TÁMOP - 2.3.2-09/1 MŰHELYTANULMÁNYOK

T/3

Hárs Ágnes

Atipikus foglalkoztatási formák nemzetközi

összehasonlítása statisztikák alapján

2010 November

Atipikus foglalkoztatási formák nemzetközi összehasonlítása

statisztikák alapján

Hárs Ágnes

Budapest

2010 november

2

1 Atipikus foglalkoztatás - fogalmak és adatforrások .........................................................3

1.1 Kit tekinthetünk atipikus foglalkoztatottnak? ...........................................................3

1.2 Adatforrások ...........................................................................................................4

1.3 Az elemzés módszere ..............................................................................................5

2 Atipikus formában foglalkoztatottak számának és arányának alakulása ...........................6

2.1 Alkalmazottként és nem alkalmazottként foglalkoztatottak......................................6

2.2 Folyamatos vagy határozott id re szóló foglalkoztatás .......................................... 12

2.3 Részmunkaid ben foglalkoztatottak ...................................................................... 17

3 Atipikus formában foglalkoztatottak szerkezete ............................................................ 23

3.1 Határozott idej szerz dés id tartama ................................................................... 23

3.2 A teljes és a részmunkaid hossza ......................................................................... 24

3.3 Önként és kényszer en vállalt részmunkaid s munka ............................................ 25

3.4 A halmozottan atipikus munka – a részmunkaid ben végzett atipikus munka ........ 27

3.5 Az otthonról végzett munka aránya ....................................................................... 30

4 Atipikus foglalkoztatás és a foglalkoztatás szintje ......................................................... 31

Hivatkozott irodalom ............................................................................................................ 35

Ábrák és táblázatok jegyzéke ................................................................................................ 36

Mellékletek .......................................................................................................................... 37

3

A szokásos formák mellett az ezekt l eltér , folyamatosan változó és b vül foglalkozási viszonyok és fajták mind teljesebb körére is kiterjednek a munkaer -piaci vizsgálatok, számbavéve, hogy melyek azok a foglalkoztatási formák, melyek a szokásostól eltérnek, és ebben az egyszer , tautologikus értelemben atipikusnak tekinthet ek. A tanulmányban az atipikus foglalkoztatási formákat és annak alakulását nemzetközi összehasonlításban a rendelkezésre álló és fellelhet statisztikák alapján vizsgáljuk. A tanulmány els része az atipikus foglalkoztatás fogalmát és a leíráshoz használható adatforrásokat tekinti át. A második részben az atipikus formában foglalkoztatottak számának és arányának alakulását elemezzük, majd a harmadik rész az atipikus formában foglalkoztatottak szerkezetét vizsgálja a statisztika korlátozott eszközeivel. Végül az atipikus foglalkoztatás egyes formái és a foglalkoztatás aránya közötti összefüggésekr l teszünk néhány továbbgondolandó megállapítást.

1 Atipikus foglalkoztatás - fogalmak és adatforrások

Az atipikus foglalkoztatási formák nemzetközi összehasonlítást nehezíti, hogy az atipikus fogalom használata, a fogalmak megnevezése és tartalma földrajzi régiónként nagyon eltér lehet. Az egyes országok munkaer piacának a hagyománya, szerkezete, az általánosabb környezeti és szabályozási feltételek alapján (pl. társadalombiztosítási rendszerek, munkaügyi kapcsolatok rendszere, stb.) nagyon eltér definíciók fogalmazódnak meg.

1.1 Kit tekinthetünk atipikus foglalkoztatottnak?

Atipikusnak tekintjük a munkavégzésnek mindazokat a formáit, amelyek eltérnek a szokásostól. Szokásosnak a teljes munkaid s, határozatlan id re szóló munkaviszonyban történ alkalmazást tekintik szokásosan az ezzel foglalkozó leírások, miközben úgy t nik, az atipikus foglalkoztatás szerepe, aránya és formája folyamatosan változik és alakul.1

A tipikus foglalkoztatás alapvet formái eltérnek az egyes földrajzi régiókat jellemz munkaer -piaci hagyományok és kialakult munkaszervezetek, rendszerek szerint. A munkaer piacot meghatározó fontos intézményi eltérések befolyásolják az atipikusnak tekintett formák alakulását és fontosak az összehasonlításkor. Európa egyes régiói vagy az USA és Európa munkaer piaca jelent sen eltér egymástól. Az amerikai rendszert a munkások nagyfokú mobilitása és a munkahelyek alacsonyabb védettsége jellemzi, szemben az európai vagy akár a japán rendszerrel, ahol a hagyományos formában foglalkoztatott munkaer mobilitása alacsony, a munkahelyeket munkaszerz dések és kollektív jogok védik. Az atipikus formák jelenléte és aránya függ a tipikus munkahelyek és a munkaer piac sajátosságaitól.

1 Az atipikus foglalkoztatás nemzetközi összehasonlításának módszertani nehézségeit vizsgálva Kazuya (2005)

úgy találja, hogy nem érdemes szigorú és általános definíciót találni az atipikus foglalkozásokra, hiszen országonként régiónként és a definíció mögötti megközelítést l, szemlélett l függ en az nagyon eltér lehet. Atipikus tehát, ami nem tipikus vagy szokásos. Capelli (1999) tanulmányára és történeti példákra hivatkozva hangsúlyozza azonban, hogy amit ma szokásosnak tekintünk, az alig száz éve atipikus foglalkozás lehetett, a vállalkozó vagy a szabadfoglalkozású szellemi foglalkozás szokásos és elterjedt volt. A hetvenes évek bels munkaer piacáról és a szekunder és foglalkozatásról szóló vizsgálatai Doeringer-Piore (1971) nyomán majd a nyolcvanas és kilencvenes évek foglalkoztatásban tapasztalt változásainak a hatására élénk vita folyt a munkaer piachoz szorosan és lazábban köt dolgozókról, a rugalmas munkaid l és a határozatlan id re szóló foglalkoztatás rugalmatlanságáról és alkalmazkodási nehézségeir l, a munka változó formáiról. Ugyanakkor a munkaer piachoz lazábban köt foglalkoztatottak munkahelyi biztonságát és alacsonyabb béreit és juttatásait vizsgálva a rugalmasság hátrányait vizsgálták más kutatások. A hazai irodalomban ekkor jelentek meg írások a munka változó formáiról, és hasonló definíciót követve értelmezték az atipikus foglalkoztatást, mint a szokásostól eltér t, ld. pl. Frey (2000), Laky 1998, Riemler (1999)

4

Az atipikus foglalkoztatás nemzetközi statisztikai összehasonlításához mindenekel tt a rendelkezésre álló adatforrásokat kellett áttekinteni és azonosítani. Az atipikus foglalkoztatás legáltalánosabb formái követhet ek megbízhatóan nyomon a nemzetközi összehasonlításra alkalmas statisztikákkal, miközben fontos változatok maradnak a statisztikákon kívül.

Ezek alapján a következ kategóriákat fogjuk vizsgálni. Az alkalmazásban állókat és a nem alkalmazottként foglalkoztatottakat, az utóbbiak csoportja az atipikus foglalkoztatás egyszer definíciója szerint az atipikus foglalkoztatottak körébe tartozik. Akik nem alkalmazottak, akik tehát az atipikus foglalkoztatottak körébe és így a vizsgálatba tartoznak, lehetnek:

o a vállalkozási formában önfoglalkoztatók, akik között megkülönböztet a statisztika egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozások alkalmazottait, esetleg a szövetkezeti tagok,

o valamint segít családtagok. A határozatlan és a határozott id re szóló munkaszerz déssel foglalkoztatottakat is megkülönböztetjük, és az utóbbiak az atipikus foglalkoztatottak részét alkotják.

A munkavégzés ideje szerint megkülönböztetve a teljes és a részmunkaid s foglalkoztatottakat, a részmunkaid s foglalkoztatottak az atipikus foglalkoztatottak jelent s csoportját adják.

A fentiek mellett kerestük, van-e megbízható statisztika arra, kiket foglalkoztatnak alkalmi munkásként, napszámosként, bedolgozóként vagy támogatott munkaviszonyban közhasznú, közcélú munkásként, stb. Ilyen nemzetközi összehasonlításra alkalmas, hosszabb rövidebb id sorokat tartalmazó statisztikákat nem találtunk, vagy azok nem bizonyultak összehasonlíthatónak, ezekre célzott vizsgálatok elérthet k, vagy lefolytathatóak, de id sorok nem, ezért ezeket a továbbiakban, az elemzésben nem vizsgáljuk. Az atipikus munkafajták között szokás említeni a szokásostól eltér munkarendben végzett munkát, így a kötött, rugalmas vagy kötetlen munkaid ben dolgozókat, a távmunkában foglalkoztatottakat és további foglalkoztatási formákat. Az ezekre vonatkozó statisztikák módszertani bizonytalansága miatt a vizsgálatból ezeket is kihagytuk. Hiányosnak bizonyultak a munkaer -kölcsönz kön keresztül foglalkoztatottakra vonatkozó statisztikák is.

Vizsgáljuk tehát a továbbiakban a foglalkoztatás státuszát, a munkaviszony jellegét, azt, hogy az milyen munkaszerz désen alapul, határozatlan idej , illetve meghatározott id re szól-e, és milyen hosszú ideig tartó megbízási szerz déssel végzik azt, jellemz -e a munkavégzés ideje, a munkát teljes, vagy részmunkaid ben végzik-e, mennyi a ledolgozott munkaid . Vizsgáljuk, hogy mindezekr l az atipikusnak nevezett foglalkoztatási formákról milyen további sajátosságok mondhatók el.

Az atipikus munkák halmozódhatnak, s t feltételezzük, hogy halmozódnak is, de ezeket a dimenziókat a statisztikai leíró módszerrel csak korlátozottan tudjuk vizsgálni, s azt is, hogy az egyes formák hogyan változnak az egyén életpályájában. Korlátozottan tudjuk vizsgálni, hogy a foglalkoztatás általános szintje és az atipikus foglalkozások elterjedtsége milyen összefüggést mutat, és az egyes atipikus foglalkoztatási formák szerint van-e különbség, hozzájárul-e az atipikus foglalkoztatás a foglalkozás b vüléséhez.

1.2 Adatforrások

Az elemzéshez az EUROSTAT, az OECD és az ILO online adatbázisából származó adatokat használunk, ezekb l képezünk összehasonlítható statisztikákat. Az EUROSTAT statisztikái f leg az EU országokra vonatkoznak, az OECD a fejlett országok el bbivel nem azonos körér l szolgál adatokkal, ebben az új EU országok egy része nem szerepel az OECD statisztikákban. Az ILO adatforrása vizsgálódásunk számára sz kebb, de pontosan részletezett és elemezhet adatokat tesz elérhet vé, az országok széles körér l. Az adatokat hosszú id sorba rendezve gy jtöttük, ahol ez lehetséges volt, 1990-t l kezd en. Az adatok között

5

vannak átfedések, és egybeesések, azok ki is egészítik egymást, a három adatforrás adatai alapján így egységes elemzést készíthetünk. A statisztikák rendszerint éves adatok és a statisztikai népességre vonatkoznak. Az EUROSTAT adatok egy része az EU LFS online módon elérhet adatbázisából származik, ezek negyedéves bontásban állnak rendelkezésre, és a vizsgálatban néhány, egyéb statisztikában nem szerepl dimenzió statisztikai elemzésére is lehet séget adtak. Az egyes atipikus foglalkozások megnevezése és értelme, tartalma is eltér országok és a statisztikai adatforrások szerint, mindenekel tt az Európában vagy Amerikában használt fogalmak térnek el, és gyakran az egyes statisztikák terminológiája is2.

1.3 Az elemzés módszere

Az atipikus foglalkoztatás nemzetközi összehasonlítására egyszer statisztikai eszközöket használunk, a hosszú id sorok segítségével vizsgáljuk a foglalkozás alakulását és az országok közötti arányokat.

Az elemzés során azzal a feltételezéssel élünk, hogy lényegesen eltér az atipikus foglalkoztatottság szintje és szerkezete földrajzi régiók szerint, és ezt a különbséget a hagyomány, a gazdasági környezet és a foglalkoztatás szabályai együttesen magyarázzák, ezért az atipikusnak tekinthet foglalkoztatási formák arányát és trendjét földrajzi régiók szerint mutatjuk be. Vizsgáljuk az egyszer statisztikai leírás és ábrázolás eszközével, hogy az atipikus formák és trendek milyen mértékben térnek el egymástól régiónként. Megkülönböztetjük az észak-, nyugat-, dél- és kelet-európai régió országait és néhány Európán kívüli fejlett országot is vizsgálunk. Az európai országok csoportosításához konvencionális módon a földrajzi megkülönböztetést használjuk. A csoportosítás mögött lényegében az a leegyszer sít feltételezés rejlik, hogy az európai országok gazdasági, fejlettségbeni, történeti és intézményi eltéréseiben a földrajzi régiók szerinti különbségek fontosak.3 Kazuya (2005) hangsúlyozza az angolszász országok (USA, UK) hasonlatosságát a hagyományos foglalkozási modellben és az eltérést az európai kontinentális modellt l vagy Japántól. 4

Fontos az eltér régiók vizsgálata és az összehasonlításhoz annak szem el tt tartása, hogy a régiók különbségeit mi magyarázhatja az atipikus munkavégzés szempontjából. Számos vizsgálat az amerikai munkaer piacot elemzi, ami nagyon eltér az európaitól, nincs kötelez védelem sem a munkaid sem a munkavédelem szempontjából és nincsen kötelez társadalombiztosítás sem.

Edwards & Grobar (2001) empirikus elemzésben a CPS adatok és annak ad hoc kérdésblokkja alapján vizsgálta Kaliforniában az alternatív (atipikus) és az alkalmi foglalkoztatást (contingent employment). Az elemzés el tt a szerz k részletesen – és számunkra külön is tanulságul – vizsgálták az atipikus foglalkoztatási forma sajátosságait. „Az alkalmi munka nem triviális dolog az USA-ban, ahol a szabad foglalkoztatásnak (employment at will) messzire nyúló hagyománya van, ahol nincsenek nyilvánvaló korlátozások a rövididej szerz dések esetén, és ahol a munkáltató a jog szerint nem köteles elbocsátás esetén végkielégítést fizetni. Európában […] a munkavédelmi törvények explicit különbséget eredményeznek a rövid és a hosszú idej szerz dések között. Valójában a munkaszerz dések hosszú

2 Az adatforrások áttekintését az 1. melléklet tartalmazza. 3 Az atipikus munkákat is figyelembe véve klasztereket vizsgál például a munka min sége szerint az

Employment.. (2008) 4. fejezetének a tanulmánya Davoine et al. (2008) alapján. Az országcsoportok dimenziónként változnak, és nem azonosítható egyértelm en néhány nyugat-és észak-európai ország helye. Ez meger síti a hagyományos földrajzi csoportosítás helytállóságát.

4 Kazuya (2005) elemzésében áttekintést mutat be az egyes fejlett országok hagyományos foglalkoztatásának sajátosságairól. Ezek az eltér sajátosságok meghatározzák a nyugat-európai (francia), angol-szász (észak-amerikai és angol) és a japán foglalkoztatás és az atipikus foglalkoztatás sajátosságait

6

id re szólnak, és elbocsátáskor végkielégítés jár, hacsak err l másképpen nem rendelkeznek. A rövid id re szóló munkaszerz dések, melyek nem járnak végkielégítéssel, nem könnyen hosszabbíthatóak. Következésképpen, Európában és a legtöbb országban a rövid idej szerz déseket explicit módon külön határozzák, mint rövid idej t. Az USA-ban viszont az alkalmi foglalkoztatás fogalma szerint a dolgozó vélekedését l függ, hogy meghosszabbítják-e a munkaszerz dését, és [a surveybe] egy külön kérdésblokkot szerkesztettek ennek a mérésére.” (p. 17)

Megkülönböztetjük tehát az elemzésben Európa északi, nyugati és déli országait

(utóbbiba sorolva Ciprust és Máltát is) és a kelet-európai országok közül az EU8+2 új tagját, és néhány Európán kívüli fejlett ország adatait és trendjét is. Az utóbbiak kontrollt és valamiféle referenciapontot jelentenek az európai országok vizsgálatához.

