Kompetencia alapú helyi tantervek 9-12. évfolyamok számára ...¼rr-István-Gazdasági... · A tömegkommunikáció - A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak

Türr István Gazdasági Szakközépiskola

Baja

Kompetencia alapú helyi tantervek

9-12. évfolyamok számára

(érvényes: 2015/16. tanév végéig)

2

A „kompetencia” kifejezés a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal.

Ez a nyolc kompetencia-terület, melyek a tudás alapú társadalomban mindenki számára

nélkülözhetetlennek.

1. Anyanyelvi kommunikáció

Szóbeli és írásbeli kifejezés, valamint a megfelelő szintű értelmezés képessége. Megfelelő

módon történő nyelvi érintkezésre való alkalmasság a társadalmi és kulturális kontextusok

teljes skáláján.

2. Idegen nyelvi kommunikáció

Nagyjából ugyanazokat a területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció. Szintje, a

nyelvtudás foka az egyén általános és kommunikatív nyelvi kompetenciájára épül, igényeitől,

szükségleteitől függő. Olyan készségeket is igényel, mint a közvetítés és a kultúrák közötti

megértés.

3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák

A matematikai kompetencia magában foglalja a négy alapművelet, a százalékok és törtek

használatát, fejben és írásban végzett műveleteit, amindennapi életben való alkalmazásukat. A

hangsúly inkább a tevékenységen van, mint az ismereteken. A természettudományi

kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára

való hajlam és képesség. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak értő alkalmazása az

emberi környezet szükségszerű átalakítása során.

4. Digitális kompetencia

Az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása a munkában, szabadidőben és a

kommunikáció során. Logikus és kritikus gondolkodáshoz, magas szintű információkezelési

képességhez kapcsolódik. A kompetencia alapvetően a multimédiás technológiájú

információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását,bemutatását és átadását, valamint az

internetes kommunikációban történő részvétel képességét foglalja magában.

5. A tanulás tanulása

Az önállóan és csoportban történő ismeretszerzés képességét jelenti. Része a hatékony

időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének

és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban

történő alkalmazásának képessége. E kompetencia szintjétől függ, hogy az egyén mennyire

képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

6. Személyközi és állampolgári kompetenciák

Mindazok a viselkedésformák, amelyek szükségesek a társadalom életében történő hatékony

és konstruktív részvételhez, az esetleges konfliktusok oldásához. Mind a személyes, mind a

csoportos érintkezés nélkülözhetetlen részei akár a köz-, akár a magánéletben.

3

7. Vállalkozói kompetencia

Egy aktív és egy passzív összetevője van. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására

való törekvést, másrészt a már létező újítások elfogadásának, támogatásának és

alkalmazásának képességét. Része az egyén felelőssége saját – pozitív és negatív -

cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése, valamint

a sikerorientáltság.

8. Kulturális kompetencia

A gondolatok, élmények és érzések különféle módon történő kreatív kifejezését foglalja

magában. Fontos szerepe van a közízlés alakulásában, az esztétikai tényezők

mindennapjainkban betöltött szerepének formálásában. Tudatosítja az európai kultúra

sokszínűségét, a más kultúrák elfogadása és tisztelete melletti identitástudatot.

Forrás: Az Európai Tanács referenciakerete

4

Magyar nyelv

9. évfolyam

Óraszám: évi 72

1. Anyanyelvi kommunikáció, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja az irodalmi és nem irodalmi szövegek,

valamint a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismeretét.

A tanuló képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket,

összegyűjteni és a feladatnak megfelelően feldolgozni az információkat, illetve érveit szóban

és írásban kifejezően megfogalmazni. A kooperatív tanulási formákban olyan képességekre is

szert tesz, melyek kamatoztathatók az élet, a munka különböző területein: pl. kezdeményezés,

szervezés, együttműködés.

A pozitív anyanyelvi kommunikáció attitűdje magában foglalja az esztétikai minőség

tiszteletét, az igényt mások véleményének megismerésére, a törekvést a kritikus és építő

jellegű párbeszédre.

Célok:

- kulturált nyelvi magatartás

- a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása, a beszédpartnerrel való együttműködés

- a beszédhelyzet kommunikatív összetevőinek felismerése, rugalmas nyelvi alkalmazkodás

képessége

- vitakészség fejlesztése, a kommunikáció etikájának tudatosítása

- a magyar nyelv életének, rendszerének ismerete

- a diákok a nyelvtani ismereteket biztonsággal tudják alkalmazni mind a szövegértelmezés,

mind a szövegalkotás eljárásaiban;

- tisztában legyenek a magyar nyelv szabályaival;

- nyelvi megnyilatkozások megértésében és létrehozásában képesek legyenek e

szabályrendszer funkcióinak tudatosítására; tudjanak reagálni a magyar nyelv rendszerének

különböző változásaira, ismerjék a nyelvművelés kérdéseit és jelentőségét;

- a nyelvi jelenségek elemzésének eljárásiban fejeződjék ki problémamegoldó gondolkodásuk;

az összefüggések átlátása és rendszerezésének igénye;

- a nyelvművelés kérdéseiben értsék és érzékeljék a társadalmi viszonyulásokat a nyelv

változásaihoz.

Tananyag:

A tömegkommunikáció

- A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése.

- Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés maghatározó műfajai, ezek nyelvi

kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai.

A nyelvtani szintek grammatikája

- Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő,

képző, jel, rag – kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji

rendszer.

- Mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat;

jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken.

A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje

- A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat.

- A szöveg felépítése, a szövegegységek.

5

- A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei.

- A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe.

- A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolás.

A szöveg jelentése

- A szemantikai és pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése.

- Szótári és lexikális jelentés.

- Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak.

- A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében.

Helyesírás

- A szöveg központozása.

- A magyar helyesírás alapelvei.

Könyv- és könyvtárhasználat

- Témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális elektronikus és digitális

információhordozók felhasználásával.

Fogalmak

- A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk,

glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport.

- Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz;

szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő,

határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó

szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív

(szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai

eszközök.

- Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. A helyesírás

alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve.

Fejlesztési követelmények:

- Képesség kommunikációs konfliktus feloldására; a manipulációs szándék felismerése.

- Az önkontroll, a meggyőzés képességének, a vitakészségnek a fejlesztése a különböző

kommunikációs szinteken.

- Biztos helyesírási készség, a helyesírási és nyelvhelyességi szabályok önálló alkalmazása

minden szövegtípusban és témában.

- Tájékozottság néhány alapvető általános nyelvészeti kérdésben: jelrendszerek, a nyelvi

jelrendszer, nyelvtörténeti ismeretek.

- A szövegtani, mondattani, stilisztikai ismeretek fogalmi szintű, önálló megfogalmazási

képessége, elemzési jártasság.

- Az anyanyelv sajátosságainak ismeretében a kontrasztív szemléletre való képesség a tanult

idegen nyelvek vonatkozásában.

- Eligazodás a jelentősebb egynyelvű szótárak használatában.

- A nyelvi állandóság és változás tényeinek ismeretében a pozitív nyelvművelésre való

képesség.

Minimális szint:

- Kellő tempójú, olvasható írás.

- A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját álláspont

megvédése.

- A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeiről és hatásukról szerzett, alapvető

ismeretek birtokában véleményalkotás.

6

- Jártasság a szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítése megadott

terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján.

- A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség.

- Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról.

- Jártasság a könyvtár használatában.

Optimális szint:

- Helyzetfelismerés és a megfelelő stílus megválasztása ismeretlen kommunikációs helyzetben

is.

- Véleménynyilvánítás szélesebb kommunikációs körben: kommentár, kiegészítés, érvelés,

cáfolat a mindennapi, saját kérdések

- en túlmutató témákban is.

- A személyiségnek megfelelő árnyalt önkifejezés megvalósítása.

- Értelemszerűen szelektáló, gyors tempójú olvasás a mindennapi élet műfajaiban.

10. évfolyam

Óraszám: évi 36

Célok:

- A tanuló használja fel elméleti ismereteit a szövegértési folyamatban.

- A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok tudatos használata.

- Többféle értelmezési lehetőség felismerése.

- Globális és elemző eljárások használata a szövegértésben és szövegalkotásban.

- A szöveg térbeli és időbeli különbségeinek érzékelése.

- Az érvelés technikájának tudatos alkalmazásai irodalmi beszámolókban, mindennapi

kérdések megválaszolásában, szóban és írásban.

- Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal:

definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás.

- A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés

nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng

eszközkészletének használatában, a saját nyelv kontrollja.

Tananyag:

Nyelvváltozatok

- Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

- A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei.

- A stílusrétegek.

- A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus

forma különbsége.

Alapvető retorikai ismeretek

- Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a

cáfolat módszerei.

7

- A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle

szövegműfajokban.

- A szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei.

- A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései.

- A szónoklat (alkalmi beszéd) előadásának követelményei.

Szövegtípusok

- Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése.

- A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szöveg-fajtákban.

- Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzői; az értekezés, tanulmány, pályázat

kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei.

- Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz.

Helyesírás

- A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja.

Könyv- és könyvtárhasználat

- Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben,

témák feldolgozásában.

- A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei.

Fogalmak

- Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd,

köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, hobbinyelvek.

- Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés

(jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés

(összefoglalás, kitekintés).

- Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, deduktív, induktív módszer, cáfolat.

- Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány,

pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv,

szakmai önéletrajz.


- Stílusváltás szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben.

- Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai

ismeretek felhasználásával.

- Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása,

értékelése.

- Szövegek műfaji, tematikus, motivikus kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és

értelmezése.

- Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátosságainak felismerése.

- A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése.

- Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás (meghatalmazás,

elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) e műfajokban.

- Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint.

- Információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és

alkalmazása.

- Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása (érvek – ellenérvek, cáfolat).

- A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs

tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírásával.

8

Minimális szint:

- Kellő tempójú, olvasható, rendezett írás.

- A művelt köznyelv, illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete és

alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban.

- Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése.

- Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása, definíció és

magyarázat.

- Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése.

- Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása.

- A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen

szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal.

Optimális szint:

- Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a

megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése.

- Szónoklat, alkalmi beszéd – vagy ezek részleteinek – kidolgozása.

- Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy

korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről.

- Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása, definíció, magyarázat.

11. évfolyam

Óraszám: középszinten évi 36

emelt szinten évi 72

Célok:

- Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében, megfelelő stílus és magatartás

megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is.

- A nyelv spontán használata, illetve a szövegtani elemzések során szerzett információk, a

magyar nyelv rendszeréről és működéséről való ismeretek bővítése, tudatosítása, elmélyítése,

rendszerezése, valamint a szövegtani szerepük tudatosítása.

- A nyelvi jelenségek elemzésének eljárásaiban fejlődjék problémamegoldó gondolkodásuk, az

összefüggések átlátása és rendszerezésének igénye.

- A szövegalkotásban a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és

a szemléletes, egyéni stílus ötvözése.

- A helyesírási készség és képesség fejlesztése: a diákok jártasak legyenek az alapvető

helyesírási tudnivalók automatizált alkalmazásában.

- konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi

stílusérték; metaforizáció.

Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép;

alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök:

verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora; hangszimbolika,

hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica; expresszivitás, eufemizmus,

evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás,

Tananyag középszinten:

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

9

- A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a

hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező.

- Denotatív és konnotatív jelentés.

- Motivált és motiválatlan szavak.

- Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték.

- Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban.

- Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai,

társalgási stílusrétegekben.

Szépirodalmi stílus

- Hangszimbolika, ritmusjelenségek.

- A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból.

- Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a

szöveg szintjén.

- Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban.

Helyesírás

- A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb

szövegekben.

Tananyag emelt szinten:

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

- A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a

hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező.

- A szókészlet rétegei.

- Az életmód és a szókincs összefüggései.

- Denotatív és konnotatív jelentés.

- A stílus és norma koronkénti változatai

- Motivált és motiválatlan szavak.

- Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték.

- Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban.

- Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai,

társalgási stílusrétegekben.

- A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei.

- Médiaközlések elemzése.

Szépirodalmi stílus

- Hangszimbolika, ritmusjelenségek.

- A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból.

- Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a

szöveg szintjén.

- Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban.

Helyesírás

- A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb

szövegekben.

- A nyelvművelés szerepe.

Fogalmak

- Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, poétizáció.

Fejlesztési követelmények

- Szakmai-tudományos publicisztikai szövegek jelentésének feltárása, értelmezése.

- A 20. századi művek olvasásában a saját olvasatok indoklása.

10

- A mindennapi élet problémáival, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése

szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport,

kisértekezés.

- Szövegalkotás a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformákban.

- Különbségtétel az allegorikus és a szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési

szintjeinek kibontásával.

- A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése a különféle szövegekben, e

lehetőségek felhasználása a saját szövegalkotásban.

Minimális szint:

- 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény

kialakítása, a saját olvasat indoklása.

- Lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó

közlésformában.

- A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban

és írásban, különféle műfajokban, például kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés.

- Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák felismerése, a hibák

önálló javítása.

- A tanult jelentéstani, stilisztikai jelentések fogalmi szintű megnevezése.

- A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben.

Optimális szint:

- Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás

váratlan, új kommunikációs helyzetben is.

- A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári

munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az

információ-feldolgozás szabályainak megtartásával.

- Jártasság a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani

és stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelműség, konkrét és metaforikus

jelentés; denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok stb.).

12. évfolyam

Óraszám: középszinten évi 32


Célok:

- A kommunikációs ismeretek alkalmazása a nyelvhasználatban, minden beszédhelyzetben.

- Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek megítélésében.

- Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel,

szabatos, egyéni stílusban.

- A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás

különféle követelményformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegzés).

- A nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása.

- Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között.

- A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti

tanulmányokkal.

- Nyitottság újabb tudományos kutatások irányában.

11

- Felkészülés az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra.

Tananyag középszinten :

Általános nyelvi ismeretek

- A nyelv mint jelrendszer.

- A beszéd mint cselekvés.

- Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya.

- Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.

A magyar nyelv története

- Változás és állandóság a nyelvben.

- A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel (areális kapcsolat).

- Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei.

- A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai.

- A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozások.

- A magyar helyesírás történetének főbb állomásai.

Nyelv és társadalom

- A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek.

- Nyelvünk helyzete a határon túl.

- A nyelvtervezés elvei és feladatai.

Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése

- A kommunikáció tényezői és funkció.

- Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei.

- A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan- és alaktan, mondattan).

- A szöveg fogalma.

- A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs

folyamattal.

- Az esszé.


Általános nyelvi ismeretek

- A nyelv mint jelrendszer.

- Társadalmak és kultúrák jelrendszerei.

- A beszéd mint cselekvés.

- Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya.

- Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.

A magyar nyelv története

- Változás és állandóság a nyelvben.

- Nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.

- A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel (areális kapcsolat).

- Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei.

- A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai.

- A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozások.

- Régi magyar irodalmi szövegek bemutatása.

- A magyar helyesírás történetének főbb állomásai.

- Az egységes írott nyelvi norma kialakulása.

Nyelv és társadalom

- A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek.

- Egy nyelvjárás bemutatása.

- Nyelvünk helyzete a határon túl.

12

- Kétnyelvűség, kettős nyelvűség.

- A nyelvtervezés elvei és feladatai.

- Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.

Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése

- A kommunikáció tényezői és funkció.

- Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei.

- A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan- és alaktan, mondattan).

- A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje.

- A szöveg fogalma.

- A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése.

- A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs

folyamattal.

- Az esszé.

Fogalmak

- Jel, jelrendszer, beszédtett.

- Indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok.

- Összehasonlító nyelvtudomány, diakrónika, szinkrónia.

- Nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány.

- Ősi szavak, jövevény és idegen szavak, belső keletkezésű szavak.

- A magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar

kor, nyelvújítás, új magyar korszak.

- Mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség.

- Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy

Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történeti-

etimológiai szótára (TESZ).


- A kommunikáció céljának, ill. a helyzetnek legmegfelelőbb, árnyalt stílus használata.

- Általános nyelvi ismeretek.

- A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismerete.

- Szövegek stilisztikai elemzése, valamint az elemzésben alkalmazott alapfogalmak és

összefüggéseik ismerete.

Minimális szint:

- Nyelvi fogalmak felismerése, alkalmazása.

- Tájékozottság a magyar nyelv történetének főbb korszakaiban.

- Az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő elégséges szintű helyesírás.

- A gondolatok írásbeli és szóbeli megfogalmazásának képessége.

Optimális szint:

- A tanult nyelvi fogalmak szerepének árnyalt megvilágítása.

- Ismeretek elhelyezése a nyelv egészének rendszerében.

- Tudatos, logikus felépítésű szövegszerkesztés.

- Igényes, árnyalt közlésmód, szabatos kifejező nyelvhasználat.

- Az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő jeles szintű helyesírás.

13

Eszközök

Tanulói eszközök:

Józsefné Urbán Ildikó – Szabóné Tóvári Éva: Magyar nyelv a 9-10. osztályok számára

Józsefné Urbán Ildikó – Szabóné Tóvári Éva: Magyar nyelv a 11-12. osztályok számára

Tanári eszközök:

Újságok, ismeretterjesztő folyóiratok

Tankönyv

Feladatlapok

Helyesírási kéziszótár

A magyar helyesírás szabályai

Iskolai eszközök:

Technikai eszközök: írásvetítő, hangtechnikai eszközök, televízió, számítógép

Különféle egynyelvű szótárak:

Magyar értelmező kéziszótár;

Idegen szavak és kifejezések szótára;

Magyar szinonimaszótár;

Magyar ragozási szótár

Tanítási módszerek:

- Állásfoglalás írása irodalmi művek egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről.

- Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.

- Ismeretlen szövegek egyéni értelmező olvasása, művészi szövegek kifejező bemutatása.

- Tollbamondás. önálló hibajavítás, tesztek kitöltése.

- Az olvasó tájékozódását segítő különböző mutatók használata, tartalomjegyzék, képek

jegyzéke, szakirodalmi hivatkozás, táblázatok, fejezetcímek.

- Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusokkal,

bibliográfiákkal.

- A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék

összeállítása.

- Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak használata.

- Szövegformálási, szövegszerkesztési, helyesírási és nyelvhelyességi problémák

megnevezése, javítása.

- Az ismeretterjesztő irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés,

kiselőadás, hozzászólás formájában.

- A kommunikációs helyzethez alkalmazkodó vitajáték.

- Személyes történetmondás, szövegalakítás, nézőpont és stílusváltással.

- Az érettségi vizsgára való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű

dolgozat megírása.

- Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, antológiákban, az irodalmi

ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció

néhány kérdésében.

Értékelési módszerek:

- évközi dolgozatok;

- szóbeli feleletek;

- a tanuló munkájának folyamatos figyelemmel kísérése;

Értékelési szempontok:

- tájékozottság az elméleti ismeretanyagban;

- szövegalkotási ismeretek alkalmazása

14

Irodalom

9. évfolyam

Óraszám: évi 72

Célok:

- olvasási kedv felébresztése, az önálló ismeret- és élményszerzés igényének fejlesztése

- kulturális forrásaink megismerése, legfőbb motívumainak értelmezése

- erkölcsi és esztétikai érzékenység fejlesztése

- kommunikációs készség fejlesztése, vitakultúra kialakítása

- érzelmi élet gazdagítása

- önmaguk és mások értékeinek felismerése, egyéni stílus bátorítása

Tananyag

Szerző – mű – befogadó

- Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával.

Mítosz és irodalom. Az antikvitás irodalma

- Mitológiai történetek, magyar népköltészeti alkotások.

- Jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából.

- A görög dráma: Szophoklész egy drámája.

A Biblia és hatása az irodalomra

- Részletek az Ó- és Újszövetségből.

- Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban.

A középkor irodalma

- Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar

középkor irodalmából (himnuszok, legendák).

Alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból

- Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja.

- Egy-két szemelvény a 16. századi magyar irodalomból.

A magyar barokk irodalmából

- Zrínyi Miklós és a barokk eposz.

- Egy részlet Pázmány Pétertől vagy Mikes Kelementől.

Az európai színház történetéből

- Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával.

Fogalmak

- Művelődéstörténeti korszak, korstílus, népköltészet, antikvitás, középkor, humanizmus,

reneszánsz, reformáció, barokk; mese, mítosz; testamentum, evangélium, példázat, zsoltár,

eposz, eposzi kellék, in medias res, legenda, novella, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai

műnem, epilógus, prológus, monológ, dialógus, akció, dikció, késleltetés, katarzis, kardal,

hármas egység.

- Allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa,

időmértékes verselés, drámai jambus; értelmezés, érték, értékelés.

Memoriter

- Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros

prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő

alkalmazása szóban és írásban.

15

Szerzők és művek

- Néhány mű a magyar népköltészetből, például Júlia szép leány; néhány történet az antik

mitológiából és a Bibliából; jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából; Janus

Pannonius két verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós:

Szigeti veszedelem – néhány részlet; egy-egy részlet Pázmány Péter vagy Mikes Kelemen

művéből; Szophoklész, Shakespeare egy drámája.


- Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet felismerése; a cselekményszálak

szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet

(fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata.

- Az előreutalások és késleltetések felismerése, szerepük megfogalmazása.

- A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben

a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „én”-nek megkülönböztetése.

- A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet,

logikai szerkezet, refrén) azonosítása.

- A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető

versformának ismerete; a szöveghangzás szerepének felismerése a tanult művekben.

- A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és

szerkezetének bemutatása; a szövegtípusok azonosítása a drámában.

- Idő-, tér- és cselekménykezelés felismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az

epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése.

- A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése.

- A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása.

- A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és

színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek

alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában.

- Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók

életrajzából.

Minimális szint

- Kellő tempójú, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás.

- A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját

álláspont megvédése.

- A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás, a személyes

érintettség kifejezésével.

- A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető

ismeretek birtokában véleményalkotás.

- Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony felismerése.

- Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése.

- A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében,

figyelembevétele a szövegalkotásban.

- Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés,

nyelvi megformálás, koherenciateremtés, tartalmasság.

- Kreatív szövegalkotás: a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő

nézőpontjából, új nézőpontból való történetmondás.

- A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak,

fogalmi megnevezése, rendszerezése, valamint alkalmazásuk fogalmazási és elemzési

feladatokban.

- Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása.

16

- A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a

beszédhelyzet értelmezése az olvasott művekben.

- Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető

versforma ismerete.

- Az olvasott művek elhelyezése a korban.

Optimális szint

- A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az

elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az

olvasott művekben.

- A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása.

- A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése.

- Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező

prózai alkotásokban.

- Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor

szemében.

- Kapcsolatok felismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi

alkotások között.

- Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a

tárgyalt művekben.

10. évfolyam

Óraszám: évi 108

Célok:

- nemzeti múltnak hagyományai iránti tisztelet, nemzeti azonosságtudat felébresztése

- közéleti gondolkodásmódra nevelés, felelősségérzet kialakítása

- értő olvasói magatartás fejlesztése

- önálló ismeretszerzési technikák elsajátítása

- más magatartások és életformák iránti empátia fejlesztése

- konfliktusok és megoldások a felnőtt életben

Tananyag

Írók, költők, irányzatok

- Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából.

- Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja.

Katona József

- Bánk bán – műelemzés és értelmezés.

Romantika a világirodalomban

- Kép epikai mű vagy műrészlet, két vers a 19. század világirodalmából.

A magyar romantika irodalma

- Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Himnusz és két verse, részletek értekező prózájából vagy

egy beszédéből.

Három portré

- Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers.

- Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása.

Petőfi Sándor

17

- Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával,

legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt.

Arany János

- Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal

együtt.

Fogalmak

- Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; elégico-

óda, komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi

regény; idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers; enciklopédia; irónia, groteszk,

pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi,

alkaioszi, szapphói; szimultán verselés.

Memoriter

- Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros

prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő

alkalmazása szóban és írásban.

Szerzők és művek

- Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve;

- Csokonai Vitéz Mihály három műve;

- Katona József: Bánk bán;

- Kölcsey Ferenc: Himnusz és két verse, részletek értekező prózájából;

- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három verse;

- Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse, például: A négyökrös

szekér, A puszta télen, Egy gondolat bánt engemet, Minek nevezzelek?, Pacsirta szót hallok

megint vagy más;

- Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább két ballada, például: Letészem

a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes

asszony, V. László, Tengeri-hántás;

- Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novellája;

- Két epikai mű vagy műrészlet a 19. század első felének világirodalmából, például Hugo,

Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből.


- Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról,

a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az

olvasóközönség történeti alakulásáról.

- Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben.

- A tanult irodalomtörténeti korszakok, stílusirányzatok stiláris sajátosságainak bemutatása.

- Az olvasott művek elhelyezése különböző kontextusokban.

- A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása.

- Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.

Minimális szint

- A szöveg megértését biztosító néma olvasás.

- Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az

eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett művek értelmezésének

önálló összefoglalása írásban.

18

- A tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról.

- A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása, az

elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek

jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.

Optimális szint:

- Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése.

- A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok alapvető példájának

bemutatása.

- A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének, társadalmi és lélektani

motivációjának bemutatása.

11. évfolyam

Óraszám: középszinten évi 108,


Célok:

- A képzelet, az emlékezet, az összefüggésekben való gondolkodás képességének fejlesztése,

- nyitottság különféle gondolatmenetek, élmények befogadására,

- személyes kötődés, állásfoglalás kialakítása,

- igényes kérdésfelvetés, pontos problémalátás képességének fejlesztése,

- az értő olvasói magatartás sokoldalú fejlesztése a nemzeti és világirodalom néhány

kiemelkedő alkotásának elemzésével,

- a kulturális értékek szerepének megláttatása az ember életében.


Madách Imre

- Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés.

Világirodalom – széppróza, líra, dráma

- Művek, részletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és

lírájából.

- Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete.

- Csehov vagy Ibsen egy drámája; két vers a korszak lírájából.

Portrék a magyar szépprózából

- Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája.

- Krúdy Gyula egy novellája.

- Móricz Zsigmond egy regénye, két novellája.

Ady Endre

- Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban,

egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű.

Portrék a Nyugat első nemzedékéből

- Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás.

- Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve.

Babits Mihály

19

- Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább nyolc mű, köztük a Jónás

könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet.

Kosztolányi Dezső

- Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt

vers és egy esszé vagy esszérészlet.

Stílusirányzatok, képek, formák

- Művek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos).


Irodalomtörténet

- A magyar irodalomtörténet, művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője.

- Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor,

Arany János portréjának kiegészítése, műveik összefüggése a korszak irányzataival.

- Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások.

Madách Imre

- Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés.

Világirodalom – széppróza, líra, dráma

- Az európai irodalom alapvető hagyományai: középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás,

romantika, korszakonként két mű bemutatása.

- Művek, részletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és

lírájából.

- Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete.

- Csehov vagy Ibsen egy drámája; epikus színház, abszurd dráma, két vers a korszak

lírájából.

Portrék a magyar szépprózából

- Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája.

- Krúdy Gyula egy novellája.

- Móricz Zsigmond egy regénye, két novellája.

Ady Endre

- Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban,

egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű.

- Irányzatok, szellemi kötődések, műveinek hatása az irodalmi-kulturális hagyományban.

Portrék a Nyugat első nemzedékéből

- Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás.

- Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve.

Babits Mihály

- Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább nyolc mű, köztük a Jónás

könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet.

- Irányzatok, szellemi kötődések, műveinek hatása.

- A „magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonya.

Kosztolányi Dezső

- Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt

vers és egy esszé vagy esszérészlet.

20

- Irányzatok, szellemi kötődések, műveinek hatása.

Stílusirányzatok, képek, formák

- Művek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos).

Fogalmak

- Pozivitizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, aktivizmus;

- hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers;

- fejlődésregény, karrierregény, polifonikus regény, novellaciklus;

- drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia;

- esszé, karcolat;

- paródia, látvány, látomás, polifónia, hőstípus, parafrázis;

- kevert ritmusú vers, szabad vers.

Memoriter

- Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers a tanultakból, egy-egy 20-

25 soros epikai és drámarészlet);

- az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.

Szerzők és művek

- Madách Imre: Az ember tragédiája;

- Mikszáth Kálmán egy regénye, például a Beszterce ostroma és két novellája;

- Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és hat más verse, például Góg és Magóg

fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton, Az ős Kaján, Héja-nász az avaron,

De ha mégis? és egy publicisztikai műve;

- Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem és még egy műve;

- Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két verse;

- Babits Mihály: Jónás könyve és még hét vers, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá

egy esszé- vagy tanulmányrészlet;

- Kosztolányi Dezső két novellája, egy regénye, néhány verse, egy esszéje vagy

esszérészlete;

- Gogol vagy Tolsztoj, vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete;

- Ibsen vagy Csehov egy drámája;

- szerzők és művek az avantgárd magyar és világirodalomból, például Kassák Lajos,

Apollinaire egy-két műve.


- Az író, a mű és az olvasó közti viszony értelmezése.

- A szövegalkotás során tanult műfajok ismérveinek rendszerezése, a fogalmazás technikai

lépéseinek ismerete.

- Olvasat, elemzés, értelmezés és értékelés megkülönböztetése.

- A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése,

megnevezése, értelmezése (új regénytípusok, regényszerkezetek, tárgyias líra, összetett

hangneműség, a groteszk, irónia szerepe).

- Stílusirányzatok jellemzői; esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi

és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

- A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása.

Minimális szint:

- Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai

alkotásról.

21

- Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása a szakkifejezések

használatával.

- Művek összehasonlítása adott szempontok szerint.

- Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése.

- Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti

alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

Optimális szint:

- Az önálló befogadói vélemény bizonyítása.

- Az irodalmi olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság.

- Értékkeresés, értékválság megfigyelése, értelmezése.

- Jellemző irodalmi hőstípusok, élethelyzetek, konfliktushelyzetek, személyiségdilemmák

felfogása, értelmezése.

12. évfolyam

Évi óraszám: középszinten 96 óra

emelt szinten 128 óra

Célok:

- Az elemzési jártasság fokozatos bővítése szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai

ismeretekkel.

- Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji

sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból –

szakszerű fogalomhasználattal.

- Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai összevetése, történeti

változásainak vizsgálata.

- A művészeti ágak kölcsönhatásának bemutatása példákkal.

- A logikus gondolkodás képességének fejlesztése az ellentétek, párhuzamok, ok-okozati

viszonyok felismerésével.

- A hagyományok és az újító törekvések felismerése, a folytonosság és változás

ellentmondása és összefüggése.

- Az európai kultúrából szerzett ismeretek kibővítése, műveltség.

- Felkészülés az érettségi vizsgára.


József Attila

- Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai

változatosságban.

Portrék a magyar irodalomból

- Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei.

- Illyés Gyula egy prózája, egy verse.

- Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga.

Szerzők és művek

- Németh László egy műve.

- Márai Sándor egy műve vagy szépprózai műrészlete.

22

Világirodalom a 20. században

- Két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia

Lorca, Bercht, Bulgakov.

Széppróza, líra, dráma

- Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája.

- Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes kompozíció, pl. szimfónia, ciklus.

- Pilinszky János három verse és egy prózája.

- Örkény István négy műve, köztük egypercesek és egy dráma.


- Szépprózai művek, műrészletek, két szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább egy

dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt,

Beckett, Hrabal.

Kortárs magyar irodalom

- Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három

szerzőtől, pl. Nagy László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások.

- Legalább egy regény vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából.

Az irodalom határterületei

- Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban.


Értelmezési szintek, megközelítések

- A poétikai jellemzők történeti változásai.

- Műfajteremtő művek.

- A műveket összekötő motivikus összefüggések.

- Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya.

József Attila

- Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai

változatosságban.

- Irányzatok, szellemi kötődések, műveinek hatása, utóélete.

Portrék a magyar irodalomból

- Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei.

- Illyés Gyula egy prózája, egy verse.

- Radnóti Miklós hat műve, köztük legalább egy ekloga.

Szerzők és művek

- Németh László két műve, köztük egy esszé vagy részlete.

- Márai Sándor egy műve vagy szépprózai műrészlete.


- Négy szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway,

Garcia Lorca, Bercht, Bulgakov.

23

Széppróza, líra, dráma

- Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája.

- Weöres Sándor három-négy műve, köztük egy többtételes kompozíció, pl. szimfónia,

ciklus.

- Pilinszky János négy verse és egy prózája.

- Örkény István négy műve, köztük egypercesek és egy dráma.


- Szépprózai művek, műrészletek, három szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább

egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin,

Dürrenmatt, Beckett, Hrabal.

Kortárs magyar irodalom

- Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább négy

szerzőtől, pl. Nagy László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások.

- Legalább egy regény vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából.

Az irodalom határterületei

Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban.

Fogalmak

- Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás.

- Ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers.

- Szonettciklus.

- Abszurd dráma, epikus dráma és színház.

- Szociográfia.

- Utópia, ellenutópia, napló.

- Komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd.

- Szubjektív idő, objektív idő.

Memoriter

- Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább 5 vers és egy-egy 20-25 soros

epikai és drámarészlet).

- Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása.

Szerzők és művek

- József Attila: Óda és további nyolc-tíz műve, legalább egy vers válaszhatóan: Külvárosi éj,

A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy a Karóval jöttél…, Tudod, hogy nincs

bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen…, Íme, hát megleltem hazámat című

versek közül.

- Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei

- Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és egy verse.

- Radnóti Miklós négy mű, köztük egy ekloga.

- Németh László egy szépprózai mű vagy részlete, egy esszé.

- Márai Sándor egy mű vagy egy szépprózai műrészlet.

- Ottlik Géza egy regénye, Pl. az Iskola a határon vagy két kisprózája.

- Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes kompozíció.

- Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse és egy esszéje, Örkény István négy

műve köztük egypercesek és egy dráma.

24

- Művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regény vagy kisregény a

20. század második felének magyar irodalmából.


- Kifejtő, érvelő szövegek és esszék önálló alkotása.

- A művek közötti tematikus, motivikus összefüggések önálló felismerése.

- Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság.

- A szövegelemzést elősegítő tárgyi ismeretanyag célnak megfelelő alkalmazása.

- Érthető és élményszerű önkifejezés szóban és írásban.

Minimális szint:

- Különböző alkotások összehasonlítása adott szempont alapján.

- Életművek, szerzői portrék ismerete.

- Tájékozottság a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban, a helyi

kultúraközvetítő intézmények körében.

- Az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő elégséges tudásszint.

Optimális szint:

- Az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő jeles tudásszint.

- Átfogó ismeretek a magyar és az európai kultúra hagyományos és újító törekvéseiről.

- Önálló ismeretszerzésre való igény, tájékozottság a mai magyar irodalom fontosabb

áramlataiban.

- Olvasottság, nyitottság, önálló olvasmányélmények kifejező ismertetése

Tanulói eszközök

Hornok András, Laklia Márta, Sisák Gábor: Sokszínű irodalom 9.

Dr. Mohácsy Károly: Irodalom II.

Dr. Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény II.

Dr. Mohácsy Károly: Irodalom III.

Dr. Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény III.

Dr. Mohácsy Károly – Dr. Vasy Géza: Irodalom IV.

Dr. Mohácsy Károly – Dr. Vasy Géza: Irodalmi szöveggyűjtemény IV.

Tanári eszközök: Bemutató táblázatok

Szöveggyüjtemények

Feladatlapok

Iskolai eszközök:

Számítógép

CD-lejátszó

Színes televízió

Videolejátszó

Videokazetták

Tanítási módszerek:

25

- hangzó ill. megjelenített szöveg megfigyelése, értelmezése tanári segítséggel

- kreatív írásgyakorlatok: szövegátalakítások hangnem- és nézőpontváltással

- dramatizálás, drámajáték

- önálló anyaggyűjtés, egyéni beszámolók

- vitajátékok

- jegyzet-, vázlatkészítés

Ellenőrzési módszerek:

- iskolai és házi dolgozatok

- beszámolók önálló olvasmányélményből

- az órai munka folyamatos figyelemmel kísérése

- feladatlapok

- szóbeli feleletek

26

MATEMATIKA

9–12. évfolyam

Kompetencia alapú oktatás

Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az

alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy

a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű

keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a

pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a

problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a

felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés.

A matematikai kompetencia fejlesztési területei

Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét

lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak,(kooperatív

tanulás, projekt-módszer, vita, dráma, kutatás, felfedezés) amelyek lehetővé teszik,

hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a

matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú

módszertan. Az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a

kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a

lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak

rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó

munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása.

A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák

egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a

pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A

tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák

meg.

A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a

gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása

során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap.

Célok és feladatok

A matematikatanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus

gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során

fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek,

bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák

felvetése indokolja a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok

váljanak a tanulók felfedező tanulási tevékenységének részévé.

Mindez fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerű, új

fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való

alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló,

megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását.

A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók matematizáló,

modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek

bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi

kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét.

A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a

természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek,

27

szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a

mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva

támogatja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor,

Internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazását.

Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára,

törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni

kell a tanulók motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben

fontos terület a matematika alkalmazásának, eszközjellegének sokoldalú bemutatása és a

tanításban való érvényesítése.

Az általános iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív

jellege, de továbbra sem nélkülözhető a szemléletre és tevékenységre épülő feldolgozás sem.

A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére.

A matematika kerettantervének új vonásai:

a) a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése;

b) a matematika alkalmazási terének növekedése;

c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a

mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között;

d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási,

nevelési tevékenységbe.


Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása

A matematikai szemlélet fejlesztése

A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek

segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására,

általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések

feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való

felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók

matematizáló tevékenységét.

Az időszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben

megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A

tananyag különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a

számítógép biztos alkalmazása. Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok

körében is értelmezünk és használunk.

Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a

legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a

természettudományos tárgyak megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek

leírásának érdekében is.

A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk

rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A

trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek

meghatározása számítás útján). A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a

térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A

terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-

geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s

így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség

fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az „akkor és csak

akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos.

28

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban

A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk.

Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, valamint

az, hogy a tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek

részt a tanítási, tanulási folyamatban.

A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és

megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti.

Hasznos a mindennapi élet problémái és a különböző tudományok megértéséhez

(a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a

geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek

alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell

érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területen bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert.

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása

A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb

szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket

fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy

megcáfolhatók. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül

néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a

fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően

fontos az absztrakciós képesség fejlesztése.

Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását

mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző

témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése.

A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során

és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány

lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos.

Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen a szemléltető ábrák és egyéb

eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában (trigonometriában), hanem a

kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különböző jellemzési

lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást.

Helyes tanulási szokások fejlesztése

A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá

teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát.

A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a

kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának

eldöntése.

A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes

alkalmazását.

A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata,

szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást

is segíti.

A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a

kommunikációs készség fejlesztéséért.

Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és

a tételt. Matematika tudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni

is tudja a tanuló.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része.

Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának

megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések

29

megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a

könyvtár és az Internet használata is.

9. évfolyam

144 óra, heti 4 óra

Gondolkodási módszerek

Fejlesztési feladatok,

tevékenységek

Tartalom A továbbhaladás feltételei

A szemléletes fogalmak

definiálása, tudatosítása.

A megismert számhalmazok,

nevezetes ponthalmazok

áttekintése, véges és végtelen

halmazok, az intervallum

fogalma.

Tájékozottság a racionális

számkörben.

Halmazműveletek: unió,

metszet, részhalmaz-képzés,

két halmaz különbsége. A

számosság fogalma.

Részhalmaz, unió, metszet,

két halmaz különbsége.

Módszer keresése az összes eset

áttekintéséhez.

Egyszerű kombinatorikai

feladatok, az összes eset

áttekintése.

A szükséges és elégséges

feltétel megkülönböztetése.

Az „akkor és csak akkor”

használata – (folyamatos).

Tétel és megfordítása –

(folyamatos).

Számtan, algebra


tevékenységek


A fogalom célszerű

kiterjesztése, a számok

nagyságrendjének tudása.

A hatványozás értelmezése 0

és negatív egész kitevőre, a

hatványozás azonosságai

(legalább egy azonosság

bizonyítása); számok abszolút

értéke, normál alakja.

Az azonosságok ismerete és

alkalmazásuk.

Nevezetes azonosságok:

kommutativitás,

asszociativitás,

disztributivitás; (a ± b)2, a

2 –

b2 szorzat alakja, (a ± b)

3, a

3

– b3 szorzat alakja.

Számok abszolútértéke,

normál alakja.

A másodfokú azonosságok

alkalmazása.

Műveletek végzése számokkal

és algebrai kifejezésekkel, a

szaknyelv használata.

Ezen azonosságok

alkalmazása egyszerű

algebrai egészekkel és

törtekkel végzett

műveleteknél.

A négy alapművelet

egyszerű algebrai

kifejezésekkel.

Egyes változók kifejezése

fizikai, kémiai képletekben.

30

Algoritmikus gondolkodás és

a gyakorlati problémák

modellezése, értő

szövegolvasás.

Elsőfokú egyenletek,

egyenlőtlenségek. Elsőfokú

kétismeretlenes

egyenletrendszerek.

Egyenletrendszerre vezető

szöveges feladatok,

százalékszámítás,

kamatszámítás.

Egyszerű egyenletrendszerek

biztos megoldása.

A százalékszámítás

alkalmazása a gyakorlatban.

A rendszerező képesség

fejlesztése.

Egy abszolút értéket

tartalmazó egyenletek.

A matematika iránti

érdeklődés erősítése az elemi

számelmélet alapvető

problémáival és

matematikatörténeti

vonatkozásaival.

Osztó, többszörös. Prímszám,

összetett szám. A

számelmélet alaptétele.

Legnagyobb közös osztó,

legkisebb közös többszörös.

Relatív prímek. Oszthatósági

feladatok. Példa

számrendszerekre.

Helyiértékes írásmód.

3-mal, 9-cel való oszthatóság

ismerete.

Számok prímtényezőkre való

bontása.

2-es alapú számrendszer

kapcsolata a 10-es alapú

számrendszerrel.

Függvények, sorozatok


tevékenységek


A függvényszemlélet

fejlesztése: a

hozzárendelések szabályként

való értelmezése.

A megfelelő modell

megkeresése.

A függvény fogalma,

megadásának módjai. A

függvény elemi tulajdonságai.

A lineáris függvény,

abszolútérték függvény,

másodfokú függvény.

Gyakorlati példák további

függvényekre. A fordított

arány, x

ax .

Az alapfüggvények

tulajdonságainak ismerete.

Képlettel megadott függvény

ábrázolása értéktáblázat

segítségével.

Geometria


tevékenységek


Tájékozottság a megismert

síkidomok tulajdonságaiban.

Geometriai alapfogalmak.

Nevezetes ponthalmazok.

Háromszögekkel,

négyszögekkel, sokszögekkel

kapcsolatos ismeretek

kiegészítése, rendszerezése.

Speciális háromszögek,

négyszögek és szabályos

sokszögek tulajdonságainak

ismerete.

Sejtések megfogalmazása, új

összefüggések felfedezése,

bizonyítási igény kialakítása.

A háromszög nevezetes

vonalai, beírt köre, körülírt

köre.

(Legalább egy tétel

A nevezetes vonalak és a

háromszög beírt és köréírt

körének ismerete.

31

bizonyítása.)

Thalész tétele, a kör és

érintői.

A körrel kapcsolatos

fogalmak és az érintő

tulajdonságának ismerete.

A transzformációk mint

függvények értelmezése, a

matematika különböző

területei közötti kapcsolatok

keresése.

Egybevágósági

transzformációk. A tengelyes

és középpontos tükrözés, az

eltolás áttekintése,

rendszerezése, pont körüli

elforgatás és tulajdonságai.

Egybevágó alakzatok.

A vektor fogalma, vektorok

összeadása, kivonása.

Az eltolás és tükrözések

tulajdonságainak

felhasználása egyszerű

feladatokban.

Síkbeli tájékozódás,

tervezés, a konstrukciós,

analizáló képesség és a

diszkussziós igény

kialakítása, sokoldalú

szemléltetés,

szerkesztőprogramok

megismerése.

A forgásszög fogalma,

ívmérték, a kör középponti

szöge.

A körív hossza, körcikk

kerülete, területe (képletek

használata).

Egyszerű szerkesztési

feladatok.

Valószínűség, statisztika


tevékenységek


A statisztikai adatok helyes

értelmezése.

Statisztikai adatok és

ábrázolásuk (kördiagram,

oszlopdiagram stb.), számtani

közép, medián, módusz;

szórás.

Számsokaság számtani

közepének kiszámítása, a

középső érték (medián) és a

leggyakoribb érték (módusz)

ismerete.

Kördiagram, oszlopdiagram

adatainak értelmezése.

10. évfolyam

126 óra, 1. félév 3 óra, 2. félév 4 óra



tevékenységek


A köznapi gondolkodás és a

matematikai gondolkodás

megkülönböztetése.

A bizonyítási igény további

fejlesztése.

Tétel és megfordítása.

Bizonyítási módszerek,

jellegzetes gondolatmenetek

(indirekt módszer, skatulya-

elv).

A csak kimondott, illetve be

is bizonyított összefüggések


Változatos kombinatorikai

feladatok.

Egyszerű sorbarendezési és

kiválasztási feladatok

konkrét elemszám esetén.

32

Számtan algebra


tevékenységek


A permanencia elve a

számfogalom bővítésében.

A valós szám szemléletes

fogalma, kapcsolata a

számegyenessel, a valós

számok tizedestört alakja,

példák irracionális számokra.

Tájékozottság a valós

számok halmazán, a

racionális és irracionális

számok tizedestört alakja,

nevezetes irracionális

számok ismerete.

A négyzetgyök

azonosságainak használata

egyszerű esetekben, az n-edik

gyök.

A négyzetgyök

azonosságainak alkalmazása

egyszerű esetekben.

A megoldás keresése

többféle úton, tanulói

felfedezések, önálló

eljárások keresése.

A másodfokú egyenlet

megoldása, a megoldóképlet.

A gyöktényezős alak..

A megoldóképlet biztos

ismerete és alkalmazása.

Az algoritmikus

gondolkodás fejlesztése.

Összefüggés két pozitív szám

számtani és mértani közepe

között.

Két pozitív szám számtani és

mértani közepének fogalma.

A matematika eszközként

való felhasználása gyakorlati

és természettudományos

problémák megoldásában.

Másodfokú egyenletre vezető

szöveges feladatok.

Másodfokúra vezető törtes

egyenletek. Kétismeretlenes

másodfokú

egyenletrendszerek

Különböző típusú egyszerű

szöveges feladatok

megoldása.

Diszkussziós igény az

algebrai feladatoknál.

Ekvivalens és nem ekvivalens

lépések egyenletek

átalakításánál, egyszerű

négyzetgyökös egyenletek.

Egyszerű négyzetgyökös

egyenlet megoldása.

A megoldások ellenőrzése.

Az algebrai és grafikus

módszerek együttes

alkalmazása a

problémamegoldásban.

Egyszerű másodfokú

egyenlőtlenség megoldása.



tevékenységek


Új függvénytulajdonságok

megismerése,

függvénytranszformációk

alkalmazása.

A négyjegyű

függvénytáblázatok és

matematikai összefüggések

célszerű használata.

A négyzetgyök függvény. A

tanult függvények néhány

egyszerű transzformációja.

A forgásszög

szögfüggvényeinek

értelmezése, összefüggés a

szög szögfüggvényei között.

A szögfüggvények

tulajdonságai (értelmezési

tartomány, monotonitás,

zérushelyek, szélsőértékek,

A szögfüggvények

definíciójának ismerete, az

xsinx és xcosx

függvények ábrázolása és

tulajdonságai.

33

periodicitás, értékkészlet), a

függvények ábrázolása.

Geometria


tevékenységek


A transzformációs szemlélet

fejlesztése.

A középpontos hasonlóság. A

hasonlósági transzformáció

fogalma.

A hasonlóság szemléletes

tartalmának ismerete, a

középpontos nagyítás és

kicsinyítés alkalmazása

egyszerű gyakorlati

feladatokban.

Kreatív problémamegoldás.

Geometriai ismeretek

alkalmazása, biztos

számolási készség,

zsebszámológép célszerű

használata.

A háromszögek hasonlósága,

alapeseteinek ismerete és


esetekben.

A hasonlóság alkalmazásai:

háromszög súlyvonalai,

súlypontja, arányossági

tételek a derékszögű

háromszögben. (Legalább

egy tétel bizonyítása.)

