SZTOICIZMUSBevezetés

2014. szeptember 19.

Hendrik Nikoletta:

Mit jelent a

„sztoikus bölcs”

kifejezés?

1) Korszakolás

A sztoicizmust 3 korszakra szokás osztani:

1. Korai sztoa:Kitioni Zénón, Kleanthész és Khrüszipposz: Kr.e. 3. sz. – Kr.e. 2. sz. közepe.

2. Középső sztoa: Panaitiosz és Poszeidóniosz: Kr.e. 2. század 2. Középső sztoa: Panaitiosz és Poszeidóniosz: Kr.e. 2. század közepe – Kr.e. 1. sz. közepe.

3. Kései sztoa: Seneca, Epiktétosz és Marcus Aurelius: Kr.e. 1. sz. közepe – Kr. u. 2. sz. vége.

2) Sztoa felosztása

A sztoikusok meg voltak győződve róla, hogy a mindenség racionálisan magyarázható, mivel maga is racionálisan szervezett struktúra. A logosz az, amely a mindenséget, a kozmoszt irányítja, és ez található meg bennünk, emberekben is. Ez által értjük meg a világ racionális struktúráját, és ez az, amely lehetővé teszi számunkra a phüszisz és kozmosz amely lehetővé teszi számunkra a phüszisz és kozmosz megértését, illetve a gondolkodást és a beszédet is.

A sztoikusok három részre osztották a filozófiát: (DL VII 40)

• Zénón osztotta fel (DL VII 39). Először Platón tanítványa, Xenokratész osztotta fel először így a filozófiát (DL VII 39). Ezt például az epikureusok is követték, majd a sztoikusok is.

1.

LogikaA logosz a tárgya, amely a beszédhez és a gondolkodáshoz is kapcsolódik:

• Retorika: szónoki műfajok és eszközök (stilisztika), nyelv kérdései (szemantika és grammatika).

2.

FizikaTárgya a természet (phüszisz) = fizikai világ és élőlények:• Élőlények: isteni lények, ember és állatok, így ide tartozik az ontológia és a teológia is.• Fizikai világ:

3.

EtikaNem pusztán elmélet, hanem gyakorlat is.• A filozófia a sztoikusok számára a bölcsesség elérésére való irányulás• Kell hozzá a logika és a fizika ismerete is• Khrüszipposz szerint az

és grammatika).• Dialektika: érvelés és

ismeretelmélet. Arra vonatkozó tudás, hogy mi az, „ami igaz, ami hamis és ami egyik sem”, valamint a kritériumokra és a definíciókra vonatkozó részek (DL VII. 41-44).

• Fizikai világ: természetfilozófia.

• Khrüszipposz szerint az ember célja „a természeti eseményekre vonatkozó tapasztalatnak megfelelően élni” (DL VII 87).

A három rész organikus egységetalkot, éppen az előbbi logoszgondolata köré szerveződve. A részekfeltételezik egymást, teljes filozófiátadnak. A sztoikusok büszkék voltakfilozófiájuk koherens jellegére.

Hasonlatok:•élőlény: logika = csontok; etika =•élőlény: logika = csontok; etika =hús; fizika = lélek.•kert: logika = kerítés, fizika =növényzet a kertben, etika = agyümölcs.•tojás: logika = tojáshéj, etika =tojásfehérje, fizika = tojássárgája (DLVII. 40).

3) Legfontosabb filozófusok

KORAI SZTOA

Kr. e. 300-ban kitióni Zénón megalapítja a sztoicizmust, amely Khrüszipposz munkássága révén lesz azzá,

amit ma sztoicizmusként ismerünk.

Kitioni Zénón (Kr.e. 334 – 262)

• a ciprusi Kition szülötte• a sztoa alapítója• Athénban tanul• mesterei:

– cinikus thébai Kratész– akadémikus Polemón– megarai Sztilpón és Diodórosz Kronosz

• szellemi példakép: Szókratész– jelentősen befolyásolta még: Hérakleitosz és az

ÓakadémiaÓakadémia– cinikus vonások is kezdetben erősen jelen

voltak, de ezeket nagyon hamar elkezdték tompítani

• Kr. e. 300: megalapítja iskoláját az agorán az athéni Tarka Csarnokban (sztoa poikilé)– laza szervezeti forma– oktatott tárgyak széles köre– eleinte meglehetősen keveset törődtek a

konvenciókkal• ennek ellenére nagy megbecsültség.

