Hrvatski vrtić, osnovna škola, gimnazija i ... - krleza.hu · A Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (rövid neve: Miroslav Krle ža Horvát

1

2017

Hrvatski vrtić, osnovna škola, gimnazija i učenički dom Miroslava Krleže, Pečuh -

„Miroslav Krleža“ Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Pécs

Szervezeti és működési szabályzat

2

Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék: ................................................................................................................................. 2

1. Általános rendelkezések ................................................................................................................. 7

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ....................................................... 7

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .............................. 7

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai ......................................................................................... 7

2.1 Az intézmény neve, alapító okirata ................................................................................................ 7

2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje ....................................................................... 8

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői .................................................................................... 10

3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ...................................................................... 10

3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ........................................................................ 11

4. Az intézmény szervezeti felépítése .............................................................................................. 12

4.1 Az intézmény vezetője .................................................................................................................. 12

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ....................................... 13

4.3 Az intézmény szervezeti felépítése .............................................................................................. 14

Szervezeti felépítés: ............................................................................................................................ 16

4 Az intézmény vezetősége ................................................................................................................ 17

4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése .................................................................................................. 17

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ................................................ 18

5.1 A törvényes működés alap- és egyéb dokumentumai ................................................................. 18

5.1.1 Az alapító okirat ......................................................................................................................... 19

5.1.2 A nevelési és pedagógiai program ............................................................................................. 19

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ............................................. 20

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ................... 22

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ................................................... 23

5/A. AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSÉT GARANTÁLÓ SZABÁLYOK ................................. 27

6. Az intézmény munkarendje .......................................................................................................... 28

6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása.................................................................. 28

6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ..................................................................... 29

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .................................................................. 31

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje .................................................. 32

6.5 Munkaköri leírás ........................................................................................................................... 33

Munkakör: óvodapedagógus ........................................................................................................... 33

Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása ......................................................................... 33

Különleges felelőssége ....................................................................................................................... 34

Bizalmas információk kezelése ........................................................................................................... 34

3

Ellenőrzés foka ................................................................................................................................... 34

Kapcsolatok ....................................................................................................................................... 35

Munkakörülmények ........................................................................................................................... 35

Járandóság ........................................................................................................................................ 35

Munkakör: osztálytanító .................................................................................................................. 35




Ellenőrzés foka ................................................................................................................................... 37

Kapcsolatok ....................................................................................................................................... 38


Járandóság ........................................................................................................................................ 39

Munkakör: nevelőtanár ................................................................................................................... 39




Ellenőrzés foka ................................................................................................................................... 41

Kapcsolatok ....................................................................................................................................... 41


Járandóság ........................................................................................................................................ 42

Munkakör: középiskolai tanár ......................................................................................................... 44




Ellenőrzés foka ................................................................................................................................... 46

Kapcsolatok ....................................................................................................................................... 46


Járandóság ........................................................................................................................................ 47

Munkakör: dajka ............................................................................................................................. 47




Ellenőrzés foka ................................................................................................................................... 49

Kapcsolatok ....................................................................................................................................... 49

4


Járandóság ........................................................................................................................................ 50

Munkakör: éjszakai ügyeletes ......................................................................................................... 50


Különleges megbízatása .................................................................................................................... 51


Ellenőrzés foka ................................................................................................................................... 51

Kapcsolatok ....................................................................................................................................... 52


6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .................................................................. 52

6.7 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények ................................................... 53

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje .................................................... 53

6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ............................................ 54

6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások ........................................................................................ 55

6.11 A gyermek és tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ....................................... 56

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése ..................................................................................... 56

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások .................................................................................. 57

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei .................................................. 60

7.1 Az intézmény nevelőtestülete ...................................................................................................... 60

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ....................................................................... 60

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ................................................................................ 61

7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége ................................................................................ 62

7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai ................................................ 63

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje .................................................. 65

8.1 Az intézményközösség .................................................................................................................. 65

8.2 A munkavállalói közösség ............................................................................................................. 65

8.3 A szülői munkaközösség ............................................................................................................... 65

8.4 Az intézményi tanács .................................................................................................................... 66

8.5 A diákönkormányzat ..................................................................................................................... 66

8.6 Az osztályközösségek .................................................................................................................... 67

8.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái .............................................................. 67

8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája ................................................................................... 69

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok .............................................................. 72

9.1 A tanulói hiányzás igazolása ......................................................................................................... 72

9.2 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára ..................................................................... 72

9.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ...................................... 73

9.4 A tanulói késések kezelési rendje ................................................................................................. 73

5

9.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése .................................................................................... 73

9.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ............................................................................. 74

9.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ........................................ 75

9.8 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ............................................ 75

9/A. A NAPKÖZIS, A TANULÓSZOBAI, ÓVODAI FOGLALKOZÁSOKRA ÉS KOLLÉGIUMI

JOGVISZONYBA VALÓ FELVÉTEL ELVEI ............................................................................................. 77

10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata ................................................................................. 78

11. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................ 84

12. NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA .............................................................................................. 86

13. Záró rendelkezések ..................................................................................................................... 87

6

7

1. Általános rendelkezések

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (rövid

neve: Miroslav Krleža Horvát Iskola) működésére, belső és külső kapcsolataira

vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás

alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény

szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket

jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és

feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális

és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények,

kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról szóló,

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról,

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről,

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről,

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról,

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről,

23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola

tankönyvellátás rendjéről,

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról.

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más

érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény

honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2017. augusztus 31-ei

határozatával fogadta el.

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi

munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat

az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai

2.1 Az intézmény neve, alapító okirata

Az intézmény neve: Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és

Kollégium Címe: 7624 Pécs, Szigeti út 97.

Oktatási azonosítója: 027240

8

Alapító okiratának azonosítója: 376/10.1-2017.

Alapító okiratának kelte: 2017. június 1.

Az intézmény alapításának időpontja: 1952.

Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által

megbízott igazgató látja el.

Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

Tagintézmények: Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és

Kollégium Pécsi Tagóvodája

Címe: 7624 Pécs, Acsády Ignác utca 8.

Tagintézmények: Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és

Kollégium Szombathelyi Tagóvodája

Címe: 9700 Szombathely, Jászai Mari u 4.

Feladat-ellátási helye: Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és

Kollégium Szombathelyi általános Iskolai Feladat-ellátási Helye

Címe: 9700 Szombathely, Jászai Mari u 4.

Az irányító szerv által hozzárendelt szerv:

Horvát Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Kollégium Hercegszántó

(önállóan működő és gazdálkodó szerv, melynek a pénzügyi-gazdálkodási feladatait

megállapodás alapján az OHÖ irányítása alatt lévő Miroslav Krleža Horvát Óvoda,

Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium látja el.)

2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje

9

10

Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre

Az intézmény az Országos Horvát Önkormányzat által megállapított költségvetés

alapján önállóan működő és gazdálkodó jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és

az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának

vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a székhelyén látja el gazdasági, pénzügyi,

munkaügyi feladatait, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereteken belül.

Az intézmény székhelyét képező épületek és telkek vonatkozásában a tulajdonosi

jogokat Országos Horvát Önkormányzat gyakorolja. Az intézmény tagintézményeit és

telephelyét képező épületek és telkek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Pécs MJ

Város és Szombathely MJ Város Önkormányzata gyakorolja. Az Önkormányzatok

11

Közgyűléseinek döntése alapján az intézmény székhelyét és tagintézményét képező épületek,

a telkek és a feladatellátáshoz szükséges ingóságokat (berendezéseket, felszereléseket,

taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzatok

térítésmentesen illetve megállapodás szerint átadták az intézmény számára. Az intézmény

által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője

rendelkezik.

Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az

ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg,

nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente

beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az

alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb

módon hasznosítani.

3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása

3.2.1 A gazdasági szervezet feladatköre

Az intézmény „gazdasági szervezet” elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása

érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének

megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett

feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezetének engedélyezett létszáma öt fő.

Az intézményi gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdasági vezető látja el. Az

intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi

juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások

– vonatkozásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri

leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, teljesítés

igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény

vezetője és helyettesei kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; a pénzügyi

ellenjegyzésre a gazdasági vezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja,

hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a

teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll.

A gazdasági vezető a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a

költségvetés végrehajtása ügyeiben az intézmény képviselőjeként járhat el.

A gazdasági szervezet a feladatait a vonatkozó jogszabályok és az ügyrendje alapján látja el.

3.2.2 A konyha

Az intézmény saját konyhát működtet. A konyha vezetője az élelmezésvezető, a hozzá tartozó

szervezeti egység engedélyezett létszáma hét fő. A konyha szervezeti egységének feladata a

tanulók, dolgozók és az étkezést igénybe vevő külsős személyek számára az étkeztetés

biztosítása, a konyhai szolgáltatásunkat igénybe vevő más iskolák, kollégiumok számára az

étkezés biztosítása, az étel kiszállítása. Feladata továbbá az étlap összeállítása, a havi

elszámolások lebonyolítása, az élelmiszer-szállítási szerződések előkészítése.

Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg. Az étkezési díjat – az étkezési

nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A

12

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. §-

ában meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik.

Az élelmezésvezető a következő ügykörökben járhat el a költségvetési szerv képviselőjeként:

a konyha szervezeti egység munkájának szervezése, a szállítókkal történő kapcsolattartás, a

szállított áru megrendelése és átvétele, a konyhai hulladék elszállításának megszervezése, a

közegészségügyi feltételek biztosítása.

Az intézmény, tagintézményei vonatkozásában tálalókonyhákat tart fenn, a gyermekek,

tanulók étkeztetésének biztosítására kész élelmet vásárol beszerzési eljárás során kiválasztott

szállítóktól. A tálalókonyha kisegítő személyzete az intézmény alkalmazásában áll, közvetlen

felettesük az intézmény mindenkori élelmezésvezetője.

4. Az intézmény szervezeti felépítése

4.1 Az intézmény vezetője

4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője – a köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az

intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja

a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan

ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók

foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét

jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási

intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési

rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és

ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi

vizsgálatának megszervezéséért.

A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét

esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, a gazdasági vezetőre

átruházhatja.

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az

igazgató, a tagóvoda vezető és az igazgatóhelyettes minden ügyben, a gazdasági vezető, a

gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az

osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe,

bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Távollétében (ebben a sorrendben) az 1.sz. igazgatóhelyettes, 2.sz. igazgatóhelyettes vagy a

tagóvoda vezetők (pécsi, szombathelyi). Az igazgatóhelyettes (tagóvoda vezető) hatásköre

az intézményvezető helyettesítésekor – a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok

mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok

végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén)

részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület

más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az

igazgatóhelyettes felhatalmazását.

13

4.1.3 Intézményvezetői pályázat sikertelensége vagy megbízással kapcsolatos

határozatok késedelme esetén:

Ha az intézményvezetői pályázat sikertelen, vagy a megbízással kapcsolatos határozatok a

megbízás lejártához képest késve állnak rendelkezésre és a fenntartó nem bízott meg más

személyt az igazgatói, intézményvezetői feladatok ellátásával, megbízott igazgatóként és

teljes jogú aláíróként az intézmény 1.sz. igazgatóhelyettese kerül megbízásra.

4.1.4 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja

az alábbiakat. A szervezeti egységek vezetői az alábbi ügykörökben a költségvetési szerv

vezetőjeként is eljárhatnak:

a tagóvoda vezetők számára az óvoda felvételi ügyeiben való döntést,

a kollégium-vezető (munkaközösség vezető) számára a kollégium felvételi ügyeiben való

döntést,

az igazgatóhelyettesek számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a

választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói

módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,

az igazgatóhelyettesek és tagóvoda vezetők számára az intézményi rendezvények

szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel

kapcsolatos döntés jogát,

a gazdasági vezető számára – a szóbeli egyeztetést követően – az élelmiszerszállítási

szerződések megkötését, a terembérleti és más bérleti szerződések megkötését,

a gazdasági vezető számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási

rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát.

4.1.5 A munkáltatói jogok gyakorlása

Az intézményben a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. A gazdasági

vezetőt a fenntartó pályázata alapján fenntartó képviselője nevezi ki a munkáltatói jogokat az

intézményvezető gyakorolja.

Az intézményvezető tekintetében munkáltatónak az fenntartó Közgyűlése tekintendő, a

munkáltatói jogokat a fenntartó Országos Horvát Önkormányzat elnöke gyakorolja.

Az intézményvezető közvetlen hozzátartozója tekintetében a munkáltatói és aláírási jogokat

az 1.sz. igazgatóhelyettes látja el.

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

Az igazgató közvetlen munkatársai:

az igazgatóhelyettesek,

a tagóvoda vezetők,

a kollégium-vezető (munkaközösség vezető)

a gazdasági vezető.

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az

intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen

14

munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási

kötelezettséggel.

Az igazgatóhelyetteseket és tagintézmény vezetőket a tantestület véleményezési jogkörének

megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi, tagintézmény vezetői megbízást az

intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre

szól. Az igazgatóhelyettes és tagintézmény vezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni

felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg

felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettes távolléte vagy egyéb

akadályoztatása esetén teljes hatáskörrel az igazgató veszi át munkáját.

A gazdasági vezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége

kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A gazdasági szervezet

dolgozóinak és a technikai dolgozóknak a munkáját a gazdasági vezető irányítja. A gazdasági

vezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására,

a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának

tervezésére és lebonyolítására, az élelmiszer-szállítási szerződések megkötésére, az intézmény

megbízási szerződéseinek megkötésére, azok ellenőrzésére.

A gazdasági vezető távolléte esetén helyettesítése a főkönyvi könyvelő feladata. A

helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában

meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali

intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed

ki.

4.3 Az intézmény szervezeti felépítése

Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram

tartalmazza.

Az intézmény engedélyezett létszáma 84 fő.

15

16

Szervezeti felépítés:

Mu

nk

akö

zösség

vezető

k

Ko

llégiu

m-v

ezető

Ped

agó

giai

asszisztens

Óv

ón

ők

Dajk

ák

Kö

ny

velő

Pén

ztáros

Élelm

ezésvezető

Tech

nik

ai do

lgo

zók

Gazd

asági ü

gy

intéző

Tálaló

személy

zet

Igazgató

Általános igazgató

helyettes

Tagóvoda vezető

Iskolatitkár

Szaktanárok, kollégiumi

nevelők

Konyhai dolgozók Éjszakai ügyeletes

Gazdasági vezető

Igazgató helyettes

Tagóvoda vezető

17

4 Az intézmény vezetősége

4.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő

tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és

kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.

Az intézmény vezetőségének tagjai:

az igazgató,


a gazdasági vezető,

tagóvoda vezetők

kollégium-vezető (munkaközösség vezető)

a szakmai munkaközösségek vezetői.

4.4.2 Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő

joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek

képviselőivel, így a szülői szervezet képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával,

a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató

feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési

lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az

értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

4.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek,

kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy

személyben jogosult.

Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével

érvényes.

4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai

feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az

igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres

és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e

szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri

leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített

pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg.

A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk

kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai

és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:


a tagóvoda vezetők,

a kollégium vezető,

a gazdasági vezető,

a munkaközösség-vezetők,

az osztályfőnökök,

a pedagógusok.

18

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettekkel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy

azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető és a

munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása

és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben

való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön

megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok

kizárólag szakmai jellegűek lehetnek.

