Holstein Monitor 2013 november · Tartalom Az utolsó pályázatok ebben a pénzügyi ciklusban 1 HAZAI - Terítéken a tejszektor 2 Cél az állattelepek hatékony energiaellátása

Tartalom

Az utolsó pályázatok ebben a pénzügyi ciklusban 1 HAZAI - Terítéken a tejszektor 2 Cél az állattelepek hatékony energiaellátása 3 Az útdíj is megdrágította a tejet 4 Húszból kettő nem is laktózmentes 4 Tejteszt 5 Mi a baj az aflatoxinnal? 6 Élelmiszer-ipari forgóeszközhitel-program 7 A Kőröstej sajtcég térnyerése az arab piacokon 8 Sajtkereskedő a csirkeexportról 10 Czerván: erősödő szarvasmarha-ágazat 10 Előretört a hazai tej 11 STATISZTIKÁK? ELŐREJELZÉS 12 EU - EU piaci áttekintés 15 Írország tejkibocsátása a kvóta fölött 15 A szexált sperma az ír tehénállomány felszaporítására 16 Értékesítési partnerség brit tejfeldolgozók között 16 A Friesland Campina kapacitásainak átcsoportosítása 17 Dániában emelkednek a tejkvóta árak 17 Az Arla az első akar lenni a globális laktóz piacon 17 A Berglandmilch megemelte a felvásárlási árat 18 Lisztéria fertőzöttség német reszelt sajtokban 18 Németország több sajtot és vajat exportál 18 A francia Eurial cég sajtgyártásának növelése 19 Megállt a francia tehénállomány csökkenése 19 Olasz tulajdon a szlovéniai Agroind Vipava Vállalatban 19 A finn Valio nyitása a laktóz-mentes termékek felé 20 Lengyel vélemény az ország tejtermelésének jövőjéről 20 Észtország tejtermelése 21 A szlovákiai tejtermelés aktuális problémái 21 A Danone Románia beruházása 21 Tejhasznú tenyészüszők exportja Romániából Kínába 22 Lejárt szavatosságú tejtermékek felhasználása biogázhoz 22 Összefogás a lebomló műanyag palackok alkalmazására 23 VILÁG - Tartalékok a szarvasmarha takarmányozásban 24 Oroszország tejtermelése tovább csökken 24 Kevesebb tehén a svájci alpesi legelőkön 25 Kimagaslóan magas tejhozamú tehenek Svájcban 25 Fejőverseny Svájcban 25 A „hátizsákos” tehenek fűtőanyagot is adnak 25 Az argentin tejtermelés kilábal a válságból 26 Uruguay, mint az orosz piac egyik beszállítója 27 Mexikói beruházás Nicaragua tejiparába 27 Mexikói beruházás Nicaragua tejiparába 27 A Kuwait Danish Dairy cég tevékenysége 28 Nigéria tejpiaca 28 A Fan Milk mozgó jégkrém árusítása Nyugat-Afrikában 29 Kína nem képes versenyezni az új-zélandi tejtermeléssel 29 Kína új tejgazdasági kutatóközpontot épít 30 A bébiétel alapanyagok fellendülése Kínában 30 A „kielégíthetetlen” kínai kereslet magasan tartja…. 30 A Yili kínai tejfeldolgozó olasz kapcsolatot keres 31 A szingapúri Temasek résztulajdon vásárlása…. 31 Ausztrália tejtermelése 32 A Fonterra megvásárolja a Tamar Valley Dairy céget 32 A tejtermelő telepeken keletkező metángáz hasznosítása 33 A tejfogyasztás csökkenése az USA-ban 33 Éleződő vita a Warrnambool megszerzéséért 34 Antibiotikum és fájdalomcsillapító egyes tajvani…. 34 ELEMZÉS - Stabil maradt a kiskereskedelem bevétele 36 A vásárlók díjazzák, ha lojalitását egy lánc …. 36

SZERKESZTŐI VÉLEMÉNY II. évfolyam - november

[email protected] 1 [email protected]

Szerkesztői gondolatok Az utolsó pályázatok ebben a pénzügyi ciklusban December elején pályázati lehetőség nyílik az állattartók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Bár a kézirat lapzártáig csak tervezet formában ismerhető a kiírás, úgy tűnik, 2013. december 9 - 2014. január 15. között a pályázatokat lehet beadni. Mindkét célte-rületen a jogcím szempontjából szűkített gépkatalógusban szereplő, kis- illetve nagyértékű technológiai berendezések, gépek beszerzése támogatott. A támogatásra fordítható keretösszeg összesen 60 milliárd Ft, ebből

− az állattenyésztés fejlesztésére 35 milliárd Ft. A keretösszeg legalább 25 százalé-ka kisértékű gépbeszerzésekre fordítandó;

− az élelmiszer-feldolgozásra 25 milliárd Ft. A keretösszeg legalább 25 százaléka kisértékű gépbeszerzésekre fordítandó;

A maximálisan igényelhető támogatás 250 millió Ft. Részletek a „Pályázatok” rovatban.

HAZAI HÍREK II. évfolyam - november


Terítéken a tejszektor

Az ország egyik legnépszerűbb agrár-szakmi műhelyében, a K&H Csoport és szakmai partnere, az Agrár Európa Kft. által jegyzett Agrár Klub előadás- és konzultáció sorozaton ebben a hónap-ban a magyar tejtermelés és tejfeldolgo-zás dilemmáival foglalkoztak a szakem-berek.

A vitaindító előadásokat a téma kiváló szakértői, Szajkó Lóránt, a Kisalföldi Mg Zrt. vezérigazgatója; Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója, il-letve Szommer Gábor, a Fino Food Kft. kereskedelmi igazgatója tartották. Ezt követően szakmai vita bontakozott ki, amely ugyanúgy érintette a versenyké-pességi, mint az együttműködési prob-lémákat.

Terítékre kerültek azokat a termelési modellek, amely a világ különböző tér-ségeiben a tejtermelésben működnek, és kiderült, hogy szemben az osztrák, vagy az ír modellel, nálunk a nagyüzemek leginkább az amerikai, a nagyüzemi, ku-korica szilázsra alapozott technológiát alkalmazzák, illetve a felé haladnak. Azért kell, így fogalmazni, mert az ame-rikai tejtermelők számos területen messze előttünk járnak. Ilyen például a tevékenységek teljes szétválasztása, a szakosodás. Az amerikai farmer a vállal-kozás a kulcstevékenységekre koncent-rál, a többit kiszervezi. Marad a takar-mányozás: takarmánykiosztás és -felvétel nyomonkövetése, a fejés, a tar-tás, a tehénkomfort biztosítása, a napi állategészségügyi protokollok biztosítá-sa. Viszont kiszervezi a növendékneve-lést, a szaporodásbiológiát, a takarmány receptura készítését és a takarmány vizsgálatot, a takarmány alapanyagok beszerzését, az állatok lábápolását, az állatorvosi felügyeletet (protokollok ki-dolgozása és ellenőrzése), a földműve-

lést. Így érhetők el az olyan kiváló muta-tók, mint a termelékenység (1 millió kg tej/foglalkoztatott) a 174 tejelő nap, 10-12 ezer kg tejtermelés.

Az igen magas genetikai szinten lévő hazai tejelő állomány ezzel a technológi-ával tudja a benne rejlő adottságokat leginkább kihasználni. Többen felvetet-ték, hogy a több lábon állás, illetve a sa-ját takarmányigény megtermelése nél-külözhetetlen a rentábilis működéshez. A bemutatkozó vállalkozások nem csak takarmányt, hanem árunövényeket is termelnek, ami ugyanúgy jól szolgálja a gazdálkodás kiegyensúlyozását, mint a tenyészállat értékesítés, a biogázüzem, vagy a trágya egyéb hasznosításai.

A feldolgozók elpanaszolták, hogy nyers-tej külföldre való értékesítése igen ne-hezen kezelhető ár és mennyiségi ver-senyt támaszt velük szemben. Elég arra gondolni, hogy napjainkban közel 30 százalékkal lehet drágábban eladni a tejet külföldre, mint a belföldi piacon, amit a forint gyengülése még tovább emel.

Tresó István, a K&H Bank Zrt. Agrárüz-letág vezetője emlékeztetett, hogy most bár egyértelműen konjunkturálisak a jelek a tejtermelésben, nem volt rég, amikor 55 forintos tejárat, és jelentős állomány-csökkenéseket éltünk meg.

Többen szóba hozták, hogy a hazai piac egyre inkább függ nem csak az európai, hanem a világpiaci folyamatoktól is. A világ tejpiacai trendjeinek indikátora az új-zélandi Global Dairy Trade (GDT in-dex) aukciós árindexe. Az ezzel való együttmozgás az EU tejkvótájának 2015. évi kivezetése után még inkább szoros lesz. A kvóta utáni időszakra vonatkozó várakozások vegyesek, mind a tejterme-lők, mind a tejfeldolgozók oldalán. Egyik oldalról, a világpiaci kereslet növekedé-se – úgy tűnik – tartósan szívja ki a feles-



legeket kontinensünkről, tehát az eset-leges kvóta utáni többleteknek is lesz helye a harmadik piacokon. Ugyanakkor a magyar piacra most is nagy mennyi-ségben érkezik import tejtermék, ame-lyek gyártói (például Németország, Len-gyelország vagy Ausztria) most is azon kis számú tagállam közé tartozik, akik magas szinten használják ki kvótájukat, és e korlát eltűnése után is tovább növe-lik termelésüket. Ez pedig azzal a ve-széllyel jár, hogy a mi piacunkra is töb-bet akarnak majd szállítani. Ennek ve-szélyét csökkenti, hogy ezekben az or-szágokban is jellemzően olyan beruhá-zások zajlanak, amelyek világpiaci tö-megcikkek előállítására irányulnak. Ezek ára ugyanis jelentősen és tartósan ma-gasabb, mint a közösség belső piacán elérhető árak.

A kvóta utáni évek esélyek oldalát azok a közelben lévő exportpiacok képezik első sorban, ahová tovább növelhetjük kivite-lünket. Ilyen Olaszország, Románia, Hor-vátország, Szlovákia, de akár Bulgária és Görögország is.

Az AgrárKlub résztvevői szerint, a tej-termelőkre váró feladatok közül a ta-karmányozás fejlesztése, olcsóbbá tétele, a laktációk számának emelése, az egyéb technológiai fejlesztések, és az együtt-működések magasabb szintre emelése emelhető ki.

A tejiparban, amely egyébként a legna-gyobb veszteséget felhalmozó élelmi-szeripar szakágazat már évek óta, az elmaradt beruházások pótlása, az ener-getikai fejlesztések, a kapacitások maga-sabb kihasználása a leginkább, kritikus feladat. A nemzetközi példák egész sora bizonyítja, hogy az integráció, a szövet-kezés erősítése nem kerülhető el a tej-szektorban. Minden halogatás, csak rontja a versenyképességet. Már Euró-pában is olyan elképesztő méretű szö-vetkezések alakultak ki, amelyek megha-

ladják a teljes magyar termelés és fel-dolgozás méretét.

A Klub résztvevői egyetértve fogalmaz-ták meg, hogy a hazai fogyasztó kulcs-fontosságú a szektor számára. Tudato-sodásának fejlődése felgyorsult, de to-vábbi lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy az import tere tovább szűküljön a belföldi piacon. A magyar fogyasztó erős ár-érzékenységén szektoron kívüli té-nyezők tudnak leginkább javítani. Ilyen a fizetőképességet javító minden beavat-kozás, a közösségi marketing, az ár-érték arányokkal kapcsolatos informáci-ók terjesztése.

Cél az állattelepek hatékony ener-giaellátása

Együttműködési megállapodást kötött az E.ON Hungária Zrt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) csütörtökön Budapesten a magyarországi állattenyésztők biogáz-kapacitásainak jövőbeni hasznosítása érdekében.

A megállapodást V. Németh Zsolt vidék-fejlesztésért felelős államtitkár, az E.ON részéről Winkler János és Illyés Péter igazgatósági tagok, valamint Győrffy Ba-lázs, a NAK elnöke írta alá. Az egyezség-gel elinduló biogáz-projekt első szaka-szában az eddigi legnagyobb felmérés készül a magyarországi állattartó tele-pek optimális átalakításának és energia-ellátásának lehetőségéről. A keletkező almos trágyából és szántóföldi mellék-termékekből fejlesztett biogázzal hő- és villamos energia termelhető, ezzel a le-hető leggazdaságosabb módon lehetne kielégíteni a telepek és a kapcsolódó létesítmények energiaigényét. A bioüzemanyagok részét képezhetik a későbbiekben a kapcsolódó vágóhídi hulladékok és a telepen elpusztult álla-tok sterilizálás után történő, a hatályos



környezetvédelmi előírások szerinti megsemmisítése is.

Az egész országra kiterjedő kérdőíves felmérés 2014 januárjában történik. Ezt követi az energetikai igények felmérése, a kapacitások becslése és méretezése, majd pedig a legalkalmasabb technoló-giai megoldások kiválasztása, a tervek szerint akár már február végére. A pro-jektben az energia-szakmai tudást az E.ON biztosítja nemzetközi tapasztalatok integrálásával. Az együttműködés értel-mében a vizsgálat után még 2014 első felében döntenek a felek mintaprojektek létrehozásáról, és – a próbaüzem tapasz-talatainak függvényében – az országos fejlesztések megvalósításának lehetősé-geiről. (Forrás: VM)

A kezdeményezés nem veszi figye-lembe, hogy a marhatrágya más mó-don akár jövedelmezőbben is haszno-sítható. De érdemes lenne például német tapasztalatokat is figyelembe venni, amikor ilyen széles körű bio-gáz melletti elkötelezettség kerül szóba. Ott már véget ért a biogáz-fejlesztések kora. A gazdák vélemé-nye aranyat érhet számunkra.

Az útdíj is megdrágította a tejet

Egyes helyeken akár 30–40 forinttal is megdrágult az idén egy liter tej ára. A felvásárlási ár is nőtt az egy évvel ezelőt-tihez képest, de a drágulást a multiáruházak árrése és az útdíj is okoz-ta.

A nap mint nap tejet vásárlók bizonyo-san szembesültek azzal, hogy egy liter tejért, ugyanazon típusért, ugyanabban a boltban gyakorlatilag mindenütt többet kell fizetni, mint az év első felében – méghozzá jelentősen, akár 30–40 forint-tal is többet.

Miután ez nem kismértékű árnövekedést jelent, hanem akár 15–20 százalékot, ami különösen érzékenyen érint min-denkit, főként a tejet mindennap vásár-lókat. Szerettük volna megtudni, mi áll a növekedés mögött

Beszéltünk tejiparban dolgozókkal, ter-melőkkel és feldolgozókkal is, akik egy-öntetűen azt mondták, hogy több ténye-ző okozta a drágulást. (Az egyik fő in-formátorunk egy olyan baranyai üzlet-ember volt, aki egy baranyai, tolnai és somogyi kis- és nagytermelőket is tömö-rítő csoportosulás képviselőjeként az összegyűjtött tej értékesítésével van megbízva.) A drágulást egyrészt a felvá-sárlási ár növekedése okozta, amely a tavaly nyári kilónkénti (nem tévedés, ez az átvételi mértékegység) 79 forintról immár felkúszott 100 forintra. Ennek oka két dolog, egyrészt a takarmányárak növekedése, s sajnos a tavalyi aszály után ebben az évben sem jártak jobban a gazdák. A másik a kereslet növekedése, amelyet az erősödő külföldi felvásárlói érdeklődés okoz, leginkább Olaszor-szágból, de Horvátországból és Románi-ából is több a megrendelés.

A drágulás oka, hogy a magasabb felvá-sárlási árakra ugyanakkora százalékos hasznot tesznek a multik, azaz ha drá-gábbért veszik a tejet, az ő hasznuk ezzel arányosan nő. A harmadik tényező pe-dig, ami a jelentős árnövekedést okozta, a nyár elején bevezetett útdíj, ami egy közepes tejüzem számára 2–300 milliós költségnövekedést is jelenthet egy év-ben. (Dunántúli Napló)

Húszból kettő nem is laktózmentes

Laktózmentesként árult termékeket el-lenőrzött a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH); az eredmény lehangoló volt, húszból két esetben ugyanis súlyo-san átlépte a határértéket a laktóz – de-rült ki a hatóság közleményéből. A



laktózérzékenyeket átverő gyártókat megbírságolta a Hivatal.

Az NFH élelmiszer- és vegyipari labora-tóriumában csaknem 20 laktózmen-tesként árusított termék tejcukortarta-lom-vizsgálatát végezték el. Az ellenőr-zött termékek között volt tej, tejföl, jog-hurt, túró, habtejszín, sajt, kakaóital, valamint cappuccinopor és vajas keksz is. A vizsgált termékek többsége megfe-lelt a vonatkozó követelményeknek, két terméknél viszont a laktóztartalom vizs-gálatánál a vonatkozó határérték csak-nem kétszeresét mutatták ki.

A hatóság adatvédelmi okokból nem hozta nyilvánosságra a két gyártó nevét, csak annyit közölt, hogy ez tisztességte-len kereskedelmi gyakorlatnak minősül, mivel a termék összetételére utalva va-lótlanul tüntették fel a laktózmentes jel-zést. Ők az NFH szerint nemcsak minő-séggel tévesztették meg a fogyasztókat, hanem az egészségüket is veszélyeztetik.

Ha egy laktózintoleranciában szenvedő beteg – összesen a hivatal szerint nagy-jából a magyar lakosság harmada – tej-cukrot tartalmazó élelmiszert fogyaszt, az hasmenést, haspuffadást, esetleg hasi görcsöket okozhat.

A fogyasztóvédelmi hatóság a tisztesség-telen kereskedelmi gyakorlatot folytató gyártók ellen a szükséges intézkedése-ket megtette, mindkét esetben fogyasz-tóvédelmi bírságot szabott ki. A vonat-kozó szabvány szerint tejcukormentes-nek az az élelmiszer nevezhető, amely-nek laktóztartalma fogyasztásra kész állapotban legfeljebb 0,1 gramm per 100 gramm.

