Ha javítani szeretnénk az eredményeken

Mit tehetünk (és mit ne tegyünk)az OKM eredményeinek

javítása érdekében?

Amikor KELL

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 80. §

A … kormányhivatal felhívja az iskola fenntartójának figyel-mét, hogy az iskolában intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha az adott évben elvégzett mérések eredményei alapján az iskola bármely telephelyére és bármely képzési típusára vonatkozóan

6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 2. kép.szintet

8. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. kép.szintet

10. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. kép.szintet.

Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak.

KÉSŐ! Inkább előzzük meg a bajt!

CÉL - Feladat

AZ OKM nem CÉL, hanem eszköz! (Tükör)

CÉL: Az iskola a mindennapi életben használható tudást nyújtson!

Feladat: Szemléletváltás, hangsúlyváltás Folyamatosság, rendszeresség Az adatok részletes elemzése, rendszerezése

Problémalista Okok (belső!!!) Megoldási lehetőségek (Amit MI tehetünk!) Kimutatható pedagógiai hozzáadott érték

Kinek a feladata? Hogyan?

A szövegértés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséért MINDEN PEDAGÓUS felelős!

Minden órán!

Tervezzünk tudatosan: KI, MIT, MIKOR, HOGYAN?

Ugyanúgy nem megy! Tanári professzionizmus (módszertár)

Egyedül nem megy! Szinergia (1 + 1 > 2)

Tantestület, gyerekek, szülők:egy csapatban,

egy térfélen focizunk

Közös és személyenkéntifelelősség-vállalás!

Mit tehetünk?

Folyamatosan:

Gyakorlatias feladatok minden tantárgyban

Gondolkodás, problémamegoldás fejlesztése

A tanulók egyéni különbségeinekhatékony kezelése (differenciálás, csoportbontás, egyéni fejlesztés...)

A tananyag iránti érdeklődés, motivációfelkeltése, fenntartása

Az „iskolába kívülről behozott”informális tudás felhasználása (pl. internet)

Mit tehetünk?

Matematika A hangsúly ne a lexikai tudásra, a képletekre kerüljön Életszerű probléma-szituációk, gondolkodás, új ötletek A számológép használata

Szövegértés

A hangsúly az értelmezésre, összefüggésekre, következtetésekre kerüljön

Változatos szövegtípusok alkalmazása Változatos feladattípusok (Feleletválasztós és nyílt kérdések)

Minden tantárgyban

Tanuló önálló feladatmegoldása Szövegértés, problémamegoldás beépítése

Mit tehetünk?

„Rákészülünk” a mérésre (nem csak a megelőző héten!)

Szaktanárok: a mérésben alkalmazott feladattípusok

megismertetése, tanórai alkalmazása „edzés” a szokásosnál hosszabb idejű

feladatvégzésre

Osztályfőnökök: tanulók tájékoztatása, motiválás

(„érdekeltség”: nyomonkövetés, céljutalom)

szülők tájékoztatása, meggyőzése (kérdőív)

A mérési eredmények megismerését követően

Szaktanárok: (NEM HÁRÍTÁS!) „gócpontok” kigyűjtése

a problémák lehetséges okainak feltárása

fejlesztési tervek (osztály és tanulói szinten)

Intézményvezető:

Az egész tantestület tájékoztatása, közös stratégia kialakítása (következő évi munkatervbe való beépítése)

A „kérdés” folyamatos felszínen tartása

Tanulók, szülők tájékoztatása az eredményekrőlés a kitűzött célokról