Helyi - Kistelek · A település bemutatása A Kisteleki kistérség a Dél-alföldi régióban, Csongrád megye észak-nyugati részén, Szeged vonzáskörzetében található

1

Helyi Esélyegyenlőségi

Program

Kistelek Város Önkormányzat

2013. június

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű

fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

2

3

Tartalom

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ........................................................................................................ 4

Bevezetés ................................................................................................................................................................. 4

A település bemutatása ....................................................................................................................................... 4

Értékeink, küldetésünk .................................................................................................................................... 11

Célok ...................................................................................................................................................................... 12

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ......................................................... 13

Jogszabályi háttér bemutatása .................................................................................................... 13 2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................. 16 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ........................................ 21 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................................. 42 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége .......................................................................................... 58 Kisteleken találhatók nőket is foglalkoztató munkahelyek (önkormányzatok, közoktatási intézmények, mezőgazdasági vállalkozók stb.). A foglalkoztatás elemzésekor kiderült, a munkanélküliség inkább a férfiakat sújtja. ................................................................................. 58 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................... 63 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ...................................................................... 68 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................................... 75 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................................... 75

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........................................................ 76

HEP IT részletei ................................................................................................................................................. 76

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ........................................................................ 76 A nők munkába állását és munkavégzését segítő szolgáltatások bővítésére igény mutatkozik. ................................................................................................................................ 77 A beavatkozások megvalósítói ................................................................................................... 77 Jövőképünk ............................................................................................................................... 78 A nők munkába állását és munkavégzését segítő szolgáltatások bővítésére igény mutatkozik. ................................................................................................................................ 85 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............. 92 A nők munkába állását és munkavégzését segítő szolgáltatások bővítésére igény mutatkozik. ................................................................................................................................ 98

3. Megvalósítás .................................................................................................................................................. 104

A megvalósítás előkészítése ..................................................................................................... 104 A megvalósítás folyamata ........................................................................................................ 104 Monitoring és visszacsatolás .................................................................................................... 106 Nyilvánosság ........................................................................................................................... 106 Érvényesülés, módosítás .......................................................................................................... 107

4. Elfogadás módja és dátuma...................................................................................................................... 108

4

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kistelek Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A Kisteleki kistérség a Dél-alföldi régióban, Csongrád megye észak-nyugati részén, Szeged vonzáskörzetében található. A kistérséget keleten a hódmezővásárhelyi, délen a szegedi, északon a szentesi, csongrádi és kiskunfélegyházi, nyugaton pedig a kiskunmajsai kistérség határolja. A kistérség hat településből áll: Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer. Kistelek 1989 óta város, fejlődését rendkívül kedvező fekvése alapozza meg: a nagy forgalmú E75-ös nemzetközi főút mentén helyezkedik el. A környező településekhez kelet-nyugat irányú úthálózat kapcsolja. A Szeged-Budapest vasútvonal vasúti kapcsolatait is biztosítja. A kisváros Szegedtől 29, Kecskeméttől 58 km-re helyezkedik el. Történet A középkori Kistelek helyét nem ismerjük, de bizonyos, hogy templomos hely volt, mint a környéken Csengele, Sáregyháza (a mai Pusztaszer helyén) Csany és Szer. 1731-ben a király Kisteleket több más pusztával együtt Szeged városának adományozta. A Helytartótanács 1774-ben utasította Szeged városát, hogy Kistelek pusztán 100 jobbágyteleknek megfelelő földet hasítson ki és a pusztát népesítse be. A település önállóvá válása az 1770-es években valósult meg, a betelepítések első, fontos szakasza 1776-ban zárult le. Ekkor nyeri el önálló községi státuszát. A népesség rohamosan gyarapodott. Módos kisteleki gazdák és kereskedők az 1850 – s évektől haszonbérleteket szereztek a kiosztásra kerülő szegedi és felső-pusztaszeri közlegelőkön.

5

A 19. század utolsó évtizedeiben a homoki szőlőkultúra fellendülésével fölértékelődtek a kisteleki homokföldek is .A századfordulón a népesség zöme mezőgazdaságból élt, tehát az iparos és kereskedő réteg gyarapodása mellett Kistelek döntően agrártelepülés volt. 1871-ben jogot kapott országos vásárok tartására. Szerepkörének növekedését mutatja, hogy 1874 és1878 között járási székhely volt. Központi szerepét napjainkig megőrizte. Központi fekvése, előnyös közlekedési adottságai – az egykori budai út átvezetett a városon - következtében fokozatos kistérségi központtá fejlődött. A nagyközségi címet 1970-ben kapta, 1984-ben városi jogú nagyközség lett, 1989. március 1. óta város. A környező településeknek (Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer) oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és közlekedési központja. Gazdasági helyzet A Kisteleki kistérség az ország harminckettedik legelmaradottabb térsége. Kistelek legfontosabb megélhetési forrása a mezőgazdaság. A térségben a szántóföldi művelés, a fóliás zöldség – gyümölcstermelés, szabadtéri spárgatermelés, erdőtelepítés dominál. A gazdálkodás színvonala a földterületek elaprózottsága és széttagoltsága, az eszköz és tőkehiány, korszerű termelési ismeretek hiánya, ezekkel összefüggésben a technológiai elmaradás végett rendkívül heterogén. Kevés a jól felszerelt, magas színvonalon és jövedelmezően termelő gazdaság. A településen a még jelen lévő vállalkozások főként a kereskedelemben, az iparban, a vendéglátó és közlekedési ágazatok alkotják. Ezen vállalkozások többsége 50 fő alatti létszámú alkalmazottat foglalkoztat. Jelentős számú az 1-2 fő munkavállalót foglalkozató magánvállalkozások száma. Az egyik legjelentősebb cég, a ma már külföldi tulajdonban álló Prysmian, (volt Kisteleki Kábelgyár), ahol a foglalkoztatottak létszáma 200 fő körüli. Említésre méltó ezen kívül a Kurucsai Kft., a Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft, akik szintén exportra is termelnek. A kistérség jelentősebb munkaadói a 2006-ban Uniós támogatásból létrejövő Ipari Parkban tömörülnek Oktatás, közművelődés A közoktatási feladatokat a településen 2011-ig két intézményi társulás és egy önkormányzat látta el. Kisteleken Gimnázium és Gazdasági, Informatikai Szakközépiskola működik, kollégiummal, mely befogadja a hátrányos helyzetű rossz lakhatási körülmények között élő általános iskolás gyermekeket is. A közművelődési feladatkört feladat ellátási szerződés megkötésével a 100%-ig önkormányzati tulajdonban lévő „Kárpátia Kincsesház Kistelek” Térségi Humán Innovációs Oktatási és Közszolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. látja el. A kft üzemelteti a helyi Művelődési Központot és a Helytörténeti Gyűjtemény, valamint szervezi a települési rendezvényeket.

6

Általános helyzetkép, demográfia Kistelek város lakosságát tekintve a kistérség legnépesebb települése. A 2012-es adatok szerint a lakónépesség száma 7297 fő. A város népessége 2007-2011 között -292 fővel fogyatkozott. Ez 2,6 %-os csökkenést jelent. 2011-ről 2012-re a lakosság számánál megfigyelhető egy 4 %-os emelkedés.

1. számú táblázat – Lakónépesség száma az év végén Fő Változás (%) Változás (fő)

2007 7312 2008 7198 98% -114 2009 7156 99% -42 2010 7100 99% -56 2011 7020 99% -80 2012 7297 104% 277 2013 n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIr, KSH-TSTAR

68506900695070007050710071507200725073007350

2007 2008 2009 2010 2011 2012

A lakónépesség számának alakulása 2007-2012.

Fő

7

Az állandó népesség száma 7343 fő. A lakosság életkor szerinti bontásából kiderül, hogy mind férfiak, mind nők tekintetében a 18-59 éves korosztály teszi ki a település állandó népességének a legnagyobb részét. A nők esetében ez 49 %, a férfiaknál ez az arány magasabb, az összérték 63 %-a. Ha a férfiak és nők adatait összességében vizsgáljuk korcsoportonként, azt láthatjuk, hogy az idősebb korosztály van többségben. A 0-59 korosztályt vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak és nők aránya közel azonos, azonban 60 év felett jelentős különbség mutatkozik, hiszen a férfiak aránya előbb 41%, a 65 év feletti bontásban azonban már csak 32 %. Ebből következik, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonabb, mint a nőké.

2. számú táblázat - Állandó népesség

fő %

nők férfiak összesen nők férfiak nő 3921 3422 7343 53% 47%

0-2 évesek n.a. n.a. 89 n.a. n.a. 0-14 éves 470 484 954 49% 51%

15-17 éves 113 128 241 47% 53% 18-59 éves 1794 2152 3946 45% 55% 60-64 éves 293 203 496 59% 41% 65 év feletti 968 455 1423 68% 32%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

8

Az öregedési index megmutatja, hogy 100 fő 14 éven alulira mennyi 65 éven felüli fő jut. Kisteleken ez az index jóval 100% felett van, ami azt mutatja, hogy a településen a 65 éven felüliek száma jóval meghaladja a 14 éven aluliak számát. Ebből megállapíthatjuk, hogy Kistelek népességszerkezete elöregedő. Az elöregedés jelensége országos szinten is megfigyelhető jelenség. Az öregedési index elemzése, értékelése fontos információkat ad az adott területek ellátásának korösszetételéhez igazított tervezéséhez. Az elöregedő népesség problémája egyre nagyobb kihívást jelent a település szociálpolitikája számára, hiszen egyre nagyobb az eltartott, rászoruló lakosság száma. Ennek értelmében az időseknek fokozottabb ellátásra van szüksége.

3. számú táblázat - Öregedési index

65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%)

2001 1825 1050 173,8% 2008 1408 1037 135,8% 2009 1394 1018 136,9% 2010 1419 999 142,0% 2011 1423 954 149,2% 2012 1426 875 163,0% 2013 n.a. n.a.. n.a.


0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

120,0%

140,0%

160,0%

180,0%

200,0%

2001 2008 2009 2010 2011 2012

Öregedési index (%)

9

A belföldi vándorlás a vizsgált időszakban javuló tendenciát mutat. Ennek oka az elvándorló népesség számának csökkenése, valamint az odavándorlás értékének a 2009-es évhez képest történő emelkedése. Az elvándorlás okai között említhető a közeli nagyvárosba illetve külföldre történő elvándorlás. A bevándorlás oka között említhető a település központi szerepe, a Szegedhez való közelsége, jó közlekedési adottságokkal való ellátottsága.

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg

2008 146 163 -17 2009 120 125 -5 2010 132 121 11 2011 132 107 25 2012 n.a. n.a. n.a. 2013 n.a. n.a. n.a.


-20

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

2008 2009 2010 2011

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő)

10

A természetes szaporodást vizsgálva jól látjuk, hogy az élve születések száma a településen folyamatosan csökken, a halálozások száma pedig folyamatosan növekszik. Ezáltal a természetes szaporodás értéke egyre romló tendenciát mutat. Ezen adatok hosszú távú hatásai között említhető az elöregedő népesség problémája. Ez a tendencia kedvezőtlenül befolyásolja a természetes népességnövekedés kilátásait. Ebből következően nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalabb korosztály megtartására, illetve visszacsábítására. Ennek eszközei lehetnek a munkahely teremtési, szórakozási, kulturális lehetőségek bővítése. Az itt maradt illetve visszatelepült/betelepült fiatalok hosszútávon hozzájárulhatnak a település népességének, az élve születések számának a növekedéséhez elindítva ezzel a városban egy társadalmi fiatalító folyamatot.

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő)

2008 63 117 -54 2009 55 121 -66 2010 54 106 -52 2011 50 119 -69 2012 40 164 -124 2013 n.a. n.a. n.a.


-140

-120

-100

-80

-60

-40

-20

02008 2009 2010 2011 2012

természetes szaporodás (fő)

11

Értékeink, küldetésünk Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi területek mindegyikén:

A családbarát munkahelyi körülmények megteremtésében és erősítésében. A nemek közötti esélykülönbségek csökkentésében. Az akadálymentesítésben. A fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában. A romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában. Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek

javításában. Kistelek Város Önkormányzata működése során is figyelmet fordít az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítésére. Törekszik ezen eszmék hangsúlyozásra a társadalmi élet minden területén. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozása során az érdekelt szervezetek is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a város lakosságának ilyen irányú szemléletváltását. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Az Önkormányzat ezen tevékenységét munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatási során és intézmény fenntartó szerepben is érvényesíti. Ezen szempontok alapján az önkormányzat fontos céljának tartja a lakosság igényeinek magas színvonalú kiszolgálását az alábbi területeken:

- Magas színvonalú közszolgáltatások nyújtása. Az országos politikai irányelvek helyi szintű, hatékony megvalósítása

- A képviselő testület és bizottságai hatékony, törvényes működésének biztosítása - Egyenrangú kapcsolat kiépítése a lakossággal és munkatársakkal egyaránt

Értékeink:

- Ügyfélbarát önkormányzat, hatékony, jogszerű ügyintézés - Szakképzett ügyintézők - Jó munkahelyi körülmények - Esélyegyenlőség, szociális érzékenység, szolidaritás, tolerancia - Hagyományőrzés, közösségteremtés, kooperáció - Környezetvédelem, környezettudatosság

Az esélyegyenlőség megteremtésének általános elvei:

- Emberi méltóság tiszteletben tartásával tiszteli az ember értékeit, és egyediségét - Egyenlő bánásmód és megkülönböztetés tilalmával megakadályozza a hátrányos

megkülönböztetés bárminemű formáját, elutasítja nemre, fajra, nemzetiségre, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre vonatkozó megkülönböztetést

- Az önkormányzat, a község minden tagjának érdeke a társadalmi szolidaritás erősítése Kistelek Város Önkormányzata fontosnak tartja az esélyegyenlőségi szempontok minél hatékonyabb megvalósítását. A létrejövő helyi esélyegyenlőségi program fontos részét képezi

12

ennek a tevékenységnek, mert összegezve tartalmazza a problémák feltárását és a kidolgozott intézkedéseket. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Kistelek Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:

- az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás

területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

13

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

Az önkormányzat rendeletalkotási jogkörében eljárva, kiemelt figyelmet fordít a hátrányos társadalmi csoportok támogatására. Az önkormányzat testülete a helyi szabályozási tevekénysége során az esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe véve a következő önkormányzati rendeleteket alkotta meg, amelynek célja a törvényi előírásokon túl, hogy városunkban olyan támogatási rendszer működjön, mely az állampolgárok szamara a prevenció, a hátrányos helyzetből adodó hatások enyhítésére szolgálnak. A helyi rendeletek, szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a hátrányos helyzetűek, az idősek a gyermekek, fiatalok, a helyi civil szervezetek valamint a családok állnak. A megalkotott hatályos önkormányzati rendeletek:

Kistelek Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 14/2006. (IV.25.) KT. sz. rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatásról

Kistelek Város Képviselőtestületének 2/2005. (I.24.) KT. sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni támogatásáról

Kistelek Város Képviselőtestületének 13/2013. (IV.26.) KT. sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról.

Jogszabályi háttér bemutatása

A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint „A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.” „ Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” „ A nők és férfiak egyenjogúak.” „ Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” „Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. § (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami kötelezettségvállalás. A törvény

14

megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeli nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

1. a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet

2. a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és 2. a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk.

321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). A TKKI a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet. A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TKKI alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TKKI felé írásban jelentik be. A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TKKI számára, mely azt honlapján közzéteszi. 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól A rendelet meghatározza azoknak a részletes adatoknak a körét, melyet kötelezően be kell építeni a HEP-be. Ezeknek az adatoknak a hozzáférhetőségét, felhasználását segíti a TeIR rendszer használata. A HEP megalkotás során különös figyelmet kell fordítani a

- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)

- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)

15

- a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)

- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

(továbbiakban: Gyvt.) - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)

előírásaira. Számos további jogszabály érinti az esélyegyenlőség egyes területeit:

- 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról - 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének

nyilvántartásáról - 2012. évi I. Törvény, a Munka Törvénykönyve - 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről - 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük

biztosításáról - 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos

megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről

- 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

- 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról

- 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól

- 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

- 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

Az önkormányzat rendeletalkotási jogkörében eljárva, kiemelt figyelmet fordít a hátrányos társadalmi csoportok támogatásara. Az önkormányzat testülete a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe véve a következő önkormányzati rendeleteket alkotta meg, amelynek célja a törvényi előirásokon túl, hogy községünkben olyan támogatási rendszer működjön, mely az állampolgárok szamara a prevenció, a hátrányos helyzetből adodó hátasok enyhítésére szolgálnak. A helyi rendeletek, szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a hátrányos helyzetűek, az idősek a gyermekek, fiatalok, a helyi civil szervezetek valamint a családok állnak. A megalkotott hatályos önkormányzati rendeletek:

16

Kistelek Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 14/2006. (IV.25.) KT. sz. rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatásról

Kistelek Város Képviselőtestületének 2/2005. (I.24.) KT. sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni támogatásáról

Kistelek Város Képviselőtestületének 13/2013:(IV.26.) KT. sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról.

2. Stratégiai környezet bemutatása Kistelek Város Önkormányzat HEP-jének készítése során az alábbi stratégiák, fejlesztési tervek, koncepciók kerültek áttekintésre, ezzel biztosítva az önkormányzati dokumentumok összhangjának megteremtését:

Kistelek Város Önkormányzatának Településszerkezeti Terve (120/2009 (V.06) Kistelek Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 242/2010. (XI.10)

Kistelek Város Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 124/2010 (VI.16.) Kistelek Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése

9/2008. (II.19) Kistelek Város Önkormányzatának Költségvetési Koncepciója (2013.évi 232/2012 (XI.27)

Kistelek Város Önkormányzatának Köznevelési –fejlesztési Terve Kistelek Város Önkormányzatának Településrendezési Terve

Kistelek Város Térségi Szemléletű Feljesztési Koncepciója -2004 Kistelek Körnéyki Települések Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója- 2012

Kistelek Város Ifjúsági Koncepciója és Cselekvési Programja 2010-2014 A helyzetelemzés alapjául szolgáló adatokat egyrészt a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények és társszervek által nyújtott adatokból, másrészt a TeIR rendszerből válogattuk le. Sajnos a vártnál kevesebb adat érkezett bizonyos célcsoportokra vonatkozóan (romák, fogyatékkal élők, nők), ezért nagymértékben támaszkodtunk a KSH népszámlálási adataira, illetve a szakemberek tapasztalataira.

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

Költségvetési koncepció – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24.§

értelmében a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá. Ennek

17

megfelelően Kistelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2013. évi Költségvetési koncepciót a 232/2012 (XI.27) sz. határozattal elfogadta.

Kistelek Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2011-2014. évre

vonatkozónak – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116.§-a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Ennek megfelelően Kistelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2013. évi Gazdasági Programot a 242/2010. (XI.10.) Ökt. sz. határozattal elfogadta.

Köznevelés-fejlesztési terv1 – A helyi önkormányzati feladat-ellátási rendszerben

minden községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak feladata, kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás a rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybevétele a szülők, illetve gyermekeik részére aránytalan teherrel járna. A köznevelésről szóló törvény alapján az állam gondoskodási kötelezettsége – az óvodai nevelés kivételével – megfogalmazódik. Már nem a kormányhivatalok készítik el a feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, hanem az oktatásért felelős miniszter. Az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével készíti el megyei szintű bontásban az intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervet. A települési önkormányzat kötelezettsége, hogy beszerezze a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei, a szülői és diákszervezetei véleményét. Az oktatási hivatal s feladata az is, hogy a köznevelés-fejlesztési terv elkészítésekor a nemzetiséget érintő kérdésekben beszerezze az érintett települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértését (Mnkt. 24. §).

Településfejlesztési stratégia – A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.

évi CLXXXIX. Törvény 24.§-a értelmében a fővárosi közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében – a Kormány, valamint a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével – a megalakulását követő egy éven belül minősített többséggel dönt a fővárosnak legalább az adott ciklusra szóló településfejlesztési stratégiájáról. A Kisteleki kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja 2006. májusában elkészült.

Településrendezési terv – Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.

évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6.§-a alapján a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint – a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el.

1 Iskolaszolga, XXIII. 3., 2012. november

18

A településrendezési terv módosításának elfogadása 206/2007 (XII.19) sz. határozatával a módosítást elfogadta.

Településszerkezeti terv - Az 1997. évi LXXVIII. törvény 10.§-a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett.

Kistelek Város Térségi Szemléletű Fejlesztési Koncepciója - az 1997. évi LXXVIII.

törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A törvény 7.§ (1) A településfejlesztés és területrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése.

Kistelek Város Ifjúsági Koncepciója és Cselekvési Programja- A helyi

önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV törvény 8 §(1) bekezdésében a települési önkormányzatok feladatkörében írja elő többek között a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondolkodást és a (2) bekezdésben az önkormányzatok önálló döntésére bízza , hogy – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően- mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el .Azt, hogy a város mely feladatok ellátását vállalja, befolyásolja a helyi társadalom szerkezete, a népesség összetétele, a település adottságai, fejlettsége és egyéb más körülményei is.

A helyi koncepció szerkezetét tekintve átfogó és specifikus célokat fogalmaz meg, amelyekhez cselekvési programok kapcsolódnak az egyes ifjúsággal foglalkozó szakterületeken (oktatás, szociális biztonság, egészségügy, közművelődés, foglalkoztatás. bűnmegelőzés, közélet, stb.)

Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása Szociális

Szolgáltatástervezési Koncepciója (2012)- 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése szerint kétévente kötelező megújítani a koncepciót. Jelen koncepció célja, hogy kijelölje a szociális szolgáltatások kistérségi összefogáson alapuló, a helyi erőforrásokat integráltan, racionálisan használó, az új Alkotmány alapelveit is szem előtt tartó megújításának irányait.

19

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

A Mötv. 87. §-a értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása során javasolt elsősorban a társulási megállapodásban - többek közt – meghatározott, a társulás által ellátott feladat- és hatáskörökre, a közös fenntartású intézményekre, a társulás szolgáltatásai igénybevételének feltételeire (ld. Mötv. 93. §). Kistelek a Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulásának tagja, így a kistérségi fejlesztésben résztevő település. Megélhetés, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása. Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése, szociális gondoskodás – a rászoruló rétegek számára (idősek, felnőtt fogyatékosok ellátása), közbiztonság, bűnmegelőzés. Ezek olyan átfogó célok, amelyek a kistérségi és a helyi szereplők által megvalósítandó fejlesztési tevékenységek számára is hosszú távon irányt mutat. Helyi szinten a program segít a város stratégiailag fontos célkitűzéseinek megvalósítását, hogy vonzó település legyen az itt született és élő fiatalok számára, biztosítson olyan feltételeket, hogy szívesen maradjanak.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

A legtöbb adat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (https://teir.vati.hu) adatbázisából, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük. Felhasználtuk a koncepciók megállapításait, továbbá adatkéréssel megkerestük a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kisteleki Tankerületét. Azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs, azokban az esetekben a 2011. évi népszámlálás adataiból indultunk ki. Adatgyűjtési alternatívák A romák helyzetének vizsgálatakor óhatatlanul felmerülő alapprobléma, hogy hivatalos etnikai adatok nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A települési önkormányzatnak a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartásával arra kell törekednie, hogy minél több adatot gyűjtsön be a településen élő romák helyzetével kapcsolatban. Amennyiben az önkormányzat (illetve partnerei, intézményei) nem rendelkeznek pontos adatokkal, és ezek pótlása a tervezés időszakában nem megoldható, a beavatkozások irányultságának meghatározásához sokszor már az is elegendő lehet, ha megbecsülik az adott jellemző előfordulási gyakoriságát. Természetesen nem mindig kell a becslésekre hagyatkozni, ha nincsenek egzakt etnikai adatok, hiszen vannak olyan alternatív lehetőségek az információgyűjtésre, amelyek jó

20

eséllyel alkalmasak adott problémák feltérképezésére. Oktatási területen ilyen alternatíva például a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek adatainak vizsgálata, míg a lakhatási szegregáció meghatározására egy többdimenziós mutatórendszert hívhatunk segítségül A Dél-Alföld Magyarország gazdaságilag egyik legkevésbé fejlett, országos viszonylatban magas munkanélküliséggel es alacsony foglalkoztatási aránnyal küzdő régiója. A gazdaság agrárkaraktere az ország hét régiója közül itt a leghangsúlyosabb: a bruttó hozzáadott érték-termelés ágazatszerkezeten belül az agrárium részesedése egyedül ebben a régióban haladja meg a 10%-ot; Magyarország teljes agrár-hozzáadott értekének negyede ebből a régióból származik. Mindemellett az egyes ágazatok közül a Dél-Alföldön is a feldolgozóipar adja az értéktermelés legnagyobb részét, 20%-at. A belső, megyei szintű egyenlőtlenségek viszonylag nagyok: Csongrád megye gazdaságilag érzékelhetően jobb állapotban van, mint Bács-Kiskun es különösen, mint Békés. A régiót permanens elvándorlás es természetes fogyás sújtja. Az ipari növekedés kiegyensúlyozott, a munkanélküliség trendje viszont növekvő, különösen Békés megyében. A régióból öt kistérség került be az ország komplex beavatkozási programmal kezelt 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé. A régió három megyéjének településszerkezeti hasonlósága minden más régiónál egyneműbbé teszi a Dél-Alföldet. Legnagyobb megyéje az 545 ezer lakosú es 119 lakott településsel rendelkező Bács-Kiskun. Csongrád megyében 426 ezren, Békésben pedig 388 ezren élnek, az előbbiben 60, míg Békésben 75 település található. A régió mindhárom megyéjében magas a külterületi, tanyán elő népesség aránya, különösen a Kecskemét es Szeged közt elterülő Homokhátságon. A régióban számos olyan település van, amit néhány évtizede tanyaközpontkent alakítottak ki (pl. Balástya)

21

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet

Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él).Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9.§-ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül

22

kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A népszámlás 2011. évi adatai alapján foglalkoztatottak (beleértve a nyugdíj, GYES és egyéb járadékok mellett dolgozókat is) a népesség 38%-át adják. A népességnek csak 30 %-a folytat aktív kereső tevékenységet. A táblázat adatai alapján látszik, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a gazdasági válság kezdetén ugrott meg jelentősen. 2009-ben 63 fővel bővült az álláskeresők száma az előző évihez képest. Ez az érték 2010-re 42 fővel csökkent, azonban 2011-re ismét 60 fővel növekedett. A 2012-es évre ez a helyzet javult, azonban az álláskeresők aránya még mindig rosszabb a válság előtti állapotnál. A nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív korú népességen belül 9,7%. Az adat lassú javulást mutat 2010 óta. Ebben az időszakban nőtt a 15-64 év közötti lakónépesség száma is. Ez a növekvő adat tükröződik az álláskeresők számának csökkenésében. Az aktív korú férfi népesség körében a válság kibontakozását megelőzően alacsonyabb volt az álláskeresők aránya, ami a 2010-es évben 5%-kal megemelkedett. Az aktív korú női népesség körében a váláság 0,6%-os emelkedést eredményezett. Ebben az évben a férfi álláskeresők száma meghaladja a nőkét. A 2010. évtől kezdődően a nők száma magasabb a férfi álláskeresők számánál.

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

év

15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

nő férfi összesen nő férfi összesen

fő fő fő fő % fő % fő % 2008 2381 2388 4769 231 9,7% 197 8,2% 428 9,0% 2009 2349 1882 4231 242 10,3% 249 13,2% 491 11,6% 2010 2321 2358 4679 230 9,9% 219 9,3% 449 9,6% 2011 2305 2373 4678 266 11,5% 243 10,2% 509 10,9% 2012 2433 2452 4885 255 10,5% 221 9,0% 476 9,7%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

23

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

A jövedelem és vagyon fogalmát a Szt. 4. §-a és a Cst. 4. §-a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában. A roma nemzetiség Magyarország legnagyobb etnikai csoportja. A csökkenő nem-roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő 50 évben népességen belüli arányuk a jelenlegi 5%-ról 11%-ra emelkedik. Az etnikai hovatartozás azonban nem jelent egyértelműen szegénységet. A romák szegénységét az okozza, hogy esetükben gyakran együtt járnak a szegénységet valószínűsítő körülmények, mint például a magasabb gyereklétszám, az alacsony iskolázottság, a hátrányos településen való élés. A roma népesség iskolázottsági színvonala a különböző pozitív intézkedések ellenére is rendkívül alacsony. Képzettségi szintjük az utóbbi években ugyan jelentősen emelkedett, de a többségi társadalomból való elmaradásuk nem mérséklődött. Munkaerő-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás egyik legnagyobb vesztese a roma közösség. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren a hátrányos helyzetű csoporthoz tartozik, ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

A Dél-Alföld Magyarország gazdaságilag egyik legkevésbé fejlett, országos viszonylatban magas munkanélküliséggel es alacsony foglalkoztatási aránnyal küzdő régiója

24

A romák foglalkoztatási, szociális és egészségügyi helyzetének vizsgálati szempontjai A KSH által megküldött szegregációs térkép szerint, Kisteleken található szegregátum a kistérség települései közül, azonban a városban elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó Anti-szegregációs terv megállapítja, hogy a 2001-es adatfelmérés óta a szegregátum megszűnt, a településen történt változások alapján az adatsorok nem állják meg a helyüket. Ezt a kirendelt anti-szegregációs szakértő szakvéleményében alátámasztotta. A város területén azonban találhatóak veszélyeztetett területek, ahol az alacsony státuszú lakosság 40-50% között van, így a szegregátum kialakulását megelőző/területfejlesztő, illetve humánerőforrás-fejlesztését célzó beavatkozásokra van szükség. Roma származású lakosok Kisteleken is élnek, a kisebbségi önkormányzat azonban nem szolgáltatott adatokat jelenlegi helyzetükről, a település ellenben rendelkezik anti-diszkriminációs szakértő által ellenjegyzett anti-diszkriminációs tervvel. Az önkormányzat kommunikációjában tudatosan fellép a helyi társadalom esetleges előítéleteivel, cigány ellenességével szemben. A közpolitika helyi képviselői, döntéshozói megnyilvánulásaikkal elősegítik a kisebbségeket védő alkotmányos értékek érvényesülését és a társadalmi szolidaritást. Ösztönzik a többség és a romák közötti hatékony együttműködést. Az önkormányzat esélyegyenlőségi munkatársat alkalmaz az esélyegyenlőségi feladatok ellátására. A településen az elmúlt három évben nem fordult elő romákat ért, feltételezhetően rasszista indítékú támadás, inzultus. A romák számára biztosított a részvétel az önkormányzati döntéshozatalban a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok képviselőin keresztül. A foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A rendszerváltást követően a foglalkoztatáshoz szokott munkaképes korú romáknak több mint a fele veszítette el állását, s így valamennyi foglalkoztatási mutatójuk lényegesen rosszabb, mint a többségi társadalomé. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. Foglalkoztatottsági szintjük megközelítőleg a fele, a munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem roma lakosságnak. Így sokuknak csupán a családi pótlék és a szociális segélyek biztosítják a megélhetéshez szükséges jövedelmet, ezért a roma háztartások fele él tartós szegénységben. Az állandósuló, immár több mint egy évtizedes munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyeget az inaktivitás normává rögzülésének veszélye. A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály szerint miként változik. A regisztrált munkanélküliek többsége az 51-55 év közöttiek, illetve majdnem azonos értékkel őket követik a 41-50 évesek. A népszámlálás adataiból azt is látni lehet, hogy a 60 évnél idősebb népesség körében az álláskeresők aránya jelentősen csökken, ennek oka leginkább, hogy e korosztályban megnő a rokkantsági nyugdíjasok, baleseti járadékosok száma.

25

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma

összesen fő 428 491 449 509 476

20 éves és fiatalabb fő 15 23 19 19 20 % 3,5% 4,7% 4,2% 3,7% 4,2%

21-25 év fő 53 75 62 55 48 % 12,4% 15,3% 13,8% 10,8% 10,1%

26-30 év fő 51 45 48 51 47 % 11,9% 9,2% 10,7% 10,0% 9,9%

31-35 év fő 50 59 41 50 51 % 11,7% 12,0% 9,1% 9,8% 10,7%

36-40 év fő 58 70 57 68 61 % 13,6% 14,3% 12,7% 13,4% 12,8%

41-45 év fő 71 54 60 77 78 % 16,6% 11,0% 13,4% 15,1% 16,4%

46-50 év fő 65 66 49 46 41 % 15,2% 13,4% 10,9% 9,0% 8,6%

51-55 év fő 45 59 70 81 79 % 10,5% 12,0% 15,6% 15,9% 16,6%

56-60 év fő 20 34 40 60 48 % 4,7% 6,9% 8,9% 11,8% 10,1%

61 év felett fő 0 6 3 2 3 % 0,0% 1,2% 0,7% 0,4% 0,6%


26

A nyilvántartott álláskeresők száma 2011-ig emelkedett (2008 és 2011 között 81 fővel), és csak 2012-ben mutatkozott jelentős javulás (33 fővel). A csökkenés a 180 napnál régebben nyilvántartott munkanélküliek körében azonban már 2011-ben megmutatkozott, valószínűleg a közcélú programban való foglalkoztatásnak köszönhetően. Megfigyelhető, hogy a regisztrált munkanélküliek, valamint a tartós munkanélküliek közt is több a nő. Azonban nem kimutatható, hogy a valóságban is így van-e, vagy csak több nő regisztrál, bízva a munkaügyi kirendeltségek segítségében a hatékonyabb álláskeresés terén.

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya

év

nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen nő férfi összesen

2008 231 197 428 148 102 250 64,1% 51,8% 58,4% 2009 242 249 491 146 125 271 60,3% 50,2% 55,2% 2010 230 219 449 159 122 281 69,1% 55,7% 62,6% 2011 266 243 509 149 118 267 56,0% 48,6% 52,5% 2012 255 221 476 121 70 191 47,5% 31,7% 40,1%


A 18-29 évesek körében kisebb léptékben, de csökkenés látható, azonban a pályakezdők lettek az igazi vesztesei a válságnak: 1%-os javulást mutat 2011-hez képest az arány. A foglalkoztatáspolitikában jelenleg is elsőszámú cél a foglalkoztatottak körének bővítése. Az eszközökről folyamatos vita van, de jelenleg dominálnak a pénzügyi jellegű ösztönzők, és kisebb figyelmet kapnak azok, amelyek az érintettek öntevékenységének segítésére, azaz az információhoz való hozzáférésre, a célirányos képzettség megszerzésére koncentrálnak.

27

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma

év

18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő férfi összesen nő Férfi összesen

fő fő fő fő % fő % fő % 2008 548 573 1121 32 5,8% 13 2,3% 45 4,0% 2009 547 562 1109 23 4,2% 30 5,3% 53 4,8% 2010 544 555 1099 25 4,6% 26 4,7% 51 4,6% 2011 543 546 1089 27 5,0% 26 4,8% 53 4,9% 2012 532 524 1056 26 4,9% 25 4,8% 51 4,8%

28

Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága2

3.2.5. számú táblázat: Alacsonyan iskolázott népesség

év

15 éves és idősebb lakosság száma összesen

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma

összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi

fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 6511 3494 3017 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 6389 3410 2979 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIT, KSH Népszámlálás A 8 általánost végzetteknél a közfoglalkoztatás jelent átmeneti esélyt a munkára, ugyanakkor az általános iskola elvégzése a képzési lehetőségek és képzésre való hajlandóság szempontjából választóvonalat jelent az aluliskolázott álláskeresők között. Az adattábla megmutatja, hogy 2012-ben a nyilvántartott álláskeresők 35,6%-a alacsony iskolai végzettségű. Ezen belül is 4,2%-a a 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik.

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők

száma összesen

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános

8 általánosnál magasabb iskolai

végzettség fő fő % fő % fő %

2008 428 17 4,0% 133 31,1% 278 65,0% 2009 491 18 3,7% 152 31,0% 321 65,4% 2010 449 15 3,3% 133 29,6% 301 67,0% 2011 509 24 4,7% 157 30,8% 328 64,4% 2012 476 20 4,2% 145 30,5% 311 65,3%


2 Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), ld. Flt. hátrányos helyzetű munkavállalói meghatározása

29

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő Fő %

2009 0 0 n.a. 2010 0 0 n.a. 2011 0 0 n.a. 2012 0 0 n.a.

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Elméletileg a felnőttoktatási programok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a jobb munkaerő-piaci esélyekkel rendelkező, szakmával és/vagy értességivel is rendelkezők legyenek jelen nagyobb arányban az álláskeresők között. Ugyanakkor általában a felnőttoktatás kevés eredményt hoz a 8 osztálynál kevesebbet végzettek esetében, igaz, ebben benne van az érintettek alacsonyabb motiváltság szintje. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

év

középfokú felnőttoktatásban

résztvevők összesen

szakiskolai felnőttoktatásban

résztvevők

szakközépiskolai felnőttoktatásban

résztvevők

gimnáziumi felnőttoktatásban

résztvevők

fő fő % fő % fő %

2009 17 0 0,0% 0 0,0% 17 100,0% 2010 14 0 0,0% 0 0,0% 14 100,0% 2011 0 0 n.a. 0 n.a. 0 n.a. 2012 0 0 n.a. 0 n.a. 0 n.a.

30

2010-és 2012 között az aktív korú lakónépesség 2-4%-a vesz részt közfoglalkoztatásban. Arra vonatkozóan, hogy az aktív korú roma/cigány népesség mekkora része vesz részt e foglalkoztatási formában, nem rendelkezünk adattal.

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő

romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány

lakossághoz képest 2010 128 3% n.a. n.a. 2011 102 2% 33 n.a. 2012 183 4% 38 n.a.

Forrás: Önkormányzat adatai

A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 2005. októberében fogadta el Kistelek Város Önkormányzata a város Településrendezési Tervét, amelyben meghatározta a város lehetséges gazdaságfejlesztési területeit. Ebben a városvezetés kijelölte a Kistelek és Térsége Ipari Parkot Kistelek város délnyugati körzetében, az M5 –ös autópálya becsatlakozási pontjánál, egy 33 hektáros területen, amely 2005. decemberében pályázat útján elnyerte a Kistelek és Térsége Ipari Park címet.

31

A létrejött ipari parkunk elé tűzött cél, hogy 5 éven belül 10 vállalkozónak kell betelepülnie, amelyek legalább 500 főt alkalmaznak. Ennek érdekében alapvető követelmény volt , hogy induláskor legalább 5 vállalkozásnak kellett a park területén működnie, illetve betelepülésre szerződést kötni, minimum 100 fő foglalkoztatottal. A terület egy részén már megkévő vállalkozások tevékenykednek hosszabb rövidebb ideje. ( Biopetrol Környezettechnikai Kft., Harmath és Társa Ipari és Szolgáltató Kft., Kézmű Kht.- Jeanette Ruházati Gyáregység; Kisteleki M+M Sajtgyár, Onozo Agro Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, stb), míg a park másik része beépítetlen területekből áll. Kisteleken az E5-ös út halad keresztül a, melyet a központba keresztez a Kiskunmajsáról Csongrádra vezető főútvonal. A város határában húzódik az M75-ös nemzetközi főútvonal. (Balástya is rendelkezik lehajtóval). A tömegközlekedés a kistérség székhelyén jónak mondható, a kis települések némelyikén a munkába járás, ügyintézés is nehezen oldható meg, különösen igaz ez a tanyavilágban élők számára. Közlekedés szempontjából a Budapest-Szeged vasútvonal, az M5 autópálya és az E75-ös főútvonal is kedvezővé teszi. A várostól 30 km-re található a megyeszékhely Szeged, valamint a Kiskunfélegyházi járás központja Kiskunfélegyháza is. Budapest 140 km-re helyezkedik el Kistelektől.

elérhetőség átlagos ideje

autóval

autóbusz járatpárok

száma munka-napokon

átlagos utazási idő autóbusszal

vonat járatok átlagos száma

munkanapokon

átlagos utazási

idő vonattal

kerékpár úton való

megközelíthetőség

átlagos utazási idő kerékpáron

Legközelebbi centrum 30 34 40 23 27 n.a. n.a.

Megye-székhely 30 34 40 23 27 n.a. n.a.

Főváros 140 6 155 16 120 n.a. n.a.

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs Felsorolás fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen nincs n.a.

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban n.a. n.a.

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen nincs n.a.

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban n.a. n.a.

Forrás: helyi adatgyűjtés

32

A munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az önkormányzati alapítású Kárpátia Kincsesház Kistelek Nonprofit Kft. felnőttképzési szervezetként, több felnőttképzési programot valósított meg (idegen nyelvi-, informatikai-, mezőgazdasági képzések, tréningek stb.), a „beiskolázáskor” kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy biztosítsák a mélyszegénységben élők hozzáférését és részvételét. Az önkormányzat folyamatosan részt vesz a „közmunka programokban”. Kisteleken 2006-2008 között lebonyolításra került egy „A nők munkaerő-piaci esélyeinek javítását elősegítő” projekt (HEFOP 1.3.1.), az önkormányzat, a Gondozási Központ, a Kárpátia Kincsesház Kistelek Kht., és a Lélekkönnyítő Egyesület közreműködésével. A projekt keretében a kisteleki szükségleteken alapuló gyakorlatorientált (szociális gondozó és ápoló, parkgondozó) képzések és (személyiségfejlesztő, kommunikációs és konfliktuskezelő) tréningek megvalósítására került sor, melyek segítségével a munkaerő-piacról hosszabb ideje távol lévő 16 fő térhetett vissza a munka világába, ill. kapott támogatást munkahelye megtartásához. Kiegészítő szolgáltatásként mentori támogatást biztosított és gyermek játszóházat működtetett a pályázó. A mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása E társadalmi csoport foglalkoztatására a nyílt munkaerő-piacon nincs esély, közfoglalkoztatásban pedig az részesülhet, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, aki pedig ezt kapja, az mélyszegénységben van. Így mondhatni itt is versenyhelyzet van a foglalkoztatásban, mert a foglalkoztatás pályázat útján történik, és nagyon sok személy van, akit alkalmazni lehet, itt pedig már az alkalmasság dönt. Ehhez hozzájárul azt is, hogy életüket sajátos normák szerint illik, meg kell tanítani őket arra is, hogy a másodlagos munkaerő-piacon megjelenjenek. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A hátrányos megkülönböztetés elsősorban az alkalmazhatóság jegyében és okán történik meg. Így a testi fogyatékkal, megváltozott munkaképességgel élők esetében nincsen sem a társadalom sem a munkáltatók felkészülve a fogadásukra, így megvalósul a hátrányos megkülönböztetés. Akiket alkalmaznak többségében, azok sem igazán azonos feltételekkel dolgozhatnak a legtöbb helyen és elsősorban a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása a cél és nem a pozitív diszkrimináció. A romák esetében nagyon kevés lehetőség van a munkaerő-piacon, de ez elsősorban a motiváltsággal és az alulképzettséggel függ össze. Ez összefonódik ezt követően az etnikai megítéléssel is, de nem ez az elsődleges probléma. A fiatalokat a tapasztalatlanságuk miatt sok helyütt keresik kevésbé, míg az 50 éven felülieket pedig a vélt teljesítménycsökkenés zár ki nagyobb számban a foglalkoztatottak köréből. Általánosságban el lehet mondani, hogy a diszkrimináció nem eleve meghatározott, hanem egyéb fontos képességek, tulajdonságok hiányából indul és teljesedik ki, ami azután általánossá fajulhat. Kistelek Város Önkormányzata felé nem érkezett ilyen jellegű panasz.

33

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

A számok azt mutatják, hogy a segélyben részesülők száma 2012-ben csökkent, azonban ezzel egyidejűleg csökkent a 15-64 év közötti lakónépesség száma is, melynek következtében a segélyben részesülők aránya növekedett.

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év 15-64 év közötti lakónépesség

száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők %

2008 410 27 6,6% 2009 445 33 7,4% 2010 474 39 8,2% 2011 505 37 7,3% 2012 255 30 11,8%


A táblázat azt mutatja, hogy 2012-ben csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, ezzel arányosan csökkent az álláskeresési járadékra jogosultak száma is, tehát csökkent az álláskeresési járadékra jogosultak aránya is.

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma

év nyilvántartott

álláskeresők száma álláskeresési járadékra

jogosultak fő fő %

2008 428 56 13,1% 2009 491 86 17,5% 2010 449 59 13,1% 2011 509 59 11,6% 2012 466 40 8,6%


34

Az aktív korúak ellátására, azaz rendszeres szociális segélyben, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma és aránya leginkább a jogszabályi környezethez igazodva változik. Az látható az adatokból, hogy a tartós munkanélküliek magas száma jelenti az egyik legfőbb problémát a városban. A közfoglalkoztatás javítja a helyzetet, de nem elégséges eszköz 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociális segélyben részesülők

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

(álláskeresési támogatás)

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól

elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati

rendelet alapján megvonták a támogatást fő 15-64 évesek

%-ában fő munkanélküliek %-ában

2008 95 1,88 95 4,5 n.a. n.a. 2009 25 0,49 59 8,3 n.a. n.a. 2010 7 0,14 76 5,9 n.a. n.a. 2011 20 0,4 76 6,7 n.a. n.a. 2012 8 0,01 76 6,1 n.a. n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaerő-piaci szolgáltatások Az Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők:

a) munkaerő piaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés.

Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti. A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató. Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése

35

szerinti feltételeknek.Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A településen a legfrissebb adatok szerint 3424 db lakás van. A bérlakásokban élő emberek szegénységi kockázata nagyobb, mint a lakástulajdonosoké, hiszen az maradt a bérlakásban, akinek nem volt olyan jövedelmi helyzetben a kedvező feltételek ellenére, hogy megvásárolja a házat otthonának. A szociális bérlakásban lakók között gyakori a köztartozások felhalmozása.

a) bérlakás-állomány: 88 db b) szociális lakásállomány:89 db

A szociális követelmények szempontjából minden lakás megfelelőnek minősíthető. 3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány

év összes

lakásállomány (db)

bérlakás állomány

(db)

szociális lakásállo

mány (db)

egyéb lakáscélra használt nem

lakáscélú ingatlanok (db)

ebből elégtelen lakhatási

körülményeket biztosító lakások száma


körülményeket biztosító

lakások száma



lakások száma



lakások száma

2008 3405 n.a. 99 0 99 0 0 0 2009 3410 n.a. 96 0 96 0 0 0 2010 3419 n.a. 89 0 89 0 0 0 2011 3418 n.a. 89 0 89 0 0 0 2012 3424 n.a. 88 0 88 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

36

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részeltéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat. 2012-ben a támogatásban részesítettek száma 289 db. Kisteleken az adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2011-ben 1 fő, 2012-ben 2 fő.

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők

év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők

száma 2008 85 0 2009 108 0 2010 136 0 2011 166 1 2012 289 2

Forrás: TeIR, KSH Tstar

37

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

Kistelek rendelkezik anti-diszkriminációs tervvel, melyet ellenjegyzett anti-diszkriminációs szakértő is. Az ebben bemutatottak alapján Kisteleken már nincs szegregátum. A KSH által közölt 2001-es adatsorok még a meglétét mutatták, de azóta már nem áll fenn. Szegregátum kialakulásának még mindig nagy az esélye, ezért az önkormányzat folyamatosan lépéseket tesz a megakadályozására. 2013. évben Szociális célú város rehabilitációs pályázat megvalósítását kezdi meg.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik

a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének

alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát,

d) d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.

A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Kisteleken a orvosi ellátást 4 felnőtt illetve 2 gyermekorvos látja el teljes körűen.

38

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

év

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

Házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok

száma

2008 0 4 2

2009 0 4 2 2010 0 4 2 2011 0 4 2 2012 0 4 2

Forrás: TeIR, KSH Tstar Ez az adat szintén az egészségügyi ellátás egyik fontos mutatója, amely esélyegyenlőségi szempontból jelentős. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt:

- alanyi jogon - normatív alapon - méltányossági alapon

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2012 évben 285 fő.

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 395

2009 277 2010 206 2011 287 2012 285


39

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó (a közeli hozzátartozók meghatározásáról ld. a Ptk. 685. § b) pontját), ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az adatokból kiolvasható, hogy az ápolási díjban részesítettek száma 2012-ben 55 fő.

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma

2008 31 2009 50 2010 40 2011 38 2012 55


Prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Prevenciós szűrővizsgálatok a nővédelem területén:

- Mammográfiai szűrés, vizsgálat elérhetősége Szegeden - Méhnyakrák szűrővizsgálat lehetősége Kisteleken a Nőgyógyászati szakrendelésen

Kisgyermekkori kötelező szűrésekhez hozzáférés:

- Védőnői látogatások lakalmával a családok otthonában - Tanácsadóban 1 hónapos, 3 hónapos, 6 hónapos, 1 éves, 2 éves, 3 éves, 4 éves, 5 éves,

6 éves korban a védőnői szűrővizsgálatok alkalmával Iskola egyészségügyi területén:

- 2. osztály, 4. osztály, 6. osztály, 8. osztály, 10. évfolyam, 12. évfolyam kötelező védőnői szűrése, ami kiterjed a szomatikus és mentális fejlettség vizsgálatára is.

Az önkormányzat prevenciós egészségmegőrző projektet valósít meg 2012-2014 között. (TÁMOP-6.1.2) Közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Napjainkban nagyon sok szó esik az egészséges táplálkozásról, amit nem könnyű megvalósítani. Már az alapanyagok megválasztására nagy gondot fordítunk.

növelni kell a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását csökkenteni kell a só és cukor felhasználást törekedni kell a teljes kiőrlésű kenyerek, péksütemények fogyasztására a tejtermékeknél az alacsony zsírtartalmú termékeket fogyasszunk mozogjunk rendszeresen naponta legalább ötször étkezzünk

40

Az egészséges táplálkozást fokozatosan kell bevezetnünk, így a gyermekeknek könnyebb lesz az átállás. Az óvónők, a pedagógusok illetve a szülők segítségével közösen a közétkeztetéssel együtt kell megpróbálnunk, hogy a gyermekeink egészségesen nőjenek fel. Próbáljunk odafigyelni, amíg nem késő, hogy minél kevesebb túlsúlyos, allergiás, cukorbeteg stb. gyermek legyen. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Kistelek város szociális szolgáltatásait a Kisteleki Környéki Települések Többcélú Társulása Szociális Központján keresztül látja el. A városban lévő intézményegység telephelyként működik. Az intézmény jelenlegi struktúráját tekintve, hat településen valósítja meg az adott településeken élők igényeihez és szükségleteihez igazodó szociális alap és szakellátásokat

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

Közösségi élet színterei, fórumai Kisteleken helyben biztosítottak a közoktatási intézmények: óvoda, általános iskola. alapfokú művészeti oktatás, szakszolgálat, gimnázium ahol évente a helyi és környékbeli gyermek és tanuló nevelését, oktatását végzik a pedagógusok. A településen található Művelődési Központ, Sportcsarnok valamint 2014. évre elkészül az új Ifjúsági Központ. Számos civil szervezet tevékenykedik településünkön: Ifjú Kistelek Szövetsége, Kisteleki Kézilabda Klub, Kisteleki Petőfi Sándor Sportegyesület, Kisteleki Turisztikai és Természetjáró Sportegyesület, Kistelek és Térsége Közművelődési és Hagyományőrző Kör, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Kisteleki Nagycsaládosok Egyesülete, Városi Nyugdíjas Klub Kistelek Egyesület, Kistelek Sportegylet, Fitt Forma Kistelek Egészségvédő és Életmód és Sportegyesület Közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

Az önkormányzat, az intézmények és civil szervezetek rendezvényeit bárki látogathatja érdeklődési körének megfelelően. Nem jellemzőek az atrocitások, a viták.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 115-116. §-ai rögzítik. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira,

41

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során

településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek

A roma és mélyszegénységben élő lakosság körében magas a munkanélküliség, sok az alacsony iskolai végzettségű, és szakképzettséggel nem rendelkező személy. A közmunkaprogramok átmeneti megoldást jelentenek

A romák és mélyszegénységben élők foglalkoztatásának bővítése

8 általános elvégzésének, a digitális írástudás, valamint a nyelvtudás hiánya akadályozza az elhelyezkedést.

A cigányság tanulási alapkompetenciáinak fejlesztése, valamint számítástechnikai és nyelvi képzések

42

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek.

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Kisteleken a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg.

Életkor 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 0-2 év 196 192 192 191 177 169 157 3-5 év 197 210 207 200 194 179 188 6-14 év 681 672 670 646 647 651 609

15-17 év 285 263 256 249 237 220 241 0-17 év

összesen: 1359 1337 1325 1286 1255 1219 1195

A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet fogalmának meghatározása nem egységes a gyermekvédelem területén, a veszélyeztetettség okokat figyelve egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet, a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan jelentkeznek.

43

A helyi gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalata szerint nem változott az a tendencia, hogy a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan a szociális helyzet a meghatározó: Szociális helyzet: A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség a gyermekek több mint a felét foglalta magába. A család szétesése: Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb oka, a válás a gyermek számára veszteség. Az elfojtott érzelmek a személyiségfejlődésben rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek. A nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya: Az elhanyagolás is bántalmazás (egészségügyi-, oktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása). A gyanújelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. Súlyos betegség a családban: A betegség vonatkozhat szülőre, nagyszülőre és testvérre is. A családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, az egészségtelen életmód, tartósan rossz lakhatási körülmények a gyermek testi fejlődését és egészségét is veszélyeztetik. A gyermek számára problémát okozhat a hosszan tartó, vagy súlyos betegséggel való szembesülés, a normálistól eltérő élethelyzetben való folyamatos „tartózkodás”. A család életmódja: A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet. A gyermek mentális állapota, személyiségzavara: A gyakorlatban is érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái - következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, követelések hiánya a gyermek felé, vagy ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya – tapasztalhatóak. Gyakran találkozunk az idegrendszeri betegségük miatt rendszeresen gyógyszert fogyasztó kisgyermekekkel. Bántalmazás: Jelei sokszor nem egyértelműek. Nehezíti a helyzetet, hogy a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét (szexuális-, verbális bántalmazás nehezen felismerhető). A gyermekek védelmét szolgálják a

pénzbeli és természetbeni ellátások: a gyermekek pénzbeli és természetbeni támogatásáról szóló 2/2005 (I. 24.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza.

gyermekjóléti alapellátások: a Gyermekjóléti Szolgálat szervezi, a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. Szolgáltatásai: gyógypedagógiai fejlesztés, pszichológus és jogi tanácsadás, mediáció, utcai, szociális munka, készenléti ügyelet, kapcsolattartási ügyelet. kórházi szociális munka, kézműves, szabadidős gyermekcsoport működtetése, kamaszklub Baba-mama klub.

A gyermekek napközbeni ellátása ingyenes, az Önkormányzat átvállalja az étkezési és a gondozási személyi térítési díj fizetését, amely nagy segítséget jelent a családok számára. A gyermekek napközbeni ellátására (bölcsőde és a családi napközi) 2013-ban összesen 36 férőhely áll rendelkezésre.

44

Krízishelyzet esetén a családok a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulhatnak, mely jelenleg a kistérség 6 településén, területi irodákkal működik. A kisteleki Gyermekjóléti Szolgálat egy szakmai vezetővel és 3 részmunkaidős családgondozóval működik. Gyermekjóléti alapellátásban pillanatnyilag 91 gyermek, 33 család részesül. Ez megegyezik a veszélyeztetett gyerekek számával. A védelembe vett gyerekek száma 32 fő.

A település gyermekvédelmi mutatószámai

1.1. Az állandó lakosok száma: 7.306 Fő 1.2. A l8 éven aluliak száma: 1.172 Fő Ebből: 0-3 éves

korú: 146 Fő

óvodáskorú: 178 Fő általános iskolás: 558 Fő középiskolás: 290 Fő 1.3. A veszélyeztetett gyermekek száma: 91 Fő 1.4. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma: 346 fő 156 család 1.5 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült: 214 Fő Ebből: pénzbeni támogatás 168 Fő természetbeni támogatás 46 Fő 1.6. Gyermekjóléti alapellátásban részesülők száma: 91 fő 33 család 1.7. Ebből védelembe vett gyermekek száma: 32 Fő Átmeneti gondozásban részesülő gyermekek száma: 0 Fő Ebből: gyermekek átmeneti otthonában elhelyezettek

száma: 0 Fő

családok átmeneti otthonában elhelyezettek száma: 0 Fő

helyettes szülőnél elhelyezett gyermekek száma: 0

Fő

1.8. Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek száma: 2 Fő 1.9. Átmeneti nevelésbe vett gyermekek száma: 7 Fő Ebből: gyermekotthonban elhelyezett gyermekek

száma: 0 Fő

nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek száma: 7 Fő 1.10. Tartós nevelésbe vett gyermekek száma: 0 Fő

1.11. Családbafogadás: 1 Fő 1.12. Pártfogó felügyelet 3 Fő 1.13. Iskoláztatási támogatást természetben kap 8 Fő

Forrás: Gyermekjóléti Szolgálat adatai (2013. május) A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. A gyermekjóléti központ kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer

45

működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése az esetek és a problémák mentén történik. Ellátottak köre: A 2012. évben az ellátottak száma összesen 93 fő, ez 32 családot érintett a település tekintetében. Az összes esetszámból 33 fő alapellátás keretében került gondozásra, míg 43 esetben hatóság bevonásával védelembe vételre is sor került. 16 olyan már korábban a családjából kikerült gyermek volt a 2012-es évben, amely esetekben a szülőknél végzett gondozási tevékenységet a Szolgálat annak érdekében, hogy a gyermekek a családba visszahelyezhetők legyenek. Újként kezelt esetek száma: 35 fő, ebből 65 %-ban a jelzőrendszeri tagok jelzésére történt új esetfelvétel. A kezelt probléma típusa az ellátott gyermekeknél elsősorban anyagi problémákból (28%) adódott, nagyszámban fordult elő gyermekneveléssel összefüggő esetkezelés (25%), 24%-ban szülők, család életvitele, 16% magatartászavar, 6% családi konfliktus, 1% szülői elhanyagolás okán volt szükség segítségnyújtásra. A problémák hátterében elsősorban a munkanélküliség áll, mely a gyermekek ellátását is több esetben veszélyeztette. A jelzőrendszer összetétele sokszínű, minden olyan intézmény, hatóság, civil szervezet részt vesz benne, akik szakmai munkájuk során kapcsolatban állnak a gyermekekkel. Együttműködnek, egymást kölcsönösen tájékoztatják. 2012. évig az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben a gyermekvédelmi munkát egy-egy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látta el (óvodák: 2 fő, általános iskolák: 1 fő, gimnázium: 1 fő). 2012. évben a közoktatási intézményi feladatok mindegyike ellátott volt a város saját fenntartású intézményeiben: 2 óvodával, 1 általános iskolával, 1 gimnáziummal. Az alapfokú művészetoktatás és a közoktatási szakszolgáltatások is helyben elérhetőek. A településen megoldott az óvodáskorú és az általános iskoláskorú gyermekek elhelyezése. A napközit, tanulószobai foglalkozásokat az összes tanuló több mint 50%-a veszi igénybe. A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben intézményhálózaton keresztül. A bölcsődékben, óvodákban, általános és középiskoláinkban zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészít ki. A közoktatási intézményekben a tanórán kívüli tevékenységek jelentős része az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését célozta. Pl.:, Víz napja, Föld napja, tömegsport, nyitott hétvége stb. A védőnők családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. Az iskoláskorúaknál az érzékszervi méréseket és egészségügyi ismeretterjesztést végeznek.

46

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszüntetett esetek száma a 18 év alatti

védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008 75 n.a. 2 2009 29 n.a. 124 2010 33 n.a. 61 2011 n.a. n.a. n.a. 2012 n.a. n.a. n.a. 2013 n.a. n.a. n.a.


4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos

gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben


Ebből tartósan

beteg fogyatékos gyermekek

száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben


2008 380 n.a. n.a. n.a. n.a. 2009 335 n.a. n.a. n.a. n.a. 2010 367 n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 314 n.a. 0 n.a. n.a. 2012 341 n.a. n.a. n.a. n.a. 2013 353 n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

47

Emelkedést mutat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 2013-ban 353 fő. Az előző évekhez képest növekvő tendencia érvényesül. A rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma: 2008-ban 221 fő, 2009-ben 232 fő, 2010-ben 243 fő, 2011-ben 232 fő, 2012-ben 184 fő. A következő táblázat az ingyenes és 50 %-os étkezésre jogosultak, az ingyenes tankönyvellátásban részesülők, az óvodáztatási támogatásban és a nyári étkeztetésben részesülők számát mutatja. 4.1.3. számú táblázat: Kedvezményes óvodai – iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők

száma óvoda

Ingyenes étkezésben

résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű

kedvezményes étkezésre

jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyv-ellátásban

részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban


Nyári étkeztetésben


2008 n.a. 121 73 375 n.a. n.a. 2009 n.a. 126 78 392 n.a. n.a. 2010 n.a. 149 96 411 n.a. n.a. 2011 n.a. 162 105 414 n.a. n.a. 2012 n.a. 156 92 417 n.a. n.a. 2013 31 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Jól látható, hogy az elmúlt 5 év alatt minden támogatási formában részesülők száma emelkedett, ami azt támasztja alá, hogy egyre több család létfenntartási gondokkal küszködik és a jogszabályban előírt jövedelemhatár alatt van a család bevétele. A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen, a rászoruló középiskolások 50%-os támogatást kapnak. Az általános iskolai tanulók 25%-a részesül ingyenes étkeztetésben. Kisteleken nagyon kis számban élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyerekek, több mint fele hátrányos helyzetű gyermek sincs. A magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek számát, arányát mutatja be a következő táblázat.

48

4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma

év

Magyar állampolgársággal

nem rendelkező óvodások száma

(fő)

Ebből hátrányos helyzetű

(fő)

Magyar állampolgársággal

nem rendelkező általános

iskolások száma (fő)

Ebből hátrányos

helyzetű (fő)

Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18

év alatti középiskolások

száma (fő)

Ebből hátrányos helyzetű

(fő)

2008 0 0 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 5 3 1 1 2012 0 0 0 0 1 1 2013 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

A városban nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezet, a kis létszámú mélyszegénységben élő családok a város különböző területein élnek.

49

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

A helyi önkormányzat feladata az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások biztosítása, melynek önkormányzatunk eleget is tesz. A gyermekek egészségügyi szűrése részben a védőnői hálózaton keresztül, részben az intézményhálózaton (óvoda, iskola) keresztül biztosított, amihez minden lakos hozzáférhet. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére vonatkozó szabályozók jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet adják. A gyermekjóléti szolgáltatást az adott fenntartó (önkormányzat, kistérségi társulás, egyház, civil szervezet, stb.) gyermekjóléti szolgálat által biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái

a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi napközi, c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás.

A gyermekek átmeneti gondozása keretében – kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, vagyis teljes körű ellátásáról kell gondoskodni.

50

Fogyatékos gyermekek ellátáshoz történő hozzáférése: a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. A Szt. rendelkezése szerint a nappali ellátás keretében gondoskodni kell többek közt a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásáról, étkeztetéséről. Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. §). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is.

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008 3 83,6 2009 3 81,3 2010 3 75,6 2011 3 73,3 2012 3 n.a. 2013 n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Az egy védőnőre jutó gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat, ez a születések számának csökkenéséből adódik. Egy védőnőre átlagosan 70-80, 0-3 éves korú gyermek jut, ami megfelel a jogszabályi ajánlásoknak. A gyermekek mellett a védőnőknek komoly feladatai vannak a várandós anyák gondozása területén is. Kisteleken évek óta betöltetlen felnőtt háziorvosi, illetve gyermekorvosi praxis nincs. A 0–7 éves korúak speciális igényeit a Pedagógiai Szakszolgálat látta ill. látja el. Szolgáltatásai között szerepel: korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás stb. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek

száma

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

2008 1 40 n.a. 36 2009 1 47 n.a. 30 2010 1 43 n.a. 30 2011 1 34 n.a. 28 2012 1 15 n.a. 12 2013 1 15 n.a. 12

51

2008. óta a bölcsődébe beírt gyermekek száma növekedett, 2011-től azonban csökkenő tendenciát mutat, ezzel együtt csökkent a bölcsődei férőhelyek száma is. A gazdasági válság hatására emelkedett a munkanélküliek száma, akik nem tudtak elhelyezkedni, ezért gyermekük ellátását otthon biztosították. 2009-től egy, 2010 szeptemberétől két családi napközi működik Kisteleken, összesen 14 engedélyezett férőhellyel.

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év családi napköziben engedélyezett

férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes

férőhelyek száma 2008 0 0 2009 7 0 2010 21 0 2011 14 0 2012 14 0 2013 14 0

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

Az integrált oktatás, különleges gondozás a gyermekek életkorától és egészségi állapotától függően – fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kerül megszervezésre, az intézmények szakember ellátottságának, és tárgyi felvételei függvényében. Az egyéni fejlődési utak szempontjából a nevelésnek-oktatásnak meghatározó szerepe van. Az ezekkel szemben támasztott egyik legnagyobb kihívás a sokféle különbségből fakadó hátrányoknak az oktatás eredményességére gyakorolt, összegző negatív hatások ellensúlyozása. A nevelési-oktatási intézmények a „hagyományos” oktatási formákkal nem képesek a társadalmi hátrányok kiegyenlítésére, de a gyermekek, tanulók egyéni adottságaikhoz igazított pedagógiai folyamat hozzájárulhat a negatívumok, a nehézségek mérsékléséhez, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének, eredményességének növeléséhez, ezáltal továbbtanulási lehetőségeik szélesítéséhez. Az esélyegyenlőség érvényesülésének legfontosabb szempontjai:

- a halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH) teljes körű azonosítása, - a 3 évet betöltött gyermekek óvodába íratása, - az érintett szülők nyilatkozzanak iskolázottságukról, ezzel is segítve gyermekeik

képzési esélyeit, - az esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeknek a város köznevelési

intézményeinek alapdokumentumaiba való bekerülése, és a végrehajtás nyomon követése.

52

a) óvodai adatok Kisteleken két önkormányzati óvoda működik. A következő táblázatok, ezeknek az intézményeknek a statisztikai adatait szemléltetik. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma 2 Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma 200 Óvodai csoportok száma 7 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): 6:00 17:00 h A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 4 hét (ügyelet a másik óvodában)

Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 15 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 15 0 Gyógypedagógusok létszáma 1 0 Dajka/gondozónő 7 0 Kisegítő személyzet 1 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Kisteleken helyhiány miatt nem utasítanak el gyermeket. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését minden intézmény vállalja, SNI szegregáció nincs az óvodák között. Az intézmények maximális kihasználtsággal működnek. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves korú

gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok

száma

óvodai férőhelyek

száma

óvodai feladat-ellátási helyek

száma

óvodába beírt gyermekek

száma

óvodai gyógypedagógiai

csoportok száma

2008 200 8 200 2 235 0 2009 194 8 200 2 233 0 2010 179 200 2 204 0 2011 188 200 2 212 0 2012 7 200 2 0 2013 200 2 0

Az kisteleki óvodákba 2013. május 31. adatok alapján 72 hátrányos helyzetű, 21 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek volt beíratva. A gyermekek szűrése az óvodában megkezdődik, hogy idejében megfelelő fejlesztésben részesülhessenek, ennek megoldása részben az intézményen belül, részben a Pedagógiai Szakszolgálat igénybevételével történik. A hátrányos helyzetű gyerekek több mint 20 %-a , a halmozottan hátrányos helyzetűek 10 %-a részesül fejlesztő foglalkozásban.

53

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása

beíratott hátrányos helyzetű

gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot

meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű

gyermekek száma (az adott évből eltelt

időszakra vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban

részesülő hátrányos helyzetű gyermekek

száma

beíratott halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekek száma (az

adott évből eltelt időszakra vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban

részesülő halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekek száma

Szivárvány Óvoda Csoport 1 Kis csop. 8 0 1 4 0 1 Csoport 2 Vegyes csop. 16 2 7 4 2 4 Csoport 3 Középső csop. 5 0 0 0 0 0 Csoport 4 Nagy csop. 6 0 3 1 0 1 Összesen 35 2 11 9 2 6 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 6 1 4 1 1 1

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

2 1 1 1

Hétszínvirág Óvoda Csoport 1 Szivárvány csop.: 10 0 3 3 0 3 Csoport 2 Mosolygó alma csop.: 15 0 0 6 0 1 Csoport 3 Napsugár csop.: 12 0 2 3 0 3 Összesen 37 0 5 12 0 7 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 8 0 6 2 2

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

1 0 1 1 1

Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés

b) általános iskolai adatok A településen egy általános iskola működik 1-8. évfolyammal. A gyógypedagógiai oktatás két osztállyal, összevont évfolyamokkal zajlik. A tanulólétszám folyamatosan csökken, a gyerekek több mint fele igénybe veszi a napközit. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanulók száma

tanév

Általános iskola 1-4

évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók

száma

általános iskolások száma napközis tanulók száma

fő fő fő fő % 2010/2011 306 314 620 331 53,4% 2011/2012 302 304 606 329 54,3% 2012/2013 293 298 591 312 52,8% 2013/2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

55

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

tanév

általános iskolai osztályok száma általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon összesen 1-4

évfolyamon 5-8

évfolyamon összesen db

2010/2011 13 13 26 1 1 2 1 2011/2012 13 12 25 1 1 2 1 2012/2013 13 12 25 0 1 1 1 2013/2014 0 0


A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása zajlik a településen. Prevenciós céllal, és a feltárt esetek enyhítésére szolgál a 2011-2013. között megvalósuló „Integrált program a gyermekszegénység csökkentésére” TÁMOP 5.2.3. projekt keretében alkalmazott szakemberek tevékenysége: pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, szabadidő-szervezők. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök fontos feladatot látnak el a köznevelési intézményekben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése,

56

kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drog-prevenciót, egészségnevelést illetően. Kisteleken Pedagógia Szakszolgálat is működik. A szakemberek gondoskodnak a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek hatékonyabb tájékoztatásáról, a korai fejlesztés egyéb lehetőségeinek ismertetéséről. A pedagógusok képzettsége, és innovációs készsége kiemelkedő, a kompetenciafejlesztés, egyéni differenciálás terén. A Humánerőforrás és a Társadalmi Megújulás Operatív Programok által szinte valamennyi pedagógus érintett volt, és részt vett módszertani képzésen. A pedagógusok továbbképzése részben önkormányzati részben uniós forrásokból valósul meg. A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) humán-erőforrás háttere az alábbiak szerint biztosított. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős „szerepkört” pedagógusok töltik be minden intézményben.

4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Nem szaktanítást végző tanító 21 0 Szaktanítást végző tanítók száma 0 0 Szaktanítást végző tanárok száma 49 0 Gyógypedagógusok létszáma 2 0 Gyermekvédelmi felelős 1 0 Iskolaorvos 2 0 Iskolapszichológus 0 0 Kisegítő személyzet 0 0

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek számának aránya pozitívan alakult az utóbbi évben, mely valószínűleg köszönhető az intézményekben működő minőségirányítási és ellenőrzési terveknek és végrehajtásuknak, továbbá a kompetenciamérések összegző eredményeiknek is, valamint a családi háttérnek és a gyermekek szorgalmának.

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

tanév

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali

rendszerű oktatásban fő %

2010/2011 83 100 2011/2012 82 100

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

57

A 2012. évi Országos kompetenciamérések a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók teljes körében mérték a matematikai eszköztudást és a szövegértési képességeket. Az eredmények azt mutatják, hogy a kisteleki általános iskolába járó tanulók az egyes vizsgált évfolyamokon összességében szignifikánsan jobban teljesítettek az országos átlagnál mindkét kompetenciaterületen. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. A különböző ágazatok együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szolgáltatások, ellátások szociális rászorultság alapján, más ellátások ún. alanyi jogon járnak a gyermekek részére.


A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

1. A tehetséggondozás feltételei nem vagy

csak részben biztosítottak iskolai keretek között.

Az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás elősegítése

2. A szociális vagy tanulási hátrányokkal küzdő gyerekek egy része nem kerül be a középiskolai oktatásba, ill. lemorzsolódik, nem szerez szakképesítést

A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és SNI-s tanulók felzárkózását segítő programok megvalósítása

3. A településen egyre több az elszegényedő család, erősebb tendenciát öltött a családok szétesése, megemelkedett a nevelés, gondozás, törődés hiányából adódó veszélyeztetettség

A veszélyeztetett és mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek javítása

58

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Az önkormányzat és annak intézményei csak nagyon kevés, vagy semmilyen adattal nem rendelkeznek a gender szempontok és problémák tekintetében. A nők és férfiak közötti egyenlőség vizsgálatához azonban a lehető legrészletesebb adatok, információk szükségesek az önkormányzat tevékenysége szempontjából releváns területeken és témakörökben. A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni: sokszor maguk a nők – különösen, ha vezető pozíciót töltenek be – tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. Bármily nehéz is a nemek helyzetére érzékeny elemzést lehetővé tevő adatokat gyűjteni (hiszen ezeket még a nagy adatgyűjtő szervek – munkaügyi központok, KSH, APEH vagy OEP – sem kérik kellő részletességgel), mégis meg kell próbálni a lehető legpontosabb információkat beszerezni.

A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést néhány jogszabály tiltja ugyan (pl. Alkotmány 66 és 70§, Munka Törvénykönyve 5§, és természetesen az EbTv), de a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

Kisteleken találhatók nőket is foglalkoztató munkahelyek (önkormányzatok, közoktatási intézmények, mezőgazdasági vállalkozók stb.). A foglalkoztatás elemzésekor kiderült, a munkanélküliség inkább a férfiakat sújtja. A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai teljes körűen nem nyilvántartottak (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról nincs adat, ilyen jellegű felmérés nem készült, a gyermeküket egyedül nevelő nők szükségleteiről sincsenek információk. Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A helyi adatgyűjtés célja, hogy bemutassa, az aktív korú lakosságból milyen arányban érinti a munkanélküliség a nőket és a férfiakat. Ha a munkanélküliek között magasabb a nők száma, akkor vizsgálni kell a jelenség okait. Okozati tényező lehet például: a településen található munkahelyek jellege; bölcsődei, óvodai férőhelyek hiánya; a településen élő munkanélküli nők alacsony iskolai végzettsége, stb. A probléma azonosítását követően megoldási javaslatot kell tenni, mely elősegíti a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét.

59

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek

férfiak nők férfiak nők férfiak nők

2008 2501 2473 197 231 2009 1990 2472 249 242 2010 2463 2440 219 230 2011 2483 2483 243 266 2012 2013

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Kisteleken 2006-2008 között lebonyolításra került egy „A nők munkaerő-piaci esélyeinek javítását elősegítő” projekt (HEFOP 1.3.1.), az önkormányzat, a Gondozási Központ, a Kárpátia Kincsesház Kistelek Kht., és a Lélekkönnyítő Egyesület közreműködésével. A projekt keretében a kisteleki szükségleteken alapuló gyakorlatorientált (szociális gondozó és ápoló, parkgondozó) képzések és (személyiségfejlesztő, kommunikációs és konfliktuskezelő) tréningek megvalósítására került sor, melyek segítségével a munkaerő-piacról hosszabb ideje távol lévő 16 fő térhetett vissza a munka világába, ill. kapott támogatást munkahelye megtartásához. Kiegészítő szolgáltatásként mentori támogatást biztosított és gyermek játszóházat működtetett a pályázó. Az önkormányzati alapítású Kárpátia Kincsesház Kistelek Nonprofit Kft. felnőttképzési szervezetként, több felnőttképzési programot valósított meg (idegennyelvi-, informatikai-, mezőgazdasági képzések, tréningek stb.), a „beiskolázáskor” kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy biztosítsák a nők hozzáférését és részvételét. Az önkormányzat folyamatosan részt vesz a „közmunka programokban”, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a női munkaerő alkalmazására. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők és férfiak foglalkozási (horizontális) szegregációja, és az ún. „üvegplafon” (a vertikális szegregáció) az egyenlőtlen bérezést és általában a javakhoz, kompetenciákhoz és lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférést eredményezi. A nők jellegzetesen az alacsony fizetésű munkakörökbe szorulnak. A települések nem rendelkeznek kimutatásokkal a férfiak és nők bérezését illetőleg. Hátrányos megkülönböztetés miatt nem tettek panaszt az önkormányzatnál.

60

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

A településen 1 bölcsőde működik 12 férőhellyel. 2009 óta folyamatosan biztosított a családi napköziben történő gyermekellátás is, ahol legtöbb, 21 férőhely 2010-ben volt. A 3 év alatti gyermekek száma évről-évre csökken. Kisteleken 2 óvoda működik. A bölcsődei és óvodai ellátás az igényekhez igazodik, férőhelyhiány nincsen. A bölcsődei és óvodai nyitva tartás a lehetőségekhez mérten igazodik a munkába-járó szülők igényeihez. Az önkormányzat biztosítja az intézményeiben dolgozóknak a rugalmas munkaidő beosztás lehetőségét a munkakörhöz igazodva.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

Kisteleken a család- és nővédelmi gondozás (családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása) a védőnői feladatellátás keretében biztosított. Az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása megoldott. A településen 3 védőnő dolgozik, az egy védőnőre eső gyermekszám évről évre csökken, de így is magas, 70 fölötti. A városban Gyermekjóléti Szolgálat működik. A „Biztos Kezdet Gyerekház” a hátrányos helyzetű családban élő kisgyermekeknek és szüleiknek kínál segítő szolgáltatásokat és közös programokat. A Pedagógiai Szakszolgálat korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés és nevelési tanácsadás területén nyújt segítséget a kisgyermekes családoknak.

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként

2008 3 251 84

2009 3 244 81 2010 3 227 76 2011 3 220 73 2012 3 n.a. 0 2013 3

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

60657075808590

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő)

61

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

A nők (és a gyermekek) elleni szexuális erőszak döntő hányada- melynek a nemi erőszak-esetek a részhalmazát képezik - családi, ismeretségi kapcsolatokon belül történik. A nők (és gyermekek) azonban nem csak a partnerkapcsolatban (házasság, élettársi viszony, udvarlás, alkalmi kapcsolat – ill. ezek megszakításakor megtorlásként) szenvednek el szexuális erőszakot, hanem idegenektől, közterületeken, szolgáltató- és munkahelyen stb. is. A szexuális erőszak ellen abban az esetben is meg kell tenni a legfontosabb megelőző és védő intézkedéseket, amikor ez a jelenség egyébként nem látszik túl elterjedtnek. Célzottan a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás nem folyik. Nők elleni erőszakos cselekedetekről nincs adatgyűjtés.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

A településen a krízishelyzetben igénybevehető szolgáltatások szűkösek. Anyaotthon Kiskunfélegyházán és Szegeden van, azonnali megoldást azonban nem kínálnak, mert várólistával működnek. Amennyiben a krízishelyzetbe került nő eljut a családsegítő szolgálathoz, a családgondozók közreműködnek az elhelyezés megoldásában, ez azonban hosszú időt vesz igénybe és csupán átmeneti megoldás. A nehéz élethelyzetbe került szülők gyermekeinek elhelyezésére a kisteleki kollégiumban van lehetőség. Szükség esetén a gyámhivatal a településen „helyettes szülő” kijelölésével gondoskodik a bajba került gyermek elhelyezéséről, sokszor már ez a megoldás is megnyugvást jelent a krízishelyzetbe került anya számára.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

A korábbi években a képviselőtestületnek volt nő tagja, de jelenleg kizárólag férfi képviselők alkotják. A várost férfi polgármester vezeti. A város jegyzője nő. Az önkormányzat többségében női alkalmazottakat foglalkoztat, ám vezető pozíciókban inkább a férfiak vannak. A várandós és kisgyermekes anyák visszatérése biztosított és támogatott az önkormányzati munkahelyeken. Munkaerőpiaci-helyzetükről azonban nem készült felmérés. A nők – a családdal, gyermekneveléssel kapcsolatos egyoldalú terhelés miatt – munkavállalói karrierjük során hátrányt szenvednek. Az önkormányzatok és intézményeik túlnyomórészt nőket alkalmaznak, az álláskeresők arányának vizsgálata alapján a térségre nem jellemző az álláskereső nők magasabb aránya. A nők karrierépítése, előmenetele témakörben nem rendelkeznek az önkormányzatok adatokkal, felmérésekkel. Az Alaptörvény fent hivatkozott, XV. cikkére visszavezetve vizsgálható, hogy a helyi közéletben a nők és férfiak azonos jogai a politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében érvényesülnek-e.

62

Az azonos jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. A nők részvételére nemcsak a női nem reprezentálása miatt van szükség politikában, azaz a közügyekről való döntési mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket. Az adatgyűjtés a nők adott településen való közéleti részvételét térképezi fel.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

A településen beazonosított problémák felszámolására irányult kezdeményezéseket gyűjti csokorba a vizsgálat. A helyi önkormányzattól, vagy helyi civil, állami vagy egyházi szervezettől kapott információk alapján feltérképezhetjük, hogy milyen problémák kaptak figyelmet, a kezdeményezések milyen időtartamúak voltak, milyen arányban szólították meg a település lakosságát, milyen eredménnyel zárultak. Ha a településen működő civil szervezetek között található olyan, melynek alaptevékenysége között szerepel a női esélyegyenlőség segítése, érdemes megvizsgálni programjait.


A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek

1. A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének, illetve elismerésének hiánya

Adatgyűjtési és elemzési terv készítése Esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése az együttműködő szervezeteknél

2. A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai nincsenek nyilvántartva teljes körűen (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról felmérés nem áll rendelkezésre. A nők munkába állását és munkavégzését segítő szolgáltatások bővítésére igény mutatkozik.

A nők foglalkoztatásával kapcsolatos problémák feltárása Beavatkozások tervezése a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében

3. A nők elleni erőszakos cselekedetekre vonatkozó adatszolgáltatás nem működik jól, kevés vagy nincs információ.

A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzése majd beavatkozások tervezése

63

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az esélyegyenlőségi szempontok az uniós közösségi politikában elsődlegesen gazdasági és foglalkoztatáspolitikai szempontok szem előtt tartásával kerültek megfogalmazásra. Fokozatosan teret nyert az a felismerés, hogy az esélyegyenlőség elvének e téren történő biztosítása, már önmagában nem képes a már kialakult társadalmi egyenlőtlenségeket felszámolni. Ezen társadalmi egyenlőtlenségek negatívan befolyásolják az országok gazdasági teljesítményét és versenyképességét. Az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés az időskorúakat hazánkban. Legjelentősebb az idősek foglakoztatásával kapcsolatos diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár különösen a nők esetén.

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

Az időskorúak családi életciklusára jellemző állapot, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasságban élők aránya, es növekszik az özvegyek száma. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: – növekszik az emberi átlag életkor, – magasabb a középkorú korosztály halandósága, – nők élettartama hosszabb, mint a férfiaké Az időskorban jellemző különféle betegségek kialakulása-, mint a keringési zavarok, szív- es érrendszeri megbetegedések, daganatok kialakulása, ízületi problémák – és emellett a pszichés problémák is megjelennek. Az idős ember egyedül marad, elmagányosodik, a szellemi es fizikai aktivitása csökken, önellátási képessége romlik. Ez sok idős embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakran alakul ki a depresszió es a demencia. A következő táblázat a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számának változását mutatja be az elmúlt években, nemek szerinti bontásban A táblázatból kiolvasható, hogy a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők több mint 60% -a nő, továbbá egyfajta csökkenés látható a nyugdíjasok számát tekintve mindkét nem esetében

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma összes nyugdíjas

2008 998 1664 2662 2009 942 1647 2589 2010 916 1603 2519 2011 896 1611 2507 2012 nincs adat nincs adat nincs adat

2013 nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar

64

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete

Az egészséges idősek szívesen végzenének jövedelemkiegészítő tevékenységet, de ennek az esélye a munkaerőpiacon nagyon kicsi, kivéve, ha speciális szaktudással rendelkeznek. Nehezítő körülménynek számít az is, hogy idősebb életkorban romlik a munkavállaló egészségi állapota, mivel aki ebben a korban munkanélkülivé válik, annak az elhelyezkedési esélye nagyon kicsi. További problémát jelenthet a megváltozott munkakör, vagy átszervezés is. Sajnos a településünkön is elmondható, hogy a munkaadók keveset tesznek az idősebb munkavállalóik képzettségi és egészségi szintjének javítása érdekében

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

A települési önkormányzat saját honlapot üzemeltet, ahol a lakosság sokrétű információt kap a közösségi élet programjaival kapcsolatban is. A települést érintő legfrissebb kistréségi hírekhez való hozzájutás is biztosított a www.kistelkjaras.hu honlapon keresztül minden korosztály számára. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások minden lakos részére elérhetők. A szolgáltatások egy része azonban életkor alapján az önkormányzat által biztosított. Ilyenek az alábbi programok az idősebb korosztály részére:

étkeztetés, házi segítségnyújtás nappali ellátás. Az átmeneti elhelyezés önként vállalt szakellátás

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt koruk, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A településen élő fogyatékos és hajléktalan személyek, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek részére is lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére. Az étkeztetést a SULI HOST KFT biztosítja, de egyéb főzőhely is igénybe vehető. Orvosi javaslat alapján a diétás étkeztetés a Napsugár Idősek Otthon konyhájáról biztosított (átlagban 6 fő igényelte). Akinek egészségi állapota megengedi, maga viszi el az ebédet, más esetben a házi gondozók szállítják lakásra, a tanyaiak részére gépkocsival történik a szállítás. A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorúakról, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai vagy szenvedély betegekről, fogyatékosokról, akik állapotukból adódóan segítséget igényelnek, az egészségi állapotuk miatt rászorulókról, akik a rehabilitációt követően támogatást igényelnek. Amennyiben szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, kezdeményezni kell az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Célja, hogy az ellátott a lehető leghosszabb ideig képes legyen otthonában, önállóan élni. A külterületen a gondozó a gépkocsival az alapvető szükségletek

65

kielégítését, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutást segíti elő, a rászorult személyeket szállítja és a lakosságot érintő információkat gyűjti és továbbítja. A nappali ellátás a saját otthonukban élők részére napi életritmust (napközbeni tartózkodás, étkezés, társas kapcsolatok, az alapvető higiéniai szükségletek) biztosít úgy, hogy bejárnak, illetve gépkocsi szállítja őket. Ezen felül az igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez. Az Idősek Klubjának előnye, hogy tagja nem szakad el otthonától, a családnak pedig megnyugtató, ha napközben a hozzátartozóját biztonságban tudja. A településen működő szociális központ és családsegítő szolgálat szerepe A szociális szolgáltatások lehetséges igénylői elsősorban a kedvezőtlen szociális körülmények között élők közül kerülnek ki (hátrányos helyzetű családok, munkanélküliek, egyedül élő idősek, betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, hajléktalanok. A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodik az alább felsorolt a szociális ellátások biztosításáról:

gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, támogató szolgáltatás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja a saját otthonukban élő, állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek esetében az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízis helyzetek elhárítása. Cél, hogy a beteg, mozgásában korlátozott, egyedül élő időskorú, vagy időskorú házaspár szükség esetén éjjel nappal segítséget kérhessenek. A hat településen (Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer) 80 jelzőkészülék lett felszerelve, ebből 26 Kistelken. Az ellátottak köre nagyobb %-ban 65 év feletti időskorú, de a fogyatékkal élők és a pszichiátriai betegek is igénybe veszik a szolgáltatást. Napsugár Idősek Otthona Időseket gondozó, önköltséges alapú szociális intézményként működik a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő Napsugár Idősek Otthona. Az igények jelzik, hogy a városnak fel kell készülnie megfelelő terület biztosítására hasonló funkciót betöltő intézmény létesítésére.

66

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

év 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

fő fő % 2008 1408 20 1% 2009 1394 22 2% 2010 1419 21 1% 2011 1423 11 1% 2012 nincs adat nincs adat nincs adat

2013 nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar

A város lakosságához képest viszonylag csekély az időskorúak járadékában részesülők száma, viszont megfigyelhető, hogy 2011- re ez a szám valamelyest növekedett.

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma

év időskorúak járadékában részesülők száma

2008 12 2009 11 2010 11 2011 16 2012 nincs adat 2013 nincs adat

0

500

1000

1500

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

64 évnél idősebbek (fő)

nappali ellátásban részesült

67

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

A településen Nyugdíjas Klub működik heti rendszerességgel. Minden klubnap alkalmával

különféle elfoglaltsággal töltik az idejüket a résztvevők, többek között előadót hallgatnak meg különféle témákban, kirándulnak, vagy éppen közös ünnepségeket szerveznek.

A város fontos feladata az egészségfejlesztéshez szükséges szemlélet és tudatosság erősítése. Hangsúlyt kell fektetni az alkalomszerű szűrésekre, a népbetegségnek számító betegségek kiszűrésére, oltások beadatására. Továbbá nagyon fontos a prevenció, az egészséges életmód megőrzéséhez szükséges előadások, tanácsadások, egészségfejlesztő közösségi programok megszervezése is.(fent említettekre jelenleg Kisteleken nyertes uniós pályázatok útján van is lehetőség)


Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön



1. A településen népessége „öregedő” tendenciát mutat. Számottevő a nyugdíjas korú, de még aktív életet élő, közösségi életre nyitott lakos, melynek gyakorlására kevés lehetőség kínálkozik.

- Az idősek közösségi életben való részvételének elősegítését szolgáló programok

68

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele volt, hogy az állampolgárok- köztük a fogyatékossággal élő emberek számára biztosítva legyen az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden területén. A szociális és egészségügyi ellátásban, a fizikai és kulturális környezetben, valamint az iskoláztatási, munkalehetőségek a társadalmi élet, a sport, a szórakozás területén is. Ezen emberek számára kiemelt célként a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés a fő cél. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményi ellátások területén is, az intézmények kiépítésével, átalakításával. A legsérülékenyebb társadalmi csoportot a fogyatékos emberek és családjaik alkotják. Az esélyegyenlőség megteremtése területén az egyik legfontosabb célkitűzés a szemléletformálás. A fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata és érdeke. Az egyenlő hozzáférést nemcsak a rámpák, liftek, speciális táblák jelentik, hanem az, hogy a fogyatékos embert egyenrangúnak, egyenjogúnak kell tekinteni.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

Településünkön nincs pontos felmérés, illetve statisztika a fogyatékkal élőkről, így pontos elemzést sem lehet készíteni a velük kapcsolatos helyzetről. A megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek száma a 2008 –as évtől kezdve csökkent.

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

év megváltozott munkaképességű

személyek ellátásaiban részesülők száma

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők

száma

2008 159 928

2009 149 887 2010 145 860 2011 nincs adat nincs adat 2012 nincs adat nincs adat 2013 nincs adat nincs adat

A foglakoztatásra vonatkozó helyi adatok: Kisteleken néhány munkahelyen a fogyatékkal élők és mozgáskorlátozottak foglalkoztatása megoldott, de pontos adataink nincsenek ezzel kapcsolatban.

69

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele, hogy az állampolgárok - köztük a fogyatékossággal élő emberek - számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. A fogyatékossággal élő emberek számára megszervezendő hatékony ellátórendszer kialakításához szükség van helyi, kistérségi és regionális szinten szerveződő civil szervezetekre, amelyek a klasszikus érdekvédelmi feladatok ellátása mellett aktívan szerepet vállalnak az államtól átvállalt közfeladatok megvalósításában, valamint együttműködő partnerei kívánnak lenni a területen dolgozó valamennyi állami és nem-állami szereplőnek. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítésével, az intézmények kiépítésével, korszerűsítésével és átalakításával, illetve a lakókörnyezeti és az integrált formában történő ellátásszervezés erősítésével. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. A fogyatékkal élők jelenleg a Közösség lakosságának 15%-át képviselik. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006. december 13-án egyhangúan fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Az új nemzetközi egyezmény közel 650 millió fogyatékossággal élő embert érint a világon. A hazai fogyatékosságügyi politika kiemelkedő sikere, hogy hazánk volt a világon az első állam, amely mind az Egyezményt, mind pedig a Jegyzőkönyvet ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel. Az Egyezmény szerint „fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását”. Az egyenlőség, az egyenlőtlenségek kérdése különböző mértékben ugyan, de valamennyi – a többségtől eltérő jellemzőkkel rendelkező – személyt, csoportot érint ma Magyarországon. Különösen veszélyeztetett csoport a cigányság, más szempontból a nők, ismét más szempontból, de külön figyelmet érdemel a fogyatékos emberek helyzete is. A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Az Európai Unióban közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során – a fizikai és szellemi környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet valamint a sport és a szórakozás területén is.

70

Kiemelt prioritásként a minőségi közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ügyek, közlekedés stb.) egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. Magyarországon a legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig a NYUFIG 2007-es adatai alapján mintegy 700 ezer főre tehetjük. Az Európai Unióban e populáció 40%-a dolgozik, ez az arány ma Magyarországon 7-9%, amely rendkívül alacsony, különösen amellett, hogy az aktív korú célcsoport 80 - 85%-a akar és tudna is dolgozni, védett, vagy nyílt munkaerő-piaci körülmények között. A fogyatékos személyek körén belül:

- a testi fogyatékos és mozgássérült emberek aránya együttesen 43,6% - a vak és gyengén látó emberek aránya 14,4%. - hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved. - Az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya 21,6%

(Forrás: 10/2006. (II. 16.) OGY határozat Az Új Fogyatékosügyi programról) A fogyatékosságügy – és általában az esélyegyenlőség – talán legfontosabb feladata, hogy az államigazgatás területén meghonosodjon a mainstreaming elve, vagyis az a szemlélet, hogy a fogyatékos emberek ügye nem (csak) szociális kérdés: valamennyi ágazat, minden közigazgatási szereplő kötelessége és felelőssége, hogy a saját területén érvényesítse a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének szempontjait, és megtegye az ehhez szükséges szakmapolitikai lépéseket. Mint általában az esélyegyenlőség területén, a fogyatékosságügyben is a társadalmi szemléletformálás az egyik legnagyobb kihívás. Komoly kihívás, és súlyos feladat hárul a döntéshozókra és végrehajtókra a társadalom egésze tekintetében: mindenki számára világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és – bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel – nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nemcsak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is. Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. Az akadálymentesítés követelménye beépítésre került a nem kifejezetten akadálymentesítési célú pályázatokba is, hogy a különböző közszolgáltatásokat nyújtó szervek vezetői szembesüljenek azzal, hogy az ő ügyfélkörükben is vannak, lehetnek fogyatékos emberek. A fentieken túl pedig

71

minden lehetséges eszközzel küzdeni kell azért, hogy széles körben elterjedtté váljon a Mainstreaming szemlélete, vagyis az a felfogás, amely alapján az esélyegyenlőségi feladatok megoldása nem egyetlen szerv feladata, hanem természetes, hogy az ehhez kapcsolódó követelményeknek való megfelelés a saját területén mindenkinek a maga feladata és felelőssége. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy alapkövetelménnyé váljon az egyetemes tervezés módszere. Ennek lényege, hogy a használati tárgyaktól az épületeken át egészen a közszolgáltatásokig mindent úgy kell megtervezni, hogy az már a létrejöttekor, eleve megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, s hogy ezért ne kelljen – jelentős idő, energia és pénz ráfordításával – utólag akadálymentesíteni. A 2009. év legnagyobb fogyatékosságügyi sikere kétségkívül az, hogy – bő egy éves előkészítő munka után – az Országgyűlés 2009. november 9-i ülésén 359 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt, amely szintén az Egyezményben foglaltak teljesítése világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és – bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel – nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nemcsak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

Településünkön a közszolgáltatást nyújtó intézmények részleges akadálymentesítése folyamatos. Az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz történő hozzáférés biztosítása érdekében a fizikai akadálymentesítés folyamatosan kerül kivitelezésre. Elmondhatjuk, hogy az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz való hozzáférés részben biztosított. Az alábbi táblázatban a kisteleki intézményekben megvalósított akadálymentesítést tüntettük fel.

7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1.

Igen/nem

Lift Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére

mosdó Rámpa Hangos

tájékoztatás Indukciós

hurok Tapintható információ

Jelnyelvi segítség Egyéb

oktatási intézmé

nyek

alapfok igen igen igen igen nem igen igen nem

középfok nem nem nem nem nem nem nem nem

felsőfok

egészségügyi

intézmények

fekvőbeteg ellátás

járó beteg szakellátás

alapellátás igen igen igen igen nem igen igen nem

kulturális, művelődési intézmények nem nem nem nem nem nem nem nem

önkormányzati, közigazgatási intézmény nem igen igen igen nem igen igen nem

igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség

szociális ellátást nyújtó intézmények nem igen igen igen nem igen igen nem

Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei

73

A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházások és a felújítások esetén az akadálymentesített környezet kialakítása megtörténik. Jövőbeli egyik cél lehet a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség nagymértékű fejlesztése.

7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben

Igen/nem

Lift Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére

mosdó Rámpa Hangos

tájékoztatás Indukciós

hurok Tapintható információ

Jelnyelvi segítség Egyéb

Közterület (utca/járda, park, tér)

nem igen nem nem nem nem nem nem

Helyi és távolsági tömegközlekedés nem nem nem nem nem nem nem nem Buszpályaudvar, buszvárók nem igen igen igen nem nem nem nem

Vasútállomás nem nem nem nem nem nem nem nem Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön



A foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás felkészült támogató személyek,vagy az akadálymentesítettség hiányában nem valósul meg

Adatgyűjtés a közszférában és a versenyszférában foglalkoztatott fogyatékkal élő munkavállalókról, és a célcsoport munkaerő-piaci érvényesülését segítő intézkedések megvalósítása

75

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Az önkormányzatnak és intézményeinek, a városban működő vállalkozóknak, vállalkozásoknak, a civil szervezeteknek, az egyházak képviselőinek, a város lakosságának – kicsiknek és nagyoknak, időseknek és fiataloknak – közös érdeke és felelőssége, hogy Kistelek a jövőben is még inkább élhető és szerethető várossá váljon. Ennek érdekében nagyon sokan és nagyon szívesen vesznek részt a kijelölt feladatokban. Fontos, hogy a jövőben is minél többen aktív tevékenységet folytassanak és ezzel mintát mutatva a közösség többi tagjának egyre többen bekapcsolódjanak a közösségi munkába. A civil szervezetek, a lakosság és az önkormányzat kapcsolata jónak értékelhető, ami elmondható a helyi civil szervezetek és a környező települések, szomszédos országok hasonló szervezeteinek kapcsolatáról is. A város lakossága nagy számban vesz részt a különböző rendezvényeken, programokon, melyek lebonyolításához a civil szervezetek támogatást igényelhetnek az önkormányzattól. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzés előkészítésében és az egyes esélyegyenlőségi célcsoportok jellemzőinek feltárásában részt vettek a városban dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek, valamint a civil szervezetek képviselői. A HEP tervezete a Polgármesteri Hivatalban, a városi honlapján közzétételre kerül, így az elkészült anyagról bárki elmondhatja véleményét, javaslatait.

76

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Célcsoport Következtetések

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők

A roma és mélyszegénységben élő lakosság körében magas a munkanélküliség, sok az alacsony iskolai végzettségű, és szakképzettséggel nem rendelkező személy. A közmunkaprogramok átmeneti megoldást jelentenek.


8 általános elvégzésének, a digitális írástudás, valamint a nyelvtudás hiánya akadályozza az elhelyezkedést

A cigányság tanulási alapkompetenciáinak fejlesztése, valamint számítástechnikai és nyelvi képzések

Gyermekek

A tehetséggondozás feltételei nem vagy csak részben biztosítottak iskolai keretek között.

Az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás elősegítése.

A szociális vagy tanulási hátrányokkal küzdő gyerekek egy része nem kerül be a középiskolai oktatásba, ill. lemorzsolódik, nem szerez szakképesítést

A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és SNI-s tanulók felzárkózását segítő programok megvalósítása.

A településen egyre több az elszegényedő család, erősebb tendenciát öltött a családok szétesése, megemelkedett a nevelés, gondozás, törődés hiányából adódó veszélyeztetettség.

A veszélyeztetett és mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek javítása.

Idősek

A településen népessége „öregedő” tendenciát mutat. Számottevő a nyugdíjas korú, de még aktív életet élő, közösségi életre nyitott lakos, melynek gyakorlására kevés lehetőség kínálkozik.

Az idősek közösségi életben való részvételének elősegítését szolgáló programok.

Nők

A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének, illetve elismerésének hiánya

Adatgyűjtési és elemzési terv készítése. Esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése az együttműködő szervezeteknél.

77

A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai nincsenek nyilvántartva teljeskörűen (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról felmérés nem áll rendelkezésre. A nők munkába állását és munkavégzését segítő szolgáltatások bővítésére igény mutatkozik.

A nők foglalkoztatásával kapcsolatos problémák feltárása. Beavatkozások tervezése a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében.

A nők elleni erőszakos cselekedetekre vonatkozó adatszolgáltatás nem működik jól, kevés vagy nincs információ.

A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzése majd beavatkozások tervezése.

Fogyatékkal élők

A foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás felkészült támogató személyek,vagy az akadálymentesítettség hiányában nem valósul meg.

Adatgyűjtés a közszférában és a versenyszférában foglalkoztatott fogyatékkal élő munkavállalókról, és a célcsoport munkaerő-piaci érvényesülését segítő intézkedések megvalósítása.

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint

intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők


Munkaügyi Központ, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, munkáltatók, KLIK-Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési és egyéb közintézmények, civil szervezetek

Gyermekek Az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás elősegítése.

KLIK-Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, művészeti iskolák, közművelődési intézmények, civil szervezetek

A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és SNI-s tanulók felzárkózását segítő programok megvalósítása.

KLIK-Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat, szociális intézmények, munkaügyi központ, civil szervezetek, Ifjú Kistelekiek Szövetsége

A veszélyeztetett és mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek javítása.

KLIK-Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, munkaügyi központ, rendőrség, civil

78

szervezetek, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat

Idősek Az idősek közösségi életben való részvételének elősegítését szolgáló programok.

Városi Nyugdíjas Klub, Gondozási Központ, Napsugár Idősek Otthona, civil szervezetek, közművelődési intézmény, oktatási-nevelési intézmények, egészségügyi intézmények

Nők

Adatgyűjtési és elemzési terv készítése. Esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése az együttműködő szervezeteknél.

KLIK-Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, munkaügyi központ, rendőrség, civil szervezetek

A nők foglalkoztatásával kapcsolatos problémák feltárása. Beavatkozások tervezése a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében.

munkaügyi központ, KLIK-Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, közművelődési intézmények, civil szervezetek, vállalkozások, munkáltatók

A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzése majd beavatkozások tervezése.

rendőrség, ügyészség, szociális intézmények, oktatási intézmények, KLIK-Tankerület, járási hivatal, védőnők, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat

Fogyatékkal élők

Adatgyűjtés a közszférában és a versenyszférában foglalkoztatott fogyatékkal élő munkavállalókról, és a célcsoport munkaerő-piaci érvényesülését segítő intézkedések megvalósítása.

Munkaügyi Központ, munkáltatók, vállalkozások, oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési intézmények, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, civil szervezetek

Jövőképünk Kistelek Város Önkormányzatának fő célja, hogy a városban élő emberek mindennapi életük során elégedettek legyenek, valamint mindenki számára biztosított legyen az egyenlő esélyű hozzáférés a jóléthez és a folyamatosan javuló életminőséghez. Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák fel tudnak zárkózni a közösséghez, valamint életminőségük és önálló életük fokozatosan javul. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők életminősége folyamatosan javuljon. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek testi és lelki fejlődését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek szociális és egészségügyi szolgáltatásainak biztosítására, illetve a nemzedékek közötti szolidaritásra. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a szülői és munkahelyi feladatok összeegyeztetését, az egyenlő esélyek érvényesülését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők integrációjára, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására és az akadálymentesítésre.

79

Az intézkedési területek részletes kifejtése

1. Romák és mélyszegénységben élők

1. Intézkedés címe: A romák és mélyszegénységben élők foglalkoztatásának bővítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)


Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Közhasznú munkák során értékteremtő munka biztosítása a roma és mélyszegénységben élő munkanélküliek számára is. Rövidtávú cél: 2014. december Az álláskeresők egyéni képességeire, képzettségére és tapasztalataira alapozott foglalkoztatási projektek tervezése; és a célcsoport munkaerő-piaci esélyeit növelő szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése (képzés, szociális ellátás, közétkeztetés, gyermekjólét, közművelődés területén). Középtávú cél: 2015. december A célcsoport munkaerő-piaci esélyeit javító projektek benyújtása Hosszútávú cél: 2017. december A fenti projektek megvalósítása. A roma és mélyszegénységben élő emberek foglalkoztatási arányának növelése az önkormányzat által fenntartott intézményekben és partnereinél.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Az önkormányzat és intézményei adatgyűjtésének áttekintése, szükség szerint az adatgyűjtés rendszerének átalakítása, kiegészítése és kiértékelése.

A munkaerő-kereslet és munkaerő-kínálat összehangolása érdekében partnerségi fórum kialakítása (CKÖ, Önkormányzat, Munkaügyi Központ, potenciális munkáltatók a településen).

A foglalkoztatási program és a hozzákapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (ellátandó feladatok, képzés, mentorálás, gyermekfelügyelet stb.) megtervezése, a partnerek bevonásával

Forráskeresés –pályázatírás Projekt benyújtása és megvalósítása

Résztvevők és felelős polgármester

Partnerek Munkaügyi Központ, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, munkáltatók, KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési és egyéb közintézmények, civil szervezetek

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid: 2014. december Közép: 2015. december Hosszú: 2017. december

80

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid: aktuális adatbázis az álláskeresésben érintett roma és mélyszegénységben élő népességre vonatkozóan – 1db Közép: partnerségi fórum létrehozása és működése Hosszú: foglalkoztatás bővülése az önkormányzatnál és intézményeinél a célcsoport bevonásával, projekt lebonyolítása – 1 db

Kockázatok és csökkentésük eszközei

pénzügyi források biztosítása, pályázati források megszerzésének lehetősége

Szükséges erőforrások humán erőforrás , pénzügyi erőforrás

2. Intézkedés címe: A cigányság tanulási alapkompetenciáinak fejlesztése, valamint számítástechnikai és nyelvi képzések


8 általános elvégzésének, a digitális írástudás, valamint a nyelvtudás hiánya akadályozza az elhelyezkedést.


Rövidtávú cél: 2014. december A célcsoport körében adat- és igényfelmérés elvégzése. Középtávú cél: 2015. december A célcsoport kompetencia fejlesztését szolgáló felnőttképzési projektek benyújtása. Hosszútávú cél: 2017. december A fenti projektek megvalósítása. A roma és mélyszegénységben élő emberek foglalkoztatási arányának, elhelyezkedési esélyeinek növelése.


Az önkormányzat és intézményei adatgyűjtésének áttekintése, szükség szerint az adatgyűjtés rendszerének átalakítása, kiegészítése és kiértékelése.

Az igényfelmérésre épülő felnőttképzési program kidolgozása (CKÖ, Önkormányzat, Kárpátia Kincsesház Nonprofit Kft., felnőttképző szervezetek, Munkaügyi Központ, potenciális munkáltatók a településen).

A célcsoport képzési programba segítő szociális háttérszolgáltatások (ösztöndíj, útiköltség, gyermekelhelyezés, mentorálás, stb.) kidolgozása, a partnerek bevonásával

Forráskeresés –pályázatírás Projekt benyújtása és megvalósítása


Partnerek

Munkaügyi Központ, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Kárpátia Kincsesház Nonprofit Kft., munkáltatók, KLIK- Tankerület, felnőttképző szervezetek, nevelési-oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési és egyéb közintézmények, civil szervezetek

81




Rövid: aktuális adatbázis az álláskeresésben érintett roma és mélyszegénységben élő népességre vonatkozóan – 1db Közép: a képzésbe bevont személyek számának növekedése Hosszú: foglalkoztatás bővülése az önkormányzatnál és intézményeinél a célcsoport bevonásával, projekt lebonyolítása – 1 db


pénzügyi források biztosítása, pályázati források megszerzésének lehetősége

Szükséges erőforrások humán erőforrás, pénzügyi erőforrás

2. Gyerekek

1. Intézkedés címe: Az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás elősegítése




Rövidtávú cél: 2014. december A tehetségazonosítás módszertanának kidolgozása és bevezetése, az ehhez szükséges humán erőforrás biztosítása Középtávú cél: 2015. december A tehetséggondozás feltételeinek javítása a településen. Hosszútávú cél: 2017. december A tehetséges (jó tanulmányi eredményt) elérő tanulók arányának növelése


A tehetségfejlesztés irányainak meghatározása – a helyi erőforrások (humán-, tárgyi-, pénzügyi feltételek) számbavétele

Egyeztetés a partnerekkel (intézmények, képző szervezetek) A tehetséggondozással kapcsolatos projektek, programok tervezése Pedagógusok továbbképzése: tehetségazonosítás elvégzéséhez A tehetségazonosítás elvégzése A tehetséggondozás megvalósítása


Partnerek KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, művészeti iskolák, közművelődési intézmények, civil szervezetek


Rövid: 2014. december Közép: 2015. december

82

Hosszú: 2017. december


kompetenciamérés eredményei


forráshiány pályázat


1. Intézkedés címe: A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és SNI-s tanulók felzárkózását segítő programok megvalósítása




Rövidtávú cél: A gyermekek- és fiatalok felzárkóztatását segítő programok és szolgáltatások tervezése. Középtávú cél: Az oktatási intézményekkel való együttműködés kereteinek kialakítása. Hosszútávú cél: A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek javítása.


Mentorálás, korrepetálás, pályaorientáció megvalósítása az iskolákkal együttműködve, és iskolán kívüli nem formális tanulási programok keretében

Az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés fejlesztési lehetőségeinek áttekintése a településen

Ifjúságvédelemi felelős alkalmazása az önkormányzatnál Ifjúsági közösségi terek (ifjúsági klub) rendszeres működtetése A kortárs ifjúságsegítés támogatása – fiatalok ilyen irányú

továbbképzése Gyermek- és ifjúságvédelmi projektek kidolgozása


Partnerek KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat, szociális intézmények, munkaügyi

83

központ, civil szervezetek, Ifjú Kistelekiek Szövetsége




Rövid: A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók továbbtanulási esélyeit elősegítő programok, szolgáltatások számának növekedése Közép: ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása Hosszú: A célcsoport továbbtanulási arányának növelése


forráshiány pályázati források megszerzésének lehetősége


1. Intézkedés címe: A veszélyeztetett és mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek javítása


A településen egyre több az elszegényedő család, erősebb tendenciát öltött a családok szétesése, megemelkedett a nevelés, gondozás, törődés hiányából adódó veszélyeztetettség.


2011-2013 között megvalósított Gyerekesély projekt (TÁMOP-5.2.3) folytatása.


A TÁMOP 5.2.3. projekt keretében létrehozott „Gyerekesély iroda” további működtetése (tárgyi- és személyi feltételek), a projektben lezajlott és továbbvihető programelemek, szolgáltatások fenntartása.

Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése.

A célcsoporttal foglalkozó szakemberek továbbképzése, a hátrányos helyzetű gyerekek nevelését, személyiségfejlesztését, a szülők bevonását segítő ismeretek elsajátítása és kompetenciák fejlesztése érdekében.


Partnerek KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, munkaügyi központ, rendőrség,

84

civil szervezetek, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat




Rövid: Közép: Hosszú:




3. Nők

1. Intézkedés címe: Adatgyűjtési és elemzési terv készítése Esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése az együttműködő szervezeteknél




Rövidtávú cél: 2014.december Adatgyűjtés a következő területeken: foglalkoztatás, közoktatás, szakképzés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás, bűnmegelőzés, áldozatvédelem Középtávú cél: 2015. december A kötelező adatszolgáltatások áttekintése után rövid- és középtávú adatgyűjtési- és elemzési terv készítése (szakértői segítség, esetleg a KSH bevonásával). A meglévő adatok táblázatba rendezése. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése. Esélyegyenlőségi munkacsoport kialakítása az érintett szervezetek (intézmények, munkáltatók stb.) képviselőiből. Hosszútávú cél: 2016. december A szükségesnek látszó hiányzó adatok esetleges gyűjtésére középtávú terv kidolgozása. Probléma-lista készítése. Az esélyegyenlőségi munkacsoport rendszeres működése.

Tevékenységek (a beavatkozás

Esélyegyenlőségi – ezen belül gender mainstreamingre is felkészített – munkatárs vagy munkacsoport kijelölése (és képzése); és feladataik

85

tartalma) pontokba szedve

meghatározása Esélyegyenlőségi szakértő megbízása Az adatgyűjtés módszertanának kidolgozása (kérdőívek,

szempontrendszer, adatszolgáltatók áttekintése). Az adatszolgáltatással érintett intézmények, szervezetek

„érzékenyítése” – attitűdformálás céljából Az adatgyűjtési tevékenység megszervezése és lebonyolítása Az adatok feldolgozása, elemzési terv készítése Az adatgyűjtés eredményeinek ismertetése az önkormányzattal és a

partnerekkel, szakmai műhely és vitafórum – beavatkozási terv felvázolása


Partnerek KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, munkaügyi központ, rendőrség, civil szervezetek




Rövid: adatgyűjtés szempontrendszere – kérdőív 1 db Közép: esélyegyenlőségi munkacsoport összeállítása – min. 5 fő , „érzékenyítő-attitűdformáló program”- 3 db Hosszú: adatbázis – 1 db, elemzés – 1 db, az esélyegyenlőségi munkacsoport rendszeres működését igazoló szakmai dokumentum (jegyzőkönyv)


alacsony motiváció a felelősök és a partnerek részéről ráépíthető projektek, pályázati források megszerzésének lehetősége


2. Intézkedés címe:

A nők foglalkoztatásával kapcsolatos problémák feltárása Beavatkozások tervezése a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében


A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai nincsenek nyilvántartva teljeskörűen (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról felmérés nem áll rendelkezésre. A nők munkába állását és munkavégzését segítő szolgáltatások bővítésére igény mutatkozik.

86


A nők munkába állását gátló tényezők feltérképezése, beavatkozások tervezése és végrehajtása ezek elhárítása érdekében. A munkaerő- és a munkahely-kínálat összehangolása a nők munkaerő-piaci érvényesülésének elősegítése. Rövidtávú cél: 2014. december A női népesség demográfiai adatainak szélesebbkörű gyűjtése és elemzése problémafeltárás, szükségletfelmérés. Középtávú cél: 2015. december Beavatkozások tervezése, intézkedések, projektek kidolgozása. Hosszútávú cél: 2017. december Intézkedések, projektek megvalósítása a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében.


Adatgyűjtés (Munkaügyi Központ, KSH segítségét igénybe véve) a

munkaerő- és a munkahely-kínálat összehasonlítása céljából, szakképzettség, nemek szerint is bontva, a helyben rendelkezésre álló átképzési lehetőségekre és a lehetséges alternatív munkavégzési formákra is tekintettel.

A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatainak áttekintése (gyermekszám, képzettség, életkor, családi állapot, demográfiai adatok), teljes körű vagy reprezentatív vizsgálat elvégeztetése körükben a munkavállalást akadályozó vagy nehezítő tényezőkről (szakértő segítség igénybevételével).

Adatgyűjtés és elemzés az önkormányzatnál és intézményeinél: a dolgozók bére, keresete nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör-, munkabér-elemzés készítése.

Beavatkozások tervezése és megvalósítása: Rövid távú változás érdekében felvilágosítás, propaganda, kampányok,

a civil szervezetek és kulturális intézmények közreműködésével. Hosszú távú változás érdekében a nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó rendszeres programok (pl. lányok műszaki-természettudományos orientácója) a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok.

Foglalkoztatási programok, projektek „nőtámogató” eszközökkel (gyermekfelügyelet, iskolai, óvodai nyitva tartáshoz igazodó programok).

A munkaerő-piaci intézményekkel együtt átképzés, továbbképzés, foglalkoztatás biztosítása, alternatív foglalkoztatási formák szervezése – akár rotációval is – kifejezetten a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők számára. Szükségletfelmérés készítése a gyermeküket egyedül nevelők körében.

Az önsegítő anyacsoportokat szerveződésének támogatása az önkormányzat részéről (helyiség, gyermekfelügyelet, apás gyerekprogramok szervezése).

Közösségi szociális munka módszereivel közösségi felügyeleti

87

megoldások kidolgozása és biztosítása (pl.: nyugdíjas tanító, könyvtáros, helyi középiskolások meseolvasással, diavetítéssel hosszabbítják meg az elérhető óvodai, napközi otthonos ellátást).

Iskolabuszok, a falugondnoki szolgálat bekapcsolása, kooperáció más szolgáltatókkal. Kimutatás készítése

Résztvevők és felelős

polgármester

Partnerek munkaügyi központ, KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, közművelődési intézmények, civil szervezetek, vállalkozások, munkáltatók




Rövid: adatgyűjtés, reprezentatív vizsgálat és annak elemzése – 1 db elemzés Közép: felvilágosító-attitűdformáló programok beépítése a közművelődési és közösségi programokba -10 db program; nők munkaerő-piaci esélyeit javító projekt kidolgozása – min. 1 db Hosszú: kiegészítő szolgáltatás (pl. gyermekfelügyelet, nyári gyermekprogram stb.) biztosítása – 1 db. Pénzügyi fedezet esetén foglalkoztatás bővítés az önkormányzatnál és intézményeinél.



Szükséges erőforrások

humán erőforrás, pénzügyi erőforrások, tárgyi feltételek (pl. helyiség kiegészítő szolgáltatáshoz, képzéshez stb.)

3.Intézkedés címe: A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzése majd beavatkozások tervezése




Rövidtávú cél: 2014. december A nők elleni erőszakos cselekedetek feltérképezése, adatgyűjtés. Középtávú cél: 2015. december Beavatkozások tervezése megszüntetésükre. Hosszútávú cél: 2017. december A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás megteremtése


Adattábla elkészítése a rendőrség és az ügyészség segítségével: nemek szerint bontott adatok, szükség esetén főbb korcsoportokban, a családi kapcsolatok szerint leválogatva, a kiemelt bűncselekmények (személy, vagyon, nemi erkölcs elleni stb. bűncselekmények) elkövetői, sértettjei [bűnmegelőzési és áldozatvédelmi adattábla].

A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzés.

88

Beavatkozások tervezése a nők elleni erőszak csökkentése és megszüntetése érdekében: Támogatja (pl. pályázattal, helyiség biztosításával, kísérő szolgáltatások

nyújtásával) a szociális háló munkatársainak képzését a kapcsolati erőszak témájában, különös tekintettel az erőszak és a nemek egyenlőtlensége közötti összefüggésre.

A rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul közös programok szervezéséhez a rendőrséggel, oktatási intézményekkel (érzékenyítő példák bemutatása, megoldási utak közös elemzése érdekében).

A szakemberek célzott képzése (nemek egyenlősége, prostitúció mint a nők elnyomásának intézményrendszere, áldozatvédelmi ismeretek, pszichológiai ismeretek stb.).

Nemi erőszak-megelőzési programok támogatása (egyenlőségen alapuló, erőszakmentes szex, jogismeret, önvédelem stb.).

Iskolai fogamzásszabályozási programok támogatása: fogamzásszabályozás alapismeretei, felelős szex, felelős kapcsolat

Az önkormányzati lakás-kiutalási eljárások során javasolt előnyben részesíteni azon a nőket, akik családon belüli erőszak áldozatai.

Elérhetővé tenni az érintett intézmények számára a nők elleni erőszak áldozatai ellátásával kapcsolatban kidolgozott módszertanokat, protokollokat.

Intenzív gyermek- és ifjúságvédelmi eszközök bevetése annak érdekében, hogy a fiatal anyák (ha akarnak) a gyerekükkel élhessenek, iskolába járhassanak, dolgozhassanak (óvoda-bölcsőde, gyermekjólét, védőnői szolgálat, iskola, szakképzés, munkaügyi központ együttműködése)

Nő- és gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése (iskola, rendőrség, gyermekjóléti szolgálat együttműködése, gyermekvédelmi eszközrendszer mobilizálása).

Résztvevők és felelős

polgármester

Partnerek rendőrség, ügyészség, szociális intézmények, oktatási intézmények, KLIK-tankerület, járási hivatal, védőnők, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat




Rövid: adatgyűjtés módszertanának kidolgozása, adatbázis kialakítása, frissítése, elemzés – 1 db Közép: beavatkozások megtervezése, programok, projektek kidolgozása – 3 db Hosszú: felvilágosító, prevenciós programok működtetése (iskolai és iskolán kívüli) tanulás keretében- 1 db, szakemberek (pl.szociális munkások, pedagógusok) ilyen irányú továbbképzésének támogatása pályázati eszközökkel, jelzőrendszer működtetése

89


humán erőforrás hiánya, pénzügyi források hiánya pályázat

Szükséges erőforrások humán erőforrás, pénzügyi erőforrások, tárgyi feltételek

4. Idősek

1. Intézkedés címe: Az idősek közösségi életben való részvételének elősegítését szolgáló programok




Az időskorú népesség közösségi aktivitását, társadalmi életben való részvételét segítő feltételek megteremtése. Rövid távú célok:2014. december A meglévő erőforrások és igények felmérése. Középtávú célok: 2015. december: Kerekasztal fórum megszervezése a helyi közösségi élet szereplőinek bevonásával – ötletek, javaslatok összegyűjtése. Programtervek. Hosszútávú célok:2017. december Az idősek nagyobb arányú részvétele a település életében. Programok, projektek megvalósítása.


Időseket tömörítő civil szervezetek tárgyi- és humán kapacitásbővítésének támogatása- pl. segítségnyújtás pályázatírásban

Idősügyi kerekasztal működtetése Önkormányzati anyagi-és természetbeni támogatás az idősek civil

szervezetének Az idősek tájékoztatása és bevonása a település kulturális és

közéleti programjaiba A generációk találkozását segítő szolgáltatások, programok

kialakítása Résztvevők és felelős polgármester

Partnerek Városi Nyugdíjas Klub, Gondozási Központ, Napsugár Idősek Otthona, civil szervezetek, közművelődési intézmény, oktatási-nevelési intézmények, egészségügyi intézmények



Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága,

Idősek részvételével szervezett programok számának emelkedése

90

forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei



5. Fogyatékkal élők

1. Intézkedés címe: Adatgyűjtés a közszférában és a versenyszférában foglalkoztatott fogyatékkal élő munkavállalókról, és a célcsoport munkaerő-piaci érvényesülését segítő intézkedések megvalósítása




A fogyatékkal élők munkaerő-piaci szereplésének elősegítése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése települési szinten. Rövidtávú cél: 2014. december Tájékozódás és igényfelmérés a fogyatékkal élő munkavállaló beilleszkedését segítő programokról, ezekben való részvétel megtervezése. Középtávú cél: 2015. december Attitűdváltás elősegítése a munkáltatók részéről. Foglalkoztatást segítő projekt kidolgozása. Hosszútávú cél: 2017. december Forrásszerzés: Fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, önkormányzati fenntartású intézményekben.


Felmérés készítése a településen működő vállalkozásokról, valamint az önkormányzati intézményekben a fogyatékkal élők foglalkoztatásának mértékéről.

Egyeztetés a munkáltatókkal, a fogyatékkal élők társadalmi szervezeteivel, a munkaügyi központtal a szükségletekről és igényekről.

Foglalkoztatási mentor, tanácsadó, rehabilitációs szakmérnök igénybevétele.

A foglalkoztatás feltételeinek megvizsgálása a potenciális munkáltatóknál: munkavédelmi előírások betartása maradéktalanul megvalósul-e; érdemes fejleszteni, illetve ergonómiailag a legoptimálisabb munkakörnyezetet kialakítani.

Bekapcsolódás fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő programokba. Az önkormányzatnál és intézményeinél biztosítani kell a munkakörök és

91

munkaterületek folyamatos akadálymentesítését. Új álláshelyek meghirdetésekor biztosítani kell a jelentkezők részére, hogy fogyatékosságukból eredő speciális igényeiket az állásinterjú előtt jelezzék, illetve az állásinterjún a szükséges akadálymentesítéseket elő kell készíteni.

Projektek lebonyolítása. A fogyatékkal élő munkavállalók számának növelése az önkormányzatnál és intézményeinél.


Partnerek Munkaügyi Központ, munkáltatók, vállalkozások, oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési intézmények, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, civil szervezetek




Rövid: szükségletfelmérés Közép: foglalkoztatási program terv Hosszú: a fogyatékkal élő munkavállalók arányának növekedése


forráshiány pályázati források megszerzésének lehetősége


2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

A B C D E F G H I J

Intézkedés

sorszáma

Az intézkedés címe,

megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseib

en feltárt esélyegyenlőségi

probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja

egyéb stratégiai dokumentumok

kal

Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósí

tásának határideje

Az intézkedés eredményessé

gét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításáho

z szükséges erőforrások

(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedé

s eredmény

einek fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 A romák és

mélyszegénységben élők foglalkoztatásának bővítése


Közhasznú munkák során értékteremtő munka biztosítása a roma és mélyszegénységben élő munkanélküliek számára is. Rövidtávú cél: Az álláskeresők egyéni képességeire, képzettségére és tapasztalataira alapozott foglalkoztatási projektek tervezése; és a célcsoport munkaerő-piaci esélyeit növelő szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése (képzés, szociális ellátás, közétkeztetés, gyermekjólét, közművelődés területén).

Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Kistelek Város Térségi Szemléletű Fejlesztési Koncepciója Kistelek Város Önkormányzatának Gazdasági Programja

Az önkormányzat és intézményei adatgyűjtésének áttekintése, szükség szerint az adatgyűjtés rendszerének átalakítása, kiegészítése és kiértékelése. A munkaerő-kereslet és munkaerő-kínálat összehangolása érdekében partnerségi fórum kialakítása A foglalkoztatási program és a hozzákapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (ellátandó feladatok, képzés, mentorálás, gyermekfelügyelet stb.) megtervezése, a partnerek bevonásával Forráskeresés –pályázatírás Projekt benyújtása és

Munkaügyi Központ, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, munkáltatók, KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési és egyéb közintézmények, civil szervezetek


Rövid: aktuális adatbázis az álláskeresésben érintett roma és mélyszegénységben élő népességre vonatkozóan – 1db Közép: partnerségi fórum létrehozása és működése Hosszú: foglalkoztatás bővülése az önkormányzatnál és intézményeinél a célcsoport bevonásával, projekt

humán, pénzügyi A képzésen megszerzett tudás hasznosul a későbbiekben is Partnerek együttműködése állandósul

93

Középtávú cél: A célcsoport munkaerő-piaci esélyeit javító projektek benyújtása Hosszútávú cél: A fenti projektek megvalósítása. A roma és mélyszegénységben élő emberek foglalkoztatási arányának növelése az önkormányzat által fenntartott intézményekben és partnereinél.

megvalósítása lebonyolítása – 1 db

2 A cigányság tanulási alapkompetenciáinak fejlesztése, valamint számítástechnikai és nyelvi képzések

8 általános elvégzésének, a digitális írástudás, valamint a nyelvtudás hiánya akadályozza az elhelyezkedést

Rövidtávú cél: 2014. december A célcsoport körében adat- és igényfelmérés elvégzése. Középtávú cél: 2015. december A célcsoport kompetencia fejlesztését szolgáló felnőttképzési projektek benyújtása. Hosszútávú cél: 2017. december A fenti projektek megvalósítása. A roma és mélyszegénységben élő emberek foglalkoztatási

Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Kistelek Város Térségi Szemléletű Fejlesztési Koncepciója Kistelek Város Önkormányzatának Gazdasági Programja

Az önkormányzat és intézményei adatgyűjtésének áttekintése, szükség szerint az adatgyűjtés rendszerének átalakítása, kiegészítése és kiértékelése. Az igényfelmérésre épülő felnőttképzési program kidolgozása (CKÖ, Önkormányzat, Kárpátia Kincsesház Nonprofit Kft., felnőttképző szervezetek, Munkaügyi Központ, potenciális munkáltatók a településen). A célcsoport képzési programba segítő szociális háttérszolgáltatások

Polgármester Munkaügyi Központ, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Kárpátia Kincsesház Nonprofit Kft., munkáltatók, KLIK- Tankerület, felnőttképző szervezetek, nevelési-oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési és egyéb közintézmények, civil szervezetek


Rövid: aktuális adatbázis az álláskeresésben érintett roma és mélyszegénységben élő népességre vonatkozóan – 1db Közép: a képzésbe bevont személyek számának növekedése Hosszú: foglalkoztatás bővülése az önkormányzatnál és

humán, pénzügyi Könnyebb elhelyezkedés Példamutatás a saját generációnak

94

arányának, elhelyezkedési esélyeinek növelése.

(ösztöndíj, útiköltség, gyermekelhelyezés, mentorálás, stb.) kidolgozása, a partnerek bevonásával Forráskeresés –

pályázatírás Projekt benyújtása és megvalósítása

intézményeinél a célcsoport bevonásával, projekt lebonyolítása – 1 db

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Az iskolai és

iskolán kívüli tehetséggondozás elősegítése


Rövidtávú cél: A tehetségazonosítás módszertanának kidolgozása és bevezetése, az ehhez szükséges humán erőforrás biztosítása Középtávú cél: A tehetséggondozás feltételeinek javítása a településen. Hosszútávú cél: A tehetséges (jó tanulmányi eredményt) elérő tanulók arányának növelése

Kistelek Város Önkormányzatának Köznevelési - Fejlesztési Terve Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Kistelek Város Ifjúsági Koncepciója és Cselekvési Programja Kistelek Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése

A tehetségfejlesztés irányainak meghatározása – a helyi erőforrások számbavétele Egyeztetés a partnerekkel A tehetséggondozással kapcsolatos projektek, programok tervezése Pedagógusok továbbképzése: tehetségazonosítás elvégzéséhez A tehetségazonosítás elvégzése A tehetséggondozás megvalósítása

KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, művészeti iskolák, közművelődési intézmények, civil szervezetek


kompetenciamérés eredményei

humán, pénzügyi Önkormányzat koncepciójába beépítve pályázati forrásból

95

2 A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és SNI-s tanulók felzárkózását segítő programok megvalósítása


Rövidtávú cél: A gyermekek- és fiatalok felzárkóztatását segítő programok és szolgáltatások tervezése. Középtávú cél: Az oktatási intézményekkel való együttműködés kereteinek kialakítása. Hosszútávú cél: A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek javítása.

Kistelek Város Önkormányzatának Köznevelési - Fejlesztési Terve Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Kistelek Város Ifjúsági Koncepciója és Cselekvési Programja Kistelek Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése

Mentorálás, korrepetálás, pályaorientáció megvalósítása az iskolákkal együttműködve, és iskolán kívüli nem formális tanulási programok keretében Az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés fejlesztési lehetőségeinek áttekintése a településen Ifjúságvédelemi felelős alkalmazása az önkormányzatnál Ifjúsági közösségi terek (ifjúsági klub) rendszeres működtetése A kortárs ifjúságsegítés támogatása – fiatalok ilyen irányú továbbképzése Gyermek- és ifjúságvédelmi projektek kidolgozása

KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat, szociális intézmények, munkaügyi központ, civil szervezetek, Ifjú Kistelekiek Szövetsége


Rövid: A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók továbbtanulási esélyeit elősegítő programok, szolgáltatások számának növekedése Közép: ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása Hosszú: A célcsoport továbbtanulási arányának növelése


3 A veszélyeztetett és mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek javítása

A településen egyre több az elszegényedő család, erősebb tendenciát öltött a családok szétesése, megemelkedett a nevelés, gondozás, törődés

2011-2013 között megvalósított Gyerekesély projekt (TÁMOP-5.2.3) folytatása.

Kistelek Város Önkormányzatának Köznevelési - Fejlesztési Terve Szociális szolgáltatásszervezési koncepció

A TÁMOP 5.2.3. projekt keretében létrehozott „Gyerekesély iroda” további működtetése, a projektben lezajlott és továbbvihető programelemek, szolgáltatások fenntartása. Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek

KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, munkaügyi központ,


Szemléletformáló és prevenciós programok, szociális szolgáltatások (adósságkezelés, családpedagógiai mentor), szolgáltatások


96

hiányából adódó veszélyeztetettség.

Kistelek Város Ifjúsági Koncepciója és Cselekvési Programja Kistelek Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése

működtetése. A célcsoporttal foglalkozó szakemberek továbbképzése, a hátrányos helyzetű gyerekek nevelését, személyiségfejlesztését, a szülők bevonását segítő ismeretek elsajátítása és kompetenciák fejlesztése érdekében.

rendőrség, civil szervezetek, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat

hozzáférhető biztosítása

III. A nők esélyegyenlősége 1 Adatgyűjtési

és elemzési terv készítése Esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése az együttműködő szervezeteknél


Rövidtávú cél: Adatgyűjtés a következő területeken: foglalkoztatás, közoktatás, szakképzés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás, bűnmegelőzés, áldozatvédelem Középtávú cél: A kötelező adatszolgáltatások áttekintése után rövid- és középtávú adatgyűjtési- és elemzési terv készítése A meglévő adatok táblázatba rendezése. Az

Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Kistelek Város Önkormányzatának Gazdasági Programja

Kistelek Város Térségi Szemléletű Fejlesztési Koncepciója

Esélyegyenlőségi munkatárs vagy munkacsoport kijelölése; és feladataik meghatározása Esélyegyenlőségi szakértő megbízása Az adatgyűjtés módszertanának kidolgozása Az adatszolgáltatással érintett intézmények, szervezetek „érzékenyítése” – attitűdformálás céljából Az adatgyűjtési tevékenység megszervezése és lebonyolítása Az adatok feldolgozása, elemzési terv készítése

KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, munkaügyi központ, rendőrség, civil szervezetek


Rövid: adatgyűjtés szempontrendszere – kérdőív 1 db Közép: esélyegyenlőségi munkacsoport összeállítása – min. 5 fő - „érzékenyítő-attitűdformáló program”- 3 db Hosszú: adatbázis – 1 db, elemzés – 1 db, az esélyegyenlőségi

humán, pénzügyi Adatbázis a későbbiekben is hozzáférhető, frissíthető A gender main streaming beépül az önkormányzat tevékenységébe

97

esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése. Esélyegyenlőségi munkacsoport kialakítása az érintett szervezetek képviselőiből. Hosszútávú cél: A szükségesnek látszó hiányzó adatok esetleges gyűjtésére középtávú terv kidolgozása. Probléma-lista készítése. Az esélyegyenlőségi munkacsoport rendszeres működése.

Az adatgyűjtés eredményeinek ismertetése az önkormányzattal és a partnerekkel, szakmai műhely és vitafórum – beavatkozási terv felvázolása

munkacsoport rendszeres működését igazoló szakmai dokumentum (jegyzőkönyv)

2 A nők foglalkoztatásával kapcsolatos problémák feltárása Beavatkozások tervezése a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében

A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai nincsenek nyilvántartva teljeskörűen (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról felmérés nem áll rendelkezésre.

A nők munkába állását gátló tényezők feltérképezése, beavatkozások tervezése és végrehajtása ezek elhárítása érdekében. A munkaerő- és a munkahely-kínálat összehangolása a nők munkaerő-piaci érvényesülésének elősegítése. Rövidtávú cél: A női népesség demográfiai adatainak szélesebbkörű

Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Kistelek Város Önkormányzatának Gazdasági Programja


Adatgyűjtés a munkaerő- és a munkahely-kínálat összehasonlítása céljából, szakképzettség, nemek szerint is bontva, a helyben rendelkezésre álló átképzési lehetőségekre és a lehetséges alternatív munkavégzési formákra is tekintettel. A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatainak áttekintése, teljes körű vagy reprezentatív vizsgálat elvégeztetése

munkaügyi központ, KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, közművelődési intézmények, civil szervezetek, vállalkozások, munkáltatók


Rövid: adatgyűjtés, reprezentatív vizsgálat és annak elemzése – 1 db elemzés Közép: felvilágosító-attitűdformáló programok beépítése a közművelődési és közösségi programokba -10 db program; nők munkaerő-

humán, pénzügyi, tárgyi

Az önkormányzati koncepcióba beépítve, partnerekkel együttműködve, pályázati lehetőségekkel fenntartható

98

A nők munkába állását és munkavégzését segítő szolgáltatások bővítésére igény mutatkozik.

gyűjtése és elemzése problémafeltárás, szükségletfelmérés. Középtávú cél: Beavatkozások tervezése, intézkedések, projektek kidolgozása. Hosszútávú cél: Intézkedések, projektek megvalósítása a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében.

körükben a munkavállalást akadályozó vagy nehezítő tényezőkről. Adatgyűjtés és elemzés az önkormányzatnál és intézményeinél: a dolgozók bére, keresete nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör-, munkabér-elemzés készítése. Beavatkozások tervezése és megvalósítása: Rövid távú változás érdekében felvilágosítás, propaganda, kampányok, a civil szervezetek és kulturális intézmények közreműködésével. Hosszú távú változás érdekében a nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó rendszeres programok (pl. lányok műszaki-természettudományos orientácója) a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok. Foglalkoztatási programok, projektek „nőtámogató”

piaci esélyeit javító projekt kidolgozása – min. 1 db Hosszú: kiegészítő szolgáltatás (pl. gyermekfelügyelet, nyári gyermekprogram stb.) biztosítása – 1 db. Pénzügyi fedezet esetén foglalkoztatás bővítés az önkormányzatnál és intézményeinél.

99

eszközökkel. A munkaerő-piaci intézményekkel együtt átképzés, továbbképzés, foglalkoztatás biztosítása, alternatív foglalkoztatási formák szervezése – akár rotációval is – kifejezetten a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők számára. Szükségletfelmérés készítése a gyermeküket egyedül nevelők körében. Az önsegítő anyacsoportokat szerveződésének támogatása az önkormányzat részéről. Közösségi szociális munka módszereivel közösségi felügyeleti megoldások kidolgozása és biztosítása. Iskolabuszok, a falugondnoki szolgálat bekapcsolása, kooperáció más szolgáltatókkal. Kimutatás készítése

3 A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzése majd beavatkozások tervezése


Rövidtávú cél: A nők elleni erőszakos cselekedetek feltérképezése, adatgyűjtés. Középtávú cél: Beavatkozások tervezése megszüntetésükre. Hosszútávú cél: A

Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Kistelek Város Önkormányzatának

Adattábla elkészítése a rendőrség és az ügyészség segítségével: nemek szerint bontott adatok, szükség esetén főbb korcsoportokban, a családi kapcsolatok szerint leválogatva, a kiemelt bűncselekmények elkövetői, sértettjei.

rendőrség, ügyészség, szociális intézmények, oktatási intézmények, KLIK-tankerület, járási hivatal, védőnők, családsegítő és


Rövid: adatgyűjtés módszertanának kidolgozása, adatbázis kialakítása, frissítése, elemzés – 1 db

humán, pénzügyi, tárgyi

Az önkormányzat és oktatási intézmények koncepciójába beépítve, partnerek

100

nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás megteremtése

Gazdasági Programja


A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzés. Beavatkozások tervezése a nők elleni erőszak csökkentése és megszüntetése érdekében: Támogatja a szociális háló munkatársainak képzését a kapcsolati erőszak témájában, különös tekintettel az erőszak és a nemek egyenlőtlensége közötti összefüggésre. A rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul közös programok szervezéséhez a rendőrséggel, oktatási intézményekkel. A szakemberek célzott képzése. Nemi erőszak-megelőzési programok támogatása. Iskolai fogamzásszabályozási programok támogatása: fogamzásszabályozás alapismeretei, felelős szex, felelős kapcsolat Az önkormányzati lakás-kiutalási eljárások során javasolt előnyben részesíteni azon a nőket, akik családon belüli erőszak áldozatai.

gyermekjóléti szolgálat

Közép: beavatkozások megtervezése, programok, projektek kidolgozása – 3 db Hosszú: felvilágosító, prevenciós programok működtetése (iskolai és iskolán kívüli) tanulás keretében- 1 db, szakemberek (pl.szociális munkások, pedagógusok) ilyen irányú továbbképzésének támogatása pályázati eszközökkel, jelzőrendszer működtetése

kel együttműködve, pályázati lehetőségekkel fenntartható

101

Elérhetővé tenni az érintett intézmények számára a nők elleni erőszak áldozatai ellátásával kapcsolatban kidolgozott módszertanokat, protokollokat. Intenzív gyermek- és ifjúságvédelmi eszközök bevetése annak érdekében, hogy a fiatal anyák a gyerekükkel élhessenek, iskolába járhassanak, dolgozhassanak Nő- és gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése.

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Az idősek

közösségi életben való részvételének elősegítését szolgáló programok


Az időskorú népesség közösségi aktivitását, társadalmi életben való részvételét segítő feltételek megteremtése. Rövid távú célok: A meglévő erőforrások és igények felmérése. Középtávú célok: Kerekasztal fórum megszervezése a helyi közösségi élet szereplőinek bevonásával –

Szociális szolgáltatásszervezési koncepció

Időseket tömörítő civil szervezetek tárgyi- és humán kapacitásbővítésének támogatása- pl. segítségnyújtás pályázatírásban Idősügyi kerekasztal működtetése Önkormányzati anyagi-és természetbeni támogatás az idősek civil szervezetének Az idősek tájékoztatása és bevonása a település kulturális és közéleti programjaiba.

Városi Nyugdíjas Klub, Gondozási Központ, Napsugár Idősek Otthona, civil szervezetek, közművelődési intézmény, oktatási-nevelési intézmények, egészségügyi intézmények


Idősek részvételével szervezett programok számának emelkedése

humán, pénzügyi Az önkormányzat koncepciójába beépítve fenntartható

102

ötletek, javaslatok összegyűjtése. Programtervek. Hosszútávú célok: Az idősek nagyobb arányú részvétele a település életében. Programok, projektek megvalósítása.

A generációk találkozását segítő szolgáltatások, programok kialakítása

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Adatgyűjtés a

közszférában és a versenyszférában foglalkoztatott fogyatékkal élő munkavállalókról, és a célcsoport munkaerő-piaci érvényesülését segítő intézkedések megvalósítása


A fogyatékkal élők munkaerő-piaci szereplésének elősegítése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése települési szinten. Rövidtávú cél: Tájékozódás és igényfelmérés a fogyatékkal élő munkavállaló beilleszkedését segítő programokról, ezekben való részvétel megtervezése. Középtávú cél: Attitűdváltás elősegítése a munkáltatók részéről. Foglalkoztatást segítő projekt kidolgozása. Hosszútávú cél: Forrásszerzés: Fogyatékkal élő

Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Kistelek Város Térségi Szemléletű Fejlesztési Koncepciója

Felmérés készítése a településen működő vállalkozásokról, valamint az önkormányzati intézményekben a fogyatékkal élők foglalkoztatásának mértékéről. Egyeztetés a munkáltatókkal, a fogyatékkal élők társadalmi szervezeteivel, a munkaügyi központtal a szükségletekről és igényekről. Foglalkoztatási mentor, tanácsadó, rehabilitációs szakmérnök igénybevétele. A foglalkoztatás feltételeinek megvizsgálása a potenciális munkáltatóknál: munkavédelmi előírások betartása maradéktalanul megvalósul-e; érdemes

Munkaügyi Központ, munkáltatók, vállalkozások, oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési intézmények, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, civil szervezetek


Rövid: szükségletfelmérés Közép: foglalkoztatási program terv Hosszú: a fogyatékkal élő munkavállalók arányának növekedése

humán, pénzügyi Az önkormányzat és oktatási intézmények koncepciójába beépítve, partnerekkel együttműködve, pályázati lehetőségekkel fenntartható

103

munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, önkormányzati fenntartású intézményekben.

fejleszteni, illetve ergonómiailag a legoptimálisabb munkakörnyezetet kialakítani. Bekapcsolódás fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő programokba. Az önkormányzatnál és intézményeinél biztosítani kell a munkakörök és munkaterületek folyamatos akadálymentesítését. Új álláshelyek meghirdetésekor biztosítani kell a jelentkezők részére, hogy fogyatékosságukból eredő speciális igényeiket az állásinterjú előtt jelezzék, illetve az állásinterjún a szükséges akadálymentesítéseket elő kell készíteni. Projektek lebonyolítása. A fogyatékkal élő munkavállalók számának növelése az önkormányzatnál és intézményeinél.

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

105

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

106

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

107

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

HEP elkészítési jegyzék3

NÉV4 HEP részei5 Aláírás6

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Nagy Netta

Mencz Angéla

3 Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 4 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 5 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 6 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

Documents

Helyi - Kistelek · A település bemutatása A Kisteleki kistérség a Dél-alföldi régióban, Csongrád megye észak-nyugati részén, Szeged vonzáskörzetében található