Magunk között legyen szólva, az In-dex egy további cikkében megnevezte a gyártókat és a termékeket is. Na-gyon észnél kell lenni! A konkuren-cia-harcnak számos formája van. Az

internetes újságírásban, vélemény-formáló blogokban finoman szólva sem mindig független vélemények vannak. Ezt laikus olvasó viszont nem tudja. Így lehet olcsón, gyorsan le-rombolni évtizedes piaci munkát. A cáfolatokat ki kell használni ingyen reklámként.

Tejteszt

A hőkezelés nincs hatással az ásványianyag-tartalomra, az ultrapasz-tőrözött tej éppen olyan jó, mint a for-ralt. Hogy kiderítse, igaz-e az állítás a tudatosvasarlo.hu szúrópróbaszerűen, laboratóriumi keretek között tesztelt 12 különféle tejet.

A tej ásványi anyag tartalma a hőkezelés után változatlan marad, átlagosan legfel-jebb 10 százalék vitamintartalom vész el, ami nem is baj, mert a tejet nem a (hőérzékeny) C-vitamin, hanem fehérje-, ásványi anyag-, kalcium- és D-vitamin-tartalma miatt fogyasztjuk.

Éppen e tulajdonságai miatt gyermek-korban különösen fontos pillére az egészségnek a tejfogyasztás – olvashat-tuk egy tejjel kapcsolatos országos fel-mérésről szóló beszámolóban.

A tej egészségre gyakorolt hatásáról pro és kontra, a különböző hőkezelési eljárá-sokról és a tej élvezeti értékét befolyáso-ló hatásukról már írtunk a TudatosVásárló.hu oldalon. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy ha legfonto-sabb célunk a kiegyensúlyozott kálciumbevitel, akkor tényleg mindegy-e, hogy melyik dobozt, üveget, zacskót emeljük le a polcról.

Mit vizsgáltunk?

Tesztünkben 12 különféle, különböző hőkezeléssel kezelt tejet vizsgáltunk laboratóriumi körülmények között. A



tejeket szupermarketekben, kisboltban és mozgóárustól szereztük be. Mind-egyik hőkezelési eljáráson (forralt, pasz-tőrözött, ultrapasztőrözött, nagyon ma-gas hőmérsékleten hőkezelt) átesett tí-pusból kétféle mintát küldtünk a Bálint Analitika Laboratóriumába.

Mivel tejet részben a kalciumbevitel mi-att fogyasztjuk és adjuk a gyerekeknek, ezért tesztünkben azt vizsgáltuk, hogy a kalciumpótlás szempontjából, mennyire optimálisak a tejek. Mivel a kalcium fel-szívódását támogatja a magnézium és hátráltatja a magas foszfortartalom, ezért a kalcium mellett magnézium és foszfortartalmat is megmérettük egy liter tejre vonatkozóan. Mivel a D3-vitamin is fontos szerepet tölt be a kal-cium és foszfor felszívódásában és be-épülésében, ezért ezt is szerettük volna megméretni, de az általunk felkért egyik labor sem tudott tejből D3-vitamint mérni. A ásványianyag-tartalom mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szúró-próbaszerűen kiválasztott tejek mennyi-re biztonságosak a fogyasztók számára, ezért aflatoxin-tartalmukat is megmér-tük.

Vizsgált anyagok: kalcium, magnézium, foszfor, aflatoxin

Eredmények

A vizsgált tejek ásványianyag-tartalma között nem volt számottevő különbség, tehát a különböző hőkezelési eljárások valóban nincsenek hatással a kálcium-, magnézium-és foszfortartalomra. Mind a 12 tej kalcium-, magnézium és foszfor-tartalma megfelelő volt.

A tejben a kalcium és foszfor aránya 1,2:1, az optimális arány azonban 1:1 lenne. Ezt az optimálisnak tartott arányt nem kaptuk a laboratórium mérései alapján egyik tej esetében sem. Öt tejnél 1,2:1 arány számolható, kettő tejnél

(Spar saját márkás és Etyek) 1,1:1 arányt, öt tej esetében 1,3:1 arányt kap-tunk.

A Spar naturpur bio és az Etyek kimérős tejnek volt a legközelebb a kalcium-foszfor aránya az optimálishoz. A Spar naturpur biotejnek nagyobb a magnézi-umtartalma, mint az Etyek kimérős tej-nek, így vizsgálatunkban – ha kizárólag e szempontokat vesszük figyelembe – a legjobb összetételű tejnek a Spar naturpur biotejét tekinthetnénk.

A bevizsgált tejek aflatoxin-tartalma több esetben is kimutatható volt, de a határértéket egyik sem lépte át, tehát mindegyik tej biztonsággal fogyasztható. A legmagasabb értéket a Spar Naturpur bio tejben mértük, de még ez is jóval a határérték alatt volt. Vizsgálatunkkor 3 tejben (Cserpes, Milk szlovákiai, Jásztej) még a kimutatáshoz szükséges mini-mum értéket sem érte el az aflatoxin tartalom, ezért tesztünkben ezek a tejek tekinthetők a legjobbaknak.

Mi a baj az aflatoxinnal?

Az aflatoxinokat penészgombák terme-lik. Leggyakrabban földimogyoróban találjuk meg, de előfordul más élelmi-szerekben (pl. szója, rizs, köles, kukori-ca, zab, bab, kávé), illetve a takarmányfé-leségekben is. A tejbe a szennyezett ta-karmányt fogyasztó állat testén keresz-tül jut be az aflatoxin.

Főleg a csapadékos, meleg égövi orszá-gokban gyakoriak az aflatoxin-fertőzések. A gyártók felelőssége, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a termékek, a takarmányok aflatoxin-tartalmát. Bár hazánkban nem jellemző (bár nemcsak hazai kukorica aflatoxin-szennyezettség, de az extrém meleg és aszályos időjárás, valamint egyes nö-vényvédelmi problémák (pl. rovarfertő-zés) együttes hatására a hazai termesz-



tésű kukoricában is megjelenhet szeny-nyezésként a penészgombák által ter-melt aflatoxin.

A biztonságos, határérték alatti aflatoxin-tartalmú tej termelésének fel-tétele a helyes takarmányozás, a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alap-anyagokból összeállított takarmányok használata, a szemes kukorica rostálása és az ún. toxinkötők alkalmazása – tájé-koztat a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az egy főre jutó tejfogyasztás Magyaror-szágon jelenleg évi 65 liter, ami 2–3 szá-zalékkal kevesebb az utóbbi évekhez képest. Zsírtartalom tekintetében a 1,5 százalékos tejet választják legtöbben, ezt követik a 2,8 százalékos zsírtartalommal rendelkező termékek. Előbbit a háztar-tások háromnegyede, utóbbit a háztartá-sok 60 százaléka vásárolja szívesen. Egy átlagos tejvásárló évi 31 alkalommal átlag 3 liternyi tejet vesz.

A takarmányok alapanyagai esetében az aflatoxin B1 megengedett határértéke 20 mikrogramm/kg, a tejelő tehén ta-karmánykeverékek határértéke 5 mikrogramm/kg. Az 50 nanogramm/kg feletti mennyiségben aflatoxin M1-gyel szennyezett tej nem kerülhet a fogyasz-tókhoz, ebben minden tejtermelő vállal-kozásnak fokozott felelőssége van. A szennyezett takarmány etetésével a tej-ben az aflatoxin 1 napon belül megjele-nik, a szennyezett takarmány elhagyásá-val 2-3 napon belül eltűnik. Heveny mérgezést csak nagy dózisok (milli-grammos nagyságrend) fogyasztása idéz elő (közepes halálos dózisuk: 0,5–60,0 mg/testtömegkg).

Az aflatoxin nagyon nagy dózisban máj-károsodást, daganatot okoz. Daganatkel-tő hatása mérsékelhető antioxidánsok (pl. flavonoidok) és minden "zöld színű zöldség" (brokkoli, spenót, sóska, salá-

ta), gyümölcsök, teafélék (zöld, fehér) fogyasztásával.

A cikk biológus mérnök szakértő bevo-násával készült. (Forrás: Tudatos Vásárló)

Élelmiszer-ipari forgóeszközhitel-programot indít a kormány

Élelmiszer-ipari forgóeszközhitel-programot hirdet meg az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 6 milliárd forintos keretösszeggel, 2014. június 30-áig tör-ténő hitelszerződés-kötési lehetőség biztosításával - az erről szóló kormány-határozat kedden jelent meg a Magyar Közlönyben.

A hitelprogramot az élelmiszeripari vál-lalkozások számára maximum 6 éves lejárattal, azon belül maximum 3 éves türelmi idővel, minimum 5 millió, maxi-mum 500 millió forint hitelösszeggel hirdeti meg az MFB.

A hitelt a többi között húsfeldolgozással és -tartósítással, húskészítmény gyártá-sával, gyümölcs és zöldség feldolgozásá-val, gyümölcslé, tejtermék, malomipari termék, tésztafélék és fűszerpaprika gyártásával, illetve szőlőbor termelésé-vel foglalkozó vállalkozások vehetik igénybe forgóeszközök finanszírozására, valamint élelmiszeripari célú forgóesz-közhitel kiváltására.

Az egy vállalkozás által az MFB agrár forgóeszközhitel-program, valamint az élelmiszer-ipari forgóeszközhitel-program keretében felvett hitelek együt-tes összege nem haladhatja meg az 500 millió forintot.

A hitelintézetek által felszámítható ka-matfelárat a vidékfejlesztési miniszter bevonásával határozzák meg.

A kormányhatározat értelmében a vi-dékfejlesztési miniszter a hitelprogram



keretében hatályos hitelszerződéssel rendelkező vállalkozások esedékessé váló kamatfizetéséhez legfeljebb 50 szá-zalékos mértékű, maximum évi 4 száza-lékpont kamattámogatást biztosít. Emel-lett intézkedik annak érdekében, hogy a vállalkozás a kamattámogatás figyelem-be vétele nélkül számított teljes kamat hitelintézet számára történő megfizeté-sét követően, a kamatfizetésről kapott igazolás alapján benyújtott kérelemmel kezdeményezze a Mezőgazdasági és Vi-dékfejlesztési Hivatalnál a kamattámo-gatás kifizetését.

A határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

"Kérek egy kiló hungárit" - a Kőröstej magyar sajtcég térnyeré-se az arab piacokon

Huszonkét évvel ezelőtt kezdett keres-kedésbe, mára közel kétszázmilliós sajt-gyárat igazgat a libanoni származású Riad Naboulsi, a Kőröstej tulajdonosa. A cég bevétele többségét az arab orszá-gokba exportált "krémfehér sajtból", szerzi be, ügyfelei közé tartozik a liba-noni hadsereg is, amelynek Buda nevű konzervsajtot ad el. "A magyar állam ingyen taníttatott, magyarnak érzem magam, magyar embereket foglalkozta-tok, magyar alapanyagból termelek" - mondta az a sajtgyáros.

"Egy kiló hungári lesz" - Riad Naboulsi, a magyar-libanoni sajtgyáros szerint csak így kérik cége sajtját az arab világ boltja-iban. "Leginkább a fetához hasonlítható az arab piacra gyártott fehér sajtunk" - meséli az éves szinten húszezer tonna sajtterméket gyártó Kőröstej libanoni származású tulajdonosa.

A magyar cég "krémfehér sajtját" első-sorban Libanonba, Szaúd-Arábiába, Ku-vaitba és az Arab Emirátusokba expor-tálja a cég, de mennek kamionok Jemen-

be, Szíriába is. Emellett a Kőröstej szállít sajttermékeket a környező államokba és a nyugat-európai országokba is, legin-kább az ott élő araboknak.

Harminchat éve Magyarországon

Riad Naboulsi Libanonban született, és 1975-ben, tizennyolc évesen jött Ma-gyarországra. A debreceni egyetemen végzett sebészorvosként, de már akkor foglalkozott kereskedelemmel. A nyolc-vanas években a tapolcai kórházban dolgozott, és emellett arab importőrök-nek közvetített magyar élelmiszereket, elsősorban édességeket.

Az üzletember ezt követően, majdnem napra pontosan huszonkét évvel ezelőtt, 1989 októberében alapította a Caravanes Kft.-t, amely több cég export-tevékenységét fogja össze. 1992-ben a privatizálta a nagykőrösi sajtüzemet, amely később bezárt, majd a Kőröstej néven működő cég 2000-ben a kőröstetétleni, 2006-ban a hajdúbö-szörményi gyárral bővült. A Caravanes Kft. koordinálja továbbá a Baranya me-gyei kacsótai üzem és a Drávatej export-tevékenységét is, előbbi gyárat 2009-ben vette meg egy libanoni befektető, utóbbit pedig 2010-ben egy másik liba-noni üzletember.

Magyarnak érzi magát

A siker miatt a vállalkozás vonzóvá vál-hat tőkeerős nyugati cégek számára, ám a cégvezető azt mondta, valóban vannak érdeklődők, de nem szeretné eladni a társaságot, mert akkor romolhat a minő-ség, a sajt elvesztené a magyar jellegét. "Akkor már nem biztos, hogy hungárit kérnének az arab boltokban" - fogalma-zott az üzletember, aki egyúttal közölte, arab befektetőt sem vonna be a cégbe, mert a társaság fokozatosan növekszik, nincs ilyen típusú kényszer.



Az üzletember azt sem tervezi, hogy má-sik országba vigye a cégét vagy másik országban hozzon létre gyárat. "A ma-gyar állam ingyen taníttatott, magyarnak érzem magam, magyar embereket fog-lalkoztatok, magyar alapanyagból ter-melek. Magyarországon keresem a pénzt, itt is akarom elkölteni, nem fog-lalkoztat az elköltözés gondolata" - fo-galmazott.

"Közel tíz éve ismerem Riadot, egy má-sik kultúrából érkezett, kedves, határo-zott ember" - jellemezte az üzletembert Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej ügyvezető igazgatója, a Tej Terméktanács elnökhe-lyettese. Hozzátette, Naboulsi az érdeke-it a cél elérésében nagyon határozottan képviseli.

Növekvőben a cégcsoport

A Riad Naboulsi által alapított, Caravanes Kft. több cég exporttevékeny-ségét fogja össze. A társaság árbevétele az Opten cégnyilvántartása szerint 2008-ban közel 60, 2009-ben 135 millió forint volt, tavaly pedig meghaladta a 172 millió forintot, a 2008-as adózott eredmény 7,4 millió forintról 2009-re 57 millió forintra hízott, 2010-ben pedig 19,6 millió forintra rúgott.

A Kőröstej forgalma a cégvezető szerint a kétezres évek elején 2 milliárd forint volt, idén 20 milliárd körül lehet, jövőre pedig Naboulsi 23 milliárdos forgalomra számít. Az Opten adatai szerint a Kőröstej Zrt. 2008-ban 10,5 milliárd fo-rintos árbevétel mellett 255,3 millió fo-rintos adózott eredményt termelt, egy évvel később a forgalom 12,1 milliárd forintra emelkedett, a profit pedig 651,7 millió forint volt, 2010-ben pedig 15,5 milliárd forintos árbevételhez 210,3 mil-lió forintos nettó eredmény társult. A cégcsoportot tavaly bővítő Dráva Tej 2010-ben 2,2 milliárd forintos árbevétel mellett közel 60 millió forintos veszte-

séget produkált. A cég a HVG legnagyobb magyarországi vállalatokat felsoroló listáján a Kőröstej a 488., a dohány- és élelmiszer-ipari cégek között pedig a 41. helyen van.

A fókuszban lévő arab piacok mellett a Kőröstej a magyar piacra is szállít ter-mékeket, de Naboulsi szerint nincs iga-zán igény a széles sajtválasztékra. "Ma-gyarországon a trappista a sajt, a legtöb-bet abból adnak el. A teljes sajtforgalom négyötödét adhatja, a fennmaradó ré-szen osztozik ezerféle másik sajt. Gyár-tatok én is trappistát, de azt kell tudni, hogy a boltokban kapható trappistát csak alacsony áron vásárolja meg a ke-reskedő, ezer forint alatt kell beszállíta-nom, különben nem veszik át. Egy igazán jó minőségű trappistát azonban 1100-1200 forintért kellene beszállítanom, erre jönne rá a kereskedő haszna meg az áfa, erre pedig nem lenne kereslet" - mondta Naboulsi. "A megfelelő kereslet híján a kapacitásokat a biztos felvevőpi-acnak mondható arab kereslet kiszolgá-lására fordítjuk. Azért is, mert jobb áron tudunk értékesíteni" - fogalmazott az üzletember.

Az arab kereskedők és élelmiszer-forgalmazók mellett a Kőröstejnek van egy speciális piaca is: a libanoni hadse-regnek szállít évente 700-800 tonna ömlesztettsajt-konzervet, amely két évig eltartható. "Most tárgyalunk a jordán hadsereggel, és egy jóval nagyobb meg-rendelésre is van kilátás. Egy kereskedő megkeresett, hogy szállítsunk az angol hadseregnek konzervált terméket, de ők három év szavatosságot kérnek, még nem tudjuk, hogy ennyi ideig jók marad-nak-e a termékek. Most folynak a kuta-tások, reméljük, összejön. Ha sikerül, akkor a szóban forgó kereskedő akár ötezer tonna termék gyártására adhat megbízást" - fogalmazott az üzletember.



Sajtkereskedő a csirkeexportról

A cég gyorsabb növekedését Naboulsi szerint a kormány segíthetné elő, első-sorban adminisztratív segítséggel. Mint mondta, nyugat-európai országokban is egyre több kormány igyekszik támogatni az arab világba irányuló exportot. "Az élelmiszeriparban óriási lehetőségek vannak, és nem csak a cégem által gyár-tott sajtokra gondolok. Egy 350 milliós piacot lehet ellátni élelmiszerrel, mert az arab országok szinte mindent importál-nak, és mindig is szükségük lesz élelmi-szerre. A magyar élelmiszerek eladhatók az arab államokban, ezt biztosan állítha-tom" - fogalmazott az üzletember.

"Ha a vámokat például csak Libanonban el lehetne törölni vagy csökkenteni, meg lehetne sokszorozni a sajtexportot. Nem csak a sajtról van szó - mondta Naboulsi -, hanem a húsiparról is. "Egy szó mint száz, pályázati pénzekkel és magas ran-gú tárgyalásokon keresztül könnyen megtöbbszörözhető lenne az export" - tette hozzá Naboulsi, aki példaként azt mondta, Szaúd-Arábiába havonta 15-20 ezer tonnás mennyiségben érkezik a fagyasztott brazil csirke, jelenlegi árfo-lyamon 440 forintért. Szerinte ennél jobb árat tudna adni a magyar baromfi-ipar.

"A lehetőséget ki kellene használni, de szerintem az egyik probléma, hogy a magyar élelmiszer-ipari vállalkozók nem feltétlenül ismerik az arab kereskedőket. Itt jöhetne képbe az állami segítség, pél-dául létrejöhetne egy szaúdi-magyar kereskedőház, amely csirkét szállítana az ottani piacra" - mondta a Kőröstej vezetője.

A magyar fővárosra utaló Buda nevű konzervsajt a jordán és az angol hadse-regben is megjelenhet.

Az üzletember szerint a másik gátja a magyar csirkehús arab piacon való tér-nyerésének, hogy sok magyar csirkeipari szereplő nem csinál úgynevezett halal vágást, pedig vallási okokból csak ezeket a csirkéket lehet értékesíteni az arab piacokon. Naboulsi közölte, hogy ehhez például az kell, hogy az állat levágásakor azt mondják, hogy "Isten nevében". Ezt az üzletember szerint úgy oldják meg a Szaúd-Arábiába csirkét exportáló kül-földi cégek, hogy minden vágásnál mag-nóról hangzik el a mondat. "Tapasztala-tom szerint a magyar csirkefeldolgozók azt gondolják, hogy nehéz és költséges megszerezni a halal tanúsítványt, pedig csak utána kellene nézni, hogy mi szük-séges hozzá, így kiderülne, nem is olyan bonyolult"- mondta a Kőröstej vezetője, aki arra a felvetésre, miért nem vág bele a csirkeexportba, azt mondta, "én sajttal foglalkozom, abból élek, azt szeretném egyre jobban csinálni". (Origo)

Czerván: erősödő szarvasmarha-ágazat, növekvő tejtermelés

Megfelelő felkészüléssel megerősödhet a szarvasmarha-ágazat, miután az EU-ban 2015-től megszűnik a jelenleg működő tejkvótarendszer, amely tagországon-ként határozza meg az évente előállítha-tó tej mennyiségét - közölte az agrár-gazdaságért felelős államtitkár.

Az ágazat az utóbbi években mindössze 80 százalék körül használta ki a rendel-kezésre álló, évi 2,1 milliárd kilogram-mos tejkvótakeretet, azonban a korlátok megszűnése nyomán várhatóan meg-élénkülő piaci versenyben "jó eséllyel helyt állhatunk" - mondta Czerván György. Bár a 2014-2020 közötti idő-szakra csökken a európai uniós Közös Agrárpolitika költségvetése, Magyaror-szág mégis csaknem 2 milliárd euróval többet kap, mint a jelenlegi időszakban. Ebből a többletforrásból pedig akár a tejágazat is részesülhet. A nyerstej-



termelés aránya a mezőgazdasági kibo-csátásból tavaly 6,8 százalék volt - jelez-te.

Elavulttá vált

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a tejkvóta bevezetését még a második vi-lágháború utáni élelmiszerínség nyomán sok országban hirtelen felfutó tejterme-lés váltotta ki, ami túltermeléshez veze-tett. A rendszer azonban mostanra oka-fogyottá vált, és a kvóta már nem jelent valódi termelési korlátot a tagállamok többségében. A világpiacon egyre nö-vekszik az élelmiszereken belül a tej-termékek iránti kereslet. A hazai tejter-mékek elsősorban a környező országok-ban, valamint az arab piacon hódíthat-nak.

A szarvasmarhatartás iránti kedv jelen-leg is erősödik, és adott esetben akár húzóágazat szerepre is alkalmassá vál-hat - mondta Czerván György. A két év-vel ezelőtti 691 ezerről 758 ezerre nö-vekedett az állatszám, amely a követke-ző években tovább gyarapodhat. A tárca az idén az állattartóknak hozzávetőleg 40 milliárd forint támogatást nyújtott különböző forrásokból. Fő törekvés, hogy a növénytermesztés és az állattar-tás közötti aránytalanság mérséklődjön, az állattartás által több vidéki család jusson megélhetéshez. A nagyobb tehén-szám, a több tej a belföldi fogyasztás növekedését is elősegítheti. Ez annál is inkább indokolt - hangsúlyozta az állam-titkár -, mert a jelenlegi évi fejenkénti 152 kilós tej- és tejtermékfogyasztás elmarad az uniós átlagtól.

Előretört a hazai tej

Az iskolatejprogram keretében igényel-hető nemzeti támogatást a tárca az idén az általános iskolások mellett az óvodá-sokra is kiterjesztette. Tavaly pedig egyeztetéseket folytatott az áruházlán-

cokkal arról, hogy reklámaikban a ke-reskedők kiemelt figyelmet fordítsanak a hazai előállítású termékek népszerűsí-tésére. Ennek eredményeként az import tej iránti kereslet az év első felében 43 százalékkal csökkent, miközben az itt-honi tejből több fogyott, mint korábban.

Az államtitkár utalt rá: a hazai tejter-mékfogyasztás növelésében kiemelt sze-repe lehet a sajtoknak is, mivel az egy főre jutó 5,4 kilogrammos fogyasztással "elmaradunk" az uniós 17,1 kilós átlag-tól. Az extra minőségű magyar tej elő-nyeinek kamatoztatására pedig indokolt a hazai tejfeldolgozó-ipar további fej-lesztése, annak érdekében, hogy "nyers-tej helyett minél nagyobb arányban fel-dolgozott termékekkel versenyezzünk a külpiacon" - hívta fel a figyelmet Czerván György. (Forrás: MTI)

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK II. évfolyam - november


Ahogy azt az elmúlt hónapban előre jeleztük, a forint/euró árfolyam gyen-gülő szakaszba került november hó-napban. Decemberben ismét számítunk erősödésre. Ennek egyszerűen az év végi elszámolónap közeledte az oka. Az alapkamat kitartóan csökken, már csak 3,2 százalék. E rohamos mérsék-lést pedig nem csak a nemzetközi kör-nyezet, hanem a hazai gazdaság életje-lei is lehetővé teszik. Emiatt nem kétsé-ges, hogy még ebben az évben lesz to-vábbi mérséklő döntés.

Az euró/forint és a dollár/forint devizaárfolyam alakulása

havi átlag, 2010 január - 2013 október295,0

216,35

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

20

04

.

20

05

.

20

06

.

20

07

.

20

08

.

20

09

.

20

10

.

20

11

.

20

12

.

20

13

.

Euró/ECU

US dollár

A jegybanki alapkamat alakulása

1990-2013, %

3,2%

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

1990

.10.

15

1991

.10.

15

1992

.10.

15

1993

.10.

15

1994

.10.

15

1995

.10.

15

1996

.10.

15

1997

.10.

15

1998

.10.

15

1999

.10.

15

2000

.10.

15

2001

.10.

15

2002

.10.

15

2003

.10.

15

2004

.10.

15

2005

.10.

15

2006

.10.

15

2007

.10.

15

2008

.10.

15

2009

.10.

15

2010

.10.

15

2011

.10.

15

2012

.10.

15

2013

.10.

15

Forrás: MNB Ami számunkra a finanszírozási kör-nyezet javulása, másoknak kisebb ho-zam a magyar állampapírokon. A CDS-feláron keresztül, amely az utóbbi he-tekben ismét növekedni kezdett, ezt a nemtetszésüket fejezik a nemzetközi befektetők. November végén 280 pont közelébe emelkedett a mutató.

Magyar CDS felár

2012. április 27-től 2013. november 21-ig

630

279

0

100

200

300

400

500

600

700

27.

04.2

012

23.

05.2

012

18.

06.2

012

12.

07.2

012

08.

08.2

012

04.

09.2

012

01.

10.2

012

26.

10.2

012

21.

11.2

012

17.

12.2

012

10.

01.2

013

05.

02.2

013

01.

03.2

013

01.

04.2

013

25.

04.2

013

21.

05.2

013

14.

06.2

013

10.

07.2

013

05.

08.2

013

29.

08.2

013

24.

09.2

013

18.

10.2

013

13.

11.2

013

Forrás: dbresearch.com

A NAV által közzétett üzemanyagárak szerint decemberben 417 forinton számolható el a gázolaj litere. A KSH fogyasztó gázolajára utólagos közlés, ezért kissé lemaradva, októberre 425 forintot jelez. Mindkettő lefelé mutat, és erősíti azt tendenciát, hogy ebben az évben egy jól látható sávban mozog az üzemanyagár. Ebből a kitörés sokkal inkább lefelé várható, mint felfelé.

A gázolajár alakulása, Ft/l

2006 január - 2013 december

NAV - KSH

200

250

300

350

400

450

500

jan

máj

szep

t

jan

máj

szep

t

jan

máj

szep

t

jan

máj

szep

t

jan

máj

szep

t

Forrás: NAV, KSH

A világpiaci olajár 94 dollár körül van november 25-én. Ez a múlt hét végéig tartott csökkenés korrekciója. Mivel az emelés irányába nincsenek most jelek, hírek, ez a szint továbbra is maradhat. A világpiaci olajár alakulása az elmúlt egy évben, USD/hordó



Forrás: plusz500.hu

Egy egyéves periódust megtörve, az áram-ár 2013 februárjában 10 százalékkal csök-kent. Ugyanez a vezetékes gázról is el-mondható. Az októberi árak ugyanezen szintet mutatják. A napjainkban esedékes újabb csökkentés az év végéig még megje-lenik a grafikonokon.

Villamos energia ár, 10kWh

2007 január - 2013 október

437

300

320

340

360

380

400

420

440

460

480

500

jan

feb

má

áp

rm

ájú

njú

lau

gsz

eo

kt

no

dec jan

feb

má

áp

rm

ájú

njú

lau

gsz

eo

kt

no

dec jan

feb

má

áp

rm

ájú

njú

lau

gsz

eo

kt

no

dec jan

feb

má

áp

rm

ájú

njú

lau

gsz

eo

kt

no

dec jan

feb

má

áp

rm

ájú

njú

lau

gsz

eo

kt

no

dec jan

feb

má

áp

rm

ájú

njú

lau

gsz

eo

kt

no

dec jan

feb

má

áp

rm

ájú

njú

lau

gsz

eo

kt

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Vezetékes gáz ár, 1 m3

2007 január - 2013 szeptember

122

90

95

100

105

110

115

120

125

130

135

140

jan

feb

má

ápr

má

jún

júl

aug

sze

ok

tn

od

ecja

nfe

bm

ááp

rm

ájú

njú

lau

gsz

eo

kt

no

dec

jan

feb

má

ápr

má

jún

júl

aug

sze

ok

tn

od

ecja

nfe

bm

ááp

rm

ájú

njú

lau

gsz

eo

kt

no

dec

jan

feb

má

ápr

má

jún

júl

aug

sze

ok

tn

od

ecja

nfe

bm

ááp

rm

ájú

njú

lau

gsz

eo

kt

no

dec

jan

feb

má

ápr

má

jún

júl

aug

sze

ok

t

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: KSH

Az alábbi grafikon az új-zélandi, amerikai és a brazil árak alakulását mutatja euró-ban számolva. Októberben Új-Zélandon folytatódott a nyerstej árának gyors emel-kedése, miután enyhül a szennyezett ter-

mékekkel kapcsolatos rágalom miatti nyomás rajtuk. Az USA-ból és Brazíliából a szeptemberi áraink szintén további emel-kedést mutatnak.

Termelői tejárak, euró/100kg

2011 január - 2013 október40,42

32,8

36,78

25

27

29

31

33

35

37

39

41

43

janu

ár

febr

uár

már

cius

ápril

is

máj

us

júni

us

júliu

s

augu

sztu

s

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

r

dece

mbe

r

janu

ár

febr

uár

már

cius

ápril

is

máj

us

júni

us

júliu

s

augu

sztu

s

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

r

dece

mbe

r

janu

ár

febr

uár

már

cius

ápril

is

máj

us

júni

us

júliu

s

augu

sztu

s

szep

tem

ber

2011 2012

NZ

USA

Bra

Forrás: clal.it

A térségi árakról átfogó adatokkal szept-emberig rendelkezünk. Románia kivételé-vel minden térségbeli országban folytató-dott az emelkedés. Németországban már akkor elérték a 40 centet az árak. Információink szerint azóta tovább emelkednek. A legalacsonyabb árak Romániában vannak, ott még szept-emberben is alig 28 cent volt kilogram-monként.

Tejárak térségünkben, euró/100kg


15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

40,00

2008

m01

2008

m04

2008

m07

2008

m10

2009

m01

2009

m04

2009

m07

2009

m10

2010

m01

2010

m04

2010

m07

2010

m10

2011

m01

2011

m04

2011

m07

2011

m10

2012

m01

2012

m04

2012

m07

2012

m10

2013

m01

2013

m04

2013

m07

cz

de

hu

pl

ro

sk

Forrás: Eurostat

Ami a termékoldalt illeti, a vaj, a sovány-tejpor és a teljes tejpor európai uniós ára az év eleji szintet 22-26 százalékkal halad-ja meg. November közepén is inkább stag-nált, mint emelkedett.



Tejtermékek átlagárai az EU-ban, euró/100kg

2013-ban

0

50

100

150

200

250

300

350

400

45020

13.0

1.06

2013

.01.

20

2013

.02.

03

2013

.02.

17

2013

.03.

03

2013

.03.

17

2013

.03.

31

2013

.04.

14

2013

.04.

28

2013

.05.

12

2013

.05.

26

2013

.06.

09

2013

.06.

23

2013

.07.

07

2013

.07.

21

2013

.08.

04

2013

.08.

18

2013

.09.

01

2013

.09.

15

2013

.09.

29

2013

.10.

13

2013

.10.

27

2013

.11.

10

vaj

soványtejpor

teljes tejpor

Forrás: Eurostat

Magyarországon a nyerstej országos ter-melői átlagára 98,92 forint/kg volt 2013 szeptemberében, az előző havihoz képest 5 százalékkal emelkedett. A fehérjetarta-lom 0,12 százalékponttal, a zsírtartalom 0,15 százalékponttal nőtt egy hónap alatt. A felvásárlás az augusztusinál 8 százalék-kal, az egy évvel korábbi mennyiségnél 11 százalékkal volt alacsonyabb. Magyarországon a nyerstej kiviteli ára 125,16 forint/kg volt szeptemberben, 4 százalékkal nőtt egy hónap alatt, és 26,5 százalékkal haladta meg a belpiaci árat. A termelők és a kereskedők nyerstej kivitele 1 százalékkal csökkent, míg a feldolgozóké 7 százalékkal bővült szeptemberben az augusztusihoz képest, így a nyerstej ex-portja összességében 1 százalékkal halad-ta meg az augusztusi mennyiséget.

A tehéntej termelői átlagára, Ft/kg


KSH - AKI

96,5 100,0

augusztus

98,92

szeptember

94,2

50,0

55,0

60,0

65,0

70,0

75,0

80,0

85,0

90,0

95,0

100,0

J F M Á Mj

Jú Jl

Au Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl


Jú Jl


Jú Jl


Jú Jl


Jú Jl


Jú Jl


Jú Jl


Jú Jl


Jú Jl

Au Sz

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. A búza és a kukorica termelői ára nálunk 2013. márciusában kezdett csökkeni, s ez azóta is tart. A KSH adatai szerint a kuko-

rica ára 42,7 Ft/kg, a búzáé 44 Ft/kg volt szeptemberben. Egymás után jönnek a kedvező terméseredményekről szóló hí-rek, ezért az árak csökkenő trendje folyta-tódni fog, meglátásunk szerint, legalább tavaszig.

A búza és a kukorica termelői ára, Ft/kg


44,0

búza

42,7

kukorica

0

10

20

30

40

50

60

70

80

J F M Á Mj

Jú Jl Au

Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl Au


Jú Jl Au


Jú Jl Au


Jú Jl Au


Jú Jl Au

Sz

2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

Forrás: KSH A két meghatározó termény árának együtt mozgásában változást hozott a nyár, az áraik közötti különbség negatívba fordult, vagyis a kukorica drágább volt, mint a bú-za. Ez szeptemberben ismét megfordult, bár a különbség jelentéktelen.

A búza és a kukorica árának különbsége, Ft/kg

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

Forrás: KSH adatok alapján Agrár Európa Kft. számítása

EU TEJPIACI KITEKINTÉS II. évfolyam - november


EU piaci áttekintés Az Európai Bizottság november 21-én tette a közzé az EU tejpiacáról készített legfrissebb áttekintését. A grafikonok alapján a helyzetkép a következő szerint foglalható össze: Az EU-28 együttes tejkibocsátása 2013 első 8 hónapjában 0,8 százalékkal csök-kent, 2013 áprilisa és augusztusa között pedig 0,18 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest. Ezen belül, egy év alatt Horvátországban és Portugáliában 10-20 százalék közötti visszaesés, Németországban, Írország-ban és Lettországban egy 6-10 százalé-kos, Észtországban 10 százalék fölötti növekedés, a többi tagországokban pe-dig egy néhány százalékos csökkenés következett be. A nyerstej egyenértékre számított átlagos, súlyozott világpiaci termékárak ez év eleje óta mintegy 20 százalékkal emelkedtek, néhány száza-lékkal alatta maradtak viszont a 2007 végén, illetve 2008 elején mért rekord-szintnek. A Közösségen belül 2013 szeptemberében termelők a legalacso-nyabb árat Romániában (27 cent), Lit-vániában (31,5), Lengyelországban (32,6) és Magyarországon (33,0), a leg-magasabbat Írországban (42,3 cent), Görögországban (44,1), Finnországban (48,5), Máltán (52,3) és Cipruson (57,1) kapták. A feldolgozott termékek közül, az elmúlt évhez képest, az EU átlagában a tejpor ára emelkedett a legnagyobb mértékben (15-20 százalékkal), de szeptember-októberre – bizonyos hullámzás után – a vaj és a savópor átlagára is jóval megha-ladta az elmúlt évi szintet. A legutóbbi 6-7 év világexport forgalmá-ban, a sovány tejpor esetében Óceánia, a vajnál és a sajtoknál az EU érte el a leg-magasabb átlagárat, bár a vaj esetében

időnként az USA tört az élre. Ez év szeptember októberében a legmagasabb exportár sovány tejpornál 4.650,- USD, vajnál 5.440,- USD, teljes tejpornál 4.960,- a sajtoknál pedig 5.360,-USD volt. Az export mennyiségeket tekintve Új-Zéland 2013-ban vajból másfélszer any-nyit (162.400 t) teljes tejporból több mint kétszer annyit (820 ezer t) szállí-tott külföldre mint a másik három nagy exportőr (EU, USA és Ausztrália) együtt-véve, a sajtexportban viszont az EU kivi-tele (587 ezer t) ugyanannyit tesz ki mint a másik három körzeté együtt. A vaj importőr országok között Oroszor-szág (50 ezer t) és Mexikó (32 ezer t) áll az első, illetve második helyen, sőt az EU és az USA is vásárol bizonyos mennyisé-get, a sajtokból a legnagyobb vásárló Oroszország (239 ezer t), a második he-lyen pedig az USA áll (177 ezer t), míg a teljes tejpor importot csaknem egyedül Kína veszi fel. Írország tejkibocsátása 0,9 száza-lékkal a kvóta fölött Az Agriland hírmagazin november 15-i számában közölt tudósítás szerint az Írországban a jelenlegi kvótaév első 7 hónapjában előállított tejmennyiség 0,9 százalékkal meghaladta az ország szá-mára a teljes évre megállapított kvótát. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt év októberének végén az ír termelés még 2,8 százalékkal az éves kvóta alatt maradt, akkor az ország kvótatúllépése ebben a szezonban nagy valószínűséggel meghaladja a tavalyit. Ez pedig jelentős összegű büntetést von maga után, ha-csak az ír tejtermelőknek a következő hónapokban nem sikerül egy szigorú önkorlátozást alkalmazniuk. Bár a ter-melés ilyen alakulása nem volt váratlan, Simon Coveney mezőgazdasági minisz-ter fontosnak tartotta felhívni a tejter-melő gazdák figyelmét erre a veszélyre. „Bár a legutóbbi szezonban sikerült el-



kerülnünk a kvótatúllépés miatti bünte-tést, a 2011/12. évi szezonban viszont az 1,05 százalékos túllépés viszont közel 16 millió eurós büntetést vont maga után. Tejtermelésünknek az utóbbi hó-napokban bekövetkezett túlzott bővülé-se ismét súlyos következményekkel jár-hat” – mondta a miniszter. Ezért az ír termelőknek a termelés felfuttatásával mindenképpen meg kell várniuk a kvó-tarendszer teljes kifutását, mivel a 2013. áprilisi 0,75 százalékos kvótabővítés után a kvóták már minden országban változatlanok maradnak. Ugyanakkor az Ír Farmerszövetség arra figyelmeztet, hogy a felesleges tejmeny-nyiség országhatáron túlra történő ille-gális értékesítése – amely az utóbbi hó-napokban Észak-Írország vonatkozásá-ban igen jelentős méreteket öltött – nem a legjobb megoldás a kvótatúllépés elke-rülésére. Azon országokban, akik kvótájukat magas szinten használják ki, mindig gondolni kell a büntetés elkerülését célzó manipulációkra. Ilyen ez az ille-gális export, vagy -ahogy arra korábbi számainkban már többször utaltunk – a lengyelek feltűnően alacsony fel-vásárlási aránya. A szexált sperma hatékony megol-dást jelenthet az ír tehénállomány felszaporítására Az Independent.ie hírmagazin november 19-i tudósítása szerint a Teagasc nov-ember harmadik hetében tartott Orszá-gos Tejgazdasági Konferenciáján megál-lapítást nyert, hogy a szexált bikasperma alkalmazása az eddigi genetikai program (Economic Breeding Index) jóval több nyereséget biztosíthat az ír tejtermelők számára. Az írországi Konferencián részt vett Mat Lucy, amerikai szaporodásbio-lógiai szakértő, aki elmondta, hogy az USA-ban a szexált sperma alkalmazása

minden várakozásnál jobb eredményt hozott a tejhasznú állomány felszaporí-tásában. „Tíz évvel ezelőtt az USA-ban olyan óriási hiány volt Holstein tenyészüszőkből, hogy minőségi vizsgá-lat nélkül minden üszőért kifizették a 2.500 dollárt, jelenleg viszont már a farmerek szőrmintát vesznek mielőtt egy állatot megvásárolnak, és az üszőál-lomány 25 százalékát kiselejtezik” – mondta Lucy. Az amerikai szakember szerint hasonló forradalmi változást hozhat az USA-ban jelenleg kidolgozás alatt álló technológia, amely a tejvizsgá-lat alapján képes pontosan meghatároz-ni a tehenek ivarzási ciklusát és vemhes-ségét. Értékesítési partnerség vezető brit tejfeldolgozó vállalatok között A DairyIndustries hírportál október 31-i tudósítása szerint az Egyesült Királyság egyik vezető sajtellátó vállalata, az Adams Foods hosszú távú partneri vi-szony kialakításáról írt alá szerződést az ország legnagyobb, termelői tulajdonban lévő tejtermelő szövetkezetével, a FirstMilk céggel. A partneri viszony ke-retében a két vállalat a jövőben közösen fogja végezni a kemény sajtok országon belüli kis- és nagykereskedelmi értékesí-tését, közösen használva egymás csoma-goló és raktározó kapacitásait. A kölcsö-nösen előnyös együttműködés kereté-ben, az országban több mint 50 ezer tonna sajtot forgalmaznak évente, mi-közben a sajtok külföldi értékesítése továbbra is a FirstMilk kezében marad. Dr. Judith Bryans-nak, a Dairy UK elnök-ségi tagjának nyilatkozata szerint az új partneri viszony azt mutatja, hogy a tej-termelő és forgalmazó vállalatok készek a piaci változásokhoz való alkalmazásá-ra és a fogyasztók maximális kiszolgálá-sára.



És ez persze kényszer, ami minden határon túli koncentráció-növekedést okoz. Mi ebből „sikeresen” kivontuk magunkat az elmúlt mintegy tíz év-ben, de egyre nagyobb versenyhát-rányt okoz. Halogathatjuk, de el nem kerülhetjük. Aki elől megy, előbb ér célba. A Friesland Campina kapacitásai-nak átcsoportosítása A Dairy Industries hírportál november 6-án arról adott hírt, hogy a Friesland Campina az elmúlt három évben 600 millió eurót fektetett be hollandiai ter-melései kapacitásainak bővítésébe, és ezáltal 350 új munkahelyet teremtett. Most viszont, a hatékonyság javítása érdekében – az „út a 2020. évig” straté-gia keretében kénytelen átrendezni ter-melő tevékenységét, és bezárni az Eind-hoven-i és Woerden-i üzemét, mivel az európai piacok rendkívül telítettek, ami nagyon megnehezíti az itteni forgalom bővítését. A cég csökkenteni fogja a for-galmazandó termékeinek számát. Az üzembezárás 246 dolgozó elbocsátá-sával jár együtt, viszont a cég Maasdam-i új elosztó központjának üzembe helye-zése 72 új munkaalkalmat teremt. Dániában emelkednek a tejkvóta árak A Top Agrar-online, német nyelvű hír-portál november 18-i tudósítása szerint Dániában, az utóbbi hetekben drasztiku-san megemelkedtek a tejkvóta árak, an-nak ellenére, hogy a kvótarendszer más-fél éven belül végleg felszámolásra kerül. Jelenleg egy kg tejkvótáért a dán terme-lők 16,1 centnek megfelelő összeget is hajlandóak fizetni, holott szeptember-ben ez az ár mindössze 3,5 centen állt. Ez a gyors áremelkedés a dániai elemző-ket is meglepte. A Landbrugs Avisen dán szaklap szerint a nagyarányú emelkedés elsősorban arra vezethető vissza, hogy a

tejtermelő gazdák maximálisan szeret-nék kihasználni a jelenlegi magas világ-piaci tejárakat, ezért nem várják ki a kvótarendszer végét. Ezen túlmenően a dániai tejtermelők a kvótavásárlással is be kívánják biztosítani a kvótatúllépés elkerülését. Ennek következtében a tej-kvóta-tőzsde forgalma Dániában 78 mil-lió kg-ra emelkedett, amilyen magas még 2007 óta sohasem volt. Fentebb már utaltunk a kvótát maga-san kihasználók lépéseire. Ez egy korrekt módszer. Hiszen annak biz-tos tudatában fizetnek többet a ter-melési jogért, hogy azt csak rövid ide-ig fogják tudni használni. Az Arla az első akar lenni a globá-lis laktóz piacon A Dairy Reporter november 18-i számá-ban megjelent riport szerint az Arla Fo-ods Ingredients (AFI) november elején egy olyan új laktóz-terméket dobott pi-acra, amely lehetővé teheti a bébiétel-gyártók számára, hogy 25 százalékkal növeljék a kibocsátásukat anélkül, hogy ez veszélyeztetné az élelmiszer bizton-ságot. A bébiétel formulákhoz szükséges laktózt általában nedves keverékben adagolják, amely keverék fehérjéket, zsírokat, tejport, vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz. Ezt a nedves ke-veréket a csomagolás előtt hőkezelik, és szárítják. Az AFI által kidolgozott száraz keveréket viszont a hőkezelési és szárí-tási folyamatot követően is hozzá lehet adni a formulához, ami mintegy 25 szá-zalékkal meggyorsíthatja a keverés és gyártás folyamatát. Az új felfedezés azért különösen nagy jelentőségű, mivel a laktóz iránt világ-szerte folyamatosan növekvő kereslet mutatkozik. A globális laktóz piacnak az Arla a legfontosabb szereplőjévé léphet elő, és az új technológia segítségével az éves laktóz kibocsátását a jelenlegi 35



ezer tonnáról néhány éven belül 100 ezer tonna fölé szándékozik felemelni. Ennek megvalósítása érdekében, 900 millió koronás beruházással Dániában egy laktóz előállító üzemet épít, amely a tervek szerint 2016 első negyedévében kezdi meg működését. Az osztrák Berglandmilch meg-emelte a felvásárlási árat Az Agrarheute hírportál november 6-i tudósítása szerint Ausztria legnagyobb tejfeldolgozó vállalkozása, a Linz-i szék-helyű, 1995-ben 6 különböző cég fúziója révén létrejött Berglandmilch november elsejétől kilónként nettó 1,51 centtel (nettó 1,35 centtel) megemelte a terme-lőknek fizetett felvásárlási árat. Ezzel az alpesi tej legnagyobb felvásárlója által a 4,2 százalék zsír- és 3,4 százalék fehérjetartalnú tejért fizetett átlagár – az Igazgatótanács határozata alapján – ki-lónként 40,45 centre, illetve a tartomá-nyi támogatással együtt bruttó 44,96 centre emelkedett. A Berglandmilch el-nöke, Johann Schneeberger és Josef Braunshofer ügyvezető szerint az ár-emelést a nemzetközi piac jegyzéseinek folyamatos emelkedése indokolta. Lisztéria fertőzöttség német re-szelt sajtokban A Spiegel Online német hírmagazin nov-ember 6-án közölt tudósítása szerint a DMK német tejfeldolgozó vállalat visz-szahívja az ország különböző áruházai-ból bizonyos sajttermékeit, mivel azok mintáiban egy rutinellenőrzés során lisztéria fertőzést találtak. Mintegy 20-féle kiszerelésű reszelt sajtról van szó (Edami, Gouda, Mozzarella és Pizza saj-tok), és bár ezeknek a szavatossága csak január-februárban jár le, és a csíraszám a törvényben meghatározott küszöbér-ték alatt van, a DMK mégis azt ajánlja a vásárlóknak, hogy ne fogyasszanak azokból. Akik vásároltak az érintett ter-

mékekből, azok azt friss termékre cse-rélhetik be, vagy visszakapják a vétel-árat. Az esetlegesen megkárosított fo-gyasztók jobb kiszolgálása és kérdései-nek megválaszolása érdekében a DMK forródrótos telefonvonalat nyitott. A gyártó cég az esetből, illetve más vizsgá-latokból olyan következtetést is levont, hogy a lisztéria fertőzés veszélye na-gyobb, ha a sajtok reszelt formában ke-rülnek az áruházak polcaira, mint ha ugyanazokat nagyobb darabokban árusí-tanák. Ezért azt tartja tanácsosnak, hogy a fogyasztók a sajtok reszelését otthon végezzék el. Németország több sajtot és vajat exportál Mint ismeretes, Németország az EU leg-nagyobb tejtermelő országa, amely évi 2930 millió tonnás kibocsátása révén 22-23 százalékkal részesedik a Közösség teljes termeléséből. A Top Agrar-online hírportál november 13-i száma arról tudósított, hogy a német tejtermékek külkereskedelmi forgalma ez év első nyolc hónapjában különbözőképpen alakult. Sajtokból és vajból az előző év hasonló időszakához viszonyítva na-gyobb mennyiségeket sikerült exportál-ni, egyéb termékekből – különösen porí-tott termékekből és sűrített tejből – vi-szont a német kivitel többé-kevésbé visszaesett. A legnagyobb mennyiségben exportált termék, a sajt kivitele egy év alatt 3,0 százalékkal növekedett. Külö-nösen meglepő, hogy a vajexport meny-nyisége 23,3 százalékkal feljebb szökött, és jelentős bővülés tapasztalható a savó, illetve a joghurtok kivitelében is. Ugyan-akkor a németek teljes tejporból 4,5, sovány tejporból 2,3, savóporból pedig 11,8 százalékkal csökkent. A Németországba irányuló tejtermék import mennyisége a vizsgált időszak-ban csaknem minden termékből a tava-lyi szint alatt maradt.



Ez azt mutatja, hogy a német tejter-mékek kiviteli szerkezetében az EU belső piaca az elsődleges cél. A beru-házások azonban már zajlanak, ame-lyek révén a harmadik piacok igénye-it is jobban figyelembe tudják majd venni. A francia Eurial cég sajtgyártásá-nak növelése Az Agro Distribution francia nyelvű hír-portál november 20-i számában publi-kált cikk szerint az Eurial tejfeldolgozó cég 12,2 millió eurós beruházással egy új, 14 ezer négyzetméteres sajtüzem építését jelentette be a nyugat-franciaországi Luconban. Ezzel a szövet-kezeti nagyvállalat két és félszeresére (évi 80 millióról 200 millió literre) bőví-ti sajtgyártó kapacitását. Az új üzem mozzarella sajt gyártására szakosodik, amely iránt világszerte folyamatosan növekvő kereslet mutatkozik. A külön-böző formában, ízesítéssel és fűszere-zéssel készülő Mozzarella sajtnak mint-egy 50 százaléka exportra (elsősorban európai piacokra, de részben a Közel-Keletre és Afrikéba) kerül. Az üzem Vendée tartományból 500 Deux-Sévres-ből pedig 130 gazdától vásárolja fel a tejet. A francia versenyhatóság a közelmúlt-ban jóváhagyta az Eurial-nak az Agrial vállalattal történő fúzióját, a kettőjük együttes árbevétele ebben az évben – a kecskesajtokkal együtt – már elérheti a kétmilliárd eurót. Megállt a francia tehénállomány csökkenése Az Agra Presse francia nyelvű hírportál november 20-án arról számolt be, hogy ebben az évben a francia tejhasznú te-hénállomány öt éve tartó folyamatos apadását egy enyhe (2012 májusa és

2013 májusa között 0,2 százalékos) nö-vekedés váltotta fel. A hivatalos statisz-tika szerint ez év májusában 3.545 ezer fejőstehenet tartottak az országban. A tehénlétszám növekedése a tejárak emelkedésére és a takarmánykészletek-nek a kedvező időjárás által lehetővé vált feltöltésére vezethető vissza. A te-hénállomány alakulásában azonban je-lentős különbségek vannak az ország egyes körzetei között. A négy nagy tej-termelő régióban – elsősorban nyugaton és észak-nyugaton (ahol a fejőstehén állomány mintegy háromnegyed része található) – a létszám további felfutása várható. Az itt működő állattartók a kvó-tarendszer felszámolása után minden bizonnyal érvényesíteni tudják kompa-ratív előnyüket a dán, holland, sőt még a német termelőkkel szemben is. Az or-szág egyéb körzeteiben viszont az állo-mány és ezzel együtt a termelés vissza-esésére lehet számítani. Egyébként a kvótával rendelkező gazdák száma a 2007-08. évi szezon óta – főleg a terme-lés koncentrációjának hatására – 22,2 százalékkal csökkent, így jelenleg 20.719 ilyen gazda működik Franciaországban. Olasz többségi tulajdon a szlovéni-ai Agroind Vipava Vállalatban A Serbia-Times angol nyelvű szerbiai hírportál november 5-én arról számolt be, hogy az elsősorban Mozzarella típu-sú sajtok gyártására szakosodott olasz Trevisanalat tejfeldolgozó vállalat több-ségi tulajdont szerzett a Mlekarna Vipava szlovéniai tejfeldolgozó cégben. A tranzakció összegét egyelőre nem hoz-ták nyilvánosságra. A tulajdon átruházás nyomán biztosítható a Szlovénia észak-nyugat gorenjskói körzetének termelői által előállítandó tej folyamatos felvásár-lása, mivel a közeli jövőben a szlovén vállalkozás is megkezdi a Mozzarella sajtok gyártását. Ezzel Szlovénia máso-dik legnagyobb tejforgalmazó vállalko-zása is külföldi tulajdonba került, miután



a francia Lactalis ez év elején megvásá-rolta a Ljubjanske Mlekarna céget. A Vipava Mlekarna 15-20 fővel beinduló új egysége továbbra is gyártja a cég eddigi legfontosabb termékét, a csípős ízesítésű Nanoski sajtot, amely Szlovénia egyetlen védett eredet-megjelölésű terméke. A tejtermelő egység értékesítése lehetővé teszi az anyavállalat (Agroind Vipava) számára, hogy rendezze az adósságait, és a továbbiakban a borászati termelés-re koncentráljon. Egyre közelebb ér hozzánk a fúziós hullám. A finn Valio nyitása a laktóz-mentes termékek felé A Dairy Reporter hírportál november 25-i tudósítása szerint Laura Enbom, a Valio finn tejfeldolgozó vállalat export igazgatója a frakfurti élelmiszer alap-anyagokról tartott konferencián bejelen-tette, hogy cége bővíteni kívánja a lak-tóz-mentes termékek forgalmazását. A Valio már a hetvenes évektől behatóan tanulmányozza a laktóz-intolerancia kérdését, és kísérletezik laktóz-mentes tejtermékekkel, és egy komplett laktóz-mentes vonalat fejlesztett ki, amely több mint 100 féle terméket (ivótejet, joghur-tokat, tejport, stb.) foglal magában. Je-lenleg már teljes árbevételének több mint 10 százalékát az ilyen termékek adják, amelyek iránt az utóbbi években – a fogyasztói tudatosság előtérbe kerülé-sével – a kereslet erőteljes növekedése figyelhető meg. Különösen az ázsiai or-szágokban lakosság viszonylag nagy há-nyada tartozik a laktóz-intoleráns kate-góriába, akik igénylik ezeket a terméke-ket. Ezért a Valio egy erőteljes bővítést szándékozik végrehajtani a laktóz-mentes termékek kibocsátásában, ame-lyek iránt az ázsiai feltörekvő országok-ban drasztikus keresletnövekedésre számít. Az utóbbi években a világban több nagy tejforgalmazó cég is kezdett

foglalkozni a laktóz-mentes termékek gyártásával, egyelőre a Valio ezekkel szemben előnyben van. A Lengyel Élelmiszergazdasági Bank véleménye az ország tejter-melésének jövőjéről Az élelmiszeripar kérdéseivel foglalkozó Portal Spozywczy lengyel nyelvű hírpor-tál november 10-i száma közölte Bartosz Urbaniak-nak, a Lengyel Élelmiszergaz-dasági Bank (BGZ) igazgatójának a VI. Lengyel Élelmiszerpiaci Fórumon kifej-tett véleményét az ország tejtermelésé-nek jövőjéről. Az igazgató szerint a tej-ipar konszolidációját illetően semmit sem lehet pontosan előre jelezni. Példa-ként megemlítette, hogy Dániában gya-korlatilag két nagyvállalat végzi az or-szágban termelt tej feldolgozását, Dél-Európában viszont egy országon belül több száz feldolgozó is megél egymás mellett, és mindkét rendszer működő-képes. A Bank összehasonlító elemzései szerint a lengyel tejtermelés európai összeha-sonlításban alacsony költséggel dolgo-zik. A Podlasie-i térségben egy liter tej előállítási költsége csak 2-3 centtel ma-gasabb mint Új-Zélandon, amely a legol-csóbban állítja elő ezt a terméket. Az alacsony költségekből kiindulva Len-gyelországnak a kvótakifutás után feltét-lenül célszerű bővítenie a tejtermelését. Az ország tejiparának konszolidációjá-hoz azonban a termelők és értékesítők közötti teljes összhangra, valamint álla-mi szervek és szakmai egyesülések ha-tékony közreműködésére, azaz a piac megfelelő szabályozására is szükség van. A termelés sikere szempontjából nagyon fontos a kifogástalan minőség, valamint a saját márkákkal, ezen belül helyi spe-cialitásokkal való piaci megjelenés, mi-vel az utóbbiakat magasabb áron lehet értékesíteni, mint a valamennyi szuper-marketben kapható tömegtermékeket.



Szóval. Szakosodott pénzintézetük van! A termelés és feldolgozás kon-szolidáció egyaránt gyorsuló sza-kaszban van. Kibocsátásuk minden-képpen növekedni fog. Észtország tejtermelése A The Baltic Course angol nyelvű hírpor-tál november 8-i tudósítása szerint Helir-Valdor Seder mezőgazdasági mi-niszter egy október végén, Tartu-ban rendezett észt-lett tejgazdasági fórumon kijelentette, hogy a tejtermelést az észt mezőgazdaság legperspektivikusabb szektorának tekinti. Ugyanakkor, a mi-niszter szerint, a termelés mennyiségi felfuttatására és export-szerkezetének átalakítására van szükség. Az észt tej-termelést 2020-ig a 2013-ban várható 747 ezer tonnáról egymillió tonnára szándékoznak felemelni. Jelenleg Észt-ország teljes tejtermék exportját három ország: Oroszország, Lettország és Lit-vánia veszi fel. Különösen magas Orosz-ország részesedése, ami Litvánia példá-ját látva veszélyes lehet. Litvánia és Lettország esetében pedig a problémát az jelenti, hogy az észt export 81, illetve 43 százalékát a nyerstej teszi ki. Seeder véleménye szerint Észtország tejtermelésében jelentős fellendülést hozhat a magasan fejlett izraeli szar-vasmarha tartás és tejipar eredményei-nek és tapasztalatainak megismerése, illetve átvétele. Ezért a közelmúltban egy szakdelegáció élén Izraelbe látoga-tott, ahol több kutató intézetet és terme-lő üzemet felkeresett, és izraeli kollégá-jával, Yair Samir miniszterrel megtár-gyalta az együttműködés lehetőségeit. A szlovákiai tejtermelés aktuális problémái A mezőgazdaság problémáival foglalko-zó, szlovák nyelvű hírportál, a Pol’no

info hírportál november 19-i helyzet-elemzése szerint Szlovákia fejőstehén állománya 2012-ben 2,4 százalékkal (152 ezer főre) csökkent. Ugyanakkor az egy tehénre jutó tejhozam 6.300 literes rekordmagasságba emelkedett. Mind-emellett, a termelés fenntartása a feldol-gozók által fizetett, erősen nyomott árak, az emelkedő költségek és a bizonytalan agrárpolitika miatt egyre nehezebb. Az állattartók csak úgy tudnak versenyben maradni, ha olyan tevékenységekkel igyekeznek költségeiket csökkenteni, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a tejtermeléshez. Egy 400 tehenes turdosini telep vezetője, például el-mondta, hogy az egyik legnagyobb költ-ségtényezőt a fejőberendezések tisztítá-sa képezi, amelyhez hagyományos mód-szert alkalmazva óránként 3500 liter (ivóvíz minőségű) vízre van szükség, ami igen drága Szlovákiában. Nagynyo-mású berendezéssel viszont a tisztítás 600 liter vízzel megoldható. Ez annyit jelent, hogy a nagynyomású tisztítóbe-rendezés alkalmazása esetén a telep ha-vonta közel 140 euróval, vagyis évente több mint 1600 euróval tudja csökken-teni a mosóvízre fordított kiadásait. A Danone Románia beruházása a romániai tejtermelés fejlesztésébe A BusinessReview, angol nyelvű romá-niai hírportál október 31-i tudósítása szerint a Danone Romania a HeiferRomania Alapítvánnyal közösen, három év alatt 2 millió eurót fektet be az ország hátrányos helyzetű körzeteiben működő kistermelők „társadalmi-gazdasági támogatási programjába”. A program keretében évente 170 Holstein-Fríz tehenet és 16 mobil fejőberendezést helyeznek ki (ingyenesen) különböző falvakba, többek között a Kovászna-megyei Bölön községbe. A 2012 októbe-rében elkezdődött „Esély a családnak” program elsődleges célja a kistermelők ösztönzése és támogatása annak érde-



kében, hogy az uniós követelményeknek megfelelő minőségű tejet tudjanak előál-lítani, és az együttműködés révén jöve-delmező tejtermelést alakítsanak ki. A programban résztvevő gazdák ingyen kapnak egy tehenet azzal a feltétellel, hogy később felnevelnek, és szintén in-gyenesen egy másik rászoruló család rendelkezésére bocsátanak egy vemhes üszőt. A programban jelenleg mintegy 800 család vesz részt, akik nemcsak te-henet, hanem ingyenes képzést és be-rendezéseket is kapnak. Ugyanakkor – a Romaniai Daily New, angol nyelvű hírportál arról számolt be, hogy gyulafehérvári Albalact vállalat ez év első 9 hónapjában az árbevételét 25 százalékkal (68 millió euróra), nyeresé-gét pedig csaknem a kétszeresére (1,2 millió euróra) növelte az előző év hason-ló időszakához képest. A program csupán csepp a tengerben, mivel – amint arról korábban több-ször is beszámoltunk – Romániában mintegy 800 ezer olyan 1-2 tehenet tartó gazda működik, akiket a terme-lés kényszerű feladásának veszélye fenyeget. Ezeknek a kistermelőknek az anyagi helyzete ugyanis nem teszi lehetővé, hogy az uniós követelmé-nyek teljesítéséhez szükséges beren-dezéseket beszerezzék. Tejhasznú tenyészüszők exportja Romániából Kínába A Gazeta de Agricultura, román nyelvű hírmagazin november 3-án meglepő, sőt szenzációsnak mondható hírt közölt: Daniel Constantin, román mezőgazdasá-gi miniszter jegyzőkönyvet írt alá az ille-tékes kínai hatóságokkal arról, hogy Románia a következő 7-10 évben 500 ezer, azaz ötszázezer tejhasznú tenyészüszőt exportál Kínába. A Baltata Romaneasca (román pettyes) fajtához tartozó tenyészállatok tervezett értéke

összesen 500 millió eurót tesz ki. Ez egy óriási lehetőség és óriási kihívás a ro-mán mezőgazdaság számára. A Románi-ai Szarvasmarhatartók Egyesületének alelnöke, Haller Zoltán, Brassóban úgy nyilatkozott, hogy egyéves üszőkről van szó, amelyeknek ára egyenként egy ezer euró. Az első szállítmány (mintegy 4-5 ezer üsző) a jövő év januárjában indul útnak az ázsiai országba. Haller Zoltán hangsúlyozta, hogy Románia az első olyan európai – a világon pedig Ausztrá-lia, Új-Zéland és Uruguay után a negye-dik – ország, amely továbbtenyésztés céljából szarvasmarhákat exportál Kíná-ba. Grandiózus terv, amihez csak gratu-lálhatunk Romániának. A megvalósí-tás azonban nagyon komoly össze-hangolást igényel, kérdés, hogy Ro-mánia tudja-e azt teljesíteni. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy az akció keretében nem adódik-e vala-milyen magyar „bedolgozási” lehető-ség. A lejárt szavatosságú tejtermékek felhasználása biogáz előállítására A lejárt szavatosságú tejtermékek és a tejipari szennyvizek kezelése világszerte óriási problémát jelent. A Cyprus Mail hírportál november 20-i számában kö-zölt tudósítás szerint a ciprusi Animalia Genetics kidolgozta a Dairius projektet, amely a lejárt szavatosságú tejtermé-kekből, trágyával összekeverve biogázt állít elő. A megtermelt biogáz a legegy-szerűbben az állattartó telepek és egyéb gazdasági épületek fűtésére használható fel, de elektromos áram termelésére is alkalmazható. A program gazdasági, pontosabban költségkímélő kihatása kétszeres, mivel olyan környezetszeny-nyező tejipari hulladékokból és mellék-termékekből állít elő energiát, amelyek-nek semlegesítésére egyébként komoly összegeket kellene fordítani. Cipruson a



környezetvédelmi és kutatási intézmé-nyekkel közösen kidolgozott és EU for-rásokból is támogatott projekt a múlt év őszén indult, és az első fázisát három évre ütemezik. Az innovációnak nincs határa. Mindannyiunknak folyamatosan szem előtt kell tartani az ehhez ha-sonló fejlesztések iránti igényt. Összefogás a lebomló műanyag pa-lackok alkalmazására A Dairy Reporter november 20 számá-ban arról számolt be, hogy a Nestlé óri-áscég Bioplastic Feestock Alliance (BFA) néven partnerséget alakított ki a Termé-szetvédelmi Világalappal és néhány nagy termelő céggel (Coca-Cola, Danone, Uni-lever, stb.) a lebomló műanyag palackok használatának ösztönzésére. Világszerte súlyos gondokat okoz a kőolaj-alapú használt palackok megsemmisítése, il-letve elhelyezése. A palackok recirkulációja vagy építőipari anyagokba történő bedolgozása nem képes eltün-tetni a PET palackokból keletkező he-gyeket. Ugyanakkor már megfelelő tech-nológiákat dolgoztak ki a műanyag pa-lackok növényi alapanyagból történő gyártására, amelyhez többek között a cukornád és más szántóföldi és eredi növények melléktermékeit, illetve algá-kat lehet felhasználni. Az elmúlt évben a Nestlé ásványvíz palackjainak 30 száza-léka már cukornád alapú műanyagból készült. Anne Roulin, a Nestlé kutatási és fejlesztési igazgatója elmondta, hogy a Nestlé a BFA keretében összefogja az ipar és a tudományos kutatás képviselő-it, hogy meggyorsítsák a lebomló mű-anyagok második generációjának gyár-tását és alkalmazását.

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI II. évfolyam - november


Jelentős tartalékok a szarvasmar-ha takarmányozás hatékonyságá-nak javításában A The Dairy Site hírportál november 26-án beszámolt a Wageningenben tartott nemzetközi szarvasmarha takarmányo-zási szimpóziumról, amelyen több or-szágból összesen 230 szakértő vett részt. A tejhasznú szarvasmarha takar-mányozásnak a világ különböző körzete-iben alkalmazott rendszereit összeha-sonlítva a szakemberek leszögezték, hogy világszerte nagyon jelentős tarta-lékok vannak a takarmányozás haté-konyságának javításában. Ezt egyértel-műen bizonyítja az a tény, hogy Európá-ban és Észak-Amerikában a világ fejős-tehén létszámának 10-15 százalékát tartják, amely tehenek a globális tejter-melés közel 50 százalékát adják. Ugyan-akkor Dél-Amerikában, Ázsiában és Af-rikában a takarmányozási hatékonyság sokkal alacsonyabb, a tejfehérje-tartalomra korrigált tejmennyiség (FPCM) egy kilogrammjára viszont ket-tő-hétszer magasabb széndioxid kibo-csátás jut, a felhasznált takarmányok alacsonyabb emészthetősége miatt. A részvevők rámutattak arra, hogy a ta-karmányi betakarítási időpontját, szecs-kanagyságát, tartósítási módját és keve-rési arányait helyesen megválasztva a takarmányok hasznosulása nagymér-tékben javítható. Karl-Heinz Südekum professzor, a Bonni Egyetem részéről kiemelte, a takarmányadalékok fontos-ságát. A helyes takarmányozás nemcsak a tejleadás mennyiségét növeli, de hoz-zájárul a fejőstehenek egészségi állapo-tának és kondíciójának javításához is, ami végső soron ugyancsak a termelés növekedéséhez és a költséghatékonyság javításához vezet.

Oroszország tejtermelése tovább csökken A Milknet orosz nyelvű hírmagazin nov-ember 8-án arról számolt be, hogy Oroszország tejtermelése folyamatosan csökken. A legutóbbi egy év alatt a ter-melés visszaesése közel egymillió ton-nát, azaz mintegy 4 százalékot tett ki, bár az ország bizonyos körzeteiben a kibocsátást növelni sikerült. Ez év har-madik negyedévében az orosz tejkibo-csátás a legutóbbi 15 év legalacsonyabb szintjére süllyedt. A termelés visszafogá-sát – Andrej Danyilenko, a Szojuzmoloko elnöke szerint – elsősorban a tejfelvásár-lási ár múlt évi 10 százalékos csökkené-se váltotta ki. Ezzel egyidejűleg jelentő-sen emelkedtek a termelési költségek, a beígért állami támogatások kifizetése pedig nem történt meg időben. Ez együtt járt az orosz tejimport növekedésével, különösen Fehéroroszországból, ahol az állami támogatások a Moszkva által fize-tettnek a többségét teszik ki. További negatív következményként a piacon megjelentek, illetve elszaporodtak a ha-misított tejtermékek. Ugyanakkor a Danone – a Damate orosz vállalkozással közösen – 400 millió eu-rót fektet be oroszországi termelésének fejlesztésébe. A Damate többek között Baskíriában még ebben az évben meg-kezdi egy 10 ezer tehenes tejtermelő üzem építését, amelynek éves nyerstej kibocsátása a tervek szerint 105 ezer tonna körül alakul. Az előállítandó teljes mennyiséget a Danone fogja felvásárolni, amely már jelenleg 20 tejtermelő üzemmel rendelkezik Oroszországban. A Pepsi Co vállalat ugyancsak jelentősen növelte piaci részesedését az orosz tej-piacon, és ebben az évben már Oroszor-szág 38 körzetében, mintegy 500 terme-lőtől 1,8 millió tonna tejet vásárolt fel.



