HU

MagyarországA szakképzés

MagyarországonA szakképzés

Europe 123, 570 01 Thessaloniki (Pylea), GÖRÖGORSZÁGPO Box 22427, 551 02 Thessaloniki, GÖRÖGORSZÁGTel. +30 2310490111, Fax +30 2310490020, E-mail: info@cedefop.europa.eu

8036 HU – TI-31-11-147-HU-C – doi:10.2801/88607

További információCedefop (2011). Vocational education and training in Hungary: short description. Luxemburg: Kiadóhivatal (megjelenés alatt). Elérhető: http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/4103_hu.pdf [idézve: 2011.04.29.]

ReferNet. A szakképzés Magyarországon. ReferNet Országjelentés 2010. Elérhető: http://libserver.cedefop.europa.eu/vetelib/eu/pub/cedefop/vetreport/2010_CR_HU.pdf [idézve: 2011.04.13.]

Eurydice. Az európai oktatási és képzési rendszerek szerkezete Magyarország 2009/10-es kiadás. Elérhető: http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/eurybase/ structures/041_HU_EN.pdf [idézve: 2011.01.25.]

Halász, Gábor; Lannert, Judit (eds.) (2006). Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Budapest: Országos Közoktatási Intézet. Elérhető: http://www.ofi.hu/education-in-hungary-090617-7 [idézve: 2011.01.25.]

www.kormany.hu/hu/ Nemzetgazdasági Minisztérium nemzetgazdasagi-miniszterium

www.nefmi.gov.hu Nemzeti Erőforrás Minisztérium

www.kim.gov.hu/ Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

www.nive.hu Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (egyben Nemzeti Referenciapont – Europass és CQAF)

www.mkik.hu Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

www.munka.hu Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

www.ksh.hu Központi Statisztikai Hivatal

www.tka.hu Tempus Közalapítvány

www.nfu.gov.hu Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/ Az Európai Unió és az oktatás, képzés europai-unio-oktatas (Főoldal – Az Európai Unió és az oktatás)

http://epp.eurostat.ec.europa.eu Eurostat

www.cedefop.europa.eu/EN/about-cedefop/ ReferNet, a Cedefop’s európai információs networks/refernet/index.aspx és szakértői hálózata a szakképzés területén

www.observatory.org.hu/en/?page_id=20 ReferNet Magyarország

http://www.cedefop.europa.eu/ A szakképzés Európában országjelentések. EN/Information-services/ Információk – európai szakképzési rendszerekről vet-in-europe-country-reports.aspx (Cedefop)

Szeretnénk köszönetet mondani a ReferNet Magyarország és az Oktatásfejlesztési Observatory munkatársai-nak, különösen Bükki Eszternek és Mártonfi Györgynek, a kiadvány elkészítéséhez nyújtott értékes munkáju-kért. Nem törekedtünk arra, hogy e kiadványban kimerítő leírást adjunk a magyarországi szakképzésről, a cél a legfőbb jellemzők áttekintse volt.

További információ: Sylvie Bousquet and Eleonora Schmid, koordinátorok, Cedefop.

25

20

15

10

5

0

FI UK SI AT EU-27 DE CZ PT PL SK HU

EU referenciaérték 2020-re

EU referenciaérték 2010-re

40

30

20

10

0

PT UK EU-27 HU DE FI AT CZ PL SI SK

EU referenciaérték 2010-re és 2020-ra

SK CZ PL SI AT FI HU UK EU-27 DE PT

100

80

60

40

20

0

Az oktatás és képzés számokban

A lakosság iskolai végzettsége

A 25-64 éves népesség legmagasabb iskolai

végzettség szerint Magyarországon és

néhány EU tagállamban (2009, %)

Az ifjúság iskolai végzettsége

A legalább (felső) középfokú (ISCED 3

szintű) képzést befejezett népesség aránya a 20-24 éves

korcsoporton belül (2009, %)

A korai iskolaelhagyók aránya az oktatási és képzési rendszerben

A 18-24 éves, legfeljebb alsó-középfokú (ISCED 2

szintű) végzettségű, további tanulmányokat nem folytató népesség

(2009, %)

Részvétel az egész életen át tartó

tanulásbanA felmérést megelőző 4

hétben oktatásban és képzésben résztvevő, 25-64 éves népesség

(2009, %)

Forrás: Eurostat, népesség és társadalmi viszonyok, online adatbázis, 2009.

Forrás: Eurostat, népesség és társadalmi viszonyok, online adatbázis, 2009.

Forrás: Eurostat, népesség és társadalmi viszonyok, online adatbázis, 2009.

ISCED ISCED ISCED 0-2 3-4 5-6

Cseh Köztársaság 9 76 16Szlovákia 9 75 16Németország 15 59 26Szlovénia 17 60 23Finnország 18 45 37Ausztria 18 63 19Ausztria 12 67 21Magyarország 19 61 20Egyesült Királyság 25 41 33Portugália 70 15 15EU-27 28 47 25

ISCED Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (International standard classification of education)ISCED 0-2 Iskola előtti (óvodai), alapfokú és alsó-középfokú oktatás ISCED 3-4 Felső-középfokú és posztszekunder oktatás ISCED 5-6 Felsőfokú oktatásAz országok felsorolásánál a legalább ISCED 3-as szintű végzettséggel rendelkező népesség arányát vettük alapul.Forrás: EU labour force survey, Eurostat online adatbázis [lekérdezés ideje: 2011.04.13.].

93,3 91,9 91,3 89,4

86,0

85,1 84,0

79,3 78,6 73,7

55,5

31,2

15,7

14,4

11,2 11,1 9,9 8,7 5,4 5,3 5,3 4,9

22,1 20,1

14,6

13,8

9,3 7,8 6,8 6,5

4,7 2,8 2,7

978-92-896-0824-4

9 789289 608244

HU

Európai Szakképzés-fejlesztési Központ

Európai Szakképzés-fejlesztési Központ

Hagyomány és modernizáció

A magyar szakképzés jelenlegi rendszerét az 1990-es években meghozott szakpolitikai intézkedések alakították, így a szakképzési törvény, az egységes Országos Képzési Jegyzék (OKJ) kialakítása, a felsőfokú szakképzés elindítása, valamint egy alapvető oktatási reform, amely a tanulási útvonalak közti választás minél későbbre halasztását és a további tanulmányok kellő megalapozását célozta. Jelenleg (felső) középfokú szinten csupán egyetlen képzési út készít fel közvetlenül a munkaerőpiacra. A piacgazdaságra történő átmenet után az iskola-rendszerű szakképzés elsődleges színtere egyre inkább az iskola lett. A 2000-es évek elején azonban megfordult a trend, és a képzés egyre növekvő arányban folyik vállalatoknál.

Ma a magas ifjúsági munkanélküliség és a munkaerőhiány egyszerre jellemzik a magyar munkaerőpiacot. A gazdaság szereplői szerint a képzés minősége és relevanciája nem kevés kívánnivalót hagy maga után. Ezért a jelenlegi szakpolitikai prioritások az alábbiak:• a készségszükségletek előrejelzése és a képzési kínálat közelítése

a munkaerőpiac igényeihez különféle ösztönzők révén;• együttműködés erősítése a gazdasággal,• a lemorzsolódás arányának csökkentése a szakiskolákban,• a szakképzés minőségének javítása.

Szerkezet

Ifjúsági szakképzés

A tanulók 14 éves korukban dönthetnek először arról, hogy részt vesznek-e szakképzésben, és ha igen, akkor milyen jellegűben. A 2009-2010-es tanévben a 14 évesek kétharmada választott valamilyen szakképesítést nyújtó képzési utat, körülbelül egyharmaduk közvetlenül a munkaerőpiacra felkészítő képzést. Általában a felsőoktatás-ra felkészítő középiskolai programok népszerűbbek. A szakképzési utak kezdetben csupán közismereti és szakmai alapozó oktatást nyújtanak. A következő szakaszban, legkorábban 16 éves kortól indul a szakképesítés megszerzésére felkészítő oktatás. Ezt követően a felső-középfokú szint végén választható ismét a szakképzés.

• A szakiskolai képzés ISCED 3C (ritkábban 2C) szintű OKJ-s szakképesítés megszerzésére irányul. A felsőok-tatásba való belépésre nem jogosít. 2010 szeptemberében indították el a hároméves, ún. előrehozott szakkép-zést, amelyben a szakmai képzés a program elején azonnal megkezdődik.

• A szakközépiskolai képzés a (felső) középfokú és posztszekunder szinteken átívelően zajlik. Az általános és szakmai alapozó rész az érettségi bizonyítvány (ISCED 3A) megszerzéséhez vezet. Ezt követően a tanulók folytathatják tanulmányaikat a felsőoktatásban vagy maradhatnak a szakképző évfolyamokon, ahol ISCED 4C szintű OKJ-s szakképesítést szerezhetnek. Ezek a képzési programok bárki számára nyitva állnak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. A képzés átlagos hossza 2 év, amely a szakközépiskola ISCED 3 szintű (középis-kolai) évfolyamait elvégzett tanulók számára egy év alatt is elvégezhető.

