PLATÓN TÖRVÉNYEK

Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján?

Vajon Platón szerette-e volna, hogy megvalósuljon az Állam utópiája?

Igen – Ne feledjük, Platón a peloponnészoszi háborús események és egy szétesett Athén közepette nőtt fel. Látta az athéni államot, ahogy az megöli mesterét, Szókratészt. Szeretett volna egy jó, jól működő államot az akkori Athén helyére.Igen – Próbálkozott vele Szicíliában, sikertelenül.Nem – Szókratész: „Elfelejtettem, hogy csak játszunk.” (Állam, 536c)Nem – Törvények: már a törvények uralmát tartja kívánatosnak. Ez a második legjobb rendszer, de ez az, ami megvalósítható.

Összegzés: Fiatalabb korában valószínűleg úgy gondolta, hogy megvalósítható, de később már nem.

Törvények

Bevezetés

• A Törvények Platón legutolsó és leghosszabb dialógusa, befejezetlen

• Stílusa alapvetően tér el a többi platóni dialógustól: már inkább monológ

• Ez az egyetlen platóni mű, amelyben nem jelenik meg Szókratész

• Helyszín: nem Athén, hanem Kréta

• A mű görög címe: Nomoi, azaz az írott, kodifikált törvényt (vs. phüszisz)

• Ez ki is jelöli a mű fő témáját

• Legnagyobb változás: a filozófus uralkodók helyét átveszi a törvények uralma

Előzmény: Államférfi

• Szintén kései korszakból származik, stiláris rokonság a Törvényekkel

• Időpont: Kr. e. 399-ben játszódik

• Kérdésfelvetés A szofista elején: vajon a „szofista”, az „államférfi” és a „filozófus” ugyanarra az embertípusra alkalmazhatók-e.

• Egy csoportba tartozik így A szofista és Az államférfi. Feltételezhetjük, hogy Platón esetleg akart írni egy dialógust A filozófus néven. Ezt az ókorban az Epinomisszal azonosították.

• Téma: az államférfi.

• Államférfi feladata: törvényhozás (a végrehajtás nem)

• Államférfiúi techné: megismerő tudomány (nem gyakorlati, manuálisan létrehozó) parancsoló (nem megítélő) vezetők (nem csak a parancsok továbbítói) élőlényeket irányít (és nem élettelen tárgyakat) élőlények csoportjára figyel (nem csak egy egyénre).

• De nem pásztor, mert az ideális államférfi figyelembe veszi, hogy szabad akaratú embereket irányít

• Személyi hatalom vs. alkotmányosság: utóbbi kívánatos

• 1. legjobb a személyes hatalom lenne. Egy törvény sem képes minden esetben ideálisan működni: hiszen nem partikuláris

• 2. legjobb: sérthetetlen törvények. Jobb, mint bölcs uralkodó hiányában kizárólag egy nem bölcs uralkodóra bízni a hatalmat, törvények nélkül

• Ideális államforma: korlátozott monarchia

• Egy személy uralma jól lefektetett alaptörvények alapján

Törvények

• Szereplők: a Törvények szereplői mind idősek (60+): élettapasztalat, nagy távlatban gondolkodás. Van idejük megvitatni mélységében a kérdést.

1. Egy meg nem nevezett athéni férfi: jól tájékozott és kritikus a saját nézeteivel szemben is

2. Krétai Megillosz:

3. Spártai Kleiniász: a spártai törvényekkel kapcsolatban tájékozott csak. Fiatalabb korában nem bírálhatta a saját törvényeit.

• Helyszín: Kréta szigete

• Időpont: nyári napforduló napja.

• Alaphelyzet: Elgyalogolnak ½ nap alatt Knósszosztól az Ida-hegyen található Diké-barlanghoz, Zeusz szülőhelyéhez.

• Téma: Egy új krétai település létrehozása. Államról és törvényekről való beszélgetés.

I. könyv

• Kiindulás: egyetértés abban, hogy a törvények isteni eredetűek.

• Természeti állapot: a hadüzenet nélküli háború (vs. rivális államok).

• Az államot tehát úgy kell berendezni, hogy háborúban legyőzze a többi államot.

• Spártai álláspont: a legfontosabb állampolgári kötelesség, hogy jó harcos legyen.

• A cél: a béke (628c-d).

• A hadüzenet nélküli háborús állapot érvényes falvak és családok között is, személyek között is, sőt emberen belül is.

• Athéni álláspont: a legnagyobb győzelem nem az ellenségen, hanem önmagunkon aratható de ehhez nem elég a bátorságot fejleszteni.

• A mértéktartás erényének fejlesztése (626e)

• A mértékletesség mellett a bölcsesség és az igazságosság is fejlesztendő, ugyanis a belső viszály (sztaszisz) legyőzéséhez ezekre is szükség van

• Törvény által elérendő javak rangsora:

1. Négy erény (bátorság ezek között csak az utolsó)

• Nevelés lényege: erényesség kialakítása.

2. Testi egészség

3. Szépség

4. Erő

5. Anyagi gazdagság

• Athéni javaslata: vizsgálják meg a 4 erényt. A vizsgálatba csak belefognak a bátorsággal és a mértékletességgel, de nem fejezik be (Törvények: utolsó, befejezetlen mű).

• A borral próbára tehetők ezek az erények vs. spártai álláspont: náluk a bor tiltott.

II. könyv

• „a nevelés a gyermekek vonzása és vezetése afelé, amit a törvény helyesen kimond, és amit a legkiválóbb és legöregebb férfiak tapasztalatuk alapján helyesnek tartanak.”

• Nevelés abból indul ki, hogy már a kisgyermek is megtapasztalja az örömöt és a fájdalmat Meg kell neki tanítani, hogy mi az, aminek örülni kell és mit kell elutasítani

• Két forrás elmélet: a cselekedeteinknek 2 forrása van: gyönyör keresése és fájdalom elkerülése (I. könyv)

• Nevelés = tudatos szoktatás

• Nevelés kétféle lehet:

(1) Hanggal: zenei képzés

(2) Mozgással:

a) tánc: ha játékos célból

b) sport: ha a test tökéletesítése céljából.

• Erkölcsi nevelés 1. fázisa: kisgyerek nem tud veszteg és csendben maradni, ezért zene és tánc segítségével ezt meg kell szelídíteni.

• Test és lélek között alapvető összefüggés van

• Az értelmes lélek rendezetten mozog

• Sokféleség nem kívánatos a táncban és a dalban, mert az értelmes léleknek egyféle tánc és dal felel meg

• Költőknek is az ész elveit kell közvetíteni az életkornak megfelelő formában: a legkellemesebb élet a legjobb.

III. könyv

• Miután belátták, hogy a spártai törvények elsősorban a bátorságot fejlesztik, miközben a többi erény fejlesztésére is szükség van, felmerül a kérdés, hogy ez miként alakult így

• Általánosabb témára terelődik a beszélgetés: hogyan jönnek létre az államok?

• A történelmet állandó fejlődés és hanyatlás jellemzi.

• Periódusok vannak, amelyeket természeti katasztrófák választanak el egymástól (özönvíz, Atlantisz is így pusztult el).

• Az idők folyamán valamennyi lehetséges államforma létrejött már egyszer.

• Államok hármas eszménye: (1) testvéri összetartás, (2) szabadság és (3) okosság.

Állam létrejötte

Katasztrófa után:

1. Családfő irányítása.

• Nagycsaládok elszórtan.

• Pásztorok mint nomádok, állattenyésztéssel.

2. Hegyi település több nemzetség összeköltözésével.

• Város szabályrenddel és első uralkodókkal.

• Ahogy egyre nő a város, úgy legyen az uralkodói rétegben egy király, akit megválasztanak.

• Megjelennek a törvények, de csak mint az egyes nemzetségek magukkal hozott szokásai (nomosz).

3. Sík területen alapított városok közössége.

Államformák

• Két államforma létezik:

• Személyes uralom: monarchia

• Demokrácia: néphatalom

• Ideális államforma: kevert államforma

• A kettő ötvözete az ideális

• A kevert államforma a Törvények újítása

• Mindkét államformából az előnyöset kivenni és azt beépíteni:

• A szabad alattvalók nem tűnik, hogy a hatalmon lévők bármit megtegyenek

• A hatalmon lévők nem engedik, hogy az alattvalók bármit megtegyenek. A hatalmon lévők mindig változnak.

• Ez a hatalom megosztásának elve

• Mindkét fél egyedül a törvényre hivatkozhat

IV. könyv

• 707d: Mi a legnagyobb érték az emberek számára? Hogy a lehető legjobbakká váljanak és azok is maradjanak, amíg élnek.

• 709e-710a: Mi a legjobb helyzet? Ha akad egy jó szándékú és értelme zsarnok. „Fiatal, gyors felfogású, jó emlékezetű, bátor és nagylelkű”

• Minden erénnyel bír

• Megvan a kellő hatalma

• 712c: Milyen államformát kell adni a városnak?

• A választ egy mítosz vezeti be: Kronosz felismerte, hogy az embereket eltorzítja a korlátlan hatalom. Az eredmény gőg és igazságtalanság (713d).

• A legjobb helyzet tehát a valóságban sosem állhat fenn, a második legjobb helyzetre kell eleve felkészülni.

• A második legjobb helyzetet kell kitalálni a megalapítandó államnak.

• 715b-c: Mi az a második legjobb uralom? A törvények uralma

• A becsület mértéke a törvényekhez ragaszkodás, amely végső soron az istenek tiszteletét jelenti

• Platón a 715e-ben önmagát kritizálja: „Igen, mert az ilyen dogokban ifjúkorában lát homályosan minden ember, öregkorában pedig élesen”

A törvények előtti 3 legfontosabb alapelv:

1. Mindennek mértéke isten. Az ember mértékletességgel lehet istennek kedves.

2. Az isteneket áldozatokkal kell tisztelni.

3. Az ősöket és a szülőket is tisztelni kell életükben és halálukban is.

• Törvények elé szükség van preambulumra• A preambulum műfaja Platón találmánya• Azokat az elveket és kötelességeket sorolja fel, amelyeket

megkérdőjelezhetetlen kiindulópontnak kell venni• A törvényekhez preambulum szükséges, hogy rögzítse, hogy

mely törvény miért született, mik a kötelességeink és miért éppen azok a büntetendő tettek• Mint az orvos, mielőtt gyógyítani kezd: elmagyarázza a

betegség okait és a javasolt gyógymódot. Gyógyítás csak ezután! • Orvos-hasonlat: nem büntetni akarnak a törvények,

hanem gyógyítani vs. korabeli gyakorlat• A zenei műveknek is van bevezető tételük. • A preambulum 3-féle eszköze:1. Racionális érvelés.2. Dicséret és szidás, önérzetre apellálva.3. Isteni harag és büntetés kilátásba helyezése.

V. könyv

• Általános alapelvek továbbra is

• A lélek értékesebb a testnél, a test a vagyonnál: test és lélek dolgaiban a középút a legjobb

• Helyes viselkedés társas viszonylatban:

• Gyermekekkel: személyes példamutatás

• Másokkal: a lojalitás, segítés és a megértés a legfontosabbak, mert senki sem készakarva vétkezik

• 4 x 2 életforma: mértékletes és kicsapongó, bölcs és balga, bátor és gyáva, erkölcsös és erkölcstelen.

• A vezetőknek kell leginkább erényeseknek lenniük

• Állam ideális mérete: viszonylag állandó népesség

• Földterületek felosztása miatt is fontos

• Magántulajdon:

• Ideális államban nincs tulajdon, valamint nő- és gyerekközösség van

• De az ideális állam nem valósítható meg emberekkel, így a második legjobb társadalomban kell gondolkodni!

• Föld felosztásának be kell következnie – de úgy kell rájuk tekinteni, mintha közös tulajdonok lennének

• Gazdasági különbségeket is minimálisra érdemes csökkenteni az ideális társadalomban: a vagyonosok bevétele egy összeg felett visszaszáll az államra

• Pénznek máshol ne legyen értéke

VI. könyv

• Tisztségek megállapítása és hatáskörök leírása

• 37 fős, alkotmány felett őrködő testület 50 és 70 év között

• Több lépésben választják meg őket, nem csak szerencse alapján

• 3 hadvezér.

• 360 fős tanács, amelyben minden vagyoni osztály képviselteti magát.

• Legfontosabb pozíció az államban: oktatási miniszter

• Fontos, hogy a szolgákkal is igazságosan kell bánni, valamint, hogy az erkölcsi szabályok a nőkre is vonatkoznak

• Férfi és nő kötelessége, hogy összeházasodjanak és utódokat nemzzenek, méghozzá a megfelelő életkorban

• Mindkét nem kötelezhető katonai szolgálatra.

Törvényekre vonatkozó megjegyzés:

• A törvények megalkotása sosem fejezhető be

• Mindig tökéletesítése szorul

• Aktuális helyzethez

• Mindig az isteni törvényhez igazodva

• De ez csak akkor következhet be, ha a következő generáció is folyamatosan törekszik a jóra

• Oktatási miniszter legfontosabb szerepe

• VII. könyv éppen ezért a gyereknevelést szabályozza.

• A Törvényekben már nincs szó külön az őrök és a filozófusok neveléséről: mindenkinek ugyanolyan nevelésben kell részesülnie.

VII. könyv

• A nevelést minél előbb el kell kezdenie az államnak, hogy minél kisebb múljon a szülőkön.

• 1. szakasz: magzatkortól 3 éves korig. A nevelés nem törvényekkel történik, hanem felvilágosító és intő szavakkal. Kulcsfontosságú, hogy mindig mozgásban kell a gyerekeket tartani.

• 2. szakasz: 3-6 éves kor. Legfontosabb tevékenység a játék.

• 3. szakasz: 6-10 éves kor. Tánc és sport, zenei nevelés.

• 4. szakasz: 10 éves kortól. Kötelező állami iskola, ahová a fiúk és lányok együtt járnak. A teljes napot tevékenyen kell eltölteni. A legjobb, ha a Törvényekben elhangzó beszélgetést tanulmányozzák, valamint matematikát, csillagászatot.

VIII. könyv• Isteni ünnepek, vallási kultusz, sportversenyek, nemi életre,

gazdasági életre vonatkozó szabályok

IX. könyv• Büntetőjogi törvények: bár egy ideálishoz közelítő

társadalomról van szól, mégis van benne bűnözés. • Platón a történelemben először különbözteti meg az alábbi két

büntetőjogi kategóriát: 1. Blabé: károkozás.2. Adikia: jogsértés

• A büntetések kiszabásánál nem tehát a szándékosságot kell figyelembe venni, hanem azt, hogy: 1. Csak kár ért-e valakit vagy 2. Jogsértést is követtek-e el ellene.

• Első esetben elég egy egyszerű kompenzáció, amelynek a célja a jó viszony helyreállítása a felek között.

• Második esetben súlyosabb büntetés jár

X. Könyv

Természetes teológia kifejlesztése: Platón kijelenti, hogy vannak bizonyos igazságok az istenekkel kapcsolatban, amelyek megtagadása az állam rendjét veszélyeztetik, így büntetendők.

• Három tételt cáfol:

1. Ateista álláspont: Az istenek nem léteznek. Minden, ami van, az a fizikai elemek értelem nélküli mozgásából (kinészisz) jött és jön létre.

2. Epikureizmus álláspontja: Az istenek nem törődnek az emberekkel. E tétel kiindulópontja, hogy bizonyos emberek egész életükben büntetlenül élhetnek kicsapongó, erényekkel ellentétes életét. Platón válasza: következő életben fogja elszenvedni az ember a következményeket.

3. Az istenek igazságtalanság esetén ajándékokkal megvesztegethetők. Platón szerint ezen az érven csak felháborodni lehet, ez ellen nem is kellenek érvek.

XI. könyv

• Tulajdonjogi törvények: Platón itt jelentősen támaszkodik az attikai gyakorlatra és komoly befolyást gyakorolt a római jogra

XII. könyv

• Közjog és alkotmány kérdései

• A közvagyon elsikkasztásáért halál jár

• Más városokba csak engedéllyel szabad utazni

• Az állampolgároknak kötelességük részt venni az állam életében

• Éji Tanács: folyamatosan ülésező bizottság, amely a közösség életére ügyel és támogatja a tudományos kutatásokat.

• Nevelésük részét alkotja a dialektika és a kozmológia.

• A Tanács tagja az oktatási miniszter is.

Fő különbségek Platón 2 fő politikafilozófiai műve között

Állam Törvények

Ideális állam Valós állam

Filozófusok uralma Törvények uralma

Lélek elnyomása Lélek megszelídítése

Nevelés: kiválasztottaknak Nevelés: mindenkinek

Szigorúbban vett társadalmiosztályok

Átjárhatóbb, realisztikusabb társadalmi felépítés

Erény: csak a filozófusok bírnak vele

Erény: mindenkinek törekednie kell felé a törvények betartása által

Magántulajdon nincs Magántulajdon van

Család nem fontos Család: a társadalom alapegysége

Ajánlott irodalom

• Platón: Az államférfi. Atlantisz, Budapest, 2007

• Platón: Törvények. Atlantisz, Budapest, 2008

• Rowe, Christopher - Schofield, Malcolm (szerk.): The Cambridge History of the Greek and Roman Political Thought. CUP, Cambridge, 2005, 233–302. o.

• Taylor, A. E.: Platón. Osiris, Budapest, 1999. 518–524, 548–567. és 642–689. o.

Következő órára kötelező olvasmány

Arisztotelész: Politika I. könyv1252a–1260b