HUMÁN TANTÁRGYAKRA VONATKOZÓ HELYI TANTERVEK …boronkay.hu/.../upload/2018_2019/Dokumentum/helyi_tanterv_human_2018.pdf · be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával,

– 1 –

HUMÁN TANTÁRGYAKRA VONATKOZÓ HELYI TANTERVEK

UTOLSÓ MÓDOSÍTÁS: 2018. OKTÓBER 01.

TARTALOM:

Magyar nyelv és irodalom 1.

Angol nyelv 11.

Német és francia nyelv 21.

Történelem 27.

Ének-zene 34.

Mozgóképkultúra és médiaismeret 59.

Etika 78.

Életvitel 82.

Vizuális kultúra (négy kategória egymás után) 92.

HELYI TANTERV A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYBÓL

1. Bevezetés

Miért érdemes a magyar nyelvet és irodalmat tanítani és tanulni? Mert a nyelv és az

irodalom szerves része az életünknek. Mert a nyelv és az irodalom érdekes: új dolgokat,

nézőpontokat ismerhetünk meg általa. Az olvasás új s új ablakot nyit a világra, az

irodalom ismerete döntő lehet világképünk kialakításában. Az irodalmi művek

befogadása a magas szintű, teljes emberi élet fontos eleme.

Persze magyar nyelvet és irodalmat nem „csak” ezért lehet, kell tanulni. A magyar nyelv

és irodalom kötelező érettségi vizsgatárgy is. Az érettségi vizsgára pedig alaposan fel

kell készülni. A továbbtanulás szempontjából napjainkban egyre több területen jelenik

meg a magyar nyelv és irodalom kötelezően választható

vizsgatárgyként:bölcsészképzés, jog, kommunikáció és médiatudomány, pszichológia,

régészet, szociológia, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes szakjai.

Az irodalom segíti a tanulót önmaga minél mélyebb megismerésében, közelebb viszi az

emberi létezés legfontosabb céljaihoz, a szabadsághoz, a boldogsághoz, a szeretethez.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás és tanulása különösen alkalmas a

társadalom közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a

nyelvi és kulturális identitást, a nemzeti önazonosságot, erősíti az etikai és erkölcsi

ítélőképességet, valamint elősegíti más kultúrák megismerését.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése,

illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak

megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, gyakorlati

alkalmazását. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását,

valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást.

Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási tudása teszi lehetővé,

hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális

kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos

alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására.

Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó

– 2 –

jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga

is éljen velük.

Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó, fejlődő

rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez

és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez.

Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy fejlessze a különféle formában megjelenő

(szóbeli, nyomtatott, elektronikus stb.) szövegek megértését, alkotását, a helyzetnek

megfelelő kifejezés képességét, a különféle szóbeli és írásos információk célirányos és

kritikus használatát, kiválasztását, újrarendezését.

A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a

beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását

a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. (Ideértve a hangzó és

írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az információs társadalom különféle

jelenségeinek ismeretét, megértését, készségszintű gyakorlati alkalmazását.)

A magyar nyelv és irodalom tantárgy közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és

irodalmi kultúrát. Értékközvetítő feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti

be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési

helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési,

értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt.

Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a

jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető

kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az

emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák

megismerésében, az én és a másik közötti azonosság és különbség megfogalmazásában,

tiszteletében.

Az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az

irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának

megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő

megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a

képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére.

Az irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket,

gondolatokat, intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli

szövegalkotás révén pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas

élményéhez juttassa a diákokat.

2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér

felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai

Választott kerettanterv: Kerettanterv magyar nyelv és irodalom a gimnáziumok vagy a

szakközépiskolák (szakgimnáziumok) 9-12. évfolyama számára.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy heti óraszámának felosztása a kerettanterv alapján:

a 9. évfolyamon – a gimnáziumi és a szakgimnáziumi osztályokban egyaránt – heti 2

magyar irodalom és 2 magyar nyelvi óra; a 10. és a 11. évfolyamon heti 3 magyar

irodalom és 1 magyar nyelvi óra. A 12. évfolyamon a gimnáziumi osztályokban heti 4

magyar irodalom és 1 magyar nyelvi óra; a szakgimnáziumi osztályokban heti 3 magyar

irodalom és 1 magyar nyelvi óra.

A nyelvi előkészítő osztályokban heti 2 magyaróra az előírt.

A 10%-os szabad mozgásteret a szóbeli, illetve írásbeli számonkérésre, valamint egyes

témakörök, tananyagok intenzívebb elsajátítására, elmélyítésére használjuk fel.

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek

– 3 –

Iskolánkban az osztályoknak és a tanított anyagrészeknek megfelelően változatos

módszereket alkalmazunk a magyar órákon.

Frontális oktatás

A frontális módszert, melynek alkalmazásakor a tanár az osztály egészét egyszerre

foglalkoztatja, mindenekelőtt az ismertető típusú órákon használjuk, pl. új anyagrész

bevezetésénél, illetve egy-egy témakör osztályszintű megbeszélésénél.

Pármunka

Pármunka lehetséges órán is, de érdemes hosszabb távon együtt dolgozó tanulópárokat

is kialakítani. Bizonyos házi feladatok is kiadhatók pármunkában.

Csoportmunka

A csoportalakításnak számos szempontja lehet. Egy-egy órán nagyobb csoportok (8-10

fő) is együtt dolgozhatnak, de hosszabb távon együttműködő csoportok esetében

célszerű a létszámot 5 főben maximalizálni. A csoportos otthoni munka mindig

hosszabb távú, minimum egy hét időtartamú, hogy a diákok meg tudják szervezni a

közös munkát. A csoportmunka hatékony, a diákok számára általában kellemes,

örömteli tevékenység, sokféle készséget fejleszt, és a XXI. századi elvárásoknak

leginkább megfelelő módszer.

Kooperatív tanulás

Olyan csoportmunkáról van szó, ahol a diákok egymást tanítva tanulnak. A tananyag

elsajátítása ezzel a módszerrel hatékony, de időigényes. A szociális készségek -

empátia, kooperáció, segítségadás - jelentősen fejlődnek.

Drámajáték

Nemcsak a tananyagban szereplő színművek, hanem olykor epikus vagy akár lírai

alkotások dramatizálására is sor kerülhet. A drámajáték segíti az önkifejezést, fejleszti

az azonosulási képességet, a szövegértést és még számos más fontos kompetenciát,

köztük szociális készségeket is.

A tanulói portfólió

Általában egyéni munkát, komolyabb elmélyülést követel meg a portfólió, melynek

elkészítése több hetet vesz igénybe. A portfólió kiváltja a témazáró dolgozatot. Egy-egy

portfólióban 5-10 különféle dokumentumot készít el a diák, amelyek különböző

képességeit fejlesztik: lehet benne gyűjtőmunka, kreatív írás, önálló alkotás, elemzés,

szövegértési feladat, játékos feladat stb. A portfólió feladatait a diák állítja össze oly

módon, hogy ízlésének megfelelően választ a tanár által kínált lehetőségek közül. A

portfólió értékelése - a terjedelemnek és az elkészítés idejének megfelelően -

hosszadalmasabb lehet, mint más dolgozatok értékelése, amelyeknek az idejét a

házirend szabályozza.

A projektmódszer

A projekttanulás az egyik legkorszerűbb tanulási forma. Csoportos, kooperatív munka,

a diákok beleszólhatnak a témák kialakításába - vagy akár saját témát is választhatnak -

, önállóan tervezik a tanulási folyamatukat, kölcsönös és önértékelést végeznek, s

együttes munkával valamilyen produktum létrehozásán dolgoznak egy adott

időkeretben. Nemcsak tantárgyi tudásuk fejlődik, hanem szociális kompetenciáik,

digitális írástudásuk, érzelmi intelligenciájuk és problémamegoldó-képességük is.

A projektmódszer alkalmazása lehetséges egy tantárgyon belül is, de több tantárgy

bevonását is ajánlja a módszertani szakirodalom. A több tantárgyas projekteket az egyes

tantárgyak tantervein belül nem tárgyaljuk, mivel megvalósításuk nagyon sok

tényezőtől, tanártól, osztálytól és tananyagtól függ. Mindenképp figyelembe vesszük a

kerettantervben az egyes témáknál megjelölt kapcsolódási pontokat.

A magyar nyelv és irodalom tantárgyon belüli projektek 2-5 hetes időtartamúak.

– 4 –

Ajánlott / tervezett témakörök magyar nyelvből:

Kommunikáció: tömegkommunikáció, metakommunikáció

Szöveg: szövegtípusok, szövegalkotás

Stilisztika: köznyelvi metaforák

Jelentéstan: frazeologizmusok

Nyelv és társadalom

Nyelvtörténet

Témakörök magyar irodalomból: tulajdonképpen a tananyag bármely tetszőleges része

feldolgozható projektmódszerrel. Különösen alkalmasak erre a nagy irodalmi

korszakok (ókori mitológia, görög epika, antik dráma, Biblia, a középkor irodalma, a

reneszánsz irodalma, az európai színjátszás a 10-16. században, nyelvtörténeti emlékek,

középkori magyar irodalom, az európai barokk és klasszicizmus, a felvilágosodás, az

európai romantika, az európai irodalom a 19. sz. 2. felében (epika, líra, dráma), a Nyugat

első nemzedéke, az avantgárd, 20. századi európai irodalom, kortárs irodalom,

regionális kultúra, az irodalom határterületei), akárcsak az egyes szerzők, művek és

utóhatásuk (Horatius noster, Janus Pannonius, Balassi Bálint, Shakespeare, Molière,

Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Katona József, Kölcsey

Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Arany János, Madách Imre,

Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes,

Krúdy Gyula, Babits Mihály, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Márai

Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Illyés Gyula, Németh László,

Örkény István, Nagy László, illetve más szerzők a 20. századi magyar irodalomból).

A fenti témáktól eltérőek is választhatók, ezt az egyes osztályokban tanító tanárok

döntik el, mindenekelőtt az osztály tanulóinak képességeihez és érdeklődési köréhez

igazodva. Mivel a projektmódszer nagyfokú elmélyülést tesz lehetővé, a témákat

lehetőleg az érettségi témakörökkel összhangban érdemes választani.

A projekt témájától függően a feldolgozás lehet csoportos vagy egyéni. A projekt idejére

a tanulók mentesülnek az adott tantárgyból a házi feladatok megírása alól. A projektet

úgy kell kialakítani, hogy az iskolán kívüli munka mennyisége ne haladja meg az

egyébként a házi feladatra fordított energiát. Ennek kiszámításánál figyelembe kell

venni, hogy a csoportmunka könnyebbséget jelent a diáknak, s az egy főre jutó

munkamennyiség racionalizálható, a diákok túlterhelése elkerülhető.

A projekt értékelése történhet egy vagy két osztályzattal, a feldolgozott témakör

nehézségétől, a ráfordított időtől és energiától függően. Az értékelésnek nemcsak a

produktumok minőségére, hanem a diák munkájába fektetett energiájára, szorgalmára

is ki kell terjednie, illetve a csoporton belüli munka arányos elosztását is figyelembe

kell vennie.

4. A középszintű érettségi témakörei

Témakörök magyar irodalomból:

Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők

Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső, Petőfi

Sándor. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek

között, a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Az életmű néhány

jellemzője keretében néhány lírai, illetve 1-3 epikai, drámai alkotás bemutatása,

értelmezése. Memoriterek.

Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők

– 5 –

Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór,

Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai

Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes,

Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó

Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós. A lista

bővíthető két hasonló jelentőségű szerzővel, vagy egy szerzővel a közelmúlt vagy a

jelenkor irodalmából. Az életmű néhány jellemzője keretében néhány lírai, illetve 1-3

epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése. A művekben feltett kérdések etikai,

lélektani vagy társadalmi vonatkozása.

Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők

Kortárs műalkotás: a mindenkori vizsga előtti utolsó harminc évben keletkezett irodalmi

alkotás. Legalább egy szerző néhány lírai, drámai, illetve epikai művének értelmezése

az utolsó harminc évből. A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása

egy-két mű lényegre törő értelmezésével.

Művek a világirodalomból

Választható korok és művek – Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás

és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok).

További választható korszakok: a romantika, a realizmus, a századfordulós modernség

a szimbolizmustól az avantgárdig, a 20. század. A korszak jellemzőinek és egy-két

kiemelkedő alkotásának bemutatása. Műrészletek értelmezése.

Színház és dráma

Szophoklész, Shakespeare, Moliére egy műve. Katona József: Bánk bán, Madách Imre:

Az ember tragédiája. Egy 19. századi dráma: Ibsen, Csehov. Örkény István egy drámája.

Egy 20. századi magyar dráma.

A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása a dráma lényegre törő

értelmezésével. Drámarészletek értelmezése. Színház és dráma az adott mű korában.

Az irodalom határterületei

Egy jelenség vagy szerző vagy műfaj vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a

lehetséges témák egyikéből.

A népköltészet.

Az irodalom filmen, televízióban, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere

jelenségei.

A gyermek-és ifjúsági irodalom.

A szórakoztató irodalom

Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában.

Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom

Egy szerző vagy műalkotás vagy jelenség vagy intézmény bemutatása a lehetséges

témák egyikéből.

A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők – tájak, régiók irodalmi

alkotásokban való megjelenítése.

A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak

bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, folklór, művelődéstörténeti

vonatkozások, múzeum, színház).

Szerzők, művek a határon túli magyar irodalomból.

– 6 –

Témakörök magyar nyelvből:

Kommunikáció

A nyelv mint kommunikáció

Pragmatika

Nyelvi és vizuális kommunikáció

A kommunikáció működése

Személyközi kommunikáció

A tömegkommunikáció

A magyar nyelv története

A nyelv mint történeti képződmény

A magyar nyelv rokonsága

Nyelvtörténeti korszakok

A magyar nyelv szókészletének alakulása

Nyelvművelés

Ember és nyelvhasználat

Ember és nyelv

A jel, a jelrendszer

Általános nyelvészet

Nyelvváltozatok

Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség

Nyelv és társadalom

Nyelv és politika

A nyelvi szintek

Hangtan

A helyesírás

Alaktan és szótan

A mondat szintagmatikus szerkezete

Mondattan

A szöveg

A szöveg és a kommunikáció

A szöveg szóban és írásban

A szöveg szerkezete és jelentése

Szövegértelmezés

Az intertextualitás

A szövegtípusok

Szöveg a médiában

A retorika alapjai

A nyilvános beszéd

Érvelés, megvitatás, vita

A szövegszerkesztés eljárásai

Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus

A szójelentés

Stíluseszközök

– 7 –

Stílusréteg, stílusváltozat

5. Az érettségire bocsátás feltételei

A tanuló magyar nyelv és irodalomból abban az esetben bocsátható érettségire, ha

minden tanév végén legalább az elégséges osztályzatot megszerezte a tantárgyból.

6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható

költségei

A nyelvi előkészítő évfolyamon a szövegértési és szövegelemzési képességek

fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. E mellett fontos, hogy fordítsunk időt a

helyesírásra, a szintre hozásra, az összefoglaló ismétlésre, tehát alaposan előkészítsük a

középiskolai tanulmányokat.

Az általunk használt tankönyv:

Turcsányi Márta: Szövegértés, szövegalkotás, szövegelemzés Középiskolai előkészítő

(1065 Ft)

A 9-12. évfolyamon az irodalomkönyvek kiválasztásánál azt a szempontot vettük

elsődlegesen figyelembe, hogy a tankönyv irodalmi és szépirodalmi nyelvezete a diákok

számára legyen érthető, követhető és elsajátítható. A lírai és prózai művek igényes

feldolgozása minél nagyobb segítséget nyújtson a tanulóknak a sikeres középszintű

érettségire való felkészülésben.

Kötelező irodalomkönyvek:

9. évfolyam: Mohácsy Károly: Színes irodalom 9. (1700 Ft)

Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény 9. ( 995 Ft)





12. évfolyam: Mohácsy Károly – Vasy Géza: Színes irodalom 12. (1770 Ft)

Mohácsy Károly – Vasy Géza: Irodalmi szöveggyűjtemény12. (1235Ft)

Ajánlott irodalomkönyv:

Fűzfa Balázs: Irodalom 9. (1310 Ft)

Irodalom 10. (1310 Ft)



A magyar nyelv esetében olyan tankönyvet választottunk, amely a középszintű

témaköröket magas szinten dolgozza fel, valamint a tényanyagot kellőképpen

megvilágítja a gyakorlatban is.

A 9. évfolyamon heti két nyelvtanórát és két irodalomórát tartunk, az előírásnak

megfelelően.

Kötelező nyelvtankönyvek:

9. évfolyam: Fráter Adrienne: Magyar nyelv 9. (1570 Ft)



– 8 –


7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja

A számonkérés magyar nyelv és irodalom tantárgyakból lehet írásbeli és szóbeli.

A szóbeli számonkérést nem kell előre bejelenteni. Mivel az osztályok létszáma

általában 36 fő, a szóbeli számonkérés esetén arra törekszünk, hogy évente legalább

egyszer mindenkire sor kerüljön.

Az írásbeli számonkérés fajtái lehetnek: röpdolgozat, témazáró dolgozat, esszé, stb.

Röpdolgozat bármikor íratható, előzetes bejelentés nélkül is. Értékelése:

90% fölött jeles (5)

80% és 90% között jó (4)

65% és 80% között közepes (3)

50% és 65% között elégséges (2)

50% alatt elégtelen (1).

A témazáró dolgozat időpontját egy héttel korábban be kell jelenteni. A témazáró

érdemjegye kétszeres értékkel számít. Értékelése:






Az esszé értékelésekor a tartalmi és a nyelvi szempontokat is figyelembe vesszük. A

tartalom a tárgyi tudást méri, a nyelvi minősítés a dolgozat megszerkesztettségét,

stílusát, helyesírását értékeli.

8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai

a) A magyar munkaközösség feladatának érzi a tanulók fejlesztését az által is, hogy

minden tanórán házi feladatot adunk, ezzel is segítve a rendszeres felkészülést, a

tananyag, az irodalmi művek elmélyítését. A házi feladat szóbeli és/vagy írásbeli házi

feladat lehet.

b) A kitűzött házi feladat mennyiségénél arra kell törekedni, hogy az annak elvégzésére

fordított idő átlagos képességű tanuló esetében ne haladja meg egy tanóra hosszát.

c) Írásbeli házi feladat el nem készítése első alkalommal nem osztályozható, de a

rendszeres felkészületlenséget a tanórára szankcionálni lehet. A kitűzött házi feladat

feleletként számon kérhető.

d) Az írásbeli érettségire való felkészítés és a tanulók írásbeli kifejezőkészségének

fejlesztése érdekében elengedhetetlen, hogy házi dolgozatot írasson a magyartanár.

A házi dolgozatok elkészítésére hosszabb időt kell biztosítani. A házi dolgozatot

osztályozzuk, amennyiben azt a tanuló nem készíti el, elégtelen érdemjeggyel

minősíthetjük.

e) A tanulók pihenésének biztosítása érdekében a nyári szünetre házi feladat nem

adható, de az őszi és a tavaszi szünetekre kitűzhető otthoni írásbeli vagy szóbeli munka.

f) A következő tanév kötelező olvasmányainak listáját minden tanév végén megkapják

tanulóink .

– 9 –

g) Egyéb, általunk nem szabályozott kérdésben a Köznevelési Törvény házi feladatokra

vonatkozó cikkelyét tekintjük irányadónak.

9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei

A magyar nyelv és irodalom tantárgyat jelenleg teljes osztályokban (általában 36 fő)

tanítjuk. Amennyiben lehetőség nyílna a csoportbontásra, az alábbi szempontok

lehetnének mérvadóak:

- Szintfelmérő alapján

- Továbbtanulási szándék alapján

- Önként jelentkezés alapján

- Előző év végi eredmény alapján.

10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja

a) A tehetséges tanulók, valamint a lemaradók fejlesztésének egyik módja a tanórán a

diákok differenciált foglalkoztatása.

b) Ezen kívül törekedni kell arra, hogy korrepetálások formájában felzárkóztassuk a

helyesírási nehézségekkel küzdő tanulókat.

c) Érdeklődő diákjaink számára versenyfelkészítő szakköröket, készségfejlesztő,

tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk, fontosnak tartjuk azonban az egy-egy

versenyre való egyéni felkészítő foglalkozásokat is.

11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek,

megvalósításuk módja

Alapvetően az alapprogram pontjaihoz igazodunk, ám az irodalom azon tantárgyak

egyike, ahol a szépirodalmi művek elemzése során az élet szinte valamennyi

összetevője előtérbe kerül. Így például a családi, hitvesi, vallásos líra vagy a hazafias

költészet kapcsán a konkrét tényanyag megtanításán túl teret engedünk a diákok

személyes élményeinek megbeszélésére, lehetőség nyílik a különböző vélemények

ütköztetésére, ami, természetesen, hatással van személyiségük formálódására.

12. Esélyegyenlőség biztosítása

Az iskola alapprogramjában meghatározottak szerint.

13. Jutalmazások, dicséretek elvei

Tanulmányi jó előmenetel, a tantárgyban való eredményesség alapján a diák kaphat

tantárgyi dicséretet, illetve felterjeszthető kitüntetésre az iskola házirendjében foglaltak

szerint. Ezen jutalmazások adhatóak, de nem bírnak kötelező jelleggel, továbbá függnek

a tanuló iskolában tanúsított magaviseletétől is.

14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának

(gyakorlásának) módjai, főbb tematikája

Az alapprogramban leírtak szerint.

15. Egyéb specialitások

A magyartanárok a tanagyag megtanításán túl, a tanórai keretek mellett külön kulturális,

„szakmai” foglalkozásokat is szerveznek a tanulóknak.

LiteraTúra Kulturális kirándulás valamilyen irodalmi vonatkozással is bíró

úticéllal. (Múzeumlátogatás, rendhagyó irodalomóra egy-egy

költő, író életében fontos szerepet játszó helyszínen, stb.)

– 10 –

Szavalóverseny Évente megrendezett verseny, ahol a szavalásban tehetséges

tanulók vesznek részt egy az adott évben meghatározott témához

tartozó, lletve egy szabadon választható vers vagy próza(részlet)

előadásával.

Kiselőadók Fóruma Évente megrendezett verseny, ahol a jelentkezők bármilyen

általuk választott témából készülnek igényes előadással, illetve

prezentációval, melyet szakmai zsűri értékel.

Boronkay Évente megrendezésre kerülő verseny 8. osztályosok számára

Anyanyelvi melynek elsődleges célja, hogy közvetlenül a középiskolai felvé-

Verseny teli előtt próbára tehessék magukat a diákok, e mellett azonban az

is motivál bennünket, hogy megismerjük a magyar nyelv iránt

különösen érzékeny és fogékony tehetségeket.

Drámatanítás:

Pedagógiai cél: „A diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak;

megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat,

megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek

a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások,

életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező

lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak.

Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra

hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az

igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket,

mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat.”

Pedagógiai eszköz: egy drámai vagy dramatizált mű előadása osztályszinten, azaz egy

osztályközösség képes legyen megszervezni egy olyan művészi produkciót, amellyel a

nyilvánosság előtt megmérettetik.

Várható eredmények: a tanulási folyamat az osztályon belüli kooperációt, a közösség

kohézióját rendkívüli mértékben megerősíti. Megtanítja a diákokat konfliktusok

kezelésére, ezáltal önismeretre is nevel. Közvetíti a társadalmi nyilvánosság színterein

szükséges magatartásról való tudást, az önuralom képességét segít kialakítani. Bővíti a

diákok önkifejezési eszközkészletét, megteremti az igényt a színházi kultúrára.

A folyamat megszervezése:

a) Az aktuális tanév 3 hónapját érinti kezdve a feladat kihirdetésével és lezárva a

színpadi produkciók értékelésével.

b) A tanórákból legfeljebb 4 tanítási óra fordítható a produkció előkészítésére.

c) A diákok önállóan készülnek fel kezdve a darabválasztástól a rendezésig. Konzulens

tanárt választhatnak.

d) Az osztály minden tagja részt vesz a produkció megvalósításában.

– 11 –

e) Az előadásokat az iskola épületében, két délután mutatják be az osztályok.

f) A bemutatott mű színpadi megvalósítása minimum 10, maximum 50 percet vehet

igénybe.

g) A diákok számára a próbalehetőséget az iskola biztosítja a tantermekben és a

díszteremben, egyeztetéssel az aulában is a délutáni időszakban.

h) Az előadások értékelési szempontjait a magyar szakos tanárok dolgozzák ki.

Érdemjegyekkel, a nyertes osztályt pedig ezen felül (egy osztálynappal jutalmazza az

iskola?).

Színjátszókör

Az iskolában 2006/2007-es tanévben elindított folyamat eredményeként működő

művészeti csoport. Tagjai lehetnek az iskola diákjai, függetlenül az évfolyamtól és az

osztályok specializációjától. A csoport hetente az iskola által biztosított teremben készül

egy szabadon választott drámai mű előadására. A felkészüléshez és a bemutatóhoz a

technikai berendezést szintén az iskola adja.

A színjátszókör munkáját felnőtt vezető segíti. Az előadások megvalósítása a városi

kulturális intézményekkel együttműködve történik.

HELYI TANTERV ANGOL NYELV TANTÁRGYBÓL

16. Bevezetés

Az iskolai oktatás struktúrájában jelentős szerephez jut az első idegen, az angol nyelv

tanítása, több okból is. Mindenekelőtt azért, mert a kommunikatív nyelvi kompetencia

szorosan összefonódik az általános nyelvi kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett

ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval,

amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek.

Sajátos helyzeténél fogva – hiszen a nyelv tárgya, célja és eszköze is egyben a

nyelvtanításnak – az idegen nyelv oktatása kiváló lehetőséget nyújt az oktató-nevelő

munkára, a tantárgyközi integrációra. Lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag

felölelje a más tantárgyaknál tanult tartalmakat, szervesen kapcsolódjon azokhoz, így

kialakulhat egyfajta kölcsönhatás a tantárgyak között: a tanulók az idegen nyelv

tanulása során építhetnek más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes

tapasztalataikra is, ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel,

tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is

hasznosítani tudnak.

Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a

nyelvtanulással és az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal

kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben

tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot.

A tanulók motivációját is növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat

érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására. A nyelvtanár sokat segíthet, pl. a

– 12 –

feldolgozott témák megfelelő kiválasztásával, az ok-okozati viszonyokat,

következményeket feltáró, valamint az önismeretet segítő feladatokkal.

Ezen szempontokat szem előtt tartva a középiskolai tanulmányok végére a tanulók kellő

tapasztalattal és tudással fognak rendelkezni ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot

tágabb kontextusban is értelmezni tudják, nyelvi ismereteiknek köszönhetően pedig

széleskörű információszerzésre lesznek képesek. Ez pedig átvezet minket az angol

nyelvnek az oktatásban betöltött másik fontos szerepéhez, nevezetesen, hogy kötelező

érettségi tantárgy, és mint ilyen, a továbbtanulásban is nagy jelentőséggel bír.

A 12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie, ismert

témákról kell tudnia szóban és írásban információt cserélnie, hosszabb szövegeket

megértenie és létrehoznia. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a

nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. Ebben az

életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de

a hangsúly a jelentésen, a kontextuson és a kommunikáción van, egyensúlyt teremtve a

folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. év végére a diákoknak el kell

sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiák

hatékony alkalmazását.



Iskolánkban az angol nyelv tanítása első idegen nyelv keretében folyik.

A nyelvi előkészítő évfolyam a 9.NyB és 9.NyC osztályokban a tanulók szintfelmérő

alapján négy különböző szintű csoportba kerülnek. Mindegyik csoportnál a nyelvi

előkészítő osztályok számára készült kerettantervet használjuk. Az ajánlott témaköröket

a tanulók életkori sajátosságainak és nyelvi szintjüknek megfelelően dolgozzuk fel. A

két legjobb csoportoknál a B1-es szint elérése a minimum cél, de törekszünk a B2-es

szint elérésére is, a másik két csoportnál (a negyedik csoportban többnyire teljesen

kezdő tanulók vannak) pedig a minimális cél az A2-es szint, de ha lehetséges itt is

szeretnénk a B1-es szintet elérni. A heti óraszám mind a négy csoportokban 18. Az év

folyamán kb. 65 órát használhatunk fel szabadon. Ezt az órakeretet a következő

tartalommal töltjük ki, az adott csoport igényeihez igazítva:

Haladó csoportban (9.NyB és 9.NyC):

21-30 óra: dolgozat írása, javítása, megbeszélése (leckékként az órán használt

tankönyv szerint)

8-10 óra: a célnyelv történelmével és kultúrájával kapcsolatos filmek

feldolgozása

4 óra: a célország ünnepeinek megismertetése

8-10 óra: könnyített olvasmányok feldolgozása

15-20 óra: nyelvvizsgára felkészítő feladatlapok megoldása

Kezdő csoportban (9.NyB és 9.NyC):


tankönyv szerint)

8-10 óra: a célnyelv történelmével és kultúrájával kapcsolatos filmek

feldolgozása

10-12 óra: a célország ünnepeinek megismertetése

– 13 –

12-16 óra: könnyített olvasmányok feldolgozása

A 9.NyD nyelvi előkészítő osztályban, ahol egy haladó és egy kezdő angol nyelvi

csoport indul, a kezdő csoportban heti 12 órában folyik az oktatás, és a cél az A2-es

szint elérése. Útmutatásként az oktatáshoz itt is a nyelvi előkészítő osztályok számára

készült kerettantervet használjuk, ahogyan a haladó csoportban is. Itt heti 6 angolóra

van, és a B2-es szint elérésére törekszünk.

A 9.NyD kezdő csoportban a szabad órakeret 40 - 42 óra:


tankönyv szerint)

6-8 óra: a célnyelv történelmével és kultúrájával kapcsolatos filmek feldolgozása


A 9.NyD haladó csoportban a szabad órakeretre 20-22 órát használhatunk fel, ami

csupán a dolgozatok írására, javítására, egy film feldolgozására és a célország

ünnepeinek megismerésére, illetve igény szerint a haladó csoportban középfokú

nyelvvizsga-felkészítésre elég.

A 9.NyF nyelvi előkészítő osztályban két angol nyelvi csoport indul A1-A2 szintről.

Angol nyelvet heti 12, németet heti 6 órában tanulnak. Az oktatáshoz itt is a nyelvi

előkészítő osztályok számára készült kerettantervet használjuk. Ebben az osztályban cél

a B2 szint elérése a tanév végére, mivel a nyelvi előkészítő évfolyam után idegen

nyelvként a diákok némettel folytatják középiskolai tanulmányaikat.

A szabad órakeret 40 - 42 óra:


tankönyv szerint)

12-14 óra: nyelvvizsgára felkészítő feladatlapok megoldása

A jelenlegi 9.A, 9.N és 10.A angol két tanítási nyelvű gimnáziumi osztályainkban a

központi kerettantervet használjuk. A központi kerettantervben kiadott 9-10.

évfolyamon 6 órás, illetve a 11-12. évfolyamon 5 órás heti óraszámot a kerettanterv adta

lehetőségeknek megfelelően az évfolyamok között átcsoportosítjuk, és a következőképp

tanítjuk:

Angol (1. idegen nyelvként) 9. 10. 11. 12.

4 4 6 8

Az angol célnyelvi civilizációt szintén csoportbontásban, a központi kerettantervben

kiadott heti 1 órában tanítjuk, a kerettanterv alapján.

A felmenő (11-12. évfolyamos) gimnáziumi és a (12. évfolyamos) szakközépiskolai

osztályainkban egyaránt a központi kerettantervet használjuk.

A felmenő (12. évfolyamos) szakközépiskolai osztályokban a központi

kerettantervben kiadott 3 órás heti óraszámra iskolánk 1 többlet órát biztosít, amelyet

készségfejlesztésre használunk célirányos vizsgafeladatok megoldásával.

– 14 –

A 2016/17-es tanévben indult szakgimnáziumi képzésben idegen nyelvként a jelenlegi

9.E, 9.G és 9.K sávon kialakított két németes csoporton kívül az angolt tanítjuk részben

sávos, részben osztályon belüli csoportbontás keretében, a központi kerettantervet

használjuk. A heti óraszám 9-11. évfolyamon egyaránt 4 óra.

A szakgimnáziumi képzés előírásainak megfelelően a 13-14. évfolyamon szakmai

idegen nyelvet tanítunk heti 4 órában, a kerettantervet használva.

A szakgimnáziumi képzésen belül az informatikai osztályokban 9. 10. és 13.

évfolyamokon a IT szakmai angol nyelv oktatása folyik, az előírásoknak megfelelően

9-10. évfolyamon heti 2 órában, 13. évfolyamon a heti óraszám 3.

Az órák felosztása a XIII. INFORMATIKA ágazathoz tartozó 54 481 06

INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ készült

kerettanterv szerint a következő:

Készségek, Témakörök 9. évf. 10. évf. 13. évf.

Hallás utáni szövegértés 12 óra 12 óra 24 óra

Szóbeli kommunikáció 6 óra 6 óra 12 óra

Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt

alapon I. 18 óra 18 óra 36 óra

Írásos angol nyelvű szakmai anyagok

feldolgozása 12 óra 12 óra 24 óra

Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail 6 óra 6 óra 12 óra

Keresés és ismeretszerzés angol nyelven 6 óra 6 óra 12 óra

Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt

alapon II. 12 óra 12 óra 24 óra


A tananyag feldolgozásánál a nyelvórán komplex módszereket alkalmazunk, amely

magában foglalja a célnyelv autentikus használatával való közvetlen kapcsolat

megteremtését szóban és írásban. Az órai tevékenység egyéni, pár- és csoportmunka

formájában folyik. Az alkalmazott módszerek legtöbbje a páros és csoportos kooperatív

tanítási munkaformákat követi. A frontális osztálymunka elsősorban a tanári

magyarázatoknál, célok közlésénél, ismertetéseknél jelenik meg.

Csoportmunka keretein belül a diákok projektfeladatokat is végrehajtanak, amelyek a

következő területeket ölelik föl:

Poszterek, faliújságok készítése megadott témakörök alapján.

Internetes kutatások és diavetítéses prezentációk létrehozása.

Interjúk készítése angol anyanyelvű személyekkel.

Angol nyelvű iskolai rendezvények, versenyek megszervezése, lebonyolítása.

Angol nyelvű előadások begyakorlása, megtartása.


– 15 –

1. Személyes vonatkozások, család

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

Családi élet, családi kapcsolatok

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők, házimunka

Személyes tervek

2. Ember és társadalom

A másik ember külső és belső jellemzése

Baráti kör

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

Női és férfi szerepek

Ünnepek, családi ünnepek

Öltözködés, divat

Vásárlás, szolgáltatások (posta)

Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

A városi és a vidéki élet összehasonlítása

Növények és állatok a környezetünkben

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért

vagy a természet megóvásáért?

Időjárás

4. Az iskola

Saját iskola bemutatása (sajátosságok, pl. szalmai képzés, tagozat)

Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

Napirend, időbeosztás

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás

szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)

Étkezési szokások a családban

Ételek, kedvenc ételek

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

Gyakori betegségek, sérülések, baleset

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

– 16 –

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet

Kulturális események

8. Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

Nyaralás itthon, illetve külföldön

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

10. Gazdaság

Családi gazdálkodás

A pénzszerepe a mindennapokban

Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)

20. Az érettségire bocsájtás feltételei

Érettségi vizsgára bocsájtás a törvényben előírtaknak megfelelően történik.

Az előrehozott érettségire való jelentkezés a tanuló osztályozó vizsgára való

kötelezettségét vonja maga után.

Előrehozott érettségi miatti osztályozóvizsgát a tanuló legkorábban 10. évfolyam 2.

félévében (áprilisban) tehet a 10., 11. és 12. évfolyam követelményeinek megfelelően.

Az előrehozott érettségi miatti osztályozóvizsgára vonatkozó szabályozás az iskola

Házirendjében van rögzítve.


költségei

Iskolánkban a következő szempontok érvényesülnek a tankönyvek és a tanulási

segédletek kiválasztásánál:

A sávrendszerben tanított diákok oktatásában az adott szintű csoportnak

megfelelő ̒elementary’, ̒pre-intermediate’, ̒intermediate’, ̒upper-intermediate’

és ̒advanced’ szintű könyveket használunk. Kommunikatív, a való életre felkészítő,

használható nyelvtudás elsajátítását segítő, modern, érdekes, a 14 és 19 éves korosztályt

érdeklő témákat feldolgozó tankönyveket használunk. Módszertanilag igyekszünk a

legújabb kutatásokat felhasználó, interaktív, az internet és a számítástechnika

vívmányait kiaknázó tananyagokat alkalmazni.

– 17 –

A diákokat a tankönyvlistán szereplő akkreditált tankönyvekből tanítjuk. Fő

tankönyvként az Oxford University Press két tankönyvcsaládját használjuk:

New English File tankönyvek és munkafüzetek

Solutions tankönyvek és munkafüzetek

A tankönyvek szintjének kiválasztása minden évfolyamon a csoportokba járó diákok

igényeinek megfelelően történik.

Nyelvi előkészítő évfolyamon csoportoktól (szintektől) függően a fenti két

tankönyvcsaládon kívül használt, a szintén akkreditált, tankönyvlistán szereplő

könyvek:

New Success Elementary Workbook

Róth Nóra-Senkár Szilvia-Tóth Zita: Angol szóbeli gyakorlatok érettségizőknek

és nyelvvizsgázóknak

Longman Érettségi Aktivátor és Longman Exam Accelerator (Pearson Education

Magyarország - Longman)

Succeed in LanguageCert B2

Gateway

Kiegészítésként az Oxford University Press kiadványát, az Oxford Angol Nyelvtan-t

használjuk, szükség szerint nem csak nyelvi előkészítő évfolyamon.

9-12. évfolyamon a fent említett két fő tankönyvcsaládon kívül, a csoportok szintjének

megfelelően egyes csoportokban használt, akkreditált, tankönyvlistán szereplő

könyvek:

Tímár Eszter: Words, words, words

Róth Nóra-Senkár Szilvia-Tóth Zita: Angol szóbeli gyakorlatok érettségizőknek

és nyelvvizsgázóknak

Matura tankönyvek (MM Publications)

Longman Érettségi Aktivátor és Longman Exam Accelerator (Pearson Education

Magyarország - Longman)

Az általunk használt könyvek sokfélesége biztosítja, hogy minden csoport igényének

megfelelően tudjuk a diákokat célirányosan közép-, illetve emelt szintű érettségire,

közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsgára készíteni.

Érettségi felkészítésre kiegészítésként még az „Oxford Exam Trainer B1” c. könyvet, a

Maxim Kiadó erre a célra készült könyveit, pl. „Színes kérdések”, valamint szóbeli

érettségire a „Twenty-three Topics for Teenagers”-t használjuk.

Nyelvvizsga felkészítésnél figyelembe vesszük, hogy a diákok többsége milyen típusú

nyelvvizsgára szeretne bejelentkezni, és az ahhoz való felkészítő könyvet használunk,

elsősorban „TELC - Angol nyelvvizsga gyakorlófeladatok” (Akadémiai Kiadó), illetve

Succeed in LanguageCert B2. Itt már a szóbeli témákat magasabb szinten feldolgozó

könyveket is használunk, pl. „1000 Questions 1000 Answers”.

– 18 –

A nem tankönyvlistás kiegészítő könyvek megvásárlása a diákokkal és szülőkkel való

egyeztetés után történik. Amennyiben szükséges, könyvtári példányokkal biztosítjuk a

rászoruló diákok számára a kiegészítő könyveket.

Az informatikai szakmai angol nyelv tanításához jelenleg rendelkezésre álló könyvek:

Information Technology Workshop

English for Information Technology 2 Student’s Book

A tanulási segédletként használt kiadványok köre az évenként újonnan kiadott

könyvekkel bővülhet. A tanárok az adott iskolaév elején, egymással és a diákokkal

egyeztetve, az igényeket és a szükségleteket felmérve közösen döntenek a

kiegészítésként használandó könyvekről.


A tanulók teljesítményét idegen nyelvből szóbeli és írásbeli számonkérés alapján

értékeljük. Az osztályzatok száma az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában

rögzítetteknek megfelelően félévente:

heti 1 óra: minimum 2 osztályzat/félév

heti 2 óra: minimum 3 osztályzat/félév

heti 3-4 óra: minimum 5 osztályzat/félév

heti 4-nél több óra: minimum 8 osztályzat/félév

A témazáró dolgozatok száma éves szinten minimum a heti óraszámmal megegyező.

A témazáró dolgozatok érdemjegyét duplán számítjuk a félévi és év végi osztályzat

kialakításakor. A dolgozatoknál a tanulók teljesítményét a következő százalékok

arányában váltjuk át érdemjegyre:

0 % - 45%: elégtelen

46% - 60%: elégséges

61% - 75%: közepes

76% - 87%: jó

88% - 100%: jeles

A fogalmazás jellegű feladatok értékelése az érettségi vizsga értékelési útmutatójában

meghatározott szempontok alapján történik.

A fenti értékelési rendszertől a 0. osztályban, az osztály speciális igényeihez igazodva

el lehet térni.


Természetesen követni kell azokat a hagyományosan megállapított alapelveket, melyek

szerint a házi feladatok elsődleges szerepe az órán tanultak gyakorlása, rögzítése. A

feladat mindig legyen konkrét, jól érthető és teljesíthető.

A hétköznapokon és hétvégén ügyelnünk kell arra, hogy a tanulóknak elegendő ideje

maradjon a pihenésre, kikapcsolódásra is. Az idegen nyelv esetében a szóbeli házi

feladat ugyanolyan fontos, mint az írásbeli. A házi feladat ellenőrzése mindig történjen

meg, de érdemjeggyel, azaz 1-essel, ne értékeljük annak hiányát. Ez alól kivételt képez

az úgynevezett házi dolgozat számonkérése, melyre legalább egy hét áll a tanulók

– 19 –

rendelkezésére és egy komolyabb háttérmunkát igénylő összetettebb feladat (pl.

könnyített idegen nyelvű irodalmi olvasmányok feldolgozása), mely érdemjeggyel

értékelendő.

Házi feladat mindig legyen, hogy ezzel is segítsük tanulóinkban az önálló tanulási

kompetencia kialakulását. Fontos a házi feladat esetében is a differenciálás. Jobb

képességű tanulóknak más jellegű és mennyiségű feladat is adható.


Az angol nyelv tanítása csoportbontásban zajlik. Az iskolánkba érkező tanulók

tudásszintjét írásbeli szintfelméréssel mérjük fel.

A nyelvi előkészítő osztályokban az angol nyelvet a diákok a korábban megírt

szintfelmérő alapján kialakított csoportokban tanulják.

A gimnáziumi osztályokban is szintfelmérés alapján történik két nyelvi csoport

kialakítása. A nyelvi előkészítőből, vagy az általános iskolából jó nyelvtudással érkező

a tanulókat egy „felső középhaladó” és egy középhaladó csoportba soroljuk.

A szakgimnáziumi és szakközépiskolai osztályok esetében az angol nyelvet sávos

csoportbontásban tanítjuk. A csoportbeosztás előzetes (előző tanév májusi) írásbeli

szintfelmérés alapján történik. A csoportok „felső” középhaladó (upper-intermediate),

középhaladó (intermediate), „alacsony” középhaladó (pre-intermediate) és álkezdő

(false-beginner), illetve kezdő (beginner) szintről indulhatnak.

A magasabb (középhaladó, és „felső” középhaladó) szintekről induló csoportokban

célkitűzés az előrehozott érettségi angol nyelvből.

A csoportok átjárhatósága: ld. 12. pont: Esélyegyenlőség biztosítása.

Az egyéb foglalkozások elveit lásd a következő (10.) pont alatt.


Amennyiben a diák nyelvi felkészültségi szintje valamilyen okból nagymértékben

elmarad a csoport szintjétől, van lehetőség a felzárkóztatásra. Ez történhet a tanóra

keretein belül a diák egyedi igényeihez szabott feladatok segítségével, vagy tanulópárok

kialakításával. Nagyobb mértékű lemaradás, vagy több érintett diák esetén a

szaktanárral történt egyeztetés után külön foglalkozásokra is lehetőség van.

Amennyiben a diák az órai munka során a tananyagot nem képes megfelelő ütemben és

mértékben elsajátítani a szaktanár egyéni foglalkozásokon illetve tanulópárok

kialakításával nyújthat segítséget.

A kiemelkedő tehetséggel rendelkező diákok számára lehetőség van a tanórára külön az

ő tudásszintjéhez mért feladatokkal készülni, beszámolni és/vagy kiselőadást tartani. Az

olvasási készség jól fejleszthető irodalmi művek és igényes magazinok eredetiben

történő olvasásával, amihez a szaktanár ajánlása segítséget nyújt.

Az OKTV-re (Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre) történő felkészítés

ingyenes szakköri keretek közt zajlik.

– 20 –



Az intézményben alkalmazott idegen nyelvi könyvek tematikája, elsősorban az olvasott

szövegértési feladatok, feldolgozásra ajánlja a környezetszennyezés aktuális

problémáit, annak megoldási lehetőségeit. Az autentikus újságcikkek és más egyéb

források mellett gazdag képanyag biztosítja a téma feldolgozásához a lehetséges

motivációs hátteret. Az egészség nevelés témaköre szintén az idegen nyelvi kultúra

részét képezi, amelyre a nyelvkönyvek nagy hangsúlyt fektetnek. . Mindkét kérdéskör

szerepel az érettségi témák sorában. Ugyanakkor a tantárgy jellege a célnyelven történő

elméleti feldolgozásra ad csak lehetőséget.


Iskolánk alapvető célja az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő

bánásmód elvének teljes körű biztosítása, amely az intézmény szolgáltatásaihoz való

hozzáférés egyenlőségét jelenti. Célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű gyermekek

hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség biztosítását a tanítási folyamat

során: az ismeretközvetítésben az egyéni fejlesztésben, az értékelésben,

vizsgafelkészítésben, továbbtanulásban és pályaorientációban.

Az intézményben az angol nyelvet a Pedagógiai programban meghatározott, évfolyami

szinteken speciális, úgy nevezett sávos csoportbontásban oktatjuk. Ennek alapelve a

tanulók tudásszintjének felmérését követően különböző szintű csoportok kialakítása,

melyek között az egyéni haladás és fejlődés alapján biztosított az átjárhatóság. Minden

tanuló a képességeinek megfelelő ütemben fejlesztheti nyelvi tudását az adott

csoportokon belül, illetve egyéni felmérés után szaktanári javaslattal válthat tankört.

A sajátos nevelési igényű tanulók az angol nyelvi órákon egyéni elbírálásban

részesülnek, melyek speciálisan a tanulóhoz szabott formát ölthetnek. A halmozottan

hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákok felzárkózását és tanulmányi

előmenetelét kiemelt figyelemmel kezeljük a tanóra keretén belül és igény esetén külön

foglalkozásokon.


Elveink szerint a jutalmazásnak nem csak a teljesítmény elismerésében van szerepe,

hanem erős motivációs hatással is bír. Tanév közben szaktanári dicséretre van lehetőség

valamilyen kiemelkedő teljesítmény elismeréseként, amit a naplóba, valamint a diák

ellenőrzőjébe ír a szaktanár. Tanév végén tantárgyi dicséret adható, amely szerepel a

diák bizonyítványában.

A nyelvvizsgák és nyelvi versenyeken való eredményes szereplés elismeréseként

iskolánkban létrehoztuk a Nyelvmester díjat. A díj odaítélése egy speciális pontrendszer

szerint történik, a feltételeket a Házirend szabályozza.

29. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának


A tantárgy jellegénél fogva nem alkalmas közvetlen módon a balesetvédelmi, illetve

elsősegély nyújtási alapismeretek gyakorlati alkalmazására. Ugyanakkor a célnyelven

történő elméleti témakifejtés megvalósítható az „Egészség, betegségek és közlekedés”

mint témakör tárgyalása alkalmával. A tárgyhoz köthető szakszókincs, annak

– 21 –

felhasználása szituációs gyakorlatok során az idegen nyelvi kultúra fejlesztésének része

lehet.


A tanulói igények felmérését követően évente tervezzük angol nyelvi tábor

megszervezését, illetve csoportos utazást angol nyelvterületre, melyeknek célja az

idegen nyelv gyakorlása és fejlesztése iskolán kívüli környezetben. Fontos szempont a

tanulók megismertetése az adott népcsoport kultúrájával, tradícióival és sajátos

életformájával.

Emellett különböző rendezvények és rendhagyó tanóra keretein belül is lehetőséget

biztosítunk a tanulók számára, hogy anyanyelvi tanárokkal és vendégekkel

ismerkedjenek meg és kötetlenebb formában tegyék próbára kommunikációs

képességeiket angol nyelven.

Az interneten meghirdetett nyelvi levelező versenyekben számos tanuló vesz részt

szaktanári irányítással.

