1

A M A G Y A R O R S Z Á G I M E T O D I S T A E G Y H Á Z

P É C S I K Ö R Z E T E

H Í R L E V É LXVII. évfolyam 2. szám 2013. február

„Vigyázz tehát, hogy a benned levő világosság sötét-séggé ne legyen.”

Lukács 11:35

2

É v i J e l i g e

„Nincs itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük.” Zsidókhoz írt levél 13.14.

E g y h á z u n k 2 0 1 3 . É v i J e l i g é j e :

„Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be Isten törvényét.” Galáciabeliekhez írt levél 6,2.

Te r v e z e t t f e b r u á r i p r o g r a m j a i n k :

• 2-án Pedagógus konferencia lesz a Kiscelli utcai egyházköz-pontban

• 11-17-ig Házasság hete• 17-én Bibliavasárnap. (Biblia kiadását támogatjuk a vasár-

napi adományokkal)• 20-23.Elöljárói Konferencia, Piliscsaba• 26-án, szombaton Támasz alapítvány hajléktalan szállóján

szolgálunk

R e n d s z e r e s p r o g r a m j a i n k :

Kedden 17 órakor bibliaórát tartunk HidasonSzerdán, Bicsérden 18 órakor házi istentisztelet lesz Csütörtökön 17 órakor házicsoport lesz (változó helyszínnel) Vasárnap 930 imaóra, és 1000 órakor istentisztelet van Pécsett,

1500 órakor Hidason.Első vasárnapokon Úrvacsorai istentisztelet van. Minden harmadik vasárnap Siklóson 1800 órakor istentisztele-tünk van

Az esetenkénti időpontváltozásokról lelkészünknél lehet érdeklődni.

M é d i a p r o g r a m o k

• Február 1-én pénteken rádiós félórára kerül sor, a megszokott időben: 13.30-tól a Kossuth Rádióban.

3

S z ü l e t é s n a p j u k a t e b b e n a h ó n a p b a n ü n n e p l i k :

Kőszegi Lászlóné Andrea . . . . . . . . . . . . . . . . 7-énCsonkáné Magyar Erika . . . . . . . . . . . . . . . . . 8-ánKerezsi Mihályné Nóra . . . . . . . . . . . . . . . . . 16-ánSzita Szabolcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17-énKőszegi László id. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22-énCsonka Fruzsina . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27-én

I n f o r m á c i ó :

Ismét eltelt egy év, és eljött az adóbevallások ideje. Köszönetet szeret-nénk mondani az elmúlt év elején az állam felé fizetett adójának felajánl-ható 1-1%-áért, melyet a Magyarországi Metodista Egyház (1025 személy

- 5.229.048,-Ft - ezek 2012. augusztusi feldolgozás szerint), illetve a Márta-Mária Alapítvány (518.315,-Ft.) javára rendelkezett. Nagy szükségünk van a szolgálat végzéséhez ezekre a felajánlásokra, köszönjük!

Idén is kérjük, segítse munkánkat a felajánlható 1-1%-kal, esetleg is-merősei figyelmét is felhívhatja erre, akik másoknak nem ajánlják fel!

Magyarországi Metodista Egyház technikai száma: 0073Az egyházunk öregek otthonát támogató

Márta-Mária Alapítvány adószáma: 19231945-1-17

É v e l e j i g o n d o l a t o k

Átléptük egy új esztendő küszöbét. Senki sincs közöttünk , aki tud-hatná, hogy mit hoz magával. Akár világviszonylatban, akár személyes életünkben gondolkodunk. Hogyan lesz tovább az egészségünkkel, a hi-vatásunkban, vagy pénzügyileg? A házasságunkban, a családban, a mun-kahelyünkön és a gyülekeztünkben? Mi lesz a gyermekekkel? Sok gondot cipelünk át magunkkal az új esztendőbe. Ily módon valóban félhet és szoronghat az ember. Talán te is így vagy ezzel? Ha így van, tegyük azt, amit a zsoltáríró, Dávid tett szorongattatásai között. Az egyedüli dolog, ami valóban segít:

„Istenem..., ha félek is benned bízom.” Zsoltár 56:2,4

4

Halottam egyszer egy kisfiú, Benny történetét: Egy égő hétvégi ház lapos tetejének szélén áll. Az ablakból lángnyelvek törnek elő. Mindenütt sűrű füst. Benny a füstben segítségért kiált. A füst miatt nem lát semmit. Ekkor hirtelen meghallja édesapja hangját: „Benny, itt vagyok, a papa.” Benny kiált: „Papa, segíts rajtam, úgy félek..” Az apa: „Ne félj, én itt va-gyok. Pontosan alattad állok. Ugorj, én elkaplak.” Benny kiált: „Hol vagy papa? Nem látlak.”Az apa válaszol: „Fiam, én viszont látlak téged. Ez elég, bízzál bennem, és ugorj most!” És Benny már ugrik is, és apja erős karjában köt ki. Milyen jó, hogy hallgatott az apjára. Nem látta az apját, az apja viszont látta őt. Megbízott benne. Ez volt a megmenekülésének feltétele.

