Tartalom SZERKESZTŐI GONDOLATOK

A globális trendek jól orientálnak 2. HAZAI

1,1 milliárd forint tejtámogatást osztott ki az MVH 3. Megállapodást kötött a Tesco és a Tej Terméktanács 3. Kínai és orosz piacra termel a magyar tejporgyár 4.

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK 5. EU

Dinamikusan nő a tejtermékek iránti kereslet 8. Bővülő olasz sajtexport 9. A dán tejtermelés legfrissebb hírei 10. Hollandia, mint sajt nagyhatalom 10. Trend: gyógyszer-felhasználási limit 11. A német hatóság példát statuál 11. Ausztria tejtermelése a kvótakifutás után 15 százalékkal bővülhet 12. A svéd tejszektor kész feladni a teljes GM-mentesség alapelvét 12. A Friesland Campina és a kínai Huishan közös vállalkozása 13. A tej, mint a német agrártermelés sarokköve 13. Lengyelország tejtermelése: kvótatúllépés és bővülő exportlehetőségek 14. Ciolos egy újabb tejválság lehetőségére figyelmeztet 14. A romániai Albalact növekvő forgalma 15. A Danone értékesíti a funkcionális termékek üzletágát 15. Dán tudományos támogatás a tevetej forgalmazóknak 16. Az Arla fúziója a belga Walhorn szövetkezettel 16. A tejárak alakulása Spanyolországban 17. A cseh tejtermelés aktuális problémái 17. Írország: veszélyesen növekvő tejimport 18. A finn Valio új beruházása 18. Az angliai Booths cég magasabb árat fizet a tejszállítóknak 19. A Francia Parasztszövetség állásfoglalása 19. Az EU tejhasznú szarvasmarha állománya és tejtermelése 20. A Lakeland Dairies sikeres éve 20. Nyári tejipari továbbképzés a Liverpooli Egyetem szervezésében 21.

VILÁG – Nigéria tejpiaca 22. Argentína az utolsó pillanatban szerzett jogosultságot 22. India tejtermelése 22. Kazahsztán tejtermelése 23. Jelentős beruházások várhatók az ausztráliai tejiparban 23. Rovarok állati takarmányként való hasznosítása 24. Svájc nem akarja a tejpiac liberalizálását 25. Oroszország nem engedi be a Krím területére az ukrán tejtermékeket 25. Oroszország tejtermék importja tovább növekszik 26. Orosz beviteli tilalom osztrák tej- és hústermékekre 26. Az Olam tejfeldolgozó cég 8 ezer hektár földet értékesít Uruguayban 26. Az USA sajtexportja és az európai védett földrajzi megjelölések kérdése 27. Uruguay, mint Brazília elsőszámú tejtermék ellátója 27. Uruguay: biogáz telep 22 tejüzem összefogásával 28. Sajtháború Kína és az Egyesült Királyság között 28. Fehéroroszország tejport szállít Venezuelába 29.

ELEMZÉSEK Fellendülőben a műszaki termékek piaca 2014 első negyedévében 30. Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 32. Ismét enyhén nőtt a kereskedelmi márkák részesedése 33.

SZUBJEKTÍV Ismét egy új fogalmat kell megtanulnunk: EIP 34.

SZERKESZTŐI VÉLEMÉNY III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 2 iroda@holstein.hu

Szerkesztői gondolatok A globális trendek jól orientálnak Mára mindenki számára nyilvánvaló, hogy a korábban csekély export-irányultsággal bíró tejszektor mára egyértelműen függ a külpiactól. A terméktöbblet elhelyezésénél szinte csak az exportpiacok jöhetnek szóba. Ennél fogva azok ismerete létkérdéssé vált. Ha röviden szeretnénk összeszedni azokat a tendenciákat, amelyek jelenleg és az elkö-vetkező években meghatározóak lesz a tejtermékek világpiacán, akkor három csoportot kell említenünk. Az elsőt azok a piacok alkotják, amelyek kereslete dinamikusan emel-kedik, illetve fog emelkedni: Afrika, Kelet-Ázsia és Dél-Amerika. A második csoportba termékcsoportok vannak, amelyek meghatározói lesznek a hozzáadott érték növelésé-nek: a funkcionális (sport és gyógyászati) termékek. A harmadik csoport a minőségi és fenntarthatósági igényekből áll.

HAZAI HÍREK III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 3 iroda@holstein.hu

1,1 milliárd forint tejtámogatást osz-tott ki az MVH Közel 1500 ügyfél részesült támogatás-ban A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal május első napjaiban elindította az átmeneti nemzeti tejtámogatás vég-kifizetését. A jogcím keretében közel 1500 ügyfél több mint 1,1 milliárdos támogatásban részesül. Az átmeneti nemzeti tejtámogatás bázisjogosultsá-gonként 4 forintos támogatási összegé-ből 1,95 forintos előlegfizetést kaphat-tak az arra jogosultak. Az előlegfizetés keretében több mint 3,6 milliárd forint került kifizetésre közel 5000 gazdálko-dó részére. A teljes támogatási keret 7,7 milliárd forint. Megállapodást kötött a Tesco és a Tej Terméktanács A Tesco-Global Áruházak Zrt. csütör-tökön a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tagja lett, s ezzel egy időben a szervezetek vezetői, Mélykuti Tibor, a Terméktanács elnöke, és Nigel Jones, az áruházlánc vezérigazgatója megállapodást írt alá. Az együttműkö-désben olyan közös célokat határoztak meg, melyek a hazai piaci szereplői, egyúttal pedig a vásárlók közös érdekeit képviseli. A Tej Terméktanács alapvető célja, hogy a piac szereplői között egy szabá-lyozott viszonyrendszer alakuljon ki, valamint, hogy a tejágazat piaci szerep-lői rendelkezzenek azokkal az ismere-tekkel (különösen információkkal, ada-tokkal és előrejelzésekkel), amelyek szükségesek a gazdasági tevékenység tervezhetőbbé tételéhez, valamint az eredményes működéshez. A Termékta-nács munkájának célja továbbá, hogy a tej és tejtermékek hazai fogyasztása növekedjen és a magyar tejágazat társa-dalmi megítélése javuljon.

A hazai beszállítók kiemelt partnere-ként a Tesco számára is kiemelten fon-tos, hogy a tej ágazat szereplői egysé-ges rendszerben, azonos elvek alapján működjenek, ezzel is biztosítva a fo-gyasztók minőségi kiszolgálását. Az áruházlánc tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak, és sokkal inkább a minőségi termékek irányába nyitnak. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a magyar termékek népszerűsége is, az általuk generált for-galom is stabil emelkedést mutat. A Tesco polcain a friss tej kategóriában 100 százalékig magyar beszállítók, 100 százalékosan magyar tejét értékesíti, s komoly erőfeszítéseket tesz a friss tej részarányának növelése érdekében az UHT tejjel szemben. Ennek eredménye pedig már a piacon is érezhető, hiszen az UHT tej aránya a friss tejjel szemben 72-28 százalékról a 68-32 százalék felé mozdult el az elmúlt hónapokban. „Büszke vagyok rá, hogy a Tesco mos-tantól a Tej Terméktanács tagja lett, s tapasztalatainkkal, szakértelmünkkel támogatni tudjuk a közös munkát. Bí-zom benne, hogy piaci ismereteinkkel hozzá tudunk járulni a szervezet és ezen keresztül a hazai beszállítók fejlődésé-hez. Biztos vagyok benne, hogy a közös munka eredményéből a piac minden szereplője, illetve a fogyasztók is csak profitálnak majd” – mondta el Nigel Jones, a Tesco-Global Áruházak Zrt. vezérigazgatója. „Reményeink szerint a Tesco-Global Áruházak Zrt. tagsági körünkbe történő felvétele, illetve a megkötött megálla-podásunk példaértékű lehet más kiske-reskedelmi szereplőknek, illetve az egész élelmiszergazdaság számára. A megállapodásban közös célokat fogal-maztunk meg, együttműködést határoz-tunk el olyan témakörökben, melyekben egyértelmű a piaci szereplők érdekkö-

HAZAI HÍREK III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 4 iroda@holstein.hu

zössége. Ezen túlmenően néhány pont-ban konkrét vállalásokat is tett a két szervezet.” – mondta Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke, majd hozzá-tette: Azt várjuk, hogy a piaci szerve-zettség további jelentős javulásával, a konzultációs és együttműködési lehető-ségek kiszélesítésével – a hazai fo-gyasztók érdekeit szem előtt tartva – jelentősen tudjuk javítani a tejágazatban dolgozó valamennyi vállalkozás helyze-tét, a termékpályán felmerülő problé-mákat könnyebben, gyorsabban és ha-tékonyabban tudjuk közös erővel meg-oldani.” Mivel a trendek már tartósan alátá-masztják a hazai termékek előretöré-sét, kockázatmentes bevállalni a hul-lámlovaglást. Mindenkinek jó, és biz-tosan jönnek majd ki belőle pozití-vumok. Egy korábbi számban már megírtam, hogy további láncok is be-állnak majd e „divathullám” mögé. A dolog itt nem ér véget. A fogyasztó hamarosan már a minőség iránt is érzékeny lesz. Tudatának közös fej-lesztése pedig igenis igényli a termék-lánc szereplőinek és érintettjeinek összefogását. Kínai és orosz piacra termel a ma-gyar tejporgyár Hamarosan ismét üzemel az egykori berettyóújfalui tejporgyár: a jelenleg folyó átalakítási munkák, és az engedé-lyeztetési eljárás befejezését követően júniustól megindul a próbagyártás, majd a folyamatos termelés az üzemben - közölte Galló Ferenc, a Berettyóújfa-lui Tejporgyár Kft. ügyvezető igazgató-ja az MTI-vel. Tájékoztatása szerint felvidéki magya-rok indítják újra a tejporgyárat, amely négy magánszemély tulajdonában van: 90 százalékban egy felvidéki testvérpár,

5-5 százalékban pedig a menedzsment a tulajdonos. Az egykori tejporgyárat március 13-án vásárolták meg az új tulajdonosok, és azonnal megkezdték az átalakítási munkálatokat - tette hozzá Galló Ferenc megjegyezve, hogy az idén még sűrített tejből készítik a sovány tejport, de jövő-re már tejet vásárolnak fel a környékbe-li gazdáktól. A sovány tejport kínai és orosz piaco-kon értékesítik, míg hazai üzletláncok-ba - Spar, Coop - júniustól instant ter-mékeket: kakaóport és kávé krémport szállítanak. Júliusban megkezdik a sajt-gyártást is a berettyóújfalui gyárban. Kerekes György, a hazai KKV-k ex-portpiacokra segítéséért felelős Magyar Nemzeti Kereskedőház ügyvezetője az Agrárszektorral készült interjújában elmondta, hogy az ázsiai piacok felől intenzív érdeklődés mutatkozik a ma-gyar tejpor iránt, ami összhangban van a tejporgyár újraindulásának hírével. Az ügyvezető tájékoztatása szerint jelenleg 20 alkalmazottjuk van, számuk augusz-tusra 47-re emelkedik, jövőre pedig, miután megkezdődik a tejfelvásárlás, 120 embernek biztosít munkalehetősé-get az üzem. A Berettyóújfalui Tejporgyár tervezett éves árbevétele 6 milliárd forint - mondta el az MTI érdeklődésére Galló Ferenc. A Magyar Nemzeti Kereskedőházzal tessék kérem számolni. Ez egy keres-kedelemmel foglalkozó csapatnak, nem pedig hivatalnak tűnő kezdemé-nyezés.

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 5 iroda@holstein.hu

A gazdasági növekedés kétségtelenül elkezdődött Magyarországon. Az alap-kamattal kapcsolatos véleményem, hogy kissé már túl is lőttünk a célon, további csökkentésre nem számítok. Ami a forint árfolyamát illeti, gyengü-lés várható, ami előbb-utóbb véget vet az infláció nélküli világnak.

Az euró/forint és a dollár/forint devizaárfolyam alakulásahavi átlag, 2010 január - 2014 április 307,33

222,51

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

20

04.

20

05.

20

06.

20

07.

20

08.

20

09.

20

10.

20

11.

20

12.

20

13.

20

14.

Euró/ECU

US dollár

A jegybanki alapkamat alakulása

1990-2014, %

2,5%

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

1990

.10.

15

1991

.10.

15

1992

.10.

15

1993

.10.

15

1994

.10.

15

1995

.10.

15

1996

.10.

15

1997

.10.

15

1998

.10.

15

1999

.10.

15

2000

.10.

15

2001

.10.

15

2002

.10.

15

2003

.10.

15

2004

.10.

15

2005

.10.

15

2006

.10.

15

2007

.10.

15

2008

.10.

15

2009

.10.

15

2010

.10.

15

2011

.10.

15

2012

.10.

15

2013

.10.

15

Forrás: MNB

A CDS felár eközben tartósan csökken. Egyre olcsóbb a külső finanszírozás, bár a hazai növelése a leginkább kívá-natos. Ennek azonban – ne feledjük – mindig ára van. Ha a betéteseknek (értsd állampapírba fektető hazaiak-nak) magasabb kamatot, miközben a vállalkozási hitelekhez alacsonyabb kamatot társítunk, akkor annak vesz-teségét úgy kell felfogni, mint az MNB befektetését a gazdasági növekedésbe, nem kis kockázattal. A gazdasági kilá-tások egyik jó mércéje lehet a hitelezés élénkülése, amire még várni kell. A vál-lalkozások, ahogy a lakosság is, ide-genkedik a hitelfelvételtől. Nagyon fon-

tos tehát mindkét réteg komfortérzeté-nek csökkentése.

Magyar CDS felár

2012. április 27-től 2014. május 19-ig

630

201

0

100

200

300

400

500

600

700

27.0

4.20

12

29.0

5.20

12

28.0

6.20

12

30.0

7.20

12

31.0

8.20

12

03.1

0.20

12

05.1

1.20

12

05.1

2.20

12

04.0

1.20

13

05.0

2.20

13

07.0

3.20

13

11.0

4.20

13

13.0

5.20

13

12.0

6.20

13

12.0

7.20

13

13.0

8.20

13

12.0

9.20

13

14.1

0.20

13

13.1

1.20

13

16.1

2.20

13

21.0

1.20

14

20.0

2.20

14

25.0

3.20

14

16.0

5.20

14

Forrás: dbresearch.com

A NAV által közzétett üzemanyagárak szerint 2014 júniusában 428 forinton számolható el a gázolaj litere. A KSH fogyasztó gázolajára utólagos közlés, ezért kissé lemaradva, áprilisra 423 forintot jelez. Továbbra is egy jól lát-ható sávban mozog az üzemanyagár.

A gázolajár alakulása, Ft/l

2009 január - 2014 június

NAV - KSH

200

250

300

350

400

450

500

jan

máj

szep

t

jan

máj

szep

t

jan

máj

szep

t

jan

máj

szep

t

jan

máj

szep

t

jan

máj

Forrás: NAV, KSH

A világpiaci olajár 103,0 dollár körül van május végén. Ahogy azt a múlt hó-napban jeleztük, a gyenge forinttal kie-gészülve az „ukrán válság” magasabb üzemanyagárakat hozott. Ugyanez a kombináció fog az előttünk álló hetek-ben is üzemanyagár-emelkedéseket hozni Magyarországon.

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 6 iroda@holstein.hu

A világpiaci olajár alakulása az elmúlt egy évben, USD/hordó

Forrás: plusz500.hu

Az energiaárak április folyamán sem változtak.

Villamos energia ár, 10kWh 2007 január - 2014 április

389

300

320

340

360

380

400

420

440

460

480

500

jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Vezetékes gáz ár, 1 m3

2007 január - 2014 április

108

90

95

100

105

110

115

120

125

130

135

140

jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

má

jún júl

aug

sze

okt no dec jan

feb

má

ápr

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Forrás: KSH

Az alábbi grafikon az új-zélandi, ame-rikai és a brazil árak alakulását mutat-ja euróban számolva. A vizsgált orszá-gokban áprilisban is folytatódott a tej-árak emelkedése. Ami a kilátásokat illeti, mivel állomá-nyának csökkenése miatt Kína import-ja tovább emelkedik idén is, az árak emelkedni fognak.