KORAI SZTOA

Egy hellenisztikus iskola jellemzői

• ingatlan kellett hozzá• iskola vezetője:

– élethosszig tartó poszt– példamutató élete modellként szolgált– legtöbbször maga jelölte ki az utódját– sokszor politikai szerep, például politikusként vagy tanácsadóként

• tanulók: filozófusok és az elit ifjúság (Zénónnak kifejezetten sok ifjú • tanulók: filozófusok és az elit ifjúság (Zénónnak kifejezetten sok ifjú tanítványa volt - mint Szókratésznek)

• tantárgyak: filozófia mellett retorika és tudományok (* nem jellemző minden filozófiai iskolára: az epikureusok elvetették az általános műveltséget)

• szabályok az iskolához tartozó filozófusokra vonatkozólag:• identitásukat meghatározta az adott iskolához való tartozás• részt kellett venniük a belső vitákban saját állásfoglalással• védelmezniük kellett a saját iskolájukat más tanokkal szemben

KORAI SZTOA

Vissza kitióni Zénónhoz:

• filozófiájának középpontjában a bölcs eszményképe áll

• teljes filozófiára törekedett: etika mellett kozmológia és logika

• művei: Állam – töredékek (Zénón korai műve, cinikus hatás, Kratész ifjú tanítványaként írta, talán Platón-ellenes vitairat), A természetes életről, Az érzelmekről, Az ösztönről, avagy az ember természetéről, A görög nevelésről, Általános kérdések, Homéroszi problémák öt ember természetéről, A görög nevelésről, Általános kérdések, Homéroszi problémák öt könyvben és Cáfolatok két könyve (DL VII 4)

• fontos tanítványai:

– Khioszi Arisztón és Hérillosz: radikális etika

– Perszaiosz és Szphairosz: politikai tanácsadók

– Dionüsziosz „Metathemenosz” (az „Átpártolt”): előbb a pontoszi Hérakleidész tanítványa, majd Zénóné, végül a kürénei hedonistákhoz és az epikureusokhoz csatlakozott.

KORAI SZTOA

Kleanthész (Kr. e. 331 – 230)

• a sztoa 2. vezetője

• hangsúly a fizikán és a teológián

Khrüszipposz (Kr. e. 280 – 208)

• a kis-ázsiai Szoloi szülötte

• a sztoa 3. vezetője: i. e. 230-tól (Kleanthész halálától)

• a sztoa „második alapítója”: az iskola minden tanítását ő fogalmazta meg mérvadó formában

– „Ha nem élt volna Khrüszipposz, nem lett volna sztoa.” (DL VII. 183)sztoa.” (DL VII. 183)

– az etikának masszív filozófiai alapot kívánt adni

• visszatérítette az etika kizárólagosságát hirdetőket (Arisztón és Hérillosz) az iskolába

– a sztoikus logika önálló kidolgozása

• Zénón is írt néhány értekezést, de Khrüszipposz dolgozta ki rendszeresen

• 311 db értekezés logikai kérdésekről (DL VII 198)

• fátumelmélet felállítása

KORAI SZTOA

• amikor olyan összefoglalásokat olvasunk, hogy „A sztoikusok azt gondolták, hogy ...”, akkor ezek a legtöbb esetben Khrüszipposz nézeteit tükrözik

• tanárai:

– Kleanthész

– akadémikus Arkeszilaosz és Laküdész

Korai sztoa időszakában az iskola további vezetői: Korai sztoa időszakában az iskola további vezetői:

tarszoszi Zénón (Kr. e. 208 - ?) és

szeleukeiai (babülóniai) Diogenész (? – Kr. e. 150/140).

• rendszerezni próbálták az iskola gazdag örökségét: kanonizáció

• próbáltak szabadulni a sztoicizmus radikális, cinikus elemeitől

• összeegyeztetés a hagyományos erkölccsel

• tudományterületek meghódítása.

