Home - Consilium - Az Európai Tanács 2011-ben · 2017. 10. 23. · azzal, hogy ez nem fog varázsütésre megtörténni: hosszú és rögös út áll előtt ünk. Továbbra sem

Az Európai Tanács 2011-ben

2012. JANUÁR

HU

kg_HU.indd 1 23/01/12 14:10


2012. JANUÁR

kg112214_inside_HU_b.indd 1 23/01/12 13:54

A kiadványt a Tanács Főtitkársága készített e.

www.european-council.europa.eu

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012

ISBN 978-92-824-3445-1doi:10.2860/40319ISSN 1977-3234

© Európai Unió, 2012

A sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett .

Printed in BelgiumA KIADVÁNY KÖRNYEZETBARÁT PAPÍR FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT.


3

Az Európai Tanács 2011-ben: az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuynek az összefoglalója

Tartalomjegyzék

Hatalmas próbatétel előtt Európa 5

Az euróövezet stabilitása 6

Növekedés és foglalkoztatás 10

Az Európai Unió a világban 13

Mindent a maga idejében 16

Út a jövőbe 21

Az Európai Tanács következtetései és az állam-, illetve kormányfők nyilatkozatai 23


4

Az Európai Tanács köszönti Horvátországot, az EU 28. tagállamát (2011. december)


5

Az euróövezetet sújtó államadósság-válság az elmúlt évben tovább mélyült. Ez olyan kemény próbatétel elé állított a az Európai Uniót, amilyenhez foghatóra nagyon régóta nem volt példa. A viharok lecsillapítása érdekében a 27 uniós tagállam vezetői az elmúlt tizenkét hónapban országos és európai szinten is súlyos döntéseket hoztak. Európát egységbe kovácsolta a közös cél: az euróválságot le kell győzni. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem fog varázsütésre megtörténni: hosszú és rögös út áll előtt ünk. Továbbra sem fér kétség azonban ahhoz, hogy meg kell őriznünk az európai integráció hatvan évének eredményeit, és ezekből kell megépítenünk jövőnk alapjait.

Az „Európai Tanács 2011-ben” című kiadvány összefoglalja, mit tett az Európai Tanács 2011-ben, elnökségem második évében. Az euróövezet stabilitása és gazdaságaink állapota osztatlan fi gyelmet követelt, csakúgy mint az Európán kívüli geopolitikai változások, amelyek gyökere elsősorban az „arab tavasz” volt.

Az Európai Tanácsban az uniós végrehajtó hatalmak élén álló vezetők ülnek egy asztalhoz. A 27 tagállam állam-, illetve kormányfői, az Európai Bizott ság elnöke és az Európai Tanács elnöke közösen állapítja meg a politikai prioritásokat, közösen szabja meg az Unió által követendő stratégiai irányokat, válság esetén pedig közösen dolgozik a megoldáson.

2011-ben új kormány alakult Írországban, Finnországban, Portugáliában, Dániában, Görögországban, Olaszországban és Belgiumban, ezért az Európai Tanács tagjai is cserélődtek: új kollégákat köszönthett ünk, a régiektől pedig elbúcsúztunk. Néhány kormány átalakulása közvetlenül az államadósság-válsághoz kapcsolódott . Két ország vezetői úgy döntött ek, hogy előrehozott parlamenti választásokat tartanak az euróövezet pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében: Spanyolország a piaci bizalom helyreállítása érdekében tett így, Szlovákia pedig azért, hogy eleget tegyen az euró nagyobb fokú védelme érdekében vállalt kötelezett ségeinek. Ez egyértelműen mutatja, hogy az európai és a tagállami politika a korábbinál is szorosabban fonódik össze.

A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Tanácsnak legalább négy ülést kell tartania évente. A körülmények 2011-ben szükségessé tett ék, hogy az előírtnál is intenzívebben működjünk együtt : az elmúlt évben öt hivatalos és egy rendkívüli európai tanácsi ülést tartott unk, az Európai Tanács tagjai egyszer informálisan tanácskoztak, az euróövezet állam-, illetve kormányfői pedig négy csúcstalálkozót tartott ak – szintén az én vezetésemmel.

Az uniós vezetők között néha heves viták folynak, azonban határozott és rendíthetetlen politikai akarat mutatkozik arra vonatkozóan, hogy egyenlőként dolgozzunk együtt , hogy segítsünk egymásnak, és hogy Unióként együtt lépjünk előre, méghozzá tökéletesen tiszteletben tartva a többiek helyzetét. Ezt a tárgyalások résztvevőjeként meggyőződéssel tanúsíthatom. Célunk mindvégig az volt, és ma is az, hogy megteremtsük a megfelelő egyensúlyt a kollektív szolidaritás és az államok egyéni felelőssége között a közös európai értékek megőrzését illetően – legyen szó akár a közös fi zetőeszközről, akár a belső piacról vagy Európa külső határairól. Az egység és a sokféleség között i ellentmondások feloldása napi feladatot jelent Uniónk számára.

Hatalmas próbatétel előtt Európa


6

is, hogy magán a gazdasági és monetáris unión belül is rendszerszintű hiányosságok tapasztalhatók. Ezért az euróövezet pénzügyi stabilitásának megőrzésére irányuló azonnali intézkedéseken túl nagy hangsúlyt helyezünk az euró strukturális hitelességének visszaállítására is. Azzal nem segítünk a helyzeten, ha olyan várakozásokat gerjesztünk, miszerint egyetlen csúcstalálkozón minden probléma megoldható. A feladatok sok időt és sok megbeszélést igényelnek majd még az előtt ünk álló évben.

A válság továbbterjedésének megállítása

Ha visszatekintünk a mögött ünk álló tizenkét hónapra, azt állapíthatjuk meg, hogy a legnagyobb változás a nyár folyamán következett be, és azon belül is augusztus volt a választóvonal. Az első félévben még jogos önbizalommal munkálkodhatt unk azoknak az eszközöknek a tökéletesítésén, amelyeknek elvi alapjairól 2010 végén állapodtunk meg, az év második felében azonban a romló piaci feltételek és a mélyülő válság arra kényszerített ek minket, hogy újragondoljuk a válság nyomán hozandó intézkedéseinket.

A 2011 februárjában, márciusában és júniusában tartott üléseinken átfogó gazdasági intézkedéscsomagot dolgoztunk ki és fogadtunk el. E csomag részét képezte a költségvetési és a makrogazdasági felügyelet szigorítása, a hatékonyabb mentőmechanizmusok, valamint a növekedést és a versenyképességet segítő reformok bevezetése, továbbá az adósságenyhítés és a pénzügyi helyreállítás.

Július elejére azonban a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő egyes gazdaságokban – mindenekelőtt Görögországban – tovább romlott ak a gazdasági feltételek, és ez szükségessé tett e, hogy bizonyítsuk: az euróövezet meg tud birkózni a pénzügyi problémák járványszerű terjedésének veszélyével. A kezdetben csak néhány országot érintő adósságválság az euróövezet

Ebben az évben is az euróövezet stabilitásának megőrzése volt a fő célkitűzésünk a legtöbb megbeszélésünk során. Ezen a téren a feladatunk kett ős volt: egyrészt sürgősségi intézkedéseket kellett hoznunk – ilyen volt például a mentőcsomag létrehozása és tökéletesítése –, másrészt pedig ezzel párhuzamosan lépésről lépésre meg kellett állapítanunk egy olyan új gazdasági kormányzás elemeit, amely segít abban, hogy a jövőben elkerüljük a problémákat. Az elmúlt év a konvergencia, a fegyelem és az integráció erősítésére való törekvés jegyében telt, att ól kezdve, hogy január elsején a monetáris unió tizenhetedik tagjaként üdvözölhett ük Észtországot, egészen odáig, hogy december végén meghatároztuk, hogy hogyan rögzíthetjük egy új költségvetési stabilitási unió keretében az euróövezetre vonatkozó szigorúbb szabályokat.

Mindannyian felelősséget vállalunk a közösen meghozott , nehéz döntésekért. A tagállamok egész Európában szigorú költségvetési intézkedéseket és gazdasági reformokat fogadtak el, és különösen igaz ez a kiigazítási programot végrehajtó országokra, azaz Görögországra, Írországra és Portugáliára, valamint az erős piaci nyomás alatt álló országokra, például Spanyolországra és Olaszországra. Ezekhez az intézkedésekhez politikai bátorságra és államférfi úi elkötelezett ségre volt szükség, akár azt tekintjük, hogy meg kellett védeni a megszorító intézkedéseket, akár azt, hogy meg kellett győzni a vonakodó nemzeti parlamenteket és a közvéleményt a jelentős összegű hitelnyújtásokról.

A globális pénzügyi és gazdasági válság újabb fejezeteként jelentkező államadósság-válság két okból is súlyosan érintett e Európa országait. Először is nyilvánvalóvá tett e az egyes európai gazdaságokban tapasztalható strukturális hiányosságokat, például a köz- és a magánszféra fenntarthatatlan szintű eladósodott ságát és a romló versenyképességet. Ezért is biztosítunk elsőbbséget a strukturális növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésének. Ugyanakkor a válság rávilágított arra

Az euróövezet stabilitása


7

a válság továbbterjedése elleni védőernyővel, a bankszektorral és a gazdasági növekedéssel kapcsolatban. Ugyanakkor néhány tagállam – például Olaszország – jelentős intézkedések mellett kötelezte el magát a költségvetés megszilárdítása és a versenyképesség javítása érdekében, ami segített e a bizalom helyreállítását.

2011 utolsó, decemberi csúcstalálkozóján fontos lépésekről állapodtunk meg annak érdekében, hogy az euróövezet hajóját biztonságosabb vizekre kormányozzuk. Tovább fi nomított uk a rövid távú stabilizáció eszközeit, többek között további forrásokat bocsátott unk az IMF rendelkezésére, és felülvizsgáltuk, valamint az IMF elveivel és gyakorlatával szigorú összhangba hoztuk az arra vonatkozó megközelítésünket, hogy miként lehet a magánszektort bevonni az európai stabilitási mechanizmusról szóló megállapodásba. A Görögország esetében alkalmazott megoldás ebből a szempontból egyedi eset marad. Elvi szintű megbeszélést folytatt unk arról, hogy az euróválságra rendszerszinten hogyan kellene reagálni, ennek eredménye az úgynevezett „költségvetési paktum”. Októberben az euróövezet vezetői arra kértek engem, hogy készítsek jelentést és ütemtervet a gazdasági unió megerősítésére vonatkozóan. December 8-a hosszú éjszakáján vezetőtársaim és én ismét összegyűltünk, hogy meghatározzuk a további cselekvés irányát. Magáról a célról gyorsan megállapodtunk, de ahogy ez az EU-ban történni szokott – lévén, hogy az uniós döntéshozatalt szerződések, jegyzőkönyvek és jogszabályok szabályozzák –, az ehhez szükséges jogi eszköz megtalálása már nehezebbnek bizonyult. Végül úgy döntött ünk, hogy az euróövezet tagállamai külön megállapodást írnak alá költségvetési magatartásuk javítása és gazdaságpolitikáik koordinációjának fokozása érdekében. Az euróövezethez a jövőben csatlakozni

egészének stabilitását fenyegető, rendszerszintű problémává vált. Július 21-ére találkozóra hívtam össze az euróövezeti vezetőket, és ez a találkozó kulcsfontosságúnak bizonyult: megállapodtunk a Görögországra vonatkozó második segítségnyújtási programban, amelyet az EU tagállamai és az IMF fi nanszíroz, illetve a fi nanszírozásban kivételes jelleggel a magánszektor is önkéntesen részt vállalt. Megállapodtunk továbbá a válság továbbterjedésének megállítására irányuló intézkedésekről is, mindenekelőtt az EFSF mentőcsomagjának hatékonyabbá tételéről.

A csúcstalálkozó eredményeit a piacok kezdetben kedvezően fogadták: meg voltak győzve az euróövezet alkalmazkodóképességéről. Augusztus elején azonban a válság tovább erősödött , részben az azzal kapcsolatos félelmek és félreértések miatt , hogy a magánszektor Görögország esetében történt bevonása a többi euróövezeti ország tekintetében is precedenst jelenthet. Kétségek jelentek meg a csomag végrehajtásával kapcsolatban is, noha ezek végül alaptalannak bizonyultak, hiszen a tizenhét nemzeti parlament két és fél hónap alatt jóváhagyta a csomagot, ami politikai mércével mérve igenis fi gyelemre méltó teljesítmény, még ha a piac mércéjével mérve lassú is. A baj azonban megtörtént. A piac volatilitása növekedni kezdett , az euróövezet egyik legnagyobb gazdaságában drámaian nőni kezdtek a kamatlábak, és erre éppen azokban a napokban került sor, amikor az amerikai kongresszus „hazárdpolitikát” folytatott az esetleges amerikai hitel-nemteljesítéssel kapcsolatban, és ezzel tovább fokozta a piaci bizonytalanságot. Emellett az egész világon jelentősen lassult a gazdasági növekedés. Mindezek a problémák csak erősített ék egymást.

Október folyamán több találkozót tartott unk, amelyeken ismét intézkedéseket kellett hoznunk az addigra már megszokott nak számító cselekvési területeken, azaz a görög adósság fenntarthatóságával,


8

és az államháztartási hiányt, amint ezt a Stabilitási és Növekedési Paktum előirányozza, hanem az eszközár-buborékokat és a kereskedelmi egyensúlyhiányt is. Ezen túlmenően a Bizott ság meg fog vizsgálni minden olyan jelentős gazdaságpolitikai reformot, amely hatással lehet az euróövezet többi tagállamára is.

Azok az országok, amelyek közös pénzt használnak, nem engedhetik meg maguknak az olyan gazdasági eltéréseket, mint amilyenek a múltban előfordultak. Ezért a márciusban létrehozott Euró Plusz Paktumnak a konvergencia erősítése a vezérlő elve. A paktum keretében huszonhárom tagállam tett önkéntes vállalást arra vonatkozóan, hogy hasonló irányba mutató intézkedéseket hoznak például a munkaerő-piaci reformok, a nyugdíjak és a szociális ellátások, illetve a bankok és a háztartások eladósodott sága területén. Ezek a szerkezeti reformok alapvető jelentőségűek abból a szempontból, hogy visszavezetik Európát a fenntartható, munkahelyteremtő növekedés felé vezető útra.

A gazdaságpolitika közös ügyünk

A válság következtében most már másképpen fi gyelünk oda egymás teljesítményére: a közös felelősség érzése erősebb, mint eddig volt. A gazdasági kormányzás reformja ebből a szempontból sokrétű feladat, hiszen arról van szó, hogy egyszerre gyakorolunk nyomást intézményi és piaci szinten, valamint egymásra is, annak érdekében, hogy ne találjuk szembe magunkat újra hasonló nehézségekkel.

Európa vezető politikusai egyre erősebb hatást gyakorolnak egymásra, nem csupán az új intézményi kereteknek köszönhetően, hanem a lezajlott események miatt is. Az euróövezet egésze stabilitásának megőrzésével a vezetők saját országaik munkahelyeit és növekedését is védelmezik. Azoknak az országoknak pedig, amelyek az adófi zetőik adójából fi nanszírozott hitelnyújtással szállnak be a válság kezelésébe, jó okuk van arra, hogy szigorúan felügyeljék a többi tagállam teljesítményét. A tagállamok vezetői szinte napi szinten folytatnak telefonbeszélgetést egymással országaik adósságáról: ez igazán jó példa arra, hogy mit is jelent a gyakorlatban a „kölcsönös egymásrautaltság” elvont fogalma! A nyilvánosság és a sajtó fi gyelme is jelentős szerepet játszik abban, hogy mindannyian éberen őrködünk a gazdasági folyamatok felett .

Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy az elmúlt húsz hónap alatt számos eredményt értünk el. A jelenleg megvitatás alatt álló további lépésekkel az EU megteremtheti az eszközöket, amelyekkel meg

szándékozó valamennyi tagállam jelezte, hogy ebben részt kíván venni. Ez a tény mindennél jobban mutatja a közös pénznem jövőjébe vetett bizalmat.

Fegyelem és konvergencia

A monetáris unió stabilitásának védelméhez elengedhetetlen, hogy a tagállami költségvetések is stabilak legyenek. 2011-ben ezért erősített ük meg az Unióban a költségvetési szabályokat és a felügyeleti mechanizmusokat. Ennek a munkának az Európai Tanács határozott lendületet adott , és folyamatosan fi gyelemmel kísérte az e területen folyó, az előző évben elindított jogalkotási munkát, illetve új utat nyitott a további lépések előtt . Ha már a válság kezdetén rendelkezésünkre álltak volna mindazok az eszközök, amelyek most a rendelkezésünkre állnak, akkor nagyon sok nehézséget elkerülhett ünk volna.

Elsősorban a költségvetési paktum eredményeként határozott an megerősödnek maguk az alapvető költségvetési szabályok. Az euróövezet országai kötelezett séget vállaltak arra, hogy költségvetésüket egyensúlyban tartják, azaz a strukturális hiány nem haladhatja meg a 0,5%-ot, ami a jelenlegi vállalásoknál szigorúbb követelményt jelent. Ezt az új költségvetési szabályt az euróövezeti tagállamok 2012 vége előtt bevezetik nemzeti jogrendszerükbe is, lehetőség szerint alkotmányos szinten vagy ezzel egyenértékű módon. A fegyelem fenntartásának legjobb módja az önfegyelem.

Emellett a szabályok betartásának erősítése érdekében intézményi szinten is erősebb lesz a nyomás. Kvázi-automatikussá válnak mind a korrekciós, mind a prevenciós szankciók. A költségvetési paktum résztvevői megállapodtak abban, hogy amennyiben megsértik a költségvetési hiányra vonatkozó szabályt, automatikusan életbe lép egy általuk meghatározandó kiigazítási mechanizmus. A Bizott ság pedig már egy korábbi stádiumban meg fogja vizsgálni az előzetes költségvetési terveket.

Végezetül pedig azok az országok, amelyek támogatási program kedvezményezett jei, csak szigorú makrogazdasági feltételekhez kötött en kaphatnak pénzügyi támogatást. Ez jelenleg Görögországra, Írországra és Portugáliára vonatkozik. A Bizott ság nagyobb szerepet kap majd az intézkedések nyomon követése és betartatása terén.

A válság megelőzésének szükséges, de nem elégséges feltétele a stabil költségvetés: ezt több országnak saját kárán kellett megtanulnia. Ezért az EU 2012-ben szorosan fi gyelemmel fogja kísérni nemcsak az államadósságot


9

Az Európai Tanács tagjai nyilatkoznak a sajtónak

tud felelni a pontosan húsz évvel ezelőtt a Maastrichti Szerződésbe foglalt alapelvnek, miszerint „a tagállamok közös érdekű ügynek tekintik gazdaságpolitikájukat”. 2012-ben tovább vizsgáljuk gazdasági uniónk elmélyítésének lehetőségeit, és e vizsgálat eredményeiről jelentést teszek majd a márciusi Európai Tanácsnak.

Véleményem szerint fontos az, hogy megmutassuk: nem csupán büntetjük azokat, akik nem tartják be a szabályokat, de össze is hangoljuk a politikáinkat. Demonstrálnunk kell, hogy az euró több, mint közös pénznem: visszafordíthatatlan projektünk és közös sorsunk is egyben.


10

Az októberi Európai Tanács igyekezett lendületet adni a közös növekedési programnak. Úgy döntött ünk, hogy felgyorsítjuk az egységes piaci intézkedéscsomag azon intézkedéseinek végrehajtását, amelyek rövid és középtávon növelik a foglalkoztatást és fokozzák a növekedést. Ilyen intézkedés például az, hogy könnyebbé tesszük a kis- és középvállalkozások számára a hitelfelvételt és az alkalmazott ak felvételét. Szintén fontos célként határoztuk meg a digitalizált egységes piac előmozdítását. Megállapodtunk abban is, hogy az EU központi költségvetéséből biztosított forrásoknak lehetőség szerint elsősorban a növekedéshez kapcsolódó intézkedésekre kell irányulniuk. Ahol lehetséges, ezt a megközelítést már a jelenlegi költségvetési keretre (2007–2013) is alkalmazni kell, és azt mindenképpen vezérelvként kell majd követni a következő uniós költségvetési keret (2014–2020) tekintetében. Jövő évi márciusi ülésünkön folytatjuk e kérdések megvitatását. Munkánk alapjául a Bizott ság éves növekedési jelentése és a soron következő dán elnökség észrevételei szolgálnak majd.

Energiaügy és innováció

Az innováció és az energiaellátás egyaránt kulcsfontosságú a jövőbeli növekedés és jólét szempontjából. Ezek az egymással összefüggő témák napjaink fő társadalmi kihívásait is érintik, így például a vonzó munkahelyeknek, az egészséges időskornak, a zöld és karbonszegény gazdaságnak és az energiaellátás biztonságának a kérdését. Ezért döntött em úgy, hogy februárban meg kell vitatnunk ezeket a kérdéseket. Mind az energiaügy, mind az innováció terén jelentős stratégiai előrelépés történt, és fontos döntéseket hoztunk, mégpedig konkrét határidők kitűzésével: a kockázati tőkével kapcsolatban 12 hónapon belül javaslatt ételre kerül sor; az egységes kutatási térséget 2014-ig kell megvalósítani; az integrált energiapiacot

Európában az emberek egyre inkább aggódnak munkahelyükért, megtakarításaikért, valamint gyermekeik jövőjéért. Az Uniónak foglalkoznia kell ezekkel az aggodalmakkal. A válság közvetlen hatásainak kezelése mellett ezért a növekedést és a foglalkoztatást célzó stratégiát is elfogadtunk a következő évtizedre vonatkozóan.

A hosszú távú intézkedések rövid távon is kedvező hatással járhatnak, annál is inkább, mert a válságból való kilábalás kulcsa a bizalom helyreállítása. A fenntartható gazdasági növekedés perspektívája tehát jelentősen hozzájárulhat a bizalomépítéshez, a munkahelyteremtéshez és az adósságcsökkentéshez.

Mivel a költségvetés helyzete számos tagállamban szűkös, az nem jelent megoldást, hogy a növekedést az államháztartási hiányt növelő kiadásokkal próbáljuk ösztönözni. Így is sok mindent tehetünk azonban a cél érdekében. Például szorgalmaztuk, hogy a tagállami és az európai költségvetésekben elsőbbséget élvezzenek a növekedést elősegítő területek, nyomatékosan felszólított unk valamennyi tagállamot arra, hogy hajtson végre strukturális gazdasági reformokat, valamint a versenyképesség fokozása érdekében döntést hoztunk az egységes piac elmélyítéséről. Meggyőződésünk, hogy mindhárom megközelítés jelentős eredményekkel járhat.

A gazdaságpolitikai koordináció új keretével, azaz az első európai szemeszterrel összefüggésben a tagállamok márciusban és júniusban kölcsönösen értékelték az elért eredményeket, és ennek során nemcsak a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését vett ék fi gyelembe, hanem a növekedést ösztönző reformokat is. A Bizott ság határozott értékeléseket adott ki és világos ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek végrehajtására az európai vezetők személyesen vállaltak kötelezett séget.

Növekedés és foglalkoztatás


11

szintén 2014-ig kell létrehozni; az összes tagállam gáz- és villamosenergia-hálózatát pedig 2015-re össze kell kötni. Mindemellett hosszabb távra is előre kell tekinteni, ezért szorgalmaztuk a 2050-ig szóló dekarbonizációs stratégia kidolgozását, amely meghatározza majd az intézkedések kereteit az energiaügy és az éghajlatváltozás terén.

A Japánban, Fukusimában történt tragikus eseményeket követően fokozott fi gyelem irányult a nukleáris biztonság kérdésére. Az Európai Tanács márciusi ülésén határozott vállalást tett ünk arra vonatkozóan, hogy az EU-ban biztosítjuk a nukleáris biztonságra vonatkozó legmagasabb szintű előírások teljesülését és folyamatos tökéletesítését, továbbá az EU-val szomszédos országokban is előmozdítjuk azok alkalmazását. Ennek alapján Európában és a partnerországokban végrehajtásra került a nukleáris ellenálló képességi próbák ambiciózus programja, amelynek célja az atomerőművek biztonságosságának szavatolása.

A növekedés helyreállítása mint globális feladat

Minden vezető tisztában van azzal, hogy Európában eljött az igazság pillanata. A pénzügyi válság ugyanis felgyorsított bizonyos hosszú távú tendenciákat, amelyek már korábban is fennálltak. A globális gazdaság hatalmi viszonyainak átrendeződése zajlik éppen, melynek keretében egyre nagyobb gazdasági súlyra tesznek szert a feltörekvő országok és a Csendes-óceán

térsége. Ebben a helyzetben a „minden marad a régiben” szemlélet fokozatosan relatív hanyatlásra kárhoztatna bennünket. A jólét más régiókban tapasztalható növekedése azonban lehetőségeket is jelent számunkra: például javíthatjuk kereskedelmi teljesítményünket, és több külföldi befektetést vonzhatunk Európába. Ebben kulcsszerepet játszhatnak a szabadkereskedelmi megállapodások. Miközben a növekedés lehetőségeit kutatjuk, arra kell összpontosítanunk, hogy megfelelő kapcsolatok kialakításával a magunk javára is fordíthassuk azon partnereink növekedését, amelyek piacai jelentős ütemben bővülnek. Éppen ezért az októberi ülésünkön azt is megtárgyaltuk, hogy stratégiai szempontból hogyan fejleszthetnénk ezeket a kapcsolatokat.

Tudjuk, hogy a világ más országaiban fi gyelnek ránk, hiszen a mi problémáink az ő munkahelyeiket, nyugdíjaikat és megtakarításaikat is érinthetik. Hasonlóképpen, mi is elvárjuk a többi meghatározó gazdaságtól, hogy oldják meg belső problémáikat. Nekik kétségkívül érdekükben áll, hogy az Európai Unió és ezen belül az euróövezet túllépjen a jelenlegi nehézségeken. Európának azonban ugyanígy érdekében áll, hogy az USA stabilizálja az államadóssággal kapcsolatos helyzetét, vagy hogy Kína ösztönözze a hazai keresletet és rugalmasabbá tegye a jüan árfolyamát. Mindenkinek rendbe kell tennie a saját háza táját. Ez az igény minden nemzetközi találkozón megfogalmazódott .


12

Az Európai Tanács elnöke felszólal az ENSZ Közgyűlésén (2011. szeptember 22.)


13

A régió valamennyi országa olyan hatalmas kihívásokkal néz szembe, mint a megbékélés, a politikai átmenet és az újjáépítés. Marokkótól Tunézián át Egyiptomig és Jordániáig folyamatban van a reformok megvalósítása. Mi továbbra is készen állunk arra, hogy támogatást nyújtsunk a demokratikus átalakulás és a gazdasági reformok felé vezető lépésekhez. Az Európai Unió ennek megfelelően új, a demokráciát és a közös jólétet célzó partnerséget kínált fel a régió országainak.

Az arab tavasz azonban sajnos nem csak örömre okot adó eredményeket hozott . A Jemenben alkalmazott erőszak továbbra is aggodalommal tölt el bennünket. A szíriai helyzet pedig olyannyira elfogadhatatlan, hogy felhívást intéztünk a nemzetközi közösséghez, és kértük, hogy szigorú szankciók bevezetése révén egyesítsük erőinket.

Az arab világ mozgásban van. A fejlődéshez idő kell. Egy ország att ól még nem lesz demokratikus, hogy népe megdönti a diktátori hatalmat. Csakúgy, ahogyan a munkanélküliség sem fog egy csapásra megszűnni pusztán azért, mert szabad választásokra kerül sor. A kulcsszó az átmenet. Az Európai Unió ezért hosszú távú támogatást kínál az arab nép számára, hogy az valóra válthassa törekvéseit.

A Földközi-tenger innenső oldalán

Miközben tekintetünket déli szomszédainkra szegezzük, nem feledkezhetünk meg keleti szomszédainkról sem. A Keleti Partnerség szeptember 29–30-án Varsóban tartott második csúcstalálkozója bizonyított a, hogy mindannyian továbbra is tevékenyen együtt kívánunk működni az olyan országokkal, mint Moldova, Ukrajna és Grúzia, és arra törekszünk, hogy előmozdítsuk az Európai Unióval való politikai társulásukat és gazdasági integrációjukat. Egyértelművé tett ük: az, hogy az integrációs folyamat milyen ütemben megy végbe

Arab világ – az arab tavaszban és azon túl

Az arab világban 2011-ben lezajlott felkelések nyomán olyan erőteljes geopolitikai változásnak lehett ünk szemtanúi, amelyre a hidegháború vége óta nem volt példa. A történelmet itt és most írják, közvetlenül Európa déli határain. A tüntetők munkahelyet, igazságot, hazájuk politikájába való beleszólást, társadalmi igazságosságot és egy jobb élet reményét követelve vonultak az utcára – ezek mind olyan elvek, amelyeket a fi atalok világszerte magukénak vallanak. A forradalmak kitörésétől kezdve eltökéltek voltunk abban, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk annak érdekében, hogy a drámai változások kedvező kimenetellel záruljanak, és az arab tavasz valóban egy új jövő kezdetét jelentse.

A régióban egyaránt tapasztalhatt unk pozitív és negatív fejleményeket – a februári líbiai események azonban rendkívüli aggodalomra adtak okot. Előtt ünk állt egy vezető, aki a saját népére nyitott tüzet, és egy ország, amely a polgárháború küszöbén állt – mindez az egész földközi-tengeri térséget fenyegető humanitárius válságot is jelentett egyben. Nem nézhett ük tétlenül, ahogy a mészárlás kitörni készül. Ezért hívtam össze 2011. március 11-re az Európai Tanács rendkívüli ülését. A helyzet súlyosságát mutatt a, hogy az elmúlt tíz évben csak három alkalommal került sor hasonló ülésre: a szeptember 11-i terrorista merénylet után, valamint az iraki, illetve a grúziai háború kapcsán. Ezen az ülésen egyhangúlag egyetértett ünk abban, hogy a líbiai nép biztonságát minden szükséges eszközzel garantálni kell. Megfogalmaztuk azt a három feltételt is, amely néhány nappal később lehetővé tett e, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadja 1973. számú határozatát, amely fordulópontot hozott Líbiával kapcsolatban. A határozat jogi keretet adott a nemzetközi közösség fellépéséhez, amelyre európai országok vezetésével került sor, és amelyet a térségbeli országok is támogatt ak.

Az Európai Unió a világban


14

majd. Leginkább azzal tudjuk csökkenteni a migrációs nyomást a határainkon, ha a fi ataloknak segítséget nyújtunk abban, hogy jövőjüket a saját hazájukban építsék fel.

Globális fellépés

Az Európai Tanács a jövőben is betölti azt a szerepet, amelyet az Unió stratégai iránytűjeként játszik. Szinte valamennyi ülésünkön foglalkoztunk külügyi kérdésekkel, legyen szó akár a kétoldalú vagy az olyan többoldalú csúcstalálkozókon képviselendő európai álláspontokról, mint a G8 vagy a G20, akár a közös aggodalomra okot adó témák – így például az iráni nukleáris program vagy az éghajlatváltozás – megvitatásáról. Mindennek során törekszünk arra, hogy a párbeszédbe bevonjuk stratégiai partnereinket, mindenekelőtt az Egyesült Államokat, Oroszországot, valamint Kínát (ahol májusban hivatalos látogatást is tett em), és a többi feltörekvő gazdaságot is. A márciusi földrengést, szökőárat és nukleáris balesetet követően támogatást nyújtott unk Japán erőfeszítéseihez, amelyeket az ország annak érdekében tett , hogy úrrá legyen a hármas katasztrófa következményein.

Mindent egybevetve, az Európai Unió eredményesen szerepelt a nemzetközi porondon. Olyan átt örő sikereket könyvelhett ünk el, mint az Egyesült Nemzetekben újonnan kapott státuszunk, amely megadta számomra azt a kiváltságot, hogy ez év szeptemberében elsőként szólaljak fel az Európai Unió nevében az ENSZ Közgyűlésén. Precedensértékű lépésekkel, fokozatosan haladva előre: Európa mindig is így érte el sikereit, úgy ezen a területen, mint másokon.

és mennyire mélyreható lesz, hat keleti partnerünk mindegyike esetében att ól függ majd, hogy tiszteletben tartják-e a demokratikus elveket és a jogállamiságot.

Az Európai Tanács júniusi ülésén született megállapodás lehetővé tett e, hogy decemberben aláírjuk Horvátország csatlakozási szerződését, amely így 2013-ban 28. tagállamként léphet be az Európai Unióba, megerősítve a nyugat-balkáni országok európai integrációs perspektíváját. Nemcsak arról van szó, hogy Horvátország előtt hivatalosan megnyitott uk az ajtót, hanem azt is egyértelművé tett ük, hogy ez az ajtó mások előtt sem fog bezárulni. Az Európai Tanács reméli, hogy Szerbia 2012 februárjában megszerzi a tagjelölti státuszt, továbbá hogy 2012 júniusában Montenegróval is megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások.

Júniusban a migráció kérdését is megvitatt uk. A témára már kilenc hónappal korábban felhívtam a fi gyelmet, de az arab tavasz kapcsán a kérdés különösen sürgetővé vált. Az, hogy külső határainkat hatékonyan igazgassuk, a személyek határainkon belüli szabad mozgása szempontjából is elengedhetetlenül fontos, hiszen ez az európai integráció egyik legjelentősebb vívmánya. Annak érdekében, hogy jobban tudjunk reagálni a válsághelyzetekre, úgy határoztunk, hogy a schengeni mechanizmushoz egy biztosítéki mechanizmust kapcsolunk. Ez utóbbit csak szigorú feltételekhez kötött en lehet alkalmazni, hogy ne ássuk alá a szabad mozgás alapvető szabadságát. Abban is egyetértett ünk, hogy a sikeres migrációs politika a határainkon túl kezdődik. Éppen ezért a szomszédainkkal való új partnerségek a migrációval, a mobilitással és a biztonsággal kapcsolatos szempontokra is kiterjednek


15

Csúcstalálkozók és egyéb ülések az EU és harmadik országok között


16

számára, és biztosabban felügyeli korábbi döntéseinek átültetését a gyakorlatba.

2011-ben azok, akik fi gyelemmel követik az európai politikát, megdöbbenve tapasztalhatt ák, hogy a piaci változások mennyire más ütemben zajlanak le, mint a demokratikus folyamatok. A piacok esetében lehetőség van arra a fényűzésre, hogy akár egy billentyű megnyomása változást idézzen elő. A demokratikus folyamatok azonban gyakran csak hosszú hónapokat követően hoznak eredményeket. Ez a sebességbeli eltérés hatalmas kihívásnak bizonyult. Annál is inkább, mivel a politikai időszámításban három elemet is fi gyelembe kell venni. Van egy bizonyos ritmusa a parlamenti demokráciák működésének: ezt a többség megszerzésének szükségessége, a jogalkotási eljárások és a szavazások határozzák meg. Emellett ott van a nyilvánosság szemléletmódjának alakulásához szükséges idő: az embereket csak valós változásokkal lehet meggyőzni. Harmadik elemként pedig idő

Bizonytalan és gyorsan változó időkben a szilárd alapon álló politikai intézmények biztonságot és állandóságot jelenthetnek, és segíthetnek sorsunk alakításában. Az Unió intézményei viszonylag fi atalok: a legrégebben fennálló intézmény is csak jövőre lesz hatvanesztendős. Ez semmi a sok tagállamban működő parlamentekhez, tanácsokhoz és bíróságokhoz képest. Működésük célja azonban ugyanaz, mint az évszázados múltra visszatekintő intézményeknek: a helyes úton tartani a változásokat, kivédeni a csapásokat és új irányokat mutatni.

Ahhoz azonban, hogy ezt a szerepüket betölthessék, az intézményeknek a maguk munkamenete és üteme szerint kell eljárniuk. Nem kivétel ez alól az Európai Tanács sem, amely a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével lett önálló intézmény. Köszönhetően annak, hogy immár állandó elnöke van, az Európai Tanács jobban képes irányítani a változási folyamatokat, könnyebben tud iránymutatást megfogalmazni az Unió

Mindent a maga idejében

2011 első felében Magyarország töltött e be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét


17

eurócsoport elnökével, Catherine Ashton főképviselővel

és Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament elnökével. Öröm

volt együtt működni a Tanács két soros elnökségével, és

ezen belül Orbán Viktor magyar, valamint Donald Tusk

lengyel miniszterelnökkel is. Mindkett en friss lendületet

adtak a tárgyalásoknak, és az európai eszme szellemében

látt ák el tisztüket. Az együtt működést kívántam erősíteni

azzal is, hogy személyesen ellátogatt am gyakorlatilag

valamennyi uniós tagállamba. A 27 tagállam állam-, illetve

kormányfői szintén folyamatos párbeszédet folytatnak

egymással, és gyakrabban találkoznak Brüsszelen kívül

is, amit részben az euróövezett el kapcsolatban folytatott

munkánk tesz szükségessé. Az Európai Tanács 2011-ben

Mario Draghit nevezte ki az Európai Központi Bank élére.

Az új elnök novemberben foglalta el hivatalát, és nincs

kétségünk afelől, hogy ugyanolyan megbízhatóan irányítja

majd a gondjaira bízott intézményt, mint azt elődje,

Jean-Claude Trichet tett e.

kell a meghozott intézkedések végrehajtáshoz is: ez létfontosságú többek között a strukturális reformok megvalósításához. Ebben a tekintetben tehát néha egyszerűen nem lehet hitelt érdemlően sürgetni a gyorsabb uniós döntéshozást. Időbe telik úgy közös nevezőre hozni a sok különféle érdeket és érzékeny pontot, hogy mindenki számára elfogadható, biztos alapokon álló döntés születhessen. Ha valaki új házat szeretne, nem várja el, hogy az egy héten belül megépüljön. Ahogy a habarcs megkötését sem lehet siett etni, ugyanúgy időt kell hagyni a politikai folyamatok számára is.

Az Európai Tanács első állandó elnökeként a kezdetektől azon fáradozom, hogy jó munkakapcsolatot építsek ki a többi európai intézménnyel. 2011-ben a már-már állandó egyeztetések során kialakult személyes bizalom létfontosságúnak bizonyult. Ilyen bizalmon alapuló együtt működést folytatok José Manuel Barrosóval, az Európai Bizott ság elnökével, Jean-Claude Junckerrel, az

2011 második hat hónapjában Lengyelország volt a Miniszterek Tanácsának soros elnöke


18

Az Unió legkézzelfoghatóbb és egyben szimbolikus jelentőségű eredményét, az eurót fenyegető veszélyek elhárítása érdekében valamennyien az összetartás, a tisztelet és a kölcsönös felelősségvállalás jegyében végeztük munkánkat. Ennek jó példája a szigorúbb költségvetési és makrogazdasági felügyelet és fegyelem megteremtése. Az Európai Tanács 2010 márciusában bízott meg a gazdasági kormányzási munkacsoport vezetésével. A munkánk eredményére alapozva a Bizott ság jogalkotási javaslatokat dolgozott ki, amelyekről az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa (utóbbi három soros elnökség irányításával) intenzív tárgyalásokat folytatott . A jogalkotók között i viták legutolsó eldöntetlen kérdése az úgynevezett fordított többségi szavazás volt, amely fokozatosan az automatikusabb döntéshozatal jelképévé vált. A júliusi euróövezeti csúcstalálkozón, amikor is az euróövezet vezetői egyöntetűen elfogadták a hiteles szabálykövetés fontosságát, ez az akadály is elhárult az intézkedések elfogadásának útjából. A jogszabályok 2011. december 13-án hatályba léptek, és ett ől fogva segítséget nyújtanak abban, hogy a jövőben elkerülhessük az ilyen viharokat.

Az év során kidolgoztuk az euróövezet intézményi rendszerét is. Úgy döntött ünk, hogy rendszeresen – évente legalább kétszer – tartunk euróövezeti

csúcstalálkozókat, és nem csak vészterhes időkben, mint eddig. Ezeket az üléseket az euróövezeti csúcstalálkozók elnöke vezeti majd, akit az eurózóna vezetői választanak meg ugyanakkor, amikor a 27 állam-, illetve kormányfő megnevezi az Európai Tanács elnökét. Megerősített ük továbbá az eurót használó országok pénzügyminisztereinek munkáját támogató jelenlegi adminisztratív struktúrákat is.

Sokat beszéltünk az euróövezet tagjai és a többi tagállam között i kapcsolatokról is. Az én álláspontom e kérdésben néhány egyszerű tényen alapul. Természetes, hogy a közös fi zetőeszközt használó országoknak – ide mellesleg az Unióban a többség tartozik, tehát nem kivételekről van szó – közös döntéseket is kell hozniuk. A problémák valójában éppen abból adódtak, hogy lebecsültük e tagállamok egymásrautaltságának mértékét. Mindazonáltal az is fontos, hogy a huszonhét tagállam körében megőrizzük az egységes piac integritását, hiszen az biztosítja az Unió kohézióját, és jelenti jólétünk és a világban elfoglalt szerepünk alapját. Éppen ezért e két csoport – és bármilyen köztes alakzat – között a lehető legszorosabb kapcsolatot kell fenntartani. Ehhez időnként kreatív megoldásokra lesz szükség, de együtt , a bizalom jegyében nagyok sokra vagyunk képesek.


19

Az állam-, illetve kormányfők nemcsak Brüsszelben, hanem Európa több városában is tartott ak üléseket



21

legbiztonságosabb, legszabadabb és szociálisan leginkább

elkötelezett kontinensén él. A politikai vezetők és maguk

az európai polgárok által meghozott döntésektől függ

majd jövőbeli jólétünk – és tulajdonképpen társadalmi és

gazdasági modellünk sorsa. Emberi méltóságon alapuló

civilizációnk, a sokféleségben egyesülő földrészünk jövője

forog kockán.

A holnap azon múlik, hogy ki tudjuk-e használni ma

a változásban rejlő lehetőségeket. Pontosan ebben áll

az Európai Tanács intézményének létjogosultsága is.

Az Európai Unió, e példa nélküli vállalkozás hatvanéves

történetére visszatekintve hiszem, hogy – bármilyen járt

vagy járatlan utak álljanak is előtt ünk – Európa a belső

feszültségek elsimítása és a külső nyomás elhárítása

során továbbra is folyton megújul majd, és egyre

nagyszerűbbé válik.

HERMAN VAN ROMPUY

A világ és Európa benne elfoglalt helye szédítő

sebességgel változik. A lassan alakuló globális gazdasági

és demográfi ai tendenciák felgyorsulnak, látványosabbá

és kézzelfoghatóbbá válnak, és új kihívások elé állítanak

minket.

Ezek leküzdéséhez erőt meríthetünk abból a politikai

akaratból, amelynek az elmúlt évben szemtanúi voltunk:

a fi zetőeszközünk és jólétünk megóvása érdekében

hozott sok nagy súlyú döntésből, a munkahelyteremtés

és a növekedés fáradhatatlan előmozdításából, és

abból, ahogy kiálltunk értékeink mellett a világban. Erőt

meríthetünk abból a bátorságból és ellenálló képességből

is, amelyről az európaiak tett ek tanúbizonyságot ebben

a kemény és szűkös időszakban: a változást sürgető

fi atalok, a vállalkozást indító diplomások, a szolidáris és

a közérdeket szem előtt tartó polgárok példájából.

2012-ben az Európai Tanács a kompromisszum és

a felelősségvállalás szellemében továbbra is foglalkozni fog

mindazzal, ami sürgős és ami fontos. A tét nagy: az Unió

több mint ötszázmillió polgára bolygónk legvirágzóbb,

Út a jövőbe

HERMANH VN ANV RN OMPUP



23

Európai Tanács – 2011. február 4. 25

Az Európai Tanács rendkívüli ülése – 2011. március 11. 30

Az euróövezet állam-, illetve kormányfői által elfogadott nyilatkozat – 2011. március 11. 32

Európai Tanács – 2011. március 24–25. 37

Európai Tanács – 2011. június 23–24. 50

Az euróövezet állam-, illetve kormányfői által elfogadott nyilatkozat – 2011. július 21. 56

Európai Tanács – 2011. október 23. 58

Az Európai Unió állam-, illetve kormányfői által elfogadott nyilatkozat – 2011. október 26. 63

Az euróövezet állam-, illetve kormányfői által elfogadott nyilatkozat – 2011. október 26. 64

Az euróövezet állam-, illetve kormányfői által elfogadott nyilatkozat – 2011. december 9. 70

Európai Tanács – 2011. december 9. 72

Cél a gazdasági unió erősítése Időközi jelentés az Európai Tanács számára – 2011. december 6. 75

Az Európai Tanács következtetései és az állam-, illetve kormányfők

nyilatkozatai



25

jelentést fog tenni a belső energiapiac működéséről, amely-ben – a Tanács 2010. december 3-i következtetéseivel össz-hangban – kiemelt fi gyelmet szentel majd a fogyasztóknak, ideértve a fogyasztók kiszolgáltatott abb csoportjait is.