Kevesebb tehén a svájci alpesi le-gelőkön A Top Agrar-online német nyelvű hír-portál november 21-i tudósítása szerint, svájci kutató intézetek adatai alapján az utóbbi években lecsökkent a nyári hó-napokban az ország alpesi legelőire ki-hajtott tehenek száma. Az ilyen tehenek száma évtizedeken keresztül 70 ezer fő körül alakult. Bár az Állattenyésztési Kutató Intézet konkrét előrejelzést erre vonatkozóan nem tett közzé, ez a szám a következő 10 évben várhatóan mintegy 10 százalékkal csökken, bár a tehenek általában egyre hosszabb ideig tartóz-kodnak a hegyi legelőkön mint koráb-ban. Az erős lejtésű és nehezen megkö-zelíthető egyre inkább kiszorulnak a legeltetésből. Az Intézet által megkérde-zett gazdák 50 százaléka úgy nyilatko-zott, hogy szívesebben tartja állatait nyáron is istállóban mint az alpesi lege-lőn. Az is megfigyelhető, hogy egyre több borjúnevelő (húshasznú) és kevesebb tejhasznú tehenet hajtanak ki nyaranta ezekre a legelőkre, ami abból is követke-zik, hogy a tejhasznú tehenek összlét-száma Svájcban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ez a tendencia erősen kihat a szóban forgó területek biodiverzitásának védelmére és állapo-tának megőrzésére, ami csak pótlólagos ráfordításokkal oldható meg. Kimagaslóan magas tejhozamú te-henek Svájcban A Schweizer Bauer német nyelvű hírpor-tál november 21-én közölt cikke három olyan borzderes tehénről tudósít, ame-lyek életük során több mint 150 ezer liter tejet adtak, ami világviszonylatban is kimagasló teljesítménynek számít. A cikk szerint az is nagy eredmény, ha egy tehén a teljes élettartama alatt 100 ezer liter tejet képes termelni, már az ilyen állatok is rendszeres szereplői a külön-böző kiállításoknak és bemutatóknak.

Abszolút rekordernek számít viszont az a három Appenzellerland körzetében tartott svájci tehén, amelyek 10-13 lak-táció során egyenként több mint 150 ezer liter tejet adtak, legmagasabb éves hozamuk pedig meghaladta a 13 ezer litert. A Svájci Borzderes Szövetség el-nöke nagyon büszke ezekre a magas tel-jesítményekre, amelyeket véleménye szerint, svájci körülmények között iga-zából csak ez a fajta képes nyújtani. Fejőverseny Svájcban A Schweizer Bauer hírportál november 15-i tudósítása szerint ez év novembe-rében negyedik alkalommal rendezik meg Svájcban a fiatal fejőmesterek ver-senyét. A verseny célja, hogy a fejéshez szükséges gyakorlati ismereteket leg-jobban elsajátító és alkalmazó dolgozó-kat jutalmazza, és mesterségük további tökéletesítésére ösztönözze, mivel Svájcnak, mint Európa egyik vezető tej-termelő országának „az optimális fejési folyamaton keresztül is biztosítania kell a tej kifogástalan minőségét”. A versenyt a Svájci Tejtermelők Szövetségének és más szakmai szervezeteknek a védnök-sége alatt kétévenként rendszeresen megrendezik. Ebben az évben az 1989 és 1998 között született svájci fiatalok ve-hetnek részt a versenyen. Az ünnepélyes díjátadásra ez év november 23-án, az országos állattenyésztési rendezvény, a Suisse Tier keretében kerül sor, és a két legjobb eredményt elérő versenyzőt be-nevezik a német szövetségi fejőverseny-re. A „hátizsákos” tehenek nemcsak tejet, fűtőanyagot is adnak Futurológiai, sőt sci-fi irodalomba illő cikket közölt a környezetvédelemmel foglalkozó EcoAvant argentin hírportál október 30-i száma. A cikk arról számol be, hogy az argentin Állatfiziológiai és Tenyésztéstechnológiai Intézet (INTA)



kutatói, Guillermo Berra állatorvos veze-tésével előrehaladott kísérleteket végez-tek a szarvasmarhák gyomrában képző-dő metángáz felfogása és energetikai hasznosítása területén. Egy olyan eljá-rást dolgoztak ki, amely az állatok ben-dőjében keletkező metángázt kanülök segítségével a hátukra erősített mű-anyag tartályba vezeti, ahonnan az egy gyűjtőtartályba üríthető. A kanülök be-vezetésénél helyi érzéstelenítést alkal-maznak, így a hátizsákos állatok emiatt egyáltalán nem éreznek fájdalmat. A kutatócsoport számításai szerint egy felnőtt tehén naponta átlagosan mintegy 1200 liter gázt termel, amelyből 250-300 liter a metán, így egy tehén által egy hét alatt termelt gázzal egy gépkocsi 100 kilométert tehet meg. Ha az eljárás üze-mi alkalmazásának részleteit sikerül kidolgozni, és a gyakorlatban megvalósí-tani, akkor az gyökeres változást hozhat a világ szarvasmarha tartásában, és ket-tős haszonnal járhat. Egyrészt korábban egyáltalán nem hasznosított forrásból képes – igen jelentés mennyiségű – fűtő-anyagot előállítani, illetve kitermelni. Másrészt – legalább ugyanolyan értékű hasznot jelent az a tény, hogy a bendő-ben képződő metángáz felfogásával megakadályozza annak a légkörbe jutá-sát. Az utóbbi azért tekinthető nagyon jelentősnek, mert a szarvasmarha tartás nagymértékben felelős az üvegházhatá-sú gázok kibocsátásáért, amely több körzetben az állomány csökkentésére kényszeríti a mezőgazdasági termelőket. Az alábbi kép szerint a „hátizsákos” tinó a szokatlan teherrel a hátán. Nem látszik nagyon búsnak.

Az argentin tejtermelés kilábal a válságból A tejtermeléssel foglalkozó Lechería Latina spanyol nyelvű hírportál novem-ber 8-án részletes elemzést közölt az argentin tejtermelés aktuális helyzeté-ről. Argentína – Brazília után – Latin-Amerika második legnagyobb tejtermelő országa, és a világ tíz legnagyobb tejex-portőr országa közé tartozik (még Brazí-liába is szállít tejet, amely viszont egy-előre tejtermékekből nettó importőr). Argentínában jelenleg mintegy 2,1-2,2 millió fejőstehenet tartanak, amelyek együttesen 11-12 millió tonna tejet ter-melnek évente. A tejhasznú szarvasmarha-tartás körül-ményeit illetően Argentína nagyban kü-lönbözik az európai modelltől. A dél-amerikai országban ugyanis a tehenek nagy részét istállózás nélkül tartják, és a fő takarmányt a legelőfű adja (szénával és szilázzsal, illetve abrakkal kiegészít-ve), ennélfogva a termelés önköltsége világviszonylatban a legalacsonyabbak közé tartozik. Ugyanakkor nem léteznek egy-két tehenes kistermelők, a tehénlét-szám a legkisebb egységeknél is megha-ladja a 20, országos átlagban pedig – az utóbbi 25 évben az átlagos létszám közel ötszörösre történő emelkedésével – a 140 főt.



A kedvező feltételek ellenére az utóbbi években az ország tejtermelésében sú-lyos gondok jelentkeztek, mivel az ala-csony felvásárlási árak helyenként és időnként az önköltséget sem fedezték. Az export utóbbi hetekben tapasztalt szárnyalása azonban jelentős javulást hozhat az argentin tejtermelők helyze-tében. Bár 2013 első nyolc hónapjában a teljes tejkibocsátás 4,8 százalékkal csök-kent az előző év hasonló időszakához képest, októberben Argentína 37.278 tonna teljes tejport szállított külföldre, ami a szeptemberben kivitt mennyiséget 55, a tavaly októberit pedig 120 száza-lékkal meghaladta. Közben az átlagos exportár több mint 30 százalékkal emel-kedett. Emellett, ez év első kilenc hónap-jában az ország 70 ezer tonna savóport exportált, 135 millió USD értékben, szemben az egy évvel korábbi 46 ezer tonnával és 96 millió dollárral. Uruguay, mint az orosz piac egyik fontos tejtermék beszállítója Amint arról már több alkalommal be-számoltunk a kedvező adottságait (főleg az egész évben hasznosítható, nagy ki-terjedésű legelőket) kihasználva Latin-Amerika egyik legjelentősebb tejtermék exportérévé lépett elő. A Portal Lechero spanyol nyelvű hírportál november 20-án közölt tudósítása szerint a legutóbbi egy év során Oroszország az uruguayi tejtermék export egyik fő felvevő piacá-vá vált. A Conaprole-nak, Uruguay leg-nagyobb tejfeldolgozó és exportáló vál-lalatának exportjából korábban 10-15 százaléknyi mennyiség irányult az orosz piacra, mára viszont ez a részarány, pl. vajból 90 százalékra szökött fel. A orosz vásárlók egyre jobban megkedvelik a kiváló minőségű uruguayi vajat, amelyet általában 25 kg-os tömbökben szállíta-nak. Ez év első 9 hónapjában Uruguay 13.724 tonna tejterméket szállított az orosz piacra, 56 millió USD értékben, az előző év hasonló időszakában ugyanoda

7.950 tonnát szállított, 24 millió USD értékben. Ezen belül az egyik legna-gyobb mennyiséget és értéket a vaj kép-viselte, amelyből ez évben 9.850 tonnát exportáltak, 40 millió USD értékben. El-ső évben exportáltak uruguayi sovány tejport Oroszországba éspedig 3.250 tonnás mennyiségben és több mint 16 millió dollár értékben. Mexikói beruházás Nicaragua tej-iparába A Mexican Business Web, spanyol nyel-vű hírportál november 6-i tudósítása szerint a mexikói Lala csoport 50 millió dollárt szándékozik beruházni egy nica-raguai tejfeldolgozó cégbe, amely napon-ta 200 millió liter nyerstejet képes fel-dolgozni. Az építés engedélyezéséhez szükséges környezetvédelmi tanulmányt egy hónapon belül felterjesztik az illeté-kes nicaraguai hatósághoz. A tranzakció hátterében egyértelműen az áll, hogy Mexikó, mint Amerika legnagyobb tej-importőre egy jóval olcsóbban termelő és földrajzilag közel fekvő országban kívánja bebiztosítani tejellátásának egy részét, miközben az ott előállított tej-termékeket részben exportjában is gon-dolkozik. Nicaragua egyébként (trópusi országként) jelentős szarvasmarha ál-lománnyal rendelkezik, és az elmúlt év-ben 133,6 millió gallon (mintegy 506 millió liter) tejet állított elő, amelyből 18,74 millió gallonnyit tudott az orszá-gon belül feldolgozni. Ezért a szóban forgó mexikói tejfeldolgozó építése köl-csönösen előnyös üzletnek tekinthető. Mexikói beruházás Nicaragua tej-iparába Az RTÉ News Ireland hírportál október 30-i tudósítása szerint az Ír Tejtanács (Irish Dairy Board) bejelentette, hogy a közeli jövőben 20 millió eurót szándé-kozik beruházni a szaúdi-arábiai tejpi-acba. Az összeg egy részét az Al Wazeen



Trading tejipari importáló, forgalmazó és elosztó cég 75 százalékos tulajdonré-szének megszerzése köti le, a fennmara-dó részét pedig elsősorban egy rijádi sajtüzem felépítésére, illetve korszerűsí-tésére fordítják. A rijádi üzem, különbö-ző adalékanyagok és az IDB legkorsze-rűbb technológiájának alkalmazásával a helyi ízlésnek megfelelő fehér sajtokat fog előállítani. Az ír tejexportőr vállala-tok – az ír mezőgazdaság legfelső szintű vezetőivel együtt – különleges figyelmet kívánnak fordítani Szaúdi-Arábia tejpia-cára, mivel az ország a világ ötödik leg-nagyobb tejtermék importőre, és jó lehe-tőséget kínál a szomszédos arab orszá-gok piacaira való belépésre is. A térség piaci fontosságát mutatja, hogy a közel-múltban Simon Coveney miniszter – ke-reskedelmi delegáció élén – Szaúdi-Arábiába látogatott. A szaudi piac számunkra is érdekes lehet. A jövő év elején lesz ott egy ma-gyar befektetői fórum, ahol bemutat-juk az itteni befektetési lehetősége-ket. Mi ott befektetni nemigen tu-dunk, de fordítva azért nagy tér nyí-lik. A Kuwait Danish Dairy cég tevé-kenysége A Gulf Industry angol nyelvű hírportál november másodiki számában, az Arab Times riportjára hivatkozva közölte, hogy a Kuwait Danish Dairy tejfeldolgo-zó vállalat korlátolt felelősségű társa-ságból zártkörű részvénytársasággá ala-kul át. A dán-kuwaiti tulajdonban lévő társaság már a hatvanas évektől jelen van az arab országban, és napjainkra már az egész Közel-Kelet egyik vezető tejfeldolgozó vállalatává nőtte ki magát. Fő termékeit az ultrapasztőrözött tej mellett a joghurtok és a tejalapú italok képezik, ezek közül valamennyi a cég jól ismert logójával kerül forgalomba. A vállalat két jól felszerelt üzemet működ-

tet Kuwaitban, ahonnan a termékei csaknem mindegyik arab országba eljut-nak. Termékeinek elosztásához a vállalat megfelelő hűtőkocsi parkkal is rendel-kezik. A cég termelési kapacitásával együtt – a sikeres marketing programok révén – árbevétele is folyamatosan nö-vekszik, jelenleg már megközelíti az évi 100 millió dollárt, a vezetés azonban nem engedi, hogy a mennyiségi növeke-dés a termékminőség rovására menjen. „Számunkra a termékminőség jelenti a legjobb reklámot” - nyilatkozta a vállalat újonnan megválasztott elnöke. Nigéria tejpiaca A Business Day, nigériai hírportál nov-ember 6-án arról számolt be, hogy Moshood Belewu, az Ilorini (Nigéria) Egyetem professzora szerint Nigéria tejpiaca 1,3 millió tonnára becsülhető, amelynek értéke 480 milliárd niarát (3 milliárd dollárt) tesz ki. Az afrikai ország évente 75 milliárd niarát (közel 500 mil-lió USD) fordít a tejimportra, amely mintegy 1,45 milliárd liter friss tej érté-kének felel meg. Ennek a mennyiségnek azonban csak egy töredékét használják fel az országon belül, mivel az egy főre jutó fogyasztás nagyon alacsony, a 10 litert sem éri el. A kormány komoly erő-feszítéseket tesz a helyi termelés ösz-tönzése érdekében, többek között hitel-nyújtás és adókedvezmény, illetve a ku-tatások támogatása formájában, sőt a közelmúltban megpróbálta betiltani a tejimportot is. Ezen túlmenően célul tűz-ték ki az ország nomád (Fulani) pászto-rai által tartott kistestű tehenek átlagos testsúlyának keresztezési program által 250 kg-ról 350 kg-ra történő felemelé-sét, mivel ezeknek az állatoknak a tejho-zama nem elegendő a termelés lényeges növeléséhez, bár számuk mintegy 23 millió főre becsülhető. Egyelőre azonban az ország tejellátása alapvetően az importra és a jelen lévő



külföldi vállalkozások termelésére tá-maszkodhat. A Friesland Campina helyi leányvállalata többek között (hűtőbe-rendezésekkel felszerelt) tejbegyűjtő központokat épít, és képzési tanfolya-mokat szervez a tehéntartás és a tejke-zelés ismereteinek elsajátítására. Középtávon Afrika a tejtermékek leg-fontosabb piacává válhat. Aki időben beteszi a lábát a küszöbön, fölözheti ennek előnyeit le leginkább. A Fan Milk mozgó jégkrém árusí-tása Nyugat-Afrikában A DairyReporter november 20-i számá-ban arról tudósított, hogy a Fan Milk tejfeldolgozó cég (amelyben a Danone a közelmúltban 49 százalékos résztulaj-dont szerzett) Nyugat-Afrikában egy olyan, egyedülálló elosztási modellt dol-gozott ki, amelyben a fő szerepet az ut-cai mozgóárusok játsszák. A hét afrikai országban (Nigéria, Elefántcsontpart, Burkina Faso, Libéria, Ghána, Benin és Togo) jelen lévő nagyvállalat egy 30 ezer mozgóárusból álló flottát szervezett, amelynek tagjai triciklire szerelt tartá-lyokból az utcákon árusítják a jégkré-meket és egyéb hűtött tejtermékeket, illetve az üdítő italokat. Ezek a mozgó-árusok jóval könnyebben és jóval több vásárlóhoz tudják eljuttatni a szóban forgó termékeket, mint ha a fogyasztók-nak kellene a szupermarketeknek és egyéb elárusító helyeknek az adott kör-zetben nem túl sűrű hálózatát felkeres-niük. Afrikában senki sem hajlandó egy jégkrémért kilométereket gyalogolni, ha viszont egy utcai árusba belebotlik, eset-leg még akkor is vesz, ha eredetileg nem volt ilyen szándéka. A Fan Milk árbevé-tele az elmúlt évben már 12 millió eurót tett ki, a Danone tőkéjével a háta mögött és a speciális elosztási modell révén azonban már a közeli jövőben jelentős forgalombővítésre számíthat, mivel az

említett országokban összesen több mint 250 millió potenciális fogyasztó él. Kína egyelőre nem képes verse-nyezni az olcsó új-zélandi tejter-meléssel A Radio New Zealand News hírportál november 12-i értékelése szerint Kína még hosszú időn keresztül nem lesz ké-pes árban versenyezni az új-zélandi tej-termeléssel. A Nemzetközi Mezőgazda-sági Összehasonlító Hálózat (IFCN) 2013. évi tejipari jelentése szerint 100 kg tej előállítása Új-Zélandon 35 US dol-lárba, az USA-ban 44 dollárba, Kínában pedig ennek a másfélszeresébe kerül. Az elemző azt is hozzáteszi, hogy Új-Zéland sokat veszített komparatív előnyéből, mivel tejtermelésének költségszintje az utóbbi 10 év folyamán a háromszorosá-ra emelkedett. A jelentés az előállítás költségszintjének alakulását a munkabér költségekkel és a termőföld árakkal, va-lamint az árfolyamok alakulásával hozza összefüggésbe. Az NZX Agrifax tejipari elemzője, Susan Kilsby szerint mindez azt jelenti, hogy Kína tejellátása még hosszú ideig az olcsóbban termelő or-szágokból származó importtól függ. Az IFCN kalkulációja szerint a tejtermelés önköltsége Kamerunban a legalacso-nyabb, és Japánban a legmagasabb: 100 kg tej előállítása az előbbi országban 4 (azaz négy), az utóbbiban pedig 128 dol-lárba kerül. Az önköltség (100 kg-ra számítva) 30 dollár alatt van még Argen-tínában, Peruban, Uruguayban és né-hány afrikai országban. Nem ismeretes, hogy az IFCN milyen alapon és milyen forrásokból jutott a kameruni tejtermelés alacsony költ-ségszintjére vonatkozó meglepő kö-vetkeztetésre. Arra azonban egész biztosan nem lehet számítani, hogy az afrikai ország belátható időn belül figyelemre méltó szerepet játszhat a tej világtermelésében, még kevésbé a



tejtermékek nemzetközi forgalmá-ban. Kína új tejgazdasági kutatóköz-pontot épít A Top Agrar-online, német nyelvű hír-portál november 16-án arról számolt be, hogy Kína egy teljesen új tejgazdasági kutatóközpontot szándékozik felállítani holland szervezetekkel közösen, kihasz-nálva a holland tejtermelés világviszony-latban is kimagasló eredményeit és sok évtizedes tapasztalatát. Az új létesít-mény legfontosabb célja a belső tejter-melés hatékonyságának és az alkalma-zott technológiáknak a lényeges javítása, figyelembe véve, hogy az ország szar-vasmarha állománya a szántóterület szűkössége miatt legfeljebb csak mini-mális mértékben növelhető az ország-ban. A Kínai-Holland Tejgazdasági Kuta-tóközpont felépítéséről a Kínai Agrár-egyetem, a Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont, valamint a kínai piacon évek óta jelen lévő Friesland-Campina tejfeldolgozó és forgalmazó vállalat írt alá szerződést. Az új központ feladatkö-rébe tartozik még az élelmiszerbizton-ság javítása és a tejgazdasági láncon be-lüli minőségi problémák megoldása, va-lamint a kínai technikai személyzet to-vábbképzése. A holland tejtermelés vi-szont a kínai exportjának fellendülését várja a kutatóközpont működésétől. Ez is egy módszer belülre kerülni. Nekünk először a szabadkereskedel-mi megállapodásra van szükségünk. A bébiétel alapanyagok forgalmá-nak várható fellendülése Kínában A Dairy Today Magazine november 18-i száma azt fejtegeti, hogy a kínai kor-mány ettől az évtől jobban ösztönzi a magánbefektetéseket, és lazábban kezeli az „egy család – egy gyerek” demográfiai szabályozási irányelvet. Mivel az utóbbi

években Kínában is megkezdődött a né-pesség elöregedése, a Kínai Kommunista Párt november 15-i határozata alapján már két gyereke lehet mindazoknak a családoknak, ahol bármelyik házasfél egyedüli gyereke volt a szüleinek (eddig ez csak olyan pároknak volt engedélyez-ve, akik mindketten egykék voltak). Elemzők szerint ez az engedély, illetve az újszülöttek számának ebből adódó növekedése nagyon jelentős fellendülést hozhat a bébiételek, bébiétel alapanyag-ok, babaápolási és gyógyászati termékek forgalmában. Jóllehet az ösztönzés teljes kihatását legfeljebb csak 2015-ben lehet érezni, a China Mengniu Dairy Co. és a China Modern Dairy Holdings Ltd. for-galma ez év első 9 hónapjában máris 4,8, illetve 5,3 százalékkal, a Yashili Interna-tional Holdingé pedig 9,7 százalékkal növekedett az előző év hasonló idősza-kához viszonyítva. A lehetőséget azon-ban leginkább a Kínában jelen lévő kül-földi tejtermék- és bébiétel gyártó cégek fogják tudni kihasználni, amelyeknek árbevételében a következő években je-lentős növekedés várható. Ezek közül jelenleg a Mead Johnson, a Synutra In-ternational és a Danone rendelkezik a legmagasabb piaci részesedéssel. Gyorsuló piacbővülés – tartós világ-piaci húzóhatás – tartósan magas árak. Irány a hatékonyság növelése, hogy a másik oldalon a költségek csökkenjenek. A „kielégíthetetlen” kínai kereslet magasan tartja a tejtermék árakat Az Agrimoney hírportál november 19-i számában közölt értékelés megállapítja, hogy Kínában a különböző tejtermékek iránt továbbra is „kielégíthetetlen” ke-reslet mutatkozik, amely az új-zélandi termelés ez évi 8 százalékra becsült nö-vekedésének akár a kétszeresét is képes lenne felvenni. Az Agrifax előrejelzése szerint „Kínának a jelenlegi naptári év-



ben a 2012. évihez viszonyítva legalább 400 ezer tonnával több teljes külföldről behozandó tejporra lesz szüksége”, ami felhajtólag hat szinte valamennyi tej-termék világpiaci áraira. A tejoltó kazein árának 5,4 százalékos és az anhidrált tejzsír árának az utóbbi hónapokban bekövetkezett kisebb csökkenését az egyéb termékek – különösen a sajtok – árának emelkedése messze ellensúlyoz-ta. Az Agrimoney becslése alapján, bár a következő hónapokban az átlagárak még biztosan nem érik el az ez év április re-kordszintet, de mindenképpen „törté-nelmileg magas szinten maradnak”. Új-Zéland kibocsátása az utóbbi hónapok-ban rekordmagasságokba szökött, a kí-nai importőrök ugyanakkor mérsékelni akarják az óceániai ellátóktól való füg-gőségüket. Ezért a kínai vásárlások nö-vekedése új lehetőséget jelent az EU tagországok számára is, így pl. az Egye-sült Királyság ebben az évben először exportált teljes tejport Kínába. Ezekre a felismerésekre évekkel ez-előtt eljutottunk már. Akik e lapot olvassák, a világ legtájékozottabbjai közé tartoznak. Használják ki! Dol-gozzanak saját stratégiájukon, hogy ezt az előrelátást ki tudják használni! Szívesen segítünk. A Yili kínai tejfeldolgozó olasz kapcsolatot keres A China Daily, valamint több olasz hír-magazin november harmadik hetében arról számolt be, hogy Kína egyik legna-gyobb tejfeldolgozó vállalata, a Belső Mongóliában működő Yili stratégiai partnerséget alakított ki az olasz Steril-garda Alimenti céggel. A Yili az olasz a technológiai újítások hasznosítása révén elsősorban a tejminőség javítását sze-retné elérni. A Mantova-i székhelyű csa-ládi vállalkozás, a Sterilgarda az olasz tejpiac egyik legfontosabb szereplője, amely pozíciót nem elsősorban az általa

forgalmazott termékek mennyisége, ha-nem a folyamatos kutatási és újítási te-vékenysége révén sikerült kivívnia. A cégnek ultrapasztőrözés és a membrán-szűrés területén elért eredményei és újításai világviszonylatban is jelentősek, és elismertek. Az általa alkalmazott technológiai újítás lehetővé teszi a tej alacsony hőmérsékleten történő sterili-zálását, amely jelentős energia megtaka-rítással jár együtt, és – a magas fokon történő hőkezeléstől eltérően – megőrzi a tejben lévő fehérjék és egyéb anyagok teljes tápértékét. A tervek szerint a Yili és a Sterilgarda egy közös vállalkozást hoz létre, amely néhány hónapon belül már saját márkájú friss tejjel jelenik meg a kínai piacon. A Sterilgarda – saját már-kanévvel – már korábban is szállított tartós tejet Kínába. Fernando Sarzi, az olasz cég egyik vezetője óriási lehető-ségnek és saját sikeres teljesítményük-nek tekinti a kínai együttműködést, amelynek révén kínai piaci részesedésük számottevő növelésére számít. Ez a tranzakció is egyértelműen azt jelzi, hogy a kínai tejtermék importőrök fo-lyamatosan keresik a lehetőséget az óceániai beszállítóktól való függőség csökkentésére. A kínaiakról köztudott, hogy a know-how lopásban élen járnak. Minden élen járó technológiát megpróbálnak megszerezni, lehetőleg ingyen. A módszerűk hatalmas befektetések meglebegtetése. Óvatosan kell velük eljárni. A szingapúri Temasek résztulaj-don vásárlása a Yashili tejipari cégben A Shenzhen Daily, angol nyelvű hírportál november 12-én közölt tudósítása sze-rint a szingapúri Temasek befektető csoport 47 százalékos tulajdonrészt vá-sárolt a Hong-Kongi Yashili tejipari cég-



ben annak kínai anyavállalatától, a China Mengniu-tól. Az anyavállalat ugyanis kénytelen volt csökkenteni a részesedé-sét a Yashili-ben. További tulajdonrészt vásárolt még a cégben a Hopu vállalat és a British Virgin Islands holding is. A kül-földi cégek érdeklődése a kínai tejipari vállalkozások iránt – az ottani kereslet szárnyalása nyomán és az ország tej-szektorának előrevetített konszolidáció-ja hírére – az utóbbi hónapokban jelen-tősen megnövekedett. Nemzetközi elemzők szerint a tejtermékek forgalma az ázsiai országban 2017-ig előrelátha-tólag 89 milliárd US dollárra, azaz a je-lenleginek közel a kétszeresére emelke-dik. Ennek következtében az elsősorban tejpor gyártásra szakosodott Yashili vál-lalat részvényeinek értéke a legutóbbi három hónap alatt 17,4 százalékkal fel-jebb szökött (4,25 hong-kongi dollárra). Ausztrália tejtermelése Az Australian Farmers’ Federation hír-portálja november 3-án statisztikai ada-tokkal alátámasztva áttekintést adott az ausztrál tejtermelés aktuális helyzetéről. Ausztráliában jelenleg 8594 tejtermelő gazdaság működik, amelyek összesen 1,6 millió fejőstehenet tartanak, és éven-te 9,1 millió tonna tejet állítanak elő, ennek értéke 4 milliárd dollár körül mo-zog (1 ausztrál dollár ~ 207,73 Ft). Egy termelő üzemben átlagosan 220 tehenet tartanak, az egy tehénre jutó tejhozam pedig 5445 kg. A megtermelt tej 36 szá-zalékát tejporrá, 25 százalékát sajttá, 24 százalékát pedig vajjá dolgozzák fel, és a teljes mennyiségnek mintegy 45 száza-léka rendszeresen exportra kerül, ami évente 2,4 milliárd dollár körüli bevételt biztosít az országnak. Ezzel a mennyi-séggel Ausztrália 10 százalékkal része-sedik a tejtermékek világexportjából, és Új-Zéland (35 %), illetve az EU (32 %) után a harmadik helyet foglalja el az ex-portőrök sorában. Az ausztrál tejtermé-kek legnagyobb felvevő piacait Japán (19

%), Kína (10 %) és Szingapúr (9 %) ké-pezi. Emellett a belső fogyasztás is ma-gas, nevezetesen sajtból 12,9, joghur-tokból 7,1 kg-ot, tejből pedig 102,4 litert tesz ki. A tejtermelés az országban 27500 személynek ad munkát. Az utóbbi években az ausztrál tejterme-lést az ország jelentős részét sújtó szá-razság visszavetette, ami az alacsony felvásárlási árakkal párosulva nehéz helyzetbe hozta a termelőket (egyes elemzők szerint az ausztrál tejtermelés az összeomlás szélére került). Amerikai elemzők azonban úgy értékelik, hogy a 2014. év – a nemzetközi kereslet erőtel-jes növekedése révén – egy újabb fellen-dülést hozhat, és az ország tejkibocsátá-sa elérheti a 10 millió tonnát, miközben a teljes többlettermelés az export bőví-tését szolgálja. A Dairy Australia novem-ber 29-én tartandó éves közgyűlésére a szervezet alapszabályzatának jelentős módosítását irányozták elő, amelynek elfogadása nagymértékben javíthatja az ország tejtermelésének jövedelmezősé-gét, és ezáltal a tejtermelő gazdák anyagi helyzetét. A Fonterra megvásárolja az auszt-rál Tamar Valley Dairy céget A NZ Farmer hírportál november eleji tudósítása szerint a Fonterra új-zélandi óriáscég bejelentette, hogy megvásárolja a Tasmánia szigetén működő Tamar Val-ley Dairy céget, amelynek átadása még ebben az évben megtörténik. Ez rövid időn belül a Fonterrának a második ko-moly üzletszerzési akciója, amely né-hány héttel korábban már – 45 millió ausztrál dollár értékben – 6 százalékos tulajdonrészt szerzett az ugyancsak ausztrál Bega Cheese vállalatban. Az el-sősorban joghurtok gyártására és nagy-áruházak ellátására szakosodott Tamar Valley tasmániai cég ez év szeptemberé-re egy új üzem építése kapcsán 9 millió dollár körüli adósságot halmozott fel, és



az ebből következő likviditási gondok miatt végelszámolást kért maga ellen. A Fonterra már több év óta két saját tej-üzemet működtet Tasmánia szigetén, amelyek mintegy 260 termelőtől évente 500 millió liter tejet vásárolnak, és dol-goznak fel (a szigeten előállított teljes tejmennyiségnek közel felét), az újonnan szerzett vállalkozást – amellyel már ko-rábban is együttműködést folytatott – teljes mértékben ezekbe kívánja bein-tegrálni. Judith Swales, a Fonterra ausztráliai igazgatója elmondta, hogy a cég portfó-liójának kiegészítése szempontjából fon-tos lépésnek tekinti a Tamar Valley Dairy cég megvásárlását, és annak to-vábbi kiépítését, illetve bővítését tervezi, ezért az ott dolgozó 110 alkalmazott nagy részét is megtartja. General Mills és az USA joghurtüzlet A Dairy Reporter november 21-i számá-ban közölt tudósítás szerint az amerikai General Mills cég 2014-ben joghurt el-adásainak jelentős bővülésére számít, éspedig elsősorban a görög típusú jog-hurtjai népszerűségének növekedése révén. Ebből a termékből a vállalat for-galma ez év első negyedévében az előző év hasonló időszakához képest több mint 100 százalékkel növekedett. Mint ismeretes, a görög joghurtok fogyasztása az USA-ban, a Chobani vállalat vállalat megjelenése nyomán, néhány év alatt közel százszorosára emelkedett. A Gene-ral Mill malmára hajtja a vizet, hogy a Chobani ebben az évben bizonyos ter-mékeit kénytelen volt visszahívni a szu-permarketekből, mivel azok mintáiban penészgomba fertőzést találtak. Donald L. Mulligan, a General Mills vállalat pénzügyi igazgatója egy amerikai tejipa-ri konferencián kijelentette, miszerint a joghurt üzlet az USA-ban stabilizálódik, és a francia Sodial céggel közösen kifej-lesztett „Yoplait Greek 100” márka for-galma ebben az évben már elérte a 150

millió dollárt, és – a meglehetősen erős konkurencia ellenére – folyamatosan felfelé ível. Ennek alapján a General Mills joghurt forgalmának a jövő évben egy újabb 10 százalékos növekedése várha-tó. A tejtermelő telepeken keletkező metángáz hasznosítása az USA-ban A Dairy Today Magazine november 19-i számában közölt riport szerint az USA-ban mindössze 200 olyan tejtermelő telep működik, amely begyűjti, és hasz-nosítja a tehenek emésztése során kelet-kező metángázt, holott ezzel jelentős költségmegtakarítást lehetne elérni. Egyes európai országokban az ilyen te-lepek áramszükségletének akár 80 szá-zalékát is anaerób áramfejlesztőkből biztosítják, több mint 60 év óta kidolgo-zott technológiával. A New Jersey állam-ban működő Pennwood Farms 600 te-henes telepén a gázbegyűjtő és áramfej-lesztő üzemet egymillió dolláros állami támogatásból és USDA hitelből építették fel. Ez működteti a 180 kilowatt telje-sítményű generátort, és az egész farm szükségletét fedező mennyiségű elekt-romos áramot termel. Emellett trágyát is termel, és a farm számára évi 60 ezer dolláros megtakarítást eredményez. A tejfogyasztás csökkenése az USA-ban A Dairy Reporter november 26-i tudósí-tása szerint a tejfogyasztás az USA-ban a hetvenes évek közepe óta folyamatosan csökken. Az egy főre jutó fogyasztás 47 év alatt összesen 25 százalékkal esett vissza. Változott a forgalomban lévő friss tej összetétele is, nevezetesen 1975-ben a kiskereskedelmi forgalomban lévő ivó-tej 68 százalékát a teljes tej tette ki, ez az arány mára 26 százalékra apadt, sőt egyre növekszik a forgalmon belül az 1 százalékos zsírtartalmú tej aránya. Tör-ténik ez annak ellenére, hogy a vizsgált



időszakban a nyerstej relatív fogyasztói ára a többi élelmiszerek árához viszo-nyítva 20 százalékkal csökkent az or-szágban. Ezt a csökkenést elsősorban a nagyüzemi tejfeldolgozás költségeinek mérséklődése tette lehetővé. 1975-től napjainkig az USA-ban működő tejfel-dolgozó üzemek száma 87 százalékkal csökkent, az egy üzem által feldolgozott tej mennyisége viszont 500 százalékkal nőtt. Az USA növekvő tejtermék exportja ki-zárólag feldolgozott termékeket tartal-maz, tehát az nem vonja el az ivótejet a belföldi fogyasztók elől. Az egyedüli té-nyező, amely összefüggésbe hozható a tejfogyasztás csökkenésével, az a konku-rens italok fogyasztásának előretörése, amelyet az egyre újabb italok (pl. a kü-lönböző energiaitalok megjelenése ön-magában is ösztönöz. Ezért az amerikai tejfogyasztás csökkenése, szakértői vizsgálat szerint várhatóan tovább foly-tatódik, bár a csokoládé- és gyümölcs-ízesítésű tejalapú italok népszerűbbé válása valamelyest mérsékli azt. A mai amerikai trendek a holnap ha-zai trendjei. Éleződő vita a Warrnambool meg-szerzéséért A Dairy Reporter november 21 számá-ban arról számolt be, hogy újabb fordu-latot vett, és tovább éleződik az ausztrál Warrnambool Cheese and Butter tejfel-dolgozó vállalat megszerzéséért folyta-tott konkurenciaharc, amelyről már ko-rábban is tájékoztatást adtunk. Miután a múlt hónapban az ugyancsak ausztrál Murray Goulburn másodszorra a kana-dai Saputo-nál jóval magasabb árajánla-tot tett, az üzlet sorsa eldőlni látszott. Nagy meglepetésre azonban a Saputo ismét jelentős összeggel ráígért a Mur-ray Goulburn ajánlatára. Ennek nyomán, november harmadik hetében a

Warrnambool Igazgató Tanácsa egyhan-gúlag támogatta a Saputo ajánlatának elfogadását, amely már 500 millió auszt-rál dollár fölé emelkedett. A vállalat esetleges külföldi kézbe kerülése azon-ban heves tiltakozást váltott ki az auszt-rál tejtermelők körében. A Murray Goulburn az ausztrál versenyhivatalhoz akar fordulni, hogy a hatóság az ausztrál tejipar érdekeinek védelmében ne hagy-ja jóvá a Saputo üzletszerzését, és rész-vényeseit is arra biztatja, hogy lobbizza-nak a canberrai mezőgazdasági minisz-tériumnál ebben az ügyben. Antibiotikum és fájdalomcsillapító egyes tajvani tejtermékekben A Tajvanon árusított összes tejtermék akár 70 százaléka is tartalmazhat gyógy-szerszármazékokat, amelyek a tejet adó állatok szervezetéből kerültek a termé-kekbe - írja legújabb számában a Busi-ness Weekly című kínai magazin. A lap beszámolója szerint a szennyezés a legnevesebb és legkedveltebb gyártók termékeit is érintheti. A lap újságírói által szúrópróbaszerűen beszerzett és laboratóriumi vizsgálatra küldött min-tákban többféle vegyi származékot, így antibiotikumokat, lágyítószert, fogam-zásgátló tabletta és depresszió kezelésé-re alkalmazott gyógyszerek nyomát ta-lálták. Ezek a szerek a tejet adó tehenek szervezetéből kerültek a termékekbe, és sok esetben ártalmasak lehetnek az em-berekre. Hosszú távon allergiát okoz-hatnak, valamint felhalmozódnak a szer-vezetben, a gyerekekre és idősekre pe-dig a felnőtteknél akár tízszer nagyobb veszélyt is jelenthetnek. A gyártó vállalatok úgy nyilatkoztak, hogy a kérdéses árucikkeket a helyi mi-nőség-ellenőrzési hivatal bevizsgálta, s árusításra alkalmasnak találta. A labora-tóriumban kimutatott szerek a tiltott szerek listáján nem szerepelnek, illetve



az illetékes tárca nem szabott azokra mennyiségi határt. Az újságcikk megje-lenését követően Taipei Times című taj-vani napilap azt írta, hogy a helyi élelmi-szer- és gyógyszerhivatal felszólította az egészségügyi szervezeteket az ügy ki-vizsgálására és az esetleges bűnösök felelősségre vonására. Kínában az elmúlt években szinte mindennapossá váltak a tejtermékeket illető botrányok, amelyek

a hazai tejipari vállalatok jelentős meg-gyengülését eredményezték. Hogy az iparágat segítse, a kínai kormány szept-ember végén bejelentette: 30 milliárd jüanos (1000 milliárd forint) állami tá-mogatást nyújt a konszolidációra. (For-rás: MTI)

ELEMZÉSEK II. évfolyam - november


Elemzés I. Stabil maradt az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele Néhány évig stabilan őrizték pozícióju-kat a hagyományos kis boltok, de most újra nőtt a 400 méteresnél nagyobb üz-letek piaci részesedése. Stabil maradt az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele a Nielsen által folyamatosan mért kilencven élelmiszer kategória értékesítéséből 2012. decem-ber-2013. szeptember között, az előző hasonló periódushoz viszonyítva. Tíz hónap alatt a forgalom változatlanul mintegy 1 170 milliárd forintot ért el. Mennyiség szempontjából 3 százalékkal kevesebbet adtak el a boltok, mint egy évvel korábban. Többek között ezt álla-pítja meg a Nielsen fogyasztói informá-ciókat és ismereteket szolgáltató vállalat Kiskereskedelmi Indexe. Szembetűnik, hogy például olyan nagy kategóriák, mint a húskészítmény, sajt és ásványvíz mellett nőtt az otthoni fő-zés több hozzávalójának értékben mért kiskereskedelmi forgalma, tízhónapos összehasonlításban. Például az étolaj, liszt, túró és vaj eladása 1 és 7 százalék közötti mértékben emelkedett. Ezen kí-vül figyelemre méltó, hogy mind érték-ben, mind mennyiségben nőtt a forga-lom táblás csokoládéból és édes keksz-ből. Az otthoni főzés hozzávalói iránt külö-nösen az északkeleti és a délnyugati me-gyékben nagy a kereslet. Amíg a teljes hazai élelmiszer-kiskereskedelem for-galmából az északkeleti üzletek 20, a délnyugatiak pedig 12 százalékkal ré-szesednek, addig ezekhez az átlagokhoz képest 1-5 százalékponttal nagyobb arány jut az említett két régióra többek között a tejföl, étolaj, margarin, liszt,

túró, fűszer és ételízesítő bolti eladásá-ból. (Az északkeleti Nielsen-régiót a kö-vetkező megyék alkotják: Borsod-Abaúj Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg. Délnyugat: Ba-ranya, Somogy, Tolna és Zala.) Ami a bolttípusokat illeti, a hagyomá-nyos kis üzletek stabilan őrizték piaci részesedésüket a legutóbbi években, de most újra nőtt a koncentráció. A 400 négyzetméteres és nagyobb üzletek 66 százalékos részaránya a Nielsen által mért élelmiszerek kiskereskedelmi be-vételéből 1 százalékponttal nagyobb, mint az előző tízhónapos időszakban. Ez annak a következménye, hogy a szu-permarketet és diszkontot magában fog-laló 401-2 500 négyzetméteres csatorna mutatója 35 százalékról 36-ra emelke-dett. Ezzel egyidőben az 51-200 négy-zetméteres boltok részaránya 18 száza-lékról 17-re csökkent. A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória – értékben mért – kiskereskedelmi forgalmából a bolttípusok piaci részesedése, százalékban.

Bolttípus 2011. december- 2012. december-

2012. szeptember 2013. szeptember

2 500 nm felett 30 30

401-2 500 nm 35 36

201-400 nm 8 8

51-200 nm 18 17

50 nm és kisebb 9 9 Forrás: Nielsen fogyasztói információkat és is-mereteket szolgáltató vállalat

Elemzés II. Tíz magyar vásárlóból hét díjazza, ha lojalitását egy lánc hűségprog-rammal ismeri el Legkitartóbbak a fogyasztók a mobil-szolgáltatók és a mobilkészülékek már-kái mellett

ELEMZÉSEK II. évfolyam – november


Hazánkban a teljesen lojális válaszadók aránya általában nagyobb, mint az euró-pai átlag Budapest, 2013. november 12. – Ma-gyarországon a fogyasztók 46 százaléka vásárol olyan üzletben, amely hűség-programot kínál lojális vevőinek. Pedig van rá igény: tízből hét honfitársunk szívesebben vásárol ott, ahol hűségprog-rammal díjazzák ragaszkodását. Többek között ezt állapította meg a Nielsen fo-gyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat ötvennyolc ország-ban végzett felmérése a fogyasztók loja-litásáról. A kutatás keretében a Nielsen felmérte a márkák iránti hűséget is tizenhat ter-mékcsoporttal és szolgáltatással kapcso-latban. Ebből a szempontból a mobil-szolgáltatók és a mobilkészülékek gyár-tói viszik a pálmát. Előbbinél a megkér-dezett magyarok 87, utóbbinál 84 száza-léka lojális teljesen vagy általában. „Tel-jesen” azt jelenti, hogy kitart márkája mellett, „általában” pedig azt, hogy csak jelentős előny miatt vált márkát. A többi válaszadó a mobilszolgáltatóknál, vala-mint mobilkészülékek márkáinál azt mondja, hogy nem lojális egyikhez sem. Hűség szempontjából sorrendben kö-vetkezik Magyarországon, egyaránt 79 százalékos említéssel a teljes vagy álta-lános lojalitás a szupermarketek és más boltláncok, szépség- és testápoló szerek, valamint elektromos háztartási készülé-kek márkái iránt. Alig maradnak el tőlük, a teljesen vagy általában lojális fogyasztók 78-78 száza-lékával a szórakoztató elektronikai ké-szülékek mellett a személyes használatú számítógép márkák, valamint a kábel- vagy internetszolgáltatók. Kiterjedt a felmérés négy élelmiszer ka-tegóriára is. Közülük a cereáliák márkái iránt leghűségesebbek a magyar fo-

gyasztók (76 százalék), majd a további sorrend: szénsavas üdítőital (68), snack, amibe beletartozik a cukorka, chips, keksz és más édesség (67), valamint al-koholos ital (65). Óriási választék világában élünk, ahol nem könnyű kitűnni, állapítja meg a Nielsen tanulmánya a felmérés eredmé-nyeivel kapcsolatban. Ahhoz, hogy egy márka kiérdemelje a fogyasztók hűségét, több is kell, mint jó terméket kínálni. Például az ár, csomagolás, vevők kiszol-gálása, ismertség és tekintély is fontos tényező a vásárlási döntések folyamatá-ban. A lényeg eljutni addig a pontig, amelynél egy fogyasztót megnyernek, hogy kitartson adott márka vagy szolgál-tató mellett, és ne váltson át másikra. Ezzel összefüggésben Julie Currie, a Nielsen lojalitásért felelős szenior el-nökhelyettese hangsúlyozza a követke-zőket: „Ahogyan a fogyasztók szóban meghatározzák lojalitásukat, az szoro-san összefügg azzal, amit aztán meg is vásárolnak. Így ha akár csak kicsivel el-mozdul a hűséghez kapcsolódó vélemé-nyük, már jelentősen megváltoznak tet-teik. Habár a fogyasztók felfogása a loja-litásról világszerte viszonylag kiegyen-súlyozott, azért ami a kiskereskedelmet és a szolgáltatókat illeti, akad néhány figyelemre méltó trend is. Például az elfogyasztható termékek, valamint az online kereskedelem kínálatában sok a hasonlóság, ezért mindkettőnél nagy az esély arra, hogy a fogyasztók váltanak”. Összességében megállapítható, hogy a magyarok lojalitása néhány szempont-nál eltér az európai trendektől. Például amíg a bankokhoz és más pénzintéze-tekhez való teljes vagy általában vett hűség nálunk a válaszadók 69 százalé-kának véleménye alapján sorrendben a tizenkettedik, addig a bankok, pénzinté-zetek a vizsgált huszonkilenc európai ország átlagában a második helyen áll-nak, 73 százalékos említéssel. (Európá-

ELEMZÉSEK II. évfolyam – november


ban átlagosan legtöbben lojálisak a szépség- és testápoló szerek márkáihoz; a megkérdezettek 86 százaléka). További figyelemre méltó eltérés, hogy hazánkban a teljesen lojális fogyasztók aránya általában nagyobb, mint az euró-pai átlag. Amíg Magyarországon a fogyasztók 46 százaléka vásárol olyan üzletben, amely hűségprogramot kínál lojális vevőinek, addig ugyanezt huszonkilenc vizsgált európai országban a megkérdezettek átlag 61 százaléka mondhatja el. A kérdésre, hogy milyen hűségprogra-mot kedvel legjobban, a magyarok 83, és a megkérdezett európaiak átlag 82 szá-zaléka az árengedményt vagy az aján-dékba kapható terméket említette. Utá-na mind hazánkban, mind földrészünk átlagában 34 százalék mondta az ingye-nes szállítást. A kiváló vevőszolgálatot nálunk a válaszadók 25, Európában átlag 32 százaléka mondta. Exkluzív terméket vagy eseményen való részvételt díjaz a magyarok 15, európaiak átlag 22 száza-léka. „Melyik az a legfontosabb tényező, amely arra késztetheti önt, hogy márkát

vagy szolgáltatót váltson?” Erre a kér-désre a magyar megkérdezettek 51 szá-zaléka válaszolta, hogy jobb ár, további 23 százalékuk pedig azt, hogy jobb szol-gáltatás. Utána a sorrend: jobb minőség 18, jobb választék 7, jobb reklám 1 szá-zalék. Az európai megkérdezettek legnagyobb része, átlag 54 százaléka is a jobb árat nevezte meg, mint elsődleges szempon-tot. A jobb minőséget 22, majd a jobb szolgáltatást 11, továbbá a jobb válasz-tékot 8, végül pedig a jobb reklámot, 5 százalék említette. Az üzletben, ahol ön vásárolni szokott, kínálnak hűségprogramot? Néhány európai országban az igennel válaszolók aránya. Százalékban.

% Magyarország 46 Európai átlag 61 Ausztria 61 Csehország 53 Franciaország 87 Horvátország 63 Lengyelország 56 Norvégia 33 Románia 53 Szlovákia 83

Forrás: Nielsen fogyasztói információkat és is-mereteket szolgáltató vállalat

PÁLYÁZATI HÍREK II. évfolyam - november


A pályázatok benyújtása 2013. dec-ember 9 - 2014. január 15. között le-hetséges a tervezet szerint. Forráskimerülés esetén korábban bezárják a jogcímet! Támogatás célja Hazai vállalkozások különféle belső fej-lesztéseinek (pl. technológia fejlesztése, gépbeszerzés) támogatása pályázati pro-jekt keretében annak érdekében, hogy ezen beruházások révén fejlődhessenek a vállalkozások, új munkavállalókat fog-lalkoztathassanak, és új piacokat szerez-hessenek. Támogatási kérelmet induló – de 2013. szeptember 1-én már működő - vállalkozás is nyújthat be. Támogatható tevékenységek Mindkét célterületen a jogcím szem-pontjából szűkített gépkatalógusban szereplő, kis- illetve nagyértékű technológiai berendezések, gépek beszerzése támogatott. Építési beruházás is támogatható, amennyiben:

- nem építési engedély köteles - kapcsolódik a gépbeszerzéshez - a munkák szerepelnek az ÉNGY-

ben A támogatásra fordítható keretösszeg összesen 60 milliárd Ft, ebből

− az állattenyésztés fejlesztésére 35 milliárd Ft. A keretösszeg leg-

alább 25%-a kisértékű gépbe-szerzésekre fordítandó;

− az élelmiszer-feldolgozásra 25

milliárd Ft. A keretösszeg leg-alább 25%-a kisértékű gépbe-szerzésekre fordítandó;

A maximálisan igényelhető támogatás 250 millió Ft. Állattenyésztési fejlesztés esetében

az igényelhető támogatás mértéke Beépített gépek, technológia

- az elszámolható kiadás 40%-a; - KAT-területen vagy NATURA

2000 területen megvalósuló be-ruházás esetén az elszámolható kiadás 50%-a;

- ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, az elszámolható kiadás 50%-a;

- ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, és a beruházás KAT-területen vagy NATURA 2000 te-rületen valósul meg, az elszámol-ható kiadás 60%-a;

Nem beépítendő technológiai vagy mobil

berendezések

− az elszámolható kiadás 35% Élelmiszerfeldolgozás esetében az igényelhető támogatás mértéke Mezőgazdasági termelő ügyfél

- az elszámolható kiadás 40%-a; - KAT-területen vagy NATURA

2000 területen megvalósuló be-

ÁTK és ÉLIP pályázat

hazai vállalkozások számára

-TERVEZET-

PÁLYÁZATI HÍREK II. évfolyam - november


ruházás esetén az elszámolható kiadás 50%-a;

- ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, az elszámolható kiadás 50%-a;

- ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, és a beruházás KAT-területen vagy NATURA 2000 te-rületen valósul meg, az elszámol-ható kiadás 60%-a;

- Nem mezőgazdasági termelő ügyfél

- az összes elszámolható kiadás 50%-a,

- ha a beruházás a Közép-Magyarországi régióban valósul meg, akkor a beruházás elszá-molható kiadásának 40%-a,

- nagyvállalat (250-750 fő foglal-koztatott között) 25%, Közép-Magyarországon 20%.

Az állattartó telepek fejlesztésére támo-gatás akkor vehető igénybe, ha az ügyfél:

- állattartó telepen valósít meg be-ruházást

- nincs futó állattenyésztő telepi pályázata, vagy

- van futó pályázata, de: o benyújtotta az utolsó kifize-

tési kérelmét, és megkapta rá a kifizetési határozatot, vagy

o megkezdte a korábban támo-gatott beruházását, és már nyújtott be kifizetési kérel-met, vagy

o nem nyújtott még be kifizeté-si kérelmet, de lemond a megítélt támogatásról

Az élelmiszer-feldolgozás vonatkozásá-ban támogatás akkor vehető igénybe, ha az ügyfél:

- élelmiszeripari üzemben valósít meg beruházást

- KKV vagy nagyvállalat - nincs futó élelmiszer-feldolgozás

pályázata, vagy - van futó pályázata, de:

o benyújtotta az utolsó kifize-tési kérelmét, és megkapta rá a kifizetési határozatot, vagy

o megkezdte a korábban támo-gatott beruházását, és már nyújtott be kifizetési kérel-met, vagy

o nem nyújtott még be kifizeté-si kérelmet, de lemond a megítélt támogatásról

Egyéb fontos tudnivaló: A beruházásokat 2014. december 31-ig meg kell valósítani, és 2015. január 31-ig be kell nyújtani az utolsó kifizetési ké-relmet.

Holstein Monitor

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének a tejszektorra specifikált hírlevele

Megjelenik minden hónap végén

Megjelenés módja elektronikus, pdf formátumban

Kiadja a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete

1134 Budapest, Lőportár utca

Telefon: (1) 412 5050

Telefax: (1) 412 5052

E-mail: [email protected]

***

Szerkeszti

az Agrár Európa Kft.

1024 Budapest, Fillér utca 10/b.

Telefon: (1) 266 5622

Telefax: (1) 266 5629

E-mail: [email protected]

Kapcsolat: Fórián Zoltán [email protected]

A cikkekre vonatkozó

szerkesztői kommentárok

a vonatkozó cikk után

elkülönítve olvashatók.

***

Documents

Holstein Monitor 2013 november · Tartalom Az utolsó pályázatok ebben a pénzügyi ciklusban 1 HAZAI - Terítéken a tejszektor 2 Cél az állattelepek hatékony energiaellátása