A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell

meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a

meghatározó elem.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők),

tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,

a naplók folyamatos ellenőrzése,

az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,

az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések

folyamán,

a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó

dokumentumok

5.1 A törvényes működés alap- és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló –

alapdokumentumok határozzák meg:

az alapító okirat,

a szervezeti és működési szabályzat,

a nevelési és pedagógiai program,

a házirend,

ügyrend.

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi

dokumentumok:

a tanév munkaterve (kiegészítve az éves beszámolóval),

egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

19

5.1.1 Az alapító okirat

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az

intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a

fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

5.1.2 A nevelési és pedagógiai program

A köznevelési intézmény nevelési és pedagógiai programja képezi az intézményben folyó

nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Nevelési és pedagógiai programjának

megalkotásához az intézmény számára a köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a

szakmai önállóságot.

Az intézmény pedagógiai programja meghatározza:

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az óvodában, kollégiumban és

iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. § (1)

bekezdésében meghatározottakat.

Az iskola helyi tantervét, a nemzetiségi nevelés és oktatás irányelvei alapján készített

kétnyelvű oktatás kerettantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított

tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai

foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának

kötelezettségét.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a

tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá –

jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma

értékelésének, minősítésének formáját.

A közösségfejlesztéssel, az intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatokat.

A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az

osztályfőnök feladatait.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét.

A tanulók az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét.

A középszintű érettségi vizsga témaköreit.

A gyermekek, tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az

érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat.

Az óvodai, kollégiumi és iskolai pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a

fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető

az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői

munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

20

5.1.3 Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok

alapján, az intézmény pedagógiai programjából kiindulva tartalmazza a nevelési célok,

feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott

cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó

értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor

be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.1 A munkaterv egy

példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi

rendjét az intézmény weblapján és az intézményi hirdetőtáblán is el kell helyezni.

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,

a 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai

tankönyvellátás rendjéről,

a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról,

a 16/2013 (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,

valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésének előírásai

alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét – a szakmai munkaközösség véleményének

kikérésével évente – az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig.

Ugyanezen törvény 29. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók

tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a

tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési

szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői

szervezet és az iskolai diákönkormányzat.2 A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi

támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata

5.2.1.1 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott

tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a

továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a

tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

5.2.1.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai

tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az

iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a

tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az

iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 1 Ld. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat. 2 Figyelem: ez az egyetlen, a jogszabályokban maradt egyetértési jog, amellyel az iskolaszék és a

diákönkormányzat az SZMSZ készítésekor rendelkezik.

21

5.2.1.3 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe

venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv

kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet

a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott

kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek

beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

5.2.1.4 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában

teszi közzé.

5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása

5.2.2.1 Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény végzi olyan formában, hogy a

tankönyvellátóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a

tankönyveket a tankönyvellátótól értékesítésre átveszi.

5.2.2.2 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a

felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév

tankönyvellátásának rendjét,1 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben

közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a

tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való

közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell

határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.

5.2.2.3 Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, azt minden esetben a

tankönyvellátó biztosítja. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a

normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről.

5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

5.2.3.1 Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány

tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni.

5.2.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről

szóló törvény 8. § (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a

továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további

kedvezmény nyújtására, és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő

új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

5.2.3.3 A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni,

hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15

nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés

ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az

igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be.

5.2.3.4 A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja,

hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és

milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában

november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével.

5.2.3.5 A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó

további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani.

A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap

benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra,

amelyet aláírásával igazol.

1 Ld. a 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet 22. § (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23. § (1) és (6)

bekezdéseit.

22

5.2.3.6 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok

bemutatása szükséges:

a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (a családi pótlék folyósításáról szóló

igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai

igazolószelvényt);

b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt,

tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,

c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;

d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

5.2.3.7 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen

alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

5.2.3.8 Az iskola faliújságon, illetve a tanári hirdetőtáblán, valamint az iskola honlapján

elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények

körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának

elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a

családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb

munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő,

illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi

eredményének figyelembe vételével adható.

5.2.3.9 Az iskola nem kérhet igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény

alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

5.2.4.1 A 5.2.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év

november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és

az iskolai diákönkormányzatot.

5.2.4.2 Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a

tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót.

5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése

5.2.5.1 A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd

aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok

tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés

elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2.2 pontban szereplő megállapodás szabályozza.

5.2.5.2 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a

tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való

hozzájutás lehetőségét.

5.2.5.2 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy

azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes

tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például

használt tankönyvvel kívánja megoldani.

5.2.5.4 Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel –

közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét,

amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai

könyvtáros munkaköri kötelessége.

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

23

5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén

tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásainak

megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az

intézmény igazgatója használhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer

használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi

dokumentumok papír alapú másolatát:

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított, fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az

igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A

dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e

célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai

rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott

személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák,

túlórák, helyettesítések stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának

vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell

pecsételni és irattárba kell helyezni.

Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és

igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói

jogviszony más megszűnésének eseteiben.

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII. 31.)

EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés n) szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket

léptetjük életbe.

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár

esetenként, az iskola takarítószemélyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles

ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem

tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul

kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

5.4.1 Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan

előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét

akadályozza, illetve az intézmény tanulóinak, neveltjeinek és dolgozóinak biztonságát

és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

24

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),

a tűz,

a robbantással történő fenyegetés.

5.4.2 Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézmény

épületeit vagy a bennük tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli

eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az intézmény

igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők az igazgatón

kívül: az intézményegységeket vezető igazgató helyettesek, a gazdasági

vezető és a gondnok.

5.4.3 A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell

a) az igazgatót,

b) a fenntartót,

c) tűz esetén a tűzoltóságot,

d) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

e) személyi sérülés esetén a mentőket,

f) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve

katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek

tartja.

5.4.4 A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős

vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a hangosító berendezésen

keresztüli három egymást követő „tűzriadó” vagy öt egymást követő „bombariadó”

szóbeli figyelmeztetéssel, amit 30 mp. után meg kell ismételni, (a tűzjelzést az

automata tűzjelző berendezés is szolgáltathatja, bombariasztást a tűzjelző

működtetésével is ki lehet adni, ha a helyzet ezt a gyorsabb megoldást kívánja meg, az

eljárási rend ugyanaz!), értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell

látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó

tanuló- és gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben

található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.

5.4.5 A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt

területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók,

gyermekek részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.

5.4.6 A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó

nevelőnek a tantermen, csoportszobán kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.)

tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület

elhagyásában segíteni kell!

(A kiürítés során a liftet (mozgólépcsőt) nem lehet használni!)

25

A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő

hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e

esetlegesen valamelyik tanuló, gyermek az épületben.

A tanulókat, gyermekeket a tanterem, foglalkozási terem elhagyása előtt és a

kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell

számolnia!

5.4.7 Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett

épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével- gondoskodnia kell az

alábbi feladatokról:

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,

a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,

az elsősegélynyújtás megszervezéséről,

a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság,

tűzszerészek stb.) fogadásáról.

5.4.8 Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény

igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,

a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,

az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),

a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,

az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,

az épület kiürítéséről.

5.4.9 A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a

rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint

kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény

minden dolgozója és tanulója köteles betartani.

5.4.10 A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által

meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

5.4.11 A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó

terv" című igazgatói utasítás tartalmazza.

A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes

intézményi szabályozását az "Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés

esetére - bombariadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza.

A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a

dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért

az intézmény igazgatója a felelős.

26

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő

kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A

gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény

minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi

helyiségeiben kell elhelyezni: az épület portáin, intézményegység vezetői

irodáiban és nevelői szobáiban.

5.5. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:

5.5.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal,

vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal

bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak.

Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata

nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

5.5.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan, a tűzjelző készülék működésbe

hozatalával történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell

tenni.

5.5.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek

megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt területek – ezzel

ellentétes utasítás hiányában – a tűzriadó tervben meghatározott területek. A felügyelő

tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen

lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét

ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni.

5.5.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles

bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben

tartózkodni tilos!

5.5.5 Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola

igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak

bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának

megszervezéséről. Bombariadó esetére alternatív vizsgahelyszín – külön megállapodás

alapján – a Koch Valéria Magyar-Német Iskolaközpont, Pécs, Tiborc utca.

5.5.6 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet fogadó munkavállaló

törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több

tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.

5.5.7 A bombariadó lefújása többször (legalább 3-szor) megismételt (dallam) csengetéssel és

szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője köteles

pótolni a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

27

5/A. AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSÉT

GARANTÁLÓ SZABÁLYOK Az intézmény biztonságos működése, működtetése az intézményhasználók alapvető és elemi

érdeke, amiért az alábbi szabályok, intézkedések megtartása kötelező az intézmény

épületeiben, udvarain és környezetében tartózkodó pedagógusoknak, diákoknak, szülőknek,

illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló, rendezvényeken, vagy egyéb okból

ott tartózkodó más személyeknek is:

5/A.1 Az intézmény nyitására-zárására az arra feljogosított, kulccsal és a biztonsági

berendezés kódjával rendelkező alkalmazott jogosult.

5/A.2. Az intézménybe érkezők az intézményi biztonsági berendezések jelzéseinek

értelmezését a szolgálatot teljesítőtől nem kérhetik, annak utasításait a saját

biztonságuk érdekében kötelesek végrehajtani (pl. tűzjelzés esetén az épületet

azonnal elhagyni).

5/A.3. A portaszolgálatot teljesítő alkalmazott, az alkohol, vagy más tudatmódosító

szer hatása alatt álló, esetleg fegyvernek látszó tárggyal vagy szemmel

láthatóan környezetét megbotránkoztató öltözékben, állapotban érkező

látogatót az intézmény területétől távol tarthatja, a szükséges segítséget kérheti.

5/A.4. Hivatalos ügyek intézése miatt az iskolába érkezők belépését a portaszolgálat

ellenőrzi.

5/A.5. A portás, amennyiben nem gyermekéért érkező szülőről van szó, felírja az

érkező nevét, érkezésének és távozásának időpontját. Ha nem rendszeres

látogatóról van szó, nevének igazolását hivatalos dokumentummal kérheti az

érkezőtől.

5/A.6. Az intézmény területén termet bérlők a kincstárnokkal történő egyeztetés után,

a bérlés időpontjában tartózkodhatnak az intézmény területén.

5/A.7. Az intézmény területén, a gyermekéért/ével érkező, vagy annak ügyeit intéző

szülők illetve szerződéses szállítók, szakmai szolgáltatók kivételével, más

személyek nem közlekedhetnek önállóan, kísérő nélkül.

5/A.8. A zavartalan működés, a gyermekek biztonsága érdekében a gyermekükért a

tanóra, foglalkozás befejezése előtt érkező kísérő személyek az intézmény

előterében várakozhatnak.

5/A.9. A tanulók iskolai előmeneteléről a szülők elsősorban a szülői értekezleten vagy

a megadott fogadóórán, illetve az iskola által kijelölt időpontban beszélhetnek

az érintett pedagógussal. Ettől eltérni az igazgató, igazgató helyettes

engedélyével lehet. Nem tartozik ebbe a körbe a gyermekét rendszeresen

kísérő, pedagógusaival rendszeres kapcsolatot tartó szülő.

28

5/A.10. A tanóra, foglalkozás védelme, a tanuló és nevelő felkészülése érdekében, a

foglalkozás, tanóra kezdete előtt 10 perccel a pedagógust feltartani még

hivatalosnak vélt ügyek miatt sem megengedett.

5/A.11. A szülői, tanulói észrevételekről, panaszokról írásos emlékeztető, jegyzőkönyv,

készül.

5/A.12. A zavartalan működés, a tulajdon védelme és a gyermekek biztonsága

érdekében az intézmény területén biztonsági kamerarendszer működik. Az erre

való figyelmeztetés elhelyezésével az intézmény a digitális felvétel másolatát

jogszerűen adhatja át intézkedésre a hatóságoknak.

5/A.13. Az intézmény épületeiben bizományosok, árusok és egyéb ügynökök nem

tartózkodhatnak, kivéve a nevelési-oktatási célú szolgáltatók területi

képviselőit.

5/A.14. Az intézmény területén botrányt okozó személyekkel szemben az egyes

szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet közoktatásra

vonatkozó része szerint indítjuk meg az eljárást.

5/A.15. Az intézmény területére lőfegyvert, vágó, szúró és egyéb, a sérülés mértékének

növelése céljából előállított vagy arra használható eszközt behozni tilos.

Ellenkező esetben az eszköz elvételre és a hatóságok részére, a felelősség

megállapítása érdekében átadásra kerül.

5/A.16. Az intézmény épületeinek, udvarainak területén minden, illetve annak

közvetlen környezetében, az intézménnyel jogviszonyban állókkal

kapcsolatban elkövetett bármely erőszakos cselekmény fegyelmi eljárást illetve

büntető-feljelentést von maga után.

5/A.17. Az intézmény épületeinek, udvarainak területén, illetve annak közvetlen

környezetében minden felderítésre kerülő, törvénybe ütköző cselekmény

hatósági feljelentést von maga után.

6. Az intézmény munkarendje

6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

Az intézmény vezetője, vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell

tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulók számára szervezett iskolai

rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettese közül

legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 17.00 óra között, pénteken 7.30 és 14.00 óra

között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és

aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

29

6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben

végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában)

mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb

munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó

ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt

esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem

haladhatja meg a 12 órát.

A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi

programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket,

fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-

órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a

munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése,

illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén

elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok

meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a

fentiek az irányadók.

Június hónapban – a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében – a pedagógusok

négyhetes munkaidőkeretben dolgoznak, négyheti munkaidőkeretük általában 160 óra. A

június havi munkaidőkeret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező

napja az ezt követő negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi vizsgák ideje alatt a

szóbeli érettségi vizsgán részvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztását napi 12 órában

határozzuk meg.

6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-, illetve

oktatómunkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatuknak megfelelő

foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-

munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,

b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok

a) óvodai nevelési feladatok,

b) napközi otthoni és kollégiumi nevelői feladatok,

c) a tanítási órák megtartása

d) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,

e) az osztályfőnöki feladatok ellátása,

f) iskolai sportköri foglalkozások,

g) énekkar, szakkörök vezetése,

h) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás,

felzárkóztatás, előkészítők stb.),

i) magántanuló felkészítésének segítése,

j) könyvtárosi feladatok.

30

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez

kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező

tevékenységnek számít a foglalkozás, tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az

osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok stb.) Ezért a kötelező

óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal

kell számításba venni.

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a

munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor

elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató

rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

a) a foglalkozásokra való felkészülés,

b) a tanítási órákra való felkészülés,

c) a tanulók dolgozatainak javítása,

d) a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

e) a neveltek munkájának rendszeres értékelése,

f) a megtartott tanítási órák, foglalkozások dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített

órák vezetése,

g) az érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

h) kísérletek összeállítása,

i) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

j) a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

k) tehetséggondozás, a tanulók, neveltek fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

l) felügyelet szabadidőben, tanítás előtt és után, a vizsgákon, tanulmányi versenyeken,

iskolai méréseken,

m) iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, ügyeleti feladatok ellátása,

n) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői,

diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,

o) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

p) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

q) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

r) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

s) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

t) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

u) intézményi ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

v) részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

w) nevelés- és tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű

munkavégzés,

x) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,

y) intézményi dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

z) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

aa) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

31

6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok1

meghatározása

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az

alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:

a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike

a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, c, d, e, i, o, r, t, y

pontokban leírtakat.

Az intézményen kívül végezhető feladatok:

a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, c, d, e, i, o, r, t, y

pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint

határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok

ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési

törvény 62. § (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő, meghatározott kötött

munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus

maga dönt.

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az

igazgató, a tagintézmény vezető vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény

órarendjének, munkarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások

összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell

elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok

a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe

vételére.

6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a

munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak

helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát

lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.15 óráig köteles jelenteni az

intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője

helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet

meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet

szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3.

munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.

6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet

engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) cseréjére, a tanmenettől

eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások)

elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.

1 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet 7. § (1) bek.

32

6.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség

szerint – helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a

tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint

előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

6.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával

összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az

intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak

meghallgatása után.

6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen

osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül

visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében

elvégzendő feladatokról.

6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt

kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-

oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok, illetve

egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az

iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának

és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok

ellátásához a szükséges munkaidő nyilvántartást az igazgatóhelyettes által kinyomtatott

nyilvántartó íven aláírásával is elismeri. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az

intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról

csak részben dönt maga, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás

kivételével – az igazgatóhelyettest aktuálisan tájékoztatni kell, hogy a munkaidő-nyilvántartás

vezetése pontos legyen.

Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben is elrendeli a munkaidő

nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem

biztosítható.

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok

betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja

meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdasági vezető közösen készíti el. A törvényes

munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi

munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók

szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az

intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető,

vagy a gazdasági vezető szóbeli, vagy írásos utasításával történik.

33

6.5 Munkaköri leírás

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri

leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával

igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el

az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának

megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk

a pedagógus munkaköri leírását.

6.5.1 óvodapedagógus munkaköri leírás mintája

Munkakör: óvodapedagógus

Besorolási kategória:

Bérbesorolás:

Közvetlen felettese: az adott oktatási-nevelési területekért felelős tagintézmény vezető

Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása

- heti munkaideje 40 óra, ebből kötelező óraszáma 32, a fennmaradó 8 óra az SZMSZ-

ben foglaltak alapján töltendő le

- intézményünk, nemzetiségi horvát nevelési nyelvű intézmény, munkanyelve a horvát

- óvónőként felelőssége és kötelessége a program szerinti munkavégzés, a nemzetiségi

identitást is erősítő horvát nyelvhasználat

- foglalkozásokon kívül is a tanulókkal és szüleikkel (ha beszélik a horvát nyelvet)

horvát nyelven kommunikál

- intézményünk elkötelezettsége nemzetiségi kultúránk iránt a pedagógiai, nevelési

program részét képezi. Óvónőként személyes példamutatással ösztönzi neveltjeit és

azok szüleit a kulturális és művészeti rendezvényeken való részvételre

- tervezi, szervezi, irányítja a csoportjában folyó pedagógiai munkát (nevelési

módszerek, szemléltető eszközök készítése)

- a nevelési programnak és az éves munkatervnek megfelelően szervezi meg szakmai

munkáját

- óvónőként ellátja csoportjának vezetését

- nevelési programja megvalósításával biztosítja a csoportközösség fejlődését; egyénre

szabott fejlesztési terve alapján differenciált képesség- és személyiségfejlesztést valósít

meg

- felelős csoportja

1. nevelési munkájáért

2. művelődéséért

3. erkölcsi fejlődéséért

4. kulturált és egészséges életmódjáért

- a gyermekek számára gondoskodik a szükséges segítségről (öltözködés, tisztálkodás,

egészségvédelem, stb.)

- az iskola mindenkor érvényes tantárgyfelosztása szerint a többcélú intézmény

iskolájában, kollégiumában pedagógusi munkát is végez

- munkájával kapcsolatos adminisztrációját elvégzi (naplóvezetés, statisztikák, írásos

beszámolók, szülők értesítése, stb.)

- a beteg gyermekek állapotáról informálódik, ellátásukról gondoskodik

34

- összegzi a munkarendjébe tartozó létszámokat, figyelemmel kíséri a gyermekek

viselkedéskultúráját, óvodai tevékenységét

- megköveteli az egészséges életmód, a higiéniás előírások betartását

- őszinte, nyílt pedagógus-nevelt kapcsolatot alakít ki, törekszik annak megerősítésére,

és arra, hogy igényeljék tanácsait, segítségét

- rendszeresen (naponta) ellenőrzi az óvodások által használt helyiségek rendjét,

tisztaságát

- naponta ellenőrzi a házirend betartását, betartatását

- munkarendjébe tartozó időpontokban személyesen kíséri programokra a csoportjába

és távollévő óvónők csoportjába tartozó óvódásokat

- a munkája során tapasztalt eseményeket bejegyzi az ügyeleti naplóba, rendkívüli

esetben pedig azonnal tájékoztatja az igazgatót

- ügyeleti munkájával kapcsolatos adminisztrációját végezze el: észrevételeit

tapasztalatait írja be az ügyeleti naplóba

- tűz esetén a tűzriadó-tervben meghatározottak szerint járjon el

- bombariadó esetén a riadóterv szerint járjon el, ürítse ki az épületet

Különleges felelőssége

Tervezés

- tervezi csoportja irányított és szabadidős programját

- egyénre szabottan tervezi a differenciált személyiségfejlesztést

- megtervezi nevelési óráinak tematikáját, tanévi ütemezését

- tervezi az intézmény tantárgyfelosztása szerint rá osztott feladatok elvégzését, iskolai,

kollégiumi pedagógusi munkájában lelkiismeretes és szakszerű munkát végez

- munkáját az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, nevelési terve, Pedagógiai

Programja, munkaterve, csoportnevelési terve, intézményi programterve, valamint az

igazgató, óvodavezető utasítása és a szülők kérése alapján tervezi, végzi

Pénzügyi döntések

- a foglalkozások, versenyek, vetélkedők, műsorok anyagszükségletét, pályadíjait

egyezteti az igazgatóval

Bizalmas információk kezelése

- a gyermekek, szülők személyiségjogait érintő információkat megőrzi, a közalkalmazotti

törvényben foglaltak szerint jár el

Ellenőrzés foka

- rendszeresen ellenőrzi és értékeli csoportja magatartási és közösségi eredményét,

melyekről a tervezett időpontokban nevelőtestületi, illetve munkaértekezleten

beszámol

- napi rendszerességgel ellenőrzi az óvodások által használt helyiségek rendjét,

tisztaságát, a gyermekek ápoltságát, személyes holmijuk rendezettségét

- naponta ellenőrzi a házirend betartását

- rendszeresen ellenőrzi a szakmai munkával kapcsolatos gyermeki előmeneteleket

35

Kapcsolatok

- részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, fórumokon

- bekapcsolódik a pedagógusok továbbképzési programjaiba

- a témakör ismeretében érdemi korreferátummal segíti a közös nevelési értekezlet

sikeres megtartását

- félévente legalább négy (4) órát hospitál kollégáinál

- szülői értekezletet, fogadóórát tart

- részt vesz a speciálisan szervezett, szakterületébe tartozó továbbképzéseken

- kapcsolatot tart az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi és diákönkormányzatot

segítő felelősével

Munkakörülmények

- munkáját az igazgató által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a

mindenkor hatályos jogszabályok szerint végzi

- betartja az intézmény házi- és napirendjét, tűzvédelmi, munka és balesetvédelmi

szabályzatát

- az óvoda nevelői szobájában közös szekrénye és íróasztala van

- a helyiségben lehetősége van konzultációk vezetésére, nevelési órák megtartására,

szülők fogadására, egyéni foglalkozások, beszélgetések megtartására

- szakmai, csoportvezető óvónői munkájához fénymásolási lehetőség

- nevelőmunkáját dajkák segítik

- a könyvtárat, intézményi informatikai eszközöket önállóan használhatja

- szülői, óvodai kapcsolattartásához az igazgatóhelyettesi telefont veheti igénybe

Járandóság

- bérbesorolás szerinti illetmény

- egyéb juttatás (az intézmény Kollektív Szerződésében megfogalmazottak szerint).

6.5.2. tanító munkaköri leírás mintája

Munkakör: osztálytanító

osztályfőnök


Bérbesorolás:

Közvetlen felettese: az adott oktatási-nevelési területekért felelős igazgató helyettes


- intézményünk, nemzetiségi horvát kétnyelvű intézmény, munkanyelve a horvát

- tanárként, nevelőként felelőssége és kötelessége a program szerinti munkavégzés, a

nemzetiségi identitást is erősítő horvát nyelvhasználat

- szaktanárként a szaktárgyával kapcsolatos szakkifejezések horvát és magyar nyelven

történő megtanítása

36

- tanórán kívül a tanulókkal és szüleikkel (ha beszélik a horvát nyelvet) horvát nyelven

kommunikál

- iskolánk elkötelezettsége nemzetiségi kultúránk iránt a pedagógiai program részét

képezi. Tanárként, nevelőként személyes példamutatással ösztönzi neveltjeit a

kulturális és művészeti rendezvényeken való részvételre

- a pedagógiai programba illesztett, illetve a tanév elején (október 31-ig) bejelentett és

engedélyezett osztályszintű tanulmányi kirándulásokat megszervezi, elvégzi a

kapcsolatos véleménykérést, egyeztetést, engedélyeztetést, valamint azokon

tevékenyen, kísérőként is részt vesz

- osztályfőnökként, vezeti az 1.osztályt

1. ebben a feladatkörben elvégzi az összes adminisztrációt

2. nevelési programja az osztályközösség fejlődését szolgálja

3. az iskola pedagógiai programja szerint szülői értekezleteket és

osztályprogramokat szervez

- az osztály életét, programját úgy tervezi, szervezi, hogy az összhangban legyen az

iskola programjával

- nevelési programja megvalósításával biztosítja az osztályközösség fejlődését

- tapasztalatairól tájékoztatja az iskolavezetést

- az intézmény tantárgyfelosztása szerint végzi tanítói munkáját, együttműködik az általa

tanított osztály(ok) délutános nevelőivel, kollégiumi nevelőivel, közös stratégiát dolgoz

ki az eredményes tanítás-tanulás követelményeinek teljesítéséhez

- részt vesz főiskolások, egyetemisták gyakorló tanításának lebonyolításában, a

szakvezető ütemezése szerint

- versenyekre, vetélkedőkre készíti fel tanítványait, a megrendezett programokon

kísérőként is részt vesz

- az intézmény aktuális tantárgyfelosztása szerint nevelői feladatot lát el, elvégezve az

ezzel kapcsolatos adminisztrációt és a pedagógiai programba illesztett

tevékenységeket

- a szaktantermi letéti állományának felelőse

- szaktárgyai fejlesztésére irodalomjegyzéket nyújt be a könyvtárosnak

- felelősséggel tartozik a szakmai munkához tartozó eszközök rendeltetésszerű

használatának biztosításáért, a jelentkező problémák azonnali jelzéséért

- aktív részt vállal a tanulók előmenetelének segítésében és elemzésében, ezt

beszámolóival, jelentéseivel is segíti

- tanácsaival segíti és szorgalmazza az érdekvédelmi jogok és feladatok érvényesülését

és megvalósítását

- az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével és a nevelőtestület tagjaival együtt

érvényesíti a gyermeki jogokat, amelyeket jogszabályok biztosítanak számára

- ügyeleti ideje alatt is lelkiismeretes munkát végez a tanulók testi épségének megóvása,

a házirend betartása, betartatása érdekében





- Egyszemélyben felel osztályterme, személyes szakleltárja leltári tárgyaiért, kötelessége

a vagyonvédelmi előírások betartása

- áttekinti a szaktárgyak tanmeneteiben bejegyzett változtatásokat

37

- véglegesíti az éves programot

- elkészíti a tanév ünnepségeinek tervét, felkéri illetve támogatja a felelős rendezőket

- tanítói szinten kapcsolatot tart a város más iskoláival, a programokból az intézmény

nevében részt vállal

- figyelemmel kíséri a szaktárgyainak megfelelő versenyfelhívásokat

- részt vesz az intézményi és egyéb pedagógus továbbképzéseken

- személyes szerepet vállal a város iskolai programjaiban, koordinálja a részvételi

lehetőségeket a neveltek programjai és a kollégák közös továbbképzései, programjai

szintjén

- munkája során különösen ügyel a reá bízott tanulók egészségére, testi épségére,

tantermi és szabadtéri tevékenységük balesetmentes megszervezésére. Maradéktalanul

betartja és betartatja a tűzvédelmi előírásokat, gondoskodik a tanulók tűz- és

bombariadó ismereteiről, segíti a próbariadó lebonyolítását

- a tanulmányi versenyekre a tanulókat minél nagyobb számban készíti fel

- javaslataival segíti az intézmény gazdálkodásának feladatközpontúságát, hogy a

tanulók érdeke érvényesüljön a költségvetés elkészítésénél

- közreműködik az intézmény egyéb célú hasznosításában, részt vesz a helyiségek és

programok igénybevételének szervezésében, lebonyolításában

- innovációra irányuló erőfeszítéseket tesz a szakmai munkája fejlesztése érdekében

- együttműködik az intézményvezetéssel (iskolavezetés), az intézmény nevelőtestületével

(közös értekezletek), az óvoda nevelőtestületével és önkormányzatával, és javaslataikat

figyelembe veszi tervezőmunkájánál


- megtervezi nevelői, tanári nevelési tevékenységének tematikáját, tanévi ütemezését

- tervezi az intézményi munkabeosztás szerint rá osztott tevékenység terveit, intézményi

tanári, nevelői (pedagógiai és adminisztratív) munkájában lelkiismeretes és szakszerű

munkát végez


Programja, Nevelési Programja, munkaterve, csoportnevelési terve, intézményi

programterve, valamint az igazgató utasítása és a szülők kérése alapján tervezi, végzi

- a szaktárgyai tanítása miatt számára szükséges beszerzésekről, költségigényekről az

igazgatóval és a gazdasági vezetővel megbeszéli igényeit

- a versenyek, vetélkedők, műsorok anyagszükségletét, pályadíjait egyezteti az

igazgatóval


- a tanulók, a szülők személyiségjogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetben a

közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el

- az iskolát, illetve közalkalmazott társait hátrányosan érintő információkat hivatali

titokként kezeli

- minden rendkívüli eseményről az igazgatót, akadályoztatása esetén a helyettesítésére

kijelölt személyt azonnal tájékoztatja

Ellenőrzés foka

- rendszeresen értékeli, ellenőrzi a tanulók tanulmányi, közösségi teljesítményét,

amelyről munkaközösségi, iskolai, osztályozó értekezleteken beszámol

38

- a hallgatók esetleges tanításáról írásbeli elemzést készít a szakvezető és igazgató

részére

- osztályfőnökként ellenőrzi kollégái naplóvezetését is, a hiányosságok pótlásának

szükségességére figyelmezteti őket

- osztályában figyelemmel kíséri a jutalmazások és büntetések alakulását, a

tendenciáknak megfelelően vagy erősíti (jutalmazás), vagy megfordítására stratégiát

dolgoz ki (büntetés).

- szaktárgyi tanítása és osztályfőnöki munkája során rendszeresen ellenőrzi a tanulói

hiányzásokat, gondoskodik a felszólítások, értesítések elküldéséről, illetve a lehetséges

következményekről tájékoztatja a tanulót és szüleit, gondviselőit

- rendszeresen ellenőrzi és értékeli csoportja tanulóinak magatartási és közösségi

eredményét, melyekről a tervezett időpontokban nevelőtestületi, illetve

munkaértekezleten beszámol

Kapcsolatok

- részt vesz a nevelőtestület fórumain és aktívan törekszik az intézményi cél

megvalósítására

- rendszeres kapcsolatot tart délutános párjával, tanítványai nevelőjével,

együttműködésük a munkában maximális

- jó kapcsolatot alakít ki a tanulók szüleivel, támogatást kér tőlük az iskolai célok

megvalósításához

- jó kapcsolatokra törekszik más iskolák pedagógusaival, munkájához tőlük is kéri a

szükséges segítséget, illetve azt önzetlenül viszonozza

- a tantestületen belül jó kapcsolatokat igyekszik kialakítani, óvakodik a szakmai

irigységtől és esetleges ellenségeskedéstől

- kiemelkedő jó munkájával szerez magának megbecsülést

- az tanárként, nevelőként az intézmény nevelőtestületének tagja, bekapcsolódik

1. az egybeszervezett intézmény oktató-nevelő munkájának

tevékenységébe,

2. értékelésébe,

3. innovációs törekvéseibe

- szakmai felkészültségéből adódóan módszeres kapcsolatok kiépítését szorgalmazza a

város nevelési-oktatási intézményei között

- kapcsolatot tart a közoktatási és közművelődési intézményekkel, képviseli az

intézményt az igazgató megbízása alapján

- ápolja az intézmény nemzetközi kapcsolatait, segítséget nyújt a közös intézmény

nemzetközi, főleg horvátországi kapcsolatainak ápolásához, újabbak kiépítéséhez

- bekapcsolódik a nevelői, továbbképzési programokba







Munkakörülmények

39




szabályzatát

- íróasztala van az intézmény tanári szobájában;

- az intézményen belüli kapcsolattartáshoz telefon áll rendelkezésére, külső

kapcsolattartáshoz, hivatalos ügyben az igazgató helyettesi telefont veheti igénybe

- tanítói, osztályfőnöki munkájához szükséges mennyiségű fénymásolási lehetősége van

- szükség esetén az iskolai titkárság eszközeit használhatja, jelentések, tervezetek,

statisztikák rögzítéséhez


Járandóság


- osztályfőnöki pótlék


6.5.3 nevelőtanár munkaköri leírás mintája

Munkakör: nevelőtanár


Bérbesorolás:







kommunikál




- kollégiumi csoportvezető nevelőtanárként ellátja tanulócsoportjának vezetését

- nevelési programja megvalósításával biztosítja a csoportközösség fejlődését; egyénre

szabott fejlesztési terve alapján differenciált képesség- és személyiségfejlesztést valósít

meg

- felelős tanulócsoportja

5. tanulmányi munkájáért

6. művelődéséért

7. erkölcsi fejlődéséért

8. kulturált és egészséges életmódjáért

- a tanulók számára gondoskodik a szükséges tanulmányi segítségről (korrepetálás,

konzultációk, előkészítők, stb.)

- segíti pályaválasztásukat

40

- szaktárgyaiból korrepetál a tanulmányi-felkészülési idő alatt, szükség esetén, az

ügyeleti teendők veszélyeztetése nélkül az ettől eltérő időszakban is

- az iskola mindenkor érvényes tantárgyfelosztása szerint a többcélú intézmény

iskolájában szaktanári munkát is végez

- munkájával kapcsolatos adminisztrációját elvégzi (naplóvezetés, statisztikák, írásos

beszámolók, szülők értesítése, stb.)

- a beteg tanulók állapotáról informálódik, ellátásukról gondoskodik

- összegzi a munkarendjébe tartozó tanulólétszámokat, figyelemmel kíséri a kint lévő

tanulók pontosságát, viselkedéskultúráját

- segíti az általa irányított csoport önkormányzati tevékenységét, tervező, szervező,

irányító, ellenőrző munkáját, az érdekvédelmi feladatok végrehajtását

- biztosítja a rábízott szinteken a tanulási idő alatti rendet, fegyelmet


- őszinte, nyílt tanár-diák kapcsolatot alakít ki, törekszik annak megerősítésére, és arra,

hogy igényeljék tanácsait, segítségét

- rendszeresen (naponta) ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét,

tisztaságát

- naponta ellenőrzi a házirend betartását, betartatását, a kimenők, hazautazások rendjét

- az ügyelete során tapasztaltakat bejegyzi az ügyeleti naplóba, rendkívüli esetben pedig

azonnal tájékoztatja az igazgatót

- ügyeleti munkájával kapcsolatos adminisztrációját végezze el: észrevételeit

tapasztalatait írja be az ügyeleti naplóba




- a kollégista tanulók sporttevékenységének támogatása a koordinátor nevelő (Veres

Csaba) segítése, versenyekre való felkészítés, szervezés

- felelős az intézményi karácsonyi műsor közös elkészítéséért

- megszervezi a tanulók számára a számítástechnikai foglalkozásokat, elkészíti a

géphasználat beosztását az iskolai gépteremben

- a számítástechnika termet szabadon használhatja, az ottani beosztás zavarása nélkül

kollégiumos tanulók részére foglalkozást szervezhet.

Tervezés

- tervezi csoportja irányított és szabadidős programját


- megtervezi nevelési óráinak tematikáját, tanévi ütemezését

- tervezi az intézmény tantárgyfelosztása szerint rá osztott tanítási órák terveit,

tanmeneteit, iskolai tanári munkájában lelkiismeretes és szakszerű munkát végez


Programja, munkaterve, csoportnevelési terve, intézményi programterve, valamint az

igazgató, kollégium vezető utasítása és a szülők kérése alapján tervezi, végzi

Pénzügyi döntések

- a számítástechnika, informatikai eszközök fejlesztéséhez javaslatot tesz a gazdasági

vezetőnek, igazgatónak.

41


igazgatóval


- a tanulók, szülők személyiségjogait érintő információkat megőrzi, a közalkalmazotti

törvényben foglaltak szerint jár el

Ellenőrzés foka

- rendszeresen ellenőrzi és értékeli csoportja tanulóinak tanulmányi, magatartási és

közösségi eredményét, melyekről a tervezett időpontokban nevelőtestületi, illetve


- napi rendszerességgel ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát,

a tanulók ápoltságát, személyes holmijuk rendezettségét

- naponta ellenőrzi a házirend betartását, betartatását, a kimenők, hazautazások rendjét

- rendszeresen ellenőrzi az iskolai tanítási munkával kapcsolatos tanulói előmeneteleket

Kapcsolatok

- részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, fórumokon




- havonta tájékozódik a kapcsolatos iskolákba járó tanulók osztályfőnökeivel,

szaktanáraival a tanulók előmenetelét illetően

- félévente legalább négy (4) órát hospitál az iskolában

- félévente legalább kettő alkalommal írásban értesíti a szülőket, gondviselőket

tanulóinak iskolai tanulmányi eredményéről, kollégiumi magatartásáról


- folyamatosan tájékozódik tanulóinak korrepetáláson való megjelenéséről a testület

szakos tanáraitól




Munkakörülmények



- betartja a kollégium és iskola házi- és napirendjét, tűzvédelmi, munka és

balesetvédelmi szabályzatát

- a kollégium tanulószobájában szekrénye és íróasztala van

- a helyiségben lehetősége van korrepetálásra, konzultációk vezetésére, nevelési órák

megtartására, szülők, osztályfőnökök fogadására, egyéni foglalkozások, beszélgetések

megtartására

- rendelkezésére áll a fürdőszoba és a teakonyha

- szaktanári, csoportvezető tanári munkájához fénymásolási lehetőség az iskolában

- nevelőmunkáját gyermekfelügyelők segítik


- szülői, iskolai kapcsolattartásához az igazgatóhelyettesi telefont veheti igénybe

42

Járandóság


- csoportvezetőként, csoportvezetői pótlék


6.5.4 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája

A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök

Közvetlen felettese: az oktatási igazgatóhelyettes

Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra

Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő.

1. A főbb tevékenységek összefoglalása

feladatairól és hatásköréről irányadóak az SZMSZ megfelelő fejezetében leírtak,

feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és

pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,

javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési

stb. feladataira,

a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján

szervezi meg,

részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,

kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv,

bizonyítványok stb.

vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,

előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a

kirándulási tervet,

felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek stb.

rendeltetésszerű használatának biztosításáért,

kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az

osztály diákönkormányzati vezetőségével,

biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes

diákközgyűlésen való részvételét,

folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,

a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és

szorgalom jegyére,

előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és

tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,

közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és

elbírálásában,

részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgató-

választási műsorának stb. előkészítő munkálataiban,

minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az

évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,

43

közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya

tanulóinak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését

folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,

minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és

halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az

ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitális naplóba

folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak

változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat

a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót,

az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

2. Ellenőrzési kötelezettségei

november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a digitális napló osztályozó

részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az oktatási

igazgatóhelyettesnek,

figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a

hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,

a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén

elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,

a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló

tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén

az SZMSZ előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, illetve ha

a tanuló bukásra áll, valamint 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,

a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata,

valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló

kárára.

3. Különleges felelőssége

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,

bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,

maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,

bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,

a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy

az igazgatónak.

4. Pótléka és kötelező órakedvezménye

a 138/1992. (X. 8.) kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített

osztályfőnöki pótlék,

heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény.

6.5.5 tanár munkaköri leírás minta

44

Munkakör: középiskolai tanár

osztályfőnök


Bérbesorolás:






- szaktanárként a szaktárgyával kapcsolatos szakkifejezések horvát és magyar nyelven

történő megtanítása


kommunikál




- a pedagógiai programba illesztett, illetve a tanév elején (október 31-ig) bejelentett és

engedélyezett osztályszintű tanulmányi kirándulásokat megszervezi, elvégzi a

kapcsolatos véleménykérést, egyeztetést, engedélyeztetést, valamint azokon

tevékenyen, kísérőként is részt vesz

- osztályfőnökként, vezeti a 9.osztályt

4. ebben a feladatkörben elvégzi az összes adminisztrációt

5. nevelési programja az osztályközösség fejlődését szolgálja

6. az iskola pedagógiai programja szerint szülői értekezleteket és

osztályprogramokat szervez

- az osztály életét, programját úgy tervezi, szervezi, hogy az összhangban legyen az

iskola programjával

- nevelési programja megvalósításával biztosítja az osztályközösség fejlődését

- tapasztalatairól tájékoztatja az iskolavezetést

- érettségiző tanulóit magas színvonalon készíti fel az érettségire

- az intézmény tantárgyfelosztása szerint végzi szaktanári munkáját, együttműködik az

általa tanított osztályok délutános nevelőivel, kollégiumi nevelőivel, közös stratégiát

dolgoz ki az eredményes tanítás-tanulás követelményeinek teljesítéséhez

- szaktárgyaiból a tantárgyfelosztás szerinti szakköröket vezeti, a kapcsolatos

adminisztrációt elvégzi

- részt vesz főiskolások, egyetemisták gyakorló tanításának lebonyolításában, a

szakvezető ütemezése szerint

- versenyekre, vetélkedőkre készíti fel tanítványait, a megrendezett programokon

kísérőként is részt vesz

- az intézmény aktuális tantárgyfelosztása szerint nevelői feladatot lát el, elvégezve az

ezzel kapcsolatos adminisztrációt és a pedagógiai programba illesztett

tevékenységeket

- a szaktantermi letéti állományának felelőse

- szaktárgya fejlesztésére irodalomjegyzéket nyújt be a könyvtárosnak

- felelősséggel tartozik a szakmai munkához tartozó eszközök rendeltetésszerű

használatának biztosításáért, a jelentkező problémák azonnali jelzéséért

- aktív részt vállal a tanulók előmenetelének segítésében és elemzésében, ezt

beszámolóival, jelentéseivel is segíti

45

- tanácsaival segíti és szorgalmazza az érdekvédelmi jogok és feladatok érvényesülését

és megvalósítását

- az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével és a nevelőtestület tagjaival együtt

érvényesíti a gyermeki jogokat, amelyeket jogszabályok biztosítanak számára

- ügyeleti ideje alatt is lelkiismeretes munkát végez a tanulók testi épségének megóvása,

a házirend betartása, betartatása érdekében





- Egyszemélyben felel osztályterme, személyes szakleltárja leltári tárgyaiért, kötelessége

a vagyonvédelmi előírások betartása

- áttekinti a szaktárgy tanmeneteiben bejegyzett változtatásokat

- véglegesíti az éves programot

- elkészíti a tanév ünnepségeinek tervét, felkéri illetve támogatja a felelős rendezőket

- szaktanári szinten kapcsolatot tart a város más iskoláival, a programokból az

intézmény nevében részt vállal

- figyelemmel kíséri a szaktárgyainak megfelelő versenyfelhívásokat

- részt vesz az intézményi és egyéb pedagógus továbbképzéseken

- személyes szerepet vállal a város iskolai programjaiban, koordinálja a részvételi

lehetőségeket a neveltek programjai és a kollégák közös továbbképzései, programjai

szintjén

- munkája során különösen ügyel a reá bízott tanulók egészségére, testi épségére,

tantermi és szabadtéri tevékenységük balesetmentes megszervezésére. Maradéktalanul

betartja és betartatja a tűzvédelmi előírásokat, gondoskodik a tanulók tűz- és

bombariadó ismereteiről, segíti a próbariadó lebonyolítását

- a tanulmányi versenyekre a tanulókat minél nagyobb számban készíti fel

- javaslataival segíti az intézmény gazdálkodásának feladatközpontúságát, hogy a

tanulók érdeke érvényesüljön a költségvetés elkészítésénél

- közreműködik az intézmény egyéb célú hasznosításában, részt vesz a helyiségek és

programok igénybevételének szervezésében, lebonyolításában

- innovációra irányuló erőfeszítéseket tesz a szakmai munkája fejlesztése érdekében

- együttműködik az intézményvezetéssel (iskolavezetés), az intézmény nevelőtestületével

(közös értekezletek), az óvoda nevelőtestületével és önkormányzatával, és javaslataikat

figyelembe veszi tervezőmunkájánál


- megtervezi nevelői, tanári nevelési tevékenységének tematikáját, tanévi ütemezését

- tervezi az intézményi munkabeosztás szerint rá osztott tevékenység terveit, intézményi

tanári, nevelői (pedagógiai és adminisztratív) munkájában lelkiismeretes és szakszerű

munkát végez


Programja, Nevelési Programja, munkaterve, csoportnevelési terve, intézményi

programterve, valamint az igazgató utasítása és a szülők kérése alapján tervezi, végzi

- a szaktárgyai tanítása miatt számára szükséges beszerzésekről, költségigényekről az

igazgatóval és a gazdasági vezetővel megbeszéli igényeit


igazgatóval

46


- a tanulók, a szülők személyiségjogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetben a

közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el

- az iskolát, illetve közalkalmazott társait hátrányosan érintő információkat hivatali

titokként kezeli

- minden rendkívüli eseményről az igazgatót, akadályoztatása esetén a helyettesítésére

kijelölt személyt azonnal tájékoztatja

Ellenőrzés foka

- rendszeresen értékeli, ellenőrzi a tanulók tanulmányi, közösségi teljesítményét,

amelyről munkaközösségi, iskolai, osztályozó értekezleteken beszámol

- a hallgatók esetleges tanításáról írásbeli elemzést készít a szakvezető és igazgató

részére

- osztályfőnökként ellenőrzi kollégái naplóvezetését is, a hiányosságok pótlásának

szükségességére figyelmezteti őket

- osztályában figyelemmel kíséri a jutalmazások és büntetések alakulását, a

tendenciáknak megfelelően vagy erősíti (jutalmazás), vagy megfordítására stratégiát

dolgoz ki (büntetés).