• A munkahelyi gyakorlaton alapuló képzési programok nem alkotnak külön képzési utat. Az, hogy a gyakorlati képzést vállalatoknál vagy iskolai tanműhelyben szervezik-e meg, a gyakorlati helyek elérhetőségétől, valamint a tanulók és az iskola döntésétől függ.

• A négy féléves, ISCED 5B szintű szakképesítést nyújtó felsőfokú szakképzés megkezdésének előfeltétele az érettségi bizonyítvány. 30-60 kredit vihető át az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe, ami annak hosszát egy vagy két félévvel csökkentheti.

Szakképzés a felnőttek számára

• A formális felnőttoktatás keretében a felnőttek ugyanolyan képzési programokon vehetnek részt, mint a fiatalok.

• A formális iskolarendszeren kívüli felnőttképzés az alábbi képzési programokat foglalja magába: OKJ-s képesítés megszerzésére felkészítő szakképzési programok; mestervizsgára felkészítő, a gazdasági kamarák által szervezett képzési programok; nemzetközileg vagy itthon elismert képesítést vagy jogosítványt nyújtó képzések; egyéb képzések.

A szakképzési rendszer néhány jellemzoje

• A 2004 és 2006 között, foglalkozáselemzések alapján megreformált OKJ szerkezete moduláris, kompe-tencia-alapú. Ezáltal könnyebben adaptálható a munkaerő-piaci igényekhez és segíti a tanulási utak tervezését.

Az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza az összes államilag elismert szakképesítést. Legtöbbjük megsze-rezhető iskolarendszeren belül és azon kívül is. A szakképesítések a szakmai és vizsgakövetelményeikben (SZVK) meghatározott foglalkozások gyakorlására jogosítanak fel, de önmagukban nem nyújtanak továbblépési lehetőséget az oktatási rendszerben. Az SZVK-k szabályozzák a képzésbe történő belépés feltételeit és a vizsgákat, jelzik az értékelési követelményeket, és minden modul esetében felsorolják a munkakör részét alkotó feladatokat és a tanulási eredményeket. Az OKJ-vel együtt nagyban segítik a magyarországi Országos Képesí-tési Keretrendszer kialakításának munkáját.

• A gazdaság képviselői az 1990-es évek óta helyet kapnak a különféle országos tanácsadó testületek-ben, és növekvő mértékben a szakképzéssel kapcsolatos döntéshozási folyamatokban is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara minden korábbinál jelentősebb szerepet játszik a szakképzés munka-erő-piaci relevanciájának, illetve a gyakorlati képzés szerepének növelésében.

• A vállalatok növekvő mértékben nyújtanak gyakorlati képzést. A szakképzés-politika pénzügyi ösztön-zőkkel igyekszik elősegíteni a tanulószerződéses képzést. 2001 óta a tanulószerződések száma megnégyszereződött. A tanulószerződéses diákok túlnyomó többsége azonban a 10 leggyakoribb szakmai programban tanul.

• Az iskolarendszerű szakképzés korábban szélsőségesen elaprózódott intézményi rendszeréből adódó minőségi és hatékonysági problémákat térségi integrált szakképző központok (TISZK-ek) létrehozá-sának ösztönzésével igyekeztek orvosolni. A pénzügyi ösztönzők és az ESZA támogatás ellenére azonban az eredeti célok (még) nem teljesültek. A TISZK-eknek képzési programjaik kialakításánál figyelembe kell venniük a regionális fejlesztési és képzési bizottságok döntéseit, melyeket a munkaerőhi-ányról szerzett információik alapján hoznak meg. A TISZK-eket ösztönzik a hiányszakmákban történő képzésre, a hiányszakmákban tanulók pedig juttatásokra jogosultak.

• A szakképzés finanszírozásának az 1970-es évek óta kiemelkedően jelentős forrása a vállalatokra kivetett képzési adó (a bruttó bérköltség 1,5%-a). A vállalatok többé-kevésbé szabadon dönthetik el, mire költik szakképzési hozzájárulásukat: iskolarendszerű szakképzésben tanulók képzésére, iskola-rendszerű szakképzést nyújtó intézmények támogatására, saját munkavállalóik képzésére, vagy befize-tik a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészébe.

Kihívások

• A szakmunkásképzés presztízse és vonzereje nagyon alacsony, mivel a magasabb szintű képesítések magasabb egyéni megtérülést hoznak. Ennek és a továbblépési út hiányának köszönhetően a szakisko-lába maradékelv alapján kerülnek a gyenge előképzettségű, alacsony motivációjú és/vagy hátrányos helyzetű diákok. Ez minőségi problémákhoz és magas lemorzsolódási arányokhoz vezet. E problémákra a szakképzés-politika felzárkóztató programok, illetve újabban az előrehozott szakképzés bevezetésé-vel és a munka-alapú tanulás hangsúlyosabbá tételével válaszolt.

• A felnőttek tanulási aktivitása rendkívül alacsony, miközben a foglalkoztatási rátánk az egyik legalacso-nyabb az EU-ban. A hosszú képzési programok és a nagyon kevés lehetőség a nem-formális/informális tanulás és munkatapasztalat elismerésére fontos visszatartó tényezőknek látszanak. A kormány azonban a részvételt a 2009. évi 2,7%-ról 8%-ra szándékozik növelni 2013-ig (az EU referenciaérték 2010-re 12,5%, és 2020-ra 15% volt).

Forrás: A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ábrája alapján.

A szakképzés Magyarország

A magyar oktatási rendszer – 2010/2011

1413121110

9876543

18

17

16

15

14

12

11

10

9

13

14

15

ÉVFO

LYAM

ÉVFO

LYAM

ÉLET

KOR

ÉLET

KOR

87654321

doktori (PhD/DLA) képzés (ISCED 6)

doktori (PhD/DLA) képzés (ISCED 6)

(ISCED 2/3C)

“általánosan képzőévfolyamok”

“szakképző évfolyamok”

előre

hozo

tt sz

akké

pzés

iskola előtti oktatás – óvoda (ISCED 0)iskola előtti oktatás – óvoda (ISCED 0)

alapfokú oktatás –általános iskola alsó tagozat (ISCED 1)

alapfokú oktatás –általános iskola alsó tagozat (ISCED 1)

SNI t

anul

ók

képz

ése

SNI t

anul

ók

képz

ése

SNI t

anul

ók

képz

ése

SNI t

anul

ók

képz

ése

általános iskola (ideértve az SNI tanulók oktatását)

általános iskola (ideértve az SNI tanulók oktatását)

alsó-középfokú oktatás – általános iskola felső tagozat (ISCED 2)

alsó-középfokú oktatás – általános iskola felső tagozat (ISCED 2)

SZKI – szakközépiskola

“általánosan képző évfolyamok”(ISCED 3A)

SZKI – szakközépiskola

“általánosan képző évfolyamok”(ISCED 3A)

szakiskola szakiskola

MA/MSc – osztatlanfelsőfokú képzés

(ISCED 5A)

MA/MSc – osztatlanfelsőfokú képzés

(ISCED 5A)

felsőfokúszakirányú

továbbképzés(ISCED 5A)

felsőfokúszakirányú

továbbképzés(ISCED 5A)

MA/MSc –felsőfokúképzés

(ISCED 5A)

MA/MSc –felsőfokúképzés

(ISCED 5A)BA/BSc –

alapképzés (ISCED 5A)

BA/BSc – alapképzés

(ISCED 5A)

FSZ –felsőfokú szakképzés

(ISCED 5B)

FSZ –felsőfokú szakképzés

(ISCED 5B)

spec

iális

sza

kisk

olai

képz

és (I

SCED

2/3C

)sp

eciá

lis s

zaki

skol

aiké

pzés

(ISC

ED 2/

3C)

gimnázium (ISCED 3A)

gimnázium (ISCED 3A)

általános iskolai bizonyítvány

felvételi eljárás, felvételi vizsga

érettségi bizonyítvány

szakmai viszga

főiskolai/egyetemi diploma (BA, BSc, MA, MSc, szakirányú diploma)

PhD, DLA

általános iskolai bizonyítvány

felvételi eljárás, felvételi vizsga

érettségi bizonyítvány

szakmai viszga

főiskolai/egyetemi diploma (BA, BSc, MA, MSc, szakirányú diploma)

PhD, DLA

következő oktatási szint

munkaerőpiac

a képzés hossza, években

speciális nevelési igényű

Tankötelesség: 5 éves kortól 18 éves korig.

következő oktatási szint

munkaerőpiac

a képzés hossza, években

speciális nevelési igényű

Tankötelesség: 5 éves kortól 18 éves korig.

1,2,31,2,3

SNI SNI

(ISCED 2)(ISCED 2)

8

6

8644 5 6

2

2

3

1-3

3+

4 65

4 53

fe

ln

őt

tk

ép

zé

s

fe

ln

őt

to

kt

at

ás

fe

ln

őt

tk

ép

zé

s

fe

ln

őt

to

kt

at

ás

“szakképző évfolyamok”“szakképző évfolyamok”

SZKISZKI

SZISZI

szakközépiskolaposztszekunder

szakközépiskolaposztszekunder

(ISCED 4C)(ISCED 4C)

7