5. Az energiainfrastruktúráról szóló bizott sági közleményben foglalt prioritásokkal összhangban komoly erőfeszítéseket kell tenni az európai energiainfrastruktúra korszerűsítésére és bővítésére, valamint a hálózatok határokon átnyúló összekapcsolására. Ez alapvetően fontos annak biztosítá-sához, hogy a tagállamok között i szolidaritás érvényesülni kezdjen és létrejöjjenek az alternatív ellátási/szállítási útvonalak és energiaforrások, valamint hogy a megújuló energiák fejlődjenek és fel tudják venni a versenyt a hagyo-mányos energiaforrásokkal. Szintén fontos, hogy a tagállami hatáskörök és eljárások tiszteletben tartása mellett egysze-rűsítsük és továbbfejlesszük az új infrastruktúrák építésének engedélyezésére vonatkozó eljárásokat. Az Európai Tanács várakozással tekint a Bizott ság által a közeljövőben benyúj-tandó erre vonatkozó javaslat elé. A piacok és a hálózatok regionális szintű integrálására irányuló különböző tagállami kezdeményezések, valamint a bizott sági közleményben fel-vázolt kezdeményezések hozzájárulnak e célkitűzés eléré-séhez, ezért érdemesek a támogatásra. 2015 után egyetlen uniós tagállam sem maradhat elszigetelt az európai gáz- és villamosenergia-hálózatoktól, és egyetlen tagállam energia-biztonsága sem kerülhet veszélybe amiatt , hogy hiányoznak a megfelelő összekött etések.

6. Az infrastrukturális beruházások jelentős fi nanszírozási költ-ségeinek túlnyomó részét a piacnak kell viselnie, és ezek a költségek a díjbevételekből térülnek majd meg. Éppen ezért létfontosságú olyan szabályozás kialakítása, amely vonzó a befektetők számára. Különös fi gyelmet kell fordí-tani a fi nanszírozási szükségleteknek megfelelő, átlátható és megkülönböztetéstől mentes díjszabás kialakítására és a határokon átnyúló beruházások költségeinek megfelelő megosztására, ezáltal fokozva a versenyt és a versenyképes-séget, továbbá fi gyelembe véve a fogyasztókra gyakorolt hatásokat. Egyes olyan projektek esetében azonban, ame-lyek az ellátásbiztonság vagy a szolidaritás szempontjából indokoltak, azonban nem vonzanak kellő piaci fi nanszíro-zást, a magánfi nanszírozás mobilizálása érdekében korlá-tozott mértékű közfi nanszírozásra is szükség lehet. Ezeket a projekteket világos és átlátható kritériumok alapján kell majd kiválasztani. A Bizott ságot felkérjük arra, hogy 2011 júniusáig nyújtsa be a Tanácsnak a várhatóan szükséges beruházásokra vonatkozó számadatokat, továbbá az arra irányuló javaslatokat, hogy hogyan lehet megfelelni a fi nan-szírozási szükségleteknek és hogyan lehet felszámolni az infrastruktúra-beruházások esetleges akadályait.

7. Európa ellátásbiztonságának további fokozása érdekében fel kell mérnünk, hogy milyen lehetőségek vannak a hagyo-mányos fosszilis tüzelőanyagok és a nem hagyományos

1. A gazdasági és pénzügyi válság legsürgetőbb kihívásainak a kezeléséhez szükséges azonnali cselekvésen túl fontos, hogy folytatódjon a fenntartható és munkahelyteremtéssel is járó növekedés megalapozása. Ezt a célt szolgálja a tavaly júniusban elfogadott , a foglalkoztatást és növekedést célzó Európa 2020 stratégia. Az Európai Tanács a mai napon két szektorra – az energiára és az innovációra – helyezte a hangsúlyt. Ez a két ágazat kulcsfontosságú Európa jövőbeli növekedése és jóléte szempontjából. Az Európai Tanács több olyan kiemelt cselekvési területről is megállapodott , ahol a célkitűzések megvalósítása jelentősen hozzá fog járulni a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésé-hez, valamint Európa versenyképességének javításához.

I. ENERGIA

2. Európa számára továbbra is kiemelten fontos a biztonsá-gos, fenntartható és megfi zethető energiaellátás, hiszen ez nagyban hozzájárul az Unió versenyképességéhez. E cél-kitűzés megvalósítása során az uniós szintű intézkedések hozzáadott értéket jelenthetnek és kell is, hogy jelentsenek. Az elmúlt évek során jelentős eredményeket sikerült elérni az Európai Unió energiapolitikájának fő területein, ideértve az ambiciózus energiapolitikai és éghajlatváltozással kap-csolatos célkitűzések meghatározását, valamint az e célki-tűzések elérését szolgáló átfogó jogszabályok elfogadását. Az Európai Tanács mai ülése rámutatott arra, hogy az EU elkötelezett e célok megvalósítása mellett , ahogyan azt az alábbi operatív következtetések is tanúsítják.

3. Az EU-nak teljesen működőképes, összekapcsolt és integ-rált belső energiapiacra van szüksége. A tagállamoknak ezért késedelem nélkül és maradéktalanul – a megállapodás sze-rinti határidők teljes körű betartásával – végre kell hajtaniuk a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályokat. Felkérjük a Tanácsot és az Európai Parlamentet arra, hogy töreked-jenek az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló bizott sági rendeletjavaslat mielőbbi elfogadására.

4. A belső piacot 2014-ig maradéktalanul meg kell valósí-tani annak érdekében, hogy minden akadály elháruljon a gáz és a villamos energia szabad áramlása előtt . Ehhez különösen arra van szükség, hogy a nemzeti szabályozók és az átvitelirendszer-üzemeltetők az Energiaszabályozók Együtt működési Ügynökségével együtt működésben fokoz-zák erőfeszítéseiket a piacok összekapcsolása, valamint az európai energiahálózatokra egységesen alkalmazandó iránymutatások és az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása terén. Felkérjük a tagállamokat arra, hogy – az európai szabványügyi testületekkel és az ágazatt al egyez-tetve – gyorsítsák fel a munkát annak érdekében, hogy az elektromos járművek töltőrendszereire vonatkozó műszaki szabványokat 2011 közepéig, az intelligens hálózatokra és fogyasztásmérőkre vonatkozó műszaki szabványokat pedig 2012 végéig el lehessen fogadni. A Bizott ság rendszeresen

EURÓPAI TANÁCS 2011. FEBRUÁR 4.

KÖVETKEZTETÉSEK


26

giabiztonság kérdésének az uniós szomszédságpolitikában is maradéktalanul meg kell jelennie.

12. Az EU-nak a Szerződésekkel összhangban kezdeménye-zéseket kell tennie a releváns nemzetközi fórumokon, valamint olyan kölcsönösen előnyös partnerségeket kell kialakítania a kulcsfontosságú szereplőkkel és a stratégiai folyosók mentén elhelyezkedő partnerekkel, amelyek a kér-dések széles skálájával foglalkoznak – beleértve a szabályo-zási kereteket is – minden olyan közös érdekű témában, mint az energiabiztonság, a biztonságos és fenntartható, alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák, az energia-hatékonyság, a beruházási környezet, továbbá a legmaga-sabb szintű nukleáris biztonság megőrzése és előmozdítása. Az Uniónak ösztönöznie kell a szomszédos országokat arra, hogy alkalmazzák a belső energiapiacra vonatkozó szabá-lyokat, különösen az Energiaközösségről szóló szerződés kiterjesztése és elmélyítése, valamint a regionális együtt -működési kezdeményezések támogatása révén. Ezenkívül a 2020-ig szóló energiastratégia keretében szükség szerint intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy az uniós energiatermelők az Európai Gazdasági Térségen kívül működő energiatermelőkkel egyenlő versenyfeltételekkel rendelkezzenek. Európának diverzifi kálnia kell ellátási for-rásait és útvonalait. A Bizott ságot ezért felkérjük arra, hogy folytassa erőfeszítéseit a nagy mennyiségű gáz szállítására alkalmas stratégiai folyosók, pl. a déli folyosó létrehozásának előmozdítása terén.

13. Mihamarabb folytatni kell az arra irányuló munkát, hogy Oroszországgal megbízható, átlátható és szabályokon ala-puló partnerséget alakítsunk ki a közös érdekű energiaügyi területeken, mégpedig a partnerségi és együtt működési megállapodást követő folyamatról szóló tárgyalások része-ként, illetve a modernizációs partnerség és az energiaügyi párbeszéd keretében már elért eredményekre alapozva.

14. Az EU az energiaárak volatilitásának kezelése érdekében együtt fog működni harmadik országokkal is, és a G20-ak csoportjában is folytatja majd ezt a munkát.

15. Az Európai Tanács érdeklődéssel várja az alacsony széndi-oxid-kibocsátást célzó, 2050-ig szóló stratégia kidolgozását, amely meghatározza majd a hosszabb távú intézkedések kereteit az energiaágazatban és az egyéb kapcsolódó ága-zatokban. Gyökeres és azonnali változásra van szükség az energiarendszerekben ahhoz, hogy elérjük azt a 2009 októberében elfogadott uniós célt, amely azt irányozza elő, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által a fejlett országok csoportja esetében szükségesnek ítélt kibocsátáscsökkentés keretében az 1990-es szinthez képest 2050-ig 80–95%-kal csökkentsük üvegházhatásúgáz-kibocsátásunkat. E tekintetben megfontolandó, hogy a 2050-re kitűzött cél megvalósításával kapcsolatban köztes szakaszok kerüljenek meghatározásra. Az Európai Tanács rendszeresen értékelni fogja az elért eredményeket.

II. INNOVÁCIÓ

16. Az oktatás, a kutatás, a technológia és az innováció terén megvalósított beruházások a növekedés egyik legfontosabb

fosszilis tüzelőanyagok (palagáz, olajpala) fenntartható kitermelésére és hasznosítására.

8. Az energiahatékonyság növelését célzó beruházások növelik a versenyképességet és elősegítik az energiaellátás biztonságát és fenntarthatóságát, mindezt alacsony költsé-gek mellett . Teljesíteni kell az Európai Tanács által 2010 júniusában 2020-ra kitűzött 20%-os energiahatékonysági célt, amelynek terén jelenleg elmaradás van. Ez határozott fellépést igényel, mert csak így lehet kiaknázni az épületek, a közlekedés és a termelési folyamatok tekintetében meg-lévő jelentős energiamegtakarítási potenciált. 2012. január 1-jétől a tagállamoknak az érintett középületekre és a köz-szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárásokban rögzíteniük kell az uniós kiemelt cél fi gyelembevételével meghatározott energiahatékonysági követelményeket. A Tanácsot felkérjük arra, hogy mihamarabb vizsgálja meg az új energiahatékonysági cselekvési tervre vonat-kozó, hamarosan előterjesztésre kerülő bizott sági javaslatot, amely részletekbe menően meghatározza a teljes energia-ellátási láncra kiterjedő szakpolitikai iránymutatásokat és intézkedéseket. A Tanács értékelni fogja az uniós energia-hatékonysági cél 2013-ig történő megvalósítását, és szükség esetén további intézkedéseket fog előirányozni.

9. A Bizott ságot felkérjük arra, hogy fokozza az együtt műkö-dést a tagállamokkal a megújuló energiáról szóló irányelv végrehajtása terén, különösen a konzisztens nemzeti támo-gatási rendszereket és együtt működési mechanizmusokat illetően.

10. Az EU és tagállamai ösztönözni fogják a beruházásokat a megújuló energiaforrások, valamint a biztonságos, fenn-tartható és alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák terén, továbbá nagy hangsúlyt fognak helyezni az európai stratégiai energiatechnológiai tervben meghatározott technológiai prioritások megvalósítására. A Bizott ságot felkérjük arra, hogy nyújtson be új kezdeményezéseket a – többek között a tiszta üzemű gépjárművek fejleszté-sével összefüggő – intelligens energiahálózatokkal, az energiatárolással, a fenntartható bioüzemanyagokkal és a városokra vonatkozó energiatakarékossági megoldások-kal kapcsolatban.

11. Az EU és a tagállamok tevékenységeit jobban össze kell hangolni annak érdekében, hogy az Uniónak a kulcsfontos-ságú termelő, tranzit- és fogyasztó országokkal való külső kapcsolataiban érvényesüljön a következetesség és a kohe-rencia szempontja. A Bizott ságot felkérjük arra, hogy 2011 júniusáig nyújtson be közleményt az ellátásbiztonságról és a nemzetközi együtt működésről az Unió által az energiaügy terén folytatott külső tevékenységek következetességének és koherenciájának javítása céljából. Felkérjük a tagállamo-kat, hogy 2012. január 1-jétől tájékoztassák a Bizott ságot minden, harmadik országgal kötött új és meglévő kétoldalú energiaügyi megállapodásukról. A Bizott ság ezt az infor-mációt megfelelő formában valamennyi tagállam számára elérhetővé teszi majd, az érzékeny üzleti adatok védelmére vonatkozó követelményeket is szem előtt tartva. A főkép-viselőt felkérjük arra, hogy munkája során maradéktalanul vegye fi gyelembe az energiabiztonság szempontját. Az ener-


27

szabványokat bizonyos feltételek mellett európai szab-ványokká lehessen alakítani;

− iránymutatást nyújtson a közbeszerzési irányelvek alkalmazásához. A közbeszerzéseknek általánosságban jobban hozzá kell járulniuk az innovatív termékek és szolgáltatások iránti kereslet növeléséhez;

− 2011-ben végezze el a releváns állami támogatási kere-tek félidős felülvizsgálatát;

− tárja fel a szellemi tulajdonjogok hasznosítását célzó európai szintű eszköz létrehozásának lehetőségeit, külö-nösen annak érdekében, hogy a kkv-k könnyebben részt tudjanak venni a tudáspiacon, és hogy erről 2011 végéig tegyen jelentést a Tanácsnak.

21. Felkérjük a Bizottságot, hogy a digitális egységes piac 2015-ig történő létrehozása érdekében tegyen gyors előrelé-pést a digitális gazdaság kulcsterületein, többek között a kre-ativitás ösztönzése és védelme, az e-kereskedelem fejlesztése és a közszféra információinak hozzáférhetővé tétele terén.

22. Minden erőfeszítést meg kell tenni a kockázati tőke hatá-rokon átnyúló működése előtt álló, fennmaradó jogi és adminisztratív akadályok felszámolása érdekében. Felkér-jük a Bizott ságot, hogy 2011 végéig nyújtson be javaslatokat az alábbiakra vonatkozóan:

− az Európai Beruházási Alapra és az egyéb releváns pénzügyi intézményekre épülő uniós kockázatitőke-rendszer létrehozása a tagállami gazdasági szereplőkkel együtt működésben;

− a kockázatmegosztó fi nanszírozási mechanizmus sze-repének növelése;

− annak megvizsgálása, hogy miként lehetne a gyors ütemben növekvő innovatív vállalkozások szükségle-teit piaci alapú megközelítéssel a legjobban teljesíteni. Ezzel összefüggésben arra is felkérjük a Bizott ságot, hogy vizsgálja meg egy kisvállalkozói innovációs és kutatási program megvalósíthatóságát.

23. A tagállamoknak a költségvetési konszolidáció végrehajtása során az olyan területeken, mint például a kutatás és az inno-váció, az oktatás és az energiaügy prioritásként kell kezel-niük a fenntartható növekedést elősegítő ráfordításokat.

24. Ezeknek az erőfeszítéseknek a tagállami kutatási és innová-ciós rendszerek hatékonyságát növelő, egyértelmű reform-intézkedésekkel kell párosulniuk. A tagállamok készek arra, hogy nemzeti szinten az EU kibocsátáskereskedelmi rend-szeréből származó bevételeik legalább felét az éghajlatválto-zással kapcsolatos intézkedések – többek között innovatív projektek – fi nanszírozására fordítsák. Emellett javítaniuk kell a strukturális alapokon belül kutatási és innovációs projektek céljaira előirányzott összegek felhasználását is.

25. Alapvető fontosságú a kutatás, a fejlesztés és az innováció (K+F+I) előmozdítását célzó uniós eszközök egyszerű-sítése, mert az elősegítené azt, hogy azokat a legkiválóbb tudósok és az innováció terén élen járó vállalkozások is alkalmazzák. Ezt az egyszerűsítést mindenekelőtt úgy kell megvalósítani, hogy a releváns intézmények megállapod-nak arról, hogy új egyensúlyt alakítanak ki a bizalom és az

hajtóerejét jelentik, az új és piacképes termékekre és szol-gáltatásokra váltható innovatív ötletek pedig hozzájárulnak a növekedéshez és minőségi munkahelyek létrejött éhez. Az Európai Tanács olyan stratégiai jellegű és integrált meg-közelítés kidolgozására szólított fel, amely az innováció fellendítését és Európa szellemi tőkéjének maradéktalan kiaknázását célozza, és ezzel a polgárok, a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – és a kutatók érdekeit szolgálja. Az Európa 2020 stratégiát követő intézkedések keretében az Európai Tanács nyomon fogja követni az e téren tett előrelépést.

17. Az Európai Tanács ezzel összefüggésben nyugtázta a Bizott -ság aktuális innovációs eredménytáblája által kimutatott tendenciákat és fejleményeket. Felkérte a Bizottságot, hogy mihamarabb dolgozzon ki egy, az innováció terén elért eredmények jobb nyomon követését lehetővé tévő egységes integrált mutatót. Az Európai Tanács fi gyelemmel fogja kísérni az ezzel kapcsolatos fejleményeket.

18. Az innováció hozzájárul korunk legsúlyosabb társadalmi kihívásainak a megválaszolásához. Európa szakértelmét és erőforrásait koherens módon kell mozgósítani, és elő kell mozdítani az Unió és a tagállamok között i szinergiákat annak érdekében, hogy a társadalmi előnyökkel járó inno-vációs elképzelések gyorsabban a piacra jussanak. Ehhez közös programozásra van szükség. Az aktív és egészséges időskor témájára vonatkozó kísérleti innovációs partnerség beindítása is fontos lépés e tekintetben. A hosszú távú cél-kitűzések és az évről évre meghatározandó konkrét célok eléréséhez a Tanácsnak rendszeresen nyomon kell majd követnie az elért eredményeket. A Tanács még a leendő innovációs partnerségek beindítása előtt meg fogja hozni az azokhoz szükséges politikai döntéseket.

19. Európának egységes kutatási térségre van szüksége ahhoz, hogy vonzóvá váljon a tehetségek és a beruházások szá-mára. A még fennálló hiányosságokat ezért mihamarabb orvosolni kell, és 2014-ig meg kell valósítani az Európai Kutatási Térséget, hogy ezáltal valóban egységes piac jöhessen létre a tudás, a kutatás és az innováció tekinte-tében. Ennek érdekében elsősorban javítani kell a mester-hallgatók, illetve doktoranduszok és a kutatók mobilitását és ez utóbbiak szakmai karrierlehetőségeit, valamint von-zóbbá kell tenni Európát a külföldi kutatók számára. Ezen túlmenően – a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása mellett – javítani kell az államilag fi nanszírozott kutatási és fejlesztési (K+F) projektekkel kapcsolatos információk ter-jesztését, mindenekelőtt az uniós fi nanszírozású K+F pro-jektek nyilvántartásának létrehozása révén, mely a nemzeti fi nanszírozású K+F programok hasonló nyilvántartásaihoz kapcsolódna.

20. Ösztönözni kell a magánberuházásokat az innovatív termé-kek és szolgáltatások terén, mégpedig elsősorban a keret-feltételek javítása révén. Ezzel összefüggésben a Bizott ságot felkérjük arra, hogy

− tegyen javaslatokat a szabványosítási eljárások felgyorsí-tására, egyszerűsítésére és korszerűsítésére, mindenek-előtt annak érdekében, hogy az ágazat által kidolgozott


28

IV. KÜLKA PCSOLATOK

32. Az Európai Tanács nyilatkozatot fogadott el Egyiptomról és a térségről (II. melléklet).

33. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a mediterrán tér-ségen belüli fejlemények nyomán minden eddiginél fon-tosabbá vált a korábbi békemegállapodások tiszteletben tartása és a közel-keleti békefolyamat gyors előmozdítása. Az Európai Tanács várakozása szerint a 2011. február 5-i müncheni Kvartett -találkozó érdemben hozzájárul majd ehhez a folyamathoz.

34. Az Európai Tanács jóváhagyta a Külügyek Tanácsa által január 31-én elfogadott , Belaruszról szóló következtetése-ket, így a korlátozó intézkedések bevezetésére vonatkozó döntést is. Az Európai Unió újólag megismétli azon hatá-rozott kötelezett ségvállalását, hogy megerősíti a belarusz civil társadalomnak nyújtott támogatását. Az Európai Unió továbbra is elkötelezett a – többek között párbeszéd és a keleti partnerség keretében megvalósuló – kritikai köze-ledési politikája mellett , amelynek előfeltétele a demokra-tikus elvek, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása. A Külügyek Tanácsa rendszeresen értékelni fogja a belaruszi helyzetet, és készen áll arra, hogy szükség szerint valamennyi területen célzott intézkedéseket hozzon.

***

I. MELLÉKLET

AZ EUROÖVEZET ÁLLAM-, ILLETVE KORMÁNYFŐINEK ÉS AZ UNIÓS

INTÉZMÉNYEKNEK A NYILATKOZATA

Az euroövezet állam-, illetve kormányfői és az uniós intézmények 2010. decemberi nyilatkozatukat követően újólag megerősített ék, hogy készek arra, hogy mindent megtegyenek az euroövezet egé-szének stabilitása érdekében, és ennek jegyében értékelték annak az átfogó stratégiának a végrehajtása terén elért eredményeket, amely egyrészt a pénzügyi stabilitás megőrzésére, másrészt annak biztosítására irányul, hogy az euroövezet megerősödve kerüljön ki a válságból.

Ez a stratégia kiterjed a gazdasági kormányzásra irányuló jogalkotási csomagra, a stressztesztekre és a pénzügyi szektor helyreállítására, valamint az európai szemeszter végrehajtására. A nyilatkozatt evők ezenkívül a következő lépésekben állapodtak meg, amelyek a már-ciusban véglegesítendő átfogó intézkedéscsomag részét képezik:

• a Görögországgal és Írországgal kapcsolatban meglévő programok eredményes végrehajtásának folytatása;

• az euroövezet tagállamaiban az államháztartás megszilárdí-tására és a növekedési kilátások javítására irányuló intézke-dések végrehajtása terén elért eredményeknek a Bizott ság általi értékelése, az EKB-val együtt működésben;

• konkrét javaslatt étel az eurocsoport részéről az európai pénzügyi stabilitási eszköz megerősítésére annak érde-kében, hogy biztosított legyen a támogatás nyújtásához szükséges hatékonyság;

ellenőrzés, valamint a kockázatvállalás és a kockázatkerülés között . A Bizott ságot felkérjük arra, hogy az év végéig tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek biztosítják, hogy az összes kutatást és innovációt fi nanszírozó eszköz egy közös stratégiai keretbe illeszkedjen. E tekintetben fel kell térképezni az olyan fi nanszírozási mechanizmusok kidol-gozásának lehetőségeit, amelyek alkalmasak a kutatás és az innováció fontos mozgatórugóit jelentő főbb európai projektek fi nanszírozására. A jelenlegi helyzetben különö-sen fontos, hogy a közkiadások tagállami és uniós szinten is a lehető leghatékonyabbak legyenek. Ezért az egyszerűsített költségvetési rendeletet még az év vége előtt el kell fogadni annak érdekében, hogy az uniós szakpolitikákban életbe léphessenek a hatékony végrehajtási mechanizmusok.

III. A GAZDASÁGI HELYZET

26. Az Európai Tanács átt ekintett e a gazdasági helyzetet és megállapított a, hogy javulnak az általános gazdasági kilá-tások, ugyanakkor továbbra is jelentős problémák állnak fenn. Megállapodott továbbá abban, hogy márciusi üléséig milyen lépéseket kell tenni e téren.

27. Az Európai Tanács felkérte a Tanácsot, hogy márciusban fogadjon el közös megközelítést a gazdasági kormányzásra vonatkozó bizott sági jogalkotási javaslatokkal kapcsolat-ban, biztosítva a munkacsoport ajánlásainak maradéktalan végrehajtását, annak érdekében, hogy június végéig végleges megállapodás szülessen az Európai Parlamentt el. Mindez lehetővé teszi majd a stabilitási és növekedési paktum meg-erősítését és egy új makrogazdasági keret bevezetését.

28. Az Európai Tanács felkérte az Európai Bankhatóságot és az egyéb érintett hatóságokat, hogy végezzenek ambició-zus stresszteszteket, a tagállamokat pedig arra, hogy gon-doskodjanak – az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelő – olyan konkrét tervekről, amelyek alapján kezelni lehet az olyan bankok helyzetét, amelyekkel kapcsolatban a stressztesztek kimutatt ák, hogy kockázat állhat fenn.

29. Az európai szemeszter keretében a márciusi Európai Tanács a Bizott ság által benyújtott éves növekedési jelentés alapján meghatározza majd egyrészt a strukturális reformokkal és a költségvetési konszolidációval kapcsolatos prioritá-sokat, amelyek alapul szolgálnak majd az új stabilitási és konvergenciaprogramok kidolgozásához, másrészt pedig azokat a prioritásokat, amelyek az uniós hatáskörökhöz, így az egységes piachoz kapcsolódnak. Ennek alapján, és az Európa 2020 stratégia integrált iránymutatásainak meg-felelően felkérjük a tagállamokat, hogy áprilisban nyújtsák be nemzeti reformprogramjaikat, valamint stabilitási és konvergenciaprogramjaikat.

30. Az Európai Tanács márciusi ülésén végső döntés születik majd azon korlátozott mértékű szerződésmódosításról is, amely az európai stabilitási mechanizmus létrehozásához szükséges.

31. Az Európai Tanács üdvözölte az euroövezet állam-, illetve kormányfőinek és az uniós intézményeknek a mellékletben foglalt nyilatkozatát.


29

Az Európai Tanács üdvözölte, hogy a tunéziai és az egyiptomi nép békésen és méltósággal jutt att a kifejezésre legitim, demokratikus, gazdasági és társadalmi törekvéseit, amelyek összhangban állnak az Európai Unió által is vallott és világszerte képviselt értékekkel. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az állampolgárok demok-ratikus törekvéseit párbeszéd és politikai reformok, valamint tisz-tességes és szabad választások útján, az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes mértékű tiszteletben tartásával kell megvalósí-tani. Minden felet arra szólított fel, hogy e célból kezdje meg az érdemi párbeszédet.

Az Európai Unió kész arra, hogy teljes körű támogatást nyújtson ahhoz az átmenethez, amelynek eredményeképpen létrejöhet a demokratikus kormányzás és a pluralizmus, növekedhetnek a gazdasági prosperitás és a társadalmi befogadás lehetőségei, továbbá fokozódhat a térség stabilitása. Az Európai Tanács elkö-telezett egy olyan új partnerség kialakítása mellett , amely a jövő-ben – többek között az európai szomszédságpolitikán és az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésen keresztül – hatéko-nyabb támogatást biztosítana a politikai és gazdasági reformokat végrehajtó országoknak.

A fentiekre tekintett el az Európai Tanács

− felkérte a főképviselőt, hogy közelgő tunéziai és egyip-tomi látogatása során közvetítse ezt az üzenetet,

− felkérte a főképviselőt, hogy e partnerség keretében dol-gozzon ki egy intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy uniós támogatást nyújtson az átmenet és az átalakulás folyamatához (a demokratikus intézmények megszi-lárdítása, a demokratikus kormányzás és a társadalmi igazságosság előmozdítása, valamint a szabad és tisztes-séges választások előkészítése és lebonyolítása terén); és e célkitűzések megvalósítása során az eddiginél nagyobb mértékben vegye igénybe az európai szomszédságpoli-tika és az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés kereteit, valamint

− felkérte a főképviselőt és a Bizott ságot, hogy a gazda-sági és társadalmi fejlődés, ezen belül Tunézia számára egy szorosabb partnerségi státusz elősegítéséhez minél hamarabb alakítsák át az uniós eszközöket, biztosítsanak humanitárius segítséget és tegyenek javaslatot a térségen belüli együtt működést, kereskedelmet és beruházásokat ösztönző intézkedésekre és projektekre.

• az európai stabilitási mechanizmus működési jellemzőinek véglegesítése az eurocsoport elnökének irányítása mellett , a decemberben adott megbízással összhangban.

Az állam-, illetve kormányfők a versenyképesség fokozása érdeké-ben az új gazdasági kormányzási keretre építve további lépéseket tesznek az euroövezeten belüli gazdaságpolitikai koordináció új minőségének elérésére, amely elősegíti a konvergencia növelését anélkül, hogy az egységes piacot gyengítené. Az eurocsoporton kívüli tagállamok is felkérést fognak kapni a koordinációban való részvételre. Az Európai Tanács elnöke konzultálni fog az euroövezet tagállamainak állam-, illetve kormányfőivel és jelentést fog tenni, amelyben a Szerződéssel összhangban meghatározza majd a konkrét teendőket. E célból szorosan együtt működik majd a Bizott ság elnökével is. Gondoskodni fog továbbá arról, hogy az eurocsoporton kívüli érdekelt tagállamok állam-, illetve kormányfői is kellőképpen részt vehessenek ebben a folyamatban.

***

II. MELLÉKLET

NYILATKOZAT EGYIPTOMRÓL ÉS A TÉRSÉGRŐL

Az Európai Tanács a legmélyebb aggodalommal követi fi gyelem-mel az egyre romló egyiptomi helyzetet. A leghatározott abban elítélte az erőszakot, továbbá mindazokat, akik erőszakot alkal-maznak vagy arra bátorítanak. Hangsúlyozta, hogy valamennyi állampolgárnak jogában áll szabadon és békésen, a rendfenntartó hatóságok védelme mellett tüntetni. Elfogadhatatlan minden olyan kísérlet, amely a szabad információáramlás korlátozására irányul, ideértve az újságírókkal és az emberi jogi aktivistákkal szembeni erőszakos fellépést és megfélemlítésüket is.

Az Európai Tanács felszólított a az egyiptomi hatóságokat, hogy az egyiptomi nép törekvéseire politikai reformokkal és ne elnyomással válaszoljanak. Valamennyi félnek önmérsékletet kell tanúsítania, kerülnie kell a további erőszakot és meg kell kezdenie a rendezett átmenetet egy olyan kormány felállítására, amely széles körű támo-gatást élvez. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy ennek az átme-netnek azonnal meg kell kezdődnie. Az Európai Unió és Egyiptom között i kapcsolatoknak a társulási megállapodásban foglalt elveken és a kötelezett ségvállalásokon kell alapulniuk.


30

céljaival összhangban teljes körű támogatást mozgósítson, és párbeszédet kezdett a nemrégiben kinevezett egyiptomi kormánnyal.

6. A líbiai helyzet továbbra is súlyos aggodalomra ad okot. Hangot adunk a líbiai néppel és az áldozatokkal való erő-teljes szolidaritásunknak. Határozottan elítéljük a líbiai rezsim által a saját polgáraival szemben alkalmazott erő-szakos elnyomást, az emberi jogok súlyos és szisztematikus megsértését. Üdvözöljük az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1970. sz. határozatát és azt, hogy a líbiai helyzetet a Nemzet-közi Büntetőbíróság elé utalták. Elfogadhatatlan, hogy erőt alkalmazzanak a civil lakossággal szemben, különösen kato-nai eszközökkel. Az erő alkalmazásának ezért haladéktala-nul véget kell vetni. Az emberek biztonságát minden ehhez szükséges eszközzel garantálni kell. Az Európai Tanács mély aggodalmát fejezi ki a polgári lakosság elleni – töb-bek között légi csapások formájában végrehajtott – táma-dások kapcsán. A polgári lakosság védelme érdekében a tagállamok minden szükséges eszköz igénybevételének lehetőségét megvizsgálják, amennyiben azokra bizonyítha-tóan igény mutatkozik, illetve amennyiben azok egyértelmű jogalappal rendelkeznek, és a régió támogatását is élvezik. A felelősségre vonás nem marad el, az elkövetők súlyos következményekkel számolhatnak. A válság kezelése során együtt fogunk működni az Egyesült Nemzetek Szervezeté-vel, az Arab Ligával, az Afrikai Unióval és más nemzetközi partnereinkkel. Sürgősen szükség van egy csúcstalálkozó megrendezésére az Arab Liga, az Afrikai Unió és az Európai Unió között .

7. Kadhafi ezredesnek azonnal át kell adnia a hatalmat. A nevé-hez kötődő rezsim minden legitimitását elveszítette, az Európai Unió nem tekinti többé partnerének a párbeszéd-ben. Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket fogadott el az ország vezetésével és a rezsim ellenőrzése alatt álló, jelen-tős vagyoni eszközöket birtokló szervezetekkel szemben, ezenfelül pedig készen áll arra, hogy további szankciókat fogadjon el.

8. A cél, hogy Líbia minél előbb a széles körű párbeszéden alapuló, a demokráciához vezető rendezett átmenet útjára lépjen. Az Európai Unió üdvözli, bátorítja, és a politikai párbeszédben partnerének tekinti a Bengáziban felállított ideiglenes, átmeneti nemzeti tanácsot. Az Európai Unió készen áll segítséget nyújtani ahhoz, hogy Líbiában alkot-mányos állam jöjjön létre és fejlődjön a jogállamiság. Kész teljesíteni a líbiai nép kérését, és segíteni a líbiai gazdaság beindításában.

9. A Líbiában és az ország határain kibontakozó humanitárius helyzet aggasztó méreteket ölt, és ezt az események által előidézett tömeges migrációs mozgás tovább súlyosbítja. Továbbra is elsőrendű feladat az uniós polgárok, valamint a harcok elől menekülő más állampolgárok biztonságos evakuálása. Az Európai Unió humanitárius segélyeket moz-

1. Az Európai Tanács ma rendkívüli ülést tartott , amelyen megvitatt a a Líbiában és a déli szomszédság országaiban zajló eseményeket, és meghatározta az EU jövőbeli politi-kájának és intézkedéseinek irányát és prioritásait.

2. A demokratikus felkelések drámai változásokat ered-ményeznek a déli szomszédság országaiban, új reményt hozva és lehetőséget kínálva arra, hogy ezek az országok a demokrácián, a pluralizmuson, a jogállamiságon, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosságon alapuló jövőt építhessenek. Haladás és demokrácia szorosan összefügg egymással. Az Európai Tanács üdvözli a térség népei által mutatott bátorságot, és újólag megerősíti, hogy most itt az alkalom számukra, hogy békés és demokratikus eszközökkel döntsenek jövőjükről.

3. A térség valamennyi országában politikai és gazdasági refor-mok végrehajtására, illetve a reformok ütemének felgyorsí-tására van szükség. Az Európai Unió minden olyan lépést támogatni fog, amely a demokratikus átalakulás, a békés változást lehetővé tevő politikai rendszerek kialakítása, a növekedés és a jólét, valamint a gazdasági tevékenység-ből származó haszon arányosabb elosztása irányába mutat. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács melegen üdvözli Marokkó királyának egy tanácsadó bizott ság létrehozásáról szóló bejelentését. E bizott ság elkészíti az alkotmány felül-vizsgálatát, melyet azután jóváhagyás céljából a marokkói nép elé terjesztenek. Az uniós támogatás arányban fog állni a partnerországok demokratikus átalakulásban elért ered-ményeivel. Kiemelkedő fontosságúak az Európa és a térség között i szorosabb parlamenti kapcsolatok, tekintett el arra, hogy a fő célok egyike az erős demokratikus intézmények létrehozása.

4. Tunéziát illetően az Európai Tanács üdvözli azt a beje-lentést, hogy 2011. július 24-re kitűzték az alkotmányozó gyűlés megválasztását. Az EU kész arra, hogy a tunéziai hatóságokkal szoros konzultációt folytatva megadja az ehhez szükséges támogatást, akár azáltal, hogy emelt szintű státuszt biztosít Tunézia számára. Amint a tunéziai hatósá-gok arra készen állnak, az EU hajlandó támogatást nyújtani az ország előtt álló gazdasági és társadalmi kihívások keze-léséhez. Az Európai Unió hosszú távon elkötelezett e célok mellett , és elő kívánja mozdítani a gazdasági és társadalmi fejlődést. A tunéziaiak által a Líbiából menekülők iránt tanúsított szolidaritás a legmagasabb szintű elismerésre és támogatásra érdemes.

5. Az Európai Tanács támogatja az egyiptomi demokratikus átmenetet. Üdvözli, hogy időben előterjesztett ék az első javaslatokat az alkotmány módosítására vonatkozóan, és arra ösztönzi az egyiptomi hatóságokat, hogy továbbra is törekedjenek a politikai reformokra és a teljes demok-ratikus átalakulást segítő környezet kialakítására, többek között azáltal, hogy feloldják a szükségállapotot. Az Euró-pai Unió készen áll arra, hogy az egyiptomi nép elsődleges

AZ EURÓPAI TANÁCS RENDKÍVÜLI ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 11.

NYILATKOZAT


31

partnerségi és támogatási programok felülvizsgálatára, térségbeli partnereinkkel szoros együttműködésben. E téren a Bizott ságnak és a főképviselőnek elsődlegesen országközpontú és teljesítményorientált szemléletet kell követnie.

14. Középtávra előretekintve az Európai Tanács – a 2011. feb-ruár 4-i nyilatkozatával összhangban – a régióval kialakí-tandó új partnerségre szólít fel. Ezzel kapcsolatban melegen üdvözli a Bizott ság és a főképviselő együtt es közleményét, melyben javaslatot tesznek a demokráciát és a közös jólétet szolgáló, a dél-mediterrán térséggel folytatandó partner-ségre, mely az EU összes eszközét igénybe vevő, diff eren-ciált és ösztönzőkre építő szemléletet követ. A partnerség további építőeleme a fokozott abb gazdasági integráció, a szélesebb piachoz való hozzájutás, és a politikai együtt -működés. Az Európai Tanács felszólítja a Tanácsot, hogy mielőbb vizsgálja meg a közleményben foglalt javaslato-kat, kiváltképpen azt, hogy milyen feltételek mellett lehetne fokozni az EU partnereinek nyújtott támogatását. Várako-zással tekint az európai szomszédságpolitikával foglalkozó, a közeljövőben várható közlemény elé.

15. Alapvető fontosságú továbbá, hogy az országok megkapják az újjáépítéshez és a gazdaságuk modernizálásához szük-séges eszközöket. A gazdasági fejlődés és a munkahelyte-remtés – különösen a fi atalok számára – alapvető szerepet játszik a demokrácia megszilárdításában. A Tanácsnak sürgősen meg kell állapodnia a pán-euromediterrán szár-mazási szabályokról szóló, még elfogadásra váró javas-latokról, a Bizott ság pedig felkérést kap, hogy terjesszen elő rövid, közép- és hosszú távra vonatkozó javaslatokat a régióbeli kereskedelem és a közvetlen külföldi beruházá-sok növelésének további lehetőségeiről. Ezenfelül a térség idegenforgalmi ágazatában is új lendületre van szükség. A Tanácsnak sürgősen meg kell vizsgálnia az Európai Beruházási Bank korábbi kihelyezéseiből visszaáramló bevételekre vonatkozó bizott sági javaslatokat, és meg kell vizsgálnia, hogy milyen további módokon lehet fokozni az EBB általános pénzügyi támogatási kapacitását. Fontos a többi nemzetközi pénzügyi intézménnyel is koordiná-ciót folytatni.

16. A történtek tanulságait levonva az Európai Unió készen áll arra, hogy felülvizsgálja az Unió a Mediterrán Térségért feladatait, erősítve ezáltal a régióban a demokráciát és a sta-bilitást. Fokozni kell azon konkrét intézkedések és projektek végrehajtását, amelyek a demokratikus intézményeknek, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának megszilár-dítását (ideértve az internet akadálytalan használatát), a civil társadalom megerősítését, a gazdaság támogatását, a sze-génység visszaszorítását és a társadalmi igazságtalanságok kezelését szolgálják.

17. Az Európai Unió tudatában van annak, hogy ezen esemé-nyek milyen szélesebb körű politikai és gazdasági hatást gyakorolnak a tágabb térségre, ezért a közel-keleti béke-folyamat újraindítására szólít fel.

gósított , és vállalta, hogy továbbra is segítséget nyújt a líbiai népnek és az országból menekülőknek, szorosan együtt mű-ködve az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosával, a Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatallal, a Nemzet-közi Migrációs Szervezett el, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizott ságával, illetve a Vöröskereszt és Vörösfélhold Tár-saságok Nemzetközi Szövetségével és a nem kormányzati szervezetekkel. Az Európai Unió valamennyi érintett felet felszólítja, hogy tegye lehetővé a humanitárius szervezetek-nek és humanitárius segítséget nyújtóknak, hogy minden olyan területre eljussanak, ahol segítségre van szükség, és készen áll arra, hogy támogassa őket munkájukban. Az Európai Unió e célból fokozni fogja a koordinációt annak érdekében, hogy eszközeinek és képességeinek igénybevé-tele eredményes és koherens legyen, a humanitárius elvek tiszteletben tartása mellett .

10. Azoknak a tagállamoknak, amelyeket a migrációs áramlá-sok a legközvetlenebbül érintenek, szolidaritásunk konk-rét tett ekben való megnyilvánulására van szükségük. Az Európai Unió és tagállamai készen állnak, hogy a helyzet alakulásának megfelelően megadják a szükséges támoga-tást. Az EU különösen a Frontex Hermes 2011 művelete révén továbbra is szorosan fi gyelemmel fogja kísérni, hogy az események milyen hatást gyakorolnak a régión belüli és az onnan kiinduló migrációra. A tagállamok felkérést kap-nak, hogy biztosítsanak a Frontex számára szükség szerint további emberi és technikai erőforrásokat. A Bizott ság felké-rést kap, hogy tegyen elérhetővé további erőforrásokat. Az Európai Tanács gyors megállapodást sürget az ügynökség képességeit növelő rendeletre vonatkozóan.

11. Az Európai Unió konzultálni fog a térség országaival a határigazgatás és -ellenőrzés javítását szolgáló pénz-ügyi és technikai támogatásról, valamint a migránsoknak a származási országukba való visszatérését megkönnyítő intézkedésekről. Az Európai Tanács felkéri az IB Tanácsot, hogy haladéktalanul üljön össze. A Tanács felkérést kap, hogy a Bizott sággal együtt működésben az Európai Tanács júniusi ülésére nyújtson be tervet a migrációs és mene-kültáramlások kezelését szolgáló kapacitások fejlesztésére vonatkozóan.

12. Átfogó migrációs megközelítést kell előmozdítani, össz-hangban az EU migrációval kapcsolatos globális meg-közelítésével. Ehhez kapcsolódóan az Európai Uniónak a mobilitás problémájával és az emberek között i személyes kapcsolatok elősegítésének kérdésével is foglalkoznia kell, és ennek érdekében olyan eszközöket kell igénybe vennie, mint például a mobilitási partnerségek, amelyek minden olyan partnerrel kialakíthatók, amely kellő eredménye-ket ért el a reformfolyamatok terén és együttműködik az emberkereskedelem és az illegális bevándorlás elleni küzdelemben. A Bizott ság felkérést kap, hogy nyújtson be javaslatokat az európai és a dél-mediterrán ifj úság között i kapcsolatok ösztönzésére.

