A KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK TÖRTÉNETÉHEZOng, Innis, Donald

Harold Innis és a Torontói Iskola

Innis szerint az emberi társadalom szerveződésében bekövetkező átalakulások, változások fő kiváltója a technika, ezen belül is a kommunikációs technológia területén bekövetkező innováció. Kommunikációs elfogultságok címen 1951-ben megjelent művében a következő fontosabb médiakorszakokat különböztette meg:

A szóbeliség kora Az agyag, az íróvessző és az ékírás kora A papirusz, az ecset és a képírás kora A nádtoll és az ábécé kora A toll és a papír kora

A kézműves módszerekre épülő nyomtatott sajtó kora

A géppel gyártott papír és a sajtó hatalmi célokra való felhasználásának kora

A celluloid elterjedése és a mozi kora A rádió diffúziójának korszaka

Ong hármas felosztása

1982-ben megjelent Walter Ong Írásbeliség és szóbeliség című műve.

A mű az ún. Torontói Iskola kommunikációelméleti eredményeit összegzi és építi tovább.

Ong: Szóbeliség és írásbeliség

Ong három korszakot különít el: 1. az elsődleges szóbeliség (primary orality) 2. az írásbeliség (literacy)3. a másodlagos szóbeliség (secondary orality)

korszakát

Az elsődleges szóbeliség

Az írásbeliség által nem érintett kultúrát és gondolkodást Ong elsődlegesen szóbelinek nevezi.

Az írásbeliség

Az írásbeliségen azokat az évezredeket (hangsúlyosabban a könyvnyomtatás megjelenésétől a 20. század derekáig tartó évszázadokat) érti Ong, amikor az írásbeliség a „minőségi” kommunikáció szinte kizárólagos technológiája volt.

A másodlagos szóbeliség

Ong a másodlagos szóbeliségen a hangrögzítés és -átvitel lehetővé válása révén újra szerephez jutó szóbeliséget érti.

Azonban hozzá kell tennünk, hogy Ong szerint a  könyvnyomtatás kultúráját nem felváltja, hanem kiegészíti, teljesebbé teszi a másodlagos szóbeliség kultúrája.

Így ír erről Ong: „Az új szóbeliség feltűnő hasonlóságokat mutat a régivel: részvételi misztikájában, a közösségi érzés fokozásában, a jelen pillanatra történő összpontosításában, még az állandó fordulatok használatában is [...] de lényegét tekintve ez akartabb és tudatosabb szóbeliség, mely állandó jelleggel az írás és nyomtatás használatára alapozódik.”

Merlin Donald három evolúciós fázisa

Az első evolúciós átmenetet, az emberszabású majmok epizodikus gondolkodásától a ho m o e re c tus  összefüggőbb gondolkodásáig, „az emberi reprezentáció legalapvetőbb szintjének, az események mímelésére vagy újra-megjelenítésére való képességnek kialakulása”, egyfajta mimetikus kultúra jellemzi.

Epizodikus kultúra

Elme Külvilág

Eseményészlelés, helyzetelemzés- és felidézés, korlátozott reprezentáció.

Kontextuális, szituációs, az idegrendszer saját világába zárt tudás.

Antropogenezis

A tanulás egyéni útjareprezentációk, modellek

dinamikus

prediktív

szimulatív

Külvilág

A személy B személy

A saját testtel való reprezentáció referenciális, vizuális, motoros

Közös tudás, megosztott tapasztalatok

Szemiotikus készség !

Szociális szemantikaSzociális szemantika

Természetes pedagógia

A mimetikus kultúra

A belső reprezentációkban tárolt információk válnak a legfontosabb kognitív erőforrássá és a további változások legfontosabb forrásává

A második átmenet, a homo erectustól a homo sapiensig, lezárta a modern ember biológiai evolúcióját. Ezen átmenet kulcsmozzanata az emberi beszédképesség megjelenése volt.

A harmadik evolúciós átmenet „közelmúltbeli és nagyrészt nem biológiai, de tisztán kognitív szempontból mégis az evolúció új szakaszához vezetett, melyet a kognitív architektúra fő tényezőiként a vizuális szimbolika és a külső memória kialakulása jellemzett”, tudniillik a rajzolt-festett képek, a képírás és végül a betűírás megjelenése.

Epizodikus

MimetikusHomo erectus

Főemlősök

Korai emberfélék

A mitikus kultúra

MitikusHomo sapiens szimbolikus invenció

dialógusok más elmékkel

intencionalitás elmeteória

mentális autonómiamotoros reprezentációszociális szemantika pedagógia

Epizodikus

MimetikusHomo erectus

Főemlősök

intencionalitás elmeteória

mentális autonómiaszociális szemantika

pedagógia

Korai emberfélék

A kulturális evolúció szakaszai

MitikusHomo sapiens

Teoretikus

Merlin Donald 1991

kulturális átadás

6 millió év

2 millió év

100 ezer év

2 ezer év

szimbolikus invenciódialógusok más elmékkel

külső memória eszközök

GutenbergHálózati

hálózati tudásreprezentáció500 év

50 év

Információs forradalmak

Antropogenezis

Felhasznált irodalom

Benczik Vilmos: Korszakok a kommunikációs technológiák történetében. http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kmkt/Benczik_book/1_2.htm

Czeizer Zoltán: http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/archiv/czeizer.htm

Forgó Sándor: Médiumismeret I., In: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_26_mediumismeret_i_scorm_04/32_a_kommunikcis_technolgik_trtnetnek_korszakolsrl.html

http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/informaciotortenelem/29_12/1233_az_informcitrtnelmi_gondolkods_kezdetei_a_toronti_iskola.html http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/informaciotortenelem/29_04/432_harold_innis.html http://wap.phil-inst.hu/nyiri/donald/firstquotes.htm

Nyíry Kristóf: A multimedialitás ismeretfilozófiája http://www.fil.hu/uniworld/kkk/mm/mm.htm

Nyíry Kristóf: ADALÉKOK A SZÓBELISÉG-ÍRÁSBELISÉG PARADIGMA TÖRTÉNETÉHEZ http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/filtort/ktar/szny/nyiri_bev.htm

Nyíry Kristóf: Hagyomány és képi gondolkodás, 2002. február http://mek.oszk.hu/09900/09953/09953.htm

Nyíry Kristóf: Hagyomány és társadalmi kommunikáció, http://www.phil-inst.hu/uniworld/Kurzusok/oktatas/page_1/HTML/Nyiri.htm

Nyíry Kristóf: Hajnal István időszerűsége, Világosság, 1992. http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/hajn_id.htm

Svennik Hoyer: A média a harmadik évezred küszöbén, In: Médiakutató 2001 tél http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/02_media_a_harmadik_evezred_kuszoben/#02

Walter J. Ong: Szóbeliség és írásbeliség, Gondolat Kiadó, 2010. , 136. o. 

Készítette: Török Éva Magyartanár–Mozgóképkultúra- és

médiaismeret-tanár MA I. évfolyam