KORAI SZTOA

KÖZÉPSŐ SZTOA

A császárkor első évszázadaiban a sztoicizmus a legbefolyásosabb A császárkor első évszázadaiban a sztoicizmus a legbefolyásosabb irányzat. Panaitiosz és Poszeidóniosz a középső sztoa két legfontosabb

alakja. Panaitiosz elsősorban az etika területén hajtott végre forradalmi újításokat, míg Poszeidóniosz törekedett minden területen

az eredeti gondolatokra. Sajnálatos módon csak töredékek és másodlagos irodalom áll rendelkezésre a középső sztoa korszakából.

Panaitiosz (Kr.e. 185-109)

• rodoszi születésű• tanárai: malloszi Kratész, szeleukeiai Diogenész, tarszosziAntipatrosz• Kr.e. 144-től sok időt töltött Scipio Africanus mellettRómában•nagy szerep abban, hogy később itt virágzott fel a filozófia• Kr.e. 129-től a sztoikus iskola vezetője•a sztoicizmus megújítása:

• a bölcs helyett a prokoptón ideálja, amely valóban

KÖZÉPSŐ SZTOA

• a bölcs helyett a prokoptón ideálja, amely valóbanelérhető• a négy kardinális erény megújítása: közösségi színezet

o bátorság helyett: megalopükhia (nemesbecsvágy)

• lélek kettősége: elismeri az értelem mellett az ösztönszerepét is• 4 persona megkülönböztetése

• munkásságát elsősorban Cicero De officiis c. művébőlismerjük: az első 2 könyv szinte tisztán Panaitiosz gondolataittükrözi

Poszeidónosz (Kr.e. 135-50)

• szíriai Apameiában született• Panaitiosz tanítványa• Rodoszon nyitott iskolát.• az ő tanítványai: Cicero és Pompeius (pneumatikus orvosi iskola alapítója)• ő is törekedett eredeti gondolatokra, de közben visszanyúl Platónhoz és

KÖZÉPSŐ SZTOA

közben visszanyúl Platónhoz és Arisztotelészhez

• az egységes lélek helyett a lélek hármas felosztását vallotta (platóni hatás)• tudományhoz való viszonya (arisztotelészi hatás)• sztoikus oksági elvet érvényesíti a tudás minden területén.

KÉSEI SZTOA

A kései sztoa a sztoicizmusnak az a korszaka, ahonnan a legtöbb A kései sztoa a sztoicizmusnak az a korszaka, ahonnan a legtöbb eredeti, primer szöveg maradt ránk. Azonban a kései sztoa filozófusai

már nem törekedtek jelentős újításokra. Az etikai kérdéseket helyezték előtérbe, a sztoikus logika és fizika kérdései háttérbe szorultak. A

lélekről inkább platóni, mint khrüszipposzi nézeteket vallottak. Ekkor tevődött át a sztoicizmus központja végleg Rómába.

• Ennek kapcsán érdemes megemlíteni a fő változásokat: • Rómában először Kr.e. 155-ben kerültek kapcsolatba a görög filozófiával

• követség: peripatetikus Kritolaosz, akadémikus Karneádész és sztoikus szeleukeiai Diogenész• filozófia római ellenzője: Cato (ne rontsák meg az erkölcsöket)• filozófia római barátja: Scipio Africanus, akinek köréhez tartozott Panaitiosz

• Latin nyelvű filozófiai irodalom születése csak későn, az i.e. 1. században: Lucretius, Cicero, Varro, Seneca

KÉSEI SZTOA

Cicero, Varro, Seneca • de még ekkor is sokan írtak görögül, pl. Marcus Aurelius• a korszak közös nyelve továbbra a görög

• Római filozófia sajátossága:• rétorizált írásmód• filozófia praktikus, etikai vonatkozásának hangsúlyozása• filozófia politikai ideológiaként való hasznosítása

• a filozófiai iskolák a hellenisztikus korban helyhez kötöttek voltak és egy konkrét közösség életében való részvételt jelentették, míg Kr.e. 140-től ezek az iskolák többnyire feloszlanak és számos filozófus Rómába megy

