve gyógyszerek vizelet inkontinenciához vezethetnek% Azezekkel kapcsolatos szokások megváltoztatása a t*netek enyh*lését eredményezheti% Alkohol% Asr, a bor és a rviditalok mind hgyha&tó hatásak, a hólyag gyors tel"déséhez és néha s*rget"vizelési ingerhez vezetnek% >indemellett az alkool átmenetileg ront&a a helyzetértékel"képességet, ezáltal nem biztos, hogy a vizelési inger id"ben t#datos#l% /offein (kávé, kóla)% Akoffein szintén hgyha&tó hatással b!r% A hólyag gyors tel"dését és cskkent tároló kapacitásáteredményezve fokozott s*rget" vizelési ingert okozhat% #ólyag irrit!+ió% A szénsavas *d!t"italok,a kávé, a tea (akár koffeinmentes változata is) ingerelheti a hólyagot, ami késztetésesinkontinenciát okoz% ;hhez hasonlóan a k*lnbz" +itr)sféleségek (narancs, grapefr#it, stb%)illetve egyes mesterséges édes!t"szerek szintén ingerelhetik a hólyag falát% 0okozottfolyadékbevitel. Eagy me""yiség: *z, vagy bármilyen más folyadék rvid id" alattielfogyasztása nveli a hólyag által tárolandó vizelet mennyiségét, ami fokozza a balesetekkockázatát% 6l kevés folyadék bevitele% /észtetéses inkontinencia esetén gyakori a

folyadékfelvétel cskkentése a célból, hogy cskkenteni lehessen a vizelés gyakoriságát% lyenkorazonban a bes$r$sdtt vizelet maga is irritálhat&a a hólyag falát, ami fokozott vizelési kényszertokozva tovább ronthat&a a késztetéses inkontinenciát% Gyógyszerek% ;gyes gyógyszerek, példá#l any#gtatók, az altatók, néhány vérnyomáscskkent", sz!vgyógyszer befolyásolhat&ák a hólyagszabályozását% >ások, példá#l hgyha&tók, izomlaz!tók és antidepresszánsok is okozhatnakinkontinenciát% >$tétet kvet"en, az altatás #tán átmenetileg tlfolyásos inkontinencia alak#lhat ki%

0artós *izelet i"ko"ti"e"+i!t eredmé"yező okok- 6erhesség%- /orral &áró változások%- 6erhesség- rosztatagy#lladás- rosztata megnagyobbodása- rosztatarák

5*ide"%

76



>izelési za*arok ]dys)ria]% a vizelet tárolásával és a vizelet *ritésével sszef*gg" panaszoksszessége, ill% a normálistólQ k*lnbz" meg&elenése%

0!rol!si t4"etek% gyakori nappali vizelet*r!tés Rpollakis#riaR

a beteg é&szaka tbbszr vizelRnoct#riaR hirtelen fellép" vizelési ingerek R#rgencyR akaratlan vizeletvesztésRinkontinenciaR

Drtéssel sszef4ggő pa"aszok%

vizelési érzés megváltozásaR cs!pés, fá&dalomR vizelets#gár gyeng*lése, akadozása vizelés csak préseléssel inditható el% vizelési képtelenség

77. ' Ismertesse a szakszer: elsősegély"yCjt!s szab!lyait a*érzés+sillapt!sba"$

lsősegély"yCjt!si ismeretek% >érzés, *érzés+sillapt!s

6est*nket a k*lvilág mechanikai ingereivel szemben b"r*nk védi% A sér*lések, sebek els"sorban ak*ltakarónkat érintik% A sebek &ellegét"l, elhelyezkedését"l f*gg"en k*lnbz" er"sség$vérzésekkel találkozhat#nk%

Az érrendszer alapvet"en három részre osztható% A ver"eres vagy artériás rendszer nagynyomással oigénds vért száll!t a szvetekhez% A gy$&t"eres, vagy vénás rendszer a szvetek fel"la sz!v felé viszi a széndioidban gazdag, oigénszegény vért% A két érpályát a ha&szálér, vagy más

néven kapillárishálózat kti ssze% ;zek igen vékony erek, amelyek szinte minden se&thezel&#ttat&ák az életfontosság anyagokat% A vérzés &ellegéb"l kvetkeztetni lehet arra, hogy melyikrendszer sér*lt meg% A ver"eres vérzésre az élénk sz!n$, a sebb"l nagy nyomással, esetenkéntspriccelve *r*l" vér a &ellemz"% A vénás vér inkább csak csrgedezik a sebb"l, és &óval stétebbsz!n$% A ha&szálér sér*lésekre a sebfel*leten lassan gyngyz", nagyobb cseppeké sszeálló vérzés#tal, ilyenek pl% a horzsolt sér*lések% A kapillárisokból ered" vérzések perceken bel*l elállnak,k*ln csillap!tás#kkal nem kell foglalkozni% A seb fert"tlen!tése #tán a fed"ktés elegend"%

A *é"!s *érzések általában nyomóktés alatt megsz$nnek% A nyomóktés a steril m#ll-laprahelyezett gézgombócból, vagy m#ll-pólyából kész!thet" el, amit néhány szorosabb, de a végtagkeringését nem elszor!tó pólyamenettel kell rgz!teni a sér*lt testrészhez% A nyomóktést akkorsem kell eltávol!tani, ha az átvérzik, inkább helyezz*nk rá &abb gézlapokat, melyet ismétátpólyáz#nk%

A kisebb *erőeres *érzések szintén megsz*ntethet"k nyomóktéssel% Az er"tel&es artériásvérzés csillap!tásához azokat a nyomópontokat kell ismerni és megkeresni, ahol a ver"ér csontosalap felett f#t% lyen pl% a felkar bels" oldala vagy a cs#kló, ahol az orvos a p#lz#st tapint&a, illetvea combver"ér esetén a lágyékha&lat% tt két-három #&&al kell az artériát az alatta fekv" csonthoznyomni% ;kkor a vérzés azonnal megsz$nik, vagy &elent"sen csillapodik%

A sebez +sak steril eszkzkkel nyl&#nk% A legb"vebb vérellátás ter*let az arc, a ha&as fe&b"rés a kéz% ;zeken a ter*leteken egy nmagában veszélytelen, b"rszéli vérzésb"l is &elent"s vérzésalak#lhat ki% A nyomóktés felhelyezésén k!v*l ekkor sincs más teend", a vérzés néhány perc alattmegsz$nik%

77. Ismertesse a betegjogok, adat*édelmi jogok, *alami"t a megfelelőkomm)"ik!+ió fo"toss!g!t a gyógy-és sportmasszőr m)"k!ja sor!"$

77



'eszélje" a k4l"bző k)ltCrkrkből j*ő betegek és sportolók ell!t!sa sor!"ta"Csta"dó magatart!sról$

'etegjog fogalma 2eteg&og_&ogos#ltságok sszessége, az egészség*gyi szolgáltatást igénybevev"ket

megillet" &og 2eteg&og_etikai normák &ogi biztos!téka 0eladata: az alapvet" emberi &ogok érvényes*lése garanciális szabályainak megfogalmazása a személyhez f$z"d" egészség*gyi ellátás ter*letén való tiszteletben tartása

Az 1QQO. é*i I>. tr*é"y szeri"t% Az egészség*gyi ellátáshoz való &og Az emberi méltósághoz való &og A kapcsolattartás &oga Az intézmény elhagyásának &oga A tá&ékoztatáshoz való &og Az nrendelkezéshez való &og Az ellátás vissza#tas!tásának &oga Az egészség*gyi dok#mentáció megismerésének &oga

Az orvosi titoktartáshoz való &og A kezeléssel, ellátással kapcsolatos panasz kivizsgálásának &oga

6olerancia, empátia, tisztelet ,elfogadás%

7?. A =ellemezze a "ői "emi szer*ek feléptését és m:kdést$Eői "emi szer*ek'első "emi szer*ek%

<etefészek% A petefészek mand#la nagyság és alak páros szerv a nagy- és kismedencehatárán, a kzs cs!p"ver"ér oszlási szgében% A kéregállományban, k*lnbz" stádi#mban lev"t*sz"k (follik#l#sok) figyelhet"k meg% varérett korban a t*sz"k kztt bizonyos cikl#sosid"szakokban sárgatest (corp#s l#te#m), valamint már az el"z"kben leza&lott t*sz"repedésekvisszamaradó nyomaiként hegestest (corp#s albicans) is láthatók% A vel"állomány erekben gazdagkt"szvetb"l áll%

<ete*ezeték *agy mék4rt% A petevezeték vagy méhk*rt kb% 8 cm hossz, páros, h#llámoslef#tás csatorna, a petese&t tovább!tására szolgál% A méh *regébe ny!ló része keskenyebb, apetefészek felé es" része 9tlcsérszer$en kitág#l, és szabadon ny!lik a has*regbe% ;z a végero&tozott? a ro&tok ráfekszenek a petefészek felsz!nére%

2é% A méh ford!tott krte alak, páratlan, *reges szerv, amely a kismedencében kzépen, ahólyag és a végbél kztt fekszik% A méh két f" része a méhtest és a méhnyak%A test fels", vaskosabb, szabad vége a méhfenék (f#nd#s), amely a hasfalon kereszt*l &óltapintható% ;nnek két oldalát fr&ák át a petevezetékek% A méh lefelé a h*velyben folytatódik% A

méh fala három réteg$% /!v*lr"l a méh testét és nyakának fels" részét hashártya bor!t&a(perimetri#m)? a fal legvastagabb rétege izomzat (myometri#m)% A myometri#m vérerekben,k*lnsen vénákban, rendk!v*l gazdag%6erhesség alatt mind a myometri#m, mind a benne lev" erek tetemesen megnagyobbodnak% Améhfal bels" rétege nyálkahártya (endometri#m), amelynek mélyebb rétege az izomrétegbe isbenyom#l% A nyálkahártyát csillósz"rs hengerhám bor!t&a? a csillósz"rk a méhszá& felécsapkodnak% A megtermékeny!tett petese&t a méh nyálkahártyá&ában tapad meg%

3*vely: A h*vely a n"i genitális csatornának kb% 9 cm hossz alsó szakasza%/zs*léskor a h!m ivarse&teknek a bels" nemi szervekbe vezet" kap#&a, sz*léskor asz*l"csatornaalsó szakaszát képezi% Wrege ellr"l-hátra lelap!tott% 0els" vége szorosan kr*lveszi a méh nyakát,boltozatos (h*velyboltozat), m!g alsó vége szabadon ny!lik a gáton%

94lső "emi szer*ek% &zeméremdomb% a szemérem!z*let fltt elhelyezked", sz"rrel fedett zs!rpárna% &zeméremtest

78



=észei:- nagya&kak- kisa&kak- csikló

#4*elybeme"et% a kisa&kak által határolt ter*let%=észei:

- hgycs" k*ls" ny!lása- sz$zhártya- 2artholin mirigy kivezet" csve

Eői k4lső "emi szer*ek- 2artholin mirigy kivezet" csve- 3*velybemenet- 3gycs" k*ls" ny!lása- 5agya&ak- /isa&ak- Msikló

Eemi m:kdésre ató ormo"okAz agyalapi mirigybe" kzpo"tilag szab!lyozza mindnek a m$kdését% 3ormon&aikszteránvázasak%A mellékvesekéreg bels" rétege mindkét nemi hormonokat, els"sorban h!m nemi h%-t termelizomhormonok) E androgének% +eg!ti a csontok felép!tését, izomzat kialak#lását, fokozza asz"rnvekedést, serkenti a nemi vágyat% A férfiakban a here, a n"kben a petefészekhormontermelésével kialak#lnak a nemre &ellemz" hormonok tlslya és !gy a másodlagos

Eemi jellegek.A férfiak hormontermel" nemi mirigye a here% ;z a has*regen k!v*l, a herezacskóban helyezkedikel% 1llományát nagyrészt a herecsatornák rendszere tlti ki (3!mivarse&tek termel"dési helye)% Acsatornák kzti szvetes állomány egyes se&tcsoport&ai, a 7eydig-féle se&tek termelik a férfi nemihormont, a tesztoszteront% @yermekkorban csak a mellékvesekéregben van tesztoszteron-

termelés% A serd*léskor a herében is megind#l a (73 vált&a ki)% 3atására folyamatos lesz ah!mivarse&ttermelés és !gy biztos!t&a a normális nemi m$kdést% A tesztoszteron az anyagcserére iskihat, els"sorban a fehér&ék szintézisét serkenti az izomszvetben%A n"k hormontermel" nemi mirigye a petefészek, amely a medencében elhelyezked"mand#lanagyság páros szerv% +zintén kett"s m$kdés: ivarse&t- és hormontermelés% A n"kben a nemim$kdés cikl#sos (ez az ivarse&t és a nemi hormonok termel"désében, illetve aszvetiváltozásaiban is megnyilván#l)% A petefészekben a peteérés során a t*sz" se&t&ei sztrogénttermelnek (73 szerepe)% 3atására kialak#lnak serd*l"korban a másodlagos nemi &ellegek, ivarérettkorban el"seg!ti a méhnyálkahártya meg&#lását a menstr#áció #tán% A sárgatestben termel"dik aprogeszteron% ;nnek hatására a méhnyálkahártya vérb"vé, mirigyessé válik (a megtermékeny!tettpetese&t befogadására), gátol&a az &abb t*sz"érést

A me"str)!+iós ciklus során a n"i szervezet havonta felkész*l a terhességre% A cikl#s amenstr#áció els" nap&ától szám!tott folyamat E a t*sz"éréssel kezd"dik, amelyet az ov#láció, ma&d

a sárgatest kialak#lása és elsorvadása kvet%>indekzben a méhnyálkahártya el"szr felép*l, ma&d lelk"dik%

A me"str)!+iós +ikl)s sor!" zajló életta"i folyamatokA menstr#ációs cikl#s során a petefészekben tbb t*sz" ind#l érésnek, de általában csak egy &#t ela végleges érési fázisba% A B% cikl#snap kr*l bekvetkezik a t*sz"repedés (ov#láció), amikor azérett petese&t kiszabad#l a t*sz"b"l és a has*regen kereszt*l a petevezetékbe ker*l, ahollétre&het a megtermékeny!tés%A folyamat a hormonrendszer szabályozása alatt áll, és a n"i nemi hormonok kzrem$kdésévelza&lik% A cikl#s els" felében a hormonális hatások a petese&t érését és a t*sz"repedést biztos!t&ák améhnyálkahártya felép*lésével egyide&$leg, m!g a cikl#s második felében méhnyálkahártyaalkalmassá válik a megtermékeny!tett petese&t befogadására% A megrepedt t*sz" helyén kevésvérzést kveten napok alatt kialak#l az n% hormontermel" sárgatest, ami E ha nem &n létre

terhesség E elsorvad, már nem termel hormont% 3a terhesség nem kvetkezik be, améhnyálkahártya a hormonhiány hatására lelk"dik, és megind#l a kvetkez" cikl#s menstr#ációsvérzése% 3a a fogamzás és a terhesség létre&n, a sárgatest a terhesség 8% hetéig fennmarad, és

79



biztos!t&a a sz*kséges hormontermelést% +zerepét a kialak#ló méhlepény veszi át a terhességmásodik harmadától%A menstr#ációs cikl#s a legtbb egészséges n"ben 8O (8EH) naponta szabályosan ismétl"dik%1ltalában EC napig tart%

7?. ' Ismertesse az elsősegély"yCjt!s, és az Cjraélesztés szab!lyait, éski*itelezésé"ek me"etét$

lsősegély"yCjt!s !ltal!"os szab!lyai

• A seg!tségny&tás mód&át, a beavatkozás sz*kségességét, mértékét és ellátási sorrend&ét abeteg, a sér*lt állapota határozza meg%

• +egélyny&tó fellépése magabiztos és határozott legyen• Mélt#datos tevékenység• +eg!t"társ(ak)keresése miel"bb• 3elysz!n biztos!tása, krnyezet távolabb tartása a helysz!nt"l és megny#gtatása• Az ellátó gyors és lényegre tr" tá&ékozódása, célt#datos kérdésekkel• A sér*lt csak legsz*kségesebb mozgatása pl% vizsgáláskor vagy esetleges veszélyhelyzetb"l

való kimentéskor

• A sér*l vagy beteg mozgatását minden esetben meg kell szervezni• 2aleseti helysz!n csak a legsz*kségesebb mértékben változtass#k meg, annyira, amennyifeltétlen kell a sér*lt ellátásához

• A sér*ltet minden esetben csak *lve vagy fekve szabad ellátni• A beteg r#házatát csak a sz*kséges vizsgálathoz és ellátáshoz szabad eltávol!tani• A segélyny&tás megkezdésével egy id"ben gondoskodni kell az esetleges végleges ellátás

biztos!tásáról

jraélesztés szab!lyai%Az &raélesztés A2M-&e +zerz": ;22eteg - .r% /ónya L#dit, családorvos szakorvos&ellt

Az &raélesztés A2M-&ét minden laik#snak ismernie kell, mert adott esetben alkalmazása életetmenthet. A '& (2asic 7ife +#pport) kife&ezés az alapszint$, illetve eszkz nélk*li &raélesztésre#tal% A 27+ cél&a a légzés és a keringés biztos!tása, m!g a terápia elkezdéséhez sz*kséges eszkzkilletve a szakseg!tség a helysz!nre nem érkezik%

A '& főbb lépései <izsgálat, légtbiztos!tás (A-át&árható lég#tak), befvásos lélegeztetés (2-befvásos), mellkaskompressziók (M-compression)% Az &raélesztésnek pontos algoritm#s szerintkell megtrténnie, mely a továbbiakban, lépésr"l-lépésre ker*l ismertetésre% A sér*ltRfldn fekv"kr*l teremts*nk biztonságot, nehogy mag#nkat is veszélybe sodor&#kN 3irdetések A beteget, hanem komm#nikál, enyhén rázz#k meg és kiálts#nk rá% 3a a beteg reagál (válaszol vagy mozog):hagy&#k a talált helyzetben és azonnal h!v&#nk seg!tséget, ma&d tér&*nk vissza hozzá% 3a nemreagál, kiálts#nk seg!tségért és azonnal biztos!ts#nk át&árható lég#takat%

A% /tj!rató lég)tak biztost!sa A fe&et hátraszegve, az állat felhzva, oldalról megtekint&*k abeteg mellkasát A fe&et hátraszegve, az állat felhzva, oldalról megtekint&*k a beteg mellkasát0orrás A lényeg, hogy a leveg" akadálytalan#l &#thasson a t*d"be% ;z gy érhet" el, ha a beteg

szá&át az áll felhzásával zár&#k, fe&ét amennyire t#d&#k, hátraszeg&*k% 3a lehetséges, a találtpoz!cióban tegy*k ezt meg, ha ez nem kivitelezhet", hanyatt fekvésben% 5yaki gerinc sér*lésénekgyan&akor a fe& hátraszegését mell"zz*k% ;z#tán meg kell állap!tan#nk, hogy a betegnek van-elégzése% A fe&et hátraszegve, az állat felhzva, !gy a beteg szá&át zárva, oldalról megtekint&*k abeteg mellkasát: amennyiben emelkedést-s*llyedést nem lát#nk, a légzés hiánya valósz!n$s!thet"%0*l*nkkel a beteg orrához ha&olva hallhat&#k, arc#nkkal érzékelhet&*k a leveg" áramlását,amennyiben légzés van, ám ez félrevezet" lehet a helysz!nek általában za&os krnyezete miatt% Alégzést t!z másodpercig vizsgál&#k% 3a van légzés, a beteget stabil oldalfekvésbe ford!t&#k és atovábbiakban is figyel&*k a légzését%'% 'efC*!sos lélegeztetés 3a nincs légzés, azonnali seg!tségh!vás sz*kséges (amennyiben mégnem trtént meg)% A beteget ford!ts#k hanyatt, az esetleges látható idegentesteket távol!ts#k el aszá&ból (kimozd#lt m$fogsor, hányadék, bármi más, ami a légzést akadályozhat&a)% A beteg álláttovábbra is kiemelve, szá&át zárva, kétszer f&&#nk be az orrába gy, hogy a mellkasa emelked&en(ez &elzi, hogy leveg" &#tott a t*d"be)% A befvás techniká&a: mély légvétel #tán a&kainkkal zár&#k

krbe a beteg orrát (el"z"leg betakarhat&#k valamilyen anyaggal, példá#l az ing*nkkel a higiéniahozzávet"leges fenntartása végett), és másfél-két másodpercen kereszt*l f&&#nk a beteg orrába

80



leveg"t% ;ztán a beteg fe&poz!ció&ának megtartása mellett fe&*nket ford!ts#k oldalra, és a légzéshármas vizsgálatával (látni, hallani, érezni) figyel&*k a mellkas s*llyedését, a távozó leveg"szelelését% A befvást ismétel&*k% 3a mindkett" sikeres volt, vagyis a mellkas emelkedett-s*llyedt,a kvetkez"kben vizsgál&#k a keringést% Amennyiben a befvás sikertelen volt, tekints*nk bele &raa szá&ába, idegentestet keresve ma&d poz!cionál&#k ismét a beteg fe&ét és tegy*nk &abbk!sérleteket: maim#m tt, vagy ha kevesebb is elég, akkor annyit, amennyi két sikereslélegeztetéshez elegend"% A keringés vizsgálata kvetkezik Amennyiben a beteg nyel, magátóllélegzik vagy mozog, a keringés megtartott% ;bben az esetben is, illetve ha ezek a &elek nemfedezhet"k fel, a nyaki ver"éren (arteria carotis) vizsgál&#k a p#lz#st, maim#m 9 másodpercig% Acarotisok l*ktetése a gége mellett a nyakon kétoldalt érezhet"% (7ét&ogos#ltsága mostanábanszakmai berkekben a megb!zhatóság miatt megkérd"&elez"dtt%) 3a keringés &eleit észlel&*k:folytass#k a lélegeztetést és kb% minden tizedik befvás #tán, nagy&ából percenként vizsgál&#k &raa keringést a fent le!rt módon%