Hasonló síkidomok

területének aránya, hasonló

testek térfogatának aránya.

Pitagorasz tételének, illetve a

szögfüggvényeknek

alkalmazása derékszögű

háromszög hiányzó adatainak

kiszámítására, gyakorlati

feladatok.

Nevezetes szögek

szögfüggvény-értékeinek

kiszámítása.

Az alapesetek ismerete.

A felsorolt tételek ismerete

és alkalmazása egy vagy két

lépéssel megoldható

számítási feladatoknál.

A vektorok további

alkalmazása.

A vektor szorzása számmal,

vektor felbontása síkban.



tevékenységek


A valós helyzetek

értelmezése, megértése és

értékelése.

Valószínűségi kísérletek.

A valószínűség szemléletes

fogalma, kiszámítása

egyszerű esetekben.

Egyszerű problémák

megoldása a klasszikus

valószínűségi modell

alapján.

34

11. évfolyam




tevékenységek


Középszint Emelt szint

A kombinatív készség

fejlesztése.

A többféle megoldási mód

lehetőségének keresése.

Becslés, a becslés összevetése a

számításokkal.

Vegyes

kombinatorik

ai feladatok.

Binomiális

együtthatók.

A binomiális

tétel ismerete

és

alkalmazása.

Egyszerű kombinatorikai

feladatok megoldása.

A gráf modellként való

felhasználása.

Gráfelméleti

alapfogalmak

,

alkalmazásuk

.

Feladatok

megoldása

gráfokkal.

A gráf szemléletes fogalma,

egyszerű alkalmazásai.

Számtan, algebra


tevékenységek



Másodfokúra

visszavezethe

tő egyszerű

egyenletek.

A matematikai fogalom

célszerű kiterjesztése, a

fogalmak általánosításánál a

permanencia elv felhasználása.

A

hatványozás

kiterjesztése

pozitív alap

esetén

racionális

kitevőkre.

A

hatványozás

azonosságai

és

alkalmazásuk

.

Az

irracionális

kitevőjű

hatvány

szemléletes

fogalma.

A hatványozás definíciója,

műveletek, azonosságok

ismerete egész kitevő esetén.

Bizonyítás iránti igény

mélyítése.

Matematikatörténeti

A logaritmus

értelmezése.

A logaritmus

A logaritmus fogalmának

ismerete, azonosságainak

alkalmazása egyszerűbb

35

vonatkozások megismerése

(könyvtár- és Internet

használat).

azonosságai. esetekben.

Az absztrakciós és szintetizáló

képesség fejlesztése.

Az önellenőrzés igényének

fejlesztése.

A

definíciókon

és a

megismert

azonosságok

on alapuló

exponen-

ciális,

logaritmikus

és

trigonometrik

us

egyenletek.

Exponenciális, logaritmusos és

trigonometrikus egyenlet

egyszerű, konkrét feladatokban.



tevékenységek



A függvényfogalom fejlesztése.

Összefüggések felismerése a

matematika különböző területei

között.

A bizonyításra való törekvés

fejlesztése.

A x→2x, a

x→10x

függvény, az

exponenciális

függvény

vizsgálata,

exponenciális

folyamatok a

természetben.

A logaritmus

függvény,

mint az

exponenciális

függvény

inverze.

Racionális

törtfüggvény.

Hatványfüggvé

ny. Az összetett

függvény.

Számítógép használata a

függvényvizsgálatokban és a

transzformációkban.

A tanult

függvények

tulajdonságai

(értelmezési-

tartomány,

értékkészlet,

zérushely,

szélsőérték,

monotonitás,

periodicitás,

paritás).

Függvény-

transzformáci

ó:

cf(ax+b)+d

Szélsőérték

feladatok.

Az alapfüggvények ábrái és

legfontosabb tulajdonságainak

vizsgálata (értelmezési-

tartomány, értékkészlet,

zérushely, szélsőérték).

36

f(x) + c; f(x +

c); c f(x); f(c

x).

Geometria, mérés


tevékenységek


A térszemlélet fejlesztése.

Pontos fogalomalkotásra

törekvés.

Bizonyítás iránti igény

továbbfejlesztése.

A fizika és a matematika

termékeny kapcsolatának

megmutatása.


Vektorműveletek és

tulajdonságaik (összeadás,

kivonás, skalárral való szorzás).

Vektorok alkalmazásai.

A

vektorokról

tanultak

áttekintése.

A

vektorművele

tek

tulajdonságai

.

Két vektor

skaláris

szorzata.

A skaláris

szorzat

tulajdonságai

nak

felsorolása.

Tervszerű munkára nevelés.

Az esztétikai érzék fejlesztése.

Szinusztétel,

koszinusztéte

l. Az

alkalmazásuk

hoz

szükséges

egyszerű

trigonometrik

us

egyenletek.

A szinusztétel és a

koszinusztétel alkalmazása

alapfeladatok megoldásában (a

háromszög hiányzó adatainak

meghatározása).

A matematika gyakorlati

felhasználása.

A zsebszámológép és a

számítógép alkalmazása. Az

eredmények realitásának és

pontosságának eldöntése.

Távolság,

szög, terület

meghatározás

a gyakorlati

feladatokban

(fizikában).

Geometriai feladatok

megoldása algebrai

eszközökkel.

Helyvektor.

Műveletek

koordinátákk

al adott

vektorokkal.

Vektorok koordinátáinak biztos

használata.

A bizonyítási készség

fejlesztése.

Szakasz

felezőpontja,

Szakasz felezőpontja

koordinátáinak kiszámítása.

37

harmadolópo

ntja. A

háromszög

súlypontja.

Két pont

távolsága,

szakasz

hossza.

A kör

egyenletei.

A parabola

egyenlete.

A kör középponti egyenletének

ismerete.

Adott probléma többféle

megközelítése.

Az

irányvektor,

a

normálvektor

, az

iránytangens

fogalma,

ezek

kapcsolata.

Az egyenes

egyik

egyenlete.

Két egyenes

párhuzamoss

ágának,

merőlegesség

ének

feltétele, két

egyenes

metszéspontj

a.

Kör és

egyenes

kölcsönös

helyzete.

A kör adott

pontjához

tartozó

érintője.

A parabola-

egyenes és a

parabola-kör

kölcsönös

helyzete.

Az egyenes egy szabadon

választott egyenletének tudása.

Két egyenes metszéspontjának

meghatározása.

Kör és egyenes kölcsönös

helyzetének vizsgálata.



tevékenységek



A körülmények kellő

figyelembevétele.

Előzetes becslés összevetése a

számításokkal.

Egyszerű

valószínűség-

számítási

problémák.

A binomiális

eloszlás

Visszatevés

nélküli

mintavétel és

alkalmazásai. A

binomiális

eloszlás

38

(visszatevése

s mintavétel).

Eseményekk

el végzett

műveletek

egyszerű,

konkrét

feladatokban.

tulajdonságai

várható értéke

és

alkalmazásai. A

hipergeometrik

us eloszlás.

Modellalkotásra nevelés. Relatív

gyakoriság.

A

valószínűség

klasszikus

modellje.

Feltételes

valószínűség

fogalma és

konkrét

alkalmazásai.

A relatív gyakoriság és a

valószínűség közötti

szemléletes kapcsolat ismerete,

egyszerű valószínűségi


A számítógép alkalmazása

statisztikai adatok, illetve

véletlen jelenségek vizsgálatára.

A mindennapi problémák

értelmezése, a statisztikai

zsebkönyvek, a napi sajtó

adatainak elemzése.

Statisztikai

mintavétel. a

gyakorlati

életben.

12. évfolyam




tevékenységek



Az ismeretek rendszerezése.

A matematika különböző

területei közti összefüggéseinek

tudatosítása.

Ekvivalencia,

implikáció.

A

halmazelmél

eti és logikai

ismeretek

kapcsolata,

rendszerezés

e.

A minden,

”van olyan”

logikai

kvantorok

ismerete,

alkalmazása.

Az előző évek tantervében

felsorolt továbbhaladási

feltételek.

A deduktív gondolkodás

további fejlesztése. A „ha

akkor” és az „akkor és csak

akkor” helyes használata.

A megismert

bizonyítási

módszerek

összefoglalás

Húr és

érintőnégysz

ögek.

Középponti

39

a.

A

kombinatorik

ai és

gráfokkal

kapcsolatos

ismeretek

áttekintése.

és kerületi

szögek tétele.

Számtan, algebra


tevékenységek


Középszint Emeltszint

Rendszerező összefoglalás.

Számhalmazok.



feltételek.

Matematikatörténeti ismeretek

(könyvtár- és Internet

használat).

Számelméleti

összefoglalás

.

A valós

számok és

részhalmazai.

Szám- és műveletfogalom

biztos alkalmazása.

A műveletek

értelmezése,

műveleti

tulajdonságo

k.

Közelítő

értékek.

Egyenletek

Tervszerű, pontos és

fegyelmezett munkára nevelés.

Az önellenőrzés fontossága.

Nevezetes

másod- és

harmadfokú

algebrai

azonosságok.

Első- és

másodfokú

egyenlet és

egyenlőtlens

ég.

Négyzetgyök

ös

kifejezések

és

egyenletek.

Egyszerű

exponenciáli

s,

logaritmikus,

Paraméteres

egyenletek. A

középértékek

, nevezetes

egyenlőtlensé

gek

alkalmazása.

Több

ismeretlenes

egyenletrends

zerek.

Egyszerű

egyenlőtlensé

grendszerek.

40

trigonometri

kus

egyenletek és

azonosságok.

Az

egyenletmeg

oldás

módszerei.

Az

alaphalmaz

szerepe.

Egyszerű

kétismeretlen

es elsőfokú

és

másodfokú

egyenletrend

szer.

A problémamegoldó

gondolkodás, a szövegértés, a

szövegelemzés fejlesztése.

Szöveges

feladatok.



tevékenységek



A matematika alkalmazása a

gyakorlati életben.

Matematikatörténeti feladatok.

A sorozat

fogalma.

Számtani és

mértani

sorozat, az n.

tag, az első n

elem

összege.

Kamatoskam

at-számítás.

Sorozat

megadása,jelle

mzése.

Járadékszámítá

s.

A határérték

szemléletes

fogalma.

A folytonosság

szemléletes

fogalma.

A

differenciálhán

yados fogalma,

alkalmazása.

Szélsőérték fel-

adatok.

Számtani és mértani sorozat

esetén az n. tag, és az első n

elem összegének kiszámítása

feladatokban.

Kamatoskamat-számítás


gyakorlati feladatokban.

Rendszerező összefoglalás Az előző évek tantervében


feltételek.

Az absztrakciós készség

fejlesztése.

A

függvényekr

41


fejlesztése.

A függvények alkalmazása a

gyakorlatban és a

természettudományokban.

ől tanultak

áttekintése,

rendszerezés

e.

Az

alapfüggvény

ek

ábrázolása.

Függvény-

transzformáci

ók.

Függvényviz

sgálat

függvényábrá

k

segítségével.

Geometria, mérés


tevékenységek



A térszemlélet fejlesztése.

Az esztétikai érzék fejlesztése.

Térelemek

kölcsönös

helyzete,

távolsága,

szöge.



feltételeken kívül:

térelemek kölcsönös

helyzetének, távolságuk,

hajlásszögük definíciójának

ismerete.

A terület- és

kerületszámít

ással

kapcsolatos

ismeretek

összefoglalás

a.

A tanult

poliéderek

felszíne,

térfogata.

A

forgáshenger

és a

forgáskúp

felszíne és

térfogata.

A

csonkagúla, a

csonkakúp, a

gömb

A kétoldali

közelítés

módszere, a

határozott

integrál

szemléletes

fogalma,

alkalmazása.

42

térfogata,

felszíne.

A matematika gyakorlati

alkalmazásai a térgeometriában.

Sík- és térgeometriai ismeretek

összekapcsolása, analógiák

felismerése.

Rendszerező

összefoglalás

Geometriai

alapfogalmak

,

ponthalmazo

k.

A megismert felszín- és

térfogat-számítási képletek


feladatokban.

Egybevágósá

gi és

hasonlósági

transzformáci

ók

áttekintése.

Háromszöge

kre,

négyszögekre

és a körre

vonatkozó

tanult tételek

és

alkalmazásai

k.

A geometriai

transzformáci

ó mint

függvény.

Egybevágósá

gi és

hasonlósági

transzformáci

ók

alkalmazása

számításos és

bizonyításos

feladatokban.

A merőleges

vetítés.


fejlesztése.

A deduktív gondolkodás

fejlesztése.

Vektorok,

vektorok

koordinátái.

Vektorművel

etek,

műveleti

tulajdonságo

k,

alkalmazások

.

Derékszögű

koordináta-

rendszer.

Egyenes és

kör

egyenlete.

Trigonometri

kus

összefüggése

k és

alkalmazásai

43

k.

A matematika különböző

területei közötti összefüggések

felhasználása.



tevékenységek



A leíró statisztika és a

valószínűség-számítás

gyakorlati szerepe, alkalmazása.

A számítógép felhasználása

statisztikai adatok kezelésére,

véletlen jelenségek vizsgálatára.

Adatkezelésn

él

osztálybasoro

lás.

Terjedelem.

Az előző években felsorolt

továbbhaladási feltételek.

Összefoglalá

s: Adathalmazo

k jellemzői:

számtani

közép,

mértani

közép,

súlyozott

közép,

medián,

módusz,

szórás.

Gyakoriság,

relatív

gyakoriság.

A klasszikus

valószínűségi

modell.

Hisztogram.

Egyszerű klasszikus

valószínűség-számítási


Optimális szint - minden évfolyamon

A tananyagban előkerülő fogalmak, azonosságok és tételek önálló alkalmazása a

feladatokban.

Tanulói eszközök

Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 9.

44




Gerőcs László, Orosz Gyula, Paróczai József, Szászné Simon Judit: Matematika –

Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I. és II.

Czapáry Endre, Czapáry Endréné, Csete Lajos, Hegyi Györgyné, Iványiné Harró Ágota,

Morvai Éva, Reiman István: Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény III.

Négyjegyű függvénytáblázatok

Nagyméretű spirálfüzet

Különböző színű golyóstollak, ceruzák, radír

Körző, egyenes és derékszögű vonalzó, szögmérő

Számológép

Tanári felszerelések és eszközök





Gerőcs László, Orosz Gyula, Paróczai József, Szászné Simon Judit: Matematika –

Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I. és II.

Czapáry Endre, Czapáry Endréné, Csete Lajos, Hegyi Györgyné, Iványiné Harró Ágota,

Morvai Éva, Reiman István: Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény III.

Négyjegyű függvénytáblázatok

Fehér és legalább négy különböző színű kréta

Számológép

Geometria feladatgyűjtemény I. II.

Matematika feladatgyűjtemény I. II.

Iskolai felszerelések és eszközök

jó minőségű, nem fénylő nagyméretű táblák

kréták

táblai vonalzó, körző és szögmérő

szemléltető testek

számítógép

számítógépes szoftverek: Excel

videó

videokazetták, oktatóprogramok

írásvetítők, fólia

Tanítási módszerek

A 9. és 10. évfolyamon az egész osztály egyidejűleges tanítása folyik oly módon, hogy a tanár

felvezeti az új fogalmakat,

pontosan meghatározza az oda vonatkozó definíciókat, tételeket,

ha szükséges, akkor a tételeket bebizonyítja,

45

típuspéldákat mutat a tanult új dolgok használatára,

feladatokat oldat meg a tanulókkal,

házi feladatot ad az új anyag begyakorlásához és a régiek szinten tartásához,

ellenőrzi a házi feladatokat és az ott előforduló problémákat megtárgyalja a tanulókkal,

nagyobb témák után a dolgozatok előtt összefoglal.

A 11. és 12. évfolyamon csoportbontásban történik a tanítás az előzőekben tárgyalt elvek

szerint.

A csoportok vagy a tanult nyelv vagy a tudás szintje alapján a szakos tanár javaslatát

figyelembe véve kerülnek kialakításra a 10. év végén.

Értékelési módszerek

Témazáró dolgozatok megírása, amely csak feladatokat tartalmaz.

Kisebb lélegzetű röpdolgozatok írása, mind elméleti, mind gyakorlati anyagból.

Házi feladatok ellenőrzése.

Tanulók táblánál történő szerepeltetése, mind elméleti, mind gyakorlati anyagból.

Frontális tájékozódás.

Egy évfolyamdolgozat.

A dolgozatok értékelése %-os formában történik, figyelembe véve a mindenkori érettségin

követendő felosztást.

0-20% elégtelen

21-40% elégséges

41-60% közepes

61-80% jó

81-100% jeles

46

Történelem

Cél:

A történelem tantárgy tanításának célja, hogy:

- a tanulók pozitív személyiségvonásai tovább fejlődjenek.

- a történelmi személyiségek példája alapján találják meg helyüket emberként és

állampolgárként.

- értsék meg korunk politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeit, igazodjanak el a jelenkor

sokszor szövevényes viszonyain (visszagondolva a történelem hasonló eseményeire).

- okozzon számukra örömet az ismeretszerzés, s ebben használják fel a legmodernebb

eszközöket is (Internet, CD-ROM, stb.).

- a tények ismeretein túl legyenek érzékenyek a problémákra, legyen igényük a tudás

bővítésére, az önálló ismeretszerzésre, tanulásra.

- legyen általában is pozitív viszonyuk a társadalomtudományokhoz, amelyek súlya,

szerepe pillanatnyilag csökkenőben van.

- a letűnt korok értékrendjét, szemléletét vizsgálva értsék meg az erkölcsi kategóriák

változását, s lehetőség szerint kapjanak egy viszonylag stabil, modern erkölcsfogalmat,

amely segíti őket a társadalmi beilleszkedésbe.

- a múlton keresztül értsék meg a jelenkor problémáinak gyökerét, környezetük – időnként

akár negatív – megnyilvánulásait.

- alakuljon ki bennük a felelős magatartás, a közösségért tenni akaró személyiségjegyek.

- lássák meg, hogy egy-egy probléma megoldásához több út vezet, s az egyénnek van

lehetősége a választásra, a döntésre, s ezzel élnie is kell.

- a tanulók az egyes összefüggéseken belül ismerjék fel nemzeti kultúránkat, nagy

történelmi személyiségeink munkásságát, hazánk történelmére ható külső eseményeket,

sorsfordulóinkat, válaszútjainkat, lehetőségeinket és korlátainkat, egyszóval a magyar nép

történelmét, hogy felelősen tudjanak gondolkodni felnőttként.

- az ismereteik segítsék hozzá őket, hogy megértsék nemzetünk nagyjainak önfeláldozó

tevékenységét, legyen nemzettudatuk, alapozódjon meg a szülőföld, a haza szeretete.

- legyenek toleránsak más népek, etnikumok értékei, viselkedése iránt, ismerjék a

kirekesztés súlyos következményeit.

- az egyetemes történelem, a közös európai értékek elsajátítása és a magyar múlt

befogadásán túl ismerjék szűkebb környezetük (városuk) múltját és tradícióit is, alakuljon

ki bennük a lokálpatriotizmus nemes hagyománya.

Követelmények:

Az általános iskolai ismeretekre alapozva

- tudják a tanulók az elsődleges és másodlagos forrásokat kezelni, ismerjék az anyaggyűjtés

szabályait.

- alakuljon ki a tájékozódási készségük (könyvtár, kézikönyv, atlasz stb.) a

szakirodalomban, a társtudományok anyagaiban.

- legyenek jártasak a modern ismerethordozók használatában (Internet, CD-ROM).

- ismerjék fel - a tantárgy jellegéből fakadóan – nagy súllyal szereplő összefüggéseket, s azt

hogy ezek az összefüggések nem mindig képezhetők le egy egzakt módon, olykor igen

bonyolult cselekménysorban kell a lényeget a lényegtelentől megkülönböztetni.

47

- a történelmi példák alapján váljon világossá az egyén lehetősége a történelmi

folyamatban, illetve az egyes ember felelősségvállalásának, véleményalkotásának

fontossága.

- a kifejezőképesség fejlesztésének e szakaszában az események elbeszélésein túl legyenek

képesek a források pontos tartalmi ismertetésére, kiselőadások megtartására, az érvelés

technikájának kultúrált alkalmazására.

- alkalmazzák és értsék a fogalmakat, szakkifejezéseket.

- törekedjenek a téma tömör, lényegtelen elemeket mellőző megfogalmazására szóban és

írásban egyaránt, legyen ez egy írásbeli, számonkérés, avagy egy referátum.

- tudjanak vázlatot készíteni, jegyzetelni, táblázatot készíteni.

- legyenek képesek diagramok, grafikonok elemzésére és szükség szerint elkészítésére.

- ismerjék fel a térbeli és időbeli tájékozódás fontosságát, tudják, hogy a történelemi

események topográfiai és kronológiai elhelyezése elengedhetetlen a megértésben.

- lássák át a szinkronizmusokat, az egyetemes és magyar történelmi események

párhuzamiságát, egymásráhatását, valamint az általános kultúrtörténeti kapcsolódásokat.

- a legfontosabb évszámokat tudják, legyenek képesek kronológiai táblázatok készítésére,

illetve az ilyen jellegű szakkönyvek használatára.

- képesek legyenek a térben való tájékozódásra is, térképvázlat készítésére, vaktérképen

való eligazodásra, letűnt birodalmak, helyek mai földrajzi viszonyok közé való

elhelyezésére.

- értsék meg, hogy több szempontból nézhetjük a múlt eseményeit, adott konkrét történelmi

esemény több – akár egymásnak ellentmondó – szakvéleményt is kiválthat.

- ugyanígy tudják értékelni az ugyanarról az eseményről különböző aspektusból

megnyilatkozó forrásokat, legyenek kritikusak a vélemények összevetésekor.

- értsék, hogy a történelmi folyamatokat az adott kor embere máshogy élte meg, mint a mai

ember.

- tudják megkülönböztetni a fejlődést a hanyatlástól, a lassú evolúciót a forradalmi

változásoktól.

- tudjanak beszámolni a lakóhely történelméről, az aktuális helyzetről, intézményeiről.

- ismerjék a jelenlegi politikai helyzet alapelemeit, pártokat, politikai nézeteket, társadalmi

szervezeteket, civil szerveződéseket.

Beépítettük helyi tantervünkbe azokat a kulcskompetenciákat, amelyeket az egyén

személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári létéhez, a munkájához, a

társadalmi beilleszkedéséhez szükségesek.

Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos kompetencia

Digitális kompetencia

Hatékony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az egyes kompetenciaterületek átfedhetik egymást, összefonódhatnak, elemei támogatják,

erősítik a különböző területek kompetenciáit. De minden órán minden terület intenzív

fejlesztésére nem kerülhet sor.

- Az alábbi életpálya-építő kompetenciákat fejlesztjük elsősorban: önismeret,

önbemutatás.

48

- szociális és életviteli kompetenciák közül pedig az alábbiak szerepelnek

programunkban: környezettudatos magatartás, kritikai gondolkodás, aktív

felelősségtudat, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség. Együttműködés

(kooperativitás), empátia, tudatosság a kapcsolatokban, önállóság, önbizalom, belső

harmóniára való képesség, kreativitás, nyitottság, rugalmasság, mások elfogadása.

- Fejlesztjük a tanulók szövegértési képességét minden tanórán és minden

évfolyamon.

9. évfolyam

Összesen: évi 72 óra

Témakörök

Őskor – 6 óra

Tananyag

- Az emberré válás folyamata.

- Az élelemtermelés kialakulása.

- Az ősi hiedelemvilág.

- Magyarországi lelőhelyek.

Követelmény

Évszámok

- A homo sapiens megjelenése.

- Az élelemtermelés kezdetei.

Fogalmak

- homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor

Topográfia

- Rudabánya, Vértesszőlős,

Összefüggések

- A zsákmányoló és termelő ember életmódja közötti különbség.

- Az emberré válás feltételei.

- A mágia szerepe az ősember életében.

- Az ősközösség felbomlása.

Kiegészítő ismeretek, emelt szintű követelmények

Évszámok:

- mókuscickány megjelenése

- paleolit időtartama

Fogalmak:

- fétis

- totemhit,

- matriarchális, patriarchális társadalom, osztálytársadalom, arisztokrácia,

- rasszok

Topográfia:

-Lascaux-i barlang, Altamira-barlang, Cro-Magnon

49

Ókori Kelet – 10 óra

Tananyag

- A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína).

- Városállamok és birodalmak.

- Vallás és kultúra az ókori Keleten1

Követelmények:

Évszámok

- Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e. 525.

Személyek

- Kheopsz, Hammurapi, Dávid, Dareiosz, Xerxész, Buddha,

Fogalmak

- despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, kaszt, buddhizmus,

brahmanizmus,

Topográfia

- Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína,

Babilon, Türosz,Júdea, Izrael, Jeruzsálem,

Összefüggések

- Öntözéses földművelés és a nagy politikai egységek létrejöttének összefüggése.

- Ókori társadalmak felépítése, despotikus királyok isteni hatalmának eredete.

- Katonaállamok fejlődési kérdése.

Kiegészítő anyag, emelt szintű követelmények

Kronológia:

-Óbirodalom, Középbirodalom, Újbirodalom, Kr.e.612,

Személyek:

- II. Ramszesz, Salamon, Ménész, Thotmesz,Hórusz, Ámon, Ré

- Kürosz,

- Konfucius

Fogalmak:

- árja, dravida,hindu, sudra,szatrapia, szatrapa, vallási dualizmus

Topográfia:

- Szidon, Büblos

- Ninive, Kis, Úr, Uruk, Lagas, Larsa, Eridu

- Mohendzso Daro, Harappa

- Théba, Memphisz, Hérakleopolisz

Az ókori Görögország – 16 óra

Tananyag

- A polisz.

- A demokrácia kialakulása Athénban.

- A spártai állam.

- A görög-perzsa háborúk.

- Athén és Spárta párharca.

- A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok.

- Nagy Sándor birodalma.

1 Kiemelt rész az érettségi követelményeket jelzi a témakörök tekintetében közép és emelt szinten

egyaránt.

50

Követelmények

Évszámok

- Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431-404, Kr.e.

336-323

Személyek

- Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész,

Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor.

Fogalmak

- Polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklésia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz,

cserépszavazás, filozófia, hellenizmus,

Topográfia

- Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Pelloponészosz,

Makedónia, Alexandria

Összefüggések

- Görög gyarmatosítás szükségessége és következményei.

- Démosz politikai harcának főbb lépései.

- Periklészi virágkor feltételei és eredményei.

- Poliszrendszer válságának kibontakozása.

- A görög hitvilág sajátosságai.

- A hellenizmus lényege.


Évszámok:

-Kr. e. 621, Kr.e 479, Kr.e.8-6.sz.,

Fogalmak:

- Arkhon,tamiász, adósrabszolgaság, timokrácia, hoplita, helóta, gerúszia, phülé,

- idealizmus, mitológia,

Személyek:

- Drakon,

- Görög istenvilág lakói

Topográfia:

- Attika, Kréta, Mykéne, Milétosz, Délosz,

- Plataia, Khaironeia,

Az ókori Róma – 18 óra

Tananyag

- Róma városállamból birodalommá válik.

- A köztársaság virágkora és válsága.

- Az egyeduralom kialakulása.

- A császárkor.

- Társadalom, államszervezet, hadsereg.

- A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog.

- A mindennapi élet.

- A kereszténység kialakulása és elterjedése.

51

- A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

Követelmények:

Évszámok

- Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 264-241, Kr.e. 218-201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e.

31, 313, 395, 476

Személyek

- Hannibal, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Caesar, Antonius, Augusztus,Traianus,

Hadrianus, Diocletianus, Jézus, Pál, Constantinus, Attila,

Fogalmak

- patricius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, senatori rend,

lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga,

diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat,

Topográfia

- Róma, Karthagó, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum,

Sopianae, Savaria


Évszámok:

Kr.e. 60, Kr.e. 44, Kr.e. 43, Kr.e. 202.,

Személyek:

- Grachhusok, , Lepidus, Crassus,

- Tarqiunius Superbus, Cornelius Scipio

- Romulus Agustulus

- Cicero, Tacitus

Fogalmak.

- Cliens, censor, magistratus, pun, nobilitas, néppárt, optimaták, latifundium, colonus,

gladiátor

- kollégium, polgárháború, Pax Romana,

Topográfia:

-Záma, Hispánia, Gallia, Dacia, Názáret, Betlehem, Catalaunum

Összefüggések

- Korai köztársaság korának társadalmi, politikai berendezkedése.

- Róma terjeszkedésének következményei.

- A köztársaság válságának okai és megoldási módozatok.

- Caesar hatalomra jutása és tevékenysége.

- Augustus uralmának előfeltételei, augustusi uralom jellemzői.

- A birodalom meggyengülésének belső és külső okai.

- A római mitológia alapelemei.

A korai feudalizmus története Európában – 6 óra

Tananyag

- A Frank Birodalom kialakulása.

- A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása.

- A nyugati és keleti kereszténység

- A Bizánci Birodalom fejlődése.

52

- Az iszlám és az arab világ.

- Az államalapítások kora Közép-, és Kelet-Európában.

Követelmények

Évszámok

- 622, 732, 800, 843, 962, 1054

Személyek

- Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, I. Ottó, Mohamed

Topográfia

- Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi Állam, Kijev, Mekka,

Fogalmak

- grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend,

hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám,

Összefüggések

- Nagy Károly birodalmának örökébe lépő új államok kezdetei.

- Karoling kultúra.

- Hűbéri viszony kialakulása, sajátosságai.

- A jobbágyság kialakulása.

- A korai feudalizmus gazdasági sajátosságai.

Kiegészítő anyagok, emelt szintű követelmények

Személyek:

- Martell Károly, Justinianus, Capetingek, Vitéz Boleszláv,

Fogalmak:

- hűbéres (vazallus, hűbérúr), senior, hűbéri lánc,

- kétnyomásos gazdálkodás, legelőváltó gazdálkodás, földközösség, nyomáskényszer.

- Majorság,

- Kijevi Rusz

Topográfia:

- Verdun, Cordoba, Bagdad

A magyar nép története 1116-ig – 14 óra

Tananyag

- A magyar nép őstörténete és vándorlása.

- A honfoglalástól az államalapításig

- Géza fejedelem és István király életműve.

Követelmények

Évszámok

- 896, 955, 973, 997-1000-1038,

Személyek

- Álmos, Árpád, Géza fejedelem, István király, Imre herceg

- ,Koppány

- Szent Gellért püspök

Topográfia

- Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom

Fogalmak

53

- nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség, törzs, székely, kalandozások, vármegye,

ispán, tized,

Összefüggések

- A magyar nép letelepedésének feltételei.

- A kalandozások oka, sikereinek titka, megszűnésének okai.

- Géza szerepe az államalapításban.

- István útja a teljes hatalomig.

- István egyházszervező tevékenysége, törvényei.

- István közigazgatási rendszere.

- A trónutódlás problémája István halála után.

- A feudális állam meggyengülésének okai, kivezető út.

- Szent László és Kálmán törvényei közötti különbség.


Évszámok:

- 933,1028, 1046,

Személyek:

.- Sarolt,Vata ,Vazul, Gizella,

- 7 magyar törzs neve

- Szvatopluk

- II. Szilveszter

- Ajtony, Gyula

Fogalmak:

- szakrális fejedelem, sámánizmus, primogenitura, , várszolga,udvarházak

- levirátus, pogányság, kettős honfoglalás.

- Vogulok, osztjákok, rovásírás

- Tarsolylemezek, ínség, bőség, szeniorátus, primogenitúra, várnép, várjobbágy

Topográfia:

- Merseburg, Ménfő, Szlavónia, Kalocsa, Nagyvárad, Fehérvár,

Mindennapi életmódtörténet – 2 óra

Tananyag

- Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.

Új tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

- Lényegkiemelés megadott szempontok szerint.

- Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása.

- Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása

egyéb ismeretforrásokkal.

- Tájékozódás kézikönyvekben, ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az Internet

valamely magyar nyelvű keresőprogramjában.

- Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával.

- Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások

szövegében; az eltérések okainak vizsgálata.

- A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori

jelenségekben, folyamatokban.

- Kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseinek értékelése.

54

- Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári

rávezetéssel.

Kifejezőképességek

- Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján.

- Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel.

- Egy előre megadott álláspont képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során.

- Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről.

- Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos ismeretterjesztő szövegrészletről,

feleletterv készítése megadott témáról.

- Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.

- Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor

kutatásával kapcsolatban.

- Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban.

Tájékozódás az időben

- A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám

időszámítással.

- A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az

egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz.

- Időrendi táblázat készítése.

Tájékozódás a térben

- Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi

térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján.

- Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken.

- Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről.

A továbbhaladás feltételei

- A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült

fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-

15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni.

- Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és

könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz.

- Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással,

valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére.

- Legyenek képesek felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására.

- Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást.

- Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos

történelmi atlasz megfelelő lapjáról.

- Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy

megmérésére történelmi térképen.

Minimum szint:

Az elégséges jegy eléréséhez el kell sajátítani a kötelező tananyag, az összefüggések, a

fogalmak, évszámok, személyek és topográfiai ismeretek 50%-át, és erről úgy szóban, mint

írásban számot is kell adni. Elvárható, hogy a tanuló a tankönyvi szövegből, vagy a tanári

magyarázatból ki tudja emelni a lényeges elemeket, és ezeket megfelelő előadásmódban,

összefüggő és logikus mondatokkal el tudja mondani, le tuja írni. Tudjon a tanuló vázlat

alapján tanulni, illetve egyszerűbb vázlatot, tanári útmutatással megírni. A fenti tananyagban

ismerje fel az alapvető történelmi folyamatok lényegét, tudja a fontosabb korszakhatárokat,

55

társadalmi mozgásokat, a legfontosabb gazdasági törvényszerűségeket, politikai

intézményeket. Legyen képes az elolvasott forrásokat saját szavaival elmondani, lényegét

kiemelni. Bonyolultabb összefüggéseket tanári segítséggel ismerjen fel. Használja biztosan az

alapvető kronológiai ismereteket, tudja elhelyezni az eseményeket időben is. A térbeli

tájékozódásnál alapvető feltétel, hogy a tanuló le tudja olvasni a térképről a tanult topográfiai

adatokat, ezen ismeretek birtokában ismertetni tudjon csatákat, hadjáratokat, egyéb katonai

eseményeket, határváltozásokat.

Optimális szint:

A jeles tanulónak el kell sajátítani a kötelező tananyag, összefüggések, fogalmak, személyek,

kronológiai és topográfiai ismeretek 90%-át. Ezen ismeretekről tudjon írásban is ,szóban is

logikusan, önálló előadás formájában, tanári segítség nélkül számot adni. Legyen képes a

tankönyvi szövegből, vagy egyéb szakirodalomból kiselőadást készíteni, tanulótársainak

élvezetesen előadni. Ezen referátumból tudja kiemelni a lényeges elemeket, s ezt vázlat

formájában társainak átadni.

Az önálló ismeretszerzés egyébként is legyen igénye, legyen képes egy adott témához

szakirodalmat gyűjteni az iskolai könyvtárban, vegyen részt a tanár által kezdeményezett

vitákban, avagy éppen ő kezdeményezzen vitát egy adott történelmi témáról. A jeles tanulótól

elvárható, hogy nem pusztán az alapvető fontosságú ismeretekkel rendelkezzen, hanem a

kiegészítő anyagban is szerezzen jártasságot. Az így árnyalt tudás birtokában ismerje fel a

lényeges elemeket, összefüggéseket, ok okozati kapcsolatokat.

Tudja a forrásokat nem pusztán interpretálni, hanem azt kritikusan elemezni is. Ismerje a

forráskritikai szabályait, legyen képes több forrás összevetésére, értékelésére is.

Bizonyos történelmi, gazdaságtörténeti ismeretek segítségével tudjon táblázatokat,

egyszerűbb grafikonokat készíteni, az ábrázolható adatokat mások számára is érthető formába

önteni.

A kronológiai adatokat ne pusztán tudja, hanem ismerje fel az egyes népek történelme közötti

párhuzamiságot, a kortársakat, s a művelődéstörténet összefüggéseket.

Topográfiai ismereteit tudja szabadon alkalmazni, s mai térképeken is használni.

Tudása legyen rugalmas, praktikus tudás, amit egy-egy újabb téma feldolgozásánál is elő tud

venni.

10. évfolyam

Összesen: 72 óra

Belépő tevékenységformák


- Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása, ellentétes

felfogású forrásrészletek összehasonlítása.

- A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása.

- Az élethelyzetek értékelése történelmi válaszutaknál és nehéz döntéseknél.

- Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen

folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati

változások stb.)

- A változások felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon.

56


- Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban.

- A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata.

- Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával,

a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15-20 sor stb.).

- Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján.

- A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése.

- Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3-6

oldalas) tanulmány készítése.

- Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak

stb.) ötvözésével.


- Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása.

- A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok

és térképek összehasonlítása.


- Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és

földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl.: ásványkincsek – bányavárosok).

- Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai

viszonyokat tükröző térképeken.

Témakörök

Az érett középkor – 10 óra

Tananyag

- A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában.

- A lovagkor.

- A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak.

- A középkori városok

- A középkor művelődése - Mindennapok a középkorban

Követelmények

Évszámok

- 1066, 1095, 1122, 1215, 1278

Személyek

- I. Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent

Domonkos, Aquinói Szent Tamás,

Fogalmak

- királyi udvar, kiközösített, keresztes hadjáratok, eretnekség, kolduló rendek, városi

önkormányzat, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika.

Topográfia

- Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Hanza városok, Levantei

kereskedelem útvonala

Összefüggések

- Invesztitúra harc okai, eredményei.

- Keresztes hadjáratok okai, eredményei.

57

- Érett feudalizmus gazdasági, társadalmi sajátosságai, a technikai fejlődés következményei.

- A városfejlődés szakaszai.

- A középkori kultúra és gazdálkodásmód sajátosságai.

Kiegészítő anyag:

Évszámok:

- 1075, 1265, 1302

Fogalmak:

- kommuna, quilde, hét szabad művészet, szügyhám, patrícius, plebejus, nyomásos

gazdálkodás

- simonia, cőlibátus, Canossa-járás, zarándok, ereklye, inkvizíció, invesztitúra

- rendiség, rendi monarchia

- Magna Charta Libertatum

Személyek:

- II. Orbán, Simon de Monfort, IV. Fülöp

Topográfia:

- Canossa, Genova, Cambridge

Az Árpád-házi királyok kora – 11 óra

Tananyag

- Az új rend megszilárdítása – Szt. László és Könyves Kálmán

- Az Aranybulla és a tatárjárás

- Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században

- Az Árpád-kori kultúra

Követelmények

Évszámok

- 1077-1095, 1095-1116, 1205-1235, 1222, 1235-70, 1241-42, 1301

Személyek

- I. László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla

Fogalmak

- bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek,

szászok, kunok,

Topográfia

- Szerémség, Muhi, Buda, Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia

Összefüggések

- III. Béla szerepe a magyar feudalizmus megszilárdításában.

- Aranybulla-mozgalom előzményei.

- Aranybulla tartalma, módosításai, nemesi vármegye kezdetei.

- IV. Béla politikája a tatárjárás előtt és után (összehasonlítás).

- Az Árpádok utolsó képviselői idejében kibontakozó anarchia.


Évszámok:

- 1172-1196

Személyek:

- Rogerius, Batu kán, III. Béla, Kézai Simon

Fogalmak:

- Ellenállási Záradék, predium, nemesi vármegye, serviens, bandérium

58

- Dukátus, dux

- kancellária

Topográfia:

- Trau

- Selmecbánya, Besztercebánya

A késő középkor – 7 óra

Tananyag

- Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk)

- Itália, a humanizmus és a reneszánsz

- Az angol, francia és spanyol rendi monarchia felemelkedése

- A német császárság és a pápaság hanyatlása

- A közép- és kelet-európai régió állomásai

- Az oszmán birodalom terjeszkedése

Követelmények

Évszámok

- 1410, 1415, 1453

Személyek

- Jeanne d’Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed

Fogalmak

- rend, rendi monarchia, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár

Topográfia

- Firenze, Prága, Rigómező

Összefüggések

- Nyugat- és Közép-Kelet- Európa rendiségének összevetése

- A Török Birodalom terjeszkedésének hatásai

- A százéves háború és a parasztháborúk kapcsolata


Évszámok:

- 1337-1453, 1356, 1358, 1381, 1389

Személyek:

- Guilleaume Caillet, John Ball, Wat Tyler

- Medici, Machiavelli

- Jan Zizka

- Raffaello, Michelangelo, Leonardo da Vinci

Fogalmak:

- reconquista

- mecénás

- kelyhesek, táboriták

- Arany Horda

Topográfia:

- Tábor, Konstanz, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc

59

Magyarország a XIV-XV. században – 14 óra

Tananyag

- Károly Róbert

- Nagy Lajos

- Társadalmi változások, népesség

- Luxemburgi Zsigmond

- Védekezés a török terjeszkedés ellen

- Hunyadi János, Hunyadi Mátyás

- Életformák a XV. századi Magyarországon

- Kultúra és művelődés

Követelmények

Évszámok

- 1308-1342, 1342-82, 1351, 1387-1437, 1396, 1456, 1458-90

Személyek

- Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi

Mátyás, V. László, Kinizsi Pál

Fogalmak

- harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, főnemes, köznemes,

kilenced, ősiség, végvári rendszer, Fekete sereg, rendkívüli hadiadó, Corvina.

Topográfia

- Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs,

Összefüggések

- Károly Róbert hatalmának megszilárdítása, gazdaságpolitikája.

- Az 1351-es törvények előzményei, következmények.

- Magyar rendiség kezdetei.

- Magyar uralkodók törökellenes harcai.

- Hunyadi János hadjáratai, sikerének titka.

- Hunyadi Mátyás kísérlete a rendiségre, központi hatalom.

- Hunyadi Mátyás európai szerepe, művelődés e korban.


Évszámok:

- 1312, 1335, 1443-44, 1444, 1448

- 1471

Személyek:

- I. Ulászló

- Beatrix, Podjebrád György, Jan Ziska, Janus Pannonius, Szilágyi Mihály, Vitéz János,

Bonfini

- Toldi Miklós

- Budai Nagy Antal, Lépes György

Fogalmak:

- úriszék, pallosjog

- bányamonopólium, pénzverés monopóliuma

- egy és ugyanazon nemesség elve

- kiskirály, oligarchia, bárói ligák

- interregnum

- urbura, harmincadvám, dinasztikus külpolitika

60

- telkes katonaság

- kormányzó, füstpénz

Topográfia:

- Temesvár, bányavárosok

- Várna, Jajca, Szendrő, Gyulafehérvár

- Rozgony

Kora újkor – 13 óra

Tananyag

- A nagy földrajzi felfedezések és következményei (gyarmatosítás)

- Az atlanti hatalmak felemelkedése

- A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei

- Reformáció, ellenreformáció

- Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása

- A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában

- A tudományos világkép átalakulása

- Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása

Követelmények

Évszámok

- 1492, 1517, 1618-48, 1640-49, 1689, 1701-1714

Személyek

- Kolumbusz, Magellán, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, II. Fülöp, I.

Erzsébet, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Nagy Péter

Fogalmak

- gyarmatosítás, konkvisztádor ültetvény, világkereskedelem, reformáció, protestáns,

evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuiták, barokk, manufaktúra, abszolutizmus,

anglikán, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus

Topográfia

- Németalföld, Antwerpen, London, portugál és spanyol gyarmatok, Versailles

Összefüggések

- Felfedezések okai, Spanyolország és Portugália szerepe.

- A gyarmatok helyzete.

- Reformáció okai, irányzatai.

- 30 éves háború előzményei, Németországra gyakorolt hatása.

- A tudomány fejlődésének jellemzői.


Évszámok:

- 1498,1571, 1579, 1620, 1688

Személyek:

- Cortez, Pizarro

- Münzer Tamás, Loyolai Szent Ignác

- Orániai Vilmos

Fogalmak:

- monopólium

61

- bekerítések

- simónia, anabaptista, predesztináció, unitárius

- presbiteriánus, independens, protektorátus, dicsőséges forradalom

Topográfia:

- Wittenberg, Colombusz útvonala, Lepanto, Utrecht, Genf

- Fehérhegy

Magyarország története a kora újkorban (1490-1711) – 15 óra

Tananyag

- A Jagelló-kor

- A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

- A török hódoltság

- A Habsburgok és a magyar rendek

- Az Erdélyi Fejedelemség

- Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi

Miklós

- A reformáció és a katolicizmus megújulása Magyarországon

- Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet.

- A török kiűzése

- Rákóczi szabadságharc

Követelmények

Évszámok

- 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591-1606, 1664, 1686, 1699, 1703-11

Személyek

- Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós,

Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi

Miklós, a költő, I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc,

Fogalmak:

- örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás

Topográfia:

- Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat

Összefüggések:

- Mátyás rendi államának felbomlása, örökös jobbágyság feltételei.

- Mohácsi csatavesztés okai, következményei.

- Az ország 3 részre szakadásának előzményei, a 3 rész sajátosságai.

- Az Erdélyi Fejedelemség kiemelt szerepe a vizsgált időszakban, fejedelmeinek politikája a

török és Habsburg valamint az európai politikával összevetve.

- A királyi Magyarország lehetőségei és a hódoltság viszonyai.

- A török kiűzetésének Magyarországra gyakorolt gazdasági, társadalmi és politikai hatása.

- A Rákóczi-szabadságharc előzményei, főbb eseményei, a békekötés hatása

Magyarországra.


Évszámok:

- 1505, 1521, 1538, 1568, 1608, 1621

Személyek:

62

- II. Ulászló, Habsburg Ferdinánd, Thököly Imre, Károlyi Sándor.

- Bakócz Tamás, Werbőczy István

- Tomori Pál

- János Zsigmond

Fogalmak:

- vetési pátens, vezérlő fejedelem.

- Tripartitum, Partium

- szandzsák, vilajet, Hódoltság,pasa, bég,harádzs, végvári katonaság

- újszerzeményi Bizottság

Topográfia:

- Kőszeg, Temesvár, Szatmár, Rodostó, Ónod, Szerencs, Brezán

- Zimony, Szabács

- Drégely, Nikolsburg, Vasvár

- Szentgotthárd, Zenta

Mindennapi élet, életmódtörténet – 2 óra

- Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommuna, céh, guilde, egyetem).

- Bűn és bűnüldözés a középkorban.


- A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi

emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni, élőszóban vagy írásban.

- Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak

feltárására.

- Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak

felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján.

- Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni.

- Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról

(lecke, fejezetrész, leckében átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.).

- Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban

rövid felkészülés után.

- Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és

fontosabb eseményeinek szinkronban látására.

- Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.

- Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a

középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról.

- Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből

következtetéseket levonni.

Minimum szint:

A tanuló tudja a fentebb ismertetett kötelező tananyag 50%-át, használja biztonsággal a kötelező

fogalmakat. Ismerje a legfontosabb évszámokat, topográfiai adatokat. A fontos magyar

történelmi eseményeket tudja elhelyezni egyetemes történeti összefüggésben is. Nagy magyar

elődeink életútját ismerje vázlatosan, egyszerűbb szakirodalom alapján tudjon életrajzot

felvázolni. Értse meg a külső kényszerítő körülmények jelentőségét, ismerje is fel ezeket, tanári

segítséggel. Előre megadott szempontok alapján tudjon egyszerűbb szakcikkből néhány

mondatos összefoglalót készíteni.

Ne jöjjön zavarba, ha a tankönyv szerzője és egy forrás ellentmondanak egymásnak. Értse

meg, hogy a történelmi eseményeket különböző szemszögből láthatjuk.

63

Próbáljon az órai vitákban érveket felsorakoztatni, tanári felvezetéssel. Tudjon nagyobb

korszakokat is áttekinteni, legalább vázlatos formában.

Optimális szint:

A 10. évfolyam kötelező történelem tananyagának 90%-át tudja a tanuló, a szakkifejezéseket

használja szabadon, korrektül. A topográfiai és kronológiai ismereteit tudja felhasználni a

történelmi folyamatok összehasonlításában, összefüggések felismerésében. A történelmi

személyiségek életútját tudja tárgyilagosan, érzelmektől mentesen értékelni, az adatokban érje

tetten a sorsszerűség mellett a tudatos tenniakarás, az áldozatvállalás tényét. Tudjon egy adott

személyről, témáról bibliográfiát készíteni, több mű alapján elemzést, értékelést írni és azt

szabad előadás formájában másoknak, elővezetni.

Több kor ismerete birtokában tudja ezeket összevetni, különbözőségüket és hasonló elemeiket

felismerni.