13. Általánosabb szinten, a jelenlegi igények célirányosabb kielégítése érdekében hamarosan sor kerül a meglévő


32

lyekben meghatározták az európai stabilitási mechanizmus kulcselemeit (lásd a II. mellékletet), illetve maradéktala-nul meg kell valósítania azokat. A megbeszélések az alábbi következtetésekkel zárultak:

• Finanszírozási képességAz európai stabilitási mechanizmus összesen 500 milli-árd euró összegű tényleges hitelezési kapacitással rendelke-zik majd. Az EFSF-ről az európai stabilitási mechanizmusra történő átmenet során a konszolidált hitelezési kapacitás nem fogja meghaladni ezt az összeget. Az ESM tényleges hitelezési kapacitását a befi zetett és a lehívható tőke, vala-mint a garanciák megfelelő kombinációjának megállapítása révén kell biztosítani. A nemzeti szintű parlamenti eljárások teljes tiszteletben tartásával létrehozásra kerül egy, a tőke fokozatos befi zetését szabályozó ütemterv.

Az európai stabilitási mechanizmus hatálybalépéséig biz-tosítják az EFSF számára közösen megállapított 440 milli-árd eurós hitelezési kapacitás tényleges rendelkezésre állását.

• EszközökAz állam-, illetve kormányfők emlékeztetnek arra, hogy az európai stabilitási mechanizmus abban az esetben nyújt pénzügyi segítséget, ha egy euróövezetbe tartozó tagállam ezt kéri, és ha ez a fellépés elengedhetetlenül szükségesnek tekinthető az euróövezet egésze stabilitásának biztosítá-sához. Az erre vonatkozó határozathoz egyhangú döntés szükséges, melyet az érintett tagállam adóssága fenntartha-tóságának elemzése alapján kell meghozni; ezt az elemzést a Bizott ság és az IMF végzi, az EKB-val együtt működésben. A pénzügyi segítséget szigorú szabályok alapján, makrogaz-dasági kiigazítási program keretében nyújtják.

Az európai stabilitási mechanizmus és az EFSF révén nyúj-tott pénzügyi támogatás kölcsönök formájában valósul meg. Azonban annak érdekében, hogy az európai stabilitási mechanizmus és az EFSF révén nyújtott támogatás maxi-mális költséghatékonyságot érjen el, e két eszköz kivételes esetben, szigorú feltételekhez kötött program keretében az elsődleges adósságpiacon is beavatkozhat.

• Pénzügyi feltételekAz EFSF által megállapított kamatot csökkenteni kell a kölcsönt igénylő ország adóssága fenntarthatóságának nagyobb mértékű fi gyelembe vétele érdekében, de az esz-köz fi nanszírozási költségei felett maradva, megfelelő mér-tékű kamatfelárban tükrözve a kockázatot, és biztosítva az összhangot az IMF kamatmegállapítási elveivel. Ugyanezek az elvek érvényesülnek az európai stabilitási mechanizmus esetében is.

Ennek alapján, illetve a Görögország által kiigazítási prog-ramja keretében tett vállalások fényében a Görögországnak

1. Jóváhagyásra került az Európaktum, amely fokozott abb gazdaságpolitikai koordinációt irányoz elő a versenyké-pesség és a konvergencia érdekében (lásd a mellékletet). A paktum előterjesztésére az Európai Tanács 2011. már-cius 24–25-i ülésén fog sor kerülni, amelynek alkalmával az euróövezeten kívüli tagállamok jelezhetik, hogy részt kívánnak-e venni a paktumban. Ugyanezen alkalommal az euróövezeti tagállamoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy melyek azok az első intézkedések, amelyek végrehajtását a paktum keretében vállalják a következő év során.

2. Az euróövezet állam-, illetve kormányfői felmérték az Euró-pai Tanács 2011. február 4-i ülése óta a válságra való átfogó reagálás tekintetében elért eredményeket annak érdekében, hogy ezt a csomagot az Európai Tanács március 24–25-i üléséig le lehessen zárni.

3. Üdvözlik a Görögországban és Írországban folyamat-ban lévő IMF-programok és uniós programok végre-hajtása terén elért eredményeket, és e két ország alábbi kötelezett ségvállalásait:

− Görögország vállalja, hogy folytatja a strukturális refor-mok szigorú végrehajtását, az ehhez szükséges kapaci-tásokat fokozott abban kiépíti, maradéktalanul és gyors ütemben teljesíti a bejelentett 50 milliárd EUR összegű privatizációs és ingatlanfejlesztési programot, valamint szigorú és stabil költségvetési keretrendszert vezet be a görög kormány által meghatározandó lehető legszi-lárdabb jogalap alkalmazásával;

− Írország vállalja, hogy a lehető legszilárdabb jogalapon nyugvó, szigorú és stabil költségvetési keretrendszert vezet be, és hogy a programban előirányzott kiadás-csökkentési és bevételnövelési intézkedések révén tartja magát a költségvetési célokhoz.

4. A költségvetési pozíciók és a növekedési kilátások meg-erősítése érdekében hozott intézkedések végrehajtásáról a Bizott ság által az EKB-vel együtt működésben készítendő értékelésről február 4-én tett nyilatkozatukat követően üdvözlik az e téren több ország által is elért előrelépést. Az állam-, illetve kormányfők, a Bizott ság elnöke és az EKB elnöke különösen nagy megelégedéssel fogadja és támo-gatja a Portugália által a mai napon bejelentett , államház-tartási, pénzügyi és strukturális reformokra vonatkozó intézkedéscsomagot.

5. Az euróövezeti állam-, illetve kormányfők felkérik a pénz-ügyminisztereket, hogy még az Európai Tanács 2011. március 24–25-i ülése előtt kellő időben véglegesítsék az európai stabilitási mechanizmussal és az európai pénzügyi stabilitási eszközzel (EFSF) kapcsolatos mun-kájukat. E munkának szorosan igazodnia kell az Európai Tanács 2010. decemberi következtetéseihez, valamint az eurócsoport 2010. november 28-i nyilatkozatához, ame-

Az euróövezet állam-, illetve kormányfői által elfogadott nyilatkozat

2011. március 11.

Az euróövezet állam-, illetve kormányfői az alábbi következtetéseket fogadták el:


33

zük. Az euróövezeten kívüli tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt a paktumban.

A versenyképességet és a konvergenciát szolgáló fokozott gazda-ságpolitikai koordinációt célzó új lépés négy alapelven nyugszik:

a. Az EU jelenlegi gazdasági kormányzásával összhangban lesz, megerősíti azt, továbbá hozzáadott értékkel egészíti azt ki. Igazodik a meglévő eszközökhöz („EU 2020” stra-tégia, európai szemeszter, integrált iránymutatások, Sta-bilitási és Növekedési Paktum, illetve új makrogazdasági felügyeleti keret), és azokra épít majd. A paktum külön hangsúlyt helyez arra, hogy a meglévő kereteket túllépjék, továbbá az eddig elfogadott aknál ambiciózusabb konkrét vállalásokat és lépéseket határoz majd meg, melyek végre-hajtásának ütemtervét is magában foglalja majd. Ezen új vállalások ezt követően bekerülnek a nemzeti reform- és stabilitási programokba, és a rendes felügyeleti keret alá tar-toznak majd. Ezzel összefüggésben erős központi szerepet kap majd a Bizott ság, mint a vállalások megvalósításának ellenőre, illetve részt vesz benne a Tanács valamennyi érin-tett formációja és az eurócsoport is. Az Európai Parlament hatáskörének megfelelően teljes körű szerepet játszik majd. A szociális partnerek uniós szinten a háromoldalú szociális csúcstalálkozó révén teljes mértékben részt vesznek majd a paktumban.

b. A paktum célirányos és fellépés-orientált lesz, továbbá olyan kiemelt szakpolitikai területekre irányul majd, melyek kulcs-fontosságúak a versenyképesség és a konvergencia előmoz-dításához. Olyan fellépésekre összpontosul majd, melyek a tagállamok hatáskörébe tartoznak. A kiválasztott szakpo-litikai területeken állam-, illetve kormányfői szinten közös célokat fogadnak majd el. A részt vevő tagállamok vállalják, hogy – sajátos kihívásaikat fi gyelembe véve – saját szakpo-litikáik keretén belül ezen célok elérésére törekednek.

c. Az állam-, illetve kormányfők minden évben konkrét nemzeti vállalásokat tesznek majd. Ennek keretében a tagállamok fi gyelembe veszik a legjobb gyakorlatokat, a referenciaértékek meghatározásánál pedig a legjobban teljesítőket veszik alapul mind az uniós országok, mind más stratégiai partnerek viszonylatában.

Az euróövezet, valamint a részt vevő országok állam-, illetve kormányfői a Bizott ság jelentése alapján évente politikai szinten ellenőrzik majd a vállalások megvalósítását és a közös szakpolitikai célok elérésében tett előrelépést. A tag-államok ezenfelül vállalják, hogy az elfogadás előtt konzul-tálni fognak partnereikkel minden olyan nagyobb gazdasági reformmal kapcsolatban, amely átgyűrűző hatással járhat.

d. Az euróövezet tagállamai teljes mértékben elkötelezet-tek az egységes piac kiteljesítése mellett , ami az EU és az euróövezet versenyképességének növelése érdekében kulcsfontosságú. E folyamat teljes mértékben összhangban lesz a Szerződéssel. A paktum maradéktalanul tiszteletben fogja tartani az egységes piac integritását.

Céljaink

Az euróövezet tagállamai vállalják, hogy minden szükséges lépést megtesznek az alábbi célok elérése érdekében:

nyújtott kölcsönök kamatlábának 100 bázispontos módo-sítására fog sor kerülni. Ezenfelül a Görögországnak a prog-ramjaihoz kapcsolódóan nyújtott valamennyi hitel lejáratát 7 és fél évre hosszabbítják meg, az IMF-hez igazodva.

E döntések megvalósításának konkrét módját a pénzügy-miniszterek fogják pontosan meghatározni.

6. Az EU állami segítségnyújtásra vonatkozó szabályaival összhangban valamennyi tagállam gondoskodni fog arról, hogy konkrét tervek álljanak rendelkezésre azon bankok helyzetének a rendezésére, amelyek a nyár előtt lezárásra kerülő stressz-tesztek során sérülékenynek bizonyulnak.

7. Az állam-, illetve kormányfők felszólítják a pénzügymi-nisztereket, hogy véglegesítsék a Bizottság gazdasági kormányzásra vonatkozó hat jogalkotási javaslatával kap-csolatos munkájukat, és március vége előtt alakítsanak ki általános megközelítést, mely biztosítja a gazdasági kor-mányzási munkacsoport ajánlásainak teljes körű végrehaj-tását. Ezzel összefüggésben megállapodnak abban, hogy az egyhuszados küszöbérték (mely értéket valamennyi rele-váns tényező fi gyelembevételével kell felmérni) meghatáro-zását a Bizott ság javaslatában körvonalazott ak szerint teljes terjedelmében integrálni kell e csomagba. Mindnyájan támogatják a nemzeti költségvetési keretrendszerről szóló irányelv tervezetének elfogadását. A Stabilitási és Növeke-dési Paktum keretében megteendő lépésekről hozandó döntései során a Tanácstól általános szabályként elvárható, hogy kövesse a Bizott ság ajánlásait, vagy álláspontját fejtse ki írásban.

8. Az állam-, illetve kormányfők megállapodnak abban, hogy az euróövezet és az EU vonatkozásában, valamint nemzet-közi viszonylatban a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó bevezetésének lehetőségeit fel kell mérni és részletesebben ki kell dolgozni.

***

I. MELLÉKLET

EURÓPAKTUMFOKOZOTT ABB GAZDASÁGPOLITIKA I KOORDINÁCIÓ A VERSENYKÉPESSÉG

ÉS A KONVERGENCIA ÉRDEKÉBEN

Az euróövezet állam-, illetve kormányfői úgy döntöttek, hogy Európaktumot fogadnak el az alábbi célok érdekében: a monetáris unió gazdasági pillérének megerősítése, az euróövezet gazdaság-politikai koordinációjának magasabb szintre emelése, a versenyké-pesség javítása, mindezek révén pedig fokozott abb konvergencia elérése. A paktum elsősorban azokra a nemzeti hatáskörbe tartozó területekre koncentrál, melyek a versenyképesség fokozásában és a káros kiegyensúlyozatlanság elkerülésében kulcsszerepet játsza-nak. A versenyképesség fontos ahhoz, hogy az EU rövid és hosszú távon is gyorsabb és fenntarthatóbb növekedést produkálhasson, hogy a polgárok számára magasabb jövedelmi szintet biztosíthas-son, illetve annak érdekében, hogy szociális modelljeinket megőriz-


34

ügyelni kell arra, hogy megmaradjon a társadalmi part-nerek autonómiája a kollektív alkufolyamatban;

• biztosítani kell, hogy a közszférabeli bérmegállapodá-sok hozzájáruljanak a magánszférabeli versenyképességi erőfeszítésékhez (szem előtt tartva, hogy a közszférabeli bérek jelzést adnak (signalling hatás).

ii. termelékenységfokozó intézkedéseket kell bevezetni, például:

• a közösségi vívmányok teljes körű tiszteletben tartása mellett , nemzeti intézkedések révén a védett ágazatok további megnyitására van szükség annak érdekében, hogy a szabad foglalkozásokat és a kiskereskedelmi ága-zatot érintő indokolatlan korlátozásokat felszámolják;

• konkrét erőfeszítéseket kell tenni az oktatási rendsze-rek javítására és a K+F, az innováció és az infrastruktúra előmozdítására;

• olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek javítják az üzleti környezetet, különösen a kkv-k számára, többek között a bürokrácia felszámolásával és a szabályozási keret (pl. csődtörvények, kereskedelmi szabályzat) fejlesztésével.

b. A foglalkoztatás ösztönzéseAhhoz, hogy az euróövezet versenyképes legyen, alapvető fon-tosságú a jól működő munkaerőpiac. Az elért eredményeket a következő mutatók alapján értékelik: hosszú távú és ifjúsági munkanélküliségi ráta, munkaerő-piaci részvételi ráták.

Az egyes országok az általuk a foglalkoztatás ösztönzésére válasz-tott konkrét szakpolitikai intézkedésekért felelősek, de az alábbi reformokra különös fi gyelmet kell fordítani:

• a rugalmas biztonság előmozdítására, a be nem jelentett munka arányának csökkentésére és a munkaerő-piaci részvétel növelésére szolgáló munkaerő-piaci reformok;

• egész életen át tartó tanulás;

• olyan adóreformok, amelyek csökkentik az élőmunkát terhelő adókat a munka kifi zetődővé tétele érdekében, ugyanakkor az összadóbevételek nagyságát megőrzik, és olyan intézkedéseket is tartalmaznak, amelyek elősegítik a második keresők munkaerő-piaci részvételét.

c. Az államháztartási rendszerek fenntarthatóságának fokozása

A Stabilitási és Növekedési Paktum teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében a lehető legnagyobb fi gyelmet kell szentelni az alábbiaknak:

• A nyugdíjak, az egészségügy és a szociális jutt atások

Ezek értékelése többek között a fenntarthatósági résre vonatkozó mutatók alapján történik majd1. Ezek a mutatók azt mérik, hogy a jelenlegi szakpolitikák, többek között a nyugdíjrendszerek, egész-

1 A fenntarthatósági rés a Bizott ság és a tagállamok által a költségvetési fenntarthatóság értékelésére szolgáló elfogadott mutató.

• A versenyképesség előmozdítása

• A foglalkoztatás ösztönzése

• További lépések az államháztartás fenntarthatóságának fokozása érdekében

• A pénzügyi stabilitás megerősítése

Minden részt vevő tagállam közölni fogja, hogy e célok elérése érdekében milyen konkrét intézkedéseket kíván hozni. Ha egy vagy több területt el kapcsolatban egy tagállam bizonyítani tudja, hogy nincs szükség intézkedésre, az adott területen nem említ intézkedést. A közös célok eléréséhez szükséges konkrét szakpo-litikai lépések megválasztása az egyes országok feladata marad, de különös fi gyelmet fognak fordítani az alább említett potenciális intézkedésekre.

Konkrét szakpolitikai vállalások és ellenőrzés

A fenti közös célok teljesítése terén elért eredményeket az állam-, illetve kormányfők a versenyképességre, foglalkoztatásra, költség-vetési fenntarthatóságra és pénzügyi stabilitásra vonatkozó muta-tók alapján politikai szinten fi gyelemmel kísérik. Ennek alapján megállapításra kerül, hogy melyek azok a tagállamok, amelyek e területek valamelyikén lényeges kihívásokkal küzdenek, és e tagállamoknak vállalniuk kell ezek kezelését egy meghatározott időtartamon belül.

a. A versenyképesség előmozdításaAz elért eredmények értékelésének alapjául a bér- és termelékeny-ségi folyamatok, illetve a versenyképesség kiigazítására vonatkozó igények elemzése szolgál. Annak értékeléséhez, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban változnak-e, egy meghatáro-zott időszakban fi gyelemmel kísérik a fajlagos munkaköltséget, és összehasonlítják annak az euróövezet más országaiban és a legfőbb hasonlónak tekinthető kereskedelmi partnerországokban zajló ala-kulásával. Az egyes országok esetében a fajlagos munkaköltséget meghatározzák a gazdaság egészére és az egyes fő ágazatokra is (gyártás; szolgáltatások; valamint a nemzetközi versenynek kitett és nem kitett ágazatok). A munkaköltség jelentős és nem szűnő emelkedése a versenyképesség lényeges csökkenéséhez vezethet, különösen, ha a folyó fi zetési mérleg egyre növekvő hiányával és a kivitel csökkenő piaci részesedésével párosul. A versenyképes-ség fokozása érdekében valamennyi országban intézkedéseket kell tenni, de különös fi gyelmet kell fordítani azokra a tagállamokra, amelyek jelentős kihívásokkal küzdenek e téren. Annak biztosítása érdekében, hogy az euróövezet egésze kiegyensúlyozott és széles körű növekedést produkáljon, külön eszközök és közös kezde-ményezések kidolgozására fog sor kerülni az élvonaltól leszakadó régiók termelékenységének előmozdítására.

Az egyes országok az általuk a versenyképesség előmozdítására választott konkrét szakpolitikai intézkedésekért felelősek, de az alábbi reformokra különös fi gyelmet kell fordítani:

i. a társadalmi párbeszéd és az ipari kapcsolatok nemzeti hagyományait tiszteletben tartva olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják, hogy a költségek a termelékeny-séggel összhangban alakuljanak, például:

• felül kell vizsgálni a bérmegállapítás kereteit, és szükség esetén az alkufolyamat centralizáltságának mértékét, valamint az indexálási mechanizmusokat, ugyanakkor


35

érdekében az euróövezeti gazdaságpolitikai koordináció megerő-sítésének részeként biztosítani kell az adópolitikák pragmatikus koordinációját. A tagállamok ezzel összefüggésben kötelezett séget vállalnak arra, hogy adópolitikai kérdésekben strukturált egyez-tetéseket folytatnak különösen a legjobb gyakorlatok cseréjének, a negatív hatású gyakorlatok kiküszöbölésének biztosítása, vala-mint az adócsalás és az adókijátszás elleni fellépésre irányuló javas-latok előterjesztése céljából.

A közös társasági adóalap kidolgozása jövedelemsemleges előre-lépést jelenthetne a nemzeti adórendszerek között i összhangnak a nemzeti adóstratégiákat tiszteletben tartó biztosítása, illetve a költségvetési fenntarthatósághoz és az európai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás szempontjából. A Bizott -ság az elkövetkező hetekben jogalkotási javaslatot szándékozik benyújtani a közös konszolidált társasági adóalapról.

Konkrét éves kötelezett ségvállalások

Annak érdekében, hogy tanúbizonyságot tegyenek a változtatás iránti valós elkötelezett ségükről, illetve biztosítsák a közös céljaik eléréséhez szükséges politikai lendületet, az euróövezeti tagállamok minden évben a legmagasabb szinten megállapodnak az elkövet-kező 12 hónap során megvalósítandó konkrét intézkedésekről. A végrehajtandó konkrét szakpolitikai intézkedések megválasz-tása megmarad az egyes országok hatáskörében, de arról a fentebb említett kérdések fi gyelembevételével kell dönteni. E kötelezett ség-vállalások tükröződni fognak a nemzeti reformprogramokban és az évenként benyújtandó stabilitási programokban is, amelyeket a Bizott ság, a Tanács és az eurócsoport értékelni fog az európai szemeszter keretében.

Hogyan tovább?

Az euróövezet tagállamai – illetve saját döntésük alapján az euróövezetben még részt nem vevő tagállamok – az Európai Tanács március 24-i ülésén fogadják el hivatalosan a Paktumot. Azok a tagállamok, amelyeknek ez módjában áll, már március 24-én bejelenthetik az elkövetkező 12 hónap során elérendő konkrét kötelezett ségvállalásaikat. A konkrét vállalásokat azonban szerepeltetni kell az áprilisban benyújtandó nemzeti reformprogra-mokban és stabilitási programokban, és az Európai Tanács júniusi ülése elé kell tárni.

****

II. MELLÉKLET

A JÖVŐBELI MECHANIZMUS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

AZ EUROCSOPORT 2010. NOVEMBER 28-I NYILATKOZATA

„A közelmúltbeli események alapján bebizonyosodott , hogy az egy tagállamban jelentkező pénzügyi nehézségek különböző közvetítő csatornákon keresztül gyorsan az egész EU makropénzügyi stabi-litását fenyegethetik. Különösen igaz ez az euroövezetre, amely-ben a gazdaságok – és különösen a pénzügyi ágazatok – szorosan összefonódnak.

ségügyi és jutt atási rendszerek alapján, a demográfi ai tényezőket fi gyelembe véve fenntarthatók-e az adósságszintek.

A nyugdíjak és a szociális jutt atások fenntarthatóságának és meg-felelő szintjének biztosításához többek között az alábbi reformok szükségesek:

• a nyugdíjrendszert a nemzeti demográfi ai helyzethez kell igazítani, többek között a tényleges nyugdíjba vonu-lási életkornak a várható élettartamhoz igazításával, illetve a részvételi ráták növelésével;

• az idős munkavállalók (különösen az 55 év fölött iek) foglalkoztatásának fokozása érdekében korlátozni kell az előrehozott nyugdíjazást, és célzott ösztönzőket kell alkalmazni.

• Nemzeti költségvetési szabályok

Az euróövezeti tagállamok elkötelezik magukat a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott uniós költségvetési sza-bályoknak a nemzeti jogba való átültetése mellett . Annak eldöntése, hogy konkrétan milyen nemzeti jogi eszközt használnak fel e célra, a tagállamok hatáskörében marad, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy a választott eszköz kellőképpen nagy kötelező erővel bírjon, és tartós jellegű legyen (azaz pl. az alkotmányos jog vagy kerett örvény részét képezi). A szabály pontos megfogalmazásáról szintén egyénileg döntenek a tagállamok (pl. megfogalmazhatják ún. „adósságkorlát” formájában, az elsődleges egyenlegre vonat-kozó, avagy kiadási szabályként), de annak mind nemzeti szinten, mind a nemzeti szint alatt biztosítania kell a költségvetési fegyel-met. A Bizott ságnak – a nemzeti parlamentek előjogainak teljes tiszteletben tartása mellett – lehetősége lesz arra, hogy elfogadását megelőzően véleményt mondjon a költségvetési szabály pontos szövegéről annak biztosítása érdekében, hogy az összeegyeztethető legyen az uniós szabályokkal és támogassa azokat.

d. A pénzügyi stabilitás megerősítéseAz erős pénzügyi ágazat kulcsfontossággal bír az euróövezet egé-szének stabilitása szempontjából. A pénzügyi ágazat felügyele-tének és szabályozásának uniós keretét átalakító átfogó reform már megindult.

Ezzel összefüggésben a tagállamok kötelezett séget vállalnak arra, hogy – a közösségi vívmányok teljes tiszteletben tartása mellett – nemzeti jogszabályokat vezetnek be a bankszanálásra vonatko-zóan. Uniós szinten koordinált szigorú banki stressz-tesztekre is rendszeresen sor fog kerülni. Ezenkívül, az Európai Rendszer-kockázati Testület elnöke felkérést fog kapni, hogy rendszeresen tájékoztassa az állam-, illetve kormányfőket a makropénzügyi stabilitással kapcsolatos ügyekről, valamint az egyedi fellépést igénylő euróövezeti makrogazdasági folyamatokról. Kiemelendő továbbá, hogy minden tagállam esetében szorosan fi gyelemmel fogják kísérni a bankok, a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok magánadósság-szintjét is.

***

A fentebb vázolt kérdéseken túl az adópolitikák koordinációjára is fi gyelmet fordítanak majd.

A közvetlen adózás továbbra is nemzeti hatáskörbe fog tartozni. A költségvetési konszolidáció és a gazdasági növekedés támogatása


36

Azon országok esetében, amelyek az államadósság fenntartha-tóságának a Bizott ság és az IMF által, az EKB közreműködésé-vel végzett alapos elemzése alapján fi zetőképesnek bizonyulnak, a magánszektorbeli hitelezőket ösztönöznék arra, hogy kitett ségü-ket a nemzetközi szabályok szerint és az IMF gyakorlatával teljes mértékben összhangban tartsák fenn. Amennyiben egy ország előre nem látható módon fi zetésképtelenné válna, e tagállamnak az államadósság fenntarthatóságának helyreállítása érdekében, az IMF gyakorlatával összhangban tárgyalásokat kell folytatnia magánszektorbeli hitelezőivel egy átfogó szerkezetátalakítási terv-ről. Amennyiben az államadósság fenntarthatósága ilyen intéz-kedésekkel biztosítható, az ESM likviditási támogatást nyújthat.

A folyamat megkönnyítése érdekében és a piaci likviditás megőr-zése céljából 2013 júniusától kezdődően minden új euroövezeti államkötvény kibocsátási feltételei egy egységesített, azonos szövegű kollektív cselekvési záradékot fognak tartalmazni. Ezek a záradékok megfelelnének a kollektív cselekvési záradékokról szóló G10-jelentést követően az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok jogrendszerében általánossá vált záradékoknak, így tar-talmaznának egy olyan összevonási záradékot is, amely lehetővé tenné azt, hogy a tárgyalások során az egy adott tagállam által kibo-csátott minden hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt együtt esen kezeljék. Ezáltal a hitelezők minősített többséggel határozatot fogadhatnának el, amely jogilag kötelező erővel módosítaná a fi ze-tési feltételeket (adósságmoratórium, futamidő meghosszabbítása, kamatcsökkentés és/vagy értékcsökkentés) abban az esetben, ha az adós fi zetésképtelen.

A tagállamok középtávon az új kötvénykibocsátásaik során a futamidők meghosszabbítására törekszenek, hogy elkerüljék a refi nanszírozási torlódásokat.

A Bizott ság az EKB-val együtt működve 2016-ban értékeli majd e keret általános hatékonyságát.

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a magánszektor részvételére a fenti feltételekkel csak 2013 közepétől kerülhet sor.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke jelezte, hogy a Szerződés kismértékű módosítására vonatkozó javaslata, ame-lyet az Európai Tanács következő ülésén fog előterjeszteni, tükrözi majd a mai döntést.”

Az euroövezet tagállamai a jelenlegi válság során végig bizonyítot-ták, hogy szükség esetén készek határozott és koordinált intézkedé-seket hozni annak érdekében, hogy megóvják az egész euroövezet pénzügyi stabilitását, és a növekedést ismét fenntartható pályára állítsák.

Többek között létrehozták az európai pénzügyi stabilitási eszközt (EFSF), amelynek célja, hogy az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmussal (EFSM) és a Nemzetközi Valutaalappal együtt gyors és hatékony likviditási támogatást nyújtson, mégpedig az érintett tagállam által végrehajtandó olyan, szigorú gazdasági és költségvetési politikai kiigazításokat tartalmazó programok alapján, amelyek biztosítják az államadósság fenntarthatóságát.

Az Európai Tanács október 28–29-én megállapodott arról, hogy az egész euroövezet pénzügyi stabilitásának megőrzése érdeké-ben állandó válságkezelési mechanizmust kell létrehozni. Az eurocsoport miniszterei egyetértett ek abban, hogy ez az európai stabilizációs mechanizmus (ESM) az európai pénzügyi stabilitási eszközön (EFSF) alapuljon, és a jelenlegi EFSF szabályai szerint működve, szigorú feltételrendszer mellett biztosítson pénzügyi segítségnyújtási csomagokat az euroövezet tagállamainak.

Az ESM kiegészíti majd a megerősített gazdaságirányítás új kere-tét, és célja a hatékony és szigorú gazdasági felügyelet megterem-tése, amely a megelőzésre összpontosít és lényegesen csökkenti a későbbi válságok előfordulásának valószínűségét.

A szabályok aszerint módosulnak majd, hogy eseti alapon lehe-tővé tegyék – az IMF politikáival teljes mértékben összhangban – a magánszektorbeli hitelezők részvételét. Minden esetben azonban, az adófi zetők pénzének védelme, valamint annak érdekében, hogy a magánhitelezők számára egyértelműen jelezzék, hogy követelé-seik a közszféra követeléseihez képest hátrébb soroltak, az ESM-hitelek elsőbbségi hitelnek minősülnek és a kielégítési sorrendben közvetlenül az IMF-hitelek után következnek majd.

Euroövezeti tagállamnak szigorú gazdasági és költségvetési kiiga-zításokat tartalmazó program alapján, valamint az államadósság fenntarthatóságának – az Európai Bizott ság és az IMF által, az EKB közreműködésével végzett – alapos elemzését követően nyújtható támogatás.

Az eurocsoport miniszterei a fentiek alapján egyhangúlag döntenek a támogatás megadásáról.


37

ten fontos lesz az is, hogy újabb erőfeszítéseket kell tenni a növekedés felgyorsítása érdekében. Valamennyi tagállam elkötelezett a mellett , hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában beépítse stabilitási, illetve konver-gencia-programjába, valamint nemzeti reformprogramjába. E programok benyújtását követően a Bizott ság javaslatot tesz majd a tagállami gazdaság- és foglalkoztatáspolitiká-kat illetően iránymutatásként szolgáló országvéleményekre és az országspecifi kus ajánlásokra vonatkozóan, mégpedig kellő időben ahhoz, hogy azokat a Tanács elfogadhassa, ezt követően pedig az Európai Tanács a júniusi ülésén jóváhagyhassa.

3. A tagállamok többéves konszolidációs tervet nyújtanak majd be, amely konkrét célokat fogalmaz meg a hiányra, a bevételekre és a kiadásokra vonatkozóan, és amely magában foglalja az e célok elérését szolgáló stratégiát és a stratégia végrehajtásának ütemtervét is. A 2012. évre vonatkozó tagállami költségvetési politikáknak arra kell törekedniük, hogy helyreállítsák a bizalmat, mégpedig úgy, hogy az adósságpályát újra fenntarthatóvá teszik, és gon-doskodnak arról, hogy a Tanácson belüli megállapodással rögzített időkereten belül a hiány ismét a GDP 3%-a alá csökkenjen. A legtöbb tagállam esetében ez a GDP 0,5%-át jóval meghaladó éves strukturális kiigazítást követel meg.

I. GAZDASÁGPOLITIKA

1. Az Európai Tanács ma átfogó intézkedéscsomagot foga-dott el a válság kezelésére, a pénzügyi stabilitás megőrzésére és a fenntartható, a társadalmi befogadást megvalósító és munkahelyteremtéssel is járó növekedés feltételeinek biz-tosítására. Ezzel az euroövezet és az Európai Unió gazdasági kormányzása és versenyképessége meg fog erősödni.

Az európai szemeszter végrehajtása: Európa 2020 stratégia, költségvetési konszolidáció és szerkezeti reform

2. A 2011. február 15-i és március 7-i tanácsi következteté-sekkel összhangban, illetve a Bizott ság éves növekedési jelentésének fényében az Európai Tanács jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a szerkezeti reform priori-tásait, és ezzel lezárta az európai szemeszter első szakaszát.1 Elsőbbséget élvez majd az, hogy ismét rendezett állapotba kell hozni a költségvetéseket, helyre kell állítani a költség-vetések fenntarthatóságát és munkaerő-piaci reformokkal csökkenteni kell a munkanélküliséget, valamint kiemel-

1 A Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizott ság éves növekedési jelentése alapján. Lásd még az elnökség 2011. március 16-i összefoglaló jelentését.

EURÓPAI TANÁCS 2011. MÁRCIUS 2425.

KÖVETKEZTETÉSEK

Mély együttérzésünket fejezzük ki a Japánban bekövetkezett földrengés és szökőár nagyszámú áldozata miatt, és

szolidaritásunkról biztosítjuk Japán népét és kormányát. Az Európai Unió polgárai együtt éreznek a szerett eiktől és

ott honaiktól megfosztott több ezer családdal, és a sok százezer emberrel, akik most arra kényszerülnek, hogy életüket és

közösségüket újraépítsék. Elismeréssel adózunk a japán hatóságok gyors és határozott fellépésének. Emlékeztetve az EU-t

Japánhoz fűző tartós barátságra és szoros politikai és gazdasági kapcsolatokra, határozott támogatásunkról biztosítjuk Japánt

a rá váró nehéz feladatok megoldásában.

* * *

Az utóbbi hónapokban Európa súlyos pénzügyi válságon ment keresztül. Noha Európában már elindult a gazdasági

fellendülés, vannak még kockázatok, és továbbra is határozott uniós fellépésre van szükség. Ma átfogó intézkedéscsomagot

fogadtunk el, amely lehetővé fogja tenni, hogy kilábaljunk a pénzügyi válságból és tovább haladjunk előre a fenntartható

növekedés felé vezető úton. Ez az intézkedéscsomag meg fogja erősíteni az Európai Unió gazdasági kormányzását, és

biztosítani fogja az euroövezet egészének tartós stabilitását. Megállapodtunk továbbá arról, hogy uniós szinten határozott an

fel fogunk lépni a növekedés ösztönzése érdekében, mégpedig az egységes piac erősítése, a szabályozásból eredő terhek

csökkentése és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem előmozdítása révén.

Megvitatt uk a Líbiában kialakult súlyos helyzetet, és megelégedéssel nyugtáztuk az ENSZ BT 1973. sz. határozatának az

elfogadását, valamint hangsúlyoztuk, hogy eltökélt szándékunk hozzájárulni annak végrehajtásához. A déli szomszédsággal

kapcsolatban újonnan megerősített ük, hogy határozott szándékunkban áll új partnerséget létrehozni a régió országaival,

és a március 11-i iránymutatások gyors megvalósítását szorgalmaztuk. Megállapodtunk az első konkrét lépésekről déli

szomszédaink rövid távú támogatására. Végezetül megvitatt uk a Japánban bekövetkezett események tanulságait, különös

tekintett el a nukleáris biztonságra.

* * *


38

egységes piaca felé” című bizott sági közlemény alapján az Európai Tanács felszólítja a tagállamokat, hogy maradék-talanul hajtsák végre a szolgáltatási irányelvet, a Bizott ságot és a tagállamokat pedig arra, hogy szükség esetén hozza-nak további intézkedéseket a szolgáltatások belső piacának tökéletesítésére.

8. Az egységes piac külső dimenziója szintén fontos tényező, ahol a hangsúlyt – az Európai Tanács 2010. szeptember 16-i következtetéseivel összhangban – a szabad, tisztességes és nyitott kereskedelemre kell helyezni, ennek keretében kiemelt feladatként kell kezelni a WTO dohai fordulójának és a szabadkereskedelmi megállapodásoknak a lezárását 2011 folyamán. A harmadik országokkal folytatott keres-kedelmet gátló akadályok felszámolásának legfontosabb feladatait vázoló bizott sági jelentés fényében mielőbb foly-tatni kell a munkát.

A gazdasági kormányzás erősítése9. A gazdasági kormányzásra vonatkozó hat jogalkotási javas-

latból álló csomag alapvetően fontos a fokozott költségve-tési fegyelem biztosításához és a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány elkerüléséhez. Ez a csomag magában foglalja a Stabilitási és Növekedési Paktum reformját, amely a költségvetési politikák szigorúbb felügyeletét és a szankcióintézkedések következetesebb és korábbi sza-kaszban való alkalmazását tűzi ki célul, továbbá a nemzeti költségvetési keretrendszerekre vonatkozó új rendelkezé-seket tartalmaz, illetve a makrogazdasági egyensúlyhiány felügyeletének új eszközét.

10. Az Európai Tanács üdvözli, hogy a javaslatokkal kapcso-latban a Tanács általános megközelítést alakított ki, amely megnyitja az utat az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások előtt . Az Európai Tanács a munka folytatására szólított fel, hogy 2011 júniusában sor kerülhessen a javas-latok elfogadására.

A gazdaságpolitikai koordináció új szintje: az Euró Plusz Paktum11. Az Euró Plusz Paktum, amelyről az euroövezet állam-, illetve

kormányfői állapodtak meg, és amelyhez csatlakozott Bul-gária, Dánia, Lengyelország, Lett ország, Litvánia és Romá-nia (lásd a mellékletben), tovább erősíti majd a gazdasági és monetáris unió gazdasági pillérét, és a gazdaságpolitikai koordináció új szintjét jelenti. A célja pedig, hogy javítsa a versenyképességet és ezzel nagyobb fokú konvergenciát eredményezzen, ami erősíteni fogja szociális piacgazdasá-gunkat. A paktum a csatlakozni kívánó többi tagállam előtt is nyitva áll. A paktum maradéktalanul tiszteletben fogja tartani az egységes piac integritását.

12. A magukat a paktum mellett elkötelező tagállamok vállal-ják, hogy az abban foglalt mutatók és elvek alapján konkrét, a következő tizenkét hónapon belül megvalósítandó intéz-kedéseket jelentenek be. Több tagállam máris bejelentett e első vállalásait. A részt vevő tagállamok vállalásaikat mie-lőbb benyújtják, de mindenképpen kellő időben ahhoz, hogy azokat az áprilisban benyújtandó stabilitási, illetve

Azokban a tagállamokban, amelyek nagymértékű struktu-rális hiánnyal, illetve nagyon magas, vagy gyorsan növekvő államadóssággal néznek szembe, a konszolidációt előre kell ütemezni.

4. A költségvetés konszolidációjára irányuló törekvéseket a növekedést fokozó szerkezeti reformoknak kell kiegé-szíteniük. A tagállamok ebből a célból megerősítik elkö-telezett ségüket az Európa 2020 stratégia iránt. Különösen a következőket célzó intézkedéseket fognak hozni:

− a munkavállalás vonzóbbá tétele,

− segítségnyújtás a munkanélkülieknek abban, hogy újra munkába tudjanak állni,

− a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás elősegítése,

− befektetés az oktatásba és a képzésbe,

− a biztonság és a rugalmasság között i egyensúly,

− a nyugdíjrendszerek reformja,

− a magántőke bevonása a növekedés fi nanszírozásába,

− a kutatás és az innováció előmozdítása, valamint

− a megfi zethető energiaellátás és az energiahatékonysági intézkedések fokozása.

5. A tagállamok megállapítják majd, hogy melyek azok a leg-főbb intézkedések, amelyekre szükség van a 2010 júniusá-ban jóváhagyott Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak eléréséhez. Ezenkívül olyan szakpolitikai intézkedésekről is számot kell adniuk, amelyek célja, hogy korrigálják a káros és tartósan fennálló makrogazdasági egyensúlyhiányt és javítsák a versenyképességet.

6. Ezen intézkedések végrehajtása során, a széles körű sze-repvállalás biztosítása érdekében a tagállamok a nemzeti parlamentek, a szociális partnerek, a régiók és más érdekelt felek teljes körű részvétele mellett szorosan együtt fognak működni az Európai Parlamentt el és más uniós intézmé-nyekkel, valamint az Unió tanácsadó szerveivel (a Gazda-sági és Szociális Bizott sággal és a Régiók Bizott ságával).

7. Az egységes piac kulcsszerepet játszik abban, hogy elér-jük a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó célo-kat, valamint hogy előmozdítsuk a versenyképességet. Az Európai Tanács üdvözli a Bizott ság azon szándékát, hogy benyújtsa az egységes piaci intézkedéscsomagot, és felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy 2012 végéig fogadjon el egy első, az egységes piac megújítását célzó legfontosabb intézkedéseket tartalmazó csomagot. Különös fi gyelmet kell fordítani az olyan intézkedésekre, amelyek fokozzák a növekedést, munkahelyeket terem-tenek, és kézzelfogható eredményekkel járnak a polgárok és vállalkozások számára. Hangsúlyt kell helyezni továbbá az egységes digitális piac kiteljesítésére. Csökkenteni kell a szabályozásból eredő terheket is, különösen a kkv-k szá-mára, mind uniós, mind nemzeti szinten. A Bizott ság nyárig jelentést tesz ebben a témában. Az Európai Tanács továbbá üdvözölte a Bizott ság azon szándékát, hogy javaslatokat terjesszen elő arra vonatkozóan, hogy hogyan mentesítsék a mikrovállalkozásokat bizonyos jövőbeli szabályozások hatálya alól. Az „Úton a szolgáltatások jobban működő


39

kiemelte eltökélt szándékát, hogy hozzájáruljon annak végrehajtásához. Üdvözölte továbbá a Párizsban március 19-én megrendezett csúcstalálkozót, amely meghatározó módon hozzájárult a határozatban foglaltak érvényre jut-tatásához. Elítélte, hogy a líbiai rezsim még mindig sem-mibe veszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1970. és 1973. sz. határozatát, és folytatja az állampolgáraival szembeni erőszakos és brutális fellépést. Megállapított a, hogy a Biz-tonsági Tanács mandátuma alapján hozott intézkedések jelentősen hozzájárultak a támadás veszélyének kitett civil lakosság és a civilek lakta területek védelméhez, valamint civil életek megmentéséhez. A katonai műveletek véget érnek, amint a civil lakosság biztonságban lesz és az embe-reket nem fenyegeti többé a támadás veszélye, valamint mihelyst az ENSZ BT 1973. sz. határozatában kitűzött célok teljesülnek.

Az Európai Tanács hangsúlyozta az arab országok és különösen az Arab Liga kulcsszerepét az 1973. sz. ENSZ BT-határozat végrehajtásának tevékeny támogatásá-ban, valamint abban, hogy politikai megoldás szülessen a válságra.

19. Az Európai Unió – az 1973. sz. ENSZ BT-határozatt al össz-hangban – az Arab Államok Ligájával, az Egyesült Nem-zetek Szervezetével és az Afrikai Unióval vállvetve fokozni fogja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a líbiai nép jogos követeléseinek megfelelő megoldást találjanak a válságra. Az Európai Tanács újonnan felszólított a Moamer Kadhafi ezredest, hogy azonnal adja át a hatalmat és tegye lehetővé, hogy Líbia mielőbb megkezdhesse a rendezett és a líbiaiak által vezetett , széles körű párbeszéden alapuló demokra-tikus átmenetet, fi gyelembe véve azt is, hogy biztosítani kell Líbia szuverenitását és területi integritását. Az Európai Unió készen áll arra, hogy hozzájáruljon a – többek között az átmeneti nemzeti tanáccsal folytatott – párbeszéd elő-mozdításához, és az ENSZ-szel, az Arab Ligával, az Afrikai Unióval és másokkal együtt működve segítséget nyújtson Líbiának egyrészt gazdasági téren, másrészt az ország új intézményeinek a létrehozásában.

20. Az Európai Unió nem késlekedett az 1970. és az 1973. sz. ENSZ BT-határozatt al elrendelt szankciók megvalósítá-sával, és többek között újabb személyeket és szervezeteket vett fel a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó szemé-lyek és szervezetek önálló uniós listájára. Az Európai Unió készen áll arra, hogy további szankciókat kezdeményezzen és fogadjon el, többek között olyan intézkedéseket hoz-zon, amelyekkel biztosítható, hogy az olaj- és gázbevételek nem jutnak el Moamer Kadhafi rezsimjéhez. A tagállamok hasonló javaslatokat terjesztenek az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé.