% 2ellkaskompressziók /eringés hiányában a vér keringését biztos!tan#nk kell, ennek eszkze amellkas *temes komprimálása% ;nnek pontos kivitelezése olvasás #tán nagyon nehezen sa&át!thatóel, az alábbiakban csak az elvet ismertet&*k% A borda!v végigsim!tásával keress*k meg a mellcsont(más néven szegycsont) alsó szélét, ma&d m#tató- és kzéps" #&&#nkat tarts#k gy, hogy a beteglába felé es" #&&#nk a szegycsont-borda!v szglet magasságában, másik #&&#nk a szegycsontonlegyen: !gy &ell&*k ki a kompressziók helyét% >ásik kez*nket helyezz*k a ki&ellésre használt

kez*nk mellé gy, hogy az a beteg mellkasán ny#god&on, szorosan a &ell" kez*nk beteg arca felées" #&&a mellett, a beteg fe&ének irányában% ;zek a cikkek is érdekelhetik Snt 6ltse le azels"segély mobil alkalmazástN A 9 leggyakoribb els"segély-ny&tási hiba 7égti elzáródás, f#lladás>i a teend" sz!vinfarkt#s esetén <észhelyzet - általános tennivalók 1ram*tés, villámcsapás - >i ateend" 6ovábbi els"segéllyel kapcsolatos cikkek Az !gy szabaddá vált kez*nket most helyezz*k ráa mellkason tartott kez*nkre gy, hogy az el"z"leg meghatározott nyomáspont fltt legyen% ;ztánkb% H cm mélyen, hirtelen nyom&#k le a szegycsontot% ;z leginkább gy siker*lhet, ha tel&estestsly#nkkal a beteg mellkasára nehezed*nk, és kzben vállaink f*gg"legesen a nyomáspont fléesnek% A kompressziók sikere szempont&ából az eml!tett testhelyzet alapvet" fontosság% >a&dismétel&*k a kompressziókat kb% 99Rperc frekvenciával gy, hogy két nyomás kzt kez*nket neenged&*k fel a beteg mellkasáról, de ne is támaszkod&#nk rá a sz*netekben% A kompresszió és afelengedés azonos id"tartam legyen% 9 kompresszió #tán a fe& megfelel" poz!cionálásávalvégezz*nk két befvásos lélegeztetést, ma&d kvetkezzen &abb 9 kompresszió% A továbbiakbantarts#k a 9:8 arányt% A 27+-t addig sz*kséges folytatni, m!g a beteg élet&elenségeket nem m#tat,a szakseg!tség meg nem érkezik, vagy a seg!tségny&tó el nem fárad%

7?. Ismertesse a gyógy-és sportmasszőr feladat!t a fogyatékkal élőbetegek és sportolók ell!t!s!ba", az agresszió, szoro"g!s, el)tastó*iselkedés"él ta"Cstott emberi magatart!st, *alami"t az emp!tiafo"toss!g!t$

3ogyatékkal élő% hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás,amely számos egyéb akadállyal egy*tt korlátozhat&a egy adott személy tel&es, hatékony ésmásokkal egyenl" társadalmi szerepvállalását% A fogyatékosság egy változó fogalom, bárkibármikor fogyatékossá válhat% A fogyatékosság nem betegség, hanem egy állapot, ami a

fogyatékossággal él" személyek és az attit$dbeli, illetve a krnyezeti akadályok klcsnhatásánakkvetkezményéb"l adódik% ;zen akadályok gátol&ák a fogyatékos személyt a társadalomban valótel&es és hatékony, másokkal azonos alapon trtén" részvételben

Agresszió% olyan viselkedésforma, amelynek cél&a másnak sérelmet vagy kárt okozni (a fa&társeltávol!tására irány#ló magatartás)%

&zoro"g!s% A szorongás a személy által érzékelt fenyegetésre adott normális válaszreakció, aveszélyhelyzetekben megnyilván#ló reakcióinak átfogó elnevezése% A szorongás normálisan ismeg&elenik változások, & élmények, helyzetek, k#darc, veszteség, érési kr!zisek során%

Kóros szorongásról akkor beszélünk, a a !en"# reak$#ók kell% ok nélkül &ag' !en'ege"és" ne(

)elen"% ese(én'ek a"ására k*&e"keznek be, #lle"&e, a arán'lag en'e #ngerek "+lzo""ak"#&á$#ó", azaz szorongás" &ál"anak k#

81



l)tastó *iselkedés% "em fogadja el a kezeléseket.

7B. A Ismertesse a férfi "emi szer*ek feléptését és m:kdését$

3érfi "emi szer*ek'első "emi szer*ek% #ere% A h!m ivarse&teket (spermi#mokat) a páros herék termelik% A spermi#mok képzése

a p#bertástól a kés"i id"skorig tart% A here kb% galambto&ás nagyság és alak szerv% A has*regenk!v*l, a herezacskóban helyezkednek el% 0e&l"dés*k a has*regben megy végbe, a magzati élet#tolsó hónap&ában innen szállnak le a lágyékcsatornán át a herezacskóba% ;l"ford#lhat, hogy aherék leszállása elmarad? ilyenkor re&tettheré&$ségr"l beszél*nk% A spermi#mok a csatornákfalának hám&ából fe&l"dnek, és a csatornarendszeren át &#tnak a mellékherébe% A csatornák kztiállomány egyes se&t&ei a másodlagos nemi &elleg kialak!tásáért felel"s hormont (androgének)termelik%

2ellékere% A mellékhere a spermi#m-tároló és -elvezet" rendszerhez tartozik%A herék hátsó felsz!nén helyezkedik el%

F"dó*ezeték és o"dózsi"ór% Az ondóvezeték a mellékhere-csatorna kzvetlen folytatása% H9-C9 cm hossz vezeték, amely a lágyékcsatornán át belép a kismedencébe, és a hólyag hátsó-alsófelsz!néhez f#t% tt átfr&a a d*lmirigyet, és a hgycs"be ny!lik%/zvetlen beny!lása el"tt felveszi az ondóhólyag kivezet"csvét is%

F"dóólyag% Az ondóhólyag a hgyhólyag hátsó felsz!nén elhelyezked" páros szerv, &ár#lékosnemi mirigy% Az ondóhólyag kivezet"csvei az ondóvezetékkel egyes*lve a hgycs" fels"szakaszába ny!lnak%

64lmirigy (prostata% 6okkal kr*lvett gesztenye alak és nagyság mirigy% <áladéka ad&a ah!m nemi váladék (sperma v% ondó) folyékony részének &elent"s mennyiségét%3elyzetileg a hgyhólyag alatt fekszik% A prosztatát kb% cm hosszságban a hgycs"

fels"szakasza fr&a át% tt ny!lik bele az ondóvezeték és az ondóhólyag kzs vezetéke%94lső "emi szer*ek% #ereza+skó% A herezacskó a hasfal b"rének kit*remkedése kétoldalt (férfiaknál még a korai

magzati életben sszeforrnak egymással? n"knél a két b"rred" nálló marad, és a nagya&kakatképezi)% A herezacskó a herék m$kdéséhez sz*kséges optimális h"mérsékletet biztos!t&a%

#m*essző% A h!mvessz"t tel&es hosszában átfr&a a hgycs", amely ezen a szakaszon mind avizelet, mind a nemi váladék ki*r!tésére szolgál% A penis f" ép!t"eleme a kt"szveti ktegek,simaizomzat és elasztik#s hálózat által átsz"tt szivacsszer$ két barlangostest (corp#s cavernos#mpenis)% ;zek nemi izgalom esetén a belé&*k ny!ló artériák kitág#lása folytán vérrel tel"dnek, és aszervet megmerev!tik (erekció)% A penisen megk*lnbztethet&*k a szárat, a testet és annakel"refelé végz"dését, a makkot% A h!mvessz"t k!v*lr"l vékony, idegvégz"désekben gazdag b"rveszi kr*l, mely a makkra kett"zet alak&ában bor#l rá (fityma)%

7B. ' Ismertesse a ksz*é"y, és a re)matoid artritis (5A lé"yegét, t4"eteit,*alami"t massz!zskezelés4k lé"yegeit$

Iz4leti gy)llad!s (artritis lé"yege, fő t4"etei, +soportost!saAz iz*let belhártyá&ának gy#lladása mely az iz*let szveteire is ráter&edhet%Ika: fert"zés, imm#nológiai eredet$6*net:

spontán vagy mozgásra, nyomásra &elentkez" fá&dalom d#zzanat b"r melegsége vrssége

iz*let mozgáskorlátozottsága2akteriális iz*leti gy#lladás: baktéri#m kzvetlen*l beker*l az iz*letbe (sér*lés, véráram)

82



3eves gy#lladásos t*netekkel, lázzal &ár%Msoportos!tása:

=eakt!v arthritis (ologoarthritis) 8-B iz*letet érint, asszimetrik#san Ikozhat&a:7yme-kór, re#más láz, baktéri#m, Mhlamydia

>onarthritis: egy iz*let gy#lladását &elenti olyarthritis: B-nél tbb iz*letet érint a gy#lladás

2o"artritisek% i"fe+tios)s artritisek, tra)m!s artritis, ksz*é"y9onartritis! ;gy iz*letet érint" gy#lladász*leti belhártyagy#lladást okoz, ritkán véres folyadékgy*lemmel+ér*lések #tán ford#l el", a gy#lladásos t*netetket keringési elváltozások k!sérikAz iz*letek gyakran kontraktrában rgz*lnek%7eggyakrabban kézen, bokán, lábfe&e, térden észlel&*k%"öszvény!

#rinanyagcsere kvetkeztében hgysav halmozódik fel a szervezetben% A hgysav a fehér&éklebomlásának mellékterméke% A vérben magasabb lesz a hgysavszint (hiper#rikaemia), tel!t"dikés a hgysav nátri#msó alak&ában lerakódik a szvetekbe, els" sorban az iz*letekbe% ;zrohamokban meg&elen" vagy tartós gy#lladást okoz% A gy#lladás id*lté vállhat és torz!that&a aziz*letet%rimer: rkletes, enzimhiány+ec#nder: cskkent hgysav kiválasztás;l"ford#lás: férfiakon gyakoribb, családi halmozódás, tltáplált embereken, B9-H9 éves korosztálytérinti6*netek: kszvényes roham váratlan#l tr rá a betegre%Az iz*letek megd#zzadnak, fltt*k a b"rvrs vagy b!borszin$, feszes, fényes és meleg, fá&dalmas% 6bb iz*letet érint, gyakran az é&szakaiórákban &elentkezik% @yógyszerek hatására elmlik%Lelentkezhet cs#klón, knykn, térden, bokán,3eveny t*netek: láz, hidegrázás, általános rossz kzérzet, heves sz!vverésd*lt: iz*letek deformálódása, lerakódó #rát kristályok az iz*letekben, inakat káros!t&a, !gy a

mozgás korlátozott, a b"r alatt kemény csomókban rakódnak le%/iváltó ok: sér*lés, m$tét, tar#ma p#rin gazdag ételek, fehér&eds táplálkozás, bels"ségek fogyasztása stressz, fáradtság nagy mennyiség$ alkohol

6erápia, kezelés: cél a fá&dalom cskkentése, gy#lladás megfékezése betegség visszatérésének megakadályozása hgysavszintézis gátlása vér hgysavszint&ének cskkentése b"séges folyadékfogyasztás

életmód váltás, testslycskkentés.iéta:

ker*l&e a p#rinban gazdag táplálékokat (bels"ségek, hsok, kávé, csoki, kakaó,h*velyesk)

=oham kezelése: fá&dalomcsillap!tás, gy#lladás megfékezése (nonsteroid gy#lladáscskkent"k,

kortikosteroidok) hideg borogatás lokálisan ny#galom

Fligoartritisek%spo"dylitys a"kylopoeti+a, artritis psoriati+a, e"teropatiasspo"dartritisek, reakt* artritis, re)m!s l!z

:ligoarthritis! 8-B iz*let gy#lladása

83



+okszor egy iz*let megbetegedésével kezd"dik/eresztcsonti-cs!p"csonti iz*let (sacroiliaca), a gerinc kisiz*letek (spondylitis) és az alsó végtagsokiz*leti gy#lladásával &ár egy*tt% ;lcsontosodáshoz vezethet (ankylosis)/éz vagy láb#&&akon tendinitis _' kolbász#&&@ya#lladásos bélbetegségek kzé tartozó iz*leti gy#lladások (colitis #lcerosa)=eakt!v arthritisek- =eiter-kór

<érhas, chlamydia, #reoplazma fert"zés vált&a ki%S-%

/rónik#s gy#lladásos betegség, amely a gerinc kisiz*letetit érinti, mely elcsontosodáshoz vezethet%0érfiaknál gyakoribb% 89-8H éves korban &elenik meg% .eréktá&i fá&dalom az alsó végtagbakis#gározva% +z!v, t*d", idegrendszeri elváltozások &elenhetnek meg%/órlefolyás: kezdetben stagnál, ma&d fokozatosan romlik% Lellemz" a gerinc mozgáskorlátozottsága,mellkasi fá&dalom, mozgásbesz$k*lés, végstádi#mban bamb#sznád gerinc, paravertebrális izomzatfá&dalmas spazm#sa%K&szaka sima, kemény alapon fek*d&n%

4rthritis psoriatica! ;:<&=:4$>+$&>&2 ;

ikkelysmrben szenved" beteg iz*leti gy#lladása% Az iz*leti folyamat megel"zi a b"rt*neteket%A kéz kisiz*leteinek (.) gy#lladásával kezd"dik, de gyakran el"ford#l a szakroiliacalis és agerinciz*letekben%A gy#lladás az iz*let merevségét és csontp#szt#lást fok okozni%6*netek:

psoriazis (vrs, hámló b"rki*tés) krmt*net (megvastagodott, foltos krm) az iz*letek megd#zzadnak, eltorz#lnak szimmetrik#san &elentkezik kolbász#&& &ellemz"/ezelése: kortikosteroid in&ekció non-steroid gy#lladáscskkent"k

aranykész!tmények mozgás&av!tó terápiák$eumás láz!

A kt"szvet nem gennyes, gy#lladásos megbetegedése, amely a sz!vet, !z*leteket, agyvel"t,ereket és a b"ralatti kt"szvetet érinti%+treptococc#s fert"zés ind!t&a el a betegséget%6*netek:

magas lázzal &áró torokgy#lladás, mand#lagy#lladás, skarlát +z!vgy#lladás- Marditis z*leti gy#lladás (cs!p", térd, boka, knyk, cs#kló) degrendszeri t*netek 2"rt*netek

=e#más csomók (kisiz*letek, térd, knyk, lapocka, gerinc két oldalán)<olyartritis% a re)matoid artritis lé"yege, patológi!ja, kli"ikai képe, előrealadotteseteibe" leggyakrabba" kialak)ló defformit!sok, kórlefoly!sa, prog"ózisa, ter!pi!ja-olyart'ritis% +okiz*leti gy#lladás/ezd"dhet: ak#tan, lázzal, gy#lladásos t*netekkel, belszervi t*netekkel, monarthritissel7eggyakrabban a kéz és a láb kisiz*leteti érintettek%de tartoznak a kt"szveti betegségek.%:

/rónik#s, progrediáló, szimmetrik#s deformitásokat okozó polyarthritis, mely gyakran érinti a kézés a láb kisiz*leteit%A kéziz*leti arthritis az iz*letek deformáció&át okozza, gyakran létrehozza az #&&ak t!p#sos #lnárdeviáció&át (billenty$t*netek, hattynyak-, gombly#k deformitás)

A kéz kisizmainak sorvadása (atrophiá&a) &n létre, a kezdeti gy#lladás és fá&dalom #tán%Lellemz" a félóránál hosszabb ideig tartó reggeli iz*leti merevség%

84



/ialak#lásában szerepet &átszik a megváltozott szervezeti imm#nitás% Az imm#nrendszermegtámad&a az iz*leteket bélel" és kipárnázó szvetet% A porc, csont, !nszalagok lep#szt#lnak, amihegképz"déshez vezet az iz*leten bel*l%04"etek%

iz*letek merevsége mozgáskorlátozottsága izomfá&dalmak általános rossz kzérzet szimmetrik#s gy#lladás #&&ak deformitása izmok sorvadása re#matoid csomók

Uri"tett ter4let% >M nyak >6 gerinc is

&t!di)mai% 0á&dalmai vannak, de t#d&a élni az életét, deformitás nincs, gy#lladásos id"szakban

nem massz!rozz#k 5api dolgokat nagy nehézségek árán megcsinál&a, gyakori a fá&dalom, deformitások

kialak#lnak% Snmagát el t#d&a látni, de seg!tséggel% 0olyamatos fel*gyeletet nem igényel% 1gyhoz vagy kerekesszékhez kttt% >agatehetetlen, ellátásra szor#l% .eformitás a

kézen és a lábon is%/ezelési lehet"ségek:

fizioterápia masszázs

szás h"terápia torna gy#lladáscskkent" gyógyszerek

7B. 'eszélje" a beteg és sportoló kikérdezése, és megfigyelése sor!"kisz:rető életmódbeli (mozg!s, t!pl!lkoz!s rizikófaktoraikról$

5izikófaktor% (rizikóté"yező, ko+k!zati té"yező% /r*lmény, amely egy betegség (daganat)el"ford#lásának, keletkezésének kockázatát nveli

9iemelt (Kmajorc, Kagyom!"yosc, módostató rizikófaktorok- >agas vérnyomás- Abnormális lipidszintek- .ohányzás- >ozgásszegény életmód- ;gészségtelen táplálkozás- .iabetes mellit#s

0!pl!lkoz!s% az ember és állat egyik &elent"s élet&elensége, amely során a szervezet a megfelel"és egészséges m$kdéshez táplálékot vesz fel, amit vérhálózat t&án &#ttat el a se&tekhez2ozg!si!"y%

A mozg!si!"y k*etkezmé"yei E izomsorvadás, a szervezet tel&es!t"képességének gyeng*lése nvekv" izomgyengeség tartáshiba, hanyag testtartás

85



!z felsz!nek, !z*leti szalagok, porckorongok kedvez"tlen kopása,elhasználódása

- koleszterin, és trigliceridszint nvekedés csontok elvékonyodása, meggyeng*lése -' csontritk#lás rossz bélm$kdés, szétzilált gl#kóz anyagcsere nemi hormonszint cskkenése

7H. A Ismertesse az idegre"dszer feloszt!s!t, m:kdését$ 0érje" ki ageri"+*elő szerkezetére, p!lyre"dszerére, a geri"+*elői reflexekre, ésszegme"tekre$

Az idegre"dszer feloszt!saAnatómiai szempontból:

/zponti idegrendszer: - Agyvel", @erincvel",erifériás idegrendszer: - Agyidegek (8 pár), - @erincvel"i idegek ( ár)

>$kdés szempont&ából:

+zomatik#s idegrendszer: akarat#nktól f*gg" tevékenységeket irány!t, <egetat!v idegrendszerakarat#nktól f*ggetlen tevékenységeket irány!t, amely két egymással ellentétes m$kdés$ részb"láll: +zimpatik#s és araszimpatik#sAgy*elő részei és feladataik% Az emberi agy a k*ls" cs!ralemezekb"l kialak#ló, egymássalsszekttetésben lév" három agyhólyagból fe&l"dik ki% A kzponti idegrendszernek a koponya*regébe zárt része, a szervezet legf"bb szabályozó kzpont&a% 1tlagos slya 899 E H99g=észei:XAG^: A fels" agyhólyagból fe&l"dtt kiEagyagy (+erebr)m% ;r"sen barázdált és tekervényezett felsz!n$% /ét féltekéb"l áll% A7egfe&lettebb agyszakasz%

- A két féltekét a kzépvonalban a hosszanti hasadék választ&a el%- 0elsz!nén sz*rkeállományból álló agykéreg (corte) , m!g a belse&ében fehérállományt

talál#nk%- agykamrát tartalmaz%- A két féltekét a kérgestest (corp#s callos#m) kti ssze%- >idegyik agyfélteke B lebenyre oszlik: 3omloklebeny (lob#s frontalis)

0ali lebeny (lob#s parietalis), 3alántéki lebeny ( lob#s temporaalis)6arkólebeny ( lob#s occipitalis)

- A fali lemez kzéprészén hzódik a kzponti barázdába mely az érz" és mozgatóagykéreg határát is &elzi%

9ztiagy%6halam#s: A kzti agy fels" részének to&ás alak sz*rkeállománya%0" érz"centr#m% Krz" inger*leteket sszegy$&ti, rendezi és az agykéreghez tovább!t&a3ypotalam#s A kzti agy alsó részén a thalam#s alatt elhelyezked" sz*rkeállomány%<egetat!v m$kdések fels" szabályzó kzpont&a% 0ontos tényez" a szervezet bels" krnyezeténekkialak!tásában, állandóságának fenntartásában

o /ardiovask#láris szabályozás

o 6esth"mérséklet szabályozáso <!zháztartás szabályozáso 6áplálkozás szabályozás

+zabályozza a hipof!zist9[;U<AG^% A kzéps" agyhólyagból fe&l"dtt kiAgykocsányok% és <% agykamrát sszekt" csatorna0ontos magvak vannak (szemmozgást irány!tó agyidegek mag&ai)0ZAG^: A hát#lsó agyhólyagból fe&l"dtt kiAgytrzs: Az agynak a gerincvel"vel kapcsolódó része5yltvel" (med#lla oblongata): gerincvel" folytatásaként a nyakszirtcsont ny!lása (regly#k)szint&ét"l a h!dig ter&ed% /p alak test% 0elsz!nén barázdarendszer van (érz" és motoros pályák)%tt keresztez"dik a piramis pálya%#d (po"s% áratlan, gesztetye formá& és nagyság test, fontos pályákat kzvet!t%tt találhatók az agyidegek érz" és mozgató magvai, vegetat!v m$kdések szabályozó kzpont&ai

86



9isagy (+erebell)m% Az agytrzs mgtt a hátsó koponyagdrben elhelyezked" két féltekésagyszakasz% 0aágszer$en benyló sz*rkeállományból és bels" fehérállományból áll% A kisaggyal a<% agykamrát fog&ák kzre%

Geri"+*elő sz4rke!llom!"y!"ak szerkezete2els" sz*rkeállomány pillangó alakra emlékeztet

- el*ls" szarvban mozgató (motoros) se&tek vannak- hátsó szarvban vannak az érz" se&tek- mellkasi szakaszon az oldalszarvban vannak a vegetat!v se&tek

Geri"+*elő szomatik)s és *egetat* reflexei%A reflefolyamat hatóter*lete szerint: szomatik#s (a test a k*ls" krnyezethez alkalmazkodik?effektor szervei a harántcs!kolt izmok), vegetat!v (effektor szerve lehet sima izom, sz!vizom, vagymirigy) A szomatik#s és vegetat!v refleek egy*ttese a komple a#tonom refle%<egetat!v (akarat#nktól f*ggetlen) idegrendszer:

+zimpatik#s m$kdésaraszimpatik#s m$kdés

+zomatik#s idegrendszer (akarat#nktól f*gg")>ozgató m$kdésKrz" m$kdés

Geri"+*elő p!lyare"dszerei%@erincvel" sa&át pályarendszere3ossz, felszálló, n% afferens pályarendszerek

Krz" inger*leteket viszik az agyvel"benformációt száll!tanaka kisagyba, a thalam#sbe és az agykéreg érz"kzpont&ába

3ossz, leszálló, n% efferens pályarendszerekiramispálya rendszerek: az akaratlagos mozgások kzponti ne#ron&ai

/iind#lnak: agykéregb"l3aladnak: agykocsányon át a h!dban, ma&d a nyltvel"ben/eresztez"dnek: kb% F9 G a nyltvel"benKrkeznek: gerincvel" oldalktegében a gerincvel" mells"szarvi nagymotoros idegse&tekhez%Lobb testfél E bal agykérgi kzpontból2al testfél - &obb agykérgi kzpontból kap&a a beidegzést;redménye: baloldali agyvérzés, &obb testfél izmainak bén#lása0#nkció&a: &onnan tan#lt, be nem gyakorolt mozgások végreha&tása

;trapiramidális pályák rendszere:/iind#lnak: kéreg alatti agytrzsi sz*rkemagvakból<égz"dnek: ;l*ls" szarvi motoros se&tekben0eladat#k: a#tomatizált mozgások, izomtón#s szabályozás,természetestartás, mimika, gesztik#láció, a#tómatik#s és k!sér" mozgások, szoroskapcsolat a kisagyi rendszerekkel0" f#nkció&a: a#tómatik#s mozgások szervezése

9zpo"ti idegre"dszer b)rkai% Az agyvel" és a gericvel" felsz!nét két agyhártya bor!t&a, mely réteg$ b#rokrendszert alkot%/emény agyhártya ( d#ra mater): ;r"s lemez% Msonthártyával szorosan ssze van n"ve,

!gy agyhártya (leptomenin): >ind az agy, mind a gerincvel" felsz!nén két egymással sszef*gg"vékony lemezb"l áll:ókhálóhártya (arachnoidea): A lágy agyhártya k*ls" ha&lékony lemeze7ágy agyb#rok (pia mater): A lágy agyhártya bels" lemeze

Agykamr!k% Az agy belse&ében található *regek% Az agykamrákat római számokkal &ell&*k ésegymással kapcsolatban állnak és kzs kamrarendszert alkotnak%

- Ildalkamrák (ventric#llateralis): A % agykamra két oldalán- % agykamra (ventric#l#s terti#s): /ztiagyban mint páratlan *reg- <% agykamra (ventric#l#s V#adrat#s): A nyltagy a h!d és a kisagy kztt

A % és a <% agykamra *regét a kzépagyon áthzódó agyv!zvezeték vagy kzépagyi csatornakti ssze% A <% agykamra *rege a gerincvel" felé, annak kzponti csatorna&ában folytatódik%

Agy*z (liV)or +erebrospi"alis% Az agykamrák *regeinek érfonata termeli

+zerepe:- kb% B99g sly agy a folyadékban szva kb% H9g tényleges slyt képvisel

87



- kpenyként védi az agyat a k*ls" behatásoktól- a koponyán bel*li normál nyomás fenntartása- idegszvet táplálása- anyagcseretermékek elszáll!tása

7H.' 2)tassa be a <arki"so"-betegség és az &2 patalógi!j!t$ Ismertesse a jellegzetes t4"eteket$

A <arki"so"-kór vagy reszket" bén#lás ( paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassanel"rehaladó, degenerat!v idegrendszeri betegség% Az orvost#domány mai állása szerintgyógy!thatatlan%

04"etek%

3ypo- vagy bradykinesis (mozgásszegénység) tremor (kézremegés) rigiditás (izomtón#s fokozódás okozta merevség) tartási instabilitás lelass#lt gondolkodás

demencia (értelmi hanyatlás) slyos rokkantság

Az agytrzsi ganglionok károsodása miatt alak#l ki, legtbb betegnél H9EC9 éves korban kezdenekm#tatkozni az els" t*netek% Az agyban a finom mozgásokat irány!tó bazális ganglionok mennektnkre, és cskken a f" inger*letátviv" anyag, a dopamin termel"dése is% A kór oka tbbnyireismeretlen, bár idegrendszeri fert"zéseken és egyéb degenerat!v betegségeken k!v*l gyógyszerek,példá#l antipszichotik#mok, s"t káb!tószerek is el"idézhetik%

04"etei

#!rom fő t4"et, a ny#galmi remegés (tremor), izommerevség (rigiditás) és a meglass#ltság(bradikinézia)% ;gyéb t*net a ken"css arc (seborrhoea), cskkent arcmimika (hipomimia)% /és"bbi

stádi#mban tartási instabilitás, vérnyomásesés is el"ford#lhat% A beteg számára a mozgásokelkezdése, a felállás, elind#lás a legnehezebb% A betegség gyakran &ár depresszióval és agondolkodás lelass#lásával%

&+lerosis m)ltiplex (&2+> a kzponti idegrendszer tbbgóc fehérállomány betegsége, amely tbb éves lefolyása soránváltozó slyosság maradandó idegrendszeri károsodáshoz vezet%5evét onnan kapta, hogy a fehérállományban szabad szemmel is láthatóan, kr*l!rtansz*rkésrózsasz!n kemény tapintat plakkok (felrakódások) vannak%7eggyakrabban a 9-B9% életévben kezd"dik%

Fka% nem ismert, lehetséges, hogy v!r#sos eredet$ imm#nfolyamat, genetikai tényez"k%

+clerosis m#ltipleet kiváltó tényez"k: bizonyos betegségek, gy#lladások, tra#mák%;zek a betegségek testh"mérséklet emelkedéssel &árnak, ami el"seg!tik a +> fellángolását%&2 +soportok%

a betegség folyamatosan romlik, krónik#s progressz!v forma,

intermittáló (visszatér") forma%

<áltakoznak: a fellángolás és

a ny#galmi szakaszok%

+#bokban za&lik% 5y#galmi szakaszban t*netmentes% 0ellángolási szakaszban meg&elennek a &ellemz" t*netek% Az id" el"rehaladtával a ny#galmi szakaszok egyre rvidebbek, és már azok semt*netmentesek, a fellángolások pedig egyre gyakoribbak%Az +> betegek az els" t*net #tán 8H évvel általában meghalnak% 89 év #tán rokkanttá válnak%9ezdeti t4"etek%<égtagok zsibbadása és gyengesége, hangyamászás szer$ bizsergés a végtagokban, trzsben, ill% a

végtagokban szor!tás érzés%

88



7ermitt t*net: nyaknak, trzsnek el"reha&lása során kellemetlen elektromos érzés &elentkezik agerinc mellett, látásromlás%5itk!bba" előford)ló kezdeti t4"etek: &árási zavarok, nyelési zavarok, vizelet*r!tési zavarok, széd*lés, fá&dalmak test szerte%

&2 kli"ikai tp)sai%% /evert t!p#slyenkor a látóidegek és az agytrzs, kisagy, gerincvel" egyaránt károsodik%8% +pinális t!p#s (gerincvel" t!p#s)A gerincvel" érintettsége esetén k*lnbz" bén#lásos t*netek, érzék és mozgás zavarok #ral&ák aképet%% Merebelláris t!p#sA kisagy és az agytrzs érintett% (cerebell#m _ kisagy)eggyakoribb t4"etei%>otoros t*netek (mozgásos), els"sorban bén#lásos, grcss (spastic#s) bén#lás%+zenzoros t*netek (érzékzavarok), h"- és fá&dalomérzés%/isagyi t*netek: egyensly és &árás zavarban nyilván#l meg, valamint beszédzavarban, a mozgáskezdetén van egy remegés%Agytrzsi t*netek: k*lnbz" látászavarok (kett"s látás), perifériás t!p#s (arcbén#lás), beszéd ésnyelés zavarok%

@enitális és záróizom zavarok: a záróizmok tlzott spazm#s (grcss) állapota, a vizeletvisszatartás miatt létre&n egy vizeletpangás, állandó katéter használata miatt a kés"bbiekbensepsis alak#lhat ki%szichés t*netek: a betegek C9 G-ánál depresszió társ#l az +>-hez, dementálódik (elb#t#l), azabsztrakció (elvont gondolkodás) zavara alak#l ki%

&2 sz*ődmé"yei% testi, szellemi leép*lés

az ágyhozktttség minden &eleivel rendelkeznek: fert"zések, hólyagkatétert kell állandóan

viselni, izomrendszer érintettsége miatt kényszertartások, iz*leti deformitások és izomkontraktrák (izom sszehzódás) alak#lnak ki%6iag"ózis% képalkotó el&árásokkal, elektrofiziológiai módszerekkel, liV#or vizsgálattal%9ezelése%Ak#t esetben: szteroidot érdemes adni, de tartósan nem szabad, imm#n módos!tó gyógyszerek,2éta interferon (v!r#sszaporodást gátló fehér&e)%6*netek kezelése: izom spazm#sok (grcsk) oldása, gyógyszerekkel, ken"cskkel, gyógyf*rd",torna, masszázs, hólyagizomzat spazm#sát gátló gyógyszerek adása, a fellángolási periód#stmegakadályozni (melegt"l óvni: láz, tra#ma, terhesség)%

7H. sorolja fel az egészséget *eszélyeztető kr"yezeti *eszélyforr!sokat, akr"yezett)datosa" go"dolkod!s fo"toss!g!t m)"k!ja sor!"$ #at!rozza mega k*etkező fogalmakat, "épbetegség, *ezető al!lokok, morbidt!si ésmortalt!si m)tatók, kóroki té"yezők szerepe és jele"tősége$

EU<'0G&UG9 AEÂG&5 '0G&UG9

9óros *érzsrszi"t

/ockázati tényez"k:

A sz!vkoszorér-betegséget el"idéz" betegségeket és állapotokat kockázati tényez"knek h!v&#k%

;zeknek a tényez"knek az sszessége határozza meg, hogy milyen esély*nk van arra, hogy

koszorér betegség kialak#l&on% A koszorér-betegség angina vagy slyos esetben sz!vinfarkt#s

képében &elentkezhet% Az egyik legfontosabb kockázati tényez" a kóros vérzs!r-szint, ezen bel*l az

emelkedett koleszterinszint is kockázatnvel" hatás%

A koleszterin zs!rban oldódó vegy*let, a szervezet normális m$kdéséhez nélk*lzhetetlen anyag%A legtbb táplálékban kevés koleszterin van, kivétel a to&ássárgá&a és a má&% Az emberi

89



szervezetben a koleszterint a má& ép!ti fel tel!tett zs!rokból% Az sszes koleszterinszintet a

k*lnbz" koleszterinfrakciók egy*ttesen ad&ák%

<érzs!r sszetev"k - k!vánatos szint&e:

sszes koleszterin H,8 mmolRl alatt

7.7-koleszterin 8,C mmolRl alatt 3.7-koleszterin (Pvéd"Q) % mmolRl felett

triglicerid ,D mmolRl alatt

A fenti értékek átlagos kockázat, egészséges emberekre vonatkoznak% Azoknak, akiknek már

kim#tatott koszorér-betegség*k, c#korbetegség*k van, vagy a kockázat#k egyéb ok miatt

emelkedett, a fenti beosztásnál még szigorbb értékeket !rnak el"% >agyarországon az átlagos

koleszterinszint H%C mmolRl (minden feln"ttre szám!tva) E ami már kórosan emelkedett érték%

;nnek f" oka a tel!tett zs!rokban gazdag étrend% 5agyrészt ez magyarázza, hogy miért van

hazánkban &óval tbb sz!vinfarkt#s, mint a legtbb e#rópai országban.

)korbetegség

A c#korbetegség élethossziglan tartó, &elen t#dás#nk szerint nem gyógy!tható betegség, amelyben

a szervezet nem t#d&a a táplálékból nyert sz"l"c#krot (gl*kózt) hasznos!tható energiává alak!tani%

A gl*kóz szint&ét és a se&tekbe való belépését a hasnyálmirigy hormon&a, az inz#lin szabályozza%

3azánkban az ismert c#korbetegek száma kr*lbel*l félmillióra becs*lhet", de legalább ennyi a

száma azoknak, akik már diabéteszesek, csak nem t#dnak róla% <alósz!n$, hogy szintén százezres

nagyságrend$ azon egyének száma is, akiknél a szénhidrát-anyagcsere olyan enyhébb zavara

igazolható, amely még nem min"s*l c#korbetegségnek, de az eltérés a normál anyagcseré&$ekt"l

már nyilvánvaló% ;zt az állapotot nevezz*k cskkent gl*kóz-toleranciának%

9sz*é"y

A kszvény a p#rin-anyagcsere zavarának betegsége, a hgysav felszaporodik a vérben

(hyper#rikaemia), a testfolyadékokban, és a szervezet bizonyos szveteiben (pl%: az iz*letekben)

#rát kristályok (hgysav) formá&ában lerakódik% 7egslyosabb kvetkezménye a kszvényes

roham%

<ajzsmirigy betegségek (tClm:kdés-al)lm:kdés, str)ma:A pa&zsmirigyhormonok a

szervezet sszes se&t&ének aktivitását szabályozzák% 6#la&donképpen a se&tek

oigénfelvételét seg!tik el", ezáltal az alapvet" tápanyagok (fehér&ék, zs!rok, szénhidrátok)se&tszint$ hasznos#lását szabályozzák% A pa&zsmirigyhormonok képzéséhez

elengedhetetlen*l fontos a &ód% A szervezet a pa&zsmirigy megnagyobbodásával reagál,

amennyiben a &ódellátottság nem megfelel"%

A pa&zsmirigy m$kdészavara számos szerv*nkre hatással van és k*lnbz" slyosság

elváltozásokat okoz pl%: sz!v-és keringési rendszerben, anyagcserében%

2F;G/&&;5>I '0G&UG9

so"tritk)l!s - osteoporosis

90



A csontok elvékonyodásával, állományvesztésével &áró folyamat% Az életkor el"re haladásával

nvekszik a csonttrések kockázata, Pnéma betegségQ-nek is h!v&ák, mert nincsenek t*netei és

fá&dalommal sem &ár%

A csont fehér&ékb"l és ásványi anyagokból áll% 1sványi anyagok kz*l a kalci#m és a foszfor a

legfontosabb% A szervezetben a csontozat, a csontállomány folyamatosan meg&#l, !gy tart&a meg

ere&ét, tmegét% Msontritk#lás kialak#lásakor gyorsabb a lebontó folyamat, mint a csontép!tés, a

szervezet gyorsabban von&a el a csontoktól a kalci#mot, mint ahogyan (a táplálkozással) az

visszapótolható%

A csontok bels" állománya elvékonyodik, szerkezet*k fellaz#l, 9-89 év alatt a folyamat egyre

slyosbodik és a gerincoszlop az sszeroppant csigolya testek miatt deformálódik, a testmagasság

cskken%

Fsteoartrosis @ iz4leti kop!s

.egenerat!v - elfa&#lásos !z*leti betegség, az !z*let, és a csontfelsz!nek fokozatos és folyamatos

p#szt#lásával &áró kórkép% Az !z*leti gy#lladások kz*l a leggyakoribb% 7ényege a porcp#szt#lás az

!z*let ter*letén, a csontok !zfelsz!nén% Az iz*leti porc normális állapotban t*krsima felsz!n, amely a

betegség hatására d#rvává, egyenetlenné válik% A csont felsz!nén apró kinvések &elentkeznek és

mozgáskorlátozottságot, fá&dalmat okoz%

9ialak)l!s!t elősegteti%

- az !z*let tlterhelése, meger"ltetése,

- elh!zás vagy az

- !z*letet alkotó csontok elmozd#lása%

7eginkább érintettek ebben a tehervisel" !z*letek, mint pl% a deréktá&, cs!p" és a térd% 1ltalában

id"sebb korban alak#l ki, és nem minden esetben &ár látványos t*netekkel%

<&;I#I/05IAI '0G&UG9

- szorongásos zavarok E ne#rózisok

- pánikzavar

- hang#latzavarok E depresszió

A szoro"g!sos za*arok az emberiség leggyakoribb betegségei% Klete folyamán a népesség

legalább 8HG-a megél valamilyen szorongásos betegséget% Az orvoshoz ford#ló betegek mintegy

B9-H9 G-a ne#rotik#s%

Az élettani és a kóros szorongás kztti átmenet nem éles% A szorongásos zavarok eredete még

nem tisztázott% 0eltehet", hogy rkltt tényez"k szerepet &átszanak kialak#lásában% Lellemz"

fá&dalomélmény, a betegségt#dat% A szorongó beteg gátolt benyomást kelt, mozd#latai lassak,

kimértek, óvatosak% 2eszédére az általános!tás &ellemz"%

A p!"ikbetegség minden el"zmény nélk*l kialak#ló slyos félelem, a beteg krnyezete slyos

rossz#llétet lát vegetat!v t*netekkel (vere&tékezés, remegés, er"s sz!vdobogás, légszom&, mellkasi

fá&dalom, hasi panaszok, á&#lás érzés)%

91



Az élet során k*lnsen megterhel" lelki behatások bárkinél vezethetnek a hang#lati élet átmeneti

zavarához%

6epresszióról, mint betegségr"l akkor beszél*nk, ha az eltolódás &elent"s mérték$, h#zamos id"n

át fennáll, megváltozik a magatartás, a gondolkodás elnehez*l (stét, nyomott, szomor,

kedvetlen, motiválatlan), az érzelmek eltomp#lnak (nem t#d r*lni), cskken a szellemi-fizikai

tel&es!tmény, romlik az életmin"ség, besz$k*lnek a társas kapcsolatok, alvás és egyéb vegetat!v

zavar alak#l ki% Az np#szt!tó gondolatok gyakoriak (megyénk e vonatkozásban hossz id"n át

országosan a statisztika élén &árt)%

5okka"ts!goz *ezető betegségek megoszl!sa

A lakoss!g egészségi !llapot!t legjobba" a morbidit!si adatok alapj!" leet

ta")lm!"yoz"i, melyek olyan betegségek gyakoriságát is kife&ezik, melyek nem, vagy nem

feltétlen*l halálos kimenetel$ek, ilyenek példá#l a mozgásszervi kórképek, egyes idegrendszeri

betegségek%

0eljes kr:, az egész lakoss!gra kiterjedő megbzató morbidit!si adatok tbb betegség

esetébe" "em !ll"ak re"delkezésre%

A megbetegedési adatok csoport&ai:

"yil*!"tartott

rejtett (late"s morbidit!s

té"yleges morbidit!s _ nyilvántartott U latens

• A nyilvántartott morbiditás adatforrásai a ktelezőe" előrt betegség-bejele"tések,

betegség-regiszterek, az Frsz!gos gészségbiztost!si <é"zt!r adatai és az

egészség*gyi intézmények statisztikai &elentései%

• A rejtett morbidit!st epidemiológiai *izsg!latokkal, példá#l kvetéses vizsgálatokkal

vagy sz$r"vizsgálatokkal ismerhet&*k meg%

0!pa"yagok és sajtéptő a"yagok szerepe%6ápanyagok: - energiaforrás#l szolgálnak:- fehér&ék (állati, nvényi)- szénhidrátok (egyszer$ c#krok, pl% sz"l"c#kor? sszetett c#krok, pl% kemény!t")- zs!rok (állati, nvényi)

+e&tép!t" anyagok E nem energiaforrások:- vitaminok- v!z- ásványi sók

"zimek%+zerves biokatalizátorok, irány!t&ák az életfolyamatokat:- 0ehér&ebontók: pepszin, tripszin, erepszin- +zénhidrátbontók: amiláz, maltáz, alktáz, szacharáz- Js!rbontók: lipáz%

7J. A Ismertesse az agy szerkezetét, részeit$Ismertesse a k*etkező "e)rológiai kórképeket% +erebro*as+)laris i"s)lt)sok,deme"tia, idegre"dszeri gy)llad!sok, epilepsia$

92



Az agy részei% A gerincvel"nél vastagabb és azzal sszef*gg", de annak str#kt#rális rendezettségét márnem m#tató kteg az agytrzs.

$észei! -nyltvel" -h!d kzépagy

+z*rke és fehér állománya nem k*ln*l el% A felszálló és a leszálló mozgató pályák is itt haladnakát% Az agykéreg ébrenléti állapotának fenntartásáért felel"s%EyClt*el ő% =eflekzpont: légzés, keringésszabályozása, emésztés, nyelés, hányás,khgés,nyálelválasztás% A leszálló mozgató pályák legnagyobb része itt keresztez"dik át%#d% légzési és keringési kzpont, nyltvel"i kzpontokat fel*lszabályozza,azok m$kdésétsszehangol&a% l%: nyelés és beszéd%/zépagy: t#dat alatti refleek kzpont&a: p#pillarefle, rágási-refle, testtartás refle kztiagy (talam)sz, ipotalam)sz%>ég itt sincs elk*ln*lve a sz*rke és fehér állomány%0alam)sz (fels ő rész% az érzékszervekt"l érkez" pályák itt kapcsolódnak át (kiv% +zaglópálya)#ipotalam)sz (alsó rész% vegetat!v m$kdések kzpont&a: h$t", f$t", éhség, &óllakottság,v!zforgalom szabályozás kzpont&ai vannak itt% 3ormonokat termel:oitocin, vazopresszin%

.*hkzpont is itt van% kisagy (+erebell)m%Az agytrzs mgtt található% /ét félteke van, fel*letén tekervények vannak% +z*rke ésfehérállományra k*ln*l, a sz*rke állomány van k!v*l% /ap információt a nagyagy érz"-, ésmozgató ter*leteir"l, az agytrzst"l és a gerincvel"t"l is% >ozgáskoordinációs kzpont% 2zerepe!