Termelői tejárak, euró/100kg

2011 január - 2014 április 40,41

40,51

31,72

25

27

29

31

33

35

37

39

41

43

janu

ár

febr

uár

már

cius

ápril

is

máj

us

júni

us

júliu

s

augu

sztu

s

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

r

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

is

máj

us

júni

us

júliu

s

augu

sztu

s

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

r

dece

mbe

r

janu

árfe

bruá

r

már

cius

ápril

is

máj

us

júni

us

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

r

dece

mbe

r

janu

ár

febr

uár

már

cius

ápril

is

2011 2012

NZ

USA

Bra

Forrás: clal.it

Ahogy arról a hírek között a múlt hó-napban beszámoltunk, az Európai Unió átalakította tejpiaci információs rendszerét. Remélem, lassan feláll az új rendszer, mert valamire mégiscsak fogni kellene azt, hogy a márciusi tej-árak a vizsgált országok többségében érdemi csökkenést mutattak. A piacok év eleji pangó időszaka lassan véget ér, a túltermeléssel kapcsolatos félelmek várhatóan enyhülni fognak. Emiatt ar-ra, számítok, hogy az EU-n belüli lefelé mutató ármozgás nem válik tendenciá-vá.

Tejárak térségünkben, euró/100kg

2008 január - 2014 március

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

40,00

45,00

2008

m01

2008

m05

2008

m09

2009

m01

2009

m05

2009

m09

2010

m01

2010

m05

2010

m09

2011

m01

2011

m05

2011

m09

2012

m01

2012

m05

2012

m09

2013

m01

2013

m05

2013

m09

2014

m01

cz

de

hu

pl

ro

sk

Forrás: Eurostat

Az EU tejtermék tömegcikkeinek ára fenti megállapításomat cáfolni látszik, hiszen a hetek óta tapasztalható csök-kenés folytatódik. Ez jellemzően a ke-reskedők kiváró taktikáinak köszönhe-

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 7 iroda@holstein.hu

tő, akik látva a teljes kapacitással mű-ködő feldolgozókat, a készletek emel-kedését, kivárnak, s már ezzel is lefelé nyomják az árakat. Ezen a helyzeten a világpiaci értékesítési lehetőségek bő-vülése tud változtatni, amire az évnek ebben az időszakában már joggal szá-míthatunk.

Tejtermékek átlagárai az EU-ban, euró/100kg

2013-ban és 2014-ben

150

200

250

300

350

400

450

2013

.01.

06

2013

.02.

06

2013

.03.

06

2013

.04.

06

2013

.05.

06

2013

.06.

06

2013

.07.

06

2013

.08.

06

2013

.09.

06

2013

.10.

06

2013

.11.

06

2013

.12.

06

2014

.01.

06

2014

.02.

06

2014

.03.

06

2014

.04.

06

2014

.05.

06

vaj

soványtejpor

teljes tejpor

Forrás: Eurostat

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 107,70 forint/kg volt 2014 áprilisában, 17 százalékkal halad-ta meg az egy évvel korábbit. A nyers-tej felvásárlása 8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A fehérjetartalom 0,02 százalékpontos és a zsírtartalom 0,03 százalékpontos mérséklődése miatt a nyerstej ára 1,5 százalékkal csökkent áprilisban a már-ciusihoz képest. Magyarországon a nyerstej kiviteli ára 105,77 forint/kg volt 2014 áprilisában, egy év alatt 1 százalékkal mérséklődött és 2 százalékkal maradt el a belpiaci ártól. A teljes nyerstej kivitele 13 szá-zalékkal csökkent, ezen belül a terme-lők és a kereskedők nyerstejexportja 3 százalékkal, a feldolgozóké 35 száza-lékkal esett a vizsgált időszakban. Az export árak régen nem mutatnak ilyen arányt a belföldiekhez képest. Ez is szerepet játszik abban, hogy csökken a felvásárlási ár.

A tehéntej termelői átlagára, Ft/kg

2004 január - 2014 április

KSH - AKI

96,5

112,0

március

107,7

április

94,2

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

100,0

110,0

120,0

J F M Á Mj

Jú Jl

Au Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl

Au Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl

Au Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl

Au Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl

Au Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl

Au Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl

Au Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl

Au Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl

Au Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl

Au Sz O N D J F M Á

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

A KSH adatai szerint a kukorica ára 47,2 Ft/kg, a búzáé 54,5 Ft/kg volt már-ciusban. Ez immár trendszerű, bár las-sú emelkedés. Szükségszerűen világpia-ci hátterű. Véleményem szerint azon-ban nem lesz hosszú és erős.

A búza és a kukorica termelői ára, Ft/kg

2008 január - 2014 március

54,5

búza

47,2

kukorica

0

10

20

30

40

50

60

70

80

J F M Á Mj

Jú Jl Au

Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl Au

Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl Au

Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl Au

Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl Au

Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl Au

Sz o N D J F M

2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

Forrás: KSH

Ahogy azt az alábbi chicagói kukorica-ára mutatja, immár lassan egy hónapja lefelé mozog a világpiaci ár. Ez azt je-lenti, hogy nem mutatkozott tartósnak az előző hónapok emelkedő ártrendje. Ezt a hazai állattartók számára még két tényező is erősíti. Egyik a jó termés, amely világszerte mutatkozik, a másik az ukrán gabona-kontingens, amelynek egy része hozzánk is eljuthat.

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 8 iroda@holstein.hu

Dinamikusan nő a tejtermékek iránti kereslet A tejtermékek iránti világpiaci ke-reslet várhatóan felülmúlja a kíná-latot, és az uniós tejtermelőknek olyan helyzetben kell lenniük, hogy kihasználhassák a piaci lehe-tőségeket – hangzott el a COPA-COGECA szemináriumán. Új lehetőségek várhatók az európai tejtermék-előállítók számára, mivel a világpiaci kereslet előre láthatóan évente 2,3 százalékkal nő – hangsú-lyozták ma szakértők egy kulcsfon-tosságú Copa-Cogeca szemináriumon Brüsszelben. A szemináriumon, amelyen az EU minden részéből érkező képviselők vettek részt, értékelték az európai tejtermék-előállítók világpiaci lehe-tőségeit, és a szakértők a kereslet évi 2,3 százalékos emelkedését jósolták, a feltörekvő gazdaságokban, mint például Kínában tapasztalt növeke-dések eredményeképpen. Kínában az egy főre jutó tejtermék-fogyasztás már 317 százalékkal nőtt az 1998-2013 közötti időszakban, és mára elérte a 25 kg-ot. És a potenciális piac még mindig óriási, a fogyasztás az előrejelzések szerint 2020-ra meg-duplázódik Kínában – állították a szakértők. De hangsúlyozták, hogy a kereslet típusa eltérő lesz, más termékössze-tétellel, főleg a tápszerek iránti keres-let nő majd. Az uniós termelőknek alkalmazkodniuk kell a piacokhoz. Mindeközben az uniós termelés vár-hatóan szerényen nő majd a követke-ző tíz évben, elsősorban a sajtok te-kintetében. A szakértők azonban a termékeknek nem uniós piacokra

való exportálásával együtt járó lo-gisztikai problémákra, mint például állat-egészségügyi bizonyítványok, kiviteli engedélyek, növény-egészségügyi nyilvántartás vagy en-gedély figyelmezettek. A Copa-Cogeca tej munkacsoportjá-nak elnöke, Mansel Raymond hangsú-lyozta, hogy az uniós termelőknek olyan helyzetben kell lenniük, hogy ki tudják használni a növekvő piaci le-hetőségeket, a gazdálkodók bevételei javításának céljából. Következéskép-pen szorgalmazta az Európai Bizott-ság segítségét a bürokrácia csökken-tésében a termékek nem uniós orszá-gokba való exportálása esetén, és ab-ban, hogy az Unió legyen az egyik legnagyobb exportőr a világpiacon. A Copa-Cogeca főtitkára, Pekka Pesonen eközben hangsúlyozta az uniós tejtermelés, mint a vidéki tér-ségekben a gazdaság egyik fő mozga-tórugója fontosságát. Ugyanakkor rávilágított arra, hogy piacorientált módon kell foglalkozni a tejpiacokon tapasztalt növekvő ingatagság kihí-vásával. A Copa-Cogeca fontosnak tartja az ingatagság kezelését szolgá-ló jelenlegi eszközöket, mint például az állami beavatkozást. A határidős piacok segíthetnek a piac ingatagsá-gának bizonyos fokú mérséklésében. A tejpiaci megfigyelő rendszer hasz-nosnak bizonyulhat. A tejipari szö-vetkezetek korszerűsítését a vidéki térségekben szintén ösztönözni és könnyíteni kell. Megvizsgálták az uniós tejágazati csomag végrehajtását is, amely a gaz-dálkodók és a feldolgozók közötti szerződéses kapcsolatok megerősíté-sét és a gazdálkodók helyzetének ja-vítását célozza, lehetővé téve, hogy jobb árat kapjanak a tejükért. A tej-

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 9 iroda@holstein.hu

ágazati csomagot eddig önkéntes ala-pon hajtották végre az Egyesült Ki-rályságban, Belgiumban, a Cseh Köz-társaságban, Dániában, Észtország-ban, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban, Svédországban, és kötelező alapon Cipruson, Franciaor-szágban, Spanyolországban, Magyar-országon, Litvániában, Lettország-ban, Portugáliában, Szlovéniában, Szlovákiában, Olaszországban, Ro-mániában és Bulgáriában. Raymond úr hozzátette, hogy: „Az írásbeli szer-ződések segítenek abban, hogy bizo-nyos stabilitást és igazságosabb egyensúlyt biztosítanak a termelők-nek. De a csomag még gyerekcipőben jár, és időbe telik, mire láthatjuk a hatását”. A szemináriumra az Európai Bizott-ságnak a tejágazati csomag felülvizs-gálatáról és a piaci fejleményekről szóló, júniusban esedékes jelentése előtt került sor. (COPA-COGECA)

A piaci lehetőségek minden eu-s pró-bálkozást felülírnak, hatásukat nehe-zen mérhetővé teszik. Ebből pedig egy nagyon fontos következtetés mindenképpen adódik. Tessék a vi-lágpiaci versenyképességre koncent-rálni, azt erősíteni a közösségi forrá-sokkal és szabályozással is. A többi, nem ezt szolgáló intézkedés, bizony csak csekély jelentőségű lehet. Ha a világpiacon minden többletet el tu-dunk adni, akkor nem lesz túlkínálat a belső piacon. Bővülő olasz sajtexport A Beverfood olasz nyelvű hírportál május 5-i száma az ASSOLATTE tej-ipari egyesülésre hivatkozva közölte, hogy Olaszország 2013-ban 320 ezer tonna, különböző sajtot exportált, több mint 2 milliárd euró értékben.

Ez mennyiségben 7,4, értékben pedig 4,2 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. Az olasz sajtex-port az utóbbi években folyamatosan növekvő tendenciát mutat, ennek eredményeként – a friss tejből évről-évre importra szoruló – Olaszország mára Hollandia, Németország és Franciaország mögött Európa negye-dik legnagyobb tejtermék exportőré-vé lépett elő. Annibale Hribal, az ASSOLATTE egyesülés elnökségi tagja kifejtette, hogy a sajtexport 2 milliárd eurón felüli árbevétele a gazdasági válság közepette, valamint az elmúlt évben adott, kilónkénti 3 eurós kényszerű árcsökkentésre való tekintettel külö-nösen figyelemre méltó eredmény. Az olasz sajtexport 43 százalékát három EU tagország (Franciaország, Német-ország és az Egyesült Királyság) veszi fel, ezek a legutóbbi egy év alatt 7 és 10 százalék közötti mértékben növel-ték vásárlásaikat. A legnagyobb nö-vekedést (35,3 %) azonban az Orosz-országba irányuló exportban sikerült elérni. A sajttípusok közül a Mozzarella, a Parmezán és a Fiore Sardo volt a legkeresettebb külföld-ön. Hribal szerint az olasz sajtexport jövőjét elsősorban az fogja meghatá-rozni, hogy az olaszok mennyire lesznek képesek versenyezni az ala-csonyabb nyersanyag árakkal dolgo-zó konkurens exportőr országokkal. A válasz közhelyszerű. Amennyiben meg tudják őrizi védett termékeik jó képét a fogyasztóban, akkor sikerre vannak ítélve. Ehhez tartani kell a minőséget és marketinggel támogatni a piacokat. Ehhez az is hozzátartozik, hogy az alapanyagoldalon a nehézsé-geik tovább fognak növekedni. Ami

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 10 iroda@holstein.hu

összefügg a magyar nyerstej iránti igény tartósságával is. A dán tejtermelés legfrissebb hírei A The Copenhagen Post, angol nyelvű hírportál május 3-i számában megje-lent elemzés szerint Dánia tejterme-lése számára komoly fejlődési lehető-ségek nyílnak a kvótarendszer fel-számolása és az exportkereslet vár-ható gyors bővülése révén. A cikk megállapítja, hogy a dán tejtermelést nagyrészt a szövetkezeti vállalkozá-sok tartják a kezükben, és ez a több mint száz évvel ezelőtt kialakult rendszer volt az eddigi sikeres mű-ködés záloga, mivel biztosította a termelők és a feldolgozók közötti összhangot. Ugyanakkor Henning Otte Hansen, a Koppenhágai Egyetem Élelmiszergazdasági Intézetének fő-tanácsadója megállapítja, hogy a szö-vetkezetek túlsúlya bizonyos mér-tékben akadályává is válhat a terme-lés további bővítésének. Ennek oka, hogy a szövetkezeti tagok általában nem szívesen járulnak hozzá külföldi beruházásokhoz, ami számukra a konkurencia támogatásának tűnhet, holott azok az exportlehetőségek to-vábbi kiépítéséhez nélkülözhetetle-nek. Ezzel az állásponttal sok helyi szakértő vitatkozik, hangsúlyozva, hogy a nagy szövetkezetek – többek között az Arla – sokéves tapasztala-tuk alapján nagyon is helyesen látják, hogy a dán termelés bővítése csak az exportra támaszkodva lehetséges, és ennek érdekében befektetésekre is hajlandók. Ez a felismerés vezette az Arla szö-vetkezetet, amikor stratégiai part-nerségi megállapodást írt alá a kínai Mengniu vállalattal, és 1,7 milliárd

korona értékben résztulajdonosává vált az utóbbinak. Az Arla és a Mengniu közötti megállapodás nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos dán tejtermékek és gyermektápszerek – Európában első-ként – szabad utat kaptak a kínai pia-con való értékesítésre. Ennek alapján az Arla reméli, hogy a Kínába irányu-ló forgalmát 2017-ig a 2013. évi 1,2 milliárd koronáról 3,5 milliárd koro-nára, azaz közel a háromszorosára sikerül emelnie. Emlékszünk még azokra az időkre, amikor a tejtermékek exportját egy legyintéssel intézték el. Mondván, ez nem egy exportorientált ágaztat. A világ nagyot fordult azóta. Ma a va-lódi növekedés a világpiaci jelenlét nélkül még egy akkor szektor számá-ra is nehéz, mint a miénk. Hollandia, mint sajt nagyhatalom A My Destination, angol nyelvű hír-portál május 2-i száma Hollandiának, mint sajt nagyhatalomnak a helyzetét elemzi. Megállapítja, hogy ez a vi-szonylag kis terjedelmű ország már a 16. század végétől különös súlyt fek-tetett a tejtermelés fejlesztésére, és jelenlegi 4,5 milliós szarvasmarha állományával – Írország mellett – a legnagyobb állatsűrűséggel rendelke-zik. A kedvező adottságok, a termelés tökéletesítése és a magas hozamok révén Hollandia már évszázadokkal olyan nagymennyiségű tejet termelt, hogy a helyi lakosság azt nem tudta elfogyasztani. Mivel a régi időkben a tejporgyártást nem ismerték, illetve nem alkalmazták, a tejtermékek hosszú idejű tartósításának és nagy távolságokra (hajóutakra, tengeren-túli országokba) való szállításának gyakorlatilag egyetlen módját a sajt-

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 11 iroda@holstein.hu

gyártás jelentette. Ennélfogva a hol-landok világviszonylatban úttörői lettek a sajtkészítésnek, amely az év-századok során a holland kultúra szerves részévé vált, a sajtpiacok, ár-verések pedig látványos és ünnepé-lyes alkalmakat jelentettek. A sajtgyártás és értékesítés nagyon komoly gazdasági hasznot és export-bevételt is biztosít a hollandoknak, mivel jelenleg az ország tejipara évente mintegy 7 milliárd euró ter-melési értéket produkál. Bár az USA a sajtexport mennyiségét tekintve a világelsőséget ostromolja, értékben viszont egyetlen ország sem verse-nyezhet a hollandokkal, akik olyan sajtkészítményekkel rendelkeznek, amelyek az évszázadok során világ-szerte ismertté, sőt a világ étkezési kultúrájának részévé váltak. Az alábbi ábra egy ünnepélyes sajtér-tékesítést mutat, amelyet a mai napig, minden héten pénteken, hagyomá-nyos külsőségek között rendeznek meg az észak-hollandiai Alkmaar pi-acterén.

Kell a legenda, a misztikum, a show. Így születnek meg olyan termékek, amihez hosszú távon tud kötődni a fogyasztó.

Trend: gyógyszer-felhasználási limit A Németországban április elsején életbe lépett törvény szerint az állat-gyógyászati készítmények felhaszná-lását a termelőknek hathavonta je-lenteniük kell a hatóságoknak. Pon-tosan mit, mekkora mennyiségben, mennyi állatnak adtak be. A dánoknál mindez már 2000 óta így van, és számíthatunk rá, hogy belátható időn belül uniós előírásként minden or-szágra kiterjed a szigorú kontroll. Mindezzel az a cél, hogy gyógyszere-zés helyett jobb tartási körülmé-nyekkel előzzük meg a betegséget. Valamint, a német agrárminisztérium most a kisebb agrárgazdaságoknak kedvez. Ugyanis mentesülnek a köte-lezettség alól a legfeljebb 250 hízó-sertést, vagy 20 hízómarhát, vagy 1000 pulykát, vagy 10 ezer brojler-csirkét tartók. A német hatóság példát statuál: egy 30 férőhelyes tehénistálló ki-üríttetése A TopAgrar online, német nyelvű hírportál május 4-én arról számolt be, hogy a baden-württembergi épí-tésügyi hatóság kiüríttetett egy 30 férőhelyes tehénistállót, mivel a gaz-da nem teljesítette az építési előírá-sokat. A szabályok szerint az istálló-ban szilárd padlóburkolatot kell al-kalmazni, hogy a trágyalé ne juthas-son a talajvízbe. Az eset érdekessége, hogy a szóban forgó gazda egyébként példás rendet tart az istállójában, ahol a tehenek egészséges és tiszta körülmények között élhetnek, bár két évvel ezelőtt egyik szomszédja állat-kínzás miatt feljelentést tett ellene, amit viszont nem tudtak bizonyítani. A szilárd padlót pedig az illető azért

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 12 iroda@holstein.hu

távolította el, mert kifutásos rend-szert akar kiépíteni. A gazda arra sem kapott engedélyt a hatóságtól, hogy állatait az istálló átépítéséig a saját legelőjén egy színben helyezze el, biz-tosítva a napi kétszeri fejést. Így a teheneket egy másik gazdánál helyez-ték el, ami három hétre számítva leg-alább 10 ezer euróba kerül az eredeti tulajdonosnak. Az eset nagy vitát vál-tott ki szakmai körökben, az állattar-tók helyi egyesülete hatósági önkény-ről beszél. A hatóság viszont hangsú-lyozza, hogy szó sincs egy termelőnek a tönkretételéről, csupán a törvény-nek akarnak érvényt szerezni. Ausztria tejtermelése a kvótakifu-tás után 15 százalékkal bővülhet Ugyancsak a TopAgrar online közölte az Osztrák Parasztszövetség elnöké-nek, Jakob Auer-nek a május 3-i nyi-latkozatát az osztrák tejgazdaság kvótakifutás utáni kilátásairól és ter-veiről. A szakvezető elmondta, hogy látványos felfutás az osztrák tejter-melésben aligha várható, mert tulaj-donképpen egy fokozatos bővítés már a legutóbbi néhány évben meg-kezdődött, és folyamatosan tart, ami-nek egyik következménye lett a több-szöri kvótatúllépés. A bővítés leve-zénylése és a termelés növelési lehe-tőségeinek igazságos elosztása érde-kében a Szövetség a közeli jövőben egy párbeszédet kíván szervezni a termelők, a feldolgozók és a forgal-mazók részvételével. “Amennyiben ezt a tej-párbeszédet nem sikerül összehozni, akkor arra mindenki ráfi-zet” – mondta Auer. A mezőgazdasági termékek árképzésénél a Szövetség üdvözölte Andrä Rupprechter mező-gazdasági miniszternek azt a kezde-ményezését, miszerint a kereskede-

lemnek felárat kell fizetnie a regioná-lis termékek előállítói számára, mivel ha a parasztok többet kapnak a ter-mékeikért, az tehermentesíti a köz-ponti költségvetést. Mivel mindig az osztrák fogyasztó kimagasló tudatosságával példáló-zunk, nem igazán értem, hogy mit is akarnak a kereskedelemtől. Az oszt-rák fogyasztó most is igen magas árat fizet a helyi termékekért, és törekszik azt a helyi piacon, vagy közvetlenül megvenni. Az utolsó kvótaév túllépési bírságát bizony jól kell tudni „leve-zényelni”. Az osztrák tejszektor nyer-tese lesz az előttünk álló éveknek. Erre pedig éppen az elkötelezetett. A svéd tejszektor kész feladni a teljes GM-mentesség alapelvét A Feed Navigator hírportál május 6-i száma Hilda Runsten-nek, a Svéd Tejértékesítési Egyesülés (LRF Mjölk) szakértőjének nyilatkozatát idézi, amely szerint az Egyesülés – a magas költségek miatt – a jövőben nem feltétlenül ragaszkodik a GM-mentes takarmányok alkalmazásá-hoz. A GM-mentes szóját használó gazdák részére fizetett prémium, il-letve a szállítóknak fizetett felár ko-moly terhet jelent, ráadásul egyre kevesebb ilyen szója található a vi-lágpiaci kínálatban. A svéd tejterme-lők évi 200 ezer tonnás szójadara igénye világviszonylatban jelentékte-len tétel, ezért a nagy szójaexportő-rök arra semmilyen kedvezményt nem biztosítanak. Runsten szerint a GM-mentesség feladására irányuló megfontolások nem jelentik azt, hogy egy-két éven belül valamennyi svéd tejtermelő génmódosított takar-mányt fog használni, folyamatosan tanulmányozzák az egyéb lehetősé-

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 13 iroda@holstein.hu

geket és a fogyasztói visszajelzéseket. Helyi szakértők szerint egyelőre ne-héz felbecsülni, hogy a svéd fogyasz-tók hogyan reagálnának a fejőstehe-nek génmódosított szójával történő etetésére való átállásra. Az viszont tény, hogy a Svédországban fogyasz-tott marhahús 50 százaléka olyan országokból érkező importból szár-mazik, ahol a hízlaláshoz többnyire génmódosított szóját alkalmaznak. Itt egy elásott kutya. Jól taktikázik a GM-lobby, amikor a közgazdasági racionalitásokra is számít a módosí-tott takarmányok terjedése során. Ráadásul a fogyasztók érzékenysége is csökken az idővel a téma iránt. Így törik fel egy olyan kemény dió, mint a svéd fogyasztó tudatossága. A Friesland Campina és a kínai Huishan közös vállalkozása A holland Friesland Campina honlap-ja május 8-án közölte, hogy a cég tár-gyalásokat kezdett a kínai Huishan Dairy Holdings vállalattal egy közös vállalkozás létrehozásáról a gyer-mektápszerek Kínában történő gyár-tásának és forgalmazásának fejlesz-tése céljából. A közös vállalkozás elő-készítés érdekében azonnal fel is füg-gesztették a Huishan részvények tőzsdei értékesítését. A Yang Kai, kí-nai multimilliomos üzletember tulaj-donában lévő Huishan Dairy Kína vezető és vertikálisan felépített, tej-feldolgozó és forgalmazó cégei közé tartozik, mintegy 30 ezer hektár ter-mőfölddel (többek között lucernate-lepekkel), ezenkívül több mint ötven tejtermelő teleppel rendelkezik. A két vállalat a gyermektápszer formulák kidolgozását továbbra is önállóan végzi, a gyártási és marketing tapasz-talatok kölcsönös átadása révén

azonban forgalmuk jelentős növelé-sére számítanak, különös tekintettel arra, hogy a holland cég tápszerei eddig is a piacvezető márkák közé tartoztak Kínában. A tápszerek gyár-tása a Huishan Liaoning-ban működő, meglévő üzemében történik. A Dairy Reporter május 12- számá-ban, illetve több más hírportálon megjelent tudósítás szerint olyan hí-rek kaptak lábra, hogy a Friesland Campina meg akarja vásárolni az in-diai Parag Milk Foods vállalat több-ségi tulajdonát. A holland cég vezeté-se egyelőre nem kívánta kommentál-ni a 350 millió dollár értékűre be-csült, esetleges tranzakciót. A Parag Milk Foods a legnagyobb indiai tej-feldolgozó cégek közé tartozik, éves forgalma eléri a 120 milliárd rúpiát (mintegy 201 millió dollárt). Jelen-tősnek tekinthető a vállalatnak a tej-ipari melléktermékek (pl. savóprote-in) feldolgozásában végzett tevé-kenysége is. Dübörög a globalizáció. Az indiai po-tenciálra már többször utaltunk e lapban. Figyelő tekintetünket mindig rajta kell tartanunk azon a piacon, mert ha belép a kínai piacra, a világ-piaci növekedés akár meg is állhat. A tej, mint a német agrártermelés sarokköve Az Agrar-Presseportal, német nyelvű hírmagazin május 9-i száma Peter Bleser, szövetségi mezőgazdasági államtitkár nyilatkozatát idézte, aki a Tejtermék-Export Szövetség éves közgyűlésén kijelentette, hogy a tej-termelés a maga 11,4 milliárd eurós értékével a német agrártermelés sa-rokkövét képezi. Az erős, piacorien-

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 14 iroda@holstein.hu

tált és stabil tejgazdaság képes kielé-gíteni a növekvő keresletet, és jelen-tősen fokozza a német mezőgazdaság értékalkotó képességét” – mondta Bleser. Németországban 80 ezer tej-termelő gazdaság és 110 tejfeldolgo-zó vállalat működik, amelyek össze-sen mintegy 30 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A német tejtermék export értéke évi 9,3 milliárd eurót tesz ki, és az export 16 százaléka az EU-n kívüli országokba irányul. A harmadik országok közül az elmúlt évben, Kínában 48 százalékkal több német tejterméket sikerült értékesí-teni az egy évvel korábbihoz képest. Bleser szerint a német és a nemzet-közi tejpiac piac a 2014. kilátásai kedvezőek, bár az átmeneti ingado-zásokat nem lehet kizárni. Lengyelország tejtermelése: kvóta-túllépés és bővülő exportlehetősé-gek A Portal Spozywczy május 6-i számá-ban megjelent tudósítás szerint – az előzetes számítások alapján, a lengyel termelők a 2013/14. évi szezonban 10,076 millió tonna tejet adtak le fel-dolgozásra, ami 2,6 százalékkal meg-haladta az előző szezon mennyiségét. Ez azt jelenti, hogy Lengyelország 170 ezer tonnával túllépte a számára megállapított kvótát. Ennek követ-keztében, várhatóan mintegy 47 mil-lió euró büntetést kell fizetnie. Ugyanakkor azonban egyre bővülnek a lengyel tejszektor exportlehetősé-gei. Ehhez nagy segítséget nyújt az a hároméves program, amelyet az EU ez év elején hagyott jóvá, és amely a Kínába, illetve Oroszországba irányu-ló tejtermék exportot hivatott elő-mozdítani. A program teljes finanszí-rozására 1,9 millió euró van előirá-

nyozva, amelyből 974 ezer eurót Brüsszel folyósít. A kínai exportlehe-tőség biztosítása érdekében egy kínai szakdelegáció április második felé-ben 4 lengyel gyermektápszer-gyártó vállalatot látogatott meg, és felvette azokat a kínai exportra elfogadott cégek listájára. Erre a listára több lengyel vállalkozás is felkerülhet, mi-vel a kínai felügyelők elégedettek vol-tak a termékek minőségével és a gyártási körülményekkel, amelyek szerintük helyenként „korszerűbbek az Ausztriában meglátogatottaknál”. Ciolos egy újabb tejválság lehető-ségére figyelmeztet A TopAgrar-online, német nyelvű hírportál május 10-én arról számolt be, miszerint Dacian Ciolos, mező-gazdasági biztos az EU mezőgazdasá-gi minisztereinek athéni értekezletén arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet kizárni egy újabb tejválság be-következését. Ezért az EU-nak már most gondolkodnia kellene azon, ho-gyan tudja megvédeni termelőit a gazdasági nehézségektől, hogy a vál-ság ne érje váratlanul a tejszektor szereplőit. Ciolos az aggodalmait a kvótarendszer jövő tavaszi kifutására alapozza. Szerinte már most sok tej-termelő jelentősen bővítette a kibo-csátását. A hegyvidéki kisüzemeknek azon nagyon korlátozott lehetőségeik vannak a bővítésre, tehát nem profi-tálhatnak a kvótarendszer megszün-tetéséből, a globális kínálat növeke-dése nyomán esetleg fellépő – a na-gyok által viszonylag könnyen kivéd-hető – árcsökkenés azonban nagyon érzékenyen érintheti őket. Másik kérdés, hogy Brüsszelnek hogyan kel-lene reagálnia egy esetleges tejvál-ságra. Az EU-nak a 2013. évi agrárre-

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 15 iroda@holstein.hu

form alapján megvannak a lehetősé-gei, hogy ilyen esetben a termelőket intervenciós raktározással vagy ex-porttámogatással kisegítse. Ciolos szerint azonban ezek az eszközök elsősorban a nagy termelőknek jelen-tenek segítséget. Ezért a biztos java-solja, hogy az EU ez év június végéig készítsen jelentést az európai tejpiac helyzetéről. Egy jelentés bizony semmit sem old meg. Ha falra festjük az ördögöt, az képes onnan lemászni. A kis tejter-melők védelme mindenképpen napi-rendre kell, hogy kerüljön. E nyilat-kozat mögött én sokkal inkább ezt látom, mint egy nagy áresés veszélyét. A tejtermelés koncentrálódása gyor-sul, ami a kis termelők számának to-vábbi zuhanásával jár. Ez egyes régi-ókban máris komoly feszültségek forrása. A romániai Albalact növekvő for-galma A Daily News, angol nyelvű román hírportál május 12-i száma közölte, hogy a gyulafehérvári székhelyű Albalact tejfeldolgozó és forgalmazó vállalat 2014 első negyedévi árbevé-tele 23 millió eurót (103 millió lejt) tett ki, ami 10 százalékkal meghalad-ta az előző év hasonló időszakának értékét. A vállalat alaptevékenység-ből származó nyeresége az adott idő-szakban elérte a 4,3 millió lejt, ez kö-zel 60 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Az Albalact Romá-nia egyik legnagyobb tejipari vállal-kozása, Zuzu márkájú termékei piac-vezetőnek tekinthetők a friss tejter-mékek romániai piacán, a cég fő részvényese pedig a román Ciurtin család. A gyulafehérvári cég ebben az

évben véglegesíteni akarja fúzióját az elsősorban sajtgyártásra berendez-kedett be Raraul vállalattal, amelynek résztulajdonát még 2008-ban vásá-rolta meg, de nem fejezte be a tranz-akciót, mivel meg akarta tartani a SAPARD támogatásra szóló jogosult-ságát. Az Albalact legnagyobb ver-senytársait Románián belül a Da-none, a Lactalis (la Dorna), valamint a Friesland Campina képezi, amely utóbbinak a tulajdonában van a Napolact vállalat. A Danone értékesíti a funkcionális termékek üzletágát A Handelszeitung hírportál május 12-i számában közölt tudósítás szerint a Danone óriáscég értékesíteni kívánja a funkcionális termékek üzletágát. A funkcionális termékek körébe sorol-hatók mindazok az élelmiszerek, amelyeknek előállítása valamilyen egészségmegőrző vagy helyreállítási céllal történik (emésztési rendelle-nességek, allergiaérzékenység, elhí-zás elleni védekezés, stb.). Hosszú időn keresztül úgy tűnt, hogy az üz-letágra a legesélyesebb vásárló a Fresenius Medical Care cég lehet, amelynek termékei világszerte is-mertek. Az utóbbi időben azonban – többek között a Bloomberg bizalmas forrásokra hivatkozó információja szerint – a Nestlé tekinthető az első-számú potenciális vásárlónak, bár ezt egyelőre sem a Danone, sem a Nestlé vezetősége nem kívánta kommentál-ni. A tranzakció értéke több mint 3 milliárd euróra becsülhető, és arra a Freseniuson kívül egyéb ajánlattevő cégek is vannak, mivel az üzletág – tekintettel a kórházak és szakrende-lők részéről mutatkozó, egyre növek-vő keresletre – nem akármilyen bevé-

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 16 iroda@holstein.hu

tellel és megtérüléssel kecsegtet. A Danone árbevétele a funkcionális termékekből az elmúlt évben kere-ken 1,3 milliárd euróra rúgott, amelyből 231 millió euró nyereség-ként maradt a cégnél, ez év első ne-gyedévében pedig az árbevétel elérte a 328 millió eurót. Az erős márka és a magas hozzáadott érték kombinációja továbbra is nyerő páros. Különösen, ha a hozzáadott érték olyan modern irányvonal, mint a funkcionalitás, ami igen jól kom-munikálható. Dán tudományos támogatás a teve-tej forgalmazóknak Amint arról korábban beszámoltunk, az utóbbi években széleskörű mozga-lom kezdődött a tevetej európai fo-gyasztásának népszerűsítése és for-galmazásának bővítése érdekében. A Dairy Reporter május 13-i számában megjelent tudósítás szerint, ebbe a tevékenységbe legutóbb az ismert dán kutató, Chr Hansen is bekapcso-lódott, aki korábban két évig Kenyá-ban, Etiópiában és Szomáliában ta-nulmányozta a tevetejből történő sajtkészítés technológiáját. Ez azért fontos, mert jelenleg csaknem ez az egyetlen megoldás ennek a zsírban szegény, de fehérjedús élelmiszer-terméknek, a tevetejnek a hosszabb időre szóló tartósítására. Hansen sze-rint a Kenyában és Etiópiában előállí-tott tevetejnek mintegy fele veszen-dőbe megy a megfelelő tartósítási berendezések és technológiák hiá-nyában. Ezért Hansen két évvel ez-előtt egy speciális fórumot hozott létre speciális tevesajt készítési re-ceptek összeállítására és az afrikai tevetej termelőkkel való megismerte-

tésére. Ez a tevékenység több ezer afrikai kistermelő megélhetését tud-ná biztosítani. A dánok piacfejlesztő munkájáról már ebben a számban is adtunk hírt. Ez egy olyan versenyelőny, amivel bárki élhet. Mi akadálya van annak, hogy a magyar tejtermelők és feldol-gozók stratégiai együttműködésének ilyen iránya legyen? Közös piacfej-lesztés itthon és külföldön. „A választ azt fújja már a szél.” Az Arla fúziója a belga Walhorn szövetkezettel A My Newsdesk hírportál május 14-én közölte, hogy az Arla Foods dán-svéd óriáscégnek a belgiumi székhe-lyű Walhorn EGM szövetkezettel való fúzióját mindkét cég vezetősége nagy szavazati többséggel jóváhagyta. A Walhorn három országból, mintegy 13.500 farmertől vásárolja fel a tejet, akik közül Belgiumban 426, Német-országban 317, Hollandiában pedig 52 gazda résztulajdonosa a szövetke-zetnek. A két szövetkezet beszerzési piacai, termékskálája és értékesítési lehetőségei – az Arla szempontjából különösen a nyerstej árualap hollan-diai és belgiumi beszerzési piacai – jól kiegészítik egymást. A Walhorn árbevétele az elmúlt évben 239 millió eurót tett ki. A fúziót, amelynek révén az egyesült szövetkezetnek 13.500 tagja lesz, a hosszabb ideje szoros együttműködő mindkét fél kölcsönö-sen előnyösnek, a megerősödés, az új piacszerzés és a profitnövelés lehető-ségének tekinti, különösen a kvóta-rendszer felszámolása után.

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 17 iroda@holstein.hu

A tejárak alakulása Spanyolor-szágban Az El País, spanyol nyelvű hírportál május 13-i számában megjelent tudó-sítás szerint Spanyolország a 2013/14. évi szezonban 6,34 millió tonna tejet állított elő. Ez kereken 100 ezer tonnával meghaladta az egy évvel korábbi kibocsátást, 1,6 száza-lékkal elmaradt viszont az ország számára megállapított kvótától. A termelés egy éven belüli elsősorban a termelőnek fizetett felvásárlási árak emelkedésének tudható be, amelyek ez év márciusában, kilónként átlago-san (a garancia alapból fizetett kiegé-szítéssel együtt) 39 cent körül alakul-tak, 16,3 százalékkal felülmúlva az egy évvel korábbi átlagot. Nagy sze-repe volt ebben a genetika és a tejho-zam javulásának is, mivel a fenti mennyiséget – a termelő üzemek számának és a fejőstehén állomány-nak a csökkenése mellett – 840 ezer tehénnel – sikerült előállítani, vagyis az egy tehénre jutó hozam megköze-lítette a 8 ezer kg-ot. Mindemellett az ország belső szükségletének kielégí-téséhez mintegy 3 millió tonnás im-portra is szükség volt. Az ez év április elsejével kezdődött új kvótaév rosz-szul indult a spanyol tejtermelők számára, mivel az árak másfél hónap alatt mintegy 10 százalékkal vissza-estek. Emiatt a gazdák a szakminisz-tériumot és a kormányt okolják, azt hangoztatva ügyesebb politikával az áresést mérsékelni lehetett volna. A cseh tejtermelés aktuális prob-lémái Az ASZ cseh nyelvű hírportál április 30-i száma a Cseh Statisztikai Hivatal adatai alapján arról tudósított, hogy a cseh termelők ez év első negyedév-

ében összesen 579.400 tonna tejet adtak le feldolgozásra, ami 0,4 száza-lékkal alatta marad az egy évvel ko-rábbi mennyiségnek. Ugyanakkor a tej felvásárlási ára átlagosan 21,7 százalékkal, 9,70 koronára emelke-dett az országban (1 cseh korona ~ 11,08 Ft). Ez az áremelkedés azonban nem a csehországi helyzet, hanem elsősorban a világpiacot meghatáro-zó tejhiány hatására következett be, és a feldolgozott tejtermékek belső fogyasztói árainak – a Cseh Agrárka-mara szerint indokolatlan – drágulá-sát eredményezte. A Cseh Agrárkamara súlyos problé-mának ítéli meg, hogy a legnagyobb tejfeldolgozó vállalat, a Madeta ápri-listól a legkisebb termelőktől nem vásárolja fel a tejet, mivel az üzem-anyagok árának és a bevizsgálás költ-ségeinek emelkedése nyomán nem éri meg naponta begyűjteni a kis téte-leket. Ezeknek a kistermelőknek a nagy része előbb-utóbb kénytelen lesz felhagyni a termeléssel, részben a munkanélküliek számát szaporítva, és az ország tejkibocsátását csök-kentve. Mindemellett növekvő ten-denciát mutat a külföldi tejtermékek cseh importja, amely 2003 és 2008 között 250 százalékkal emelkedett, miközben a termékcsoport külkeres-kedelmének pozitív szaldója (cseh többlet) 2,5 milliárd koronáról 100 millió koronára esett vissza. Jelenleg a külföldi tejtermékek már közel 30 százalékkal részesednek a csehorszá-gi fogyasztásban. Előrejelzésem ilyen gyors valósággá válására azért még én sem számítot-tam. Alig pár cikkel fentebb írtam,

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 18 iroda@holstein.hu

hogy a kis termelők száma csökkeni fog, és máris itt van. Írország: veszélyesen növekvő tej-import Az Independent.ie hírportál május 15-én arról számolt be, hogy Írország tejimportja ez év első két hónapjában közel a kétszeresére növekedett az előző év hasonló időszakához képest. Egyedül januárban 90 millió liternyi tej érkezett az országba, ami egy na-gyon paradox helyzetnek tekinthető, és éles ellentérben áll azzal a ténnyel, hogy az íreknek 15 millió euró bünte-tést kell fizetniük a 2013/14. évi kvó-ta 55 millió literrel történő túllépésé-ért. Az import mintegy 90 százaléka Észak-Írországból, 10 százaléka pe-dig az Egyesült Királyság más körze-teiből érkezett. Az import óriási problémát okoz az ír tejtermelőknek egyrészt a termékfelesleg növelése, másrészt a minőségbiztosítás szem-pontjából. Bár az Egyesült Királyság-ból beérkező tej kétségkívül első osz-tályú minőségű, minőségi probléma esetén az importált termék nyomon követése sokkal bonyolultabb. Ezen túlmenően Írország tejtermelé-se az ír gazdaságot és az ír farmerek megélhetését hivatott szolgálni, akik az ország szükségletének több mint kétszeresét képesek megtermelni, teljesen felesleges tehát tejet külföld-ről behozni, mivel annak nyeresége főleg a külföldi gazdáknál csapódik le. Nehezíti a helyzetet, hogy írországi importőrök általában nem szívesen vallják be, sőt igyekeznek titkolni, hogy külföldi forráshoz folyamodnak, azaz az import pontos mennyiségét nehéz ellenőrizni. Az ír termelési egyesülések szorgalmazzák a tejim-

port leállítását, illetve annak szigorú minőségi ellenőrzését. Az, hogy az import hol indokolt, s hol nem, azt nem az ország termelési ké-pessége dönti el. Egyrészt, a kereske-delem mindenütt alkalmazza az im-portot, mint a hazai kínálat kiegészí-tése és nyomás alatt tartásának esz-közét, másrészt a piaci igények kielé-gítése még ott is igényelheti az import alapanyag használatát. Mi sokat tud-nánk mesélni ezekről. A finn Valio új beruházása A Times hírportál május 15-én arról adott hírt, hogy Finnország legna-gyobb tejfeldolgozó vállalkozása, a szövetkezeti alapon működő Valio egy új feldolgozó üzem építését kezdi el a dél-finnországi Riihimäki-ben, a cég legnagyobb feldolgozó üzeme közelében. A múlt évben megvásárolt telken a tereprendezési munkálatok már jelenleg is folynak. Az összesen 170 millió eurós beruházással épülő új létesítmény első fázisa, egy 18 ezer négyzetméter alapterületű földszin-tes csarnok 2016-ra lesz kész, és több tucatnyi új munkahelyet teremt (nem számítva a kiszolgáló üzletágakat). A Valio friss tejtermékei (főleg az újon-nan piacra dobott görög típusú jog-hurtok) az utóbbi években egyre nö-vekvő népszerűségnek örvendenek, és keresettek a hazai, illetve a szom-szédos svéd és orosz piacon egyaránt. Együttes forgalmuk 2013-ban több mint 10 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Svédországban a Valio Elia márkájú termékei 55 százalékos részesedést értek el a laktózmentes termékek piacán, a vállalat teljesen adalékanyag-mentes joghurtjainak forgalma pedig Szent-Péterváron megelőzte a Danone termékeit.

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 19 iroda@holstein.hu

A Valio komoly – mintegy 40 millió eurós beruházással – felújítási és korszerűsítési munkálatokba kezdett három másik üzemében (Jyväskylä, Tampere és Oulu). Ezenkívül, 2,5 mil-lió eurós beruházással bővíteni szán-dékozik a sajtgyártási kapacitását a Seinäjoki üzemében. Az angliai Booths cég magasabb árat fizet a tejszállítóknak A Farming.uk hírportál május 20-i számában közölte, hogy az angliai Booths szupermarket május végétől literenként 35,5 pennyt (mintegy 133,30 Ft-ot) fog fizetni beszállítói-nak a tejért (4,0 % zsír és 3,3 % fe-hérjetartalomra számítva) amely je-lenleg a legmagasabb, termelőknek fizetett ár Angliában. Az észak-angliai körzetek egyik legnagyobb friss-tej forgalmazója számára ezt a maga-sabb árat egy független tanácsadó cég állapította meg, amely folyamatosan figyeli más feldolgozók és forgalma-zók árait. A vállalat elnöke, Edwin Booth hangsúlyozták, hogy a kiemelt árak fizetése a cég stratégiájának szerves részét képezi, mivel az bizto-sítja, hogy a gazdák folytatni tudják a termelést, beruházzanak annak fej-lesztésébe, nagyobb figyelmet fordít-sanak állataik gondozására, és ezáltal a legjobb minőségű tejet szállítsák. Ugyanez teszi lehetővé a beszállítók-kal való bizalmas kapcsolatok kiépí-tését, azaz a minőségi nyersanyag ellátás folyamatosságát. A Francia Parasztszövetség állás-foglalása az „emberi léptékű” állat-tartó telepek mellett A La France Agricole, francia nyelvű hírportál május 19-én arról számolt

be, hogy a Francia Parasztszövetség május 15-én nyílt levélben hívta fel Francois Hollande, köztársasági el-nök figyelmét arra, miszerint helyte-len és veszélyes az a szemlélet, amely az ezer fős tehenészeti telepeket te-kinti mintának és követendő példá-nak. A Szövetség szerint néhány ilyen, turisztikai látványosságként is szolgáló, túlméretezett kirakat-üzemet minden bizonnyal célszerű fenntartani, ha viszont csak ilyeneket akarnak berendezni, akkor nem lehet minőségi tejet termelni, az igazi, az „emberi léptékű” francia mezőgazda-ság pedig lassan eltűnik. Ez a folya-mat máris egy olyan ponthoz érke-zett, ahonnan nagyon nehéz a vissza-térés. Ezért a nagyüzemek mellett teret kell engedni a kistermelők meg-élhetését és a francia vidék megőrzé-sét biztosító kisüzemeknek is. A me-zőgazdaság nem ipar, nem lehet kör-nyezetvédelemről, tájvédelemről és a vidéki foglalkoztatás fenntartásáról beszélni, ha azokat feláldozzák a kor-szerűség, a túlhangsúlyozott ver-senyképesség és exportfokozás oltá-rán. Franciaországnak nem Amerikát kell követnie az egy hektár, illetve 100 hektár termőföld megművelésé-hez vagy 100 számosállat gondozá-sához szükséges munkaerő-létszám tekintetében. A Szövetség a jövőben is következe-tesen ki fog állni az ilyen kisüzemek fenntartása és a vidék fejlesztése mellett. A kérdés ennél jóval összetettebb. Ha a versenyképességet hátrébb sorol-juk, akkor a boltok polcairól lassan elkopnak majd a hazai áruk. Mi lesz,

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 20 iroda@holstein.hu

ha valósággá válik a szabadkereske-delmi egyezmény az USA-val? Az EU tejhasznú szarvasmarha ál-lományának és tejtermelésének növekedése Az Agrimoney hírportál május 20-án arról közölt tudósítást, hogy a tej-termékek világkeresletének erőteljes növekedése – az EU kvótarendszeré-nek tervezett felszámolásával páro-sulva – megállította az európai tej-hasznú szarvasmarha állomány hosz-szabb ideje tartó csökkenését. Az USDA értékelése szerint az EU-28 tejhasznú állománya az elmúlt évben 0,6 százalékkal gyarapodott, az eb-ben az évben várható, 1,3 százalékos növekedés révén pedig előrelátható-lag 23,5 millió egyedre egészül ki, ami az utóbbi 30 év legmagasabb lét-számát jelenti. Ez a létszám 1968 óta megfeleződött a tejkibocsátás azon-ban gyakorlatilag azonos szinten ma-radt, ebben az évben viszont várha-tóan 1,5 százalékkal emelkedik, és eléri a 141,5 millió tonnás szintet, ami 20 éves rekordnak tekinthető. A nagy tejtermelő tagországok kapa-citásbővítéssel, a tejelő állomány fel-töltésével és genetikai javításával, azaz a tejhozam növelésével és új pi-acok felderítésével készülnek a kvóta utáni időszakra. A többletkibocsátás túlnyomó része exportra kerül, éspe-dig főleg tejpor formájában. Az EU exportja ez év első 2 hónapjában so-vány tejporból több mint 50 száza-lékkal (13.162 tonnára), teljes tej-porból pedig 28 százalékkal bővült, elsősorban a kínai vásárlások növe-kedésének hatására.

Nagy kérdés marad Oroszország, amelyre a nagy európai országok az export egyik fő levezetőjeként tekin-tettek, a jelenlegi állás szerint azon-ban inkább az EU-ból származó orosz import visszaesésére lehet számítani, bár ez év első 2 hónapjában az oro-szok az egy évvel korábbinál 16 szá-zalékkal több vajat vásároltak az EU-ból. Az orosz piac jövőképe az önellátás folyamatos növelése. Ennél fogva bi-zonyosra vehető, hogy egyre kevésbé fog tejterméket vásárolni az Unióból. Ez fájó következményekkel járhat számunkra, hiszen például a lengyel sajtok kiszorulása az orosz piacról bővítheti a felénk irányuló nyomást. A Lakeland Dairies sikeres éve A Belfast Telegraph.uk híportál május 21-i számában közölte, hogy Észak-Írország legnagyobb, szövetkezeti alapon működő tejfeldolgozó vállal-kozása, a Lakeland Dairies 2013-ban az előző évhez képest mintegy 15 százalékkal (449 millió angol fontra) növelte árbevételét. A vállalat termé-kei Anglián kívül számos külföldi or-szágban is keresettek. A cég adózás előtti nyeresége még ennél is na-gyobb mértékben, közel 30 százalék-kal növekedett, megközelítve a 8,5 millió fontot. Az árbevétel és a nyere-ség növekedése lehetővé tette, hogy a cég megkezdje egy új termelő és el-osztó központ építési munkálatait, és befejezze a Bailieboro-i tejporító üzemének teljes felépítését. Az üze-mek révén a Lakeland ténylegesen az észak-írországi régió elsőszámú tej-feldolgozó és forgalmazó vállalkozá-sává léphet elő, jelentősen növelve export eladásait.

EU TEJPIACI KITEKINTÉS III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 21 iroda@holstein.hu

Nyári tejipari továbbképzés a Li-verpooli Egyetem szervezésében A Dairy Industries hírportál május 22-i számában megjelent tudósítás szerint Angliában, a Liverpool-i Egye-tem ez év augusztusában és szept-emberében kétszer kéthetes nemzet-közi továbbképzést szervez tejipari irányítási és gyakorlati szakemberek részére. A tanfolyamok legfontosabb célja a korszerű szarvasmarha-tartás és a tejtermelés gyakorlati ismeretei-nek átadása és ezen keresztül a tejke-zelés higiéniai követelményeinek pontosabb betartása, illetve a tejter-melés jövedelmezőségének javítása. A tanfolyamok az elméleti oktatás mellett termelő üzemek és kiállítások meglátogatását is magukban foglal-ják. A Liverpooli Egyetem saját, tej-hasznú tehenészeti telepet és tejipari kutató központot is üzemeltet, amely utóbbi létesítmény Anglia-szerte számos tejtermelő farmerrel tart fenn szoros együttműködési kapcso-latot. A tanfolyamok részvevőinek – térítés ellenében – szállást és étke-zést is biztosítanak.

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 22 iroda@holstein.hu

Nigéria tejpiaca A CNBC Africa hírportál május 14-én arról adott hírt, hogy Nigéria tejiparának egyre növekvő tejimporttal kell szembe-néznie. Afrika legnépesebb országában 2013-ban mintegy 600 ezer tonna tejet állítottak elő, a belső tejfogyasztás vi-szont meghaladta az 1,7 millió tonnát. Ez annyit jelent, hogy közel 1,2 millió tonna tejet importból kellett beszerezni. Az ország ezzel Afrika legnagyobb tej im-portőre, annak ellenére, hogy szarvas-marha állománya több mint 15 millió (elsősorban húshasznú) egyedet szám-lál, a tejtermelés pedig a nigériai élelmi-szeripar második legfontosabb szektora, amely évente 340 milliárd naira (mint-egy 1,5 milliárd euró) termelési értéket állít elő. Helyi elemzők szerint a visszás helyzet oka – a feldolgozó kapacitások elégtelensége és nem megfelelő műszaki állapota mellett – a Nigériában tartott szarvasmarha fajták alacsony genetikai teljesítőképességében keresendő. A ni-gériai tehenek naponta legfeljebb 15-20 liter tejet képesek adni, ami a felét teszi ki a nagy tejtermelő országok átlagos hozamának. Ezért a Nigériai Állatte-nyésztési Tudományok Intézete meg van győződve arról, hogy a genetika javítá-sával és a tartási technológia tökéletesí-tésével az ország tejkibocsátását néhány éven belül legalább a kétszeresére le-hetne felemelni. A nigériai kormány mie-lőbb szeretne szabadulni a tejimport terhétől, mivel a naira folyamatos leér-tékelésének és a világpiaci árak emelke-désének hatására az egyre nagyobb im-portterhet ró az országra. Ehhez azt is figyelembe kell venni, hogy a 10-15 kg közötti, egy főre jutó tejfogyasztás eset-leges megduplázódása gyakorlatilag le-hetetlen feladat elé állíthatja az ország tejellátását. Hello Afrika! A közeljövő tejtermék-piaca. Ez tény. A modern gyarmato-sításnak ez persze csak egy morzsá-nyi szelete lesz. Elindul a tőke, a mo-

dernizálás, a kereskedelem-fejlesztés és így tovább. Aki lemarad, kimarad. A világpiac szívóhatáshoz viszont je-lentősen hozzá fog járulni. Argentína az utolsó pillanatban szer-zett jogosultságot a Kínába irányuló tejexportra Az Agrotemario, spanyol nyelvű hírpor-tál május 9-én arról tudósított, hogy a tejtermék importra vonatkozó új kínai szabályozás következményeként Argen-tína elveszítheti a kínai export lehetősé-gét, mivel addig egyetlen argentin céget sem sikerült regisztráltatni az engedé-lyezett exportőrök listájára. Ez komoly izgalmat váltott ki az ország tejtermelői-nek körében, hiszen egy ilyen veszteség nagyon érzékenyen érintette volna az argentin tejtermelőket, mivel 2013-ban Kína – 10.528 tonnás vásárlással – az argentin tejpor ötödik legnagyobb, az egyéb argentin tejtermékeknek (pl. sa-vópor) az elsőszámú felvevő piaca volt. Ezt a termékfelesleget a dél-amerikai ország más piacokon semmiképpen sem tudta volna elhelyezni. Argentína hóna-pokkal ezelőtt kérte a kínai hatóságokat, hogy küldjenek az országba egy szakde-legációt az argentin tejüzemek alkalmas-ságának megvizsgálása céljából, erre azonban május elejéig nem került sor. A szaklapok május utolsó hetében adták hírül, hogy a kínaiak – az ar-gentin mezőgazdasági minisztérium közbenjárása – végül is 33 argentin vállalat részére engedélyezték a Kí-nába irányuló tejexportot. India tejtermelése India tejtermeléséről – a külföldi szak-lapokban megjelenő híradások alapján – többször beszámoltunk. Csaknem va-lamennyi elemző egyetért abban, hogy bár India az évente előállított tej meny-nyiségét tekintve, messze megelőz va-lamennyi országot, a tejbegyűjtés és fel-

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 23 iroda@holstein.hu

dolgozás hiányosságai (országos hűtő-lánc hiánya, kisüzemek higiéniai feltét-elei) miatt a következő években aligha játszhat meghatározó szerepet a világ tejexportjában. A kontinensnyi ország tejtermelése az utóbbi 5-6 évben 35-40 százalékos növekedést mutatott, ami világviszonylatban a leggyorsabb ütemű fejlődést jelenti. Több nemzetközi szak-lap május közepén megjelent tudósítása szerint néhány nagyobb indiai tejfeldol-gozó cég a tejipari berendezések korsze-rűségét, valamint az éves termékkibo-csátást és a tejhigiéniát tekintve a leis-mertebb nemzetközi vállalatok színvo-nalára emelkedett. Az egyik ilyen indiai óriáscég, az Amul márkanevet használó Gujarat Szövetke-zeti Tejértékesítő Vállalat (GCMMF) a 2013/14. évi szezonban 32 százalékkal növelte árbevételét (3,07 milliárd US dollárra) a jelenlegi szezonban pedig a 3,69 US dolláros forgalom elérését tűzte ki célul. A GCMMF 3,3 millió tejtermelő farmerrel áll napi kapcsolatban, és több mint 50 tejfeldolgozó üzemet működtet. A cég tejfeldolgozó kapacitása a leg-utóbb egy évben napi 17,0 millió literről 23,2 millió literre növekedett, a jelenleg építés alatt álló új üzemek révén ez a kapacitás további 10-15 százalékkal bő-víthető. Az Amul technikai színvonalát jellemzi többek között az a tény, hogy az ultrapasztőrözött tej a friss termékeinek forgalmából mintegy 40 százalékkal ré-szesedik, a vaj és a sajtok részaránya pedig a teljes forgalmon belül 22-23 szá-zalék körül mozog. Az Amul a következő 2 éven belül 700-750 millió US dollárnak megfelelő ösz-szeget szándékozik befektetni feldolgozó kapacitásainak bővítésébe és technikai színvonalának fejlesztésébe. Gigantikus potenciál van Indiában. Persze a fogyasztásuk is hihetetlen ütemben emelkedik, nem csak a ter-

melésük. Ennek ellenére, ha meg tudnak állapodni Kínával, komoly beszállítókká válhatnak. Kazahsztán tejtermelése A Milknet orosz nyelvű hírportál május 14-én arról tudósított, hogy Kazahsztán ez év első három hónapjában 110,9 szá-zalékkal több tejterméket hozott be kül-földről, mint az előző év hasonló idősza-kában. Ugyanakkor, a kazah mezőgazda-sági minisztérium meghirdette Kazahsz-tán élelmiszeripari fejlesztésének 2015-19. évi programját, amely az ország tej-behozatalának részarányát a teljes fo-gyasztás jelenlegi 31 százalékáról annak 10 százalékára kívánja csökkenteni. En-nek érdekében a kazah kormány to-vábbra is több intézkedéssel támogatja a helyi termelőket. Ugyancsak tovább fo-lyik a kazahsztáni tejelő állomány nagyhozamú külföldi tenyészállatokkal történő felfrissítése. Nehezen tudnak azonban megküzdeni az ország tejter-melésének elaprózottságával és területi szétszórtságával. Az egymástól nagy tá-volságra fekvő kis településekről ugyan-is a tej begyűjtése nagyon költséges, az országos hűtőlánc pedig egyelőre meg-lehetősen hiányos. Ezért az ilyen telepü-léseken előállított tejet csak helyben használják fel, vagyis az egyáltalán nem kerül a bolti forgalomba. Magyarországon komoly erőfeszíté-sek történnek a kazah fejlesztésből való részesedésre. Reméljük, ezek sikerrel járnak, és számos ponton be tudunk kapcsolódni az említett prog-ramba. Jelentős beruházások várhatók az ausztráliai tejiparban A Weekly Times.au hírportál május 15-i számában megjelent tudósítás szerint az érintett vállalatok előzetes nyilatkozatai alapján a következő két évben több mint 600 millió dollár értékű (1 ausztrál dol-lár ~ 208,70 Ft) értékű beruházás vár-

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 24 iroda@holstein.hu

ható az ausztráliai tejiparban. Az elemző szerint ezekre a beruházásokra a helyi feldolgozó üzemek kapacitásainak teljes kihasználása érdekében van szükség, hogy Ausztrália, mint a világ tíz-tizenkettedik legnagyobb tejtermelő országa megfelelően kihasználhassa a felfelé ívelő globális keresletet. Helyi szakértők a Rabobankkal egyetértésben úgy gondolják, hogy az országnak ponto-san fel kell mérnie a saját kapacitásait, hogy eldöntse, mennyi kínai exportot vállalhat. Kína ugyanis mára az ausztrál tejtermék export legfontosabb felvevő piacává vált. Az elemzés megállapítja, hogy Ausztrália minden bizonnyal meg-őrzi helyét a világ legnagyobb tejtermék exportőr országai között, bár a 2013/14. évi szezonban, mennyiségben az egy évvel korábban 8,5 százalékkal keve-sebbet tudott exportálni, kivitelének értéke azonban 20,2 százalékkal nőtt. A Murray Goulburn cég a közelmúltban jelentette be, hogy 127 millió dollárt szándékozik befektetni a Victoria tarto-mányban, illetve Tasmániában működő üzemeinek fejlesztésébe, miután az el-múlt évben már 120 millió dollárt ruhá-zott be a Melbourne és Syney városi körzetek tejellátásának javításába. A Fonterra Australia ebben az évben 30 millió dollárt kíván fordítani az általa kiszolgált szupermarketek ellátásának javítására, az Australian Consolidated Milk pedig a közelmúltban nyitotta meg az ultrapasztőrözött tej előállítására szakosodott új üzemét a Pactum Dairy céggel közös vállalkozásban, 40 millió dolláros beruházással. A Dairy and Drinks Lion 142 millió dollárt fordít egy új sajtgyár felépítésére. A tejtermelő farmerek legalább 150-200 millió dollá-ros beruházást várnak a Warrnambool-t nemrég megvásároló Saputo, kanadai cégtől, amely elsősorban a tasmániai üzemét szándékozik korszerűsíteni, egyelőre azonban tervezett befektetése-

inek konkrét összegeit nem hozta nyil-vánosságra. Rovarok állati takarmányként való hasznosítása A The Dairy Site hírportál május 19-i száma Eduardo Rojas-Briales, FAO ve-zérigazgató-helyettes előadását idézi, aki a május 14-17. között, a Wageningeni Egyetemen tartott, fenti tárgyú konferencián, a 45 országból ér-kezett több 400 részvevő előtt kifejtette, hogy tudományosan meg kell vizsgálni a rovarok állati takarmányozásban való hasznosítási lehetőségét. Rojas szerint a népesség növekedése, a klímaváltozás és az éhínség, illetve alultápláltság elleni küzdelem feltétlenül indokolttá teszi, hogy komolyan foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. A Föld 2050-ig 9 milliárd főre szaporodó lakosságának élelmezése ugyanis aligha oldható meg hagyomá-nyos módszerekkel és forrásokból. A téma indokoltsága mellett szól az a tény is, hogy jelenleg már 2 milliárd főre tehető azoknak az embereknek a száma, akiknek fő táplálékát a rova-rok képezik. Ugyanakkor az is biztos, hogy a rovar-alapú takarmányok előállí-tása költséghatékony és környezetbarát módon történhet, mivel a rovarok bio-hulladékot, illetve komposztot fogyasz-tanak, és azokból értékes fehérjét képe-sek termelni. A megfelelő takarmányké-szítési és alkalmazási technológiákat elméletileg és gyakorlatilag még ezután kell kidolgozni. A FAO vezérigazgató-helyettes egyben hangsúlyozta, hogy első lépésben a rovarok állati takar-mányként való hasznosítását ott lehetne bevezetni, ahol az emberek már jelenleg is rovarokat fogyasztanak. Egyébként, ma még meglehetősen nehéz elképzelni, hogy a fejlett orszá-gokban nagy keletje lenne az olyan tejtermékeknek, illetve sertés- vagy baromfihúsnak, amelyek köztudottan

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 25 iroda@holstein.hu

rovarokkal etetett állatoktól szár-maznak. Svájc nem akarja a tejpiac liberalizá-lását A Rinderzucht Braunvieh, német nyelvű hírportál május 17-i számában megje-lent tudósítás szerint a Svájci Paraszt-szövetség (SBV) éles tiltakozást jelentett be az ország tejpiacának a svájci szövet-ségi kormány által felvetett teljes libera-lizálása ellen. Az SBV meg van győződve arról, hogy egy ilyen intézkedés alapve-tően ellentétes az ország érdekeivel, és komoly veszteséget jelentene a svájci tejtermelők számára, ezért annak javas-latként való felvetését is súlyos hibának tartja. A Szövetség az erről szóló állás-foglalásában kifejti, hogy egy piaci nyitás esetén a friss tejtermékek kategóriájá-ban a svájci piacot semmilyen eszközzel sem lehetne megvédeni a kedvezőbb adottságokkal rendelkező és ezért ol-csóbban termelő országok termékeinek tömeges beáramlásától. A márkás sajtok esetében természetesen más a helyzet, mivel azokat rövid- vagy középtávon aligha lehet kiszorítani a belföldi és kül-földi piacokról. A vámhatárok leépítése a friss termé-keknél nagyon komoly áreséshez és a svájci parasztok jövedelem-kieséséhez vezetne, amelynek kompenzálásához több mint 200 millió frank állami pénz-eszközre lenne szükség, ennek viszont hosszabb távon egyáltalán nincs meg a fedezete. Az SBV hozzáteszi, hogy a tej-termelés és tejellátás kérdése Svájcban nem egyszerűen arról szól, hogy a kül-földi beszállítókkal olcsóbban meg le-hetne-e oldani a lakosság tejellátását. Ennél sokkal fontosabb kérdés az, hogy amennyiben a svájci tejtermelők kiszo-rulnak a saját piacukról, akkor ki bizto-sítja a több ezer család megélhetését, és hogyan lehet hasznosítani az ország bő-ségesen rendelkezésre álló legelőterüle-teit.

Ez egy újabb feltörendő dió, amin sokan dolgoznak. Számunkra kevés-bé, de a hozzánk szállítóknak na-gyobb piaca lehet a svájci, ami köz-vetve rajtunk is könnyítene. Oroszország nem engedi be a Krím területére az ukrán tejtermékeket A Milknet orosz nyelvű hírportál május 19-i számában megjelent tudósítás sze-rint az orosz vámhatóságok a Krímbe érkező ukrán tejszállító kamionokat visszafordítják. Teszik ezt annak ellené-re, hogy a visszaúton a friss termékek nagy része megromolhat, ugyanakkor viszont a félszigeten súlyos ellátási gon-dok vannak, és az orosz tejtermékek 40-50 százalékkal drágábbak mint a hason-ló ukrán áruk. Emellett az Oroszország-ból történő ellátás hosszú és költséges szállítást igényel, ami tovább emelheti a fogyasztói árakat. Eddig a Krímben fo-gyasztott tejtermékek 90 százaléka Uk-rajnából érkezett, az oroszok most No-vorosszijszk kikötőből hajóval igyekez-nek ezeket a termékeket a krími kikö-tőkbe szállítani, ami legalább 3 napot vesz igénybe, azaz csak ultrapasztőrö-zött és feldolgozott termékek kerülhet-nek a krími boltokba. Április közepén az orosz hatóságok úgy nyilatkoztak, hogy rövidesen tárgyalóasztalhoz kívánnak ülni az ukrán tej további vásárlását ille-tően, egy hónap elteltével azonban mi-nőségi kifogásokra hivatkozva leállítot-ták a szállításokat. A helyi lakosság na-gyon reméli ez a megoldás nem végle-ges. A háború mindig szed ártatlan áldo-zatokat. Az ukrán tejszektor úgy tű-nik piacot veszít.

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 26 iroda@holstein.hu

Oroszország tejtermék importja to-vább növekszik A Finanszi, orosz nyelvű hírportál május 8-án arról számolt be, hogy Oroszország ez év első negyedévében 42.400 tonna tejterméket importált – a vajimport nél-kül – összesen 169,7 millió dollár érték-ben, ami kereken 80 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakában behozott értéket. Ezen belül a teljes tej-por importja egy év alatt a hétszeresére növekedett. Vajból az oroszok az egy évvel korábbinál 70 százalékkal többet importáltak (228,9 millió dollár érték-ben). Orosz szakértők szerint ez a ten-dencia az országban uralkodó nyerstej-hiánnyal, valamint az orosz tejtermelés-nek a WTO-csatlakozás utáni alacsony versenyképességével magyarázható. Ezen túlmenően, az ukrán-orosz konflik-tus erősödésének és az Ukrajnából származó import betiltásának hatására az orosz feldolgozók igyekeznek növelni tejpor készleteiket. Ugyanakkor a sajtké-szítők jelentős része eltűnik az orosz piacról, mivel drága az alapanyag, kevés a jó minőségű tej, és nem érdemes a tő-két a hosszú érlelési időre lekötni. A ne-gatív tendencia megállítása érdekében az orosz kormány május első napjaiban határozatot hozott a tejtermelés foko-zott ösztönzéséről. Az új program kere-tében állami támogatást kaphat minden olyan orosz tejtermelő, aki az előző év-hez képest növeli tejkibocsátását, illetve a feldolgozásra leadott tej mennyiségét. Szóval nem olyan forró az a kása, de a fejlesztések nagy ütemben zajlanak. Az orosz piac az EU tejtermékeinek számára középtávon szűkülni fog. Orosz beviteli tilalom osztrák tej- és hústermékekre A TopAgrar Austria május 9-i számában közölte, hogy az orosz hatóságok felfüg-gesztették a tej- és hústermékek import-ját három ausztriai tejüzemből, illetve 12 húsüzemből. Az intézkedést egy

orosz szakdelegáció ausztriai látogatása nyomán hozták, amely állítólag higiéniai és állategészségügyi hiányosságokat talált az ellenőrzött üzemekben. A tej-import leállítása nagyon érzékenyen érinti az osztrák termelőket, mivel egyes ausztriai körzetek termelése kifejezetten az orosz exportra van berendezkedve. Ausztria meg van győződve arról, hogy az orosz kifogások csupán ürügyet jelen-tenek a tilalom bevezetésére. Ezt ékesen bizonyítja az a tény, hogy Ausztria szá-mos országba – köztük a legszigorúbb higiéniai követelményeket alkalmazó Japánba is – exportál hús- és tejtermé-keket, minőségi kifogás azonban e ter-mékekkel szemben gyakorlatilag nem merült fel. Mindemellett, az osztrák me-zőgazdasági miniszter a problémát tár-gyalás útján szeretné rendezni, ezért azonnal utasítást adott egy osztrák szakdelegáció moszkvai útjának előké-szítéséhez, hogy az orosz importőrrel a helyszínen megvitathassák a reklamáció indokoltságát és a hiányosságok meg-szüntetésének lehetőségét. Az ügy kifejezetten politikai hátterű, ahogy nálunk is. Az Olam tejfeldolgozó cég 8 ezer hek-tár földet értékesít Uruguayban Az El País, spanyol nyelvű hírportál ápri-lis 30-i száma arról tudósít, hogy az Olam International, amely a New-Zealand Farming Systems leányvállala-taként aktívan részt vesz az uruguayi tejtermelésben, a közelmúltban 8 ezer hektár uruguayi termőföldet értékesí-tett. Az 53,7 US dollár értékű tranzakció-ra az Olam pénzügyi nehézségeinek ren-dezése érdekében volt szükség, mivel a cég több éven keresztül sikertelenül próbálta alkalmazni az új-zélandi mód-szereket az uruguayi tejtermelésben, és az utóbbi három évet 6 és 8 millió dollár közötti veszteséggel zárta. Vivek Verma, az Olam ügyvezető igazgatója a kezdeti nehézségek ellenére kifejtette, hogy

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 27 iroda@holstein.hu

Uruguay kedvező természeti adottságai-ra és a 28 ezer hektárnyi saját földre alapozva biztos abban, hogy hosszú tá-von az új-zélandi módszerrel is jövedel-mező tejtermelést tudnak folytatni a dél-amerikai országban. A 8 ezer hektárnyi termőföld elidegení-tése azonban nyugtalanságot váltott ki az uruguayi gazdák körében, akik attól tartanak, hogy ez a tranzakció tovább erősíti az ország tejtermelésének kon-centrációját, ami maga után vonhatja a helyi kistermelőknek a piacról történő kiszorítását. Az USA sajtexportja és az európai vé-dett földrajzi megjelölések kérdése Az Agri View hírportál április 30-i szá-mában megjelent tudósítás szerint az USA 2013-ban 698 millió font (mintegy 314 ezer tonna) sajtot értékesített kül-földön. Ezzel, mennyiségileg a világ első-számú sajtexportőrévé lépett elő, meg-előzve több, évtizedes hagyományokkal rendelkező sajtgyártó országot. Az USA azonban sérelmezi, hogy az EU védett földrajzi megjelölései korlátozzák az Amerikában előállított sajtok világpiaci forgalmát. Az USA sajtgyártói nem a vé-dett földrajzi megjelölések eltörlését szorgalmazzák, csupán annak igazságos és indokolt esetekben történő alkalma-zásáért szállnak síkra. Szerintük az EU sok esetben messze túlmegy az igazsá-gos alkalmazáson, amikor olyan, Ameri-kában évtizedek óta gyártott sajtok név-használatát akarja tiltani, amelyeknél az elnevezés régen különvált az annak alapjául szolgáló földrajzi helytől, és a fogyasztók többsége nem is tudja, hol van az adott földrajzi hely. Ebben az év-ben, pl. az EU hozzájárult ahhoz, hogy a “havarti” megjelölés kizárólag a Dániá-ban gyártott sajtokra lehessen alkal-mazni, holott az ilyen sajtra 2007 óta nemzetközileg elfogadott szabvány van kidolgozva, amelyet annak idején Brüsz-szel is elfogadott.

Az USA Tejexport Tanácsa minden esz-közzel kész megvédeni az ország sajt-gyártóinak, illetve exportőreinek érde-keit, és nem fogja engedni, hogy sajtjait – adminisztratív indokok alapján – kiszo-rítsák a nemzetközi piacokról. Az USA teljes tejtermék exportja ugyan-csak tovább szárnyal, ez év márciusában – történelmében egy hónapon belül elő-ször – meghaladta a 700 millió dolláros rekordot. Ami főleg a mexikói és a kínai vásárlások növekedésének eredménye. Ezt nevezem versenyképességnek. Aki ismeri az USA mezőgazdaságá-nak motivációs hátterét, tudja, hogy a régi EU tagállamok is messze le vannak mögöttük maradva. Lehet vitatkozni, hogy milyen eszközöket engednek, használnak, de versenyké-pességük vitathatatlan. Tanulnunk kell tőlük, és amíg csak lehet távol tartani a piacunktól a termékeiket. Uruguay, mint Brazília elsőszámú tej-termék ellátója A Portal Lechero, spanyol nyelvű hírpor-tál május 5-én arról számolt be, hogy Uruguay az utóbbi hónapokban – Argen-tínát kiszorítva – Brazília elsőszámú tej-termék beszállítójává lépett elő, és mint-egy 60 százalékkal részesedik a teljes brazil importból. Bár Uruguay tejterme-lésében, az utóbbi hónapokban egy je-lentős fellendülés tapasztalható, ez a brazíliai előretörés főleg az argentin tej-ipar gyenge teljesítményének az ered-ménye. Argentína ugyanis havi 3.600 tonna tej bevitelében állapodott meg a brazilokkal, ez év első negyedévében a 10.800 tonnával szemben csak 5.300 tonnát tudott leszállítani. Az alulteljesí-tést Argentína bizonyos bürokratikus akadályokkal, illetve az árkülönbségek-kel magyarázta, hangsúlyozva, hogy Ve-nezuela, Algéria és Kína viszonylatában tonnánként 5.000 dolláros átlagárat

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 28 iroda@holstein.hu

tudnak elérni, Brazíliában viszont csak 4.300-4.700 dollárt. Ennek ellenére az argentin exportőrök a havi kvóta 4.500 tonnára történő emelését kérték, ami Brazília nem fogadott el, a kieső mennyi-séget pedig Uruguayból pótolta. Mint ismeretes, Brazília tulajdonképpen Dél-Amerika legnagyobb tejtermelője, és a legutóbbi két évben uralkodó szárazság miatti kieséseket pótolva, gyakorlatilag már eléri az önellátottság szintjét, illetve nettó exportőrré válhat, az ország egyes körzeteiben azonban a lakosság tejellá-tását importból olcsóbban meg lehet oldani. Uruguay jelentős sikereket ér el a te-nyészállatok exportjában is. Május első hetében Montevideo kikötőjéből 10 ezer vemhes üsző és további 10 ezer tejhasz-nú tenyészüsző indult útnak egyiptomi rendeltetésre, és Egyiptom egy-két hó-napon belül, várhatón egy újabb, hason-ló szállítmányt fog megrendelni. Uruguay: biogáz telep 22 tejüzem ösz-szefogásával A Portal Lechero, spanyol nyelvű hírpor-tál május 16-án arról adott hírt, hogy 22 uruguayi tejüzem 1,4 millió US dolláros beruházással egy közös biogáz telep megépítését tervezi a dél-uruguayi San José megyében. A tervek szerint az üze-mekben így keletkező hígtrágyából elő-állítható gáz 180 lakás energiaszükségle-tét biztosítja. A visszamaradó anyag pe-dig trágyaként hasznosítható. Ugyanak-kor az új üzem tehermentesíti a környe-zetet, és megakadályozza a talajvíz el-szennyeződését. A létesítés költségeinek egy részét a G8-ak energiaügyi csopor-tosulása fedezi. A biogáz előállítása a tejtermelő telepeken külön-külön törté-nik, a Nemzeti Agrárgazdasági Kutató Intézet (INIA) által központilag kidolgo-zott eljárással és berendezésekkel, a megtermelt gázt pedig egy csőrendsze-ren keresztül egy központi elosztóba gyűjtik. A biogáz előállítás és kezelés az

egyes telepeken napi 15-20 perces pluszmunkát igényel. A tervezők szerint a létesítmény egyben modellként szol-gálhat hasonló biogáz termelő telepek kivitelezésére, amelyek országos szinten nagyon jelentős energiatöbbletet ter-melhetnek. Sajtháború Kína és az Egyesült Ki-rályság között Több, tejtermeléssel foglalkozó hírportál beszámolt arról, hogy Kína ez év május elsejei hatállyal felfüggesztette az Egye-sült Királyságból származó sajtok bevi-telét az országba. Az intézkedésre azt követően került sor, hogy kínai szakér-tők angliai sajtüzemek meglátogatása során azt állapították meg, hogy egy vagy több üzem, illetve az ott előállított sajtok nem felelnek meg az új kínai élelmiszerbiztonsági törvény követel-ményeinek. A kínai ellenőrök többek között a légtisztítás hiányosságait, a vegyszerek tárolását és a nyerstej hő-mérsékletét kifogásolták. A kifogásolt üzemet nem nevezték meg, angol forrá-sok szerint az adott üzem eddig nem szállított semmiféle tejterméket Kínába. A brit tejipar vezetői hangsúlyozzák, hogy az országban gyártott sajtok minő-sége világszerte elismert, és kifogásta-lan, és egyetlen üzem alapján valameny-nyi brit sajt bevitelét megtiltani teljesen megalapozatlan. Ezért joggal merülhet fel az a gyanú, hogy a tilalom igazi oka nem minőségi kifogás, az csupán válasz-lépés arra az intézkedésre, amellyel az Egyesült Királyság – az EU-hoz csatla-kozva – betiltotta a forgalmazási enge-déllyel nem rendelkező növényi (több-ségében kínai) drogok bevitelét az or-szágba. Ezt a gyanút támasztja alá az a tény, hogy az Egyesült Királyság 2013-ban mindössze 11,5 tonna sajtot szállí-tott Kínába, azaz ilyen jelentéktelen mennyiség esetén felesleges importstoppot hirdetni.