• pártfogót keresnek (több császárnak van filozófus tanára, tanácsadója vagy bizalmasa)• magániskolát működtetnek, ahová sokszor a római elit gyermekei járnak (pl. Epiktétosz)• császári fenntartású köziskolák tanárai (pl. aphrodisziaszi Alexandrosz)• a római elit tagjai sokzor filozófusokká válnak (pl. Cicero, Seneca, Marcus

KÉSEI SZTOA

• a római elit tagjai sokzor filozófusokká válnak (pl. Cicero, Seneca, Marcus Aurelius)

• Kr.e. 140-től már szellemi mozgalomként éltek tovább a filozófiai irányzatok, nem konkrét iskolaként

• egy adott iskolához való tartozást az döntötte el, hogy az adott gondolkodó elfogadja-e az adott szövegkorpuszt abszolút tekintélynek

• ezért is próbálták az iskola alapítójának (és egyéb tekintélyeinek) szövegeit megbízható kiadásban hozzáférhetővé tenni.

Seneca (Kr.e.4- Kr.u. 65)

• a hispániai Cordobában született• közéleti pálya: ügyvéd és aktív politikus• Nero császár nevelője• irodalmi témájú művelet is ír• latinul ír• filozófiai írásai:

• 2 nagy értekezés, tucatnyi kisebb írás; • 124 db erkölcsi témájú levél:

• Erkölcsi levelek Lucilliushoz

KÉSEI SZTOA

• Erkölcsi levelek Lucilliushoz (Epistulae morales);

• Természettudományos vizsgálódások • központi téma: etika• római jellegű filozófia• személyes életfilozófiává alakítja a sztoicizmust

• nagy szerep a reflexiónak,• személyes formátum (levél)

Epiktétosz (Kr.u. 50/60 -135 k.)

• Hierapoliszban született• Nero magas rangú hivatalnokának rabszolgája, aki felszabadította és taníttatta

• neve is csak annyit jelent: „kapott” • tanára: Musonius Rufus (Kr. u. 20/30 – Kr. u. 101) római sztoikus filozófus és szenátor

• miután Kr. u. 93-ban egy császári rendelet minden filozófust kiutasított Rómából, Epiktétosz Nikopoliszban nyitott iskolát

• hangsúly az etikán, de egyéb filozófiai tárgyakat is oktatott• saját művei nincsenek: tanításait tanítványa, Arrhianosz (politikus és történetíró)

KÉSEI SZTOA

• saját művei nincsenek: tanításait tanítványa, Arrhianosz (politikus és történetíró) jegyezte le

• Kézikönyvecske (Enkheiridion): tömör vázlat, „kéznél legyen”• Beszélgetések (Diatribai): 4 kötet marad meg a 8 kötetből• görög nyelv

• központi témája: szabad választás• a cél a külvilágtól való teljes függetlenség és szabad választás (eleutheria)• a szabaddá váláshoz világosan meg kell különböztetni, hogy (1) mi áll a hatalmunkban és (2) ami nincs a hatalmunkban• valódi értékünk a belső világunk.

Marcus Aurelius (Kr. u. 121-180)

• magas rangú konzuli családba született• hivatali pálya• Kr. u. 145: elvette a császár lányát• Kr. u. 161: Antonius Pius császár halála, utána társuralkodóként Lucius Verus oldalán ünnepelt császár •megtanulhatjuk tőle, hogy mit jelent a

KÉSEI SZTOA

•megtanulhatjuk tőle, hogy mit jelent a gyakorlatban elkötelezett sztoikusnak lenni• filozófia műve: Elmélkedések

• görög nyelv •hagyományozott cím, eredeti címe: Önmagamhoz• nem publikálásra szánt mű• Kr. u. 167-ben írta• 12 könyvből áll

4) Hatások

a) Cinikusok

• Legfőbb érdeklődési területük az etika.• Az ember valódi természete az értelmében rejlik

– Ez nem új gondolat, de Diogenész ezt aszketikus-szélsőséges irányba fejlesztette tovább.

• Az önmegvalósításhoz lelki és testi önfegyelemre van szükség. • A külvilág szerepe marginális. • A külvilág szerepe marginális. • A kozmopolitizmus felé mutat, ugyanis ezt az életmódon bárhol

folytathatja az ember.

