Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Jászsági Kistérségi HK

Budapest, 2008 Október 21.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Jászsági Kistérségi HK

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Jász hagyományokon, újszerű fejlesztéseken és sokszínű együttműködésen alapuló versenyképes térségért

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Jászsági Kistérségi HK – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2

A térségben összesen 18 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 56%-a, 10 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 18 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 56%-a, 10 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 34 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 34 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 14 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 14 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Jászsági Kistérségi HK területe 17 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 60,547 fő, a városokban élő lakosok száma 23,624 főA(z) Jászsági Kistérségi HK területe 17 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 60,547 fő, a városokban élő lakosok száma 23,624 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

60,547

17

3

5

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Jászapáti 9,465 fő

8,252 fő

6,059 fő

5,907 fő

Jászárokszállás

Jászladány

Jászfényszaru

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

0

0

0

3

Fő fejlesztési prioritások száma 7

Fejlesztési intézkedések száma 14

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 18

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

34

Jászsági Kistérségi HK – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,188,326 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve

Jászsági Kistérségi HK – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése

▪ Falumegújítás és -fejlesztés

▪ A kulturális örökség megőrzése

▪ Leader közösségi fejlesztés

▪ Leader vállalkozás fejlesztés

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt

HPME-k száma (db)

▪ 2

▪ 2

▪ 2

▪ 2

▪ 6

▪ 6

▪ 4

▪ 4

▪ 1

▪ 1

Allokált forrás (EUR)

▪ 767,287

▪ 767,287

▪ 1,188,326

▪ 687,263

▪ 276,761

▪ 967,412

▪ 220,100

▪ 311,877

▪ 39,693

▪ 17,937

6

Jászsági Kistérségi HK - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ Népességcsökkenés, elöregedő közösségek▪ Romák képzetlensége, életvitelbeli elmaradottsága,

telepek▪ Fiatal és aktív értelmiség elvándorlása▪ Elszegényedett, migráns elemek beköltözése▪ Fejlettségbeli különbségek a települések között▪ Elöregedő és hiányos infrastrukturális ellátottság▪ Strukturális munkanélküliség▪ Tartós munkanélküliség▪ Fejlesztési tőkeszegénység▪ Ipari és turisztikai befektetők hiánya▪ Innovációs készségek hiánya▪ Közéleti érdektelenség▪ Integrált közösségi terek, fejlesztő szolgáltatások

hiánya▪ Rossz útviszonyok▪ Vízhiányos térség▪ Tagolatlan tájszerkezet▪ Szolgáltatások hiánya a turizmusban▪ Gyenge marketing

▪ Értékes természeti erőforrások▪ Természeti értékek hasznosítása▪ Kulturális örökségek gazdag tára▪ Jász hagyományok ápolása▪ Termálvízkincs▪ Sokszínű és jó minőségű jász termékek▪ Hiány- és kihaló szakmák felelevenítése▪ Épített örökségek megőrzése▪ Együttműködés hagyományai▪ Munkanélküli lakosság aktivizálása, szakképzése▪ Turisztikai potenciál kihasználása▪ Biotermékek iránti növekvő kereslet▪ Megújuló energia felhasználása▪ Szakképzett munkaerő iránti igény növekedése▪ Civil szféra szerepének felértékelődése▪ Egészséges életmód előtérbe kerülése▪ Vállalkozói készség erősödése▪ Roma közösségek megvalósítóként történő

bevonása

7

Általános célunk, hogy a Helyi Közösség a program zárásaként elmondhassa: „A Jászsági kistérség tagjai korszerű, versenyképes és integrálódó mezőgazdasággal, innovatív és strukturálisan kiegyensúlyozott ipari szerkezettel, sokoldalúan képzett, haladó társadalmi integrációval, valamennyi szektort magában foglaló, erős kapcsolati hálóval rendelkező, együttműködő térségi társadalommal, jászsági és közösségi identitás és hagyományok húzóerejével rendelkezik. A közösségek közötti gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok hatására erősödik a versenyképesség, javul az életminőség, a térség fejlettebbé, ismertebbé válik.

Konkrét célok:- vállalkozásfejlesztés- minőségi termék előállításának ösztönzése- a térség népességmegtartó erejének növelése a helyi munkalehetőségek bővítésével, a megfelelő gazdasági intézkedések bevezetésével- a romák, és a nyugdíj előtt állók és a fiatal anyák problémájának enyhítése a civileknek és a kisvállalkozásoknak tervezett programokkal- képzések, szakmai ismeret bővítése, humán erőforrás fejlesztése- partnerség, együttműködés ösztönzése- helyi életminőség javítása, örökségvédelem- környezeti, természeti erőforrások védelme- a térségre jellemző turizmus fejlesztése.

Általános célunk, hogy a Helyi Közösség a program zárásaként elmondhassa: „A Jászsági kistérség tagjai korszerű, versenyképes és integrálódó mezőgazdasággal, innovatív és strukturálisan kiegyensúlyozott ipari szerkezettel, sokoldalúan képzett, haladó társadalmi integrációval, valamennyi szektort magában foglaló, erős kapcsolati hálóval rendelkező, együttműködő térségi társadalommal, jászsági és közösségi identitás és hagyományok húzóerejével rendelkezik. A közösségek közötti gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok hatására erősödik a versenyképesség, javul az életminőség, a térség fejlettebbé, ismertebbé válik.

Konkrét célok:- vállalkozásfejlesztés- minőségi termék előállításának ösztönzése- a térség népességmegtartó erejének növelése a helyi munkalehetőségek bővítésével, a megfelelő gazdasági intézkedések bevezetésével- a romák, és a nyugdíj előtt állók és a fiatal anyák problémájának enyhítése a civileknek és a kisvállalkozásoknak tervezett programokkal- képzések, szakmai ismeret bővítése, humán erőforrás fejlesztése- partnerség, együttműködés ösztönzése- helyi életminőség javítása, örökségvédelem- környezeti, természeti erőforrások védelme- a térségre jellemző turizmus fejlesztése.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Jászsági Kistérségi HK – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

Észak-alföldi régió legnyugatibb kistérsége a Jászberényi. A kistérségben lévő 17 település – Jászberény kivételével – alkották meg a Jászsági Kistérségi Helyi Közösséget. A térség jó megközelíthetősége (M3, 3, 31, 32 utak, 2 vasútvonal) kedvező lehet ipari üzemek megtelepedéséhez, a meglévő úthálózat felújításra szorul.A településeknek mindegyike hasonló földrajzi és éghajlati adottságokkal, környezeti értékekkel rendelkezik. Jellemző alföldi településszerkezet van, a térségben nagyon karakteres, erős az etnikai csoporttudat és a jász eredet ápolása. A Jászság hagyományai, önszerveződő képessége rendkívül erős, a megyében a legmeghatározóbb identitás-jellemzőkkel rendelkezik. A térségi együttműködés itt a legsokrétűbb és a legfejlettebb. A térség kulturális értéktudata, hagyományőrzése pl. Jászok Világtalálkozója követendő szimbólumokká váltak. Jász és cigány hagyományok élnek a térségben, színvonalasan működnek zenekarok, tánccsoportok, stb.A kisebb települések gazdasága alapvetően az agráriumra épül. A nagyüzemek közül mára mindössze 3 maradt meg. A magángazdaságok jelentős része tőkeszegénységgel küszködik, szükség van a felzárkóztatásukra.A térség az elmúlt másfél évtizedben a megye meghatározó ipari térségévé fejlődött. A vállalkozások többsége a tercier szektorban, ezen belül a kereskedelem területén működik. Az ipar jelentőségét mutatja az is, hogy a külföldi tőkebefektetések többsége koncentráltan itt jelenik meg, 3 ipari park van.A mikro- és kisvállalkozások ezer lakosra jutó aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében és így az akciócsoport területén is elmarad az országos átlagtól. Cél a gazdálkodók szakmai ismereteinek javítása, minőségi termék előállítása, nagy figyelmet fordítva a marketing tevékenységre is. Erősíteni szükséges a város-falu integráció, partnerség, helyi erőforrásokra épülő fejlesztések folytatását.Gazdasági potenciáljánál fogva a kistérség a megye 2. legfejlettebb területének számít, megyén belüli súlya, szerepe növekszik, bár a fejlődés dinamikája csökkent.Több település is rendelkezik termál- és gyógyvízforrásokkal, melyek hozzájárulhatnak a térség idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez.

Észak-alföldi régió legnyugatibb kistérsége a Jászberényi. A kistérségben lévő 17 település – Jászberény kivételével – alkották meg a Jászsági Kistérségi Helyi Közösséget. A térség jó megközelíthetősége (M3, 3, 31, 32 utak, 2 vasútvonal) kedvező lehet ipari üzemek megtelepedéséhez, a meglévő úthálózat felújításra szorul.A településeknek mindegyike hasonló földrajzi és éghajlati adottságokkal, környezeti értékekkel rendelkezik. Jellemző alföldi településszerkezet van, a térségben nagyon karakteres, erős az etnikai csoporttudat és a jász eredet ápolása. A Jászság hagyományai, önszerveződő képessége rendkívül erős, a megyében a legmeghatározóbb identitás-jellemzőkkel rendelkezik. A térségi együttműködés itt a legsokrétűbb és a legfejlettebb. A térség kulturális értéktudata, hagyományőrzése pl. Jászok Világtalálkozója követendő szimbólumokká váltak. Jász és cigány hagyományok élnek a térségben, színvonalasan működnek zenekarok, tánccsoportok, stb.A kisebb települések gazdasága alapvetően az agráriumra épül. A nagyüzemek közül mára mindössze 3 maradt meg. A magángazdaságok jelentős része tőkeszegénységgel küszködik, szükség van a felzárkóztatásukra.A térség az elmúlt másfél évtizedben a megye meghatározó ipari térségévé fejlődött. A vállalkozások többsége a tercier szektorban, ezen belül a kereskedelem területén működik. Az ipar jelentőségét mutatja az is, hogy a külföldi tőkebefektetések többsége koncentráltan itt jelenik meg, 3 ipari park van.A mikro- és kisvállalkozások ezer lakosra jutó aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében és így az akciócsoport területén is elmarad az országos átlagtól. Cél a gazdálkodók szakmai ismereteinek javítása, minőségi termék előállítása, nagy figyelmet fordítva a marketing tevékenységre is. Erősíteni szükséges a város-falu integráció, partnerség, helyi erőforrásokra épülő fejlesztések folytatását.Gazdasági potenciáljánál fogva a kistérség a megye 2. legfejlettebb területének számít, megyén belüli súlya, szerepe növekszik, bár a fejlődés dinamikája csökkent.Több település is rendelkezik termál- és gyógyvízforrásokkal, melyek hozzájárulhatnak a térség idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Jelentős fejlettségbeli különbség van a települések között, ennek okai: az ipar és a vállalkozások számában lévő különbség; továbbá a roma lakosság arányából adódó hátrányok.A közösség települései kedvező adottságai ellenére elöregedő korstruktúrájú. A cigány kisebbség társadalmi mutatói rosszak, a fejlesztési programokba kevésbé vonhatók be. A munkanélküliség strukturált, vannak munkanélküliek, de nem találkozik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon, jelentős a hiányszakmák száma.A települések egymással való együttműködése az elmúlt években tovább erősödött, melyben jelentős szerepet játszik a civil élet. A megalakult Helyi Közösség tagjai közül 4 település eredményesen szerepelt a LEADER+ programban, együttműködések jöttek létre.

Jelentős fejlettségbeli különbség van a települések között, ennek okai: az ipar és a vállalkozások számában lévő különbség; továbbá a roma lakosság arányából adódó hátrányok.A közösség települései kedvező adottságai ellenére elöregedő korstruktúrájú. A cigány kisebbség társadalmi mutatói rosszak, a fejlesztési programokba kevésbé vonhatók be. A munkanélküliség strukturált, vannak munkanélküliek, de nem találkozik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon, jelentős a hiányszakmák száma.A települések egymással való együttműködése az elmúlt években tovább erősödött, melyben jelentős szerepet játszik a civil élet. A megalakult Helyi Közösség tagjai közül 4 település eredményesen szerepelt a LEADER+ programban, együttműködések jöttek létre.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A térségben a biodiverzitás változó, érződik a klímaváltozás hatása, az országban itt van a legmelegebb és csapadékban is szegény területnek számítunk. Vannak védett területek, Natura 2000 területek, védett növény- és állatfajok, erdők, gyepek és vizes élőhelyek, melyek megőrzésre szorulnak. Az egyes területek állapota nem megfelelő.A tájképi elemek és a jellemzően jász tájkarakter megőrzése fontos feladat: holtágak, horgász tavak, bányatavak, kunhalmok, ligeterdők, szikes gyepek, stb.A Zagyva vízgyűjtőjén kb.60 pontszerű szennyező forrás van, a vízminősége „szennyezett víz”-ként jellemezhető. A kedvezőtlen vízminőséget a felső szakaszon bevezetett szennyvizek okozzák. A Zagyva vízgyűjtőjével azonos kiterjedésű a Tarna, melynek vízminősége „tűrhető víz” besorolásnak felel meg. Az oxigéntartalom és szerves szennyezőanyag tartalom jellemzői „kíváló-jó” vízre utalnak. A Csátés öntöző főcsatorna, mint a Millér főcsatorna felső szakasza öntözés és vízi élővilág szempontjából egy kiemelt víztérnek tekinthető. Említés érdemel még a vizek között a Galga, Gyöngyös patak, Szarvágy.Csapadékos időjárás alkalmával a belvíz is problémát okoz szinte minden településen. A talajvizben tartós, regionális vízszintsüllyedés nem mutatható ki. Visszatérő gondot okoz a csatornázatlan települések alatt a szennyvízszikkasztás miatt bekövetkező talajvízszint emelkedés. A 17 településből 3 db nitrát érzékeny terület.Termál-, gyógyvíz hasznosítási lehetőség van, 4 településen strandfürdő is van, az egyéb célú hévízhasznosítás viszont alárendelt jelentőségű. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadók szennyező anyag terhelését növeli.Az ivóvizes céllal termelésbe állított víztartó képződmények természetes hidrogeológiai védettsége elfogadhatónak minősíthető, az esetleges szennyező front lejutása a térség túlnyomó részén meghaladja a 30 évet. Sérülékeny vízbázis van 2 községben. Törekedni kell az utánpótlódás bázisául szolgáló talajvizek szennyezésének visszaszorítására.A levegőminőségi adatok azt mutatják, hogy a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és az ülepedő por éves átlaga alatta maradnak a határértékeknek.

A térségben a biodiverzitás változó, érződik a klímaváltozás hatása, az országban itt van a legmelegebb és csapadékban is szegény területnek számítunk. Vannak védett területek, Natura 2000 területek, védett növény- és állatfajok, erdők, gyepek és vizes élőhelyek, melyek megőrzésre szorulnak. Az egyes területek állapota nem megfelelő.A tájképi elemek és a jellemzően jász tájkarakter megőrzése fontos feladat: holtágak, horgász tavak, bányatavak, kunhalmok, ligeterdők, szikes gyepek, stb.A Zagyva vízgyűjtőjén kb.60 pontszerű szennyező forrás van, a vízminősége „szennyezett víz”-ként jellemezhető. A kedvezőtlen vízminőséget a felső szakaszon bevezetett szennyvizek okozzák. A Zagyva vízgyűjtőjével azonos kiterjedésű a Tarna, melynek vízminősége „tűrhető víz” besorolásnak felel meg. Az oxigéntartalom és szerves szennyezőanyag tartalom jellemzői „kíváló-jó” vízre utalnak. A Csátés öntöző főcsatorna, mint a Millér főcsatorna felső szakasza öntözés és vízi élővilág szempontjából egy kiemelt víztérnek tekinthető. Említés érdemel még a vizek között a Galga, Gyöngyös patak, Szarvágy.Csapadékos időjárás alkalmával a belvíz is problémát okoz szinte minden településen. A talajvizben tartós, regionális vízszintsüllyedés nem mutatható ki. Visszatérő gondot okoz a csatornázatlan települések alatt a szennyvízszikkasztás miatt bekövetkező talajvízszint emelkedés. A 17 településből 3 db nitrát érzékeny terület.Termál-, gyógyvíz hasznosítási lehetőség van, 4 településen strandfürdő is van, az egyéb célú hévízhasznosítás viszont alárendelt jelentőségű. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadók szennyező anyag terhelését növeli.Az ivóvizes céllal termelésbe állított víztartó képződmények természetes hidrogeológiai védettsége elfogadhatónak minősíthető, az esetleges szennyező front lejutása a térség túlnyomó részén meghaladja a 30 évet. Sérülékeny vízbázis van 2 községben. Törekedni kell az utánpótlódás bázisául szolgáló talajvizek szennyezésének visszaszorítására.A levegőminőségi adatok azt mutatják, hogy a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és az ülepedő por éves átlaga alatta maradnak a határértékeknek.


A térség környezeti állapota 1/2

12

A levegőszennyezést elsősorban az ipari és mezőgazdasági telephelyekhez köthető emissziós pontforrások okozzák. Jelentős kibocsátású települések: Jászapáti, Jászladány, Jászkisér, Jászjákóhalma. A levegőminőséget alapvetően a helyi lakosság fűtése határozza meg az alábbi települéken: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Pusztamonostor. Problémát okoz még a gyomnövények pollenje, a repülőgépes permetezés növényvédőszeres kibocsájtása, a közlekedés (zaj is).A termőföldeket erősen károsítja a szélerózió, amely fokozott veszélyt jelent a nagyüzemi óriás táblák kialakítása és a mezővédő erdősávok eltűnése óta. A talajszennyezést főként a korábban nagy mennyiségben alkalmazott agrokemikáliák okozzák. Az állattartás során keletkező melléktermékek szintén erősen szennyezik környezetüket, és a bűz problémát okoz.A hulladékgazdálkodás megoldott, de az illegális hulladéklerakás és a felhagyott lerakók még problémát okoznak.

A levegőszennyezést elsősorban az ipari és mezőgazdasági telephelyekhez köthető emissziós pontforrások okozzák. Jelentős kibocsátású települések: Jászapáti, Jászladány, Jászkisér, Jászjákóhalma. A levegőminőséget alapvetően a helyi lakosság fűtése határozza meg az alábbi települéken: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Pusztamonostor. Problémát okoz még a gyomnövények pollenje, a repülőgépes permetezés növényvédőszeres kibocsájtása, a közlekedés (zaj is).A termőföldeket erősen károsítja a szélerózió, amely fokozott veszélyt jelent a nagyüzemi óriás táblák kialakítása és a mezővédő erdősávok eltűnése óta. A talajszennyezést főként a korábban nagy mennyiségben alkalmazott agrokemikáliák okozzák. Az állattartás során keletkező melléktermékek szintén erősen szennyezik környezetüket, és a bűz problémát okoz.A hulladékgazdálkodás megoldott, de az illegális hulladéklerakás és a felhagyott lerakók még problémát okoznak.


A térség környezeti állapota 2/2

13

A 311/2007. Kormányrendelet alapján leghátrányosabb helyzetűnek minősülő statisztikai kistérség településeihez nem tartozunk, de a Jászberényi kistérség hátrányos helyzetű. A 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet szerint az alábbi települések a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak: Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Ez utóbbi még az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések listájában is szerepel. A forrásallokáció tervezésénél figyelembe vettük a hátrányos helyzetű települések besorolását és igényeit.

Az 5 településre jellemző, hogy kevés a munkahely, Jászfelsőszentgyörgyöt kivéve messze helyezkednek el a kistérség központjától, Jászberénytől és a megyeszékhelytől is. Jászkisér , Jászladány és Jászfelsőszentgyörgy tekintetében a nagyszámú roma lakosság okoz problémát. Jászágó és Jászivány megközelíthetősége kicsit nehézkes. Jászfelsőszentgyörgyre, Jászágóra és Jásziványra jellemző, hogy ipari vállalkozások alig vannak, a mezőgazdaságból pedig egyre kevesebben tudnak megélni. A természeti értékeket és a turizmust lehetne megfogalmazni összefoglalóan kitörési pontként, mert ezek bemutatásával és fejlesztésével a települések helyzete javulna. Emellett a munkahelyek teremtése a legfontosabb teendő, a vállalkozások létrehozása, fejlesztése. Minden településre jellemző, hogy forráshiánnyal küszködnek.

A 311/2007. Kormányrendelet alapján leghátrányosabb helyzetűnek minősülő statisztikai kistérség településeihez nem tartozunk, de a Jászberényi kistérség hátrányos helyzetű. A 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet szerint az alábbi települések a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak: Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Ez utóbbi még az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések listájában is szerepel. A forrásallokáció tervezésénél figyelembe vettük a hátrányos helyzetű települések besorolását és igényeit.

Az 5 településre jellemző, hogy kevés a munkahely, Jászfelsőszentgyörgyöt kivéve messze helyezkednek el a kistérség központjától, Jászberénytől és a megyeszékhelytől is. Jászkisér , Jászladány és Jászfelsőszentgyörgy tekintetében a nagyszámú roma lakosság okoz problémát. Jászágó és Jászivány megközelíthetősége kicsit nehézkes. Jászfelsőszentgyörgyre, Jászágóra és Jásziványra jellemző, hogy ipari vállalkozások alig vannak, a mezőgazdaságból pedig egyre kevesebben tudnak megélni. A természeti értékeket és a turizmust lehetne megfogalmazni összefoglalóan kitörési pontként, mert ezek bemutatásával és fejlesztésével a települések helyzete javulna. Emellett a munkahelyek teremtése a legfontosabb teendő, a vállalkozások létrehozása, fejlesztése. Minden településre jellemző, hogy forráshiánnyal küszködnek.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

7%

12%

25%

7%

3%

14%

8%

0%

18%

5%

17

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 39%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

2,261

7,025

1,785

1,856

441

975

183

454

313

2,878

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

12%

39%

10%

2%

5%

2%

2%

16%

10%

1%

Egyéb tevékenység 0%

18Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 5.7%, ami 0.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 5.7%

▪ Változás 2003-hoz képest 0.7 százalékpont

19

A térségben a gazdasági fejlődés az elmúlt években oly sokszor emlegetett dinamikája csökkent. Ennek ellenére a térségünk még mindig a megye legjobb munkaerő-piaci helyzetben lévő térsége, de ez főleg a kistérségi központnak, Jászberénynek köszönhető. A Helyi Közösség településein problémát okoz, hogy a munkanélküliség strukturált. Vannak munkanélküliek, de nem találkozik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon. Sok a hiányszakma (esztergályos, hegesztő), és nincs utánpótlás. A 8 általánossal nem rendelkezők, a pályakezdők, a Gyedről, Gyesről visszatérők, valamint a 45 év felettiek helyzete is nehéz. A közszféra átalakulása és a gyereklétszám csökkenése miatt a diplomások munkanélküliségének veszélyével is számolni kell. A térségben a szakmával nem rendelkezők is hátrányos helyzetben vannak.A regisztrált munkanélküliek száma a térségben meghaladja a 2000 fő-t. A munkanélküliségi ráta jelnleg 6,3 %.A térségben főként a középfokú végzettségűek és a diplomások értékelik negatívabban a foglalkoztatás terén kialakult helyi jellemzőket. A pályakezdő munkanélküliek aránya térségi szinten 9 %, több településen 10 % felett van az arányuk (Jászalsószentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászladány).Mindezek mellett szembetűnő a munkanélküliség térbeli megoszlása: még mindig nagyon magas az ipart nélkülöző fejlettebb területektől elzárt déli-jászsági, nagy romanépességű településeken (Jászkisér és Jászladány). Ezt mutatja a tartós munkanélküliek eloszlása is, amely e települések kritikus munkaerőpiaci helyzetét rajzolja ki. A munkanélküliség strukturális problémája, hogy a tartós munkanélküliek aránya több településen igen magas (Jászkiséren és Jászladányban 50 % felett van), bár térségi átlagban (46 %) megfelel az országos és régiós értéknek. Ugyanakkor pl. a foglalkoztatók is küzdenek a strukturális munkanélküliség problematikájával, mivel sajnálatos módon nem fedi egymást a vállalatok munkaerő-piaci igénye és a munkaerő kínálat. A fiatalok, a cigányok, egészségileg sérült, megváltozott munkaképességűek hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A roma aktív korúak többsége munkanélküli, a családok főleg segélyekből élnek.

A térségben a gazdasági fejlődés az elmúlt években oly sokszor emlegetett dinamikája csökkent. Ennek ellenére a térségünk még mindig a megye legjobb munkaerő-piaci helyzetben lévő térsége, de ez főleg a kistérségi központnak, Jászberénynek köszönhető. A Helyi Közösség településein problémát okoz, hogy a munkanélküliség strukturált. Vannak munkanélküliek, de nem találkozik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon. Sok a hiányszakma (esztergályos, hegesztő), és nincs utánpótlás. A 8 általánossal nem rendelkezők, a pályakezdők, a Gyedről, Gyesről visszatérők, valamint a 45 év felettiek helyzete is nehéz. A közszféra átalakulása és a gyereklétszám csökkenése miatt a diplomások munkanélküliségének veszélyével is számolni kell. A térségben a szakmával nem rendelkezők is hátrányos helyzetben vannak.A regisztrált munkanélküliek száma a térségben meghaladja a 2000 fő-t. A munkanélküliségi ráta jelnleg 6,3 %.A térségben főként a középfokú végzettségűek és a diplomások értékelik negatívabban a foglalkoztatás terén kialakult helyi jellemzőket. A pályakezdő munkanélküliek aránya térségi szinten 9 %, több településen 10 % felett van az arányuk (Jászalsószentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászladány).Mindezek mellett szembetűnő a munkanélküliség térbeli megoszlása: még mindig nagyon magas az ipart nélkülöző fejlettebb területektől elzárt déli-jászsági, nagy romanépességű településeken (Jászkisér és Jászladány). Ezt mutatja a tartós munkanélküliek eloszlása is, amely e települések kritikus munkaerőpiaci helyzetét rajzolja ki. A munkanélküliség strukturális problémája, hogy a tartós munkanélküliek aránya több településen igen magas (Jászkiséren és Jászladányban 50 % felett van), bár térségi átlagban (46 %) megfelel az országos és régiós értéknek. Ugyanakkor pl. a foglalkoztatók is küzdenek a strukturális munkanélküliség problematikájával, mivel sajnálatos módon nem fedi egymást a vállalatok munkaerő-piaci igénye és a munkaerő kínálat. A fiatalok, a cigányok, egészségileg sérült, megváltozott munkaképességűek hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A roma aktív korúak többsége munkanélküli, a családok főleg segélyekből élnek.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20

A térség foglalkoztatási jellegzetessége a multinacionális cégek (pl. Samsung) erős jelenléte, és beszállítói hálózatuk meghatározó jelentőségű a gazdaságilag aktív népesség foglalkoztatásában. A jászfényszarui és jászárokszállási székhelyű cégekhez 2000 főt is meghaladó dolgozó utazik be naponta a környező településekről és 100 km-es körzetből. Ezekre a cégekre jellemző a bérelt munkaerő, illetve a meghatározott időre szóló szerződéssel foglalkoztatás.A helyi munkaerőpiacon a hátrányos helyzetben lévő rétegek (pályakezdő fiatalok, romák, 50 év felettiek, nők) elhelyezkedési esélyei kedvezőtlenek. Ennek oka, hogy a munkaadók azokat a munkavállalókat részesítik előnyben, akik mindig képesek a maximális teljesítmény nyújtására.A kistelepüléseken alacsony a helyben való foglalkoztatás aránya. A községekben a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat.

A térség foglalkoztatási jellegzetessége a multinacionális cégek (pl. Samsung) erős jelenléte, és beszállítói hálózatuk meghatározó jelentőségű a gazdaságilag aktív népesség foglalkoztatásában. A jászfényszarui és jászárokszállási székhelyű cégekhez 2000 főt is meghaladó dolgozó utazik be naponta a környező településekről és 100 km-es körzetből. Ezekre a cégekre jellemző a bérelt munkaerő, illetve a meghatározott időre szóló szerződéssel foglalkoztatás.A helyi munkaerőpiacon a hátrányos helyzetben lévő rétegek (pályakezdő fiatalok, romák, 50 év felettiek, nők) elhelyezkedési esélyei kedvezőtlenek. Ennek oka, hogy a munkaadók azokat a munkavállalókat részesítik előnyben, akik mindig képesek a maximális teljesítmény nyújtására.A kistelepüléseken alacsony a helyben való foglalkoztatás aránya. A községekben a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Jászárokszállás székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

7 db

4 db

5,713 fő

31%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 31%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

22Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás


▪ Építőipar



Fogl. száma (fő)

▪ 2,160

▪ 930

▪ 907

▪ 400

▪ 284

Árbevétel (ezer Ft)

▪ 299,658,624

▪ 14,272,000

▪ 17,671,000

Működés helye a térségben

▪ Jászfényszaru

▪ Jászárokszállás

▪ Jászkisér



Főtevékenység

▪ 3230 Híradás-technikai fogyasztási cikk gyártása

▪ 3130 Szigetelt vezeték, kábel gyártása

▪ 4523 Autópálya, út, repülőtér, sportjátéktér építése

▪ 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása

▪ 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása

Név

▪ Samsung Electronics Magyar Zrt.

▪ Rosenberger Magyarország Kft.

▪ MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft.

▪ Carrier CR Magyarország Kft.

▪ EMCON Technologies Kft.

1

2

3

4

5

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás





▪ 266

▪ 240

▪ 210

▪ 165

▪ 151

▪ 2,404,019

▪ 916,820

▪ Jászapáti


▪ Jászladány

▪ Jászapáti

▪ Jászladány

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 2971 Háztartási villamos készülék gyártása

▪ 2513 Egyéb gumitermék gyártása

▪ 1551 Tejtermék gyártása

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ Jászapáti 2000 Mg. Zrt.

Név

▪ T-Plasztik Kft.

▪ Jásztej Zrt.

▪ Jász-Föld Zrt.

▪ Bundy Hűtéstechnika Kft.

6

7

8

9

10

24

A vállalkozói aktivitás megfelel a vidéki térségek átlagának, de elmarad az országos, régiós és megyei értékétől. Ez a kistérség „vidékies” jellegéből adódik. A vállalkozások tevékenysége a térség városaiban (Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru) koncentrálódik, 70 %-uk ezeken a helyeken működik.

A térség gazdaságában meghatározó az 5 db 250 főnél több személyt foglalkoztató vállalat, részben saját termelésük és foglalkoztatásuk, részben a hozzájuk kapcsolódó beszállítók miatt. Ezek többsége a városokban működik, de Jászkiséren is találunk nagyüzemet. A megyei átlaghoz képest a térség jó helyzetben van, de ezt a Jászárokszálláson és Jászfényszarun működő vállalatoknak köszönheti. A Helyi Közösségnek nem tagja Jászberény, de meghatározó a hatása a beszállító vállalkozásokat illetően.

Számarány tekintetében a vállalkozói szektor jelentős részét (99,8 %) azonban a térségben is a mikro-, illetve a kis- és középvállalkozások teszik ki. A kis- és középvállalkozói szektor így viszonylag erős, de Jászágón és Jásziványon nem működik sok KKV. A mikro-vállalkozások dominánsak, rendkívül jellemző az önfoglalkoztatás. A termelés szempontjából természetesen a közép- és nagyvállalatok a meghatározók. A regisztrált vállalkozások száma csökken(2098 db). A kisebb településekre jellemzőek a kényszervállalkozások, és van olyan település, ahol roma vállalkozók is működnek.

A Jászság hagyományosan mezőgazdasági térség, vagyis a térség agráralkalmasságából és jellegéből adódóan magas, az országos átlagot meghaladja a mezőgazdaságban működő vállalkozások száma (a szektor részesedése 7 %). A mezőgazdasági vállalkozások (őstermelők, családi gazdálkodók, KKV-k) aránya különösen a kisebb és egyébként kevesebb vállalkozással rendelkező településeken jelentős (pl. Jászszentandráson, Jászágón, Jánoshidán). A térség települései ezek alapján is alapvetően két csoportba sorolhatók gazdasági szerkezetük alapján: a nagyobb vállalkozási aktivitást mutató és iparral rendelkező települések (például a városok), valamint az agrárdominanciájú települések körébe.

A vállalkozói aktivitás megfelel a vidéki térségek átlagának, de elmarad az országos, régiós és megyei értékétől. Ez a kistérség „vidékies” jellegéből adódik. A vállalkozások tevékenysége a térség városaiban (Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru) koncentrálódik, 70 %-uk ezeken a helyeken működik.

A térség gazdaságában meghatározó az 5 db 250 főnél több személyt foglalkoztató vállalat, részben saját termelésük és foglalkoztatásuk, részben a hozzájuk kapcsolódó beszállítók miatt. Ezek többsége a városokban működik, de Jászkiséren is találunk nagyüzemet. A megyei átlaghoz képest a térség jó helyzetben van, de ezt a Jászárokszálláson és Jászfényszarun működő vállalatoknak köszönheti. A Helyi Közösségnek nem tagja Jászberény, de meghatározó a hatása a beszállító vállalkozásokat illetően.

Számarány tekintetében a vállalkozói szektor jelentős részét (99,8 %) azonban a térségben is a mikro-, illetve a kis- és középvállalkozások teszik ki. A kis- és középvállalkozói szektor így viszonylag erős, de Jászágón és Jásziványon nem működik sok KKV. A mikro-vállalkozások dominánsak, rendkívül jellemző az önfoglalkoztatás. A termelés szempontjából természetesen a közép- és nagyvállalatok a meghatározók. A regisztrált vállalkozások száma csökken(2098 db). A kisebb településekre jellemzőek a kényszervállalkozások, és van olyan település, ahol roma vállalkozók is működnek.

A Jászság hagyományosan mezőgazdasági térség, vagyis a térség agráralkalmasságából és jellegéből adódóan magas, az országos átlagot meghaladja a mezőgazdaságban működő vállalkozások száma (a szektor részesedése 7 %). A mezőgazdasági vállalkozások (őstermelők, családi gazdálkodók, KKV-k) aránya különösen a kisebb és egyébként kevesebb vállalkozással rendelkező településeken jelentős (pl. Jászszentandráson, Jászágón, Jánoshidán). A térség települései ezek alapján is alapvetően két csoportba sorolhatók gazdasági szerkezetük alapján: a nagyobb vállalkozási aktivitást mutató és iparral rendelkező települések (például a városok), valamint az agrárdominanciájú települések körébe.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25

A térség gazdaságának másik vonása, hogy az ipar súlya jelentős: a feldolgozóipar 12 %, az építőipar 18 %. A kereskedelem, szolgáltatások 25 %-os szektoronkénti részesedése a legnagyobb, de ez elmarad az országos átlagoktól. A szolgáltató szektor „elmaradását” mutatja az is, hogy a gazdasági szolgáltatások jelentősége lényegesen kisebb, a turisztikai szolgáltatások, vendéglátás szerepe pedig lényegesen nagyobb, mint az ország átlaga; vagyis a hagyományos szolgáltatások dominálnak. A gazdasági szolgáltatások képviselnek még kiugróan magas értéket (14 %).

A kistérségben az ipar súlyát jelzi, hogy három ipari park is létrejött: Jászfényszarun, Jászapátin és Jászárokszálláson. Érdekes továbbá, hogy ezidáig a kistérségi központban, Jászberényben ipari park sem és inkubátorház sem működik, viszont magántőkéből ipari övezetek alakulnak, ezeknek nagy hatása van a helyi közösség foglalkoztatására.

A térség gazdaságának másik vonása, hogy az ipar súlya jelentős: a feldolgozóipar 12 %, az építőipar 18 %. A kereskedelem, szolgáltatások 25 %-os szektoronkénti részesedése a legnagyobb, de ez elmarad az országos átlagoktól. A szolgáltató szektor „elmaradását” mutatja az is, hogy a gazdasági szolgáltatások jelentősége lényegesen kisebb, a turisztikai szolgáltatások, vendéglátás szerepe pedig lényegesen nagyobb, mint az ország átlaga; vagyis a hagyományos szolgáltatások dominálnak. A gazdasági szolgáltatások képviselnek még kiugróan magas értéket (14 %).

A kistérségben az ipar súlyát jelzi, hogy három ipari park is létrejött: Jászfényszarun, Jászapátin és Jászárokszálláson. Érdekes továbbá, hogy ezidáig a kistérségi központban, Jászberényben ipari park sem és inkubátorház sem működik, viszont magántőkéből ipari övezetek alakulnak, ezeknek nagy hatása van a helyi közösség foglalkoztatására.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 12

Vallással kapcsolatos tevékenység 2

Sporttal kapcsolatos tevékenység 26

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

38

Oktatással kapcsolatos tevékenység 36

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

1

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

13

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

11

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

3

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

23

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

6

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

4

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

17

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

1

Nemzetközi kapcsolatok 1

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

15

Politikai tevékenység 0

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27

A civil közösségek leképezik azt, hogy a Helyi Közösségben nagyon karakteres, erős az etnikai csoporttudat és a jász eredet ápolása. A kistérség kulturális értéktudata, hagyományőrzése (pl. Jászok Világtalálkozója, Jász Kapitányi cím, a Jász Múzeum tevékenysége) követendő szimbólumokká váltak. Fontos, hogy e szimbólumok mögötti tartalom is megéledjen. Hasonló jelentőséggel bírnak az épített környezet és a bennük működő társadalomformáló közösségek értékei, így pl. templomok, az utak mellett számos szobor, kálvária. Az aktív humán örökség jelentősége ellenére a kistelepüléseken a művelődési szolgáltatások, lehetőségek száma elmarad a kívánalmaktól, bár könyvtárral való ellátás kielégítőnek mondható. Figyelemre méltó a tájházak hálózata, amely az unikális országos rendszer részeként a Világörökség cím várományosa, és emellett élő kultúraalakító szerepet is betölt.A kistérség lakosságának mindennapjaiban jelentős szerepet játszik a civil élet. Számos civil szervezet működik a térségben pl. Jászapátiak Baráti Egyesülete, Fényszaruiak Baráti Egyesülete, Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság, Jászárokszállásiak Baráti Köre, Jászsági Cigányok Munkalehetőségért Egyesület, stb.Minden településen létre hoztak civil kerekasztalokat: a civil élet összefogásának erősítése, érdekeik közös képviselete, az információáramlás biztosítása érdekében. Önkormányzat és civil szervezet közötti szerződéses feladatmegosztás egyenlőre nem működik.

A fenti felsorolásból is kiemelkednek az érdekvédelmi, az ifjúsággal, sporttal, esélyegyenlőséggel és nyugdíjasokkal foglalkozó szervezetek, a különböző betegségekben szenvedők szerveződései (vakok és gyengén-látók, cukorbetegek), a településszépítő és hagyományőrző egyesületek, valamint a települési biztonság növelése érdekében működtetett polgárőr szerveződések és önkéntes tűzoltó egyesületek.Vannak olyan országos szervezethez kapcsolódó helyi szerveződések is, akik munkája meghatározó a térségben pl. nagycsaládosok, kamilliánusok, vöröskeresztesek. A lokálpatrióta szervezetek és a Jászságból elszármazottakkal kapcsolatot tartó szerveződések is jelentős szerepet töltenek be a közösség életében.

A civil közösségek leképezik azt, hogy a Helyi Közösségben nagyon karakteres, erős az etnikai csoporttudat és a jász eredet ápolása. A kistérség kulturális értéktudata, hagyományőrzése (pl. Jászok Világtalálkozója, Jász Kapitányi cím, a Jász Múzeum tevékenysége) követendő szimbólumokká váltak. Fontos, hogy e szimbólumok mögötti tartalom is megéledjen. Hasonló jelentőséggel bírnak az épített környezet és a bennük működő társadalomformáló közösségek értékei, így pl. templomok, az utak mellett számos szobor, kálvária. Az aktív humán örökség jelentősége ellenére a kistelepüléseken a művelődési szolgáltatások, lehetőségek száma elmarad a kívánalmaktól, bár könyvtárral való ellátás kielégítőnek mondható. Figyelemre méltó a tájházak hálózata, amely az unikális országos rendszer részeként a Világörökség cím várományosa, és emellett élő kultúraalakító szerepet is betölt.A kistérség lakosságának mindennapjaiban jelentős szerepet játszik a civil élet. Számos civil szervezet működik a térségben pl. Jászapátiak Baráti Egyesülete, Fényszaruiak Baráti Egyesülete, Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság, Jászárokszállásiak Baráti Köre, Jászsági Cigányok Munkalehetőségért Egyesület, stb.Minden településen létre hoztak civil kerekasztalokat: a civil élet összefogásának erősítése, érdekeik közös képviselete, az információáramlás biztosítása érdekében. Önkormányzat és civil szervezet közötti szerződéses feladatmegosztás egyenlőre nem működik.

A fenti felsorolásból is kiemelkednek az érdekvédelmi, az ifjúsággal, sporttal, esélyegyenlőséggel és nyugdíjasokkal foglalkozó szervezetek, a különböző betegségekben szenvedők szerveződései (vakok és gyengén-látók, cukorbetegek), a településszépítő és hagyományőrző egyesületek, valamint a települési biztonság növelése érdekében működtetett polgárőr szerveződések és önkéntes tűzoltó egyesületek.Vannak olyan országos szervezethez kapcsolódó helyi szerveződések is, akik munkája meghatározó a térségben pl. nagycsaládosok, kamilliánusok, vöröskeresztesek. A lokálpatrióta szervezetek és a Jászságból elszármazottakkal kapcsolatot tartó szerveződések is jelentős szerepet töltenek be a közösség életében.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28

Szinte minden településen van sportegyesület (futball szakosztályok, szabadidő és hobbi szervezetek, a ma divatos karate, gimnasztikai, testépítő klubok), ifjúsággal, kultúrával foglalkozó alapítványok és egyesületek. A horgászat és vadászat is őshonosnak számít térségünkben. A környezet- és természetvédelmi, valamint a turisztikai szervezetek tevékenysége pedig egy fontos kitörési pontja lehet a térségnek.A népdalkörök, néptánccsoportok ifjúságra és az idősebb lakosságra való pozitív hatása is érződik, és az egyéb hagyományőrzők (pl. huszárok, kézművesek, íjászok, roma szerveződések) is sok helyen szervezetbe tömörülnek.

Szinte minden településen van sportegyesület (futball szakosztályok, szabadidő és hobbi szervezetek, a ma divatos karate, gimnasztikai, testépítő klubok), ifjúsággal, kultúrával foglalkozó alapítványok és egyesületek. A horgászat és vadászat is őshonosnak számít térségünkben. A környezet- és természetvédelmi, valamint a turisztikai szervezetek tevékenysége pedig egy fontos kitörési pontja lehet a térségnek.A népdalkörök, néptánccsoportok ifjúságra és az idősebb lakosságra való pozitív hatása is érződik, és az egyéb hagyományőrzők (pl. huszárok, kézművesek, íjászok, roma szerveződések) is sok helyen szervezetbe tömörülnek.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 988 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 988 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

61,535 61,313 61,267 60,881 60,547

-222 -46 -386 -334


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

61%

22%

10%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

13%

7%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

12%

31%

8%

4%

18%

9%

26%

12%

10%

17%

32

A térség 5 településén népesség növekedés indult meg, de a fennmaradó 12-ben lassú népességerózióval vegyes stagnálás tapasztalható. A két legutóbbi népszámlálás közötti időszakban a térség fogyása az átlagnak megfelelő, azonban ezen belül 11-12 %-os csökkenés mérhető Jászszentandrás, Jászágó és Jászivány, 3-7 %-os növekedés Alattyán, Jásztelek, Jánoshida, Jászjákóhalma és Jászladány településekben. A településekre egyöntetűen a természetes fogyás volt jellemző, melynek középértéke 6%-os volt, szélsőséges adatok 5 községben találhatók: Jászágó, Jászdózsa, Jászszentandrás, Jászivány, Jászárokszállás.A 2001/1990 relációban 4 %-os vándorlási nyereség mutatható ki, és alig van olyan település (mindössze 3), ahol csekély mértékű volt az elvándorlás. A legnagyobb befogadók: Alattyán-11 %, Jászjákóhalma és Jászladány-10 %, valamint Jánoshida-8 % és Jászletek-7 %, ami magyarázatul szolgál a 90-es években tapasztalt népességnövekedésükre. Főleg a kis településekre jellemző, hogy a női lakosok nagyobb arányban vannak jelen.A 90-es évek közepétől egyre erősödő bevándorlási többlet a térségen belül differenciált értékelést igényel: a viszonylag jó foglalkoztatási helyzetű, fővároshoz is közeli és az M3-hoz vezető 32-es főút menti településeknek előnyére válhat, ugyanakkor a távolabbi területeken, az olcsó ingatlanárakkal rendelkező és lakásmaffiával is sújtott falvakban kedvezőtlen. Az érintett településeken a városokból kitelepült alacsonyabb státusú (illetve marginális) bevándorlók-, valamint a cigányság növekvő jelenléte valószínűsíthető. A társadalmi kirekesztettség is növekedni fog a térségben és problémává válik a bevándorlók közösségi beilleszkedése is.A demográfiai mutatókat nagymértékben befolyásoló tényező a települések cigánynépesség aránya, melyet a sajátos kultúrájuk megőrzésével, képzéssel és foglalkoztatási programokkal, életminőség javításával lehet eredményesen orvosolni, és akkor az életkörülményekből adódó különbségek is csökkenek. Egyes településeken felülreprezentált a roma lakosság az összlakossághoz viszonyítva, (a telepeken 99%-os), miközben több település van, ahol egyáltalán nem laknak cigányok.A településekről legnagyobb számban a fiatal felnőttek költöznek el, őket a 18 év alattiak követik, és legkisebb az 50 év fölöttiek aránya.

A térség 5 településén népesség növekedés indult meg, de a fennmaradó 12-ben lassú népességerózióval vegyes stagnálás tapasztalható. A két legutóbbi népszámlálás közötti időszakban a térség fogyása az átlagnak megfelelő, azonban ezen belül 11-12 %-os csökkenés mérhető Jászszentandrás, Jászágó és Jászivány, 3-7 %-os növekedés Alattyán, Jásztelek, Jánoshida, Jászjákóhalma és Jászladány településekben. A településekre egyöntetűen a természetes fogyás volt jellemző, melynek középértéke 6%-os volt, szélsőséges adatok 5 községben találhatók: Jászágó, Jászdózsa, Jászszentandrás, Jászivány, Jászárokszállás.A 2001/1990 relációban 4 %-os vándorlási nyereség mutatható ki, és alig van olyan település (mindössze 3), ahol csekély mértékű volt az elvándorlás. A legnagyobb befogadók: Alattyán-11 %, Jászjákóhalma és Jászladány-10 %, valamint Jánoshida-8 % és Jászletek-7 %, ami magyarázatul szolgál a 90-es években tapasztalt népességnövekedésükre. Főleg a kis településekre jellemző, hogy a női lakosok nagyobb arányban vannak jelen.A 90-es évek közepétől egyre erősödő bevándorlási többlet a térségen belül differenciált értékelést igényel: a viszonylag jó foglalkoztatási helyzetű, fővároshoz is közeli és az M3-hoz vezető 32-es főút menti településeknek előnyére válhat, ugyanakkor a távolabbi területeken, az olcsó ingatlanárakkal rendelkező és lakásmaffiával is sújtott falvakban kedvezőtlen. Az érintett településeken a városokból kitelepült alacsonyabb státusú (illetve marginális) bevándorlók-, valamint a cigányság növekvő jelenléte valószínűsíthető. A társadalmi kirekesztettség is növekedni fog a térségben és problémává válik a bevándorlók közösségi beilleszkedése is.A demográfiai mutatókat nagymértékben befolyásoló tényező a települések cigánynépesség aránya, melyet a sajátos kultúrájuk megőrzésével, képzéssel és foglalkoztatási programokkal, életminőség javításával lehet eredményesen orvosolni, és akkor az életkörülményekből adódó különbségek is csökkenek. Egyes településeken felülreprezentált a roma lakosság az összlakossághoz viszonyítva, (a telepeken 99%-os), miközben több település van, ahol egyáltalán nem laknak cigányok.A településekről legnagyobb számban a fiatal felnőttek költöznek el, őket a 18 év alattiak követik, és legkisebb az 50 év fölöttiek aránya.


A térség demográfiai helyzete 1/2

33

A 20-35 év körüli fiatal felnőttek elköltözésének elsődleges oka a házasságkötés; nincs a képzettségüknek megfelelő munkahely; valamint a művelődési, szórakozási lehetőségek, a megtartó közösségek hiánya. A fiatal elvándorlók között magas a felsőfokú végzettségűek aránya.A vándorlási mozgás a lakosság kis mértékű kicserélődésével zajlik le, a nagykorú fiatalok (értelmiségiek) jelentős számban elhagyják a jász településeket, viszont középkorúak áramlanak be.Az öregségi index a kistérség átlagában 1,52. Elöregedő települések: Jászszentandrás, Jászágó és Jászivány, fiatalos korstruktúrával rendelkezik Jászkisér.A térség népességének átlagosan 4 %-a él külterületen, a legnagyobb arányban Jászszentandráson 19%, Jászfelsőszentgyörgyön 7%.

A 20-35 év körüli fiatal felnőttek elköltözésének elsődleges oka a házasságkötés; nincs a képzettségüknek megfelelő munkahely; valamint a művelődési, szórakozási lehetőségek, a megtartó közösségek hiánya. A fiatal elvándorlók között magas a felsőfokú végzettségűek aránya.A vándorlási mozgás a lakosság kis mértékű kicserélődésével zajlik le, a nagykorú fiatalok (értelmiségiek) jelentős számban elhagyják a jász településeket, viszont középkorúak áramlanak be.Az öregségi index a kistérség átlagában 1,52. Elöregedő települések: Jászszentandrás, Jászágó és Jászivány, fiatalos korstruktúrával rendelkezik Jászkisér.A térség népességének átlagosan 4 %-a él külterületen, a legnagyobb arányban Jászszentandráson 19%, Jászfelsőszentgyörgyön 7%.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

0

0

0

14

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

0%

0%

0%

82%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Mozgókönyvtári állomáshely

▪IT-mentor


36

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás▪Egészségügyi kommunikációs pont

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Ipari kamara▪Agrárkamara▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37

A térségben a lakások 94 %-a ellátott vezetékes vízzel. Az ivóvízhálózat Jászágón, Jászladányban és Pusztamonostoron bővítésre szorul, itt a lakások 73-80 %–os ellátottságúak. A településeken az ivóvízvezeték rendszer állapota közepesnek mondható, elsősorban az azbesztcsövek fokozatos cseréje szükséges, és az ivóvízkutak felújítása is szükséges. Több település csatlakozott a régiós ivóvíz minőség javító programhoz.A térség 17 települése közül 8 településen van szennyíz-vezeték hálózat, és ezek között sem 100 %-os a kiépítettség.A villamos energiát fogyasztó háztartások száma folyamatos gyarapodást mutat, folyamatosan növekszik a lakosság villamos energia felhasználása.A gázhálózat kiépítését követően a vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma települési és térségi szinten egyaránt exponenciális növekedést mutat. A háztartások számára szolgáltatott gáz mennyisége az elmúlt 4-5 évben 30-40 %-kal nőtt. A térségbe települő ipari üzemeknek is egyre nagyobb az energiaigényük.Az energiaellátás jelenleg is a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik az ipari, a kommunális és a lakossági területen egyaránt. A megújuló energiaforrások kihasználtsági foka igen alacsony. Lehetőség rejlik nap ill. a szélenergia hasznosításában, a mezőgazdasági hulladékok felhasználásában biomassza energia előállítására, illetve a térség sajátosságánál fogva a geotermikus energia felhasználásában.A térségben keletkező hulladék 2000 decemberétől a Jászsági és Dél-hevesi regionális hulladéklerakó telepen kerül lerakásra. A Jásztelek külterületén lévő, 23,2, ha-os telepet 33 önkormányzat által alapított Regio-Kom Társulás valósította meg jelentős pályázati támogatásból. A lerakó tovább bővítése és fejlesztése szükséges, és a felhagyott hulladéklerakók rekultivációjára is pályázatot nyújtottak be. A szelektív gyűjtés kiszélesítése érdekében újabb gyűjtőszigetek kialakítása szükséges a településeken.Az úthálózat felújításra szorul, a meglévő Újszász-Vámosgyörk-i vasútvonalat a megszüntetés veszélye fenyegeti.

A térségben a lakások 94 %-a ellátott vezetékes vízzel. Az ivóvízhálózat Jászágón, Jászladányban és Pusztamonostoron bővítésre szorul, itt a lakások 73-80 %–os ellátottságúak. A településeken az ivóvízvezeték rendszer állapota közepesnek mondható, elsősorban az azbesztcsövek fokozatos cseréje szükséges, és az ivóvízkutak felújítása is szükséges. Több település csatlakozott a régiós ivóvíz minőség javító programhoz.A térség 17 települése közül 8 településen van szennyíz-vezeték hálózat, és ezek között sem 100 %-os a kiépítettség.A villamos energiát fogyasztó háztartások száma folyamatos gyarapodást mutat, folyamatosan növekszik a lakosság villamos energia felhasználása.A gázhálózat kiépítését követően a vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma települési és térségi szinten egyaránt exponenciális növekedést mutat. A háztartások számára szolgáltatott gáz mennyisége az elmúlt 4-5 évben 30-40 %-kal nőtt. A térségbe települő ipari üzemeknek is egyre nagyobb az energiaigényük.Az energiaellátás jelenleg is a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik az ipari, a kommunális és a lakossági területen egyaránt. A megújuló energiaforrások kihasználtsági foka igen alacsony. Lehetőség rejlik nap ill. a szélenergia hasznosításában, a mezőgazdasági hulladékok felhasználásában biomassza energia előállítására, illetve a térség sajátosságánál fogva a geotermikus energia felhasználásában.A térségben keletkező hulladék 2000 decemberétől a Jászsági és Dél-hevesi regionális hulladéklerakó telepen kerül lerakásra. A Jásztelek külterületén lévő, 23,2, ha-os telepet 33 önkormányzat által alapított Regio-Kom Társulás valósította meg jelentős pályázati támogatásból. A lerakó tovább bővítése és fejlesztése szükséges, és a felhagyott hulladéklerakók rekultivációjára is pályázatot nyújtottak be. A szelektív gyűjtés kiszélesítése érdekében újabb gyűjtőszigetek kialakítása szükséges a településeken.Az úthálózat felújításra szorul, a meglévő Újszász-Vámosgyörk-i vasútvonalat a megszüntetés veszélye fenyegeti.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38

Épített örökségi szempontból a térségben kiemelkednek az országos műemléki védettségű épületek, szobrok, stb. A településeken helyi védett épületek alig találhatók, sajnos nem történt meg az egyedi tájértékek felmérése sem. A hagyományos településszerkezet, népi építészeti elemek megőrzése a kistérségi identitás megőrzésében is szerepet játszhat.A településeken a falusias beépítés mellett a zöldfelületek kiegészülnek a meglévő és tervezett közparkokkal. A jónak mondható zöldfelületi ellátottság mellett szükséges a játszóterek számának növelése, és a zöldfelületek fejlesztése szükséges pl. felhagyott bányákban, faluközpontokban. A cigány lakosság egy részre kedvezőtlen életkörülmények között él pl. telepeken, telepszerű lakókörnyezetben.

Épített örökségi szempontból a térségben kiemelkednek az országos műemléki védettségű épületek, szobrok, stb. A településeken helyi védett épületek alig találhatók, sajnos nem történt meg az egyedi tájértékek felmérése sem. A hagyományos településszerkezet, népi építészeti elemek megőrzése a kistérségi identitás megőrzésében is szerepet játszhat.A településeken a falusias beépítés mellett a zöldfelületek kiegészülnek a meglévő és tervezett közparkokkal. A jónak mondható zöldfelületi ellátottság mellett szükséges a játszóterek számának növelése, és a zöldfelületek fejlesztése szükséges pl. felhagyott bányákban, faluközpontokban. A cigány lakosság egy részre kedvezőtlen életkörülmények között él pl. telepeken, telepszerű lakókörnyezetben.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.02

0.02 0.04

7% 54%

0.06 0.69

1.81 0.68

3% 101%

40

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...







Települések főbb jellemzői 1/3

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 2,149

▪ Község ▪ 2,725

▪ Község ▪ 743

▪ Község ▪ 3,887

▪ Város ▪ 9,465

▪ Város ▪ 8,252

▪ Község ▪ 1,800

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Alattyán

Jánoshida

Jászágó

Jászalsószentgyörgy

Jászapáti

Jászárokszállás

Jászboldogháza

Munkanél-küliség (%)

▪ 4.43%

▪ 4.86%

▪ 3.29%

▪ 4.57%

▪ 5.59%

▪ 4.11%

▪ 4.12%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 380,883

▪ 381,532

▪ 394,986

▪ 417,833

▪ 436,202

▪ 502,936

▪ 477,204

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.219

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.678

▪ 0.700

▪ 0.000

41










Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 2,293

▪ Község ▪ 1,850

▪ Város ▪ 5,907

▪ Község ▪ 423

▪ Község ▪ 3,102

▪ Nagyközség ▪ 5,893

▪ Nagyközség ▪ 6,059


Jászdózsa

Jászfelsőszentgyörgy

Jászfényszaru

Jászivány

Jászjákóhalma

Jászkisér

Jászladány


▪ 3.57%

▪ 5.85%

▪ 4.19%

▪ 6.18%

▪ 4.64%

▪ 10.32%

▪ 15.30%


▪ 438,526

▪ 346,891

▪ 450,617

▪ 438,739

▪ 422,301

▪ 369,323

▪ 295,832


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.046

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

42






Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 2,611

▪ Község ▪ 1,706

▪ Község ▪ 1,682


Jászszentandrás

Jásztelek

Pusztamonostor


▪ 5.34%

▪ 5.75%

▪ 3.97%


▪ 396,971

▪ 335,800

▪ 552,755


▪ 0.000

▪ 0.900

▪ 0.000


▪ 7.443

▪ 0.177

▪ 0.000

43

Települések egy mondatos jellemzése 1/9

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Alattyán ▪ „Az intézményhálózat felújítása, belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátása, záportározók kiépítése, ivóvízhálózat felújítása, munkanélküliség, népességcsökkenés.”

▪ Jánoshida ▪ „Kevés a helyi munkalehetőség. Sok alacsony iskolázottságú, nem is regisztrált, főként roma munkanélküli. Egyénre szabott képzési irány meghatározásának hiánya. Roma családok életviteli hiányosságai. Nincs kistérségi összefogás a romák ügyében a Jászságban (közös programok, módszertanok kidolgozása szükséges oktatással, képzéssel, mentorással, életviteli tanácsadással.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Település földrajzi fekvése, a földben lévő melegvízből fakadó egészségturizmus lehetőségei, tanösvények, madármegfigyelők kiépítése, falusi vendégfogadás, foglalkoztatási programok.”

▪ „Az 1186-ban épült róm.kat. templom és a mellette lévő premontrei rendház kihasználása vallási turizmusra, ehhez a Jász Múzeum raktározási problémáinak megoldása. Aktív a sportélet a településen(labdarúgás, asztalitenisz, lábtoll szakosztályok). A települést kettészeli a Zagyva folyó, valamint horgásztó is kialakítható. A gáton kerékpárút épülhet, természetjárás, túrák lehetnek.”

44





▪ Jászágó ▪ „A lakosság elöregedése, folyamatos csökkenése, helyi munkalehetőség hiánya. A vezetékes ivóvíz hálózatának felújítása, a szennyvíz elvezetés megoldása. A fiatalok letelepedésének nagyobb támogatásának hiánya. A helyi háziorvosi szolgálat biztosítása(végleges megoldással). A közlekedés javítása, nincs közvetlen kapcsolat a kistérségi központhoz, kevés buszjárat. Forráshiány.”

▪ Jászalsószentgyörgy

▪ „A település legfontosabb problémája az egyre öregedő lakosság, fejlett infrastruktúra hiánya, főleg az úthálózat hiánya és munkahelyek hiánya. Ugyanis a település sajátos elhelyezkedése miatt (autópályák vonalából kiesik) nem vonzó a multinacionális cégek számára. Tőkehiány. Romák képzetlensége.”


▪ „Jászágó-Jászberény és Jászágó-Csány összekötő út megépítése (tervek vannak). Munkahely teremtés, melynek legegyszerűbb módja a falusi turizmus kialakítása, a lakosság által történő elfogadtatása. A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások bővítése, színvonalának emelése. Erdei iskola kialakítására alkalmas terület, környezet van. Tanyasi élet bemutatása a gyerekeknek.”

▪ „A két nagy város, Jászberény és Szolnok közötti közeli elhelyezkedéséből adódóan alvó település jelleg kialakítása. Természeti erőforrások kihasználása, hagyományok felelvenítése. Vállalkozói készség javítása.”

45





▪ Jászapáti ▪ „Munkahelyek hiánya, lakosság összetételének etnikai átrendeződése dinamikus, elvándorlás, integrációs közösségi helyek hiánya, cigány lakosság képzetlensége, életvitelbeli elmaradottsága, munkanélküliség, ipari és turisztikai befektetők hiánya, turisztikai marketing gyengeségei, forráshiány, más városokból való elszegényedő rétegek beköltözése.”


▪ „Az ökoturizmusban, falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználásának hiánya. Járdák, utak rossz állapota. Roma lakosság életvitelbeli hiányosságai.”


▪ „Idegenforgalmi vonzerő (gyógyvíz), humán erőforrás fejlesztés infrastruktúrája (általános iskola, középiskolák - térségi funkció), ipari park, aktív civil élet, jász hagyományok ápolása, épített örökség megóvása, megújuló energia hasznosítása, egészséges életmód elterjesztése, jó rendezvényszervezési lehetőségek, kulturális örökség ápolása, szolgáltatások körének bővítése.”

▪ „Az öko-, és falusi turizmus fejlesztése, az ivóvízbázisok vízminőségének védelme, összefüggő kerékpárutak, járdák megvalósítása, pihenőparkok létrehozása, termálfürdő fejlesztése. A kommunális hulladék elhelyezés, ártalmatlanítás, szelektív hulladékgyűjtés közös, más térséggel is összefogva történő megoldása, közösségi terek létrehozása.”

46





▪ Jászboldogháza

▪ „Rossz infrastruktúra a megközelíthetőség - rossz utak - aspektusában. Intézményi hálózat "lelakottsága". Forráshiány. Nem nagy a vállalkozói kedv. Elvándorlás. Közéleti érdektelenség.”

▪ Jászdózsa ▪ „Kevés helyi foglalkoztató, infrastrukturális és szolgáltatási elem fejlesztésre szorul, forráshiány, belterületi közutak, járdák rossz állapota, összefogás hiánya a vállalkozók között, gyenge érdekérvényesítő képesség, civil szervezetek aktivitásának hiánya.”


▪ „Nyugodt, barátságos közeg, környezet. Természeti értékek kihasználása. Hagyományápoló tevékenységek felelevenítése. Megújuló erőforrások kihasználása. Turisztikai lehetőségek kiaknázása.”

▪ „Térségi összefogás erőssége, jelentős ásvány- és termálvízkincs, értékes táji jelleg, jelentős természeti energiaforrások, mezőgazdasági vállalkozók technológiai fejlesztének elősegítése, jászsági régészeti skanzen kialakítása, öko- és falusi turizmus fejlesztése.”

47





▪ Jászfelsőszentgyörgy

▪ „Nincs pénzügyi forrás fejlesztésre. A település nem rendelkezik számottevő helyi bevételekkel, nincsenek ipari vállalkozások, a mezőgazdaságban egy vegetáló termelőszövetekezeten kívül őstermelők, illetve egy-két családi gazdaság küzd a fennmaradásért. A kereskedelmi tevékenység is minimális. Jelentős, közel 25 %-os kisebbség van.”

▪ Jászfényszaru ▪ „Pályakezdő értelmiség helyben tartása. A város népességének megőrzése, növelése. Közepes és mikrovállalkozások kevés száma. Roma lakosság növekvő aránya. Értelmiség elvándorlása.”


▪ „A lehetőségek korlátozottak, egyedüli érték a viszonylagosan érintetlen egyes külterületen található területek, például Zagyva ártér (Hajta vidék).”

▪ „Meglévő hagyományok ápolása, település nagyságához képest sok működő civil közösség, Budapest közelsége, vonzó városkép kialakítása, nemzetközi kapcsolatok, aktív népfőiskola (felnőttképzés, vidékfejlesztés, vállalkozásfejlesztés), turizmusfejlesztés (falusi, öko, rendezvény, aktív), rekreációs központ kialakítása, helyi termékek előállítása.”

48





▪ Jászivány ▪ „Munkahelyek hiánya, rossz közlekedés, forráshiány. Elörgedő település, fiatalok elvándorlása. Egyes intézmények kihasználatlansága. Vállalkozói készség hiánya.”

▪ Jászjákóhalma

▪ „Burkolt utak hiánya, ivóvízhálózat rossz állapota, szennyvízcsatorna-hálózat hiánya, csapadékelvezető rendszer rossz állapota, volt ABC területének (faluközpont) hasznosítása, középületek rossz állapota. Elszegényedett, migráns rétegek beköltözése.”


▪ „Természeti adottságok, falusi turizmus, foglalkoztatási programok megvalósítása, hagyományápolás, kihaló szakmák megtartása, fiatalok civil kezdeményezéseinek támogatása.”

▪ „Ipari területek hasznosítása, régi iparos hagyományok felelevenítése. Természeti területek megőrzése, horgász- és természetjáró turizmus fejlesztése.”

49





▪ Jászkisér ▪ „A képzett fiatalok elvándorlása, munkanélküliség jelenléte, megfelelő munkahelyek hiánya. Szociális gondok kezelése túl sok időt, energiát és pénzt köt le anélkül, hogy egy idő után ennek pozitív kimenetele lenne. Forráshiány. Nagy számú roma lakosság, sok regisztrált (tartós) munkanélküli. Kevés helyi foglalkoztató van.”

▪ Jászladány ▪ „Elöregedő társadalom, magas munkanélküliség a pályakezdő fiatalok körében. Kis- és középvállalkozások tőkehiánya. Infrastrukturális hiányosságok a közlekedésben (pl. utak minősége). Infrastrukturális hiányosságok a turizmusban. A szabadidő eltöltés lehetőségei szűkösek. Roma lakosság éelviteléből és szaképzetlenségéből adódó problémák.”


▪ „A termálvíz (alternatív energia) jobb kihasználása. Ipari park létrehozása. Település centrumának átépítése, mely által a turizmus is fejlődhetne. Egészségügyi szolgáltatások bővítése. Civil szervezetek hagyományápoló és rendezvényszervező tevékenysége.”

▪ „Megnyíló fejlesztési pénzeszközök. Budapesthez közeli elhelyezkedés. Falusi turizmus iránti kereslet nő. Hagyományokban rejlő lehetőségek (pl. hagyma termesztése, rendezvények). Helyi termékek felfuttatása. Mezőgazdasági helyzet előnyeinek kiaknázása.”

50





▪ Jászszentandrás

▪ „Az intézményhálózat felújítása, belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátása, zárt esővízelvezető kiépítése. Turizmus reklámozása nem megfelelő.”

▪ Jásztelek ▪ „Utak, kerékpárút, járda, szennyvíz, kábel TV, jó minőségű víz hiánya. Munkahelyek hiánya, elöregedő lakosság, roma lakosság foglalkoztatási problémái. Jászberénybe való elvándorlás főleg a fiatalok körében.”


▪ „Település nyugodt, csendes fekvése. Egészségturizmus lehetőségei: termál- és gyógyvíz kihasználása. Turizmus által nyújtott szolgáltatások körének bővítése. Külterületen lévő tanyás területek falusi turizmusra való hasznosítása. Lovas hagyományok ápolása.”

▪ „Turizmus, tanösvény, szálláshely kialakítás falusi turizmus kialakítása. Roma oktatás, foglalkoztatás, csökkent munkaképességűek foglalkoztatása, szennyvízberuházás, egészségügyi feljesztés.”

51





▪ Pusztamonostor

▪ „Az intézményhálózat felújítása, belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátása, szennyvízcsatorna kiépítése.”


▪ „Település fekvése, a földben lévő melegvízből fakadó egészségturizmus lehetőségei, bioételek termesztés.”

52

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



53

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 14 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Helyi életminőség fejlesztése”

▪ „Helyi vállalkozások fejlesztése”

▪ „Helyi mezőgazdasági ágazatok fejlesztése”

▪ „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”

▪ „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Humán erőforrás fejlesztése”

▪ „Civil szektorok együttműködése, fejlesztése”

53

4 db

1 db

1 db

2 db

2 db

48,979,072

3,991,394

3,680,705

2,687,918

2,340,204

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

2 db

2 db

220,100

134,550

54

▪ Tanyás területek fejlesztése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7

A legtöbb forrás – 76,920 EUR – a(z) Biztonság növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése

▪ Szabadidő és sport tevékenységek, szolgáltatások fejlesztése

▪ Közösségépítő programok, hagyományok ápolása

Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése


50,000

48,728,328

46,900

153,846

55

▪ Helyi mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, versenyképességének javítása





Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése


3,991,394

56

▪ Mezőgazdasági helyi termékek piacra jutása, feldolgozása, marketing fejlesztése





Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági ágazatok fejlesztése


3,680,705

57

▪ Turisztikai tevékenységek ösztönzése





▪ Kulturális és gasztronómiai turizmus fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése


2,529,887

158,031

58

▪ Vidéki örökség megőrzése





▪ Természeti örökségek megőrzése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése


687,263

1,652,941

59

▪ Helyi szektorok képzései és tanácsadói szolgáltatások igénybevétele





▪ Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása és/vagy képzése

Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése


70,250

149,850

60

▪ Biztonság növelése





▪ Társadalmi felelősség és környezettudatosság erősítése, esélyegyenlőség növelése

Fő fejlesztési prioritás: Civil szektorok együttműködése, fejlesztése


76,920

57,630

61

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

62Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

7%

12%

25%

7%

3%

14%

8%

0%

18%

5%

15%

46%

12%

3%

6%

3%

2%

0%

12%

1%

20%

70%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

10%

0%

22%

6%

0%

11%

0%

0%

6%

56%

0%

0%

33%

11%

0%

11%

0%

0%

11%

33%

0%

0%

63

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

▪ „A hátrányos helyzetű jász települések falusi-, agro- és ökoturisztikai szolgáltatásainak élénkítése reálisan kitűzhető cél, melyet a vállalkozások, magánszállásadó férőhelyeinek növelésével, a falusi és ifjúsági szállások színvonalának emelésével könnyedén elérhető. A gasztronómiai-, lovas-, vadász-, horgászturizmus komplex szolgáltatásaira való igény a turisták körében meg van. A kínálat egyedi, a helyekre jellemző bővítésével, minőségi megújításával a turizmusból származó bevétel növelhető.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A vidéki élet értékeinek bemutatására a falusi-, ago- és ökoturizmus feltételrendszerének fejlesztése, a kínálat programszerűségének javítása kínál lehetőséget. A térségben a vendégszobák gyarapodni fognak és a szolgáltatások fejlesztése is megtörténik (felújítások, bővítések, bútorbeszerzések, játszóeszközök, tűzrakóhelyek, kertibútorok, medencék stb.) Továbbá igényes, térségre jellemző lovas- vadász- és horgász szolgáltató helyek jönnek létre, újulnak meg.”

2

64




Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „Új illetve működő mikrovállalkozások számára gépvásárlás, eszközbeszerzés támogatása, továbbá szükség esetén épület felújítás, bővítés lehetőségének megteremtése, kisléptékű infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg, melyek növelik a vállalkozások aktivitását, versenyképességét, új munkahelyek megtartása és létrehozása mellett.”


▪ „A helyi vállalkozások fejlesztésével a termelés, gyártás színvonalának emelését várjuk, új piacok felkutatása és meghódítása várható, továbbá a munkahelyek megtartása és újak létesítése is fontos eredménye lesz a helyi vállalkozásfejlesztési projekteknek. A műszaki-technológiai fejlesztés és beruházások hatására az innovációs képességet ösztönözzük és a gazdasági szerkezetet fejlesztjük.”

65



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


3▪ „A versenyképes, innovatív gazdaság

fejlődését a tudásbázis erősítése is szolgálja. Ebben kulcsjelentősége van a javasolt képzési-foglalkoztatási programoknak, amely egyben oldja a strukturális munkanélküliséget is. Az előítéletek csökkentése, az oktatásban megjelenő szegregáció csökkentése fontos, problémát okoz az általános iskolai vagy középiskolai bizonyítvány megszerzése, ennek érdekében is képzéseket lehet indítani, valamint piacképes szakmák (parkgondozó, kőműves, festő, biztonsági őr, targoncavezető, burkoló, nehézgépkezelő, víz- gáz-. fűtésszerelő, bádogos, ács, hulladékkezelő) képzése tervezhető.”


▪ „A szakképzett munkaerő hiánya okoz problémát a térségben lévő egyes multinacionális cégeknél, továbbá kisebb vállalatoknál. A másodlagos munkaerő-piaci értékek fejlesztése is fontos a foglalkoztathatósági szint javításával. A települések összképének javítása érhető el képzési programokkal. A komplex programok megvalósításával a legveszélyeztetettebb településeken (pl. Jászladány, Jászkisér) jelentős eredményeket lehet elérni a roma integrációval.”

▪ „Egyéb tevékenység”4▪ „A térségi érdekek a térségi szereplők, helyi

önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésében, regionális gondolkodás keretében valósulhatnak meg, közös érdekeik és értékeik felismerése által. Ezen a szereplők által szervezetett különböző programok kapcsán kiteljesedhet a társadalmi tőke, a környezettudatosságok fokozni kell a lakosokban és az esélyegyenlőségi programoknak is teret kell adni.”

▪ „A civilszféra szerveződését a lakossági igények kielégítését célzó kezdeményezések támogatása, kerekasztalok, fórumok létrejöttének és az információáramlásnak segítése szolgálhatja. Megvalósulhatnak média programok, integrált kezdeményezések. A társadalmi tőke erősítésével a civil szféra mozgásterét, tevékenységét kiszékesítjük, a környezeti nevelés megerősödik és a különböző rétegek esélyegyenlőségét is javíthatjuk akár együttesen, vagy külön-külön is.”

66



Szektor



67



Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”


5▪ „A helyi mezőgazdasági termékeket megfelelő

marketing tevékenységgel és egységes piacra jutási javaslat kidolgozásával megfelelő színvonalúra lehet emelni a térségben, melyeket többek között megfelelő kiadványok, szóróanyagok, honlapok, új csomagolástechnika megtervezésével lehet elérni. A kisebb vállalkozások Jászságra jellemző termékeit kell megfelelően népszerűsíteni és főként a helyi fogyasztókhoz eljuttatni.”


▪ „A hátrányos helyzetű településeken és a többi jász településen élő lakosság megfelelő minőségű helyi termékhez jut hozzá, a vállalkozások megélhetési biztonsága az új piacok felkutatásával és megfelelő marketing tevékenységgel megszilárdítható.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”6▪ „A hazai és külföldi vendéglétszám évek óta

országos tendenciaként csökken a térségünkben is, de a termál- és gyógy-turisztikai szolgáltatások színvonalának javításával a térség idegenforgalma jelentősen javulni fog. A meglévő strandok és kempingek fejlesztése szükséges pl. vízforgató berendezések, kiszolgáló létesítmények korszerűsítése, parkosítás, parkolás feltételeinek javítása, infrastrukturális fejlesztések, stb., továbbá a hatékony marketing lehetőségek tárát is igénybe kell venni.”

▪ „Az idegenforgalom erősödik a térségben és a vendégéjszakák száma és a térségbe érkező turisták száma 3-5 %-kal növekedni fog. Színvonalasabb kiszolgálásban lesz részük a turistáknak.”

68




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

69





7▪ „A jászsági növénytermesztésre jellemző

minőségi termeléshez szükséges feltételrendszerek kialakítása érdekében kisebb beruházások támogatása a cél.

▪ Az ökológiai gazdálkodás képes teljesíteni a szigorodó élelmiszer-biztonsági követelményeket és megfelelni a fokozódó fogyasztói tudatosságnak, ezért ennek a kiszélesítése is megoldást jelenthet a problémákra. Érdemes a hagyományt és a minőséget megőrizni, kiterjeszteni és a termelési feltételeket javítani, ugyanakkor a feldolgozás segítésének is fontos prioritásnak kell lenni e területen.”


▪ „A Jászság egyes településein igen gyakori a fóliás kertészet (elsősorban paprika, paradicsom, kismértékben uborka), ezen kívül az egész térségre jellemző, s térségi specialitássá válik a hagyma- és dinnyetermesztés. A kisebb beruházások hatására a kisebb termelők is nagyobb piaci szerephez juthatnak.”

Szektor


8▪ „A térség területi adottságai az

állattenyésztésnek kedveznek, de az EU követelményeknek megfelelni nehéz a gazdáknak. Az állattenyésztés technológiai színvonalának fejlesztésével tehető csak az ágazat eredményessé. Kisebb állattenyésztési fejlesztések megvalósítása oldja a kistermelők térségi problémáját.”

▪ „A kisebb vállalkozások állattenyésztési fejlesztése versenyképesebbé teszi az ágazatot, mely munkahelyteremtéssel is jár, továbbá az állattenyésztés színvonala lesz jobb.”

70



Szektor



71



Szektor

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”


9▪ „A környezeti terhelés csökkentése, az

autonóm térség megteremtése érdekében javasolt a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése (pl. napelemek, napkollektorok felszerelése, szélgenerátorok felszerelése, termálvíz hasznosítás). Ez elsősorban egyéni, közösségi és kistelepülési léptékben javasolt. Ennek indokai, hogy a nagyobb volumenű fejlesztések csak a külső befektető számára válnak jövedelmezővé. Figyelembe kell venni a megújuló energiaforrások alkalmazásakor az adottságokat és a beruházás megtérülését, a településszerkezetet.”


▪ „A környezeti állapot megőrzése és javítása jobb életfeltételeket teremt a térségben, ugyanakkor a megújuló energiaforrások használata csökkenti a térség külső energiaforrásoktól való függőségét, növeli a gazdaság stabilitását. Integrált megoldások alkalmazása, mely a társadalmi helyzet javulását is elősegíti (pl. az érintett családokban jellemző munkanélküliség kezelésére foglalkoztatási projekt elemmel egybekötve), és így válik fenntarthatóvá.”

▪ „”10▪ „” ▪ „”

72



Szektor



73

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






74

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Az önkormányzatokat érintő alapvető

intézményi szolgáltatásokat és közösségi tereket fel kell újítani a többnyire kihasználatlan épületek felújítása és műszaki korszerűsítése révén. Ennek megfelelően cél olyan IKSZT-k létrehozása a térségben, melyek kötelező és opcionális szolgáltatásokat látnak el.”

Megoldási javaslat

▪ „A projektek eredményeként az alapszolgáltatásokhoz és a közösségi terekhez tartozó intézményeket felújítják. A településkép szempontjából fontos beruházások is megvalósítják, mivel egy település megítélését alapvetően meghatározza, hogy milyenek a közintézményei, továbbá fontos a vidéki lakosságnak nyújtott alapszolgáltatások minősége.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

75




2▪ „A munkaerőpiacon jelentkező hiányszakmák

(esztergályos, hegesztő, CNC forgácsoló, géplakatos) képzése lenne fontos, kevés az ipari parkokban lévő munkahelyekre történő utánpótlás. A kisebb vállalkozások dolgozóinak is lehetőséget kell adni a fejlődésre, képzésre, valamint az intézményi dolgozók tudásának szinten tartása és fejlesztése érdekében is szükség és igény van képzésekre, tréningekre (pl. nyelvtanulás, speciális szakmai tanfolyamok). A civilek szakmai és egyéb fejlődése, tájékoztatása is támogatandó. Minden olyan képzés vagy tréning támogatandó, ami nem tartozik az ÚMVP 5.3.3.3. Képzés és tájékoztatás fejezet alá.”

Megoldási javaslat

▪ „Ha sikerül a térség gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseit összehangolni, akkor megfelelően átgondolt képzésekkel javulni fog a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedési esélye és a meglévő munkahellyel rendelkezők pedig nem kerülnek olyan nagy veszélybe, hogy elveszítik a munkahelyeiket.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

76




3▪ „A jász települések civil, köz és vállalkozói

szereplőinek településen belüli és települések közötti kapcsolatfelvételét, kapcsolatépítését, közösségek szerveződését elősegítő tevékenységek megvalósításának támogatását szeretnénk elérni, melyeket elsősorban népi, helyi és népi hagyományokkal kapcsolatos programokkal érnek el: szakmai előadások szervezése, együttműködési, kapcsolatépítési készségek elsajátítása, tréningek szervezése, közösségi fórumok, illetve rendezvények, összejövetelek szervezése stb.”

Megoldási javaslat

▪ „A hátrányos helyzetű településeken fellendül a közösségépítő programok száma, továbbá a meglévő hagyományosnak számító rendezvények színvonalasabb körülmények között lesznek megrendezve. A települések összefogásával, partnerségével a jelenlegi és további pályázati lehetőségek érhetők el.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

77




4▪ „A kulturális rendezvények, falunapok,

fesztiválok színvonalasabbá tétele érdekében támogatást kell nyújtani a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok számára, összefogásra kell ösztönözni a kulturális turizmusban érintetteket. A gasztronómia terén is a hazai és a külföldi vendégek is egyaránt megkövetelik a magas színvonalú, minőségi ellátást. A kultúra és a gasztronómia összekapcsolása sikeres párosítás és sok turistát, illetve helyi lakost vonz.”

Megoldási javaslat

▪ „A kulturális tradíciók közül kiemelendő a – már keveredett etnikai alapokon nyugvó, de mindenképp a régmúltra visszamenő és éppen a fenyegetettség idején megtartott, megerősített – jász identitástudat, a jász öntudat. A kulturális fesztiválok, falunapok, rendezvények száma emelkedi fog a hátrányos helyzetű településeken és a jász gasztronómiai hagyományokat is fel lesznek elevenítve.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

78




5▪ „A településeken megtalálható védett

természet értékeinek felkutatása, bemutatása, a térség állat- és növényvilágának megismerése, megismertetése információs táblarendszereken, kiadványokon, honlapokon keresztül. Olyan, eddig még nem védett területek, régészeti lelőhelyek bemutatása állat- és növény megfigyelőhelyek, pihenőhelyek kialakításával.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség értékes (akár még nem védett) természeti területeinek bemutatása, korszerű információs rendszer kialakítása, kiadványok, honlapok készítése megvalósulna. Ezzel jelentősen hozzájárulnánk az itt élők és a térségbe látogatók környezettudatosságának növeléséhez, ami egyben a természeti értékek hosszú távú védelmének záloga is és méltó bemutatása.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Természeti adottságok”

79




6▪ „Az önkéntes polgárőr és tűzoltó szervezetek

részére eszközfejlesztésre lenne lehetőség. A közbiztonságunk érdekében az önkormányzatoknak vagyonvédelmi elektronikai rendszereket térfigyelő rendszereket kellene működtetniük, továbbá a veszélyes útszakaszokon a járművek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozásokat kellene elvégezni. A bűnmegelőzési munka egyik legfőbb célja a bűnözők „utánpótlási vonalainak szűkítése”, ennek legjobb módszere a gyermek- és ifjúságvédelem, melyet az önkormányzatoknak erősíteni szükséges.”

Megoldási javaslat

▪ „A biztonság növelése érdekében tett fejlesztések hatására az itt élő lakosság nem fog elvándorolni, ha csökkennek a bűnözési adatok, ha csökken a balesetek száma, akkor nagyobb kedvvel élnek a térségben. A tűzvédelmi és polgárvédelmi eszközbeszerzések, fejlesztések következtében a problémás esetek száma csökkenni fog.”


▪ „Közbiztonsági szolgálat”

Fejlesztési téma

80




7▪ „A lakók számára lehetővé kell tenni, hogy

hosszú, egészséges, kiegyensúlyozott életet éljenek, továbbá térítésmentesen igénybe vehessék a rekreációs és szabadidősport lehetőségeket. A szabadidős és sport tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére, infrastrukturális felújításokra, eszközbeszerzésekre van szükség (nem támogatható az általános iskolai oktatásról és nevelésről szóló kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztések).”

Megoldási javaslat

▪ „Pozitív eredmény lesz, hogy a rekreációs, szabadidős és sport céljára szolgáló ingatlanok egy része fel lesz újítva a 12 jász településen, melyet a főként a helyi és környékbeli lakosok használni tudnak majd.”


▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

81




8▪ „A folyamatos közműépítések hatására is

jelentősen rongálódtak az utak (az útszélek megsüllyedtek, berepedeztek, kátyúsodtak, az átfúrások fölötti szakaszok hullámosan elmozdultak). A belterületi útszakaszok és járdák teljes felújítására és a kiépítetlen útszakaszok aszfaltozására lenne szükség a Helyi Közösség településein, hogy a helyi lakosság és a vállalkozások körében az elégedettség és a biztonságos közlekedés legyen.”

Megoldási javaslat

▪ „A belterületi utak rendbetételével a Jászságban a lakosok és az ideérkezők elégedettek lesznek, az utak szilárd burkolattal történő ellátásával, és a kátyúzásokkal, felújításokkal rég várt igényeket elégítenénk ki.”


▪ „Közlekedés”

Fejlesztési téma

82




9▪ „A meglévő helyi és/vagy országos védettségű

épített örökségvédelmi érékeket (pl. templomok, kápolnák, szobrok) megfelelő módon be kell mutatni a turisták és a lakosok számára, felújításokat, rekreációkat kell végrehajtani. A hátrányos helyzetű jász települések bővelkednek műemlékekben és helyi védettségű épületekben, szobrokban. Az épített, természeti és kulturális örökségek megőrzése felújításokkal, egyéb infrastruktúrával elérhető lenne (külső-belső felújítás, zöldfelületek létrehozása, felújítása, stb.).”

Megoldási javaslat

▪ „A Jászság nem bővelkedik kiemelkedő természeti értékekben, ezért fontos az, hogy a meglévő értékeket bemutassuk a fiatalabb, aktív és idősebb korosztály számára is (gyalogutak, pihenőhelyek kialakítása). Az épített örökség védelme érdekében tett intézkedések hatására a térségben lévő helyi és/vagy országos védelem alatt álló épületek, építmények egy része felújításra kerül, ezáltal megfelelő teret adva a hagyományőrző, közösségi programoknak is.”


▪ „Közmű ellátottság”

Fejlesztési téma

83




▪ „Az ipari parkok megfelelő működéséhez szükséges a közműfejlesztés (víz, áram, gáz, szennyvíz, telefon, stb.), az utak építése, továbbá raktárhelyiségek építése is fontos lenne. Mindezek megvalósításával a Jászság az ipari befektetők számára még vonzóbb lenne.”

Megoldási javaslat

▪ „A térségben meglévő 3 ipari park tovább fejlődne és így a jászberényi cégek dominanciája némiképp csökkenne, és ú munkahelyek megteremtése is megvalósulna.”


▪ „Ipari parkok”

Fejlesztési téma

10

84

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






85Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-15 Sorszám: 3282

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A jászsági és dél-hevesi térségben 32 felhagyott hulladéklerakó van, mely nincs rekultiválva. A területek szemetesek, több helyen még mindig aktív lerakás történik a lakosság részéről illegálisan, pedig 2000-ben megépült a regionális hulladéklerakó. Több Natura 2000-es területet érint, és a Bükki NP területét is érinti részlegesen.

Probléma/ lehetőség

▪ A probléma részint a terület hulladékosságából adódik, mikor az időjárás szeles, viszi a hulladékot minden felé. Jelentős a terület környezetre gyakorolt terhelése, nem is beszélve a szennyezési és esztétikai kérdésekről. Biodiverzitást csökkentő hatása van, a környezetükben jelentős a levegő szag-terhelése. Talajvízszennyezés alföldi jelleg miatt jelentős, a felhagyott hulladéklerakók tovább rontják.

Megoldási javaslat

▪ A 2 kistérség besorolása hátrányos és leghátrányosabb besorolást kapta. A környezeti adottságai változóak. A 32 jászsági és dél-hevesi felhagyott hulladéklerakó rekultivációja hatóságilag és törvényileg is előírt kötelezettsége a településeknek, ezért meg kell oldani a problémát a települések összefogásával.

▪ A rekultiváció várható eredményei: tisztább környezet, szennyeződési gócok megszüntetése, környezetvédelmi előírások betartása, biodiverzifikáció növekedése, fajok gazdagsága, tisztább talajvíz és levegő, az emberi tevékenységek okozta környezeti terhelés csökkentése, esztétikusabb környezet, természetvédelmi területek megóvása.



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 9900000 EUR

9900000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége

▪ Önkormányzatok

▪ Vállalkozások

▪ Egyházak

▪ Non-profit szervezetek

▪ Természetes személyek

%

%

%

%

%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

▪ Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor

▪ Nem ÚMVP

Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája

▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta településekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A kistérség minden településére jellemző, hogy a belterületi utak és járdahálózatok felújításra szorulnak, illetve számos utcában a kiépítetlen útszakaszok aszfaltozására lenne szükség. Az egyes településeken ezek eltérő %-ban jelentkeznek. A lakosok lakossági fórumokon folyamatosan kifogásolják az utak minőségét, a kátyúkat, a sarat.


▪ A JKHK településein a rossz utak gátat szabnak a fejlődésnek, mert sem a vállalkozások, sem a lakosság nem érzi elég vonzónak a településeket. Mindenki számára elérhetővé szeretnénk tenni azt, hogy biztonságos, élhető jó minőségű környezetben éljen, teremtsen otthont. A méltó életfeltételek biztosítása közé tartozik a fizikai elérhetőség is, ezért van szükség az utak és járdák felújítására, építésére.

Megoldási javaslat

▪ A folyamatos közműépítések hatására is jelentősen rongálódtak az utak (az útszélek megsüllyedtek, berepedeztek, kátyúsodtak, az átfúrások fölötti szakaszok hullámosan elmozdultak). A belterületi útszakaszok és járdák teljes felújítására és a kiépítetlen útszakaszok aszfaltozására lenne szükség a Helyi Közösség településein, hogy a helyi lakosság és a vállalkozások körében az elégedettség és a biztonságos közlekedés legyen.

▪ A belterületi utak rendbetételével a Jászságban a lakosok és az ideérkezők elégedettek lesznek, az utak szilárd burkolattal történő ellátásával, és a kátyúzásokkal, felújításokkal rég várt igényeket elégítenénk ki.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor

▪ Nem ÚMVP


Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás, Jászkisér, Jászladány települések központjának megújítása érdekében rehabilitációkat, felújításokat kell végezni. Az egyes épületek, terek nincsenek egymással összhangban, településképileg nem illenek egymáshoz, felújításra szorulnak.


▪ Az esztétikus, egységes városkép megteremtése és a lakosság elégedettsége fontos cél. A leromlott városrészek rehabilitációjával a gazdasági versenyképesség is javulni fog a településeken.

Megoldási javaslat

▪ A települések központjainak, részeinek rehabilitációja turisztikai és a helyi lakosok esztétikai érzetének szempontjából is fontos. A leromlott városrészek újjáélesztése a települések élénkítése, kulturáltabb környezet szempontjából elengedhetetlen.

▪ A megújult városrészek következményeként az állami, gazdasági és közösségi terek felújítása megtörténik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászkisér, Jászladány

▪ Nem ÚMVP


▪ EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A jászsági és dél-hevesi térségben 33 társult település közreműködésével 2000-ben megépült a regionális hulladéklerakó. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg 167 szigettel történik a térségben. Komposztáló nincs, házi komposztálás sem megoldott. Hulladékgyűjtő udvarok nincsenek. Jelenleg a térségi regionális hulladéklerakó csak lerakással történő ártalmatlanításra alkalmas. A technológia régi, elavult.


▪ A jásztelki hulladéklerakót modernizálni szükséges. Az összes hulladékmennyiség lerakással történő arányát jelentősen csökkenteni kell. Ezáltal a lerakó élettartama is nő. A szelektív hulladékgyűjtést ki kell bővíteni. Hulladékudvarok telepítése szükséges. A komposztálást térségi szinten meg kell oldani.

Megoldási javaslat

▪ Hulladékgazdálkodás: Központi telep bővítése, szelektív hulladékgyűjtés (73 db gyűjtősziget), hulladékudvarok (4 db), zöldhulladék (3000 db zöldhulladék edényzet lakosság részére).

▪ Hulladéklerakó élettartama növekszik, törvényi előírásoknak megfelelünk, biztonságosabb környezet.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor

▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Magyarországon egyre inkább jellemző a körforgalom a közlekedésben, ami a forgalomnövekedések szempontjából egyre inkább indokolt. A Helyi Közösség több településén (pl. Jászfényszaru, Jászapáti, Jászladány, Jászszentandrás) szükség lenne körforgalomra.


▪ A főutakon megnövekedett átmenő forgalom jelentős problémákat okoz. A jelentősebb csomópontokban a településeken a kamionok és buszok fordulása nehézkes és a kerékpárosok, gyalogosok közlekedése is balesetveszélyes.

Megoldási javaslat

▪ Körforgalmak kiépítése indokolt és szükséges egyes településeken, melyekkel a balesetek számát lehetne csökkenteni és a gyalogosok, kerékpárosok számára biztonságos közlekedés feltételeit megteremteni.

▪ A körforgalmak megépítésének hatásaként a balesetek számának csökkenését várjuk, továbbá a kamionokkal, buszokkal történő fordulás válna biztonságossá.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ KÖZOP - 4. prioritás - Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásán...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ Az önkormányzatok kötelező feladata az egészséges ivóvíz szolgáltatása, ezért ennek a biztosítása kiemelt feladat. Az települések nagy részén az ivóvíz minősége nem megfelelő, és/vagy az ivóvízhálózat elöregedett, cserélni, felújítani kell.


▪ Minden településen a vízvezeték-hálózat már évtizedekkel ezelőtt kiépült. Ezek állapota már nem a kor követelményeinek megfelelő, ezért felújítása indokolt. A jó minőségű ivóvíz szolgáltatása érdekében megfelelő berendezéseket, technológiát kell beépíteni a rendszerekbe, továbbá az elhasználódott vezetékhálózat felújítását is meg kell oldani.

Megoldási javaslat

▪ Az észak-alföldi régió ivóvízminőség-javító programjának megvalósítása a cél (KEOP nagy projekt), melynek ütemeiben több önkormányzat is érintett (elsőként Jászjákóhalma, Jásztelek). Jászágó, Jászladány és Pusztamonostor részére ivóvízvezeték-hálózat bővítés is szükséges.

▪ Az azbesztcsövek cseréje és az ivókutak és az ahhoz tartozó technológia felújítása megvalósul, ahol szükséges új kút fúrása is megvalósul.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség 17 települése közül 8 településen van kiépítve a szennyvíz-vezeték hálózat és a tisztítás is megoldott. A maradék települések nagy része is kötelezett jogszabály alapján a megvalósításra. A környezetszennyezés csökkentése érdekében meg kell oldani a szennyvízelvezetés szakszerű megoldását és/vagy szakszerű tisztítását.


▪ A környezet terhelésének csökkenése, a felszíni vizek védelme és a gazdasági bázis fejlesztése szükségessé teszik, hogy a szennyvizek gyűjtése, elvezetésem tisztítása is a kialakult elképzeléseknek megfelelően, a követelményekhez igazodóan valamennyi településen megvalósuljon. A települések jelentős részén fennáll annak a veszélye, hogy a hirtelen és nagy mennyiségben lezúduló csapadékvíz kimossa a szennyvízgödröket.

Megoldási javaslat

▪ AA települések közül főleg a városok tőkeerősebbek voltak és pályázatokon megoldották a szennyvízberuházást, de főként a kisebb településeken még meg kell oldani a problémát vagy KEOP vagy ÉAOP forrásból a tervezett lakos-egyenértéktől függően.

▪ A szennyvízberuházásokkal a környezetre gyakorolt káros hatásokat csökkentjük és egészségesebb körülmények között élhetnek az itteni lakosok.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térségben önállóan működő iskolák és a mikro-társulások nehéz helyzetben vannak. A tanulólétszám megfelelő színvonalon való oktatása nem megfelelő, sok a megrongálódott, lepusztult oktatási intézmény, ezek felújítása szükséges.


▪ Az oktatási helyzet javítása szinte minden településen központi téma és pályázatokat is nyújtottak már be, de ezek közül nem fog nyerni mindegyik, így valamilyen megoldást kell arra találni, hogy a jászságban lévő iskolák 2013-ig megfelelő színvonalúak legyenek.

Megoldási javaslat

▪ Iskola felújítás a cél, hogy a Helyi Közösségben élő iskoláskorúak színvonalas oktatásban részesüljenek (TÁMOP, TIOP pályázati kiegészítések), megfelelő környezetben (ÉAOP). A felújításokkal a hátrányos helyzetű tanulókat is kedvezőbb helyzetbe hozzuk.

▪ Pozitív eredmény lesz, hogy az iskolákat felújítják a térségben, a diákok kulturált, esztétikus körülmények között tanulhatnak.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Jászságba átmenő 31-es és a 32-es főút nagyon rossz állapotban van, keskeny és balesetveszélyes a sok kátyú miatt. A Jászszentandrás-Jászapáti, a Jánoshida-Jászboldogháza, a Jászdózsát átszelő 4 számhegyű utak felújítása és/vagy szélesítése szükséges.


▪ Az utak állapota nem felel meg a biztonságos közlekedés követelményeinek. Szükségesek a felújítások, hogy a térség versenyképes legyen és ne szakadjon le az autópályához és jobb utakhoz közelebb levő térségektől, településektől.

Megoldási javaslat

▪ Kiemelt projekt a 31-es és 32-es főközlekedési út szélesítés és felújítása, továbbá a 4 számjegyű utak (Jászszentandrás-Jászapáti, a Jánoshida-Jászboldogháza, a Jászdózsát átszelő út) felújítása.

▪ Az utak felújításával a lakosság és a térségbe érkezők rég várt igényét fogják kielégíteni. A közlekedés a nevezett utakon gyorsabb és biztonságosabb lesz.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Jánoshida, Jászapáti, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászszentandrás

▪ Nem ÚMVP


▪ EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ A települések fontos feladata, hogy az időseket megfelelő ellátásban részesítse, ennek érdekében a meglévő, vagy bővítendő otthonokat kellene jó szintre emelni (pl. Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászdózsa, Jászladány).


▪ Az idősek nappali és otthonban való ellátására egyre nagyobb igény van, kevés a férőhelyszám, az igényeket nem tudják kielégíteni a Jászságban.

Megoldási javaslat

▪ A Jászsági települések közül több önkormányzatnak is tervei között szerepel, hogy szociális otthont újítanak fel, bővítenek, vagy újat építenek, mert az itt élő idős emberek körében egyre növekvő az igény az ilyenfajta ellátásra.

▪ A projektek eredményeként az idősek az igényüknek megfelelő ellátásban részesülnek, az otthonok lakható körülményei, felszereltsége olyan színvonalú lesz, amit az ott lakók elvárnak és a jogszabályok előírnak.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ TIOP - 2. prioritás - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Főként a városokban (Jászapáti, Jászfényszaru és Jászárokszállás) okoz problémát a nagy kerékpáros forgalom a főutakon. A balesetek száma nagy, szűk az útszakaszok egy része, ezért szükséges több helyen is kerékpárutat építeni. A településeket összekötő Zagyva-gátra is évek óta terveznek kerékpárutat.


▪ A biztonságos közlekedés érdekében van szükség a kerékpárutak megépítésére, elsősorban a városokban, de több kisebb településen is indokolt lenne.

Megoldási javaslat

▪ A kerékpárosok biztonságos közlekedése érdekében kerékpárutakat kell építeni. Az érintett jászsági útszakaszokon több baleset is volt az elmúlt években, így ezek szükségessége még inkább indokolt.

▪ Pozitív eredmény lesz, hogy a lakosok és az autósok biztonságosan tudnak majd a településeken közlekedni, mert pl. Jászfényszarun vagy Jászárokszálláson a multinacionális cégek műszakváltásakor a közlekedés veszélyes.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru

▪ Nem ÚMVP


▪ EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A meglévő csapadék-, ár- és belvízvédelmi művek felújítására, építésére fokozott figyelmet kell fordítanunk, amit az egy pár évvel ezelőtti időszak rendkívüli eseményei is szükségessé tesznek.


▪ A csapadékvíz, és belvízelvezető rendszerek a településeken rossz állapotban vannak, ha jön egy nagyobb esőzés, akkor a csatornák megtelnek és a nyílt árkokat is sok helyen betemették.

Megoldási javaslat

▪ A meglévő csapadék, ár- és belvízvédelmi rendszereket felül kellene vizsgálni és felújítani, újakat kiépíteni.

▪ A csapadékvíz és belvíz megfelelő módon lenne levezetve a településeken, egy nagyobb esőzés és kisebb árvíz nem okoznak problémát a lakosok és az önkormányzatok számára.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet



Megoldási javaslatok 13/52 Kód: ÉA-27-SzF-A-11 Sorszám: 1395


Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Jászságban lévő 9 nem hátrányos helyzetű község központja felújításra, rekonstrukcióra szorul. A faluközpontok sok helyen nem mutatnak egységes képet, a közintézmények, a helyi piacok nem egységesek és az infrastrukturálisadottságok is hiányosak. Az érintett településeken a zöldfelületekre évek óta nem fordítottak jelentős anyagi áldozatokat.


▪ Egy település megítélést nagyban befolyásolja a falukép, a faluközpont kinézete. Sok kistelepülés évek, évtizedek óta nem tud fejlesztéseket megvalósítani, pedig az itt élő lakosságnak igénye van az esztétikus, hangulatos, tiszta településközpont kialakítására.

Megoldási javaslat

▪ A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása a cél. A faluközpontokat fel kell újítani, korszerűsíteni kell pl. térburkolatok, csapadékvíz-elvezetések, utak, járdák, parkolók építése, felújítása; zöldfelületek növelése, meglévő parkok felújítása, növények telepítése; épületek külső felújítása; szobrok, emlékhelyek környékének rendbetétele; piacokat, játszótereket, utcabútorokat kell létrehozni, megújítani, stb.

▪ A faluközpontok rekonstrukciójával elérjük azt, hogy kulturált, esztétikus, tiszta központok jönnek létre, mely megfelel az európai színvonalnak. A megújult faluközpontok és főbb utak vonzzák jobban a turistákat és a helyi lakosok alapvető igényeit is kielégíti. A játszóterek, közösségi terek a lakosok pihenését szolgálják. Nem támogatható a helyi és/vagy országos védettség alatt álló épületekhez, építményekhez kapcsolódó fejlesztések.




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 120000 EUR




▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 50000 EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 12 db

▪ Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor

▪ ÚMVP, de nem LEADER


▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Jászságban lévő hátrányos helyzetű községek, nagyközségek központjai felújításra, rekonstrukcióra szorulnak. A faluközpontok sok helyen nem mutatnak egységes képet, a közintézmények, a helyi piacok nem egységesek és az infrastrukturálisadottságok is hiányosak. A zöldfelületekre évek óta nem fordítottak jelentős anyagi áldozatokat.


▪ Egy település megítélést nagyban befolyásolja a falukép, a faluközpont kinézete. Sok kistelepülés évek, évtizedek óta nem tud fejlesztéseket megvalósítani, pedig az itt élő lakosságnak igénye van az esztétikus, hangulatos, tiszta településközpont kialakítására.

Megoldási javaslat

▪ A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása a cél. A faluközpontokat fel kell újítani, korszerűsíteni kell pl. térburkolatok, csapadékvíz-elvezetések, utak, járdák, parkolók építése, felújítása; zöldfelületek növelése, meglévő parkok felújítása, növények telepítése; épületek külső felújítása; szobrok, emlékhelyek környékének rendbetétele; piacokat, játszótereket, utcabútorokat kell létrehozni, megújítani, stb.

▪ A faluközpontok rekonstrukciójával elérjük azt, hogy kulturált, esztétikus, tiszta központok jönnek létre, mely megfelel az európai színvonalnak. A megújult faluközpontok és főbb utak vonzzák jobban a turistákat és a helyi lakosok alapvető igényeit is kielégíti. A játszóterek, közösségi terek a lakosok pihenését szolgálják. Nem támogatható a helyi és/vagy országos védettség alatt álló épületekhez, építményekhez kapcsolódó fejlesztések.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

100%



▪ Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ Az egészségügyi ellátás szolgáltatási színvonala a jogszabályi kötelezettségeket kielégíti, de leromlott állapotban van sok épület, elavultak az eszközök. Egyes településeken (pl. Pusztamonostor, Jászboldogháza) az orvosi rendelők, a központi ügyeletek nagyon rossz állapotban vannak.


▪ Az egészségügyi ellátás színvonala kívánni valót hagy maga után, az intézmények nagy részén évek óta csak a legszükségesebb beavatkozásokat végezték el. A lakosok jó kiszolgálása érdekében szükségesek a felújítások, akadálymentesítések, stb.

Megoldási javaslat

▪ Az egészségügyi ellátás területén jelentős lemaradása van a térségnek. A komplex fejlesztéshez szükséges a műszaki, technológiai háttér megteremtése, és az intézmények kialakítása, átalakítása. Nagyon fontos a lakosság egészségi állapotának javulása, ennek érdekében az orvosi ellátást és a központi ügyeleti rendszert elérhetőbbé kell tenni mindenki számára.

▪ A térségben az egészségügyi ellátás színvonala és minősége javulni fog, a betegek jobb kiszolgálásban fognak részesülni.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Az akciócsoportban lévő települési önkormányzatok által nyújtott alapszolgáltatásokszínvonala sok helyen nem megfelelő, évek óta nem tudtak az önkormányzatok jelentősebb fejlesztéseket, bővítéseket megvalósítani. Minden településnek vannak lemaradásai, annak ellenére, hogy az utóbbi időben sok feladatot társulási szinten oldanak meg.


▪ Az intézményi alapszolgáltatások terén nincs lehetőség jelentősebb fejlesztésekre, de még sok kistelepülésen kisebb felújításokra sem, ami a lakosok igényét kiszolgálná. A közösségi terek fejlesztése is egy fontos lehetőség a vidéki lakosság megtartása érdekében, azaz többfunkciós szolgáltató központok hiányoznak.

Megoldási javaslat

▪ Az önkormányzatokat érintő alapvető intézményi szolgáltatásokat és közösségi tereket fel kell újítani a többnyire kihasználatlan épületek felújítása és műszaki korszerűsítése révén. Ennek megfelelően cél olyan IKSZT-k létrehozása a térségben, melyek kötelező és opcionális szolgáltatásokat látnak el.

▪ A projektek eredményeként az alapszolgáltatásokhoz és a közösségi terekhez tartozó intézményeket felújítják. A településkép szempontjából fontos beruházások is megvalósítják, mivel egy település megítélését alapvetően meghatározza, hogy milyenek a közintézményei, továbbá fontos a vidéki lakosságnak nyújtott alapszolgáltatások minősége.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%





▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 17/52 Kód: ÉA-27-SzF-4-04 Sorszám: 1401


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Közösségépítő programok, hagyományok ápolásaSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A 12 jász településre és az egész Jászságra jellemző a 3 szféra közötti összefogás, mindezen érintettek már eddig is számtalan programban működtek és működnek folyamatosan együtt, ez továbbfejlesztendő. A civil szervezetek szerteágazóak (kulturális, hagyományőrző, ifjúsági, időseket és betegeket pártoló, sport, stb.), de mindannyiukban közös, hogy aktív tevékenységük van és évente visszatérő vagy új programokat szerveznek, melyeket a vállalkozói réteg és az önkormányzatok támogatnak.


▪ A civil szervezetek egyre nehezebb anyagi körülmények között vannak, évek óta kevesebb a tagdíjbevétel és az önkormányzatok is egyre kevesebb támogatást tudnak nyújtani. A szervezetek körében az igény meg van közösségépítő programok szervezésére, de az önkéntes munka és anyagi áldozatok is végesek. A cél, hogy a társadalmi és közösségi élete élénk maradjon, és az itt élők szervezőkészségét ki kell használni, identitá

Megoldási javaslat

▪ A jász települések civil, köz és vállalkozói szereplőinek településen belüli és települések közötti kapcsolatfelvételét, kapcsolatépítését, közösségek szerveződését elősegítő tevékenységek megvalósításának támogatását szeretnénk elérni, melyeket elsősorban népi, helyi és népi hagyományokkal kapcsolatos programokkal érnek el: szakmai előadások szervezése, együttműködési, kapcsolatépítési készségek elsajátítása, tréningek szervezése, közösségi fórumok, illetve rendezvények, összejövetelek szervezése stb.

▪ A jász településeken fellendül a közösségépítő programok száma, továbbá a meglévő hagyományosnak számító rendezvények színvonalasabb körülmények között lesznek megrendezve. A települések összefogásával, partnerségével a jelenlegi és további pályázati lehetőségek érhetők el.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

%

100%

50%



▪ Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor

▪ LEADER - Rendezvény


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Közösségépítő programok, hagyományok ápolásaSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A hátrányos helyzetű településekre jellemző, hogy a helyzetükből fakadóan nagyobb a 3 szféra közötti összefogás, mindezen érintettek már eddig is számtalan programban működtek és működnek folyamatosan együtt, ez továbbfejlesztendő. A civil szervezetek szerteágazóak (kulturális, hagyományőrző, ifjúsági, időseket és betegeket pártoló, sport, stb.), de mindannyiukban közös, hogy aktív tevékenységük van és évente visszatérő vagy új programokat szerveznek, melyeket a vállalkozói réteg és az önkormányzatok támogatnak.


▪ A civil szervezetek egyre nehezebb anyagi körülmények között vannak, évek óta kevesebb bevételt könyvelhetnek el. A szervezetek körében az igény meg van közösségépítő programok szervezésére, de az önkéntes munka és anyagi áldozatok is végesek. A cél, hogy a társadalmi és közösségi élete élénk maradjon, és az itt élők szervezőkészségét ki kell használni, identitástudat erősítése.

Megoldási javaslat

▪ A jász települések civil, köz és vállalkozói szereplőinek településen belüli és települések közötti kapcsolatfelvételét, kapcsolatépítését, közösségek szerveződését elősegítő tevékenységek megvalósításának támogatását szeretnénk elérni, melyeket elsősorban népi, helyi és népi hagyományokkal kapcsolatos programokkal érnek el: szakmai előadások szervezése, együttműködési, kapcsolatépítési készségek elsajátítása, tréningek szervezése, közösségi fórumok, illetve rendezvények, összejövetelek szervezése stb.

▪ A hátrányos helyzetű településeken fellendül a közösségépítő programok száma, továbbá a meglévő hagyományosnak számító rendezvények színvonalasabb körülmények között lesznek megrendezve. A települések összefogásával, partnerségével a jelenlegi és további pályázati lehetőségek érhetők el.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Tanyás területek fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A 17 jász település közül Jászszentandráson jellemző leginkább a tanyás térség, de máshol is vannak még megmaradt tanyák. Ezek egy része nincs ellátva megfelelő infrastruktúrával (pl. víz, áram), és a tanyák megközelíthetősége, gépjárműbejárata is sok helyen nem megoldott.


▪ A térségben lévő tanyák egy részének közmű és egyéb infrastrukturális hiányosságai vannak. A tanyasi lakosok nem tudnak nagymértékű fejlesztéseket csak önerőből végrehajtani, más ingatlanra való költözésre pedig nincsen lehetőségük. Közmű és infrastrukturális hiányosságok nem csak a térség tanyás területeire jellemző, hanem településekre, illetve településrészekre is.

Megoldási javaslat

▪ A Jászság 17 településén lehetőséget kell adni a külterületen, tanyás térségben lakók számára is a megfelelő életkörülmények kialakítására, azaz infrastrukturális ellátottság (pl. víz, áram) és közlekedésfejlesztés terén (pl. bekötőút építése) fejlesztésekre van szükség.

▪ A térségben lévő tanyás térségek villamosítása, áramellátása és megközelíthetősége javul, ezzel a tanyán élő embereket is jobban be tudjuk vonni a falvak társadalmi életébe, javítjuk az életkörülményeiket.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%





▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Szabadidő és sport tevékenységek, szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A szabadidős tevékenységek színterei (közösségi házak, egyéb intézmények) sok helyen felújítandóak. A sportpályák és azok kiszolgáló helyiségei a tömegsport, valamint a diáksport színterei, amelyek felújításra, fejlesztésre szorulnak, mivel sok helyen nincs megfelelő infrastruktúra, öltöző. A nézőközönség számára lelátókat, korlátokat, szociális helységeket kell biztosítani.


▪ A sport és szabadidős tevékenységek megfelelő színvonalon történő bemutatása és használata nem minden érintett jász településen adott. Sok helyiséget és szabadtéri teret csak valamikor 10-15 éve újítottak fel, alapvető tisztasági festések is hiányoznak sok helyen. Az eszközök, felszerelések elavultak (pl. kondicionáló gépek, labdafogó hálók, kerítések, ülőpadok).

Megoldási javaslat

▪ AA lakók számára lehetővé kell tenni, hogy hosszú, egészséges, kiegyensúlyozott életet éljenek, továbbá térítésmentesen igénybe vehessék a rekreációs és szabadidősport lehetőségeket. A szabadidős és sport tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére, infrastrukturális felújításokra, eszközbeszerzésekre van szükség (nem támogatható az általános iskolai oktatásról és nevelésről szóló kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztések).

▪ Pozitív eredmény lesz, hogy a rekreációs, szabadidős és sport céljára szolgáló ingatlanok egy része fel lesz újítva a 12 jász településen, melyet a főként a helyi és környékbeli lakosok használni tudnak majd.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

%




▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Szabadidő és sport tevékenységek, szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A szabadidős tevékenységek színterei (közösségi házak, egyéb intézmények) sok helyen felújítandóak. A sportpályák és azok kiszolgáló helyiségei a tömegsport, valamint a diáksport színterei, amelyek felújításra, fejlesztésre szorulnak, mivel sok helyen nincs megfelelő infrastruktúra, öltöző. A nézőközönség számára lelátókat, korlátokat, szociális helységeket kell biztosítani.


▪ A sport és szabadidős tevékenységek megfelelő színvonalon történő bemutatása és használata nem minden érintett jász településen adott. Sok helyiséget és szabadtéri teret csak valamikor 10-15 éve újítottak fel, alapvető tisztasági festések is hiányoznak sok helyen. Az eszközök, felszerelések elavultak (pl. kondicionáló gépek, labdafogó hálók, kerítések, ülőpadok).

Megoldási javaslat

▪ A lakók számára lehetővé kell tenni, hogy hosszú, egészséges, kiegyensúlyozott életet éljenek, továbbá térítésmentesen igénybe vehessék a rekreációs és szabadidősport lehetőségeket. A szabadidős és sport tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére, infrastrukturális felújításokra, eszközbeszerzésekre van szükség (nem támogatható az általános iskolai oktatásról és nevelésről szóló kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztések).

▪ Pozitív eredmény lesz, hogy a rekreációs, szabadidős és sport céljára szolgáló ingatlanok egy része fel lesz újítva a 12 jász településen, melyet a főként a helyi és környékbeli lakosok használni tudnak majd.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Helyi mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, versenyképességének javításaSzektor/fejlesztési téma: Ipari parkok

▪ A Helyi Közösség tagjai közül 3 településen van Ipari Park (Jászfényszaru, Jászárokszállás, Jászapáti). A területek bővítése és az infrastrukturális feltételek javítása mindegyik terülten indokolt, hogy újabb befektetők érkezzenek a parkokba, továbbá a meglévő cégek hosszú távon a térségben maradjanak.


▪ A fényszarui és az árokszállási ipari park jelenleg jobban üzemel, mint a jászapáti, valószínűleg az M3-as közelsége miatt, de mindegyik terülten van még mit fejleszteni infrastruktúra terén.

Megoldási javaslat

▪ Az ipari parkok megfelelő működéséhez szükséges a közműfejlesztés (víz, áram, gáz, szennyvíz, telefon, stb.), az utak építése, továbbá raktárhelyiségek építése is fontos lenne. Mindezek megvalósításával a Jászság az ipari befektetők számára még vonzóbb lenne.

▪ A térségben meglévő 3 ipari park tovább fejlődne és így a jászberényi cégek dominanciája némiképp csökkenne, és ú munkahelyek megteremtése is megvalósulna.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru

▪ Nem ÚMVP


▪ EAOP - 1. Prioritás - A gazdaság működési feltételeinek javításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Helyi mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, versenyképességének javításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Az energiafelhasználás tekintetében intézmények, a vállalkozások épületei szorulnak fejlesztésre. Évente rengeteg energiát elpazarolunk a nem megfelelő minőségű épületek miatt, ezért van szükség az energia megtakarítás hatékony növelésére.


▪ Az energia megtakarításával csökkenthetők a kiadások, ha a fűtési rendszereket fejlesztjük, a termálvíz adta lehetőségeket kihasználjuk, valamint ezzel párhuzamosan az épületek szigetelését, nyílászáróit is lecseréljük. Akár néhány év alatt is jelentős megtakarítás érhető el.

Megoldási javaslat

▪ Épületek energiahatékonyságának növelésével és a térségben lévő intézmények energiafelhasználásának racionalizálásával jelentős megtakarításokat érhetnek el az önkormányzati intézmények és egyes vállalkozások. Nyílászárók cseréjével, utólagos hőszigeteléssel, stb. jelentős megtakarításokat lehet elérni. Támogatni szükséges az alternatív energiaforrások felhasználását a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentése mellett.

▪ Energiatakarékos beruházások térhódításával az energiatakarékosság-tudat nőni fog a térségben, továbbá a közintézmények energia-megtakarításai hatására a támogatások hosszú távú megtérülésével számolhatunk.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet



Megoldási javaslatok 24/52 Kód: ÉA-27-GF-B-01 Sorszám: 3136


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Helyi mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, versenyképességének javításaSzektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ Az energiaellátás jelenleg is a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik az ipari, a kommunális és a lakossági területen egyaránt. A megújuló energiaforrások kihasználtsági foka igen alacsony, annak ellenére, hogy ezen energiaforrásokból a térség jelentős készlettel rendelkezik. Lehetőség rejlik nap, illetve a szélenergia hasznosításában, a mezőgazdasági hulladékok felhasználásában biomassza energia előállítására, illetve a térség sajátosságánál fogva a geotermikus energia felhasználásában.


▪ A természet környezeti állapotának fenntartása, az infrastrukturális hálózatok kiépítése és a megújuló energiaforrások hasznosítása növelik a lakosság biztonságát, védik a természeti környezetet, egyben biztosítják a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés alapjait. A lakosság, a vállalkozások és a közintézmények még nem használják ki kellőképpen a megújuló energiákban rejlő lehetőségeket.

Megoldási javaslat

▪ A környezeti terhelés csökkentése, az autonóm térség megteremtése érdekében javasolt a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése (pl. napelemek, napkollektorok felszerelése, szélgenerátorok felszerelése, termálvíz hasznosítás). Ez elsősorban egyéni, közösségi és kistelepülési léptékben javasolt. Ennek indokai, hogy a nagyobb volumenű fejlesztések csak a külső befektető számára válnak jövedelmezővé. Figyelembe kell venni a megújuló energiaforrások alkalmazásakor az adottságokat és a beruházás megtérülését, a településszerkezetet.

▪ A környezeti állapot megőrzése és javítása jobb életfeltételeket teremt a térségben, ugyanakkor a megújuló energiaforrások használata csökkenti a térség külső energiaforrásoktól való függőségét, növeli a gazdaság stabilitását. Integrált megoldások alkalmazása, mely a társadalmi helyzet javulását is elősegíti (pl. az érintett családokban jellemző munkanélküliség kezelésére foglalkoztatási projekt elemmel egybekötve), és így válik fenntarthatóvá.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet



Megoldási javaslatok 25/52 Kód: ÉA-27-GF-A-06 Sorszám: 1381


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Helyi mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, versenyképességének javításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségünkre jellemző, hogy az ipari parkoknak lévő vállalkozások köré települtek, kialakultak KKV-k, akik beszállítóként vannak jelen a piacon. Ezen kívül a jelentős iparral nem rendelkező 10 jász településen főként kényszervállalkozások vannak (kivéve Jászfényszaru). Jövedelemtermelő és foglalkoztatási szerepe van a kézművességnek, kisiparnak. Tőkehiánnyal küszködnek a mikrovállalkozások, pedig minőségi termékeket állítanak elő és fokozni tudnák pl. új gépekkel a termelést.


▪ A mikrovállalkozások nehéz helyzetben vannak, nem tudnak sokszor valamilyen alkalmatlanság miatt pályázni. A gépek-műszerek és a telephelyek elavultak, nem lehet új piacokat meghódítani alacsony termelési színvonallal, nem megfelelő kiszolgálással. Az egyes településeken (pl. Alattyán, Jánoshida) kiugróan magas munkanélküliséget ellensúlyozni lehetne megfelelő piacok felkutatásával és vállalkozások támogatásával.

Megoldási javaslat

▪ Új illetve működő mikrovállalkozások számára gépvásárlás, eszközbeszerzés támogatása, továbbá szükség esetén épület felújítás, bővítés lehetőségének megteremtése, kisléptékű infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg, melyek növelik a vállalkozások aktivitását, versenyképességét, új munkahelyek megtartása és létrehozása mellett.

▪ A helyi vállalkozások fejlesztésével a termelés, gyártás színvonalának emelését várjuk, új piacok felkutatása és meghódítása várható, továbbá a munkahelyek megtartása és újak létesítése is fontos eredménye lesz a helyi vállalkozásfejlesztési projekteknek. A műszaki-technológiai fejlesztés és beruházások hatására az innovációs képességet ösztönözzük és a gazdasági szerkezetet fejlesztjük.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

%



▪ Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 26/52 Kód: ÉA-27-GF-2-04 Sorszám: 1383


Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A jelentős iparral nem rendelkező hátrányos helyzetű településeken főként kényszervállalkozások vannak. A kis- és nagykereskedelmi tevékenységgel foglalkozó mikro- és kisvállalkozások minőségi szolgáltatás fejlesztése fontos tényező, hogy több árut tudjanak eladni és ezáltal a gazdaságra, a foglalkoztatásra ez jelentős hatással van.


▪ A mikro- és kisvállalkozások nehéz helyzetben vannak, a meglévő gépeik, műszereik régiek, az üzletek, telephelyek épületei rossz állapotúak. Az egyes településeken (pl. Alattyán, Jánoshida) kiugróan magas munkanélküliséget (elsősorban roma munkanélküliek) ellensúlyozni lehetne megfelelő piacok felkutatásával és vállalkozások támogatásával.

Megoldási javaslat

▪ Legalább 1 lezárt üzleti évvel működő mikro- és kisvállalkozások által folytatott kis-és nagykereskedelmi tevékenységeket (élelmiszerboltok, tüzép telepek, ruházati és vegyi áru üzletek műszaki üzletek) támogatjuk gépvásárlás, eszközbeszerzés, továbbá szükség esetén épület felújítás, bővítés lehetőségének megteremtésével, kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósításával, melyek növelik a vállalkozások aktivitását, versenyképességét, új munkahelyek megtartása és létrehozása mellett. Az építés, felújítás, bővítés a teljes bekerülési költségen belül maximum 60 % lehet.

▪ A helyi vállalkozások fejlesztésével a kereskedelmi szolgáltatások színvonalának emelését várjuk, új piacok felkutatása és meghódítása várható, továbbá a munkahelyek megtartása és újak létesítése is fontos eredménye lesz a helyi vállalkozásfejlesztési projekteknek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

%




▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségünkre jellemző, hogy az ipari parkoknak lévő vállalkozások köré települtek, kialakultak KKV-k, akik beszállítóként vannak jelen a piacon. Ezen kívül a jelentős iparral nem rendelkező hátrányos helyzetű településeken főként kényszervállalkozások vannak. Jövedelemtermelő és foglalkoztatási szerepe van a kézművességnek, kisiparnak. Tőkehiánnyal küszködnek a mikrovállalkozások, pedig minőségi termékeket állítanak elő és fokozni tudnák pl. új gépekkel a termelést.


▪ A mikrovállalkozások nehéz helyzetben vannak a térségben, mert pályázati támogatáshoz évek óta nem jutnak, vagy csak kevés %-ban részesülnének és nincs meg hozzá a megfelelő önerejük, továbbá a mérlegadataik és a vállalandó feltételek is nehezítik az esélyeket. Ezeken a vállalkozásokon kellene segíteni kisebb gépbeszerzésekkel, felújításokkal, melyekkel újabb piacot tudnának megcélozni és munkahelyet teremteni.

Megoldási javaslat

▪ Új illetve működő mikrovállalkozások számára gépvásárlás, eszközbeszerzés támogatása, továbbá szükség esetén épület felújítás, bővítés lehetőségének megteremtése, kisléptékű infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg, melyek növelik a vállalkozások aktivitását, versenyképességét, új munkahelyek megtartása és létrehozása mellett.

▪ A helyi vállalkozások fejlesztésével a termelés, gyártás színvonalának emelését várjuk, új piacok felkutatása és meghódítása várható, továbbá a munkahelyek megtartása és újak létesítése is fontos eredménye lesz a helyi vállalkozásfejlesztési projekteknek. A műszaki-technológiai fejlesztés és beruházások hatására az innovációs képességet ösztönözzük és a gazdasági szerkezetet fejlesztjük.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

65%

%

%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A jelentős iparral nem rendelkező hátrányos helyzetű településeken főként kényszervállalkozások vannak. A kis- és nagykereskedelmi tevékenységgel foglalkozó mikro- és kisvállalkozások minőségi szolgáltatás fejlesztése fontos tényező, hogy több árut tudjanak eladni és ezáltal a gazdaságra, a foglalkoztatásra ez jelentős hatással van.