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 29 iroda@holstein.hu

Az élelmiszerek egyre gyakrabban eszközei a politikai nyomásgyakor-lásnak. Ez egy nagyon veszélyes ten-dencia. Előre vetíti, hogy az egyre nagyobb arányban a világpiacra ke-rülő élelmiszerek „fegyverré” válnak. Az éhezőkre hivatkozó magasztos eszmék mögött politikai és gazdasági nyomásgyakorlás rejtezik. Vélemé-nyem szerint, az élelmiszer-globalizáció már elég közel jutott ah-hoz, hogy elkezdődjön az előállításá-ra és forgalmazására vonatkozó elő-írások globális egyeztetése, egységesí-tése. Ez egy hosszú és nehéz pálya, de ha legalább a nagyobb országok és tömbök azonos feltételekkel állítják elő termékeiket, akkor hátrébb le-hetne szorítani a velük való nyomás-gyakorlást. Fehéroroszország tejport szállít Ve-nezuelába A Black Sea Grain, angol nyelvű hírportál május 12-én – a fehérorosz mezőgazda-sági minisztérium közleményére hivat-kozva – arról számolt be, hogy a szovjet utódállam előrehaladott tárgyalást foly-tat venezuelai importőrökkel 4 ezer tonna teljes tejpor szállításáról. A tár-gyaláson a felek kölcsönös elégedettsé-güket fejezték ki, és a kereskedelmi együttműködés folytatását szorgalmaz-ták. A venezuelai fogyasztók elégedettek a fehérorosz tejpor minőségével, amely-ből már ez év első negyedévében is vá-sároltak ezer tonnát. Az újabb szállításra várhatóan az OAO Bellakt, Lepel Plant of Dairy Products and Lida Dairy Cannery fehérorosz vállalatok kapnak megbízást. A két ország együttműködése 2007-ben kezdődött, azóta Fehéroroszország ösz-szesen 40 ezer tonna vitaminnal dúsított tejport szállított Venezuelába, és nagyon elégedett az új piaci lehetőséggel, amely segít levezetni az ország nagyon jelentős tejfeleslegét, amelyből ebben az évben már Oroszországba is sikerült 7.500

tonna teljes tejport szállítani. Ugyanak-kor az új forrás Venezuelának is kapóra jön, mivel ez a dél-amerikai ország sú-lyos tejellátási gondokkal küzd, és már az USA elsőszámú tejtermék vásárlójává lépett elő.

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 30 iroda@holstein.hu

Elemzés I. Fellendülőben a műszaki termékek piaca 2014 első negyedévében Régi összefüggés, hogy amikor a la-kosság jövedelmei növekedni kezde-nek, akkor először tartozásait, majd a tartós fogyasztási cikkek terén el-marad beruházásait pótolja. Csak az ezek után is megmaradó plusz forrás fordítódik átlagosan az élelmiszerfo-gyasztás bővülésére. A GfK alábbi felmérése azt bizonyítja, hogy a hazai lakosság a második fokozatba kap-csolt. 2014 első negyedévében a tartós mű-szaki cikkek értékesítése 14,9 százalék-kal haladta meg 2013 azonos időszaká-nak a teljesítményét. A teljes értékesítési összforgalom 105,9 milliárd forintot tett ki. A növekedés elsősorban a telekom-munikáció, a szórakoztató elektronika és a háztartási nagygép szektornak kö-szönhető. A háztartási kisgépek is ered-ményes negyedévet zártak, valamint az információs technológia piaca is tudott erősödni.

Forgalomváltozás Tartós fogyasztási, műszaki cikkek

Forrás: GfK TEMAX® Hungary, GfK Telekommunikáció: egyre nagyobb kereslet az okostelefonok iránt A mindennapjaink részévé vált mobilte-lefonok 2014 első három hónapjában is

nagy népszerűségnek örvendtek, amit jól szemléltet a termékcsoport forgal-mának 26 százalékos növekedése a tava-lyi év azonos időszakához képest. Ez az emelkedés az okostelefonok iránti igénynek tudható be: az első negyedév-ben az összes eladott készülék 60 száza-léka már ilyen készülék volt egyre in-kább háttérbe szorítva a hagyományos telefonokat. Ez a trend erősíti a forgalom növekedését, mivel a piacot a magasabb átlag-áron kínált okostelefonok felé tolja el. Szórakoztató elektronika: a lapos tv húzza a piacot 2014 első negyedévében a hazai szóra-koztató elektronikai piac 16,2 milliárd forintos forgalmat realizált, ami 21 szá-zalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért forgalmat. A növeke-dés hajtóereje továbbra is az LCD kijel-zős televízió. Szignifikánsan nőtt a nagy kijelzős lapostévék iránti kereslet (37’ és a felett), emellett viszont a kisebb kép-ernyőátmérővel rendelkező készülékek is kelendők voltak. Utóbbiaknál az ol-csóbb modellek választéka is bővült. A tévékészülékek mellett a játékkonzolok teljesítménye volt kimagasló: a PS4 plat-form megjelenése fellendítette saját szegmensét és így hatott a teljes piacra. Háztartási kisgépek: erőteljes pro-móciós hatások A nagyon sikeres tavalyi negyedik ne-gyedév után 2014 is hasonlóan pozitívan kezdődött, mint ahogy 2013 befejező-dött. A háztartási kisgép szektor 20,4 százalékos növekedést ért el az előző év azonos időszakához képest. A tavaly év végi promóciók átnyúltak az idei első hónapokra is, és ez nagyban hozzájárult több árucsoport bővüléséhez. Kétszám-jegyű növekedést tudott produkálni a kávéfőzők, a vízforralók és a kenyérpirí-tók árucsoportja is, de a legnagyobb ug-rás az étel előkészítő konyhai felszerelé-seknél látható – ezen belül is a robotgé-

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 31 iroda@holstein.hu

pek, a turmixgépek és a botmixerek ér-tékesítése volt kimagasló. Egyedül a haj-formázó és az olajsütő kategória nem tudta felülmúlni az előző évet. Háztartási nagygépek: stabil növeke-dés 2014 első három hónapja stabil, folya-matos emelkedést hozott a szektornak: 2013 első negyedévéhez képest jelentős – 19,6 százalékos – növekedést értek el a háztartási nagygépek. Mindegyik nagy-gép árucsoport két-számjegyű bővülést produkált, kiemelkedő azonban a két legnagyobb kategória – hűtők és mosó-gépek – növekedése, amihez a kereske-dők erőteljes promóciós tevékenysége is hozzájárult. A hűtők szektorán belül to-vábbra is a kétajtós alulfagyasztós mo-dellek a legnépszerűbbek, míg a mosó-gépeknél az elöltöltős, keskeny kivitelű-ek. Információs technológia: továbbra is népszerűek a tabletek A szektor az év első negyedévében a ta-valy év végi erős növekedés után mérsé-keltebb, 5,5 százalékos értékbeli emel-kedést mutatott a tavalyi év első ne-gyedévéhez képest. A növekedés motor-ját a tabletek jelentették, amelyek hosz-szú ideje mutatnak tartósan magas ke-resletet. Szintén jól szerepeltek a billen-tyűzetek, ami nem meglepő, ugyanis számos népszerű elektronikai eszközhöz (tabletek, számítógépek, televíziók) kaphatók ilyen adatbevitelt segítő kiegé-szítők. Egyes árucsoportok jó teljesít-ménye mellett voltak gyengélkedő ter-mék-csoportok is: a háttértárolók stag-náltak, a webkamerák pedig kétszámje-gyű csökkenést könyvelhettek el a tava-lyi év azonos időszakához képest. A hazai fotópiac negatív irányba fejlő-dött az első negyedévben: forgalmi ér-tékben 4,1 százalékos csökkenést mutat az előző év azonos időszakához mérten. A visszaesés fő oka a hagyományos fix

objektíves kompakt fényképezőgépek hanyatló piaci tendenciája, amelyet a két másik továbbra is növekvő szegmens – egyrészt a D-SLR, másrészt a csökkenő átlagárával jelentős növekedést produ-káló rendszerkompakt (MILC) nem tu-dott ellensúlyozni. Úgy tűnik, hogy a pia-con a fix lencsés kompakt kamerák szembesülnek idén a legnagyobb kihí-vással, amit csak fokoz az okostelefonok népszerűsége. Irodatechnika: csökkenő piac a visz-szaeső kellékanyag kereslet miatt A szektor közepes mértékű visszaesést szenvedett el, a forgalom ugyanis 8,5 százalékkal múlta alul 2014 első ne-gyedévében az egy évvel korábbi szintet. E változást termékcsoportonként meg-vizsgálva látható, hogy a nyomtatási hardverek (nyomtatók és multifunkcio-nális eszközök) iránti ke-reslet bár erő-södött, a festékpatronok és tonerek csökkenése – a szektoron belüli nagyobb súlyuk miatt – negatív változást ered-ményeztek. Piacvolumen, Növekedési ráta az elő-ző év azonos időszakához képest

Forrás: GfK TEMAX® Hungary, GfK A kutatásról GfK TEMAX® a GfK által a műszaki ter-mékek piacára kifejlesztett mutató-szám. Az eredmények a GfK folyamatos kiskereskedelmi panelkutatásán alapul-nak, mely világszerte több mint 425.000 kereskedelmi egység adatait egyesíti. 2009. február óta a GfK Temax® Index már több mint 30 országban vált elérhe-tővé. Ez az első olyan piaci mutatószám, amely valamennyi műszaki tartós fo-

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 32 iroda@holstein.hu

gyasztási cikk piacának adatait magába foglalja. A témával kapcsolatos valam-ennyi jelentés és sajtóközlemény elérhe-tő a www.gfktemax.com weboldalon. Amennyiben e weboldalon megtalálható adatok felhasználásra kerülnek, forrás-ként a GfK TEMAX®-ot szükséges meg-jelölni. (forrás: Élelmiszer Online ) Elemzés II. Az utóbbi hat év csökkenő tendenciái után idén először nőtt mennyiségben az élelmiszerek kiskereskedelmi for-galma Idén először nőtt mennyiségben is az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma, a legutóbbi hat évet jellemző csökkenő tendenciák után. 2013. december-2014. március közt 4 százalékkal több árut adtak el a boltok, mint a tavalyi hasonló időszakban. A Nielsen által mért kilenc-ven élelmiszer kategória a kiskereskede-lemnek négy hónap alatt mintegy 470 milliárd forint bevételt hozott; 3 száza-lékkal többet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb forgalmú tíz termékcso-port közül kilencnek a forgalma emelke-dett érték szempontjából, míg hétnek a piaca bővült mennyiségben. Értéket tekintve két számjeggyel bővült a top tíz között az ásványvíz (15 %), va-lamint a sajt és a gyümölcslé (10-10 %) piaca. Említést érdemel, hogy az ásvány-víz bolti eladása mennyiségben is két számjegyű, 10 százalékos növekedést ért el, négyhónapos összehasonlításban. Az ásványvíz szokatlanul kiemelkedő növekedését nagyrészt az okozza, hogy a fogyasztók egyre inkább keresik a drá-gább, ízesített változatokat. Részarányuk 10-ről 14 százalékra emelkedett az ás-ványvíz teljes, értékben mért kiskeres-kedelmi forgalmából, egyik december-márciusi időszakról a másikra. Mivel bővült a drágább termékek részaránya,

az ásványvíz mennyiségi eladással sú-lyozott átlagára az inflációt meghaladó mértékben, 5 százalékkal emelkedett, ebben a négyhónapos összehasonlítás-ban. Ha az eladáshelyek trendjeit nézzük, megállapíthatjuk, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációja némileg csökkent. A 2500 négyzetméternél na-gyobb egységek részaránya ugyanis 31 százalékról 29-re változott, érték szem-pontjából. A főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2500 négyzetméteres csatorna mutatója pedig emelkedett, 36-ról 37 százalékra. Erősö-dött viszont a 400 négyzetméteres és kisebb üzletek pozíciója: a szintén ér-tékben mért forgalomból 34 százalékkal részesedtek legutóbb december-március között, szemben az egy évvel korábbi 33 százalékkal. Regionálisan legdinamikusabban a dél-nyugati megyék élelmiszerüzleteinek forgalma bővült – 6 százalékkal - egyik négy hónapos időszakról a másikra. Északnyugaton és északkeleten szintén átlag feletti növekedést jelez a 4-4 száza-lékos mutató. A Budapestet és Pest me-gyét magában foglaló Centrum régióban plusz 3 százalékot regisztráltak a piac-kutatók. Délkeleten legalacsonyabb - 1 százalék - a növekedés mértéke.

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI III. évfolyam - május

titkarsag@agrar-europa.hu 33 iroda@holstein.hu

Elemzés III. Ismét enyhén nőtt a kereskedelmi márkák részesedése A 2012-ben mért enyhe csökkenés után 2013-ban ismét nagyobb részesedést tudtak elérni a kereskedelmi márkás termékek a napi fogyasztási cikkek pia-cán. Az értékben kifejezett forgalmi ada-tok alapján piacrészük éves átlagban 26 százalékot ért el. A kereskedelmi már-kák elsősorban az „A” márkák rovására tudtak növekedni, de a növekményhez a háztartások nagyobb vásárlási intenzitá-sa is hozzájárult. Ezzel együtt továbbra is az „A” márkák dominálnak, a teljes FMCG forgalom 47 százalékát szerezték meg az elmúlt esztendőben - derül ki a GfK kereskedelmi márkák teljesítményét bemutató legfrissebb tanulmányából. 2012-ben a „B” márkák – azaz marke-ting-támogatás nélküli, kisebb gyártói márkák – erősödése miatt szorultak vissza a kereskedelmi márkák. 2013-ban viszont fordult a kocka, a „B” márkák aránya nem változott, de az A márkák piacrészt veszítettek a kereskedelmi márkákkal szemben. A magyar háztartá-sok továbbra is A márkás termékeket választanak leggyakrabban, 2013-ban átlagosan 136 alkalommal (2-3 naponta) vásároltak ilyen gyártói termékeket. Ke-reskedelmi márkás termékeket ennél ritkábban, átlagosan 129 alkalommal, míg „B” márkás gyártói terméket 121 alkalommal szereztek be a vizsgált idő-szak során. A vásárlásonkénti költések tekintetében is jelentős eltérések tapasz-talhatók a márkák között: noha jelentős mértékben csökkent az A márkákra al-kalmanként fordított összeg, a márkák sorrendje nem változott: A kereskedelmi csatornák közül tovább-ra is a diszkontok a legerősebbek a sa-játmárkás termékek forgalmazásában. Mindazonáltal dinamikus növekedés is

látható e téren: míg 2011-ről 2012-re a növekmény 1 százalékpontos volt a csa-tornában, addig 2013-ban további 4 szá-zalékpontos növekedéssel 65 százalékra emelkedett a kereskedelmi márkás ter-mékek aránya a csatorna üzleteiben. A többi csatorna esetében nem változott jelentősen a saját gyártású termékek aránya: a második helyen továbbra is a szupermarketek állnak (20 % a keres-kedelmi márkák aránya), a dobogó har-madik fokát pedig a drogériák foglalták el 19 százalékkal.

A kereskedelmi márkás termékek részesedése az egyes kereskedelmi csatornák értékforgalmából, 2012-

2013 (adatok százalékban kifejezve) Kereskedelmi csatorna 2012 2013 hipermarket 16 15 szupermarket 20 20 diszkont 61 65 kisbolt láncok 16 16 független kisboltok 4 4 drogéria 20 19 Forrás: Kereskedelmi Márka Analízisek, GfK

A nagy gyártói márkák továbbra is őrzik pozíciójukat az általuk uralt kategóriák-ban (pl. sör, tea, pörkölt kávé, stb.), de számos olyan kategória is létezik, amelyben a kereskedelmi márkák van-nak túlsúlyban. Jellemzően ilyen FMCG kategóriába tartoznak egyes tejtermé-kek, de az állateledelek és a fagyasztott termékek piacán is a kereskedelmi már-kák vannak előnyben. A kereskedelmi márkák forgalmának 50 százalékát biztosító legintenzívebb 22 százaléknyi vásárló háztartás viszonylag magas jövedelemmel rendelkezik, jel-lemzően Magyarország északi és nyugati régióiban él. Ezek a háztartások nagyobb családok (legalább 3 fős háztartások) és a háztartást vezető háziasszony a 30-59 éves korosztályba tartozik.

SZUBJEKTÍV III. évfolyam -május

titkarsag@agrar-europa.hu 34 iroda@holstein.hu

Ismét egy új fogalmat kell megta-nulnunk: EIP Hogy mi is az? Az Európai Innová-ciós Partnerség (EIP) az európai versenyképesség fokozására irá-nyuló közösségi kezdeményezés. Igen. E havi cikkemben egy kissé nehezebb, fajsúlyosabb, nehezeb-ben olvasható téma kerül teríték-re. Higgyék el, mégis megéri idő-ben megismerni és felkészülni a fejlesztések támogatásának e for-májára, módszerére, elemeire. A fejlesztés és az innováció elvá-laszthatatlan fogalmak. Ilyen irá-nyú pályázati források elérésére az előző (2007-2013) pénzügyi-kifizetési ciklusban is volt lehető-ség. Az innováció meghatározása E fogalomnak sok meghatározása lé-tezik, amelyek alapvetően nem tér-nek el egymástól, csak más szem-pontok szerint lettek kialakítva. Az alábbi egy általánosan elfogadott vál-tozat. Az innováció egy új ötlet sikeres al-kalmazására utal, amelyet újnak lehet tekinteni az alkalmazási területen. Az új ötlet lehet egy termék, gyakorlat, szolgáltatás, termelési eljárás, vagy egy új módszer a dolgok rendszere-zésére, stb. Az innováció lehet tech-nológiai, nem technológiai, vagy tár-sadalmi, és alapulhat új, avagy ha-gyományos gyakorlatokon. Aktualitás E téma aktualitását nem csak az a rendezvény adja, amelyet május ha-todikán e témában szervezett a Nem-zeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), hanem az is, hogy már most

el kell kezdeni az operatív csoportok szervezését, az innovációs témák meghatározását, akár a projekttervek összeállítását is ahhoz, hogy a rend-szer indulásakor a sütőipari vállalko-zások is részesülhessenek e támoga-tási forma nyújtotta előnyökből. Lás-suk is mindjárt, hogy miből élünk! Az EIP AGRI támogatás két lábon fog állni. Egyik láb az operatív csoportok felállítását és működését támogatja öt évig, évente maximum 30 millió forinttal. A másik láb maga az inno-vációhoz kapcsolódó beruházás, ame-lyet maximum 300 millió forinttal, 70 százalékos támogatási intenzitás mel-lett támogatnak majd. A versenytársakkal összehasonlítva az látszik, hogy a magyar agrárgazda-ság és tudományos élet szereplőinek együttműködésében van még hova fejlődni. Ehhez az Európai Unió olyan támogatási lehetőséget biztosít, amellyel az érintetteknek élniük kell. A tervek szerint tehát azok a konzor-ciumok, amelyekben gazdálkodó szervezetek, tudományos intézmé-nyek, tanácsadói szervezetek együttműködnek egy innovációs pro-jekt megvalósításában támogatást kaphatnak a partnerség létrehozásá-hoz és működéséhez, a megvalósí-tandó innovációhoz kapcsolódó be-ruházáshoz. Máshogy megfogalmazva tehát az EIP lényegében egy közös platformot hoz létre az agrárszektor, a biogazdaság, a tudományos élet, a tanácsadók és más érintettek között uniós, nemzeti és regionális szinten. A segítségével hamarabb ültethetik át a kutatási eredményeket a gyakorlatba, és fo-lyamatos visszajelzéseket kaphatnak

SZUBJEKTÍV III. évfolyam -május

titkarsag@agrar-europa.hu 35 iroda@holstein.hu

a tudósok a való életben felmerülő igényekről. Az EIP az információ-áramlás és a jó gyakorlatok megosz-tásának gyorsításával támogatja a Közös Agrárpolitika, valamint az EU Innovációs és Kutatási Keretének cél-jait. Az Európa 2020 Stratégia költségve-tése 4,5 milliárd eurót határozott meg az élelmiszer-biztonság, a biogazdaság és a fenntartható mező-gazdaság terén való kutatás és fej-lesztés céljaira. A mezőgazdasági termelékenység javítását, a fenntart-hatóságot célul tűző európai innová-ciós partnerség (EIP-AGRI) koncep-ciója, hogy tevékenysége révén hidat képezzen a gazdálkodási gyakorlat és a tudományos kutatás között, fokoz-va ezzel az európai versenyképessé-get. Az EIP lényege Az Európai Bizottság két évvel ezelőtt döntött arról, hogy „Európai innová-ciós partnerséget” kezdeményez 2014-2020-ra a mezőgazdasági ter-melékenység és fenntarthatóság te-rén is. Az Európai Unió végrehajtó testületének ezzel az a célja, hogy a két, talán legnagyobb kihívást kezelje, amellyel a tagállamok agrárszektora-inak szembe kell néznie. Az egyik, hogy – reagálva a világszerte jelentő-sen megnőtt élelmiszerigényre – ho-gyan növeljék az ágazat termelését és a termelékenységét, a másik pedig, hogy hogyan váljon a gazdálkodás fenntarthatóbbá, környezetbarátabbá, és javítsák az erőforrás-felhasználás hatékonysá-gát. Ebben szorosan beletartozik a mezőgazdasági termékek feldolgozá-

sa és a fogyasztóhoz való eljuttatása is. Az EIP lényegében egy új megközelí-tés az uniós kutatásban és innovációs politikában. Egy kihívás vezérelt, a társadalmi előnyökre és a kapcsolódó ágazatok és piacok modernizációjára fókuszál. A teljes innovációs láncra hat, együttműködésre késztetve az érintett szereplőket uniós, nemzeti és regionális szinten. Az EIP a Bizottság 2013 utáni Közös Agrárpolitika-reform (KAP) javasla-taira alapul. A tudás átadása és az innováció az első helyen áll a KAP vidékfejlesztési (kettes) pillérében prioritások 2014-2020. A jövőbeni vidékfejlesztési politika társ-finanszírozást nyújtana operatív cso-portok részére, amelyek gazdákból, tanácsadókból, kutatókból vállalko-zásokból és más szereplőkből állnak. A támogatott kulcstevékenységek közé tartozik az „együttműködés”, a „tudásátadás”, a „tanácsadási szolgál-tatás”, a „befektetés” vagy az „üzleti fejlesztés”. Az EIP célja, működése Az EU kutatási és innovációs politiká-ja („Horizont 2020”) kulcsszerepet játszana a szükséges tudásalap bizto-sításával. Többek között alkalmazott kutatási projekteken, határon átnyú-ló és klaszter-kezdeményezéseken, bemutató és próbaprojekteken, va-lamint az innovációs központok tá-mogatásán keresztül tudna hozzájá-rulni az EIP-hez. A vidékfejlesztési politika biztosítaná a regionális, míg a Horizont 2020 a régiók közötti vagy feletti szinten folyó projektek finan-szírozását, de akár más politikák (így

SZUBJEKTÍV III. évfolyam -május

titkarsag@agrar-europa.hu 36 iroda@holstein.hu

pl. a kohéziós vagy oktatási politika) is további lehetőségeket nyújthatnak. Az EIP létrehozása ugyanakkor nem jelentené új pénzügyi alapok létreho-zását, a meglévő mechanizmusokra épülve igyekezne azokat hatéko-nyabban kihasználni. Emellett egy új, uniós szintű EIP-hálózatot hoznak létre, amely közve-títőként javíthatja a tudományos és a gyakorlati szint közötti párbeszédet, valamint erősítheti az együttműkö-dést. A hálózat szorgalmazza az ope-ratív csoportok létrehozását, és sze-mináriumokkal, adatbázisokkal, va-lamint ügyfélszolgálattal segíti a munkájukat. A hálózat összegyűjtené az innovációs projekteket, és infor-mációkat szolgáltatna róluk, valamint biztosítaná az információáramlást a helyi és a regionális szint között. Egy magas szintű irányítóbizottság indí-taná el a folyamatot, és szabna irányt az EIP-nek egy stratégiai végrehajtási terv kidolgozásával. A bizottság a tagállamok és az érintettek képvise-lőiből állna. Ez az útmutatás ugyan-akkor nem lenne túl szoros, mivel az a már létező struktúrákra épülne. Ezzel ugyan már a harmadik, vidék-fejlesztéssel kapcsolatos hálózat jön-ne létre a már meglévő, általánosabb Európai Vidékfejlesztési Hálózat (minden tagállamban egy-egy nemze-ti taggal), valamint az EIP-hez hason-lóan specializált Európai Értékelési Hálózat a Vidékfejlesztésért mellé. A Bizottság szerint ugyanakkor az ilyen, részterületekkel foglalkozó há-lózatok javítják a hatékonyságot. Emellett az EIP-re szükség van, hogy meglegyen a megfelelő szaktudás és az eredményes kétirányú kommuni-káció az agráriumban részt vevők és

a tudományos élet tagjai között, ami egy általános hálózatban elveszne a Bizottság szerint. A terv miatt ráadá-sul nem kellene nemzeti vagy regio-nális szinten is létrehozni egy külön hálózatot, és számukra is egyszerűbb, személyre szabottabb szolgáltatást nyújthatnának. Az EIP általános céljai:

• Kutatási és fejlesztési lehető-ségek fokozása;

• Demonstrációs és pilot tevé-kenységek beruházásainak ko-ordinálása;

• Szabályok és normák előzetes lefektetése;

• A piacra jutás meggyorsítása a kereslet koordináltabb közbe-szerzések ösztönzésével;

• Meglévő kezdeményezések ha-tékonyabb összehangolása, ki-egészítése új intézkedésekkel.

Az EIP operatív céljai:

• Az élvonalbeli kutatás és tech-nológia közelebb vitele az ér-dekeltekhez;

• A kutatási eredmények tényle-ges innovációra váltása;

• Gyorsabb gyakorlati megvaló-sulás;

• A kutatási igényekre vonatko-zó rendszeres visszajelzések a gyakorlati oldal felől;

• A fenntartható innovációs be-ruházásokra irányuló közös erőfeszítésekkel kapcsolatos tudatosság növelése.

Az EIP kiterjed:

• kísérleti fejlesztésekre; • kutatási eredmények terjesz-

tésére;

SZUBJEKTÍV III. évfolyam -május

titkarsag@agrar-europa.hu 37 iroda@holstein.hu

• termelési folyamatba való beil-lesztésére;

• tanúsítási eljárásra a kutatási eredmények hozzáadott érték-szintjének fokozására.

Az EIP hálózatának elemei Az EIP tehát egy hálózaton keresztül fogja szervezni a céloknak megfelelő innovációs tevékenységet. Ennek brüsszeli központja már létrejött: http://ec.europa.eu/agriculture/eip/ Ez az EIP Hálózat a tagállami innová-ciós projektek legjobbjait összegyűjtő EU szintű tudásmegosztási intéz-mény, amelynek „az agrárgazdaság termelékenységét és fenntarthatósá-gát” célzó platformja az EMVA része. Az EIP hálózat EU szinten fog mű-ködni, a tagállamok is létrehozhatnak speciális innovációs hálózatokat, de nem kötelezően. Nálunk létre fog jönni egy koordinációs központ. Ez fogja a létrejövő operatív csoportok munkáját szervezni, és beilleszteni a közösségi programba. Operatív csoportok arra hivatottak, hogy összehozzák az innovációs sze-replőket, mint a gazdákat, kutatókat, tanácsadókat, cégeket, környezetvé-delmi csoportokat, fogyasztói érdek-védelmi csoportokat, vagy más nem kormányzati szervezeteket, hogy előmozdítsák az innovációt a mező-gazdaságban. Ezek a csoportok tehát konkrét innovációs projektek köré épülnek azzal a céllal, hogy innovatív megoldásokat találjanak bizonyos kihívásokra, vagy új lehetőségekre. Lényegében azokat a különféle kom-petenciákat hivatottak összegyűjteni a gyakorlati életből és a tudomány-ból, amelyek szükségesek az adott

projekt, vagy feladat megvalósításá-hoz. Az operatív csoport dolgozza ki az adott projekt tervét, benne a pro-jekt várható eredményeit és annak eszközeit, lépéseit, szakaszait, vala-mint terjeszti a projekt eredményeit, különösen az EIP hálózaton keresz-tül. Az innovatív projekt lehet új ter-mék, gyakorlat, szolgáltatás, termelé-si eljárás vagy a folyamatok új szer-vezési módja. Viszont figyeljünk oda arra, hogy önmagában a piacon kap-ható technológia, szolgáltatás vagy rendszer bevezetése, egyszerű adap-tálása nem innováció. A következő új fogalom, illetve elem az IEP hálózatban az innovációs bróker. Ő az operatív csoport felállí-tását kezdeményező, megvalósító és mentoráló természetes vagy jogi személy. Személyesen részt vesz az innovatív projekt- és projekttervek kialakításában, figyeli a pályázati ki-írást, segít a pályázati anyag összeál-lításában, dokumentálja a projekt eredményeit, tartja a kapcsolatot az Európai Innovációs Partnerség többi szereplőjével, megosztva velük a pro-jekt kimenetelét. Szóval központi fi-gura lesz. Hogy ki? Előzetes informá-ciók szerint a nemzeti vidékfejleszté-si hálózatot tervezik használni inno-vációs brókerként. Aki eljutott e cikk végére, képet ka-pott arról, hogyan épül fel és műkö-dik majd ez az új innovációt támogató modell. Egyben elkezdi járatni az agyát azon, hogy milyen típusú fej-lesztésre és kivel tudna projektet épí-teni a támogatás megszerzése érde-kében.

Holstein Monitor

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének a tejszektorra specifikált hírlevele

Megjelenik minden hónap végén

Megjelenés módja elektronikus, pdf formátumban

Kiadja a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete

1134 Budapest, Lőportár utca

Telefon: (1) 412 5050

Telefax: (1) 412 5052

E-mail: iroda@holstein.hu

***

Szerkeszti

az Agrár Európa Kft.

1024 Budapest, Fillér utca 10/b.

Telefon: (1) 266 5622

Telefax: (1) 266 5629

E-mail: titkarsag@agrar-europa.hu

Szerkeszti: Fórián Zoltán zoltan.forian@agrar-europa.hu

A cikkekre vonatkozó

szerkesztői kommentárok

a vonatkozó cikk után

elkülönítve olvashatók.

***