Talán te is olyan körülményekkel küszködsz, amelyek az égő házhoz hasonlóak. Egyre jobban megközelít a nehézségek tüze. A kétkedés ne-hézfüstje úgy besűrűsödött, hogy nem sok reményt táplálsz az új eszten-dőre vonatkozóan. Lehet, hogy az idők folyamán a hited ellaposodott? Kétségek és bűnök emésztik bensődet? Vegyél új bátorságot! Épp most van a hitbéli újrakezdés lehetősége. Még ha semmit sem látsz, ami bátor-ságot nyújtana neked, ne feledd: Urad és Istened lát téged! És Ő szeret. Együtt érez veled, és segítségedre szeretne lenni szükségedben. Ő erős és hatalmas. Telve van megbocsátással és kegyelemmel! A mennyi Atya most is emlékeztetni szeretne az 5. Mózes 33:27-ben található ígéretére:

„... örökkévaló karjai tartanak!”Ez egy csodálatos kép! Te is beleugorhatsz erős megmentő karjaiba,

hogy biztosan felfogjon téged. Manfred Siebald egyik énekében ezt írja: „Milyen mélyre zuhanhatok, ha minden széthullik is? ...Soha mélyebbre, mint Isten karjaiba!” Ezért Istenedben és Megváltódban bízva bátran lépj át az új esztendőbe! Végy magadnak újra és újra időt, hogy olvasd Isten Igéjét, és mindenről beszélgess el az Úr Jézusoddal. Áldjon meg téged és szeretteidet. „Köszönöm Úr Jézus, hogy terheimmel együtt elhordozol engem. Én gyenge vagyok, de Te erős vagy! Most ismét van reményem! Ámen”

S t i f t u n g M i s s i o n w e r k W e r n e r H e u k e l b a c h D r e F r e u n d e s b r i e f 2 0 1 2 . d e c e m b e r -

F o r d í t o t t a S c h a u e r m a n n H e n r i k

5

R e g g e l i i m a

A kora reggeli imádság határozza meg a napunkat. Az eltékozolt idő, amit szégyellünk, a kísértések, amelyekben elbukunk, a munkánkkal kapcsolatos gyengeség és kedvetlenség, a gondolatainkban és a mások-kal való érintkezésben megmutatkozó rendetlenség és fegyelmezetlenség nagyon gyakran a reggeli imádság elhanyagolására vezethető vissza.

D i e t r i c h B o n h o e f f e r

J é z u s i m á d k o z o t t

Életünk nagy részében ugyanazokat a dolgokat tesszük. Felkelünk. Reggelit készítünk. Leadjuk a határidős feladatot. Pelenkát cserélünk. Kifizetjük a számlákat. Mindennapos rutin. Néha több küszködés, mint öröm.

Talán azt gondoltad, hogy a házasság egy életen át tartó randi? Vagy azt hitted, hogy a gyereknevelés olyan, mint a bébiszitterkedés? Azt gon-doltad, hogy a cég, ahol alkalmazásban állsz, kíváncsi lesz az összes ötle-tedre, amit az egyetemen kigondoltál? Közel sem. A mézes heteknek vége.

Azonban, éppen a megfelelő időben Isten feltűnik. A megfelelő módon megjelenik. Úgyhogy ne add fel. Ő túl okos ahhoz, hogy megfeledkezzen rólad, és túlságosan szeret ahhoz, hogy fájdalmat okozzon. Amikor nem látod Őt, bízz Benne.

Szóval, mit csinál Isten, mi-közben fájdalmakkal küszkö-dünk? A Márk 6:46 azt mondja, hogy „Jézus felment a hegyre imádkozni”. Imádkozott a ta-nítványaiért. Amikor azok ezt követően viharba kerültek, meg-hallotta a kiáltásukat, és a segít-ségükre sietett.

Most is éppen egy imát mond érted, amit a megfelelő időben Ő Maga fog megválaszolni.

„Jézus azonban örökké él, így örökké pap marad. Ezért minden időben meg tudja menteni azokat, akik az ő segítségével jönnek Istenhez. Hiszen

6

Jézus örökké él, és mindig segít nekünk, ha Istenhez jövünk, mert a mi érde-künkben emel szót Isten előtt. (Zsidók 7:24-25 – Egyszerű Fordítás)

M a x L u c a d o

M i é r t i m á d k o z o m

Hogy kapcsolatban maradjak VeledÉs halljam - ha hozzám szólsz - beszédedet.Ezért imádkozom.

Hogy termékeny legyen énbennem a csend,S a béke, amit szívemben teremt.Ezért imádkozom.

Hogy utamon - mit rendelsz - Istenem,Meg ne botoljak. Légy mindig velem.Ezért imádkozom.

Elfogy hitem a lépések között?A következőhöz is Te adj erőt! Ezért imádkozom.

Hogy tekintetem - mikor aggódom - Se vegyem le Rólad, Jézusom!Ezért imádkozom.

A veszélyben is, mint örök kincset,Őrizzem megváltó kegyelmedet!.Ezért imádkozom.

Ha messze küldesz, s ott kell szólanom:Üzeneted legyen az ajkamon. Ezért imádkozom.

7

Ha nem Te küldesz, s nem kell szólanom,Tudjak néma maradni, Jézusom!Ezért imádkozom.

Ahová küldesz, meglássam a bajt,Segítsek úgy, ahogy Szentlelked hajt,De nem magam akarata szerint, De úgy, hogy eszközöd legyek megint.Hogy meglássák: Nálad a hatalom!Azért imádkozom.

K o p j á r i n é H o r v á t h A r a n k a

N e a g g ó d j a t o k !

Az egyik reggeli áhítatban, amit a feleségemmel közösen tartunk ezt olvastuk:.

„Ne aggódjatok!A javak azt sugalmazzák az emberi szív felé, hogy biztonságot, gondta-

lanságot nyújtanak. Valójában azonban a gondok éppen velük kezdődnek. A szív, mely a javakhoz kötődik, a gondok fullasztó terhét is megkapja. A gondok megteremtik a kincseket, de a kincsek újabb gondokat eredményeznek. A javakkal akarjuk bebiztosítani életünket, azáltal akarunk gondtalanok lenni, hogy gondokat veszünk magunkra. Valójában azonban éppen az el-lentétét érjük el. Bilincsekkel igyekszünk magunkhoz kötni a javakat, hogy megtartsuk őket magunknak, de ezek a bilincsek újabb gondokat jelentenek.

A javakkal való visszaélés abban áll, hogy biztonságunk érdekében min-dennap szükségünk van rájuk. A gond mindig a holnap félelme. A javak a mához tartoznak. Éppen az tesz olyan bizonytalanná, hogy a holnap szá-mára akarom őket biztosítani. Elég minden napnak a maga baja (Máté 6,34.) Aki teljesen Isten kezébe tudja helyezni a holnapot, s ma azt fogad-ja el tőle, amire a mához van szüksége, csak az él igazi biztonságban. Ha naponta kapjuk, amire naponta szükségünk van, szabadok leszünk, a hol-nap gondja nem aggaszt már minket. A holnap gondolata kiszolgáltat a végtelen aggódásnak.” (Dietrich Bonhoeffer: Vademecum.)

Nagyon találónak éreztem az író gondolatait. Így az év elején milyen sokszor rohamoznak meg a gondolatok a holnap bizonytalansága miatt.

8

Milyen sokszor engedek annak a gondolatnak, hogy a holnap nyugalmát jó volna biztosítani! A közösségben megjelenő gondok nem mindig a ja-vakkal függnek össze, de az Ige tanácsa minden gondra egyformán jó megoldást nyújt. „Minden napnak elég a maga baja”. Meg kell tanulni, hogy a szív ne a gondokkal legyen tele, hanem Isten igéjével. Tudatosítani kell magamban, hogy minden Vele kezdet és Vele befejezet nap felkészít engem a holnapra, amelyért nem kell aggódnom. A ma az enyém a hol-nap még az Isten kezében van!

G y u r k ó J ó z s e f

Ő b e n n e v a n

KI fent leggazdagabb volt, lent Ő lett legszegényebb, hogy VELE gazdagodjunk: ŐBENNE van az élet.

F ü l e L a j o s

E - m a i l

Újabb levél jött tőle, harmincegynéhány év óta ki tudja, hányadik. A megszólítás mindig ugyanaz:”Caro fratello, Laci! - kedves Laci testvé-rem!” És a befejezés sem változott: „...tua sorella Elena - ...nővéred, Elena.” Azokat a perceket, melyek ezt a levél-özönt elindították, sohase fogom elfelejteni.

Kórustársaimmal és torinói ven-déglátóinkkal a Monte Bianco tö-vében , egy kis tisztáson álltunk, és elbűvölten néztük a tavaszi napfény-ben sziporkázó hegyóriást. Közel ötvenen lehettünk, de olyan csend volt, mintha templomban lettünk volna. Az autósztrádáról ideszűrődő halk morajban csak néha röppent fel egy-egy áhítattal elsuttogott szófosztál: „bellissimo...” „gyönyörű...”.

A csoporttól kissé távolabb, a tisztás szélén álltam, s mindenről meg-felejtkezve gyönyörködtem a látványban. A környező domboldalakon

9

virágban álltak a gyümölcsfák, fölöttük leírhatatlan, valószínűtlen fehér-ségben ragyogott a havas csúcs. Egy női hang szólalt meg mellettem:

„Che ne dice, Maestro? Magnifico!” „Valóban fenséges - válaszoltam még mindig a hegyet bámulva -, az ember fizikailag eltörpül előtte, lélekben meg a magasba emelkedik...” A szavamba vágott: „Ugye? És megsejt va-lamit a Teremtő Isten fenségéből...” Elhallgatott és fürkészve nézett rám: Vajon én is így gondolom-e? Gyanakvása érthető volt, végtére is én egy kommunista országból csöppentem ide. Tovább bámultam, és nem is annyira neki, mint inkább önmagamnak mondtam: „Milyen csodálatos lehet az Isten, ha már a keze műve is ilyen gyönyörű...” Nem tudom már, hogy erre mit mondott, de arra jól emlékszem, ami utána követke-zett. Lenyűgözve néztük a csodát, és egyszer csak... imádkozni kezdtünk. Először zsoltár-sorokat idéztünk fel emlékezetünk mélyéből, aztán a saját szavainkkal dicsőítettük a teremtés Urát.

Mielőtt visszamentünk a buszhoz, elém állt, és a világ legtermésze-tesebb hangján megkérdezte: „Ugye Maestro, mi testvérek vagyunk Krisztusban? Mert akkor... akár tegezhetjük is egymást...” Rábólintottam, ő meg a kezét nyújtotta: „Ciao, caro fratello Loci!” (Így, hogy Loci, mert a magyar a-hangzó egy olasz számára kimondhatatlan.)

Azóta mindössze négyszer találkoztunk, mindig csak rövid ideig. Nemrégiben megírtam neki e-mail címemet, és azt javasoltam, hogy használjuk fel ezt a technikai lehetőséget is kapcsolatunk ápolására. Válasza elgondolkoztatott: „Mi szükségünk van rá? Bennünket a világ-hálónál jobb szál köt össze: az imádság. Az Úr hálója tökéletesebb, mint az Internet. Mert ezen nem csak információkat küldhetünk egymásak, hanem annál sokkal fontosabb dolgokat is...”

D o b o s L á s z l ó „ L ó a t e m p l o m b a n ” c í m ű k ö n y v é b ő l

B í z d R á m a g a d

Bízd Rá magad, csak úgy, mint azelőtt!Újra kínál kegyelmet meg erőt. Életed a kezébe veszi Ő:KRISZTUSRA nézz! KRISZTUSBAN a jövő.

F ü l e L a j o s

10

V i l á g í t ó b o g á r

Világító bogár,picike fény az éjszakában,te szürke semmiség!Tudod-e, mennyitmondott az életed nekem?

Nem baj, ha szürke,kicsike, gyönge is az ember,csak lámpása legyen.Csak mondjon valamit az életeazoknak, kik az éjszakábanlehorgasztott fejjel vonulnaka halál völgyei felé,s nem olvassák fejük fölött réga csillagok üzenetét.Nem néznek föl már,csak lefelé a porba, sárba,de ott valami fényt,parányi csoda-fényt ha lelnek,talán felnéznek újra majda magasság lelket betöltőfényei felé.

F ü l e L a j o s

N e v e d d f e l a s é r t é s t

„Bölcs dolog, ha fékezed a haragod, és dicsőségedre válik, ha nem veszed fel a sértést.” (Példabeszédek 19,11 - Egyszerű Fordítás)

Egy alkalommal a kislányom, Alexandra, kint játszott az udvaron, mi-közben egy mondókát mondogatott:

„Gumiból vagyok, a ragasztó te vagy.Bármit mondasz, rólam lepattan, s rád ragad!” Először csak magamban kuncogtam, amikor meghallottam, de aztán

rájöttem, hogy mekkora igazságot rejt magában ez a régi angol mondóka.

11

Ha mi felnőttek komolyan vennénk a szavait, nagy szolgálatot tennénk magunknak.

Természetesen mindig meg kell fontolnunk az általunk tisztelt em-berek konstruktív kritikáját, azonban soha nem szabad hagynunk, hogy bárkinek a negatív szavai lerombolják a személyiségünket, vagy vissza-tartsanak attól, hogy használjuk az ajándékainkat és a tehetségünket. Ezért tanácsolja számunkra az Írás, hogy ne vegyük fel a sértést. Könnyű engednünk annak a kísértésnek, hogy a negatív és bántó megjegyzése-ken járassuk az agyunkat, újra és újra. Az emberi természetünk azt dik-tálja, hogy vagy mindenáron próbáljuk megmagyarázni a hallottakat, vagy mindenáron próbáljuk bebizonyítani, hogy egy szó sem igaz belőle. Viszont, ha abban szeretnénk járni, amit Isten megálmodott számunkra, akkor nem szabad hagynunk, hogy ezek a negatív szavak ránk tapadjanak.

Ne felejtsd el, csak azért, mert valaki kritizál, még nem biztos, hogy igaza is van. Az Efezusi levél arra tanít minket, hogy nem az emberek a valódi ellenségeink. Végső soron nem test és vér ellen harcolunk. Éppen ezért rabul kell ejtenünk minden gondolatot, és inkább azt kell a fejünk-ben forgatni, amit Isten mond.

Ha megbántottak, vagy negatív dolgokat mondtak rólad, és most eze-ken tépelődsz, akkor vedd fel a hit pajzsát a tépelődés helyett. Túl értékes, túl drága, túl becses vagy, és az Isten szerinti elhívásod túl fontos ahhoz, hogy megengedd magadnak, hogy mások negatív szavai hátráltassanak. Mindig emlékezz rá, hogy Isten örökkévaló szeretettel szeret téged. Igéje igaz és örökké megmarad, és azt mondja, hogy Isten elfogadott, értékes-nek tart, és igenis számítasz ebben az életben. Ne hagyd, hogy a negatív szavak határozzanak meg, hanem inkább engedd, hogy lepattanjanak ró-lad!

V i c t o r i a O s t e e n

V á l á s o k a f a c e b o o k m i a t t

A facebook összehoz embereket, de néha el is választja őket. Egyre gyakrabban játszik szerepet a válóokoknál ez a közösségi háló.

A brit „Divorce-Online.cu.uk” nevű válási weboldal legújabb közvé-lemény-kutatása szerint a 2011-ben beadott válókeresetek kereken egy-harmadánál a facebookra is történt utalás. A keresetek többek között a következő vádakat tartalmazták: illetlen üzenetek más nemű usereknek,

12

vagy ex-partnerektől érkező kétértelmű kommentálások. Olyan párok, akik a hamis feltételezéseket, gyanúsítgatásokat el akarják kerülni, jó, ha együttesen tartózkodnak a közösségi hálókban - szól a szakember tanácsa.

N e u e s L e b e n 4 / 2 0 1 2 / 5 7 . J G f o r d í t o t t a S c h a u e r m a n n H e n r i k .

Ú t o n h á t i z s á k k a l é s v á n d o r b o t t a l

Útközben mindkettőnek hasznát látjuk. A hátizsák „hordozza” a szük-séges kellékeket, nem felejtkezve meg az úti elemózsiáról sem. A ván-dorbotok tehermentesítik az izületeket. Biztonságot és tartást jelentenek számunkra.

Hátizsák és vándorbot nélkül kiszolgáltatottak lennénk az „elkövet-kezendő városokba” vezető úton. De testvéreink is azok lennének. Ily módon a hátizsák és vándorbot arra tanít minket, hogy ne csak szükségle-teinkre gondoljunk, hanem tartsuk szem előtt felebarátaink szükségleteit és problémáit is. Lehet, hogy az ő navigációs készüléke nem működik, lehet, hogy valahol elhagyta a térképet, elfogyott a vize, vagy szorít a ci-pője. Nem csak szeretetlen, hanem felelőtlen is lenne az a magatartás, ha csak önmagunkra koncentrálva mennénk tovább.

A keresztények felelőséget viselnek egymás iránt. Nem mindegy az, ha egy testvérünk csak ritkán jön már az istentiszteletre. Nem kell felügyel-nünk egymást, még kevésbé kioktató hangnemben érzékeltetni, hogy „hi-ányoljuk” őt. A tiszta szavaknak van ilyenkor helye. De „minden dolgotok szeretetben menjen végbe” (I. Kor. 16:14), hogy „alázattal különbnek tart-sátok egymást magatoknál” (Filipppi 2:3). „Mindenekelőtt az egymás iránti szeretet legyen kitartó bennetek, mert a szeretet sok bűnt elfedez.” (I. Péter 4:8)

Nagyon sok lehetőségünk van arra, hogy egymás felé, és főként azok felé, akik valamiben hiányt szenvednek, tisztelettel közeledjünk, velük tolakodás nélkül, természetes módon jót tegyünk. Ez magában foglalja a szükséges vizsgálódó megítélést, kifogásolást, figyelmeztetést és tapin-tatos útbaigazítást is. „Sőt buzdítsátok egymást minden egyes napon, amíg tart a ma, hogy meg ne keményedjék közületek valaki a bűn csábításától.” (Zsid. 3:13)

13

Tegyük fel azonban magunknak a kérdést: hogy reagálok én az inté-sekre? Talán szükséges, hogy letegyük érzékenységünket, és gondolkod-junk el a kritikán, hogy személyiségünkben és a hit terén növekedhessünk.

„És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok el-hívva az egy testben. És legyetek háládatosak. A Krisztus beszéde lakjék ben-netek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek. Amit pedig szóltok vagy cselekedtek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala.” (Kol. 3.15-17)

Z e i t m i t G o t t 2 0 1 3 / 1 . s z á m - F o r d í t o t t a S c h a u e r m a n n H e n r i k

B e s z é l g e t é s a h á z a s s á g h e t e 2 0 1 3 a r c a i v a l , V á r n a g y A n d r e á v a l é s F a r k a s Z s o l t t a l

Ha február, akkor házasság hete – hazánkban immár hagyomány, hogy Bálint-nap tájékán a különféle egyházi közösségek országszerte iz-galmas programok sorával készülnek, hogy a házasság intézményét nép-szerűsítsék az emberek között. Az is kezdetektől fogva szokás, hogy ennek a hétnek mindig van egy „házaspár arca” is – olyan valakik, akik hiteles, tanúságtevő életet élnek, s akik aktív tagjai egy-egy közösségnek. Ebben az évben a szervezők választása Várnagy Andreára és Farkas Zsoltra esett. A művészházaspár gyakran játszik négykezest. Ők választották az idei programsorozat szlogenjét: Egymásra hangolva. Sokat fogunk még róluk hallani, de addig is, ismerkedjenek meg velük egy korábban a Family magazinban megjelent cikk alapján.

Kéz a kézbenVariációk több témáraSajátos zenei missziót folytat a Várnagy Andrea – Farkas Zsolt zon-

goraművész házaspár, akik közel egy évtizede a színpadon is egy párt alkotnak. A hazai és külföldi fellépéseik mellett Zeneképzelet című négy-kezes koncertjeikkel járják az országot: zongoráznak kis falvak művelő-dési házaiban, iskolák tornatermeiben, muzsikálnak gyermek- és ifjúsági programokon.

14

Komolyzenével és verssel megszólítani a gyermekeket, fiatalokat – mostan-ság bátor vállalkozás.

Zsolt: A gyermekek még nagyon nyitottak, a zene, a ritmus szervesen tartozik a mindennapjaikhoz. Számos dallam észrevétlenül lopó-zik be az életükbe, mi pedig népszerű karakterdarabokat választunk, amelyek közel állnak az ő világukhoz. A koncerteken megszólítjuk a közönséget, bevonjuk a gyerekeket az előadásba, például felfedeztetjük velük egy-egy reklámfilm zenéjének vagy a telefon csengőhangjának az eredetét… Ezek a találkozások óriási erőt adnak számunkra. Fantasztikus, amikor a gyerekek szinte tombol-nak egy komolyzenei koncerten.

Andi: Sajnos a komolyzene ma nem tartozik a mindennapi kultúránk-hoz, kevesen járnak koncertre, vásárolnak lemezt. Ugyanakkor a hagyo-mányosan magas színvonalú hazai muzsikusképzés ontja a művészeket, akik mind ezen a szűk piacon szeretnének boldogulni. Amikor a fiatalok előtt lépünk fel, akkor tulajdonképpen a mi jövőbeli közönségünket ne-veljük a zene szeretetére.

Nem csupán a gyerekekhez szeretnének szólni, tavaly készítettek egy cédét felnőtteknek is. A Teremtés csodái Mózes első könyvét illusztrálja zenei da-rabokkal.

Zs.: Hálásak vagyunk, hogy Isten Igéjét így is közvetíthetjük. A négy-kezes darabokkal megpróbáltuk közel hozni az ember számára megfogha-tatlant, a teremtő akarat csodáját. Nagy örömünk az is, hogy egy új mű-fajban is kipróbálhattuk magunkat: nyolckezes koncerteken zongorázunk a Hegedűs házaspárral, ahol időnként arra is lehetőségünk adódik, hogy Isten végtelen kegyelméről szólhassunk.

A nagy kalandHarmóniáról árulkodik, ahogy egyszerre mozdulnak a pódiumon. Szinte

még levegőt is ugyanakkor vesznek. Mióta játszanak négykezeseket?Zs.: Másfél éves lehetett a középső gyermekünk, Lili, és Andinak több

év kihagyás után egyre jobban hiányzott a pódium. Egy alkalommal

15

meghívtak minket egy felújított kastély megnyitási ünnepségére, ott ját-szottunk először négykezest. Óriási sikere lett, éreztük, hogy folytatnunk kell.

Ezeket a darabokat nemcsak előadni, hanem próbálni is együtt kell. Mit csinálnak ilyenkor a gyerekekkel?

Zs.: Laura (Lala) és Lili hihetetlenül nyugodt, kiegyensúlyozott baba volt. Órákat játszottak mellettünk, sőt egy idő után észrevettük, hogy a hallott műveket dúdolják. Ez segített később a Zeneképzelet című le-mezeink anyagának válogatásában is, ők voltak a mi első rajongóink. Egyébként a CD-k rájuk is nagy hatással voltak: Lala az irodalom, a vers-mondás irányába, Lili pedig a zene felé indult.

A.: A koncertek alatt a nagyszülők vigyáztak rájuk, később pedig már örömmel jöttek meghallgatni bennünket. Lóci még csak 15 hóna-pos, rendkívül érdeklődő, örökmozgó kisfiú. Előfordult, hogy Bécsben a nővérei vigyáztak rá az öltözőben, amíg mi muzsikáltunk. Kedves él-ményünk, amikor az egyik bécsi előadásunk végén a két testvére kezét fogva hátul betotyogott. A közönség megfordult, és már nem is minket, hanem őket tapsolta meg. Valahogy így érezzük mi is: a legbüszkébbek rájuk vagyunk.

Önök előtt volt családi példa? Honnan indult a művészi pályájuk?A.: A szüleim nem arról álmodtak, hogy zongoraművész leszek, édes-

apám jogásznak szánt. A szombathelyi konzervatórium elvégzése után Győrbe jártam főiskolára, majd Münchenbe és Dortmundba zeneakadé-miára.

Zs.: Rólam viszonylag korán kiderült, hogy jó a hallásom, hatévesen kezdtem el zongorázni. Eleinte a szüleim noszogatására, később már saját magamtól is szívesen leültem gyakorolni. Tulajdonképpen nálunk sosem volt kérdés, hogy milyen hivatást válasszak. Én is Győrben végeztem a főiskolát és Münchenben a zeneakadémiát.

Hogyan találtak egymásra?A.: Romantikus, de igaz: szerelem volt első látásra. Egyszerre felvéte-

liztünk a főiskolára. Ekkor láttam először Zsoltot, és abban a pillanatban, amikor rám nézett, éreztem, hogy ő lesz a férjem.

Mikor kerültek ki Münchenbe?Zs.: Közvetlenül a főiskola elvégzése után, 1993-ban. Mindig vágytunk

arra, hogy tovább folytathassuk a tanulmányainkat, mégis váratlanul jött a lehetőség. Győrben koncertezett egy Németországban élő, magyar

16

zongoraművész, akitől a hangverseny után egy hirtelen ötlettől vezérel-ve megkérdeztük, hogy felvételizhetnénk-e az osztályába. Másnap meg-hallgatott bennünket, és biztatott, hogy jelentkezzünk. Mindkettőnket felvettek. A nyáron összeházasodtunk, szinte nyelvtudás nélkül vágtunk neki a nagyvilágnak.

A.: A sok gyakorlás mellett minden munkát el kellett vállalnunk, hogy meg tudjunk élni: Zsolt újságot hordott ki, konyhai kisegítőként dolgoz-tunk, én bébiszitter is voltam. Később bekerültünk a német zenei életbe, tanítványaink lettek, sokat koncerteztünk. Tanulmányaink végéhez kö-zeledve Zsoltnak állást is ajánlottak, azonban akkoriban Németországban magasra szökött a munkanélküliség, és nem lehetett munkavállalási en-gedélyt kapni, így hazaköltöztünk. Nagyon elkeseredtünk emiatt, de Isten akkor is munkálkodott az életünkben, bár mi még nem ismertük őt.

Közben házaspárként is összekovácsolódtak?A.: Sok magasságot és mélységet is meg kellett élnünk közösen, mire

rájöttünk, hogy ha a kérdéseinkre a választ rossz helyről várjuk, akkor az csak kudarcokhoz és fájdalomhoz vezet. Különös kiváltság számunkra, hogy Isten párhuzamosan munkálkodott mindkettőnk szívében.

Egymásra rakott kockákHogyan történt mindez?A.: Valamiféle Isten-tudatom mindig volt, katolikus családba szület-

tem. Tudtam, hogy valahol van Isten, és a magam módján imádkoztam is. Majd Lili születésekor a kórházban összebarátkoztam egy hívő anyukával, akiről kiderült, hogy a Nagyvárad téri református templom karnagya. Meg is hívott egy karácsonyi koncertre zongorakísérőnek. Isten már ek-kor csodálatosan rendezte az utamat. Varázslatos közösségbe kerültem, de istentiszteletekre még nem jártam. Isten folyamatosan munkálkodott a szívemben, többször megpróbált, mire rájöttem, hogy rajta kívül nincs más kapaszkodó. 2005 júniusában átadtam az életem irányítását neki.

...Életünk egyik legemlékezetesebb nyara lett ez: hajnalokig beszélget-tünk, újraértékeltük önmagunkat és a kapcsolatunkat. Soha nem éltem át úgy Brahms keringőit, mint ekkor, a Holdfény-esteken. Miközben ját-szottam, szinte a könnyeimet nyeltem. A közönség is megérezte, többen meghatódva köszönték meg az élményt.

Zs.: Nekem akkor még kőbevésett elveim voltak, úgy gondoltam, hogy nincs Isten. Ugyanakkor láttam a változást Andin, így én is eljá-

17

rogattam vele a templomba. Egy idő után úgy éreztem, tisztában vagyok mindennel, ami a megtéréshez kell, de valami mégis hiányzott. A választ a gyülekezeti héten kaptam meg. Az utolsó napon leültem a lelkészünk-kel, Sípos Ete Álmossal és Andival beszélgetni. Számomra az okozta a legnagyobb problémát, hogy nem tudtam Jézus kegyelmi ajándékát meg-érteni és elfogadni. Amikor Álmos bácsi felolvasta azt az igeverset, hogy

„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól” (1János 1,9), hirtelen megértettem mindent. Egészen drámai pillanat volt. Egyévi vívódásom zárult le vele.

A.: Katartikus eseménye volt ez az én életemnek is, ahogyan az erdő csendjében, a madarak éneke közepette együtt borultunk le Isten elé.

Milyen kézzelfogható változást hoztak ezek a döntések az életükben?A.: Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor Lócival leülünk építeni,

és csak úgy, találomra rakjuk egymásra a kockákat. Ő alig várja, hogy ledöntse és új sorrendben építse föl. Amint úgy ítéli meg, hogy így már jó lesz, láthatóan elégedetté válik. Hasonló történik velünk is, amikor hitre jutunk: a magunkkal hozott emberi tulajdonságaink ugyan meg-maradnak, de Isten Igéje megváltoztatja a dolgok fontossági sorrendjét, és minden a helyére kerül. Meggyőződésünk, hogy az emberi boldogságnak ez a kulcsa.

Zs.: A kimondott szavaknak mindig erejük van, így annak is, ha bo-csánatot tudunk kérni egymástól. A konfliktusaink kezelésében nagy sze-repe van a humornak is, hiszen egy-egy megmosolyogtató mondat köny-nyebbé teszi a mindennapi terhek cipelését. Baj, ha túlságosan komolyan vesszük, túl fontosnak tartjuk magunkat.

A muzsikálásukat is befolyásolta a szemléletváltásuk?A.: Nem szeretjük az öncélú, magamutogató koncerteket, Isten dicső-

ségét szeretnénk mindig közvetíteni. Szívesen játszunk harmóniát sugár-zó darabokat, hiszen ez hiányzik leginkább az emberek hétköznapjaiból. Megtérésünk előtt soha nem voltak olyan áldott, meghitt koncertjeink, mint azóta.

Gondolom, a három gyermek, az anyagiak megteremtése, a művészlét továbbra is hoz megoldandó kérdéseket.

Zs.: A koncertek szervezése, a lehetőségek keresése rengeteg energiát vesz el az alkotástól. Muszáj több lábon állnunk, a hazai és bécsi kon-certjeink mellett jelenleg három helyen is tanítok. Nagyon szeretem, de ez bizony fárasztó. Néha úgy érezzük, nincs lehetőségünk arra, hogy jól

18

sáfárkodjunk a talentumainkkal. Emberek által állított falakba ütközünk. A zenei életben sajnos mindig ugyanazok a nevek forognak, ők képviselik külföldön hazánkat, adják egymásnak a „pódiumkilincset”…

A.: Nemrégiben – Lóci születése után – Isten fizikai szenvedést is megengedett az életemben. Kétségbeesett, küzdelmes időszak volt. A sok fájdalom, könny és vívódás közepette ismét átéltük, hogy csak egymásra számíthatunk, és csak Istenben bízhatunk. Naponkénti valóság lett szá-munkra az ígérete:„Én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”

S z . K i s s M á r i a

S z á m í t s I s t e n á l d á s a i r a a z ú j e s z t e n d ő b e n

Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házá-ban lakom egész életemben. (Zsoltárok 23,6)

Valaki egyszer feltette a következő kérdést Albert Einsteinnek: „Az univerzum rejtélyeivel kapcsolatban, melyik kérdést tartja a legfontosabb-nak?” Einstein így válaszolt: „Vajon az univerzum barátságos hely vagy sem?”

Ez egy fontos kérdés, és egy keresztény számára könnyű a válasz. A vá-lasz így hangzik: A mi Istenünk barátságos Isten, és Ő a világmindenség szuverén Ura. Így, bárhol is vagyunk, bízhatunk Benne, hogy Ő mindent a javunkra munkál. Barátságos az univerzum? Nem számít. Isten, Aki az univerzumot uralja barátságos.

Nagyon fontos, hogyan gondolkodunk az életről. Az újévbe lépve, minden egyes szituációval úgy nézz szembe, hogy tudatában vagy Isten jóságának. Elhiszed a következő állítást? Isten veled van. Ahhoz, hogy a legjobbakat várjuk, meg kell gyökereznünk ebben az igazságban.

„Velem van az Úr” – mondja a zsoltáríró (Zsoltárok 118:6). Te is ezt mondod? Ha nincs teljes bizonyosságunk afelől, hogy Isten velünk van, akkor a körülmények úgy hányják-vetik az érzelmeinket és a cselekede-teinket, mint a tenger hullámai a parafa dugót. Azonban, ha szilárdan megállunk Isten jóságának a tényén, akkor nyugodtan mehetünk tovább egy jó végkifejlet reményében.

Akkor ez most azt jelenti, hogy mindig az lesz, amit akarunk? Egyáltalán nem. Viszont azt bizonyosan jelenti, hogy míg az ösvényünk

19

kanyargós ugyan, és olykor völgyeken vezet át, mégis egy jó hely felé ha-ladunk, mert Isten rendelte azt a helyet számunkra.

Az újévben is várd Isten áldásait. Minden jó dolog legyen emlékeztető arra, hogy Isten meg akar áldani. Vedd észre a kezét, és fülelj a hangjára a mindennapos apróságokban.

Istened egy jó Isten, és életed következő évének minden részletét ki-dolgozta már. Magasan áll a múltad, a jelened és a jövőd felett. Veled volt a múltadban. Veled van most is. És a jövődben vár, hogy odaérj és meg-mutathassa a csodálatos dolgokat, amiket eltervezett számodra!

S t e v e M c V e y

S z a v a i n k s z á m a d á s a

A kiejtett szó lehet kenyér is - kő is, ütés - simogatás... És a hallgatás lehet csend, amely zeng, de lehet mélyre rántó örvény! Törvény ellene nincsen:

rád és rám bízta Isten, hogy szöges szavakat fogunk-e korbácsba, vagy szívünket ötvözzük-e láncba? Abba, amely „tökéletesen összefog mindent” s érintésében érezzük Istent!

L u k á t s i V i l m a

H o n l a pAjánljuk a pécsi gyülekezet honlapját, korábbi hírlevelek is olvashatók ott,

egyéb információkkal, hírekkel és képekkel. Címe: http://pecs.metodista.hu A honlapra, vagy a hírlevélbe küldendő anyagot a schauermannok@gmail.com email címre lehet eljuttatni.

Tá m o g a t á sAmennyiben adományával támogatni szeretné a Magyarországi

Metodista Egyház Pécsi Gyülekezetét, ezen a számlaszámon megteheti:10402427-50485348-54531009

20

Karácsonyi játszóház

Ünnepi istentisztelet karácsonykor - zenélő, éneklő gyermekek