Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a

halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna

Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán

Szalóky Zoltán

II. éves PhD hallgató

Környezettudomány Doktori Iskola, Környezetbiológia

Témavezető: Dr. Erős Tibor, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

2011. Június 10.

Gönyü

Hercegszántó

Braila

Calarasi

A víz parti zónájában

élőhelyeinek felmérése

A mélyvízi meder

élőhelyeinek felmérése

Célkitűzéseink

• A halfajok élőhely választása a hidrológiai és medermorfológiai

háttérváltozók alapján

• Mélységi mintavétel módszertanának kidolgozása nagy és mély folyókon

• Újabb adatok a Duna halfaunájáról

• Természetvédelem szempontjából értékes fajok (Natura 2000-es jelölőfajok)

elterjedéséről és szaporodó helyeiről bővebb ismeret

Gönyü-Hercegszántó (1708-1428 fkm) között eddig: szórványos adat, főleg faunisztika

Célkitűzéseink megválaszolása

1. Vízparti zóna mintavételi program

2. Mélységi mintavételi program: Új, hazánkban eddig nem használt

módszert dolgoztunk ki.

Változók felvétele a mintavételi területeken:

• abiotikus változók

• a mintavételi területek jellemzése, strukturáltsága

• mederanyag összetétel

• áramlási sebesség

• vízmélység

• vízhőmérséklet

• parttól való távolság

• vízállás és vízjárás

• vízátlátszóság

• időjárás (szél, felhőzöttség, csapadék)

• biotikus változók

• fajösszetétel és egyedszám viszonyok

• testhosszúság adatok

• korstruktúra

1. A vízparti zóna mintavételi program

Eszköz: elektromos halászgép

Mintavétel helye: rétegzett random módon meghatározva

Mintavételi egység hossza: 500 m

Napszak: éjszaka

Budapest

A vízparti zóna

mintavételeinek helyszínei

A mintavételi egységek száma: 201

teljes hossza: több, mint 100 km

Fajok száma: 46

Példányok száma: 43 ezer

dunai ingola

harcsa

2.Mélységi mintavételi program

Új módszer kidolgozása. Eszköz: elektromos kece

(elektromos mintavételi berendezéssel kombinált húzóhaló).

Budapest

A mélységi zóna

mintavételeinek helyszínei

Mintavételi egység hossza: 500 m

Szelvényenként 5 egység

Napszak: nappal

magyar bucóknémet bucók

A mintavételi egységek száma: 146

teljes hossza: 73 km

Fajok száma: 30

Példányok száma: 4208

A két módszer összehasonlítása

Eltérő eredmények. Módszerek kiegészítik egymást.

Mindkét módszer szükséges a nagy és mély folyók halainak megismeréséhez.

0 1 2 3 4 5

0.5

1

1.5

2

2.5

3

Abrbal

Abrbjo

Abrbra

Abrsap

Albalb

Angang

Aspasp

Barbar

CargibChonas

Cobelo

Cteide

Cypcar

Esoluc

Gasacu

Eudmar

Gobalb

Gymbal

Gymcer

Gymsch

Hypmol

Lepgib

LeucepLeuidu

Leuleu

Lotlot

Neoflu

Neogym

Neokes

Neomel

Neosp.

Pelcul

Perflu

Promar

Psepar

Rhoser

Rutpig

Rutrut

Sabaur

SanlucSanvol

Scaery

Silgla

Vimvim

Zinstr

Zinzin

A parti zóna mintáiba került halak relatív (x tengely)

és előfordulási (y tengely) gyakoriságai.

0 1 2 3 4

0.5

1

1.5

2

2.5

3

Abrbal

Abrbjo

Abrbra

Abrsap

Albalb

Aspasp

Barbar

Chonas

Cypcar

Gobalb

Gymbal

Gymcer

Gymsch

Leucep

Leuidu

Lotlot

Neoflu

Neogym

Neokes

Neomel

Pelcul

Promar

Rutpig

Rutrut

SabaurSanluc

Silgla

Vimvim

Zinstr

Zinzin

A meder élőhelyeinek mintáiba került halak relatív

(x tengely) és előfordulási (y tengely) gyakoriságai.

Német bucó Litorális zóna Mélységi zóna

Relatív gyakorisága 0,05 % 26 %

Előfordulási gyakorisága 5 % 63 %

ikrás német bucó

Mintavételeink

rövid értékelésedunai hal

Axis 1

43210-1-2-3-4

Ax

is 2

4

3

2

1

0

-1

-2

-3

-4Ki6T

Dk2

Bp2T

Ki4T

Ki3T

Dk4Er5T

Rá1T

Dk1

Er4T

Bp4T

Bf4Rá2T

Ki2T

Er1

Er3

Bf5

Ki1T

Ár1T

Dk3

Sz2

Er4

Ku4

Bp1T

Er6TEr2

Ár2T

Bf1

Dú1

Sz4

Sz3

Ku3

Dú4T

Bp5T

Ku5

Er1T

Bp3T

Ár3T

Ár4TÁr5T

Er2T

Ár6T

Bf3

Sz1

Ku1

Dú3T

Er3T

Bf2

Dú2T

Ár7T

Ku2

Ku1T

Ku2T

Er5

Dú2

Dú1T

Dú3

Dú4

Ki5T

Gobalb

Vimvim

Gymsch

Neoflu

Aspasp

Chonas

Pelcul

Zinstr

Abrbjo

Sabaur

RutrutGymcer

Sanvol

Abrbra

Rutpig

Abrsap

Perflu

EsolucSanluc

Gymbal

Zinzin

Leuleu

Silgla

Neogym

Cargib

Albalb

Barbar

Neokes

Leuidu

Promar

Cypcar

Leucep

NeomelLotlot

kavics

homok

iszap

belfákagyag

átlmély

sebes

szikla kő

menyhal

1. Redundancia analízis:

59 helyszín, 12151 példány

törpecsík

feketeszájú géb

selymes durbincs

Mintavételeink rövid értékelése

2. Testhosszúság elemzések

testhosszúság gyakoriság eloszlás vioplot ábrája

a Göd-Sződliget Duna szakasz mintavételek adatai alapján

50

10

01

50

20

02

50

30

0

természetes part kövezés

50

10

01

50

20

02

50

30

03

50

természetes part kövezés

10

02

00

30

04

00

természetes part kövezés

süllőjászkeszeg paduc

természetes part természetes part természetes partkövezés kövezés kövezés

A kutatómunka ütemterve

1. Parti minták gyűjtése: 2010 október és november

2. Mélységi mintavétel módszertanának kidolgozása: 2010

szeptember, október és november, elektromos kece rutinszerű

használata

3. A mederfenéken élő dunai halállományok (különös tekintettel a

védett fajokra) fajszerkezetének és mennyiségi viszonyainak

megismerése: 2011 tavasza

4. Kiegészítő vizsgálatok 2011 nyarán

5. Adatbázis készítés: folyamatos

6. Adatelemzés, értékelés: 2011 tél

Gyakorlati jelentőség

• Élő- és ívóhely térképezési feladatok elvégzése.

• A Duna medrét érintő műszaki beavatkozások hatásainak pontosabb

becslése.

• Eredményeinkkel hozzájárulhatunk az EU tagállamaiban most kezdődő

„nagy folyós” mintavételi és minősítési módszertan kidolgozásához.

• NATURA 2000 halfajok ponttérképezése, populációk monitorozása.

• Joint Danube Survey 3-ban a mélységi mintavételi módszer bevezetése

Az Aldunán végzett mintavételi program

Calaras és Braila között (347-194 fkm)

2011. május 31. – június 06.

Alosa tanaica

Benthophilus stellatus

Acipenser nudiventris

Syngnathus abaster

Sabanejewia bulgarica

Köszönöm a figyelmet!

Gropeni, Románia 197 fkm