2 Atipikus formában foglalkoztatottak számának és arányának alakulása

Atipikus foglalkoztatásnak tekintünk tehát, az eddigiek alapján, a szokásostól eltér minden foglalkoztatási formát. Szokásos vagy tipikus: a teljes munkaid ben, határozatlan ideig tartó munkaszerz déssel történ alkalmazás. Az elemzés lényegében a definícióban foglalt három kategória alapján vizsgálja az atipikus foglalkoztatást. El ször a hagyományos munkaviszonyban, alkalmazottként és attól eltér formában dolgozókat vizsgáljuk, majd a határozott munkaszerz déssel, végül a részmunkaid ben foglalkoztatottakat.

Az elemzésekben egyrészt arányokat vizsgálunk, az egyes országokat egy évben jellemz adatok alapján. A keresztmetszeti adatokat 2008-ra vizsgáljuk. Az országok egy részében ugyanis – vélhet en a válság hatására – kés bb a trendekben változások történtek, ami az atipikus foglalkoztatás egy részének a visszaesését, másutt gyors növekedését eredményezte, és az egyes országokban alkalmazott gyakorlat is eltért., ami az arányok bemutatását torzíthatja.5 Az atipikus foglalkoztatásban régiók szerint vizsgált arányok mellet azt is megnéztük, hogy az egyes atipikus foglalkoztatási formákban milyen változások, érzékelhet és láthatóak, kimutathatóak-e egyértelm trendek.

2.1 Alkalmazottként és nem alkalmazottként foglalkoztatottak

A foglalkoztatottak meghatározó többsége bérb l és fizetésb l él alkalmazott, biztos munkaer -piaci státusszal. A munkaer -piaci státuszuk szerint lazábban kapcsolódnak a munkaer piachoz az önfoglalkoztatók. A statisztikai adatgy jtések megkülönböztetik az egyéni vállalkozókat és társas vállalkozások tagjait, valamint a szövetkezeti tagokat, ket sorolják az önfoglalkoztatók közé, s emellett megkülönböztetik a segít családtagokat, akiknek a munkaer -piaci védettsége, kötöttsége még gyengébb.6

A statisztikák alapján azt látjuk, hogy a foglalkoztatottak többsége alkalmazott, a nem alkalmazott munkaer -piaci státuszok aránya jelent s eltéréseket mutat régiók szerint, és nagyon jelent s nemek szerint is. Ezt mutatja az 1. ábra. (Az arányokat a tipikus alkalmazott státuszra mutatjuk be, értelemszer en ennek komplementere az atipikus státuszok összessége.)

Az alkalmazottak aránya az országok többségében a 85-90% közötti sávba esik. Ennél is magasabb az alkalmazottak aránya mindenekel tt a skandináv országokban, Finnország kivételével. Nyugat-Európában Luxemburgban hasonlóan magas az arány, Kelet-Európában a balti országokban, és az Európán kívüli fejlett országok közül az USA-ban. 5 A trendek válság id szakra utaló változásait az összehasonlításban nem elemezzük, esetenként nehezen

értelmezhet ek és magyarázhatóak, erre további vizsgálat alapján lehet mód. 6 Az ILO statisztikák külön feltüntetik a kiszolgáltatott, sérülékeny helyzet (vulnerable) foglalkoztatottakat: ide

a társas vállalkozások, illetve a szövetkezetek tagjait, valamint a segít családtagokat sorolják.

7

Alacsonyabb az alkalmazottak aránya a mediterrán országokban (Málta kivételével), Nyugat-Európában Írországban és Svájcban, Kelet-Európában Lengyelországban és Romániában, és Csehországban is valamivel elmarad az alkalmazottak aránya a 85%-tól. A nem európai fejlett országok közül Kanadában és Új-Zélandon alacsonyabb az alkalmazottak aránya a foglalkoztatottakon belül.7

1. ábra Alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottból, összesen, 2008, %

Aus ztria

Franciao.Németo.

Írors z.

Luxemburg

Svájc

Dánia

Finno.

Norvégia

SzlovéniaCs eho.

Lengyelo.

És zto.Letto.Litvánia

RomániaGörögo.

Portugália

Spanyolo .Ciprus

MáltaKanada

USA

Ausztrália

Új-Zéland

JapánBelgiumHollandia

Svédo.

SzlovákiaMagyaro.Bulgária

Olaszo.

Izrael

60

65

70

75

80

85

90

95

100

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

Forrás: ILO KILM Employment Status

A n k nagyobb arányban dolgoznak alkalmazottként, mint a férfiak, ezt a 2. ábra két panelja mutatja be. Az arányok azonban összességében nagyon hasonlóak az egyes országokban szokásos gyakorlathoz, azaz az 1. ábrán bemutatott sorrendhez..

2. ábra Alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottból, férfiak és n k, 2008, %

férfiak k

AusztriaBelgium

Franciao.

Írorsz.

Luxemburg

Dánia

Finno. Svédo.

Norvégia

Cseho.Szlovákia

Lengyelo.

Észto.Letto.Litvánia

Románia

Görögo.

Olaszo.

Portugália

Spanyolo.

MáltaKanada

USA

Ausztrália

Új-Zéland

Izrael

Németo.Hollandia

SvájcSzlovénia Magyaro.Bulgária

Ciprus

Japán

60

65

70

75

80

85

90

95

100

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

Franciao.Németo.

Luxemburg

Svájc

Finno. Svédo.

Szlovákia

Lengyelo.

Görögo.

Olaszo.

Portugália

Spanyolo.

Málta

Kanada

USA

Ausztrália

Új-ZélandAus ztriaBelgium

Írors z.Hollandia

DániaNorvégia

Szlovénia

Cseho.Magyaro.

Észto.Letto.

Litvánia

Románia

BulgáriaCiprus

Izrael

Japán

60

65

70

75

80

85

90

95

100

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

Forrás: ILO KILM Employment Status

Az láttuk tehát, hogy a férfiak körében magasabb azok aránya, akik nem alkalmazottként foglalkoztatottak, mint a n knél, jellemz en különösen magas az arányuk a dél-európai országokban és néhány kelet-európai országban, így Lengyelországban vagy Romániában. Összességében is azt látjuk, hogy az országok nagy részében számottev a nem hagyományos alkalmazottként – ebben az értelemben tehát atipikus formában – foglalkoztatottak aránya. 7 Az európai országokhoz képest az Európán kívüli fejlett országokban – az USA kivételével – alacsonyabb az

alkalmazottak aránya. Ez szorosan összefügg az amerikai munkaer piac európaitól és más országoktól is nagyon eltér jellegével, ahol nincs a dolgozóknak olyan védelme, ami az alkalmazást különösképpen rugalmatlanná tenné. (vö. Edwards & Grobar 2001)

8

A nem alkalmazottak meghatározó többsége önfoglalkoztató, részben egyéni vállalkozó, részben társas vállalkozás tagja.8 A munkaer piachoz lazábban kapcsolódnak a segít családtagként foglalkoztatottak, arányuk általában alacsony.9 Ezeknek az atipikusnak tekintett foglalkozási státuszoknak a jelent sége, aránya a foglalkoztatottak között ország csoportok szerint karakteresen eltér . Ezt a 3. ábra mutatja be. Az önfoglalkoztatók aránya az országok többségében a foglalkoztatottak 10-15%-a, néhány országban ennél lényegesen magasabb (s komplementere az alkalmazotti foglalkoztatottak arányának). A segít családtagként dolgozók aránya az országok többségében alacsony, az összes foglalkoztatott 2%-át sem éri el. Kivételt jelent a mediterrán országok közül Görögország, a kelet-európai országok közül Lengyelország, Szlovénia, és Románia, az Európán kívüli országok közül pedig Japán. Az arány ezekben az országokban is viszonylag szerény, az egyetlen kivételt Románia jelenti, ahol – a statisztikai adatok szerint – a foglalkoztatottak 12%-át az önfoglalkoztatók adják.10

3. ábra Atipikus foglalkoztatottak aránya foglalkozási státusz alapján az összes foglalkoztatottból, összesen, 2008, %

önfoglalkoztatók segít családtagok

AusztriaBelgium

Írors z.

LuxemburgDániaSvédo. Szlovénia

Cs eho.SzlovákiaMagyaro.

Lengyelo.

Észto.Letto.

Románia

Görögo.

Portugália

Ciprus

Málta

USA

Ausztrália

Új-Zéland

JapánNémeto.Hollandia Svájc

Norvégia

LitvániaBulgária

Olaszo.

Kanada

Izrael

0

5

10

15

20

25

30

35

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

Ausztria

Franciao. Svédo.

Szlovénia

Cs eho.Szlovákia

Letto.

Románia

Görögo.

Olaszo.Portugália Új-Zéland

Japán

BelgiumNémeto.Írorsz.

LuxemburgHollandia

Svájc

DániaFinno. Norvégia Magyaro.

Lengyelo.

És zto.

LitvániaBulgáriaSpanyolo.

Ciprus

KanadaUSA

Aus ztráliaIzrael0

2

4

6

8

10

12

14

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

Forrás: ILO KILM Employment Status

Az önfoglalkoztatók kisebb része egyéni vállalkozó, nagyobb részük társas vállalkozás tagja, az arányokat a 4. ábra mutatja.11 Az egyéni vállalkozók aránya, érthet módon, azokban az országokban jelent sebb, ahol egyébként az atipikus formában foglalkoztatás jelent s, de az egyéni vállalkozások mégsem esnek egészen egybe a korábban látottakkal. A mediterrán országokban magas az egyéni vállalkozók aránya. Kelet-Európában eltér a kép, itt nem esik egybe az atipikus foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók aránya. Magyarországon viszonylag magas, a kelet-európai országok közül a legmagasabb, az egyéni vállalkozók aránya, miközben összességében Magyarországon a munkaer -piaci státusz szerint atipikus 8 Emellett lehetnek szövetkezeti tagok is, de ezt nagyon kevés ország statisztikájában tüntették fel, és ott is

nagyon alacsony volt az arány, így ennek a bemutatásától eltekintünk. 9 Érdemes megemlíteni, hogy a munkaer piacon kiszolgáltatott helyzetben lév k (vulnerable) csoportjához

tartozónak tekinti és külön publikálja az atipikus foglalkoztatottak közül a társas vállalkozások tagjait, a szövetkezetek tagjait és a segít családtagokat az ILO KILM statisztika.

10 Az egyes munkaer -piaci státusokban foglalkoztatottak megkülönböztetését és figyelembevételét, a statisztikai adatok pontos elemzésének a fontosságát igazolja vissza Brown et al (2006), hangsúlyozva, hogy a szokásos munkaer statisztikák a rendszerváltó országokban nem mindig tükrözik a tényleges folyamatokat. A vizsgált foglalkoztatási ráták egyes országokban különösen érzékenyek arra, hogy a segít családtagokat vagy a reményvesztetteket figyelembe veszik-e. Három országot (Oroszországot, Romániát és Észtországot) vizsgáltak, és lényeges különbségeket igazolnak a foglalkoztatási és a munkanélküliségi rátában a definíció pontosabb, árnyaltabb megfogalmazásával.

11 Mint a korábbi lábjegyzetben erre utaltunk, a munkaer -piaci stabilitás szempontjából eltér az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tagjának a helyzete, az ILO KILM kategorizálása szerint is csak az utóbbiak tartoznak a kiszolgáltatott helyzet ek csoportjába.

9

foglalkoztattak aránya nem nagyon magas. Románia viszont egyértelm en kilóg a képb l, itt az egyéni vállalkozók aránya a statisztika szerint határozottan alacsony, miközben az atipikus foglalkoztatottak aránya munkaer -piaci státusz szerint itt nagyon magasnak mutatkozott, mint láttuk a segít családtagok kiugró arányával magyarázhatóan.

Összességében az atipikus foglalkoztatottak kicsi szegmense az egyéni vállalkozóké, arányuk 2-6% között van az országok többségében. A társas vállalkozások tagjai a foglalkoztatottak magasabb arányát képviselik, kiugróan magas a társas vállalkozásban foglalkoztatottak aránya, ahol egyébként az atipikus foglakoztatás magas; ez a forma általában a legnagyobb arányú, így meghatározó atipikus foglalkoztatási forma.

4. ábra Önfoglalkoztatók f bb csoportjainak aránya az összes foglalkoztatottból, összesen, 2008, %

egyéni vállalkozók társas vállalatok tagjai

Belgium

Írors z.

Luxemburg

Hollandia

Svájc

Norvégia

Magyaro.

Lengyelo.

LitvániaRománia

Görögo.

Olaszo.

Portugália

Málta

Ausztrália

Új-Zéland

IzraelAusztriaNémeto.

DániaFinno. Svédo.

SzlovéniaCseho.

SzlovákiaÉszto.Letto.

Bulgária

Spanyolo.Ciprus

Kanada

Japán

0

2

4

6

8

10

12

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

Ausztria

Írors z.

Luxemburg

SvájcSvédo.Norvégia

Szlovénia

Cs eho.Szlovákia

Lengyelo.

Észto.Letto.

Litvánia

RomániaGörögo.

Olaszo.Portugália

Spanyolo.Ciprus

Málta Ausztrália

IzraelBelgium

Németo.

Hollandia

Dánia

Magyaro.Bulgária

KanadaÚj-Zéland

Japán

0

5

10

15

20

25

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

Forrás: ILO KILM Employment Status

Nemek szerint jelentékeny a különbség. Az önfoglalkoztatók aránya a férfiak között minden országban magasabb, mint a n ké. A n k 5-10%-a önfoglalkoztató, a férfiak aránya az országok többségében meghaladja a 10%-ot. Az egyéni vállalkozók aránya a férfiak között az országok jelent s részében magas, míg a n k inkább társas vállalkozások tagjai, az 5. ábra grafikonjai alapján. Kelet-Európában emellett azt a figyelemreméltó különbséget látjuk, hogy az önfoglalkoztatóként dolgozók aránya néhány országban kiugróan magas, ami a társas vállalkozásokban foglalkoztatott férfiak magas arányából adódik. Magyarország kicsit eltér képet mutat, itt az egyéni vállalkozók korábban látott kiemelked aránya már nem érzékelhet .

5. ábra Önfoglalkoztatók aránya az összes foglalkoztatottból, férfiak és n k, 2008, %

férfiak k önfoglalkoztatók összesen

Ausztria

Írors z.

Luxemburg

Hollandia

Dánia

Finno. Svédo.

NorvégiaSzlovénia

Cs eho.Szlovákia

Magyaro.

Lengyelo.

Letto.

Románia

Görögo.

Olaszo.

Portugália

Spanyolo.

MáltaKanada

USA

Ausztrália

Új-Zéland

Izrael

Japán

Belgium

Franciao.Németo.

Svájc

Észto.

LitvániaBulgária

Ciprus

0

5

10

15

20

25

30

35

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

AusztriaFranciao.Németo.Luxemburg

Svájc

Dánia

Finno. Svédo.

Cs eho.Szlovákia

Lengyelo.

Észto.Letto.

Románia

Görögo.

Olaszo.

Spanyolo.Ciprus

Málta

Kanada

USA

AusztráliaIzraelBelgiumÍrorsz.

Hollandia

NorvégiaSzlovénia

Magyaro.LitvániaBulgária

Portugália

Új-Zéland

Japán

0

5

10

15

20

25

30

35

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

10

egyéni vállalkozók

AusztriaBelgium

Írors z.

Luxemburg

HollandiaDániaFinno.

Norvégia

SzlovéniaCseho.

Magyaro.

Lengyelo.

Litvánia

Románia

Görögo.

Olas zo.

Portugália

Málta

Ausztrália

Izrael

Japán

Franciao.Németo.

Svájc

Svédo.

Szlovákia

És zto.Letto.Bulgária

Spanyolo.

Ciprus

Kanada Új-Zéland

0

2

4

6

8

10

12

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

AusztriaBelgiumFranciao.

Luxemburg

Svájc

DániaFinno. Norvégia

Cseho.

Magyaro.Lengyelo.

LitvániaRománia

Bulgária

Görögo.Olas zo.Spanyolo.

Ciprus

KanadaAusztrália

Új-Zéland

IzraelJapán

Németo.Írorsz.

Hollandia Svédo. SzlovéniaSzlovákia

És zto.Letto.

Portugália

Málta

0

2

4

6

8

10

12

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

társas vállalkozás tagjai

Ausztria

Belgium

Írors z.

Luxemburg

SvájcDánia

Finno.

Svédo.NorvégiaSzlovénia

Cseho.Szlovákia

Magyaro.

Lengyelo.

És zto.Letto.

Litvánia

Görögo.

Olas zo.

Portugália

Spanyolo.

Ciprus

MáltaKanadaAusztrália

Új-Zéland

Izrael

Franciao.Németo.

Hollandia

Románia

Bulgária Japán

0

5

10

15

20

25

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

Ausztria

Franciao.Németo.

Hollandia

Dánia

Finno.

Svédo. Szlovénia

Cseho.SzlovákiaMagyaro.

Lengyelo.

És zto.

Románia

Görögo.

Olas zo.

Portugália

Spanyolo.

MáltaAusztráliaIzrael

Belgium

Írorsz.Luxemburg

Svájc

NorvégiaLetto.

LitvániaBulgária

Ciprus Kanada Új-Zéland

Japán

0

5

10

15

20

25

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

Forrás: ILO KILM Employment Status

Az el ekben láttuk, hogy a n k atipikus foglalkoztatásának az aránya összességében határozottan és minden országban elmaradt a férfiakétól. A segít családtagként foglalkoztatottak esetén más a helyzet, arányuk ugyan a foglalkoztatás egészében szerény, de a n k aránya ebben a formában magasabb és egyes országokban jelent s. Különösen magas a segít családtagok aránya a romániai n k foglalkoztatásában, de jelent s a kelet-európai országok közül Lengyelországban és Szlovéniában, valamint Görögországban. Ezekben az országokban a férfiak között is magasabb a segít családtagok aránya, bárha az arány nem olyan kiugró, mint a n k esetében. Olyan országok ezek, ahol egyébként magas a hagyományos mez gazdasági foglalkoztatottak aránya. A kiugróan magas román és görög atipikus foglalkoztatás nem elhanyagolható részét adják a segít családtagok, különösen a

k. (6. ábra)

6. ábra Segít családtagok aránya, férfiak és n k, 2008, %

férfiak k

Belgium

Szlovénia

Cseho.

Lengyelo.Letto.Litvánia

Románia

Görögo.

Olas zo.Portugália

Ausztria

Franciao.Németo. Írorsz.Luxemburg

Hollandia

SvájcDánia

Finno. Svédo. NorvégiaSzlovákia

Magyaro.Észto.

BulgáriaSpanyolo.

Ciprus

KanadaUSAAusztráliaÚj-Zéland

Izrael

Japán0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

AusztriaBelgiumFranciao.Németo.

Svájc

Dánia

Szlovénia

Cseho.Litvánia

Románia

Görögo.

Olas zo.Ciprus

KanadaÚj-Zéland

Japán

Írors z.Hollandia Finno. Svédo.Norvégia Szlovákia

Magyaro.

Lengyelo.

Észto.Letto.

BulgáriaPortugáliaSpanyolo.

USAAusztráliaIzrael0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

Forrás: ILO KILM Employment Status

11

Az atipikus formában foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatotti státusz alapján régiónként és nemenként eltér, az arányokat egy évre, a válságot többé-kevésbé még nem érzékel 2008-ra mutattuk be.

Az elmúlt két évtizedben történt változásokat vizsgálva azt látjuk, hogy az alkalmazottak aránya magas, és ez az arány nem is látszik csökkenni az elmúlt 20 éves id szakban. Régiónként és nemenként vizsgáltuk mindenekel tt azt, hogy az alkalmazottak aránya hogyan változott, az 1990 óta eltelt id szakot milyen változások jellemzik.

Megvizsgáltuk ezért, hogy az egyes országokban az alkalmazottak foglalkoztatása milyen trendet ír le. Kérdésünk, hogy tért nyernek-e az eddig vizsgált atipikus foglakoztatási formák, vagy változatlanul az alkalmazottak arányának a stabilitását, lassú vagy gyors növekedését látjuk-e. Az egyes országok adatainak id sorát vizsgáltuk, s azt, hogy milyen trend illeszkedik a legbiztosabban erre az id szakra. Feltételezésünk, hogy a lineáris trend megfelel illeszkedése alapján az 1990 óta eltelt id szak változásait jól le tudjuk írni, s az országok zömében ennek alapján folyamatos növekedést igazolhattunk. Ahol a lineáris trend nem illeszkedett jól az id sorra, ott feltételeztük, hogy valamilyen trendváltozás ment végbe az alkalmazottak létszámának alakulásában.12 Megvizsgáltuk, hogy a polinomiális trend jól – vagy jobban – illeszkedik-e és pontosabban írja-e le a végbement folyamatokat. Azt találtuk, hogy az országok egy részében valóban az alkalmazottak arányának a csökkenése, az atipikus foglalkoztatottak arányának a lassú emelkedése volt tapasztalható a vizsgált 20 éves id szak során, ezt azonban kés bb az atipikus foglalkoztatottak arányának csökkenése, az alkalmazottak arányának a növekedése követte. Néhány ország volt, ahol a trendek bizonytalanok voltak s egyik trendvonal illeszkedése sem bizonyult elegend en pontosnak ahhoz, hogy következtetéseket fogalmazzunk meg.

Az eredményeket az 1. táblázatban mutatjuk meg. Az ábrákat a 2. mellékletben közöljük. Régiónként végeztük el a trendek vizsgálatát, és a eredményeket a táblázatban is régiónként mutatjuk be. Azt láttuk, hogy az országok nagy többségében egyértelm en emelkedik (lineáris trendet követve) az alkalmazottak aránya, illetve csökkenés után ismét emelkedik (polinomiális trendet követve) az arány, vagyis csökken az atipikus formához sorolható önfoglalkoztatók, valamint segít családtagok aránya. Kivételt csak kevés ország esetében látunk, így Csehországban, Szlovákiában, Németországban n tt az atipikus foglalkoztatási formák aránya az alkalmazotti foglalkoztatás rovására.13

12 A kilencvenes években az atipikus formák terjedésér l és az alkalmazott státus folyamatos átalakulásáról szóló

várakozások fogalmazódtak meg, de ezek a várakozás utóbb nem bizonyult tartósnak (Employment in Europe 200..) Ezek a várakozások természetesen a tényleges trendekben is megmutatkoznak, ezért azt várjuk, hogy az országok egy részében kezdetben az alkalmazott státus csökkenését majd a növekedést érzékelhetjük.

13 Az elemzést elvégezhetjük olyan foglalkozási csoportokra külön, ahol különösen jellemz a foglalkoztatás atipikusnak tekinthet formája, ezt most itt nem mutatjuk be, láttuk, hogy a foglalkoztatottakon belül összességében az atipikus formák aránya nem növekszik jelent sen, ez az elemzésünk számára fontos és elegend .

12

1. táblázat A foglalkozási státuszok szerinti atipikus foglalkozás trendje, régiónként

Lineáris trend Polinomiális trend Nyugat-Európa m b R2 m2 m b Polinom R2 Írország 0.46 75.54 0.94 Belgium 0.23 81.28 0.86 Franciaország 0.28 84.72 0.89 Luxemburg 0.21 88.84 0.73 Németország -0.12 90.19 0.75 Svájc -0.03 83.53 0.02 Svájc 0.04 -0.81 86.50 0.74 Hollandia -0.05 88.49 0.26 Hollandia 0.38 Ausztria 0.02 86.28 0.07 Ausztria 0.31 Észak-Európa m b R2 m2 m b Polinom R2 Finnország 0.29 82.63 0.83 Dánia 0.13 89.17 0.73 Norvégia 0.20 89.26 0.73 Svédország -0.02 89.39 0.01 Svédország 0.02 -0.46 90.93 0.52 Dél-Európa m b R2 m2 m b Polinom R2 Görögország 0.79 50.09 0.96 Ciprus 0.69 66.79 0.85 Olaszország 0.16 70.45 0.73 Spanyolország 0.60 72.16 0.94 Portugália 0.21 70.94 0.48 Portugália 0.02 -0.17 72.26 0.57 Málta -0.01 86.39 0.00 Málta 0.09 -2.62 105.34 0.45 Kelet-Európa (EU 8+2)

m b R2 m2 m b Polinom R2 Lengyelország. 0.35 68.86 0.70 Litvánia 0.76 71.35 0.73 Bulgária 0.62 76.09 0.96 Lettország 0.63 77.78 0.81 Csehország -0.27 87.58 0.74 Szlovákia -0.62 98.07 0.93 Románia -0.11 64.36 0.02 Románia 0.15 -3.07 74.74 0.78 Szlovénia 0.17 81.63 0.27 Szlovénia 0.02 -0.41 84.39 0.37 Magyarország 0.13 84.55 0.39 Magyarország 0.02 -0.26 86.29 0.53 Észtország -0.18 94.05 0.39 Észtország 0.03 -0.85 96.41 0.72 Európán kívüli fejlett országok

m b R2 m2 m b Polinom R2 Új-Zéland 0.20 78.01 0.66 Japán 0.44 78.27 0.96 Izrael 0.26 82.77 0.91 Ausztrália 0.23 83.41 0.89 USA 0.11 90.92 0.87 Kanada -0.01 84.34 0.00 Kanada 0.02 -0.44 85.80 0.52

2.2 Folyamatos vagy határozott id re szóló foglalkoztatás Az alkalmazottak egy része határozatlan, míg más részük határozott idej szerz déssel

dolgozik, és az atipikus foglalkoztatottak körébe szokás sorolni az utóbbiakat. Az alkalmazás

13

kötöttsége, az elbocsátás lehet sége, mint láttuk, a határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak esetében egyszer bb és gyorsabb azokban az országokban, ahol egyébként a foglalkozáshoz számos jog köt dik. Nagy különbség van az országok között a munkaszerz dés általános feltételeiben, és ez látható a határozott id re szóló szerz déssel foglalkoztatottak elterjedtségében, mindenekel tt az USA és Európa között, pontosabban az angol-szász országok és Nyugat-Európa között. A kelet- és a nyugat-európai országok gyakorlata is nagyon eltér , és ez látszik a határozott id re szóló munkaviszony elterjedtségében is.

A határozott id re szóló foglalkoztatás elemzésének a forrása az OECD dependent employment adatbázisa, ami kizárólag az alkalmazottakat tartalmazza, hiszen határozott idej munkaszerz déssel alkalmazottakat foglalkoztatnak. Az OECD adatforrások nem tartalmazzák az új EU országok egy részét, ez az elemzést sz kíti, de nem rontja, az összehasonlítást az országok egy részére mutatjuk meg. Az el ekben már említettek szerint az összehasonlításokat 2008-ra mutatjuk be.

A határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak aránya az országok nagy részében nem haladta meg az alkalmazottak 1/5-ét, ennél magasabb (20-30% között) csak néhány országban volt az arány; így a mediterrán országok közül Portugáliában és Spanyolországban, a kelet-európai országok közül Lengyelországban. Az arányokat a 7. ábra mutatja. Különösen alacsony a határozott idej munkaszerz déssel foglalkoztatottak aránya a vizsgált kelet-európai országok többségében, így Magyarországon is, valamint az angol-szász modellt követ Egyesült Királyság, USA vagy Ausztrália esetében, ahol az elbocsátásokat kevésbe szigorú szabályok nehezítik.14

7. ábra Határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak aránya az alkalmazottak között, 2008, %

Luxemburg

Hollandia

Svájc

Dánia

Svédorsz

Csehország

Lengyelorsz

Szlovákia

Szlovénia

Észtorsz

Görögo.Olaszország

Portugália

Spanyolors z

KanadaJapán

USA

AusztriaBelgium

FranciaoNémeto

IzlandÍrország

UK

Finnorsz

NorvégiaMagyaro

Ausztrália

0

5

10

15

20

25

30

35

Ny-Európa É-Európa K-Európa D-Európa Eu-n kívül

%

Forrás: OECD dependent employment Ausztrália 2006, USA 2005 évi adatok

14 Cazes és Nesporova (2003) másokhoz hasonlóan a rugalmasság szempontjából kedvez tlennek tekintik a

határozatlan id re szóló szerz dési formát, és részletesen vizsgálják a kelet-európai munkaszerz dések sajátosságait, melyek zömében határozatlan id re szólnak, és a rendszerváltozással nem történt lényeges változás. Köll -Nacsa (2007) igazolja, hogy a határozatlan munkaid s szerz dések magas aránya ellenére Magyarországon is hasonló rugalmasság létezik, így pl. a 2000 évek derekén érvényes szabályozás alapján a határozatlan id re kötött munkaszerz dés megszüntetése esetenként alacsonyabb költséggel járhat, mint egy határozott idej szerz désnek a megszüntetése a határid lejárta el tt. Összességében a munkaszerz dések megsz nési költségének a részletesebb vizsgálata az atipikus forma elterjedését vagy hiányát magyarázhatja, mindez alaposabb vizsgálatot igényel.

14

Határozott idej munkaszerz déssel mindenütt inkább foglalkoztatják a n ket, az így foglalkoztatottak aránya magasabb a n k, mint a férfiak között, a különbség azonban nem nagyon nagy. A határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak arányát vizsgálva sem egységes a kép. Az országok egy részében a határozott idej foglalkoztatottak kisebbik fele

, másutt nagyobb, összességében a n k aránya a határozott munkaid s foglalkoztatottak 40-60%-a. (8. ábra bal panel, fels sor) Figyelembe véve a n k alacsonyabb foglalkoztatási arányát ez mégis azt jelenti, hogy a n k aránya a férfiakénál magasabb a határozott idej munkaszerz déssel foglalkoztatottakon belül. A n k között összességében a határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya kicsit magasabb, mint a népesség egészében láttuk, az ország-specifikumok er snek t nnek, a határozott idej szerz déssel foglalkoztatott n k aránya országonként nagyon hasonlatos a 7. ábrán országonként bemutatott arányhoz. (8. ábra jobb panel, fels sor). A f munkavállalási korúk (25-54 évesek) között a hasonló arányokat vizsgálva azt találjuk, hogy magasabb a határozott munkaid s szerz déssel foglalkoztatottakon belül a megfelel korosztályban a n k aránya, ami mindenekel tt abból adódik, hogy a férfiak határozott idej foglalkoztatásának az aránya ebben a korcsoportban alacsony. Az arányoktól a kelet-európai országok egy része határozottan eltér, különösen Észtország, de Magyarország is, Ez arra utal, hogy Kelet-Európában nem nagyon érvényesülnek a határozott munkaid s szerz dés elterjedtségével kapcsolatos általános feltételezések. (8 ábra bal alsó panel) Összességében azt látjuk, hogy a határozott idej szerz déssel foglalkoztatott n k aránya a f munkavállaló korú n között mégis alacsonyabb, mint ha azt az összes korcsoportra vizsgálnánk, és ez minden ország esetében igaz. (8 ábra jobb fels és alsó panel).

15

8. ábra Határozott idej foglalkoztatott n k aránya a határozott idej foglalkoztatottak, illetve az alkalmazott n k között, 2008, %, minden korcsoportra és f munkavállalási korúakra (25-54 évesekre), 2008, % A határozott idej foglalkoztatottakból a n k aránya, Határozott idej foglalkoztatott k aránya az

alkalmazott n k között minden korcsoport együtt

AusztriaIzland

Dánia

Finnország

Svédors zágCs ehorsz

Magyaro

Lengyelo.

Szlovénia

Észtors zág

Ausztrália

Japán

USA

Belgium

Németo

Írors zág

Luxemburg

Hollandia

Svájc

UK

Norvégia

SzlovákiaGörögo. Olaszors z

PortugáliaSpanyolors zág

0

10

20

30

40

50

60

70

Ny-Európa É-Európa K-Európa D-Európa Eu-n kívül

%

Svájc

Finnors zág

Csehors z

Magyaro

Lengyelo.

Szlovákia

Szlovénia

Észtország

Görögo.Olaszorsz

Portugália

Spanyolors zág

Ausztrália

Kanada

Japán

USA

AusztriaBelgium

Németo

IzlandÍrország

Luxemburg

Hollandia

UK

Svédország

0

5

10

15

20

25

30

35

Ny-Európa É-Európa K-Európa D-Európa Eu-n kívül

munkavállalási korúak (25-54 évesek)

Finnorsz

Svédors z Cs ehorsz

Magyaro

Lengyelo

Észország

Görögo. Olaszo

AusztráliaKanada

Japán

USA

Aus ztria

Belgium

FranciaoIzlandÍrország

LuxemburgHollandia

Svájc

UK

Norvégia

Szlovákia

SzlovéniaPortugália

Spanyolo

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Ny-Európa É-Európa K-Európa D-Európa Eu-n kívül

%

Ausztria

Belgium

FranciaoNémeto

Izland

Hollandia

Dánia

Finnorsz

Norvégia

Svédors z

Cs ehorsz

Lengyelo

Szlovákia

Szlovénia

Észország

Görögo. Olaszo

Portugália

Spanyolo

Ausztrália

Kanada

Japán

USA

ÍrországLuxemburg

Svájc

UKMagyaro

0

5

10

15

20

25

30

35

Ny-Európa É-Európa K-Európa D-Európa Eu-n kívül

%

Forrás: OECD dependent employment Ausztrália 2006, USA 2005 évi adatok

Mindez arra utal, hogy a határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatás a széls korcsoportokban, a fiatalok vagy/és az id sek között lehet különösen elterjedt. Mindkét korcsoportot megvizsgálva azt találjuk, hogy a fiatalok (15-24 évesek) jelent s része határozott idej szerz déssel dolgozik, ebben a korcsoportban a határozott idej szerz dések aránya magas, 30-60% közé esik az országok többségében. Különösen magas az arány azokban az országokban, ahol általában is magas a határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya, így Spanyolországban. Portugáliában, Lengyelországban, Szlovéniában, és emellett néhány nyugat- és észak-európai országban. Alacsony az arány a kelet-európai országok nagy részében, ahol egyébként is alacsony a határozott idej foglalkoztatás, valamint az angolszász országokban, ahol a határozatlan idej munkaszerz dések nem kötik különösebben a munkaer mobilitását. Az id sek foglalkoztatásában viszont alacsony a határozott munkaid s foglalkoztatás jelent sége, néhány ország kiugróbb arányától eltekintve (Lengyelország, Csehország különösen) az országok nagy részében nem éri el a 10%-ot sem az így foglalkoztatott id sek aránya. (9. ábra)

16

9. ábra Határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya az alkalmazottak között, 2008, %

15-24 évesek 55-64 évesek

AusztriaBelgium

FranciaoNémeto.

Írors z

Luxemburg

Hollandia

UK

Finnorsz

Norvégia

Svédo

Cs ehorszMagyaro.

Lengyelo

Szlovákia

Szlovénia

Észtors z

Görögo

Olaszo

PortugáliaSpanyolo

Ausztrália

Kanada

USA

Izland

Svájc

DániaJapán

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Ny-Európa É-Európa K-Európa D-Európa Eu-n kívül

%

AusztriaBelgiumNémeto

Luxemburg

UK

Cs ehors z

Magyaro

Lengyelo

Szlovénia

Észtors z

DániaNorvégia

Görögo

Portugália

Spanyolo

Aus ztrália

Kanada

Japán

USA

Franciaio

Izland

Írország

HollandiaSvájc

Szlovákia

Finnors zSvédors z Olaszo

0

5

10

15

20

25

Ny-Európa K-Európa É-Európa D-Európa Eu-n kívül

%

Forrás: OECD dependent employment Ausztrália 2006, USA 2005 évi adatok

Az el fejezetben leírt módszert követve megvizsgáljuk, hogy a határozott idej

szerz déssel történ foglalkoztatás hogyan alakult az elmúlt 10 évben az egyes régiókban, érzékelhet -e határozott trend. Az eredményeket régiónként a 2. táblázat foglalja össze. (az ábrákat a 3. melléklet tartalmazza)

A határozott munkaidej szerz déssel történ foglalkoztatásban nagyon eltér az országok gyakorlata és a tapasztalt trend is, nem mondhatjuk, hogy ez a forma általában tért nyerne, vagy csökkenne.

Nyugat-Európában egyértelm en növekedik a határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya (Izland és Írország és az Egyesült Királyság kivételével, ahol bizonytalanabb a trend és nem egyértelm a növekedés). Az országok többségében egyértelm és folyamatos a növekedés, Belgiumban és Franciaországban az id szak elején inkább csökkenés, majd növekedés volt jellemz .

Észak-Európában csökkent ugyanakkor a határozott idej munkaviszonyban foglalkoztatottak aránya, Svédország esetében bizonytalan a trend.

Dél-Európa országai közül Olaszországban és Portugáliában a határozott munkaidej foglalkoztatás egyértelm növekedést mutat, Spanyolországban ez a trend létszik formálódni, de nem láthatunk folyamatos és határozott növekedést. Görögország esetében nem tudunk trendet meghatározni.

Kelet-Európa országaiban azt láttuk, hogy alacsony a határozott idej foglalkoztatottak aránya, kivéve Lengyelországot, ahol nagyon határozott növekedés ment végbe. A többi országban bizonytalan a trend, Szlovákiában és Szlovéniában láthatjuk, hogy az id szak második részében korábbi csökkenés után lassú növekedés történt, a többi országban semmilyen határozott változás, trend nem látszik.

A határozott idej szerz déssel foglalkoztatás meghatározó jelent ség a fiatalok körében, ugyanakkor azt láttuk, hogy n k határozott idej foglalkoztatása hasonlít az általános arányokhoz, ezért vizsgálhatnánk ezeknek a csoportoknak az arányát, de a f bb trend leírásában ez nem változtatja az ellentmondásos képet.

17

2. táblázat A határozott id re szóló munkaszerz dés szerinti atipikus foglalkozás trendje, régiónként

Lineáris trend Polinomiális trend Nyugat-Európa m b R2 m2 m b Polinom R2 Hollandia 0.54 7.51 0.97 Németország 0.25 9.56 0.88 Svájc 0.19 9.56 0.87 Ausztria 0.20 5.30 0.77 Luxemburg 0.21 1.83 0.69 Belgium 0.24 4.87 0.64 Belgium -0.01 0.44 3.91 0.79 Franciaország 0.21 10.79 0.62 Franciaország -0.03 0.75 8.82 0.86 Izland -0.19 13.58 0.56 Izland 0.02 -0.55 15.09 0.66 Írország -0.20 9.25 0.29 Írország 0.03 -0.73 11.16 0.40 UK -0.02 6.34 0.02 UK -0.02 0.36 4.97 0.66 Észak-Európa m b R2 m2 m b Polinom R2 Dánia -0.17 11.94 0.77 Finnország -0.21 19.38 0.76 Norvégia -0.20 12.71 0.54 Svédország 0.11 14.02 0.24 Svédország 0.01 -0.05 15.07 0.25 Dél-Európa m b R2 m2 m b Polinom R2 Olaszország 0.43 4.86 0.94 Portugália 0.61 10.75 0.58 Spanyolország -0.14 3.63 0.16 Spanyolország -0.04 0.72 30.47 0.52 Görögország -0.07 12.60 0.06 Görögország 0.01 -0.35 13.64 0.13 Kelet-Európa (EU 8) m b R2 m2 m b Polinom R2 Lengyelország 1.93 -8.25 0.81 Szlovákia 0.09 3.41 0.42 Szlovákia -0.02 0.63 0.54 0.78 Szlovénia 0.42 9.70 0.35 Szlovénia -0.22 7.66 -48.93 0.75 Magyarország 0.10 5.73 0.46 Magyarország 0.01 -0.11 7.10 0.49 Csehország 0.06 7.90 0.09 Csehország -0.03 0.66 4.87 0.43 Észtország -0.04 3.19 0.23 Európán kívüli fejlett országok m b R2 m2 m b Polinom R2 Japán 0.22 9.67 0.79 USA -0.09 5.40 0.67

Kanada 0.08 11.33

0.37 Kanada -0.03 0.88 6.12 0.84

2.3 Részmunkaid ben foglalkoztatottak A részmunkaid nem egyszer en annyit jelent, hogy az illet kevesebbet dolgozik, a

részmunkaid ben foglalkoztatottak munkaer -piaci helyzete és köt dése eltér a teljes munkaid ben foglalkoztatottakétól, és nagyban függ az egyes országokban jellemz munkaer piacoktól. A munkaid hossza alapján az atipikus munkák körébe tartoznak mindazok a munkák, melyeket a szokásosnál rövidebb ideig végeznek. A részmunkaid statisztikai számbavételekor fontos annak definiálása, mi alapján tekinthetjük a munkát

18

részmunkaid snek, vagy teljes munkaid snek. Az OECD statisztikák, amit az alábbiakban, az elemzésben használunk, kétféle megkülönböztetést használnak: az országok által megadott definíciót (nemzeti definíció) fogadják el, illetve a heti szokásosan 30 óránál kevesebb ideig tartó munkaid t tekinti részmunkaid snek (közös definíció). Az alábbi áttekintésben az összehasonlításokhoz az OECD közös definíció alapján készített statisztikáját használjuk.

A részmunkaid s foglalkoztatás gyakorlata és elterjedtsége – a korábban vizsgált atipikus foglalkozásokhoz hasonlóan – régiónként, nemenként és korcsoportonként is eltér. A leírásban el ször a statisztikában számbavett teljes foglalkoztatott népességre vizsgáljuk az arányokat, majd vizsgáljuk az egyes csoportok sajátosságait. A részmunkaid s foglalkoztatás az országok egy részben magas, így Nyugat-Európában és az Európán kívüli fejlett országokban a foglalkoztatottak 15-25%-a dolgozik részmunkaid ben, kiugróan magas az arány Hollandiában (35% felett). A részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya ennél alacsonyabb Észak-Európában (10-20%) és még alacsonyabb a részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya Dél-Európában, 10% körül az országok többségében, kicsit magasabb, 15% Olaszországban. A kelet-európai országok mindegyikében alacsony a részmunkaid s foglalkoztatottak aránya, és a vizsgált országok egyike sem kivétel, a foglalkoztatottak alig 5-10%-a dolgozik részmunkaid ben, az arány Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában még alacsonyabb, a részmunkaid sök aránya az 5%-ot sem éri el. (10 ábra)

10. ábra Részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból 2008, %

Ausztria

Franciao

Németo

Izland

Írorsz.

Hollandia

Svájc

UK

Dánia

Finnorsz

Norvégia

Svédorsz

Görögo.

Olaszo.

PortugáliaSpanyolo

Magyaro.

Lengyelo. SzlovéniaÉsztorsz.

Ausztrália

KanadaJapánÚj-Zéland

USA

Belgium

Luxemburg

CsehorszSzlovákia

0

5

10

15

20

25

30

35

40

Nyugat-Európa És zak-Európa Dél-Európa Kelet-Európa Európán kívüli

%

Forrás: OECD FTPT employment common definition

A n k részmunkaid s foglalkoztatása magas, 20-40%-uk dolgozik részmunkaid ben Nyugat-Európában és az Európán kívüli országokban. A gyakran példaként emlegetett Hollandiában az arány kiugró, 60%, emellett Svájcban magas, 45% körüli a részmunkaid ben foglalkoztatott n k aránya. A skandináv és a mediterrán országokban ett l elmarad a részmunkaid ben foglalkoztatott n k aránya, az országok nagy részében 20% alatt van. Kelet-Európa országaiban alacsony – mint láttuk – a részid s foglalkoztatás aránya általában, a n k foglalkoztatásában sem látunk mást, a vizsgált országokétól messze elmarad a n k részmunkaid s foglalkoztatása. A vizsgált országok zömében nem éri el a 10%-ot, Csehországba, Szlovákiában, Magyarországon az 5%-ot sem, és az arány nem tér el a teljes népességben látott aránytól, azaz Kelet-Európában a részmunkaid ben foglalkoztatott n k aránya nem haladja meg az összes részmunkaid ben foglalkoztatott arányát. Ezt a 11 ábra bal oldali panelja mutatja meg. Megvizsgáltuk, azt is, hogy a férfiak milyen arányban dolgoznak részmunkaid sként, és azt láttuk, hogy az arány nagyon alacsony. Ezt a 11 ábra jobb panelja mutatja meg. Az ábrán nem lehetett azonos skálát alkalmazni, annyira eltér a férfi és a n i

19

részmunkaid s foglalkoztatás aránya, a férfi és a n i részmunkaid s foglalkoztatást bemutató ábrán a skálák eltérése több mint háromszoros aránykülönbséget mutat. A férfiak részid s foglalkoztatása lényegesen alacsonyabb, de azt is látjuk, hogy az országokra jellemz arányokban is kisebb eltérések vannak. A részid s foglalkoztatott férfiak aránya a skandináv országokban viszonylag magas, és a n k részid s foglalkoztatásában betöltött rangsorához képest magasabb a férfi részfoglalkoztatás aránya néhány kelet-európai országban is.

11. ábra Részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból, nemek szerint, 2008, %

k Férfiak

Franciao

Németo

Izland

Írorsz

Luxemburg

Hollandia

Svájc

Dánia

Finnország

Norvégia

Svédo

Görögo

Olaszo

Spanyolo

CsehorszÉs ztorszMagyaro

Lengyelo

Aus ztrália

Kanada

Japán

USA

Aus ztriaBelgium

UK

Portugália

SzlovákiaSzlovénia

Új-Zéland

0

10

20

30

40

50

60

70

Nyugat-Európa Észak-Európa Dél-Európa Kelet-Európa Európán kívül

%

AusztriaFranciao

Németo

Luxemburg

Hollandia

SvájcUK

Dánia

Finno

NorvégiaSvédo

Görögo

Olaszo

Cs ehors z

Lengyelo

Észtors z

Aus ztráliaKanadaJapán

USA

BelgiumIzland

Írorsz

Portugália

Spanyolo

MagyaroSzlovákia

Szlovénia

Új-Zéland

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

Nyugat Európa És zak-Európa Dél-Európa Kelet-Európa Európán kívül

%

Forrás: OECD FTPT employment common definition

A részmunkaid ben foglalkoztatottak között mindenütt magas a n k aránya, különösen magas az arány Nyugat-Európában, itt a részid s foglalkoztatottak 70-90%-a n . A többi vizsgált régióban a n k aránya a részmunkaid s foglalkoztatottak között valamivel alacsonyabb, de összességében magas, az országok többségében 60-70% között van. Kelet-Európában, ahol egyébként nagyon alacsony a részmunkaid s foglalkoztatás, hasonló arányt láttunk. Megvizsgáltuk az is, hogy milyen különbséget látunk akkor, hogyha a részmunkaid s alkalmazottak között vizsgáljuk a n k arányát, és hogyha az összes részmunkaid ben foglalkoztatotthoz viszonyítjuk. A statisztikákat összevetve azt látjuk, hogy a részmunkaid ben foglalkoztatott alkalmazottak között még magasabb a n k aránya, mint az összes foglalkoztatott megfelel csoportjában. (12 ábra).

12. ábra A részmunkaid s foglalkoztatottakból a n k aránya régiónként, 2008, %

Foglalkoztatottak együtt Alkalmazottak

Izland

Luxemburg

SvédoDánia

Olas zoSpanyolo

Csehorsz

MagyaroSzlovénia

Aus ztráliaAus ztria

BelgiumFranciao

Németo

ÍrorszHollandia

Svájc

UK

Finnország

Norvégia GörögoPortugália

ÉsztorszLengyeloSzlovákia

Kanada

Japán

New ZealandUSA

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Nyugat-Európa Észak-Európa Dél-Európa Kelet-Európa Európán kívül

%

Belgium

Izland

Luxemburg

DániaFinnors zágNorvégiaSvédo Görögo Magyaro

Lengyelo

Szlovénia

Aus ztráliaUSA

Aus ztriaFranciaoNémeto

Írors z Hollandia

Svájc

UKOlaszoPortugália

SpanyoloCsehorsz

Szlovákia

Észtorsz

Kanada

New Zealand

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Nyugat-Európa És zak-Európa Dél-Európa Kelet-Európa Európán kívül

%

Forrás: OECD FTPT employment common definition

A n k aránya, mint láttuk, magas a részmunkaid s foglalkoztatásban. Néhány grafikonon azt is megmutatjuk, hogyan alakult a n k aránya a részmunkaid s foglalkoztatottakon belül, az egyes régiók szerint. A trendek az ábrán els ránézésre is jól

20

láthatóak. Az országok egy részében a n k szerepe – aránya – csökken a részmunkaid s foglalkoztatásban, ami a részfoglalkoztatás változatlan aránya, növekedése mellett a férfiak részfoglalkoztatásának a növekedését jelenti. Egyértelm ez a tendencia az észak-európai országokban, és a Nyugat-Európai országok egy részében, valamint kisebb mértékben az Európán kívüli országokban (13. ábra fels sor mindhárom panel). Határozottan növekszik a

k részfoglalkoztatása ugyanakkor Dél-Európában, és néhány Nyugat-és Kelet-Európai országban, másutt nem látható számottev változás (13. ábra alsó sor).15

13. ábra A n k részaránya a részmunkaid s foglalkoztatásban régiók szerint, 1990-2009, %

50

60

70

80

90

100

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

AusztriaNémetoIzlandSvájcUK

Nyugat-Európa I

50

60

70

80

90

100

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

SvédoDániaFinnors zágNorvégia

Észak-Európa

50

60

70

80

90

100

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

A usztráliaKanadaIzraelJapánÚj-ZélandUSA

Európán kivüli országok

50

60

70

80

90

100

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

BelgiumFranciaoÍrorszLuxemburgHollandia

Nyugat-Európa II

50

60

70

80

90

100

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

GörögoOlaszoPortugáliaSpanyolo

Dél-Európa

50

60

70

80

90

100

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Cs ehorszÉsztors zMagyaroLengyeloSzlovákiaSzlovénia

Kelet-Európa

Forrás: OECD FTPT employment common definition

Megvizsgáltuk végül, hogy a fiatalok körében mennyire elterjedt a részmunkaid s foglalkoztatás. Ezt a 14. ábra bal oldali grafikonja mutatja. Az országok között nagyok a különbségek.16 Az észak-európai országokban magas a részmunkaid ben foglalkoztatott fiatalok aránya, és magas az Európán kívüli országokban is. Nyugat-Európa országai vegyes képet mutatnak. Hollandiában, ahol magas a részmunkaid s foglalkoztatás, ez a fiatalok körében is nagyon jelent s. Viszonylag magas az Egyesült Királyságban és Izlandon, de az országok nagy részében a fiatalok részmunkaid s foglalkoztatása nem éri el a 20%-os arány, hasonlóan a dél-európai országokhoz. Kelet-Európa országaiban a fiatalok részmunkaid s foglalkoztatása is viszonylag szerény, hasonlóan a részmunkaid s foglalkoztatás általánosan tapasztalt arányához. Megvizsgáltuk, hogy a n k részaránya a fiatalok részmunkaid s foglalkoztatásában eltér-e a foglalkoztatott népesség egészében jellemz l. Kicsit meglep módon azt találtuk, hogy már a fiatalok esetében is jellemz a n k túlsúlya a részmunkaid ben foglalkoztatottak között, és ebben az országcsoportok között nem látunk nagyon jelent s különbséget. Ezt a 14. ábra jobb oldali grafikonja mutatja.

15 Érdemes itt megemlíteni, bár nem része az elemzésnek, hogy az országok egy részében – vélhet en a válság

hatására – nagyon jelent sen csökkent a n k aránya a részmunkaid s foglalkoztatásban. 16 A fiatalok részmunkaid s foglalkoztatásában a gyakornoki és hasonló foglalkozási formák – vélhet en – nem

szerepelnek, ami feltehet leg a korcsoport részfoglalkoztatásának az arányát csökkenti és magyarázhatja a fenti képet.

21

14. ábra A részmunkaid s foglalkoztatott fiatalok (15-24 évesek) aránya, és ebb l a n k aránya régiónként, 2008, %

Részmunkaid s foglalkoztatottak aránya a 15-24 éves foglalkoztatottak között

k aránya a 15-24 éves részmunkaid s foglalkoztatottak között

AusztriaBelgium

Izland

Írorsz

Luxemburg

Hollandia

Svájc

UK

Dánia

Finno

Norvégia

Svédo

Görögo

Olaszo

Portugália

Spanyolo

Csehorsz

Lengyelo

Szlovénia

AusztráliaKanada

Japán

USA

FranciaoNémeto

MagyaroSzlovákia

Észtorsz

Új-Zéland

0

10

20

30

40

50

60

70

Ny-Európa É-Európa D-Európa K-Európa Eu-n kívül

%

AustriaBelgium

Írorsz

Dánia

Finnors z

NorvégiaSvédo Portugália

CsehorszMagyaro

LengyeloSzlovákia

Észtorsz

Ausztrália

Japán

Franciao

NémetoIzlandLuxemburg

Hollandia

SvájcUK Görögo

Olas zo Spanyolo

SzlovéniaKanada

Új-ZélandUSA

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Ny-Európa É-Európa D-Európa K-Európa EU-n kívül

%

Forrás: OECD FTPT employment common definition

A leíró statisztika eszközeivel nem tudjuk tovább vizsgálni, hogy a részmunkaid s foglalkoztatás a munkaer piacra belépés folyamatának a része, alkalmazkodás a családi élethelyzethez vagy a munkaer piac viszonyaihoz. A részmunkaid s foglalkoztatás követhet korábban már betöltött teljes munkaid s munkavégzést, de követheti az atipikus, részmunkaid s foglalkozást is a teljes munkaid s munka. Az, hogy a részmunkaid s foglalkoztatás milyen szerepet tölt be az egyén életében, nagyon eltér módon jelenhet meg a statisztikákban. Az országok közötti eltéréseket tovább magyarázhatja annak vizsgálata, hogy a részid s foglalkoztatás a munkaer piac melyik részét, szegmensét érinti, az alkalmazottakat vagy egyéb foglalkoztatott státuszokat, a fiatalok foglalkoztatását vagy id sebbek bevonását a munkaer piacra. Az irodalmak egy része vizsgálja, hogy az atipikus foglakozásoknak milyen szerepe van a kés bbi stabil foglalkoztatásban.17.

Az eddigiekben a részmunkaid s foglalkoztatottak arányát és az egyes régiók sajátosságait a vizsgált id szak végén mutattuk be, az arányokhoz az egyes országokban és régiókban különböz folyamatok vezettek. A korábban alkalmazott módon végül a részmunkaid s foglalkoztatás alakulásának trendjét vizsgáljuk. Az eredményeket az 3. táblázatban mutatjuk meg. (Az ábrákat a 4. melléklet tartalmazza) Azt láthattuk, hogy az országok egy részében határozottan n tt a részmunkaid s foglalkoztatottak aránya, de a kép korántsem egységes, nem minden országban és nem is minden régióban volt ez az általános trend.

Nyugat-Európában egyértelm volt a részmunkaid s foglalkoztatás arányának a növekedése az országok nagyobb részében. Az Egyesült Királyságban és Franciaországban a trend bizonytalanabb, az Egyesült Királyságban úgy t nik, a növekedést csökkenés követte, Franciaországban nem növekedett a részmunkaid s foglalkoztatás. Izland példája ellentétes, itt folyamatosan csökkent a részmunkaid s foglalkoztatás.

17 Az irodalmak egy folyamatosan növekv része az atipikus foglalkozásokat úgy tekinti, mint a munkar -piaci

belépés egy állomását, Portugal-Varejão (2009) tanulmánya például a határozott idej szerz dések közül egy formát vizsgál, a határozott id re szóló megállapodást (fixed term contract), s úgy találja, hogy az ilyen foglalkoztatás a munkaadó humán politikájának is a lényege lehet, és az alkalmazás sz jeként m ködik (screening) és tartós foglalkoztatáshoz vezet. Egy sor érdekes empirikus vizsgálat igazolja a határozott idej munkaszerz déssel foglalkoztatás átmenetiségét. Addison et al (2009) azt az általános vélekedést er síti, hogy az atipikus foglakozások, minden bizonytalanságukkal, kedvez tlen karrierkilátásaikkal és bérezésükkel együtt is lehet séget és ugródeszkát jelentenek a tartós foglalkoztatáshoz.

22

Észak-Európában viszont egyedül Finnországban volt a Nyugat-Európa többségéhez hasonló növekedés jellemz , a többi észak-európai országban bizonytalanabb volt a változás, Norvégiában kicsi csökkenés volt jellemz , Dániában pedig hullámzás, a részmunkaid s foglalkoztatottak aránya csökkent, majd a csökkenést növekedés követte. Svédországban sem lineárisan, sem változó irányú trendet nem tudtunk azonosítani.

Dél-Európában a részmunkaid s foglalkoztatottak aránya Olaszországban és Spanyolországban határozottan emelkedett, Portugáliában a változás kevésbé volt egyértelm , az arány lassú növekedése visszafordult, a változások nem voltak jelent sek, Görögországban pedig nem volt azonosítható semmilyen egyértelm irány.

Kelet-Európa vizsgált országai közül egyedül Lengyelországban láthattuk a részmunkaid s foglalkoztatás érzékelhet változását, a részmunkaid s foglalkoztatás arányának a jelent s csökkenését. Az országok többségében semmilyen, vagy nagyon gyenge változást lehetett csak kimutatni az amúgy is alacsony részarány mellett.

Az Európán kívüli országokban hasonlóan nem volt egységes a helyzet. Japánban tt a részmunkaid s foglalkoztatás aránya, az USA-ban a vizsgált id szakban a

csökkent majd ismét emelkedett, Új-Zélandon emelkedett majd csökkent a részmunkaid sök aránya, a többi országban nem tudtunk határozott trendet azonosítani.

A trendek nem voltak egységesek a foglalkoztatás egészében, a részmunkaid a foglalkoztatottak egyes szegmenseiben elterjedt, ezért azt gondolhatjuk, hogy az egyszer statisztikai leíráson túl további elemzésre van szükség.

23

3. táblázat A részmunkaid s foglalkoztatás szerinti atipikus foglalkozás trendje, régiónként

Lineáris trend Polinomiális trend Nyugat-Európa m b R2 m2 m b Polinom R2 Németország 0.59 11.08 0.97 Ausztria 0.59 6.30 0.95 Hollandia 0.53 26.26 0.94 Svájc 0.19 22.22 0.94 Írország 0.61 10.27 0.94 Luxemburg 0.31 8.60 0.84 Belgium 0.29 13.69 0.70 Izland -0.45 24.65 0.78 UK 0.13 21.31 0.65 UK -0.01 0.41 20.27 0.84 Franciaország 0.01 13.35 0.01 Franciaország -0.02 0.43 11.82 0.62 Észak-Európa m b R2 m2 m b Polinom R2 Finnország 0.24 7.53 0.96 Norvégia -0.09 21.94 0.62 Norvégia 0.01 -0.22 22.42 0.71 Dánia -0.06 17.85 0.07 Dánia 0.03 -0.79 20.53 0.76 Svédország -0.05 14.96 0.26 Svédország 0.01 -0.17 15.40 0.34 Dél-Európa m b R2 m2 m b Polinom R2 Olaszország 0.37 8.21 0.92 Spanyolország 0.34 4.35 0.89 Portugália 0.06 8.67 0.41 Portugália -0.01 0.24 8.01 0.60 Görögország -0.01 7.24 0.01 Görögország 0.01 -0.21 7.95 0.06 Kelet-Európa m b R2 m2 m b Polinom R2 Szlovénia 0.45 -0.38 0.70 Lengyelország -0.29 15.46 0.65 Szlovákia 0.04 1.74 0.25 Szlovákia 0.01 -0.30 3.58 0.65 Csehország 0.00 3.40 0.00 Csehország 0.01 -0.21 4.45 0.74 Észtország 0.05 6.13 0.04 Észtország 0.08 -2.47 26.56 0.36 Magyarország 0.02 2.70 0.11 Magyarország 0.00 -0.06 3.18 0.15 Európán kívüli országok m b R2 m2 m b Polinom R2 Japán 0.32 13.37 0.77 USA -0.09 14.51 0.56 USA 0.01 -0.29 15.24 0.71 Új-Zéland 0.09 20.78 0.39 Új-Zéland -0.02 0.41 19.61 0.69 Kanada 0.01 18.45 0.01 Ausztrália 0.01 23.91 0.01

3 Atipikus formában foglalkoztatottak szerkezete

Az el fejezetben az atipikus foglalkoztatás arányát és alakulását mutattuk be, az egyes régiók szerint, azoknak a statisztikáknak a segítségével, amelyek az összehasonlításhoz alkalmas módon az atipikus foglalkoztatás f bb formáiról összegy jthet k voltak és rendelkezésre álltak. Néhány további statisztika segítségével az atipikus foglalkoztatás szerkezetének néhány értékelhet sajátosságát mutatjuk be ebben a részben.

3.1 Határozott idej szerz dés id tartama

Az Eurostat LFS adatai alapján vizsgálhattuk a határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak néhány dimenzióját. Ezek alapján els megközelítésben annak vizsgálata

24

nt fontosnak, hogy a határozott idej munkaszerz dések milyen id tartamra szóló munkaszerz dést takarnak. Ez különösen érdekesnek t nt abból a szempontból, hogy egészen rövid vagy tartós foglalkoztatást takarnak-e az adatok.

8 csoportot képezhettünk, a munkaszerz dés id tartama szerint: nagyon rövid (1 hónapnál rövidebb, illetve 1-3 hónapig tartó), rövid (4-6 ill. 7-12 hónapig tartó) közepesen hosszú (13-18 ill. 19-24 hónapig tartó) valamint hosszú (25-36 hónapig illetve 36 hónapnál hosszabb ideig tartó) munkaszerz déseket.

A korábbiak szerint régiónként vizsgáltuk az összes határozott munkaid s szerz déssel foglalkoztatott megoszlását, a munkaszerz dés id tartama szerint (negyedévenként, 1998 I. negyedév és 2010 II. negyedév között, Európa négy régiójára, az EUROSTAT adatok csak az EU országokra vonatkoznak.). Az eredményeket egyszer grafikonokkal mutatjuk meg (az ábrákon az arányt mutató skála azonos). A részletes ábrákat az 5. mellékletben közöljük, az eredményeket az alábbiakban összegezzük.

Az országok egy részében a határozott id re szóló munkaszerz dések egy része egészen rövid ideig tart. Kelet-Európában és Észak-Európában is számottev a rövid munkaszerz dések aránya, Nyugat-Európa országai közül pedig Franciaországban és Belgiumban. Dél-Európában a határozott id re szóló egészen rövid munkaszerz dések aránya jelentéktelen.

Az 1-3 hónapig tartó munkaszerz dések aránya is nagyon magas Kelet-Európában, Nyugat és Észak-Európában szezonálisan hullámzást mutatnak az 1-3 hónapig tartó munkaszerz dések azokban az országokban, ahol ez jellemz .

Az országok mindegyikében változó módon, de jelent sek a 3 hónapnál hosszabb és az egy évnél rövidebb ideig tartó munkaszerz dések, arányuk Kelet-Európában

nik magasabbnak. Az egy évnél hosszabb és 3 évnél rövidebb ideig (Nyugat-Európában 2,5 évig) tartó határozott idej munkaszerz dések egyetlen régióban sem jelent sek,

Az országok egy részében a határozott id re szóló munkaszerz dés nagyon hosszú ideig tart, ez minden régióban érzékelhet , és néhány ország gyakorlatában az arány különösen magas. (Dél-Európában Portugália és Ciprus, Észak-Európában Svédország, Nyugat-Európában Írország)

A határozott idej munkaszerz dések sokféleségére utal, hogy azok egy része nagyon rövid id re szól, míg mások határozottan hosszú ideig tartanak. A terminológia is gyakran különbséget tesz a határozott idej szerz dés id tartama és tartalma szerint.

3.2 A teljes és a részmunkaid hossza

A részmunkaid s foglalkoztatás szokásos id tartama nem nagyon tér el az egyes országokban. A részmunkaid Romániában a leghosszabb, itt kicsit több mint 25 órát dolgoznak a részmunkaid ben foglalkoztatottak egy héten, Németországban a legalacsonyabb a részmunkaid , itt kicsit kevesebb mint 20 óra a részmunkaid sök átlagos munkaideje.

A teljes és részmunkaid viszonyát vizsgálva megnéztük, hogy a régi és az új EU országok eltér hagyománya valamilyen különbséget jelent-e? Az új EU országokban valamivel hosszabb a teljes munkaid s heti munkaid , és a részmunkaid is. A legmagasabb mégis azokban az országokban volt a részmunkaid hossza, ahol egyébként alacsony a teljes munkaid s foglalkozás, és ez a kicsit meglep sajátosság igaz a régi és az új EU országokban is. Kelet-Európában Románia, Magyarország és Litvánia, míg Nyugat-Európában Svédország, Belgium, Franciaország, Luxemburg és Olaszország esetében találtuk ezt érvényesnek. A következ fejezetben megvizsgáljuk a kényszer részmunkaid s foglalkoztatás sajátosságait, de megel legezzük, hogy a teljes és a részmunkaid arányának az országonként eltér arányára ez sem ad magyarázatot.

25

15. ábra Teljes- és részmunkaid ben szokásos munkaid hossza, 2007-ben

0

510

15

20

2530

35

4045

50

Rom

ánia

Mag

yaro

Litv

ánia

Cse

hoLe

ngye

loLe

ttoSz

lová

kia

Mál

taB

ulgá

riaÉs

ztor

szC

ipru

sSz

lové

nia

EU

Svéd

oB

elgi

umFr

anci

aoLu

xem

burg

Ola

szo

Izla

ndG

örög

oA

uszt

riaSv

éjc

Dán

iaFi

nno

Portu

gália

Hol

land

iaN

orvé

gia

Span

yolo

Írors

zU

KN

émet

o

szok

ásos

átla

gos m

unka

óra

0

10

20

30

40

50

60

70

%

részmunkaidteljes munkaidrészmunkaid a teljes munkaid arányában

EU 15EU 10

Forrás: Eurostat LFS

3.3 Önként és kényszer en vállalt részmunkaid s munka Felvet dik, hogy a részmunkaid s foglalkoztatást kényszer en választja-e, aki ilyen

formában dolgozik, vagy saját megfontolását követve, önszántából. Amilyen kézenfekv , hogy különbséget kell tenni aközött, hogy valaki szándékoltan vagy kényszer en dolgozik-e részmunkaid ben, annyira óvatosan kell az adatokat vizsgálnunk. A válaszadás bizonytalansága önmagában is gondot jelent. Az OECD közöl ilyen statisztikákat. A megadott definíció szerint kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottnak tekinti a statisztika azokat, akik azért dolgoznak részmunkaid ben (30 óránál rövidebb ideig), mert nem találtak tejes munkaid s munkát. Az adatok azonban nem harmonizáltak, így az összehasonlítás gondot okoz.

Az alábbiakban mégis megnézzük, mit láthatunk a statisztika alapján. Megvizsgáltuk mindenekel tt, hogy mekkora a részmunkaid s foglalkoztatottak között a kényszer en részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya. A statisztika szerint az összes részmunkaid ben foglalkoztatott legfeljebb egyharmada dolgozik kényszer en részmunkaid ben, az országok egy részében az arány határozottan alacsony, különösen Nyugat-Európában, ahol az önkéntesen részmunkaid sök aránya magas. A mediterrán országokban viszonylag magas a kényszer en részmunkaid s foglalkoztatás, és Szlovákiában a kelet-európai országok közül. A többi kelet-európai országban nem magas a kényszer en részmunkaid sök aránya. (15. ábra bal panel)

Kicsit változik a kép, hogyha a n k kényszer részmunkaid s foglalkoztatását vizsgáljuk, itt egységesen nagyon magas az arány. A n k nagy része, régiótól függetlenül, a részmunkaid ben dolgozást kényszermegoldásnak tekinti. Az arány Kelet-Európában és az Európán kívüli országokban valamivel alacsonyabb, de összességében a kép nagyon egyértelm : a részmunkaid ben dolgozó n k 60-80%-a ezt a megoldást kényszerb l fogadja el. (15 ábra jobb panel)

26

16. ábra A kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak aránya a részmunkaid s foglalkoztatottakból, 2008, %

összesen k

Aus ztriaBelgium

Franciao

Németo

Írorsz.Hollandia

CsehorszMagyaro

Szlovákia

Dánia

Finnors z

Norvégia

SvédoGörögo.OlaszoSpanyolo

Aus ztráliaKanada

USALuxemburg

SvájcLengyelo

Portugália

Japán Új-Zéland

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Ny-Európa K-Európa É-Európa D-Európa Európán kívül

%

AusztriaBelgiumFranciao.

Németors z

Írország

Cs ehors z

Magyaro.Lengyelo. Dánia

FinnorszGörögö. OlaszoPortugál

KanadaÚj-Zéland

USA

Luxemburg

HollandiaSvájc

Szlovákia

NorvégiaSvédorsz

Spanyolo

Aus ztráliaJapán

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Ny-Európa K-Európa É-Európa D-Európa Európán kívül

%

Forrás: OECD Incidence of involuntary part time workers

A kényszer en részmunkaid ben foglalkoztatottak a foglalkoztatottak alig 1-2 %-át jelentik azokban az országokban, ahol az arányuk alacsonynak számít. Ahol magasabb az arányuk, ott az összes foglalkozotthoz képest magasabb, 3-5%. (Az arány nem csak a kényszer részmunkaid s foglalkoztatottak arányán, hanem a részmunkaid adott országban való elterjedtségét l is függ.) Ha a kényszer en részmunkaid ben dolgozó n k részarányát vizsgáljuk a foglalkoztatottakon belül, akkor az arány nagyon hasonlít az összes foglalkoztatott esetében látott arányra, a ráta azonban rendre 1-2%-kal magasabb. Az országok nagy részében a kényszer en részmunkaid sök aránya nem haladja meg a foglalkoztatottak 5%-át, néhány országban ennél kicsit még magasabb az arány.

17. ábra A kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak foglalkozási rátája, 2008, %

összesen k

Ausztria

Belgium

FranciaoNémeto

Írorsz.Svájc

CsehorszLengyeloSzlovákia

Dánia

Finnorsz

Norvégia

Görögo.

Olas zo

Portugália

Spanyolo

Aus ztrália

KanadaJapán

USALuxemburg

HollandiaMagyaro

Svédo

Új-Zéland

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Ny-Európa K-Európa É-Európa D-Európa Európán kívül

%

Aus ztria

Belgium

Németorsz

Írors zágLuxemburgSvájc

Cs ehorszLengyelo.

Dánia

Finnors z

Norvégia

SvédorszGörögö.

Olaszo

Portugál

Spanyolo

Aus ztrália

Kanada

Japán

USA

Franciao.

Hollandia

Magyaro.

Szlovákia

Új-Zéland

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Ny-Európa K-Európa É-Európa D-Európa Európán kívül

%

Forrás: OECD Incidence of involuntary part time workers

A kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak arányának az alakulását vizsgáljuk végül az összes részmunkaid s foglalkoztatotthoz képest. Az OECD adatforrása összevont csoportokra is megadja az arányt, ennek alapján nagyon átlagos trendet látunk. A kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak aránya eszerint Észak-Amerikában alacsonyabb, mint Európában, és a trend is különbözik, Észak-Amerikában kisebb hullámzások mellett lényegében stabil a kényszer en részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya, Európában és az EU 15 országában az arány magasabb és növekv , és az a különbség mindkét nemre hasonló. Az ábrán megmutatjuk a magyarországi adatot is, ez nem tér el az európai trendt l, azt kicsit eltér hullámzással követi, a kényszer en részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya azonban mindkét nem esetében gyorsabban növekszik, mint az európai országok átlagosan. (17. ábra)

27

18. ábra Kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak az összes részmunkaid s arányában, 1990-2009, %

0

5

10

15

20

25

30

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

EU15EuropeÉs zak-AmerikaMagyarors zág

férfiak és n k

0

5

10

15

20

25

30

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

EU 15EurópaÉszak-AmerikaMagyarors zág

férfiak

0

5

10

15

20

25

30

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

EU 15EurópaÉszak-AmerikaMagyarország

k

Forrás: OECD Incidence of involuntary part time workers

3.4 A halmozottan atipikus munka – a részmunkaid ben végzett atipikus munka Az eddigiekben bemutatott foglalkozási formák mindegyikét, a szokásos és az atipikus

munkákat is lehet teljes és részmunkaid ben végezni, s míg a teljes munkaid s foglalkoztatást tekintik a szokásosnak, az atipikus formában végzett munkák jelent s része a szokásostól eltér ideig végzett munkák jelentik.

A foglalkoztatás státusza szerint atipikus formákról az EUROSTAT LFS elérhet adatai alapján tudjuk, hogy azt részmunkaid ben vagy teljes munkaid ben végzik-e. A rendelkezésre álló adatok alapján meg tudjuk mondani, mekkora a teljes vagy részmunkaid ben végzett atipikus foglalkoztatás. Az eltéréseket grafikusan mutatjuk be és a különbségeket azonos skálájú grafikonokkal érzékeltetjük. Azt látjuk, hogy az egyes formák között nagy a különbség. Az egyéni vállalkozók nagy része a tevékenységét tejes munkaid ben végzi, és ebben az egyes régiók szerint nincsen különbség. Kivételt csak néhány nyugat-európai ország jelent, ahol elég kicsi arányban részmunkaid s egyéni vállalkozók is vannak, mindenekel tt Hollandiában, ahol a részmunkaid amúgyis kiemelked jelent ség . Összességében azonban az egyéni vállalkozók tevékenysége teljes munkaid s. (19 ábra)

28

19. ábra Részmunkaid s egyéni vállalkozók aránya, régiónként, %

egyéni vállalkozó, Nyugat-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1998

Q1

1998

Q4

1999

Q3

2000

Q2

2001

Q1

2001

Q4

2002

Q3

2003

Q2

2004

Q1

2004

Q4

2005

Q3

2006

Q2

2007

Q1

2007

Q4

2008

Q3

2009

Q2

2010

Q1

%

BelgiumGermany IrelandFranceLuxembourg NetherlandsAustriaUnited KingdomIcelandSwitzerland

egyéni vállalkoztó, Észak-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1998

Q1

1998

Q4

1999

Q3

2000

Q2

2001

Q1

2001

Q4

2002

Q3

2003

Q2

2004

Q1

2004

Q4

2005

Q3

2006

Q2

2007

Q1

2007

Q4

2008

Q3

2009

Q2

2010

Q1

%

DenmarkFinlandSwedenNorway

egyéni vállalkozó, Dél-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1998

Q1

1998

Q4

1999

Q3

2000

Q2

2001

Q1

2001

Q4

2002

Q3

2003

Q2

2004

Q1

2004

Q4

2005

Q3

2006

Q2

2007

Q1

2007

Q4

2008

Q3

2009

Q2

2010

Q1

%

GreeceSpainItalyCyprusMaltaPortugal

egyéni vállalkozó, Kelet-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1998

Q1

1998

Q4

1999

Q3

2000

Q2

2001

Q1

2001

Q4

2002

Q3

2003

Q2

2004

Q1

2004

Q4

2005

Q3

2006

Q2

2007

Q1

2007

Q4

2008

Q3

2009

Q2

2010

Q1

%

BulgariaCzech RepublicEs toniaLatviaLithuaniaHungaryPolandRomaniaSloveniaSlovakia

Forrás: EUROSTAT LFS

Eltér a kép akkor, hogyha az egyébként nagyobb népességet érint társas vállalkozás tagokat vizsgáljuk meg aszerint, hogy teljes vagy részmunkaid ben foglalkoztatottak-e. Azt látjuk, hogy elég magas a részmunkaid ben foglalkoztatott társas vállalkoztatásban tagoknak, és az arány Nyugat és Kelet-Európában határozottan magasabb, mint a másik két régióban. Nyugat-Európában Hollandiában, emellett Svájcban és az Egyesült Királyságban, valamint Németországban viszonylag magas, 20-40% a részmunkaid sök aránya. Kelet-Európában is hasonló az arány, itt Szlovénia, Románia, Lettország és Litvánia, ahol a magas részfoglalkoztatás a jellemz . (20 ábra)

29

20. ábra Részmunkaid s társas vállalkozás tagok aránya, régiónként, %

társas vállalkozás tagja, Nyugat-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1998

Q1

1998

Q4

1999

Q3

2000

Q2

2001

Q1

2001

Q4

2002

Q3

2003

Q2

2004

Q1

2004

Q4

2005

Q3

2006

Q2

2007

Q1

2007

Q4

2008

Q3

2009

Q2

2010

Q1

%

BelgiumGermany IrelandFranceLuxembourg NetherlandsAustriaUnited KingdomIcelandSwitzerland

társas válalkozás tagja, Észak-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1998

Q1

1998

Q4

1999

Q3

2000

Q2

2001

Q1

2001

Q4

2002

Q3

2003

Q2

2004

Q1

2004

Q4

2005

Q3

2006

Q2

2007

Q1

2007

Q4

2008

Q3

2009

Q2

2010

Q1

%

DenmarkFinlandSwedenNorway

társas vállalkozás tagja, Dél-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1998

Q1

1998

Q4

1999

Q3

2000

Q2

2001

Q1

2001

Q4

2002

Q3

2003

Q2

2004

Q1

2004

Q4

2005

Q3

2006

Q2

2007

Q1

2007

Q4

2008

Q3

2009

Q2

2010

Q1

%

Greece

Spain

Italy

Cyprus

Malta

P ort ugal

társas vállalkozás tagja, Kelet-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1998

Q1

1998

Q4

1999

Q3

2000

Q2

2001

Q1

2001

Q4

2002

Q3

2003

Q2

2004

Q1

2004

Q4

2005

Q3

2006

Q2

2007

Q1

2007

Q4

2008

Q3

2009

Q2

2010

Q1

%

BulgariaCzech RepublicEstoniaLatviaLithuaniaHungaryPolandRomaniaSloveniaSlovakia

Forrás: EUROSTAT LFS

A segít családtagok aránya néhány ország kivételével alacsony volt, de nagy részük, a 21. ábra szerint, részmunkaid s foglalkoztatott. Különösen Nyugat-Európában ez a jellemz , az országok nagyobb részében a segít családtagok nagyobbik felel részmunkaid ben dolgozik. Az arány Dél-Európában is látványosan növekszik, különösen Spanyolországban és Cipruson. Kelet-Európában viszont figyelemreméltó, hogy ez a forma viszonylag nagy arányban jelent teljes munkaid s foglalkoztatást.

30

21. ábra Részmunkaid s segít családtagok aránya, régiónként, %

segít családtag, Nyugat-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1998

Q1

1998

Q4

1999

Q3

2000

Q2

2001

Q1

2001

Q4

2002

Q3

2003

Q2

2004

Q1

2004

Q4

2005

Q3

2006

Q2

2007

Q1

2007

Q4

2008

Q3

2009

Q2

2010

Q1

%

Ny-EuróupaBelgiumGermanyIrelandFranceLuxembourg NetherlandsAustriaUnited KingdomIcelandSwitzerland

segít családtag, Észak-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1998

Q1

1998

Q4

1999

Q3

2000

Q2

2001

Q1

2001

Q4

2002

Q3

2003

Q2

2004

Q1

2004

Q4

2005

Q3

2006

Q2

2007

Q1

2007

Q4

2008

Q3

2009

Q2

2010

Q1

%

DenmarkFinlandSwedenNorway

segít családtag, Dél-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1998

Q1

1998

Q4

1999

Q3

2000

Q2

2001

Q1

2001

Q4

2002

Q3

2003

Q2

2004

Q1

2004

Q4

2005

Q3

2006

Q2

2007

Q1

2007

Q4

2008

Q3

2009

Q2

2010

Q1

%

GreeceSpainItalyCyprusMaltaPortugal

segít családtag, Kelet-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1998

Q1

1998

Q4

1999

Q3

2000

Q2

2001

Q1

2001

Q4

2002

Q3

2003

Q2

2004

Q1

2004

Q4

2005

Q3

2006

Q2

2007

Q1

2007

Q4

2008

Q3

2009

Q2

2010

Q1

%

BulgariaCzech RepublicEs toniaLatviaLithuaniaHungaryPolandRomaniaSlovenia

Forrás: EUROSTAT LFS

3.5 Az otthonról végzett munka aránya Az Eurostat adatokat tart nyilván az otthonról végzett munkákról. Mekülönbözteti a

munkavégzés helye szerint a foglalkoztatottakat, ezen belül az alkalmazottakat és a nem alkalmazottakat (egyéni vállalkozókat, önfoglalkoztatókat, segít családtagokat együttesen), tudjuk tehát, hogy összességében a munkavégzési szokásosok, munkarend, esetleg egyéb helyzetek miatt a munkájukat hányan végzik otthontól. De ennél többet nem tudunk. Gyengesége az adatoknak, hogy arról nincsen tudásunk, hogy milyen otthonról végzett munkáról van szó, ide tartozik a távmunka, de az otthoni irodából dolgozó egyéni vállalkozó is, a statisztika mindezeket az adatokat együtt tartja nyilván. Az adatok nemek és korcsoportok szerint bontva elérhet ek, de az együttesen közült adatok a különböz otthonról végzett munkák sajátosságait összemossák, így a nemek szerinti különbség sem ad támpontot a magyarázathoz. Nem ismertjük az otthonról végezhet munka tartalmát, abban vélhet en a távmunka és az otthoni vállalkozás is benne van. Erre utal, hogy az otthon végzett munkák között nemek szerinti meghatározó különbség nincsen, az egyes országokban az otthonról végzett munka arányában viszont igen, és szembeszök , hogy az arány – különösen a férfiak esetében – a legalacsonyabb a kelet-európai országokban volt. Azoknak az országoknak a köre, ahol a legmagasabb volt az otthonról végzett munka, a férfiak és a n k esetében egységes volt, Dánia, Hollandia, Ausztria, Luxemburg járt az élen. 22. ábra

31

22. ábra Otthonról dolgozók aránya a foglalkoztatottak, alkalmazottak és nem-alkalmazottak között, 2009, %

nem alka lmazott férfiak, 15-64 évesek, %, 2009

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Cyp

rus

Gre

ece

Portu

gal

Uni

ted

Slov

enia

Cze

chIta

lySl

ovak

iaH

unga

ryM

alta

Switz

erla

ndSp

ain

Pola

ndLa

tvia

Ger

man

yN

orw

ayEs

toni

aSw

eden

Icel

and

Lith

uani

aFr

ance

Finl

and

Belg

ium

Irela

ndAu

stria

Net

herla

nds

Den

mar

kLu

xem

bour

%

nem alkalmazott, n k, 15-64 évesek, %, 2009

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

Gre

ece

Portu

gal

Cyp

rus

Slov

enia

Italy

Nor

way

Spai

nPo

land

Hun

gary

Slov

akia

Latv

iaC

zech

Rep

ublic

Lith

uani

aG

erm

any

Switz

erla

ndU

nite

d Ki

ngdo

mSw

eden

Fran

ceIre

land

Belg

ium

Finl

and

Luxe

mbo

urg

Aust

riaN

ethe

rland

sD

enm

ark

Icel

and

%

Forrás: EUROSTAT LFS

Néhány további érdekes sajátosságot mégis láthattunk a statisztikákból. Mindenekel tt szembeszök , hogy a bármilyen otthon végzett tevékenység aránya az alkalmazottak között szerény, és magas a nem alkalmazottak között, különösen néhány országban, így Ausztriában, Finnországban, Belgiumban. A különbségek nagyon nagyok, a skálák osztása eltér az ábrák között, a nem alkalmazottak aránya lényegesen magasabb. Ez határozottan arra utal, hogy az adatokban nem a távmunka a meghatározó, amit munkaviszonyban lév k körében alkalmaznak. (23. ábra)

23. ábra Otthonról dolgozók aránya a foglalkoztatottak, alkalmazottak és nem-alkalmazottak között, 2009, %

foglalkoztatottak, 15-64 évesek, összesen, 2009

0

2

4

6

8

10

12

Rom

ania

Bulg

aria

Cyp

rus

Portu

gal

Gre

ece

Latv

iaH

unga

ryC

zech

Uni

ted

King

dom

Italy

Spai

nG

erm

any

Esto

nia

Slov

akia

Lith

uani

aSw

eden

Switz

erla

ndPo

land

Nor

way

Mal

taSl

oven

iaIre

land

Icel

and

Finl

and

Belg

ium

Den

mar

kAu

stria

Fran

ce

%

alkalmazottak, 15-64 évesek, összesen, 2009

0

2

4

6

8

10

12

Bulg

aria

Latv

iaR

oman

iaPo

rtuga

lC

zech

Rep

ublic

Hun

gary

Italy

Lith

uani

aU

nite

d Ki

ngdo

mG

erm

any

Pola

ndIre

land

Gre

ece

Spai

nSl

ovak

iaSw

eden

Switz

erla

ndEs

toni

aM

alta

Nor

way

Icel

and

Belg

ium

Finl

and

Slov

enia

Aust

riaN

ethe

rland

sD

enm

ark

%

nem alkalmazottak, összesen, 15-64 évesek, %, 2009

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Rom

ania

Bulg

aria

Gre

ece

Cyp

rus

Portu

gal

Slov

enia

Italy

Spai

nH

unga

ryM

alta

Cze

ch R

epub

licSl

ovak

iaPo

land

Uni

ted

King

dom

Nor

way

Switz

erla

ndLa

tvia

Ger

man

yEs

toni

aSw

eden

Lith

uani

aIc

elan

dFr

ance

Irela

ndBe

lgiu

mFi

nlan

dAu

stria

Net

herla

nds

%

Forrás: EUROSTAT LFS

4 Atipikus foglalkoztatás és a foglalkoztatás szintje

Az atipikus munkavégzés lehet séget jelenthet a munkaer piachoz lazábban köt álláskeres k foglalkoztatására, és végs soron a foglalkoztatás általános szintjének a növeléséhez is. Az atipikus foglalkoztatás terjedésének kívánatos ösztönzésével kapcsolatban ez szokásos érvként fogalmazódik meg. Az atipikus munka ugródeszka lehet az egyén számára a stabil, tartós foglalkoztatáshoz. Mindenképpen fontos vizsgálnunk, láthatunk-e valamilyen összefüggést a foglalkoztatás szintje és az atipikus foglalkoztatás egyik vagy másik formája között. Ezért vizsgáljuk az alábbiakban az atipikus formák aránya és a foglalkoztatási ráta közötti összefüggéseket.

Mindenekel tt a foglalkoztatási státusok és a foglalkozási szint közötti kapcsolatot nézzük meg. Egyértelm és természetesen érthet , hogy a bérb l és fizetésb l él alkalmazottak aránya és a foglalkoztatás ráta között er s kapcsolat látszik, ahol magasabb az

32

alkalmazottak aránya, ott magasabb a foglalkoztatás rátája is, és a kapcsolat nagyon egyértelm nek látszik. A mediterrán országokban, valamint Lengyelországban és Romániában nagyon alacsony a többi országhoz képest a hagyományos (tipikus) foglalkoztatás, alig 60-80%-a az összes foglalkoztatottnak, miközben az ILO definíció szerinti foglalkoztatási ráta is alacsony ezekben az országokban. Magas viszont az alkalmazottak aránya az északi országokban, valamint Németországban, Ausztriában, Hollandiában, és magas itt a foglalkoztatási ráta is. Eltért ett l a kelet-európai országokban látható helyzet, a foglalkoztatási ráta viszonylag alacsony ezeknek az országoknak mindegyikében, miközben a hagyományos alkalmazott formában foglalkoztatottak aránya magas. (24. ábra)

24. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és az alkalmazottak foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2008

50

60

70

80

90

100

40 50 60 70 80 90 100

foglalkoztatás i ráta, %

alka

lmaz

otta

k ar

ánya

, % Nl

SA

Cy

Pt

Gr

NDk

Ro

Mt

ItPl

H

Sp Irl

LEstF

Bg

LatvLitv

Sk BCz

Slo

FinD

Forrás: ILO KILM (atipikus foglalkoztatás magyarázó mutatója) és EUROSTAT (foglalkozási ráta)

Érdekes képet mutat az önfoglalkoztatók és a foglalkoztatási ráta kapcsolata. Ahol magasabb az önfoglalkoztatók aránya, ott alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, és ez a kapcsolat elég egyértelm nek látszik az ábrán. Az alacsony foglalkoztatási rátájú országok között és a magas foglalkoztatásúak között is kirajzolódni látszik. (25. ábra)

Az összefüggés els pillantásra arra utal, hogy az atipikus foglalkozási státusok nem teremtenek elég er s – a hagyományos foglalkoztatással azonos érték – foglalkoztatási hatást azokban az országokban sem, ahol azok nagyon elterjedtek. (A magyarázathoz természetesen további vizsgálódás szükséges.)

33

25. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és az önfoglalkoztatók foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2008

Total self-employed workers

0

5

10

15

20

25

30

35

40 50 60 70 80 90 100

foglalkoztatási ráta

önfo

glal

kozt

ók a

rány

a eg

yütt,

% Gr

It

MtH

RoPl IrlSp

Pt

SkLitv

LatvEst

L

Cy

F

CzBBg

SloN

DkN

S

Fin

DA

Forrás: ILO KILM (atipikus foglalkoztatás magyarázó mutatója) és EUROSTAT (foglalkozási ráta)

A határozott idej munkaszerz déssel foglalkoztatottak aránya és a foglalkoztatási ráta alakulása között is összefüggés látszik, ahol magasabb a határozott idej munkaszerz désesek aránya, ott a foglalkoztatási ráta is egyértelm en magas. A kapcsolat a mediterrán országok közül Spanyolországban és Portugáliában, valamint Lengyelországban gyengébb, ahol nagyon magas a határozott idej szerz dések aránya, de a foglalkoztatási ráta alacsony. Az alacsony foglalkoztatási szint mellett ugyanakkor Magyarország különösen, de Olaszország is a határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak alsó középmez nyébe, de nem a legalacsonyabbakhoz tartozik. Összességében a határozott munkaid s szerz dés elterjedtsége és a magasabb foglalkoztatási ráta közötti összefüggés egyértelm , de az országok között nagyok a szóródások.

26. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és a nem határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2009

0

5

10

15

20

25

30

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

foglalkoztatási rát a, %

hatá

rozo

tt id

ej fo

glalk

oztat

ás ar

ánya

, %

PlSp

Pt

NlSlo S

F

GrIt

H

EstSkUK

B IrlL

CzA

DJFin

DkN Izl

Ch

Forrás: OECD FTPT dependent employment (atipikus foglalkoztatás magyarázó mutatója) és EUROSTAT (foglalkozási ráta)

A részmunkaid s foglalkoztatás elterjedtsége és a magasabb foglalkoztatási arány között a kapcsolat a várakozásnak megfelel en egyértelm és er s, a magas foglalkoztatási rátájú országok mindegyikében magas a részmunkaid s foglalkoztatás is, a korábbi elemzésekben azt is láttuk, hogy ez nagyon eltér szegmensekben volt jelent s. A skandináv országok és Nyugat-Európa országai az ábra magasabb, jobb fels sarkához tartoznak, Kelet-

34

Európa és a mediterrán országok az alacsonyabb bal alsó sarok felé s södnek, és a különbség nagyon határozott. (27. ábra)

27. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és a részmunkaid s foglalkoztatottak foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2009

0

5

10

15

20

25

30

35

40

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

fogalkoztatási ráta, %

rész

mun

kaid

s fog

alalk

oztat

ás a

rány

a, %

H Sk Cz

PlGr Est

Sp

B

Irl

Nl

Ch

Izl

N

DkS

A

Fin

SloPt

FL

JD

Uk

Forrás: OECD FTPT employment common definition (atipikus foglalkoztatás magyarázó mutatója) és EUROSTAT (foglalkozási ráta)

****

Az elemzést tovább folytatva vizsgálhatnánk a halmozódásokat, és a további magyarázatokat Azokban az országokban, ahol általában elterjedtek az atipikus foglalkozások, ott valóban magasabb-e a foglalkoztatottság szintje, mint másutt, milyen hosszú ideig tartó határozott munkaid s szerz dések járulnak hozzá a foglalkoztatás növekedéséhez, és milyen hosszú ideig tartó foglalkozási id szakokat eredményeznek. A statisztikai elemzés korlátai mellett az el ekben áttekintettük az atipikus foglalkoztatás legelterjedtebb és legáltalánosabb formáit és annak sajátosságait. Láthattuk az atipikus foglalkoztatás formáinak a sokféleségét és az egyes országok számára eltér szerepét és jelent ségét, egyes formák id szakonként növekv majd visszaszoruló jelent ségét és az országok között is jelent s különbségeket. Az atipikus foglalkoztatás formáit Kelet-Európában eltér az atipikus foglalkoztatás gyakorlata, ahol jelent s, ott gyakran nagyon eltér sajátosságokat látunk. A vizsgált kelet-európai országok többségében az atipikus formák aránya alacsony – Magyarországon különösen alacsony – és terjedésének a korlátai sem világosak.

35

Hivatkozott irodalom

Addison, John T., Chad Cotti, Christopher J. Surfield (2009) Atypical Work: Who Gets It, and Where Does It Lead? Some U.S. Evidence Using the NLSY79, IZA DP No. 4444

Brown, J. David, John S. Earle, Vladimir Gimpelson, Rostislav Kapeliushnikov , Hartmut Lehmann, Álmos Telegdy, Irina Vantu, Ruxandra Visan, Alexandru Voicu (2006): Nonstandard Forms and Measures of Employment and Unemployment in Transition: A Comparative Study of Estonia, Romania, and Russia, Upjohn Institute Staff Working Paper 06-127

Capelli, Peter (1999) The New Deal at Work, Harvard Business School Press Cazes, Sandrine, Alena Nesparova, eds (2007) Flexicurity: A relevant approach for Central

and Eastern Europe. ILO? Geneve, Cazes, Sandrine, Alena Nesporova (2003): Labour markets in transition: Balancing flexibility

and security in Central and Eastern Europ. Geneva. Davoine, L., C. Erhel and M. Guergoat (2008), A taxonomy of European labour markets

using quality indicators, a project financed by Directorate-General for Employment, Social Affairs and Equal Opportunities.

Doeringer, Peter B. , Piore, Michael J. Internal Labor Markets and Manpower Analysis, D.C. Heath and Co., 1971

Edwards, Alejandra Cox & Grobar, Lisa M. (2001) Contingent Workers and Alternative Employment Arrangements: Evidence from the State of California, Department of Economics, California State University, Long Beach, 2001

Employment in Europe 2008, Chapter 4. Measuring the quality of employment in the EU, European Commission (p 147-169)

Frey Mária (2000) A munkaid rendszerek rugalmassá válása, Közgazdasági Szemle, XLVII. évf.,. december, 1008–1026. o.

Kazuya Ogura (2005) International Comparison of Atypical Employment: Differing Concepts and Realities in Industrialized Countries. Japan Labor Review, Vol 2 No 2. pp 5-29

Köll , János, Nacsa, Bea (2007) Hungary in Cazes – Nesparova eds(2007) (pp 121-148) Magyarul megjelent: Rugalmasság és biztonság a munkaer piacon: magyarországi tapasztalatok, ILO 2006

Laky Teréz (1998) Változó fogalmak a munka változó világában Közgazdasági Szemle, XLV. évf., február 123–136. o.

Portugal, Pedro, José Varejão (2009) Why Do Firms Use Fixed-Term Contracts?, IZA DP No. 4380

Riemler Judit (1999) A munka jöv je. Új fogalmak, feltételek, forgatókönyvek Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., szeptember, 772–788. o.

36

Ábrák és táblázatok jegyzéke

1. ábra Alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottból, összesen, 2008, % ........................7 2. ábra Alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottból, férfiak és n k, 2008, % ................7 3. ábra Atipikus foglalkoztatottak aránya foglalkozási státusz alapján az összes

foglalkoztatottból, összesen, 2008, % ..............................................................................8 4. ábra Önfoglalkoztatók f bb csoportjainak aránya az összes foglalkoztatottból, összesen,

2008, % ..........................................................................................................................9 5. ábra Önfoglalkoztatók aránya az összes foglalkoztatottból, férfiak és n k, 2008, % ............9 6. ábra Segít családtagok aránya, férfiak és n k, 2008, % ................................................... 10 7. ábra Határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak aránya az alkalmazottak között,

2008, % ........................................................................................................................ 13 8. ábra Határozott idej foglalkoztatott n k aránya a határozott idej foglalkoztatottak, illetve

az alkalmazott n k között, 2008, %, minden korcsoportra és f munkavállalási korúakra (25-54 évesekre), 2008, % ............................................................................................ 15

9. ábra Határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya az alkalmazottak között, 2008, % .................................................................................................................................. 16

10. ábra Részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból 2008, % .... 18 11. ábra Részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból, nemek

szerint, 2008, % ............................................................................................................ 19 12. ábra A részmunkaid s foglalkoztatottakból a n k aránya régiónként, 2008, % ................ 19 13. ábra A n k részaránya a részmunkaid s foglalkoztatásban régiók szerint, 1990-2009, % 20 14. ábra A részmunkaid s foglalkoztatott fiatalok (15-24 évesek) aránya, és ebb l a n k

aránya régiónként, 2008, % ........................................................................................... 21 15. ábra Teljes- és részmunkaid ben szokásos munkaid hossza, 2007-ben .......................... 25 16. ábra A kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak aránya a részmunkaid s

foglalkoztatottakból, 2008, % ....................................................................................... 26 17. ábra A kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak foglalkozási rátája, 2008, % ......... 26 18. ábra Kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak az összes részmunkaid s arányában,

1990-2009, % ............................................................................................................... 27 19. ábra Részmunkaid s egyéni vállalkozók aránya, régiónként, % ...................................... 28 20. ábra Részmunkaid s társas vállalkozás tagok aránya, régiónként, % ............................... 29 21. ábra Részmunkaid s segít családtagok aránya, régiónként, % ....................................... 30 22. ábra Otthonról dolgozók aránya a foglalkoztatottak, alkalmazottak és nem-alkalmazottak

között, 2009, % ............................................................................................................. 31 23. ábra Otthonról dolgozók aránya a foglalkoztatottak, alkalmazottak és nem-alkalmazottak

között, 2009, % ............................................................................................................. 31 24. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és az alkalmazottak foglalkoztatottakon belüli aránya

között, 2008 .................................................................................................................. 32 25. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és az önfoglalkoztatók foglalkoztatottakon belüli aránya

között, 2008 .................................................................................................................. 33 26. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és a nem határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak

foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2009 .............................................................. 33 27. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és a részmunkaid s foglalkoztatottak

foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2009 .............................................................. 34

1. táblázat A foglalkozási státuszok szerinti atipikus foglalkozás trendje, régiónként 12 2. táblázat A határozott id re szóló munkaszerz dés szerinti atipikus foglalkozás trendje,

régiónként ..................................................................................................................... 17 3. táblázat A részmunkaid s foglalkoztatás szerinti atipikus foglalkozás trendje, régiónként . 23

37

Mellékletek

38

1. melléklet : Az adatbázisok adattartalma, leírása Foglalkoztatási kategóriák és lehetséges megnevezések Eurostat ILO KILM ILO LABORSTA OECD részmunkaid s part-time part-time part-time határozott idej munkaszer déssel temporary temporary önfoglalkoztató (self-employed = employer + employee) self-employed self employed (a+b+c) Employers self-employed egyéni vállalkozóként

self employed_employer employers (a) own-account worker (b) Own-account workers

szövetkezet tagjaként self employed_employee member of coop. ( c ) Members of prods' coop társas vállalkozás tagjaként self employed_employee távmunkában working home bedolgozóként working home segít családtagként family worker contributing family worker Contributing family worker foglalkoztatás átlagos hossza job tenure

Kiszolgáltatott foglalkoztatás

persons in vulnerable employment

Adatbázisok adatainak lehetséges bontása

Eurostat ILO KILM ILO

LABORSTA OECD részmunkaid

ffi/n /együtt együtt/ffi/n , megoszlás

együtt/ffi/n /korcsop f /korcsop /megoszlás

fogl status/part time vs full time

összfoglalkoztatot /alkalmazott (azaz nem self-employed)

ledolgozott id /part-time vs. full time

kényszer (involuntary) részmid s ffi/n /korcsop arány

határozott idej munkaszer déssel ffi/n /együtt alklamazottakra csak

korcsoport/nem együtt/ffi/n / isk végzettség/nem korcsoport/nem mszerz dés hossza (hó) f /megoszlás önfoglalkoztató (self-employed = employer + employee)

ffi/n /korcsoport teljes/részmid ffi/n együtt/ffi/n

egyéni vállalkozóként ffi/n /korcsoport teljes/részmid ffi/n együtt/ffi/n

szövetkezet tagjaként ffi/n együtt/ffi/n társas vállalkozás tagjaként ? Otthonról végzett munka ffi/n /korcsoport segít családtagként ffi/n /korcsoport

teljes/részmid ffi/n együtt/ffi/n másodállással rendelkezik ffi/n /összes, korcsop. teljes/részmunka

foglalkoztatás átlagos hossza ffi/n /összes/, korcsop. alkalmazott/selfemployed/

korcsoport

39

2. melléklet A foglalkozási státuszok szerinti változása

Alkalmazottak arányának változása régióként, nemek szerint, 1990, 2008, % Férfiak és n k együtt Férfiak k

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

AusztriaBelgiumFranciao.Németo.Írorsz .LuxemburgHollandiaSvájc

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

AusztriaBelgiumFranciao.Németo.Írorsz.LuxemburgHollandiaSvájc

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

AusztriaBelgiumFranciao.Németo.Írorsz.LuxemburgHollandiaSvájc

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

DániaFinno. Svédo.Norvágia

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

DániaFinno. Svédo.Norvégia

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

DániaFinno. Svédo.Norvégia

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Görögo.Olaszo.PortugáliaSp anyolo.CiprusM ált a

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

Görögo.Olaszo.PortugáliaSpanyolo .CiprusMálta

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Görögo.Olaszo.PortugáliaSpanyolo.Cip rusM álta

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Szlovénia Cseho. Slo vakiaMagyaro. Lengyelo. Észto.Let to. Litvánia RomániaBulgária

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

Szlovénia Cseho.Szlovákia M agy aro.Lengy elo. Észto.Let to. LitvániaRománia Bulgária

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Szlovénia Cseho. SzlovákiaMagyaro. Lengyelo. Észto .Let to. Litvánia RomániaBulgária

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

KanadaUSAAusztráliaÚj-ZélandIzraelJap án

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1992

1 994

199 6

1998

2000

2 002

2004

2 006

2 008

KanadaUSAAusztráliaÚj-ZélandIzraelJapán

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

KanadaUSAAusztráliaÚj-ZélandIzraelJapán

Forrás: ILO KILM

40

3. melléklet A határozott munkaid s szerz déssel foglalkoztás változása

Határozott munkaidej foglalkoztatottak arányának változása régióként összesen, n k, fialatalok, 1990-2009, %

Férfi és n , minden korcsoport , minden korcsoport Férfi és n , 15-24 éves

0

5

10

15

20

25

30

35

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Ausztria

BelgiumFranciao

NémetoIzlan d

Íro rszágLuxemb urg

HollandiaSvájc

UK

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Ausztria

Belgium

Franciaorsz

Német o

Izland

Írország

Luxemburg

Hollandia

Svájc

UK

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

AusztriaBelg iumFranciaoNémeto.IzlandÍrorszLuxemburgHollandiaSvájcUK

0

5

10

15

20

25

30

35

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Dánia

Finnorsz

Norvégia

Svédorsz

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Dánia

Finnország

Norvégia

Svédország

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

DániaFinnorszNorvégiaSvédo

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Görögo.OlaszországPortugáliaSpanyolorsz

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Görögo.

Olaszorsz

P ortugália

Spanyolország

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

GörögoOlaszoPortugáliaSpanyolo

0

5

10

15

20

25

30

35

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

CsehországMagyaro

LengyelorszSzlovákiaSzlovéniaÉsztorsz

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Csehorsz

Magyaro

Lengyelo.

Szlovákia

Szlovénia

Észt ország

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

CsehorszMagyaro.LengyeloSzlovákiaSzlovén iaÉsztorsz

0

5

10

15

20

25

30

35

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Auszt rália

Kanada

Japán

USA

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Ausztrália

Kanada

Japán

USA

0

5

10

15

20

25

30

35

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

AusztráliaKanadaJapánUSA

Forrás: OECD dependent employment

41

4. melléklet A részmunkaid s foglalkoztatás változása Részmunkaid s foglalkozottak arányának változása régiónként, összesen n k és férfiak,

1990-2009, % Összesen k 15-24 évesek

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

AusztriaBelgium

FranciaoNémeto

IzlandÍrors z.

LuxemburgHollandia

SvájcUK

0

10

20

30

40

50

60

70

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Auszt ria

Belgium

Franciao

Német o

Izland

Íro rsz

Luxemburg

Hollandia

Svájc

UK

0

10

20

30

40

50

60

70

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Auszt ria

Belgium

Fran ciao

Németo

Izland

Írorsz

Lux emburg

Hollandia

Svájc

UK

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

DániaFinnors zNorvégiaSvédors z

0

10

20

30

40

50

60

7019

90

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Dánia

Finn ország

Norvégia

Svédo

0

1 0

2 0

3 0

4 0

5 0

6 0

7 0

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Dánia

Finno

No rvégia

Svédo

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Görögo. Olaszo.PortugáliaSpanyolo

0

10

20

30

40

50

60

70

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Görögo

Olaszo

P ortugália

Spanyolo

0

10

20

30

40

50

60

70

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Görögo

Olaszo

P ortugália

Spanyolo

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1990

1993

1996

1999

2002

2005

2008

%

Cs ehorszMagyaro. Lengyelo. SzlovákiaSzlovéniaÉsztorsz.

0

10

20

30

40

50

60

70

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Cseh orsz

Észt o rsz

Magyaro

Lengyelo

Szlovák ia

Szlovén ia

0

1 0

2 0

3 0

4 0

5 0

6 0

7 0

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Csehorsz

Magyaro

Lengyelo

Szlo vákia

Szlo vénia

Észtorsz

0

510

15

20

2530

35

40

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

AusztráliaKanadaJapánÚj-ZélandUSA

0

10

20

30

40

50

60

70

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Auszt rália

Kanada

Izrael

Japán

New Zealand

USA

0

10

20

30

40

50

60

70

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

%

Auszt rália

Kanada

Jap án

Új-Zéland

USA

Forrás: OECD FTPT employment common definition (férfi ill. nöi és fiatalok skála eltér)

42

5. melléklet Határozott ideig tartó munkaszerz dések a munkaszerz dés id tartama szerint

1 hónapnál rövidebb ideig tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, %

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

BelgiumÍrországFranciaországHollandiaAus triaEgyesült Királyság

Nyugat-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

DániaFinnországSvédországNorvégia

Észak-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

GörögoSpanyoloOlaszoCip rusPortugália

Dél-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Bulgária Cs ehorszÉsztors z LettorszLitvánia MagyaroLengyelo RpmániaSzlovénia Szlovákia

Kelet-Európa

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

1-3 hónapig tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, %

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

BelgiumNémetoÍrországFranciaoLuxemburgHollandiaAus ztriaUKIzland

Nyugat-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

DániaFinnorszSvédorszNorvégia

Észak-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

GörögoSpanyoloOlaszoCiprusMáltaPortugália

Dél-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Bulgária CsehorszLettorsz LitvániaÉsztors z MagyaroLengyelo RomániaSzlovénia Szlovákia

Kelet-Európa

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

43

4-6-hónapig tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, %

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Belgium NémetoÍrors zág FranciaoLuxemburg HollandiaAusztria UKIzland Svájc

Nyugat-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

DániaFinnors zSvédorszNorvégia

És zak-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Görögo SpanyoloOlaszo CiprusMálta Portugália

Dél-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Bulgária Cs ehorszÉsztors z Lettors zLitvánia MagyaroLengyelo RomániaSzlovénia Szlovákia

Kelet-Európa

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

7—12 hónapig tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, %

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Belgium NémetoÍrország FranciaoLuxemburg HollandiaAus ztria UKIzland Svájc

Nyugat-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

DániaFinnorszSvédorszNorvégia

Észak-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

GörögoSpanyoloOlas zoCiprusMáltaPortugália

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Bulgária Cs ehorszLettorsz LitvániaMagyaro LengyeloRománia SzlovéniaSzlovákia

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

44

13-18 hónapi tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, %

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Belgium NémetoÍrország FranciaoLuxemburg HollandiaA usztria UKSvájc

Nyugat-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

DániaFinnorszSvédorszNorvégia

És zak-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

GörögoSpanyoloOlas zoCiprusPortugália

Dél-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Bulgária Cs ehorszÉsztors z LettorszLitvánia MagyaroLengyelo RomániaSzlovénia Szlovákia

Kelet-Európa

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

19-24 hónapig tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, %

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Belgium NémetoÍrország FranciaoLuxemburg HollandiaA usztria UKIzland Svájc

Nyugat-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

DániaFinnorszSvédorszNorvégia

Észak-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

GörögoSpanyoloOlaszoCiprusPortugália

Dél-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Bulgária CsehorszLettorsz LitvániaMagyaro LengyeloRománia SzlovéniaSzlovákia

Kelet-Európa

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

45

25-36 hónapig tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, %

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Belgium NémetoÍrors zág FranciaoLuxemburg HollandiaAusztria UKIzland Svájc

Nyugat-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

DániaFinnors zSvédorszNorvégia

Észak-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

GörögoSpanyoloOlaszoCiprusMáltaPortugália

Dél-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

BulgáriaCsehorszLettors zLitvániaMagyaroLengyeloRomániaSzlovéniaSzlovákia

Kelet-Európa

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

36 hónapnál hosszabb ideig tartó határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II.

negyedév, %

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Belgium Németo Íro rszFranciao Luxemburg HollandiaAuszt ria UK Svájc

Nyugat-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

DániaFinnorszSvédorszNorvégia

Észak-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Görögo SpanyoloOlaszo CiprusMálta Portugála

Dél-Európa

0

10

20

30

40

50

60

70

1998

Q1

1999

Q1

2000

Q1

2001

Q1

2002

Q1

2003

Q1

2004

Q1

2005

Q1

2006

Q1

2007

Q1

2008

Q1

2009

Q1

2010

Q1

%

Csehors zLettorszLitvániaMagyaroLengyeloRomániaSzlovéniaSzlovákia

Kelet-Európa

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.