21. A Líbiában és az ország határai mentén kialakult humani-tárius helyzet változatlanul komoly aggályokra ad okot. Az EU – az összes résztvevő humanitárius szervezett el és nem kormányzati szervvel szoros együtt működésben – folytatja a humanitárius segítségnyújtást minden érintett számára. Az EU fokozta az erőfeszítéseit, és – tengerészeti eszkö-zökkel is – folytatni fogja a humanitárius segítségnyújtásra,

konvergenciaprogramjaikba, valamint nemzeti reform-programjaikba beépíthessék, és hogy azokat az Európai Tanács a júniusi ülésén értékelhesse.

A bankszektor megfelelő működésének helyreállítása

13. Az Európai Bankhatóság más érintett hatóságokkal közösen stresszteszteket végez. Az Európai Tanács kiemeli: a nem-zeti felügyeleti hatóságokkal, az Európai Rendszerkockázati Testülett el, a Bizott sággal és az Európai Központi Bankkal szoros együtt működésben folytatandó partneri felülvizs-gálati eljárás fontos szerepet játszik az eredmények követ-kezetességének és minőségének növelésében. Biztosítani fogják a bankok esetében a fokozott mértékű adatközlést, beleértve az állampapír-pozíciókra vonatkozó adatokat is.

14. A tagállamok az eredmények közzétételét megelőzően egyedi és ambiciózus stratégiákat dolgoznak majd ki a kockázatoknak kitett intézmények szerkezetátalakításá -ra, beleértve a magánszektor bevonásával megvalósítandó megoldásokat is (közvetlen piaci fi nanszírozás vagy esz-közértékesítés), ugyanakkor megteremtik az adott esetben szükséges kormányzati támogatásnyújtás állami támogatási szabályoknak megfelelő szilárd kereteit is.

15. Amint az Európai Tanács 2010 júniusában arról megálla-podott , folytatni kell a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális szintű adó bevezetésére vonatkozó elképzelés vizs-gálatát és továbbfejlesztését. Az Európai Tanács tudomá-sul veszi a Bizott ság azon szándékát, hogy legkésőbb 2011 őszéig jelentést készítsen a pénzügyi szektor adóztatásáról.

Az euroövezeti stabilitási mechanizmusok erősítése

16. Emlékeztetve arra, hogy az euroövezet pénzügyi stabilitá-sának biztosítása fontos feladat, az Európai Tanács elfo-gadta az EUMSZ-nek az európai stabilitási mechanizmus létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló határozatot. Az Európai Tanács a tagállami jóváhagyási eljárások mielőbbi elindítására szólít fel, hogy a határozat 2013. január 1-jén hatályba léphessen.

17. Az Európai Tanács üdvözli az euroövezet állam-, illetve kormányfői által március 11-én hozott döntéseket, és jóvá-hagyja az európai stabilitási mechanizmus elemeit (lásd a II. mellékletet). Lezárul majd az európai stabilitási mechaniz-musról szóló szerződés előkészítése, valamint véglegesítésre kerülnek az európai pénzügyi stabilitási eszközt létrehozó megállapodásnak az eszköz 440 milliárd EUR összegű tény-leges hitelezési kapacitását biztosító módosításai, lehetővé téve ezáltal, hogy még 2011. június végéig sor kerülhessen a két megállapodás egyidejű aláírására.

II. LÍBIA / DÉLI SZOMSZÉDSÁG

18. Az Európai Tanács megvitatt a a Líbiában kialakult helyze-tet, és jóváhagyta a Külügyek Tanácsa által március 21-én elfogadott következtetéseket. Emlékeztetve március 11-i nyilatkozatára, megelégedéssel nyugtázta az ENSZ Biz-tonsági Tanácsa által elfogadott 1973. sz. határozatot, amely hangsúlyozza a védelmi felelősség elvét, továbbá


40

26. Az Európai Tanács szintén várakozással tekint az elé, hogy a Bizottság még az Európai Tanács júniusi ülését meg-előzően nyújtson be a migrációs és menekültáramlatok kezelésére szolgáló kapacitások fejlesztésére vonatkozó tervet. 2011 júniusáig megállapodást kell elérni a Frontex képességeinek növeléséről szóló rendelett el kapcsolatban. A Bizott ság addig is további erőforrásokat fog rendelkezésre bocsátani az ügynökség által végzett 2011-es Hermes és Poseidon művelet támogatására, a tagállamok pedig fel-kérést kapnak, hogy szintén biztosítsanak további humán és technikai erőforrásokat. Az Európai Unió és tagállamai készen állnak arra, hogy tényleges szolidaritást vállaljanak a migrációs mozgások által a leginkább érintett tagállamok-kal és a helyzet alakulásának megfelelően megadják nekik a szükséges támogatást.

III. JAPÁN

27. Az Európai Unió támogatni fogja Japánt azoknak a kihívá-soknak a kezelésében, amellyel az országot sújtó, tragikus következményekkel járó földrengés és szökőár után szembe kell néznie.

28. A japán kormány első felkérésére az Európai Unió segély-szállítmányokat mozgósított a katasztrófasújtott övezetben élő lakosság számára, és készen áll arra, hogy Japán kérésére további támogatást nyújtson. Az Unió általában véve is sze-retné fejleszteni a katasztrófasegély terén Japánnal folytatott együtt működést.

29. Az Európai Unió elismerését fejezi ki a gyors és határozott intézkedések iránt, amelyeket a japán hatóságok a pénz-ügyi piacok zavarainak orvoslása érdekében hoztak. Üdvözli a G7 csoport jenre vonatkozóan hozott intézkedését is. Az EU kész arra, hogy – többek között a G8 és a G20 kere-tén belül – teljes mértékben együtt működjön Japánnal az események gazdasági és pénzügyi következményeinek kezelésében.

30. A jövőt illetően az Európai Tanács újra rámutat az EU–Japán kapcsolatok stratégiai fontosságára. A küszöbönálló csúcstalálkozót fel kell használni ennek a kapcsolatnak az erősítésére és közös programunk előmozdítására, többek között egy szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tár-gyalások esetleges megindítása révén, abból kiindulva, hogy Japán vállalja többek között a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok, valamint a közbeszerzést érintő korlátozások kérdésének a kezelését.

31. Az Európai Tanács ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy ezekből az eseményekből maradéktalanul le kell vonni a tanulságokat, és valamennyi szükséges informá-ciót nyilvánosságra kell hozni. Emlékeztetve arra, hogy az energiamix a tagállamok hatáskörébe tartozik, felszólít arra is, hogy kiemelt feladatként fokozni kell az alábbiakat érintő munkát:

− á t f o g ó k o c k á z a t - é s b i z t o n s á g i é r t é k e l é s (ellenállóképességi próba) alapján felül kell vizsgálni az Európai Unió területén található minden atomerőmű biztonságát; az Európai Nukleáris Biztonsági Szabá-

illetve a polgári lakosság védelmére irányuló műveleteket érintő tervezési munkát.

22. Az Európai Tanács megelégedéssel nyugtázta az alkot-mánymódosításról március 19-én Egyiptomban tartott népszavazást, és azt a nyitott abb és demokratikusabb poli-tikai rendszer felé tett jelentős lépésként értékeli.

23. Az Európai Tanács – megállapítva, hogy a helyzet orszá-gonként más és más – súlyos aggodalmának adott hangot a szíriai, a jemeni és a bahreini helyzet miatt , határozott an elítélte az erőszak fokozódását és a tüntetőkkel szembeni erőszak alkalmazását, továbbá valamennyi érintett felet arra sürgett e, hogy haladéktalanul kezdjen feltételek nél-küli, érdemi és konstruktív párbeszédet. Az Európai Tanács jóváhagyta a Külügyek Tanácsa által március 21-én elfoga-dott következtetéseket.

24. Az Európai Tanács 2011. március 11-i nyilatkozatával összhangban gyorsan kell haladni a régióval kialakítandó új partnerségre irányuló munkában. Ez a partnerség elmé-lyültebb gazdasági integrációra, nagyobb piacnyitásra és szorosabb politikai együtt működésre fog alapulni, továbbá diff erenciált és teljesítményalapú szemléletet fog követni. A március 11-i intézkedéscsomag végrehajtásának első lépéseként, valamint a Bizott ság és a főképviselő együtt es közleménye alapján az Európai Tanács gyors előmenetelre szólít fel a következők fi gyelembevételével:

− az EU és tagállamai fokozni fogják a humanitárius segítségnyújtást,

− a Földközi-tenger déli partján fekvő országokban folya-matban lévő segélyprogramokat át fogják világítani, és új súlypontokat fognak megállapítani, lehetőség szerint az érintett országokkal folytatott párbeszéd keretében,

− 1 milliárd EUR összeggel meg kell emelni az Európai Beruházási Bank azon műveleteire fordítható összegnek a felső határát, amelyek a földközi-tengeri térség politikai reformokat végrehajtó országaira irányulnak, anélkül, hogy elvonnának az EU keleti szomszédságában vég-rehajtás alatt álló műveletektől,

− az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank részvényesei-nek mérlegelniük kell a bank tevékenységeinek esetleges kiterjesztését a déli szomszédság országaira,

− haladéktalanul el kell fogadni a pán-euromediterrán származási szabályokról szóló javaslatokat, a Bizott ság pedig felkérést kap, hogy terjesszen elő rövid, közép- és hosszú távra vonatkozó javaslatokat a régióbeli kereske-delem és a közvetlen külföldi beruházások növelésének további lehetőségeiről.

25. Az Európai Tanács üdvözli az elnökség és a Bizott ság közel-múltban tett egyiptomi látogatását, amely a déli szomszéd-ság országai és az Európai Unió között folytatott , a migráció átfogó megközelítését előmozdító konzultációk első szaka-szát jelenti. Ehhez kapcsolódóan az Európai Tanács felkéri a Bizott ságot, hogy még jóval az Európai Tanács júniusi ülését megelőzően nyújtson be javaslatokat a migráció álta-lános megközelítéséről, valamint a mobilitási partnerségről.


41

pedig fokozott abb konvergencia elérése; a paktumhoz csatlakozott Bulgária, Dánia, Lengyelország, Lett ország, Litvánia és Románia is. A paktum elsősorban azokra a nemzeti hatáskörbe tartozó területekre koncentrál, melyek a versenyképesség fokozásában és a káros egyensúlyhiány elkerülésében kulcsszerepet játszanak. A versenyképesség fontos ahhoz, hogy az EU rövid és hosszú távon is gyorsabb és fenntarthatóbb növekedést produkálhasson, hogy a polgárok számára magasabb jövedelmi szintet biztosíthasson, illetve annak érdekében, hogy szociális modelljeinket meg tudjuk őrizni. A többi tagállam önkéntes alapon vehet részt a paktumban.

Ez az új intézkedéscsomag, amely a versenyképességet és a konver-genciát szolgáló fokozott gazdaságpolitikai koordinációt célozza, négy alapelven nyugszik:

a. Az EU jelenlegi gazdasági kormányzásával összhangban lesz, valamint megerősíti és hozzáadott értékkel egészíti azt ki. Igazodik a meglévő eszközökhöz (Európa 2020 stratégia, európai szemeszter, integrált iránymutatások, Stabilitási és Növekedési Paktum, illetve új makrogazdasági felügyeleti keret), és azokra épít majd. A paktum külön hangsúlyt helyez arra, hogy a meglévő kereteken túl az eddig elfoga-dott aknál ambiciózusabb konkrét vállalásokat és lépéseket határozzon meg, és tartalmazzon végrehajtási ütemtervet is. Ezen új vállalások ezt követően bekerülnek a nemzeti reform-, illetve stabilitási programokba, és a rendes fel-ügyeleti keret alá tartoznak majd. Ezzel összefüggésben erős központi szerepet kap a Bizott ság mint a vállalások megvalósításának ellenőre, illetve részt vesz benne a Tanács valamennyi érintett formációja és az eurocsoport is. Az Európai Parlament hatáskörének megfelelően teljes körű szerepet játszik majd. A szociális partnerek uniós szinten a háromoldalú szociális csúcstalálkozó révén teljes mérték-ben részt vesznek a paktumban.

b. A paktum célirányos és fellépésorientált lesz, továbbá olyan kiemelt szakpolitikai területekre irányul, melyek kulcsfontosságúak a versenyképesség és a konvergencia előmozdításához. Olyan fellépésekre összpontosul majd, melyek a tagállamok hatáskörébe tartoznak. A kiválasztott szakpolitikai területeken állam-, illetve kormányfői szinten közös célokat fogadnak majd el. A részt vevő tagállamok vállalják, hogy – sajátos nehézségeiket fi gyelembe véve – szakpolitikáik keretén belül e célok elérésére törekednek.

c. Az állam-, illetve kormányfők minden évben konkrét nemzeti vállalásokat tesznek majd. Ennek keretében a tagállamok fi gyelembe veszik a legjobb gyakorlatokat, a referenciaértékek meghatározásánál pedig a legjobban teljesítőket veszik alapul mind az uniós országok, mind más stratégiai partnerek viszonylatában.

Az euroövezet, valamint a részt vevő országok állam-, illetve kormányfői a Bizott ság jelentése alapján évente politikai szinten ellenőrzik majd a vállalások megvalósítását és a közös szakpolitikai célok elérésében tett előrelépést. A tag-államok ezenfelül vállalják, hogy az elfogadás előtt konzul-tálni fognak partnereikkel minden olyan nagyobb gazdasági reformmal kapcsolatban, amely átgyűrűző hatással járhat.

lyozó Hatóságok Csoportja (ENSREG) és a Bizott ság felkérést kap arra, hogy – koordinált keretek között , a Japánban bekövetkezett balesetből levont tanulságok fényében és a tagállamok teljes bevonásával – a lehető leghamarabb dolgozza ki ezeknek a teszteknek a vizsgá-lati körét és módozatait, a rendelkezésre álló (különösen a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége által biztosított ) szakértelem teljes körű igénybevételével; az értékeléseket független nemzeti hatóságok fogják végezni, továbbá partneri felülvizsgálatra is sor kerül; azok eredményéről, valamint az esetlegesen szükségessé váló intézkedésekről tájékoztatni kell a Bizott ságot és az ENSREG tagjait, és nyilvánosságra kell hozni azokat; az Európai Tanács 2011 végéig, a Bizott ság jelentése alapján értékeli az első eredményeket;

− az atomerőművek biztonságának garantálása mint elsődleges követelmény természetesen nem korlá-tozódhat az EU határain belülre; az EU kérni fogja hasonló ellenállóképességi próbák végzését az EU-val szomszédos országokban és világszerte, mind a meg-lévő, mind a tervezett erőműveket illetően, e tekintetben maradéktalanul fel kell használni a releváns nemzetközi szervezetek nyújtott a lehetőségeket;

− az EU-ban meg kell valósítani és folyamatosan tökéle-tesíteni kell a nukleáris biztonságra vonatkozó legmaga-sabb szintű előírásokat, és azokat nemzetközi szinten is elő kell mozdítani;

− a Bizott ság felül fogja vizsgálni a nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó jelenlegi jogi és szabályozási keretet, és szükség esetén 2011 végéig javaslatot tesz annak tökéletesítésére. A tagállamoknak biztosíta-niuk kell a nukleáris létesítmények biztonságáról szóló irányelv teljes körű végrehajtását. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozóan java-solt irányelvet a lehető leghamarabb el kell fogadni. A Bizott ság felkérést kap annak átgondolására, hogy miként tudja az Európai Unió előmozdítani a nukleáris biztonságot a szomszédos országokban;

− a világra és az Európai Unióra gyakorolt hatásokat – mindenekelőtt a G20 csoport keretében – szorosan fi gyelemmel kell kísérni, különös fi gyelmet szentelve az energia- és a nyersanyagárak ingadozásának.

***

I. MELLÉKLET

EURÓ PLUSZ PAKTUMFOKOZOTT ABB GAZDASÁGPOLITIKA I KOORDINÁCIÓ A VERSENYKÉPESSÉG

ÉS A KONVERGENCIA ÉRDEKÉBEN

Az euroövezet állam-, illetve kormányfői az alábbi célok érdekében elfogadták az Euró Plusz Paktumot: a monetáris unió gazdasági pillérének megerősítése, a gazdaságpolitikai koordináció maga-sabb szintre emelése, a versenyképesség javítása, mindezek révén


42

kidolgozására fog sor kerülni a leszakadó régiók termelékenysé-gének előmozdítására.

Az egyes országok felelősek az általuk a versenyképesség előmozdí-tására választott konkrét szakpolitikai intézkedésekért, de az alábbi reformokra különös fi gyelmet kell fordítani:

i. a társadalmi párbeszéd és a munkaügyi kapcsolatok nemzeti hagyományait tiszteletben tartva olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják, hogy a költségek a termelékeny-séggel összhangban alakuljanak, például:

• felül kell vizsgálni a bérképzés kereteit, és szükség esetén az alkufolyamat centralizáltságának mértékét, valamint az indexálási mechanizmusokat, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy megmaradjon a szociális partnerek autonó-miája a kollektív alkufolyamatban;

• biztosítani kell, hogy a közszférabeli bérmegállapodások támogassák a magánszférabeli versenyképességi erőfe-szítéseket (szem előtt tartva, hogy a közszférabeli bérek jelzésértékűek [signalling hatás]).

ii. termelékenységfokozó intézkedéseket kell bevezetni, például:

• a közösségi vívmányok teljes körű tiszteletben tartása mellett , nemzeti intézkedések révén a védett ágazatok további megnyitására van szükség annak érdekében, hogy a szabad foglalkozásokat és a kiskereskedelmi ága-zatot érintő indokolatlan korlátozásokat felszámolják;

• konkrét erőfeszítéseket kell tenni az oktatási rendsze-rek javítására és a K+F, az innováció és az infrastruktúra támogatására;

• olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek javít-ják az üzleti környezetet, különösen a kkv-k számára, többek között a bürokrácia felszámolásával és a szabá-lyozási keret (pl. csődtörvények, kereskedelmi kódex) fejlesztésével.

b. A foglalkoztatás ösztönzése

Ahhoz, hogy az euroövezet versenyképes legyen, alapvető fon-tosságú a jól működő munkaerőpiac. Az elért eredményeket a következő mutatók alapján értékelik majd: tartós és ifjúsági munkanélküliségi ráta, munkaerő-piaci részvételi ráták.

Az egyes országok felelősek az általuk a foglalkoztatás ösztönzé-sére választott konkrét szakpolitikai intézkedésekért, de az alábbi reformokra különös fi gyelmet kell fordítani:

• a rugalmas biztonság előmozdítására, a be nem jelentett munka arányának csökkentésére és a munkaerő-piaci részvétel növelésére szolgáló munkaerő-piaci reformok;

• az egész életen át tartó tanulás;

• olyan adóreformok, amelyek a munka kifizetődővé tétele érdekében csökkentik az élőmunkát terhelő adókat, ugyanakkor az össz-adóbevételek mértékét megőrzik, és olyan intézkedéseket is tartalmaznak, amelyek elősegítik a második keresők munkaerő-piaci részvételét.

d. A részt vevő tagállamok teljes mértékben elkötelezet-tek az egységes piac kiteljesítése mellett , ami az EU és az euroövezet versenyképességének növelése érdekében kulcsfontosságú. E folyamat teljes mértékben összhangban lesz a Szerződéssel. A paktum maradéktalanul tiszteletben fogja tartani az egységes piac integritását.

Céljaink

A részt vevő tagállamok vállalják, hogy minden szükséges lépést megtesznek az alábbi célok elérése érdekében:

• a versenyképesség előmozdítása

• a foglalkoztatás ösztönzése

• további lépések az államháztartás fenntarthatóságának fokozása érdekében

• a pénzügyi stabilitás megerősítése.

Minden részt vevő tagállam közölni fogja, hogy e célok elérése érdekében milyen konkrét intézkedéseket kíván hozni. Ha egy vagy több területt el kapcsolatban egy tagállam bizonyítani tudja, hogy nincs szükség intézkedésre, az adott területen nem említ intézkedést. A közös célok eléréséhez szükséges konkrét szakpo-litikai lépések megválasztása az egyes országok feladata marad, de különös fi gyelmet fognak fordítani az alább említett potenciális intézkedésekre.

Konkrét szakpolitikai vállalások és ezek monitoringja

A fenti közös célok teljesítése terén elért eredményeket az állam-, illetve kormányfők a versenyképességre, foglalkoztatásra, költség-vetési fenntarthatóságra és pénzügyi stabilitásra vonatkozó muta-tók alapján politikai szinten fi gyelemmel kísérik. Ennek alapján megállapításra kerül, hogy melyek azok a tagállamok, amelyek e területek valamelyikén lényeges kihívásokkal küzdenek, és e tagállamoknak vállalniuk kell ezek kezelését egy meghatározott időtartamon belül.

a. A versenyképesség előmozdítása

Az elért eredmények értékelése a bér- és termelékenységi folya-matok, valamint annak elemzésén alapul, hogy szükség van-e versenyképességi korrekcióra. Annak értékeléséhez, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban változnak-e, egy meghatározott időszakban fi gyelemmel kísérik a fajlagos munkaköltséget, és össze-hasonlítják azzal, hogy ez a paraméter hogyan alakul az euroövezet más országaiban és a legfőbb hasonlónak tekinthető kereskedelmi partnerországokban. Az egyes országok esetében a fajlagos mun-kaköltséget meghatározzák a gazdaság egészére és az egyes fő ága-zatokra is (termelés; szolgáltatások; valamint az exportképes és nem exportképes szektor). A munkaköltség jelentős és nem szűnő emelkedése a versenyképesség lényeges csökkenéséhez vezethet, különösen, ha a folyó fi zetési mérleg egyre növekvő hiányával és a kivitel csökkenő piaci részesedésével párosul. A versenyképes-ség fokozása érdekében valamennyi országban intézkedéseket kell tenni, de különös fi gyelmet kell fordítani azokra a tagállamokra, amelyek jelentős kihívásokkal küzdenek e téren. Annak érdeké-ben, hogy az euroövezet egészében kiegyensúlyozott és széles körű legyen a növekedés, külön eszközök és közös kezdeményezések


43

koordinált szigorú banki stressztesztekre is rendszeresen sor fog kerülni. Ezenkívül az Európai Rendszerkockázati Testület elnöke felkérést fog kapni, hogy rendszeresen tájékoztassa az állam-, illetve kormányfőket a makropénzügyi stabilitással kapcsolatos ügyekről, valamint az egyedi fellépést igénylő euroövezeti makrogazdasági folyamatokról. Kiemelendő továbbá, hogy minden tagállam ese-tében szorosan fi gyelemmel fogják kísérni a bankok, a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok adósságszintjét is.

***

A fentebb vázolt kérdéseken túl az adópolitikák koordinációjára is fi gyelmet fordítanak majd.

A közvetlen adózás továbbra is nemzeti hatáskörbe fog tartozni. A költségvetési konszolidáció és a gazdasági növekedés támogatása érdekében az euroövezeti gazdaságpolitikai koordináció megerő-sítésének részeként biztosítani kell az adópolitikák pragmatikus koordinációját. A tagállamok ezzel összefüggésben vállalják, hogy adópolitikai kérdésekben strukturált egyeztetéseket folytatnak különösen a legjobb gyakorlatok cseréjének, a káros gyakorlatok kiküszöbölésének biztosítása, valamint az adócsalás és az adóki-játszás elleni fellépésre irányuló javaslatok előterjesztése céljából.

A közös társaságiadó-alap kidolgozása egyrészt a nemzeti adóstra-tégiák tiszteletben tartása mellett bevételsemleges módon fokozná a nemzeti adórendelkezések között i összhangot, másrészt hozzájá-rulna a költségvetési fenntarthatósághoz és az európai vállalkozások versenyképességéhez.

A Bizott ság jogalkotási javaslatot nyújtott be a közös konszolidált társaságiadó-alapról.

Konkrét éves vállalások

Annak érdekében, hogy tanúbizonyságot tegyenek a változtatás iránti valós elkötelezett ségükről, illetve biztosítsák a közös céljaik eléréséhez szükséges politikai lendületet, a részt vevő tagállamok minden évben a legmagasabb szinten megállapodnak az elkövet-kező 12 hónap során megvalósítandó konkrét intézkedésekről. A végrehajtandó konkrét szakpolitikai intézkedések megválasz-tása megmarad az egyes országok hatáskörében, de arról a fentebb említett kérdések fi gyelembevételével kell dönteni. E kötelezett ség-vállalások tükröződni fognak a nemzeti reformprogramokban és az évenként benyújtandó stabilitási programokban is, amelyeket a Bizott ság, a Tanács és az eurocsoport értékelni fog az európai szemeszter keretében.

***

II. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI STABILITÁSI MECHANIZMUS (ESM) MŰKÖDÉSI KERETEI

Az Európai Tanács úgy határozott , hogy a Szerződés 136. cikkét kiegészíti az alábbi bekezdéssel:

„Azon tagállamok, amelyeknek a pénzneme az euro, stabilizációs mechanizmust hozhatnak létre, amelyet akkor hoznak működésbe, ha ez nélkülözhetetlen az egész euroövezet stabilitásának a meg-

c. Az államháztartási rendszerek fenntarthatóságának fokozása

A Stabilitási és Növekedési Paktum teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében a lehető legnagyobb fi gyelmet kell szentelni az alábbiaknak:

• A nyugdíjak, az egészségügy és a szociális jutt atások rendszerének fenntarthatósága

Ennek értékelése többek között a fenntarthatósági résre1 vonat-kozó mutatók alapján történik majd. Ezek a mutatók azt mérik, hogy a jelenlegi szakpolitikák, többek között a nyugdíjrendszerek, egészségügyi és jutt atási rendszerek alapján, a demográfi ai ténye-zőket is fi gyelembe véve fenntarthatók-e az adósságszintek.

A nyugdíjak és a szociális jutt atások fenntarthatóságának és meg-felelő szintjének biztosításához többek között az alábbi reformok szükségesek:

• a nyugdíjrendszert a nemzeti demográfi ai helyzethez kell igazítani, többek között olyan lépésekkel, amelyek célja, hogy a tényleges nyugdíjba vonulási életkor a vár-ható élett artamnak megfelelően alakuljon, illetve az akti-vitási ráták növelésével;

• az idős munkavállalók (konkrétan az 55 év fölött iek) foglalkoztatásának fokozása érdekében korlátozni kell a korai nyugdíjba vonulási formákat, és célzott ösztön-zőket kell alkalmazni.

• Nemzeti költségvetési szabályok

A részt vevő tagállamok vállalják a Stabilitási és Növekedési Pak-tumban meghatározott uniós költségvetési szabályoknak a nemzeti jogba való átültetését. Annak eldöntése, hogy konkrétan milyen nemzeti jogi eszközt használnak fel e célra, a tagállamok hatáskö-rében marad, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy a válasz-tott eszköz kellően kötelező erővel bírjon, és tartós legyen (azaz pl. az alkotmány vagy kerett örvény részét képezze). A szabály pontos megfogalmazásáról szintén egyénileg döntenek a tagállamok (pl. megfogalmazhatják ún. „államadósság-korlát” formájában, az elsőd-leges egyenlegre vonatkozó, avagy kiadási szabályként), de annak mind nemzeti, mind annál alacsonyabb szinten biztosítania kell a költségvetési fegyelmet. A Bizott ságnak – a nemzeti parlamentek előjogainak teljes tiszteletben tartása mellett – lehetősége lesz arra, hogy elfogadását megelőzően véleményt mondjon a költségvetési szabály pontos szövegéről annak érdekében, hogy az összeegyez-tethető legyen az uniós szabályokkal és támogassa azokat.

d. A pénzügyi stabilitás megerősítéseAz erős pénzügyi ágazat kulcsfontosságú az euroövezet egészének stabilitása szempontjából. A pénzügyi ágazat felügyeletének és sza-bályozásának uniós keretét átalakító átfogó reform már megindult.

Ezzel összefüggésben a tagállamok vállalják, hogy – a közösségi vívmányok teljes tiszteletben tartása mellett – nemzeti jogszabá-lyokat vezetnek be a bankszanálásra vonatkozóan. Uniós szinten

1 A fenntarthatósági rés a Bizott ság és a tagállamok által a költségvetési fenntarthatóság értékelésére vonatkozóan elfogadott mutatókat jelenti.


44

Az ESM megfelelő fi nanszírozási stratégiával arra fog törekedni, hogy a fi nanszírozási források széles köréhez biztosítson hozzáfé-rést, és a tagállamok számára mindenféle piaci körülmények között képes legyen pénzügyi támogatási csomagot nyújtani. A kapcso-lódó kockázatokat adekvát eszköz- és forrásgazdálkodás keretében mérsékli.

Kormányzás

Az európai stabilitási mechanizmus élén a Kormányzótanács áll, melynek az euroövezetbe tartozó tagállamok pénzügyminiszterei – mint szavazati joggal rendelkező tagok – a tagjai, megfi gyelőként pedig a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős európai biztos, illetve az EKB elnöke vesz részt a tanácsban. A Kormányzó-tanács szavazó tagjai közül elnököt választ.

A Kormányzótanács lesz az európai stabilitási mechanizmus leg-magasabb szintű döntéshozó szerve, mely az alábbi legfontosabb döntéseket hozza kölcsönös megállapodás alapján:

− pénzügyi segítségnyújtás odaítélése;

− a pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó feltételek;

− az európai stabilitási mechanizmus hitelezési kapacitása;

− az eszközkészlet módosítása.

A Kormányzótanács egyéb döntéseit egyéb rendelkezés hiányában minősített többséggel hozza.

Az európai stabilitási mechanizmus Igazgatótanácsa a Kormányzó-tanács által delegált konkrét feladatokat fogja ellátni. Az euroövezet minden tagállama egy igazgatót és egy igazgatóhelyett est jelöl. Ezenfelül a Bizott ság és az EKB egy-egy megfi gyelőt és egy-egy pótmegfi gyelőt jelöl az Igazgatótanácsba. Az Igazgatótanács egyéb rendelkezés hiányában minden döntését minősített többséggel hozza.

A Kormányzótanácsban és az Igazgatótanácsban a szavazati súly az egyes tagállamoknak az ESB jegyzett tőkéjében való részese-désével áll majd arányban. A minősített többség a szavazatok 80 százalékában került meghatározásra.

A Kormányzótanács ügyvezető igazgatót jelöl, akinek az ESM napi irányítása lesz a feladata, és egyben ő lesz az Igazgatótanács elnöke is.

Tőkestruktúra

Az ESM arra fog törekedni, hogy a főbb hitelminősítő intézeteknél elérje és megtartsa a legmagasabb szintű hitelminősítést.

Az európai stabilitási mechanizmus összesen 700 milliárd EUR jegyzett tőkével fog rendelkezni. Ebből az összegből 80 milliárd EUR az euroövezet tagállamai által 2013 júliusától fokozatosan, öt egyenlő éves részletben befi zetett tőke. Ezenfelül az európai stabilitási mechanizmus a felek által vállalt lehívható tőke, illetve az euroövezet tagállamai által biztosított garanciák kombinációjával rendelkezik, összesen 620 milliárd EUR összegben. A 2013-től 2017-ig tartó átmeneti időszakban a tagállamok vállalják, hogy abban a valószínűtlen esetben, ha erre szükség lenne, felgyorsít-ják a megfelelő eszközök rendelkezésre bocsátását azzal a céllal, hogy legalább 15 százalékon tartsák a befi zetett tőke és az ESM-kötvényállomány között i arányt.

őrzéséhez. A mechanizmus keretében igényelt pénzügyi segítség-nyújtásra szigorú feltételek fognak vonatkozni.”

Az Európai Tanács emellett abban is megállapodott, hogy az euroövezet tagállamainak állandó stabilizációs mechanizmust kell létrehozniuk: az európai stabilitási mechanizmust (ESM). Az európai stabilitási mechanizmust kölcsönös megállapodás alapján hozzák működésbe1, amennyiben az az egész euroövezet pénz-ügyi stabilitásának megőrzéséhez feltétlenül szükséges. Az ESM fogja betölteni az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) szerepét, 2013 júniusától külső pénzügyi segítséget nyújtva az euroövezet tagállamainak.

Az ESM nyújtott a pénzügyi segítséget szigorú szakpolitikai felté-telek alapján lehet majd igénybe venni, makrogazdasági kiigazítási program keretében, valamint az államadósság fenntarthatóságá-nak – az Európai Bizott ság és az IMF által közösen, az EKB-vel együtt működésben végzett – alapos elemzését követően. A kedvez-ményezett tagállamnak biztosítania kell a magánszektor megfelelő formában történő részvételét, a konkrét körülményekhez igazodva és az IMF gyakorlataival teljes mértékű összhangban.

Az európai stabilitási mechanizmus 500 milliárd EUR összegű tényleges hitelezési kapacitással rendelkezik majd2. Rendszeresen, de legalább ötévente értékelik azt, hogy ez a hitelezési kapacitás elegendő-e. Az ESM arra törekszik majd, hogy hitelezési kapaci-tását olyan módon egészítse ki, hogy az IMF-et bevonja a pénz-ügyi segítségnyújtási műveletekbe, ugyanakkor ad hoc jelleggel az euroövezeten kívüli tagállamok is részt vehetnek a műveletekben.

A működési keretek alábbi része az európai stabilitási mechaniz-mus kulcsfontosságú szerkezeti jellemzőit tárgyalja:

Intézményi forma

Az európai stabilitási mechanizmust az euroövezet tagállamai közötti szerződéssel kormányközi szervezetként hozzák létre, a nemzetközi közjog szerint, luxembourgi székhellyel. Az európai stabilitási mechanizmus alapokmányát a szerződés egyik melléklete tartalmazza majd.

Feladatkör és fi nanszírozási stratégia

Az európai stabilitási mechanizmus feladata az lesz, hogy forrásokat mozgósítson és pénzügyi segítséget nyújtson – szigorú feltétel-rendszer alapján – az euroövezet súlyos fi nanszírozási zavarokkal küzdő, illetve ilyen zavarok veszélyének kitett tagállamai számára annak érdekében, hogy biztosítsa az euroövezet egészének pénz-ügyi stabilitását.

Az euroövezet tagállamai az ESM felé teljesítik a Stabilitási és Növe-kedési Paktum, illetve a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében rájuk rótt pénzügyi szankciókat. E szankciók a befi zetett tőke részét képezik majd.

1 A kölcsönös megállapodás alapján hozott döntést a szavazásban részt vevő tagállamok egyhangúlag hozzák meg, vagyis a döntés elfogadását nem akadályozza meg, ha valamely tagállam tartózkodik.2 Az EFSF-ről az ESM-re történő átállás során a kombinált hitelezési kapacitás nem fogja meghaladni ezt az összeget.


45

• Az ESM által nyújtott stabilitási támogatás

Az ESM rövid vagy középtávú stabilitási támogatást nyújthat az euroövezet súlyos finanszírozási zavarokkal küzdő tagállamai részére. A stabilitási támogatás feltétele egy adekvát szakpolitikai feltételekhez kötött makrogazdasági kiigazítási program, mely a kedvezményezett tagállam mögöttes egyensúlyhiányainak súlyosságával arányos. A program hossza és a hitelek futamideje az egyensúlyhiány jellegétől és att ól függ, hogy a kedvezményezett tagállamnak milyen kilátásai vannak arra, hogy az ESM-források rendelkezésre állásának lejárta előtt visszatérhessen a pénzügyi piacokra.

• Elsődleges piaci támogatási eszköz

Az ESM a támogatás költséghatékonyságának maximalizálása érdekében vásárolhat az elsődleges piacon a súlyos fi nanszírozási zavarokkal küzdő tagállamok kötvényeiből. A kötvényvásárlás fel-tételeit és módozatait a pénzügyi segítségnyújtás feltételeiről szóló határozat fejti ki.

A Kormányzótanács felülvizsgálhatja az európai stabilitási mecha-nizmus rendelkezésére álló eszközöket, és dönthet az eszközkészlet módosításáról.

Az IMF részvétele

Az európai stabilitási mechanizmus az IMF-fel való szoros együtt működésben nyújt pénzügyi segítséget3. Minden esetben törekedni fognak az IMF – technikai és pénzügyi szintű – aktív részvételére. Az adósság fenntarthatóságának elemzését a Bizott ság az IMF-fel közösen és az EKB-val együtt működve végzi el. Az euró-pai stabilitási mechanizmus és az IMF által nyújtott közös segítség szakpolitikai feltételeit a Bizott ság az IMF-fel közösen és az EKB-val együtt működve vitatja meg.

A pénzügyi támogatás működésbe hozatala, a programellenőrzés, és a segítségnyújtást követő intézkedések

Az ESM révén nyújtott pénzügyi támogatást minden esetben az euroövezet egy tagállama által az euroövezet többi tagállamához intézett kérelem alapján hozzák működésbe. Az eurocsoport a támogatás működésbe hozatala iránti kérelemről tájékoztatja a Tanácsot. A kérelem kézhezvételekor a Kormányzótanács fel-kéri a Bizott ságot, hogy az EKB-val együtt működésben vizsgálja meg, vajon az euroövezet egészének stabilitását fenyegeti-e veszély, illetve hogy az érintett tagállam államadósságának fenntartható-ságára vonatkozóan végezzen az IMF-fel közösen és az EKB-val együtt működésben alapos elemzést. Az európai stabilitási mecha-nizmus működésbe hozatala ezután a következő lépések szerint történik:

• Stabilitási támogatás iránti kérelem esetén a Bizott ság az IMF-fel közösen és az EKB-val együtt működésben

3 Ugyanakkor az IMF részvétele az Alapokmány szerinti megbízatásával összhangban, illetve az IMF Igazgatótanácsa vonatkozó határozatának és irányelveinek megfelelően történik.

Az ESM teljes jegyzett tőkéjét tekintve az egyes tagállamok hozzá-járulási kulcsát az EKB befi zetett tőkéjében való részesedés alapján számítják ki a melléklet szerint. Az európai stabilitási mechaniz-must létrehozó szerződés ratifi kálásával a tagállamok jogilag köte-lezik magukat arra, hogy a teljes jegyzett tőkéből rájuk eső részt biztosítják.

A Kormányzótanács kölcsönös megállapodás alapján dönt a teljes jegyzett tőke összegének kiigazításáról vagy tőke lehívásáról, az alábbi konkrét esetek kivételével. Először: az Igazgatótanács egy-szerű többséggel dönthet arról, hogy – tőke lehívásával – visszaál-lítja a befi zetett tőke szintjét abban az esetben, ha a befi zetett tőke összegét valamely veszteség fedezése csökkentené1. Másodszor: olyan eljárásokat vezet be, amelyekkel a garanciák fi zetési felhívásra azonnal lehívhatók az ESM részvényeseitől abban az esetben, ha erre azért van szükség, hogy elkerüljék a fi zetési elmaradást az ESM hitelezői felé. Az egyes részvényesek felelőssége minden körülmé-nyek között a jegyzett tőkében való részesedésükre korlátozódik.

Az európai stabilitási mechanizmushoz 2013 júliusát követően csatlakozó tagállam2 által a jegyzett tőkéhez való hozzájárulásra az eredeti hozzájárulások esetében alkalmazott feltételek érvényesek. A jegyzett tőke teljes összegét érintő gyakorlati következményekről és a tőkének a tagállamok között i elosztásáról a Kormányzótanács kölcsönös megállapodás alapján dönt.

Mindaddig, amíg az ESM-et nem hozzák működésbe, és feltéve, hogy a tényleges hitelezési kapacitás nem kevesebb, mint 500 mil-liárd EUR, az ESM befi zetett tőkéjéből való befektetésekből eredő bevételeket – a működési költségek levonásával – visszatérítik a tagállamoknak. Az ESM első működésbe hozatalát követően a tőkéjéből befektetett összegekből és a pénzügyi segítségnyújtási tevékenységből eredő bevételeket az ESM-ben tartják. Amennyi-ben azonban a befi zetett tőke meghaladná az európai stabilitási mechanizmus hitelezési kapacitásának megtartásához szüksé-ges szintet, az Igazgatótanács egyszerű többséggel dönthet úgy, hogy hozzájárulási kulcsuk alapján osztalékot fi zet az euroövezet tagállamainak.

Eszközök

Amennyiben az egész euroövezet stabilitásának megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges, a Szerződés 136. cikkének módosí-tásával összhangban az ESM szigorú feltételekhez kötött makro-gazdasági kiigazítási program keretében nyújt pénzügyi segítséget, a tagállami egyensúlyhiány súlyosságával arányosan, hitelek for-májában. Kivételes esetben azonban, szigorú feltételekhez kötött makrogazdasági kiigazítási program keretében az elsődleges adósságpiacon is beavatkozhat, amennyiben a Kormányzótanács kölcsönös megállapodás alapján így dönt.

1 E döntéskor felfüggesztik azon tagállam szavazati jogát, amely hibájának tudható be a fedezendő veszteség.2 A tagállamok az euroövezethez való csatlakozással egyidejűleg az európai stabilitási mechanizmus tagjává is válnak, az ezzel járó összes joggal és kötelezett séggel együtt .


46

Árazás

A kedvezményezett tagállamnak nyújtandó pénzügyi támogatás árazásáról a Kormányzótanács dönt.

Az ESM állandó vagy változó kamatozású hiteleket nyújthat majd. Az ESM-kamatok meghatározása összhangban lesz az IMF árazási elveivel, továbbá az ESM fi nanszírozási költségein felül maradva megfelelő kockázati kamatfelárat is tartalmaz.

Az ESM által nyújtott hitelek kamatait az alábbiak határozzák meg:

1. Az ESM fi nanszírozási költségei;

2. 200 bázispontnak megfelelő kamatfelár a teljes hitelösszegre;

3. további 100 bázispontnak megfelelő kamatfelár a 3 év után még fennálló hitelösszegre.

Az állandó kamatozású, három évet meghaladó futamidejű hitelek esetében a kamatrés az első három évre megállapított 200 bázis-pontnak megfelelő kamatfelár és az azt követő évekre megállapított 200 + 100 bázispontnak megfelelő kamatfelár súlyozott átlaga.

Az árazás módját az ESM kamatszabályzata tartalmazza, amelyet rendszeresen felül kell vizsgálni.

A magánszektor bevonása

1. A magánszektor bevonásának szabályai

A magánszektor megfelelő és arányos mértékű, eseti alapú bevo-nása elvárás, amennyiben valamely kedvezményezett állam pénz-ügyi támogatásban részesül. A részvétel jellegét és mértékét eseti alapon kell meghatározni, továbbá függővé kell tenni att ól, hogy az adósság fenntarthatóságának az IMF gyakorlatával1 összhangban elvégzett elemzése milyen megállapításokat eredményez, valamint milyen esetleges következményekkel kell számolni az euroövezet pénzügyi stabilitására nézve.

a) Amennyiben a fenntarthatósági elemzésből megállapítható, hogy a makrogazdasági kiigazítási program reálisan képes az államadósságot ismét fenntartható pályára állítani, a ked-vezményezett tagállam olyan kezdeményezéseket indít, amelyek célja, hogy a magánbefektetőket a kihelyezett hite-lek fenntartására ösztönözzék (pl. „bécsi kezdeményezés” jellegű szemlélet). A Bizott ság, az IMF, az EKB és az EBA egyaránt részt vesz a kezdeményezések végrehajtásának felügyeletében.

b) Amennyiben a fenntarthatósági elemzésből az derül ki, hogy a makrogazdasági program reálisan nem képes az állam-adósságot ismét fenntartható pályára állítani, a kedvezmé-nyezett tagállam köteles jóhiszemű tárgyalásokat kezdeni a hitelezőivel annak érdekében, hogy biztosítsa hitelezői-nek az adósság fenntarthatóságának visszaállításában való közvetlen részvételét. A pénzügyi támogatás megadása

1 Az IMF szerint egy adósság akkor tekintendő fenntarthatónak, ha a hitelfelvevő várhatóan anélkül képes törleszteni a tartozását, hogy ez a bevételeit és a kiadásait irreális mértékben megváltoztatná. Ennek megítélése határozza meg a finanszírozást szolgáló összeg rendelkezésre állását és megfelelő nagyságrendjét.

megvizsgálja a kedvezményezett tagállam tényleges fi nanszírozási szükségleteit és a szükséges magánszek-tori részvétel jellegét, melynek összhangban kell állnia az IMF gyakorlatával.

• A vizsgálat alapján a Kormányzótanács megbízást ad a Bizottságnak arra, hogy az IMF-fel közösen és az EKB-val együtt működésben folytasson tárgyalásokat az érintett tagállammal a makrogazdasági kiigazítási programról, melynek részleteit egyetértési megállapo-dásban rögzítik.

• A Bizott ság javaslatot tesz a Tanácsnak, hogy határozat-ban hagyja jóvá a makrogazdasági kiigazítási programot. A Kormányzótanács dönt a pénzügyi segítségnyújtás odaítéléséről és a támogatás feltételeiről. Amennyiben a Tanács elfogadja a programot, a Bizott ság egyetértési megállapodást ír alá az euroövezet tagállamainak nevé-ben, amennyiben arról a Kormányzótanács előzetesen kölcsönös megállapodásra jutott. Az Igazgatótanács jóváhagyja a pénzügyi segítségnyújtásról szóló megál-lapodást, mely tartalmazza a nyújtandó pénzügyi támo-gatás technikai részleteit.

• Az IMF-fel közösen és az EKB-val együttműködés-ben a Bizott ság feladata a makrogazdasági kiigazítási programban előírt szakpolitikai feltételek betartásának ellenőrzése. A Bizott ság jelentést tesz a Tanácsnak és az Igazgatótanácsnak. A jelentés alapján az Igazgatóta-nács kölcsönös megállapodással dönt az új hitelrészletek folyósításáról.

• A Tanács a Kormányzótanácsban folytatott megbeszé-lést követően, a Bizott ság javaslatára határozhat a prog-ramot követő utólagos felügyelet bevezetéséről, amely mindaddig fenntartható, ameddig a pénzügyi támoga-tásból egy meghatározott összeget vissza nem fi zett ek.

Az EU többoldalú felügyeleti keretével való összhang

Az uniós tagállamok jóváhagyását kell kérni ahhoz, hogy az euroövezeti tagállamok megbízhassák a Bizott ságot azzal a fel-adatt al, hogy az IMF-fel közösen és az EKB-val együtt működve elemezze a pénzügyi támogatást kérő tagállam adósságának fenn-tarthatóságát, elkészítse a pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó kiigazítási programot, valamint felügyelje a végrehajtást.

A Kormányzótanács saját jogkörében dönthet a kormányközi keretben nyújtott pénzügyi támogatás megadásáról és módoza-tairól, viszont a megerősített felügyelet vagy egy makrogazdasági kiigazítási program keretében megállapított szakpolitikai feltétel-rendszernek összhangban kell lennie az EU felügyeleti keretével, és szavatolnia kell az uniós eljárások betartását. A Bizott ság ezért rendeletjavaslatot szándékozik előterjeszteni, amely egyértelművé teszi, hogy a Szerződés 136. cikkének megfelelően milyen eljárási lépések szükségesek ahhoz, hogy a szakpolitikai feltételrendszer beépüljön a Tanács határozataiba, és biztosítva legyen az EU több-oldalú felügyeleti keretével való összhang. A Tanács és a Bizott ság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet az ESM létreho-zásáról és működéséről.


47

fel, nagyobb arányú többséggel kell határozni, mint a nem sarka-latos kérdésekről. A határozatképesség feltételei alkalmazandók. A többség által jóváhagyott változtatások valamennyi kötvénytu-lajdonosra nézve kötelezőek.

A szavazati jog megvonására vonatkozó megfelelő záradékot kell alkalmazni a helyes szavazási eljárás biztosítására. Emellett az eset-legesen fennakadást okozó jogi lépések megakadályozását célzó záradékok bevezetését is mérlegelni kell.

A kollektív cselekvési záradékokat egységesített módon fogják bevezetni, amely valamennyi euroövezeti joghatósági területen azonos joghatást biztosít, és ezáltal megőrzi az euroövezeti tag-államok között i egyenlő feltételeket. Az euroövezeti tagállamok elfogadják a záradékok hatályához szükséges intézkedéseket.

Az euroövezeti tagállamok a lejáró állampapír-állomány megújí-tásához előre meghatározott feltételekkel 2013 júniusát követően is bocsáthatnak ki kollektív cselekvési záradék nélküli kötvényeket annak érdekében, hogy megőrizzék a régi kötvények szükséges likviditását, valamint hogy elegendő idő álljon a rendelkezésükre ahhoz, hogy képesek legyenek rendezett módon új kötvényeket kibocsátani valamennyi standard futamidő tekintetében. A kol-lektív cselekvési záradékoknak az euroövezeti állampapírokba való bevezetésére vonatkozó részletes jogi szabályozásról a Gazdasági és Pénzügyi Bizott ság uniós állampapír-piaci albizott ságában foly-tatott megbeszélések alapján, a piaci szereplőkkel és más érdekel-tekkel folytatott megfelelő konzultációt követően döntenek, és a szabályokat 2011 végéig véglegesítik.

3. Az ESM elsőbbségi hitelezői helyzete

Az ESM az IMF-hez hasonlóan akkor nyújt pénzügyi támogatást egy tagállamnak, ha az nem jut hozzá a szokásos piaci fi nanszíro-záshoz. Ennek fényében az állam-, illetve kormányfők kijelentett ék, hogy az ESM az IMF-fel megegyező módon elsőbbségi hitelezői helyzetet élvez, egyútt al azonban elfogadták az IMF-nek az ESM-mel szembeni elsőbbségi hitelezői helyzetét.

A döntés 2013. július 1-jétől hatályos, az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF), illetve a Görögországot támogató eszköz keretében létrejött bármely más megállapodás feltételeinek sérelme nélkül.

Az európai pénzügyi stabilitási eszköz és az ESM között i átmeneti megállapodások

Az eredeti terveknek megfelelően az EFSF 2013 júniusa után is megmarad a még meglévő kötvények kezelése céljából. Működését mindaddig folytatja, ameddig a tagállamok a kapott összegeket teljes mértékben vissza nem fi zett ék, továbbá az általa kibocsátott pénzügyi eszközök alapján fennálló kötelezett ségeit és a kezesekkel szemben fennálló kötelezett ségeit nem teljesített e. A meglévő hitel-keretekből még nem folyósított és nem fi nanszírozott részeket az ESM-re kell ruházni (pl. az olyan részletek folyósítását és fi nanszí-rozását, amelyek csak az ESM hatálybalépését követően válnának esedékessé). Az EFSF és az ESM együtt es hitelkihelyezése nem haladhatja meg az 500 milliárd eurót.

Az EFSF-ről az ESM-re való zökkenőmentes átt érés érdekében az EFSF elnök-vezérigazgatóját meg kell bízni az ESM létrehozásának a gyakorlati előkészítésével. Az elnök-vezérigazgató rendszeresen

függ att ól, hogy a tagállam rendelkezik-e a magánszektor megfelelő és arányos bevonására vonatkozó hiteles terv-vel, és kellő elkötelezett séget tanúsít-e ez irányban. A terv végrehajtásában elért eredményeket a program keretében fi gyelemmel kell kísérni, és fi gyelembe kell venni a hitelrész-letek folyósításáról szóló döntés meghozatalakor.

A hitelezőkkel folytatott tárgyalások során a kedvezményezett tag-állam a következő elvek alapján jár el:

o Arányosság: a tagállam az adóssága fenntarthatóságának problémájával arányos mértékű megoldásokra törekszik.

o Átláthatóság: az érintett tagállam nyílt párbeszédet kezde-ményez a hitelezőivel, és időben megosztja velük a releváns információkat.

o Méltányosság: a tagállam tárgyalásos megoldásokra töre-kedve konzultációt folytat a hitelezőkkel az államadósság átütemezésének vagy átstrukturálásának lehetőségeiről. Az adósság nett ó jelenértékét csökkentő intézkedések kizáró-lag akkor kerülhetnek szóba, ha más megoldások valószí-nűleg nem hoznák meg a várt eredményeket.

o Határokon átnyúló koordináció: a más tagállamokra és har-madik országokra esetlegesen gyakorolt fertőzés és tovább-gyűrűző hatások kockázatát megfelelően fi gyelembe kell venni a magánszektor bevonását célzó intézkedések kidol-gozásakor. Az érintett tagállam megfelelő tájékoztatást nyújt a hozott intézkedésekről az egész euroövezet pénzügyi sta-bilitásának megőrzése céljából.

2. Kollektív cselekvési záradék

2013 júliusától kezdődően az egyéves futamidőt meghaladó vala-mennyi új euroövezeti állampapírnak kollektív cselekvési záradékot kell tartalmaznia. A záradékok célja, hogy a magánszektor bevonása esetében megkönnyítsék a kibocsátó állam és a magánhitelezők között i megállapodást. A kötvényeknek e záradékkal való kiegészí-tése nem növeli a nemfi zetés, illetve az átstrukturálás kockázatát az adott kötvény tekintetében. Az állampapír-tulajdonosok hitelezői státuszát tehát nem érinti a záradék megléte.

A záradékok főbb jellemzői megegyeznek majd a kollektív cselek-vési záradékokról szóló G10-jelentést követően az USA-ban és az Egyesült Királyságban általánossá vált záradékok jellemzőivel. A záradékokat olyan módon vezetik majd be, hogy megőrizzék az euroövezeti tagállamok között i egyenlő feltételeket. Ez azt jelenti, hogy valamennyi euroövezeti tagállam azonos és egységesített , a tagállamok által kibocsátott értékpapírok feltételeit tekintve összehangolt záradékot fog alkalmazni. Ezek alapja összhangban fog állni a New York-i és az angol jogban általános záradékokkal.

A kollektív cselekvési záradékok tartalmazni fognak egy olyan összevonási záradékot is, amely lehetővé teszi az ilyen záradékot tar-talmazó és ugyanazon joghatósági terület jogrendszerébe tartozó, de különböző kibocsátású kötvények tulajdonosainak túlnyomó többsége számára, hogy többségi cselekvési záradékot vezessen be olyan esetekben, amikor az átstrukturáláshoz szükséges hitele-zői többséget egyetlen kötvénykibocsátás keretében nem lehetne elérni. Gondoskodni kell a megfelelő képviseletről. A sarkalatos kérdésekről (pl. az alapvető folyósítási feltételek, a kötvények átala-kítása vagy cseréje), amelyekkel kapcsolatban fenntartás merülhet


48

mechanizmus és a mechanizmus mellett kétoldalú kölcsönt nyújtó más tagállamok egyenértékű hitelezői státuszát.

A jogviták rendezése

Amennyiben az euroövezet egy tagállama és az európai stabilitási mechanizmus között az európai stabilitási mechanizmust létrehozó szerződés értelmezését vagy alkalmazását illetően vita alakul ki, a vitát a Kormányzótanács dönti el. Amennyiben a tagállam ezt a döntést nem fogadja el, a vitás kérdést az EUMSZ 273. cikkével összhangban az Európai Unió Bírósága elé terjesztik.

Az európai stabilitási mechanizmus és a harmadik felek kapcsolatát illetően az alkalmazandó irányadó jog és joghatóság kérdését az európai stabilitási mechanizmus és a harmadik felek között kidol-gozandó jogi és szerződéses dokumentáció fogja tárgyalni.

jelentést tesz az elért eredményekről az Eurocsoportt al foglalkozó munkacsoportnak.

Az euroövezeten kívüli tagállamok részvétele

Az euroövezeten kívüli tagállamok az európai stabilitási mecha-nizmus mellett ad hoc alapon vehetnek részt az euroövezet tagálla-mainak nyújtott pénzügyi támogatási műveletekben. Amennyiben az euroövezeten kívüli tagállamok részt vesznek ilyen műveletek-ben, képviseltetik magukat az európai stabilitási mechanizmus Kormányzótanácsának és Igazgatótanácsának kapcsolódó ülé-sein, melyeken a segítségnyújtás odaítéléséről és ellenőrzéséről döntenek. Minden releváns információt kellő időben rendelke-zésükre bocsátanak, és megfelelő mértékben konzultálnak velük. Az euroövezet tagállamai támogatni fogják az európai stabilitási


49

MELLÉKLET:

Az európai stabilitási mechanizmus hozzájárulási kulcsa az EKB-kulcs alapján

Ország ISO ESM-kulcsAusztria AT 2.783Belgium BE 3.477Ciprus CY 0.196

Észtország EE 0.186Finnország FI 1.797

Franciaország FR 20.386Németország DE 27.146Görögország EL 2.817

Írország IE 1.592Olaszország IT 17.914Luxemburg LU 0.250

Málta MT 0.073Hollandia NL 5.717Portugália PT 2.509

Szlovák Köztársaság SK 0.824Szlovénia SI 0.428

Spanyolország ES 11.904Összesen EA17 100.0

Megjegyzések: Az európai stabilitási mechanizmus kulcsát az EKB tőkejegyzési kulcs alapján számítják ki.

Azon tagállamok, melyekben az egy főre jutó GDP kevesebb, mint az uniós átlag 75%-a, az euroövezethez való csatlako-zásukat követően 12 éven át ideiglenes korrekcióban részesülnek.

Az ideiglenes korrekció a brutt ó nemzeti jövedelemből (GNI-ből) való részesedésük és az EKB-ban lévő tőkerészesedésük különbségének háromnegyede lesz (tehát az ESM-részesedésük a GNI-ből való részesedésük 75%-ának és az EKB-ban lévő tőkerészesedésük 25%-ának összegével megegyezik), az alábbiak szerint: ESM-részesedés = EKB- részesedés - 0,75* (EKB- részesedés - GNI-részesedés)

Ezen országok esetében a lefelé történő kompenzációt elosztják a többi ország között , az EKB- részesedésüknek megfelelően.

Egy főre jutó GNI és GDP 2010-ben.

Forrás: Az EKB, az Ameco és a DG ECFIN számításai.


50

zéseinek és céljainak eléréséhez szükséges intézkedések

meghatározásában. Egyes kiemelt célok megvalósítása

jól halad, más célok (a foglalkoztatás, az energiahatékony-

ság, a kutatás és fejlesztés, a szegénység csökkentése és

a felsőoktatás) esetében azonban még további erőfeszí-

tésekre van szükség. Elsőbbséget kell biztosítani továbbá

a jól működő makrogazdasági környezet garantálásának,

a költségvetési fenntarthatóság helyreállításának, a mak-

rogazdasági egyensúlyhiány korrekciójának és a pénzügyi

ágazat megerősítésének.

3. Az Európai Tanács támogatja a Tanács által jóváhagyott

országspecifi kus ajánlásokat, és minden tagállamot felkér

arra, hogy a költségvetést és a strukturális reformokat érintő

nemzeti döntéseiben érvényesítse azokat, a folyamat során

feltárt hiányosságokat pedig kezelje.

4. A tagállami erőfeszítéseket európai uniós szintű intézkedé-

seknek kell támogatniuk, mindenekelőtt Európa teljes gaz-

dasági növekedési és munkahely-teremtési potenciáljának

felszabadítása érdekében. Ezzel összefüggésben a Tanács

által 2011. május 30-án meghatározott prioritások mentén

fel kell gyorsítani az Európa 2020 stratégia kiemelt kezde-

ményezéseinek és az egységes piaci intézkedéscsomagnak

a végrehajtására irányuló munkát. Konkrétan: tovább kell

csökkenteni a szabályozásból eredően a kkv-kre nehezedő

terheket, és adott esetben a mikrovállalkozásokat mente-

I . G A Z D A S Á G P O L I T I K A

1. A mostani európai tanácsi ülésünkön lezárjuk az első

európai szemesztert, amely lehetőséget nyújtott arra, hogy

európai uniós szinten közösen értékeljük a tagállamok által

előirányzott nemzeti intézkedéseket. Az első tapasztalatok

fényében az Európai Tanács úgy véli, hogy az európai sze-

meszter az uniós és a nemzeti szakpolitikai döntéshozatal

számára integrált, átlátható és időszerű támogatást nyújtó,

hatékony kormányzási módszerré válhat. A stabilitási és

konvergenciaprogramok és a nemzeti reformprogramok

egyidejű benyújtása révén az EU egyszerre tudja értékelni

a nemzeti növekedési és költségvetési stratégiákat és tudja

kezelni az esetleges kockázatokat, egyensúlyhiányt, illetve

a szükséges kompromisszumokat.

2. Az Európai Tanács a Bizott ság által végzett értékelés alap-

ján megbeszélést folytatott a tagállamok által ismertetett

szakpolitikákról és intézkedésekről. Ezek jó kiindulási pon-

tot jelentenek a európai gazdaság további élénküléséhez,

a költségvetési kihívások kezeléséhez, valamint az ambici-

ózusabb nemzeti szintű reformokhoz. Az Európai Tanács

megállapítja, hogy valamennyi tagállam egyértelműen elkö-

telezett aziránt, hogy mindent megtegyen a Stabilitási és

Növekedési Paktum maradéktalan végrehajtása érdekében.

A tagállamok jó eredményeket értek el a foglalkoztatást és

növekedést célzó Európa 2020 stratégia kiemelt célkitű-

EURÓPAI TANÁCS 2011. JÚNIUS 2324.

KÖVETKEZTETÉSEK

Az Európai Tanács üdvözölte, hogy a 2011 márciusában elfogadott átfogó intézkedéscsomag végrehajtása csaknem teljesen

befejeződött . A csomag célja, hogy Európát a fenntartható és munkahelyteremtő növekedés pályájára visszaállítsa, és

megerősítse a gazdasági kormányzást. Az Európai Tanács üdvözölte az európai stabilitási mechanizmusról és a módosított

európai pénzügyi stabilitási eszközről született megállapodást, valamint a gazdasági kormányzásra vonatkozó jogalkotási

javaslatcsomaggal kapcsolatban elért jelentős előrelépést. Lezárta az első európai szemesztert, a Bizott ság felmérése alapján

kollektív értékelést készítve a tagállami programokról és jóváhagyva az országspecifi kus ajánlásokat, melyeket a költségvetésről

és a strukturális reformokról hozandó tagállami határozatokban fi gyelembe kell venni. Ezzel összefüggésben nyugtázta,

hogy az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamok elkötelezett ek aziránt, hogy a jövő évi folyamat keretében fokozzák

kötelezett ségvállalásaik szintjét, illetve pontosítsák azokat. Az Európai Tanács értékelte a kiigazítási programban érintett

tagállamok helyzetét. Görögországgal kapcsolatban az euróövezet állam-, illetve kormányfői megállapodtak a következő

lépésekről, és felkérték a euróövezeti pénzügyminisztereket, hogy fejezzék be az ezzel kapcsolatos munkát, hogy a szükséges

intézkedéseket július elejéig meg lehessen hozni.

Az Európai Tanács részletes vitát követően iránymutatást adott az EU migrációs politikájának fejlesztésére vonatkozóan, és

ezen belül a schengeni térség kormányzásával, a külső határok ellenőrzésével, a déli szomszédság országaival kialakítandó

partnerségekkel, valamint a közös európai menekültügyi rendszer 2012-ig történő létrehozásával kapcsolatban.

Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat 2011 júniusáig le

kell zárni, és ezzel megerősített e határozott elkötelezett ségét a Nyugat-Balkán európai perspektívája iránt.

Az Európai Tanács megvitatt a a déli szomszédságában történt eseményeket, és külön nyilatkozatot fogadott el e tárgyban.

* * *


51

a paktummal összhangban javaslatot tett a közös kon-szolidált társasági adóalapra.

7. Az Európai Tanács a 2012. márciusi ülésén a Bizott ság éves növekedési jelentése alapján értékeli majd a Tanács országspecifi kus ajánlásai, valamint a paktum keretében vállalt kötelezett ségek végrehajtása terén elért tagállami eredményeket.

8. A dohai fejlesztési forduló lezárása jelentős lendületet adna a gazdasági növekedésnek és előmozdítaná a versenyképes-séget. Az Európai Tanács ismételten kifejezi, hogy az EU elkötelezett a kereskedelmi liberalizáció, valamint a több-oldalú rendszer megerősítését célzó szabályozás folyama-tának előmozdítása mellett , és készen áll arra, hogy feltárja mindazokat a tárgyalási lehetőségeket, amelyekkel elérhető lehet a dohai forduló lezárása, ennek során a dohai megbí-zatással összhangban fi gyelembe véve a legkevésbé fejlett országok prioritásait.

9. Az Európai Tanács által 2011. márciusában jóváhagyott átfogó csomag csaknem maradéktalanul végrehajtásra került. Megegyezés született az európai stabilitási mecha-nizmusról szóló megállapodásról és az európai pénzügyi stabilitási eszköz módosításáról. A tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az európai stabilitási mechanizmusról szóló megállapo-dást 2012-ig megerősítsék, és hogy a módosított euró-pai pénzügyi stabilitási eszköz mielőbb hatályba lépjen. Jelentős eredményt sikerült elérni az EU gazdasági kor-mányzásának megerősítését célzó csomagra vonatkozó jogalkotási munkával kapcsolatban, és a csomag első olvasatban történő elfogadása karnyújtásnyi közelségbe került. A bankszektorban folyamatban van a stressztesztek végzése. Kulcsfontosságú, hogy a tesztek teljességgel hite-lesek és átláthatóak legyenek, és hogy azokat az Európai Bankhatóság által kiadott módszertannal és útmutatással teljes összhangban folytassák le, valamint hogy a résztvevők törekedjenek a lehető legszínvonalasabb eredmények biz-tosítására. Minden lehetséges, a nemzetközi előírásoknak maradéktalanul megfelelő intézkedést haladéktalanul meg kell hozni a stressztesztekkel kimutatott esetleges banki sta-bilitási kockázatok gyors kezelése érdekében.

10. Az Európai Tanács üdvözli azt az előrehaladást, amelyet Írország reformprogramjának megvalósítása terén ért el: a program végrehajtása jó úton halad. Üdvözli emellett az újonnan megválasztott portugál kormány határozott elkötelezett ségét amellett , hogy teljes körűen végrehajtsa reformprogramját. A reform szükségességéről a pártok között kialakult egyetértésre építve e programok szigorú végrehajtása biztosítani fogja az államadósság fenntartha-tóságát, és elősegíti, hogy Írország és Portugália visszatér-hessen a pénzügyi piacokra.

11. Az euróövezet állam-, illetve kormányfői újólag megerősítik elkötelezett ségüket amellett , hogy az euróövezet egészének pénzügyi stabilitása érdekében minden szükséges lépést megtegyenek.

12. A gazdaságélénkülés jó irányban halad az euróövezeten belül, és ebből következően a stabil növekedés fenntart-

síteni kell egyes jövőbeli szabályozások hatálya alól, illetve velük szemben legalábbis könnyített szabályozást kell érvényesíteni. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács üdvözli, hogy a Bizott ság vállalta, hogy értékeli a jövőbeli szabályozásnak a mikrovállalkozásokra gyakorolt hatását, továbbá átt ekinti az uniós vívmányokat, hogy megállapítsa, hogy a mikrovállalkozásokat mely meglévő kötelezett ségek alól lehetne mentesíteni. Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy 2011. decemberi ülésén visszatér ezekre a kér-désekre. A Bizott ságot felkérjük, hogy készítsen ütemtervet a digitalizált egységes piac 2015-ig való megvalósításáról, továbbá arra, hogy 2011 októberében tegyen jelentést ezek-ről a növekedést serkentő területekről annak érdekében, hogy a Európai Tanács 2012. tavaszi üléséig előrelépés történhessen.

5. Az Euró Plusz Paktumban résztvevő tagállamok előter-jesztett ék kötelezett ségvállalásaikat, összesen 100 külön intézkedést1. Ezek a vállalások jó kiindulási alapot jelente-nek a paktum céljainak megvalósításához, és azokat most nemzeti szinten végre is kell hajtani. Az állam-, illetve kor-mányfők a 2011. decemberi ülésen, a következő európai szemeszter elindítása előtt visszatérnek a paktum egyes kérdéseire.

6. További vállalásaik megfogalmazása során a részt vevő tagállamok gondoskodnak róla, hogy azok:

− legyenek átfogóbbak: a vállalások jobban összpon-tosítsanak a növekedésserkentő olyan reformok előreütemezésére, amelyek célja, hogy előmozdítsák a versenyképességet például a hálózatos iparágakban és a szolgáltatási ágazatban, továbbá több fi gyelmet kell szentelni a pénzügyi stabilitás megerősítésének is;

− konkrétabb megközelítésre épüljenek: a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy jövőbeli vállalásaik a lehető legkonkrétabbak és legmérhetőbbek legyenek, így rész-letesen meg kell határozni, hogy azokat hogyan és mikor fogják teljesíteni. Erre azért van szükség, hogy mérhető legyen, hogy az idő előrehaladásával milyen eredmé-nyek születnek, illetve hogy azok összehasonlíthatóak legyenek a többi tagállam és Európa stratégiai partnerei által elért eredményekkel;

− legyenek ambiciózusabbak: a tagállamok jelezzék a pak-tum nyomán kezdeményezett előremutató reformter-veiket, és vegyék fi gyelembe a legjobb gyakorlatokat;

− biztosítsák az adópolitikák pragmatikus koordináció-ját: a Bizott ságot és a részt vevő tagállamok pénzügy-minisztereit felkérjük arra, hogy 2011 decemberéig számoljanak be az adópolitikai kérdésekről folytatott strukturált megbeszéléseik során elért eredményekről, mely megbeszélések célja elsősorban a legjobb gyakor-latok cseréjének, a káros gyakorlatok kiküszöbölésének, valamint az adócsalás és az adókikerülés elleni küzde-lemre irányuló javaslatoknak a biztosítása. A Bizott ság

1 Lásd: EUCO 24/11.


52

19. Az állam-, illetve kormányfők tudatában vannak annak, hogy a korrekciós intézkedések milyen jelentős erőfeszíté-seket követelnek meg a görög polgároktól, és meg vannak győződve arról, hogy ezek az áldozatok elengedhetetlenül szükségesek a gazdasági fellendüléshez, és hozzájárulnak az ország jövőbeli stabilitásához és jólétéhez.

II. MIGRÁCIÓ

20. A személyek szabad mozgása, amelyet a Szerződés rögzít, az európai integráció egyik legkézzelfoghatóbb és legsi-keresebb vívmánya, és egyben a polgárok egyik alapjoga. A schengeni térségben határozott abb politikai iránymu-tatásra és szorosabb együtt működésre van szükség, emel-lett fokozni kell a kölcsönös bizalmat, hiszen a tagállamok egyformán felelősek annak garantálásáért, hogy valameny-nyi schengeni szabály az elfogadott közös előírásokkal, valamint az alapvető elvekkel és normákkal összhangban, hatékonyan kerüljön alkalmazásra. Európa külső határain eredményes és következetes határigazgatásra van szük-ség, ennek alapja pedig a közös felelősség, a szolidaritás és a fokozott gyakorlati együtt működés.

21. A Tanács 2011. június 9–10-i következtetéseivel össz-hangban javítani kell és intenzívebbé kell tenni a közös szabályoknak mindenekelőtt a schengeni értékelési rend-szer keretében történő érvényesítését annak érdekében, hogy a jövő kihívásainak hatékonyan meg tudjunk felelni. A fentiek biztosításához eredményes és megbízható nyo-mon követési és értékelési rendszer szükséges. A jövőbeli schengeni értékelési mechanizmus biztosítani fogja az uniós vívmányokon alapuló kritériumok megerősítését, kiigazítását és bővítését. Az értékelésnek uniós szintű-nek kell lennie, és abban részt kell venniük a tagállamok, a Bizott ság és az illetékes uniós ügynökségek szakértőinek. Az Európai Tanács felkéri a Bizott ságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést az értékelések eredményeiről, és szükség esetén tegyen javaslatot az esetlegesen feltárt hiányosságok orvoslását célzó intézkedésekre.

22. A schengeni együtt működés egészét veszélyeztető kivé-teles körülmények kezelésére olyan mechanizmust kell bevezetni, amely ugyanakkor nem veszélyeztetheti a sze-mélyek szabad mozgásának alapelvét. A mechanizmus-nak egy sor fokozatosan, diff erenciáltan és összehangoltan alkalmazandó intézkedésből kell állnia, hogy segítse a külső határokon komoly nyomásnak kitett tagállamokat. Ezen intézkedések magukban foglalhatnak helyszíni vizsgála-tokat, technikai és pénzügyi támogatást, segítségnyújtást, koordinációt, valamint a Frontex közreműködését.

E mechanizmus keretében legvégső esetben egy védzáradék is bevezetésre kerülhetne, amely lehetővé tenné a belső határellenőrzések kivételes újbóli bevezetését olyan való-ban kritikus helyzetekben, amikor egy tagállam már nem tudja teljesíteni a schengeni szabályok értelmében ráháruló kötelezett ségeket. Erre az intézkedésre pontosan meghatá-rozott objektív kritériumok és egységes értékelés alapján kerülhetne sor, szigorúan korlátozott alkalmazási körre és időszakra vonatkozóan, fi gyelembe véve annak szükséges-

ható pályára került. Az euró szilárd alapokon nyugszik, és nagy megelégedésünkre szolgál az az eredmény, amelyet az árstabilitás terén az euró bevezetése óta sikerült elérnünk.

13. Görögország tekintetében az Európai Tanács elismeri az elmúlt év során – elsősorban a költségvetési konszolidá-ció terén – tett jelentős előrelépést. Üdvözli, hogy a görög kormány továbbra is szilárdan elkötelezett a korrekciós program végrehajtása iránt.

14. Az Európai Tanács felszólítja a görög nemzeti hatóságokat, hogy kitartóan folytassák az ahhoz szükséges korrekciós intézkedéseket, hogy az ország újra fenntartható pályára álljon. Az elkövetkező napokban sürgősen véglegesíteni kell a Bizottsággal közösen – az EKB-vel és az IMF-el egyeztetve – elfogadott átfogó reformcsomagot, valamint a görög parlamentnek mielőbb el kell fogadnia a költség-vetési stratégiáról és a privatizációról szóló kulcsfontosságú jogszabályokat. A görög kormány részéről benyújtott kérést követően, amelyet a görög miniszterelnök jelentett be, ezen intézkedések szolgálnak majd alapul az ország euróövezeti partnerei és az IMF által egyaránt támogatott új program főbb paramétereinek – a jelenlegi gyakorlatokkal össz-hangban történő – meghatározásához, és egyútt al lehetővé teszik, hogy a folyósítás Görögország júliusi fi nanszírozási szükségleteinek megfelelően, időben megtörténjen.

15. Az euróövezet állam-, illetve kormányfői egyetértenek abban, hogy a szükséges kiegészítő fi nanszírozás biztosí-tásához a hivatalos források mellett magánforrásokat is igénybe kell majd venni. Jóváhagyják azt az eurócsoport által június 20-án elfogadott megközelítést, amely szerint ösztönözni kell a magánszektor önkéntes részvételét. Erre a lejáró görög állampapírok informális és önkéntes megújí-tása formájában kerülhet sor, jelentősen csökkentve ezzel a szükséges évenkénti fi nanszírozást. El kell ugyanakkor kerülni a „részben nem teljesítő” (selective default) besorolást.

16. Az euróövezet állam-, illetve kormányfői felkérik a pénz-ügyminisztereket, hogy fejezzék be a lezáratlan kérdésekre irányuló munkát, hogy a szükséges döntéseket július elejéig meg lehessen hozni.

17. Az Európai Tanács Görögország valamennyi politikai párt-ját felszólítja, hogy támogassa a program fő célkitűzéseit és az abban foglalt kulcsfontosságú szakpolitikai intézkedése-ket, azok mielőbbi következetes végrehajtása érdekében. A Görögországban szükséges reformok aránya, időtartama és természete miatt a nemzeti összefogás elengedhetetlen a sikerhez.

18. Az Európai Tanács üdvözli a Bizott ság azon szándékát, hogy erősítse a hitelprogram és az uniós alapok között i sziner-giákat. Az Európai Tanács emellett támogat minden arra irányuló erőfeszítést, hogy a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében növekedjen Görögországnak az uniós forrásokat illető felvevőképessége. Ehhez a forráso-kat elsősorban a versenyképesség javítására és munkahely-teremtésre kell felhasználni. Emellett az Európai Tanács üdvözli és támogatja, hogy a Bizottság a tagállamokkal együttműködve Görögországot célzó átfogó technikai segítségnyújtási programot dolgoz ki.


53

megerősített szolidaritásról szóló, az év második felében várható bizott sági közlemény elé.

27. Ahhoz, hogy a mobilitást biztonságos keretek között tart-suk, konzisztens és stratégiai megközelítésre van szükség. Célul a migráció kiváltó okainak strukturális szintű megol-dását kell kitűzni. Ennek érdekében az európai szomszéd-ságpolitika keretében partnerségeket alakítunk ki a déli és a keleti szomszédság országaival.

28. Első lépésként – amint azt a Bizott ság közelmúltbeli közle-ményében javasolta – széles körű strukturált párbeszédet kezdünk ezekkel az országokkal a migrációról, a mobilitás-ról és a biztonságról annak érdekében, hogy számukra és az Európai Unió számára is kézzelfogható eredményeket érjünk el. Sürgősen meg kell kezdeni a párbeszédet azokkal a partnerországokkal, amelyek készek és képesek a konst-ruktív eszmecserére ezekről a kérdésekről. A mobilitási partnerségek a partnerországok egyéni érdemei szerint dif-ferenciáltak lesznek, és azokról az egyes partnerországokkal külön fogunk megállapodni. A partnerségek feltételeként az összes területen (migráció, visszafogadás, mobilitás és biz-tonság) végzett erőfeszítések és az elért eredmények szol-gálnak, emellett e partnerségekbe beletartozna a hatékony ellenőrzési mechanizmus is. Fel kell mérni, hogy a meglévő kereteken belül milyen módon lehetne növelni az ezekre a területekre fordított fi nanszírozás arányát.

29. A Bizottságot felkérjük, hogy nyújtsa be a migrációval kapcsolatos általános megközelítésről szóló értékelését, meghatározva a releváns harmadik országokkal folytatott kapcsolataink következetesebb, szisztematikus és straté-giai szakpolitikai keretének kialakítását szolgáló pályát, és konkrét javaslatokat fogalmazva meg az Unió kulcs-fontosságú partnerségeinek továbbfejlesztésére vonatko-zóan. Ezek között prioritást élvez az Unió teljes közvetlen szomszédsága.

30. A közelmúlt eseményei kihívások elé állított ák az európai menekültügyi politikát. A védelemre szorulók számára biz-tonságos és hatékony menekültügyi eljárásokat kell bizto-sítani, amihez viszont az e területen elért uniós vívmányok teljes körű alkalmazására van szükség. Döntő fontosságú, hogy 2012-re befejeződjön a közös európai menekültügyi rendszer kialakítása, amely magas szintű védelmi előírá-sokon, valamint a visszaélések megakadályozására képes, tisztességes és hatékony eljárásokon alapul, és a rendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében lehetővé teszi a menedékjog iránti kérelmek gyors vizsgálatát. A Bizott ság által a közelmúltban benyújtott , a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvre és a befogadási feltételekről szóló irányelvre vonatkozó módosított javaslatok új támpontul szolgálhat-nak a közös európai menekültügyi rendszer két fontos építőeleméről folytatandó tárgyalásokhoz. A módosítások nem szolgálhatnak ösztönzőként megalapozatlan kérel-mek benyújtásához és nem eredményezhetik a tagállamok összköltségének növekedését. E tárgyalásokkal most gyors ütemben kell előrehaladni az összes benyújtott javaslatra kiterjedő, kiegyensúlyozott átfogó megközelítés alapján, hogy teljesüljenek a fenti célkitűzések.

ségét, hogy a sürgős esetekre reagálni tudjunk. Mindez nem érinti majd a személyeknek a szabad mozgáshoz fűződő, a Szerződések által biztosított jogait.

Az Európai Tanács felkéri a Bizott ságot, hogy szeptember-ben nyújtson be javaslatot egy ilyen mechanizmusra.

23. A külső határok ellenőrzése és őrizete a tagállamok fel-adata, amelyek e feladatkör ellátásával egyútt al az összes tagállam közös érdekét szolgálják. Minden releváns eszközt optimális módon kell felhasználni, illetve szükség esetén ki kell igazítani annak érdekében, hogy Európa külső határa-inak határigazgatása hatékony legyen és hogy mindenhol ugyanazok az előírások legyenek érvényben. Prioritásként továbbfejlesztjük az európai határőrizeti rendszert annak érdekében, hogy 2013-ra működőképes legyen és lehe-tővé tegye a határőrizeti tevékenységet folytató tagállami hatóságoknak az operatív információk megosztását és az együtt működés javítását.

24. Ezeket a törekvéseket az intelligens határellenőrzéssel kapcsolatos gyors előrehaladás is erősíteni fogja, amely-nek célja, hogy kihasználjuk az új technológiákban rejlő lehetőségeket a határőrizett el kapcsolatos kihívások meg-oldásához. Konkrétan be kell vezetni egy határregisztrá-ciós rendszert és egy regisztráltutas-programot. Az Európai Tanács üdvözli a szabadságon, a biztonságon és a jog érvé-nyesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökséggel kapcsolatban elért megállapodást.

25. A Frontex és más ügynökségek működését folyamatosan ellenőrizni kell annak érdekében, hogy folyamatos és haté-kony segítséget tudjanak nyújtani a tagállamoknak a külső határok igazgatásában, az illegális bevándorlás elleni küz-delemben és a menekültek kezelésében. A Frontex együtt fog működni az érintett harmadik országokkal. Az Európai Tanács üdvözli a Frontex-rendelet felülvizsgálatáról elért megállapodást, mert ezáltal növekedni fog az ügynökség operatív kapacitásainak hatékonysága. A Stockholmi Prog-rammal összhangban továbbfejlesztjük a tagállami határőr-ségek között i együtt működés keretét, különösen a közös képzés előmozdításával és a kapacitások és előírások meg-osztásával. A Bizott ságot felkérjük, hogy a Frontexszel szo-ros együtt működésben az év végéig nyújtson be további elképzeléseket erre vonatkozóan.

26. Tekintett el arra a nehéz helyzetre, amellyel egyes tagál-lamok szembesülnek, az Európai Tanács újólag megerősíti, hogy valódi és kézzelfogható szolidaritást kell tanúsítanunk a migrációs áramlásoknak leginkább kitett tagállamok iránt. Az EU és a tagállamok továbbra is megadják a szükséges operatív és pénzügyi támogatást a helyzet alakulásától füg-gően, a Tanács által 2011. április 11-én elfogadott intéz-kedések alapján. Az Európai Unió biztosítja a szükséges pénzeszközöket, illetve a technikai és humán erőforrásokat az ezen tagállamok megsegítését szolgáló tevékenységek folytatása és adott esetben fokozása érdekében. Az Euró-pai Tanács üdvözli a Máltán nemzetközi védelmet élvező személyekkel kapcsolatos kísérleti projekt önkéntes alapon történő kibővítését, és várakozással tekint az EU-n belüli


54

uniós keretrendszere 2020-ig” című, 2011. május 19-i tanácsi következtetések gyors, 2011 végéig történő vég-rehajtására szólított fel, különös tekintett el a tagállamok nemzeti romabefogadási stratégiájának előkészítésére, aktualizálására és továbbfejlesztésére, valamint a romák helyzetének javítását célzó, az átfogó társadalmi befo-gadási szakpolitikákba ágyazott integrált szakpolitikai intézkedéscsomagok kidolgozására;

− üdvözölte az EU által nyújtott fejlesztési támogatás cél-értékeiről szóló éves jelentést, megállapítva, hogy bár 2010-ben is az EU volt messze a legjelentősebb ado-mányozó, a 2010-re meghatározott köztes célértéket nem sikerült elérni; újólag megerősített e kötelezett ség-vállalását a fejlesztési támogatásra vonatkozóan a 2005. júniusi következtetéseiben meghatározott célértékek 2015-ig történő elérése iránt.

***

MELLÉKLET

NYILATKOZAT A DÉLI SZOMSZÉDSÁGRÓL

1. Az Európai Tanács megerősíti a déli szomszédságról 2011. március 11-én elfogadott nyilatkozatában és 2011. március 25-én elfogadott következtetéseiben megfogalmazott elve-ket és célkitűzéseket. Üdvözli az átalakuló szomszédságra vonatkozó lépésekről szóló, a főképviselő és az Európai Bizottság által 2011. május 25-én kiadott közös nyilat-kozatot. Teljes mértékben támogatja az európai szom-szédságpolitikáról szóló, 2011. június 20-án elfogadott tanácsi következtetéseket, és gyors előrehaladásra szólít fel a Tanács által jóváhagyott elveknek és céloknak megfelelő konkrét intézkedések végrehajtása tekintetében.

2. Az Európai Tanács üdvözli, hogy a G8-ak támogatják Európa déli szomszédságának demokratikus átalakulását. Ismét hangsúlyozza az Unió a Mediterrán Térségért fontos-ságát, valamint annak jelentőségét, hogy ennek keretében mielőbb meginduljon egyes konkrét és jelentős projektek megvalósítása.

3. Az Európai Tanács üdvözli a régió demokratikus átalakulása felé tett lépéseket, különösen Egyiptomban és Tunéziában. Nagyra értékeli Marokkó új alkotmánya fő elemeinek beje-lentését, továbbá üdvözli a politikai reformok iránti megújí-tott elkötelezett séget, ideértve az alkotmány felülvizsgálatát Jordániában, és kedvezően értékeli a szükségállapot felol-dását Algériában és a tervezett alkotmányos reformokat. Hangsúlyozza, hogy inkluzív szemléletre és párbeszédre van szükség a reformfolyamat során, és szorosan nyomon követi majd e reformok végrehajtását.

4. Az Európai Tanács megerősíti, hogy teljes mértékben támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Líbiáról szóló 1970. és 1973. sz. határozatát, valamint az uniós tagállamok által az azok végrehajtása érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Teljes egészében jóváhagyja a Líbiáról szóló, 2001. június 20-án elfogadott tanácsi következtetéseket, és ismétel-

III. HORVÁTORSZÁG

31. Az Európai Tanács nagyra értékeli Horvátország intenzív erőfeszítéseit, amelyek lehetővé tett ék, hogy a csatlakozási tárgyalások a végső szakaszba léphessenek. A fennmaradó tárgyalási fejezetek folyamatban lévő vizsgálatát a Tanács a szigorú feltételrendszer és a tárgyalási keret teljes körű tisz-teletben tartásával végzi. Az elért eredmények és a kedvező bizott sági értékelés fényében az Európai Tanács felkérte a Tanácsot, hogy hozzon meg minden ahhoz szükséges döntést, hogy a közelmúltban a Bizott ság által benyújtott közösálláspont-tervezetek alapján 2001. június végéig le lehessen zárni a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat, és a csatlakozási szerződést az év végéig alá lehessen írni. Horvátországnak töretlenül folytatnia kell a reformokat, különösen az igazságszolgáltatási szervek és az alapvető jogok területén, hogy a csatlakozást követően teljes mértékben eleget tudjon tenni a tagsággal járó köte-lezett ségeknek. E reformoktörekvéseknek a csatlakozásig történő nyomon követése megfelelő biztosítékot nyújt Horvátországnak és a jelenlegi tagállamoknak. A Tanács a Bizott ság javaslata alapján minősített többséggel meg-hozhatja az összes szükséges intézkedést.

32. E fejlemények új lendületet adnak a nyugat-balkáni orszá-gok európai perspektívájának, amennyiben továbbra is a reformok útján haladnak. Az Európai Tanács a 2011. decemberi ülésén vissza fog térni erre a kérdésre. Ezzel kapcsolatban üdvözli Ratko Mladić letartóztatását és a hágai törvényszéknek való átadását, ami kedvező lépés a nemzetközi igazságszolgáltatás és Szerbia európai uniós perspektívájának szempontjából.

***

EGYÉB NAPIRENDI PONTOK

Az Európai Tanács:

− kinevezte Mario Draghit a 2011. november 1. és 2019. október 31. között i időszakra az Európai Központi Bank elnökévé;

− nyilatkozatot fogadott el a déli szomszédságról (Mel-léklet); jóváhagyta az Európai Unióval szomszédos országokkal fennálló kapcsolatokra vonatkozó, a 2011. június 20-i tanácsi következtetésekben foglalt új meg-közelítést, és hangsúlyozta a 2011. szeptember 29–30-én Varsóban megrendezésre kerülő keleti partnerség csúcstalálkozó fontosságát;

− jóváhagyta a Duna régióra vonatkozó uniós stratégiát, és valamennyi érintett felet felkérte, hogy azt a 2011. április 13-i tanácsi következtetésekben foglaltakkal összhang-ban haladéktalanul hajtsa végre; felkéri a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködésben folytassák a lehetséges jövőbeli makroregionális stratégiákkal kapcsolatos munkát, különösen az adriai- és jón-tengeri régió tekintetében;

− hangsúlyozva annak kiemelkedő jelentőségét, jóvá-hagyta a romák befogadásáról szóló elnökségi jelen-tést, és „A romák integrációját célzó nemzeti stratégiák


55

jogok és az alapvető szabadságok teljes körű tiszteletben tartását.

7. Az Európai Tanács megállapítja, hogy a gázai helyzet továbbra is aggodalomra ad okot. A gázai lakosságnak az ENSZ vonatkozó szabályozásával és határozataival össz-hangban kell humanitárius segítséget nyújtani, és ennek során nem szabad emberéleteket veszélyeztetni.

8. Az arab világban zajló gyökeres változások rávilágítanak annak szükségességére, hogy előrelépést tegyünk a közel-keleti békefolyamat terén, és a korábbi megállapodások és kötelezett ségek tiszteletben tartása mellett véget vessünk a jelenlegi patt helyzetnek. Az Európai Tanács valamennyi felet felszólítja, hogy sürgősen kezdjenek tárgyalásokat. Csak a közvetlen tárgyalások újbóli megindításával lehet reális esélye annak, hogy a térségben ténylegesen javuljon a helyzet, és ezáltal elérhetővé váljon a tartós és átfogó meg-oldás. Az Európai Tanács hangsúlyozza a kvartett központi szerepét, és nagyra tartja a tagállamok és a főképviselő ez irányú erőfeszítéseit, és üdvözli Obama elnök közelmúlt-beli javaslatait, amelyek megfelelnek a korábbi uniós állás-pontoknak. Teljes mértékben támogatja a főképviselőnek a Kvartetthez intézett azon felhívását, hogy sürgősen teremtsenek valós perspektívát a békefolyamat újraindí-tásához. Az Európai Tanács minden felet felszólít, hogy tartózkodjon az olyan egyoldalú intézkedésektől, amelyek nem az átfogó megoldás irányába mutatnak. Támogatja továbbá azt a kezdeményezést, hogy Párizsban konferenciát hívjanak össze, hogy az újraindított békefolyamat keretében gazdasági támogatást nyújtsanak a Palesztin Állam létre-hozásához. Az Európai Tanács komoly aggodalmának ad hangot Gilad Shalit sorsával kapcsolatban, akit a Hamász az egyetemes nemzetközi humanitárius jogot egyértelműen megsértve tart fogva. Az Európai Tanács Gilad Shalit elfoga-tásának ötödik évfordulóján azonnali szabadon bocsátására szólít fel.

ten felszólítja Kadhafi tábornokot, hogy haladéktalanul mondjon le. Líbia demokratikus átalakulása továbbra is az Európai Unió egyik elsődleges érdeke. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy az átmeneti nemzeti tanács mint a líbiai polgárok törekvéseinek képviselője döntő szerepet játszik e folyamatban.

5. Az Európai Tanács a leghatározott abban elítéli a szíriai rezsim által a saját polgáraival szemben továbbra is alkal-mazott elnyomást és az elfogadhatatlan, megdöbbentő mértékű erőszakot. Az Európai Tanács mélységes aggo-dalommal veszi tudomásul a török határ menti Khirbet al-Jouz közelében zajló szíriai katonai tevékenységekről szóló jelentéseket, és megismétli azon korábbi felhívásait, amelyekben a lehető legnagyobb mértékű önmérsékletre szólított fel. A szíriai rezsim azzal, hogy az átfogó reformok-ról szóló ígéreteinek betartása helyett az elnyomást választja, saját legitimitását vonja kétségbe. A polgári lakosság elleni bűncselekmények és erőszak felelőseit felelősségre kell vonni. Jóváhagyva a Tanács által 2011. június 20-án elfo-gadott , Szíriáról szóló következtetéseket, az Európai Tanács üdvözli az új szankciók elfogadását. Emellett teljes mérték-ben támogatja az arra irányuló diplomáciai erőfeszítéseket, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa saját felelőssége tudatá-ban megfelelő módon reagáljon a szíriai helyzetre.

6. Az Európai Tanács továbbra is aggasztónak tartja a Jemen-ben kialakult helyzetet, és arra szólítja fel a feleket, hogy vessenek véget az erőszaknak, tartsák tiszteletben az emberi jogokat és kössenek tartós tűzszünetet, továbbá üdvözli az elnökhelyett es erre vonatkozó kötelezett ségvállalását. Meg-erősíti, hogy sürgősen szükség van az Öböl-menti Együtt -működési Tanács kezdeményezésével összhangban álló, rendezett és széleskörű átmenetre. Az Európai Tanácsot aggodalommal töltik el a bahreini ellenzék tagjai ellen folyó bírósági eljárások és az ellenük hozott ítéletek körülményei, továbbá arra ösztönzi az országot, hogy biztosítsa az emberi


56

gondoskodni fogunk annak megfelelő fi gyelemmel kísé-réséről. Az EFSF-kölcsönöket a fi zetésimérleg-támogatási mechanizmuséval egyenértékű (jelenleg mintegy 3,5%-os) kamatlábon nyújtjuk, az EFSF fi nanszírozási költségeihez közeli szinten, de azok megtérülését mindenképpen bizto-sítva. Úgy határoztunk továbbá, hogy lényegesen kibővít-jük a meglévő, Görögországot támogató eszköz keretében megállapított futamidőket. Ezeket az intézkedéseket olyan mechanizmus fogja kísérni, amely megfelelő ösztönzőket biztosít a program végrehajtására.

4. Átfogó növekedési és beruházási stratégiát tartunk szük-ségesnek Görögországban. Üdvözöljük a Bizott ság dön-tését arról, hogy munkacsoportot hoz létre, amely a görög hatóságokkal együtt működve átcsoportosítja a strukturális alapokat úgy, hogy azok a versenyképesség, a növekedés, a munkahelyteremtés és a képzés céljait szolgálják. E cél érdekében mozgósítani fogjuk az uniós forrásokat és intéz-ményeket – köztük például az EBB-t –, és talpra fogjuk állí-tani a görög gazdaságot. A tagállamok és a Bizott ság minden szükséges erőforrást haladéktalanul mozgósítani fognak annak érdekében, hogy rendkívüli szakmai segítséget nyújtsanak Görögországnak a reformok végrehajtásában. A Bizott ság az ezzel kapcsolatos eredményekről október-ben jelentésben számol majd be.

5. A pénzügyi szektor jelezte, hogy kész az általános fenn-tarthatóság további erősítését célzó különböző módokon, önkéntes alapon támogatni Görögországot A magán-szektor nett ó hozzájárulásának összege 37 milliárd euróra becsülhető1. A hitelminőség-javítás célja a biztosítékok minőségének javítása annak lehetővé tétele érdekében, hogy a görög bankok továbbra is igénybe tudják venni az eurórendszer likviditási műveleteit. Amennyiben szükséges, biztosítani fogjuk a görög bankok újratőkésítését lehetővé tevő megfelelő forrásokat.

A magánszektor bevonása

6. Ami a magánszektor közreműködésével kapcsolatos álta-lános megközelítésünket illeti, egyértelműen le szeretnénk szögezni, hogy Görögország helyzetének kezelésére kivéte-les és egyedülálló megoldásra van szükség.

7. Az euróövezethez tartozó összes többi ország újólag ünne-pélyesen megerősíti rendíthetetlen eltökéltségét az iránt, hogy teljesítse adósságszolgálati kötelezett ségeit, és hogy eleget tegyen a fenntartható költségvetési feltételekre és

1 Figyelembe véve a hitelminőség javításának költségét a 2011–2014-es időszak vonatkozásában. Egy adósságvisszavásárlási program ezenfelül további 12,6 milliárd euró biztosításához járul hozzá, összesen 50 milliárd euróra emelve a végösszeget. A 2011–2019-es időszakra vonatkozóan a magánszektor bevonásán alapuló nett ó hozzájárulás összesen 106 milliárd euróra becsülhető.

Újonnan megerősítjük elkötelezettségünket az euró iránt, és mindent meg fogunk tenni azért, hogy biztosítsuk az euróövezet egészének és az euróövezethez tartozó tagállamoknak a pénzügyi stabilitását. Továbbra is eltökélt szándékunk, hogy fokozzuk a kon-vergenciát és a versenyképességet, valamint javítsuk a gazdasági kormányzást az euróövezetben. Az államadósság-válság kezdete óta fontos intézkedések meghozatalára került sor az euróövezet megszilárdítása, a szabályok megreformálása és új stabilizációs esz-közök létrehozása terén. Az euróövezet újra a fellendülés pályájára állt, és az euró szilárd gazdasági alapokon nyugszik. Az előtt ünk álló kihívások azonban további hathatós intézkedéseket tesznek szükségessé.

A mai napon a következő intézkedések meghozataláról állapod-tunk meg:

Görögország

1. Üdvözöljük a görög kormány által az államháztartás sta-bilizálása és a gazdaság megreformálása érdekében hozott intézkedéseket, valamint a görög parlament által nemré-giben elfogadott új intézkedéscsomagot, köztük a priva-tizációs intézkedéseket. Példa nélküli erőfeszítésekről van szó, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a görög gazdaság ismét a fenntartható növekedés pályájára álljon. Tuda-tában vagyunk annak, hogy a korrekciós intézkedések milyen jelentős erőfeszítéseket követelnek meg a görög polgároktól, és meg vagyunk győződve arról, hogy ezek az áldozatok elengedhetetlenül szükségesek a gazdasági fellen-düléshez, és hozzájárulnak az ország jövőbeli stabilitásához és jólétéhez.

2. Közös megegyezéssel támogatjuk egy új, Görögországra vonatkozó program életbeléptetését és – a Nemzetközi Valutaalappal együtt , valamint a magánszektor önkéntes hozzájárulásával – a fi nanszírozási hiány teljes pótlását. A hivatalos hitelezők általi finanszírozás teljes összege mintegy 109 milliárd euró lesz. A programot úgy fogjuk kialakítani, hogy az – különösen a kamatlábak csökkentése és a futamidők meghosszabbítása révén – számott evően javítsa Görögország helyzetét az államadósság fenntartha-tósága és a refi nanszírozás terén. Felkérjük a Nemzetközi Valutaalapot, hogy továbbra is járuljon hozzá az új görög program fi nanszírozásához. A következő folyósítás céljára az európai pénzügyi stabilitási eszközt (EFSF) kívánjuk felhasználni, mint fi nanszírozási mechanizmust. A prog-ram szigorú megvalósítását – a Bizott ság által az EKB-val és a Nemzetközi Valutaalappal együtt működésben végzett rendszeres értékelés alapján – szorosan fi gyelemmel fogjuk kísérni.

3. Úgy döntött ünk, hogy az európai pénzügyi stabilitási esz-közből Görögország részére a jövőben nyújtandó kölcsö-nök futamidejét a lehető legnagyobb mértékben a jelenlegi 7,5 évről minimum 15 évre és maximum 30 évre növeljük, 10 éves türelmi idővel. A program bevezetését követően


2011. július 21.


57

vonatkozó vitában, valamint az Euró Plusz Paktum kere-tében az adópolitikai kérdésekről szóló strukturált vitában.

11. Valamennyi tagállam szigorúan tiszteletben fogja tartani az elfogadott költségvetési célokat, növeli a versenyképességet és kezeli a makrogazdasági egyensúlyhiányt. Legkésőbb 2013-ig a támogatási programokban részt vevő országok kivételével valamennyi ország 3% alá szorítja államház-tartási hiányát. Ezzel összefüggésben üdvözöljük az olasz kormány által nemrégiben előterjesztett költségvetési csomagot, amellyel a hiány 2012-ben 3% alá szorítható, 2014-ben pedig egyensúlyba hozható a költségvetés. Üdvö-zöljük a Spanyolország által vállalt ambiciózus költségvetési, pénzügyi és strukturális reformot is. A tagállamok a banki stressztesztek eredményét követő intézkedésként adott esetben gondoskodnak óvintézkedési mechanizmusokról.

12. Meg fogjuk valósítani a júniusban elfogadott növekedés-serkentő reformokra vonatkozó ajánlásokat. Felhívjuk a Bizott ságot és az EBB-t, hogy valamennyi EU/IMF-támo-gatást igénybe vevő országban fokozza a hitelprogramok és az uniós alapok között i szinergiákat. Támogatunk minden arra irányuló erőfeszítést hogy a növekedés és a foglalkoz-tatás ösztönzése érdekében növekedjen ezen országoknak az uniós forrásokat illető felvevőképessége, többek között a társfi nanszírozási ráták növelése révén.

Gazdasági kormányzás

13. Szükségesnek tartjuk a stabilitási és növekedési paktum megerősítéséről és az új makrogazdasági felügyeletről szóló jogalkotási csomag mihamarabbi elfogadását. Az euróövezet tagállamai teljes mértékben támogatják a len-gyel elnökséget annak érdekében, hogy megszülessen az EP-vel való megállapodás a paktum prevenciós ágában alkalmazandó szavazási szabályokról.

14. Elkötelezett ek vagyunk amellett , hogy 2012 végéig nemzeti költségvetési keretrendszereket vezessünk be a költségve-tési keretekről szóló irányelvben előirányzott módon.

15. Egyetértünk abban, hogy a Bizott ság erre irányulóan elké-szített közelmúltbeli javaslatait fi gyelembe véve csökkenteni kell a külső hitelminősítésekre való hagyatkozást az uniós jogszabályi keretben, és várjuk a Bizott ság hitelminősítő intézetekre vonatkozó javaslatait.

16. Felkérjük az Európai Tanács elnökét, hogy a Bizott ság és az eurócsoport elnökével szoros együtt működésben októbe-rig tegyen konkrét javaslatokat arra, hogy miként lehetne tökéletesíteni a munkamódszereket és javítani válságkeze-lést az euróövezetben.

a strukturális reformokra vonatkozóan tett valamennyi kötelezettségvállalásának. Az euróövezet állam-, illetve kormányfői maradéktalanul támogatják ezt az eltökélt szán-dékot, hiszen az adósságvállalás hitelessége meghatározó fontosságú az egész euróövezet pénzügyi stabilitásának biztosítása szempontjából.

Stabilizációs eszközök

8. Az EFSF és az ESM hatékonyságának növelése és a válság továbbgyűrűzésének megakadályozása érdekében megál-lapodunk abban, hogy fokozzuk az említett eszközöknek a megfelelő feltételrendszerhez kapcsolódó rugalmasságát, és lehetővé tesszük, hogy segítségükkel

− elővigyázatossági program alapján lehessen cselekedni;

− kormányoknak nyújtott hitelekkel fi nanszírozni lehes-sen bizonyos pénzügyi intézmények feltőkésítését, azokban az országokban is, amelyek nem vesznek részt támogatási programban;

− be lehessen avatkozni a másodlagos piacokon, amennyi-ben az EKB elemzése rendkívüli pénzügyi piaci körül-ményeket és pénzügyi stabilitási kockázatokat állapít meg, továbbá ha az EFSF, illetve az ESM tagállamai kölcsönös megállapodással a beavatkozás mellett dön-tenek, hogy ezáltal elkerülhető legyen az adott helyzet továbbgyűrűzése.

A lehető leghamarabb el fogjuk indítani az ezen döntések végrehajtásához szükséges eljárásokat.

9. Adott esetben biztosítéki konstrukciók kerülnek beveze-tésre, amelyek segítségével fedezni lehet azt a kockázatot, amely az euróövezeti tagállamoknál keletkezik az EFSF-nek nyújtott garanciájukból adódóan.

Költségvetési konszolidáció és növekedés az euróövezetben

10. Eltökélt szándékunk, hogy amennyiben sikeresen végre-hajtják e programokat, továbbra is támogassuk a támogatási programokban részt vevő országokat, amíg újra piachoz nem jutnak. Üdvözöljük Írország és Portugália eltökéltsé-gét programjuk szigorú megvalósítása iránt, és ismételten leszögezzük, hogy határozott an elkötelezett ek vagyunk e programok sikere mellett . A Görögország számára most elfogadott EFSF-hitelkamatok és futamidők lesznek érvé-nyesek Portugáliára és Írországra is. Ezzel kapcsolatban szeretnénk nyugtázni, hogy Írország kifejezte hajlandó-ságát arra, hogy konstruktív módon részt vegyen a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló irányelvtervezetre


58

üzleti modellek lehetőségének megteremtése érdekében különös fi gyelmet kell fordítani továbbá az európai digitális menetrendben meghatározott , a széles sávú lefedett séggel kapcsolatos célok elérése, a biztonságos elektronikus azo-nosítás és hitelesítés alkalmazásának megkönnyítése és az európai szerzői jogi rendszer korszerűsítése terén a gyors előrelépésre, és mindezek során biztosítani kell a szellemi tulajdonjogok magas szintű védelmét, illetve fi gyelembe kell venni a kulturális sokszínűséget is. Az Európai Tanács gyors megállapodásra szólít fel a rádióspektrum-politikai programról is.

c) Fenn kell tartani az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó 2007-es cselekvési program végrehajtásának lendületét, hogy 2012-ig megvalósuljon a kitűzött 25%-os csökkentési cél; gyorsabb eredményekre van szükség az éves beszámolók, a társasági jog, az adózás és a vámok terü-letén. Az Európai Tanács felszólít a jelenleg a Tanács és a Parlament előtt lévő, egyszerűsítésre irányuló javaslatok mielőbbi elfogadására.

Felkérjük a Bizott ságot arra, hogy tegyen célirányosabb erőfeszítéseket a szabályozásból eredő általános terhek csökkentése érdekében, különösen a kkv-kat illetően, többek között tegyen konkrét munkamódszerekre vonat-kozó javaslatokat az intelligens szabályozás menetrendjével összefüggésben. A Bizott ság vállalta, hogy a jövőben a szabá-lyozás során hatásvizsgálatot készít a mikrovállalkozásokra gyakorolt hatásokról, továbbá átt ekinti az uniós vívmányo-kat, hogy megállapítsa, hogy a mikrovállalkozásokat a jelen-legi kötelezett ségek közül melyek alól lehetne mentesíteni. Az Európai Tanács érdeklődve várja a Bizott ság ezzel kap-csolatos jelentését, hogy a 2011. decemberi ülésén vissza-térhessen ezekre a kérdésekre.


1. Az Európai Tanács – a Bizott ságnak a növekedést előse-gítő szakterületekről készített jelentése tükrében, valamint a növekedés forrásairól szóló, 2011. október 6-i konferencia eredményei alapján – meghatározta azokat a kulcsfontos-ságú prioritásokat, amelyeket a belső gazdaságpolitikában rövid távon szem előtt kell tartani az intelligens, fenntart-ható, inkluzív és zöld növekedés megteremtése érdekében:

a) Az egységes piac kulcsszerepet játszik abban, hogy elérjük a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó célokat. Min-den erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az egységes piaci intézkedéscsomagban foglalt 12 kiemelt javaslatról 2012 végéig megállapodás szülessen, és ezek közül is azoknak kell elsőbbséget biztosítani, amelyek a leginkább segítik a növekedést és a munkahelyteremtést. Jelentős lesz a szolgáltatásokról szóló irányelv teljes körű végrehajtásának gazdasági hozadéka is; a tagállamoknak ezért ez év végéig maradéktalanul végre kell hajtaniuk az irányelvet, biztosítaniuk kell azt, hogy az egyablakos ügy-intézés teljes körűen működjön, és gondoskodniuk kell arról, hogy a gazdasági szereplők minden információt megkapjanak az új irányelv értelmében rendelkezésükre álló új lehetőségekről. A Bizott ság 2011 végéig jelentést tesz ebben a témában.

b) Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy mielőbb nyújtsa be a digitalizált egységes piac 2015-ig történő megteremtésére vonatkozó ütemtervet, és abban bizto-sítson elsőbbséget azoknak az javaslatoknak, amelyek az elektronikus kereskedelemnek, illetve az online szolgálta-tások határokon átnyúló igénybevételének elősegítésével hozzájárulnak a teljesen integrált digitalizált egységes piac létrejött éhez. Az EU versenyelőnyének biztosítása és új

EURÓPAI TANÁCS 2011. OKTÓBER 23.

KÖVETKEZTETÉSEK

A közvetlenül a pénzügyi válságból eredő kihívások kezelése mellett lényeges, hogy fokozzuk a fenntartható és a foglalkoztatást

ösztönző növekedés biztosítására irányuló erőfeszítéseinket is. Az államháztartás fenntarthatóságának biztosításához és

a bizalom helyreállításához létfontosságú a költségvetési konszolidáció és az adósságcsökkentés. Ezzel egyidejűleg már most

határozott an fel kell lépni a gazdaság rövid távú megerősítése érdekében. Ezért alapvető fontosságú, hogy az Európai Unió

az Európa 2020 stratégiából következő valamennyi feladatot végrehajtsa. A tagállamok az európai szemeszter keretében

tett ajánlásokkal összhangban fel fogják gyorsítani strukturális reformjaikat. Az Európai Tanács ennek megfelelően ma

meghatározta azokat a prioritásokat, amelyekkel kapcsolatban gyors lépéseket kell tenni, tekintett el arra, hogy rövid és

középtávon jelentős hatással vannak a munkahelyteremtésre és a növekedésre. Az Európai Tanács emellett felszólított arra

is, hogy nagyobb fi gyelmet kell fordítani az Európai Unió külső politikáinak a növekedést ösztönző vonatkozásaira annak

érdekében, hogy maximalizáljuk ezeknek az európai növekedéshez való hozzájárulását és olyan feltételeket alakítsunk ki,

amelyek nagyobb arányú külföldi befektetést vonzanak. Az Európai Tanács emellett kialakított a a G20-csúcstalálkozón

képviselendő uniós álláspontot, amelyben a pénzügyi stabilitás fenntartása és a növekedés helyreállítása kapta az elsődleges

hangsúlyt. Az Európai Tanács megbeszélést folytatott a durbani éghajlat-változási konferencia előkészületeiről is, és ezzel

kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ambiciózus lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy globális és átfogó, jogilag kötelező

erejű keret jöjjön létre a 2012 utáni időszakra.

* * *


59

5. A következő európai szemeszternek a lehető legambició-zusabb célokat kell kitűznie, és maradéktalanul le kell von-nia a múltbeli tanulságokat. Az Európai Tanács üdvözli a Bizott ság azon szándékát, hogy éves növekedési jelenté-sét előrehozza 2011 decemberére, ami lehetővé teszi, hogy a Tanács az Európai Tanács 2012. tavaszi ülését gondosan elő tudja készíteni. Az állam-, illetve kormányfők a 2011. decemberi ülésen visszatérnek az Euró Plusz Paktum egyes kérdéseire, valamint tájékoztatást kapnak majd az adópoli-tika-koordinációval összefüggő kérdésekről folytatott struk-turált megbeszélések eredményeiről. Folyamatban van a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló bizott sági javaslatra irányuló jogalkotási munka. Az Európai Tanács nyugtázza a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adóról szóló bizott sági javaslatot.

6. A pénzügyi szabályozás megerősítése továbbra is elsődle-ges fontosságú mind az EU szintjén, mind világszinten. Az uniós szabályozási és felügyeleti keretrendszer reformjával 2008 óta jelentős eredményeket sikerült elérni, de a pénz-ügyi rendszer gyengeségeinek kezeléséhez és a válságok jövőbeli kialakulásának megakadályozásához továbbra is intenzív munkára van szükség. Az Európai Tanács üdvözli a short ügyletekre vonatkozóan elért megállapodást, és szorgalmazza, hogy a többi fontos jogszabályjavaslat – mint például a tőzsdén kívüli származtatott termékekről, illetve a betétbiztosítási rendszerekről szóló javaslat – ez év végéig, a tőkekövetelményekről szóló javaslatok pedig 2012 nyaráig elfogadásra kerüljenek. Üdvözli a pénzügyi eszközök piacairól és a piaci visszaélésről szóló javaslato-kat, és várakozással tekint az elé, hogy a Bizott ság benyújtsa a hitelminősítő intézetekről és a bankválság-kezelésről és bankszanálásról szóló javaslatát.

Az Európai Tanács üdvözli az ECOFIN Tanács által a banki szektorra vonatkozó intézkedések terén elért ered-ményeket, és felkéri a Tanácsot, hogy október 26-i ülésén fejezze be az ezzel kapcsolatos munkát. Ezek az intézkedé-sek egy olyan, nagyobb intézkedéscsomag elengedhetet-len összetevőjét alkotják majd, amelynek többi eleme az október 26-án tartandó euróövezeti csúcstalálkozón kerül majd elfogadásra.

7. Az elnök jelentést tett az Európai Tanácsnak az október 23-án és 26-án tartandó euróövezeti csúcstalálkozó elő-készületeinek állásáról. Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy összhangra van szükség az euróövezet és az Európai Unió tevékenységei között , teljes mértékben tiszteletben tartva az Európai Unió egészének integritá-sát és a 27 tagjának részvételével folyó működését. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az Európai Bizott ság feladata biztosítani, hogy mind a 27 tagállam megfeleljen az uniós jogszabályoknak, többek között a belső piacra vonatkozóknak, továbbá ügyelni arra, hogy valamennyi tagállam, így az euróövezeten kívüli tagállamok tekinte-tében is érvényesüljenek az egyenlő versenyfeltételek. Az euróövezeti csúcstalálkozó elnökét az euróövezet állam-, illetve kormányfői választják meg, az Európai Tanács elnö-kének megválasztásával egyidejűleg és azonos időtartamra. A következő választásig az Európai Tanács jelenlegi elnöke

d) A tagállamok gondoskodni fognak arról, hogy a költség-vetési politikával és a strukturális reformokkal kapcsolatos döntéseik teljes mértékben tükrözzék az országspecifi kus ajánlásokat, tekintett el arra, hogy azok különös jelentőség-gel bírnak a fenntartható államháztartás biztosítása, vala-mint a munkahelyteremtés és a növekedés szempontjából. Ezt támogatandó az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy a Bizott sággal közösen tegyen lépéseket annak biz-tosítása érdekében, hogy valamennyi európai uniós szintű intézkedés teljes mértékben hozzájáruljon a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

2. Az energiaügy, valamint azon belül az energiahatékonyság kérdése és az innováció két olyan terület, amely kulcssze-repet játszik a növekedés előmozdításában. Az Európai Tanács 2011 decemberében, illetve 2012 márciusában számba fogja venni, hogy a 2011 februárjában meghatáro-zott konkrét iránymutatásokat követően milyen előrelépés történt ezen a két területen. Az Európai Tanács felszólít a növekedésre közvetlen hatást gyakorló intézkedések gyors végrehajtására.

3. Mivel a válság következtében egyre nagyobb nyomás nehezedik a nemzeti költségvetésekre, optimalizálni kell a rendelkezésre álló erőforrások felhasználását, különösen a kiigazítási programot végrehajtó országokban. Az Európai Tanács szorgalmazza, hogy még az év vége előtt kerüljenek elfogadásra az uniós alapok viszonylatában a társfi nanszí-rozási arány ideiglenes növelésére irányuló javaslatok, és e forrásokat a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoz-tatás területére irányítsák. Felkérjük az Európai Beruházási Bankot, hogy a Bizott sággal szoros együtt működésben vizs-gálja meg, milyen lehetőségek kínálkoznak az európai beru-házások további ösztönzésére, azon országok tekintetében is, amelyek kiigazítási programot hajtanak végre.

4. Az Európai Unió immár hatásosabb eszközökkel rendel-kezik a gazdasági kormányzás erősítésére és annak bizto-sítására, hogy megszülessenek az intézkedések, amelyek Európának a válságból való kivezetéséhez szükségesek: az Európa 2020 stratégia továbbra is iránymutatással szolgál az Uniónak és a tagállamoknak a növekedést serkentő struk-turális reformok végrehajtásában; az európai szemeszter segíteni fogja annak garantálását, hogy a tagállamok ne tér-jenek le e reformok összehangolt végrehajtásának útjáról; az Euró Plusz Paktum pedig lehetővé fogja tenni a részt vevő tagállamok között i gazdaságpolitikai koordináció fokozását. A gazdasági kormányzásra vonatkozó hat jogalkotási aktus-ból álló csomag, amelyről a múlt hónapban megállapodás született , sokkal nagyobb fokú felügyeletet és koordinációt tesz lehetővé, ez pedig a fenntartható államháztartás bizto-sításához és a túlzott egyensúlyhiány elkerüléséhez szük-séges. Az Európai Tanács hangsúlyozza: feltett szándéka, hogy végrehajtja ezeket az új kereteket annak érdekében, hogy azok alkalmazása teljes körűen és hatékony módon történjen. Ezzel összefüggésben üdvözöljük a Bizott ság arra irányuló szándékát, hogy megerősítse a Bizott ságon belül annak a biztosnak a szerepét, aki a szorosabb fi gyelemmel kísérés és az új szankciók ügyében illetékes.


60

lem hatékony megvalósítására irányul, szervesen illeszkedve az Unió átfogó közös kereskedelempolitikájához. Foko-zott abb koherenciát kell továbbá biztosítania az ágazati politikák – köztük az energia-, a közlekedés- és a vízum-politika – külső vonatkozásai között , a gazdasági érdekei és külpolitikai céljai között i általános egyensúly részeként.

9. Az e kérdésekkel kapcsolatos munka elsőbbséget fog élvezni, és e célból biztosítani kell a szükséges forrásokat és eszközöket. A Bizott ságot felkérjük, hogy jövő tavaszig számoljon be az elért előrehaladásról. A harmadik orszá-gokkal és régiókkal megrendezendő uniós csúcstalálkozók szükség szerint elsősorban az ezen országokkal és régiókkal tárgyalás alatt álló megállapodások lezáratlan kérdéseire összpontosítanak majd.

II. G20

10. Az Európai Tanács megvitatt a a G20-ak cannes-i csúcstalál-kozójának előkészületeit. Megerősített e a G20-ak pénzügyi, mezőgazdasági, foglalkoztatási és fejlesztési miniszteri talál-kozóinak előkészítéseképpen a Tanács által jóváhagyott iránymutatásokat.

11. A pénzügyi stabilitás fenntartásához, a bizalom helyreállítá-sához, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés támo-gatásához határozott fellépésre van szükség. A G20-aknak célratörő cselekvési tervet kell elfogadniuk, amely konk-rét kötelezett ségvállalásokat és intézkedéseket tartalmaz a G20-akhoz tartozó valamennyi állam részéről a jelenlegi gazdasági visszaesésből adódó komoly kihívások megol-dása céljából, illetve az erőteljes, fenntartható és kiegyensú-lyozott növekedésnek a hiteles költségvetési konszolidáció végrehajtásával párhuzamos biztosítása érdekében.

12. A cannes-i csúcstalálkozón az alábbi területeken is valós eredményeket kell felmutatni:

a) a nemzetközi monetáris rendszer (IMS) megreformálása, különösen a felügyeleti és válságkezelési eszközök meg-erősítésével, valamint a gazdasági és monetáris politikák koordinációjának javításával; a tőkeáramlási folyamatok hirtelen változásait mindenekelőtt hatékony és eredményes makrogazdasági politikával kell kezelni, és a G20-aknak továbbra is elő kell segíteniük a tőkepiacok nyitott ságát, illetve tartózkodniuk kell a pénzügyi protekcionizmustól; további lépéseket kell tenni a különleges lehívási jogok alap-jául szolgáló valutakosár kritériumokon alapuló bővítése felé, amihez a jelenlegi kritériumok szolgáltatnák az alapot, és amely hozzájárulna a nemzetközi monetáris rendszer fejlődéséhez. A G20-aknak biztosítaniuk kell, hogy az IMF megfelelő forrásokkal rendelkezzen rendszerszintű feladatai ellátásához, továbbá meg kell vizsgálniuk, hogy a jelentős külső többlett el rendelkező országok miként járulhatnának hozzá az IMF forrásaihoz.

b) a pénzügyi szektor szabályozásának és felügyeletének meg-erősítése a múltbeli kötelezett ségvállalások teljes körű és következetes végrehajtásának biztosítása révén, ami a Bázel II, annak módosításai és kiegészítései („Bázel II.5”) és a Bázel III, a javadalmazási elvek és normák, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek reformjának időben történő és

tölti be az euróövezeti csúcstalálkozók elnökének tisztét. Az euróövezeti csúcstalálkozó elnöke a nem euróövezeti tagállamokat teljes körűen tájékoztatja a csúcstalálkozók előkészítéséről és eredményéről. Az Európai Tanács nyug-tázza az euróövezet állam-, illetve kormányfőinek azon szán-dékát, hogy tárgyaljanak az euróövezeten belüli gazdasági konvergencia további fokozásáról, a költségvetési fegyelem javításáról, valamint a gazdasági unió elmélyítéséről, ide-értve a Szerződéseken eszközlendő kisebb változtatások lehetőségének feltérképezését is. Az Európai Tanács emlé-keztet arra, hogy a Szerződéseken eszközlendő minden változtatásról mind a 27 tagállamnak meg kell állapodnia. Az Európai Tanács decemberben visszatér erre a kérdésre az Európai Tanács elnöke által a Bizott ság elnökével és az eurócsoport elnökével szoros együtt működésben készí-tendő jelentés alapján.

8. A gazdaságpolitika külső vonatkozásai kapcsán Európa továbbra is a szabad, tisztességes és nyitott kereskedelem elősegítésére fog törekedni, ugyanakkor érdekeit – a viszo-nosság és kölcsönös előnyök szellemében – határozot-tan érvényesíti majd a világgazdasági nagyhatalmakkal szemben. Az Európai Unió tehet bizonyos lépéseket kül-kapcsolataiban, amelyekkel hozzájárulhat növekedési potenciáljának fellendítéséhez mind rövid, mind hosszabb távon:

a) A multilaterális rendszer megerősítése és kibővítése, vala-mint a WTO dohai fordulójának lezárása a növekedés és munkahelyteremtés terén várható pozitív hatásaik okán továbbra is kulcsfontosságú célt jelent, mindemellett újra hangsúlyt kell helyezni a kétoldalú és regionális megálla-podásokra is, különösen a stratégiai partnerekkel, illetve azokkal a térségekkel, amelyek piacai jelentős ütemben bővülnek. Az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseknek különösen a kereskedelmi akadályok felszámolására, a piacra jutás javí-tására, a megfelelő beruházási feltételek elérésére, a szellemi tulajdonjogok védelmére, a nyersanyagokhoz való hozzáfé-rés biztosítására és a közbeszerzési piacok megnyitására kell irányulniuk. Ez utóbbival kapcsolatban az Európai Tanács várakozással tekint a vonatkozó uniós eszközről készülő bizott sági javaslat elé.

b) Az Uniónak építenie kell a szomszédos régiókkal fennálló különleges kapcsolataira a gazdasági kapcsolatok szoro-sabbra fűzése, valamint új kereskedelmi és beruházási lehetőségek feltárása érdekében, adott esetben azáltal is, hogy megfelelően mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások létrehozását szorgalmazza. A fokozott ab-ban vállalkozásbarát környezet kialakulásának támogatása az EU szomszédságában létfontosságú beruházást jelent a tágabb régió prosperitása szempontjából. Az Uniónak törekednie kell különösen egyes konkrét, a növekedésre és a foglalkoztatott ságra jelentős hatást gyakorló ágazatok, így például az energiaágazat és a légi közlekedés integrációjára.

c) Az Uniónak törekednie kell a bővülő gazdasági térségben alkalmazott szabályozási környezet előnyeinek maradék-talan kihasználására is, és vezető szerepet kell vállalnia a normák megállapításában. Átfogó beruházási politikát kell kialakítania, amely a kölcsönös liberalizáció és véde-


61

latkozatának megfelelően – nyitott an viszonyul a Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott második kötelezett ségvál-lalási időszak lehetőségéhez, amely részét képezheti az e rendszerre való átt érés folyamatának.

14. Az Európai Tanács üdvözli a globális fenntarthatósággal foglalkozó, az ENSZ főtitkára által létrehozott magas szintű munkacsoport jelenlegi munkáját, amely annak feltárására irányul, hogy milyen új, hatékony módokon lehet globális szinten elősegíteni a fenntartható fejlődést.

IV. KÜLPOLITIKA

15. Európa az európai szomszédságpolitika segítségével továbbra is elkötelezett en támogatja a déli szomszédság-ban végbemenő demokratikus átalakulást. A demokra-tikus átalakulás és a gazdasági fejlődés a régió egészében változatlanul elengedhetetlen a demokrácia megterem-téséhez, valamint a jogállamiság és az emberi és polgári jogok maradéktalan érvényesüléséhez. Sokban segítheti ezt a folyamatot, ha késedelem nélkül konkrét projektek indulnak az „Unió a Mediterrán Térségért” keretében.

16. Moamer Kadhafi halála egy önkényuralom és elnyomás által fémjelzett korszak végét jelenti, amelytől már eddig is túl hosszú ideig szenvedett a líbiai nép. Líbia új fejezetet nyithat történelmében, törekedve a nemzeti megbékélésre, és felvállalva az új, demokratikus jövőt.

Az Európai Tanács tiszteletét fejezi ki a líbiai nép bátorsága és eltökéltsége látt án. Várakozással tekint egy inkluzív és széles alapokon nyugvó kormány megalakítása, valamint egy minden líbiai polgárra kiterjedő demokratikus, békés és átlátható átmenet elindítása, továbbá az Átmeneti Nem-zeti Tanács alkotmányos nyilatkozatával összhangban lévő szabad és tisztességes választások előkészítése elé. Újólag megerősíti, hogy az Európai Unió elkötelezett en támogatja a demokrácia kiteljesedését Líbiában. Az Európai Tanács ismételten hangsúlyozza támogatását egy demokratikus, pluralista és stabil Egyiptom iránt, amely kulcsfontosságú partner az EU számára. Az átmeneti hatóságok előtt az a nagy horderejű feladat áll, hogy lebonyolítsák az első demokratikus és átlátható választásokat, és ezzel egyidejűleg fenntartsák a közrendet oly módon, hogy az emberi jogok mindvégig maradéktalanul érvényesüljenek. Az Európai Tanács aggodalommal tekint a közelmúltban Egyiptom-ban történt tragikus összecsapásokra, és hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a vallás- és lelkiismereti szabadság előmozdítása és védelme, és ezen belül a vallási kisebbségek védelme is, hiszen azok a demokratikus társadalmak alap-vetően fontos részét alkotják. Az Európai Tanács üdvözli az első szabad választásokat, melyeket Tunéziában a mai napon tartanak meg első alkalommal. Az Európai Unió – többek között az EU–Tunézia munkacsoport keretében – támogatni fogja az új hatóságokat a demokratizálódás és a tartós gazdasági fejlődés érdekében tett erőfeszítéseikben.

17. Az Európai Tanács teljes mértékben jóváhagyja a Tanács Szíriáról szóló, október 10-én elfogadott következtetéseit. Nagyon fontos, hogy a szíriai nép úgy tudjon dönteni az ország jövőjéről, hogy ne kelljen félnie az elnyomástól. Az

konzisztens végrehajtását jelenti. Előrelépésre van szükség az összes, rendszerszempontból jelentős pénzügyi intéz-ményre kiterjedő, nemzetközi szinten is koherens keret-rendszerek kialakítása, a nem együtt működő országok és területek azonosítása és nyilvános jegyzékbe vétele, a szám-viteli standardok egységesítése, az árnyékbankrendszerre vonatkozó szabályozás megerősítése, az adóparadicsomok felszámolásáért folytatott küzdelem, valamint a hitelminő-sítések túlzott súlyának csökkentése terén. Ahhoz, hogy tartani lehessen az ambiciózus pénzügyi reformok ütemét, meg fogjuk erősíteni a Pénzügyi Stabilitási Tanács intézmé-nyi alapjait, erőforrásait és irányítását. Alaposan meg kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó bevezetésére vonatkozó elképzelést;

c) az alapanyagárak túlzott ingadozásának kezelése, külö-nösen a nyersanyagpiacok átláthatóságának növelése és a származtatott ermék-piacok működésének és szabályo-zásának javítása révén; a G20-aknak az élelmiszerárak ingadozásáról és a mezőgazdaságról szóló cselekvési terve jelentős előrelépést jelent a tekintetben, hogy az élelme-zésbiztonsági kihívásokra nemzetközileg összehangolt megoldás szülessen;

d) a globális fellendülés, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés elősegítése a WTO keretében egy aktív, a leg-kevésbé fejlett országokra is kiterjedő tárgyalási menetrend támogatásával, továbbá a G20-ak fejlesztési menetrend-jének konkrét lépésekkel történő teljes körű végrehajtása révén; a globalizáció szociális dimenzióját szintén fokozot-tabban érvényesíteni kell;

e) a nemzetközi kereskedelem liberalizációja és a protekcio-nizmus visszaszorítása különösen egy olyan hiteles terv elfo-gadása révén, amely a dohai fejlesztési forduló lezárásának alapjául szolgálhatna, továbbá a többoldalú kereskedelmi rendszer megerősítését szolgáló innovatív megközelítések vizsgálata;

f) küzdelem az éghajlatváltozás ellen, különösen az éghajlat-változás elleni küzdelem fi nanszírozására szolgáló források mozgósításával.

III. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

13. Az Európai Tanács jóváhagyja a durbani éghajlat-változási konferencián képviselendő uniós álláspontot részletesen körvonalazó 2011. október 4-i és 10-i tanácsi következte-téseket. Aláhúzza, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem-ben mindenképpen nagyszabású nemzetközi rendszerre van szükség ahhoz, hogy teljesíthető legyen a hőmérséklet globális emelkedésének legfeljebb 2 °C-ban megállapított célkitűzése. Az Európai Unió a durbani konferencián célra-törő és kiegyensúlyozott eredmény elérésére fog törekedni, építve mindarra, amit tavaly Cancúnban a résztvevők közö-sen elfogadtak. Sürgősen meg kell állapodni egy átfogó és jogilag kötelező erejű keretrendszer kialakítására irányuló folyamat megkezdéséről, – biztosítva a globális részvételt, beleértve a legnagyobb gazdaságokét is –, valamint e célból egy világos ütemezésről. Az Európai Tanács megerősíti, hogy az Európai Unió – a Tanács 2011. október 10-i nyi-


62

korlátozó intézkedésekre. Az Európai Tanács egyidejűleg felkéri a Külügyi Tanácsot, hogy készítse elő ezeket az új korlátozó intézkedéseket, melyek elfogadására és végrehaj-tására sor fog kerülni a megfelelő időben, amennyiben Irán továbbra sem hajlandó az érdemi együtt működésre, illetve kötelezett ségei teljesítésére. Az Európai Tanács támogatja a főképviselő szeptember 21-én tett nyilatkozatát. Újonnan hangsúlyozza az Európai Unió elkötelezett ségét arra, hogy a kérdés diplomáciai úton való rendezésére törekedjen.

19. Az Európai Tanács üdvözli a Keleti Partnerség szeptember 29–30-án Varsóban tartott második csúcstalálkozóját, és megelégedéssel nyugtázza, hogy a főképviselő és az Európai Bizott ság menetrendet szándékozik javasolni a soron követ-kező, 2013 második felében tartandó keleti partnerségi csúcstalálkozó távlatában meghatározandó célkitűzésekről, eszközökről és intézkedésekről. Az, hogy a partnerséghez tartozó országoknak az EU-val történő politikai társulása és gazdasági integrációja milyen ütemben megy végbe és mennyire mélyreható lesz, att ól függ majd, hogy ezek az országok tiszteletben tartják-e a demokratikus elveket és a jogállamiságot, melyeken a partnerség nyugszik.

***

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI TANÁCS NYILATKOZATA

Az Európai Tanács nagy megelégedéssel üdvözli az ETA októ-ber 20-án tett bejelentését, miszerint felhagy a terrorizmussal. Ez kétségkívül a demokrácia és a szabadság győzelmét jelenti mind Spanyolországban, mind Unió-szerte, és az Európai Tanács ki szeretné fejezni nagyra értékelését Spanyolország kormányának, politikai pártjainak, biztonsági erőinek, bűnüldöző szerveinek és a spanyol társadalom egészének, hogy a terrorista erőszak elleni hosszas küzdelem során mindvégig kitartásukról és eltökéltségük-ről tett tanúbizonyságot. Elismerést érdemel az európaiak e téren tanúsított együtt működése és szolidaritása is, és külön köszönet illeti Franciaország népét és kormányát. Külön emlékezünk az erő-szak áldozataira, és emléküket megőrizzük annak érdekében, hogy ezek az erőszakos tett ek – melyeknek soha nem szabadott volna bekövetkezniük – soha ne fordulhassanak elő újra.

Európai Tanács üdvözli a politikai ellenzék azon törekvését, hogy egységes platformot alakítson ki. A Szíriai Nemzeti Tanács megalakulása előremutató lépésnek tekinthető. Az Európai Tanács mély aggodalommal fi gyeli a jelenlegi szí-riai helyzetet, és hangsúlyozza, hogy határozott an támogatja a szíriai népet, amely a szabadságban és méltóságban élhető élet iránti jogos törekvésének ad hangot. A leghatározott ab-ban elítéli a szíriai rezsim által a lakosság ellen folyamatosan alkalmazott erőszakos elnyomó intézkedéseket, valamint az emberi jogok széles körben tapasztalható megsértését. Asszad elnöknek le kell mondania a hatalomról, lehetővé téve ezáltal, hogy Szíriában politikai átalakulás mehessen végbe. Az Európai Unió úgy döntött , hogy korlátozó intéz-kedéseket fogad el az erőszakos elnyomásért felelős, illetve azzal kapcsolatba hozható személyek, valamint a rezsim támogatói, illetve haszonélvezői ellen, de ezek az intéz-kedések a civil lakosságot nem célozzák. Az EU további, az eddigieknél átfogóbb intézkedéseket fog alkalmazni a rezsimmel szemben mindaddig, amíg a civil lakosság elnyomása folytatódik. Az Európai Tanács arra sürgeti az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi tagját, hogy fele-lősen lépjen fel a szíriai helyzett el kapcsolatban.

18. Az Európai Tanács üdvözli azoknak a korlátozó intézke-déseknek a megerősítését, amelyeket az Európai Unió léptetett életbe Irán ellen az emberi jogok elfogadhatatlan megsértése nyomán, és hogy korlátozó intézkedéseket fogadott el azzal az öt személlyel szemben, aki közremű-ködött a Szaúd-arábiai Királyság egyesült államokbeli nagy-követe elleni meghiúsult merényletben. Az Európai Tanács felszólítja Iránt, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogból eredő valamennyi kötelezett ségét. Újonnan aggo-dalmának ad hangot az iráni nukleáris és rakétaprogram bővítése miatt , amely sérti az ENSZ BT és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség határozatait, illetve amiatt , hogy Irán nem hajlandó együtt működni a Nemzetközi Atom-energia-ügynökséggel a nyitott kérdések – többek között az iráni nukleáris program lehetséges katonai vetületeivel kapcsolatos aggályok – rendezése érdekében.

Arra sürgetjük Iránt, hogy kezdjen konstruktív és érdemi tárgyalásokat az E 3+3-kkal a nukleáris kérdés átfogó, tár-gyalásos úton történő és hosszú távú rendezése érdeké-ben, ami előfeltétele annak, hogy ne kerüljön sor további


63

mel – egy ideiglenes puff er képzése céljából lényegesen

magasabb, 9%-os tőkemegfelelési mutatót kell előírni, a leg-

jobb minőségű tőkeelemeket fi gyelembe véve, az állam-

papír-pozíciókat piaci értékükön elkönyvelve, oly módon,

hogy mindkett ő meghatározásánál a 2011. szeptember 30-i

helyzetet vesszük alapul. A tőkemegfelelési mutató kitű-

zött értékét a nemzeti felügyeleti hatóságokkal egyeztetett

és az Európai Bankhatóság által koordinált tervek alapján

2012. június 30-ig kell elérni. Ez a prudens értékelés nem

érintené a vonatkozó pénzügyi beszámolási szabályokat.

A nemzeti felügyeleti hatóságok az Európai Bankhatóság

égisze alatt gondoskodnak arról, hogy a bankok tőkeeme-

lésre vonatkozó tervei ne vezessenek a hitelkihelyezések

túlzott leépítéséhez. Többek között ügyelnek a reálgazda-

ságba való hiteláramlás fenntartására és fi gyelembe veszik az

adott bankcsoport – ideértve azok valamennyi tagállamban

lévő leányvállalatait is – jelenlegi kitett ségi szintjét, szem

előtt tartva azt is, hogy el kell kerülni a fogadóországbeli

hitelnyújtásra, illetve az állampapírpiacokra való indoko-

latlan nyomásgyakorlást.

5. A tőkebevonás módja: A bankoknak először magánfor-

rásokból – ezen belül szerkezetátalakítással és hitel-tőke

konverzióval – kell biztosítaniuk a tőkét. A bankoknak a cél

eléréséig korlátozniuk kell az osztalékok és prémiumok

kifi zetését. Szükség esetén a nemzeti kormány támogatást

biztosít. Amennyiben erre nincs mód, az euróövezetbeli

országok esetében az európai pénzügyi stabilitási eszközből

nyújtott hitellel kell fi nanszírozni a feltőkésítést.

Állami támogatás

6. Az állami támogatás bármely formája, legyen az nemzeti

vagy uniós szintű, a válság leküzdésére nyújtható állami

támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretszabályban

foglalt feltételekhez lesz kötött , és a Bizott ság jelezte, hogy

a keretszabályt a válság jellegéhez igazítva, a megfelelő ará-

nyosság mellett alkalmazzák majd.

MELLÉKLET

KONSZENZUS A BANKI CSOMAGRÓL

1. A bankszektorba vetett bizalom helyreállítása érdekében, valamint az uniós bankszektor prudenciális felügyelete megerősítésének összefüggésében sürgősen intézkedése-ket kell hozni (banki csomag). Ezeknek az intézkedéseknek választ kell adniuk az alábbiakra:

a. biztosítani kell a bankok középtávú finanszírozását a hitelszűke elkerülése és a reálgazdaságba irányuló hiteláramlás fenntartása érdekében, és ennek megva-lósítására össze kell hangolni az intézkedéseket,

b. megbízható és összehangolt módon javítani kell a ban-kok tőkéjének minőségét és mennyiségét, hogy ellen tudjanak állni a sokkhatásoknak.

Hosszú távú fi nanszírozás

2. Adott esetben garanciát kell vállalni a banki forrásokra, hogy a bankok közvetlenebb támogatáshoz jussanak a hosszú távú fi nanszírozáshoz jutás terén (rövid távú fi nanszíro-zás az EKB-nál és az érintett nemzeti központi bankoknál elérhető). Ez a hitelkihelyezések leépítésének korlátozását célzó stratégiának is alapvető eleme.

3. A jelenlegi piaci körülmények között valószínűleg nem jelentene kielégítő megoldást a 2008-as intézkedések egyszerű megismétlése, amikor is a likviditási rendszerek kialakításánál a tagállamok teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkeztek. Ezért uniós szinten ténylegesen összehan-golt megközelítésre van szükség a belépési kritériumokat, a kamatmeghatározást és a feltételeket illetően. A Bizott ság-nak az EBH-val, az EBB-vel és az EKB-val közösen késede-lem nélkül fel kell tárnia, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre e cél megvalósítására, és jelentést kell tennie a Gazdasági és Pénzügyi Bizott ság részére.

Bankok feltőkésítése

4. Kitűzött tőkemegfelelési mutató: Mindannyian egyetér-tünk abban, hogy – a rendkívüli körülményekre fi gyelem-

Az Európai Unió állam-, illetve kormányfői által elfogadott nyilatkozat

2011. október 26.

Az Európai Tanács október 23-i következtetéseinek az EU és az euróövezet között i kapcsolatokról szóló 7. pontjával összhangban a mai ülésen Herman Van Rompuy elnök úr tájékoztatt a az Európai Tanács tagjait a nap folyamán később megrendezésre kerülő euróövezeti csúcstalálkozó előkészületeinek állásáról.

Az Európai Tanács tagjai megvitatt ák a helyzetet, továbbá hangsúlyozták közös elhatározásukat, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a válság megoldása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy a szolidaritás szellemében szembe tudjunk nézni az Európai Unió és az euróövezet előtt álló kihívásokkal.

Az Európai Tanács tagjai üdvözölték, hogy az (ECOFIN) Tanács október 22-i ülésén konszenzus született a bankszektor iránti bizalom helyreállítását célzó intézkedések kérdésében, aminek alapján megállapodtak az e nyilatkozat mellékletében foglalt szövegről. Ennek az is feltétele, hogy sor kerüljön a szövegben szereplő, egy átfogóbb csomag részét képező intézkedések, köztük a mai euróövezeti csúcstalálkozón meghozandó döntések elfogadására. Az (ECOFIN) Tanács a véglegesítést követően elfogadja a szükséges további intézkedéseket.

* * *


64

elfogadását is. A költségvetési kiigazításoknak a tervezett módon való, regionális szinten is megvalósuló szigorú vég-rehajtása kulcsfontossággal bír a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében tett kötelezett ségvállalások teljesítése és a fi skális keret megerősítése szempontjából, többek között alacsonyabb szintű jogszabályok kialakítása révén, annak érdekében, hogy az alkotmánymódosítás teljes körűen életbe léphessen. Az elfogadhatatlanul magas szintű mun-kanélküliség csökkentése céljából további növekedésösz-tönző intézkedésekre is szükség van. Ezek keretében többek között elő kell segíteni a munkaerő-piaci változásokat a vál-lalati rugalmasság növelése és a munkaerő foglalkoztatható-ságának javítása céljából, valamint további reformokra van szükség a versenyképesség javítása érdekében is, különösen a szolgáltatási ágazat reformjának kibővítése révén.

6. Üdvözöljük Olaszországnak a növekedésösztönző szer-kezeti reformokra és a költségvetési konszolidációs stra-tégiájára vonatkozó terveit, melyeket az Európai Tanács, illetve a Bizott ság elnökének küldött levél körvonalaz, és felszólítjuk Olaszországot, hogy mihamarabb nyújtson be ambiciózus menetrendet e reformok végrehajtására. Mél-tányoljuk Olaszország kötelezett ségvállalását arra, hogy 2013-ig kiegyensúlyozza államháztartását, 2014-re pedig szerkezeti többletet érjen el költségvetésében, és ennek eredményeképpen a brutt ó államadósság hiányát 2014-ben a brutt ó hazai termék 113%-ára szorítsa le, valamint hogy 2012 közepéig az alkotmányban rögzítse a kiegyen-súlyozott költségvetésre vonatkozó követelményt.

Olaszország végre fogja hajtani a javasolt szerkezeti refor-mokat annak érdekében, hogy a bürokrácia csökkentésével, a szakmai szolgáltatásokra megállapított minimális díjsza-bás eltörlésével és a helyi közszolgáltatások és közművek további liberalizálásával növelje a versenyképességet. Tu -domásul vesszük, hogy Olaszország kötelezett séget vál-lal arra, hogy a – költségvetési megszorítások fi gyelembe-vételével – 2011 végéig átalakítja a munkajogszabályokat, különös tekintett el az elbocsátással kapcsolatos szabályokra és eljárásokra, valamint felülvizsgálja a jelenleg szétt agolt munkanélküli ellátási rendszert. Tudomásul vesszük, hogy 2026-ig 67 évre szándékozik emelni a nyugdíjkorhatárt, és javasoljuk, hogy az év végéig határozza meg e cél elérésének folyamatát.

Támogatjuk Olaszország arra irányuló szándékát, hogy a növekedés fokozása és a regionális különbségek kezelése feltételeinek javítása érdekében felülvizsgálja a strukturális alapok alá tartozó programokat úgy, hogy módosítja a pro-jektek fontossági sorrendjét, valamint az oktatásra, a foglal-koztatásra, a digitális menetrendre és a vasútra/hálózatokra összpontosít.

Felkérjük a Bizott ságot, hogy nyújtsa be az intézkedések részletes értékelését, és kísérje fi gyelemmel azok végrehaj-

1. Az elmúlt három évben példa nélküli intézkedéseket hoz-tunk a pénzügyi világválság hatásainak leküzdésére, mind az Európai Unió egészében, mind az euróövezetben. Az általunk kidolgozott stratégia határozott törekvései a költ-ségvetési konszolidáció biztosítása, a nehéz helyzetben levő országok támogatása, valamint az euróövezet irányításának megerősítése. Mindez lehetővé teszi az országaink között i mélyebb gazdasági integrációt és egy ambiciózus növeke-dési program követését. Július 21-i ülésünkön számos nagy horderejű döntést hoztunk. Jelentősen javított a a válságra való válaszadási képességünket, hogy az euróövezet mind a 17 tagállama ratifi kálta az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközzel (EFSF) kapcsolatos intézkedéseket. Egy másik fontos eredmény, hogy mindhárom intézmény elfogadta az uniós struktúrákon belül a gazdasági kormányzás javításáról szóló, nagy horderejű jogalkotási csomagot. Az európai sze-meszter bevezetése alapjaiban változtatt a meg költségvetési és gazdaságpolitikáink koordinálásának módját, hiszen az európai uniós szintű koordináció most már a tagállami szintű döntések meghozatala előtt megtörténik. Az euró továbbra is szilárd alapokon nyugszik.

2. A bizalom helyreállításához további intézkedésekre van szükség. Ez az oka annak, hogy ma újabb átfogó intéz-kedéscsomagot fogadtunk el, amely tükrözi szilárd eltö-kéltségünket az iránt, hogy minden szükséges erőfeszítést megtegyünk a jelenlegi nehézségek leküzdése érdekében, és megtegyük a gazdasági és monetáris unió kiteljesítésé-hez szükséges lépéseket. Teljes mértékben támogatjuk az EKB azon lépéseit, amelyek célja az euróövezeti árstabilitás fenntartása.

Fenntartható államháztartás és strukturális reformok a növekedés érdekében

3. Az Európai Uniónak javítania kell a növekedési és foglal-koztatási kilátásait, amint ezt a 2011. október 23-i európai tanácsi ülésen elfogadott növekedési program is felvázolja. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy teljes mértékben elköte-lezett ek vagyunk az első európai szemeszter keretében tett országspecifi kus ajánlások végrehajtása és a közkiadások-nak a növekedést elősegítő szakterületekre való összpon-tosítása iránt.

4. Az euróövezet minden tagállamának eltökélt szándéka, hogy folytassa a költségvetési konszolidációra vonatkozó politikáját és a strukturális reformokat. Különös erőfe-szítésre van szükség azon államok részéről, amelyeket az állampapírpiacon tapasztalható feszültségek érintenek.

5. Üdvözöljük a Spanyolország által tett jelentős lépése-ket a költségvetési hiány csökkentésére, a bankszektor átstrukturálására, valamint a termék- és munkaerő-pia-cok megreformálására, valamint üdvözöljük a költségve-tés kiegyensúlyozására vonatkozó alkotmánymódosítás


2011. október 26.


65

hogy a görög államadósság a kitűzött célnak megfelelően 2020-ra a brutt ó hazai termék 120%-ára csökkenjen. Ezért felkérjük Görögországot, a magánbefektetőket és minden érintett felet, hogy hajtsanak végre olyan önkéntes kötvény-cserét, melynek eredményeképpen a magánbefektetők kezében lévő görög adósság névértékének 50%-a leírásra kerül. Az euróövezeti tagállamok a magánszektor bevoná-sából származó csomaghoz 30 milliárd euró összegig járul-nak hozzá. Ennek alapján a közszféra készen áll arra, hogy 2014-ig 100 milliárd euróig terjedő fi nanszírozást nyújtson, amely magában foglalja a görög bankok szükségessé vált feltőkésítését. Az új programról a tervek szerint 2011 végéig születik megállapodás, és a kötvénycserére 2012 elején kell sort keríteni. Felszólítjuk a Nemzetközi Valutaalapot, hogy járuljon hozzá az új görög program fi nanszírozásához is.

13. Görögország kötelezettséget vállal arra, hogy a Helios-projektből és a kiigazítási programban még nem említett , egyéb privatizációs jövedelmekből származó jövőbeni bevételeket a Görög Köztársaság eladósodottságának további csökkentésére használja fel 15 milliárd euró össze-gig annak érdekében, hogy helyreálljon az EFSF hitelezési kapacitása.

14. A biztosítékok minőségének javítása érdekében hitelminő-ség-javítást biztosítunk annak lehetővé tétele érdekében, hogy a görög bankok továbbra is igénybe tudják venni az eurórendszer likviditási műveleteit.

15. Ami az euróövezetben a magánszektor bevonásával kapcso-latos általános megközelítésünket illeti, újólag hangsúlyoz-zuk a 2011. július 21-i döntésünket, miszerint Görögország helyzetének kezelése kivételes és egyedülálló megoldást igényel.

16. Az euróövezethez tartozó összes többi tagállam újólag ünnepélyesen megerősíti rendíthetetlen eltökéltségét az iránt, hogy maradéktalanul teljesítse adósságszolgálati köte-lezett ségeit, és hogy eleget tegyen a fenntartható költségve-tési feltételekre és a strukturális reformokra vonatkozóan tett valamennyi kötelezett ségvállalásának. Az euróövezet állam-, illetve kormányfői maradéktalanul támogatják ezt az eltökélt szándékot, hiszen az egyes országok adós-ságvállalásának hitelessége meghatározó fontosságú az egész euróövezet pénzügyi stabilitásának biztosítása szempontjából.

Stabilizációs mechanizmus

17. A módosított EFSF ratifikációjának folyamata immár minden, az euróövezethez tartozó tagállamban lezárult, és az eurócsoport elfogadta a végrehajtási iránymutatásokat az elsődleges, illetve másodlagos piaci intervenciókra, az elővigyázatossági intézkedésekre és a bankok feltőkésíté-sére vonatkozóan. A július 21-én az EFSF-fel kapcsolatban hozott döntéseink tehát teljes körűen életbe léptek. Az euróövezet pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében minden rendelkezésre álló eszközzel hatékonyan fogunk élni. A végrehajtási iránymutatásokban foglaltak szerint az új (elővigyázatossági) programok esetében az IMF gya-

tását, az olasz hatóságokat pedig arra kérjük, hogy kellő időben szolgáltassák az említett értékeléshez szükséges információkat.

Kiigazítási programot végrehajtó országok

7. Hangsúlyozzuk eltökélt szándékunkat az iránt, hogy a ked-vezményezett országokat – amennyiben a programokat maradéktalanul végrehajtják – továbbra is támogassuk mindaddig, amíg újra piaci forráshoz nem tudnak jutni.

8. A kedvezményezett országokat illetően elégedett ek vagyunk Írországnak a kiigazítási program maradéktalan megvaló-sítása terén elért eredményeivel, amely máris sikeresnek bizonyult. Portugália szintén megfelelően halad a saját programjával, és elkötelezett amellett , hogy további olyan intézkedéseket hozzon, amelyek segítik a költségvetési fenntarthatóságot és javítják a versenyképességet. Mind-két országot arra kérjük, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, tartsák magukat a közösen elfogadott célkitűzésekhez, és álljanak készen arra, hogy minden egyéb olyan intézke-dést meghozzanak, amelyre szükség lehet e célkitűzések megvalósításához.

9. Üdvözöljük az eurócsoportnak a Görögország számára kidolgozott EU–IMF támogatási program hatodik részle-tének folyósítására vonatkozó döntését. Várakozással tekin-tünk az év végéig megkötendő új, fenntartható és hiteles EU–IMF többéves program elé.

10. A görög program végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokat a görög kormány kérésének megfele-lően meg kell erősíteni. A program görög, és végrehajtása a görög hatóságok feladata. A Bizott ság – a trojka egyéb tag-jaival együtt működve – helyszíni ellenőrző kapacitást fog kiépíteni az új program időtartamára, amelyben a nemzeti szakértők is helyet kapnak, és amely tanácsadás és segítség-nyújtás formájában szorosan és folyamatosan együtt mű-ködik majd a görög kormánnyal és a trojkával a reformok mielőbbi és teljes körű végrehajtása érdekében. A Bizott ság támogatást nyújt majd a trojkának annak értékelésében is, hogy a görög kormány által hozott intézkedések összhang-ban vannak-e a programban tett kötelezett ségvállalásokkal. A Bizott ság új szerepét az egyetértési megállapodás rögzíti. A görög bankok feltőkésítését célzó jelentős összegű intéz-ményi hitelek hatékony felhasználásának megkönnyítése céljából a görög kormánnyal és a trojkával való közös meg-állapodás alapján meg fogjuk erősíteni a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap (Hellenic Financial Stability Fund, HFSF) irányítását.

11. Teljes mértékben támogatjuk a Bizott ság által felállított technikai támogató munkacsoportot.

12. A magánszektor bevonása alapvető szerepet játszik a görög adósság fenntarthatósága szempontjából. Ezért üdvözöljük a Görögország és a magánbefektetők között jelenleg folyó vitákat, amelyek célja, hogy megoldást találjanak a magán-szektor fokozott bevonására. A magánszektor bevonása – a görög gazdaság ambiciózus reformjára vonatkozó programmal együtt – minden bizonnyal biztosítani fogja,


66

Gazdasági és költségvetési koordináció és felügyelet

24. A gazdasági kormányzásról szóló jogalkotási csomag meg fogja erősíteni a gazdaság- és költségvetéspolitikai koor-dinációt és felügyeletet. 2012. januári hatálybalépését követően ez a jogalkotási csomag az európai szemeszter részeként szigorúan végrehajtásra kerül. Szigorú felügye-letre – többek között a többi tagállam által gyakorlandó nyomás révén is –, valamint minden rendelkezésre álló, már meglévő és új eszköz felhasználására hívjuk fel a Bizott ságot és a Tanácsot. Fel kívánjuk idézni az Euró Plusz Paktum keretében tett kötelezett ségvállalásainkat is.

25. A monetáris uniós tagság messzemenő következményekkel jár, és lényegesen szorosabb koordinációt és felügyeletet követel annak érdekében, hogy biztosított legyen a térség egészének stabilitása és fenntarthatósága. A jelenlegi válság nyomán láthatóvá vált, hogy e feladatokat sokkal hatéko-nyabb módon kell kezelni. Ezért válságkezelési eszköze-inknek az euróövezeten belüli megerősítésével egyidejűleg a gazdasági és költségvetési politikák összehangolása terén is további lépéseket fogunk tenni azáltal, hogy fokozzuk a koordinációt, a felügyeletet és a fegyelmet. Kidolgozzuk továbbá az egységes valutaövezet működésének támoga-tásához szükséges szakpolitikákat.

26. Kötelezett séget vállalunk konkrétan arra, hogy a most elfo-gadott jogalkotási csomagra, az európai szemeszterre és az Euró Plusz Paktumra építve nemzeti szinten végrehajtjuk az alábbi kiegészítő intézkedéseket:

a. minden euróövezeti tagállam szabályt fogad el a struk-turális egyenleget tekintve kiegyensúlyozott költségve-tésre vonatkozóan, amellyel a Stabilitási és Növekedési Paktumot – lehetőség szerint alkotmányos vagy ezzel azonos szinten – 2012 végéig átülteti a nemzeti jogba;

b. a nemzeti költségvetési keretek a tagállamok költség-vetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló irányelvet meghaladó mértékben kerülnek meg-erősítésre. Konkrétabban: a nemzeti költségvetéseket független növekedési előrejelzésekre kell alapozni;

c. a nemzeti parlamentek felkérést kapnak, hogy vegyék fi gyelembe a gazdaság- és költségvetési politikák alakí-tásáról uniós szinten készülő ajánlásokat;

d. bármely jelentős, potenciálisan átgyűrűző hatású költ-ségvetés- vagy gazdaságpolitikai reformterv elfogadását megelőzően konzultációra kerül sor a Bizott sággal és más euróövezeti tagállamokkal annak érdekében, hogy vizsgálat készülhessen az euróövezet egészére gyakorolt lehetséges hatásokról;

e. elkötelezettség a Bizottság és az illetékes biztos által tett , a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtására vonatkozó ajánlások betartása mellett .

27. Egyetértünk továbbá abban, hogy indokolt az alábbi irány-vonalak mentén a szorosabb nyomon követés és az intéz-kedések fokozott érvényesítése:

a. a túlzott hiány esetén követendő eljárásban érintett euróövezeti tagállamok esetében a Bizott ság és a Tanács

korlatával összhangban szigorú szabályok alkalmazandók. A Bizott ság az érintett tagállamok tekintetében fokozott felügyeletet gyakorol majd, és rendszeresen jelentést tesz az eurócsoportnak.

18. Egyetértünk abban, hogy a kibővített EFSF kapacitását a rendelkezésre álló forrásoknak az alábbi kereteken belüli maximalizálására törekedve kell felhasználni:

• a cél az, hogy a piaci nyomásnak kitett euróövezeti tag-államok folyamatosan piaci forrásokhoz juthassanak és biztosított legyen az uniós állampapír-piac megfelelő működése, ugyanakkor fennmaradjon az EFSF kiváló hitelképessége is. Ezekre az intézkedésekre a pénzügyi stabilitás biztosítása és a továbbterjedés elleni megfelelő védelem érdekében van szükség;

• minderre a stabilitási eszköz mögött álló garanciák összegének növelése nélkül és a Szerződés által szabott kereteken belül, továbbá a jelenlegi keretmegállapodás feltételeivel összhangban, az elfogadott eszközök kere-tein belül, valamint a megfelelő feltételek és felügyelet mellett fog sor kerülni.

19. Egyetértünk abban, hogy az EFSF fi nanszírozási képes-ségének növelésére alapvetően az alábbi két lehetőség áll rendelkezésre:

• a tagállamok által kibocsátandó új állampapírok hitel-minőségének a javítása, ezáltal a fi nanszírozási költségek csökkentése. E kockázatbiztosítás megvásárlását lehe-tőségként ajánlanák fel a magánbefektetők számára, amikor az elsődleges piacon kötvényt jegyeznek;

• az EFSF fi nanszírozási képességének maximalizálása a magán és állami pénzügyi intézmények és befektetők erőforrásainak ötvözése révén, amit különleges célú gaz-dasági egységek létrehozásával lehet megvalósítani. Ez megnöveli majd a hitelnyújtás, a bankok feltőkésítése és az elsődleges, illetve másodlagos piacon történő köt-vényvásárlás céljára rendelkezésre álló források összegét.

20. Az EFSF rugalmassága lehetővé teszi majd e két lehetőség egyidejű alkalmazását az elérni kívánt konkrét cél és a piaci körülmények függvényében. Az egyes lehetőségeknek a fi nanszírozási képességet növelő hatása függni fog azok sajátos jellemzőitől és a piaci feltételektől, de akár négy-ötszörös is lehet.

21. Felhívjuk az eurócsoportot, hogy – iránymutatások formá-jában és a feltételeknek az EFSF által elkészített tervezetével összhangban – novemberben véglegesítse a fenti módsze-rek megvalósításának pontos feltételeit.

22. Emellett az EFSF további növelése érhető el az IMF-fel való még szorosabb együtt működés révén. Az eurócsoport, a Bizott ság és az EFSF megvizsgál minden erre vonatkozó lehetőséget.

Bankrendszer

23. Üdvözöljük az Európai Tanács tagjai által a mai napon a bankok feltőkésítésére és fi nanszírozására vonatkozóan elért megállapodást (lásd a 2. mellékletet).


67

További integráció

34. Az euró az európai projekt magját képezi. Meg fogjuk erősí-teni a gazdasági uniót annak érdekében, hogy az megfeleljen a monetáris uniónak.

35. Felkérjük az Európai Tanács elnökét, hogy a Bizottság elnökével és az eurócsoport elnökével szoros együtt mű-ködésben vizsgálja meg, milyen lépésekkel érhető el a fenti cél. Feladatunk során arra fogunk összpontosítani, hogy tovább fokozzuk az euróövezeten belüli gazdasági kon-vergenciát, javítsuk a költségvetési fegyelmet, valamint elmélyítsük a gazdasági uniót, ideértve a Szerződésen elvég-zendő kisebb változtatások lehetőségének feltérképezését is. Az első iránymutatásokról való megállapodás alapjaként 2011 decemberére időközi jelentés készül majd. A jelentés ütemtervet is tartalmaz az előrehaladásra vonatkozóan, az intézmények előjogainak teljes mértékű tiszteletben tar-tása mellett . Az elfogadott intézkedések végrehajtásának módjáról szóló jelentés 2012 márciusára készül el végleges formában.

***

1. MELLÉKLET

TÍZ INTÉZKEDÉS AZ EURÓÖVEZET IRÁNYÍTÁSÁNAK JAVÍTÁSÁRA

Szükség van az euróövezet gazdaságpolitikai koordinációjának és felügyeletének a megerősítésére, a döntéshozatal eredményességé-nek a javítására és a következetesebb kommunikáció biztosítására. E célból – az egész EU integritásának maradéktalan tiszteletben tartásával – a következő tíz intézkedés meghozatalára kerül sor:

1. Az euróövezet állam-, illetve kormányfői és a Bizottság elnöke rendszeresen euróövezeti csúcstalálkozókat tarta-nak. Ezekre a találkozókra évente legalább két alkalommal, az éves gazdasági kormányzási ciklus kulcsfontosságú idő-pontjaiban, és lehetőség szerint az Európai Tanács üléseit követően kerül majd sor. Az euróövezeti csúcstalálkozó elnöke szükség szerint további találkozókat hívhat össze. Az euróövezeti csúcstalálkozó stratégiai irányvonala-kat határoz majd meg az euróövezeti gazdaságpolitikák megvalósítását, a versenyképesség javítását és a fokozott konvergenciát illetően. Az euróövezeti csúcstalálkozók előkészítéséről – a Bizott ság elnökével szorosan együtt mű-ködve – az euróövezeti csúcstalálkozó elnöke gondoskodik majd.

2. Az euróövezet állam-, illetve kormányfői megválasztják az euróövezeti csúcstalálkozó elnökét, ezzel egyidejűleg és azonos időtartamra az Európai Tanács is megválasztja az elnökét. A következő választásig az Európai Tanács jelenlegi elnöke tölti be az euróövezeti csúcstalálkozók elnökének a tisztét.

3. Az euróövezeti csúcstalálkozó elnöke a nem euróövezeti tagállamokat folyamatosan tájékoztatja a csúcstalálkozók előkészítéséről és eredményéről. Az elnök az Európai Parla-

jogosítványokat kap arra, hogy a nemzeti költségvetés tervezetét a nemzeti parlament általi elfogadást meg-előzően megvizsgálja, és azt véleményezze. Emellett a Bizottság nyomon fogja követni a költségvetések végrehajtását, és szükség esetén évközi módosításokat javasol;

b. a kiigazítási program kisiklása esetén a program végre-hajtásának szorosabb nyomon követésére és koordiná-lására kerül majd sor.

28. Érdeklődéssel várjuk a Bizott ság közeljövőben elkészülő és az EUMSZ 136. cikkével összhangban a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtandó javaslatát a szoro-sabb nyomon követésről. Ezzel összefüggésben üdvözöl-jük a Bizott ság arra irányuló szándékát, hogy megerősítse a Bizott ságon belül annak a biztosnak a szerepét, aki a szo-rosabb nyomon követés és az intézkedések fokozott érvé-nyesítése ügyében illetékes.

29. Tovább erősítjük majd a gazdasági és monetáris unió gazdasági pillérét és javítunk a makro- és mikro-gazdaság-politikák koordinálásán. Az Euró Plusz Paktumra építve növelni fogjuk a versenyképességet, ami által fokozott ab-ban összehangoljuk a növekedés és a foglalkoztatott ság előmozdítását célzó szakpolitikákat. A költségvetési kon-szolidáció és a gazdasági növekedés támogatása érdekében a gazdaságpolitikai koordináció megerősítésének részeként az euróövezetben biztosítani kell az adópolitikák pragmati-kus koordinációját. Folyamatban van a közös konszolidált társaságiadó-alapról, valamint a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adóról szóló bizott sági javaslatra irányuló jog-alkotási munka.

Az euróövezet irányítási struktúrája

30. Az aktuális kihívások hatékonyabb kezelése, valamint a szorosabb integráció érdekében meg fogjuk erősíteni az euróövezet irányítási struktúráját, ugyanakkor megőrizzük az Európai Unió egészének integritását is.

31. E célból rendszeresen – legalább évente kétszer – találko-zunk majd e szűkebb körben, az euróövezeti csúcstalálko-zók alkalmával, hogy stratégiai iránymutatást nyújtsunk az euróövezeti gazdasági és költségvetési politikákra vonatko-zóan. Ezáltal nemzeti szakpolitikáinkban jobban fi gyelembe tudjuk majd venni az euróövezeti dimenziót.

32. Az euróövezet napi szintű irányításáért elsősorban továbbra is az eurócsoport lesz felelős, a Bizott sággal és az EKB-val együtt esen. Az eurócsoport központi szerepet fog betölteni az európai szemeszternek az euróövezeti tagállamok általi végrehajtásában. E célból a jövőben erőteljesebb előkészí-tési struktúra fog a rendelkezésére állni.

33. Az ezzel kapcsolatos részleteket e dokumentum 1. mellék-lete tartalmazza.


68

csúcstalálkozó elnökének és a Bizott ság elnökének együt-tes feladata az euróövezeti csúcstalálkozón hozott dönté-sek közlése, az eurócsoport döntéseinek közlése pedig az eurócsoport elnökének és a pénzügyekért felelős biztosnak a hatáskörébe tartozik.

***

2. MELLÉKLET

KONSZENZUS A BANKI CSOMAGRÓL

1. A bankszektorba vetett bizalom helyreállítása érdekében, valamint az uniós bankszektor prudenciális felügyelete megerősítésének összefüggésében sürgősen intézkedése-ket kell hozni (banki csomag). Ezeknek az intézkedéseknek választ kell adniuk az alábbiakra:

a. biztosítani kell a bankok középtávú finanszírozását a hitelszűke elkerülése és a reálgazdaságba irányuló hiteláramlás fenntartása érdekében, és ennek megva-lósítására össze kell hangolni az intézkedéseket,

b. megbízható és összehangolt módon javítani kell a ban-kok tőkéjének minőségét és mennyiségét, hogy ellen tudjanak állni a sokkhatásoknak.

Hosszú távú fi nanszírozás

2. Adott esetben garanciát kell vállalni a banki forrásokra, hogy a bankok közvetlenebb támogatáshoz jussanak a hosszú távú fi nanszírozáshoz jutás terén (rövid távú fi nanszíro-zás az EKB-nál és az érintett nemzeti központi bankoknál elérhető). Ez a hitelkihelyezések leépítésének korlátozását célzó stratégiának is alapvető eleme.

3. A jelenlegi piaci körülmények között valószínűleg nem jelentene kielégítő megoldást a 2008-as intézkedések egyszerű megismétlése, amikor is a likviditási rendszerek kialakításánál a tagállamok teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkeztek. Ezért uniós szinten ténylegesen összehan-golt megközelítésre van szükség a belépési kritériumokat, a kamatmeghatározást és a feltételeket illetően. A Bizott ság-nak az EBH-val, az EBB-vel és az EKB-val közösen késede-lem nélkül fel kell tárnia, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre e cél megvalósítására, és jelentést kell tennie a Gazdasági és Pénzügyi Bizott ság részére.

Bankok feltőkésítése

4. Kitűzött tőkemegfelelési mutató: Mindannyian egyetér-tünk abban, hogy – a rendkívüli körülményekre fi gyelem-mel – egy ideiglenes puff er képzése céljából lényegesen magasabb, 9%-os tőkemegfelelési mutatót kell előírni, a leg-jobb minőségű tőkeelemeket fi gyelembe véve, az állam-papír-pozíciókat piaci értékükön elkönyvelve, oly módon, hogy mindkett ő meghatározásánál a 2011. szeptember 30-i helyzetet vesszük alapul. A tőkemegfelelési mutató kitű-zött értékét a nemzeti felügyeleti hatóságokkal egyeztetett és az Európai Bankhatóság által koordinált tervek alapján

mentet szintén tájékoztatja az euróövezeti csúcstalálkozók eredményéről.

4. A jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan az eurócsoport gon-doskodik a gazdaságpolitikák egyre szorosabb koordiná-ciójáról és a pénzügyi stabilitás előmozdításáról. Az uniós intézményekre e tekintetben ráruházott hatáskörök tiszte-letben tartásával az eurócsoport előmozdítja az euróövezeti tagállamok gazdaság- és költségvetési politikáinak fokozott felügyeletét. Előkészíti továbbá az euróövezeti csúcstalálko-zókat, és gondoskodik az azokat követő intézkedésekről.

5. Az eurócsoport elnökét a Szerződésekhez csatolt 14. jegy-zőkönyvvel összhangban választják meg. A jelenlegi elnök megbízatásának lejártakor határoznak arról, hogy az elnök az eurócsoport tagjai közül kerül-e kiválasztásra vagy egy a feladatait teljes munkaidőben ellátó elnök lesz-e brüsszeli székhellyel. Az eurócsoport munkatervéről konzultálnak az euróövezeti csúcstalálkozó elnökével, aki felkérheti az eurócsoport elnökét, hogy hívjon össze eurócsoporti ülést, különösen az euróövezeti csúcstalálkozók előkészítése vagy az annak iránymutatásait követő intézkedések céljából. Meghatározzák majd a pontos feladatköröket, és kialakítják az euróövezeti csúcstalálkozó, az eurócsoport és az előké-szítő szervek között i alá- és fölérendeltségi viszonyokat.

6. Az euróövezeti csúcstalálkozó elnöke rendszeresen – leg-alább havonta egy alkalommal – találkozik a Bizottság elnökével és az eurócsoport elnökével. Az EKB elnökét is meg lehet hívni a találkozókra. A felügyeleti hatóságok elnökei és az EFSF elnök-vezérigazgatója / az ESM ügyve-zető igazgatója ad hoc jelleggel meghívást kaphatnak ezekre a találkozókra.

7. Az előkészítő munkát továbbra is az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoport végzi a Bizott ság szaktanácsai alapján. Az eurócsoport üléseinek előkészítéséért szintén e munkacsoport felel. Ennek munkáját segíti a pótt agokat/a pénzügyminiszterek képviselőit tömörítő állandó alcsoport, amely gyakrabban ülésezik és a munkacsoport elnökének irányítása mellett dolgozik.

8. A munkacsoport elnöke egy a feladatait teljes munkaidőben ellátó elnök lesz brüsszeli székhellyel. Az elnököt elvben a Gazdasági és Pénzügyi Bizott ság elnökével egy időben választják majd meg.

9. A jelenlegi adminisztratív struktúrák (azaz a Tanács Főtit-kársága és az EFC Titkársága) megerősítésre kerülnek és kellőképpen összehangolt együtt működést folytatnak annak érdekében, hogy – a Gazdasági és Pénzügyi Bizott ság / az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoport elnöké-nek irányítása mellett – megfelelő támogatást nyújtsanak az euróövezeti csúcstalálkozó elnökének és az eurócsoport elnökének. Külső szakértőket szükség szerint, ad hoc jelleg-gel vonnak be e tevékenységbe.

10. A kommunikáció javítása és az üzenetek következetes-ségének biztosítása céljából egyértelmű szabályok és mechanizmusok kerülnek meghatározásra. Az euróövezeti csúcstalálkozó elnökének és az eurócsoport elnökének különleges felelőssége van ezen a területen. Az euróövezeti


69

konverzióval – kell biztosítaniuk a tőkét. A bankoknak a cél eléréséig korlátozniuk kell az osztalékok és prémiumok kifi zetését. Szükség esetén a nemzeti kormány támogatást biztosít. Amennyiben erre nincs mód, az euróövezetbeli országok esetében az európai pénzügyi stabilitási eszközből nyújtott hitellel kell fi nanszírozni a feltőkésítést.

Állami támogatás

6. Az állami támogatás bármely formája, legyen az nemzeti vagy uniós szintű, a válság leküzdésére nyújtható állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretszabályban foglalt feltételekhez lesz kötött , és a Bizott ság jelezte, hogy a keretszabályt a válság jellegéhez igazítva, a megfelelő ará-nyosság mellett alkalmazzák majd.

2012. június 30-ig kell elérni. Ez a prudens értékelés nem érintené a vonatkozó pénzügyi beszámolási szabályokat. A nemzeti felügyeleti hatóságok az Európai Bankhatóság égisze alatt gondoskodnak arról, hogy a bankok tőkeeme-lésre vonatkozó tervei ne vezessenek a hitelkihelyezések túlzott leépítéséhez. Többek között ügyelnek a reálgazda-ságba való hiteláramlás fenntartására és fi gyelembe veszik az adott bankcsoport – ideértve azok valamennyi tagállamban lévő leányvállalatait is – jelenlegi kitett ségi szintjét, szem előtt tartva azt is, hogy el kell kerülni a fogadóországbeli hitelnyújtásra, illetve az állampapírpiacokra való indoko-latlan nyomásgyakorlást.

5. A tőkebevonás módja: A bankoknak először magánfor-rásokból – ezen belül szerkezetátalakítással és hitel-tőke


70

a szabály nemzeti szintű átültetésének az ellenőrzésére a Bíróság rendelkezik joghatósággal.

• A tagállamoknak a Bizott ság által javasolt ütemtervnek megfelelően kell haladniuk a rájuk vonatkozó konkrét referenciaszint felé.

• Azok a tagállamok, amelyekkel szemben túlzott hiány-eljárás van folyamatban, jóváhagyás céljából gazdasági partnerségi programot nyújtanak be a Bizott ságnak és a Tanácsnak, melyben részletezik a túlzott hiány tény-legesen tartós kiigazításához szükséges strukturális reformokat. A Bizott ság és a Tanács fi gyelemmel kíséri a program végrehajtását és az annak megfelelő éves költségvetési terveket.

• A tagállamoknak előzetesen be kell majd számolniuk állampapír-kibocsátási terveikről egy erre szolgáló mechanizmus keretében.

5. A túlzott hiány esetén követendő eljárás szabályait (EUMSZ 126. cikk) megerősítjük az euróövezeti tagállamok tekinte-tében. Ha valamely tagállamról megállapítják, hogy meg-sérti a Bizott ság által előírt 3%-os határt, annak automatikus következményei lesznek, hacsak az euróövezeti tagállamok minősített többséggel nem ellenzik ezt. A Bizott ság által javasolt intézkedések és szankciók elfogadásra kerülnek, hacsak az euróövezeti tagállamok minősített többsége nem ellenzi ezeket. Az új rendelkezéseknek tartalmazniuk kell azt a kritériumot is, amely az adósságcsökkentésre vonat-kozóan számszerű referenciaértéket határoz meg azon tagállamok esetében, amelyek államadóssága meghaladja a GDP 60%-át („egyhuszados szabály”).

6. Gyors ütemben megvizsgáljuk a Bizottság által 2011. november 23-án javasolt új szabályokat i. az előzetes költ-ségvetési tervek monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya megszüntetésének biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről, valamint ii. a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének meg-erősítéséről. Felkérjük a Tanácsot és az Európai Parlamen-tet, hogy gyors ütemben vizsgálják meg e rendeleteket, hogy a következő költségvetési ciklusra már hatályban legyenek. A Bizott ság az új jogi keretben többek között megvizsgálja majd az előzetes költségvetési tervek fi skális irányvonalai-

A gazdasági és monetáris unió szerkezetének megerősítése

1. A gazdasági és monetáris uniónak, valamint az Európai Unió egészének a stabilitása és integritása megköveteli a már elfogadott intézkedések gyors és határozott végre-hajtását, valamint az euróövezeten belül a valódi „költség-vetési stabilitási unió” irányában történő további, minőségi elmozdulást. Az egységes pénznem mellett elengedhetetlen, hogy létezzen egy erős gazdasági pillér, amely a költség-vetési fegyelmet, az elmélyültebb belső piaci integrációt, a gyorsabb növekedést, a fokozott versenyképességet és a társadalmi kohéziót támogató megerősített kormányzá-son alapul. E cél eléréséhez az elmúlt 18 hónapban elért eredményeket vesszük alapul és fejlesztjük tovább, neve-zetesen a megerősített Stabilitási és Növekedési Paktumot, az európai szemeszter ebben a hónapban megkezdett vég-rehajtását, a makrogazdasági egyensúlyhiányra vonatkozó új eljárást, valamint az Euró Plusz Paktumot.

2. Ezt a mindenekfelett álló célt szem előtt tartva, és eltökélten törekedve arra, hogy együtt legyőzzük a jelenlegi nehézsé-geket, ma az új „költségvetési paktumról”, valamint a közös érdeket képviselő területeken a gazdaságpolitikai koordiná-ció jelentős megerősítéséről állapodtunk meg.

3. Ehhez arra lesz szükség, hogy az euróövezeti tagállamok új egyezséget kössenek, amely határozott politikai vállalásaikat új jogi keretbe foglalva, ambiciózus, közös szabályokban ölt testet.

Az új költségvetési paktum

4. Kötelezett séget vállalunk egy új költségvetési szabály beve-zetésére, amelynek elemei a következők:

• Az államháztartásoknak egyensúlyban kell lenniük vagy többletet kell mutatniuk. Ez az elv akkor teljesül, ha az éves strukturális hiány nem haladja meg a nominális GDP 0,5%-át.

• A szabályt a tagállamok nemzeti jogrendszerébe is bevezetjük alkotmányos szinten vagy ezzel egyenértékű módon. A szabály része lesz egy annak be nem tartása esetén automatikusan életbe lépő korrekciós mecha-nizmus is. A szabályt az egyes tagállamok állapítják meg a Bizott ság által javasolt elvek alapján. Elismerjük, hogy


2011. december 9.

Az Európai Unió és az euróövezet az elmúlt 18 hónapban sokat tett a gazdasági kormányzás javítása és az államadósság-válság

kezelésére szolgáló új intézkedések elfogadása érdekében. Az euróövezetben ennek ellenére növekedtek a piaci feszültségek,

ezért az új kihívások kezelése céljából fokoznunk kell erőfeszítéseinket. Ma megállapodtunk abban, hogy további lépéseket

teszünk a gazdasági unió erősítésére, mégpedig a következő két fő irányvonalat követve:

– új költségvetési paktum és a gazdaságpolitikai koordináció megerősítése,

– a stabilizációs eszközök továbbfejlesztése a rövid távú kihívások kezelése érdekében.

* * *


71

a legalább 15%-os arányt a befi zetett tőke és az ESM által kibocsátott értékpapír-állomány között , valamint biztosítani, hogy az együtt es hitelezési kapacitás elérje az 500 milliárd EUR összeget.

• az euróövezeti és azon kívüli tagállamok mérlegelik, hogy legfeljebb 200 milliárd EUR (270 milliárd USD) összegben további forrást bocsássanak az IMF rendel-kezésre kétoldalú kölcsönök formájában, és erről szóló döntésüket 10 napon belül megerősítik. Reméljük, hogy ezzel párhuzamosan nemzetközi közösség is biztosít további forrásokat.

15. Az ESM-szerződés hatékonyságának növelése érdeké-ben megállapodunk abban, hogy azt az alábbiak szerinti módosítjuk:

• A magánszektor bevonása terén szigorúan ragaszkodni fogunk a bevált IMF-elvekhez és -gyakorlathoz. Ezt a szerződés preambuluma egyértelműen tükrözni fogja. Újólag leszögezzük, hogy a görög adósságra vonatkozó, július 21-i és október 26–27-i határozatok egyedülál-lóak és kivételesek; valamennyi újonnan kibocsátott euróövezeti államkötvény standard, egységes kollektív cselekvési záradékot fog tartalmazni a piaci likviditás megőrzése érdekében.

• Annak érdekében, hogy az ESM minden helyzetben meghozhassa a szükséges döntéseket, az ESM-ben alkal-mazott szavazási szabályok kiegészülnek egy vészhely-zeti eljárással. A kölcsönös megállapodásra vonatkozó szabály helyébe a 85%-os minősített többség lép azon esetekben, amikor a Bizott ság és az EKB megállapítja, hogy sürgős pénzügyi segítségnyújtásról kell hatá-rozni egy olyan helyzetben, amikor veszélyben van az euróövezet pénzügyi és gazdasági fenntarthatósága1.

16. Üdvözöljük az Olaszország által hozott intézkedéseket; üdvözöljük továbbá egyrészt az új görög kormány és az azt támogató pártok kötelezett ségvállalását a program teljes körű végrehajtására vonatkozóan, másrészt Írországnak és Portugáliának a programjuk végrehajtásában elért jelentős eredményeit.

***

A vázolt intézkedések közül néhányról a másodlagos jog alapján lehet határozatot hozni. Az euróövezet állam-, illetve kormányfői-nek véleménye szerint a többi intézkedést az elsődleges jog körébe kellene utalni. Figyelembe véve, hogy az uniós tagállamok között nem áll fenn egyhangúság, az euróövezet állam-, illetve kormányfői úgy határoztak, hogy az intézkedéseket egy márciusban vagy egy azt megelőző időpontban aláírandó nemzetközi megállapodás révén fogadják el. A célkitűzés továbbra is az, hogy e rendelke-zéseket a lehető leghamarabb beépítsék az Unió szerződéseibe. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Lengyelország, Lett ország, Litvánia, Magyarország, Románia és Svédország állam-, illetve kor-mányfői jelezték annak a lehetőségét, hogy adott esetben a parla-mentjükkel folytatott konzultációt követően részt vesznek ebben a folyamatban.

1 ezt a fi nn parlamentnek még meg kell erősítenie.

nak fő paramétereit, és szükség esetén véleményt fogad el azokról. Ha a Bizott ság azt állapítja meg, hogy a terv különö-sen súlyosan megsérti a Stabilitási és Növekedési Paktumot, akkor kéri az előzetes költségvetési terv módosítását.

7. Hosszabb távon tovább dolgozunk a költségvetési integ-rációnk további elmélyítésén annak érdekében, hogy az jobban megfeleljen az egymástól való kölcsönös függésünk magas fokának. E kérdésekre az Európai Tanács elnöké-nek a Bizottság elnökével és az eurócsoport elnökével együtt működésben készülő jelentése is kitér majd 2012 márciusában. A jelentés az EU és az euróövezet között i kapcsolatokról is be fog számolni.

A szakpolitikai koordináció és a kormányzás megerősítése8. Megállapodunk abban, hogy a megerősített együtt műkö-

dés intézményét aktívabban vesszük majd igénybe azokon a területeken, amelyek nélkülözhetetlenek az euróövezet zökkenőmentes működéséhez, ügyelve azonban arra, hogy ez ne veszélyeztesse a belső piacot.

9. Vállaljuk, hogy dolgozunk a közös gazdasági politika kiala-kításán. A legjobb gyakorlatok megállapítása céljából eljá-rást alakítunk ki az euróövezeti tagállamok által bevezetni tervezett valamennyi jelentős gazdaságpolitikai reform euróövezeti szintű megvitatására és koordinálására.

10. Az euróövezeti kormányzást az október 26-i euróövezeti csúcstalálkozón született megállapodásnak megfelelően megerősítjük. Rendszeresen, de évente legalább kétszer euróövezeti csúcstalálkozóra fog sor kerülni.

A stabilizációs eszközök megerősítése

11. A feljebb körvonalazott akhoz hasonló hosszú távú refor-mokat azonnali intézkedésekkel kell ötvözni, amelyekkel hatásosan orvosolhatók a pillanatnyi piaci feszültségek.

12. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) fi nanszí-rozási képességét az eurócsoport által november 29-én elfogadott két konkrét megoldás segítségével mielőbb megnöveljük. Üdvözöljük, hogy az EKB hajlandó az EFSF ügynökeként eljárni annak piaci műveletei során.

13. Megállapodunk abban, hogy a lehető leggyorsabban hatályba léptetjük az európai stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződést. A szerződés akkor lép hatályba, amint azt a tőke 90%-át nyújtó tagállamok megerősített ék. Közös célunk, hogy az ESM 2012 júliusá-ban hatályba lépjen.

14. A pénzügyi forrásokkal kapcsolatban az alábbiakról állapo-dunk meg:

• az EFSF – a keretmegállapodásban foglaltaknak megfe-lelően – a 2013 közepéig indított fi nanszírozási progra-mokban továbbra is részt vesz; szükség szerint folytatja a már megkezdett programok fi nanszírozását;

• 2012 márciusában újra megvizsgáljuk, hogy megfelel-e az EFSF/ESM-re együtt esen meghatározott 500 milli-árd EUR (670 milliárd USD) összegű korlát.

• készek vagyunk felgyorsítani a tőke befi zetését a befi -zetési időszakban annak érdekében, hogy biztosítsuk


72

3. A 2012-es éves növekedési jelentés kiváló alapot bizto-sít a következő európai szemeszter elindításához; ez lesz az első olyan európai szemeszter, amelynek során már a most megerősített – a makrogazdasági egyensúlyhiány nyomon követésére és korrekciójára vonatkozó új eljárást is magában foglaló – gazdasági kormányzást valósítunk meg. Az Európai Tanács tavaszi ülése át fogja tekinteni az elért eredményeket és elfogadja majd a szükséges irány-mutatásokat. A végrehajtásra kell majd sürgősen fi gyelmet fordítani, különösen annak fényében, hogy ebben az évben korántsem volt egyenletes a haladás az Európa 2020 straté-giában kitűzött célok megvalósítása és az országspecifi kus ajánlások végrehajtása tekintetében.

***

4. Az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamok állam-, illetve kormányfői átt ekintett ék a tagállami szintű kötele-zett ségvállalások végrehajtása terén elért eredményeket. Megállapodtak abban, hogy 2012 márciusában még ala-posabban kell majd értékelni a paktum céljainak elérése érdekében tett tagállami erőfeszítéseket. Az állam-, illetve kormányfők megállapodtak abban is, hogy konkrétabb, mérhető kötelezett ségvállalásokat tesznek a paktum által érintett valamennyi területre vonatkozóan, valamint beszá-molnak a nemzeti reformprogramjaik tekintetében elért eredményekről. Az új gazdasági kormányzást a foglalkoz-tatás- és szociálpolitikák fokozott fi gyelemmel kísérésének kell kiegészítenie, különös fi gyelmet fordítva azokra a szak-politikákra, amelyek hatással lehetnek a makrogazdasági stabilitásra és a gazdasági növekedésre, a Tanács december 1-i következtetéseivel összhangban.

5. Az állam-, illetve kormányfők – miután tájékozódtak az EPSCO Tanács elnökének jelentéséből és az éves növe-kedési jelentésből – kezdeti véleménycserét tartott ak a fog-


1. Az Európai Tanács – a romló gazdasági és pénzügyi hely-zetre fi gyelemmel – megvitatt a az Európának a válságból való kivezetésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseket. Az Európai Uniónak a 3. pontban foglaltak szerinti új gaz-dasági kormányzását maradéktalanul meg kell valósítani, ezzel is erősítve az európai gazdaság erejébe vetett bizalmat. Folytatni kell a strukturális reformokat és a költségvetési konszolidációs intézkedéseket annak érdekében, hogy megteremtsük a fenntartható növekedéshez való visszaté-rés alapjait, és ezzel rövid távon is segítsük a bizalom hely-reállítását. Olyan intézkedésekre is szükség van, amelyek segítik a gazdaságnak nyújtott normális hitelezés visszaállí-tását, ugyanakkor biztosítják mind a túlzott kockázatvállalás, mind a túlzott hitelállomány-leépítés kivédését, amint erről 2011. október 26-án megállapodtunk.

2. Emlékeztetve a 2011 októberében megjelölt, a növekedés szempontjából kulcsfontosságú területekre, különösen az egységes piaci intézkedéscsomagra, a digitalizált egysé-ges piacra, valamint szabályozásból adódóan a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra nehezedő terhek csökkentésére, az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy haladéktalanul el kell fogadni azokat az intézkedéseket, amelyek a legeredmé-nyesebben ösztönözhetik a növekedést és a munkahely-teremtést. Az Európai Tanács ezért támogatja a gyorsított eljárású program elvét, és felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy különösen az olyan intézkedésekre vonatkozó javaslatok gyors vizsgálatának biztosítson elsőbbséget, amelyeket a Bizott ság – többek között az éves növekedési jelentésében – számott evő növekedési poten-ciállal bíró intézkedésként azonosított . Az Európai Tanács jóváhagyja a Bizott ság által javasolt, a kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentéséről szóló jelentésében javasolt intézkedéseket.

EURÓPAI TANÁCS 2011. DECEMBER 9.

KÖVETKEZTETÉSEK

Jelentős eredményeket értünk el az elmúlt 18 hónapban gazdasági kormányzásunk javítása és a gazdasági és pénzügyi válság

leküzdése terén. Fontos döntéseket hoztunk, melyeket ezek a következtetések tartalmaznak. Ezeket gyorsan és erélyesen

kell végrehajtanunk.

Megállapodtunk abban, hogy azoknak az intézkedéseknek kell elsőbbséget biztosítanunk, melyek a legeredményesebben

ösztönözhetik a növekedést és a munkahelyteremtést. Az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamok megállapodtak

abban, hogy konkrétabb és mérhetőbb vállalásokat tesznek. Különösen a foglalkoztatáspolitika terén törekednek majd

előrehaladásra.

Iránymutatásokat határoztunk meg az energiapolitika továbbfejlesztésére vonatkozóan a belső piac kiteljesítése, az

energiahatékonyság fokozása, az infrastruktúra fejlesztése, az EU külkapcsolataiban a koherencia biztosítása, valamint

a nukleáris biztonság és védett ség fokozása terén.

Ezenfelül az Európai Tanács üdvözölte Horvátország csatlakozási szerződésének aláírását, és döntéseket hozott az uniós

bővítési folyamatról Szerbia és Montenegró tekintetében.

* * *


73

− az EU külső energiapolitikájának koherenciájával és koordinálásával foglalkozó 2011. november 24-i tanácsi következtetések végrehajtása, biztosítva ezál-tal többek között azt, hogy a legfontosabb szállító és tranzitországokkal kötött megállapodások teljes mér-tékben összhangban legyenek az Unió belső piaci jogszabályaival,

− megállapodás a 2050-ig szóló dekarbonizációs stratégi-áról, valamint a 2050-ig szóló, készülő energiapolitikai ütemterv alapos vizsgálata, amely ütemterv részletes elemzést nyújt az energiaszektorban és az egyéb kap-csolódó ágazatokban végrehajtandó hosszabb távú cselekvésről.

8. Előrelépés történt az Európai Unióban működő atomerő-művek biztonsági felülvizsgálata terén is. Az EU nukleáris biztonsági rendszerének hitelességét még inkább növeli majd az atomenergiára vonatkozó szabályozási keret folya-matos fejlesztése. Az EU nukleáris védett ségével kapcsola-tos munkát a nukleáris védett ségről szóló időközi jelentés alapján kell folytatni.

9. Az Európai Tanács – emlékeztetve a 2011. márciusi követ-keztetéseire – az alábbiakra hív fel:

− teljes körűen és időben végre kell hajtani a nukleáris biztonságról, illetve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezeléséről szóló irányelvet,

− folyamatosan elsőbbséget kell biztosítani a nukleáris biztonság átfogó felülvizsgálatának, figyelembe véve a Bizottság november 23-i közleményét, valamint a stressztesztekről szóló zárójelentés 2012 júniusáig történő elkészítésének,

− intenzív erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az Európai Unióval szomszédos valameny-nyi országot teljes mértékben bevonjuk a biztonsági stressztesztek végzésének folyamatába, valamint annak érdekében, hogy javítsuk a nukleáris biztonság uniós és nemzetközi keretét,

− folyamatos munkát kell végezni az EU és a szomszé-dos országok nukleáris védettségével kapcsolatos intézkedések terén, és 2012 júniusáig el kell készíteni a zárójelentést.

III. BŐVÍTÉS

10. Az Európai Tanács jóváhagyja a Tanács által 2011. decem-ber 5-én elfogadott , a bővítésről és a stabilizációs és társulási folyamatról szóló következtetéseket, és emlékeztet 2006. decemberi következtetéseire, melyek a bővítéssel kapcso-latos megújított konszenzus alapját képezik.

11. Horvátország csatlakozási szerződésének a mai napon megtörtént aláírása jelentős esemény az európai integráció folyamatában. Az Európai Tanács a megerősítési eljárások sikeres lezárulásáig is várakozással tekint az elé, hogy 2013. július 1-jén Horvátországot új tagállamként üdvözölhesse. Horvátország mostantól aktív megfi gyelőként részt vesz

lalkoztatáspolitikákkal kapcsolatos legjobb gyakorlatokról, és egyetértett ek abban, hogy különösen nagy szükség van a munkaerő széles körű mobilizálására a növekedés érde-kében. Erőteljesen törekedni kell a strukturális reformok folytatására, egyútt al sürgősen célirányos intézkedésekre van szükség mind tagállami, mind európai szinten a legki-szolgáltatott abb csoportok, különösen a fi atal munkanél-küliek érdekében. A megerősített aktivizálási politikáknak a készségek fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel kell párosulniuk, különös tekintett el az oktatási és képzési rend-szereknek a munkaerő-piaci igényekhez való igazítására. A munkaerőpiacra belépők foglalkoztatásának és vállalko-zási lehetőségeinek az előmozdítása, valamint a rugalmas biztonságra vonatkozó új, kiegyensúlyozott politikák mér-legelése lényegesen hozzájárulhat a fi atalok munkaerő-piaci kilátásainak a javításához.

6. Az állam-, illetve kormányfők üdvözölték a részt vevő tagállamok pénzügyminisztereinek és a Bizottságnak a beszámolóját az adópolitikai kérdések koordinálására vonatkozó strukturált megbeszélések során elért eredmé-nyekről. Ezt a munkát az Euró Plusz Paktumhoz igazodva és azokra a területekre összpontosítva fogják folytatni, amelyeken ambiciózusabb lépések irányozhatók elő. Külö-nös fi gyelmet kell fordítani arra a kérdésre, hogy miként támogathatná az adópolitika a gazdaságpolitikai koordi-nációt, és hogyan járulhatna hozzá a költségvetési konszo-lidációhoz és a növekedéshez. A pénzügyminiszterek és a Bizott ság 2012 júniusában számolnak majd be az elért eredményekről.

II. ENERGIAÜGY

7. Az elnökség jelentése jól mutatja, hogy a 2011. februári Európai Tanács által meghatározott iránymutatások vég-rehajtása – nevezetesen a belső piac 2014-ig történő kitel-jesítése, az energiahatékonyság fokozása, az infrastruktúra fejlesztése, valamint az EU külkapcsolataiban az összhang és a koherencia biztosítása – terén jelentős volt az előre-lépés. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács üdvözli, hogy megállapodás született a közép-kelet-európai észak-déli összekött etésekről szóló egyetértési megállapodásról. Ugyanakkor gyors eredményekre van szükség a következő területeken:

− a belső piaci jogszabályok teljes körű, gyors és a meg-állapodás szerinti határidőkön belül történő tagállami végrehajtása,

− 2015 után egyetlen uniós tagállam sem maradhat elszi-getelve az uniós földgáz- és villamosenergia-hálózatok-tól, illetve a szükséges kapcsolódások hiánya egyetlen tagállam energiabiztonságát sem veszélyeztetheti,

− mielőbbi megállapodás az energiahatékonysággal kap-csolatos javaslatról, amelynek ambiciózus és rugalmas keretet kell létrehoznia a 2020-ra kitűzött 20%-os céllal összhangban, amint arról az Európai Tanács 2010. júni-usi ülésén megállapodás született ,

− mielőbbi megállapodás az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos javaslatról,


74

rozathozatalra kerüljön sor Bulgáriának és Romániának a schengeni térséghez való csatlakozásáról. Felszólítja a Tanácsot, hogy mihamarabb fogadja el ezt a határozatot. Az Európai Tanács szükség esetén 2012. márciusi ülésén újra foglalkozni fog a kérdéssel.

16. Az Európai Tanács – emlékeztetve a 2011. október 23-i következtetéseire és jóváhagyva a Tanács december 1-i következtetéseit – újólag hangoztatja, hogy a NAÜ legutóbbi jelentésében leírtak alapján komoly és egyre növekvő aggodalommal tekint Irán nukleáris programjára, és arra, hogy Irán nem teljesíti nemzetközi kötelezett ségeit. Az Európai Tanács üdvözi, hogy a Tanács megállapodott további 180, a nukleáris programmal közvetlenül kapcso-latba hozható személy és szervezet jegyzékbe vételéről. Felkéri a Tanácsot, hogy elsődleges feladatként folytassa az EU által életbe léptetett korlátozó intézkedések hatá-lyának kiterjesztésével és a jelenleg hatályos szankciók bővítésével kapcsolatos munkáját, és ennek keretében mérlegelje további intézkedések bevezetését Iránnal szem-ben, és legkésőbb a következő ülésén fogadja el ezeket az intézkedéseket.

17. Az Európai Tanács egyhangúlag elítéli az Egyesült Királyság kormányának iráni külképviselete elleni támadásokat, és mélységesen sajnálja, hogy az iráni kormány nem teljesí-tett e a Bécsi Egyezményben a diplomáciai személyzet és tulajdon védelmére vonatkozóan előírt nemzetközi kötele-zett ségeit. Az Európai Tanács újólag megerősíti az Európai Unió azon régóta fennálló kötelezett ségvállalását, hogy az ikerpályás megközelítés alkalmazásával diplomáciai meg-oldást keressen az iráni nukleáris kérdésre.

18. Az Európai Tanácsot továbbra is komoly aggodalom-mal tölti el, hogy a szíriai rezsim továbbra is katonai erőt alkalmaz a szíriai nép ellen, és elnyomást gyakorol felett e. A Tanács 2011. december 1-jei következtetéseit jóváhagyva megerősíti, hogy támogatja az Arab Államok Ligája által tett erőfeszítéseket, és felszólítja a szíriai vezetést, hogy maradék-talanul hajtsa végre az arab cselekvési tervet. Ismételten ara sürgeti az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi tagját, hogy felelősen lépjen fel a szíriai helyzett el kapcsolatban.

19. Az Európai Tanács üdvözli a 2011. december 5-én Bonnban tartott , Afganisztánnal foglalkozó nemzetközi konferencia eredményét, és újólag megerősíti kötelezett ségvállalását az Európai Unió 2014 után is folytatódó, következetes és hosszú távú afganisztáni szerepvállalására vonatkozóan.

20. Az Európai Tanács üdvözli a jövőbeli többéves pénzügyi kerett el kapcsolatban ebben a félévben végzett intenzív elő-készítő munkát, és nyugtázza az elnökség erre vonatkozó jelentését. Felhívja a soron következő elnökséget, hogy igye-kezzen minél gyorsabb haladást elérni abban a munkában, amely a tárgyalások végső szakaszához alapot nyújtó, az Európai Tanács 2012. júniusi ülésén megvitatandó állás-pont kialakítására irányul. Az Európai Tanács ismételten felkéri az intézményeket az együtt működésre annak érde-kében, hogy 2012 végéig el lehessen fogadni a többéves pénzügyi keretet.

az Európai Tanács, a Tanács és az előkészítő szervek eljárásaiban.

12. Az Európai Tanács üdvözli a Bizott ság értékelését, mely sze-rint Montenegró jó előrehaladást és általában véve kielégítő eredményeket ért el. A csatlakozási tárgyalások 2012. júni-usi megnyitása érdekében az Európai Tanács felkéri a Taná-csot, hogy a Bizott ság 2012 első félévében benyújtandó jelentése alapján vizsgálja meg, milyen eredményeket ért el Montenegró a reformok végrehajtása tekintetében, külö-nös fi gyelmet fordítva a jogállamiság és az alapvető jogok – illetve ezeken belül is különösen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem – területére. Felkéri a Bizott sá-got, hogy – a 2006. decemberi tanácsi következtetésekkel, illetve a kialakult gyakorlatt al összhangban – késedelem nélkül nyújtson be javaslatot a Montenegróval folytatandó tárgyalások keretéről, és ebbe építse be a Bizott ság által az igazságszolgáltatásról és az alapvető jogokról, valamint a jog érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló tár-gyalási fejezetek tekintetében javasolt új megközelítést is. A Bizott ság ezzel összefüggésben felkérést kap a fent emlí-tett fejezetekhez kapcsolódó közösségi vívmányok elemző vizsgálatának Montenegróval való megkezdésére is.

13. Az Európai Tanács nyugtázza, hogy Szerbia számott evő eredményeket ért el a koppenhágai Európai Tanács által meghatározott politikai kritériumoknak, valamint a stabi-lizációs és társulási folyamat követelményeinek a teljesí-tése terén, az ICTY-vel való együtt működést pedig teljes mértékben kielégítő szinten valósított a meg. Üdvözli, hogy Szerbia újrakezdte a Belgrád–Pristina párbeszédet, és folya-matos előrelépéseket ér el a megállapodások – köztük az integrált határigazgatásról szóló megállapodás – jóhiszemű végrehajtása terén. Az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy a tagjelölti státus Szerbiának való megadása érdeké-ben vizsgálja meg, majd erősítse meg, hogy Szerbia továbbra is hiteles elkötelezett ségről tesz tanúbizonyságot, és újabb eredményeket ért el a – többek között az integrált határigaz-gatásról folytatott – párbeszéd keretében elért megállapo-dások további jóhiszemű végrehajtásában, megállapodásra jutott az inkluzív regionális együtt működésről, és aktívan együttműködött annak érdekében, hogy az EULEX és a KFOR teljesíteni tudja megbízatását. A vizsgálat alapján a Tanács 2012 februárjában hoz döntést arról, hogy megad-ja-e Szerbiának a tagjelölti státust, mely döntést az Európai Tanács márciusi ülésének meg kell majd erősítenie.

IV. EGYÉB

14. Az Európai Tanács – emlékeztetve a Tanács bővítésről szóló, december 5-i következtetéseire, illetve annak a török nyilatkozatokról és fenyegetésekről szóló pontjaira – súlyos aggályának ad hangot, és a tanácsi elnökség szerepének tel-jes körű tiszteletben tartására szólít fel, amely az EU-nak a Szerződésben foglalt alapvető intézményi eleme.

15. Az Európai Tanács – emlékeztetve a 2011 júniusában és októberében folytatott megbeszéléseire – megállapítja, hogy valamennyi jogi feltétel teljesült ahhoz, hogy hatá-


75

1. Az államadósság-válságra reagálva az elmúlt másfél évben komoly változások mentek végbe a gazdasági kormány-zás terén: itt említhetjük az EFSF létrehozását, a leendő európai stabilitási mechanizmusról való megállapodást, a költségvetési politikák felügyeletére és a gazdaságpoli-tikák koordinációjára vonatkozó döntéseket, az októberi euróövezeti csúcstalálkozón elfogadott, az euróövezet kibővített irányítási struktúrájáról szóló döntést, valamint a november 16-án elfogadott , a gazdasági kormányzással kapcsolatos hat jogalkotási aktusból álló csomagot. E jog-szabálycsomag végrehajtása decemberben kezdődik meg. A Bizott ság november 23-án új javaslatcsomagot nyújtott be annak érdekében, hogy az októberben elfogadott irány-mutatások átültetésre kerüljenek jogszabályokba, a követ-kező területeken: i. a költségvetési tervek tervezeteinek ellenőrzése és a túlzott hiány kiigazítása az euróövezeti tagállamokban, valamint ii. az euróövezeten belüli, pénz-ügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy ilyen nehézségek előtt álló tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítése.

2. A gazdasági és monetáris unió stabilitása és integritása megköveteli a már elfogadott intézkedések gyors és határozott végrehajtását, valamint a valódi „költségvetési unió” irányában történő további, minőségi elmozdulást. Mindez a gazdaságpolitikák sokkal erősebb koordinációját teszi szükségessé, a tagállami politikák végrehajtása során pedig nagyobb fokú felügyeletet és fegyelmet igényel. Az euróövezeten belül a gazdaságpolitikai végrehajtás módját illető hosszabb távú strukturális változtatások a rövid távú bizonytalanságok kezelése, valamint a hitelesség és a biza-lom helyreállítása szempontjából is fontosak.

3. Mindezt az EU integritásának, valamint az euróövezet és az EU egésze között i koherenciának a megőrzésével együtt kell megvalósítani: a teljes Unió egységének garantálásában fontos szerep hárul az uniós intézményekre.

GAZDASÁGI KOORDINÁCIÓ ÉS KONVERGENCIA AZ EURÓÖVEZETBEN

4. A válság rámutatott arra, hogy az egymástól eltérő makro-gazdasági folyamatok az euróövezet egészére káros hatással lehetnek. Habár nem létezik olyan szabály, amely min-

denkire egyformán érvényes lenne, az elmondható, hogy erőteljesebb koordinációra és integrációra van szükség a fenntarthatatlan folyamatok elkerülése érdekében. Egy integrált pénzügyi szektorral rendelkező monetáris unió-ban rendkívül erős a kölcsönös függés és nagy a veszélye az átgyűrűzésnek.

5. A már elfogadott intézkedések közé tartozik a gazdasági kor-mányzásról szóló jogszabálycsomag keretében létrehozott , túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás, amelynek része a gazdasági mutatók (többek között a munkaerő-költ-ségek, a hitelnövekedés, a folyó fi zetési mérleg, az exportpi-aci részesedés és az ingatlanárak) eredményjelzőjén alapuló korai előrejelző rendszer, valamint egy olyan korrekciós ág, amely az abban az esetben alkalmazható szankciókat tartal-mazza, ha egy tagállam több alkalommal is elmulasztaná az egyensúlyhiány kezelését célzó intézkedések meghozatalát. Az euróövezeti tagállamok ezzel párhuzamosan további kötelezett ségvállalásokat tett ek az Euró Plusz Paktum kere-tében a következő négy, a konvergencia szempontjából kulcsfontosságú területen: versenyképesség, foglalkoztatás, az államháztartás fenntarthatósága, pénzügyi stabilitás. Eze-ket az új jogi eszközöket most szigorúan végre kell hajtani, ugyanakkor a rendszer további erősítésére is szükség van.

6. A fentiek alapján mérlegelni kell az alábbiakban felsorolt további intézkedéseket:

a) Az októberi euróövezeti csúcstalálkozón az állam-, illetve kormányfők megállapodtak abban, hogy euróövezeti szinten előzetesen megvizsgálnak minden olyan jelentős gazdasági reformtervet, amelynek potenciálisan átgyűrűző hatása lehet. Ezt a megállapodást teljes körűen alkalmazni kell a gyakorlatban, egy e célra kialakítandó külön eljárás keretében, amelynek része az eurócsoporton belül a Bizott -ság elemzése alapján folytatandó tanácskozás.

b) Ha az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdése és 148. cik-kének (4) bekezdése alapján elfogadott , a monetáris unió zökkenőmentes működése szempontjából elengedhetet-len reformokkal kapcsolatos, az euróövezeti tagállamokra vonatkozó országspecifi kus ajánlásokat valamely tagállam nem hajtja végre, azt pénzügyi szankcióval kell sújtani. Azokat az egyértelmű kritériumokat, amelyek alapján elő-zetesen meghatározható, hogy mely ajánlások képezhetik

Cél a gazdasági unió erősítése

Időközi jelentés az Európai Tanács számára – 2011. december 6.

A 2011. október 26-i euróövezeti csúcstalálkozó felkérte az Európai Tanács elnökét, hogy a Bizott ság elnökével és az

eurócsoport elnökével szoros együtt működésben vizsgálja meg, milyen lépésekkel érhető el az, hogy a gazdasági unió

a monetáris unióval egy szintre emelkedjen, különös tekintett el a következőkre: a gazdasági konvergencia további fokozása,

a költségvetési fegyelem javítása és a gazdasági unió elmélyítése az euróövezeten belül. Ez a jelentés számba veszi az eddig

elért – gyakran alábecsült – eredményeket, és iránymutatást ad a további lépésekre vonatkozóan. A jelentés fi gyelembe

veszi az EU tagállamaival az előkészítési folyamat során lezajlott kétoldalú konzultációkat.

* * *


76

a Bíróság rendelkezne joghatósággal. A szabálynak elté-rés esetére egy automatikus korrekciós mechanizmussal kellene kiegészülnie (például: a kiadások automatikus csökkentése, az adók növelése vagy e kett ő kombináci-ója), amelyet az egyes tagállamoknak maguknak kellene részletesen meghatározniuk. Az euróövezeti tagállamok-nak előzetes értesítést kellene adniuk a nemzeti állam-papír-kibocsátásokról, továbbá létre kellene hozni egy euróövezeti szinten központosított rendszert, amely min-den állampapír-kibocsátást nyilvántart és nyomon követ.

11. Ezt a túlzott hiány esetén követendő eljárásnak az euróövezeti tagállamok viszonylatában való további meg-erősítésével lehetne kiegészíteni, amelynek bevezetésére másodlagos jogalkotás keretében, az EUMSZ 136. cikke alapján kerülhetne sor. Ez lehetővé tenné a tagállamok által elfogadandó intézkedések precízebb meghatározását – szo-ros együtt működésben a Bizott sággal, amely átt ekinthetné, majd jóváhagyhatná a tagállamok által előterjesztett prog-ramokat. A bizott sági vagy tanácsi jogi aktusban meghatá-rozandó átfogó célok kötelező erővel bírnának az elérendő eredmények tekintetében.

12. A 12. sz. jegyzőkönyv a Tanács egyhangú határozatával változtatható meg a Bizott ság által előterjesztett javaslat alapján, az Európai Parlamentt el és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően. A határozat hatálybalépéséhez nincs szükség nemzeti szintű megerő-sítésre. Ez az eljárás tehát gyors és jelentős változásokat eredményezhetne.

Szerződésmódosítás az EUSZ 48. cikke alapján

13. Egy másik, akár párhuzamosan, akár a fentiek után követ-hető út az EUMSZ Gazdasági és Monetáris Unióhoz kapcsolódó cikkeinek a felülvizsgálata lenne, az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkében megállapított eljárás révén. Egy ilyen felülvizsgálat keretében módosítani lehetne vagy más rendelkezésekkel lehetne felváltani a 136. cikket, és/vagy felül lehetne vizsgálni az eurócsoportról szóló 14. sz. jegyzőkönyvet.

14. Ez az eljárás időigényesebb lenne, és megerősítést igényelne az összes tagállamban, ugyanakkor mélyrehatóbb változta-tásokat tenne lehetővé a költségvetési keretrendszerben, mint például:

− a túlzott hiány esetén követendő eljárás (126. cikk) módosítása az euróövezeti tagállamok viszonylatában, különösen azáltal, hogy automatikusabbá tesszük az eljárást mind az alkalmazását kiváltó folyamat, mind a döntéshozatali folyamat tekintetében, oly módon, hogy nagyobb mértékben vesszük igénybe a fordított minősített többségi szavazást;

− az uniós intézmények szerepének megerősítése, nagyobb beavatkozást biztosítva a végrehajtás elmu-lasztásának az esetére. A túlzott hiány esetén köve-tendő eljárásnak az euróövezeti tagállamokra való alkalmazása során a Bizott ságnak és a Tanácsnak (az eurócsoportnak) lehetősége lenne arra, hogy abban az esetben, ha a költségvetés-tervezet nincs összhang-

szankció tárgyát, a másodlagos joganyagban kell rögzí-teni. Különös fi gyelmet kell fordítani a versenyképességi problémákkal és/vagy nagy munkanélküliséggel küzdő euróövezeti tagállamokra.

Ezeket az intézkedéseket a jelenlegi Szerződés keretein belül, az EUMSZ 136. cikke alapján lehet elfogadni.

KÖLTSÉGVETÉSI FEGYELEM

7. A gazdasági kormányzásról szóló, november 16-án elfo-gadott jogalkotási csomag rendkívül komoly lépést jelent a költségvetési fegyelem megerősítésében. Az új mecha-nizmusok egyrészt ajánlásokon, másrészt szankciókon ala-pulnak. Kibővült azon esetek köre, amikor az euróövezeti tagállamokkal szemben szankciót lehet alkalmazni (a szankciók a Paktumnak most már nemcsak a korrekciós ágában, hanem a prevenciós ágában is kiróhatók), illetve a folyamat fokozott abb automatizálása érdekében gyor-sabbá és egyszerűbbé vált a döntéshozatal. A Bizottság november 23-án kiadott jogalkotási javaslatai még jobban megerősítik majd a fegyelmet és a szabályok betartását az euróövezetben.

8. Mindezek az intézkedések együtt esen rendkívül jelentős hatást fognak kifejteni. Az euróövezetnek a tényleges gazda-sági unió felé való közelítéséhez azonban az „új költségvetési paktum” irányába mutató további integrációs lépésekre van szükség. Az euróövezet iránti piaci bizalom helyreállítása és a szolidaritási mechanizmusok politikai fenntartható-ságának biztosítása szempontjából kulcsfontossággal bír a (hiány- és adósságszintekre vonatkozó) költségvetési szabályaink hitelességének a növelése és maradéktalan betartásuk garantálása. Ehhez valószínűleg szükség lesz az elsődleges jog megváltoztatására.

9. E tekintetben két út lehetséges, amelyek ugyanakkor nem zárják ki egymást:

a) A Szerződés 12. sz. jegyzőkönyvének jelentős felülvizsgálata, és ezzel együtt esen további reformok végrehajtása másod-lagos jogalkotás révén.

b) A Szerződés többrendbeli módosítása az EUSZ 48. cikkén alapuló felülvizsgálati eljárás révén.

A 12. sz. jegyzőkönyv felülvizsgálata és másodlagos jogalkotási intézkedések10. A túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12. sz.)

jegyzőkönyvben az euróövezeti tagállamok számára be lehetne vezetni azt a kötelezett séget, mely szerint a gazda-sági ciklus folyamán kiegyensúlyozott költségvetési pozíciót kell elérniük, majd fenntartaniuk, biztosítva ezáltal a túlzott hiány elkerülését és az adósságszint 60% alá csökkentését. Az euróövezeti tagállamok számára a jelenlegi költségvetési pozícióknak az egyensúlyihoz való határozott közelítését kell előirányozni, a Bizott sággal közösen meghatározott ütemtervvel összhangban. A jegyzőkönyv továbbá köte-lezné az euróövezeti tagállamokat, hogy nemzeti jogrend-szereikben is hozzanak létre egy ilyen értelmű szabályt, lehetőleg alkotmányos vagy azzal egyenértékű szinten. E szabály nemzeti szintű átültetésének az ellenőrzésére


77

A MEGLÉVŐ VÁLSÁGKEZELÉSI MECHANIZMUSOK MEGERŐSÍTÉSE

16. A feljebb körvonalazott akhoz hasonló hosszú távú refor-mokat azonnali intézkedésekkel kell ötvözni, amelyekkel hatásosan orvosolhatók a pillanatnyi piaci feszültségek.

17. Elsősorban le kell zárni a már korábban elhatározott lénye-ges intézkedések végrehajtását. Ezek közé tartozik:

− az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak mielőbb – ideális esetben 2012 márciusáig – megállapodásra kell jutnia a Bizott ság által november 23-án előterjesztett két javaslatról, esetlegesen a 12. jegyzőkönyv feljebb ismer-tetett változásaival összhangban megerősítve;

− mielőbb növelni kell az EFSF fi nanszírozási képessé-gét az eurócsoport által november 29-én elfogadott két konkrét megoldás segítségével.

18. Másodsorban mielőbb véglegesíteni kell és meg kell erő-síteni az európai stabilitási mechanizmusról szóló megál-lapodást, továbbá azt az alábbiak révén hatékonyabbá kell tenni:

− a magánszektor bevonásával kapcsolatban egyértel-művé kell tenni azt a kötelezett ségvállalást, hogy ragasz-kodni fognak a bevált IMF-elvekhez és -gyakorlathoz, továbbá újólag világosan ki kell jelenteni, hogy a görög adósságra vonatkozó, július 21-i határozat egyedülálló és kivételes. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy az állam-papírok piacán visszanyerjük a piac bizalmát;

− az európai stabilitási mechanizmus döntéshozatali eljárásait jobban összhangba kell hozni az IMF-nél már létező mechanizmusokkal (csak bizonyos döntésekhez szükséges egyhangúság);

− meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az ESM közvetlenül feltőkésítsen bankintézeteket, illetve saját maga is rendelkezzen a hitelintézetek szükséges jellemzőivel;

− lehetővé kell tenni azon rendelkezés felülvizsgálatát, amely az ESM és az EFSF együtt es hitelezési kapacitá-sát 500 milliárd euróban állapítja meg, ezáltal az ESM a tőkéjének fokozatos feltöltése után elérhetné a maxi-mális hitelezési kapacitását.

19. Végezetül biztosítani kell, hogy az IMF a válságkezeléshez elegendő tőkével rendelkezzen, ehhez 2009-hez hasonlóan, különösen kétoldalú hitelnyújtások keretében további esz-közöket kell a számára biztosítani.

ban a közösen elfogadott tervekkel, akkor még a nem-zeti parlamentek elé való beterjesztést megelőzően a tervezet megváltoztatását kérje. Azon euróövezeti tagállamok esetében, amelyek támogatási programok kedvezményezett jei, és tartósan nem teljesítik a feltéte-leket, a Bizott ság rendkívüli jogosítványokat kaphatna; például előzetes jóváhagyási jogkörrel rendelkezhetne minden jelentős gazdasági reformra vonatkozóan;

− az euróövezeti kormányzás keretében elfogadott vál-toztatások beépítése a 14. sz. jegyzőkönyv felülvizsgált változatába.

GAZDASÁGI UNIÓ

15. Két további olyan intézkedést lehetne még mérlegelni, ame-lyek szorosan kapcsolódnak a gazdasági konvergencia és a költségvetési fegyelem terén szükséges előrelépéshez:

− Az együtt működés megerősítése, mégpedig valameny-nyi euróövezeti tagállam részvételével és az euróövezet zökkenőmentes működéséhez alapvetően szükséges területekre összpontosítva, mint például a munkaerő-piacok működése, a nyugdíjak és a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatósága, valamint pragmatikus adókoordinációs intézkedések. Az euróövezet pénz-ügyi integrációját tovább erősítő intézkedéseket is fon-tolóra kell venni. A Szerződések esetleges módosítása keretében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvé-nyesülésén alapuló térségben már létezőhöz hasonló mechanizmust lehetne bevezetni az együttműködés mielőbbi megerősítése érdekében. Ezek a fejlemények nem veszélyeztethetik a belső piacot.

− Hosszabb távon, szakaszos és kritériumokon alapuló folyamat során a közös állampapír-kibocsátás irányá-ban történő elmozdulás lehetőségének a megteremtése, kezdetben például bizonyos forrásbevonási eszközök összevonása révén. Az e célt szolgáló bármely intéz-kedésnek illeszkednie kell a költségvetési fegyelem és a gazdasági versenyképesség szilárd keretébe az erkölcsi kockázatok elkerülése, valamint a felelősségvállalás és a szabályok betartása érdekében. Ehhez az is szükséges lenne, hogy az EU behatóbban ellenőrizze a tagállami költségvetési irányvonalakat. Ez a folyamat hozzájá-rulna az euró visszafordíthatatlan létezéséhez, hosszú távon biztosítaná a forrásbevonás lehetőségét, továbbá megerősítené az euró globális tartalékvaluta-szerepét. Ugyanakkor a költségvetési fegyelem szempontjából is erőteljes mechanizmust képviselne.



Fotók:

© Európai Unió

19. oldal

1. © AFP PHOTO/Leon Neal

2. © 2010 SIP / Zineb Ruppert

3. © Présidence de la République/C. Alix

4. © Valsts kanceleja

5. © Finnish Prime Minister’s Offi ce

6. © Grzegorz Rogiński/KPRM

A Tanács Főtitkársága


Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala

2012 – 77 oldal – 21 x 29,7 cm

ISBN 978-92-824-3445-1doi:10.2860/40319ISSN 1977-3234



www.european-council.europa.eu

doi:10.2860/40319

ISSN 1977-3234

QC

-AO

-11

-00

1-H

U-C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Tel. +32 22816111

ISBN 978-92-824-3445-1

kg_HU.indd 2 23/01/12 14:10

Documents

Home - Consilium - Az Európai Tanács 2011-ben · 2017. 10. 23. · azzal, hogy ez nem fog varázsütésre megtörténni: hosszú és rögös út áll előtt ünk. Továbbra sem