Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Mecsekvidék

Budapest, 2008 Október 21.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Mecsekvidék

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Képességek és kapcsolatok fejlesztése a Mecsekvidéken

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Mecsekvidék – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 20 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 30%-a, 6 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 20 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 30%-a, 6 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 32 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 10 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 32 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 10 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Mecsekvidék területe 38 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 28,739 fő, a városokban élő lakosok száma 5,308 főA(z) Mecsekvidék területe 38 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 28,739 fő, a városokban élő lakosok száma 5,308 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

28,739

38

1

11

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Kozármisleny 5,308 fő

2,104 fő

1,696 fő

1,647 fő

Pellérd

Görcsöny

Nagykozár

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

9

3

2

2

Fő fejlesztési prioritások száma 5

Fejlesztési intézkedések száma 19

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 20

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

32

Mecsekvidék – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 996,841 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve

Mecsekvidék – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése

▪ Falumegújítás és -fejlesztés

▪ A kulturális örökség megőrzése

▪ Leader közösségi fejlesztés

▪ Leader vállalkozás fejlesztés

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt

HPME-k száma (db)

▪ 5

▪ 5

▪ 4

▪ 1

▪ 4

▪ 1

▪ 5

▪ 4

▪ 3

▪ 3

Allokált forrás (EUR)

▪ 802,310

▪ 996,841

▪ 825,193

▪ 51,544

▪ 209,225

▪ 16,461

▪ 135,295

▪ 228,525

▪ 105,313

▪ 74,284

6

Mecsekvidék - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A közösség településein élők leszakadó térségben élnek. A közösségi közlekedés elégtelen, sok a zsákfalu, a belső utak állapota rossz. A településeken a fejlesztésekhez nem rendelkeznek elegendő forrással. A közösségi terek, ha vannak, rossz állapotúak, az elérhető szolgáltatások hiányosak. Magas az alulképzettek - munkanélküliek - száma, nincs elérhető képzés, foglalkoztatási program. Kihasználatlanok az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek. A vállalkozások száma alacsony, tőkeszegények, információhiányosak, vállalkozásfejlesztési intézmény nem segíti munkájukat. A kis lélekszámú települések kiürülnek. A falvak egy részében nincs szélessávú informatikai hálózat.

▪ A közösség rendelkezik kihasználható adottságokkal. A terület történelmi értékekben gazdag, a nemzetiségek, etnikumok kulturális értékeket, hagyományokat őriznek. A települések színes rendezvényekkel igyekeznek vonzani a látogatókat. Az önkormányzatok sokirányú testvér-települési kapcsolatokat alakítottak ki.

▪ A mezőgazdasági termelést jó termőföldek teszik lehetővé. Pécs, mint potenciális piac megkönnyíti a speciális helyi termékek értékesítését. A nagyváros oktatási kulturális bázis. A közösség területének megközelítését nagyban javítja az épülő gyorsforgalmi út. A térség természeti értékei, gazdag állatvilága, horgásztavai, a lovaglási lehetőségek turistacsalogatóak.

7

A Mecsekvidék Helyi Közösség a vidékfejlesztésre fordítható forrásokat a térség lakossága életkörülményeinek javítására, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére, a helyi igényeket kielégítő és az ott élőket szolgáló, a közösségeket támogató szervező, képző és tanácsadó funkciókra kívánja fordítani felhasználva a tervezés során kialakult társadalmi együttműködést, az innovatív belső erőforrásokat.Célunk a vállalkozás- és munkahely orientált gazdaságfejlesztés; olyan projektek életre hívása, amelyek támogatása révén a helyi vállalkozások biztos piaci szereplőkké és meghatározó foglalkoztatókká válnak, a térség speciális adottságai valódi versenyelőnnyé növik ki magukat. A közösségi kompetenciák fejlesztése, a települések megújuló arculata, a minden igényt kielégítő helyi szolgáltatások, a megóvott vidéki örökség várhatóan felértékelik mind a közösség tagjaiban, mind az ide költözőkben és ide látogatókban e vidék vonzerejét. A jövőorientált, közös gondolkodással biztosítjuk a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági feltételeinek érvényesülését annak érdekében, hogy e források hosszú távon szolgálják a térség fejlődését. Hátrányos helyzetű lakosainkat, településeinket felzárkóztató programokkal, pozítiv diszkriminációval segítjük.

A Mecsekvidék Helyi Közösség a vidékfejlesztésre fordítható forrásokat a térség lakossága életkörülményeinek javítására, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére, a helyi igényeket kielégítő és az ott élőket szolgáló, a közösségeket támogató szervező, képző és tanácsadó funkciókra kívánja fordítani felhasználva a tervezés során kialakult társadalmi együttműködést, az innovatív belső erőforrásokat.Célunk a vállalkozás- és munkahely orientált gazdaságfejlesztés; olyan projektek életre hívása, amelyek támogatása révén a helyi vállalkozások biztos piaci szereplőkké és meghatározó foglalkoztatókká válnak, a térség speciális adottságai valódi versenyelőnnyé növik ki magukat. A közösségi kompetenciák fejlesztése, a települések megújuló arculata, a minden igényt kielégítő helyi szolgáltatások, a megóvott vidéki örökség várhatóan felértékelik mind a közösség tagjaiban, mind az ide költözőkben és ide látogatókban e vidék vonzerejét. A jövőorientált, közös gondolkodással biztosítjuk a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági feltételeinek érvényesülését annak érdekében, hogy e források hosszú távon szolgálják a térség fejlődését. Hátrányos helyzetű lakosainkat, településeinket felzárkóztató programokkal, pozítiv diszkriminációval segítjük.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Mecsekvidék – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Mecsekvidék Helyi Közösség Baranya megyében, azon belül a pécsi kistérségben helyezkedik el, népességszáma: 28 572 fő (2007). Az érintett terület alapvetően aprófalvas. A települések lakosságszámát tekintve 1 település 5000 fő feletti, 1 település 2000 fő feletti, 7 település 1000 fő feletti, 29 település 1000 fő alatti, melyből 3 település 100 fő alatti lakosságszámmal rendelkezik. A zsáktelepülések száma 14. A térség vasúti és közúti közlekedési helyzete sok szempontból rendkívül előnytelen. Nehéz és lassú a külső elérhetőség, a belső úthálózata leromlott, a zsáktelepülések száma magas. A jelenleg folyó autópálya építés (M6/M60) javíthatják a térség közúti térszerkezeti pozícióit. A térségben élők többségének a kistérségen belül van a munkahelye. A vállalkozások és intézmények nagy többsége Pécsett összpontosult, így jellemző a településekről a megyeszékhelyre történő beutazás. A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű lakosság száma magas.Az infrastrukturális ellátottság változó, a települések kétharmadában hiányzik a szennyvízcsatorna, részleges a szélessávú informatikai hálózat.Természetföldrajzi adottságait tekintve a terület igen változatos, számos, csak erre a területre jellemző adottsággal bír a térség. Sok védett természeti érték is található, gazdag növény és állatvilággal. Hagyománya van a zöldség és gyümölcstermesztésnek. Jelen van a gyógynövénytermelés és feldolgozás, fejlődik a szőlő és borkultúra. A gazdaságilag fejlettebb településeken iparterületek jöttek létre (6 település), a vállalkozások száma, a szolgáltatói ágazat aránya növekszik. A térség gazdag megőrzésre és bemutatásra érdemes történelmi és építészeti értékekben. Az országos szinten is kiemelkedő arányú nemzetiség jelenléte nagyszámú élő hagyományt eredményez. A Közösséget alkotó települések gazdag kulturális és turisztikai kínálattal (Pécs városa nélkül több mint 200 rendezvény éves szinten) rendelkeznek, Péccsel való határossága okán az Európa Kulturális Fővárosa program további előnnyé kovácsolható kihívást jelent.

A Mecsekvidék Helyi Közösség Baranya megyében, azon belül a pécsi kistérségben helyezkedik el, népességszáma: 28 572 fő (2007). Az érintett terület alapvetően aprófalvas. A települések lakosságszámát tekintve 1 település 5000 fő feletti, 1 település 2000 fő feletti, 7 település 1000 fő feletti, 29 település 1000 fő alatti, melyből 3 település 100 fő alatti lakosságszámmal rendelkezik. A zsáktelepülések száma 14. A térség vasúti és közúti közlekedési helyzete sok szempontból rendkívül előnytelen. Nehéz és lassú a külső elérhetőség, a belső úthálózata leromlott, a zsáktelepülések száma magas. A jelenleg folyó autópálya építés (M6/M60) javíthatják a térség közúti térszerkezeti pozícióit. A térségben élők többségének a kistérségen belül van a munkahelye. A vállalkozások és intézmények nagy többsége Pécsett összpontosult, így jellemző a településekről a megyeszékhelyre történő beutazás. A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű lakosság száma magas.Az infrastrukturális ellátottság változó, a települések kétharmadában hiányzik a szennyvízcsatorna, részleges a szélessávú informatikai hálózat.Természetföldrajzi adottságait tekintve a terület igen változatos, számos, csak erre a területre jellemző adottsággal bír a térség. Sok védett természeti érték is található, gazdag növény és állatvilággal. Hagyománya van a zöldség és gyümölcstermesztésnek. Jelen van a gyógynövénytermelés és feldolgozás, fejlődik a szőlő és borkultúra. A gazdaságilag fejlettebb településeken iparterületek jöttek létre (6 település), a vállalkozások száma, a szolgáltatói ágazat aránya növekszik. A térség gazdag megőrzésre és bemutatásra érdemes történelmi és építészeti értékekben. Az országos szinten is kiemelkedő arányú nemzetiség jelenléte nagyszámú élő hagyományt eredményez. A Közösséget alkotó települések gazdag kulturális és turisztikai kínálattal (Pécs városa nélkül több mint 200 rendezvény éves szinten) rendelkeznek, Péccsel való határossága okán az Európa Kulturális Fővárosa program további előnnyé kovácsolható kihívást jelent.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Sajátos szubmediterrán éghajlatával, a szinte valamennyi településen fellelhető építészeti értékeivel, kulturális, sport- és gazdasági rendezvényeivel, nemzetiségi hagyományaival, testvérvárosi kapcsolataival a megye idegenforgalmának egyik legjelentősebb térsége. A turizmus szempontjából a térség vendégforgalma ingadozó képet mutat. A külföldi vendégek száma jelentősen csökken, ezzel párhuzamosan a hazai vendégek száma növekszik.Összességében elmondható, hogy a hely szellemét értékekben gazdag múltja, kulturális és épített öröksége, mediterrán természeti környezete, az egyetemváros közelsége, kiemelkedő kulturális fesztiválok, az innováció és megújulás szándéka hatja át. Ugyanakkor jelen van főként a várostól távolabb eső települések vonatkozásában, a teljes magára hagyottságuk, szegregációjuk, csökkenő népességgel, kiüresedő településfunkciókkal, „életbenmaradási” törekvésükkel.

Sajátos szubmediterrán éghajlatával, a szinte valamennyi településen fellelhető építészeti értékeivel, kulturális, sport- és gazdasági rendezvényeivel, nemzetiségi hagyományaival, testvérvárosi kapcsolataival a megye idegenforgalmának egyik legjelentősebb térsége. A turizmus szempontjából a térség vendégforgalma ingadozó képet mutat. A külföldi vendégek száma jelentősen csökken, ezzel párhuzamosan a hazai vendégek száma növekszik.Összességében elmondható, hogy a hely szellemét értékekben gazdag múltja, kulturális és épített öröksége, mediterrán természeti környezete, az egyetemváros közelsége, kiemelkedő kulturális fesztiválok, az innováció és megújulás szándéka hatja át. Ugyanakkor jelen van főként a várostól távolabb eső települések vonatkozásában, a teljes magára hagyottságuk, szegregációjuk, csökkenő népességgel, kiüresedő településfunkciókkal, „életbenmaradási” törekvésükkel.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A Mecsekvidék Helyi Közösség területe természet-földrajzilag a Mecsek hegyvidékhez és a Baranyai dombság, illetve a Pécsi síkság kistájhoz tartoznak. A térségre jellemzőek a szubmediterrán éghajlati hatások. A tél enyhe, egyre gyakrabban hó nélküli, a tavasz korán érkezik, a nyár igen meleg, melyet hosszú ősz követ. A napsütéses órák száma magas, a csapadékeloszlás egyenletes.A terület mind felszíni, mind felszín alatti vizekben gazdag. Természetes állóvizek nem, de találhatók itt mesterséges tavak, horgásztavak, termálvizek. A talajvíz a térség nagyobb részén szennyezett. A térségben található Fekete-víz vízminősége is kifogásolható. A mesterséges tavak nagy része az elmúlt 30-70 évben létesült, sokuk földműve erodálódott, medrük eliszaposodott. A patakok szennyezettsége is magas. A kistérségben a felhasznált víz mennyisége csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka a víz díjának emelkedése, ill. a gazdaságosabb vízfelhasználású eszközök elterjedése.A felszíni területek harmada szántó, a többi erdő (tölgyes-kőris-szil társulások, égeresek), szőlő és gyümölcsös művelési ágú. A közösség területére a barna erdőtalajok jellemzőek (79%). Az eróziós területeket agyagos-löszös lejtőüledék takarja. A terület állat-és növényvilága gazdag. Jelen vannak a nagyvadak (szarvas, őz, vaddisznó), ragadozók közül a róka, a borz, a vadmacska. Madárvilágára jellemzőek az énekesmadarak, de nagyszámú ölyv fészkel és a sasok némely faja is megtalálható.A levegő minősége a térségben általában megfelelő minősítésű (RIV 1994-2001). A levegő szennyezettségén javított a pécsi erőmű földgáz és biomassza tüzelésre való átállítása, de folyamatosan rontja a növekvő közlekedési terhelés.A közösség területén zajterhelés elsősorban a közúti közlekedésből származik, jelentősebb zajkibocsátó üzem nem található.A közösség településein szervezetten történik a szilárd hulladék gyűjtése. A településeket lefedi a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program, amely KEOP pályázati forrásból regionális léptékben kívánja megoldani a következő 25 évben a hulladékok gyűjtését, kezelését.

A Mecsekvidék Helyi Közösség területe természet-földrajzilag a Mecsek hegyvidékhez és a Baranyai dombság, illetve a Pécsi síkság kistájhoz tartoznak. A térségre jellemzőek a szubmediterrán éghajlati hatások. A tél enyhe, egyre gyakrabban hó nélküli, a tavasz korán érkezik, a nyár igen meleg, melyet hosszú ősz követ. A napsütéses órák száma magas, a csapadékeloszlás egyenletes.A terület mind felszíni, mind felszín alatti vizekben gazdag. Természetes állóvizek nem, de találhatók itt mesterséges tavak, horgásztavak, termálvizek. A talajvíz a térség nagyobb részén szennyezett. A térségben található Fekete-víz vízminősége is kifogásolható. A mesterséges tavak nagy része az elmúlt 30-70 évben létesült, sokuk földműve erodálódott, medrük eliszaposodott. A patakok szennyezettsége is magas. A kistérségben a felhasznált víz mennyisége csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka a víz díjának emelkedése, ill. a gazdaságosabb vízfelhasználású eszközök elterjedése.A felszíni területek harmada szántó, a többi erdő (tölgyes-kőris-szil társulások, égeresek), szőlő és gyümölcsös művelési ágú. A közösség területére a barna erdőtalajok jellemzőek (79%). Az eróziós területeket agyagos-löszös lejtőüledék takarja. A terület állat-és növényvilága gazdag. Jelen vannak a nagyvadak (szarvas, őz, vaddisznó), ragadozók közül a róka, a borz, a vadmacska. Madárvilágára jellemzőek az énekesmadarak, de nagyszámú ölyv fészkel és a sasok némely faja is megtalálható.A levegő minősége a térségben általában megfelelő minősítésű (RIV 1994-2001). A levegő szennyezettségén javított a pécsi erőmű földgáz és biomassza tüzelésre való átállítása, de folyamatosan rontja a növekvő közlekedési terhelés.A közösség területén zajterhelés elsősorban a közúti közlekedésből származik, jelentősebb zajkibocsátó üzem nem található.A közösség településein szervezetten történik a szilárd hulladék gyűjtése. A településeket lefedi a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program, amely KEOP pályázati forrásból regionális léptékben kívánja megoldani a következő 25 évben a hulladékok gyűjtését, kezelését.


A térség környezeti állapota 1/2

12

A közösség területén állati hulladék begyűjtő és átrakó állomás épül, amely két kistérség üzemeltetésében működik majd 2008. nyarától.Az urán és szénbányászat által felhagyott területeken a környezeti károk felszámolása és a rekultiváció (tájrehabilitáció) befejezés előtt áll, az elkészült művek hosszútávú üzemeltetése a feladat (pl. bányavizek tisztítása, a földművek eróziótól való megvédése).A közösség területét a Natura 2000 hálózat átszövi. A Mecseki Tájvédelmi Körzet csaknem teljes egészében itt fekszik. Országos védettséget élvez az Abaligeti-barlang, az orfűi Vízfő-barlang és a Pellérdi-halastavak. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a szőkédi akácfás legelő. Természeti terület a térségben a Pécsudvard-Pogány-Szőkéd közötti nádas, a Villány-Pogányi-víz mente, illetve a gyepterületek Szemely, Pécsudvard, Kökény, Keszü, Magyarsarlós, Nagykozár és Bogád községek határában. Tájképvédelmet élvez a Jakab-hegy.

A közösség területén állati hulladék begyűjtő és átrakó állomás épül, amely két kistérség üzemeltetésében működik majd 2008. nyarától.Az urán és szénbányászat által felhagyott területeken a környezeti károk felszámolása és a rekultiváció (tájrehabilitáció) befejezés előtt áll, az elkészült művek hosszútávú üzemeltetése a feladat (pl. bányavizek tisztítása, a földművek eróziótól való megvédése).A közösség területét a Natura 2000 hálózat átszövi. A Mecseki Tájvédelmi Körzet csaknem teljes egészében itt fekszik. Országos védettséget élvez az Abaligeti-barlang, az orfűi Vízfő-barlang és a Pellérdi-halastavak. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a szőkédi akácfás legelő. Természeti terület a térségben a Pécsudvard-Pogány-Szőkéd közötti nádas, a Villány-Pogányi-víz mente, illetve a gyepterületek Szemely, Pécsudvard, Kökény, Keszü, Magyarsarlós, Nagykozár és Bogád községek határában. Tájképvédelmet élvez a Jakab-hegy.


A térség környezeti állapota 2/2

13

A Mecsekvidék Helyi Közösség területéhez tartozó települések közül tizenegy tartozik a társadalmi, infrastrukturális, vagy gazdasági szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé az erről szóló 240/2006 (XI. 30.) kormányrendelet alapján. Bosta, Kovácsszénája, Regenye és Téseny mindkét szempontból hátrányos helyzetben van.A felsorolt tizenegy település közül mindössze egy lakosságszáma haladja meg a négyszáz főt (Ócsárd), három településen pedig százan sem élnek (Husztót, Kovácsszénája, Tengeri). A tizenegy település összlakossága 2391 fő, ebből a munkanélküliek száma 239 fő, a rendszeres segélyezettek száma 166 fő (2008.). A lakosság száma ezeken a településeken folyamatosan csökken. A természetes fogyás mellett magas az elvándorlók száma is. A térség hátrányos helyzetű településeinek közös jellemzője, hogy a lakosság korszerkezete elöregedő, a munkanélküliség aránya 10 % körüli, hiányosak a közszolgáltatások. Az érintett településeken jellemzően alulképzett a lakosság, kevés a szakmájához értő mesterember, szakember.A hátrányos helyzetű települések közlekedési szempontból is elmaradott területen fekszenek, közülük Bosta, Husztót, Kovácsszénája és Tengeri zsáktelepülések. A tömegközlekedés színvonala alacsony, a közutak minősége rossz. A települések periférikus helyzetük miatt nincsenek csatornázva. A vezetékes ivóvízellátás a települések belterületén megoldott. Vezetékes gázhálózat nem épült ki Aranyosgadány, Husztót és Kovácsszénája községekben.Az érintett településekben kevés a civil szerveződés, alacsony szintű a közösségi összefogás. Hagyományok szervezett megőrzése, ápolása, kulturális események megrendezése alig-alig fedezhető fel. Alacsony szinten áll továbbá a vállalkozási kedv, a helyi erőforrásokat sem használják ki.A térség hátrányos helyzetű települései esetében a kedvező természeti adottságok – külső segítséggel - mind turisztikai, mind gazdasági szempontból kitörést jelenthetnek. A községek ingatlanai közül több alkalmas a turisztikai célból történő hasznosításra.

A Mecsekvidék Helyi Közösség területéhez tartozó települések közül tizenegy tartozik a társadalmi, infrastrukturális, vagy gazdasági szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé az erről szóló 240/2006 (XI. 30.) kormányrendelet alapján. Bosta, Kovácsszénája, Regenye és Téseny mindkét szempontból hátrányos helyzetben van.A felsorolt tizenegy település közül mindössze egy lakosságszáma haladja meg a négyszáz főt (Ócsárd), három településen pedig százan sem élnek (Husztót, Kovácsszénája, Tengeri). A tizenegy település összlakossága 2391 fő, ebből a munkanélküliek száma 239 fő, a rendszeres segélyezettek száma 166 fő (2008.). A lakosság száma ezeken a településeken folyamatosan csökken. A természetes fogyás mellett magas az elvándorlók száma is. A térség hátrányos helyzetű településeinek közös jellemzője, hogy a lakosság korszerkezete elöregedő, a munkanélküliség aránya 10 % körüli, hiányosak a közszolgáltatások. Az érintett településeken jellemzően alulképzett a lakosság, kevés a szakmájához értő mesterember, szakember.A hátrányos helyzetű települések közlekedési szempontból is elmaradott területen fekszenek, közülük Bosta, Husztót, Kovácsszénája és Tengeri zsáktelepülések. A tömegközlekedés színvonala alacsony, a közutak minősége rossz. A települések periférikus helyzetük miatt nincsenek csatornázva. A vezetékes ivóvízellátás a települések belterületén megoldott. Vezetékes gázhálózat nem épült ki Aranyosgadány, Husztót és Kovácsszénája községekben.Az érintett településekben kevés a civil szerveződés, alacsony szintű a közösségi összefogás. Hagyományok szervezett megőrzése, ápolása, kulturális események megrendezése alig-alig fedezhető fel. Alacsony szinten áll továbbá a vállalkozási kedv, a helyi erőforrásokat sem használják ki.A térség hátrányos helyzetű települései esetében a kedvező természeti adottságok – külső segítséggel - mind turisztikai, mind gazdasági szempontból kitörést jelenthetnek. A községek ingatlanai közül több alkalmas a turisztikai célból történő hasznosításra.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

Az értékes gyepterületeken az extenzív állattartás az őshonos magyar haszonállatfajták megőrzéséhez, jó minőségű, bioélelmiszer előállításához vezethet.A lakosság helyben történő megtartása érdekében fejleszteni kell a közszolgáltatások szintjét, mikrokörzetek életébe a településeket be kell kapcsolni a helyi közlekedés fejlesztésével. A településekre ki kell helyezni olyan tanfolyamokat, melyek a lakosság képzettségi szintjén javítani tudnak. A hagyományos módszerrel termelt élelmiszerek, kézműves termékek piacra jutásának segítésével a települések lakosságának alternatív jövedelemszerzési lehetőségei növekednek. A helyi közlekedés fejlesztése — mind szolgáltatási, mint infrastrukturális szinten — a települések életképességének biztosítása szempontjából nélkülözhetetlen feladat.Nagyon fontos továbbá a helyi lakosság közösségi életének, a közösség önszerveződő erejének fejlesztése, élhető települések megteremtése.

Az értékes gyepterületeken az extenzív állattartás az őshonos magyar haszonállatfajták megőrzéséhez, jó minőségű, bioélelmiszer előállításához vezethet.A lakosság helyben történő megtartása érdekében fejleszteni kell a közszolgáltatások szintjét, mikrokörzetek életébe a településeket be kell kapcsolni a helyi közlekedés fejlesztésével. A településekre ki kell helyezni olyan tanfolyamokat, melyek a lakosság képzettségi szintjén javítani tudnak. A hagyományos módszerrel termelt élelmiszerek, kézműves termékek piacra jutásának segítésével a települések lakosságának alternatív jövedelemszerzési lehetőségei növekednek. A helyi közlekedés fejlesztése — mind szolgáltatási, mint infrastrukturális szinten — a települések életképességének biztosítása szempontjából nélkülözhetetlen feladat.Nagyon fontos továbbá a helyi lakosság közösségi életének, a közösség önszerveződő erejének fejlesztése, élhető települések megteremtése.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar

Kereskedelem, javítás

Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés


Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

4%

8%

23%

5%

6%

24%

9%

0%

15%

4%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

592

2,148

664

1,379

304

711

124

526

275

1,801

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

7%

25%

16%

4%

8%

6%

3%

21%

8%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 8.0%, ami -0.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 8.0%

▪ Változás 2003-hoz képest -0.9 százalékpont

20

A pécsi térség egésze - különösen a centrum körüli települések foglalkoztatási helyzete - szempontjából meghatározó Pécs közelsége és foglalkoztatási potenciálja. A város közel 15 ezer főt foglalkoztat a környezetéből, ezért az itt zajló fejlesztések (EKF, pólus) jótékony hatással lesznek a térségre is, de a közlekedési nehézségek, a bejárás költségei korlátot jelentenek. Ez a Pécsre összpontosuló képzéseknél is igaz.A 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozások jellemzően pécsiek. Kis számuk miatt a foglalkoztatásra kedvezőtlenül ható döntéseik komoly kockázatot jelentenek.A térségben jelenlévő vállalkozások száma alacsonyabb, mint amit a lakosság száma indokolna, a működő vállalkozások 60 %-a egyéni vállalkozás.Ugyanakkor a térség számos olyan lehetőséggel bír (pl. falusi turizmus, speciális helyi termékek előállítása), ami hatással lehet a foglalkoztatási helyzetre is. A helyi vállalkozások alapítása, fejlesztése szempontjából fontos Pécs, mint potenciális piac közelsége. A vállalkozói aktivitás növeléséhez viszont elengedhetetlen a vállalkozói ismeretek, készségek fejlesztése személyiségfejlesztéssel, menedzsment ismeretekkel, az IT és az idegennyelv-ismeret bővítésével.Jelentős foglalkoztató a helyi közigazgatás (12 %), s az intézményi szféra 5 %, a közszolgáltatások leépítése foglalkoztatási kérdéseket is felvet.A közösség területén viszonylag magas a munkavállalói korban lévő lakosok aránya (68,2 %), kedvező a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülőké (a térségben 28, 3%,), ugyanakkor magas köztük a nem öregségi nyugellátásban részesülők aránya (56,4 %). A munkanélküliség hosszú idejű stagnálás után valamelyest növekszik. Relatíve magas a nyilvántartott álláskeresők száma. A munkanélküliek összetételében kedvezőtlen irányú változások fedezhetők fel: nő a tartósan munkanélküliként töltött idő hossza, az idősebbek (46 év felettiek) munkanélküliek aránya; a térség jellegzetessége, hogy magasabb az egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő romák és a nők aránya. A részmunkaidős és az alternatív foglalkoztatások nem jellemzőek.A tartósan munkanélküliek elhelyezkedése és általában a szakmai mobilitás egyik nagy korlátja az alulképzettség.