▪ A mikro- és kisvállalkozások nehéz helyzetben vannak, a meglévő gépeik, műszereik régiek, az üzletek, telephelyek épületei rossz állapotúak. Az egyes településeken (pl. Jászkisér, Jászladány) kiugróan magas munkanélküliséget (elsősorban roma munkanélküliek) ellensúlyozni lehetne megfelelő piacok felkutatásával és vállalkozások támogatásával.

Megoldási javaslat

▪ Legalább 1 lezárt üzleti évvel működő mikro- és kisvállalkozások által folytatott kis-és nagykereskedelmi tevékenységeket (élelmiszerboltok, tüzép telepek, ruházati és vegyi áru üzletek műszaki üzletek) támogatjuk gépvásárlás, eszközbeszerzés, továbbá szükség esetén épület felújítás, bővítés lehetőségének megteremtésével, kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósításával, melyek növelik a vállalkozások aktivitását, versenyképességét, új munkahelyek megtartása és létrehozása mellett. Az építés, felújítás, bővítés a teljes bekerülési költségen belül maximum 60 % lehet.

▪ A helyi vállalkozások fejlesztésével a kereskedelmi szolgáltatások színvonalának emelését várjuk, új piacok felkutatása és meghódítása várható, továbbá a munkahelyek megtartása és újak létesítése is fontos eredménye lesz a helyi vállalkozásfejlesztési projekteknek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

65%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi mezőgazdasági ágazatok fejlesztéseIntézkedés: Mezőgazdasági helyi termékek piacra jutása, feldolgozása, marketing fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Bár a térség állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságai, vállalkozásai az elmúlt években jelentős technológiai beruházásokat hajtottak végre, mégis komoly elmaradás mutatkozik az EU környezetvédelmi, állatjóléti, minőségbiztosítási előírásainak, követelményeinek teljesítésében.


▪ Az állattartó épületek és a beépített technológiák átlagéletkora több mint 30 év. Az állattenyésztés kedvező adottságokat rejt magában a térségben, a továbbfejlesztésekre alapozva több biogáz üzem létesítése is megvalósítható lenne.

Megoldási javaslat

▪ A térség területi adottságai az állattenyésztésnek kedveznek, de az EU követelményeknek megfelelni nehéz a gazdáknak. Az állattenyésztés technológiai színvonalának fejlesztésével tehető csak az ágazat eredményessé. Kisebb állattenyésztési fejlesztések megvalósítása oldja a kistermelők térségi problémáját.

▪ A kisebb vállalkozások állattenyésztési fejlesztése versenyképesebbé teszi az ágazatot, mely munkahelyteremtéssel is jár, továbbá az állattenyésztés színvonala lesz jobb.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség jó adottságú területein a gazdálkodás terméseredményei jók, kiválóak. A mezőgazdasági termelők hagyományosan szántóföldi növények termeléséből élnek. A termelési színvonal nagyüzemeknek, kis-és középvállalkozásoknak és magángazdálkodóknak köszönhető. Ezek mellett a kistermelők, aki a Jászságra jellemző növényt, kertészeti terméket szeretnék termeszteni, a régi hagyományokat megtartani.


▪ A kistérségi mezőgazdaság átlagosnál nagyobb szerepét néhány megmaradt, tőkeerős nagyüzemének, középvállalkozásnak köszönheti. Ezzel egy időben a kisebb termelők háttérbe szorultak a termékeikkel, ezeket lehetne támogatni. A zöldségtermesztés és a biotermékek fontos kitörési pont lehet.

Megoldási javaslat

▪ A jászsági növénytermesztésre jellemző minőségi termeléshez szükséges feltételrendszerek kialakítása érdekében kisebb beruházások támogatása a cél.

▪ Az ökológiai gazdálkodás képes teljesíteni a szigorodó élelmiszer-biztonsági követelményeket és megfelelni a fokozódó fogyasztói tudatosságnak, ezért ennek a kiszélesítése is megoldást jelenthet a problémákra. Érdemes a hagyományt és a minőséget megőrizni, kiterjeszteni és a termelési feltételeket javítani, ugyanakkor a feldolgozás segítésének is fontos prioritásnak kell lenni e területen.

▪ A Jászság egyes településein igen gyakori a fóliás kertészet (elsősorban paprika, paradicsom, kismértékben uborka), ezen kívül az egész térségre jellemző, s térségi specialitássá válik a hagyma- és dinnyetermesztés. A kisebb beruházások hatására a kisebb termelők is nagyobb piaci szerephez juthatnak.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A jászsági termékek piacra jutását meghatározzák a táji adottságok is, de ez a térségünkben viszonylag kedvező hazánk többi térségéhez képest. A helyi mezőgazdasági termékek mellett a boltokban kapható külföldi, vagy más hazai termékeket választják a vásárlók. A minőségi termékek fokozásával ez a helyzet javulni fog.


▪ Az ár- és minőségszínvonal, illetve a minőséget veszélyeztető időjárás és túltermelés problémaként jelentkezik a helyi mezőgazdasági termékek előállítását illetően. Ezek egy része befolyásolható (pl. öntözés), vagy megfelelő marketing tevékenység megvalósításával, továbbá megfelelő piacra jutási üzleti terv készítésével. A jelölt 12 településre jellemző, hogy nincs egységes megjelenésük és nem megfelelő a marketing.

Megoldási javaslat

▪ A helyi mezőgazdasági termékeket megfelelő marketing tevékenységgel és egységes piacra jutási javaslat kidolgozásával megfelelő színvonalúra lehet emelni a térségben, melyeket többek között megfelelő kiadványok, szóróanyagok, honlapok, új csomagolástechnika megtervezésével lehet elérni. A kisebb vállalkozások Jászságra jellemző termékeit kell megfelelően népszerűsíteni és főként a helyi fogyasztókhoz eljuttatni.

▪ A helyi közösség településein élő lakosság és tágabb körben a megyei, régiós lakosság megfelelő minőségű helyi termékhez jut hozzá, a vállalkozások megélhetési biztonsága az új piacok felkutatásával és megfelelő marketing tevékenységgel megszilárdítható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A jászsági hátrányos helyzetű településeiről kikerülő termékek piacra jutását meghatározzák a táji adottságok is, de ez a térségünkben viszonylag kedvező hazánk többi térségéhez képest. A helyi mezőgazdasági termékek mellett a boltokban kapható külföldi, vagy más hazai termékeket választják a vásárlók. A minőségi termékek fokozásával ez a helyzet javulni fog.


▪ Az ár- és minőségszínvonal, illetve a minőséget veszélyeztető időjárás és túltermelés problémaként jelentkezik a helyi mezőgazdasági termékek előállítását illetően. Ezek egy része befolyásolható (pl. öntözés), vagy megfelelő marketing tevékenység megvalósításával, továbbá megfelelő piacra jutási üzleti terv készítésével.

Megoldási javaslat

▪ A helyi mezőgazdasági termékeket megfelelő marketing tevékenységgel és egységes piacra jutási javaslat kidolgozásával megfelelő színvonalúra lehet emelni a térségben, melyeket többek között megfelelő kiadványok, szóróanyagok, honlapok, új csomagolástechnika megtervezésével lehet elérni. A kisebb vállalkozások Jászságra jellemző termékeit kell megfelelően népszerűsíteni és főként a helyi fogyasztókhoz eljuttatni.

▪ A hátrányos helyzetű településeken és a többi jász településen élő lakosság megfelelő minőségű helyi termékhez jut hozzá, a vállalkozások megélhetési biztonsága az új piacok felkutatásával és megfelelő marketing tevékenységgel megszilárdítható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

65%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Termál- és/vagy gyógyvizű strandok Jászszentandrás, Jászárokszállás, Jászapáti és Jászboldogháza településeken vannak. A strandok hiányosságai között megállapítható a leromlott állapot, mely teljes rekonstrukciót kíván, korszerűsítés és a kulturált kiszolgáló egységek kialakítása, parkosítás szükséges.


▪ A térségben meglévő strandok és kempingek fejlesztésre szorulnak, végeztek az utóbbi években elég sok beruházást, de még mindig nem megfelelő színvonalúak, amivel a vendéglétszámot számottevően növelni lehetne. A kiszolgáló helyiségek leromlott állapotban vannak és a környezet szépítését (pl. parkosítás, parkolók, pihenőhelyek kialakítása) is el lehetne végezni.

Megoldási javaslat

▪ A hazai és külföldi vendéglétszám évek óta országos tendenciaként csökken a térségünkben is, de a termál- és gyógy-turisztikai szolgáltatások színvonalának javításával a térség idegenforgalma jelentősen javulni fog. A meglévő strandok és kempingek fejlesztése szükséges pl. vízforgató berendezések, kiszolgáló létesítmények korszerűsítése, parkosítás, parkolás feltételeinek javítása, infrastrukturális fejlesztések, stb., továbbá a hatékony marketing lehetőségek tárát is igénybe kell venni.

▪ Az idegenforgalom erősödik a térségben és a vendégéjszakák száma és a térségbe érkező turisták száma 3-5 %-kal növekedni fog. Színvonalasabb kiszolgálásban lesz részük a turistáknak.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászszentandrás

▪ Nem ÚMVP


▪ EAOP - 3. Prioritás - A turisztikai potenciál eTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A falusi- agro- és ökoturizmus a felsorolt 10 jász településen jelentősen erősödött az utóbbi tíz évben. A belföldi vendégek száma egyre gyarapodik (pl. Jászszentandrás, Jásztelek), mely visszavezethető az urbánus, stresszes életforma következtében növekvő vonzerőt jelentő vidék zavartalan nyugalmára és vele együtt az aktív pihenésre. A helyi termékek és a helyi adottságokból adódó vidéki lehetőségek kiaknázatlanok.


▪ A falusi szállásférőhelyek száma, az ifjúsági turizmus és a lovas, horgász, vadász turizmus nincs megfelelően kihasználva a településeken. Jászszentandrás és Jászboldogháza a termálturizmus révén kiemelkedik, de a falusi- és ökoturizmus nem jellemző a településekre, pedig pl. Jászdózsa, Alattyán, Jánoshida a természeti, falusias adottságokra jobban építhetne. Nincsenek jó szolgáltató helyek kialakítva (pl. szállások)

Megoldási javaslat

▪ A 10 jász település falusi-, agro- és ökoturisztikai szolgáltatásainak élénkítése reálisan kitűzhető cél, melyet a vállalkozások, magánszállásadó férőhelyeinek növelésével, a falusi és ifjúsági szállások színvonalának emelésével könnyedén elérhető. A gasztronómiai-, lovas-, vadász-, horgászturizmus komplex szolgáltatásaira való igény a turisták körében meg van. A kínálat egyedi, a helyekre jellemző bővítésével, minőségi megújításával a turizmusból származó bevétel növelhető.

▪ A vidéki élet értékeinek bemutatására a falusi-, ago- és ökoturizmus feltételrendszerének fejlesztése, a kínálat programszerűségének javítása kínál lehetőséget. A térségben a vendégszobák gyarapodni fognak és a szolgáltatások fejlesztése is megtörténik (felújítások, bővítések, bútorbeszerzések, játéktér, foglalkoztató terek, kerti bútorok, medencék stb.) Továbbá igényes, térségre jellemző lovas- vadász- és horgász szolgáltató helyek jönnek létre, újulnak meg.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

60%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A falusi- agro- és ökoturizmus az 5 hátrányos helyzetű településen jelentősen erősödött az utóbbi tíz évben. A belföldi vendégek száma egyre gyarapodik, mely visszavezethető az urbánus, stresszes életforma következtében növekvő vonzerőt jelentő vidék zavartalan nyugalmára és vele együtt az aktív pihenésre. A helyi termékek és a helyi adottságokból adódó vidéki lehetőségek kiaknázatlanok.


▪ A falusi szállásférőhelyek száma, az ifjúsági turizmus és a lovas, horgász, vadász turizmus nincs megfelelően kihasználva a hátrányos helyzetű településeken. Jászkisér pl. a horgászatban élen jár, de az ökoturizmus nem jellemző a településekre, pedig Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy Jászivány is a természeti, falusias adottságokra építhetne. Nincsenek megfelelő szolgáltató helyek kialakítva (vendéglátóhelyek, szállások,

Megoldási javaslat

▪ A hátrányos helyzetű jász települések falusi-, agro- és ökoturisztikai szolgáltatásainak élénkítése reálisan kitűzhető cél, melyet a vállalkozások, magánszállásadó férőhelyeinek növelésével, a falusi és ifjúsági szállások színvonalának emelésével könnyedén elérhető. A gasztronómiai-, lovas-, vadász-, horgászturizmus komplex szolgáltatásaira való igény a turisták körében meg van. A kínálat egyedi, a helyekre jellemző bővítésével, minőségi megújításával a turizmusból származó bevétel növelhető.

▪ A vidéki élet értékeinek bemutatására a falusi-, ago- és ökoturizmus feltételrendszerének fejlesztése, a kínálat programszerűségének javítása kínál lehetőséget. A térségben a vendégszobák gyarapodni fognak és a szolgáltatások fejlesztése is megtörténik (felújítások, bővítések, bútorbeszerzések, játszóeszközök, tűzrakóhelyek, kertibútorok, medencék stb.) Továbbá igényes, térségre jellemző lovas- vadász- és horgász szolgáltató helyek jönnek létre, újulnak meg.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

%

100%

65%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben lévő termál- és gyógyturizmushoz, valamint a horgász és lovas turizmushoz kapcsolóan a 10 jász településeken is megnövekedett az igény a belföldi és külföldi vendégek körében az igényesen kialakított szállások és szolgáltatások iránt. A helyi adottságokból adódó vidéki lehetőségek kiaknázatlanok, az öko- és természetközeli turizmusra alkalmasak a települések.


▪ A kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek iránti kereslet nincs megfelelően kihasználva a településeken, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászszentandrás és Jászboldogháza a termálturizmus révén kiemelkedik. Az éttermek, büfék szolgáltatásai fejlesztésre szorulnak.

Megoldási javaslat

▪ A 10 jász településen a meglévő és új kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyeinek kialakítása, fejlesztése, bővítése reálisan kitűzhető cél. A min. II. és III. osztályú panziókra, üdülőházakra, apartmanokra, min. I. és II. osztályú kempingekre egyre nagyobb igény van. A vendéglátóhelyiségek, büfék, cukrászdák fejlesztése, bővítése is megvalósítható. A kínálat egyedi, a helyekre jellemző bővítésével, minőségi megújításával a turizmusból származó bevétel növelhető. A termál- és/vagy gyógyvízzel rendelkező strandok kisebb léptékű fejlesztései (parkoló, kiszolgáló utak, szocális blokk), valamint kútfúrás vagy tisztítás támogatható, melyet önmagában az ÉAOP-ból nem tudnak elérni.

▪ A vidéki élet értékeinek bemutatására a turizmus feltételrendszerének fejlesztése, a kínálat programszerűségének javítása kínál lehetőséget. A térségben a vendégszobák gyarapodni fognak és a szolgáltatások fejlesztése is megtörténik (felújítások, bővítések, bútorbeszerzések, kerti eszközök stb.). Továbbá igényes, térségre jellemző vendéglátóhelyiségek jönnek létre, újulnak meg. A srandok kisebb fejlesztése is megvalósulhat, melllyel a vendégek jobb kiszolgálásban részesülhetnek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



65%

60%

%

65%

65%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben lévő termál- és gyógyturizmushoz, valamint a horgász és lovas turizmushoz kapcsolóan az 5 hátrányos helyzetű településeken is megnövekedett az igény a belföldi és külföldi vendégek körében az igényesen kialakított szállások és szolgáltatások iránt. A helyi adottságokból adódó vidéki lehetőségek kiaknázatlanok, az öko- és természetközeli turizmusra alkalmasak a települések.


▪ A kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek iránti kereslet nincs megfelelően kihasználva a hátrányos helyzetű településeken. Jászkisér pl. a horgászatban élen jár, de az ökoturizmus nem jellemző a településekre, pedig Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy Jászivány is a természeti, falusias adottságokra építhetne. Az éttermek, büfék szolgáltatásai fejlesztésre szorulnak.

Megoldási javaslat

▪ A hátrányos helyzetű jász települések meglévő és új kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyeinek kialakítása, fejlesztése, bővítése reálisan kitűzhető cél. A min. II. és III. osztályú panziókra, üdülőházakra, apartmanokra, min. I. és II. osztályú kempingekre egyre nagyobb igény van. A vendéglátóhelyiségek, büfék, cukrászdák fejlesztése, bővítése is megvalósítható. A kínálat egyedi, a helyekre jellemző bővítésével, minőségi megújításával a turizmusból származó bevétel növelhető.

▪ A vidéki élet értékeinek bemutatására a turizmus feltételrendszerének fejlesztése, a kínálat programszerűségének javítása kínál lehetőséget. A térségben a vendégszobák gyarapodni fognak és a szolgáltatások fejlesztése is megtörténik (felújítások, bővítések, bútorbeszerzések, kerti eszközök stb.). Továbbá igényes, térségre jellemző vendéglátóhelyiségek jönnek létre, újulnak meg.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



65%

65%

%

65%

65%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Kulturális és gasztronómiai turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A kulturális turizmus alapját a Jászság kulturális intézményei, építészeti alkotásai, műemlékei és régészeti lelőhelyei szolgáltatják. A jász népi kultúra megőrzésére és bemutatására több településen is látogatható tájház (Jásztelek, Jászdózsa), illetve helytörténeti gyűjtemény (Jászapáti, Jászboldogháza, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Alattyán), tanyamúzeum (Jászapáti), Jász-ház (Jászárokszállás). Az egyes kulturális rendezvényeket gyakran összekötik a falvakban valamilyen gasztronómiai élmény megvalósításával.


▪ A kulturális rendezvényeket nem propagálják, reklámozzák az érintettek kellőképpen a térségben és nagyobb körben. Mivel nem megfelelő a marketing tevékenység, ezért kevesen látogatják a rendezvényeket, pedig ezek egyre nagyobb számban jelennek meg. Gasztronómiai hagyományokkal rendelkezik a térség (pl. kakasfőzés, pörkölttorta készítés), de sokkal jobban ki lehetne az adottságokat használni.

Megoldási javaslat

▪ A kulturális rendezvények, falunapok, fesztiválok (pl. Hagymanap, Gazdanap, Jászsági Randevú, Árokszállási Nyár, Jász Világtalálkozó, Néptánc rendezvények) színvonalasabbá tétele érdekében támogatást kell nyújtani a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok számára, összefogásra kell ösztönözni a kulturális turizmusban érintetteket. A gasztronómia terén is a hazai és a külföldi vendégek is egyaránt megkövetelik a magas színvonalú, minőségi ellátást. A kultúra és a gasztronómia összekapcsolása sikeres párosítás és sok turistát, illetve helyi lakost vonz.

▪ A kulturális tradíciók közül kiemelendő a – már keveredett etnikai alapokon nyugvó, de mindenképp a régmúltra visszamenő és éppen a fenyegetettség idején megtartott, megerősített – jász identitástudat, a jász öntudat. A kulturális fesztiválok, falunapok, rendezvények száma emelkedi fog a hátrányos helyzetű településeken és a jász gasztronómiai hagyományokat is fel lesznek elevenítve.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Kulturális és gasztronómiai turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A kulturális turizmus alapját a Jászság kulturális intézményei, építészeti alkotásai, műemlékei és régészeti lelőhelyei szolgáltatják. A jász népi kultúra megőrzésére és bemutatására több településen is látogatható tájház (Jászágó, Jászladány), illetve helytörténeti gyűjtemény (Jászkisér), iskolatörténeti gyűjtemény (Jászágó). Az egyes kulturális rendezvényeket gyakran összekötik a falvakban valamilyen gasztronómiai élmény megvalósításával.


▪ A kulturális rendezvényeket nem propagálják, reklámozzák az érintettek kellőképpen a térségben és nagyobb körben. Mivel nem megfelelő a marketing tevékenység, ezért kevesen látogatják a rendezvényeket, pedig ezek egyre nagyobb számban jelennek meg. Gasztronómiai hagyományokkal rendelkezik a térség (pl. hagymanap), de sokkal jobban ki lehetne az adottságokat használni.

Megoldási javaslat

▪ A kulturális rendezvények, falunapok, fesztiválok színvonalasabbá tétele érdekében támogatást kell nyújtani a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok számára, összefogásra kell ösztönözni a kulturális turizmusban érintetteket. A gasztronómia terén is a hazai és a külföldi vendégek is egyaránt megkövetelik a magas színvonalú, minőségi ellátást. A kultúra és a gasztronómia összekapcsolása sikeres párosítás és sok turistát, illetve helyi lakost vonz.

▪ A kulturális tradíciók közül kiemelendő a – már keveredett etnikai alapokon nyugvó, de mindenképp a régmúltra visszamenő és éppen a fenyegetettség idején megtartott, megerősített – jász identitástudat, a jász öntudat. A kulturális fesztiválok, falunapok, rendezvények száma emelkedi fog a hátrányos helyzetű településeken és a jász gasztronómiai hagyományokat is fel lesznek elevenítve.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Természeti örökségek megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A jászsági településekre jellemző, hogy vannak felhagyott agyagbánya gödrök, ezek esztétikai kinézete nem megfelelő némely esetben. A vizek elvezetése, esetleg a terület szemetessége problémákat okoz. Pl. Alattyán, Jánoshida, Jászapáti, Jászjákóhalma településeket érinti ez a probléma.


▪ Az ökológiai rendszerek védelme fontos a lakosság egészségi állapota és gazdaság szempontjából is. A rehabilitációkra szükség van, ezek hasznosítás pihenőparkként sok problémát megoldana a térségben.

Megoldási javaslat

▪ A bányagödrök és elhanyagolt, roncsolt területek rehabilitációjának megvalósítása a cél. A települések nagy része rendelkezik ezekhez megfelelő tervekkel. Ezen területek pihenőparkként, horgásztóként való hasznosítása az elképzelhető.

▪ Kulturált, esztétikus szórakozási, szabadidős területek alakulnának ki.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezeléseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A kisvárosi és vidéki életlehetőségek, a települési környezet, valamint a környezeti elemek illetve táji, természeti értékek aktív védelme egyaránt összefügg az életminőség, a lakossági közérzet javításával. A Jászság települései (pl. Jánoshida, Jásztelek-Pusztamizsei erdő, gyepek, legelők; Zagyva árterek; Berki erdő) rendelkezik számtalan természeti adottsággal, melyek jelenleg kiaknázatlanok.


▪ A természeti adottságokból fakadó adottságokat kellene kihasználni a településeken. A valamilyen szempontból megőrzendő természetvédelmi területek nincsenek kellően bemutatva, sokan nem is tudnak a körülöttük lévő értékekről; de számtalan olyan érték is van, ami nincs védetté nyilvánítva, de pl. a gyerekek oktatását segítené. A Jászság madárvédelmi szempontból is jelentős, ez sem kap kellő figyelmet.

Megoldási javaslat

▪ A településeken megtalálható védett természet értékeinek felkutatása, bemutatása, a térség állat- és növényvilágának megismerése, megismertetése információs táblarendszereken, kiadványokon, honlapokon keresztül. Olyan, eddig még nem védett területek, régészeti lelőhelyek bemutatása állat- és növény megfigyelőhelyek, pihenőhelyek kialakításával.

▪ A térség értékes (akár még nem védett) természeti területeinek bemutatása; korszerű információs rendszer kialakítása, kiadványok, honlapok készítése megvalósulna. Ezzel jelentősen hozzájárulnánk az itt élők és a térségbe látogatók környezettudatosságának növeléséhez, ami egyben a természeti értékek hosszú távú védelmének záloga is és méltó bemutatása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A kisvárosi és vidéki életlehetőségek, a települési környezet, valamint a környezeti elemek illetve táji, természeti értékek aktív védelme egyaránt összefügg az életminőség, a lakossági közérzet javításával. A Jászság hátrányos helyzetű települései (pl. Jásziványon van egyedül a Jászságban országos jelentőségű védett természeti terület, Jászfelsőszentgyörgy-Zagyva TT, Jászkisér-szikesek) rendelkezik számtalan természeti adottsággal, melyek jelenleg kiaknázatlanok.


▪ A természeti adottságokból fakadó adottságokat kellene kihasználni a településeken. A valamilyen szempontból megőrzendő természetvédelmi területek nincsenek kellően bemutatva, sokan nem is tudnak a körülöttük lévő értékekről; de számtalan olyan érték is van, ami nincs védetté nyilvánítva, de pl. a gyerekek oktatását segítené.

Megoldási javaslat

▪ A településeken megtalálható védett természet értékeinek felkutatása, bemutatása, a térség állat- és növényvilágának megismerése, megismertetése információs táblarendszereken, kiadványokon, honlapokon keresztül. Olyan, eddig még nem védett területek, régészeti lelőhelyek bemutatása állat- és növény megfigyelőhelyek, pihenőhelyek kialakításával.

▪ A térség értékes (akár még nem védett) természeti területeinek bemutatása, korszerű információs rendszer kialakítása, kiadványok, honlapok készítése megvalósulna. Ezzel jelentősen hozzájárulnánk az itt élők és a térségbe látogatók környezettudatosságának növeléséhez, ami egyben a természeti értékek hosszú távú védelmének záloga is és méltó bemutatása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Vidéki örökség megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A Jászság fontos érdeke a közösségi identitását, és ezáltal jövőbeli lehetőségeit jelentős részben meghatározó értékeinek, emlékeinek, történeteinek, példáinak felkutatása és megőrzése. Számtalan műemlék templommal, kálváriával, szoborral, stb. rendelkezünk, ami nem megfelelő, nincs felújítva. Ugyanakkor abszolút vonzású, kiemelkedő értékű „attrakciókban” viszont nem túl gazdag a 9 település (Jászszentandrás emelkedik ki a templommal). A Jászsági Turisztikai desztinációk számának növelése szükséges.


▪ A műemlék és műemlék jellegű, vagy a helyi védettségű épületek némelyike leromlott állapotban van. Ezeket fel lehetne újítani, visszakaphatnák a rég megérdemelt pompájukat. Az épített örökség megtekintésére kereslet van Jászságon kívüli településekről is, de a bemutatásra alkalmas infrastruktúra nincs megfelelően kialakítva, nincs megszervezett látogathatóság, nincs ajándéktárgy árusítás.

Megoldási javaslat

▪ A meglévő helyi és/vagy országos védettségű és épített örökségvédelmi érékeket (pl. templomok, kápolnák, szobrok) megfelelő módon be kell mutatni a turisták és a lakosok számára, felújításokat, rekreációkat kell végrehajtani. A 9 érintett jász település bővelkedik műemlékekben és helyi védettségű épületekben, szobrokban. Az épített, természeti és kulturális örökségek megőrzése felújításokkal, egyéb infrastruktúrával elérhető lenne (külső-belső felújítás, zöldfelületek létrehozása, felújítása, stb.).

▪ A Jászság nem bővelkedik kiemelkedő természeti értékekben, ezért fontos az, hogy a meglévő értékeket bemutassuk a fiatalabb, aktív és idősebb korosztály számára is (gyalogutak, pihenőhelyek kialakítása). Az épített örökség védelme érdekében tett intézkedések hatására a térségben lévő helyi és/vagy országos védelem alatt álló épületek, építmények egy része felújításra kerül, ezáltal megfelelő teret adva a hagyományőrző, közösségi programoknak is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

60%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Vidéki örökség megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A Jászság fontos érdeke a közösségi identitását, és ezáltal jövőbeli lehetőségeit jelentős részben meghatározó értékeinek, emlékeinek, történeteinek, példáinak felkutatása és megőrzése. Számtalan műemlék templommal, kálváriával, szoborral, stb. rendelkezünk, ami nem megfelelő, nincs felújítva. Ugyanakkor abszolút vonzású, kiemelkedő értékű „attrakciókban” viszont szegény az 5 hátrányos helyzetű település. A Jászsági Turisztikai desztinációk számának növelése szükséges.


▪ A műemlék és műemlék jellegű, vagy a helyi védettségű épületek némelyike leromlott állapotban van. Ezeket fel lehetne újítani, visszakaphatnák a rég megérdemelt pompájukat. Az épített örökség megtekintésére kereslet van Jászságon kívüli településekről is, de a bemutatásra alkalmas infrastruktúra nincs megfelelően kialakítva, nincs megszervezett látogathatóság, nincs ajándéktárgy árusítás.

Megoldási javaslat

▪ A meglévő helyi és/vagy országos védettségű épített örökségvédelmi érékeket (pl. templomok, kápolnák, szobrok) megfelelő módon be kell mutatni a turisták és a lakosok számára, felújításokat, rekreációkat kell végrehajtani. A hátrányos helyzetű jász települések bővelkednek műemlékekben és helyi védettségű épületekben, szobrokban. Az épített, természeti és kulturális örökségek megőrzése felújításokkal, egyéb infrastruktúrával elérhető lenne (külső-belső felújítás, zöldfelületek létrehozása, felújítása, stb.).

▪ A Jászság nem bővelkedik kiemelkedő természeti értékekben, ezért fontos az, hogy a meglévő értékeket bemutassuk a fiatalabb, aktív és idősebb korosztály számára is (gyalogutak, pihenőhelyek kialakítása). Az épített örökség védelme érdekében tett intézkedések hatására a térségben lévő helyi és/vagy országos védelem alatt álló épületek, építmények egy része felújításra kerül, ezáltal megfelelő teret adva a hagyományőrző, közösségi programoknak is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

100%

100%

65%



▪ Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIntézkedés: Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása és/vagy képzéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség ipari üzemekkel kevésbé rendelkező településein magas a munkanélküliek száma. A cigány lakosság aránya és a szociálisan hátrányos helyzetű aktív lakosság is jelentős (20-30 %). Az ipari parkokban sem tud mindenki dolgozni, mert pl. mozgáskorlátozott, vagy a gyerekek miatt nem tud 3 műszakban elmenni dolgozni. A segélyezési életforma konzerválja az alacsony társadalmi státuszt, és újra termeli a problémákat.


▪ A munkanélküliség csökkentése érdekében olyan foglalkoztatási és képzési programokat kell indítani, amelyekkel a későbbiekben a munkaerőpiacon a hátrányos helyzetűek, a romák el tudnak helyezkedni. A segélyen élő életforma helyett a munka világába történi visszakerülés lehetőségét kellene megragadni. Nagy probléma a szegregált életmód, és lakókörnyezet, mely a szegénységi helyzet újrateremtődéséhez, a problémák mélyü

Megoldási javaslat

▪ A versenyképes, innovatív gazdaság fejlődését a tudásbázis erősítése is szolgálja. Ebben kulcsjelentősége van a javasolt képzési-foglalkoztatási programoknak, amely egyben oldja a strukturális munkanélküliséget is. Az előítéletek csökkentése, az oktatásban megjelenő szegregáció csökkentése fontos, problémát okoz az általános iskolai vagy középiskolai bizonyítvány megszerzése, ennek érdekében is képzéseket lehet indítani, valamint piacképes szakmák (parkgondozó, kőműves, festő, biztonsági őr, targoncavezető, burkoló, nehézgépkezelő, víz- gáz-. fűtésszerelő, bádogos, ács, hulladékkezelő) képzése tervezhető.

▪ A szakképzett munkaerő hiánya okoz problémát a térségben lévő egyes multinacionális cégeknél, továbbá kisebb vállalatoknál. A másodlagos munkaerő-piaci értékek fejlesztése is fontos a foglalkoztathatósági szint javításával. A települések összképének javítása érhető el képzési programokkal. A komplex programok megvalósításával a legveszélyeztetettebb településeken (pl. Jászapáti, Jánoshida, Alattyán, Jásztelek) jelentős eredményeket lehet elérni a roma integrációval.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

%

100%

50%




▪ LEADER - Képzés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIntézkedés: Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása és/vagy képzéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség ipari üzemekkel kevésbé rendelkező hátrányos helyzetű településein magas a munkanélküliek száma, és a cigány lakosság aránya is jelentős Jászkiséren, Jászladányon, és a szociálisan hátrányos helyzetű aktív lakosság is elég jelentős a többi településen is. A segélyezési életforma konzerválja az alacsony társadalmi státuszt, és újra termeli a problémákat. Nagy probléma a szegregált életmód, és lakókörnyezet, mely a szegénységi helyzet újrateremtődéséhez, a problémák mélyüléséhez járul hozzá.


▪ A munkanélküliség csökkentése érdekében olyan foglalkoztatási és képzési programokat kell indítani, amelyekkel a későbbiekben a munkaerőpiacon a hátrányos helyzetűek, a romák el tudnak helyezkedni. A segélyen élő életforma helyett a munka világába történi visszakerülés lehetőségét kellene megragadni. Törekedni kell a munkanélküliek alkalmazására, mentor vagy egyéb reintegrációs támogató tevékenység beépítésével.

Megoldási javaslat

▪ A versenyképes, innovatív gazdaság fejlődését a tudásbázis erősítése is szolgálja. Ebben kulcsjelentősége van a javasolt képzési-foglalkoztatási programoknak, amely egyben oldja a strukturális munkanélküliséget is. Az előítéletek csökkentése, az oktatásban megjelenő szegregáció csökkentése fontos, problémát okoz az általános iskolai vagy középiskolai bizonyítvány megszerzése, ennek érdekében is képzéseket lehet indítani, valamint piacképes szakmák (parkgondozó, kőműves, festő, biztonsági őr, targoncavezető, burkoló, nehézgépkezelő, víz- gáz-. fűtésszerelő, bádogos, ács, hulladékkezelő) képzése tervezhető.

▪ A szakképzett munkaerő hiánya okoz problémát a térségben lévő egyes multinacionális cégeknél, továbbá kisebb vállalatoknál. A másodlagos munkaerő-piaci értékek fejlesztése is fontos a foglalkoztathatósági szint javításával. A települések összképének javítása érhető el képzési programokkal. A komplex programok megvalósításával a legveszélyeztetettebb településeken (pl. Jászladány, Jászkisér) jelentős eredményeket lehet elérni a roma integrációval.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIntézkedés: Helyi szektorok képzései és tanácsadói szolgáltatások igénybevételeSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A Jászság munkaerőpiacán nem mindig találkozik a kereslet és a kínálat. A viszonylag magasabb foglalkoztatottsági átlag mellett a munkanélküliség strukturált. Nem a munkavállalók igényeinek megfelelő képesítésekkel rendelkeznek a munkavállalók, és a vállalkozók, civilek nem jutnak megfelelő szaktanácsadáshoz. Az intézményi dolgozóknak is folyamatos képzés igényük van. A szakmai képzés pedig igen jó a térségben (pl. Jászapáti, Jászárokszállás).


▪ A 12 nem hátrányos helyzetű jászsági településen is vannak hátrányos helyzetű rétegeket (pályakezdők, a Gyedről, Gyesről visszatérők, valamint a 45 év felettiek, és a romák), akiknek szükségük van megfelelő képzésre, tanácsadásra, továbbá a jelenleg munkahellyel rendelkezők továbbképzését, tréningeken való részvételét is támogatni lehetne, mert a dolgozók körében igény van rá.

Megoldási javaslat

▪ A munkaerőpiacon jelentkező hiányszakmák (esztergályos, hegesztő, CNC forgácsoló, géplakatos) képzése lenne fontos, kevés az ipari parkokban lévő munkahelyekre történő utánpótlás. A kisebb vállalkozások dolgozóinak is lehetőséget kell adni a fejlődésre, képzésre, valamint az intézményi dolgozók tudásának szinten tartása és fejlesztése érdekében is szükség és igény van képzésekre, tréningekre (pl. nyelvtanulás, speciális szakmai tanfolyamok). A civilek szakmai és egyéb fejlődése, tájékoztatása is támogatandó. Minden olyan képzés vagy tréning támogatandó, ami nem tartozik az ÚMVP 5.3.3.3. Képzés és tájékoztatás fejezet alá.

▪ Ha sikerül a térség gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseit összehangolni, akkor megfelelően átgondolt képzésekkel javulni fog a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedési esélye és a meglévő munkahellyel rendelkezők pedig nem kerülnek olyan nagy veszélybe, hogy elveszítik a munkahelyeiket.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

%

100%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIntézkedés: Helyi szektorok képzései és tanácsadói szolgáltatások igénybevételeSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A Jászság munkaerőpiacán nem mindig találkozik a kereslet és a kínálat. A viszonylag magasabb foglalkoztatottsági átlag mellett a munkanélküliség strukturált. Nem a munkavállalók igényeinek megfelelő képesítésekkel rendelkeznek a munkavállalók, és a vállalkozók, civilek nem jutnak megfelelő szaktanácsadáshoz. Az intézményi dolgozóknak is folyamatos képzés igényük van. Mindezek igénybevétele a hátrányos helyzetű településen még nehezebb.


▪ A munkaerőpiaci esélyek javítása érdekében a hátrányos helyzetű rétegeket (pályakezdők, a Gyedről, Gyesről visszatérők, valamint a 45 év felettiek, és a romák) megfelelő képzésben, tanácsadásban lehetne részesíteni, továbbá a jelenleg munkahellyel rendelkezők továbbképzését, tréningeken való részvételét is támogatni lehetne, mert a dolgozók körében igény van rá.

Megoldási javaslat

▪ A munkaerőpiacon jelentkező hiányszakmák (esztergályos, hegesztő, CNC forgácsoló, géplakatos) képzése lenne fontos, kevés az ipari parkokban lévő munkahelyekre történő utánpótlás. A kisebb vállalkozások dolgozóinak is lehetőséget kell adni a fejlődésre, képzésre, valamint az intézményi dolgozók tudásának szinten tartása és fejlesztése érdekében is szükség és igény van képzésekre, tréningekre (pl. nyelvtanulás, speciális szakmai tanfolyamok). A civilek szakmai és egyéb fejlődése, tájékoztatása is támogatandó. Minden olyan képzés vagy tréning támogatandó, ami nem tartozik az ÚMVP 5.3.3.3. Képzés és tájékoztatás fejezet alá.

▪ Ha sikerül a térség gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseit összehangolni, akkor megfelelően átgondolt képzésekkel javulni fog a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedési esélye és a meglévő munkahellyel rendelkezők pedig nem kerülnek olyan nagy veszélybe, hogy elveszítik a munkahelyeiket.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil szektorok együttműködése, fejlesztéseIntézkedés: Biztonság növeléseSzektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ A hátrányos helyzetű települések egy részén működik polgárőrség, tűzoltóság, és egyéb a biztonságérzetünket növelő tevékenységet folytató szervezet. A közbiztonság tekintetében egyes bűncselekmények száma és felderítettsége pl. Jászapátin nagyobb. Sajnos a kitelepüléseken is növekszik a lopások, bűncselekmények száma. Az önkéntes szervezetek (tűzoltóság, polgárőrség) pedig folyamatos eszközhiánnyal küszködnek.


▪ A közbiztonság és közlekedési biztonságérzetünk miatt lehetőség van vagyonvédelmi elektronikai rendszerek, berendezések kiépítésére. A biztonságos megélhetéshez a polgárőrség nyújt segítséget, hogy a lopásokat, betöréseket visszaszorítsák. A tűzoltóság pedig ugyancsak a lakosok érdekeit szolgálja. Az önkormányzatoknak ki kell alakítani a bűnmegelőzési stratégiát és a megvalósításról gondoskodni.

Megoldási javaslat

▪ Az önkéntes polgárőr és tűzoltó szervezetek részére eszközfejlesztésre lenne lehetőség. A közbiztonságunk érdekében az önkormányzatoknak vagyonvédelmi elektronikai rendszereket kellene működtetniük, továbbá a veszélyes útszakaszokon a járművek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozásokat kellene elvégezni. A bűnmegelőzési munka egyik legfőbb célja a bűnözők „utánpótlási vonalainak szűkítése”, ennek legjobb módszere a gyermek- és ifjúságvédelem, melyet az önkormányzatoknak erősíteni szükséges.

▪ A biztonság növelése érdekében tett fejlesztések hatására az itt élő lakosság nem fog elvándorolni, ha csökkennek a bűnözési adatok, ha csökken a balesetek száma, akkor nagyobb kedvvel élnek a térségben. A tűzvédelmi és polgárvédelmi eszközbeszerzések, fejlesztések következtében a problémás esetek száma csökkenni fog.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil szektorok együttműködése, fejlesztéseIntézkedés: Biztonság növeléseSzektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ A hátrányos helyzetű települések egy részén működik polgárőrség, tűzoltóság, és egyéb a biztonságérzetünket növelő tevékenységet folytató szervezet. A közbiztonság tekintetében egyes bűncselekmények száma és felderítettsége Jászkiséren és Jászladányon nagyobb. Az önkéntes szervezetek (tűzoltóság, polgárőrség) pedig folyamatos eszközhiánnyal küszködnek.


▪ A közbiztonság és közlekedési biztonságérzetünk miatt lehetőség van vagyonvédelmi elektronikai rendszerek, forgalom csillapító berendezések kiépítésére. A biztonságos megélhetéshez a polgárőrség nyújt segítséget, hogy a lopásokat, betöréseket visszaszorítsák. A tűzoltóság pedig ugyancsak a lakosok érdekeit szolgálja. Az önkormányzatoknak ki kell alakítani a bűnmegelőzési stratégiát és a megvalósításról gondoskodni.

Megoldási javaslat

▪ Az önkéntes polgárőr és tűzoltó szervezetek részére eszközfejlesztésre lenne lehetőség. A közbiztonságunk érdekében az önkormányzatoknak vagyonvédelmi elektronikai rendszereket térfigyelő rendszereket kellene működtetniük, továbbá a veszélyes útszakaszokon a járművek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozásokat kellene elvégezni. A bűnmegelőzési munka egyik legfőbb célja a bűnözők „utánpótlási vonalainak szűkítése”, ennek legjobb módszere a gyermek- és ifjúságvédelem, melyet az önkormányzatoknak erősíteni szükséges.

▪ A biztonság növelése érdekében tett fejlesztések hatására az itt élő lakosság nem fog elvándorolni, ha csökkennek a bűnözési adatok, ha csökken a balesetek száma, akkor nagyobb kedvvel élnek a térségben. A tűzvédelmi és polgárvédelmi eszközbeszerzések, fejlesztések következtében a problémás esetek száma csökkenni fog.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil szektorok együttműködése, fejlesztéseIntézkedés: Társadalmi felelősség és környezettudatosság erősítése, esélyegyenlőség növeléseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A 12 jász település között van nagyon sok aktív civil szervezet, melyek vállalt feladatai között szerepel a társadalmi összetartás erősítése, továbbá léteznek környezetvédő szervezetek és olyanok, akik az esélyegyenlőség terén végeznek hasznos tevékenységeket a térségben. A főként romák által sűrűbben lakott településeken (pl. Alattyán, Jánoshida) sok hátrányos helyzetű, inaktív család él. A környezettudatos szemlélet kezd kialakulni (pl. szelektív hulladékgyűjtés). Esélyegyenlőség terén sajnos nagy lemaradások vannak.


▪ A civil rétegek nagyobb szerepvállalásaival a társadalmi tőke gyarapodhat a térségben, amely a nem kormányzati szervezetek működésében rejlik. Minél gazdagabb a civil élet, annál nagyobb teret kaphatnak a Jászságban az autonómia, önkéntesség, öntevékenység és adományozás előrevivő jegyei, annál nagyobb számban kapnak lehetőséget polgárai kreatív egyéniségük közösség érdekében való kiteljesedéséhez.

Megoldási javaslat

▪ A térségi érdekek a térségi szereplők, helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésében, regionális gondolkodás keretében valósulhatnak meg, közös érdekeik és értékeik felismerése által. Ezen a szereplők által szervezetett különböző programok kapcsán kiteljesedhet a társadalmi tőke, a környezettudatosságok fokozni kell a lakosokban és az esélyegyenlőségi programoknak is teret kell adni.

▪ A civilszféra szerveződését a lakossági igények kielégítését célzó kezdeményezések támogatása, kerekasztalok, fórumok létrejöttének és az információáramlásnak segítése szolgálhatja. Megvalósulhatnak média programok, integrált kezdeményezések. A társadalmi tőke erősítésével a civil szféra mozgásterét, tevékenységét kiszékesítjük, a környezeti nevelés megerősödik és a különböző rétegek esélyegyenlőségét is javíthatjuk akár együttesen, vagy külön-külön is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

%

80%

%




▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil szektorok együttműködése, fejlesztéseIntézkedés: Társadalmi felelősség és környezettudatosság erősítése, esélyegyenlőség növeléseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A hátrányos helyzetű települések között van nagyon sok aktív civil szervezet, melyek vállalt feladatai között szerepel a társadalmi összetartás erősítése, továbbá léteznek környezetvédő szervezetek és olyanok, akik az esélyegyenlőség terén végeznek hasznos tevékenységeket a térségben. A főként romák által sűrűbben lakott településeken (Jászkisér, Jászladány) sok hátrányos helyzetű, inaktív család él. A környezettudatos szemlélet kezd kialakulni (pl. szelektív hulladékgyűjtés). Esélyegyenlőség terén sajnos nagy lemaradások vannak.


▪ A civil rétegek nagyobb szerepvállalásaival a társadalmi tőke gyarapodhat a térségben, amely a nem kormányzati szervezetek működésében rejlik. Minél gazdagabb a civil élet, annál nagyobb teret kaphatnak a Jászságban az autonómia, önkéntesség, öntevékenység és adományozás előrevivő jegyei, annál nagyobb számban kapnak lehetőséget polgárai kreatív egyéniségük közösség érdekében való kiteljesedéséhez.

Megoldási javaslat

▪ A térségi érdekek a térségi szereplők, helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésében, regionális gondolkodás keretében valósulhatnak meg, közös érdekeik és értékeik felismerése által. Ezen a szereplők által szervezetett különböző programok kapcsán kiteljesedhet a társadalmi tőke, a környezettudatosságok fokozni kell a lakosokban és az esélyegyenlőségi programoknak is teret kell adni.

▪ A civilszféra szerveződését a lakossági igények kielégítését célzó kezdeményezések támogatása, kerekasztalok, fórumok létrejöttének és az információáramlásnak segítése szolgálhatja. Megvalósulhatnak média programok, integrált kezdeményezések. A társadalmi tőke erősítésével a civil szféra mozgásterét, tevékenységét kiszékesítjük, a környezeti nevelés megerősödik és a különböző rétegek esélyegyenlőségét is javíthatjuk akár együttesen, vagy külön-külön is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

90%

%




▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek



189

A fő prioritások egymással mellérendelt viszonnyal kerültek kialakításra, ahol a prioritások céljai felölelik a térségben található lakosság és szervezetek igény- és cél-meghatározásait. A prioritások tartalmazzák mindazon területeket, melyek fejlesztése jelentősen hozzájárulhat a térség gazdasági, szellemi és kulturális felemelkedéséhez. A prioritások egymás melletti, de egymást támogató és kiegészítő kínálata alapján lehetőség van a térség problémáinak komplex kezelésére. Ez egy összetett problémának a megoldására akár több prioritás bevonásával lehetőséget ad, annak több irányból történő megközelítésére és megoldására. Az egyes prioritások tartalmazzák azokat az intézkedéseket, melyek hiánya és/vagy elégtelen léte súlyos probléma a térség számára. Ezen intézkedések célja, hogy egymástól függetlenül is megoldást adjanak az egyes problémák orvoslására, csökkentésére, de egymás melletti eredményes megvalósításuk által egymást erősítve fejtsék ki térségfejlesztő hatásukat. Az intézkedések ösztönzik azokat a tevékenységeket, melyek által munkahelyek jönnek létre, életképes vállalkozások lendülnek fel, kielégítésre kerülnek a lakosság szabadidős, kulturális, sport és szórakozási lehetőségei. Az intézkedések egymást segítő, támogató hatása fedezhető fel az összeállításban, mely által az egyes elképzelések térségfejlesztő hatása hatványozódik. Ez hatással lesz a térség minden tagjára, lakosára és szervezetére egyaránt, melynek következménye kell, hogy legyen a gazdaság élénkülése, az életszínvonal emelkedése.Az egyes prioritások és intézkedések ütemezésének alapelve az időarányos felhasználás megtervezése. Ez által az egyes szakterületi problémákra folyamatosan lesz lehetőség a fejlesztések és/vagy tevékenységek megvalósítására, mely ösztönzőleg hat az egyes területek célcsoportjaira, így akár egymás után egy vagy több intézkedés által támogatott több projekt is megvalósíthatóvá válik, melyek szintén egymásra épülve fejtenek ki összetett hatást. Ily módon egy megvalósuló projekt akár sok más projekttel lehet közvetett és/vagy közvetlen kapcsolatban, érintve több célterületet (pl. turizmus, foglalkoztatás, gazdaság).Az intézkedések egymással összhangban vannak és innovatív ötletek megvalósulását várjuk. Számítunk a gazdaság dinamikus fejlesztésére, melynek gyümölcse lesz a javuló szolgáltatások, a széleskörű és hosszú távú kulturális fejlődés.

A fő prioritások egymással mellérendelt viszonnyal kerültek kialakításra, ahol a prioritások céljai felölelik a térségben található lakosság és szervezetek igény- és cél-meghatározásait. A prioritások tartalmazzák mindazon területeket, melyek fejlesztése jelentősen hozzájárulhat a térség gazdasági, szellemi és kulturális felemelkedéséhez. A prioritások egymás melletti, de egymást támogató és kiegészítő kínálata alapján lehetőség van a térség problémáinak komplex kezelésére. Ez egy összetett problémának a megoldására akár több prioritás bevonásával lehetőséget ad, annak több irányból történő megközelítésére és megoldására. Az egyes prioritások tartalmazzák azokat az intézkedéseket, melyek hiánya és/vagy elégtelen léte súlyos probléma a térség számára. Ezen intézkedések célja, hogy egymástól függetlenül is megoldást adjanak az egyes problémák orvoslására, csökkentésére, de egymás melletti eredményes megvalósításuk által egymást erősítve fejtsék ki térségfejlesztő hatásukat. Az intézkedések ösztönzik azokat a tevékenységeket, melyek által munkahelyek jönnek létre, életképes vállalkozások lendülnek fel, kielégítésre kerülnek a lakosság szabadidős, kulturális, sport és szórakozási lehetőségei. Az intézkedések egymást segítő, támogató hatása fedezhető fel az összeállításban, mely által az egyes elképzelések térségfejlesztő hatása hatványozódik. Ez hatással lesz a térség minden tagjára, lakosára és szervezetére egyaránt, melynek következménye kell, hogy legyen a gazdaság élénkülése, az életszínvonal emelkedése.Az egyes prioritások és intézkedések ütemezésének alapelve az időarányos felhasználás megtervezése. Ez által az egyes szakterületi problémákra folyamatosan lesz lehetőség a fejlesztések és/vagy tevékenységek megvalósítására, mely ösztönzőleg hat az egyes területek célcsoportjaira, így akár egymás után egy vagy több intézkedés által támogatott több projekt is megvalósíthatóvá válik, melyek szintén egymásra épülve fejtenek ki összetett hatást. Ily módon egy megvalósuló projekt akár sok más projekttel lehet közvetett és/vagy közvetlen kapcsolatban, érintve több célterületet (pl. turizmus, foglalkoztatás, gazdaság).Az intézkedések egymással összhangban vannak és innovatív ötletek megvalósulását várjuk. Számítunk a gazdaság dinamikus fejlesztésére, melynek gyümölcse lesz a javuló szolgáltatások, a széleskörű és hosszú távú kulturális fejlődés.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

190

Célunk, hogy a tudás elvszivárgását megakadályozzuk és fiatalodó településeket érjünk el.Az egyes intézkedések szorosan kapcsolódnak egymáshoz pl. a turizmusfejlesztés a falufejlesztéssel; a kulturális és gasztronómiai turizmus összekapcsolható a közösségépítő programokkal, hagyományok ápolásával; a mikrovállalkozások fejlesztésével kapcsolatos intézkedés és a civil kezdeményezések kapcsolódhatnak a képzési és tanácsadási intézkedésekhez; az örökségvédelmi elképzelések kapcsolódhatnak a turizmusfejlesztéshez, a falufejlesztéshez; a civil szektorok együttműködése című prioritás jellemző lehet a közösségépítő programnak is, vagy a természetvédelmi örökség intézkedésnek; a mezőgazdasági termékek piacra jutása kapcsolódik a helyi vállalkozások fejlesztéséhez; a szabadidős- és sportszolgáltatás fejlesztés szorosan összefügg a turizmusfejlesztéssel, de a közösségi terek fejlesztésével is; stb.A különböző szektorok által megvalósítandó majdani projektek az egyes intézkedések révén fognak alkotni egy teljes egész elképzelést, ha mindegyik részcél megvalósul, akkor mondhatjuk el azt, hogy a HVS maradéktalanul megvalósult.A projektek megvalósulása során az érintett szereplők érvényesülése megnő, mely által a velük kapcsolatban lévő további szereplők helyzete is javul. Sok esetben ezen másodlagosan kedvezményezett szereplők között átfedés tapasztalható, melynek eredménye a különböző területek fejlesztése során a lakosság életszínvonalának emelkedése lesz. Az egyes intézkedések közvetett okozata az egyes szakterületek fejlődése, közvetetten pedig mindegyik kapcsolódik a többihez, ez által részt vállalva a program térségfejlesztő szerepéből.Közel 1,3 milliárd Ft támogatás osztható ki a Helyi Közösség számára, ez az összeg tartalmazza a HVK fejlesztési forrást és a Leader kiegészítő forrást is. A térségben lévő 5 hátrányos helyzetű település még versenyképesebb helyzetbe kerülhet, felzárkózhat a többi 12 településhez. A működési forrásból a beérkező pályázatok adminisztratív és szervezési feladatait meg lehet oldani. Várhatóan vegyesen lesz jövedelemtermelő és nem jövedelemtermelő beruházás, képzési, rendezvény és egyéb szakmai együttműködésen alapuló jogcímtípusú pályázatok.

Célunk, hogy a tudás elvszivárgását megakadályozzuk és fiatalodó településeket érjünk el.Az egyes intézkedések szorosan kapcsolódnak egymáshoz pl. a turizmusfejlesztés a falufejlesztéssel; a kulturális és gasztronómiai turizmus összekapcsolható a közösségépítő programokkal, hagyományok ápolásával; a mikrovállalkozások fejlesztésével kapcsolatos intézkedés és a civil kezdeményezések kapcsolódhatnak a képzési és tanácsadási intézkedésekhez; az örökségvédelmi elképzelések kapcsolódhatnak a turizmusfejlesztéshez, a falufejlesztéshez; a civil szektorok együttműködése című prioritás jellemző lehet a közösségépítő programnak is, vagy a természetvédelmi örökség intézkedésnek; a mezőgazdasági termékek piacra jutása kapcsolódik a helyi vállalkozások fejlesztéséhez; a szabadidős- és sportszolgáltatás fejlesztés szorosan összefügg a turizmusfejlesztéssel, de a közösségi terek fejlesztésével is; stb.A különböző szektorok által megvalósítandó majdani projektek az egyes intézkedések révén fognak alkotni egy teljes egész elképzelést, ha mindegyik részcél megvalósul, akkor mondhatjuk el azt, hogy a HVS maradéktalanul megvalósult.A projektek megvalósulása során az érintett szereplők érvényesülése megnő, mely által a velük kapcsolatban lévő további szereplők helyzete is javul. Sok esetben ezen másodlagosan kedvezményezett szereplők között átfedés tapasztalható, melynek eredménye a különböző területek fejlesztése során a lakosság életszínvonalának emelkedése lesz. Az egyes intézkedések közvetett okozata az egyes szakterületek fejlődése, közvetetten pedig mindegyik kapcsolódik a többihez, ez által részt vállalva a program térségfejlesztő szerepéből.Közel 1,3 milliárd Ft támogatás osztható ki a Helyi Közösség számára, ez az összeg tartalmazza a HVK fejlesztési forrást és a Leader kiegészítő forrást is. A térségben lévő 5 hátrányos helyzetű település még versenyképesebb helyzetbe kerülhet, felzárkózhat a többi 12 településhez. A működési forrásból a beérkező pályázatok adminisztratív és szervezési feladatait meg lehet oldani. Várhatóan vegyesen lesz jövedelemtermelő és nem jövedelemtermelő beruházás, képzési, rendezvény és egyéb szakmai együttműködésen alapuló jogcímtípusú pályázatok.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

191

A HVS kidolgozásának egyik legfőbb alapelve a minden társadalmi és gazdasági csoportot, egyént elérő intézkedések meghatározása volt. Ezáltal sikerült a térségre jellemző strukturális, gazdasági és társadalmi viszonyoknak megfelelően olyan programot kidolgozni, amelynek egyik célja a felzárkóztatása mindazon szereplőknek, melyeknek ön-megvalósításához erre szükségük van, másik célja azon szereplők lendületbe hozása, melyek eddig nem tudtak kellőképp kibontakozni és versenyképesek lenni.A program kiemelten foglalkozik a cigány kisebbség problémáinak kezelésével és megoldást kínál mindezekre. Ezen célokat több prioritás több intézkedésén keresztül is érvényesíteni lehet, melyek között megkülönböztetve találunk lehetőségeket az egyes részproblémák kiküszöbölésére is, de összességében is meghatározó az integrációs cél és az együttműködések erősítése a különböző társadalmi szereplők között.A nők, fiatalok, romák, csökkent munkaképességűek, fogyatékosok a program során nem szenvendnek hátrányt, bevonjuk őket a megvalósításba. Ezen csoportok munkaerőpiaci, elhelyezkedési esélyei javulhatnak.A romák nagyszámú jelenléte jelenti a települések számára a legnagyobb problémát. A települések együttes érdeke, hogy a helyi programok szervezésbe ezt a réteget is bevonják, ezáltal elősegítve a társadalmi integrációjukat. A fiatalok és gyesen lévő nők bevonását, esélyeik javítását is célul tűzzük ki.Az elkövetkező évek során olyan fenntartható fejlődési irányt mutathatunk a térségi lakosai és az országban élő vidéki lakosság számára, amelyen keresztül elérhető, hogy a köztudatban éljen a vidéki élet kiváló minősége és folyamatos javíthatósága. Ezáltal szeretnénk elérni, hogy a falvaink ne néptelenedjenek el, a szolgáltatások ugyanúgy (ugyanolyan minőségben) elérhetőek legyenek a kisebb településeken is, mint a nagyobbakon.A stratégia kidolgozásában aktívan részt vettek az akciócsoport tagok, ezen tagok közül több különböző érdekeltségű vállalkozás és civil szervezet is volt (pl. roma, örökségvédelmi, ifjúsági).

A HVS kidolgozásának egyik legfőbb alapelve a minden társadalmi és gazdasági csoportot, egyént elérő intézkedések meghatározása volt. Ezáltal sikerült a térségre jellemző strukturális, gazdasági és társadalmi viszonyoknak megfelelően olyan programot kidolgozni, amelynek egyik célja a felzárkóztatása mindazon szereplőknek, melyeknek ön-megvalósításához erre szükségük van, másik célja azon szereplők lendületbe hozása, melyek eddig nem tudtak kellőképp kibontakozni és versenyképesek lenni.A program kiemelten foglalkozik a cigány kisebbség problémáinak kezelésével és megoldást kínál mindezekre. Ezen célokat több prioritás több intézkedésén keresztül is érvényesíteni lehet, melyek között megkülönböztetve találunk lehetőségeket az egyes részproblémák kiküszöbölésére is, de összességében is meghatározó az integrációs cél és az együttműködések erősítése a különböző társadalmi szereplők között.A nők, fiatalok, romák, csökkent munkaképességűek, fogyatékosok a program során nem szenvendnek hátrányt, bevonjuk őket a megvalósításba. Ezen csoportok munkaerőpiaci, elhelyezkedési esélyei javulhatnak.A romák nagyszámú jelenléte jelenti a települések számára a legnagyobb problémát. A települések együttes érdeke, hogy a helyi programok szervezésbe ezt a réteget is bevonják, ezáltal elősegítve a társadalmi integrációjukat. A fiatalok és gyesen lévő nők bevonását, esélyeik javítását is célul tűzzük ki.Az elkövetkező évek során olyan fenntartható fejlődési irányt mutathatunk a térségi lakosai és az országban élő vidéki lakosság számára, amelyen keresztül elérhető, hogy a köztudatban éljen a vidéki élet kiváló minősége és folyamatos javíthatósága. Ezáltal szeretnénk elérni, hogy a falvaink ne néptelenedjenek el, a szolgáltatások ugyanúgy (ugyanolyan minőségben) elérhetőek legyenek a kisebb településeken is, mint a nagyobbakon.A stratégia kidolgozásában aktívan részt vettek az akciócsoport tagok, ezen tagok közül több különböző érdekeltségű vállalkozás és civil szervezet is volt (pl. roma, örökségvédelmi, ifjúsági).


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

192

A közösség a helyzetelemzés, a prioritások és intézkedések és a megoldási javaslatok kidolgozása során folyamatosan egyeztetett ezekkel a szervezetekkel és a VKSZI RIPI roma referense is segítette munkánkat. Több fórumot is tartottunk és a jogi forma megalakításában is kikértük a véleményüket. Az együttműködés sikeres volt és a jövőben is ezt szeretnénk folytatni. Az intézkedésekre igaz, hogy a társadalom minden rétegére pozitív hatást gyakorolunk. A helyi fiatalok jobban érzik magukat a lakóhelyükön, és remélhetőleg itt alapítanak családot, és nem vándorolnak el városokba. A szociálisan hátrányos helyzetben élő családok életét a programokkal színesíteni tudjuk, bevonjuk őket a szervezésbe is. A közösség összetartó ereje hatással lesz a gyesen lévő nőkre, a romákra.Hosszú távú gazdasági hatásként érzékelni fogjuk, hogy a térségbe érkező turisták, Jász szülöttek vissza fognak járni a településekre. Ennek hasznát a kereskedelmi és turisztikai vállalkozások fogják elsősorban érzékelni.

A közösség a helyzetelemzés, a prioritások és intézkedések és a megoldási javaslatok kidolgozása során folyamatosan egyeztetett ezekkel a szervezetekkel és a VKSZI RIPI roma referense is segítette munkánkat. Több fórumot is tartottunk és a jogi forma megalakításában is kikértük a véleményüket. Az együttműködés sikeres volt és a jövőben is ezt szeretnénk folytatni. Az intézkedésekre igaz, hogy a társadalom minden rétegére pozitív hatást gyakorolunk. A helyi fiatalok jobban érzik magukat a lakóhelyükön, és remélhetőleg itt alapítanak családot, és nem vándorolnak el városokba. A szociálisan hátrányos helyzetben élő családok életét a programokkal színesíteni tudjuk, bevonjuk őket a szervezésbe is. A közösség összetartó ereje hatással lesz a gyesen lévő nőkre, a romákra.Hosszú távú gazdasági hatásként érzékelni fogjuk, hogy a térségbe érkező turisták, Jász szülöttek vissza fognak járni a településekre. Ennek hasznát a kereskedelmi és turisztikai vállalkozások fogják elsősorban érzékelni.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

193

A tervezés során nagyon lényeges szempont volt figyelembe venni azt, hogy egy város (Jászberény) kivételével egy egész statisztikai kistérség az, aki részese a programnak. A korábban készült kistérségi fejlesztési tervek ismertében fogalmaztuk meg a HVS-t és a még aktuális célok beépítésre kerültek. Ennek átgondolásához és aktualizálásához segítséget adott mindazon tag (jogi és magánszemély), akik az előkészítő folyamatban részt vettek. Ezáltal nagyon sok, már korábbi tervekben szereplő cél került megerősítésre, mely ez által is igazolni látszik ezen igények kielégítésének szükségességét, meglétük hiányát. A kistérségi tervek mellett nagy hangsúlyt kaptak azok a települési szintű (rövid és/vagy hosszú távú) programok, melyek alapján és azokat figyelembe véve járnak el az egyes szervezetek, lakosok. Sok esetben itt is olyan régi (évekkel, akár évtizedekkel ezelőtti) problémák megoldása és célok elérése ezek a célok anyagi okok miatt nem valósultak meg.Nagy jelentőségűnek tulajdonítjuk a korábban valamely szervezet által készített terveknek a társadalom egyéb tagjaira gyakorolt hatását is. Megfigyelhető azon jelenség, mely alapján az egyes szervezetek és személyek megpróbálják céljaikat egymáséhoz illeszteni oly módon, hogy azok ne kioltsák, hanem erősítsék egymást, generálják a többit. Ez által az egyes célok csoportjai olyan halmazokat képeznek, melyeknek részhalmazai az egyes célok. Ezeket figyelembe véve kerültek meghatározásra az egyes prioritások és intézkedések.Az elmúlt években a kistérségben az önkormányzatok közös összefogással valósították meg a telefon- és a gázhálózat kiépítését, a szennyvízberuházásokat. A térségen túlmutató partnerséggel alakult ki 33 jász és hevesi település együttműködésével a regionális szilárd-hulladéklerakó. A Jászság rendelkezik egy vidékfejlesztési programmal, ami sok helyen aktuális elemeket tartalmaz még most is. A megyei stratégiai programhoz széleskörű projektgyűjtést végeztek, és a 2 éves akciótervhez is. 2006-ban elkészült egy jászsági koncepció és operatív program is. Ezen programok kapcsán a térségi szereplők előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a közös cél érdekében történő összefogás elengedhetetlen a nagyobb beruházások, elképzelések megvalósításához.

A tervezés során nagyon lényeges szempont volt figyelembe venni azt, hogy egy város (Jászberény) kivételével egy egész statisztikai kistérség az, aki részese a programnak. A korábban készült kistérségi fejlesztési tervek ismertében fogalmaztuk meg a HVS-t és a még aktuális célok beépítésre kerültek. Ennek átgondolásához és aktualizálásához segítséget adott mindazon tag (jogi és magánszemély), akik az előkészítő folyamatban részt vettek. Ezáltal nagyon sok, már korábbi tervekben szereplő cél került megerősítésre, mely ez által is igazolni látszik ezen igények kielégítésének szükségességét, meglétük hiányát. A kistérségi tervek mellett nagy hangsúlyt kaptak azok a települési szintű (rövid és/vagy hosszú távú) programok, melyek alapján és azokat figyelembe véve járnak el az egyes szervezetek, lakosok. Sok esetben itt is olyan régi (évekkel, akár évtizedekkel ezelőtti) problémák megoldása és célok elérése ezek a célok anyagi okok miatt nem valósultak meg.Nagy jelentőségűnek tulajdonítjuk a korábban valamely szervezet által készített terveknek a társadalom egyéb tagjaira gyakorolt hatását is. Megfigyelhető azon jelenség, mely alapján az egyes szervezetek és személyek megpróbálják céljaikat egymáséhoz illeszteni oly módon, hogy azok ne kioltsák, hanem erősítsék egymást, generálják a többit. Ez által az egyes célok csoportjai olyan halmazokat képeznek, melyeknek részhalmazai az egyes célok. Ezeket figyelembe véve kerültek meghatározásra az egyes prioritások és intézkedések.Az elmúlt években a kistérségben az önkormányzatok közös összefogással valósították meg a telefon- és a gázhálózat kiépítését, a szennyvízberuházásokat. A térségen túlmutató partnerséggel alakult ki 33 jász és hevesi település együttműködésével a regionális szilárd-hulladéklerakó. A Jászság rendelkezik egy vidékfejlesztési programmal, ami sok helyen aktuális elemeket tartalmaz még most is. A megyei stratégiai programhoz széleskörű projektgyűjtést végeztek, és a 2 éves akciótervhez is. 2006-ban elkészült egy jászsági koncepció és operatív program is. Ezen programok kapcsán a térségi szereplők előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a közös cél érdekében történő összefogás elengedhetetlen a nagyobb beruházások, elképzelések megvalósításához.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

194

A Jászságból 3 pályázat érkezett be a korábbi Leader+ program megvalósítására. Ezek közül a Jászapáti gesztorságával (+3 település) jelenlegi is zajló „Jász-Sarokpont” Összefogás a Térség Jövőéért elnevezésű akciócsoport nyert. A másik két pályázatban szereplő jó elképzeléseket, intézkedéseket a jelenlegi stratégiába beépítettük.Összességében megállapítható, hogy a térségben lévő fejlesztési tervek részben megvalósultak, a teljes megvalósulásnak anyagi jellegű okai vannak, mert nem írtak még ki megfelelő pályázatokat, vagy a feltételeknek nem feleltek meg a pályázók. A HVS tervezése során a korábbi tapasztalatokat is figyelembe vettük és kézzelfoghatóbb, elérhetőbb prioritásokat és intézkedéseket fogalmaztunk meg.

A Jászságból 3 pályázat érkezett be a korábbi Leader+ program megvalósítására. Ezek közül a Jászapáti gesztorságával (+3 település) jelenlegi is zajló „Jász-Sarokpont” Összefogás a Térség Jövőéért elnevezésű akciócsoport nyert. A másik két pályázatban szereplő jó elképzeléseket, intézkedéseket a jelenlegi stratégiába beépítettük.Összességében megállapítható, hogy a térségben lévő fejlesztési tervek részben megvalósultak, a teljes megvalósulásnak anyagi jellegű okai vannak, mert nem írtak még ki megfelelő pályázatokat, vagy a feltételeknek nem feleltek meg a pályázók. A HVS tervezése során a korábbi tapasztalatokat is figyelembe vettük és kézzelfoghatóbb, elérhetőbb prioritásokat és intézkedéseket fogalmaztunk meg.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

195

A tervezés során végzett stratégia-alkotást követően és a megalapított egyesületből adódóan az egyes tagok, partnerek tagozatok fognak rendeződni. Az egyes partnerek és más külső partnerek összefogással észszerűbben és sikeresebben valósíthatnak meg terveket. Az együttműködésre való törekvés mellett sokszor felfedezhető az egymásra utaltság és az egymástól való függés is, mely biztosítja, hogy nagy társadalmi réteget vagy nagyobb célcsoportot érintsenek a célok. Az együttműködések kialakulása várható nem csak a területi, de az ágazati és szakmai területeken is, hiszen ez által hatékonyabb megvalósulás és/vagy munkavégzés érhető el. A program kapcsán olyan partnerek egymásra találása és együttműködése tapasztalható, melyek eddig semmilyen társadalmi és ágazati területen nem kapcsolódtak egymáshoz, egymástól függetlenül végezték tevékenységüket, egymás céljainak és tevékenységének ismerete nélkül. Az alulról építkezés elvének érvényesülése mellett (tervezés által is) az aggregátum részeként megjelenik a három pólus, az önkormányzati, a civil, a magán és vállalkozói szféra.A program LEADER-szerűségét erősíti az a belső erőforrás, amely a térség legnagyobb vonzerejét adja: a Jász ön- és identitástudat. Az alulról jövő építkezést nem lesz nehéz az akciócsoportnak megvalósítani. Ugyanezt az elvet követve szeretnénk a Leader-szerű működést megvalósítani. A megalakult egyesület működtetésére van pozitív és követendő példánk, hiszen az előző Leader+ programot a Jászapátiak Baráti Egyesülete bonyolítja. Gyakorlatilag ennek a mintájára alakítjuk ki a jelenlegi munkaszervezetet is, csak most több létszámmal és több településsel, több pályázóval számolunk. A működést egy munkaszervezet fogja biztosítani, aki együttműködik az egyesület vezetőségével, tagjaival, továbbá a leendő pályázókkal, szervezetekkel, lakosokkal. A munkaszervezet vezetőjének és munkatársainak tapasztalattal rendelkező szakembereknek kell lenniük (pl. pályázatírás, elszámolások, menedzsment, projektgenerálás, jog, adminisztráció, kommunikáció stb. területén).A pályázókat támogató projektgenerálási és szaktanácsadási feladatokat a résztvevő 17 településen tervezzük. Fórumokat fogunk tartani, továbbá fogadóórát, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük a HVS-t és a pályázatokat.

A tervezés során végzett stratégia-alkotást követően és a megalapított egyesületből adódóan az egyes tagok, partnerek tagozatok fognak rendeződni. Az egyes partnerek és más külső partnerek összefogással észszerűbben és sikeresebben valósíthatnak meg terveket. Az együttműködésre való törekvés mellett sokszor felfedezhető az egymásra utaltság és az egymástól való függés is, mely biztosítja, hogy nagy társadalmi réteget vagy nagyobb célcsoportot érintsenek a célok. Az együttműködések kialakulása várható nem csak a területi, de az ágazati és szakmai területeken is, hiszen ez által hatékonyabb megvalósulás és/vagy munkavégzés érhető el. A program kapcsán olyan partnerek egymásra találása és együttműködése tapasztalható, melyek eddig semmilyen társadalmi és ágazati területen nem kapcsolódtak egymáshoz, egymástól függetlenül végezték tevékenységüket, egymás céljainak és tevékenységének ismerete nélkül. Az alulról építkezés elvének érvényesülése mellett (tervezés által is) az aggregátum részeként megjelenik a három pólus, az önkormányzati, a civil, a magán és vállalkozói szféra.A program LEADER-szerűségét erősíti az a belső erőforrás, amely a térség legnagyobb vonzerejét adja: a Jász ön- és identitástudat. Az alulról jövő építkezést nem lesz nehéz az akciócsoportnak megvalósítani. Ugyanezt az elvet követve szeretnénk a Leader-szerű működést megvalósítani. A megalakult egyesület működtetésére van pozitív és követendő példánk, hiszen az előző Leader+ programot a Jászapátiak Baráti Egyesülete bonyolítja. Gyakorlatilag ennek a mintájára alakítjuk ki a jelenlegi munkaszervezetet is, csak most több létszámmal és több településsel, több pályázóval számolunk. A működést egy munkaszervezet fogja biztosítani, aki együttműködik az egyesület vezetőségével, tagjaival, továbbá a leendő pályázókkal, szervezetekkel, lakosokkal. A munkaszervezet vezetőjének és munkatársainak tapasztalattal rendelkező szakembereknek kell lenniük (pl. pályázatírás, elszámolások, menedzsment, projektgenerálás, jog, adminisztráció, kommunikáció stb. területén).A pályázókat támogató projektgenerálási és szaktanácsadási feladatokat a résztvevő 17 településen tervezzük. Fórumokat fogunk tartani, továbbá fogadóórát, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük a HVS-t és a pályázatokat.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

196

A pályázókat tájékoztatni fogjuk a helyi újságokon keresztül, hiszen minden önkormányzat rendelkezik helyi lappal, továbbá szórólapokat fogunk készíteni és eljuttatni a célközönséghez. A Közösség honlapját (a települési honlapokat is) folyamatosan frissítjük, új információkkal látjuk el. A Leader akciócsoport biztosítani fogja a Jászság közösségei és gazdasági szerveződései érdekeinek hatékony képviseletét. Az önkormányzatok eddig is aktív részesei voltak a korábbi Leader+ megvalósításának, de a civil és vállalkozó szektor meghatározó közreműködése is erősen jellemző volt. Ugyanezt az erős együttműködést és tenni akarást szeretnénk a jelenlegi Leader programba is átörökíteni.

A pályázókat tájékoztatni fogjuk a helyi újságokon keresztül, hiszen minden önkormányzat rendelkezik helyi lappal, továbbá szórólapokat fogunk készíteni és eljuttatni a célközönséghez. A Közösség honlapját (a települési honlapokat is) folyamatosan frissítjük, új információkkal látjuk el. A Leader akciócsoport biztosítani fogja a Jászság közösségei és gazdasági szerveződései érdekeinek hatékony képviseletét. Az önkormányzatok eddig is aktív részesei voltak a korábbi Leader+ megvalósításának, de a civil és vállalkozó szektor meghatározó közreműködése is erősen jellemző volt. Ugyanezt az erős együttműködést és tenni akarást szeretnénk a jelenlegi Leader programba is átörökíteni.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Jászsági Kistérségi HK