- szaktárgyi tanítása és osztályfőnöki munkája során rendszeresen ellenőrzi a tanulói

hiányzásokat, gondoskodik a felszólítások, értesítések elküldéséről, illetve a lehetséges

következményekről tájékoztatja a tanulót és szüleit, gondviselőit

- rendszeresen ellenőrzi és értékeli csoportja tanulóinak magatartási és közösségi

eredményét, melyekről a tervezett időpontokban nevelőtestületi, illetve


Kapcsolatok

- részt vesz a nevelőtestület fórumain és aktívan törekszik az intézményi cél

megvalósítására

- rendszeres kapcsolatot tart délutános párjával, tanítványai nevelőjével,

együttműködésük a munkában maximális

- jó kapcsolatot alakít ki a tanulók szüleivel, támogatást kér tőlük az iskolai célok

megvalósításához

- jó kapcsolatokra törekszik más iskolák pedagógusaival, munkájához tőlük is kéri a

szükséges segítséget, illetve azt önzetlenül viszonozza

- a tantestületen belül jó kapcsolatokat igyekszik kialakítani, óvakodik a szakmai

irigységtől és esetleges ellenségeskedéstől

- kiemelkedő jó munkájával szerez magának megbecsülést

- az tanárként, nevelőként az intézmény nevelőtestületének tagja, bekapcsolódik

4. az egybeszervezett intézmény oktató-nevelő munkájának

tevékenységébe,

5. értékelésébe,

6. innovációs törekvéseibe

- szakmai felkészültségéből adódóan módszeres kapcsolatok kiépítését szorgalmazza a

város nevelési-oktatási intézményei között

- kapcsolatot tart a közoktatási és közművelődési intézményekkel, képviseli az

intézményt az igazgató megbízása alapján

47

- ápolja az intézmény nemzetközi kapcsolatait, segítséget nyújt a közös intézmény

nemzetközi, főleg horvátországi kapcsolatainak ápolásához, újabbak kiépítéséhez








Munkakörülmények




szabályzatát

- íróasztala van az intézmény tanári szobájában;

- az intézményen belüli kapcsolattartáshoz telefon áll rendelkezésére, külső

kapcsolattartáshoz, hivatalos ügyben az igazgató helyettesi telefont veheti igénybe

- szaktanári munkájához szükséges mennyiségű fénymásolási lehetősége van

- szükség esetén az iskolai titkárság eszközeit használhatja, jelentések, tervezetek,

statisztikák rögzítéséhez


Járandóság


- osztályfőnöki pótlék


6.5.6 dajka munkaköri leírás minta

Munkakör: dajka


Bérbesorolás:

Közvetlen felettese: óvodavezető


Heti munkaideje 40 óra, amit munkarendje szerinti váltásokban tölt le.

A többcélú intézmény szükségleteinek megfelelően, átmenetileg vagy tartósan más pedagógiai

munkát segítő munkakörbe is beosztható, az arra mérvadó munkarendnek megfelelően.

48

Napi feladatok:

- az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően, tevékenyen részt vesz a

gyermekcsoport életében

- saját foglalkoztatójának, öltözőjének, fürdőszobájának takarítása

- az edények mosogatásra történő előkészítése

- az ételek előkészítése, tálalása

- ebéd után a folyosók, közlekedők felmosása

- a nevelőmunka segítése

- a tanulók szükség szerinti felügyelete


- személyes felelőssége az óvodai helyiségek, nyílászárók lezárása, azok kulcsainak

leadása illetve azok biztonságos megőrzése

Heti feladatok:

- játékok, polcok és bútorok lemosása

- fürdőszoba teljes takarítása (csempe, WC-k, elválasztók, stb.)

- a fogmosó poharak és fésűk fertőtlenítése

- ajtók fertőtlenítő lemosása

- a csoport textíliáinak mosása, vasalása

Időszakos feladatok:

- babaruhák, textíliák szükség szerinti javítása, varrása

- a gyermekek ágyneműinek váltása, a váltás figyelemmel kísérése, az ágynemű

hazavitelre való előkészítése

- fertőző betegség esetén teljes fertőtlenítést végez

- évente négy alkalommal nagytakarítást végez, függönymosás, radiátorok, ablakok, és

keretek lemosása

Munkavégzésében alapvető szempont az intézmény házi- és napirendjének betartása, betartatása:

- törekedjen a konfliktushelyzetek megakadályozására

- veszély esetén azonnal intézkedjen a gyermekek biztonságával, mentésével

kapcsolatban

- szükség esetén értesítse:

1. a mentőket,

2. a rendőrséget,

3. a tűzoltókat,

4. a rendészeti feladatokkal megbízott dolgozót,

5. az intézmény igazgatóját

- az ügyelete során tapasztaltakat bejegyzi az ügyeleti naplóba, rendkívüli esetben pedig

azonnal tájékoztatja az igazgatót



49


- módszereiben alkalmazza a szoktatást, a példamutatást, a meggyőzést

- segíti a csoportvezető óvónő pedagógiai munkáját az egyéni és családi problémák

felderítésében, megoldásában is

- tájékoztatja észrevételeiről, megfigyeléseiről

1. a csoportvezető óvónőt

2. az óvoda vezetőjét

3. az igazgatót

- a rábízott gépeket és eszközöket rendeltetésszerűen és a munkavédelmi előírásoknak

megfelelően használja, állagmegóvásukról gondoskodik

- az épület biztonsága érdekében záráskor ellenőrzi a nyílászárókat, vízcsapokat,

elektromos berendezések kikapcsolását, világítást, nyílt lánggal üzemelő

berendezéseket

- az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik

- a csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a

csoport törésnaplóját

- a tűz- és munkavédelmi előírásokat mindenkor betartja

- tervezi és vezeti a felhasznált tisztítószer mennyiséget és egyezteti a gazdasági

ügyintézővel, óvodavezetővel

- munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a

költségvetés tervezésénél javaslatot tehet


- a gyermekekről pedagógiai információt, az óvoda (intézmény) belső életéről,

gazdasági helyzetéről felvilágosítást illetéktelen személynek nem adhat

- a személyiségjogokat érintő információkat megőrzi, a közalkalmazotti törvényben

foglaltak szerint jár el

Ellenőrzés foka

- rendszeresen ellenőrzi a gyermekek által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, a

neveltek ápoltságát, személyes holmijuk rendezettségét

- ellenőrzi

1. a házi- és napirend betartását a munkarendjében szabályozott időtartam alatt,

2. a működés biztonságát,

3. az elektromos készülékek kikapcsolását (vasaló, rezsó, teatűzhely, televízió, hi-

fi, stb.),

4. minden olyan körülmény kiiktatását, amely baleset forrásává válhat

Kapcsolatok

- rendszeres kapcsolatot tart az óvodai, intézményi nevelőtestület tagjaival, részt vesz a

nevelőtestület munkaértekezletein, beszámol munkájáról

- kapcsolattartása kiemelt jelentőségű az óvónő vonatkozásában: szükség szerint

megbeszélik

1. az aktuális problémákat,

50

2. a csoport létszámát,

3. az ügyeleti órák történéseit,

4. a beteg tanuló ellátásával kapcsolatos teendőket

- a dajkai munka ellátásával kapcsolatos pénzügyi vonatkozású igényeit a gazdasági

vezetővel egyezteti (kézimunka anyagok, játékok, eszközök, stb.)

Munkakörülmények



- betartja az óvoda, intézmény házi- és napirendjét, tűzvédelmi, munka és

balesetvédelmi szabályzatát

- nevelői szoba áll rendelkezésére, amelyben közös szekrény és íróasztal van

- külső kapcsolattartásához a telefont térítés ellenében veheti igénybe

Járandóság



6.5.7 éjszakai ügyeletes munkaköri leírás minta

Munkakör: éjszakai ügyeletes


Bérbesorolás:



Általános éjszakai ügyeletet ellátó feladatkörébe tartozik:




- a tanulókkal és szüleikkel (ha beszélik a horvát nyelvet) horvát nyelven kommunikál




- munkavégzése során biztosítja a kollégiumi tanulók nyugodt pihenését, egészséges

életmódját

- ügyel az engedéllyel fennmaradók kulturált magatartására, csendes lefekvésére

- az esti ügyeletestől átveszi, a reggeli ügyeletesnek átadja az ügyeletet: informálódik a

folyamatos tennivalókról, a gyengélkedő és beteg tanulók állapotáról, gondoskodik

ellátásukról

- összegzi a bent lévő tanulói létszámot és figyelemmel kíséri a kimenőn lévő tanulók

beérkezésének pontosságát, viselkedéskultúráját


51

- személyes felelőssége a kollégiumi helyiségek, nyílászárók lezárása, azok kulcsainak

leadása a kollégiumi portára, illetve azok biztonságos megőrzése

- fokozatosan, az iskolába indulás szerinti szükségességgel ébreszti a tanulókat,

ellenőrzi, hogy ténylegesen elinduljanak iskolájukba

Munkavégzésében alapvető szempont a kollégium házi- és napirendjének betartása, betartatása:

- követelje meg

1. az illemtudó viselkedést,

2. a tisztességet,

3. az erkölcsiséget,

4. az egymás és a felnőttek iránti tiszteletet,

5. a személyi, a magán- és közösségi tulajdon védelmét

- betegség esetén gondoskodjon a beteg tanulók ellátásáról (gyógyszer, orvosi ügyelet

kihívása, mentők)

- törekedjen a konfliktushelyzetek megakadályozására

- veszély esetén azonnal intézkedjen a tanulók biztonságával, mentésével kapcsolatban

- szükség esetén értesítse:

6. a mentőket,

7. a rendőrséget,

8. a tűzoltókat,

9. a rendészeti feladatokkal megbízott dolgozót,

10. az intézmény igazgatóját

- az éjszakai ügyelet során tapasztaltakat bejegyzi az ügyeleti naplóba, rendkívüli

esetben pedig azonnal tájékoztatja az igazgatót

- törekedjen a tanulók megismerésére

- munkájával kapcsolatos adminisztrációját végezze el: észrevételeit tapasztalatait írja

be az ügyeleti naplóba



Különleges megbízatása

- módszereiben alkalmazza a szoktatást, a példamutatást, a meggyőzést

- szükség esetén javaslatot tesz a dicséretre, büntetésre

- tájékoztatja észrevételeiről, megfigyeléseiről

4. a csoportvezető tanárokat

5. a kollégium vezetőjét

6. az igazgatót

- tanácsaival segíti a tanulók egyéni problémáinak megoldását


- a személyiségjogokat érintő információkat megőrzi, a közalkalmazotti törvényben

foglaltak szerint jár el

Ellenőrzés foka

- rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, a

tanulók ápoltságát, személyes holmijuk rendezettségét

- ellenőrzi

52

5. a házi- és napirend betartását a munkarendjében szabályozott időtartam alatt,

illetve az éjszakai pihenés zavartalanságát,

6. a villanyoltás végrehajtását,

7. a mosó-, vasaló- és fürdőszobák bezárását,

8. az engedéllyel fennmaradók, eltávozásról vagy kimenőről érkezők kulturált

beérkezését, magatartását,

9. a működés biztonságát,

10. az elektromos készülékek kikapcsolását (vasaló, rezsó, teatűzhely, televízió, hi-

fi, stb.),

11. minden olyan körülmény kiiktatását, amely baleset forrásává válhat

Kapcsolatok

- rendszeres kapcsolatot tart a kollégiumi nevelőtestület tagjaival, részt vesz a

nevelőtestület munkaértekezletein, beszámol munkájáról

- kapcsolattartása kiemelt jelentőségű a délutáni-esti és a reggeli ügyeletet ellátó

nevelők és gyermekfelügyelők vonatkozásában: szükség szerint megbeszélik

5. az aktuális problémákat,

6. a kint lévő tanulók létszámát és a beérkezésük várható időpontját,

7. az éjszakai órák történéseit,

8. a beteg tanuló ellátásával kapcsolatos teendőket

- az éjszakai ügyelet ellátásával kapcsolatos pénzügyi vonatkozású igényeit a gazdasági

vezetővel egyezteti (elemek, lámpa, stb.)

Munkakörülmények



- betartja a kollégium házi- és napirendjét, tűzvédelmi, munka és balesetvédelmi

szabályzatát

- a kollégium I. emeletén ügyeletesi szoba áll rendelkezésére, amelyben telefon,

szekrény, fekvőhely, televízió és íróasztal van

- rendelkezésére áll az elkülönített zuhanyzó

- külső kapcsolattartásához a portai nyilvános telefont veheti igénybe

Járandóság



6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

6.6.1 Az oktatás és a nevelés a nevelési és pedagógiai program, a helyi tantervek,

valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a

pedagógusok vezetésével, a kijelölt foglalkozási termekben, tantermekben. A tanítási órán

kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben

(igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők.

53

6.6.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott

időben kezdődik. A kötelező foglalkozások és tanítási órák a helyi tanterv és nevelési terv

szerinti időszakban vannak, azokat legkésőbb általában 16.00 óráig be kell fejezni.

6.6.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a

tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt.

A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet.

A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett

időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé

zavarják. 6.6.4 Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla

órák (engedéllyel, tömbösített órák) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de ezek

elsősorban vendégtanulói órák, számon kérő órák, stb. és rendkívüli esetben.

6.7 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát

kell tennie, ha:

a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból,

d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az

osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a

nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

f) átvételnél az iskola igazgatója előírja,

g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a

választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni stb.), akkor a tanuló köteles az

osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatóhelyettesnél a

vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a

vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.

Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap

igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A

kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy

utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít.

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

6.8.1 Az iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások

befejezéséig, de legalább 19.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti

rend szerint, a hét meghatározott munkanapján tart nyitva 8.00 – 14.00-ig. Az iskolát

szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell

tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az

igazgató ad engedélyt.

54

6.8.2 A kollégium nyitva tartása az iskolaitól eltér és igazodik a Kollégium házirendjéhez.

A kollégium esetében rendező elv a „zárva tartás”, mely diákok hazautazása és a

szálláskapacitást kihasználó szállóvendég hiányában következik be.

A kollégium szorgalmi időtől eltérő használatára, igénybevételére az igazgató adhat engedélyt

és szabályzatai alapján állapítja meg az igénybevétel díjait.

6.8.3 A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba

járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17.00 óráig tart.

6.8.4 Az óvoda reggel 06.00-tól 17.00 óráig tart nyitva. Az óvoda szombat, vasárnap és

ünnepnapokon zárva tart. Az óvoda karbantartására, egészségügyi felkészítésére minden

nyáron egy havi teljes zárva tartás áll rendelkezésre.

6.8.5 A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután

távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az intézmény,

intézményegység működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló

intézkedések megtételére. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a

gyerekekkel, aki felel a rá bízott gyermekekért és a szükséges intézkedések megtételéért.

Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük

sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a

nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

6.8.6 A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók

(kivéve az óvodába járó gyerekek, iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) –

vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak

az épületben. Az épületbe való belépésükkor a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. A

beléptető rendszerben történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a

belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve.

6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

6.9.1 Az iskola- és óvodaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket

Magyarország és a Horvát Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületeken ki kell tűzni

a nemzeti lobogót, az Európai Unió és Horvátország zászlaját.

Az intézmény minden munkavállalója és tanulója felelős:

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,

a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

6.9.2 A gyermekek, tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi

felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét,

számítástechnikai felszereléseit stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási

órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást

tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének

használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem stb. használatának rendjét a

55

házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és

a pedagógusok számára kötelező.

6.9.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni

csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

6.9.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A

tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően –

a technikai dolgozók feladata.

6.9.5 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az

igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

6.9.6 Az intézmény helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási

szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai,

intézményi foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény helyiségeit használó

külső igénybe vevők, az intézmény épületein belül csak a megállapodás szerinti időben és

helyiségekben tartózkodhatnak.

6.9.7 Az intézmény helyiségeit, épületét a nevelőtestület döntése alapján térítésmentesen

használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek helyi

csoportjai:

a) Kollégiumi férőhelyeit az együttműködő horvát intézmények tanulói

legfeljebb évi 3 éjszaka erejéig,

b) Fenntartó Önkormányzat saját rendezvényeire előzetes egyeztetés szerint,

gyűlés, megbeszélés, sport célokra,

c) Iskolát támogató cégek, gazdasági szervezetek viszonosság alapján

igényelhetnek teremhasználatot, (az együttműködés kereteit minden alkalommal

írásban kell lefektetni).

6.9.8 Az intézmény helyiségeinek használatát intézményi dolgozók részére az

igazgató a szokásos hivatalos nyitvatartási időn túl is engedélyezheti. Nyitvatartási

időben a sportcélú és szabadidős tevékenységek végzésére az egyébként szabadidejét

töltő dolgozónak engedélyt nem kell kérnie, viszont a tanulók vagy külső, szerződéses

használók számára engedélyezett időpontokban csak a velük előzetesen megbeszélt,

közös programok érdekében tartózkodhatnak az általuk használt helyiségekben.

6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ideértve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 50 méter sugarú

területrészt (helyi önkormányzati rendelet) és az iskola parkolóját is – a tanulók, a

munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az

intézményen kívül tartott rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre

káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai

rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő

személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog stb.) hatása alatt áll,

nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

56

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás

tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény1 4. § (8) szakaszában meghatározott, az

intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény

munkavédelmi felelőse.

6.11 A gyermek és tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

A gyermekek, tanulók számára minden tanév első napján a csoportvezetők, az osztályfőnökök

tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tartanak, amelynek során – koruknak és

fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívják a figyelmüket a veszélyforrások

kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési

rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a

tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak

tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen

tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az

osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi

előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár

a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára

pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári

felügyelet mellett használhatják.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden

olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely

tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető

pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a

pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek

nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott

munkavédelmi felelős végzi digitális rendszer alkalmazásával.

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-,

munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi

felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát

dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket

csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az

intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti

az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai

eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése

Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből

általában heti négy órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk, ezen felül egy óra

1 Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.

57

mozgáskultúrával (néptánccal) kerül kiváltásra. Igazolt sportolók a heti egy (élsportoló

esetén) kettő tanórára felmentést kaphatnak.

Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve,

amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok

megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges

erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév

végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola

vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a

diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei,

valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb

foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei

rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell

vezetni.

Speciálisan ezek a következők:

a) napközi otthon

b) tanulószoba

c) egyéb tanórán kívüli foglalkozások:

• szakkörök

• énekkar

• diáksportkör

• felzárkóztató foglalkoztatások

• tehetségfejlesztő foglalkoztatások

• továbbtanulásra előkészítő foglalkozások

• kollégiumi tanóra (szilencium)

A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a

munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit

az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell

vezetni.

A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését,

megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben

hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök

szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy

külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével.

Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a

műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola

tanulói a házirendnek, az SZMSZ-nek és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és

rendben kötelesek megjelenni.

A versenyeken való részvétel diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza.

A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek

részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a

felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktanárok (szaktárgyi munkaközösségek) és

az igazgatóhelyettes felelősek.

58

A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi

követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott

pedagógus tartja.

Az iskola énekkara és zenekara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által

megbízott kórus- és zenekar vezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét

hivatott kielégíteni, de az iskolai, városi és területi vagy országos kulturális rendezvények

színesítését is szolgálja. A kóruspróbák, zenekari próbák meghatározott időben – a

rendkívüli eseteket leszámítva –, heti két alkalommal tarthatók. Ez időben egyéb

foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők.

A diákszínpad az iskola tanulói és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégit ki

működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása,

produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire.

A Krleža Galériában meghatározott gyakorisággal különböző jellegű kiállítások

megrendezésére kerül sor hivatásos és amatőr művészek, az iskola diákjainak vagy

dolgozóinak alkotásaiból. Tevékenységének irányítása az igazgató által megbízott

pedagógus feladata.

Mozi látogatás keretében a tanulók évente legfeljebb két filmet tekinthetnek meg iskolai

keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális,

történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon vagy

az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak a középiskolás

korosztály számára. Felelőse a közönségszervező, akit az igazgató bíz meg.

A zenei kultúra fejlesztése érdekében minden tanuló számára évi három alkalommal a

tanítási időben egy órás időtartamú hangverseny-látogatást szervezünk. Minden osztályt

egy-egy szaktanár, illetve az osztályfőnök elkísér a hangversenyre.

Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult

anyanyelvben és idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket.

Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek Horvátországról és az Európai Unió

országairól és oktatási intézményeikről. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és

pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők.

A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének

szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és

egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi

kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell

szabályozni.

6.14 A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok:

a.) A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a

szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.

b.) A napközi otthon működésének rendjét a kollégiumi nevelők

munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat

előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A

napközis tanulók házirendje az intézményi tanulói házirend részét

képezi.

c.) A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli

kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői

kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt

adhat.

6.15 A kollégium működésére vonatkozó általános szabályok:

59

a.) A kollégiumba történő felvétel egy tanévre, a szülő kérésére történik a

szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.

b.) A kollégiumi tanóráztatás működésének rendjét a kollégiumi nevelők

munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai

alapján, és azt a kollégium házirendjében rögzíti. A kollégium házirendje az

iskolai tanulói házirend és óvodai házirend mellett az intézményi házirend

részét képezi.

c.) A kollégiumi foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy

írásbeli kérelme alapján történhet a kollégiumi nevelő engedélyével.

Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy

az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

6.16 Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok.

a) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a

felzárkóztató foglalkozások kivételével- önkéntes.

A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és

egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi

eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a

felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.

b) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások

megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének

időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában

(annak mellékletében) rögzíteni kell.

c.) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői,

nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

d.) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg,

akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli

foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

60

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai

munkaközösségei

7.1 Az intézmény nevelőtestülete

7.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. §-a alapján – a nevelési–oktatási intézmény

pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb

tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény

valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató

munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.

7.1.2 A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a

nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a köznevelési törvényben és

más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és

javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

7.1.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok:

Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból

munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.

Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia

kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja,

vagy az igazgató bízza meg.

7.1.4 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés

formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az

informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az

iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát

kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a

számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói

engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges

engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai

programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor.

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei

7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,

félévi és év végi osztályozó konferencia,

tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),

kollégiumi nevelők értekezlete (általában havi gyakorisággal),

óvodai értekezlet (általában havi gyakorisággal),

nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),

rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges

problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai

életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a

nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A

61

nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet

az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig

jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.

7.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi

szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek

problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén

csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel.

Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az

osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából.

7.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével

– nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott

személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén

az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába

kerülnek.

7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon

tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor

és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a

nevelőtestület.

Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi

dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni.

A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti

egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is.1 A nevelőtestületi értekezleten a

tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat

felmentést.

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

7.3.1 A köznevelési törvény 71. §-a szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény

szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek

segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A

munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése,

javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató

megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, a

„kis-érettségi” lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.

7.3.2 A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is

javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető

megbízása legfeljebb ötéves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben

négy munkaközösség működik: a horvát nyelv és irodalom, alsós tanítók, osztályfőnökök és

kollégiumi nevelők munkaközössége.

7.3.3 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése,

irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és

1 Jelenleg egyetértési jogot biztosít a partnerszervezetek számára a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi

XXXVII. törvény 29.§ (3) bekezdése.

62

a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az

intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség

munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség

munkájáról.

7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége

7.4.1 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az

éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak:

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát,

minőségét.

Együttműködnek egymással az intézményben nevelő-oktató munka színvonalának

javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a

munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény

vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi

gyakorisággal beszámoltatja.

A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó

szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének

működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a

választható tantárgyi irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt

mondanak az osztályok tantervének kialakításakor.

Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a

megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának

fejlesztése céljából.

Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.

Szervezik a pedagógusok továbbképzését.

Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.

Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák

írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.

Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok

felhasználására.

Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget;

javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók

szakirányításának ellátására.

Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos

pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját,

tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.

Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját

támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

7.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a

munkaközösség éves munkatervét.

Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai

munkáját.

63

Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol

a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.

Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.

Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről,

intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.

Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai

ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény

vezetésének.

Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az

iskolán kívül.

Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a

nevelőtestület számára.

Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a

munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli

egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles

tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető

személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét a

munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt

munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy

az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett

szempontok szerint – minden évben három alkalommal osztja szét az iskola igazgatója.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kapják, akik

leginkább megfelelnek az alábbiaknak:

7.5.1 Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:

sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,

órai munkáját magas színvonalon végzi,

eredményesen készíti föl diákjait az érettségire és a felvételire,

szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,

aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,

rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,

kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,

tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet,

eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez.

7.5.2 Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:

részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,

részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,

részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú

munkájában.

64

7.5.3 Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a

felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos

feladatait eredményesen végzi:

hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,

befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,

folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat.

7.5.4 Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:

következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és

konzekvensen megköveteli,

eredményes konfliktuskezelő stratégiát alakít ki,

jó színvonalú közösségalkotó tevékenységet folytat,

adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,

e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező

kollégák munkájának értékelése.

7.5.5 Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:

rendszeresen részt vállal az intézményi rendezvények előkészítésében és szervezésében,

azokon rendszeresen megjelenik,

érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak

szervezésében,

részt vesz az iskola arculatának formálásában,

tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást stb. szervez.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban

részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi fennmaradó teljes összeget a

kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett

szempontrendszer alapján.

Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható kereset-

kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust,

akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,

akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő

végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,

ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal –

számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok

alapján történhet, így nem lehet szempont például

az illető pedagógus fizetési besorolása,

címpótlékban való részesülése,

illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői stb.),

állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.

65

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és

rendje

8.1 Az intézményközösség

Az intézményközösség az intézmény neveltjeinek, tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány

elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak

az összessége.

8.2 A munkavállalói közösség

Az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló

adminisztratív és technikai dolgozókból áll.

Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével – az alábbi iskolai

közösségekkel tart kapcsolatot:

szakmai munkaközösségek,

szülői munkaközösség,

diákönkormányzat,

osztályközösségek.

8.3 A szülői munkaközösség

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZM).

Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,

a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke,

választmánya, tisztségviselői),

a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,

saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának

megállapítása.

Az osztályok, óvodai csoportok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő

tisztségviselőket választják:

elnök

elnökhelyettes

pénztáros

tagok: az elnökön és elnökhelyettesen és pénztároson kívül a megválasztott

összes képviselő: osztályonként 2 fő, a és b osztályos évfolyamokon 1-1 fő

az óvoda szülői képviselői, egy fő elnökhelyettesi tisztséggel,

összesen 3 fő (csoportonként 1 fő).

Az osztályok, csoportok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket,

javaslataikat az osztályban, csoportban választott elnök vagy az osztályfőnök (csoportvezető)

segítségével juttathatják el az intézmény vezetőségéhez.

66

Az SZM munkáját az iskola tevékenységével az igazgatóhelyettes és az igazgató koordinálja.

A SZM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZM véleményének a

jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

8.4 Az intézményi tanács

A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít lehetőséget az intézményi tanács

megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 121. §-a pedig

szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk

szerint iskolánkban jól működik a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés,

biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény

tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács

megalakítását.

8.5 A diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A

diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját

szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok,

joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges

feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a

nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési

szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve az

iskolai diákbizottság áll.

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze,

akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott,

legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai

munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a

diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés

megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének

szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit

– az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint

– szabadon használhatja.

A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

a házirend elfogadása előtt

67

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A

jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan

ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

8.6 Az osztályközösségek

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető

csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:

az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,

küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,

döntés az osztály belügyeiben.

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató

bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi

előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti. Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi

és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással

kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot

tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az

osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

8.7 A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az

iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza. A diákkörök tagjaik közül egy-egy

képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

8.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

8.8.1 Szülői értekezletek

Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két

szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az

68

osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze.

Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.

8.8.2 Tanári fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – három

alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak

nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató

döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható.

Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni

gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy

elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.

8.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása

Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével

tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon

vagy elektronikus levéllel is történhet.

Az osztályfőnök a bejegyzése agy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge

vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök

a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról

és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt nappal az esemény előtt.

8.8.4 A diákok tájékoztatása

A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét

követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A

tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti

óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. Az osztályzatok számbavétele

naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt

(csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon

maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni.

A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom és horvát nyelv és

irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk.

Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a

dolgozatokat ki kell osztani.

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről.

Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást

kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő

döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság

tudomására hozni.

Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy kérdéseit, felvetéseit, javaslatait az

igazgatónak elmondja, elküldje, ezekre 30 napon belül választ kapjon arra illetékes

személytől.. Az e bekezdésben szabályozott eljárást az igazgató elektronikus postafiókjának

igénybe vételével is le lehet bonyolítani.

69

Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot

a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

8.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:

alapító okirat,

pedagógiai program,

minőségirányítási program,

szervezeti és működési szabályzat,

házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők,

illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító

okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról –

munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet

minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor, illetve a házirend lényeges

változásakor átadjuk.

8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája

8.9.1 Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény

igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő

intézményekkel:

a fenntartóval, Budapest, Országos Horvát Önkormányzat Közgyűlése (Budapest,

Bíró Lajos u. 24.),

Baranya Megyei Kormányhivatal Oktatási Igazgatósága (Pécs, Megye u.),

Pécs, Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Közoktatási, Közművelődési és

Sport Főosztály (Pécs, Széchenyi tér 1.),

Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központ (Pécs, Egyetem u.),

Nemzetiségi POK (Budapest, Erőmű u.)

Fővárosi Önkormányzat Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és

Kollégium (Budapest Kántorné sétány 1-3.),

A Hercegszántói Horvát Óvoda, Általános Iskola és Kollégiuma (Hercegszántó,

Vöröshadsereg 17.),

Pécsi Tudományegyetem Horvát Nyelv és Irodalom Tanszéke (Pécs, Ifjúság u. 6.),

helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel

Általános Iskolák Iskolaszövetsége (Pécs Jókai u. 49.),

Pedagógiai Szakszolgálatok (Pécs, Apáczai Csere János körtér 1.),

Pécsi Horvát Önkormányzat (Pécs, Esze Tamás u. 3.),

OH - Budapest

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

http://www.kir.hu/

70

Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az intézmény rendszeres

munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel,

gazdálkodókkal:

Az intézményt támogató alapítvány kuratóriumával,

Az alapítvány neve: Közalapítvány a Pécsi Horvát Nevelésért

Oktatásért,

Magyarországi Horvátok Szövetsége,

Baranyai Horvát Önkormányzatok Szövetsége,

A helyi társadalmi egyesületekkel,

Az egyesületek neve: Pécsi Kulturális Központ August Šenoa Horvát

Klubja és a Klub mellett működő egyesületek,

Horvát Színház (Pécs, Anna u. 17.)

Magyarországi Horvátok Tudományos Kutató Intézete (Pécs, Esze

Tamás u. 3.),

Zágrábi Maslačak Óvoda, Zagreb,

Eszéki Vijenac Általános Iskola, Osijek,

Zágrábi Miroslav Krleža Általános Iskola, Zagreb, Kaptol

Eszéki III. Gimnázium, Osijek,

Bjelovari Gimnázium, Bjelovar,

Zágrábi IV. Gimnázium, Zagreb,

Spliti Fiúkollégium, Split, Hrvatske matice

Zágrábi Tin Ujević Kollégiummal, Zagreb,

A helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal,

egyénekkel,

Az helyi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató és az együttműködés

„intézményegységi fokának” megfelelő igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes

intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola

éves munkaterve rögzíti.

8.9.2 Az előzőekben említett szervezeteken kívül, az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart

fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi

ellátást Pécs Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával és szerződéses formában a

fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami

Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója

biztosítja az alábbi személyekkel:

az iskolaorvos,

az iskolai védőnők,

az ÁNTSZ Pécs városi tiszti főorvosa.

8.9.2.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere

Az iskolaorvos feladatait a köznevelési törvény, az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012.

(VIII. 31.) EMMI rendelet és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX. 3.) NM

rendelet szerint végzi.

71

Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az általános iskolás és

gimnáziumi tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását [a köznevelési törvény

25. § (5) bek. alapján]. Munkáját szakmailag az ÁNTSZ Pécs városi tiszti főorvosa irányítja

és ellenőrzi, akinek munkáltatója Pécs Város Polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak

ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes

végzi.

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola

igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári

szobában.

8.9.2.2 Az iskolai védőnő feladatai

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az

iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a

tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket,

leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás,

testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).

A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.

Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki

órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.

Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat

mindennapi munkájában felhasználja.

Munkaidejét munkáltatója, Pécs város polgármestere határozza meg, vagy vállalkozóként a

vonatkozó jogszabályok szerint végzi.

Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (pedagógiai szakszolgálat, drogambulancia,

családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat stb.).

8.9.3 Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és

megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes

dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.

31.) EMMI rendelet 69. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatok ellátására

gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, illetve a

gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel,

intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi,

hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi

támogatás megállapítása érdekében.

72

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

9.1 A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a

házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében

eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban.

9.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való

távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az

osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:

a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben

meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását,

c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,

rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset,

rendkívüli időjárás stb.).

9.1.2 A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem

igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló

esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az

osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés

során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi

mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

9.2 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára

Nyelvvizsgára, nemzetközi informatikai vizsgára és egyéb nemzetközi vizsgára történő

intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet

igénybe. „A” és „B” típusú nyelvvizsgára egyaránt két-két nap felkészülési időt biztosítunk.

Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, egyéb nemzetközi vizsga

időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be

kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a

mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehető kedvezmény

szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az igazgatónak van döntési jogköre. Ha a

nyelvvizsga, egyéb nemzetközi vizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb

két napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az

előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök.

73

9.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények

9.3.1 Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek

előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt

indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár

tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint

a verseny időtartamáról. Az OKTV 2. és 3. fordulójába jutott diákok a versenyek előtt három

napot fordíthatnak a felkészülésre. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai

fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben

foglaltak tekintendők irányadónak.

9.3.2 Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc) korábban,

megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a

tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat

a versenyzők nevéről és a hiányzás pontos idejéről. Az OKTV iskolai fordulóján részt vevő

tanulóink 12 órától kapnak felmentést az iskolai foglalkozásokon való részvétel alól.

9.3.3 Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának

meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az

előzőekben leírt módon jár el.

9.3.4 A középfokú és felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló

legföljebb kettő intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az

osztályfőnök javaslata és az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt

rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

A 9.3.1–9.3.4 szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök a hiányzást

iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a naplóban, és a tanítási napokról, órákról

való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.

9.4 A tanulói késések kezelési rendje

A napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen

késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A

magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni.

A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló

hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök

végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az

igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség

megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

9.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (3)

bekezdésének előírásai szerint történik.

9.5.1 Tanköteles tanuló esetében:

az első igazolatlan óra után: a napló adatai alapján a szülő iktatott postai levélben történő

értesítése,

74

a tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése,

a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a

másodpéldányt az irattárban kell őrizni),

a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az

irattárban kell őrizni),

az ötvendik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése.

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás

következményeire.

9.5.2 Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:

az első igazolatlan óra után: a napló adatai alapján a szülő iktatott postai levélben történő

értesítése,

a tizedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az


a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az


a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai

úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás

következményeire.

9.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti

eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi

meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a

tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az

annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény

biztosította.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével,

hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a

tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a

nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló

szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított, becsült

munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény

vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd

írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan.

A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés

esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja.

Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket

kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga

visszaszáll az alkotóra.

75

9.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés q) szakaszában foglaltak alapján a

tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk

meg.

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon

belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki

azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő

30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.

A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés

révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás

megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.

A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület

ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a

bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.

A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre

tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a

fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő

kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az

észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati

javaslatba beépítik.

A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a

fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott

egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a

bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló

teremben.

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a

tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény

igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak

és szülőjének.

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az

iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi

értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.

A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat

egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni

az irat ezen belüli sorszámát.

9.8 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető

eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása,

értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő fél

közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a

kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem

orvoslása érdekében.

76

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó

révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást

megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről

a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a

fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell

jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét

az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége

a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi

eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a

szülőt nem kell értesíteni

az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója

tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével

megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket

az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol

biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az

intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez

a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges

a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva

utasíthatja vissza

az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a

sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az

álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért,

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra

felfüggeszti

az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az

egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon

az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül,

amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló

osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben

lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség

fokozódása

az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a

jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő

tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban

meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

77

9/A. A NAPKÖZIS, A TANULÓSZOBAI, ÓVODAI

FOGLALKOZÁSOKRA ÉS KOLLÉGIUMI

JOGVISZONYBA VALÓ FELVÉTEL ELVEI

9/A.1 A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első

évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben

is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

9/A.2 A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a

tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A tanulószobai

foglalkozásokat lehetőleg a napközis csoportokkal együtt kell megszervezni!

9/A.3 A napközi otthonba, illetve a tanulószobára (az engedélyezett keretszámokon belül)

minden jelentkező tanulót fel kell venni.

9/A.4 Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a

közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek

azok a tanulók,

akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre

szorulnak,

akinek mindkét szülője dolgozik,

akik állami gondozottak,

akik rosszabb szociális körülmények között élnek.

9/A.5 A kollégiumba felvételt nyerhet az iskola mindegyik rászorult tanulója. A

kollégiumba jelentkezni a tanulói jogviszony létesítése előtt az iskolába történő jelentkezéssel

együtt kell, a kollégiumi jogviszony egy tanévre szól, minden év május 31.-éig kell

jelentkezni a következő tanévre, illetve új tanulók esetében a beiratkozáskor. A kollégiumi

jogviszony a magasabb rendű jogszabályokban leírtak szerint szüntethető meg illetve szűnik

meg.

9/A.6 A kollégiumba, (szabad férőhely esetén) felvételt nyerhetnek azok a tanulók, akik

nem az intézménnyel állnak tanulói jogviszonyban, de a kollégium nevelési nyelvét (horvát)

beszélik, megértik, illetve a horvát nemzeti kisebbséghez tartozónak vallják magukat.

9/A.7 A kollégiumba felvételt, indokolt esetben tanév közben is lehet kérni.

9/A.8 Óvodába felvételt nyerhetnek mindazok a gyermekek, akik a magasabb rendű

jogszabályok szerint óvodai ellátásban részesülhetnek. Az iskolai előkészítő foglalkozásként

megszervezett óvodai foglakoztatás, ellátás kötelező.

9/A.9 Óvodai férőhely hiányában, előnyben részesítendők azok a gyermekek,

akiknek testvére a Horvát Iskola tanulója,

akik a magyarországi horvát nemzeti kisebbséghez tartoznak,

akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre

szorulnak,

akinek mindkét szülője dolgozik,

a Fenntartó szabályzata szerint sajátos helyzetűnek számítanak.

78

10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata

10.1 Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének

elősegítése érdekében intézményi könyvtár működik.

10.2 Az intézményi könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges

dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e

dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és

tanórán kívüli foglalkozások tartása.

10.3 Az intézményi könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott

segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre

kikölcsönöz.

10.4 Az intézményi könyvtár vezetője (könyvtáros-tanár) rendszeres kapcsolatot tart fenn

az alábbi könyvtárakkal:

Megyei Könyvtár, Pécs

BMÖ Pedagógiai Intézetének Könyvtára, Pécs

Kulturális Központ August Šenoa Horvát Klub Könyvtára, Pécs

Iskolai és kollégiumi könyvtárak, Pécs

Várkonyi Nándor Városi Gyermekkönyvtár

10.5 Az intézményi könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár

a felelős. A könyvtáros tanár feladatait munkaköri leírása tartalmazza.

10.6 Az intézményi könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési

szabályzat 2. számú mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a

nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével

történik.

10.7 Az intézményi könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az intézmény

dolgozói, a tanulók, neveltek és azok csoportjai.

10.8 Az intézményi könyvtár szolgáltatásai:

tájékoztatás az intézményi könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,

könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,

könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl.: számítógép-

használat, INTERNET elérés, stb.),

tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól,

valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

10.9 A könyvtár szolgáltatásait csak az az intézményi dolgozó és tanuló (nevelt) veheti

igénybe, aki az intézményi könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév

elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban

történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a

könyvtáros-tanár tudomására kell hoznia.

79

10.10 Az intézményi könyvtár, tanítási napokon 12.00 órától 17.00 óráig tart nyitva. Ezen

belül a könyvtári dokumentumok 13.30 órától 16.30 óráig kölcsönözhetők.

10.11 A nevelőknek az intézményi könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár

közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható

időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben,

munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros-tanárral egyeztetniük kell.

10.12 Az intézményi könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által

használt segédkönyvek kivételével) kettő hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A

kölcsönzési idő legfeljebb kettő alkalommal meghosszabbítható.

10.13 Az intézményi könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:

kézikönyvek,

szótárak,

lexikonok,

enciklopédiák,

számítógépes szoftverek,

muzeális értékű dokumentumok,

ritkaságnak számító, exkluzív kiadványok.

10.14 A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári

dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha

a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb

jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A

kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanár javaslata alapján, a dokumentum

értékének és jogszabályoknak megfelelően az iskola igazgatója határozza meg.

10/1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri alapelvei

10/1.1. Általános alapelvek

Követendő alapelv, hogy a gyarapítás és apasztás folyamatosságával és helyes

arányainak biztosításával érhető el a gyűjtemény kívánatos összetétele, informatív

értéke, használhatósága.

Az iskolai könyvtár állományának értékorientáltnak kell lennie, nem csorbulhat a

minőségelvűség.

Értékes szépirodalmat, a tudományos elvárásoknak megfelelő ismeretközlő

irodalmat, forrásokat gyűjthet csak az iskolai könyvtár.

A gyűjtemény építése során nem korlátozza a különböző dokumentumtípusok

beszerzését, amelyek a tananyag hatékonyabb elsajátításához hozzájárulhatnak.

Arányosan gyűjti a különböző tantárgyak tanulásához, tanításához

nélkülözhetetlen dokumentumokat.

Alapvető szempont, hogy a könyvtár az adott tantárgy, ill. szaktárgy alapját képező

tudományterület kiadványait enciklopédikus szinten gyűjtse.

A nyelvi határok vonatkozásában alapvetően a horvát illetve magyar nyelven

megjelent források jellemzőek. Az idegen nyelvű dokumentumok szerepe főként az

idegen nyelvek oktatásában jelentős.

80

A horvát nyelvű dokumentumok vonatkozásában legalább olyan alapossággal kell

eljárni, mint a magyar nyelvűeknél, nem korlátozva a gyűjteményt csak a nyelvre,

hanem az egyéb tudományágak megjelenése és a szépirodalom, kötelező és ajánlott

olvasmányok gyűjtése az intézmény jellege miatt fontos.

1.1.1. A főgyűjtőkörbe tartoznak:

(Ebben a vonatkozásban horvát és magyar nyelven megjelenő dokumentumokat egyaránt

kell érteni az alábbiakon!)

- az általános és a szaktárgyak szaktudományainak összefoglaló segédkönyvei,

kézikönyvei, segédletei,

- a különböző tantárgyak és szaktárgyak tanulói munkáltatásához szükséges

ismeretközlő és szépirodalmi források,

- a tantervek által meghatározott tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen ismeretközlő és

szépirodalmi dokumentumok,

- a házi és ajánlott irodalom,

- a világ, a horvát és a magyar irodalom tananyag által meghatározott szerzői

művei,

- a pedagógia és pszichológia enciklopédikus jellegű munkái,

- tanári segédkönyvek, kézikönyvek,

- az iskolában használt tankönyvek, tartós tankönyvek, módszertani

segédanyagok,

- iskolatörténeti dokumentumok, az iskola kiadványai, az iskola tanárainak és nevelőinek

szellemi termékei,

- az iskolában folyó munkát szabályozó és támogató jogszabályok, tervezési és

oktatási segédletek, kiadványok,

- az iskola belső oktatási és szervezeti dokumentumai,

- a könyvtári szakirodalom és segédletek.

1.1.2. A mellék-gyűjtőkörbe tartoznak:

(Horvát és magyar nyelven esetleg eredeti, „szerzői anyanyelven”.)

- a pedagógia határtudományainak összefoglaló munkái,

- a tanítási órán kívüli foglalkozásokhoz kötődő ismerethordozók.

10/1.2. Gyűjtőköri leírás

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai szempontból

- Írásos nyomtatott dokumentumok:

Könyv és könyvjellegű kiadványok /segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv/

Periodikák /hetilap, folyóirat/

- Audiovizuális ismerethordozók

Hangzó dokumentumok /magnókazetta, CD-lemez/

Hangos-képes dokumentumok, videofelvétel

- Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók /CD-ROM, multimédia

CD/

- Egyéb dokumentumok /kéziratok, pedagógiai program, oktatócsomagok/

10/1.3. A gyűjtemény tartalmi összetétele

81

Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. Teljességgel egyetlen tantárgy,

szaktudomány irodalmát sem gyűjti. Jelentős az iskolai könyvtár jelleghez képest a

horvát nyelvű kiadványok aránya.