A különböző történészi véleményeket ütköztesse egymással, kellő forrásismeret és

szakirodalom elolvasása után alakítsa ki saját véleményét, és emellett tudjon és merjen is

érvelni.

A kiegészítő ismereteket is használja fel a megismerési folyamatban, sőt további ismeretekkel

gazdagítsa társai tudását.

Érettségi követelmények:

A témakörök megegyeznek középszinten és emelt szinten.

Kompetenciák középszinten:

A források használatakor és értékelésekor::

Történelmi forrásokból információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása.

Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.

Képi források megadott szempont szerint értelmezése.

A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.

Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból,

diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.

A tények és feltételezések megkülönböztetése.

Kompetenciák emelt szinten:

A források használatakor és értékelésekor:

A fentieket kiegészítve:

Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása.

Annak bemutatás, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete.

A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során.

Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és

személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet.

Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről

és személyekről.


A szaknyelv alkalmazásakor:

Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.


A szaknyelv alkalmazásakor:

64


A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.


Tájékozódás térben és időben:

Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.

Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.

Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb

eseményei között.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének sorrendjének, valamint

legfontosabb jellemzőinek ismerete.


Tájékozódás térben és időben:


Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb

eseményei között.

Európa történetének (ókortól napjainkig) több szempontú korszakolása.


Az eseményeket alakító tényezők feltárásában:

A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye

van.

Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének

felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és

következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.

Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatás.

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény

alakulásában.

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai,

következményei és a benne résztvevők szándékai.


Az eseményeket alakító tényezők feltárásában:


Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációban az egyes emberek nézetét,

döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja.

Történelmi analógiák magadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.

Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása.

A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása.

65


Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

Népesség, település, életmód.

Egyén, közösség, társadalom.

A modern demokráciák működése.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.


Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Megegyezik a középszint elvárásaival.

11. évfolyam

Összesen: 108 óra középszinten, 180 emelt szinten



- Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban.

- Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése

szöveggyűjteményekből.

- A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség feltárása.

- Az élethelyzetek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele.

- A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése.

- Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen

folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati

változások stb.).

- Eltérő kortársi válaszok vizsgálata.

- A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari

forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése.

- Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi

művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének

összehasonlítása.

- Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa,

Közép-Európa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való

viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele.

- Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az

összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával.

- Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és

táblázatokon (pl. népesség adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.).


- A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata.

- Történelmi fogalmak egyszerű meghatározása.

- Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök nélkül

vagy azok felhasználásával és újkor témáiból.

- Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben.

66

- Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a

vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével.

- Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése.

- Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb előadás készítése.

- Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak,

számítógép stb.) ötvözésével.

- Kiállításterv összehasonlítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységről

a reprodukciós anyag megjelölésével.


- Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása.

- A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok

és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése.

- Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen.

- Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök

kronológiáinak elkészítése.


- Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés,

népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása.

- Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és

földrajzi térképek alapján önállóan (p. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom

idején).

- Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a

mai viszonyokat tükröző térképeken.

- Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak

névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek bemutatása.

Témakörök

A felvilágosodás és a polgárosodás kora (1640-1787) – 27 óra középszinten,40 emelt szinten

Tananyag

- Felvilágosodás

- Felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban.

- Az orosz nagyhatalom

- USA létrejötte

- A polgári forradalom Franciaországban, politikai irányzatok, az Emberi és Polgári

Jogok Nyilatkozata

- A napóleoni háborúk Európája.

- Az ipari forradalom és társadalmi hatásai.

- Forradalmi hullámok 1848-49-ben.

- XIX. század eszméi.

- Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre.

Követelmények

Évszámok

- 1740-48, 1756-63, 1776, 1783, 1789, 1794, 1804-15, 1848

Személyek

67

- Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Washington, Jefferson ,

XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, James Watt, Stephenson, Marx

Fogalmak

- Enciklopédia, hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott

abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány,

polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer, emigráció, reakció, terror, kapitalizmus,

tőkés, proletár

Topográfia

- Poroszország, Lengyelország, Vendee, Waterloo,

Összefüggések

- A felvilágosult eszmék sajátosságai, hatása a Közép-Kelet Európai államokra és Nyugat-

Európára.

- Az amerikai gyarmatok harcának sajátosságai, a harc kimenetele, az USA államformája.

- A francia forradalom közvetett és közvetlen előzményei.

- A forradalom első szakasza (1791-ig).

- Polgári Liberális Alkotmány elemzése, felvilágosult gondolatok tükröződése, napóleoni

háborúk pozitív és negatív hatása Európára.

- Szent Szövetség Európája, vele szemben létrejövő eszmei áramlatok.

- Az ipari forradalom előfeltételei, menete és hatása (gazdasági, társadalmi, politikai,

eszmei)

- A polgárság szerepe a XIX. század történelmében.

Kiegészítő anyag, emelt szint:

Évszámok:

- 1713, 1812, 1813, 1792. aug. 10., szept. 20., 1806

Személyek:

- XV. Lajos, Fulton, Owen, Fourier, Saint-Simon, Proudhon, Auguste Blanque, Louis

Blancque, Marat

Fogalmak:

- Szent Szövetség, utópizmus, ipari forradalom,szakszervezetek, chartizmus, kontinentális

zárlat, taláros nemesség

- Rendi gyűlés, nemzetgyűlés

- Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, cenzus, Tüilériák, koalíció,sans-culotte,

- Code-Napóleon

- Gyáripar,

Topográfia:

- Lexington, Washington, Philadelphia, Lipcse, Elba szigete, Szent Ilona szigete, Korzika,

Borogyino

Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) – 12 óra

középszinten, 32 emelt szinten

Tananyag

- A magyar királyság a Habsburg Birodalomban.

- Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása.

- A társadalom képe.

- Felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése.

- Művelődés, egyház, iskolák

68

Követelmények

Évszámok

1740-80, 1780-90, 1767, 1777

Személyek

- III. Károly, Mária Terézia, II. József,

Fogalmak

- helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg,

Topográfia

- Határőrvidék, Bánát

Összefüggések

- Az 1687-es országgyűlés következményei a magyar függetlenségre nézve.

- Magyarország etnikai állapota a török kiűzése után.

- A Habsburg gazdaságpolitika hatása a magyar gazdaságra.

- Mária Terézia uralkodásának főbb eredménye.

- II. József felvilágosult reformjainak kudarca, illetve ennek okai.


Évszámok:

- 1740-48, 1756-63,

Személyek: Kaunitz

Fogalmak:

- - örökös királyság, szabad királyválasztás, kormányszékek, Pragmatica Sanctio

- porció, forspont, háziadó, úrbér, urbárium,

- jozefinizmus, Ratio Educationis

Topográfia:

- Poroszország, Szilézia,

A polgáriasodás kezdetei Magyarországon (1790-1847) – 12 óra középszinten, 32 emelt

szinten

Tananyag

- A napóleoni háborúk hatása Magyarországon.

- Az átalakuló társadalom-nemesi, paraszti és városi életformák.

- Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.

- A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.

- Nemzetiségi kérdés.

- A reformkori művelődés, kultúra.

Követelmények

Évszámok

- 1795, 1825, 1830, 1832-36, 1844,

Személyek

- Martinovics Ignác, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Eötvös József,

Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós,

Fogalmak

- reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés,

érdekegyesítés, védővám,

Topográfia

- Pest-Buda, Vaskapu, Fiume

69

Összefüggések

- A magyar jakobinus mozgalom céljai, bukásának okai.

- A magyar gazdaság lehetőségei és korlátai; a társadalom rétegzettsége.

- Széchenyi és Kossuth reformprogramjának összevetése.

- Jobbágykérdés a reformországgyűléseken.

- Az országgyűlés működése.

- Az ellenzék különböző csoportjai.

- Az utolsó rendi országgyűlés eredményei és kudarcai.


Évszámok:

- 1794, 1847

Személyek:

- Liszt Ferenc, Pollack Mihály

- Szentmarjay Ferenc, Laczkovics János, Sigray Jakab, Hajnóczy József, I. Ferenc

Fogalmak:

- ősiség, hitel,devalváció, konjuktúra,

- vetésforgó, bocskoros nemes, honoráciorok,

- KÁTÉ, Pesti Hírlap, Védegylet,

- Centralisták, Ellenzéki Párt, Konzervatív Párt, radikális demokraták

Forradalom és szabadságharc (1848-49) – 13 óra középszinten, 22 emelt szinten

Tananyag

- A pozsonyi országgyűlés; pesti forradalom.

- Áprilisi törvények.

- A forradalom első nehézségei, a nemzetiségek mozgalmai

- Nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat.

- Függetlenségi nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok.

- A szabadságharc bukása.

Követelmények

Évszámok

- 1848. 03. 15. – 04. 11. – 09. 29.

- 1849. 04. 06. – 04. 14. – 05. 21. – 08. 13. 10. 06.

Személyek

- Jókai Mór, Petőfi Sándor, Görgey Artúr, Klapka György, Bem József, Damjanich János,

Jelasic, Windischgrätz, Haynau,

Fogalmak

- márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog,

függetlenség, nemzetiségi törvény,

-

Topográfia

- Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad,

Összefüggések

- A magyar forradalom ügye európai összefüggésekben.

- Az áprilisi törvények eredményei.

- Nemzetiségi és parasztkérdés.

- A hatalomgyakorlás módjai a szabadságharc alatt.

70

- Sikerek és kudarcok okai, a szabadságharc esélyei.

- A Függetlenségi Nyilatkozat előzményei és következményei.

- Görgey Artúr szerepe a szabadságharcban.

- A bukás okai.


Évszámok:

Személyek:

- Arany János, I. Miklós, Első felelős magyar kormány tagjai, Aradi 13

Fogalmak:

- trónfosztás, Unió, Honvédelmi Bizottmány, oktrojált alkotmány.

Topográfia:

- Világos, Hatvan, Tápióbicske, Debrecen,

A nemzetállamok kialakulása – 25 óra középszinten, 41 óra emelt szinten

Tananyag

- Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom

- Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom

- Az egységes Olaszország, Türr István szerepe.

- Az egységes Németország.

- Polgárháború az USA-ban.

- Kína és Japán

- A munkásság politikai erővé szerveződése

- Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón

- Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

Követelmények

Évszámok

- 1853-56, 1861, 1861-65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907

Személyek

- III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, , Bismarck, Viktória királynő, Lincoln, Lenin.

Topográfia

- Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Elzász-Lotharingia, Szuezi-csatorna,

Panama-csatorna,

Fogalmak

- részvénytársaság, monopólium, internacionálé, keresztényszocializmus,

szociáldemokrácia, centrum, periféria, középosztály, civil társadalom, bolsevik,

anarchizmus, szakszervezetek

Összefüggések

- Dinasztikus és nemzeti politika, nemzet fogalma.

- Egységes államok létrejöttének szükségessége és módja.

- Észak és Dél összeütközése.

- A kapitalizmus új szakasza, imperializmus jellemzői.

- Főbb gyarmatosító országok, a gyarmatosításból kimaradt államok.

- A Balkán szerepe a világpolitikában.

- Tűzfészkek, veszélyforrások a századfordulón.

- Szövetségesek céljai, szövetségek okai.

- Helyi háborúk.

71


Évszámok:

1863, 1873, 1879, 1888, 1877-78

Személyek:

- Türr István, II. Sándor, Mazzini, Viktória királynő

- Grant és Sherman tábornokok

Fogalmak:

- kartell, szindikátus,tröszt,konszern, finánctőke, korporáció, a világ felosztása,

imperializmus, Nagy-német egység, Kis-német egység, junker, protektorátus, mensevik,

annektálás, okkupálás

- Dinasztikus vagy köztársasági megoldás

Topográfia:

-Solferino, Lombardia, Szicília, Königgrätz, Sedan, Magenta ,Szárd királyság

Schleswig-Holstein, Balkán, Bosznia-Hercegovina, Moldva, Havasalföld, Besszarábia,

Pétervár

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) – 14 óra középszinten, 24

emelt szinten

Tananyag

- A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése.

- A Kiegyezés.

- Gazdaság és társadalmi fejlődés a dualizmus korában.

- Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés.

- A zsidóság emancipációja, asszimiláció és kivándorlás.

- A városiasodás, életmód változások. A tudományos és művészeti élet fejlődése.

- Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai.

Követelmények

Évszámok

- 1849. október 6., 1867, 1868, 1875-90, 1896

Személyek

- Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross

Gábor, Tisza István,

Topográfia

- Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia.

Fogalmak

- passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek,

millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság,

kivándorlás, állami anyakönyvezés, asszimiláció,

Összefüggések

- A Kiegyezés előfeltételei, az aktív és passzív ellenállás lehetőségei.

- A Kiegyezés tartalma, értékelése.

- A Kiegyezés hatása a gazdaságban és társadalomban.

- Paraszti és munkásmozgalmak.

- A magyar pártrendszer sajátosságai, a továbbfejlődés lehetősége.

- A dualizmus válsága.

72


Évszámok:

- 1860. okt. 20.,

Személyek:

- Eötvös József, Teleki László, Wekerle Sándor.

- Szántó Kovács János

Fogalmak:

- agrárproletár, kubikos, provizórium, pátens.

- föderalizmus, centralizáció, emigráció, dzsentri,

Topográfia:

- Lajta,

Mindennapi élet, életmódtörténet – 5 óra középszinten, 9 emelt szinten

- Közgazdasági fogalmak: merkantilizmus, fiziokratizmus, monopolkapitalizmus.


- Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére.

- Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával

vitaindítók, kiselőadások céljára.

- Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról.

- Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni

élőszóban, rövid felkészülés után.

- Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári

segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség).

- Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok

megoldásába.

Minimum szint középszinten:

A tanuló az elégséges eléréséhez tudja a kötelező fogalmak, kronológiai, topográfiai adatok,

személyek és összefüggések 50 %-át. Ezekről mérések során tegyen is tanúbizonyságot,

tesztekben, esszékérdésekben, szóbeli feleletekben is tükröződjön az alapvető tények és

összefüggések ismerete. Tanórai felelés során legyen képes egy adott témáról összefüggően

beszélni, hosszabb, egész korszakot felölelő anyag esetében pedig tanári segítséggel vázolja az

eseményeket. A forráselemzés terén ne csak a forrás visszamondására törekedjen, hanem annak

kérdésekre adott elemzésére is.

Kronológiai ismeretei legyenek stabilak, segítségükkel tudja elhelyezni a fontos eseményeket.

Tudja, hogy hiánypótló ismereteit a tankönyvön kívül még honnan szerezheti. Ezen eszközök

segítségével tudjon egy-egy történelmi problémára választ adni.

Topográfiai ismeretei fejlődjenek arra a szintre, hogy vaktérképen legyen képes a

legfontosabb magyarországi, és a kiemelt fontosságú európai történelmi helyeket bejelölni.

Optimális szint középszinten:

A jeles tanuló tudja a kötelező tananyag 90%-át.

Ismeretei birtokában ismerje fel egy-egy történelmi személy vagy nép alternatíváit, korlátait.

Ezen felismeréseit tudja szakszerűen, logikusan, önállóan előadni, mások számára is érthetővé

tenni.

73

Érzékelje, hogy a korszakváltások, társadalmi változások hosszú folyamat eredményei,

amelyeket nem mindig tudjuk modellezni egy konkrét évszámmal, vagy eseménnyel. Lássa át

hosszabb korszakok folyamatait, törvényszerűségeit. Ismerje fel a különböző régiók

történelmi szerepét, ennek előremutató jelentőségét, és múltbeli okait.

Alkalmazza az ismeretszerzésben és prezentációban is a korszerű eszközöket , mint például a

számítógépet, az Internetet stb. Ezek segítségével készítsen ábrákat, táblázatokat.

Ezen a szinten már elvárható, hogy több hasonló esemény elemzése után a tanuló egyedül

definiáljon fogalmakat, amelyek a téma folyamán többször is felmerülnek.

Kronológiai ismeretei legyenek szilárdak, vegye észre az átfedéseket, szinkronizmusokat.

Tudjon tematikus térképet készíteni, tanári útmutatással. Valamint vaktérképen is tudja

elhelyezni a tanult tájegységeket, helyeket.

Történelmi tanulmányai során alkalmazza az iskola szakirányának megfelelő gazdasági

ismereteket, amelyek tovább árnyalhatják az eddig megszerzett tudást.

Minimum szint emelt szinten:

A tanuló az elégséges érdemjegy eléréséhez tudja a kiegészítő fogalmak, nevek, topográfiai,

kronológia adatok, összefüggések minimum 50%-át is. Az érettségi kompetenciáknak

megfelelően az adott területeken (forráskezelés, szaknyelv használata, tájékozódás térben és

időben, problémák felismerése, stb.) minimális tanári segítséggel tudjon teljesíteni. Az

elvárásoknak megfelelően, a kompetenciákkal minimum 50%-ban rendelkezzen.

Optimális szint emelt szinten:

A jeles tanuló tudja a kiegészítő fogalmak, nevek, topográfiai, kronológiai adatok,

összefüggések minimum 90%-át is. Az érettségi kompetenciáknak megfelelően az adott

területeken (forráskezelés, szaknyelv használata, tájékozódás térben és időben, problémák

felismerése, stb.) önállóan tudjon teljesíteni. Az elvárásoknak megfelelően, a

kompetenciákkal minimum 90%-ban rendelkezzen.

12. évfolyam

Összesen: 94 óra



- Írott források értelmezése, feldolgozása.

- Különböző típusú források összevetése.

- A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése.

- A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése.

- Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi

szervezetek alapokmányainak elemzése.

- Tájékozódás a szakirodalomban.

- A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása.

- Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű

elkészítése.

- Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján.

- A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.


- Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése.

- A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata.

74

- Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása,

kifejtése és megvédése esetleges vita esetén.

- Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és

bemutatása.

- A huszadik század meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének

értékelése.

- A források értékelésével saját, szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményről,

intézményről, szervezetről.

- Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl.

az EU-csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése).

- Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai

folyamatokról.

Témakörök

Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929) – 14 óra

Tananyag

- Az első világháború kirobbanása, jellege, története.

- A Párizs környéki békék.

- Az orosz forradalmak.

- Az olasz fasizmus.

- A parlamentáris rendszerek.

- A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban és a női emancipáció.

Követelmények

Évszámok

- 1914-18, 1917. február, 1919, 1922, 1925

Személyek

- Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann,

Mussolini

Topográfia

- Szarajevo, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia,

Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal,

Fogalmak

- villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus,

korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant,

kisebbségvédelem,

Összefüggések

- Az I. világháború közvetett és közvetlen okai, központi hatalmak kudarcának okai.

- Új belépők, jelentősebb események.

- Orosz átalakulás jellege.

- Párizs környéki békék Magyarországra és Németországra vonatkozóan.


Évszámok:

- 1914. június 28., 1921,

Személyek:

75

- , Gavrilo Princip, Kerenszkij

Fogalmak:

- Sixtus-levelek, bolsevik, szovjetek, dekrétum, Népszövetség, Schlieffen terv,

intervenció,

Topográfia:

- Ypern, Mazuri-tavak, Tannenberg, Kiel, Piave, Verdun, Galícia, Gorlice, Rapallo, -Verdun,

Jütland,

Az első világháború és következményei Magyarországon.

A Trianon utáni ország élete (1914-1931) – 14 óra

Tananyag

- Magyarország részvétele a háborúban.

- Az őszirózsás forradalom.

- Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság.

- A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra.

- A határon túli magyarság sorsa.

- A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja.

- A művelődési viszonyok. Az életmód változásai.

Követelmények

Évszámok

- 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3. 1919. március 21., 1920. március 1.,

június 4., 1921-31, 1927.

Személyek

- gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István,

Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly,

Topográfia

- Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave,

Fogalmak

- őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság,

vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió,

társadalombiztosítás, konszolidáció,

Összefüggések

- Magyarország szerepe és lehetősége az I. világháborúban, belépésének oka.

- A polgári demokrácia esélyei Magyarországon, Károlyi Mihály politikai szerepe.

- A „szocialista” fordulat előfeltételei, bukásának oka.

- A trianoni béke részletes elemzése, hatása a magyar gazdaságra és társadalomra.

- A konszolidáció lépései, eredményei.

- Politikai pártok mozgástere.


Személyek:

- IV. Károly, Stromfeld Aurél, Gömbös Gyula,Simonyi Semadam Sándor,

- Rubinek Sándor, Prónay Pál, Héjjas Iván,

Fogalmak:

- kormányzó, demarkációs vonal, Vix jegyzék, EME, MOVE, ABC, pengő.

- direktórium, királypuccs,

Topográfia:

76

- Bácska, Bánát, Felvidék, Muraköz, Vajdaság, Burgerland

A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929-1945) – 14 óra

Tananyag

- Az 1929-33-as világgazdasági válság.

- Válságkezelés az USA-ban.

- A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.

- A sztálini diktatúra a 30-as években.

- A második világháború története.

- A szövetségesek győzelme, a háború jellege.

Követelmények

Évszámok

- 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945.

május 8., augusztus 6., szeptember 2.

Személyek

- Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov,

Eisenhower, De Gaulle,.

Topográfia

- Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád,

Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia,.

Fogalmak

- tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra,

nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, ,

holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció,

Összefüggések

- A gazdasági válság okai, következményei, megoldási módjai.

- Szélsőségek erősödése.

- Nácizmus hatalomra jutása, terjeszkedése Európában.

- II. világháború főbb eseményei.

- Zsidóság sorsa, ellenállás.


Évszámok:

- 1934. június 30., 1935, 1943. november 9.,1939. márc. 15., 1938. nov. 2.,

Személyek:

- Hindenburg, Franco, Quisling, Gustav Stresemann, Ernst Röhm, Hirohito,

Fogalmak:

- Barbarossa-terv, agrárolló, weimari köztársaság, Dawes-terv, NSDAP, Mein Kampf,

„hosszú kések éjszakája”, „kristályéjszaka”, harzburgi front,

Topográfia:

- Teherán, Jalta, Potsdam, Sztálingrád, Casablanca, Donyec-medence, Kaukázus

Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-1945) – 13

óra

77

Tananyag

- Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában.

- Magyarország háborús részvétele. A Kállai kormány politikája.

- A német megszállás.

- A holokauszt Magyarországon.

- A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel.

- Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása.

Követelmények

Évszámok

- 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943.

január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április

Személyek

- Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállai Miklós, Szálasi Ferenc,

Dálnoki Miklós Béla,

Topográfia

- Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar

Fogalmak

- Népi-falukutató mozgalom, nyilas mozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség,

hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság,.

Összefüggések

- A gazdasági válság hatása Magyarországon.

- A magyar belépés előzményei.

- Határrevízió.

- A hintapolitika esélyei.

- A megszállás okai, következményei.

- A kiugrási kísérlet kudarcának okai.

- A nyilas hatalomátvétel jellemzői.


Évszámok:

- 1934, 1940. december 12., 1945 február 13.

Személyek:

- Teleki Pál, Raoul Wallenberg, Károlyi Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla,

- Szent-Györgyi Albert, Malinovszkij,

Fogalmak:

- I-II. bécsi döntés, „Nemzeti Munkaterv”, proklamáció, statárium, Volksbund,

- bledi megállapodás, Margaréta terv,

Topográfia:

- Újvidék,

A jelenkor (1945-napjainkig) – 10 óra

Tananyag

- Hidegháborús szembenállás a II. világháború után.

- A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai.

- Az európai integráció története.

- A „harmadik világ”.

- A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca.

78

- A közel-keleti konfliktusok.

- Kelet-Közép-Európa és a Balkán a rendszerváltás után.

- Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái.

Követelmények

Évszámok

- 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991

Személyek

- Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov,

Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov

Fogalmak

- vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális

piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések,

holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrina, globális világ, enyhülési politika,

Topográfia

- NSZK, NDK, Kuba, Korea,

Összefüggések

- A II. világháború utáni két világrendszer létrejötte.

- Német kérdés.

- A szocializmus építése és kudarca.

- Új nemzetközi szervek.

- Rendszerváltás kérdései.


Évszámok:

- 1961, 1963

Személyek:

- Koffi Aman,Fidel Castro, Marshall, Benes, Masaryk, Gottwald, Dimitrov, Kennedy

Fogalmak:

- KGST.SZEB,

Topográfia:

- Berlin

Magyarország a II. világháború után (1945-napjainkig) – 13 óra

Tananyag

- A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete.

- A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa.

- A kommunista diktatúra kiépítése.

- A forradalomhoz vezető út.

- Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

- A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra.

- Az életmód átalakulása. Demográfiai változások.

- Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése.

- A rendszerváltozás.

79

Követelmények

Évszámok

- 1946, 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1963, 1968,

1989. október 23., 1990, 1991

Személyek

- Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József,

Göncz Árpád,

Fogalmak

- ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés

elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek,

internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második

gazdaság,

Topográfia

- Sztálinváros, Mosonmagyaróvár


Személyek:

- Gerő Ernő, Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Révai József, Farkas Mihály, Hegedűs András,

Marosán György, Maléter Pál, Gyimes Miklós, Aczél György.

Fogalmak:

- - „kékcédulás választások”, kulák.

Állampolgári ismeretek – 12 óra

- A társadalmi szabályok.

- Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok.

- Államformák, politikai rendszerek. Magyarország alkotmánya.

- A demokrácia alapelvei és működése.

- Bírói hatalom és igazságszolgáltatás.

- Politikai és szociális jogok.

- Önkormányzatok, civil szervezetek.

Mindennapi élet, életmódtörténet – 6 óra

- Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása.

A szocialista gazdaság működése (tervutasításos rendszer, stb.)

Minimum szint:

A tanuló sajátítsa el a fentebb vázolt kötelező tananyag 50 %-át. A jelenkor

tanulmányozásánál ezen kívül elengedhetetlen követelmény a médiák figyelemmel kísérése

is. Még az elégséges szintnél is elvárható követelmény, hogy a tanuló az aktuális politikai

események, jelenlegi válsággócok, gazdasági törvényszerűségek múltbeli gyökereit meglássa,

értse. Legyen saját véleménye a jelenkor eseményeiről, és azt tudja megvédeni is. Ismerje a

kor kiemelkedő személyiségeit, azok, negatív vagy pozitív szerepét hazánk, vagy az

egyetemes történelem alakulásában. Legyenek szilárd fogalmai a kialakult régiókról,

világrendszerekről, politikai nagyhatalmakról. Legyenek tisztában napjaink égető politikai

problémáival, legalább nagy vonalakban. A rendelkezésünkre álló rendkívül sok forrás

felhasználásával tudjon a XX. Század fontos eseményeiről képet formálni. A művészet által

nyújtott segítséget is tudja igénybe venni. Pld.: film, képzőművészet stb.

80

Ismerje a modern politikai intézmények, nemzetközi szervezetek létrejöttének körülményeit.

Térkép segítségével tudja ismertetni az I. és II. világháború előzményeit és a kiemelkedő, a

háborúk menetét megfordító hadműveleteket, a háborúkat követő határváltozásokat.

Az igen sok kronológiai adatból csak azokat kell memoriterként tudni, amelyek a kötelező

anyagban szerepelnek, ismerni kell viszont a különböző kronológiák kezelésének módját, és

az adatkeresés egyéb lehetőségeit.

Optimális szint:

A tanuló tudja a kötelező anyag 90 %-át, és mutasson jártasságot a kiegészítő anyagban is.

Ismerje a jelenkor sokrétű forrásanyagát, és azt tudja is szabadon használni.

Dokumentumfilmek megtekintése, korabeli újságcikkek elolvasása, valamint

visszaemlékezések után tudja forráskritikát gyakorolva szemlélni a kort. A dokumentumok és

a történészi vélemények ütköztetése segítségével tudjon önálló következtetéseket levonni,

véleményt alkotni és vitatkozni. Legyen képes szakirodalom alapján tanulmányt írni egy

kiválasztott témában. Tudjon a rendelkezésére álló adatok alapján objektív következtetéseket

levonni, és ezeket mások számára is előadni. Próbálkozzon az interjúkészítés technikájával is,

annak érdekében, hogy megértse az írott sajtó működési technikáit, tömegeket befolyásoló

szerepét.

A fontos kronológiai ismeretek birtokában legyen képes a korról szabadon beszélni,

eseményeket társítani. Térkép segítségével mutasson jártasságot a különböző hadműveletek

ismeretében, érzékeltesse a földrajzi, geopolitikai tényezők fontosságát. Ismerje a mai

politikai helyzet közvetlen gyökereit, és a pillanatnyi aktuálpolitikai eseményeket is. Legyen

jártas a hazai politikai, intézményi és államszervezeti tényezőkben, az állampolgári jogokban

és kötelességekben. Váljék felelős polgárrá, aki nyitott szemmel és füllel él ebben az

országban.

Eszközök:

Tanulók eszközei:

Tankönyv:

Száray Miklósí: Történelem I.

Száray Miklós-Szász Erzsébet: Történelem II.

Száray Miklós: Történelem III.

Kovács István-Kovácsné Bede Ágnes: Történelem 12. osztály

Munkafüzet,

Középiskolai történelmi atlasz.

A témakörök feldolgozását segítő tanári szakirodalom:

Képes Történelem - sorozat (Móra Könyvkiadó)

Új Magyar Lexikon (Akadémiai Kiadó)

Királyok könyvek (Officina Nova)

Az emberiség krónikája (Officina Nova)

A technika krónikája (Officina Nova)

Egyetemes Guinness Enciklopédia (Pannon Könyvkiadó)

Nagy Felfedezők Utazásai (Magyar Könyvklub)

Magyar Larousse (Akadémiai Kiadó)

Magyarország Története (Akadémiai Kiadó)

Bakos: Idegen Szavak és Kifejezések Szótára (Akadémiai Kiadó)

Világpolitikai Kislexikon (Kossuth Könyvkiadó)

81

Szemtanú sorozat kötetei

Művészeti albumok, lexikonok

Vallástörténelmi lexikonok

Zenei lexikon

Iskolai eszközök

Vizuális eszközök (iskolai):

Szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok, történelmi olvasókönyvek, történelmi térképek,

vaktérképek, írásvetítő fóliasorozat az összefüggések ábrázolására.

Audovizuális eszközök:

Videofilmek egy-egy történelmi korszakról, számítógépes programok, diafilmek, CD-ROM,

Internet

Taneszközjegyzék alapján összeállított eszközállomány:

Időszalag

Vaktérkép

Emberiség az őskorban (térkép)

Az ókori Kelet (térkép)

Az ókori Görögország az ie. 5. században,

A Római Birodalom (térképek)

A kereszténység krónikája (könyv)

Európa Nagy Károly korában

Európa 1000 körül (térképek)

Európa a keresztes hadjáratok korában (térkép)

A magyar nép vándorlása és a honfoglalás (térkép)

Magyarország az Árpád-házi királyok idején

(térkép)

Magyarország gazdasága és kultúrája 1301-1526

Magyarország 1446-1526 között (térképek)

Európa a XV-XVII. században (térkép)

Magyarország kultúrája a XVIII. században (térkép)

Magyarország a XVIII. században (térkép)

Európa XVIII. sz.-ban (térkép)

Európa 1815-1849 között (térkép )

A reformkor Magyarországa (térkép)

Európa a XIX. sz. második felében (térkép)

Magyarország a XIX. sz. második felében

Európa az I. vh. idején (térkép)

A trianoni béke következményei (térkép)

Európa 1929 és 1939 között (térkép)

Magyarország 1930-tól a második vh. kezdetéig

(térkép)

Európa a II. vh. után (térkép)

A II. vh. utáni Magyarország (könyv, video, kép)

Töritréning I-II. (könyv)

82

Az IKT-eszközöket felhasználjuk, a következő tevékenységekhez:

házi feladatok készíttetése számítógéppel

tanulók információgyűjtése

tanári prezentációk projektorral

tanulói prezentációk projektorral stb.

A tanítás módszerei

1. A tanulói tevékenység szervezésében és irányításában a legdöntőbb szerep a tanárra hárul.

egyedül ő építheti ki a történelemtanítás folyamatát a tanulók képességeinek és

fejlődésének megfelelően;

ő ellenőrizheti és korrigálhatja a tanulói tevékenységet;

a tanulókra döntő hatást gyakorol személyisége, meggyőződése, állásfoglalása,

tekintélye stb.

2. Az élőszó, a sokféle eszközök mellett, továbbra is megőrizte a történelemtanításban a

vezető szerepét.

3. A tanulók felkészítése az új anyag elsajátítására lehet sokoldalú, függ az adott anyag

milyenségétől.

A feldolgozás történhet:

a) Gondolkodtató magyarázattal

Feladat:

a tanulókkal bizonyos mennyiségű ismeret közlése;

érdeklődést keltsen az anyag iránt;

ösztönözze a tanulók aktivitását, megismerő tevékenységét: emlékezetét,

gondolkodását, képzelőerejét, átélőképességét stb.

b) Tanár irányításával, kérdések segítségével, feladatok megoldásával, az új anyag

megbeszélése, feldolgozása

Feladat:

a tanulók gondolkodását a tények lényegének feltárására irányítani;

aktivizálni a tanulók gondolkodását.

c) A két eljárás ötvözetével (tanári magyarázat + gondolkodtató kérdések együtt)

Az „a” és „b” változat megköveteli a tanulóktól, hogy előre készüljenek,

hozzáolvassanak, hogy minél aktívabban részt tudjanak venni az óra menetében.

d) Csoportos foglalkozások (lehet otthoni vagy órán való felkészüléssel) például

dokumentumok bemutatása, forrásszemelvények elemzése, térképmunka.

e) Beszámoló vagy kiselőadás adott témáról (tanári segítséggel, útmutatásával)

A tanórákba beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulásszervezési

eljárásokat:

kooperatív tanulás

egyéni és páros munka

prezentáció

tanórai differenciálás heterogén csoportokban

projektmunkák heterogén csoportokban

portfóliók készítése

dramatikus módszerek és technikák alkalmazása

önellenőrzés, mások ellenőrzése

83

ötletroham

vita

Értékelés

A számonkérés során a tanagyag jellegéből

következően mind a szóbeli, mind az írásbeli

munkára nagy hangsúlyt kell fektetni. A kitűzött

tantárgyi célok elérését segíti, ha mindkét

számonkérési formát rendszeresen és váltakozva

alkalmazzuk.

Szóbeli számonkérés

- önálló felelet: egy megadott téma részletének

folyamatos kifejtése,

- tanári kérdésekre válaszadás,

- történelmi fogalmak, évszámok ismerete,

- a történelmi térképen való tájékozottság

bemutatása,

- grafikonok, diagrammok, történelmi források

elemzése,

- kiselőadás megtartása,

- anyaggyűjtés egy adott témához,

- kiállítás elkészítése.

Írásbeli számonkérés

- nagyobb témakörök feldolgozása után felmérő

dolgozat,

- évenként egy évfolyamdolgozat, a tanév elején

meghatározott témában és időben,

- a dolgozatok esszékérdéseket, tesztfeladatokat,

kronológiai, topográfiai feladatokat, valamint

alapvető történelmi fogalmak meghatározását

tartalmazzák,

- rövid röpdolgozatok, fogalmak, évszámok.

Osztályozási szempontok:

A félévi és év végi osztályozásnál minden szóbeli és

írásbeli jegyet figyelembe veszünk, súlyozottan a

felmérő dolgozatokét és kevésbé a kiselőadásokat.

Az év végi osztályozásnál az egész tanév folyamán

szerzett érdemjegyeket vesszük figyelembe.

Ha a tanuló a második félév folyamán csak elégtelen

osztályzatokat szerzett, akkor a második félév teljes

anyagából be kell számolnia.

84

Érettségi témakörök

1. Az ókor és kultúrája

2. A középkor

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús

összeomlásig

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

11. A jelenkor

12. A mai magyar társadalom és életmód

Társadalomismeret és etika

11. évfolyam

Összes óraszám: évi 36

Célok:

A társadalomismeret és etika tantárgy tanításának célja, hogy:

- a diákok sokszínű ismeretanyagot szerezzenek, s ezt a megszerzett tudást képesek

legyenek folyamatosan bővíteni.

- ismerjék a társadalmi történéseket, jelenségeket.

- tudják használni a társadalomismerethez kapcsolódó fogalmakat.

- legyenek tisztában az emberi együttélés alapvető szabályaival.

- ismerjék a Magyar Köztársaság intézményrendszerét, valamint a politika, a jog és a

gazdaság rendszerének működését.

- legyenek képesek a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére,

értelmezésére.

- értsék és értelmezzék felelősségüket a maguk és mások sorsáért.

- ismerjék korunk erkölcsi kérdéseit.

- képesek legyenek a saját meggyőződésük kifejezésére, és mások meggyőződésének

megértésére és tiszteletben tartására.

- a diákok kapjanak bevezetést az etika fogalomkörébe.

- a tanulók erkölcsi érzékének kiművelése.

Tananyag:

1. Együttéléstan

- Egyén, csoport, közösség, társadalom, állam fogalmak tisztázása.

- Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése.

85

- Szokások, hagyományok, erkölcs, jog, törvény.

- Jogok és kötelességek a társadalomban.

- Az emberi alapjogok értelmezése (diákjogok).

- A társadalmi igazságosság kérdései.

2. Az állam

2.1. A társadalom élete

- Háztartás, család.

- A társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok.

- A kultúra fogalma.

- A szocializáció folyamata, színkörei.

- A társadalmi csoportok és rétegek.

- A társadalmi helyzet változásai (társadalmi mobilitás)

- A társadalom változásai, életmód, életszínvonal (szegények és gazdagok), az életminőség.

2.2. Egység és sokféleség a modern társadalmakban

- A társadalmi önazonosságnak összetevői.

- A helyi társadalom.

- Nemzet, állam, etnikum.

- Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései.

- Kisebbségek, diszkriminált csoportok, előítéletek.

2.3. A politikai közösség és intézményei. Hatalom, legitimáció.

- Politikai alapfogalmak.

- Államformák és politikai rendszerek.

- A demokrácia alapelvei és működése.

- A hatalmi ágak.

- A politika és a jog intézményrendszere a mai Magyarországon.

2.4. Gazdasági alapfogalmak

- Munka és munkamegosztás, szükségletek és érdekek, tulajdon, jövedelem, piac, verseny,

érték, haszon, pénz.

- Termelés és fogyasztás.

- Háztartás, a család gazdálkodása, megélhetés.

- Munkavállalás, vállalkozás.

2.5. A technológiai-gazdasági haladás és bioszféra válság

- Növekedés és fejlődés, a jólét ára.

- A földi élővilág eltartóképességének korlátai.

- Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás.

- A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára.

- A globalizáció politikai, kulturális, gazdasági és természeti következményei.

3. Etika

3.1. Az emberi természet

- Az eszes lény, a társas lény, az univerzális lény.

- Autonómia és meghatározottság.

- Az ember környezete és a nyelv világa.

- A kultúra normativitása.

- A hagyomány értelme.

- A „másik” szerepe az öntudatos én kialakításában.

- Önazonosság és önmegvalósítás a társas viszonyban.

86

3.2. Etikai alapfogalmak

- A jó és a rossz megkülönböztetése.

- A szenvedés tapasztalata.

- A választás szabadsága és az ember felelőssége.

- Szándék és következmény.

- Törvény és lelkiismeret.

3.3. Az etika megalapozása

- Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban.

- Az etika transzcendens megalapozásának igénye.

- A világi etika kialakulása.

- A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának

alapjai és összefüggése, az erkölcsi gondolkodás történetéből vett klasszikus példák

nyomán.

3.4. Az erkölcsi cselekedet dimenziói

- Életcélok, önmegvalósítás.

- Önbecsülés és mások iránti tisztelet.

- Az élet tisztelete.

- Segítség, áldozat, szolidaritás: a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái.

- A nemiség és a családi élet erkölcstana.

- Munkaerkölcs.

- Etikus fogyasztás.

- Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás.

- Hazaszeretet.

- Törvénytisztelet és polgári engedetlenség.

- Erkölcs és politika.

- Gazdaságetikai alapelvek.

3.5. A jellem és az erények

- Erkölcsi érzék, jellem és illem. Önnevelés, példakövetés.

- A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége.

- Etikai alapértékek. Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései.

3.6. Korunk erkölcsi kérdései

- A tudományos-technológiai haladás etikai dilemmái.

- Géntechnológia, születésszabályozás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez

méltó halál erkölcsi problémái.

- Globális felelősségünk, kötelességek a jövő nemzedékekkel szemben, az élővilág

rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatban.

Követelmények:

- A diákok legyenek képesek a társadalmi jelenségeket, valamint azok okait és

következményeit összehasonlítani.

- Ismerjék a társadalmi és etikai alapfogalmakat, és tudják azokat használni.

- Legyenek képesek a társadalmi és etikai témákkal kapcsolatban önálló vélemény

kialakítására, és annak helyes közlésére.

- Tudjanak beszélni az emberi természet jellemzőiről.

- Ismerjék fel, hogy mit tehetnek a közjó és az emberi jogok érdekében.

- Legyenek képesek megfelelő formában érvelni, és társaik véleményét objektíven

értékelni.

- Tudjanak önállóan vázlatot írni, a tanári magyarázatról jegyzetet készíteni, meghatározott

témáról kiselőadást, beszámolót tartani.

87

Minimális szint

Az értékelés során elégséges a tanuló teljesítménye, ha az adott elméleti tananyagot önállóan

vagy kérdések alapján ki tudja fejteni, a tanított alapvető összefüggések, fogalmak több mint

40 %-át szabatosan meg tudja fogalmazni.

A szinthez a következők ismerete szükséges

társadalomismeretből:

- Egyén, csoport, közösség, család, társadalom, állam, jog fogalmak és a közöttük lévő

összefüggések

- az alapvető társadalmi jogok és kötelességek

- államformák és jellemzőik, különösen a demokrácia

- a Magyarországon működő politikai és jogi intézmények

- munka, tulajdon, elosztás, költség, jövedelem, piac, verseny, érték, pénz fogalmak

- a kultúra és a szocializáció fogalma, jellemzői

- nemzet, állam, etnikum közötti összefüggések

- generalizáció

etikából:

- alapfogalmak ismerete: jó-rossz, autonómia, törvény, lelkiismeret, tolerancia, szolidaritás,

hazaszeretet

- etikai alapértékek

- jellem, illem

- törvénytisztelet jelentősége

Optimális szint

Az értékelés során jeles a tanuló teljesítménye, ha az adott elméleti tananyagot önállóan ki

tudja fejteni, a tanított alapvető összefüggések, fogalmak 90 %-át szabatosan meg tudja

fogalmazni.

A minimális szintnél leírtakon kívül

társadalomismeretből:

- az emberi alapjogok értelmezése

- demokratikus alapelvek

- a társadalmi csoportok, rétegek sajátosságai

- társadalmi mobilitás típusai, életmód

- életminőség

- a modern társadalmak problémáinak ismerete: kisebbségi kérdés, diszkrimináció,

előítéletek

- a globalizáció hatásai

etikából:

- az emberi természet jellemzői. Hagyomány, kultúra, környezet hatása az emberi

természetre

- az etika fejlődése

- erkölcs a családban, munkában, politikában, gazdaságban

- korunk erkölcsi kérdései pl: géntechnológia, klónozás, eutanázia

Eszközök és felszerelések:

A társadalomismeret és etika tananyag elsajátításához szükséges eszközök:

Tanári eszközök:

- Nagy Imre: Útmutató és tanmenetjavaslat a Társadalmi és

állampolgári ismeretek középiskolásoknak című tankönyvhöz

88

Tanulói eszközök:

- Bóna Gézáné – Maksay Mária: Emberismeret és etika

Iskolai (globális):

- Bakos: Idegen szavak és kifejezések szótára

- Magyar Értelmező Kéziszótár

- Erkölcstani vázlatok (Tankönyvpótló jegyzet)

- Földesi Tamás: Erkölcsről – mindenkinek

- Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll

- Pintér Emil: Európai illemtan

- Max Weber: Megértő szociológia (gazdaság és társadalom)

- Bihari M. – Pokol B.: Politológia

- Etikai kislexikon

- Hewstone-Stroebe-Codol-Stephenson: Szociálpszichológia

- Robert Stewart: Világot formáló gondolatok

A tanítás módszerei:

1. A tanulói tevékenység szervezésében és irányításában a legdöntőbb szerep a tanárra hárul.

- ő építheti ki a tanítás folyamatát a tanulók képességeinek és fejlődésének megfelelően,

- ő ellenőrizheti és korrigálhatja a tanulói tevékenységet.

2. A tantárgy tanításában az élőszó szerepe meghatározó.

3. A tanulók felkészítése az új anyag elsajátítására sokoldalú lehet.

A feldolgozás történhet:

- gondolkodtató magyarázattal

- tanár irányításával, kérdések segítségével, feladatokkal

- kiselőadás adott témáról (tanári segítséggel).

Értékelési módszerek:

Osztályozási szempontok: a félévi és év végi osztályozásnál minden szóbeli és írásbeli jegy

figyelembe veendő.

Az év végi osztályozásnál az egész tanév folyamán szerzett érdemjegyek figyelembe vétele

szükséges.

Ha a tanuló a második félév folyamán csak elégtelen osztályzatokat szerez, akkor a második

félév teljes anyagából be kell számolnia.

A számonkérés során mind a szóbeli, mind az írásbeli munkára hangsúlyt kell fektetni. A

kitűzött tantárgyi célok elérését segíti, ha mindkét számonkérési formát rendszeresen és

váltakozva alkalmazzuk.

Szóbeli számonkérés:

- önálló felelet,

- tanári kérdésekre válaszadás,

- társadalmi és etikai fogalmak ismerete,

- kiselőadás megtartása.

Írásbeli számonkérés:

- Dolgozat. A dolgozatok esszékérdéseket, tesztfeladatokat, valamint alapvető fogalmak

meghatározását tartalmazzák.

- Rövid röpdolgozatok.

- Házi dolgozat készítése

89

90

Angol nyelv

Bevezető

A középiskolai nyelvoktatás kimenetele kétszintű érettségi vizsga letételét teszi lehetővé. A

12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie. Az idegen nyelv

tanulás célja a tanulók kommunikációs képességének mélyítése az adott nyelven a négy

nyelvi alapkészség terén (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és

íráskészség). Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa

Tanács skálájához. A vizsgaszintek az Európa Tanács skálájának két-két nyelvi szintjét fogják

át: középszinten az A2 – B 1 szinteket, emelt szinten a B2 – C1 szinteket.

A nyelvtanítás általános célja

Az intenzív nyelvoktatás alapvető célja a nyelvi kompetenciák kialakítása, azaz a mindennapi

életben használható nyelvtudással felvértezni a tanulókat. Ez a négy nyelvi alapkészség

(hallás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztésén keresztül lehetséges, amely a következőket jelenti:

Az idegen nyelv tanulásának és tanításának céljai

A tanulókban olyan gyakorlati és elméleti tudást kell kifejleszteni, hogy képesek legyenek

megérteni az adott idegen nyelven beszélőket és használni is tudják azt.

Ki kell alakítani minden tanulóban a pozitív hozzáállást mind a saját, mind pedig egymás

nyelvi fejlődéséhez, beleértve, hogy kellő figyelmet fordítsunk a toleranciára, a közös élmény

lehetőségének megteremtésére, az együttműködésre.

Ennek érdekében az idegen nyelvet tanító tanárnak arra kell törekednie, hogy megfelelő

gyakorlatot nyújtson a tanulóknak, hogy a kommunikációs, gondolkodási képességeik fejlődni

tudjanak a nyelv tanulása közben.

Meg kell ismertetni a tanulókat a célnyelv irodalmával, hagyományaival, kultúrájával. Be kell

bizonyítani a nyelvtudás hasznosságát, a tömegtájékoztatási eszközök, számítógépek

segítségével.

A nyelvtanítás leggyakorlatiasabb célja, mennyire tudja azt a tanuló hasznosítani munkába

állás, illetve továbbtanulás során.

Kognitív célok: ismeretek, információk közvetítése

Pragmatikus célok: kommunikációs készség kialakítása

Személyiségfejlesztő célok: nyitottság, tolerancia a másik iránt (tanulótárs), illetve a

célnyelven keresztül más kultúra iránt.

Kommunikációs szándékok, fogalomkörök:

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

- megszólítás,

- köszönés, elköszönés,

- bemutatás, bemutatkozás,

- telefonálásnál bemutatkozás,

91

- telefonálásnál elköszönés,

- szóbeli üdvözletküldés,

- személyes és hivatalos levélben megszólítás,

- személyes és hivatalos levélben elköszönés,

- érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,

- engedélykérés és arra reagálás,

- köszönet és arra reagálás,

- bocsánatkérés és arra reagálás,

- gratuláció és arra reagálás,

- együttérzés és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

- rokonszenv, ellenszenv,

- hála,

- sajnálkozás,

- öröm,

- elégedettség, elégedetlenség,

- csodálkozás,

- remény,

- félelem,

- bánat,

- bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

- véleménykérés és arra reagálás,

- valaki igazának az elismerése,

- egyetértés, egyet nem értés,

- érdeklődés, érdektelenség,

- tetszés, nem tetszés,

- dicséret, kritika, szemrehányás,

- ellenvetés,

- ellenvetés visszautasítása,

- akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség,

- ígéret,

- érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:

- dolgok, személyek megnevezése, leírása,

- események leírása,

- információkérés, információadás,

- igenlő vagy nemleges válasz,

- válasz elutasítása,

- tudás, nem tudás,

- bizonyosság, bizonytalanság, feltételezés, kétely,

- ismerés, nem ismerés,

- emlékezés, nem emlékezés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:

- kérés,

- tiltás, felszólítás,

92

- segítségkérés és arra reagálás,

- javaslat és arra reagálás,

- kínálás és arra reagálás,

- meghívás és arra reagálás,

- reklamálás,

- tanácskérés, tanácsadás,

- segítség felajánlása és arra reagálás,

- ajánlat és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:

- visszakérdezés, ismétléskérés,

- nem értés,

- betűzés kérése, betűzés,

- felkérés lassabb, hangosabb beszédre,

- beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás,

- megerősítés,

- körülírás,

- példa megnevezése,

- témaváltás.

Fogalomkörök:

Cselekvés, történés, létezés kifejezése; birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok;

függő beszéd; mennyiségi és minőségi viszonyok; modalitás; esetviszonyok; logikai

viszonyok; szövegösszetartó eszközök.


A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud információt cserélni, hallott és olvasott

szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai

érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni

más országok népeiről és kultúrájáról.

Témalista

- Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése

- Tágabb környezetünk: a lakóhely; a nagyvárosi élet jellemzői

- Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem

- Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival

- Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges

életmód

- Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek

- Utazás: nyaralás itthon és külföldön

- Szabadidő, szórakozás: sport; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern

és a klasszikus zene; az internet világa

- A munka világa: munkavállalás nyáron; pályaválasztás

- Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával; tájékozódás a célország(ok)

életéről

- Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe

mindennapjainkban.

Az évfolyamonkénti továbbhaladáshoz szükséges minimális követelmények az értékelés

módja című fejezetben az elégséges szint megnevezés alatt olvashatók. (A részletes

93

követelményekben kiemelve.) Az optimális követelmények a jeles szint megnevezés alatt

olvashatók, a továbbhaladás feltételeinél ismertetett részletes követelmények elsajátítása

minden évfolyam végén a kitűzött cél.

9. évfolyam: (heti 4 óra évi 144)

Tananyag:

Beszédszándékok:

Képesség kifejezése, kötelezettség kifejezése, tiltás, üdvözlés. Kérés szándéka.

Nyelvtan - Fogalomkörök:

to be és have igék

there is/there are szerkezet

igeragozás (cselekvő): Present Simple Tense, Past Simple Tense, Present Cont. Tense,

Past Cont. T. (Egyszerű jelen, folyamatos jelen, egyszerű múlt, folyamatos múlt) a jövő

idő különböző formái

módbeli segédigék: can, must, have to

a főnév egyes és többes száma, ragos és of-os birtokos szerkezet

a melléknév és fokozása

A tő- és sorszámnevek, határozatlan számnevek

a kérdőszók

a határozatlan névmások

a főnévi igenév és a Gerund egyszerűbb használata

egyszerűbb összetett mondatok

Témakörök:

Bemutatkozás, család, otthon, lakás, tárgyak, iskola, tantárgyak, szabadidő eltöltése,

szabadidős és sporttevékenység lehetőségei lakóhelyemen, vakáció, öltözködés, vásárlás,

betegségek, testrészek, hon- és népismeret, testi és lelki egészség, a tanulás.

A továbbhaladás feltételei (minimális szint kiemelve):

Hallott szöveg értése

A tanár utasításait a célnyelven a tanuló értse meg. A megfelelően kiválasztott autentikus

szövegeket irányított kérdések alapján értse meg. Ismerje fel az elsajátított szavakat a

szintjéhez mért szövegekből. A tanuló legyen képes kb. 100 szavas köznyelvi szövegből a

lényeges információt kiemelni.

Beszédkészség:

Tudjon az elsajátított szituációkban beszélgetés kezdeményezni. Tudjon kérdéseket feltenni

és azokra válaszolni, segítséget kérni megértési illetve kifejezési problémák esetén.

Olvasási készség:

Értsen meg olyan mindennapi témákról szóló változatos típusú szövegeket, amelyek

ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmaznak. Gyakorolja mind az intenzív, mind az extenzív

94

olvasását. Ismerje az egy- és kétnyelvű szótár használatát. A tanuló legyen képes kb. 150

szavas köznyelven megírt szöveget elolvasni, a lényeges információt a lényegtelentől

megkülönböztetni.

Íráskészség:

Tudja írásban az eddig tanult szerkezetekkel kifejezni beszédszándékát. Ismerje a képeslap,

baráti levél formai szabályait. Tudjon kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő,

néhány bekezdésből álló szöveget írni.

Taneszközök:

Virnia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Beginner Units 1-12, WB,SB

10. évfolyam: (heti 4 első félévben, 3 a másodikban126 óra)

Tanagyag:

Beszédszándékok:

Valószínűség, valószínűtlenség fokának egyszerű kifejezése. A rábeszélés kifejezése:

tanácsolás, javaslat.

Érvelési szándékok kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása.

Nyelvtan - Fogalomkörök:

Időbeli viszonyok: előidejűség, egyidejűség, utóidejűség kifejezése. Szövegtípusok igeidő

rendszerei, jelenidő-kör, múltidő-kör.

Esetviszonyok: műveltetés.

Logikai viszonyok: feltétel kifejezése, ok- és célhatározás mellékmondatban, megengedés

kifejezése.

Témakörök:

Ember és társadalom: az élet fordulópontjai, (ön)életrajz, közösségek, emberi kapcsolatok.

Hon- és népismeret. Kapcsolódás Európához. Kommunikációs kultúra.

Tágabb környezetünk: hazánk, városunk célnyelvi országok földrajzi viszonyai, társadalmi

viszonyai (szokások, intézmények, vallás, nemzeti sajátosságok). Hon- és népismeret,

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz.

Környezetvédelem – helyi szinten. Környezeti nevelés.

Az iskola világa, a munka világa.

Egészséges életmód és étkezés. Testi és lelki egészség. Szabadidő eltöltése: művészeti

események, kiállítások helyi szinten, olvasás, sportesemények.

Kultúra: egy-két vers, néhány újság-, folyóiratcikk feldolgozása, daltanulás.

A továbbhaladás feltételei (minimális szint kiemelve):

95

Beszédértési készség:

A tanuló törekedjen megérteni a tanár nagyrészt idegen nyelven történő óravezetését.

Gondosan összeállított autentikus anyagokból szűrje ki a lényeget, a szükséges információt.

Legyen képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani.

Beszédkészség:

Tudjon a tanuló az általa ismert mindennapi beszédhelyzetekben beszélgetést kezdeményezni,

folytatni, befejezni. Tudja röviden megfogalmazni, indokolni véleményét.

Szerepjátékokban tudjon kezdeményezni és váratlan fordulatokra is reagálni. Tudjon rövid

tájékoztatást adni lakóhelyéről. A leggyakoribb helyzetekben tudja megértetni magát.


Tudjon a tanuló a tanórán tanári segítséggel nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és feldolgozni. Ismerjen meg egy-egy könnyebb verset, rövidebb novellát adaptált formában

vagy eredetiben. Képes legyen kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeget és a

lényegtelentől megkülönböztetni.

Tudjon érthetően felolvasni már gyakorolt szöveget.

Írásbeli készség:

Legyen képes a maga szintjén saját véleményét írásban megfogalmazni és álláspontját

indokolni. Tudja kifejezni egyetértését és egyet nem értését. Legyen képes tudásszintjének

megfelelő fordítási feladatokat megoldani. Baráti levél írása kb. 150 szavas

fogalmazásban.

Taneszközök: Virnia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Beginner Units 13-15, WB,SB

Virnia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Elementary Units 1-10, WB,SB

11. évfolyam: (heti 4 óra, évi 144 óra)

Középszint

Tananyag: Témakörök:

Sport

Mozi, film

Személyleírás, generációk

Nyaralás, szabadidő eltöltése

Népek, nemzetek sajátosságai

Információkérés

Baráti, hivatalos, panaszlevél megírása

Betegségek, balesetek, azok kezelése

Lakóhely, falu, város és nevezetességei

Egyszerűbb irodalmi művek olvasása

Nyelvtan - fogalomkörök:

igék folyamatos igeidő nélkül

96

udvarias kérések, felajánlások

jövő idő különböző formái

szóképzés, szófajok

mn. képzés, fosztóképzők: -in, -un, -less

befejezett jelen használata

befejezett múlt használata

kötelezettség kifejezése

feltételes mód

határozók

szenvedő szerkezet

függő beszéd (kijelentés, kérdés, felszólítás)

Követelmények (minimális szint kiemelve):


A tanuló képes legyen hétköznapi témájú beszélgetéseket megérteni, a hallott

információkat hasznosítani. A tanuló tudja kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényegtelen

információt a lényegestől megkülönböztetni.

Beszédkészség:

A tanuló életkorának megfelelő témákban véleményét, gondolatát érthetően ki tudja

fejezni. Tudjon beszélgetésben részt venni, megértési problémák esetén segítséget kérni.


Tudásszintjének megfelelő autentikus szöveg feldolgozására, megértésére önállóan is képes

legyen. A tanuló legyen képes egy kb. 250 szavas köznyelvi szöveget elolvasni, ismeretlen

nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni, fontos információt megtalálni.


A tanuló képes legyen összefüggő szöveg (fogalmazás, levél) írására változatos formában

(elbeszélő, leíró). A tanuló tudjon az egynyelvű szótár segítségével rövid ismeretlen szöveget

feldolgozni, illetve kb. 200 szavas tényszerű információból álló szöveget írni.

Taneszközök:

Virnia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Elementary Units 11-15, WB,SB

Virnia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Intermediate Units 1-5, WB,SB

11. évfolyam

Követelmények az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítésben

Óraszám heti 6 óra, évi 216 óra

Beszédértés:

97

A tanuló képes legyen véleményeket, gondolatmenetet követni, hosszabb, nyelvileg és

tartalmilag összetettebb, konkrét vagy elvont témájú szövegből a lényeget a lényegestől

megkülönböztetni.

Beszédkészség:

A tanuló tudjon viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni érzéseiről és

élményeiről.


A tanuló legyen képes bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó szöveget sikeresen

feldolgozni. A tanuló szavas képes legyen egy kb. 250szavas, életkorának megfelelő,

általános érdeklődésre számottartó témáról szóló szöveget szótár nélkül is megérteni.


A tanuló legyen képes ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,

összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített 250 szavas szöveget létrehozni.

Tananyag:

Témakörök:

Személyes vonatkozások, család

Ember és társadalom

Környezetünk

Az iskola

A munka világa

Életmód

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Utazás, turizmus

Tudomány és technika

Gazdaság és pénzügyek

Kommunikációs szándékok:

A tanuló sajátítsa el a társadalmi érintkezéshez, érzelmek kifejezésére, személyes beállítódás

és vélemény, információcseréhez kapcsolódó, valamint az interakciókban jellemző alapvető

kommunikációs készségeket.

Nyelvtan:

Névelők használata (definite, indefinite, zero)

Határozók

Az ige formái (infinitive, gerund, participle)

Future with will

Passive future

Time clauses with future meaning

Taneszközök: Új:Liz and John Soars: New Headway Intermediate Student’s Book and Workbook the Third

edition

98

11. évfolyam: Második idegen nyelv (heti 3 óra, évi 108óra)


bemutatkozás

üdvözlés

család

otthon

iskola

szabadidő

vásárlás

Nyelvtan - fogalmak:

to be és to have igék

there is / there are szerkezet

jelen idő (egyszerű és folyamatos) a felismerés szintjén

múlt idő (egyszerű és folyamatos) a felismerés szintjén

jövő idő különböző formái a felismerés szintjén

módbeli segédigék: can, must, have to

a főnév egyes száma és többes száma, ragos és a of birtokos szerkezet

melléknév és fokozása

tő- és sorszámnevek, határozatlan számnevek

kérdőszók

határozatlan névmások

főnévi igenév és Gerund egyszerű használata

Követelmények (minimális szint kiemelve):

Beszédértés:

A tanuló értse meg a tanár egyszerű, célnyelven történő utasításait. A megfelelően

kiválasztott autentikus szövegeket irányított kérdések alapján képes legyen feldolgozni.

Beszédkészség:

Alapszituációkban beszélgetést tudjon kezdeményezni, célnyelven feltett kérdésre tudjon

reagálni.


Értse meg mindennapi témákról szóló változatos típusú szövegeket. Gyakorolja az intenzív

és extenzív olvasást. Ismerje a kétnyelvű és egynyelvű szótár használatát.

Íráskészség:

Ismerje a képeslap, baráti levél formai szabályait. Írásban tudjon bemutatkozni.

Taneszközök: Régi:Virnia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Beginner WB,SB

Új:Liz and John Soars: New Headway Elementary SB, WB

12. évfolyam: (heti 4 óra, évi 128 óra)

Középszint

99

Témakörök

Személyes vonatkozások, család

Ember és társadalom

Környezetünk

Az iskola

A munka világa

Életmód

Szabadidő, művelődés

Szórakozás

Utazás, turizmus


Nyelvtan – fogalmak:

az igeidők rendszere: jelen, múlt, jövő, egyszerű, folyamatos

összetett szavak

számok, dátumok, (törtek)

igei szerkezetek; Gerund, Infinitives igék elöljárók után

rövid válaszok, sem - sem, is - is, vagy – vagy

kérdések elöljárókkal

utókérdések, question tags

függő kérdések

Have + kötelezettség

időhatározók, azonos alakú és azonos hangzású szavak

segédigék összefoglalása

folyamatos jövő, befejezett jövő

may, might, could

összetett melléknevek

jelen és múltbeli szokások: will, would, used to

szinonimák

hipotézis: should have done

Követelmény a 12. évfolyam végén

(minimális szint kiemelve)

Beszédértés:

A tanuló legyen képes

- kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni

- kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni

- kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni

- kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani

- köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven

összefoglalni.

Beszédkészség:


100

- árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat

adni

- választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

elmesélni, érzelmeket kifejezni

- gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni

- megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni

- beszélgetésben részt venni

- társalgásban részt venni.

Olvasott szöveg értése:


- kb. 250 szavas szöveget elolvasni

- kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni

- ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek

jelentését kikövetkeztetni

- kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni

- 5, kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani

- kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni

- egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és / vagy

célnyelven összefoglalni.

Íráskészség:


- kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget

írni

- gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és

mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések

alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni.

Követelmények a középszintű érettségi vizsgán

1. Kommunikatív készségek


A tanuló képes legyen hétköznapi témájú beszélgetéseket megérteni, a hallott

információkat hasznosítani. A tanuló tudja kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a

lényegtelen információt a lényegestől megkülönböztetni.. Az értési célnak megfelelő

stratégia alkalmazása(globális, szelektív, részletes értés).

Beszédkészség:

A tanuló életkorának megfelelő témákban véleményét, gondolatát érthetően ki tudja

fejezni. Tudjon beszélgetésben részt venni, megértési problémák esetén segítséget kérni.


101

Tudásszintjének megfelelő autentikus szöveg feldolgozására, megértésére önállóan is képes

legyen. A tanuló legyen képes egy kb. 250 szavas köznyelvi szöveget elolvasni, ismeretlen

nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni, fontos információt megtalálni.


A tanuló képes legyen összefüggő szöveg (fogalmazás, levél) írására változatos formában

(elbeszélő, leíró). A tanuló tudjon az egynyelvű szótár segítségével rövid ismeretlen

szöveget feldolgozni, illetve kb. 200 szavas tényszerű információból álló szöveget írni.

Egyéb készségek, stratégiák A feladatok megtervezéséhez szükséges

készségek és technikák alkalmazása.

A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges

legalapvetőbb technikák alkalmazása.

.

2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló

alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a

megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához

szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv

funkcionális használata.

Taneszközök: V. Evans – J. Dooley : Enterprise Intermediate 4 könyv és munkafüzet

Enterprise Grammar 4

Kiadó : Express Publishing

Követelmények az emelt szintű érettségire való felkészítésben résztvevő tanulók számára

Óraszám heti 6, évi 192

Kommunikatív készségek

Beszédértés:

A tanuló legyen képes hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb publicisztikai írások,

szépirodalmi szövegek lényegét megérteni. A tanuló tudja kb.250 szavas

szövegkörnyezetből a lényegtelen információt a lényegestől megkülönböztetni.

Beszédkészség:

A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb válaszokat adni;

választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

elmesélni, érzelmeket kifejezni, kifejezési problémák estén segítséget kérni; gondolatait

megfelelő logikai sorrendben, választékosan előadni.


A tanuló legyen képes kb. 250 szavas autentikus szövegben a lényegest a lényegtelentől

elkülöníteni, ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni, annak tartalmát a

célnyelven összefoglalni.


102

A tanuló legyen képes tudásszintjének megfelelő összefüggő szöveg (fogalmazás, baráti és

hivatalos levél)írására változatos formában, változatos nyelvtani és lexikai egységek

alkalmazásával. A tanuló tudjon kb.250 szavas általános érdeklődésre számot tartó témáról

szóló szöveget írni.

Kommunikációs szándékokra vonatkozó fejlesztési követelmények:

Véleménynyilvánítás, dicséret, kritika, ellenvetés, értékítélet kifejezése. Meghívás és arra

reagálás, beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, megerősítés, témaváltás, beszélgetés

lezárása.

Témakörök:

A család szerepe az egyén és a társadalom életében

Ember és társadalom; társadalmi viselkedés formák

Környezetünk; a természet és az ember harmóniája

Az iskola; iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

A munka világa; a munkavállalás lehetőségei itthon és külföldön

Életmód; szenvedélybetegségek; a kulturált étkezés

Utazás turizmus új lehetőségei


Nyelvtan-fogalmak:

Forms of the verb (infinitives, gerund, participles) (az ige különböző formái)

Clauses with purpose (célhatározói mellékmondatok)

Modal verbs with perfect infinitiv (módbeli segédigék befejezett főnévi igenévvel)

Participle clauses (melléknévi igeneves mellékmondatok)

Gerund and infinitive in idiomatic expressions (határozók és főnévi igenevek kifejezésekben)

Conditionals-mixed types (vegyes feltételes mondatok)

Taneszközök:

Régi:Luke Prodromu: First Certificate Star könyv és munkafüzet (Macmillan Kiadó)

Új: H.Q. Mitchell: Matura Plus 2 Student’s Book

12. évfolyam: Második idegen nyelv (heti 3 óra, évi 96 óra)


ember és társadalom: családi események, közösségek, emberi kapcsolatok

tágabb környezetünk: hazánk és a célnyelvi ország(ok) bemutatása

környezetvédelem

iskola világa, munka világa

szabadidő eltöltése

egészséges életmód és étkezés

Nyelvtan - fogalmak:

időbeli viszonyok: előidejűség, egyidejűség, utóidejűség kifejezése

103

jelen idő, befejezett jelen

Going to szerkezet

módbeli segédigék

ige főnévi igenévvel és –ing-es alakkal

függő beszéd

felszólítás, kérdés

Továbbhaladási követelmények (minimális szint kiemelve)


A tanuló próbálja megérteni a tanár idegen nyelven történő óravezetését. Autentikus

anyagból szűrje ki a szükséges információt.

Beszédkészség:

A tanuló mindennapi beszédhelyzetekben találja fel magát, váratlan fordulatokra is tudjon

reagálni és magát megértetni.


Tudjon a tanuló tanári segítséggel nyelvileg összetettebb szöveget is feldolgozni. Képes

legyen érthetően már gyakorlott szöveget felolvasni.

Íráskészség:

Tudjon önéletrajzot írni, minta alapján levelet készíteni állásvállalás ügyében. Legyen

képes tudásszintjének megfelelő fordítási feladatokat megoldani.

Taneszközök:

Régi:Virgina Evans – Jenny Dooley: Enterprise I. Beginner könyv és munkafüzet (Express

Publishing Kiadó)

Új: Liz and John Soars: New Headwy Elementary SB, WB

Ügyvitel – középszint

11. évfolyam

Heti 1 óra, évi 32 óra

2005-től lehetőség van szakmai alapozó tantárgyból érettségizni.

Cél: a megfelelő szaknyelvi specializáció témaköreibe a szakszókincs beépítése a tanulók

szókincsállományába.

Tananyag / Témakörök

Áruszállítás

Panaszlevél, reklamáció

Problémamegoldás telefonon

Önéletrajz (hivatalos)

Álláskeresés, állásinterjú

Vevői panaszok kezelése

Franchise

Munkahelyi környezet (titkárság berendezése, irodai berendezések és gépek)

104

Programszervezés (üzleti partner fogadása, program időponti egyeztetése, éttermi

vendéglátás)

Hivatalos levél (cég bemutatkozó levele, ajánlatkérés és ajánlat, szállodafoglalás,

konferencia)


Maximum követelmény

Témakifejtés

A tanuló témakifejtése önálló, mondanivalóját összefüggően, logikusan adja elő.

Szókincs / kifejezésmód

A tanuló a témának megfelelő szakszókincset használ, ritkán keresi a szavakat, megfelelően

alkalmazza a célnyelvi udvariasság alapszabályait.

Kommunikációs cél / interakció

A tanuló aktívan részt vesz a beszélgetésben, alkalmazza a kommunikációs stratégiákat.

Teljes mértékben megérti a hozzá intézett beszédet, a kérdésekre megfelelően válaszol.

Nyelvtan

A tanuló kevés hibát ejt, mondanivalójának megfelelő változatos nyelvtani eszközöket

használ.

Minimumkövetelmény

Témakifejtés

A tanuló segítő kérdések felhasználásával képes a téma kifejtésére.


Szóhasználata esetenként nem megfelelő, de mondanivalójának megértését nem befolyásolja.

Többször keresi a helyes kifejezést, de az alapvető célnyelvi udvariassági alapszabályokat

igyekszik betartani.


Lényegében megérti a hozzá intézett beszédet, a kiegészítő kérdésekre megfelelő információt

ad.

Nyelvtan

A tanuló mondanivalójához képest egysíkú nyelvtani szerkezetet használ, sok hibát ejt, de

azok csak kevéssé nehezítik a megértést.

Tankönyv

Régi: Mark Irvine – Marion Cadman: Commercially Speaking könyv és munkafüzet (Oxford

Kiadó)

Új:Virginia Evans: Career Paths Secretarial (Express Publishing)

12. évfolyam

Óraszám: heti 1 óra, évi 32 óra

Tananyag / Témakörök

Áruszállítás

Panaszlevél, reklamáció

Problémamegoldás telefonon

Önéletrajz (hivatalos)

Álláskeresés, állásinterjú

105

Vevői panaszok kezelése

Franchise

Munkahelyi környezet (titkárság berendezése, irodai berendezések és gépek)

Programszervezés (üzleti partner fogadása, program időponti egyeztetése, éttermi

vendéglátás)

Hivatalos levél (cég bemutatkozó levele, ajánlatkérés és ajánlat, szállodafoglalás,

konferencia)



Témakifejtés








Nyelvtan


használ.


Témakifejtés








ad.

Nyelvtan



Taneszközök: Mark Irvine – Marion Cadman: Commercially Speaking könyv és munkafüzet (Oxford

Kiadó)

Érdemjegyek:

Elégséges szint:

az írásbeli feladatok (felmérők) min. 40 %-os teljesítése. Képes legyen egyszerű állító, kérdő,

tagadó mondatok alkotására. Aktív szókincse a tananyag által tartalmazott szókészlet 40 %-a.

Értse meg a tanár egyszerű utasításait.

Közepes szint:

106

az írásbeli feladatok min. 60 %-os teljesítése. Aktív szókincse a tananyag szókészletének 60

%-a. Durvább nyelvi hibák nélkül képes legyen összetett mondatok alkotására.

Jó szint:

az írásbeli feladatok min. 76 %-os teljesítése. Szókincse a tananyag szókészletének 76 %-a.

Legyen képes kisebb hibákkal összefüggő kommunikációra.

Jeles szint:


%-a. Képes legyen véleményét, gondolatát szabadon kifejezni az adott nyelven.

Tanári ill. iskolai eszközök:

audio-vizuális eszközök

magnók (5 db)

kazetták

videómagnó (a Headway-hez 8 db, a Lifelines sorozathoz 2 db, a Look Ahead-hez is 2 db

műsoros videókazetta van az iskolában ill. országismereti témájú videókazetták)

érettségire és nyelvvizsgára felkészítő könyvek (zömében nyelvtankönyvek gyakorló

feladatokkal)

szótárak (kétnyelvű és egynyelvű)

szemléltető eszközök (poszterek, térképek: Great Britain, USA)

CD-ROM-ok: English by Stealth, ClipDic, PicDic, NyelvÉsz, Oxford Dictionary

célnyelvi csoport irodalmának, kultúrájának megismerését segítő könnyített olvasmány

sorozat: Oxford Bookworm

folyóirat: Newsweek magazin

angol nyelvi szaktanterem

multimédiás nyelvi labor

A taneszközök kiválasztásának elvei:

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a felhasznált könyveket tankönyveknek ismerte

el, valamint a helyi tantervben szereplő tananyagot magában foglalja és a kitűzött

követelmények teljesítésére megfelelő segítséget biztosít a tanulóknak.

Az angol nyelv tanításánál alkalmazott módszerek:

Mindvégig szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulóknak alapvetően négy készségét kell

fejlesztenünk.

Produktív készségek: - beszéd

- írás

Receptív készségek: - olvasás

- hallás utáni megértés

I. Produktív készségek terén alkalmazott módszerek

1. non-kommunikatív – 2. köztes – 3 kommunikatív módszerek

107

1. Új szerkezet tanítása

( - kontrolált technikák segítségével

- ragaszkodva a pontossághoz

- szükség esetén korrekció)

A nyelvtani szerkezet bemutatása – annak jelentése és használata

- szövegkörnyezetben / kontextusban

pl. írott szövegben vagy dialógusban

felhasználható: - a tanuló világa,

- osztályterem,

- külső világ,

- a tanuló élete,

- megszerkesztett információ,

- történetek,

- szituációk

- minták, modellek bemutatása

Általános modell: a, bevezetés („lead- in”) –szövegkörnyezetben

b, „kiderítés” – képesek-e a tanulók az új szerkezet

produkálására

c, magyarázat (különféle tendenciák felhasználásával,

pl. kezek, gesztusok)

d, pontos reprodukció (adott modellek ismétlése

- egyéni, csoportos, - ill. drilleken át)

e, azonnali produkció (a tanulók megpróbálják az előbb

tanultakat saját mondanivalójuk kifejezésében

felhasználni)

2. Gyakorlás

(- lehet kommunikatív célú is

- az adott anyag határozza meg, mit fognak a tanulók mondani, ill. tenni

- szóbeli drillek (gyakorlatsorok)

- információhiányos feladatok

- játékok

- mondatok szerkesztése, kiegészítése

- parallel írás

- kohézió

- diktálás

3. Kommunikációs tevékenységek

(a tanulók olyan feladatot kapnak, amely arra készteti őket, hogy egymással

kommunikáljanak)

- konszenzus elérése

- vita, tárgyalás

- instrukciók továbbítása

- kommunikációs játékok

- problémamegoldás

- „Beszélj magadról!”

- szerepjáték, szimulálás

- írásban: - instrukciók továbbítása

108

riport

hirdetés

4. Lexika/szókincs

(szavak jelentése, használata, képzése)

Jelentés bemutatása: - reáliákkal,

- képekkel,

- mimika, gesztus alkalmazásával,

- tevékenység bemutatását át,

- ellentétes szavakkal,

- felsorolással,

- magyarázattal,

- fordítással.

Szótár használata

II. Receptív készségeknél alkalmazott módszerek

a) bevezetés

b) a tanuló figyelmét a feladatra irányítjuk

c) a tanulók olvasnak vagy figyelnek, így teljesítve a feladatot

d) a tanulónak visszajelzést adunk

Olvasás:

Feltevések igazolása (a tanulók a szöveg olvasása során bizonyosodnak meg feltevéseik

helyességéről).

Szöveg olvasása, hogy speciális információhoz jussanak.

Kommunikációs célokra szükséges információért olvasnak.

Szöveg általános megértése.

A szövegen belüli különböző funkciók megértése.

Hallás utáni értés:

Feltevések igazolása

Speciális információs megszerzése

Részletek keresése

Videó segítségével: „Néma videózás”

„Csak hang” stb.

A csoport irányítása közben a tanár ellenőriz, előír, szervez, „súg”, részt vesz, forrásként

működik közre, konzultál, vizsgál. A feladatok jellege szerint a tanulók csoportokká

szerveződnek, így végeznek páros, illetve csoportmunkát.

Az értékelés módja:

Írásban történő értékelés alkalmazott formái:

témazáró dolgozatok (tesztek, fogalmazás, feladatsorok)

szódolgozatok

109

fordítások

szövegértési feladatok

Szóban történő értékelés alkalmazott formái:

szituációk, szerepjátékok, dialógusok előadása (betanult vagy spontán)

képleírás, elemzés

mindennapi témákról való beszélgetés

megtanult idegen nyelvű szöveg visszamondása

hallott szöveg feldolgozása

Az értékelés szempontjai:

nyelvi ismeretek

szókincs

nyelvtani jelenségek használata

szóbeli megértés

beszédkészség, kiejtés

kommunikatív készség mérése

A dolgozatok alapvető célja az ellenőrzés, melynek gyakorló jellege is van.

Osztályozási szempontok:

osztályforma

pedagógiai program által meghatározott norma

objektív norma

Az elégséges szint eléréséhez 50%-os teljesítmény szükséges.

Évfolyamdolgozatok (felmérés)

12. évfolyamon a felmérés célja, hogy a tanulók az érettségi vizsga előtt vizsgatapasztalatra

tegyenek szert, szembesüljenek esetleges hiányosságaikkal.

A vizsga eredménye egy témazáró dolgozat érdemjegyével egyenértékű.

Célszerűnek tartjuk a szülők tájékoztatását is a vizsga eredményéről az üzenő füzetben.

Személyi feltételek

Az idei tanévben 7 főállású és 2 óraadó angol nyelvszakos tanár látja el az angol nyelv

tanításával kapcsolatos teendőket.

110

Német nyelv

Első idegen nyelv 9-12. évfolyam

A nyelvtanítás általános célja

Az intenzív nyelvoktatás alapvető célja a nyelvi kompetenciák kialakítása, azaz a mindennapi

életben használható nyelvtudással felvértezni a tanulókat. Ez a négy nyelvi alapkészség

(hallás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztésén keresztül lehetséges, amely a következőket jelenti:

Cél és feladatok a kerettanterv alapján a 12. évfolyam végéig

A kapcsolatteremtés más országok népeivel mai életünk fontos tényezője.

Az emberi és szakmai kommunikáció fontos feltétele a megfelelő szintű nyelvi készségek,

képességek és ismeretek elsajátítása.

Mivel a német nyelv Európában fontos közvetítő szerepet tölt be, megtanulásával a tanulók

lehetőséget kaphatnak más kultúrák sajátos értékeinek megismerésére, és a hétköznapi

(turisztikai, munkavállalói és fogyasztói) élethelyzetekben személyes problémáik

megoldására.

A 9. évfolyamos diákok 4-5 éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen

nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, megértik a tanári célnyelv óravezetését,

képesek az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportosan aktívan részt venni. De

továbbra is fontos a motivációjuk fenntartása, fejlesztése.

Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 közötti szintre, melyen a

számukra ismert témakörökben, egyszerű helyzetekben tudnak már kommunikálni. Megértik

a hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni

a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni.

A 12. évfolyam végére a diákoknak a B1-B2 közötti szintű nyelvtudást kell szerezniük az

előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell szóban

és írásban információt cserélniük, hosszabb szöveget megérteniük és létrehozniuk.

Továbbra is fontos az önálló olvasás és a tanórán kívüli nyelvi hatások beépítése. Ezeken, az

évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. Cél,

hogy a 12. évfolyam végére a diákok elsajátítsák az önálló nyelvtanuláshoz szükséges

stratégiákat.

A német nyelv haladó szintű tanításának célja, hogy a tanulók olyan készségekre,

képességekre, ismeretekre tegyenek szert, hogy a negyedik év végén sikeres érettségi

(középfokú) vizsgát tehessenek.

Fejlesztési követelmények a kerettanterv alapján a 12. évfolyam végére

- A tanulók jussanak el a szóbeli és írásbeli alapkészségek területén olyan szintre, hogy a

meghatározott tantervi célokat elérhessék.

- A tanulók jussanak a négy nyelvi alapkészség területén olyan szintre, hogy a tantervben

meghatározott célokat elérjék.

- A tanuló tudjon ismert témakörben, szóban és írásban információt cserélni, szöveget

megérteni és létrehozni, nyelvtudása segítségével képes informálódni más országokról,

más anyanyelvűekkel.

111

A célból adódó feladatok

- Ismerjék meg a tanulók a nyelvtanulás hatékony módszereit.

- Eszközként használják a tanulók a nyelvet.

- Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy a tanulás folyamán egyre fogékonyabban,

ösztönösebben fejezzék ki magukat, illetve képesek legyenek magukat árnyaltan kifejezni.

- A tanulók élményanyaga, érdeklődési területei motiválásuk fontos tényezője.

- Vonjuk be a nyelvtanulásba a modern élet információhordozóit.

- Juttassuk a tanulókat az iskolai életen kívül is sikerélményekhez, vonjuk be őket a

testvérvárosi cserekapcsolat adta lehetőségekbe.

- Járuljunk hozzá olyan egyéni képességek kialakításához, amelyeket a nyelvtanítás

közvetíthet.

- Segítsük elő a tanulói személyiség gazdagodását, a német nyelven való önkifejezés

örömét.

Javasolt témakörök

- Ember és társadalom

- Tágabb környezetünk

- Természeti környezet

- Az iskola világa

- Egészség, betegség

- Étkezés

- Utazás

- Szabadidő, szórakozás

- A munka világa

- Országismeret

- Tudomány, technika

Kommunikációs szándékokra vonatkozó követelmények

(Kiemelve a 11-12. évfolyamokon belépő új követelmények)

A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás, köszönés,

elköszönés, szóbeli üdvözletküldés, hivatalos és személyes levélben megszólítás,

érdeklődés, együttérzés kifejezése, bemutatás

Érzelmek kifejezése: hála, félelem, szemrehányás, ellenvetés, visszautasítás,

elégedetlenség, öröm, csodálkozás, remény, bánat.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándék kifejezése: válaszadás

elutasítása, emlékezés, nem emlékezés, események leírása, információkérés, reklamálás,

tanácskérés és –adás, segítség felajánlása, ajánlat és arra reagálás, dolgok, személyek

megnevezése.

Készségfejlesztési követelmények a 12. évfolyam végére

(Kiemelve a 11-12. évfolyamokon belépő új követelmények)

Hallott szöveg értése: legyen képes 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt

a lényegtelentől elkülöníteni, a fontos információt megérteni, specifikus információt

azonosítani, a monológikus szöveg lényegét megérteni, azt anyanyelven és / vagy célnyelven

összefoglalni.

Szövegértés: legyen képes a gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékosan előadni.

Olvasott szöveg értése: legyen képes kb. 250 szavas köznyelvi szövegben a lényeges

információt a lényegtelentől elkülöníteni. Egy kb. 250 szavas köznyelvi szövegben az

ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni. Egyszerűsített publicisztikai vagy

112

irodalmi szöveg lényegét megérteni, annak tartalmát anyanyelven vagy a célnyelven

összefoglalni.

Íráskészség: a tanuló legyen képes kb. 200 szavas tényszerű információt közlő néhány

bekezdésből álló szöveget írni, gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és

szerkezetekkel logikusan felépített, rendezett szövegben megfogalmazni, változatos

közlésformákat használni.

Évfolyamokra lebontott tananyagbeosztás

9. évfolyam

Óraszám: heti 4,3 óra, évi 148 óra

Célok:

A tanuló legyen képes első kapcsolatfelvételre idegen nyelven tanárával. Értse meg tanárának

német nyelven történő utasításait, rövid magyarázatait, kérdéseit, tudjon ezekre reagálni,

mondandóját egyszerű mondatokban (de németül) megfogalmazni.

Tananyag

Nyelvtan

a főnév neme, határozott és határozatlan névelő használata;

a többes szám képzésének módjai, jelölése;

főnévragozás;

országnevek;

mennyiségek;

birtokviszony jelölése (von+D);

esetek (Nom, Akk., Gen., Dat)

személyes névmások használata, ragozása;

birtokos névmás, kérdő névmások;

a melléknév fokozása;

életkor kifejezése;

idő jelölése;

igekötős igék;

tőhangváltás;

cselekvő igeragozás: Präsens, Präteritum ismertetése, Perfekt, segédigék ragozása,

felszólító mód;

kijelentő, kérdő, felszólító mondatok szórendje;

elöljárószók;

kötőszók;

általános alany;

tőszámnevek 1000-ig, sorszámnevek, évszámok.

Témakörök

Első kapcsolatok, üdvözlések, bemutatkozás

Személyi adatok, család,

Tárgyak a házban és a háztartásban, házimunka

Tárgyak azonosítása, jellemzőik, tárgyak leírása

Étkezések, szokások (ételek, italok)

113

Vendéglőben rendelés, fizetés, reklamáció

Szabadidő, tevékenységek, programok, sport

Sportolási lehetőségek, sportlétesítmények Baján, lakóhelyünkön

Lakás, lakáskeresés

Tömegközlekedési lehetőségek városunkban

Baja földrajzi elhelyezkedése, természeti környezete

turizmus, szállásfoglalás, utazási eszközök és módok

Baja mint turisztikai centrum

Vásárlás, ajándékozás

Háztartási, műszaki cikkek

Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmény kiemelve)

Beszédértési készség

A tanuló értse meg a tananyaggal kapcsolatos feladatokat és tanárának egyszerű idegen

nyelven történő magyarázatát.

Értse meg a mindennapi élethez kapcsolódó beszédtémákat és kérdéseket, azokra tudjon

választ adni. értse meg a tudás szintjének megfelelő autentikus hanganyagot.

Beszédkészség

Tudjon embereket, családtagjait egyszerűen jellemezni. Tudja véleményét röviden

megfogalmazni. Tudjon egyszerű, a tananyaggal kapcsolatos párbeszédeket előadni.

Tudja megértetni magát a tanult beszédhelyzetekben.

Olvasási készség

Tudjon tudásszintjének megfelelő szövegeket megérteni, az ehhez kapcsolódó egyszerű

feladatokat végrehajtani.

Értsen meg egyszerű autentikus szövegeket.

Írásbeli készség

A tanuló tudjon több mondatból álló, egyszerű szövegeket írni. Legyen képes

tankönyvének írásbeli feladatait megoldani.

Helytörténet, várostörténet

A tanuló tudjon egyszerű mondatokban városunkról és környezetéről, földrajzi

viszonyairól, az általa kínált szabadidős lehetőségekről beszélni.

Tankönyv

Deutsch mit Grips1 tankönyv és munkafüzet (Klett Kiadó)

Német-magyar, magyar-német szótár

114

10. évfolyam


Célok:

A különböző témák feldolgozásával gazdagodjon a tanuló személyisége, fejlődjön

kreativitása. Közelítsen a mindennapi élet problémáihoz (munka, környezetvédelem, szociális

problémák). Tudjon az órák során felmerült témákhoz hozzászólni, válaszait, gondolatait

tudja németül, egyszerű mondatok segítségével, de összefüggően megfogalmazni. Értékelje

más országok népeinek kultúráját, a viselkedési szabályokat.

Tananyag

Nyelvtan

gyenge ragozású hímnemű főnevek, összetett főnevek neme;

visszaható névmás, visszaható igék;

névmási határozók;

vonatkozó névmás, vonatkozói mellékmondat;

hasonlító szerkezetek;

jelzőként álló melléknév ragozása (fokozotté is);

feltételes mód

Passiv

elöljárószók;

néhány vonzatos ige;

igék Präterituma; személytelen igék;

kötőszavak (alárendelő, mellérendelő);

mellékmondati szórend;

zu + Inf. um ... zu + Inf., damit;

műveltetés kifejezése;

tagadás.

Témakörök

Személyek és külsejük, külső-belső jellemzés, divat

Rokonok, ismerősök, barátok

Iskolák Baján, továbbképzési lehetőségek városunkban

Szabadidő

Érdeklődési körök, TV, rádió, zene

Baja: szabadidős lehetőségek, művészeti körök, színház, előadások

Betegségek

Testrészek, panaszok, orvosnál, gyógyszertárban

Család, házasság, gyerekek, szülők, nevelés

Időjárás,

Utazás, utazási előkészületek

Úti élmények

Szolgáltatások, telefon

115

Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmény kiemelve)


A tanuló értse meg tanárának nagyrészt idegen nyelven folyó óravezetését és

tankönyvének hanganyagát.

Értsen meg összetettebb élő beszédet.

Beszédkészség

Tudjon különböző témákról átfogóbban beszélni. A tanuló tudja röviden

megfogalmazni és indokolni véleményét. Tudjon rövid tájékoztatást adni Magyarországról

és lakóhelyéről.

Olvasási készség

Tudjon a tanuló tanári segédlettel nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és

feldolgozni.


A tanuló tudjon egyszerűbb leveleket fogalmazni.

Legyen képes a maga szintjén saját véleményét megfogalmazni.

Legyen képes a tudásszintjének megfelelő fordítási feladatokat megoldani.

Helytörténet, várostörténet

A tanuló tudjon beszélni városunk munka- és szórakozási lehetőségeiről. Ismerje a régió

etnikai összetételeit, városunk híres szülötteit.

Tankönyv

Régi:Sowieso 2 tankönyv és munkafüzet (Grimm Kiadó)

Új:Kon-takt 2

11. évfolyam


Kőzépszint

Célok:

A tanuló az órákon feldolgozott témákról véleményét tudja németül, összetettebb

mondatokban megfogalmazni. Bővítse ismereteit, mélyítse el meglévő tudását az eddig

tárgyalt és új témákban, problémákban. Ismerjék a fordítás alapjait.

Tananyag

Nyelvtan

főnévvé vált melléknevek;

melléknévi vonzatok, igevonzatok;

szóképzés, szóösszetétel;

kölcsönös névmás, határozatlan névmások, „man” ragozása;

mutató névmás;

melléknév ragozás elmélyítése;

116

helynevekből képzett melléknevek;

határozatlan számnevek;

elöljárószók;

Plusquamperfekt;

zu + Inf. szerkezetek;

Sein + zu + Inf. haben + zu + Inf.;

összetett mondatok;

Futur I.

Témakörök

Aktuális események, újság, computer, Internet

Generációk

Család, lakás

A diákok élete hazánkban és a német nyelvterületeken

Egyszerűbb irodalmi művek olvasása, a német irodalom, kultúra

Egészségügy, betegségek viseléséről

Kereskedelem, reklám

Lakossági szolgáltatások (posta, bank, biztosítás, fizetési eszközök)

Irány, cél, tájékozódás, rendőrség

Közlekedés, idegenforgalom

Munka, tanulás, munkahelyi körülmények

Természet és környezet, tájak, nevezetességek

Iskolarendszer

Követelmények (Minimum követelmény kiemelve)


A tanuló értse meg tanárának folyamatos, idegen nyelven történő beszédét.

Legyen képes a hallott szövegből az adott feladatban lévő kérdéseket megválaszolni.

Értsen meg hétköznapi témájú beszélgetéseket, interjúkat.

Beszédkészség

A tanuló legyen képes a tanult témákról összefüggően beszélni.

Olvasási készség

Újságcikkeket, korosztályához kapcsolódó szövegeket képes legyen feldolgozni,

megérteni.

Képes legyen közepes nehézségű fordítási feladatok megoldására.


Képes legyen hosszabb, bonyolultabb levelek, fogalmazások megírására, a nyelvtani

feladatok megoldására.

Tankönyv

Régi:Sowieso3 tankönyv és munkafüzet (Grimm Kiadó)

Új: Kon-takt 2, Kon-Takt 3

117

11.évfolyam

Óraszám:heti 6 óra, évi 216 óra

Emelt szint

Célok

A tanuló képes véleményét,gondolatmenetét kifejezni,meglévő tudását mélyitení

Tananyag: Lásd.11. középszint tananyaga,ill. a következők:

Témakörök

A lakóhely és környéke fejlődésének problémái

A családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

Az emberi kapcsolatok fontossága

Diákok élete, lázadás, alkalmazkodás

Útkeresés

Étkezési szokások, kulturált étkezés

Iskolatípusok, hagyományok

A szabadidő jelentősége az ember életében, művészetek, média, Internet

Autó és részei, jogosítvány, vezetési etikett

Város és közlekedés, városi élet, vidéki élet

Követelmények


A tanuló képes az értési céloknak,illetve afeladatnak megfelelően a szőveg,beszéd

gondolatmenetét részleteiben is kővetni

Beszédkészség

A tanuló legyen képes a tanult témákról összefüggóen,árnyaltan beszélni.

Olvasási készség

A tanuló képes a szőveg gondolatmenetét követni,értelmezni,stilusosan forditani.

Irásbeli készség

Változatos nyelvtani szerkezetek használatára képes az irásbeli munkái során.

Tankönyv

Régi:Német emelt szintű érettségi komplett írásbeli feladatsorok (Nordwest 2002

Kiadó)

Készüljünk az érettségire.Német emelt szint szóbeli gyakorlatok(Nemzeti T.)

Új:Kon-takt 2, Kon-takt 3

12.évfolyam


Középszint

Célok:

A német nyelv alapfokú társalgási szinten való ismerte, átfogó ismeretek kialakítása. A tanuló

tudjon véleményt nyilvánítani az órákon előforduló illetve más általános beszédtémákban,

oldja meg probléma nélkül a mindennapi élet általános beszédhelyzeteit. A tanuló tudja

használni a hétköznapi életben is a tanult idegen nyelvet (például kommunikáció

külföldiekkel, idegen nyelvű média megértése).

118

Tananyag

Nyelvtan

Partizip I., II.;

függő beszéd és helyettesítő formái;

az „es” funkciói;

szóképzés;

elöljárószók birtokos esettel, kettős elöljárószók;

módbeli, segédigék másodlagos jelentése;

ismétlés.

Témakörök

Személyes, hivatalos kapcsolatok, ember és társadalom

Szóbeli, írásbeli etikett, levelezés

Ünnepek, szokások német nyelvterületen és hazánkban

Magyarország

Németország, német nyelvű országok

Pályakezdés

A környezetvédelem regionális problémái és feladatai

Foglalkozás, iskola, egyetemi tanulmányok, tantárgyak, idegen nyelv

Munka, munkahely, munkalehetőségek Baján, pályázatok megírása

Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmények kiemelve)


A tanuló értse meg a hétköznapi témájú rövidebb beszélgetések, interjúk lényeges

információit, alapvető kommunikációs szándékát.

Legyen képes egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges információkat

megérteni.

Beszédkészség

A tanuló legyen képes részt venni saját érdeklődési körébe eső, tanulmányaiban

előforduló vagy általános érdeklődésre számot tartó témákról szóló beszélgetésben.

a tanuló legyen képes megoldani a mindennapi élet feladatait (pl. vásárlás, útbaigazítás).

Fejezze ki magát pontosan, egyszerű, világos stílusban.

Olvasási készség

A tanuló legyen képes megérteni a széles olvasóközönségnek szóló, választékos

köznyelven íródott, változatos típusú szövegeket, amelyek témája közel áll mindennapi

tapasztalataihoz. A szövegek és a feladatok tegyék lehetővé, hogy a tanulónak

alkalmaznia kelljen az életben általában használatos olvasási módokat (globális, szelektív,

részletes értés).

A tanuló legyen képes szöveg értelmezéséhez felhasználni a szöveg szerkezeti

sajátosságait és a szövegösszefüggést.