HELYI TANTERV NÉMET, FRANCIA TANTÁRGYBÓL

1. Bevezetés

A német nyelvet iskolánkban az angol nyelv mellett hagyományosan a kiemelten fontos

tantárgyak között oktatjuk, hiszen a földrajzi és a gazdasági feltételek predesztinálják

iskolánkat, hogy Németország és Ausztria közelsége miatt nagy gondot fordítsunk erre a

nyelvre.

A francia nyelvvel szélesíteni kívánjuk a választási lehetőséget a diákok számára.

Valamennyi felsorolt élő idegen nyelv érettségi tantárgyként szerepel a kötelező, ill. a

szabadon választható tantárgyak sorában.

Iskolánkban fontos nevelési elv, hogy a nálunk érettségizett diákok nagy része rendelkezzen

legalább egy középfokú C típusú nyelvvizsgával, hiszen ez nagyban segíti a diákokat a

továbbtanulásnál, mert plusz pontokat lehet érte szerezni. (2020 után pedig már csak akkor

kerülhet be valaki a felsőoktatásba, ha rendelkezik egy B2-es szintű komplex

nyelvvizsgával.) Ugyanakkor javítja elhelyezkedési lehetőségeiket is későbbi életük során.

Idegen nyelvet tanító kollégáink valamennyien jól képzett szakemberek, megfelelő

képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkeznek.



A németet, mint második idegen nyelvet a gimnáziumi osztályokban a 9-12. évfolyamon

tanítjuk.

A gimnáziumi kerettanterv a 2. idegen nyelv tanítására 9-12. évfolyamon 3 órát biztosít

hetente, de iskolánkban 11-12.-ben a szabadsáv terhére heti 4 órában tanítjuk a második

idegen nyelvet. A 10%-os szabad mozgásteret a munkaközösség némettanárai a

következőképpen használják fel:

– 22 –

Cél: 10. évfolyam végére az A1-es nyelvi szint, a pluszóráknak köszönhetően a 12.

évfolyam végére minimum a B1-es nyelvi szint elérése.

9. évfolyam: 10 óra, ebből 4 óra ország ismeret, 6 óra dolgozat

10. évfolyam: 10 óra, ebből 4 óra ország ismeret, 6 óra dolgozat

11. évfolyam: 46 óra, ebből 12 óra szókincsfejlesztés, 12 óra nyelvtani gyakorlás, 10 óra

országismeret, 6 óra hallás utáni szövegértés, 6 óra dolgozat.

12. évfolyam: 42 óra, ebből 10 óra szókincsfejlesztés, 10 óra nyelvtani gyakorlás, 10 óra

ország ismeret, 6 óra hallás utáni szövegértés, 6 óra dolgozat.

A francia, mint második idegen nyelv a gimnáziumi osztályokban, a 9-12. évfolyamon

A kerettantervben megfogalmazott elsődleges cél a második nyelv A2-es nyelvi

tudásszintjének elérése. Iskolánkban a 11-12. évfolyamon a megemelt óraszámnak

köszönhetően célul tűzhetjük ki a B1-es szint elérését. Ehhez a négy nyelvi készséget

(olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, szóbeli megnyilvánulás, íráskészség)

egyszerre szükséges fejleszteni.

A kerettantervben meghatározott témakörök feldolgozása és a francia nyelvre jellemző

kiterjedt nyelvtan megtanítása és begyakoroltatása több órát igényel az előírtnál. A plusz

órákat és a 10 %-os szabad mozgásteret (36 óra) új nyelvtan esetében nyelvtani gyakorló

feladatok megoldására, míg a szóbeli témakörök feldolgozásánál szókincsbővítő

feladatokra, képleírásokra, szituációs játékokra, hallott szöveg megértését elősegítő

gyakorlatokra (hangfelvételek ahhoz kapcsolódó írott feladatsorral kiegészítve) használjuk

fel. Így egyszerre fejlesztünk több nyelvi készséget.

A nyelv elsajátítása mellett fontos szerepet kapnak az ország-ismereti órák is, ahol a francia

kultúrához kapcsolódó fontos ismeretekkel gyarapítjuk a diákok általános műveltségét, és

ezzel közelebb hozzuk hozzájuk a francia nyelvhez kötődő egyéb kulturális vonatkozásokat

(történelem és földrajz: frankofon országok, gasztronómia: borok, sajtok, tájegységek

jellegzetes ételei, művészetek: zene, film, mindennapi élet: ünnepek, hagyományok, francia

szimbólumok, jellegzetesen francia eszközök: TGV, Concorde, La Manche-csatorna, stb.)

A nyelvi előkészítő évfolyam

A 9.NyD nyelvi előkészítő osztályban, ahol egy haladó és egy kezdő német nyelvi csoport

indul, a kezdő csoportban heti 12 órában folyik az oktatás, és a cél az A2-es szint elérése.

Útmutatásként az oktatáshoz itt is a nyelvi előkészítő osztályok számára készült

kerettantervet használjuk, ahogyan a haladó csoportban is. Itt heti 6 németóra van, és a B2-

es szint elérésére törekszünk.

A 9.NyD kezdő csoportban a szabad órakeret 40 - 42 óra:


tankönyv szerint)

6-8 óra: a célnyelv történelmével és kultúrájával kapcsolatos filmek feldolgozása


– 23 –

A 9.NyD haladó csoportban a szabad órakeretre 20-22 órát használhatunk fel, ami csupán

a dolgozatok írására, javítására, egy film feldolgozására és a célország ünnepeinek

megismerésére, illetve igény szerint a haladó csoportban középfokú nyelvvizsga-

felkészítésre elég.

A 9.NyF nyelvi előkészítő osztályban két kezdő német nyelvi csoport indul. Németet heti 6

órában tanulnak. Az oktatáshoz itt is a nyelvi előkészítő osztályok számára készült

kerettantervet használjuk. Ebben az osztályban cél az A2 szint elérése a tanév végére, mivel

a nyelvi előkészítő évfolyam után idegen nyelvként a diákok némettel folytatják

középiskolai tanulmányaikat.

A 9.NyF kezdő csoportokban a szabad órakeretre 20-22 órát használhatunk fel, ami csupán

a dolgozatok írására, javítására, egy film feldolgozására és a célország ünnepeinek

megismerésére elegendő.

Szakgimnáziumi és gimnáziumi nyelvoktatás

A 2016/17-es tanévben indult szakgimnáziumi képzésben idegen nyelvként 2018/19-től a

jelenlegi 9.E, 9.G és 9.K osztályokból két németes csoportot alakítottunk ki. Itt is a központi

kerettantervet használjuk. A heti óraszám 9-12. évfolyamon egyaránt 4 óra.

http://kerettanterv.ofi.hu/ 14-es melléklet

A szakgimnáziumi kerettanterv az 1. idegen nyelv tanítására felhasználható 10%-os szabad

mozgásterét a munkaközösség némettanárai a következőképpen osztják el:

9-10-11. írásbeli számonkérés (teszt, levélírás, stb.)

osztály szóbeli számonkérés (témakörök, szituációk, képleírás, stb.)

a tananyag ismétlését, elmélyítését célzó feladatok, a négy alapkészség

(olvasás-, írás-,beszédkészség, hallás utáni értés) fejlesztése érdekében

12. osztály szóbeli számonkérés (témakörök, szituációk, képleírás, stb.)

írásbeli számonkérés (teszt, levélírás, stb.)

országismereti tudás bővítése, idegen nyelvű filmek

A jelenlegi 10.n német két tanítási nyelvű gimnáziumi osztályunkban a központi

kerettantervet használjuk. (Ez a típusú osztály egyetlen évfolyamon működik nálunk.)

A központi kerettantervben kiadott 9-10. évfolyamon 6 órás, illetve a 11-12.

évfolyamon 5 órás heti óraszámot a kerettanterv adta lehetőségeknek megfelelően az

évfolyamok között átcsoportosítjuk, és a következőképp tanítjuk:

második idegen nyelv heti óraszám

nyelvi előkészítő (d osztály) 12 óra

nyelvi előkészítő (f osztály) 6 óra

szakgimnázium 9-12. 4 óra

gimnázium 9-10. 3 óra

gimnázium 11-12. 4 óra

két tanítási nyelvű gimnázium (angol) 9-10. 3 óra

két tanítási nyelvű gimnázium (angol) 11-12. 4 óra

http://kerettanterv.ofi.hu/

– 24 –

német

(1.idegen nyelvként)

9. 10. 11. 12.

4 4 6 8

A német célnyelvi civilizációt szintén csoportbontásban, a központi kerettantervben

kiadott heti 1 órában tanítjuk.

A felmenő (11-12. évfolyamos) gimnáziumi osztályainkban egyaránt a központi

kerettantervet használjuk.


Beszédkészség fejlesztése:

- szókincsfejlesztés szótár, internet, a tankönyvek lexikai anyagának

figyelembevételével

- kommunikációs készség fejlesztése magnó, DVD, televízió segítségével

- másodlagos nyelvi hordozók fejlesztése mimika, gesztikuláció alkalmazásával

Íráskészség fejlesztése:

- baráti és hivatalos levelezés formai és tartalmi elemeinek megismerése

- önéletrajz, pályázat, reklamáció szabályainak megismerése

Olvasáskészség fejlesztése:

- újságcikk, képregény, történetek, kisregények értő olvasásának fejlesztése

- igaz- hamis tesztek

- feleletválasztós tesztek

- kérdés – válasz

- jegyzetkészítés

- szöveg összeállítása, rekonstruálása

- fejezet-címadás

Hallás utáni értés fejlesztése

Autentikus szövegek segítségével, kazetta, CD, televízió felhasználásával.

Tesztfajták tekintetében lásd olvasáskészség.

Nyelvhelyesség fejlesztése

A tankönyvek gyakorlófeladatainak felhasználásával.


Német nyelv

A családi élet

Emberi kapcsolatok (barátok, kollégák, szomszédok)

A női és férfi szerepek manapság

Szolgáltatások (posta, bank, mosoda, javítás)

Tervek a jövőre nézve (munka, képzés, tovább-, ill. átképzés)

Lakóhely, lakás

Szabad idő (hobbi, mozi, színház, kiállítás, koncert)

Természeti környezetünk (növény- és állatvilág, környezetvédelem)

Médiák a mai világban (nyomtatott, elektronikus médiumok)

Öltözködés, divat

Egészség, betegség

– 25 –

Iskola, iskolai rendezvények

Technika a mindennapokban

Nyaralás külföldön, belföldön

Napirend

Időjárás, évszakok

Étkezési szokások

Közlekedési lehetőségek

Sport

Vásárlás, fogyasztói szokások

Ünnepek, szokások


Érettségi vizsgára bocsájtható az a diák, aki minden tanév végén megszerezte legalább az

elégséges osztályzatot, vagy osztályozó vizsgát tett a 9-12. tanév anyagából.


költségei

Német nyelv

Kötelezők:

Hartmut Aufderstraße-Jutta Müller-Thomas Storz:Lagune 1-3.

Kursbuch 2130Ft

Arbeitsbuch 2390Ft

Célnyelvi civilizáció:

Uta Matecki: Dreimal Deutsch 5050Ft

Fakultációs órákon:

Veres Mária: Színes kérdések és válaszok német nyelvből 2680Ft

Fóbs Anna – Gaál Zsuzsa: Perfekt sprechen 1980Ft

Kulcsár Péter: Sprich einfach B2 2480Ft

Husztiné V.K. – Kiss Tímea: 7 próba érettségi német nyelvből 2780Ft

(középszint)

Dixer Márta – Sominé H. O.: 7 próba érettségi német nyelvből 2080Ft

(középszint)

Husztiné V. K. – Kiss Tímea: 7 próba érettségi német nyelvből 2180Ft

(emelt szint)

Francia nyelv

Kötelezők:

9-10. évfolyamon:

Connexions 1. tankönyv (5690 Ft) és munkafüzet (4040 Ft), Editions Didier

Vida Enikő: Le nouvel Allons-y, tankönyv és munkafüzet (3300 Ft), Lexika Kiadó 2011.

11-12. évfolyamon:

Connexions 2. tankönyv (5690 Ft) és munkafüzet (4040 Ft), Editions Didier

Michel Soignet – Szabó Anita: France- Euro- Express Nouveau tankönyv (4390Ft) és

munkafüzet (1672Ft), Nemzeti TKK. 2005

Fakultációs órákon:

– 26 –

Vida Enikő: Francia szóbeli érettségi feladatgyűjtemény, középszint. (2070 Ft) Lexika

Kiadó

Vida Enikő: Társalgás, szituációk, képleírások és hallás utáni szövegértés franciául.

(2990Ft) Lexika Kiadó, 2012

Tanórákon felhasznált taneszközök, segédletek:

CD, mp3, DVD, térképek, laptop projektorral, célnyelvi sajtó, szótár.


Az osztályzatok száma igazodik az iskola pedagógiai programjában foglaltakhoz.

Az osztályzatok 1-5-ig érdemjegyekkel történnek, amelyet témazáró dolgozat esetén

maximum kétszeresen lehet figyelembe venni.

A dolgozatok %-os átváltása érdemjegyekre:

Témazáró nagydolgozat:

100-80%: 5

79- 65%: 4

64-50% : 3

49-30%: 2

39- 0 % : 1

Röpdolgozat:

100-85%: 5

84-70%: 4

69- 50%: 3

49-40%: 2

39 - 0%: 1

A kidolgozott százalékos skálától a szaktanár egyedi esetekben eltérhet, ha ezt a

számonkérés előtt a megfelelő százalékos skála megadásával a diákok tudomására hozza.

A szóbeli számonkérést a szaktanár nem köteles bejelenteni; ugyanez vonatkozik a nem

témazáró, írásbeli röpdolgozatokra is. Ezzel ellentétben a témazáró dolgozatot a megírás

előtt egy héttel előbb kell a diákoknak bejelenteni.


Házi feladatot a szaktanár minden órán adhat, amit a következő órán szóban vagy írásban

ellenőriz. A házi feladat érdemjeggyel nem értékelhető, kivételt képez ez alól a házi

dolgozat, amelyet a szaktanár köteles előre jelezni.

Hivatalos iskolai szünidőre házi feladat nem adható, ami nem vonatkozik a hétvégi

feladatokra.


Amennyiben lehetőség van csoportbontásra, elsődleges elv a szintfelmérő dolgozat

megíratása, majd a csoportok kialakítása.

– 27 –

Egy szinten lévő csoportok esetén lehet csoportot kialakítani névsor szerinti bontással,

önkéntes jelentkezéssel, továbbtanulási szándék szerint vagy az előző évben megszerzett

osztályzat alapján.


Szakköri keretek között végezhető a leghatékonyabb módon felzárkóztatás, ill.

korrepetálás.

Tehetséggondozás is külön foglalkozás keretében végezhető hatékonyan.

Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, órai keretek között, differenciált oktatással lehet a

fent említett átlagtól eltérő eseteket kezelni.



Az iskola alapprogramjának meghatározása szerint


Az iskola alapprogramjának meghatározása szerint


Szaktanári dicséretet adhat a szaktanár kiemelkedő tanórai munkáért, vagy versenyen elért

eredményekért.

Nyelvmester díj: a Házirendben leírt szabályozás szerint a tantestület beleegyezésével

adható a 12. év végén.

14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtás átadásának módjai, főbb

tematikája

A tanév elején és végén végzett osztályfőnöki oktatás alapelvei szerint.


A munkaközösség törekszik nyelvi táborok szervezésére, hogy a diákok aktívan

gyakorolhassák az idegen nyelvet és alkalmuk legyen a célnyelvi országot megismerni.

HELYI TANTERV TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL

1. Bevezetés

A történelem kötelező érettségi tantárgy. Így kiemelt szerepe van az iskolai nevelésünkben,

hiszen mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai képzésben részt vevő tanulóinknak a

12. tanév végén számot kell adniuk a tudásukról.

– 28 –

A tantárgy hangsúlyos szerepet tölt be a (köz)nevelési feladatok sikeres megvalósításában,

hiszen jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a haza felelős, hasznos

polgáraivá váljanak; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert;

képessé váljanak az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; megismerjék

és megértsék a természeti, társadalmi, valamint kulturális jelenségeket, folyamatokat.

Jó alapot ad a tudatos közéleti részvételhez, és erősíti a demokrácia értékeinek (többek

között a jogállamiság, részvétel a döntéshozatalban, a társadalmi igazságosság, az

önrendelkezés, a szolidaritás, a tolerancia, az együttélés) tiszteletét.

A történelem tanulása elősegíti a szűkebb és a tágabb közösségekhez – a családhoz, a

lakóhelyhez, a nemzethez, Európához, az emberi civilizációhoz – tartozás személyes

megélését. A történelem tanulmányozása a múlt örökségének megismerésével szolgálja az

eligazodást a jelenben, és segíti a felkészülést a jövőre. A történelmi műveltség a közös

emlékezetben őrzött legfontosabb tartalmakat foglalja magába/jelenti. Ezek tudományos

igényű feldolgozása biztosítja, hogy a tanulók életkorukhoz, érdeklődésükhöz igazítva

hiteles képet kapjanak a történelmet formáló erők működéséről, az előző nemzedékek

sorsáról, alkotásaikról, létfeltételeik alakulásáról, az egyes korok gondolkodását

meghatározó eszmékről és hitekről, ezek eredetéről, kialakulásuk okairól. A történelmi

múlttal való találkozást, valamint a történelemből fakadó tanulságok feldolgozását

személyes élményként is meg kell élniük a tanulóknak. A történelem problémaközpontú

megközelítése az önismereti, a társas kapcsolati kultúra fejlesztésének és a pozitív énkép

kialakításának lehetőségét is biztosítja a növendékeknek.

Cél a differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, az adatok, tények, fogalmak, a

történettudomány által kínált konstrukciók rugalmas adaptálása, illetve a történettudomány

vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése, megfogalmazása, a kritika, az

interpretáció) alkalmazása. A tanulók felismerjék és megértsék, hogyan és miért éreztek,

gondolkodtak, cselekedtek másként az emberek a múltban, mint a jelenben élők.



Történelem kerettanterv

10%-os szabad mozgástér felhasználása:

Az egyes témakörökhöz kapcsolódóan a tananyag elmélyítése, rendszerező ismétlés,

összefoglalás és írásbeli vagy szóbeli számonkérés.


A differenciált történelmi gondolkodás kialakítása megköveteli, hogy változatos, a tanított

korszaknak és az adott osztálynak megfelelő módszereket alkalmazzunk a történelem

tanításában.

Frontális oktatás

A frontális tanításnál a tanár az osztály egészét egyszerre foglalkoztatja. Az ismertető típusú

órákon használjuk többek között új anyagrész bevezetésénél, illetve egy-egy témakör

osztályszintű megbeszélésénél.

Párban folyó munka

Egy tanórán is lehetséges, de hosszabb távú alkalmazás esetén érdemes tanulópárokat

kialakítani. A tanulópárok kialakítás történhet hasonló szintű diákok közt (pl. versenyre

való felkészülést segítendő), vagy különböző szintűek között a felzárkózást segítendő. Ez a

módszer fejleszti többek között a kooperatív készségeket, a toleranciát.

Csoportmunka

Számos szempont alapján alakíthatunk ki csoportokat, melyeknek a létszáma 3-10 fő között

ingadozhat, de hosszabb távon célszerűbb kisebb csoportokat, 4-5 fős kialakítani. A

csoportmunka folyhat tanórai keretek között, de lehet házi dolgozat elkészítéséhez

szervezett csoport. Ez utóbbi esetben legalább egy hét időtartamú felkészülés szükséges a

– 29 –

tanulóknak, hogy kellő módon tudják szervezni a feladataikat. Ez a módszer jól fejleszti a

kooperatív képességeket, a kommunikációt, az odafigyelést, alkalmazkodást másokhoz, a

munkamegosztás elsajátítását.

Önálló feldolgozás (órai munka, otthoni munka)

Ennek a módszernek az alkalmazásánál fontos a különösen differenciálás, hogy egyes

tanulók ne kapjanak számukra megoldhatatlan feladatot. A módszer elősegíti az önállóságra

nevelést, egy adott téma saját szempontú megközelítését, a lényegkiemelés megtanulását,

az adatgyűjtés szükségességét.

Projektmódszer

Egy-egy központi problémát dolgoznak fel a diákok, több oldalról megközelítve a kérdést.

A feldolgozott téma igazodik a tanulók érdeklődéséhez, melyet a tanár is kijelölhet, de a

diákok is választhatják maguk számára. Az anyag elsajátítása ennél a módszernél indirekt

módon valósul meg és nagyfokú szabadságot ad a tanulóknak. A projekt végén szükséges

egy produktum előállítása, ami lehet tabló, honlap, makett, tanulmány vagy bármi más,

amely tükrözi, hogy a diákok az adott témában elmélyedtek és kellőképpen feldolgozták.

Ezzel fejleszthetjük az együttműködési készséget, a kreativitást, a divergens gondolkodást,

a kommunikációt, a problémaérzékenységet, az alkalmazható tudás létrejöttét segíti,

önállóságra nevel, lehetőséget biztosít a szereplésre, más oldaláról is megismerhetőek a

tanulók a tanár és az osztálytársak számára.

A projekt lehet egyéni vagy csoportos. Úgy kell kialakítani, hogy összességében az erre

fordított idő ne haladja meg a szokásos időmennyiséget, amit a házi feladatra fordítanának.

A projekt témakörei felölelik a teljes tananyagot, így csak néhány lehetséges témát emelünk

ki, melytől a tanár természetesen eltérhet az osztály érdeklődési körének megfelelően.

Lehetséges témák például: a kereszténység, a keresztény egyházszervezet létrejötte,

államformák az ókorban, a középkorban és az újkorban, alkotmányosság kérdései,

Széchenyi István és Kossuth Lajos reformkori tevékenységének összehasonlítása, 1956-os

forradalom és szabadságharc.


1. Az ókor és kultúrája

1.1. Poliszok ókori Hellászban

Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században

1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában

Julius Caesar egyeduralmi kísérlete.

1.3.Az európai kultúra alapjai

A görög-római hitvilág.

Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei.

A zsidó vallás fő jellemzői.

A kereszténység kialakulása és főbb tanításai.

2. A középkor

2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban

A hűbériség és a jobbágyság jellemzői.

Az uradalom és a mezőgazdasági technika.

2.2. A középkori egyház

A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői.

Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok.

2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában

A középkori város és a céhes ipar. 2.4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom

Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.

2.5. A középkor kultúrája

– 30 –

A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra.

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

3.1. A magyar nép története az államalapításig

A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás.

3.2. Az államalapítás és az Az Árpád-házi uralkodók kora

Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége.

A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.

3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora

A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején.

3.4. A Hunyadiak

Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban (1492-1789)

4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői.

4.2. Reformáció és katolikus megújulás

A lutheri és kálvini reformáció.

A katolikus megújulás.

A barokk stílus jellemzői.

4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században

Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában.

4.4. A felvilágosodás kora

A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján.

4.5. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században

Nincs középszintű tananyag.

5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)

5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése

A mohácsi vész és az ország három részre szakadása.

A várháborúk (1541-1568).

5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete.

A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai.

5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei.

5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban

Demográfiai és etnikai változások a 18. században. Mária Terézia és II. József reformjai.

5.5. Művelődés, egyházak, iskolák

Nincs középszintű tananyag.

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)

6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései.

6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában

A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és

szocializmus) jellemzői.

6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért

A szövetségi rendszerek kialakulása.

6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai

Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány

találmánya és a gyáripar kezdetei.

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)

7.1. A reformkor

– 31 –

A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja.

7.2. Forradalom és szabadságharc

A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények.

A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei.

7.3. A kiegyezés és a dualizmus

A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése.

7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában

Gazdasági változások a dualizmus korában.

A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai.

Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban.

Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában.

8. A világháborúk kora (1914-1945)

8.1. Az első világháború és következményei

Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer. 8.2. Gazdaság, társadalom és életmód

Nincs középszintű tananyag

8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus

A náci Németország legfőbb jellemzői.

8.4. A kommunista diktatúra

A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.

8.5. A második világháború

A világháború előzményei, kitörése és jellemzői. A holokauszt.

9. Magyarország a világháborúk korában(1914-1945)

9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon

A trianoni békediktátum és következményei.

9.2. A Horthy-korszak

Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.

A magyar külpolitika a két világháború között.

A politikai rendszer főbb jellemzői.

Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések.

9.3. Művelődési viszonyok és társadalom

Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években.

Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon.

9.4. Magyarország a második világháborúban

Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban.

Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt

Magyarországon.

10. A jelenkor (1945-től napjainkig)

10.1. A kétpólusú világ kialakulása

A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús

szembenállás jellemzői.

Az ENSZ létrejötte, működése.

10.2. A „harmadik világ”

Nincs középszintű tananyag

10.3. A kétpólusú világrend megszűnése

A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország

újraegyesítése.

10.4. Az európai integráció

Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése.

– 32 –

10.5. A globális világ sajátosságai

A globális világgazdaság ellentmondásai.

11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak

Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a

Rákosi-korban.

11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás.

11.3. A Kádár-korszak

A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok.

11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés

A rendszerváltozás főbb eseményei.

A piacgazdaságra való áttérés és következményei.

11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság

A határon túli magyarság 1945-től.

12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek

12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás

A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban.

A szociális ellátórendszer fő elemei.

12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai

Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok,

kötelességek.

A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök,

alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény).

A választási rendszer fő elemei.

12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz

kapcsolódó ismeretek

A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek).

A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése.


Minden tanév végén legalább elégséges osztályzat megszerzése.

Amennyiben lehetségessé válik előrehozott érettségi letétele a tantárgyból, akkor sikeres

osztályozó vizsga (írásbeli és szóbeli) után lehet érettségire bejelentkezni.


költségei

A tankönyvek kiválasztásánál a 2018-ban érvényes tankönyvlista adatait vettük figyelembe.

Ettől az aktuális tanévben eltérhetünk például tanügyi változások miatt.

9. évfolyam:

Száray Miklós: Történelem 9. NT-17142

10. évfolyam:

Száray Miklós: Történelem 10. NT-17242/1 (1080 Ft)

11. évfolyam:

Száray Miklós: Történelem 11. NT-17342 (1080 Ft)

12. évfolyam:

Boronkai Szabolcs – Kaposi József – Katona András – Száray Miklós: Történelem IV. 12.

NT-17442 (1080 Ft)

Mind a négy tanévben használt könyvek, segédanyagok:

Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/2 (540 Ft)

Kaposi József – Száray Miklós: Érettségi adattár 9-12. évfolyam NT-81530 (778 Ft)

Ajánlott munkafüzet:

– 33 –

9. évfolyam:

Kaposi József – Szárai Miklós: Történelem 9. Képességfejlesztő munkafüzet NT-

17142/M (875 Ft)

10. évfolyam:


17242/M (875 Ft)

11. évfolyam:


17342/M (875 Ft)

12. évfolyam:


17442/M (875 Ft)


A tanulók ellenőrzése minden évfolyamon szóban illetve írásban történik.

Szóbeli feleletek száma lehetőleg minden tanulónál érje el legalább az évi kettőt.

Írásbeli számonkérés lehet:

Röpdolgozat (pl.: napi anyagból, több lecke anyagából, stb.)

Tényanyag számonkérése (fogalmak, évszámok topográfia – vaktérkép, stb.)

Témazáró dolgozat

Ismétlő dolgozat

A tanulók értékelése a következő szabályok szerint történik:

85-100%-ig jeles

70-84%-ig jó

50-69%-ig közepes

30-49%-ig elégséges

0-29%-ig elégtelen osztályzatot kap a növendék.

A témazáró dolgozat kétszeres súlyozással, a többi dolgozat vagy felelés egyszeres értékkel

számítandó be a félévi illetve az év végi jegy magállapításakor.

Az értékelési szabályoktól a tanár eltérhet, ha azt előre bejelenti.

Ellenőrzés gyakorisága:

Szóbeli feleltetés lehetőleg minden órán legyen, amikor írásbeli számonkérés nincs.

Írásbeli feleltetés (röpdolgozat, tényanyag számonkérése) a tanár belátása szerint. Az ilyen

dolgozatokat nem kell előre bejelenteni.

Témazáró dolgozatot egy nagyobb egység végén írnak a növendékek, melynek az

időpontját egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal.

Ismétlő dolgozat esetén hasonló szabályok alkalmazandók, mint a témazáró dolgozatnál.


Minden órára van házi feladat.

Írásbeli adható a munkafüzet feladatai alapján, vagy az átvett tananyag alapján a tanár

egyéni kérdéseivel. Az írásbeli feladatot úgy kell kitűzni, hogy harminc percnél többet

lehetőleg ne vegyen igénybe az elkészítése.

A házi feladatra jegy nem adható. Amennyiben a tanuló egyszer nem készíti el neki

felróható okból, akkor szóbeli figyelmeztetésben részesül. Ha a házi feladatot kétszer vagy

többször nem készítette el a diák neki felróható okból, akkor esetenként egy „kis” elégtelen

osztályzatot kap. Három ilyen jegy egy, az osztályozó naplóba beírandó elégtelen

osztályzatot tesz ki.

Házi dolgozatot a tanár belátása szerint írathat a tanulókkal az évfolyamhoz kapcsolódó

bármely tananyag kapcsán. A házi dolgozatot a tanár értékelheti osztályzattal. Az osztályzás

szempontja megegyeznek az ellenőrzésnél alkalmazott szabályokkal.


– 34 –

A tantárgyból csoportbontás nincsen a középszintű érettségire való felkészítésnél jelenleg.

Ha ez lehetségessé válik, akkor a bontást elsősorban képességek alapján kell megvalósítani.

Ennek felmérése az év elején történik írásos formában, amely során az előzetes tudás mellett

kompetenciákat (pl.: források használata és értékelése, szaknyelv alkalmazása, tájékozódás

térben, időben, eseményeket alakító tényezők) is mérni kell.

Emelt szintű érettségire való felkészítés csoportbontásban történik. Ilyen csoportba

elsősorban olyan diákok kerülnek, akiknek a történelem felvételi tantárgyként szerepel a

továbbtanulási céljaik során. Az ilyen csoportokba önkéntesen, a tanuló szabad választása

alapján kerülhetnek a diákok.

Csoportváltásra a tanév végén, amikor a következő évre kell eldöntenie a növendéknek,

hogy vállalja-e az emelt szintet vagy sem, illetve a 11-12. évfolyamon a tanévben a második

félév elején van lehetőség az iskolában elfogadott szabályok figyelembe vételével.


Órai keretek között a differenciált oktatás módszereit alkalmazva.

Szakköri keretek között elsősorban a tanulmányi versenyekre való felkészítés történik.







Az iskola Házirendjében foglaltak szerint történik.

Minden jutalom és dicséret adható és nem kötelezően jár. Elnyerésnél a tanulmányi munka

mellett figyelembe veendők más szempontok is: pl. a növendék magatartása,

osztálytársaival/tanáraival való viszonya.

14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási ismeretek átadásának


A történelem tantárgyhoz ilyen ismeretek nem kapcsolódnak


Munkaközösségünk együttműködve az iskola többi munkaközösségével a tanórai

foglalkozásokon túl számos iskolai rendezvény megszervezésében vesz részt. Ezzel is

segítve nemzetünk múltjának jobb megismerését, erősítve a hazaszeretet és a

lokálpatriotizmust.

Tanévenként változóan megemlékezést szervezünk az aradi vértanúk napján, az 1848-49-

es és az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán. Szervezünk műsort a karácsonyhoz

kapcsolódóan, a kommunizmus és a holocaust áldozataira emlékezve. Rendezünk iskolai

háziversenyt a 11. évfolyamosok számára országos emlékévekhez, évfordulókhoz fűződően

vagy városunk történelmével összefüggésben.

ÉNEK-ZENE A változat

A szabályozás szerint a gimnázium 9–10. évfolyamán kötelező tantárgy az ének-zene, míg a

11–12. évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene, dráma és tánc,

– 35 –

vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) az iskola döntheti el, hogy az adott

órakeretből mely tantárgyakat és milyen arányban fogja tanítani. A 11–12. évfolyamon a

művészetek műveltségterület kötelező összes óraszámkerete heti 2 óra/évfolyam. Ennek

megfelelően az iskola a 11–12. évfolyamon a számára megfelelő jellemzőkkel ruházhatja fel a

művészeti oktatását azáltal, hogy a számára megfelelő művészeti tantárgyak kiválasztásával

vagy akár komplex művészeti oktatásban gondolkodva alakítja ki a művészeti tantárgyak

struktúráját a helyi tantervében. Ebből következik, hogy minden művészeti tantárgy, így az

ének-zene is heti 2 óra/évfolyamra készítette el a kerettantervét, ám annak felhasználása az

iskola igényeinek függvényében értelmezendő.

Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az

éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó

megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a

kiválasztott repertoár.

Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során

a tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő

sokszínű zenei világban.

Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és

zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei

hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő

befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát.

A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és

más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris

műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók iskolában, iskolán kívül

szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épülhet,

amely ösztönözheti őket énekkarokban és házizenélésen való aktív részvételre.

Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei

élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére.

Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok órakeretre, tananyagegységekre nem

válnak el élesen. Minden órán sor kerül éneklésre, fejlesztik a növendékek zenei generatív

készségét, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a

befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző

ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg. A feltüntetett tematikai

egységek és közműveltségi tartalmak megjelenése a közoktatás gyakorlatában természetesen

átfedik egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a feltüntetett

óraszámajánlások pedig az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást, illetve a

tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. A kerettantervben feltüntetett ajánlott

óraszám az összóraszám 90%-ára ad kötelező fejlesztési tartalmat, míg a fennmaradó 10%-ra

szabad felhasználást biztosít a tervezés során.

– 36 –

A tantárgy fejlesztési céljai a következők:

Zenei reprodukció

Éneklés

Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrásai a közös éneklés és az elmélyült

zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív

zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el.

Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel.

Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók az ünnepi alkalmak és hétköznapok számos

területén megoszthassák másokkal (pl. ünnepségen, hangversenyen, közös éneklés a

kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon).

Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal, a 3. osztálytól kezdve a

klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a

jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel – elsősorban a befogadói

hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység

fejlesztése céljából, amelyek műfaji határoktól függetlenül értelmezhetők. Generatív és kreatív készségek fejlesztése

A generatív - létrehozó, alkotó - készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a

tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják, és azokkal képesek

legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése

szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és

összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos

használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát,

kreativitását és zenei fantáziáját.

A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz

kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív

tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia,

harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a

klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül.

Felismerő kottaolvasás

A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják

meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A

zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a

zeneértés mélységeihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben

nélkülözhetetlen eszközzé válik.

Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még

nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei

jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az

iskolai zenetanulás folyamatában.

A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan,

hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett

zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására,

formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző

megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az

érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok

szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a

magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás

– 37 –

gyakorlópéldái. Csak akkor szolmizáltassák, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást

segíti.

– 38 –

Zenei befogadás

Befogadói kompetenciák fejlesztése

A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható

megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és

intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák

fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás

során olyan élményeket – minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat – szereznek

a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az

elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között.

Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi

értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene

felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem

készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a

gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az

alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A zeneérzés

fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és

megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is. A teljes figyelem képességének

kialakulását a Kokas-pedagógia szemlélete és módszerei is hatékonyan segítik.

Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének

megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán

legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a

generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből

fejlődik ki.

Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát

befogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanak

a hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás megfelelő

megélését, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának,

stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését.

A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok,

karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége,

másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és

hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel

és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival alakíthatják.

Zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik,

az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal

foglalkozzanak. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben

kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a

nagy mennyiségű memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az

önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és

visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi

élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak,

sorsfordulatainak átéreztetése és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges

tartalom. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok,

helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az

elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi

csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha segítenek a

gyerekeknek átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak.

Zenehallgatás

A rendszeres és figyelmes zenehallgatással a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei

ízlését formálják.

– 39 –

A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg

teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját s

elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás

egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket.

Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében

fontos, fokozottan figyeljenek arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók

figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról.

Az első hat osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertessék meg a tanulókat

a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves

ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes

spektrumából válogassanak. A nyolcosztályos iskolatípus utolsó két osztályában sor

kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. A 6 és 8

osztályos gimnáziumban a zenei stíluskorszakok tudatosítása csak a 9–10. osztály

tantervének feladata.

Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – törekedjenek

DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is. Használják ki az internet és a

digitális tábla lehetőségeit is.

Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű, s az összes zenei műfaj

megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a

zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei

érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük

folyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek

hallgatására.

Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a

rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk

gyűjtésére. A hangversenyek kifejezetten ahhoz a korcsoporthoz szóljanak, akikkel a

látogatást teszik. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon

ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő

alkalommal beszélgetéssel segítsék az élmények feldolgozását. Használják ki a

koncertpedagógia adta lehetőségeket!

Tárgyi feltételek

Szaktanterem pianínóval vagy zongorával Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz Megfelelő méretű, jól szellőztethető terem a kórusmunkához Ötvonalas tábla Mágneses tábla Ritmushangszerek Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók Számítógép internetkapcsolattal Hangtár, hozzáférhető hanganyag

– 40 –

9–10. évfolyam

Az ének-zene tantárgy 9–10. évfolyamon a NAT alábbi fejlesztési területeit képviseli

hatékonyan: erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, felelősségvállalás másokért,

önkéntesség, médiatudatosságra nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a testi és

lelki egészségre nevelés. A kulcskompetenciák fejlesztésében pedig a következőket képes

támogatni: esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció,

idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, kezdeményezőképesség, vállalkozói

kompetencia, hatékony, önálló tanulás.

Ebben az életkorban a zenei stílusnak megfelelő előadásmód, a kommunikatív

muzikalitás továbbfejlesztése áll a középpontban. Érdemes kisebb alkalmi együtténeklő

csoportoknak is rendszeres funkcionális énekes feladatot adni (énekes néphagyomány

felelevenítése, projektnapok zenei elemei, bensőséges közösségi-egyházi ünnepeken való aktív

részvétel, osztályéneklési verseny, osztályindulók éneklése, „ki mit tud” stb.).

Az elsajátított népzenei anyag néptánc-élményekhez kapcsolódik. A táncházi lehetőség

felkínálása, esetleg rendszeres, projektszerű vagy tömbösített órák formájában történő

megvalósítása nagymértékben segíti a dalanyag funkcióba kerülését. Az énekes anyagban a

klasszikus és populáris zenei műfajok szemelvényei mellett nagy jelentősége van a

zenehallgatás anyagainak dúdoló, kísérő, csak a követés és a minél közelebbi megismerés, és

nem a teljesítményszerű reprodukció igényével történő éneklésének is. A tanulók az énekelt

dalok meghatározott zenei elemeit megfigyelik, tanári rávezetéssel tudatosítják, s felismerik

kottaképről, esetleg tanári segítséggel reprodukálják, a zenei elemeket improvizációs és kreatív

játékos feladatokkal gyakorolják.

A zenehallgatásra ajánlott zeneirodalmi műalkotások többsége nagy lélegzetű, a

kerettantervben ajánlott művek közül inkább kevesebbet tanítunk, de a választott műveket

alaposan és sokféle részletre kiterjedően ismertetjük. A zenehallgatási anyag előkészítése és

tanítása során törekszünk az infokommunikációs társadalomban elérhető gazdag

médiatartalmak felhasználására (pl. letölthető multimédiás tartalmak, különböző interpretációk

összehasonlítása).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Zenei reprodukció

Éneklés

Órakeret

24 óra

Előzetes tudás A felső tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények

elsajátítása során kialakult éneklési képességek, zenei ismeretek.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A tanult dalanyag ébren tartása, használatával az éneklési készség

fejlesztése. További dalkincsbővítés, a motivált és örömteli éneklés

kialakítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

4-5 mű éneklése tiszta intonációval az életkori sajátosságokat

figyelembe véve (szükség esetén egyénre szabott kezdőhangról), a

következő kategóriák mindegyikéből:

Zeneirodalmi szemelvények, a megismert stíluskorszakból választva,

egy-egy dal vagy dalrészlet, néhány rövid zenei téma:

gregorián,

reneszánsz,

barokk,

bécsi klasszikus,

romantikus,

XX. századi.

Egyszólamú és egyszerűbb szerkezetű többszólamú világi és egyházi

vokális és hangszeres művek, témái a zenehallgatás anyagából

válogatva.

Néhány populáris zenei szemelvény a zenehallgatás anyagából

válogatva (lásd a magyar anyag a Zenehallgatási anyag megfelelő

része).

Magyar népzene és történeti dallamok (az életkornak megfelelő

tematikus csoportokból válogatva):

régi rétegű és új stílusú népdalok,

életfordulók, jeles napok dalai,

búcsúzók, keservesek,

pszalmodizáló népdalok,

balladák,

virágénekek, diákdalok,

verbunkos dallamok.

Más népek dalai.

Magyar nyelv és

irodalom: verbális

kifejezőkészség

fejlesztése, dalok

szövege, költői

eszközök megfigyelése

a zenei kifejezésben,

magyar népballadák,

virágénekek,

szimbolika.

Idegen nyelvek: más

népek dalai eredeti

szöveggel.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Népzene: ballada, jaj-nóta, sirató, népies műdal, verbunk, csárdás;

egyházzene (zsoltár, korál, népének, spirituálé); világi zene (trubadúrének,

ungaresca), dal (népdal, műdal, egyházi és világi dal, reneszánsz kórusdal,

romantikus dal, szórakoztató zenei dal).

Tematikai egység/


Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó),

kreatív zenei tevékenység

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Ritmikai és dallamvariálási készség, fejlődő formaérzék.

A tematikai egység


céljai

A korábbi évek generatív és kreatív készségfejlesztés tevékenységeinek

ismétlése a korosztály elvárható zenei képességének és jellemző

érdeklődésének megfelelő zenei példákon keresztül

személyiségfejlesztés.


Ritmus, metrum:

Összetettebb metrumokhoz kapcsolódó improvizációs gyakorlatok

tapssal és ütőhangszerekkel, szabályos és szabálytalan hangsúlyozás,

metrum váltások.

Dallam:

Szövegalkotás egyszerűbb, ismert dallamra, jellegzetes ritmusokra,

dallamalkotás egyszerű szövegre.

Eredeti nyelvű szöveg és fordításainak összehasonlítása, a zenei

kifejezőkészség eszközeinek emutatásával, klasszikus és populáris

műfajokban egyaránt.

Harmónia:

Egyszerű harmóniamenet csoportos megszólaltatása.

Az énekes és zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó dallamalkotás,

variánsképzés lehetőségeinek bemutatása, díszítés a népzenében és

műzenében, zenei szerkesztés módok, zenei formák parafrázisa zenei

és nem zenei eszközökkel: ritmus rondó, szekvencia, periódus, variáció, aranymetszés a zenében és a természetben.

Ismert dallamhoz ritmuskíséret vagy adott ritmuskísérethez

dallamalkotás.

Egyszerű ritmus- és harmóniakíséret alkotása:

osztinátó,

dudabasszus,

orgonapont,

T-D ingamozgás,

tercelés.

Kreatív közreműködés a tanult ritmikai, metrikai, dallami és

harmóniai elemekből létrehozott és a tanult formai eszközökkel

szerkesztett kompozíciók megszólaltatásában.

Rögtönzés és komponálás egyéni és csoportos formában.

Magyar nyelv és

irodalom:

szövegalkotás egyszerű

dallamra,

versmegzenésítés,

szöveg hangsúlyok,

prozódia.

Idegen nyelvek: idegen

nyelvű szövegek és

fordításainak

összehasonlítása a

prozódia

szempontjából.

Matematika: absztrakt

gondolkodás

fejlesztése a zenei

formákon keresztül.

Vizuális kultúra:

önkifejezés, érzelmek

kifejezése többféle

eszközzel.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Zenei szerkesztésmód (egyszólamú dallamalkotás, homofónia, polifónia).

Metrumfajta (egyszerű, összetett, aszimmetrikus), szabályos és

szabálytalan hangsúlyozás. Prozódia. Hármashangzatok.

Tematikai egység/


Felismerő kottaolvasás, nélkülözhetetlen zeneelméleti

Órakeret

6 óra

– 43 –

alapismeretek

Előzetes tudás Az általános iskolában megszerzett zeneelméleti alapismeretek a

hagyományos klasszikus zenei notációról.

A tematikai egység


céljai

Az eddig tanult felismerő kottaolvasási és zenei ismeretek megerősítése,

rendezése az ismétlés és az összefüggések feltárása által. A további

gyakorlás a befogadást és a felidézést kísérő kottakövetéssel valamint

elemi szintű kottaolvasás alkalmazásával.


A zenei írásbeliség kialakulásának főbb jellemzői.

A zenei lejegyzés változásai. A neuma és a kulcsok megismerése az

ötvonalas rendszertől eltérő notációk: tabulatúra, aleatorikus zene,

jazz és popzenei akkordjelölés (csak információs szinten).

Ritmikai elemek, metrum, tempó:

Táncok ritmikai sajátosságainak megfigyelése, tempóbeli, metrikai és

ritmikai jellemzői szempontjából.

Harmóniai elemek: Egyszerűbb harmóniai változás megfigyeltetése.

Vokális és hangszeres partitúrák megismerése a zenehallgatás kottakép

követésével, témák azonosításával, előadói jelek és az előadási mód

megfigyelésével.

Vizuális kultúra: vizuális

jelek és jelzések

használata.

– 44 –

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Partitúra, notáció, tánctípus, beat, swing, ritmus.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Zenei befogadás


Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Korábbi évek során megszerzett kompetenciák, nyitott hozzáállás, zenei

emlékek, tapasztalatok, koncertélmények.

A tematikai egység


céljai

A befogadás pályáinak szélesítésével, személyes – esztétikai,

intellektuális, gyakorlati – zenei élmények szerzésével, irányított és

önálló feldolgozással a személyiség és az esztétikai érzék fejlesztése.


A zene rendszerezésének különböző szempontjai (pl. kronológia,

műfaj, forma, funkció, abszolút zene – programzene):

A zene kapcsolatainak feltárása a társművészetekkel, irodalommal,

történelemmel, kultúrtörténettel a szintézis teremtés igényével (az

egyházzene kapcsolata a liturgiával, zenei élet a főúri rezidenciákon

és a nyilvános koncerttermekben, operaházakban).

Az alkotás – zenei reprodukció – befogadás viszonya (zeneszerzés és

előadó-művészet kapcsolata, komponálás/lejegyzés – improvizáció),

a zene funkciói (művészi zene – szórakoztató zene, liturgia,

önkifejezés, ünnepek zenéi, tánc, alkalmazott zene).

A zenei ismeretszerzés és információgyűjtés, a zenehallgatás

lehetőségei a számítógép és az internet segítségével. A felfedezés

örömének kialakítása a folyamatos tanári tartalomközlés helyett

(zeneszerzők, életutak, életművek).

Csoportos műalkotás-elemzés, önálló véleménynyilvánítás (művészi

érték – giccs).

Népzene és műzene kapcsolatai, a jazz és a populáris zene

műfajainak kapcsolódási pontjai.

Átköltés, átdolgozás, feldolgozás, stílusok keveredése, zenei humor,

pl. komolyzenei témák megjelenése a médiában és a populáris

műfajokban, világzenei példák zenei forrásai.

Magyar nyelv és

irodalom: a műzene

irodalmi

kapcsolódásai, átköltés,

humor.

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek: a zene

történelmi

kapcsolódásai, zene a

főúri rezidenciákon,

zene a liturgiában,

polgárosodás és a

nyilvános

koncerttermek,

operaházak.

Idegen nyelvek:

zenehallgatási anyag

idegen nyelven.

– 45 –

Jazzhangszerek, zenekar: trombita, szaxofon, klarinét, nagybőgő,

zongora, sokféle ütőhangszer, bigband.

Egy zenemű/részlet egyéni feldolgozása, elemzése megadott témából

választva (pl. élet, halál, születés, gyász, haza, becsület, küzdelem,

szerelem, hűség, gúny, irónia, humor, hősiesség, szabadság, béke,

vallás).

Vizuális kultúra:



eszközzel.

Informatika:

infromációgyűjtés az

internet segítségével.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Népzene – műzene, világi zene – egyházzene, abszolút zene –

programzene, komolyzene – populáris zene, tánczene, alkalmazott zene.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Zenei befogadás

Zenehallgatás

Órakeret

20 óra

Előzetes tudás A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és

értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek

részleteinek felismerése.

A tematikai egység


céljai

A befogadói kompetencia erősítése az ismeretek kronológiai

rendszerezésével. Tájékozottság a zeneművek műfajában és a zenei

stílusokban. Önálló elemzés, véleménykifejtés.


Az alábbi szempontok alapján válogatott és meghallgatott zenei

részletek felismerése.

Népzene:

Népdal, hangszeres népzene, népies műdal.

Műzene:

Az európai műzene kialakulása napjaink zenéjéig – legfontosabb

stílusjegyek, műfajok és zeneszerzők.

Középkor és reneszánsz – az egyszólamúságból a többszólamúság

első virágkoráig (gregorián, reneszánsz műfajok: motetta,

madrigál).

Barokk hangszeres műfajok és az opera kialakulása (basso

continuo, monódia, fúga, korál, passió, concerto)

Magyar nyelv és

irodalom: a műzene

irodalmi kapcsolódásai,

átköltés, humor.


és állampolgári

ismeretek: a zene

történelmi

kapcsolódásai, zene a

főúri rezidenciákon,

zene a liturgiában,

polgárosodás és a

nyilvános

– 46 –

XVII–XVIII. századi magyar műzene (Kájoni-kódex, Lőcsei

kézirat, Vietórisz-kódex anyagából).

Bihari János, Lavotta János és Csermák Antal verbunkos zenéje.

Bécsi klasszika – a klasszikus zenei formák és műfajok (szonáta

elvű formai építkezés, kamarazene, szimfónia, opera buffa), Haydn,

Mozart, Beethoven.

Romantika – dalciklus, hangszeres előadási darabok, opera és

zenedráma (nemzeti jelleg a zenében, hangszeres virtuozitás, az

érzelmek szélsőséges megjelenítése, miniatűr kompozíciók és

monumentalitás – formai és dallami jellemzők: szabad formák,

kromatikus dallamalkotás, díszítés).

A századforduló és a XX. század zenéje – a stílusegység

felbomlása, új zenei irányzatok (impresszionizmus, verizmus,

dodekafónia, avantgárd, experimentális zene, expresszionizmus,

elektronikus zene).

Korunk zenéje a második világháborútól napjainkig.

A klasszikus zenén túl, válogatás az alábbi anyagból:

a jazz fontosabb műfajai a kezdetektől napjainkig,

a beat és a klasszikus rock,

a világzene,

a zenés színház – rockopera,

a szórakoztató zene műfajai,

filmzene és alkalmazott zene.

A mai populáris zene irányzatai.

A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás

szándékának erősítése, a hangverseny-látogatás motivációs

szerepének felhasználásával.

koncerttermek,

operaházak.

Idegen nyelvek:

zenehallgatási anyag

idegen nyelven.

Vizuális kultúra:



eszközzel.

Informatika: zenei

infromációgyűjtés az

internet segítségével).

– 47 –

Kulcsfogalmak/

fogalmak Stílusjegy, műfaj.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

A tanulók az énekes anyagból 20 dalt és műrészletet részben kottából,

részben emlékezetből kifejezően énekelnek csoportosan.

Képesek néhány dallamból (népdal, műdal, zenei téma) álló csokor

felidézésére egy-egy témán, műfajon, stíluskörön belül is.

Egyszerűbb többszólamú kórusművek, vagy azok részleteit, kánonokat

csoportosan énekelnek.

A tanulók a generatív tevékenységek eredményeként érzékelik,

felismerik a zenei kifejezés, a forma, a műfaj és a zenei eszközök közti

összefüggéseket.

A kottakép elemeit és az alapvető zenei kifejezéseket felismerik és

értelmezik, tanári segítséggel reprodukálják.

Képesek a műalkotások üzenetét felismerni, a bennük megjelenő sors- és

magatartásmintákat értelmezni, gondolatiságukat, morális és humánus

tartalmukat megérteni.

A kiemelkedő zenei műalkotások megismerése által korunk kulturális

sokszínűségében eligazodnak.

A tanulók több zenei stílust, korszakot, zeneművet megismernek (min.

10 alkotás).

Tudnak tájékozódni a legfontosabb műfajokban és a stíluskorszakokban.

A műveket kontextusba helyezve képesek saját élményeket is felidézni,

választásaikat meg tudják indokolni.

Különbséget tudnak tenni világi zene, egyházzene, szórakoztató zene,

alkalmazott zene, programzene között.

A két év során az áttekintést segítő különböző szempontok alapján

megismerik a zenei stílusok jellemzőit, kronologikus és műfaji rendszer

alakul ki az eddig megszerzett és ebben az időszakban kiegészített zenei

ismeretekben.

Ajánlott zenehallgatási anyag

Klasszikus zenei anyag

– 48 –

Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni

választása szerint módosítható. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-

zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód. (Szimfóniatétel, daljáték, opera

részlete.) A kiválasztáshoz a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.

A jazz és a populáris zenei műfajok megismerése a 7–8. évfolyam ajánlásaihoz hasonlóan

folytatódik, kiegészítve ajánlott magyar művekkel.

Népdalok, hangszeres népzene, nemzetiségek zenéje, népies műdal, verbunkos zene.

Romantikus szerzők nemzeti táncai (Chopin, Brahms, Dvořák).

Gregorián ének (pl. Dies irae sequentia, Ave Maria himnusz).

Johann Sebastian Bach: János-passió.

Johann Sebastian Bach: d-moll toccata és fúga, BWV 565.

Georg Friedrich Händel: Júdás Makkabeus – oratórium, részletek.

Joseph Haydn: Vonósnégyesek, Op. 76, Hob. III:75–80.

Wolfgang Amadeus Mozart egy választott operájának részletei

Ludwig van Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, Op. 125. – zárótétel.

Franz Schubert: Téli utazás (Winterreise) D. 911– részletek.

Franz Schubert: Erlkönig, Op. 1. D. 328.

Felix Mendelssohn-Bartholdy: Szentivánéji álom (Sommernachtstraum), Op. 21.

Erkel Ferenc: Bánk bán – részletek.

Robert Schumann: Dichterliebe, Op. 48. – részletek.

Liszt Ferenc: Velence és Nápoly (Venezia e Napoli), in: Vándorévek II. kötet (Années de

pélerinage II.).

Giuseppe Verdi: Nabucco – Rabszolgák kórusa.

Wagner, Richard: A nürnbergi mesterdalnokok (Die Meistersinger von Nürnberg) – nyitány

Szergej Rahmanyinov: Vocalise, Op. 34, No. 14.

Claude Debussy: Clair de lune (Holdfény).

Maurice Ravel: Bolero.

Carl Orff: Carmina Burana.

Bartók Béla: Divertimento, BB 118, 1. tétel.

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus.

Conlon Nancarrow: Etüdök gépzongorára (Studies for prepared player piano).

Kurtág György: Négy dal Pilinszki János verseire

Arvo Pärt: Magnificat.

Steve Reich: Zene 18 zenészre (Music for 18 Musicians).

Eötvös Péter: Mese (1968), Tücsökzene (1970).

Populáris zenei szemelvények

A 9–10. évfolyam énekes és a zenehallgatási anyagában megjelennek a klasszikus kompozíciós

műalkotásokon és a népzenén kívül eső műfajok is. A tanárok munkáját ezen a területen segíti

Gonda János: A populáris zene antológiája c. munkája és további írásai.

A külföldi anyagot elsősorban zenehallgatásra javasoljuk, míg a magyar anyagot éneklésre. A

dalokat a tanár vagy a növendékek kísérhetik gitárral és/vagy zongorán.

CÍM SZERZŐ ELŐADÓ

A hetedik Póka – József Attila Hobo Blues Band

– 49 –

Apám hitte Presser, Zorán – Dusán Zorán

Az utcán Szörényi – Bródy Illés együttes

Azért vannak a jó barátok Máté Péter – S.Nagy István Máté Péter

Budapest

Cseh Tamás – Másik János –

Bereményi Géza Cseh Tamás

Európa

Varga Miklós – Varga

Mihály Varga Miklós

Felkelt a napunk… Szörényi – Bródy Illés együttes

Gyöngyhajú lány Presser – Adamis Omega

Ha én rózsa volnék Szörényi – Bródy Koncz Zsuzsa

Ha itt lennél velem Republic együttes Republic

Ilyenek voltunk Kovács Ákos Ákos

Iskolatáska Hajdú – Demjén Bergendy együttes

Könnyű álmot hozzon az éj Várkonyi – Miklós Charlie

Levél a távolból Szörényi – Bródy Fonográf

Mama kérlek Bródy János Koncz Zsuzsa

Miénk itt a tér Presser – Adamis LGT

Miért hagytuk, hogy így legyen Szörényi – Bródy Illés együttes

Mondd, hogy nem haragszol Szörényi – Bródy Fonográf

Most múlik pontosan Kiss Tibor Quimby

Ne várd a májust Bródy János Zorán

Nemzeti dal

Tolcsvai László – Petőfi

Sándor Tolcsvai László

Nézz az ég felé Lerch István – Horváth Attila Charlie

Szállj fel magasra Gallai Péter – Köves Miklós Piramis

Szólj rám, ha hangosan énekelek Presser Gábor LGT

Te majd kézen fogsz és

hazavezetsz Presser Gábor Presser Gábor

Ugye mi jó barátok vagyunk Presser – Dusán LGT, Zorán, Demjén

Valaki mondja meg Presser – Adamis Presser Gábor

Várj, míg felkel majd a nap Lerch – Demjén V'Moto-Rock

Zene nélkül mit érek én Máté Péter Máté Péter

MŰVÉSZETEK – ÉNEK-ZENE A változat

A szabályozás szerint a gimnázium 9–10. évfolyamán kötelező tantárgy az ének-zene, míg a

11–12. évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene, dráma és tánc,


órakeretből mely tantárgyakat és milyen arányban fogja tanítani. A 11–12. évfolyamon a

– 50 –


megfelelően az iskola a 11–12. évfolyamon a számára megfelelő jellemzőkkel ruházhatja fel a

művészeti oktatását azáltal, hogy a számára megfelelő művészeti tantárgyak kiválasztásával

vagy akár komplex művészeti oktatásban gondolkodva alakítja ki a művészeti tantárgyak

struktúráját a helyi tantervében. Ebből következik, hogy minden művészeti tantárgy, így az

ének-zene is heti 2 óra/évfolyamra készítette el a kerettantervét, ám annak felhasználása az

iskola igényeinek függvényében értelmezendő.

Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az

éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó

megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a

kiválasztott repertoár.










műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók iskolában, iskolán kívül

szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épülhet,

amely ösztönözheti őket énekkarokban és házizenélésen való aktív részvételre.



Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok órakeretre, tananyagegységekre nem

válnak el élesen. Minden órán sor kerül éneklésre, fejlesztik a növendékek zenei generatív

készségét, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a


ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg. A feltüntetett tematikai

egységek és közműveltségi tartalmak megjelenése a közoktatás gyakorlatában természetesen

átfedik egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a feltüntetett

óraszámajánlások pedig az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást, illetve a

tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. A kerettantervben feltüntetett ajánlott

óraszám az összóraszám 90%-ára ad kötelező fejlesztési tartalmat, míg a fennmaradó 10%-ra

szabad felhasználást biztosít a tervezés során.

Zenei reprodukció

Éneklés

– 51 –

Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrásai a közös éneklés és az elmélyült

zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív

zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el.

Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel.

Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók az ünnepi alkalmak és hétköznapok számos

területén megoszthassák másokkal (pl. ünnepségen, hangversenyen, közös éneklés a

kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon).

Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal, a 3. osztálytól kezdve a

klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a

jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel – elsősorban a befogadói

hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység

fejlesztése céljából, amelyek műfaji határoktól függetlenül értelmezhetők. Generatív és kreatív készségek fejlesztése

A generatív - létrehozó, alkotó - készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a

tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják, és azokkal képesek

legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése

szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és

összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos

használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát,

kreativitását és zenei fantáziáját.

A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz

kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív

tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia,

harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a

klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül.


A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják

meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A

zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a

zeneértés mélységeihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben

nélkülözhetetlen eszközzé válik.

Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még

nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei

jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az

iskolai zenetanulás folyamatában.

A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan,

hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett

zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására,

formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző

megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az

érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok

szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a

magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás

gyakorlópéldái. Csak akkor szolmizáltassák, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást

segíti.

Zenei befogadás


A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható

megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és

– 52 –

intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák

fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás

során olyan élményeket – minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat – szereznek

a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az

elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között.

Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi

értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene

felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem

készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a

gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az

alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A zeneérzés

fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és

megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is. A teljes figyelem képességének

kialakulását a Kokas-pedagógia szemlélete és módszerei is hatékonyan segítik.

Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének

megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán

legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a

generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből

fejlődik ki.

Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát

befogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanak

a hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás megfelelő

megélését, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának,

stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését.

A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok,

karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége,

másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és

hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel

és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival alakíthatják.

Zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik,

az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal

foglalkozzanak. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben

kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a

nagy mennyiségű memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az

önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és

visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi

élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak,

sorsfordulatainak átéreztetése és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges

tartalom. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok,

helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az

elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi

csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha segítenek a

gyerekeknek átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak.

Zenehallgatás

A rendszeres és figyelmes zenehallgatással a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei

ízlését formálják.

A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg

teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját s

elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás

egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket.

– 53 –

Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében

fontos, fokozottan figyeljenek arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók

figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról.

Az első hat osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertessék meg a tanulókat

a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves

ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes

spektrumából válogassanak. A nyolcosztályos iskolatípus utolsó két osztályában sor

kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. A 6 és 8

osztályos gimnáziumban a zenei stíluskorszakok tudatosítása csak a 9–10. osztály

tantervének feladata. A 11-12. évfolyamon a társművészetek, tantárgyi kapcsolatok

összefüggéseinek elemző, értő feldolgozására is lehetőség nyílik. Az értő, elemző, az

éneklésre, zenehallgatásra építő önálló véleményalkotás elősegíti az ismeretek

rendszerezését, elmélyítését.

Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – törekedjenek

DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is. Használják ki az internet és a

digitális tábla lehetőségeit is.

Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű, s az összes zenei műfaj

megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a

zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei

érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük

folyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek

hallgatására.

Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a

rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk

gyűjtésére. A hangversenyek kifejezetten ahhoz a korcsoporthoz szóljanak, akikkel a

látogatást teszik. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon

ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő

alkalommal beszélgetéssel segítsék az élmények feldolgozását. Használják ki a

koncertpedagógia adta lehetőségeket!

Tárgyi feltételek

Szaktanterem pianínóval vagy zongorával Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz Megfelelő méretű, jól szellőztethető terem a kórusmunkához Ötvonalas tábla Mágneses tábla Ritmushangszerek Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók Számítógép internetkapcsolattal Hangtár, hozzáférhető hanganyag

11-12. évfolyam

Az ének-zene tantárgy a 11–12. évfolyamon a NAT alábbi fejlesztési területeit képviseli



lelki egészségre nevelés. A kulcskompetenciák közül támogatja az esztétikai-művészeti

tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció,

– 54 –

digitális kompetencia, kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia, hatékony, önálló

tanulás fejlesztését.



csoportoknak is rendszeres funkcionális énekes feladatot adni (pl.: énekes néphagyomány


részvétel, osztályéneklési verseny, iskolai vetélkedők stb.).

Az elsajátított népzenei anyag néptánc élményekhez kapcsolódik. A táncházi lehetőség




zenehallgatás anyagainak dúdoló, kísérő, csak a követés és a minél közelebbi megismerés és











Az ének-zene tantárgy keretében korábban megszerzett tapasztalatokat és zenei

ismereteket új szempontok szerint árnyaljuk (társművészetek, zenei műfajok kronologikus

fejlődése, zenei stílusirányzatok, történelmi és irodalmi párhuzamok stb.).

Építünk a tanulók informatikai tudására és az internetkorszak hatásaira. A tanítás

folyamatában az interaktivitás középpontba kerül, a tanítás-tanulás folyamatába javasoljuk a

nagyobb zenei tapasztalatokkal rendelkező diákok bevonását (kiselőadások, élő zenei

bemutató, aktuális zenei jelenségekhez, történésekhez, eseményekhez kapcsolódó vitafórum).

Nem szabad lemondani az osztályszintű éneklésről és a kóruséneklésről.

Az első 10 évfolyamon meghatározott 5 fejlesztési cél közül a 11. és 12. évfolyamon az

éneklés és a zenehallgatás a releváns. A 11–12. évfolyam órakerethez viszonyított gazdag

tárházat kínál, melynek mélységét, a más művészeti területekkel való kapcsolatrendszerét,

valamint komplexitásának összetettségét is a helyi tanterv határozza meg.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Zenei reprodukció

Éneklés

Órakeret

55 óra

Előzetes tudás Korábbi években megszerzett kompetenciák, ismeretek, zenei élmények.

A tematikai egység


céljai



kialakítása, helyes énektechnikával és hangképzéssel. Stílusos, kifejező,

élményt adó éneklés.


Zeneirodalmi szemelvények éneklése tiszta intonációval és helyes

hangképzéssel az életkori sajátosságokat figyelembe véve (szükség

esetén egyénre szabott kezdőhangról), a zenehallgatási anyaghoz

kapcsolódóan (vokális és hangszeres művek – tanévenként 15

szemelvény).

Az aktuális tevékenységhez kapcsolódó zenei anyag:

– ballagás, szerenád,

– táncház,

– koncert,

– névnapi köszöntő,

– iskolai ünnepélyek,

– évfordulók.

Szemelvények a többszólamú énekléshez:

– kánonok,

– reneszánsz kórusművek,

– népdalfeldolgozások,

– más népek zenéjének többszólamú feldolgozása.


válogatva.

Magyar nyelv és

irodalom:

szövegelemzés, költői

képek, népdal

szimbólumok.

Idegen nyelvek: énekes

anyag eredeti nyelven.

Etika: dalanyag

tartalmának üzenete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

A választott dalanyaghoz kapcsolódó, a műfajra és a zenei stílusra jellemző

fogalmak.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Zenei befogadás

Zenehallgatás

Órakeret

65 óra




A tematikai egység


céljai

A befogadói kompetencia erősítése, az ismeretek kronológiai

rendszerezésével. Zenében való tájékozottság, értékalkotás. Elemzés,

szintetizálás véleményalkotás folyamán. Érvelés és vitakultúra fejlesztése.




A zenehallgatási anyag feldolgozásának módja:

Művészetek;

mozgóképkultúra és

médiaismeret:

tantárgyak közötti

szintézis (a kortárs

– 56 –

– a kiválasztott zenei példa meghallgatása,

– a legfontosabb zenei jellemzők kiemelése és egy részének

reprodukciója (ritmus, dallam, harmónia),

– a felvétel helye és ideje, az előadó(k), más kapcsolódó zenei

példák, stílus meghatározása.

Javasolt témakörök, melyek a rendelkezésre álló időkeret és tematika

alapján választhatóak:

1. Zene és színház

2. Az opera története Monteverditől Wagnerig

3. Singspiel/daljáték (ajánlott: Mozart, Kodály)

4. Operett (ajánlott: Offenbach, J. Strauss, Lehár, Kálmán)

5. Musical (ajánlott: Hegedűs a háztetőn, Az Operaház

fantomja)

6. Rockopera (ajánlott: István a király)

7. Balett (ajánlott: Stravinsky egy-egy műve)

8. Jazztörténeti szemelvények

9. A populáris zene világa

10. Népzene és világzene

A zenehallgatási anyag feldolgozásának szempontjai:

történelmi háttér, adott stíluskorszak jellemzői,

a zeneszerző jelentősége az adott műfaj fejlődéstörténetében,

a kiválasztott mű zenei jellemzői,

a librettó, szereplők és ábrázolásuk,

a drámai kifejezés zenei eszközeinek megfigyelése,

különböző rendezői interpretációk.

Zene és történelem:

görög és római mitológiai történetek a zenében,

magyar történelmi események korszakonként,

világtörténelmi események korszakonként,

történelmi portrék.

Zene és irodalom:

költészet (ajánlott: Kodály és magyar költők versei, francia

versek francia zeneszerzők megzenésítésében, Schubert –

Goethe),

dráma (ajánlott Szentivánéji álom – Mendelssohn, Beaumarchais

– Mozart, Balázs Béla – Bartók Béla A kékszakállú herceg vára),

regény, elbeszélés (Dumas – Verdi, Thomas Mann – Vajda

János),

mese (Hoffmann – Csajkovszkij).

Zene és előadó-művészet:

zenei élet jelenségei, a

média szerepe a zenei

tevékenységek

megjelenítésében, az

alkalmazott

zeneszerzés és

zeneművészet és a

kortárs művészetek

kölcsönhatása).

– 57 –

alkotás, előadó-művészet és befogadás kapcsolata,

egy-egy zeneszerző alkotó személyisége és életpályája (ajánlott:

J. S. Bach a Tamás templomban, Haydn és az Esterházy család

kapcsolata),

a zeneszerzés és előadó-művészet kapcsolata (ajánlott: Chopin,

Liszt),

előadó-művészi életpályák régen és ma (ajánlott: Maria Callas,

Glenn Gould, mai világhírű előadó-művészeink).


szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs

szerepének felhasználásával).

– 58 –

Kulcsfogalmak/

fogalmak

A választott modulhoz kapcsolódó fogalmak.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén


részben emlékezetből kifejezően énekelnek, csoportosan.



Egyszerűbb két- és háromszólamú kórusművek vagy azok részletei,

kánonok éneklése csoportosan.

A 11–12. évfolyam végére a tanulók alapvető ismeretekkel rendelkeznek a

zenetörténet (kronológia), a társművészetek és az ének-zene

kapcsolódásáról.

Zenei befogadóképességük fejlődik, a befogadás pályái szélesednek a

személyes – esztétikai, intellektuális, gyakorlati – zenei élmények

szerzése, irányított és önálló feldolgozása által.

A cselekedtető zenei tevékenység mellett (éneklés) erőteljesebb hangsúlyt

kap a zenében való tájékozottság, az értékalkotás, az elemzés, a

szintetizálás és vitakultúra.

A tanulók értékazonosítási képessége fejlődik.

A zenei tevékenységük hatással van társas kapcsolatukra

(osztályközösségek, iskolai közösségek).



Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása

szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A

megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek

meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek

kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.

A középiskola záró szakasza az érettségire való felkészülés ideje. A zenehallgatás célja elsősorban

a tájékozódás az összefüggések, a zenei fejlődés láttatása, az önálló gyűjtőmunkára és

véleményalkotásra késztetés. A zenehallgatási anyag módját és mértékét is ez határozza meg.

Népdal, hangszeres népzene, nemzetiségek zenéje, népies műdal, cigányzene, verbunkos zene

XIX. századi szerzők nemzeti táncai (Chopin, Brahms, Dvořák)

Claudio Monteverdi: Orfeo – opera

Johann Sebastian Bach: h-moll mise – részletek, BWV 232

Johann Sebastian Bach: C-dúr toccata adagio és fúga, BWV 582

Georg Friedrich Händel: Concerto grosso-k, Op. 6

– 59 –

Joseph Haydn: B-dúr vonósnégyes, Op. 6. No. 4. Hob. III:78, „A hajnal”

Joseph Haydn: d-moll, „Nelson” mise, Glória tétel, Hob. XXII:11

Wolfgang Amadeus Mozart: Requiem, K 626

Ludwig van Beethoven: G-dúr zongoraverseny I. tétel, Op. 58.

Franz Schubert: A szép molnárlány (Die Schöne Müllerin), D. 795

Felix Mendelssohn-Bartholdy: e-moll hegedűverseny, Op. 64

Erkel Ferenc: Hunyadi László – részletek

Robert Schumann: Karnevál, Op. 9

Liszt Ferenc: Rigoletto parafrázis (Rigoletto Paraphrase de Concert), S.434

Liszt Ferenc: Magyar történelmi arcképek (Historische ungarische Bildnisse), S. 205

Giuseppe Verdi: Aida – opera, részletek

Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok (Die Meistersinger von Nürnberg) – nyitány

Hector Berlioz: Fantasztikus szimfónia (Symphonie fantastique), Op. 15

Johannes Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány, c-moll, Op. 80

Nyikolaj Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio

Pjotr Iljics Csajkovszkij: Olasz capriccio

Giacomo Puccini: Bohémélet (La Bohème) – opera, részletek

Szergej Rachmaninov: Nocturne

Claude Debussy: A tenger

Arnold Schönberg: Egy varsói menekült (ein Überlebender aus Warschau), Op. 46

Maurice Ravel: La Valse

Igor Stravinsky: Tűzmadár

Bartók Béla: III. zongoraverseny, BB 127.

Kodály Zoltán: Galántai táncok

Lajtha László: Op. 63. VII. szimfónia („Forradalom”, 1957). Eredeti címe „Mártírok siratója”

Anton Webern: Fünf Stücke (Öt darab) zenekarra, Op. 10

Kurtág György: Négy dal Pilinszky János verseire (1975)

Pierre Boulez: Notations I–IV.

Eötvös Péter: Három nővér – opera

Magyar populáris zenei szemelvények

A középiskolában az énekes és a zenehallgatási anyagban megjelennek a klasszikus értelemben

vett kompozícióktól és az autentikus népzenétől különböző műfajok, stílusirányzatok is. A tanárok

munkáját ezen a területen segíti Gonda János: A populáris zene antológiája c. munkája és további

írásai.

A magyar anyagot éneklésre is, míg a külföldi anyagot elsősorban zenehallgatásra

javasoljuk. Az alábbi válogatás a rendkívül gazdag magyar anyagnak csak egy kis részlete. A

felhasználható dalok köre bővíthető, alakítható. A dalokat a tanár vagy a növendékek kísérhetik

gitárral és/vagy zongorán.

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési

képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának

tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van korunk emberének tájékozottságára,

személyiségére.

Az internet virtuális közege nagyon sok fiatal második otthonaként funkcionál, ahol több

időt töltenek el, mint bárhol másutt. Mivel a média képes arra, hogy átformálja a nyelvet, az

értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a

– 60 –

műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető

eszköze.

A médiaműveltség fejlesztése szoros kölcsönhatásban van a résztvevő és aktív állampolgári

szerep elsajátításával, valamint a kritikai és kreatív képességek fejlesztésével. Ily módon

hozzájárul a Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák fejlesztése közül az

anyanyelvi kommunikációs készség, a digitális, a szociális és állampolgári kompetenciák,

valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztéséhez.

A sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és

együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó

képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói

szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló

konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns,

másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során

adódó krízishelyzetek humánus kezelését. Ily módon hozzájárul a kiemelt fejlesztési

követelmények közül az erkölcsi neveléshez, a demokráciára neveléshez, az önismeret és társas

kultúra fejlesztéséhez, a testi és lelki egészségre neveléshez és természetesen mindenekelőtt a

médiatudatosságra neveléshez. A tantárgy oktatásának elsődleges célja, hogy a tanulók

életkoruknak megfelelő felkészültséget szerezzenek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban

az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az

új médiumokat – vagyis a mozgóképi írás-olvasástudás és a kritikai médiatudatosság fejlesztése.”

A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a technikai

képreprodukcióknak miféle viszonya van a valósághoz, a mozgóképi vagy internetes tartalmak

mennyiben alkalmasak a tapasztalati világ reprodukálására, egyúttal a személyes közlésre.

Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikációt miért és miképpen láttatják oly sokan a

minőségi kultúra és egyúttal a személyiség autonómiája veszélyeztetőjének (pl.

információfüggőség, kényszerfogyasztás) –, de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a

hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a kreatív

önkifejezésre, a civil társadalom erősítésére, a választás képességének fejlesztésére.

Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni

kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az

értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia

(személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás,

azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran

rejtett érték- és érdekrendszerének felismerését jelenti.

Ezért a tárgy oktatása során a tanulóknak lehetőséget kell kapniuk a tömegkommunikációs

eszközök kritikus és szuverén használatára, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések

felismerésére, arra, hogy a megfelelő szövegek, mozgóképi alkotások tanulmányozása útján

jobban megismerhessék saját személyiségüket.

A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is,

hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék kifejező képességüket és kifejezőkedvüket. A

digitális technológiák térnyerése megkerülhetetlenné teszi, hogy a tanulók aktív résztvevői, ne

csupán passzív befogadói legyenek a mediális kommunikációnak.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei

A technikai úton rögzített kép és hang, mint a

mozgóképi ábrázolás anyaga

Órakeret

2 óra

– 61 –

Előzetes tudás Az ábrázolás és a reprodukció, a mozgókép kettős természete

fogalmának ismerete.

A tematikai egység


céljai

Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó,

komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és

kritikus attitűd kialakítása, a mozgóképi írás- olvasástudás fejlesztése.

Középszintű mozgóképnyelvi tájékozottság megszerzése.


Annak megtapasztalása, felismerése és tudatosítása (például

mobiltelefonra felvett álló- és mozgóképek, beállítások

elkészítésével vagy interneten elérhető mozgóképes anyagok,

például klipek vagy reklámok tanulmányozásával), hogy a

mozgóképi szöveg

egyszerre ábrázol és reprodukál;

információban rendkívül gazdag, ám a szöveg jelentésének

meghatározása a nyelvi közlésnél sokkal bizonytalanabb;

utalásokkal telített.

Annak megfogalmazása, mire vezethető vissza a mozgóképi közlés

néhány alapvető sajátossága (a technikai kép- és hangrögzítésnek a

tapasztalati valósággal való erős kapcsolatára).

Vizuális kultúra:

reprodukálás és

ábrázolás – a

mozgókép kettős

természete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Dokumentum, fikció, reprodukció, ábrázolás, valóság, utalás.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél


A mozgóképnyelv kifejező eszközei

Órakeret

5 óra

Előzetes tudás A kiemelés (hangsúlyozás) alapvető eszközei a mozgóképi

ábrázolásban.

A tematikai egység


céljai



kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése.

A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság

megszerzése.


annak megfigyelése és kipróbálása egyszerű beállítások, snitt-

kapcsolatok elkészítése és megszerkesztése során, hogy a

mozgóképkészítő miféle filmnyelvi eszközöket használ a szöveg

megalkotása során. Ily módon, valamint mozgóképi szövegek (pl.

rövidfilmek, filmetűdök, reklámok, klipek, előzetesek, animációs

filmek) megfigyelésével és elemzésével a mozgóképnyelv

alapeszközeinek (narráció; szerepjáték; látványszervezés, montázs)

tudatosítása.

Vizuális kultúra: A

mozgóképkészítő által

használt eszközök a

néző figyelmének

irányítására; az

audiovizuális közlés

hangsúlyozási módjai.

A kiemelés

alapeszközei

(legfontosabb

motívumok ismétlése;

– 62 –

közelkép; fény/szín,

zenei hangsúlyok,

kameramozgások,

váltakozó beállítások

tempója).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Narráció, szerepjáték, látványszervezés, montázs.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél


A látványszervezés alapeszközei a mozgóképen

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás A beállítás, a képkivágás fogalmának ismerete. A technikai képrögzítés

elvének ismerete, elemi szintű felvételkészítési gyakorlat.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai





megszerzése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási

pontok

A látványszervezés alapeszközei (képkivágás, gépállás, nézőpont,

szemszög, kameramozgások, beállítástípusok, megvilágítás)

fogalmainak tudatosítása, ezen eszközök szerepének értelmezése és

tudatosítása saját felvételek készítése és mozgóképi szövegrészletek

elemzésével.

Egyszerűbb mozgóképi szövegrészletek létrehozása (pl. találkozás,

megérkezés, követés, megismerkedés) útján a képzelőerő,

kifejezőkészség fejlesztése.

Vizuális kultúra: a

kiemelés

alapeszközei

(legfontosabb

motívumok

ismétlése; közelkép;

fény/szín, zenei

hangsúlyok,

kameramozgások,

váltakozó beállítások

tempója.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kompozíció, képkivágás, plán, nézőpont, szemszög, szubjektív beállítás,

leíró beállítás, társított beállítás, svenk, fahrt, vario.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél


A mozgóképi szövegek rendszerezése

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás

Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek

érzékelése, a médiaszövegek fikciós vagy dokumentáris jellegének

megfigyelése, a műfaji és a szerzői fogalmak ismerete.

A tematikai

egység nevelési-



komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és


– 63 –


megszerzése.

A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése.


A mozgóképi szövegek rendszerezését segítő néhány alapszempont

(megjelenési felület – mozi, televízió, internet; a hossz, mint

forgalmazási kategória; a valóságanyag természete –

dokumentumfilm-fikció; az alkotói szándék és nézői elvárás – műfaj

(zsáner)film, szerzői film) ismétlése, pontosítása, kiegészítése.

A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének

felismerése, alkalmazása (a nézők számára ismerős témák,

szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási

konvenciók, illetve a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti

formanyelv-használat) az életkornak megfelelő művek elemzésével.

Magyar nyelv és

irodalom: bár a

mozgóképi

szövegeknek nincs

minden szövegre

alkalmazható

osztályozása, a filmek

értelmezését,

elemzését segíti a

rendszerezés néhány

alapszempontja.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Dokumentum, fikció, műfaj, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller,

szerzői, eredetiség, ábrázolási konvenció.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél


Az új média néhány formanyelvi sajátossága

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás Az új média, az interaktivitás és a nem lineárisan szerveződő szöveg


A tematikai

egység nevelési-



komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, a média,

kitüntetetten az audiovizuális média és az internet működési módjának

tisztázása, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mozgóképi írás-

olvasástudás és a kritikai médiatudatosság fejlesztése.

A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai és kreatív

képességek fejlesztése.


pontok

A hagyományos (analóg) és az új médiaformák (interaktív, nemlineáris,

digitális) közötti alapvető különbségek tudatosítása.

Hagyományos szövegtípusok formanyelv-használata módosulásának

megfigyelése és elemzése az újmédia felületein (néhány jellemző példa,

elsősorban a reklám, a hírszövegek területéről).

A web 2.0-ás alkalmazások formanyelvi gondolkodásának megfigyelése

(pl. interakció, választás, az animációs és grafikai megoldások terjedése,

játékosság, irónia és a szövegek folyamatos alakítása).

Informatika: miért

és hogyan

értelmezi át a

digitális kép

(hang) a technikai

kép (hang)

hagyományos

médiában történő

alkalmazásait

(nincs eredetije –

számsorokba

kódolt

információk

sokasága; könnyen

– 64 –

manipulálható, így

megkérdőjelezhető

a valóságtartalma/

valóság-

referenciája;

könnyen

hozzáférhető és

átalakítható, így

kevésbé fontos a

szerzője is).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Valóság, tapasztalati valóság, web 2.0, nem lineáris, interaktivitás, irónia,

manipuláció, közösségi hálózat.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata

A kommunikáció történetének fordulópontjai és a

nyilvánosság

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás

A kommunikáció története alapvető fordulópontjainak (írásbeliség,

sokszorosítás, fotografikus képrögzítés, digitális jelkezelés / hálózati

kommunikáció) ismerete.

A meghatározó társadalmi struktúrák, hatalomgyakorlási rendszerek

ismerete.

A magánszféra és a közszféra fogalma.

A tematikai

egység nevelési-


A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi

szerepének, működési módjának tisztázása.

Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság

megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.

A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek

fejlesztése.


pontok

A kommunikáció története alapvető fordulópontjainak (írásbeliség,

sokszorosítás, fotografikus képrögzítés, digitális jelkezelés / hálózati

kommunikáció) az ezekhez tartozó művelődéstörténeti háttér

(kiemelkedő feltalálók, találmányok, évszámok) megismerése, e

fordulópontok jelentőségének értelmezése a nyilvánosság történetében.

Annak tudatosítása, miért törekszik a média kezdetektől a látvány és a

hang lehető legvalószerűbb, a valóságtól egyre kevésbé

megkülönböztethető rögzítésére.

A nyilvánosság jelentése az életünkben, a mai nyilvánosság kialakulása,

egy adott kor és társadalom nyilvánosságának vizsgálati módjai. (Az

információk birtoklása és megosztása – hatalmi viszonyok; az egyén

helyzete az adott társadalomban, például hagyományok, neveltetés,

iskolázottság, anyagi helyzet; az infokommunikációs technológiák

fejlettsége; a média szabályozása, cenzúra).

Miért jelennek meg egyre inkább a közszférában a médiakörnyezet

változásával a magánszféra ügyei? – vita, érvelés, példákkal.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: A

kommunikáció

története alapvető

fordulópontjai,

ezen

fordulópontok

jelentősége a

nyilvánosság

történetében.

A mai

nyilvánosság

kialakulása, egy

adott kor és

– 65 –

társadalom

nyilvánosságának

vizsgálati módjai.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szóbeliség, írásbeliség, információ, technikai képreprodukció, mágikus

gondolkodás, nyilvánosság, reprezentatív és népi nyilvánosság, polgári

nyilvánosság, cenzúra, a tömegkommunikáció nyilvánossága, hálózati

kommunikáció, köz- és magánszféra.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél


A médiakommunikáció szereplői, médiaintézmények és

közönségek

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás

A cselekmény- és történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció)

fogalmának ismerete, az expozíció, bonyodalom, lezárás szakaszainak

felismerése mozgóképi alkotásokban.

A médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: a fogyasztók/felhasználók

és a médiatartalom-előállítók.

A tematikai

egység nevelési-


A média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása.


megszerzése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai

médiatudatosság fejlesztése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.


fejlesztése.

Ismeretek/követelmények Kapcsolódási pontok

A tanuló

felismer olyan történetjavaslatokat, amelyeket a

médiaintézmények bocsátanak közre.

ismeri és a médiajelenségekkel kapcsolatban helyesen

alkalmazza a tematizálás, a napirend és a diskurzus

fogalmát.

konkrét példákon értelmezi a közönség befolyásolásának

fontosabb eszközeit (a közlés felületének egyszerűen

átlátható, ismétlődő megszerkesztését, a rovatszerkezeteket,

a műsorrend kialakítását, az intézmény-image felépítését, a

sorozatelv érvényesítését.

ismeri a közszolgálati, a kereskedelmi és a közösségi média

eltérő szerepét a nyilvánosságban.

jellemzi a médiaintézmények és azok meghatározó

szövegeinek célközönségeit (elsősorban életkor, nem,

végzettség, kulturális és egzisztenciális háttér, érdeklődés).

bemutatja, hogyan, és kifejti, hogy miért keveredik a

tartalomelőállító és a közönség szerepe a web 2.0-ás

alkalmazásokban.

felismeri, hogy a médiakommunikáció során a

médiaszöveget kibocsátó intézmény kerül elbeszélő

szerepbe, amely történetjavaslatokat bocsát közre, piaci

– 66 –

versenyben a néző figyelméért a konkurens

médiaintézményekkel.

tudatosítja, melyek a médiaszöveg-fogyasztás

maximalizálásának, a közönség befolyásolásának

alapeszközei.

megkülönbözteti egymástól a fontosabb médiamodelleket.

Tudatosítja, miért jelenik meg a média közönsége kettős

szerepben, mint vásárló és mint áru.

Megkülönbözteti azokat a fontosabb tényezőket, melyek

alapján jellemezhetőek a médiaintézmények célközönségei.

Kifejti, mennyiben tekinthető közösségnek a közösségi

hálózatra csatlakozók sokasága.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Napirend-kijelölés, diskurzus, rovatszerkezet, műsorrend, műsoridő,

sorozatelv, közszolgálati média, kereskedelmi média, közösségi média,

web 2.0.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél


A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése

Órakeret

5 óra

Előzetes tudás

A médiaszövegek szövegalkotó kód-típusainak, kifejező eszközeinek

ismerete.

A médiaintézmény, a diskurzus, a sztereotípia és a reprezentáció


A tematikai

egység nevelési-



szerepének, működési módjának tisztázása.


megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.

Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság

fejlesztése.


fejlesztése.

Ismeretek/követelmények Kapcsolódási pontok

A tanuló

kreatív gyakorlati feladatok során és megbeszélés útján

tudatosítja, hogy a médiaszövegek értelmezése egyaránt függ

a szövegtől, a befogadótól és attól a médiakörnyezettől,

amelyben a szöveg nyilvánosságra kerül (vagyis a

médianyelvtől, a nyelvhasználattól, a közönségtől és a

kontextustól).

felismeri és megnevezi a médiaintézmények által

közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére szolgáló

direkt értelmezési kereteket. Aktuális médiaesemények

feldolgozása és elemzése során feltárja, hogyan és miért

érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás

kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez.

Magyar nyelv és

irodalom: a

tömegkommunikáció

médiumainak

jelrendszerei, kódjai.

– 67 –

ismeri a reprezentáció fogalmát és alkalmazza a nemek,

foglalkozások, életmódminták, kisebbségek a tapasztalati

valóságtól eltérő médiamegjelenítésével kapcsolatban,

miközben tudatosítja, hogy a médiaszövegek a közösség

kulturális képviselői (reprezentánsai). Ily módon tudatosítja,

miért problematikus, hogy a világ nem olyan módon jelenik

meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban.

az életkornak megfelelő médiaszövegek feldolgozása egyéni,

kiscsoportos vagy csoportos formában kreatív gyakorlati

feladatokkal vagy megbeszélés útján (pl. feltevéseket,

állításokat fogalmaz meg médiaszövegek keletkezésének

hátteréről, a közlő (médiaintézmény) szándékairól;

élményeket és tapasztalatokat vet össze a média által

közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-

showk, reality-showk, életmód magazinok, közösségi

portálok alapján az azonosságok és az eltérések

megfigyelése, megbeszélése).

összeveti azonos események eltérő megfogalmazásait,

ésszerűen indokolja az egyszerűbb reprezentációk

különbözőségeit (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági

érintettség, illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a

hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szimbolikus kód, technikai kód, értelmezési keret, sztereotípia,

reprezentáció.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél


Médiahasználat, médiaetika

Órakeret:

4 óra

Előzetes tudás

A digitális médiaeszközök alapszintű felhasználói ismerete.

A médiaszövegekben megjelenő információk kritikus szemlélete.

Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat, a hálózati

kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési

szabályok ismerete, alkalmazása.

A tematikai

egység

nevelési-



szerepének, működési módjának tisztázása, az önálló és kritikus attitűd

kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése, a naiv fogyasztói

szemlélet átértékelése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep

elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.

Ismeretek/követelmények Kapcsolódási

pontok

A média fejleszti a digitális médiaeszközök használatának képességét

(az elérhető programok funkcionális használatával a kép, mozgókép-

és hangadatok rögzítését, célszerű szerkesztőprogramba történő

betöltését, szerkesztését, kiírását, online közzétételét).

A tanuló

Informatika: a „régi”

és az „új” média

használatának

összehasonlítása.

egymástól.

– 68 –

tudatosítja és példákkal világítja meg a médiakonvergencia

jelenségét.

saját tapasztalatai és ismeretgyűjtés alapján jellemzi az internetes

és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságait (pl.

interaktivitás, a kommunikáció térbeli és időbeli szabadsága,

figyelemmegosztás, multitasking, virtuális kapcsolatok,

konstruált személyiségek, anonimitás és annak korlátai, e-

részvétel, e-demokrácia, amatőr és professzionális

tartalomgyártás, médiahasználat más emberek jelenlétében és

annak normái).

példákkal, jó és helytelen gyakorlatok bemutatásával illusztrálja

az internethasználat biztonságának problémáit (pl. személyes

adatok védelme, hamis vagy megbízhatatlan oldalak,

információk kiszűrése, ismerkedés veszélyei).

életkorának és tapasztalatainak megfelelő példákra alapozott,

érvekkel alátámasztott állításokat fogalmaz meg a hálózati

kommunikáció életmódra, életminőségre vonatkozó hatásáról, a

személyiség felbontása és megsokszorozásáról, mint mindennapi

gyakorlatról az online médiában, a médiahasználat veszélyeiről

(pl. függőség, elmagányosodás, egészségkárosodás). Ismeri a

médiában megjelenő erőszakkal kapcsolatos problémákat (pl. az

erőszak, mint szórakoztató, stimuláló hatáselem; az erőszak,

mint mindennapivá váló érdekérvényesítő és konfliktuskezelési

eszköz).

kérdéseket és állításokat fogalmaz meg az alkotók és

felhasználók felelősségével, az egyének és közösségek jogaival

kapcsolatban az írott, az elektronikus és az online médiában,

tisztában van vele, hogy a média törvényi szabályozása miért

szükségszerű.

tudatosítja, hogy elkerülhetetlen az éles verseny közegében a

médiaipari szövegtermeléssel együtt járó selejt, de azt igyekszik

megkülönböztetni a manipulációtól.

Az internetes és

mobilkommunikáció

fontosabb

sajátosságai.

Az internethasználat

biztonságának

problémái. A média

törvényi

szabályozása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Médiakonvergencia, multitasking, anonimitás, e-demokrácia, virtuális

személyiség, médiaerőszak, közösségi média, médiaipari verseny,

manipuláció.

A fejlesztés várt

eredményei

A tanuló

felismeri és megnevezi a mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az

online kommunikáció szövegszervező alapeszközeit.

alkalmazza az ábrázolás megismert eszközeit egyszerű mozgóképi

szövegek értelmezése során (cselekmény és történet

megkülönböztetése, szemszög, nézőpont, képkivágat, kameramozgás

jelentése az adott szövegben, montázsfunkciók felismerése).

a mozgóképi szövegeket meg tudja különböztetni a valóság

ábrázolásához való viszonyuk és az alkotói szándék, és a nézői

elvárás karaktere szerint (dokumentumfilm és játékfilm, műfaji és

szerzői beszédmód).

– 69 –

az életkornak megfelelő szinten meg tudja különböztetni a fikció és a

virtuális fogalmait egymástól.

tisztában van a média alapfunkcióival, a kommunikáció története

alapfordulataival, meg tudja fogalmazni, milyen alapvető tényezőktől

függ valamely kor és társadalom nyilvánossága.

tudja, melyek a kereskedelmi és közszolgálati médiaintézmények

elsődleges céljai és eszközei a médiaipari versenyben.

megkülönbözteti azokat a fontosabb tényezőket, melyek alapján

jellemezhetőek a médiaintézmények célközönségei.

meghatározza és alkalmas példákkal illusztrálja a sztereotípia és a

reprezentáció fogalmát, ésszerűen indokolja az egyszerűbb

reprezentációk különbözőségeit.

érvekkel támasztja alá álláspontját olyan vitában, amely a

médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak.

jellemzi az internetes és mobilkommunikáció fontosabb

sajátosságait, az internethasználat biztonságának problémáit.

az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és

médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére,

az önálló megfigyelésekre.

alkalmazza a mozgóképi szövegekkel, a média működésével

kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is.

Művészetek tantárgycsoport keretén belül a mozgókép- és médiakultúra tantárgy

heti 2 óra, évi 72 óra

11. évfolyam

Tematikai

egység/Fejlesztési

cél

A média kifejezőeszközei: A

figyelemirányítás, hangulatteremtés

és értelmezés fő eszközei

Órakeret

20 óra

Előzetes tudás Vizuális kultúra: képkivágás, gépállás, gépmozgás, beállítás, jelenet.

A tematikai

egység

Sajátos mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése és alkalmazása.


céljai

Az intertextualitás jelenségének felismerése és értelmezése.


1/1. A mozgóképi látványszervezés (pl. kompozíció,

megvilágítás, kameramozgás, szemszög, színkezelés)

megfigyelése változatos művek (pl. reklám, filmrészlet,

televíziós műsor részlete) példáján.

1/2. Az egyes mozgóképi szövegszervező eszközök (pl.

fényviszonyok, képkivágás, kameraállás) megváltoztatása

Vizuális kultúra:

mozgóképi

közlés, a mozgóképi

nyelv alapjai.

Magyar nyelv és irodalom:

Intertextualitás

– 70 –

rövid és célirányos szövegalkotási gyakorlatok során. Az ily

módon elért hatás (pl. a kép hangulatának vagy a látványhoz

rendelt értelmező elemek megváltozása) tudatosítása elemző

megállapítások révén.

1/3. Mozgóképi idézet elemzése (pl. filmalkotás vagy -jelenet

összevetése annak remake-jével), különös tekintettel a

mozgóképi kifejezőeszközök eltérő alkalmazására, valamint

e transzformáció jelentésalakító hatására.

1/4. Rövid mozgóképi szöveg (pl. ismert reklám)

újrafogalmazása megadott kritériumok (pl. parodisztikus

hatás elérése) alapján; részletes munkaterv összeállítása,

majd annak megvalósítása egyszerű eszközökkel (pl.

mobiltelefon).

jelensége, utalás,

vendégszöveg.

Stílusimitáció,

paródia, intertextualitás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nézőpont, távolság, fényviszony, mozgás, mozgóképi idézet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei: A

mozgóképi elbeszélés

Órakeret

16 óra

Előzetes tudás Tér- és időszervezés, utalás, verbális tartalmak audiovizuális

adaptációja.

A tematikai

egység nevelési-


A filmelbeszélés eszközrendszerének tudatosítása. Összetettebb

(időben és térben elkülönülő) cselekmények megjelenítése, tagolása.

Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

2/1. A montázs idő- és téralakító hatásának, a kép és a hang

montázsviszonyának, valamint az intellektuális montázs

szerepének megfigyelése filmes példák (pl. szovjet

avantgárd) alapján. Következtetések megfogalmazása szóban

vagy írásban.

2/2. Az irodalomból már ismert problémaközpontú

szerkesztésmód (expozíció – bonyodalom – kibontakozás –

tetőpont – megoldás) elemeinek felismerése egyszerűbb (pl.

rövidfilm, reklám) és összetettebb (pl. játékfilm vagy

filmsorozat) mozgóképi példák segítségével.

2/3. Összetett cselekményű (több szálon futó, nem lineárisan

előrehaladó időkezelésű, bonyolult térszerkezetű)

szövegformák tagolása, értelmezése.

2/4. Szövegelemzési gyakorlat: az elbeszélő mibenléte a

mozgóképi szövegekben.

2/5. A szerepjáték elemeinek (fotogenitás, a viselkedés

jelrendszere) azonosítása játékfilmes példákon. A gesztusok

és a mimika jellem- és hangulatábrázoló erejének

sajátélményű kipróbálása rövid dramatikus szituációkban. A

státuszviszonyok és azok módosulásának felismerése.

2/6. Valós vagy fiktív esemény mozgóképi (pl. kisfilm)

szöveggel történő megjelenítésének megtervezése story-

board készítésével, majd kivitelezése egyszerű eszközökkel

(pl. mobiltelefonnal).


Verbális és nonverbális

jelek a közlésfolyamatban.

Cselekményes

műnemekhez tartozó

alkotások szerkezetének

problémaközpontú

megközelítése;

jellemrendszer, a jellemzés

eszközei; adaptáció.

Dráma és tánc: stílus,

karakter, státusz

metakommunikációs

ábrázolása;

érzelemkifejezés és

jellemzés

metakommunikációs

eszközökkel; a dráma és a

színház formanyelve.

Vizuális kultúra: tér-idő

kifejezése; látvány-hang-

mozgás összekapcsolása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Montázs, elbeszélő, szerepjáték, státusz.

– 71 –

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei: Szerzői

kultúra és tömegkultúra mint eltérő

beszédmódok

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás Tömegkultúra, archetípusok (a mítoszokban és az irodalomban), a

történetiség és műfajiság megközelítési módjai (az irodalomban).

A tematikai

egység nevelési-


A szerzői nézőpont, a szemléleti és műfaji keretek felismerése, az

ezeket szolgáló audiovizuális kifejezőeszközök azonosítása.


3/1. A mozgóképi szövegek archetípusokon alapuló

működésmódjának

megfigyelése. Egyes archetípusok (pl. „a szépség és a

szörnyeteg” különböző előfordulásai) jelentésmezejének

értelmezése klasszikus filmes példák alapján. A jelentéskör

állandó és változó elemeinek meghatározása.

3/2. Műfaji jegyek felismerése rövid filmrészletek alapján,

néhány klaszszikus filmműfaj (pl. western, melodráma, sci-

fi) tipikus eszköztárának feltérképezése.

3/3. Saját médiafogyasztói élmények alapján rokon műfajok

rendszerének felvázolása, az egyes filmműfajokhoz

jellegzetes példák gyűjtése (pl.interneten fellelhető tralierek

letöltése révén), a hozott szövegrészletek önálló elemző

bemutatása (pl. rövid prezentáció keretében).

3/4. Önállóan gyűjtött mozgóképi példák bemutatása annak

érzékeltetésére, hogyan keverednek a műfaji jegyek egyes

posztmodern filmalkotásokban, illetve kortárs magyar

filmekben.

3/5. A sztárfogalom kialakulása és módosulása. Sztárjelenség

a filmen és a médiában: ismert filmszereplő és

médiaszemélyiség image-ánek elemzése, a hátterében

fellelhető archetípusok meghatározása.

3/6. Filmalkotások, esetleg szemelvények megtekintése a

szerzői film történetéből. A legfontosabb korstílusok (német

expresszionizmus, francia avantgárd, szovjet avantgárd, olasz

neorealizmus, francia és cseh újhullám, német új film)

jellegzetes példái alapján a szerzői film sajátosságainak

felismerése, elemző és értékelő megfigyelések

megfogalmazása

(pl. vita keretében)

3/7. Önálló anyaggyűjtés a film stílustörténetének témájából,

irányzatok, filmalkotói életművek, fontos alkotások

értelmező bemutatása pl. kiselőadás formájában. A magyar

filmművészet értékeinek megismerését elősegítendő

feldolgozásra javasolhatók például a következő jelenségek,

csoportok és szerzők:

– parabola a magyar filmművészetben, a cenzúra filmjei,

magyar dokumentumfilmek;

– Budapesti Iskola, a magyar új hullám;

– Makk Károly, Fábri Zoltán, Huszárik Zoltán, Szabó István,

Jancsó Miklós,Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla.


műfajok rendszere;

archetípus, stílusirányzatok

története; nézőpont,

elbeszélői pozíció; az

irodalom határterületei: a

szórakoztató irodalom

műfajai (krimi,

kalandregény,

szerelmesregény stb.)

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek: a

globalizálódó világ és

Magyarország – a

tömegkultúra.

– 72 –

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kultúra és tömegkultúra, műfajfilm, műfajkeveredés, posztmodern,

szerzői film, kézjegy, archetípus, sztár, hős.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe,

használata: Tömegkommunikáció,

nyilvánosság, hálózati

kommunikáció

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás A kommunikáció általános modellje; nyomtatott és online újságok,

sajtóműfajok, a kommunikáció történetének alapfordulatai (írás,

nyomtatás, távközlés, képrögzítés, hálózati és mobilkommunikáció).

A tematikai

egység nevelési-


A tömegkommunikációt és a mediatizált nyilvánosságot jellemző

tények, modellek megismerése. A nyilvánosság átalakulása: a

folyamat főbb jellemzőinek végigkövetése, saját környezetben azok

felismerése. A hálózati kommunikáció hatása a nyilvánosságra:

fogyasztói tapasztalatok általánosítása a média közösségszervező

funkcióval kapcsolatosan.


4/1. Bevezetés azokba a kultúraelméleti kérdésekbe (pl.

elemző tanulmányok közös olvasása és értelmezése útján),

amelyeket az audiovizuális távközlési rendszerek rohamos

térhódítása és a társadalmi nyilvánosságra gyakorolt átalakító

hatásuk vet fel (pl. kommunikációs terek, intézmények,

időbeosztás, életmód, tudás, értékrend megváltozása).

4/2. A fontos tömegkommunikációs modellek

(transzmissziós, rituális, propaganda-reklám, befogadási

modell) működésének szemléltetése önállóan gyűjtött

médiapéldák alapján (pl. rövid szóbeli vagy írásbeli

beszámoló, esettanulmány formájában).

4/3. Saját tapasztalatok alapján (pl. kortársak

médiahasználati szokásainak felmérése révén, különös

tekintettel a közösségi oldalak használatára) kérdésfeltevés és

válaszlehetőségek találása azzal kapcsolatosan, hogy miképp

változik az egyén és a közösségek viszonya az információs

társadalomban, hogyan hat az online életforma a személyiség

fejlődésére és a társas kapcsolatokra, a civil társadalom

önszerveződésére, a tanulásra, a munkavégzésre, valamint a

szabadidő eltöltésére.

4/4. Önállóan gyűjtött példák alapján reflektálás a magánélet

és a közélet határainak változására (pl. lokális, országos és

globális hatókörű online fórumokon megfigyelve egy adott

téma megjelenését, a felhasználók reakciójának

összevetésével).


tömegkommunikáció,

sajtóműfajok.


állampolgári ismeretek: a

polgári nyilvánosság

megszületése.

Informatika: hálózatok,

web 2, közösségi oldalak

használata, eszolgáltatások

biztonságos igénybe vétele.

Etika: korunk kihívásai – a

felelősség új dimenziói a

globalizáció korában.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikáció; közvetett/közvetlen, egyirányú/kétirányú,

nonverbális/verbális/képi. Tömegkommunikációs modell;

lokális/globális nyilvánosság.

12.évfolyam

– 73 –

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


használata: Az új média formái és

szövegépítkezési sajátosságai

Órakeret

20óra

Előzetes tudás Szövegtípusok az új médiában, valós és virtuális tér, interaktivitás,

online önreprezentáció, a hálózati kommunikáció hatása az

életmódra, biztonságos internethasználat.

A tematikai

egység nevelési-


Az internetes szövegépítkezés sajátosságainak megismerése, blogok,

közösségi oldalak stb. tartalmának elemzése, online médiaszövegek

készítése. Részvétel a lokális nyilvánosságban.


5/1. A mindennapi kommunikáció formái (chat, SMS, e-mail,

fórum) és nyelvi sajtosságaik (pl. szókincs, szavak

alakváltozatai, mondatszerkesztés, az érzelemkifejezés

eszközei) tudatosítása saját szövegalkotási gyakorlat révén

(pl. adott téma megjelenítése több formában).

5/2. Nem lineárisan felépülő szövegek elemzése, saját

hypertext létrehozása (pl. rövid novella átalakítása

többszintű, sokféleképp bejárható, linkekkel működő

szöveggé).

5/3. Az interaktivitás különböző változatainak (navigációs,

működési, alkalmazkodó interaktivitás) megtapasztalása.

Eltérő interaktivitási stratégiával létrehozott médiaszövegek

összevetése (pl. különféle MyYahoo! kezdőlapok

kialakítása).

5/4. Identitások megjelenítése a virtuális térben: saját

önreprezentáció eszköztárának (pl. Facebook-adatlapok

információinak) elemzése.

5/5. Önálló image-alkotás (pl. filmszereplő adatlapjának

elkészítése révén), az etikus magatartási normák

figyelembevételé vel, a magánszféra védelmének, az

információs önrendelkezés jogának tudatosításával.

5/6. Aktuális témáról online publikálható szöveg (cikk,

blogbejegyzés, fórumhozzászólás stb.) megalkotása az

iskolai (vagy egyéb lokális közösségi) honlap számára. A

befogadók reakcióinak követése, értelmezése (pl. rövid

beszámolóban vagy statisztika segítségével).

5/7. Választott számítógépes játék elemző bemutatása (pl.

prezentáció keretében) az eddig elsajátított szempontok

szerint: cselekményvezetés, szereplők rendszere és a felkínált

identitások, megformáltság (képi világ, hangeffektusok), az

interaktivitás lehetőségei.


a szövegek jelentésbeli és

nyelvtani kapcsolóelemei, a

szövegszerkesztés lépései.

Informatika: digitális

tartalmak létrehozása,

online publikációja; szerzői

jogok, adatvédelem,

adatkezelés.


állampolgári ismeretek: Az

ipari forradalom hatásai; a

polgári nyilvánosság. A

tudományos-technológiai

fejlődés hatásai a

gazdaságra, társadalomra és

kultúrára; a tudás

fogalmának átalakulása az

információs társadalomban.

Földrajz: az egyén

társadalmi szerepvállalása;

helyi szerveződések,

regionális és nemzetközi

összefogás a

fenntarthatóság eléréséért;

környezet-tudatosság: a

közösségi média szerepe a

környezetvédelemben.

Etika: korunk kihívásai – a

felelősség új dimenziói a


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Multimédia, hypertext, interaktivitás, virtuális identitás

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


használata: Médiaipar,

médiafogyasztás és -befogadás

Órakeret

16 óra

– 74 –

Előzetes tudás Kereskedelmi, közszolgálati és nonprofit média, alkotói szándék,

célcsoport, közönség mint vevő és áru, médiafogyasztási szokások,

médiafüggőség.

A tematikai

egység nevelési-


A médiaipar működésének megismerése, médiajelenségekről szóló

elemzés értelmezése, önálló kérdések és vélemény megfogalmazása a

tárgyalt témával kapcsolatban. A kritikai gondolkodás fejlesztése.


6/1. Tulajdonviszonyok a médiában: a

közszolgálatiság problémájának megértése

szakirodalmi szövegek feldolgozása

(olvasás, lényegkiemelés, tartalmi kivonat

készítése) révén.

6/2. A nézettség- és fogyasztásnövelő

stratégiák (pl. a műsoridő elosztása,

sorozatelv) megfigyelése egy kereskedelmi

tévécsatorna műsorrendjének segítségével.

A műsorrend által közvetített kulturális

mintázatok körülírása, következtetés azok

társadalmi hatásaira a csatorna kínálatának

(pl. az egyes műsortípusok gyakorisága)

elemzése révén.

6/3. A reklám hatásmechanizmusának

elemzése változatos példák segítségével,

kitalált termék reklámjának tervezése és

elkészítése különböző médiumok (pl. újság,

óriásplakát, televízió, rádió) számára.

6/4. Az infotainment (a tájékoztató és

szórakoztató funkciót párhuzamosan

megvalósító műsortípus) jelenségének

tudatosítása rövid, aktuális médiaszövegek

narratív szerkezetének (központi probléma

és a felvezetés lépései) és eszköztárának

(mozgóképi formanyelv, kommentárok,

zene) leírásával.

6/5. Néhány választott befogadáselmélet

(pl. lövedékelmélet, kétlépcsős hatás

elmélete, szelektív észlelés elmélete,

kultivációs elmélet, napirend elmélet,

használat és kielégülés modellje)

feldolgozása szakirodalmi részletek közös

olvasásával. Reflektálás a kérdéskör időbeli

fejlődésére és a megközelítések egymáshoz

való viszonyára. 6/6. A közönségkutatás

főbb szempontjainak tudatosítása: a

közönség mint állampolgár, fogyasztó,

társadalmi nem képviselője, globális és

lokális közösségek tagja stb.

6/7. Önálló esettanulmány készítése a

médiahasználat és -hatás tárgykörében.

Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.

A szerzett ismereteken alapuló, érvekkel és


és állampolgári ismeretek:

A modern tömegkommunikáció

kialakulása

és társadalmi hatásai.

Helyi társadalom, civil

társadalom, önkéntesség.



reklám; a befogadó

szerepe a jelentésteremtésben,

befogadói stratégiák.

Földrajz: globális kihívások,

tudatos fogyasztó magatartás;

környezettudatosság;a társadalmi célú

reklámok.

Matematika: megismerés, gondolkodás;

adatgyűjtés, adatok rendezése,

adatábrázolás, adatok értelmezése;

statisztikai gondolkodás, alapvető

statisztikai fogalmak

– 75 –

önállóan gyűjtött példákkal alátámasztott

vita a média társadalmi szerepéről, a

médiabefolyásolásról, médiahasználattal

kapcsolatos függőségekről vagy a hatalom

és a média viszonyáról.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Kereskedelmi/közszolgálati/nonprofit

média; közönség: vevő és áru; műsoridő,

műsorrend, sorozatelv, infotainment.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A média társadalmi

szerepe, használata:

Médiareprezentáció,

valószerűség és

hitelesség

Órakeret

20 óra

Előzetes tudás Médiaszövegek fikciós illetve

dokumentumjellege, sztereotípia,

reprezentáció, tematizáció, valóságábrázolás,

hitelesség, hír.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A hitelesség igényével fellépő médiaszövegek

megalkotottságának tudatosítása. Azonos

események eltérő médiareprezentációinak

összevetése, eltérésük értelmezése.

Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a

médiaszövegekben, saját értékelő viszony

kialakítása ezekkel kapcsolatban.


7/1. Társadalmi csoportok (pl. bizonyos

foglalkozást űzők, nők/férfiak,

korcsoportok, kisebbségi csoportok) és

közéleti események megjelenítése a

médiában. A reprezentációs stratégia

sajátosságainak narratív és formanyelvi

elemzés révén történő leírása, a felismert

sztereotípiák kiemelése, értelmezése. 7/2. A

hír megalkotottságának tudatosítása

változatos médiaszövegek elemzése révén:

az információ hírértékének kiemelése, a

hírek formai sajátosságainak leírása (pl.

montázshatások, kommentár, tabloidizáció)

és a belőlük adódó értelmezési lehetőségek

összevetése rövid szóbeli beszámoló

keretében. Információforrások szűrési

szempontjainak elsajátítása, gyakorlása.

7/3. Fiktív információ hírként való

megformálásának kreatív gyakorlata:

tartalomtervezés, értéktulajdonítás, az

értékelést hordozó formai elemek

kiemelése, az adott tartalomnak megfelelő

szabad hozzáférésű képek és videók

keresése a világhálón, kommentár megírása

Magyar nyelv és irodalom: sajtóműfajok (hír,

kommentár, tudósítás, riport); a szóbeli

történetmesélés (anekdota, adoma) szerkezete,

értékelő elemei.

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek: források hitelessége, forráselemzés,

információgyűjtés és -rendezés.

Vizuális kultúra: a tapasztalati és a reprezentált

valóság viszonya

– 76 –

és a hangfelvétel elkészítése, a kép és a

hang összeillesztése révén annak

megfigyelése, milyen eszközökkel és

formákban tartja a média napirenden az

adott eseményt.

7/4. Esettanulmány készítése arról, hogyan

kerül egy aktuális esemény napirendre,

majd néhány héten át tartó folyamatos

előfordulás-követés

7/5. A dokumentarizmus jelensége: a

dokumentumfilmezés klasszikus példáin

bemutatni a reprodukciós és ábrázoló

törekvések együttes jelenlétét. Egy

áldokumentumfilm megtekintése, a

megtévesztő jegyek (pl. részletgazdagság,

verbális és vizuális forrásokra való

hivatkozás) és az áruló jegyek (pl. irónia,

túlzás) kiemelése közös szóbeli elemzés

keretében. A környezettudatosságra nevelés

érdekében ajánlottak környezeti kérdésekkel

foglalkozó valódi (pl. Kellemetlen igazság)

vagy áldokumentumfilmek (pl. A hülyeség

kora, Olajfalók) elemzése. Érvelő kisesszé

írása a valóságtelevízió sikerének lehetséges

társadalmi hátteréről. K adott tartalomnak

megfelelő szabad hozzáférésű képek és

videók keresése a világhálón, kommentár

megírása és a hangfelvétel elkészítése, a kép

és a hang összeillesztése.

7/4. Esettanulmány készítése arról, hogyan

kerül egy aktuális esemény napirendre,

majd néhány héten át tartó folyamatos

előfordulás-követés

Kulcsfogalmak/ fogalmak Reprezentáció, hírérték, tabloidizáció,

dokumentarizmus, valóságtelevízió,

áldokumentumfilm.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A média

társadalmi

szerepe,

használata:

Médiaetika,

médiaszabályozás

Órakeret

16 óra

Előzetes tudás Norma/normaszegés a médiában, médiaetika,

alkotók és felhasználók felelőssége, egyének és

közösségek jogai.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A nyilvános megszólalás szabadságának és

felelősségének tudatosítása. Állásfoglalás a

médiában fellelhető normákkal és esetleges

– 77 –

normasértésekkel kapcsolatban. A média etikai

környezetének és jogi szabályozásának

megértése.


8/1. Vélemények megismerése (pl.

elemzések, reflexiók olvasása, a

hátterükben megjelenő normarendszer

tudatosítása) és saját viszonyulás

kialakítása az újságírói etika, a hiteles

médiaszemélyiség és az intézményi etika

kérdéskörében.

8/2. A tartalomszabályozás a

médiatörvényben: a törvény főbb

tartalomszabályozó törekvéseinek

kiemelése szakirodalmi szövegek

kivonatos öszszefoglalása segítségével. A

korosztályos ajánlások rendszerének

megértése, az egyes korosztályoknak

ajánlható filmek és televíziós műsorok

tartalmi és formai jellemzőinek

összegyűjtése.

8/3. Annak a kérdésnek disputa formában

való megvitatása, hogy miért van kiemelt

jelentősége egy adott ország

médiatörvényének a nyilvánosság- és

demokrácia-felfogás szempontjából.

(Kitérve olyan kulcskérdésekre, mint pl.:

szerzői jogok, nemzetközi és nemzeti jog

hatálya, gyermekvédelem, szankcionálás,

értéktámogatás, tulajdonkoncentráció.)

8/4. Véleményformálás a normaszegések

(pl. rasszizmus, öncélú szexualitás,

erőszak) reprezentációjáról változatos

médiaszövegek elemzésének útján.

8/5. A művekben, műsorokban megjelenő

konfliktusok és megoldási módok kritikai

elemzésén alapuló szövegalkotási

gyakorlatok.

8/6. Érvekkel és példákkal alátámasztott

vita az erkölcsi és jogi normák

alkalmazásáról a médiában, a saját

tartalmak közzétételének etikai hátteréről,

a médiára vonatkozó szabályozás elveinek

és gyakorlatának főbb kérdéseiről, különös

tekintettel a hálózati kommunikáció

szabályozási problémáira.

8/7. Az e-szolgáltatások (pl.: e-

kereskedelem, e-bankolás, e-igazgatás)

igénybevétele a szerzői és személyiségi

jogi normák ismeretében.

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek: polgári szabadságjogok; cenzúra;

globalizáció; az európai polgárok alapvető jogai,

állampolgári jogok és kötelességek.

Etika: az erkölcsi szabályok természete,

párbeszéd, vita, kétely, értékkonfliktus; egyén és

közösség – a szabad véleménynyilvánítás joga;

visszaélés a szólásszabadsággal.

Informatika: információs szabadság, szerzői

jogok, adatvédelem, adatkezelés.

– 78 –

Kulcsfogalmak/ fogalmak Újságírói/intézményi etika, hitelesség,

tartalomszabályozás, médiatörvény,

normaszegés, médiaerőszak.

HELYI TANTERV AZ ETIKA TANTÁRGYBÓL

Bevezetés

Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási szabályok értelmének

megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével

felkészíti a tanulókat a személyközi kapcsolatok és a társadalmi együttélés konfliktusainak

kezelésére, tudatosítja döntéseik, cselekedeteik erkölcsi jelentőségét.

Képessé teszi a diákokat az elfogulatlan vizsgálódásra, méltányos párbeszédre, véleményük

szabatos kifejtésére, önálló meggyőződés kialakítására az erkölcs kérdéseiben. A szellemi értékek

iránti fogékonyságra, a mások igazsága iránti nyitottságra nevel. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók

tiszteljék embertársaik erkölcsi méltóságát. Értékeljék és tiszteljék a társadalmi és kulturális

sokszínűséget és váljanak képessé a megértésen, kölcsönös segítségen, s a más kultúrák iránti

nyitottságon alapuló együttműködésre társaikkal. Ismerjék fel az élővilág gazdag

változatosságának értékét.

Mindennek révén alapvető módon járul hozzá a Nat-ban az erkölcsi neveléssel kapcsolatos

általános célok megvalósulásához. Fontos szerepet vállal az önismeret és a társas kultúra

fejlesztésében, hozzájárulhat a lelki egészség megőrzéséhez, közvetve pedig a gazdasági és

pénzügyi, valamint a médiatudatosságra való neveléshez is. A tantárgy – önkifejezésre,

kérdezésre, véleményalkotásra, érvelésre és párbeszédre épülő módszertana révén – erőteljes

befolyáshoz juthat az anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztésében. A tanórák

keretében feldolgozandó témák jól támogatják a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését,

ösztönöznek a másokért és a közösségért való felelősségvállalásra. A személyes gondolatok

igényes megfogalmazásának elvárása pedig elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejezőképesség fejlődését.

A tantárgy sajátos fejlesztési céljai és követelményei, amelyek valamennyi témakör

feldolgozása során egységesen érvényesülnek, a következők:

— Filozófiai fogalmak, vallási és irodalmi szövegek, példázatok elemzése, értelmezésük

szóban és írásban.

— A következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása, az ettől eltérő

gondolkodásmódok (sejtés, hit, képzelet, kétely, bizalom stb.) jelentőségének belátása.

— Egyéni vélemény kialakítása, felülvizsgálata, fejlesztése a más véleményekkel való

párbeszédben.

— A méltányos vita szabályainak és készségeinek elsajátítása. Az elkötelezettség és az

elfogulatlanság igényének összeegyeztetése.

— Erkölcsi elvek alkalmazása egyedi esetekre, különféle élethelyzetek erkölcsi

dimenziójának felismerése, a gyakorlatban felmerülő értékkollíziók kezelése,

alternatívák mérlegelése.

— A helyes önismeret és az önnevelés igényének erősítése. A cselekedeteink minőségét

meghatározó erkölcsi képességek (erények, különösen az okosság, igazságosság,

bátorság és mértékletesség) jelentőségének belátása, fejlesztésük lehetőségeinek

felismerése.

— Az erkölcsi értékek megbecsülése, tisztelete másokban, igényesség kialakítása a saját

magatartás tekintetében. A kötelességtudat és az autonóm viselkedés közötti

– 79 –

összefüggés felismerése.

— A személyközi kapcsolatok morális, érzelmi, intellektuális és érzéki dimenziói közötti

összefüggések felismerése. A szeretet, megértés, türelem, hűség, bizalom és odaadás

értékének tudatosítása. A tartós párkapcsolatok és a harmonikus családi élet

kialakításához szükséges gondolkodásmód és attitűd fejlesztése. A másokkal való

együttérzés, azonosulás képességének elmélyítése.

— Az ember erkölcsi méltóságáról alkotott fogalmak értelmezése: igazság és szabadság,

azaz az öntudatos létezés és a cselekedeteinkért és társainkért viselt felelősség közötti

összefüggés tudatosítása.

— Az élet, illetve az életformák gazdag változatosságának és változékonyságának

tisztelete a természetben és a kultúrában. A kanti aranyszabály értelmének, illetve a

szenvedésokozás tilalmának belátása, gyakorlati alkalmazásuk képessége a globális

egymásrautaltság feltételei között. A globális felelősség összefüggéseinek felismerése

a hálózati társadalomban. A halállal való szembenézés képessége.

— A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő,

a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás fontosságának tudatosítása.

— Az együttélési szabályok jelentőségének belátása. A törvények tisztelete és a

lelkiismeret szabadsága közötti konfliktusok értelmezése. A társadalom jobbítására

irányuló kezdeményezés és bírálat megbecsülése. Felkészülés a közéletben való felelős

részvételre.

— A korrupció társadalmi jelenségének ismerete, az ellene alkalmazható egyéni és

közösségi magatartásformák alkalmazásának készsége és képessége.

— Az erkölcsi önigazolási mechanizmusok működése, a rossz példák, a rossz társadalmi

gyakorlat hatása az egyéni döntésekre; a nemet mondás nehézsége.

— A szolidáris és kooperatív viselkedés, a segítőkészség értékének belátása, alkalmazása

konfliktushelyzetekben. Az előítéletes, kirekesztő, rasszista, a kisebbségekkel,

nemzetiségekkel szemben elutasító viselkedés gyökereinek feltárása, a társadalmi

csoportok közötti együttélés konfliktusainak méltányos kezelésére irányuló igény,

illetve az ehhez szükséges attitűdök és ismeretek elmélyítése.



Választott kerettanterv: Kerettanterv etika a gimnáziumok vagy a szakközépiskolák

(szakgimnáziumok) 9-12. évfolyama számára.

Az etika tantárgyat heti egy órában tanítjuk, az előírásnak megfelelően. A gimnáziumi

osztályokban a 11. évfolyamon, a szakgimnáziumi osztályokban a 12. évfolyamon kerül

sor a tantárgy tanítására.

A 10%-os szabad mozgásteret a szóbeli, illetve írásbeli számonkérésre, valamint egyes

témakörök, tananyagok intenzívebb elsajátítására, elmélyítésére használjuk fel.


Iskolánkban az osztályoknak és a tanított anyagrészeknek megfelelően változatos

módszereket alkalmazunk az etikaórákon.

Frontális oktatás

A frontális módszert, melynek alkalmazásakor a tanár az osztály egészét egyszerre

foglalkoztatja, mindenekelőtt az ismertető típusú órákon használjuk, pl. új anyagrész

bevezetésénél, illetve egy-egy témakör osztályszintű megbeszélésénél.

Pármunka

Pármunka lehetséges órán is, de érdemes hosszabb távon együtt dolgozó tanulópárokat is

kialakítani. Bizonyos házi feladatok is kiadhatók pármunkában.

– 80 –

Csoportmunka

A csoportalakításnak számos szempontja lehet. Egy-egy órán nagyobb csoportok (8-10 fő)

is együtt dolgozhatnak, de hosszabb távon együttműködő csoportok esetében célszerű a

létszámot 5 főben maximalizálni. A csoportmunka hatékony, a diákok számára általában

kellemes, örömteli tevékenység, sokféle készséget fejleszt, és a XXI. századi elvárásoknak

leginkább megfelelő módszer.

Kooperatív tanulás

Olyan csoportmunkáról van szó, ahol a diákok egymást tanítva tanulnak. A tananyag

elsajátítása ezzel a módszerrel hatékony, de időigényes. A szociális készségek - empátia,

kooperáció, segítségadás - jelentősen fejlődnek.


Etika tantárgyból nem szervezünk középszintű érettségit iskolánkban.

34. Az érettségire bocsátás feltételei

Nincs középszintű érettségi.


költségei

Az általunk használt tankönyv:

Kovács István – Kovácsné Bede Ágnes – Dr. Kovács Ágnes – Ifj. Kovács István:

Társadalomismeret és etika

Ajánlott irodalom:

Imre Katalin – Trencsényi Borbála: Emberismeret, etika


A számonkérés etika tantárgyból lehet írásbeli és szóbeli.

A szóbeli számonkérést nem kell előre bejelenteni. Mivel az osztályok létszáma általában

36 fő, a szóbeli számonkérés esetén arra törekszünk, hogy évente legalább egyszer

mindenkire sor kerüljön.

Az írásbeli számonkérés fajtái lehetnek: röpdolgozat, témazáró dolgozat, esszé, stb.

Röpdolgozat bármikor íratható, előzetes bejelentés nélkül is. Értékelése:






A témazáró dolgozat időpontját egy héttel korábban be kell jelenteni. A témazáró

érdemjegye kétszeres értékkel számít. Értékelése:






– 81 –


a) Feladatunknak érezzük a tanulók fejlesztését az által is, hogy a tanórákon házi feladatot

adunk, ezzel is segítve a rendszeres felkészülést, a tananyag elmélyítését. A házi feladat

szóbeli és/vagy írásbeli házi feladat lehet.

b) A kitűzött házi feladat mennyiségénél arra kell törekedni, hogy az annak elvégzésére

fordított idő átlagos képességű tanuló esetében ne haladja meg egy tanóra hosszát.

c) Írásbeli házi feladat el nem készítése első alkalommal nem osztályozható, de a

rendszeres felkészületlenséget a tanórára szankcionálni lehet. A kitűzött házi feladat

feleletként számon kérhető.

d) Egyéb, általunk nem szabályozott kérdésben a Köznevelési Törvény házi feladatokra

vonatkozó cikkelyét tekintjük irányadónak.


Az etika tantárgyat jelenleg teljes osztályokban (általában 36 fő) tanítjuk. Amennyiben

lehetőség nyílna a csoportbontásra, az alábbi szempontok lehetnének mérvadóak:

- Továbbtanulási szándék alapján

- Önként jelentkezés alapján.


Mivel az etika heti 1 órás tantárgy, és nem szervezünk belőle középszintű érettségit, így

inkább úgy tekintünk rá, mint a magyar irodalom és a történelem tantárgyak kiegészítő

tárgyára. Felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás a tárgyból nem szükséges.



Alapvetően az alapprogram pontjaihoz igazodunk, ám az etika azon tantárgyak egyike,

ahol a művek elemzése során az élet szinte valamennyi összetevője előtérbe kerül. Így

például a család, a házasság, az iskola, a munka világa, a hazafiság. Ezért a tananyag

megtanításán túl teret engedünk a diákok személyes élményeinek megbeszélésére,

lehetőség nyílik a különböző vélemények ütköztetésére, ami, természetesen, hatással van

személyiségük formálódására.




Tanulmányi jó előmenetel, a tantárgyban való eredményesség alapján a diák kaphat

tantárgyi dicséretet, illetve felterjeszthető kitüntetésre az iskola házirendjében foglaltak

szerint. Ezen jutalmazások adhatóak, de nem bírnak kötelező jelleggel, továbbá függnek a

tanuló iskolában tanúsított magaviseletétől is.

43. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának)

módjai, főbb tematikája

Az alapprogramban leírtak szerint.


A magyar-és történelemtanárok a tananyag megtanításán túl, a tanórai keretek mellett

külön kulturális, „szakmai” foglalkozásokat is szervezhetnek a tanulóknak.

– 82 –

Életvitel

Helyi tanterv

12. évfolyam

1. Bevezetés

Az életvitel tantárgy tanításának célja, hogy elősegítse az önálló, felelősségteljes, önfejlesztésre

képes, a családi életre alkalmas ember nevelését, segítse a kulturált beilleszkedést a mindennapi

életbe, a társadalmi együttélés szabályait követő hozzáállás kialakulását, valamint társadalmi,

technikai kérdésekben az alapvető tájékozottságot. Kiemelt elvárás a megalapozott elméleti

ismertek szélesebb körű felhasználása, a problémamegoldási képességek és formák változatainak

különböző szintű alkalmazása a mindennapok gyakorlatában. A szemléletformálás változatos

tartalommal és sokféle módszerrel valósítható meg, fontos a helyi adottságokhoz, elvárásokhoz

való illesztés, a személyi és tárgyi feltételekhez illő (de nem megalkuvó) igazítás.

A Család, otthon, háztartás tematikai egység fő célja a családban felmerülő problémák

azonosítása, az egyéni és társadalmi szükségletek összefüggéseinek feltárása, szabatos

megfogalmazása és megvitatása után az igények elemzése alapján választott, életszerű és

célszerű megoldási módok bemutatása, kidolgozása. Előremutató módon a párkapcsolat, a

házasság, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés kérdéseiben igyekszik támpontokat adni, így

szolgálva a majdani családalapítást. Napjainkban hangsúlyosan halaszthatatlan megoldásra váró

kérdés a gondozás feladatainak és felelősségének megosztása a családban és környezetünkben,

a gyermek-, fogyatékos- és idősgondozás, valamint betegápolási munkák ellátása a

kötelezettségeknek és kötelességeknek megfelelően. Gazdálkodni nemcsak az anyagi javainkkal

(háztartási jövedelmek) kell, hanem a fizikai, lelki, szellemi energiáinkkal és az időnkkel is, ezért

igen fontos a szabadidő hasznos eltöltésére, az aktív és passzív pihenésre nevelés. Fontos ezen

túlmenően felismerni, hogy a szabadidő alkalmas lehet a környezetért, illetve a környezetben

élő rászorulókért való tevékenységre, az önkéntesség gyakorlására. Újabb kiemelt fejlesztési cél

a környezettudatosságra, takarékosságra, tudatos fogyasztói magatartásra nevelés, a

fenntarthatóság elvének követése. Az alapvető pénzügyi és gazdasági ismeretek mellett a

vásárlói és fogyasztói érdekvédelem érvényesítésével, valamint a hivatali ügyintézéssel is meg

kell ismerkedniük a tanulóknak.

A Közlekedési ismeretek tematikai egység célja a közlekedési helyzetekben követendő

etikus magatartás, a magabiztos tájékozódás. Emellett a közlekedés rendszer-jellegét, környezeti

és társadalmi hatásait is vizsgálja.

Az Életpálya-tervezés témakörben a továbbtanulásnak és a munkába állásnak gyakorlati

kérdéseit tárgyaljuk, s az ezekhez szükséges kompetenciák fejlesztését helyezzük előtérbe. Ezzel

egyfelől a tanulás világából a munkavállalói létbe való átlépést kívánja megalapozni, másfelől az

élet munkavállalással kapcsolatos nehézségeire is igyekszik felkészíteni.

2. Választott kerettanterv

– 83 –

Tematikai egység 1. Család, otthon, háztartás Órakeret

15 óra

Előzetes tudás

Tapasztalat, illetve saját vélemény megfogalmazása a család és a

környezet életmódjáról.

Az egészség és a környezet ügye iránti személyes felelősség elismerése

és vállalása.

A háztartásban elvégzendő mindennapi munkák ismerete.

Előzetes tapasztalat és ismeretek a családi munkamegosztásról, az

időbeosztásról.

Közművek és szolgáltatások ismerete.

Takarékossági lehetőségek ismerete.

Egészség fogalma. Az egészséges életmód elemei.

Családtagok és példaképek karitatív munkatevékenységeinek ismerete.

A tematikai egység


céljai

Kulturált véleménynyilvánítás, vita, meggyőzés eszközeinek ismerete.

Öntudatos, határozott, magabiztos, de mások érdekeit is szem előtt

tartó személyiség alakítása.

Az egészséges családi élet és a gyermekvállalás iránti nyitottság

kialakítása, illetve erősítése.

A gyermekvállalással és a gyermekneveléssel kapcsolatos tájékozottság

növelése. A gyermeknevelési problémák objektív, felnőtt módra történő

értékelése képességének fejlesztése.

Előrelátó pénzügyi tervezés képességének és gyakorlatának kialakítása.

Az anyagi és humán erőforrások gazdaságos működtetéséhez szükséges

képességek és tájékozottság kialakítása.

Takarékos, önkorlátozó, tudatos fogyasztói magatartás kialakítása.

Alapvető jártasság kialakítása a fogyasztóvédelem lehetőségeiben és

eszközeiben.

Az egészség- és környezettudatos attitűd megszilárdítása.

Tapasztalatok bővítése a környezetünkben élők tevékenységével, azok

kölcsönhatásaival összefüggő egészség- és környezetkárosító hatások,

– 84 –

veszélyek azonosítása, elemzése, a megelőzés és a kármentesítés

lehetőségeinek felmérése, alkalmazása terén.

A karitatív tevékenységek iránti elköteleződés kialakítása.

Felelős, öngondoskodó attitűd kialakítása.

A pénzkezelés és a hivatali ügyek intézésében szerzett jártasság

kialakítása.


1.1. Családi élet

A család mint az egyén elsődleges társadalmi környezete.

A házasság (a párválasztás szempontjai, a tartós párkapcsolat és a

házasság jelentősége, feltételei, a házastársi kapcsolat ápolása,

konfliktuskezelés).

Családtípusok, családmodellek.

Gyermekvállalás (a gyermekvállalás felelőssége a társadalom és az

egyén szempontjából, kötelezettségek, lehetőségek, kockázatok,

terhek és örömök).

Gyermekvállalással járó jogok (szülési szabadság, GYES, GYED, családi

pótlék, családi adókedvezmény, segélyek).

Gyermeknevelés (a gyermeknevelés céljai, módszerei, eszközei, a

családtagok és az iskola szerepe a gyermeknevelésben).

Gyermekjogok és kötelezettségek.

A család lelki egészsége (stressz, krízishelyzetek orvoslása). A segítség

lehetőségei családok számára, intézmények, szervezetek.

A közös étkezések, programok jelentősége a családi közösség

formálásában.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

Családformák a mai

világban.

Jogok és kötelességek,

az alapvető emberi

jogok, a gyermekek

jogai.

Pénzintézetek és

tevékenységük

(betétgyűjtés,

hitelezés, kamat, tőke,

árfolyam).

Családi bevételek,

családi kiadások.

A lakossági

folyószámlákhoz

kapcsolódó banki

tevékenységek.

Osztályfőnöki óra:

családi hagyományok,

közösségépítés,

normák.

1.2. A háztartás mint gazdasági formáció

A család és háztartás működtetésének ismertető jegyei (háztartási

munkafajták, családi munkamegosztás, munkaszervezés, a biológiai

ritmus, a pihenés formái, szolgáltatások igénybevétele, időbeosztás,

munkaterv készítése: napi, heti, havi házimunkák).

A háztartási jövedelmek összetétele, eredete.

– 85 –

Állandó, alkalmi és változó bevételek és kiadások.

Közüzemi számlák tanulmányozása.

Háztartás energiafogyasztása (háztartási fogyasztók energiaigénye).

Takarékossági formák, tervek. Az energiafogyasztás mérséklésének

lehetőségei (energiatakarékos technológiák, energiatakarékos

életmód, megújuló energiaforrások bevonása a háztartás

energiaellátásába).

Pénzbeosztás különböző életszakaszokban.

Hitelek (a hitelek fajtái, a hitelfelvétel lehetőségei, feltételei,

kockázatai).

Biológia-egészségtan:

az emberi test

működése,

betegségek.

Informatika:

információk gyűjtése,

tárolása, feldolgozása,

az e-ügyintézés

lehetőségei.

Földrajz:

energiatermelés.

Fizika: energia,

energiatermelés.

Matematika:

számolási

algoritmusok, becslés,

kerekítés,

mértékváltás, százalék

és kamatszámítás,

grafikonok, statisztikai

adatok jegyzése,

rendezése, ábrázolása.

Kémia: oldószerek,

savak, lúgok, veszélyes

anyagok, pH-érték.

1.3. Tudatos fogyasztói magatartás

A média és a reklámok befolyásoló szerepe a termékválasztásban.

Környezet- és egészségtudatos fogyasztói magatartás.

Tudatos vásárlás (pénz- és energiatakarékosság, előre átgondolt

vásárlás, egészséges, környezetbarát anyagokból és környezetkímélő

technológiával készült, megfelelő csomagolású, magyar, illetve helyi

termékek, továbbá a méltányos kereskedelem előnyben részesítése).

Védjegyek, eredetvédelem. A termékhamisítás veszélyei, társadalmi

kockázata.

Fogyasztóvédelem.

Szavatosság, jótállás és az ezzel kapcsolatos fogyasztói jogok és

lehetőségek (javítás, kicserélés, vételár-leszállítás, vételár-

visszatérítés).

Utazási szerződések, távollévők között kötött szerződések.

Tisztességtelen reklámok és kereskedelmi gyakorlatok.

Pénzügyi fogyasztóvédelem.

Panaszügyintézés - a panasztétel lehetséges módjai (szolgáltatókra

háruló válaszadási kötelezettség, fogyasztóvédelmi hatósághoz való

fordulás), békéltető testületek.

1.4. Környezet- és egészségkultúra

– 86 –

A magyar nép egészségi állapota (jelenségek, okok és

következmények, egyéni és társadalmi felelősség).

Egészségvédelem (egészségünk megőrzése, szűrővizsgálatok, orvosi

ellátás igénybevétele, gyógyszerfogyasztási szokások, házipatika

összeállítása).

Higiénia (környezetünk, ruházatunk és testünk tisztasága, bőrkímélő

és környezetbarát tisztító- és testápolószerek használata).

Öltözködéskultúra (divatok, mértéktartó, alkalomhoz illő öltözködés,

a ruházat gondozása).

Egészséges táplálkozás (tudatos élelmiszer-választás, egészséges

élelmiszerek, élelmiszer-biztonság, élelmezésbiztonság, az

élelmiszerek kezelésének és tárolásának szabályai, étrend-kiegészítők

és élelmiszer-adalékanyagok előnyei, hátrányai).

A rendszeres testmozgás jelentősége.

Egészséges környezet.

Környezetjog (állatvédelem, természetvédelem, környezetvédelem).

Etika: Kapcsolatok,

egyén és közösség,

magánélet és közélet.

Törvények.

A társadalmi

együttélés közös

normái.

Magyar nyelv és

irodalom: szövegértés,

szövegalkotás,

hivatalos stílus.

Mozgóképkultúra és

médiaismeret; vizuális

kultúra: reklámok.

1.5. Életminőség

A nélkülözők, szűkös anyagi körülmények között élők, a támogatásra

szorulók gyámolítása, közreműködés életminőségük jobbá tételében.

A fogyatékosság fogalma, fajtái, következményei.

A fogyatékkal élők jogai és lehetőségei.

A fogyatékkal élők hivatali és önkéntes segítése. Önkéntesség

lehetőségei.

1.6. Öngondoskodás

Alapvető biztosítási fajták, szolgáltatások (életbiztosítás,

vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás).

Felelős viszonyulás a jövőhöz (kockázatok és ezek kezelése, a valódi,

saját akaratból történő öngondoskodás céljai, formái, lehetőségei,

ezzel kapcsolatos számítások).

1.7. Korszerű pénzkezelés

A bank (célja, lehetőségei, előnyei, kockázata, fajtái).

– 87 –

Bankhasználati ismeretek (hogyan válasszunk bankot, szolgáltatást,

mire ügyeljünk, mit számoljunk, ellenőrizzünk).

Bankszámlák és bankkártyák típusai és a vele járó tudnivalók.

Teendők elveszett, ellopott bankkártya esetén.

1.8. Hivatali ügyintézés

A legfontosabb hivatalok (polgármesteri hivatal, adó- és vámhivatal,

posta, kormányhivatal) és az ügyintézés lehetőségei.

Internetes ügyintézés, információszerzés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Életmód, életvitel, házasság, élettársi viszony, várandósgondozás,

csecsemőgondozás, költségvetés, jövedelem, bevétel, kiadás,

megtakarítás, szolgáltatás, közüzemi díj, fogyasztóvédelem, jótállás,

szavatosság, reklám, piac, marketing, élelmiszer-biztonság, higiéné,

testápolás, háztartási vegyszer, veszélyes anyag, használati utasítás,

egészség, betegség, járvány, lappangási idő, betegség, tünet, betegápolás,

egészségkárosító hatás, stressz, szenvedély- és kedélybetegség, karitatív

munka, fogyatékossággal élők, önkéntesség, digitális ügyfélkapu,

internetes vásárlás, pénzügyi tranzakció, ügyfélszolgálat, biztosítás, bank,

öngondoskodás.

Tematikai egység 2. Közlekedés Órakeret

4 óra

Előzetes tudás A település közlekedési viszonyairól nyert tapasztalatok.

Véleménynyilvánítás a közlekedési infrastruktúráról.

A tematikai egység


céljai

Önálló megfigyelés, adatgyűjtés, rendszerezés.

Személyes életvitelt befolyásoló tényezők vizsgálata, értékelése.

Magabiztos tájékozódás kialakítása.

Udvariasság, előzékenység gyakorlása.

– 88 –

Döntéshozatali képesség fejlesztése gazdaságossági számítások

alapján.


2.1. Közlekedési rendszerek

Adott település közlekedési rendszere, a közlekedési infrastruktúra

és a lakosság életmódjának, a terület gazdasági lehetőségeinek

összefüggései.

Földrajz: települési

struktúra, közlekedési

rendszerek,

energiaforrások,

energiahordozók,

légkör, klímaváltozás.

Kémia:

energiaforrások,

légszennyezés, szmog,

savas eső, ózonlyuk.


klímaváltozás,

környezettudatosság,

természetvédelem,

fenntarthatóság.

2.2. A közlekedési viszonyok társadalmi hatásai

A közlekedési viszonyok társadalmi hatásai (a település közlekedési

viszonyainak hatása a személyes életvitelre, a tömegközlekedési

lehetőségek társadalmi hatásai).

2.3. A közlekedés környezeti hatásai

A különböző közlekedési eszközök és közlekedési módok

energiaigénye.

A közlekedésből eredő levegőszennyezés.

Az energiaigény és a levegőszennyezés mérséklésének lehetőségei

(alacsony fogyasztású, illetve alternatív energiaforrású közlekedési

eszközök, környezettudatos közlekedés).

2.4. Közlekedéskultúra

Közlekedési kultúra (udvarias, biztonságos közlekedés,

szabálykövetés, biztonság, balesetmegelőzés, előzékenység).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Közlekedési rendszer, járműpark, járatsűrűség, menetrend,

károsanyag-kibocsátás, környezetvédelmi vizsgálat.

Tematikai egység 3. Életpálya-tervezés, munkavállalás, felnőttkori tanulási

lehetőségek

Órakeret 9

óra

Előzetes tudás

Elektronikus kommunikációs gyakorlottság.

Önismeret (személyes erősségek, gyengeségek, tanulási képességek,

ambíciók).

– 89 –

A tematikai egység


céljai

A személyes életpálya-lehetőségeket meghatározó objektív és

szubjektív tényezők felismerése és reális értékelése, a tervezett pálya

jellemzőinek helyes megítélése.

Véleményalkotás tipikus életpályákról, életpályamintákról,

összevetésük a saját életpálya-tervekkel.

Kitartó, fegyelmezett munka, a munkamagatartásban megnyilvánuló

céltudatosság erősítése.

Reális önértékelésen alapuló pályaválasztás, a tervezett életpálya

jellemzőinek számbavétele és összevetése a személyes elképzelésekkel.

A folyamatos egyéni művelődés, szakmai továbbfejlődés

fontosságának, az egész életen át tartó tanulásnak (LLL) az elfogadása

és érvényesítése.

ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

3.1. Személyes adottságok és az objektív lehetőségek

A személyes ambíciók, képességek, objektív lehetőségek komplex

mérlegelése, a saját életpályára vonatkozó döntések meghozatala.

Az életpálya tervezésekor mérlegelendő körülményekről,

tényezőkről szóló adatok, információk gyűjtése.

Különböző megélhetési lehetőségek összehasonlítása, feltételek,

körülmények, kockázati tényezők, ezek hatása az életminőségre.

Előnyök és hátrányok vizsgálata.

Osztályfőnöki óra:

pályairányítás,

pályaalkalmasság,

egyéni tanulási

módszerek, önismereti

tesztek, vizsgálatok.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: Jogok és

kötelességek.

Munkahely és

munkavállalói szerep.

Informatika:

adatgyűjtés az

internetről.

Etika: korunk kihívásai,

a tudományos és

3.2. Továbbtanulás

A szakmatanulási, illetve a felsőoktatási továbbtanulási lehetőségek, a

jelentkezés, felvételi eljárás megismerése.

A szakképzés és a felsőoktatás rendszerének, a szakképzettségek

(szakmák), felsőoktatási kimenetek főbb jellemzői.

Önképzés, távoktatás, felsőoktatási szervezési formák jellemzői.

3.3. Álláskeresés, munkavállalás, munkaviszony, munkanélküliség

Munkaviszony keletkezése, megszűnése, munkavégzés.

A személyes kapcsolatok és a munkamagatartás, munkakultúra

szerepének felismerése az álláskeresésben és a munkahely

megtartásában.

A munkavállalás jogszabályi környezete, különböző

munkaszervezetek, munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyok

jellemzői, a munkaszerződés kötelező kellékei, a munkavégzésre, a

munkaidőre, a próbaidőre, a szabadságra, a munkabérre vonatkozó

szabályok.

A tanulói, hallgatói jogviszony melletti munkavállalási feltételek és

kötelezettségek.

– 90 –

Az álláskeresést segítő szervezetek, információforrások, álláskeresési

technikák, eljárások.

A munkaviszony nélküli állapot lehetőségei és veszélyei, a

munkanélküliséggel járó lehetőségek, jogok és kötelezettségek.

technikai haladás, a

felgyorsult világhoz

való alkalmazkodás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Életpálya-terv, karriercél, jövedelem, megélhetés, munkavállalás,

álláskeresés, közalkalmazott, köztisztviselő, vállalkozó, munkaszerződés,

munkaügyi ellátás, önéletrajz, motivációs levél, foglalkozási mobilitás,

felsőoktatás, felvételi, kétciklusú, illetve egységes képzés, egész életen át

tartó tanulás (LLL), munka melletti tanulás, munkavégzés tanulás mellett,

felnőttképzés, közművelődés, távoktatás, egyéni tanulás, önképzés.

A fejlesztés várt

eredményei

A nevelés-oktatás eredményeként olyan gyakorlati tudás megszerzése,

amelynek birtokában a tanulók könnyen eligazodhatnak a mindennapi

élet számos területén.

Képesség kialakítása önmaguk megismerésére, a konfliktuskezelésre, a

változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, a pozitív életszemléletre,

az egészséges életvitelre és a harmonikus családi életre.

Felelős gondolkodás, átgondolt döntések képességének kialakítása a

pénzügyek kezelésében, a fogyasztási javak használatában, a

szolgáltatások igénybevételével és a jövővel kapcsolatban.

Mindennapokban nélkülözhetetlen életvezetési és háztartási ismeretek,

„háztartási praktikák” ismeretében a napi munka szakszerűbb,

hatékonyabb, gazdaságosabb elvégzése.

Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatából, kölcsönhatásainak

megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a

problémamegoldások során, a tevékenységek gyakorlásakor.

Használati utasítások értő olvasása, betartása.

Tudatos vásárlókká válás, a fogyasztóvédelem szerepének, a vásárlók

jogainak ismerete.

A szociális érzékenység növekedése (a fogyatékkal élők és az idősek

segítése). Karitatív tevékenységek végzése melletti elköteleződés.

Hivatalos ügyekben érdekek képviselete, kulturált stílusú ügyintézés

szolgáltatóknál, ügyfélszolgálatoknál.

– 91 –

A korszerű pénzkezelés lehetőségeinek és eszközeinek megismerése.

A biztonságos, balesetmentes, udvarias közlekedés szabályainak

betartása.

Magabiztos tájékozódás közvetlen és tágabb környezetben.

Közlekedési szabályok és a közlekedési etika alkalmazása.

A veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása, az elsősegélynyújtás, valamint

a balesetvédelem legalapvetőbb ismereteinek alkalmazása.

A személyes ambíciók, képességek, objektív lehetőségek komplex

mérlegelése, a saját életpályára vonatkozó helyes döntések meghozatala.

A személyes kapcsolatok és a munkamagatartás, munkakultúra

szerepének felismerése az álláskeresésben és a munkahely

megtartásában.

A munka és az aktivitás iránti elkötelezettség.

Az egész életen át tartó tanulás, a szaktudás, a műveltség fontosságának

elfogadása és érvényesítése.


A differenciált gondolkodás kialakítása megköveteli, hogy változatos és az adott osztálynak

megfelelő módszereket alkalmazzunk.

Frontális oktatás

A frontális tanításnál a tanár az osztály egészét egyszerre foglalkoztatja. Az ismertető típusú

órákon használjuk többek között új anyagrész bevezetésénél, illetve egy-egy témakör

osztályszintű megbeszélésénél.

Csoportmunka

Számos szempont alapján alakíthatunk ki csoportokat, melyeknek a létszáma 3-10 fő között

ingadozhat, de hosszabb távon célszerűbb kisebb csoportokat, 4-5 fős kialakítani. A

csoportmunka folyhat tanórai keretek között, de lehet házi dolgozat elkészítéséhez szervezett

csoport. Ez utóbbi esetben legalább egy hét időtartamú felkészülés szükséges a tanulóknak,

hogy kellő módon tudják szervezni a feladataikat. Ez a módszer jól fejleszti a kooperatív

képességeket, a kommunikációt, az odafigyelést, alkalmazkodást másokhoz, a

munkamegosztás elsajátítását.

Önálló feldolgozás (órai munka, otthoni munka)

Ennek a módszernek az alkalmazásánál fontos a különösen differenciálás, hogy egyes tanulók

ne kapjanak számukra megoldhatatlan feladatot. A módszer elősegíti az önállóságra nevelést,

egy adott téma saját szempontú megközelítését, a lényegkiemelés megtanulását, az

adatgyűjtés szükségességét.

Projektmódszer

Egy-egy központi problémát dolgoznak fel a diákok, több oldalról megközelítve a kérdést. A

feldolgozott téma igazodik a tanulók érdeklődéséhez, melyet a tanár is kijelölhet, de a diákok

is választhatják maguk számára. Az anyag elsajátítása ennél a módszernél indirekt módon

valósul meg és nagyfokú szabadságot ad a tanulóknak. A projekt végén szükséges egy

produktum előállítása, ami lehet tabló, honlap, makett, tanulmány vagy bármi más, amely

tükrözi, hogy a diákok az adott témában elmélyedtek és kellőképpen feldolgozták. Ezzel

– 92 –

fejleszthetjük az együttműködési készséget, a kreativitást, a divergens gondolkodást, a

kommunikációt, a problémaérzékenységet, az alkalmazható tudás létrejöttét segíti,

önállóságra nevel, lehetőséget biztosít a szereplésre, más oldaláról is megismerhetőek a

tanulók a tanár és az osztálytársak számára.

A projekt lehet egyéni vagy csoportos. Úgy kell kialakítani, hogy összességében az erre

fordított idő ne haladja meg a szokásos időmennyiséget, amit a házi feladatra fordítanának.


Nem szervezünk érettségit ebből a tantárgyból.


Nem szervezünk érettségit ebből a tantárgyból. Ilyen ezért nincs.


költségei


A tanulók ellenőrzése minden évfolyamon szóban illetve írásban történik.

Szóbeli feleletek száma lehetőleg minden tanulónál érje el legalább az évi kettőt.

Írásbeli számonkérés lehet:

Röpdolgozat.

Témazáró dolgozat.

A tanulók értékelése a következő szabályok szerint történik:

85-100%-ig jeles

70-84%-ig jó

50-69%-ig közepes

30-49%-ig elégséges

0-29%-ig elégtelen osztályzatot kap a növendék.

A témazáró dolgozat kétszeres súlyozással, röpdolgozat vagy felelés egyszeres értékkel

számítandó be a félévi illetve az év végi jegy magállapításakor.

Az értékelési szabályoktól a tanár eltérhet, ha azt előre bejelenti.

Ellenőrzés gyakorisága:

Szóbeli feleltetés lehetőleg minden órán legyen, amikor írásbeli számonkérés nincs.

Írásbeli feleltetés (röpdolgozat, tényanyag számonkérése) a tanár belátása szerint. Az ilyen

dolgozatokat nem kell előre bejelenteni.

Témazáró dolgozatot egy nagyobb egység végén írnak a növendékek, melynek az időpontját

egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal.


Minden órára van házi feladat.

Írásbeli adható a munkafüzet feladatai alapján, vagy az átvett tananyag alapján a tanár egyéni

kérdéseivel. Az írásbeli feladatot úgy kell kitűzni, hogy harminc percnél többet lehetőleg ne

vegyen igénybe az elkészítése.

A házi feladatra jegy nem adható. Amennyiben a tanuló egyszer nem készíti el neki felróható

okból, akkor szóbeli figyelmeztetésben részesül. Ha a házi feladatot kétszer vagy többször

nem készítette el a diák neki felróható okból, akkor esetenként egy „kis” elégtelen osztályzatot

kap. Három ilyen jegy egy, az osztályozó naplóba beírandó elégtelen osztályzatot tesz ki.

Házi dolgozatot a tanár belátása szerint írathat a tanulókkal az évfolyamhoz kapcsolódó

bármely tananyag kapcsán. A házi dolgozatot a tanár értékelheti osztályzattal. Az osztályzás

szempontja megegyeznek az ellenőrzésnél alkalmazott szabályokkal.


A tantárgyból csoportbontás nincsen


Órai keretek között a differenciált oktatás módszereit alkalmazva.

Szakköri keretek között elsősorban a tanulmányi versenyekre való felkészítés történik.

– 93 –







Az iskola Házirendjében foglaltak szerint történik.

Minden jutalom és dicséret adható és nem kötelezően jár. Elnyerésnél a tanulmányi munka

mellett figyelembe veendők más szempontok is: pl. a növendék magatartása,

osztálytársaival/tanáraival való viszonya.

14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási ismeretek átadásának




VIZUÁLIS KULTÚRA

Tanterv

11–12. évfolyamokra

A szabályozás szerint a gimnázium 11–12. évfolyamon a művészetek műveltségterület

tantárgyai közül (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és

médiaismeret) az iskola döntheti el, hogy az adott órakeretből mely tantárgyakat és

milyen arányban fogja tanítani. 11–12. évfolyamon a művészetek műveltségterület

kötelező összes óraszámkerete heti 2 óra/évfolyam. Ennek megfelelően az iskola 11–12.

évfolyamon a számára megfelelő jellemzőkkel ruházhatja fel a művészeti oktatását a

megfelelő művészeti tantárgyak kiválasztásával, vagy akár komplex művészeti oktatásban

gondolkodva alakíthatja ki a művészeti tantárgyak struktúráját a helyi tantervében. Ebből

következik, hogy minden művészeti tantárgy, így a vizuális kultúra, az ének-zene és a

mozgóképkultúra és médiaismeret is heti 2 óra/évfolyamra készítette el a kerettantervét,

ám annak felhasználása az iskola igényeinek, kialakult hagyományainak függvényében

rugalmasan értelmezendő: kreatív képzőművészeti irányvonaltól a kronologikus

művészettörténeti feldolgozáson át a kortárs intermediális szemléletig alakítható a helyi

tanterv.

Iskolánkban a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzésben, valamint a négy évfolyamos

gimnázium humán orientációs képzésében – a képzés karakteréből adódóan – kiemelt

szerepű a művészeti tárgyak oktatása. Ezért, a 11. és 12. évfolyamokon a Művészetek

műveltségterület keretében vizuális kultúra, ének-zene és mozgóképkultúra- és

– 94 –

médiaismeret tantárgyak oktatása párhuzamosan valósul meg. A tanulóközösségek

ebből adódó csoportbontása lehetővé teszi a differenciálást, az egyéni foglalkozást, ami

e tárgyak esetében nagyon fontos. A három csoportot közelítőleg egyforma létszámmal

kell kialakítani.

HELYI TANTERV - VIZUÁLIS KULTÚRA

0.-9. évfolyam

A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a

vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez, környezetünk

értő alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a

feldolgozásával foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések

olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a

legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet.

A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra

tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a

vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt.

Ezek a részterületek azonban a legfontosabb tartalmakat biztosítják csupán a fejlesztéshez, de

hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokban

értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető

fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása

komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is

felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában.

A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati

tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat

fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az

érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző

formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes

környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is

kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az

őket érő a hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális

hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni,

értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. Cél továbbá segíteni

a művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka

során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a

vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás,

értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a

– 95 –

kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy

hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása,

mélyítése. A fejlesztés minden más tárgytól megkülönböztető lehetősége az örömteli, élményt

nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység

megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó

magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatok

önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, majd az egyre

önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. A

tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmód

kialakításával a gyakorlati tevékenységeken keresztül valósul meg, amelyek mindegyike –

eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik

az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást.

Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy

a művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a

művészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen

feladata nem lehet a „művészképzés”.

– 96 –

A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrét

módszertani segítséget nem biztosít, hisz ez nem feladata, de a fejlesztési követelmények

részletezésével teszi konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv – némileg

eltérően a NAT kompetenciafejlesztő kiindulópontjától – a vizuális kultúra részterületei szerint

(„Kifejezés, képzőművészet”, „Vizuális kommunikáció”, „Tárgy- és környezetkultúra”)

szervezi a fejlesztés követelményeit. Az említett részterületeket további tematikai egységekre

bontja, és ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés követelményeit, amelyekhez két

évfolyamra ajánlott óraszámokat is feltüntet. Természetesen sem a tematikai egységek, sem

a tematikai egységekbe foglalt tantervi követelmények sorrendje nem jelez semmiféle

időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve egy-egy fejlesztési követelmény nem

azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális tartalomtervezés a különböző tematikai

egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a helyi tantervkészítés, még inkább

a tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeket rugalmasan kell kezelni, a

tanulásszervezés felépítésének logikáját követve felhasználni, az adott évfolyamra ajánlott

óraszám figyelembevételével. Egy-egy tematikai egységen belül megjelenő fejlesztési

követelmények nézőpontja a célzott tanulói tevékenység, amelynek megfogalmazása

folyamatcentrikus. Ezen belül a sok esetben megjelenő konkrét példák segítik az adott

követelmény pontosabb értelmezését, így támogatva a kerettantervet felhasználó

szaktanárokat a tanmenet megtervezésében, illetve ötleteket adnak konkrét fejlesztő feladatok

megalkotásához. A példák tehát természetesen nem kötelezők, csupán a további tervezést

segítik. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési

tartalmakat, a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat,

míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a helyi tervezés során.

0.-9.

évfolyam

A szabályozás szerint a gimnázium 0.-9. évfolyamán kötelező tantárgy a vizuális kultúra, míg

11-12. évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene, dráma és tánc,


órakeretből mely tantárgyakat és milyen arányban fogja tanítani. 11–12. évfolyamon a


megfelelően az iskola 11–12. évfolyamon a számára megfelelő jellemzőkkel ruházhatja fel a

művészeti oktatását a megfelelő művészeti tantárgyak kiválasztásával, vagy akár komplex

művészeti oktatásban gondolkodva alakíthatja ki a művészeti tantárgyak struktúráját a helyi

tantervében.

– 97 –

Ebben az iskolaszakaszban – csakúgy, mint eddig – a vizuális kultúra tantárgy az

esztétikai, művészeti nevelés érdekében végzi fő tevékenységeit, azonban egyre nagyobb

hangsúlyt kap a kritikai gondolkodás és problémamegoldó gondolkodás, illetve a szociális

érzékenység fejlesztése. A felnőtté válás folyamatában különösen fontos az önismeret, a reális

önértékelés erősítése, amely kiváltképp a tantárgy sajátosságából eredő alkotótevékenységhez

kapcsolódó, egyénre szabott feladatokon keresztül érhető el. Ugyanakkor egyrészt a

fejlesztési cél tartalmaként választott társadalmi problémák vizsgálata, másrészt a tantárgy

jellemző módszertanából következő munkamódszer (pl. gyakori csoportmunka), erősítik a

szociális kompetenciát, az egymás iránt érzett felelősségvállalást.

A médiatudatosság fejlesztését különösen indokolja a kortárs társadalom igénye, amely

a fiatalok médiahasználati szokásai miatt egyre fontosabb szerepet kap az adott

iskolaszakaszban. E fejlesztés fontosságának hangsúlyozása különösen indokolt az adott

tantárgyban, hisz az információs csatornák gazdagodása a szöveges információbefogadás mellé

felzárkóztatja a vizuális információk tudatos befogadásának fontosságát is, mivel az

információk forrása és jellege alapján szöveg és kép együtt értelmezése napjainkban

gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre

fontosabb aspektusa a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló

médiahasználat és médiaértés.

A fentiekből is következik, hogy e korosztályban kevéssé a kifejező szándékú rajzi,

festészeti produktumok létrehozása a cél, mint inkább a tervezői gondolkodás fejlesztése,

illetve a technikai médiumok felhasználásával létrehozható produktumok elkészítése, amely

egyúttal hozzájárul a digitális kompetencia fejlesztéséhez. Ebben az iskolaszakaszban –

csakúgy, mint az előzőben – a vizuális kultúra részterületei közül a „Vizuális

kommunikációhoz” kapcsolódó fejlesztés kerül előtérbe, amely közvetlen kapcsolatban van a

médiafogyasztás tudatosságának erősítésével, illetve a „Tárgy- és környezetkultúra”

részterület vizsgálatával a környezettudatos életforma jelentőségének megértése és elfogadása

nyer fontosságot. Miután a tantárgy kultúraközvetítő szerepe erősödik, egyre lényegesebb a

befogadó tevékenység jelenléte a tanórán, méghozzá más kapcsolódó tárgyakban szerzett

ismeretek, tapasztalatok koherens felhasználásával. Az alsóbb iskolaszakaszban (5–8.

évfolyamon) a gyerekek már ismerkedtek a különböző kultúrák és korok vizuális művészeti

megjelenéseivel, adott esetben kronologikus változásaival, e szakaszban az ismeretek

rendszerezése, szintézise, illetve az esetleges kronologikus megközelítésen túl egy

problémaközpontú közvetítés ígér hatékonyságot.

Miután a kerettantervi órafelosztás 11-12. évfolyamon garantálja ugyan a művészet

műveltségterület tantárgyainak vagy tartalmainak a jelenlétét, de nem feltétlenül garantálja a

vizuális kultúra tantárgy fejlesztési folyamatainak folytatását, így a kerettanterv 10. évfolyam

végére bizonyos tartalmi egységek lezárásában gondolkodik (pl. kronologikus

művészettörténet tartalmai). Azokban az intézményekben, ahol a vizuális kultúra tantárgyi

fejlesztés további lehetőséget kap, ezek a tartalmak a spirális tartalomfejlesztés szabályai

szerint később visszatérhetnek és további kapcsolódó tartalmakkal bővülhetnek. Ezt a

szempontot a 0.-9. évfolyam helyi tervezésénél érdemes figyelembe venni.

– 98 –

A gimnázium 0.-9. évfolyamán a tanuló felismeri, hogy a különböző vizuális

művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai.

Nyitott műalkotások befogadására, képes a vizuális események önálló feldolgozására,

életkorának megfelelő szintű értelmezésére, ennek során a művekben megjelenített témák,

élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontokat azonosítására,

többféle értelmezési kontextusban helyezésére. A tanuló képes állóképi, plasztikai, mozgóképi

és intermediális karakterű megjelenítésre. Képes makettek, modellek konstruálására, belső

terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új

technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. Képes a média által alkalmazott

– 99 –

álló- és mozgóképi kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő

kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. Képes

továbbá az épített és természeti környezet értékelésére, kritikai megítélésére. Nyitott és

motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Képes arra, hogy saját munkáját

tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk

megosztására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és

az innováció jellemzi.

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók

Amennyiben a különböző korok és kultúrák feldolgozását kronologikus megközelítésben

végezzük, az részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistája az irányadó a műtípusok,

művek, alkotók szemléltetésére. E listában kronológiai sorrendben találhatók a feldolgozásra

ajánlott művek az őskortól napjainkig. A listában a képzőművészeti alkotásokon kívül,

jelentősebb, stílusteremtő tárgyak, tárgytípusok, fotók, népművészeti és Európán kívüli

kultúrák műtárgyai és tárgyi emlékei is megtalálhatók. E listában szereplő tárgyakon és

műtárgyakon kívül a szemléltetés anyagát tematikus módon is válogathatjuk.

A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes

művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúly

kerüljön a magyar művészet- és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példákra is.

A részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül

adott témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. A tananyag

tematikus szempontú megközelítése esetekben a válogatás fontos szempontja, hogy az adott

téma függvényében ne csak művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti,

építészet- és tárgytörténeti példák is bemutatásra kerüljenek, továbbá hogy adott esetben a

magas művészet példáin kívül populárisabb irányzatok egyformán szemléltessék az adott

tartalmat, illetve hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl.

akár kortárs művek) független példák is szemléltessék a tananyagot. Fontos továbbá, hogy a

vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez

a kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó példákat is

felhasználhatjuk.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

– 100 –

végén – Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló

kiválasztása.

– A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek önálló

alkalmazása az alkotótevékenység és a vizuális jelenségek

elemzése, értelmezése során.

– Bonyolultabb kompozíciós alapelvek tudatos

használata kölönböző célok érdekében. – Térbeli és időbeli változások vizuális

megjelenítésének szándéknak megfelelő pontos

értelmezése, és egyszerű mozgóképi közlések

elkészítése.

– Alapvetően közlő funkcióban lévő képi, vagy

képi és szöveges megjelenések árnyalt

értelmezése.

– Médiatudatos gondolkodás a tömegkommunikációs

eszközök és formák rendszerező feldolgozása.

– A tervezett, alakított környezet forma és funkció

összefüggéseinek felismerése, ennek figyelembe

vételével egyszerű tervezés és

– 101 –

makettezés.

– Tanult technikák célnak megfelelő, tudatos alkalmazása

alkotótevékenységekben. – Társművészeti kapcsolatok árnyalt értelmezése.

– Kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok rendszerező

ismerete és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.

– Az építészet alapvető elrendezési és szerkezeti alapelveinek, illetve

stílust meghatározó vonásainak felismerése.

– Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése

összehasonlítása, műelemző módszerek alkalmazásával. – Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések

megfogalmazása.

– A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása

– Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

0.-9.

évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció

Tömegkommunikációs eszközök

Órakeret

5 óra

Előzetes tudás

A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása. A

reklám hatásmechanizmusának elemzése.

A tematikai egység


céljai

A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete,

csoportosítása, értelmezése. Vizuális reklámok értelmezése során a

kritikai gondolkodás fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

– 102 –

– A tömegmédiumok alaptulajdonságainak,

hordozóinak (pl. újság, DVD), intézményeinek,

csatornáinak és funkcióinak (pl. hírközlés,

szórakoztatás, reklám) csoportosítása, elemzése

rendszerező feladatok megoldásán keresztül.

– A tapasztalati valóság és a médiában megjelenő

reprezentált valóság viszonyának feltárása (pl.

helyzetgyakorlatok segítségével, videokamerával

rögzítve) a tömegkommunikáció eszközeinek és

formáinak elmélyültebb ismerete és megértése

érdekében.

– A tömegkommunikáció egy jellegzetes, összetett,

a képet a szöveggel együtt alkalmazó médiumának

értelmezése a vizuális közlés (kreatív) alkotó

megvalósításával (pl. moziplakát, közérdekű

üzenetet közvetítő plakát készítése

multimediális eszközök felhasználásával, magazin hirdetés

készítése egy elképzelt termékhez vagy szolgáltatáshoz).

– A tv-reklám és a videoklip sajátosságainak

elemzése különféle szempontok alapján (pl.

hangulatkeltés, montázs, sztereotípia, eredeti

megoldások, célközönség) a valószerűség, a

hatásmechanizmus problémakörének felismerése,

tudatosítása érdekében.


médiaismeret:

Tömegtájékoztatás.

Médiaipar működése.

Kultúra és tömegkultúra,

jelenségek a médiában.

Virtuális valóság.

Sztereotípia, reprezentáció.

Műfajfilm, szerzői film. A

reklám hatásmechanizmusa.

Valóságábrázolás és

hitelesség, valószerűség,

virtuális valóság. A

figyelemirányítás, a

hangulatteremtés és az

értelmezés legfontosabb

eszközei.

Dráma és tánc:

Improvizáció.

Jellemábrázolás technikák a

– 103 –

médiában.

Ének-zene: populáris zenei

stílusok.

Matematika:

rendszeralkotás: elemek

elrendezése különféle

szempontok szerint,

rendszerezést segítő

eszközök használata,

készítése.


Médiaszövegek jellemzői. A

személyközi kommunikáció.

Különféle beszédműfajok

kommunikációs technikáinak

alkalmazása és értékelése

hétköznapi kommunikációs

helyzetekben, a

tömegkommunikációban.

Fizika: információs és

kommunikációs rendszerek

felépítése, jelentőségük.

Informatika: A

kommunikációs eszközök

hatása a mindennapi életre és

a társadalomra. Globális

információs társadalom. A

fogyasztói viselkedést

befolyásoló tényezők.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Közvetett kommunikáció, média, médium, nyomtatott és elektronikus

sajtó, televízió, közszolgálati, kereskedelmi és közösségi televízió,

internet, hírközlés, reklám, fotografikus kép, plakát, tapasztalati- és

reprezentált valóság, asszociatív, párhuzamos és belső montázs,

sztereotípia, célközönség, valószerűség, hitelesség, műfajfilm.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra

Az épített környezet története

Órakeret

16 óra

Előzetes tudás

Azonosságok és különbségek célirányos megkülönböztetése az

elemzésben. Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos

információk gyűjtés. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez

szükséges szempontok megértése. Önálló kérdések megfogalmazása.

A tematikai

egység nevelési-

A vizuális környezet, tárgyak vizuális megfigyelése és a látvány

értelmezése során célirányos szempontok kiválasztása. Különböző korú

– 104 –

fejlesztési céljai és típusú tárgyak, épületek pontos összehasonlítása különböző szempontok alapján, a következtetések célirányos megfogalmazásával.

Fontosabb építészettörténeti korszakok és irányzatok, lényegének

megértése, megkülönböztetésük. Különböző korokból származó tárgyak

megkülönböztetése különböző szempontok alapján. A múlt tárgyi

emlékeinek értékelése, jelentőségének megértése.



– A művészet- és építészettörténet fontosabb

korszakainak (pl. ókor, romanika, gótika, reneszánsz,

barokk, klasszicizmus, eklektika, szecesszió, modern,

posztmodern, kortárs), legfontosabb jellemzőinek

elemző vizsgálata, összehasonlítása és csoportosítása a

legfontosabb nemzetközi és magyar művészettörténeti

példák alapján.

– A divat fogalmának (pl. öltözködés, viselkedésforma,

zene, lakberendezés területén) elemző vizsgálata és

értelmezése (pl. szubkultúrák viszonya a divathoz) a

közvetlen környezetben tapasztalható példákon

keresztül.

– A hagyományos és a modern társadalmak

tárgykészítésének, tárgykultúrájának (pl. öltözet,

lakberendezési tárgyak) elemző vizsgálata példák alapján

(pl. kézműves technikával készült egyedi tárgy;

sorozatgyártásban készült tömegtárgy; ipari formatervezés

eredményeként készült egyedi tárgy), a legfontosabb

karakterjegyek alapján azok megkülönböztetése.

– A műemlékek, műemlék jellegű és védett épületek

helyzetének és esetleges hasznosításának vizsgálata a

közvetlen környezetben.

– A környezetalakítás fenntarthatóságot szolgáló lehetőségek

elemző vizsgálata és értelmezése konkrét példákon

keresztül (pl. ökoház, városi klíma, építőanyag- használat).


Esztétikai minőségek. Toposz,

archetípus állandó és változó

jelentésköre.

Könyvtárhasználat.


állampolgári ismeretek:

Társadalmi jelenségek

értékelése. Társadalmi

normák. Technológiai

fejlődés. Fogyasztói

társadalom.

Biológia-egészségtan;

földrajz: Környezet fogalma.

Helyi természet- és

környezetvédelmi problémák.

Környezettudatos magatartás,

fenntarthatóság.

Globális társadalmi-gazdasági

problémák: fogyasztói

szokások, életmód.

Fenntarthatóság. Környezet és

természetvédelem.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Alaprajztípus, alátámasztó és áthidaló elem, oszloprend, homlokzatosztás,

megalitikus építészet, sírtípus, szent körzet és síregyüttes, egyházi

építészet, palota, lakóház, stíluskeveredés, divat, szubkultúra, design,

funkcionalizmus, környezettudatos építés

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Tervezett, alakított környezet

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

A vizuális környezetben megfigyelhető téri helyzetek, színviszonyok

pontos értelmezése és szöveges megfogalmazása. Megfigyelések alapján a

vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák alkalmazása.

Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtése.

Tárgykészítő, kézműves technikák alkalmazása. Gyakorlati feladatok

önálló előkészítése.

– 105 –

A tematikai

Jelenségek, látványok vizuális megfigyelése és értelmezése során

– 106 –

egység nevelési-


célirányos szempontok kiválasztása. Az adott tárgynak megfelelő tárgykészítő technikák alkalmazása. Problémamegoldás a tervezés során.

Építészeti és térélmények vizuális megjelenítése és megfogalmazása

szövegben. Összehasonlítás során önállóan kialakított szempontok

érvényesítése. Tárgyak, épületek felmérése, elemzése, értelmezése adott

szempontok alapján.



– Ember alkotta objektumok (pl. épületek, építmények)

és azok jellemző környezetének (pl. formai

kapcsolódás – F.

L. Wright: Vízesésház; környezetbe olvadás, álcázás –

camouflage jelenség) elemző vizsgálata, értelmezése és

összehasonlítása (pl. formai, szín-, fénykapcsolódás,

anyaghasználat, stílus szerint).

– Szöveges eszközökkel leírt tárgy, épület vagy téri

helyzet megjelenítése vizuális eszközökkel, az adott

környezet alapos, pontos megismerése érdekében.

Térábrázolási módszerek megismerése, alapszintű

alkalmazása.

– Tárgy- és épülettervezés a közvetlen környezet valós

problémáira (pl. iskolai szelektív hulladékgyűjtő,

iskolai

„dühöngő”) alapszintű műszaki jellegű ábrázolás

legfontosabb sajátosságainak az alkalmazásával (pl.

méretezés, vonalfajták, több nézet) szabadkézi rajzban. – Belső terek, tárgyak átalakítása meghatározott célok (pl.

közösségi terek intim részeinek kialakítása, hulladék

kreatív újrahasznosítása) érdekében.

Matematika: Méretezés.

Gondolatmenet követése.

Absztrahálás, konkretizálás.

Rendszeralkotás: elemek

elrendezése adott szempontok

szerint.


lakókörnyezet és természetes

élőhelyek.

Technika, életvitel és

gyakorlat: Szükségletek és

igények elemzése,

tevékenységhez szükséges

információk kiválasztása,

tervezés, műveleti sorrend

betartása, eszközhasználat.

Lakókörnyezet – életmód.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tervezés, felmérés, térelrendezés, műszaki ábrázolás, környezettudatos

magatartás, környezetvédelem.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Funkció

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás

Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk

gyűjtése. Tervvázlatok készítése. Gyakorlati feladatok önálló

előkészítése.

A tematikai egység


céljai

Az adott célnak megfelelő tárgykészítő technikák alkalmazása.

Problémamegoldás a tervezés során. Tárgy és funkció kapcsolatának

átfogó értelmezése.



– 107 –

Környezet tervezése, áttervezése más

feladat ellátására (pl. munka – pihenés,

hétköznapi – ünnepi) vagy több funkció

betöltésére (pl. öltözködés és

rejtőzködés, közlekedés és pihenés),

illetve a tervek elkészítése makett vagy

modell formájában.

Technika, életvitel és gyakorlat: Szükségletek

és igények elemzése, tevékenységhez

szükséges információk kiválasztása, tervezés,

műveleti sorrend betartása, eszközhasználat.


Dráma és tánc: Produkciós munka. A

– 108 –

Funkcionális szempontokat kevéssé

érvényesítő fiktív vagy elképzelt terek

(pl. labirintus, adott színházi mű

díszlete) tervezése és makettezése.

színházművészet összművészeti sajátosságai.

Magyar nyelv és irodalom: improvizáció,

diákszínpadi előadás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Funkció, funkcionalizmus, díszlet, makett, modell.

9. évfolya

m

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet

Érzelmek, hangulatok kifejezése

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

A vizuális kifejezés eszközeinek felhasználása az alkotómunka és a

vizuális elemzés során. Önkifejezés alkalmazása az alkotó

tevékenységekben. Vizuális-esztétikai jellegű szempontok

érvényesítése az alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és

plasztikai technikák a kifejezési szándéknak megfelelő alkalmazása.

A tematikai egység


céljai

Az alkotó tevékenységekben a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a

térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek megfelelő alkalmazása.

Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni tér-, szín- és

formavilágban. A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata.

Személyes gondolatok, érzelmek vizuális megjelenítése a vizuális

kifejezés alapvető eszközeinek segítségével. Egyéni asszociációkra

támaszkodó átírás, fokozás. Irodalmi (zenei) mű vagy történelmi

esemény feldolgozása. Hagyományos és új vizuális technikák

alkalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások

munkáiról.



– 109 –

– Művészeti élmények (pl. zene, mozgás, médiajelenség)

megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által

síkban, térben, időben (pl. zene hangulatát kifejező

festészeti vagy plasztikai megjelenítéssel, talált

tárgyakból készített installációval, fotókollázs

technikával).

– Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása,

átírása, parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér

vagy monokróm megjelenítés, kép kiegészítése sajátos

elemekkel vagy részletekkel).

– Látvány megjelenítése egyénileg választott sajátos

szándék (pl. kiemelés, figyelemirányítás) érdekében, a

vizuális kifejezés eszközeinek sajátos változtatásával

(pl. sajátos nézőpont, aránytorzítás, formaredukció).

– Stílusirányzatok (pl. kubizmus, expresszionizmus, op-

art) formai, technikai megoldásainak az adott célnak

megfelelő (pl. érzelmek kifejezése nem figuratív

megjelenítéssel, látható dolgok megjelenítésének

leegyszerűsítése) alkalmazása saját, kifejező szándékú

alkotásokban.


Irodalmi szöveg

értelmezése. Szöveg és

kép kapcsolata.

Matematika: Síkbeli és

térbeli alakzatok.

Transzformációk.

Matematikai

összefüggések (pl.

aranymetszés).

Ének-zene: zenei befogadó

élmények.

Dráma és tánc: jelenetek,

táncmozgások, összetett

mediális hatások

– 110 –

Különböző színekkel (pl. telített, derített, tört, hideg, meleg

színek) hangulati hatás elérése a látvány kifejező megjelenítése érdekében (pl. feszültség, nyugalom).

élményének feldolgozása.

Informatika: számítógép

felhasználó szintű

alkalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nonfiguratív megjelenítés, vizuális átírás, redukció, absztrakció, stilizálás,

kiemelés, kontraszt, kompozíció, komplementer, színreflex, szín-, vonal-,

formaritmus, kompozíció, konstruktív képépítés, automatikus írás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


A művészi közlés, mű és jelentése

Órakeret

16 óra

Előzetes tudás

A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti alko-

tások, alkotók felismerése, jelentőségének megértése. A vizuális

kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A

megfigyelés segítségével műelemző módszerek alkalmazása.

Különböző ábrázolási rendszerek felismerése, értékelése

műalkotásokon.

A tematikai egység


céljai

Művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok témák, illetve

problémakörök önálló értelmezése, többféle szempont alapján.

Vizuális esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása

elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban.

Eltérő kultúrák legfontosabb vizuális jellemzőinek értelmezése

összehasonlítással. Összehasonlítás során önállóan kialakított

szempontok érvényesítése. A technikai képalkotás – fotográfia,

mozgókép – műtípusainak, kifejezőeszközeinek ismerete és

értelmezése azok képzőművészeti kapcsolódásaival.



– 111 –

– Tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl.

emberábrázolás, térábrázolás, mozgásábrázolás),

legfontosabb változások lényegének kiemelése és

összegzése a különböző művészettörténeti

korszakokban.

– Művészettörténeti korszakok (pl. ókor, korakeresztény,

romanika és gótika, reneszánsz és barokk,

klasszicizmus és romantika) összegzése, a

hasonlóságok és a legfontosabb megkülönböztető

jegyek kiemelésével.

– A századforduló irányzatainak (pl. szecesszió,

posztimpresszionizmus, impresszionizmus) és a 20.

század legfontosabb avantgard irányzatainak (pl.

kubizmus, expresszionizmus, dadaizmus, fauvizmus,

futurizmus, szürrealizmus) összegzése, a hasonlóságok

és a legfontosabb megkülönböztető jegyek

kiemelésével.

– Kortárs művészeti megoldások (pl. intermediális

megjelenítés, eseményművészet) feldolgozása: gyűjtés,

elemzés, értelmezés és az eredmények bemutatása

adott vagy önállóan választott társadalmi probléma

feldolgozása



korstílusok, irányzatok

társadalmi és kulturális

háttere.


stílusirányzatok,

stíluskorszakok irodalmi

jellemzői, képzőművészeti

párhuzamok.


Ének-zene:

Művészettörténeti és

zenetörténeti összefüggések

(korszakok, stílusok

kiemelkedő alkotók,

– 112 –

kapcsán (pl. kirekesztés, megkülönböztetés, környezetszennyezés, szegénység).

műfajok). Zenei befogadói

tapasztalatok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Látvány- és műelemzés, korszak, korstílus, stílusirányzat, képzőművészeti

műfaj, műtípus, avantgard, avantgard irányzatok, kortárs képzőművészet,

kompozíció, képkivágás, képi és optikai helyzetviszonylat, kontraszt,

digitális képfeldolgozás, intermediális műfaj, eseményművészet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Kép és szöveg

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi

megfogalmazása. A vizuális kommunikáció különböző formáinak

megkülönböztetése és értelmezése. A technikai képalkotás

lehetőségeinek ismerete és megértése.

A tematikai egység


céljai

A technikai médiumok képalkotó módszereinek megismerése.

Vizuális közlés szöveggel és képpel különböző célok érdekében.

Összetett vizuális kommunikációt szolgáló megjelenés tervezése.



– Összetettebb vizuális közlés megvalósítása kép és szöveg

együttes, összefonódó használatával (pl. saját készítésű

fotó-önarckép stílusbeli átalakítása megfelelő elektronikus

eszközzel, majd a képhez – a tartalmat módosító – szöveg

társítása, grafikai kivitelezése) elsősorban a

jelentésmódosulások tudatosításának céljával.

– Kreatív tervezés, kivitelezés szöveg és kép (egyenrangú)

egymás mellé rendelésével (pl. művészkönyv vegyes

technika alkalmazásával és/vagy számítógép használatával,

megadott témából kiindulva) a különféle jelentésrétegek új

minőségének megvalósítása céljából.

– Vizuális közlés szöveggel és képpel a médiaipar területéhez

kapcsolódóan (pl. televíziós műsorrend írása különféle

szempontok alapján, majd műsor-újságoldal tervezése,

összeállítása képekkel kiegészítve, információs-

kommunikációs eszközök felhasználásával). A vizuális és

szöveges üzenet külön-külön és együttes

jelentésváltozásának megértése, összetettebb

kommunikációs szituációban.


médiaismeret: a médiaipar

működése, műsorgyártás.


Ábrák, képek, illusztrációk

kapcsolata a szöveggel.

Csoportos, nyilvános és


sajátosságai. Vizuális

kommunikáció. A

számítógépes szövegvilág;

az elektronikus

tömegkommunikáció.

Informatika: Információk

és a közlési cél. A

médiumok, közléstípusok

tartalmi megbízhatósága,

esztétikai értéke.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Montázs-elv, tipográfia (betűméret és stílus), kompozíció (oldalrendezés,

oldalpár, kép és szöveg, borító); intermédia, anyag(szerűség),

művészkönyv/art-book, műsorrend.

– 113 –

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Tér-idő kifejezése

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

Tér-időbeni változások, folyamatok képi tagolásának pontos értelmezése

és értelmezhető megjelenítése képsorozatokkal. Mozgóképi

kifejezőeszközök vizuális értelmezése.

A tematikai egység


céljai

A technikai médiumok (különösképpen a mozgókép) képalkotó

módszereinek és műtípusainak megismerése. Komplex audiovizuális

közlés tervezése.



– Megadott (pl. „A ma hősei”, „Élet a

településemen”) vagy szabadon választott téma

alapján komplex munka, mű tervezése (pl.

kép/"fotó"regény, story-board készítése) a

legfőbb audiovizuális kifejezési eszközök

tudatosítása céljából. A story-board és a

képregény műfajának összehasonlítása.

– A „látvány-hang-mozgás” hármas egységének

kreatív alkalmazása összetettebb (mediális)

tartalmú kreatív gyakorlat kapcsán (pl.

videoperformansz tervezése és kivitelezése

megadott témából kiindulva), majd a produkció

elemző-értékelő feldolgozása a szándék és a

megvalósítás sikeressége szempontjából.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: A

figyelemirányítás, a hangulatteremtés és

az értelmezés legfontosabb eszközei.

Fényviszonyok, mozgás, szerepjáték

hatásmechanizmusa.

Dráma és tánc: Mozgásos

kommunikáció, improvizáció adott zene,

téma vagy fogalom alapján. Performansz

tervezése, kivitelezése. A

színházművészet összművészeti

sajátosságai, vizuális elemek

alkalmazása.

Ének-zene: a zene szerepe a médiában és

a filmművészetben.

Magyar nyelv és irodalom: Az idő- és

térmegjelölések értelmezése. Elbeszélő,

nézőpont, történetmondás, cselekmény,

helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd,

jellemzés, jellem, hőstípus; helyzet,

akció, dikció, konfliktus, monológ,

dialógus, prológus, epilógus, késleltetés,

jelenet; néhány alapvető emberi

léthelyzet, motívum, metafora, toposz,

archetípus.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Story-board, forgatókönyv, beállítás, jelenet, a montázs(típus) jelentősége,

narrációs séma és egyedi megoldás, képregény, video/performansz.

– 114 –

Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök: A főleg gyakorlati tevékenységhez kötődő

tantárgy legfontosabb előfeltétele a szaktanterem, szaktantermi berendezés (rajzbakok,

rajztáblák, ablakok sötétíthetősége, lámpák, műtermi világítás, csendéleti tárgyak, geometriai

alakzatok). Nagyon fontos a szemléltetés, a technikai háttér (számítógép, rajz és média

programok, projektor,

vetítővászon, rajztábla, kréta). Az elméleti-fogalmi ismeretek diasorozatok, prezentációk segítségével,

az iskolai honlapról is elérhetően, célzottan az évfolyamokhoz összeállítva kerül feldolgozásra.

A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja: A tematikai egységekhez kötődő

gyakorlati munka, a létrejövő alkotások értékelése az egyéni képességek, a teljesítmény színvonalának,

folyamatosságának figyelembe vételével

HELYI TANTERV - VIZUÁLIS KULTÚRA

9.-10. évfolyam

A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a

vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez, környezetünk

értő alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a

feldolgozásával foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések

olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a

legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet.

A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra

tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a

vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt.

Ezek a részterületek azonban a legfontosabb tartalmakat biztosítják csupán a fejlesztéshez, de

hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokban

értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető

fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása

komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is

felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában.







kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az

őket érő a hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális

– 115 –

hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni,

értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. Cél továbbá segíteni

a művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka

során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a

vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás,

értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a

kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy

hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása,

mélyítése. A fejlesztés minden más tárgytól megkülönböztető lehetősége az örömteli, élményt

nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység

megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó

magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatok

önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, majd az egyre







Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy

a művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a



– 116 –

A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrét

módszertani segítséget nem biztosít, hisz ez nem feladata, de a fejlesztési követelmények

részletezésével teszi konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv – némileg

eltérően a NAT kompetenciafejlesztő kiindulópontjától – a vizuális kultúra részterületei szerint

(„Kifejezés, képzőművészet”, „Vizuális kommunikáció”, „Tárgy- és környezetkultúra”)

szervezi a fejlesztés követelményeit. Az említett részterületeket további tematikai egységekre

bontja, és ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés követelményeit, amelyekhez két

évfolyamra ajánlott óraszámokat is feltüntet. Természetesen sem a tematikai egységek, sem

a tematikai egységekbe foglalt tantervi követelmények sorrendje nem jelez semmiféle

időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve egy-egy fejlesztési követelmény nem

azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális tartalomtervezés a különböző tematikai

egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a helyi tantervkészítés, még inkább

a tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeket rugalmasan kell kezelni, a





követelmény pontosabb értelmezését, így támogatva a kerettantervet felhasználó

szaktanárokat a tanmenet megtervezésében, illetve ötleteket adnak konkrét fejlesztő feladatok

megalkotásához. A példák tehát természetesen nem kötelezők, csupán a további tervezést

segítik. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési

tartalmakat, a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat,

míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a helyi tervezés során.

9–10.

évfolyam

A szabályozás szerint a gimnázium 9-10. évfolyamán kötelező tantárgy a vizuális kultúra, míg

11-12. évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene, dráma és tánc,


órakeretből mely tantárgyakat és milyen arányban fogja tanítani. 11–12. évfolyamon a


megfelelően az iskola 11–12. évfolyamon a számára megfelelő jellemzőkkel ruházhatja fel a

művészeti oktatását a megfelelő művészeti tantárgyak kiválasztásával, vagy akár komplex

művészeti oktatásban gondolkodva alakíthatja ki a művészeti tantárgyak struktúráját a helyi

tantervében.

– 117 –

Ebben az iskolaszakaszban – csakúgy, mint eddig – a vizuális kultúra tantárgy az

esztétikai, művészeti nevelés érdekében végzi fő tevékenységeit, azonban egyre nagyobb

hangsúlyt kap a kritikai gondolkodás és problémamegoldó gondolkodás, illetve a szociális

érzékenység fejlesztése. A felnőtté válás folyamatában különösen fontos az önismeret, a reális

önértékelés erősítése, amely kiváltképp a tantárgy sajátosságából eredő alkotótevékenységhez

kapcsolódó, egyénre szabott feladatokon keresztül érhető el. Ugyanakkor egyrészt a

fejlesztési cél tartalmaként választott társadalmi problémák vizsgálata, másrészt a tantárgy

jellemző módszertanából következő munkamódszer (pl. gyakori csoportmunka), erősítik a

szociális kompetenciát, az egymás iránt érzett felelősségvállalást.

A médiatudatosság fejlesztését különösen indokolja a kortárs társadalom igénye, amely

a fiatalok médiahasználati szokásai miatt egyre fontosabb szerepet kap az adott

iskolaszakaszban. E fejlesztés fontosságának hangsúlyozása különösen indokolt az adott

tantárgyban, hisz az információs csatornák gazdagodása a szöveges információbefogadás mellé

felzárkóztatja a vizuális információk tudatos befogadásának fontosságát is, mivel az

információk forrása és jellege alapján szöveg és kép együtt értelmezése napjainkban

gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre

fontosabb aspektusa a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló

médiahasználat és médiaértés.

A fentiekből is következik, hogy e korosztályban kevéssé a kifejező szándékú rajzi,

festészeti produktumok létrehozása a cél, mint inkább a tervezői gondolkodás fejlesztése,

illetve a technikai médiumok felhasználásával létrehozható produktumok elkészítése, amely

egyúttal hozzájárul a digitális kompetencia fejlesztéséhez. Ebben az iskolaszakaszban –

csakúgy, mint az előzőben – a vizuális kultúra részterületei közül a „Vizuális

kommunikációhoz” kapcsolódó fejlesztés kerül előtérbe, amely közvetlen kapcsolatban van a

médiafogyasztás tudatosságának erősítésével, illetve a „Tárgy- és környezetkultúra”

részterület vizsgálatával a környezettudatos életforma jelentőségének megértése és elfogadása

nyer fontosságot. Miután a tantárgy kultúraközvetítő szerepe erősödik, egyre lényegesebb a

befogadó tevékenység jelenléte a tanórán, méghozzá más kapcsolódó tárgyakban szerzett

ismeretek, tapasztalatok koherens felhasználásával. Az alsóbb iskolaszakaszban (5–8.

évfolyamon) a gyerekek már ismerkedtek a különböző kultúrák és korok vizuális művészeti

megjelenéseivel, adott esetben kronologikus változásaival, e szakaszban az ismeretek

rendszerezése, szintézise, illetve az esetleges kronologikus megközelítésen túl egy

problémaközpontú közvetítés ígér hatékonyságot.

Miután a kerettantervi órafelosztás 11-12. évfolyamon garantálja ugyan a művészet

műveltségterület tantárgyainak vagy tartalmainak a jelenlétét, de nem feltétlenül garantálja a

vizuális kultúra tantárgy fejlesztési folyamatainak folytatását, így a kerettanterv 10. évfolyam

végére bizonyos tartalmi egységek lezárásában gondolkodik (pl. kronologikus

művészettörténet tartalmai). Azokban az intézményekben, ahol a vizuális kultúra tantárgyi

fejlesztés további lehetőséget kap, ezek a tartalmak a spirális tartalomfejlesztés szabályai

szerint később visszatérhetnek és további kapcsolódó tartalmakkal bővülhetnek. Ezt a

szempontot a 9-10. évfolyam helyi tervezésénél érdemes figyelembe venni.