A pécsi térség egésze - különösen a centrum körüli települések foglalkoztatási helyzete - szempontjából meghatározó Pécs közelsége és foglalkoztatási potenciálja. A város közel 15 ezer főt foglalkoztat a környezetéből, ezért az itt zajló fejlesztések (EKF, pólus) jótékony hatással lesznek a térségre is, de a közlekedési nehézségek, a bejárás költségei korlátot jelentenek. Ez a Pécsre összpontosuló képzéseknél is igaz.A 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozások jellemzően pécsiek. Kis számuk miatt a foglalkoztatásra kedvezőtlenül ható döntéseik komoly kockázatot jelentenek.A térségben jelenlévő vállalkozások száma alacsonyabb, mint amit a lakosság száma indokolna, a működő vállalkozások 60 %-a egyéni vállalkozás.Ugyanakkor a térség számos olyan lehetőséggel bír (pl. falusi turizmus, speciális helyi termékek előállítása), ami hatással lehet a foglalkoztatási helyzetre is. A helyi vállalkozások alapítása, fejlesztése szempontjából fontos Pécs, mint potenciális piac közelsége. A vállalkozói aktivitás növeléséhez viszont elengedhetetlen a vállalkozói ismeretek, készségek fejlesztése személyiségfejlesztéssel, menedzsment ismeretekkel, az IT és az idegennyelv-ismeret bővítésével.Jelentős foglalkoztató a helyi közigazgatás (12 %), s az intézményi szféra 5 %, a közszolgáltatások leépítése foglalkoztatási kérdéseket is felvet.A közösség területén viszonylag magas a munkavállalói korban lévő lakosok aránya (68,2 %), kedvező a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülőké (a térségben 28, 3%,), ugyanakkor magas köztük a nem öregségi nyugellátásban részesülők aránya (56,4 %). A munkanélküliség hosszú idejű stagnálás után valamelyest növekszik. Relatíve magas a nyilvántartott álláskeresők száma. A munkanélküliek összetételében kedvezőtlen irányú változások fedezhetők fel: nő a tartósan munkanélküliként töltött idő hossza, az idősebbek (46 év felettiek) munkanélküliek aránya; a térség jellegzetessége, hogy magasabb az egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő romák és a nők aránya. A részmunkaidős és az alternatív foglalkoztatások nem jellemzőek.A tartósan munkanélküliek elhelyezkedése és általában a szakmai mobilitás egyik nagy korlátja az alulképzettség.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

Az alulképzettek által elérhető munkák sem jellegük, sem az általuk biztosított jövedelem okán nem bírnak igazi motivációval. A közhasznú foglalkoztatás elsősorban segédmunkásokra korlátozódik. Gyakran ez az egyetlen elérhető munkalehetőség az alacsony státuszú, főként a cigány lakosság számára. Az aktív korú romák többsége munkanélküli, nincs folyamatos munkaviszonya. E helyzetet konzerválja, hogy az érintettek többnyire találnak kötelezettséggel nem járó, alkalmi jellegű un. fekete munkát. E csoport tagjainak munkaerőpiaci reintegrálásához szükség lenne helyben, ismerős közegben megtartott személyiségfejlesztő tréningekre.A tartósan munkanélküli környezetben (szülők példáján) nevelkedett fiatalok attitűdje a munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás újratermelődését eredményezi.

Az alulképzettek által elérhető munkák sem jellegük, sem az általuk biztosított jövedelem okán nem bírnak igazi motivációval. A közhasznú foglalkoztatás elsősorban segédmunkásokra korlátozódik. Gyakran ez az egyetlen elérhető munkalehetőség az alacsony státuszú, főként a cigány lakosság számára. Az aktív korú romák többsége munkanélküli, nincs folyamatos munkaviszonya. E helyzetet konzerválja, hogy az érintettek többnyire találnak kötelezettséggel nem járó, alkalmi jellegű un. fekete munkát. E csoport tagjainak munkaerőpiaci reintegrálásához szükség lenne helyben, ismerős közegben megtartott személyiségfejlesztő tréningekre.A tartósan munkanélküli környezetben (szülők példáján) nevelkedett fiatalok attitűdje a munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás újratermelődését eredményezi.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Görcsöny székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

4 db

3 db

855 fő

10%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás



▪ Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Fogl. száma (fő)

▪ 400

▪ 110

▪ 80

▪ 50

▪ 40

Árbevétel (ezer Ft)

▪ 8,453,680

▪ 1,150,000

▪ 1,474,338

▪ 460,036

▪ 5,554,269

Működés helye a térségben

▪ Cserkút

▪ Szalánta

▪ Görcsöny

▪ Görcsöny

▪ Kővágószőlős

Főtevékenység

▪ 3210 Elektronikai alkatrész gyártása

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 2451 Tisztítószer gyártása


▪ 7430 Műszaki vizsgálat, elemzés

Név

▪ Elcoteq

▪ Szalánta Zrt.

▪ CFA Hungária Kft.

▪ Görcsönyi Gabonatermelő és Értékesítő Zrt.

▪ Mecsekérc Zrt.

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység

▪ Építőipar



▪ Kereskedelem, javítás


▪ 40

▪ 38

▪ 35

▪ 32

▪ 30

▪ 1,088,593

▪ 1,056,782

▪ 750,000

▪ 2,124,922

▪ 359,849


▪ Pellérd

▪ Pellérd


▪ Görcsöny

▪ 4512 Talajmintavétel, próbafúrás

▪ 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás


▪ 5115 Bútor, háztartási áru, vasáru ügynöki nagykereskedelme


A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

▪ Rotaqua Kft.

Név

▪ Gazdakör Kft.

▪ JÉWÉ Kft.

▪ Bóly Zrt.

▪ LIPID + B Kft.

6

7

8

9

10

25

A térség gazdasági helyzetét tekintve a vállalkozások túlnyomó része Pécsre koncentrálódik. Pécs térségének gazdasága a rendszerváltás után alapvetően megváltozott (bányák bezárása, hagyományos ágazatok eltűnése, stb.), a szerkezetváltás pedig nem járt új, erős gazdasági alapok kiépülésével.A közösség területén működő vállalkozásainak/vállalkozóinak tipikus problémái:A vidéki térségekben található vállalkozások sokkal tőkeszegényebbek, hitelhez, profi vállalkozásfejlesztési programokhoz, szolgáltatásokhoz jutásuk szinte reménytelen, véletlenen múlik. A pénz- és tőkepiacokhoz való hozzáférés korlátozott, a bankok rugalmatlanok, a „kicsiket” nem szívesen fogadják.A vállalkozók számottevő része nem ismeri az adott térség adottságait, fejlesztési lehetőségeit, a térségben nincs megoldva a széleskörű piaci ismeretek, információk megjelenítése, nincs elérhető, megfizethető, rugalmas vállalkozásfejlesztési intézmény- és szolgáltatási rendszer.A településeknek nincs összehangolt elképzelése a térség vállalkozásainak fejlesztésére, ha van, akkor azt nem népszerűsítik, az érdekeltek jellemzően nem tudnak róla.A vállalkozók kb. 30%-ának megfelelő a felkészültsége és tapasztalata, kb. 70%-uknak azonban a szakmai, piaci ismeretei és készségei hiányosak, üzleti tervet csak kis számban készítenek, jellemző az ösztönösség, kevésbé veszik figyelembe a makro környezetet. Vidéken, a centrumoktól távol eső településen megoldatlan a szakmai képzés, átképzés, személyiség és készségfejlesztés, holott ez gazdasági fellendülést hozna, és van is rá igény.A vidéken élő vállalkozók - akik a támogatások jelentős hányadának potenciális kedvezményezettjei - nem járatosak pályázatkészítésében, nem ismerik a terminológiát, így jelentős támogatásoktól eshetnek el.Az EU-s csatlakozás újabb problémákat hozott felszínre. A gazdasági környezethez való nem elégséges adaptációs készség miatt a vállalkozások jelentős része megbukik, vagy csak súlyos áldozatokkal tud a piacon maradni (pl.: nem ismeri az EU-s bürokráciát, szabványokat, minőségbiztosítást, nincs nyelvtudás, korszerűtlen az infrastruktúra, vállalkozói kultúra hiányos, stb.

A térség gazdasági helyzetét tekintve a vállalkozások túlnyomó része Pécsre koncentrálódik. Pécs térségének gazdasága a rendszerváltás után alapvetően megváltozott (bányák bezárása, hagyományos ágazatok eltűnése, stb.), a szerkezetváltás pedig nem járt új, erős gazdasági alapok kiépülésével.A közösség területén működő vállalkozásainak/vállalkozóinak tipikus problémái:A vidéki térségekben található vállalkozások sokkal tőkeszegényebbek, hitelhez, profi vállalkozásfejlesztési programokhoz, szolgáltatásokhoz jutásuk szinte reménytelen, véletlenen múlik. A pénz- és tőkepiacokhoz való hozzáférés korlátozott, a bankok rugalmatlanok, a „kicsiket” nem szívesen fogadják.A vállalkozók számottevő része nem ismeri az adott térség adottságait, fejlesztési lehetőségeit, a térségben nincs megoldva a széleskörű piaci ismeretek, információk megjelenítése, nincs elérhető, megfizethető, rugalmas vállalkozásfejlesztési intézmény- és szolgáltatási rendszer.A településeknek nincs összehangolt elképzelése a térség vállalkozásainak fejlesztésére, ha van, akkor azt nem népszerűsítik, az érdekeltek jellemzően nem tudnak róla.A vállalkozók kb. 30%-ának megfelelő a felkészültsége és tapasztalata, kb. 70%-uknak azonban a szakmai, piaci ismeretei és készségei hiányosak, üzleti tervet csak kis számban készítenek, jellemző az ösztönösség, kevésbé veszik figyelembe a makro környezetet. Vidéken, a centrumoktól távol eső településen megoldatlan a szakmai képzés, átképzés, személyiség és készségfejlesztés, holott ez gazdasági fellendülést hozna, és van is rá igény.A vidéken élő vállalkozók - akik a támogatások jelentős hányadának potenciális kedvezményezettjei - nem járatosak pályázatkészítésében, nem ismerik a terminológiát, így jelentős támogatásoktól eshetnek el.Az EU-s csatlakozás újabb problémákat hozott felszínre. A gazdasági környezethez való nem elégséges adaptációs készség miatt a vállalkozások jelentős része megbukik, vagy csak súlyos áldozatokkal tud a piacon maradni (pl.: nem ismeri az EU-s bürokráciát, szabványokat, minőségbiztosítást, nincs nyelvtudás, korszerűtlen az infrastruktúra, vállalkozói kultúra hiányos, stb.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

) fokozottan igaz ez a vidék vállalkozóira.A vállalkozói attitűd nem ”piac és EU-komform”; alacsony az informatikai kultúra, nehézkes a kommunikáció, emiatt a vállalkozások nem tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni.A munkaerő költsége magas, az innovációs képesség alacsony, nem tud megfelelő munkaerőt alkalmazni, nem képes új munkahelyeket teremteni.Kevés a vállalkozásbarát, valódi inkubáció – vidéken szinte elenyésző. A vidéki ember és környezetének általános elmaradottsága miatt a vállalkozások esetében nagyon erős a család visszahúzó hatása – különösen a nők esetében.A népességbeli arányaihoz képest kevés a roma vállalkozó, illetve önfoglalkoztató.A helyi vezetés részéről nemegyszer gyenge az akarat a változtatásra, amíg e téren szemléletváltás nem következik be, csak nagy erőfeszítéssel lehet a eredményeket elérni.

) fokozottan igaz ez a vidék vállalkozóira.A vállalkozói attitűd nem ”piac és EU-komform”; alacsony az informatikai kultúra, nehézkes a kommunikáció, emiatt a vállalkozások nem tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni.A munkaerő költsége magas, az innovációs képesség alacsony, nem tud megfelelő munkaerőt alkalmazni, nem képes új munkahelyeket teremteni.Kevés a vállalkozásbarát, valódi inkubáció – vidéken szinte elenyésző. A vidéki ember és környezetének általános elmaradottsága miatt a vállalkozások esetében nagyon erős a család visszahúzó hatása – különösen a nők esetében.A népességbeli arányaihoz képest kevés a roma vállalkozó, illetve önfoglalkoztató.A helyi vezetés részéről nemegyszer gyenge az akarat a változtatásra, amíg e téren szemléletváltás nem következik be, csak nagy erőfeszítéssel lehet a eredményeket elérni.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 11

Vallással kapcsolatos tevékenység 3

Sporttal kapcsolatos tevékenység 22

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

30

Oktatással kapcsolatos tevékenység 9

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

1

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

2

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

3

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

0

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

5

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

21

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

2

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

4

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

9

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 1

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

0

Politikai tevékenység 0

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

A közösség tagjai között fennálló együttműködési készséget, a civil szerveződések mértékét a térség egyik potenciáljának, társadalmi lehetőségének tartjuk.A Mecsekvidék Helyi Közösség 38 településén közel 123 nonprofit szervezet működik, mely a megyében működő civil szervezetek számának 9 %-a. Kilenc településen nem működik bejegyzett, intézményesült nonprofit szervezet. A szervezettel nem rendelkező települések kivétel nélkül a kistérség perifériáján találhatók, 500 lélekszám alattiak, alacsony népességmegtartó képességgel rendelkeznek, lakosaik társadalmi, gazdasági, szociális problémákkal küzdő emberek. A térség településeinek közel felén egy és öt, hatodán hat és tíz közötti a civil szervezetek száma.A Baranya megye egyesületeinek jegyzéke alapján (Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei 1887-1914) megállapítható, hogy a múlt század elején a legkisebb településen is volt civil élet, a mainál erősebb volt a helyi lakosság önszervező ereje, a faluközösség együttműködési készsége. 1945 után a cél a civil szervezetek megszüntetése volt, a rendszer félt a polgárok szabad gyülekezeteitől. A jelenleg működő civil szervezetek jellemzően két időszakban jöttek létre, kisebb részük az 1980-as évek közepén, nagyobb számban pedig a rendszerváltást követően. Tevékenységük alapján elsősorban a helyi értékeket, érdekeket védő, hagyományőrző, kulturális, településfejlesztő szervezetek. A térség néphagyományai, ha megváltozott formákban is, de a civil szervezeteknek köszönhetően máig élnek, s egymást kiegészítve, erősítve segítenek megőrizni a magyarság, a nemzetiségek identitástudatát. A legerősebb a hagyományápolás a nemzetiségek lakta településeken. A térség településeinek mindegyike rendelkezik valamiféle közösségi színtérrel, az épületek állaga, felszereltsége azonban nagyon változó színvonalú. 1995 és 1996-ban elsősorban az önkormányzatok által alapított közalapítványok, és közhasznú társaságok jöttek létre nagyobb számban. Napjainkban a településfejlesztés, az oktatás, és a gazdaságfejlesztés területén alakulnak új non-profit szervezetek. A közösség területére általánosan igaz, hogy a szervezetek több mint 80%-át magánszemélyek hozták létre, tehát alulról szerveződőek, a fennmaradó részt magánszemélyek és önkormányzatok együtt, illetve non-profit szervezetek alapították.

A közösség tagjai között fennálló együttműködési készséget, a civil szerveződések mértékét a térség egyik potenciáljának, társadalmi lehetőségének tartjuk.A Mecsekvidék Helyi Közösség 38 településén közel 123 nonprofit szervezet működik, mely a megyében működő civil szervezetek számának 9 %-a. Kilenc településen nem működik bejegyzett, intézményesült nonprofit szervezet. A szervezettel nem rendelkező települések kivétel nélkül a kistérség perifériáján találhatók, 500 lélekszám alattiak, alacsony népességmegtartó képességgel rendelkeznek, lakosaik társadalmi, gazdasági, szociális problémákkal küzdő emberek. A térség településeinek közel felén egy és öt, hatodán hat és tíz közötti a civil szervezetek száma.A Baranya megye egyesületeinek jegyzéke alapján (Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei 1887-1914) megállapítható, hogy a múlt század elején a legkisebb településen is volt civil élet, a mainál erősebb volt a helyi lakosság önszervező ereje, a faluközösség együttműködési készsége. 1945 után a cél a civil szervezetek megszüntetése volt, a rendszer félt a polgárok szabad gyülekezeteitől. A jelenleg működő civil szervezetek jellemzően két időszakban jöttek létre, kisebb részük az 1980-as évek közepén, nagyobb számban pedig a rendszerváltást követően. Tevékenységük alapján elsősorban a helyi értékeket, érdekeket védő, hagyományőrző, kulturális, településfejlesztő szervezetek. A térség néphagyományai, ha megváltozott formákban is, de a civil szervezeteknek köszönhetően máig élnek, s egymást kiegészítve, erősítve segítenek megőrizni a magyarság, a nemzetiségek identitástudatát. A legerősebb a hagyományápolás a nemzetiségek lakta településeken. A térség településeinek mindegyike rendelkezik valamiféle közösségi színtérrel, az épületek állaga, felszereltsége azonban nagyon változó színvonalú. 1995 és 1996-ban elsősorban az önkormányzatok által alapított közalapítványok, és közhasznú társaságok jöttek létre nagyobb számban. Napjainkban a településfejlesztés, az oktatás, és a gazdaságfejlesztés területén alakulnak új non-profit szervezetek. A közösség területére általánosan igaz, hogy a szervezetek több mint 80%-át magánszemélyek hozták létre, tehát alulról szerveződőek, a fennmaradó részt magánszemélyek és önkormányzatok együtt, illetve non-profit szervezetek alapították.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

A térségben a civil szervezetek többsége rossz anyagi helyzetben és nagyon egyedül van. Fenntartásukat tagdíjakból, pályázati támogatásokból, illetve önkormányzati támogatásokból próbálják megoldani.Összegezve megállapítható, hogy a térség civil szervezeti élete elsősorban a nagyobb településeken fejlett és sokszínű. Fontos volna, hogy közös programok szervezésével, együttműködési formákkal máshol is megerősödjenek, működésük hatása váljék érezhetővé térségi szinten is. Ösztönözni és támogatni szükséges a kistelepülések civil szervezeteinek létrejöttét, működését, hogy célkitűzéseikkel, programjaikkal távlatot nyissanak a település lakói előtt, fékezve az elvándorlást.

A térségben a civil szervezetek többsége rossz anyagi helyzetben és nagyon egyedül van. Fenntartásukat tagdíjakból, pályázati támogatásokból, illetve önkormányzati támogatásokból próbálják megoldani.Összegezve megállapítható, hogy a térség civil szervezeti élete elsősorban a nagyobb településeken fejlett és sokszínű. Fontos volna, hogy közös programok szervezésével, együttműködési formákkal máshol is megerősödjenek, működésük hatása váljék érezhetővé térségi szinten is. Ösztönözni és támogatni szükséges a kistelepülések civil szervezeteinek létrejöttét, működését, hogy célkitűzéseikkel, programjaikkal távlatot nyissanak a település lakói előtt, fékezve az elvándorlást.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 3,902 fővel nőtt, ami arányosítva 16%-os növekedést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3,902 fővel nőtt▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 16%-kal nőtt

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

24,837 25,419 26,095 26,813 28,739

582 676 718 1,926


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

66%

17%

11%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

10%

7%

1%

5%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

9%

29%

10%

6%

22%

9%

26%

12%

10%

17%

33

Baranya megye népességének az országoshoz hasonló, fogyó tendenciája folytatódik. A 2006. január 1-jei 398 355 fős lélekszám 2 %-kal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt volt.A közösség településeinek együttes lakosságszáma 27 774 fő. Lélekszáma Tengeri községnek a legkevesebb (57 fő), a legmagasabb állandó népességgel Kozármisleny (5131 fő) rendelkezik. Lakosságszámot tekintve 1 település 5000 fő feletti (Kozármisleny), 1 település 2000 fő feletti (Pellérd), 7 település 1000 fő feletti (Keszü, Nagykozár, Kővágószőlős, Pogány, Szalánta, Egerág és Görcsöny), 28 településen 1000 fő alatti a lakosságszám, ebből 21 településen 500 fő alatti, 3 településen 100 fő alatti (Tengeri, Kovácsszénája, Husztót). Az 500 fő alatti települések egy része, különösen a 200 alattiak, csökkenő lélekszámmal és elöregedő lakossággal rendelkeznek.Mindazonáltal a közösség teljes területén a demográfiai folyamatok kedvezőbbek, mint a megyében, mind az élve születések ezer lakosra jutó számában (kistérségben 9,4, a megyei adat 9,2), mind a halálozások számában (ezer lakosra vetítve 12,4 fő a térségben, a megyei adat pedig 13,4 fő). Ennek ellenére a természetes szaporodás egyenlege itt is negatív marad, de a bevándorlási különbözete pozitív, ezer lakosra 4,2 fő, a megyei negatív (-0,3 fő) bevándorlási különbséggel szemben. A megyében ez csupán erre a térségre jellemző, és a kisebb települések populáció gyarapodásának köszönhető. Jellemző a Pécsről való kitelepülés is a közeli településekre.Itt is megjelenik az elöregedés folyamata. A közösség településein a 15-64 éves korúak aránya 67,8 %-os. A térségben élők közel egyharmada (28,4 %) nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül. Az egy (10%) vagy kétfős (26%) háztartások együtt 36 %-ot tesznek ki. Több generáció együttélése (5 fő – 12 %, 6 fő – 4 %, 7 fő – 2 %, 8 fő – 1 %) meglehetősen ritka. Az egy vagy két gyermekes családmodellek túlsúlyban vannak a 43, ill. 40 százalékkal. A térség erősségének tekinthető a kulturális értékek ápolásában meghatározó szerepet játszó nemzetiségek nagyszámú jelenléte.

Baranya megye népességének az országoshoz hasonló, fogyó tendenciája folytatódik. A 2006. január 1-jei 398 355 fős lélekszám 2 %-kal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt volt.A közösség településeinek együttes lakosságszáma 27 774 fő. Lélekszáma Tengeri községnek a legkevesebb (57 fő), a legmagasabb állandó népességgel Kozármisleny (5131 fő) rendelkezik. Lakosságszámot tekintve 1 település 5000 fő feletti (Kozármisleny), 1 település 2000 fő feletti (Pellérd), 7 település 1000 fő feletti (Keszü, Nagykozár, Kővágószőlős, Pogány, Szalánta, Egerág és Görcsöny), 28 településen 1000 fő alatti a lakosságszám, ebből 21 településen 500 fő alatti, 3 településen 100 fő alatti (Tengeri, Kovácsszénája, Husztót). Az 500 fő alatti települések egy része, különösen a 200 alattiak, csökkenő lélekszámmal és elöregedő lakossággal rendelkeznek.Mindazonáltal a közösség teljes területén a demográfiai folyamatok kedvezőbbek, mint a megyében, mind az élve születések ezer lakosra jutó számában (kistérségben 9,4, a megyei adat 9,2), mind a halálozások számában (ezer lakosra vetítve 12,4 fő a térségben, a megyei adat pedig 13,4 fő). Ennek ellenére a természetes szaporodás egyenlege itt is negatív marad, de a bevándorlási különbözete pozitív, ezer lakosra 4,2 fő, a megyei negatív (-0,3 fő) bevándorlási különbséggel szemben. A megyében ez csupán erre a térségre jellemző, és a kisebb települések populáció gyarapodásának köszönhető. Jellemző a Pécsről való kitelepülés is a közeli településekre.Itt is megjelenik az elöregedés folyamata. A közösség településein a 15-64 éves korúak aránya 67,8 %-os. A térségben élők közel egyharmada (28,4 %) nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül. Az egy (10%) vagy kétfős (26%) háztartások együtt 36 %-ot tesznek ki. Több generáció együttélése (5 fő – 12 %, 6 fő – 4 %, 7 fő – 2 %, 8 fő – 1 %) meglehetősen ritka. Az egy vagy két gyermekes családmodellek túlsúlyban vannak a 43, ill. 40 százalékkal. A térség erősségének tekinthető a kulturális értékek ápolásában meghatározó szerepet játszó nemzetiségek nagyszámú jelenléte.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

A roma kisebbség mellett a horvát és német nemzetiségiek számottevőek a térségben. A horvát nemzetiség főként Kökény, Pécsudvard, Szalánta településeket, míg a német nemzetiség nagyobb számban a térség déli településeit lakja, de jelen vannak szinte minden településen. A demokratikus szerveződések magas szintjét mutatja, hogy a roma kisebbség és a nemzetiségek külön önszerveződése nem figyelhető meg, képviseletüket megtalálják az önkormányzatokon keresztül.Magas a szakmunkás végzettséggel rendelkezők aránya, ami a térség erősségét jelentheti a tőke bevonás szempontjából, míg a diplomások esetében a pécsi koncentráció figyelhető meg, ezért számuk nem túl magas – ez a mozgósítható munkaerő potenciálban hátrányt jelent. Az inaktív munkaképes korú csoportnak valószínűsíthetően nincs napra kész szaktudása, így csak töredék részüket számíthatjuk azonnal mozgósítható munkaerőnek.

