Embed Size (px)
Citation preview
Győri Műszaki Szakképzési Centrum
Szabóky Adolf Szakiskolája
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Készült: 2017.
2
Tartalomjegyzék
AZ INTÉZMÉNY ADATAI ................................................................................................. 5
1 NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................. 11
1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI ........................ 11
1.1.1 A nevelő-oktató munka céljai ........................................................................ 11
1.1.2 A nevelő-oktató munka feladatai ................................................................... 14
1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI
FELADATOK ................................................................................................................. 16
1.3 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................... 17
1.3.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ........................ 19
1.3.2 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai .......................... 19
1.3.3 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ................................. 21
1.3.4 Iskolai ünnepélyek, rendezvények ................................................................. 22
1.4 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A NEVELÉS-
OKTATÁS FOLYAMATÁBAN .................................................................................... 23
1.4.1 Reflektív gondolkodás ................................................................................... 25
1.4.2 Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai................................................... 27
1.4.3 Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői.............. 28
1.5 MENTORI FELADATOK ................................................................................... 29
1.5.1 Intézményünk gyakornokainak mentorálása ................................................. 29
1.5.2 Gyógypedagógus hallgatók szakmai gyakorlatának mentorálása ................. 31
1.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ................................................................................... 31
1.6.1 A habilitációs, rehabilitációs foglakozásnak szervezésének szabályai ......... 33
1.6.2 A fejlesztő foglakozások szervezése ............................................................. 33
1.6.3 Gyermek és ifjúságvédelem........................................................................... 35
1.7 AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATAINAK FORMÁI ...................... 40
1.7.1 Kapcsolattartás a szülőkkel ........................................................................... 40
1.7.2 Az iskola külső kapcsolatai gyakorlati munkahelyekkel, kamarával ............ 41
1.7.3 Az intézmény aktív, működő külső szakmai kapcsolatrendszerének
bemutatása ................................................................................................................... 42
1.8 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA,
CÉLJA ............................................................................................................................. 44
3
1.9 A TANULÓK FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI RENDJE ....................................... 46
1.10 MAGÁNTANULÓI JOGVISZONY ................................................................ 47
1.11 EGYÉNI TANREND ........................................................................................ 47
1.12 SZAKMAI MUNKACSOPORTJAINK ........................................................... 48
1.12.1 Esetmegbeszélő csoport ................................................................................. 48
1.12.2 Lemorzsolódást megelőző csoport ................................................................ 48
1.12.3 Fegyelmi csoport ........................................................................................... 48
1.12.4 Önértékelést Támogató Munkacsoport .......................................................... 48
1.12.5 Marketing csoport .......................................................................................... 49
2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ................................................................................. 50
2.1 KERETTANTERVEK .......................................................................................... 50
2.2 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK
KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ..................................................................................... 50
2.3 AZ ISKOLA ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁN TANÍTOTT TANTÁRGYAK.. 51
2.3.1 A 9/E előkészítő évfolyam műveltségterületei és tantárgyai......................... 52
2.3.2 A kulcskompetenciák fejlesztése a 9/E előkészítő évfolyam tantárgyi
rendszerében ................................................................................................................ 57
2.4 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ..................................................................... 61
2.4.1 A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................ 62
2.5 VÁLASZTHATÓ SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI
TERÜLETEI .................................................................................................................... 64
2.6 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS
ÉRTÉKELÉSI MÓDJAI ................................................................................................. 66
2.6.1 A tantárgyi értékelés módjai: ......................................................................... 68
2.6.2 Szöveges értékelés tantárgyai ........................................................................ 70
2.6.3 Magántanulók ellenőrzése, értékelése ........................................................... 71
2.7 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS
SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI .................................................................. 71
2.8 CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSE ............................................................. 74
2.9 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ................................................................................... 75
2.9.1 Az elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása ................................................. 76
2.10 AZ ISKOLA EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEI ................. 77
2.10.1 Egészségfejlesztés iskolai feladatai ............................................................... 77
4
2.10.2 Az iskola egészségnevelési elvei ................................................................... 79
2.10.3 Az iskolai környezeti nevelési elvei .............................................................. 80
2.10.4 A környezeti nevelés alapelveinek beépítése a szakképzésbe ....................... 84
2.10.5 Célkitűzéseink megvalósítása ........................................................................ 85
2.11 TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ...... 86
2.12 JUTALMAZÁS ÉS FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI ................................ 87
2.12.1 Jutalmazás ...................................................................................................... 87
2.12.2 A tanulók fegyelmi és kártérítési felelőssége ................................................ 89
3. SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................. 92
3.1 SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEINK ............................................................. 92
3.2 SZAKMAI KÉPZÉS CÉLJAI, FELADATAI ...................................................... 92
3.2.1 A szakképzés tartalmi szabályozói ................................................................ 93
3.2.2 Szakmai gyakorlati oktatás ............................................................................ 95
3.2.3 Szintvizsga ..................................................................................................... 96
3.2.4 Szakmai vizsgák ............................................................................................ 96
3.3 SZAKKÉPZÉSI SZERKEZETÜNK .................................................................... 99
3.4 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A SZAKMAI ÉVFOLYAMOKON ................. 100
3.5 SZAKKÉPESÍTÉSEK ÓRATERVEI ................................................................ 102
3.6 FELNŐTTOKTATÁS ........................................................................................ 132
3.7 A SZAKKÉPZÉSI HÍDPROGRAM .................................................................. 137
3.8 FELNŐTTKÉPZÉS ............................................................................................ 140
5
AZ INTÉZMÉNY ADATAI
Az intézmény neve: Győr Műszaki SZC Szabóky Adolf Szakiskolája
Székhelye: 9023 Győr, Szabolcska Mihály utca 26.
OM azonosító: 203037
Telefonszáma: 96/418-930
E-mail címe: [email protected]
Az intézmény honlapja: www.szaboky.sulinet.hu
Fenntartója: Nemzetgazdasági Minisztérium
Az iskola alapfeladata:
A 9/E évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció
valamint az általunk oktatott szakmák előkészítése és megalapozása folyik.
A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – a szakmai
és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés történik.
Ezt szolgálja a csökkentett osztálylétszám, a differenciált csoportmunka, valamint az
egyénre szabott rehabilitációs, habilitációs órák, foglalkozások sora, annak érdekében, hogy
az iskolai követelmények megszűntével önálló életvezetésre, illetve a társadalomba való –
lehetőség szerinti – teljes integrációra képesek legyenek.
A felvétel rendje:
szokványos (8. osztály elvégzése után)
rendkívüli (minden olyan esetben, amikor a tanuló nem közvetlenül az általános
iskola befejezésekor jelentkezik iskolánkba) – nevelőtestülettel történt egyeztetés
után, az intézményvezető döntése alapján.
Tárgyi feltételek:
Az iskola összterülete: 7758 m2
Ebből a beépített alapterület: 3442 m2
6
Tantermeink száma:
osztályterem: 10
szaktanterem: 14
tornaterem: 1
tornaszoba: 1
tanműhely: 8
Tanműhelyeink:
Asztalosipari szerelő, gépi varróműhely, szőnyegszövő, kárpitos, virágkötő, építőipari,
gépészeti tanműhely, tankonyha. Műhelyeink jól felszereltek, 8-10 fő foglalkoztatására
alkalmasak.
Tanműhelyeinkhez öltözők és zuhanyzók is tartoznak.
7
„ Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni,
hogy felébredjen tudásvágya,
megismerje a jól végzett munka örömét,
megízlelje az alkotás izgalmát,
és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”
(Szent-Györgyi Albert)
Jövőképünk
Tanulóközpontú szakiskolát szeretnénk kialakítani, ahová sajátos nevelési igényű tanulóink
és a pedagógusaik is szívesen járnak. Közösen dolgoznak azért, hogy minden tanulónk
megtalálja és megtanulja azt a szakképesítést, ami képességének legmegfelelőbb és sikeres
szakmai vizsga letétele után az életben a választott szakmájával boldogulni tudjon.
Az iskola szellemének alakítása folyamán példaként szolgál az emberi törekvés, ami a
szorgalmon, kemény munkán, kitartáson, emberiességen alapul. Szakmai tudással és
megvalósítható célokkal, lehetősége van tanulóinknak a munkaerő piacon helyt állni.
Intézményünkben a fiatalok különféle szakképesítéseket, részszakképesítéseket tanulnak. A
megemelt képzési idő, a kis létszámú osztály és szakmai csoport, a rehabilitációs
foglalkozások, a pedagógusok, szakmai oktatók segítő keze mind hozzájárulnak, hogy
választott szakmájukat a lehető legjobban elsajátítsák.
Az iskola nevelői felkészültségükkel, lelkesedésükkel, a megfelelő tantervi anyaggal és
módszerekkel segítik az egyéni képességek kibontakozását. Valamennyien hiszik, hogy
gyermekszeretetük, tartalommal megtöltött munkájuk meghozza a várt eredményt, hogy
iskolánkból kikerült fiatalok boldog, tartalmas, önálló életre legyenek képesek.
Küldetésnyilatkozat
Intézményünk tanulói a Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye alapján sajátos nevelési
igényűek, tanulásban akadályozottak, tanulási nehézségekkel küzdenek. Iskolánk feladata
a 9. E osztályban az eltérő tantervű 8. osztály tananyagára építve megkezdeni a tanulóink
értelmi erőinek, személyiségének, közismereti tudásának fejlesztését, korrigálni a
fogyatékosságból, illetve az esetleges részképesség zavarokból eredő hátrányaikat. Ezen
8
előkészítő évfolyamon a pályaorientációs és szakmai előkészítő foglalkozások segítik a
szakmaválasztást. A 9.E előkészítő évfolyamot a szakképző évfolyamok követik, ahol rész,
valamint teljes szakképesítés megszerzésére készítünk fel.
Tanulóinknak elsősorban a gyakorlatigényes, alacsonyabb szintű, iskolai végzettséghez nem
kötött, illetve alapiskolai végzettségre épülő szakképesítések elsajátítása lehet eredményes.
Iskolánk pedagógusai, mi mindnyájan azért dolgozunk, hogy tanulóinkat képességeik
maximumához juttassuk, megtanulják választott szakmájukat, sikeres OKJ szerinti szakmai
vizsgát tegyenek.
Tanulóink olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, jártasságokat, készségeket kapnak,
amelyek segítik őket a társadalomba való beilleszkedés, a munkavállalás során. A mentális
problémák és a felzárkóztatás érdekében a rehabilitációs foglalkozásokat egyéni korrekciós
jelleggel végezzük. Az iskolánk feladata még, hogy segítse a tanulók kulturális és sportolási
igényeinek kielégítését, valamint segítséget adjon a szabadidő hasznos eltöltéséhez.
Követendő alapelveink
A tanulók vonatkozásában, sajátos nevelési igényeik miatt:
Biztosítjuk, hogy a szakiskolai nevelés szerves folytatása legyen a megelőző
intézményes és családi nevelésnek.
Továbbfejlesztjük a nem, vagy csak kevésbé sérült funkciókat.
Differenciált fejlesztéssel, egyéni korrekcióval segítjük a különböző okból – eltérő
neveltségi előzményekből és körülményekből, eltérő egyéni sajátosságokból – eredő
hátrányok kiegyenlítését.
Figyelemmel kísérjük a tanulók fejlődését a szakmai képzés egész ideje alatt.
A szakmai képzést és oktatást összekapcsoljuk a termelőmunkával azért, hogy
kialakítsuk a termelésben szükséges gyakorlati jártasságokat, készségeket,
magatartásformákat.
Felkeltjük az igényt az elsajátított szakmai ismeretek szinten tartására, a szakma
fejlődése során jelentkező új ismeretek önálló elsajátítására és befogadására. Az
erkölcsi, közéleti, munkahelyi alapfogalmak kialakításával, gyakoroltatásával
megalapozzuk a munkahelyi értékrendet és humanizmust.
9
Kialakítjuk az önálló élet normatíváival és az önálló életvitellel kapcsolatos
fogalmakat.
Megalapozzuk a munkához, munkavégzéshez szükséges pozitív viszonyt,
rendszeres, pontos, fegyelmezett feladatvégzésre nevelünk.
Az egészséges életmódra, életvitelre nevelés áthatja az iskolai élet egészét;
fejlesztjük a tanulók higiénés kultúráját, az ezzel kapcsolatos ismereteket, szokásokat
és törekedünk azok rendszeres gyakoroltatására.
Megteremtjük a sportolás, testmozgás lehetőségét, fokozzuk a tanulók teherbíró
képességét, kompenzáljuk a munkavégzésből adódó egyoldalú hatások nem kívánt
következményeit.
Fontos az egységes szemlélet megteremtése, a folyamatos korrekció a helyi
sajátosságoknak megfelelően, az elméleti és gyakorlati képzés összhangjának
megteremtése.
Konkrét feladatokkal tesszük képessé tanítványainkat arra, hogy munkájukból
önállóan élni és a társadalomba beilleszkedve rendezett életvitellel boldogulni
tudjanak.
A munkatársak, kollégák vonatkozásában:
Pedagógiai tevékenységünket át kell hatnia a tudatosságnak, a tervszerűségnek, a
gyermekszeretetnek a tanulók hosszú távú érdekeinek figyelembe vételével.
Hatékony ellenőrzési, értékelési és mérési rendszer fenntartása.
Elvárásoknak megfelelő tanári szerepek megvalósítása.
Folyamatos szakmai továbbképzés.
10
Partnereink vonatkozásában:
Megvalósítani külső és belső partnereinkkel – fenntartó, szülők, tanulók, további
partnerek vonatkozásában – a partneri szerep gyakoroltatását, iskolánk hatékony
nevelési-oktatási céljainak elérése érdekében.
Küldetésünk összegzéseként Will Rogers szavait tartjuk szem előtt.
„Ha sikeres akarsz lenni, a dolog nagyon egyszerű.
Érts ahhoz, amit csinálsz!
Szeresd, amit csinálsz!
És higgy abban, amit csinálsz!
Igen, ilyen egyszerű ez.”
11
1 NEVELÉSI PROGRAM
1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI
Iskolánk pedagógiai munkájának célja azoknak a kulcskompetenciáknak a fejlesztése,
amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az
aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
Tanulóink a Pedagógiai Szakszolgálat szakérői határozata alapján sajátos nevelési igényű
fiatalok. Ezek a tanulók jellemzően nem felkészültek a pályaválasztásra, megfelelő
előkészítés, motiválás nélkül eredményes szakmai oktatásuk esélye viszonylag alacsony.
9/E előkészítő osztályainkban a közismereti felzárkóztatás mellett – melynek célja a szakmai
képzés előkészítése, megalapozása – szakképzés előtti pályairányítási, pálya előkészítési
ismereteket is nyújtunk.
Célunk, hogy konkrét gyakorlati tapasztalatok felhasználásával a képességeiknek,
készségeiknek, egészségi állapotuknak leginkább megfelelő szakmára tudjuk irányítani őket.
Igyekszünk olyan képzést biztosítani, amely az egész személyiség fejlesztésére irányul,
célunk nemcsak habilitáció, hanem rehabilitáció is. A mentális problémák és a felzárkóztatás
érdekében a rehabilitációs foglalkozásokat egyéni korrekciós jelleggel végezzük.
Az előző évek tapasztalatai alapján olyan szakmák oktatását vállaljuk, amelyet a hozzánk
jelentkezők is el tudnak sajátítani, képesek abban munkát találni és végezni.
1.1.1 A nevelő-oktató munka céljai
Iskolánk célja a tanulók teljes személyiségének fejlesztése. Ennek megfelelően határozzuk
meg nevelési, oktatási és képzési céljainkat.
Alapvető jelentőséggel bír a kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó
tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása.
A kulcskompetenciákhoz szükséges ismeretek, képességek, attitűdök elsajátítása és
fejlesztése tantárgyi keretek között, valamint tanórán kívüli és szabadidős tevékenységen
keresztül történik.
12
A fejlesztendő kompetenciák:
anyanyelvi kommunikáció
idegen nyelvi kommunikáció
matematikai kompetencia
természettudományos kompetencia
digitális kompetencia
életen át tartó tanulás
szociális és állampolgári kompetencia
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Kiemelt célunk a gondolkodási funkciók fejlesztése, a gyenge képességű tanulók
felzárkóztatása, fejlesztése, az egyéni korrekció.
Célkitűzéseink között kiemelt, fontos helyet foglal el a diákjaink nevelése, oktatása,
általános műveltségük megalapozása, szinten tartása, tanulási képességeik fejlesztése
életkoruknak és egyéni képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelően.
Fiataljaink szakiskolánkban eltöltött előkészítő, alapozó valamint a szakképző
évfolyamokon jussanak el saját fejlődési lehetőségeik maximumára - alapfokú
végzettség, illetve szakmai végzettség megszerzésére.
Korlátaikat figyelembe véve legyenek képesek harmonikus, értékes, egészséges,
kulturált, önálló életre.
Majdani munkavállalóként eséllyel fejezzék be szakiskolai tanulmányaikat.
A környezettel való harmonikus együttélés megteremtése, a testi és lelki egészség
megóvása.
A jól működő képességek tudatos fejlesztése, az önbecsülés erősítése, reális énkép
kialakítása.
Az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése.
A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása.
Kompenzáló megoldások elsajátítása és azok kitartó végzése a társadalmi
beilleszkedés érdekében.
A másság felismerése, elfogadása, törekvés a fejlődésre.
13
Kulturált érintkezési formák birtoklása, írott és íratlan szabályok betartása,
illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezelő technikák megismerése.
Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, a környezet
értékeinek felismerése, óvása.
Szokások, hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, önzetlenség, szeretet,
segítőkészség, szorgalom és rend cselekedetekben történő megmutatkozása.
Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes
kapcsolatépítésre, szocializálódásra.
Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása.
Ismeretnyújtás a környező világban való eligazodásban, az élet zavartalan
működéséhez alapvető készségek, képességek, attitűdök fejlesztése.
Mindazoknak az értékeknek, magatartás- és viselkedésformáknak a közvetítése a
nevelésben, amelyek tradicionálisan örök humán értékek.
Erkölcsös és etikus magatartás, viselkedés és cselekvés kialakítása.
Mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése.
Alapvető tanulási képességek fejlesztése, új ismeretek megszerzése, kötődések,
azonosulások kiépítése – alapfokú végzettség megszerzése, szakmai vizsgára
felkészítés.
Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és
technikák kiépítése.
Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése,
strukturálódása, megerősítése.
Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk megismertetése, a hazaszeretet
erősítése.
Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten.
Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás az egyéni adottságokhoz, sérülésekhez
viszonyítottan.
Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek
megismerése, gyakorlása.
A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező
feltételeinek megteremtése.
Pályaorientációs és szakmai előkészítő foglalkozásokon a szakma bemutatása,
szakmai előkészítés, alapozás.
14
A szakképző évfolyamokon az OKJ adaptált előírásainak megfelelően a speciális
szakmai ismeretek elsajátíttatása, szakmai vizsga letétele.
1.1.2 A nevelő-oktató munka feladatai
Pedagógiai tevékenységünket át kell hatnia a tudatosságnak, a tervszerűségnek, a
gyermekszeretetnek a tanulók hosszú távú érdekeinek figyelembe vételével.
A nevelő tevékenységnek érvényesülni kell az osztályfőnöki munkában, a szakmai órákon
és minden egyéb iskolai rendezvényen.
Iskolánk fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek.
Kiemelt fejlesztési feladataink:
reális énkép, önismeret fejlesztése
felkészítés a felnőtt lét szerepeire
testi és lelki egészség megóvására való nevelés
a pénzzel való gazdálkodásra nevelés
környezettudatosságra nevelés
aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
nemzeti kultúránk a hon- és népismeret tükrében
betekintés az európai kultúrákba.
A helyi tantervek készítése a NAT és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának
irányelveinek (továbbiakban: Irányelvek) megfelelően által előírt kulcskompetenciák
fejlesztésének figyelembe vételével történik.
A 9/E osztályban a gyógypedagógiai 8. osztály anyagára építve – a NAT és a
gyógypedagógiai irányelveknek megfelelően – fejleszteni tanulóink személyiségét,
kulcskompetenciáit, közismereti tudását, képességétől függően korrigálni a hátrányokat.
Pályaorientációs képzéssel felkészíteni a meggondoltabb pályaválasztásra, a szakképzésben
való eredményesebb részvételre.
15
Fejleszteni a tanulók képességeit, korszerű ismereteket nyújtva gyakoroltatni és gazdagítani
az általános műveltség elemeit, megerősíteni az ehhez tartozó ismereteket és szakmai tudást,
elősegíteni az önálló tanulás és a megismerés módszereit.
Szakképző évfolyamainkon felkészíteni a tanulót a képességeinek megfelelő legmagasabb
szakképesítés megszerzésére.
Szakiskolánk feladata, hogy minden évfolyamon gondoskodjon a fiatal teljes
személyiségének fejlesztéséről, habilitációs, rehabilitációs foglalkozások tartásával a
fogyatékosságból eredő hátrányok enyhítéséről, azok kompenzációjáról, korrekciójáról.
A sajátos nevelési igény és az életkori sajátosságok figyelembevételével fejleszteni a jól
működő képességeket, ugyanakkor fokozottan törekedni a sérült funkciók fejlesztésére is.
Növendékeinket hozzásegíteni a társadalmi, magánélet szerepvállalásra, továbbá a
konfliktusok kezelésére.
A belső- és külső gyakorlóhelyeken végzett szakmai gyakorlaton felkészíteni a tanulókat
szakmai vizsga letételére, a munkavégzéssel összefüggő viselkedéskultúra befogadására és
adekvát alkalmazására.
Gyakoroltatni a balesetmentes munkavégzés szabályait.
Fejleszteni a tanulók tudását, neveltségi szintjét, erkölcsét, munkaerkölcsét, esztétikai
érzékét.
Fokozni a növendékek munkavégző képességét, munkabírását, erejét és állóképességét,
fejleszteni testi edzettségüket, fizikai és pszichikai teljesítő képességüket.
A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálásával felkészíteni őket a megterhelések
elviselésére.
A nevelő-oktató munka elengedhetetlen része a pedagógusok folyamatos továbbképzése,
önképzése. A kötelezően előírt hétévenkénti továbbtanulás - a továbbképzési terv szerint-
szakmai fejlődésük érdekében szükséges.
16
1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI FELADATOK
Személyiségfejlesztő program beépítésével lehet megoldani a tanulók sérülés
specifikumából fakadó képességbeli hiányosságok, személyiség-fejlettségi gyengeségeket
és egyéb egészségügyi, szociális problémák kezelését. A fejlesztésnek egyénre szabottnak,
személyiségközpontúnak kell lennie. Fontos a helyes kommunikáció és a megfelelő
viselkedés kialakítása fiataljainknál, a társadalomba való minél zökkenő mentesebb
beilleszkedés érdekében. A kellő önismeret és szükséges változtatások felmérését követően
meg kell próbálni leépíteni a helytelen szokásokat, viselkedésformákat.
A társadalmi szerepek ellátásához szükséges magatartási formák begyakorlásáért – a
csoportos személyiségfejlesztő tréningeken túl – a mindennapi tanulás-tanítás folyamatában
is komoly erőfeszítéseket kell tenni. Ez a mindennapi életben való megjelenést, viselkedést,
bemutatkozást, társalgást, hivatalos ügyintézést, illemet jelenti.
Tudatosan kell segíteni tanulóinkat a stresszhelyzetek elviselésére. Sikerélmények
biztosításával, pozitív személyiségjegyek tudatosításával, önálló feladatok fokozatos
alkalmazásával, az egymásra való odafigyelés fontosságának elfogadtatásával sokat
tehetnek a nevelők a kívánt személyiségformálás érdekében, a munkavállalóvá válás
elősegítésére. Feladatuk továbbá, hogy a szakmai tudásuk elmélyítésével, a szükséges
tájékozottság és viselkedéskultúra birtokában képessé tegyék a tanulóikat a munkaerőpiacon
való érvényesülésre.
Iskolánkban sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott fiataljaink állapota és helyzete
szabja meg a fejlesztés kialakítását, tervezését. Az iskolával szembeni társadalmi elvárások
kibővülésével az iskolának meg kell oldani a családok szocializációs kiegyenlítését, hibáinak
korrigálását a fiatalok személyiségfejlődésében már meglévő zavarok helyrehozását,
terápiáját, mentálhigiénés nevelését.
A személyiségfejlesztés feladata azoknak a pontoknak a megtalálása, ahol a neveltetésben,
életvitelben a legnagyobb gondok adódnak.
17
Feladataink
Megfelelő önismeret és önfejlesztés formálása
Elsődlegesen azt a nevelési többletet jelenti, amellyel a személyiség belső pszichikus világát
fejlesztjük, önkibontakozásra és önfejlesztésre való egyedi készségeit próbáljuk elősegíteni.
Felkészítést kell, hogy kapjanak a tanulók arra, hogy eligazodjanak:
az emberi kapcsolatok és a kommunikáció világában
a lelki egészség kialakításában és fenntartásában
az emberi értékek világában
önmaga megvédésének lehetőségében és felelősségében
Ahhoz, hogy a tanulók tudják az emberi kapcsolataikat pozitívan alakítani, kellő
önismerettel kell rendelkezniük. Helyes irányba kell alakítani viselkedésüket,
értékrendjüket, vélemény- és igényrendszerüket.
1.3 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
A tanítási órán és az egyéb foglalkozások keretein belül megvalósítható közösségfejlesztő
feladatok
Feladatainkat az intézmény helyzetelemzésében feltűntetett tulajdonságokkal, egyéni
jegyekkel rendelkező tanulókhoz kell megalkotni. Az intézmény jellegénél fogva ez a
tulajdonság, illetve képességhalmaz nagyon széles skálát képvisel. Tanulóink sajátos
nevelési igényéből következik, hogy társas kapcsolatokat nehezebben, felszínesebben
képesek kialakítani és esetenként kommunikációs zavarral küzdenek. Ezért a közösség
kialakításának és fejlesztésének általános törvényszerűségeit a sajátos körülmények miatt
sajátos alkalmazásban határozhatjuk meg.
A közösségformálásnak két színterét kell összehangolni ahhoz, hogy egy hosszabb folyamat
végén eredményességről beszélhessünk. Egyik az osztályközösség, a másik az iskolai
közösség.
Az osztályközösség kialakítása egységesebb folyamat, amelyet az azonos életkori
sajátosságok és az együtt eltöltött több idő tesz egyszerűbbé. Ennek a munkának a központi
személye maga az osztályfőnök.
18
A közösség kialakítása során az objektív és szubjektív oldalt szerves egységben fejlesztjük.
Biztosítjuk a közös célt, a közös munkát, a munka közös megszervezését, mint objektív
feltételeket, ezzel egységben alakítjuk a közösség szubjektív összetartó erőit. Ezek
gyakorlati megvalósítását az osztályfőnöki munkaterv tartalmazza.
A közösséghez tartozás igénye a fiatalok többségében megtalálható. Számolnunk kell a
hátrányos helyzetű, magatartászavarral és beilleszkedési nehézséggel, szociális
problémákkal küszködő fiatalokkal. Ezért figyelembe kell venni egyénenként azt, hogy
milyen mértékben, milyen szinten alakult ki az együttélési képesség.
A tanulóknak vannak olyan sajátosan jellemző tulajdonságaik, melyeket a helyi
körülmények határoznak meg döntően. Ilyen lehet a családok összképe, a gyermekek száma
a családban.
A fejlesztésnek egy sajátos vonása, hogy a közösséggé válás egy, már kialakult és
meghatározott szinten működő iskolaközösségen belül történik. Célunk az osztályon belüli
csoportok osztályközösséggé válásának elősegítése, az osztályközösségek iskolai
közösséggé való fejlesztése.
A fejlődésre hatással van az egyes osztályok fejlettségi szintje. Az iskola egészének pozitív
fejlesztő hatása csak akkor bontakozik ki, ha az osztályok tevékenysége szerves része az
iskola életének.
A beépülés fő vonalai: az iskolai célok, feladatok lebontása az osztályra, az iskola
követelményrendszerének fokozatos beépítése az osztályok életébe, az iskolai életrend,
házirend érvényesítése, az iskola hagyományainak átvétele, iskolai szervezetbe, érdeklődési
körökbe való bekapcsolódás.
A középiskolás korosztályú sajátos nevelési igényű tanulóknál viszonylag hosszú idő
szükséges ahhoz, hogy aktivizálódjon az egyénekben a közösségi vonás, képesség, szokás,
és ez beépüljön a tanulók magatartásába, tudatába.
A tevékenységi rendszer kialakításakor igyekszünk alaposan, sokoldalúan megismerni
tanítványaink változó érdeklődését. Törekszünk iskolai és osztályközösségi szinten olyan
lehetőségeket biztosítani, amelyek ellensúlyozzák az otthoni ingerszegény környezetet.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos faladataink:
társas készségek, közösségi normák kialakítása, megfelelő kommunikációs formák
használata
erkölcsi törvények, szabályok, házirend megismertetése
19
tiszteletadás, empátia, tapintat, segítőkészség beépítése tanulóink mindennapi
tevékenységébe
konfliktuskezelési technikák, együttműködésre való képesség kialakítása
jogok és kötelességek egységének megismertetése
1.3.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:
- beilleszkedési problémák kezelése
- képességet fejlesztő, kibontakoztató tevékenységek differenciált, egyénre szabott
feladatokkal
- tanulóink önismeretének segítése pozitív megerősítéssel
- egyének helye a közösségben, csoportmunka során a kiscsoportok szerveződésének
figyelemmel kísérése
A tevékenységi rendszert egymásra épülve, az iskolai-, a DÖK- és az osztályfőnöki
munkaterv jeleníti meg.
A fentiek részletesen tartalmazzák:
az iskolai- és osztálykirándulásokat,
az iskola ünnepségeit,
színházlátogatást,
sporttevékenységeket,
kiállítások, rendezvények megtekintését,
meghirdetett szabadidős tevékenységek
1.3.2 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli, szabadidős
tevékenységek segítésére az iskolánkban diákönkormányzat működik.
Minden tanév elején az osztályok tanulói maguk közül választanak képviselőt. Az
osztályokból választott képviselők alkotják az iskolai Diákönkormányzat testületét. A
tanulói képviselők alkotta közösség - a diákönkormányzat segítő tanárának vezetésével,
irányításával - álláspontját a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítja ki, melyhez
az iskola minden szükséges feltételt biztosít.
20
A Diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönthet működéséről,
anyagi eszközeinek felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskola
tájékoztatási rendszerének létrehozásáról, működtetéséről, diák munkatársainak
megbízásáról.
Munkájukhoz éves programot készítenek. Az iskolában évente legalább egy alkalommal
diákközgyűlést szerveznek.
A diákönkormányzat segítő tanára szervezi a házirendben meghatározottak szerint az iskola
portai ügyeletét.
A Diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol
saját közösségi életük tervezésében, szervezésében
tisztségviselőik megválasztásában
jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban
A Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek
elfogadása előtt
Házirend elfogadása előtt
tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt
ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor
A Diákönkormányzatba az osztályok 1-1 tanulót delegálhatnak
A DÖK segítő tanár tartja a kapcsolatot az intézményvezetővel, a tantestülettel, a diákokkal.
Feladata:
tisztségviselők megválasztása
munkaterv készítése
munkaterv elfogadtatása
a tanév során a kitűzött feladatok megvalósítása
Beszámolási kötelezettsége van:
az intézményvezetőnek rendszeres időközönként
a tantestületnek félévkor, év végén
A csoport tisztségviselőinek feladata:
a munkaterv alapján folyamatos kapcsolattartás a diákok körében
21
A csoport tagjainak megbízása változhat. Helyettük önkéntes alapon, tantestületi
hozzájárulással választhatók új tagok.
1.3.3 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai
Szabadidős tevékenység
A tanórán kívüli elfoglaltságok a közösség fejlesztésének, a társas kapcsolatok alakításának
fontos színterei. A szabadidős tevékenység számos kulturális hagyományelem
közvetítésével hozzájárulhat a tanulók személyiségfejlesztéséhez. Fontos, hogy a tantárgy-
kiegészítő ismeretszerzéstől a lazább társas szórakozásig terjedjen. Az oktatás és a
szabadidős tevékenység az egymásra épülés, egymásba kapcsolódás rendszerét kell, hogy
jelentse.
A szabadidő szervezése során feladatunk kulturális értékeink folyamatos felmutatása,
továbbadása. Ezeket az értékeket továbbfejlesztve a régi mellett új hagyományokat is kell
teremtenünk. A foglalkozásokat olyan örömet adó tevékenység köré szervezzük, amely
kötődik a tanulók személyes életéhez, fiatalkori aktivitásukhoz, népi hagyományainkhoz,
továbbá társadalmi és egyéni problémáikhoz. Hagyományaink ápolása egységesebbé teszi
tantestületünket, pozitívan motiválja növendékeinket. Nemzeti ünnepeink, ballagás,
tanévnyitó, tanévzáró közös megünneplése erősíti az iskolához való kötődésüket. Az
összetartozás tudatát, a közösségi értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik, melyek
állandóságot és folyamatosságot teremtenek az iskola mindennapi életében.
Jó együttműködéssel változatos, sokszínű nevelési program valósítható meg, amely nagy
hatással lehet a résztvevők fejlődésére. Az így kialakuló művelődési szokások kihatnak a
majdani felnőtt életmódjára. A programok tervezésénél pontosan meg kell határozni a
feladatok célját, tartalmát, a megoldás formáját, módszereit, eszközeit.
A foglalkozások kialakításánál arra kell törekedni, hogy a résztvevők adottságára építve
érdeklődésük ne alkalmanként érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön. A
programok szerkezetét a tanulók igényeihez, lehetőségeihez kell igazítanunk.
22
1.3.4 Iskolai ünnepélyek, rendezvények
Ünnepély, megemlékezés neve Időpontja
Tanévnyitó ünnepély Augusztus utolsó napja
Aradi vértanuk napjáról megemlékezés Október 6.
Nemzeti ünnep Október 23. előtti tanítási nap
Karácsonyi ünnepély Téli szünet előtti utolsó tanítási
nap
Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja Február 25.
Nemzeti ünnep Március 15. előtti tanítási nap
Holokauszt áldozatainak emléknapja Április 16.
Összetartozás napja Június 4.
Pedagógusnap Június első vasárnapját követő
hét
Ballagás,
tanévzáró ünnepély
Június 3. hete, péntek
Rendezvények, programok neve Időpontja
„Zöldfülű” tábor Augusztus 3. hete
Egészség-hét Október 3. hete
Pályaválasztási kiállítás November
„Nyitott kapuk” napja November
Ismerkedési disco November
Szakképzési hét December
Szabóky napok December
Közös Nevező Alkotói Pályázat December
Adventi vásárok December
Kamarai Nyílt Nap December
Szalagavató Február
Farsangi bál Február
Szabóky „Ki mit tud?” Március
23
Szakmák éjszakája Április
Föld napja Április
Szeretet Napok Április
„Arany Csodaszarvas” Szavalóverseny Május
Sportnap Május
Osztálykirándulások Május
DÖK kirándulás Május
DÖK Nap Június
Tanulmányi versenyek Iskola munkaterve szerint
Hagyományőrző kézműves műhelyek Évszakonként
Tantestületi kirándulás/ továbbképzés Tanév II. féléve
Erdei iskola Május-június
Nyári táborozás Július
Házi tanulmányi versenyek
Iskolai szinten a 9/E évfolyamokon
magyar, matematika, természetismeret, informatika verseny
szervezője: módszertani munkaközösség vezetője
lebonyolítója: munkaközösség tagjai egyéni vállalás alapján
Országos versenyek
- szakmai tanulmányi versenyek
- kulturális fesztivál
- sport rendezvények
1.4 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A
NEVELÉS-OKTATÁS FOLYAMATÁBAN
Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának,
képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a
munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott
munkarend alapján.
24
A pedagógus:
napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a
tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;
tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít
a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a
módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;
tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően
differenciáltan szervezi;
a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni
segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;
gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai
differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi
versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;
a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú
szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és
technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;
rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak
figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő,
motiváló hatású legyen;
az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására
gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;
a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli;
az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10
munkanapon belül köteles kijavítani;
a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s
ennek keretében feladata a gyermekek, fiatal felnőttek minél alaposabb megismerése,
amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek
szervezésével és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;
fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti
és betartatja velük az iskola házirendjét;
biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben
fejlődjenek;
25
feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások
felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;
tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek
megfelelően;
különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a
szabadidős foglalkozások megtartása során;
a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók
együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására;
a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi
viselkedés szabályait;
a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb
egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;
a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük
együtt értékeli;
megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői
véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek
tanításkor és osztályzásakor;
az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban
haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget
biztosítva a javításra;
foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket;
állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe
tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani
fejlesztések körében való tájékozódik
1.4.1 Reflektív gondolkodás
A reflektív tanítás a tanári gondolkodás és gyakorlatelemző formája, olyan stratégia, amely
biztosítja az oktató-nevelő tevékenység folyamatos önellenőrzését és ezen alapuló
fejlesztését. A reflektív tanítás a pedagógiai valóság számtalan elemére vonatkozhat.
Alapvetően két irányát különböztetjük meg: a tanulók, a tanulócsoport történéseire, illetve a
tanár saját személyére, nézeteire és tevékenységére irányuló reflektív gyakorlatot.
26
A reflektív gondolkodás illetve gyakorlat egyrészt az előzetes tapasztalatokon, értékeken
nyugszik, másrészt olyan képességek rendszerén, mint például az önelemző képesség, a
nyitott és rugalmas gondolkodás képessége vagy a szituációk több szempontú elemzésének
képessége.
Saját munkájára azért reflektál a tanár, mert önmagát, szakmai hozzáértését alakítani akarja,
eredményesebb akar lenni.
Az elemzés, reflektálás során alapvetően három kérdésre keresi a választ a pedagógus.
Mit terveztem?
Mi valósult meg?
Mi okozta, mivel magyarázható, miért?
A reflektív tanár
elemzi, felülvizsgálja döntéseit, saját tevékenységével kapcsolatos benyomásait,
önmegfigyelést végez, elmélkedik gyakorlati tevékenységéről,
feltárja, behatárolja és megkísérli megoldani az osztályban felvetődő problémákat,
tisztában van azzal, hogy ő maga is adott értékekkel és feltételezésekkel lép be a
tanórára, következésképpen képes kritikusan szemlélni ezeket az értékeket,
figyelembe veszi azt az intézményt és kulturális környezetet, amelyben tanít,
részt vesz a tanterv kidolgozásában és részese az iskolafejlesztésnek, felelősséget
érez saját szakmai fejlődéséért.
27
1.4.2 Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai
Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát,
összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket.
A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak
bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen
megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az
iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások,
rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.
valamint a szükség szerinti családlátogatások, amelyeken felmérheti körülményeiket.
Iskolánk tanulói sajátos nevelési igényű fiatalok. Tanulásban akadályozottak, többen
hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek. Sokan küzdenek szocializációs
problémákkal, érzelemszegény, egészségtelen környezetben élnek. Az osztályfőnök
elengedhetetlen feladata a gyermek környezetének megismerése. A tanuló viselkedéséből,
megjelenéséből észre kell vennie az elhanyagoltságot, az esetleges veszélyeztetettség tényét.
A törvényi előírásoknak megfelelően jelzőrendszeri feladatokat kell ellátni és a szükséges
intézkedéseket meg kell tenni. Megfelelő kapcsolatrendszert kell kiépíteni a
családgondozóval. Külön figyelmet igényelnek a nevelésbe vett fiatalok. Elengedhetetlen a
gyámokkal, nevelőszülőkkel való szoros együttműködés, kiemelten a fiatalkorú nevelteknél.
Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart
tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a
család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a
torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások
kivédése, az elfogadás, az egymás iránti tisztelet és a tolerancia erősítése.
Az osztályfőnök munkája során támaszkodhat az iskolapszichológus segítségére, egymás
munkáját erősíthetik a tanulók érdekében.
Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka.
Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók
nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az
osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a
helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe.
28
Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el.
Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a
tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a
megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és
megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok
sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő
környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el
fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is
elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi
mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Törekedni
kell a közös hang és nyelvezet kialakítására.
Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a
tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a
"kényes" témákban is.
Szakiskolaként segíteni kell tanulóinkat a felnőtté válás útján, figyelembe véve életkori
sajátosságaikat. A fiatalkorú és a már felnőttkorban lévő diákjaink jogait és kötelezettségeit
figyelembe kell vennünk. Erősíteni kell az önállóságot, az önmaguk és a környezetük iránti
felelősségvállalást. Meg kell tanulniuk szembenézni tetteikkel, vállalni a következményeket.
Rávezetni a közösségi értékek fontosságára, a nélkülözhetetlen kapcsolatrendszerek
kialakítására. Az osztályfőnök kötelessége a munka világának megismertetése, a társadalmi
elvárások feltárása, munkára nevelés.
1.4.3 Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői
A kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon
választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.
Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a
világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti
a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a
differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.
A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és
társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási
szabályokkal és etikai normákkal.
29
Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan
bővülő ismeretrendszere járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő
stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív
életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).
Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a
tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való
beilleszkedését.
Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes
és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására.
Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus
képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.
1.5 MENTORI FELADATOK
1.5.1 Intézményünk gyakornokainak mentorálása
Gyakornok: a köznevelési intézményben munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és
szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező
pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott.
Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése
szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására
a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási
intézményekben tárgyú 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendeletben, valamint a nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint
pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-
szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a
közalkalmazottat.
Gyakornoki program: az a folyamat, amelynek során a pályakezdő megismeri a munkahely
belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy
megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez.
Szakmai vezető: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki
rendelkezik legalább öt éves gyakorlattal, és szakterületének kiváló képviselője.
30
Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a
pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy.
Gyakornoki program szakaszai
Első szakasz: a gyakornoki program első része, mely az első év végéig tart. Ez a szakasz
elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb,
mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsődlegesen a gyakornokot. A
gyakornok igyekszik már az első szakaszban a jogszabályoknak megfelelően racionálisan,
tudatosan előkészíteni munkakörének megfelelően teendőit.
Második szakasz: a gyakornoki program befejező része, mely a második év végéig tart. A
prioritások meghatározása és felállítása mellett, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű
irányítására. Képes a csoportfoglalkozások megtervezésére, irányítására, szervezési
feladatok ellátására.
Minősítő vizsga: egy több elemből álló eljárás a második szakasz végén. A vizsgára az
utolsó hónapban kell sort keríteni.
A mentorálás célja:
A gyakornok felkészítse a pedagógus életpálya feladataira.
A mentor segíti a gyakornokot intézményünk szervezetébe történő beilleszkedésben és a
pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában.
A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos
tevékenységében. Segíti az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, szervezeti
és működési szabályzatában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és
szakszerű alkalmazásában.
A tanítási órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz
alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek a célszerű megválasztásában.
A tanítási órák, előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával,
megvalósításával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint a minősítő vizsgára való
felkészülésében.
A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal
látogatja a gyakornok tanítási óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, ha a
gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.
31
A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét,
pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a
gyakornoknak. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a
gyakornoki időszak tapasztalatairól. Ekkor külön féléves értékelést nem kell készíteni. Ha a
foglalkoztatási jogviszony a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony
megszűnésekor a mentor soron kívül értékelést készít.
1.5.2 Gyógypedagógus hallgatók szakmai gyakorlatának mentorálása
Intézményünk a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar gyógypedagógia szak
képzésének gyakorló helye. A gyógypedagógus hallgatók szegregált intézményi gyakorlatot,
rehabilitációs intézményi gyakorlatot végzik iskolánkban. A tanulásban akadályozottak
pedagógiája szakos végzős hallgatók pedig összefüggő szakmai gyakorlatukat tölthetik
közoktatási területen és klinikai területen. A hallgatók intézményi gyakorlatának
szervezését, segítését, ellenőrzését iskolánk mentorpedagógusai végzik.
1.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL
KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
A kiemelt figyelmet igénylő gyermek meghatározása törvény szerint,
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.
Iskolánk alapfeladata szerint, csak sajátos nevelési igényű tanulókat vehetünk fel, akik
rendelkeznek a Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságának vagy az Országos
Szakértői Bizottságok sajátos nevelési igényt megállapító határozatával, így minden
tanulónk kiemelt figyelmet igénylő. A gyermekvédelmi törvény alapján is jogosultak
lehetnek még tanulóink a kiemelt figyelemre, hátrányos vagy halmozottan hátrányos
helyzetük miatt, amelyet a velük kapcsolatos pedagógiai tevékenység kapcsán figyelembe
kell venni.
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye
alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több
32
fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum
zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd, Nkt. 4§ 13.
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola a többi
tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képtelen tanulókat készíti fel
szakmai vizsgára.
A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében -
a sajátos nevelési igény jellegétől függően - a szakképzési kerettanterv vagy a speciális
kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a sajátos
nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakmai
vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló
törvény határozza meg.
A szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.
A szakiskolában a nevelés-oktatás az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő
évfolyama kivételével szakképzési évfolyamokon folyik. Nkt. 13/a § (1-4)
A tanulók nevelése, oktatása során, a sajátos nevelés igényből fakadó egyedi nevelési
igényekre kell figyelemmel lenni. A szakértői bizottság által meghatározott mentességekre,
felmentésekre, javaslatokra az előkészítő évfolyamon, a szakmaválasztás és a szakma
tanulás során is alapozni kell. Szükség esetén a szülőkkel, tanulókkal, már önjogú fiatal
felnőttekkel egyeztetve, a szakértői bizottsághoz kell fordulni a módosítások miatt.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének szempontja, komplex jelleggel minden
pedagógiai tevékenységünket át kell, hogy hasson, de integráló szerepet a pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat szervező gyógypedagógusnak kell
betöltenie.
33
1.6.1 A habilitációs, rehabilitációs foglakozásnak szervezésének szabályai
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a
szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként
tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának
tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az
időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.
A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a
sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt,
amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások
megszervezésének heti időkeretét az Nkt. 6. melléklete határozza meg. A heti időkeret a
tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben
átcsoportosítható.
Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a 6. melléklet eltérő mértékű heti
kötelező tanórai foglalkozást és az osztályok számára eltérő órakeretet határoz meg, a
magasabb évfolyamra megállapított óraszámokat kell alkalmazni. Nkt. 27. § (7-10).
1.6.2 A fejlesztő foglakozások szervezése
A megyei pedagógiai szakszolgálatok szakvéleménye alapján, a kiscsoportos fejlesztéseken
minden érvényes szakvéleménnyel rendelkező tanulónak joga van részt venni. A tanulókról
egyéni fejlesztési tervet kell készíteni, amely tartalmazza:
A tanuló adatait, a diagnózist
A pedagógiai szakszolgálatok által meghatározott fejlesztési területeket
A gyógypedagógus megfigyelése alapján fejlesztendő készségek és képességek
körét
A fejlesztési célkitűzéseket, eszközöket, módszereket
A szükséges felülvizsgálat idejét, okát
A fejlesztés eredményeit a gyógypedagógus év végi értékelésében kerülnek rögzítésre.
34
A 20/2012. EMMI rendelet 138. § alapján a középfokú iskolában a nevelőtestület döntése
alapján - a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb hetvenöt százaléka a
sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények
eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra is fordítható. A nevelőtestület az erre
irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének ismeretében
megerősíteni vagy módosítani. A 16 évesnél idősebb, már szakmát tanuló fiataljaink
esetében, a szakvéleményekkel összhangban, a tanulók egyéni fejlődése érdekében a
foglalkozások szervezésének célja, már a tantárgyi megsegítés.
Kiscsoportos rehabilitációs fejlesztés
A kiscsoportos fejlesztések szervezése során tanév első hónapjában a tanórai megfigyelések
alkalmával (hospitálás) megfigyeljük a tanulókat, tanulási teljesítményüket. A
megfigyelések, osztályfőnök és a szaktanárok véleménye alapján történik a kiscsoportos
fejlesztés az év folyamán. Az iskolai szinten meghatározott rehabilitációs órakeretet az egyes
osztályok és csoportok között átcsoportosítjuk.
A fejlesztés szervezeti keretei:
A tanulók habilitációs-rehabilitációs foglalkozásainak időbeosztását a gyógypedagógus az
osztálytanítókkal, osztályfőnökökkel konzultálva határozza meg.
Egyéni rehabilitációs, foglalkozás (1-3 fő):
Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így hozzájárulhatunk egy
megfelelő napi ritmus kialakításához.
Formája: gyógypedagógiai fejlesztés
Kiscsoportos fejlesztés (4-6 fő):
A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló
fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő
tanulókból szervezzünk homogén csoportokat.
Formája: gyógypedagógiai fejlesztés
A pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások fajtáit és óraszámát az éves
órakeret függvényében, a tanulók szükségleteinek ismeretében tanévenként munkatervben
35
rögzítjük, a konkrét fejlesztési órarendeket és az egyéni fejlesztéseket is tanév elején állítjuk
össze (október 1.).
A habilitációs - rehabilitációs foglakozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók.
A foglalkozás a gyermek képességeinek, a fejletlen vagy sérült funkcióinak
feltérképezésével indul.
A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül.
A foglalkozások anyagának, tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan történik.
Lényeges elem az évenkénti pedagógiai diagnosztizálás, amelyet írásban rögzít a
gyógypedagógus.
1.6.3 Gyermek és ifjúságvédelem
A tanulási kudarcnak kitett tanulók
A szakiskola minden tanulója sajátos nevelési igényéből fakadóan tanulási kudarcnak kitett,
ezért külön figyelmet azokra érdemes fordítani, akik teljesítménye képességeihez mérten is
alacsony vagy sokat hiányzik, hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű.
A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése
A sajátos nevelési igényből egyértelműen fakad a beilleszkedési nehézség, esetenként a
magatartási zavar. A tanulási nehézségek az SNI státusz jellegéből is következően, nagyon
sok egyéni formában jelentkezhetnek. Ennek kezelése minden pedagógus, és különösen az
osztályfőnök feladata, szükség esetén az iskolapszichológus bevonása elengedhetetlen.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása
A gyermekvédelmi feladatok ellátása elsősorban az osztályfőnökök felelőssége, a feladatok
ellátását az igazgató megbízásából a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor segíti. A
gyermekek mentális és erkölcs fejlődése, egészségének védelme minden pedagógus
felelőssége is. Az iskola a gyermekvédelmi jelzőrendszer része, a kiskorúak fejlődésének
érdekében, a veszélyeztetettség megelőzése, felismerése és megszüntetése érdekében együtt
kell működni a családsegítő szolgálatokkal
36
A szakiskola tanulók jogi helyzete gyermek és ifjúságvédelmi szempontból
Fiatalkorú, a 16. életévet az adott tanévben betöltő tanköteles tanulók.
Fiatalkorú, a 16. életévet az előző tanévekben betöltő már nem tanköteles tanulók.
Nagykorú, önjogú fiatal felnőtt tanulók.
Az osztályfőnök feladata gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása során
nyilvántartja a veszélyeztetett, és a hátrányos helyzetű tanulókat
figyelemmel kíséri a tanulók testi, mentális, erkölcsi fejlődését, különösen a
kiskorúak esetében
együttműködik a gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve a gyermekvédelmi
rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyekkel, intézményekkel,
hatóságokkal (gyámhivatalok, települési önkormányzatok jegyzőivel, hivatásos
pártfogókkal, nevelőszülőkkel, területi gyermekvédelmi szakszolgálatokkal stb.)
gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem
szüntethető, veszélyeztető tényező megléte setén haladéktalanul értesíti a
gyermekjóléti szolgálatot, és ennek felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen
igazolatlan hiányzás esetén megteszi a szükséges lépéseket (SZMSZ)
tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül
milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel.
felismerve a tanulókra leselkedő veszélyeket, bekapcsolódik dohányzás, alkohol,
drog elleni megelőző programba
A gyermek és ifjúságvédelmi koordinátor feladata
figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat
részt vesz a városi gyermek és ifjúságvédelmi konferenciákon, a KEF munkájában
képviseli az intézményt, és szükség szerint az osztályfőnököket az
esetkonferenciákon
szervezi a jelzőrendszeri feladatokat, szakmailag koordinálja az ezzel kapcsolatos
levelezést
munkáját folyamatosan fejleszti
37
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Iskolánk ifjúságvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a tanulók fejlődését
veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.
Megelőzés
Célunk megelőzni és elhárítani vagy enyhíteni a tanulókat érő károsító tényezőket, amelyek
az egészséges személyiség fejlődését akadályozzák, ezzel párhuzamosan a pozitív hatások
érvényesítése.
Pedagógiai munkánkon belül az alábbiak szolgálják céljainkat:
Minden tanuló számára biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feltételeket, a tanulók
képességeinek kibontakozását.
Rendszeres kapcsolat kialakítására törekszünk a szülőkkel, a családokkal.
Biztosítjuk, hogy diákjaink megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak
az őket érintő kérdésekben.
Tanulóink nevelése, oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyik,
amelyet az iskolai tanulmányi rend, a pihenőidő, szabadidő, sportolási, étkezési
lehetőség biztosításával alakítunk ki.
Nevelési eljárásainkkal próbáljuk közelíteni egymáshoz az eltérő anyagi és
társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét.
A tanuló személyiségi jogait tiszteletben tartjuk.
Diákjaink a törvényi rendelkezések alapján kedvezményes étkeztetésben és ingyenes
tankönyvellátásban részesülnek.
Feltárás
A tanulók problémáinak hatékony kezelése érdekében törekszünk a probléma minél
pontosabb megismerésére, az ok felderítésére.
Feladataink
gondos felderítő munka végzése az iskolánkba lépő új tanulók családi és szociális
körülményeinek megismerésében
38
a probléma okának feltérképezése után megfelelő irányú és mértékű segítségnyújtás
a megoldáshoz
folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálatok szakembereivel.
Az ifjúságvédelmi problémák súlyossága alapján megkülönböztetjük a hátrányos, a
halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű fiatalokat.
Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és
nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a)a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt
nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó
gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel
rendelkezik,
b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő
szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására
jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző
16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a
gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak
nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban,
illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges
fejlődéséhez szükséges feltételek.
Halmozottan hátrányos helyzetű
a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált
gyermek, aki esetében az a)-c)pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő
fennáll
A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával
egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek
hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.
39
A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető.
Ebben az esetben a meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára
vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a
kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
időtartamára állapítható meg.
Továbbá halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, az gyermek, akit nevelésbe vettek vagy
fiatal felnőtt, aki utógondozói ellátásban részesül.
A Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a
veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult
állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy
akadályozza. ( GYVT.)
Különösen fontosnak tartjuk a hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzetű
diákjainkkal való törődést, hiszen a hátrányok halmozódásával a család nem tud kiemelkedni
helyzetéből, a fiatal esetén gyakran ez veszélyeztetettséghez vezethet.
Intézményünk feladata részt venni a veszélyeztető okok megszüntetésében. Ennek
érdekében együttműködünk a gyermek- és ifjúságvédelmi szervekkel, polgármesteri
hivatalokkal, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, rendőrséggel, a pártfogói
felügyelőkkel.
Külső segítségen túl az iskola falain belül is mindent meg kell tennünk a veszélyeztetettség
megszüntetéséért, vagy legalábbis ellensúlyozásáért, az alábbi tevékenységekkel:
a beiskolázás körültekintő megszervezése,
a differenciált oktatás és nevelés,
személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőnek),
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
családi életre történő nevelés,
iskolai étkezési lehetőség,
egészségügyi szűrővizsgálatok,
40
a tanulókat érő káros hatások pedagógiai eszközökkel való ellensúlyozása, a tanulók
szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek,
játszóházak, sportkörök működése),
a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében: a segélyek kezdeményezése az
önkormányzatoknál, természetbeni támogatás,
szülőkkel való együttműködés, szülői klub működtetése,
pályázatok különféle támogatásokra.
.
1.7 AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATAINAK FORMÁI
1.7.1 Kapcsolattartás a szülőkkel
A tanulók közösségét és a szülők, nevelőszülők, gondviselők közösségét érintő
kapcsolattartási formák.
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkarendről, programokról, illetve az aktuális
feladatokról az iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus,
az osztályfőnökök, valamint az iskola pedagógusai tájékoztatják. Az iskola
intézményvezetője alkalmanként, szükség esetén tájékoztat.
Az osztályfőnök családlátogatás alkalmával megismeri a tanulók körülményeit, folyamatos
kapcsolatot épít ki a szülőkkel és követi a diákok életében bekövetkező változásokat.
A diákönkormányzat vezetője alkalmanként a diák önkormányzati gyűlésen, valamint
faliújságon, szórólapokon keresztül ad tájékoztatást.
A pedagógusok a tanulók szüleit folyamatosan tájékoztatják a tanuló fejlődéséről,
haladásáról szóban, illetve írásban.
A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
szülői értekezlet - évente 2 alkalommal- feladata:
- együttműködés, kapcsolattartás a szülőkkel
- az iskolai házirend ismertetése
- szülők tájékoztatása az iskola céljáról, feladatairól
- a tanulókkal szemben támasztott követelmények ismertetése
- a szülők kérdéseinek, javaslatainak meghallgatása és továbbítása az iskola
vezetése felé
- tájékoztatás az iskola várható programjairól, lehetőségekről
41
- tájékoztatás a tanulók tanulmányi előmeneteléről
- szülői munkaközösségi értekezlet évente 2 alkalommal – tájékoztató az iskolát
érintő aktuális feladatokról, programokról
- A szülői munkaközösség elnökének meghívása az iskolai eseményekre
Az értekezlet idejéről legalább 3 nappal korábban írásban kell tájékoztatni a szülőt,
gondviselőt.
fogadó óra - évente 2 alkalommal, meghatározott időpontban tartandó.
Emellett a szülőnek lehetősége van arra, hogy a pedagógust havonta a kijelölt fogadóóráján
felkeresse.
A pedagógusok kijelölt fogadóórájáról az ellenőrző könyvben és az iskola honlapján
tájékoztatjuk a szülőket.
nyílt nap - iskolánk leendő tanulói és szüleik, nevelőik tájékoztatást kaphatnak az
iskolában folyó oktató-nevelő munkáról.
előadások – külső előadók meghívásával – különböző témakörökben pedagógusok,
szülők, diákok számára (pl. drog prevenció, családon belüli agresszió,
bűnmegelőzés, stb.)
szülői klub – évente egy alkalommal – a szülőket érintő témakörökben
1.7.2 Az iskola külső kapcsolatai gyakorlati munkahelyekkel, kamarával
Tanulóink gyakorlati képzése a szakképzési évfolyamokon gazdálkodó (cég/vállalkozó)
szervezettel kötött írásbeli tanulószerződés vagy csoportos foglalkoztatás keretében folyik a
szakképzésről szóló 2011. évi CXC. törvény valamint a 2011. évi CLXXXVII. törvény a
szakképzésről alapján.
Iskolánk fontos törekvése a gyakorlati képzőhelyekkel való rendszeres kapcsolattartás. Ez a
gyakorlati oktatásvezető, valamint az osztályfőnökök közreműködésével valósul meg.
A tanulók hiányzásával kapcsolatban az iskola minden hónapban tájékoztatást kap. A
tanulók gyakorlati munkájáról, előmeneteléről, szorgalmáról, magatartásáról havonta
érdemjegyet ad a gyakorlati képzőhely.
42
Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara:
a Kamara a gyakorlati képzéssel kapcsolatban fórumokat, szakmai napokat,
kiállításokat szervez, ahova az iskolát is meghívja
szaktanácsadók közreműködésével tájékoztatja és segíti az intézmény szakképzési
tevékenységét
tanulószerződések nyilvántartása
szintvizsgák szervezése, annak mérésére, hogy a tanuló elsajátított-e az első
szakképzési évfolyamon az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges
kompetenciákat
a szintvizsga követelményeinek kidolgozása a szakképesítés kerettanterve alapján a
szakmai vizsgabizottság elnökét és tagját delegálja
az intézménynek jelentési kötelezettsége van a kamara felé, az esetleges tanulói
jogviszony megszűnéséről vagy megszűntetéséről
1.7.3 Az intézmény aktív, működő külső szakmai kapcsolatrendszerének bemutatása
Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának
munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel.
Az intézmény fenntartójával:
Nemzetgazdasági Minisztérium
A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal:
Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
9021 Győr, Városház tér 1.
A megyei pedagógiai intézettel:
Győri Pedagógiai Oktatási Központ
9022 Győr, Türr István u.
A területileg illetékes pedagógiai szakszolgálattal:
Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Győri Tagintézménye
9023 Győr, Török István u. 36.
43
Szervezet megnevezése Kapcsolattartó Kapcsolattartási formák
Győri Műszaki Szakképzési Centrum
Vezetőség
értekezletek, adatszolgáltatások,
egyeztetések, pályázatok
GYMSZC tagintézményei
Vezetőség
szakmai kérdések, programok,
együttműködés
Iskolaorvos
Gyakorlati
oktatásvezető
osztályfőnökök
szakmai alkalmassági vizsgálatok,
szűrővizsgálatok, balesetvédelmi
feladatok
Győr-Moson-Sopron Megyei
Pedagógiai Szakszolgálat
vezetőség,
rehabilitációs
munkaközösség
vezetője
Sajátos nevelés igény megállapítása,
mentességek, javaslatok, felmentések,
ajánlások megfogalmazása,
felülvizsgálatok kapcsán.
Széchenyi István Egyetem Apáczai
Csere János Kar Gyógypedagógiai
Tanszéke
Gyakorlat
vezető
pedagógus
Hallgatói intézményi gyakorlatok és
összefüggő gyakorlatok szervezése, és
szakdolgozatokhoz vizsgálatok,
kutatások támogatása kapcsán.
Gyermekjóléti Központ
Gyermek- és
ifjúságvédelmi
felelős
családok segítése, elhanyagolt
tanulókkal kapcsolatos megbeszélések,
esetmegbeszélések
Győri Pedagógiai Oktatási Központ vezetőség
POK továbbképzéseken részt vétel,
szervezett programok, előadások,
szakmai szolgáltatások igénybevétele
Kollégiumok
Osztályfőnökök kapcsolattartás nevelőtanárokkal
Győr-Moson-Sopron Megyei
Kormányhivatal Munkaügyi Központ
GINOP
projektek
felelőse
GINOP –os felnőttképzés szervezési és
adminisztrációs feladatai
Győr Megyei Jogú Város Kulturális
Osztály
Pályázatot író
pedagógus
Közös Nevező alkotói pályázat
támogatása
Győri Egyházmegyei Hivatal
Vezetőség
„Szeretet Napok” rendezvényen
rendszeres részt vétel
„Speciális” Szakiskolák Országos
Egyesülete
Vezetőség
együttműködés, szakmai munka,
országos rendezvények
44
Radó Tibor Általános Iskola és
Gyógypedagógiai Módszertani
Központ
Vezetőség
Nyílt Napon, rendezvényeinken részt
vétel, folyamatos kapcsolattartás
tanulói ügyekben
Mosonmagyaróvári Éltes Mátyás
Általános Iskola, Óvoda,
Készségfejlesztő Iskola, Kollégium,
Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény
Vezetőség
Nyílt Napon, rendezvényeinken részt
vétel, folyamatos kapcsolattartás
tanulói ügyekben
Barátság Sportpark
Vezetőség
Testnevelők
Testnevelésórák, sportrendezvények
szervezése
Arrabona Polgárőr Egyesület
DÖK segítő
tanár
Rendezvényeink biztosításának
segítése
Roma Kisebbségi Önkormányzat
Gyermek- és
ifjúságvédelmi
felelős
Konzultációk, roma tanulók segítése
Intézményünk kapcsolattartása kiterjed még a környék általános iskoláira. Folyamatosan
tájékoztatjuk őket intézményünk szakképzési kínálatának változásairól, továbbtanulásra
ajánljuk iskolánkat sajátos nevelési igényű tanulóik számára. Nyílt napot szervezünk,
amelyen betekinthetnek iskolánk és tanműhelyeink életébe. Szakmák éjszakája
rendezvényen, gyakorlati tevékenység által ismerkedhetnek meg az általuk választott
szakképesítésekkel. Különféle gazdasági társulások és civil szervezetektől támogatói
segítséget kapunk rendezvényeink szervezéséhez.
1.8 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZAT
HATÁLYA, CÉLJA
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
Intézményünkbe jelentkezett, tanulásban akadályozott, magatartási zavarral és
beilleszkedési nehézséggel küszködő fiatalok részére elsősorban a gyakorlatigényes,
alacsonyabb szintű, iskolai végzettséghez nem kötött, illetve alapiskolai végzettségre épülő
szakképesítések elsajátítása lehet eredményes.
45
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik.
A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelembe vesszük a vonatkozó
jogszabályokat. A vizsgák lebonyolításának szabályait a nevelési-oktatási intézmények
működéséről szóló rendelet határozza meg. ( 20/2012. (VIII. 31. EMMI rendelet)
A tanulmányok alatti vizsgák célja azon diákok osztályzatainak megállapítása, akiknek év
végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az iskola
pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és
ennek feltételeként az intézmény intézményvezetője különbözeti vizsga letételét írja elő.
Továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a
különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell
megállapítani.
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat
megállapításához, ha:
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy
tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget
meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület határozata alapján
osztályozó vizsgát tehet
az osztályozó vizsgát a következő tárgyakból kell letenni: magyar nyelv és irodalom,
matematika, természetismeret
Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az
intézmény Helyi tantervében található követelményrendszerével.
A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.
46
Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,
vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
Javító vizsgát tehet a vizsgázó, ha
a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelent kapott
az osztályozó vizsgáról elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül
távozik
A javítóvizsgát a tanuló az iskola intézményvezetője által meghatározott időpontban, az
augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A javítóvizsga letételére az
augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és
beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot
kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.
Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni az Nkt. 3.
rendelete szerint.
A vizsgabizottság tagjai:
elnök
2 tag, lehetőleg olyan pedagógusok, akik az adott tárgy tanítására jogosultak
1.9 A TANULÓK FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI RENDJE
A tanulók az Oktatási Hivatal által, a középfokú iskolák felvételi eljárásának keretében
kerülnek iskolánkba.
A felvételt nyert, illetve a tanév során más intézményből érkezett tanulóknak rendelkezni
kell a Pedagógiai Szakszolgálat által kiállított szakvéleménnyel.
Iskolaváltás / tanuló átvétele másik intézményből
Másik szakiskola 9/E évfolyamából átvételre jelentkező tanuló bekapcsolódhat a 9/E
évfolyamba. Az intézményünkbe érkezés előtti időszak tanulmányi eredményének
függvényében az intézményvezető – a szülővel történő egyeztetést követően – dönthet az
évfolyam megismétléséről.
47
Többségi szakképző iskola 9. osztályából érkező tanuló – amennyiben sajátos nevelési
igényű, és erről érvényes szakértői véleménnyel rendelkezik – bekapcsolódhat a 9/E
évfolyamba. A többségi szakképző iskolák magasabb évfolyamokról érkező tanulói csak
azonos szakképesítés esetén folytathatják tanulmányaikat az adott évfolyamon. Eltérő
szakképesítés esetén a tanuló a 9/E évfolyamon folytathatja tanulmányait és a következő
tanévtől kezdheti meg tanulmányait szakképző évfolyamon.
1.10 MAGÁNTANULÓI JOGVISZONY
Magántanulói jogviszony létesítése csak a 9. előkészítő évfolyamon lehetséges. Ha a tanuló
tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, a
felkészítéséről a szülő gondoskodik.
Ha a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja,
felkészítéséről az iskola gondoskodik. A tanuló foglalkozásainak heti időkerete 10 óra.
A magántanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgát tesz, a szakiskola éves
munkatervében meghatározott időpontokban.
Vizsgabizottság dönt a magántanuló osztályzatairól, és a magasabb évfolyamba lépéséről.
1.11 EGYÉNI TANREND
Kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérése alapján, nagykorú tanuló esetén a
tanuló kérheti az egyéni tanrendet, ha betegsége, viselkedés szabályozási problémái ezt
indokolttá teszik. Szakképző évfolyamon a szakmai elméleti és gyakorlati oktatáson
tanulmányi kötelezettségeit teljesíti, a többi tantárgyból pedig osztályozó vizsgát köteles
tenni.
48
1.12 SZAKMAI MUNKACSOPORTJAINK
1.12.1 Esetmegbeszélő csoport
Az osztályfőnökök számára, a tanulók beilleszkedési és magatartászavarainak, rendszeres
hiányzásainak kezelésében segítségnyújtás. Jelzőrendszeri munka támogatása. A
veszélyeztető körülmények feltárása, a családi háttér értelmezésének segítése, a jelzések
adásának megbeszélése a szülők, családsegítő szolgálatok, gyámhivatalok és más
gyermekvédelmi szervek felé.
1.12.2 Lemorzsolódást megelőző csoport
A csoport feladata megismerni a tanuló valódi szándékait, érzéseit, nehézségeit az iskolába
járás kapcsán. Felderíteni a hiányzások hátterét, megkeresni az okokat a tanuló elvárásaiban,
a családi és bejárási körülményekben.
Módszerei, célzott, egyéni diagnosztikus beszélgetés a tanulóval, csoportos megbeszélés a
családdal, az iskolában, szükség szerint a lakóhelyen. Terápiás beszélgetések, tanácsadás,
delegálás iskola pszichológushoz, egészségügyi és családot támogató szolgálatokhoz,
együttműködések kialakítása, esetkezelés.
A csoport javasolt tagjai, gyermekvédelmi koordinátor, az adott osztályfőnök, gyakorlati
képzésért felelős vezető, és egy diákokat segítő tanár.
1.12.3 Fegyelmi csoport
Intézményünkben, ha valamelyik tanuló fegyelmi vétséget követ el, akkor a fegyelmi csoport
tagjai kivizsgálják a történteket. Meghallgatják a sértettet, és a fegyelmi vétséget elkövető
tanulót és javaslatot tesznek a büntetési fokozatra. Ha a vétséggel a tanuló súlyosan vét
iskolánk házirendje ellen, akkor fegyelmi tárgyalást indítványoznak. A fegyelmi csoport
tagjaiból alakul a fegyelmi tanács.
1.12.4 Önértékelést Támogató Munkacsoport
Az intézményi önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését végző
pedagógusok csoportja. Az intézményvezető jelöli ki a csoport tagjait és a feladat ellátásához
szükséges jog- és felelősségi körrel ruházza fel.
Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre
vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető
49
önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan
meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket
tervezzen, fejlesztési feladatait Intézkedési tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási,
önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a
programok megvalósításának eredményességét.
A tanfelügyelet, az egységes külső értékelés az intézmények önértékelési rendszeréhez
kapcsolódva képes objektív, fejlesztő értékelést ad valamennyi köznevelési intézmény
számára.
Az önértékelési tevékenység eredményeit a tanfelügyelet és a pedagógusok minősítési
rendszere is beépíti az értékelésbe.
1.12.5 Marketing csoport
Az utóbbi években életünk részévé vált a világháló használata, amit nem csak a nevelési-
oktatási folyamatban használunk. Partnereink felé gyors információs áramlást tesz lehetővé.
Marketing csoportunk az internet lehetőségeit kihasználva bemutatja a külvilág felé
iskolánkat, szakképzési rendszerünket, sokszínű programjainkat. Képzéseink,
rendezvényeink népszerűsítéséhez plakátokat, prezentációkat készítenek. Partnereink így
sokrétű információhoz jutnak iskolánkkal kapcsolatos kérdéseikre.
Intézményi honlapunk folyamatos tájékoztatást nyújt az iskola életéről az érdeklődők
számára.
Intézményünk facebook oldalán keresztül tartjuk a kapcsolatot iskolánk jelenlegi és
volt diákjaival illetve más partnereinkkel.
Az osztályfőnökök zárt facebook oldalakat hoznak létre az osztályközösség építés
digitális lehetőségeit kihasználva.
A digitális média segítséget nyújt iskolánk által oktatott szakképesítések,
rendezvények, programok reklámozására, megismertetésére.
Ezen közösségi oldalakon iskolánk életének színvonalas megjelenítését is marketing
csoportunk végzi.
50
2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE
2.1 KERETTANTERVEK
9/E osztályban „Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó
szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának kerettantervét” használjuk.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő- oktató munkáját ellátó szakiskola
OKJ szerinti rész szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyamos
közismereti kerettantervet használjuk.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola OKJ
szerinti szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-12. évfolyamos közismereti
kerettantervet használjuk.
23/2016 (VIII.30.) EMMI rendelet alapján (a kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról.)
2.2 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK,
TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
Tankönyvválasztás elvei az iskolában:
Iskolánkban a tanulásban akadályozottak számára kiadott tankönyvek közül
választunk lehetőség szerint.
Törekszünk arra, hogy a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a
feldolgozás mélységében igazodjék a helyi tantervhez és a tanulók szükségleteihez.
A tankönyvek ne legyenek zsúfoltak, jól áttekinthetők, jól olvashatóak legyenek.
Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez lehetőleg
munkafüzet is tartozzon.
A tankönyv tartalma legyen motiváló erejű, feladatrendszere kreativitásfejlesztő
hatású.
Nyelvi megformáltsága legyen igényes, szókincse életbarát, utasításai egyértelműek.
51
A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja, és a tankönyvrendelést
megelőzően döntést hoz. A tankönyvek tanulóink számára térítésmentesen vehetők igénybe
sajátos nevelési igényük miatt.
2.3 AZ ISKOLA ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁN TANÍTOTT
TANTÁRGYAK
9/E. előkészítő évfolyamon tanított tantárgyak és azok óraszámai
Műveltségterület Tantárgy Heti
óraszám
Éves
óraszám
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és
irodalom 5 180
Idegen nyelv Német nyelv 2 72
Matematika Matematika 5 180
Ember és társadalom Erkölcstan 1 36
Állampolgári ismeretek 1 36
Ember a természetben Természetismeret 3 108
Művészetek Műszaki rajz, vizuális
nevelés 2 72
Informatika Informatika 2 72
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Pályaorientáció 1 36
Szakmai alapozó
ismeretek 7 252
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 180
Osztályfőnöki óra 1 36
Kötelező óraszám - 35 1260
52
2.3.1 A 9/E előkészítő évfolyam műveltségterületei és tantárgyai
Műveltségterület: Magyar nyelv és irodalom
Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom
Készítse fel a tanulót a társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre.
Bővüljön a tanuló, aktív és passzív szókincse a szakmai munka, a felnőtt élet, a
munkavállalás területén.
Fejlessze a tanulók, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességét.
Alakítson ki igényes és helyzethez illő szóhasználatot, valamint mondat és
szövegalkotást.
Nyújtson segítséget a helyes magatartás és helytelen magatartás
megkülönböztetésére.
Ismerje meg hazánk kultúráját írók és költők művein keresztül.
Alapozza meg a kulturált véleménynyilvánítást.
Ismertesse meg a tanulókat a tömegkommunikációs eszközök helyes használataival.
Műveltségterület: Idegen nyelv
Tantárgy: Német nyelv
Növelje az esélyegyenlőséget a továbbfejleszthető idegen nyelvtudás
megalapozásával.
A tanuló ismerjék meg a mindennapi kifejezéseket és tudjanak idegen nyelvű
szöveget ismereteik alapján értelmezni.
Ismerkedjenek meg egy másik ország kultúrájával szokásaival.
Tudatosuljon a tanulókban a nyelvtanulás jelentőségének hatása későbbi életükre,
pályaválasztásukra.
53
Műveltségterület: Matematika
Tantárgy: Matematika
Matematikai képességek és készségek fejlesztése.
Ismerjék meg a környező világ mennyiségi, térbeli és időbeli viszonyait és
változásait.
Tudják alkalmazni a tanult méréseket és számításokat a mindennapi
élethelyzetekben.
Legyenek képesek egyszerű ok-okozati összefüggések felismerésére.
Segítse a szakmai ismeretek és jártasságok elsajátítását.
Műveltségterület: Ember és társadalom
Tantárgy: Erkölcstan
Segítse a különböző élethelyzetekből adódó döntések és cselekedetek motivációinak
felismerését.
Tudatosítsa az emberi és társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normákat.
Neveljen toleranciára és a negatív megkülönböztetések elítélésére.
Segítse a reális énkép kialakulását.
Erősítse meg az egymásra figyelést, az együttélés szabályainak megértését a
magánélet védelmét.
Műveltségterület: Ember és társadalom
Tantárgy: Állampolgári ismeretek
Készítse fel a tanulókat a társadalomban való eligazodásra, a közösség
szervezeteinek, szabályainak megismerésére.
Neveljen aktív részvételre és véleménynyilvánításra a közösségi életben.
Készítse fel a tanulókat a pénzkezeléssel gazdálkodással foglalkozó intézmény
rendszerek igénybevételére.
Ismertesse meg az ügyintézésnél használatos nyelvezetet.
Az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlásának megismertetése.
54
Műveltségterület: Ember a természetben
Tantárgy: Természetismeret
Alakítson ki rávezetéssel gyakorlati alkalmazással egészség és környezetvédelmi
ismereteket, formáljon természetbarát, ökologikus szemléletet.
Ismertesse meg a tanulókkal az elemi balesetvédelmi és munka-egészségügyi
ismereteket.
Ismertesse meg a fontosabb betegjogokat, a társadalombiztosítási rendszert, az
egészségügyi hálózatot.
Alapozza meg az egészséges életmódot.
Gyakorlati élet szempontjából fontos ismerteket közvetítsen a fizikai jelenségekkel
kapcsolatban.
Elektromos áram hatásainak megismertetése, a biztonságos használat érdekében.
Tudatosítsa alapismeretek nyújtásával a környezettudatos magatartást.
Neveljen a természet megóvására az anyagokkal való takarékosságra.
Műveltségterület: Művészetek
Tantárgy: Műszaki rajz, vizuális nevelés
Fejlessze a gyerekek látásmódját és finommotorikáját.
Alakítson ki önálló ízlésvilágot.
Fejlessze a kreativitást.
Alakítson ki ábrázoló, alakító, eszközhasználati technikai képességeket.
Műveltségterület: Informatika
Tantárgy: Informatika
A tanulók ismerjék meg az informatikai eszközök tudatos használatát,
dokumentumok létrehozását, átalakítását.
Alapozza meg a hatékony céltudatos információszerzést.
Ismertesse meg az internet használattal összefüggő magatartási és etikai szabályokat.
Fejlessze az informatikai eszközök használatát készség szintűre.
Alapozza meg a függőség elkerülését
55
Műveltségterület: Életvitel és gyakorlati ismeretek
Tantárgy: Pályaorientáció
Alapozza meg a sikeres pályaválasztáshoz szükséges reális önképet és önbizalmat.
Ismertesse meg a tanulókkal a foglalkozásokat és az ezekhez szükséges
képességeket, késségeket.
Munkavégzéssel kapcsolatos ügyintézések adminisztrációs teendők alapjainak
megismerése.
Ismertesse fel a munkakörök egymásra utaltságának, a megélhetés megalapozásának,
a munkahely megtartásának fontosságát.
Munkahelyi kommunikáció megalapozása.
Műveltségterület: Életvitel és gyakorlati ismeretek
Tantárgy: Szakmai alapozó ismeretek
Segítse a pályaválasztási döntés megalapozását.
Gyakorlatban megismerteti a választott szakmacsoportok technológiáit, anyagait.
Megismertet a munkahelyeken elvárt viselkedéssel.
Fejleszti a munkaképességet, és állóképességet.
Segíti a munkafegyelem, a szabálykövető magatartás elfogadását.
Műveltségterület: Testnevelés és sport
Tantárgy: Testnevelés és sport
A szervezet általános, sokoldalú, arányos képzésével a testi és szellemi fejlődést
segíti.
Fejleszti a tanulók fizikai képességeit (kondicionális, koordinációs).
A mozgásrepertoár folyamatos bővítésével gazdagítja a mozgásműveltség
kialakítását, minél több sportág alapvető technikai és taktikai elemeinek elsajátítását.
Kialakítja az egészséges életmódhoz, sportoláshoz kapcsolódó pozitív
életszemléletet.
Játék-, verseny-, sportolási igény felkeltése, kielégítése.
Folyamatos nevelő hatással hozzájárul a tanulók személyiségének a formálásához.
A szociális és érzelmi képességeket fejleszti, erősíti (siker és kudarc, győzelem és
vereség feldolgozása, szociális kapcsolatrendszer fejlesztése, alkalmazkodás,
56
konfliktuskezelés, a csapathoz tartozás érzelmei, az együvé tartozás erősítése;
testtudat)
Műveltségterület: Testnevelés és sport
Tantárgy: Osztályfőnöki óra
Nevelési célok elmélyítése.
Egyéni sajátosságokhoz illeszkedő személyiség fejlesztés.
Reális énkép és önértékelés kialakítása.
Elfogadás, együttérzés erősítése.
Felelős állampolgári magatartás megalapozása.
Deviáns magatartás következményeivel való megismertetés.
Pozitív és negatív példák felismertetése.
57
2.3.2 A kulcskompetenciák fejlesztése a 9/E előkészítő évfolyam tantárgyi rendszerében
Kompetenciaterület Tantárgy Ismeretek/tudás Képességek Attitűd
Anyanyelvi
kommunikáció
Magyar nyelv és
irodalom
Pályaorientáció
Természetismeret
- megfelelő szókincs
- nyelvtani ismeretek
- ismerje a kapcsolattartás főbb
típusait
- különféle nyelvi stílusok fő
sajátosságai
- különféle kommunikációs
helyzetekben, szóban és
írásban kommunikálni tud
- kommunikációját
figyelemmel kíséri, és a
helyzetnek megfelelően
alakítja
- olvasott szöveg alapján a
lényeg kiemelése és annak
megfogalmazása
- gondolatait, érveit, érzéseit
szóban és írásban
megfogalmazni, kifejezni
- kritikus, építő jellegű
párbeszédre való törekvés
- esztétikai minőség tisztelete
- mások megismerésének
tisztelete és igénye
Idegen nyelvi
kommunikáció
Német - alapszókincs
- elemi nyelvtani ismeretek
- egyszerű szóbeli
interakcióknak az ismerete
- szóbeli üzenetek megértése
- egyszerű beszélgetések
kezdeményezése, folytatása,
lezárása
- szövegolvasás, - értés
(egyéni képességeknek
megfelelően)
- érdeklődés, kíváncsiság az
idegen nyelv iránt
58
Matematikai
kompetencia
Matematika
Természetismeret
- számok, mértékek,
alapműveletek ismerete
- matematikai fogalmak,
összefüggések, kérdések
megértése
- időbeli és térbeli változások
megismerése
- alapvető matematikai
elvek alkalmazása
ismeretszerzésben
- problémák megoldásában,
a mindennapokban otthon és
munkahelyen
- alkalmazza a megfelelő
matematikai eszközöket
- alapvető matematikai
fogalmakat ért és használ
- szeresse a számok világát
- kombináló
„mindig van több megoldás”
attitűd
Természettudományos
kompetencia
Természetismeret - alapvető tudományos
fogalmaknak, módszereknek,
technológiai folyamatoknak
természetre gyakorolt hatásának
ismerete
- rendelkezzék saját fizikai és
mentális egészségére vonatkozó
ismeretekkel
- természettudományos és
szakmai ismeretek
alkalmazása, elméleti
ismeretek alkalmazása a
gyakorlatban új
technológiák, berendezések
tekintetében
- kritikus szemlélet
- etikai kérdések iránti
érdeklődés
Digitális kompetencia Informatika
Matematika
- főbb számítógépes
alkalmazások
- szövegszerkesztés, információ
tárolás, kezelés
- információ megkeresése,
összegyűjtése, feldolgozása,
alkalmazása
- elérhető információs és
média felelősségteljes
használata
59
- az internet által kínált
lehetőségek
- az elektronikus média útján
történő kommunikáció
- internet alapú
szolgáltatások elérése
- kritikai gondolkodás,
kreativitás
Hatékony önálló tanulás
kompetencia
Magyar nyelv és
irodalom
Természetismeret
Pályaorientáció
Osztályfőnöki
óra
- ismerje a tanulási módszereket
- ismerje készségeit, képességeit
- legyen képes megtalálni a
számára elérhető lehetőségeket
- IST eszközök használata
- új ismeretek elsajátítása,
feldolgozása, elsajátítása
- motiváció folyamatos
fenntartása
- figyelem összpontosítása
- céljainak kritikus
mérlegelése
- önértékelés
- céljainak kritikus
mérlegelése
- tanulás iránti motiváció
- a tanultak gyakorlatban,
élethelyzetekben való
alkalmazása
Szociális és
állampolgári
kompetencia
Osztályfőnöki
óra
Állampolgári
ismeretek
Erkölcstan
- értse az egészséges életvitel
meghatározó szerepét
- viselkedési és magatartási
szabályok megértése
- az aktuális események,
nemzeti, európai és
- hatékony kommunikálás
- empátia
- stressz és frusztráció
kezelése
- közügyekben való
hatékony együttműködés
- együttműködés
- magabiztosság
- kompromisszumra való
törekvés
- személyes előítéletek
leküzdése
60
világtörténelem eseményeinek
ismerete
- a tolerancia a másság
elfogadásának képessége
Kezdeményezőképesség
és vállalkozói
kompetencia
Osztályfőnöki
óra
Pályaorientáció
- kihívások felismerése,
értelmezése
- gazdaság működésének
átfogóbb működése
- a pénz világában való
tájékozódás
- vállalkozások pénzügyi és jogi
feltételei
- tervezés
- szervezés
- irányítás
- elemzés
- kommunikálás
- tapasztalatok értékelése
- egyéni és csapatmunkában
történő munkavégzés
- függetlenség
- kreativitás
- célok elérését segítő
motiváció
- elhatározottság
Esztétikai-művészeti
tudatosság és
kifejezőképesség
Osztályfőnöki
óra
Pályaorientáció
Műszaki rajz és
vizuális nevelés
- főbb művészeti alkotások értő
és beleérző ismerete
- Európa kulturális és nyelvi
sokféleségének megőrzésére
irányuló igény
- esztétikum mindennapokban
betöltött szerepe
- kreativitás
- művészeti önkifejezés
- főbb műalkotások
elemzése
- stílusérzék fejlesztése
- művészi kifejezés
sokfélesége iránti nyitottság
- esztétikai érzék fejlesztésére
való hajlandóság
61
2.4 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS
Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. (Ennek értelmében az iskola
a nappali rendszerű iskolai oktatásban, azokban az osztályokban, amelyekben közismereti
oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti
oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra
keretében).
Ennek alapján:
9/E előkészítő évfolyamon a heti 5 testnevelés óra az órarendbe építve valósul meg.
A törvény által előírt 5 testnevelés órából féléves váltásban 2 órát az úszás oktatására
fordítunk. Azon tanulóknak, akik már versenyszerűen tudnak úszni, lehetőségük van
ezen időtartam alatt még tovább fejleszteni állóképességüket az úszás területén. Az
így felkészített tanulókkal rendszeresen részt veszünk különféle versenyeken.
A szakképző évfolyamokon, azokon a tanítási napokon, amelyeken elméleti oktatás
folyik, biztosítjuk a mindennapos testnevelés lehetőségét, heti 3 óra keretében.
Felmentés heti két testnevelés óra alól a következő esetekben lehetséges:
Az intézményvezető által engedélyezett kérelem esetében, amelyhez a tanulónak
csatolnia kell az egyesületi sportolói igazolását.
Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a sport, a mozgás fontosságának hangsúlyozására,
megszerettetésére. Ennek érdekében tanulóinknak minden évben lehetőségük van az iskolai
sportkör foglalkozásait igénybe venni labdarúgás, atlétika, kosárlabda és úszás
sportágakban. Rendszeresen részt veszünk városi, megyei, valamint a Magyar Speciális
Olimpia Szövetség által megrendezett regionális, országos és nemzetközi versenyeken.
A tanév folyamán számos sporteseményt szervezünk: egészséghét keretén belül sportnap,
DÖK nap, labdarúgó kupák rendezése. Évente egy alkalommal iskolai szinten, labdarúgó-
bajnokságot rendezünk.
Rendelkezünk kerékpárokkal, amelyekkel kerékpártúrákat szervezünk diákjaink számára.
62
Az iskolaorvos a törvényi előírásoknak megfelelően elvégzi a tanulók egészségügyi szűrését.
Azokat a tanulókat ahol az egészségi állapot indokolja, az iskolaorvosi vagy szakorvosi
vélemény alapján könnyített vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani.
A könnyített testnevelési csoportba sorolt tanulókat a testnevelési órák keretén belül
differenciáltan foglalkoztatjuk.
Gyógytestnevelési órán kell részt vennie a tanulónak, ha mozgásszervi, belgyógyászati
stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembevevő foglalkozásokat javasol a
szakorvos. A gyógytestnevelés célja, hogy hozzájáruljon a szerzett vagy veleszületett
betegségek következtében megváltozott, megromlott egészségi állapot helyreállításához,
gyógyításához és rehabilitációjához. A foglalkozásokon a tanulók testi képességeinek
fejlesztése – elsősorban célirányos izomfejlesztés - személyre szabott, speciális
gyakorlatokkal történik.
Indokolt esetben a tanuló teljes felmentésben részesül az iskolai testnevelés alól.
2.4.1 A tanulók fizikai állapotának mérése
A 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 80. § (9) szerint az iskola tanévenként
megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát, melyet a
testnevelés tantárgyat tanító pedagógusok végzik.
A fittségi felméréseket Magyar Diáksport Szövetség közreműködésével kidolgozott
Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rendszer (a továbbiakban: NETFIT® rendszer)
protokollja szerint végezzük.
A méréshez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat és a mérések lebonyolítását a
mindenkori tanév rendjéről szóló EMMI rendelet tartalmazza. A NETFIT® küldetése, hogy
népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az
egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés
szereplői körében.A NETFIT® fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt
különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.
63
A NETFIT tesztjei:
1. Testösszetétel és tápláltsági profil:
Testtömeg mérése
Testmagasság mérése
BMI (az előző két érték alapján számítva)
Testzsírszázalék-mérése
2. Aerob fittségi (állóképességi) profil:
Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter)
Cél: Maximális oxigénfelvevő-képesség becslése.
3. Vázizomzat fittségi profil:
Ütemezett hasizom teszt
Cél: Hasizomzat erejének és erő-állóképességének mérése.
Törzsemelés teszt
Cél: A törzsfeszítő izmok erejének mérése
Ütemezett fekvőtámasz teszt
Cél: A felsőtest izomerejének és erő-állóképességének mérése.
Kézi szorítóerő mérése
Cél: Az alkar izmainak maximális izometrikus erőkifejtő képességének mérése
Helyből távolugrás teszt
Cél: Az alsó végtag dinamikus erőkifejtési képességének mérése.
4. Hajlékonysági profil:
Hajlékonysági teszt
Cél: A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése.
Évente egy alkalommal mérjük tanulóinkat. A mérés eredményeit a NETFIT informatikai
rendszerébe töltjük fel.
A kapott eredmények alapján a tanulók az „egészségzóna”, “fejlesztés szükséges” és
„fokozott fejlesztés szükséges” zóna valamelyikébe kerülnek.
A fizikai állapot felmérése után és az eredmények birtokában a tanulók fizikai képességeit
fejlesztjük, és életvezetési tanácsokkal látjuk el őket.
Intézményünkbe járó tanulók nagy része nem csak értelmileg sérült, hanem különböző
betegségekben is szenved.
64
Az alább ismertetett mérőeszköz ezért természetesen csak azoknál a gyerekeknél
alkalmazható, akik egészségügyi állapota erre lehetőséget ad.
Tanulóink részletes egészségügyi anamnézise az iskolai orvosnál található meg.
2.5 VÁLASZTHATÓ SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK
MŰKÖDÉSI TERÜLETEI
Sportkörök
Színjátszó-kör.
Informatika szakkör.
Kreatív szakkör.
Iskolai sportkör
A sportkör célja:
a tanulók mozgásigényének kielégítése – sportolás, testmozgás lehetőségének
megteremtése
motoros képességek fejlesztése (kondicionális és koordinációs)
mozgásműveltség fejlesztése
egészséges életmódra nevelés
komplex személyiségfejlesztés
társas kapcsolatok, az egymással való együttműködés erősítése
versenyekre való felkészítés
Az iskolában működő sportkörök:
labdarúgás, úszás, atlétika, kosárlabda
A szakkör időkerete:
Heti 2 óra (2*45 perc)
Tanulóinkkal rendszeresen részt veszünk városi, megyei, regionális, országos és nemzetközi
versenyeken.
A tehetséges diákokat sportegyesületekhez irányítjuk.
65
Színjátszó-kör
A foglalkozás célja:
társas kapcsolatok erősítése
kommunikációs képesség fejlesztése
kreatív képzelet aktivizálása
egymás iránti bizalom erősítése
önismeret fejlesztés
érdeklődési kör szélesítése
versenyekre való felkészítés
A foglakozások egyéni és csoportos formában zajlanak. Egyéni felkészítés során vers- és
prózamondó gyakorlatokkal készülünk fel versenyekre, előadásokra. Csoportos formában
szituációs és drámajáték gyakorlatokat végzünk, valamint színdarabokat tanulunk be.
A szakkör időkerete: heti 2 óra
Informatika szakkör
A szakkör célja:
Jellemzően a 9/E osztályosok által látogatott informatika szakkör elsődleges célja a ma már
alapműveltség részét képező számítástechnikai/informatikai ismeretek fejlesztése.
A szakköri foglalkozás a helyi tantervet felhasználva, annak menetét követve igyekszik a
tanulók képességeit az egyes témakörök feladatain keresztül fejleszteni. A szakköri
foglalkozásokon jellemzően egyéni munkavégzés folyik, amely igyekszik igazodni a tanulók
képességeihez.
A szakkör időkerete: heti 2 óra
Kreatív szakkör
A foglalkozás célja:
A kulcskompetenciák tanórán kívüli kiscsoportos megerősítése, egyéni fejlesztése
elsősorban művészetpedagógiai, képző- és iparművészeti technikák és vizuális
kommunikációs eszközök alkalmazásával.
Egyéni fejlesztő program megvalósításával készítse elő és erősítse meg a tanult szakmák
jellemző készségeit és attitűdjeit.
A tanulási képességek, kommunikáció, kooperáció fejlesztése, személyiségfejlesztés,
finommotorika fejlesztése.
66
A tanuló személyiségének alkotó munka során történő fejlesztése, énképének fejlesztése,
alkotóképessé, kifejezővé alakítása annak érdekében, hogy találjon szorosabb kapcsolatot
önmaga és az őt körülvevő világ között.
A szakkör időkerete: heti 2 óra
Hagyományőrző foglalkozások
Évente három alkalommal kerül megrendezésre:
őszi kézműves műhely
karácsonyi kézműves műhely
húsvéti kézműves műhely
Időkerete: alkalmanként 2 óra
Lebonyolítók: humán és reál munkaközösség
2.6 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI
ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJAI
Az iskolarendszerű oktatásban az értékelést a pedagógiai program, a helyi tanterv és a
vizsgakövetelmények határozzák meg.
Az értékelés alapelve: a pedagógiai módszeresség és az ösztönző hatás elérése.
Az értékelés legyen objektív, motiváló, igazságos, rendszeres és nyilvános.
Vegye figyelembe a tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, a
képességek és készségek minőségi, mennyiségi gyarapodása terén, a tanuló szociális
képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését. Az értékelés során érvényesüljön
a fokozatosság elve, és csak az oktatott tananyag kérhető számon.
Célja:
Átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés.
Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének.
A tantárgyi értékelés kizárólag a tantárgyi teljesítményt vegye figyelembe. Írásbeli,
gyakorlati, szóbeli produktumokat értékeljük, arányukat tantárgyi jelleg határozza
meg.
67
Magatartási és egyéb problémák megoldására az osztályzat nem használható fel a
közismereti és gyakorlati tantárgyak esetében.
Havonként legalább egy alkalommal kell osztályzattal értékelni a tanuló tantárgyi
eredményét.
Az értékelési rendszer – a tantárgyi követelményrendszer – a pedagógiai program
részeként nyilvános.
Értékelési rendszerünk a tanítás-tanulás folyamatára irányul, tehát folyamatmérést
valósítunk meg.
A tantárgyi értékelés formái, az oktatási folyamatban elfoglalt szerep szerint:
Diagnosztikus értékelés: A helyzetfelmérést szolgálja, diagnózis felállításában
segít, valamint az előzetes tudás felmérését szolgálja. Az ilyen jellegű felméréseket
az oktatás folyamatában nem osztályozzuk. Tanév végén az iskolai ellenőrzési
tervben évfolyamonként diagnosztizáló felmérést végzünk, ahol elsősorban a
továbblépéshez szükséges ismeretek, készségek meglétét értékeljük.
Formatív, folyamatos értékelés: Az oktatási folyamat közben történik. Célja a
tanulási folyamat segítése. Ki kell terjednie a tanulás- tudás minden fontos elemére.
Legyen pontos, konkrét tartalmas és személyre szabott, jeleznie kell a diák felé mit
tud. Az értékelés ezen formája legyen folyamatos gyakori minden tanulóra kiterjedő.
Az értékelés során nem osztályozunk, mert a tanítási- tanulási folyamat közben
vagyunk.
Szummatív értékelés: Az oktatási folyamat egységeinek végén történő értékelés.
Célja, hogy információt szolgáltasson a tudásról az adott tananyagegység végén. A
mérés alkalmas a tudásbeli különbségek kimutatására a tudatos differenciálás.
Valamennyi évfolyamon, nagyobb témakörönként a szaktanár eredményértékelő
vizsgálatot végez. Ennek alapján intézkedik a szükséges felzárkóztatásról.
68
2.6.1 A tantárgyi értékelés módjai:
Ellenőrizzük és értékeljük a tanuló minden tevékenységét, írásbeli, gyakorlati, sport
teljesítményét, tanulásának eredményét, a tananyag elsajátításának, az összefüggések
felismerésének, ismereteik alkalmazásának szintjét.
A tanulók értékelésénél figyelembe kell venni a pedagógiai szakszolgálat által
javasolt felmentéseket, számonkérési javaslatokat, könnyítéseket.
A tanuló érdemjegyet szerezhet szorgalmi feladat vállalásával. A tanár bármilyen
pozitív teljesítményt jutalmazhat érdemjeggyel.
Az értékelés lehet szóbeli, valamint írásbeli érdemjegy.
Az érdemjegyekkel történő értékelésnél törekszünk arra, hogy tükrözze a tanuló
tényleges tantárgyi teljesítményét. Az érdemjegyekkel történő értékelés az 1-5- ig
terjedő skálán történik.
Szóbeli értékelés a pedagógiai programban meghatározott tantárgyak esetében
lehetséges. Az értékelés formái ebben az esetben: nem felelt meg, megfelelt és a
kiválóan megfelelt értékelési formákkal történik.
A félévi és év végi tantárgyi osztályzat megállapításánál az évközi érdemjegyek
kapnak érdemi szerepet. Az osztályozó értekezlet után az érdemjegy végleges.
Félévkor és év végén az adott tárgyból a tanuló dicséretet is kaphat. A kialakult
átlagtól eltérni csak a köznevelési törvény előírásai szerint van mód.
Írásbeli számonkérés
Formái: Témakörök lezárására, illetve év végi diagnosztizáló mérés céljából írásbeli
ellenőrzést alkalmazunk.
Rendje: Egy tanítási napra 2 írásbeli beszámoltatás alkalmazható, többel nem
terhelhetők a tanulók. Az írásbeli munkákat 10 napon belül ki kell javítani az érdemjegyről
a tanulót tájékoztatni kell. Az érdemjegyet a tájékoztató füzetbe és a naplóba is be kell
jegyezni. A hiányzó tanulók pótlólag meg írják a dolgozatott. A több órás hiányzás esetén a
tanárral történő időpont egyeztetés után történik a pótlás.
69
A tantárgyi érdemjegyek tartalma
A tantárgyi érdemjegyek tantárgyfüggők, megállapításakor a pedagógus széles jogkörrel és
nagy felelősséggel bír. Így csak általános elveket rögzíthetünk programunkban.
Érdemjegyek:
Jelesre értékelhető a tanuló:
ha a kapott feladatot ismeri, érti;
jártas a tananyag összefüggéseiben;
ha teljesítménye könnyen korrigálható hibát tartalmaz;
ha a már gyakorolt technológiai eljárásokat hibátlanul alkalmazza;
az új ismereteket kisebb bizonytalansággal, de eredményesen alkalmazza;
ha munkához való viszonya kifogástalan, munkavégzése tiszta, rendezett,
gyakorlatokon önálló feladatvégzésre képes.
meglévő adottságai képességei fejlődést mutatnak.
Jóra értékeljük a tanulót:
ha a súlyponti kérdéseket hiánytalanul tudja és érti, tanári segítséggel átlátja a
tananyag összefüggéseit;
az általa végzett feladatmegoldás során apró korrekcióra szorul;
az új műveletek alkalmazásánál kisebb segítséget igényel;
munkához való viszonya jó, a gyakorlatokon a feladatokat kisebb hiányosságokkal
elvégzi, hibáit javítja;
munkavégzése tiszta, rendezett;
adottságnak és képességeinek szintjén teljesít.
Közepes minősítés adható, ha
elméleti felkészültsége a lényegi kérdésekben hiányos és rávezetéssel felismeri a
tananyag összefüggéseit;
az elkészített termék kisebb hibái ellenére elfogadható minőségű;
a már gyakorolt műveleteket kisebb hiányosságokkal alkalmazza, az új ismereteket
konkrét tanári útmutatással alkalmazni tudja;
munkájában igyekvő, de képességeinél, készségeinél rosszabbul teljesít.
Elégséges tudású a tanuló:
ha elméleti kérdésekben - tanári segítséggel - megfelelő jártasságot tanúsít,
ismeretszintje a feladat elvégzéséhez elegendő,
a már gyakorolt műveleteket útmutatással alkalmazni tudja, az új ismereteket
70
segítséggel - végre tudja hajtani;
az általa készített termék még fogyasztható, hasznosítható;
utasításra a munkafolyamatot elvégzi, képességei szerint igyekszik megfelelni
tisztán.
Elégtelen az a teljesítmény, ha
felkészültsége pontatlanságait tanári segítséggel sem tudja kijavítani;
a már gyakorolt műveletekben jelentős hibákat vét;
a tanári útmutatás ellenére sem elfogadható az általa elvégzett gyakorlati feladat;
hozzáállásában hanyagság, igyekezet hiánya tükröződik;
munkavégzése során a tisztaság, az odafigyelés erősen kifogásolható.
2.6.2 Szöveges értékelés tantárgyai
Iskolánkban a pályaorientáció, erkölcstan és tanulásmódszertan tantárgyakat az alábbiak
szerint értékeljük:
Jól megfelelt:
Aktívan részt vett az órai munkában, írásbeli feladatait elvégezte, az óra menetét
figyelemmel kísérte. A tantárgy ismeretanyagában jól eligazodott. Véleményalkotásában
megjelent a tanult fogalmak használata.
Megfelelt:
Részt vett az órai munkában, írásbeli feladatait elvégezte, az óra menetét figyelemmel
kísérte. Ritkán, de megnyilvánult társai előtt, beszélgetésben, vitában. A tantárgy
ismeretanyagában kis segítséggel eligazodik. Egyéni megfogalmazásaiban a tanult
fogalmakat segítséggel használja.
Nem felelt meg:
A tanuló tevékenysége teljesen passzív és/vagy akadályozó jellegű.
71
2.6.3 Magántanulók ellenőrzése, értékelése
Félévkor és év végén írásbeli és szóbeli osztályozóvizsga keretében az alábbi tantárgyakból:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret.
Házi feladatok tervezése
Iskolánk és diákjaink sajátosságaiból adódóan házi feladat adása nem ajánlatos. A szóbeli
tananyagot lehetőség szerint már tanórán sajátítassuk el, rögzítessük tanulóinkkal. A
követelményeket ezért az osztályokhoz, illetve a tanulók képességeihez mérten kell
meghatározni. A szakképző osztályokban a kis tanulólétszám, valamint a csoportbontás
lehetővé teszi, hogy a szakmai vizsgákra tanórákon a szakoktatók segítségével
felkészüljenek a tanulók.
Iskolai szünetekben adjunk lehetőséget a pihenésre, feltöltődésre és mellőzzük a házi
feladatok adását.
2.7 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS
SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI
Magatartás és szorgalom értékelése és minősítése
A végleges minősítés – a tanulóközösség véleményének ismeretében – a
nevelőtestület által kerül kialakításra oly módon, hogy mind a közösség, mind az
egyén számára nevelő hatású legyen.
A magatartás és szorgalomjegyek elbírálásának előkészítése az osztályfőnök
feladata. Az osztályfőnök és az osztályban tanító szaktanárok havonta értékelik a
tanuló általános (tanórai és azon kívüli) magatartását és szorgalmát. A testület az
érdemjegyeket, illetve büntetési, dicséreti fokozatokat is figyelembe veszi a havi
érdemjegy kialakításánál.
Amennyiben a tanulónak az adott időszakban bármilyen dicsérete vagy büntetési
fokozata van, ezt az értékelésnél figyelembe kell venni.
Dicséret és büntetés egyidejűsége esetén ezek minőségét a testület figyelembe veszi.
72
A tanulókat, illetve a szülőket a havi érdemjegyről a döntés után értesíteni kell.
A tanulók félévi és év végi osztályzata a havi érdemjegyek figyelembevételével
alakul ki, az osztályfőnök javaslata, és az osztályban tanító nevelők döntése alapján.
A külső képző helyek havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát. A havi
érdemjegyek kialakításánál ezeket természetesen figyelembe vesszük.
Magatartás és szorgalom érdemjegyei
Magatartás:
A minősítés az életkori sajátosságok figyelembevételével fejezi ki az intézmény
közösségeihez, azok tagjaihoz való viszonyt. (Felelősségtudat, önállóság, közért végzett
tevékenység, hangnem, segítőkészség, viselkedés.) A minősítés azonos elvek alapján valósul
meg osztályközösségi, évfolyami és iskolai szinten.
Példás:
A házirendet megtartja, példája pozitívan hat társaira, megnyilvánulásaiban kulturált
hangnemet használ, társaival és a felnőttekkel való kapcsolatában tisztelettudó, képességeit
alkotó módon, pozitívan használja fel. Vállalt feladatait, megbízásait felelősségtudattal látja
el, a közösségi munkában aktív, segíti társait az iskolai élet különböző területein. Az értékelt
időszakban nem volt igazolatlan mulasztása.
Jó:
A házirendet betartja, tevékenységével, magatartásával segíti a közösséget, tanulmányi és
közösségi munkában aktív, megbízható. Az értékelt időszakban legfeljebb két esetben
merült fel kifogás magatartásával kapcsolatban.
Változó:
A házirend ellen vét, társaival, nevelőivel szemben tanúsított magatartása kifogásolható. Az
őt körülvevő környezet esztétikumának, rendjének megtartására fel kell hívni a figyelmét,
képességeit nem hasznosítja, megbízásait, közösségi munkáját csak ösztönzésre végzi. Az
iskolába és órára késve érkezik, mulasztását nem tudja igazolni.
73
Rossz:
A házirend ellen tudatosan, rendszeresen és súlyosan vét, társaival, nevelőivel szemben
erősen kifogásolható a viselkedése. Képességeit bomlasztó tevékenységre használja fel,
felelősséget sem társai, sem közössége iránt nem érez, nem vállal, a közösségi munkából
kivonja magát.
Szorgalom
A minősítés az egyéni képességek alapján – a körülmények mérlegelésével – kifejezi a
tanulmányi tevékenységhez való viszonyt.
Példás:
A tanórákra való felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi. Óra
alatt kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, a feladatok
végzésében önálló, rendszeres, tehetségéhez mérten vesz részt a csoportmunkában és önálló
munkában.
Munkája eredményes, társai munkáját is elősegíti, szorgalmával példát mutat, serkent,
ellenérzést nem kelt társaiban, írásbeli munkáinak külalakjára az esztétikum, az igényesség
jellemző.
Jó:
Tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos, óra alatt figyel, spontán
aktivitással vesz részt. A tananyag iránt érdeklődik csupán, a csoportmunkában és az önálló
munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni, írásbeli munkáinak külalakja
megfelelő.
Változó:
Óra alatt figyelme ingadozó, hullámzó aktivitást mutat, tanórákra való felkészülése
rendszertelen, feladatait felszólításra, ellenőrzés mellett végzi el. Érdeklődése szűk körű,
ritkán tapasztalható aktív irányulás. Információit csak esetenként használja fel, írásbeli
munkáinak külalakja változó képet mutat.
Hanyag:
A szorgalom teljes hiánya jellemzi, feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi,
az órai munkában passzív, a tanultakat nem akarja alkalmazni.
74
2.8 CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSE
9/E évfolyamon
A szakmai alapozó ismeretek tanításánál az alábbi szakmacsoportok szerinti bontásban
tanítunk:
gépészet
építészet
könnyűipar
faipar
kereskedelmi marketing, üzleti adminisztráció
vendéglátás, turisztika
egyéb szolgáltatások
Testnevelés és sport tantárgynál az osztályok tanulói úszás, illetve tornatermi testnevelés
órán egyéni szükségleteiket figyelembe véve csoportbontásban vesznek részt. Csoportbontás
nemek szerint is kialakítható.
Szakképző évfolyamon
Amennyiben a szakképző osztályt két különböző szakma tanulói alkotják, a szakmai elméleti
tantárgyak oktatása a szakmai csoportoknak megfelelően külön, a közismereti tantárgyaknál
osztályszinten történik.
Informatika oktatásnál szakmánkénti csoportbontás alkalmazható a korszerű szakmai tudás
és ismeretek elsajátítása érdekében.
75
2.9 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely
sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy
megérkezése előtt.
Az iskolai balesetek előfordulása megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt
kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségnevelés-, osztályfőnöki-, munkahelyi
egészség-és biztonság, szakmai gyakorlati órákon az ismeretek elsajátítására.
Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető
elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.
Intézményünk szakképző iskola ezért fontos, hogy megfelelő számú elsősegélynyújtó
ládával rendelkezzenek belső tanműhelyeink, melyeket nemcsak a mindennapok, de a
kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudunk
használni.
Célunk, hogy a tanulók
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
ismerjék meg az élettani alapfogalmakat;
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések várható következményeit;
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat működésével;
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni
a tanulók egyén képességeiknek megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli
(egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással
kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel
tudják, hogy az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségét
igénybe vehetik
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását a helyi tantervben szereplő tantárgyak
tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek szolgálják, valamint az év eleji munka-és tűzvédelmi
oktatáson túl, a tanműhelyek szakoktatói által tartott munka-és balesetvédelmi oktatás
minden hónap elején.
76
TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK
Egészségnevelés
- rovarcsípések
- légúti akadály
- artériás és ütőeres vérzés
- komplex újraélesztés
Természetismeret
Munkahelyi egészség-
biztonság
Szakmai gyakorlat
- mérgezések
- vegyszer okozta sérülések
- savmarás
- égési sérülések, forrázás
- szénmonoxid mérgezés
- égési sérülések
- forrázás
- vágott sérülések
Testnevelés és sport - ficam, rándulás
- agyrázkódás
2.9.1 Az elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása
Legfontosabb feladat és cél a kapcsolatteremtő és együttműködési kompetenciák fejlesztése.
Célkitűzéseink megvalósításában részt vesznek:
iskolaorvos
védőnő
pszichológus
pedagógusaink
egészségügyi, civil szervezetek és szakemberek
77
Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Az intézményben kéthetente egy alkalommal a rendelési idő alatt orvosi felügyelet
biztosított. Ezen túlmenően védőnő, illetve pszichológus kolléga is segíti a tanulókat
egészségügyi problémáikkal kapcsolatban.
Az iskolaorvosi ellátás a következő, külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi
intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza:
A gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése.
Évfolyamonként alkalmassági vizsgálatok elvégzése (beiskolázásnál,
pályaválasztásnál).
Közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátása.
Elsősegélynyújtás.
Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében.
Környezet egészségügyi feladatok ellátása.
Az ellátott gyermekekről, tanulókról nyilvántartás vezetése, a jogszabályok szerinti
jelentések készítése.
A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük
ellenőrzése, regisztrálása.
2.10 AZ ISKOLA EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEI
2.10.1 Egészségfejlesztés iskolai feladatai
Az iskola valamennyi tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális
fejlődését. Mindennapos nevelőmunkánkban alapvető a pedagógusok személyes
példamutatása. Különösen fontos ez az egészségnevelés során, mely nemcsak a betegségek
megelőzésének módjára tanít, hanem arra is, hogy a fiatalok önálló életükben életmódjukra
vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, éppen ezért nagy hangsúlyt kap a családi
életre nevelés.
78
Célok
A testi-lelki egészség fejlesztése érdekében a tanulók ismerjék meg a legfontosabb
egészségügyi szabályokat, a testedzés fontosságát és jelentőségét, valamint sajátítsák el az
elsősegélynyújtás alapvető ismereteit.
Ismerjék az emberi test felépítését, szerveinek működésmódját, a károsodásuk megelőzését.
Legyenek tisztában az emberi élet keletkezésének, embrionális fejlődésének folyamataival
és a különböző életkorok sajátos jellemzőivel.
Saját korosztályuk életfolyamatait, lelki-testi állapotát ne csak ismerjék, hanem a
korosztálynak megfelelő egészséges életmódhoz minden tekintetben alkalmazkodjanak.
Mérlegeljék az egészségtelen életmód, a káros szenvedélyek, a felelőtlen partneri viszony, a
szabados szexuális élet következményeit, egészségromboló hatását.
Ismerjék az alapvető életszükségletek kielégítésének módját, az egészséges táplálkozás,
lakás, ruházkodás egészségmegtartó hatását.
Ismerjék fel a környezet egészségkárosító tényezőit, a környezetszennyezés jelenségeit és
annak emberiséget veszélyeztető hatását.
Törekedjenek arra, hogy a higiénés szabályokat környezetükkel is betartassák és annak
tudnivalóira tágabb környezetüket (iskola, munkahely, település) is ébresszék rá.
Feladatok
A fenti célok eléréséhez legjelentősebb feladataink:
tanulóink életkorának, fejlettségének megfelelő ismeretek nyújtása;
a családdal egyetértésben az egészséges napirend kialakítása;
az egészség megőrzése;
a káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása, a különböző
egészségkárosító szerek kipróbálása és használata elleni határozott fellépés;
az esetlegesen már kialakult káros szenvedélyről való leszokás lehetőségének
biztosítása;
az öltözködés higiénéje, a testi tisztasággal szembeni igényesség kialakítása, a helyes
szokások rögzítése
79
2.10.2 Az iskola egészségnevelési elvei
A testi-lelki egészség fejlesztése érdekében a tanulók
ismerjék meg a legfontosabb egészségügyi szabályokat, a testedzés fontosságát
és jelentőségét, valamint sajátítsák el az elsősegélynyújtás alapvető ismereteit.
ismerjék az emberi test felépítését, szerveinek működésmódját, a károsodásuk
megelőzését. legyenek tisztában az emberi élet keletkezésének, fejlődésének
folyamataival és a különböző életkorok sajátos jellemzőivel.
saját korosztályuk életfolyamatait, lelki-testi állapotát ne csak ismerjék, hanem
a korosztálynak megfelelő egészséges életmódhoz minden tekintetben
alkalmazkodjanak.
mérlegeljék az egészségtelen életmód, a káros szenvedélyek, a felelőtlen partneri
viszony, a szabados szexuális élet következményeit, egészségromboló hatását.
ismerjék az alapvető életszükségletek kielégítésének módját, az egészséges
táplálkozás, lakás, ruházkodás egészségmegtartó hatását.
legyenek képesek életvitelüket úgy alakítani, lakáskörnyezetüket, ruházkodásukat
olyan színvonalon tartani, ami az egészségi kulturáltságot tükrözi, a higiénés
előírásoknak tökéletesen megfelel, ezáltal az egészség megőrzésének, az egészség-
károsodások megelőzésének biztosítéka.
legyenek tisztában a munka egészségre gyakorolt hatásával, a munkahely egészség-
védelmi követelményeivel.
ismerjék fel a környezet egészségkárosító tényezőit, a környezetszennyezés
jelenségeit és annak emberiséget veszélyeztető hatását.
törekedjenek arra, hogy a higiénés szabályokat környezetükkel is betartassák és
annak tudnivalóira tágabb környezetüket (iskola, munkahely, település) is ébresszék
rá.
legyenek tájékozottak a leggyakrabban előforduló betegségekről, a járványos
és civilizációs megbetegedésekről, azok okairól és megelőzési lehetőségeikről.
ismerjék az egészségügyi ellátás, a beteg- és szociális gondozás szervezeteit.
legyenek tisztában a hazai egészségi állapotokkal, azok problémáival és okaival.
80
Feladatok
A fenti célok eléréséhez legjelentősebb feladataink:
tanulóink életkorának, fejlettségének megfelelő ismeretek nyújtása;
a családdal egyetértésben az egészséges napirend kialakítása;
az egészség megőrzése;
a káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása, a különböző
egészségkárosító szerek kipróbálása és használata elleni határozott fellépés;
az esetlegesen már kialakult káros szenvedélyről való leszokás lehetőségének
biztosítása;
az öltözködés higiénéje, a testi tisztasággal szembeni igényesség kialakítása, a helyes
szokások rögzítése;
a kapcsolatteremtő és együttműködési kompetenciák fejlesztése.
2.10.3 Az iskolai környezeti nevelési elvei
Mindenkinek alapvető emberi joga van az egészséges élethez, a kulturált környezethez.
Iskolánk ÖKO iskola, ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók környezeti
nevelésére; megmutatjuk, hogy a közvetlen környezetben mit lehet, és mit kell tenni, még
ha ez látszólag jelentéktelen dolognak is tűnik.
Az ember ősidők óta alakítja, változtatja a környezetét, s a természettudományok
fejlődésének köszönhetően a megszerzett ismereteket felhasználva különböző folyamatokba
is képes beavatkozni. Ezeknek azonban sokféle negatív következménye lehet. Tudatosítani
szeretnénk tanulóinkban, hogy az embereknek nem szabad mindent megtenniük, amire
képesek, ezzel segíthetjük elő az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható
fejlődését.
81
A tanítási folyamat során nemcsak az ártalmakkal, hanem a környezeti problémák
megoldásának lehetőségeivel is foglalkozni kívánunk. Ebben nagy szerepet kap a személyes
tapasztalás, megfigyelés, az aktív, felelős cselekvés.
Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal
igyekszünk kiküszöbölni a tanulók között meglévő nagyobb eltéréseket.
Célok
A környezeti nevelés terén iskolánk szeretné elérni, hogy a tanulóink:
a lehető legjobban megismerjék az őket körülvevő világot, s annak változatosságából
kiindulva képesek legyenek megérteni az emberek közötti különbözőségek okait is;
szerezzenek információkat az emberiség globális problémáiról, ezek kezelése
érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről;
óvják a természetet, törekedjenek a környezettel való harmóniára;
járuljanak hozzá a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak
visszaállításához;
segítsék a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését;
váljanak érzékennyé a környezet állapota iránt;
őrizzék, gyarapítsák a közvetlen környezet értékeit;
ismerjék meg és becsüljék más népek történetét, hagyományát, szokásait, életmódját,
ezzel nyitottá váljanak különböző kultúrák iránt;
interperszonális, interkulturális, valamint szociális kompetenciája fejlődjön (például
konfliktushelyzetek megoldásával);
ismerjék a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos fogalmakat,
a technológiai folyamatoknak, valamint az emberi tevékenységeknek természetre
gyakorolt hatását;
természettudományos kompetenciájuk fejlődjön; legyenek képesek gyakorlatias
módon alkalmazni a természettudományos és műszaki műveltségüket a munkában
és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során;
értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható
fogyasztás elvét.
82
Feladatok
A fenti célok megvalósítása érdekében:
az iskolai környezetet közösen alakítjuk ki, azt óvjuk;
felépítjük a közösség összetartozás tudatát;
osztályszinten megbeszéljük az iskola közvetlen és távolabbi környezetének
problémáit;
olyan érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi szokásrendszert alapozunk meg, amely
a természetet, az épített és társadalmi környezetet, valamint az embert egyaránt
tiszteli;
hangsúlyozzuk a társadalmi környezettel való kapcsolat kialakításának fontosságát;
formáljuk a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitelt;
a természet védelme által megőrizzük az emberi társadalom harmóniáját;
ráirányítjuk a tanulók figyelmét az emberiség előtt álló közös, globális problémákra.
Rövid távú céljaink és feladataink:
Rövid távú célok
Feladatok
Várható eredmények
A környezeti nevelés az
oktatás és nevelés
valamennyi területén
jelenjen meg.
A konkrét feladatok és
alkalmazni kívánt
módszerek megjelölése a
helyi tantervben
műveltségi területenként
és a tanmenetekben is.
Az iskolai élet egészét átfogó
környezeti nevelés valósul meg
az átdolgozott tanmeneteknek és a
változatosabb tanítási,
tanulássegítési környezeti
nevelési módszereknek
köszönhetően, valamint több
környezeti nevelési tartalom
jelenik meg
a tanórákon.
A pedagógusok és a
felnőtt dolgozók
személyes példájukkal
legyenek
Képzések,
továbbképzések, szülői
értekezletek tartása
az adott témában.
A felnőttek rendelkeznek
mindazon ismeretekkel,
szakmai hozzáértéssel
és személyiségvonásokkal,
amelyek
83
a környezettudatos
életvitel hiteles terjesztői.
a környezettudatosság alakítása
során mintaként szolgálnak.
Az iskola legyen tisztább,
a szemét mennyisége
csökkenjen.
Tisztasági őrjárat
szervezése
(diákönkormányzat).
Szelektív hulladékgyűjtés
– egyelőre csak a papír
folyamatos gyűjtése,
tárolásának és
elszállításának
megszervezése.
Javul az iskola tisztasága. A
tanulók
és az iskola dolgozói szelektíven
kezelik
a papírhulladékot.
Takarékoskodjunk
a vízzel és a villannyal.
A mosdó, a folyosó
és a tantermek rendszeres,
majd alkalmankénti
ellenőrzése.
Nem lesznek nyitva felejtett vagy
csöpögő csapok, égve felejtett
villanyok.
A tanulók ismerjék meg
szűkebb környezetüket,
lássák az értékeket,
problémákat, ápolják a
hagyományokat.
Kiállítások, vetélkedők,
előadások szervezése
a „Jeles napokra”.
Aki ismeri környezetét, jobban
szereti, kötődik hozzá és
megóvja.
Hogy mindez megvalósulhasson, fontosnak tartjuk
az ökológiai gondolkodás kialakítását, fejlesztését,
holisztikus és globális szemléletmód kialakítását,
a fenntarthatóságra nevelést,
a környezetetika hatékony fejlesztését,
érzelmi és értelmi környezeti nevelést,
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelést,
tolerancia és segítő életmód kialakítását,
a környezettudatos magatartás és életvitel segítését,
az egészség és a környezet összefüggéseinek bemutatását,
helyes szemléletmód kialakítását (a fogyasztás helyébe az életminőség kerüljön),
létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák erősítését.
84
2.10.4 A környezeti nevelés alapelveinek beépítése a szakképzésbe
A képzés során tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelő-fogyasztó
tevékenysége során valamennyi földi szférában kedvezőtlen változásokat okozhat, melyek
csökkentéséhez, megelőzéséhez szükséges, hogy
a tanulók látókörét életkoruknak megfelelően bővítsük a lokális ismereteken
keresztül a globális felé;
ismertessük meg a tanulókkal a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen
elemeit, azok kölcsönös kapcsolatait, szépségeit és értékeit;
neveljünk a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes fiatalokat a szokások
kialakításával, az értékek tudatos formálásával, amelyet széleskörű ismeretekkel
támasztunk alá;
alakításuk ki az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igényt
tanulóinkban,
ismertessük meg a tanulókkal a helyi környezetvédelmi programokat, terveket,
az iskola és a város hagyományőrző programjait;
mutassuk be a múltat, a történelmi, gazdasági változásokat, különös tekintettel
a tanulók szakmájához kapcsolódóan;
tudatosítsuk a természeti és társadalmi környezet változásait, az urbanizáció, az ipari
és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait;
a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák
fontosságát;
alakítsuk ki és szilárdítsuk meg a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munka-
védelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló környezetbarát
szemléletmódot, illetve magatartást, életvitelt;
tegyük a tanulók számára természetessé a takarékos anyag-, víz- és energia-
felhasználást, a szelektív hulladékgyűjtést, a maradékok/hulladékok felhasználását,
újrahasznosítását;
szakmacsoportoknak megfelelően – a korábban tanultakra építve – ismertessük meg
a tanulókkal szakmájuk speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit, a
szakma veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó szabályokat;
85
tegyük képessé a tanulókat szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére,
elkerülésére.
2.10.5 Célkitűzéseink megvalósítása
Környezeti nevelési munkánk megvalósításában fontos szerep jut az iskolavezetőségnek,
a tanároknak, a környezeti nevelési munkacsoportnak, az osztályfőnöki munkaközösség
vezetőnek, a diákönkormányzatot segítő tanárnak, az iskolaorvosnak, a technikai
dolgozóknak, valamint a diákoknak egyaránt.
Az iskolavezetőség:
támogatja a környezeti nevelési programokat és
a minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet.
A tanárok:
Kidolgozzák, és tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti nevelési
tartalmakat.
A környezeti nevelési munkacsoport
elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és
koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez,
pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal;
összehangolja a különböző szakmacsoportok programjait (témahét, versenyek,
akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.)
Az osztályfőnöki munkaközösség vezető
Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez is kötődő környezeti
nevelési tartalmak feldolgozásával, ami lehetőséget teremt az aktualitások azonnali
megbeszélésére osztályközösségi szinten.
86
A diákönkormányzatot segítő tanár:
Erősíti a környezeti nevelés egészségnevelési területeit is. Napi kapcsolata a
diákokkal lehetővé teszi az egyedi problémák azonnali kezelését.
Iskolaorvos:
Előadásokat tart az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok
munkáját.
A technikai dolgozók:
Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Részt
vállalnak a takarékosságban.
A diákok:
Aktívan részt vesznek a tervezett éves programban.
2.11 TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ
INTÉZKEDÉSEK
Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre,
amely államilag jóváhagyott, előírt követelmények alapján folyik. Az iskola mindenkor
leképezi a társadalmat, olyan az iskola, amilyen a felnőttek világa. S mivel társadalmunk
számos problémával terhelt, az iskolának megfelelő válaszokat kell keresni arra, hogy
milyen módon segíthet a rábízott gyerekeken, fiatal felnőtteken.
Az esélyegyenlőségi törvény a közoktatásról szóló törvénnyel összhangban a fogyatékos
személy alapvető jogaként határozza meg, hogy állapotának megfelelően, életkorától
függően meghatározott oktatáshoz való alkotmányos jogait gyakorolhassa. A közoktatási
törvény alapján a fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai oktatása az e célra
létrehozott gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézményben, vagy a többi gyermekkel,
tanulóval együtt folyhat.
Intézményünk az esélyegyenlőség megteremtése céljából számos pályázaton vesz részt,
melyek tanulóink oktatására, kulturális és sport tevékenységének színvonalas
megszervezésére irányulnak.
87
Esélyegyenlőség megteremtésére irányuló törekvéseink megvalósulnak:
a gyerekek egyéni fejlesztésében
tanításban, ismeretközvetítésben
az értékelés gyakorlatában
tanulói előmenetelben
a fegyelmezés, motiválás gyakorlatában
a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében
a továbbtanulásban, pályaorientációban
a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai
továbbképzésében
a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel,
a szakmai és társadalmi környezettel.
2.12 JUTALMAZÁS ÉS FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI
2.12.1 Jutalmazás
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki
kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó
hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
Egyéni jutalmazások:
A jutalmazás magatartásra vagy szorgalomra vonatkozóan lehet:
Osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható – többszöri
alkalommal is – több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért
Szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott
tantárgyban elért versenyeredményekért, sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos
kiemelkedő tanulmányi, szakköri, stb. munkáért.
Igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért
helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő
teljesítményt nyújt
88
Tantestületi dicséret: a nevelőtestület szavazata alapján tanév végén adható.
A jutalmak formái:
könyvjutalom
tárgyjutalom
oklevél
vásárlási utalvány
Jutalmak az alábbi érdemekért kaphatóak:
példamutató szorgalom
az elméleti órákon nyújtott példás teljesítmény
gyakorlati foglalkozásokon nyújtott példás teljesítmény
versenyeken való eredményes részvétel
kiemelkedő sporttevékenység
közösségi munka
az iskola ünnepélyein, rendezvényein való aktív részvétel
Az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről.
Szabóky díj
Adományozható évente egy alkalommal:
- A szakképző évfolyamot végzett tanulók közül 1 fő kiemelkedő szakmai
tanulmányi tevékenységéért.
- Az a pedagógus, aki kiemelkedő pedagógiai szakmai munkát végez és legalább
5 éve dolgozik intézményünkben.
Az díj odaítéléséről az iskola vezetése dönt.
89
2.12.2 A tanulók fegyelmi és kártérítési felelőssége
A tanuló fegyelmi felelőssége
Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal megszegi, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmező eljárás legyen
nevelőcélzatú, fokozatos, legyen arányban a tanuló által elkövetett fegyelemsértés
mértékével, a helyreállításra és jóvátételre is adjon esélyt. Viszont azonnali intézkedés
szükséges, ha a fegyelemsértést elkövető tanuló súlyosan veszélyezteti társai testi és lelki
fejlődését.
A fegyelmező intézkedések formái
szaktanári, műhelyoktatói figyelmeztetés
osztályfőnöki figyelmeztetés
osztályfőnöki intés
osztályfőnöki megrovás
igazgatói figyelmeztetés
igazgatói intés
Fegyelmi büntetések a jogszabály szerint fegyelmi tárgyalás alapján történnek. A fegyelmi
eljárást megelőzően a tanuló ill. kiskorú esetében a törvényes képviselő joga, hogy a előzetes
egyeztetést kezdeményezzen.
Az iskolai fegyelmi bizottság tagjait a nevelőtestület választja:
A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú
bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. Nem lehet a
tanács tagja, a PTK. szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett
kötelességszegés érintett.
Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be
fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az
elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.
90
A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi
határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy
szakértőként eljárt. A fegyelmi tárgyaláson részt vehet a DÖK munkáját segítő tanár.
A fegyelmi bizottság a fegyelmi büntetést a tanuló életkorának, értelmi fejlettségének, a
cselekmény súlyosságának, illetve a körülmények alapos mérlegelésével hozza meg.
(20/2012. EMMI rendelet 53-60. § alapján.)
Formái:
megrovás
szigorú megrovás
kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása
áthelyezés az évfolyamon másik osztályba
eltiltás a tanév folytatásától
áthelyezés másik, azonos típusú iskolába
kizárás az iskolából
Dohányzás
Az iskola egész területén tilos a dohányzás!
Az iskola területén való dohányzás fegyelmező intézkedést von maga után!
Vagyonvédelem, kártérítés
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási
intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk.
szabályai szerint kell helytállnia.
Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit
megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a
felügyeletét ellátó személyét megállapítani.
Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat
eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A
tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.
91
A kártérítés mértéke nem haladhatja meg
a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes
rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,
b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás
esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás
napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét.
Az iskola, a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak, a tanulói jogviszonnyal, a gyakorlati
képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.
A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-
oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül,
ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell
megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(Nkt. 59. § és 20/2012. EMMI rendelet 61. § alapján.)
Szakmai gyakorlaton történő károkozás
Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének
vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni. Mely szerint:
A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének
ötven százalékát köteles megtéríteni, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló
pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.
A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője - a tanuló
által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére - felelősségbiztosítást
köteles kötni. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati
képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. (Szakképzési tv. 69-70. §)
92
3. SZAKMAI PROGRAM
3.1 SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEINK
A szakiskolába jelentkezett, tanulásban akadályozott fiatalok részére elsősorban a
gyakorlatigényes, alacsonyabb szintű, iskolai végzettséghez nem kötött, illetve alapiskolai
végzettségre épülő szakképesítések elsajátítása lehet eredményes.
A szakképző évfolyamokon, az eltérő egyéni fejlettségi szintet mutató tanulók között többen
vannak olyanok, akik magasabb szintű, OKJ-s szakképesítés, illetve OKJ-s
részszakképesítés elsajátítására alkalmasak.
A képzésbe belépő tanulók heterogén volta jelenti, hogy rendkívül eltérőek képességeik,
készségeik fejlettsége, valamint személyiségjegyeik tekintetében.
A képzés során előfordulhatnak a tanítási-tanulási helyzetet nehezítő tényezők, melyeket az
eredményes szakmai felkészítés érdekében figyelembe kell venni.
Ezek a következők:
A tanulási és munkavégzési motiváció gyengesége.
A kognitív képességek zavara (a figyelem szűkebb terjedelme, szétszórtsága, az
emlékezet, a bevésés-felidézés, valamint az elvont gondolkodás gyengesége).
A személyiség fejlettségének alacsonyabb szintje (önállótlanság, ingerlékenység,
zárkózottság, befolyásolhatóság).
A szociális érzékenység gyengesége (kommunikációs zavarok, kapcsolatteremtési
nehézségek).
Egyéb problémák (egészségügyi, szociális és magatartási zavarok).
Mindezekre a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során fokozottan ügyelni kell, a
lehetőségekhez mérten helyzetüket segíteni és könnyíteni szükséges.
3.2 SZAKMAI KÉPZÉS CÉLJAI, FELADATAI
A szakiskolában folyó oktató-nevelő munka vonatkozásában a közismereti tárgyak tanítása,
a képességek fejlesztése és a szakmai képzés szerves egységet alkot.
93
A képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen az iskola, ha követelményeiben a
tanulók eltérő adottságaihoz igazodik.
A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom
leszakadó, gondoskodásra szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is
képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak.
Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális
hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését.
A társadalomba való beilleszkedés, a munkába állás esélyeit növeli, hogy tanulóink számára
lehetőség nyílik második szakma megszerzésére is a felnőttoktatás keretében.
3.2.1 A szakképzés tartalmi szabályozói
A szakképzési évfolyamokon a helyi szakmai programok valamint a szakmai és vizsgáztatási
követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.
Az egészségügyi és munka alkalmassági feltételek előírásainak megfelelően, a képzésre
jelentkező tanulónak egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie.
A komplex pályaalkalmassági vizsgálaton gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi
szempontok összegzése után véleményezik a tanuló alkalmasságát a szakképesítés
megszerzésére.
A szakmai tananyag feldolgozása mindvégig az elméleti ismeretek és a gyakorlat
összekapcsolásával történik.
A gyakorlati munka során folyamatos motivációval, sikerélményt nyújtó, változatos
munkafeladatokkal érhetünk el eredményt.
Lényeges a személyes példaadás, a pontos, megbízható munkavégzésre szoktatás,
megkövetelve a munkavédelmi, baleset-megelőzési és higiéniai előírások betartását.
A szakképző évfolyamokon, a gyakorlati munka során szem előtt kell tartanunk, hogy a
tananyagot és a módszereket differenciáltan, az eltérő képességek és készségek
függvényében tervezzük.
A képzés kezdeti szakaszában elsődleges a tanulók fejlettségi szintjének felmérése, a tanulók
körülményeit meghatározó egyéb tényezők feltérképezése.
A meglévő ismeretekre, jó képességekre alapozunk, a hiányos ismereteket kiegészítjük, a
gyengébb képességek és készségek fejlesztését megjelölve szükséges megtervezni a képzést.
94
A tananyag feldolgozása során követendő szempontok:
Az ismeretek kis lépésekben történő feldolgozása, a szemléletesség, fokozatosság, és
a tantárgyi koncentráció elvei szerint.
Lényeges elemek kiemelése, ok-okozati összefüggések megértetése, „egész- rész-
egész” viszonyának bemutatása.
Többszöri ismétlés általi megerősítés, megfelelő tanulási módszerek elsajátítása.
Folyamatos, egyénre szabott ellenőrzés-értékelés, amely komplex és pozitív irányú
legyen.
A szakmai képzés ideje alatt folyamatosan törekedni kell a gyakorlatorientált, személyiség
centrikus, differenciált és fejlesztő irányú oktató-nevelő munkára.
A következő sajátosságait érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében:
továbbhaladáshoz szükséges előzetes, megalapozó tudás;
aktivizálhatóság;
önálló, egyéni munkavégzés terén való fejlettség;
együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői.
Mindezeket figyelembe kell venni annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy
differenciált tanulási feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai
a következő lehetnek:
differenciálás a segítségadásban: az azonos tananyagot feldolgozása során a
tanulásban akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat
megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, példa
bemutatása, analógiák kihasználása, mintaadás
differenciálás a feladatok szintjén: kevesebb feladat adása a lassúbb munkatempójú
fiatalok részére, vagy éppen több a gyorsabbaknak.
differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen
eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség
biztosítása fokozhatja a tanulók motivációját, felelősségérzetüket.
differenciálás a szociális keretek szintjén: a diákok tanulhatnak egyedül, párban,
kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló
csoportokban.
95
differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, mások
auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is.
Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően
alakítani az ismeretközvetítést.
differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok
kitűzése.
differenciálás az értékelésben: tartalmában komplex, mind pozitív, mind negatív
elemek jelenjenek meg, a fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjon.
A szakmai elmélet, illetve a gyakorlatot oktatók iránti elvárások:
Szakmai igényesség, felkészültség, speciális módszertani kultúra.
A személyiség-jellemzők vonatkozásában nagyfokú empátia és tolerancia.
A folyamatos csoportmunkában való együttműködésre hajlandóság és alkalmasság.
3.2.2 Szakmai gyakorlati oktatás
A tanuló az első szakképzési évfolyam szakmai gyakorlatát - a hatályos szakképzési törvény
értelmében – iskolai tanműhelyben vagy kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló
tanműhelyben teljesítheti. Az utóbbi – iskolán kívüli - gyakorlati képzőhelyen a tanulók
tanulószerződés vagy csoportos foglalkoztatás keretein belül vesznek részt a gyakorlati
képzésben.
A tanuló gyakorlati képzéséről a szakiskola csak akkor gondoskodhat, ha gazdasági kamara
nem tudja gazdálkodónál, tanulószerződéssel elhelyezni. Eben az esetben igazolást ad ki
arról, hogy részéről nem biztosított (a tanulószerződés kötéséhez) megfelelő képzőhely az
adott tanuló számára. Így csak a gazdaság által biztosított összes gyakorlati hely betöltését –
azaz a kamara ilyen értelmű igazolásának kiállítását – követően kerülhetnek a tanulók iskolai
tanműhelyi képzésbe.
Iskolai tanműhelyeink lehetővé teszik, hogy az asztalosipari szerelő, a kárpitos, a tisztítás-
technológiai szakmunkás, a szőnyegszövő, a textiltermék-összeállító, lakástextil-készítő és
a virágkötő, valamint a konyhai kisegítő szakmák oktatásának gyakorlati része is helyben
történjen.
96
A többi választható szakmában, - a második szakképzési évfolyamtól a kerettantervi
előírásoknak megfelelően (kőműves; festő, mázoló, tapétázó; hegesztő; épület- és
szerkezetlakatos, élelmiszer-, vegyi áru eladó) a diákok külső képzőhelyeken, gazdálkodó
szervezeteknél, tanulószerződéssel teljesítik szakmai gyakorlatukat, amennyiben teljes
szakképesítés esetén a szakképzési törvény által előírt szintvizsgát teljesítették.
3.2.3 Szintvizsga
A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési
évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat,
a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet
képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez
az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási
napjáig terjedő időszakban. A szintvizsga érdemjegye a tanuló év végi osztályzatába nem
számít bele.
A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a
szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag
gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.
Szintvizsga minden szakiskolai tanuló számára kötelező, kivéve:
esti, levelező vagy egyéb sajátos munkarend szerint tanulók
másod vagy további szakmát tanulók
részszakképesítést tanulók
a sikeres szintvizsgával rendelkező tanulók
3.2.4 Szakmai vizsgák
A sajátos nevelési igényű vizsgázó részére a szakmai és vizsgakövetelményben
meghatározott pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági követelmények
figyelembevételével biztosítani kell a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó felkészítést
és vizsgáztatást.
- A sajátos nevelési igény jellege alapján, a vizsgázót - a gyakorlati
vizsgatevékenység kivételével – mentesíteni kell az egyes tantárgyak,
97
tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, a
vizsgatevékenység idegen nyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól.
A vizsgázó számára lehetővé kell tenni:
a hosszabb felkészülési időt
segédszemély alkalmazását
az írásbeli beszámolón az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz
használatát, ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja
a szakmai vizsgabizottság engedélyezheti az írásbeli (interaktív) vizsgatevékenység
szóbeli vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív)
vizsgatevékenységgel történő felváltását.
A mentesítésről - iskolai rendszerű szakképzés esetén - a nemzeti köznevelésről szóló
törvényben a sajátos nevelési igény megállapítására felhatalmazott pedagógiai szakszolgálat
dönt.
Legjobb képességű végzős diákjainknak lehetősége van a „Szakma kiváló tanulója”
országos szakmai versenyen indulni, ahol szakmai elmélet és gyakorlati tudásuk alapján
/71% feletti teljesítmény esetén/ a szakmai vizsgáról felmentés kaphatnak.
Szakmai vizsgára történő jelentkezés a törvényben, rendeletekben meghatározottak szerint
történik.
Javító, pótló vizsga
A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak,
aki sikertelen vizsgát tett,
aki a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, vagy
akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsga folytatásától eltiltott.
Ha a vizsgázó a vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de
befejezni nem tudta, azokból a vizsgafeladatokból, amelyekből még nem vizsgázott,
pótlóvizsgát tehet.
A pótlóvizsga vagy javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de
legalább a vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és
vizsgakövetelmény szerint tehető le.
98
A vizsgázó az iskolai rendszerű szakképzést követő vizsga pótlóvizsgája esetén a
pótlóvizsgát még ugyanabban a vizsgaidőszakban is leteheti, ha a vizsga letételét gátló
akadályok elhárultak és lebonyolításának feltételei adottak.
Azok a tanulók, akik egyéni képességeik miatt nem képesek OKJ szakmai vizsga
követelményeit teljesíteni tanúsítványt kapnak, ami a képzésen való részt vételt igazolja.
99
3.3 SZAKKÉPZÉSI SZERKEZETÜNK
Teljes szakképesítések (4 éves képzés)
Szakképesítés megnevezése OKJ szám
Épület és szerkezetlakatos 34 582 03
Festő, mázoló, tapétázó 34 582 04
Hegesztő 34 521 06
Kárpitos 34 542 05
Kőműves 34 582 14
Népi Kézműves
Szőnyegszövő 34 215 01
Tisztítás-technológiai szakmunkás 32 853 03
Részszakképesítések (2 éves képzés)
Szakképesítés megnevezése OKJ szám
Asztalosipari szerelő 21 543 01
Bevontelektródás kézi ívhegesztő 31 521 01
Családellátó 21 814 01
Falusi vendéglátó 31 811 01
Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő 31 521 03
Intézménytakarító 32 853 05
Konyhai kisegítő 21 811 01
Lakástextil-készítő 21 542 01
Számítógépes adatrögzítő 31 346 02
Szobafestő 21 582 01
Textiltermék-összeállító 21 542 02
Virágkötő 31 215 02
100
Kifutó rendszerben oktatott szakképesítéseink
Szakma megnevezése OKJ szám
Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény
eladó 31 341 01
Kőműves és hidegburkoló 34 582 08
3.4 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A SZAKMAI ÉVFOLYAMOKON
A szakiskolások között sokan rendelkeznek a gyakorlathoz szükséges adottságokkal,
képességekkel, de számukra komoly problémát jelent az elméleti ismeretek elsajátítása.
Ennek ellenkezője is előfordul – bár ritkábban -, hogy képes megtanulni a szakmai elméletet,
de a gyakorlatban alapvető dolgokat sem tud produkálni.
Azzal is számolnunk kell, hogy számtalan esetben – szüleikkel együtt elképzeléseik
irreálisak, nem képesek helyzetük, lehetőségeik felmérésére. Mindezek tudatában, az
értékelés során tanulóinkat nem lehet azonos mércével mérni!
Valamennyi szakmai elméleti tantárgy vonatkozásában követelmény a megfelelő
beszédkészség, a szakmai fogalmak, kifejezések ismerete és értelemszerű használata.
A mi iskolatípusunkban mindenképpen fontos a tanulók szóbeli feleltetése, mivel
szókincsük gyér, kifejezőkészségük nehézkes. A pontos megfogalmazás, a szakkifejezések
megjegyzése és helyes használata, az elvégzett munka részfolyamatainak felsorolása
gyakran problémát okoz számukra.
Mindezek figyelembevételével a műhelygyakorlatokon arra szoktatjuk tanulóinkat, hogy a
feladatot, majd az elvégzett munkát szóban is elmondják.
Különös figyelmet fordítunk a szakkifejezések helyes használatára, a szakmára vonatkozó
szabványos jelölések ismeretére. A tanulók tudásának felmérése megfelelő rendszerezés,
összefoglalás után történik.
Fontos, hogy olyan feladatot kapjanak a tanulók, amelyek igénylik az önálló gondolkodást,
a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának megtapasztalását.
101
A félévi, valamint az éves munka értékelése, az osztályzatok eldöntése, valamint vizsgára
történő jelentkezés szempontjából nagy jelentőségű a belső szervezésű, ún. „kisvizsga”,
amely a szakmai elmélet és gyakorlat ismereteit kéri számon.
A vizsgaszituáció segíti a szakmai vizsgára a felkészítést, felkészülést, önismeretet fejleszt,
önbizalmat adhat, szembesít az ismeretek és gyakorlati készségek hiányával, ezzel további
erőfeszítésekre ösztönözhet.
Ennek keretében komplex munkafeladatot kapnak a tanulók, melynek megoldását meg kell
tervezni, majd a gyakorlat végeztével röviden leírni és szóban ismertetni az elvégzett munka
összetevőit, a helyes műveleti sorrendet.
A tanuló tudásának, gyakorlatban nyújtott teljesítményének értékelésekor figyelembe kell
venni azt, hogy milyen alapokkal indult, milyen képességekkel rendelkezik és milyen
eredményt ért el.
A munkához való hozzáállása, kitartása, szorgalma, figyelem összpontosító képessége,
valamint – nem utolsósorban – fegyelmezett magatartása meghatározó.
Az értékelésnél célunk mindig az legyen, hogy egyénre szabottan, a tanuló komplex
személyiségét figyelembe véve ítéljük meg szerzett tudását, adjuk a végső osztályzatot.
Mindezek mellett a tanulókat havonta tantárgyanként és szakmai gyakorlatból is
érdemjegyekkel értékeljük a „Tantárgyi értékelés formái, módja” címszó alatt
megfogalmazottak szerint.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei:
aki a megelőző osztályt sikeresen elvégezte, vagyis valamennyi tantárgyból legalább
elégséges osztályzatot kapott
a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztás egy tanévben nem
haladhatja meg a gyakorlati képzési idő húsz százalékát
amennyiben ezt eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, szorgalma, elért teljesítménye
alapján a következő tanév kezdetéig az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni
tudja az iskola nevelőtestülete – a gazdálkodó szervezet javaslatára – dönt a
magasabb évfolyamba lépésről
aki egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, de sikeres javítóvizsgát
tett
kisvizsgájuk osztályzata elégséges
102
3.5 SZAKKÉPESÍTÉSEK ÓRATERVEI
30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet A szakképzési kerettantervekről alapján indítható
szakképesítések
ASZTALOSIPARI SZERELŐ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 21 543 01
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2,5 2,5 90 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 2 2 72 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 108 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 36 0
Munkába állást seg.gyak. 1 0 35
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 18 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet 0 0
11371-12 Biztonságos
munkavégzés
Biztonságos munkavégzés
alapjai 1 1 36 35
10224-12 Alapvető tömörfa
megmunkálás Faipari szakmai- és gépismeret 3 3 108 105
10225-12 Asztalosipari
szerelés
Asztalosipari szerelési
ismeretek 3 3 108 105
Szakmai elmélet összesen: 7 7 252 245
Szakmai gyakorlat: 16 16 576 560
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
103
BEVONTELEKTRÓDÁS KÉZI ÍVHEGESZTŐ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 31 521 01
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2,5 2,5 90 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 2 2 72 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 108 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 0 36 0
Munkába állást seg.gyak. 0 1 0 35
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 18 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet
10163-12 Gépészeti
munkabiztonság és
környezetvédelem
Munkavédelem 1 0 36 0
10162-12 Gépészeti alapozó
feladatok Gépészeti alapozó feladatok 2 0 72 0
10180-12 A hegesztés
előkészítő és befejező
műveletei
Hegesztési alapismeretek 2 2 72 70
11453-12 Bevontelektródás
kézi ívhegesztő feladatok Hegesztési ismeretek I. 3 3 108 105
Szakmai elmélet összesen: 8 5 288 175
Szakmai gyakorlat: 15 18 540 630
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
104
CSALÁDELLÁTÓ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma:
21 814 01
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 20%
Gyakorlat aránya: 80%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2 2,5 72 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 1 2 36 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 3 180 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 0 36 0
Munkába állást seg.gyak. 0 1 0 35
Tanulásmódszertan 0 0,5 0 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet és gyakorlat
11033-12 Család- és
háztartásellátás
Élelmiszerek és
táplálkozási, ételkészítési
alapismeretek
2 2 72 70
Családellátás, - gondozás 2 2 72 70
Lakókörnyezet kialakítás 1 1 36 35
Szakmai elmélet összesen: 5 5 180 175
Szakmai gyakorlat: 18 18 648 630
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
105
ÉLELMISZER-, VEGYIÁRU ELADÓ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 31 341 05
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2,5 2,5 90 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 2 2 72 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 108 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 36 0
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 18 17,5
Munkába állást seg.gyak. 1 0 35
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet 0 0
11992-16 Kereskedelmi
ismeretek Kereskedelmi ismeretek 3,5 3 126 105
11691-16 Eladástan Eladási ismeretek 0,5 0,5 18 17,5
Eladás idegen nyelven 1,5 1,5 54 52,5
10028-16 Az élelmiszerek és
vegyiáruk forgalmazása Élelmiszer és vegyiáruismeret 3 3,5 108 122,5
Szakmai elmélet összesen: 8,5 8,5 306 297,5
Szakmai gyakorlat: 14,5 14,5 522 507,5
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
106
ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS szakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 34 582 03
Szakképzési évfolyam száma: 4
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és
irodalom 1 1,5 1,5 1 36 54 54 32
Idegen nyelv Idegen nyelv 1 1 1 1 36 36 36 32
Matematika Matematika 2 2 2 2,5 72 72 72 80
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 1 1 36 36 36 32
Informatika Informatika 2 2 1 1 72 72 36 32
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 3 3 108 108 108 96
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 36 36 36 32
Egészségnevelés 1 1 0 0 36 36 0 0
Munkába állást s. gy. 0 0 1 1 0 0 36 16
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 0,5 0,5 18 18 18 32
Közismeret összesen: 12,5 13 12 12 450 468 432 384
Szakmai elmélet
0 0 0 0
10168-12 Szerkezetlakatos
feladatok Szerkezetlakatos ism. 0 0 3 2,5 0 0 108 80
11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0 0 0 2 0 0 0 64
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
11500-12 Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség
és biztonság 0,5 0 0 0 18 0 0 0
10163-12 Gépészeti munkabiztonság
és környezetvédelem Munkavédelem 1,5 0 0 0 54 0 0 0
10162-12 Gépészeti alapozó
feladatok
Gépészeti alapozó
feladatok 4 0 0 0 144 0 0 0
10166-12 Gépészeti kötési
feladatok
Gépészeti kötések
alapjai 2 4 0 0 72 144 0 0
10165-12 Épületlakatos feladatok Épületlakatos
ismeretek 0 3 3 0 0 108 108 0
10167-12 Magasban végzett
lakatos feladatok
Magasban végzett
lakatos feladatok 0 0 0 2 0 0 0 64
Szakmai elmélet összesen: 8 7 6 7 288 252 216 224
Szakmai gyakorlat: 14,5 16 17 16 522 576 612 512
Összes óraterv: 35 36 35 35 1260 1296 1260 1120
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70 105 105
107
FALUSI VENDÉGLÁTÓ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 31 811 01
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és
irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2 2,5 72 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 1 2 36 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 3 180 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 0 36 0
Munkába állást seg.gyak. 0 1 0 35
Tanulásmódszertan 0 0,5 0 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet és gyakorlat
11034- 16 Üzemgazdaság,
ügyvitel
Üzemgazdasági,
ügyviteli ismeretek 1 1 36 35
11035-12 Vendéglátás Vendéglátás,
idegenforgalom 3 3 108 105
11037-12 Falusi
vendégfogadás
Falusi vendégfogadás
alapjai 3 2 108 70
Szakmai elmélet összesen: 7 6 252 210
Szakmai gyakorlat: 16 17 576 595
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
108
FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ szakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 34 582 04
Szakképzési évfolyam száma: 4
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9. évf. 10.
évf.
11.
évf.
12.
évf. 9. évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1,5 2 1 1 54 72 36 32
Idegen nyelv Idegen nyelv 1 1 1 1 36 36 36 32
Matematika Matematika 1,5 1,5 1,5 1,5 54 54 54 48
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 1 1 36 36 36 32
Informatika Informatika 2 2 2 2 72 72 72 64
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 3 3 108 108 108 96
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 36 36 36 32
Egészségnevelés 1 1 0 0 36 36 0 0
Munkába állást s.gyak. 0 0 1 1 0 0 36 32
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 0,5 0,5 18 18 18 16
Közismeret összesen: 12,5 13 12 12 450 468 432 384
Szakmai elmélet 0 0 0 0
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0 0 0 18 0 0 0
10101-12 Építőipari közös
tevékenység Építőipari alapismeretek 1 2 0 0,5 36 72 0 16
10104-12 Szobafestő, díszítő
munkák Falfelület festése, díszítése 2 2 2 0 72 72 72 0
10103-12 Mázolási munkák fa,
fal, fém és speciális felületeken Mázolás 2,5 2 2 3 90 72 72 96
10105-12 Tapétázási munkák Tapétázási munkák 0 1 2 3 0 36 72 96
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0 0 0 2 0 0 0 64
Szakmai elmélet összesen: 6 7 6 9 216 252 216 288
Szakmai gyakorlat: 16,5 16 17 14 594 576 612 490
Összes óraterv: 35 36 35 35 1260 1296 1260 1120
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70 105 105
109
FOGYÓELEKTRÓDÁS VÉDŐGÁZAS
ÍVHEGESZTŐ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 31 521 03
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2,5 2,5 90 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 2 2 72 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 108 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 0 36 0
Munkába állást seg.gyak. 0 1 0 35
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 18 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet
0 0 10163-12 Gépészeti
munkabiztonság és
környezetvédelem
Munkavédelem 1 0 36 0
10162-12 Gépészeti alapozó
feladatok Gépészeti alapozó feladatok 2 0 72 0
10180-12 A hegesztés
előkészítő és befejező
műveletei
Hegesztési alapismeretek 2 2 72 70
11455-12 Fogyóelektródás
védőgázas ívhegesztés
feladatok
Hegesztési ismeretek II. 3 3 108 105
Szakmai elmélet összesen: 8 5 288 175
Szakmai gyakorlat: 15 18 540 630
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
110
HEGESZTŐ szakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 34 521 06
Szakképzési évfolyam száma: 4
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai követelménymodulok Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf. 9. évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és
irodalom 1 1,5 1,5 1 36 54 54 32
Idegen nyelv Idegen nyelv 1 1 1 1 36 36 36 32
Matematika Matematika 2 2 2 2,5 72 72 72 80
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 1 1 36 36 36 32
Informatika Informatika 2 2 1 1 72 72 36 32
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 3 3 108 108 108 96
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 36 36 36 32
Egészségnevelés 1 1 0 0 36 36 0 0
Munkába állást s. gyak. 0 0 1 1 0 0 36 16
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 0,5 0,5 18 18 18 32
Közismeret összesen: 12,5 13 12 12 450 468 432 384
Szakmai elmélet
10162-12 Gépészeti alapozó
feladatok
Gépészeti alapozó
feladatok 4 0 0 0 144 0 0 0
10163-12 Gépészeti
munkabiztonság és
környezetvédelem
Munkavédelem 1 0 0 0 36 0 0 0
10180-12 Hegesztés előkészítő
és befejező műveletek
Hegesztési
alapismeretek 1 1 2 0,5 36 36 72 16
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. 0 0 0 2 0 0 0 64
11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0 0 0 18 0 0 0
11453-12 Bevont elektródás kézi
ívhegesztő feladatok Hegesztési ismeretek I. 1 1,5 1 0,5 36 54 36 16
11455-12 Fogyóelektródás,
védőgázas ívhegesztő feladatok Hegesztési ismeretek II. 0 1 1,5 2 0 36 54 64
11456-12 Gázhegesztő feladatok Hegesztési ismeretek III. 1 1,5 1 0,5 36 54 36 16
11457-12 Volfrámelektródás
védőgázas ívhegesztő feladatok Hegesztési ismeretek IV. 0 1 1,5 2 0 36 54 64
Szakmai elmélet összesen: 8,5 6 7 8 306 216 252 256
Szakmai gyakorlat: 14 17 16 15 504 612 576 480
Összes óraterv: 35 36 35 35 1260 1296 1260 1120
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70 105 105
111
INTÉZMÉNYTAKARÍTÓ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 31 853 05
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2 2,5 72 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 1 2 36 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 3 180 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 0 36 0
Munkába állást seg.gyak. 0 1 0 35
Tanulásmódszertan 0 0,5 0 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet
11846-16
Tisztítás-technológiai
eljárások és technológiák I
Tisztítás-technológiai
alapok 6,5 6,5 234 227,5
Szakmai elmélet összesen: 6,5 6,5 234 227,5
Szakmai gyakorlat/ Technológiai ismeretek: 16,5 16,5 594 577,5
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
112
KÁRPITOS szakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 34 542 05
Szakképzési évfolyam száma: 4
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 1,5 1,5 1 36 54 54 32
Idegen nyelv Idegen nyelv 1 1 1 1 36 36 36 32
Matematika Matematika 2 2 2 2.5 72 72 72 80
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 1 1 36 36 36 32
Informatika Informatika 2 2 1 1 72 72 36 32
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 3 3 108 108 108 96
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 36 36 36 32
Egészségnevelés 1 1 0 0 36 36 0 0
Munkába állást seg.gyak. 0 0 1 1 0 0 36 32
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 0,5 0,5 18 18 18 16
Közismeret összesen: 12,5 13 12 12 450 468 432 384
Szakmai elmélet 0 0 0 0
10500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0 0 0 18 0 0 0
11499-12 Foglalkoztatás
II. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
11497-12 Foglalkoztatás
I. Foglalkoztatás I. 0 0 0 2 0 0 0 64
10233-12 Járműkárpitos
tevékenységek Járműkárpitozási ism. 0 1 2 0 0 36 72 0
10234-12 Kárpitozás
alapjai Kárpitos szakmai ism. 4 3 3 2 144 108 108 64
10235-12 Kárpitozott
termékek készítése,
felújítása
Kárpitozástechnológia 2 3 2 2 72 108 72 64
Szakmai elmélet összesen: 6,5 7 7 6,5 234 252 252 208
Szakmai gyakorlat: 16 16 16 16,5 576 576 576 528
Összes óraterv: 35 36 35 35 1260 1296 1260 1120
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70 105 105
113
KONYHAI KISEGÍTŐ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 21 811 01
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2 2,5 72 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 1 2 36 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 3 180 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 0 36 0
Munkába állást seg.gyak. 0 1 0 35
Tanulásmódszertan 0 0,5 0 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet
11518-16
Élelmiszer ismeret Általános élelmiszerismeret 3 1 108 35
11519-16
Élelmiszerbiztonsági
alapismeretek
Élelmiszerbiztonságról
általában 1 0 36 0
Vendéglátás higiéniája 0 1 0 35
12904-16
Ételkészítési ismeretek alapjai
Ételkészítési ismeretek alapjai
elmélet 5 1,5 180 52,5
Szakmai elmélet összesen: 9 3,5 324 122,5
Szakmai gyakorlat: 14 19,5 504 682,5
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
114
KŐMŰVES szakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 34 582 14
Szakképzési évfolyam száma: 4
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és
irodalom 1 1,5 1,5 1 36 54 54 32
Idegen nyelv Idegen nyelv 1 1 1 1 36 36 36 32
Matematika Matematika 2 2 2 2,5 72 72 72 80
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 1 1 36 36 36 32
Informatika Informatika 2 2 1 1 72 72 36 32
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 3 3 108 108 108 96
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 36 36 36 32
Egészségnevelés 1 1 0 0 36 36 0 0
Munkába állást s.gyak. 0 0 1 1 0 0 36 32
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 0,5 0,5 18 18 18 16
Közismeret összesen: 12,5 13 12 12 450 468 432 384
Szakmai elmélet 0 0 0 0
11499-12 Foglalkoztatás
II. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0 0 0 2 0 0 0 64
10101-12 Építőipari közös
tevékenység
Építőipari
alapismeretek 1 2 0 0,5 36 72 0 16
11275-16 Falazás,
vakolás Falazás, vakolás 3 2 1 1 108 72 36 32
10274-16 Beton és
vasbeton szerkezetek
Beton és vasbeton
szerkezetek 2 2 2 1 72 72 72 32
10277-16 Szigetelés Szigetelés 0 1 1 1 0 36 36 32
11725-16 Térburkolás Térburkolás 0 0 1 1 0 0 36 32
11726-16 Kiegészítő
kőműves feladatok
Kiegészítő kőműves
feladatok 0 0 1 2 0 0 36 64
Szakmai elmélet összesen: 6 7 6 9 216 252 216 288
Szakmai gyakorlat: 16,5 16 17 14 594 576 612 448
Összes óraterv: 35 36 35 35 1260 1296 1260 1120
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70 105 105
115
LAKÁSTEXTIL-KÉSZÍTŐ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 21 542 01
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2 2,5 72 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 1 2 36 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 3 180 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 0 36 0
Munkába állást seg.gyak. 0 1 0 35
Tanulásmódszertan 0 0,5 0 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet
10113-16 Ruhaipari
anyagvizsgálatok
Ruhaipari anyag- és áruismeret 3 2 108 70
Anyagvizsgálatok gyakorlat 3 4 108 140
10118-16 Lakástextíliák
készítése
Lakástextíliák
gyártástechnológiája 4 5 144 175
Lakástextíliák készítése,
javítása gyakorlat 13 12 396 420
Szakmai elmélet összesen: 7 7 252 245
Szakmai gyakorlat: 16 16 576 560
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
116
NÉPI KÉZMŰVES (SZÖNYEGSZÖVŐ
SZAKMAIRÁNY) szakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 34 215 01
Szakképzési évfolyam száma: 4
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
Magyar nyelv és
irodalom Magyar nyelv és irodalom 1,5 2 1 1 54 70 36 32
Idegen nyelv Idegen nyelv 1 1 1 1 36 36 36 32
Matematika Matematika 1,5 1,5 1,5 1,5 54 54 54 48
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 1 1 36 36 36 32
Informatika Informatika 1,5 1,5 1 1 54 54 36 32
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 5 5 5 180 180 180 160
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 36 36 36 32
Egészségnevelés 0 0 0,5 0 0 0 18 0
Munkába állást s. gy. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
Közismeret összesen: 12,5 13 12 12 450 468 432 384
Szakmai elmélet 0 0 0 0
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0 0 0 18 0 0 0
11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatási
alapismeretek 0 0 0 0,5 0 0 0 16
11497-12
Foglalkoztatás I.
Elhelyezkedés-
munkavállalást segítő
idegen nyelv
2 0 0 0 64
10681-12 Népi
kézműves vállalkozás
működtetése
Művészettörténet 1 1 1 1 36 36 36 32
Általános néprajz 1 1 0 0 36 36 0 0
Népi kézműves szakmai
alapismeretek 1 1 1 0 36 36 36 0
Vállalkozási ismeretek,
marketing 1 1 1 1 36 36 36 32
10692-12
Szőnyegszövés
Szőnyegszövő szakmai i. 2 2 2 2 72 72 72 64
Szőnyegszövő szakmai n. 1,5 1 1 0 54 36 36 0
Szakmai elmélet összesen: 8 7 6 6,5 288 252 216 208
Szakmai gyakorlat: 14,5 16 17 16,5 522 576 612 528
Összes óraterv: 35 36 35 35 1260 1296 1260 1120
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70 105 105
117
SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma:
31346 02
Elmélet aránya: 40%
Gyakorlat aránya: 60%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és
irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2 2,5 72 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 1 2 36 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 3 180 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 0 36 0
Munkába állást seg.gyak. 0 1 0 35
Tanulásmódszertan 0 0,5 0 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet és gyakorlat
12082-16
Gépírás és irodai
alkalmazások
Gépírás és levelezési
gyakorlat 9 8 324 280
Irodai alkalmazások
gyakorlata 6 7 216 245
12084-16 Üzleti
kommunikáció a titkári
munkában
Kommunikáció a titkári
munkában 8 8 288 280
Szakmai elmélet összesen: 8 8 288 280
Szakmai gyakorlat: 15 15 540 525
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
118
SZOBAFESTŐ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 21 582 01
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai követelménymodulok Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2 2,5 72 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 1 2 36 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 3 180 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 0 36 0
Munkába állást seg.gyak. 0 1 0 35
Tanulásmódszertan 0 0,5 0 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet 0 0
10101-12 Építőipari közös
tevékenység Építőipari alapismeretek 3 1 108 35
10104-12 Szobafestő, díszítő
munkák Falfelület festése, díszítése 3 2 108 70
10105-12 Tapétázási munkák Tapétázási munkák 2 3 72 105
Szakmai elmélet összesen: 8 6 288 210
Szakmai gyakorlat: 15 17 540 595
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
119
TEXTILTERMÉK-ÖSSZEÁLLÍTÓ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 21 542 02
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2 2,5 72 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 1 2 36 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 3 180 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 0 36 0
Munkába állást seg.gyak. 0 1 0 35
Tanulásmódszertan 0 0,5 0 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet
10113-16 Ruhaipari
anyagvizsgálatok
Ruhaipari anyag- és
áruismeret 2 1 72 35
10114-16 Ruhaipari
gyártmánytervezés
Ruhaipari gyártáselőkészítés 1 1 36 35
Szakrajz 1 1 36 35
10115-16 Textiltermékek
összeállítása
Textiltermékek szabásminta
készítése 0 2 0 70
Ruhaipari gépek üzemeltetése 1 0 36 0
Textiltermékek gyártás-
technológiája 2 2 72 70
Szakmai elmélet összesen: 7 7 252 245
Szakmai gyakorlat: 16 16 576 560
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
120
TISZTÍTÁS-TECHNOLÓGIAI
SZAKMUNKÁS szakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 32 853 03
Szakképzési évfolyam száma: 4
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya:
70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf. 9. évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és
irodalom 1,5 2 1 1 54 70 36 32
Idegen nyelv Idegen nyelv 1 1 1 1 36 36 36 32
Matematika Matematika 1,5 1,5 1,5 1,5 54 54 54 48
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 1 1 36 36 36 32
Informatika Informatika 1,5 1,5 1 1 54 54 36 32
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 5 5 5 180 180 180 160
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 36 36 36 32
Egészségnevelés 0 0 0,5 0 0 0 18 0
Munkába állást s.gy. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
Közismeret összesen: 12,5 13 12 12 450 468 432 384
Szakmai elmélet
11846-16 Tisztítás-
technológiai eljárások és
technológiák I.
Tisztítás-
technológiai alapok 2,5 2,5 2,5 1,2 108 108 108 64
11848-16 Tisztítás-
technológiai eljárások és
technológiák II.
Tisztítás-
technológiai alapok 2,8 2,8 2,8 1,8 126 144 144 80
11497-12 Foglalkoztatás
I. Foglalkoztatás I. 0 0 0 1,9 0 0 0 60,8
11499-12 Foglalkoztatás
II. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
11847-16 Önjáró
felülettisztító
(vezetőüléses) gépk. ism.
Tisztítás-
technológiai alapok 1 1 1 0,9 18 0 0 0
Szakmai elmélet összesen: 6,3 6,3 6,3 6,3 226,8 226,8 226,8 201,6
Szakmai gyakorlat: 16,2 16,7 16,7 16,7 583,2 601,2 601,2 534,4
Összes óraterv: 35 36 35 35 1260 1296 1260 1120
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70 105 105
121
VIRÁGKÖTŐ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 31 215 02
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2 2,5 72 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 1 2 36 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 3 180 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 36 0
Munkába állást segítő gyak. 1 0 35
Tanulásmódszertan 0 0,5 0 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
0 0
0 0
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet 0 0
11074-12 Növényismeret és
kezelés Növényismeret és kezelés 3,5 3 126 105
11075-12 Virágkötészet Virágkötészet 3 4 108 140
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
Szakmai elmélet összesen: 6,5 7 234 245
Szakmai gyakorlat: 16,5 16 594 560
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70 0
122
14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján kifutó rendszerben oktatott szakképesítések:
ASZTALOSIPARI SZERELŐ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 21 543 01
Szakképzési évfolyam száma: 2
Jóváhagyási szám: snist-
2/003/2013
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2,5 2,5 90 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 2 2 72 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 108 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 36 0
Munkába állást seg.gyak. 1 0 35
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 18 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet 0 0
10227-12 Biztonságos
munkavégzés alapjai
Biztonságos munkavégzés
alapjai 1 1 36 35
10224-12 Alapvető tömörfa
megmunkálás
Faipari szakmai- és
gépismeret 3 3 108 105
10225-12 Asztalosipari
szerelés
Asztalosipari szerelési
ismeretek 3 3 108 105
Szakmai elmélet összesen: 7 7 252 245
Szakmai gyakorlat: 16 16 576 560
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
123
ÉLELMISZER-, VEGYIÁRU ÉS
GYÓGYNÖVÉNY ELADÓ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 31 341 01
Szakképzési évfolyam száma: 2
Jóváhagyási szám: snist-
2/023/2013
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2,5 2,5 90 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 2 2 72 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 108 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 36 0
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 18 17,5
Munkába állást seg.gyak. 1 0 35
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet 0 0
10025-12 A kereskedelmi
egység működtetése A működés szabályai 2 2 72 70
11507-12 Az áruforgalom
lebonyolítása Áruforgalom 3 1 108 35
10028-12 Az élelmiszerek,
vegyiáruk és gyógynövények
forgalmazása
Áruforgalmazás 3 3 108 105
10028-12 Az élelmiszerek,
vegyiáruk és gyógynövények
forgalmazása
Értékesítés idegen nyelven 2 2 72 70
Szakmai elmélet összesen: 10 8 360 280
Szakmai gyakorlat: 13 15 468 525
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
124
FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ szakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 34 582 04
Szakképzési évfolyam száma: 4
Jóváhagyási szám: snist-4/018/2013
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9. évf. 10.
évf.
11.
évf.
12.
évf. 9. évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1,5 2 1 1 54 72 36 32
Idegen nyelv Idegen nyelv 1 1 1 1 36 36 36 32
Matematika Matematika 1,5 1,5 1,5 1,5 54 54 54 48
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 1 1 36 36 36 32
Informatika Informatika 2 2 2 2 72 72 72 64
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 3 3 108 108 108 96
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 36 36 36 32
Egészségnevelés 1 1 0 0 36 36 0 0
Munkába állást s. gyak. 0 0 1 1 0 0 36 32
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 0,5 0,5 18 18 18 16
Közismeret összesen: 12,5 13 12 12 450 468 432 384
Szakmai elmélet 0 0 0 0
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0 0 0 18 0 0 0
10101-12 Építőipari közös
tevékenység Építőipari alapismeretek 1 2 0 0,5 36 72 0 16
10104-12 Szobafestő, díszítő
munkák Falfelület festése, díszítése 2 2 2 0 72 72 72 0
10103-12 Mázolási munkák fa,
fal, fém és speciális felületeken Mázolás 2,5 2 2 3 90 72 72 96
10105-12 Mázolási munkák fa,
fal, fém és speciális felületeken Tapétázási munkák 0 1 2 3 0 36 72 96
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0 0 0 2 0 0 0 64
Szabad szakmai időkeret (2) 0 0 0 0
Szakmai elmélet összesen: 6 7 6 9 216 252 216 288
Szakmai gyakorlat: 16,5 16 17 14 594 576 612 490
Összes óraterv: 35 36 35 35 1260 1296 1260 1120
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70 105 105
125
FOGYÓELEKTRÓDÁS VÉDŐGÁZAS
ÍVHEGESZTŐ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 31 521 03
Szakképzési évfolyam száma: 2
Jóváhagyási szám: snist-
2/030/2013
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2,5 2,5 90 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 2 2 72 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 108 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 0 36 0
Munkába állást seg.gyak. 0 1 0 35
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 18 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet
0 0
10163-12 Gépészeti
munkabiztonság és
környezetvédelem
Munkavédelem 1 0 36 0
10162-12 Gépészeti alapozó
ismeretek
Gépészeti alapozó feladatok
elmélete 2 0 72 0
10180-12 A hegesztés
előkészítő és befejező
műveletei
Hegesztési alapismeretek 2 3 72 105
11453-12 Hegesztési
ismeretek Hegesztési ismeretek. 2 4 72 140
Szakmai elmélet összesen: 7 7 252 245
Szakmai gyakorlat: 16 16 576 560
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
126
KÁRPITOS szakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 34 542 05
Szakképzési évfolyam száma: 4
Jóváhagyási szám: snist-4/025/2013
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 1,5 1,5 1 36 54 54 32
Idegen nyelv Idegen nyelv 1 1 1 1 36 36 36 32
Matematika Matematika 2 2 2 2.5 72 72 72 80
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 1 1 36 36 36 32
Informatika Informatika 2 2 1 1 72 72 36 32
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 3 3 108 108 108 96
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 36 36 36 32
Egészségnevelés 1 1 0 0 36 36 0 0
Munkába állást seg.gyak. 0 0 1 1 0 0 36 32
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 0,5 0,5 18 18 18 16
Közismeret összesen: 12,5 13 12 12 450 468 432 384
Szakmai elmélet 0 0 0 0
10500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0 0 0 18 0 0 0
11499-12 Foglalkoztatás
II. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
11497-12 Foglalkoztatás
I. Foglalkoztatás I. 0 0 0 2 0 0 0 64
10233-12 Járműkárpitos
tevékenységek Járműkárpitozási ism. 0 1 2 0 0 36 72 0
10234-12 Kárpitozás
alapjai Kárpitos szakmai ism. 4 3 3 2 144 108 108 64
10235-12 Kárpitozott
termékek készítése,
felújítása
Kárpitozástechnológia 2 3 2 2 72 108 72 64
Szakmai elmélet összesen: 6,5 7 7 6,5 234 252 252 208
Szakmai gyakorlat: 16 16 16 16,5 576 576 576 528
Összes óraterv: 35 36 35 35 1260 1296 1260 1120
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70 105 105
127
KONYHAI KISEGÍTŐ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 21 811 01
Szakképzési évfolyam száma: 2
Jóváhagyási szám: snist-
2/050/2013
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2 2,5 72 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 1 2 36 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 3 180 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 0 36 0
Munkába állást seg.gyak. 0 1 0 35
Tanulásmódszertan 0 0,5 0 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet
10044-12 Élelmiszer
fogyasztóvédelem
Általános
élelmiszerismeretek,
fogyasztóvédelem
4 0 144 0
10044-12 Élelmiszer
fogyasztóvédelem Az élelmiszerek csoportjai 2 2,5 72 87,5
10049-12 Konyhai kisegítés Előkészítési és ételkészítési
alapismeretek 3 1 108 35
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
Szakmai elmélet összesen: 9 3,5 324 122,5
Szakmai gyakorlat: 14 19,5 504 682,5
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
128
KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ szakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 34 582 08
Szakképzési évfolyam száma: 4
Jóváhagyási szám: snist-4/039/2013
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irod. 1 1,5 1,5 1 36 54 54 32
Idegen nyelv Idegen nyelv 1 1 1 1 36 36 36 32
Matematika Matematika 2 2 2 2,5 72 72 72 80
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 1 1 36 36 36 32
Informatika Informatika 2 2 1 1 72 72 36 32
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3 3 3 108 108 108 96
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 36 36 36 32
Egészségnevelés 1 1 0 0 36 36 0 0
Munkába állást s.gy 0 0 1 1 0 0 36 32
Tanulásmódszertan 0,5 0,5 0,5 0,5 18 18 18 16
Közismeret összesen: 12,5 13 12 12 450 468 432 384
Szakmai elmélet 0 0 0 0
10500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0 0 0 18 0 0 0
11499-12 FoglalkoztatásII. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0 0 0 2 0 0 0 64
10101-12 Építőipari közös
tevékenység Építőipari alapismeretek 1 2 0 0,5 36 72 0 16
10275-12 Falazás, vakolás Falazás, vakolás 2,5 1 0 0 90 36 0 0
10274-12 Beton és vasbeton
szerkezetek
Beton és vasbeton
szerkezetek 0 0 2 0 0 0 72 0
10277-12 Szigetelések Víz-, hő- és hangszigetelés 2 2 0 3 72 72 0 96
10276-12 Hidegburkolási
feladatok Hidegburkolási ismeretek 0 2 2 0 0 72 72 0
10278-12 Vegyes kőműves
feladatok Vegyes kőműves feladatok 0 0 2 3 0 0 72 96
Szakmai elmélet összesen: 6 7 6 9 216 252 216 288
Szakmai gyakorlat: 16,5 16 17 14 594 576 612 448
Összes óraterv: 35 36 35 35 1260 1296 1260 1120
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70 105 105
129
LAKÁSTEXTIL-KÉSZÍTŐ részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 21 542 01
Szakképzési évfolyam száma: 2
Jóváhagyási szám: snist-
2/051/2013
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai követelménymodulok Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 2 36 70
Matematika Matematika 2 2,5 72 87,5
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Informatika Informatika 1 2 36 70
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 3 180 105
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Egészségnevelés 1 0 36 0
Munkába állást seg.gyak. 0 1 0 35
Tanulásmódszertan 0 0,5 0 17,5
Közismeret összesen: 12 13 432 455
Szakmai elmélet
10113-12 Ruhaipari
anyagvizsgálatok
Ruhaipari anyag- és
áruismeret 4 2 144 70
10113-12 Ruhaipari
anyagvizsgálatok Anyagvizsgálatok gyakorlat 7 6 252 210
10118-12 Lakástextíliák
készítése
Lakástextíliák
gyártástechnológiája 3 4 108 140
10118-12 Lakástextíliák
készítése
Lakástextíliák készítése
gyakorlat 9 11 324 385
Szakmai elmélet összesen: 7 6 252 210
Szakmai gyakorlat: 16 17 576 595
Összes óraterv: 35 36 1260 1260
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
130
NÉPI KÉZMŰVES (SZÖNYEGSZÖVŐ
SZAKMAIRÁNY) szakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 34 215 01
Szakképzési évfolyam száma: 4
Jóváhagyási szám: snist-4/055/2013
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
Magyar nyelv és
irodalom
Magyar nyelv és
irodalom 1,5 2 1 1 54 70 36 32
Idegen nyelv Idegen nyelv 1 1 1 1 36 36 36 32
Matematika Matematika 1,5 1,5 1,5 1,5 54 54 54 48
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 1 1 36 36 36 32
Informatika Informatika 1,5 1,5 1 1 54 54 36 32
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 5 5 5 180 180 180 160
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 36 36 36 32
Egészségnevelés 0 0 0,5 0 0 0 18 0
Munkába állást s.gy. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
Közismeret összesen: 12,5 13 12 12 450 468 432 384
Szakmai elmélet 0 0 0 0
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0 0 0 18 0 0 0
11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatási
alapismeretek 0 0 0 0,5 0 0 0 16
11497-12
Foglalkoztatás I.
Elhelyezkedés-
munakvállalást segítő
idegen nyelv
2 0 0 0 64
10681-12 Népi
kézműves vállalkozás
működtetése
Művészettörténet 1 1 1 1 36 36 36 32
Általános néprajz 1 1 0 0 36 36 0 0
Népi kézműves szakmai
alapismeretek
1 1 1 0 36 36 36 0
Vállalkozási ismeretek,
marketing
1 1 1 1 36 36 36 32
10692-12 Szőnyegszövés Szőnyegszövő szakmai
ism. 2 2 2 2 72 72 72 64
Szőnyegszövő szakmai
néprajz 1,5 1 1 0 54 36 36 0
Szakmai elmélet összesen: 8 7 6 6,5 288 252 216 208
Szakmai gyakorlat: 14,5 16 17 16,5 522 576 612 528
Összes óraterv: 35 36 35 35 1260 1296 1260 1120
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70 105 105
131
TISZTÍTÁS-TECHNOLÓGIAI
SZAKMUNKÁS szakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 32 853 03
Szakképzési évfolyam száma: 4
Jóváhagyási szám: snist-4/075/2013
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya:
70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és
irodalom 1,5 2 1 1 54 70 36 32
Idegen nyelv Idegen nyelv 1 1 1 1 36 36 36 32
Matematika Matematika 1,5 1,5 1,5 1,5 54 54 54 48
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 1 1 36 36 36 32
Informatika Informatika 1,5 1,5 1 1 54 54 36 32
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 5 5 5 180 180 180 160
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 36 36 36 32
Egészségnevelés 0 0 0,5 0 0 0 18 0
Munkába állást s.gy. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
Közismeret összesen: 12,5 13 12 12 450 468 432 384
Szakmai elmélet
11258-12 Tisztítás-
technológiai tevékenységek Technológiai ismeret 3 3 3 2 108 108 108 64
Anyag- és gépismeret 3,5 4 4 2,5 126 144 144 80
11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0 0 0 2 0 0 0 64
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0,5 0 0 0 16
10500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi egészség
és biztonság 0,5 0 0 0 18 0 0 0
Szakmai elmélet összesen: 7 7 7 7 252 252 252 224
Szakmai gyakorlat: 15,5 16 16 16 558 576 576 512
Összes óraterv: 35 36 35 35 1260 1296 1260 1120
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70 105 105
132
3.6 FELNŐTTOKTATÁS
A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és
életkorához igazodó iskolai oktatás a felnőttoktatás. A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja
a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A
felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti,
levelező vagy más sajátos munkarend szerint. A felnőttoktatás megszervezhető a nappali
rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában. A nappali
oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a
nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább
kilencven százalékát el kell érnie.
A nappali oktatás keretében szakképesítést, részszakképesítést szerzett fiatalok második
szakmai képzésre jelentkezhetnek iskolánkba.
Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a
kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai
foglalkozások legalább ötven százalékát el kell érni. A tanév rendjében meghatározott tanítási
napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal együtt
kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket. Az
esti munkarend szerinti felnőttoktatás során az órák általában tömbösítettek, a képzések délután
kezdődnek és estig tartanak.
Ajánljuk azoknak, akik első szakmájukkal valamilyen okból kifolyólag hosszabb vagy rövidebb
ideg nem tudtak elhelyezkedni a folyamatosan változó munkaerő piacon, valamint akik jelenleg
munka nélkül vannak, de szeretnének minél előbb elhelyezkedni, akár szakmaváltással is.
Ezenkívül azoknak, akik már elhelyezkedtek a munkaerőpiacon, de tovább szeretnék bővíteni
szaktudásukat, s ezzel párhuzamosan szeretnék növelni piaci versenyképességüket. Az első és
a második szakképesítés megszerzése ingyenes. Második szakmát bárki tanulhat felnőttoktatás
keretében, esti munkarendben, életkori megkötés nélkül.
133
Az óraterveket a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet alapján
készítettük el.
Mivel az iskolarendszerű nappali munkarendű felnőttoktatásra nem készült központi
kerettanterv, ezért a nappali képzés tanterve alapján, a megfelelő óraszámok arányos
betartásával készültek az óratervek, melyeknek kialakításánál a köznevelési törvény és a
szakképzési törvény ide vonatkozó rendelkezéseit vettük figyelembe.
Az értékelés során a kerettanterv által ajánlott, a nappali rendszerű szakképzésben alkalmazott
pedagógiai értékelés alapján alakítjuk ki az érdemjegyet.
Képzéseink:
Részszakképesítés OKJ száma Munkarend Képzési idő
Családellátó 2181401 nappali 1,5 év
Intézménytakarító 3185305 nappali 1,5 év
Konyhai kisegítő 2181101 nappali 1,5 év
Lakástextil-készítő 2154201 nappali 1,5 év
Számítógépes adatrögzítő 3134602 nappali 1,5 év
134
Óratervek:
CSALÁDELLÁTÓ/FELNŐTTOKTATÁS részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 2181401
Képzési idő: 1,5 év
Elmélet aránya: 20%
Gyakorlat aránya: 80%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM KÉPZÉS ÖSSZES
ÓRASZÁMA
Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat
11033-12 Család-és
háztartásellátás
Család-és háztartásellátás
elmélete
6 0 314 0
Család-és háztartásellátási
gyakorlat 0 22 0 1166
Szakmai elmélet összesen: 6 0 318 0
Szakmai gyakorlat összesen: 0 22 0 1166
Összes óraterv: 28 1484
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
INTÉZMÉNYTAKARÍTÓ/FELNŐTTOKTATÁS részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 31 853 05
Képzési idő: 1,5 év
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM KÉPZÉS ÖSSZES
ÓRASZÁMA
Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat
11846-16
Tisztítás-technológiai
eljárások és technológiák I
Tisztítás-technológiai alapok
8 0 424 0
Technológiai ismeretek
0 20 0 1060
Szakmai elmélet összesen: 8 0 424 0
Szakmai gyakorlat összesen: 0 20 0 1060
Összes óraterv: 28 1484
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
135
KONHAI KISEGÍTŐ/FELNŐTTOKTATÁS részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 2181101
Képzési idő: 1,5 év
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM KÉPZÉS ÖSSZES
ÓRASZÁMA
Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat
11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 3 0 159 0
11519-16
Élelmiszerbiztonsági
alapismeretek
Élelmiszerbiztonság,
vendéglátás higiéniája 1 0 53 0
12904-16 Ételkészítési
ismeretek alapjai
Ételkészítési ismeretek alapjai
elmélet 4 0 212 0
Ételkészítési ismeretek alapjai
gyakorlat 0 20 0 1060
Szakmai elmélet összesen: 8 0 424 0
Szakmai gyakorlat összesen: 0 20 0 1060
Összes óraterv: 28 1484
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
LAKÁSTEXTILKÉSZÍTŐ/FELNŐTTOKTATÁS
részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 2154201
Képzési idő: 1,5 év
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM KÉPZÉS ÖSSZES
ÓRASZÁMA
Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat
10113-16 Ruhaipari
anyagvizsgálatok
Ruhaipari anyag- és
áruismeret 3 0 159 0
Anyagvizsgálatok gyakorlat 0 4 0 212
10118-16 Lakástextíliák
készítése
Lakástextíliák
gyártástechnológiája 5 265 0
Lakástextíliák készítése,
javítása gyakorlat 0 16 0 848
Szakmai elmélet összesen: 8 0 424 0
Szakmai gyakorlat összesen: 0 20 0 1060
Összes óraterv: 28 1484
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
136
SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐ/FELNŐTTOKTATÁS részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 3134602
Képzési idő: 1,5 év
Elmélet aránya: 40%
Gyakorlat aránya: 60%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM KÉPZÉS ÖSSZES
ÓRASZÁMA
Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat
12082-16
Gépírás és irodai
alkalmazások
Gépírás és levelezési gyakorlat 0 10 0 530
Irodai alkalmazások
gyakorlata 0 7 0 371
12084-16 Üzleti
kommunikáció a titkári
munkában
Kommunikáció a titkári
munkában 11 0 583 0
Szakmai elmélet összesen: 11 0 583 0
Szakmai gyakorlat összesen: 0 17 0 901
Összes óraterv: 28 1484
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 70
137
3.7 A SZAKKÉPZÉSI HÍDPROGRAM
A Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint
részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A Szakképzési
Hídprogram keresztfélévben is indítható.
Az a tanuló, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizenötödik életévét, és legfeljebb
hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen, további tanulmányait a Szakképzési
Hídprogramban folytatja.
A Szakképzési Hídprogramban részt vehet az is, aki már nem tanköteles és a képzésbe való
belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be. A Szakképzési
Hídprogramot a tanuló nem ismételheti meg.
A Szakképzési Hídprogram záróvizsgája sikeres teljesítése esetén a szervező iskola alapfokú
iskolai végzettséget igazoló tanúsítványt állít ki az alapfokú iskolai végzettséggel nem
rendelkező tanuló számára.
A Szakképzési Hídprogramban résztvevő tanuló ösztöndíjat kap, az érintett tanulók egyéni
képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában részt vevő
pedagógus pótlékra jogosult a Kormány rendeletében meghatározottak szerint.
138
INTÉZMÉNYTAKARÍTÓ/HÍD részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 31 853 05
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI
ÓRASZÁM
ÉVES
ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció és
anyanyelv 4 3 144 105
Német nyelv 4 3 144 105
Matematika Matematika 4 3 144 105
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Ember és társadalom Társadalom és jelenkor-
ismeret 2 1 72 35
Természetismeret 3 2 108 70
Informatika Informatika 2 0 72 0
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 4 180 140
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Munkába állást seg.gyak. 1 1 36 35
Közismeret összesen: 27 19 972 665
Szakmai elmélet
11846-16
Tisztítás-technológiai
eljárások és technológiák I
Tisztítás-technológiai
alapok
3 4,5 36 35
Szakmai elmélet összesen: 3 4,5 108 157,5
Szakmai gyakorlat/ Technológiai ismeretek: 5 11,5 180 402,5
Összes óraterv: 35 35 1260 1225
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 105
139
LAKÁSTEXTIL-KÉSZÍTŐ/HÍD részszakképesítés óraterve
Szakképesítés azonosító száma: 21 542 01
Szakképzési évfolyam száma: 2
Elmélet aránya: 30%
Gyakorlat aránya: 70%
Műveltségi terület /
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgy
HETI ÓRASZÁM ÉVES ÓRASZÁM
9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció és anyanyelv 4 3 144 105
Német nyelv 4 3 144 105
Matematika Matematika 4 3 144 105
Ember és társadalom Erkölcstan 1 1 36 35
Ember és társadalom Társadalom és jelenkor-
ismeret 2 1 72 35
Természetismeret 3 2 108 70
Informatika Informatika 2 0 72 0
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 4 180 140
Osztályfőnöki óra 1 1 36 35
Munkába állást seg.gyak. 1 1 36 35
Közismeret összesen: 27 19 972 665
Szakmai elmélet
10113-16 Ruhaipari
anyagvizsgálatok
Ruhaipari anyag- és
áruismeret 0,5 1,5 18 52,5
Anyagvizsgálatok gyakorlat 0,5 0,5 18 17,5
10118-16 Lakástextíliák
készítése
Lakástextíliák
gyártástechnológiája 2,5 3 90 105
Lakástextíliák készítése,
javítása gyakorlat 4,5 11 162 385
Szakmai elmélet összesen: 3 4,5 108 157,5
Szakmai gyakorlat: 5 11,5 180 402,5
Összes óraterv: 35 35 1260 1225
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 105
140
3.8 FELNŐTTKÉPZÉS
A felnőttképzésben 2013 óta veszünk részt. Lehetőségeinkhez mérten, megfelelően
bekapcsolódtunk a formálódó felnőttképzésbe. A felnőttképzés a felnőttoktatással szemben
nem iskolarendszerű, azonban gyorsabban elvégezhető. Ez a képzési forma az államilag
támogatottól eltérően csak akkor ingyenes, ha a jelentkező regisztrált munkanélküli.
Intézményünk tevékenyen vesz részt a GINOP-6.1.1-15 kódszámú „Alacsony képzettségűek és
közfoglalkoztatottak képzése” című kiemelt projektben, melynek célja, hogy ösztönözze az
alacsony iskolai végzettséggel, munkaerőpiacon keresett kompetenciával vagy szakképesítéssel
nem rendelkező felnőtt lakosság, kiemelten a közfoglalkoztatottak részvételét az oktatásban,
képzésben, és lehetőséget biztosítson számukra a munkaerő-piaci szempontból releváns
képzettség, ismeretek, készségek, kompetenciák megszerzésére.
Tisztítás-technológiai szakmunkás felnőttképzés
Az intézmény az OKJ-ban szereplő Tisztítás-technológiai szakmunkás szakképesítés
megszerzésére irányuló felnőttképzést szervez, a piaci igényekhez, illetve a lehetőségekhez
igazodva, képzési program alapján. A felnőttképzésben résztvevők a felnőttképzésről szóló
2013. évi LXXVII. törvény előírásainak megfelelően felnőttképzési szerződés, illetve képzési
szerződés alapján folytatják tanulmányaikat.
141
A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
módosításáról
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
a szakképzésről szóló (CLXXXVII.) – többször módosított – 1993. évi LXXVI.
törvény, 2011. évi CXC. törvény
a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. Törvény
a gyermekek jogairól szóló 1991. évi LXIV. Törvény
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003.
évi CXXV. Törvény
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény
az új Országos Fogyatékos ügyi Programról szóló 10/2006.(II.16.) OGY határozat
2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és
alkalmazásáról
23/2013.(III.29.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló
51/2012.(XII.21) EMMI rendelet módosításáról.
32/2012. (X.8.) EMMI sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
326/2013. (VIII.30.) Kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról
11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról
22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról
142
23/2016. (VIII. 30.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról
324/2016. (X. 27.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
módosításáról
Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók ösztöndíjáról, valamint a részt vevő
pedagógusok pótlékáról szóló 322/2016. (X. 27.) Korm. rendelet
Felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII:28)
Kormányrendelet módosításáról szóló 3/2015. (I.28) Kormányrendelet
2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
Szakképzést érintő jogszabályok
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról
Országos Képzési Jegyzék
150/2012. (VII.6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos
Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos
Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm.
rendelet
143
Kerettantervek
14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek alapján készült
szakmai tantervi adaptációk
30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet A szakképzési kerettantervek alapján készült
szakmai tantervi adaptációk
23/2016. (VIII. 30.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról
Szakmai és vizsgakövetelmények
27/2012.(VIII.27.) NGM rendelet A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről. Módosítása:12/2013 (III.28.)
NGM rendelet
37/2013. (V.28) EMMI rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény
41/2013.( V. 28) VM rendelet a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítések szakmai é s vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és
vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül
helyezéséről.
27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM
rendelet módosításáról
56/2016. (VIII. 19.) FM rendelet A földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
25/2014. (VIII.26.) NGM rendelettel módosított 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
4/2015. (II.19.) NGM rendelettel módosított 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
Szakmai vizsgáztatás
20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és
eljárási rendjéről
315/2013( VII.28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól
