Hogyan le (1).pdf• Hogyan kell a rádióval történő bejárással végzett tolatást irányítani a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül? • Mivel történik a bejárással

F.1. Jelzőeszközök kéznél tartása

• „A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás közben állandóan,

vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál, közlekedési és tolatási szünetekben

pedig könnyen hozzáférhető helyen kötelesek tartani (F.2. Ut. 15.18.13.7.p.).”

Kérdések:

• Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás, illetve

vonatközlekedés közben tartani?

• Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás, illetve

vonatközlekedés szünetekben tartani?

• A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás közben hol kötelesek

tartani?

• A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket vonatközlekedés közben hol

kötelesek tartani?

• A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket vonatközlekedési

szünetekben hol kötelesek tartani?

Jelzők csoportosítása

• „1.3.7.1. A jelzők forgalmi szempontból lehetnek:

— főjelzők,

— előjelzők,

— ismétlőjelzők,

— tolatási mozgást szabályozó jelzők és

— egyéb jelzők.”

Kérdések:

• Hogyan lehet a jelzőket forgalmi szempontból csoportosítani?

• Mely jelzők tartoznak a jelzők forgalmi szempontú csoportosításba?

Főjelzők alkalmazása, szabványos állása

• „Bejárati jelző alkalmazható állomások, nyíltvonali pályaelágazások, deltaelágazások,

pályaelágazásnak minősülő sajátcélú vasúti pályahálózat kiágazások előtt.”

Kérdés: Hol alkalmazható bejárati jelző?

• „Egyéni kijárati jelzőt biztosított állomások, vonatindításra kijelölt sajátcélú vasúti

pályahálózat kijárati oldalán, a fedezendő pont előtt minden olyan vágány mellett kell

alkalmazni, amelyről rendszeres vonatindítás történik.”

Kérdés: Hol kell egyéni kijárati jelzőt alkalmazni?

A jelzések értelmezésének alapszabályai

• „2.4.2.5. Helyből, vagy megállás után induló vonat a kijárati jelző jelzésének

megfelelő sebességgel haladhat ki a szolgálati helyről és az utolsó kijárati váltó

elhagyása után a következő jelzőig:

• a) jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén a kijárati jelzőn kapott

előjelzésnek, illetve a vezetőállás jelző jelzésének,

• b) jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén a kijárati jelzőn kapott

előjelzésnek megfelelő sebességgel haladhat tovább.”

Kérdések:

• Milyen sebességgel haladhat az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő

jelzőig a helyből, vagy megállás után induló vonat, jól működő vonatbefolyásoló

berendezés esetén?

• Milyen sebességgel haladhat az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő

jelzőig a helyből, vagy megállás után induló vonat, jól működő vonatbefolyásoló

berendezés hiánya esetén?

Jelzések 2.5.

• „Hívójelzést adó jelző után, ha a Hívójelzés feloldása jelzés kivezérelhető volt, a

mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatra engedélyezett sebességet, ha:

- a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása jelzést, és

- a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása jelzés előtti váltókörzet

utolsó váltóját.”

Kérdések:

• Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatra engedélyezett sebességet, ha a

Hívójelzés feloldása jelzés kivezérelhető volt?

Útsorompót ellenőrző fedezőjelző alkalmazása

Kérdés-Utasítás:

• Milyen főjelző az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző?

• „Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző olyan biztosított fény főjelző, amely az

útsorompó működésének ellenőrzésére szolgál.”

• Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőt hol kell felállítani?

• „A fénysorompóval felszerelt útátjáró előtt 30 m távolságra kell felállítani.”

• Milyen jelzéseket lehet az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzővel jelezni, ha a főlapja

csak két lámpahelyes kialakítású?

• „Ha az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző főlapja két lámpahelyes kialakítású, akkor

az csak az általa fedezett útsorompó(k) működésének ellenőrzésére vonatkozó önálló

jelzéseket mutat.”

• Mi a rendeltetése az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőnek, ha a főlapja három, vagy

négy lámpahelyes kialakítású?

• „Ha az útsorompót ellenőrző fedezőjelző főlapja három vagy négy lámpahelyes

kialakítású, akkor az egyben sebességjelzést (előjelzést) ad a következő főjelzőre az

Utasítás 2.4. és 2.5. fejezetében foglaltak szerint.”

• Kell-e előjelzést adni, és ha igen, milyen módon az Útsorompót ellenőrző

fedezőjelzőre?

• „2.5.26.1.1. Az útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre külön előjelzővel vagy főjelzővel

előjelzést kell adni.”

• Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző külön előjelzője előtt mit kell elhelyezni?

• „Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző külön előjelzője, illetve az Útsorompót

ellenőrző fedezőjelzőre előjelzést adó főjelző előtt az útsorompót ellenőrző

fedezőjelzőre figyelmeztető jelet kell elhelyezni (253. ábra).”

• Mit kell elhelyezni az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre előjelzést adó főjelző előtt?

• „Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző külön előjelzője, illetve az Útsorompót

ellenőrző fedezőjelzőre előjelzést adó főjelző előtt az útsorompót ellenőrző

fedezőjelzőre figyelmeztető jelet kell elhelyezni (253. ábra).”

• Milyen jelzések alkalmazhatóak a Megállj! és a továbbhaladást engedélyező

jelzéseken kívül az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőn, illetve az ellenkező irányú

jelző hátoldalán?

• „A jelzőn alkalmazható Hívójelzés, az ellenkező irányú jelző hátoldalán pedig a

Hívójelzés feloldása jelzés.”

Útátjárójelző alkalmazása

• „5.2.2.2. Az állomás (szolgálati hely) területén lévő állomási, és az állomás (szolgálati

hely) első váltójától a nyílt vonal irányába mért Lv távolságon belül lévő útátjárók

előtt az állomás (szolgálati hely) felől útátjárójelzőt elhelyezni nem kell. Ebben az

esetben a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint

a szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított

helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van…..”

Kérdések:

• Hol található a szolgálati hely neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel?

• Mint jelöl a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7. rovatában található „۸” jel?

• Mint jelöl a Menetrendi segédkönyv 5. táblázat 2. rovatában található „۸” jel?

• Mit jelöl a Szolgálati menetrend 2. rovatában található „۸” jel?

• Hol és milyen jel van, ha az állomás (szolgálati hely) területén lévő állomási, és az

állomás (szolgálati hely) első váltójától a nyílt vonal irányába mért Lv távolságon

belül útátjáró van?

• „A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt

„Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy

forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. (6.2.1.1.g. alpont).”

Kérdések:

• Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7.

rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”?

• Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Menetrendi segédkönyv 5. táblázat 2.

rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”?

• Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Menetrendi segédkönyv 2. rovatában az

állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”?

Útsorompót ellenőrző jelzők csoportosítása

• „Az útsorompók működését nem önálló jelzéssel ellenőrző főjelzőkre és az

Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőkre vonatkozó előírásokat az Utasítás 2. fejezete

tartalmazza.”

Kérdések:

• Az Utasítás mely fejezete tartalmazza az útsorompók működését nem önálló jelzéssel

ellenőrző főjelzőkre és az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőkre vonatkozó

előírásokat?

• Forgalmi szempontjából mely jelzők csoportjába tartozik az Útsorompót ellenőrző

fedezőjelző?

Váltók kézi állítókészüléke

• „5.5.7.1. A központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya) — ha van —

szürke színű (185. ábra).

• 5.5.7.2. A helyszíni állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya) fehér-vörös

színezésű. Ha az ellensúly fehér színű része felül van, akkor a váltó egyenes (186.

ábra), ha alul van, akkor a váltó kitérő irányba áll.”

Kérdések:

• Milyen színű a központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya)?

• Van-e valamennyi központi állítású váltónak kézi állító készüléke (ellensúlya), ha

igen, akkor milyen színű az?

Tolatási határjelző

• „5.9.4. A jelzőt a bejárati jelzőn belül legalább 50 m-re — villamosított vonalakon az

állomás előtti szakaszoláson belül — kell elhelyezni.”

Kérdések:

• Hol, milyen távolságra kell a Tolatási határjelzőt elhelyezni?

• Hol kell a Tolatási határjelzőt a villamosított vonalakon elhelyezni?

• Hol, milyen távolságra kell a Tolatási hátárjelzőt a nem villamosított vonalakon

elhelyezni?

V-betűs jelző

• „5.10.4. A jelző azt jelzi, hogy állomás, megálló-rakodóhely vagy rakodóhely

következik, és ha a jelzőnél „Megállj!” jelzést nem adnak, mellette a vonat (tolt vonat

kivételével) elhaladhat. A tolt vonattal való továbbhaladásra az F.2. sz. Forgalmi

Utasítás 16.2.14. pont előírásai a mérvadók.”

Kérdések:

• Hogyan lehet a „V” betűs jelző mellett a vonattal elhaladni, ha a „V” betűs jelzőnél

nem adnak „Megállj!” jelzést?

• Hogyan lehet a „V” betűs jelző mellett a tolt vonattal elhaladni, ha a „V” betűs

jelzőnél nem adnak „Megállj!” jelzést?

Lassan bejárandó pályarészek..

• „5.15.2.6. Mellékvágányra elrendelt sebességkorlátozás a vágány teljes hosszára

érvényes. A mellékvágányra elrendelt lassúmenetet nem kell kitűzni. A

mellékvágányra elrendelt lassúmenetről az állomásra rendszeresített pályavasúti

tolatócsapatot parancskönyvben, a mozdonyvezetőt élőszóban, ha pedig a tolatást nem

az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi, akkor Írásbeli rendelkezésen kell

értesíteni.”

Kérdések:

• Hogyan történik a tolató személyzet értesítése a szolgálati hely mellékvágányára

elrendelt lassúmenetről? Tolató személyzet innen kitörlésre került!

• Hogyan történik az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapat értesítése a

szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről?

• Hogyan történik a mozdonyvezető értesítése a szolgálati hely mellékvágányára

elrendelt lassúmenetről, ha az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapat végzi

a tolatást?

• Hogyan kell a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről a tolató

személyzetet értesíteni, ha a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat

végzi?

• Hogyan történik a mozdonyvezető értesítése a mellékvágányra elrendelt

lassúmenetről, ha nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi a tolatást?

• „A Kettős lassúmenet előjelző alkalmazása esetén az alsó előjelző a motorkocsikra,

motorvonatokra, a felső előjelző pedig más mozdonnyal továbbított vonatok részére

alkalmazható sebességkorlátozást jelzi.”

Kérdés:

• Kettős lassúmenet előjelző alkalmazása esetén mire vonatkozik az alsó szám?

• „A Kettős lassúmenet eleje jelző alkalmazása esetén az alsó a motorkocsikra,

motorvonatokra, a felső pedig más mozdonnyal továbbított vonatok részére vonatkozó

sebességkorlátozást jelzi.”

Kérdés:

• Mire vonatkozik az alsó szám, kettős lassúmenet eleje jelző alkalmazása esetén?

Mozdonyszemélyzet hangjelzései „Figyelj”

• g, olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3.

táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az

állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel

van és adását személy, vagyon vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi,

• l, a „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András

kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt

értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor.

Kérdés:

• A következőkben felsorolt esetek közül a mozdonyvezetőnek mikor kell figyelj jelzést

adni?

• Válassza ki a helyes meghatározást az alábbi felsorolások közül!

• Válassza ki a helyes meghatározást az alábbi felsorolások közül arra vonatkozóan,

hogy mikor kell a mozdonyvezetőnek figyelj jelzést adni!

A kézi jelzések alkalmazása

• „Ha bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása rádión történik, akkor a

tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül fokozott figyelemmel kell végezni a

mozgást és a mozdonyvezető részére adott minden egyes közleménynél a megállás

helyétől való távolságot kell közölni a mozdonyvezetővel. A rendelkezések, illetve

azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet tisztázásáig a tolatást meg kell

állítani.”

Kérdés:

• Hogyan kell a rádióval történő bejárással végzett tolatást irányítani a tervezett

megállási hely előtti 100 m-en belül?

• Mivel történik a bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása, akkor, ha a

tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül adott közleményekkel végzik?

• Mi a teendő a rádióval történő tolatás közben a rendelkezések, illetve azok

nyugtázásának elmaradása esetén?

7. fejezet A vonatok elejének és végének megjelölése • „Az F.2.sz Forgalmi Utasítás hatálya alá eső hálózaton közlekedő vállalkozó vasúti

társaságok csak olyan zárjelző tárcsát alkalmazhatnak, amelynek alakja, színe és

fényvisszaverő kialakítása azonos a MÁV Zrt.-nél rendszeresített zárjelző tárcsáéval.”

Kérdés:

• Melyik hálózaton alkalmazhatók a vállalkozó vasúti társaságok által alkalmazott

zárjelző tárcsa, ha annak alakja, színe és fényvisszaverő kialakítása azonos a MÁV

Zrt-nél rendszeresített zárjelző tárcsával?

„7.1.4.1. Személyszállító ingavonatok, motorvonatok, illetve motorkocsik szerelvényével

végzett tolatási mozgások esetén azt a járművet (mozdony, vezérlőkocsi, motorkocsi),

amelyről a mozdonyvezető a tolatást végzi, a jármű műszaki kialakításától függően az

azonos magasságban elhelyezett lámpák közül egy vagy kettő fehér fényű lámpával kell

megjelölni. Ha lehetséges, akkor a jármű, illetve szerelvény mindkét végét is meg kell

jelölni.”

Kérdés:

• Hogyan kell a motorkocsit tolatási mozgások esetén megjelölni?

„A zárjelző tárcsát a vonat utolsó járművének hátsó homlokfalán, valamelyik lámpatámon

függőleges helyzetben kell elhelyezni úgy, hogy az teljes terjedelmével látható legyen, és

a jármű valamely jelzést adó alkatrészét még részben se takarja.”

Kérdés:

• Hol és hogyan kell elhelyezni a zárjelző tárcsát a vonaton?

Figyelmen kívül hagyandó jelzők

• „Ha az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelző egy

fedezőjelzőre, vagy bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző egyben, akkor a

térközjelzőtől a mozdonyvezetőnek úgy kell továbbhaladnia, mintha azon „Megállj!”

állásra kapott volna előjelzést.”

Kérdés:

• Hogyan kell a mozdonyvezetőnek az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú

térközjelzőtől közlekedni akkor, ha a térközjelző egy fedezőjelző, vagy bejárati jelző

előjelzője is egyben?

Érvénytelen jelzők

• „Az átmenetileg üzemen kívül helyezett főjelző, előjelző, ismétlőjelző, tolatás- és

gurításjelző jelzést adó alkatrészére, illetve jelzőlapjára fekete-sárga sávos ferde

keresztet (248. ábra) — érvénytelenítő jelzést — kell erősíteni.”

Kérdés:

• Mikor kell a jelzőket érvénytelennek tekinteni

• Mely jelzőket tekintjük érvénytelennek?

• „Ha a tolatás és a mérlegelés a vonat személyzetével és mozdonyával történik, a

tolatásjelző érvénytelenségéről a személyzetet Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell.”

Kérdés:

• Ha a tolatás és mérlegelés a vonat személyzetével és mozdonyával történik, a

tolatásjelző érvénytelenségéről a személyzetet milyen módon kell értesíteni?

Használhatatlan jelzők

• „Használhatatlannak kell minősíteni a jelzőt akkor, ha:

a) az bármely ok miatt nem kezelhető, vagy nem működik,

b) a jelzést adó alkatrésze sérült, törött, vagy feles állásban van,

c) az kétes jelzést ad,

d) olyan mértékben megsérül (pl. baleset vagy egyéb ok miatt kidől, összetörik stb.), hogy

funkcióját nem képes betölteni”

Kérdés:

• Milyen jelzőnek kell minősíteni azt a jelzőt, amely olyan mértékben megsérül (pl.

baleset vagy egyéb ok miatt kidől, összetörik stb.), hogy funkcióját nem képes

betölteni?

Külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelzőre, illetve fedezőjelzőre

figyelmeztető jel. • „A figyelmeztető jelet a külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelző, illetve

fedezőjelző előtt lévő utolsó önműködő fény főjelző előtt 2 m-re, vagy annak árbocán

kell elhelyezni. Arra hívja fel a vonatszemélyzet figyelmét, hogy a következő főjelző

külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelző, illetve fedezőjelző lesz.”

Kérdések:

• Mire figyelmeztet az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával

szembehelyezett 2 tömör fekete háromszög?

• Milyen jelző árbocán kell elhelyezni az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben

csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszöget ábrázoló figyelmeztető jelet?

• Mit jelez a vonatszemélyzet részére az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben

csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszöget ábrázoló figyelmeztető jel?

F.2. Utasítás

Végrehajtási Utasítások

• „Végrehajtási Utasításban (továbbiakban: VU-ban) kell szabályozni a szolgálati

helyeken és nyílt vonalon a szolgálat végezését ha: a) valamely munka végzését az

Utasítás és a Függelékei szerint VU-ban kell szabályozni,

b) valamely munka végzésére az Utasítás, a Függelékei, a kiegészítő utasítások és

segédkönyvek nem tartalmaznak végrehajtási szabályokat, vagy ha tartalmaznak, de a

munkát a szolgálati hely sajátos helyi viszonyai miatt nem lehet különleges helyi

intézkedések nélkül végrehajtani”

Kérdés:

• A forgalmi utasítás előírásai szerint kell-e tartalmazni a Végrehajtási Utasításoknak a

szolgálatban lévő dolgozók egészségvédelmét és testi épségének megóvását szolgáló,

eltérő és kiegészítő biztonsági előírásokat?

Az utasítások kéznéltartása

„1.1.5. A szolgálati főnök, állomásfőnök évenként legalább egy alkalommal köteles

ellenőrizni, hogy a felügyelete alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteménye,

valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításai javítottak-e.”

Kérdések:

Kik jogosultak ellenőrizni a felügyeletük alá tarozó szolgálati hely

utasításgyűjteményének javítottságát?

Ki köteles évenként legalább egy alkalommal ellenőrizni a felügyelete alá tartozó

szolgálati hely utasításgyűjteményének, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók

utasításainak javítottságát?

Évenként legalább hány alkalommal köteles ellenőrizni a szolgálati főnök,

állomásfőnök az irányítása alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát?

Az utasítások kéznél tartása

„1.1.6. A forgalmi jellegű utasítások, szabályzatok, segédkönyvek, VU-k, rendeletek

és szolgálati menetrendek hivatalos gyűjteményét: a Pályavasúti Üzletág szervezeti

egységein, valamennyi forgalmi irodában, forgalmi vonalirányító helyiségben és

megálló-rakodóhelyen szolgálat közben hozzáférhető helyen kell tartani.”

„A nyíltvonali szolgálati helyek dolgozói részére a szolgálat ellátásához szükséges

utasítások elérhetőségét biztosítani kell.”

Kérdések:

Mely szolgálati helyeken kell a forgalmi jellegű utasítások, szabályzatok,

segédkönyvek, VU-k, rendeletek és szolgálati menetrendek hivatalos gyűjteményét,

szolgálat közben hozzáférhető helyen tartani?

A Forgalmi Utasítás előírásai szerint kik kötelesek szolgálat közben a szükséges

menetrendet, Menetrendi segédkönyvet kéznél tartani? (törlésre került)

Tartalmaz-e előírást és, ha igen kik részére a Forgalmi Utasítás a szolgálat közben

szükséges menetrend, Menetrendi segédkönyv kéznél tartására? (törlésre került)

Állomási személyzet

„Az Utasítás értelmezése szempontjából a szolgálati helyeken — a vonatszemélyzet

kivételével — forgalmi tevékenységet végző dolgozók gyűjtőelnevezése.”

Kérdések:

Az Utasítás értelmezése szempontjából kik taroznak az állomási személyzet

gyűjtőelnevezésébe?

Válassza ki az „Állomási személyzet” fogalom helyes meghatározását?

Átmenő fővágány

„Ha egyvágányú pálya szolgálati helyén (állomás, forgalmi kitérő) a nyílt vonal

vágánya egyenes irányba álló váltón………”

Kérdések:

Van-e átmenő fővágánya a megálló - rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya egyenes

irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén

kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz?

Mennyi átmenő fővágánya van a megálló – rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya

egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó

végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz?

Csökkentett üzemvitel

„Az elegyfeldolgozási tevékenységnek csökkentett létszámmal és eszközzel

történő végrehajtása. Részletes előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni.”

Kérdések:

Válassza ki a „Csökkentett üzemvitel” fogalom helyes meghatározását?

Milyen utasításban kell szabályozni az elegyfeldolgozási tevékenység mikénti

végrehajtására vonatkozó részletes előírásokat csökkentett üzemvitel esetén?

Féksaru

„A 48 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat sárgára, az 54

kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat világoskékre,a 60

kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat vörösre kell festeni.”

Kérdések:

Milyen kg/folyóméter rendszerű sínekhez alkalmas féksarut szabad alkalmazni a

forgalmi utasítás előírásai szerint?

Milyen színűre kell a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat

festeni?

Forgalmi kitérő


Milyen szolgálati hely a Forgalmi kitérő?

„Bejárati jelzőkkel fedezett, vonattalálkozásra berendezett, személy- és áruforgalmi

szolgáltatásra meg nem nyitott szolgálati hely.”

Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek az egyvágányú pályán lévő

forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból?

„Egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból az

állomásokra vonatkozó előírások érvényesek.”

Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek a kétvágányú, illetve

párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem

rendelkező forgalomi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból?

„….forgalomszabályozási szempontból a pályaelágazásokra vonatkozó előírások

érvényesek.”

Forgalmi szolgálat


Mely tevékenységek gyűjtő elnevezése a Forgalmi szolgálat?

„A vonatközlekedés lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi tevékenység

gyűjtő elnevezése.”

Forgalmi tevékenységnek minősül-e a következő meghatározás? A személy- és

áruszállításhoz szükséges járműveknek megrendelés alapján történő mozgatása.

„c) a személy- és áruszállításhoz szükséges járműveknek megrendelés alapján történő

mozgatása,”

Mely munkavállaló végezhet forgalmi tevékenységeket?

„A felsorolt forgalmi tevékenységeket csak az utasítás 1.3.1. pontjában előírt minden

feltételnek megfelelő munkavállaló végezheti.”

Forgalmi szolgálattevő

„Vonat- és utasforgalmi ok miatt forgalmi szolgálattevő rendszeresíthető távkezelt,

távvezérelt állomásra, forgalmi kitérőre, pályaelágazásra, megállórakodóhelyre,

megállóhelyre és rakodóhelyre.” Kérdés:

Hol rendszeresíthető forgalmi szolgálattevő vonat- és utasforgalmi ok miatt?

Fővágány

„A szolgálati hely minden vonatfogadásra és/vagy indításra kijelölt vágánya.”

Kérdés:

Mit nevezünk fővágánynak?

Helyes-helytelen vágány

„Bp. Keleti - Kőbánya felső, Kőbánya felső - Rákos fenti pálya és Bp. Déli -

Kelenföld között a kezdő vagy végpont felé tekintve egyaránt a bal oldali vágány a

helyes a jobb oldali a helytelen vágány.”

Kérdés:

Mely vágányokat tekintjük Bp. Keleti – Kőbánya felső, Kőbánya felső – Rákos fenti

pálya és Bp. Déli – Kelenföld között a kezdő, vagy végpont felé tekintve helyes és

helytelen vágánynak?

Különvonat

„Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által

megrendelt és a Pályavasút által forgalomba helyezett vonat.”

Kérdések:

Válassza ki a „Különvonat” fogalom helyes meghatározását!

Mely vonatot nevezzük „Különvonat”-nak?

A mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot ellátó dolgozó

„Az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 12.3.9. pontja alapján a mozdony, vezérlőkocsi

vezetőállásán szolgálatot teljesítő, érvényes forgalmi vizsgával rendelkező, a vonat

megállítására kioktatott, figyelésre kötelezett dolgozó.”

Kérdés:

Milyen feltételnek megfelelő dolgozó láthatja el a mozdonyvezető mellett a figyelő

szolgálatot?

Megálló-rakodóhely

„Személy- és áruforgalmi szolgáltatásra megnyitott, vonattalálkozásra be nem

rendezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a fővágányon kívül egy vagy több

mellékvágány is van.”

Kérdés:

Milyen szolgálati helynek tekintjük a megálló – rakodóhelyet?

Mellékvágány

„A szolgálati helyek vonatközlekedésre igénybe nem vehető vágánya. Közelebbi

elnevezésüket rendeltetésük határozza meg.”

Kérdés:

Mely vágányt nevezzük „Mellékvágány”-nak?

Motorvonat

„Olyan szerelvény, amely több motorkocsiból, vagy motorkocsi(k)ból és

hozzákapcsolt személyszállító kocsi(k)ból áll. A zárt motorvonat a vonat mindkét

végéről vezérelhető.”

Kérdés:

Mely vonatot nevezzük „Motorvonat”-nak?

Mozdony

„A szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és tolatás

közben egy mozdonynak kell tekinteni.”

Kérdések:

Hány mozdonynak kell tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat

vonatközlekedés és tolatás közben?

Mely esetben kell egy mozdonynak tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt

mozdonyokat?

Pilóta

„Vonattovábbítás közben az adott vasútvonalra, állomási tolatószolgálatnál az adott

állomásra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal (vonal-, illetve állomásismerettel), a

vonatot továbbító, illetve tolatást végző mozdony mozdonyvezetőjének

vonatkozásában nyelvismerettel rendelkező, a mozdony megállítására kiképzett

mozdonyvezető.”

Kérdések:

Mely dolgozó töltheti be a Pilóta szerepét?

Milyen feltételeknek megfelelő dolgozó töltheti be a Pilóta szerepét?

Mely dolgozó töltheti be a Pilóta szerepét vonattovábbítás közben?

Rendelkező állomás

„Általában egy vasútvonal kezdő- és végpontjainak állomása. Hosszabb vonalakat a

Forgalmi Főosztály több rendelkezési szakaszra is oszthat.”

Kérdés:

Válassza ki a „Rendelkező állomás” fogalom helyes meghatározását!

Rögzítősaru

„A 48 kg/folyóméter, az 54 kg/folyóméter és a 60kg/folyóméter rendszerű

síneknél egyaránt az 54 kg/ folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A

rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni.”

Kérdések:

Milyen rögzítősarut kell használni a 48, 54, 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél?

Milyen rögzítősarut kell a járművek megfutamodásának megakadályozása céljából a

60 kg/folyóméter rendszerű síneknél használni?