A roma kisebbség mellett a horvát és német nemzetiségiek számottevőek a térségben. A horvát nemzetiség főként Kökény, Pécsudvard, Szalánta településeket, míg a német nemzetiség nagyobb számban a térség déli településeit lakja, de jelen vannak szinte minden településen. A demokratikus szerveződések magas szintjét mutatja, hogy a roma kisebbség és a nemzetiségek külön önszerveződése nem figyelhető meg, képviseletüket megtalálják az önkormányzatokon keresztül.Magas a szakmunkás végzettséggel rendelkezők aránya, ami a térség erősségét jelentheti a tőke bevonás szempontjából, míg a diplomások esetében a pécsi koncentráció figyelhető meg, ezért számuk nem túl magas – ez a mozgósítható munkaerő potenciálban hátrányt jelent. Az inaktív munkaképes korú csoportnak valószínűsíthetően nincs napra kész szaktudása, így csak töredék részüket számíthatjuk azonnal mozgósítható munkaerőnek.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

9

3

2

31

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

24%

8%

5%

82%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Középiskola▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely▪Kollégiumi feladat-ellátási hely▪Felnőtt átképzési központ

▪Filmszínház


37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Mentőállomás

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

A közösség területén a közúti közlekedés az országoshoz képest elmaradott, a leromlás folyamatos. A fővárossal való összeköttetést a túlterhelt 6-os főközlekedési út biztosítja. A térség közlekedés-földrajzilag peremhelyzetben van, az országos hálózathoz való kapcsolata kedvezőtlen, a bekötőutak aránya az országos átlag kétszerese. Főként a mellékutak burkolatjellemzői az országos átlagnál lényegesen rosszabbak, emellett az utak fenntartására fordítható összegek 2001 – 2005 között 41 %-al csökkentek, mára szinte elenyésztek.Még a fővárosinál is rosszabb a térség kapcsolata a többi magyar nagyvárossal és más országokkal. Mind Szeged, mind Nagykanizsa, vagy a Balaton irányába csak másodrendű utak biztosítják az összeköttetést. A környező államok közül elsőrendű főúton csak Horvátország érhető el, de Ausztria vagy Szlovénia (és rajta keresztül Olaszország) már nem. A térség jelenlegi kapcsolatai a határokon átnyúló gazdasági együttműködés számára elégtelenek.A fővárosi közúti kapcsolat a közeljövőben gyorsforgalmi szintre emelkedik. Az M6-os fejlesztés a horvát autópálya hálózattal való összekapcsolása sajnos későbbi ütemben valósul meg.A közösség területén belüli úthálózatot főleg négyszámjegyű és egyéb utak alkotják. Az aprófalvas településszerkezetben minden település elérhető kiépített úton, de a 38 település közül 7 zsáktelepülés (Áta, Bosta, Husztót, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Tengeri). Az ilyen településeken különösen alacsony a gazdasági aktivitás, ritka a tömegközlekedés és magas a munkanélküliség. A közúti hálózat fejlesztése késik, a burkolat romlik, a rendelkezésre álló állami források szétaprózódnak.A térségen áthaladó vasútvonal Szentlőrincen és Dombóváron keresztül kapcsolódik a fővároshoz, kisebb jelentőségű pályák haladnak Szigetvár, Barcs és Nagykanizsa irányába, Pécsről déli irányban Villányra, Siklósra és Eszékre, keletre pedig Bátaszékre. A vasúti áruszállítás jelentősége csökkent.A térség közepén az 58-as főút mellett helyezkedik el a nemzetközi járatok fogadására alkalmas Pécs-Pogányi repülőtér, de ez a kapacitás még kihasználatlan.Az ivóvíz ellátottság a települések belterületein szinte teljes körű, ez megyei, regionális és országos léptékben is kedvezőnek mondható.

A közösség területén a közúti közlekedés az országoshoz képest elmaradott, a leromlás folyamatos. A fővárossal való összeköttetést a túlterhelt 6-os főközlekedési út biztosítja. A térség közlekedés-földrajzilag peremhelyzetben van, az országos hálózathoz való kapcsolata kedvezőtlen, a bekötőutak aránya az országos átlag kétszerese. Főként a mellékutak burkolatjellemzői az országos átlagnál lényegesen rosszabbak, emellett az utak fenntartására fordítható összegek 2001 – 2005 között 41 %-al csökkentek, mára szinte elenyésztek.Még a fővárosinál is rosszabb a térség kapcsolata a többi magyar nagyvárossal és más országokkal. Mind Szeged, mind Nagykanizsa, vagy a Balaton irányába csak másodrendű utak biztosítják az összeköttetést. A környező államok közül elsőrendű főúton csak Horvátország érhető el, de Ausztria vagy Szlovénia (és rajta keresztül Olaszország) már nem. A térség jelenlegi kapcsolatai a határokon átnyúló gazdasági együttműködés számára elégtelenek.A fővárosi közúti kapcsolat a közeljövőben gyorsforgalmi szintre emelkedik. Az M6-os fejlesztés a horvát autópálya hálózattal való összekapcsolása sajnos későbbi ütemben valósul meg.A közösség területén belüli úthálózatot főleg négyszámjegyű és egyéb utak alkotják. Az aprófalvas településszerkezetben minden település elérhető kiépített úton, de a 38 település közül 7 zsáktelepülés (Áta, Bosta, Husztót, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Tengeri). Az ilyen településeken különösen alacsony a gazdasági aktivitás, ritka a tömegközlekedés és magas a munkanélküliség. A közúti hálózat fejlesztése késik, a burkolat romlik, a rendelkezésre álló állami források szétaprózódnak.A térségen áthaladó vasútvonal Szentlőrincen és Dombóváron keresztül kapcsolódik a fővároshoz, kisebb jelentőségű pályák haladnak Szigetvár, Barcs és Nagykanizsa irányába, Pécsről déli irányban Villányra, Siklósra és Eszékre, keletre pedig Bátaszékre. A vasúti áruszállítás jelentősége csökkent.A térség közepén az 58-as főút mellett helyezkedik el a nemzetközi járatok fogadására alkalmas Pécs-Pogányi repülőtér, de ez a kapacitás még kihasználatlan.Az ivóvíz ellátottság a települések belterületein szinte teljes körű, ez megyei, regionális és országos léptékben is kedvezőnek mondható.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

11 településen épült ki szennyvíz közcsatorna-hálózat. A lakások 67%-a rendelkezik vezetékes gázhálózattal, ez megfelel az országos szintnek. A kisebb települések gázellátottsága viszont nem megoldott.A kistérség minden településén kiépült a vezetékes telefonhálózat, továbbá a mobiltelefonok hálózati lefedettsége is biztosított. Bár az internet kapcsolatok létrehozása napról-napra növekszik, a felhasználók aránya a térségben még az lemaradt országos szinthez mérten is alacsony, mind a lakosság, mind a vállalkozások tekintetében. Így az info-kommunikációs lehetőségek többnyire adottak, de az idősek, az aprófalvas településeken élők, a romák gyakran kimaradnak a közösségi életből és tájékoztatásból, a közlekedési nehézségek fokozottan sújtják őket.

11 településen épült ki szennyvíz közcsatorna-hálózat. A lakások 67%-a rendelkezik vezetékes gázhálózattal, ez megfelel az országos szintnek. A kisebb települések gázellátottsága viszont nem megoldott.A kistérség minden településén kiépült a vezetékes telefonhálózat, továbbá a mobiltelefonok hálózati lefedettsége is biztosított. Bár az internet kapcsolatok létrehozása napról-napra növekszik, a felhasználók aránya a térségben még az lemaradt országos szinthez mérten is alacsony, mind a lakosság, mind a vállalkozások tekintetében. Így az info-kommunikációs lehetőségek többnyire adottak, de az idősek, az aprófalvas településeken élők, a romák gyakran kimaradnak a közösségi életből és tájékoztatásból, a közlekedési nehézségek fokozottan sújtják őket.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.02 0.09

0.02 0.04

93% 228%

0.92 1.01

1.81 0.68

51% 149%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Közszféra

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...


▪ Közszféra



Települések főbb jellemzői 1/6

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 657






▪ Község ▪ 1,009

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Abaliget

Aranyosgadány

Áta

Bakonya

Baksa

Birján

Bogád

Munkanél-küliség (%)

▪ 20.00%

▪ 12.12%

▪ 2.00%

▪ 4.50%

▪ 11.40%

▪ 4.79%

▪ 3.54%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 387,765

▪ 249,959

▪ 453,550

▪ 298,806

▪ 398,805

▪ 361,189

▪ 514,869

Magas** kat. (db/fő)

▪ 3.473

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 3.298

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

42






▪ Közszféra


▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)



▪ Község ▪ 1,062


▪ Község ▪ 1,696


▪ Község ▪ 87


Bosta

Cserkút

Egerág

Ellend

Görcsöny

Gyód

Husztót


▪ 9.43%

▪ 1.00%

▪ 4.55%

▪ 7.00%

▪ 7.00%

▪ 4.40%

▪ 8.33%


▪ 312,308

▪ 663,081

▪ 468,974

▪ 389,256

▪ 499,909

▪ 501,588

▪ 184,440


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

43









Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,263


▪ Község ▪ 80

▪ Város ▪ 5,308


▪ Község ▪ 1,380



Keszü

Kisherend

Kovácsszénája

Kozármisleny

Kökény

Kővágószőlős

Kővágótöttös


▪ 3.10%

▪ 6.12%

▪ 14.89%

▪ 3.29%

▪ 2.00%

▪ 5.92%

▪ 11.60%


▪ 638,501

▪ 347,528

▪ 180,011

▪ 714,120

▪ 470,512

▪ 383,518

▪ 289,200


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.273

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.087

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

44






▪ Közszféra




Jogállás


Lakosság (fő)



▪ Község ▪ 1,647




▪ Község ▪ 2,104


Lothárd

Magyarsarlós

Nagykozár

Ócsárd

Orfű

Pécsudvard

Pellérd


▪ 7.07%

▪ 4.00%

▪ 0.00%

▪ 13.15%

▪ 6.20%

▪ 6.17%

▪ 4.49%


▪ 379,805

▪ 361,670

▪ 621,389

▪ 374,038

▪ 531,834

▪ 503,031

▪ 535,507


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 25.733

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 29.507

▪ 0.000

▪ 0.000

45


▪ Közszféra



▪ Kereskedelem, javítás



▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,182



▪ Község ▪ 1,228





Pogány

Regenye

Romonya

Szalánta

Szemely

Szilvás

Szőke


▪ 3.00%

▪ 22.90%

▪ 3.73%

▪ 5.25%

▪ 4.58%

▪ 1.85%

▪ 17.00%


▪ 533,903

▪ 267,845

▪ 514,994

▪ 477,091

▪ 392,002

▪ 271,627

▪ 280,769


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.285

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.647

▪ 1.417

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

46






Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 77



Szőkéd

Tengeri

Téseny


▪ 9.15%

▪ 25.00%

▪ 24.55%


▪ 399,332

▪ 211,445

▪ 226,801


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

47

Települések egy mondatos jellemzése 1/19

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Abaliget ▪ „Szennyvíz-hálózat kiépítése, autóbusz közlekedés (közvetlen járat hiánya).”

▪ Aranyosgadány

▪ „A település ellátatlansága a tömegközlekedés szempontjából, valamint a szennyvízhálózat kiépítetlensége, és a két falurész közötti villamosvezeték, illetve a közvilágítás hiánya. Probléma még a magas munkanélküliség, valamint a közösségi terek hiánya.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Idegenforgalom, turizmus, gyógyturizmus.”

▪ „A település festői környezete, több turisztikai lehetőség van, így pl.: két horgásztó, vadászterület. Befejezésre és hasznosításra vár egy megkezdett összeszerelő műhelynek tervezett épület.”

48





▪ Áta ▪ „Nincs vegyesbolt, zsáktelepülés, nincs vállalkozási lehetőség.”

▪ Bakonya ▪ „Utak helyzete, rossz elérhetőség, megközelíthetőség.”


▪ „Összekötő út megépülése.”

▪ „Az elérhetőség, megközelíthetőség javítása, megoldása.”

49





▪ Baksa ▪ „Iskola felújítás; tornaterem építés; kultúrház felújítás; víz elvezetés; orvosi rendelő felújítása.”

▪ Birján ▪ „Szennyvízcsatorna hiánya, sportlétesítmények, szabadidőpark, óvóda hiánya.”


▪ „Pályázatok benyújtása; együttműködés a Kistérséggel és a társtelepülésekkel.”

▪ „Óvoda építése.”

50





▪ Bogád ▪ „Csatorna-hálózat hiánya, iskolai infrastruktúra fejlesztése, tornaterem létrehozása.”

▪ Bosta ▪ „A munkanélküliség aránya a településen igen magas, a roma lakosság körében a településen belül pedig kiemelkedően magas.”


▪ „Falusi turizmus.”

▪ „Nagy segítséget jelentene a falugondnoki szolgálat beindítása.”

51





▪ Cserkút ▪ „Falubusz hiánya, hiányos információáramlás, megosztott lakosság, kis közösségi tér, munkalehetőség hiánya.”

▪ Egerág ▪ „A településen található ivóvízbázis feltárásának anyagi problémái.”


▪ „Közösségi és szolgáltató ház építése, pályázatok, kerékpárút építése.”

▪ „Az ivóvízbázis feltárásának elősegítése, támogatása.”

52





▪ Ellend ▪ „Csatorna-hálózat hiánya, játszótér hiánya, sporttevékenységek helyszínének és eszközeinek a hiánya.”

▪ Görcsöny ▪ „A Görcsönyi ÁMK rossz elavult infrastruktúrával rendelkezik. Fejlesztése mindenképpen indokolt új tornaterem, illemhelyek felújítása, technikai és taneszközfelszerelés beszerzés. Csatornázás a település egy részén megoldott. Mindenképpen szükséges a további bővítése. Ezáltal növekszik településünk versenyképessége a mikrokörzeten belül.”


▪ „Völgyhasznosítás és melegvízű üdülőkörzet kialakítása, turisztika fejlesztése, szabadidőpark kialakítása.”

▪ „Településünk hatékony PR tevékenységével növelni tudja az eladott önkormányzati területek számát. Pedagógusi továbbképzések, hogy az általános iskolai képzés még magasabb szintet képviseljen. Az iskola, mint népességvonzó tényező, hatékonyan tudná mutatni a falu által mutatott értékeket.”

53





▪ Gyód ▪ „Szűkős állami támogatás, fejlesztési források hiánya, ivóvíz hálózat csúcsterhelése.”

▪ Husztót ▪ „Szennyvízkezelés, internet hiánya, munkanélküliség.”


▪ „Lakóterület alakítása, községfejlesztés lehetősége, a zártkerti területek fejleszthetősége.”

▪ „Internet.”

54





▪ Keszü ▪ „Szűkős állami támogatás, fejlesztési források hiánya, ívóvíz hálózat csúcsterhelése.”

▪ Kisherend ▪ „A település "zsák település" jellegű. Munkahelyek hiánya. Csatornahálózat hiánya. Kultúrált szabadidő és sportolási lehetőségek hiánya.”


▪ „Lakóterület alakítása, rekreációs terület kialakítása, M6-os autópálya nyomvonalából adódó lehetőségek (ipari terület alakítása).”

▪ „A pályázatokon való sikeres szereplés, melyekkel a település fejlődését előmozdíthatjuk. Sajnos a falu önerőből fejlődni nem tud, kizárólag a kötelező feladatokat tudja ellátni.”

55





▪ Kovácsszénája

▪ „Munkanélküliség, internet hiánya.”

▪ Kozármisleny ▪ „ÁMK felújítás, bővítés; Csikósvölgy szennyvízellátása; művelődési ház bővítés; ipari park kialakítás; parképítés; járdaépítés; tájház létrehozása; játszóterek építése; fásítás; térfigyelők, sebességmérők elhelyezése; terelőszigetek létrehozása.”


▪ „Pályázatok, képzések.”

▪ „A felsorolt problémák megoldása.”

56





▪ Kökény ▪ „Szennyvíz-csatorna hálózat és szennyvíz tisztító kiépítése.”

▪ Kővágószőlős ▪ „Korszerűtlen és nehezen működtethető intézményhálózat.”


▪ „Turizmus és horgászturizmus beindítása, fejlesztése.”

▪ „Iparipark fejlesztése, turisztikai lehetőségek kiaknázása.”

57





▪ Kővágótöttös ▪ „Olyan munkahelyek hiánya, ahol az alacsony képzettségű emberek foglalkoztatása megoldható lenne. Az előzőekből is adódóan egy bizonyos réteg kilátástalan helyzetben van, felemelkedésük kizárt, és a kilátástalanságot "újra termelik".”

▪ Lothárd ▪ „Szennyvízcsatorna hiánya, belterületi utak rossz állapota, sportlétesítmények.”


▪ „Munkahelyteremtés a mikrokörzetben. Turisztikai értékeink fejlesztése, bemutatása.”

▪ „Szennyvízhálózat kiépítése.”

58





▪ Magyarsarlós ▪ „Kultúrház felújítás, csatornázottság, árvízvédelem, úthálózatfejlesztés.”

▪ Nagykozár ▪ „Szennyvízhálózat hiánya; utak, árkok rendezése, felújítása, építése; közösségi ház felújítása; faluközpont rehabilitáció; fásítás.”


▪ „Pályázatok.”

▪ „Kiránduló helyek kialakítása, melegvízforrás hasznosítása.”

59





▪ Ócsárd ▪ „Magas munkanélküliség, részleges infrastruktúra hiánya (szennyvízelvezetés, szélessávú internet hiánya).”

▪ Orfű ▪ „Állami közutak rossz állapota. Meghatározó turisztikai attrakciók, Pécsi-tó, strand helyzete.”


▪ „Munkahely teremtés, csatornahálózat megépítése, szélessávú internet hozzáférési lehetőség, faluközpont kialakítása.”

▪ „Strand, lovas turizmus fejlesztése. Termálvíz hasznosítás.”

60





▪ Pécsudvard ▪ „Szennyvízcsatorna, sportlétesítmények, szabadidőpark, közösségi ház, körjegyzőségi épület hiánya, belterületi utak rossz állapota.”

▪ Pellérd ▪ „Infrastruktúra, intézményfejlesztési források szűkössége, közlekedési kapcsolatok túlzsúfoltsága, külterületi lakotthely infrastruktúrális elmaradottsága.”


▪ „A felsorolt problémák orvoslása.”

▪ „Mikrokörzeti szerep erősítése, vállalkozások bővítésével, közszolgáltatások fejlesztésével.”

61





▪ Pogány ▪ „Szennyvíz.”

▪ Regenye ▪ „Öregedő lakosság, fiatalok nem mozdulnak ki a zárt közegből, lakosság rossz anyagi helyzete.”


▪ „Szennyvízelvezetés megoldása.”

▪ „Ipari jellegű üzem kialakítása.”

62





▪ Romonya ▪ „Csatorna-hálózat hiánya. Önkormányzati épület felújítások, főtér rendezés. Sportlétesítmények létrehozása. Öregek nappali ellátását szolgáló intézmény és életház kialakítása.”

▪ Szalánta ▪ „A legfontosabb probléma a nagy átmenő gépjárműforgalom és a szennyvízhálózat hiánya.”


▪ „Élményfürdő komplexum és üdülőfalu létrehozása.”

▪ „A település lakóinak nyugalmát segítené az elkerülő út megépítése és fontos a csatornahálózat megvalósítása a településen.”

63





▪ Szemely ▪ „Szemely községben nincs faluház. Belterületi utak állapota rossz. Nem megoldott a szennyvíz elvezetés.”

▪ Szilvás ▪ „A rossz tömegközlekedés miatt a település lakosai nagyon nehezen tudnak munkát vállalni.”


▪ „Faluház építése, szennyvízelvezetés megoldása.”

▪ „Ha több vállalkozás jönne a településre és több adót fizetne.”

64





▪ Szőke ▪ „Településünk távol esik a régiós gazdasági vérkeringés központjától, így községünk elesik a fejlődési lehetőségektől. Településünk lakói közül nagyon sok a roma, akik aluliskolázottak és szociális segélyből élők.”

▪ Szőkéd ▪ „Szennyvízcsatorna hiánya, sportlétesítmények, szabadidőpark, belterületi utak rossz állapota.”


▪ „Gyóddal összekötő út megépítése fontos tényező lenne községünk életében, mellyel községünk visszakerülne a megyeszékhellyel szoros kapcsolatban lévő gazdasági szférába.”

▪ „Szennyvízcsatorna építése, szabadidőpark létrehozása.”

65





▪ Tengeri ▪ „Buszmegálló leromlott állapotban van. Felszíni vizek elvezetése szántóterületen és a településen.”

▪ Téseny ▪ „Legfontosabb problémánk a munkanélküliség.”


▪ „Buszmegálló felújítása, felszíni vizek elvezetése.”

▪ „Fiatalok számára többfunkciós épület kialakítása. Szennyvíz, csatorna térségi megépítése. Utcakép javítása, épületek felújítása. Belterületi út felújítása. Belvíz elvezetés, járdaépítés. Építési telkek kialakítása.”

66

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



67

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 19 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Életminőség javítása”

▪ „Helyi gazdaságfejlesztés”

▪ „Kultúrált lakókörnyezet, élhető falu”

▪ „Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzéssel”

▪ „Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrendszer fejlesztése )”

Fő fejlesztési prioritás

67

3 db

6 db

5 db

4 db

1 db

18,027,704

2,459,350

1,116,993

439,050

284,989

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

68

▪ Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésével


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5

A legtöbb forrás – 945,808 EUR – a(z) Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésével fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Sokoldalú kapcsolati háló

▪ Térségi környezeti állapot javítása

Fő fejlesztési prioritás: Életminőség javítása


945,808

81,896

17,000,000

69

▪ Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése, meglévők növekedésének segítése





▪ Falusi turizmus fejlesztése

▪ Vonzerő és kínálatfejlesztés

▪ Gazdasági környezet fejlesztése

▪ Természeti és kulturális adottságok turisztikai hasznosítását szolgáló közösségi kezdeményezések

▪ Környezettudatos gazdálkodási lehetőségek

Fő fejlesztési prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés


758,959

574,816

422,025

279,367

250,926

173,257

70

▪ Településarculat javítása





▪ Összehangolt térségfejlesztés

▪ Épített örökségek megőrzése

▪ Helyi kulturális értékek megőrzése

▪ Nemzetközi kapcsolatok építése

Fő fejlesztési prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető falu


444,631

39,011

299,281

167,167

166,903

71

▪ Nemzetiségi nyelvápolás, idegennyelv ismeret növelése





▪ Információs esélyegyenlőség biztosítása

▪ Felzárkóztató programok

▪ Helyi (gazdasági) igényeket kielégítő helyi képzések támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzéssel


32,922

167,167

129,422

109,539

72

▪ Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesztése)





Fő fejlesztési prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrendszer fejlesztése )


284,989

73

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

74Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

4%

8%

23%

5%

6%

24%

9%

0%

15%

4%

9%

32%

21%

5%

11%

8%

4%

0%

10%

2%

40%

30%

10%

0%

0%

10%

0%

0%

10%

0%

10%

0%

30%

15%

0%

0%

20%

25%

0%

0%

0%

0%

20%

20%

0%

0%

30%

30%

0%

0%

75

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „Mikrovállalkozások infrastruktúra- és az innovációra alapozott technológiai fejlesztéseinek támogatása, ezen belül épületek felújításának, bővítésének, korszerűsítésének, termelő berendezések vásárlásának és kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, továbbá környezetbarát energiaforrásokat hasznosító berendezések beszerzésének támogatása. A Pólus programokhoz való kapcsolódás segítése, koordinálása.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A vállalkozások életképessége és növekedési potenciálja emelkedik. A vállalkozásoknál mérhető árbevétel a termelés volumenének, az áruk feldolgozottsági szintjének emelkedésével, továbbá a szolgáltatások minőségének javulásával növekszik. Javul az áruk piaci eladhatósága, ezáltal erősödik a vállalkozások piaci pozíciója. Mivel nő az életképes vállalkozások száma, csökken a munkanélküliség. A jó példa és az adott lehetőségek alapján nő a vállalkozói aktivitás. A vállalati inováció és korszerű gyártási technológia bevezetése növeli a termelést.”

2

76




Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „Mikrovállalkozások infrastruktúra- és az innovációra alapozott technológiai fejlesztéseinek támogatása, ezen belül épületek felújításának, bővítésének, korszerűsítésének, termelő berendezések vásárlásának és kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, továbbá környezetbarát energiaforrásokat hasznosító berendezések beszerzésének támogatása. A Pólus programokhoz való kapcsolódás segítése, koordinálása.”


▪ „A vállalkozások életképessége és növekedési potenciálja emelkedik. A vállalkozásoknál mérhető árbevétel a termelés volumenének, az áruk feldolgozottsági szintjének emelkedésével, továbbá a szolgáltatások minőségének javulásával növekszik. Javul az áruk piaci eladhatósága, ezáltal erősödik a vállalkozások piaci pozíciója. Mivel nő az életképes vállalkozások száma, csökken a munkanélküliség. A jó példa és az adott lehetőségek alapján nő a vállalkozói aktivitás. A vállalati inováció és korszerű gyártási technológia bevezetése növeli a termelést.”

77



Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


3▪ „A már működő falusi vendégházak belső

infrastruktúrájának fejlesztése, épületek felújítása, a szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges beruházások és eszközbeszerzés támogatása.

▪ A falusi mikrotérségi és települési turisztikai szolgáltatások komplex fejlesztésének támogatása.

▪ Új falusi vendéglátó piacra lépésének ösztönzése beruházások, eszközbeszerzés és színvonalas szolgáltatások támogatásával.

▪ Minőségbiztosítás bevezetése.”


▪ „A szállásadás, a Vendégasztal elsősorban a falusi nők számára nyújtanak alternatív jövedelemszerző lehetőséget. Nő a térségbe látogató vendégek száma, a térség ismertsége, a falusi vendéglátók száma. Indikátor: minőségi szálláshelyek száma, vendégéjszakák száma. Turisztikai szolgáltatások száma.”

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

4▪ „A már működő falusi vendégházak belső

infrastruktúrájának fejlesztése, épületek felújítása, a szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges beruházások és eszközbeszerzés támogatása.

▪ A falusi mikrotérségi és települési turisztikai szolgáltatások komplex fejlesztésének támogatása.

▪ Új falusi vendéglátó piacra lépésének ösztönzése beruházások, eszközbeszerzés és színvonalas szolgáltatások támogatásával.

▪ Minőségbiztosítás bevezetése.”

▪ „A szállásadás, a Vendégasztal elsősorban a falusi nők számára nyújtanak alternatív jövedelemszerző lehetőséget. Nő a térségbe látogató vendégek száma, a térség ismertsége, a falusi vendéglátók száma. Indikátor: minőségi szálláshelyek száma, vendégéjszakák száma. Turisztikai szolgáltatások száma.”

