Helyzetértékelés - Villány...barlang, réteglap menti barlang és lefejtett üregekre utaló nyomok), a Bo-rászati Rt. Borospincéjének barlangja, valamint a Somsich-hegyi két

P É C S É P T E R V S T U D I Ó

VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELS ÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS

7601 PÉCS, PF 213 * M TEREM: MUNKÁCSY U. 35. * T/F 72/517-910, F 517-911 * E-MAIL: [email protected]

V I L L Á N Y EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

H E L Y Z E T É R T É K E L É S

Készült 2002-ben

Vezet tervez : CSABA GYULA

Társtervez k:

Böszörményi Krisztina Bruckner Erzsébet Bunyevácz József

Nagy Erzsébet Dr Tihanyi Csaba

Tompos Antal

Villány egységes településrendezési terve HELYZETÉRTÉKELÉS

PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000 2

T A R T A L O M J E G Y Z É K

A D O T T S Á G O K 4

FÖLDRAJZI HELY 4

Három tájegység találkozásánál 4 A Karasica két partján 4 A mediterránum határán 5 Távol a f utaktól, városhiányos térségben

5

TERMÉSZETI ER FORRÁSOK 9

Egyedülálló adottságok a sz l termeléshez

9 Jelent s természeti és táji értékek

9

A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA 12

Mozgásra, felszíni szennyez désre érzékeny föld

12 Tisztításra szoruló vízkészlet, t rhet min ség Karasica

12 Tiszta, néha büdös leveg

13 Hulladéklerakás 2007-ig 13 Zaj csak az országutak mentén 14

AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG 17

Feltáratlan múlt 17 Gazdag építészeti örökség 18

I N F R A S T R U K T Ú R A 21

Kiegészítésre szorul az úthálózat 21 Kiépített közm vek, megoldatlan csapadékvíz elvezetés

21 Elfogyott a lakóterület 23 Növekszik az ellátási igény 23

TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK 24

Gyarapodó kapcsolatok, növekv vonzáskörzet

24

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI VISZONYOK 24

Többnemzetiség , képzett, enyhén öreged népesség

24 Borászatra alapozott gazdasági szerkezet 25



AZ ÖNKORMÁNYZAT INGATLANVAGYONA 26

Kevés vagyon a tervszer fejlesztéshez

26

F E S Z Ü L T S É G E K 27

Tájhasználat 27 Területhasználat 32 Környezetvédelem 32 Közlekedés 32 Közm vek

33 Hiányok 33

F E J L E S Z T H A T Á S O K É S T Ö R E K V É S E K 37

Küls hatások

37 Az elérhet ség javulása településfejleszt er

37 A borászat fejl dése települési változásokat gerjeszt

40 N a lakásépítési kedv

40 Befektet i nyomás

40



A D O T T S Á G O K

A FÖLDRAJZI HELY

H á r o m t á j e g y s é g t a l á l k o z á s á n á l

Villány a Dél-baranyai dombság, a Nyárád-harkányi sík és a Villányi-hegység találkozási pontjánál fekszik. Ebb l

adódik a táj sokszín sége.

A Villányi-hegység Magyarország legdélibb fekvés hegysége, amely a Dél-baranyai dombság felszínéb l Ny-K-i irányban 25 km hosszban emelkedik ki. Keleti szerkezeti és morfológiai határa a Karasica völgye. Legkeletibb kiemel-kedése a 162 m magas Templomhegy, amelynek déli-délkeleti lábánál fekszik Villány.

A hegyoldali és hegylábi terület jellemz en dél-keleti, a Templomhegy vonalá-tól északra pedig észak-keleti kitettség . Tengerszint feletti magassága 120-270 m. Lejtése 5-15%, amely a Harkány-nyárádi sík felé fokozatosan enyhül, de he-lyenként el fordul, akár 35%-ot meghaladó lejt is. A hegyoldal legmagasabb pontja a közigazgatási terület északnyugati határán található, 269,7 m tszf. Az ett l délnyugatra húzódó Ördög-árok választja el a Szársomlyó illetve a Kerék-hegy tömbjét l, s képezi egyben a település igazgatási határát is.

A hegyi és hegylábi területet hagyományosan sz l m veléssel hasznosítják, ki-használva a gyorsan felmeleged délies lejt ket és a löszös üledékeken kialakult talajokat.

A Nyárád-harkányi sík 89 és 120 m tszf. közötti, enyhén tagolt teraszos hor-dalékkúp-síkság, a Villányi-hegység felé domblábi felszínbe megy át. A terüle-ten a szántóföldek részaránya magas (70-80%), amely sajátos kultúrsztyepp jel-leget ad a tájnak.

A K a r a s i c a k é t p a r t j á n

A síkságot Villány és Virágos között vágja ketté az észak-déli irányban húzódó Karasica 2 km széles ártere, amit a környez területt l a mintegy 10 m szintkü-lönbség 10 % körüli lejt határozott vonala választ el.



A m e d i t e r r á n u m h a t á r á n

Villány mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú, a meleg típus határán. Jelent sebb mikroklímabeli eltérést a hegységi és a síksági területek között ta-lálhatunk, els sorban a kitettségb l adódóan. A délies lejt k mintegy 2-4 C-kal melegebbek, mint az északiak. A talaj felszínén ez a különbség elérheti a 20-22 C-ot, a talaj h mérsékletében pedig a 8-10 C-ot.

A déli lejt kön az évi középh mérséklet meghaladja a 10,5 °C-ot, itt a fagymen-tes id szak hossza meghaladja a 200 napot, az évi abszolút h mérsékleti maxi-mumok sokéves átlaga 35 C közeli.

T á v o l a f u t a k t ó l , v á r o s h i á n y o s t é r s é g b e n

F bb utak sohasem vezettek erre. A XIX: század vasútépítései bekapcsolták ugyan Villányt a nemzetközi vérkeringésbe, de a vasúti kapcsolat jelent sége mára elenyészett.

Villány térségének közúti elérhet sége nem túl kedvez . Gyorsforgalmi út még a régióban sincs, egy számjegy f út és a megyeszékhely Villányból csak 30 percnél hosszabb id alatt érhet el. De Siklós - a kistérségi központ - is az el-érési norma id határán van.

15 Villány közeli település Mohácstól, Pécst l és Siklóstól - a teljes kör közép-fokú ellátást nyújtó baranyai városoktól

egyformán távol, ellátási sugarukon kívül fekszik. Bóly és Villány ebben a vákumban gyorsan fejl d két fiatal vá-ros. k biztosíthatják a jöv ben e 15 funkcióhiányos kis településnek a városi szint ellátást. A lehetséges munka- és vonzáskör megosztás a közeljöv kérdé-se.



Tájhasználat a XVIII.század második felében



Tájbesorolás és tájértékelés

100

100

100

100

150

200

200

100

Ka

rasica

Szívó-á.

Szí

vó-á

.

Villány

-Pogá

nyi-v

ízf.

D É L - B A R A N Y A I D O M B S Á G

h e

g y

l á b

i

t e

r ü

l e t

á r t é r i t e r ü l e t

N Y Á R Á D - H A R K Á N Y I S Í K

Villánykövesd

Márok

Kis jakabfalva

Magyarbóly

Lapáncsa

Villány

V I L L Á N Y I H E G Y S É G

Kistáj határa

Vizes él hely

Védett természeti terület

Sajátos karakter terület határa

Vizes él helymozaik a valamikori ártéren

Táji- és kultúrtörténeti értéket képvisel sz l hegy



Villány környéki települések elérhet sége

Villánykövesd

Kistótfalu

Márok

Beremend

Sárok

Vokány

Kisjakabfalva

Kisharsány

Magyarbóly

Illocska

Lippó

Borjád

Pócsa

Kislippó

SIKLÓS

BÓLY

VILLÁNY

Újpetre

Ivánbattyán

Ivándárda

Töttös

Nagyharsány

Lapáncsa

Kásád

Bezedek

Palkonya

Nagytótfalu

Kisbudmér

Nagybudmér

meglév út

tervezett út

Villány 10 perc alatt elérhet körzete

Villány 10 perc alatt elérhet körzetea tervezett út elkészülte után

Bóly 10 perc alatt elérhet körzete

Siklós 20 perc alatt elérhet körzete

Siklós 20 perc alatt elérhet körzetea tervezett út elkészülte után

Mohács 20 perc alatt elérhet körzete

Pécs 30 perc alatt elérhet körzete

Pécs 30 perc alatt elérhet körzetea tervezett út elkészülte után



TERMÉSZETI ER FORRÁSOK

E g y e d ü l á l l ó a d o t t s á g o k a s z l t e r m e l é s h e z

Villány életében dönt szerepe van annak, hogy a hegység déli lejt jének éghaj-lati és talajadottságai egyedülállóan kedvez feltételeket biztosítanak a magas színvonalú sz l termeléshez. A sz l területnek a 150 m-es rétegvonal feletti te-rülete I. osztályú, alatta a 120 m-es rétegvonalig II. osztályú besorolású.

Er forrásként nem túl jelent sek a szántóterületek. A Karasica árterén lév réti öntéstalajok min sége közepesnél gyengébb (40-50). Ennél jobb talaj található a Karasicától keletre talajértékszáma 60-70.

J e l e n t s t e r m é s z e t i é s t á j i é r t é k e k

Villány területén található az országos védelem alatt álló Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület. Védettségét els sorban a bels bányaudvarban található k zettani értékeknek köszönheti. Az úgynevezett siklóbevágás és a bel-s bányaudvar több szakasza a magyar földtani alapszelvény-hálózat része. Tan-ösvény kialakítására elkészült a tájrendezési terv, a véd övezet kijelölése és a természetvédelmi kezelési terv készítése folyamatban van.

A természet védelmér l szóló törvény értelmében, országos védelemben része-sülnek még az alábbi területek és természeti értékek:

védett állat- és növényfajok él helyei (Pl. a löszmélyutak falaiban fészke-l üregekben él partfallakó madarak kisebb csoportjai, els sorban parti fecske és gyurgyalag),

természeti területek, lápok: ide tartozik a Mühlwiese lápja,

földvárak: ide sorolható esetleg a Vár-d l i terület, amennyiben a további régészeti és történeti kutatások ezt meger sítik,

barlangok: a Villányi Templom-hegyen található három barlang (akna-barlang, réteglap menti barlang és lefejtett üregekre utaló nyomok), a Bo-rászati Rt. Borospincéjének barlangja, valamint a Somsich-hegyi két bar-lang.

Maga a Villányi hegy igen er s tájképi elem, a hegyoldal, a gerinc és a tet k, különösen a Templomhegy nagyszer kilátópontok, amelyr l a város és az azt



övez területek tárulnak elénk. A táji szempontból legérzékenyebb területei a gerincek, kilátópontok és a lejt szögváltozás inflexiós pontjainak környezete.

Villány gazdag egyedi tájértékekben. Helyi jelent ség egyedi tájértékként ér-demes meg rizni a löszmélyutakat, a régi szerb temet t, a kálváriát, a templom körüli vadgesztenyéket, a vasútállomás felé vezet vadgesztenyesort, a virágosi eperfákat és a Teleki mandulasort.

Helyi jelent ség természetvédelmi területté nyilvánításra érdemes

- a Templomhegy egésze, mint jelent s tájképi elem, egyben az országos védelem alatt álló természetvédelmi terület véd környezete,

- a virágosi pincefalu és templom együttese, mint kultúrtörténeti értéket hordozó jelent s település- és tájképi együttes,

- a Karasica ártere, ahol az egykori vizivilágnak a maradványai között ter-mészeti területek, vizes él helyek is találhatóak, amelyek táji és termé-szetvédelmi szempontból egyaránt védend ek, és meg rizend k,

- a táji és kultúrtörténeti értékeket képvisel sz l hegy.



T á j ké p i l e g é rz é ke n y t e rü l e t

T á j ké p e t d u rv á n z a v a ró o b j e kt u m

K i l á t ó p o n t

TÁJKÉPILEG ÉRZÉKENY TERÜLETEK

17

5

8

1

1

1

1

1

2

2

4

6

3

Egyedi tájértékek

Országos védelem alattálló területek1 T e m p l o m h e g y t e rm é sz e t v é d e l m i t e rü l e t2 M ü h l w i e se i l á p

1 L ö sz m é l y u t a k2 Ré g i sz e rb t e m e t3 K á l v á ri a4 T e m p l o m t é ri v a d g e sz t e n y é s5 V a su t á l l o m á s f e l é v e z e t

v a d g e sz t e n y e f a so r6 V i rá g o si e p e rf a so r7 V i rá g o si p i n c e f a l ú8 T e l e ki m a n d u l a f a so r9 T e m p l o m h e g y

TÁJI ÉRTÉKEK

9



A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA

M o z g á s r a , f e l s z í n i s z e n n y e z d é s r e é r z é k e n y f ö l d

A földtani és domborzati viszonyok következtében fokozottan mozgásveszélyes a hegy északi lejt je, potenciálisan erózióveszélyesek a sz l m velés lejt k.

A földtani rétegz désb l, a felszínalatti vizek szintjéb l, a beszivárgási és lefo-lyási viszonyokból adódódóan felszíni szennyezésre er sen érzékeny karsztos területek a magasabb fekvés ÉNy-i részen találhatók, de a Villány-Pogányi víz-folyás és a Karasica üledékes rétegekkel kitöltött völgye is ebbe az érzékenységi kategóriába sorolható. A kevésbé és a nem érzékeny részek a gyakorlatilag sík térségekben, a közigazgatási terület K-i és Ny-i övezetében fordulnak el .

T i s z t í t á s r a s z o r u l ó v í z k é s z l e t , t r h e t m i n s é g K a r a s i c a

A villányi vízm vízkészletének utánpótlódása a vízfolyás medréb l közvetle-nül, északi irányú beszivárgás után, és csapadékvíz beszivárgásával történik. A vízm vet ellátó kútpár az egyetlen a területen, amelyik erre a vízadó rétegre van telepítve, kapcsolatot csupán a villánykövesdi kút vízgy jt területeinek bizo-nyos mérték átfedése jelent.

A kutak vize a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmaz oldott man-gánt, magas az alumínium koncentráció, id nként pedig az ammónium. Kimu-tatható a peszticidek és a policiklikus aromás szénhidrogének sora is, de az en-gedélyezhet fels határt meg nem haladó mennyiségben. A mangán és vastarta-lom nem küls szennyez désként kerül a vízadóba, hanem a termelt réteget al-kotó kavicsszemek oxidációs kéregének az oldódása révén, míg az ammónium, a nitrit és nitrát koncentrációja felszínr l beszivárgó szerves szennyezéseket jelzi.

Az üzemel , sérülékeny környezet vízbázis állapotfelmérési és biztonságba he-lyezési munkálatai, a komplex állapotértékelés, a szennyez források feltárása megtörtént. A szivárgáshidraulikai modellezés alapján meghatározásra kerültek a véd övezetek.

A Karasica a f - és a mellékágak mellett fekv települések tisztított és tisztítat-lan szennyvizeivel terhelve ér a térségbe, így Villánynál a víz min sége már csak t rhet nek min síthet . A Villány-Pogányi vízfolyás kémiai vízmin sége a felszíni vízmin sítési el írások szerint jó - II. osztályba sorolható - s t többnyi-re eleget tesz az ivóvizekre érvényes megfelel követelményeknek is. A vízfo-



lyás a villánykövesd-villányi szakaszon szoros kapcsolatban van a felszín alatti készletekkel.

A város szennyvíztisztító telepe évi átlagban 250 m3/nap szennyvíz mechanikai és biológiai tisztítását végzi el. Fogadja a város közcsatornára csatlakoztatott épületeinek (bekötési arány 2000-ben a lakások 54,8 %-a) szennyvizeit, vala-mint a város és a környez településekr l származó szippantott szennyvizeket. Villány és még 5 település szennyvizeinek kezelésére a tisztítótelepet 1150 m3/nap kapacitásra növelik.

T i s z t a , n é h a b ü d ö s l e v e g

A térség jelent s kibocsátói nem veszélyeztetik Villány leveg tisztaságát.

A nagyharsányi k bányában keletkez szálló pornál csekély annak valószí-n sége, hogy a 2 km-re fekv közigazgatási területen belül akár 30 per-ces, akár 24 órás határérték túllépést okozzon.

- a Beremendi Cementm gázhalmazállapotú szennyez inek (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid) por, nehézfém, elégetlen szénhidrogén és toxikus mikroszennyez kibocsátásainál a légszennyez k a megenge-dett értékeken belül jutnak a légtérbe és maximális koncentrációjukat a kéményt l számított 2 km-es sugarú körben érik el. Ezért a DDCM ké-ményét l 5 km-re fekv Villány területén már nem kell a szennyez ha-tással számolni.

- a felszámolás alatt álló garéi klórbenzol veszélyes hulladék tárolónál a le-rakó 2 km-es körzetében, a lakott területen éveken át rendszeresen mért koncentrációk nem haladták meg a határérték 20-25%-át. Így a telept l 19,6 km távolságra fekv Villányban ennek szennyez hatása gyakorlati-lag nullának tekinthet .

Villány területén az állattartás rendelettel szabályozott, de az Új Alkotmány Tsz állattartó telepe esetenként b zzel terheli a város térségét, rendszeres panaszokra adva okot. A további, környezetkímél m ködés érdekében a b zhatás megsz n-tetése is indokolt.

H u l l a d é k l e r a k á s 2 0 0 7 - i g

A kommunális szilárd hulladék rendszeres gy jtése a város területén megoldott, a keletkez mintegy 3000-3200 m3/év mennyiség re becsülhet szilárd hulladék elhelyezése a városhatáron kívül, a villánykövesdi téglagyár melletti lerakótelepen történik. Ennek ideiglenes m ködésére 2007-ig tettek javaslatot.



A szennyvíztisztító telep nem csak a város területér l fogadja, majd tisztítja a szippantott szennyvizeket, hanem azok a környez településekr l is ide kerül-nek. A gy jtés és szállítás az önkormányzat jegyz je által kiadott engedélyek alapján, ellen rzött módon történik.

Nagy mennyiség ipari hulladék nem keletkezik a városban, a borászati hulladé-kok (nyesedékek, feldolgozási maradékok) kezelése és elhelyezése/hasznosítása is megoldott; err l a gazdálkodóknak kell gondoskodniuk.

A város területén gazdálkodó szervezeteknél a különféle veszélyes hulladékok-ból összesen közel 68 Et/év termel dött, aminek túlnyomó része (76,1 %) állati eredet maradék. A legnagyobb hulladéktermel az Új Alkotmány MGTSZ, amelynek telepein az összes hulladék 83,5 %-a keletkezik. Az állati maradvá-nyok elszállítását az ÁTEV, az egyéb hulladékok kezelését pedig szakcégek végzik; a város területén dögkút nem m ködik.

Z a j c s a k a z o r s z á g u t a k m e n t é n

A városon áthaladó közutak viszonylag nem nagy forgalmúak. Ezek jellemz út-szakaszain a közúti közlekedésb l ered zajterhelés - számításaink alapján - ál-talában sem a jelenleg, sem a távlati forgalomnál nem haladja meg a határérté-ket. A városközponttól Nagyharsány felé es , lejt s és keskeny Baross Gábor utcai útszakaszon azonban, már a jelenlegi forgalom is az éjszakai irányadó ér-ték (50 dB) túllépését eredményezi; ami a forgalomfejl déssel várhatóan növek-szik és a nappali terhelés is el fogja érni a határértéket.

A vasút ugyan áthalad a város területén, de forgalma kicsi és a beépített és vé-dend lakó- és intézményterületek a vasútvonaltól távol esnek, így jelent sebb zajterheléssel nem kell számolni

A termel , szolgáltató létesítmények üzemi eredet zajkibocsátásai tekintetében a DDKvF adatszolgáltatása szerint, az el zetes vizsgálatok alapján a környezet-védelmi hatóság a Sz l -Bor Kft és a Vill-Sthal Kft esetében állapított meg egyedi határértéket; a többi üzemnél a zajterhelés nem haladta meg a megenge-dettet.



K is j a ka b f a lva

La p á n c sa

Ma g ya r b ó ly

Má r o k

Villá n ykö vesd

Villá n y

138.0

269.4

101.3

131.1

214.7

99.9

117.5

134.5

101.7

136.9

132.6

126.0

120.3

103.1

98.8

97.5

117.0

110.9113.1

98.6

443.9

143.8

134.2

97.3

109.7

95.3

134.2

128.6

122.9

112.1

101,5

100

100

100

100

150

200

200

100

100

Villány -

Po g ányi-v íz

f .

Ka

r asicaS

zív

ó-

á.

Sz ívó

-á

.

Karas ica

Genetikai talajtipusok

Rendzina talaj

Réti öntéstalaj

Réti talaj

Barnaföld

Csemozjom barna erd talaj


La p á n c sa

Ma g ya r b ó ly

Má r o k

Villá n ykö vesd

Villá n y

138.0

269.4

101.3

131.1

214.7

99.9

117.5

134.5

101.7

136.9

132.6

126.0

120.3

103.1

98.8

97.5

117.0

110.9113.1

98.6

443.9

143.8

134.2

97.3

109.7

95.3

134.2

128.6

122.9

112.1

101,5

100

100

100

100

150

200

200

100

100

Villány-

Po gányi-v íz

f .

Ka

r as

icaS

zív

ó-

á.

Szívó

-á

.

Kar as ica

Felszínmozgásos területek

Felszínmozgásra fokozottanveszélyes terület

Felszínmozgással potenciálisanveszélyeztetett lejt s térszín




La p á n c sa

Ma g ya r b ó ly

Má r o k

Villá n ykö vesd

Villá n y

138.0

269.4

101.3

131.1

214.7

99.9

117.5

134.5

101.7

136.9

132.6

126.0

120.3

103.1

98.8

97.5

117.0

110.9113.1

98.6

443.9

143.8

134.2

97.3

109.7

95.3

134.2

128.6

122.9

112.1

101,5

100

100

100

100

150

200

200

100

100

Vi llány-

Pog án yi-v íz

f .

Ka

rasic

aSz

ívó

-á

.

Szívó

-á

.

Kar asica

Felszíni szennyezés-érzékenység

Felszíni szennyezésre er senérzékeny üledékes k zet

Felszíni szennyezésre nem vagyalig érzékeny terület

Felszíni szennyezésre er senérzékeny karsztos k zet

Felszíni szennyezésre kevésbéérzékeny terület


La p á n c sa

Ma g ya r b ó ly

Má r o k

Villá n ykö vesd

Villá n y

138.0

269.4

101.3

131.1

214.7

99.9

117.5

134.5

101.7

136.9

132.6

126.0

120.3

103.1

98.8

97.5

117.0

110.9113.1

98.6

443.9

143.8

134.2

97.3

109.7

95.3

134.2

128.6

122.9

112.1

101,5

100

100

100

100

150

200

200

100

100

Villány-

Po gányi-v íz

f .

Ka

r as

icaS

zív

ó-

á.

Sz ívó

-á

.

Kar as ica

A vízm küls véd övezetei

"A" hidrogeológiai véd terület

"B" hidrogeológiai véd terület

A villányi vízmvéd övezetei



AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

F e l t á r a t l a n m ú l t

A régészetileg viszonylag kevéssé megkutatott területr l tudjuk, hogy már az skor végét l lakott. A Lengyeli kultúrától kezdve különböz korokból ismertek

leletek a virágosi sz l iskola és a Vár-d l , Öregtemplom d l környezetében volt településekr l. A szomszédos Kopár d l ben talált római villa pedig egy sz l terület birtokközpontja volt.

Villány a török hódoltság után - a középkori település helyén - a Templom hegy déli lábánál települt újra. Ma is itt vannak a város régi középületei. Az útkeresz-tez dés - a mai központ - csak kés bb épült be. Növekedési ütemét a pincesorok elhelyezkedése mutatja, hiszen azok minden korszakban a település akkori szé-lén épültek fel.

A Virágos és a Dózsa György (Bauern Gasse) utcában az eredeti struktúra még megmaradt. Itt laktak a módos, állattartással is foglalkozó gazdák. Portáikon ol-dalhatáron áll a magas, tornácos lakóépület, a nagy pajta keresztben, gyakran 45o ban átfordul és a lakóépülettel szemben van a nyári konyha.

A többi régi utcában az eredeti struktúra jelent s változáson ment át. Itt a régi porták szegényebbek voltak, a lakóépületek öregebbek alacsonyabbak, udvari oldalon széles ereszaljával, tornác nélkül, kevés gazdasági épülettel. Kés bb a polgárosodó településnek ezen a részén jelentek meg leginkább a kisvárosi min-ták alapján az utcával párhuzamosra forduló épülettömegek. A 60-as évekt l kezdve az itt lév szegényebb porták épültek át és a 90-es évek borturizmusa is ezt a részt alakította át leginkább.

A pincesorok és a sz l hegyi présházak építése az 1700-as évek második felé-ben kezd dött el. Az 1860-as évekb l származó térképek gyakorlatilag a maival azonos beépítést mutatnak már. Kezdetben Fachwerk szerkezet falakkal, a szintvonalakkal párhuzamos gerinccel, kés bb vertfalú, majd nyers, vagy festett tégla falakkal. A pincesorokat a Karasica árterének a szélén lév magaspart lej-t s oldalában építették. Itt az épületek csak a préstérb l álltak. A sz l hegyen a villányiak kis, csak szerszámtárolásra szolgáló épületei mellett, a bebírók

a más településen él gazdák többnyire 3 helységes présházat építettek. Ezekben a préstér mellett egy helység a gyakran egy hetet itt dolgozó embert, egy pedig az igavonó állatot szolgálta.



G a z d a g é p í t é s z e t i ö r ö k s é g

A három országos védelem alatt álló templomon kívül országos védelemre ér-demes még

- a Templom-hegyi plébánia, - a Dózsa György utca 22,33 számú lakóházak, - a Virágos utca 10, 36, 45 alatti lakóépületek, - a virágosi pincefaluban a 1091 és 1098 helyrajziszámú pincék, - a Zrinyi utca 27-35 pincesor, - és a sz l hegyen a 1492 helyrajziszámú présház.

Kiemelked szépség

akár országos védelemre is érdemes - a halmazos elren-dezés virágosi pincefalu és templom együttese.

Teljeskör helyi védelemre méltó 36 lakóépület és 47 pince, részleges helyi vé-delemre pedig 83 lakóépület és 103 pince. A pincesorok és pincefaluk környeze-tére szükséges volna kimondani a területi védelem helyi fokozatát.







INFRASTRUKTÚRA

K i e g é s z í t é s r e s z o r u l a z ú t h á l ó z a t

A település térségében nincs gyorsforgalmi út, de az I. és II. rend országos f -utak is csak 25-35 perc alatt érhet k el. Bár a horvát határ közel van, hasonló el-érési id szükséges az udvari és drávaszabolcsi határátkel höz is.

Villányt három vasútvonal érinti. Ezek közül a Pécs Magyarbóly országhatár vonal B.1 besorolású, állapota megfelel . A másik két vasútvonal B.2 mellékvo-nali besorolású. A Középrigóc Villány mellékvonal Harkányon túli szakaszon még a mellékvonali kritérium alsó határát sem éri el. A Villány Mohács vonal állapota megfelel , szerepe Mohács bekapcsolása a vasúti törzshálózatba.

Villány és a szomszédos települések közúti kapcsolatai az összeköt és beköt utakon keresztül megoldottak, de Kisjakabfalva, Kisbudmér és Ivánbattyán, va-lamint Lippó, Töttös és Márok közúti kapcsolata hiányos.

A település bels úthálózatának gerincét az országos közutak átkelési szakaszai adják. A városközpont területén a Baross Gábor-Damjanich és Ady Endre-Szent István utcai csomópontra korszer sítési terv készült 2000-ben. A Baross Gábor út Diófás tér és F tér

közötti keskeny, lejt s és kanyarodó szakaszán a kétoldali pincesor gyalogos turistaforgalma számára jelent s balesetveszélyt okoz az itt haladó intenzív teherautó forgalom. A Szent István utca bonyolítja le a két or-szágos közút sarokforgalmát, amire már középtávon sem alkalmas.

A helyközi autóbusz járatok autóbuszmegállóitól a település nagy része 500 mé-ternél rövidebb gyaloglással elérhet . Vasúton közvetlenül elérhet települések Pécs, Mohács, Harkány és Magyarbólyon át Eszék.

A parkolás a városközpontban hétköznapokon sem elégséges. Hét végeken a pincesorok és lakóterületbe ékel d vendéglátóhelyek környezete is megtelik parkoló járm vekkel. Nagyrendezvények idején pedig a város egésze parkoló autóktól zsúfolt.

K i é p í t e t t k ö z m v e k , m e g o l d a t l a n c s a p a d é k v í z e l v e z e t é s

A város a környez 5 településsel közös kistérségi vízm r l

kapja az ivóvizét. A rendszer vízátvételre, illetve vízátadásra alkalmas a mároki vízellátó rendszerrel. A villányi vízbázis II. osztályú rétegvíz, a módosított vízjogi üzemeltetési enge-



dély szerint átlagosan kitermelhet vízmennyiség 233 m3/d. A villánykövesdi vízkészlet I. osztályú karsztvíz, az átlagosan kitermelhet vízkészlet: 183 m3/d. A villányi kutak vízmin sége a vas és mangán tartalma okán kifogásolt. Mind-két vízbetáplálásnál ADVANCE .klórgáz fert tlenít berendezés üzemel.

A villánykövesdi vízátadás a villányi rendszerbe átfolyós, a villányi kutakról el-lennyomó rendszer . A Dombai utcában találhatók, 4 db 100 m3 térfogatú me-dence túlfolyószintje 156,35 m Bf. A hálózat azbesztcement és pvc anyagú. A Villányi Borászati Rt kútja szintén karsztvízre települt, kitermelhet vízkészlet 215 m3/d. A vízm rendszerbe történ bekapcsolásával a villányi kifogásolt vízmin ség vízbázist lehetne kiváltani, vagy kevert víz el állításával a

min sé-gi kifogásokat csökkenteni.

A szennyvíztisztító telep 400 m3/d kapacitással épült, majd a 90-es évek közepén b vítették, melynél figyelembe vették az ipari szennyvizet és szippantott szennyvíz fogadását is. A tisztítótelep jelenlegi hidraulikai kapacitása 850 m3/d, ebb l szippantott szennyvíz 50 m3/d, .A tisztítótelep m ködése szempontjából fontos lenne a lakossági szennyvíz mennyiségének növelése. A borkombinát fe-l l érkez szennyvíz ingadozásának kiküszöbölésére a keletkezés helyén egy 150 m3 puffer tároló épült, ahol lehet ség van a pH szabályozására is.

Vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, a környez települések bekapcsolásá-ra, a szennyvíztisztító telep un. IV ütem b vítése, mely szerint a további b ví-tés után a tisztítótelep hidraulikai kapacitása 1250 m3/d értékre b vül. A kisregionális rendszer Palkonya, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Villánykövesd csatornázását és a villányi tisztítótelepre vezetését tartalmazza. További szándék, hogy Magyarbóly és térsége szintén a városi rendszerhez kap-csolódna.

A település csapadékvíz befogadói a Karasica, annak mellékágai, és a Villány - Pogányi-vízfolyás. Állapotuk megfelel . A Karasicán szabályos árvízvédelmi m vek nincsenek. Kiépítés mértéke 20%. A Karasica-Szívó és a Dolina-Gréda vízfolyások által közrezárt mély fekvés , vízjárta terület a Karasica ártere.

A város egyik legnagyobb vízrendezési problémája a külterületi sz l hegyekr l lezúduló, nagy mennyiség hordalékot magával hozó, s a belterületen, vagy a befogadó vízfolyások környezetében vízkárokat, elöntéseket okozó záporcsapa-dékok. Bár a sz l hegy víztelenítésére 1980-as évek elején terv készült, mely-nek nagy része megvalósult, azonban nagyobb es zésekkor a mai napig is gon-dot okoz a lemosódó hordalék. Ennek okai a sz l m velésben, a talajvédelem, illetve a hordalékfogók hiányában egyaránt keresend k

Vezetékes gázzal a város 100 %-os mértékben ellátott. A kiépült hálózatról a táv-lati lakossági gázfogyasztási igény is biztosítható. A várost ellátó 20 kV-os



elektromos hálózat a folyamatos rekonstrukciók, modernizálások ellenére túlter-helt, sok az üzemzavar, jelent s fejlesztések energiaellátására nem alkalmasak Az oszloptranszformátorok sokhelyütt elhasználódtak és rontják a városképet. Pécs-Eszék közötti 400 Kv-os távvezeték az ER TERV tervei szerint Virágos-tól kekeltre a bólyi út nyugati oldalán fog haladni.

A város területén lév telefonhálózatot a MATÁV üzemelteti. A jelenleg meglé-v hálózat új elektronikus központja optikai kábellel csatlakozik az országos há-lózatra. Az ellátás jó, a szolgáltató minden felmerül igényt kielégít. VODAFON a közeljöv ben egy bázisállomást létesít a város külterületén. A WESTEL-nek Villányban nincs bázisállomása és a jöv ben sem tervez. A jelen-leg üzemel városi kábeltelevíziós hálózat fejlesztés el tt áll. A hálózat b víthe-t .

E l f o g y o t t a l a k ó t e r ü l e t

1990-97 között a település népességének csökkenése mellett, a lakásépítés éves üteme az állomány 10-15 %-a körül mozgott. Gyors ütemben javult az épületál-lomány kora és csökkent a lakások telítettsége. Mára a lakások mintegy fele 30 évnél fiatalabb, és 1 lakásban átlagosan csak 2,5 f lakik. Ezen id szakban a be- és elvándorlások során a lakosság 7 %-a cserél dött ki. Ezek a számok a telepü-lés életerejét mutatják. 97-t l az építés üteme jelent sen csökkent, feltehet en az építési telkek hiánya miatt. Építésre el készített lakóterület nincs a települé-sen.

N ö v e k s z i k a z e l l á t á s i i g é n y

Ma az intézményellátottság a város lakói számára megfelel nek tekinthet . Az alapellátás fels sávját és a középfokú ellátás alsó sávját a város lakóin kívül még 5-9000 környez településen lakó számára Villány nyújthatja a jöv ben. Ez a városi szerep része. Ebbe a körbe tartozhat a kereskedelmi, szolgáltatási kíná-lat idegenforgalmat is figyelembe vev szélesítése, ment állomás létesítése, az óvoda kapacitásának b vítése, vagy a körzetben él 5-700 középiskolás korú fia-tal oktatási ellátása.



TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK

G y a r a p o d ó k a p c s o l a t o k , n ö v e k v v o n z á s k ö r z e t

Villány a Siklósi kistérség vezet innovációs központja, egyben keleti

alköz-pontja. Volt járási székhely, ma körjegyz ség, igazgatási és vasútüzemi központ.

Szorosan vett vonzáskörzetébe 5 település tartozik: Palkonya, Ivábattyán, Kisjakabfalva, Villánykövesd és Márok összesen 1559 lakossal. Tágabb vonzás-körzetébe jelenleg még 4 település van: Magyarbóly, Kislippó, Lapáncsa és Ilocska, összesen 1904 f . Az úthálózat tervezett fejlesztésével Villány elérhet -ségi körébe kerül további 4 település: Lippó, Bezedek, Sárok és Ivándárda, ösz-szesen 1278 f vel. Az el bbi három települési körben lakó mintegy 5 ezer f az alapellátás teljes körét sem kapja meg saját településén. Ezen kívül ezek a tele-pülések a munkahelyi és a középfokú ellátási lehet ségek kisebb-nagyobb körét is Villánytól várják.

Kett s vonzás alá tartozik Pócsa, Borjád, Kisbudmér, Nagybudmér, Töttös, il-letve Nagyharsány és Kisharsány összesen mintegy 4000 f vel. A kiváló elérési id miatt e települések lakói is igénybe vehetik Villány munkahelyeit és ellátó intézményeit.

Villány a borút fokusztelepülése, borászata révén szerzett országos és európai ismertsége virtuális vonzáskörzetet biztosít.

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI VISZONYOK

T ö b b n e m z e t i s é g , k é p z e t t , e n y h é n ö r e g e d n é p e s s é g

A magyarlakta településen a török hódoltság alatti teljes elnéptelenedést követ -en rácok telepedtek meg. Az 1700-as évek második felében Rajna-vidéki néme-teket telepítettek ide, ett l kezdve a németség a település legnagyobb etnikuma. 1910-ben a népességcsúcs 3000 f . A két világháború közötti csökken tenden-cia után 1960-ban éri újabb csúcsát 2900 f vel. Az, azóta bekövetkez enyhe fogyás az országos tendenciánál, és környezeténél lassúbb.

1944-46 között a németek 40 %-a menekült el, vagy telepítették ki. Helyükre felvidéki és nyírségi magyarokat telepítettek. Ma a népesség 7 %-a vallja magát német nemzetiség nek és 3 %-a német anyanyelv nek. A még jelenlév horvát és cigány nemzetiség aránya elenyész . A villányiak 85 %-a katolikus, 13 % re-



formátus. A lakosság képzettsége kisvárosi összehasonlításban is magas. A nap-pali népesség a lakónépességnél átlagosan 700-1000 f vel több.

B o r á s z a t r a a l a p o z o t t g a z d a s á g i s z e r k e z e t

Az évezredes hagyományokra visszatekint sz lészet és borászat volt mindig a húzóágazat Villányban. A török hódoltság utáni betelepítéseket követ en a XIX. század második felében a vasútépítések adnak lendületet a település fejl désé-nek. Bora a nemzetközi piacra kerül. A századforduló konjunktúrája átstruktu-rálja a gazdaságot. Ez a településképre is jelent s hatással van. Sok középület f leg egyházi és polgárias megjelenés lakóépület épült. Jelent s volt az állattar-tás, a rácok inkább legeltet , a svábok inkább istállózó állattenyésztést folytat-tak. Ekkor már a lakosságának 20 %-a iparból, 10 %-a kereskedelemb l él. A fi-loxéra-vész, majd az els világháborút követ hároméves szerb megszállás, a délvidék és más területek elcsatolása, jelent s piacvesztést és hanyatlást okozott. Nem segítette Villány fejl dését második világháborút követ szocialista nagy-üzemi gazdálkodás sem.

A rendszerváltás követ en a min ségi borkereskedelembe kapcsolódó magán gazdaságok gyors fejl dése kapcsán felgyorsult a település általános fejl dése. A gyors változás a term táj és az ember együttes hatása. Régebben a Schuth, Gyimóthy és Teleki család, manapság pedig a Tiffán, Gere, Bock, és Polgár csa-lád.

Villány 2100 hektáros borvidék központja. A Villányi Hegyközséghez tartozó 366 hektár sz l területnek mintegy 60 %-a I. osztályú. A 616 sz l birtokból 540, azaz a birtokok 88 %-a 1 ha-nál kisebb. Ennek a mintegy 160 hektárnak je-lent s része a középbirtokok potenciális fejlesztési területe. A Villányi borásza-toknak ezen kívül is jelent s birtokaik vannak Nagyharsányban, Kisharsányban és Nagytótfaluban.

A foglalkoztatás az utóbbi 10 évben n , ezen belül a mez gazdasági foglalkozta-tás aránya a borászati kisvállalkozások gyors er södése okán, zömmel az ipar rovására megduplázódott. Legnagyobb foglalkoztatók a Villányi Borászati Rt és az új Alkotmány Tsz majd az Önkormányzat és intézményei, a vasút és a Vill-Stahl. A jelent s borászatok szezontól függöen egyenként 15-50 f t foglalkoz-tatnak. Az aktív lakosság 1 -e ingázik Pécsre és Siklósra. A 15 környez telepü-lésr l bejárók száma több mint másfélszerese az eljáróknak. A bejárók 1 -e szel-lemi foglalkozású.

A boridegenforgalom a borászati klaszter dinamikus ágazata. Elindítója és szer-vez je a Villány-Siklósi Borút Egyesület.



AZ ÖNKORMÁNYZAT INGATLANVAGYONA

K e v é s v a g y o n a t e r v s z e r f e j l e s z t é s h e z

A tudatos, tervszer településfejlesztés fontos eszköze az önkormányzati ingat-lanvagyon, ennek is a mobilizálható része. Ha ebb l kevés van

és Villány ese-tében ez a helyzet

egy-egy városfejlesztési akcióhoz területeket kell vásárolni, vagy magánt két bevonni a fejlesztésbe.



F E S Z Ü L T S É G E K

T á j h a s z n á l a t

A tájhasználatból ered konfliktusok a táj történeti alakulásának ismeretében válnak érthet vé. Az ökológiai egyensúly megbomlása, a természeti területek visszaszorulása, a természetes növénytakaró emberi tevékenység általi átalakítá-sa évszázadok óta folyik, jellemz állomásai az erd irtások, a Karasica szabá-lyozása, majd azt követ en - a szántó területek növelését célzó meliorációs programok és táblásítások.

A külterület m velésben tartott részének 69 %-át ma szántóterületek alkotják. Az erd és a gyep területek aránya 16 %, a fennmaradó 15 %, sz l .

Az ökológiai egyensúly megbomlása miatt felértékel dik az ökológiai folyosók és az ökológiai regenerációra alkalmas területek szerepe. Ilyen lehetséges folyo-só a Karasica és ártere. A közepesnél gyengébb term föld, a Karasica szabályo-zás el tti id kben vízzel árasztott

ma gyepes lápos

területei, az itt lév er-d kkel, ökológiai regenerációra alkalmas területsávot képeznek.

A Karasicától keletre lév fennsík hatalmas egybefügg szántója széljárta kultúrsivatagot képez, ahol kilométerekre vannak egymástól a természetközeli él helyek.

Villányban - sok várossal ellentétben - a zártkerti sz l terület eddigi használata nem csúszott el a nyaraló és lakó funkció irányába. Ma megindult a terület át-alakulása, megjelentek az els lakó, nyaraló, vendéglátó épületek. Másoldalról pedig a birtokösszevonások, és az ebb l következ présházbontások kezdik megváltoztatni a táj többszáz éves, hagyományos képét.

A város zöldfelületi rendszeréb l hiányoznak a belterületet a mez gazdasági te-rületekt l elválasztó, takaró erd sávok, véd fásítások (pl.

Új Alkotmány MGTSZ majorjai)



Tájhasználat a XIX. század közepén



Mez gazdasági területek m velési ága és term képessége

Sz l II. m in ségi osztályú

Szántó 3. m in ségi osztályú

Erd

Sz l I. m in ségi osztályú




Gyep

Mocsár

Beépített terület



Településszerkezet és területhasználat

Siklós M

agyarbólyE

szék

Siklós

Márok

Mohács

PécsKisjakabfalva

Bóly

Erd

Lakóterület

Vegyes terület

Különleges terület (tem et , sport)

Gazdasági terület

Vízgazdálkodás i terület

Általános m ez gazdasági terület

Kertes m ez gazdasági terület

Vasút f vonal

Vasút m ellékvonal

Közlekedés i terület

Hálózati jent ség m ellékút

Összeköt út



Spontán övezetek

N t t t e l e kst ru kt ú rá j ú i n t é z m é n y e se d e t t l a kó t e rü l e t

N t t t e l e kst ru kt ú rá j ú l a kó t e rü l e t

N t t t e l e kst ru kt ú rá j ú n a g y t e l ke s f é s s b e é p í t é s l a kó t e rü l e t

N t t t e l e kst ru kt ú rá j ú ki st e l ke s h a l m a z o s b e é p í t é s l a kó t e rü l e t

P i n ce f a l u

S z a b á l y o s t e l e ko sz t á sú sz a b a d o n á l l ó b e é p í t é s l a kó t e rü l e t

S z a b á l y o s t e l e ko sz t á sú zá rt so rú v a g y so rh á z a s l a kó t e rü l e t

Na g y t e l ke s i n t é z m é n y t e rü l e t

Üz e m i t e rü l e t

Zö l d t e rü l e t i i n t é z m é n y t e rü l e t



T e r ü l e t h a s z n á l a t

A lakóépületek, lakótelkek bázisán - a lakóterületbe ékel dve - fokozatosan fej-l d borászatok, és boridegenforgalomhoz kapcsolódó vendéglátó és szálláshe-lyek, zavarják az ilyen fejlesztéseket nem folytatókat.

A lakóterülethez és idegenforgalmi területhez közel fekv állattartó telep a leg-kisebb tartási problémánál, vagy zavaró id járási helyzetnél kellemetlen b zter-helést okoz.

A pincefalvakban, és környezetükben lév szükságlakások és a bentlakók élet-módja gátolja az idegenforgalmi használatot.

K ö r n y e z e t v é d e l e m

A város ellátását biztosító vízbázis hidrogeológiai véd övezetében üzemel Villánykövesden a szeméttelep és az állattartó telep. A csatornára való rákötés hiányai folytán jelent s szennyvíz mennyiség kerül a talajba. A villánykövesdi szeméttelepet 2007-ig be kell zárni. A térség környezeti adottságai nem alkalma-sak lerakótelep kijelölésére, ezért a városnak csatlakoznia kell a távlatban kiala-kítandó, a tágabb térséget ellátó komplex hulladékgazdálkodási rendszer megva-lósításához, üzemeltetéséhez.

A forgalmi eredet zajterhelés már jelenleg is meghaladja a megengedett értéket a Baross Gábor út keskeny, lejt s szakaszán. Zavarhatják a környezet nyugalmát a lakóterületbe ékel d szórakoztatóipari-, vendéglátó létesítmények, ami épü-letgépészeti rendszerükkel, a zeneszolgáltatással, nem ritkán az emberi magatar-tással (kiabálás, rádiózás, ajtócsapkodás, stb.) függenek össze. A város ezek sza-bályozására nem rendelkezik helyi rendelettel, így annak megalkotása az ön-kormányzat fontos feladata.

K ö z l e k e d é s

Ha a gyorsforgalmi út megépül, átrendez dnek a forgalmi vonzások, a villányi feljáró csomópont fogja jelenteni Harkány és Siklós körzetének, valamint a Vil-lányi hegység északi oldalán lév 8 településnek az egész ország és Európa felé a kapcsolatot. Ezért Villány átmen forgalma nagyságrenddel megn . Ennek a többletnek a nagyobbik részét a tervezett déli elkerül út le tudja venni, de szük-ség lesz a Szent István útnál jobb átkelési szakaszra Villánykövesd felé is.

Ha a gyorsforgalmi útnak a Bólytól keletre vezetett nyomvonalváltozata épül meg, ennek igénybevételével nem kerül id ben közelebb Pécs Villányhoz. Eb-



ben az esetben a megyeszékhellyel való kapcsolat javítása érdekében az újpetrei út Újpetre Villány közötti szakaszának nyomvonal korszer sítése szükséges. Meg kell szüntetni két vasúti keresztez dést1 és el kell kerülni a hosszú és bal-esetveszélyes palkonyai és villánykövesdi átkelést.

A városközponton áthaladó teherautó forgalom jelent s balesetveszélyt okoz. Nagyredezvények idején megfelel csúcsidej parkoló híján a járm vek ellepik az egész várost.

K ö z m v e k

Az ivóvíz hálózat azbesztcement anyagú vezetékei rekonstrukcióra szorulnak.

Jellemz probléma, hogy a járdák mélyebbre kerültek az útburkolat szintjéhez képest, és ezért a járdák vízelvezetése megoldatlan.

A hegyoldali sz l területekr l jelent s term talaj lehordás történik, ami felisza-polja a meglév vízelvezet árkokat és sárral fedik be a város utcáit és mélyebb területeit.

H i á n y o k

A nagy idegenforgalmi rendezvények számára nincs megfelel nagyságú terület és nincs elég parkoló.

A boridegenforgalom által ide vonzott vendégek számára hiányoznak a kigészít turisztikai kínálatok. Hiányoznak a kerékpáros, lovas és bakancsos turizmus lé-tesítményei.

Nincs elégséges lakás és lakótelek.

1 Annál is inkább mert távlatban ennek a vasútvonalnak a szerepe n .



Villány és Virágos intézményi- és üzemi területek

Közintézmények

Kereskedelem,SzolgáltatásKereskedelem, szolgáltatáslakással

Bor-idegenforgalom

Szál láshelyek

Zöldterületi intézmények



Villány és Virágos belterület telekstruktúrája

Közterületszélesség < 7m

Közterületszélesség >7m

Telekterület < 550m2, Beépítettség > 40%

Beépítettség > 40%

Telekszélesség < 14m

Telekterület > 2500m2

Zárványtelek

Telekterület < 550m2

Zárványtelek,Telekterület < 550m2



F E J L E S Z T H A T Á S O K ,

V Á R H A T Ó V Á L T O Z Á S O K É S T Ö R E K V É S E K

K ü l s h a t á s o k

Az ország és régió általános fej dési tendenciájából következ en a várost az alábbi küls hatások érik.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarországon is várhatóan érvényre jutó mez gazdasági politika a gyenge term képesség , kör-nyezeti meghatározottságú területeket ki kívánja vonni az intenzív ter-melésb l. Azért, hogy a földtulajdonosokat érdekeltté tegyék a m velési ág megváltoztatásában, támogatást adnak a vissza-gyepesítésre, vagy erd telepítésre, azaz az intenzív m velés extenzívre váltására.

N az értéke a helyi sajátosságoknak, a hagyományos és a természeti környezetnek.

N a települések közötti kapcsolatok intenzitása, fokozódik az elérhet -ség szerepe.

A jöv ben várható általános tendencia, hogy megn a szabadid s tevé-kenységek iránti igény.

A gazdasági fejl dés meghatározó tényez i kiemelkedik a lakóhely szé-les értelembe vett min sége, a megfelel ellátást kínáló, jó

társadalmi közérzetet, rendezett igényes települési környezetet nyújtó város.

Az ország népességének tartós öregedése és fogyása mellett egy bels vándorlás figyelhet meg a városi térségek és nemzetközi közlekedési folyosók irányába.

A z e l é r h e t s é g j a v u l á s a t e l e p ü l é s f e j l e s z t e r

A térségben tervezett úthálózat fejlesztések megvalósulása után a regionális közúti kapcsolatok lényegesen javulnak. A távolsági kapcsolatokban ugrásszer javulást eredményez M6-M56 gyorsforgalmi út, amelynek Villánytól keletre ha-ladnak a nyomvonal-változatai. A villányi csomópont egyben a már ma is háló-zati jelent ség Darány-Sellye-Harkány-Siklós-Villány-Mohács mellékút cso-mópontja is. Ennek a hálózati jelent ség útnak a szerepe azzal, hogy az Or-



mánság és általában a Dráva menti síkság kapcsolatát biztosítja a gyorsforgalmi úthálózattal II. rend f úttá változik. Felújítását, korszer sítését és a Nagyharsány-Villány elkerül szakasz, valamint a Villány-Lippó átkötés meg-építését eszerint kell már végrehajtani.

A Pécs Magyarbóly országhatár vasútvonal - az V/C európai közlekedési fo-lyosó elemeként - átsorolódik a nemzetközi törzshálózati vonalak közé és villa-mosításra kerül. A pályarehabilitáció során 120 km/h sebességet kell a vonalon biztosítani. Két ráhordó, elosztó vonal fontos Villány számára, a HarkányVillány vonal, amely a pálya rehabilitáció során a könny szerkezet járm vek emelt sebességgel való közlekedtetésére válik alkalmassá, és a Villány Mohács vonal, amely a mohácsi kiköt fejlesztése, a vállalkozói övezet termelési tevé-kenységének kibontakozása és a tervezett logisztikai központ megnövekedett vasúti szállítási feladatainak megoldására hivatott.

Villányból 30 percen belül elérhet a Pécs-Pogányi repül tér, amelynek közép-kategóriás gépek fogadására alkalmas nemzetközi repül térré fejlesztése elkez-d dött.

A fentiekb l következ en a javuló elérhet ség településfejleszt er . Abban az értelemben, hogy Villány az országhoz és Európához közelebb kerül, és abban az értelemben is, hogy a környez településekr l Villány jobban elérhet . A má-sodiknál a megfelel s r ség buszjárat is fontos.

Az V/C közlekedési folyosó schengeni közúti és vasúti határátkel jéhez a leg-közelebb lév város Villány. Ez határ rizeti, vámigazgatási és logisztikai funk-ciók letelepedését vonzhatja.



Regionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése

15 0

1 50

1 50

150

200

200

100

Ta po lca - p.

D á n o s - c s a t .

Villány - P og ány i-

v ízf.

Karas ica

Szí

vó-

á.100

100

10 0

100

150

20 0

200

100

100

100

Szívó-

á .

S z ív ó - á .

Kar as ic a

100

10 0

M a js i- t á r o ló

Lip

pói-ár o

k

Be

z ed

ek i

-á r

ok

Sár o

ki-

p.

100

T o p o ly ás - á .

Bar a

Szivó-

á .

Ka ra s ica

10 0

Máro

ki-viz foly

ás

Má r ok i-

v izf.

Be z

e de k

i-á.

Lip pói-

á .

B e r e m e n d

K is t a p o lc a

Iv á n b a t t y á n

K is ja k a b fa lv a

N a g y h a r s á n y

T ö t t ö s

L a p á n c s a

L ip p ó

M a g y a r b ó ly

M á r o k

K is h a r s á n y

P a lk o n y a

V illá n y k ö v e s d

B e z e d e k

K is lip p ó

Illo c s k a

Iv á n d á r d a

K á s á d

"A"

Vál

toza

t

"B"

Vál

toza

t

P ó c s a

V illá n y

K is b u d m é r M a js

S á r o k

S ik ló s n a g y fa lu

O ld

H o r v á

t o r

s z

á g



100

100150

Ka

rasica

Magyarbóly

Villány

Villánykövesd

Szí

vó-á

.

Villány

-Pogá

nyi-v

ízf.

Kisjakabfalva

Márok

"A"

Vá

ltoza

t

M eglév Terveze tt

JELMAGYARÁZAT

Gyorsforgalmi út

Másodrend f út

Mellékút

Mez gazdasági út

Nemzetközi törshálózati vasútvonal

Vasúti mellékvonal

Vasúti átkel

Felüljáró

Szintbeli közúti csomópont

Különszint közúti csomópont



A b o r á s z a t f e j l d é s e t e l e p ü l é s i v á l t o z á s o k a t g e r j e s z t

A sz l területen egyrészt változik a birtokstruktúra, az óriás birtokok lebomla-nak kisebbekre, a törpe birtokokat pedig felszívják a középbirtokok. A piacon az 5 és 100 ha közötti gazdaságok maradnak. Az ennél kisebb sz l birtokok, vagy csak a család ellátására termelnek, vagy terméküket a piaci szerepl knek adják el.

Másrészt változik a m velési mód. Az árutermel gazdaságokban új sz l telepí-tések folynak. A régi nagyüzemi, kis t keszámú ültetvényeket nagy t keszámú telepítések váltják fel. Ugyancsak újratelepítés várható a kisbirtokok összevoná-sa után.

A sz l terület b vül a nagyüzemi m velés során felhagyott hegyi területekkel. A zártkerti részeken pedig a birtokösszevonások fölöslegessé tesznek sok prés-házat.

Jelent s gondokat okoz a sz l területen az erózió, egyrészt a term talaj folya-matos csökkenésével, másrészt a beépített terület iszappal való elárasztásával. A megoldás komplex kell, hogy legyen, az új telepítések során a helyes m velési mód megválasztástól az úthálózatok, vízelvezet és hordalékfogó m tárgyak ki-építéséig.

A gyorsan fejl d új középbirtokok pincészeteiben új borászati technológia ke-rül bevezetésre, és rendre épülnek a birtokkal együtt növ pincészetek. Ezek többsége lakóterületen a lakóépülethez kapcsoltan kezd épülni és ezt követ en már csak jelent s új t keinjekcióval képes új telephelyre átköltözni. Többségük komplex létesítmény, mert a borászati üzemen kívül magába foglalja a bortu-rizmus kóstoló- és szálláshelyét is. Sürget feladat e borászatok számára építési terület kijelölése. Az igény megbecsülésénél nem csak Villányi közigazgatási te-rületén lév sz l birtokok építési szándékával kell számolni. A terv távlatában mintegy 20 üzem számára célszer területet biztosítani.

A belterületi pincecsoportok elvesztik eredeti funkciójukat. Egyrészt a kis birto-kok számának csökkenése miatt, másrészt pedig azért, mert az új borászati tech-nológiákat nem tudják magukba fogadni. Ezért már korábban egy kiürülési fo-lyamat indult be. A használaton kívüli pincék állaga gyorsan romlott és egy ré-sze alacsony igényszint lakásnak adott helyet. Napjainkban a borturizmus er -södésével a forgalmas helyen lév k a helybeli borászatok vendéglátóhelyeivé alakulnak, illetve küls befektet i t ke célterületévé válnak.



A Borászati Rt Ady Endre fasor alatti üzemi területe a rekonstrukció során fel-szabadul, az itt található önkormányzati területekkel együtt alkalmas a megnövekedett rendezvények fogadására.

N a l a k á s é p í t é s i k e d v

Bár a lakásellátottság kedvez , de a beindult és várhatóan felgyorsuló folyama-tok már rövidtávon is növelik a keresletet a lakások és építési telkek iránt. Me-lyek ezek?

A meglév lakásvagyonnak, illetve lakótelkeknek a frekventált helyen lév részét feléli az idegenforgalom és szolgáltatás spontán fejl dése.

A környez kis településekr l beingázó zömmel szellemi foglalkozású ré-teg itt kíván letelepedni.

A gazdagodó családok új rangosabb lakást szeretnének építeni.

Igény van szociális bérlakás építésre is, egyrészt a fiatal házasok, másrészt a többgyermekes, alacsony jövedelm családok számára.

Van egy lakás képében megjelen építési befektetési igény, ami való-jában idegenforgalmi fér helyként fog m ködni.

Mindezeket a folyamatokat a lakásépítés kedvez hitelfeltételei segítik.

B e f e k t e t i n y o m á s

Mivel a város belterülete csak igen kis mértékben növelhet , a beépíthet terüle-tek hiánya megemeli a már beépített területek értékét. Ezért a meglév beépítés s r södni fog, és egyre gyakoribb lesz, hogy az elavult épületek bontásával, vagy tömbbels k feltárásával nyernek új építési területet. Különösen er s befek-tet i nyomás várható az idegenforgalmilag frekventált területeken.

Azzal hogy megépül az elkerül út a Dózsa György út vége, a régi vásártér kör-nyezete - mint a városba való megérkezés új pontja - válik a mai faluvégi állapo-tából frekventálttá.



Sz l hegy telekstruktúrája

A sz l hegy telekstruktúrája:

Z á rvá n y t e l e k

T e l e kt e rü l e t < 7 2 0 m 2

B e é p e t e t t sé g > 3 %

T e l e kszé l e ssé g < 1 4 m

T e l e kt e rü l e t < 7 2 0 m 2 é sB e é p í t e t t sé g > 3 %

Z á rvá n y t e l e k é st e l e kt e rü l e t < 7 2 0 m 2

Z á rvá n y t e l e k, t e l e kt e rü l e t < 7 2 0 m 2 é sb e é p í t e t t sé g > 3 %



Sz l hegy domborzati és m velési viszonyai

L e j t é sv i sz o n y :

< 5 %

5 - 1 5 %

1 5 - 2 5 %

2 5 - 3 5 %

> 3 5 %

T e n g e rsz i n t f e l e t t i

m a g a ssá g :

1 0 0 - 1 2 5

1 2 5 - 1 5 0

1 5 0 - 1 7 5

1 7 5 - 2 0 0

2 0 0 - 2 2 5

2 2 5 - 2 5 0

2 5 0 - 2 7 5



K i t e t t sé g :

Dé l i e s

Ny u g a t i a s

É sz a ki a s

K e l e t i e s

M v e l é si i rá n y :

L e j t é si rá n y ra

kö z e l m e r l e g e s

L e j t é si rá n n y a l

kö z e l p á rh u z a m o s

Documents

Helyzetértékelés - Villány...barlang, réteglap menti barlang és lefejtett üregekre utaló nyomok), a Bo-rászati Rt. Borospincéjének barlangja, valamint a Somsich-hegyi két