BETH-SHALOM

ISRAELISRAELIZRAELBÕL 2011. november - 11. szám www.ejfelikialtas.hu

BETH SHALOMBETH-SHALOM

2011. november - 11. szám www.ejfelikialtas.hu

Csökkenteni vagy sem? • 11

A rézkábeleknél nagyobb teljesítményû zafírszálak • 19

Gilad Shalit otthon

1941 nap fogság után

Kép: Édesapjával, röviddel szabadulása után

A bibliai igazságok kimondása Isten akarata. Ez nem rokonszenv vagy ellenszenv, nem pártolás vagy ellenségeskedés kérdése. Mind-nyájan érintettek vagyunk, s mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy az élet és a békesség útját megtaláljuk. Nem egyik vagy másik félnek adunk igazat, Istennek van igazsága, s ez elõtt kell minden érintettnek meghajolni, ha nem akar elveszni. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Olyan világban élünk, amikor az emberek és a népek semmibe veszik Isten akaratát és tanácsát, az önigazság útját járják. Olyan légkörben élünk - és ez a légkör az évezredek során egyre job-ban sûrûsödik-, amiben természetesnek tûnik az, hogy a zsidóknak valójában sohasem lehet igazuk, és az isteni igazságok kimondása valami alaptalan, gyanús pártolásnak minõsül. Ez a légkör úgy át-itatta az embereket és a népeket, hogy fonákságát észre sem veszik. Az út, amelyen ez a könyv kalauzolni kíván, mérhetetlen szenvedés-sel, könnyel, vérrel megszentelt út. Ezért, ha rá akarunk lépni erre az útra, akkor nekünk is hallanunk kell az Úr fi gyelmeztetését, amit Mózesnek mondott: „...oldd le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld” (2Móz 3:5).Végül szeretnék szerényen a kedves Olvasó elé állni, és azt monda-ni, amit Sámuel próféta mondott egykor Saulnak: „Te pedig most állj meg, hogy elmondjam neked az Isten beszédét” (1Sám 9:27). Az égetõ kérdések, a sok rohanás közepette csak ennyit kérek. Egy kis megállást, egy kis idõt, hogy egyszer, legalább ilyen mértékben, ismerkedjen meg ezekkel a kérdésekkel. Megállásán legyen Isten gaz-dag áldása.

Ára: 3900Ft + postaköltség Msz.:30063

Örök szövetség Dr Nagy Antal Mihály

Vajs Tibor, Izrael – egy nép történelmi panorámája

Norbert Lieth: Ruth könyve az üdvtörténet fényében

John F. Walvoord,

Prófécia az új évezredben

NRaaff

Norbert Lieth: Messiási

fény Izrael sötétjében

750,- Ft

500,- Ft

1450,- Ft

+postaköltség

+postaköltség

+postaköltség

M.sz.: 30021

500,- Ft+postaköltség

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-Barátok A legutóbbi tiltakozó megmozdulásokon ez év

nyarán, egész Izrael területén körülbelül fél millió ember vett részt, és szociális igazságosságot követelt. A súlyos tiltakozások hatására a kormány nem kerülhette el, hogy lépéseket tegyen ezekkel kapcsolatban. Következésképp megbízta Emanuel Trajtenberget, egy tekintélyes profesz-szort a gazdaság területérõl, hogy megoldási ajánlatokat dolgozzon ki egy igazságosabb szociálpolitika kialakítá-sára. Amikor aztán javaslatait a kormány elé terjesztette,

és arról volt szó, hogy döntsenek róluk, a kormányban nem alakult ki egységes álláspont arról, mi legyen a további eljárás ebben a dologban. Sõt, kormányválság fenyegetett. A fõ vitatéma a szociális lakások építése volt.

Az egyik miniszter arról beszélt, hogy telkeket, földterületeket, amelyek túlnyo-mórészt állami tulajdonban vannak, térítésmentesen szociális lakások építésére kellene bocsátani, hogy ezáltal is olcsóbbak legyenek a lakások. A múlt évben a kormánynak állítólag földterületek eladásából 8 milliárd bevétele lett, és amíg nem lesz biztosítva, hogy a lakások olcsóbbak legyenek, addig nem fog csupán «kozmetikázott» javítási ajánlatokat elfogadni.

A szociális igazságosság témája olyan régi, mint az emberi civilizáció. Érdekes módon Isten már a Bibliában adott követendõ útmutatást a szociális igazságos-ságra. Ez olyan forradalmi volt, hogy az izraeli nép körében teljes terjedelmében soha nem is valósulhatott meg. A sabbat-és jobelévrõl van szó, ahogyan azokat a 3Móz 25 leírja. Ott arról olvashatunk, hogy a földterületet, mint örökséget nem szabad véglegesen eladni, hanem csak a jobelévig. Ezután minden földbirtokot az eredeti örökösnek kell visszaadni. Az 5 Móz 15-ben még ennél is tovább megy a rendelkezés, érdemes fi gyelmesen végigolvasni mindkét fejezetet. Sõt, ott arról is olvashatunk, hogy minden hetedik évben, amely sabbatév, minden adósságot el kell engedni, és azok után a saját honfi társaiktól nem fogadhatnak el kamatot. Istennek ezek a magas követelményei a mai bankrendszer számára úgyszólván kivitelezhetetlenek, és a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak tûnnek. Isten azonban ezekkel a rendelkezésekkel gondoskodni akart arról, hogy népe, Izráel körében lehetõleg ne legyen szegény. És Õ megígérte azoknak, akik az Õ rendel-kezései szerint cselekednek, hogy gazdagon megáldja õket érte. (5Móz 15,1-5).

Ha belegondolunk abba, hogy Isten népének, Izráelnek még meg is tiltotta, hogy a sabbatévben vessenek és arassanak, és a szentévben még két további évig mondjanak le róla, akkor láthatjuk, hogy ez milyen felfoghatatlan hitpróba volt. Ám Isten megígérte Izráelnek, hogy a hatodik évet olyan gazdagon megáld-ja, hogy a termés a nyolcadik évben is, sõt a szentévben a kilencedik évben is bõségesen elég lesz.

Hogy az olyan gazdálkodást, amelyben minden hetedik év vetés és aratás nélküli legyen, ma már nem gyakorolják, viszonylag elfogadható érvekkel meg lehet indokolni, de szociális igazságosságot gyakorolni Istennek örök érvényû követelménye marad az emberek számára. Aki nem aszerint cselekszik, sõt még lábbal is tiporja, az elveszti Isten áldását.

Természetesen ezzel kapcsolatban az is kijelenthetõ, hogy a szociális igazsá-gosság úgy, ahogy azt a Biblia elõírja, ma már nem valósítható meg. De a Biblia magas követelményei azt is megmutatják, ahogyan Isten azt elgondolta – és az után kell nekünk is igazodnunk kell. Õ akkor, ha mi törvényeit betartjuk, beváltja ígéreteit és gazdagon megáld bennünket.

Adjon Isten Izrael kormányának is kegyelmet, hogy az Õ rendelkezései szel-lemében cselekedjék, ami által Isten az Õ gazdag áldását kiönthesse Izraelre.

Bízva Isten kegyelmében, aki gazdagon megfi zet mindazoknak, akik az Õ rendelkezéseit szeretik, és azok szerint cselekednek, szívélyes Shalommal kö-szöntelek benneteket

Fredi Winkler

«Az igazság a békefolyamatról » 12. oldal

Az egyiptomi és szíriai keresztyének helyzetérõl 21. oldal

Biblia és Izrael 4 Megáldom … és megátkozom –

3. rész

Háttérinformációk Izraelbõl 6 Rövid jelentések 6 Kiigazításra szorul-e az

Egyiptommal kötött békeszerzõdés? 8 Gilad Shalit otthon 9 Idõrendben 10 Fájdalmas ár 11 Csökkenteni vagy sem? 12 «Az igazság a békefolyamatról » 12 Kiagyalt taktika vagy merõ

ostobaság? 13 Izrael telepeinek fejlesztése 14 Erdogan most teljesen magán kívül

van? 15 Új felfedezés a származás

területérõl 16 Kilátásban a cukorbetegség

gyógyításának elsõ módszere? 17 Újfajta segítség prosztata-

betegeknek 18 A Chrysler izraeli dzsipet fog

értékesíteni 18 Az izraeli hadsereg amerikai

tengerészgyalogosokat gyakorlatoztat

19 A rézkábeleknél nagyobb teljesítményû zafírszálak

20 Svájci konszern izraeli biztonsági céget vesz

21 Az egyiptomi és szíriai keresztyé-nek helyzetérõl

HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

4 BIBLIA ÉS IZRAEL

Dr. Greg Harris

A 2. Móz 17,8-16 és a 4. Móz 24,20-ban Amálekrõl szóló beszámoló kiegészítéseként olvashatjuk az 5. Móz 25,17-19-ben: «Emlékezz arra, hogy mit tett veled Amálék népe útközben, amikor kijöttetek Egyiptomból, amikor találko-zott veled útközben, és levágta azokat, akik elgyengülve hátramaradtak, mert fáradt és kimerült voltál, az pedig nem félt az Istentõl. Ha majd megadja neked Istened, az ÚR, hogy nyugodtan lehetsz a körülötted levõ összes ellenségedtõl azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked örök birtokul, akkor töröld el Amálék emlékét is az ég alól. El ne felejtsd!» E harmadik bibliai igehelyen nyilatkoztatja ki Isten azt, míly gyáva módon támadt Amálék az elgyengült, lemaradt izráelitákra, és egyben meg-nevezi a probléma magvát: Amálék nem félt az Istentõl. Isten nyilvánvalóan itt a 2. Móz 17-re hivatkozik, ahol Õ azt mondotta, ez «nemzedékrõl nemzedék-re» érvényben marad. Ez vonatkozik az 1. Móz 12,3-ban tett ígéretére is: «Megáldom a téged áldókat, s megátko-zom a téged gyalázókat.» Isten beható módon fi gyelmeztette a népet: «El ne felejtsd», Istennek bejelentett bosszúját Amálékon végrehajtani.

Szem elõtt kell tartanunk azt, hogy Mózes 5. könyve akkor író-dott, amikor már az engedetlen pusztai generáció nagy része ki-halt. Az õ gyermekeik már inkább késznek mutatkoztak bevonulni arra a földre, amit Isten ígért nekik (4.Móz 14). De amint a szüleikre, úgy reájuk is érvényben volt a szövetség általi kötelezettség, az Istennek való engedelmesség éppúgy, amint azt az 1. Móz 12,3 kimondja. A 3. Móz 26 szerint

AZ ÁBRAHÁMI SZÖVETSÉG

az izráeliták minden nemzedéke vagy Isten áldása vagy átka alá esik; amely igazságot az 5. Móz 28 is igazol. Min-dig, amikor az áldás és az átok szavak feltûnnek, akkor azok specifi kus mó-don az 5. Móz 28-ra vonatkoznak; e fejezetben az áldás (1-14. v) és az átok (15-68. v) világosan meghatározásra került. Ahogyan a 3. Móz 26, úgy ez a fejezet is tartalmaz egy Izráelnek szóló felszólítást, hogy engedelmeskedjenek Istennek; akkor majd minden tekintet-ben megáldatik, gazdag termés által is (5.Móz 28,8-12), és az izráeliták amint addig is, minden ellenségük felett katonai gyõzelmet arathatnak (5.Móz 28,7). Ennek megfelelõen az átok éhinséget (5.Móz 28,23-24) és katonai vereséget (5.Móz 28,20-22) rejtett magában. Így Izráel népének a 3. Móz 26 és az 5. Móz 28 óta a mózesi szövetség alatt két választása volt. Ha mi felismerjük, mily fontos e két fejezet, akkor Bibliát összességében jobban meg fogjuk érteni – ezek adnak számunkra zsinórmértéket ahhoz, hogy a népnek Istenhez fûzõdõ mindenkori viszonyát megismerjük. Egy példa erre: a Ruth könyvének 1,1 versében az országban

dúló éhinségrõl olvasunk. Ennek oka nem valamilyen meteorológiai csapás volt; sokkal inkább Isten bejelentett átkának egyik célzott megnyil-vánulása sújtot-ta az országot. Katonai sikerek, mint a Jerikó fe-letti gyõzelem is (Józs 6) azt jelez-ték, hogy a nép engedelmesség-ben járt. Amint aztán Ákán vét-kezett és valamit elrejtett a kiirtás-ra szánt dolgok közül, az egész n é p e l b u k o t t (Józs 7). Amint a szövetségi engedelmesség helyreállt, Isten újra a megígért gyõzelmekkel ajándékozta meg népét (Józs 8). Ez állandóan megismétlõdik a mózesi szövetségben: Az, hogy Izráel gyõzött-e vagy veszített harcaiban, azt mutatta, hogy engedelmes volt-e Istennel szem-ben, vagy nem. A vereségek okai soha

nem katonai természetûek voltak, hanem az Isten iránti engedetlen-ségben keresendõk.

Mindezekkel a háttérben tehát elérkezünk az 1. Sámuel 15-17-hez. Saul, Izráel elsõ királyának kormányzása alatt Isten a 2. Móz 17,8-18-cal és az 5. Móz 25,17-19-cel összhangban parancsolja meg szent prófétája által: «Egyszer ezt mondta Sámuel Saulnak: Engem küldött az ÚR,

«Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld min-den nemzetsége!» (1.Móz 12,3).

Megáldom …Megáldom …

A Ruth könyvének 1,1 versében az országban dúló éhinségrõl olvasunk.

5

hogy népének, Izráelnek a királyává kenjelek. Most azért hallgass az ÚR beszédére. Ezt mondja a Seregek URa: Számon tartom, hogy hogyan bánt Amálék Izráellel, hogy útját állta, amikor kijött Egyiptomból. Most azért indulj, verd le Amálékot, és irts ki

mindent, amije van! Ne kíméld, hanem öld meg a férfi akat és a nõket, a gyer-mekeket és a csecsemõket, az ökröket és a juhokat, a tevéket és a szamarakat!»(1.Sám 15,1-3). Tudomásul kellene vennünk, hogy Isten azt mondotta, Õ Maga akarja megbüntetni Amálékot. Saul itt csupán Isten eszköze volt. E fejezet arról számol be, hogy Saul Isten parancsát nem hajtotta vég-re teljes egészében, és hogy ezért vétetett el tõle a királyság. Sámuel megfeddi Sault engedetlensége miatt, mivel Isten parancsának nem tett tel-jes mértékben eleget, és itt a 4. Móz 23,19-re támaszkodik: «Izráel fenséges Istene nem hazudik, és nem is bán meg semmit, mert nem ember õ, hogy megbánjon valamit» (1.Sám 15,29). Az 1. Sámuel 16-ban látjuk Dávid királlyá felkenetését Saul helyett és «az Úr Lelke Dávidra szállt, és attól kezdve vele is maradt» (13. v), de «Saultól viszont eltávozott az Úr Lelke » (14. v).

A király és birodalma a Jahve iránti engedetlenségben élt. Így nem is volt meglepõ, hogy Izráel nem gyõzhette le a filiszteusokat, amikor azok Góliáttal gyülekeztek Izráel ellen (1.Sám 17) – pontosan úgy, ahogyan a 3. Móz 26-ban és az 5. Móz 28-ban mondja a Biblia. Az a tény is a nép siralmas lelki-szellemi állapotára utal. hogy Isten ebben a fejezetben csak akkor kerül emlí-tésre, amikor a fi atal Dávid beszélni kezd. Ez az Isten Lelkével megáldott ember precíz módon foglalja össze a helyzetet: «Mert ki ez a körülmetéletlen fi liszteus (egy pogány nép tagja), hogy gyalázni meri az élõ Isten seregét (egy Isten szövetségén kívül álló valaki)?»(1.Sám 17,26). Nagyon érdekes: Nos, amint Isten neve említésre került, Góliát nevét többször nem találjuk, õ akkor már «a fi liszteus», egy szokvá-nyos ember. Góliát átkozta Dávidot, az Isten által felkent királyt, az õ saját isteneinél (1.Sám 17,43). De Dávid kitartott Istene mellett éppúgy, mint ígéretei mellett: «Ezt mondta a fi liszteus Dávidnak: Gyere csak ide, hadd adjam testedet az égi madaraknak és a mezei vadaknak! Dávid így felelt a fi liszteusnak: Te karddal, lándzsá-val és dárdával jössz ellenem, de én a sere-gek URának, Izráel csapatai Istené-nek a nevében megyek ellened, akit te kicsúfol-tál.

és megátkozom – 3. rész

Még ma kezembe ad az ÚR, levág-lak és a fejedet veszem, a fi liszteusok seregének a hulláit pedig még ma az égi madaraknak és a mezei vadaknak adom. És megtudja mindenki a földön, hogy van Isten Izráelben. És megtudja az egész egybegyûlt sokaság, hogy nem karddal és lándzsával szabadít meg az ÚR. Mert az ÚR kezében van a háború, és õ ad a kezünkbe benneteket» (1.Sám 17,44-47).

Általában korunkban ennek a történetnek a jelentését teljesen a feje tetejére állítják. Merthogy ez nem a gyenge lázadása az ellensé-ges túlerõvel szemben, hanem itt a Mindenható tartja a szavát: Ha a nép engedelmeskedne Neki, akkor az ellenségeik – bármilyen erõsek is le-gyenek – Isten beavatkozása folytán, szövetségi hûségének megfelelõen, elvesznének. Az 1. Móz 12,3 nyilván-való módon érvényes Góliátra és a fi liszteusokra éppúgy, mint Amálékre és minden egyes pogány ellenségre. Pillanatnyilag, amikor Dávid legyõzte Góliátot és a filiszteusokat, ez az ígéret érvényben volt. Ez érthetõen mutatja meg, hogy Isten ígérete az

áldásra, ill. átokra vonatkozóan ak-kor még nem teljesedett be teljes

mértékben; semmiképpen sem tétetett ez félre. Függetlenül ettõl a 4. Móz 24,9-ben talál-ható «Áldott, aki téged áld, átkozott, aki téged átkoz» itt nem lehetett érvényben, mi-

vel a Messiás még nem volt ott, és a napok vége sem jött el. De Dávid király igenis jelen volt, akinek leszármazottjai közül kellett végül eljönnie a Messiásnak.

Amálék volt az elsõ pogány nép, mely Izrá-elre támadott (4.Móz 24,20). Melyik lesz majd az utolsó? ■

Ez állandóan megismétlõdik a mózesi szövetségben: Az, hogy Izráel gyõzött-e vagy veszített harcaiban, azt mutatta, hogy engedelmes volt-e Istennel szem-ben, vagy nem.

«Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek URának, Izráel csapatai Istenének a nevében megyek ellened...»

DVD ajánlatu

nk

TízparancsolatThe Ten Commandments

amerikai animációs fi lm(magyar szinkronnal)

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén, Budapest XIII. ker. Palóc u.2.Telefonon (061) 3500-343; E-mailben: ejfel@t-online.hu; vagy az interneten

az on-line webáruházunkban: www.ejfelikialtas.hu valamint a Tábita könyvesboltunkban: Budapest XIII. ker Váci út 114 (Árpád-híd pesti felüljáró)

Ára: 999,-Ft

Szép

ajándék

az egész

családnak!

DVD most akciós

áron kapható

2200,-Ft helyett

999,-Ft

ha postai úton

kéri, az plussz

postaköltség.

EGY ÁTLAGOS EMBER, – KIVÉTELES KÜLDETÉSSEL

computer animációs játékfi lm

A Tízparancsolat c. fi lm Mózes életét, a zsidó nép egyiptomi szolgaságból való szabadulását, negyven évig tartó pusztai vándorlását, majd az Ígéret Földéjére való bejutását mutatja be a Biblia történet alapján.Ez a különleges animációs fi lm tele van kalanddal, csodálatos eseményekkel és egy csipetnyi humorral...

HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

6 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Rövid jelentések • A zsidó újévkor a zsidó államnak 7.797.400 polgára volt. 5.874.300 zsidó (+1,7 %),

1.600.100 arab (+2,5 %) és 323.000 más származású (+1,7 %). Emellett 217.000 külföldi munkást regisztráltak az országban. Új bevándorló 16.633 érkezett. A születések száma 166.255 volt. Az elõzõ évhez viszonyítva ez 3,2 %-os emelke-dés. Izrael lakossága továbbra is igen fi atalnak mondható: a polgárok 28 %-a 14 év alatti.

• Izrael intenzív módon részt vett a szeptember 11-i amerikai megemlékezéseken. Az USA-nak címzett hivatalos levél jelent meg. A merényletekben meghalt négy izraeli családja kiutazott New Yorkba, mások Izraelben emlékeztek.

• A «Standard and Poor’s» hitelminõsítõ Izrael A hitelminõsítését A+ -ra emelte. Errõl Netanjahu miniszterelnök elmondta: «Ez mindenek elõtt a potenciális befek-tetõknek szóló üzenet. Azt mutatja ez a minõsítés, hogy ez egy jó ország. Olyan ország, melynek gazdasága a globális trendekkel ellentétben javuló irányt vett.»

• Az izraeli szociális tüntetõi mozgalom prominens látogatót fogadott: Daniel Co-hen-Bendit személyében, aki német-francia származású zsidó, és az 1968-as diák-mozgalom élén állt, de ma EP-képviselõ.

• Izrael szeptemberben azonnali egészségügyi segítséget nyújtott Kenyának, a Nai-robi szegénynegyedében lévõ olajfi nomító robbanása következtében megsebesült áldozatok ellátására.

• Egy héttel az Egyiptomban mûködõ izraeli nagykövetség augusztusi megostrom-lását követõen elõvigyázatosságból evakuálták Jordániában az ammani izraeli nagykövetséget is. Ezzel egy idõben Izrael 38 év után elõször nyitott ismét nagy-követséget az afrikai Gánában.

• Izrael politikai menedékjogot adott egy négy éves albinó kislánynak. Az apa már régebben elmenekült Elefántcsontpartról és menekülését évekkel késõbb fele-ségével Egyiptomból folytatta Izraelbe. illegális külföldiként kitoloncolás várna rájuk, Izrael mindenesetre eltekint ettõl, mivel az albinók Afrikában gyakran ri-tuális gyilkosságok áldozataivá válnak.

• A német-izraeli várospartnerség ismét felvirágzik. Nemrég került aláírásra egy ilyen baráti szerzõdés Lipcse és Herzlija között. Ez a 84. testvérvárosi megállapo-dás Németország és Izrael között.

• Egyiptom hosszú éveken át Izraelben hivatalban lévõ nagykövete, Mohammed Basyouni, 74 évesen elhunyt. Az 1979-es békeszerzõdéskor õ volt az elsõ ügy-vivõje az országban nyitott egyiptomi nagykövetségnek, 1986-tól 2000-ig pedig nagykövetként szolgált. Csak röviddel halála elõtt jelentette ki: Aki az Izraellel kötött békeszerzõdés ellen van, az csupán a tömegeknek akar tetszeni.

• Egyiptom ebben az évben betiltotta a zsidó Sátoros ünnepre exportált pálmaág-ak leszállítását. 2010-ben Egyiptom 700.000 pálmaágat (az összes felhasznált 40 %-a) szállított. A tilalmat az egyiptomi mezõgazdasági minisztérium nem in-dokolta meg.

• Mentõúszók Bat Yams partjánál egy ókori horgonyra bukkantak. Az izraeli óko-ri ügyek hatósága a kétméteres vasmacskát kereken 1.500 évesnek becsülte. Származását a bizánci periódusra teszik. Mivel ezt követõen további horgonyokat találtak e szakaszon, úgy tûnik, hogy ott kikötõ lehetett; ami eddig a régészek elõtt ismeretlen volt.

• A Nemzetközi Valutaalap (IWF) korrigálta elõrejelzését, melyet az izraeli gaz-daság 2011-es 3,8 %-os növekedésére prognosztizált: 4,8 % -ra 2012-re 3,6 % -os növekedést jósolnak.

• Szeptember végén hatodszor hajtottak végre merényletet a Sínai-félszigetet át–szelõ gázvezeték ellen, amin keresztül Izrael és Jordánia jut hozzá az egyiptomi gázhoz. Habár a tüzet gyorsan eloltották, és ellenõrzés alá vonták, ez alkalommal egy ember megsebesült. A gázszállítás ismét megszakadt.

• Szokás szerint szeptember végén begyûjtötték a Siratófalból a papírdarabkákat, hogy azokat a zsidó újév elõtt a világ legrégebbi zsidó temetõjében, amely az Olaj-fák hegye elõtt terül el, eltemessék.

• A háborús sérült izraeli futó, Eitan Hermon másodszor vett részt a Berlin-Mara-tonon. Alsó lábszár-amputációja ellenére a 33 000 induló közül a 2.315. helyen végzett. ■

Errõl a számunkról

A Hírek Izraelbõl novemberi szá-

mát tartja kezében a kedves

Olvasó, különbözõ témákból

aligha túlszárnyalhatóan kényes

cikkekkel. Az év beszámolója

természetesen Gilad Shalitnak

több mint ezer palesztin fogoly-

ra történt cseréjérõl szól! Sok-sok

keresztyén is imádkozott ezért

az egész világon. Isten meghall-

gatta! Ha Õ úgy akarja, megnyit-

hat ajtókat, melyeket senki sem

VENDÉGKOMMENTÁR

Kiigazításra szorul-e az Egyiptommal kötött békeszerzõdés?Nemcsak Egyiptomban beszélnek a Camp-David-i békeszerzõdésrõl. Tekintettel a jelenlegi eseményekre az izraeliek is kezdik átértékelni az egyezményt. A vélemények eltérõek: A szerzõdést a helyzethez kellene-e igazítani, vagy maradjon érintetlen? Az alábbiakban két kommentárt is közlünk, melyek által bepillantást kapunk a szituá-cióba.

«A Közel-Kelet ma más» címmel írt kommentárt Yakir Elkariv az izraeli internetes portálon, az Ynet-en:

«Nemrég az Arab Liga fõtitkára, Nabil el-Araby, jelentette ki az Eilat melletti terrorellenes offenzívában meghalt egyiptomi rendõrök esete kapcsán: ‹A Camp David-i szerzõdés nem szent!› Habár e szavak elég provokálóak, aggodalomra mégsem adnak okot. Épp ellenkezõleg. Az Egyiptommal kötött békeszerzõdésen alkalmazott változtatás, mely már majdnem 33 éve fennáll – szinte az idõk parancsa.

7

A szerzõdés aláírását követõ évek-ben a Közel-Kelet megváltozott: Most volt az USA ellen elkövetett merény-letek 10. évfordulója; Irán a ‹Gonosz tengelyének› egyik domináns hatal-mává lett; a Perzsa-öböl mentén két háború is dúlt, Szaddám Huszeint kivégezték és a tunéziai, egyiptomi, líbiai (és amint látszik, hamarosan a szír) rezsimeket is megdöntötte a nép lázadása.

De az egyiptomi tömegek Izrael elleni gyûlöletének éveken keresztül tartó növekedése ellenére a szerzõdés stabil helyzetet teremtett, amit ‹hideg békeként› kell említeni. Igaz, nem dúlt nagy szeretet a két népben egy-más iránt, de a nyugalom fennmaradt, a turizmus azért csordogált valahogy, a gáz áramlott a vezetékeken, és a két állam közötti kereskedelmi mérleg 2010-ben kereken fél milliárd dollárt ért el.

Ami valóban megváltozott, az a Sínai-félsziget helyzete. Még tíz vagy

akár öt évvel ezelõtt is egy átlagos iz-raeli család a félsziget csodás strand-jain szép nyaralást élhetett meg, mára ennek terrorcselekmények egész sora vetett véget. Ez Egyiptomot nem ke-vésbé károsítja, mint Izraelt. (...).

Míg a Camp-David-i megállapodás az egyiptomi csapatoknak a Sínain történõ állomásozását egy esetleges szárazföldi offenzíva miatt megtilt-ja, addig most eljött az idõ ennek a paragrafusnak a megváltoztatására, és annak, hogy megengedjék Egyip-tomnak, hogy fellépjen az aktivizá-lódott terrorsejtek ellen. És ha már itt tartunk, hogy új toldalékot írjunk a szerzõdéshez, úgy semmi ok sincs arra, hogy az egyiptomiakat ne kellene kötelezni az izraeli turisták biztonsá-gának védelmére.

Ha a szerzõdésrõl való tárgya-lásokról van szó, akkor talán azt a toldalékot is hozzáfûzhetnénk, hogy az egyiptomiak kötelezzék magu-kat a Gázai-övezet terrorsejtjeinek

ellenõrzésére, amelyek rakétákat lõnek ki izraeli területekre. Ha az-tán Egyiptom sikeresen eleget tett e küldetésének, még egy toldalé-kot hozzáfûzheznénk, amely ismét megerõsíti Kairó kötelezettségét, hogy biztosítsa Izraelnek a gázszállí-tást (...).

Mit szól mindehhez, Al-Araby úr? Van még mindig kedve vitatkozni a békeszerzõdésrõl vagy netán ez már nem annyira lényeges?»

Másként látja az ügyet Nechama Duek. Látásmódját a «Mindkét félnek szüksége van a szerzõdésre» címmel írt kommentárjában adta közre.

«Ismerik azt a helyzetet, amikor egy sok éve vásárolt eszköz nem haj-landó tönkremenni? Elmegy az ember mellette és ez jut eszébe: Le kellene már cserélni? Majd úgy dönt, hogy majd akkor, ha tönkrement....

Pontosan így van ez az Egyiptom-mal megkötött békeszerzõdéssel is. Miért kellene azt lecserélnünk, meg-változtatnunk vagy egyáltalán vita tárgyává tennünk? Amióta Begin és Szadat, Carter közvetítésével aláírta a szerzõdést, azóta az mûködött.

A szerzõdés a Szadat meggyil-kolása utáni rezsimváltást is túlél-te Egyiptomban, és túl fogja élni a tahrir-téri forradalmat is. Hogy miért? Mert Egyiptomnak erre a békére nem kevésbé van szüksége, mint nekünk. Fennáll egy szimmetria köztük és köztünk.

Anwar Sadat, Jimmy Carter, és Menachem Begin Camp David-ben 1978-ban

wikipedia

zárhat be. Olvasd el a beszámolót a

6-10. oldalon.

Amint elérkezel a Törökországról,

Egyiptomról, a telepekrõl és a palesz-

tinoknak az ENSZ-be való bejutásáról

szóló cikkekhez, és elolvasod azokat,

akkor talán meggyõzõdhetsz arról,

hogy Izraelt az utóbbi 60 év során még

sohasem szorongatták ily módon min-

den oldalról. És mégis úgy volt az min-

dig, hogyha Izrael a legnagyobb szük-

ségbe került, Isten beavatkozott az Õ

népének érdekében. Így volt ez már

a bibliai idõkben is. Gondoljunk csak

az 1948-as és 1967-es Függetlenségi

háborúkra. Milyen csodálatos módon

segített az Úr az Õ országán, Izraelen!

Izrael nagyszerû gyõzelmeket aratott,

amilyeneket a történelem talán nem is

ismer. Így tekintettel az újabb, eddig

sohasem látott, Izraelre leselkedõ ve-

szélyekre, bizonyosak lehetünk, hogy

az Úr mindent ellenõrzése alatt tart, és

segíteni fog az Õ népén!

Mindenekelõtt azt kell szem elõtt

tartanunk, hogy a Sátán, Isten nagy

ellenlábasa, érvényesíteni kívánja a

népekre gyakorolt befolyását Izrael el-

len. Hogy ez az iszlám államok eseté-

ben inkább sikerül neki, mint azoknál,

amelyekben a keresztyénség az ural-

kodó, az kézenfekvõ. A török minisz-

terelnök, Erdogan gyûlölettõl fûtött

kirohanásai szinte példátlanok. Izrael

Isten létének földi bizonyítéka,

és ezért talál elutasításra az is-

tentelen világon mindenütt.

A 21. oldalon található cikkünk

az egyiptomi és szíriai keresz-

tyének nehéz helyzetével fog-

lalkozik, és arra késztet bennün-

ket, hogy imádkozzunk az arab

országokban lévõ testvérekért,

testvérnõkért. E számunkban ol-

vashatsz igen bátorító informá-

ciókat is Izraelrõl. Izraeli tudósok

jelentõs elõrelépéseket értek

el bizonyos betegségek elleni

küzdelemben. Köszönjük, ha te

is Izrael mellé állsz! Olvasd el az

alábbi jelentéseket. CM ■

HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

8 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Az egyiptomi helyzet még nehe-zebb, mint a mienk. Több tíz milli-óan munkanélküliek, és az ország az USA-tól függ, az ugyanis két milliárd dollár segélyt ural át ne-kik évente. Ezen okból kifolyólag az új kairói rezsim nem engedheti meg magának – fõleg most nem, amikor hivatalosan újraépíti kor-mányintézményeit –, hogy Izraellel összetûzzön, vagy csak arra gondol-jon, hogy hadat üzenjen, mégha az egyiptomi hadsereg az izraeli után a második legjobb is a régióban.

Ha az ember abból indul ki, hogy a hosszan húzódó egyiptomi határvo-nal teljesen bizonytalan is, és Kairó

nem tesz meg mindent az ellen, hogy az illegális fegyvercsempészést és az Izraelbe történõ határátlépést megakadályozza, akkor is igaz az, hogy a két félnek le kell ülnie és a szükséges akciókat meg kell tár-gyalnia: Miként akadályozható meg, hogy egyiptomi határõrök csõdöt mondjanak, és terrorista sejtek ha-tolhassanak be Izraelbe, és miként lehetne biztosítani azt, hogy izraeli katonák ne lõhessenek egyiptomi egységekre, miközben terroristákat üldöznek.

Párbeszédre van szükség, amely kölcsönös bizalmon alapszik. Ha Barak védelmi miniszter úgy hiszi,

hogy pillanatnyilag ésszerû egyip-tomi katonák és rendõrök ezreit állomásoztatni a Sínain, akkor ez nem probléma, mindaddig világos, hogy ez egy idõlegesen behatárolt változás, melyben mindkét oldal megegyezett. Mást, mint a Knesszet szóvivõje, Rivlin, nem gondolok, mi-szerint egy ilyen lépéshez a Knesszet beleegyezése kell. Legyünk egészen nyugodtak, és ne gondoljuk, hogy a megoldás a régi széttörése, hogy az újhoz hozzáigazíthassuk.» ■

Forrás: Ynet/Feldolgozta AN

1942 NAP FOGSÁG UTÁN

Gilad Shalit otthonA fogolycserével kapcsolatos megegyezés híre, ami Izrael és a Hamasz között köttetett, október 11-én érkezett. Október 18-i beteljesüléséig el kellett néhány feszült napnak telnie, melynek során nemcsak a családban, hanem az egész országban kérdések vetõdtek fel.

Miután megérkezett a jó hír és sokan megkísérelték annak jelen-tését feldolgozni, feszült napok következtek. Az utolsó percekben még valami félresikerülhet? Az iz-raeli biztonsági hatóságoknak min-denesetre a palesztin oldal helyzete okoz aggodalmat. Palesztin csalá-

dok, melyek hozzátartozói mégsem szabadulnának, a szabadon enge-dést bojkottálhatják, vagy elszabo-tálhatják? Miként lehet biztosítani azt, hogy Gilad biztosan átkerüljön Gázából Egyiptomba, és azután Iz-raelbe? Hektikus hangulatban dol-goztak az illetékes hatóságok a részleteken, melyekhez jó érzékre, körültekintésre és tervezésre volt szükségük. Az izraeli oldalon 1027 foglyot kellett felkészíteni a szaba-don engedésre, ami nagy logisztikai teljesítménynek számít. A család és a lakosság aggodalmai kiküszöböl-hetetlenek voltak.

Amilyen kínzóak a Gilad meg-érkezésére való várakozás órái voltak, olyan végtelenül nehéz és sok kérdés is vetõdött fel: Miként fog a katona reagálni családjára? Milyenek voltak fogvatartásának körülményei? Szemrehányásokat tesz-e majd népének, hogy miért tartott ilyen soká kiváltása? De a legégetõbb kérdés a következõ volt: Milyen fi zikai és pszichikai állapot-ban érkezik vissza Gilad?

Számos egykori izraeli kato-na jutott szóhoz a médiában, akik Egyiptomban, Líbiában vagy Szí-riában akár éveket is eltöltöttek

hadifogságban vagy túszként. Õk elmondták, milyen súlyos lelki kö-vetkezményekkel járhatnak az ilyen idõszakok – még kemény kínzások nélkül is. Õk azt tanácsolták, hogy Giladnak idõt és nyugalmat kell adni, egyben biztosítani kell a ma-gánszféráját. Így az izraeli hadse-reg vezetése elõre eldöntötte, hogy mindössze két operatõr veheti fel Gilad megérkezését. Ezenfelül a család lakhelye már napokkal elõtte el volt zárva a külvilágtól. Az izraeli média egy morális szerzõdést dol-gozott ki, miként tudósítsanak úgy, hogy a család békéjét is megõrizzék.

Abban minden oldalon egysége-sek voltak, hogy ez a fi atal ember végtelen nagy segítséget jelent a családja számára. Ez mindenki elõtt teljesen világossá vált, amint lát-hatták, ahogy a család karjába zárja fi át. Fizikailag sértetlennek tûnt, jóllehet sápadt, gyenge és láthatóan megviselt volt. Minden igyekezet el-lenére a fi atalemberrel, aki öt év óta alig látott más embereket és élete nem volt normálisnak nevezhetõ, rendkívül sok minden történt né-hány óra leforgása alatt. Fizikailag rendben volt, viszont legyengült. További vizsgálatok fognak fényt deríteni állapotára. Hogy a lelkiál-

9

lapota milyen, azt majd az idõ fogja megmutatni.

Izraeli oldalról jelentõs igyeke-zetet lehetett megfi gyelni. Gilad számára új egyenruhát készítettek, hogy ezt az érzetet keltsék benne: «Az állam nevében mint katonát küldtünk ki egy küldetésbe, és államként mi mind ebben a stá-tuszodban vártunk vissza.» Ez

a gesztus annál is inkább nagy jelentõségû, ha meggondoljuk, hogy Gilad a fogságából származó egyetlen videó-felvételen Hamasz egyenruhában látható, és közvet-lenül az izraeli tiszteknek történt átadása elõtt az egyiptomi médiá-nak adott interjújában nagy nyomás alatt állhatott, mert úgy látszott, hogy szégyelli magát. Új egyenru-

hájában bíztatást nyert és ismét egy hivatásos katona benyomását keltette, mivel izraeli földön már mosolygott is. Lélekjelenléte abban fejezõdött ki, hogy tisztelgett Benja-min Netanjahu miniszterelnöknek, Ehud Barak védelmi miniszternek és Benny Gantz vezérkari fõnöknek. Hozzátartozói ezt követõen zárhat-ták karjaikba. AN ■

SHALIT ELRABLÁSA

Idõrendben 2006. június 25. Az IDF (izraeli had-

sereg) egy harckocsiját támadás éri Kerem Shalomnál. Hanan Barak és Pavel Slotzker életét veszti, Gilad Shalit tizedest a Gázai-övezetbe hurcolják.

2006, június 28. Izrael reagál a tá-madásra, és katonai akciót indít a Gázai-övezetben és egy tucat Ha-masz aktivistát fog el.

2006. szeptember Elsõ életjel Giladtól: egy levél.

2007. április Elsõ jelentések ar-ról, hogy tárgyalás kezdõdik kicserélésérõl.

2007. június Újabb életjel Giladtól: egy hangfelvétel.Idõ közben a Hamasz fegyverrel ragadja magához a hatalmat a Gázai-övezetben.

2007. december A Hamasz új köve-telésekkel áll elõ a fogolycserét illetõen, amin Izrael megdöbben.

2008 . február Gilad második levele. 2008. április Chaled Mashal, a Ha-

masz politikai vezetõje elsõ alka-lommal nyilatkozik hivatalosan Giladról: «Õ él, és jó ellátásban van része.»

2008. június Gilad harmadik levele. 2008. július Gilad bajtársai, akikkel

együtt vonult be, befejezik szolgála-tukat.

2008. december Az «Öntött ólom» ka-tonai hadmûvelet: Izraelben hiába reménykednek Gilad katonai úton történõ kiszabadításában.

2009. február Izrael a fogvatartott pa-lesztinoknak egy új listáját terjeszti a Hamasz elé, akiket kész elenged-ni. A Hamasz elveti az ajánlatot.

2009. március Amint Gilad fogsá-gának 1000. napja beköszöntött, a család a miniszterelnöki rezi-dencia elõtti tiltakozó sátorba költözik.

2009. június A volt amerikai elnök, Carter a Gázai-övezetben tett lá-togatásakor újabb levelet hoz Giladtól.

2009. augusztus Ismertté válik, hogy egy német közvetítõn ke-resztül tárgyalás folyik Izrael és Hamasz között.

2009. október Egy videó-üzenet érkezik Giladtól. Ezért cserébe Iz-raelnek 19 palesztin foglyot kell elengednie.

2010. május A Hamasz a német közvetítõ közbenjárását elutasít-ja, és minden kapcsolatot befa-gyaszt.

2010. június A szülõk a fogság ötö-dik évfordulóján tiltakozó felvo-

nulást rendez-nek keresz-tül az or-s zágon . L a k h e -l y ü k -nek a tiltakozó sátrat ad-ják meg Iz-raelben: «Haza csak Giladdal együtt megyünk.»

2010. október A tárgyalásokat egy új német közvetítõvel ismét felve-szik.

2011. június Egyiptomi vezetés és német közbenjárás mellett a tár-gyalások elõre haladnak.

2011. októbr 11. Gilad fogságának 1935. napja; az öröm és döbbenet napja Izraelben: Õ kiszabadul, de 1027 palesztin terrorista szabadon engedése fejében. ■

Gilad Shalit apjával (jobbról), Izrael miniszterelnökével Netanjahuval és Barak

védelmi miniszterrel a Tel Nof-i légibázison

HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

10 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

A KÖVETKEZMÉNYEK

Fájdalmas ár Csak az 1970-es években fi zetett 1:1-ben Izrael foglyokért. Azóta az izraeli foglyok kiadásáért, sõt holttesteik kiszolgáltatásáért arányta-lanul magas árat volt kénytelen fi zetni az ország. Ez az ár szám sze-rint és a foglyok státuszát tekintve soha nem volt még ilyen magas, mint most.

A legutóbbi cserét Izrael 2008. július 16-án élte át. A Libanonból 2006-ban elrabolt két izraeli katoná-nak, Ehud Goldwassernek és Eldad Regevnek kellett volna hazatérnie. Izrael az utolsó pillanatig reményke-dett, de mégis csak katonái földi ma-radványait kaphatta vissza. Miközben Izraelben gõzerõvel folytak az 1027 palesztin fogvatartott szabadon en-gedésének elõkészületei, egy egészen más megemlékezésre is sor került, amely e napokban még több fájdalmat okozott: Október 16-án emlékeztek meg Ron Arad 25 évvel ezelõtti elfo-gásáról. Egy Libanon felett lezuhant izraeli harci gép navigátoraként ke-rült Arad az Amal-milicisták kezére. Kezdetben érkeztek életjelek tõle, 1990-tõl nyoma veszett. Csupán olyan értesülés létezik, hogy átadták a Heszbollah-milicistáknak, és feltéte-lezik, hogy Iránba hurcolták. Az, hogy Ron Aradot nem sikerült se kiszabadí-tani, se kicserélni, amolyan nyílt seb-ként tátong az izraeli társadalom lel-kén. Az emlékünnepségen felesége, Tami mindenesetre elmondta, hogy mennyire örül Gilad közeli szabadu-lásának.

Ez alkalommal elõre bebizonyo-sodott, hogy Gilad «jó egészségi álla-potban» van. Az ár most is rendkívül magas volt, mivel Izrael elítélt és bün-tetésüket töltõ palesztin terroristákkal fi zethetett. Nem elõször kerül rá sor, hogy Izrael magas és az ország számá-ra oly nagyon fájdalmas árat fi zet egy katonájáért vagy civil polgáráért. Több hasonló megállapodás vonult be az utóbbi évtized történelmébe, amelyek valóságos nemzeti traumát okoztak.

Gilad Shalitért 1027 palesztin fog-lyot engedtek szabadon. Közöttük sokak kezéhez tapad vér. Eddig 477 fogolyról lehetett tudni, hogy október 18-án elsõ körben elengedték õket.

Közülük 280 palesztin terrorista töltötte életfogytiglani börtönbünte-tését. Mivel sokukat többszörös élet-fogytiglanra ítélték, olyan férfi ak és nõk kerültek szabadlábra, akiknek összesen 926 év életfogytig tartó bün-tetést kellett volna letölteniük. Ez azt jelenti, hogy 926 emberélet terheli a lelkiismeretüket.

Ha az ember venné arra a fárad-ságot, hogy a nyilvánosságra hozott listán megadott maradék 200 szaba-don engedésre kerülõ letöltendõ éveit

összeszámlálná, akkor összesen 4.500 év bör-tönbüntetés jönne ki. Átlagosan, ahogyan az izraeli Ha’aretz napilap utánaszámolt, ezek 44 százalékát ülték le a büntetésüknek; ami azt jelenti, hogy az átlag 28 éves büntetésükbõl ép-pen hogy 11,3 évet töltöt-tek rácsok mögött.

Még ha a Hamasz ily módon bizonyosan plusz pontokhoz is juthatott, az izraeli kormány utalt rá, hogy az igazi «nehéz fi úk», akik a palesztin terroriz-mus valódi zászlóvivõinek

számítanak, továbbra is lakat alatt ma-radnak. A Hamasz végül néhány korai követelésérõl lemondott. Ezzel a Ha-masz, amint azt az izraeli média írja «hátszelet kapott», mégis sok kritikát is kénytelen volt saját soraiból zsebre ten-ni, végül mégis betört. Abban megegyez-nek a vélemények, hogy a fogolycsere a Hamaszt erõsíti a Fatahhal szemben – te-hát Abu Mazennel és a Palesztin Auto-nómiahatósággal szemben. Ott meg bosz-szankodnak, mivel a Hamasz elsõsorban a saját követõi elengedésének érdekében járt közben, így számos Fatah terrorista, beleértve neves vezetõket is, börtönben maradtak. Az elsõ 477 foglya közül 300 Hamasz-tag volt, a többi pedig a Fatahhal azonosítja magát.

A szabadon engedett gyilkosok és segítõik a mai napig sem bánták meg tettüket – ellenkezõleg, egyesek véres tetteikkel büszkélkedve vonultak ki a börtönbõl. A szabadulás egyesek részé-re mégsem lesz teljes siker: Bár szaba-dultak, de többségük mégsem térhet haza, mivel Izrael a csereszerzõdésben ragaszkodott ahhoz, hogy kiutasítás sújtsa õket. Így egyes Hamasz és Fatah követõknek Ciszjordániából a Gázai-övezetben vagy más országokban kell letelepedniük. Egyesek megpróbáltak kibújni ez alól, és átjutni a Gázai-öve-zet határán. Mindenek elõtt egyes vi-láginak számító nõi fogoly nem örült a radikális iszlámista Hamasz uralma alatti életnek a Gázai-övezetben.

Ezen kívül sok szabadon engedett, a Gázai-övezetbõl származó terrorista szintén nem térhet haza, hanem más államokba kell tovább menniük. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem egyesül-hetnek családjaikkal, másrészt teljes biztonsággal egy rosszabb élet várhat rájuk, mint az izraeli börtönökben, ahol az étkezés szabályozott és egyéb könnyítések is, mint a fodrász és a TV-nézés, de még a magas szintû távokta-tás is igénybe vehetõ.

Ezek, tekintettel e terroristák tet-teire, igen csekély vigaszt jelentenek. Ami nagy aggodalmat jelent az izraeli társadalom számára, mely nehéz szív-vel ugyan, de nagy többséggel a fogoly-csere mögé állt, az egy egészen más statisztika: Tanulmányok kimutatják, hogy az ilyen kivásárolt terroristák 60 százaléka a jövõben újra terrorcselek-mények elkövetõivé válik. AN ■

Névsor, beleértve a büntetési tételeket is: http://shabas.gov.il/listeng1.xls

11

VENDÉGKOMMENTÁR

Csökkenteni vagy sem? Izraelben heves tárgyalások folynak arról, hogy szabad-e a honvédelmi költségvetést csökkenteni a jóléti állam szolgáltatásainak javára. A vélemények megoszlanak.

Yakir Elkariv az egyik legnagyobb izraeli napilapnak az Yediot Acharonot–nak írt, és állást foglalt a katonai költségvetés csökkentése mellett.

«A kérdés, hogy csökkenteni kell-e a katonai kiadásokat, vagy sem, messzemenõen retorikai természetû: A pozitív válasz már ismeretes. Az egye-düli kérdés az, hogy milyen mélyen nyúljunk bele ebbe az igencsak mély zsebbe.

Az igazi meglepetést a költségve-tés struktúrája jelenti: Kiderült, hogy a kereken 50 milliárd sékelnek (kb. 10 milliárd euro) majdnem a felét minden évben arra használják fel, hogy a fi ze-téseket és a hivatásos tisztek nyug-díját kifi zessék. (...) A megmaradt fél részt, így hangzik számunkra a magya-rázat, már nem lehetne csökkenteni anélkül, hogy nemzeti biztonságunkat komolyan kockára ne tennénk.

Ez kétség kívül ahhoz a kérdéshez vezet, hogy ki az, aki ellen nekünk védekeznünk kell? Az óriási jordániai hadsereg? A szédelgõ Szíria? A liba-noni fenyegetés? Végül is annak az esélye, hogy régiónkban egy régi tí-pusú háború törjön ki, szinte a nullá-val egyenlõ. Manapság már a legtöbb esetben olyan hadmûveletekkel van dolgunk, amelyek néhány napig tarta-nak, és mint választási kampányokat rendeznek meg. A csatajelenetek is megváltoztak: Amíg hajdan felfegyver-zett csapatok harcoltak egymással a csatamezõn, addig ma egy kis felfegy-verzett egység, amelyet egy klimatizált parancsnoki központból irányítanak, egy egész hadjárat munkáját elvégzi. (...) De az egész parancsnokság arra törekszik, hogy létezését, elõnyeit és tartalékait kiharcolja. (...) Erõs ide-gekre és sok tapasztalatra van szük-ségünk, hogy ezzel az óriási vezetõ ré-teggel szembeszálljunk, és a jól ismert retorikának ne engedjünk.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy az a pénz, amelyet a honvédelem költség-vetésének csökkentésébõl nyerünk, nem fog elveszni: Ugyanis mint a ful-doklónak levegõre, olyan szükség van rá a gyermeknevelésben, a szociális-és

egészségügyi rendszerben, és más gaz-dasági területeken, amelyek a csök-kentések súlya alatt összeroppannak, és amelyeknek nem sikerül a lakosság számára létfontosságú szolgáltatáso-kat nyújtani. (...)»

Hagai Segal újságíró, aki szintén a Yediot Acharonot- nak ír, ezzel ellentét-ben így nyilatkozott:

«(...) Az izraeli haderõnek tovább-ra is meg kell maradnia szent tehén-nek? Egyáltalán nem. Egyetlen sékelt sem szabad elvennünk a honvédelem költségvetésébõl? A csökkentések megengedettek. Idõrõl idõre kormá-nyunknak körültekintõen meg kell vizsgálnia Izrael reális biztonsági szükségleteit, és aszerint kalkulálnia a költségvetést. Nem léteznek szent páncélosok és Vaskupola rakétavé-delmi rendszerek sem az IDF-nél, amelyek ne lennének átgondolhatóak. Egész biztosan kényszeríteni tudnánk az IDF tábornokait, hogy a hivatásos tisztek nyugdíj korhatárát emeljék fel. Egy 42 éves õrnagynak nem kel-lene még nyugdíjba mennie, és élete hátralévõ részében egy nagyvonalú állami nyugdíjat élveznie. Legalább 60 éves koráig még tovább szolgálhatna.

A probléma az, hogy a honvédelmi költségvetés csökkentésének szurko-lói az IDF-et nem optimalizálni, hanem gyengíteni akarják. Ezzel biztos, hogy nem szabad egyetértenünk. A csök-kentésért folytatott kampányt nem egyedül a sátorvárosok tiltakozó meg-mozdulásai vezérlik. Ezenkívül ismert békeaktivisták is félrevezetik õket, akik inkább hisznek az Abbasszal kö-tött egyezményben, mint az IDF erejé-ben. (...) Ha legalább egy kicsi igazuk lenne, és Abbasszal a békénk valódi lenne, akkor valóban nem lenne szük-ségünk hadseregre nagy tartalékok-kal; egy hadsereg a svájci hadsereg mintájára elég lenne. De nincs igazuk,

és ezért a hibáért a létezésünkkel fi -zethetünk.

Ha a szomszédjaink ezt egyszer felfogják, nem lesz elég vadászgépünk és tengeralattjárónk, hogy túléljük. Éppen mint 1973-ban, kétségbeeset-ten az Egyesült Államok segítségére leszünk utalva. Ez a segítség azonban maga is idõközben már veszélyes mó-don meg lett nyirbálva. Minden nem-zetnek megvan a maga keresztje, amit hordoznia kell.» ■

Quelle: Y-Net/Bearbeitung AN

Kiderült, hogy a kereken 50 milliárd sékelnek (kb. 10 milliárd euro)

majdnem a felét minden évben arra használják fel, hogy a fi zetéseket és a hivatásos tisztek nyugdíját kifi zessék.

HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

12 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

VIDEÓ-ÜZENET

«Az igazság a békefolyamatról »Az egész világ fi gyelemmel kísérte az ENSZ-közgyûlés elõtt elhangzó beszédeket. Izrael külügyminiszter-helyettese elöljáróban megragadta az alkalmat, hogy egyes tényeket a modern média segítségével megvi-lágítson.

Ez már a második videó-üzenete Danny Ayalonnak, amelyet a világ szá-mára a «YouTube»-on keresztül küldött. A külügyminiszter-helyettes elsõ, vala-mivel több, mint hat percig tartó üzenete Izrael Állam megbízásából a következõ címet viselte: «Az igazság a cisz-jordá-niai területekrõl». Egyszerû és érthetõ szavakkal, illusztrációkkal kísérve el-

magyarázta Ayalon a hátteret és a politi-kai fejleményeket, a jogi kihatásokat és a témához kapcsolódó szakkifejezéseket is. Rá kell világítani arra, hogy a Nyugati partot politikailag helyesen nem meg-szállt területnek kellene nevezni, hanem «vitatott területnek». Ebbõl az is követ-kezik, hogy az «illegális telepek» megne-vezés sem politikailag, sem jogilag nem helyes.

Ayalonnak már korábban is meg kellett magyaráznia hasonló háttérfo-galmakat – így az Egyesült Államokban is izraeli nagykövetként. Ezt a tisztsé-get 2002 és 2006 között töltötte be. Az elõbbi években fontos pozíciót töltött be, mint politikai tanácsadó. Így példá-ul azok közé a tanácsadók közé tarto-zott, akik az egykori miniszterelnök, Ariel Sharon kormányában ténykedtek. Sharon volt az, aki az izraeli kivonulást a Gázai-övezetbõl támogatta. Ehud Olmert miniszterelnöksége alatt az izraeli kül-politika megalkotásában aktív szerepet vállalt.

Második videó-üzenetében a béke-folyamatról nyilatkozott. A legfonto-

Danny Ayalon: «Melyik Palesztinát akarták hát õk felszabadítani?»

sabb, hogy megpróbálta azt kimutatni, miszerint a cisz-jordániai területen a konfl iktus hátterét nem Izrael je-lenléte képezi. Ezért sokkal inkább a palesztin vezetés ellenszegülése Iz-rael Állammal szemben a felelõs. «Ha Israel jelenléte a konfl iktus okozója, akkor ebbõl az következik, hogy 1967 elõtt nem léteztek konfl iktusok, mivel-hogy Izrael nem volt jelen ciszjordáni-ai térségben, igaz?», így érvelt ebben a második videó-üzenetében. Ebben az összefüggésben megpróbált történelmi és teljesen bonyolult, zavaros tényeket is egyszerûen bemutatni, mint például: A «Palesztin Felszabadítási Szervezet» (PFSZ) 1964-ben alakult meg, tehát egy olyan idõszakban, amikor a cisz-jordániai térség arab kézben volt. En-nek kapcsán aztán felvetõdik a kérdés: «Melyik Palesztinát akarták hát õk fel-szabadítani?»

Ayalon ebben a klippben, amely ugyanúgy hat perces volt, részletesen kitér arra, hogy az évtizedek során milyen ajánlatok hangzottak el Izra-el részérõl, és a palesztinok ezeket hogyan és miért utasították mindig vissza. Mindemellett azt is kimutatta, hogy tulajdonképpen nem is a cisz-jordániai területekrõl van szó. Arab nézõpontból ugyanis a kulcskérdés magának az Izraeli Államnak a léte-zése. AN ■

Einzusehen unter: http://www.youtube.com/watch?v=SGq6UEeqRc0 und http://www.youtube.com/watch?v=QAuBc_cbXo0

A PALESZTIN ENSZ-BEADVÁNY

Kiagyalt taktika vagy merõ ostobaság?Az egész világ az ENSZ közgyûlésére fi gyelt és annak keretében a Palesztin Autonómiahatóság (PA) által be-nyújtott szerzõdésre. Valójában mi áll ennek hátterében?

Klasszikus mûvében, A kormány-zók balgasága címû regényében Bar-bara Tuchman írónõ megvizsgálja egyes kormányok kezdeményezéseit, amelyek aztán õket olyan út választá-sára késztetik, melyek elsõ tekintetre érdekeiknek ellentmondanak, és végsõ soron fatális eredményre vezetnek. Úgy tûnik, ebben a modellbe illik a palesz-tin kezdeményezés is, amelyben a PA-elnök, Abu Mazen (Mahmud Abbász) 2011 szeptemberében Palesztina teljes értékû ENSZ-tagságát kérte.

A palesztinoknak ez az egyolda-lú lépése ellentmond olyan alapvetõ megállapodásoknak, amelyek a két fél között már régóta kialkudottak vol-tak, és Izrael szemszögébõl megtorpe-dózta azt, hogy a még kihasználatlan lehetõségeket rejtõ tárgyalásokat foly-tatni tudja. Ráadásul Abu Mazen elnö-köt különbözõ oldalról többször is fel-szólították, hogy inkább hagyja. De õ az ENSZ pozitív többségére számíthatott.

Az ENSZ-közgyûlés tagjainak több mint kétharmada arab és/vagy musz-

lim, valamint olyan nemzetekbõl áll, amelyek a harmadik világ államai közé sorolhatók be. Ezért tudott Abu Mazen az ENSZ-közgyûlés jóváha-gyásában olyan biztos lenni. Ámde a bökkenõ a dologban az, hogy az új tagállamok felvételérõl nem az ENSZ-közgyûlés dönt. Ez a grémium legjobb esetben is «állandó megfi gyelõként tagsági státusz nélkül» veheti fel Pa-lesztinát. Az új tagok felvételérõl az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt. Ezt Abu Mazen nagyon jól tudta. Ezenkí-

wikipedia

13

vül már jó elõre tudomására hozták, hogy abban az esetben is, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában a 15 szavazat-ból a szükséges többségû kilenc meg-lesz, az Egyesült Államok akkor is vé-tót emel. Más szavakkal: A beadvány innentõl kudarcra van ítélve.

Ennek ellenére Abu Mazen benyúj-totta kérelmét. Elsõ pillantásra ez va-lahogyan értelmetlen vállalkozásnak tûnik. De itt mindenképpen többrõl van szó. Abu Mazen ugyanis biztos lehetett abban, hogy a Palesztina-té-mát ezáltal felújította, és kellõ súllyal dobta be a világ nyilvánosságának köztudatába. Errõl õ tudatosan dön-tött, még azon az áron is, hogy ezután az Izraellel folytatott béketárgyalá-sok útja elzáródhatott, mert éppen ez a lépése kétségtelenül ellentmond az oslói-egyezménynek.

Ez is lényeges oka annak, hogy az Egyesült Államok ez ellen az egy-oldalú kezdeményezés ellen foglalt állást. Vétójuk bejelentését gazda-sági szankciók is követték. Csupán néhány nappal a Biztonsági Tanács tárgyalásai után az Egyesült Álla-mok kongresszusa bejelentette a PA

részére esedékes kifi zetés befagyasz-tását. Ez esetben 200 millió dollárról volt szó, kereken egyharmada az éves kifi zetéseknek, amelyeket az USA a PA részére folyósít. El lehet képzel-ni, hogy ez az összeg, már nagyság-rendje miatt is, a palesztinok számára alapvetõ jelentõségû.

Izrael pillanatnyilag hasonló in-tézkedéseket fontolgat; az állam fon-tolóra veszi, az adókifi zetések befa-gyasztását, amelyeket a PA részére szedett be és aztán továbbította neki (mint például az Izraelen keresztül szállított javak utáni különadók). Ez esetben kereken 1,2 milliárd dollár nagyságrendû éves bevételrõl van szó. Izrael ezt a lépést minden prob-léma nélkül az oslói-egyezmény meg-sértésével indokolhatja, és ennélfog-va teljes jogi legitimációval megvaló-síthatja.

A következményeket nem ne-héz kitalálni: ez pedig Abu Mazen kormányának összeomlása, mivel a

PA ezek nélkül a pénzforrások nél-kül semmilyen tekintetben sem tud mûködni. De ennek más kihatásai is vannak: Ha a palesztin nyilvános-ságnak további csalódásokat kell zsebre vágnia, úgy csalódottságuk semmiképpen sem járul majd hozzá a PA stabilitásához. Abu Mazen kez-deményezése ebben a tekintetben is nemkívánatos eredményre vezet-het. Szóval: Abu Mazen egy nagyon magas fára mászott fel, és közben elfûrészelte azokat az ágakat, ame-lyek lehetõvé tették volna számára, hogy leszállhasson. ZL ■

Mahmud Abbas (Abu Mazen) az ENSZ fõtitkárával Ban Ki Moon-nal

HÁTTÉR

Izrael telepeinek fejlesztése Izraellel összefüggésben szerte a világon mindig felvetõdik a telepek fogalma. A következõ cikk ezzel kapcsolat-ban néhány alapvetõ aspektusba enged betekinteni.

Az 1967-es Hatnapos háború az egyik döntõ fordulópont Izrael Állam történetében. E háború kihatásainak tekintetében mind máig megoszlanak a vélemények. Alapvetõen elmondha-tó, hogy az ország akkoriban az izraeli hadsereg összehasonlíthatatlan sikere fölött érzett eufóriában élt. Erre vonat-kozóan az is fontos szerepet játszott, hogy a zsidóknak 1967 után végre sza-bad bejárásuk volt legszentebb helyük-höz, a Siratófalhoz.

Ugyanakkor már a katonai gyõzelmet követõ hetekben intenzív po-litikai, de fi lozófi ai-etikai vitákra is sor került: Maradnia kell Izraelnek a cisz-jordániai területen? Egyesek ezt mo-rális szempontból kifogásolhatónak és Izrael Állam számára veszélyesnek tar-tották. Mások szerint az új határvonal nagyobb védelmet jelentett a kis állam polgárait érõ támadásokkal szemben.

Ez a vita mind a mai napig – valamivel több, mint 44 évvel késõbb is – folyta-tódik; tekintettel az Oslói Egyezmény-re és az izraelieknek a Gázai-övezetbõl való kivonulása után történt fejleszté-sekre, már egészen más érvek jutnak szerephez.

Azóta minden hatalmon lévõ izraeli kormány viszonylag egységes vonalat képviselt a telepes politika dolgaiban – közben pedig kihagyták a Gázai-öve-zetben történõ és a jeruzsálemi fejlesz-téseket bizonyos rendkívül sajátságos szempontok alapján (ezek azonban már túlfeszítenék e cikk kereteit). Va-lóban az elsõ telepeket a Munkapárt ideje alatt avatták fel. Többségében az akkori idõk Munkapártjának kormány-zása alatt (Golda Meir und Jitzhak Ra-bin) jöttek létre a Jordán-völgy telepei, amelyeket biztonsági megfontolásokból a jordániai határ mentén létesítettek.

De Simon Perez 1970-ben például Cisz-Jordánia területén is felavatott olyan telepeket, mint Kiryat Arba (Hebron bibliai elnevezése). Akkor ott 120 zsidó család telepedett le. Napjainkban en-nek a telepnek már 7.000 lakosa van. Ez a fejlõdés érvényes sok más telepre is. A ma is fennálló telepek többsége csak lassan az 1970-es évek folyamán jött létre, sok közülük azonban csak az 1980-as években.

Ehhez kapcsolódóan két fejlemény játszik fontos szerepet: Az egyik a «Gush Emunim» (a hûségesek blokkjá-nak) megalapítása a vallásilag motivált telepesek parlamenten kívüli mozgal-maként 1974-ben. Ebbõl a mozgalom-ból vált ki 1979-ben egy kemény ideoló-giai mag, amely létrehozott egy illegális alapot, amelynek tagjai bombatámadá-sokat hajtottak végre palesztinok ellen. Ezt az illegális magot 1984-ben felfe-

HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

IZRAEL ÉS TÖRÖKORSZÁG

Erdogan most teljesen magán kívül van? Pillanatnyilag úgy tûnik, hogy a török miniszterelnök, Erdogan kizárólag a konfrontáció vonalán áll. Céltáblá-ja: Izrael. Elsõ tekintetre úgy tûnik, mintha egyszerûen minden viszonyítási készségét elveszítette volna, de ha jobban odafi gyelünk, más képet kapunk.

dezték, és tagjait hosszú börtönbünte-tésre ítélték. A másik ilyen fejlemény a Likud történelmi jelentõségû választási gyõzelme 1977-ben, mert ideológiailag a Likud teljes mértékben a telepes po-litika mögé állt, és támogatta azt. Ez ahhoz vezetett, hogy a szétszórt telepek és azok lakosainak száma nagymérték-ben megnövekedett.

Jelenleg majdnem 300.000 zsi-dó él több mint 300 telepen és külsõ helyõrségeken Júdeában és Samáriában (Kelet-Jeruzsálemet nem számítják ide), ez azt jelenti, hogy az állam zsidó polgárainak körülbelül öt százalékáról van szó.

Ugyanakkor a telep nem település, mivel jellegükben nagy különbségek állnak fenn. Meg kell különböztetnünk a zárt városokat több tízezer lakossal, mint például Ariel és Betar Illit. Azután ott vannak Jeruzsálem elõvárosai, ame-lyek az 1967-ben elfoglalt területeken fekszenek, mint Gilo és Ma’ale Adumin. További három kategóriát jelentenek végül a kisebb települések, melyek olyan zsidó enklávékat alkotnak, mint amilyenek Hebronban vannak, továb-

bá a védelmi-és határfalvak, valamint a külsõ helyõrségek, amelyek gyakran csak sátrakból és konténerekbõl állnak.

Azonban nem ez az egyedüli különb-lég, hiszen az ideológia, ill. az öntudat is fontos szerepet játszik. Más szavakkal: Nem minden izraeli zsidó, aki Júdeában és Samáriában él, vallaná magát ideoló-giai okokból telepesnek. Ez mindenek elõtt a Jeruzsálem elõtt elterülõ városok-ra és olyan településekre érvényes, mint Ariel (1978–ban világiak alapították, ma kereken 17.000 lakosa van). Gyakran éppen fi atal párok költöznek az ilyen telepes városokba vagy elõvárosokba, mert itt olcsóbbak a lakások – szóval: õk nem ideológiailag motiváltak. Ezzel szemben ott áll az a hívõ zsidó lakos-ság, amely gyakran világnézeti okokból olyan helyekre költözik, amelyeket a «Nagy Izrael» területének tekintenek. Ilyen esetben gyakran van szó ókori bib-liai városok újra betelepítésérõl, mint például Bet El, Efrata, Shilo és Tekoa. De ide tartoznak olyan helységek is, mint Kfar Etzion, amely az úgynevezett Gush Etzion településgyûrûhöz tartozik, amely már a brit mandátum idején ke-

letkezett. Itt éppúgy, mint Hebronban az évszázadok óta fennálló zsidó lakosság tekintetében meg kell említeni, hogy õk az 1920-as és 1930-as mészárlást átél-ték, és Izrael Állam megalakulásakor elûzték õket.

Aki tehát telepekrõl beszél, az na-gyon különbözõ típusú települések-re utal, és olyan lakosságra, amely a legkülönbözõbb okokból vett ott magá-nak lakhelyet. Ezenkívül Izraelben az is a köztudathoz tartozik, hogy melyek azok a határ-vagy védelmi falu jellegû telepek, amelyek mérsékeltebb állás-pontot képviselnek, és velük szemben melyek azok, amelyek már radikáli-soknak mondhatóak. Noha ráadásul szüntelenül az építési tilalomra hi-vatkoznak, amit Netanjahu amerikai nyomásra vezetett be, mégis kevesen tudják, hogy az izraeliek kivonulásuk-kor a Gázai-övezetbõl az izraeli bé-ketörekvések részeként Júdeában és Samáriában négy telepet ürítettek ki, és az ország legfelsõbb bírósága – a külföld nyomása nélkül – újra és újra elrendeli a külsõ helyõrségek kiüríté-sét. AN ■

Néhány éve még török haditengerészeti egysé-gek állomásoztak Haifa kikötõjében.

A török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan az utóbbi idõben alig hagyott ki egyet is a szokásos vádaskodásokból, amelyeket az antiszemita propaganda a zsidók ellen felhozott. Szidta Izraelt és kivétel nélkül mindig az ország szemére vetette, hogy mindenért az a felelõs, ami a Földközi-tenger régióiban történik. Az persze teljesen világos, hogy Erdogan

Izraelt csak a rossz dolgokért tette felelõssé.

Lássunk egy kivonatot a szemre-hányások listájából: Izrael eszközként használja a Holocaustot arra, hogy az áldozat szerepében tetszelegjen, állító-lag manipulálja azokat a katonai esz-közöket, amelyeket Törökország meg-szerzett. Izrael állítólag segítséget nyújt a kurdoknak és a PKK–nak. Kiéhezteti az embereket a Gázai-övezetben. Izrael lenne a felelõs palesztinok ezreinek ha-láláért, és Izrael maga, Erdogan szerint, a 63 év folyamán, Izrael Állam megala-kulása óta «mindössze 200 saját áldo-zatot» számlált. Ez a lista még a végte-lenségig folytatható lenne. Az Izrael és Törökország közötti viszony további elmérgesedésében jelentõs szerepet

játszik a következõ vád: Izrael állítólag olyan helyeken kutat nyersanyag után, amelyek egyáltalán nem tartoznak az állam felségterületéhez, és ennek érde-kében még Törökország õsellenségével, a görög Ciprussal is szövetkezett.

A szemrehányások részben oly mér-tékben abszurdak és hajuknál fogva elõráncigáltak, hogy csak megmoso-lyogni lehetne azokat, ha nem lennének keserûen valóságosak. Erdogánnak soha nem csúszik ki semmi véletlenül a száján. Õ Izrael Állammal szemben, amely egykor stratégiai szövetségesé-nek számított, világos taktikát követ: a masszív konfrontációt. Nem maradt pusztán a szavak területén, amint azt a térségben tett villámlátogatásai is mutatják. Így például elrendelte orszá-ga harci repülõgépei kódjainak meg-változtatását. Ezeken a kódlistákon olyan izraeli harci gépeket, melyeknek

15

pilótái egykor török kollégáikkal közös manõvereket hajtottak végre, most el-lenséges objektumokként határoztak meg.

Diplomáciai szinten a kapcsolatok teljesen megszakadtak. Az izraeli nagy-követség személyzetét kiutasították, és a török-izraeli baráti társaságot felszá-molták. Az izraeliek már nem utaznak Törökországba, és a válság a kereske-delmi szektorra is kiterjedt, mert éppen úgy, ahogyan a katonai együttmûködést Erdogan felmondta, ugyanúgy a gazda-sági kapcsolatokat is befagyasztatta. Ezen a szinten már a kapcsolatok csak akkor mûködnek, ha azok személyes kontaktusra vezethetõek vissza.

De mindez miért? Kiváltó oknak a Gáza-fl ottilla tûnik 2010 tavaszán és a megölt török polgárok. De a Törökország és Izrael közötti baráti kapcsolatoknak

ellenségessé válását kizárólag csak ez-zel magyarázni, túlságosan is sántítana. Sokan hiszik azt, hogy Erdogannak re-gionális törekvéseiben mindenekelõtt el kell távolodnia Izraeltõl. Az Izrael elleni támadások kiélezésére már akkor össz-pontosított, amikor a felforgató meg-mozdulások az «arab tavasz» keretében érzékelhetõek voltak. Egy hatalmi vá-kuum kialakulását szimatolta meg, amit Törökország javára szeretett volna ki-használni. De ha pontosabban megvizs-gáljuk a körülményeket, akkor ebben a magyarázatban is van egy bökkenõ. Törökország ugyanis gazdaságilag egy mély szakadék szélén áll. Mely orszá-got gazdaságilag a csõd fenyeget, azt alig fogják komolyan venni, mint a régió nagyhatalmát.

A Törökországban kirajzolódó gaz-dasági válság egyik oka Erdogan újra-

választása elõtti politikája. Elrendelte a bérek 20 százalékkal történõ növelését, hogy a tömegek iránta való jóindulatát biztosítsa. Ezt az intézkedést a török ál-lam külföldi kölcsönökbõl fi nanszírozta, amikor az állam idõközben már úgyis veszélyesen magas állami eladósodás elõtt állt. Ilyen háttérrel egy kudarcot Erdogan csak «a török nemzeti becsület megmentésével» tudna kiegyenlíteni. Ezért kell neki Izraeltõl eltávolodnia, hogy az arab államokhoz közeledhessen, akik szinte az egyedüliek, akik ebbõl a pácból kihúzhatnák. És egy további állí-tólagos pénzforráshoz, azaz a Ciprus és Izrael közötti földgáz-lelõhelyhez, csak akkor juthat hozzá, ha megpróbálja Izra-elt a versenyfutásban kicselezni. Követ-kezésképp sokféle okból érdekelt abban, hogy Izraelt Törökország ellenségének deklarálja. ZL ■

MUTÁCIÓ

Új felfedezés a származás területérõl A modern génkutatásnak köszönhetõen egyre több olyan betegséget ismerünk fel, melyeket mutáció során a gé-nek közvetítenek. Ám ebben az esetben az érintett olasz férfi ak egyszerre azt is megtudták, hogy zsidó elõdeik voltak.

Ez a felfedezés olaszok tucatja-it érinti a Nápoly környéki régióban, akik egy különösen ritka genetikai be-tegségben szenvednek. A közelmúltban nemcsak azt a génmutációt fedezték fel, amely ezért a betegségért felelõs, ha-nem ezzel egy idõben azt is közölhették ezekkel a katolikusokkal, hogy kereken 2400 évvel ezelõtt nekik egy közös zsidó õsük volt. Az antik világ e zsidó õsének más leszármazottai ma Izraelben élnek.

Ez a betegség a csontvelõben termelõdõ hibás vörös vértestekben

jut kifejezõdésre. Ez különbözõ mér-tékben vérszegénységhez, sárgaság kialakulásához, a hastáji szervek megnagyobbodásához és megnöveke-dett epekõ-termeléshez vezethet. Az idõ múlásával aztán ezek mellett még elõfordulhat a vas túlzott felhalmozó-dása a szervezetben, aminek szintén egészségkárosodás a következménye.

Ez a fi gyelemreméltó kapcsolat Izrael (zsidók) és Olaszország (ka-tolikusok) között egy újszerû izraeli tanulmány alapján került napvilágra,

amelyet a Petach Tikwaban mûködõ Schneider-Kórház hematológiai osztá-lyán dolgozó orvosok jelentettek meg. Õk a Congenital Diserythropoietic Anemia (CDA) nevû betegség egyik al-fajának kutatását tûzték ki célul.

Olasz tudósoknak már kereken két évvel ezelõtt sikerült a CDA-II-ért (a betegség egy alfaja) felelõs gént megtalálni. Ez esetben egy viszony-lag ritkán elõforduló betegségrõl van szó, amelyet most az izraeli kutatók közelebbrõl is górcsõ alá vettek. A mu-tálódott gén a 20-as kromoszómában található. Ugyanis minden ember két 20-as kromoszómával rendelkezik, így ez a gén is kétszer fordul elõ. Ezek a tudósok felfedezték, hogy ez a beteg-ség csak akkor alakul ki, ha e gének mindegyikénél mutáció lép fel.

HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

16 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

ÚTTÖRÕ FELISMERÉSEK

Kilátásban a cukorbetegség gyógyításának elsõ módszere?A gyógyászati kutatás nemcsak azt teszi számunkra lehetõvé, hogy a betegségeket jobban megértsük, hanem szinte mindig újszerû kezelési módszereket is kínál. Errõl van szó a Héber Egyetem tudósainak tanulmánya ese-tében is, amely forradalmat hozhat az 1-es típusú cukorbetegek számára.

A negevi Ben-Gurion Egyetem egy tanulmánya a közelmúltban nagy szen-zációt keltett, és szinte az egész világon ismertté vált. Prof. Shaul Sukenik a Soroka-Klinikáról felfedezte, hogy a 18 és 65 év közötti cukorbetegek esetében, akik kevesebb, mint 20 éve a 2-es típusú cukorbetegségben szenvednek, csökken a vércukor-szintjük a Holt-tengerben vett fürdõk következtében. Ezek elõzetes ered-mények, amelyek még közelebbi ku-tatást igényelnek, de mindenképpen meglepõek. Egy másik felfedezés, amely a jeruzsálemi Héber Egyetem tudósainak köszönhetõ, lényegesen nagyobb szenzációt keltett.

Prof. Yuval Dor ennek érdekében több kollegával együttmûködve el-nyerte a Roche gyógyszerkonszern egy fi nanciális támogatását. Szenzációt jelentett a felfedezés, hiszen magában hordja a cukorbetegség gyógyításának elsõ kiinduló pontját.

Eltérõen a Prof. Sukenik tanulmá-nyától, ezek az eredmények az 1-es típusú cukorbetegségre vonatkoznak, amelyet régebben szívesen neveztek «fi atalkorúak diabéteszének», ami azt jelenti, hogy az inzulin hormon abszolút hiánya már egész fi atal kor-ban jelentkezik. Az immunrendszer mûködésének ez a hiányossága a bé-tasejteket támadja meg, amelyek az-

tán nem termelnek inzulint. Ezek a páciensek gyakran szenvednek már gyerek-vagy ifjúkoruk óta ebben a fajta cukorbetegségben, amely lényegesen ritkábban fordul elõ, és szükségszerûn inzulin injekciókkal kell ke-zelni.

Prof. Dor felfedezte kutatómun-kája során azt a kulcsjelet, amely az inzulintermelõ bétasejtektõl szárma-zik és utasítást ad a termelésre. «Ta-nulmányunk kimutatja, hogy egy ma-gasabb vércukorérték azt közvetíti a bétasejteknek, hogy regenerálódjanak. Noha nem a vércukor, mint olyan az, amely a jelet kibocsátja, hanem sokkal inkább a bétasejtek azon képessége, hogy a glukózt érzékelni tudják.» Ezál-tal elõször sikerült a tudósoknak ebbe a mechanizmusba bepillantani. Ezek szerint a tulajdonképpeni leolvasása annak, hogy magas a vércukorszint, kiváltója lesz bétasejtek regenerálódá-sának.

Ezen inzulintermelõ sejtek tevé-kenysége nélkül (szó szerint: inzulin nélkül) a szervezet nem képes a vér-ben lévõ glukózt feldolgozni és belõle energiát nyerni. A vérben felhalmo-zódott glukózt nem tudja a szervezet energiaforrásként értékesíteni. Ilyen esetben szükségszerûen inzulint kell juttatni a szervezetbe. Ennek az álla-potnak a megváltoztatásához, olyan módszer kifejlesztésére lenne szük-ség, amely a bétasejtek utóképzõdését és számát növelné. Következésképpen pontosan ezen a ponton mutatkozik

Mindemellett az izraeli orvosok vissza tudták vezetni a mutáció kiala-kulásának útját. Rájöttek arra, hogy a CDA-II eredete Észak-Afrikára, külö-nösen Marokkóra tehetõ. A tanulmány tizenegy páciensre összpontosít, közü-lük tíz zsidó, akik Marokkóból szár-maznak. A tizenegy zsidó páciens köz-vetlen elõdjei Algériából származnak. Ugyanakkor az is napvilágra került, hogy minden Marokkóból származó páciens esetében kimutatható mindkét gén mutációja.

Ebbõl eredõen azt a tézist állítot-ták fel, hogy ezeknek az embereknek közös õsük kellett legyen. Ismert az a tény, hogy az elsõ zsidók kereken 2600

évvel ezelõtt érkeztek Marokkó terü-letére, rögtön a babiloni számûzetés után. Egy bonyolult statisztikai prog-ram segítségével ki tudták számítani, hogy a mutációnak pontosan 118 ge-neráción át kellett fellépnie, ami azt jelenti, hogy visszamenõleg 2400 évre datálódik. Abban az idõben Izráel fö-lött a perzsák uralkodtak, és kereken 70 évvel késõbb Nagy Sándor vezette ebbe a régióba hadjáratát.

Ezek a kutatási eredmények szak-mai körökben nagy feltûnést keltet-tek. Elsõként a nápolyi olasz tudósok érdeklõdtek a Schneider-Kórházban. Azt kérték, hogy pontos DNS-adatokat küldjenek nekik, hogy az izraeli pácien-

sek adatait összehasonlíthassák saját pácienseik adataival. Ugyanis rögtön az a gyanú merült fel, hogy náluk is éppen az a mutáció alakulhatott ki, mint az iz-raeli pácienseknél. És igazuk lett.

Ezáltal bebizonyosodott, hogy az olasz és az izraeli betegeknek tulaj-donképpen közös zsidó õsük volt, akik az ókorban Marokkóban éltek. Ezenfe-lül következtetni lehet arra, hogy ez a mutáció a Római Birodalom idejében, amikor az emberek nagyon gyakran országról országra vándoroltak, elju-tott Európába. Aztán két évezreddel késõbb elérte ez a mutáció Izrael Ál-lamot is a Marokkóból bevándorló zsi-dók által. ZL ■

Akik a 2 típusú cukorbetegségben ke-vesebb mint 20 éve szenvednek, csökken a vércukorszintjük a Holt-tengerben vett fürdõk következtében

17

meg az izraeli tudósok felfedezésének hatékonysága.

A kutatási anyag kimutatta, hogy a magas vércukorértékeket mutató cukorbeteg laboratóriumi egerek az utóbbi idõben több új bétasejtet termel-tek, mint a nem cukorbeteg egerek. Következésképp a glukóz légyeges ösztönzést ad a bétasejtek regenerá-lódásának. Részleteiben ezenfelül fel-fedezték, hogy a sejt minden enzime, amely érzékeli a glukózt – elnevezése glukokinézis –, az a kulcsmolekula, amely a bétasejteket regenerálódásra ösztönzi.

A bétasejteket minél jobban igény-be veszi a magas vércukorszint, annál több új sejtet hoznak létre. Követke-zésképp ezáltal felfedezték azt a me-chanizmust, amely az életfontosságú bétasejtek megnövekedett képzéséhez elengedhetetlenül szükséges. E fel-fogás szerint a jövõben olyan eljárást lehetne kifejleszteni, amely vagy a glukokinézist stimulálná, vagy pedig ezen sejtek glukóz-leolvasási folyama-tát irányítaná úgy, hogy azok megsok-szorozódva regenerálódjanak.

Magától értetõdõen még további utótanulmányok szükségesek, ame-

lyek minden bizonnyal további hosszú éveket vesznek igénybe. Noha ez az alapvetõ felismerés lényeges áttörést jelent, még sokáig nem fog egy olyan terápiát rendelkezésre bocsátani, amelyet a páciensek javára bevethet-nének. Ugyanakkor Prof. Dor bízik abban, hogy a helyes úton járnak. Aztán ha még azt a mechanizmust is megértik, amely az immunrendszert arra készteti, hogy a bétasejteket megtámadja, végérvényesen eljutnak ahhoz a módszerhez, amellyel a cu-korbetegségnek ezt a típusát meggyó-gyíthatják. ZL ■

KÖSZÖNET IZRAELNEK

Újfajta segítség prosztata-betegeknek Sok férfi szenved prosztata-megnagyobbodástól, ami azonban nem tévesztendõ össze a rákos megbetegedéssel. Ennek ellenére mégis nagy problémát jelent. Egy újfajta eljárás Izraelbõl egyszerûbb segítséget nyújt ezeknek a betegeknek.

A prosztata megnagyobbodása, amelyet általánosan dülmirigyként emlegetnek, rendkívül széleskörûen elterjedt. Ezt a betegséget, amely a Prostatahyperplasie (BPH) tudományos nevet viseli, gyakori elõfordulása miatt az orvosok már népbetegségként sorol-ták be, és a férfi ak körében a leggyakrab-ban elõforduló egészségügyi probléma.

A prosztata egy körülbelül geszte-nye nagyságú mirigy, amely a hím sza-porítószervekhez tartozik. Közvetlenül a húgyhólyag alatt helyezkedik el, és körkörösen körülveszi a húgycsövet. Gyakran már a harmincas évek környé-kén fellép a prosztata megnagyobbodá-si folyamata. Majdnem minden férfi nél 75. életévének betöltése után kimu-tatható ennek a mirigynek jóindulatú megnagyobbodása, amikor gyakran a mirigy azon részei nagyobbodnak meg, amelyek a húgycsövet körülveszik. Ebbõl következnek a vizelési problé-mák. Ugyancsak problémát jelenthet a vizelési inger is, ami abból áll, hogy ezeknek a pácienseknek gyakran kell vécére menniük, de az inger ellenére alig tudnak egy pár cseppet vizelni. Bi-zonyos esetekben a panaszok súlyos-bodhatnak, és komplikációk léphetnek fel, de ez nagyon ritkán fordul elõ, úgyhogy a prosztata-megnagyobbodás tulajdonképpen jól kezelhetõ.

Ennek az orvosi problémának szentelte munkásságát Dr. Yigal Gat urológus és Dr. Menachem Goren ra-

diológus. Már néhány évvel ezelõtt nagy feltûnést keltettek a férfi ak ter-mékenységét vizsgáló kutatási ered-ményeikkel.

Már a könnyû problémák esetében is, amelyeket gyakran gyógynövények-kel is meg lehet szüntetni, tanácsos a szakorvosi vizsgálat. Csekélyebb pa-naszok esetében gyakran lehet gyógy-szerekkel segíteni a betegen. Bizonyos tényezõk, valamint súlyos panaszok esetében azonban már a gyógyszeres terápia nem segít. Ekkor kerül sor operációra. Idõközben már a legkü-lönfélébb mûtéti technikák alakultak ki, de minden esetben jelentõs mûtéti beavatkozásról van szó, amely kórházi tartózkodáshoz kötött.

Dr. Gat és Dr. Goren ezzel ellentét-ben egy minimális mûtéti beavatkozást fejlesztett ki, amely állítólag csupán helyi érzéstelenítést igényel. Jóllehet a beavatkozás két órát is eltarthat, és a pácienstõl idõközben csupán türelmet követel, de nem okoz fájdalmat, és kizárja annak kockázatát, hogy más szerveket is megkárosítson.

A két izraeli tudós eljárása nem távolítja el a tünetet (a prosztata meg-nagyobbodását), mint a hagyományos mûtéti eljárások, hanem az okra kon-centrál, amelyrõl õk a sokéves kutató-munkájuk során igen sokat megtudtak: Az ok a vérkeringés hiányos mûködése ebben a régióban. Ez a tesztoszteron felhalmozódásához vezet, ami végül ezt

a mirigyet megduzzasztja. Ebbõl kiin-dulva kifejlesztettek egy olyan katéte-res eljárást, amely ezt a hibás vérkerin-gést megszûnteti. Ezáltal megszûnik a prosztata megnagyobbodásának oka. A beavatkozás után a prosztata mérete csökken, és teljesen magától visszanye-ri szokásos nagyságát.

Kutatási eredményeiket és az abból kifejlesztett innovatív kezelési eljárást Dr. Gat és Dr. Goren már megjelentették több szakfolyóiratban, többek között az European Urological Review-ben is. Szak-körök megegyeznek abban, hogy e két iz-raeli tudós tanulmányának és újításának köszönhetõen e széleskörûen elterjedt orvosi probléma kezelését alapvetõen forradalmasítani lehet. ZL ■

Az eljárást már Izraelben alkalmazzák, kül-földi pácienseket is fogadnak. Honlap: http://www.pirion.co.il/

A sütõtök magja természetes anyagot tartalmaz, mely jótékonyan hathat a prosztata megnagyobbodásra

ttr-d-

n k-a

a-y-osk A sütõtök magja természetes anyagot

HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

18 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

PIACI ÁTTÖRÉS

A Chrysler izraeli dzsipet fog értékesíteni A Chrysler az egyik legnagyobb amerikai autógyártó. 2011 nyarától kü-lönben az olasz FIAT-konszern birtokolja részvényeinek többségét. Mint ahogy az mindig is megtörténik: Ez a cég most már egy izraeli fejlesztésû dzsipet akar piacra vinni.

Izrael számára ez a terepjárók pia-cán fontos áttörésnek tûnik. A Storm 3 nevû dzsip az Automotive Industries fej-lesztése, amelynek székhelye Nazareth Illit-ben van. Nemrég az izraeli védelmi minisztérium elrendelte 550 darab ilyen terepjáró gyártását az izraeli hadsereg számára (IDF). Ezeket a dzsipeket nyá-ron adták át ünnepélyes keretek között a hadseregnek. Röviddel ezt követõen ismertté vált, hogy a Chrysler-konszern (amelyet most tulajdonképpen FIAT-Chryslernek hívnak) át szeretné venni ezeknek a dzsipeknek különbözõ had-seregek számára történõ világviszony-latban is széleskörû értékesítését.

Mint ahogy már a Storm 3 név is mutatja, ezeknek az izraeli fejlesztésû dzsipeknek harmadik generációjáról van szó. Ezeknek a jármûveknek inno-vációi részben olyan katonai terepjáró

ÁTFOGÓ EGYÜTTMÛKÖDÉS

Az izraeli hadsereg amerikai tenge-részgyalogosokat gyakorlatoztat Nem titok, hogy Izrael és az Egye-sült Államok között szoros katonai együttmûködés létezik. Azonban mégsem mindennap fordul elõ, hogy amerikai elit katonák Izra-elben, izraeli vezetéssel kapjanak kiképzést.

Mindenütt füstfelhõk szálltak a levegõben. Valamiféle fegyverek szünet nélkül kattogtak. Robbanásokat is le-hetett hallani. E szörnyû zajba angol pa-rancsszavak keveredtek, a kis falu utcáin ugyanis amerikai katonák kis csoportjait lehetett látni, amint házról házra, ajtóról ajtóra lopakodnak, és fegyvereiket hasz-nálják. Amikor a riportereket odaenged-ték, a katonák éppen a helyi kórházat rohamozták meg, és néhány állítólagos terroristát tettek ártalmatlanná.

Amit ebben a Baladia nevû faluban nem lehetett látni, az egyedül a lakos-ság volt. Az amerikai tengerészet had-gyakorlatát ugyanis az izraeli hadsereg (IDF) gyakorló terepén, egy tipikus arab falu autentikus utánzatában tar-tották. A tengerészgyalogosok hadgya-korlatokat hajtottak végre, amelyeket aztán városi területeken történõ harcra készítették fel õket. Ez a különleges gyakorlóterep Ze’elim-ben, Negev terü-letén található. Ez a legnagyobb terep az ilyenfajta katonai gyakorlatok szá-mára. Ezt a falut kizárólag erre a célra építették, és kereken 400 házat foglal magába, szûk sikátorokkal éppen úgy, mint ahogy az a tipikus arab telepü-léseken gyakran elõfordul. Ezenkívül a falu rendelkezik középületekkel is, így iskolákkal, egy kórházzal, sõt még imaházakkal is. Végül is ezeket a gya-korlatokat lehetõleg valósághû terepen kell végrehajtani.

Idõközben az amerikai haditengeré-szet több egysége is érkezik Izraelbe, hogy afganisztáni bevetésüket jobban elõkészíthessék. De e feladat során

kocsikra vezethetõek vissza, amelyeket a Chrysler kínált. Ennek ellenére mégis gyökeresen izraeli termékrõl van szó, hiszen kifejlesztésében mindenek elõtt az izraeli hadsereg igényeit vették fi -gyelembe.

Éppen ezekre a specifi kus tulaj-donságokra, melyek az izraeli katonai igényekre vezethetõek vissza, fekte-tett nagy hangsúlyt a FIAT-Chrysler konszern. Egy piackutatás kimutatta, hogy az ilyen terepjáró kocsik iránt vi-lágviszonylatban nagy az érdeklõdés. Ebben az esetben nemcsak egy nagy teljesítményû és jól irányítható kocsi-ról van szó, hanem egy páncélozott jármûrõl is, amely azonban sokkal köny-nyebb, mint a hagyományos Hummer. Ehhez hasonló tulajdonságú dzsipeket napjainkban csupán Egyiptomban és

Venezuelában állítanak elõ. A Chrysler különbözõ megfon-

tolások alapján az Izra-elben kifejlesztett és elõállított jármû mel-lett döntött. Ebben fon-

tos szerepet játszott az is, hogy Izrael to-vábbi fi nomítások és kiegészítések alkal-

mazását és beépítését a legegyszerûbben el tudja végezni.

Ezzel összefüggés-ben az Izraeli Védelmi Minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy ezáltal elsõ alkalommal kerül egy Izraelben gyár-tott jármû a világpiacra. Ez egy olyan premier, amely Izrael számára fontos áttörést jelent.

A kis gyár, amely e mögött a fej-lesztés és termelés mögött áll, jelenleg mindössze 150 alkalmazottat foglal-koztat. Ha ezeknek az izraeli dzsipek-nek piacra dobása sikeresen halad, ha-marosan 500-ra is emelkedhet az alkal-mazottak száma. Ez ebben a régióban, amely a munkanélküliségtõl szenved, nagy áldás lenne. ZL ■

Ebben az esetben nemcsak egy nagy teljesítményû és jól irányítható kocsiról van szó, hanem egy páncélozott jármûrõl is, amely azonban sokkal könnyebb, mint a hagyományos Hummer. (Fotó: Hummer)

19

nemcsak az fontos, hogy az amerikai katonák lehetõleg autentikus területen gyakorolják a városi környezetben való bevetést. Emellett ezek a katonák átfo-gó oktatást is kapnak izraeli kollégáik-tól, akik ezen a területen már évtizedes tapasztalatokat gyûjtöttek össze.

Egyik legutolsó gyakorlatukra Izraelben augusztus hónap legna-gyobb hõsége idején került sor. Több mint négy héten át kellett az ameri-kai katonáknak úgy az elmélet, mint a gyakorlat terén gyakorlatozniuk. Itt tanultak meg többet a tipikus, különbözõ nagyságrendû arab települé-sek felépítésérõl, átlátható betekintést nyertek a szûk sikátorokba, gyakorol-ták a házakba való behatolást, a sebe-sültek biztonságba helyezését éppúgy, mint az éles lövedékek bevetését és a terroristák kiiktatását is. E kiképzési idõszak alatt az izraeli katonák pa-rancsnoksága alatt álltak, akik számá-ra nemcsak a bevetés, hanem a közös befejezõ manõverértékelés is nagyon fontos. Csak így lehet a hibákból leg-jobban tanulni, amely végsõ soron éle-tek megmentésében segít – legyen szó katonákról vagy civilekrõl.

Az amerikai haditengerészet utol-só egységének parancsnoka, akinek

egységét a forró izraeli nyárban városi harcba vetettek be, a következõt nyi-latkozta: «Elsõ pillantásra, a kívülálló számára ez gyerekjátéknak tûnhet. Ezzel ellentétben tudom, hogy ez a katonáim számára az elsõ igazi auten-tikus gyakorlat, amely során egy civil lakosság körében végrehajtott, terro-risták elleni harci bevetéssel szembe-sülnek.» Befejezésképpen Mike Johns hozzáfûzte: «Az IDF taktikai megoldá-sai felbecsülhetetlenül értékesek szá-

munkra. Ezek a gyakorlat-ból származnak, és ezért rendkívül valósághûek. Az összegyûjtött tapasz-talatok nemcsak a hatéko-nyabb harcban segítenek, hanem emberi életeket is mentenek.»

Mély benyomást tett rá az izraeli kiképzõk szakmai tudása. Nagyon értenek ahhoz, jegyez-te meg Johns, hogy vi-lágosan, érthetõen és jól strukturálva magya-rázzanak. Ezenkívül e kiképzõk állóképessége, meggyõzõdésükhöz való makacs ragaszkodása is

nagy benyomást tett rá. A gyakorla-tokat újra és újra megismételték, még akkor is, amikor az amerikai tengeré-szet parancsnokai már ültek, és a tak-tikákat kívülrõl tudták. Johns azonban az izraeli és külföldi újságíróknak, akik ezekbe a manõverekbe bepillantást nyerhettek, elárult valami mást is: Ka-tonái afganisztáni bevetésük elõtt juta-lomban részesülnek. Több szabadnapot töltenek Jeruzsálemben, és egy rövid szabadságot a Holt-tengernél. ZL ■

ÚJFAJTA SZUPRAVEZETÕ

A rézkábeleknél nagyobb teljesítményû zafírszálak A réz napjaink rendkívül értékes nyersanyaga, amelyet többek között az elektromos áram vezetékeiben is fel-használnak. Ám a technológia idõközben óriási léptekkel halad elõre. A Tel Avívi Egyetem két tudósa kimutat-ta, hogy az elektromos áram vezetésére lényegesen jobb anyagok is léteznek.

Rézdrótok mindenütt található-ak, ám régóta tudott, hogy hatékony-ságuk korlátozott. Éppen most a szél-turbinák és napenergia-kollektorok idejében, amelyeket távoli, félreesõ vidékeken helyeznek üzembe, vá-lik nagyon fontossá a hatékonyabb áramtovábbítás. Ezért kutatnak az úgynevezett szupravezetõk után, amelyek ezt nemcsak hatékonyabban és nagyobb teljesítménnyel nyújtják, hanem kevesebb áramveszteséggel is. Erre vonatkozóan keltett szenzá-ciót két tudós a Tel Avívi Egyetem Sackler-iskolájának fi zika és asztro-nómia szakáról.

Tel Aviv-i egyetem

wikipedia

HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

20 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Dr. Boaz Almog és Mishaek Azoulay egy munkacsoport kereté-ben kutatnak Prof. Guy Deutscher vezetése alatt. Nemrég tárták nyil-vánosság elé ötletüket egy olyan szupravezetõrõl, amely 40-szer több áramot képes vezetni, mint egy réz-drót ugyanazzal az átmérõvel. Ehhez a kábel szálaiban zafírkristályokat használnak fel. Végeredményben ez-zel egy olyan kutatási területen értek el fontos áttörést, amely költségha-tékony és mindenekelõtt hajlékony anyagokat kutat a nagy teljesítményû vezetékekhez. Dr. Almog egy inter-júban ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Tel Avívi Egyetem sajtónyilat-kozatában nyilvánosságra hozta: «Be-mutattunk egy olyan újítást, amely képes az elektromos vezetékek teljes szektorának forradalmasítására.»

Dr. Almog és kollégája, Azoulay mindenekelõtt Izraelben mutatták be újításukat egy válogatott szakkö-zönség elõtt. Ezt követõen bemutat-ták felfedezésüket egy európai szak-konferencián. Mindkét esetben nagy feltûnést keltettek új találmányuk-kal, hiszen szakkörökben nagyon is jól tudott, hogy a szupravezetõ utáni kutatásnak manapság óriási léptek-kel kell haladnia. A réz ugyanis határt szab a teljesítõ képességnek, mert ez az anyag könnyen túlhevül, és ezáltal áramot veszít, ami így kárba vész.

Az újfajta áramvezeték, amelynek átmérõje csupán akkora, mint egy emberi hajszál, annyira komplikált, hogy saját, beépített hûtõrendszere van. Ehhez a kábelben állandóan folyékony nitrogénnek kell folynia, amely nem mérgezõ és kimondottan kedvezõ áron kapható. Itt lenne te-hát a tökéletes megoldás, ha nem vetõdne fel a nyitott kérdés, hogy melyik anyag a kimondottan jó és hatékony vezetõ. Többféle alternatí-va is szóba került, amelyek azonban nagyon merevek vagy túl drágák vol-tak.

Dr. Almog aztán a zafírszálakkal kísérletezett, amelyeket egy ameri-kai intézményben fejlesztettek ki és

további kutatási célokra a Tel Avívi Egyetemnek adtak át. Izraelben aztán tovább fejlesztették ezt a megoldást, és egy kerámiamixtúrát adtak hozzá szigetelésként. Mindenekelõtt az óri-ási teljesítõ képessége volt meglepõ, ami ugyanis 40-szer nagyobb, mint a hagyományos rézkábelé.