Milyen színezésűre kell festeni a 48, 54 és 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél

használható rögzítősarukat?

Sajátcélú vasúti pályahálózat

„Állomásból vagy nyílt vonalból kiágazó, egyes fuvarozó és fuvaroztató felek vasúti

forgalmának lebonyolítására szolgáló vágány vagy vágányzat.”

Kérdés:

Milyen vasúti forgalom lebonyolítására szolgáló vágány a sajátcélú vasúti

pályahálózat?

Szolgálati felsőbbség

„A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti

egységei.”

Kérdések:

Mely szervezeti egységek minősülnek szolgálati felsőbbségnek?

Mely szervezeti egységek tartoznak a szolgálati felsőbbség fogalmába?

Szolgálati vonat

„Az üzemi vonat és a vállalkozó vasúti társaságok működtetése érdekében forgalomba

helyezett, személyszállítást és árufuvarozást nem végző vizsga-, munka-, kémszemle-,

mérő-, értesítő vonat. Nem minősül szolgálati vonatnak a mozdony-, szerelvény- és

próbavonat.”

Kérdések:

Mely vonatokat nevezzük szolgálati vonatnak?

Mely vonatok nem minősülnek szolgálati vonatnak?

Tolató személyzet

„A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító,

útsorompót kezelő és útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése.”

Kérdések:

Mely munkavállalók gyűjtőelnevezése a „Tolatószemélyzet” a forgalmi utasítás

fogalom meghatározásában előírtak szerint?

Mely munkavállalók tartoznak a „Tolatószemélyzet” fogalmába munkaköri

megnevezésük, vagy tolatásban végzett tevékenységük alapján?

Vonatkísérő személyzet

„A sajátcélú vasúti pályahálózat- és a csomóponti kiszolgálást végző vonatokon

szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező, a ….. gyűjtőelnevezése.

Kérdés:

A „Vonatkísérő személyzet” fogalomba tartoznak-e a sajátcélú vasúti pályahálózat- és

a csomóponti kiszolgálást végző vonatokon szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezető,

vonali kocsirendező?

Vonatszemélyzet

„A vonatnál szolgálatot teljesítő vonatkísérő- és mozdonyszemélyzet

gyűjtőelnevezése.”

Kérdés:

Válassza ki a meghatározások közül a „Vonatszemélyzet” helyes fogalmát!

Vonattalálkozás

„Közlekedő vonatoknak a szolgálati hely más-más vágányán történő találkozása.”

„Vonattalálkozás lebonyolítható állomáson és egyvágányú pályák forgalmi kitérőin.”

Kérdések:

Hol bonyolítható le vonatkeresztezés?

Mit nevezünk „Vonattalálkozás”-nak a forgalmi utasítás előírása alapján?

Vontatási telep

„A sajátcélú vasúti pályahálózatokon lévő olyan szolgálati helyek gyűjtőelnevezése,

ahol mozdonyok fenntartását, üzemeltetését, valamint a mozdonyszemélyzet le- és

feljelentkezését végzik.”

Kérdés:

Milyen szolgálati helyek gyűjtőelnevezése a „Vontatási telep”?

Az utasítás szövegében előforduló kifejezések „ a vonat személyzetét értesíteni kell”

„Elektronikus úton továbbított Írásbeli rendelkezést nem kell élőszóval közölni. Ha az

Írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti,

akkor azt nem szabad elektronikus úton továbbítani.”

Kérdések:

Mit jelent „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés, ha az Írásbeli rendelkezést

elektronikus úton továbbították?

Hogyan történhet az Írásbeli rendelkezés kézbesítése „a vonat személyzetét értesíteni

kell” kifejezés értelmében, ha a rendelkezés tartalma a mozdonyvezetőn kívül a

vonatszemélyzet más tagját is érinti? Írásbeli rendelk. + kézbesítés élőszó

Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Ha az Írásbeli rendelkezés a

mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, …

Rádió-távirányítású mozdony

„Olyan mozdony, melyet tolatás közben rádió-távirányítású üzemmódban a

mozdonyvezető a rádió-távirányító segítségével a mozdonytól távolabbi helyről is

irányíthat.”

Kérdések:

Milyen mozdony a rádió-távirányítású mozdony?

Milyen üzemmódba kell a mozdonynak lenni, hogy a tolatás közben a mozdonyvezető

a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani tudja?

Mikor tudja a mozdonyvezető a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani rádió-

távirányító segítségével?

Mozdonyvonat

„A mozdonynak minősülő, utastérrel nem rendelkező, személyszállítást és

árufuvarozást nem végző jármű közlekedése céljából forgalomba helyezett vonat.”

Kérdés:

Válassza ki a „Mozdonyvonat” helyes fogalmát!

Próbavonat

„A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása,

üzemi vizsgálata, javítás utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a

vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának vizsgálata és mérése céljából

forgalomba helyezett vonat.”

Kérdések:

Milyen vonatnak minősül a „Próbavonat”?

Milyen célból helyezhető forgalomba a „Próbavonat”?

Szerelvényvonat

„Személyszállítási célokat szolgáló járművek (motorvonat, motorkocsi,

vontató+vontatott járművek) közlekedése céljából forgalomba helyezett, de

személyszállításra meg nem hirdetett vonat.”

Kérdés:

Válassza ki a „Szerelvényvonat” fogalom helyes meghatározását!

Tolatócsapat

„A tolatószemélyzet közül a tolatásvezető és kocsirendező(k) vagy a vonali

tolatásvezető és vonali kocsirendező(k) gyűjtőelnevezése. A tolatócsapat létszámát a

normál üzemi és attól eltérő körülményekre vonatkozóan az ÁVU-ban (VU-ban) kell

meghatározni, figyelembe véve az Utasításban és Függelékeiben előírtakat is.”

Kérdések:

Mely dolgozók gyűjtő elnevezése a tolatócsapat?

Milyen körülményekre vonatkozóan és milyen utasításban kell meghatározni a

tolatócsapat létszámát?

Üzemivonat

„A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli

esemény miatt közlekedő, vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül

más részére vasúti árufuvarozást nem végző szolgálati vonat, függetlenül annak

üzemeltetőjétől.”

Kérdések:

Mi az „Üzemi vonat”?

Milyen esetben közlekedtethető „Üzemi vonat”?

Milyen fuvarozási tevékenységet végező szolgálati vonat az „Üzemi vonat”?

Vonatfeloszlatás

„Közlekedő teher- vagy kivételes esetekben személyszállító vonatnak a mozdony

lekapcsolásával járó leállítása a cél- (vég-) állomás előtti közbenső szolgálati helyen.”

Kérdés:

Mit nevezünk „Vonatfeloszlatás”-nak?

Az utasítás szövegében előforduló kifejezések „a fejrovatos előjegyzési naplóba kell

előjegyezni”

„..hogy a bejegyzést a rendelkezésre álló (elektronikus vagy hagyományos papíralapú)

Fejrovatos előjegyzési naplóba kell megtenni (Függelék 7.2. pont).”

Kérdés:

Mit kell érteni „a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen?

Lezárt vágányút

„Lezártnak tekintendő a vágányút, ha a vonatközlekedés vagy tolatási mozgás által

használt vágányútban a váltók (érintett és védő) a kijelölt állásban, rögzített (lezárt)

állapotban vannak.”

Kérdés:

Mikor tekintendő a vágányút lezártnak a vonatközlekedés, vagy tolatási mozgás által

használt vágányútban?

Kémszemlevonat

„Rendkívüli esemény, időjárási, műszaki vagy bármely vis major esetében a nyílt

vonal (pálya) és berendezéseinek állapotát, közlekedésre való alkalmasságát vizsgáló

szolgálati vonat.”

Kérdés:

Válassza ki a „Kémszemlevonat” helyes fogalmát!

Páros féksaru

„Megfutamodott járművek megállítása céljából a vágány tengelyére merőlegesen a

sínszálakra felhelyezhető féksarukból és az azokat összekötő rúdból álló szerkezet.”

Kérdés:

Mi a Páros féksaru?

Biztonsági betét

„Központi állítású, vagy központi reteszelésű váltóknál a váltó zárszerkezet, vagy a

csúcssín végállásban történő felvághatatlan rögzítésére szolgáló zárható szerkezet.”

Kérdések:

Milyen szerkezet a Biztonsági betét?

Mire szolgál a Biztonsági betét szerkezet?

Nyíltvonali vonattalálkozás

„Más-más vágányon azonos, vagy ellenkező irányban közlekedő vonatok

Nyílt pályán történő találkozása.”

Kérdés:

Mit nevezünk Nyíltvonali vonattalálkozásnak?

Beosztás önálló szolgálattételre


Mikor osztható be egészség alkalmassági szempontból a dolgozó önálló

szolgálattételre?

„— rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal,

— munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges

munkavédelmi ismeretekkel, készséggel, jártassággal rendelkezik,

— az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet

alatti foglalkoztatásnak eleget tett,

— a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási

Utasítások szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik.”

Vizsgakötelezettség


Mikor viselhetnek szolgálati jelvényt a forgalmi szolgálattevő jelöltek?

„A forgalmi szolgálattevő jelöltek csak a felügyeletet ellátó forgalmi szolgálattevő

személyes jelenlétében viselhetnek szolgálati jelvényt….”

Mikor végezhetnek gyakorlati munkát a forgalmi szolgálattevő jelöltek?

„az állomásfőnök által írásban megbízott dolgozók jelenlétében, azok irányítása és

ellenőrzése mellett végezhetnek gyakorlati munkát.”

Az utasítás ismerete, vizsgák újabb letétele


Mi tartalmazza a forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és

ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra

vonatkozó részletes rendelkezéseket?

Mit tartalmaz a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása?

„A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a

kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes

rendelkezéseket a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza.”

Mi tartalmazza a végrehajtó forgalmi szolgálattal összefüggő alap- és időszakos

vizsgák újabb feltételére vonatkozó előírásokat a forgalmi utasítás előírásai szerint?

(1.3.5.1.)

„A végrehajtó forgalmi szolgálattal összefüggő alap- és időszakos vizsgák újabb letételére

vonatkozó előírásokat a szakmai képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó rendelet alapján a

vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza.”

Magatartás a vágányok között

„Az a dolgozó, akit két vágány között az elsodrási határon belül egyszerre két irányból

érkező vonat közrefog, köteles azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a

vonatok elhaladását így bevárni.”

Kérdés:

Mikor kell a dolgozónak azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a

vonatok elhaladását úgy bevárni?

Az egy személy által kiszolgált mozdony vezetőjének cselekvőképtelensége


Mi a teendője mozdonyvezető szolgálatképtelenné válása esetén segélyt nyújtó

dolgozóknak?

„A járművet, mozdonyt, vonatot megfutamodás ellen biztosítani és a történteket a

forgalmi szolgálattevőnek vagy a forgalmi vonalirányítónak jelenteni kell.”

Parancskönyv


Ki jogosult a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket az érintett

dolgozókkal Parancskönyvben közölni?

„A szolgálati főnök, állomásfőnök a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos

rendelkezéseket — legfeljebb kettő év időtartamra — az érintett dolgozókkal

parancskönyvben köteles közölni.”

Hogyan kell Parancskönyvet évente kezdeni a kiadott Parancskönyvi rendelkezések

alapján?

„A Parancskönyvet évente 1-es sorszámmal kell kezdeni.”

Hogyan kell eljárni, ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt és még a tárgyévben

újabb Parancskönyvi rendelkezést kell kiadni?

„az érvényben lévő rendeleteket a következő Parancskönyv első rendeletében át kell

vezetni a rendeletek számának felsorolásával.”

Ki köteles a Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit érvényteleníteni?

„a szolgálati főnök, állomásfőnök vagy megbízottja áthúzással, a dátum feltüntetésével és

aláírásával köteles érvényteleníteni.”

Egyenruha, szolgálati jelvény viselése


Mit köteles a vonali tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni?

Mit köteles a tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni?

„a vonali tolatásvezető, tolatásvezető kék színű védősisakot”

Mit köteles a vonali kocsirendező szolgálati jelvényként viselni?

„a kocsirendező, vonali kocsirendező pedig sárga színű védősisakot köteles viselni.”

Jelentkezés szolgálattételre

Kérdések:

Tartalmaz-e előírást a forgalmi utasítás a vezető jegyvizsgáló és a többi vonatkísérő

szolgálattételre való jelentkezését illetően? (megszüntetésre került)

NEM

Állomásbejárás, Körzetbejárás


Mi a forgalmi szolgálattevő kötelessége a körzetbejárásra kötelezettek jelentés tétele

után?

„…….melynek tényét a forgalmi szolgálattevő köteles előjegyezni a Fejrovatos

előjegyzési napló következő sorába.”

Hogyan kell az állomásbejárást megtartani szolgálat megszakítás esetén?

„Szolgálat megszakítás esetén a szolgálat újbóli megkezdésekor a tér áttekintésével,

látási korlátozottság esetén a váltókörzet bejárásával kell állomásbejárást tartani (F.1. sz.

Jelzési Utasítás).”

Szolgálatátadás-átvétel folytatólagos szolgálat esetén


Hogyan kell átadni a rögzítősarukat, biztonsági betéteket, kulccsal lezárható kocsifogó

alátéteket folytatólagos szolgálat átadás – átvétel esetén, ha azok felhasználásra

kerültek?

„Írásban és ténylegesen át kell adni… a rögzítősaruk, biztonsági betétek, kulccsal

lezárható kocsifogó alátétek számát, felhasználási helyét,”

Hibaelőjegyzési könyv, Hibanapló


Hol köteles az állomási és pályaszemélyzet a vágányzaton, váltókon, az értekező,

hírközlő, jelző-, biztosító-, és védelmi berendezéseken megállapított hibákat és

működési zavarokat előjegyezni?

„…..hibákat és működési zavarokat a Hibaelőjegyzési könyvbe, vagy Hibanaplóba

előjegyezni.”

Ólomlevétel és a számlálókészülék kezelésének ellenőrzése

„Az állomásfőnök vagy megbízottja minden esetben köteles a számlálószerkezettel

ellátott nyomógombok kezelésének körülményeit, az indokolatlan kezelést, az

ólomlevételt és eltávolítást vizsgálni. Az elektronikus kezelőfelületű

biztosítóberendezések esetén rendszeresen ellenőrizni köteles a naplózott különleges

kezelések indokoltságát.”

Kérdések:

Ki köteles minden esetben a számlálószerkezettel ellátott nyomógombok kezelésének

körülményeit, az indokolatlan kezelést, az ólomlevételt és eltávolítást vizsgálni?

Mit köteles az állomásfőnök rendszeresen ellenőrizni az elektronikus kezelőfelületű

biztosítóberendezések esetén?

Milyen kezelések indokoltságát köteles az állomásfőnök rendszeresen ellenőrizni az

elektronikus kezelőfelületű biztosítóberendezések esetén?

Utasítás a vonat vágányútjának beállítására

„Vágányút beállításának elrendelésekor és bejelentésekor közölni kell a szükséges

forgalmi jellemzőket (pl. ki/bejárat a helyes/helytelen, foglalt, elzárt, vágányzárolt

vágányra/ról, a vonat kapcsolt/kapcsolatlan tolómozdonnyal közlekedik, rendkívüli

küldeményt továbbít, valamint, hogy a vonatot a visszajelentés vétele előtt indított

egység követi, továbbá 6000 kg-nál könnyebb jármű közlekedik).” (kimaradt az

operatív vonat)

Kérdés:

Milyen szükséges forgalmi jellemzőket kell közölni a vágányút beállításának

elrendelésekor?

Az utasítás kiadásának időpontja


Mennyi idővel megnövelve kell az ÁVU-ban rögzíteni a vágányút beállítására

mérésekkel megállapított időt a villamos úton állított központi állítású váltókkal

rendelkező szolgálati helyeken?

Mikor kell a vágányút beállítására mérésekkel megállapított időt 1 perccel

megnövelve az ÁVU-ban rögzíteni?

„a) villamos úton állított központi állítású váltóknál az egyállítóközpontos, illetve a

többállítóközpontos biztosítóberendezéssel rendelkező szolgálati helyeken 1 perccel..”


mérésekkel megállapított időt a vonóvezetékes központi állítású váltókkal rendelkező

szolgálati helyeken?



„b) vonóvezetékes központi állítású váltóknál a többállítóközpontos, illetve az

egyállítóközpontos biztosítóberendezéssel rendelkező szolgálati helyeken 2 perccel,”


mérésekkel megállapított időt a helyszíni állítású váltókkal rendelkező szolgálati

helyeken?

„c) helyszíni állítású váltókkal rendelkező szolgálati helyeken 3 perccel megnövelve

kell az ÁVU-ban rögzíteni.”



„Amennyiben a folyamatban lévő tolatás beszüntetése szükséges, akkor az ÁVU-ban

rögzített időt a forgalmi szolgálattevőnek további 3 perccel meg kell növelnie.”

A vágányút ellenőrzése


Hogyan kell a vágányutat ellenőrizni jól működő vágányfoglaltságot jelző

biztosítóberendezés esetén, ha a szomszédos vágányon olyan rendkívüli küldemény

van, amelynek a Biztonsági határjelzőn belül 30 m-nél beljebb kell lennie?

„A vágányútellenőrzést a 2.7.4. pontban előírtak szerint kell megtartani”

Alapszabályok

Hogyan kell vágányút ellenőrzést megtartani, ha az a helyi sajátosságok miatt (pl.

távkezelt, távvezérelt személyzet nélküli szolgálati helyek) nem hajtható végre a

forgalmi utasítás vágányút ellenőrzésére vonatkozó előírásai szerint?

„a 2.7.4. pontban előírtak szerint, akkor a vágányútellenőrzést az ÁVU-ban előírtak

szerint kell megtartani.”

A használhatóság ellenőrzése

a) szolgálat átvételekor,

b) ellenőrzések alkalmával,

c) a váltók állításakor, lezárásakor,

d) vonat vágányútjának beállításakor,

e) a váltók gondozása alkalmával,

f) váltófelvágás után.

Kérdések:

Mikor kell a váltók használhatóságáról meggyőződni?

Mely esetekben kell a váltók használhatóságáról meggyőződni?

Nyíltvonali váltózárkulcsok és védelmi berendezések zárkulcsainak kezelése


Kinek a részére adhatja ki a forgalmi szolgálattevő a nyíltvonali rakodóhelyek és

sajátcélú vasúti pályahálózatok váltóinak váltózárkulcsait váltógondozás, váltójavítás

és váltóvizsgálat alkalmával?

„csak a pályamesternek és a biztosítóberendezési művezetőnek vagy megbízottjának,

továbbá a váltó gondozását végző munkavállalónak adható ki”

Hol kell nyíltvonali rakodóhelyek és sajátcélú vasúti pályahálózatok váltóinak

váltózárkulcsait és védelmi berendezések zárkulcsainak visszavételét a vonali

tolatásvezetővel elismertetni?

„A váltózárkulcsok és a védelmi berendezések zárkulcsainak átvételét a Fejrovatos

előjegyzési napló folytatólagos sorában kell az átvevő dolgozóval elismertetni.”

Hogyan köteles a vonali tolatás vezető a nyíltvonali rakodóhelyek és sajátcélú vasúti

pályahálózatok váltóinak váltózárkulcsait és a védelmi berendezések zárkulcsait a

forgalmi szolgálattevőnek leadni?

„érkezés után azonnal köteles leadni a forgalmi szolgálattevőnek a Fejrovatos

előjegyzési napló következő sorába történő bejegyzés mellett. A kulcsok átadásának,

átvételének tényét a vonali tolatásvezető és a forgalmi szolgálattevő is köteles aláírni.”

Váltóellenőrzés helyszíni állítású le nem zárt váltóknál

A második személy az ÁVU-ban kijelölt helyen tartandó könyvbe vagy Fejrovatos

előjegyzési naplóba köteles: „.... óra .... perc váltóellenőrzés a ...........sz. vonat részére

a .....sz. vágányra (vágányról)” szöveget írni és a váltó állításával megbízott dolgozó

is köteles ezt a bejegyzést aláírni.

Kérdés:

Hol kell a helyszíni állítású le nem zárt váltók helyes állásáról történő meggyőződés

tényét előjegyezni?

A jelentés ideje és módja

„távbeszélőn, annak használhatatlansága esetén az ÁVU-ban előírtak szerint:”

Kérdés:

Hogyan kell a vágányút beállítására utasított dolgozóknak a vágányút beállítását,

továbbá a vágányút- és váltóellenőrzés megtartását a forgalmi szolgálattevőnek

bejelenteni, ha az állomási távbeszélő használhatatlan?

Az útsorompók lezárása, felnyitása


Miről kell az első, a beállított menetiránnyal szemben állomástávolságú követési

rendben közlekedő vonat személyzetét a nyíltvonali fénysorompókra vonatkozóan

értesíteni az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén?

„— a fénysorompó használhatatlanságáról,

— a villogó fehér fény megmaradásáról,

— az útátjáró előtti megállásról, ha a vonat áthaladásával a közúti forgalmat

veszélyezteti.”

Miről kell a beállított menetiránnyal szemben állomástávolságú közvetési rendben

nem első vonatként közlekedő vonat személyzetét értesíteni a nyíltvonali

fénysorompókra vonatkozóan, ha az önműködő térközbiztosító berendezés

használhatatlan?

„első vonat után indított követő vonat(ok), illetve a beállított menetiránynak

megfelelően állomástávolságú követési rendben közlekedő valamennyi vonat

személyzetét az Utasítás 3.6.2. pontjában előírtak szerint értesíteni kell a nyíltvonali

fénysorompó használhatatlanságáról.”

Mikor szabad a nyíltvonali fénysorompók zavarfeloldását megkísérelni az önműködő

térközbiztosító berendezés használhatatlanságának időtartama alatt?

„A térközbiztosító berendezés használhatatlanságának időtartama alatt a nyíltvonali

fénysorompók zavarfeloldását megkísérelni nem szabad.”

Eljárás a fénysorompó zavarjelzése, valamint visszajelentő fényeinek hibája esetén

„Ha a nyíltvonali fénysorompó visszajelentő készüléke valamely szomszédos

forgalomszabályozást végző állomáson nem a forgalmi irodában, hanem az állomás más

szolgálati helyén (pl. váltókezelői őrhely) van, akkor a felügyeletével és ellenőrzésével

megbízott dolgozó köteles a zavarról a forgalmi szolgálattevőt értesíteni, mely értesítést

a Fejrovatos előjegyzési naplóban időpont megjelöléssel kell bizonylatolni. Ezt követően

az értesített forgalmi szolgálattevő köteles a zavarról a szomszédos forgalomszabályozást

végző állomás forgalmi szolgálattevőjét értesíteni.”

Kérdések:

Kit köteles a nyíltvonali fénysorompó berendezés zavarjelzése esetén a felügyeletével

és ellenőrzésével megbízott dolgozó értesíteni, ha annak visszajelentő készüléke a

forgalomszabályozást végző állomáson nem a forgalmi irodában, hanem az állomás

más szolgálati helyén van?

Hogyan kell nyíltvonali fénysorompó berendezés zavarjelzéséről kapott értesítést a

forgalmi szolgálattevőnek előjegyezni?

Mit köteles a nyíltvonali fénysorompó berendezés zavarjelzéséről kapott értesítést

követően a forgalmi szolgálattevő tenni?

A fénysorompó használhatatlanságának esetei „— a helyhez kötött jelző (Útsorompót ellenőrző fedezőjelző, Fénysorompót ellenőrző

útátjárójelző, Mellékvonali ellenőrző jelző) használhatatlanságra utaló, vagy

továbbhaladást tiltó jelzést ad,

— az értekezés lehetetlensége esetén a szomszédos forgalomszabályozást végző

állomásra, vagy nyíltvonali szolgálati helyre visszajelentett fénysorompó, amennyiben

helyhez kötött jelző használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést nem ad,

— olyan mértékben megsérül (pl. fénysorompó berendezés jelzőjének összetörése,

kidőlése stb.), hogy funkcióját nem képes betölteni.

Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén az állomásközben

lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni.” (csak a változtatást

tartalmazza az ide másolt szöveg)

Kérdések:

Az alábbi meghatározások szerint mikor tekinthető az állomási fénysorompó

használhatatlannak?

Mikor tekinthető a nyíltvonali-, továbbá az állomási fénysorompó használhatatlannak?

Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül!

Eljárás a nyíltvonali fénysorompó használhatatlansága esetén


Miről kell a közlekedő vonatok vonatszemélyzetét értesíteni, ha a nyíltvonali

fénysorompón a kézi kezelés ellenére a villogó fehér – megtévesztő – fény nem

szüntethető meg?

„— a fénysorompó használhatatlanságáról,

— a villogó fehér fény megmaradásáról,

— az útátjáró előtti megállásról, ha a vonat áthaladásával a közúti

forgalmat veszélyezteti.”

Mely szervezetek kötelesek a nyíltvonali útátjárók helyét és biztosítási módját

tartalmazó kimutatáshoz szükséges adatokat megadni?

„A kimutatáshoz szükséges adatokat a Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási

Alosztály illetve a blokkmesteri szakasz köteles az érintett állomás részére megadni.”

Eljárás a állomási fénysorompó használhatatlansága esetén


Mikor nem kell a közlekedő vonatok személyzetét az állomási fénysorompó

használhatatlanságáról értesíteni?

„— az útátjárót jelzőőr fedezi, aki értesíthető volt,

— a Kezelési Szabályzatban előírtak szerint a villogó fehér fényjelzés megszüntethető

(a fénysorompó sötétre kapcsolható) és a vonat Hívójelzéssel bejáratható,

— az útátjárót a közúti forgalom elől lezárták.”

Hogyan és ki köteles a közlekedő vonatok személyzetét az állomási fénysorompó

használhatóságáról értesíteni a forgalmi személyzettel nem rendelkező szolgálati

helyeken?

„Forgalmi személyzettel nem rendelkező szolgálati helyeken az állomási fénysorompó

használhatatlanságáról (a közút felé sötét, illetve megtévesztő villogó fehér fénnyel

jelzést adó) a közlekedő vonatok (be-, illetve kijáró vonatokat egyaránt) személyzetét

élőszóval köteles a forgalomszabályozást végző forgalmi szolgálattevő értesíteni.”

Eljárás teljes sorompó használhatatlansága esetén


Miről kell a közlekedő vonatok személyzetét értesíteni a nyíltvonali teljes sorompó

használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig?

Miről kell a közlekedő vonatok személyzetét értesíteni az állomási teljes sorompó

használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig?