78



Szektor



79



Szektor

▪ „Kereskedelem, javítás”


5▪ „Helyi, térségi piacok létrehozásának

támogatása.”


▪ „5 helyi, mikrotérségi szintű piac kialakítása. A lakosság számára alternatív jövedelemszerzési lehetőség megteremtése.

▪ Indikátor: létesítmények száma”

▪ „Egyéb szolgáltatás”6▪ „Olyan egyszeri, vagy rendszeres, egy vagy

több egymásra épülő rendezvény, fórum életre hívása, amelyek a térségfejlesztés, illetve az erre irányuló együttműködés egy-egy állomását jelenti, s találkozóhelyei a térség vállalkozóinak, önkormányzatainak és a civil szféra képviselőinek, valamint a fejlesztő tevékenységet támogatni tudó szakértőknek. Ilyenek pl. innovációs napok, ötletbörzék; workshop az érdekeltek részvételével konkrét térségfejlesztési probléma megoldására; a fejlesztő munka eredményeinek bemutatását, a tapasztalatok átadását, cseréjét szolgáló rendezvények; programbemutató és egyéb információs napok; befektető, illetve partnerkereső fórumok, találkozók; pályázati napok (tájékoztatási, projektgyűjtési, és -harmonizálási céllal); innovációs klub szervezése; a térségfejlesztési munkába való bekapcsolódást szolgáló tanácsadói napok rendezése.”

▪ „Évente legalább 5 rendezvény lebonyolítása; évente legalább 3 - a térségfejlesztési programok operacionalizálását jelentő (helyi együttműködésen alapuló) - projekt kidolgozása. Várt hatás: hozzájárulás a terület-, illetve vidékfejlesztési stratégiai tervek megvalósításához; az intézményi, vállalkozói és civil szféra harmonikus együttműködése a térségfejlesztési munkában, s ezzel az erőforrások egyesítése; példaértékű, innovatív ötletek, projektek megszületése, megvalósítása; a térségfejlesztő munka szakmai színvonalának javulása.”

80




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

81



▪ „Egyéb szolgáltatás”


7▪ „A turisztikai vonzerő-, és

szolgáltatásfejlesztés támogatása elsősorban az alábbi területeken: horgászat, lovaglás, kerékpározás, vallás, gasztronómia, helyi örökség, bakancsos természetjárás, vizi tanösvény, kistermelői mezőgazdasági termékek. Támogatandó továbbá a kisebb léptékű turisztikai infrastruktúra fejlesztés: útvonalak kijelölése, kialakítása, turista fogadó helyszínek létrehozása, meglévők minőségének javítása, a vonzerők bemutathatóvá tételének megvalósítása, marketing tevékenység, bemutató kiadványok.

▪ Vizek és természetvédelmi területek környékének javítása, valamint a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékgazdálkodás fejlesztése ezeken a területeken.

▪ Magas színvonalú, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások indítása és fejlesztése, melyek a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, erdészet, halászat és a vízi sportok jellemzőire, illetve a közösség kulturális és gasztronómiai örökségére mint látványosságra épülnek.

▪ Szabadtéri, illetve zárt térben végzett szabadidős tevékenység ingatlanfejlesztése, a kapcsolódó szolgáltatáshoz szükséges eszköz és felszerelés be”


▪ „Horgásztavak és lovas bázisok infrastruktúrájának fejlődése, lovas útvonalak és bakancsos túraútvonalak kialakulása, kerékpáros állomások felszerelése, kerékpáros útvonalak kijelölése és hálózattá szerveződése, helyi örökség program - benne egyházi örökség - kidolgozása az épített örökségre alapozva növeli a térség megtartó és vonzó erejét. Falusi vendégasztal szolgáltatás elindulása, és ehhez kapcsolódva nemzetiségi gasztronómiai hálózat életre hívása, a borúttal összekapcsolt kínálat megteremtése növeli a belső és külső kohéziót. Kistermelői közvetlen értékesítőhelyek kerülnek kialakítása.

▪ Fejlődik a természeti környezet elemeire épülő aktív turizmus.”

Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”8▪ „A turisztikai vonzerő-, és

szolgáltatásfejlesztés támogatása elsősorban az alábbi területeken: horgászat, lovaglás, kerékpározás, vallás, gasztronómia, helyi örökség, bakancsos természetjárás, vizi tanösvény, kistermelői mezőgazdasági termékek. Támogatandó továbbá a kisebb léptékű turisztikai infrastruktúra fejlesztés: útvonalak kijelölése, kialakítása, turista fogadó helyszínek létrehozása, meglévők minőségének javítása, a vonzerők bemutathatóvá tételének megvalósítása, marketing tevékenység, bemutató kiadványok.



▪ Szabadtéri, illetve zárt térben végzett szabadidős tevékenység ingatlanfejlesztése, a kapcsolódó szolgáltatáshoz szükséges eszköz és felszerelés be”

▪ „Horgásztavak és lovas bázisok infrastruktúrájának fejlődése, lovas útvonalak és bakancsos túraútvonalak kialakulása, kerékpáros állomások felszerelése, kerékpáros útvonalak kijelölése és hálózattá szerveződése, helyi örökség program - benne egyházi örökség - kidolgozása az épített örökségre alapozva növeli a térség megtartó és vonzó erejét. Falusi vendégasztal szolgáltatás elindulása, és ehhez kapcsolódva nemzetiségi gasztronómiai hálózat életre hívása, a borúttal összekapcsolt kínálat megteremtése növeli a belső és külső kohéziót. Kistermelői közvetlen értékesítőhelyek kerülnek kialakítása.

▪ Fejlődik a természeti környezet elemeire épülő aktív turizmus.”

82



Szektor



83



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


9▪ „A meglévő turisztikai kínálat (szolgáltatások)

tematika alapján történő hálózatba szervezéséhez szükséges menedzsment tevékenység támogatása, beleértve a koncepció elkészítését, hatékony kommunikációját, a hálózatba szervezendő szolgáltatások feltárását, minősítését, a szükséges fejlesztésre vonatkozó javaslatok kidolgozását, a szolgáltatást nyújtók képzését, a létrejövő komplex turisztikai termék marketing tervének elkészítését és piaci bevezetését is.”


▪ „Minimum 6 új, komplex turisztikai termék megjelenése a térségi kínálatban; a minősített szolgáltatások számának, körének bővülése; a megnövekedett piaci potenciál miatt a vállalkozói kedv növekedése a falusi turizmus terén; a térség ismertségének növekedése a célcsoport körében.”

▪ „Kereskedelem, javítás”10▪ „Helyi védjegyrendszer kialakításának, jól

csengő márkák bevezetésének támogatása.”▪ „Kistérségi védjegy kialakítása. ▪ Indikátor: védjegy bejegyzése,

márka piaci bevezetését szolgáló kommunikációs outputok (minimum 1 db)”

84



Szektor



85

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






86

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Településkép, utcakép javításának,

fejlesztésének, közterek, építmények rendbehozatalának, belterületi zöldfelületek növelésének, sétányok, parkok rehabilitációjának, közösségi terek, játszóterek kialakításának, felújításának támogatása, mely segítségével megvalósítható a elepülésközpontok, faluvégek rehabilitációja, utcafásítás, parkosítás, pihenő övezetek kialakítása, mikrokörzeti szinten egységes információs intézményi táblarendszer és településtérkép elkészítése. Promóció támogatása - kiadvány készítése.”

Megoldási javaslat

▪ „Kultúrált, rendezett települések, rekreációs övezetek megjelenése a települeseken. Turisztikai vonzerő növekedése, rendezvény befogadásához alkalmas kültéri helyek kialakítása. A települések környezeti állapotának javulása.

▪ Indikátor: zöldterületek nagysága, látogatók, rendezvények száma, lakossági elégedettség vizsgálatok eredményei”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

87




2▪ „Támogatásban részesülhet minden olyan

kezdeményezés, amelyik a térség egészének vagy mikrotérségeinek lakóit, illetve azok meghatározott szegmenseit szervezi új, intézményesült (civil) közösséggé.

▪ Ilyen kezdeményezés lehet pl. a helyi értékek feltárására és ápolására irányuló kutatás, gyűjtőmunka szervezése, az együttműködés lehetséges területeinek feltárása, (civil) szervezetfejlesztési (munka)programok készítése és végrehajtása, (potenciális) hazai és nemzetközi civil partnerek felkutatása, a velük való kapcsolatépítés.”

Megoldási javaslat

▪ „Erősödő civil társadalom. A közös problémák közösségi eszközökkel történő megoldása. A demokrácia kiszélesedése. A térség lakói, az őket képviselő szervezetek érdekérvényesítő képességének javulása. A fiatalok elvándorlásának megállítása. Hatékony információáramlás a térség egészén belül. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3867,3858,3864,3899,3811,3813 hivatkozási számú javaslatokkal.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

88




3▪ „Kiemelt fontosságú találkozási pontok

megújítása, az épületek régi funkciójának visszaadása, vagy újjal történő ellátása. Egy adott települést meghatározó épület, épületegyüttes, utcasor, pincesor, kerítés, szakrális épület külső, belső felújításának, bemutathatóvá tételének, funkcióval történő ellátásának támogatása anyagi ösztönzéssel. (mesteremberek jegyzéke, díszítőmotívumok stb.)”

Megoldási javaslat

▪ „Kulturált környezet, turisztikai vonzerő növekedése, lakosság (betelepülők) számának növekedése, továbbá új funkciók megjelenése várható.

▪ Indikátor: a felújított épületek, funkciók, látogatók száma”



Fejlesztési téma

89




4▪ „Kiemelt fontosságú találkozási pontok

megújítása, az épületek régi funkciójának visszaadása, vagy újjal történő ellátása. Egy adott települést meghatározó épület, épületegyüttes, utcasor, pincesor, kerítés, szakrális épület külső, belső felújításának, bemutathatóvá tételének, funkcióval történő ellátásának támogatása anyagi ösztönzéssel. (mesteremberek jegyzéke, díszítőmotívumok stb.)”

Megoldási javaslat

▪ „Kulturált környezet, turisztikai vonzerő növekedése, lakosság (betelepülők) számának növekedése, továbbá új funkciók megjelenése várható.

▪ Indikátor: a felújított épületek, funkciók, látogatók száma”



Fejlesztési téma

90




5▪ „A helyi történetírás újjáélesztésének, a helyi

újságok közötti együttműködés erősítésének, továbbá a tárgyi emlékek kistérségi katalogizálásának, és bemutathatóvá tételének támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A kulturális értékek feltárása, bemutatása növeli az identitástudatot. A meglévő és új közösségek kohéziója nő, egyre magasabb szintű szakmaiság válik jellemzővé. Feléled a helyi történetírás, kiadványok készülnek el. A fejlesztésnek szinenergikus hatása van a 3845, 3867, 3858, 3864, 3811, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal. Indikátor: kiadványok száma”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Kultúra”

91




6▪ „Támogatandók a helyi igényekre alapozott

rövid képzések, tréningek, tapasztalatcserék, esettanulmányok, a legjobb gyakorlatok bemutatását szolgáló foglalkozások, a következő témákban:

▪ Helyi gazdasági hálózatok kifejlesztésének gyakorlata, projekt-menedzsment, helyi szolgáltatásnyújtás, vidékfejlesztési kezdeményezések, innováció menedzselése, vállalkozásfejlesztés, marketing- és menedzsment ismeretek, vidéki turizmushoz kapcsolódó, helyi kézműipari tevékenységhez kapcsolódó képzések.”

Megoldási javaslat

▪ „Új vállalkozások indulnak, a meglévők jövedelmezősége nő. A vállalkozások új piacokat szereznek meg. Hatékonyabbá válik a belső erőforrások kiaknázása a korszerű vezetési módszerek segítségével. Javul a helyi szolgáltatások színvonala, nő a helyi vállalkozások versenyképessége, létrejönnek horizontális hálózatok. A vállalkozások tudatos vezetése erősödik, javul a vállalkozói kultúra. A vállalkozók képesek lesznek pénzügyi források megszerzésére. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3927, 4474, 3930, 3943, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

92




7▪ „A térség fejlesztése, a szakmaiság, az

identitástudat erősítésével, mikro-körzeti szintű fejlesztési irodák létrehozásának támgatásával, a fejlesztési irodák munkájának koordinálásával. A 300 fő alatti települések számára ""Aprófalvak élhetősége"" komplex fejlesztési javaslatok, programok kidolgozása. Térségfejlesztési célok marketing piacbefolyásolási eszközökkel való támogatása. Akciók, kampányok szervezése. Térségi marketing és kommunikációs terv készítése.

▪ A 300 fő alatti települések számára ""Aprófalvak élhetősége"" komplex fejlesztési javaslatok, programok kidolgozása.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség tudatos, dinamikus, összehangolt fejlesztése, az aprófalvak élhetőségének javítása, források koncentrálása, forráslehetőségek jobb kiaknázása.

▪ Indikátor: fejlesztési programok, beruházások száma”



Fejlesztési téma

93




8▪ „A megoldás olyan projektek támogatása,

amelyek hivatkozva valamilyen HVS célra egy konkrétan meghatározott célcsoport konkrét fejlesztését szolgálják (pl. gyeses kismamák informatikai képzése; helyi/közösségi feladatok ellátására való képzés; az együttműködési készség fejlesztése; motiváció növelés a munkaerőpiacra való visszatérés érdekében; kommunikációs tréning).”

Megoldási javaslat

▪ „Csökken a tartósan munkanélküliek száma. Alkalmassá válnak a leszakadó, a munkaerőpiac perifériájára kiszorult személyek és csoportok az állami intézményrendszer kínálta fejlesztési, szakképzési programok befogadására. Az egész helyi társadalom nyitottabbá, befogadóbbá válik az új ismeretek iránt, fejleszti tanulási készségét, új, innovatív ismeretszerzési módokban szerez jártasságot. Megteremtődnek az élethosszig tartó tanulás alapjai.

▪ A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3927, 3930, 3943, 3921, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

94




9▪ „Egyedi tematikájú, illetve a lebonyolítás

módját, ütemét tekintve a konkrét, a célcsoport sajátosságaihoz (képzettségi szint, munkatapasztalat, életkor, szociális helyzet, lakóhely, stb.) illeszkedő képző programok, tréningek szervezése, amelyek révén a célcsoport tagjai képessé válnak valamely, a HVS-ben konkrétan meghatározott cél megvalósítására. A célcsoportot azok a helyi lakosok jelentik, akik nem rendelkeznek a munkaerőpiacon való tartós megfeleléshez nélkülözhetetlen alap kompetenciákkal, s egyéni körülményeik, tanulási nehézségeik miatt szükségük van a közösség támogatására, motivációra, kontrollra, hogy jelenlegi helyzetükön változtatni tudjanak. Elvárás e fejlesztő programokkal szemben, hogy segítsék a helyi közösségek építését, fejlesszék a térség identitástudatát.

▪ Előnyt élveznek azok a programok, amelyek tematikájába beépülnek a helyi hagyományok, térségi ismeretek is, melyek birtokában a résztvevők versenyelőnnyel rendelkezhetnek a helyi munkaerőpiacon.”

Megoldási javaslat

▪ „Csökken a tartósan munkanélküliek száma. Alkalmassá válnak a leszakadó, a munkaerőpiac perifériájára kiszorult személyek és csoportok az állami intézményrendszer kínálta fejlesztési, szakképzési programok befogadására. Az egész helyi társadalom nyitottabbá, befogadóbbá válik az új ismeretek iránt, fejleszti tanulási készségét, új, innovatív ismeretszerzési módokban szerez jártasságot. Megteremtődnek az élethosszig tartó tanulás alapjai.

▪ A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 4474, 3930, 3943, 3921, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

95




▪ „Kis-, illetve mikrotérségi, valamint más térségi együttműködési tevékenységek, marketingmunka támogatása. Az erőforrások (marketing tevékenységre szánt költségek) egyesítése hatékonyabb kommunikációs munkát tesz lehetővé. A térség különböző aspektusokból való bemutatása más és más célcsoportoknak (pl: turisztikai szolgáltatások, falusi turizmus kínálata, kulturális hagyományok, foglalkoztatási, vállalkozói potenciálok, stb.).”

Megoldási javaslat

▪ „A térség ismertségének növelése, a helyi szolgáltatók, termelők, jövedelemszintjének javulása, jövedelmének növekedése, új partneri kapcsolatok kialakítása, partnerségi viszonyok megerősítése, vonzó térségimázs kialakulása. ”


▪ „Telekommunikáció”

Fejlesztési téma

10

96

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






97Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/52 Kód: DD-23-SzF-B-02 Sorszám: 3826

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Életminőség javításaIntézkedés: Térségi környezeti állapot javításaSzektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A térségben mindössze 9 településen épült ki teljes körűen szennyvízcsatorna-hálózat. A többi településen a szennyvíz ellenőrzött módon történő elvezetése és ártalmatlanítása megoldatlan.

Probléma/ lehetőség

▪ A szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező települések esetében azok gazdasági helyzete, illetve földrajzi adottsága nem teszi lehetővé a szennyvízcsatorna-hálózat, illetve szennyvíztisztító megépítését. A kis lélekszámú, illetve kedvezőtlen földrajzi vagy gazdasági helyzetben lévő települések estében megfelelő kapacitású, alternatív szennyvíztisztító rendszer alakítható ki.

Megoldási javaslat

▪ A csatornahálózat és szennyvíztisztító rendszer kiépítésének, illetve más település szennyvíztisztító rendszerére történő rácsatlakozás, vagy egyedi (alternatív), zárt ártalamtlanítórendszerek kialakításának támogatása.

▪ A települési folyékony hulladék .ellenőrzött kezelése és ártalmatlanítása megvalósul. Csökken a környezetszennyezés, a felszíni és felszín alatti vizek, továbbá a talaj veszélyeztetettsége.



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 400000 EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 5000000 EUR

7150000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége

▪ Önkormányzatok

▪ Vállalkozások

▪ Egyházak

▪ Non-profit szervezetek

▪ Természetes személyek

70%

%

%

%

%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 200000 EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 15 db

▪ Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Egerág, Ellend, Görcsöny, Husztót, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Pécsudvard, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny

▪ Nem ÚMVP

Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája

▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta településekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Életminőség javításaIntézkedés: Térségi környezeti állapot javításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A Mecsek Dráva Hulladékgazdálkodási Program keretében Baranya, Somogy és Tolna megye 295 települése (több mint 420 000 állandó lakos) fogtak össze a települési szilárd hulladék kezelését biztosító projekt megvalósítására.


▪ A jelenlegi helyzetben a települések több kisebb, az EU előírásainak kevéssé megfelelő, a szelektív gyűjtést nem támogató lerakóba szállítják a keletkező, egyre nagyobb mennyiségű hulladékot. A települések egyedi szállítási rendszere nem költséghatékony, és a környeztterhelés mértéke is jelentősebb.

Megoldási javaslat

▪ A hatékony regionális hulladékgyűjtés megszervezése érdekében a projekt területén gyűjtőkörzetek kerültek kialakításra, a hulladékkezelő létesítmények ezek központi településein létesülnek. A hulladékot a környező településekről ezekbe a létesítményekbe szállítják.

▪ A program a következő 25 év folyamán a hulladékgazdálkodási rendszert a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsíti. A műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökken a talaj, víz és a levegő szennyezése, továbbá a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szervesanyagok) mennyisége.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



70%

%

%

%

%



▪ Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny

▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Életminőség javításaIntézkedés: Térségi környezeti állapot javításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A Pécsi és a Szigetvári kistérségek összefogásával, KIOP pályázati forrás segítségével kialakításra került Kővágószőlősön egy korszerű állati hulladék begyűjtő és átrakó állomás, mely alkalmas a két kistérségben keletkező összes állati eredetű hulladék biztonságos kezelésére. Jogszabályi kötelezettség az állati hulladék biztonságos ártalmatlanításának megoldása.


▪ A térség nem rendelkezett ilyen jellegű létesítménnyel, a dögkutak az előírásokkal szemben még üzemeltek. A lakosság körében még nem tudatosult, hogy a dögkutak használata tilos és nem ismert az új üzemvitel sem. Szükséges a tudatos tájékoztatató és marketing tevékenység folytatása atekintetben, hogy az új szolgáltatás körülményeit, feltételeit a térség lakossága megismerje.

Megoldási javaslat

▪ Nyílt napok szervezése az alkalmazott technológia bemutatására, zöldszám használata a szolgáltatás igénybevételéhez, hirdetések, tájékoztató füzetek, kiadványok eljuttatása a cégekhez és a lakossághoz a szolgáltatás igénybevételének feltételeiről. Kisfilm készítése és a települések helyi kábeltelevízióiban történő bemutatása a szolgáltatásról és az üzemeltetés fontosabb kérdéseiről.

▪ A térségben keletkező állati hulladék ellenőrzött, biztonságos körülmények között történő kezelése megvalósul.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



95%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Életminőség javításaIntézkedés: Térségi környezeti állapot javításaSzektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térség területén a korábban nagy méreteket öltött ipari és bányászati tevékenység következétében tájsebek, rekultiválást igénylő területek keletkeztek. Néhány esetben környezeti károkat okozó, ipari és lakossági eredetű szennyező anyagok is elhelyezésre kerültek.


▪ "Az ipari és bányászati tevékenység következtében létrejött tájsebek, illetve potenciális környezetszennyezéssel terhelt területeken havaria esetek fordulhatnak elő. Az érintett területek jelenlegi állapotukban nem hasznosíthatók, sőt további környezeti, tájökológiai problémákat generálhatnak.

Megoldási javaslat

▪ A környezeti károkat okozó környezetterhelés felszámolásának, a tájsebek rekultivációjának, illegális hulladéklerakók felszámolásának támogatása.

▪ A környezet állapotában kedvező irányú változások állnak be, melyek lehetővé teszik az érintett területek közhasznú funkcióval történő megtöltését, hasznosítását, a normál ökológiai folyamatba való visszacsatolását.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



70%

70%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 5/52 Kód: DD-23-SzF-A-19 Sorszám: 3815


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Életminőség javításaIntézkedés: Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésévelSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A kisebb települések lakossága egyre öregszik, mivel alapvető szolgáltatások nem érhetők el a fiatalabb generáció számára. Magas a kistelepüléseken a munkanélküliség.


▪ Nem biztosított a szolgáltatások „otthonközeli” elérhetősége, jó szakmai színvonala, a szolgáltatások egymásra épülése, összhangja.

Megoldási javaslat

▪ Új épületek építése és korszerű infrastruktúra megteremtése a magas szintű szolgáltatásokhoz. Meglévő épület belső felújítása, átalakítása, továbbá a szolgáltatások nyújtásához szükséges alapvető infrastruktúra létesítése (eszköz, felszerelés, az internet-kapcsolathoz szükséges infrastruktúra beszerzése). Támogatható a gyermekek napközi ellátását biztosító létesítmények kialakítása.

▪ A meglévő művelődési házak intézményeinek belső felújítása, az épületegyüttesek funkcióinak megfelelő összekapcsolása, valamint az épületegyüttesek átalakítása többfunkciós szolgáltató központtá.

▪ Szolgáltatások:▪ - Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪ - Kulturális, kommunikációs és szabadidős szolgáltatások ▪ - Kiegészítő egészségügyi szolgáltatások ▪ - Szociális szolgáltatások.▪ Többfunkciós szolgáltató központok jönnek létre. Teljes körűvé válik, szervezetten, intézményi háttérrel működnek a

kistérségben az alapszolgáltatások. A szolgáltatások személyi és tárgyi feltételrendszere, működésük összehangolása megteremtődik. Bővül a nyújtott szolgáltatások köre, javul minőségük. Nő a kistérség és településeinek népesség megtartó képessége az életminőség javulása által.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%



▪ Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny

▪ ÚMVP, de nem LEADER


▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Életminőség javításaIntézkedés: Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésévelSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A közösség területén a közúti közlekedés elmaradott, a 38-ból 14 zsáktelepülés, ezért a települések közötti közlekedési kapcsolat gyenge, a tömegközlekedés színvonala alacsony.


▪ A rossz közlekedés nehezíti a munkába járást, a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzájutást. Folyamatosan nő a társulásban működő intézmények száma, a települések között nincs vagy elégtelen a tömegközlekedés.

Megoldási javaslat

▪ Közösségi buszok beszerzése, mikro-körzeti szinten összehangolt járatok indítása a szolgáltatások elérhetősége érdekében. A közösségi buszok helyi közlekedésbe való bevonása.

▪ Elérhető közösségi szolgáltatások. Javuló tömegközlekedés. Nyitottabb települések.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A hátrányos helyzetű települések lakosságszáma folyamatosan csökken. A helyben maradó lakosság kohéziós ereje, önellátó képessége gyenge. A kistelepüléseken a szolgáltatások hiányosak, a meglevők alacsony színvonalúak.


▪ Településszinten a szolgáltatások önállóan már nem biztosíthatóak. A települések közötti rossz közlekedési kapcsolat nehezíti a szolgáltatások elérhetőségét. Az egyes korosztályok magukra hagyottak. A települések közötti közlekedési kapcsolat nem megfelelő.

Megoldási javaslat

▪ Helyi szintű szolgáltatások megszervezése és működtetése beindításának támogatása. Szolgáltatás infrastrukturális fejlesztése és hálózati módszertani segítségnyújtás Életmód programok kidolgozásának és különböző korosztályok számára létrehozott "törődés programok" megvalósításának támogatása, az önszerveződés segítése. IKSZT kistérségi hálózatosodása, szakmai szintű segítése.

▪ A helyi lakosság életminősége javul, a település lakosságmegtartó képessége erősödik. A helyi szolgáltatások köre bővül, színvonala javul. Indikátor: népességszám, szolgáltatások száma, közlekedési eszköz kihasználtsága, elégedettségi szint. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3845, 3867, 3858, 3864, 3899, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A hátrányos helyzetű települések lakosságszáma folyamatosan csökken. A helyben maradó lakosság kohéziós ereje, önellátó képessége gyenge. A kistelepüléseken a szolgáltatások hiányosak, a meglevők alacsony színvonalúak.


▪ Településszinten a szolgáltatások önállóan már nem biztosíthatóak. A települések közötti rossz közlekedési kapcsolat nehezíti a szolgáltatások elérhetőségét. Az egyes korosztályok magukra hagyottak. A települések közötti közlekedési kapcsolat nem megfelelő.

Megoldási javaslat

▪ Helyi szintű szolgáltatások megszervezése és működtetése beindításának támogatása. Szolgáltatás infrastrukturális fejlesztése és hálózati módszertani segítségnyújtás Életmód programok kidolgozásának és különböző korosztályok számára létrehozott "törődés programok" megvalósításának támogatása, az önszerveződés segítése. IKSZT kistérségi hálózatosodása, szakmai szintű segítése.

▪ A helyi lakosság életminősége javul, a település lakosságmegtartó képessége erősödik. A helyi szolgáltatások köre bővül, színvonala javul. Indikátor: népességszám, szolgáltatások száma, közlekedési eszköz kihasználtsága, elégedettségi szint. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3845, 3867, 3858, 3864, 3899, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%



▪ Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Birján, Bosta, Cserkút, Ellend, Husztót, Kisherend, Kovácsszénája, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Ócsárd, Regenye, Romonya, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslatHátrányos helyzet



Megoldási javaslatok 9/52 Kód: DD-23-SzF-6-03 Sorszám: 3840


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Életminőség javításaIntézkedés: Sokoldalú kapcsolati hálóSzektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ Mindössze a térség néhány adottsága, vonzereje (pl: Orfű, Abaliget, Pogányi reptér) ismert országosan, illetőleg regionális szinten is. A turisztikai termékek piacra jutása a helyi tájjellegű termékek piaci pozíciója indokolatlanul alacsony az ismertség hiánya miatt. Sem a gazdasági szereplők, sem a civil szervezetek, illetve esetenként még az önkormányzatok sem rendelkeznek a széleskörű marketing tevékenységhez szükséges erőforrásokkal.


▪ A bővülő turisztikai termékkínálat a helyi hagyományőrző illetve felélesztő iparos tevékenység piaci bevezetése az indokoltnál nagyobb kockázattal jár. A térségfejlesztés egyik hatékony eszköze az addicionális források (tőke) térségbe vonzása lehet, amihez elengedhetetlen a térség adottságainak széleskörű bemutatása.

Megoldási javaslat

▪ Kis-, illetve mikrotérségi, valamint más térségi együttműködési tevékenységek, marketingmunka támogatása. Az erőforrások (marketing tevékenységre szánt költségek) egyesítése hatékonyabb kommunikációs munkát tesz lehetővé. A térség különböző aspektusokból való bemutatása más és más célcsoportoknak (pl: turisztikai szolgáltatások, falusi turizmus kínálata, kulturális hagyományok, foglalkoztatási, vállalkozói potenciálok, stb.).

▪ A térség ismertségének növelése, a helyi szolgáltatók, termelők, jövedelemszintjének javulása, jövedelmének növekedése, új partneri kapcsolatok kialakítása, partnerségi viszonyok megerősítése, vonzó térségimázs kialakulása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

%

80%

%




▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Életminőség javításaIntézkedés: Sokoldalú kapcsolati hálóSzektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ A térség vállalkozásainak jelentős része (60%) egyéni vállalkozás. A vállalkozások döntő többségének gazdasági ereje, jövedelmezősége csekély. A gyenge versenyképesség a szükséges információk hiányosságaira vezethető vissza.


▪ Az információhiány akadályozza a térségi szereplők egymásra találását, együttműködését, új (virtuális) közösségek létrejöttét, összességében a térségi identitástudat kialakulását, illetve fejlődését. A térség lakóiban, szervezeteiben felhalmozódott tudás, információ méltán tarthat igényt mind a helyiek, mind a térség határain kívüli személyek és szervezetek érdeklődésére.

Megoldási javaslat

▪ Közösségi támogatásban részesülhet minden olyan kezdeményezés, amely közvetlenül szolgálja a térségi szereplők vagy azok meghatározott szegmensének hatékony kommunikációját. A pályázat tárgya lehet kommunikációs eszköz kialakítása, terjesztésének megszervezése, információs/információszolgáltató hálózat kialakítása. Előnyt élveznek a gyors, hatékony, interaktív információcserét, tájékoztatást szolgáló megoldások, illetve azok az új, online szolgáltatások, amelyek az ügyek helyben történő intézését teszik lehetővé a térség lakosai számára.

▪ Új, hatékony kommunikációs eszközök, hálózatok jönnek létre. A térség ismertsége növekszik. Új (virtuális) együttműködések, közösségek alakulnak ki. A helyi piacok, a helyi termékek cseréje fejlődik. A helyi információk széleskörűen hozzáférhetővé válnak. A kistérségi tudat kialakul, fejlődik. Jobb térségi pozíció alakul ki a befektetők piacán.

▪ Indikátor: kiadványok száma, web-helyek száma, virtuális közösségek száma.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



40%

40%

40%

40%

40%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 11/52 Kód: DD-23-GF-A-10 Sorszám: 3587


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztésIntézkedés: Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése, meglévők növekedésének segítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben jelenlévő vállalkozások száma a lakosság számához viszonyítva alacsony. A munkanélküliségi aránya 10% körül szóródik, a hátrányos helyzetű településeken a 25%-ot is eléri. Aprófalvas a térszerkezet, a közlekedési lehetőségek korlátozottak. A gazdasági szektorok tekintetében kihasználatlan lehetőségek, a településeken fejlesztésre alkalmas területek vannak.


▪ Külső forrás és szakmai segítség nélkül a helyiek nem képesek a kitörést jelentő elképzelések, feladatok megvalósítására.

▪ A belső potenciál feltárásával és kiaknázásával, megfelelő támogatással életképes vállalkozások jöhetnek létre, és a meglévők talpon maradását segíteni lehet. A faluközösségek nyitottak a munkahelyteremtésre. Az innováció és korszerű gyártási technológia magasabb hozzáadott értéket eredményez.

Megoldási javaslat

▪ Mikrovállalkozások infrastruktúra- és az innovációra alapozott technológiai fejlesztéseinek támogatása, ezen belül épületek felújításának, bővítésének, korszerűsítésének, termelő berendezések vásárlásának és kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, továbbá környezetbarát energiaforrásokat hasznosító berendezések beszerzésének támogatása. A Pólus programokhoz való kapcsolódás segítése, koordinálása.

▪ A vállalkozások életképessége és növekedési potenciálja emelkedik. A vállalkozásoknál mérhető árbevétel a termelés volumenének, az áruk feldolgozottsági szintjének emelkedésével, továbbá a szolgáltatások minőségének javulásával növekszik. Javul az áruk piaci eladhatósága, ezáltal erősödik a vállalkozások piaci pozíciója. Mivel nő az életképes vállalkozások száma, csökken a munkanélküliség. A jó példa és az adott lehetőségek alapján nő a vállalkozói aktivitás. A vállalati inováció és korszerű gyártási technológia bevezetése növeli a termelést.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

%



▪ Abaliget, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Keszü, Kisherend, Kökény, Kővágószőlős, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Romonya, Szalánta, Szemely, Szőkéd




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben jelenlévő vállalkozások száma a lakosság számához viszonyítva alacsony. A munkanélküliség aránya 10% körül szóródik, a hátrányos helyzetű településeken a 25%-ot is eléri. Aprófalvas a térszerkezet, a közlekedési lehetőségek korlátozottak. A gazdasági szektorok tekintetében kihasználatlan lehetőségek, a településeken fejlesztésre alkalmas területek vannak.


▪ Külső forrás és szakmai segítség nélkül a helyiek nem képesek a kitörést jelentő elképzelések, feladatok megvalósítására.

▪ A belső potenciál feltárásával és kiaknázásával, megfelelő támogatással életképes vállalkozások jöhetnek létre, és a meglévők talpon maradását segíteni lehet. A faluközösségek nyitottak a munkahelyteremtésre. Az innováció és korszerű gyártási technológia magasabb hozzáadott értéket eredményez.

Megoldási javaslat

▪ Mikrovállalkozások infrastruktúra- és az innovációra alapozott technológiai fejlesztéseinek támogatása, ezen belül épületek felújításának, bővítésének, korszerűsítésének, termelő berendezések vásárlásának és kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, továbbá környezetbarát energiaforrásokat hasznosító berendezések beszerzésének támogatása. A Pólus programokhoz való kapcsolódás segítése, koordinálása.

▪ A vállalkozások életképessége és növekedési potenciálja emelkedik. A vállalkozásoknál mérhető árbevétel a termelés volumenének, az áruk feldolgozottsági szintjének emelkedésével, továbbá a szolgáltatások minőségének javulásával növekszik. Javul az áruk piaci eladhatósága, ezáltal erősödik a vállalkozások piaci pozíciója. Mivel nő az életképes vállalkozások száma, csökken a munkanélküliség. A jó példa és az adott lehetőségek alapján nő a vállalkozói aktivitás. A vállalati inováció és korszerű gyártási technológia bevezetése növeli a termelést.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

%



▪ Aranyosgadány, Bosta, Husztót, Kovácsszénája, Kővágótöttös, Ócsárd, Regenye, Szilvás, Szőke, Tengeri, Téseny




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Az előnytelen gazdasági környezet következtében a vállalkozások piaci lehetőségei beszűkültek. Ez a leendő vállalkozókat is elriasztja a cégalapítástól. Kevés számú a piaci rés a vállalkozások számára, szűkül a kereslet.


▪ A meglévő vállalkozások keveset költenek minőségbiztosításra és a menedzsmentre, nem használják ki az imázs-teremtés lehetőségeit. A magasabb minőségű áru és szolgáltatás a vállalkozás számára piaci előnyt biztosít, és egyúttal a szervezet és a térség imázsa kialakításának eszközévé válik.

Megoldási javaslat

▪ Helyi termelés és szolgáltatás minőségének javításának támogatása, ezen belül ITECH fejlesztéssel kapcsolatos minőségbiztosítási és irányítási rendszerek bevezetésének, átfogó és általános minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének, továbbá speciális minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatása.

▪ Minőségbiztosítási rendszer bevezetésével és alkalmazásával állandó és ellenőrzött minőség érhető el. Javul a termékek és szolgáltatások minősége. Nő a helyi vállalkozások piaci jelenlétének lehetősége, a megrendelések száma. Nő az érintett vállalkozások árbevétele, stabilitása.

▪ Indikátorok: árbevétel növekmény, bevezetett minőségirányítási rendszerek száma








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztésIntézkedés: Falusi turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A kistérség a falusi életmódot ápoló, fenntartó aprófalvas településszerkezettel rendelkezik, déli és keleti fekvésű településein a természeti, nemzeti és kulturális értékek jelen vannak. Rendelkezésre állnak olyan ingatlanok, melyek alkalmasak a falusi turizmust megalapozó szálláshelyek kialakítására. A kistérségben a Nyugat-Mecsek településein, továbbá Orfű és Abaliget körzetében az üdülés és magánszállás kiadás, a falusi turizmus már évtizedek óta működik.


▪ A déli és keleti területeken kevés a szálláshely, bár az értékek kínálata jelentős. A működő szállásadók településein még nem alakult ki a falusi turizmus komplex kínálata.

Megoldási javaslat

▪ A már működő falusi vendégházak belső infrastruktúrájának fejlesztése, épületek felújítása, a szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges beruházások és eszközbeszerzés támogatása.

▪ A falusi mikrotérségi és települési turisztikai szolgáltatások komplex fejlesztésének támogatása. ▪ Új falusi vendéglátó piacra lépésének ösztönzése beruházások, eszközbeszerzés és színvonalas szolgáltatások

támogatásával.▪ Minőségbiztosítás bevezetése.

▪ A szállásadás, a Vendégasztal elsősorban a falusi nők számára nyújtanak alternatív jövedelemszerző lehetőséget. Nő a térségbe látogató vendégek száma, a térség ismertsége, a falusi vendéglátók száma. Indikátor: minőségi szálláshelyek száma, vendégéjszakák száma. Turisztikai szolgáltatások száma.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

100%

100%

45%



▪ Abaliget, Baksa, Bogád, Cserkút, Ellend, Görcsöny, Kökény, Kővágószőlős, Lothárd, Orfű, Pellérd, Pogány, Romonya, Szalánta



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet természeti értékei, és a fiatalok időtöltését megalapozó egyéb attrakciók találhatók. A Pécsi Tudományegyetem hallgatói létszáma meghaladja a harminc-ezret. A diákok és dolgozó fiatalok oldaláról megjelenő igény a szabadidő tartalmas eltöltése a térségben. A települések jelentős részében megtalálható turisztikai szempontból hasznosítható, azonban jelenleg kihasználatlan ingatlan.


▪ A térségben alig van olyan vállalkozás, amely a jelenleg kihasználatlan ingatlanokat a fiatalok számára igénybe vehető ifjúsági szálláshelyként tudná hasznosítani, a meglévők rossz állapotban vannak, így a táborozás számára nem eléggé vonzóak.

Megoldási javaslat

▪ Az ifjúsági turizmushoz kötődő színvonalas vidéki szálláshelyek, gyermek- és ifjúsági táborok, állandó táborhelyek, turistaszállók létrehozása, a működő egységek bővítése és korszerűsítése, belső infrastruktúra fejlesztése, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése.

▪ Ezen belül:▪ - szálláshelyhez vagy tervezett szolgáltatáshoz kapcsolódó épület építése, felújítása, korszerűsítése,▪ - ehhez kapcsolódó épületgépészeti munkák, felújítása és korszerűsítése, ▪ - szabadidős tevékenység ingatlanfejlesztéséhez kapcsolódó eszközök és felszerelések beszerzése, ▪ - nem élelmiszeripari minőségirányítási rendszerek és minőségbiztosítási szabványok bevezetése.

▪ Színvonalas táborok lebonyolítása válik lehetővé. A tematikus táborok révén a helyi és kistérségi, természeti és kulturális értékek megismerése, továbbá az értékek fenntartása biztosíthatóvá válik. Indikátorok: táborhelyek, férőhelyek, táborok száma, programok, rendezvények száma, elégedettség mérések eredménye.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

100%

100%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A kistérség a falusi életmódot ápoló, fenntartó aprófalvas településszerkezettel rendelkezik, déli és keleti fekvésű településein a természeti, nemzeti és kulturális értékek jelen vannak. Rendelkezésre állnak olyan ingatlanok, melyek alkalmasak a falusi turizmust megalapozó szálláshelyek kialakítására. A kistérségben a Nyugat-Mecsek településein, továbbá Orfű és Abaliget körzetében az üdülés és magánszállás kiadás, a falusi turizmus már évtizedek óta működik.


▪ A déli és keleti területeken kevés a szálláshely, bár az értékek kínálata jelentős. A működő szállásadók településein még nem alakult ki a falusi turizmus komplex kínálata.

Megoldási javaslat

▪ A már működő falusi vendégházak belső infrastruktúrájának fejlesztése, épületek felújítása, a szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges beruházások és eszközbeszerzés támogatása.

▪ A falusi mikrotérségi és települési turisztikai szolgáltatások komplex fejlesztésének támogatása. ▪ Új falusi vendéglátó piacra lépésének ösztönzése beruházások, eszközbeszerzés és színvonalas szolgáltatások

támogatásával.▪ Minőségbiztosítás bevezetése.

▪ A szállásadás, a Vendégasztal elsősorban a falusi nők számára nyújtanak alternatív jövedelemszerző lehetőséget. Nő a térségbe látogató vendégek száma, a térség ismertsége, a falusi vendéglátók száma. Indikátor: minőségi szálláshelyek száma, vendégéjszakák száma. Turisztikai szolgáltatások száma.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

50%



▪ Aranyosgadány, Kővágótöttös, Ócsárd, Regenye, Szőke




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztésIntézkedés: Vonzerő és kínálatfejlesztésSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A kistérség bővelkedik változatos és sokrétű turisztikai vonzerőkben és adottságokban. Ilyen a 27 horgásztó, a lovaglási lehetőséget kínáló túraútvonalak, kerékpározási és természetjárási lehetőséget nyújtó kijelölt és kijelöletlen utak, útvonalak, az értékekben bővelkedő természeti környezet.Vallási turizmus tekinetében kiemelt turisztikai desztinációt jelentenek az egyházi emlékek és a pápalátogatás helyszíne.


▪ A kistérség említett turisztikai vonzerőinek és adottságainak bemutatása fejletlen, vagy nincsenek kijelölve, vagy nem kellően kiépítettek. A vonzerőkből nem jöttek létre kínálati termékcsomagok.

▪ A turisztikai szolgáltatásfejlesztés a látogatók számát növelheti, mely hosszú távon a térség gazdaságát erősítheti.

Megoldási javaslat

▪ A turisztikai vonzerő-, és szolgáltatásfejlesztés támogatása elsősorban az alábbi területeken: horgászat, lovaglás, kerékpározás, vallás, gasztronómia, helyi örökség, bakancsos természetjárás, vizi tanösvény, kistermelői mezőgazdasági termékek. Támogatandó továbbá a kisebb léptékű turisztikai infrastruktúra fejlesztés: útvonalak kijelölése, kialakítása, turista fogadó helyszínek létrehozása, meglévők minőségének javítása, a vonzerők bemutathatóvá tételének megvalósítása, marketing tevékenység, bemutató kiadványok.



▪ Szabadtéri, illetve zárt térben végzett szabadidős tevékenység ingatlanfejlesztése, a kapcsolódó szolgáltatáshoz szükséges eszköz és felszerelés be

▪ Horgásztavak és lovas bázisok infrastruktúrájának fejlődése, lovas útvonalak és bakancsos túraútvonalak kialakulása, kerékpáros állomások felszerelése, kerékpáros útvonalak kijelölése és hálózattá szerveződése, helyi örökség program - benne egyházi örökség - kidolgozása az épített örökségre alapozva növeli a térség megtartó és vonzó erejét. Falusi vendégasztal szolgáltatás elindulása, és ehhez kapcsolódva nemzetiségi gasztronómiai hálózat életre hívása, a borúttal összekapcsolt kínálat megteremtése növeli a belső és külső kohéziót. Kistermelői közvetlen értékesítőhelyek kerülnek kialakítása.

▪ Fejlődik a természeti környezet elemeire épülő aktív turizmus.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

100%

100%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztésIntézkedés: Vonzerő és kínálatfejlesztésSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A kistérség bővelkedik változatos és sokrétű turisztikai vonzerőkben és adottságokban. Ilyen a 27 horgásztó, a lovaglási lehetőséget kínáló túraútvonalak, kerékpározási és természetjárási lehetőséget nyújtó kijelölt és kijelöletlen utak, útvonalak, az értékekben bővelkedő természeti környezet.Vallási turizmus tekinetében kiemelt turisztikai desztinációt jelentenek az egyházi emlékek és a pápalátogatás helyszíne.


▪ A kistérség említett turisztikai vonzerőinek és adottságainak bemutatása fejletlen, vagy nincsenek kijelölve, vagy nem kellően kiépítettek. A vonzerőkből nem jöttek létre kínálati termékcsomagok.

▪ A turisztikai szolgáltatásfejlesztés a látogatók számát növelheti, mely hosszú távon a térség gazdaságát erősítheti.

Megoldási javaslat

▪ A turisztikai vonzerő-, és szolgáltatásfejlesztés támogatása elsősorban az alábbi területeken: horgászat, lovaglás, kerékpározás, vallás, gasztronómia, helyi örökség, bakancsos természetjárás, vizi tanösvény, kistermelői mezőgazdasági termékek. Támogatandó továbbá a kisebb léptékű turisztikai infrastruktúra fejlesztés: útvonalak kijelölése, kialakítása, turista fogadó helyszínek létrehozása, meglévők minőségének javítása, a vonzerők bemutathatóvá tételének megvalósítása, marketing tevékenység, bemutató kiadványok.



▪ Szabadtéri, illetve zárt térben végzett szabadidős tevékenység ingatlanfejlesztése, a kapcsolódó szolgáltatáshoz szükséges eszköz és felszerelés be

▪ Horgásztavak és lovas bázisok infrastruktúrájának fejlődése, lovas útvonalak és bakancsos túraútvonalak kialakulása, kerékpáros állomások felszerelése, kerékpáros útvonalak kijelölése és hálózattá szerveződése, helyi örökség program - benne egyházi örökség - kidolgozása az épített örökségre alapozva növeli a térség megtartó és vonzó erejét. Falusi vendégasztal szolgáltatás elindulása, és ehhez kapcsolódva nemzetiségi gasztronómiai hálózat életre hívása, a borúttal összekapcsolt kínálat megteremtése növeli a belső és külső kohéziót. Kistermelői közvetlen értékesítőhelyek kerülnek kialakítása.

▪ Fejlődik a természeti környezet elemeire épülő aktív turizmus.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztésIntézkedés: Környezettudatos gazdálkodási lehetőségekSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A mezőgazdasági termelés során keletkeznek olyan melléktermékek, amelyek alapanyagul szolgálhatnak a biomassza alapú energia előállításához. Kiemelt adottságnak tekinthető, hogy a térség megújuló energiaforrások tekintetében hasznosítható potenciálokkal rendelkezik, hiszen az erdősültség szintje magas (37%), megtalálhatók energianövények termesztésére alkalmas területek (szántó 47%), továbbá a térség jelentős termálvízkészlettel is rendelkezik.


▪ Jelenleg nincs kialakított infrastruktúra rendszer a mezőgazdaságban keletkező melléktermékek hasznosításának vonatkozásában.

▪ A régióban elérhető áron rendelkezésre áll biobrikett előállító gépsor. ▪ Alternatív módon előállított energia termeléséhez a megfelelő alapanyagok rendelkezésre állnak, így viszonylag kis

beruházással jelentős eredmények érhetők el.

Megoldási javaslat

▪ A megújuló energiaforrások felhasználásával történő energiatermelésre vonatkozó tanulmányok támogatása, illetve technológiai fejlesztés támogatása a biomassza és egyéb megújuló energia hasznosításának és feldolgozásának fejlesztése céljából.

▪ A növénytermesztés melléktermékei környezetkímélő módon és jól hasznosíthatók, amely többlet bevételt jelent a termelőknek. Így a termelői tevékenység vonzóvá tételével nő a vidéki jövedelmeszerzés lehetősége. Olcsó és környezetkímélő fűtési energia termelésével egyúttal kiegészítő, alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosítunk, továbbá növeljük a lakosok lakhatási komfortját. A megújuló energiaforrások felhasználásával nő a lakosság környezettudatossága, közvetett módon javul az egészsége, egyúttal csökken a környezet terhelése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



80%

40%

%

100%

%






▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztésIntézkedés: Környezettudatos gazdálkodási lehetőségekSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség terültét a Natura 2000 ökológiai hálózata átszövi. E hálózat részét képezik azok az értékes gyepterületek, melyek az eredeti vegetációnak megfelelő növényfajokkal, társulásokkal rendelkeznek. Természetkímélő gazdálkodással biztosítani kell az élőhelyek védelmét.


▪ Az értékes gyepterületek megfelelő, szakértő kezelés nélkül cserjésedni, fásodni kezdenek, gyomfajok betelepedése a jellemző.

▪ A helyi közösségek összefogásával, extenzív, legeltető állattenyésztés segítségével, lehetőleg őshonos állatfajok tenyésztésével az értékes gyepek természetvédelmi szempontból is kedvező kezelése, fenntartása megoldható.

Megoldási javaslat

▪ Kihasználatlan, legeltetésre alkalmas területeken történő extenzív állattartás, ősgyepek védelmi program kidolgozásának támogatása.

▪ Az értékes gyepekben terjedő gyomfajok a legeltetés hatására eltűnnek, a természetvédelmi értékek fennmaradnak. Őshonos állatfajok extenzív, gyakorlatilag bio előírásoknak megfelelő tenyésztése költséghatékony módon megoldható. Az ilyen típusú tájgazdálkodás bevezetése a helyi lakosság számára alternatív jövedelemszerzést biztosít, egyúttal az őshonos haszonállatok génmegőrzése is megvalósul.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

%

100%

70%






▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214B Őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták geneti...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 21/52 Kód: DD-23-GF-4-01 Sorszám: 3682


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztésIntézkedés: Gazdasági környezet fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A települések élén választott tisztségviselők állnak, akik jellemzően nem rendelkeznek üzleti tapasztalattal, piacismerettel, s menedzsment ismereteik is hiányosak, ami hátráltatja a térség fejlesztésére vonatkozó tervek megvalósulását. A vállalkozói struktúra (egyéni vállalkozások, mikro-, illetve kisvállalkozások meghatározó jelenléte), valamint a civil szervezetek nagysága és érdekérvényesítő képessége megkívánná a hatékony együttműködést a térségfejlesztési tevékenységbe való bekapcsolódáshoz, ugyanakkor nincsenek a térségi együttműködésnek (vállalkozók, intézményi és civil szféra) kialakult fórumai. Alacsony a térségi vállalkozások és szervezetek innovációs képessége. Nincs megfelelő/elegendő inkubációs lehetőség. Részben információhiány miatt, részben a szükséges erőforrások hiánya miatt, részben ismerethiányból adódóan nincs meg a szükséges rugalmasság és reakciókészség a helyi vállalkozásokban, szervezetekben a környezeti változásokhoz való igazodásra, adott környezeti feltéte


▪ A térség – benne a helyi gazdaság – tudatos, hatékony fejlesztése, az ezt szolgáló stratégiai tervek megvalósítása, s a kínálkozó környezeti lehetőségek kihasználása (a térség, illetve az itt működő vállalkozások versenyelőnyhöz juttatása) feltételezi a térségi szereplők naprakész tájékozottságát, motivációjuk feltárását, tudatosítását, az intézményi, vállalkozói és civil szféra egymásrautaltságának és együttműködési lehetőségeinek tudatosítását, a tapasztalatok megosztását, az új, innovatív megoldások folyamatos keresését, valamint széles (esetenként a térség határain is túl nyúló) partneri kör kialakítását. Jelenleg nem működnek – vagy csak esetlegesen – olyan fórumok, nincsenek olyan találkozási pontok, rendezvények, programok, ahol az érintettek megfelelő tájékoztatást kapnának a lehetőségekről, ösztönöznék együttműködésüket, felszínre kerülhetnének az innovatív ötletek, illetve konkrét projektek kerülnének kidolgozásra.

Megoldási javaslat

▪ Olyan egyszeri, vagy rendszeres, egy vagy több egymásra épülő rendezvény, fórum életre hívása, amelyek a térségfejlesztés, illetve az erre irányuló együttműködés egy-egy állomását jelenti, s találkozóhelyei a térség vállalkozóinak, önkormányzatainak és a civil szféra képviselőinek, valamint a fejlesztő tevékenységet támogatni tudó szakértőknek. Ilyenek pl. innovációs napok, ötletbörzék; workshop az érdekeltek részvételével konkrét térségfejlesztési probléma megoldására; a fejlesztő munka eredményeinek bemutatását, a tapasztalatok átadását, cseréjét szolgáló rendezvények; programbemutató és egyéb információs napok; befektető, illetve partnerkereső fórumok, találkozók; pályázati napok (tájékoztatási, projektgyűjtési, és -harmonizálási céllal); innovációs klub szervezése; a térségfejlesztési munkába való bekapcsolódást szolgáló tanácsadói napok rendezése.

▪ Évente legalább 5 rendezvény lebonyolítása; évente legalább 3 - a térségfejlesztési programok operacionalizálását jelentő (helyi együttműködésen alapuló) - projekt kidolgozása. Várt hatás: hozzájárulás a terület-, illetve vidékfejlesztési stratégiai tervek megvalósításához; az intézményi, vállalkozói és civil szféra harmonikus együttműködése a térségfejlesztési munkában, s ezzel az erőforrások egyesítése; példaértékű, innovatív ötletek, projektek megszületése, megvalósítása; a térségfejlesztő munka szakmai színvonalának javulása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

100%

%




▪ LEADER - Rendezvény



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztésIntézkedés: Gazdasági környezet fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A térség egészében sokan foglalkoznak különféle mezőgazdasági termékek hagyományos módon történő előállításával. A termékek értékesítése különösen a 7 mikrotérségi központban lenne igény. A hagyományosan előállított termékek áruvá válását intézményesített szinten gátolja az értékesítési lehetőségek korlátozott volta.


▪ A helyi kínálat és a helyi kereslet nem találkozik. ▪ Az értékesítési lehetőségek megteremtése fokozza a termelői kedvet.

Megoldási javaslat

▪ Helyi, térségi piacok létrehozásának támogatása.

▪ 5 helyi, mikrotérségi szintű piac kialakítása. A lakosság számára alternatív jövedelemszerzési lehetőség megteremtése.▪ Indikátor: létesítmények száma








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

100%

%

100%

%



▪ Abaliget, Cserkút, Kozármisleny, Pellérd, Szalánta



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség vállalkozásainak 60 %-a egyéni vállalkozás. A vállalkozások rendkívül magas százalékára (70 %) a tőkeszegénység, a stratégiai gondolkodás és piacismeret hiánya a jellemző. Alacsony az informatikai kultúra, nehézkes a kommunikáció, emiatt a vállalkozások nem tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni. Ezen okokra visszavezethetően – ágazati hovatartozásra tekintet nélkül - sok a sikertelen, megszűnő vállalkozás. A piacon maradás, a működés fenntartására irányuló törekvések miatt alacsony a vállalkozások jövedelmezősége.


▪ A térségi vállalkozások többségének versenyképessége nem megfelelő. Ez nehezíti a helyi termékek és szolgáltatások piacra jutását, maradását, megfelelő pozícionálását. Nincsenek kiaknázva a vállalkozások az együttműködésben rejlő lehetőségeket.

▪ A vállalkozások stratégiai szintű, horizontális vagy vertikális alapon szervezett együttműködései addicionális erőforrásokat jelenthetnek egyes vállalkozások tekintetében.

Megoldási javaslat

▪ A helyi vállalkozások olyan tartós együttműködésének kialakítása, amelynek célja a szervezeti erőforrások szinergetikus egyesítése (pl. közös eszközbeszerzés és használat, humán erőforrásfejlesztés, közös marketing akciók, innovációs tevékenység, stb.) , meghatározott feladatok egymás közötti hatékony megosztása (pl. közös beszerzés, támogató funkciók közös kialakíttása, stb.), és/vagy közös információs bázis létrehozása egy konkrét cél (piaci pozíció) elérése érdekében.

▪ Új helyi termékek, márkák megjelenése; a helyi/térségi termékek ismertségének növekedése; a térségi vállalkozások sikeres megjelenése rendezvényeken; új értékesítési lehetőségek kialakítása; hatékonyabb szervezeti működés.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

80%

50%




▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködésekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A helyben előállított termékek preferálása nem jelentkezik vásárlási szempontként. A termékek minősége változó, csak szűk körben adott az értékesítés lehetősége.


▪ A fogyasztók bizalmatlanok az ismeretlen termékekkel szemben, melyek csak szűk körben ismertek. Minőségi garanciával, minősítő eljárások bevezetésével biztosítható az egyenletes, standard minőségű áru előállítása.

Megoldási javaslat

▪ Helyi védjegyrendszer kialakításának, jól csengő márkák bevezetésének támogatása.

▪ Kistérségi védjegy kialakítása. ▪ Indikátor: védjegy bejegyzése, márka piaci bevezetését szolgáló kommunikációs outputok (minimum 1 db)








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

60%

%

60%

%




▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A kistérség különböző településein (pl: Orfű, Cserkút, Kővágószőlős, Pellérd), elszórtan élnek a régi mesterségek űzői, ismerői. Többségük idősödő mesterember. Nem megoldott a mesterségbeli ismeretek, tapasztalatok fiataloknak való átadása.


▪ Miközben van szabad munkaerő, illetve igény helyben történő foglalkoztatásra, valamint új – legalább kiegészítő jellegű – jövedelemforrásokra, addig a hagyományos kézműves mesterségek utánpótlása, a helyi értékek átörökítése megfelelő – gyakorlati – képzési lehetőségek hiányában nem megoldott.

Megoldási javaslat

▪ A hagyományokat őrző kézművesek támogatása az utánpótlás nevelésének, gyakorlati képzésének megvalósítása érdekében.

▪ A támogatás hatására nő a hagyományos mesterséget űzők, helyi hagyományos terméket előállítók, s ebből jövedelemre szert tevő helyi lakosok száma, valamint a fiatalok aránya a kézművesek között. Indikátorok: új műhelyek, gyakornokok száma.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

100%

50%




▪ LEADER - Képzés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A kistérség különböző településein (pl: Orfű, Cserkút, Kővágószőlős, Pellérd), elszórtan élnek a régi mesterségek űzői, ismerői. A környezeti változások hatására egyes termékek elvesztették régi, hagyományos piacukat, illetve nem is válnak áruvá. A tevékenység másodlagos, esetenként hobby jellege miatt a termelési feltételek nem felelnek meg azoknak, amelyek a megfelelő mennyiségű és minőségű piacképes termék előállításához nélkülözhetetlenek.


▪ Nincsenek helyben lévő munkahelyek, alacsony a helyi lakosok jövedelme, miközben a hagyományos helyi mesterségek termékeinek gyártásából, értékesítéséből új munkahelyek jöhetnének létre, illetve a helybéliek kiegészítő jövedelemre tehetnének szert. Ez azonban feltételezi korszerű, jól felszerelt műhelyek létét. Az idegenforgalom növekedése új piaci lehetőségeket teremt a helyi termékek számára, különösen akkor, ha a hagyományos gyártási folyamatok bemutatása is megjelenik mint attrakció a helyi turisztikai kínálatban.

Megoldási javaslat

▪ A hagyományokat őrző kézművesek,illetve ilyen szervezetek támogatása a mesterségek folytatásához, megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű piacképes termék előállításához szükséges infrastruktúrális fejlesztések révén. A meglévő műhelyek fejlesztése un. nyitott műhellyé, amely alkalmas a tevékenység látogatók számára történő bemutatására is.

▪ A kézműves műhelyek számának növekedése, a hagyományos kézműves termékek előállításából jövedelemre szert tevő lakosok számának növekedése, új, illetve nagyobb mennyiségű kézműves termék megjelenése a helyi piacon.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztésIntézkedés: Természeti és kulturális adottságok turisztikai hasznosítását szolgáló közösségi kezdemény...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség legtöbb település a turizmus különböző ágazatainak fejlesztéséhez megfelelő alapadottságokkal rendelkezik. Abaligeten, Orfűn, Cserkúton jelenleg is kiemelkedően, jól működik a falusi turizmus, és további fejleszthető turisztikai potenciálok találhatók meg Pogány, Ócsárd, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Görcsöny, Egerág, Bakonya, ...stb településeken. A fejlesztésben az önkormányzatok mellett érintettek a helyi vállalkozók, a falusi turizmussal foglalkozó, illetve foglalkozni kívánó magánszemélyek.


▪ Kitűnő lehetőség van a kistérségben tematikus utak létrehozására, de nincs menedzsment kapcitás a megszervezésre, koordinációra.

▪ Az információ nem jut el a fogyasztóhoz, nincs rendszer és összehang a kínálat terén. A jelenlegi kínálat, illetve a kialakítandó turisztikai termékek önmagukban csekély vonzerővel bírnak.

Megoldási javaslat

▪ A meglévő turisztikai kínálat (szolgáltatások) tematika alapján történő hálózatba szervezéséhez szükséges menedzsment tevékenység támogatása, beleértve a koncepció elkészítését, hatékony kommunikációját, a hálózatba szervezendő szolgáltatások feltárását, minősítését, a szükséges fejlesztésre vonatkozó javaslatok kidolgozását, a szolgáltatást nyújtók képzését, a létrejövő komplex turisztikai termék marketing tervének elkészítését és piaci bevezetését is.

▪ Minimum 6 új, komplex turisztikai termék megjelenése a térségi kínálatban; a minősített szolgáltatások számának, körének bővülése; a megnövekedett piaci potenciál miatt a vállalkozói kedv növekedése a falusi turizmus terén; a térség ismertségének növekedése a célcsoport körében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

60%

%

60%

60%




▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztésIntézkedés: Természeti és kulturális adottságok turisztikai hasznosítását szolgáló közösségi kezdemény...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A kistérség településeinek túlnyomó többségében változó színvonalon vannak jelen a hagyományőrzés, a kulturális és szabadidős kínálat különféle formái. Egerágra, Szalántára, Pogányra, Kozármislenyre a nemzetiségek együttélése, míg Orfűre a kézműves hagyományok, Kökényre pedig az általános értelemben vett hagyományőrzés jellemző.


▪ A helyi rendezvények nem jelennek meg a szélesebb közönség számára is elérhető, rendezett és összehangolt program formájában. A kistérségben még kevés olyan rendezvény van, mely az adott település határain túlmutatóan, a kistérségre, kiemelten a pécsi lakosságra is jelentős vonzó hatást gyakorolna. 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz, melynek externális hatásait a kistérségben ki kell használni.

Megoldási javaslat

▪ A kistérség kiemelt vonzerőire és a helyi hagyományokra alapozva kistérségi szintű, illetve több település összefogásával megvalósuló rendezvények szervezésének támogatása hagyományőrző, és -teremtő céllal. Az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódóan a kistérség határain túlmutató szintű rendezvények létrehozásának támogatása a kistérség értékeinek, turisztikai vállalkozásainak népszerűsítésének érdekében.

▪ A kistérség területén, de legalább mikrotérségi szinten rendezvények összehangolása. 50 rendezvény történő finanszírozása.

▪ Indikátor: rendezvények, programok száma








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 29/52 Kód: DD-23-GF-B-01 Sorszám: 3808


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztésIntézkedés: Természeti és kulturális adottságok turisztikai hasznosítását szolgáló közösségi kezdemény...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A kistérség változatos, gazdag és szép természeti környezettel, kulturális és nemzetiségi hagyományokkal, valamint a falusi életmódot ápoló, fenntartó aprófalvas településszerkezettel rendelkezik, azonban a turisztikai vállakozások helyzete bizonytalan.


▪ A kistérségben a Nyugat-Mecsek telpülésein és Orfű, Abaliget körzetében az üdülés és magánszállás kiadás, a falusi turizmus már évtizedek óta meghatározó módon jelen van. A kistérség déli és keleti fekvésű településein a természeti, nemzeti és kultrális értékek jelenléte ellenére azonban még nem jelent meg az összehangolt falusi turizmus kínálat.

Megoldási javaslat

▪ Turisztikai koordinációs és információs iroda kialakításának támogatása. Tanácsadó szolgálat és információs szolgáltatások biztosításának támogatása turisztikai termékfejlesztés érdekében. Menedzsment funkciók, a térség bekapcsolása a hazai és a nemzetközi turizmus intézményrendszerébe, kommunikációs tevékenység, képzés, tanácsadás, promóciós tevékenység ellátása.

▪ Táborok, rendezvények szervezésének, lebonyolításának, marketingjének, hálózatba szervezésének támogatása. ▪ A szolgáltatás befogadó, létesítő helyei a mikrotérségi központok (Orfű, Cserkút, Pellérd, Görcsöny, Szalánta,

Kozármisleny, Romonya).

▪ Legalább mikrotérségi szinten egy tanácsadóval felállított tanácsadói hálózat kialakulása. ▪ Indikátor: létrejövő irodák száma. ▪ Eredmény: turisták informáltsága nő, magasabb szintű turisztikai szolgáltatás, jobban kiszolgált kereslet








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

80%

%

80%

80%




▪ Nem ÚMVP


▪ DDOP - 2. prioritás - A turisztikai potenciál erősítése a régióbanTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek


Megoldási javaslatok 29/52 Kód: DD-23-GF-B-01 Sorszám: 3808




Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető faluIntézkedés: Településarculat javításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség valamennyi települése közterületeinek egy része településképi szempontból további rendezést igényel. Hiányos a helyi igényes utca és intézményi információs táblarendszer, kevés a gondozott zöldterület.


▪ A térség valamennyi településére elmondható, hogy nem rendelkezik vonzó arculattal, így kevésé alkalmas a lakosság megtartására, illetve látogatók fogadására. Kevés a rekreációs és pihenőhely.

Megoldási javaslat

▪ Településkép, utcakép javításának, fejlesztésének, közterek, építmények rendbehozatalának, belterületi zöldfelületek növelésének, sétányok, parkok rehabilitációjának, közösségi terek, játszóterek kialakításának, felújításának támogatása, mely segítségével megvalósítható a elepülésközpontok, faluvégek rehabilitációja, utcafásítás, parkosítás, pihenő övezetek kialakítása, mikrokörzeti szinten egységes információs intézményi táblarendszer és településtérkép elkészítése. Promóció támogatása - kiadvány készítése.

▪ Kultúrált, rendezett települések, rekreációs övezetek megjelenése a települeseken. Turisztikai vonzerő növekedése, rendezvény befogadásához alkalmas kültéri helyek kialakítása. A települések környezeti állapotának javulása.

▪ Indikátor: zöldterületek nagysága, látogatók, rendezvények száma, lakossági elégedettség vizsgálatok eredményei








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

100%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető faluIntézkedés: Épített örökségek megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség településein lévő közösségi épületek felújítására kevés a rendelkezésre álló forrás, ezért azok állaga folyamatosan romlik. Az épületek egy része funkció nélküli.


▪ A vidéki öntudat gyenge, a közösség találkozási pontjai kiüresedtek (fizikai és szellemi kiüresedés). A helyi építészeti örökség megőrzése anyagi lehetőségek és hozzáértő szakemberek hiányában megoldatlan. A helyi identitás megőrzése és a települések vonzerejének növelése érdekében szükséges a tájspecifikus és közösségi épületeket valamint a hozzá tartozó környezetet javítani, megújítani, működtetni, funkciójukat biztosítani.

Megoldási javaslat

▪ Kiemelt fontosságú találkozási pontok megújítása, az épületek régi funkciójának visszaadása, vagy újjal történő ellátása. Egy adott települést meghatározó épület, épületegyüttes, utcasor, pincesor, kerítés, szakrális épület külső, belső felújításának, bemutathatóvá tételének, funkcióval történő ellátásának támogatása anyagi ösztönzéssel. (mesteremberek jegyzéke, díszítőmotívumok stb.)

▪ Kulturált környezet, turisztikai vonzerő növekedése, lakosság (betelepülők) számának növekedése, továbbá új funkciók megjelenése várható.

▪ Indikátor: a felújított épületek, funkciók, látogatók száma








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

100%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető faluIntézkedés: Épített örökségek megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség településein lévő közösségi épületek felújítására kevés a rendelkezésre álló forrás, ezért azok állaga folyamatosan romlik. Az épületek egy része funkció nélküli.


▪ A vidéki öntudat gyenge, a közösség találkozási pontjai kiüresedtek (fizikai és szellemi kiüresedés). A helyi építészeti örökség megőrzése anyagi lehetőségek és hozzáértő szakemberek hiányában megoldatlan. A helyi identitás megőrzése és a települések vonzerejének növelése érdekében szükséges a tájspecifikus és közösségi épületeket valamint a hozzá tartozó környezetet javítani, megújítani, működtetni, funkciójukat biztosítani.

Megoldási javaslat

▪ Kiemelt fontosságú találkozási pontok megújítása, az épületek régi funkciójának visszaadása, vagy újjal történő ellátása. Egy adott települést meghatározó épület, épületegyüttes, utcasor, pincesor, kerítés, szakrális épület külső, belső felújításának, bemutathatóvá tételének, funkcióval történő ellátásának támogatása anyagi ösztönzéssel. (mesteremberek jegyzéke, díszítőmotívumok stb.)

▪ Kulturált környezet, turisztikai vonzerő növekedése, lakosság (betelepülők) számának növekedése, továbbá új funkciók megjelenése várható.

▪ Indikátor: a felújított épületek, funkciók, látogatók száma








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

100%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető faluIntézkedés: Nemzetközi kapcsolatok építéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Vannak nemzetközi kapcsolatok, együttműködések, ezek hatékonysága gyenge. A térség jelenlegi kapcsolatai határokon átnyúló gazdasági együttműködés számára elégtelenek. Az országos szinten is kiemelkedő arányú nemzetiség jelenléte színes, változatos élő kultúra bemutatását teszi lehetővé. ).


▪ Kevés a külföldi kapcsolat, a fiatalok és a közép korosztály nyelvismerete elégtelen. Nem alakult ki a csereüdülések, cserekapcsolatok hagyománya a kistérségben. A vidéken élő vállalkozók – akik a támogatások jelentős hányadának potenciális kedvezményezettjei – nem járatosak pályázatkészítésben, nem ismerik a terminológiákat, nem ismerik az EU-s bürokráciát, szabványokat, minőségbiztosítást, hiányzik a nyelvismeret.

Megoldási javaslat

▪ Testvértelepülési kapcsolatok fejlesztése, diákcsere programok támogatása. Tapasztalatcsere más ország vidéki térségeivel.

▪ A térség lakosságának az ismeretei, kapcsolatai bővülnek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



80%

%

%

80%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető faluIntézkedés: Helyi kulturális értékek megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A hagyományőrzés gyengül. A helyi gazdag népművészeti, néprajzi, kulturális értékek állapota rossz. A térségben nincs jelen a hagyományőrzést támogató szakmai szerveződések együttműködése.


▪ A térségben kevés az alkotótábor, kiállítóhelyek száma, így nincs tere a helyi értékteremtésnek, az értékek bemutatásának.

Megoldási javaslat

▪ Alkotótáborok létrehozásának, a mesterségbeli hagyományok, értékek, népszokások felelevenítésének, megőrzésének, hagyományőrző programok szervezésének támogatása.

▪ Növeli az identitástudatot. A meglévő és új közösségek kohéziója nő, egyre magasabb szintű szakmaiság válik jellemzővé. A fejlesztésnek szinenergikus hatása van a 3845, 3867, 3858, 3864, 3811, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal. Indikátor: táborok, rendezvények száma








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

%

100%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Jelenleg a térségbena régi tárgyak, berendezések nincsenek katalogizálva, a krónikaírás esetleges, a hagyományőrzés gyengül. A helyi gazdag népművészeti, néprajzi, kulturális értékek állapota rossz. A térségben nincs jelen a hagyományőrzést támogató szakmai szerveződések együttműködése.


▪ A még meglévő kulturális értékek bemutathatósága, dokumentáltsága esetleges, fenn áll a veszélye annak, hogy egy részük megsemmisül. Amennyiben létrejönnek és működnek az alkotóházak, tájházak, akkor a helyi értékek és hagyományok bemutathatók és fenntarthatók. A tárgyi feltételrendszer biztosítása mellett szükséges a civil szervezetek és szakértők bevonása a szakmaiság biztosítása érdekében.

Megoldási javaslat

▪ A helyi történetírás újjáélesztésének, a helyi újságok közötti együttműködés erősítésének, továbbá a tárgyi emlékek kistérségi katalogizálásának, és bemutathatóvá tételének támogatása.

▪ A kulturális értékek feltárása, bemutatása növeli az identitástudatot. A meglévő és új közösségek kohéziója nő, egyre magasabb szintű szakmaiság válik jellemzővé. Feléled a helyi történetírás, kiadványok készülnek el. A fejlesztésnek szinenergikus hatása van a 3845, 3867, 3858, 3864, 3811, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal. Indikátor: kiadványok száma








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

%

%

60%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Jelenleg a térségben nem működik alkotóház, a tájházak gondozása és üzemeltetése megoldatlan,a hagyományőrzés gyengül. A helyi gazdag népművészeti, néprajzi, kulturális értékek állapota rossz.


▪ A még meglévő kulturális értékek bemutathatósága, dokumentáltsága esetleges, fenn áll a veszélye annak, hogy egy részük megsemmisül. Amennyiben létrejönnek és működnek az alkotóházak, tájházak, akkor a helyi értékek és hagyományok bemutathatók és fenntarthatók.

Megoldási javaslat

▪ Alkotóház, tájház létrehozásának támogatása.

▪ Működő alkotó- és tájházak, kvalifikált művészek településekhez kötődése erősödik. A kulturális értékek feltárása, bemutatása növeli az identitástudatot. A fejlesztésnek szinenergikus hatása van a 3845, 3867, 3858, 3864, 3811, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal. Indikátor: alkotó és tájházak száma.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

100%

%

100%

100%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető faluIntézkedés: Helyi kulturális értékek megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A kistérség különböző településein (pl: Orfű, Cserkút, Kővágószőlős, Pellérd), elszórtan élnek a régi mesterségek űzői, ismerői. Az előállított kézműves termékek mennyisége sok esetben nem nyújt fedezetet a marketing tevékenységre, illetve hiányzik az ehhez szükséges ismeret is. Alacsony a piacismeret szintje, ami gátja a termékinnovációnak. Nincs együttműködés az azonos vagy hasonló tevékenységet űzők között a szakma, mesterség hagyományaianak feltárásában, megosztásában. Esetenként a működő műhelyek kapacitásai is kihasználatlanok megfelelő kereslet hiányában.


▪ A kézműves tevékenységet folytatók közötti együttműködés, közös tudásbázis kialakításának hiányában alacsony a hagyományokon alapuló, de piacképes új termékek száma; méretgazdaságossági, illetve kapacitás problémákkal kell megkűzdenie az egyes vállalkozásoknak; a kézműves termékek kínálata nagyon ingadozó; nem válhatnak a kézműves tevékenységek arculatformáló kistérségi elemmé.

Megoldási javaslat

▪ A hagyományokat őrző kézművesek, illetve az ilyen szervezetek együttműködésének támogatása a helyi termékkínálat gazdagításában, a hálózatban történő értékesítésben, közös promócióban, a kapacitások megosztásában, közös műhelyek létrehozásában.

▪ Nö a kézműves tevékenységgel foglalkozók, abból jövedelemre szert tevők száma; nő a térségi kézműves termékek száma, illetve kínálata, valamint ismertsége és imázsa. Nő a kézműves vállalkozások árbevétele, jövedelmezősége.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

80%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető faluIntézkedés: Összehangolt térségfejlesztésSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A kistérség rendelkezik fejlesztési stratégiával, fejlesztési programokkal. Hiányzik a mikro-körzetek közötti és azokon belüli fejlesztéseket koordináló egyeztetési fórum, a fejlesztések ütemezett végrehajtásának szervezése. A térség nem rendelkezik marketing és kommunikációs tervvel.


▪ Párhuzamos fejlesztések valósulnak meg, melyek fenntarthatósága nem minden esetben biztosított. A települések egy részében hiányzik a szakmai kapacitás a tudatos településfejlesztéshez, a hosszú távú jövőkép alkotáshoz. Társadalmi és helyi igény van az összehangolt, tudatos térségfejlesztésre, marketingre, kommunikációra.

Megoldási javaslat

▪ A térség fejlesztése, a szakmaiság, az identitástudat erősítésével, mikro-körzeti szintű fejlesztési irodák létrehozásának támgatásával, a fejlesztési irodák munkájának koordinálásával. A 300 fő alatti települések számára ""Aprófalvak élhetősége"" komplex fejlesztési javaslatok, programok kidolgozása. Térségfejlesztési célok marketing piacbefolyásolási eszközökkel való támogatása. Akciók, kampányok szervezése. Térségi marketing és kommunikációs terv készítése.

▪ A 300 fő alatti települések számára ""Aprófalvak élhetősége"" komplex fejlesztési javaslatok, programok kidolgozása.

▪ A térség tudatos, dinamikus, összehangolt fejlesztése, az aprófalvak élhetőségének javítása, források koncentrálása, forráslehetőségek jobb kiaknázása.

▪ Indikátor: fejlesztési programok, beruházások száma








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzésselIntézkedés: Információs esélyegyenlőség biztosításaSzektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ A kistérség minden településén kiépült a vezetékes telefonhálózat, továbbá a mobiltelefonok hálózati lefedettsége is biztosított. Bár az internet kapcsolatok száma napról-napra növekszik, a felhasználók aránya országos szinthez mérten is alacsony mind a lakosság, mind a vállalkozások tekintetében. Pozitívum, hogy minden település rendelkezik közösségi Internet-hozzáférési hellyel (teleház, könyvtár, e-Magyarország pont).


▪ Megfelelő felhasználói ismeretek, kellő jártasság hiányában nem tudják kihasználni sem a térség lakói, sem az itt működő vállalkozások, intézmények az információs és kommunikációs technológia adta lehetőségeket (pl. távmunka, távoktatás). Hiányosak a térség vállalkozásainak ismeretei az Internetről, mint a cégvezetés és a hatékony marketing eszközéről; nem úgy tekintenek az Internetre mint új, hatékony erőforrásra.

Megoldási javaslat

▪ Közösségi forrásokból támogatott alap és fejlesztő IT programok helyben – mikrotérségenként – történő lebonyolításának támogatása. Célcsoport specifikus, gyakorlat-orientált Internetes képzések szervezése – cégvezetőknek, civil szervezeteknek, önkormányzatok munkatársainak, potenciális távmunkásoknak, távoktatás iránt érdeklődöknek, inaktív nőknek, nyugdíjasoknak, gyerekeknek, stb. Speciális felkészítő program keretében ismerhetik meg a térség lakói és szervezetei a térségi belső kommunikáció új, interaktív eszközeit, azok aktív használatának, alkalmazásának módját (térségi adatbázisok, virtuális piac, helyi programajánlók, on-line szolgáltatásnyújtási és hirdetési lehetőségek, stb.).

▪ Első lépésként a térség lemaradásának megállítása, második lépésként az infokommunikációs technológiára és a fejlett információs kultúrára alapozva versenyelőny megszerzése. A tanulási hajlandóság emelkedése. A közösségi kommunikáció hatékonyságának javulása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

40%

%

100%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ TAMOP - 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzésselIntézkedés: Felzárkóztató programokSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A munkanélküliség hosszú idejű stagnálás után valamelyest növekszik a kistérségben,jelenleg kb. 7%-os a munkanélküliségi ráta. Relatíve magas a nyilvántartott álláskeresők száma. A munkanélküliek összetételében kedvezőtlen irányú változások fedezhetők fel: nő a tartósan munkanélküliként töltött idő hossza, az idősebb munkanélküliek aránya; magasabb az egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő romák és a nők aránya.


▪ Az alulképzettség, a funkcionális analfabétizmus, a tartós munkanélküliségből adódó leépülés, a szocializáció egyes állomásainak kimaradása az iskolás korban, a tanulási akarat, motiváltság és készség hiánya miatt nincsenek olyan alapok, amelyekre a szakképzést, az átképzést, a fejlesztést építeni lehetne, ezért az érintett társadalmi csoportok a munkaerőpiac perifériájára kerülnek.

Megoldási javaslat

▪ A megoldás olyan projektek támogatása, amelyek hivatkozva valamilyen HVS célra egy konkrétan meghatározott célcsoport konkrét fejlesztését szolgálják (pl. gyeses kismamák informatikai képzése; helyi/közösségi feladatok ellátására való képzés; az együttműködési készség fejlesztése; motiváció növelés a munkaerőpiacra való visszatérés érdekében; kommunikációs tréning).

▪ Csökken a tartósan munkanélküliek száma. Alkalmassá válnak a leszakadó, a munkaerőpiac perifériájára kiszorult személyek és csoportok az állami intézményrendszer kínálta fejlesztési, szakképzési programok befogadására. Az egész helyi társadalom nyitottabbá, befogadóbbá válik az új ismeretek iránt, fejleszti tanulási készségét, új, innovatív ismeretszerzési módokban szerez jártasságot. Megteremtődnek az élethosszig tartó tanulás alapjai.

▪ A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3927, 3930, 3943, 3921, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A munkanélküliség hosszú idejű stagnálás után valamelyest növekszik a kistérségben, jelenleg kb. 7%-os a munkanélküliségi ráta. Relatíve magas a nyilvántartott álláskeresők száma. A munkanélküliek összetételében kedvezőtlen irányú változások fedezhetők fel: nő a tartósan munkanélküliként töltött idő hossza, az idősebb munkanélküliek aránya; magasabb az egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő romák és a nők aránya.


▪ Az alulképzettség, a funkcionális analfabétizmus, a tartós munkanélküliségből adódó leépülés, a szocializáció egyes állomásainak kimaradása az iskolás korban, a tanulási akarat, motiváltság és készség hiánya miatt nincsenek olyan alapok, amelyekre a szakképzést, az átképzést, a fejlesztést építeni lehetne, ezért az érintett társadalmi csoportok a munkaerőpiac perifériájára kerülnek.

Megoldási javaslat

▪ Egyedi tematikájú, illetve a lebonyolítás módját, ütemét tekintve a konkrét, a célcsoport sajátosságaihoz (képzettségi szint, munkatapasztalat, életkor, szociális helyzet, lakóhely, stb.) illeszkedő képző programok, tréningek szervezése, amelyek révén a célcsoport tagjai képessé válnak valamely, a HVS-ben konkrétan meghatározott cél megvalósítására. A célcsoportot azok a helyi lakosok jelentik, akik nem rendelkeznek a munkaerőpiacon való tartós megfeleléshez nélkülözhetetlen alap kompetenciákkal, s egyéni körülményeik, tanulási nehézségeik miatt szükségük van a közösség támogatására, motivációra, kontrollra, hogy jelenlegi helyzetükön változtatni tudjanak. Elvárás e fejlesztő programokkal szemben, hogy segítsék a helyi közösségek építését, fejlesszék a térség identitástudatát.

▪ Előnyt élveznek azok a programok, amelyek tematikájába beépülnek a helyi hagyományok, térségi ismeretek is, melyek birtokában a résztvevők versenyelőnnyel rendelkezhetnek a helyi munkaerőpiacon.

▪ Csökken a tartósan munkanélküliek száma. Alkalmassá válnak a leszakadó, a munkaerőpiac perifériájára kiszorult személyek és csoportok az állami intézményrendszer kínálta fejlesztési, szakképzési programok befogadására. Az egész helyi társadalom nyitottabbá, befogadóbbá válik az új ismeretek iránt, fejleszti tanulási készségét, új, innovatív ismeretszerzési módokban szerez jártasságot. Megteremtődnek az élethosszig tartó tanulás alapjai.

▪ A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 4474, 3930, 3943, 3921, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

50%



▪ Abaliget, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Keszü, Kisherend, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Romonya, Szalánta, Szemely, Szőkéd




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség jellegzetessége, hogy a munkanélküliek között magasabb az egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő romák és nők aránya, kb. 55%. Az aktív korú romák többsége munkanélküli, nincs folyamatos munkaviszonya. A közhasznú foglalkoztatás elsősorban segédmunkákra korlátozódik. Gyakran ez az egyetlen elérhető munkalehetőség az alacsony státuszú, főként cigány lakosság számára.


▪ Az egyik alapprobléma az alulképzettség. Az általános és szakmai kulturális szint emelése mellett azonban e csoportok munkaerőpiaci reintegrációjához szükség lenne helyben, ismerős közegben megtartott személyiségfejlesztő tréningekre, különösen a fiataloknak új minták bemutatására, vonzóvá és elérhetővé tételére.

Megoldási javaslat

▪ A hátrányos helyzetű, munkanélküli emberek tartós munkába állásának, munkahelyi és társadalmi beilleszkedésének elősegítése, valamint a foglalkoztatottsági szint emelése az egyéni adottságokra és szükségletekre épülő, komplex munkaerő-piaci projekteken keresztül, melyek ösztönzik az érintettek bevonását, képzéshez szükséges, pszicho-szociális és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, és/vagy támogatják az elhelyez(ked)ést és a munkahelyi beilleszkedést segítő (utógondozási) szolgáltatásokat.

▪ Munkanélküliség csökkenése, a hátrányos helyzetű csoportok arányának csökkenése a tartósan munkanélküliek körében, az inkatív nők számának csökkenése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



80%

50%

%

80%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzésselIntézkedés: Helyi (gazdasági) igényeket kielégítő helyi képzések támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A vállalkozások relatíve alacsony száma, összetételük kedvezőtlen alakulása (60% egyéni vállalkozó), jellemzi a térség egészét. Kevés a horizontálisan együttműködő vállalkozás. A piaci versenyben gyakran a budapesti székhelyű cégek legyőzik a helyieket.


▪ Mind a térség gazdasági helyzete, mind a foglalkoztatás jelenlegi alacsonyszintje igényli új vállalkozások életre hívását, illetve a meglévők piaci pozíciójának megerősítését. Az innovációs készség, a vállalkozói kedv alacsony szintű, kevés a felkészült, cégvezetésre, alkalmas vezetők. Mindez gátja az együttműködésnek, a piaci lehetőségek felismerésének. A vállalkozók nem ismerik a horizontális szövetségek kialakításának praktikáit és hasznát.

Megoldási javaslat

▪ Támogatandók a helyi igényekre alapozott rövid képzések, tréningek, tapasztalatcserék, esettanulmányok, a legjobb gyakorlatok bemutatását szolgáló foglalkozások, a következő témákban:

▪ Helyi gazdasági hálózatok kifejlesztésének gyakorlata, projekt-menedzsment, helyi szolgáltatásnyújtás, vidékfejlesztési kezdeményezések, innováció menedzselése, vállalkozásfejlesztés, marketing- és menedzsment ismeretek, vidéki turizmushoz kapcsolódó, helyi kézműipari tevékenységhez kapcsolódó képzések.

▪ Új vállalkozások indulnak, a meglévők jövedelmezősége nő. A vállalkozások új piacokat szereznek meg. Hatékonyabbá válik a belső erőforrások kiaknázása a korszerű vezetési módszerek segítségével. Javul a helyi szolgáltatások színvonala, nő a helyi vállalkozások versenyképessége, létrejönnek horizontális hálózatok. A vállalkozások tudatos vezetése erősödik, javul a vállalkozói kultúra. A vállalkozók képesek lesznek pénzügyi források megszerzésére. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3927, 4474, 3930, 3943, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

100%

%

100%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzésselIntézkedés: Nemzetiségi nyelvápolás, idegennyelv ismeret növeléseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Jelentős mértékű a különböző nemzetiségek jelenléte a térségben, arányuk meghaladja a 20%-ot (pl: Szalánta, Egerág, Kozármisleny, Pogány, Kökény, Romonya) (német, horvát), azonban alacsony az idegen (saját nemzetiségi) nyelvet beszélők száma, még a fiatal korosztály körében is.


▪ Erős asszimiláció következményeként a fiatalabb generációknál a nemzetiségi nyelv, mint anyanyelv használata már kevésbé jellemző. Kevesek képesek az idegen (saját nemzetiségi) nyelvű kommunikációra. Az idegen nyelvek gyakorlati alkalmazása fejleszti a komunikációs képességet. A nemzetiségi nyelv ápolása szorosan összefügg a nemzetiségi hagyományok ápolásával, ezért célszerűnek látszik speciális képzési, illetve nyelvgyakorlási módszerek alkalmazása.

Megoldási javaslat

▪ Nemzetiségi nyelvek ápolásának, idegennyelvismeret bővítésének, a nyelvtanulás ösztönzésének támogatása speciális képzési programok segítségével (pl: színjátszó körök szervezése, idegen nyelvű szakkörök szervezése, idegennyelvű túravezetés oktatása, fordítói verseny meghirdetése, fordítóiroda-szolgálat létrehozása képzési céllal stb.).

▪ A települések, a térségek és a régió kulturális gazdagodása, az emberi viszonyok, kapcsolatok javulása, továbbá a helyi közösségeken belüli kohézió kialakulása, illetve erősödése várható. Indikátorok: idegen nyelvet beszélők száma, nemzetiségi/idegennyelvű rendezvények száma, nyelvápoló közösségek száma. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3927, 4474, 3930, 3921, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzésselIntézkedés: Nemzetiségi nyelvápolás, idegennyelv ismeret növeléseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Jelentős mértékű a különböző nemzetiségek jelenléte a térségben, arányuk meghaladja a 20%-ot (pl: Szalánta, Egerág, Kozármisleny, Pogány, Kökény, Romonya) (német, horvát), azonban alacsony az idegen (saját nemzetiségi) nyelvet beszélők száma, még a fiatal korosztály körében is.


▪ Megfelelő (nemzeteiségi és idegen)nyelvismeret hiányában nincs mód a már korábban kialakult közösségi kapcsolatok ápolására, illetve azok fejlesztésére. A nemzetiségi hagyományok és nyelv ápolást, illetve az idegennyelvgyakorlás és a kapcsolatépítő programok jól összekapcsolhatók.

Megoldási javaslat

▪ Nemzetiségi nyelvek ápolásának, idegennyelvismeret bővítésének, a nyelvtanulás ösztönzésének támogatása nemzetközi együttműködések útján. Így különösen csereüdültetés, közös kommunikációs felületek kialakítása, közös kulturális programok létrehozása, térségi bemutató programok összeállítása és előadása révén.

▪ A települések, a térségek és a régió kulturális gazdagodása, az emberi viszonyok, kapcsolatok javulása, továbbá a helyi közösségeken belüli kohézió kialakulása, ileltve erősödése várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

80%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrend...Intézkedés: Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesz...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Települési szinten számos hagyománnyal rendelkező program, rendezvény szolgálja a közösségi tudat fejlesztését és fenntartását, mint ahogy közös fejlesztési projektekre is van példa, azonban térségi, illetve mikrotérségi szinten már hiányosságok vannak e tekintetben.


▪ A térségfejlesztésre vonatkozó elképzelések, programok megvalósításának egyik nagy kockázata, hogy nem sikerül a különböző ismeretekkel, tapasztalatokkal, célokkal és sikerkritériumokkal rendelkező térségi szereplők együttműködését kialakítani. Ahhoz, hogy hosszabb távon is sikeresen működő közösségek, hálózatok jöjjenek létre, a minimális követelmény az azonos értékrend kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ Támogatásban kell részesíteni azokat a kezdeményezéseket, amelyek olyan programhoz igényelnek segítséget, amelyek közvetlenül szolgálják a különböző térségi szereplők stratégiai együttműködését a közös értékrend, új, innovatív együttműködési formák kialakítása, illetve tudatosítása, kommunikálása révén. Előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek a különböző szférába (önkormányzat, civil, üzleti szféra) tartozó szervezetek hosszú távú együttműködését alapozzák meg, illetve azok a kezdeményezések, amelyek a szükséges elméleti ismeretek átadása mellett mentorokkal támogatott mintaprojektek megvalósításán keresztül segítik a térségi szereplők hatékony együttműködésének kialakulását.

▪ Hatékony, sokszereplős együttműködések kialakulása. A vállalkozói, önkormányzati és civil szféra zavartalan együttműködésének köszönhetően újszerű, kreatív, hatékony fejlesztési projektek megvalósítása. Az önkormányzatok és a lakosság kapcsolatának erősödése. Új PPP projektek életre hívása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

80%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ DDOP - 2. prioritás - A turisztikai potenciál erősítése a régióbanTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Az urbanizálódó falusi települések népessége a városból való kikötözőkkel gyorsabban növekszik, funkciójukat tekintve egy részük alvó település.


▪ Az agglomerációs településekre beköltözők nagyobb részének nincs kapcsolata a helyi közösséggel, ugyanakkor szellemi tőkéjét és „városi szintű” szolgáltatási igényét is hozza magával. A település régi és új lakói között több településen érdekellentétek feszülnek.

Megoldási javaslat

▪ Társadalmi párbeszéd megindítása a beköltözők és a helyi lakosság között, közösségi programok, a helyi kötődést erősítő akciók szervezése, mely a helyi „vegyes” közösséget erősíti. A beköltözők bevonása a helyi civil közösségi életbe, a helyi településfejlesztésbe, közösségfejlesztő tréningeken keresztül. Helyi és térségi díjak alapítása a közösségért végzett munkáért.

▪ Harmónikusabbá válik a település közössége, mérséklődik az alvó település funkciója, növekszik a helyi közösség önszerveződő ereje, érdekképviselete.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

80%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrend...Intézkedés: Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesz...Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség civil élete elsősorban a nagyobb településeken fejlett és sokszínű. A térségben 123 nonprofit szervezet van, de ezek területi eloszlása nagyon változó; a 38 településből kilencben egy sem működik. (Ezek 500 lélekszám alattiak, alacsony népességmegtartó képességgel rendelkeznek, lakosaik gazdasági, szociális problémákkal küzdő emberek.) Tevékenységük alapján a meglévő szervezetek elsősorban a helyi értékeket, érdekeket védő, hagyományőrző, kulturális, településfejlesztő szervezetek.


▪ A közösségi tudat fejlesztése, a lakóhelyhez való kötődés szempontjából meghatározó a civil együttműködések léte, tevékenysége. Sajnálatos módon éppen az egyébként is depresszív, leghátrányosabb helyzetű településeken nincs vonzó civil élet. A kistérségi szintű együttműködésnek nincs hagyománya, bejáratott szervezeti háttere.

Megoldási javaslat

▪ Támogatásban részesülhetnek azok a kezdeményezések, amelyek olyan - elsősorban a kultúra, a helyi hagyományok ápolását szolgáló, illetve sport és szabadidős - rendezvénysorozat elindítására, megvalósítására irányulnak, amelyek több település lakóinak vagy civil szervezeteinek részvételével rendszeres találkozójaként zajlanak.

▪ Erősödő civil társadalom. A helyi lakosok és közösségek kezdeményezőkészségének fejlődése. A térségi identitástudat erősödése. A fiatalok elvándorlásának megállítása. A hagyományok, helyi szokások továbbélése. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3867,3858,3864,3899,3811,3813 hivatkozási számú javaslatokkal.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%






Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrend...Intézkedés: Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesz...Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség civil élete elsősorban a nagyobb településeken fejlett és sokszínű. A térségben 123 nonprofit szervezet van, de ezek területi eloszlása nagyon változó; a 38 településből kilencben egy sem működik. (Ezek 500 lélekszám alattiak, alacsony népességmegtartó képességgel rendelkeznek, lakosaik gazdasági, szociális problémákkal küzdő emberek.) Tevékenységük alapján a meglévő szervezetek elsősorban a helyi értékeket, érdekeket védő, hagyományőrző, kulturális, településfejlesztő szervezetek.


▪ A közösségi tudat fejlesztése, a lakóhelyhez való kötődés szempontjából meghatározó a civil együttműködések léte, tevékenysége. Sajnálatos módon éppen az egyébként is depresszív, leghátrányosabb helyzetű településeken nincs vonzó civil élet. A kistérségi szintű együttműködésnek nincs hagyománya, bejáratott szervezeti háttere. A civil szervezetek számának és tevékenységi körének bővülése egyaránt szolgálná a közösségi tudat és a helyi lakosok életkörülményeinek javulását.

Megoldási javaslat

▪ Támogatásban részesülhet minden olyan kezdeményezés, amelyik a térség egészének vagy mikrotérségeinek lakóit, illetve azok meghatározott szegmenseit szervezi új, intézményesült (civil) közösséggé.

▪ Ilyen kezdeményezés lehet pl. a helyi értékek feltárására és ápolására irányuló kutatás, gyűjtőmunka szervezése, az együttműködés lehetséges területeinek feltárása, (civil) szervezetfejlesztési (munka)programok készítése és végrehajtása, (potenciális) hazai és nemzetközi civil partnerek felkutatása, a velük való kapcsolatépítés.

▪ Erősödő civil társadalom. A közös problémák közösségi eszközökkel történő megoldása. A demokrácia kiszélesedése. A térség lakói, az őket képviselő szervezetek érdekérvényesítő képességének javulása. A fiatalok elvándorlásának megállítása. Hatékony információáramlás a térség egészén belül. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3867,3858,3864,3899,3811,3813 hivatkozási számú javaslatokkal.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

80%

80%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Nincs hagyománya a közösségért végzett munka elismerésének, a jó példa közkinccsé tételének.


▪ A közösségek számának növelése, új hálózatok építése, mindezek működési hatékonyságának növelése az ösztönzés és a közösségi értékek elismerésének függvénye.Tekintettel arra, hogy az együttműködés, az erőforrások egyesítése vagy megosztása az élet minden területén a térség fejlődésének egyik legfőbb záloga, komoly közösségi érdek fűződik ahhoz, hogy megfelelő számban legyenek kellően motivált közösségépítők.

Megoldási javaslat

▪ Azoknak a közösségi kezdeményezéseknek és eredményeknek a bemutatása, amelyek a közösségépítésben élenjáró személyek és/vagy szervezetek munkáját dícsérik. A bemutatás célja a tapasztalatátadás mellett a nyilvánosság biztosításával az elismerés és a további motiváció elérése. Településszintű tárgyi és szellemi értékleltár készítése.

▪ A közösségépítő munka hatékonyságának javulása. A közösségfejlesztésben motivált térségi szereplők számának növekedése. Erősödő gazdasági és civil együttműködések, innovatív közösségi kezdeményezések.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrend...Intézkedés: Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesz...Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A települések egy részében gyengék, vagy (9 településen) egyáltalán nem működnek helyi közösségek, illetve a közösségek között nincs együttműködés. Különösen az amúgy is - gazdasági, társadalmi, szociális okokból – hátrányos helyzetű, kis lélekszámú településekre jellemző ez a helyzet.


▪ Nincs vagy csak esetleges a térségi civil szervezetek közötti információáramlás, a civil működés sajátos tapasztalatainak megosztása, az erőforrások, ismeretek, tudás, innovatív ötletek megosztása, egyesítése a civil értékek és a civil mozgalmak népszerűsítése, a térségi identitást erősítése érdekében. A civil szervezetek összefogása, innovatív együttműködési kezdeményezései jó lehetőséget teremtenének a térségen belüli, a térségek közötti, illetve a térség és nemzetközi (civil) szervezetek közötti kapcsolatok kiszélesítéséhez.

Megoldási javaslat

▪ Támogatandók azok a kezdeményezések, amelyek erősítik az együttműködést a civil szféra területén, így különösen közös programtervező fórum életre hívása, koordinációs terv készítése, tagszervezést támogató, illetve közönségszervező közös kommunikációs kampány kidolgozása és lebonyolítása, a helyi értékek, hagyományok feltárására irányuló közös programok szervezése, nemzetközi szakmai együttműködés erősítése, tanulmányutak szervezése, valamint a Civilek a Mecsekvidék Közösségért program elkészítése.

▪ A térségi civil szervezetek szakmai megerősödése, kapcsolatrendszerük bővülése, s ennek megfelelően az általuk kezdeményezett programok, rendezvények számának, illetve a más szervezetek által kezdeményezett programokban, rendezvényeken való részvétel növekedése. Közös, komplex civil programok létrejötte a térségben. A nemzetközi kapcsolatrendszer bővülése. A tervszerűség, hatékonyság növekedése a civil szféra tevékenységében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

90%

%



▪ Aranyosgadány, Bosta, Husztót, Kovácsszénája, Lothárd, Ócsárd, Regenye, Szilvás, Szőke, Tengeri, Téseny




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrend...Intézkedés: Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesz...Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A települések egy részében gyengék, vagy (9 településen) egyáltalán nem működnek helyi közösségek, illetve a közösségek között nincs együttműködés. Különösen az amúgy is - gazdasági, társadalmi, szociális okokból – hátrányos helyzetű, kis lélekszámú településekre jellemző ez a helyzet.


▪ A civil szféra erősítésének legfőbb akadálya azoknak a szervezőerővel, jó kommunikációs készséggel, elhivatottsággal rendelkező helybelieknek a hiánya, akik helyi ismereteikre alapozva felvállalnák egyrészt új közösségek létrehozását, másrészt készek és képesek lennének a helyi lakosságot, illetve annak közösségeit a térség más településeivel, közösségeivel való együttműködésre ösztönözni.

Megoldási javaslat

▪ A civil együttműködés erősítése érdekeében támogatandók azok a képzések, képességfejlesztő tréningek, amelyek a már működő, vagy az újonnan alakuló helyi közösségek, civil szervezetek vezetőinek, alapítóinak, szervezőinek felkészítését szolgálják a hatékonyabb szervező munkára.

▪ Növekvő számú civil szervezet a kistérségben; a szervezetek működési hatékonyságának növekedése. A civil együttműködés ügyében elkötelezett helyi lakosok összetartó – informális – közösségének kialakulása. Javuló civil kommunikáció a térségen belül. A tapasztalatok megosztása direkt csatornák, személyes kapcsolatok útján. Indikátorok: képzések, programok száma, résztvevők száma, érintett szervezetek száma. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3845, 3867, 3864, 3899, 3811, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek



201

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia prioritásait a Stratégiai Vázlat és a Helyzetelemzés dokumentumaira támaszkodva dolgoztuk ki. A prioritások meghatározásakor mikrotérségi egyeztetéseken SWOT analízis segítségével pontosítottuk célkitűzéseinket, az elhangzott javaslatokat szakértői csapat összegezte. A prioritásokhoz ismételten mikrotérségi egyeztetéseken gyűjtöttünk javaslatokat és alakítottuk ki az intézkedéseket és a megoldásokat. A forrásallokációhoz további egyeztetéseken a várható projektszámok begyűjtésével, a hangsúlyok figyelembevételével jutottunk el.

A fő fejlesztési prioritások és intézkedésekA stratégiai program prioritásai az Akciócsoport által lefedett területen élők legfontosabb céljainak megvalósulását szolgálják. Az intézkedések meghatározása során törekedtünk arra, hogy az erőforrásokra támaszkodó, a lehetőségeket kihasználó vidékfejlesztési stratégia megvalósulása fenntartható fejlődést generáljon, nem az egyedi fejlesztési projektek, hanem az egyénre szabott képességfejlesztés, helyi közösségfejlesztés, önmagát eltartani képes, támogató intézményi háló legyen a stratégia hangsúlyos eleme. A megoldási javaslatok kidolgozásánál fokozott figyelmet fordítottunk a hátrányos helyzetű településekre, és külön program foglalkozik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok társadalmi beilleszkedésének és munkába állásának elősegítésére.A megoldási javaslatok megfogalmazásakor törekedtünk a szinergikus lehetőségek kiaknázására, így pl. a mikrovállalkozásokat nem csak eszközfejlesztési pályázattal, hanem minőségbiztosítási rendszerek kialakításával, hálózatosodásban, tanácsadó szolgálattal, képzéssel is támogatni kívánjuk. A stratégia kidolgozása során az intézkedésekhez a megoldási javaslatokat teljeskörűen igyekeztünk megfogalmazni, így azok tartalmazzák a más operatív programokban található intézkedéseknek a stratégiához kapcsolódó cselekvéseit is. A gazdaságfejlesztéshez kötődő intézkedések mellett a stratégia másik hangsúlyos eleme a helyi közösségek fejlesztése és az általuk hordozott értékek megőrzése, ami fontos alapja a fejlesztési program társadalmi fenntarthatóságának.

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia prioritásait a Stratégiai Vázlat és a Helyzetelemzés dokumentumaira támaszkodva dolgoztuk ki. A prioritások meghatározásakor mikrotérségi egyeztetéseken SWOT analízis segítségével pontosítottuk célkitűzéseinket, az elhangzott javaslatokat szakértői csapat összegezte. A prioritásokhoz ismételten mikrotérségi egyeztetéseken gyűjtöttünk javaslatokat és alakítottuk ki az intézkedéseket és a megoldásokat. A forrásallokációhoz további egyeztetéseken a várható projektszámok begyűjtésével, a hangsúlyok figyelembevételével jutottunk el.