– 118 –

A gimnázium 9–10. évfolyamán a tanuló felismeri, hogy a különböző vizuális


Nyitott műalkotások befogadására, képes a vizuális események önálló feldolgozására,

életkorának megfelelő szintű értelmezésére, ennek során a művekben megjelenített témák,

élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontokat azonosítására,

többféle értelmezési kontextusban helyezésére. A tanuló képes állóképi, plasztikai, mozgóképi

és intermediális karakterű megjelenítésre. Képes makettek, modellek konstruálására, belső

terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új

technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. Képes a média által alkalmazott

– 119 –

álló- és mozgóképi kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő

kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. Képes

továbbá az épített és természeti környezet értékelésére, kritikai megítélésére. Nyitott és

motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Képes arra, hogy saját munkáját

tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk

megosztására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és




végezzük, az részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistája az irányadó a műtípusok,

művek, alkotók szemléltetésére. E listában kronológiai sorrendben találhatók a feldolgozásra

ajánlott művek az őskortól napjainkig. A listában a képzőművészeti alkotásokon kívül,

jelentősebb, stílusteremtő tárgyak, tárgytípusok, fotók, népművészeti és Európán kívüli

kultúrák műtárgyai és tárgyi emlékei is megtalálhatók. E listában szereplő tárgyakon és

műtárgyakon kívül a szemléltetés anyagát tematikus módon is válogathatjuk.


művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúly

kerüljön a magyar művészet- és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példákra is.

A részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül

adott témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. A tananyag

tematikus szempontú megközelítése esetekben a válogatás fontos szempontja, hogy az adott

téma függvényében ne csak művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti,



tartalmat, illetve hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl.

akár kortárs művek) független példák is szemléltessék a tananyagot. Fontos továbbá, hogy a

vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez

a kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó példákat is

felhasználhatjuk.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

– 120 –

végén – Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló

kiválasztása.

– A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek önálló

alkalmazása az alkotótevékenység és a vizuális jelenségek

elemzése, értelmezése során.

– Bonyolultabb kompozíciós alapelvek tudatos

használata kölönböző célok érdekében. – Térbeli és időbeli változások vizuális

megjelenítésének szándéknak megfelelő pontos

értelmezése, és egyszerű mozgóképi közlések

elkészítése.

– Alapvetően közlő funkcióban lévő képi, vagy

képi és szöveges megjelenések árnyalt

értelmezése.

– Médiatudatos gondolkodás a tömegkommunikációs

eszközök és formák rendszerező feldolgozása.

– A tervezett, alakított környezet forma és funkció

összefüggéseinek felismerése, ennek figyelembe

vételével egyszerű tervezés és

– 121 –

makettezés.

– Tanult technikák célnak megfelelő, tudatos alkalmazása

alkotótevékenységekben. – Társművészeti kapcsolatok árnyalt értelmezése.

– Kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok rendszerező

ismerete és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.

– Az építészet alapvető elrendezési és szerkezeti alapelveinek, illetve

stílust meghatározó vonásainak felismerése.

– Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése

összehasonlítása, műelemző módszerek alkalmazásával. – Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések

megfogalmazása.

– A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása

– Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

10. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél



Órakeret

5 óra

Előzetes tudás

A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása. A


A tematikai egység


céljai


csoportosítása, értelmezése. Vizuális reklámok értelmezése során a

kritikai gondolkodás fejlesztése.



– 122 –

– A tömegmédiumok alaptulajdonságainak,

hordozóinak (pl. újság, DVD), intézményeinek,

csatornáinak és funkcióinak (pl. hírközlés,

szórakoztatás, reklám) csoportosítása, elemzése

rendszerező feladatok megoldásán keresztül.

– A tapasztalati valóság és a médiában megjelenő

reprezentált valóság viszonyának feltárása (pl.

helyzetgyakorlatok segítségével, videokamerával

rögzítve) a tömegkommunikáció eszközeinek és

formáinak elmélyültebb ismerete és megértése

érdekében.

– A tömegkommunikáció egy jellegzetes, összetett,

a képet a szöveggel együtt alkalmazó médiumának

értelmezése a vizuális közlés (kreatív) alkotó

megvalósításával (pl. moziplakát, közérdekű

üzenetet közvetítő plakát készítése

multimediális eszközök felhasználásával, magazin hirdetés

készítése egy elképzelt termékhez vagy szolgáltatáshoz).

– A tv-reklám és a videoklip sajátosságainak

elemzése különféle szempontok alapján (pl.

hangulatkeltés, montázs, sztereotípia, eredeti

megoldások, célközönség) a valószerűség, a

hatásmechanizmus problémakörének felismerése,

tudatosítása érdekében.


médiaismeret:















eszközei.

Dráma és tánc:

Improvizáció.

Jellemábrázolás technikák a

– 123 –

médiában.


stílusok.

Matematika:



szempontok szerint,



készítése.





kommunikációs technikáinak

alkalmazása és értékelése

hétköznapi kommunikációs

helyzetekben, a

tömegkommunikációban.

Fizika: információs és


felépítése, jelentőségük.

Informatika: A


hatása a mindennapi életre és

a társadalomra. Globális




Kulcsfogalmak/

fogalmak



internet, hírközlés, reklám, fotografikus kép, plakát, tapasztalati- és

reprezentált valóság, asszociatív, párhuzamos és belső montázs,

sztereotípia, célközönség, valószerűség, hitelesség, műfajfilm.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél



Órakeret

16 óra

Előzetes tudás





A tematikai

egység nevelési-



– 124 –

fejlesztési céljai és típusú tárgyak, épületek pontos összehasonlítása különböző szempontok alapján, a következtetések célirányos megfogalmazásával.

Fontosabb építészettörténeti korszakok és irányzatok, lényegének

megértése, megkülönböztetésük. Különböző korokból származó tárgyak

megkülönböztetése különböző szempontok alapján. A múlt tárgyi

emlékeinek értékelése, jelentőségének megértése.



– Az építészettörténet fontosabb korszakainak (pl. ókor,

romanika, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus,

eklektika, szecesszió, modern, posztmodern, kortárs)

elemző vizsgálata, összehasonlítása és csoportosítása a

legfontosabb nemzetközi és magyar építészettörténeti

példák alapján.

– A divat fogalmának (pl. öltözködés, viselkedésforma,

zene, lakberendezés területén) elemző vizsgálata és

értelmezése (pl. szubkultúrák viszonya a divathoz) a

közvetlen környezetben tapasztalható példákon

keresztül.

– A hagyományos és a modern társadalmak

tárgykészítésének, tárgykultúrájának (pl. öltözet,

lakberendezési tárgyak) elemző vizsgálata példák alapján

(pl. kézműves technikával készült egyedi tárgy;

sorozatgyártásban készült tömegtárgy; ipari formatervezés

eredményeként készült egyedi tárgy), a legfontosabb

karakterjegyek alapján azok megkülönböztetése.

– A műemlékek, műemlék jellegű és védett épületek

helyzetének és esetleges hasznosításának vizsgálata a


– A környezetalakítás fenntarthatóságot szolgáló lehetőségek

elemző vizsgálata és értelmezése konkrét példákon

keresztül (pl. ökoház, városi klíma, építőanyag- használat).


Esztétikai minőségek. Toposz,

archetípus állandó és változó

jelentésköre.








társadalom.


földrajz: Környezet fogalma.


környezetvédelmi problémák.

Környezettudatos magatartás,

fenntarthatóság.

Globális társadalmi-gazdasági



Fenntarthatóság. Környezet és

természetvédelem.

Kulcsfogalmak/

fogalmak


megalitikus építészet, sírtípus, szent körzet és síregyüttes, egyházi

építészet, palota, lakóház, stíluskeveredés, divat, szubkultúra, design,

funkcionalizmus, környezettudatos építés

Tematikai egység/

Fejlesztési cél



Órakeret

8 óra

Előzetes tudás


pontos értelmezése és szöveges megfogalmazása. Megfigyelések alapján a


Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtése.

Tárgykészítő, kézműves technikák alkalmazása. Gyakorlati feladatok

önálló előkészítése.

– 125 –

A tematikai


– 126 –

egység nevelési-


célirányos szempontok kiválasztása. Az adott tárgynak megfelelő tárgykészítő technikák alkalmazása. Problémamegoldás a tervezés során.

Építészeti és térélmények vizuális megjelenítése és megfogalmazása

szövegben. Összehasonlítás során önállóan kialakított szempontok

érvényesítése. Tárgyak, épületek felmérése, elemzése, értelmezése adott

szempontok alapján.



– Ember alkotta objektumok (pl. épületek, építmények)

és azok jellemző környezetének (pl. formai

kapcsolódás – F.

L. Wright: Vízesésház; környezetbe olvadás, álcázás –

camouflage jelenség) elemző vizsgálata, értelmezése és

összehasonlítása (pl. formai, szín-, fénykapcsolódás,

anyaghasználat, stílus szerint).

– Szöveges eszközökkel leírt tárgy, épület vagy téri

helyzet megjelenítése vizuális eszközökkel, az adott

környezet alapos, pontos megismerése érdekében.

– Tárgy- és épülettervezés a közvetlen környezet valós

problémáira (pl. iskolai szelektív hulladékgyűjtő,

iskolai

„dühöngő”) alapszintű műszaki jellegű ábrázolás

legfontosabb sajátosságainak az alkalmazásával (pl.

méretezés, vonalfajták, több nézet) szabadkézi rajzban. – Belső terek, tárgyak átalakítása meghatározott célok (pl.

közösségi terek intim részeinek kialakítása, hulladék

kreatív újrahasznosítása) érdekében.


Gondolatmenet követése.

Absztrahálás, konkretizálás.

Rendszeralkotás: elemek

elrendezése adott szempontok

szerint.


lakókörnyezet és természetes

élőhelyek.


gyakorlat: Szükségletek és

igények elemzése,

tevékenységhez szükséges

információk kiválasztása,

tervezés, műveleti sorrend

betartása, eszközhasználat.


Kulcsfogalmak/

fogalmak


magatartás, környezetvédelem.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Funkció

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás


gyűjtése. Tervvázlatok készítése. Gyakorlati feladatok önálló

előkészítése.

A tematikai egység


céljai

Az adott célnak megfelelő tárgykészítő technikák alkalmazása.

Problémamegoldás a tervezés során. Tárgy és funkció kapcsolatának

átfogó értelmezése.



– 127 –

Környezet tervezése, áttervezése más

feladat ellátására (pl. munka – pihenés,

hétköznapi – ünnepi) vagy több funkció

betöltésére (pl. öltözködés és

rejtőzködés, közlekedés és pihenés),

illetve a tervek elkészítése makett vagy

modell formájában.

Technika, életvitel és gyakorlat: Szükségletek

és igények elemzése, tevékenységhez

szükséges információk kiválasztása, tervezés,

műveleti sorrend betartása, eszközhasználat.


Dráma és tánc: Produkciós munka. A

– 128 –

Funkcionális szempontokat kevéssé

érvényesítő fiktív vagy elképzelt terek

(pl. labirintus, adott színházi mű

díszlete) tervezése és makettezése.

színházművészet összművészeti sajátosságai.

Magyar nyelv és irodalom: improvizáció,

diákszínpadi előadás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Funkció, funkcionalizmus, díszlet, makett, modell.

11. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél



Órakeret

8 óra

Előzetes tudás



tevékenységekben. Vizuális-esztétikai jellegű szempontok

érvényesítése az alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és

plasztikai technikák a kifejezési szándéknak megfelelő alkalmazása.

A tematikai egység


céljai


térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek megfelelő alkalmazása.

Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni tér-, szín- és

formavilágban. A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata.


kifejezés alapvető eszközeinek segítségével. Egyéni asszociációkra

támaszkodó átírás, fokozás. Irodalmi (zenei) mű vagy történelmi

esemény feldolgozása. Hagyományos és új vizuális technikák

alkalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások

munkáiról.



– 129 –

– Művészeti élmények (pl. zene, mozgás, médiajelenség)

megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által

síkban, térben, időben (pl. zene hangulatát kifejező

festészeti vagy plasztikai megjelenítéssel, talált

tárgyakból készített installációval, fotókollázs

technikával).

– Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása,




– Látvány megjelenítése egyénileg választott sajátos

szándék (pl. kiemelés, figyelemirányítás) érdekében, a

vizuális kifejezés eszközeinek sajátos változtatásával

(pl. sajátos nézőpont, aránytorzítás, formaredukció).

– Stílusirányzatok (pl. kubizmus, expresszionizmus, op-

art) formai, technikai megoldásainak az adott célnak

megfelelő (pl. érzelmek kifejezése nem figuratív

megjelenítéssel, látható dolgok megjelenítésének

leegyszerűsítése) alkalmazása saját, kifejező szándékú

alkotásokban.


Irodalmi szöveg

értelmezése. Szöveg és

kép kapcsolata.

Matematika: Síkbeli és

térbeli alakzatok.

Transzformációk.

Matematikai

összefüggések (pl.

aranymetszés).

Ének-zene: zenei befogadó

élmények.

Dráma és tánc: jelenetek,

táncmozgások, összetett

mediális hatások

– 130 –

Különböző színekkel (pl. telített, derített, tört, hideg, meleg

színek) hangulati hatás elérése a látvány kifejező megjelenítése érdekében (pl. feszültség, nyugalom).

élményének feldolgozása.

Informatika: számítógép

felhasználó szintű

alkalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nonfiguratív megjelenítés, vizuális átírás, redukció, absztrakció, stilizálás,

kiemelés, kontraszt, kompozíció, komplementer, színreflex, szín-, vonal-,

formaritmus, kompozíció, konstruktív képépítés, automatikus írás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél



Órakeret

16 óra

Előzetes tudás


tások, alkotók felismerése, jelentőségének megértése. A vizuális

kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A


Különböző ábrázolási rendszerek felismerése, értékelése

műalkotásokon.

A tematikai egység


céljai

Művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok témák, illetve

problémakörök önálló értelmezése, többféle szempont alapján.

Vizuális esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása

elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban.

Eltérő kultúrák legfontosabb vizuális jellemzőinek értelmezése

összehasonlítással. Összehasonlítás során önállóan kialakított

szempontok érvényesítése. A technikai képalkotás – fotográfia,

mozgókép – műtípusainak, kifejezőeszközeinek ismerete és

értelmezése azok képzőművészeti kapcsolódásaival.



– 131 –

– Tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl.



összegzése a különböző művészettörténeti

korszakokban.

– Művészettörténeti korszakok (pl. ókor, korakeresztény,

romanika és gótika, reneszánsz és barokk,

klasszicizmus és romantika) összegzése, a

hasonlóságok és a legfontosabb megkülönböztető

jegyek kiemelésével.

– A századforduló irányzatainak (pl. szecesszió,

posztimpresszionizmus, impresszionizmus) és a 20.

század legfontosabb avantgard irányzatainak (pl.

kubizmus, expresszionizmus, dadaizmus, fauvizmus,

futurizmus, szürrealizmus) összegzése, a hasonlóságok

és a legfontosabb megkülönböztető jegyek

kiemelésével.

– Kortárs művészeti megoldások (pl. intermediális


elemzés, értelmezés és az eredmények bemutatása

adott vagy önállóan választott társadalmi probléma

feldolgozása




társadalmi és kulturális

háttere.


stílusirányzatok,



párhuzamok.


Ének-zene:





– 132 –

kapcsán (pl. kirekesztés, megkülönböztetés, környezetszennyezés, szegénység).

műfajok). Zenei befogadói

tapasztalatok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Látvány- és műelemzés, korszak, korstílus, stílusirányzat, képzőművészeti

műfaj, műtípus, avantgard, avantgard irányzatok, kortárs képzőművészet,

kompozíció, képkivágás, képi és optikai helyzetviszonylat, kontraszt,

digitális képfeldolgozás, intermediális műfaj, eseményművészet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Kép és szöveg

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi

megfogalmazása. A vizuális kommunikáció különböző formáinak

megkülönböztetése és értelmezése. A technikai képalkotás


A tematikai egység


céljai

A technikai médiumok képalkotó módszereinek megismerése.

Vizuális közlés szöveggel és képpel különböző célok érdekében.

Összetett vizuális kommunikációt szolgáló megjelenés tervezése.



– Összetettebb vizuális közlés megvalósítása kép és szöveg


fotó-önarckép stílusbeli átalakítása megfelelő elektronikus

eszközzel, majd a képhez – a tartalmat módosító – szöveg

társítása, grafikai kivitelezése) elsősorban a


– Kreatív tervezés, kivitelezés szöveg és kép (egyenrangú)

egymás mellé rendelésével (pl. művészkönyv vegyes

technika alkalmazásával és/vagy számítógép használatával,

megadott témából kiindulva) a különféle jelentésrétegek új

minőségének megvalósítása céljából.

– Vizuális közlés szöveggel és képpel a médiaipar területéhez

kapcsolódóan (pl. televíziós műsorrend írása különféle

szempontok alapján, majd műsor-újságoldal tervezése,

összeállítása képekkel kiegészítve, információs-

kommunikációs eszközök felhasználásával). A vizuális és

szöveges üzenet külön-külön és együttes

jelentésváltozásának megértése, összetettebb

kommunikációs szituációban.


médiaismeret: a médiaipar

működése, műsorgyártás.



kapcsolata a szöveggel.

Csoportos, nyilvános és


sajátosságai. Vizuális

kommunikáció. A


az elektronikus







Kulcsfogalmak/

fogalmak

Montázs-elv, tipográfia (betűméret és stílus), kompozíció (oldalrendezés,

oldalpár, kép és szöveg, borító); intermédia, anyag(szerűség),

művészkönyv/art-book, műsorrend.

– 133 –

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Tér-idő kifejezése

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

Tér-időbeni változások, folyamatok képi tagolásának pontos értelmezése

és értelmezhető megjelenítése képsorozatokkal. Mozgóképi

kifejezőeszközök vizuális értelmezése.

A tematikai egység


céljai

A technikai médiumok (különösképpen a mozgókép) képalkotó

módszereinek és műtípusainak megismerése. Komplex audiovizuális

közlés tervezése.



– Megadott (pl. „A ma hősei”, „Élet a

településemen”) vagy szabadon választott téma

alapján komplex munka, mű tervezése (pl.

kép/"fotó"regény, story-board készítése) a

legfőbb audiovizuális kifejezési eszközök

tudatosítása céljából. A story-board és a

képregény műfajának összehasonlítása.

– A „látvány-hang-mozgás” hármas egységének

kreatív alkalmazása összetettebb (mediális)

tartalmú kreatív gyakorlat kapcsán (pl.

videoperformansz tervezése és kivitelezése

megadott témából kiindulva), majd a produkció

elemző-értékelő feldolgozása a szándék és a

megvalósítás sikeressége szempontjából.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: A

figyelemirányítás, a hangulatteremtés és

az értelmezés legfontosabb eszközei.

Fényviszonyok, mozgás, szerepjáték

hatásmechanizmusa.

Dráma és tánc: Mozgásos

kommunikáció, improvizáció adott zene,

téma vagy fogalom alapján. Performansz

tervezése, kivitelezése. A

színházművészet összművészeti

sajátosságai, vizuális elemek

alkalmazása.

Ének-zene: a zene szerepe a médiában és


Magyar nyelv és irodalom: Az idő- és

térmegjelölések értelmezése. Elbeszélő,

nézőpont, történetmondás, cselekmény,

helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd,

jellemzés, jellem, hőstípus; helyzet,

akció, dikció, konfliktus, monológ,

dialógus, prológus, epilógus, késleltetés,

jelenet; néhány alapvető emberi

léthelyzet, motívum, metafora, toposz,

archetípus.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Story-board, forgatókönyv, beállítás, jelenet, a montázs(típus) jelentősége,

narrációs séma és egyedi megoldás, képregény, video/performansz.

– 134 –


tantárgy legfontosabb előfeltétele a szaktanterem, szaktantermi berendezés (rajzbakok, rajztáblák,

ablakok sötétíthetősége, lámpák, műtermi világítás, csendéleti tárgyak, geometriai alakzatok).

Nagyon fontos a szemléltetés, a technikai háttér (számítógép, rajz és média programok, projektor,

– 135 –




gyakorlati munka, a létrejövő alkotások értékelése az egyéni képességek, a teljesítmény

színvonalának, folyamatosságának figyelembe vételével

Az elméleti-fogalmi ismeretek írásbeli tesztben való számonkérése félévenként két alkalommal

RAJZSZAKKÖR

A rajszakkör célja a szabadidő hasznos eltöltése a hagyományos képzőművészeti technikák és

kifejezésmódok alapjául szolgáló szabadkézi rajz és festés készségszintjének fejlesztésével.

0.–12. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél



Órakeret

72 óra

Előzetes tudás

Azok a készségszintű rajzi-technikai ismeretek, amiket eddigi

tanulmányaik során szereztek életkori adottságaik függvényében

A tematikai egység


céljai

Készségeik, rajzi-technikai ismereteik, önismeretük fejlesztése



– 136 –

- Beállítások, látványok átírásának, ábrázolásának magasabb szintű elsajátítása (tárgyak, tárgyi együttesek, belsőterek,

külsőterek, emberalak)

- Képzőművészeti műfajok jellegzetességeinek elmélyültebb

tudatosítása (csendélet, enteriőr, exteriőr, tájkép, figurális

kép, portré)

- Hagyományos rajzi-festészeti technikák gyakorlatának

elmélyítése (ceruza, szén-kréta, pasztell, vizes bázisú

festészeti technikák)

Vizuális kultúra: Az órai munka feladat és

témaköreihez való

kapcsolódás, és

alkalomhoz, feladathoz

kötődően az ott megjelölt

kapcsolódási pontok

– 137 –

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Művészi kifejezés, látványelemzés, téri helyzet, egy és két iránypontos

perspektíva, képzőművészeti műfaj, plaszticitás, arányrendszer,

kompozíció, képkivágás, síkbeli és téri helyzetviszonylat, takarás, felület,

forma, faktúra, textúra, szín, tónus, irány, térbeliség, formatömeg, főszín,

mellékszín, kevert szín, színkontraszt, tónus, szín-, vonal-, formaritmus,

stíluskorszak, stílusirányzat

– 138 –

MŰVÉSZETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA

Szakgimnázium 11. évfolyam

A szakgimnázium 11. évfolyamán a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene,

dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) az iskola döntheti el, hogy az

adott órakeretből mely tantárgyat vagy tantárgyakat fogja tanítani, hisz a szabályozás a művészetek

műveltségterületre összességében határozza meg a kötelező óraszámkeretet (heti 1 kötelező óra).

Ennek megfelelően az iskola szabadon dönthet arról, hogy az adott művészeti tantárgyak közül

választva, vagy akár komplex művészeti oktatásban gondolkodva a számára megfelelő

jellemzőkkel jeleníti meg a művészeti oktatását. Ebből következik, hogy minden művészeti

tantárgy, így a vizuális kultúra is heti 1 órára készítette el a kerettantervét, ám annak felhasználása

az iskola igényeinek függvényében értelmezendő.

A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek,

a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez környezetünk értő

alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával

foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi

formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb

elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet. A

képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra tantárgynak

olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a vizuális nevelést, ám a

különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt. Ezek a részterületek azonban

a legfontosabb tartalmakat biztosítják csupán a fejlesztéshez, hisz hatékony fejlesztés csakis

komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokban értelmezhető. A tantárgy oktatása

tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú a játékos-kreatív szemlélet,

valamint az, hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált

megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-tanulás

folyamatában.

A Nat fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati



érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak

(például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet

bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés

átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő a hatalmas mennyiségű

vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten,

kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos

önálló véleményt megfogalmazni, illetve segíteni a művészi és köznapi vizuális közlések pontos

értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt

megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a vizuális környezet alapját képező épített

környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás, értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. A

vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, fejlesztése, a kreatív

képességek kibontakoztatása. Nagy hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és

módszereinek tudatosítása, mélyítése. A fejlesztés célja az örömteli, élményt nyújtó, a személyes

megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a

motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó magatartás kialakítása. Cél továbbá a

problémamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok,

készségek kialakításával kezdődik, majd az egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül

jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. A tanulók önismeretének, önkritikájának,

önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmód kialakításával a gyakorlati tevékenységeken

– 139 –

keresztül valósul meg, amelyek mindegyike – eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő

hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését,

az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig

a céltudatos önszabályozást.

Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy a

művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a



A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrét módszertani

segítséget nem biztosít, hisz ez nem feladata, de a fejlesztési követelmények részletezésével teszi

konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv – némileg eltérően a Nat

kompetenciafejlesztő kiindulópontjától – a vizuális kultúra részterületei szerint („Kifejezés,

képzőművészet”, „Vizuális kommunikáció”, „Tárgy- és környezetkultúra”) szervezi a fejlesztés

követelményeit. Az említett részterületeket, gyakran további tematikai egységekre bontja, és

ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés követelményeit, amelyekhez ajánlott óraszámokat is

feltüntet. Természetesen sem a tematikai egységek, sem a tematikai egységekbe foglalt tantervi

követelmények sorrendje nem jelez semmiféle időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve

egy-egy fejlesztési követelmény nem azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális

tartalomtervezés a különböző tartalmi egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a

helyi tantervkészítés, még inkább a tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeket

rugalmasan kell kezelni, a tanulásszervezés felépítésének logikáját követve felhasználni, az adott

évfolyamra ajánlott óraszám figyelembevételével. Egy-egy tematikai egységen belül megjelenő

fejlesztési követelmények nézőpontja a célzott tanulói tevékenység, amelynek megfogalmazása

folyamatcentrikus. Ezen belül a sok esetben megjelenő konkrét példák segítik az adott követelmény

pontosabb értelmezését, így támogatva a kerettantervet felhasználó szaktanárokat a tanmenet

megtervezésében, illetve ötleteket adnak konkrét fejlesztő feladatok megalkotásához. A példák

tehát természetesen nem kötelezőek, csupán a további tervezést segítik. A kerettanterv

összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési tartalmakat, a hozzárendelt

óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad

felhasználást biztosít a helyi tervezés során.

11. évfolyam

Ebben az iskolaszakaszban – csakúgy, mint eddig – a vizuális kultúra tantárgy az esztétikai,

művészeti nevelés érdekében végzi fő tevékenységeit, azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap a

kritikai gondolkodás és problémamegoldó gondolkodás, illetve a szociális érzékenység fejlesztése.

A felnőtté válás folyamatában különösen fontos az önismeret, a reális önértékelés erősítése, amely

kiváltképp a tantárgy sajátosságából eredő alkotótevékenységhez kapcsolódó, egyénre szabott

feladatokon keresztül érhető el. Ugyanakkor egyrészt a fejlesztési cél tartalmaként választott

társadalmi problémák vizsgálata, másrészt a tantárgy jellemző módszertanából következő

munkamódszer (pl. gyakori csoportmunka), erősítik a szociális kompetenciát, az egymás iránt érzett

felelősségvállalást.

A médiatudatosság fejlesztését különösen indokolja a kortárs társadalom igénye, amely a

fiatalok médiahasználati szokásai miatt egyre fontosabb szerepet kap az adott iskolaszakaszban. E

fejlesztés fontosságának hangsúlyozása különösen indokolt az adott tantárgyban, hisz az

információs csatornák gazdagodása a szöveges információ befogadás mellé felzárkóztatja a vizuális

információk tudatos befogadásának fontosságát is, mivel az információk forrása és jellege alapján

szöveg és kép együtt értelmezése napjainkban gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A

médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre fontosabb aspektusa a vizuális megfigyelés és

értelmezés segítségével megvalósuló médiahasználat és médiaértés.

– 140 –

A fentiekből is következik, hogy e korosztályban kevésbé a kifejező szándékú rajzi,

festészeti produktumok létrehozása a cél, mint inkább a technikai médiumok felhasználásával

létrehozható produktumok elkészítése, amely egyúttal hozzájárul a digitális kompetencia

fejlesztéséhez, illetve a közvetlen környezet, a mindennapi vizuális jelenségeinek értelmezése.

Ebben az iskolaszakaszban a vizuális kultúra részterületei közül a „Vizuális kommunikációhoz”

kapcsolódó fejlesztés kerül előtérbe, amely közvetlen kapcsolatban van a médiafogyasztás

tudatosságának erősítésével, illetve a „Tárgy- és környezetkultúra” részterület vizsgálatával a

környezettudatos életforma jelentőségének megértése és elfogadása nyer fontosságot. Miután a

tantárgy kultúraközvetítő szerepe ebben az iskolatípusban is erős, egyre lényegesebb a befogadó

tevékenység jelenléte a tanórán, méghozzá más kapcsolódó tárgyakban szerzett ismeretek,

tapasztalatok koherens felhasználásával. Az alsóbb iskolaszakaszban (5–8. évfolyamon) a gyerekek

már ismerkedtek a különböző kultúrák és korok vizuális művészeti megjelenéseivel, adott esetben

kronologikus változásaival, e szakaszban az ismeretek rendszerezése, szintézise, illetve az adott

órakeretben a kronologikus megközelítés helyett a tematikus alapon rendezett tartalomfeldolgozás,

egy problémaközpontú közvetítés ígér hatékonyságot.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet


Órakeret

10 óra

Előzetes tudás



tevékenységekben. A művészet stíluskorszakait reprezentáló

legfontosabb művészeti alkotások, alkotók felismerése, jelentőségének

megértése. A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata

műelemzés során. A megfigyelés segítségével műelemző módszerek

alkalmazása. Különböző ábrázolási rendszerek felismerése, értékelése

műalkotásokon.

A tematikai

egység nevelési-


Érzelmek, hangulatok, személyes gondolatok önálló vizuális

megjelenítése. A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata.

Megfigyelt és elképzelt téri helyzetek ábrázolása. Önálló vélemény

megfogalmazása saját és mások munkáiról. Művészettörténeti

stíluskorszakok és irányzatok, témák, illetve problémakörök önálló

értelmezése többféle szempont alapján. Vizuális esztétikai jellegű

értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása

az alkotó feladatokban. Összehasonlítás során önállóan kialakított

szempontok érvényesítése.


A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb

művészeti alko- tások, alkotók felismerése,

jelentőségének megértése. A vizuális kifejezés

eszközeinek felismerése és használata műelemzés során.

A megfigyelés segítségével műelemző módszerek

alkalmazása. Különböző ábrázolási rendszerek

felismerése, értékelése műalkotásokon.

Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása,







társadalmi és kulturális háttere.


Irodalmi szöveg értelmezése.

Szöveg és kép kapcsolata.

Stílusirányzatok,



párhuzamok.

– 141 –

Különböző színekkel (pl. telített, derített, hideg, meleg

színek) hangulati hatás kifejező megjelenítése (pl.

feszültség, nyugalom).

Tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl.



összegzése a különböző művészettörténeti korszakokban.

Kortárs művészeti megoldások (pl. intermediális


elemzés, értelmezés és az eredmények bemutatása adott

vagy önállóan választott társadalmi probléma

feldolgozása kapcsán (pl. kirekesztés, megkülönböztetés,

környezetszennyezés, szegénység).


Ének-zene: Zenei kifejezés.




kiemelkedő alkotók, műfajok).

Zenei befogadói tapasztalatok.

Informatika: számítógépes

képszerkesztő program

felhasználó szintű alkalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Látvány- és műelemzés, korszak, korstílus, stílusirányzat,

képzőművészeti műfaj, műtípus, avantgárd, avantgárd irányzat,

nonfiguratív megjelenítés, kortárs képzőművészet, kompozíció,

képkivágás, kontraszt, komplementer, digitális képfeldolgozás,

intermediális műfaj, absztrakció, stilizálás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció

Történet - kép – szöveg

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

Tér-időbeni változások, folyamatok képi tagolásának pontos

értelmezése és értelmezhető megjelenítése képsorozatokkal. Mozgóképi

kifejezőeszközök vizuális értelmezése. Nem vizuális természetű

információk érzékletes, képi megfogalmazása. A vizuális

kommunikáció különböző formáinak megkülönböztetése és

értelmezése. A technikai képalkotás lehetőségeinek ismerete és

megértése.

A tematikai egység


céljai

A technikai médiumok képalkotó módszereinek megismerése. Vizuális

közlés szöveggel és képpel különböző célok érdekében. Összetett

vizuális kommunikációt szolgáló megjelenés tervezése.


Megadott (pl. „A ma hősei”, „Élet a településemen”) vagy

szabadon választott téma alapján komplex mozgóképi

megjelenés tervezése (pl. kép-/”fotó”-regény, story-board

készítése) a legfőbb audiovizuális kifejezési eszközök

tudatosítása céljából. A story-board és a képregény

műfajának összehasonlítása.

Összetettebb vizuális közlés megvalósítása kép és szöveg


fotóönarckép, majd a képhez – a tartalmat módosító – szöveg

társítása, grafikai kivitelezése), elsősorban a



médiaismeret: A




eszközei. Fényviszonyok,

mozgás, szerepjáték

hatásmechanizmusa.


Az idő- és térmegjelölések

értelmezése. Elbeszélő,

nézőpont, történetmondás.

– 142 –


kapcsolata a szöveggel. A


az elektronikus







Kulcsfogalmak/

fogalmak

Story-board, forgatókönyv, képregény, montázselv, beállítás, jelenet,

narráció, tipográfia: betűméret és stílus, oldalrendezés, oldalpár, kép és

szöveg, kompozíció, borító; intermédia.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció


Órakeret

6 óra

Előzetes tudás A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása. A


A tematikai egység


céljai


csoportosítása, értelmezése. Vizuális reklámok értelmezése.


A tömegmédiumok alaptulajdonságainak, hordozóinak (pl.

újság, DVD), intézményeinek, csatornáinak és funkcióinak

(pl. hírközlés, szórakoztatás, reklám) csoportosítása,

elemzése rendszerező feladatok megoldásán keresztül.

A tapasztalati valóság és a médiában megjelenő reprezentált

valóság viszonyának feltárása (pl. helyzetgyakorlatok

segítségével, videokamerával rögzítve) a

tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak

elmélyültebb ismerete és megértése érdekében.

A tv-reklám és a videoklip sajátosságainak elemzése

különféle szempontok alapján (pl. hangulatkeltés, montázs,

sztereotípia, eredeti megoldások, célközönség) a

valószerűség, a hatásmechanizmus problémakörének

felismerése, tudatosítása érdekében.


médiaismeret:















eszközei.

Dráma és tánc:

Improvizáció.

Jellemábrázolás

technikák a médiában. Ének-zene: populáris zenei

stílusok.

– 143 –

Matematika:



szempontok szerint,



készítése. Magyar nyelv és irodalom:




kommunikációs

technikáinak alkalmazása és

értékelése hétköznapi

kommunikációs

helyzetekben, a

tömegkommunikációban. Fizika: információs és


felépítése, jelentőségük. Informatika: A


hatása a mindennapi életre

és a társadalomra. Globális




Kulcsfogalmak/

fogalmak



internet, hírközlés, reklám, tapasztalati és reprezentált valóság,

sztereotípia, célközönség, valószerűség, hitelesség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tárgy- és környezetkultúra


Órakeret

4 óra

Előzetes tudás


pontos értelmezése és szöveges megfogalmazása. Megfigyelések

alapján a vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák

alkalmazása. Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos

információk gyűjtése. Tárgykészítő, kézműves technikák alkalmazása.

Gyakorlati feladatok önálló előkészítése.

A tematikai egység


céljai


célirányos szempontok kiválasztása. Tárgyak, épületek felmérése,

elemzése, értelmezése adott szempontok alapján. Az adott tárgynak

megfelelő tárgykészítő technikák alkalmazása. Problémamegoldás a

tervezés során.

– 144 –


Tárgy- és épülettervezés a közvetlen környezet valós

problémáira (pl. iskolai szelektív hulladékgyűjtő, iskolai

„dühöngő”) a műszaki jellegű ábrázolás legfontosabb

sajátosságainak az alkalmazásával (pl. méretezés,

vonalfajták, több nézet), szabadkézi rajzban.

Belső terek, tárgyak átalakítása meghatározott célok (pl.

közösségi terek intim részeinek kialakítása, hulladék kreatív

újrahasznosítása) érdekében. Az ötletek szemléltetése

tervvázlatok, vagy makett, modell formájában (esetleg több

formában).


Gondolatmenet

követése. Absztrahálás,

konkretizálás.

Rendszeralkotás:

elemek elrendezése

adott szempontok

szerint.


Lakókörnyezet és

természetes élőhelyek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak


magatartás, környezetvédelem. Funkció, funkcionalizmus, díszlet, makett,

modell

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tárgy- és környezetkultúra


Órakeret

6 óra

Előzetes tudás





A tematikai egység


céljai



és típusú tárgyak, épületek pontos összehasonlítása különböző

szempontok alapján, a következtetések célirányos megfogalmazásával.

Különböző korokból származó épületek, tárgyak megkülönböztetése

különböző szempontok alapján. A múlt tárgyi emlékeinek értékelése,

jelentőségének megértése.


A divat fogalmának (pl. öltözködés, viselkedésforma, zene,

lakberendezés területén) elemző vizsgálata és értelmezése

(pl. szubkultúrák viszonya a divathoz) a közvetlen

környezetben tapasztalható példákon keresztül.

A hagyományos és a modern társadalmak épületeinek,

tárgykultúrájának (pl. lakóház, szakrális terek, öltözet,

lakberendezési tárgyak) elemző vizsgálata tematikusan

kiválasztott példák alapján (pl. közösségi terek az építészet

történetében, kézműves technikával készült egyedi tárgyak,

modern használati tárgyak), a legfontosabb karakterjegyek

megkülönböztetésével.

A környezetalakítás fenntarthatóságot szolgáló

lehetőségeinek elemző vizsgálata és értelmezése konkrét

példákon keresztül (pl. ökoház).

Magyar nyelv és

irodalom: Esztétikai

minőségek. Toposz,

archetípus állandó és

változó jelentésköre.



és állampolgári

ismeretek: Társadalmi

jelenségek értékelése.

Társadalmi normák.

Technológiai fejlődés.

Fogyasztói társadalom.

– 145 –


földrajz: Környezet

fogalmának

értelmezése. Helyi

természet- és

környezetvédelmi

problémák felismerése.

Környezettudatos

magatartás,

fenntarthatóság.

Kulcsfogalmak/

fogalmak


megalitikus építészet, egyházi építészet, palota, lakóház, stíluskeveredés,

divat, szubkultúra, design, funkcionalizmus.


A szemléltetésre ajánlott műtípusok, művek, alkotók tematikus kiválasztására a részletes érettségi

vizsgakövetelmény műlistája az irányadó. E listában kronológiai sorrendben találhatók a

feldolgozásra ajánlott művek az őskortól napjainkig. A listában a képzőművészeti alkotásokon

kívül, jelentősebb, stílusteremtő tárgyak, tárgytípusok, fotók, népművészeti és Európán kívüli

kultúrák műtárgyai és tárgyi emlékei is megtalálhatók.

A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes művészettörténet

legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúlyt kapjanak a magyar

művészettörténetben megtalálható leglényegesebb példák is. A részletes érettségi

vizsgakövetelmény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül adott témák szemléltetésére

további műtípusok és művek is felhasználhatók. A tananyag tematikus szempontú megközelítése

ajánlott, így a válogatás fontos szempontja, hogy az adott téma függvényében ne csak

művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti, építészet- és tárgytörténeti

példák is bemutatásra kerüljenek, továbbá hogy adott esetben a magas művészet példáin kívül

populárisabb irányzatok egyformán szemléltessék az adott tartalmat, illetve hogy tértől (pl. Európán

kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl. akár kortárs művek) független példák is

bemutassák a tananyagot. Fontos továbbá, hogy a vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és

környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez a kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve

a közelmúltból származó példákat is felhasználhatjuk.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló kiválasztása.

A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek alkalmazása az

alkotótevékenység és a vizuális jelenségek elemzése, értelmezése során.

Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének szándéknak

megfelelő pontos értelmezése, és egyszerű mozgóképi közlések

elkészítése.

Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges

megjelenések árnyalt értelmezése.

– 146 –

Médiatudatos gondolkodás, a tömegkommunikációs eszközök és formák

rendszerező feldolgozása.

A tervezett, alakított környezet legfontosabb társadalmi

összefüggéseinek megértése.

Tanult vizuális technikák célnak megfelelő alkalmazása

alkotótevékenységekben.

Kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok meghatározó

példáinak felismerése.

Megfigyelt vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése,

összehasonlítása műelemző módszerek alkalmazásával.

Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések

megfogalmazása.

A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása.

Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.


tantárgy legfontosabb előfeltétele a szaktanterem, szaktantermi berendezés (rajzbakok, rajztáblák,

ablakok sötétíthetősége, lámpák, műtermi világítás, csendéleti tárgyak, geometriai alakzatok).

Nagyon fontos a szemléltetés, a technikai háttér (számítógép, rajz és média programok, projektor,




gyakorlati munka, a létrejövő alkotások értékelése az egyéni képességek, a teljesítmény színvonalának,

folyamatosságának figyelembe vételével történik.

Az elméleti-fogalmi ismeretek írásbeli tesztben való számonkérése félévenként két alkalommal

A tovább haladás feltétele: Mind a gyakorlati, mind az elméleti-írásbeli osztályzatok elégséges átlaga.

– 147 –

MŰVÉSZETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA

11-12. évfolyam

A vizuális kultúra tantárgy feladata a vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása; a

kritikai megismerő képesség fejlesztése, s annak feltárása, hogy a keresztény művészet

tartalmi és formai elemeinek, jel- és jelképrendszerének ismerete miként segíti a tanulók

esztétikai-erkölcsi-etikai ítéletalkotó képességét, eligazodását a kortárs vizuális művészeti

jelenségek között.

A legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális

művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez, környezetünk értő

alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával

foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi

formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb

elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet. A

képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra

tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a vizuális

nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt. Ezek a

részterületek azonban a legfontosabb tartalmakat biztosítják csupán a fejlesztéshez, de hatékony

fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokban értelmezhető.

A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú a

játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamat-

orientált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-

tanulás folyamatában.







kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket

érő a hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást

minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni,

továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. Illetve segíteni a művészi és

köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka során a vizuális

közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a vizuális

környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás, értelmezés,

alkotás folyamatán keresztül. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás

működtetése, illetve fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy hangsúlyt kap a

– 148 –

kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása, mélyítése. A fejlesztés

célja az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő

alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett

alkotó magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése, hisz a

feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, majd az egyre







Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve, hogy a művészeti

nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a művészet nem

célja, csupán eszköze a nevelésnek: egy közismereti tárgy közvetlen feladata nem lehet a

„művészképzés”.

A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrét fejlesztési

követelmények részletezésével teszi konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv

– némileg eltérően a NAT kompetenciafejlesztő kiindulópontjától – a vizuális kultúra

részterületei szerint („Kifejezés, képzőművészet”, „Vizuális kommunikáció”, „Tárgy- és

környezetkultúra”) szervezi a fejlesztés követelményeit. Az említett részterületeket további

tematikai egységekre bontja, és ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés követelményeit,

amelyekhez két évfolyamra ajánlott óraszámokat is feltüntet. Természetesen sem a tematikai

egységek, sem a tematikai egységekbe foglalt tantervi követelmények sorrendje nem jelez

semmiféle időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve egy-egy fejlesztési követelmény

nem azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális tartalomtervezés a különböző tematikai

egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a helyi tantervkészítés, még inkább a

tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeket rugalmasan kell kezelni, a





követelmény pontosabb értelmezését, így támogatva a kerettantervet felhasználó szaktanárokat

a tanmenet megtervezésében, illetve konkrét ötleteket adnak fejlesztő feladatok

megalkotásához. A példák tehát természetesen nem kötelezőek, csupán a további tervezést

segítik.

– 149 –

11–12. évfolyam

E szakaszban a vizuális kultúra tantárgy a művészettörténeti ismeretek rendszerezésén,

szintézisén, illetve a kronologikus megközelítésen túl egy kritikai szempontú

művészetközvetítés kap hangsúlyos szerepet. Ebben kiemelt fontosságú a keresztény

művészet releváns (az európai kultúra számára időállóan érvényes) közös műveltségi

tartalmainak, jelképrendszerének műalkotásokon keresztül történő elsajátítása, illetve

felidézése. Nagyobb hangsúlyt kap a „művészetek” korábbi esztétikai kompetenciáinak

hangsúlyozása mellett a kreatív és problémamegoldó gondolkodás, illetve a szociális

érzékenység fejlesztése. Értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló

szerepet kell betöltenie, így képes befogadni és formálni az egyetemes kultúra – benne a

keresztény európai kultúra és más kultúrák – vizuális művészeti megnyilvánulásait,

értékeit

Vizuális kultúrából az alkotótevékenység gyakorlása ebben a szakaszban is fontos szerepet

kap, amely egyrészt komplex, esetleges kutatómunkát igénylő feladatok megoldásával lehet

hatékony, másrészt az önálló tanulói utak bejárásával a hatékony és önálló tanulás

támogatásának is megteremti a lehetőségét. Továbbra is nagy hangsúlyt kap a kritikai

gondolkodás, az önálló problémamegoldó gondolkodás, illetve a szociális érzékenység

fejlesztése, amely a felnőtté válás folyamatában jó előkészítése a hiteles társadalmi

beilleszkedésnek.

A 11-12. évfolyam fejlesztési szakaszában a vizuális kultúra részterületei közül ismét a

„Kifejezés, Képzőművészet” fejlesztési feladatai kerülnek előtérbe, míg a „Vizuális

kommunikáció” és a „Tárgy- és környezetkultúra” fejlesztési követelményeinek aránya a

korábbihoz képest némileg csökken. A tantárgy kultúraközvetítő szerepe továbbra is

jelentős, ráadásul a sikeres érettségi vizsga fontos kritériuma az összegző, felhasználó

jellegű tudás bizonyítása, így a művészettörténeti és művészetelméleti problémák,

ismeretek összegző jellegű rendszerezése kiemelt cél.

A gimnázium 11–12. évfolyamán a tanuló felismeri, hogy a különböző vizuális


Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége.

Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az

esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a

vizuális események önálló feldolgozására, életkorának megfelelő szintű értelmezésére, ennek

során a művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti

kapcsolódási pontokat azonosítani, többféle értelmezési kontextusban elhelyezni. A tanuló

képes állóképi, plasztikai, mozgóképi és intermediális karakterű megjelenítésre. Képes

makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló

átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. Képes a

média által alkalmazott álló- és mozgóképi kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat

használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak

elhárítására. Képes továbbá az épített és természeti környezet értékelésére, kritikai

megítélésére. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Képes arra,

hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást

– 150 –

kérjen. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk

megosztására. Problémamegoldó tevékenységét nagymértékben a függetlenség, a kreativitás és


– 151 –

Óraszám: 72 óra/év

2 óra/hét

11. évfolyam

Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakör Témakör Óraterv

1.

Kifejezés, képzőművészet 28

Érzelmek, hangulatok kifejezése 4

Ábrázolás és stílus 6

A művészi közlés, mű és jelentése 6

Korszakok, stílusirányzatok 12

2.

Vizuális kommunikáció 16

A fotografikus kép nyelve 5

Mozgóképi kifejezés 5

Tömegkommunikáció 2

Az újabb médiumokkal való kísérletezés 4

3.

Tárgy- és környezetkultúra 22

Tervezett, alakított környezet 8

Tervezés és fogyasztói szokások 2

Tárgy és hagyomány 4

Az épített, alakított környezet változásai 8

4. Témazáró, összefoglaló órák 6

Tematikai egység/

Fejlesztési cél



Órakeret

4 óra

Előzetes tudás


térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek megfelelő és önálló

alkalmazása.

A tematikai egység


céljai


kifejezés alapvető eszközeinek segítségével, saját kifejezési szándék

érdekében is.


– 152 –

Látvány megjelenítése egyénileg választott kifejezési szándék (pl.

feszültség, figyelemfelhívás, nyugalom) érdekében, a vizuális

kifejezés eszközeinek tudatos alkalmazásával (pl. nézőpont,

kompozíció, színhasználat, felületkialakítás).

Szöveges és képi elemek képi kompozícióba rendezése (pl. egymás

erősítésével) adott vagy tudatosan választott kifejezési szándék

érdekében képzőművészeti példák (pl. dadaizmus, kortárs alkotók)

alapján.

Mű és környezetének elemző vizsgálata több szempont szerint, konkrét művészeti példák alapján (pl. oltárkép, köztéri szobor,

installáció, land-art, street art munka).

Magyar nyelv és

irodalom: szöveg és

kép illusztratív,

narratív kapcsolata.

Ének-zene: zenei

élmény.

Dráma és tánc:

jelenetek,

táncmozgások,

összetett hatások.

Informatika:

számítógép

felhasználószintű

alkalmazása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nonfiguratív megjelenítés, vizuális átírás, redukció, absztrakció,

kiemelés, kontraszt, kompozíció, parafrázis, komplementer,

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Ábrázolás és stílus

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Megfigyelt

ábrázolása.

téri helyzetek, forma, arány, fény és színviszonyok

A tematikai egység


céljai

Megfigyelt téri helyzetek, fény- és színviszonyok adott vagy választott

célnak megfelelő ábrázolása.


Az önárnyék és a vetett árnyék művészi kifejező elemként történő

alkalmazása (pl. megvilágítás megváltoztatásával létrehozott

változások megjelenítése grafikai, fotós eszközökkel).