Mélvezérelt mozgások irány!tása ;lind#lt mozgáspontos!tása ;gyensly megtartása

B. "agyagy%7egnagyobb, legfe&lettebb agyter*let% Agyhártyák bor!t&ák% 0elsz!ne barázdált, tekervényes% /étféltekb"l áll, ezeket a kérges test kapcsol&a ssze% 7ebenyekre osztható:

homloklebenyfali lebenyhalántéklebenynyakszirti lebeny

+z*rke és fehér állomány elk*ln*l%

Agykéreg feléptése%1 &z4rke!llom!"y% degse&tek se&t&ei alkot&ák% Lellemz" idegse&t&ei a piramis se&tek%>$kdési egységei a se&toszlopok%7. 3eér!llom!"y% idegse&tek idegrost&ai alkot&ák- pályák% ;zek lehetnek:

felszálló érz"pályák leszálló mozgató pályák egy félteken bel*li részeket sszekt" pályák a két félteke szimmetrik#s pont&ait sszekt" pályák%

7J. '.'eszélje" a klasszik)s s*édmassz!zst megelőző *izsg!lat fo"toss!g!ról,

*alami"t a massz!zs ki*itelezésé"ek optimalis feltételeiről$

9ezelőlap% A kezel"lapon a szakorvos felt*nteti a beteg nevét, 6AL-számát és a diagnózist% Akezel"lap els" oldalán fel vannak t*ntetve a lehetséges kezelések% Az orvos itt megad&a az adottkezelés id"tartamát és f*rd"kezelés esetén annak h"fokát% A kezel"lapon található egy emberi testábrázolása el"l-, illetve hát#lnézetben, amelyen az orvos be&elli a kezelend" testtá&ékot% 3a nemker*l be&ellésre testtá&ék, akkor az egész testre vonatkozik a kezelés%

2egteki"tés%

!tató el*!ltoz!sok%

93



2"r sz!ne 2"relváltozások 2"r t#rgora zomtón#s z*leti és szveti d#zzanat z*leti deformitások

0api"tató el*!ltoz!sok%

2"rh"mérséklet /t"szvet mobilitása Az izmok tón#s állapota Az iz*letek, izmok nyomásérzékenysége

2éréses *izsg!latok%

2"rh"mérséklet #lz#s <érnyomás zomkrfogat

A *izsg!lat +élja%

a szveti állapot feltérképezése Rmyogelosisok, tender, trigger pontok, izomtón#sR

A masszázs kezelés megtervezése z*leti és szveti d#zzanat

9ikérdezés% kor, nem, el"z" betegségek,hol érez fá&dalmat, stb%&mit!ssal *izsg!lat: az esetleges myalgiás csomók kitapintása%

3elszerelés, őmérséklet%

Lól szell"ztethet",89-8H fok optimális h"mérséklet$ helység /ezel"pad : O9-899 cm hossz, D9-O9cm széles, magassága a kezel" magasságának

megfelel"en szabályozható legyen A fe&támla magassága áll!tható legyen /*lnbz" méret$ kényelmi eszkzk

>*őa"yagok fajt!i%

A modern masszázs nem használ viv" anyagot, ha mégis, akkor krémeket és ola&okathasználhat#nk egyéni igényt"l f*gg"en%%

Ila&: Ló, mert csszik, nem &ó, mert nagyon csszik% 5agyon kell figyelni az ola& mennyiségére%

2ázis ola&: fldimogyoró ola&, olivaola&, napraforgó ola&, lehet bele tenni egy kis mand#la, &o&oba,stb ola&at%

>asszázs ola&,

nnorhe#ma ola&, Lohnsons baba ola&

>asszázs krémek: Js!ros alapak, (>I77+),

3int"por: elav#lt módszer, csszik, amennyire kell% ;ltm!ti a pól#sokat, szár!t (szilikózis veszély)

94



2asszőr megjele"ése, szakt)d!sa%

7J. Ismertesse az egészség fogalm!t, az egészség ko"+ep+ióit$ &orolja fel azegészség4gyi ell!tóre"dszer feléptését, a pre*e"+ió-k)r!+ió-reabilit!+iólé"yegét$ 'eszélje" a fogyatékoss!ggal élő betegek, sportolók,

komm)"ik!+iós akad!lyme"testéséről$Az gészség4gyi >il!gszer*ezet (`#F megat!roz!sa szeri"t az egészség az embertesti, lelki és szo+i!lis jólétét jele"ti és "em +s)p!" a betegség *agy fogyatékoss!gi!"y!t.

gészség ko"+ep+iói%

% biológiai egészség: test*nk megfelel" m$kdése

8% lelki egészség: világnézet*nk, erklcsi alapelveink, t#dat#nk ny#galma és a bels" béke

% mentális egészség: tiszta, racionális és logik#s gondolkodás

B% érzelmi egészség: az érzések felismerése, megélése és kife&ezése

H% szociális egészség: embertársainkkal megfelel" kapcsolatok kialak!tása

A gyógy!tó-megel"z" ellátásokat ny&tó egészség*gyi szolgáltatók sszességét h!v&#k sszefoglalónéven egészség*gyi ellátórendszernek%

A szo+i!lis alapszolg!ltat!sok a k*etkezők%

a) a fal#gondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,b) az étkeztetés,c) a házi seg!tségny&tás,d) a családseg!tés,e) a &elz"rendszeres házi seg!tségny&tás,f) a kzsségi ellátások,g) a támogató szolgáltatás,h) az #tcai szociális m#nka,i) a nappali ellátás (nappali ellátást ny&tó szociális intézmény)%

>agyar#l gyógy!tás, azaz azon gyógy!tó ellátások sszessége, amelyek cél&a a betegség miattmegromlott egészségi állapot &av!tása, az állapot stabilizálása

A pre*e"+ió fogalma, szi"tjei

A prevenció latin eredet$ szakkife&ezés (pre]el"tteÛvenire]&nni), mely a betegségek

megel"zésére vonatkozó átfogó és soksz!n$ tevékenységek sszességét &elenti%

A megel"zés (prevenció) magában foglal&a mindazon trekvéseket, melyek az egészségfe&lesztését, meg"rzését, illetve egészségkárosodás esetén az egészség miel"bbi visszaáll!tását, akárosodás további slyosbodásának kivédését szolgál&ák%

Az &X6G& (primer) megel"zés egyes értelmezések szerint az egészséget veszélyeztet"kockázati tényez"k elhár!tására irány#ló bármilyen tevékenység% Az el"z"nél sz$kebb értelembenaz els"dleges megel"zés &ellemz"en az egészség*gyi alapellátás szerepl"i által végzettbetegségmegel"z" tevékenység% Az egészség*gyi ellátás keretein k!v*l végzett prevencióstevékenységek az egészségfe&lesztés hatókrébe tartoznak% Az egészség*gyi alapellátásszakemberei által ny&tott legfontosabb primer prevenciós tevékenységek az alábbi csoportokbasorolhatók:

% egészségnevelés

95



8% véd"oltások

A 2/&F6AGF& (szek#nder) megel"zés lényege, hogy betegség kialak#lására figyelmeztet"állapotokat, vagy betegségeket korai szakaszban felismer&en, és ezáltal lehet"vé vál&on azokid"beni kezelése% 7egfontosabb szek#nder prevenciós tevékenység a sz$rés, amely rendszerint azegészség*gyi ellátás keretein bel*l trténik%

A #A52A6AGF& (tercier) megel"zés során a cél a betegség okozta károsodásokprogresszió&ának megáll!tása és a károsodások cskkentése gyógykezeléssel, illetve legkedvez"bbesetben az egészség helyreáll!tása rehabilitációval% Az idetartozó tevékenységek csak azegészség*gyi ellátásban trténhetnek%

=ehabilitáció _ helyreáll!tás

+zervezett tevékenység, amelyet a társadalom biztos!t a fogyatékosRrokkant embereknek,hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák hely*ket a kzsségben

7O. A 3oglalja ssze az érzékszer*ek feléptését, és at!rozza meg

feladat)kat$ Ismertesse az érzékszer*i za*arokat$

/0Z&;5> (F5GAE2 >I&&A látószerv vagy szem (oc#l#s) a krnyezetb"l fényingereket vesz fel, amelyek révén a tárgyakformá&áról, sz!nér"l kap#nk információkat% A szem nálló szerv, amelyhez a fényfelfogóreceptorokon és az optikai berendezésen k!v*l még k*lnbz" kiegész!t" apparát#sok tartoznak,!gy a szemizmok, a knnykész*lék, a szemhé& stb%

A l!tószer* részei% a szemgolyó a szemmozgató izmok a szem véd"kész*léke

a knnykész*lék

A &;2GF^Z (''& FIA szemgolyó gmb alak test, amely a szem*regben zs!ros kt"szvetbe ágyazva, szemmozgatóizmoktól kr*lvéve helyezkedik el% 3árom b#rokból áll, amelyek k*lnbz" szerepet tltenek be: ak*ls" b#rok véd"? a kzéps" tápláló? a bels" ingerfelvev" f#nkció&% A szemgolyó belse&ében afénytr"kzegek vannak%

A szem b)rkai% A szem k*ls" b#rka a szemgolyó vázának fogható fel, amely megad&a a szem alak&át és amelyeta szem tartalmának nyomása tart feszesen% ;zen rgz*lnek a szemizmok% A k*ls" b#rok hátsó BRHrésze az !nhártya (sclera), fehér sz!n$, átlátszatlan rostos kt"szvetb"l álló tok, m!g el*ls" RH-eóra*vegszer$en illeszked" átlátszó rész, a szar#hártya (cornea)%A sclera ellr"l mint szemfehér&e látható% A kzéps" b#roktól limfával kitlttt rés választ&a el% A

sclera k*ls" felsz!nét hát#l vékony tok bor!t&a, amely a szemgolyót elhatárol&a a szem*regzs!rszvetét"l, és amelyben a szemgolyó !z*leti fe& mód&ára elmozd#lhat% A sclerát a szemgolyóbalép" valamennyi ér és ideg átfr&a%A cornea *vegszer$en átlátszó hártya, amely mgtt a szem sz!nét adó szivárványhártya tel&esegészében átt$nik% A cornea k*ls" felsz!nét a knnymirigy termelte folyadék tart&a nedvesen,megakadályozva, hogy kiszárad&on% 2els" felsz!ne az el*ls" szemcsarnokkal érintkezik, és onnan acsarnokv!z diffzió t&án táplál&a% A cornea nem tartalmaz ereket, de igen gazdag érz"idegvégz"désekben% ;nnek folytán akár a legfinomabb érintés is a szemrés záródását eredményezi(cornearefle)%A cornea felsz!nér"l a fénys#garak kis része mint t*krr"l visszaver"dnek, m!g nagy rész*k ak!v*lr"l konve, bel*lr"l konkáv szar#hártyán kereszt*l tovább&#t a szemgolyó belse&ébe% [gy aszar#hártya a szem egyik f" fénytr" kzege%8% A kzéps" b#rok a szemgolyó érhálózatát és fényt át nem ereszt" pigmentse&tek rétegét

tartalmazza, ezért fekete% A kzéps" b#roknak három részét k*ln!t&*k el:a) Krhártya (choroidea)% A sclera ter&edelmének megfelel" hátsó nagyobb részlet az !nhártya és aretina kztt%

96



b) +#gártest% A kzéps" b#rok kzéps" része, a choroidea folytatása, el"re, gy$r$ alakbanemelkedik be a szemgolyóba% +zerepe kett"s: érfonatokból álló nylványai a vérb"l való sz$rést&án termelik a csarnokvizet, izmai pedig a szemlencsét kzel- vagy távollátásra áll!t&ák be(alkalmazkodási izom)%c) +zivárványhártya (iris)% Kl" szemben a szem sz!nét meghatározó, &ól látható kerek hártya?oldalfelé a s#gártesthez rgz*l% /zépen kb% B mm átmér"&$ kerek ny!lása a p#pilla% Az irisnagy&ában a homloks!kban a szar#hártya és a lencse kztt helyezkedik el, és ezt a teret kétrészre: el*ls" és hát#lsó szemcsarnokra oszt&a% A két tér a p#pillán kereszt*l kzlekedik egymással(csarnokv!záramlás)% A p#pilla a fényképez"gép fényrekeszéhez hasonl!tható: nagyobb fényhatására sz$k*l, kevesebb fényre er"sen kitág#l% A p#pilla ezen m$kdését a szivárványhártyaállományában elhelyezked" vegetat!v beidegzés$ izmok végzik%Az iris állományában b" érhálózatot és sok pigmentse&tet talál#nk (fekete, barna szem)% /evéspigmentse&t esetén a szem kék sz!n$, m!g a pigmentréteg tel&es hiányakor az átt$n" erek aszemnek piros sz!nt klcsnznek (alb!nók)%

?. A belső b)rok két rétegből !ll, amelyek ell a p#pilláris szélnél átmennek egymásba% Achoroidea felé tekint" k*ls" réteg a pigmentréteg, a szemgolyó belse&e felé tekint" at#la&donképpeni ideghártya (retina)% A pigmentse&tek nylványai a retina csap&ai és pálcikái kzéékel"dnek, és fényben festékanyag#k a nylványokba nyom#l, m!g stétben ismét visszahzódik ase&tekbe%

A retina rendk!v*l vékony, sima hártya% >egvilág!táskor sz!ntelen, stétben a látób!bor (rhodopsin)vrsre sz!nezi% ;l*ls" része, amely az irist és a s#gártestet fedi, fényre érzéketlen, hát#lsó, azérhártyára fekv" része fényérzékeny: ez tartalmazza a t#la&donképpeni fényfelvev" receptorokat%;z #tóbbi részen két fontos ter*let k*ln*l el, éspedig a látóideg (n% optic#s) kilépési helye, alátóidegf", továbbá ett"l B mm-re oldalt a kb% 8 mm átmér"&$ sárgafolt (mac#la l#tea), amely aszem optikai tengelye hátsó végpont&ának megfelel"en helyezkedik el% A látóidegf" nem tartalmazfényfelvev" elemeket, !gy itt nem keletkezik kép (vakfolt)% Az éleslátás helye a mac#la l#teakzepe%A retina m$kdésének megértéséhez bizonyos fokig ismerni kell finomabb felép!tését is% Azingerfelvev" receptorok a fényérzékeny pálcikák (kb% DH millió) és a sz!nérzékeny csapok (kb% Bmillió)% ;zek a retina k*ls" rétegében, a pigmentréteg szomszédságában helyezkednek el%nger*let*ket a retinán bel*l a kzéps" rétegben fekv" bipoláris idegse&teknek ad&ák át% A bels"rétegben nagy ganglionse&teket talál#nk, amelyek felveszik a bipoláris se&tek inger*letét, ésnylványaik a látóideget kialak!tva vezetik tovább az imp#lz#sokat az agyvel"be%

3UE^0[5X 9[;G9A fénys#gár k*lnbz" fénytr" kzegeken át éri el a retinát% ;zek a cornea, a csarnokv!z, aszemlencse és az *vegtest% ;z #tóbbi három a szemfolyó belse&ében foglal helyet%sar"ok*z. <!ztiszta folyadék, amely a szemcsarnokokat kitlti% A csarnokvizet a s#gártestnylványainak érfonatai termelik, ma&d a szemcsarnokokon átáramolva, a szem vénás fonataisz!v&ák fel ismét% /ét szemcsarnok van? ezek egymással a p#pillán át kzlekednek% Az el*ls"szemcsarnokot a cornea és az iris kztt talál&#k? a hát#lsó szemcsarnokot ellr"l az iris hátsófelsz!ne, hát#lról a lencse el*ls" felsz!ne határol&a%&zemle"+se. /étszer dombor (bikonve), tkéletesen átlátszó, v!ztiszta test? k*lnbz"betegségekben és a halál beállta #tán elhomályosodik% A le"+se a szem f" fénytr" kzege%=#galmasságánál fogva fokozhat&a domborságát, és ezáltal tr"képessége (kzelre nézéskor)megnvekszik% d"sebb korban a lencse r#galmassága cskken, ami regkori távollátáshoz vezet%

A lencse kzvetlen*l az iris és az *vegtest kztt fekszik% Ildalfelé lencsef*ggeszt" rostokkapcsol&ák a gy$r$ alakan bedomborodó s#gártesthez% A lencsef*ggeszt" rostokat a szembelnyomása és a s#gárizmok elernyedése kifesz!tve tart&a, s !gy a lencse általában ellap#ltállapotban van% A szemnek a távolba látásra való beállása a normál ny#galmi állapotnak felel meg%A lencsében erek nincsenek, oigén- és tápanyagsz*kségletét a csarnokv!zb"l veszi fel%D*egtest. Msaknem gmb alak, kocsonyás állomány, átlátszó test, amelynek el*ls" oldalán alencse befekvésére mélyedés van? kitlti a lencse és a retina kzti teret% 0énytr" képességecsekély, tekintve, hogy trésm#tató&a a v!zével kzel azonos% 0" szerepe a szemgolyó és a b#rkokmegfelel" feszességének fenntartásával a szemgolyó alak&ának biztos!tása% 3a a szem megsér*l, az*vegtest kifolyhat, és a szemgolyó sszeesik%

&;22F;GA0Z I;2F9A szemgolyókat a szem*reg hát#lsó csontos falán ered" és a szemgolyón tapadó C-C karcs, laposizom mozgat&a% /z*l*k B-B egyenes (k*ls"-bels"-alsó-fels"), 8-8 pedig ferde lef#tás (fels" és

alsó ferde izom)% Az egyenes izmok - ha izoláltan m$kdnek - a szemgolyót sa&át oldal#k felé

97



ford!t&ák% A ferde izmok - tekintve, hogy a szemgolyó haránttengelye mgtt tapadnak - aszemgolyót sa&át hzás#kkal ellentétes irányba ford!t&ák%A szemgolyó mozgásai rendszerint tbb izom kombinált m$kdése révén keletkeznek% A kétszemgolyó sokirány, sszerendezett elmozd#lásait bonyol#lt idegi mechanizm#s szabályozza%;gyes izmok beidegzési zavara hibás szemmozgásokhoz, kancsalsághoz vehet% A szemmozgatóizmokat a %, és <% és a <% agyideg lát&a el mozgató rostokkal% A szemmozgásoksszerendezését magasabb kzponti idegrendszeri (kzépagy, homloki agykéreg) kzpontokvégzik%3elyzeténél fogva a szemizmok kzé sorol&#k a fels" szemhé& sa&át emel"izmát is, amely aszem*reg hát#lsó részén ered, és a szemhé&ba s#gárzik% 3a idege (% agyideg) megbén#l, a fels"szemhé& lefelé cs*ng, és a látás er"sen zavart%

A szemhé& szerkezetét a vékony k*ls" b"rrétegen k!v*l izmok, porckemény kt"szvet, mirigyek éssz"rt*sz"k alkot&ák% A porckemény kt"szvet, a pillaváz ad&a a szemhé& lemezszer$ségét% Alak&a aszemgolyóhoz igazodik% =a&ta rgz*lnek a fels" szemhé&emel" izom és a pillaváz sa&át izmai% Apillavázba ágyazottan módos#lt faggy- és vere&tékmirigyek találhatók% A szemhé&ak bels" felsz!nétkt"hártya béleli% A kt"hártya alatti kt"szvetben számos nyirokt*sz"t látni, amelyeknek aszemen kereszt*l behatoló fert"zés elleni védelem a feladat#k%/t"hártya (con&#nctiva)% Krzékeny, vékony hártya, amely bebor!t&a a szemhé&ak bels" felsz!nét ésa szemgolyó szemrésben szabadon álló részét a cornea kivételével% ;lnevezése is sszekt"

&ellegéb"l származik% A kt"hártyába ágyazottan &ár#lékos knnymirigyeket talál#nk%

/S55/K+JW7K/A knnykész*lék a knnyet termel" mirigyekb"l és az elvezet" rendszerb"l áll% A knnyet aszem*reg oldalsó-el*ls" részén fekv" knnymirigy (gland#la lacrimalis) termeli% A mirigykivezet"csvén kereszt*l a váladék a szemgolyó el*ls" fel*letére &#t, amelyen a sótartalmfolyadék szabadon végigfolyik (a pislogás nagymértékben el"seg!ti a knny elkenését aszar#hártyán), ma&d a bels" szemz#gban elhelyezked" knnytóba gy$lik ssze% nnenknnycsatornákon át a knnyzacskóba, onnan az orr-knnyvezetéken kereszt*l az orr*reg alsó &áratába &#t%

#AZ- U& GÊ&^F;Z&;5> (F5GAE2 >&0I'FF#IA5

1. #AZ&;5>

9D&X3D

5észei% a f4lkagyló, a k4lső allój!rat és a dob!rtya.

34lkagyló. A f*lkagylót b"rrel fedett, tbbszrsen grb*lt, r#galmas porc és cskevényes izomzatalkot&a% A porc a kagyló alsó részén hiányzik, itt zs!rszvetet talál#nk a b"r alatt (f*lcimpa)% Af*lkagyló k*ls" felsz!ne dombor, bels" felsz!ne homor, ra&t#k tbb kiemelkedés és bemélyedéslátható% Alak&a és nagysága egyénenként változik% Az állatok a f*lkagylót &ól fe&lett f*lmozgatóizmokkal a hang irányába képesek ford!tani% Az embernek ez a képessége visszafe&l"dtt, az izmokelcskevényesedtek%94lső allój!rat. A f*lkagyló kzvetlen folytatása, kb% cer#za vastagság, részben porcból,részben csontból áll, gyengén + alakban grb*lt &árat, amelynek bels" végét a dobhártya zár&a le a

dob*reg felé% A k*ls" halló&árat fala a dobhártyával hegyesszget zár be, s minthogy e helyen a falis kiblsdik, a dobhártya alsó ker*leténél bemélyedés támad% A k*ls" halló&áratba ker*ltidegentestek leggyakrabban ide ékel"dnek be% A dobhártyát él"ben csak akkor láthat&#k, ha ahalló&árat ha&latait a f*lkagyló erélyes fel- és hátrafelé hzásával kiegyenes!t&*k% A k*ls"halló&áratot b"r béleli, amelyben véd" f#nkciót betlt" speciális faggymirigyek (f*lzs!rtermel"k) éssz"rszálak vannak%6ob!rtya (membrana tympani)% R9 mm vastag, kzel kerek, 9- mm átmér"&$, r#galmashártya, amely a k*ls"f*let a kzépf*lt"l elválaszt&a% Kl"ben sz*rkés sz!n$, ra&ta átt$nnek a kzépf*lképletei% A dobhártyát a k*ls" halló&árat fel"l b"r, a dob*reg fel"l nyálkahártya fedi% 0els" részevékony, knnyen átly#kadhat, ez az #n% +hrapnell-hártya% 2els" felsz!ne a kalapáccsal szorosansszen"tt% A dobhártya ezáltal kissé befelé domborodik, tlcsérszer$vé válik%

9[;U<3D3ő része a al!"ték+so"t piramis!ba" elelyezkedő tégla alakC 4reg, a dob4reg.

0artalma% !z*letesen kapcsolódó három hallócsontocska, szalagok, izmok és nyálkahártya-

98



képz"dmények% 0eladata a dobhártyarezgések tovább!tása a hallócsontocskák kzvet!tésével abels"f*lhz% A kzépf*lhz sorol&#k még a dob*reget a garattal sszekt" vezetéket, a f*lk*rtt is%.ob*reg (cav#m tympani)% 5yálkahártyával bélelt, légtartalm *reg, amely a k*ls"- és bels"f*lkztt helyezkedik el% /*ls" falát a dobhártya képezi% 2els" falán két ny!lás található, amelyek abels"f*l felé létes!tenek kapcsolatot% A fels" ny!lás ovális alak (ovális ablak)? ebbe fekszik bele azegyik hallócsontocska, a kengyel talpa, és azt lezár&a% Az alsó kerek ny!lást (kerek ablak) adobhártyához hasonló r#galmas lemez, a másodlagos dobhártya fedi% A hátsó falon kereszt*l adob*reg a csecsnylvány légtartalm *regrendszerével kzlekedik% Az el*ls" falon kezd"dik af*lk*rt%#alló+so"to+sk!k. A dob*regben három, egymással !z*letesen kapcsolódó hallócsontocskáttalál#nk% ;zek k!v*lr"l befelé a kvetkez"k: kalapács, *ll", kengyel% >indhárom csontocska alak&amegfelel a nevének%A kalap!+s nyele szorosan hozzán"tt a dobhártyához, és annak kzepét kldkszer$en behzza%;z a szoros kapcsolat biztos!t&a a rezgések átvitelét% A kalapács fe&e az *ll" vá&#latába illeszkedik%Az *ll" nylványa a kengyelhez kapcsolódik% Az !gy kialak#lt hallócsontlánc a dobhártya rezgéseit akengyel talpának kzvet!tésével kzvetlen*l viszi át a bels"f*l folyadékára (perilympha)%A dob4reg izmai. Az !z*letesen kapcsolódó és emel" mód&ára elmozd#ló hallócsontocskákat kétizom m$kdteti% A dobhártyafesz!t" izom a kalapácson rgz*lve a dobhártya feszességétszabályozza? a kengyelizom a kengyel talpát emeli ki az ovális ablakból, és ezáltal kivédi a tl er"srezgések átter&edését a bels"f*lre% 3a az izom megbén#l, a beteg a legkisebb zre&eket is

kellemetlen er"sség$nek érzékeli%34lk4rt ()sta+-féle k4rt)% A dob*reget a garat fels" részével sszekt" -B cm hosszvezeték% A dob*reg el*ls" falától kiind#ló szakasza csontos, garati vége porcos felép!tés$% 2els"bélését mirigyekben gazdag nyálkahártya képezi% A f*lk*rt átmetszetben résszer$, a csatornal#menét a ra&ta rgz*l" izmok minden nyelésnél tág!t&ák% [gy a dob*reg a garat fel"l egyrésztszell"z"dik, másrészt biztos!t&a a dob*regben a dobhártyára k!v*lr"l ható nyomással azonosnyomást% A hirtelen fellép" légnyomásváltozást a nyelés kiegyenl!ti (a rep*l"gép fel- ésleszállásakor az #tasok azért kapnak c#korkát, hogy a gyakori nyelés biztos!tva legyen)%

2;7+\0W7 (7A2=5634+)>!g a k*ls"- és kzépf*l a hallás szolgálatában áll, és feladata a hangvezetés, a belsőf4ltartalmazza mi"d a allószer*, mi"d az egye"sClyozószer* re+eptorait. A labyrinth#s ahalántékcsont piramisában helyezkedik el% >egk*lnbztet*nk ra&ta egy k*ls" csontos tokot, acsontos labyrinth#st és a bels", t#la&donképpeni hártyás labyrinth#st%Msontos labyrinth#s% =észei: az el"csarnok, a csiga és a félkrs !v&áratok%lő+sar"ok (*estib)l)m a bels"f*l kzéps", tág#lt része, amelyb"l el"re a csiga, hátra afélkrs !v&áratok ind#lnak% A vestib#l#m az ovális ablak t&án kzlekedik a dob*reggel%0élkrs !v&áratok (canales semicirc#lares)% 3árom félkrs !v&áratot: hátsót, fels"t és oldalsótk*lnbztet*nk meg, amelyek a tér három f" s!k&ában egymásra mer"legesen helyezkednek el% Afels" félkrs !v&áratok és hát#lsó félkrs !v&áratok vertikális helyzet$ek, egymásra mer"legesek,m!g az oldalsó a v!zszintes s!kban, az el"bbiekkel derékszget képezve fekszik% Az !v&áratok avestib#l#mból ind#lnak ki, és #gyanoda térnek vissza% /ét !v&árat sszeny!lása folytán avestib#l#mban csak t szá&adékot talál#nk% Az !v&áratok egyik vége a kiind#lásnál hagymaszer$entág#lt (amp#lla)%siga (+o+lea. A labyrinth#s el*ls" része% /erti csigához hasonlóan a vestib#l#mból kiind#lva 8és RB kanyar#latból áll, amelyek k*lnbz" s!kban helyezkednek el% A csiga kanyar#latai egycsigatengely kr*l f#tnak% A csigatengely kr*l a csiga *regét harántirányban felez" spirális lemez

f#t, amely egy hártyás lemezzel, kiegész*lve az egyes kanyar#latokat fels" és alsó részre oszt&a% Ahallóideg végz"dései az #n% Morti-féle szervben vannak, m!g az idegse&tek a csigatengelybenképeznek idegdcot%#!rty!s labyri"t)s% A csontos labyrinth#son bel*l helyezkedik el, de azt tel&es egészében nemtlti ki% /zte és a csontos fal kztt folyadék (perilympha) kering% A hártyás labyrinth#son bel*l isfolyadékot (endolympha) talál#nk% A hártyás labyrinth#s részei: két hártyás tml", a hártyás!v&áratok és a hártyás csiga% ;zek kz*l az els" három képz"dmény az egyenslyozószervreceptorait, a hártyás csiga a hallás végkész*lékeit foglal&a magába, mely hangrezgést felfogórendszert a fed"lemezzel egy*tt Morti szervnek nevez*nk% A hártyás csigát a perilimfa tért"l amembrana vestib#laris választ&a el%

7. GÊ&^F;Z&;5>.A csontos el"csarnokban a két hártyás tml" helyezkedik el: a tml"cske és a zsákocska% Atml"cskéb"l ind#l ki és oda tér vissza a három hártyás !v&árat% ;zek formá&a megfelel a csontos

!v&áratokénak, de azt nem tltik ki tel&esen% Az egyenslyozószerv - mint támasztó- éssz"rse&tekb"l álló érzékhám - a tml"cske és a zsákocska falában, illetve a hártyás !v&áratok

99



amp#lláiban foglal helyet% Az érzékhám felett kocsonyás masszába ágyazottan mikroszkóposméret$ mészprizmák fekszenek, amelyek a fe& elmozd#lásakor helyzet*ket változtat&ák, és asz"rse&teket ingerlik% Az !gy keletkezett inger*letet az egyenslyozó ideg vezeti tovább az agyiegyenslyozó kzpontba%

&;AGZ&;5>Az ember az eml"skhz képest gyenge szaglás, életében a szaglás mégis &elent"s szerepet tltbe%A szaglószerv a fels" lég#tak kezdetén az orr*reg fels" részének nyálkahártyá&ában elhelyezked"kr*l!rt szaglómez" (regio olfactoria)% 3elyzeténél fogva alkalmas a belégzett leveg"szaginformációinak felvételére% A szaglómez", a fels" orrkagylónak és az orrsvény fels" részénekmegfelel"en, kb% 8H9 mm8 nyálkahártya-fel*let% +árgás-barna sz!ne élesen elválik az inkábbrózsasz!n$ légz" nyálkahártyától% A szaglómez" támasztóse&tek kzé ékelt érz"se&tekb"l, aszaglóse&tekb"l áll% ; receptor se&tek rvid nylványai (C-O sz"rcske) a nyálkahártya szabadfelsz!ne felé tekintenek, hossz nylványai a szaglórostok pedig a felvett szaglási inger*letetszaglóidegként vezetik tovább a szaglókzpontba%A szagérzéseket a belégzett leveg"vel az orr*regbe &#tó k*lnbz" gáz vagy g"z alak anyagokvált&ák ki, amelyek a szaglómez" ter*letén oldódnak% A szaglóse&tek ingerei tehát kémiai anyagok,n% szaganyagok% A belégzés módos!tásával (szippantás) az erre a ter*letre ker*l" anyagokatkoncentrálni t#d&#k, és ezáltal a szagokat intenz!vebben érezz*k% Ktkezéskor a kilégzés során a

nyelési sz*netekben az orrgaratzár megny!lásakor az orr*regen kiáramló leveg" a táplálék illatátismét a szaglómez" ter*letére hozza% A szagérzékelés egyik &ellemz"&e a fáradékonyság% ;t#la&donságból kvetkezik, hogyha kellemetlen szaginger hosszabb ideig hat a szaglószervre (pl%kellemetlen szag helyiségben kell tartózkodn#nk) egy id" #tán megszok&#k, és nem érezz*k akellemetlen szagot%

7O. ' Ismertesse a me+a"o-és fototer!pia lé"yegét, elj!r!sait, *alami"tmasszőri feladatait a kezelések sor!"$

2e+a"oter!pia. >echanikai energiával végzett gyógykezelés% Akt!v része a gyógytorna, passz!vrésze a masszázs, kimozgatás, a k*lnféle hzókezelések (pl% szárazny&tás, slyf*rd") és#ltrahangkezelés% (Az 43 kezelésnél egy kristály seg!tségével az elektromos energia mechanikaie"ergi!*! alak)l3ototer!pia. A helioterápia E napfénykezelés mesterségesen el"áll!tott komponensei, az 4<s#gárzás, a látható fény, valamint a lézers#gárzás tartozik ebbe a csoportba

3ototer!pia% 0énykezelést &elent, amelynek természetes formá&a a napfény (helioterápia) ésmesterséges formá&a a fototerápia% A fototerápia elter&edéséhez a fizikai felfedezéseknélk*lzhetetlenek voltak:

#)ll!mossz%

%) % 9999 E 899 nm Eig ter&ed a napfény h#llámhossza8%) % vagyis az elektromágneses s#gárzás spektr#mában a radio E és rntgens#gárzás kztt

helyezkedik el%) % 9999 E DC9 nm Eig ter&ed az infravrs s#gárzás

B%) % DC9 E B99 nm látható fényH%) % B99 E 899 nm #ltraibolya s#gárzásC%) % (az infravrs és 4< kztt található a lézers#gárzás)

(5eTton szerint a fehér fény a fényspektr#m sz!neib"l származó sszetett fény%)

3rek*e"+ia%

%) % infravrs E 9 a % 3atványon E B 9 a B% 3atványon 3z8%) % látható fény E B 9 a B% 3atványon E O 9 a B% 3atványon 3z%) % #ltraibolya s#gárzás O 9 a B% 3atványon E 9 9 a D% 3atványon 3z

A "aps)g!rz!s sszete*ői%

% BBG látható fény

100



% H9 G infravrs s#gárzásból áll % az 4< H G (H,CG PAQ és 9,B G P2Q) a PMQ-t az ózonréteg zmében elnyeli%

A napfénys#gárzás részben direkt, részben indirekt s#gárzás formá&ában éri a szervezetet% Anapfénys#gárzást a mai napig is használ&ák a gyógyászatban:

% psoriasis % ekzema % csont és iz*leti bántalmak % vitaminhiányos állapotok % kedélybetegségek

lle"ja*allatai%

%) % akt!v 62M8%) % rosszind#lat daganatok%) % napfényallergiaB%) % heveny betegségek (pl% veseelégtelenség, cardialis decompensatio)

2esterséges (fototer!pia fé"ykezelés%

%) % nfravrs s#gárzás8%) % 7átható fény kezelés%) % 4ltraibolya s#gár kezelés

I"fra*rs s)g!rkezelés%

% kezelési távolság E asztali kész*léknél 8H cm, állványos kész*lék esetén m, falikész*lék esetében ,H m

% kezelési id": H perct"l ma C9 percig

I"dik!+iói%

%) % mozgásszervi (b#rsitism tendinitism tendovaginitis)8%) % f*l- orr- gégészeti megbetegedések (otitis, sin#sitis)%) % b"rgyógyászati megbetegedések kezelése (hydradenitis, follic#litis, f#r#nc#l#s,

carb#nc#l#s)

!tató fé"ykezelés%

%) kék fény kezelés _ kromoterápia E &sz*lttek sárgaságának oldására8%) % fehér fény _ ;volite E fel*leti hámsér*lések, fekélyek, dec#bit#s kezelésére alkalma

ltraibolya s)g!rkezelés%

% 4< A% 4< 2% 4< M E antibakteriális hatás

Az 4< M szobák, m$t"k, helyiségek fert"tlen!tésére használatos (a mesterségesen el"áll!tott)6erápiás célból csak az A és 2 4< s#gárzás használatos% Asztali, állványos, mennyezetielhelyezés$ek vagy napozóágy szer$ek lehetnek

#at!sa%

%) % b"r pimentáció8%) % . vitamin képzés%) % hormonteremlés fokozásaB%) % vérképz"szervek m$kdésének serkentéseH%) % harántcs!kolt izomzat ere&ét fokozzaC%) % a vegetat!v idegrendszer szimpatik#s tlslyának cskkentéseD%) % helyi vérb"ség fokozásaO%) % anyagcsere serkentése

F%) % antibakteriális hatás (fert"tlen!t", bakteriosztatik#s hatás)A b"rgyógyászatban használatos 4<A E kezelés: soriasis E 4< E A

101



9!rostó at!sok%

% fototoik#s hatás (szem, kt"hártyagy#lladás, sz!nlátás zavar, sz*rk*leti látászavar)<K.\+J;>W<;@ NNNN

% fotocarcinogen hatás E b"rn lehet rákkelt" (anya&egyek, b"relváltozások, melanoma,basalioma) E 0I/IJA6I++1@NN

lle"ja*allatok%

% fényallergia % heveny 62M % lázas állapot % heveny b"rgy#lladások % heveny ideggy#lladás % vérzékenység % +J2 (ischaemias sz!vbetegségek)

• 7O. Ismertesse a betegmegfigyelés szab!lyait, és fo"toss!g!t a gyógy-éssportmasszőri

A betegmegfigyelés legye"%• +zakszer$• ontos• =endszeres• Akt#ális (akkor és ott)• Az észlelést kvet"en azonnal és pontosan dok#mentált• .nteni kell arról, hogy mi a további teend" E azonnali beavatkozása,

orvos értes!téseA massz!zskezeléseket megelőző *izsg!latok

szveti állapot feltérképezése fá&dalmas ter*letek felmérése beteg általános állapota a masszázs kezelés megtervezése

9órelőzmé"y (a"am"ézis fel*étel%

beteg dok#mentáció&ának áttekintése családi és szociális anamnézis &elen panaszok (akt#ális anamnézis) fá&dalom (&ellege, helye, ide&e, mióta áll fenn, mire mlik, kis#gárzás) gy#lladás (heveny gy#lladásos t*netek, degenerat!v elváltozások t*netei) mozgáskorlátozottság anatómiai elváltozások

2egfigyelés (i"spe+tio%

már amikor be&n vetk"zés, &árás, tartás gerinc grb*letei, antalgia csontozat és izomzat általános és régiónkénti állapota sorvadás (atrophia), izom, iz*let, vagy !nzs#gorodás (kontrakt#ra), látató letapadás

(spazm#s) b"rsz!n, b"relváltozások, b"rbetegségek, anya&egyek, hegek m$téti heg esetén kérdezz*nk rá onkológiai (daganatos betegségekkel foglalkozó orvost#dományi ág) m$tét #tán csak

orvosi engedéllyel kezel&*k szalagszer$ kt"szveti elváltozások

102



elváltozások a kézen, lábon (csomók, sszenvések, kontraktrák, #&&ak irányánakeltérése]deviatio^, sorvadt izmok, beidegzési zavarok)

térd állása I (var#s) vagy X (valg#s) d#zzanatok, vizeny"k (démák) visszértág#latok, vérrg (trombózis) lábszáron barna foltok (rossz vénás keringés)

lábboltozatok, b"rkeményedések, b*tyk (hall#s valg#s), kalapács#&&

9ézzel trté"ő *izsg!lat (palpatio%

a b"r h"mérséklete, és régiónkénti eltérései a b"r száraz vagy nyirkos volta eltolhatóság, kiemelhet"ség vizeny"k - #&&benyomatot tart&a-e kt"szvet állapota - letapadások, lipoma, ganglion, copeman-hernia izmok - tón#s, ter*letek ahol izomfá&dalom van (myalgia), a két oldal k*lnbsége

(myogelosis)

iz4letek - "yom!sérzéke"ység, ko"trakt)ra #allgatóz!s (a)s+)latio%

iz*leti hangok, zre&ek figyelése (crepitatio)

0!rgyilagos (objekt* *izsg!latok%

hossz, krfogat, izomer", izomkrfogat, mozgáspálya szge p#lz#s, vérnyomás

A betegmegfigyelés lépései%% 1ltalános megtekintés: &árás, beszéd, ápoltság, arckife&ezés, b"rsz!n, b"relváltozások8% ;gyes testrészek megtekintése: fe&, nyak, mellkas, has, végtagok, krmk (mindegyiknél

sorol&on fel egy-két példát)% A t#datállapot megfigyelése: tiszta t#dat (térben és id"ben orientált), kóros t#datállapotokE kzny (apátia), al#székonyság (szomnolencia), nt#datlanság (szopor), eszméletlenség(kóma), emelkedett hang#lat (e#fória), térbeli és id"beli tá&ékozatlanság, negat!vizm#s,lázas del!ri#m, del!ri#m tremens, halált#sa (agónia)%

B% A magatartás megfigyelése: egy*ttm$kd", ellenkez", szorongó, bizalmatlan, képzeltbeteg (hipochondria), betegségsz!nlel", betegségtagadó, ideggyenge (ne#raszténiás),hospitalizált (t#d&on mindegyikr"l beszélni)%

H% /ardinális t*netek: testh"mérséklet, p#lz#s, vérnyomás, légzésC% <áladékok megfigyelése: vizelet (mennyisége, sz!ne, átlátszósága, *r!tése, fa&slya),

hányadék (hányás mód&a, száma, hányadék mennyisége, sz!ne, tartalma), széklet(széklet*r!tések száma, konzisztenciá&a, sz!ne, szaga, tartalma), kpet (mennyisége,tartalma, sszeállása, sz!ne),

D% 6esttmeg megfigyelése: átlagos, h!zás, fogyás (melyik, mire &ellemz")O% Alvás megfigyelése: elalvási zavarok, átalvási problémákF% 0á&dalom megfigyelése: helye, &ellege, id"tartama, kis#gárzása, &ellegzetes fá&dalmakra

7P. A =ellemezze a kr"yéki idegre"dszert, a *egetat* idegre"dszert és aószab!lyoz!st$ 'eszélje" a 6ystropia m)s+)lor)m progressi*a, és a"e)ropatia lé"yegéről, t4"eteiről$

A *egetat* idegre"dszer%0eladata az akarat#nktól f*ggetlen*l m$kdik, szabályozó szerepe van (emésztés, légzés) Azsigerek m$kdését hangol&a ssze% >irigyeket, simaizmokat, ereket idegzi be% 2iztos!t&a a bels"krnyezet állandóságát%Anatómiai (kzponti, krnyéki) és f#nkcionális szempontból két, egymással ellentétesen m$kd"részre osztható: a szimpatik#s és a paraszimpatik#s idegrendszerre,

103



A *egetat* idegre"dszer a"atómiai jellegzetésségei%A kzponti idegrendszerb"l ind#ló (efferens) vegetat!v rostok &ellemz"&e, hogy a perifériánidegdcban (ganglion) mindig átkapcsolódik egy második ne#ronra és annak idegrost&a éri ela célszervet% ;z alap&án megk*lnbztet*nk ganglion el"tti (preganglionáris) és ganglion#táni (postganglionáris) rostot%

A dcok a szervezet k*lnbz" pont&ain találhatók%.ctip#sok:

gerinc mellettiek (paravertebrális ganglionok) gerinc el"ttiek (praevertebrális ganglionok) zsigeri dcok, a zsigerek kzelében vagy kap#&ában zsigerek falában

A vegetat!v idegrendszernek sszekttetése van agy- és gerincvel"i idegekkel

A szimpatik)s idegre"dszer9zpo"ti rész% a gerincvel" #tolsó nyaki szelvényében (MO), a mellkasi (6h-8) és az ágyéki (7-8) szakaszában a gerincvel" oldalsó szarvában lév" vegetat!v (visceromotoros) se&tek%<eriféri!s rész%A gerincoszlop két oldalán- a koponyaalaptól a frkcsigolyáig- hzódó határlánc vagy dclánc és azezekb"l ered" vegetat!v rostok% degvégz"déseik adrenalint és noradrenalint választanak ki, ezértadrenerg rostoknak is nevezik%3atása: a szervezet védekezéséért felel"sek, vészreakciók% +zimpatik#s izgalom a szervezetetfokozott aktivitásra készteti, a szervezetben mozgós!t&a az er"tartalékokat a lebontó anyagcsere-folyamatok serkentésével

emeli a vérnyomást megváltozik a véreloszlás (a vér az izmokba ker*l) se&tanyagcsere fokozódik c#kor felszabad!tás (a má&ban tárolt glikogén gl#kózzá bomlik, emelkedik a vérc#korszint,

a se&tek nagyobb mértékben &#tnak c#korhoz%

szellemi f#nkciók serkentéseA paraszimpatik)s idegre"dszer/zpont&a: részben a kzépagyban és a nyltvel"ben (fe&i v% carnial rész) itt a bolygóideg(n%vag#s) magvarészben a keresztcsonti gerincvel"ben (keresztcsonti v% sacralis rész) ;z a hgyhólyagnak, a nemiszerveknek, a vastagbél alsó szakaszának és a végbélnek az ellátó&a%erifériás rész: paraszimpatik#s idegrostok% degvégz"désein acetilkolint választanak ki, ezértkolinerg rostok%A paraszimpatik#s hatás a szervezet lokalizált ter*letein tartalékol&a a szervezet er"it a felép!t"anyagcsere folyamatok serkentésével% A szervezet felép!téséért, regenerálódásáért felel"sek% Aszimpatik#ssal ellentétes, ilyenkor a vér a tápcsatornába áramlik%+zerepet &átszik a helyreáll!tó folyamatokban, a beállott anyagveszteségek pótlásában% Krvényre

&#t a szervezet ny#galmi fázisában3atása: nagyobb mennyiség$, enzimekben gazdag emészt"váladék termel"dikA sz!v aktivitása cskken0okozódik a bél perisztaltika, a záróizmok tón#sa cskken

A perifériás idegrendszerben a tbbi ideggel egy*tt f#tnak a vegetat!v idegrendszer rost&ai%A paraszimpatik#s rostok a X% agyideggel (n%vag#s) és a keresztcsonti, farokcsonti szakaszonlépnek ki a gerincb"l%A szimpatik#s rostok a nyaki, háti és l#mbális szakaszon lépnek ki%

&zimpatik)sizgalomat!sa

&zer*i *!lasz <araszimpatik)sizgalom at!sa

6ág#l #pillaválasz +z$k*l

104



0okozódik +zembelnyomás Mskken

@yors#l +z!vm$kdés 7ass#l

+z$k*l,vérnyomás n"

;rek 6ág#l, vérnyomáscskken

;lernyed 3rg"kizomzata

Ssszehzódik

Mskken >irigyekm$kdése

0okozódik

Mskken 2élmozgás 0okozódik

6ón#s cskken 3gyhólyag 6ón#s fokozódik

A *egetat* m:kdés felsőbb szab!lyz!sa (hypotalam#s, agytrzs)Az agytrzs

A gerincvel" kzvetlen folytatása>$kdésében a gerincvel" flé rendelt+z*rke és fehérállománya nem k*ln*l elA felszálló érz", és a leszálló mozgató pályák is itt haladnak átAz agykéreg ébrenléti állapotának fenntartásáért felel"sAz agytrzs részei%

nytvel" (med#lla oblongata) h!d (pons) kzépagy (mesencephalon)

7y0ltvel ő

=eflekzpont: légzés, keringés szabályozása, emésztés, nyelés, hányás, khgés, nyálelválasztásA leszálló mozgató pályák legnagyobb része itt keresztez"dik át (egyik oldalról átmegy a másikra)iramis pályák kidomborodása és az oliva itt találhatóAz egész ter*letén végighzódik a formatio retic#laris2el"le lép ki a X,X,X,X agyidegH!d

7égzési és keringési kzpont- nyltvel"i kzpontokat fel*lszabályozza, azok m$kdésétsszehangol&a pl%: nyelés és beszéd egyszerre2el"le lép ki az <, <, <, < agyideg/özépagy

6#datalatti refleek kzpont&a (p#pilla-, rágási-, testtartási refle)nnen lép ki a %agyideg

9isagyAz agyféltekék nyakszirtcsonti lebenyei alatt, a koponyaalap hátsó koponyagdrének hátsórészében fekszik%/*lse&*kn sz*rkeállomány van, kzep*-kn fehér lemezek E faelágazásszer$ képAz idegrendszer minden részéb"l (gerincvel", érzékszervek, nagyagykéreg fel"l) b"ségesen halad-nak pályák a kisagyhoz%A kisagy rengeteg információt integrál, amiket a mozgató idegmechanizm#sokban használ fel% Akisagym$kdés nélk*lzhetetlen minden bonyol#lt és f"leg célvezérelt mozgáshoz% A mozgásokpontos idegi program&át dolgozza ki, és a mozgatórendszer rendelkezésére bocsát&a%+ér*léskor a &árás, a testtartás, a mozgáskoordináció, a beszéd és a szemmozgások slyos za-vartszenvednek%

9ztiagy- .iencephalon>a&dnem tel&esen k*lnálló két félre szétvált agyvel"rész, két fele csak néhány helyen f*gg sszeegymással%

105



Jmét oldalfalának nagy sz*rkeállomány-tmegei képezik:>alamusz (fels" rész)Az érzékszervekt"l érkez" pályák itt kapcsolódnak át Rkivéve a szaglópályaRHypotalamus (alsó rész)A thalam#s alatt elhelyezked" ter*let, amely lefelé a hypophysis hátsó lebenyébe folytatódik% Avegetat!v idegrendszer része% <egetat!v m$kdések kzpont&a Rh$t", f$t", éhségérzet, &óllakottság,

v!zforgalom szabályozás kzpont&ai vannak ittR3ormonokat termel (oytocin, vazopresszin).*hkzpont is itt van+zabályozó m$kdését két ton fe&ti ki:

leszálló pályákon ne#ralis információ tovább!tásával ( agytrzs, gerincvel")→

hormonális mechanizm#ssal ( hypophysis)→

A zsigeri szervek és anyagcsere-m$kdések állapotáról t#domást szerez: felszálló ne#ralis mechanizm#sok révén kémiai információk révén

Hypop'isis

A hypothalam#s két nagyse&t$ magvának se&t&ei hormont termelnek (A.3 és oytocin)%A se&tek rost&ai a hypophysis nyelébe leszálló ktegeket alkotnak és a hátsó lebenyben(ne#rohypo-physis) végz"dnek% ;zekben az aonokban áramlik le a hormon, amely a hátsólebenyben cs#pán tárolódik, annak nincs sa&át hormontermelése%;gy kisse&tes hypophysismag n% releasing hor-monokat (pl% AM63, 6=3) termel, amelyek az el*ls"lebenyt (adenohypophysis) hormonok *r!tésére és termelésére serkentik%0#nkció:Az általa stim#lált bels" elválasztás miri-gyekkel a negat!v visszacsatolás elvén m$kd"szabályozási krkben az en-dokrin rendszer a#toreg#láció&át végzi

Eagyagy- Merebr#m %gy"éltekék

homloklebeny

fali lebeny halántéklebeny nyakszirti lebeny

?ommissurák

a féltekék sszekttetései egymással kérgestest

@ályarendszerek

az alacsonyabb részekkel sszekt" rostok0elszálló pályák

el*ls" kteg h", fel*letes tapintás fá&dalom

hátsó kteg izmok és !z*letek helyzete, térbeli helyzet

7eszálló pályák piramispálya (akaratlagos mozgások) etrapiramidális rendszer (a#tomatizált mozgások: mimika, gesztik#láció stb%)

7P. ' Ismertesse a k*etkező kórképek% artritisek, osteoporosisok,

artrozisok, l!gyrész re)matizm)sok lé"yegét, t4"etta"!t, *alami"t amassz!zskezelések leetőségeit$

Iz4leti gy)llad!s (artritis lé"yege, fő t4"etei, +soportost!saAz iz*let belhártyá&ának gy#lladása mely az iz*let szveteire is ráter&edhet%Ika: fert"zés, imm#nológiai eredet$6*net:

spontán vagy mozgásra, nyomásra &elentkez" fá&dalom

106



d#zzanat b"r melegsége vrssége iz*let mozgáskorlátozottsága

2akteriális iz*leti gy#lladás: baktéri#m kzvetlen*l beker*l az iz*letbe (sér*lés, véráram)3eves gy#lladásos t*netekkel, lázzal &ár%

Msoportos!tása: =eakt!v arthritis (ologoarthritis)

8-B iz*letet érint, asszimetrik#san Ikozhat&a:7yme-kór, re#más láz, baktéri#m, Mhlamydia

>onarthritis: egy iz*let gy#lladását &elenti olyarthritis: B-nél tbb iz*letet érint a gy#lladás

2o"artritisek% i"fe+tios)s artritisek, tra)m!s artritis, ksz*é"y9onartritis! ;gy iz*letet érint" gy#lladász*leti belhártyagy#lladást okoz, ritkán véres folyadékgy*lemmel+ér*lések #tán ford#l el", a gy#lladásos t*netetket keringési elváltozások k!sérikAz iz*letek gyakran kontraktrában rgz*lnek%7eggyakrabban kézen, bokán, lábfe&e, térden észlel&*k%"öszvény!

#rinanyagcsere kvetkeztében hgysav halmozódik fel a szervezetben% A hgysav a fehér&éklebomlásának mellékterméke% A vérben magasabb lesz a hgysavszint (hiper#rikaemia), tel!t"dikés a hgysav nátri#msó alak&ában lerakódik a szvetekbe, els" sorban az iz*letekbe% ;zrohamokban meg&elen" vagy tartós gy#lladást okoz% A gy#lladás id*lté vállhat és torz!that&a aziz*letet%rimer: rkletes, enzimhiány+ec#nder: cskkent hgysav kiválasztás;l"ford#lás: férfiakon gyakoribb, családi halmozódás, tltáplált embereken, B9-H9 éves korosztálytérinti6*netek: kszvényes roham váratlan#l tr rá a betegre%Az iz*letek megd#zzadnak, fltt*k a b"r

vrs vagy b!borszin$, feszes, fényes és meleg, fá&dalmas% 6bb iz*letet érint, gyakran az é&szakaiórákban &elentkezik% @yógyszerek hatására elmlik%Lelentkezhet cs#klón, knykn, térden, bokán,3eveny t*netek: láz, hidegrázás, általános rossz kzérzet, heves sz!vverésd*lt: iz*letek deformálódása, lerakódó #rát kristályok az iz*letekben, inakat káros!t&a, !gy amozgás korlátozott, a b"r alatt kemény csomókban rakódnak le%/iváltó ok:

sér*lés, m$tét, tar#ma p#rin gazdag ételek, fehér&eds táplálkozás, bels"ségek fogyasztása stressz, fáradtság nagy mennyiség$ alkohol

6erápia, kezelés:

cél a fá&dalom cskkentése, gy#lladás megfékezése betegség visszatérésének megakadályozása hgysavszintézis gátlása vér hgysavszint&ének cskkentése b"séges folyadékfogyasztás életmód váltás, testslycskkentés

.iéta: ker*l&e a p#rinban gazdag táplálékokat (bels"ségek, hsok, kávé, csoki, kakaó,

h*velyesk)=oham kezelése:

fá&dalomcsillap!tás, gy#lladás megfékezése (nonsteroid gy#lladáscskkent"k,

kortikosteroidok) hideg borogatás lokálisan

107



ny#galomso"tritk)l!s (osteoporosis%

7ényege a +so"téptés és +so"tbo"t!s egye"sCly!"ak megboml!sa% Ilyan csontanyagcserezavar, melyre a csonttmeg ritk#lása &ellemz"%

3eloszt!sa szeri"t leet%- primer, melyeknek nem ismer&*k az okát% de tartozik az id"skori (senilis) és a fiatalkori(&#venilis) osteoporozis%

-szek)"der, melyeknek oka ismert: sztrogén hiány, fokozott pa&zsmirigy f#nkció, alkoholizm#s, má&betegség, kálci#m hiányostáplálkozás, felsz!vódási zavarok, mozgásszegény életmód

A csont mennyisége annyira lecskkenhet, hogy enyhe behatásra is trés kvetkezhet be%;l"rehaladott stádi#mban a csigolyák ssze is roppanhatnak, akár 9-H cm-t is cskkenhet atestmagasság%

04"etei%fizik!lis t4"etei%

sokáig t*netmentes ma&d háti, ágyéki gerinc fá&dalom gerincoszlop megrvid*l fokozott háti kyphosis fokozódó fá&dalom

5adiológiai jelek: a &elek meg&elenésére már 9-B9 G-ot is elérheti a csonttmeg vesztesége%A csontok *vegszer$en átlátszók, kialak#lóban #n% halcsigolyák

+z$r"vizsgálatNaboratori)mi t4"etek% .;XA vizsgálat (csonts$r$ség mérés) indokolt rizikofaktor esetén,klinikaileg biztos osteoporozis esetén a diagnozis ob&ektivizálása miatt, kezelt betegeknélnyomonkvetés -8 évente%5izikofaktorai%

id"s kor kis testsly, trékeny alkat, világos b"r nem sz*lt n" korai menopa#se (petefészkek m$téti eltávol!tása) tlzott dohányzás, alkohol, koffein cskkent kálci#m, .-vitamin felvétel - mozgásszegény életmód tartós sztreroid krónik#s gy#lladásos betegségek

revencio, terápia: a cscs csonttmeg kb 9 éves korra alak#l ki, O9G genetika 89G krnyezetitényez" befolyásol&a% revenció lehet"ségei: megfelel" kálci#m bevitel, megfelel" . vitamin ellátás,rendszeres fizikai aktivitás, alkohol és dohányzás mell"zése, rendszeres sz$résA m!r kialak)lt osteoporozis ter!pi!ja% kálci#m terápia H99mg Rnap . vitamin, sztrogén

hormon terápia, calcitonin terápia, gyógytorna, esés elleni védelem

Fsteomala+ia (+so"tl!gy)l!s, gyermekkorba" a"golkór . vitamin hiánya, ill% felsz!vódási zavara miatt alak#l ki gyermekkorban angolkórnak nevezz*k, ilyenkor nvekedési zavart is okoz id"s embereken cskken a . vitamin felsz!vódás a vékony bélben a csontszvet szervetlen állomány cskkenése &ellemzi

. vitamin hiány és aktiválódás zavara el"ford#l: gyomor resectio #tán felsz!vódási zavarokban alkoholizm#s krónik#s má&- és vesebetegségek

4< s#garak hiányában6*netek:

108



izomgyengeség, csontok fá&dalma, fáradtság, sápadtság, hossz csves csontokmeggrb*lnek, nagyfok hyposcoliosis

6erápia: . vitamin

oligoartritisek%spo"dylitys a"kylopoeti+a, artritis psoriati+a, e"teropatiasspo"dartritisek, reakt* artritis, re)m!s l!z

:ligoarthritis! 8-B iz*let gy#lladása+okszor egy iz*let megbetegedésével kezd"dik/eresztcsonti-cs!p"csonti iz*let (sacroiliaca), a gerinc kisiz*letek (spondylitis) és az alsó végtagsokiz*leti gy#lladásával &ár egy*tt% ;lcsontosodáshoz vezethet (ankylosis)/éz vagy láb#&&akon tendinitis _' kolbász#&&@ya#lladásos bélbetegségek kzé tartozó iz*leti gy#lladások (colitis #lcerosa)=eakt!v arthritisek- =eiter-kór<érhas, chlamydia, #reoplazma fert"zés vált&a ki%S-%: /rónik#s gy#lladásos betegség, amely a gerinc kisiz*letetit érinti, mely elcsontosodáshozvezethet% 0érfiaknál gyakoribb% 89-8H éves korban &elenik meg% .eréktá&i fá&dalom az alsóvégtagba kis#gározva% +z!v, t*d", idegrendszeri elváltozások &elenhetnek meg%/órlefolyás: kezdetben stagnál, ma&d fokozatosan romlik% Lellemz" a gerinc mozgáskorlátozottsága,

mellkasi fá&dalom, mozgásbesz$k*lés, végstádi#mban bamb#sznád gerinc, paravertebrális izomzatfá&dalmas spazm#sa%K&szaka sima, kemény alapon fek*d&n%

Artritis psoriati+a% ]FIGFA50#5I0I& ]ikkelysmrben szenved" beteg iz*leti gy#lladása% Az iz*leti folyamat megel"zi a b"rt*neteket%A kéz kisiz*leteinek (.) gy#lladásával kezd"dik, de gyakran el"ford#l a szakroiliacalis és agerinciz*letekben%A gy#lladás az iz*let merevségét és csontp#szt#lást fok okozni%6*netek:

psoriazis (vrs, hámló b"rki*tés) krmt*net (megvastagodott, foltos krm) az iz*letek megd#zzadnak, eltorz#lnak szimmetrik#san &elentkezik kolbász#&& &ellemz"/ezelése: kortikosteroid in&ekció non-steroid gy#lladáscskkent"k aranykész!tmények mozgás&av!tó terápiák

5e)m!s l!z%A kt"szvet nem gennyes, gy#lladásos megbetegedése, amely a sz!vet, !z*leteket, agyvel"t,ereket és a b"ralatti kt"szvetet érinti%+treptococc#s fert"zés ind!t&a el a betegséget%04"etek%

magas lázzal &áró torokgy#lladás, mand#lagy#lladás, skarlát +z!vgy#lladás- Marditis z*leti gy#lladás (cs!p", térd, boka, knyk, cs#kló) degrendszeri t*netek 2"rt*netek =e#más csomók (kisiz*letek, térd, knyk, lapocka, gerinc két oldalán)

<olyartritis% a re)matoid artritis lé"yege, patológi!ja, kli"ikai képe, előrealadotteseteibe" leggyakrabba" kialak)ló defformit!sok, kórlefoly!sa, prog"ózisa, ter!pi!ja

-olyart'ritis% +okiz*leti gy#lladás/ezd"dhet: ak#tan, lázzal, gy#lladásos t*netekkel, belszervi t*netekkel, monarthritissel7eggyakrabban a kéz és a láb kisiz*leteti érintettek%

109



de tartoznak a kt"szveti betegségek.%:

/rónik#s, progrediáló, szimmetrik#s deformitásokat okozó polyarthritis, mely gyakran érinti a kézés a láb kisiz*leteit%A kéziz*leti arthritis az iz*letek deformáció&át okozza, gyakran létrehozza az #&&ak t!p#sos #lnárdeviáció&át (billenty$t*netek, hattynyak-, gombly#k deformitás)

A kéz kisizmainak sorvadása (atrophiá&a) &n létre, a kezdeti gy#lladás és fá&dalom #tán%Lellemz" a félóránál hosszabb ideig tartó reggeli iz*leti merevség%/ialak#lásában szerepet &átszik a megváltozott szervezeti imm#nitás% Az imm#nrendszermegtámad&a az iz*leteket bélel" és kipárnázó szvetet% A porc, csont, !nszalagok lep#szt#lnak, amihegképz"déshez vezet az iz*leten bel*l%04"etek%

iz*letek merevsége mozgáskorlátozottsága izomfá&dalmak általános rossz kzérzet szimmetrik#s gy#lladás #&&ak deformitása izmok sorvadása re#matoid csomók

Uri"tett ter4let% >M nyak >6 gerinc is

&t!di)mai% 0á&dalmai vannak, de t#d&a élni az életét, deformitás nincs, gy#lladásos id"szakban

nem massz!rozz#k

5api dolgokat nagy nehézségek árán megcsinál&a, gyakori a fá&dalom, deformitásokkialak#lnak% Snmagát el t#d&a látni, de seg!tséggel% 0olyamatos fel*gyeletet nem igényel% 1gyhoz vagy kerekesszékhez kttt% >agatehetetlen, ellátásra szor#l% .eformitás a

kézen és a lábon is%/ezelési lehet"ségek:

fizioterápia masszázs szás h"terápia torna gy#lladáscskkent" gyógyszerek

Az artrozisok lé"yege, jellemzői, előford)l!si gyakoris!ga, kli"ikai és radiológiait4"etei, diag"ózisa, ko"zer*at* és m:téti kezelése, megelőzése, +soportost!sa<ényege: az iz*leti porc degeneráció&a, kóros elfa&#lása%>inden olyan elváltozás, amely megbont&a az egység mechaniká&át, egészét% Mskken a szinoviálisfolyadék mennyisége és megváltozik a min"sége% 5em t#d&a ellátni ken"f#nkció&át, az iz*lettáplálását% 0okozódik a porcfelsz!nek s#rlódása% 0ellemzi % kiváltó okot nem ismer&*k, rkletes, tra#mák, gy#lladások, gyógyszerek, slyfelesleg,életmód, táplálkozás, foglalkozás, sportolás egy*ttesen vezethetnek elváltozáshoz%>ikroszkópik#s elváltozások &nnek látre az iz*letben, a porc elveszti sz!nét, fényes &ellegét,elvékonyodik, és sárgás-barnás sz!n$vé válik% A felsz!n felrostozódik, és kisebb-nagyobbmélyedések lesznek ra&ta% A porc morzsalékony lesz, lekopik és láthatóvá válik a megvastagodott

csontfelsz!n%

110



Mskken a szinoviális folyadék mennyisége, min"sége% 5em t#d&a eláátni ken"f#nkció&át, az iz*lettáplálását% 0okozódik a porcfelsz!nek s#rlódása% Az artrózishoz gy#lladás is társ#lhat%1l"ordulása% lakosság 9-89G-át érinti, D9 éves kor felett 99G, n"k betegségei slyosabbak/linikai t(netei : A betegség csak néhány iz*letet érint, leggyakrabban a térdet%(kéz, boka,

knyk csak ritkán)$adiológiai t5netei : elhalás, meszesedés, csontkinvésiagnózisa:

- 0á&dalom, kezdetben ind!tási, ma&d terhelésre is &elentkezik, é&szakany#galomban z*leti merevség, reggel alvás #tán kife&ezett 5yomásérzékenység, d#zzanat .efformitás Mrepitáló iz*let >ozgáskorlátozottság /rnyez" izmokban atrófia d"nként fellángoló gy#lladások (r#bor, calor, dolor, t#mor, f#nctio

laesa)"onzervatv és műtéti kezelése! megel"zés, korszer$ táplálkozás, gyógyszerek (fá&dalomcsillap!tók,nonsteroid gy#lladáscskkent"k, iz*leti in&ectiók)Artroszkópos átmosás, csontkinvések eltávol!tása, protézis)9egelőzése! +ok, de nem tlzásba vitt mozgás, megfelle" táplálkozás és normál testslymegtartása?soportostása: primer és szek#nder

rimer: Ika ismeretlen, ide tartozik a primer generalizált artrózis, mely fiatal életkorbantbb iz*letre kiter&ed", kopásos degenneráció;roz!v (p#szt#lásos) artrózis, 3eberden artrózis, egyéb artrózisok

+zek#nder: Ika minden olyan elváltozásm mely megbont&a az egység mechaniká&át,egészét%&zek)"der artrozisoz *ezető leggyakoribb okok