119


A tanuló legyen képes érthetően kifejezni magát a mindennapi élet általánosan használt

szövegfajtáiban.

A tanuló legyen képes árnyaltan, gondolatai elrendezésére fokozottan ügyelve kifejezni

magát a mindennapi tapasztalati világától távolabb eső, általánosabb, összetettebb

témákban. Használjon változatos szókincset, mondanivalójának megfelelően komplex

mondatszerkezeteket, írásművét logikusan szerkessze és tagolja. Írásaiban vegye

figyelembe a mindennapi élet feladatihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőit és a

különböző közlésformák (például elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságait.

Tankönyv

Régi:Készüljünk az érettségire! Német feladatsorok középszint (Nemzeti

Tankönyvkiadó)

Új:Kon-takt 3, fénymásolatok

Emelt szint

12. évfolyam


Célok: a német nyelv középfokú szinten való ismerete és aktív használata.

Tananyag

Témakörök

Munkavállalás, álláskeresés

Előítéletek, társadalmi problémák

A fogyasztói társadalom, reklámok

Társadalmi viselkedésformák

Szenvedélybetegségek, egészségügy

Természetes gyógymódok

Extrémsportok

Tévénézés, filmek

Tudomány és technika: Computer

Környezetvédelem, a természet és az ember

Követelmények


A tanuló képes a hallott szövegre reagálni kérdéseket megválaszolni

Beszédkészség

A tanuló legyen képes folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet

Olvasási készség

Újságcikkeket, irodalmi szövegeket képes olvasni, megérteni, fordítani


Képes legyen cikkek, interjúk megfogalmazására, nyelvtani struktúrák alkalmazására.

Tankönyv

120

Régi:Német emelt szintű érettségi komplett írásbeli feladatsorok (Nordwest 2002

Kiadó)

Német emelt szint, szóbeli gyakorlatok (Nemzeti Tankönyvkiadó)

Új: fénymásolt anyag/ Kon-takt 4

Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak

megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani.

A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri:

olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív

készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és

ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten

külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem

mér.

A követelmények az idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az

Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen

nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga

középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

Európa Tanács Érettségi vizsga

C2 Mesterszint

C1 Haladó szint

B2 Középszint Emelt szint

B1 Küszöbszint Középszint

A2 Alapszint

A1 Minimumszint

Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása

B2 – Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni

tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a

célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző

témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó

előnyöket és hátrányokat.

B1 – Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek

gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel

kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan

témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni

eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni

eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket.

A2 – Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő

területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben,

amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi

eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről.

121

Német nyelv

Második idegen nyelv

11. évfolyam

Óraszám: heti 3 óra/108 óra

Célok:


német nyelven történő utasításait, rövid magyarázatait, kérdéseit, tudjon ezekre reagálni,

mondandóját egyszerű mondatokban (de németül) megfogalmazni.

Tananyag

Nyelvtan

a főnév neve, határozott, határozatlan névelők;

többes szám képzésének módjai, jelölése;

főnévragozás;

ország nevek;

mennyiségek;

birtokviszony jelölése;

esetek (Nom, Akk. Gen., Dat);

személyes névmások;

birtokos névmás, kérdő névmás;

melléknév fokozása;

életkor kifejezése;

idő jelölése;

igekötős igék;

tőhangváltás;

cselekvő igeragozás;

mondatok szórendje;

elöljárószók;

kötőszók;

általános alany;

számnevek.

Témakörök

Első kapcsolatok, bemutatkozás, személyi adatok, telefon

Tárgyak a házban és a háztartásban

Étkezések, szokások, ételek, italok

Étteremben

Szabadidő, tevékenységek, sport

Lakás, háztartási berendezések, lakáskeresés

122

Betegségek, testrészek, panaszok, orvosnál

Mindennapi tevékenységek

Bevásárlás



A tanuló értse meg a tananyaggal kapcsolatos feladatokat és tanárának egyszerű,

idegen nyelven történő magyarázatát.

Beszédkészség

Tudjon embereket, családtagjait egyszerűen jellemezni, és a tananyaggal kapcsolatos

párbeszédeket előadni.

Olvasási készség

Értse meg a tudásszintjének megfelelő szövegeket, tudja a tankönyv szövegértési

feladatait végrehajtani.


Képes legyen egyszerű szövegek megfogalmazására és tankönyvének írásbeli

feladatainak megoldására.

Tankönyv

Kon-takt 1

12. évfolyam

Óraszám: heti 3 óra/96 óra

Célok:




tudja németül, egyszerű mondatok segítségével, de összefüggően megfogalmazni.

Tananyag

Nyelvtan

összetett főnevek neme;

visszaható névmás, visszaható igék;

vonatkozó névmás, vonatkozói mellékmondat;

hasonlító szerkezetek;

melléknév ragozása, fokozása;

feltételes mód – jelen idő;

Passiv – jelen idő;

elöljárószók;

néhány vonzatos ige;

Präteritum;

123

mellékmondati szórend;

tagadás.

Témakörök

Város és közlekedés

Szolgáltatások, turizmus, közlekedési eszközök

Vásárlás, ajándékozás

Üzletben, reklám

Német nyelvű országok

Személyzet és külsejük

Foglalkozás, iskola, tantárgyak

Munka, munkahely

Szabadidő

Család és személyes kapcsolatok

Utazás



A tanuló értse meg tanárát és a tankönyv hanganyagát, egyszerűbb élő beszédet.


Tudjon a tanult témákról beszélni.

Tudja röviden megfogalmazni és indokolni véleményét.

Olvasási készség

Képes legyen a tankönyv és attól eltérő egyszerűbb szövegek megértésére.



Tankönyv

Kon-takt 2

.

Érettségi vizsga témakörei:

1.Személyes vonatkozások, család

2.Ember és társadalom

3.Környezetünk

4.Az iskola

5. A munka világa

6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8.Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

10.Gazdaság és pénzügyek

124

Ügyvitel – középszint

Szakmai idegen nyelv

Célok

A tanuló alapfokú nyelvvizsgaszintű általános idegennyelv-tudás birtokában - elsajátítva a

szakmai szóbeli és telefoni kommunikáció alapszókincsét, kifejezéseit - ki tudja fejezni magát

a legfontosabb titkári, asszisztensi munkához is kapcsolódó szituációkban, valamint képes a

legegyszerűbb hivatalos levelek szövegértésére.


A tanuló alapfokon ki tudja fejezni magát személyes vagy telefoni kommunikációban a

legfontosabb - titkári, illetve asszisztensi munkához is kapcsolódó - szakmai területeken,

témakörökben, szituációkban. Bemutatkozás, bemutatás külföldi ügyfél esetében, tekintettel a

nyelvország(ok), valamint a magyar szokások különbségeire. Közlekedés, úttudakozódás,

utazás. Jegy, helyjegy biztosítása, külföldi vendégek utazási elintézendőinek segítése.

Szálloda, turizmus. Szállodai szobafoglalás, foglalás esetleges lemondása, más időpontra

helyezése. Étkezés, élelmiszerek, kínálási formák. Külföldi vendég ebéd-

vacsoraprogramjának szervezése, meghívások, köszönetnyilvánítási formák. Szabadidő

tevékenység, rádió, tv, színház, film, sport. Kulturális program szervezése az ügyfél számára,

országismereti alapvető tudnivalók. Egészség, orvosnál. Külföldi vendég egészségügyi

ellátáshoz segítése, orvosi segítség hívása. Leggyakoribb hivatali teendők: telefonálás,

információ kérése és nyújtása, találkozás megbeszélése, udvariassági formák. Hangsúlyos

titkári, recepciós munkafeladatok. Hivatali helyiség leírása, egyszerűbb hivatali berendezések,

felszerelések, nevei, külföldi vendég udvarias eligazítása hivatalban. Munkahely, egy vállalat

egyszerű, rövid ismertetése, vállalattípusok nevei idegen nyelven és idegen nyelvre fordított

magyar vállalat elnevezésének különbségeinek rövid ismertetése. Alapvető gazdasági

jelenségek a sajtó tükrében (jövedelmi viszonyok, foglalkoztatás, szociális kérdések, képzés

stb.) Vásárlás, elárusítóhelyek típusai. Pénz, valutákkal kapcsolatos alaptudnivalók.

Szolgáltatások, posta, benzinkút, gyorsjavítások. Legegyszerűbb banki szituációkban

információnyújtás, autójavításhoz gyors segítség hívása.

A tanuló ismerje meg a legegyszerűbb hivatalos leveleket szövegértési szinten.

(Információszerzés és -nyújtás, ajánlat, rendelés, fizetés, szállítás.)

11. évfolyam

Heti óraszám: 1

125

Évi óraszám: 36


Személyes vagy telefoni kommunikáció alapszinten az alábbi szakmai területeken,

szituációkban:

Bemutatkozás, bemutatás külföldi ügyfél esetében, tekintettel a nyelvország(ok), valamint a

magyar szokások különbségeire.

Közlekedés, úttudakozódás, utazás. Jegy, helyjegy biztosítása, külföldi vendégek utazási

elintézendőinek segítése.

Szálloda, turizmus. Szállodai szobafoglalás, foglalás esetleges lemondása, más időpontra

helyezése.

Étkezés, élelmiszerek, kínálási formák. Külföldi vendég ebéd-, vacsoraprogramjának

szervezése, meghívások, köszönetnyilvánítási formák.

Szabadidő tevékenység, rádió, tv, színház, film, sport. Kulturális program szervezése az

ügyfél számára, országismereti alapvető tudnivalók.

Egészség, orvosnál. Külföldi vendég egészségügyi ellátásához segítése, orvosi segítség

hívása.

Leggyakoribb hivatali teendők: telefonálás, információ kérése és nyújtása, találkozás

megbeszélése, udvariassági formák.

Tananyag

Témakörök Tartalmak

A legfontosabb - titkári,

asszisztensi munkához is

kapcsolódó - szakmai

területeken, szituációkban

személyesen vagy telefonon

folyatatott kommunikáció.

Bemutatkozás, bemutatás külföldi ügyfél esetében.

Közlekedés, úttudakozódás, utazás.

Jegy, helyjegy biztosítása, külföldi vendégek utazási

elintézendőinek segítése.

Szállodai turizmus.

Szállodai szobafoglalás.

Étkezés, élelmiszerek, kínálási formák.

Külföldi vendég ebéd-, vacsoraprogramjának szervezése,

meghívások, köszönetnyilvánítási formák.

Szabadidő tevékenység, rádió, tv, színház, film, sport. Kulturális

program szervezése az ügyfél számára, orszgáismereti alapvető

tudnivalók.

Egészség, orvosnál. Külföldi vendég egészségügyi ellátáshoz

segítése.

Leggyakoribb hivatali teendők: telefonálás, információ kérése és

nyújtása, találkozás megbeszélése, udvariassági formák.


Minimális szint

Tudjanak szóban és telefonon kommunikálni.

Adott szituációkban - alapszinten - tudják használni a megfelelő szakmai alapszókincset,

kifejezéseket.

Optimális szint

A tanulók ismerjék a szóban és telefonon folytatott kommunikáció tartalmi ismérveit a

megtanult szakmai témakörökben.

126


kifejezéseket.

12. évfolyam

Heti óraszám: 1

Évi óraszám: 36


Személyes vagy telefoni kommunikáció alapszinten az alábbi szakmai területeken,

szituációkban:

Hivatali helyiség leírása, egyszerűbb hivatali berendezések, felszerelések nevei, külföldi

vendég udvarias eligazítása hivatalban.

Munkahely, ez vállalat egyszerű, rövid ismertetése, vállalattípusok nevei idegen nyelven és

idegen nyelvre fordított magyar vállalat elnevezések különbségeinek rövid ismertetése.

Alapvető gazdasági jelenségek a sajtó tükrében (jövedelmi viszonyok, foglalkoztatás,

szociális kérdések, képzés stb.)

Vásárlás, elárusítóhelyek típusai. Pénz, valutákkal kapcsolatos alaptudnivalók.

Szolgáltatások, posta, benzinkút, gyorsjavítások. Legegyszerűbb banki szituációkban

információnyújtás, autójavításhoz gyors segítség hívása.

A legegyszerűbb hivatalos levelek szövegértése (információszerzés és -nyújtás, ajánlat,

rendelés, fizetés, szállítás).

Tananyag

Témakörök Tartalmak

A legfontosabb - titkári,

asszisztensi munkához is

kapcsolódó - szakmai

területeken, szituációkban

személyesen vagy telefonon

folyatatott kommunikáció

A legegyszerűbb hivatalos

levelek szövegértése

Hivatali helyiség leírása, egyszerűbb hivatali berendezések,

felszerelések nevei, külföldi vendég udvarias eligazítása

hivatalban.

Munkahely, egy vállalat egyszerű, rövid ismertetése,

vállalattípusok nevei idegen nyelven és idegen nyelvre fordított

magyar vállalat elnevezések különbségeinek rövid ismertetése.

Alapvető gazdasági jelenségek a sajtó tükrében.

Vásárlás, elárusítóhelyek típusai. Pénz, valutákkal kapcsolatos

alaptudnivalók.

Szolgáltatások, posta, benzinkút, gyorsjavítások. Legegyszerűbb

banki szituációkban információnyújtás, autójavításhoz gyors

segítség hívása.

Leggyakoribb levéltípusok (információszerzés és -nyújtás, ajánlat,

rendelés, fizetés, szállítás) szókincsének megtanítása az adott

idegen nyelven.


Minimális szint


kifejezéseket.

Ismerjék a legegyszerűbb hivatali leveleket szövegértési szinten.

127

Optimális szint

A tanulók ismerjék a szóban és telefonon folytatott kommunikáció tartalmi ismérveit a

megtanult szakmai témakörökben.


kifejezéseket.

Ismerjék a legegyszerűbb hivatali leveleket szövegértési szinten az információszerzés és -

nyújtás, ajánlat, rendelés, fizetés, szállítás témaköreiben.



Témakifejtés








Nyelvtan


használ.


Témakifejtés








ad.

Nyelvtan



Tankönyvek (tanárok által használt tankönyvek, taneszközök)

A tanulók által használt tankönyveken kívüli egyéb könyvek, eszközök:

Társalgási könyvek kazettával

Sichtwechsel

1000 Fragen, 1000 Antworten

Emericzy: Minden helyzetben otthonosan

Emericzy: Légy otthon a gazda(g)ságban!

T. Bíró, Borbély, Csizmadia, Hatvani: Ein Wort gibt das andere

Was meinen Sie?

Dr. Babári: Deutsch Express I. II.

128

Werner und Alice Beie: Themen und Meinungen im Für und Wider

Dr. Babári: Társalgás, szituációk, képleírások

Dr. Földes: Umgang mit der Umgangssprache

Gyémánt: Beszéljünk németül; Hogyan mondjuk németül?

Pongrácz J.: Übungen für Fortgeschrittene

Herrad Meese: Deutsch - warum nicht?

Dömök Sz.: Themenkompass; Presseschau

Folyóiratok

Juma; Topic; Pester Lloyd; Neue Zeitung; Das Beste

Nyelvtankönyv, feladatgyűjtemények

Uzsonyi: Phonetik und Phonologie das Deutschen Bausteine

Rigó nyelvvizsga-könyvsorozat

Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik

Szabó K.: Wer? Was? Wo? Wie?

Szabó K.: Was? Wann? Womit? Wozu?

Müller: A szenvedő szerkezet a mai német nyelvben

Segédkönyv német érettségi/felvételi vizsgákhoz

Fodorné: Bewährungsprobe

Zimányi K.: Ich sitze im Espresso

Német ige, német mondat

Stufengrammatik

Karácsonyi: Német nyelvtan könyv

CD-ROMOK

Themen I. II.; CLIPBIC; PICDIC; Zielpunkt Deutsch; Nyelvoktató CD; Die deutsche

Grammatik; Immer höher

Videokazetta

Einblicke

Geschäftssprache

Szótárak

A német nyelv tanításának alkalmazott módszerei

Mindvégig szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulónak alapvetően négy készségét kell

fejlesztenünk.

Produktív készségek: beszéd

írás

Receptív készségek: olvasás

hallás utáni megértés

I. Produktív készségek terén alkalmazott módszerek

1. non – kommunikatív – 2. köztes – 3. kommunikatív módszerek

4. Új szerkezet tanítása

- kontrolált technikák segítségével

- ragaszkodva a pontossághoz

- szükség esetén korrekció

129

A nyelvtani szerkezet bemutatása – annak jelentése és használata

- szövegkörnyezetben / kontextusban

pl. írott szövegben vagy dialógusban

felhasználható: - a tanuló világa,

- osztályterem,

- külső világ,

- a tanuló élete,

- megszerkesztett információ,

- történetek,

- szituációk

- minták, modellek bemutatása

Általános modell: a) bevezetés – szövegkörnyezetben

b) „kiderítés” – képesek-e a tanulók az új szerkezet

produkálására

c) magyarázat (különféle technikák felhasználásával,

pl. kezek, gesztusok)

d) pontos reprodukció (adott modellek ismétlése

- egyéni, csoportos, - ill. drilleken át)

e) azonnali produkció (a tanulók megpróbálják az előbb

tanultakat saját mondanivalójuk kifejezésében

felhasználni)

5. Gyakorlás

- lehet kommunikatív célú is

- az adott anyag határozza meg, mit fognak a tanulók mondani, ill. tenni

Szóbeli drillek (gyakorlatsorok)

- információ-hiányos feladatok

- játékok

Írásban:

- mondatok szerkesztése, kiegészítése

- parallel írás

- kohézió

- diktálás

6. Kommunikációs tevékenységek, kommunikációs szándékok kifejezése

A tanulók olyan feladatot kapnak, amely arra készteti őket, hogy egymással

kommunikáljanak.

- a társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

- vita, tárgyalás, személyes beállítódás és vélemény kifejezése

- instrukciók továbbítása, információcseréhez kapcsolódó kommunikációs

szándékok

- érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

- problémamegoldás, a partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

biztosítása

- „Beszélj magadról!”

- szerepjáték, szimulálás

- írásban: instrukciók továbbítása

riport

hirdetés

130

4. Lexika/szókincs

Szavak jelentése, használata, képzése

Jelentés bemutatása: - reáliákkal,

- képekkel,

- mimika, gesztus alkalmazásával,

- tevékenység bemutatását,

- ellentétes szavakkal,

- felsorolással,

- magyarázattal,

- fordítással.

Szótár használata

II. Receptív készségeknél alkalmazott módszerek

Olvasás:

Feltevések igazolása (a tanulók a szöveg olvasása során bizonyosodnak meg feltevéseik

helyességéről).

Szöveg olvasása, hogy speciális információhoz jussanak.

Kommunikációs célokra szükséges információt olvasnak.

A szövegen belüli különböző funkciók megértése.

Hallás utáni értés:

Feltevések igazolása

Speciális információ megszerzése

Részletek keresése

Videó segítségével: „Néma videózás”

„Csak hang” stb.

A csoport irányítása közben a tanár ellenőriz, előír, szervez, „súg”, részt vesz, forrásként

működik közre, konzultál, vizsgál. A feladatok jellege szerint szervezhetünk páros, illetve

csoportmunkát.

Értékelés

Évfolyamdolgozatok (felmérés)

A 12,évfolyamokon –.

A felmérés célja a tanulók tudásszintjéről történő visszajelzés az érettségi vizsga

követelményeire való tekintettel.

A vizsga eredménye egy témazáró dolgozat érdemjegyével egyenértékű.

- A tanulási / tanítási folyamat fontos része a tanult ismeretek számonkérése.

- Ellenőrzéssel lehet meggyőződni a tanulók haladásáról, a tanítás eredményességéről.

- Tartalma szerint az ellenőrzés vonatkozhat ismeretekre (szókincs, nyelvtan) és

készségekre (beszédértés, olvasásértés, beszéd, írás).

- Fontos minden ismeret és készség arányos és folyamatos ellenőrzése.

Az ellenőrzésnél vesszük figyelembe a következő szempontokat:

- A szókincs és a nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél a nyelvhelyesség a döntő.

131

- Az íráskészség értékelési szempontja a kitűzött feladatnak való megfelelés, a nyelvi

eszközök felhasználása és a nyelvhelyesség.

- A beszédkészség ellenőrzésekor a fentieken kívül vegyük figyelembe a kiejtést és a

hangsúlyozást is.

- A beszédértésnél és az olvasásértésnél a megértés foka a meghatározó.

Az egyes készségek és ismeretek ellenőrzésére szolgáló feladattípusok

Beszédértés:

- helyes, helytelen feladatok

- feleletválasztásos feladatok

- táblázatok, térképek kiegészítése szavakkal, adatokkal, szimbólumokkal

- képek helyes sorrendjének megállapítása

- kijelentések képekhez való hozzárendelése

- szavak, számok, más adatok felírása

- kérdések megválaszolása

Olvasásértés

- helyes, helytelen feladatok

- feleletválasztásos feladatok

- táblázatok, térképek kiegészítése szavakkal, adatokkal, szimbólumokkal

- szövegek, mondatok helyes sorrendjének megállapítása

- képeknek, feliratoknak szövegekhez, feleleteknek kérdésekhez, kijelentéseknek

leírásokhoz való hozzárendelése

- egy szöveg összefoglalása anyanyelven

- kérdések megválaszolása

Beszédkészség

- egy kép szóbeli leírása

- több kép összehasonlítása

- a képen látható személyekhez párbeszéd alkotása

- a képen látható történet elmondása, befejezése

- adatok, információk alapján egy szöveg megalkotása

- egy útvonal leírása

- kérdésfeltevés, válaszadás, vezérszavak, jegyzetek alapján

Íráskészség

- egy kép leírása

- több kép összehasonlítása

- a képen látható személyekhez párbeszéd

- egy szöveg megírása adatok, információk alapján

- egy útvonal leírása

- vezérszavak alapján egy történet leírása

- levél, levelezőlap stb megírása megadott szempontok alapján

- nyitott kérdések megválaszolása

- egy szöveg lefordítása idegen nyelvre

- hiányos szöveg kiegészítése, egy szöveg átalakítása

Szókincstanulás

- feleletválasztásos gyakorlatok

- odaillő / nem odaillő szavak felírása

- szavak beírása hiányos szövegekbe

- szavak egymáshoz rendelése

Nyelvtan

- mondatok kiegészítése

132

- szavak kiegészítése

- szavak beírása táblázatokba

- mondatalkotás szavakból, mondatrészekből

- mondatok átalakítása, mondatok összekapcsolása

- kérdések feltevése, megválaszolása

Érdemjegyek

Elégséges szint:




Közepes szint:



Jó szint:



Jeles szint:



Francia nyelv

(második idegen nyelv)

11-12. évfolyam heti 3 óra (összes óraszám 222)

11. évfolyam

Célok

A második idegen nyelv tanulásának első évében a legfontosabb célok

a nyelv iránti érdeklődés,

a szóbeli és írásbeli nyelvi készségek megalapozása.

A tanuló aktívan használja fel mindazt, amit az első idegen nyelv tanulása során elsajátított.

Fejlesztési követelmények a 12. évfolyam végére

Fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési

készsége, legyen képes aktívan részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a

tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Tudjon a tanárral és társaival együttműködni

franciául a nyelvórán.

Fejlődjön ki benne az igény arra, hogy a nyelvórán kívüli idegen nyelvi forrásokat (tévé,

internet, sajtó stb.) hasznosítsa nyelvtudásának fejlesztése érdekében.

133

Legyen képes az általános, mindennapi témakörökben alapszinten kommunikálni, magáról

információt közölni és másokról információt szerezni.

Követelmények

Beszédértés

A tanuló ismerje fel a tanult szavakat és kifejezéseket. Értse meg és tudja követni a tanár

egyszerű utasításait, legyen képes megoldani az egyszerű feladatokat. Értse meg a

tananyaggal kapcsolatos kérdéseket és tudjon ezekre reagálni.

Beszédkészség

A tanuló tudjon mondatokat ismételni, illetve elmondani. Tudjon rövid szövegrészeket

kívülről is elmondani, a tananyaggal kapcsolatos kérdéseket feltenni. Tudjon pár mondatban

beszélni a tananyaghoz kötődő egyszerű képekről.

Olvasásértési készség

A tanuló legyen képes megközelítőleg helyes hangsúllyal és hanglejtéssel felolvasni

ismeretlen nyelvi elemet nem tartalmazó szöveget. Tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatban

egyszerű feladatokat megoldani.


A tanuló tudjon szöveget helyesen másolni. Tudja a tanult szavakat, kifejezéseket,

mondatokat emlékezetből is leírni. Tudjon ismert szavakból álló – a már tanult nyelvi

jelenségekre épülő – mondatokat tollbamondás után helyesen leírni, egyszerű mondatokat

önállóan megírni. Tudja a tankönyvi feladatokat írásban megoldani.

Szókincs

400-500 lexikai egység.

Témakörök

1. Eligazodás Budapest és Párizs térképén

2. Jegyvásárlás és utazás a metrón

3. Szobafoglalás a szállodában, eligazodás

4. Reggelizés, bemutatkozás

5. Mit szeretnék? Érdeklődés (nyitva tartás, jegyfajták)

6. Arcok leírása

7. Bemutatás, ruhadarabok, telefonálás

- Mon calendrier

- Ma campagne

- Ma salle de classe, mon école

- Ma famille

- Ma journé

- Mes amis, le sport, le loisir

- Mon petit déjeuner

- Mon quartier (les bâtiments, les magasins)

- Quelques visages

12. évfolyam

Célok

A szóbeli kommunikációs készség folyamatos továbbfejlesztése mellett gazdagodjon a tanuló

aktív nyelvhasználata az írásbeli értés és kifejezés területén. A tanuló tudja a megszerzett

134

alapkészségeket hétköznapi helyzetekben használni. Érezzen késztetést arra, hogy

kommunikáljon bárkivel, aki e nyelvet tanulja / tudja. Törekedjen önállóan is ismeretei

bővítésére.

Követelmények

Beszédértés

A tanuló értse meg tanárának a tananyaggal kapcsolatos egyszerű, francia nyelvű

magyarázatait. Értse az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket és reagáljon

is rájuk. Értsen kb. 10 mondatos, mindennapi témáról szóló szöveget, párbeszédet.

Beszédkészség

A tanuló tudatosan törekedjen a helyes hangképzésre, hanglejtésre, hangsúlyra és ritmusra.

Tudjon az ismert témakörökhöz tartozó képekről, illetve képsorokról összefüggő mondatokat

alkotni. Tegyen fel kérdéseket tanárának és tanulótársának valós beszédhelyzetben. Tudjon

egyszerűen, de összefüggően beszélni a mindennapi életben a vele, családjával és társaival

történtekről.

Olvasásértési készség

A tanuló továbbra is helyezzen hangsúlyt arra, hogy helyes hangsúllyal és ritmusban

olvasson. Legyen képes új szövegkörnyezetben is felismerni az ismert nyelvi elemeket.


A tanuló tudjon üdvözlő képeslapot írni és megcímezni.

Szókincs

A tanuló folyamatosan mélyítse és bővítse szókincsét oly módon, hogy a passzív szókincsét

folyamatosan aktivizálja. A tanév során sajátítson el legalább 300 új aktív szót és kifejezést.

Témakörök

8. Szobabelső, család

9. Ételrendelés étteremben

10. Vásárlás katalógusból, telefonon

11. Menetrend, vonatjegyvásárlás

12. Rosszullét, betegség

13. Programegyeztetés

14. Találkozó megbeszélése

- Quelques vêtements

- Quelques maisons et appartements

- Quelques courses

- Quelques repas

- On fait des voyages

- On se fait soigner

FRANCIA

11–12. évfolyam

a) Kommunikációs szándékok

135

A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Megszólítás pardon, monsieur / madame, s’il vous / te plaît

Köszönés, elköszönés salut, bonjour monsieur, au revoir madame, à bientôt

Bemutatás, bemutatkozás c’est Luc je te présente / je vous présente,

moi, je m’appelle, je suis le frère de

Érdeklődés hogylét iránt és

arra reagálás

ça va (bien)? vous allez bien?

ça va (bien), merci, pas trop mal

Engedélykérés és arra

reagálás

je peux?

bien sűr (mais), si tu veux / vous voulez

Köszönet és arra reagálás merci beaucoup, il n’y a pas de quoi, avec plaisir

Bocsánatkérés és arra

reagálás

pardon, excuse-moi / excusez-moi, monsieur / madame

ça ne fait rien, ce n'est pas grave

Gratuláció, jókívánságok és

arra reagálás joyeux anniversaire, joyeuses fêtes de, bonne chance,

merci beaucoup (de tes / vos voeux), tu es / vous êtes gentil

Személyes levélben

megszólítás és elbúcsúzás cher Jean-Marc, chère Michèle,

bisous, grosses bises, à bientôt

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Sajnálkozás je regrette

Öröm je suis ravi

Elégedettség, elégedetlenség je suis content / triste, heureux / malheureux,

c’est agréable / désagréable, aller bien / mal

Csodálkozás tiens, dis donc

Remény j'espère

Bánat je suis (très) triste

Bosszúság mais enfin, ça alors

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Véleménykérés és arra

reagálás tu aimes, tu veux, tu trouves ça? qu’est-ce que tu en penses? ça s'est

bien passé?

super, pas mal, pas trop intéressant, je pense que, c'était bien

Valaki igazának az

elismerése

tu as raison

Egyetértés, egyet nem értés oui, d’accord, excellente idée, bien sűr, (mais) comme tu veux,

non,(ce n’est) pas ça, pas question

Tetszés nem tetszés j'aime beaucoup / un peu / pas du tout, c’est bien,

je préfère, j’adore / je déteste

Akarat, kívánság je veux, je souhaite

Képesség, lehetőség on peut, il est possible

Szükségesség il faut, tu dois / vous devez

Ígéret c'est promis, je te / vous promets

Dicséret, kritika bravo, félicitation, ce n'est pas tout à fait ça

136

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Dolgok, személyek

megnevezése voilà,qui est-ce? qu’est-ce que c’est? comment est-il?

ce (ne) sont (pas) mes amis / c'est mon chat, il (ne) sont (pas)

sympas / il est noir, beau, mais cher,

Események leírása cet après-midi, il y a une semaine

Információkérés,

információadás où est-il? il (n’)est (pas) là, qu'est-ce que tu fais? je travaille,

tu joues avec qui? je (ne) joue avec (pas) lui, quand est-ce

qu’on va sortir? ce soir, dis-moi / dites-moi comment?

pour aller à? c’est simple, tu vas / vous allez

Igenlő vagy nemleges válasz oui / non, c’est ça / ce n’est pas ça

en effet, pas tout à fait, pas du tout

Tudás, nem tudás je (ne) sais (pas), je (ne) peux (pas)

Bizonyosság, bizonytalanság certainement, sűrement, peut-être

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

Kérés je voudrais, s'il te / vous plaît

Tiltás, felszólítás il est interdit, (ne) fais / faites (pas)

Javaslat és arra reagálás j’ai une idée, pouvez-vous, voulez-vous,

c’est une bonne idée, (mais...) avec plaisir, (mais...)

Meghívás és arra reagálás tu viens? ça te dit?

volontiers, malheureusement je ne peux pas, pourquoi pas

Kínálás és arra reagálás tu veux? prenez-en encore, je veux bien, non, merci,

tu es/vous êtes gentil, mais je n’ai plus faim

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok

Visszakérdezés, ismétléskérés c’est (bien) ça? peux-tu / pouvez-vous répéter

Nem értés je ne comprends pas, je n'ai pas bien compris

Betűzés kérése, betűzés comment ça s’écrit, s.v.p.? C comme Cécile

Felkérés érthetőbb beszédre un peu plus lentement s.v.p., un peu plus haut s.v.p.

b) Fogalomkörök

Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezése

Létezés kifejezése (ne pas) être, y a-t-il (encore)? il (n’)y a (pas / plus)

Cselekvések ouvrir, fermer, chercher, trouver, écouter, regarder, parler,

demander, répondre, dire, écrire, lire, commencer, continuer

finir, faire, mettre, prendre, se lever, aller, venir, arriver,

sortir, monter, descendre, raconter, c'était en été, je suis

allé(e), il fait beau, aller faire, pouvoir / vouloir / devoir faire

il faut que tu entendes ça

Birtoklás kifejezése (ne pas) avoir, le chat de Yasmine, il (n’) est (pas) à moi,

Térbeli viszonyok où? là, à, dans, sous/sur, derrière/devant, au milieu, à côté,

en face, pas loin, tout près, en France à gauche / à droite,

tout droit, d’où? de l’école

137

Időbeli viszonyok quelle heure est-il? il est X heures,

quand? aujourd’hui, demain, hier, mardi dernier, en mai,

maintenant, avant / après, tôt / tard,à midi et demi, ce matin,

cet après-midi, samedi soir, tout de suite, bientôt, jamais,

le dimanche, le week-end, en été, longtemps, il y a, pendant

Mennyiségi viszonyok combien? 1000, beaucoup / peu / assez (de), pas de, plus,

moins, gramme, kilo, litre, bouteille, paquet, boîte, tranche,

morceau,

Minőségi viszonyok quel âge? avoir X ans, jeune, comment? grand / petit, joli,

gros / mince, beau/ /laid, gentil / antipathique, timide, blanc,

facile / difficile, ennuyeux / intéressant, interdit, long, court,

rond, rectangulaire, chaud / froid, cher / bon marché, (très)

bien / mal, mieux, bon / mauvais, meilleur, premier

Esetviszonyok je le regarde, tu lui demandes, je pense à eux,

ne le regarde pas, écris-lui, je ne le lui ai pas dit

Modalitás ouvre, ferme, écoute, levez-vous, ne le dites pas,

je voudrais, tu dois, il faut que tu boives beaucoup d'eau

Koháziós + un, une, des; le, la, l’, les; du, de la, de l’, de; mon, ma, mes;

ce, cet, cette, ces; je, tu, il / elle, nous, vous, ils / elles;

moi, toi, lui, elle, nous, vous, eux, elles; en, y, on, quelqu’un,

quelque chose, qui, que, où, dont, et, mais, donc, alors

Módszerek

- A kiejtés gyakorlása utánzással

- Szituációs gyakorlatok párban beszédkészség fejlesztése céljából

- Szövegértés fejlesztése hanganyag (kazetta, CD) hallgatásával

- Csoportmunka országismereti témák feldolgozásakor szemléltetőeszközök

felhasználásával (prospektusok, képeslapok, térképek, belépőjegyek)

- rövid versek, dalok tanítása a nyelv ritmusának, a hanglejtés, a helyes kiejtés tanulása

céljából

- olvasás- íráskészség fejlesztése eredeti dokumentumok alapján.

Értékelés

- Témakörönként írásbeli dolgozat, szókincs, tanult nyelvtani elemek tudásának

felmérése

- Szóbeli felelés – olvasás, fordítás, szavak, kifejezések tudásának felmérése; - projekt

téma

- Helyesen vezetett szótárfüzet értékelése

- Szorgalmi munka értékelése

- Házi feladat ellenőrzése

Tankönyvek

Darabos Zsuzsánna – Kripkó Edit: Paris, pas à pas Alapfokú francia nyelvkönyv

Darabos Zsuzsánna: Lépésről lépésre

Vida Enikő: Allons-y 1.

138

139

Orosz nyelv

Második idegen nyelv

11. évfolyam

Óraszám: heti 3 óra

Célok:


orosz nyelven történő utasításait, rövid magyarázatait, kérdéseit, tudjon ezekre reagálni,

mondandóját egyszerű mondatokban (de oroszul) megfogalmazni.

Tananyag

Nyelvtan

az orosz ABC, hangsúly, kiejtés

az orosz betűk írása és összekapcsolása

a főnevek neme, többes száma

a személyes névmások alanyesete

a birtokos névmások (1. és 2. személyben)

a személyes névmások tárgyesete

az életkor kifejezése

a birtokos névmások (3. személyben)

a „kié”? kérdőszó

az idő kifejezése

helymeghatározás

„van / nincs”

a főnevek birtokos esete

a főnevek esete számok után

a melléknevek

a melléknevek kérdőszavai

a „milyen” – kérdés és felkiáltás (intonáció)

valakivé – valamivé válni (… akarok lenni)

„e” és „и”soros igén

a főnevek tárgyesete

a létige múlt és jövő idejű alakjai

a „hol” és a „hová” kérdőszavak.

Témakörök

„Ki ez? Mi ez? Ez…? igen / nem” nemzetközi szavak az oroszban, számok (1-20),

kérdőszók (kto, чto)

A család bemutatása, üdvözlés, foglalkozások

Érdeklődés a hogylét felől, magázódás, tegeződés, számok (20-100), az orosz nevek,

kérdőív kitöltése

Megszólítások, információkérés („hol van”, „hány óra”, „kié…”), lakás, ház, bútorok, az

orosz nevek kicsinyítő alakjai

140

Ismerkedés (bemutatás, bemutatkozás), kínálás, háztartási gépek, városi intézmények,

levélírás 1

Beszélgetés az évszakokról és hónapokról, ebéd: fogások, színek, tetszésnyilvánítás,

udvariassági fordulatok étkezés közben, földrészek, országok

Tetszés / nem tetszés kifejezése, kívánság, iskolai helyiségek, tantárgyak, osztályzatok,

sportok, levélírás 2

Az iskolás hetéről, időbeosztás, meghívás, meghívás elfogadása, visszautasítása,

napszakok, a hét napjai, időhatározók (gyakran, ritkán stb.)



A tanuló értse meg a tananyaggal kapcsolatos feladatokat és tanárának egyszerű,

idegen nyelven történő magyarázatát.

Beszédkészség

Tudjon embereket, családtagjait egyszerűen jellemezni, és a tananyaggal kapcsolatos

párbeszédeket előadni.

Olvasási készség

Értse meg a tudásszintjének megfelelő szövegeket, tudja a tankönyv szövegértési

feladatait végrehajtani.


Képes legyen egyszerű szövegek megfogalmazására és tankönyvének írásbeli

feladatainak megoldására.

Tankönyv

Székely Andárs – Székely Nina: Sag za sagom – tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó)

Tomori Lajosné: Sag za sagom – munkafüzet (Nemzeti Tankönyvkiadó)

12. évfolyam

Óraszám: heti 3 óra

Célok:




tudja oroszul, egyszerű mondatok segítségével, de összefüggően megfogalmazni.

141

Tananyag

Nyelvtan

A „в” és a „чépeз” elöljárószók időmeghatározása

az „oдйи’ és „два” használata főnevekkel

a „c” és „без” előljárószók

az „этот” mutató névmás és alakjai

a mozgást jelentő igék

az „умéть” és „мочь” igék

elöljárószavak helymeghatározása „нелзя – можно” „нужно / надо”

az igék múlt ideje

Témakörök

A pályaudvaron, jegyváltás, információkérés és –adás, menetrend, „hány órakor?”,

számok (százasok, ezresek) vonaton, repülőgépen

Az élelmiszerboltban, bevásárlás, élelmiszerek, boltok mértékek, csomagolás, pénznemek

Öltözködés, ruhadarabok, születésnap, ajándékozás, jókívánságok, születési dátum,

üdvözlőlap írás, évszámok

Külföldi vendég érkezik, „Milyen a megjelenése?” közérzet, orvosnál, testrészek, az

ember külseje, betegségek tünetei

vendégfogadás, ismerekedés a vendéggel, kínálás, „Milyen lesz az idő?”, időjárási

jelenségek, időtöltés, kedvtelések

Telefonetikett, étteremben: rendelés, fizetés, étlap, ételek, italok, árak

Közlekedés, tájékozódás a városban, „Jó utat!”, posta, bank, szálloda



A tanuló értse meg tanárát és a tankönyv hanganyagát, egyszerűbb élő beszédet.


Tudjon a tanult témákról beszélni.

Tudja röviden megfogalmazni és indokolni véleményét.

Olvasási készség

Képes legyen a tankönyv és attól eltérő egyszerűbb szövegek megértésére.



Tankönyv



142

Tanári kézikönyv

Botlik Dénesné: Orosz képleírási gyakorlatok

Botlik Dénesné: Orosz alap- és középfokú társalgási nyelvkönyv



Értékelés

- Témakörönként írásbeli dolgozat, szókincs, tanult nyelvtani elemek tudásának

felmérése

- Szóbeli felelés – olvasás, fordítás, szavak, kifejezések tudásának felmérése; - projekt

téma

- Helyesen vezetett szótárfüzet értékelése

- Szorgalmi munka értékelése

- Házi feladat ellenőrzése

Érdemjegyek

Elégséges szint:




Közepes szint:



Jó szint:



Jeles szint:



143

Biológia

Általános célkitűzés:

Általános cél - az általános műveltség részeként - az élő anyag tulajdonságainak,

törvényszerűségeinek megismerése, természettudományos gondolkodásmód kialakítása, a

tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése. Az élővilág egységének tudatosítása, különös

tekintettel az ember természetátalakító tevékenységeiből adódó változásokra, ezek

következményeire. Az élet minden formájának tiszteletére nevelés. Figyelemfelhívás a

bioszférát veszélyeztető jelenségekre, az emberiség felelősségére, etikus, környezettudatos

magatartási formákra. Kellő fogékonyság és motiváltság kialakítása a biológiai problémák

iránt. Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása.

A biológia tanításának célja a 9. osztályban

A 9. évfolyam tantárgyi anyagának gerince az élő természet tanulmányozása: a növények,

állatok testének megismerése, életműködéseik, rendszerezésük, elhelyezésük a bioszférában,

egymásra hatásuk törvényszerűségeinek megismerése. Legfontosabb cél az ökológiai

rendszerekben való gondolkodás elsajátítása, a környezeti válságjelenségek felismerése.

Annak tudatosítása, hogy az élővilág fennmaradásának egyedüli esélye a természet és a

környezet védelme.


A 10. évfolyamban a biológia heti egy órás tantárgyként szerepel. A tananyag gerince az

ember és egészségtanának tanulmányozása. Az emberi test anatómiájának és fiziológiájának

megismerése, a külső hatások és az egyes szervrendszerek működése közötti összefüggések

megláttatása. Az egészség megőrzésének módozatai, az ártó külső tényezők elkerülésének

lehetőségei, a fizikai és lelki egészség iránti igény kialakítása. Tudatos egészségmegőrző

életstratégia kialakítása és gyakorlati alkalmazása.


A 12. évfolyamban a biológia szintén heti egy órás tantárgyént kerül elő. A tananyag két fő

témakört ölel fel: a sejtbiológiát és a genetikát. Visszatérően újra megjelenik a

környezettudatos nevelés keretében a környezet- és természetvédelem. Cél a legfontosabb

sejtalkotók szerepének felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti

kapcsolat belátása. Az öröklődés lényegének ismerete, és annak belátása, hogy az élőlények

és az élővilág állandó változásban van. A legfontosabb szennyező hatások ismerete, és

lehetséges


A 12. osztály végére a következő képességeknek, jártasságoknak kell kialakulniuk:

- A tanuló szabatosan el tudja mondani, le tudja írni biológiai ismereteit.

- Képes legyen a biológiai szaknyelv használatára, pontosan értse a biológiai

fogalmakat és azokat szakszerűen alkalmazza.

144

- Magyarázatot tudjon adni - életkorának, tanultságának megfelelő színvonalon -

biológiai jelenségekre, találjon összefüggést ok-okozat között.

- Tudja használni a nyomtatott és elektronikus információhordozókat.

- Tudjon egyszerű vázlatokat írni hallott és olvasott szövegekből, sematikus ábrákat

készíteni és grafikonokat, diagramokat értelmezni.

- Tudjon egyszerűbb kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit rögzíteni,

következtetéseket levonni.

- Tudjon érvelni az élet védelmében, váljon természetet értő és szerető emberré,

tekintse saját és mások egészségét értéknek.

Továbbhaladási követelmények

A tanulók tudják:

- az élőlények lényeges tulajdonságait kiemelni

- az élőlényeket csoportokba sorolni

- az élőlények testének szerveződési szintjeit felsorolni, megkülönböztetni

- a természet- és környezetvédelem alapelveit

A tanulók ismerjék:

- az anyagcsere-folyamatok különbözőségét és lényegét

- a rendszerezés alapelveit, a rendszertani kategóriákat

- a típusállatok és típusnövények morfológiáját, életműködéseit

- szűkebb és tágabb környezetünk növény- és állatfajait

- a védett növény és állatfajokat

- az emberi test felépítését, a szervrendszerek működését

- az egészségmegőrzés módozatait

A tanulók értsék:

- a fejlődéstörténeti rendszer lényegét, az evolúciós elméletet

- a felépítés és működés közti összefüggéseket

- az ökológiai rendszerek működési elveit

- a biológiai sokféleség fontosságát

- az anyagkörforgást és energiaáramlást a természetben

- az élőlények és környezetük változását térben és időben

- az ember szerepét az élővilágban

145

9. osztály


Tananyag Követelmény Fogalmak

Bevezetés 1 óra

I. Az élővilág változatossága 18 óra

1. A biológiai mozgásforma,

az anyag szerveződési

szintjei

Ismerje a fizikai, kémiai, biológiai

evolúció egymásra épülését, nevezze

meg az anyagi világ organizációs

szintjeit.

evolúció, bioevolú-

ció, fejlődés

2. Az élővilág felosztása Tudja megnevezni az élővilág országait,

és tudja az élőlényeket csoportosítani.

prokarióta sejt, eu-

karióta sejt, növény,

állat, gomba

3. A rendszerezés alapelvei Ismerje fel a rendszerezés

szükségességét, tudja a faj definícióját

és a rendszertani kategóriákat.

faj, törzsfa, Darwin,

Linné

4. A vírusok Ismerje a vírusok felépítését,

tulajdonságaikat, abszolút parazita

jellegüket. Ismerje az alábbi vírusos

betegségeket: influenza, rubeola,

herpesz, veszettség, fertőző

májgyulladás, AIDS

vírus, virion,

vegetatív vírus,

járvány

5. A baktériumok Ismerje a baktériumsejt szerkezetét, a

baktériumalakokat, szaporodásukat.

Ismerje ökológiai jelentőségüket, tudjon

felsorolni 4-5 hasznos és 4-5 kórokozó

baktériumot.

bacillus, kokkusz,

spirillum, autotróf

és heterotróf

táplálkozás

6. Eukarióta egysejtűek Ismerje a kórokozó egysejtűeket és

jelentőségüket.

csilló, ostor, álláb,

amőboid mozgás

7. Moszatok Ismerje a növények egysejtű, telepes és

hajtásos szerveződési formáját. Tudja

felsorolni a moszattörzseket és azok

ökológiai szerepét. Ismerje a zöld- és

ostorosmoszatok evolúciós jelentőségét.

sejtkolónia,

sejtfonal, teleptest

8. Gombák, zuzmók Értse a gombák sajátos helyét az

élővilágban. Ismerje legfontosabb

osztályait és azok 1-1 képviselőjét.

Ismerje a kala-posgombák felépítését, a

gombafogyasztás szabályait. Tudja, mi

a penicillin. Ismerje a zuzmótest

felépítését.

gombafonal,

micélium, spóra,

Flem-ming,

antibiotikum,

szimbiózis

9. Mohák, harasztok Ismerje a mohák és harasztok

testszerveződését, a

nemzedékváltakozásos szaporodási

formát. Ismerje legfontosabb

osztályaikat és azok 1-1 képviselőjét.

nemzedékváltako-

zás

146

10. Nyitvatermők Értse a nyílt és a zárt termőlevél

fogalmát. Ismerje a fenyők osztályát és

4-5 fenyőfajt.

nyitvatermő és

zárvatermő növény,

sokszikű növény,

tobozvirágzat

11. Zárvatermők Tudja összehasonlítani az egy- és

kétszikűek tulajdonságait. Ismerjen 5-6

növénycsaládot és azok fontosabb

képviselőit.

egyszikű, kétszikű

növény

II. Növénymorfológia és

élettan

15 óra

12. A növényi sejt és szövet Ismerje a növényi sejt felépítését.

Ismerje a szövet fogalmát, tudja

felsorolni és csoportosítani a növényi

szöveteket, ismerje azok funkcióját.

sejtfal, zárvány,

színtest, bőrszövet,

szállítószövet,

alapszövetek

13. A növények vegetatív

szervei

Tudja felsorolni a növények vegetatív

szerveit, azok legfontosabb morfológiai

tulajdonságait, azok módosulatait és

funkciójukat. Ismerje a különböző

növényi mozgásokat.

vegetatív szerv,

gyökér, szár, levél

14. A növények reproduktív

szervei

Tudja felsorolni a növények reproduktív

szerveit, azok fontosabb morfológiai

tulajdonságai és funkcióit.

reproduktív szerv,

virág, termés, mag

15. A növények

egyedfejlődése

Ismerje a növényi egyedfejlődés

szakaszait, tudjon különbséget tenni

növekedés és fejlődés között. Kísérlettel

tudja megállapítani a csírázás feltételeit.

növekedés,

fejlődés, csírázás,

hőszakasz,

fényszakasz

16. A növények szaporodása Ismerje a leggyakoribb ivartalan

szaporodási formákat példákkal. Ismerje

a kettős megtermékenyítés folyamatát.

ivaros szaporodás,

ivartalan

szaporodás

17. A növények táplálkozása Ismerje az autotróf táplálkozás lényegét.

Értse meg a fotoszintézis jelentőségét

az élővilágban. Ismerje a fotoszintézis

lényegét az általános egyenlet alapján.