„— a teljes sorompó használhatatlanságáról,

— a sorompórudak nyitott helyzetéről,

— az útátjáró előtti megállásról, ha a vonat áthaladásával a közúti forgalmat

veszélyezteti.”

Hogyan kell a közlekedő vonatok személyzetét értesíteni az állomási teljes sorompó

használhatatlansága jelzőőr kiérkezéséig?

„Állomási teljes sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig — ha a

jelzőőri feladatok ellátására igénybe vehető dolgozó helyből nem biztosítható — a

bejáró vonat személyzetét élőszóval, a kijáró vonat személyzetét Írásbeli endelkezésen

értesíteni kell”

Mikor nem kell a közlekedő vonatok személyzetét a teljes sorompó

használhatatlanságáról értesíteni?

„— az útátjárót jelzőőr fedezi, aki értesíthető volt,

— az útátjárót a közúti forgalom elől lezárták.”

Intézkedés az útsorompó használhatatlanságának elhárítására, jelzőőrök kirendelésére


• Mit köteles a fénysorompó használhatatlansága esetén a hibaelhárítást végző személy

az illetékes szolgálati hely Fejrovatos előjegyzési naplójába bejegyezni, ha a hibát

megjavítani nem tudja (a fénysorompót előre nem láthatóan kikapcsolja)?

• Milyen szöveget köteles a hibaelhárítást végző személy az illetékes szolgálati hely

Hibaelőjegyzési könyvébe az útátjáró fedezésére vonatkozóan bejegyezni, ha a hibát a

javításra előírt időn belül megjavítani nem tudja (a fénysorompót előre nem láthatóan

kikapcsolja)?

„a hiba okát, a javítás előírt időn belüli elmaradását, valamint „…….dátum .... óra ....

perctől ……………-………… állomások között (…………állomáson) a(z) ……sz.

szelvényben lévő útátjáró fedezéséről gondoskodni kell”

• Ki köteles a fénysorompó előre nem látható módon történő kikapcsolásakor a hiba

okát, a javítás előírt időn belüli elmaradását, valamint az útátjáró fedezésére vonatkozó

szöveget bejegyezni a távviszajelentés nélküli fénysorompók esetében?

„Távvisszajelentés nélküli fénysorompó esetében ― Fénysorompót ellenőrző

útátjárójelzővel, Mellékvonali ellenőrző jelzővel vagy Útsorompót ellenőrző

fedezőjelzővel ellátott sorompó ― a fentieket a hibaelhárítást végző kérésére ott kell

bejegyezni, ahol a meghibásodást bejegyezték (Függ. 11.2.7.)”

• Ki köteles a Hibaelőjegyzési könyvben bejegyzett időpontra Jelzőőr kirendeléséről

gondoskodni?

„A forgalmi vonalirányító, területi főüzemirányító a kapott jelentés (távirat, fax stb.)

alapján értesíti a területi biztosítóberendezési diszpécsert, aki köteles a

Hibaelőjegyzési könyvben bejegyzett időpontra jelzőőr (jelzőőrök) kirendeléséről

gondoskodni.”

Jelzőőr (jelzőőrök) alkalmazása


• Válassza ki az alábbi meghatározások közül a helyes állítást! Jelzőőrt kell alkalmazni:

„c) csökkentett szolgáltatási szintű vasúti pályán (ahol a vasúti személyszállítási

közszolgáltatás szünetel), a sajátcélú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán,

valamint sajátcélú vasúti pályahálózat összekötő-, vagy csatlakozó vasúti pályán lévő

olyan útsorompóval fel nem szerelt útátjáróknál vonatközlekedés és tolatás közben,

ahol az útátjáró biztosítását (fedezését) a közlekedési hatóság előírta,” (csak a

változást jelöltem)

• Mely vasúti pályák jelzőőrrel fedezendő útátjáróihoz, illetve helyből kezelt

útsorompóihoz kell kiszolgáló menettel a jelzőőrt (sorompókezelőt) a helyszínre

szállítani?

„csökkentett szolgáltatási szintű vasúti pályán (ahol a vasúti személyszállítási

közszolgáltatás szünetel), a sajátcélú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, a

sajátcélú vasúti pályahálózat összekötő vagy csatlakozó vasúti pályán”

Értesítés a tolatás engedélyezéséről


• Hogyan engedélyezhető a tolatás?

Élőszóval, Írásbeli rendelkezésen és élőszóval,

• Mikor kell a tolatást élőszóval engedélyezni?

• Hogyan kell a tolatást a sajátcélú vasúti pályahálózatot a tolatási művelettel kiszolgáló

menet tolatásvezetője részére engedélyezni?

„Élőszóval kell a tolatást engedélyezni:

- állomáson az állomási személyzet közül kijelölt, tolatás vezetésével megbízott

dolgozó részére,

- a szolgálati helyre érvényes vizsgákkal rendelkező tolatásvezető részére,

- a sajátcélú vasúti pályahálózatot tolatási művelettel kiszolgáló menet tolatásvezetője

részére,

- más szolgálati ágak vágányzatán forgalmi személyzettel végzendő tolatás

alkalmával.”

• Mikor kell a tolatást Írásbeli rendelkezésen és előszóval engedélyezni?

„- állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére,

- állomáson nem személyszállító vonatnál a vonali tolatásvezető részére,

- nyílt vonalon vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali

tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által,

- a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatnál a vonali tolatásvezető részére a

vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által.”

• Hogyan kell az állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére a

tolatást engedélyezni?

Írásbeli rendelkezésen és előszóval

• Hogyan kell a nyílt vonalon, vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás

esetén a vonali tolatásvezető részére a tolatást engedélyezni?

Írásbeli rendelkezésen és előszóval

Tolatásvezető kijelölése Kérdés-Utasítás:

• Ha egy szolgálati helyen egyidőben több tolatócsapat végez szolgálatot, akkor

munkájukat ki köteles irányítani?

„munkájukat a forgalmi szolgálattevő, a külső forgalmi szolgálattevő vagy a

kocsimester (forgalmi) köteles irányítani”

• Mely esetben vezetheti a tolatást mozdonyvezető?

• Mikor vezetheti a tolatást mozdonyvezető?

• Mely esetekben vezetheti a tolatást a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával

rendelkező mozdonyvezető?

„rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali

tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezető.”

A tolatásvezető teendői


• Ki a felelős a tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes

állásáért?

„A tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes

állásáért a váltók állításával megbízott munkavállaló a felelős.”

• A Forgalmi Utasítás mely szabályai érvényesek a tolatásvezetői vizsgával rendelkező

mozdonyvezetőre, a Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás alkalmával?

„az F.2. sz. Forgalmi Utasításban a mozdonyvezetőre és a tolatásvezetőre (vonali

tolatásvezetőre), valamint a tolatás végrehajtására vonatkozó szabályok egyaránt

érvényesek, de a tolatást vezető mozdonyvezető önmagának engedélyt, jelzést nem ad,

önmagát nem értesíti, nem hatalmazza fel, nem utasítja.”

Tolatás személyek felé és át nem tekinthető vágányra


• Mely esetben köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó

haladni és a személyeket távozásra utasítani tolatás alkalmával?

• Milyen tolatás alkalmával köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést

adó dolgozó haladni és a személyeket távozásra utasítani?

„Át nem tekinthető, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a

vágányok mellett, között tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek olyan

személyek, akik a forgalomszabályozásban nem vesznek részt,”

Tolatás engedélyezése olyan fővágányon, ahol javítási, tisztítási stb. munkát végeznek


• Hogyan köteles a munkavezető a szerelvény fedezését biztosítani, ha az engedélyezett

javítási, tisztítási munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik?

„A szerelvény fedezését a munkavezető a szerelvény vagy jármű végeitől 50 m-re a

sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel köteles biztosítani.”

• Mikor végezhető a szerelvény fedezésének biztosítása, a szerelvény, vagy jármű

végeitől 50 m-re a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel, engedélyezett javítási,

tisztítási munkák esetén?

„A munkavezető a munka megkezdésére a forgalmi szolgálattevőtől írásban köteles

engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő a munka megkezdését írásban köteles

engedélyezni.”

• Ki köteles az állomási személyzet értesítéséről gondoskodni és a váltók védőállásba

állítására intézkedni, ha az engedélyezett javítási, tisztítási munkát a szolgálati hely

valamely fővágányán végzik?

„Az állomási személyzet tolatásvezető értesítéséről a forgalmi szolgálattevő köteles

gondoskodni, és a váltók védőállásba állítására is intézkedni.”

Mozdonyok mozgásának szabályozása


• Mit kell a tolatásvezetőnek a mozdonyvezetővel a tolatási mozgás megkezdése előtt a

tolató vágányútra és az érintett váltókra vonatkozóan közölnie?

„honnan, mely vágányról, mely váltókon (amelyek egy vágányutat meghatároznak és a

tolatási mozgás során a vágányútban érintett legutolsó váltó száma), vágányúton

keresztül,”

Szalasztható kocsik mennyisége

„A vonatszemélyzetet a tilalmakról és a korlátozásokról Írásbeli rendelkezésen kell

értesíteni”

Kérdés:

• Hogyan kell értesíteni a vonatszemélyzetet az állandó jellegű szalasztási tilalomról és

korlátozásokról?

A megfutamodott járművek megállítása

„2,5‰-nél nagyobb esésű nyíltvonali szolgálati helyeken 1 db páros féksarut kell

könnyen hozzáférhető helyen kéznél tartani.”

Kérdés:

• Milyen eszközt kell a megfutamodott járművek megállítása céljából nyíltvonali

szolgálati helyeken kéznél tartani?

Vonatkísérő személyzet teendői


• Kik kötelesek a kocsivizsgálók műszaki vizsgálatától függetlenül a vonatba sorozott

kocsikat megvizsgálni azokon az állomásokon, ahol a vonatba kocsikat soroznak?

„Vonatkísérővel közlekedő vonatnál a vonatkísérők”

Kapcsolókészülékek

„A járművek összekapcsolása történhet, középütközős önműködő

kapcsolókészülékkel, csavarkapoccsal, kombinált ütköző- és vonókészülékkel,

középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel (3.sz. Függelék), merev

kapcsolórúddal, rakománnyal, szükségkapcsolással valamint segély-vonókészülékkel.”

Kérdés:

• Milyen vonókészülékkel történhet a járművek összekapcsolása?

Kapcsolás középütközős önműködő kapcsolókészülékkel

„Más rendszerű középütközős, különlegesnek minősülő kapcsolásokat a

vállalkozó vasúti társaságok arra kiképzett dolgozói a vonatkozó előírások

alapján kötelesek elvégezni.”

Kérdés:

• Kik kötelesek középütközős önműködő kapcsolókészüléktől eltérő más rendszerű

középütközős, különlegesnek minősülő kapcsolásokat a járműveknél elvégezni?

Kapcsolás kombinált ütköző- és vonókészülékkel


• Hogyan kell meggyőződni a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező

járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról?

• Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező

járművek össze- illetve szétkapcsolt állapotban vannak?

„A járművek öszsze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet

oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell

meggyőződni.”

• Milyen az ellenőrző nyelv színe és helyzete, ha a kombinált ütköző- és

vonókészülékkel rendelkező járművek szétkapcsolt állapotban vannak?


járművek szétkapcsolt állapotban vannak?

„Szétkapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen”

• Milyen az ellenőrző nyelv színe és helyzete, ha a kombinált ütköző- és

vonókészülékkel rendelkező járművek összekapcsolt állapotban vannak?


járművek összekapcsolt állapotban vannak?

„összekapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv függőlegesen áll.”

• Mikor szabad kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az

oldalütközőkkel, valamint hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti

járműkapcsolást elvégezni?

„csak akkor végezhető, ha a járművek álló helyzetben vannak és a kapcsolandó

járművek ütközői összeérnek.”

• Hogyan köteles a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az

oldalütközőkkel, valamint hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti

kapcsolást végző munkavállaló a járművek közé menni, illetve onnan kijönni?

„minden esetben az oldalütközőkkel és hagyományos csavarkapoccsal rendelkező

jármű ütközői alatt lehajolva, a jármű mellgerendáján lévő fogantyúba

megkapaszkodva köteles a járművek közé menni, illetve onnan kijönni.”

Kapcsolás csavarkapoccsal


• Ki köteles a rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését elvégezni?

„A rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését az állomásfőnök vagy megbízottja

köteles elvégezni.”

• Hol kell rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket

szabályozni?

„Részletes rendelkezéseket az ÁVU-ban kell szabályozni.”

• Mikor kell a mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését

elvégezni a Forgalmi Utasítás előírásai szerint?

„A mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését a vállalkozó

vasúti társaság saját hatáskörben szabályozza.”

• Mi tartalmazza a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadására és rögzítősaruk

kiadására, visszavételére vonatkozó rendelkezéseket az állomási személyzet részére?

• Hol kell részletes rendelkezésekkel szabályozni a rögzítősaruk őrzését

vonatközlekedés idején, illetve a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott

rögzítősarukról a forgalmi utasítás előírásai szerint?

„Az ÁVU-ban szabályozni kell:

- a rögzítősaruk tárolási helyét, számát,

- a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadását,

- a rögzítősaruk kiadását és visszavételét,

- a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról,

- a tolatás befejezése után a rögzítősaruk felhasználásának bejelentését vissza nem vett

rögzítősaruk esetében (mely vágányon, hányadik jármű alatt, hány db stb.),

- a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején.”

• Hogyan kell kapcsolni a kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járműveket

csavarkapoccsal történő kapcsolásakor?

• Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Szorosan kell kapcsolni: ….

„Szorosan kell kapcsolni: ………..

- kombinált ütköző- és vonókészülékkel is ellátott járművek csavarkapoccsal történő

kapcsolásakor.”

Kapcsolás merev kapcsolórúddal

„A járműveket mindenkor az erre kiképzett dolgozó köteles merev kapcsolórúddal

össze- illetve szétkapcsolni, a D.2. sz. Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe

vételével.”

Kérdés:

• Ki köteles a járműveket merev kapcsolórúddal össze- illetve szétkapcsolni?

• Merev kapcsolórúddal történő össze- illetve szétkapcsolást mely Utasítás vonatkozó

előírásainak figyelembe vételével kell végezni?

Kapcsolás segély-vonókészülékkel


• Kinek kell a szolgálatképtelenné vált motorvonatot segély-vonókészülékkel a

segélymozdonnyal összekapcsolni?

„az arra kiképzett dolgozónak, vagy a mozdonyvezetőnek kell összekapcsolni”

Kapcsolásra kötelezett dolgozók


• Ki köteles a vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével történő

össze- illetve szétkapcsolásáról gondoskodnia?

„A vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével, a továbbított

járműveknek egymással történő össze- illetve szétkapcsolásáról a menetvonal

tulajdonosa köteles gondoskodni”

• Ki köteles a vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével a

továbbított járműveknek egymással történő össze- illetve szétkapcsolását elvégezni?

„a menetvonal tulajdonos vagy az általa megbízott vasúti társaság erre kiképzett

munkavállalója köteles végezni”

• Mit kell meghatározni a Menetrendi segédkönyv 7. sz. táblázatában a járművek

kapcsolására vonatkozóan?

• Hol kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely időszakokban teljesít

szolgálatot kapcsolásra kötelezett pályavasúti munkavállaló?

„A Menetrendi segédkönyv 7.sz. táblázatában kell meghatározni hogy a szolgálati

helyeken, mely időszakokban teljesít szolgálatot kapcsolásra kötelezhető pályavasúti

munkavállaló”

• Ki köteles a zárt motorvonatok járműveit, továbbá motorvonatokat egymással össze-

illetve szétkapcsolni?

• Ki köteles a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelét, az átjáróhidakat, az átjáró

védőkorlátokat, illetve a védőfalakat össze- illetve szétkapcsolni?

„Az arra kiképzett munkavállalók kötelesek össze- illetve szétkapcsolni”

• Mikor kötelezhető villamos fűtőberendezés vezeték, az átjáróhidak, gőzfűtési tömlők

össze- illetve szétkapcsolására a kiképzett pályavasúti munkavállaló?

„Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására

kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető a kapcsolások elvégzésére”

A mozdonyok alkalmazása


• Mikor szabad egy vonatnál a vonómozdonyon kívül legfeljebb 1 előfogati és 1

tolómozdonyt alkalmazni?

„Ha egy vonómozdony a vonat továbbítására nem elegendő, akkor egy vonatnál a

vonómozdonyon kívül legfeljebb 1 előfogati és 1 tolómozdonyt lehet alkalmazni”

• Kinek az engedélye szükséges ahhoz, hogy a vonat mozdonya ne elől legyen?

• Kinek az engedélyével szabad eltérni attól a szabálytól, hogy a vonat mozdonya elől

legyen?

„a pályahálózat működtetőjének engedélye”

• Mi alapján szabad vonatot közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni?

„Csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott végrehajtási utasítás alapján

szabad vonatot közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni”

• Mi alapján szabad a vonatot továbbító két motorkocsi közé járműveket sorozni?

„vonatot továbbító két motorkocsi, közé csak a pályahálózat működtetője által

jóváhagyott Végrehajtási Utasítás alapján szabad járműveket sorozni”

• Milyen mozdony sorozható be a személyszállító vonat végére?

„végére kísért hideg mozdony is besorozható, illetve ingavonat szolgálatképtelenné

vált mozdonya kísérés nélkül is továbbítható a vonat végén”

A mozdonyok sebessége


• Milyen módon szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28

és M31 sorozató mozdonyt továbbítani?

• Hogyan szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28 és

M31 sorozatú mozdonyt továbbítani?

„a tulajdonos, használó vagy bérlő által közölt, legfeljebb 50 km/h sebességű

tehervonattal vagy külön menetben szabad továbbítani.”

Mozdonyok (vontatójárművek) megengedhető terhelése


Mit nevezünk rendes vonatterhelésnek a forgalmi utasítás előírásai szerint?

Nincs rendes terhelés, csak: „A vonatterhelés a mozdonnyal (vontatójárművel)

továbbítható elegytömeg tonnákban kifejezve.”

Mi az alábbi meghatározás? A mozdonnyal (vontatójárművel) továbbítható

elegytömeg tonnákban kifejezve.

„A vonatterhelés a mozdonnyal (vontatójárművel) továbbítható elegytömeg tonnákban

kifejezve.”

Mikor szabad a Műszaki Táblázatok I. kötet 2.A. és 2.B. táblázataiban a mozdony

sorozatokra megengedhető legnagyobb vonatterheléseket túllépni?

„Műszaki Táblázatok I. kötet 2.A. és 2.B. táblázatai a mozdony (vontatójármű)

sorozatokra megengedhető legnagyobb vonatterheléseket tartalmazzák, amelyeket

túllépni nem szabad.”

Ki köteles a vonatok menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokat a

pályakapacitás-elosztó szervezet részére szolgáltatni?

Hogyan kell a vállalkozó vasúti társaságnak a menetvonal-igényt a vasúti

pályakapacitás-elosztó szervezet felé beadni?

Milyen adatok alapján határozza meg a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet a vonat

menetrendjét?

„A vállalakozó vasúti társaság a vasúti pályakapacitáselosztó szervezet felé a

menetvonaligényt a tervezett vonat menetrendjének elkészítéséhez szükséges

adatokkal (hossz, elegytömeg, vontatójármű típusa, terhelési adatai, sebesség) együtt

köteles beadni. A pályakapacitáselosztó szervezet ezen adatok, valamint a Műszaki

Táblázatok I. kötet 1. és 2. táblázatainak figyelembe vételével határozza meg a vonat

menetrendjét.”

Mikor kell a vonókészülék teherbíró képessége szempontjából megállapított

legnagyobb terheléseket a vonatterhelés megállapításakor figyelembe venni?

Az utasításból kimaradt a vonókészülék figyelembe vétele a pont törlésre került.

Mikor szabad a vonatok sebességét a vonatterhelés túllépése miatt leszállítani?

„A vonatok sebességét a vonatterhelés túllépése miatt leszállítani nem szabad”

Hogyan kell eljárni, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend szerinti közlekedést

kedvezőtlenül befolyásoló változás történik?

Mi a vállalkozó vasúti társaság teendője, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend

szerinti közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik?

„Amenynyiben a menetvonal-igényben foglalt adatokban a menetrend szerinti

közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik, új ― a megváltozott

paramétereknek megfelelő ― megrendelést kell a vasúti pályakapacitáselosztóhoz

beadni.”

Túlhosszú vonatok


Kiket köteles az üzemirányított vonalon a forgalmi vonalirányító külön közleménnyel

értesíteni a túlhosszú vonat közlekedésekor?

„Túlhosszú vonat közlekedésekor az üzemirányított vonalon a forgalmi vonalirányító,

felügyelt vonalon a rendelkező- illetve a vonatindító állomás forgalmi szolgálattevője

köteles a rendelkezési szakasz érdekelt állomásainak forgalmi szolgálattevőit külön

közleménnyel értesíteni”

Vonatok összeállítása


Milyen előírásokat kell a vonat szerelvényének összeállításakor figyelembe venni?

Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül!

„a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a

segédkönyvek és az egyéb utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra

érvényes tengelyterhelést;

b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket;

c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb

magasságkülönbség, és a két fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se

érintkezzék”

Milyen sorrendbe és csoportosítással kell besorozni a kocsikat a tehervonatokba a

forgalmi utasítás előírásai szerint?

„Tehervonatokba a kocsikat a vállalkozó vasúti társaságok által előírt sorrendben és

csoportosítással kell besorozni”

Mely vonatokba kell poggyászkocsit besorozni a Forgalmi Utasítás előírásai alapján?

A pont törlésre került a Forgalmi Utasításból

A személyszállító- illetve szerelvényvonat mely kocsijának kell jól működő

kézifékkel, légfékkel és vészfékváltóval felszereltnek lenni?

„Személyszállító- illetve szerelvényvonat első, valamint utolsó kocsijának jól működő

kézifékkel, légfékkel és vészfékváltóval felszereltnek kell lenni”

Milyen vonatokkal szabad a robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes bárcával

ellátott rakott kocsikat továbbítani?

„csak tehervonatokkal szabad továbbítani”

Hogyan továbbíthatók a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt

rakott kocsik?

Milyen vonatokkal szabad a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt

rakott kocsikat továbbítani?

„Merev kapcsolórúddal vagy rakománynyal összekapcsolt rakott kocsikat legfeljebb

50 km/h sebességgel közlekedő tehervonatokkal szabad továbbítani”

Ki köteles a kisiklott rakott kocsi külön menetben történő továbbításának feltételeiről

gondoskodni?

„A külön menetként történő továbbítás feltételeiről a rakott kocsi használójának

(tulajdonos, bérlő) kell gondoskodnia.”

Hogyan szabad a kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási

műhelybe továbbítani?

„Kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási műhelybe külön

menetként is szabad továbbítani. „

Mikor szabad olyan kocsit vonattal továbbítani, amelynél csapágymelegedés van?

„megvizsgálása után az arra kiképzett dolgozó futóképesnek minősíti”

Hogyan szabad hóekét továbbítani a forgalmi utasítás szabályai alapján?

A hóeke továbbítására vonatkozó egyes szabályok törölve lettek: Pl. külön menetben,

ki engedélyezi.

A mozdonyok biztosítása, a vonatszemélyzet vezénylése


Mely szervezeti egység feladata a vonatok továbbításához szükséges mozdonyok és

vonatszemélyzet biztosítása?

Ki köteles a vonatok továbbításához szükséges előfogati-, tolómozdonyokat

megrendelni, illetve lemondani, valamint vonatszemélyzetet biztosítani?

„A vonatok továbbításához szükséges mozdonyok és vonatszemélyzet biztosítása a

menetvonal tulajdonos vasúti társaság feladata.”

A mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma


Hogyan közlekedhetnek a vonatok a mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők

létszáma előírásai szerint?

A mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma forgalmi utasítás szerinti

előírások alapján milyen módon közlekedhetnek a vonatok?

„a) csak mozdonyvezetővel;

b) mozdonyvezetővel és egy vagy több vonatkísérővel;

c) mozdonyvezetővel, és második figyelésre kötelezett dolgozóval;

d) mozdonyvezetővel és pilótával.”

Mikor és mely vonatok közlekedhetnek kizárólag egy állomásközben tolatási

üzemmóddal?

„Minden a 12.3.1. pont szerint közlekedő vonaton az önműködő térközbiztosító

berendezés használhatatlansága esetén, kizárólag egy állomásközben tolatási

üzemmóddal.”

Mikor alkalmazható a vonatnál 120 km/h sebesség jól működő vonatbefolyásoló

berendezés hiánya esetén?

„Jól működő berendezés hiánya miatt a mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot

ellátó dolgozóval a vonat legfeljebb 120 km/h sebességgel közlekedhet.”

Mikor nem alkalmazható a csak mozdonyvezetővel történő közlekedés munka- és

forgalombiztonsági szempontból?

„Azon mozdonyoknál, azokon a vonalakon és állomásközökben, ahol a jelzőkre

történő előírt rálátási távolság a mozdony vezetőállásának menetirány szerinti jobb

oldaláról nem biztosított.”

Ki köteles az érdekelt személyzetet ellátni azon vonalak és állomásközök

kimutatásával, ahol a jelzőkre előírt rálátási távolság a mozdony vezetőállásának

menetirány szerinti jobb oldaláról nem biztosított?

„A vállalakozó vasúti társaság ezen vonalak és állomásközök kimutatásával köteles

ellátni az érdekelt személyzetüket, akik a Szolgálati menetrend mellett kötelesek azt

megőrizni”

Vonatkísérők továbbá a vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező száma a vonatoknál


Mikor kell vonali tolatásvezetőt vezényelni a sajátcélú vasúti pályahálózatot

kiszolgáló vonatokhoz?

„A sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatokhoz csak akkor kell vonali

tolatásvezetőt vezényelni, ha a vonatközlekedés vagy a kiszolgálás lebonyolítására

készített végrehajtási utasításokban foglaltak és az elvégzendő feladatok a vonali

tolatásvezető jelenlétét szükségessé teszik”

A mozdonyszemélyzet vonal-, illetve állomásismerete, pilóta alkalmazása


Mikor köteles a mozdonyvezető vonalismeret és pilóta nélkül is továbbítani a vonatot?

A mozdonyvezető mikor köteles a személyszállító vonatot vonalismeret és pilóta

nélkül továbbítani?

Vonalismeret és pilóta nélkül nem továbbíthat vonatot!

Mely vonat mozdonyvezetőjét kell Írásbeli rendelkezésen értesíteni az előre látott,

vagy rendkívüli okból kerülő útirányon történő közlekedésről?

Mely vonat mozdonyvezetőjét kell Írásbeli rendelkezésen értesíteni az előre látott,

vagy rendkívüli okból történő vonalismeret nélküli vonat továbbításáról?

„Az előre látott vagy rendkívüli okból kerülő útirányon közlekedő vonat

mozdonyvezetőjét Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni a kerülő útirányon történő

közlekedésről.”

Mely dolgozó töltheti be a vezetőálláson a pilóta szerepét?

„A vezetőálláson szolgálatot teljesítő második dolgozó betöltheti a pilóta szerepét is,

ha rendelkezik az utasítás 1.2.80. pontjában a pilótára előírt feltételekkel.”

A menetrend szerepe


Mely vonatok részére kell menetrendet készíteni, ha az nem vágányzárolt vonalrészen,

vagy építés alatt lévő vágányon közlekedik?

„Minden vonat részére menetrendet kell készíteni, és a vonatközlekedést a menetrend

betartásával kell lebonyolítani.”

Mely vonatok képezhetnek kivételt a forgalmi utasítás azon előírása alól, hogy minden

vonat részére menetrendet kell készíteni?

„a vágányzárolt vonalrészen, építés alatt lévő vágányon, két szomszéd állomás között,

vagy a nyílt vonal meghatározott pontjáig közlekedő és onnan visszatérő

munkavonatok, munkagépek, valamint a segélymozdonyok és segélyvonatok”

A menetrend fajtái


Milyen célból készülnek a szolgálati menetrendek?

„A menetrendek vasútüzemi célból, valamint az utasok és a vállalkozó vasúti társaságok

tájékoztatására készülnek A szolgálati menetrendek a vonatforgalom lebonyolításában

résztvevő munkavállalók részére, a Közforgalmú menetrendkönyvek az utasok

tájékoztatására szolgálnak.”

Mire szolgálnak a Közforgalmú menetrendkönyvek?

„Közforgalmú menetrendkönyvek az utasok tájékoztatására szolgálnak.”

Milyen formában kell a többszöri alkalommal közlekedő különvonatok menetrendjét a

forgalmi utasítás előírásai szerint a Forgalmi Főosztálynak kiadnia?

Megszüntetésre került!

Hogyan kell a szolgálati menetrendet a menetvonal tulajdonos részére kiadni?

„A szolgálati menetrendet a menetvonal tulajdonosok részére a kapacitás-elosztó

rendszerben,”

Hogyan kell a szolgálati menetrendet a forgalmi személyzet részére kiadni?

„a forgalmi személyzet részére a pályavasúti informatikai rendszereken illetve

nyomtatott formában kell kiadni.”

Hol kell kiadni a menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat?

Milyen menetrendi módosításokat kell a kapacitás-elosztó rendszerben és pályavasúti

informatikai rendszerekben kiadni?

„A menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat a kapacitáselosztó

rendszerben és a pályavasúti informatikai rendszerekben kell kiadni.”

Mely vonatok közlekedésére vonatkozó adatait tartalmazza a Menetrendjegyzék?

Hogyan tartalmazza a Menetrendjegyzék a vonatok közlekedésére vonatkozó

adatokat?

„A Menetrendjegyzék — szolgálati helyenként (állomás, nyíltvonali pályaelágazás,

térközőri, vonatjelentőőri, sorompókezelői szolgálati hely) — 0.00 - 24.00 óráig

időrendi sorrendben, táblázatos formában tartalmazza valamennyi vonat közlekedésére

vonatkozó adatait.”

Mely szolgálati helyeken kell a Menetrendjegyzéket kifüggeszteni?

„valamennyi forgalmi irodában (ahol aforgalom lebonyolítására kötelezett személyzet

teljesít szolgálatot), továbbá vonatfogadásra kötelezett állomási és nyíltvonali dolgozó

szolgálati helyiségében kifüggeszteni”

Milyen előírásokat tartalmaz a forgalmi utasítás az utasok tájékoztatására szolgáló

hirdetmények elhelyezésére vonatkozóan?

Melyik szervezeti egység kötelessége a Menetrendanyag szétosztása és kezelése a

forgalmi utasítás előírásai alapján?

Törlésre került a Forgalmi Utasításból!

A közlekedő vonatok kijelölése


Hogyan történik a közlekedő vonatok kijelölése, forgalomba helyezése?

„vonatok forgalomba helyezése a menetrendváltozást megelőzően a kapacitáselosztó

és a pályavasúti informatikai rendszereken történik”

Milyen eszközök igénybevételével történik a vonatok lemondása?

Hogyan kell értesíteni pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal

rendelkező szolgálati helyeket éves és évközi menetvonal kiutalásokkal összefüggő

menetrendváltozás esetén?

„A vonatok forgalomba helyezése illetve lemondása a fenti rendszereken keresztül,

folyamatosan történik”

Hogyan kell értesíteni pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem

rendelkező szolgálati helyeken az állomási és pályaszemélyzetet az éves és évközi

menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozás esetén a vonatokról és az

időközben bekövetkezett változásokról?

„az állomási és pályaszemélyzetet a vonatokról és az időközben bekövetkezett

változásokról a Menetrendjegyzék elkészítésével vagy annak módosításával

kell értesíteni.”

A vonatok forgalomba helyezése, lemondása

„A vonatokat minden menetrendváltozás (éves, évközi, egyedi, azonnali menetvonal

kiutalás és módosításai) alkalmával a pályavasúti informatikai rendszerbe történő

automatikus betöltéssel forgalomba helyezettnek illetve lemondottnak kell inősíteni.”

Kérdések:

Mikor kell a vonatokat forgalomba helyezettnek, illetve lemondottnak minősíteni?

Mikor kell a vonatokat lemondottnak minősíteni a pályavasúti informatikai

rendszerhez kapcsolt terminállal rendelkező állomásokon?

„Egyedi és azonnali menetvonal kiutalással összefüggő menetrendváltozás esetén a

pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező állomásokra

a vonatok menetrendjének (közlekedési dátumának) a rendelkezésre álló technikai

eszközön történő megküldésével a vonatokat a módosítás érvénytartamára forgalomba

helyezettnek kell tekinteni.”

Kérdések:

Mikor kell a vonatokat forgalomba helyezettnek tekinteni az egyedi és azonnali

menetvonal kiutalással összefüggő menetrendváltozás esetén a pályavasúti

informatikai rendszerhez kapcsolta terminállal nem rendelkező állomásokon?

Meddig kell a vonatokat forgalomba helyezettnek tekinteni egyedi és azonnali

menetvonal kiutalással összefüggő menetrendváltozás esetén?

Hogyan kell eljárni az egyedi és azonnali menetvonal kiutalásokkal összefüggő

menetrendváltozáskor a vonatok forgalomba helyezésére vonatkozóan a pályavasút

informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező állomások esetén?

„Egyedi és azonnali menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozás esetén a

vonat menetrendjének megküldésével forgalomba helyezett (Menetrendjegyzéken még

nem szereplő) vonatokról az állomási személyzetet a vágányútbeállítás elrendelésével

kell értesíteni, a vonat fogadására kötelezett nyíltvonali dolgozókat, jelzőőröket, a

következő állomás területéről nyíltvonali útsorompót kezelő dolgozókat a vonat

számának (menetrend nélkül közlekedő munkagép illetve munkavonat egjelölésének)

és előrelátható indulási idejének közlésekor kell értesíteni a15.9.1. sz. pont szerint.”

Kérdések:

Mikor és hogyan kell értesíteni a Menetrendjegyzéken még nem szereplő vonatokról

az állomási személyzetet?

Hogyan kell értesíteni a Menetrendjegyzéken még nem szereplő vonatokról a

nyíltvonali dolgozókat, jelzőőröket?

Mely dolgozókkal kell értesíteni a Menetrendjegyzéken még nem szereplő

vonatokról?


Hogyan kell a rendkívüli vonatokat forgalomba helyezni?

Törlésre került a folyamatos forgalomba helyezés miatt!

A vonat számának közlése

„A kiutalt menetvonalhoz vonatszám és menetrend tartozik. (13.1.) A vonatok

menetrenddel történő ellátása ― a vonatszám közlése ― a menetvonal tulajdonos

feladata.”

Kérdések:

Kinek a feladata a vonatok személyzetének menetrenddel történő ellátása?

Melyik szervezet köteles a vonatszámot közölni a vonatok személyzetével?


Hogyan kell közölni a vonatszemélyzettel Operatív tehervonatoknál az alapvonat

számát?

Megszűnt az Operatív vonat az Utasításban!

A vonat számának megváltoztatása

„A vonatszám megváltoztatása csak rendkívüli esetekben (pl.: pályaelzárásos baleset,

időjárási okok) a menetvonal tulajdonos kérésére, új menetvonal megrendelésével

lehetséges.

Közlekedő vonatok számának az útvonal valamelyik állomásán történő

megváltoztatásáról a pályavasúti személyzetet a pályavasúti informatikai rendszeren

keresztül, a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni.”

Kérdések:

Ki kezdeményezheti a vonatszámának megváltoztatását?

Mikor kezdeményezheti a vonatszámának megváltoztatását a menetvonal tulajdonos?

Hogyan lehetséges a vonatszámának megváltoztatása?

Hogyan kell értesíteni a vonatok számának az útvonal valamelyik állomásán történő

megváltoztatásáról a pályavasúti személyzetet?

Hogyan kell értesíteni a vonatok számának az útvonal valamelyik állomásán történő

megváltoztatásáról a vonatszemélyzetet?

Közlekedés több pályán több pályaudvarra

„A vonatokat azon a pályán, vágányon, pályaudvarra kell közlekedtetni, amelyikre a

menetrendjük készült. Egyéb esetekben a másik pályán közlekedő vonatok

személyzetét erről a körülményről értesíteni kell.”

Kérdések:

Mikor közlekedtethetők a vonatok előzetes értesítés nélkül a másik pályán?

Hogyan kell közlekedtetni a vonatokat több pályával rendelkező vonalrészen, a másik

pályán?

A vonatok sebessége

„jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén — második figyelésre

kötelezett dolgozóval történő közlekedéskor — a 120 km/h sebességet;”

„a váltón kitérő irányban haladó Ro-La vonatnál a 30 km/h sebességet, kivéve, ha a

vonatkozó főjelző jelzési képével kifejezett parancs 40 km/h-nál nagyobb sebességet

engedélyez. Ebben az esetben a vonat kitérő irányban is a vonatkozó főjelző jelzési

képe alapján alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedhet.”

Kérdések:

Válassza ki az alábbi mondat helyesnek tartott befejező részét! Menet közben sohasem

szabad túllépni:

Mikor nem szabad menet közben a 120 km/h sebességet túllépni a vonatok

sebességére vonatkozó előírások alapján?


Hány km/h sebességgel közlekedhetnek a vonatok tolómozdonnyal a forgalmi utasítás

előírásai szerint?

Törlésre került a sebesség korlátozás

Az alap és legnagyobb sebesség alkalmazása


Mikor köteles a mozdonyvezető a vonatot a legnagyobb sebességgel továbbítani?

„— késett vonatot minden esetben,

— a menetrend szerint vagy korábban közlekedő vonatot csak akkor, ha a forgalmi

vonalirányító illetve a forgalmi szolgálattevő utasítást ad a legnagyobb sebesség

alkalmazására. ”

Kinek kell jelentenie a mozdonyvezetőnek, ha a vonatnál az alap- vagy a legnagyobb

sebességet bármely ok miatt nem tudja betartani?

„köteles jelenteni a forgalmi szolgálattevőnek vagy a forgalmi vonalirányítónak”

Figyelési, tájékozódási és értesítési kötelezettség

„a) a megerősítéshez szükséges személyszállító kocsiknak, a továbbítandó

teherkocsiknak az induló, üzemváltó állomáson, az előfogati és tolómozdonyoknak

megfelelő helyen való indulásra kész állapotban történő rendelkezésre állásáról;

b) a végzendő tolatásokról;

c) a D.4.sz. Utasításban előírtak biztosításáról;

d) a tér megvilágításáról;

e) arról, hogy a be-, ki- vagy áthaladó vonatok az utasok biztonságát ne

veszélyeztessék;

f) az induló személyszállító vonatok előfűtéséről, előhűtéséről, felállítás helyének és az

érkező vonat megállási helyének kijelöléséről”

Kérdés

Miről kötelesek gondoskodni a forgalmi szolgálattevők biztonságos be-, ki- illetve

áthaladás érdekében a szükséges intézkedéseken kívül?

Vonatindítás a visszajelentés vétele előtt

„Állomástávolságú közlekedésre berendezett. pályán nappal vonatként közlekedő

személy- vágánygépkocsit, munkagépet, továbbá egyedül vagy pótkocsikkal

közlekedő teher-vágánygépkocsit, az Utasítás 15.21. alfejezetében előírtak

alapján menetrend nélküli munkavonatként el szabad indítani a viszszajelentés

vétele előtt is”

Kérdések:

Mikor szabad elindítani a vonatként közlekedő személy-vágánygépkocsit, egyedül

vagy pótkocsikkal közlekedő teher-vágánygépkocsit, nappal az állomástávolságú

közlekedésre berendezett pályán, ha a forgalmi utasításban előírt egyéb feltételek

adottak?

Mikor szabad elindítani az elől haladó vonat után a vonatként egyedül, vagy

pótkocsikkal közlekedő teher-vágánygépkocsit nappal az állomástávolságú

közlekedésre berendezett pályán, ha az utasításban előírt egyéb feltételek adottak?

„Ha a bejárati jelző az egység odaérkezésekor továbbhaladást tiltó jelzést ad, akkor a

járművet meg kell állítani és a jelzőtől csak akkor szabad elindulni, ha azon

továbbhaladást engedélyező vagy Hívójelzés jelenik meg, vagy ha élőszóval engedélyt

adnak a behaladásra.”

Kérdések:

Hogyan szabad a visszajelentés vétele előtt követő egységet az előhaladó vonat után

az állomásra bejáratni?

Mikor szabad a visszajelentés vétele előtt előhaladó vonatot követő egységnek a

bejárati jelzőtől elindulni, ha a jelző az egység odaérkezésekor továbbhaladást tiltó

jelzést ad?

Vonatközlekedés önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán „a követő vonatokat a beállított menetiránynak megfelelően térközben kell

közlekedtetni mindaddig, amíg a térközbiztosító berendezés a 15.4.2.1. pont szerint

nem minősül használhatatlannak (18.sz. Függelék).”

Kérdés:

Hogyan kell a követő vonatokat közlekedtetni az önműködő biztosított térközjelzőkkel

felszerelt pályán?

Meddig kell a követő vonatokat térközben közlekedtetni az önműködő biztosított

térközjelzőkkel felszerelt pályán?


Hogyan kell a vonatokat közlekedtetni az önműködő térközbiztosító berendezés

használhatatlansága esetén?

„Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén a vonatokat az

adott vágányon mindkét közlekedési iránynak megfelelően állomástávolságban kell

közlekedtetni”

Milyennek kell tekinteni az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat az

önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén?

„az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni”

A közlekedő vonat személyzete közül kit kell értesíteni az önműködő térközbiztosító

berendezés használhatatlansága esetén?

„Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén a vonat

mozdonyvezetőjét értesíteni kell”

Mire kötelezi a mozdonyvezetőt az önműködő térközbiztosító berendezés

használhatatlanságáról és az állomástávolságú közlekedésről Írásbeli rendelkezésen

történő értesítés? (5.4.2.1. szerint)

?????? Megbeszélni a lehetséges válaszokat!

Hogyan kell kezelni az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat az önműködő

térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén?

Használhatatlannak kell tekinteni!!

Milyennek kell tekinteni az állomásközben lévő fehér árbocú térközjelzőket és azok

jelzéseit a mozdonyvezetőnek, ha az önműködő térközbiztosító berendezés

használhatatlanságáról és az állomástávolságban történő közlekedésről kapott

értesítést?

„akkor az állomásközben lévő fehér árbocú térközjelzőket és azok jelzéseit a

vonatközlekedés lebonyolítása során köteles figyelmen kívül hagyni”

Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az

állomástávolságban történő közlekedésről értesítést kapott mozdonyvezetőnek hogyan

kell továbbhaladnia a fehér árbocú térközjelzőtől, ha az egy fedezőjelzőre, vagy egy

bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző egyben?

„Ha az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelző egy

fedezőjelzőre, vagy egy bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző egyben, akkor a

térközjelzőtől a mozdonyvezetőnek úgy kell továbbhaladnia, mintha azon „Megállj!”

állásra kapott volna előjelzést.”

Mikor kell az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az

állomástávolságban történő közlekedésről kapott értesítés utána mozdonyvezetőnek a

fehér árbocú térközjelzőtől úgy tovább haladnia, mintha az állomásközben lévő fedező

jelzőn „Megállj!” jelzés lenne?

„Ha az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelző egy

fedezőjelzőre, vagy egy bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző egyben”

Hogyan kell az állomásközben lévő vörös-fehér árbocú nyíltvonali bejárati vagy

fedezőjelző szerepét is betöltő jelzőket kezelni, az önműködő térközbiztosító

berendezés használhatatlansága esetén?

„Az állomásközben lévő vörös-fehér árbocú nyíltvonali bejárati vagy fedezőjelző

szerepét is betöltő jelzőkre Hívójelzést kivezérelni nem szabad.”

Hogyan kell értesíteni a közlekedő vonatok személyzetét önműködő térközbiztosító

berendezés használhatatlansága esetén a vörös-fehér árbocú nyíltvonali bejárati, vagy

fedezőjelző szerepet is betöltő jelzők melletti közlekedésről?

„A fehér árbocú térközjelzők és azok jelzéseinek figyelmen kívül hagyásáról, illetve a vörös-

fehér árbocú nyíltvonali bejárati vagy fedezőjelző szerepet is betöltő jelzők melletti

közlekedésről (15.19.1.2. pont) a közlekedő vonatok személyzetét Írásbeli

rendelkezésen értesíteni kell.”

Időközi közlekedés szabályai törlésre kerültek!

Mikor kell a forgalmi utasítás előírásai alapján a vonatokat időközben közlekedtetni?

Engedélykérés, engedélyadás Alapszabály


Ki köteles a vonatok indítása, illetve áthaladtatása előtt a következő

forgalomszabályozást végző állomás forgalmi szolgálattevőjétől indításra,

áthaladtatásra engedélyt kérni?

„a forgalmi szolgálattevő, illetve a forgalomszabályozó”

Kitől lehet a vonat indítása, illetve áthaladtatása előtt indításra, áthaladtatásra

engedélyt kérni?

„a) engedélyt kérni:

— a következő forgalomszabályozást végző állomás forgalmi szolgálattevőjétől

― szolgálatszünetelés esetén a szolgálatban lévő következő forgalomszabályozást

végző állomás forgalmi szolgálattevőjétől ― illetve forgalomszabályozótól,”

Kitől kell a vonat indítása, illetve áthaladtatása előtt az indításra, áthaladtatásra az

engedélykéréssel egyidőben hozzájárulást kérni?

„b) az engedélykéréssel egyidőben hozzájárulást kérni:

— a két állomás között lévő pályaelágazáson, illetve megállórakodóhelyen

váltózárkulcsot őrző dolgozótól,

— két állomás között lévő távkezelt, távvezérelt pályaelágazás esetén a távkezelést,

távvezérlést végző forgalmi szolgálattevőtől, illetve forgalomszabályozótól.”

Mikor kell a vonat indítása, illetve áthaladtatása előtt az indításra, áthaladtatásra

hozzájárulást kérni?

„az engedélykéréssel egyidőben hozzájárulást kérni”

Ki köteles a vonat indítása, illetve áthaladtatása előtt az indításra, áthaladtatásra

engedélyt kérni, illetve adni?

„Engedélyt mindenkor a forgalmi szolgálattevő, illetve forgalomszabályozó

köteles kérni illetve adni.”

Az engedélykérés legkorábbi ideje

„Állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán a visszajelentés vétele előtt

indítandó egység és az elöl haladó vonat részére egyszerre is kérhető engedély.”

Kérdés:

Hogyan kérhető engedély az állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán a

visszajelentés vétele előtt indítandó egység és az elöl haladó vonat részére?

Mikor kérhető engedély a visszajelentés vétele előtt indítandó egység és az elöl haladó

vonat részére egyszerre?

Az engedélykérésre-adásra használható távközlő berendezések

„Engedély kérhető élőszóval vagy gépi úton.

Élőszóval engedélyt elsősorban az állomásközi távbeszélőn, a 6. sz. Függelék hatálya

alá vont vonalakon az abban meghatározott értekező berendezésen kell kérni és adni.

Ha az engedélykérésre használt értekező berendezés használhatatlan, továbbá akkor,

ha az engedélyadás bizonyítására nem vonható be nyíltvonali vagy állomási dolgozó,

a vonali vagy forgalmi vonalirányítói távbeszélőn kell engedélyt kérni és adni.

Rendkívüli esetben rádión, közcélú telefonon is kérhető engedély.”

Kérdések:

Hogyan kérhető engedély az indítandó vonat részére?

Milyen távközlő berendezések használhatók elsősorban az élőszóval történő

engedélykérésre – adásra?

Milyen távközlő berendezésen kell engedélyt kérni és adni, ha az engedélykérésre

használt állomásközi távbeszélő használhatatlan?

Milyen távközlő berendezések használhatók engedélykérésre rendkívüli esetben?

Az engedélykérés-adás dokumentálása

„Az engedélykérés –adás dokumentálását mind élőszavas, mind gépi úton történő

engedélykérés-adás esetén a Függelék 7.2 pontja szerint kell végezni”

Kérdés:

Hogyan kell az engedélykérés-adás dokumentálását mind élőszavas, mind gépi úton

történő engedélykérés-adás esetén végezni?

Hogyan kell az engedélykérés-adás dokumentálását gép úton történő engedélykérés-

adás esetén végezni?

Engedélyadás bizonyítása

„A tanú az engedélyadás bizonyítására közvetlen vagy közvetett módon vonható be.”

Kérdések:

Hogyan vonható be tanú az engedélyadás bizonyítására?

Milyen módon vonható be tanú az engedélyadás bizonyítására?

„A közvetlen módon bevont tanú köteles az engedélyadást meghallgatni, és a

Fejrovatos előjegyzési naplójába, vagy a forgalmi vonalirányítói munkagrafikonra

„Engedély a ...........sz. vonat részére .................. állomástól .................. állomásig .... ó

.... p. (Engedélyt adó neve).” Szöveggel előjegyezni.”

Kérdés:

Hogyan kell a közvetett módon bevonat tanú részére az engedélyadás tartalmát

ismertetni?

„— rendkívüli esetben, közcélú telefonon (mobil telefonon) történő engedélykéréskor

harmadik állomás forgalmi szolgálattevőjét vagy a forgalmi vonalirányítót”

Kérdés:

Kit kell az engedélyadás bizonyítása végett tanúként bevonni rendkívüli esetben,

közcélú telefonon (mobil telefonon) történő engedélykéréskor?


Hogyan és hol kötelesek az engedélyt kérő és az engedélyt adó forgalmi

szolgálattevők a tanúra vonatkozó szöveget előjegyezni, ha a tanút az engedélyadás

bizonyítása végett csak közvetett módon lehetett bevonni?

„A szöveg felolvasása után az engedélyt kérő és az engedélyt adó forgalmi

szolgálattevők a Fejrovatos előjegyzési naplójuknak egyéb megjegyzések című

rovatába: „Tanú X.Y.” szöveget kötelesek bejegyezni.” Megegyezik a közvetlennel.

Hol köteles az engedélyadás bizonyítása végett tanúként bevont forgalmi vonalirányító

az engedélyadás bizonyításául szolgáló szöveget előjegyezni?

„A közvetett módon bevont tanú az engedélyadást az előző bekezdésben foglaltak

szerint köteles előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplójába, vagy a forgalmi

vonalirányítói munkagrafikonra.”

Az engedélykérés- és adás szövege

„két állomás között lévő pályaelágazáson, illetve megálló-rakodóhelyen

váltózárkulcsot őrző dolgozó, távkezelt, távvezérelt pályaelágazás esetén a távkezelést,

távvezérlést végző forgalmi szolgálattevő, illetve forgalomszabályozó a 15.8.5.1-

15.8.5.9. pontokban előírt engedélykérés-adás után a vonat közlekedéséhez az alábbi

szöveggel köteles hozzájárulni: „……………. állomástól …………….állomásig a sz.

vonat közlekedéséhez hozzájárulok. Név.”

Kérdések:

Milyen szöveggel köteles a két állomás között lévő pályaelágazáson váltózárkulcsot

őrző dolgozó a vonat indítása előtt engedélyt, hozzájárulást kérő forgalomszabályozó

részére a vonat közlekedéséhez hozzájárulni?

Milyen szöveggel köteles a két állomás között lévő távkezelt, távvezérelt

pályaelágazás esetén a távkezelést, távvezérlést végző forgalomszabályozó a vonat

áthaladása előtt az engedélykéréssel egyidőben hozzájárulást kérő forgalmi

szolgálattevő részére a vonat közlekedéséhez hozzájárulni?

Élőszavas engedélykérést ki kell egészíteni

Csak az utasítás változását jelöltem.

„— a vonat önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt jelfeladásra kiépített

pályán milyen rendszerű vonatbefolyásoló berendezéssel (EÉVB, ETCS) közlekedik,

illetve azt, ha jól működő vonatbefolyásoló berendezés (EÉVB, ETCS) nélkül csak

mozdonyvezetővel közlekedik,

— a szállítmánykísérővel közlekedő vonatnál ennek tényét,

— Ro-La vonat közlekedésekor „Ro-La” kifejezéssel. Gépi engedélykérés esetén szintén a fenti kiegészítések alkalmazásával kell eljárni.”

Kérdések:

Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Az élőszóval történő

engedélykérés- és adás szövegét ….,

Milyen adatokkal kell az engedélykérés – és adás szövegét kiegészíteni a gépi úton

történő engedélykéréskor?

Eljárás, ha az értekezés lehetetlen

„15.8.8. Ha két állomás között az értekezés lehetetlenné válik, (ha nem lehet engedélyt

kérni, előjelentést, visszajelentést adni) vonatot indítani csak az értekezési lehetőség

helyreállítása után lehet.”

Kérdések:

• Hogyan lehet vonatot indítani a forgalmi utasítás előírásai alapján, ha két állomás

között az értekezés lehetetlenné válik?

• Mely állomás forgalmi szolgálattevője indíthat vonatot, ha nem lehet engedélyt kérni,

előjelentést, visszajelentést adni?

• Hogyan lehet vonatot indítani értekezés lehetetlensége esetén a forgalmi utasítás


• Hogyan lehet vonatot indítani, az az értekezés lehetetlenségének beállta után páros

számú vonat hiányában első ízben páratlan számú vonatot kellene indítani?

• Milyen közlekedésre berendezett pályán szabad a vonatot engedély nélkül elindítani,

ha két állomás között az értekezés lehetetlenné válik?

• Mikor lehet vonatot indítani értekezés lehetetlensége esetén a forgalmi utasítás


A vonat számának és előrelátható indulási idejének közlése


• Milyen adatokat kell külön közleménnyel közölni a vonatnak állomásról való indítása

(áthaladása) előtt a vonat fogadására kötelezett nyíltvonali dolgozóval, jelzőőrrel?

„Vonatnak állomásról való indítása (áthaladása) előtt a vonat számát, az előrelátható

indulási idejét, legnagyobb sebességét külön közleménnyel közölni kell:”

• Kikkel kell külön közleménnyel közölni a vonat számát, az előrelátható indulás idejét,

és legnagyobb sebességét a vonatnak állomásról való indítása (áthaladása) előtt?

„a) az engedély vétele után a vonat fogadására kötelezett nyíltvonali dolgozóval,

jelzőőrrel, valamint a Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya által kijelölt

dolgozókkal, továbbá a következő állomás területéről nyíltvonali útsorompót kezelő

dolgozóval;

b) sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonat indítása előtt a sajátcélú vasúti

pályahálózaton vonatfogadásra kötelezett dolgozókkal.”

A közlemény adásának és nyugtázásának módja

• Milyen szöveggel köteles a közleményt adó forgalmi szolgálattevő közölni az

indítandó vonat számát és az előrelátható indulási idejét?

„A ...........sz. vonat kb. .... ó .... p-kor indul (rendkívüli módon áthalad), a vonat

legnagyobb sebessége .... km/h Név.”

• Milyen szöveggel kell nyugtázni a közölt indítandó vonat számát és előrelátható

indulási idejét vevő dolgozónak?

„A ...........sz. vonat kb. .... ó .... p-kor indul (rendkívüli módon áthalad) .... km/h

legnagyobb sebességgel. Értettem. Szolgálati hely és Név.”

A mozdonyvezető teendői

„— a sorompókezelő vagy a jelzőőr értesítésének elmaradásáról értesítették,

— az útsorompó használhatatlanságáról értesítették,

— sötét (jelzést nem adó) Fénysorompót ellenőrző útátjáró jelzőhöz közeledik,

— olyan Mellékvonali (MEFI, MERÁFI) ellenőrző jelzőhöz közeledik, amely

használhatatlanságra utaló jelzést (Hívójelzést) ad,

— Továbbhaladást tiltó vagy Hívójelzést adó Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőhöz

közeledik, — A „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete”

(András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző

hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor.”

Kérdések:

• Mikor köteles az Írásbeli rendelkezésen értesített mozdonyvezető az útátjáróhoz

történő közeledéskor a vonat sebességét úgy szabályozni, hogy a vont sebessége az

útátjáró előtt megközelítőleg 30 méterre legfeljebb 15 km/h legyen?

• Mikor köteles a mozdonyvezető az útátjáróhoz történő közeledéskor az F.1. sz. Jelzési

Utasításban előírtak szerint Figyelj! jelzést adni és a vonat sebességét úgy szabályozni,

hogy a vonat sebessége az útátjáró előtt megközelítőleg 30 méterre legfeljebb 15 km/h

legyen?

• Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! A mozdonyvezető az

útátjáróhoz történő közeledéskor a vonat sebességét úgy köteles szabályozni, hogy a

vonat sebessége az útátjáró előtt megközelítőleg 30 méterre legfeljebb 15 km6h lehet,

és az F.1. sz. Jelzési Utasításban előírtak szerint Figyelj! jelzést köteles adni, ….

„A csökkentett, legfeljebb 15 km/h sebesség csak akkor növelhető, ha:

— a vonat első járműve áthaladt az útátjárón, illetve

— az ellentétes irányú Útsorompót ellenőrző fedezőjelző hátoldalán megjelenő

Hívójelzés feloldása-jelzést a vonat első járműve meghaladta.”

Kérdések:

• Mikor növelheti az útsorompó használhatatlanságáról értesített mozdonyvezető a

vonat sebességét a használhatatlan útátjárón történő áthaladás után?

• Mikor növelheti a mozdonyvezető a vonat csökkentett, legfeljebb 15 km/h sebességét

a használhatatlan útátjárón történő áthaladás után, ha az ellentétes irányú Útsorompót

ellenőrző fedezőjelző hátoldalán Hívójelzés feloldása-jelzés látható?

„Ha az útsorompót ellenőrző fedezőjelző sötét vagy Megállj! jelzést ad, akkor a

továbbhaladásra, és a továbbhaladás sebességére élőszóval kell engedélyt kérni.”

Kérdések:

• Hogyan és mire kell engedélyt kérni, ha az útsorompót ellenőrző fedezőjelző sötét,

vagy Megállj! jelzést ad?

• Hogyan kell eljárni, ha az útsorompót ellenőrző fedezőjelző sötét vagy Megállj! jelzést

ad?

„Ha az útsorompót ellenőrző fedezőjelző sötét vagy Megállj! jelzést ad, akkor a

továbbhaladásra, és a továbbhaladás sebességére élőszóval kell engedélyt kérni. Az

útátjárót megközelíteni és azon áthaladni csak legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad.

Kérdések:

• Hogyan szabad az útátjárót megközelíteni, ha az útsorompót ellenőrző fedezőjelző

sötét vagy Megállj! jelzést ad?


sötét?


Megállj! jelzést ad?

„Az első járműnek az útátjárón történő áthaladása után a vonat sebessége növelhető.”

Kérdés:

• Mikor szabad a mozdonyvezetőnek a csökkentett, legfeljebb 15 km/h sebességet

növelni, ha a vonat olyan útátjárón át közlekedik, amely előtt az útsorompót ellenőrző

fedezőjelző sötét vagy Megállj! jelzést ad?

„Ha a fénysorompón, a kézi kezelés ellenére a villogó fehér — megtévesztő

— jelzés nem szüntethető meg és erről a közlekedő vonat vonatszemélyzetét

értesítették, akkor a mozdonyvezető az útátjáróhoz történő közeledéskor a vonat

sebességét — a látási viszonyoknak megfelelően —úgy köteles szabályozni, hogy a

vonat sebessége az útátjáró előtt megközelítőleg 30 méterre legfeljebb 15 km/h lehet”

Kérdések:

• Hogyan köteles a mozdonyvezető a vonat sebességét szabályozni, ha a közlekedő

vonat személyzetét arról értesítették, hogy a fénysorompón a villogó fehér –

megtévesztő – jelzés van?

• Mely fénysorompóval fedezett útátjárón át közlekedő vonatnál köteles a

mozdonyvezető a vonat sebességét úgy szabályozni, hogy az útátjáró előtt az

megközelítőleg 30 méterre legfeljebb 15 km/h legyen?

„akkor a mozdonyvezető az útátjáróhoz történő közeledéskor a vonat sebességét — a

látási viszonyoknak megfelelően — úgy köteles szabályozni, hogy a vonat sebessége

az útátjáró előtt megközelítőleg 30 méterre legfeljebb 15 km/h lehet.”

Kérdés:

• Hogyan köteles a mozdonyvezető a vonat sebességét szabályozni a teljes sorompó

használhatatlansága esetén, ha a sorompó rudak nyitott helyzetben vannak és erről a

közlekedő vonat vonatszemélyzetét értesítették?

Visszajelentés

• Milyen közlekedési rendre kell áttérni a forgalmi utasítás előírásai szerint, ha

állomástávolságú közlekedés esetén a szolgálati helyre nem érkezik visszajelentés?

Törlésre került

Rendelkezések közlése a vonatszemélyzettel

„A mozdonyvezetővel és a vonali tolatásvezetővel vagy vezető jegyvizsgálóval,

vonatkísérő nélkül közlekedő vonatnál pedig a mozdonyvezetővel, a

vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket:

a) Írásbeli rendelkezés elnevezésű nyomtatványon írásban és a kézbesítéskor

élőszóval,

b) elektronikus formában (úton) adott Írásbeli rendelkezésen,

c) ha az utasítás a megfelelő helyen azt kifejezetten engedélyezi, csak élőszóval kell

közölni.”

Kérdések:

• Hogyan kell a vonatszemélyzettel a vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos

rendelkezéseket közölni?

• Mivel kapcsolatos rendelkezéseket kell a mozdonyvezetővel és a vonali

tolatásvezetővel, vagy vezető jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezés elnevezésű

nyomtatványon közölni?

„A forgalmi szolgálattevő az Írásbeli rendelkezés kiállítására és kézbesítésére

utasíthatja:

a) a külső forgalmi szolgálattevőt,

b) a váltókezelői szolgálati helyiségekben szolgálatot végzők közül az ÁVU-ban

kijelölt dolgozókat (pl. külső forgalmi szolgálattevő),

c) a megálló-rakodóhelyen szolgálatban lévő állomáskezelőt”

Kérdések:

• Kiket utasíthat a forgalmi szolgálattevő az Írásbeli rendelkezés kiállítására és

kézbesítésére a forgalmi utasítás rendelkezései alapján?

• Mely munkakört betöltő dolgozók utasíthatók a forgalmi utasítás előírásai szerint az

Írásbeli rendelkezés kiállítására?


• Hová kell a rendelkezés szövegét beírni az Írásbeli rendelkezés kiállítására utasított

dolgozónak diktálás esetén?

„Az Írásbeli rendelkezést diktálás esetén közvetlenül az Írásbeli rendelkezési tömbbe,

az arra alkalmas munkahelyeken az elektronikus rendszerbe kell beírni.”

• Melyik szervezeti egység szabályozhatja a forgalmi utasításban előírtaktól eltérően az

Írásbeli rendelkezés kiállításának módját?

„Az Írásbeli rendelkezés kiállításának módját a pályahálózat működtetője eltérő

módon is szabályozhatja.”

• Mi tartalmazza az elektronikus formában (úton) adott Írásbeli rendelkezések

kiállítására, kezelésére vonatkozó előírásokat?

„Az elektronikus formában (úton) adott Írásbeli rendelkezésekre vonatkozó előírásokat

az alkalmazott számítástechnikai rendszerek Kezelési Szabályzata tartalmazza.”

„Vonatindító állomásokon az Írásbeli rendelkezést kézbesíthetik a 15.16.1.1. pontban

felhatalmazott dolgozók, valamint a vezető jegyvizsgáló illetve a vonali tolatásvezető

saját vonata részére.”

Kérdések:

• Kik kézbesíthetik az Írásbeli rendelkezést a rendelkezés kiállítására jogosultakon kívül

vonatindító állomásokon?

• Mely vonatok részére kézbesíthet Írásbeli rendelkezést a vezető jegyvizsgáló


• Mely vonatok részére kézbesíthet Írásbeli rendelkezést a vonali tolatásvezető


• Milyen állomásokon kézbesíthet a Forgalmi Utasítás előírásai szerint Írásbeli

rendelkezést a vezető jegyvizsgáló, vagy vonali tolatásvezető a saját vonata részére?

Írásbeli rendelkezések kiállítása, kézbesítése és kezelése

„Ha a vonat a rendelkezési szakasz kezdő állomásán, vagy az útvonal más rendelkező

állomásán (állomásain) menetrend szerint áthalad, akkor a vonatot indító állomás a

pályavasúti informatikai rendszerből köteles gondoskodni arról, hogy a

rendelkezéseket a vonatszemélyzet már a vonat kiindulási állomásán megkapja.”

Kérdések:

• Hogyan kell gondoskodni a vonatszemélyzet Írásbeli rendelkezéssel történő

értesítéséről, ha a vonat a rendelkezési szakasz kezdő állomásán, vagy az útvonal más

rendelkező állomásán (állomásain) menetrend szerint áthalad?

• Mikor kell a vonatszemélyzet Írásbeli rendelkezéssel történő értesítése során arról

gondoskodni, hogy a vonat útvonalán lévő rendelkezéseket a vonatszemélyzet már a

vonat kiindulási állomásán megkapja?


• Hogyan történhet az Írásbeli rendelkezés kiállítása?

„Az Írásbeli rendelkezés kiállítása történhet:

— a nyomtatványra kéziratilag vagy informatikai rendszer felhasználásával írt

szöveggel,

— a nyomtatványra ragasztott fedvénnyel,

— a nyomtatványra tett bélyegző lenyomattal.”

„A pályavasúti informatikai rendszerben előállított Írásbeli rendelkezésen a kiállító

állomás nevét elektronikus úton fel kell tüntetni, az egyéb módon előállított Írásbeli

rendelkezést állomási névbélyegzővel kell ellátni.”

Kérdések:

• Hogyan kell az Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét feltüntetni, ha a

pályavasúti informatikai rendszerben történt az előállítása?

• Hogyan kell az Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét feltüntetni, ha annak

előállítása nem a pályavasúti informatikai rendszerben történt?

• Hol kell előjegyezni a forgalmi utasítás előírásai alapján az értesítés felkérőjének

állomását, nevét, a felkérés időpontját, továbbá az értesítés időpontját és az értesítést

vevő nevét, az Írásbeli rendelkezésen? Törlésre került az Utasításból.

„A rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra a haladás irányának

megfelelő sorrendben kell írni. Ugyanígy kell eljárni a fedvény, a bélyegzőlenyomat,

az elektronikus eszköz alkalmazásával kiállított Írásbeli rendelkezések esetén is.Abban

az esetben, ha az Írásbeli rendelkezés kiállítása az „Írásbeli rendelkezés”

nyomtatványra ragasztott fedvénnyel történik, a fedvény szövegének elkészítésére

csak olyan technikai eszközöket lehet alkalmazni, amelyek a magyar abc-nek

megfelelő és a személyi számítógépeken alkalmazott 12-es méretarányú ékezetes

betűk írására is alkalmasak. Az így elkészített fedvény mérete nem haladhatja meg az

„Írásbeli rendelkezés” nyomtatványon az Írásbeli rendelkezés szövegének fenntartott,

bekeretezett területet.”

Kérdések:

• Hogyan kell a rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra írni, ha annak

kiállítása fedvény alkalmazásával történik?

• Milyen sorrendben kell a rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra írni,

ha a kiállítása elektronikus eszköz alkalmazásával történik?

• Milyen technikai eszközöket lehet alkalmazni az „Írásbeli rendelkezés” szövegének

elkészítésére, ha az Írásbeli rendelkezés kiállítása nyomtatványra ragasztott

fedvénnyel történik?


• Hogyan kell Írásbeli rendelkezést kiállítani és kézbesíteni, ha a fedvény szövegezése

meghaladja a rendelkezés szövegének fenntartott bekeretezett szövegterületet?

„Abban az esetben, ha a fedvény szövegezése meghaladja az előbbiekben említett

kijelölt szövegterületet, akkor egy vonat részére több Írásbeli rendelkezést kell

kiállítani és kézbesíteni. Szigorúan tilos a fedvény formájában elkészített Írásbeli

rendelkezést a nyomtatvány hátoldalán elhelyezni.”

A vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazása indításra, áthaladásra „A felhatalmazás történhet a forgalmi szolgálattevő részéről:

— előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel;

— vonatindító jelzőeszközzel;

— jelzőkezeléssel;

— előzetes jelzőkezeléssel, közvetett módon;”

Kérdés:

• Ki hatalmazhatja fel a vonatok mozdonyvezetőit indulásra állomáson, ha az előzetes

jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel történik?

Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel kell a mozdonyvezetőt

felhatalmazni:

— a Szolgálati menetrend 2. sz. rovatában a pályahálózat működtetője által megjelölt

szolgálati helyeken valamennyi induló és bármely más ok miatt megállás után induló

személyszállító vonatnál;

— rendkívüli áthaladással közlekedő valamennyi vonatnál;

— egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi

menetrend szerint áthaladó vonatnál akkor, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön

előjelző vagy az előjelzést adó főjelző használhatatlansága, kezelhetetlensége miatt

előjelzés nem adható;

— közös vagy csoport kijárati jelző esetén valamennyi vonatnál (15.17.1.4. pontban

foglaltak kivételével).

Kérdések:

• Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Előzetes jelzőkezeléssel és

vonatindító jelzőeszközzel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni …

• Hogyan kell felhatalmazni a mozdonyvezetőt az egyéni kijárati jelző továbbhaladást

engedélyező jelzése esetén a menetrend szerint áthaladó vonatot akkor, ha az egyéni

kijárati jelzőre a külön előjelző, vagy az előjelzést adó főjelző használhatatlansága,

kezelhetetlensége miatt előjelzés nem adható?

„Jelzőkezeléssel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni:

— egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi

menetrend szerint áthaladó vonatnál, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelzővel

vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható;” Csak a módosítás van kiszedve!

Kérdések:

• Mikor kell a mozdonyvezetőt jelzőkezeléssel felhatalmazni a menetrend szerint

áthaladó vonatnál?

• Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Jelzőkezeléssel kell a

mozdonyvezetőt felhatalmazni …

• Hogyan kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni egyéni kijárati jelző továbbhaladást

engedélyező jelzése esetén a menetrend szerint áthaladó vonatot, ha az egyéni kijárati

jelzőre a külön előjelzővel, vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható?


• Ki végezheti a felhatalmazást a forgalmi szolgálattevővel nem rendelkező szolgálati

helyeken és a nyílt vonalon nem továbbhaladást megtiltó jelzés, hanem bármely más

ok miatt megállt valamennyi vezető jegyvizsgálóval vagy vonali tolatásvezetővel

közlekedő vonatnál?

„Élőszóval, illetve ha a vezető jegyvizsgáló nem a mozdonyon vagy a mozdony

mellett tartózkodik, Indulásra készen jelzés adásával”

• Hogyan végezheti a felhatalmazást a vonali tolatásvezető a vonat közlekedtetéséhez

szükséges valamennyi biztonsági intézkedés megtétele után?

„e) a vonali tolatásvezető élőszóval.”

• A forgalmi szolgálattevő az egyéni kijárati jelzőre mikor vezérelheti ki a

továbbhaladást engedélyező jelzést, ha a személyszállító vonatok mozdonyvezetőinek

felhatalmazása a vezető jegyvizsgáló részéről élőszóval, vagy Indulásra készen jelzés

adásával történik?

„a forgalmi szolgálattevő az érintett egyéni kijárati jelzőre csak akkor vezérelhet ki

továbbhaladást engedélyező jelzést, ha a vonat biztonságos közlekedtetése érdekében

valamennyi intézkedést megtett (F.1. sz. Jelzési Utasítás 2.3.1. pont).”

• Hogyan kell kezelni az Indulásra készen jelzés adása előtt a vezető jegyvizsgáló,

jegyvizsgáló felszállása céljára igénybe vett ajtókat, valamint a mozdonyvezető által

kezelt távműködtetésű ajtókat?

„Nem kell az Indulásra készen jelzés adása előtt becsukni a vezető jegyvizsgáló

(jegyvizsgáló) felszállása céljára igénybe vett ajtókat, valamint a mozdonyvezető által

kezelt távműködtetésű ajtókat.”

• Elindulhat-e a mozdonyvezető személyszállító vonatokkal a menetrendben előírt

indulási idő előtt?

„A mozdonyvezető személyszállító vonatokkal a menetrendben előírt indulási idő előtt

nem indulhat el.”

• Melyik mozdony mozdonyvezetőjét kell felhatalmazni, ha a vonatnál tolómozdony is

van?

„Tolt vonatnál a vonat végén lévő, valamennyi más vonatnál a vonat elején lévő

mozdonyvezetőt kell az indításra felhatalmazni.”

• Ha valamely vonatnál tolómozdony is van, akkor melyik mozdony mozdonyvezetője

köteles a felhatalmazás után Tolást megkezdeni! jelzést adni?

„a vonat elején lévő mozdony mozdonyvezetője a felhatalmazás után Tolást

megkezdeni! jelzést köteles adni.”

• Hogyan történik a vezető jegyvizsgáló által felhatalmazandó tolómozdonnyal

közlekedő személyszállító vonat mozdonyvezetőjének felhatalmazása, ha a vezető

jegyvizsgáló nem a mozdonyon, vagy a mozdony mellett tartózkodik?

„a vezető jegyvizsgáló részéről élőszóval, ha a vezető jegyvizsgáló nem a mozdonyon

vagy a mozdony mellett tartózkodik, Indulásra készen jelzés adásával”

• Hogyan kell vezető jegyvizsgálónak eljárni a felsővezeték nélküli vágányról induló

tolómozdonnyal közlekedő vonatok esetében az Indulásra készen jelzés adásával

történő felhatalmazáskor, ha a tolómozdony mozdonyvezetője Féket húzd meg! jelzést

ad?

„akkor a felhatalmazást végző dolgozó a vonómozdony felé Megállj! jelzést köteles

adni és az akadály elhárítása után a felhatalmazást megismételni.”

• Mi a vezető jegyvizsgáló feladata az Indulásra készen jelzés adásával történő

felhatalmazáskor, ha a tolómozdony mozdonyvezetője Féket húzd meg! jelzést ad?

’akkor a felhatalmazást végző dolgozó a vonómozdony felé Megállj! jelzést köteles

adni és az akadály elhárítása után a felhatalmazást megismételni.”

• Hogyan kell eljárni a hangjelzések adására vonatkozóan, ha a vonó- és tolómozdony

mozdonyvezetője között távközlési kapcsolat van?

„Ha a vonó- és a tolómozdony mozdonyvezetője között távközlési kapcsolat van,

akkor nem kell hangjelzéseket adni.”

• Mely esetben lehet a vezető jegyvizsgálónak a személyszállító vonat

mozdonyvezetőjét az „A … sz. vonat Indulásra készen” szavakkal felhatalmazni?

„Személyszállító vonat mozdonyvezetőjének élőszóval történő felhatalmazásakor a

vezető jegyvizsgáló „A ...........sz. vonat Indulásra készen” szavakkal” Mozdonyvezető

mellett tartózkodik.

• Hogyan történik a vezető jegyvizsgáló által felhatalmazandó személyszállító vonat

mozdonyvezetőjének felhatalmazása, ha a vezető jegyvizsgáló nem mozdonyon, vagy

a mozdony mellett tartózkodik?

„ha a vezető jegyvizsgáló nem mozdonyon vagy a mozdony mellett tartózkodik,

Indulásra készen jelzés adásával köteles felhatalmazni a mozdonyvezetőt az

indulásra.”

• Miről köteles a vezető jegyvizsgáló meggyőződni Indulásra készen jelzés adásával

történő felhatalmazás előtt, ha nem a mozdonyon, vagy a mozdonyvezető mellett

tartózkodik és a vonatnál jegyvizsgáló(k) is teljesít(enek) szolgálatot?

„köteles meggyőződni arról, hogy a ….. jegyvizsgáló(k) készen áll(nak)-e az

indulásra.”

• Miről kell a vezető jegyvizsgálónak meggyőződni azokon a forgalmi szolgálattevővel

rendelkező szolgálati helyeken, - a központi forgalomirányításra berendezett vonalak

szolgálati helyeinek, valamint a távvezérelt, távkezelt szolgálati helyek kivételével –

ahol a személyszállító vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazását ők végzik?

„ahol a személyszállító vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazását a vezető

jegyvizsgálók végzik,a vezető jegyvizsgálók a vonat mozdonyvezetőjének

felhatalmazása előtt kötelesek meggyőződni a kijárati jelző továbbhaladást

engedélyező, illetve az ismétlő jelző továbbhaladást engedélyező állásra utaló

jelzéséről.”

• Mi a teendő, azokon a forgalmi szolgálattevővel rendelkező szolgálati helyeken, - a

központi forgalomirányításra berendezett vonalak szolgálati helyeinek, valamint a

távvezérelt, távkezelt szolgálati helyek kivételével – ahol a személyszállító vonatok

mozdonyvezetőinek felhatalmazását a vezető jegyvizsgálók végzik és a felhatalmazás

helyéről a kijárati jelző jelzése bármely ok miatt nem látható?

„Ezeken a szolgálati helyeken, ha a felhatalmazás helyéről a kijárati jelző, illetve az

ismétlő jelző jelzése bármely ok miatt nem látható, a felhatalmazást végző vezető

jegyvizsgáló köteles a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező, illetve az ismétlő

jelző továbbhaladást engedélyező állásra utaló jelzéséről személyesen, illetve a vonat

mozdonyvezetőjétől vagy a forgalmi szolgálattevőtől történő érdeklődés útján

(élőszóban, utasítást adó hangszórós távbeszélőn) meggyőződni.”

• Az induló személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló mikor adhat a

mozdonyvezető felé „Indulásra készen” jelzést a forgalmi szolgálattevővel rendelkező

szolgálati helyeken, - a központi forgalomirányításra berendezett vonalak szolgálati

helyeinek, valamint a távvezérelt, távkezelt szolgálati helyek kivételével -?

„csak akkor adhat a mozdonyvezető felé „Indulásra készen” jelzést, (akkor

hatalmazhatja fel a vonat mozdonyvezetőjét az indításra) ha előtte az előző

bekezdésben foglaltak szerint kétséget kizáró módon meggyőződött az egyéni kijárati

jelző továbbhaladást engedélyező állásáról, illetve az ismétlőjelző továbbhaladást

engedélyező jelzésre utaló állásáról.”

• Mi a teendő azokban az esetekben, ha a vezető jegyvizsgáló kétséget kizáróan

meggyőződött az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező állásáról, illetve az

ismétlőjelző továbbhaladást engedélyező jelzésre utaló állásáról, de a mozdonyvezető

bármely ok miatt nem tud meggyőződni a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező

állásáról, illetve az ismétlőjelző továbbhaladást engedélyező jelzésre utaló állásáról?

„ha a vezető jegyvizsgáló az előbbiekben foglaltak szerint kétséget kizáróan

meggyőződött az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező állásáról, illetve az

ismétlőjelző továbbhaladást engedélyező jelzésre utaló állásáról, de a mozdonyvezető

bármely ok miatt nem tud meggyőződni a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező

állásáról, illetve az ismétlőjelző továbbhaladást engedélyező jelzésre utaló állásáról,

akkor a mozdonyvezető a vezető jegyvizsgáló engedélye alapján az F.2. sz. Forgalmi

Utasítás 15.17.4.1. pontjában előírtak alapján óvatosan annyira előrehúzhat a vonattal,

hogy meg tudjon győződni a hivatkozott jelzők állásáról.”

• Mi a teendője a forgalmi szolgálattevőnek azokon a szolgálati helyeken, ahol a

személyszállító vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazását a vezető jegyvizsgálók

végzik, és a felhatalmazás helyéről a kijárati jelző, illetve az ismétlő jelző jelzése

bármely ok miatt nem látható és a vezető jegyvizsgáló a kijárati jelző, illetve az

ismétlő jelző állásáról a forgalmi szolgálattevőtől érdeklődik?

„a forgalmi szolgálattevő köteles minden intézkedést megtenni annak érdekében, hogy

közölni tudja a felhatalmazást végző vezető jegyvizsgálóval a kijárati jelző

továbbhaladást engedélyező, illetve az ismétlő jelző továbbhaladást engedélyező

állásra utaló jelzését.”

• Mit kell biztosítani a menetrend kialakításakor a csatlakozó vonatoktól a menetrend

szerinti közlekedés érdekében?

• Hol és miért kell az átszálláshoz szükséges időt biztosítani?

„A menetrend szerinti közlekedés érdekében a menetrend kialakításakor a csatlakozó

vonatoktól biztosítani kell az átszálláshoz szükséges időt.”

• Mi tartalmazza az általánostól eltérő – különleges – várakozási időket?

• Az általánostól eltérő – különleges – várakozási időket hol és hogyan kell

meghatározni?

„Az általánostól eltérő ― különleges ― várakozási időket a Menetrendi Utasításban

évente meg kell határozni.”

• Mely vonatok esetében kell megadni az általános várakozási időktől eltérő várakozási

időket is?

Hol kell megadni az általános várakozási időktől eltérő várakozási időket is?

„A Menetrendi Utasításban a vonatok fontossági sorrendjének meghatározására előírt

kategóriák közül az 1. és 2. kategóriába sorolt személyszállító vonatokra vonatkozó

általános várakozási időktől eltérő várakozási időket is meg kell adni.”

• Mikor, hogyan és kinek az engedélyével lehet utolsó személyszállító vonatoknál 30

percnél nagyobb várakozási időt alkalmazni?

„Ennél nagyobb várakozási időt a menetvonal tulajdonos vasúttársaság operatív

irányító szolgálatának felkérése alapján, területi főüzemirányító határozhat meg.”

Vonatfogadás foglalt vágányra „Foglalt vágányra bejáratható:

a) a Szolgálati menetrend „A bejárat” c. rovatában „F” betűvel megjelölt vonat, illetve

b) indokolt esetben az a vonat, melynek személyzetét értesítették (15.16.2.1. p.),

ha elfér a 20 méterrel csökkentett járható vágányhosszon.”

Kérdések:

• Mely vonatok járathatók foglalt vágányra?

• Mely vonatok járathatók még a Szolgálati menetrend „A bejárat” c. rovatában „F”

betűvel megjelölt vonaton kívül foglalt vágányra?

A megállás helye „jelző hiányában pedig a vágányút végén levő Biztonsági határjelző előtt kell

megállítani még akkor is, ha a vonat vége még nem érkezett a Biztonsági határjelzőn

belül.”

Kérdések:

• Hol kell a teher-, és szerelvényvonatot a szolgálati helyen legkésőbb megállítani, ha a

vágány mellett egyéni kijárati jelző van?

• Hol kell a teher- és szerelvényvonatot a szolgálati helyen legkésőbb megállítani, ha a

bejárati vágány mellett nincs egyéni kijárati jelző?

Eljárás továbbhaladást tiltó jelzést adó főjelzők esetén


• Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatra alkalmazható legnagyobb sebességet

az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a Megállj! jelzést adó

kijárati jelző után, ha a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen értesítették a

térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról?

• Az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a Hívójelzést adó kijárati

jelző után a mozdonyvezető mikor alkalmazhatja a vonatra alkalmazható legnagyobb

sebességet, ha a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen értesítették a térközbiztosító

berendezés használhatatlanságáról?

„a Megállj! jelzést, illetve Hívójelzést adó kijárati jelző utána mozdonyvezető csak

akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó

járműve is elhagyta már a kijárati váltókat”

• Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatnál alkalmazható legnagyobb

sebességet önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán, ha az

ellenmenetet kizáró biztosítóberendezéssel felszerelt állomásközök elején Hívójelzést

adó állomásköz fedezőjelző van, és a Hívójelzés feloldása jelzés kivezérelhető volt?

„— Hívójelzést adó állomásköz fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása- jelzés

kivezérelhető volt, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál

alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat első járműve már meghaladta a

Hívójelzés feloldása-jelzést, és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés

feloldásajelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját.”

• Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatra engedélyezett legnagyobb sebességet

az önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán, ha az ellenmenetet

kizáró biztosítóberendezéssel felszerelt állomásközök elején alkalmazott állomásköz

fedezőjelző Hívójelzést ad, és a Hívójelzés feloldása – jelzés nem volt kivezérelhető,

vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve?

„— Hívójelzést adó állomásköz fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés

nem volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve, a

mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb

sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját.”

• Önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán az ellenmenetet kizáró

biztosítóberendezéssel felszerelt állomásközök elején alkalmazott Megállj! jelzést adó

állomásköz fedezőjelző esetén, mikor lehet a mozdonyvezetőknek a vonatnál

alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekednie?

„— Megállj! jelzést adó állomásköz fedezőjelző esetén a mozdonyvezető csak akkor

alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó

járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját.”

• Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatnál alkalmazható legnagyobb

sebességet a nem biztosított szolgálati helyeken az állomási útsorompó előtt

alkalmazott sorompó fedezőjelző esetén, ha az útsorompó használhatatlansága miatt a

fedezőjelző Hívójelzést ad, és a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető volt?

„— Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző esetén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés

kivezérelhető volt, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál

alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat első járműve már meghaladta a

Hívójelzés feloldása-jelzést és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés

feloldásajelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját.”

• A nem biztosított szolgálati helyeken az állomási útsorompó előtt alkalmazott és az

útsorompó használhatatlansága miatt Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző esetén

mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatnál alkalmazható legnagyobb

sebességet, ha a Hívójelzés feloldása – jelzés nem volt kivezérelhető, vagy az

ellenkező oldali fedezőjelző nincs Hívójelzés feloldása jelzővel felszerelve?

„— Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés nem

volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve, a


sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját.”

• Nem biztosított szolgálati helyeken az állomási útsorompó előtt alkalmazott

fedezőjelző van és az útsorompó használhatatlansága miatt Megállj! jelzést ad. Ilyen

esetben mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatnál alkalmazható legnagyobb

sebességet?

„— Megállj! jelzést adó sorompó fedezőjelző estén a mozdonyvezető csak akkor


járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó

váltóját.”

• Hogyan köteles a mozdonyvezető eljárni azokon a nem biztosított szolgálati helyeken,

ahol az állomási útsorompó fedezésére fedezőjelzőt alkalmaznak, a mozdonyvezetőt

Írásbeli rendelkezésen értesítették az állomási útsorompó használhatatlanságáról,

továbbá a Hívójelzés és a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető volt?

„Ha a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen értesítették az állomási útsorompó

használhatatlanságáról, akkor a fedező jelző mellett a 15.19.1.4.2. pontban a sorompó

fedezőjelzőre előírtak szerint köteles közlekedni.” „— Hívójelzést adó sorompó

fedezőjelző esetén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető volt, a


sebességet, ha a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása-jelzést és a

vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldásajelzés előtti váltókörzet

utolsó váltóját.”

• Hogyan lehet az állomási útsorompó használhatatlanságáról Írásbeli rendelkezésen

értesített mozdonyvezetőknek a vonattal közlekedni azokon a nem biztosított

szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére alkalmazott fedezőjelzőre

a Hívójelzés feloldása – jelzés nem volt kivezérelhető?



fedezőjelzőre előírtak szerint köteles közlekedni.” „— Hívójelzést adó sorompó

fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés nem volt kivezérelhető, vagy a

Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve, a mozdonyvezető csak akkor



• Azokon a nem biztosított szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére

egy fedezőjelzőt alkalmaznak a Megállj! jelzést adó sorompó fedezőjelző esetén mikor

lehet a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedni, ha a

mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen értesítették az állomási útsorompó

használhatatlanságáról?



fedezőjelzőre előírtak szerint köteles közlekedni.” „— Megállj! jelzést adó sorompó

fedezőjelző estén a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható

legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés

feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját.”

• Mikor lehet a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedni, ha a

szolgálati helyeken az állomási útsorompó fedezésére fedezőjelzőt alkalmaznak, és a

mozdonyvezető nem kapott Írásbeli rendelkezésen értesítést az állomási útsorompó

használhatatlanságáról, de a Hívójelzés és a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető

volt?

„— Ha a mozdonyvezető nem kapott Írásbeli rendelkezést az állomási útsorompó

használhatatlanságáról, akkor a fedezőjelző mellett a 15.19.1.4.1. pontban az

állomásköz fedezőjelzőre előírtak szerint köteles közlekedni.” „ ha a Hívójelzés

feloldása- jelzés kivezérelhető volt, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a

vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat első járműve már

meghaladta a Hívójelzés feloldása-jelzést, és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a

Hívójelzés feloldásajelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját.”

• Azokon a szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére egy fedezőjelzőt

alkalmaznak, és a mozdonyvezető nem kapott Írásbeli rendelkezésen értesítést az

állomási útsorompó használhatatlanságáról, mikor lehet a vonatnál alkalmazható

legnagyobb sebességgel közlekedni Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző esetén, ha a

Hívójelzés feloldása – jelzés nem volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző

nincs felszerelve?



állomásköz fedezőjelzőre előírtak szerint köteles közlekedni.” „— ha a Hívójelzés

feloldása-jelzés nem volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs

felszerelve, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható

legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó

váltóját.”

• Mikor lehet a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedni azokon a

szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére fedezőjelzőt alkalmaznak,

a mozdonyvezető nem kapott Írásbeli rendelkezésen értesítést az állomási útsorompó

használhatatlanságáról, és sorompó fedezőjelző Megállj! jelzést ad?



állomásköz fedezőjelzőre előírtak szerint köteles közlekedni.” „ a mozdonyvezető csak

akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó


„Önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán, ha a vonat olyan

állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása-jelzés

kivezérelhető, a vonat akkor közlekedhet az alkalmazható legnagyobb sebességgel, ha

a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása-jelzést, és a vonat utolsó

járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó

váltóját.”

Kérdések:

• Mikor közlekedhet az önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán a

vonat az alkalmazható legnagyobb sebességgel, ha olyan állomásról halad ki

Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető?

• Milyen sebességgel közlekedhet a mozdonyvezető a vonattal az önműködő biztosított

térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán, ha olyan állomásról halad ki Hívójelzés

mellett, ahol a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető volt, a vonat első járműve

már meghaladta a Hívójelzés feloldása - jelzést, és a vonat utolsó járműve is elhagyta

már a Hívójelzés feloldása - jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját?

Ha önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a kijárati jelzőn nem jelenik meg

továbbhaladást engedélyező jelzés


• A mozdonyvezető mikor növelheti a csökkentett, legfeljebb 15 km/h sebességet az

önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán, ha nincs jól működő

vonatbefolyásoló berendezés és a vonat olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett,

ahol a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető?

• Mikor közlekedhet a mozdonyvezető a vonattal a következő térközjelzőig a vonatnál

alkalmazható legnagyobb sebességgel az önműködő biztosított térközjelzőkkel

felszerelt pályán, ha nincs jól működő vonatbefolyásoló berendezés és a vonat olyan

állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása – jelzés

kivezérelhető volt?

„— a vonat a következő térközjelzőig a vonatnál alkalmazható legnagyobb

sebességgel közlekedhet, ha a vonat első járműve meghaladta már a kijárati Hívójelzés

feloldása-jelzést és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-

jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját;”

Ha önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a mozdonyvezető nem

kapott Írásbeli rendelkezést a biztosítóberendezés használhatatlanságáról és a vonat

Megállj! jelzést adó vagy jelzést egyáltalán nem adó fehér árbocú önműködő

biztosított térközjelzőhöz érkezik


• Mikor lehet Megállj! jelzést adó, vagy jelzést egyáltalán nem adó önműködő

biztosított térközjelzőt megállás nélkül meghaladni?

„jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén”

• Mikor lehet Megállj! jelzést adó, vagy jelzést egyáltalán nem adó önműködő

térközjelzőtől a megállástól számított 2 perc eltelte után elindulni?

„ha nincs jól működő vonatbefolyásoló berendezés”

Munkavonatok „A páros számú vonatokat indító állomás a páros számú (MRN 2, MRN 4…), a

páratlan számú vonatokat indító állomás a páratlan számú (MRN 1, MRN 3…)

menetrend nélküli vonatokat indítja, függetlenül attól, hogy a vonat viszszatér

az indító állomásra vagy a szomszéd állomásig közlekedik.”

Kérdések:

• Hogyan kell számozni a menetrend nélküli munkavonatot, ha visszatér az indító

állomásra vagy a szomszéd állomásig közlekedik?

• Hogyan kell számozni a menetrend nélküli munkavonatot, ha visszatér az indító

állomásra?


• A munkavonatok menetrend nélkül a kiinduló állomástól meddig közlekedhetnek?

„A munkavonatok menetrend nélkül a kiinduló állomástól legfeljebb a szomszédos

állomásig közlekedhetnek.”

• Hogyan kell a segélyvonatot a nem kezelt helyhez kötött jelzők mellett közlekedtetni?

• Hogyan kell a helyhez kötött jelzőket a segélyvonat részére kezelni?

„A vonat részére nem kell a helyhez kötött jelzőket kezelni. A nem kezelt

helyhez kötött jelzők melletti közlekedésről a vonat személyzetét

Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni.”

Eljárás sérült pályarész felfedezésekor


Kinek köteles a sérült pályarészről a Pályafenntartási Alosztály jelentést tenni?

„Az értesített pályamester illetve a Pályafenntartási Alosztály köteles a

sebességkorlátozásról a PL Főosztály illetékes alosztályának az Utasításban előírt

módon jelentést tenni és gondoskodni a szükséges jelzők kitűzéséről.”

Az utasok tájékoztatása és védelme


Mikor köteles vonatkísérő személyzet a tartózkodási időt az utasokkal közölni?

„A vonatkísérő személyzet a tartózkodási időt akkor köteles közölni, ha az menetrend

szerint legalább 3 perc, vagy ha a menetrend szerinti tartózkodást a forgalmi

szolgálattevő késés esetén megrövidíti.”

Utazás mozdonyon


Kik jogosultak a mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán a

szolgálatot végző dolgozókon kívül utazni?

A mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül kik

jogosultak ott utazni?

„a vontatás-szolgáltatást nyújtó vasúti társaság által kiállított engedéllyel rendelkező

személyek;” (a felsorolásból csak ez változott)

A menetokmány rendeltetése


Mi szolgáltat egyidejűleg adatokat a vonatról, a vonatszemélyzetről, a

vonatközlekedés tényleges lebonyolításáról, a mozdony teljesítményeiről, a rendkívüli

eseményekről, tovább az anyagvételezésről?

„A menetokmány adatokat szolgáltat a vonatról, a vonatszemélyzetről, a

vonatközlekedés tényleges lebonyolításáról, a mozdony teljesítményeiről, a rendkívüli

eseményekről, továbbá az anyagvételezésről.”

Menetokmány vezetési kötelezettség


Kik kötelesek menetokmány vezetésére?

„A menetvonal tulajdonosok menetokmány vezetésére kötelezettek”

Mikor köteles a vonatot továbbító mozdony mozdonyvezetője menetokmányt vezetni?

„A vonatok közlekedése során a vonatot továbbító mozdony mozdonyvezetője

menetokmányt köteles vezetni.”

A menetokmányok mellékletei

A menetokmányok mellékletei a tehervonatok Vonatterhelési kimutatása, valamenynyi

kézbesített Írásbeli rendelkezés mozdonyvezetői példánya és a Fékpróbabárca.”

Kérdések:

Mi tartozik a menetokmány mellékleteihez?

Milyen mellékletei vannak a menetokmánynak?

Mikor kell Menetlevél nyomtatványt használni a Forgalmi Utasítás előírásai szerint?

Nincs menetlevél, törlésre került.

Lassúmenet elrendelése


A felsoroltak közül kik jogosultak az előre nem látott (nem tervezett) ideiglenes

lassúmenet elrendelésére?

„— a Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztály, illetve az építés és

felújítás alatti pályarészek felügyeletével megbízott kivitelező,

— a pályamester, a vonalgondozó és

— az erősáramú szakasz is.”

Kiket köteles az építés és felújítás alatti pályarészek felügyeletével megbízott

kivitelező, az általa elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről értesíteni?

„Az építés és felújítás alatti pályarészek felügyeletével megbízott kivitelező, az általa

elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről köteles értesíteni a területileg

illetékes Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztályt is.”

Értesítés az előre nem látott ideiglenes lassúmenet elrendeléséről „Nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről a Pályavasúti

Területi

Központ illetékes osztálya köteles értesíteni:

a) a szomszédos állomást, állomásokat és a Pályavasúti Területi Központ

Pályafenntartási Alosztályt;

b) a szomszédos rendelkező állomást, állomásokat a Pályavasúti Területi Központ

Forgalomirányítási Alosztályát, és az érdekelt szakszolgálatok területi szervezeti

egységeit;

c) a rendelkezési szakasz vonatindító állomásait.”

Kérdések:

A felsoroltak közül kiket köteles a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya

értesíteni a nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről?

Ki köteles értesíteni a szomszédos rendelkező állomásokat a nyílt vonalra elrendelt

előre nem látott ideiglenes lassúmenetről?

A lassan bejárandó pályarészekről történő értesítés


Meddig érvényes a Szolgálati menetrendekhez tartozó az állandó- és előrelátott

ideiglenes lassúmenetekről összeállított kimutatás?

„érvénytartama általában egy hónap (a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig).”

Mikor szabad attól a szabálytól eltérni, hogy a „Kimutatás az állandó- és előrelátott

ideiglenes lassúmenetekről” érvénytartama általában egy hónap (a hónap első napjától

a hónap utolsó napjáig)?

„Ettől eltérni csak az éves menetrend váltás időpontja miatt lehet, továbbá akkor, ha

a rövidebb időtartamra történő kiadását a Pályavasúti Területi Központ illetékes

osztálya indokoltnak tartja.”

Nyíltvonalon, alagútban, hídon nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül

végzett munkák

„A forgalmi szolgálat által bejelentett hiba elhárítására kiérkező MÁV Zrt.

hibaelhárító személyzet távközlő berendezésen is engedélyt kérhet a munkavégzés

megkezdésére, ilyen esetben a forgalmi szolgálattevőnek kell a munkavezető nevét,

elérhetőségét, a munkavégzés helyét, kezdetének és várható befejezésének időpontját a

bejelentett hiba diszpécsernapló-sorszámára történő hivatkozással a Fejrovatos

előjegyzési naplóban előjegyeznie. A munkahely hossza maximum 500 méter lehet.”

Kimaradt, hogy az ilyen munkát változó munkahelyen végezni nem szabad!!!!

Kérdések:

Hogyan kérhet engedélyt a munkavégzés megkezdésére a forgalmi szolgálat által

bejelentett hiba elhárítására kiérkező MÁV Zrt. hibaelhárító személyzet?

Hogyan szabad a nyíltvonalon vonatforgalmat érintő, nem vágányzár keretében az

elsodrási határon belül szabad időzónában munkát végezni a Fejrovatos előjegyzési

naplóba tett előjegyzés után?

„Kétfős munkavégzés, valamint 3-4 fős ívkitűzés, vagy ellenőrző mérés esetén, ha

egy-egy munkaterületen fél óránál rövidebb időtartamú munkavégzés folyik, a

munkahelyet változónak kell tekinteni. A változó munkahelyet „A pályán dolgoznak”

jelzővel nem kell külön fedezni.”

Kérdések:

Mikor nem kell a hídon nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett

munkák során a munkahelyet „A pályán dolgoznak” jelzővel külön fedezni?

Mikor nem kell a nyíltvonalon, alagútban, nem vágányzár keretében az elsodrási

határon belül végzett munka esetén a munkahelyet „A pályán dolgoznak” jelzővel

külön fedezni

„Kétfős munkavégzés esetén a munkairányító köteles a figyelési kötelezettséget is

ellátni, e közben azonban munkát nem végezhet. Abban az esetben, ha a

munkairányítónak átmenetileg munkát kell végezni, a figyelési kötelezettség

ellátásával a beosztott munkavállalót kell megbízni. Figyelési kötelezettség ellátásával

megbízható valamennyi olyan munkavállaló, aki a pályán önálló munkavégzésre

jogosult, vagy érvényes figyelőőri vizsgával rendelkezik.”

Kérdések:

Ki köteles kétfős munkavégzés esetén a figyelési kötelezettséget is ellátni a

nyíltvonalon, nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munka

esetén?

Ki köteles kétfős munkavégzés esetén a figyelési kötelezettséget ellátni a nyíltvonalon,

nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munka esetén, ha a

munkairányítónak átmenetileg munkát kell végezni?

Ki bízható meg a figyelési kötelezettség ellátásával a nyíltvonalon, nem vágányzár

keretében az elsodrási határon belül végzet munka esetén?

Egyéb rendelkezések

Ha a munkavégzés körülményei munkabiztonsági szempontból indokolják, (pl.: zajos

gép használata, be nem látható munkaterület, az űrszelvényből 5 s alatt nem

eltávolítható tömegű vagy méretű eszköz alkalmazása, 10 méternél hosszabb hídon

végzett munka stb. amelyet az érdekelt munkát végző szervezet munkavezetője

köteles megítélni) valamint munkáscsapat esetén 120 km/h legnagyobb sebesség felett,

az elsodrási határon belül munkát végzők biztonsága érdekében a munka, csak

vágányzár keretében végezhető”

Kérdések:

Hogyan végezhető a nyíltvonalon, vagy hídon az elsodrási határon belül munka, ha a

munkavégzés során az űrszelvényből 5 s alatt nem eltávolítható tömegű, vagy méretű

eszközt alkalmaznak és a munkaterület nem látható be?

Hogyan történhet az elsodrási határon belül munkavégzés munkáscsapat esetén, ha a

munkaterület 120 km/h legnagyobb sebesség feletti pályán van?

Előre tervezett pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás engedélyezése


Ki engedélyezhet előre tervezett karbantartási, felújítási, fejlesztési munka elvégzése

miatt szükséges vágányzárt, feszültségmentesítést, biztosítóberendezési kikapcsolást?

„a Központi Vágányzári Bizottság engedélyezhet”

Mi tartalmazza a Központi Vágányzári Bizottság által engedélyezett pályaműködtetői

kapacitásigény benyújtására vonatkozó határidőket?

„benyújtására vonatkozó határidőket a pályahálózat működtetője által kiadott hatályos

„Kapacitáskorlátozást eredményező karbantartási, fejlesztési és felújítási

tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről” című utasítás tartalmazza”

Jogosultság a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználására


Ki és milyen módon használhat fel pályaműködtetői kapacitásigényt?

„Pályaműködtetői kapacitásigényt csak a MÁV Zrt. szervezeti egységének

munkavezetője, illetve az adott munkaterületre belépési- és a munka végzésére írásbeli

engedéllyel rendelkező külső vállalkozó használhat fel.”

Az érdekeltek értesítése az előre látott pályaműködtetői kapacitásigény engedélyezéséről


Mit köteles figyelembe venni a Területi Vágányzári Bizottság a pályaműködtetői

kapacitásigény felhasználás engedélyezése előtt?

„öteles figyelembe venni a pályahálózat működtető által kiadott, hatályos

„Kapacitáskorlátozást eredményező karbantartási, fejlesztési és felújítási

tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről” című utasításban előírtakat”

Kiket kell név szerint kijelölni a vágányzári, feszültségmentesítési,

biztosítóberendezési kikapcsolási utasításban?

„vágányzári, feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolási utasításban

név szerint ki kell jelölni az előírt érvényes vizsgákkal rendelkező, páyaműködtetői

kapacitásigény felhasználásáért felelős személyt, személyeket.”

Előre látott pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának megkezdése

„Az értesített állomásfőnökök vagy megbízottjuk kötelesek a kapott vágányzári,

feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolási utasítás és a Végrehajtási

Utasítás átvételét azonnal nyugtázni

Kérdések:

Kik kötelesek a kapott vágányzári utasítás átvételét azonnal nyugtázni és gondoskodni

arról, hogy a bennük foglaltakról valamennyi érdekelt tudomást szerezzen?

Kik kötelesek a kapott feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolási

utasítás átvételét azonnal nyugtázni?

Előre nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény felhasználása

„Nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának

minősül a vasúti pályának, illetve pályaszakasznak valamely vis maior esemény,

baleset következményeinek felszámolása miatti vagy annak megelőzése érdekében

történő lezárása. Ilyen pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás a veszélyhelyzet

megszűnéséig tart.”

Kérdések:

Mi minősül nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény

felhasználásnak?

Minek minősül a vasúti pályának, illetve pályaszakasznak valamely vis maior

esemény miatti lezárása?

Minek minősül a vasúti pályának, illetve pályaszakasznak baleset következményeinek

felszámolása miatti, vagy annak megelőzése érdekében történő lezárása?

Meddig tarthat a nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény

felhasználás?


Mikor és kinek kell jelenteni a nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői

kapacitásigény felhasználást?

„Az ilyen pályaműködtetői kapacitásigény felhasználást az igény felmerülésének

pillanatában haladéktalanul be kell jelenteni a területi Pályalétesítményi diszpécsernek

és a területi főüzemirányítónak is.”

„Az értesítés időpontját és a pálya járhatatlanságát az értesített forgalmi szolgálattevők

kötelesek a Fejrovatos előjegyzési naplóban előjegyezni.”

Kérdések:

Hova és mit kötelesek előjegyezni a pálya járhatatlanságáról értesítést kapott forgalmi

szolgálattevők?

Hova és mit kell előjegyezni forgalmi szolgálattevőnek, ha értesítést kap, hogy a

vágány a két állomás között járhatatlanná válik?


Nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meddig

tarthat?

„Ilyen pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás a veszélyhelyzet megszűnéséig

tart.”

Mikor és kinek kell jelenteni a nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői

kapacitásigény felhasználást?

„Az ilyen pályaműködtetői kapacitásigény felhasználást az igény felmerülésének

pillanatában haladéktalanul be kell jelenteni a területi Pályalétesítményi diszpécsernek

és a területi főüzemirányítónak is.”

Biztonsági intézkedések

„Valamennyi (előre tervezett és előre nem tervezhető) pályaműködtetői kapacitásigény

felhasználásának tényleges megkezdéséhez a pályaműködtetői kapacitásigény

felhasználásért felelősnek minden esetben engedélyt kell kérni a forgalmi

szolgálattevőtől (forgalomszabályozótól), nyíltvonali pályaműködtetői kapacitásigény

felhasználás esetén pedig a szomszédos állomások forgalmi szolgálattevőitől

(forgalomszabályozótól).”

Kérdések:

Kinek és kiktől kell valamennyi (előre tervezett és előre nem tervezhető

pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának tényleges megkezdéséhez engedélyt

kérni, ha a munkálatokat az állomás területén végzik?

Kinek és kiktől kell valamennyi (előre tervezett és előre nem tervezhető

pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának tényleges megkezdéséhez engedélyt

kérni, ha a munkálatokat a nyíltvonalon végzik?


Mikor adhatja meg a forgalmi szolgálattevő a pályaműködtetői kapacitásigény

felhasználás megkezdéséhez az engedélyt?

„A pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás megkezdéséhez az engedélyt a

forgalmi szolgálattevő a szomszédos állomással (a forgalomszabályozó a szomszédos

forgalomszabályozóval) vagy irányított vonalakon a forgalmi vonalirányítóval való

előzetes megállapodás után adhatja meg.”

A személyzet értesítése a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról


Ki köteles értesíteni a munkálatokban részt vevő szakszolgálatok idegen kivitelezők

dolgozóit a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról?

„idegen kivitelezők érdekelt dolgozóit saját szolgálati főnökségük”

Ki köteles értesíteni a forgalmi szolgálat lebonyolításában részes állomási és

pályaszemélyzetet a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról?

„a forgalmi szolgálat lebonyolításában részes állomási és pályaszemélyzetet az érdekelt

állomásfőnök(-ök) vagy megbízottja illetve forgalmi szolgálattevő (forgalomszabályozó)

köteles értesíteni”

Hol kell értesíteni a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról a

pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás idejében közlekedő vonatok

személyzetét, ha a munkálatok végzése nem az állomás területén történik?

„közlekedő vonatok személyzetét már a rendelkező illetve kiindulási állomáson kell

értesíteni.”

Eljárás a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának megszüntetésekor és

esetleges meghosszabbításakor

„Az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi

szolgálattevője köteles a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás

meghosszabbításáról a rendelkezési szakasz valamennyi érdekelt állomását értesíteni,

a forgalmi vonalirányítónak és a pályaműködtető diszpécsernek távbeszélőn jelentést

tenni.”

Kérdések:

Az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi szolgálattevője

kiket köteles a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbításáról

értesíteni, illetve a meghosszabbítás tényét jelenteni?

Kiknek köteles az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi

szolgálattevője a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbítását

jelenteni?

Értesítés az új vagy megváltoztatott helyzetről


Hogyan kell az állomási, és a pályaszemélyzetet értesíteni az új, bővített vagy

átalakított továbbá hozzáépítés miatt megváltoztatott vágányzatról, illetve jelző- és

biztosítóberendezések üzembe helyezéséről?

„az állomási, a vonat- és a pályaszemélyzetet kimutathatóan,”

Milyen módon kell a vonatszemélyzetet értesíteni az újonnan épített, vagy átalakítás

során megváltoztatott felsővezetéki berendezés üzembe helyezéséről?

„a vonatszemélyzetet pedig még ezenkívül a rendelkező és vonatindító állomásokon

14 napon át — az érintett szakágakkal történt előzetes egyeztetés alapján a személyzeti

forduló sajátosságai miatt több napon át — Írásbeli rendelkezéssel is értesíteni kell.”

A pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás nyilvántartása


Hogyan kell az állomásokon a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásra

vonatkozó (vágányzári, feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolás)

utasítás tartalmát nyilvántartani?

„Állomásokon a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásra vonatkozó

(vágányzári, feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolás) utasítás tartalmát

az erre a célra rendszeresített könyvben elő kell jegyezni.”

Rendkívüli intézkedések


Válassza ki, hogy a Balesetről a jelentést vevő dolgozó kit köteles az értesíteni?

„mindazokat a szolgálati helyeket illetve dolgozókat (forgalmi vonalirányítót,

hatóságot, gépészeti telephelyet, Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási

Alosztályt, távközlési- és blokkmesteri szakaszt, az érdekelt rendelkező állomásokat

stb.) értesíteni, akiknek közreműködésére az akadály elhárítása szempontjából szükség

van”

Vonatok visszatartása a pálya járhatatlansága miatt


Ki köteles rendkívüli időjárás alkalmával a vonalat a legközelebbi vonat előtt bejárni?

„Rendkívüli időjárás alkalmával a Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási

Alosztály által kijelölt dolgozó köteles a vonalat a legközelebbi vonat előtt bejárni, azt

és a hidakat megfigyelni és megvizsgálni, valamint a szükséges biztonsági

intézkedéseket megtenni.”

Meddig nem indíthatnak vonatot rendkívüli időjárás alkalmával az erről értesített

állomások?

„Az értesített állomások addig nem indíthatnak vonatot, amíg a pálya járhatóságáról az

illetékes Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztály dolgozójától

értesítést nem kaptak.”

Forgalmi akadályok bejelentése és az érdekeltek értesítése


Milyen intézkedések megtételére jogosult a hálózati főüzemirányító hosszabb ideig

tartó üzemzavar esetén?

„Hosszabb ideig tartó üzemzavar esetén a hálózati főüzemirányító a vonatforgalmat

szüneteltetheti, a kiutalt menetvonalakat visszavonhatja, melyről a hálózat érdekelt

dolgozóit, valamint az idegen vasutakat és az érintett vasútvállalatokat is értesíteni

kell”

Mi a kötelessége a hosszabb ideig tartó üzemzavarról értesített vállalkozó vasúti

társaságoknak az üzemzavarról történt értesítést követően?

„Az értesítést követően az érintett vállalkozó vasúti társaságok kötelesek a szükséges

intézkedéseket megtenni.”

F.2. Utasítás Függelékei

Kiegészítő utasítások jegyzéke


Milyen Utasításokkal van kiegészítve a Kiegészítő Utasítások jegyzéke?

„O.1.sz. Oktatási (Képzési) Utasítás és E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes villamos

üzemi munka végzésére”

A következőkben felsoroltak közül hol található E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes

villamos üzemi munka végzésére?

„Kiegészítő utasítások jegyzéke”

Segédkönyvek jegyzéke


Mivel került kiegészítésre a forgalmi utasítás Segédkönyvek jegyzéke?

„Útvonalkönyv”

A következőkben felsoroltak közül mely jegyzékben található az Útvonalkönyv?

„Segédkönyvek jegyzéke”

Állomási Végrehajtási Utasítás


Mit tartalmaz az ÁVU 6. számú melléklete?

„Az Állomási Végrehajtási Utasításból vizsgát (helyismereti vizsga) tett

munkavállalók névjegyzéke.”


„PASS2 utasítás és kapcsolódó mellékletei.”


„Kimutatás az állomás technológiai folyamatairól a „Megállapodás”-sal nem

rendelkező vállalkozó vasúti társaságok részére.”

Hol található a PASS2 utasítás és kapcsolódó mellékletei?

„ÁVU 18. számú melléklete”

Hol található a kimutatás az állomás technológiai folyamatairól a „Megállapodás”-sal

nem rendelkező vállalkozó vasúti társaságok részére?

„ÁVU 19. számú melléklete”

A Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya által készítendő Végrehajtási

Utasítások

Ki köteles Végrehajtási Utasításban szabályozni a KÖFI, MEFI és MERÁFI

vonalakon, vonalszakaszokon, a távkezelt, távvezérlet szolgálati helyeken,

vonalszakaszokon a szolgálat végzését?

„A Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya”

Ki köteles Végrehajtási Utasításban szabályozni a távkezelt, távvezérelt szolgálati

helyeken, vonalszakaszokon a szolgálat végzését?

„A Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya”

KÖFI és KÖFE vonalakra vonatkozó általános rendelkezések

„— mozdonyrádió és pályatelefon, vagy

— mobiltelefon és pályatelefon, vagy

— mozdonyrádió és mobiltelefon”

Kérdések:

A KÖFI vonalon közlekedő mozdonynak a következőkben felsoroltak közül melyik

értekező berendezéssel kell rendelkeznie?

A KÖFI vonalon közlekedő vonatként közlekedő munkagép vagy vágánygépkocsi a

következőkben felsoroltak közül melyik értekező berendezéssel kell rendelkeznie?

KÖFI vonalon mozdonyrádió és mobiltelefonnal a következőkben felsoroltak közül

melyik közlekedhet?

„Ugyancsak köteles a mozdonyvezető bejelenteni a távolbalátás korlátozottságát a

forgalomirányítónak azokon a vonalakon, ahol a KÖFI állomásokon jelenlétes

forgalmi szolgálattevő nem teljesít szolgálatot.”

Kérdések:

Mely vonalakon, mikor köteles a mozdonyvezető a távolbalátás korlátozottságát

bejelenteni?

Kinek köteles a mozdonyvezető a távolbalátás korlátozottságát bejelenteni a KÖFI

vonalon?

Ki köteles a távolbalátás korlátozottságát bejelenteni KÖFI vonalakon, ha a KÖFI

állomásokon jelenlétes forgalmi szolgálattevő nem teljesít szolgálatot?

— az Írásbeli rendelkezés kiállítására, kézbesítésére, csak ez változott a felsorolás

többi része változatlan!!!

Kérdések:

Mely előírásokat köteles a Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztály

Végrehajtási Utasításban szabályozni a KÖFI állomásokon történő tolatási mozgások

végrehajtására vonatkozóan?

Milyen nyomtatványon kell a tolatást engedélyezni KÖFI állomásokon?

„A mozdonyokat:

— mozdonyrádióval és pályatelefonnal, vagy

— mobil telefonnal és pályatelefonnal, vagy

— mozdonyrádióval és mobiltelefonnal kell ellátni.”

Kérdések:

A következőkben felsoroltak közül melyik értekező berendezéssel kell rendelkezni a

Távkezelt, távvezérelt vonalakon és a csatlakozó állomásközök között közlekedő

mozdonyoknak?

Távkezelt, távvezérelt szolgálati helyeken és a csatlakozó állomásközök között

közlekedő mozdonynak a következőkben felsoroltak közül melyik értekező

berendezéssel kell rendelkeznie?

Milyen értekező berendezéssel felszereltnek kell lennie a távkezelt, távvezérelt

vonalon, szolgálati helyeken és a csatlakozó állomásközök között közlekedő

mozdonynak, munkagépnek?


Mit köteles még a mozdonyvezető a vonat mozdonyának szolgálatképtelensége, vagy

bármely más ok miatt nyíltvonalon történő megálláson kívül a forgalomszabályozó

részére bejelenteni a távkezelt, távvezérlet szolgálati helyen?

„Ugyancsak köteles a mozdonyvezető a forgalomszabályozó forgalmi

szolgálattevőnek bejelenteni a távolbalátás korlátozottságát.”

6.sz. FÜGGELÉK

Az útsorompók lezárása, felnyitása


Mikor kell Írásbeli rendelkezésen utasítani a mellékvonalakon egyszerűsített forgalmi

szolgálatra berendezett vonalakon közlekedő vonatok személyzetét az Útsorompók

helyszíni kezelésére?

„szolgálatszünetelés tartama alatt közlekedtetett vonat személyzetét Írásbeli

rendelkezéssel kell utasítani az állomási útsorompó helyszíni kezelésére vagy az

útátjáró fedezésére.”

Hol kell előjegyezni a vonatszemélyzetnek az egyszerűsített szolgálatra berendezett

vonalon a személyzet nélküli állomáson a vonat részére kapott engedélyt?

„A kapott engedélyt a menetokmányba be kell jegyezni.”

„Mellékvonali forgalomirányításra, továbbá egyszerűsített forgalmi szolgálat ellátására

berendezett, illetve kijelölt vonalon az értekezés lehetetlensége esetén vonat nem

indítható.”

Kérdések:

Hogyan lehet értekezés lehetetlenségének ideje alatt vonatot indítani a mellékvonali

forgalomirányításra berendezett vonalon?

Hogyan lehet értekezés lehetetlenségének ideje alatt az egyszerűsített forgalmi

szolgálatra berendezett vonalon vonatot indítani?

„Ha a szolgálat megszakítás tartama alatt vonatot kell közlekedtetni, akkor a vonatot

indító forgalmi szolgálattevő engedélykéréskor (6.13.4.3. p.) köteles a pálya szabad

voltát tisztázni.”

Kérdések:

Hogyan kell a forgalmi szolgálattevőnek eljárni az egyszerűsített forgalmi szolgálatra

berendezett vonalon a szolgálat megszakítás tartama alatt indítandó vonat esetén?

Mikor indítható az egyszerűsített forgalmi szolgálatra berendezett vonalon vonat a

szolgálat megszakítás tartama alatt?


Hol kell a mozdonyvezetőnek a mobil telefonon, vagy rádión (pályatelefonon) kapott

rendelkezés szövegét előjegyezni?

„a mozdonyvezető a mobil telefonon vagy rádión (pályatelefonon) kapott rendelkezés

szövegét csak a menetokmányba köteles előjegyezni”

A mellékvonali forgalomirányításra berendezett vonalakra vonatkozó előírások

Egyéb rendelkezések

„c) az érkező vonatok által használt vágánynak jól működő bejárati irányú

ellenőrző jelzője van, amely a behaladásra „Szabad” jelzési

képpel ad engedélyt (F.1. Ut. 5.1.6.1.);”

Kérdések:

Milyen feltételek mellett lehet a MEFI és MERÁFI állomásokon terelési lehetőség

nélkül ellenkező irányból érkező személyszállító vonatok más-más vágányra történő

egyidejű behaladását lebonyolítani?

Válassza ki a MEFI és MERÁFI állomásokon terelési lehetőség nélkül ellenkező

irányból érkező személyszállító vonatok más-más vágányra történő egyidejű

behaladásának különleges feltételei közül a helyes állítást!

Fejrovatos előjegyzési napló vezetése


Hogyan kell a fejrovatos előjegyzési naplóban az operatív tehervonatnál az alapvonat

számára vonatkozó közleményt az adó és a vevő dolgozónak előjegyezni?

Törlésre került az utasításból!

A fejrovatos előjegyzési napló melyik rovatában kell az operatív tehervonatnál az

alapvonat számát előjegyezni?

Nincs előjegyezve!

Hol kell elektronikus fejrovatos előjegyzési naplót vezetni?

„Elektronikus Fejrovatos előjegyzési naplót kell vezetni azokon a szolgálati helyeken,

ahová azt rendszeresítették.”

Az elektronikus Fejrovatos előjegyzési naplónak milyen rovatai vannak, és hogyan

történik a vezetése?

„Rovatai, és vezetése megegyezik a hagyományos papíralapú Fejrovatos előjegyzési

naplóéval.”

Hogyan kell az elektronikus Fejrovatos előjegyzési napló rovatait kitölteni?

„Az elektronikus Fejrovatos napló rovatait a pályavasúti informatikai rendszer

automatikusan, illetve a naplót vezető munkavállaló „begépeléssel” tölti ki.”

A következőkben felsorolt esetek közül az elektronikus Fejrovatos előjegyzési

naplóban mit kell biztosítani a közlemények előjegyzésénél?

„Az elektronikus Fejrovatos előjegyzési naplóban is biztosítani kell a közlemények

következő (külön) sorban történő előjegyzésének lehetőségét.”

„Abban az esetben, ha az elektronikus Fejrovatos előjegyzési napló nem működik,

vagy ha az Utasítás előírásai értelmében valamely tevékenységet aláírással kell

igazolni vagy elismerni (pl. váltózárkulcsok és védelmi berendezések átadása-,

visszavétele, rögzítősaru visszavétele, hiba kijavításának elmaradása, munkavégzésre

adott engedély elismertetése, a munka megkezdésének engedélyezése stb.), azt a

hagyományos papíralapú Fejrovatos előjegyzési naplóban kell megtenni.”

Kérdések:

Mi az eljárás, ha az elektronikus Fejrovatos előjegyzési napló nem működik?

Mikor kell a hagyományos Fejrovatos előjegyzési naplót alkalmazni azokon a

szolgálati helyeken, ahová Elektronikus Fejrovatos előjegyzési naplót

rendszeresítettek?

Mi a teendő elektronikus Fejrovatos előjegyzési naplóval rendelkező szolgálati helyen,

ha az Utasítás előírásai értelmében valamely tevékenységet aláírással kell igazolni?

Hogyan kell eljárni az elektronikus Fejrovatos előjegyzési naplóval rendelkező

szolgálati helyen, ha valamely hiba kijavításának elmaradása, munkavégzésre adott

engedély elismertetése, vagy munka megkezdésének engedélyezése válik

szükségessé?

Jelzők jelölése

„A fedezőjelzőket az abc folytatólagos nagybetűivel kell jelölni és a jelölést ki kell

egészíteni kis „f” betűvel. Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket az útsorompó

számával kell megjelölni (AS268).”

Kérdések:

Hogyan kell a fedező jelzőket jelölni, ha az nem Útsorompót ellenőrző fedezőjelző?

Mely jelzőket kell az abc folytatólagos nagybetűivel és „f” betűvel kiegészítve jelölni?

Hogyan kell az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket jelölni?

Hogyan kell az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket megjelölni?

Gurításból, szalasztásból kizárt járművek

„Gurítódombra fel nem húzhatók, szalasztásból kizártak:

— az olyan kocsik, amelyeknél a küldemény 100 tonnánál nagyobb

tömegű árudarabot tartalmaz;”

Kérdések:

Minek minősülnek az olyan kocsik, amelyeknél a küldemény 100 tonnánál nagyobb

tömegű árudarabot tartalmaznak?

Milyen bárcával kell ellátni elegyrendezés szempontjából az olyan kocsikat,

amelyeknél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegű árudarabot tartalmaz?

Hogyan szabad gurítani, szalasztani az olyan kocsit, amelynél a küldemény 100

tonnánál nagyobb tömegű árudarabot tartalmaz?


Hány tonna tömegű árudarabot tartalmaz az olyan kocsi küldeménye, amelyet mára

gurítódombra sem szabad felhúzni?

Hogyan gurítható szalasztható az ikermotorkocsi?

„Nem guríthatók, nem szalaszthatók:

— hideg mozdony, termes-, vezérlő- és motorkocsi, ikermotorkocsi;”

Gurítható, szalasztható-e olyan küldeménnyel rakott kocsik, amelynek rakománya a

padlószinttől számítva 2 méternél magasabb? Törlésre került a nem guríthatóak közül!

Óvatosan guríthatók és óvatosan szalaszthatók:

„— a 20 tonnánál nagyobb tömegű tárgyakat tartalmazó kocsik;” a többi változatlan!

Hogyan gurítható szalasztható a 20 tonnánál nagyobb tömegű tárgyakat tartalmazó

kocsik?

A következőkben felsoroltak közül melyek az Óvatosan gurítható és óvatosan

szalasztható kocsik?

Menetrendi segédkönyv tartalma

7. A vonatforgalom lebonyolításával kapcsolatos külön előírások

„— szolgálati helyek és időpontok meghatározása, amely időpontokban a szolgálati

helyen kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállaló teljesít szolgálatot.”

Kérdések:

Hol található a szolgálati helyek és időpontok meghatározása, amely időpontokban a

szolgálati helyen kapcsolásra kötelezett pályavasúti munkavállaló teljesít szolgálatot?

Milyen adatokat tartalmaz a Menetrendi segédkönyv 7. táblázata a szolgálati helyen

kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállalókra vonatkozóan?

Szolgálati menetrendkönyv tartalma

A Szolgálati menetrend mely táblázata tartalmazza a Rendkívüli vonatok operatív

számcsoportjait? Megszüntetésre került!

Mit tartalmaz a Szolgálati menetrend 5. táblázata? Megszüntetésre került!

Mivel kell az operatív vonat számát irányváltozás esetén ellátni a Szolgálati menetrend

5. táblázatának előírásai alapján? Megszüntetésre került!

Melyik táblázat tartalmazza a Szolgálati menetrendben a személyszállító vonat rendes

terhelését? Megszüntetésre került!

Hogyan tartalmazza a Szolgálati menetrend 8. táblázata a vonatok rendes terhelését?


16.sz. FÜGGELÉK

A forgalmi utasítás 16. sz. függelékének előírása alapján, hogyan közlekedtethetők a

vonatok a több egyvágányú pályával rendelkező, ellenmenetet kizáró

biztosítóberendezéssel felszerelt vonalrészeken (pl.: Bp. Kelenföld – Tárnok), ha az a

Szolgálati menetrendben megjelölt vonat? Megszüntetésre került!

Hogyan járathatók be a menetrendjüktől eltérően Siófok állomás másik pályaudvarára

(négyzet átlósan áthúzva) módon megjelölt nem személyszállító vonatok?


A vonatok számozási rendszere


Hány főcsoport van a vonat számozási számrendszerben?

„A számrendszerben 5 főcsoport van:”

— „fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig,f

— ővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok)

20000 ― 29999-ig;

— fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig;

— mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok

30000 ― 39999-ig;

— tehervonatok 40000 — 99999-ig.”

Kérdések:

• Milyen főcsoportokra van felosztva a vonat számozási számrendszer?

Hogyan van felosztva az 5 főcsoport a vonat számozási számrendszerben?

Mely számtartományba sorolt vonatok tartoznak a fővonali személyszállító vonatok

számcsoportjába?

Mely vonatok tartoznak a 20000 - 29999-ig számtartományba a vonat számozási

számrendszerben?

Milyen számtartomány tartozik a fővonali tartalék vonatszám számcsoportjába?

Mi tartozik a mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb

vonatok számcsoportjába?

„A vonatok számtani sorrend szerinti elosztását a Menetrendi Utasítás tartalmazza.”

Kérdések:

Melyik utasítás, vagy Segédkönyv tartalmazza a vonatok számtani sorrend szerinti

elosztását?

Hol található a vonatok számtani sorrend szerinti elosztása?

Legkésőbbi, legkorábbi indulási idő kiszámítása

Figyelembe veendő időelemek

„Alapsebességnek megfelelő menetidőt kell számítani, az elöl haladó vonatnál

mindenkor, a rendes vagy korábban közlekedő követő vonatnál pedig akkor, ha a

forgalmi szolgálattevő, forgalmi vonalirányító nem rendelte el a legnagyobb sebesség

alkalmazását.” Időköz kimaradt!

Kérdések:

Legkorábbi és legkésőbbi indulási idő kiszámításánál figyelembe veendő

időelemeknél, mikor kell az alapsebességnek megfelelő menetidőt számítani?

Mikor kell az alapsebességnek megfelelő menetidőt számításba venni a legkorábbi és

legkésőbbi indulási idő megállapításakor?

Milyen sebességnek megfelelő időelemmel kell a menetidőt számítani időközi

közlekedés esetén a legkorábbi és legkésőbbi indulási idő kiszámításakor? Időközi

közlekedés megszüntetésre került!

Hogyan kell a követő vonat indítási idejét kiszámítani, ha az értekezés két állomás

vagy két vonatjelentő dolgozó között lehetetlen? Időközi közlekedés megszüntetésre

került!

Mikor szabad a vonatokat időközben közlekedtetni? Időközi közlekedés

megszüntetésre került!

Hogyan kell a vonatokat közlekedtetni, ha az értekezés két vonatjelentő dolgozó

között lehetetlen és emiatt nem érkezik visszajelentés? Időközi közlekedés


Milyen tartalmú Írásbeli rendelkezést kell a vonatszemélyzet részére kézbesíteni, ha a

követő vonat indítása időközbeni közlekedési rendben történik? Időközi közlekedés


Milyen tartalmú Írásbeli rendelkezést kell kiállítani a vonatszemélyzet részére, ha a

térközőr, vagy a vonatjelentőőr nem kapott visszajelentést? Időközi közlekedés


20. sz. Függelék (Törölve)

Mikor lehetséges önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt kétvágányú

pálya helytelen vágányán célszerűségi okból vonatot közlekedtetni a forgalmi utasítás

függelékeinek előírásai alapján?Függelék nem szabályozza, törlésre került innen!

22. sz. FÜGGELÉK

„22.2.5. Ha a nyíltvonali fénysorompón a kézi kezelés ellenére a villogó fehér fény

nem szüntethető meg (Utasítás 3.6.3. p.): .................. — .................. állomások

között a .........számú szelvényben lévő fénysorompó használhatatlan, a közút felé

villogó fehér jelzést ad, az útátjáró előtt meg kell állni, ha a vonat áthaladásával a

közúti forgalmat veszélyezteti.”

Kérdések:

Milyen szöveggel kell az Írásbeli rendelkezésen a vonatszemélyzetet értesíteni, ha a

nyíltvonali fénysorompón a kézi kezelés ellenére a villogó fehér fény nem szüntethető

meg?

Milyen mértékű sebességkorlátozásról kell a vonatszemélyzetet értesíteni, ha a

nyíltvonali fénysorompón a kézi kezelés ellenére a villogó fehér fény nem szüntethető

meg?

Miről kell a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezésen értesíteni, ha a nyíltvonali

fénysorompón a kézi kezelés ellenére a villogó fehér fény nem szüntethető meg?

„22.2.7. A teljes sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig

(Utasítás 3.1.6., 3.9.1. p.): .................. — .................. állomások között (..................

állomáson) a .........sz. szelvényben lévő teljes sorompó használhatatlan, a

sorompórudak nyitott állapotban vannak, az útátjáró előtt meg kell állni, ha a vonat

áthaladásával a közúti forgalmat veszélyezteti.”

Kérdések:

Milyen szövegű Írásbeli rendelkezésen kell a vonatszemélyzetet értesíteni, ha a teljes

sorompó használhatatlan a jelzőőr kiérkezéséig?

Milyen mértékű sebesség korlátozásról kell a vonatszemélyzetet értesíteni, a teljes

sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig?

Miről kell a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezésen értesíteni, az állomási teljes

sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig, ha sorompót nem lehetett

lezárni?

Miről kell a vonatszemélyzetet értesíteni, ha a nyíltvonali teljes sorompót nem lehetett

lezárni a jelzőőr kiérkezéséig?

„22.2.14. Közlekedő vonatok számának az útvonal valamelyik állomásán történő

megváltoztatása (Utasítás 14.4. p.): .................. állomástól ..........sz. vonatként

közlekedik.”

Kérdések:

Milyen szövegű Írásbeli rendelkezéssel kell a vonatszemélyzetet értesíteni a vonat

számának az útvonal valamelyik állomásán történő megváltoztatásáról, ha az operatív

vonatként közlekedik tovább? Operatív szám megszünt!

Milyen szövegű Írásbeli rendelkezést kell a vonatszemélyzet részére kiállítani, ha a

vonatok számának az útvonal valamelyik állomásán történik a megváltoztatása?

Milyen szövegű Írásbeli rendelkezést kell a vonatszemélyzet részére kiállítani, ha a

vontat számának a megváltoztatása az útvonal valamelyik állomásán történik?

„22.2.15. A Szolgálati menetrendben meg nem jelölt más pályán közlekedő

vonatok értesítése az eltérő pályán történő közlekedésről (Utasítás 15.1.6.)

…………. ― …………… állomások között ……………….. vágányon (pályán)

közlekedik ………. sz. vonatként.”

Kérdések:

Milyen Írásbeli rendelkezés szövegmintát kell alkalmazni a Szolgálati menetrendben

meg nem jelölt más pályán közlekedő vonatok értesítésére az eltérő pályán történő

közlekedés esetén?

„a) .................. — .................. állomások között az önműködő térközbiztosító

berendezés használhatatlan, állomástávolságban közlekedik.

b) A vonatnál alkalmazható legnagyobb sebesség legfeljebb 40 km/h.

c) Az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompók használhatatlanok.

d) .................. — .................. állomások között az önműködő térközjelzőket és azok

jelzéseit a vonatközlekedés lebonyolítása során köteles figyelmen kívül hagyni. Ha az

állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelző egy fedezőjelzőre, vagy

bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző egyben, akkor a térközjelzőtől úgy közlekedhet

tovább, mintha az Megállj! állásra utaló előjelzést adott volna.

e) ………….. — .................. állomások között a ………..sz. szelvényben

lévő………..jelű……….(nyíltvonali bejárati-, fedező-) jelző használhatatlan, mellette

megállás nélkül elhaladhat.”

Kérdések:

Miről kell a személyszállító vonat személyzetét értesíteni, ha az önműködő biztosított

térközjelzőkkel felszerelt pályán az önműködő térközbiztosító berendezés

használhatatlan?

Miről kell a nem személyszállító vonali tolatásvezetővel közlekedő vonat személyzetét

értesíteni, ha önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán az önműködő

térközbiztosító berendezés használhatatlan?

Miről kell a nem személyszállító vonali tolatásvezető nélkül közlekedő vonat

személyzetét értesíteni, ha önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán az

önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlan?

Milyen tartalmú Írásbeli rendelkezést kell a vonatszemélyzet részére kézbesíteni, ha a

követő vonat indítása időközbeni közlekedési rendben történik? Időközi közlekedés


„22.2.19. Az E.12. sz. Utasításban meghatározott esetekben, ha a vonat

kocsivizsgálóval nem rendelkező állomásról indult (Utasítás 15.8.5.12.p.): A vonatot

……………… állomáson műszaki kocsivizsgálat céljából meg kell állítani.”

Kérdések:

Miről kell a vonatszemélyzetet értesíteni, ha az E. 12. sz. Utasításban meghatározott

esetekben, ha a vonat kocsivizsgálóval nem rendelkező állomásról indul?

Mikor kell a vonatszemélyzetet „A vonatot ………. állomáson műszaki kocsivizsgálat

céljából meg kell állítani” szövegű Írásbeli rendelkezéssel értesíteni?


Mit tartalmaz az Írásbeli rendelkezés, ha a vonat Általános érvényű továbbítási

engedéllyel rendelkező küldeményt továbbít?

„a) Általános érvényű továbbítási engedéllyel:

1) .................. — .................. állomások között (.................. állomáson felveszi) ....

típus méretre, valamint az egyéb küldeményre vonatkozó engedély alapján rendkívüli

küldeményt(-eket) továbbít.

2) ...................(A H.6.sz. Utasítás 4. sz. mellékletében közölt, a rendelkezési szakasz

állomásaira, állomásközeire vonatkozó különleges továbbítási előírások, korlátozások

a haladás sorrendjében, pl.: sebesség, kisérés, szomszédos vágányon a közlekedés

korlátozása stb.).”

Mit tartalmaz az Írásbeli rendelkezés, ha a vonat egyedi továbbítási engedéllyel

rendelkező küldeményt továbbít?

b) Egyedi továbbítási engedéllyel:

1) .................. — .................. állomások között (.................. állomáson felveszi)

....../20... sz. Rk. engedély alapján rendkívüli küldeményt(- eket) továbbít.

2) ............... (Az egyedi továbbítási engedélyben előírt, a vonal útvonalán fekvő

állomásokra, állomásközökre vonatkozó különleges továbbítási előírások,

korlátozások a haladás sorrendjében, pl.: sebességkorlátozás, kisérés, szomszédos

vágányon a közlekedés korlátozása, tengelyterhelés stb.).

Mikor kell a vonatszemélyzetet az alábbi szövegű Írásbeli rendelkezéssel értesíteni?

……. állomáson (szolgálati helyen) rendkívüli módon áthalad, jelzésadásra igénybe

vehető dolgozó hiányában a bejárati váltóknál a Felhívás az áthaladásra jelzést nem

adnak.

Milyen értesítést kell a vonatszemélyzet részére kézbesíteni a tervezett áthaladásról, ha

a szolgálati helyen a Felhívásra az áthaladásra jelzés adására igénybe vehető dolgozó

nincs?

„22.2.66. A vonatszemélyzet értesítése a tervezett áthaladásról, ha a szolgálati

helyen a Felhívás az áthaladásra jelzés adására igénybe vehető dolgozó nincs

(Utasítás 15.17.10.4.p.): …………………….állomáson (szolgálati helyen) rendkívüli

módon áthalad, jelzésadásra igénybe vehető dolgozó hiányában a bejárati váltóknál a

Felhívás az áthaladásra jelzést nem adnak.”

Biztonsági intézkedések építési, átalakítási és fenntartási munkák engedélyezése előtt és

végzése közben


Mely szervezet köteles megvizsgálni a pályán, a vágányzaton és tartozékain, a

felsővezetéki hálózaton, továbbá a jelző- és biztosítóberendezésen végzendő építési,

átalakítási és fenntartási munkák engedélyezése előtt, hogy az engedélyezendő munka

hol, milyen mértékben érinti az irányító és a végrehajtó forgalmi szolgálatot?

„a Területi Vágányzári Bizottság valamennyi érdekelt szolgálati ág bevonásával

köteles megvizsgálni, hogy az engedélyezendő munka hol, milyen mértékben érinti”

Tervezési, engedélyezési irányelvek, forgalmi technológia és koordinációs intézkedési

terv készítése, jóváhagyása

„Utasítás kapacitáskorlátozást eredményező karbantartási, fejlesztési és felújítási

tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről”

Kérdések:

Mi tartalmazza a pályaműködtetői kapacitásigény tervezési irányelveire, tervezésének

vasútüzemi és műszaki feltételeire, az engedélyezési, jóváhagyási folyamatokra,

típusaira és az azokra vonatkozó igénylési határidőkre, forgalmi technológia és

koordinációs intézkedési terv készítésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó részletes

szabályokat?

Mely utasítás tartalmazza a pályán, a vágányzaton és tartozékain az építési, átalakítási

munkálataira vonatkozóan a pályaműködtetői kapacitásigény tervezési irányelveire,

tervezésének vasútüzemi és műszaki feltételeire, forgalmi technológia és koordinációs

intézkedési terv készítésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó részletes szabályokat?


Mely szervezeti egység adja ki az „Utasítás a kapacitáskorlátozást eredményező

karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli

feltételeiről” című utasítást?

„a pályahálózat működtető által kiadott”

A Közlekedési Határozmányok táblázatainak tartalma

A Közlekedési Határozmányok mely táblázatában található Vonattalálkozásra kijelölt

megálló-rakodóhelyekre vonatkozó adatok? Törlésre került!

Vonattalálkozásra kijelölt megálló-rakodóhelyek a Közlekedési Határozmányok meg

táblázatában vannak felsorolva? Törlésre került!

Rendkívüli küldemény meghatározása, az engedélyek fajtái

„Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege,

kialakítása vagy egyéb tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre

tekintettel – továbbítása a pályahálózatot működtető vasúti társaság hálózatán különös

nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki és forgalmi

intézkedések megtétele mellett engedhető meg.”

Kérdések:

Mit nevezünk rendkívüli küldeménynek?

Mikor kell a küldeményt rendkívüli küldeménynek minősíteni?

Átvételi és továbbítási engedélyek kiadása, nyilvántartása

„Rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaságok csak a

pályahálózatot működtető vasúti társaság által kiadott átvételi engedély birtokában

vállalhatják el. Az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a rendelkezésre álló

pályavasúti informatikai rendszerben jeleníti meg.”

Kérdések:

Hogyan vállalhatja el a rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti

társaság?

Mikor vállalhatják el a vállalkozó vasúti társaságok a rendkívüli küldemények

fuvarozását?

Hogyan jeleníti meg az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ?

„Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén az átvételi engedélyen

kívül a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően az Üzemirányító Központ

külön továbbítási engedélyt ad ki.”

Kérdések:

Mi a teendő az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén a

küldemény tényleges berakását (átvételét) követően?

Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott

egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény tényleges

berakását (átvételét) követően?

Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott

általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény

tényleges berakását (átvételét) követően?

Mely szervezet adja ki a továbbítási engedélyt, ha a rendkívüli küldemény csak egyedi

engedéllyel továbbítható?

„Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ adja ki a vállalkozó vasúti

társaság kérésére a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül a

továbbítási útvonalon érintett valamennyi szolgálati helyre, és az érintett pályavasúti

szakszolgálatoknak.”

Kérdések:

Kinek a kérésére ki és hogyan adja ki az egyedi engedélyt?

Mikor és hogyan kerül kiadásra az egyedi továbbítási engedély?

„Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ a vállalkozó vasúti

társaság részére eljuttatja.”

Kérdések:

Az egyedi továbbítási engedélyt ki juttatja el a vállalkozó vasúti társaság részére?

Hogyan értesül a vállalkozó vasúti társaság az egyedi továbbítási engedély kiadásáról?

„Az egyedi továbbítási engedélyekről külön erre a célra felfektetett nyilvántartást kell

vezetni azokon az állomásokon, ahol pályavasúti informatikai rendszer nem áll

rendelkezésre. A küldemény tényleges továbbítása után a nyilvántartásban a

vonatkozó adatokat érvényteleníteni kell.”

Kérdések:

Az egyedi továbbítási engedélyt mikor és hol kell nyilvántartani?

Mit kell tenni az egyedi továbbítási engedélyek külön erre a célra felfektetett

nyilvántartásban lévő adatokkal a küldemény tényleges továbbítása után?

Mikor szabad az egyedi továbbítási engedélyekről vezetett nyilvántartásban az

engedélyre vonatkozó adatokat érvényteleníteni?

A továbbító vonat kiválasztása, vonatba sorozás, tolatás „Rendkívüli küldemény — kivéve az annak minősülő személyszállító kocsit —

személyszállító vonattal nem továbbítható.”

Kérdések:

A rendkívüli küldeményt személyszállító vonattal lehet-e továbbítani?

Milyen vonattal szabad rendkívüli küldeményt továbbítani a Forgalmi Utasítás

függelékében előírtak szerint?


Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő

külön honvédségi kísérővel továbbított szállítmányoknak?

„a külön honvédségi kísérővel továbbított szállítmányok bármilyen mennyiségben,

bárhova besorozhatók a vonatba;”

Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő,

az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsiknak, ha műszaki dolgozó jelenléte

nem szükséges?

„az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik bármilyen mennyiségben,

bárhova besorozhatók a vonatba, ha műszaki dolgozó jelenléte nem szükséges;”

Milyen sebességgel lehet tolatni rendkívüli küldeménnyel rakott kocsikat?

„csak olyan sebességgel szabad tolatni, hogy az esetleges akadályt jelentő eszközök,

épületek, műtárgyak előtt meg lehessen állni.”

Rendkívüli küldemények tényleges továbbításával kapcsolatos értesítések


Hogyan történik az értesítés az általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli

küldemény tényleges vonatba sorozása után?

„a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője

köteles a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül értesíteni a

továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott rendelkező

állomást.”

Hogyan történik az értesítés az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény

tényleges vonatba sorozása után?

„a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője

köteles a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül értesíteni a

továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott szolgálati

helyet.”

Mely szolgálati helyeket köteles értesíteni az egyedi engedéllyel továbbítható

rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője?

„továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott szolgálati

helyet.”

Milyen módon köteles az általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli

küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője értesíteni a

továbbítás útvonalában fekvő rendelkező állomásokat?

„a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül”

Hogyan és hol kell előjegyezni az általános érvényű engedély alapján közlekedő

vonatról érkezett értesítést, ha az állomás rendelkezik megfelelő pályavasúti

informatikai rendszerrel?

„érkezett értesítést a Fejrovatos előjegyzési naplóban előjegyezni, külön nyilvántartást

erről vezetni nem kell, az értesítésekhez a hozzáférést a pályavasúti informatikai

rendszerben kell biztosítani.”

Kell-e nyilvántartást vezetni az általános engedéllyel továbbított küldeményről kapott

értesítésről, ha szolgálati helyen nincs pályavasúti informatikai rendszer?

„Az értesítésekről a pályavasúti informatikai rendszerrel nem rendelkező helyeken

nyilvántartást vezetni nem kell.”

Hogyan kell előjegyezni az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról

érkezett értesítést, ha az állomás nem rendelkezik pályavasúti informatikai

rendszerrel?

„érkezett értesítést a Fejrovatos előjegyzési naplóban előjegyezni, külön nyilvántartást

erről vezetni nem kell, az értesítésekhez a hozzáférést a pályavasúti informatikai

rendszerben kell biztosítani. Az értesítésekről a pályavasúti informatikai rendszerrel

nem rendelkező helyeken nyilvántartást vezetni nem kell.”

Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő kit

köteles értesíteni?

„Az értesített forgalmi szolgálattevő köteles az egyedi engedély alapján közlekedő

vonatról értesíteni:

- a (kommunikációs) körzetéhez tartozó, pályavasúti informatikai rendszerrel nem

rendelkező állomások forgalmi szolgálattevőit, akik a 27.2.3. pontban foglalt

nyilvántartást kötelesek kiegészíteni a vonatazonosítóval (vonatszám, közlekedési

dátum),

- az állomási személyzetet,

- a vonatfogadásra kötelezett pályaszemélyzetet”

Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő mi

alapján köteles értesíteni az érdekelteket?

„az ÁVU-ban (VU-ban) előírtak szerint.”

Mikor nem kell egyedi engedély alapján közlekedő vonatról kapott értesítést a

forgalmi szolgálattevőnek előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba?

„Amennyiben az értesítéshez történő folyamatos hozzáférést a pályavasúti

informatikai rendszer biztosítja, a Fejrovatos előjegyzési naplóban az értesítést

előjegyezni nem kell.”

Mikor köteles az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi

szolgálattevő a kapott értesítést előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba?

„Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő az

értesítést köteles előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba.” Nincs folyamatos

hozzáférése a pályavasúti információs rendszerhez.

Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges

közlekedéséről az indító állomás forgalmi szolgálattevője kit köteles értesíteni?

„köteles értesíteni a területileg illetékes forgalmi vonalirányítót”

A forgalmi vonalirányítót miről kell a forgalmi szolgálattevőnek értesíteni az egyedi

engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges

közlekedése esetén?

„küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről”

Kit köteles az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat

tényleges közlekedéséről az indító állomás forgalmi szolgálattevője értesíteni, ha az

több vonalirányítói szakaszon át közlekedik?

„Ha a küldemény továbbítási útvonala több vonalirányítói szakaszt érint, akkor a

forgalmi vonalirányítók kötelesek a szomszédos forgalmi vonalirányítókat értesíteni.”

Az fszt, csak a vonalirányítót értesíti!

Hogyan köteles az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító

vonat tényleges közlekedéséről értesített forgalmi vonalirányító eljárni, ha a vonat

több vonalirányítói szakaszt érint?

„Ha a küldemény továbbítási útvonala több vonalirányítói szakaszt érint, akkor a

forgalmi vonalirányítók kötelesek a szomszédos forgalmi vonalirányítókat értesíteni.”

A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező

állomás forgalmi szolgálattevője a vonat személyzetét mikor köteles értesíteni a

rendkívüli küldeményről?

„A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező

állomás forgalmi szolgálattevője a vonat személyzetét a rendkívüli küldeményről csak

akkor köteles az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 15.16.2. pontjában foglaltak szerint Írásbeli

rendelkezésen értesíteni, ha a továbbítás forgalomszabályozási, különleges

forgalombiztonsági intézkedéseket követel (sebességkorlátozás, vonattalálkozás

tilalma, kísérés stb.)

Mely állomás forgalmi szolgálattevője értesíti a rendkívüli küldeményt továbbító

vonatszemélyzetet, ha a továbbítás forgalomszabályozási, különleges

forgalombiztonsági intézkedéseket követel?

„A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező

állomás forgalmi szolgálattevője”

Rendkívüli küldemények továbbítása általános érvényű engedély (típusküldemény,

valamint egyéb küldemény) alapján „Az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében

az engedély a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételek megnevezése,

felsorolása helyett csak a rá vonatkozó korlátozás kódot tartalmazza.”

Kérdések:

Mikor tartalmazhatja csak a küldeményre vonatkozó korlátozás kódot az átvételi

engedéllyel továbbítható küldemények esetében az engedély?

Mit kell közölni az engedélyben, ha az általános érvényű átvételi engedéllyel

továbbítandó küldeményeket tartalmaz?

Mit kell az engedélynek tartalmaznia általános érvényű átvételi engedéllyel

továbbítandó küldemények esetében?


Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő,

egyéb küldemények esetén a (00) kód megjelölés?

„azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli

küldeményként kezelni (00)”

Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő,

egyéb küldemények (06) kód megjelölése?

„saját kerekein továbbított jármű, melynek futásjóságát Futási Bizonylattal kell

igazolni (06)”

Mit jelent az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (07) kód

megjelölése?

„nem rakszelvényen túlérő egyéb küldemény (pl. hosszú) (07)”

Milyen általános érvényű engedéllyel továbbítható, egyéb küldeményt kell (08) kóddal

megjelölni?

„nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (08); (Műszaki Táblázatok II.

6.sz.Táblázat szerint engedélyezett)”

Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (65) kód

megjelölése?

„nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (65); (Műszaki Táblázatok II 6.sz.

Táblázat vonalosztály oszlopában megadott határértékig, csak 2 és 4 tengelyes vasúti

kocsikra).”

Hogyan, milyen kóddal kell megjelölni azokat az általános érvényű engedéllyel

továbbítható nemzetközi küldeményeket, melyeket a belföldi vonalakon nem kell

rendkívüli küldeményként kezelni?

„azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli

küldeményként kezelni (00)”

Honnan kötelesek az egyes típusméretekre vonatkozó korlátozásokat a forgalmi

szolgálattevők megállapítani?

„A forgalmi szolgálattevők az egyes típusméreteknél, valamint a 27.4.3. sz. pontban

felsorolt egyéb küldeményekre vonatkozó korlátozásokat az ÁVU-ból kötelesek

megállapítani.”

Rendkívüli küldemények továbbítása egyedi érvényű engedély alapján


Mit kell tartalmazni az engedélynek egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó

küldemények esetében?

„Az egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó küldemények esetében az engedély a

rá vonatkozó korlátozás kódot, valamint a betartandó különleges forgalombiztonsági

feltételeket tartalmazza.”

Rendkívüli küldemények továbbításával kapcsolatos egyéb rendelkezések


Mely utasításba, segédkönyvbe kell bedolgozni az állomási vágányok rendkívüli

küldemények továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó (K,

A, B, C, D, E, F) megjelölést?

„Valamennyi ÁVU-ba be kell dolgozni a H. 6. sz. Utasítás állomási vágányok

rendkívüli küldemények továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására

vonatkozó (K,A,B,C,D,E,F) megjelölést.”

Mi tartalmazza a pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási

engedélyek kezelésére vonatkozó előírásokat?

„A pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási engedélyek

kezelésére vonatkozó előírásokat külön utasítás tartalmazza.”

Engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítása „A nyíltvonali, és az állomások átmenő és a közvetlen mellettük fekvő fővágányokra

vonatkozó korlátozásokat az éves vonalengedélyek tartalmazzák.”

Kérdések:

Mit tartalmaznak az éves vonalengedélyek az engedélyezett tengelyterhelést

meghaladó kocsik továbbítására vonatkozóan?

Mi tartalmazza az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítására

vonatkozóan a nyíltvonali, és az állomások átmenő és a közvetlen mellettük fekvő

fővágányokra vonatkozó korlátozásokat?

Milyen korlátozásokat tartalmaznak az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó

kocsik továbbítására vonatkozó éves vonalengedélyek?


Milyen módon lehet az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsikat továbbító

vonatot fogadni, ha a szolgálati helyre vonatkozóan az általános korlátozáson túli

korlátozás van érvényben?

„Amennyiben a 27.5.1. pontban megadott általános korlátozásokon túli korlátozás van

érvényben, akkor a vonatot csak a vonatszemélyzet előzetes értesítését követően lehet

fogadni.”

A hiba előjegyzése

Milyen szám a hibajelentéskor közvetlenül az illetékes területi diszpécser részéről

adott kódszám?

„Ez a kódszám a hiba sorszáma, melyet a diszpécser naplójában havonta 1-től kell

kezdeni, és a bejelentések sorrendjében növelni”

Mérőkocsival történő mérések engedélyeztetése, végzése


Mi az eljárás, ha a mérőkocsit forgalmi okból nem lehetséges a bevezető rendeletben

megadott vágányúton közlekedtetni?

Mi a teendő, ha a mérőkocsit forgalmi ok miatt nem lehetséges a bevezető rendeletben

megadott vágányúton közlekedtetni?

„akkor a mérőkocsit a szolgálati helyen meg kell állítani, és a legrövidebb időn belül

biztosítani kell a megadott vágányúton való leközlekedtetését.”

Milyen vágányúton kell a bevezető rendelet értelmében a mérőkocsit közlekedtetni, ha

nincs egyéb forgalmi akadály?

„A mérőkocsik meghatározott vágányutat mérnek, ezért azokat a bevezető rendeletben

megadott vágányúton kell közlekedtetni.”

Milyen mérőkocsik végezhetik a vasúti pálya és tartozékainak mérését?

„A vasúti pálya és tartozékainak (alépítmény, felépítmény, felsővezeték) mérését

önjáró mérőkocsik (vágánygeometriai-, videós pályafelügyeleti mérőrendszer) és

vonatba sorozott mérőkocsik (vágánygeometriai-, síndiagnosztikai-, felsővezeték

mérőrendszer) végzik.”

A féksaruk karbantartása „A féksaruk gondos kezelését és az előírt mennyiséget, továbbá a megőrzésükre

vonatkozó előírások betartását az állomásfőnöknek vagy az általa megbízott

dolgozónak kétnaponként ellenőrizni kell.”

Kérdések:

Ki köteles a féksaruk gondos kezelését és az előírt mennyiséget, továbbá a

megőrzésükre vonatkozó előírások betartását kétnapontként ellenőrizni?

Hány naponként kell az állomásfőnöknek, vagy az általa megbízott dolgozónak a

féksaruk gondos kezelését ellenőrizni?

A munkavonatok (munkagépek) közlekedésének szabályozása a vágányzárolt és építés

alatt lévő vágányokon


Mikor nem kell a munkahely és a tároló állomás között közlekedő munkavonat,

munkagép részére menetvonalat igényelni?

„Nem kell menetvonalat igényelni, ha a tároló állomás a vágányzárolt vonalrészen

található.”

Mely munkavonatok, munkagépek közlekedtethetők a vágányzárolt vonalrészen,

építés alatt lévő vágányon?

Csak azok a munkavonatok és munkagépek közlekedtethetők, amelyek részére

menetvonalat igényeltek, a forgalomba történő bevezetését és közlekedését a tároló

állomásról a vágányzárolt vágányrészre és viszont viszonylatban a munkát végző

szolgálati ág vagy külső vállalkozó vágányzárért felelős megbízott dolgozója az

érdekelt állomások forgalmi szolgálattevőjétől írásban kérte.”

A RO-LA forgalomra vonatkozó előírások


Mit tartalmaz a forgalmi utasítás függeléke a közúti tehergépkocsik vasúton történő

fuvarozására vonatkozóan?

„A függelék tartalmazza a közúti tehergépkocsik vasúton történő fuvarozásának, (a

továbbiakban: RO-LA forgalom) valamely vasútvonalon történő bevezetésének

feltételét.”

Hogyan szabad a RO-LA kocsik egymás közötti kapcsolását végrehajtani?

„A kapcsolást csak a rakfelületről szabad elvégezni a kocsik összetolása után, azok

álló helyzetében.”

Hogyan szabad a RO-LA vonat menetrendszerinti vonattalálkozását (keresztezést) a

vonatok fontossági sorrendjében magasabb rangú vonattal lebonyolítani azokon az

egyvágányú pályákon lévő középállomásokon, ahol a RO-LA forgalom részére az

átmenő fővágányon kívül más vágány nem áll rendelkezésre?

„Azokon az egyvágányú pályákon lévő középállomásokon, ahol a RO-LA forgalom

részére az átmenő fővágányon kívül más vágány nem áll rendelkezésre, ott a RO-LA

vonat a menetrend szerint áthaladó gyorsvonattal, illetve a vonatok fontossági

sorrendjében ettől magasabb rangú vonattal nem keresztezhet.”

Kit köteles az üzemveszélyes járműhibákról értesítést kapott területi főüzemirányító

értesíteni?

„Az üzemveszélyes járműhibák felfedését a területi főüzemirányítónak haladéktalanul

jelenteni kell, aki köteles értesíteni az érintett vállalkozó vasúti társaságot.”

Documents

Hogyan le (1).pdf• Hogyan kell a rádióval történő bejárással végzett tolatást irányítani a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül? • Mivel történik a bejárással