<elesz*letett és fe&l"dési rendellenességek, posttra#más elváltozások,gy#lladásos-,metabolik#s-,endokrin-, idegrendszeri és egyéb betegségek%Artrozisoz *ezető rizikóté"yezők>ozgásszegény életmód, elh!zás, tlzásba vitt, er"ltettet, szakszer$tlen sportolásA kéz kisiz4leti artrozisai ( I. 2 iz4let artrozisa, #eberde" artrozis, 'o)+ardartrozisI.2 artrózisa%]Marpometacarpalis _ nyeregiz*let iz*let artrózisaRAz iz*leti felsz!neket bor!tó porc degenerat!v megbetegedése mechanikai hatások miatt% d"sebbkorosztály megbetegedése% z*let fá&dalmas d#zzanata, kés"bb defformáció&a, mozgásra fokozódófá&dalom, mozgásbesz$k*lés &ellemzi% Az iz*letben létre&v" mozgások fá&dalmasak% 7ehetkétoldali, de f"leg a domináns kézen &elentkezik%/onzervat!v kezelés, m$tét%

#eberde"% smeretlen eredet$, tbb iz*letet érint" elváltozás, ami csontgy#lladásos betegség%/zépkor n"kn gyakoribb% 7eggyakrabban a . iz*letet beteg!ti meg% 0érfiakon f"leg tra#maokozza%>5netek : gy#lladásos elváltozások, érzészavarok, !z*leti defformitások, mozgáskorlátozottság,csontkinvések, fel*leti egyenetlenségek, heveny fellángolás, ma&d elcsit#l"ezelés: gy#lladáscskkent", fá&dalomcsillap!tó'o)+ard% iz*letek artrózisa% Az iz*leti felsz!neket bor!tó porc degenerat!v megbetegedése,mechanikai hatások miatt az évek alatt fokozatosan alak#l ki% d"sebb korosztály megbetegedése%z*let defformáció&a, mozgásra fokozódó fá&dalom, mozgásbesz$k*lés% A 2o#chard csomókleggyakrabban %-% #&&akat érintik, n"knél gyakoribb%Fka% lehet tra#ma, genetikai tényez", endocrin zavar% iz*let megvastagodása, fá&dalom, d#zzanat, nyomásérzékenység, #&&ak cs!pésere&ének

cskkenése%04"etek% lassan nv" csomók az #&&végeken, r#bor, calor

111



nd!tási fá&dalom, kézfá&dalom, reggeli iz*leti merevség,/ezelés: 5onsteroid gy#lladáscskkent"k, lokális melegpakolás, sebészi el&árás%>egel"zés: a kéz k!mélésével

Go"artrozis lé"yege, okai, kli"ikai t4"etei0érdiz4leti kop!s

.egenerat!v elváltozás%A térdiz*let deformitásával, az iz*leti felsz!n p#szt#lásával és változó slyosságmozgáskorlátozottsággal és fá&dalommal &ár%A porc elvékonyodik, elveszti sima, fényl" &ellegét, felsz!ne rostozódik, porcfekélyek alak#lnak ki, aporcfelsz!n fokozatosan elp#szt#l, ciszták alk#lhatnak ki%Fka% baleset, fert"zés, életkor, slyfelesleg, nagyobb igénybevétel04"etek% A fá&dalom kezdetben ind#lási, le&t"n, lépcs"n lefelé fokozódik% 5yomásérzékenység%z*let reggeli mozgáskorlátozottsága, merevsége, mely kés"bb oldódik% +ercegés érezhet" a térdalatt, a zs#gorodások miatt a mozgás besz$k*l%7egtbbszr mindkét térden &elentkezik, de az egyik oldal a slyosabb%A fá&dalom miatt a végtag k!mélve van, ezért a combizomzat elsorvad%/ezelés: 0izikoterápia, porcvéd" kész!tmények, nonsterois gy#lladásgátlók, végs" megoldáskéntprotézis

oxartrozis lé"yege, okai, kli"ikai t4"eteiMoarthrosis _ cs!p"iz*letidegenerat!v betegségelyenkor a beteg cs!p"iz*letben a porc és a csont degeneráció kvetkeztében fellép" fá&dalom,defformitás és mozgáskorlátozottság van% ;miatt kontraktra és sánt!tás alk#l ki% Lárásban trténikzavar%; l"ford#lása: feln"tt lakosságrimer: nem t#d&#k az okait% 5"knél ford#l el" gyakrabban% H9-C9 éves kor felett gyakoribb%1ltalában mindkét cs!p" érintett%+zek#nder: más, ismert cs!p"iz*leti betegség kvetkeztében alak#l ki% 0iatal korban is el"ford#l%

5égyszer gyakoribb, mint a primer% gyakoribb az egyoldali degeneráció04"etek%0á&dalom, (lágyékha&latban, nagytomporon, faron, combba, térdbe s#gározhat) mozgásrafokozódik, mozgáskorlátozottság, mozgásbesz$k*lés, kontraktrák, sánt!tás, meszesedés5ehez!tett a lépcs"re fellépés, nehezen rak&a keresztbe a lábait%$öntgen t5netek :

iz*letek deformáltsága az iz*leti rés besz$k*l az iz*leti kontrok egyenetlenek degenerat!v ciszták alak#lnak ki oszteofibrómák képz"dnek (csontdaganat)

!gyrész-re)matizm)s t!rgykre. #eberde" sy"droma.

1. A l!gyrész-re)matizm)s fogalmaA mozgásszervekhez tartozó lágyrészek elváltozásai% 6lnyomó rész*k hasonló okok miatt &nlétre, kezelés*k szempont&ai is azonosak% Az anatómiai viszonyok alap&án természetes, hogy ekórképek nem nmag#kban, hanem egymással kombinálódva &nnek létre% A 25I ezért k*lncsoportot (non% artic#lar rhe#matism) alkotott e betegségek számára%Az érintett lágyrészek a kvetkez"k: [n, [nh*vely, +zalagok, zom, 5yáktml", 2"nyék

7. 3orm!i <a""i+)litis, pa""i+)losis% a b"r alatti zs!rszvet fá&dalmas gy#lladása 2yalgia% izomfá&dalom 0e"di"itis, te"do*agi"itis% az !n, illetve az !nh*vely gy#lladása ')rsitis% nyáktml" gy#lladása "tesitis% az !n eredésének, vagy tapadásának gy#lladása 3ibrositis sy"droma (primer fibrositis% kt"szveti és izomfá&dalom tisztázatlan

eredettel

112



AlagCt sy"drom!k% idegek, erek anatómiailag preferált helyen létre&v" kompresszió&a ipoma% &óind#lat zs!rszvetben létre&v" daganat <eriartritis )meros+ap)laris% a váll kr*li lágyrészek gy#lladása opema" er"ia% a zs!rszvet PsérveQ a fascián kereszt*l 6)p)ytre"-ko"taktCra% a kéz tenyéri oldalán elhelyezked" apone#rosis ismeretlen

eredet$ zs#gorodása

?. 9ialak)l!s)k kzs jellemzője% 1ltalában egyszeri nagyobb, vagy tbbszri kisebbtler"ltetést kvet"en alak#lnak ki% /rónik#s esetben az elasztik#s kt"szveti rostok p#szt#lása,kalcifikáció (mészsók lerakódása) figyelhet" meg%9zs t4"eteik% a t*netek alap&án ak#t és krónik#s folyamatot k*ln!t*nk el% Az ak#t folyamatranagy fá&dalom, esetleg d#zzanat, mozgásbesz$k*lés &ellemz"% /rónik#s esetben a fá&dalomalacsonyabb szinten állandós#l, terhelésre fokozódik% A fá&dalmat és a f#nkciókárosodást ak#tfellángolások tark!that&ák%

7P. #at!rozza meg a gyógy-és sportmasszőr feladat!t a kzsségiegészségfejlesztési programok szer*ezésébe", ki*itelezésébe"$

Az egészségfejlesztés fogalma

PAz egészségfe&lesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fokozzákko"trollj)kat egészség*k felett, illetve &av!tsák azt% A jóllét állapotának elérése érdekében azegyén vagy csoport legyen képes azonos!tani és megvalós!tani +élkit:zéseit, kielég!tenisz*kségleteit és R vagy megváltoztatni kr"yezetét, vagy megk*zdeni azzal%Q

gyé" és kzsség a sportba", kzsségfejlesztő at!sok a sportba"

A sportoktat!s nagyon sok lehet"séget ny&t az igazi kzsségi életre, ezáltal a szilárdkzsségek kialak!tására% A kzs gyakorlatozások, a &átékos egy*ttes m#nka, kzs eredményretrekvés kollekt!v magatartást igényel a sportolóktól% A csoportba való beilleszkedés, a szabályokbetartása, a versenyeken való egy*ttm$kdés, egymás támogatása, a gyengébbek seg!tése? aklcsns bizalom, hogy az eredmények elérésében mindenki a t#dása leg&avát ad&a? a kzscélok, a hagyományok ápolása, a sport trvényeinek nkéntes elfogadása, betartása, a kollekt!vabecs*letének megvédése, h!rnevének nvelése kzs er"fesz!tések eredménye% >indez kedvez"talaja a kollekt* emberré form!l!s"ak, a jó kzsségi élet kialakt!s!"ak.

A sport kzsségfejlesztő at!sa k4l"se" jele"tős azok"!l a sport!gak"!l, aol azeredmé"y tbb sportoló egy4ttes te*éke"ysége k*etkeztébe" j" létre, egész ak+iósortigé"yel. ;zek a csapatsportok, váltók, sport&átékok, sszetett versenyszámokra &ellemz"k% A &átékosokat a csapat fog&a ssze, az eredményes &áték a csapat sszes &átékosának kzs,egy*ttes cselekvését feltételezi% A kzs érdek semmibe vétele, egyénieskedés a sa&át csapatothozza hátrányos helyzetbe%

/evéssé tapasztalható a kollekt!v hatás ilyen szembet$n" módon azoknál a sportágaknál, ahol azeredmény az egyéni tel&es!tmény kvetkezménye% tt is lehet azonban a tel&es!tményt aziskol!ba" az oszt!ly, az egyes4letbe" a szakoszt!lyi, egyes4leti érdekekez f$zni% ;záltalt#datos!tva az egyén felel"sségét személyi krnyezetéhez% 6ermészetesen ezt már az edz" nevel"m#nká&aként kell számon tartani% 4 sporttevékenység minden fokon közösségi szemléletet feltételez, de nem biztos, hogy ez valóban ki is fejlődik spontán módon/ 9indenképpen tudatosodafigyelést, az edző részéről célrairányuló nevelőmunkát igényel/

A sportol!s kzbe" @ mi"t mi"de" emberi egy4ttm:kdés sor!" @ spo"t!" módo" islétrej""ek bizo"yos szorosabb kapcsolatok (barátságok, ba&társiasság, vonzalmak)% ;zek &óesetben pozit!van hatnak a kzsség egészére, de az ellenkez"&e is lehetséges E szétzilálásához isvezethetnek% 4 spontán társas kapcsolatokat éppen ezért nemcsak tudomásul vessz5k, hanemezek ismeretében ezekre tudatosan épthet5nk is, a közösségfejlesztés alapelemeivé tehetj5k/

A spontán társas kapcsolatok megismerése az edz" számára fontos, ezeknek t#dományos igény$feltárása az ismert szociometriai eljárással trténhet%

113



1ltalánosságban kzsségilletve csoportformáló tényez"ként k*lnféle ob&ekt!v feltételek léphetnekfel (>érei):

helyra&zi adottságok (pl% sz*l"i ház kr*l lev" alkalmas terep, szabad térség), egybef$z" kzs érdekl"dés (&áték, sport), természetadta k*lnbség (kor, rátermettség, *gyesség, er"beli differencia)%

A sport teré" a kollekt*!t alaktó té"yezők%

a% kzs +élkit:zések, kzvetlen konkrét eredmények elérése (pl% a kvetkez" meccsmegnyerése), távolabbi célkit$zés (pl% a versenyévad végére egy osztállyal valófel&ebb&#tás),

b% a te*éke"ység *égzésé"ek kzs élmé"ye, a kzs gyakorl!s pszi+ikai at!sa. Azegy*ttmozgás rme felfokozott élményt ny&t% ;zenfel*l az egy*ttmozgás egyben korlátotszab az egyénieskedésnek is, az sszhangra trekvés az egy*ttmozgásban szintén nveli akollekt!v élményhatást,

c% a +sapatkzsség kialakt!s!ba" fo"tos szerepe *a" a teljestmé"y"ek. /ett"sértelemben is% 4gyanis a kimagasló tel&es!tménynek E k*lnsen a csapatm#nkánál Eelőfeltétele a jó egy5ttműködés, másfel"l a kimagasló tel&es!tmény 0j lend5letet ad a

kzsségi életnek% (6ermészetesen a tel&es!tményt ebben az esetben nem abszoltértelemben, hanem a kzsség szint&éhez mérten kell kimagaslónak tekinteni),

d% az egyé" sz!m!ra a teljestmé"y a kzsségbe" elfoglalt elyzet megat!rozója.A &ó tel&es!tmény, a kiváló eredmény egy bizonyos társadalmi rangot &elent, s ez vonatkozika sportra is (>ohás FCB),

e% a szab!lyokoz ktttség, ami azért sa&átosan értelmezend", mert a sportban, mintnként vállalt tevékenységben ezeknek a szabályoknak a betartása nként vállaltktelezettség, tehát kevéssé terheli az egyén akaratere&ét% /nnyebben beláttatható asportolóval a szabály tel&es!tményt befolyásoló hatása,

f% a +sapato" bel4li sszetartoz!s és egym!sra)talts!g. A szabadid"nek is sokszor nagyhányadát igénybe vev" egy*ttlétek emberileg is kzelebb hozzák egymáshoz az egyéneket%;zért alak#lhatnak ki mélyebb kapcsolatok is (életre szóló barátságok, szerelmek),

g% sportoz kttte", de az edzéseke" tCli kzs élmé"yek, kzs *nneplések,#tazások, versenyek, kzs szórakozások mind megannyi alkalom nem cs#pán azegy*ttlétre, hanem a sokrét$ kzs élményszerzésre% /zt#dott, hogy egy*tt r*lninagyobb rmet okoz, pozit!v élményeinket megosztani másokkal intenz!vebb átélésteredményez% 5em véletlen, hogy &ól esik, ha siker*nket a kzsség elismeri, haeredményeinket dicsérik a kzsség el"tt% Az egy*ttérzés hatására a sikerélmény E de ak#darc isN E megsokszorozódik%

h% a sport alkalmas a agyom!"yok kiéptésére és !pol!s!ra, amelyeknek nevel"hatásaaz általános pedagógiából kzismert% A hétkznapok hagyományossá váló életrend&e(gy*lekezés, ltzkdés, edzés szervezettsége) és az *nnepi &elleget lt" barátitalálkozások, a rendszeresen visszatér" eseményeknek fehér asztal melletti meg*nneplése(tagfelvétel, sz*letés, névnapok, baráti találkozók, szakosztályi, egyes*leti évford#lók)sokféle alkalom a hagyományok kiép!tésére% >indezek fokozzák a kzsséghez valótartozás érzését%

7Q. A Ismertesse r*ide" az e"dokri" re"dszer részeit, szab!lyozó f)"k+iój!t$Ismertesse az agyalapi mirigy ipo-és iperf)"k+iós kórképeit$

A belső el*!laszt!sC (e"dokri" mirigyek !ltal!"os jellemzői2irigyek: test*nk váladéktermel" szervei% >irigyeket felép!t" szvet a mirigyhám/>irigyváladékot a mirigyhámse&tek termelik, a sz*kséges anyagokat a vér szolgáltat&a%>$kdés*k szerint lehetnek:

k4lső elválasztás (exokri") mirigyek (pl%: nyálmirigy, má&) belső elválasztás (e"dokri") mirigyek

=ellemzői% nincs kivezet"csve

a hormonokat kzvetlen*l az érpályába &#ttat&a vér t&án távoli szervek m$kdésére hatnak hormonok rendk!v*l kis mennyiségben hatásosak

114



m$kdését az idegrendszer párh#zamosan, annak alárendelve végzi lehetnek nálló szervek (pl%: hipof!zis) vagy más szervekbe ép!tettek (pl%: hasnyálmirigy)

0eladata: szabályozzák a bels" krnyezet állandóságát (homeostasis) szervek kztti egy*ttm$kdés biztos!tása anyagcsere folyamatok szabályozása fa&fenntartás szabályozása k*lvilághoz való alkalmazkodáshoz

6ermékei:A hormonok

3eloszt!s)k% lokális vagy helyi hormonok: termel"dési hely*knél fe&tik ki hatás#kat pl%: gyomor-

bélrendszer hormon&ai általános hormonok: vér t&án távoli szervekre hatnak

0agjai% Agyf*ggelék v% agyalapi mirigy (ypopysis

;lhelyezkedése: ékcsont *regében, bab alakC és "agys!gC kétlebe"y: mirigy%Eyéllel kapcsolódik a ypotalam)soz%

5észei% ;l*ls" lebeny: mirigyse&tekb"l áll% 3ormon&ai: mirigyserkent" hormonok

(trophormonok) 3atás#k: a tbbi bels" elválasztás mirigyhormontermelésének szabályozása%6rophormon&ai:5vekedési hormon (+63)a&zsmirigyre ható hormon (6+3)>ellékvesekéregre ható hormon (AM63)6*sz"érést serkent" hormon (0+3)+árgatestképz"dést serkent" hormon (73)6e&elválasztást szabályozó hormon vagy prolaktin (763)

;l*ls" lebeny szabályozását végzik a kztiagy (ypotalam)s speciális anyagai% 3át#lsó lebeny: idegszvet alkot&a%

3ormon&a:<azopresszin hormon (A.3)Iitocin

#ypotalam)s% A % agykamra fenekét képz", a talam)sz alatt elelyezkedő p!ratla" agyter4let.

A bels" elválasztás mirigyek f#nkciói meghatározott, hierarchik#s, tehát alá-flérendeltségi viszonyban kapcsolódnak egymáshoz%

A ipotalam)sz a legmagasabb szi"te" szab!lyzó belső el*!laszt!sC mirigy , azt ismondhatnánk, hogy a Pf"nkQ a csapatban%

Az idegre"dszerrel fe""!lló szoros kap+solata m#tat&a, hogy idegrendszer*nkbefolyása alatt áll a bels" egyenslyt kialak!tó hormonháztartás, tehát a szervezet*nket ér"k*ls" ingerek befolyásolni t#d&ák azt%

A hipotalam#sz feladata tehát az idegre"dszer és a ormo" !ztart!s kzttikap+solat kz*etle" meg*alóst!sa%

<ajzsmirigy (gla"d)la tyreoidea ;lhelyezkedése: nyak el*ls" részén, a gégef" pa&zsporcán, két lebenyb"l álló szerv% 3ormon&ai: tiroin, tri&ód-tironin, tetra-&ód-tironin, kalcitonin 0eladata:

&ódanyagcsere szabályozása anyagcsere-folyamatok szabályozása (égési folyamatok felgyors#lása) nvekedés szabályozása szellemi f#nkciók fenntartása seg!ti a kalci#m csontokba való beép*lését

2ellékpajzsmirigy ;lhelyezkedése: B db lencsényi mirigy a pa&zsmirigy hátsó felsz!nén% 3ormon&a: parathormon 0eladata: szervezet kalci#m- és foszforforgalmának szabályozása (csontok

lebontásának sebességét nveli)

115



se+semőmirigy (tym)s 2ellék*ese (gla"d)la s)prare"alis #as"y!lmirigy 0obozmirigy (epifzis Eemi *. i*armirigyek

7Q. ' Ismertesse a dis+)s er"ia, spo"dylosis, dis+opatia, tl+sér-tyCkmell,*alami"t a &+e)erma""-betegség lé"yegét, massz!zskezelések leetőségeit$

6is+)s er"ia

A dege"erat* geri"+el*!ltoz!sok egyik legsClyosabb, leg"agyobb f!jdalommal j!rók*etkezmé"ye a geri"+sér* (dis+)s er"ia. A csigolyák kztt találhatóak a porckorongok,melyek a csigolyák kztti srlódást hivatottak cskkenteni% A porckorongokban van egy kocsonyásanyag, amelyet n#cle#s p#lpos#s-nak nevez*nk%A gerincsérvnél ez a ko+so"y!s a"yag ki"yomódik, kit4remkedik a por+koro"gból% Afá&dalmat az okozza, hogy a kiszakadt porckorongból a kocsonyás anyag nyom&a a kilép"

gerincvel"i idegeket% A disc#s hernia leggyakrabban a gerinc legmobilisabb szakaszain &elentkezik:ágyéki (azaz deréktá&on) és nyaki szakaszon%>ivel ez a két szakasz statikailag azonos (fiziológiáslordosis-ban rendez"dnek a csigolyák) nagyon fontos, hogy meg kell el"zni a porckorongsérvekszámának nvekedését% /ezelés nélk*l a porckorongsérvek száma nvekedhet ezeken aszakaszokon% A kett" szakasz kz*l gyakoribbak a deréktá&on kialak#ló sérvek, hiszen a derékranagyobb terhelés esik, mint a nyaki szakaszra%

2ilye" t4"etei *a""ak a geri"+sér*"ek

>ertebralis t4"etek

Antalgiás testtartás (a beteg igyekszik gy tartani magát, hogy a fá&dalmat elker*l&e: ez2ilye" t4"etei *a""ak a geri"+sér*"ek

>ertebralis t4"etek

% Antalgiás testtartás (a beteg igyekszik gy tartani magát, hogy a fá&dalmat elker*l&e: ezáltalában egy rossz, ferde testtartás)

8% Az érintett csigolyák mellett a lágyrészek nyomás érzékenyek (azaz nyomásra a beteg &elzi,hogy fá& az adott ter*let)

% A gerincmozgások besz$k*lnek (nem képes bizonyos mozgásokat kivitelezni, vagy csaknagyon cskkent módban)

B% A mély hátizmok refleesen befesz*lnek (ezek tart&ák a gerincet)

5adi+)laris t4"etekről%

- jA fá&dalom gyki &elleg$, ami azt &elenti, hogy haspréssel, t*sszentéssel, khgésselprovokálható, er"sebb lesz a fá&dalom%

- jAz ideggyki érintettségt"l f*gg"en az adott szakaszon refleeltérések &elennek meg%- jKrzészavarok és k*lnbz" fok paresis (bén#lás) is lehet a t*net%

&po"dylosis és spo"dylosistesis%&po"dylosisról beszél4"k, ha a csigolya!v legvékonyabb részén a csont folytonosságamegszakad% Az !vszakadás bekvetkezhet egy vagy mindkét oldalon% 3a mindkét oldal elszakad,akkor a csigolya t#la&donképpen kettéválik%6*netei: deréktá&i fá&dalom

&po"dylosis, spo"dylartrosis lé"yege, t4"etei%

A gerinc degenerat!v elváltozásai: csigolyák kztti porckorongokat érinti

116



csigolyateste, a gerinc szalag&ait, inait érinti@yakori elváltozás nem mindig okoz panaszt%6*netei:

fá&dalom kényszertartás mozgáskorlátozottság

7Q. Ismertesse a sportmasszőr feladat!t trések, l!gyrészsér4lések, fi+am és r!"d)l!s elsősegély"yCjt!s!ba"$

;ls" ellátás, talált helyzetben rgz!tés, orvosi seg!tség h!vása .iagnosztizálás(csak orvos végezhetiN,de megtekintésN

?S A Ismertesse a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, feléptését és m:kdését$Ismertesse a mirigyek ipo-és iperf)"k+iós kórképeit$

A pajzsmirigy elelyezkedése% a gége el"tt és két oldalán található szerv%

+e&t&ei kétféle, eltér" hatás hormont termelnek%:A tiroxi" és a trijód-tiro"i" jódtartalmC ami"osa*-sz!rmazékok.