Ábrázolási konvenciók megfigyelése és értelmezése a művészet történetében, illetve az adott vagy választott megjelenítési cél

érdekében reprodukálása az alkotó munkában.

Matematika:

Modellezés,

összefüggések

megjelenítése.

Transzformációk, adott

tárgy más nézőpontból

való elképzelése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Téri helyzet, ábrázolási konvenció vagy ábrázolási rendszer, nézőpont,

horizontvonal, iránypont, rövidülés, vetületi ábrázolás, képsík, nézet,

axonometria, egy- és két iránypontos perspektíva, önárnyék, vetett

árnyék.

– 153 –

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás


tások, alkotók felismerése, jelentőségének megértése. A vizuális kifejezés

eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A


A tematikai egység


céljai

Esztétikai minőségek megalapozott értékelése. Vizuális esztétikai jellegű

értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az

alkotó feladatokban. Elemzési szempontok megfelelő érvényesítése.


Vizuális művészeti élmények közvetlen, személyes

megtapasztalása (pl. múzeum-, kiállítás-látogatás), az élmények, tapasztalatok szöveges megfogalmazása.

Saját munkákból adott szempontok szerint válogatott anyag

(portfólió) összeállítása, a válogatás szempontjainak értelmezése

és érvelés a választás mellett.


és állampolgári

ismeretek: globális

társadalmi és

gazdasági problémák.

Magyar nyelv és

irodalom: Műelemző

esszé írása.


Számítógépes

formázás, illusztrálás

digitális képfeldolgozó

eszközökkel.

Informatika: Internetes

(művészeti) portálok

használata. Digitális prezentációk.


Portfólió, múzeum, állandó és időszaki kiállítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Korszakok, stílusirányzatok

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti

alkotások, alkotók felismerése, és elhelyezése a megfelelő korban. A

vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés

során. A művészettörténet főbb korszakainak összegző,

lényegkiemelő jellemzése.

– 154 –

A tematikai egység


céljai

A vizuális kifejezés eszközeinek pontos értelmezése különböző

korokban. A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és

irányzatok témák, illetve problémakörök rendszerezése és összegző

ismerete. Esztétikai jellemzők megalapozott értékelése. Vizuális

esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben,

illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban. Elemzési

szempontok megfelelő érvényesítése.


Művészettörténeti korszakok (pl. ókor, korakeresztény, romanika

és gótika, reneszánsz és barokk, klasszicizmus és romantika)

műfajokra lebontott részletes összegzése, a legfontosabb stílust

meghatározó jegyek pontos megkülönböztetésével.

A századforduló irányzatainak (pl. szecesszió,

posztimpresszionizmus, impresszionizmus) és a 20. század

legfontosabb avantgard irányzatainak (pl. kubizmus,

expresszionizmus, dadaizmus, fauvizmus, futurizmus,

szürrealizmus) részletes összegzése, a legfontosabb stílust


A művészetben használt legfontosabb alkotói technikák (pl.

egyedi és sokszorosított grafika, olaj vagy vizes alapú festmény)

felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének

elemzése.


és állampolgári

ismeretek: korstílusok,

irányzatok társadalmi

és kulturális háttere.

Magyar nyelv és

irodalom: korstílusok,

stílusirányzatok

megnevezései,

megkülönböztető

jegyei,

művészettörténeti

párhuzamok.


Ének-zene: Művészet-

és zenetörténeti

összefüggések



műfajok).

Zenei befogadói

tapasztalatok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Korszak, korstílus, stílusirányzat, képzőművészeti műfaj, műtípus,

magasnyomás, mélynyomás, síknyomás, egyéni stílus, avantgard,

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


A fotografikus kép nyelve

Órakeret

5 óra

Előzetes tudás A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés

során. A fényképezés képalkotó lehetőségeinek ismerete és megértése.

A tematikai egység


céljai

A vizuális kifejezés eszközeinek pontos értelmezése kortárs művészeti

alkotások elemző feldolgozása során. Vizuális esztétikai jellegű


alkotó feladatokban. A fotográfia műtípusainak, műfajainak ismerete és

elemzése.

– 155 –


Technikai kép és szöveg kiegészítő alkalmazása komplex feladat

kapcsán (pl. fekete-fehér és/vagy színes fotografika készítése saját

felvételek átalakításával – manuális vagy digitális technikával –,

majd a kép felhasználása saját névjegykártya vagy fejléces

levélpapír, boríték tervezése során), elsősorban az alkalmazott

fotográfia gyakorlati szerepének felismerése céljából.


médiaismeret: A

fotografikus

technikával rögzített

kép. Valóságábrázolás

és hitelesség.

Tömegtájékoztatás és

demokrácia.

Magyar nyelv és

irodalom: A vizuális

közlés verbális és nem

verbális elemei. A

nyelv mint jelrendszer.

Irodalmi emlékhelyek,

alkotói életművek

fotódokumentumai.


Fotográfia kettős természete: műfaj/műtípus/stílus a fotóművészetben,

arculatterv, tipográfia, (fotógrafika).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Mozgóképi kifejezés

Órakeret

5 óra

Előzetes tudás A technikai képalkotás lehetőségeinek ismerete és megértése.

Mozgóképi kifejezőeszközök vizuális értelmezése.

A tematikai egység


céljai

A mozgókép műtípusainak, a mozgóképi kifejezés eszközeinek

megértése és felhasználása.


– 156 –

A mozgóképi kifejezés fontos állomásainak megismerése, lényeges

összefüggések megértése (pl. a film létrejöttének tanár által segített,

tanulói feldolgozása, adatgyűjtés, illetve referátum összeállítása) a

sajátos, mozgóképi nyelv megértése érdekében.


médiaismeret: Kultúra

és tömegkultúra.

A média funkciói.

Dráma és tánc:

Mozgásos

kommunikáció.

Jellemábrázolás.

Informatika: az

internetes

közléstípusok tartalmi

megbízhatósága és

– 157 –

vizuális megjelenése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Technikai képfajta; fénykép, mozi/film, videó, fénymásolás, hologram,

pillanatkép/fáziskép, vetítés, a mozgókép sajátos (alap)eszközei, animáció,

„kockázás”, tárgymozgatás, pixilláció, stoptrükk, történet, cselekmény,

elbeszélés,

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Tömegkommunikáció

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás A reklám hatásmechanizmusának elemzése.

A tematikai egység


céljai

A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete és

értelmezése. Reklámok összetett elemzése.


A médiaipar működésének, a reklám

hatásmechanizmusának feltárása kreatív gyakorlatokkal;

(Pl. fiktív reklámkampány tervezése és kivitelezése).


médiaismeret: A médiaipar

működése. A reklám

hatásmechanizmusa.

Sztereotípia, tömegkultúra.


médiaszövegek

kommunikációs és műfaji

jellemzői.

Informatika: az információk

közlési célnak megfelelő

alakítása, a manipuláció

felismerése.


Reklám, attribútum, öltözet/megjelenés, reklámtárgy, plakát, szlogen

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció Az újabb médiumokkal való kísérletezés

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás

Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi megfogalmazása.

Bonyolultabb vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések tervezése.

Idő- és térbeli változások megjelenítése. A technikai képalkotás lehetőségeinek ismerete és megértése.

– 158 –

A tematikai egység


céljai

Kortárs művészeti alkotások elemző feldolgozása.

– 159 –


Az egyik médiumból a másikba való átkódolás egyszerűbb lehetőségeinek kipróbálása kreatív gyakorlatok segítségével (pl.

„vizuális zene” létrehozása kotta „átformálásával” képpé,

választott színes technikával) a mediális szemlélet kiterjesztése, a

különböző médiumok közötti tartalmi, üzenetbeli összefüggések

feltárása céljából.


médiaismeret: Nem

lineáris szövegformák.

Internetes

szövegépítkezés,

internetes tartalmak,

online életforma.

Ének-zene: a zenei

mondanivaló más

művészeti ág kifejezési

eszközeibe való

átkódolása.


Intermédia, interaktivitás, multimédia/hipermédia, új média és

művészet, (vizuális zene)

Tematikai egység/

Fejlesztési cél



Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

A vizuális környezetben megfigyelhető jellemzők pontos és árnyalt

értelmezése és szöveges megfogalmazása. Megfigyelések alapján a



gyűjtése. Tárgykészítő, kézműves technikák önálló alkalmazása. Gyakorlati feladatok önálló előkészítése.

A tematikai egység


céljai


célirányos szempontok kiválasztása. A tervezési folyamat értelmezhető

dokumentálása. A vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák

alkalmazása. Az adott tárgynak megfelelő tárgykészítő technikák

alkalmazása. Problémamegoldás a tervezés során. Építészeti és

térélmények átértelmezése. A térélményt befolyásoló tényezők

összegzése.


– 160 –

Egyszerű használati tárgy (pl. egyedi övtáska) és belső tér (pl. élet

minimál térben) tervezése az alapvető ergonómiai szempontok

felmérésével és figyelembevételével, a tervezői folyamat jól

értelmezhető rajzos és szöveges dokumentációja az ötletek,

tervvázlatok, megvalósulási terv elkészítéséig.

A közvetlen környezet (pl. település, iskola) kihasználatlan tereinek felmérése, megismerése, valós újrahasznosítási

lehetőségeinek megtervezése és az ötletek pontos dokumentálása

vizuális eszközökkel és szöveggel.

Matematika:

Méretezés.

Gondolatmenet


konkretizálás.


gyakorlat:

Szükségletek és

igények elemzése,

– 161 –

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tervezési folyamat, felmérés, térelrendezés, műszaki jellegű

ábrázolás, ergonómia, környezettudatos magatartás,

környezetvédelem.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Tervezés és fogyasztói szokások

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás


értelmezése és szöveges megfogalmazása. A látott jelenségek

elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok megértése. Önálló kérdések megfogalmazása.

A tematikai egység


céljai

Vizuálisan is értelmezhető jelenségek, folyamatok társadalmi és

gazdasági ok-okozati összefüggéseinek megértése. Különböző korú és

típusú tárgyak, és a tárgyakhoz kapcsolódó társadalmi jelenségek

értelmezése. A következtetések célirányos megfogalmazása.


A hagyományos és a modern társadalmak tárgykészítésének,

tárgytervezésének összehasonlítása a fogyasztóra gyakorolt

hatások alapján, a fogyasztói szokások

megkülönböztetésével és magyarázatával.







társadalom.

Földrajz: globális

társadalmi-gazdasági




médiaismeret: Kultúra és

tömegkultúra. A reklám

hatásmechanizmusa.


Hagyományos és modern társadalom, fogyasztói szokás, divat,

életmód, újrahasznosítás.

– 162 –

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Tárgy és hagyomány

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtés.

A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok

– 163 –

A tematikai egység


céljai

Különböző korú és típusú tárgyak, épületek megkülönböztetése,

elhelyezése a megfelelő korban vagy kultúrában. A következtetések

célirányos megfogalmazása. Néprajzi tájegységek tárgyi környezetének,

kulturális jellemzőinek megismerése. A múlt tárgyi emlékeinek

értékelése, jelentőségük megértése.


Két – a Kárpát-medence táji tagolódása szerint tetszőlegesen

választott – táji csoport, néprajzi csoport (pl. Nyírség, Sárrét,

Őrség, Palócföld, Nagykunság, Kalotaszeg, Mezőség)

legfontosabb jegyeinek (pl. építkezés, viselet, eszközök, szokások)

összegyűjtése, az eredmények képes és szöveges feldolgozása.

Magyar nyelv és



archetípus.



és állampolgári




Hagyomány.

Hagyományos népi

kultúra.

Földrajz:

Magyarország és a

Kárpát-medence,

világörökségi

helyszínek, építészeti

együttesek, kulturális

tevékenységek (pl.

táncház, busójárás).

Ének-zene: Népek

zenéje, néphagyomány.

Kulcsfogalmak/

fogal

mak

Táji csoport, néprajzi csoport, tájegység, népi kultúra, hagyomány,

hagyományőrzés, világörökség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra Az épített, alakított környezet változásai

Órakeret

8 óra

önálló kiválasztása. Önálló kérdések megfogalmazása.

– 164 –

Előzetes tudás


gyűjtése. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges

szempontok önálló kiválasztása. Önálló kérdések megfogalmazása.

A tematikai egység




– 165 –

céljai típusú tárgyak, és a tárgyakhoz kapcsolódó társadalmi jelenségek értelmezése. A kortárs építészet és a kortárs téralakítás megjelenéseinek



Az építészettörténet fontosabb korszakainak (pl. ókor,

romantika, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus,

eklektika, szecesszió) elemzése és összehasonlítása –

különös tekintettel a formai, szerkezeti kapcsolódásokra és

különbségekre –, illetve összehasonlítva a 20. század

(modern, posztmodern) és kortárs építészeti stílusjegyek és

térrendezés sajátos vonásaival, nemzetközi és magyar példák

alapján.

A divat és hagyomány kapcsolatának vizuális értelmezése

(pl. hagyományos ruhadarab áttervezése, átalakítása,

hagyományos díszítmény felhasználásával póló

mintatervezés).

A kulturális értékmegőrzés (pl. környezet- és

műemlékvédelem) lehetőségének vizsgálata, az eredmények

képes és szöveges feldolgozása, összegzése különös

tekintettel annak felhívó jellegére.


Esztétikai minőségek.

Toposzok, archetípusok

állandó és változó

jelentésköre.








társadalom.

Földrajz: Környezet

fogalmának értelmezése.


környezetvédelmi


Környezettudatos

magatartás,

Környezet és természetvédelem.


Modern, posztmodern, konstruktív-dekonstruktív térrendezés,

organikus építészet, Bauhaus, funkcionalizmus, divat, értékmegőrzés.



végezzük, a részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistája az irányadó a műtípusok, művek,

alkotók szemléltetésére. E listában kronológiai sorrendben találhatók a feldolgozásra ajánlott

művek az őskortól napjainkig. A listában a képzőművészeti alkotásokon kívül jelentősebb,

stílusteremtő tárgyak, tárgytípusok, fotók, népművészeti és Európán kívüli kultúrák műtárgyai

és tárgyi emlékei is megtalálhatók. E listában szereplő tárgyakon és műtárgyakon kívül a

szemléltetés anyagát tematikus módon is válogathatjuk. (Pl. A keresztény művészet liturgikus

évhez kötődő témáinak, műtípusainak elemző megismerése)


művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúlyt

– 166 –

kapjanak a magyar művészet- és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példák is. A

részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül adott

témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók.

– 167 –

Óraszám: 60 óra/év

12. évfolyam

2 óra/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakör Témakör Óraterv

1.

Kifejezés, képzőművészet 20

Érzelmek, hangulatok kifejezése 6

Ábrázolás és stílus 2

A művészi közlés, mű és jelentése 6

Korszakok, stílusirányzatok 6

2.

Vizuális kommunikáció 24

A fotografikus kép nyelve 7

Mozgóképi kifejezés 7

Tömegkommunikáció 2

Az újabb médiumokkal való kísérletezés 8

3.

Tárgy- és környezetkultúra 11

Tervezett, alakított környezet 4

Tervezés és fogyasztói szokások 2

Tárgy és hagyomány 1

Az épített, alakított környezet változásai 4

4. Témazáró, összefoglaló órák 5

Tematikai egység/

Fejlesztési cél



Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és formavilágban.

A tematikai egység


céljai


kifejezés alapvető eszközeinek segítségével, saját kifejezési szándék

érdekében is. Egyéni asszociációkra támaszkodó átírás, fokozás.

Hagyományos és korszerű vizuális technikák alkalmazása. Önálló

vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról.


– 168 –

Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása,

parafrázis készítése (pl. sík alkotás térbelivé alakítása, kép

kiegészítése sajátos elemekkel vagy részletekkel, stílus- és

műfajváltás, idő és karaktercserék).

Fogalmak, jelenségek (pl. repülés, víz, kapcsolatok, utánzás)

komplex vizuális feldolgozása nem a megszokott eszközökkel (pl. talált tárgyakból, szokatlan anyagokból, fénnyel).

Mű és környezetének elemző vizsgálata több szempont szerint, konkrét művészeti példák alapján (pl. oltárkép, köztéri szobor, installáció, land-art, street art munka).

Magyar nyelv és

irodalom: szöveg és

kép illusztratív,

narratív kapcsolata.

Ének-zene: zenei

élmény.

Dráma és tánc:

összetett hatások.

Informatika:

– 169 –

számítógép felhasználószintű

alkalmazása.

Nonfiguratív megjelenítés, vizuális átírás, redukció, absztrakció,

Kulcsfogalmak/ kiemelés, kontraszt, kompozíció, parafrázis, komplementer, vizuális

fogalmak narratív hatás, illusztratív hatás, installáció, enviroment/környezetművészet, fényművészet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Ábrázolás és stílus

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás Megfigyelt téri helyzetek, forma, arány, fény és színviszonyok

ábrázolása.

A tematikai egység


céljai

Megfigyelt téri helyzetek, fény- és színviszonyok adott vagy választott

célnak megfelelő ábrázolása.


Téri helyzetek megjelenítése különböző ábrázolási rendszerek

használatával és transzformálásával (pl. látvány reprodukálása

vetületi ábrázolásból perspektivikus vagy axonometrikus

megjelenítéssel).

Matematika:

Transzformációk, adott

tárgy más nézőpontból

való elképzelése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Téri helyzet, ábrázolási konvenció vagy ábrázolási rendszer, nézőpont,

horizontvonal, iránypont, rövidülés, vetületi ábrázolás, képsík, nézet,

axonometria, egy- és két iránypontos perspektíva, önárnyék, vetett árnyék.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás


tások, alkotók felismerése, jelentőségének megértése. A vizuális kifejezés

eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A megfigyelés

segítségével műelemző módszerek alkalmazása.

A tematikai egység


céljai

Esztétikai minőségek megalapozott értékelése. Vizuális esztétikai jellegű


alkotó feladatokban. Eltérő kultúrák legfontosabb vizuális jellemzőinek

összehasonlítása. A technikai képalkotás – fotográfia, mozgókép –

műtípusainak, kifejezőeszközeinek ismerete, elemzése és

képzőművészeti kapcsolódásainak megértése. Elemzési szempontok

megfelelő érvényesítése.

– 170 –


– 171 –

Kortárs társadalmi problémákat bemutató tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl. elidegenedés, szegénység, erőszak)

konkrét példákon keresztül.

A mozgóképi kifejezés eszközeinek (montázs, kameramozgás, képkivágás, nézőpont, világítás, hang és kép kapcsolata) elemzése képzőművészeti példák (pl. video-installáció) alapján.


és állampolgári

ismeretek: globális

társadalmi és

gazdasági problémák.


médiaismeret: a

mozgókép alapvető

kifejezőeszközei.

Magyar nyelv és

irodalom: Műelemző

esszé írása.


Számítógépes

formázás, illusztrálás

digitális képfeldolgozó

eszközökkel.

Informatika: Internetes

(művészeti) portálok

használata. Digitális prezentációk.


Portfólió, mozgóképi kifejezőeszköz, video-installáció, múzeum, állandó és

időszaki kiállítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Korszakok, stílusirányzatok

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti

alkotások, alkotók felismerése, és elhelyezése a megfelelő korban. A

vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés

során. A művészettörténet főbb korszakainak összegző,

lényegkiemelő jellemzése.

A tematikai egység


céljai

A vizuális kifejezés eszközeinek pontos értelmezése különböző

korokban. A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és

irányzatok témák, illetve problémakörök rendszerezése és összegző

ismerete. Esztétikai jellemzők megalapozott értékelése. Vizuális

esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve

érvényre juttatása az alkotó feladatokban. A technikai képalkotás

lehetőségeinek elemzése és képzőművészeti

kapcsolódásainak megértése. Elemzési szempontok megfelelő

érvényesítése.

– 172 –


Vizuális művészeti műfajok összehasonlítása több szempontból

(pl. műtípusok szerint: életkép a festészetben és a fotóművészetben, portré a szobrászatban és festészetben).

A századforduló irányzatainak (pl. szecesszió,

posztimpresszionizmus, impresszionizmus) és a 20. század

legfontosabb avantgard irányzatainak (pl. kubizmus,

expresszionizmus, dadaizmus, fauvizmus, futurizmus,

szürrealizmus) részletes összegzése, a legfontosabb stílust


A 20. század második fele vizuális művészeti irányzatainak konstruktív, expresszív és konceptuális példáinak elemző

vizsgálata.

Új-mediális művészeti jelenségek konkrét elemző vizsgálata.


és állampolgári

ismeretek: korstílusok,

irányzatok társadalmi

és kulturális háttere.

Magyar nyelv és

irodalom: korstílusok,

stílusirányzatok

megnevezései,

megkülönböztető

jegyei,

művészettörténeti

párhuzamok.


Ének-zene: Művészet-

és zenetörténeti

összefüggések



műfajok).

Zenei befogadói

tapasztalatok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Neoavantgard, posztmodern, kortárs képzőművészet, új-média,

intermediális műfaj, eseményművészet, interaktív művészet, hálózati

művészet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


A fotografikus kép nyelve

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés

során. A fényképezés képalkotó lehetőségeinek ismerete és megértése.

A tematikai egység


céljai

A vizuális kifejezés eszközeinek pontos értelmezése kortárs művészeti

alkotások elemző feldolgozása során. Vizuális esztétikai jellegű


alkotó feladatokban. A fotográfia műtípusainak, műfajainak ismerete és

elemzése.


– 173 –

A fotó mint a technikai képalkotás alapmédiuma főbb sajátosságainak megismerése, megértése

(pl. „feltáró”beszélgetések, elemzések Henri Cartier-Bresson,

Robert Capa, André Kertész műveiről megadott szempontok alapján).


médiaismeret: A

fotografikus

technikával rögzített

kép. Valóságábrázolás

– 174 –

A fotografikus látásmód, a médium sajátosságainak alkalmazása

kreatív gyakorlatok során (pl. fekete-fehér és/vagy színes

fotósorozat készítése digitális technikával megadott téma alapján,

mint „Egy nap az életemből”, vagy „A lépcső”).

Technikai kép és szöveg kiegészítő alkalmazása komplex feladat

kapcsán (pl. fekete-fehér és/vagy színes fotografika készítése saját

felvételek átalakításával – manuális vagy digitális technikával –,

majd a kép felhasználása saját névjegykártya vagy fejléces

levélpapír, boríték tervezése során), elsősorban az alkalmazott

fotográfia gyakorlati szerepének felismerése céljából.

és hitelesség.

Tömegtájékoztatás és

demokrácia.

Magyar nyelv és

irodalom: A vizuális

közlés verbális és nem

verbális elemei. A

nyelv mint jelrendszer.

Irodalmi emlékhelyek,

alkotói életművek

fotódokumentumai.

Informatika: az

internetes


megbízhatósága és

vizuális megjelenése.

Kulcsfogalmak/

fogal

mak

Fotográfia kettős természete: reprodukció és manipuláció/"ábrázolat",

reprezentáció, fotogenitás, fotószerűség, „fotós látásmód”,

műfaj/műtípus/stílus a fotóművészetben, arculatterv, tipográfia, (fotógrafika).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Mozgóképi kifejezés

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás A technikai képalkotás lehetőségeinek ismerete és megértése.

Mozgóképi kifejezőeszközök vizuális értelmezése.

A tematikai egység


céljai

A mozgókép műtípusainak, a mozgóképi kifejezés eszközeinek

megértése és felhasználása. Mozgóképi közlés tervezése, megvalósítása

irányítással.


– 175 –

A film audiovizuális kifejezési módszereinek megismerése kreatív,

kísérleti szemléletű gyakorlatokkal (pl. a „mozdulatlan kép

megmozdul”– fényjáték megvalósítása egyszerű megoldások,

eszközök, technika alkalmazásával, mint „szendvicsdia”,

diavetítők, lencsék, üvegdarabok, színezett fóliák többszöri

módosításokhoz, videokamera-, projektor- és számítógép-

használattal, illetve hang hozzárendelésével a mozgóképhez). A

figyelemirányítás, a hangulatteremtés és az audiovizuális

értelmezés legfontosabb eszközeinek tudatosítása.

A kockánként beállított és felvett mozgókép alapsajátosságainak

megismerése kreatív gyakorlatok során (pl. tárgymozgatásos és/vagy

pixillációs technikával) pár perces film készítése megadott témából,

műből kiindulva – egy fotográfia, fényképsorozat, vers, novella,

zene, hangmontázs, egy hangulatos köztér, vagy írásban megadott

téma, cím alapján – hang, zene hozzárendelésével, illetve készítésével a mozgóképhez) az animációs technika néhány fontos


médiaismeret: Kultúra

és tömegkultúra. A

média funkciói.

Nézettségnövelő

stratégiák. Sztárok. A



értelmezés

legfontosabb eszközei.

Ének-zene: a zene

szerepe a médiában és


Dráma és tánc:

– 176 –

lehetőségének feltárása érdekében. Mozgásos

kommunikáció.

Metaforikus

kifejezőeszközök.

Jellemábrázolás.

Informatika: az

internetes


megbízhatósága és vizuális megjelenése.

Technikai képfajta; fénykép, mozi/film, videó, fénymásolás, hologram, pillanatkép/fáziskép, vetítés, a mozgókép sajátos (alap)eszközei,

Kulcsfogalmak/ experimentális művészet, akció, Bauhaus, absztrakt film, VJ-kultúra,

fogalmak animáció, „kockázás”, tárgymozgatás, pixilláció, stoptrükk, történet, cselekmény, elbeszélés, kísérleti film, etűd, videoklip, (fényjáték), („szendvicsdia”).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Tömegkommunikáció

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás A reklám hatásmechanizmusának elemzése.

A tematikai egység


céljai

A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete és

értelmezése. Reklámok összetett elemzése.


A médiaipar működésének, a reklám

hatásmechanizmusának feltárása kreatív gyakorlatokkal

(pl. szerepjátékkal pop- vagy filmsztár karrierjének

„felépítése” a tömegmédiában; fiktív reklámkampány

tervezése és kivitelezése).


médiaismeret: Sztárok és

szenzációk. Nemi szerepek

reprezentációja. Virtuális

valóság. Sztereotípia,

tömegkultúra.

Dráma és tánc: díszlet,

jelmez, kellék, fény- és

hanghatások,

jellemábrázolás.


stílusok.


médiaszövegek

kommunikációs és műfaji

jellemzői.

– 177 –


– 178 –

közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció

felismerése.


Reklám, sztár/jelenség, attribútum, öltözet/megjelenés, reklámtárgy, plakát,

szlogen, banner, spot, klip, weblap.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció Az újabb médiumokkal való kísérletezés

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi megfogalmazása.

Bonyolultabb vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések tervezése.

Idő- és térbeli változások megjelenítése. A technikai képalkotás


A tematikai egység


céljai

A technikai médiumok (képalkotó) módszereinek megismerése. Komplex

audiovizuális közlés tervezése. Kortárs művészeti alkotások elemző

feldolgozása.


A technikai képalkotás újabb, kísérleti megoldásainak felismerése,

alkalmazása alkotó gyakorlatok során (pl. fotoelektrográfia

készítése fénymásoló vagy szkenner használatával, mozgó

tárgyak, illetve testrészletek másolásával és további

elektronikus/digitális módosításával) a kortárs szemlélet erősítése

érdekében.

A nem lineáris alapú média-szövegformák néhány formájának

megismerése, alkalmazása kreatív felhasználás révén (pl.

hipertextre épülő vagy hipermédia szemléletű művek tervezése a

világhálóra), a kevésbé bejáratott, asszociatív alapú

gondolkodásmódok gyakorlása és tudatosítása céljából.

Az interaktivitás alapműködésének megismerése, feltárása a

mozgóképi szövegben tervezési feladattal (pl. interaktívan,

többféle módon bejárható videofilm szinopszisának és story-

board-jának elkészítése), a kevésbé ismert, új mediális-művészeti

technikák megfigyelése, alkalmazása érdekében.


médiaismeret: Nem

lineáris szövegformák.

Internetes

szövegépítkezés,

hálózati

kommunikáció,

Ének-zene: a zenei

mondanivaló más

művészeti ág kifejezési

eszközeibe való

átkódolása.

Magyar nyelv és

irodalom: hipertext.

Informatika:

Multimédiás

dokumentumok.

Viselkedési kultúra az

online világban, a

hagyományostól

különböző médiumok

megjelenési formái. A

globális információs társadalom.

– 179 –

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Intermédia, kísérleti művészet, non-linearitás, hipertext, hipermédia, www,

hálózati kommunikáció és művészet, interaktivitás, multimédia/hipermédia,

új média és művészet, hibrid média, (posztmédia), (vizuális zene),

Tematikai egység/

Fejlesztési cél



Órakeret

4 óra

Előzetes tudás


értelmezése és szöveges megfogalmazása. Megfigyelések alapján a



gyűjtése. Tárgykészítő, kézműves technikák önálló alkalmazása.

Gyakorlati feladatok önálló előkészítése.

A tematikai egység


céljai


célirányos szempontok kiválasztása. A tervezési folyamat értelmezhető

dokumentálása. A vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák

alkalmazása. Az adott tárgynak megfelelő tárgykészítő technikák

alkalmazása. Problémamegoldás a tervezés során. Építészeti

és térélmények átértelmezése. A térélményt befolyásoló tényezők

összegzése.


(elektrográfia), („copy-motion” technika).

– 180 –

Egyszerű használati tárgy (pl. egyedi övtáska) és belső tér (pl. élet

minimál térben) tervezése az alapvető ergonómiai szempontok

felmérésével és figyelembevételével, a tervezői folyamat jól

értelmezhető rajzos és szöveges dokumentációja az ötletek,

tervvázlatok, megvalósulási terv elkészítéséig.

Belső terek, tárgyak átalakítása egyszerű, de szokatlan eszközökkel (pl. fénnyel, becsomagolással) elsősorban a kifejezés,

a hangulati hatások erősítése érdekében.

A közvetlen környezet (pl. település, iskola) kihasználatlan

tereinek felmérése, megismerése, valós újrahasznosítási

lehetőségeinek megtervezése és az ötletek pontos dokumentálása

vizuális eszközökkel és szöveggel.

A lakberendezés funkciótól független lehetőségeinek (pl. színhatás és térérzet, anyagválasztás és hatáskeltés) elemző vizsgálata és összehasonlítása konkrét példákon keresztül.

Matematika:

Méretezés.

Gondolatmenet


konkretizálás.


gyakorlat:

Szükségletek és

igények elemzése,

tevékenységhez

szükséges információk

kiválasztása, tervezés

szerepe, jelentősége,

eszközhasználat.

Lakókörnyezet –

életmód.

Dráma és tánc:

Produkciós munka. A

színházművészet

összművészeti sajátosságai.


Tervezési folyamat, felmérés, térelrendezés, műszaki jellegű ábrázolás,

ergonómia, környezettudatos magatartás, környezetvédelem.

– 181 –

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Tervezés és fogyasztói szokások

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás


értelmezése és szöveges megfogalmazása. A látott jelenségek

elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok megértése. Önálló

kérdések megfogalmazása.

A tematikai egység


céljai






A média által közvetített fogyasztói szokások és a valós

szükségletek, illetve az újrahasznosítás lehetőségeinek

elemző vizsgálata a közvetlen környezetben, a tapasztalatok

és következtetések vizuális szemléltetésével.







társadalom.


társadalmi-gazdasági




médiaismeret: Kultúra és

tömegkultúra. A reklám

hatásmechanizmusa.


közlési célnak megfelelő

alakítása, a manipuláció

felismerése. Digitális prezentációk.


Hagyományos és modern társadalom, fogyasztói szokás, divat, életmód,

újrahasznosítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Tárgy és hagyomány

Órakeret

1 óra

– 182 –

Előzetes tudás

Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtés.

A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok

önálló kiválasztása. Önálló kérdések megfogalmazása.

– 183 –

A tematikai egység


céljai

Különböző korú és típusú tárgyak, épületek megkülönböztetése,

elhelyezése a megfelelő korban vagy kultúrában. A következtetések

célirányos megfogalmazása. Néprajzi tájegységek tárgyi környezetének,

kulturális jellemzőinek megismerése. A múlt tárgyi emlékeinek

értékelése, jelentőségük megértése.


Különböző történeti korok és kultúrák (pl. Európán kívüli is)

sajátos, jellemző tárgyainak (pl. totem, amulett), épületeinek, (pl.

hagyományos japán lakóház) és díszítőmotívumainak (pl. azték,

maja, kalocsai motívumok) elemző vizsgálata a kulturális jegyek

pontos megkülönböztetésével, illetve a közös jegyek

megkeresésével.

Magyar nyelv és



archetípus.



és állampolgári




Hagyomány.

Hagyományos népi

kultúra.

Földrajz:

Magyarország és a

Kárpát-medence,

világörökségi

helyszínek, építészeti

együttesek, kulturális

tevékenységek (pl.

táncház, busójárás).

Ének-zene: Népek

zenéje, néphagyomány.

Kulcsfogalmak/

fogal

mak

Táji csoport, néprajzi csoport, tájegység, népi kultúra, hagyomány,

hagyományőrzés, világörökség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra Az épített, alakított környezet változásai

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás


gyűjtése. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges

szempontok önálló kiválasztása. Önálló kérdések megfogalmazása.

– 184 –

A tematikai egység


céljai




értelmezése. A kortárs építészet és a kortárs téralakítás megjelenéseinek

– 185 –



Kortárs környezetalakítás és térrendezés elemző vizsgálata a


Művészi, azaz a térrendezés kifejező szándékú

felhasználásának rendszerező elemzése és kipróbálása (pl. land art, street art).

A divat szélesen értelmezett fogalmának (pl. öltözködés, életforma, lakberendezés) elemző vizsgálata és értelmezése, reflektálva annak társadalmi összefüggéseire is.


Esztétikai minőségek.

Toposzok, archetípusok

állandó és változó

jelentésköre.








társadalom.

Földrajz: Környezet

fogalmának értelmezése.


környezetvédelmi


Környezettudatos

magatartás, fenntarthatóság.

Globális társadalmi-

gazdasági problémák -

fogyasztói szokások,

életmód. Fenntarthatóság.

Környezet és természetvédelem.

– 186 –

Kulcsfogalmak/

fogal

mak

Modern, posztmodern, konstruktív-dekonstruktív térrendezés, organikus

építészet, Bauhaus, funkcionalizmus, divat, társadalmi norma, szubkultúra,

értékmegőrzés.



végezzük, a részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistája az irányadó a műtípusok, művek,

alkotók szemléltetésére. E listában kronológiai sorrendben találhatók a feldolgozásra ajánlott

művek az őskortól napjainkig. A listában a képzőművészeti alkotásokon kívül jelentősebb,

stílusteremtő tárgyak, tárgytípusok, fotók, népművészeti és Európán kívüli kultúrák műtárgyai

és tárgyi emlékei is megtalálhatók. E listában szereplő tárgyakon és műtárgyakon kívül a

szemléltetés anyagát tematikus módon is válogathatjuk. (Pl. A keresztény művészet liturgikus

évhez kötődő témáinak, műtípusainak elemző megismerése)


művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúlyt

kapjanak a magyar művészet- és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példák is. A

részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül adott

témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. A tananyag tematikus

szempontú megközelítése esetében a válogatás fontos szempontja, hogy az adott téma

függvényében ne csak művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti,



tartalmat, illetve hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl. akár

kortárs művek) független példák is szemléltessék a tananyagot. Fontos továbbá, hogy a vizuális

kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez a kortárs

kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó példákat is felhasználhatjuk.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló kiválasztása.

A vizuális közlés, kifejezés eszközeinek önálló, célnak megfelelő használata az alkotó- és befogadótevékenység során.

Szakrális tartalmak, kifejezési formák felismerése,

kontextusban történő vizsgálata

Bonyolultabb kompozíciós alapelvek tudatos használata kölönböző

célok érdekében.

Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének szándéknak

megfelelő pontos értelmezése, egyszerű mozgóképi közlések elkészítése.

A médiatudatos gondolkodás magasabb szintjénak elérése

tömegkommunikációs eszközök és formák összetettebb, rendszerező ismerete alapján.

Tanult technikák célnak megfelelő, tudatos és önálló alkalmazása az alkotótevékenységekben.

A tervezett, alakított környezet komplex értelmezése, reflektálva a

társadalmi, környezeti problémákra is.

– 187 –

Társművészeti kapcsolatok árnyalt értelmezése.

Legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok

rendszerező ismerete és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.

Az építészet legfontosabb elrendezési és szerkezeti alapelveinek,

illetve stílust meghatározó vonásainak rendszerező ismerete.

Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése, összehasonlítása során a műelemző módszerek összetett, komplex

alkalmazása az ítéletalkotás érdekében.

Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések

megfogalmazása.

A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása.

Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

– 188 –

MŰVÉSZETEK – ÉNEK-ZENE A változat

„A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”

Kodály Zoltán

Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a

zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez,

megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár.










műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók részben az iskolában,

részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben

zenei gyakorlatára épül, s ezáltal ösztönzi őket énekkarokban és házi zenélésben való aktív

részvételre.



Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre,

tananyagegységekre. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát

jelölik. Minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének

fejlesztése, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a


ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg.

Az imádság egyik legkifejezőbb módja az éneklés. A katolikus iskolákban kiemelkedően

fontos szerepe van az énekes imádságoknak. A gyermekeknek meg kell ismerniük, meg kell

tanulniuk az iskolai liturgiák és a misék énekes anyagát ahhoz, hogy a liturgikus

cselekményeknek ne szemlélői, hanem szereplői, átélői legyenek

– 189 –

A tantárgy fejlesztési céljai a következők:

Zenei reprodukció

Éneklés

– 190 –

– Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmélyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el.

– Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.)

– Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel – elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei

minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amely műfaji határoktól

függetlenül értelmezhető.

– A katolikus iskolákban az énekes anyag havi egy egyházi énekkel, népénekkel, könnyen énekelhető gregorián dallammal kell, hogy bővüljön. Ezek elosztása követi az egyházi év ünnepeit. Mivel a liturgikus alkalmakkor (iskolamiséken, osztálymiséken, paraliturgikus cselekményeken) állandóan használatban is vannak, így a magasabb osztályokba lépve ez a repertoár egyre bővül, miközben ismétlődik is.

Generatív és kreatív készségek fejlesztése

– A generatív – létrehozó, alkotó – készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját.

– A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül.


– A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés alapozza meg. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik.

– Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában.

– 191 –

– A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak akkor kell szolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti.

Zenei befogadás


– A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket – minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat – szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között.

– Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A mozgás és a zenei élmény kapcsolata lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is.

– Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki.

– Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát befogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanak a hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás megfelelő megélését, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának, stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését.

– A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy

– 192 –

mennyiségű énekléssel és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival

lehet kialakítani.

– A zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal kell foglalkozni. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a nagy mennyiségű szöveges memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése, és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges feladat. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok, helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha eszköztáruk felhasználása segít a gyerekeknek átérezni a zenei jelenségeket.

Zenehallgatás

– A rendszeres és figyelmes zenehallgatás a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei ízlését formálja.

– A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját, s elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan kell figyelni arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról.

– A gimnáziumban a zenei stíluskorszakok tudatosítása csak a 9–10. osztály tantervének feladata.

– Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – törekedjünk DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is.

– Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű s az összes zenei műfaj megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására.

– Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra,

– 193 –

a rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. Fontos szempont, hogy a hangversenyek kifejezetten az adott korcsoporthoz szóljanak. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon a tanulók ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő alkalommal beszélgetéssel segítsük az élmények feldolgozását.

– 194 –

Tárgyi feltételek

– Szaktanterem pianínóval vagy zongorával – Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz – Megfelelő terem a kórusmunkához – Ötvonalas tábla – Mágneses tábla – Ritmushangszerek – Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók – Számítógép internetkapcsolattal – Hangtár, hozzáférhető hanganyag

– 195 –

11-12. évfolyam

Az ének-zene tantárgy a 11–12. évfolyamon a NAT alábbi fejlesztési területeit képviseli



lelki egészségre nevelés. A kulcskompetenciák közül támogatja az esztétikai-művészeti

tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció,

digitális kompetencia, kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia, hatékony, önálló

tanulás fejlesztését.



csoportoknak is rendszeres funkcionális énekes feladatot adni (pl.: énekes néphagyomány


részvétel, osztályéneklési verseny, iskolai vetélkedők stb.).

Az elsajátított népzenei anyag néptánc élményekhez kapcsolódik. A táncházi lehetőség




zenehallgatás anyagainak dúdoló, kísérő, csak a követés és a minél közelebbi megismerés és











Az ének-zene tantárgy keretében korábban megszerzett tapasztalatokat és zenei

ismereteket új szempontok szerint árnyaljuk (társművészetek, zenei műfajok kronologikus

fejlődése, zenei stílusirányzatok, történelmi és irodalmi párhuzamok stb.).

Építünk a tanulók informatikai tudására és az internetkorszak hatásaira. A tanítás

folyamatában az interaktivitás középpontba kerül, a tanítás-tanulás folyamatába javasoljuk a

nagyobb zenei tapasztalatokkal rendelkező diákok bevonását (kiselőadások, élő zenei

– 196 –

bemutató, aktuális zenei jelenségekhez, történésekhez, eseményekhez kapcsolódó vitafórum).

Nem szabad lemondani az osztályszintű éneklésről és a kóruséneklésről.

Az első 10 évfolyamon meghatározott 5 fejlesztési cél közül a 11. és 12. évfolyamon az

éneklés és a zenehallgatás a releváns. A 11–12. évfolyam órakerethez viszonyított gazdag

tárházat kínál, melynek mélységét, a más művészeti területekkel való kapcsolatrendszerét,

valamint komplexitásának összetettségét is a helyi tanterv határozza meg.

– 197 –

11. évfolyam

Óraszám: 72/év

1/hét

Az éves óraszám felosztása

Témakör

sorszáma Témakör Óraszám

1. Zenei reprodukció I.

Éneklés 34 óra

2. Zenei befogadás II.

Zenehallgatás 38 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Zenei reprodukció

Éneklés

Órakeret

34óra


A tematikai egység


céljai



kialakítása, helyes énektechnikával és hangképzéssel. Stílusos, kifejező,

élményt adó éneklés.





kapcsolódóan (vokális és hangszeres művek – tanévenként 15

szemelvény).


– táncház,

– koncert,

– névnapi köszöntő, – iskolai ünnepélyek,

Magyar nyelv és

irodalom:


képek, népdal

szimbólumok.



– 198 –

– egyházi ünnepek, liturgikus és paraliturgikus események – évfordulók


– kánonok,



– más népek zenéjének többszólamú feldolgozása.


válogatva.

Etika: dalanyag


Liturgia:

aktív részvétel a

szentmisén és

paraliturgikus

alkalmakon

Hittan:

egyházi ünnepek

Kulcsfogalmak/

fogalmak


fogalmak.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Zenei befogadás

Zenehallgatás

Órakeret

38 óra




A tematikai egység


céljai

A befogadói kompetencia erősítése, az ismeretek műfaji, funkcionális

rendszerezésével. Zenében való tájékozottság, értékalkotás. Elemzés,

szintetizálás véleményalkotás folyamán. Érvelés és vitakultúra fejlesztése.










Javasolt témakörök, melyek a rendelkezésre álló időkeret és

tematika alapján választhatóak:

1. Zene és színház

a) Az opera története Monteverditől Wagnerig

b) Singspiel/daljáték (ajánlott: Mozart, Kodály)

Művészetek;


médiaismeret:





tevékenységek


alkalmazott

zeneszerzés és



kölcsönhatása).

Hittan: Egyházi

ünnepek, a

– 199 –

c) Operett (ajánlott: Offenbach, J. Strauss, Lehár, Kálmán) zeneművekhez

kapcsolódó bibliai

témák, személyek,

történetek.

Világvallások.

Vallási szimbólumok

A média és a vallás

d) Musical (ajánlott: Hegedűs a háztetőn, Az Operaház

fantomja)

e) Rockopera (ajánlott: István a király)

f) Balett (ajánlott: Stravinsky egy-egy műve)

g) Jazztörténeti szemelvények

2. Zene és irodalom:

költészet (ajánlott: Kodály és magyar költők versei, francia

versek francia zeneszerzők megzenésítésében, Schubert –

Goethe),

dráma (ajánlott Szentivánéji álom – Mendelssohn, Beaumarchais

– Mozart, Balázs Béla – Bartók Béla A kékszakállú herceg vára),

regény, elbeszélés (Dumas – Verdi, Thomas Mann – Vajda János),

mese (Hoffmann – Csajkovszkij).

3. Hitünk és a zene Az egyházzene szemelvényeiből válogatva az egyes hitigazságok és

imádságok megfogalmazásának megfigyelése a különböző

zenetörténeti korszakokban






a kifejezés zenei eszközeinek megfigyelése,



szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs

szerepének felhasználásával).

Kulcsfogalmak/

fogalmak


Óraszám: 60/év

2/hét

12. évfolyam

Az éves óraszám felosztása

– 200 –

Témakör

sorszáma Témakör Óraszám

– 201 –

1. Zenei reprodukció I.

Éneklés 24 óra

2. Zenei befogadás II.

Zenehallgatás 36 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Zenei reprodukció

Éneklés

Órakeret

24 óra


A tematikai egység


céljai


fejlesztése. További dalkincsbővítés a világi és az egyházi zene köréből,

a motivált és örömteli éneklés kialakítása, helyes énektechnikával és

hangképzéssel. Stílusos, kifejező, élményt adó éneklés.





kapcsolódóan (vokális és hangszeres művek – 15 szemelvény).


– ballagás, szerenád,

– táncház,

– koncert,

– névnapi köszöntő,

– iskolai ünnepélyek,

– egyházi ünnepek, liturgikus és paraliturgikus események

– évfordulók


– kánonok,



– más népek zenéjének többszólamú feldolgozása

– ortodox dallamok

– Taizé-i énekek


válogatva, esetleg néhány populáris egyházi ének zenei eszközeinek

megfigyelése

Magyar nyelv és

irodalom:


képek, népdal

szimbólumok.



Etika: dalanyag


Liturgia:

aktív részvétel a

szentmisén és

paraliturgikus

alkalmakon

Hittan:

egyházi ünnepek, a

hitélet az ünnepekre

készülve és ünnepek

után.

Felnőtt hitélet –

szentségek, életforma,

vallási szokások az életfordulókon.

– 202 –

Kulcsfogalmak/

fogalmak


fogalmak.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Zenei befogadás

Zenehallgatás

Órakeret

36 óra


értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részleteinek felismerése.

A tematikai egység


céljai

A befogadói kompetencia erősítése, az ismeretek műfaji rendszerezésével.

Zenében való tájékozottság, értékalkotás. Szintetizálás a véleményalkotás

folyamán. Érvelés és vitakultúra fejlesztése.










Javasolt témakörök, melyek a rendelkezésre álló időkeret és

tematika alapján választhatóak:






a drámai kifejezés zenei eszközeinek megfigyelése,


1. Zene és történelem:

- görög és római mitológiai történetek a zenében,

magyar történelmi események korszakonként,

világtörténelmi események korszakonként,

történelmi portrék.

2. Zene és előadóművészet:

alkotás, előadóművészet és befogadás kapcsolata,

egy-egy zeneszerző alkotó személyisége és életpályája (ajánlott: J. S. Bach a Tamás templomban, Haydn és az Esterházy család

Művészetek;


médiaismeret:





tevékenységek


alkalmazott

zeneszerzés és



kölcsönhatása).

Hittan: populáris

eszközök helye a

hitéletben

– 203 –

3. A zene hatásmechanizmusa és a személyiségünk formálódása – funkciózenék (munkadal, altatódal, siratóének, stb.) alkalmazott zene, zeneterápia, szórakoztató zene, relaxációs zene, kultikus zene, a zene, mint kommunikáció és önkifejezés.

4. Művészi érték és giccs

A művek rendszerezésén, befogadásán, hatásmechanizmusuk

megfigyelésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése

(pl. hangverseny-látogatás motivációs szerepének felhasználásával).

kapcsolata),

a zeneszerzés és előadóművészet kapcsolata (ajánlott: Chopin, Liszt),

előadó-művészi életpályák régen és ma (ajánlott: Maria Callas, Glenn Gould, mai világhírű előadó-művészeink).

A populáris zene világa

-

-

– 204 –

Kulcsfogalmak/

fogalmak


A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén


részben emlékezetből kifejezően énekelnek, csoportosan.



Egyszerűbb két- és háromszólamú kórusművek vagy azok részletei,

kánonok éneklése csoportosan.

A 11–12. évfolyam végére a tanulók alapvető ismeretekkel rendelkeznek a

zenetörténet (kronológia), a társművészetek és az ének-zene

kapcsolódásáról.

Zenei befogadóképességük fejlődik, a befogadás pályái szélesednek a

személyes – esztétikai, intellektuális, gyakorlati – zenei élmények

szerzése, irányított és önálló feldolgozása által.

A cselekedtető zenei tevékenység mellett (éneklés) erőteljesebb hangsúlyt

kap a zenében való tájékozottság, az értékalkotás, az elemzés, a

szintetizálás és vitakultúra.

