V E R T E B R A T A HUNGARICA M USE I H I S T O R I C O - N A T U R A L I S H U N G A R I C I

Tom. II. 1 9 6 0 . Fase. 2.

Adatok Magyarország halfaunájához A Bodrog, Kraszna és a Szamos halfaunája

irta: Vásárhelyi István, Lillafüred

Az elmúlt néhány évtizedben a Bodrog, Kraszna és a Sza-mos vizéből számos halfaj került kezembe. Ezek között szép számmal akadtak olyanok, melyeket a korábbi szerzők /HECKEL, 1863, KRIESCH, 1868, HERMAN, 1887, VUTSKITS, 1904/ nem emlí-tenek, s a FAUNA REGNI HUNGARIAE-ben /1918/ sem találunk ró-luk adatokat. Nem lesz érdektelen tehát,ha a szóbanforgó fo-lyókkal kapcsolatos faunieztikai feljegyzéseimet közreadom.

A Bodrog halfaunájára vonatkozó eredményeim - melyek az ország határától a Tiszáig terjednek -, minden bizonnyal ma már nem érvényesek, mert vizét egy határontuli gyár 1959 óta annyira szennyezi, hogy a felsorolt fajok jórészéből aligha akadhat még hirmondó.

A Kraszna az Ecsedi láp vizének levezetésére a múlt század v4gén készült mesterséges csatorna. Halállománya a Tiszából származik. A Kraszna környékén hosszabb ideig lak-tam, mely idő alatt e vizből /Vállaljtól Vásárosnaményig/ 42

fajnak a jelenlétét sikerült kiderítenem. A Szamos halfauná,}át /Csengertől a Tiszáig/ két Ízben

volt alkalmam hosszabb ideig tanulmányozni, mely vizsgála-tok alapján a Szamosból szintén 42 fajt mutathatok ki.

Az emiitett folyókban az egyes fajok előfordulását táb-

Bodrog

1. Kárpáti ingola /Lampetra danfordi REGAN/

/V./ Sárospatak, Tokaj

2. Szintok /Acipeneer nudiventris LOVECZKY/

/F.R.H./

3. Kecsege /Acipenser ruthenus L./

/V. jF.R.H./ Tokaj

4. Sebes pisztráng /Salmo trutta m. fario L./

/B.,HA.,V./ Sárospatak, Tokaj

5. Szivárványos pisztráng /Salmo irideus GIBB./

Tokaj

6. Angolna /Anguilla anguilla L./

1941- és 44-ben halászok fogták

7. Ponty /Cyprinus carpio L./

/V.,F.R.H./ szennyeződés miatt kipusztult

8. Compó /Tinea tinea L./

9. Márna /Barbus barbus L./ /V./

szennyeződés előtt Sárospatakig előfordult

1 A táblázatban zárójelben szereplő szerzők nevének meg-/HE./, KRIESCH /K./, VUTSKIPS /V./. A íADNA RÜGNI HUNGÁRIÁÉ

lózatban közlöm, ahol saját gyűjtési eredményeim előtt záró-jelben rövidítve1 feltüntetem azon régebbi szerzők neveit, akik korábban idevágó ismereteket szolgáltattak és ugyancsak ott szerepeltetem a FAUNA REGNI HUNGÁRIÁÉ-1 is,melyben szin-tén találunk megfelelő adatokat.

Kraszna

Mátészalka, Nagydobos, Opályi

Szamos

/H..F.R.H./ Panyola, Szamosszeg

/H.,HE.,K.,F.R.H,/ Olcsvaapáti, Szamosszeg, Panyola

Panyola, Szamosszeg

/H./ mindenütt gyakori

/H./ holtágakban gyakori

gyakori

/H.,V.»F.R.H./ mindenütt gyakori

/H..V./ Cégénydányád, Panyola, Szamosszeg

/H.,V.»F.R.H./ mindenütt gyakori

felelő rövidítése :BU2̂ A /B. / , HERMAN /H./, HANKÓ /HA./,MECKEL /F.R.H./.

Bodrog

10. Petényi márna /Barbus mer. petényi HECK./

Tokaj

11. Fenékjáró küllő /Gobio gobio L./

/V..F.R.H./ közönséges volt

12. Felpillantó küllő /Gobio uranoacopus AG

Sárospatak, Tokaj

13. Dévérkeszeg /Abramia brama L./

/V..F.R.H./ közönséges volt

14. Lapos keszeg /Abramis ballerus L./

/V..F.R.H./ közönséges volt

15. Bagolykeszeg /Abramis sapa PALL./

/V..F.R.H./ közönséges volt

16. Szilvaorru keszeg /Vimba vimba L./

Tokaj

17. Karika keszeg /Blicca bjoerkna L./

/V./ közönséges volt

18. Garda /Pelecus cultratus L. /

/F.R.H./

19. Szivárványos ökle /Rhodeus sericeus amarus BLOCH/

/V.,F.R.H./ gyakori volt

20. Kárász /Carassius carassius L./

gyakori volt, ma csak a holt ágakban található

21. Állasküsz /Alburnus mentő AG./

Tokaj

22. Küsz /Alburnus alburnus L. /

/V./ gyakori volt

Kraszna Szamos

Kocsord, Mátészalka, Opályi, Nagydobos, Vásárosnamény

/H.,K.»F.R.H./ Csenger, Cégénydányád, Panyola, Szamosszeg, Olcsvaapáti

mindenütt gyakori /H..F.R.H./ mindenütt gyakori

Opályi, Nagydobos, Vásárosnamény

/H.»F.R.H./ Panyola, Olcsvaapáti, Szamosszeg

mindenütt gyeikori /H,.P.R.H./ mindenütt gyakori

előbbinél ritkább Olcsvaapáti, Szamosszeg Panyola

ritka /V..F.R.H./ Csenger, Panyola, Szamosszeg

ritka Panyola, Szamosszeg, Csenger, Nábrád, Olcsvaapáti

mindenütt gyakori mindenütt gyakori

/H.,K.»F.R.H./ Olcsvaapáti

mindenütt gyakori /H.,V.,P.R.H./ mindenütt gyakori

/H./ tömegesen található

/V. .P.R.H./ holtágakban gyakori

Mátészalka, Opályi Nagydobos

Panyola, Szamosszeg

mindenütt gyakori /V.,F.R.H. / mindenütt gyakori

Bodrog

23. Sujtásos küsz /Alburnoidee bipunctatus BLOCH/

/F.R.H./ Sárospatak

24. Veresszérnyu koncár /Rutilus rutilus L./

/F.R.H./ gyakori volt

25. Leányhal /Rutilus pigus virgo HECK./

Tokaj

26. Kurta baing /Leucaspius delineatuB HECK./

Tokaj

27. Nyúldomolykó /Leuciscus leuciscus L./

/B0DA közlése folytán/

28. Fejes domolykó /Leuciscus cephalus L./

/V./ gyakori volt

29. Jász /Leuciscus idus L./

Szórványos, Tokaj-nál volt gyakoribb

30. Fürge cselle /Phoxinus phoxinus L./

mindenütt gyakori volt

31. Pirosszemü kele /Scardinius erythrophthalmus L./

mindenütt gyakori volt

32. Ragadozó ón /Aspius aspius L./

/V..F.R.H./ főleg a torkolat tá-ján volt gyakori

33. Paduc /Chondrostoma nasus L./

mindenütt gyakori volt

34. Kövi esik /Nemachilus barbatulus L./

irviz után ártereken találtam

35. Vágó esik /Cobitis taenia L./

Sárospatak, Bodrogolaszi, Sára, Szegi, Tokaj

Kraszna Szamos

ritka /H. / Olcsvaapáti

mindenütt gyakori /H.,HE.»F.R.H./ mindenütt gyakori

Opályi, Nagydobos, Vásárosnamény

Opályi

Nagyecsed, Kocsord

/H./ mindenütt gyakori

/H./ Csenger, Panyola, Szamosszeg

Opályit ól-Vásár os-naményig

/H.,K. ,V. .F.R.H./ gyakori

torkolat vidékén /H.,HE.,K,,V.,F.R.H./ mindenütt található

/H.,F.R.H./ mindenütt gyakori

/H.,K.,V.»F.R.H./ mindenütt gyakori

Kocsord, Opályi Nagydobos, Vásárosnamény »

/H.,K.,V.,F.R.H./ gyakori

Vásárosnamény /H.,HE.,K. ,V.,F.R.H./ mindenütt található

Opályi, Nagydobos Csenger, Panyola, Szamosszeg

mindenütt előfordul /H..V..F.R.H./ mindenütt előfordul

Bodrog

36. Réti esik /Misgurnus fossilis L./

/F.R.H./ Sárospatak, Bodrogolaszi, Sára, Szegi, Tokaj

37. Harcsa /Silurus glanis L./

/V..P.R.H./ Mindenütt előfor-dult, szennyezés után eltűnt

38. Törpé harcsa /Amiurus nebulosus LE SUEUR/

közönséges volt

39. Lápi póc /Umbra krameri WALB./

/V.,H.,F.R.H./ Bodrogolaszi, Karcsa csatorna, Végardói holt ág, Törökér, Fekete-tó, Káka-tó /BODÓ A. közlése/