+zabályozzák a se&tek anyagcseré&ét%A másik hormon a kal+ito"i" a szervezet kalci#mforgalmának szabályozásában fontos%

A &ódtartalm vegy*letek, a szervezet csaknem minden se&t&ére kife&tik hatás#kat%0okozzák a szervezet alapanyagcseré&ét, a se&tek oigén-felhasználását és energiatermelését, ezenkereszt*l pedig a fehér&ék szintézisét% A tiroinnak és a tri&ód-tironinnak ezért fontos szerep*k vana "*ekedésbe" és a fejlődésbe". Az embrionális fe&l"dés során és csecsem"korban fontosak anvekedés és a fe&l"dés szabályozásában% 3iány#kban slyos idegrendszeri károsodás alak#lhat ki%A pa&zsmirigy se&t&einek hormontermelését az agyalapi mirigy szabályozza% 3a a vérben alacsony

a tiroin mennyisége, akkor fokozódik a hipof!zisben a pa&zsmirigyserkent" hormon termel"dése% Avér tirointartalmának emelkedése viszont gátol&a a serkent" hormon képz"dését% A két hatáseredményeként tbbé-kevésbé állandó lesz a tiroin mennyisége a vérben% A pa&zsmirigyserkent"hormon termel"dését a hipotalam#sz is befolyásol&a% ;z &ól példázza a hormonális és az idegiszabályozás egy*ttm$kdését%

A tiroxi" tCltermelése kvetkeztében a se&tekben fokozódnak a lebontó folyamatok, a testslycskken, állandó h"emelkedés &elentkezik% Az ilyen betegek ingerlékenyek, p#lz#s#k szaporább,szemgolyó&#k kid*lled% A háttérben legtbbszr az agyalapi mirigy tlzott hormontermelése áll% A &ódhiányos táplálék, illetve a serkent" hormon fokozott termel"dése egyaránt a pa&zsmirigymegnagyobbodásával, gynevezett golyva, strma kialak#lásával &árhat egy*tt%

A pa&zsmirigy tlm$kdésének oka leet a hipof!zis tlm$kdése, illetve a pa&zsmirigy

nmaga is termelhet tbb hormont a kelleténél% Az eredmény mindkét esetben a hiperf#nkcióskórkép kialak#lása, de nem mindegy a kezelés szempont&ából% A hiperf#nkció nem ktelez"en, de &árhat pa&zsmirigy megnagyobbodással, str#mával% A pa&zsmirigy tlm$kdése, ipertireóziseseté" az alapanyagcsere felgyors#l, a sz!v frekvenciá&a állandóan magas, a keringés gyors% Abeteg sokat eszik, és mégsem h!zik% ngerlékeny, PizgágaQ lesz% 6esth"mérséklete emelkedik, b"remindig nyirkos%Lellegzetes szemt*netek alak#lhatnak ki: kid*lledt, hatalmas szemeket láthat#nk a szem mgttizs!rszvet megszaporodása miatt% ;z olyan fok lehet, hogy a beteg már nem t#d&a beh#nyni aszemét, mert a szemhé&ak nem érnek ssze%

A pa&zsmirigy m$kdésének zavarai meglehet"sen gyakran okoznak k*lnbz" panaszokat,betegségeket%

A pa&zsmirigy elégtelen m$kdése, azaz hipof#nkció&a a hipotireózis% /ialak#lhat a hipof!zis6+3 hormon&ának hiányában (az agyalapi mirigy se&t&ei nem termelnek elegend"

pa&zsmirigyserkent" hormont), illetve a pa&zsmirigyben bekvetkez" degenerat!vváltozások (tiroinhiány) miatt%

117



Alapvet"en két részre oszthat&#k a hipotireotik#s betegeket%

A) A *elesz4letett esetben kretenizm#ssal áll#nk szemben, amely egy testi és szellemielmaradottságot &elent" kórkép% A tiroinhiány kvetkeztében slyosan károsodik az anyaméhbenfe&l"d" magzat, testi és szellemi visszamaradottsággal &áró aránytalan trpenvés, gynevezettkreténizm#s alak#l ki% (/ialak#lásának oka lehet a &ódhiányos anyai táplálkozás% 3a a táplálék nemtartalmaz elegend" &odid-iont% A tiroin #gyanis &ódtartalm vegy*let, !gy képz"déséhez &ódsz*kséges% ;zért a konyhasót P&ódozzákQ, vagyis káli#m-&odidot kevernek hozzá%)

<ajzsmirigy betegségei a&zsmirigy al#lm$kdése 6ehát tiroin (&ódhiány) miatt a betegek "*ekedése le!ll,trpe"*és &n létre tel&es szellemi képességcskkenéssel% Eemi fejlődés4k is elmarad%Ame""yibe" időbe" felismerik, az &sz*lttnek adagolható a pa&zsmirigy hormon, és teljese"egészséges fel"őtt *!lik belőle% ;zért ktelez" hazánkban minden &sz*ltt esetén a hipotireozisirányába trtén" sz$r"vizsgálat%

2) A másik csoport a szerzett ipotireozis% lyenkor a feln"ttekben az gynevezettmixdéma "e*: betegség alak#l ki: cskken a sejtlégzés az a"yag+serefolyamatok lelass)l"ak, ezzel egy*tt az energiatermelés, ami testslynvekedéssel j!r,z!s k*etkezik be, a bőr és a "y!lka!rty!k alatt ko+so"y!s a"yag rakódik le %

>egváltozik az illet" hang&a% 1ltal!"os testi és szellemi le*ertséggel páros#l n% testi-lelki elt)"y)l!s k*etkezik be. A szőrzet ki)llik, *érszegé"ység és szex)!lisza*arok figyeletők meg.

2ellékpajzsmirigy% A mellékpajzsmirigy tbb elk*ln*l", f4ggetle"4l m:kdő se&tcsoportot alkot a

pajzsmirigy felsz!nébe ágyazódva% 5égy, borsnyi méret$ mellékpa&zsmirigy*nk van,melyek a pa&zsmirigy két lebenyének oldalsó szélén, al#l-fel*l helyezkednek el%

#ormo"ja% a paratormo", kémiai sszetételét tekintve peptid% A parathormon aszervezet k!l+i)m és foszf!t !ztart!s!t hivatott szabályozni% A szabályozott paramétera vér kálci#m és foszfát szint&ének szorzata, tehát amennyivel nveli az egyiket, annyivalcskkenti a másikat, és ford!tva% 3atására a *ér k!l+i)m szi"tje "*ekszik, illetve ezzelegyidej:leg a foszf!t szi"t +skke", mégpedig azáltal, hogy a kálci#mot a csontokbólfelszabad!tva a vérbe &#ttat&a azt, m!g a foszf!tot a *esé" kereszt4l 4rti, a+skke"te"i kell a szi"tjét. A parathormon &elenléte elengedhetetlen a +so"tokegészséges fejlődése és az izmok "orm!lis sszeCzód!s!"ak. szempont&ából%

A paratormo" (a kalcitoninnal ellentétben) emeli a *érplazma kalci#mkoncentráció&át, mivelfokozza a +so"tokból a Ma 8 U-ionok *érbe &#tását, fokozza a bél+sator"!ba" a kal+i)mio"okfelsz*ód!s!t, és a *esébe" a sz:rletből trtén" Ma 8 U ionvisszasz!vást% A mellékpajzsmirigyormo"termelését a *ér alacsony kal+i)m ko"+e"tr!+iója serkenti% A kalci#m-ionok alapvet"szerepet &átszanak a sejtek inger*leti &elenségeinek kialak!tásában% A *ér megfelelőkal+i)mio"-ko"+e"tr!+iója "agyo" fo"tos a *!zizmok m:kdéséez. 6lságosan alacsonyko"+e"tr!+iój)k esetén a vázizmokban tartós izomgr+ A mellékpajzsmirigy tClm:kdése aiperparatireózis. Ilye"kor az első t4"et leet a gyakori *esek*es roam. Aparatormo" at!s!ra )gya"is a +so"tokból fokozotta" szabad)l fel k!l+i)m, és ez a*esé" kereszt4l ki4r4l*e, ki+si"y k*ek kialak)l!s!oz *ezet. A +so"tok a k!l+i)m i!"y

miatt tréke""yé *!l"ak. Az izmok i"gerléke"ysége +skke".A paratormo" i!"y!ba" kialak#ló hipof#nkciós kórkép a hipoparatireózis% lyenkor a vérkálci#m szint&e igen alacsony% A kialak#ló tetánia nev$ állapot slyos, életveszélyes% Az izmokingerlékenysége olyan mérték$, hogy grcss sszehzódások &nnek létre, mely a légz"izmokra iskiter&edve f#lladásos halálhoz vezethe

?S. ' Ismertesse a felső-és alsó *égtag tra)matológiai és ortopédiai kórképeit,*alami"t massz!zskezelés4k leetőségeit$

A felső *égtag leggyakoribb sér4lései% m. s)praspi"at)s te"di"itise, a rotatorkpe"yszakad!sa, m.bi+eps szakad!sa, az a+romio+la*i+)laris z4let fi+ama, epi+o"dylitis)meri (te"iszk"yk

118



Az emberek nagy része nyáron sz!vesebben sportol, el"térbe ker*lnek a szabadtéri tevékenységek:tollaslabda, strandrplabda (beach volleyball), tenisz, golf, stb% ;zek a sportok igénybe veszik afels" végtagokat, és az egyszer$ izomlázon k!v*l gyakran szembes*l*nk k*lnbz" sér*lésekkel,fá&dalmakkal%

2. s)praspi"at)s te"di"itise, a rotatorkpe"y szakad!sa

A m% s#praspinat#s a rotatorkpeny egyik legfontosabb izma, f" feladata, hogy a felkarcsontot avápához rgz!ti, a felkart emeli és kifelé forgat&a% ;z az izom sér*l leggyakrabban aminekkvetkeztében a kar távol!tása (abd#ctio) nehez!tett% A m% s#praspinat#s általában a tapadási helyekrnyékén sér*l% 3a a kar lóg nem fá&, távol!tásnál azonban a vállboltozat a lig% Moracoacromialisalá szor#l, ezért hirtelen fellép" fá&dalom (PimpigmentQ) &n létre% A fá&dalom akkor sz$nik, ha azizom elhagy&a a s#bacromialis teret% Az izom tel&es szakadása esetén a felkart nem lehet távol!tani%

2. bi+eps bra+ii sér4lései

A biceps izom, a vállvet az alkarral kti ssze, f" tevékenysége a knyk ha&l!tása és forgatásailletve a felkar válliz*leti stabilizálása% 0ontos szerepet &átszik a fe& feletti mozgásokban%

A biceps izom sér*lései kz*l, az izom (hossz fe&e) inának a tendinitise (gy#lladása) illetveszakadása a leggyakoribb% >ivel az !n az !z*leti tokon bel*l megtrik, knnyen degenerálódik,gyakran gy#lladás &n létre%

eggyakoribb pa"aszok%

A fá&dalmas ter*let a h#mer#sfe& (felkarcsont) el"tt kitapintható [nszakadáskor d#zzanat tapintható az izomban% Az érintett fels" végtag gyengesége &ellemz" zomfá&dalom &elentkezik az érintett kar izmaiban <állfá&dalom amely hirtelen mozd#latokra vagy terhelésre fokozódik 6enyerét az érintett nem t#d&a felfelé ford!tani

9)l+s+so"t-*!ll+sC+si (a+romio+la*i+)laris z4let fi+ama

@yakran el"ford#ló sér*lés, leggyakrabban vállra vagy ny&tott kézre esésnél &n létre% A t*netek asér*lés mértékét"l f*gg"en igen változóak:

fá&dalom ami mozgásra fokozódik, k*lnsen a kar beforgatásakor, látható elváltozás, a k#lcscsont lateralis végének el"re emelkedése miatt a szalagok részleges vagy tel&es szakadásának megfelel"en, k*lnbz" mérték$ (els"-,

másod-, illetve harmadfok) ficam

>!llkr"yéki "y!lkatmlő gy)llad!s (*!ll b)rsitis

A kar fe& feletti mozgásainál létre&tt gy#lladás, amelyet létrehozhat tlzott megerltetés,szakszer$tlen sportolás, vállizmok gyengesége, vagy akár laza váll!z*let%

04"etei%

a váll cscsán vagy a vállkrnyéki izmokban &elentkez" fá&dalom mozgásra, f"leg a kar fe& felé emelésekor fokozódó fá&dalom

pi+o"dylitis )meri (te"iszk"yk

119



A teniszknyk, a felkarcsont alsó, k*ls" részének (lateralis epicondyl#s) gy#lladása kvetkeztébenkialak#lt t*neteggy*ttes

9óreredet%

gy#lladásos állapotok mikrotra#mák sorozata mikroszkópos vagy makroszkópos szakadás az inak eredésénél a cs#kló és az #&&ak ismétl"d" terhelése kvetkeztében az !n tapadásánál létre&tt irritáció synovialis hárhya irritáció&a

04"etek%

fá&dalom a h#mer#s (felkarcsont) lateralis epicondyl#sán az #&&ak mozgatásakor a fá&dalom fokozódik hosszantartó, elhzódó esetekben a rntgenfelvételen, az !n tapadásánál meszesedés

figyelhet" meg%

Az esetek tbbségében a komple konzervat!v kezelés eredményes% Ak#t stádi#mban akt!vny#galombahelyezés (gipszs!n), gy#lladáscskkent" antire#matik#mok, lokális szteroid, fizioterápia &avasolt% Az ak#t stádi#m #táni legfontosabb kezelési módszer a személyre szabott speciálisgyógytorna%

A sér*lések elker*lése érdekében fontos a sport el"tti bemeleg!tés, ny&tás, illetve a befe&ezés#táni levezetés%A sportsér*lések #táni rehabilitácó lényege a gyógytornaN Ló f#nkció& stabil !z*letlétrehozása érdekében vegye igénybe szakemberek professzionális seg!tségét%

%lsó *égtag trései%

cs!p" distorsio-'ny#galom

cs!p"ficam'repositio'bra#nszánkón,ny#galom,óvatos

Mombnyaktrés:a tokon bel*li trésnél elszakadnak,combcsontfe& elhal,

medi!lis trések: cadaver állás tokon k!v*li laterális trés,&obb gyógy#lás,azonnali m$tét,kett"skon#lált csavaros rgz%hónapig tehermentes!tés ,chrismer,ha elhal a fe&'protézis elhalt fe&eltáv%eltáv#l!tási'girlestone ,rvid*lés

<ertoa"ter trés (fá&d%kifelé ford#lt végtag, m$tét:hs,lemezes rgz,ender szegezés

diapysis trése: szglettréssel &ár(vel"$r szegezés%lemezes rgz,fiate#r etern)

+#pracondylan trések:l emezes rgz%'nagy deformitás

6érd: bonyol#lt !z*let,meniszk#szok, 7MA(sztalfiok t*net)

7M>_ol%ir%ltygés,rgz!teni kell,

atellatrés: dróthzók

0ibia fejtrések: egy condylon,biopdyloris,

mpressionis,ki kell emelni th:condyl#s lemezzel:szgletRfiate#r etern seg!tségével

0ibia diapysis trés%gyakran ny!lt sér*lés,fert"zésveszély,kombinált lehet th:konzervat!v,m$tétirgz%

120



&z*ődmé"y:szennyez"dés:áll!z*let,osteomyelitis

2okatrések: belboka nylvány, k*lboka nylvány, bimalleoc#laris, <olkmann, th:stabiltrések,konzervat!v,instabil trések'csavaros,drótt$zés,lemezes

al+a"e) trés% kompressio mechanizm#s, fárad leesés,lift szakadás, t#ber iz*leti szg 9 fokos

normálisan ez megváltozik% th:repositio kiemelés,csavaros rgz,gipsz,rossz eredmények,

'okafi+am: szalag nyl, szakad, gipsz szalagvarrat

?S. Ismertesse a bőrgyógy!szati kórképeket, és az el*!ltoz!s felismerése )t!"igyógy-és sportmasszőri feladatokat$

/llati élősdiek okozta bőrbetegségek%=*hesség:Ika: r*hatka6est szerteviszketéssel &ár, ami melegben fokozódik% /ife&ezetten hónal&red"kn, cs#klón, kéz#&&akkztt, alhason és nemi szerveken ford#l el"% /zvetlen kontakt#ssal ter&ed%

/ezelése: 0*rd", novascabin bedrzslése, 8 óra mlva &abb f*rd", ágynem$váltás

0et*esség% lapostet$: nemi sz"rzet, szemldk szempilla fe&tet$: ha&as fe&b"rn, viszketéssel &ár, láthatóak a rovarok r#hatet$: testszerte serkék: sz*rkék, to&ásdad formá&ak és er"sen taapnak a ha&szálak tvénél%

.ovarcs!pés: harapott sebek, méh, darázs, bolha, poloska, sznyog% <iszketés, fá&dalom,csalángb, b"rd#zzanat, allergiás reakciót okozhat (azonnali ellátás)%/ullancs: fe&ével az irha ele&ébe f#rakodik és addig sz!v&a magát, m!g a méretének tbbszrsétéri el% ;ncephalitist lehet kapni t"le% /ivételi mód: k#llancscsipesszel% 3a benne marad a fe&,gy#lladást okoz%

!bsz!rfekély% )l+)s +r)ris/rónik#s vénás keringési elégedetlenség végstádi#ma%2elbokán és felette alak#l ki%

04"et% déma, vrsvértest-kivándorlás, szétesik, barnás b"r, tromboflebitisek &nnek létre,elhaláshoz vezet% /ezelés: sebészeti, a nektrotik#s részek eltávol!tása, kimetszése, hidrogén-peroiddal% Kp széle legyen és hámos!tani kell, ken"cs, b"rát*ltetés% 6estslyrendezés,keringés&av!tás%

9rm betegségei%Az egészséges krm sima, nagyobb része rózsasz!n% A krmlemez elváltozási legtbbszr amátri rendellenes m$kdése révén keletkezik%;zek az okok:

fizikai behatások

h"hatás vegyi hatás b"rbetegségek a szervezetben le&átszódó kórós folyamatok

A betegségek érinthetik a krmágyat, lemezt és red"t% ;l"ford#lhat, hogy hiányzik a lemez vagycsak részleges%&z"el*!ltoz!sok% A krmlemezt és ágyat megfesthetik:

ha&festék nikotin gyógyszerek fert"zések 0a&tái: sárga krm hosszanti barna cs!k szilánkvérzés

121



fehér foltok a krm leválása

Alaki eltérések% kanál alak szarv vagy karom alak óravég krm krmlemez megvastagodása krmlemez elvékonyodása lemezes felrostozódás ben"tt krm krmágygy#lladás

'aktéri)mok okozta bőrbetegségek%yodermák: gennyes b"relváltozások

hólyagok, gennyhólyagok meg&elenése gyorsan meg&#lnak

/ezelése: helyi kezelés

a hólyagok megnyitása ecsetel"k

Frb!"+% fel*letes, a b"r nyirokerein át v!zszintesen ter&ed" nem tl gyakori arcon, f*lkagylón, lábfe&en, lábszáron ford#l el" éles szél$, élénkvrs folt felsz!ne gyakran feszes, fényes

/ezelése: ágyny#galom, antibiotk#m nagy adagokban

&z őrt4szőgy)llad!s%

legfel*letesebb gennyesedés - mm átmér"&$, sárga kzepén sz"rszállal lábszáron, combon, ha&as fe&b"rn a szakáll és a ba&#sz krnyékén &elenik meg

6ar!zsfészek% sz"rt*sz"re lokalizált fá&dalmas elváltozás mérsékelt láz tilos nyomkodniN el"ford#l: tarkón, arcon, fenéktá&onheggel gyógy#

>r)sos bőrbetegségek%#erpes simplex%

oka: v!r#s 3+< szá&-a&ak gy#lladása fá&dalmas és élénkvrs fel*lete: sok hólyagocska D-B nap alatt gyógy#l

'!r!"yiml ő% a nyálkahártyán és a ha&as fe&b"rn vérb" foltok -8 hét alatt gyógy#l

[*smr%Sv alakban a trzsn, a háti b"ridegek lef#tása mentén er"s fá&dalommal &ár hónapokig%/ezelése: lázcsillap!tás

&zeml+s% oka: v!r#s 3< kéz #&&ain, kézháton &elentkezik

122



8-H mm átmér"&$/ezelése: mechanik#s eltávol!tás

>erejtékmirigy gy)llad!s f"leg csecsem"kn ford#l el" nagyszám kiemelked" b"rtályog, fá&dalmas

/ezelése: ken"cs, antibiotik#m9rm!gygy)llad!s%3elytelen manik$r az oka

Gomb!s bőrbetegségek%!b)jjak kzei"ek%

meleg sszefekv" ter*letek kedveznek felázott hámló b"r f*rd"kben, z#hanyzókban ter&ed

>egel"zése: zokni, pap#cs, cip"

&z!j4reg gomb!s fert őzése% csecsem"knél szá&padon, a pofa bel" felsz!nén a nyelven sz*rkésfehér lerakódások

=ó ta")l!st, sikeres *izsg!t$

7S1B-1S-7J

Documents

Gygy Ssportmasszrkomplexszakmaifeladatok5472601kidolgozottttelsor 150125032522 Conversion Gate02 (1)