A tanulók értékazonosítási képessége fejlődik.

A zenei tevékenységük hatással van társas kapcsolatukra

(osztályközösségek, iskolai közösségek).

– 205 –



Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni

választása szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel

kiválthatók. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei

között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő

részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.

A középiskola záró szakasza az érettségire való felkészülés ideje. A zenehallgatás célja

elsősorban a tájékozódás az összefüggések, a zenei fejlődés láttatása, az önálló gyűjtőmunkára

és véleményalkotásra késztetés. A zenehallgatási anyag módját és mértékét is ez határozza meg.

Népdal, hangszeres népzene, nemzetiségek zenéje, népies műdal, cigányzene, verbunkos zene

XIX. századi szerzők nemzeti táncai (Chopin, Brahms, Dvořák)

Claudio Monteverdi: Orfeo – opera

Johann Sebastian Bach: h-moll mise – részletek, BWV 232

Johann Sebastian Bach: C-dúr toccata adagio és fúga, BWV 582

Georg Friedrich Händel: Concerto grosso-k, Op. 6

Joseph Haydn: B-dúr vonósnégyes, Op. 6. No. 4. Hob. III:78, „A hajnal”

Joseph Haydn: d-moll, „Nelson” mise, Glória tétel, Hob. XXII:11

Wolfgang Amadeus Mozart: Requiem, K 626

Ludwig van Beethoven: G-dúr zongoraverseny I. tétel, Op. 58.

Franz Schubert: A szép molnárlány (Die Schöne Müllerin), D. 795

Felix Mendelssohn-Bartholdy: e-moll hegedűverseny, Op. 64

Erkel Ferenc: Hunyadi László – részletek

Robert Schumann: Karnevál, Op. 9

Liszt Ferenc: Rigoletto parafrázis (Rigoletto Paraphrase de Concert), S.434

Liszt Ferenc: Magyar történelmi arcképek (Historische ungarische Bildnisse), S. 205

Giuseppe Verdi: Aida – opera, részletek

– 206 –

Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok (Die Meistersinger von Nürnberg) – nyitány

Hector Berlioz: Fantasztikus szimfónia (Symphonie fantastique), Op. 15

Johannes Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány, c-moll, Op. 80

Nyikolaj Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio

Pjotr Iljics Csajkovszkij: Olasz capriccio

Giacomo Puccini: Bohémélet (La Bohème) – opera, részletek

Szergej Rachmaninov: Nocturne

Claude Debussy: A tenger

Arnold Schönberg: Egy varsói menekült (ein Überlebender aus Warschau), Op. 46

Maurice Ravel: La Valse

Igor Stravinsky: Tűzmadár

Bartók Béla: III. zongoraverseny, BB 127.

Kodály Zoltán: Galántai táncok

– 207 –

Lajtha László: Op. 63. VII. szimfónia („Forradalom”, 1957). Eredeti címe „Mártírok siratója”

Anton Webern: Fünf Stücke (Öt darab) zenekarra, Op. 10

Kurtág György: Négy dal Pilinszky János verseire (1975)

Pierre Boulez: Notations I–IV.

Eötvös Péter: Három nővér – opera

Carl Orff: Carmina Burana

Bartók Béla: Divertimento, BB 118 1. tétel

Bartók Béla: Gyermekeknek – részletek

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus

Kodály Zoltán: Gyermek és nőikarok, Vegyeskarok – szemelvények

Kurtág György: József Attila-töredékek

Szokolay Sándor: Magyar karácsonyi énekek

Arnold Schönberg: Pierrot Lunaire, Op. 21

John Cage: In a living room.

Arvo Pärt: Magnificat

Steve Reich: Zene 18 zenészre (Music for 18 Musicians).

Eötvös Péter: Mese (1968), Tücsökzene (1970)

Magyar populáris zenei szemelvények

A középiskolában az énekes és a zenehallgatási anyagban megjelennek a klasszikus értelemben

vett kompozícióktól és az autentikus népzenétől különböző műfajok, stílusirányzatok is. A

tanárok munkáját ezen a területen segíti Gonda János: A populáris zene antológiája c. munkája

és további írásai.

A magyar anyagot éneklésre is, míg a külföldi anyagot elsősorban zenehallgatásra

javasoljuk. Az alábbi válogatás a rendkívül gazdag magyar anyagnak csak egy kis részlete. A

felhasználható dalok köre bővíthető, alakítható. A dalokat a tanár vagy a növendékek kísérhetik

gitárral és/vagy zongorán.

CÍM SZERZŐ ELŐADÓ

A hetedik Póka – József Attila Hobo Blues Band

Apám hitte Presser, Zorán – Dusán, Presser

Zorán

Az utcán Szörényi – Bródy Illés együttes

Azért vannak a jó barátok Máté Péter – S. Nagy István Máté Péter

Budapest Cseh Tamás – Másik János –

Bereményi Géza

Cseh Tamás

– 208 –

Európa Varga Miklós – Varga Mihály

Varga Miklós

Felkelt a napunk… Szörényi – Bródy Illés együttes

Gyöngyhajú lány Presser – Adamis Omega

Ha én rózsa volnék Szörényi – Bródy Koncz Zuzsa

Ha itt lennél velem Republic együttes Republic

Ilyenek voltunk Kovács Ákos Ákos

Iskolatáska Hajdú – Demjén Bergendy együttes

– 209 –

Könnyű álmot hozzon az éj Várkonyi – Miklós Charlie

Levél a távolból Szörényi – Bródy Fonográf

Mama kérlek Bródy János Koncz Zsuzsa

Miénk itt a tér Presser – Adamis LGT

Miért hagytuk, hogy így legyen? Szörényi – Bródy Illés együttes

Mondd, hogy nem haragszol Szörényi – Bródy Fonográf

Most múlik pontosan Kiss Tibor Quimby

Ne várd a májust Bródy János Zorán

Nemzeti dal Tolcsvai László – Petőfi Sándor

Tolcsvai László

Nézz az ég felé Lerch István – Horváth Attila Charlie

Szállj fel magasra Gallai Péter – Köves Miklós Piramis

Szólj rám, ha hangosan énekelek Presser Gábor LGT

Te majd kézen fogsz és hazavezetsz

Presser Gábor

Presser Gábor

Ugye mi jó barátok vagyunk Presser – Dusán LGT, Zorán, Demjén

Valaki mondja meg Presser – Adamis Presser Gábor

Várj, míg felkel majd a nap Lerch – Demjén V'Moto-Rock

Zene nélkül mit érek én Máté Péter Máté Péter

– 210 –

MŰVÉSZETEK – MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS

MÉDIAISMERET

A szabályozás szerint a gimnázium 910. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a

mozgóképkultúra és médiaismeret, míg 1112. évfolyamon a művészetek műveltségterület

tantárgyai közül (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret)

az iskola döntheti el, hogy az adott órakeretből mely tantárgyakat és milyen arányban fogja

tanítani. 1112. évfolyamon a művészetek műveltségterület kötelező összes óraszámkerete heti

2 óra/évfolyam. Ennek megfelelően az iskola 1112. évfolyamon a számára megfelelő

jellemzőkkel ruházhatja fel a művészeti oktatását azáltal, hogy a számára megfelelő művészeti

tantárgyak kiválasztásával vagy akár komplex művészeti oktatásban gondolkodva alakítja ki a

művészeti tantárgyak struktúráját a helyi tantervében. Ebből következik, hogy minden

művészeti tantárgy, így a mozgóképkultúra és médiaismeret is heti 2 óra/évfolyamra készítette

el a kerettantervét, ám annak felhasználása az iskola igényeinek függvényében értelmezendő.

A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési

képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának

tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van korunk emberének

tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió, sugalmazza,

hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket,

eszményeket, életcélokat teremt. Az internet virtuális közege nagyon sok fiatal második

otthonaként funkcionál, ahol több időt töltenek el, mint bárhol másutt. Mivel a média képes

arra, hogy átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket,

a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés

a személyiségfejlesztés alapvető eszköze.

A médiaműveltség fejlesztése szoros kölcsönhatásban van a résztvevő és aktív

állampolgári szerep elsajátításával, valamint a kritikai és kreatív képességek fejlesztésével. Ily

módon hozzájárul a Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák fejlesztése közül

az anyanyelvi kommunikációs készség, a digitális, a szociális és állampolgári kompetenciák,

valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztéséhez.

A sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és

együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a

problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét.

Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A

művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető

megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az

életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. Ily módon

hozzájárul a kiemelt fejlesztési követelmények közül az erkölcsi neveléshez, a demokráciára

neveléshez, az önismeret és társas kultúra fejlesztéséhez, a testi és lelki egészségre neveléshez

– 211 –

és természetesen mindenekelőtt a médiatudatosságra neveléshez. A tantárgy oktatásának

elsődleges célja, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő felkészültséget szerezzenek a

különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott

szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat – vagyis a mozgóképi

– 212 –

írás-olvasástudás és a kritikai médiatudatosság fejlesztése. Ehhez az alsóbb iskolafokokon más

tantárgyakban modulárisan megjelenített és elsajátított alapszintű mozgóképnyelvi és

művelődéstörténeti tájékozottság áttekintésére, összekapcsolására, alkalmazására és

továbbfejlesztésére, valamint a naiv fogyasztói szemlélet átértékelésére van szükség.

A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a technikai

képreprodukcióknak miféle viszonya van a valósághoz, a mozgóképi vagy internetes tartalmak

mennyiben alkalmasak a tapasztalati világ reprodukálására, egyúttal a személyes közlésre.

Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikációt miért és miképpen láttatják oly sokan

a minőségi kultúra és egyúttal a személyiség autonómiája veszélyeztetőjének (pl.

információfüggőség, kényszerfogyasztás) –, de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a

hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a

kreatív önkifejezésre, a civil társadalom erősítésére, a választás képességének fejlesztésére.

Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni

kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az

értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia

(személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás,

azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran

rejtett érték- és érdekrendszerének felismerését jelenti.

Ezért a tárgy oktatása során a tanulóknak lehetőséget kell kapniuk a tömeg-

kommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára, történelmi, társadalmi és kulturális

összefüggések felismerésére, arra, hogy a megfelelő szövegek, mozgóképi alkotások

tanulmányozása útján jobban megismerhessék saját személyiségüket.

A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra

is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék kifejező képességüket és kifejező-

kedvüket. A digitális technológiák térnyerése megkerülhetetlenné teszi, hogy a tanulók aktív

résztvevői, ne csupán passzív befogadói legyenek a mediális kommunikációnak.

A gimnáziumi tanulmányok elején, a tematika súlypontjainak áttekintését, ismétlését

követően (9. évfolyam) a cél az ismeretek alkalmazásának fejlesztése, valamint a személyes

tapasztalat megszerzése a médiaszövegek útján történő kommunikációban, a médiajelenségek

megfigyelésében, leírásában és elemzésében (10. évfolyam). A szövegalkotás és -elemzés során

kiemelt szempont a technikai képreprodukció és a valóság problematikus viszonyának

megragadása, a szerzői és a műfaji beszédmódok különbségeinek megtapasztalása, az új

médiumok sajátos szövegformáinak tanulmányozása saját munkák elkészítésének segítségével.

A médiahasználat kutatása a közönség(ek)et jellemző paraméterek feltérképezésére, az

ismeretekhez, adatokhoz jutás alapvető módszereinek áttekintésére, a tervezés, szervezés, az

adatfelvétel és a kiértékelés gyakorlati megtapasztalására épül.

A 10. évfolyam mozgóképkultúra és médiaismeret óráin kiemelt szerepbe kerül az egyéni

és kiscsoportos formában megszervezett projektmunka, melynek feltétele a megszerzett

ismeretanyag és az életkori sajátosságokból következően már elvárható tanulás- és

munkakultúra.

– 213 –

A mozgóképkultúra és médiaismeret egyes tartalmai az 5–8. évfolyamokon az anyanyelv,

a történelem, a vizuális kultúra és az informatika óráin jelennek meg, míg a 9–12. évfolyamokon

a helyi tantervtől, az iskolák döntésétől függően más- és más évfolyamokon, illetve időkeretben

tanítják a tárgyat. Ezért is alapvető a teljes fejlesztési időszakra vonatkozóan átgondolt

tematikai-módszertani tervezés, melynek a 9. (és 10.) évfolyamon az alapozás, az addigiakban

részlegesen, foltszerűen érintett ismeretek összekapcsolása és a gyakorlati képességek

fejlesztése, míg a 11. és 12. évfolyamokon a médiajelenségekkel

– 214 –

kapcsolatos elvontabb társadalomtudományi gondolkodás fejlesztése és a konvenciókon

túlmutató művészi alkotások, az új média-nyelvhasználat értő befogadása a célja.

11–12. évfolyam

A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy célrendszerében 11–12. osztályban is kiemelt

helyet foglal el a kommunikációs készségek és a digitális kompetencia fejlesztése. Az

anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció kulcskompetenciái ebben az életkorban már

feltételezik a nyomtatott és elektronikus szövegek értelmezésének és értékelésének, valamint

az információ megszerzésének és megfelelő szövegtípusokban való átadásának képességét. A

tantárgy e kompetenciák fejlesztésén túl specifikus célként tekint a nem verbális információk

adekvát verbális leírásának gyakoroltatására is. Az életkornak megfelelő kreatív feladatok során

a tantárgy hozzásegíti a tanulót, hogy élni tudjon az elektronikus kommunikáció és az

információ-megosztás nyújtotta lehetőségekkel, felismerje a benne rejlő esetleges veszélyeket,

s elkerülhesse azokat. A felnőttkor küszöbén különleges hangsúly esik az egyéni felelősségtudat

elmélyítésére; a tantárgy fontos célja, hogy a tanuló a hálózati közösségek együttműködő, az

etikai elveket ismerő és betartó tagjává válhasson. A szociális és állampolgári kompetencia

fejlesztéséhez a tantárgy azáltal járul hozzá, hogy a változatos médiaszövegek, alkotói és

befogadói nézőpontok azonosítása révén segíti a kulturális sokszínűség jelenségének

megértését és elfogadását. Az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség szintén a

mozgóképkultúra és médiaismeret tárgy legfontosabb fejlesztési területei között van. Az

audiovizuális szövegek értelmezése, megfelelő kontextusba helyezése és végül adekvát

megalkotása egyaránt kiemelt feladatként jelenik meg ezekben az években. A tanulók

esztétikai-művészeti tudatosságát és kifejezőképességét fejleszti a kreatív verbális és

mozgóképi szövegalkotási gyakorlatok sora. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tantárgy nem

„művészpalánták” kinevelését tűzi ki célul, hanem a művészetet befogadni képes és alapszinten

audiovizuális eszközökkel kommunikálni tudó ifjú emberekét. A tantárgy a 11–

12. évfolyamon elsősorban a médiatudatosság fejlesztési területén fejti ki hatását, de komplex

eszközrendszerével hozzájárul a diákok tanulás-módszertani fejlesztéséhez, erkölcsi

neveléséhez, valamint állampolgárságra, demokráciára és környezettudatosságra nevelésükhöz.

A tantárgy tanításának célja az alapvető médiaműveltség megszerzése, a mozgóképi

szövegértés fejlesztése, a média társadalmi szerepének és működésmódjának megismertetése.

Célja továbbá, hogy a tanulók magabiztosan tudjanak tájékozódni és választani a hagyományos

és az új médiumok világában, hogy értő, kritikus, egyenrangú résztvevői lehessenek az új

társadalmi színtereken zajló érintkezésnek. 11–12. évfolyamon ennek keretében a hangsúly a

tudatos médiatartalom-választásra, azok adekvát használatára és a nem kívánatos tartalmak

kritikus elutasítására esik. Ennek szolgálatában áll többek között a mozgóképi szövegek

kifejezőeszközeinek pontosabb felismerése és árnyaltabb értelmezése is. A szóbeli, írásbeli és

képi kifejezés különböző formáinak gyakorlása mellett a tanuló ebben az életkorban egyre

magasabb szinten válik képessé az információ feldolgozására és rendszerezésére is. A

– 215 –

mozgóképkultúra és médiaismeret tárgy elősegíti a tudásmegosztó és tudásépítő platformok

használatát is. A tantárgy rendszeres véleményformálás gyakoroltatása révén önismeretre nevel,

de hozzájárul a felelősségvállalás elmélyítéséhez is. A napi aktualitású médiaszövegek

értelmezése során körvonalazódik a normák mibenléte, azok elfogadásának vagy elvetésének

társadalmi kontextusa; a tanuló egyre inkább átlátja a normaszegések következményeit,

képessé válik értékkonfliktusok felismerésére, és

– 216 –

kezelésükben is némi gyakorlatot szerez. A társadalmi szerepek mibenlétének és

médiareprezentációjának megértése hozzásegíti a diákot a sztereotípiák működésének

pontosabb megértéséhez, az előítéletes magatartás felismeréséhez és átalakításához .A

tantárgy lényeges fejlesztési célja képessé tenni a tanulót a valódi és virtuális kapcsolatok

természete közötti különbségtételre. A technológiai fejlődés társadalmi hatásainak pontosabb

megértése révén, amely szintén fontos feladata a tárgynak, a fiatalok fokozatosan megértik

majd a globális problémák és lokális cselekvések, sőt az egyéni életvitel közötti

összefüggéseket. E két képesség hozzásegíti majd őket, hogy bekapcsolódhassanak

különböző kisközösségekbe, és a civil társadalmi aktivitás értékét átlátva állampolgári

jogaikat és kötelességeiket a helyi közösségekkel együttműködve hatékonyan gyakorolhassák.

Az előbbiekben megfogalmazott célrendszer aktualitása indokolttá teszi, hogy a 11. és

12. osztályban művészeti oktatásra fordítandó heti két órát a mozgóképkultúra és médiaismeret

tantárgyra szánják az intézmények. Korunk kulturális környezete miatt alapvetően fontos az

audiovizuális szövegértés készségének fejlesztése, napjaink infokommunikációs kihívásai

pedig feltétlen szükségessé teszik, hogy az iskola a médianyilvánosságra vonatkozó korszerű

ismeretekkel lássa el tanulóit. Az adott órakeretet tekintetbe véve ennek ellenére célszerűnek

tűnik egy olyan ajánlás megfogalmazása is, amely segítséget nyújt azoknak az intézményeknek,

ahol meg kívánják osztani a rendelkezésre álló időkeretet a művészet műveltségterület

különböző részterületei között. Tantárgyunk két nagy tematikai egységet, s egyszersmind két

fő fejlesztési területet ölel fel. Egyrészt előmozdítja a média kifejezőeszközeinek felismerését,

értő befogadását és adekvát használatát, azaz fejleszti az audiovizuális szövegértést és

szövegalkotást. Másrészt ismereteket közvetít a média társadalmi szerepével kapcsolatosan,

ezáltal elősegítve a saját befogadói tapasztalatok megfelelő kulturális és elméleti kontextusban

való helyes értelmezését, valamint a tudatos és szelektív médiahasználat képességének

elmélyítését.

Bár a következő táblázatok ebben a logikai sorrendben haladnak, azokat mégsem ajánlott

mechanikusan mintegy félévekre bontani, s azokból egyeseket megtartani, másokról pedig

lemondani, hanem inkább az alábbi, tematikus elveket követő felosztást érdemes alkalmazni:

Félév Óraszám Téma Ismeretek/fejlesztési

követelmények

1.

32

Mozgóképi közlésmód kifejezőeszközei; szövegépítkezés a hagyományos és az új

médiában.

1/1, 1/2, 1/3, 1/4 5/1, 5/2, 5/3, 5/6, 5/7.

2.

32

Narráció; nyilvánosság;

médiaipar.

2/1, 2/2, 2/3, 2/4, 2/6 4/1, 4/3, 4/4 6/1, 6/2, 6/3, 6/4.

3.

34

Szerepjáték; tömegkultúra és szerzői kultúra;

reprezentáció;

normák és konfliktusok.

2/5 3/1, 3/2, 3/3, 3/4, 3/5,

3/6, 3/7

7/1, 7/2, 7/3 8/4, 8/5, 8/6.

– 217 –

4.

32

Tömegkommunikációs modellek;

infokommunikáció és identitás;

befogadáselméletek;

dokumentarizmus; médiaetika, médiaszabályozás.

4/2 5/4, 5/5

6/5, 6/6

7/4, 7/5 8/1, 8/2, 8/3, 8/7.

Ha egy intézmény egyetlen féléven át kívánja a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat

oktatni, a rendelkezésre álló 32 kerettantervi órában e javaslat szerint a szövegépítkezéssel és a

mozgóképi közlésmód alapvető kifejezőeszközeivel érdemes foglalkoznia. A tanulók így a

következő ismereteket sajátítják el, illetve fejlesztési követelményeknek tesznek eleget: 1/1,

1/2, 1/3, 1/4, 5/1, 5/2, 5/3, 5/6, 5/7 – ahol az egyes számok a kerettanterv ismeretegységeinek

számát jelölik. Ha két félév áll rendelkezésre, ez az anyag kiegészül a fenti táblázat második

sorában felsoroltakkal, három félév esetén pedig a harmadik sorral stb.

Mint látható, ez a felosztás mind a médiaszövegek megértésének és megalkotásának

képességét, mind pedig a média társadalmi szerepéről és működésmódjáról nyújtott ismereteket

több szintre bontja, így biztosítva, hogy az egyes félévek egymásra épülhessenek, ám mégis –

az ajánlott sorrendet betartva – önállóan is értelmezhetőek és taníthatóak legyenek. Eközben az

ajánlott struktúra a tananyagot úgy rendezi el, hogy az a konkrétabb és inkább

gyakorlatközpontú elemektől a magasabb absztrakciós készséget igénylő, elméletibb elemek

felé mozduljon el.

11-12. évfolyam

Tematikus összesített óraterv

Témakör Óraszám

I. A média kifejezőeszközei A figyelemirányítás, hangulatteremtés és értelmezés fő eszközei

18 óra

+1 óra

II. A média kifejezőeszközei

A mozgóképi elbeszélés

12 óra

+1 óra

III. A média kifejezőeszközei Szerzői kultúra és tömegkultúra, mint eltérő beszédmódok

18 óra +1 óra

IV. A média társadalmi szerepe, használata Tömegkommunikáció, nyilvánosság, hálózati kommunikáció

18 óra

V. A média társadalmi szerepe, használata Az új média formái és szövegépítkezési sajátosságai

20 óra +1 óra

VI. A média társadalmi szerepe, használata

Médiaipar, médiafogyasztás és -befogadás

16 óra +1 óra

VII. A média társadalmi szerepe, használata Médiaprezentáció, valószerűség és hitelesség

16 óra +1 óra

– 218 –

VIII. A média társadalmi szerepe, használata Médiaetika, médiaszabályozás

12 óra

Összesen

130+6=136

óra

– 219 –

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


A figyelemirányítás, hangulatteremtés és értelmezés fő

eszközei

Órakeret

18 óra

+1 óra

Előzetes tudás Vizuális kultúra: képkivágás, gépállás, gépmozgás, beállítás, jelenet.

A tematikai egység


céljai

Sajátos mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése és alkalmazása.

Az intertextualitás jelenségének felismerése és értelmezése.

– Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

1/1. A mozgóképi látványszervezés (pl. kompozíció, megvilágítás, Vizuális kultúra:

mozgóképi közlés, a

mozgóképi nyelv

alapjai.

Magyar nyelv és

irodalom:

Intertextualitás

jelensége, utalás,

vendégszöveg.

Stílusimitáció, paródia,

intertextualitás.

kameramozgás, szemszög, színkezelés) megfigyelése változatos

művek (pl. reklám, filmrészlet, televíziós műsor részlete) példáján.

1/2. Az egyes mozgóképi szövegszervező eszközök (pl.

fényviszonyok, képkivágás, kameraállás) megváltoztatása rövid és

célirányos szövegalkotási gyakorlatok során. Az ily módon elért

hatás (pl. a kép hangulatának vagy a látványhoz rendelt értelmező

elemek megváltozása) tudatosítása elemző megállapítások révén.

Egyszerű álló- és mozgóképes szövegalkotás a megismert eszközök

alkotó alkalmazásával (1/1. és 1/2.)

1/3. Mozgóképi idézet elemzése (pl. filmalkotás vagy -jelenet

összevetése annak remakejével), különös tekintettel a mozgóképi

kifejezőeszközök eltérő alkalmazására, valamint e transzformáció

jelentésalakító hatására.

1/4. Rövid mozgóképi szöveg (pl. ismert reklám) újrafogalmazása

megadott kritériumok (pl. parodisztikus hatás elérése) alapján;

részletes munkaterv összeállítása, majd annak megvalósítása

egyszerű eszközökkel (pl. mobiltelefon).

– Kulcsfogal

mak/ fogalmak

Nézőpont, távolság, fényviszony, mozgás, mozgóképi idézet.

– 220 –

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


A mozgóképi elbeszélés

Órakeret

12 óra

– 221 –

+1 óra

Előzetes tudás

Tér- és időszervezés, utalás, verbális tartalmak audiovizuális

adaptációja.

A tematikai egység


céljai

A filmelbeszélés eszközrendszerének tudatosítása.

Összetettebb (időben és térben elkülönülő) cselekmények

megjelenítése, tagolása.

– Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

2/1. A montázs idő- és téralakító hatásának, a kép és a hang

montázsviszonyának, valamint az intellektuális montázs szerepének

megfigyelése filmes példák (pl. szovjet avantgárd) alapján.

Következtetések megfogalmazása szóban vagy írásban.

2/2. Egyszerű történet mozgóképes megfogalmazása a

montázstípusok alkalmazásával.

2/3. Az irodalomból már ismert problémaközpontú

szerkesztésmód (expozíció – bonyodalom – kibontakozás – tetőpont

– megoldás) elemeinek felismerése egyszerűbb (pl. rövidfilm,

reklám) és összetettebb (pl. játékfilm vagy filmsorozat) mozgóképi

példák segítségével.

2/4. Összetett cselekményű (több szálon futó, nem lineárisan

előrehaladó időkezelésű, bonyolult térszerkezetű) szövegformák

tagolása, értelmezése.

2/5. Szövegelemzési gyakorlat: az elbeszélő mibenléte a

mozgóképi szövegekben.

2/6. A szerepjáték elemeinek (fotogenitás, a viselkedés

jelrendszere) azonosítása játékfilmes példákon. A gesztusok és a

mimika jellem- és hangulatábrázoló erejének sajátélményű

kipróbálása rövid dramatikus szituációkban. A státuszviszonyok és

azok módosulásának felismerése.

2/7. Valós vagy fiktív esemény mozgóképi (pl. kisfilm) szöveggel

történő megjelenítésének megtervezése story-board készítésével,

majd kivitelezése egyszerű eszközökkel (pl. mobiltelefonnal).

Magyar nyelv és

irodalom: Verbális és

nonverbális jelek a

közlésfolyamatban.

Cselekményes

műnemekhez tartozó

alkotások

szerkezetének

problémaközpontú

megközelítése;

jellemrendszer, a

jellemzés eszközei;

adaptáció.

Dráma és tánc: stílus,

karakter, státusz

metakommunikációs

ábrázolása;

érzelemkifejezés és

jellemzés

metakommunikációs

eszközökkel;

a dráma és a színház

formanyelve.

Vizuális kultúra: tér-

idő kifejezése; látvány-

hang-mozgás

összekapcsolása.

– Kulcsfogal

mak/ fogalmak

Montázs, elbeszélő, szerepjáték, státusz.

– 222 –

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Szerzői kultúra és tömegkultúra, mint eltérő

beszédmódok

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás

Tömegkultúra, archetípusok (a mítoszokban és az irodalomban), a

történetiség és műfajiság megközelítési módjai (az irodalomban).

A tematikai egység


céljai

A szerzői nézőpont, a szemléleti és műfaji keretek felismerése, az

ezeket szolgáló audiovizuális kifejezőeszközök azonosítása.


3/1. A mozgóképi szövegek archetípusokon alapuló

működésmódjának megfigyelése. Egyes archetípusok (pl. „a szépség

és a szörnyeteg” különböző előfordulásai) jelentésmezejének

értelmezése klasszikus filmes példák alapján. A jelentéskör állandó

és változó elemeinek meghatározása.

3/2. Műfaji jegyek felismerése rövid filmrészletek alapján, néhány

klasszikus filmműfaj (pl. western, melodráma, sci-fi) tipikus

eszköztárának feltérképezése.

3/3. Saját médiafogyasztói élmények alapján rokon műfajok

rendszerének felvázolása, az egyes filmműfajokhoz jellegzetes

példák gyűjtése (pl. interneten fellelhető tralierek letöltése révén), a

hozott szövegrészletek önálló elemző bemutatása (pl. rövid

prezentáció keretében).

3/4. Önállóan gyűjtött mozgóképi példák bemutatása annak

érzékeltetésére, hogyan keverednek a műfaji jegyek egyes

posztmodern filmalkotásokban, illetve kortárs magyar filmekben.

3/5. A sztárfogalom kialakulása és módosulása. Sztárjelenség a

filmen és a médiában: ismert filmszereplő és médiaszemélyiség

image-ánek elemzése, a hátterében fellelhető archetípusok

meghatározása.

3/6. Filmalkotások, esetleg szemelvények megtekintése a szerzői

film történetéből. A legfontosabb korstílusok (német

expresszionizmus, francia avantgárd, szovjet avantgárd, olasz

neorealizmus, francia és cseh új hullám, német új film) jellegzetes

példái alapján a szerzői film sajátosságainak felismerése, elemző és

értékelő megfigyelések megfogalmazása (pl. vita keretében).

3/7. Önálló anyaggyűjtés a film stílustörténetének témájából,

Magyar nyelv és

irodalom: műfajok

rendszere; archetípus,

stílusirányzatok

története; nézőpont,

elbeszélői pozíció; az

irodalom

határterületei: a

szórakoztató irodalom

műfajai (krimi,

kalandregény,

szerelmesregény stb.)

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: a

globalizálódó világ és

Magyarország – a

tömegkultúra.

– 223 –

irányzatok, filmalkotói életművek, fontos alkotások értelmező

bemutatása pl. kiselőadás formájában. A magyar filmművészet

értékeinek megismerését elősegítendő feldolgozásra javasolhatók

például a következő jelenségek, csoportok és szerzők:

– parabola a magyar filmművészetben, a cenzúra filmjei, magyar

dokumentumfilmek;

– Budapesti Iskola, a magyar új hullám;

– Makk Károly, Fábri Zoltán, Huszárik Zoltán, Szabó István, Jancsó

Miklós, Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla.

– Kulcsfogal

mak/ fogalmak

Kultúra és tömegkultúra, műfajfilm, műfajkeveredés, posztmodern, szerzői

film, kézjegy, archetípus, sztár, hős.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Tömegkommunikáció, nyilvánosság, hálózati

kommunikáció

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás

A kommunikáció általános modellje; nyomtatott és online újságok,

sajtóműfajok, a kommunikáció történetének alapfordulatai (írás,

nyomtatás, távközlés, képrögzítés, hálózati és mobilkommunikáció).

A tematikai egység


céljai

A tömegkommunikációt és a mediatizált nyilvánosságot jellemző

tények, modellek megismerése. A nyilvánosság átalakulása: a folyamat

főbb jellemzőinek végigkövetése, saját környezetben azok felismerése.

A hálózati kommunikáció hatása a nyilvánosságra: fogyasztói

tapasztalatok általánosítása a média közösségszervező funkcióval

kapcsolatosan.


4/1. Bevezetés azokba a kultúraelméleti kérdésekbe (pl. elemző

tanulmányok közös olvasása és értelmezése útján), amelyeket az

audiovizuális távközlési rendszerek rohamos térhódítása és a

társadalmi nyilvánosságra gyakorolt átalakító hatásuk vet fel (pl.

kommunikációs terek, intézmények, időbeosztás, életmód, tudás,

értékrend megváltozása).

4/2. A fontos tömegkommunikációs modellek (transzmissziós,

rituális, propaganda-reklám, befogadási modell) működésének

szemléltetése önállóan gyűjtött médiapéldák alapján (pl. rövid

szóbeli vagy írásbeli beszámoló, esettanulmány formájában).

4/3. Saját tapasztalatok alapján (pl. kortársak médiahasználati

Magyar nyelv és

irodalom:


sajtóműfajok.


és állampolgári

ismeretek: a polgári

nyilvánosság

megszületése.

Informatika: hálózatok,

web 2, közösségi

– 224 –

szokásainak felmérése révén, különös tekintettel a közösségi oldalak

használatára) kérdésfeltevés és válaszlehetőségek találása azzal

kapcsolatosan, hogy miképp változik az egyén és a közösségek

viszonya az információs társadalomban, hogyan hat az online

életforma a személyiség fejlődésére és a társas kapcsolatokra, a civil

társadalom önszerveződésére, a tanulásra, a munkavégzésre,

valamint a szabadidő eltöltésére.

4/4. Önállóan gyűjtött példák alapján reflektálás a magánélet és a

közélet határainak változására (pl. lokális, országos és globális

hatókörű online fórumokon megfigyelve egy adott téma

megjelenését, a felhasználók reakciójának összevetésével).

oldalak használata, e-

szolgáltatások

biztonságos igénybe

vétele.

Etika: korunk kihívásai

– a felelősség új

dimenziói a


– Kulcsfogal

mak/ fogalmak

Kommunikáció; közvetett/közvetlen, egyirányú/kétirányú,

nonverbális/verbális/képi. Tömegkommunikációs modell; lokális/globális

nyilvánosság.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Az új média formái és szövegépítkezési sajátosságai

Órakeret

20 óra

+1 óra

Előzetes tudás

Szövegtípusok az új médiában, valós és virtuális tér, interaktivitás,

online önreprezentáció, a hálózati kommunikáció hatása az életmódra,

biztonságos internethasználat.

A tematikai egység


céljai

Az internetes szövegépítkezés sajátosságainak megismerése, blogok,

közösségi oldalak stb. tartalmának elemzése, online médiaszövegek

készítése. Részvétel a lokális nyilvánosságban.


5/1. A mindennapi kommunikáció formái (chat, SMS, e-mail, Magyar nyelv és

irodalom: a szövegek

jelentésbeli és

nyelvtani

kapcsolóelemei, a

szövegszerkesztés

lépései.

Informatika: digitális

tartalmak létrehozása,

online publikációja;

szerzői jogok,

adatvédelem,

adatkezelés.

fórum) és nyelvi sajtosságaik (pl. szókincs, szavak alakváltozatai,

mondatszerkesztés, az érzelemkifejezés eszközei) tudatosítása saját

szövegalkotási gyakorlat révén (pl. adott téma megjelenítése több

formában).

5/2. Nem lineárisan felépülő szövegek elemzése, saját hypertext

létrehozása (pl. rövid novella átalakítása többszintű, sokféleképp

bejárható, linkekkel működő szöveggé).

5/3. Az interaktivitás különböző változatainak (navigációs,

működési, alkalmazkodó interaktivitás) megtapasztalása. Eltérő

interaktivitási stratégiával létrehozott médiaszövegek összevetése (pl.

különféle MyYahoo! kezdőlapok kialakítása).

– 225 –

5/4. Identitások megjelenítése a virtuális térben: saját

önreprezentáció eszköztárának (pl. Facebook-adatlapok

információinak) elemzése.

5/5. Önálló image-alkotás (pl. filmszereplő adatlapjának

elkészítése révén), az etikus magatartási normák

figyelembevételével, a magánszféra védelmének, az információs

önrendelkezés jogának tudatosításával.

5/6. Aktuális témáról online publikálható szöveg (cikk,

blogbejegyzés, fórumhozzászólás stb.) megalkotása az iskolai (vagy

egyéb lokális közösségi) honlap számára. A befogadók reakcióinak

követése, értelmezése (pl. rövid beszámolóban vagy statisztika

segítségével).

5/7. Választott számítógépes játék elemző bemutatása (pl.

prezentáció keretében) az eddig elsajátított szempontok szerint:

cselekményvezetés, szereplők rendszere és a felkínált identitások,

megformáltság (képi világ, hangeffektusok), az interaktivitás

lehetőségei.

5/8. Egyéni érdeklődési körnek megfelelő alkotómunka a fentiek

(5/1-5/7.) tapasztalatait összegezve.


és állampolgári

ismeretek: Az ipari

forradalom hatásai; a

polgári nyilvánosság.

A tudományos-

technológiai fejlődés

hatásai a gazdaságra,

társadalomra és

kultúrára; a tudás

fogalmának átalakulása

az információs

társadalomban.

Földrajz: az egyén

társadalmi

szerepvállalása; helyi

szerveződések,

regionális és

nemzetközi összefogás

a fenntarthatóság

eléréséért; környezet-

tudatosság: a közösségi

média szerepe a

környezetvédelemben.

Etika: korunk kihívásai

– a felelősség új

dimenziói a


– Kulcsfogal

mak/ fogalmak

Multimédia, hypertext, interaktivitás, virtuális identitás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Médiaipar, médiafogyasztás és -befogadás

Órakeret

16 óra

+1 óra

Előzetes tudás

Kereskedelmi, közszolgálati és nonprofit média, alkotói szándék,

célcsoport, közönség, mint vevő és áru, médiafogyasztási szokások,

médiafüggőség.

A tematikai egység A médiaipar működésének megismerése, médiajelenségekről szóló

– 226 –


céljai

elemzés értelmezése, önálló kérdések és vélemény megfogalmazása a

tárgyalt témával kapcsolatban. A kritikai gondolkodás fejlesztése.


6/1. Tulajdonviszonyok a médiában: a közszolgálatiság

problémájának megértése szakirodalmi szövegek feldolgozása

(olvasás, lényegkiemelés, tartalmi kivonat készítése) révén.

6/2. A nézettség- és fogyasztásnövelő stratégiák (pl. a műsoridő

elosztása, sorozatelv) megfigyelése egy kereskedelmi tévécsatorna

műsorrendjének segítségével. A műsorrend által közvetített kulturális

mintázatok körülírása, következtetés azok társadalmi hatásaira a

csatorna kínálatának (pl. az egyes műsortípusok gyakorisága)

elemzése révén.

6/3. A reklám hatásmechanizmusának elemzése változatos példák

segítségével, kitalált termék reklámjának tervezése és elkészítése

különböző médiumok (pl. újság, óriásplakát, televízió, rádió)

számára.

6/4. Az infotainment (a tájékoztató és szórakoztató funkciót

párhuzamosan megvalósító műsortípus) jelenségének tudatosítása

rövid, aktuális médiaszövegek narratív szerkezetének (központi

probléma és a felvezetés lépései) és eszköztárának (mozgóképi

formanyelv, kommentárok, zene) leírásával.

6/5. Néhány választott befogadás elmélet (pl. lövedékelmélet,

kétlépcsős hatás elmélete, szelektív észlelés elmélete, kultivációs

elmélet, napirendelmélet, használat és kielégülés modellje)

feldolgozása szakirodalmi részletek közös olvasásával. Reflektálás a

kérdéskör időbeli fejlődésére és a megközelítések egymáshoz való

viszonyára.

6/6. A közönségkutatás főbb szempontjainak tudatosítása: a

közönség, mint állampolgár, fogyasztó, társadalmi nem képviselője,

globális és lokális közösségek tagja stb.

6/7. Önálló esettanulmány készítése a médiahasználat és -hatás

tárgykörében. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. A szerzett

ismereteken alapuló, érvekkel és önállóan gyűjtött példákkal

alátámasztott vita a média társadalmi szerepéről, a

médiabefolyásolásról, médiahasználattal kapcsolatos függőségekről

vagy a hatalom és a média viszonyáról.

6/8. A 6/7. feladat megjelenítése egy tetszőlegesen kiválasztott

médiafelület jellemzőit figyelembe véve.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: A modern


kialakulása és

társadalmi hatásai.

Helyi társadalom, civil

társadalom,

önkéntesség.

Magyar nyelv és

irodalom:


reklám; a befogadó

szerepe a

jelentésteremtésben,

befogadói stratégiák.


kihívások, tudatos

fogyasztói magatartás;

környezettudatosság;a

társadalmi célú

reklámok.

Matematika:

megismerés,

gondolkodás;

adatgyűjtés, adatok

rendezése,

adatábrázolás, adatok

értelmezése;

statisztikai

gondolkodás, alapvető

statisztikai fogalmak.

– 227 –

– Kulcsfogalm

ak/ fogalmak

Kereskedelmi/közszolgálati/nonprofit média; közönség: vevő és áru;

műsoridő, műsorrend, sorozatelv, infotainment.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Médiareprezentáció, valószerűség és hitelesség

Órakeret

16 óra

+1 óra

Előzetes tudás

Médiaszövegek fikciós illetve dokumentumjellege, sztereotípia,

reprezentáció, tematizáció, valóságábrázolás, hitelesség, hír.

A tematikai

egység nevelési-


A hitelesség igényével fellépő médiaszövegek megalkotottságának

tudatosítása. Azonos események eltérő médiareprezentációinak

összevetése, eltérésük értelmezése. Sztereotípiák és konvenciók

azonosítása a médiaszövegekben, saját értékelő viszony kialakítása

ezekkel kapcsolatban.


7/1. Társadalmi csoportok (pl. bizonyos foglalkozást űzők, Magyar nyelv és

irodalom:

sajtóműfajok (hír,

kommentár, tudósítás,

riport); a szóbeli

történetmesélés

(anekdota, adoma)

szerkezete, értékelő

elemei.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: források

hitelessége,

forráselemzés,

információgyűjtés és

-rendezés.

Vizuális kultúra: a

tapasztalati és a

reprezentált valóság

viszonya.

nők/férfiak, korcsoportok, kisebbségi csoportok) és közéleti

események megjelenítése a médiában. A reprezentációs stratégia

sajátosságainak narratív és formanyelvi elemzés révén történő

leírása, a felismert sztereotípiák kiemelése, értelmezése.

7/2. A hír megalkotottságának tudatosítása változatos

médiaszövegek elemzése révén: az információ hírértékének

kiemelése, a hírek formai sajátosságainak leírása (pl.

montázshatások, kommentár, tabloidizáció) és a belőlük adódó

értelmezési lehetőségek összevetése rövid szóbeli beszámoló

keretében. Információforrások szűrési szempontjainak elsajátítása,

gyakorlása.

7/3. Fiktív információ hírként való megformálásának kreatív

gyakorlata: tartalomtervezés, értéktulajdonítás, az értékelést hordozó

formai elemek kiemelése, az adott tartalomnak megfelelő szabad

hozzáférésű képek és videók keresése a világhálón, kommentár

megírása és a hangfelvétel elkészítése, a kép és a hang

összeillesztése.

7/4. Esettanulmány készítése arról, hogyan kerül egy aktuális

esemény napirendre, majd néhány héten át tartó folyamatos

előfordulás-követés révén annak megfigyelése, milyen eszközökkel

és formákban tartja a média napirenden az adott eseményt.

– 228 –

7/5. A dokumentarizmus jelensége: a dokumentumfilmezés

klasszikus példáin bemutatni a reprodukciós és ábrázoló törekvések

együttes jelenlétét. Egy áldokumentumfilm megtekintése, a

megtévesztő jegyek (pl. részletgazdagság, verbális és vizuális

forrásokra való hivatkozás) és az áruló jegyek (pl. irónia, túlzás)

kiemelése közös szóbeli elemzés keretében. A környezettudatosságra

nevelés érdekében ajánlottak környezeti kérdésekkel foglalkozó

valódi (pl. Kellemetlen igazság) vagy áldokumentumfilmek (pl. A

hülyeség kora, Olajfalók) elemzése.

Érvelő kisesszé írása a valóság-televízió sikerének lehetséges

társadalmi hátteréről.

Dokumentumfilm készítése aktuális helyi problémához kapcsolódva

(társadalmi, környezetvédelmi) projektmunkában.

– Kulcsfogalm

ak/ fogalmak

Reprezentáció, hírérték, tabloidizáció, dokumentarizmus,

valóságtelevízió, áldokumentumfilm.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Médiaetika, médiaszabályozás

Órakeret

12 óra

+1 óra

Előzetes tudás

Norma/normaszegés a médiában, médiaetika, alkotók és felhasználók

felelőssége, egyének és közösségek jogai.

A tematikai

egység nevelési-


A nyilvános megszólalás szabadságának és felelősségének tudatosítása.

Állásfoglalás a médiában fellelhető normákkal és esetleges

normasértésekkel kapcsolatban. A média etikai környezetének és jogi

szabályozásának megértése.


8/1. Vélemények megismerése (pl. elemzések, reflexiók olvasása,

a hátterükben megjelenő normarendszer tudatosítása) és saját

viszonyulás kialakítása az újságírói etika, a hiteles médiaszemélyiség

és az intézményi etika kérdéskörében.

A médiafelületeken aktuálisan megjelenő hír ellentétes bemutatása, a

szerző felelősségének, a megjelenés pozitív/negatív hatásának

bemutatásával, különös tekintettel a véleményformálásra gyakorolt

hatásuk, a lehetséges manipulációs eszközök kiemelésével.

8/2. A tartalomszabályozás a médiatörvényben: a törvény főbb

tartalomszabályozó törekvéseinek kiemelése szakirodalmi szövegek

kivonatos összefoglalása segítségével. A korosztályos ajánlások

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: polgári

szabadságjogok;

cenzúra; globalizáció;

az európai polgárok

alapvető jogai,

állampolgári jogok és

kötelességek.

Etika: az erkölcsi

szabályok természete,

– 229 –

rendszerének megértése, az egyes korosztályoknak ajánlható filmek

és televíziós műsorok tartalmi és formai jellemzőinek összegyűjtése.

8/3. Annak a kérdésnek disputa formában való megvitatása, hogy

miért van kiemelt jelentősége egy adott ország médiatörvényének a

nyilvánosság- és demokrácia-felfogás szempontjából. (Kitérve olyan

kulcskérdésekre, mint pl.: szerzői jogok, nemzetközi és nemzeti jog

hatálya, gyermekvédelem, szankcionálás, értéktámogatás,

tulajdonkoncentráció.)

8/4. Véleményformálás a normaszegések (pl. rasszizmus, öncélú

szexualitás, erőszak) reprezentációjáról változatos médiaszövegek

elemzésének útján.

8/5. A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok és

megoldási módok kritikai elemzésén alapuló szövegalkotási

gyakorlatok.

8/6. Érvekkel és példákkal alátámasztott vita az erkölcsi és jogi

normák alkalmazásáról a médiában, a saját tartalmak közzétételének

etikai hátteréről, a médiára vonatkozó szabályozás elveinek és

gyakorlatának főbb kérdéseiről, különös tekintettel a hálózati

kommunikáció szabályozási problémáira.

8/7. Az e-szolgáltatások (pl.: e-kereskedelem, e-bankolás, e-

igazgatás) igénybevétele a szerzői és személyiségi jogi normák

ismeretében.

párbeszéd, vita, kétely,

értékkonfliktus;

egyén és közösség – a

szabad

véleménynyilvánítás

joga; visszaélés a

szólásszabadsággal.

Informatika:

információs szabadság,

szerzői jogok,

adatvédelem,

adatkezelés.

– Kulcsfogal

mak/ fogalmak

Újságírói/intézményi etika, hitelesség, tartalomszabályozás, médiatörvény,

normaszegés, médiaerőszak.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

A tanuló

képes mozgóképi szövegek értő befogadására; ismeri a mozgókép

formanyelvének alapvető eszköztárát, érzékeli ezek hatását az

értelmezés folyamatára, valamint képes ezeknek az eszközöknek

alapszintű alkalmazására saját szövegalkotásában is.

rövid mozgóképi szövegek tervezése és kivitelezése révén szert tesz a

mozgóképi szövegalkotás elemi tapasztalataira, érti a különféle

mozgóképi szövegtípusok eltérő működési elvét, s tud azok széles

spektrumával kreatív befogadói viszonyt létrehozni.

ismereteket szerez a filmkultúra területéről: érti a szerzői kultúra és a

tömegkultúra eltérő működésmódját; felismeri az elterjedtebb

filmműfajok jegyeit; különbséget tud tenni a különböző

stílusirányzatokhoz tartozó alkotások között.

ismeri a modern tömegkommunikáció fő működési elveit, jellemző

– 230 –

vonásait, érti, milyen társadalmi és kulturális következményekkel

járnak a kommunikációs rendszerben bekövetkező változások, ezek

hatásait saját környezetében is észreveszi.

értelmezni tudja a valóság és a média által a valóságról kialakított

kép viszonyát, ismeri a reprezentáció fogalmát, és rendelkezik a

médiatudatosság képességével (azaz képes tudatos választásra és

kritikai megközelítésre).

érti a hálózati kommunikáció működésmódját, képes abban felelősen

részt venni, ismeri és megfelelően használja annak alapvető

szövegtípusait.

ismeretekkel rendelkezik a médiaetika és a médiaszabályozás

főbb kérdéseit illetően, saját álláspontot tud megfogalmazni

azokkal kapcsolatban.

Documents

HUMÁN TANTÁRGYAKRA VONATKOZÓ HELYI TANTERVEK …boronkay.hu/.../upload/2018_2019/Dokumentum/helyi_tanterv_human_2018.pdf · be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával,