HHEELLYYII TTAANNTTEERRVV · Előzőleg tisztáznunk kell a szövegalkotást befolyásoló tényezőket (kommunikációs partnerek, szándékuk, kommunikációs körlmények)

HHEELLYYII TTAANNTTEERRVV

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

1-4 OSZTÁLY

222000000777

I. A tantárgy tanításának célja: A magyarság összetartó ereje nyelvében és kultúrájában rejlik. Az anyanyelvi nevelés

megismerteti, átörökíti a nyelvi és kulturális hagyományokat. Mindezek biztos ismerete segíti az

egyént képességeinek kibontakoztatásában, alkalmassá teszi a társadalmi beilleszkedésre, a

humánus magatartásra. Az anyanyelvi ismeretek bővülése lehetővé teszi információk

megszerzését, problémák megértését, valamint megoldását. A kollektív emlékezet és a nemzeti

irodalom megőrzi a kultúra értékeit. Az anyanyelvi és az irodalmi műveltség nélkülözhetetlen

föltétele a hazához, a néphez, a nemzeti történelemhez és kultúrához való kötődésnek. Ezért az

anyanyelvi nevelés egyaránt fontos mind az egyénnek, mind a közösségnek.

A magyar nyelv- és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok

figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket az ösztönös nyelvhasználattól a tudatos felé; hogy

megismertesse népünk hagyományaival, kulturális értékeivel. Célja továbbá, hogy beszédét

alkalmassá tegye gondolatainak, érzéseinek, véleményének pontos, a kommunikációs helyzethez

igazodó közlésére, és megtanítsa az írásbeli nyelvhasználatra. Az anyanyelvi kompetenciák

hatnak a felnövekvő nemzedék gondolkodásmódjára, ismeretszerzési lehetőségeire,

önmegvalósítására. A többi műveltségterület (tantárgy) tanulása elképzelhetetlen a szóbeli és

írásbeli szövegértés-szövegalkotás megfelelő színvonala nélkül. Ennélfogva az anyanyelvi

képzésnek át kell szőnie a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés

elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre

a kapcsolat múlt és jövő között. A magyar nyelv és irodalomórákon elemeztessünk olyan

szövegeket is, amelyek az „ember és társadalom‖ és az „ember a természetben‖

műveltségterületek témáit dolgozzák föl. A tantárgy célja és feladatai ennek megfelelően

bővülnek. Az „ember és társadalom‖ modul segítse hozzá a tanulókat a társadalomban való

eligazodáshoz; neveljen a másik ember tiszteletére s szociális érzékenységre. A nemzet

múltjának és példaértékű személyiségeinek ismerete erősítse a tanulók azonosságtudatát. A

hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok kultúrájával való ismerkedés késztessen más népek

megbecsülésére, toleranciára.

Az „ember a természetben‖ modul szoktasson a környezetért érzett felelősségre. A

drámajátékok alapozzák meg a gyermekek kapcsolatteremtő képességét, mozgáskultúráját,

beszédük és a testbeszédük összehangolását. Mindezen ismeretek, képességek, érzelmi

viszonyulások, erkölcsi normák szolgálják a tanulók személyiségfejlesztését.

Az iskolába lépő gyermek számára a beszéd az egyetlen ismert nyelvhasználati mód. Ebből

következik, hogy az élőbeszéd szolgál alapul az összetettebb nyelvhasználati módok: az olvasás,

az írás, az írásbeli szövegalkotás megtanításához. Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi

képességek és az irodalomolvasás integrált fejlesztése.

A képességfejlesztéssel egyenrangú cél a magyar nyelv megbecsülésére való nevelés, az

irodalom megszerettetése és az olvasási kedv fölkeltése, ébren tartása; az irodalomolvasás

személyiségformáló hatásának érvényre juttatása.

II. Fejlesztési feladatok Beszédértés, beszédművelés

Az iskolába lépő gyermekek anyanyelvüket ösztönösen használják, az iskola feladata a

társadalmi együttműködéshez szükséges tudatos nyelvhasználat létrehozása,A beszédhelyzetnek

megfelelő, a beszédpartnerhez alkalmazkodó,artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Ennek a

feladatnak éppúgy szerves része a beszéd optimális hangzásának megalapozása, mint a

kommunikációs képességek alakítása és az udvarias nyelvi magatartás megtanítása. Az

eredményes kommunikáció érdekében szoktatunk a társakkal való együttműködésre, mások

véleményének meghallgatására, értelmezésére. Ráirányítjuk a figyelmet a partner beszédének

értelmi és érzelmi tartalmára, a nem verbális közlések jelentésére is. Buzdítjuk a gyermeket saját

véleményének érthető megfogalmazására, a beszédhelyzetnek megfelelő rugalmas nyelvi

alkalmazkodásra. Mindennapi élményeket, eseményeket mondhatnak el. Beszámolhatnak

megfigyelésekről, tapasztalatokról, könyvtári gyűjtőmunkáról. A memoriterek szöveghű

megszólaltatása közben megkívánjuk a hallgatósággal való kapcsolattartást. Különféle

dramatikus formákat ismertetünk meg. Meséket, dialógusokat jeleníttetünk meg bábozással vagy

dramatikus játékokban. A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése

/testbeszéd/. Elemeztetjük a mindennapi élet különböző helyzeteit, konfliktusait; eljátszatjuk

párokban vagy csoportokban – a konkrét helyzetnek megfelelő udvarias nyelvi fordulatokkal. A

szerepjátékok fejlesztik az improvizációs készséget. A népi gyermekjátékok, népszokások a

hagyományok őrzésére nevelnek.

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás

A legegyszerűbb szóbeli szövegalkotások a párbeszédek, amelyeket szituációs vagy dramatikus

játékokban alkalmaztatunk. Előzőleg tisztáznunk kell a szövegalkotást befolyásoló tényezőket

(kommunikációs partnerek, szándékuk, kommunikációs körülmények). Szóbeli

szövegalkotásnak tekinthető a megfigyelésekről, eseményekről való beszámoló is. Az írásbeli

fogalmazás készítése csak megfelelő íráskészség kialakulása után kezdhető el. A szóbeli és az

írásbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban valósul meg.

Megfigyeltetjük az ezeknek megfelelő szövegmintákat műfaji és szövegszerkesztési

szempontból. Mintául legtöbbször az olvasmányok szolgálnak a gyermekek fogalmazásaihoz;

szűkített vagy bővített reprodukálásuk jelenti a szövegalkotás első lépéseit. Ezek nyitnak utat a

későbbi kreatív alkotásokhoz: a képzelet, az érzelmek önálló kifejezéséhez. Egyúttal forrásai az

árnyalt, gazdag szókincs kialakításának. A szabatos fogalmazáson kívül már az alsó tagozatban

el kell kezdenünk az önkifejezés igényének és képességének megteremtését.

Olvasás, szövegértés

Az alsófokú képzés kiemelkedő feladata az írott szöveg jelrendszerének megismertetése, az

olvasás technikájának elsajátíttatása: a betűk összeolvasása. A hangosan végzett

olvasástechnikai feladatok egyben a beszéd gyakorlását is szolgálják. Alkalmazzuk a

szótagoltató olvasást, amelyről – egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően – fokozatosan

térhetnek át a tanulók a szó-, a szószerkezetes, majd a folyamatos olvasásra. A hangos és a néma

olvasás folyamatos gyakorlásához mindig kapcsolódjék szövegértési feladat. Kiemelkedő

jelentőségű a szövegértés gondozása, amely megalapozza a tanulás egész későbbi folyamatát,

fejleszti az intellektuális képességeket, szélesíti a tanulók látókörét. Feltétele a szövegértésnek a

megfelelő tempójú hangos és néma olvasás. A szöveghű, jelentést értelmező felolvasást csak

előzetes felkészülés után követelhetjük meg a tanulóktól. Különféle tartalmú és rendeltetésű

szövegeket olvastassunk (pl. ismeretterjesztő, szépirodalmi, magáncélú, hivatalos,

publicisztikai). Ellenőrizzük a szöveg szó szerinti jelentésének megértését, a benne rejlő értékek

felfogását, kritikai értékelését. A művészi szövegek metaforikus jelentésének megfejtése

segítséggel mehet végbe. A szövegek vizsgálata igen sok irányban fejleszti a gyermekeket:

gyarapodik általa szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével,

tapasztalatokat szereznek a rokon és az ellentétes értelmű kifejezések s a szólásmondások

használatához. Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása. Az olvasmányok

megértését segítik a különböző szövegelemző eljárások. A feldolgozás során a tanulók

szembesülnek élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Elsajátítják a szereplők cselekedeteinek

megítélését, ezáltal fogékonyságra, együttérzésre tehetnek szert az erkölcsi választásokban. Egy-

két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegben megjelenő szereplők

cselekedeteiről,helyzetekről, magatartásokról.

Tanulás, ismeretszerzés

Korunk azt várja el az iskolától, hogy tanulásra képes és további ismeretszerzésre nyitott

egyéneket neveljen. Ezért már az alapfokú oktatás-nevelés során megismertetjük a tanulókat az

ismeretszerzés forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. Fontos mozzanata

ennek a szótárok, a gyermeklexikonok, az enciklopédiák tanulmányozása. Egyaránt nevelünk a

verbális és a nem verbális (képi) közlések értelmezésére. Az ismeretfeldolgozási technikák közé

tartozik a gyűjtött adatok célszerű, áttekinthető elrendezése, a vázlatkészítés, amelyben a

tanítónak segítséget kell nyújtania. Elemi gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az

információk felhasználásában, a szerzett ismeretek tömörítésében, összefoglalásában.

Nyelvhasználat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesírás)

A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó

alapvető ismeretek, ezeket tapasztalati úton ismertetjük meg a tanulókkal. A pontos és árnyalt

nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése.

Foglalkozunk a rokon és az ellentétes értelmű szavak megismertetésével, a közmondások, a

szólások átvitt jelentésének magyarázatával. A mondatfajtákat kommunikációs szándékuknak

megfelelően vizsgáltatjuk, használtatjuk. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben

figyeltetjük meg a beszélő szándékának megfelelő nyelvhasználatot. Mindezekkel fejlesztjük a

tanulók kifejezőképességét. A számítógépek, mobiltelefonok ékezet nélküli világában különösen

fontos a tanulókat valós példákkal meggyőzni a helyesírás szükségszerűségéről, megismertetni

legegyszerűbb normáival. Munkánk akkor lesz eredményes, ha tanítványaink hasznosítják a

megismert nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi alapismereteket, ha alkalmazzák a

szabályokat szóbeli s írásbeli megnyilatkozásaikban. Anyanyelvünk jellegzetességeit

érzékeltetjük, ha bizonyos részleteiben összehasonlítjuk a tanult idegen nyelvvel.

Írás és íráshasználat A kézírásra napjainkban is szükség van, bár szerepét fokozatosan átveszik a számítógépek, a

mobiltelefonok. A tanulók írásbeli nyelvhasználatát alapozzuk meg vele. Az írás

jelrendszerének elsajátíttatásakor figyelembe kell venni a tanulók egyéni sajátosságait. A

betűformák, -kapcsolások tanulásán keresztül az írás automatizálásáig vezet az út. Olyan

írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára, a

gondolatok lejegyzésére. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a

gazdaságos szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus olyan használatát, amely

nem zárja ki az egyéni vonások jelenlétét. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, betűcsere,

betűkihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási normák megtartását. Ezt segíti az önellenőrzés

szokásának kialakítása is.

1. ÉVFOLYAM

Éves óraszám:

296 óra/év

8 óra/ hét

Időkeret

Témakörök 8 óra/hét

1. Az olvasás és az írás megtanításának elő-

készítése

32 óra

2. Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése

Betűismertetés és olvasásgyakorlás

Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás

96 óra

54 óra

3. Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése

Az írott betűalakok tanítása

Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok

54 óra

46 óra

4. Ismétlések, rendszerező összefoglalások,

felmérések a tanév során

14 óra

ÖSSZESEN 296 óra

FEJLESZTÉSI FELADATOK

A tanuló képes legyen

– egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra;

– meghallgatott vagy olvasott mese, történet elmondására segítséggel; – az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban

(köszönés, bemutatkozás,

– kérés, köszönetnyilvánítás) – a tanult memoriterek elmondására; – magyar ábécé betűinek fölismerésére, összeolvasására; – kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok – a tanuló fejlettségi

szintjének megfelelő

– néma és hangos olvasására; – másolásra kötött betűkkel írott mintáról, a saját nevének önálló, helyes leírására; – a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak körében; – szavak írására másolással: betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül. – a leírt nyelvi anyag fölolvasására, javítására összehasonlítással..

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenység

1. Az olvasás és az írás

megtanításának

előkészítése

A beszéd és a beszédértés

fejlesztése.

Az olvasás és az írás

megtanulását előkészítő

tevékenységek és

gyakorlatok.

Az írás megtanulásának

technikai alapozása.

2. Az olvasás-

szövegértés képességének

fejlesztése

Betűismertetés és

olvasásgyakorlás.

– a beszéd és a beszédértés

fejlesztése;

– betűismertetés;

– olvasási gyakorlatok;

– tapasztalatszerzés az

anyanyelvi ismeretek

körében;

Az értő olvasás fejlesztése,

szövegolvasás:

– mesék, versek, történetek,

sorolók, gyermekjátékok a

Beszédlégző, artikulációs, időtartam és helyes kiejtési

gyakorlatok.

Mondókák, versek, gyermekdalok, találós kérdések tanulása,

mondása.

Érzékelő, memóriafejlesztő játékok, bábozás, szerepjátékok.

Témakörös szógyűjtésekkel szókincsfejlesztő gyakorlatok,

képolvasás, mesemondás. Mesehallgatás, szóbeli feladatadás,

utasítás szövegének értelmezése. Üzenet vétele és továbbítása.

Tapasztalatszerzés a szövegről, mondatról, szóról, hangokról.

Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban.

Hang kiemelése szóból, önálló hangoztatása és összekapcsolása

más hanggal. Analizáló, szintetizáló feladatok: mondatok,

szavak felbontása, szótagolás, szóalkotások, szavak

kiegészítése, mondatalkotások.

Tájékozódás a térben, a testsémán, a síkban. Relációkat, térben

vagy síkban elfoglalt helyet, helyzetet kifejező szavak

értelmezése, pontosítása, tanulása.

A füzet és az írószerek használatának gyakorlása.

Finommozgásokat, mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatok.

Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása.

Artikulációs és légző gyakorlatok. Szavak, szókapcsolatok,

mondatok helyes kiejtése. Szavak értelmezése,

mondatalkotások. Képolvasás. Beszélgetés képekről,

eseményekről, élményekről. Válaszadás kérdésekre. Szóban

elhangzó utasítások végrehajtása. Mese tartalmának követése

hallás után. A megértést vizsgáló kérdések megválaszolása,

feladatok megoldása.

Hang kiemelése szóból; a hang és a betű azonosítása;a hallási,

a látási kép és a beszédmozgás kapcsolatának kiépítése és

megerősítése.

Betű felismerése betűsorban, betűcsoportban, szavakban;

betűk összeolvasása; szavak, szókapcsolatok, mondatok, rövid,

egyszerű, néhány mondatos szövegek szótagoló, majd

folyamatos elolvasásának gyakorlása csendesen és hangosan.

Az olvasottak megértésének bizonyítása egyszerű feladatok

megoldásával.

A szöveg, a mondat, a szó, a szótag, a hang és a betű

felismerése és megnevezése konkrét esetekben.

Megfigyelések a hangok képzéséről és fajtáiról; a szöveg és a

mondat tagoltságáról (mondathatár, szavak külön írása).

Helyesírási szabályosságok felismerése és alkalmazása: hangok

időtartamának szerepe, jelölésük; mondatkezdés és zárás; nagy

kezdőbetűs szavak begyakorolt esetekben.

népköltészet és a

műköltészet köréből;

– a természet szeretetének,

védelmének érzelmi

alapozása;

– az egymás iránti szeretet,

elfogadás, tapintat,

felelősség tudatosítása;

– szociális képességek

fejlesztése, szociális

technikák bemutatása;

Rövid szövegek olvasása, szövegértést fejlesztő feladatok

megoldása: szereplő, helyszín események megfigyelése.

Szavak, szövegrészletek értelmezése szövegösszefüggésben.

Az olvasmány tartalmára irányuló kérdések megválaszolása.

Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése.

Tapasztalatszerzés a versek és a prózai szövegek formájának

különbségeiről, a versek rímeiről.

Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva az időjárás és a

természet változásainak, az emberek, az állatok és a növények

életének megfigyelése.

Élethelyzeteket modellező szerepjátékokban a helyes

magatartásformák tanulása, gyakorlása.

Érzelmek kifejezése mimikával, mozdulattal.

Dramatikus játékokban együttműködés a társakkal.

– a mindennapi érintkezés

nyelvi fordulatai;

– az önálló tanulás képessé-

gének fejlesztése:

(feladatmegoldási

algoritmusok, könyv- és

könyvtárhasználat;

verstanulás).

Kiegészítő anyag

Az olvasástechnika

fejlesztése: pontosság,

tempó, folyamatosság.

3. Írástanítás, az

íráshasználat fejlesztése

Az írott betűalakok

tanítása.

Az írástechnikát fejlesztő

gyakorlatok.

Kiegészítő anyag

4. Ismétlések,

rendszerező

összefoglalások, felmérések

Szituációs játékokban a köszönés, a bemutatkozás, a kérés, az

ajándék átadás, a köszöntés és a megköszönés gyakorlása.

A feladatmegoldás lépéseinek gyakorlása.

Látogatás a könyvtárban.

A könyvtárhasználat szabályainak megfigyelése.

A gyermeklexikon használata segítségadással.

Memoriterek tanulása: 2-3 mondóka, soroló, találós kérdés,

népdal; Petőfi Sándor: A tavaszhoz; Weöres Sándor:

Szunnyadj, kisbaba; Kocsi és vonat; Csanádi Imre: Farkas

üvölt; Szabó Lőrinc: Tavasz; Kányádi Sándortól 1-2 szabadon

választott vers.

Olvasmányok tartalmának elmondása; állatok, növények

bemutatása olvasott szöveg alapján; történet alkotása képsor

segítségével; párbeszédek felolvasása szerepek szerint;

telefonálás modellezése szituációs játékban.

Szövegek ismételt néma és hangos olvasása.

Begyakorolt szöveg felolvasása az élőbeszédhez közelítő

hanglejtéssel.

Írott kis-és nagybetűk alakítása, kapcsolása.

Gyakorlás betűk, betűkapcsolatok, rövid szavak írásával.

A hangok időtartamának jelölése.

Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak,

szókapcsolatok, rövid mondatok írása.

Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra

írása. Rövid szavak írása emlékezetből.

Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből. Szavak

írása betűrendben.

A tanulási folyamat szükség szerinti pontjain a tanultak

ismétlése, gyakorlása.

Egyszerű feladatmegoldások formatív és szummatív jellegű

felmérésekben.

2. ÉVFOLYAM

Éves óraszám:

296 óra/év

8 óra/ hét

Időkeret

Témakörök 8 óra/hét

1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés

fejlesztése

15 óra

2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról

Szövegfeldolgozás

Olvasásgyakorlás

Az önálló tanulás képességének fejlesztése

45 óra

73 óra

17 óra

3. Írás, íráshasználat Az írástechnika fejlesztése

Az írás eszközi használatának gyakorlása

42 óra

22 óra

4. Ismeretek az anyanyelvről

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és

alkalmazása

Helyesírási szabályismeret és alkalmazás

22 óra

50 óra

5. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

a tanév során

10 óra

ÖSSZESEN 296 óra

A heti óraszám javasolt felosztása:

olvasás: 3

írás 1/ 2*

nyelvtan: 3 / 2*


– A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése.

– Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejezésére ösztönzés.

– Az első évfolyamon elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: – az olvasás pontosságának, folyamatosságának és tempójának fokozása, a megértés

minőségének javítása;

– az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.

– Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása.

– Gazdag olvasmányélményekre építve az irodalomolvasás és a könyvek iránti érdeklődés megerősítése, az információhordozók használatával kapcsolatos helyes viszonyulások és

felhasználói szokások alakítása.

– Társadalmi tapasztalatok szerzésével és azok feldolgozásával a környezetben való eligazodás támogatása a baráti körben, az iskola közösségeiben, a felnőtt-gyerek

kapcsolatokban és a felelős környezeti magatartás területén.


1. Beszédkészség,

szóbeli szövegalkotás és a

megértés fejlesztése

Kiegészítő anyag

2. Olvasás-szövegértés,

elemi ismeretek az

irodalomról

Szövegfeldolgozás:

– prózai szövegek, versek,

mondókák, találós kérdések

a népköltészet és a

műköltészet, a klasszikus és

a mai magyar, valamint a

szomszédos népek

gyermekirodalmából;

egyszerű, rövid

ismeretterjesztő és

hétköznapi szövegek.

Légzőgyakorlatok, a beszédlégzés helyes beidegződésének

gyakorlása. Artikulációs gyakorlatok az időtartam és a

hangkapcsolatok helyes kiejtéséhez. Mondatok, szövegek

olvasásával, memoriterek elmondásával a hanglejtés, a

hangsúly szerepének megfigyelése és helyes alkalmazásának

gyakorlása.

A szókincs gazdagításához szavak gyűjtése, értelmezése,

szókapcsolatok, mondatok alkotása, kiegészítése, átalakítása.

Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása

képek, képsorok segítségével, adott vagy választott témáról.

Páros és csoportos beszélgetés. A kérdezés és a válaszadás

gyakorlása. Beszélgetés a barátságról, iskolai, családi témák-

ról, a természetről.

Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak

megszólításának és az udvarias nyelvhasználat fordulatainak

megismerése és gyakorlása.

Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata

beszéd közben.

Dramatikus játékokkal mindennapi élethelyzetek modellezése

a felnőtt gyerek kapcsolatokban alkalmazható

magatartásformák és nyelvi formulák gyakorlásához.

Mímes játékok, felkészülés karácsonyi és anyák napi műsorra.

Az olvasmány témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek

megnevezése.

A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik

megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése.

Mese és valóság megkülönböztetése. Tapasztalatszerzés

szavak, kifejezések többletjelentéséről a szövegben.

Gondolategységek lényegének összefoglalása, vázlatpont

megfogalmazása.

A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése.

– barátság, kölcsönösség,

felelősség egymásért;

Kiegészítő anyag

– dramatikus játékok.

Olvasásgyakorlás.

Az önálló tanulás

képességének fejlesztése:

– szövegmondás;

– memoriterek tanulása;

– könyvtárhasználat.

Versek formájának megfigyelése, a ritmus, a rím, az

ismétlődések felfedezése tapasztalati alapon.

A baráti kapcsolatokat, családi, iskolai közösségek életét

meghatározó motívumok megfigyelése, ezek érzelmi

hátterének és megnyilatkozásainak vizsgálata az olvasottakhoz

kapcsolódva.

Mesejellemzők megfigyelése, véleményalkotás az

olvasottakról.

Olvasmányok szerzőjének megnevezése. Az író és költő

fogalom különbségéről tapasztalatok gyűjtése.

Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése.

Népszokások bemutatása. Az olvasmány tartalmához

kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok. A szövegmondás

összekapcsolása mozgással, mimikával.

Szavak, szókapcsolatok, mondatok és szövegrészletek ismételt

hangos olvasása a pontosságra, a folyamatosságra, a

hanglejtésre, a hangsúlyra, az írásjelekre irányuló valamely

szempont figyelembevételével.

Szempontokkal irányított felkészülés után ismert, begyakorolt

szöveg(részlet) felolvasása.

Mesemondás. Olvasmányok tartalmának elmondása saját

megfogalmazásban. Beszámoló az olvasmányokhoz

kapcsolódó személyes élményekről. Vázlat felhasználása a

tartalomelmondáshoz.

Mondókák, sorolók, találós kérdések, népdalok. Petőfi

Sándor: Itt van az ősz, itt van újra...(részlet), Anyám tyúkja;

József Attila: Altató; Szabó Lőrinc: Csiga-biga; Weöres

Sándor és Kányádi Sándor verseiből szabadon választott.

A szövegfeldolgozást előkészítő vagy annak folyamatához

kapcsolódó érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok.

Könyvek jellemző adatainak megfigyelése (szerző, cím, kiadó,

kiadás éve, tartalomjegyzék, terjedelem, illusztráció).

Tapasztalatszerzés a jellemzők olvasót segítő szerepéről. Az

illusztráció és a szöveg kapcsolatának megfigyelése

értelmezéssel.

Tájékozódás a könyvekben, újságokban. A tartalomjegyzék

használata.

A Szivárvány gyermekújság szerkezetének, rovatainak

megfigyelése. Olvasás a gyermekújságból.

A könyvtárhasználat szabályainak értelmezése, alkalmazásuk

gyakorlása.

Könyvkeresés a könyvtárban szerző és cím szerint.

Az írástechnika fejlesztése.

Az írás eszközi

A szabályos betűalakítás és kapcsolás gyakorlása

betűkapcsolások, szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid

szövegek írásával.

Figyelem az íráshasználat normáinak megtartására.

Lendületfejlesztő gyakorlatok.

használatának gyakorlása.

Kiegészítő anyag

4. Ismeretek az

anyanyelvről

Nyelvtani és nyelvhelyességi

ismeretek tudatosítása és

alkalmazása:

– mondat, szó, hang, betű;

szótagolás;

– szótő és toldalék;

– mondatfajták.

Kiegészítő anyag

Helyesírási szabályismeret

és -alkalmazás:

– az időtartam jelölése:

-o,-ó,-u,-ú,-ü,-ű,-i,-í;

-ít,-ul,-ül;

-tól,-től,-ból,-ből,

-ról, -ről;

– a kiejtéstől eltérő

hangkapcsolatok;

– a hagyomány szerinti

írásmód;

– az elválasztás szabályai;

– a kijelentő és a kérdő

mondat jelölése.

Kiegészítő anyag

5. Ismétlés,

rendszerezés,

összefoglalások, felmérések

Két-három összefüggő mondat leírása másolás, tollbamondás

után vagy emlékezetből. Válogató másolás. Válaszadás

kérdésre. Mondatok kiegészítése, kibővítése, bennük szavak

kicserélése. Önállóan alkotott mondat leírása.

Versek, olvasmányvázlatok leírása, illusztrálása.

Összefüggő mondatok alkotása és leírása akaratlagos írással.

A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése.

Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata

gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és

időtartamuk szerint.

A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése.

A szavak jelentést hordozó szerepének megtapasztalása.

Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak szerepének

felismerése és használatuk gyakorlása.

Szavak megfigyelése a mondatban: tapasztalatok a szóalak és

a jelentés változásairól, szótő felismerési gyakorlatok. A

többes szám jelölésének felfedezése. Felismerése szövegben is

szövegértelmezéssel. Szavak többes számú alakjának alkotása.

Beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő

mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes


Tapasztalatszerzés a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító

mondatok használatáról.

A -ba, -be, -ban, -ben, -val, -vel ragos szóalakok helyes

használata és leírása.

Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli

feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével.

A helyesírási eset felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés

segítségével. A leírás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása.

A j és ly használata a tankönyvi szókincs körében.

A tanuló által ismert személy- és állatnevek, a lakóhely

földrajzi neveinek írása.

Szabályismeret és alkalmazás.

A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel

alkalmazása írásbeli feladatokban.

A Duna, a Tisza, a Balaton és Magyarország nevének helyes

leírása.

A tanultak felidézése, áttekintése és rendszerbe foglalása.

A megszerzett tudás bizonyítása írásbeli feladatok

megoldásával.

A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI


– ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására; – kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására; – a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre; – a tanult memoriterek szöveghű elmondására; – szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására: legalább a szavak

egyben tartásával;

– olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre; – tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni felolvasására. A felolvasott szöveg

mondatokra tagolására: szünettartás, levegővétel;

– 8-10 soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének igazolására kérdések megválaszolásával;

– az ábécérend ismeretére, – hosszú magán- és mássalhangzók fölismerésére a beszédben; – a hosszú hangok jelölésére az írásban; – Felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint felidézi és alkalmazza

a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében. 30-40 begyakorolt szó esetében

helyesen jelöli a j hangot. Az egyszerű szavakat helyesen választja el.

– Írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz – rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére tollbamondásra, a kiejtéstől eltérőké

másolással.

– Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Percenként 15-20 betűt ír.

– a j hang biztos jelölésére 20 – a tanulók által gyakran használt – szótőben; – a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására; – a szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint.

3. ÉVFOLYAM

Éves óraszám:

296 óra/év

8 óra/ hét

Időkeret

Témakörök

1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a

megértés

fejlesztése

13 óra

2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az

irodalomról

Szövegfeldolgozás.

Olvasásgyakorlás.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése.

30 óra

63 óra

16 óra

3. Írás, íráshasználat Az írástechnika fejlesztése.

Az írás eszközi használatának gyakorlása.

14 óra

15 óra

4. Írásbeli szövegek alkotása

Fogalmazási alapismeretek.

Szövegalkotási gyakorlatok.

12 óra

20 óra


Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek

tudatosítása és alkalmazása.

Helyesírási szabályismeret és alkalmazás.

26 óra

54,5 óra


felmérések

14 óra

ÖSSZESEN:


olvasás: 3

fogalmazás: 1/ 2*

nyelvtan: 3 / 2*


– A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének egymással összefüggő fejlesztése.

– Az olvasás és az írás készségeinek eszközszintre emelése. E tevékenységekben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.

– A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erõsítése.

– Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra megismerése és a hagyományok ápolása iránti nyitottság ösztönzése, a nemzettudat alapozása.

– Új ismeretfeldolgozási technikák tanítása. – Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának

értékként való elfogadtatása.

– Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.

– A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.

– A tanulók önállóságának növelése: – a feladatvégzésben; – az információszerzésben és felhasználásban; – a szabályalkalmazásban (pl. helyesírás, – szövegalkotás, nyelvi érintkezés); – az önellenőrzésben és a hibajavításban.


1. Beszédkészség,

szóbeli szövegalkotás és a


Kiegészítő anyag

2. Olvasás-szövegértés,

elemi ismeretek az

irodalomról


Prózai művek,

versek,népköltészeti

alkotások a hazai és a

külföldi szépirodalomból.

Történelmi tárgyú

olvasmányok.

Néphagyományokat

feldolgozó, nemzeti

ünnepeket, jelképeket, a

természetet és a társadalom

A beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondatfonetikai

eszközök alkalmazásának gyakorlása kommunikációs

helyzetekben.

Szólások, közmondások, a hangzó beszéd, az olvasott

szövegek értelmezésekor szavak jelentésének,

stílusértékének megfigyelése.

A tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és

beszélgetés közben.

Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök

értelemszerű használata a kifejezés segítésében.

Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből

vett témákról. Vélemény kulturált megfogalmazása.

Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és

érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése.

Értelmező versmondás.

A segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése és

használata a gyakorlatban szituációs játékokban. Üzenetek

tartalmának pontos közvetítése.

Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék

megszervezése.

Szövegek megismerése önálló, csendes olvasással.

Beszélgetés a szövegről.

Drámás megközelítéssel a beleélés fokozása.

A szöveghez kapcsolódó szövegelemző feladatokkal a

szövegértés, értelmezés gyakorlása.

Az események sorrendjének, a mesélő személyének

megállapítása.

Az olvasmányok szerkezeti jellemzőinek vizsgálata.

életét bemutató írások.

Hétköznapi szövegek.

– Emberismeret

– Népköltészet és

műköltészet.

Dramatikus játékok

– Műélvezet, átélés,

belefeledkezés.

Olvasásgyakorlás.



Lényegkiemelés, vázlatkészítés.

A szereplők tulajdonságainak értékelése. Érzelmek

kifejezésének megfigyelése. Véleményalkotás

cselekedetekről, helyzetekről, magatartásról.

Jellegzetes irodalmi témák (emberi kapcsolatok,

hazaszeretet, barátság, szeretet, segítőkészség) megfigyelése,

értékelése.

Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok,

szókapcsolatok, ismétlődő motívumok megfigyelése.

Tapasztalatszerzés versekből művészi eszközökről (ritmus,

rím, hasonlat, refrén).

Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi

közlésformákban.

Ritmus-, mozgás-és beszédgyakorlatokkal kombinált

koncentrációs és memóriafejlesztő gyakorlatok.

Beleélő játékok: játék a tárggyal, tárgyak, személyek, más

élőlények megjelenítése. Szövegek dramatizálása,

megjelenítése. Egyéni és csoportos improvizációk.

Gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. A

produkciók megbeszélése.

Olvasmányok szövegének reprodukálása, illusztrálása

rajzzal, zenével, képzőművészeti alkotással.

Műsorok összeállítása és előadása nemzeti és családi

ünnepekre.

Folyamatosságra és pontosságra figyelő felolvasási

tréningek.

A szöveget értelmező felolvasás felkészülés után, a

mondatfonetikai eszközök használatával.

A nagyobb terjedelmű szövegek olvasását elősegítő

értelmező olvasás tanulói és tanítói kérdések

megválaszolásával.

Egyszerű szerkezetű ifjúsági regény elolvasása a tanító

irányításával.

Tájékozódás a szövegben. A szövegből kiemelt tények,

információk felhasználása új összefüggésben, más

feladathelyzetben.

Kutatómunka az olvasmányok szerzőjének, eseményeinek,

szereplőinek mélyebb megismeréséhez.

Ismeretszerzési technikák tanulása: adatgyűjtés, elrendezés,

feljegyzések készítése és felhasználása szóbeli

beszámolóhoz.

Lexikonok, szótárak használata feladatmegoldáshoz.

Olvasmánytartalmak szűkítő és bővítő elmondása.

Beszámolók pl, kutató, gyűjtő munkáról több összefüggő

mondattal.

– könyv- és könyvtárismeret.

– gyakorlatok a könyvtárban.

A könyvtár tereinek, elrendezésének, rendszerének

megfigyelése.

Könyvek csoportosítása, keresése, kiválasztása adott

szempontok szerint. Könyvek adatainak ismertetése.

Prózai szöveg- és

verstanulási technikák

3. Írás, íráshasználat

Az írástechnika fejlesztése:

– írásszokások

megszilárdítása;

– lendület és tempó

fokozása.

Az írás eszközi használata.

4. Írásbeli szövegek

alkotása



5. Ismeretek az

anyanyelvről


ismeretek tudatosítása és

alkalmazása:

– mondatfajták;

– szófajok.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő alkotások

megkülönböztetése a téma és a tartalomjegyzék alapján.

Memoriterek tanulása: Mondókák, sorolók, találós kérdések,

népdalok; Vörösmarty Mihály: Szózat (legalább az 1-2.vsz.);

Petőfi Sándor:

A füstbe ment terv; Weöres Sándor: Éren-nádon; Gárdonyi

Géza: Éjjel a Tiszán; József Attila: Betlehemi királyok; 5-8

soros prózai szövegek történelmi olvasmányokból.

A betűtorzulásokat és hibás kapcsolásokat javító alakítási és

kapcsolási tréningek.

Szavak, szószerkezetek, bővülő mondatok írásával az írás

lendületének és tempójának fokozása.

Hosszabb szövegek folyamatos írása különféle

írástevékenységekben.

Fogalmazások, nyelvtani feladatok javított változatának

leírása.

Vázlatírás, ábrák feliratozása. Meghívó tervezése,

szövegezése.

Postai nyomtatványok kitöltése. Olvasmánynapló vezetése.

Tapasztalatszerzés olvasmányokból és tanulói

fogalmazásokból: a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegek

felépítéséről, az időrendről, az esemény, az előzmény és a

következmény kapcsolatáról; a szöveg mondatainak

kohéziójáról, a tématartásról, a nyelvi megformáltságról, az

elbeszélő szövegforma jellemzőiről.

A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása szöveg

alkotásakor.

Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő

szövegformában.

A fogalmazásokba párbeszédes részek illesztése.

Az önálló szövegalkotások elemzése, javítása a megismert

szövegalkotási szabályok felidézésével.

A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő

szándékának felismerése és megnevezése.

Az ige felismerése és megnevezése szójelentés alapján.

Különféle időben végbemenő cselekvések, történések,

létezés megkülönböztetése.

Az igék idejének felismerése és megnevezése. Az igekötők

szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos

alkalmazásuk

Tapasztalatszerzés a rokon értelmű és ellentétes jelentésű

igék szerepéről. Felismerésük és adekvát használatuk.

A főnevek felismerése és megnevezése szójelentés alapján.

Fajtáinak csoportosítása, megnevezése. A főnevek

megfigyelése a mondatban.


és –alkalmazás

A -ba,-be,-ban,-ben ragos főnevek helyes használatának

gyakorlása mondatalkotással, szövegértelmezéssel.

A melléknév felismerése és megnevezése szójelentés

alapján. Külső és belső tulajdonságot jelentő melléknevek

megfigyelése, megkülönböztetése.

A tanult szófajok felismerése toldalékos formában is

szócsoportokban, mondatban és szövegben.

Mondatfajták jelölése írásban.

Igekötős, valamint különféle idejű igék helyesírásának

gyakorlása. Tulajdonnevek, ragos főnévi alakok, -ó,-ő,-ú -ű

végű főnevek, -ít,-ul,-ül végű és a kiejtéstől eltérő írásmódú

igék, -s végű toldalékos melléknevek írása.

Újabb 20-30 szóban a j hang biztonságos jelölése a tanult

szófajok körében.

6. Ismétlés,

rendszerezés, felmérések

Témazáró logikai rögzítés. Az elsajátított tudás bemutatása

formatív és szummativ felméréseken.

A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI


– tiszta artikuláció (az egyéni adottságok figyelembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmazására

– beszéd közben; – a tanult nyelvi fordulatok használatára konkrét beszédhelyzetekben; – memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előadására; – egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondására néhány összefüggő

mondattal;

– a témával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazására; – ismert feladattípusok utasításának önálló megértésére, elvégzésére – fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő vagy szépirodalmi olvasmány önálló (néma) olvasására,

a szövegértés

– bizonyítására feladatok megoldásával; – ismert szöveg felkészülés utáni érthető, tagolt felolvasására: a szószerkezetek egyben

tartásával;

– szövegek csoportosítására; – könyvek használatára ismeretek szerzéséhez; – A könyvtárban egyszerű kutatási feladatokat elvégez, tapasztalatairól beszámol. – cselekvést jelentő igék, konkrét főnevek fölismerésére és szófajának megnevezésére; – a többes szám kifejezésének fölismerésére; – a tanult tulajdonnevek nagybetűvel való kezdésére; – az időtartam helyes jelölésére a begyakorolt esetekben; – a korosztály szókincsében megtalálható, a kiejtésnek megfelelően írandó szavak helyes

rögzítésére;

– a j hang helyes jelölésére a tanult szófajokban (az előző évihez viszonyítva újabb 20 szó); – egyszerű szavak elválasztására önállóan; – hat-nyolc értelmes, összefüggő mondat írására megadott vagy választott témáról; – az időrend megtartására események leírásakor; – a szöveg mondatokra tagolására; a mondatkezdés és -zárás helyes jelölésével;

– írásmunkák elvégzésére olvashatóan, tetszetős formában, az íráshasználathoz szükséges tempóban;

– az önálló írásbeli munkák javítására tanítói segítséggel.

4. ÉVFOLYAM

Éves óraszám:

296 óra/év

8 óra/ hét

Időkeret

Témakörök

1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a


16 óra

2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az

irodalomról


Olvasásgyakorlás.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése.

46 óra

30 óra

20 óra

3. Írásbeli szövegek alkotása



15 óra

34 óra


Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek

tudatosítása és alkalmazása.

Helyesírási szabályismeret és alkalmazás.

26 óra

56 óra


felmérések

16 óra

ÖSSZESEN


olvasás: 3

fogalmazás: 1/ 2*

nyelvtan: 3 / 2*


– A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására.

– A különböző nyelvi tevékenységekben az elmélyültség, a kitartás és az igényesség fokozása. – Az irodalomolvasás folyamatában a mélyebb tartalmi rétegekbe hatoló elemzés útján az értő

olvasás továbbfejlesztése, és az olvasással kapcsolatban kialakuló pozitív viszonyulás

megerősítése az irodalommal való élményszerű találkozásokkal.

– A tanításhoz felhasznált szemelvények tartalmára építve a nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával,

néphagyományaival, az etikai normák iránti fogékonyság és az értékőrző magatartás

fejlesztése, az élő és az élettelen környezettel való harmonikus kapcsolat alapjainak

megerősítése.

– A képzelet, az önkifejezés aktivizálása újabb szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével.

– Az alsó tagozatban elsajátított anyanyelvi ismeretek rendszerbe foglalása, megerősítése és működőképességének fokozása.

– Az alapvető nyelvi készségek automatizmusainak megszilárdítása. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazására ösztönzés a szóbeli és az

írásbeli nyelvhasználatban.

– Az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, tanulási szokások megerősítése.


1. Beszédkészség, szóbeli

szövegalkotás és a megértés

fejlesztése

Kiegészítő anyag

2. Olvasás-szövegértés

elemi ismeretek az

irodalomról


Prózai és verses alkotások,

népi játékok, népszokás

ismertetők a magyar és a

hazai nemzetiségek,

népcsoportok

népköltészetéből.

Elbeszélések és

regényrészletek, versek a

hazai és külföldi klasszikus

és élő irodalom

gyermekekhez szóló

alkotásaiból. Történetek a

magyarság múltjából,

kiemelkedő események,

személyiségek

megismeréséhez

Nagyobb terjedelmű

A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának

gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben (pl.:

párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita,

beszámoló). Nonverbális eszközök használata szituációs

játékokban, beszélgetésben.

A helyes beszédlégzés gyakorlása: gazdálkodás a levegővel, a

pótlevegő vételének módja.

Állandósult szókapcsolatok, a különböző tantárgyak

tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt

ritkábban használt szavak célzott használatával,

mondatbővítéssel, kiegészítésekkel az aktív szókincs

gyarapítása.

Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok

tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről.

Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása.

Az egyetértés és az eltérő vélemény kulturált megfogalmazása.

Párbeszédes forma alkalmazása olvasmányok tartalmának el-

mondásakor.

Szövegek megismerése csendes olvasással. Az olvasmányok

témájának megfigyelése, azonos témájú szövegek

összehasonlítása.

Szereplők érzelmeinek felismerése, emberi kapcsolatok,

szereplők magatartásának értékelése többféle szempont

figyelembevételével.

Olvasmányélmények megosztása társakkal. A szövegről

folytatott beszélgetésben a szép, csúnya, vidám, szomorú, jó,

rossz minősítő kifejezések használata és indoklása a

szövegből vett bizonyítékok kiemelésével.

Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő művekben

(ritmus, rím, refrén, hasonlítások, megszemélyesítés).

Mesefajták jellemzőinek megfigyelése. A mesék nyelvi és

szerkezeti jellemzőinek felismerése.

Jellegzetes irodalmi témák, motívumok felfedezése

olvasmányokban.

irodalmi szöveg (pl. ifjúsági

regény) feldolgozása.

Hétköznapi szövegek.

– Drámajátékok.

Olvasásgyakorlás:

– hangos olvasás;

– néma olvasás.



– könyvtárismeret;

– könyvtárhasználati

gyakorlatok;

– tanulási technikák

bővítése;

– memoriterek tanulása.

3. Írásbeli szövegek

alkotása


A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő

változásainak felismerése.

Nagyobb terjedelmű gyermekirodalmi alkotás elolvasása a

tanító irányításával.

Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált

memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok, elképzelt és valóságos

helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban,

állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése.

Mozgás a térben: térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok.

A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Egyszerűbb

drámai konvenciók és a színházi formanyelv alapjainak

tapasztalati megismerése (jelenet, felvonás, kezdet és vég,

díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény és hanghatások). A

tanultak felhasználása saját produkcióhoz, bábelőadások,

színházi előadások megbeszélésekor.

Szövegek felkészülés utáni felolvasásakor a tartalom minél

pontosabb kifejezéséhez a szövegfonetikai eszközök

felhasználása.

Párbeszédes szövegrészek értelmező felolvasása.

Az interpretáló (értelmező) olvasás fejlesztéséhez kérdésekre

válaszkeresés a szövegből. A kritikai és a kreatív olvasást

fejlesztő feladatok megoldása.

Nagyobb terjedelmű irodalmi mű olvasására való felkészülés

folyamatolvasással.

Adatgyűjtés, összefüggések keresése szövegből. Az adatok

csoportosítása, felhasználása új feladathelyzetben.

A szöveg kulcsszavainak kiemelése, szövegtömörítés és

bővítés. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése. Ennek

felhasználása tartalom elmondáshoz.

Tájékozódás a történelmi időben és térben. Adatgyűjtés,

rendezés, beszámoló a régió, a lakóhely irodalmi, történelmi

nevezetességeiről, emlékeiről.

A könyvtári állomány megfigyelése. Az állomány tárolásának,

hozzáférési lehetőségének megismerése. A katalógus

szerepének megfigyelése, és használatának gyakorlása.

Könyvkeresés szabad polcon. A tanítási órán szerzett

ismeretek bővítése, elmélyítése könyvtári „kutatással‖.

Beszámoló a gyűjtőmunkáról. Feljegyzések az olvasottakról.

Olvasmánynapló vezetése segítségadással.

Közmondások, népdalok, rövid népmese. Kölcsey Ferenc:

Himnusz ( részletek); Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Csatadal;

Tisza (részletek); József Attila: Mama; Juhász Gyula:

Karácsony felé (részlet); Nagy László: Itthon vagyok; prózai

szövegekből 6-8 soros részletek.

A leírás tartalmi, szerkezeti jellemzőinek, a bemutatás

sorrendjének, nyelvi eszközeinek megfigyelése irodalmi

példákon és tanulói fogalmazásokon.

Megírt levelek, üdvözlő lapok, postai levelezőlapok gyűjtése,

megfigyelése, tartalmi és formai összehasonlításuk, jellemzőik

Szövegalkotás.

4. Ismeretek az

anyanyelvről


ismeretek.

– A szófajokról tanultak

bővítése, elmélyítése.


és -alkalmazás

5. Ismétlés, rendszere-

zés, összefoglalások,

felmérés

összegyűjtése. A címzetthez igazodó stílus felfedezése.

Szemléletes leírások készítése egyszerű tárgyról, növényről,

állatról, emberről.

Elbeszélő fogalmazás írása párbeszéd alkalmazásával.

Levélírás füzetben, majd, levélpapíron. Borítékcímzés.

Üdvözletek írása különféle alkalmakra. Igazodás a címzetthez.

Az írásbeli fogalmazások elemzése, javítás a tanító

irányításával.

Szófaj felismerési gyakorlatok.

Az igék megfigyelése a mondatban. A személyes névmások és

az igei személyragok szerepének megértése. Felismerésük és

megnevezésük, alkalmazásuk gyakorlása.

A tulajdonnevek újabb csoportjainak megismerése: földrajzi

nevek, intézmények neve, márkanevek, címek.

A névelők és a névutók szerepének megfigyelése.

Felismerésük és megnevezésük mondatban, szövegben.

A névelők helyes használata.

A melléknév fokozhatóságának felismerése.

Fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor.

A számnév fogalmának és fajtáinak felismerése és

megnevezése. A fokozott számnévi alakok helyes


Az állító és a tagadó mondatok tartalmának vizsgálata,

összehasonlításuk. Tapasztalatszerzés a szavak rendjéről a

mondatban.

Az igemódok fogalmának megismerése. Az igemódok és a

mondatfajták kapcsolatának felfedezése. Az igék különféle

módú alakjainak helyes leírása.

Az egyszerű és az összetett szavak jelentésének megfigyelése.

Szóalkotások: összetett szavak, tulajdonnévből képzett

melléknevek.

Helyesírási szabályok alkalmazása különböző

írástevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő

írásmódú igék; felszólítást kifejező igealakok; igekötős igék;

tulajdonnevek, fokozott melléknevek és számnevek; ragos

névszók; névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a

keltezés többféle formája.

30 újabb szóban a j hang helyes jelölése a tanult szófajok

köréből.

Az alsó tagozaton tanult nyelvtani ismeretek rendszerezése. A

tanultak alkalmazása az elsajátítás szintjét vizsgáló formatív és

szummatív felmérésekben. A tapasztalt hiányosságok

pótlására irányuló gyakorlások.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


– feladatok utasításainak önálló értelmezésére, végrehajtására; – érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő beszédre a

mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondás közben a mondanivaló értelmes

megfogalmazására szóban, figyelni a beszédpartnerre;

– a memoriterek szöveghű előadására: törekvés az érzelmek kifejezésére, a hallgatósággal való kapcsolattartásra;

– együttműködésre a társakkal dramatikus játékok és hagyományőrző népszokások előadásában; – előzetes felkészülés után: szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra az élőbeszéd

üteméhez közelítő tempóban és szabályos hanglejtéssel; – olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal; – egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg önálló (néma) olvasására, a

szövegértés bizonyítására egyszerű feladatok megoldásával; – a művek által keltett élmények megfogalmazására tanítói segítséggel; – legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének, témájának

megjegyzésére;

– egyszerű szerkezetű regény önálló olvasására; – tájékozódásra a szótárokban; – a könyvek tartalomjegyzékének használatára; – az ábécérend ismeretére; készség szinten megkövetelhető tevékenységekre:

– a hangok időtartamának jelölése a begyakorolt esetekben; – a j hang betűjelének helyes megválasztása 30-40 szótőben, jelölése a toldalékokban; – a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése; – a múlt idő jelének helyes használata; – az igekötő és az ige leírása, ha az igekötő közvetlenül a hozzá tartozó ige előtt vagy után

áll; a melléknév, a számnév fokozott alakjának helyes írásmódja;

– a keltezés egyszerű alakjának írása; – szavak elválasztása (kivéve az összetett szókat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit);

jártasság szinten megkövetelhető tevékenységekre:

– szavak csoportosítása a tanult szófajok szerint; – egyalakú szótövek fölismerése; – a tanult szófajok toldalékos alakjainak írása; – a hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével; – a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, – záró írásjelük helyes megválasztása; – közös előkészítés után 6-8 összefüggő mondat terjedelmű írásbeli fogalmazás készítésére

a megadott témáról:

– elbeszélés, leírás vagy levél; – a szövegműfajnak és a témának megfelelő szókincs használatára; – írásbeli feladatok elvégzésére a kívánt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával; – önellenőrzésre, hibajavításra tanítói utasításra; helyesírási szótár használatára.

HHEELLYYII TTAANNTTEERRVV

MATEMATIKA

1-4 OSZTÁLY

222000000777

I. Célok és feladatok

Jelen tanterv a NAT 2007-ben leírt célok és fejlesztési követelmények alapján készült.

A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű. A matematikai nevelés célja az

általános iskola kezdő szakaszán azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók

felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton

nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. A matematikai gondolkodás területeinek a

fejlesztése elősegíti a részterületekhez tartozó kompetenciák kialakulását, melyek emelik a

gondolkodás általános kultúráját, a személyiség fejlődését.

A kulcskompetenciáknak megfelelően a matematika műveltségi terület fejlesztésének kiemelt

területe a biztos számolási tudás alakítása. Ugyancsak nagy gondot fordítunk a kommunikáció

fejlesztésére: mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatása, megértése; saját

gondolatok közlése.

A matematika más tudományok (természettudományok, társadalomtudományok), konkrét

tantárgyak segítője, a hétköznapi életben alkalmazható eszköz. Fontos, hogy a segítse a pontos,

kitartó munkára, figyelemkoncentrációra nevelést. Alakítsa ki a tanulókban az önellenőrzés

igényét, meg tudják becsülni az eredmény várható értékét, és ennek alapján legyen képes

döntések meghozatalára.

A matematika értékeinek és eredményeinek megismerése azt eredményezheti, hogy a tanulók

hatékonyan tudják használni megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területein.

Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk:

az alapvető matematikai képességek kialakításával,

a gondolkodás fejlesztésével,

a helyes tanulási szokások kiépítésével,

az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával,

a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével,

a pozitív attitűd alapozásával,

az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával.

Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály

fejlődési ütemének figyelembe vételével történik. Az életkori szakaszok folyamatában a

differenciálásnak is egyre nagyobb szerepet kell kapnia. A differenciálás nem csak az egyéni

igények figyelembevételét jelenti (tananyag-kiválasztás, módszerek, eszközök, segítségadás stb.

alkalmazásában). Sokszor az alkalmazhatóság vezérelheti a tananyagnak és tárgyalásmódjának a

megválasztását az egész csoport számára, más esetekben esetleg a tudományos igényesség szintje

szerint differenciál a tanító, de mindig a tanuló életkorának megfelelő módon, mértékben és

szinten.

A differenciálás segítse az egyének igényeinek figyelembevételét és járuljon hozzá a célok

megvalósulásához. Fontos, hogy a tanulók között kialakuljanak, erősödjenek az egymás

segítésére, együtt működésre való képességek a matematikán belül is. A tanulók tantárgyi

motivációját segítsük a sporthoz kapcsolódó feladatok alkalmazásával.

II. A fejlesztés fontosabb területei:

összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség,

emlékezet, (mozgásos, tárgyi, fogalmi)

válogató, osztályozó és rendszerező képesség,

adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése,

lényegkiemelő képesség,

absztraháló és konkretizáló képesség,

összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása,

probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb

esetekben gondolati úton,

tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás,

kreativitás,

analógiák felismerése, követése,

algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése,

logikai gondolkodás elemi szinten,

tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok

rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével, stb.), megfogalmazása saját

szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer

alkalmazásával,

a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl.: pontosság, rendszeresség,

megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése).

III. Fejlesztési feladatok szerkezete

A fejlesztési feladatok szerkezete Alkalmazott módszerek

1. Térben is időben való tájékozódás

1.1 Tájékozódás térben - Tájékozódás a szűkebb és tágabb környezetben

- Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; tudatosított

tájékozódási pontok szerint; a tájékozódást segítő viszonyok

megismerése (pl. mellett, alatt, fölött, között, előtt, mögött).

Tájékozódás a síkban (pl. tájékozódás a füzetben, könyvben;

tájékozódás a síkon ábrázolt térben; tájékozódás szavakban

megfogalmazott információk szerint, bal-jobb szavak

megjegyzése).

- Mozgási memória fejlesztése

1.2 Tájékozódás időben - A múlt, jelen, jövő megértése, megfelelő fogalmak

használata

- Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal;

szabványos egységekkel (másodperc, perc, óra, nap, hét,

hónap, évszakok, év).

1. 3 Tájékozódás a világ mennyiségi

viszonyaiban

- Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek összehasonlítása

mennyiségi tulajdonságaik szerint; becslés; mennyiségek

fogalmának alapozása.


- A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal (mérőszám,

darabszám)

2. Megismerés

2.1 Tapasztalatszerzés - Finommotoros mozgáskoordinációk fejlesztése (apró tárgyak

használata)

- Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése

- Különféle érzékszervek együttműködése révén az észlelés

pontosságának fokozása

- Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás), az

érzékelés pontosságának fejlesztése

- Halmazok eszköz jellegű használata (válogatások,

rendezések)

- Pontos megfigyelés, lényegkiemelés (analizálás elvontabb

szinten)

- Műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése; műveleti

jelek, számok összetett alakjainak használata

- Dinamikus helyzetek megfigyelése

- Műveletek tárgyi megjelenítése

- Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó

mennyiségek jegyzése (függvények, sorozatok alkotása,

értelmezése stb.). Matematikai modell keresése változások

leírására.

- Szavakban (pl. szöveges feladatokban) megfogalmazott

helyzet, történés megfigyelése; a figyelem irányítása;

tartósságának növelése; értelmezése; lényeges és lényegtelen

információk szétválasztása.

- Szavakban megfogalmazott helyzetről, történésről

matematikai ―szöveg‖ írása. Matematikai modellek választása,

keresése, készítése, értelmezése (pl. egyszerűsített rajz,

számfeladat, nyitott mondat, sorozat, táblázat, egyenlet-

megoldási módszerek, gráfok...).

- Rajzolt, ill. tárgyi jelek értelmezése, tevékenységgel, történés

kitalálásával; matematikai jelek (számjelek, műveleti jelek,

,= stb.) értése.

- Tudatos megfigyelés elvont szituációkban; analízis,

azonosítás, megkülönböztetés; a célirányos akaratlagos

figyelem fejlesztése

- Esetfelsorolások (pl. kombinatorika).

2.2 Képzelet - Elmondott, olvasott történés, helyzet képzeletben való

követése; megjelenítése lejátszással, kirakással, képpel.

- Lejátszódott esemény újra átélése képzeletben; esemény

folytatásának elképzelése, a képzelt folytatás lejátszása.

- Tárgyhű és elvontabb képek és jelek alapján történés,

szituáció elképzelése

- Számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok

alapján valóságos helyzetek, történések, összefüggések

elképzelése.


- Adott tárgy, elrendezés, kép, más nézőpontból való

elképzelése, pl. testek építése különböző nézetekből,

vetületekből.

- Vázlatos ábrák alkotása; a tényleges alkotás összevetése az

elképzelttel.

- Képzeletben történő mozgatás.

- Probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés

megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges

megoldás összevetése.

2.3 Emlékezés - Motoros emlékezés (mozgások felidézése; auditív emlékezés

- Képi emlékezés (részletek felidézése)

- Történésre való emlékezés (események felidézése)

- Szóbeli és írásbeli információkra és kérdésekre való

emlékezés (információk felidézése)

- Szöveges feladat lényegileg pontos felidézése

- Adatokra és összefüggéseikre való együttes emlékezés

- Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése: a megtanulást

segítő eszközök megismerése.

- Ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása,

jegyzetek készítése, visszaolvasása; tudatos gyakorlás;

ismeretek mozgósítása kérdésre, alkotás létrehozásához, új

ismeret szerzésében, az új ismeret beillesztéséhez,

problémamegoldáshoz

- Eljárásokra, módszerekre való emlékezés (algoritmusok

felidézése, analógiák alapján való műveletvégzések, mérési

módszerek)

- Megértett állításokra, szabályokra, összefüggésekre való

emlékezés (kapcsolatok, viszonyok felidézése)

2.4 Gondolkodás - Összehasonlítás; azonosítás, megkülönböztetés,

különbözőségek, azonosságok tudatosítása, megállapítása,

jelölés

- Osztályozás, különböző szempontok szerint

- Sorba rendezés, sorozatok létrehozása

- Megítélés és döntés: célszerűség, jelentéstartalom és

igazságértékük szerint; nyitott mondatok lezárása

behelyettesítéssel; megoldásuk

- Ismert tartalmú utasítás megértése

- Kérdés tartalmának megértése tárgyi szituációban és

szöveges feladatban

- Egyéb probléma értelmezése lejátszással, kirakással, rajzzal

stb.

- Matematikai modellek megértése; adott modellhez példa,

probléma megfogalmazása

- Következtetés megítélése helyessége szerint

- Absztrahálás, konkretizálás (fogalmak megalkotása,

besorolás adott fogalom alá)

- Tapasztalatszerzés (ujjszámolás, számrendszerek, különféle


számalakok, különféle alakú, de azonos értelmű kifejezések;

számolás műveleti tulajdonságok és kapcsolatok alapján,

analógiák segítségével). Újabb elemek keresése és besorolása

- A gondolkodás és a nyelv összefonódása, kölcsönhatása

- Jelek szerepe, bevezetése, alkotása, használata (a számjelek,

=, , +, :, / jelek használata)

- Tevékenykedtetés (manuális problémamegoldás)

- Oksági kapcsolatok keresése, megértése

- A valószínűségi és a statisztikai gondolkodás fejlesztése.

2.5 Ismeretek rendszerezése - Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi

viszony; mellérendeltség.

- Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok

megismerése: fadiagram, táblázat, számítógépes programok)

- A matematika különböző területei közötti kapcsolatok

tudatosítása (pl. halmazműveletek)

2.6 Ismerethordozók használata - A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata

(mérőszalag, logikai készlet, játékok, számtáblázatok,

modellező készletek)

- Könyvek (matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek,

ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények,

táblázatok, képletgyűjtemények) számológépek, számítógépek

használata

- Tanári segítség, társak segítése; (az ismeretszerzés

szervezése, jó munkalégkör biztosítása, érdekes problémák,

projektek szerepeltetése, kérdések felvetése, szakkörök,

táborok, versenyek stb.)

- Oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok

értelmes, interaktív használata (internet, CD stb.)

- Nyitottság, önbizalom az újjal való ismerkedéshez

3. Ismeretek alkalmazása - Friss vagy felfrissített ismeretek, információk, felismerések

közvetlen alkalmazása egyszerű utasítás végrehajtásában,

döntésben.

- Régebbi ismeretek felhasználása analóg- és új helyzetben

- Sejtés és ellenőrzés

-Új tapasztalatok visszarendezése előfogalmakhoz,

fogalmakhoz

4. Problémakezelés és -megoldás - Probléma felismerése (problémahelyzet átélése);

problémaérzékenység.

- Szituációban, történetben megfogalmazott, olvasott probléma

megértése; a megértést segítő eszközök alkalmazása (lejátszás

természetes helyzetben, képalkotás, kirakással való lejátszás,

beszélgetés a helyzetről, kérdések megfogalmazása, ismert, a

probléma szempontjából lényeges adatok tudatosítása,

elválasztása a lényegtelenektől).

5. Alkotás és kreativitás: alkotás

öntevékenyen, saját tervek szerint;

alkotások adott feltételeknek

-Objektumok alkotása szabadon, másolással, adott feltételek

szerint

-Állítások, kérdések megfogalmazása szóban, írásban. Saját


megfelelően; átstrukturálás gondolatok megfogalmazása, kimondása, leírása

-Átkódolás különböző modellek között

-Gondolatmenet kiépítése (pl. ―megoldási terv‖ szöveges

feladathoz)

-Kidolgozás megalkotása, részeredmények értelmezése

6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek fejlesztése

6.1 Kommunikáció -Kommunikáció nyelvhasználat előtt: lejátszás, kirakás,

megmutatás, mímelés, mint gondolatok kifejezése; ezek

értése

-Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése:

köznyelvi szavak ill. egyszerű szakszavak használata

fogalmak megnevezésére; a kifejezések pontosítása

6.2 Együttműködés - Közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka)

vállalása; együttműködés, egymásra figyelés; egyéni

felelősség és közös felelősségvállalás.

- A munka tervezése, szervezése, megosztása.

- Egyéni adottságok, képességek és igények figyelembevétele

a közös eredmény érdekében és tiszteletben tartása az egyén

fejlődése szolgálatában; tolerancia, egymás segítése. A

munkamegosztásban betöltött szerepek értékeinek ismerete és

elfogadása.

6.3 Motiváltság -A világ megismerésének igénye

-A matematikai módszerek és eszközök megismerésének

igénye

-A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye

6.4 Önismeret, önértékelés,

reflektálás, önszabályozás

- Önismeret

- Önértékelés

- Önellenőrzés

- Az érzelmi reakciók, és kontrollálásuk

- Önmotiválás, Önszabályozás

A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a

problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a

matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti

elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő

iskolaszakasz tananyaga épül:

a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben,

segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben,

kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási

készségeket,

formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességét,

alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével,

egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet,

tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a

problémalátást, probléma megoldási képesség fejlődését,

valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet

alapozzuk meg,

konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a

matematikai modell kapcsolatáról.

Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen,

tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra

helyezzük a hangsúlyt.

A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek

fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására.

Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a

megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének

fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz.

A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő

szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a

4.évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a

matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a

továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat.

IV. Általános fejlesztési követelmények

1. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása

A matematikai szemlélet fejlesztése

Tartalom:

Az általános iskola első négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának

alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A

számfogalom és műveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az

alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő

számkörben folyik.

A tanuló legyen képes:

– A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezésére, a változások, összefüggések megfigyelésére tárgyi tevékenységek során, tapasztalatainak megfogalmazására

– A tér- és síkgeometriai szemléletre konkrét tárgyi tevékenységgel, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal, modellek segítségével (Pl. fotók, videó,

számítógép)

– A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek (pl.: ―vagy, ―és‖, ―nem‖) használatára, az összefüggések belátására és pontos megfogalmazására

– Az életkornak megfelelő elemi matematikai fogalmak (pl. több, kevesebb, mértékegységek) a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelő használatára,

modellalkotásra, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztására

– A hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeinek észrevételére – Példák gyűjtésére a biztos, véletlen és lehetséges esetekre

2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus

gondolkodásban


– Matematikai összefüggések szöveges megfogalmazására, modellalkotásra – Összetett feladatok megoldására (értő olvasás, szövegösszefüggések értelmezése, az

adatok kiválasztása szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése

– konkrét mérési tevékenységek végrehajtására

3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása


- Eljárásokat alkalmazni, a sokféle tevékenységből származó tapasztalatait összegyűjteni

az összefüggéseket megfogalmazni, elvontabb ismereteket rögzíteni.

- Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldönteni, a megadott vagy választott

szempont szerint csoportosítani, osztályozni, néhány elemet sorba rendezni, bizonyos

feltételeknek eleget tevő elemeket kiválasztani, adatokat gyűjteni, lejegyezni

4. A helyes tanulási szokások fejlesztése

Tartalom:

A matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása a kezdő

szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek

fejlődését eredményezi, mely a tanulás más területén is hasznosítható.


- Az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használatára,

a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használatára, megoldási

tervek készítésére, kellő pontosságú becslésekre, mérések előtti számításokra,

feladatmegoldások helyességének ellenőrzésére, indoklások, érvelések, kérdésfeltevések,

kételkedések, igazolás keresésére, tankönyvek, feladatlapok önálló használatára

- Pontos munkavégzésre, fegyelmezett számjegy- és jelírásra, rendezett írásbeli munkára

és értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazásra

1. évfolyam

Évi óraszám: 148, heti 4 óra

Számtan, algebra

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK

TANANYAG ÉS

GONDOLKODÁSI

MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

A TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI

Számfogalom a húszas

számkörben

A megfigyelőképesség

fejlesztése konkrét tevékenység

útján.

A szám- és műveletfogalom

tapasztalati úton való alakítása a

20-as számkörben.

A darabszám, mérőszám,

sorszám helyes használata.

A valóság és a matematika

elemi kapcsolatainak

felismerése.

Természetes számok 0-20-ig

A számfogalom építésének

előkészítése: tárgyak,

személyek, dolgok

összehasonlítása, válogatása,

rendezése, csoportosítása,

halmazok képzése közös

tulajdonságok alapján. Tárgyak

hosszúságának, szélességének,

tömegének, edények

űrtartalmának összehasonlítása,

összemérése.

Darabszám, mérőszám; sorszám.

Tárgyak meg – és leszámlálása

egyesével, kettesével,

számnevek sorolása növekvő és

csökkenő sorrendben. A

természetes számok előállítása

mennyiségek mérőszáma

Documents

HHEELLYYII TTAANNTTEERRVV · Előzőleg tisztáznunk kell a szövegalkotást befolyásoló tényezőket (kommunikációs partnerek, szándékuk, kommunikációs körlmények)