A fő fejlesztési prioritások és intézkedésekA stratégiai program prioritásai az Akciócsoport által lefedett területen élők legfontosabb céljainak megvalósulását szolgálják. Az intézkedések meghatározása során törekedtünk arra, hogy az erőforrásokra támaszkodó, a lehetőségeket kihasználó vidékfejlesztési stratégia megvalósulása fenntartható fejlődést generáljon, nem az egyedi fejlesztési projektek, hanem az egyénre szabott képességfejlesztés, helyi közösségfejlesztés, önmagát eltartani képes, támogató intézményi háló legyen a stratégia hangsúlyos eleme. A megoldási javaslatok kidolgozásánál fokozott figyelmet fordítottunk a hátrányos helyzetű településekre, és külön program foglalkozik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok társadalmi beilleszkedésének és munkába állásának elősegítésére.A megoldási javaslatok megfogalmazásakor törekedtünk a szinergikus lehetőségek kiaknázására, így pl. a mikrovállalkozásokat nem csak eszközfejlesztési pályázattal, hanem minőségbiztosítási rendszerek kialakításával, hálózatosodásban, tanácsadó szolgálattal, képzéssel is támogatni kívánjuk. A stratégia kidolgozása során az intézkedésekhez a megoldási javaslatokat teljeskörűen igyekeztünk megfogalmazni, így azok tartalmazzák a más operatív programokban található intézkedéseknek a stratégiához kapcsolódó cselekvéseit is. A gazdaságfejlesztéshez kötődő intézkedések mellett a stratégia másik hangsúlyos eleme a helyi közösségek fejlesztése és az általuk hordozott értékek megőrzése, ami fontos alapja a fejlesztési program társadalmi fenntarthatóságának.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

202

Igyekeztünk a térségi összefogásban rejlő előnyöket kihasználni, ez az egyes intézkedésekben megjelenik, például mint vállalkozói kaptár menedzserközpont, turisztikai koordinációs iroda vagy mint a térségfejlesztés összehangolása.

ÜtemezésMivel a stratégiai program szakmai összefüggéseket követ és nem forrásszemléletű, ezért a két forráscsoport összehangolt felhasználása indokolt. 2008. II. – 2009. I. félévében a pályázatok meghirdetésére, elbírálására és a szerződéskötésre sor kerülhet. 2010-ben az első pályázati forduló lezárulhat. Az intézkedések egy részében két ütemben tervezzük a felhasználást. Ez a megoldás a keretmaradványok átcsoportosítását is lehetővé teszi a kisebb érdeklődést kiváltó megoldási javaslatok esetén. A második fordulót 2011. I. félévében kívánjuk indítani, így ezek a projektek is 2013. II. félévében lezárhatók.

A stratégia várható hatásaJövőképünk egy sokszínű, összehangoltan építkező vidék, ahol az ott élők a lehetőségeket felismerve, tudásuk és együttműködésük révén fenntartható fejlesztésre képesek.A stratégia megvalósulása esetén a térségben a vállalkozások megerősödnek, számuk nő. Emelkedik a munkahelyek száma, nő a termelés hatékonysága. Alternatív, kiegészítő jövedelemszerző lehetőségek nyílnak meg, a kézműves hagyományok továbbélnek. A falusi turizmus szálláshelyei bővülnek, az ifjúsági turizmus erősödik, komplex turisztikai programcsomagok jönnek létre, a vállalkozókat turisztikai koordinációs iroda segíti. Az integrált szolgáltató házakra is támaszkodva, valamint a közösségi közlekedés javításával nő az elérhető szolgáltatások száma.Javul a térség környezeti állapota a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási programban való részvétellel, a települési szennyvízelvezetési rendszerek kiépítésével, az állati hulladékot kezelő állomás működtetésével. Új térségi infokommunikációs eszközök jönnek létre, ezek bázisán együttműködések alakulnak ki.

Igyekeztünk a térségi összefogásban rejlő előnyöket kihasználni, ez az egyes intézkedésekben megjelenik, például mint vállalkozói kaptár menedzserközpont, turisztikai koordinációs iroda vagy mint a térségfejlesztés összehangolása.

ÜtemezésMivel a stratégiai program szakmai összefüggéseket követ és nem forrásszemléletű, ezért a két forráscsoport összehangolt felhasználása indokolt. 2008. II. – 2009. I. félévében a pályázatok meghirdetésére, elbírálására és a szerződéskötésre sor kerülhet. 2010-ben az első pályázati forduló lezárulhat. Az intézkedések egy részében két ütemben tervezzük a felhasználást. Ez a megoldás a keretmaradványok átcsoportosítását is lehetővé teszi a kisebb érdeklődést kiváltó megoldási javaslatok esetén. A második fordulót 2011. I. félévében kívánjuk indítani, így ezek a projektek is 2013. II. félévében lezárhatók.

A stratégia várható hatásaJövőképünk egy sokszínű, összehangoltan építkező vidék, ahol az ott élők a lehetőségeket felismerve, tudásuk és együttműködésük révén fenntartható fejlesztésre képesek.A stratégia megvalósulása esetén a térségben a vállalkozások megerősödnek, számuk nő. Emelkedik a munkahelyek száma, nő a termelés hatékonysága. Alternatív, kiegészítő jövedelemszerző lehetőségek nyílnak meg, a kézműves hagyományok továbbélnek. A falusi turizmus szálláshelyei bővülnek, az ifjúsági turizmus erősödik, komplex turisztikai programcsomagok jönnek létre, a vállalkozókat turisztikai koordinációs iroda segíti. Az integrált szolgáltató házakra is támaszkodva, valamint a közösségi közlekedés javításával nő az elérhető szolgáltatások száma.Javul a térség környezeti állapota a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási programban való részvétellel, a települési szennyvízelvezetési rendszerek kiépítésével, az állati hulladékot kezelő állomás működtetésével. Új térségi infokommunikációs eszközök jönnek létre, ezek bázisán együttműködések alakulnak ki.



203

A települések közösségei megerősödnek, civil közösségi hálózatok jönnek létre. A közösségépítés hatékonysága, elismertsége javul. Az épített és kulturális értékek megőrződnek, javul a települések arculata. A települések összehangolják fejlesztési elképzeléseiket.A térség lakói célzott képességfejlesztéssel helyt tudnak állni a piaci versenyben, a hátrányos helyzetben levőket felzárkóztató programok segítik.

A települések közösségei megerősödnek, civil közösségi hálózatok jönnek létre. A közösségépítés hatékonysága, elismertsége javul. Az épített és kulturális értékek megőrződnek, javul a települések arculata. A települések összehangolják fejlesztési elképzeléseiket.A térség lakói célzott képességfejlesztéssel helyt tudnak állni a piaci versenyben, a hátrányos helyzetben levőket felzárkóztató programok segítik.



204

FenntarthatóságA stratégiai tervet mindhárom fenntarthatósági aspektusra tekintettel dolgoztuk ki, hogy maradéktalanul eleget tegyünk ezen kritériumoknak.A térség ökológiai állapotának megóvását közvetlenül szolgáló intézkedések (hulladék- és szennyvízkezelés, tájsebek kezelése, a megújuló energiaforrások hasznosításának előmozdítása) mellett számos olyan kezdeményezés kapott támogatást, amelyek megvalósítása érdekeltté teszi a térségi szereplőket a környezeti állapot megóvásában, illetve nem járnak további környezeti terheléssel. Ilyen többek között: a természeti értékekre alapozott turisztikai termékkínálat fejlesztése; a helyi adottságokra épülő termékek körének bővítése; a környezettudatos helyi vállalkozásoknak nyújtott támogatások; a tudásalapú vidékfejlesztést szolgáló kezdeményezések.A gazdasági fenntarthatóság neuralgikus pontjai többnyire a következők: a vállalkozói, menedzsment ismeretek, készségek hiányosságai; a piacismeret hiánya; a szállítóknak való kiszolgáltatottság (beleértve a munkaerőt is); a szükséges tőke hiánya; a közös kockázatvállalás, az erőforrások megosztása terén meglévő tapasztalatlanságok; a nem versenyképes termékkínálat; az értékesítés problémái; az információcsere korlátai. A Közösség a (potenciális) vállalkozók képzésével, a hálózatosodás támogatásával, vállalkozói „kaptárak” felállításával, a helyi termékeket támogató szolgáltatásokkal, helyi piacok és értékesítési lehetőségek megteremtésével, a térségi kommunikáció javításával, a helyi munkaerő fejlesztésével, motiválásával kívánja biztosítani a fenntartható gazdaságfejlesztést.A terv fontos eleme a humán erőforrás fejlesztése mellett a térségi közösségek és azok együttműködésének sokrétű támogatása, miután a térségi szereplők területi és társadalmi kohéziója, a szolidaritás, a társadalmi méltányosság, a térségfejlesztési munkában való közösségi, felelős részvétel a legfőbb biztosítéka a kitűzött célok elérésének, az eredmények megőrzésének. Ezek az együttműködések válhatnak a kistérség új erőforrásává, s jelenthetnek versenyelőnyt más térségekkel szemben.

EsélyegyenlőségA közösségi tudat, az együttműködés mint új erőforrás csak akkor állítható a stratégiai célok szolgálatába, ha a térség minden szereplője, lakója a térség integrált tagjának tekinti magát.

FenntarthatóságA stratégiai tervet mindhárom fenntarthatósági aspektusra tekintettel dolgoztuk ki, hogy maradéktalanul eleget tegyünk ezen kritériumoknak.A térség ökológiai állapotának megóvását közvetlenül szolgáló intézkedések (hulladék- és szennyvízkezelés, tájsebek kezelése, a megújuló energiaforrások hasznosításának előmozdítása) mellett számos olyan kezdeményezés kapott támogatást, amelyek megvalósítása érdekeltté teszi a térségi szereplőket a környezeti állapot megóvásában, illetve nem járnak további környezeti terheléssel. Ilyen többek között: a természeti értékekre alapozott turisztikai termékkínálat fejlesztése; a helyi adottságokra épülő termékek körének bővítése; a környezettudatos helyi vállalkozásoknak nyújtott támogatások; a tudásalapú vidékfejlesztést szolgáló kezdeményezések.A gazdasági fenntarthatóság neuralgikus pontjai többnyire a következők: a vállalkozói, menedzsment ismeretek, készségek hiányosságai; a piacismeret hiánya; a szállítóknak való kiszolgáltatottság (beleértve a munkaerőt is); a szükséges tőke hiánya; a közös kockázatvállalás, az erőforrások megosztása terén meglévő tapasztalatlanságok; a nem versenyképes termékkínálat; az értékesítés problémái; az információcsere korlátai. A Közösség a (potenciális) vállalkozók képzésével, a hálózatosodás támogatásával, vállalkozói „kaptárak” felállításával, a helyi termékeket támogató szolgáltatásokkal, helyi piacok és értékesítési lehetőségek megteremtésével, a térségi kommunikáció javításával, a helyi munkaerő fejlesztésével, motiválásával kívánja biztosítani a fenntartható gazdaságfejlesztést.A terv fontos eleme a humán erőforrás fejlesztése mellett a térségi közösségek és azok együttműködésének sokrétű támogatása, miután a térségi szereplők területi és társadalmi kohéziója, a szolidaritás, a társadalmi méltányosság, a térségfejlesztési munkában való közösségi, felelős részvétel a legfőbb biztosítéka a kitűzött célok elérésének, az eredmények megőrzésének. Ezek az együttműködések válhatnak a kistérség új erőforrásává, s jelenthetnek versenyelőnyt más térségekkel szemben.

EsélyegyenlőségA közösségi tudat, az együttműködés mint új erőforrás csak akkor állítható a stratégiai célok szolgálatába, ha a térség minden szereplője, lakója a térség integrált tagjának tekinti magát.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

205

Ehhez szükséges, hogy felszámolásra kerüljenek, de legalább is csökkenjenek azok meglévő társadalmi különbségek, amelyek akadályai az együttműködésnek, s amelyek egyes csoportokat a helyi társadalom perifériájára szorítanak. A terv ezért intézkedéseket és javaslatokat tartalmaz a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására, megakadályozza, hogy az információs és kommunikációs ismeretek hiánya miatt újabb csoportok váljanak hátrányos helyzetűvé, bátorítja a nők munkaerő-piaci reintegrációját képzéssel, helyi és alternatív foglalkoztatási lehetőségek támogatásával, a helyi szolgáltatások körének bővítésével. A meglévő közösségek támogatásával és újak életre hívásával támogatja a nemzetiségi kisebbségek erősödését, identitásuk, hagyományaik és nyelvük megőrzését.

Ehhez szükséges, hogy felszámolásra kerüljenek, de legalább is csökkenjenek azok meglévő társadalmi különbségek, amelyek akadályai az együttműködésnek, s amelyek egyes csoportokat a helyi társadalom perifériájára szorítanak. A terv ezért intézkedéseket és javaslatokat tartalmaz a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására, megakadályozza, hogy az információs és kommunikációs ismeretek hiánya miatt újabb csoportok váljanak hátrányos helyzetűvé, bátorítja a nők munkaerő-piaci reintegrációját képzéssel, helyi és alternatív foglalkoztatási lehetőségek támogatásával, a helyi szolgáltatások körének bővítésével. A meglévő közösségek támogatásával és újak életre hívásával támogatja a nemzetiségi kisebbségek erősödését, identitásuk, hagyományaik és nyelvük megőrzését.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

206

A LEADER terv készítése során egyrészt építettünk a korábban készült stratégiai tervek időszerű megállapításaira a helyzetelemzésnél, másrészt arra törekedtünk, hogy a tervek párhuzamos végrehajtása szinergikus fejlesztéseket indítsanak el a térségben. A LEADER terv intézkedései ezért részben kiegészítő jellegűek, részben arra hivatottak, hogy javítsák a fejlesztéshez szükséges feltételrendszert, motiválják a térségi szereplőket.

A Pécsi Kistérség Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programjában meghatározott prioritások hasonlóak a LEADER fejlesztési célokhoz. A legnagyobb eredményeket a foglalkoztatási célok megvalósítása terén értük el: támogatást szereztünk az alternatív jövedelemszerzés népszerűsítésére, szakmai továbbképzés és átképzés támogatására, közmunkaprogramot bonyolítottunk le. A terv végrehajtásának neuralgikus pontja az önálló menedzsment, amit forráshiány miatt nem tudtunk még létrehozni. (Törekvéseinket a HVI cím elnyeréséért, valamint a Norvég Alaphoz benyújtott pályázatok jelzik.) A LEADER tervben szereplő térségi menedzsment funkciók támogatása éppen ezért fontos eleme stratégiánknak, s egyben a fenntartható vidékfejlesztés záloga.

A Pécsi Kistérség közlekedési helyzet– és állapotfelmérése alapján eredményesen pályáztunk egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, ami Romonya és Gyód közlekedési helyzetének javítását hivatott szolgálni, illetve Bakonya, valamint Áta és Szalánta községeket érintő kivitele tervek kerültek megrendelésre. Ezek a fejlesztések közvetlenül is szolgálják többek között a LEADER terv turisztikai, gazdaságfejlesztési, élhetőbb településért megfogalmazott célkitűzéseit. A LEADER terv turisztikai vonzerőt és kínálatbővítést célzó intézkedései, valamint a tematikus utak kialakítására vonatkozó komplex elképzelései összhangban vannak a Pécsi Kistérség turizmusfejlesztési koncepciójával; ennek végrehajtására jelenleg egy elbírálás alatt álló pályázatunk van mikrokörzeti szintű tematikus kiadványok elkészítésére.

A LEADER terv készítése során egyrészt építettünk a korábban készült stratégiai tervek időszerű megállapításaira a helyzetelemzésnél, másrészt arra törekedtünk, hogy a tervek párhuzamos végrehajtása szinergikus fejlesztéseket indítsanak el a térségben. A LEADER terv intézkedései ezért részben kiegészítő jellegűek, részben arra hivatottak, hogy javítsák a fejlesztéshez szükséges feltételrendszert, motiválják a térségi szereplőket.

A Pécsi Kistérség Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programjában meghatározott prioritások hasonlóak a LEADER fejlesztési célokhoz. A legnagyobb eredményeket a foglalkoztatási célok megvalósítása terén értük el: támogatást szereztünk az alternatív jövedelemszerzés népszerűsítésére, szakmai továbbképzés és átképzés támogatására, közmunkaprogramot bonyolítottunk le. A terv végrehajtásának neuralgikus pontja az önálló menedzsment, amit forráshiány miatt nem tudtunk még létrehozni. (Törekvéseinket a HVI cím elnyeréséért, valamint a Norvég Alaphoz benyújtott pályázatok jelzik.) A LEADER tervben szereplő térségi menedzsment funkciók támogatása éppen ezért fontos eleme stratégiánknak, s egyben a fenntartható vidékfejlesztés záloga.

A Pécsi Kistérség közlekedési helyzet– és állapotfelmérése alapján eredményesen pályáztunk egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, ami Romonya és Gyód közlekedési helyzetének javítását hivatott szolgálni, illetve Bakonya, valamint Áta és Szalánta községeket érintő kivitele tervek kerültek megrendelésre. Ezek a fejlesztések közvetlenül is szolgálják többek között a LEADER terv turisztikai, gazdaságfejlesztési, élhetőbb településért megfogalmazott célkitűzéseit. A LEADER terv turisztikai vonzerőt és kínálatbővítést célzó intézkedései, valamint a tematikus utak kialakítására vonatkozó komplex elképzelései összhangban vannak a Pécsi Kistérség turizmusfejlesztési koncepciójával; ennek végrehajtására jelenleg egy elbírálás alatt álló pályázatunk van mikrokörzeti szintű tematikus kiadványok elkészítésére.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

207

A Komplex Fejlesztési Programban meghatározott prioritások alapján valósult meg a KIOP támogatásával az állati hulladékgyűjtő és átrakó állomás Kővágószőlősön, mely beruházás alapja az egészséges települési környezetnek, amelynek további fejlesztése és megőrzése a LEADER terv számos intézkedésében is támogatást nyer.

A Pécsi Kistérség Közoktatási Intézményfejlesztési Terve, a Pécsi Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója, valamint a Pécsi Kistérség Kulturális Koncepciója alapján szerveződik a kistérségi közszolgáltatás, alakul az intézményrendszer, s a fejlesztések is kistérségi összefogással valósulnak meg. Mindhárom területen jelentős számú pályázati támogatás segítette a fejlesztő munkát. A LEADER tervben szereplő humán fejlesztő programoktól, illetve a közösségépítést segítő támogatásoktól azt várjuk, hogy egyrészt emeljék a helyi társadalom kulturális igényszintjét, az ilyen irányú szolgáltatások iránti keresletet, másrészt a civil szférát motiválják és támogassák a közösségi feladatok ellátásában való részvételre.

A Komplex Fejlesztési Programban meghatározott prioritások alapján valósult meg a KIOP támogatásával az állati hulladékgyűjtő és átrakó állomás Kővágószőlősön, mely beruházás alapja az egészséges települési környezetnek, amelynek további fejlesztése és megőrzése a LEADER terv számos intézkedésében is támogatást nyer.

A Pécsi Kistérség Közoktatási Intézményfejlesztési Terve, a Pécsi Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója, valamint a Pécsi Kistérség Kulturális Koncepciója alapján szerveződik a kistérségi közszolgáltatás, alakul az intézményrendszer, s a fejlesztések is kistérségi összefogással valósulnak meg. Mindhárom területen jelentős számú pályázati támogatás segítette a fejlesztő munkát. A LEADER tervben szereplő humán fejlesztő programoktól, illetve a közösségépítést segítő támogatásoktól azt várjuk, hogy egyrészt emeljék a helyi társadalom kulturális igényszintjét, az ilyen irányú szolgáltatások iránti keresletet, másrészt a civil szférát motiválják és támogassák a közösségi feladatok ellátásában való részvételre.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

208

A Mecsekvidék Helyi Közösség a stratégia kidolgozását széles körben végezte. A tervezési folyamat mikrotérségi és ágazati egyeztetéseken alapult, nagy gondot fordítottunk a folyamatos tájékoztatásra, ennek érdekében honlapot üzemeltetünk. A tervezést koordináló csoport heti rendszerességgel ülésezett, és mérföldkövenként szerveztük a HVK tagjainál szélesebb meghívotti körrel a mikrotérségi találkozókat (hét mikrokörzetben, négy-négy alkalommal). A találkozók munkamódszere jelentősen hozzájárult a közös gondolkodás, a térségi együttműködés kialakulásához. A stratégia végrehajtásában is a területalapú, mikrotérségi tagolódást tartjuk megfelelőnek. A továbbműködésben a Közösség által választott szervezeti forma (egyesület) lehetővé teszi, hogy a tagok közös akarattal határozzák meg a szervezeti struktúrát, alakítsák a működést, továbbá lehetőséget kínál a célokkal egyetértő térségi szereplőknek a közösséghez való csatlakozáshoz. A mikrotérségi munkacsoportok összeállításánál ügyeltünk az ágazati arányokra, és a későbbiekben is garantált a döntéshozásban részt vevő szektorok (civil, vállalkozói, közszféra) kiegyenlítettsége. Ez az új „kapcsolati tőke” motiválója lehet új egyéni és közösségi projektek létrejöttének, garantálhatja azok magas szakmai színvonalát, csökkenti kockázatukat. A csapatmunka során felkészültségük, személyes kompetenciáik okán természetes úton kiválasztódtak azok a team-tagok, akik képesek koordinátori szerepkör betöltésére, akiket e minőségben a közösség elismer, elfogad. Munkájukra a továbbiakban is számítunk, erőforrásainkat és kompetenciáinkat egyesítve, egymást erősítő hatásokra törekedve. Fontos, hogy a térség szereplői érezzék, hogy egy közösség részei. A tájékoztatás folyamatosságának biztosításával (az ehhez szükséges, már működő kommunikációs csatornák, s – különösen az online, interaktív - eszközök fenntartásával) megteremtődik a lehetősége egyrészt a különböző szintű együttműködések elindításának, illetve a már meglévők támogatásának, valamint az érintettek motiválásának, felhasználva a nyilvánosság erejét, a közösséghez tartozás iránti igényt, mint motivációs eszközt. A honlapunkon üzemeltetett bloggal és csevegő fórummal a folyamatos párbeszéd lehetőségét kívánjuk biztosítani, és a lehető legtöbb vidéki szereplőt bevonni közös munkánkba.

A Mecsekvidék Helyi Közösség a stratégia kidolgozását széles körben végezte. A tervezési folyamat mikrotérségi és ágazati egyeztetéseken alapult, nagy gondot fordítottunk a folyamatos tájékoztatásra, ennek érdekében honlapot üzemeltetünk. A tervezést koordináló csoport heti rendszerességgel ülésezett, és mérföldkövenként szerveztük a HVK tagjainál szélesebb meghívotti körrel a mikrotérségi találkozókat (hét mikrokörzetben, négy-négy alkalommal). A találkozók munkamódszere jelentősen hozzájárult a közös gondolkodás, a térségi együttműködés kialakulásához. A stratégia végrehajtásában is a területalapú, mikrotérségi tagolódást tartjuk megfelelőnek. A továbbműködésben a Közösség által választott szervezeti forma (egyesület) lehetővé teszi, hogy a tagok közös akarattal határozzák meg a szervezeti struktúrát, alakítsák a működést, továbbá lehetőséget kínál a célokkal egyetértő térségi szereplőknek a közösséghez való csatlakozáshoz. A mikrotérségi munkacsoportok összeállításánál ügyeltünk az ágazati arányokra, és a későbbiekben is garantált a döntéshozásban részt vevő szektorok (civil, vállalkozói, közszféra) kiegyenlítettsége. Ez az új „kapcsolati tőke” motiválója lehet új egyéni és közösségi projektek létrejöttének, garantálhatja azok magas szakmai színvonalát, csökkenti kockázatukat. A csapatmunka során felkészültségük, személyes kompetenciáik okán természetes úton kiválasztódtak azok a team-tagok, akik képesek koordinátori szerepkör betöltésére, akiket e minőségben a közösség elismer, elfogad. Munkájukra a továbbiakban is számítunk, erőforrásainkat és kompetenciáinkat egyesítve, egymást erősítő hatásokra törekedve. Fontos, hogy a térség szereplői érezzék, hogy egy közösség részei. A tájékoztatás folyamatosságának biztosításával (az ehhez szükséges, már működő kommunikációs csatornák, s – különösen az online, interaktív - eszközök fenntartásával) megteremtődik a lehetősége egyrészt a különböző szintű együttműködések elindításának, illetve a már meglévők támogatásának, valamint az érintettek motiválásának, felhasználva a nyilvánosság erejét, a közösséghez tartozás iránti igényt, mint motivációs eszközt. A honlapunkon üzemeltetett bloggal és csevegő fórummal a folyamatos párbeszéd lehetőségét kívánjuk biztosítani, és a lehető legtöbb vidéki szereplőt bevonni közös munkánkba.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

209

A LEADER-ben legalább két feltételnek kell teljesülnie: az integrált megközelítést értő irányításnak helyi szinten, a horizontális szakmapolitikai egybehangolásának nemzeti szinten. Fontos feladatnak tekintjük a továbbiakban a hálózatépítést, a mikro-térségen belüli, azok közötti, a kistérségek közötti és a nemzetközi kooperációt. A LEADER csoportunk hálózatépítése a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok átadható eredményeinek terjesztése, cseréje, és az újszerű munkamódszerek továbbadása megtörténhessen. A helyi akciócsoportunk munkáját segíti a Pécsi Tudományegyetem, az MTA RKK vidékfejlesztéssel foglalkozó kutatói, több független szakértő. Törekszünk más akciócsoportokkal való együttműködésre.

A LEADER-ben legalább két feltételnek kell teljesülnie: az integrált megközelítést értő irányításnak helyi szinten, a horizontális szakmapolitikai egybehangolásának nemzeti szinten. Fontos feladatnak tekintjük a továbbiakban a hálózatépítést, a mikro-térségen belüli, azok közötti, a kistérségek közötti és a nemzetközi kooperációt. A LEADER csoportunk hálózatépítése a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok átadható eredményeinek terjesztése, cseréje, és az újszerű munkamódszerek továbbadása megtörténhessen. A helyi akciócsoportunk munkáját segíti a Pécsi Tudományegyetem, az MTA RKK vidékfejlesztéssel foglalkozó kutatói, több független szakértő. Törekszünk más akciócsoportokkal való együttműködésre.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Mecsekvidék