40. Csuka /Esox lucius L./

/V..F.R.H./ közönséges volt

41. Menyhal /Lota lota L./

/V./ mindenütt gyakori volt

42. Sügér /Perca fluviatilis L./

/V./ mindenütt gyakori volt

43. Vágó durbincs /Acerina cernua L./

/V./ mindenütt gyakori volt

44. Selymes durbincs /Acerina schraetzer L./

/V..F.R.H./ mindenütt előfordult

45. Süllő /Lucioperca lucioperca L./

/V..F.R.H./ mindenütt előfordult, a szennyezés után eltűnt

Kraszna Szamos

Kocsord, Mátészalka, Opályi, Nagydobos melletti holtágak

/H.,HE.,K.,V.,F.R.H./ gyakori

/H./ mindenütt gyakori

/H.,HE.,K.,V.,F.R.H./ mindenütt gyakori

mindenütt előfordul mindenütt gyakori

Holtágakban mindenütt előfordul

Tuny ogta pol es holtág, ritka

/H..F.R.H./ Fő- és holtágakban gyakori

/H.,V.,F.R.H./ gyakori

/H.,HE.,K.,V.ÍF.R.H./ gyakori

/H./ A leggyakoribb faj

/F.R-.H./ mindenütt gyakori

mindenütt található mindenütt előfordul

Vállaj, Mátészalka, Opályi, Nagydobos

Az előbbinél ritkább

Főleg az alsó szakaszon gyakori

/H.,V.»F.R.H./ mindenütt előfordul

Bodrog

46. Kősüllő /Lucioperca volgensis GMEL./

/V.,F.R.H./ Sárospatak, Bodrogolaszi, Sára, Szegi, Toka.j

47. Magyar bucó /Aspro zingel L./

/V.,F.R.H./ mindenütt előfrodult

48. Német bucó /Aspro streber SIEB./

/F.R.H./ mindenütt előfordult

49. Naphal /Lepomis gibbosue L./

Ha a táblázatban foglaltakat összegezzük, akkor az a-lábbi eredményeket kapjuk.

A Bodrogból VUTSKITS 24,a FAUNA REGNI HUNGÁRIÁÉ /továb-biakban: F.R.H./ 21 fajt, a Krasznából HERMAN 11, az F.R.H. 4 fajt,a Szamosból HECKEL 11, KRIESGH 11, HERMAN 26,VUTSKITS 26, az F.R.H. pedig 29 fajt közöl. Gyűjtéseim és az általam beszerzett ujabb adatok alapján az emiitett három folyóból 45-, 42- illetve 42 faj előfordulásét mutathattam ki.

Kraszna Szamos

csak süllő gyomor-tartalmában talál-tam Opályiban

Csenger, Panyola, Olcsvaapáti

ritka /H.,V.,F.R.H./ általánosan elterjedt

Opályi, Nagydobos, Vásárosnamény

gyakori

Mátészalka, Vásárosnamény

Beiträge zur Fischfauna Ungarns Die Ftschfauna der Bodrog, Kraszna und Szamos

Von I. Vásárhelyi, Lillafüred

Verfasser bespricht die Fische der Flüsse Bodrog,Krasz-na und Szamos.Er erwähnt auf Grund seiner eigenen Sammlungen und anderen Angaben aus der Bodrog 45, aus der Kraszna und Szamos je 42 Arten.

L i t e r a t u r

1. BUZA, J.: Pisztráng a Bodrogban /Természettud.Közl., 31, 1900. p. 145/. - 2. HANKÓ, B. : Magyarország halainak e-redete és elterjedése /Köziem, a Tisza István Tud. Egy. Ál-lattani Intézetéből, Debrecen /Sárospatak/, No. 10, 1931, p. 1-34/. - 3. HECKEL, J.: Magyarország édesvizi halainak rend-szeres átnézete s az uj fajok íövid leirása /A Magyar Orvo-sok és Természetvizsgálók VIII. nagygyűlésének évtönyve, Bu-dapest, 1863, p.193-216/. - 4. HERMAN, 0.: A Magyar Halászat Könyve /Budapest, 1887, 1-2, pp. 860/. - 5. KRIESCH, J.: Ha-laink és haltenyésztésünk /Budapest, 1868/. - 6. VUTSKITS, Gy.: A magyar birodalom halfaunájáról /Természet, 1904, p. 265/. - 7. VUTSKITS, Gy.: Pisces. - in Magyar Birodalom Ál-latvilága /Fauna Regni Hungáriáé/ /Budapest, 1918, p. 1-42/.