Ez lehetne a modern válasz egy effektívebb és kedvezményesebb áramszállításra, ami ugyanakkor áramot is takarítana meg, így a szál-lítási útvonalon semmi nem menne kárba. Magától értetõdõen azonban még további tesztekre és bõvítésekre van szükség, de abban biztosak lehe-tünk, hogy ezen a területen jelentõs áttörést értek el. AN ■

SVÁJCI LESZ AZ IZRAELI BIZTONSÁG

Svájci konszern izraeli biztonsági céget veszAz izraeli Visonic cég innovatív biztonsági megoldásokat fejleszt, termel és értékesít többek között magán ház-tartások számára is. Nos, ezt a céget egy svájci vállalat felvásárolta, és e szektor részére rekord összeget irány-zott elõ.

A Tyco International 75 millió eurós mesés összeget számolt le az asztalra, hogy a Visonic nevû izrae-li biztonsági céget megszerezze. A vásárlást már mindkét cég igazga-

tója «véglegesnek» nyilvánította, úgyhogy a Visonic cég tulajdonjoga még 2011-ben svájci kezekbe kerül.

Ezzel kapcsolatban jegyezte meg a Visonic elnöke és vezetõ gazda-sági embere, Avi Barir, hogy a Tyco International felfedezte cégének hatalmas lehetõségeit, amelyek az õ fejlesztéseikkel és tapasztalata-

ikkal a biztonság területén kimon-dottan magas piaci értéket képvi-selnek majd. «Mi nagyon örülünk ennek az újdonságnak», mondta Barir, «mivel e vásárlással teljesen új lehetõségek nyílnak számunkra.» Aztán még hozzáfûzte: «Az évek során igen szoros kapcsolatokat építettünk ki vevõinkkel. Ebben

Éppen most a szélturbinák és napenergia-kol-lektorok idejében, amelyeket távoli, félreesõ

vidékeken helyeznek üzembe, válik nagyon fontossá a hatékonyabb áramtovábbítás.

21

továbbra sem fog semmi változni, mert a jövõben is rendelkezésükre állunk az új szükségletek kielégíté-sében.»

A Tico International egy nemzet-közileg aktív ún. keverékkonszern, mely az USA-ból származik, minden-esetre jelenlegi központja a svájci Schaffhausenben van. A cég vezetõi körébõl ismertté vált, hogy az izraeli cég megvásárlása technológiai kom-ponensek vonatkozásában ígér külö-nösen elõnyt. Az izraeli újítókész-ségben fontos faktort látnak arra, hogy saját vállalatuk versenyképes-ségét fenntartsák, és különbözõ te-rületeken újszerû biztonsági megol-dásokat kínálhassanak.

Az izraeli Visonic céget 1973-ban hívták életre, és jelenleg 550 munkatársat foglalkoztat. A cég központja Tel Aviv. A különbözõ területeken kifejlesztett biztonsági megoldásait a cég a világ 70 országá-ban forgalmazta sikerrel. A Visonic néhány év óta mindenekelõtt elekt-

ronikai biztonsági ötleteket valósít meg magánháztartások számára. Ezeket maga a vállalat fejlesztet-te ki, állította elõ és értékesítette. A másik területük a biztonsági és helymeghatározó rendszerek fej-

lesztése, melyekkel mûszerek és személyek jelenléte regisztrálható. Ilyen jellegû biztonsági rendszere-ket mindenekelõtt kórházak, bör-tönök és múzeumok számára kínál-nak. ZL ■

SZORONGATTATÁSBAN

Az egyiptomi és szíriai keresztyének helyzetérõl Egyiptomban aránylag nagyszámú keresztyén közösség él. Szíriában viszont egy szám szerint csekély kisebb-ség. Mindkét országban a súlyos politikai zavargások miatt a keresztyén polgárok újabb veszélyeknek vannak kitéve.

Úgy tûnik, Egyiptom félúton van a nyugalom felé. A tahrir téri tömegdemonstrációk Mubarak el-nök megbuktatásához vezettek. Ott verõdtek össze az egyiptomi polgá-rok legkülönfélébb csoportjai, hogy a szabadságért tüntessenek. Elsõ pillantásra úgy tûnt, a nép egységes volt törekvéseiben, ám nem sokkal késõbb megmutatkoztak a szaka-dások az állítólagos egységfronton. Csak néhány héttel Mubarak bukása után került sor tettleges támadások-ra az egyiptomi keresztyének ellen, és dühös tüntetésekre, amikor az ideiglenes katonai kormány egyes kerületekben egy-egy keresztyént helyezett felelõs pozícióba. Az eddi-gi legsúlyosabb rendzavarások 2011 októberében kezdõdtek. Aswanban felgyújtottak egy templomot, és a keresztyének és muszlimok közti összecsapásban 25 ember vesztet-te életét. Bekövetkezni látszott

az, amitõl sok izraeli Közel-Kelet szakértõ tartott: A Nílus-menti or-szágban a szélsõséges muszlim ele-mek jelentõs befolyásra tettek szert.

Egyiptom 85 millió lakosának kereken 10 százaléka keresztyén, nagy többségük a kopt egyház tagja. Sok kopt csupán vonakodva csatla-kozott az «arab tavasz» elnevezésû demonstrációkhoz. Noha épp a koptok voltak azok, akik Muba-rak politikájának örültek abban reménykedve, hogy a radikális isz-lám erõket megzabolázza, de épp a Mubarak rezsim volt az, amely ki-sebbségüket évtizedeken át kívülál-lókként kezelte. A kormány bukása idején sok kopt fejezte ki aggályát: «Számunkra Mubarak a kisebb baj lett volna», fejezte ki álláspontját az alexandriai patriarkátus egy al-kalmazottja. «Aki ezután kerül ha-talomra, megpróbálhat majd felszá-molni bennünket.»

Amint a rendzavarások is mu-tatják, úgy tûnik, hogy mindez be-következik. Mubarak alatt ennek az országnak a keresztyénjei kor-látozva és degradálva voltak. Õk megtûrt másodrendû polgárokként éltek. De ezzel együtt Mubarak nem tûrt meg nyílt támadásokat. Nem va-lami ideális helyzet a keresztyének számára, de nem is voltak muszlim szomszédjaik céltáblái. Mostanság egyre több keresztyén fontolgatja a kivándorlást, amirõl korábban egy-általán hallani sem akartak. Noha nincsenek hivatalos számok, ugyan-akkor nem kellenek ahhoz adatok, hogy lássuk, számos keresztyén, fõleg fi atal emberek, már rég hátat fordítottak hazájuknak és külföldön kerestek menedéket.

Nem kevésbé komor a helyzet Szíriában sem, azért is, mert az ot-tani régi rezsim brutálisan lép fel a lakossági tiltakozások ellen. Az

Hallgatható az Éjféli Kiáltás Misszió

honlapján: www.ejfelikialtas.hu

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára! Jer. 22.29

HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

22 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

HÍREK IZRAELBÕL

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo

Az újság ára 350,-Ft

Éves elõfi zetés 4200,-Ft postaköltséggel Magyarországon

Külföldre + postkaköltség

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2

Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet

Fordította Dálnoki László, Miklós Margit

A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V.,Szent István tér 15

Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886

Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 DübendorfTel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19E-Mail: beth-shalom@mnr.ch

Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch

Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001

Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch

Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió1135 Budapest, Palóc u. 2Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu

Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2

ISSN száma 0866-0417

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.1135 Budapest, Palóc u. 2

Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig

fogad telefonhívásokat.

®

ország keresztyénjei itt is megha-sonlottak. Egyfelõl Asszad alatt viszonylagos védelmet élveztek, és vallásszabadságot, másfelõl viszont ez a rezsim nem nyújtott nekik vala-mi nagyszerû felemelkedési esélyt. Ezzel együtt világos számukra, hogy Asszad alatt nagyobb szabadságot élveznek, mint más arab országok keresztyénjei.

Ezért pillanatnyilag Szíriában na-gyon félnek a keresztyének Asszad megbuktatásától. Attól tartanak, hogy azután az ország káoszba süly-lyed, amelyben õk a szó konkrét ér-telmében szabad prédává válhatnak.

Már évek óta zsugorodik Szíria ke-resztyén közössége, amely különbözõ egyházakból tevõdik össze. A vi-szonylagos szabadság ellenére ez a közösség egyre inkább ki van téve a radikális muszlimok növekvõ meg-torlásainak. Ennek következtében a közösség az utóbbi 25 évben úgy lecsökkent a kivándorlások miatt, hogy a létszámuk tizenöt százalékról

tízre esett vissza. Jelenleg Szíria ke-reken 20 millió polgárt számlál.

A szíriai egyház hivatalos ál-láspontjára a fennálló politikai re-zsimnek való alárendeltség nyomja rá bélyegét. Így aztán az sem volt meglepõ, hogy ez év nyarán az or-szág vezetõ egyházi férfi jai Európa és Amerika kormányaihoz fordultak azzal a kéréssel, hogy ne avatkozza-nak be a Szíriában végbemenõ ese-ményekbe.

Alig állnak rendelkezésre in-formációk az ország kereken két millió keresztyénjének valóságos helyzetérõl. Szakértõk úgy véleked-nek, hogy távol tartják magukat az Asszad elleni demonstrációktól. Nem ismeretes, hogy az áldozatok ezrei között keresztyének is lenné-nek. Az viszont ismert, hogy Asszad páncélosai és haditengerészete töb-bek között olyan városokat is lõtt, mint Aleppo, Latakia és Hama, ame-lyekbe Szíria keresztyén közössége tömörülnek. AN ■

Egyiptomi kopt keresztények gyászolják az iszlamisták által megölt testvéreiket

K ö n y v a j á n l óWim Malgo

Remény a búskomorságbanEz egy olyan füzet, mely az ember testi, lelki, szellemi problémáival foglalkozik, melyre a mo-dern orvostudomány sem tud választ adni, mert a válasz nem ott keresendõ. Mi, Jézus Krisz-tusban hívõk tudjuk a megoldást, mint ahogy Pál apostol azt megmondta: „Szánjátok oda a ti testeteket élõ, szent és Istennek kedves áldozatul.” (Róm 12,1).Füzet, 22 old. Msz: 11012; Ára: 275,-Ft

Norbert Lieth

A zsidó állam – a világ botrányától a világ szükségszerûségéigTöbb mint 100 éve (1897-ben) született meg Herzl Tivadarnak «A zsidó állam» címû könyve. Ebben többek között ezt írta: «A zsidó állam a világ szükségszerûsége, és az elkövetkezõkben létre fog jönni.» 50 évvel késõbb valóban megalakult a zsidó állam. E könyv célja annak bizonyítása, hogy a zsidó állam létezése más és több, mint bármelyik államé! A könyv azt erõsíti meg, hogy a Biblia pontosan közli Izrael állam igazi valóságát. Könyv, 166 old. Msz: 16002; Ára: 500,-Ft

Sípos Ete Álmos

Egyesülnek-e a vallások?A szerzõ rámutat arra a társadalmi igényre, amely szerint meg kell szüntetni a vallási élet zava-ró sokszínûségét, másrészt ismerteti az ezt egyre jobban kiszolgáló ökumenikus-szinkretista mozgalmak és törekvések történetét. Füzet, 29 old. Msz: 14002; Ára: 250,-Ft

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2.

Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

Marcel Malgo

Segítség a követéshez«Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem» (Lk 9,23). Ehhez az igaz hitben járó követéshez ad biblikus alapon álló válaszokat és tanácsokat Marcel Malgo e könyvében. Fogadjuk meg ezeket, hogy életünk gyõzelmes legyen.Könyv, 98 old. Msz: 12003

Ára: 420,-Ft

Marcel Malgo

Perspektívák Ezsdrás könyvébõlMarcel Malgo az Ezsdrás könyve perspektíváiból az Újszövetségnek igen idõszerû problémáját érteti meg: Jézus elragadtatás elõtt álló Gyülekezete «egy emberként» hogyan élheti meg a testvéri egységet meghatározó igét.Füzet, 23 old. Msz: 12002

Ára: 275,-Ft

Marcel Malgo

Fénysugarak Abdiás könyvébõl Abdiás könyve nem könnyû olvasmány, mégis mint a Szentírás egésze világos, kompromisszummentes üzenet az Újszövetség népéhez. Ebben a vonatkozásban szóljon ez az üzenet a szívünkhöz úgy, mint Is-ten tévedhetetlen kinyilatkoztatása.Füzet, 30 old. Msz: 12004

Ára: 280,-FtLáto

gass

on e

l az

Éjfé

li K

iált

ás M

issz

ió m

egúj

ult

inte

rnet

es b

oltj

ába!

ww

w.e

jfelik

ialt

as.h

u (k

önyv

esbo

lt m

enü)

Wi

REEEz ddderttttusttttesFFFüz

No

A TTTTöbkkközkkkésmmmásAAAA kKKKön

Síp

EgAAAA srrróó smmmmoFFFFüz

Ma

Se«««HaeeeengMMMMarKKKKön

ÁÁÁÁra:

Ma

PeMMMarmmmegmmmegFFFüz

ÁÁÁÁra

Ma

FéAAAAbdüüüüzetteen FFFFüze

ÁÁÁÁra:

9 csodajel János evangéliumábanAz Újtestamentum Jézus számos csodájáról és jelérõl számol be, amelyeket földi élete során tett. Egyedül János apostol számol be könyvében kilencrõl, de fi gyelmeztet arra, hogy Jézus még számos más jelet is tett. Meg is adja annak az okát, miért ezt a választékot adja közre – a Szentlélek ihletése által: Minden jel elsõsorban azt szolgálja, hogy az embereket meggyõzze, miszerint Jézus Krisztus a Messiás és Isten Fia (Jn 20,31). Ezenfelül azonban Jézus csodái profetikus jelek is. Úgy, amint az Újtestamentum Jónás próféta történetét Jézus halálának és feltámadásának profetikus jeleként értelmezi (Mt 12,39-40), János evangéliumának csodajelei olyan profetikus üdvtörténeti összefüggésekre utalnak, amelyek könnyen áttekinthetõek. A szerzõ megérezte ezt, és bámulatos dolgokat fedezett fel. Jelentéktelen események hirtelen új fényben tûnnek fel. Õ írja: «Sok szövegrész olyan, mint a kirakós játék, amelyek egy összképet mutatnak Isten üdvtervérõl, és kinyilatkoztatják az Õ üdvözítõ cselekedeteit». A tartalma ennek a rendkívüli könyvnek bizonyítja: A puzzle darabjai csodálatos képpé állnak össze!

Ára: 1750 + postaköltség

Megrendelhetõ:

Budapest XIII. ker. Palóc u.2.

vagy az interneten az on-

line könyvesboltunkban:

www.ejfelikialtas.hu

Budapest XIII. ker Váci út 114350,-Ft