A sztoa később nagyban leépítette a cinikus elemeket, de a külső tényezők közömbös volta és a kozmopolitizmus még kiforrottabb eszméje továbbra is megmaradt a sztoikus filozófiában.

b) Szókratész

A sztoicizmus számos gondolata egyértelműen Szókratészre vezethető vissza:

• a bölcs ideálja,

• a tudásból szükségképpen következik a helyes cselekvés,

• gyakorlati cél: az ember érje el a bölcsesség állapotát.

• Zénón példaképe Szókratész volt.

c) Hérakleitosz

• Mindent irányító logosz

• Kozmológiában sok hasonlatosság

d) Platón

• Poszeidónioszra nagy hatással: lélekelmélet (hármas felosztás)

5) Sztoikus irodalom

A sztoikus irodalom nagy része elveszett. A másodlagos irodalom: sokszor kritikán és és értelmezésen keresztül. Még ahol szó szerinti idézetek vannak, ott is hiányzik a kontextus.

Elsődleges irodalom

• Töredékek a korai és középső sztoa időszakából

• Kései sztoa: terjedelmes fennmaradt irodalom. Seneca, Epiktétosz • Kései sztoa: terjedelmes fennmaradt irodalom. Seneca, Epiktétosz és Marcus Aurelius már említett művei és Musonius Rufus

Összegyűjtött elsődleges és másodlagos töredékes irodalom:

• Arnim, von Hans (szerk.): Stoicorum veterum fragmenta 1-4, Bibliotheca Teubneriana, Leipzig, 1903-1924. Rövidítés: SVF.

• Long, A. A. - Sedley, D. (szerk.): Hellenistic Philosophers 1-2. kötet, Cambridge UniversityPress, Cambridge, 1987. Rövidítés: LS.

• Magyarul részletek: Steiger Kornél (szerk.): Sztoikus etikai antológia, Gondolat, Budapest, 1983

Elsődleges kései sztoa irodalom: • Epiktétosz, 2014. Epiktétosz összes művei: Steiger Kornél fordításában és

jegyzeteivel, Gondolat, Budapest• Marcus Aurelius, 2000. Elmélkedések. Kossuth, Budapest.• Musonius Rufus, 2009. Etika, család, politika. Musonius Rufus értekezései.

Jel, Budapest.• Seneca, 2004. Seneca prózai művei I-II. Szenzár, Budapest.

Másodlagos irodalom:• Aphrodisziaszi Alexandrosz, 2006. „Az uralkodókhoz a sorsról”: Bugár M.

István - Lautner Péter (szerk). Sors és szabadság: Az emberi autonómia Aphrodisziaszi Alexandrosz, 2006. „Az uralkodókhoz a sorsról”: Bugár M. István - Lautner Péter (szerk). Sors és szabadság: Az emberi autonómia problémája az antik filozófiában a Kr. u. II. századig. Kairosz, Budapest, 147–234.

• Hicks, R. D. (szerk.) 1925. Diogenes Laertius. Lives of Eminent Philosophers. Heinemann, London.

• Plutarkhosz: A sztoikusok ellentmondásai (De Stoicorum repugnantiis) és Axiómákról, amelyek a sztoikusok ellen szólnak (De Communibus notiis)

• Sextus Empiricus, 1998. „A pürrhonizmus alapvonalai”: Antik szkepticizmus: Cicero- és Sextus Empiricus-szövegek. Atlantisz, Budapest.

• Továbbá: Alexandriai Kelemen, Alexandria Philón, Cicero, Plótinosz, Szimplikiosz, Sztobaiosz

Mai órához további ajánlott olvasmány:Mai órához további ajánlott olvasmány:• Boros G. (szerk.): Filozófia, Akadémiai, Budapest, 2013,

147–151., 189–193.

• Inwood, B. (szerk.): The Cambridge Companion to the Stoics, Cambridge University Press, Cambridge, 2003, 1–58.

• Long, A. A.: Hellenisztikus filozófia, Osiris, Budapest, 1998, 7–27.

Következő órára kötelező olvasmány:

• Bevezetésként: DL VII 38–40

• Logikához: DL VII 41–48