Ugyanakkor törekszik, hogy megfelelő válogatással lefedje a tantervek által

meghatározott tartalmakat. Az iskolában oktatott közismereti tárgyak forrásait

középszinten gyűjti elsősorban. Teljességre törekvően gyűjti a horvát és magyar

irodalom „klasszikus” kötelező és ajánlott olvasmányait. A felsőszintű szakirodalom

beszerzése csak nagyon indokolt esetben, erős válogatással, többnyire hiánypótlással

történik.

10/1.4. Az iskolai könyvtár állományrészei

4.1. – kézikönyvtár,

4.2. – kölcsönzési állomány: ismeretközlő irodalom,

4.3. - kölcsönzési állomány: szépirodalom,

4.4. – pedagógiai gyűjtemény,

4.5. – könyvtári szakirodalom,

4.6. – iskolatörténeti gyűjtemény,

4.7. – időszaki kiadványok gyűjteménye,

4.8. – nem nyomtatott dokumentumok gyűjteménye, /audiovizuális és számítógéppel

olvasható ismerethordozók/,

4.9. – muzeális gyűjtemény,

4.10. – tankönyvtár,

4.11. – egyéb /zenemű, - hangtár, nyelvi gyűjtemény/.

Az állomány tartalmi bemutatása

4.2. Ismeretközlő irodalom /kézikönyvtár és kölcsönözhető állományrész/

A gyűjtés terjedelme Beszerzési

példány

Lehetőleg

horvát/magy

ar

A gyűjtés mélysége

Kis-, közép és nagyméretű alap-, közép- és

felsőszintű általános lexikonok és általános

enciklopédiák

1-1 teljességre törekvően

A tudomány, a kultúra, a hazai és egyetemes

művelődéstörténet alapszintű és középszintű

elméleti és történeti összefoglalói

1-1 teljességgel

Életrajzi lexikonok, ki kicsodák 1-1 teljességgel

Egy nyelvű és többnyelvű szótárak, /értelmező

szótárak, helyesírási szótár, idegen szavak

szótára, etinológiai, nyelvtörténeti, szinonima

szótár, tájszótár/

A tanított idegen nyelvek nagyszótára,

kéziszótára, kisszótára

1-1

Tanulócsop

ortonként

50%

teljességgel

teljességre törekvően

82

A tantárgyakhoz kapcsolódó tudományok

segédkönyvei /szaklexikonok, -enciklopédiák,

kronológia, határozók, fogalomgyűjtemények,

középszintű szakirányú segédkönyvek

1-1 teljességgel

A tantárgyak szaktudományi elméleti és

történeti összefoglalói középszintű

1-1 teljesség igényével

válogatva

Munkáltató eszközként használatos művek

Középszintű

1-1 válogatva

A tantárgyakban való elmélyülést, a tananyag

kiegészítését szolgáló ismeretterjesztő művek

középszintű

1-1 teljességgel

Az iskola tantervei 1-1 teljességgel válogatva

Pályaválasztási útmutatók, felvételi

követelményeket tartalmazó kiadványok

1 válogatva

Az iskolában oktatott nyelvek tanításához

felhasználható idegen nyelvű segédletek

1 teljességgel

Az iskolának helyet adó település helytörténet, -

ismereti formái

1 válogatva

Az iskolatörténettel, az iskola életével, ifjúsági

szervezeteivel, névadójával foglalkozó

dokumentumok

1 kiemelten teljességgel

4.3. Szépirodalom

A tantervi és értékelési követelmények által meghatározott antológiákat, házi

olvasmányokat, szerzői életműveket teljességgel, horvát és magyar irodalom

vonatkozásában, a tanulók személyiség fejlődését, olvasóvá nevelését előmozdító

értékes irodalmat pedig kellő válogatással kell gyűjteni az életkori sajátosságokat

figyelembe véve.

A gyűjtés terjedelme és szintjei A beszerzési

példányszám

horvát/magyar

nyelven

A gyűjtés mélysége

Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a

világ- és a magyar irodalom bemutatása

1-1 a teljesség igényével

A helyi tanterv által meghatározott házi és

ajánlott olvasmányok

5

tanulónként

ill. 10

tanulónként

1-1

kiemelt teljességgel

A tananyagban szereplő klasszikus és kortárs

szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei

1-1 teljességgel

A nemzetek irodalmát reprezentáló klasszikus

és modern antológiák

1 válogatással

Nevelő célzattal ajánlható, esztétikai értéket

képviselő, de a tananyagban nem szereplő

klasszikus és kortárs alkotók művei.

1 erős válogatással

83

Regényes életrajzok, történelmi regények

különösen a tananyag mélyebb, élményszerű

megismeréséhez

1 erős válogatással

Az iskolában tanított nyelveken a nyelvtudás

szintjének megfelelő, könnyebben érthető

olvasmányok

1 teljességgel válogatva

4.4. Pedagógiai gyűjtemény

- a pedagógia és határtudományai alapvető segédkönyvei /pedagógiai lexikonok,

pszichológiai szakszótár, enciklopédia, fogalomtárak/,

- egyetemes, horvát és magyar neveléstörténeti összefoglalások,

- a családi életre neveléssel, személyiség formálással kapcsolatos művek,

- tanulás-módszertani munkák,

- közoktatás-politikai alapdokumentumok

- a szociológia, oktatásügyi, statisztika, jog és a közigazgatás művei

- szakstatisztikák, oktatási jogszabályok

(A fentiek horvát és magyar nyelven)

4.5. Könyvtári szakirodalom /a könyvtáros tanár segédkönyvtára/

- az iskolai könyvtárral kapcsolatos jogszabályok, irányelvek, módszertani

kiadványok,

- a könyvtár-szakmai munkához szükséges tájékoztató segédletek /általános-,

pedagógiai-, tantárgyi bibliográfiák/ ajánló irodalomjegyzék.

- az állománygondozáshoz szükséges alapjegyzékek,

- könyvtár-pedagógiával kapcsolatos módszertani anyagok,

- könyvtártani összefoglalók, a könyvtári feldolgozó munkához szükséges

szabványok, táblázatok, segédletek, szakmai kézikönyvek,

(A fentiek esetleg horvát nyelven is)

4.6. Iskolatörténeti gyűjtemény

Elemei:

- az iskola történetére és életére vonatkozókülönböző dokumentumok iskola pedagógiai

dokumentumai,

- az iskola által kiadott évkönyvek

- az iskola névadójáról szóló források ill. a névadó életműve

4.7. Időszaki kiadványok /periodikák, évkönyvek gyűjtemények

Tartalmi csoportjai:

- a tantárgyi programok követelményeihez kapcsolódó szakfolyóiratok,

ismeretterjesztő, irodalmi folyóiratok, számítástechnikai folyóiratok,

- nyelvtanuláshoz szükséges idegen nyelvű folyóiratok,

- tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok,

- pedagógiai és tantárgymódszertani lapok,

- könyvtári, könyvtár-pedagógiai szaksajtó,

- évkönyvek.

4.8. Audiovizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható ismerethordozók:

84

A tantárgyi programoknak megfeleltetett nem nyomtatott dokumentumokból

válogatva. A tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív

elsajátítását, a közhasznú, közérdekű tájékozódást segítő anyagok gyűjteménye.

Főbb elemei:

- a különböző tantárgyak tananyagának hatékonyabb elsajátításához, a tantervek

által meghatározott videofilmek, CD-lemezek, multimédia CD-K, számítógépes

programok, oktatócsomagok.

4.9. Muzeális gyűjtemény:

A muzeális értékű állományt az iskola köteles épségben, hiánytalanul megőrzini. Az

1945 előtti gyűjtemény nem selejtezhető.

4.10. Tankönyvtár

A törvényi rendelkezések által az iskolai könyvtár feladatkörébe utalt ellátási feladat

miatt a könyvekre vonatkozó szabályok érvényesek.

11. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL

KAPCSOLATOS FELADATOK

11.1.1 Az iskola zászlója, címere:

11.1.2 Az iskola zászlaja: nemzeti színű lobogó. Zászlórúdján a végzett osztályok, csoportok

szalagjaival.

11.1.3 A zászló őrzési helye: igazgató helyettesi iroda.

11.1.4 Zászlóvivők minden tanév elején kerülnek megválasztásra a diákönkormányzat

alakuló ülésén, megbízatásuk a következő tanév elejéig tart.

11.1.5 A zászló minden nemzeti ünnephez illetve jelentős iskolai rendezvénnyel kapcsolatban

felvonultatásra kerül.

11.1.6 Az iskola címere, emblémája:

11.1.7 Az iskola jelvénye: Az iskola jelvénye megegyezik a címerrel, emblémával.

11.1.8 Az iskolai egyenruha: 11.1.9 Az iskola egyenruhája általános iskolások esetében: sötét szoknya illetve nadrág, fehér

blúz, ing. Gimnazisták esetében: fiúk: sötét öltöny, fehér ing, nyakkendővel, lányok: sötét

szoknya, matrózblúz. Az iskolai ünnepségeken, rendezvényeken az egyenruha viselete

kötelező. Ettől eltérni az igazgató utasítására lehet, amennyiben a rendezvény jellege ezt

megköveteli (pl. sport rendezvény, közös túrával összekötött megemlékezés, stb.).

11.1.10 Az iskolai egyenruha gimnáziumra vonatkozó része a pedagógusok esetébe is

mérvadó, a matrózblúz alatt fehér blúz értendő.

85

11.1.11 Az intézmény iskolai emblémával ellátott pólót és egyéb kiegészítőt gyártat.

Ezeknek beszerzése ajánlott, alkalmanként előírható viseletnek minősülnek.

11.1.12 Az intézmény piros, fehér és kék színű, iskolai emblémával hímzett pólóinget

„suli-póló” –nak nevezve, az állami ünnepeket kivéve (kisebb súlyú iskolai rendezvényeken),

egyenruhaként elfogad.

11.2 Az iskolai évkönyv: Az iskola, az anyagi lehetőségek megléte esetén öt évente ad ki

évkönyvet.

11.2.1 A legutóbb kiadott évkönyv 2002-ben jelent meg.

11.2.2 Az évkönyv kiadásáért az igazgató a felelős.

11.2.3 Az évkönyv tartalmazza a két megjelenés között eltelt időszakról szóló visszatekintést,

a jelentős események leírását illetve a tárgyi és személyi feltételekben bekövetkezett

változásokat. A kiadás évében az intézményben dolgozók és tanulók, neveltek is

bekerülhetnek az évkönyvbe.

11.2.4 Az iskola névadója, emlékének ápolása: Miroslav Krleža-ról, az intézmény

névadójáról minden év május végén, az egy hétig tartó „Krležijada” rendezvénysorozaton

emlékezünk meg.

11.2.5 Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények: A tanév rendjében

meghatározott kötelező megemlékezéseken kívül megemlékezünk a Horvát Államiság

Napjáról (május 31.), „Krležijada” c. névadó ünnepséget tartunk, megrendezzük a

Horvát Nyelv Hetét (március), helyet és segítséget biztosítunk az Országos Horvát

Önkormányzat Crtoatiada rendezvényeinek lebonyolításához, vállalkozó művészek

számára kiállítási lehetőséget biztosítunk iskolánk „Mini Galériájában”. A

rendezvényeken a kötelező viselet az intézményi egyenruha.

11.2.6 Kitüntetések a szülők, dolgozók és tanulók körében: Iskolai kitüntetés

a Krleža Díj. Tanuló, a tanulók jutalmazása című részben lefektetett feltételekkel

kaphatja meg. Intézmény dolgozója és a magyarországi horvát iskoláztatást támogató

külső személy hosszú időn keresztül végzett kimagasló teljesítményével szerezhet

jogot a kitüntetésre. A kitüntetésre a felterjesztést az iskolai pedagógusi és szülői

szervezetek képviselői tehetik meg, az odaítélésről a kibővített intézmény-vezetőség

dönt. A kitüntetésről nyilvántartást kell vezetni, a kitüntetettek személyét az országos

terjesztésű Hrvatski glasnik-on keresztül közzé kell tenni.

11.2.7 Iskolaújság, iskolarádió: Iskolarádió a diákönkormányzat üzemeltetésében működik.

Iskolaújság alkalmanként (évente kétszer) jelenik meg. Szerkesztőségét az

igazgatóság és a diákönkormányzat bízza meg. Üzemeltetésük költségeit, pályázati

támogatások igénybevételével az intézmény biztosítja.

11.2.8 Iskolatörténeti emlékek gyűjtése: Iskolatörténeti emlékek gyűjtéséért a

nevelőtestület felelőst jelöl ki. A gyűjteményt az éves munkatervben meghatározott

időszaki kiállításon kell bemutatni. A gyűjtemény őrzéséért az intézmény vezetője

felel.

86

12. NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA

12.1. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága

Intézményünk alapdokumentumait a tanári szobában és a titkárságon helyezzük el,

ahol valamennyi partnerünk számára szabadon hozzáférhető.

Az intézmény alapdokumentumai és az intézmény egyéb működési dokumentumai az iskola

honlapján bárki számára elérhetők, a módosítások alapján folyamatosan frissítjük.

A házirend egy példányát az iskolával tanulói jogviszonyt létesítő tanulónak át kell

adni, illetve módosítás esetén valamennyi tanuló részére újra ki kell osztani.

12.2. Hirdetmények, tájékoztatók

Az intézmény működésével kapcsolatos hirdetmények és tájékoztatók az intézményegységek

előterében elhelyezett hirdetőtáblán keresztül kerülnek kihirdetésre, valamint az intézményi

portákon is elérhetők.

Az intézmény a mindenkori technikai lehetőségeinek megfelelően aktuális információkat

közlő „fényújságot” működtet az intézmény előteréhez csatlakozó ruhatári részen.

12.3. Intézményi adatok nyilvánossága

Intézményünk, adatainak nyilvánosságra hozása érdekében, honlapot működtet.

Címe: www.krleza.hu

A honlap kezelésével megbízott kolléga (jelenleg az iskola informatikusa) feladata a honlap

folyamatos frissítése.

A honlapon megjelennek:

Az iskola legfontosabb adatai, mutatói

Az iskola bemutatása, története

Az intézmény alapdokumentumai

Az aktuális tanév munkarendje, munkaterve és havi bontású programjai

Az iskola aktuális programjai, azok felhívásai és képanyaga

Különös közzétételi lista szerinti egyéb adatok (R.10.sz melléklet alapján)

Az iskola elektronikus nyilvántartó rendszert üzemeltet (jelenleg KIR), melyen az iskola teljes

tanulói és pedagógiai nyilvántartása megjelenik a fenntartó felé is.

87

13. Záró rendelkezések

13.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja

a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

13.2 Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további

rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés,

bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok

tartalmazzák. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül

módosíthatók.

Pécs, 2017. augusztus 31.

…………………………

igazgató

Nyilatkozat

A „Miroslav Krleža“ Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Szülői

Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy

a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési

jogunkat gyakoroltuk.

Pécs, 2017. ………………………

……….………………………….

a Szülői Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat

A „Miroslav Krleža“ Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a

szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének

helyi rendjét szabályozó SZMSZ-rendelkezésekhez egyetértését adja.

Pécs, 2017. …………………….

………………………………

a diákönkormányzat vezetője

Documents

Hrvatski vrtić, osnovna škola, gimnazija i ... - krleza.hu · A Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (rövid neve: Miroslav Krle ža Horvát