Ismerjen néhány eltérő táplálkozású nö-

vényt.

fotoszintézis,

klorofill, parazita,

félpa-razita, szim-

bionta és

rovaremésztő

növény

III. Állatrendszertan 12 óra

18. Az állatvilág felosztása Ismerje az egy- és soksejtű szerveződési

formákat. Tudja felsorolni az

állattörzseket.

álszövetes, szövetes

állatok, újszájú

állatok

19. Szivacsok, csalánozók Ismerje e törzsek 1-1 típusállatának

testfelépítést, élőhelyét, táplálkozási és

szaporodási módját.

űrbél, csalánsejt

147

20. A férgek Ismerje vázlatosan a lapos-, hengeres-

és gyűrűsférgek testszerveződését,

jelentősebb osztályaikat és 1-1-

típusállatot. Ismerje a paraziták

egészségügyi vonatkozásait.

bőrizomtömlő, szel-

vényezettség,

szelvényszerv

21. Puhatestűek Ismerje vázlatosan a csigák, kagylók,

fejlábúak testszerveződését, 1-1

típusállatot.

testtájak,

zsigerzacskó,

köpeny, kopoltyú

22. Ízeltlábúak Ismerje vázlatosan az ízeltlábúaknak az

élővilágban betöltött szerepét. Ismerje a

rákok, rovarok és pókok testfelépítését,

táplálkozási, szaporodási módjukat.

Tudjon felsorolni néhány rovarrendet és

odatartozó néhány fajt. Ismerje a

vérszívó tetvek és a kullancsok

egészségügyi vonatkozásait.

kitinváz, csáprágó,

trachea, teljes

átalakulás, lárva,

báb, ivari

dimorfizmus, külső

emésztés

23. Halak, kétéltűek Értse az életmód és a testfelépítés

összhangját. Ismerje 1-1 típusállat

testfelépítését.Tudjon említeni néhány

porcos és csontos halfajt, illetve néhány

farkos kétéltűfajt és békafajt. Ismerje a

védett állat fogalmát.

úszók, pikkely,

kétéltű, bőrlégzés,

ötsugaras végtag,

kül-ső- és belső

megtermékenyítés,

védett állat

24. Hüllők, madarak Értse a szárazföldivé válás feltételeit.

Ismerje 1-1 típusállat (gyík, kígyó

teknős, krokodil illetve madárfaj)

testfelépítését, életmódját, szaporodási

módját. Tudjon felsorolni védett

hüllőket és madarakat.

változó és állandó

testhőmérséklet,

lágyhéjú és meszes

héjú tojás,

ivadékgondozás,

kloáka, toll

25. Emlősök Ismerje az emlősök általános jellemzőit.

Ismerje az anyaméh és méhlepény

szerepét.Tudjon példát mondani

tojásrakó, erszényes és méhlepényes

emlősökre. Ismerjen néhány

méhlepényes rendet. Értse meg, hogy az

ember is e csoport tagja.

erszény,

méhlepény, emlő,

anyatej, szülés

IV. Az állatok

életműködései

5 óra

26. Hámszövet, izomszövet,

kötő - és

támasztószövetek,

idegszövet

Ismerje a hámszövet funkcióját, a

hámsejtek alak és működés szerinti

csoportosítását.Tudja jellemezni a sima-

, harántcsíkolt és szívizomszövetet.

laphám, szaru,

mirigyhám,

fedőhám,

felszívóhám, aktin,

miozin

27. Kötőszövetek,

támasztószövet és

idegszövet

Tudja felsorolni és jellemezni a kötő- és

támasztószövet típusokat, azok

funkcióját. Részletesebben ismerje a

vérszövet összetételét. Ismerje az

idegszövet funkcióját, az idegsejt

szerkezetét, a gliaszövetet.

rostos kötőszövet,

zsírszövet,

vérszövet,

csontszövet,

porcszövet, neuron,

axon, dendrit

148

28. A vázrendszer és a

mozgásrendszer

Ismerje a vázrendszer funkcióját, a

külső- és a belső váz közti különbséget.

Tudjon példát mondani gerinctelenek

váztípusaira. Ismerje a gerincesek fej-,

törzs és végtagvázának felépítését. Értse

az ostoros, csillós, állábas és

izommozgás működési elvét.

külső váz, belső

váz, bőrizomtöm-lő

29. A táplálkozás Tudja az állatokat táplálkozásuk szerint

csoportosítani, ismerje a növényevő,

ragadozó, mindenevő és parazita állat

fogalmát. Találjon összefüggést az

életmód, a táplálkozási forma és a

táplálkozási szervrendszer anatómiája

közt: pl. bélcsatorna felépítése, fogazat,

csőrtípus, redukált bélcsatorna

fagocitózis,

kétszakaszos

bélcsatorna,

háromszakaszos

bélcsatorna,

emésztőenzimek

30. A kiválasztás Ismerje a kiválasztási folyamat

jelentőségét és a kiválasztószerv-

típusokat

vesécske, Malpighi-

edény, elő-, ős- és

utóvese

31. Az anyagszállítás Értse a keringési rendszer funkcióját, a

nyílt és a zárt keringési rendszer közti

különbséget. Ismerje a testfolyadék, a

vér és a nyirok közti különbséget.

Ismerje az értípusokat és értse a szív és

a vérkörök szerepét.

nyílt keringési

rendszer, zárt

keringési rendszer,

hemoglobin, artéria,

véna, kapilláris, kis-

és nagy vérkör

32. A légzés Értse a légzés funkcióját és a keringési

rendszerrel való kapcsolatát. Ismerje az

állatvilágban előforduló

légzőrendszereket és azok működését.

külső és belső

légzés, diffúz

légzés, trachea,

tracheatü-dő,

kopoltyú, köpeny,

tüdő

33. A szaporodás, ivadék-

gondozás

Értse az ön- és fajfenntartás közti

különbséget, az ivartalan és ivaros

szaporodás kényegét. Ismerje az ivaros

és ivartalan szaporodás előnyeit és

hátrányait. Tudjon különbséget tenni a

megtermékenyítési módok között.

Ismerje a gerincesek embrionális és

posztembrionális fejlődésének lépésseit.

diploid sejt, haploid

sejt, váltivarúság,

hímnősség, ivari

dimorfizmus, külső

és belső

megtermékenyítés,

szűznemződés,

tojás, anyaméh,

placenta, emlő,

ivadék-gondotás.

149

34. Szabályozó működések

az állatvilágban

Ismerje az idegi és a hormonális

szabályozás működésének alapelveit,

tudja összehasonlítani a két szabályozó

rendszert. Tudjon példát mondani

endokrin működésre a gerinctelenek és

geincesek köréből. Ismerje vázlatosan

az idegrendszer törzsfejlődését: a diffúz

idegrendszert, a dúcidegrendszert, a

hasdúclánc idegrendszert és a

gerincesek csőidegrendszerét.

hormon, endokrin

rendszer, neuro-

endokrin rendszer,

ektohormon, fero-

mon, endo-hormon,

ekdizon, juvenilis

hormon, mimikri,

inger, in-gerület,

reflex, re-ceptor,

idegdúcok,

központi

idegrendszer, kör-

nyéki idegrendszer,

dúcidegrendszer,

csőidegrendszer,

kefalizáció

35. Az érzékelés Legyen képes a receptorok

csoportosítására. Értse az

érzékszerveknek az idegrendszerrel való

kapcsolatát. Ismerjen néhány speciális

érzékszervet az állatvilágban.

adekvát inger,

érzéksejt,

érzékszerv,

mozaikszem,

hólyagszem,

mecha-no- és

kemorecep-torok

V. Az élőlény és környezete 13 óra

36. Ökológiai alapfogalmak Ismerje az ökológia szó pontos

jelentését. Értse, hogy az élőlények csak

környezetükkel együtt vizsgálhatók jól.

Ismerje az egyed feletti szerveződési

szinteket. Tudja felsorolni a földrajzi

zónákat, a biomokat. Értse a bioszféra

szó jelentését.

környezet,

populáció, társulás,

ökoszisztéma biom,

bioszféra

37. Abiotikus tényezők Ismerje vázlatosan a fénynek, egyéb

sugárzásoknak, a hőnek, a levegőnek, a

víznek és a talajnak hatását az

élőlényekre.

fényigény, fénype-

riodicitás,

tűrőképesség, UV-

sugár,

röntgensugár,

hőigény,

üvegházhatás,

ózonpajzs,

vízigény, humusz,

talaj

38. Az anyag körforgása a

természetben

Ismerje a víznek, a szénnek és a

nitrogénnek a körforgását a

természetben és ennek jelentőségét.

nitrifikáció, denitri-

fikáció

150

39. Energiaáramlás a

természetben

Értse meg, hogy a felépítő, a fogyasztó

és a lebontó szervezetek feltételezik

egymást. Tudjon különbséget tenni az

anyag körforgása és az energia áramlása

közt.

producens, konzu-

mens, reducens

szervezetek

40. Tápláléklánc Ismerje az élőlények egymásra-

utaltságát táplálkozási szempontból.

tápláléklánc,

táplálékhálózat,

táplálék-piramis,

41. Környezet- és természet-

védelem

Értse, hogy mi a szerepe a biológiai

sokféleségnek. Ismerjen 4-5 védett

növényt és 4-5 védett állatfajt. Tudja

megnevezni Magyarország nemzeti

parkjait.

légszennyezés,

savas eső,

ózonlyuk, szmog

VI. Az evolúció 7 óra

42. Az élet keletkezése Értse az anyag fizikai, kémiai és

biológiai evolúcióját. Tudja megnevezni

a földtörténeti korokat. Ismerje

vázlatosan az Oparin-elméletet.

koacervátum

43. Az élővilág evolúciója Tudja párhuzamba állítani a növény- és

állatvilág evolúciós történéseit, és

elhelyezni a földtörténeti korokban.

Darwin,

darwinizmus

44. Az evolúció bizonyítékai Tudja néhány konkrét példával

alátámasztani az evolúciós elméletet.

Ismerje a Dolló-törvényt és a Haeckel-

törvényt.

átmeneti fajok,

fosszília, analóg és

homológ szervek,

atavizmus

45. A főemlősök evolúciója Tudja felsorolni a félmajmok és

majmok alrendjének 1-1 képviselőjét és

néhány tulajdonságát. Tudja

összehasonlítani a az emberszabású

majmok és az ember néhány

tulajdonságát. Meg tudja nevezni a ma

élő három emberszabású majomfajt és

élőhelyüket.

fosszilis faj, recens

faj

46. Az emberréválás

folyamata

Tudja megnevezni és időben elhelyezni

az Australopithecusokat, az

előembereket és az ősembereket, és

ismerje ezek néhány tulajdonságát,

"hazai" képviselőit. Ismerje a

nagyrasszok kialakulását.

előember, ősember,

hominizáció

Év végi összefoglalás 1 óra

Minimális szint

A tanuló fel tudja sorolni az élővilág országait, a növény és állattörzseket; ismerje egy-egy

képviselőjük testszerveződését; vírusok, baktériumok, gombák helyét az élővilágban; az

151

autotróf és heterotróf táplákozás lényegét; a telepes és hajtásos növények közti különbséget; a

növények vegetatív és reproduktív szerveinek funkcióit; a fotoszintézis lényegét; a növényi

egyedfejlődés szakaszait; fel tudja sorolni az életjelenségeket, az állati életműködéseket és

szervrendszereket. Ismerje az ökológia tárgyát; tudja felsorolni a faj feletti szerveződési

szinteket, az abiotikus környezeti tényezőket, a fajon belüli és fajok közöti kapcsolatok

alapvető formáit; ismerje a táplálkozási láncok és táplálkozási piramisok felépülését. Tudja

megfogalmazni a természetvédelem és a környezetvédelem lényegét és ismerje a

környezetkárosító tényezőket. Tudja az élet kialakulásának főbb lépéseit; tudjon felsorolni

evolúciós bizonyítékokat, ismerje az emberréválás főbb lépéseit.

Optimális szint

A tanuló a minimumkövetelményben meghatározott ismeretanyagra képes legyen ráépíteni, és

beilleszteni a törzsanyag többi részét. A törzsanyag visszaadásában 90%-os teljesítményt

érjen el. Optimális esetben feleljen meg mindazon elvárásnak, amely a fejlesztési

követelményekben szerepel. Értse a kilencedikes biológia tananyag szerkezetét, a tananyag

egymásra épülésének logikáját. A tanév végére alakuljon ki az életkornak megfelelő ökológiai

szemlélete, amely csak akkor lehetséges, ha ismeri az élővilág felépülésének és működésének

alaptörvényeit, és rendelkezik bizonyos szintű fajismerettel, lényeglátással és rendszerező

képességgel.

10. osztály



Bevezetés 1 óra

I. Az ember teste és

egészsége

27 óra

1. Egészség-betegség és az

egészséges környezet

Ismerje a testi-lelki egészség fogalmát, a

betegséget kiváltó néhány okot, a

környezetnek az egészségre gyakorolt

hatását.

egészség, betegség,

életmód, életvezetés

2. Tájékozódás az emberi

testen

Tudjon irányokat megjelölni és

megnevezni az emberi testen, ismerje

fel a test szimmetriaviszonyait és a

testrészeket.

bilaterális

szimmetria,

testrész, testalkat,

testarányok

152

3. A bőr és egészségtana Ismerje:

- a bőr anatómiai felépítését és

funkcióját;

- a bőr szaruképződményeit, és

mirigyeit;

- a tisztálkodás helyes módját és

személyi higiénia jelentőségét;

- a napozás és a bőrelváltozások

veszélyeit.

hám, irha, bőralja,

higiénia,

kozmetika,

verejtékezés,

napégés, szemölcs

4. A csontvázrendszer és

egészségtana

Ismerje:

- az emberi csontvázrendszer

felépülését, a csontok nevét;

-a csontösszeköttetési formákat;

- az ízületek szerkezetét;

- a leggyakoribb csontrendszeri

elváltozásokat.

fejváz, tözsváz,

végtagváz, ízület,

varrat

5. Az izomrendszer és

egészségtana

Ismerje:

- az emberi izomrendszer felépülését,

testtájanként néhány izom

megnevezését és azok funkcióját;

- a munkavégzés hatását az

izomrendszerre, a sport és az edzés

élettanát.

aktin, miozin,

izomtónus,

összehúzódás,

elernyedés,

izomgörcs

6. Táplálkozás-élettan Ismerje:

- az alaptápanyagokat, kiegészítő

tápanyagokat, vitaminokat és azok

élettani hatását;

- az egészséges táplálkozás alapelveit;

- a vegetariánus táplálkozás lényegét.

nyomelemek,

vitaminok, éhség,

éhezés,

hiánybetegségek

7. Az emésztőrendszer és

egészségtana

Ismerje:

- a tápcsatorna szakaszait, az egyes

szervek funkcióját és működését;

- az emésztés és felszívódás folyamatát,

az emésztőenzimeket;

- néhány táplálkozással összefüggő

betegséget;

- a gombafogyasztás szabályait;

- az ételmérgezések elkerülésének

módját.

emésztés, enzimek,

felszívódás, elhízás,

kóros soványság,

ételmérgezés,

táplálkozáskiegészít

ők, génmódosított

élel-miszerek

8. A kiválasztórendszer és

egészségtana

Ismerje:

- a kiválasztófunkció jelentőségét;

- a vese szerepét a homeosztázis

fenntartásában;

- a szervrendszer felépülését és

működését;

- a vizeletképződés módját;

- a rendszer néhány betegségét:

vesekőbetegség, hólyaghurut.

homeosztázis, nef-

ron, filtráció,

vizelet, vesekő,

művese

153

9. A légzőrendszer és

egészségtana

Ismerje:

-a légzőrendszer anatómiai felépítését és

működésének mechanizmusát;

- kapcsolatát a keringési rendszerrel;

- a hangképzés módját;

- az orrüreg, a gége és a tüdők

leggyakoribb betegségeit;

-a helyes zsebkendőhasználatot.

külső- és belső

légzés, kilégzés,

belég-zés,

vitálkapacitás

10. A keringési rendszer Ismerje:

- a keringési rendszer elvi felépítését;

- az értípusokat, a szív szerkezetét és

működését;

- a vérköröket;

- a keringési rendszer néhány

számadatát: vérnyomás, pulzus.

artéria, véna,

kapilláris,

kisvérkör,

nagyvérkör,

vérnyo-más, EKG,

pulzus

11. A keringési rendszer

egészségtana

Tudja, hogy a halálokok zöme ma

Magyarországon a keringési rendszer

betegségei.

Ismerje:

- e betegségek kialakulásának okait,

elkerülésének módjait;

- a magas vérnyomás veszélyeit;

- a stressz, dohányzás, zsírfogyasztás

hajlamosító hatását;

- a szívinfarktus tüneteit.

érelmeszesedés,

agyvérzés,

infarktus,

hipertónia, sokk

12. Az immunrendszer Ismerje:

- az immunitás pontos fogalmát, az

immunrendszer funkcióját és

működését;

- a nyirokrendszer felépülését;

- a fertőző betegség és járvány fogalmát,

4-5 baktérium, és 4-5 vírus okozta

betegség nevét;

- a védőoltás szerepét.

immunanyagok,

allergia, autoimmu-

nitás, bakteriológia,

járvány, vaccina

13. A szaporodás

szervrendszere

Ismerje:

- a férfi és nő másodlagos nemi jellegeit;

- a férfi szaporítórendszer felépülését és

működését;

- a női szaporítórendszer felépülését és

működését;

- a leggyakoribb daganatos

elváltozásokat (prosztatarák, emlőrák,

méhnyakrák) és a rákszűrők

jelentőségét;

- a herék és az emlők önvizsgálatának

módját.

ivarmirigy, hímga-

méta, nőgaméta,

onkológia,

rákszűrés

14. A szexuális úton terjedő

betegségek

Ismerje a nemi betegség fogalmát, a

leggyakrabban előforduló vírusos,

baktériumos, gombás nemibeteg-

ségeket, megelőzésük módját.

szifilisz,

gonorrhoea,

trichomo-nas,

herpesz

154

15. Az anyaság biológiája Ismerje:

- a fogamzás módját, a terhességgel

összefüggő anatómiai és élettani

változásokat;

- a terhesség szakaszait;

- a szülés megindulásának és

lefolyásának módját;

- a tejelválasztás folyamatát és a

szoptatás jelentőségét;

- a terhesgondozás jelentőségét és a

veszélyeztetett terhesség fogalmát;

- a férfi- és női meddőség lehetséges

okait.

megtermékenyülés,

méhlepény,

terhesség,

veszélyeztetett

terhesség,

koraszülés,

terhesgondozás,

laktáció, szoptatás.

meddőség, abortusz

16. A fogamzásgátlás Ismerje:

- a modern családtervezés módjait, a

születésszabályozás lehetőségeit;

- az abortusszal összefüggő veszélyeket;

- a legbeváltabb fogamzásgátló

eszközöket és módszereket.

hormonális

fogamzásgátlás,

IUD, óvszer, spirál,

megszakított

közösülés

17. Az ember egyedfejlődése Ismerje:

- az embrionális és posztembrionális

fejlődést;

- az életszakaszokat és legfontosabb

testi-lelki jellemzőit, az életkorok

biológiáját.

embrionális

fejlődés,

posztembrionális

fejlődés

18. A hormonrendszer és

egészségtana

Ismerje:

- a biológiai szabályozás jelentőségét;

- az ember endokrin mirigyeit és azok

hormonjait, a hormonok élettani

hatását;

- a cukorbetegség és pajzsmirigy-

betegség jellemzőit.

belsőelválasztású

mirigy, hormon,

hormonhatás, hi-

perfunkció, hipo-

funkció, anabolikus

szteroidok

19. Az idegrendszer és

egészségtana

Ismerje:

- az ideg- és hormonrendszer

kapcsolatát;

- a legfontosabb idegélettani

alapfogalmakat (reflex, inger,

ingerület);

- az idegrendszer anatómiai felépítését:

központi és környéki idegrendszert, a

szomatikus és vegetatív

idegrendszert;

- az agykéreg működését (tudat,

beszéd);

-néhány idegrendszeri betegséget.

neuron, szinapszis,

reflex, reflexkör,

centrális

idegrendszer,

perifériális

idegrendszer,

vegetatív

idegrendszer,

neurózis,

epilepszia,

elmebetegségek,

agyvelőgyulladás

155

20. Az érzékszervek

rendszere, egészségtana

Tudja a receptorokat csoportosítani.

Ismerje:

- a szem szerkezetét és a látás élettanát;

- a halló- és egyensúlyozó szerv

felépítését és működését;

- a kémiai, tapintó- és hőérzékelések

folyamatát;

- az érzékszervek elváltozásait és

egészségének megőrzési módját.

receptor, retina, lá-

tóbíbor, rövid- és

távollátás, szürke-

és zöldhályog,

csiga, félkörös

ívjárat,

halláselmélet, hőér-

zékelés, íz- és

szagérzékelés,

fájdalomérzékelés,

nagyothallás,

süketség

21. A modern kor kockázati

tényezői

Ismerje:

- a dohányzás élettani hatását,

kockázatát, a passzív dohányzás

veszélyét, a dohányzás és tüdőrák

kapcsolatát;

- az alkohol élettani hatását, rövid- és

hosszútávú hatásait, erkölcsi

rombolóhatását, az alkoholizmus

betegséget és kilátásait;

- a drogok fogalmát, a drogfüggőség

kialakulásának módját és kimenetelét;

- a leggyakoribb drogféleségeket és a

megvonási tüneteket;

- az AIDS-betegség lényegét,

terjedésének módját, tüneteit,

gyógyulási esélyeit.

nikotin, nikotinmér-

gezés, passzív

dohányzás, etil-

alko-hol, metil-

alkohol,

alkoholmérgezés,

másnaposság,

alkoholizmus, drog,

drogfüggőség,

kábítószerek, HIV-

ví-rus, AIDS

szindróma

22. A betegápolás Ismerje:

- a betegápolás alapelveit, a beteg körüli

napi teendőket, a diéta fogalmát;

- a gyógyszer fogalmát, a

gyógyszerszedés alapszabályait;

- a gyógyszerallergia fogalmát.

Tudjon lázat mérni, pulzust mérni, lázat

csillapítani.

láz, lázcsillapítás,

inhalálás, diéta,

gyógyszer,

gyógyszerallergia,

gyógyhatású

készítmény,

természetgyógyásza

t

23. Elsősegélynyújtás Ismerje a legalapvetőbb elsősegélynyúj-

tási módozatokat, egyszerűbb sérülések

ellátását, sebkötözési módokat.


Minimális szint

A tanuló legyen tisztában szervezete felépítésével, és az egyes szervrendszerek alapvető

működésével. Fel tudja sorolni az emberi szöveteket és szervrendszereket. Ismerje részletesen

a szív, tüdő, máj, vese, hasnyálmirigy, ivarszervek, gyomor, bélcsatorna, szem, fül, agy és

gerincvelő felépítését és funkcióit. Ismerje a szenvedélybetegségek hatását az egyes

156

szervrendszerekre, a higiénia alapszabályait, az egészséges táplálkozás alapjait, a fogamzás,

terhesség élettanát, a betegségmegelőzés fontosságát és lehetőségeit.

Optimális szint

A tanuló a minimumkövetelményben meghatározott ismeretanyagra képes legyen ráépíteni és

beilleszteni a törzsanyag többi részét. A törzsanyag visszaadásában 90%-os teljesítményt

érjen el. Optimális esetben feleljen meg mindazon elvárásnak, amely a fejlesztési

követelményekben szerepel. Tudjon érvelni amellett, hogy az élet bármilyen megjelenése

érték. Az emberi szervezet megismerésével sajátítsa el a legcélszerűbb életvezetési

módozatokat, azokat képes legyen átültetni a gyakorlatba, tekintse az egészséget is értéknek.

Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól.

12. osztály



Bevezetés 1 óra

I. Sejttan 10 óra

1. A biogén elemek és a víz Ismerje az élőlények testét felépítő

elemeket, tudjon konkrét példát

mondani előfordulásukra. Ismerje a víz

szerepét, ismerje a víz néhány kémiai és

fizikai tulajdonságát.

biogén elem,

nyomelem, dipólus

molekula

2. Az élőlények szerves

anyagai

Ismerje az élőlényekben előforduló

szerves anyagokat, azok funkcióját.

Tudjon említeni néhány konkrét

vegyületet. Ismerje a DNS szerkezetét,

értse az öröklésben betöltött szerepét.

szénhidrátok, lipi-

dek, fehérjék,

nukleinsavak, DNS

3. A sejt szerkezete Ismerje a sejt fogalmát, tudja

összehasonlítani a növényi sejtet az

állati sejttel. Ismerje a sejthártya, a

sejtplazma és a sejtmag felépítését és

funkcióját, a kromoszómák funkcióját.

sejthártya,

citoplazma,

sejtmag,

kromoszóma

4. A sejtorganellumok Ismerje a sejtszervecskék vázlatos

szerkezetét és azok funkcióját.

mitokondrium,

Golgi-készülék,

lizoszóma,

sejtközpont,

kloroplasztisz

5. A sejtosztódás Ismerje a sejtosztódás jelentőségét, a

mitózis és a meiózis alapvető lépéseit.

sejtosztódás, mitó-

zis, meiózis

6. Az intermedier anyagcsere Vázlazosan ismerje a sejtben lezajlódó

biokémiai folyamatok lényegét, a

felépítő és lebontó anyagcsere közti

különbséget, a fehérjeszintézis,

fotoszintézis és a biológiai oxidáció

alapvető lépéseit.

intermedier

anyagcsere,

biológiai oxidáció,

fehérjeszintézis,

fotoszintézis.

II. Örökléstan 10 óra

7. Genetikai alapfogalmak Ismerje a genetika és a gén szó pontos

jelentését. Értse a kromoszóma, gén és

DNS összefüggését. Ismerje a geno- és

fenotipus, a homo- és heterozigóta

fogalmakat.

gén, kromoszóma,

genotípus, fentípus,

domináns gén, re-

cesszív gén

158

8. Öröklésmenetek Ismerje Mendel kísérleteinek lényegét

és az abból levonható

következtetéseket. Képes legyen

egyszerű öröklésmeneteket ábrákon

levezetni és értelmezni. Értse az emberi

vércsoportok öröklődésének módját.

domináns-recesszív

öröklésmenet,

intermedier

öröklésmenet,

kodominan-cia

9. Az ember ivariságának

öröklődése

Értse az ember kromoszomális nemének

kialakulási módját. Ismerje a nemhez

kötött öröklés fogalmát a hemofília

öröklésének bemutatásával. Értse, miért

veszélyes a közeli rokonok házassága az

utódok szempontjából.

X kromoszóma, Y

kromoszóma, he-

mofilia,

"vérfertőzés"

10. A mutáció Ismerje a mutáció szó pontos jelentését

és a mutáció formáit.Ismerje a mutáció

szerepét az evolúció szempontjából.

Tudjon felsorolni 4-5 konkrét mutagén

tényezőt.

spontán mutáció,

indukált mutáció,

pontmutáció,

kromoszóma-

mutáció, mutagén

tényező

11. Humángenetika Ismerje a leggyakoribb kromoszóma-

rendellenességeket, az ember náhány

testi tulajdonsának öröklését, a

környezet hatásait az öröklődésre és a

tulajdonságokra. Értse a tudatos

csládtervezés fontosságát.

genetikai

tanácsadás, Down-

kór, öröklődő

anyagcsere-

betegségek

III. Környezet- és

természetvédelem

8 óra

12. Környezet- és

természetvédelem

Értse, hogy az ember jövője szorosan

összefügg a természeti környezetünk

állapotával. Ismerje meg a leginkább

veszélyeztető tényezőket. Ismerje az

esztétikus és egészséges környezet

jellemzőit ás jelentőségét.

vízszennyezés,

talajszennyezés,

mesterséges

környezet, utcakép,

városkép, fásítás,

kerttervezés,

környezetkímélés,

kemikáliák


Minimáslis követelmények

A tanuló ismerje a sejtbiológia és a genetika tárgyát; az élőlényeket felépítő anyagokat,

különös tekintettel a fehérjékre és a DNS-re; tudja felsorolni a sejt alkotórészeit, jellemezni a

sejtmembránt, a sejtmagot és a kromoszómát; tudjon különbséget tenni a sejtosztódás két

típusa között. Ismerje a gén, genotípus, fenotípus, domináns-recesszív gén fogalmát, Mendel

törvényeit, a mutáció lényegét, a leggyakoribb kromoszómaaberrációkat, az emberi öröklődés

néhány jellemzőjét, a nem kromoszomális meghatározását.

159

Optimális követelmények

Értse a tizenkettedikes biológia tananyag szerkezetét. Tudja, hogy a modern biológia

(sejtbiológia, genetika) alapvető ismerete nélkül a mai korunkban nem lehet eligazodni. Értse

meg, hogy az élőlények biológiai jellemzők anyagilag meghatározottak és az örökítő

anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Legyen fogalma arról, hogy tudása

révén az ember befolyásolja az egész bioszféra jövőjét.

Eszközök és felszerelések

Tanulói eszközök

9.osztály:

Csókási Andrásné Czegléd Anna, Horváth Andrásné Szabó Emőke, Jámbor Gyuláné,

Kissné Gera Ágnes Biológia 9. Az élőlények teste, életműködése és környezete Mozaik

10. osztály:

Csókási Andrásné Czegléd Anna, Horváth Andrásné Szabó Emőke, Jámbor Gyuláné,

Kissné Gera Ágnes Biológia 10. Az ember életműködése. Az öröklődés alapjai Mozaik

Iskolai eszközök

Könyvek

9. osztály:

Simon-Seregélyes: Növényismeret, Nemzeti Tankönykiadó Budapest

Dr.Varga Zoltán: Állatismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest

Tesztkönyvek, biológiai feladatgyűjtemények

10. osztály:

Dr. Donáth: Anatómiai atlasz, Medicina Kiadó

Az emberi test - Medicina-Láng Kiadó

Technikai és kísérleti eszközök

Technikai berendezések: írásvetítő, televízió, videomagnó, (videófilmek), számítógép,

CD- és DVD-lejátszó, CD- és DVD-lemezek, projektor,

mikroszkó és metszetek.

csoportmunkához szükséges papírok, színesek, filctollak, olló

Kísérleti eszközök: bonceszközök (csipesz, pipetta, szike, lupe stb.),

üvegedények (Petri-csésze, főzőpoharak, lombikok,

kémcsövek), üvegkádak, tárgylemezek, fedőlemezek,

Bunsen-égők, mikroszkóptechnikai festékek, vegyszerek,

indikátorok

Demonstrációs anyagok: csontváz, emberi torzó, szervmodellek, állati preparátumok,

környezetvédelmi falitáblák védett fajokról, társulásokról.

160


A rendelkezésre álló óraszám viszonylag kevés ahhoz az anyagmennyiséghez képest. Éppen

ezért nem állíthatunk nagyobb követelményeket, minthogy adunk egy stabil vezérfonalat,

megértetjük a "legfontosabb" fogalmakat, amelyek nélkül az összefüggések megértése

lehetetlen.

Idő és mód sincs a részletek megtanítására, de nem is lehet cél a sok tényanyag lexikális

megtanítása. A tanítás során alkalmazott módszereket nagyon behatárolja az, hogy viszonylag

gyorsan kell haladni az anyagban, nem marad idő az időigényesebb vizsgálódásokra és

megfigyelésekre.

Legalapvetőbb az elméleti ismeretátadás tanári előadással és magyarázattal frontális

osztálymunkával. Az albumok és határozókönyvek használata folyamatos egész tanévben.

Minden témaköri egység után összefoglaló rendszerezés következik, önálló tanulói

anyagfeldolgozással: anyaggyűjtéssel, szakirodalmak felhasználásával, referátumokkal. A

kiemelt témakörökhöz CD vagy videofilm vetítés (természeti értékekről, fogamzásgátlásról,

abortuszról, nemzeti parkokról stb.)

Egyre inkább előtérbe kerül az a szemlélet, amely a tanuló képességeinek fejlesztésére fekteti

a hagsúlyt. Az alapvető kulcskompetenciák fejlesztése elsődleges feladat, amely során

fejlődik a tanuló énképe és önismerete, a tananyag egyes részeinek önálló feldolgozásának

képessége, a kommunikációs képessége, valamint a tanulók egymáshoz való viszonya.

Ilyen körülmények között a következő módszerek jöhetnek számításba:

- frontális, tanári előadás;

- táblai magyarázó rajzok készítése;

- órai demonstráció (falikép, írásvetítő, episzkóp alkalmazása);

- egyszerű, tanár által bemutatható kísérlet ;

- anyag- és adatgyűjtés és előadás a tanulók részéről,

- az egyes anyagrészeknél csoportmunka.


A 9. és a 10. osztályban - az időhiány miatt - az értékelés hagyományos módszerei

alkalmazhatók: az órai szóbeli felelet, az egyszerű, rövid írásbeli felelet, illetve a témát lezáró

egész órás írásbeli dolgozat. Ez lehet feladatlapos vagy tesztes rendszerű, esetleg adott témát

kifejtő, esszé-jellegű kérdés. A kérdések pontozása az objektivitást segíti.

Az összpontszám 35-40 %-a az elégséges szint eléréséhez szükséges. Jelest akkor kap a

tanuló, ha 10-15 % pontvesztesége van csak. Az írásbeli munkáknál a helyesírást is javítani

kell.

Szóbeli feleletnél jelest akkor kap, ha a fogalmakat precízen meg tudja fogalmazni, az

előadásmódja szakszerű (használja a biológiai nyelvezetet), az ismétlő kérdésekre is tud

válaszolni, illetve ha a magyar nyelv szabályainak megfelelő, szabatos mondatszerkesztése

van. Elégtelen a felelete, ha előadásmódja nem folyamatos, tárgyi tévedése van, amit

rákérdezésre sem tud javítani, illetve a megértést veszélyeztetően hiányosak az ismeretei.

161

Az év végi - május végi - összefoglaló feladatlap az egész évi tanulmányi munkát méri fel.

Ennél nem a lexikális tudást kell felmérni, hanem törekedni kell a legfontosabb fogalmak és

összefüggések előtérbe helyezésére. E dolgozatnak nagy szerepe van az év végi érdemjegy

kialakításában.

A félévi és év végi osztályzatok kialakításában figyelembe kell venni az órai munkát, az

aktivitást, a külön vállalt és elvégzett feladatokat, a nyelvhelyességet, az írásbeli munkák

színvonalát, külalakját.

A tanév során a tanuló egy-egy témából önállóan is felkészülhet. Ez történhet írásban és

szóban. Mindkettőnek az a célja, hogy a diák képes legyen ismeretlen tudományos szöveg

feldolgozására.

162

FIZIKA

9–11. évfolyam


A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvető

fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségek

megértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása.

A kitűzött célokat az általános iskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésével érhetjük

el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségi szintjének

megfelelő szemléletformálást tekintjük irányadónak.

A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyeléséből,

kísérleti tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegi

összefüggéseit, ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azok

alkalmazására feladatok megoldásában csak olyan egyszerű esetekben törekszünk, ahol ezek

valóban a fizika jobb megértését segítik elő. A diákoknak látniuk kell, hogy a természet

törvényei matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletileg

ellenőrizhetők.

A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetően fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a

természettudományok – ezen belül a fizika – az egyetemes emberi kultúra részét képezik, és a

fizika szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak

felismertetése, hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a műszaki tudományokat,

lehetővé téve ezzel a – napjainkban különösen is érzékelhető – gyors technikai fejlődést.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség

céljaira történő felhasználása felelősséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünk

megóvásában is hasznosítani kell, ez nemcsak a tudósok, hanem minden iskolázott ember

felelőssége és kötelessége.


Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek

Váljon a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, a természeti és technikai környezet

jelenségeinek megértése.

Tudja a jelenségeket, kísérleteket megfigyelni, tapasztalatait rögzíteni.

Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes

használatában, és ismerje a háztartásban előforduló mérőeszközöket ( villany, gáz, víz

mérőórák).

Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört

részeinek és többszöröseinek használatában.

Legyen képes önállóan használni különböző lexikonokat, képlet- és

táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű

természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja

összevetni a tanultakkal.

Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők

megkülönböztetésében.

Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat áttekinteni.

Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő

használatával megfogalmazni, leírni.

163

Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok

adatait leolvasni, értelmezni.

Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó eszközök működésének alapelveit felismerni.

A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai

ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék ezek enyhítésére, megoldására.

Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben

Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes

és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat,

hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről.

Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási

területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában

foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait.

Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot.

Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét

és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről

A tanuló tudja, hogy a fizikai törvények a jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait

fogalmazzák meg. A fizikai törvények matematikai formulákkal írhatók le. A

tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a

matematika szerepét a fizikában.

A középiskolai fizika tanítása során azt is érzékeltetni kell, hogy a természet megismerése

hosszú folyamat, közelítés a valóság felé. A tudományok fejlődése nem pusztán

ismereteink mennyiségi bővülését jelenti, hanem az elméletek, a megállapított

törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését.

Az alapvető fizikai ismereteken túl fontos látni a fizika kapcsolódását a kultúra más

területeihez, más természettudományokhoz csakúgy, mint a technikához, a filozófiához

vagy a művészetekhez.


Fizikai jelenségek irányítással történő tudatos megfigyelése, a lényeges és kevésbé

lényeges tényezők megkülönböztetése. Ok-okozati kapcsolatok felismerése. A

tananyaghoz kapcsolódó egyszerű kísérletek önálló végrehajtása előzetes tanári útmutatás

alapján. A tapasztalatok közérthető összefoglalása a tanult szakszókincs helyes

használatával. A tanult fizikai mennyiségek mértékegységének ismerete és helyes

használata, a mindennapi életben használt fizikai mennyiségek nagyságának becslése. A

tanult fizikai törvények felismerése a mindennapi élet jelenségeiben, a technikai

eszközökben. Könyvtári ismerethordozók (szaklexikonok, képlet- és

táblázatgyűjtemények, segédkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok) használata, a

tananyagot kiegészítő ismeretek megszerzésére. A számítógépes oktató- és szimulációs

programok, multimédiás szakanyagok használata. Az internet használata a tananyagot

kiegészítő információk megszerzésére, tanári irányítással.

164

9. évfolyam

összesen 72 óra

Témakörök Tartalmak A továbbhaladás

feltételei

A fizika történeti áttekintése A megismerés módszerei,

fizikai mennyiségek, SI

mértékrendszer

Mechanika

Mozgások

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Az egyenes vonalú

egyenletes mozgás

jellemzése. Út- idő

grafikon készítése és

elemzése, a sebesség

kiszámítása.

Az egyenes vonalú

egyenletes mozgás

leírása.

Az egyenes vonalú egyenletesen

változó mozgás, szabadesés

A egyenes vonalú

egyenletesen változó

mozgás speciális esete: a

szabadon eső test

mozgásának kísérleti

vizsgálata. A sebesség

változásának

értelmezése, átlag- és

pillanatnyi sebesség. A

gyorsulás fogalma, a

nehézségi gyorsulás. Az


mozgás. Az


mozgás grafikus leírása.

Az egyenes vonalú


mozgás leírása, a

sebesség, gyorsulás

alkalmazása.

Az átlagsebesség és

pillanatnyi sebesség


Az egyenletes körmozgás

Az anyagi pont

egyenletes

körmozgásának kísérleti

vizsgálata. Az

egyenletes körmozgás

leírása: periódusidő,

kerületi sebesség mint

vektormennyiség, a

sebesség változása, a

gyorsulás mint

vektormennyiség.

Az egyenletes

körmozgás leírása.

A dinamika alapjai

165

Mozgásállapot-változás és erő

A mozgásállapot

fogalma, a testek

tehetetlenségére utaló

kísérletek. A

tehetetlenség törvénye.

Az erő fogalma,

mértékegysége. Newton

II. törvénye. Hatás–

ellenhatás törvénye.

A Newton-törvények

ismerete.

Erőfajták

Nehézségi erő.

Kényszererők. Súrlódás,

közegellenállás.

Rugóerő.

Erők együttes hatása

A kölcsönhatásban

fellépő erők vizsgálata.

Az erők vektoriális

összegzése. Erők

forgatónyomatéka. A

testek egyensúlyának

feltétele.

Az erő, az erők

összegzése.

A lendület-megmaradás

A lendületmegmaradás

törvénye és alkalmazása

(kísérleti példák,

mindennapi jelenségek).

A lendületmegmaradás

törvénye.

Az egyenletes körmozgás

dinamikai vizsgálata

Newton II. törvényének

alkalmazása a

körmozgásra. A

centripetális gyorsulást

okozó erő felismerése

mindennapi

jelenségekben.

Munka, energia

A munka értelmezése és

kiszámítása

A munka fogalma,

állandó és egyenletesen

változó erő munkája.

A munka fogalma.

Mechanikai energia-fajták

Mozgási energia,

magassági energia,

rugalmas energia.

Munkatétel.

Az energia fogalma, a

munkatétel.

A teljesítmény és hatásfok

A teljesítmény és

hatásfok fogalma,

kiszámítása egyszerű

esetekben.

A teljesítmény és

hatásfok fogalma.

Rezgések, hullámok

Rezgések

A rugóra függesztett test mozgása.

A rezgést jellemző mennyiségek

(amplitúdó, rezgésidő, frekvencia)

Amplitúdó, frekvencia,

hullámhossz fogalma.

166

A rezgés energiája.

Hullámok

Mechanikai hullámok

megfigyelése, jellemzése.

Hullámok visszaverődése és

törése, (elhajlás), interferencia.

Állóhullámok kialakulása.

A hullámjelenségek

leírása.

A hanghullám

tulajdonságai

Hangtani alapkísérletek és

egyszerű kvalitatív értelmezésük.

Termodinamika

Gázok

állapotváltozásai

Állapotjelzők. Boyle–Mariotte és Gay–

Lussac törvények. Kelvin-féle hőmérsékleti

skála. Az egyesített gáztörvény. Ideális

gázok részecskemodellje.

Állapotjelzők. Kelvin-

skála. Gáztörvények.

A hőtan főtételei

A hőtan I. főtétele – (energiamegmaradás

megfogalmazása). A hőtan II. főtétele

(a folyamatok iránya).

A hőtan I. és II.

főtétele.

Halmazállapot-

változások

Olvadás–fagyás, forrás/párolgás–lecsapódás

jellemzése. Halmazállapot-változások

energetikai vizsgálata.

A víz különleges tulajdonságainak ismerete.

Olvadás–fagyás, forrás/

párolgás–lecsapódás

jellemzése.

A hőterjedés

Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti

vizsgálata.

10. évfolyam

összesen 72 óra

Elektromágnesség

Elektrosztatika

Elektromos

alapjelenségek

Az elektromos állapot, kétféle

elektromos töltés, megosztás,

vezetők, szigetelők. Töltések

közti kölcsönhatás, Coulomb-

törvény.

A töltésmegmaradás

törvénye, Coulomb-

törvény.

Az elektromos tér

A térerősség fogalma. Az erőtér

kvalitatív jellemzése egyszerű

konkrét esetekben. Munkavégzés

az elektrosztatikus térben, a

A térerősség, az

erővonal és a feszültség

fogalma.

167

feszültség fogalma. Vezetők

elektromos térben (gyakorlati

alkalmazások).

Egyenáramok

Az egyenáram

Az egyenáram fogalma,

jellemzése. Ohm-törvény.

Vezetők ellenállása, fajlagos

ellenállás. Ellenállások soros és

párhuzamos kapcsolása.

Ohm-törvény,

ellenállások eredőjének

meghatározása

egyszerű soros és

párhuzamos kapcsolás

esetén.

Elektromos energia és

teljesítmény

Az elektromos áram munkája,

fogyasztók teljesítménye.

Munka, teljesítmény

fogalma.

Elektromágneses indukció,

Elektromágneses hullámok

A mágneses tér

A mágneses tér jellemzése: a

mágneses indukció vektor

fogalma.

Áramok mágneses tere.

Az indukció fogalma.

Lorentz-erő

Árammal átjárt vezetők mágneses

térben.

Mozgó töltések mágneses térben, a

Lorentz-erő fogalma

A Lorentz-erő fogalma.

Mozgási indukció A mozgási indukció kísérleti

vizsgálata, a jelenség magyarázata, az

indukált feszültség, Lenz-törvény.

Váltakozó feszültség kísérleti

előállítása

Váltakozó feszültség és váltakozó

áram fogalma és jellemzése

Teljesítmény fogalma, a hasznos

teljesítmény és kiszámítása

A mozgási indukció

jelensége, Lenz-törvény.

A váltóáram jellemzői,

Ueff, Ieff

Nyugalmi indukció A nyugalmi indukció kísérleti

vizsgálata.

A nyugalmi indukció

jelensége.

Elektromágneses hullámok Rezgőkör, elektromágneses

hullámok.

Rádióhullámok, hősugarak, fény,

ultraibolya, röntgensugárzás,

hasonlóságok és különbségek.

Gyakorlati alkalmazások.

Egészség- és környezetvédelmi

vonatkozások.

A rezgőkörben lezajló

folyamatok leírása.

Az elektromágneses

hullámok tulajdonságai.

Példák gyakorlati

alkalmazásra.

168

Fénytan

Geometriai

optika

A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési

sebesség. A fényvisszaverődés törvényei. Sík-

és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes

visszaverődés jelensége, a törési törvény.

Lencsék képalkotása, optikai eszközök.

A fényvisszaverődés és

a fénytörés törvénye. A

teljes visszaverődés

jelensége.

A leképezési törvény.

Nagyítás fogalma.

Hullámoptika A fény hullámtulajdonságainak kísérleti

vizsgálata: elhajlás, interferencia,

fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása.

A fény

hullámjelenségeinek

felismerése

(interferencia,

polarizáció)

Modern fizika

Az anyag

atomos

szerkezete

Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek.

Az atomok mérete.

Az atom, molekula, ion

fogalma.

Az anyag atomos

természetének

alátámasztása konkrét

jelenségekkel.

A fény kettős

természete

A fény hullámtulajdonságainak

összefoglalása. A fényelektromos jelenség – a

fény részecsketermészete. Gyakorlati

alkalmazások.

A fotoeffektus és

értelmezése. A foton és

energiája. A fény kettős

természete.

Az elektronok

kettős

természete

Az elektron mint részecske: az elemi töltés.

Az elektron mint hullám:

elektroninterferencia.

Az elektron töltése és

tömege.

Az atom

szerkezete

Az atom belső szerkezetére utaló kísérleti

tapasztalatok. Rutherford-kísérlet, vonalas

színkép. Az elektronburok héj-szerkezete.

Az atommag

szerkezete

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris

kölcsönhatás jellemzése.

Az atommag összetétele.

A

radioaktivitás

Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése.

Radioaktív sugárzás környezetünkben, a

sugárvédelem alapjai. A természetes és

mesterséges radioaktivitás gyakorlati

alkalmazásai.

A természetes radioaktív

sugárzás (alfa, béta,

gamma) leírása, felezési

idő, aktivitás.

Maghasadás

A maghasadás jelensége, láncreakció,

atombomba, atomerőmű. Az atomenergia

felhasználásának előnyei és kockázata.

Maghasadás,

láncreakció.

Magfúzió

A magfúzió jelensége, a csillagok

energiatermelése. A hidrogénbomba. A Nap

energiája.

169

Egyetemes

tömegvonzás

A heliocentrikus világkép (a Naprendszer

bolygói, azok holdjai). Bolygómozgás:

Kepler-törvények. A Newton-féle gravitációs

törvény. A mesterséges égitestek mozgása.

Bolygómozgás: Kepler-

törvények.

Csillagfejlődés

A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. A csillag fogalma,

összehasonlítása a

Nappal.

A kozmológia

alapjai

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

Optimális szint

Tudjon önállóan a kísérleteket megtervezni, méréseket elvégezni egyszerűbb matematikai

összefüggéseket megállapítani, a fizika témakörébe tartozó elképzelései alátámasztására.

Tudja értelmezni és alkalmazni a fizika matematika nyelvén megfogalmazott törvényeit

Tudja a tanult törvényeket konkrét esetekben, számszerű eredmények meghatározásához

alkalmazni.

Konkrét feladatok kapott megoldásait tudja összevetni, a valósággal.

Tudja eldönteni önállóan, hogy egy adott kísérletből egy adott következtetés levonható-e.

Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az

újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak

Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört

részeinek és többszöröseinek használatában.

Legyen átfogó képe a fizika törvényeinek összefüggéseiről, érvényességi határairól.

Tudja , hogy a fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az

alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek. Tudjon konkrét példákat

mondani a fizika törvényeinek filozófiákat módosító eseteire

Szükséges taneszközök és felszerelések

Eszközjegyzék

A szükséges eszközök listája A meglevő eszköz neve

5231 Kézi hajtószerkezet hangvilla+doboz

5236 Hővezető képesség vizsgálata Lineáris hőtágulást mérő

5.2.4.20. Lencse Levélmérleg

5.2.4.21. Tanulókísérleti eszköz Kétkarú forgnyom. mérő

5.2.4.22. Kísérleti eszköz hullámgép

5.2.4.23. Kísérleti eszköz hullámgép 2

5.2.4.24. Video csigakerekek

5.2.4.25. Modellek hangvilla+doboz

5.2.4.26. Modell Mikola-cső

5.2.4.27. Kísérleti eszköz gőzgép modell

5.2.4.28. Falitábla robbanó motor modell

170

5.2.4.29. Falitábla egyszerű gépek (fa)csavar

5.2.4.30. Video Van de Graaf generátor + tart. 3db

5.2.5.31. Tanulókísérlet torziós magnetométer

5.2.5.32. Stroboszkóp spektroszkóp

5.2.5.33. Inga fa síp

5.2.5.34. Oszcilloszkóp spektroszkóp

5.2.5.35. Videofilm Segner kerék

5.2.5.36. Kísérleti eszköz közlekedő edény

5.2.5.37. Kísérleti eszköz Archimédesz törv. demonstr.

5.2.5.38. Kísérleti eszköz csúszó ellenállás

5.2.5.39. Kísérleti eszköz ellenállás szekrény

5.2.5.40. Modell + video optikai pad

5.2.5.41. GM cső távcső

5.2.5.42. Falikép kondenzátorszekrény

5.2.5.43. Video iránytű

V-A mérő demonstrációs

mágnesrúd

Lenz gyűrű

elektroszkóp

ebonit rúd

tekercsek

Geryke félgömbök

köpűs légszivattyú

optikai készlet

oszcilloszkóp

digitális stopper óra

váltóáramú anódpótló 24V

egyenáramú anódpótló

digitális multimérő

funkciós generátor

lézerlámpa

légpárnás sín

Holics készlet ütközésekhez

oszcilloszkóp

kiegészítők

anódpótló

rezgőkör

hanggenerátor

diódakarakterisztika

fürészgenerátor

Ronyecz-féle mechanikai készlet

vízbontókészülék

elektrovaria készlet

tápegység1

171

tápegység2

egyenáramú tápegység

TV LG

Video Player Lg

számítógép

Folár írásvetítő

hidraulikus prés

készlet a forgómozgás szeml.

Tanulói kísérleti eszköz: Rugós erőmérő 28 db

Tanulói felszerelés: Balogh Lászlóné dr. Fizika I. tankönyv

Balogh Lászlóné dr. Fizika II. tankönyv

Négyjegyű Matematikai Fizikai Kémiai Függvénytáblázat

Zsebszámológép

Füzet

Vonalzó

Tanári felszerelés:

Balogh Lászlóné dr. Fizika I. tankönyv

Balogh Lászlóné dr. Fizika II. tankönyv

Balogh Lászlóné dr. Fizika I. munkafüzet

Balogh Lászlóné dr. Fizika II. munkafüzet

Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyűjtemény FIZIKA

Egységes érettségi feladatgyűjtemény FIZIKA I. – II.

videofilmek,

számítógépes programok,

demonstrációs-, kísérleti eszközök,

szakfolyóiratok.


A fizika iskolai oktatása során a természet megismerésének történeti útját vesszük alapul.

Így az ismeretszerzés a jelenségek megfigyelésével, a tapasztalatok összegyűjtésével

kezdődik, majd a tudatos megfigyelés, kísérlet, mérés után a törvények megfogalmazása és

azok alkalmazása következik.

A 9.-10. évfolyamon – ha a diákok absztrakciós készsége és matematikai ismerete lehetővé

teszi – a természet induktív megismerését deduktív lépésekkel helyettesítjük, vagy

kiegészítjük. Így érthetik meg, hogy a fizika az elméleti és a kísérleti munka állandó

kölcsönhatásában fejlődik.

Fontos ügyelni arra, hogy a feladatmegoldás ne szűküljön le a táblázatból kikeresett

képletekbe való mechanikus behelyettesítésre, tudatosuljon a diákokban, hogy a „fizikapélda”

nem egy matematikai feladvány.

A szerényebb képességű tanulók, a lemaradók megkülönböztetett figyelmet kívánnak, az ő

esetükben az eredményes munkához a tanár részéről fokozott empátia szükséges.

Ellenőrzés, értékelés

172

A fizika oktatás hatékonysága szempontjából fontos a folyamatos ellenőrzés és értékelés. A

világosan megfogalmazott követelményekhez kell az ellenőrzést illeszteni. A szóbeli és

írásbeli feleltetés egyensúlyára törekszünk, az ellenőrzés kiterjed a házi feladat, valamint a

rendezett füzetvezetés ellenőrzésére is.

A szóbeli feleltetés során a tanulóknak ok-okozati összefüggéseket kell kifejteni, amelyhez

a fizikai fogalmak pontos használatára, világos, szabatos fogalmazásra van szükség. (Ez

csak a fizika szakmai szókincsének elsajátításán keresztül lehetséges, ezért is fontos a

definíciók, törvények szószerinti megtanulása.)

Szóbeli feleltetés módjai: felelet (1 vagy 2-3 óra anyagából)

kiselőadás (pl. fizikatörténeti érdekesség)

mérési adatok, grafikonok elemzése

Írásbeli feleltetés: feladatmegoldás

teszt kitöltése

fogalmak, törvények leírása

jelenségek értelmezése, ok-okozati összefüggések kifejtése

témazáró dolgozat

A dolgozatok értékelésénél pontozást használunk.

0- 20% elégtelen

21- 40% elégséges

41- 60% közepes

61- 80% jó

81-100% jeles

Törekszünk arra, hogy az értékelés ne csupán számokban, hanem szavakban is kifejezésre

jusson, ez a személyre szabott dicséretet, biztatást, elmarasztalást jelenti.

173

Földünk és környezetünk

Cél

A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók tudják értelmezni a természetföldrajzi környezet

jelenségeit, folyamatait, azok összefüggéseit, időbeli változásait. Tudjanak általánosítani és

szintetizálni, lássák a természetföldrajzi jelenségek, folyamatok helyét a földi rendszerben.

Tudatosítani kell, hogy a Föld egységes rendszer.

Ezt a természetföldrajzi környezetet az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során

jelentősen átalakította és ma is alakítja. Ez pedig tudatos környezeti magatartást igényel.

Világossá kell tenni a tanulók számára, hogy a környezeti problémák megoldása a tudomány,

a technika, gazdasági és politikai tényezők összehangolását, nemzetközi összefogást igényel.

A tanulók ismerjék meg az ember életteréül szolgáló Föld természetföldrajzi jelenségein,

folyamatain túl annak társadalmi-gazdasági jellemzőit. Célja továbbá, hogy felismertesse a

földrajzi helyzet összetevőinek változó megítélését a politikai és gazdaságföldrajzi

térszerkezet átalakulása során. Ismertesse meg az egyre növekvő társadalmi igények

kielégítéséért folyó termelő tevékenységet, annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld

különböző térségeiben. Tudatosítsa a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő többirányú

kölcsönös függőséget, a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és

következményeit, s ezzel együtt a Föld globális problémáit.

A helyes fogyasztói kultúra, valamint a helyes kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és

fejlesztése.

Meg kell ismertetni tanulóinkat az országok eltérő fogyasztási struktúráival és szokásaival,

hogy fel tudja ismerni a környezeti problémák gyökereit, a természeti forrásokat, mérgező

anyagokat, hulladék és szennyező anyagokat. (Értse meg miért olyan fontos a következő

nemzedék számára, hogy az egészsége ne kerüljön veszélybe.)

A tudatos fogyasztóvá nevelés lehetővé teszi, hogy pozitívan befolyásoljuk a család vásárlói

magatartását, ezáltal segítsen kialakítani egy egészséges fogyasztói kultúrát a felnőtt életre.

Fejlesztenünk kell tanulóinkban a tárgyi tudás mellett a különböző kompetenciákat. Itt

elsősorban a természettudományos kompetenciára gondolunk, de tudjuk hogy a Földünk és

környezetünk című tantárgy nagyon alkalmas más jellegű kompetenciák fejlesztésére is. Így

hangsúlyt fektetünk a szövegértési kompetencia megtámogatására, segítünk a matematikai,

digitális kulcskompetenciák kialakulásában. A hatékony, önálló tanulás, a szociális

állampolgári, a kezdeményezőképesség és vállalkozói, illetve az esztétikai-művészeti

tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciákat is szeretnénk fejleszteni

A természettudományos kulcskompetencia alkalmassá tesz arra, az ismereteink birtokában, az

elérhető ismeretek és módszerek felkutatásával jelenségeket megmagyarázzunk,

előrejelzéseket tegyünk a természetben, felismerjük az ember és a rajta kívüli természeti világ

között lezajló kölcsönhatásokat. Ez utóbbit tudjuk megmagyarázni, tudjunk rájuk

előrejelzéseket adni és alkalmasak legyünk ezeket megfelelő módon irányítani.

174

Tananyag

9. évfolyam

A tananyag beosztása Kiegészítő anyag

Térképészeti ismeretek

- az ábrázolás módszerei mérések, távolságok számítása

a térképen

- tematikus térképek a térképek tájolása, álláspont

meghatározás

Kozmikus környezetünk

- a Naprendszer látogatás csillagvizsgálóban

- a Föld mint égitest Nap és Hold fogyatkozás,

fényváltozások

- tájékozódás a földi térben és időben

- az űrkutatás a Föld szolgálatában

A geoszférák földrajza

Kőzetburok

- a Föld kialakulása

- a Föld szerkezete, fizikai jellemzői

- a kőzetburok felépítése

- a lemeztechtonika

- a Föld nagy szerkezeti egységeinek kialakulása

- a hegységképződés

- a vulkánosság

- a földrengések

- a gyűrődés, vetődés

- a földtani szerkezet és ásványkincsek

- ásványok, kőzetek ásvány és kőzet felismerési

gyakorlatok

A légkör

- anyaga, szerkezete

- a légkör alapfolyamatai: felmelegedés

csapadékképződés, légmozgások

- az időjárás, éghajlat elemei

- ciklonok, anticiklonok

- időjárási frontok és a mindennapi élet Mit mutatnak a meteorológiai

térképek?

- az általános légkörzés

- szélrendszerek – passzát, monszun

- levegőszennyezés

175

Óraterv

Új anyag feldolgozásra

Térképismeret 3 óra

Kozmikus környezetünk 3 óra

A geoszférák földrajza

Kőzetburok 14 óra

Légkör 11 óra

Év közi ismétlésre 2 óra

Év végi ismétlésre 3 óra

Összesen 36 óra

Követelmények

- Ismerjék a térkép fajtáit, az ábrázolási módszereket, tudják a gyakorlatban alkalmazni.

- Tudják, hogy a Föld a Naprendszer tagja. Ismerjék mozgásait és a következményeket,

Tudjanak tájékozódni időben és térben.

- Ismerjék a Föld szerkezetét, belső fizikai tulajdonságait.

- Tudják megindokolni a kőzetlemezek mozgását. Ismerjék a mozgások következményeit –

vulkánosság, földrengések, hegységképződés.

- Ismerjék fel a legfontosabb ásványokat és kőzeteket.

- Tudják, hogy mi a légkör anyaga, milyen a szerkezete, hogyan melegszik fel a levegő.

- Ismerjék az időjárás és éghajlat elemeit, az időjárási frontokat, szélrendszereket.

- Legyenek tájékozottak a vízburok tagolódásában. Ismerjék a tengervíz sajátosságait,

mozgásait. Tudják, hogy melyek a jelentősebb felszín alatti vizek.

- Ismerjék a felszíni vízfolyások és tavak jelentőségét.

- Legyenek ismereteik a talaj kialakulásáról, a legfontosabb talajfajtákról.

- Ismerjék a nagy felszíni formákat.

- Legyenek képesek megindokolni a földrajzi övezetességet, ismerjék azok jellemzőit.

Minimális szint

- Tudják használni a térképet.

- Jelenség szintjén ismerjék a Föld mozgásait, annak következményeit.

- Ismerjék a kőzetlemezek mozgásait, és annak következményeit.

- Ismerjék jelenség szintjén az időjárás elemeit.

- Ismerjék a víz körforgását, a felszín alatti és feletti vizeket.

- Tudják megnevezni a földfelszín nagy formáit, és a földrajzi öveket.

Optimális szint

- Legyenek képesek önállóan számot adni a tananyagban felsorolt témákról.

- Fogalomalkotásuk biztosak, világosak és érthetők legyenek.

- Tudják önállóan megmagyarázni az ok-okozati összefüggéseket.

- Ismerjék fel a természetföldrajzi jelenségeket, és kapcsolataikat.

- Végezzenek a témával kapcsolatos gyűjtőmunkát.

176

10. évfolyam

Cél:

- tudják elhelyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban,

alakuljon ki bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi

csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet.

- ismerje meg az egyre növekvő társadalmi igények kiegészítéséért folyó

termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző

térségeiben a társadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget, a

termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel

együtt a Föld globális problémáit.

- használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések

meghozatalakor.

- alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább

gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket.


A vízburok

- a vízburok tagolódása

- óceánok, tengerek

- a tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai

- a tengervíz mozgásai

- az óceánok, tengerek mint természeti erőforrások

- a felszín alatti vizek

- felszíni vízfolyások a Duna Bajánál

- tavak vízállásjelentés értelmezése

- vízgazdálkodás, árvízvédelem, vízszennyezés

Talajföldrajz

- a talaj kialakulása, összetétele, szerkezete

- talajfajták

- a talajok hasznosítása

Felszínformák

- a jellegzetes felszíni formák – ősföldek

- rög- és lánchegységek

- síkságok

A természetföldrajzi övezetesség

- az övek kialakulása, jellemzői

- a forró öv

- a mérsékelt öv

- a hideg öv

- a függőleges övezetesség

177

A természetföldrajzi övezetesség hatása a

társadalmi-gazdasági életre

Természet és társadalom

- a környezet fogalma

- a földrajzi környezet hatása az emberiség

fejlődésére

- a természeti környezet szerepe a társadalmak

fejlődésében

- természeti erőforrások

- társadalom és természet kapcsolódása

A Föld népessége

- a népesség növekedése korfák ábrázolása. értelmezése

- a népességrobbanás és következményei statisztikai adatok értelmezése

- a népesség földrajzi eloszlása

- a népesség térbeli mozgásai

- nagy népességtömörülések

- a népesség összetétele

- a népesség megoszlása foglalkozás szerint

- a népesség emberfajták szerinti megoszlása

- a népesség nyelv szerinti megoszlása

- a népesség etnikai és vallási megoszlása

Települések a Földön

- települések fogalma, kialakulása

- településtípusok

- falvak

- városok

- agglomerációk

- a települések funkciói Az emberi beavatkozások

- a településhálózat környezeti hatásai

lakóhelyünkön

- az urbanizáció és környékén

- urbanizációs ártalmak

A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A gazdasági élet szerkezete

- a nemzetgazdaság és működése

- az ipar szerkezete

- ipartelepítő tényezők

- a mezőgazdaság feladata

- a mezőgazdaság természeti feltételei,

termelési tényezői

- az infrastruktúra infrastruktúra és s gazdasági

- a kereskedelem fejlődés

A világgazdaság jellemzői

- a világgazdaság

- integrációk

- regionális kapcsolatok

- a világgazdaság növekedési pólusai

- a gazdasági rendszerek

178

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő

régiók, országcsoportok és országok

Gazdasági pólusok

- Kelet- és Délkelet-Ázsia egyes térségek gazdasági szerepe

- Észak Amerika a globalizáció

- az Európai Unió

Globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

- demográfiai robbanás, élelmezési válság

- energia válság

- az urbanizáció környezeti következményei

- a geoszférák károsodása

Óraterv

Új anyag feldolgozására

Vízburok 10 óra

Talajföldrajz 2 óra

Felszínformák 6 óra

Övezetesség 5 óra

A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre

Természet és társadalom 6 óra

A Föld népessége 6 óra

Települések a Földön 6 óra

A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A gazdasági élet szerkezete 5 óra

A világgazdaság jellemzői 3 óra

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok, országok

Európa országai 13 óra

Globális környezeti problémák 4 óra

Év közi ismétlésre 2 óra

Nagydolgozatok megírására 2 óra

Év végi ismétlésre 2 óra

Összesen 72 óra

Követelmények

- Ismerjék meg a természetföldrajzi adottságok és az emberi társadalmak viszonyát –

hogyan hat a természet az emberiség, a társadalmak fejlődésére. Ismerjék a természeti

erőforrásokat és azok felhasználási módját.

- Ismerjék a Föld népességének növekedési ütemét, annak következményeit, annak földrajzi

eloszlását, térbeli mozgásait.

- Legyenek tájékozottak a népesség foglalkozás, nyelv, vallás és etnikai megoszlásában.

- Ismerjék a települések fajtáit, típusait, funkcióit, a településhálózatokat.

179

- Megfelelő érvekkel indokolják az urbanizáció folyamatát, ismerjék az urbanizációs

ártalmakat.

- Tudjanak számot adni a nemzetgazdaság működéséről, az ipar szerkezetéről, a telepítő

tényezőkről.

- Ismerjék a mezőgazdaság feladatát, termelési tényezőit.

Minimális szint

- Ismerjék a társadalom és a természet kapcsolódását.

- Jelenség szintjén ismerjék a népességrobbanás problematikakörét és következményeit.

- Tudják megnevezni a településformákat, településszerkezeteket.

- Legyen alapvető tájékozottságuk a gazdaság szerkezetében, tényezőiben.

- Ismerjék az ország-csoportokat és a velük kapcsolatos globális problémákat.

Optimális szint

- Legyenek képesek önállóan számot adni a természet és társadalom viszonyáról,

- A túlnépesedés problémájáról és a belőle fakadó gondokról,

- A településformákról, funkcióikról és az urbanizációs ártalmakról.

- Lássák tisztán a nemzetgazdaság működését és szerkezetét

- Ismerjék a világgazdaság régióit és bennük hazánk helyét.

- Felelősen tudjanak véleményt mondani a globális környezeti problémákról.

11. évfolyam

Cél:

- tudják elhelyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban,

alakuljon ki bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi

csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet.

- ismerje meg az egyre növekvő társadalmi igények kiegészítéséért folyó

termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző

térségeiben a társadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget, a

termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel

együtt a Föld globális problémáit.

- használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések

meghozatalakor.

- alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább

gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket.


Fejlődő országok

- helyük a világgazdaságban

- általános problémáik

Magyarország

- a rendszerváltásból fakadó problémák

- hazánk és az EU

180

- egyéb kapcsolataink

Európán kívüli országok

Óraterv

Új anyag feldolgozására

Magyarország 15 óra

Európán kívüli országok 15 óra

Évközi ismétlés 3 óra

Év végi ismétlés 3 óra

Összesen 36 óra

Követelmények

- Legyenek tájékozottak a világgazdaságban, integrációkban, gazdasági rendszerekben.

- Legyenek tájékozottak a világgazdaságban különböző szerepet betöltő országok

problémáiban – fejlődő országok, Magyarország és az Európai Unió viszonya.

- Felelősen tudjanak véleményt mondani a globális környezeti problémák vonatkozásában.

Minimális szint

- Ismerjék a társadalom és a természet kapcsolódását.

- Jelenség szintjén ismerjék a népességrobbanás problematikakörét és következményeit.

- Tudják megnevezni a településformákat, településszerkezeteket.

- Legyen alapvető tájékozottságuk a gazdaság szerkezetében, tényezőiben.

- Ismerjék az ország-csoportokat és a velük kapcsolatos globális problémákat.

Optimális szint

- Legyenek képesek önállóan számot adni a természet és társadalom viszonyáról,

- A túlnépesedés problémájáról és a belőle fakadó gondokról,

- A településformákról, funkcióikról és az urbanizációs ártalmakról.

- Lássák tisztán a nemzetgazdaság működését és szerkezetét

- Ismerjék a világgazdaság régióit és bennük hazánk helyét.

- Felelősen tudjanak véleményt mondani a globális környezeti problémákról.


Tanulói a 9-10. osztályban:

- tankönyv – Dr. Nemerkényi Antal- Sárfalvi Béla Általános

természetföldrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó)

– Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia)

A 10-11. osztályban

- Tankönyv – Probáld Ferenc – Ütőné Visi Judit: Földrajz 10. (Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest)

- Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia)

Iskolai:

181

- falitérképek – a csillagos égbolt

- a Föld felszíne

- a Föld szerkezete

- a Föld éghajlata

- a Föld országai

- a Föld népsűrűsége

- Nyelvek és vallások

- a Föld bányászata

- a Föld mezőgazdasága

- Európa országai

- Európa vaktérképe

- Magyarország közigazgatási térképe

- Magyarország domborzati és vízrajzi térképe

- Magyarország vaktérképe

- Statisztikai évkönyvek

- Kőzet és ásványgyűjtemény

- Forgatható Földgömb

- Lénárt gömb

- Műsoros videokazetták, melyek a TV-kből felvehető műsorokat tartalmazzák

- Égitestek mozgása

- Naprendszer felépítése kialakulása

- A világegyetem kialakulása

- Vulkáni tevékenységek, utóműködések

- Kéregmozgások, lemeztechtonika

- Különböző, jellegzetes természeti formakincsek bemutatása

Tanári:

- tankönyv – Dr. Nemerkényi Antal- Sárfalvi Béla: Általános

természetföldrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó)

Dr. Bora Gyula Dr. Nemerkényi Antal: Magyarország

földrajza (Nemzeti Tankönyvkiadó)

– Probáld Ferenc – Ütőné Visi Judit: Földrajz 10.

(Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest)

– Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia)


- Az általános természetföldrajzi jelenségek, folyamatok leírása, értelmezése, térképi

megjelenítése tanári magyarázat segítségével.

- A tankönyv ábráinak olvasása, értelmezése kezdetben tanári segítséggel, később önállóan

csoportmunkában, illetve egyénileg is.

- A társadalom-földrajzi és gazdaságföldrajzi jelenségek, folyamatok és azok

összefüggéseinek leírása tanári magyarázat segítségével.

- Ez kiegészül a tankönyv ábráinak önálló értelmezésével, elemzésével.

- A tanult dolgok térképen, tévében, rádióban és interneten történő folyamatos kísérése.

- Valamilyen társadalmat, környezetett veszélyeztető problémáknak, illetve az új anyagnak

kis csoportokban történő órai, és otthoni feldolgozása. Majd ezt követően a többiekkel

történő megismertetése mozaik illetve nagykövet módszerrel.

182


- Rendszeres szóbeli feleletek biztosítják a tananyag óráról órára való elsajátítását. A

szóbeli feleletek két részből állnak; az első fele az új anyag, a második fele pedig régebbi

tananyagra vonatkozó kérdésekből áll. Felelet közben a téma tartalmától függően az

elmondottakat a térképen is követni kell!

- A projekt módszerekkel megoldott feladatok a tanáron kívül a csoportok is értékelhetik

egymás munkáját.

- A táblánál szóbeli felelet keretében, vagy rövid írásbeli munkában számot kell adni a

vaktérképen való tájékozódásról.

- Önértékelés

- Egy-egy téma végén témazáró dolgozat írása.

Kémia

Általános célkitűzések

A kémia tanításának célja, hogy korszerű és továbbfejleszthető kémiai, illetve

természettudományos műveltséget alakítson ki és alapozzon meg, valamint a tanulók

megszerezzék a kulcskompetenciákat. Ezáltal a tanulók képessé válnak arra, hogy a

környezetükben megjelenő anyagok kémiai tulajdonságait, azok hatásait, a kémiai

jelenségeket és azok összefüggéseit megértsék. Az anyagok sokféleségének bemutatásával és

osztályozásával tanulják meg azok tudatos felhasználását.

A megszerzett kémiai ismeretanyag és a kialakuló szemléletmód járuljon hozzá a tanulók

egységes természet- és társadalomképének formálásához, egyéni képességeik

felismeréséhez és fejlesztéséhez.

Legyenek képesek a természettudományok körébe tartozó különböző problémák

felismerésére. A kémia tanulása alakítson ki felelősségteljes tudást az élő környezet

megóvása és az egészséges életmód megvalósítása érdekében.

Az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeinek megismerésével lássa meg

azok biológiai hatásait és a társadalomra gyakorolt káros befolyásait.

Műveltségtartalmával járuljon hozzá a tanulók személyiségének, képességeinek

fejlesztéséhez.

A kémia tanításának célja a 9. osztályban

A 9. évfolyamon az általános iskolában lerakott alapokon tovább épül a diákok

ismeretrendszere. Mélyebben megismerik az atomok és molekulák szerkezetét, az anyagi

halmazok tulajdonságait valamint a kémiai reakciók típusait és jellemzőit. A legfőbb cél az

anyagi rendszerek ok-okozati viszonyainak megismertetése illetve olyan gondolkodásmód

kialakítása, amellyel képessé válnak önmaguk is felismerni a környezetben lejátszódó

folyamatokat és problémákat, és megpróbálnak javaslatot tenni azok megoldására.

A kémia tanításának célja a 10. osztályban

A 10. évfolyam tantárgyi anyagának gerincét a szerves vegyületek tanulmányozása, az élő és

élettelen természetben való előfordulása és már meglevő illetve lehetséges hasznosítása adja.

183

A diákok megismerkednek még a háztartás legfontosabb vegyületeivel és felhasználásával,

valamint az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeivel és azok biológiai és

társadalmi hatásával.

9. osztály

Évi 72 óra, heti 2 óra


Bevezetés 1 óra

I. Az atomok szerkezete 18 óra

1. Az atom felépítése Ismerje a kémiai és elemi részecskék

fogalmát, és az atom szerkezetét. atom, atommag, e-

felhő, tömeg-szám,

rendszám, vegyér-

ték, magerők

2. Izotópatomok és felhaszná-

lásuk

Lássa az összefüggéseket az atomok ill.

elemek tömegszáma, atomtömege és

moláris tömege között.

izotópatomok, rela-

tív atomtömeg, mo-

láris tömeg

3. Az atomok energiája Lássa az összefüggéseket az atom

állapotai, E-juk és stabilitásuk között.

alap- és gerjesztett

állapotú atom, atom

összes E-ja

4. Az elektronfelhő szerkeze-

te és kiépülése

Értse a különböző pályák elhelyez-

kedését az atommag körül, és

kiépülésüket.

elektronhéj, alhéj,

atompálya,

párosítatlan e-,

vegyérték e-,

vegyértékhéj, te-

lített héj, atomtörzs,

e- képlet, s-, p-, d-,

f-pályák, Pauli-elv,

energiaminimum

elve

5. Az elemek periódusos

rendszere

Tudja a kapcsolatot az atomok e-

szerkezete és a Mengyelejev-féle

periódusos rendszer felépülése között.

csoportok,

periódusok

6. Ionok képződése Értse az ionok képződését az atomok

elektronszerkezete alapján, és a

folyamatokat kísérő E-változáso-kat.

Tudja az atomok és ionok méretét

meghatározó tényezőket.

ion, anion, kation,

elektronaffinitás,

ionizációs E,

ionkötés

II. Molekulák szerkezete 8 óra

184

7. A molekulák képződése Tudja a kovalens kötés kialakulásának

folyamatát, és a jellemzőit. Fel tudja írni

a klór-, a hidrogénklorid-, az ammónia-,

a metán- és a vízmolekulák képleteit.

kovalens és datív

kötés, kötő- és

nemkötő e--pár,

összegképlet,

szerkezeti képlet,

kötéstávolság,

kötési E,

molekulapálya,

delokalizált e-

8. Többszörös kovalens kötés

és jellemzői

Értse a többszörös kötések kialakulását,

valamint hatásukat a kötéstávolságra és

a kötési E-ra.

szigma és π-kötés

9. A molekulák térbeli

felépítése

Ismerje a molekulák alakját

meghatározó tényezőket, és tudja az

egyes molekulaalakokat 1-1 konkrét

példán keresztül bemutatni.

kötésszög, lineáris-,

síkháromszög-, tet-

raéderes- , piramis-,

V-alak,

síkmolekula,

szigma-váz, köz-

ponti atom, ligan-

dum

10. A molekulák polaritása Tudja, milyen tényezők és hogyan

határozzák meg a molekulák polaritását.

apoláris és poláris

molekula, eletrone-

gativitás

III. Az anyagi halmazok 10 óra

11. Gázok jellemzői Ismerje a gázok viselkedését adott

körülmények között. Tudjon a

standardállapotú gázok moláris

térfogatával egyszerű számítási

feladatokat megoldani.

Avogadro-törvénye,

moláris térfogat,

standardállapot,

diffúzió

12. Folyadékok jellemzői Tudja a folyadék halmazállapotot

jellemezni.

lyuk-modell,

párolgás

13. Első és másodrendű

kötések

Ismerje fel az egyes kémiai részecskék

minősége és kötései közötti kapcsolatot,

valamint azt, hogy a molekulák

polaritása hogyan határozza meg a

másodrendű kötések minőségét.

fémes kötés,

diszperziós-,

dipólus-dipólus-,

hidrogénkötés

14. Szilárd anyagok jellemzői Ismerje a szilárd anyagok

tulajdonságait, a csoportosításukat, és 1-

1 példán keresztül be tudja mutatni az

egyes rácstípusokat. Lássa a

szerkezetük és fizikai tulajdonságaik

közötti kapcsolatot.

olvadás,

szublimáció,

koordinációs szám,

amorf és kristályos

anyagok,

rácsenergia

IV. Az oldatok 12 óra

185

15. Az oldatok összetétele A mindennapi életből vett példákon

keresztül tudja értelmezni az oldatok

összetételét.

telített és telítetlen

oldat, oldhatóság,

dinamikus

egyensúlyi állapot

16. Anyagok oldódása Ismerje konkrét példákon keresztül az

ionrácsos és molekuláris szerkezetű

anyagok oldódását. Lássa, hogy az

oldódást hogyan befolyásolja az

oldószer és az oldott anyag polaritása.

hidratáció,

szolvatáció

17. Az oldódás

energiaviszonyai

Lássa meg, hogy az oldódást kísérő

energiaváltozás a felépítő folyamatok

energiaviszonyainak függvénye.

endoterm és exo-

term oldódás,

oldáshő

18. Az oldatok

koncentrációja

Tudjon feladatot megoldani az egyes

feladattípusokban.

tömeg- és

térfogatszázalék,

mol/dm3-es oldat

19. Az anyagok kolloid

állapota

Tudja csoportosítani a rendszereket

részecskeméret alapján, és lássa a

kolloid rendszerek helyét. Ismerje

csoportosításukat, és tudjon 1-1 példát

adni a mindennapi életből.

homogén-,

heterogén- és

kolloid rendszer,

szol, gél,

szuszpenzió, hab,

emulzió, köd, lio-

és aeroszolok,

adszorbens

V. A kémiai átalakulások 12 óra

20. A kémiai reakciók hő-

hatásai

Tudja kiterjeszteni az oldatok

energiaviszonyainál megismert

fogalmakat más kémiai reakciókra is. Ki

tudja számolni a megadott

képződéshőkből a reakcióhőt.

endoterm és exo-

term reakciók,

reakcióhő,

képződés-hő, Hess-

tétel

21. Egyirányú és

megfordítható

folyamatok

Ismerje a kémiai reakciók lejátszódását,

és a reakciósebesség változását az idő

függvényében az irreverzibilis és

reverzibilis folyama-tokban. Tudja az

egyensúlyi folyamatokat befolyásoló

tényezők hatását (koncentráció,

hőmérséklet, nyomás).

aktiválási E, akti-

vált állapot,

reakciósebesség,

katalizátor,

reverzibilis és

irreverzibilis

folyamatok, kémiai

egyensúlyok,

legkisebb kényszer

elve

22. A kémiai reakciók

csoportosítása

Tudják a homogén reakciók felosztását

1-1 példával.

addíció, elimináció,

polimerizáció,

szubsztitúció,

izomerek

23. Protolitikus reakciók Tudják felírni a sav-bázis reakció-

típusok egyenleteit. Ismerjék a víz

autoprotolízisét, az oldatok kémhatását

kifejező pH-t.

Brönsted: sav és bá-

zis, só, pH

186

24. Elektrolitikus reakciók Ismerjék az elektronátmenettel járó

folyamatok lejátszódását. Az oxidációs

szám változásával tudjanak egyszerűbb

egyenleteket felírni.

oxidáció, redukció,

oxidálószer, redu-

kálószer, oxidációs

szám

VI. Elektrokémia 8 óra

25. Galvánelemek Ismerjék a Daniell-elem felépítését,

tudjanak galvánelemeket felírni a

standardpotenciálok ismeretében.

Ismerjék a galvánelemek gyakorlati

felhasználását.

elektród, elektrolit,

anód, katód,

elektromotoros erő,

stan-dardpotenciál,

akkumulátor, elem

26. Elektrolízis Tudjanak felírni grafitelektródokon

lejátszódó folyamatokat, és ismerjék

gyakorlati alkalmazását.

alumíniumgyártás,

kősó elektrolízise




- megérteni az anyagi világ egységét, sokrétűségét,

- megérteni az anyagok szerkezete és az anyagi tulajdonságok közötti összefüggéseket,

- ismertetni az atomok szerkezetét, következtetni tudjon az atomok kapcsolódásának

lehetőségeire és módjaira,

- felismerni és megérteni a periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciákat,

használja a periódusos rendszert az atomok tulajdonságainak meghatározásában,

- atom- és molekulaszerkezeti ismeretei alapján megadni az egyszerűbb molekulák

képletét, jellemezni szerkezetüket,

- alkalmazni a tanult törvényszerűségeket a legalapvetőbb, a gyakorlati életben

előforduló kémiai számítások végrehajtásában,

- megmagyarázni a kémiai változások feltételeit és lényegét,

- megmagyarázni az elektromos energia és a kémiai anyag kölcsönhatásait.

Minimális követelmények

A tanulók

- értsék meg, hogy az anyagok láthatatlan, apró részecskékből épülnek fel, amelyek

alapegységei az atomok,

- tudják jellemezni az atom részeit, és az atomot felépítő elemi részecskéket, valamint

tömegüket és elhelyezkedésüket az atomban,

- értsék, hogy elektromosan miért semlegesek az atomok, és miért rendelkeznek

töltéssel az ionok,

- fel tudja írni az alapvető elemek vegyjelét, jelölni a rendszámot és a tömegszámot,

- a tömegszám és a rendszám ismeretében tudják megadni az elektronok, protonok és a

neutronok számát,

187

- ismerjék a periódusos rendszer felépítését, és ennek alapján képesek legyenek felírni a

leggyakoribb ionok és molekulák képletét,

- ismerjék az elsőrendű és a másodrendű kötések fogalmát és az anyagi halmazok

jellemzőit,

- tudják értelmezni az oldat, az oldószer és az oldott anyag kifejezést,

- el tudják végezni a gázok standard állapotával, az oldatok koncentrációjával és a

reakcióhővel kapcsolatos egyszerűbb számítási feladatokat,

- ismerjék a mindennapi életükben előforduló kolloid rendszereket,

- tudják a tanult reakciókat a reakciótípusok szerint csoportosítani, és alkalmazni a

kémiai folyamatokra jellemző tömegmegmaradást,

- ismerjék az elektrolízis és a galvánelemek gyakorlati alkalmazását.


A tanulók

- ismerjék az izotópok gyakorlati jelentőségét,

- értsék az elektronszerkezet kiépülési elvét, a periódusos rendszer felépítését,

- ismerjék az egyes elemcsoportok elhelyezkedését a periódusos rendszerben,

- legyenek képesek az ionvegyületek képletének megszerkesztésére az ionok töltése és

az arány közötti összefüggés felhasználásával,

- legyenek képesek az atomok között kialakuló kémiai kötés fajtájának megállapítására

a periódusos rendszerbeli elektronszerkezetük alapján,

- megadott összegképletük alapján meg tudják adni az elem- és vegyületmolekulák

alakját,

- értsék és meg tudják határozni a molekulák polaritását,

- ki tudják számítani a tananyagban előforduló összetettebb feladatokat is,

- értsék és tudják alkalmazni a reakcióegyenlet írás elemi lépéseit,

- tudják értelmezni az energia-változást feltüntető diagramokat.

10. osztály

Évi 72 óra, heti 2 óra


Bevezetés 1 óra

Ismétlés 2 óra

I. Bevezetés a szerves

kémiába

3 óra

1. A szerves kémia története organogén elemek

2. A szén mint az élet alapja Ismerje a szerves vegyületek nagy

számának okait.

heteroatom

188

3. A szénvegyületek

csoportosítás és kémiai

analízise

Tudja a szénvegyületek csoportosítását

az elemi összetétel, a szén-váz, és a

szénatomok közötti kötések alapján.

nyílt láncú, gyűrűs,

telített, telítetlen,

aromás vegyület,

szénhidrogének, he-

teroatomos

vegyületek,

konstitúció,

minőségi és

mennyiségi analízis

II. Szénhidrogének és szár-

mazékai

17 óra

4. A szénhidrogének

csoportosítása

Tudja a szénhidrogének csoportosítását. alkánok, alkének,

alkinek

5. A metán Ismerje a metán molekulaszerkezetét,

fizikai és kémiai tulajdonságait,

előfordulását és felhasználását.

gyök, szintézisgáz

6. Egyéb alkánok Ismerje a telített szénhidrogének

homológ sorát, általános-, összeg- és

szerkezeti képletét, elnevezését, re-

akcióit.

alkilcsoport, ciklo-

alkán, homológ sor,

konformáció

7. Kőolaj, földgáz és

származékaik

Tudja a kőolaj és a földgáz keletkezését,

feldolgozását, a párlatok felhasználását,

és a kapcsolatos környezeti

problémákat.

PB-gáz, krakkolás

8. Etén, etin, benzol Ismerje az etilén, az acetilén, és a

benzol molekulaszerkezetét, fizikai és

kémiai tulajdonságait, előfordulását és

fel-használását.

polietilén,

disszugáz,

polisztirol

9. Butadién, izoprén Ismerjen több kettős kötést tartalmazó

vegyületeket, és azok felhasználását.

polién, kaucsuk,

gumi, vulkanizálás

10. Halogéntartalmú szén-

vegyületek

Ismerje a gyakorlatilag fontos

halogénezett szénhidrogéneket és azok

felhasználását.

freon, vinil-klorid

III. Oxigéntartalmú

vegyületek

35 óra

11. Oxigéntartalmú

vegyületek

csoportosítása

Ismerje az egyes vegyületek funkciós

csoportjait, és az azok által

meghatározott vegyületcsoportokat.

funkciós csoport

12. Alkoholok Ismerje az alkoholok elnevezését,

fizikai és kémiai tulajdonságait,

előállításukat és felhasználásukat,

részletesebben az etanolt és a metanolt.

hidroxilcsoport,

etanol, metanol, gli-

kol, glicerin

13. Fenolok, éterek Ismerje a fenol és a dietil-éter

tulajdonságát és felhasználását.

étercsoport, fenol,

éter

189

14. Oxovegyületek Tudja az oxovegyületek jelentőségét az

emberi szervezetben, és részletesebben

a formaldehid és az aceton

tulajdonságait.

aldehid- és keto-

csoport, Fehling-

reakció,

ezüsttükörpróba,

formalin

15. Karbonsavak Ismerje a biológiai szempontból fontos

karbonsavak elnevezését, fizikai és

kémiai tulajdonságait, előállítását és

felhasználását.

karboxilcsoport,

ecetsav, hangya-

sav, tejsav, bor-

kősav, citromsav,

sztearinsav, pal-

mitinsav, olajsav

16. Észterek Ismerje az észterek előállítását,

csoportosítását, fizikai és kémiai

tulajdonságait, felhasználásukat.

észtercsoport, gyü-

mölcsészterek

viaszok, gliceridek:

zsírok és olajok;

margarin, szappan

17. Szénhidrátok Ismerje a cukrok tulajdonságait,

szerkezetét, csoportosítását (mono-, di-,

poli-szacharidok) és biológiai

jelentőségüket.

pentózok: ribóz,

dezoxiribóz; hexóz:

glükóz, fruktóz; di-

szacharidok:

szacharóz, maltóz,

cellobióz, laktóz;

poliszacharidok:

keményítő, cellulóz

18. Aminosavak Fel tudja írni az α-aminosavak általános

képletét, lássa a fehérjékkel való

kapcsolatát.

ikerion, peptidcso-

port

19. Fehérjék Tudja a fehérjék képződését,

szerkezetét, tulajdonságaikat és

csoportosításukat szerkezet, alak, össze-

tétel és működés alapján. Ismerje,

hogyan változik meg a fehérjék

tulajdonságai fizikai és kémiai

hatásokra.

polipeptid, protein,

proteid, koaguláció,

denaturáció, α-lánc

és β-redő

20. Nukleinsavak Ismerje a nukleinsavak felépítését, a

nukleotidok kapcsolódását, a bázis-

sorrend jelentőségét, a DNS és az RNS

feladatát.

nukleotidok, purin

(adenin, guanin)- és

pirimidinbázi-sok

(citozin, urcil, ti-

min), DNS, RNS

21. Műanyagok Tudja a műanyagok csoportosítását

előállításuk, feldolgozásuk és

képződésük alapján. Tudja a gyakorlati

szempontból legfontosabb műanyagokat

és azok felhasználását.

polikondenzáció,

műselyem, viszkóz,

műszaru, polietilén,

polipropilén,

polisztirol, teflon,

PVC, nejlon,

terilén, bakelit

IV. Biológiai jelentőségű

szerves vegyületek

5 óra

190

22. Szenvedélybetegségekkel

kapcsolatos vegyületek.

Ismerje a szenvedélybetegségekkel

kapcsolatos vegyületeket,

hatásmechanizmusukat, hatásukat és az

általuk okozott függőséget.

nikotin, tein, kof-

fein, kábítószerek

23. Élelmiszeradalékok Ismerjék a táplálékainkban előforduló

leggyakoribb élelmiszeradalékokat, és

azok hatását az emberi szervezetre.

E-számok

V. Környezeti szerves

kémia

7 óra

26. Háztartási vegyszerek Ismerje a háztartásban előforduló

leggyakoribb kémiai vegyszereket, azok

használatát és kezelésükkel kapcsolatos

veszélylehetőségeket.

hipo, szódabikarbó-

na, mosó- és

mosogatószerek

25. Üzemanyagok Tudja az ólomtartalmú és

környezetbarát üzemanyagok hatását, a

katalizátorok jelentőségét a

gépjárművekben.

oktánszám

27. Üvegházhatás Ismerje a kipufogógázok szerepét az

üvegházhatásban.

globális

felmelegedés

28. Ózon Lássa, milyen tényezők vezetnek az

ózonpajzs vékonyodásához.

UV-sugárzás

29. Savas eső, szmog Tudja a savas eső és a szmog

kialakulásának okait, és a környezetre

valamint az emberre gyakorolt hatásait.

SOx, NOx

30. Szennyvíz Ismerje a szennyvizek természetre

gyakorolt hatásait, valamint kezelésük

lehetőségeit.

31. Hulladékok Ismerje a háztartási veszélyes

hulladékokat (elem, akkumulátor,

gyógy-szer, festék), a hulladékégetés

problémáit, és a mezőgazdaságban

keletkező káros hulladékokat.



A tanulók

- legyenek képesek a kémiai változások tudatos megfigyelésére,

- tudjanak kísérleti adatokat diagramokról, táblázatokból leolvasni és értelmezni,

- a mindennapi életben az őt körülvevő vegyszerek, gyógyszerek, növényvédő szerek

hatását, veszélyeit felbecsülni,

- megadni a szenvedélybetegségeket okozó vegyületeket és a szervezetünkre gyakorolt

hatásaikat,

- megnevezni a környezetre ártalmas vegyületek hatását a bioszférára,

191

- felismerni a vegyi anyagok szerepét, felhasználhatóságát mindennapi életünkben, az

iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásban,

- ismerjék fel a saját, mindennapi életükben a környezeti problémákat, s próbáljanak

megoldást javasolni az egyszerűbb gondokra,

- gondolataikat világosan, szabatosan, a kémiai szakkifejezések helyes alkalmazásával

fogalmazzák meg,

- felfogni, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték.


- tudják a szerves vegyületek alaptípusait, a telített, telítetlen és aromás kifejezéseket,

- ismerjék a gyakorlati élet szempontjából fontos szénhidrogéneket, alkalmazási

területüket, környezetszennyező hatásaikat,

- ismerjék az egyszerű (alkoholok, fenolok, éterek, oxovegyületek) és az összetett

funkciós csoportokat (karbonsavak, észterek) tartalmazó alapvegyületek

felhasználását, a szervezetre és a környezetre gyakorolt hatását, valamint az élő

szervezetet felépítő makromolekulák (lipidek, szénhidrátok, nukleinsavak, fehérjék)

főbb jellemzőit,

- legyen képük a szappanok, és egyéb mosószerek hatásmechanizmusáról,

- a megismert alapvető kémiai reakciókat (szubsztitúció, addíció, polimerizáció, égés)

fel tudják írni.


- értsék a szénvegyületek sokféleségének okait,

- tudjanak felírni a megtanult reakciótípusok alapján egyéb, hasonló felépítésű

vegyületekre vonatkozó reakcióegyenleteket is,

- értsék a funkciós csoport szerkezete és a vegyületek tulajdonságai közötti kapcsolatot,

- ismertetni a legfontosabb szerves vegyületek összetételét, szerkezetét, elnevezését,

fizikai és kémiai tulajdonságait, előállítását, felhasználását, élettani és környezeti

határait,

- ismertetni a mindennapi élet szempontjából fontos vegyipari termékek nyers- és

alapanyagait, előállítási módjaikat, felhasználási területeiket,

- tudjon érvelni az élet védelmében, váljon természetet értő és szerető emberré, tekintse

saját és mások egészségét értéknek,

- tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól.


Tankönyv 9. évfolyam:

Kónya Józsefné, Kocsisné Zalán Judit

Kémia 9. Prizma-könyvek, Nemzeti Tankönyvkiadó

Tankönyv 9-10. évfolyam:

Kónya Józsefné, Kocsisné Zalán Judit

192

Kémia 10. Prizma-könyvek, Nemzeti Tankönyvkiadó

Négyjegyű függvénytáblázat, számológép

Tanári segédkönyv:

Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához

kísérletgyűjteményben (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.)

Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek (Mozaik Kiadó,

Szeged)

Eszközjegyzék:

írásvetítő, televízió, videomagnó videofilmekkel, számítógép CD- és DVD-lejátszóval

analitikai mérleg és táramérleg súlysorozattal

vegyszerek

laboreszközök: üveg-, fém- ,fa- , porceláneszközök

elektrokémiai készlet

fóliasorozatok

termékminták:

- MOL

- műanyagok

falitáblák:

- periódusos rendszer

- oldhatósági táblázat

- peptidkötés

- fémek jellemerősségi sora

- folyamatábrák: kőolajgyártás, vas- és acélgyártás, cukorgyártás

modellek:

- az atom felépítését bemutató modell

- molekulaszerkezetet bemutató modell

- kalottmodell (5.3.4.60.)

- molekula: metán, víz, ammónia, etán, etén, etin, benzol

- atompálya-modellkészlet

- pálcikamodell

- kristályrácsok: lapközepes, hatszöges, térközepes fémrács; nátrium-klorid,

grafitrács, gyémántrács, jódrács


A tanórákon a tanári előadás dominál frontális osztálymunkával. A tananyag feldolgozásánál

alapvető cél, hogy a korábban megszerzett ismeretekre alapozzunk, és az összefüggéseket

megláttassuk, amelynek lehetséges eszköze a tananyag kérdés-felelt formájában történő

tárgyalása.

A tanórán óravázlat kerül a tanulók füzetébe, amelyet a tanár egyrészt felír a táblára vagy

lediktál a füzetbe.

Órai demonstráció történhet tanári bemutató kísérlettel vagy írásvetítő, faliképek, számítógép

(CD és DVD), videó alkalmazásával.

Az egyes tananyagrészeknél a tudósok életéről, a vegyületek előállításáról, hatásairól

kiselőadások készülhetnek, amelyeket a tanuló önállóan dolgoz fel és ad elő esetleg Power Point

bemutatóval.

193

Ritkábban lehetőség nyílik 1-1 tanulói kísérletre is, ahol a tanulók közvetlen közelről

megfigyelhetik a vegyületek tulajdonságait, a reakciók lefolyását, és ezek az észrevételek

segítik a tananyag mélyebb elsajátítását.

A kompetenciaalapú oktatás részeként az egyes anyagrészek csoportmunkával kerülnek

feldolgozásra, ahol fejlődik többek között a tanuló énképe és önismerete, önálló tanulásra való

képessége, társaihoz való viszonya és kommunikációs képessége.

Értékelés

szóbeli felelet:

Az év folyamán és folyamatosan. Jeles érdemjegyet kap, aki a kémiai szaknyelvnek

megfelelően pontosan fogalmazza meg a jelenségeket, fogalmakat, törvényeket, és a

követelményt önállóan, az összefüggéseket látva, a lényeget kiemelve elő tudja adni.

Elégtelen a szóbeli felelete annak a tanulónak, aki a tanári rávezető kérdések ellenére sem

tudja előadni a minimális követelményeket. Nem tudja használni a kémiai szaknyelvet, és

súlyos tárgyi tévedése van.

írásbeli felelet:

- tesztjellegű feladatlapok

- 20-25 perces röpdolgozatok

- témazáró dolgozatok

- összefoglaló feladatlap az év végén

elégséges osztályzat: ~ 20%-tól, jeles osztályzat: ~80%-tól

kiselőadás:

A tananyaghoz kapcsolódó kiselőadás önálló feldolgozás alapján. Ez lehet írásbeli és

szóbeli munka is.

a csoportmunkák során végzett önálló munka

Elsősorban szóbeli értékeléssel történik.

194

Informatika


A társadalom minden szférájában megjelenő számítástechnika és az IKT gyors fejlődése

olyan infrastruktúrát eredményez, amely lehetővé teszi a társadalom szerkezetének az

átalakítását. Az információs társadalom az emberi együttélés új módja, ahol az információ

hálózatba szervezett előállítása, tárolása, forgalmazása, fogyasztása fontos szerepet játszik,

kialakul a hálózati gazdaság. A társadalom régi alrendszerei is új módon kezdenek működni.

Folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az információ árúvá

válik. Az információs szektor egyre több számítógépet és munkaerőt alkalmaz. Kialakul a

globális hálózati gazdaság.

Napjainkban a tudás reformációja is zajlik, az egyén és a tudás viszonya megváltozik. Az

interneten lényegében az egész emberi kultúra, a társadalom minden szférája reprezentálódik.

Az internet nyújtotta lehetőségeket felhasználva az egyén és az információ (az egyén és a

tudás) közvetlenebb kapcsolatba kerül. A kommunikáció sebessége radikálisan felgyorsul.

Megváltozik az egyén magatartása is, kritikus és értő módon kell közölnie, fogadnia és

kezelnie az információt.

A mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően.

Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő

befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni,

művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés

felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az

informatika iránt különösen fogékony fiatalok - megfelelő továbbtanulás után - később az

információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő dolgozhassanak.

Az információs és kommunikációs kultúrát minden tanuló számára hozzáférhetővé kell tenni.

Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet

mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép,

mozgókép, hang … ), amely az emberiség praktikus, műszaki, tudományos, művészi és sok

másféle információit "hordozza" és megjeleníti. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló

mozogjon otthonosan ebben a környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások

kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT

eszközökkel.

Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő,

tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a

kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az

egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra.

Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai

élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja.

Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő

kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori

195

sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Az informatikaoktatás alapfeladata a tanulók

digitális kompetenciájának fejlesztése.

Fejleszteni kell a tanulók digitális kompetenciáját. A társadalom információs technológiáinak

magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a

következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése,

értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati

együttműködés az interneten.

A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését

és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés,

képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus

kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben a tanulásban, a munkában, a

kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével,

megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi

vonatkozások alapjait.

A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő)

kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, – gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik –

amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az

„alkalmazói vizuális-manuális nyelvtudást”, amellyel, a számítógéppel, illetve a számítógépet

használva kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell

egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: adatok, szövegek,

táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása,

különféle alkalmazásokban és az interneten.

A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére

fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és az informatikai kompetenciák rokonsága.

Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a

matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának

képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak

informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenység-

algoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és

az információk kezelésében is.

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és

módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk, és előre jelezzük a természeti

folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A korszerű számítógépek és

modellek alkalmazásával korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő

alatt elvégezni. Ezzel a természettudományos és műszaki modellezés – praktikus szempontból

– magasabb szintre lépett. Az informatikai-számítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik

szorosan a matematikai és a természettudományos kompetenciához. A természettudományos

és műszaki-technikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi

attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és

fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén

kapcsolódik az informatikához.

A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új

eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, e-

könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus

196

oktatástechnikai eszközök (projektor, interaktív tábla …). A hatékony tanulás fel is tételezi,

hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti

eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem

folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. Az informatika

tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal.

Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a

számítógépes gyakorlati tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi

élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással

kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák

fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen

a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai

eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott

mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel

hozzájárul a globalizációhoz és az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez. Az információ

nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére.

Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, amennyiben

külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal,

kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikai kompetenciák

szükségesek a munka világának szinte minden információkezelést és szellemi tevékenységet

igénylő területén.

Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia

tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és

képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a

tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás

tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra.

Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a

dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a

multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált

műalkotások, illetve művészetek száma is. Az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti

tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű területe.

Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő

felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és

tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az

információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és

más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása,

tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. Mindehhez azonban nem elég az

informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket

a különböző órákon és a felkészülésük során is.

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Egyes

kulcskompetenciák meghatározó szerepe különösen megfigyelhető az aktív állampolgárságra

és demokráciára nevelés, a gazdasági nevelés, a környezettudatosságra nevelés, a tanulás

tanítása, a felkészülés a felnőtt lét szerepeire, kiemelt fejlesztési feladataiban. Az

informatikaoktatás és nevelés részben az ismeretek szintjén, nagyrészt azonban a

197

feladatmegoldások, problémamegoldások, alkalmazások szintjén építi be a kiemelt fejlesztési

feladatokat napi gyakorlatába.

Az informatikaoktatásban a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók

érdeklődésüknek megfelelően, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Ennek érdekében olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az

egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési irányítási és értékelési módokat kell

alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és fejlesztését.

Az egyéni és a kooperatív tanulási technikák, valamint az IKT alkalmazása erre különösen tág

teret nyújt az informatikában.

A tantárgy célja hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait,

amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak,

digitális kompetenciájuk fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi

tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Fontos, hogy a

tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és megfelelő motiváltsággal

törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén

érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.

Általános követelmények

A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel

a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat

pontosan követve dolgozzon.

Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai

környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit.

Egyaránt tudja használni a tanuló a hagyományos és modern információhordozókat (pl.

könyvtári katalógus, számítógépes hálózatok). Ismerje, és helyesen használja a témához

kapcsolódó fogalmakat, szaknyelvet. Szaktárgyi munkái feleljenek meg az etikai

követelményeknek (pl. idézetek használata, adatvédelem). Alakuljon ki a tanulókban a

folyamatos önművelés igénye és az algoritmikus gondolkodás.

A tanterv általános követelményként állítja a tanulók elé, hogy kialakuljon az önálló

ismeretszerzésre való képesség. Ezt a számítástechnika órákon az alkalmazói-, fejlesztői

rendszerek segítőfunkcióinak használatával, a gyűjtőmunka és oktató programok

használatával lehet elősegíteni. Fel kell készíteni a tanulókat az elektronikus

információhordozókból való információszerzésre, a kapott információ értelmezésére,

feldolgozására, és mások számára való átadására, a médiák közötti tudatos választásra, hiszen

napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett „üzenetekből”

merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges passzív információ

fogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új

audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie. Törekedjünk

arra, hogy a tanulók a számítógép segítségével részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok

ápolásában is.

Törekedjünk arra, hogy a tanulók az ismeretanyagot, oly módon sajátítsák el, hogy az

érettségi vizsgán meg tudjanak felelni az elvárásoknak. Ez a tanórai gyakorlásokon kívül

feltételezi az önálló gyakorlást is.

Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző

formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és

felhasználni.

198

Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az

operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és

adatvédelem szabályait.

Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot

teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati

úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások

alkalmazásával.

Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes

előállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására,

különböző formában való megjelenítésére.

Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek,

eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt.

Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében

előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat megoldásához legyen

képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani.

Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen

képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti

összefüggéseket.

Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok

használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a

világ informatikai kultúrájának fejlődésében.

Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító,

személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái).

Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola

szakmai irányultságának megfelelő szakmákban.


Az oktatási folyamat fontos része az ellenőrzés, értékelés. A folyamatos ellenőrzés, értékelés

tájékoztatja a tanárt és tanulót munkájának eredményéről, illetve a szülőket gyermeke

teljesítményéről.

A tanulás folyamatában fontos az a pillanat, amikor a tanuló megérti és megérzi, hogy

mennyire jutott el a tárgy megismerésében. Ez lehet hosszabb folyamat eredménye, de csak

akkor következhet be, ha rendszeres értékelő munkát végzünk. Tárgyunk esetében azonban a

közös munka mellett az egyéni feladatmegoldásnak van a legnagyobb hatása. Itt érezheti meg

minden tanuló, hogy mire képes.

A tanult témától függően a számonkérés történhet írásban, szóban és gyakorlatban. Összegző-

lezáró értékelésre egy tematikus egységnek, vagy hosszabb szakaszának végén kerül sor,

témazáró dolgozat vagy vizsga formájában.

Változatai írásban: feladatlap, összefüggő szövegű ellenőrző dolgozat, röpdolgozat, házi

dolgozat. Értékelhető a gyűjtőmunka eredménye, ezzel a tantárgyhoz való pozitív hozzáállást

segítjük.

Változatai szóban: óra eleji kikérdezés, összefüggő felelet és kiselőadás. Az utóbbi két

változat segíti leginkább a kommunikációs készség fejlődését.

A gyakorlati ellenőrzés természetesen számítógép mellett történik, az ellenőrzött ismerettől

függően esetleg megengedhető különböző segédletek használata.

Az egyéni értékelés összegzésének összetevői:

- Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés

képessége alapján.

199

- Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli,

szóbeli) és ennek értékelése.

- Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli,

szóbeli értékelése.

- Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

Külön értékeljük az elméleti és a gyakorlati tudást, amelyek átlagából képezzük a végleges

érdemjegyet.

Elméleti tananyag értékelése:

0-49% elégtelen

50-60% elégséges

61-75% közepes

76-90% jó

91-100% jeles

Gyakorlati tananyag értékelése:

0-60% elégtelen

61-70% elégséges

71-80% közepes

81-90% jó

91-100% jeles

Tananyag

9. évfolyam

Évi összes óra: 72

Témakör Kötelező tananyag Kiegészítő

tananyag

Óraszám

Az informatika alapjai Hardver eszközök fajtái és jellemzőik

Neumann-elvű számítógépek

8 óra

Az operációs rendszer

használata

Szoftver fogalma, csoportosítása

Operációs rendszer fogalma, feladata,

fajtái

Egy grafikus felhasználói felületű

operációs rendszer felhasználói szintű

ismerete

Állomány, könyvtár és lemezkezelő

műveletek

Felhasználói munkakörnyezet

beállításai a tanult grafikus operációs

rendszerben

Biztonsági másolat készítése

Tömörített állomány létrehozása,

kicsomagolása

Parancssoros

operációs rendszer

felhasználói szintű

kezelése

15 óra

Dokumentumkészítés a Blokkműveletek, keresés, csere, Iniciálé 22 óra

200

számítógéppel helyesírás-ellenőrzés a

dokumentumban

Karakter- és bekezdésformázás

Tabulátorok és felsorolás használata

Táblázat készítése, formázása

Kép- és objektumbeillesztés

Fej- és lábléc készítése, oldalszám

beszúrása

Láb- és végjegyzet készítése

Nyomtatás

Fattyú és árvasorok

beállításai

Programozás Comenius Logo program felépítése,

főbb parancsok

Eljárások készítése

Rajzok ismétlődéssel

Feltételvizsgálat megvalósítása

10 óra

Kommunikáció a

hálózaton

A hálózat kialakításának célja, hálózati

erőforrások

Az iskolai hálózat felépítése

Elektronikus levelezés

Levelező program haladó funkcióinak

használata (szűrés, csatolás,

csoportosítás, címjegyzék készítése)

Böngészés az Interneten

Weblapkészítés

Hálózatok

csoportosítása

(topológia,

kiterjedtség)

Adatátviteli

közegek

17 óra


Tudjon választani az egyszerű feladatok megoldásához megfelelő alapszoftvert. Ismerje fel

azokat a korlátokat, amelyek a hardver, vagy szoftver alkalmazásakor fellépnek.

Ismerje fel, a környezetében előforduló eszközökben azokat az elemeket, amelyek a

működésük során információ feldolgozást végeznek.

Ismerjen, tudjon használni egy grafikus felületű operációs rendszert, alkalmazásba venni

szoftvereket, magyar nyelvű leírás alapján.

Tudjon állományokat ki- és betömöríteni.

Tudjon egyszerű programot létrehozni a tanult nyelv fejlesztői környezetében.

Tudjon rendeltetésszerűen használni hálózatot, és legyen tájékozott az információ-keresési

eljárásokban. Ismerje a számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségeit, módját.

Tartsa be a program- és adatvédelem követelményeit.

Minimális szint

Az operációs rendszer kezeléséhez szükséges alapvető parancsokat tudja elvégezni a

számítógépen. Használja a helyi és távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Önállóan

tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon néhány diából álló bemutatót

készíteni. Legyen képes információt keresni számítógépes forrásokból.

201

Optimális szint

A tanuló ismerje az alapkonfigurációba tartózó hardver berendezéseket és tudja azokat

jellemezni.

Tudja a leggyakrabban használt állomány, könyvtár és lemezkezelő parancsokat feladatai

megoldása közben alkalmazni.

A tanuló legyen tisztában a hálózat működésével. Tudjon az Interneten információt keresni.

Tudjon levelet küldeni az iskolai és a világhálózaton is. Ismerje az elektronikus levelezés

haladó funkcióinak használatát. A tanuló tudjon saját magáról - a hálózaton elhelyezhető -

bemutatkozó oldalakat készíteni.

Ismerje meg a tanult programozási nyelv főbb elemeit, szerkezetét. Tudjon forráskódot

létrehozni. Ismerje a fordítás és szerkesztés folyamatát, tudja a gyakorlatban lakalmazni.

A tanuló ismerje meg a szövegszerkesztés alapvető szabályait, az írásos dokumentum

jellemzőit, formai egységeit, a használt alkalmazói rendszeren keresztül. Ismerje a

szövegszerkesztő logikáját, az alapvető funkciók használatát. Tudjon készíteni önállóan,

esztétikusra megformázottan szöveges dokumentumot minta vagy feladatleírás alapján is.

Ismerje meg a nyomtatással kapcsolatos fogalmakat és teendőket.

10. évfolyam


Témakör Kötelező tananyag Kiegészítő tananyag Óraszám

Az informatika

alapjai

Analóg és digitális jelek

A számítástechnikában használatos

mértékegységek

Logikai műveletek

A számítógépes irányítás

formái

7 óra

Az operációs

rendszer használata

Segédprogramok használata

(töredezettség-mentesítő,

állománykezelő)

Program telepítése, regisztrálása

7 óra

Táblázatkezelés Alapfunkciók, és –fogalmak

Adattípusok, adatmegjelenítési

formák, formázási lehetőségek

Függvények, képletek használata

A diagram fogalma, fajtái,

készítése

Nyomtatás

28 óra

Adatbázis-kezelés Keresési és lekérdezési feladatok

megoldása

Adatbázis karbantartása

15 óra

Bemutatókésztés Alapfogalmak

Nézetek

Diaminta

Szöveg bevitele, szerkesztése,

formázása,

Képek, grafikák, diagramok

15 óra

202

elhelyezése

Szervezeti diagram, objektum

rajzolása

Vetítési effektusok


Alkalmazzon olyan számítógépes módszereket, amelyek segítik az információ szemléltetését,

értelmezését, vizsgálatát. A megoldandó feladathoz önállóan is tudjanak alkalmas

informatikai eszközt választani ill., tudják, hová kell fordulniuk segítségért. Tudják, hogy

mely problémáknál lehet és érdemes eszközként felhasználni a számítógépet és annak

perifériáit. Ismerjék a korlátokat is. Legyenek képesek maguknak olyan munkakörnyezetet

kialakítani, melyben a legjobban tudják a felmerülő feladataikat megoldani. Teljes

biztonsággal mozogjanak az ember-számítógép kapcsolatban. Értsék a számítástechnikai

szaknyelven érkező beszédet. Egyes segédprogramokat és felhasználói szoftvereket a magyar

nyelvű leírás alapján maguk is birtokba tudjanak venni. Váljék teljessé történeti látásmódjuk

mind a hardver, mind a szoftver vonatkozásában. Legyenek nyitottak a jövő újdonságai iránt,

próbálják azokat tudásukba integrálni. Tekintsék természetesnek és szükségesnek a

számítástechnika területen a folyamatos tájékozódást, ismeretszerzést.

A tanuló ismerje meg a prezentációkészítés menetét, a formázási, beállítási lehetőségeket.

Építsen be munkáiba multimédiás elemeket (kép, hang, animáció).

Minimális szint

A tanuló tudjon egyszerű logikai feladatokat megoldani. Tudjon a táblázatkezelőben

esztétikus táblázatot készíteni. Tudjon a táblázatkezelőben összefüggéseket diagramban

megjeleníteni. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerű adatbázisban.

Optimális szint

A tanuló legyen tisztában az analóg és digitális jelek különbségével. Ismerje az alapvető logikai

műveleteket és tudjon logikai kifejezéseket kiértékelni.

A tanuló ismerjen egy töredezettségmentesítő és állománykezelő programot. Ismerje fel e

programok hasznosságát a mindennapi számítógéphasználatkor.

Tudjon telepíteni alkalmazói programokat.

A tanuló a használt alkalmazói rendszeren keresztül ismerje a táblázatkezelők logikáját,

használatának módját. Önállóan alkalmazza a beépített függvényeket. Ismerje fel az adatok

közötti összefüggéseket, az információkat mások számára is könnyen felismerhető formában

tudja megjeleníteni a táblázatban. A tanuló jusson el a táblázatkezelés fejlettebb szintjére.

Alkalmazza a leggyakrabban előforduló matematikai, szöveg, logikai, dátum és pénzügyi

függvényeket.

Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket, az információkat mások számára is könnyen

felismerhető formában tudja megjeleníteni a táblázatban, és grafikus módon diagramok

formájában is. Egyszerűbb adatkezelési feladatokat valósítson meg.

A tanuló ismerje az adatbázis-kezelés alapfogalmait. Tudjon egy relációs adatbázist alapszinten

kezelni, karbantartani.

203

A tanuló ismerje meg a prezentációkészítés menetét, a formázási, beállítási lehetőségeket.

Építsen be munkáiba multimédiás elemeket (kép, hang, animáció). Tudja munkája során a

beépített elrendezéseket, sablonokat használni. Használja a diamintát feladatok elkészítése során.

Tudjon objektumokat és szervezeti diagramot készíteni.

11. évfolyam


Témakör Tananyag Óraszám

A kommunikáció A kommunikáció általános modellje

Információs és kommunikációs technológiák és

rendszerek

Számítógépes rendszerek az iskolában és a

gazdaságban

Közhasznú információs források

4 óra

Jelátalakítás és

kódolás

Bináris számábrázolás

Bináris karakterábrázolás

Bináris kép- és színkódolás

Bináris hangkódolás

7 óra

Szövegszerkesztés Szövegjavítási funkciók (helyesírás-ellenőrzés;

szinonimaszótár; elválasztás)

Körlevélkészítés

Egyenletszerkesztő

Szakaszformázás

Többoldalas dokumentum kezelése

14 óra

Táblázatkezelés Hivatkozások munkalapokon és

munkafüzeteken keresztül

Mátrix függvények használata

Statisztikai függvények

Pénzügyi függvények

Adatbázis-kezelő függvények

19 óra

Adatbázis-kezelés Lekérdezések (törlő, frissítő, hozzáfűző,

kereszttáblás, egyesítő)

Függvények használata lekérdezésekben

Keresés

Válogatás

Szűrés

Rendezés

Összesítés

Űrlapok használata

Jelentések készítése

22 óra

Könyvtárhasználat Könyvtártípusok, könyvtári rendszer

Dokumentumtípusok

Tájékoztató eszközök a könyvtárban

Könyvtári és egyéb információs rendszerek

A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei

Bibliográfia

6 óra

204


A tanulónak bizonyítania kell, hogy munkájához képes kiválasztani a megfelelő informatikai

eszközöket, szoftvereket és ezeket önállóan, biztonságosan tudja használni. Ismerje az

informatika társadalmi hatásait, és képes legyen a változásokhoz alkalmazkodni a jövőben is.

Képes legyen, korábbi tanulmányaira támaszkodva, az irodai szoftverek területén nyert

ismereteit elmélyíteni.

Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat és igényelje szolgáltatásait. Fokozatosan

fejlődjenek ki könyvtárhasználói szokásai, alakuljon ki használói magatartása. Rendszeres

könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei, önművelési szokásai.

Ismerje meg a különböző könyvtártípusokat és a könyvtári rendszerből eredő használói

előnyöket. Ismerje a könyvtári adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való

információszerzés lehetőségét módját.

Minimális szint

Ismerje a kommunikáció modelljét. Legyen képes összetett keresésre az Interneten,

keresőszerverek segítségével.

Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …)

Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon kördokumentumot készíteni.

Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül.

Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni.

Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal

felülírni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit

helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni

Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen

képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat

keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat.

Tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a

forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit.

Optimális szint

Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszere-

ket) bemutatni, értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl.

telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes

összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével.

Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékel-

hető jel jó közelítéssel digitalizálható.

Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók,…).

Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudja a sorokat adott oszlop szerint

sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni.

Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Tudjon statisztikai problémákat

megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni.

Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

205

Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon

rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja

a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes

legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát

feltölteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat

megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely me-

zők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat

megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

Legyen képes a könyvtár önálló használatára. Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtárban és a

település közkönyvtárában.

12. évfolyam


Témakör Tanagyag Óraszám

Információ a

társadalomban

Az informatika fejlődéstörténete

A modern információs társadalom jellemzői

Informatika és etika

5 óra

Az operációs

rendszer használata

Egy parancssoros operációs rendszer

használata

(állomány-, könyvtár- és lemezkezelés,

munkakörnyezet kialakítása)

A szoftver és a hardver karbantartó programjai:

víruskeresés és –irtás, tűzfal, lemezkarbantartás

9 óra

Grafika Pixelgrafikus rajzprogram használata (indítása,

munkakörnyezet beállítása, menürendszer

kezelése, alakzatok módosítása)

Vektorgrafikus rajzprogram használata

(indítása, munkakörnyezet beállítása,

menürendszer kezelése, alakzatok módosítása)

Animáció készítése

17 óra

Kommunikáció az

Interneten

Állományok átvitele

Távoli adatbázisok használata

5 óra

Számítógép a

matematikában, a

természet- és

társadalomtudományi

tárgyakban

Matematikai feladatok, a középiskolai

tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok

megoldása

20 óra

Hálózati ismeretek Weblapkészítés más tantárgy tananyagának

feldolgozására

8 óra


Legyen teljes biztonságuk az ember-számítógép kapcsolatban. Legyenek képesek maguknak

olyan munkakörnyezetet kialakítani, melyben a legjobban tudják a felmerülő feladataikat

megoldani. Tudják, hogy mely problémánál lehet és érdemes eszközként felhasználni a

számítógépet és annak perifériáit.

206

Ismerjék a korlátokat is. Váljék teljessé látásmódjuk mind a hardver mind a szoftver

vonatkozásában. Legyenek nyitottak a jövő újdonságai iránt, próbálják azokat tudásukba

integrálni.

Minimális szint

Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását.

Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Ismerje a szerzői jog fogalmát.

Ismerje egy karakteres felületű az operációs rendszer felhasználói felületét. Karakteres

környezetben ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a

könyvtárműveleteket. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Tudjon a

hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói

jogosultságokat.

Tudja az általa tanult pixelgrafikus programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét.

Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni.

Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati

szabályait. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Tudjon Internetről állományokat letölteni.

Optimális szint

Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatá-

sairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító

hatását.

Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csopor-

tosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

Ismerje egy karakteres felületű az operációs rendszer felhasználói felületét. Karakteres

környezetben ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a

könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az

állománykezelő funkciókat.

Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni

és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a

védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése,

új lemez használatba vétele.

Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a fel-

használói jogosultságokat.

Tudja az általa tanult pixelgrafikus programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét.

Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi

ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni,

módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben

esztétikusan elhelyezni.

Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány át-

vitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egyszerű és összetett

keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.

Tudja megkülönböztetni a könyvtári segédeszközöket tartalmuk, terjedelmük, gyűjtési

időhatáraik és feldolgozási színvonaluk alapján, és tudjon információt meríteni belőlük.

Ismerje meg a számítógépes tájékoztató segédletetek elveit, és vegye használatba azokat. Tanulja

meg kezelni a számítógépes katalógust, bibliográfiai és más jellegű könyvtári adatbázisokat.

207


Tanulói eszközök

9-12. évfolyamig:

Farkas Csaba: Informatikai ismeretek a középiskolák részére. JOS. Budapest, 2004.

(12. évfolyamon)

Holczer József: Informatika szóbeli érettségi közép- és emelt szinten. JOS. Budapest, 2006

(9-11. évfolyamig)

A témakörök feldolgozását segítő tanári szakirodalom

Nógrádi László: PC suli I-II. kötet. Text-Print Kft., Győr.

ECDL vizsgapéldatár. NOVORG Kiadó, Budapest.

Számítástechnikai példatár. APC Stúdió, Gyula.

Tímár & Társai: Építsünk köünnyen és lassan adatmodellt! Veszprém,1996.

Rozgonyi-Borus Ferenc: RAM-ba zárt világ. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.

Kiss-Tamás-Tóth-Lebkovitsné: MS-DOS 6. ComputerBooks, Budapest.

Kovács-Kovácsné-Ozsváth-G. Nagy: Mit kell tudni a PC-ről? ComputerBooks, Budapest.

Alkalmazó programok kézikönyvei.

Iskolai eszközök

Bár kivételként előfordulnak olyan témák, amelyek nem kívánnak számítógépes környezetet,

ennek ellenére az informatika tantárgyat célszerű számítógépteremben tanítani. A

számítógéptermek száma elsősorban gazdasági kérdés.

Géptermi órán egy tanár maximum 16 tanulóval foglalkozzon. A használni kívánt programok

szabják meg, hogy az egyes számítógépes munkahelyeken milyen konfiguráció kiépítése

szükséges. (Ez persze fordítottan is érvényes: a hardver feltételek nem minden program

futtatását teszik lehetővé.)

A szükséges gépek számának megállapítása:

- Egy gépnél legfeljebb 1 tanuló ülhet.

Igazán jó hatásfokot csak akkor várhatunk el, ha minden diák egyedül használhat egy

gépet.

Az "egy diák, egy gép" koncepció különösen a korszerű, azaz a számítógép mellett

történő számonkérés érdekében szükséges.

- Elengedhetetlen tartalékgépeket és eszközöket tervezni, számítva az elkerülhetetlenül

előforduló meghibásodásokra.

Termenként szükséges nyomtató, hangkártya, modem, telefonvonal, nagykapacitású háttértár.

A gépterem kialakításánál, az eszközök elhelyezésénél tekintetbe kell venni az ergonómiai

szempontokat. A gépterem méretének figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy az

informatika órákon nem kizárólag a számítógépekkel foglalkoznak a tanulók, elegendő

helynek kell rendelkezésre állni az egyéb tevékenységek elvégzésére is. Szintén szükséges

egy bizonyos tágasság olyan szempontból is, hogy a tanár könnyedén odamehessen segíteni

(fizikailag odaférjen) minden géphez.

A gépeknek két rendszerhez kívánatos kapcsolódniuk:

- belső számítógép hálózathoz,

208

- külső informatikai hálózatokhoz (Internet).

Kívánatos a könyvtár és számítógépterem együttes információs bázissá való összekapcsolása

legalább a helyi hálózaton keresztül, de még jobb, ha fizikailag is szomszédos helyiségben

vannak. Ez is elősegítené, hogy a tanulók valóban az információszerzés két egyenrangú

eszközének tekintsék a nyomtatott információhordozókat és a számítógépes eszközöket.

A gépi eszközök mellett szükségesek:

- jogtiszta szoftverek és azok magyar nyelvű leírásai,

- a tanított programnyelvek fordítóprogramjai

- szakkönyvek, szakfolyóiratok, tankönyvek, feladatgyűjtemények, feladatlapok,

- audiovizuális eszközök: mágnestábla, írásvetítő, LCD kivetítő

- modellek, faliképek, egyéb szemléltető eszközök

Ezen eszközöket állandóan karban kell tartani, így elengedhetetlen feltétel egy főállású

technikus foglalkoztatása.

A technikai fejlődés különösen a számítástechnikában szinte napról - napra változik és

nehezen követhető. Erre minden évben újabb és korszerűbb eszközök vásárlásával készülni

kell.

Ez az eszközpark 9 - 12. évfolyamig kell, hogy biztosítsa a tanulók képzését.

A tanulócsoportok összetétele

A csoportbontás szempontja csak akkor legyen a tudásszint, ha nagyon nagy a szórás a

tanulók tudása között. Ebben az esetben a gyengébb tanulók nagyon visszafoghatják a

tehetségesebb gyerekeket. Különben jó, ha a tanulócsoportokban van néhány tehetségesebb,

vagy gyakorlottabb tanuló, mert ők sokat segíthetnek a gyengébbeknek.

Csoport létszám: maximum: 18 fő


Az informatikai fogalmak és története témánál törekedjünk, hogy felkeltsük a tanulók

érdeklődését, pl.: érdekes történetek kiválasztásával, vagy kiselőadásokkal. A témakör

tárgyalásánál arra törekedjünk, hogy csak azokat tanítsuk, amelyek a számítástechnikai

alapműveltség részét képezik. Fontos szerepet kap a gyakorlati szemléltetés és a legújabb

eszközök bemutatása és megismertetése. Oktatásánál az eszközhasználaton, felépítésén és

feladatain van a hangsúly. Követeljük meg a pontos szakkifejezéseket, de kerüljük

szakzsargon használatát.

Az operációs rendszerek és alkalmazói programok oktatásánál az elméleti magyarázaton túl

adjunk gyakorlati, önállóan megoldható életszerű feladatokat. Minimum egy példát a csoport a

tanár utasításait követve együtt old meg, amit kivetítő segíthet, majd önállóan is próbálják meg

végrehajtani az adott problémához kapcsolódó feladatokat. Az általunk adott mintafeladatok

legyenek általánosak, késztessék a tanulókat minél jobb gépelési sebesség elérése is.

Ismertessünk meg minél több gyakorlati módszert a feladatok gyorsabb megoldása érdekében. A

tényleges megértéshez nagyon sok gyakorlati feladat megoldására van szükség, és az oktatás

csak akkor lehet igazán eredményes, ha maximális a tanulók aktivitása.

Programozás témakör oktatásánál fontos, hogy a tanulók programozási nyelvtől függetlenül

ismerkedjenek meg a programozási struktúrákkal. Az algoritmizálásnál a tanári magyarázatok és

gondolkodtató kérdések vezethetnek eredményre. Segíthetik a tanulók algoritmikus gondolkodás

kialakítását és javítását.

Amennyiben van olyan tanuló, akinek nem sikerül, úgy tanulónként külön - külön is

segítsünk. A gyengébb tanulókat külön is kísérjük figyelemmel minden órán, hogy azonnal

tudjunk segíteni, ne maradjanak le.

209

A fontosabb fogalmakat, tételeket, összefoglaló kérdéseket, kijavított dolgozatokat a

számítógépes hálózaton is tegyük elérhetővé.

210

Ének-zene

Cél

A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé

váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös

zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra

ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen.

A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket, aktív

zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli.

Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket, a

sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban.

A kulturális kompetencia gondolatok, élmények és érzések különféle módon történő kreatív

kifejezését foglalja magában. Fontos szerepe van a közízlés alakulásában, az esztétikai

tényezők mindennapjainkban betöltött szerepének formálásában. Tudatosítja az európai

kultúra sokszínűségét, a más kultúrák elfogadása és tisztelete melletti identitástudatot.

TANANYAG

9. évfolyam

Évi óraszám: 37 (heti óraszám: 1)

Éneklés


Önálló népdaltanulás kottakép alapján

Autentikus előadásra való törekvés

Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban

Többszólamú művek csoportos éneklése

Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból.

Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján

Tartalmak

Népdalok a magyar népdal minden műfajából (népballada, sirató, katonadal,

betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta)

Énekes anyag a magyar zene történetéből a XVIII.sz. végéig (történeti énekek,

virágénekek)

Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúrdal)

Reneszánsz énekes művek

Barokk zeneművek, énekes szemelvények

Klasszikus dalok, zeneművek témái

Zenehallgatás


A zene összetevőinek (ütemforma, dallamív) felismerése, önálló értelmezése hangzó

zenei anyagok alapján

Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy

írott népzenei forrásanyagok alapján

Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok

felhasználásával

211

Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat, adatgyűjtés, videó, CD, egyéb

oktatóanyagok használata

Tartalmak

Népzenei felvételek

Magyar és európai zeneirodalmi alkotásaok a XVIII.sz. végéig

A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, stílusjegyei

Improvizáció


Szekvencia készítése megadott alapmotívumra

Műzenei és népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral, majd önállóan

Tartalmak

Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai

(dallammotívumok: műzenei és népzenei periódusdallamok)

Zenei olvasás-írás


Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján

Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult

hangnemekben

Ábécés hangok azonosítása F-kulcsban

Hármashangzatok felismerése kottáról

Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása

Ismert dallamok írása emlékezetből a tanult hangnemekben

Tartalmak

Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája,

dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai

Zenei ismeretek

Tartalmak

Népzene

Népdal, népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas,

táncnóta

Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja, stílusa

Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar

Zeneelmélet

Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola

Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem

Kottaismeret: 3#, 3b előjegyzés, szolmizációs szótagok és ábécés nevek módosításai,

alteráció

Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr, moll, modális hangsorok, moduláció

Hangzatismeret: dúr és moll, szűkített és bővített hangzat. A T-S-D funkciók elve

Zenei műszavak, előadási jelek: pp,p,mp,mf,f,ff, crescendo, decrescendo, tempo

giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato, da capo al fine,

coda, solo, tutti, opus, numero

Zeneirodalom

A magyar történeti zene műfajai: virágének, históriás ének, ungaresca

Az európai zenetörténet műfajai:

212

Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passió,

requiem

Világi: kánon, trubadúrdal, madrigál, opera, concerto grosso, szvit, nyitány,

preludium, fúga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű,

vonósnégyes, trió

Zenei szerkezetek, formák: homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus, triós

forma, szonátaforma

Hangszerek: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, fuvola, oboa, klarinét, fagott,

trombita, harsona, kürt, tuba, üstdob, nagydob, cintányér, triangulum, orgona, zongora,

lant, hárfa

Zenetörténet

A zenetörténet tanult korszakai: középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus

Zeneszerzők: Josquin, Palestrina, Lassus, Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi,

D.Scarlatti, J.S.Bach, Händel, Mozart, Haydn, Beethoven


Éneklés

Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában ez a

megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel az önkifejezés szintjére emelendő. Az énekhang jelentse

a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező

énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar

és az egyetemes zeneirodalom remekeihez.

A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető, kifejező

szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös

éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta

intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik.

Zenei írás-olvasás

A középiskolában a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás

fejleszti a tanuló reprodukáló készségét. A szolmizációs és ábécés hangnevek, illetve

segítségükkel a kottaolvasás, a dallam-ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei

reprodukció fontos elemei.

Zenehallgatás

A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé

teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a

zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A

közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene

megfigyelése felé irányuljon.

A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. A 9-10.

évfolyamon a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések,

formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a

zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit

érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere,

véleménynyilvánítási készsége.

Önművelés

Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A

tanulók legyenek képesek korszerűk könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában – kotta,

213

szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD, CD-ROM felhasználásával – részfeladatok

önálló feldolgozására.

A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének

megértéséhez.

A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás

képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és

működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé

váljon.

Kollektív művészi tevékenység

A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti

az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát.

Minimum szint

Éneklés

5 új dallam éneklése emlékezetből

Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában

Zenehallgatás

A középkori, a reneszánsz, a barokk és a klasszikus stílusjegyek felismerése

többször hallott zeneművekben

Improvizáció

Ritmus improvizálása megadott elemekkel


Ismert dallamok utószolmizálása

Dúr és moll karakter felismerése

Ismert dallamok írása violinkulcsban

Zenetörténet

alapvető tájékozottság a tanult zenetörténeti korokban

Zeneelmélet

Az ötvonalas rendszer ismerete

A hangok abszolút és szolmizációs neveinek ismerete

Hangsorok (dúr és moll, valamint a pentaton hangsor ismerete)

Egyszerűbb ritmusok, ritmusképletek megnevezése, megszólaltatása

Az írásbeli számonkéréseknél (zenetörténeti, zeneelméleti teszt) a pontok 40%-át kell

elérni a kettes érdemjegy megszerzéséhez.

Optimális szint

Éneklés

A tanult dallamok önálló éneklése tiszta intonációval, érthető szövegmondással

Zenehallgatás

Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján

Improvizáció

Ritmus és dallam improvizálása adott keretek között, illetve adott elemekkel


3#, 3b ismerete

hangnemek megállapítása előjegyzés alapján

214

ismert dallamok írása violinkulcsban

ábécés hangok elhelyezése basszus kulcsban

elemzési feladat megoldása (hangnem, forma, szerkesztésmód)

Zenetörténet

Tájékozottság a tanult zenetörténeti korokban (korszakhatárok, műfajok,

zeneszerzők, művek, zenei szerkesztésmódok, formák, hangszerek)

Zeneelmélet

Az ötvonalas rendszer biztos ismerete

A hangok abszolút és szolmizációs neveinek ismerete (violin és basszus kulcs)

Hangsorok ismerete (pentaton, dúr és moll hangsorok, modális hangsorok)

A tanult ritmusok, ritmusképletek ismerete

Zenei műszavak, előadási jelek ismerete

Hangzatok ismerete (dúr, moll, szűkített, bővített)

A fő funkciók ismerete (T-S-D)

10. évfolyam

Évi óraszám: 37 (Heti óraszám: 1)

Éneklés

Belépő tevékenységek

Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából

Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven

Többszólamú művek csoportos éneklése

Csoportos éneklés hangszerkísérettel

Zenei karakterek kifejezése önállóan is

Tartalmak

Régi és új stílusú magyar népdalok

Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai

Más népek újabb dalai

XIX.századi magyar dalok

XX. századi zenei szemelvények

Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális

zenéjéből

Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése

Zenehallgatás


A XIX. és a XX. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a

zeneművek hallgatása során

Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni

ismerete

A romantika és a XX. század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb

jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése

Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása példákkal

Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és a társművészetek

között

215

Önálló könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, CD, egyéb

oktatóanyagok használata

Tartalmak

Népzenei felvételek

Népdalfeldolgozások

Művek, műrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból.

A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és a XX.

század zenéjére)

Szórakoztató zene napjainkban

Improvizáció


Aszimmetrikus ütemformákban ritmus rögtönzése

Tartalmak

Dallammodellként: XX. századi zenei (ritmus és dallam) modellek



Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák megszólaltatása kottaképről.

Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerű dallamok lejegyzése emlékezetből 3#,

3b-ig.

Tartalom

A XIX. és a XX. századi zene énekelt és meghallgatott példáinak anyaga.

Zenei ismeretek

Tartalmak

Zenelmélet

Ritmusok: aszimmetrikus ütemek (3/8, 5/8, 7/8), poliritmia,

Hangsorok: kromatika, egészhangúság, bi- és politonalitás, dodekafónia, atonalitás

Hangszerek: angolkürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin,

xilofon

Zeneirodalom

Népies műdal, magyarnóta, cigányzene

Dal, mazurka, keringő, polonéz

Etüd, fantázia, nocturne, rapszódia

Szimfonikus költemény, a romantikus illetve a nemzeti opera

Balett, operett, musical, chanson

Spirituálé, blues, ragtime, dixieland, swing, rock

Aktualitások a könnyűzenéből

Zenetörténet

Romantika, nemzeti romantika

XX. századi zenei irányzatok:

impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus,

folklorizmus, dodekafónia

Új kifejezési, megjelenési formák:

bruitizmus, aleatória, minimal art, elektronikus zene, filmzene, rockopera, folk-

pop, új jelenségek

Zeneszerzők – XIX. század

216

Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvorak, Csajkovszkij,

Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner

Zeneszerzők – XX. század

Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky, Honegger,

Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutoslawski

Magyar zeneszerzők: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élő

szerzők

Jazz – free és cool jazz

Filmezene és könnyűzene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber,

aktualitások


Éneklés

Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában ez a

megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel az önkifejezés szintjére emelendő. Az énekhang jelentse

a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező

énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar

és az egyetemes zeneirodalom remekeihez.

A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető, kifejező

szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös

éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta

intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik.

Zenei írás-olvasás

A középiskolában a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás

fejleszti a tanuló reprodukáló készségét. A szolmizációs és ábécés hangnevek, illetve

segítségükkel a kottaolvasás, a dallam-ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei

reprodukció fontos elemei.

Zenehallgatás

A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé

teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a

zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A

közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene

megfigyelése felé irányuljon.

A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. A 9-10.

évfolyamon a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések,

formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a

zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit

érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere,

véleménynyilvánítási készsége.

Önművelés

Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A

tanulók legyenek képesek korszerűk könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában – kotta,

szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD, CD-ROM felhasználásával – részfeladatok

önálló feldolgozására.

A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének

megértéséhez.

217

A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás

képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és

működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé

váljon.

Kollektív művészi tevékenység

A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti

az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát.

Minimális szint

Éneklés

5 új dallam éneklése emlékezetből

Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában

Zenehallgatás

A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése többször hallott

zeneművek alapján

Improvizáció

Ritmusok rögtönzése megadott keretek között előre megadott elemekkel


Ismert dallamok utószolmizálása

Asszimetrikus ütemű ritmusok és dallamok megszólaltatása kottaképről

Dúr és moll karakter felismerése

Ismert dallamok írása violinkulcsban

Zenetörténet

Tájékozottság a tanult zenetörténeti korokban (romantika, XX. század)

Optimális szint

Éneklés

A tanult dallamok önálló éneklése tiszta intonációval, érthető szövegmondással

Zenehallgatás

Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján

Improvizáció

Ritmus és dallam improvizálása adott keretek között, illetve adott elemekkel


3#, 3b ismerete

hangnemek megállapítása előjegyzés alapján

aszimetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről,

valamint lejgyezése emlékezetből 3#, 3b-ig.

elemzési feladat megoldása (hangnem, forma, szerkesztésmód)

Zenetörténet

Tájékozottság a tanult zenetörténeti korokban (korszakhatárok, műfajok,

zeneszerzők, művek, zenei szerkesztésmódok, formák, hangszerek)

Zeneelmélet

A tanult ritmusok, ritmusképletek ismerete

Aszimetrikus ütemfajták, poliritmika ismerete

Hangsorok: kromatikus, egészhangú skála ismerete

Zenei műszavak, előadási jelek ismerete

Politonalitás, dodekafónia, atonalitás fogalmának, jellemzőinek ismerete

Hangszerek ismerete

218

ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

Eszközök

- ötvonalas tábla

- asztali vagy hordozható kazettás magnetofon, CD lejátszó, erősítő, lemezjátszó

- videó

- televízió

- ritmushangszer készlet

- billentyűs hangszer (zongora, pianínó, digitális zongora)

- multimédiás számítógép

- „Orfeusz” Hangzó Zenetörténet CD-sorozat

- a zenetörténeti anyag szemléltetésére szolgáló CD-lemezek

- a népzenei anyag szemléltetésére szolgáló CD-lemezek

- a könnyűzene főbb irányzatainak szemléltetésére szolgáló CD-lemezek

- a zenetörténet legjelesebb zeneszerzőinek portréi

- hangszereket bemutató tablók

- népi hangszerek, népi együttesek, táncházak bemutatására szolgáló eszköz

- a barokk és klasszikus zenekar hangszereinek szemléltetésére alkalmas eszköz

- a romantikus zenekar hangszereinek bemutatására alkalmas eszköz

- Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához – énektár, munkalexikon, kronológiai táblasor

Tanári eszközök

- hangvilla

- metronóm

- tankönyv (Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához)

- Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához

- Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához – énektár, munkalexikon, CD-sorozat (12 db),

CD-ROM-sorozat

Tanulók eszközei

- tankönyv (Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához)

- hangjegyfüzet

- füzet

- íróeszköz

TANÍTÁSI MÓDSZEREK

- ismeretközlő, gyakoroltató órák az osztály, csoportok illetve a tanulók egyéni

foglalkoztatásával

- tanulói referátumok előre megadott témában önálló anyaggyűjtést követően

- adott témákhoz gyűjtőmunka (képek, irodalom, hangzó anyag, kapcsolatok a

társművészetekkel)

- közös éneklés

ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK

- tanórai aktivitás értékelése

- gyűjtőmunka értékelése

- írásbeli beszámolók (tesztek) értékelése

219

- a zenei képességek fejlődésének értékelése

- a zenei ismeretek (zenetörténeti, fogalmi, zeneelméleti) értékelése

- szakirodalom felhasználásának értékelése

- az értékelés történhet egyéni vagy csoportos formában

Javasolt zenei anyag

(Szakközépiskola 9-10. évfolyam)

Népdalok

A bolhási kertek alatt

A nagy bécsi kaszárnya

Annyi bánat a szívemen

Béres legény

Beteg asszony

Duna parton van egy malom

Elindultam szép hazámból

Erdő mellett estvéledtem

Este, este, de szerelmes

Hej, rozmaring

Istenem, istenem áraszd meg a...

Katona vagyok én

Kőrösfői kertek alatt

Megkötöm lovamat

Megrakják a tüzet

Röpülj, páva

Szép a gyöngyvirág

Szivárvány havasán

Tavaszi szél

Tiszán innen, Dunán túl

Énekes anyag a magyar zenetörténetből

Bocsásd meg Úristen - Balassi ének a Kájoni-kódexből

Hej Rákóczi, Bercsényi

Áll előttem egy virágszál - virágének a XVIII. századból

Ej, haj, gyöngyvirág - Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből

Aranyideim folyása - Kovács Ferenc énekeskönyvéből

Simonffy: Három a tánc

Szentirmai: Csak egy kislány van a világon

Énekes műzenei szemelvények

Alleluja dallamok

Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából)

Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel)

Schubert: A pusztai rózsa (dal)

Schumann: A ket gránátos (dal)

Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány)

Kodály-Berzsenyi : A magyarokhoz

Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus)

Gershwin: Porgy dala (Porgy és Bess)

220

Zenehallgatási anyag

Lassus: ZsoIdos szerenád

J.S.Bach: h-moll szvit

J.S.Bach: c-moll preludium es fuga (Wohltemperiertes Klavier I. kötetéből)

Händel: F-dúr szvit (Vízizene)

Haydn: C-dúr ("Kaiser") vonósnégyes - II. tétel (Op. 76. No. 3 )

Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331)

Mozart: Figaro házassága

Beethoven: V. (Sors) szimfónia

Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel

Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia

Schumann: A két gránátos

Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány

Mendelssohn: Szentivánéji álom - szvit

Liszt: Les Preludes

Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából

Ravel: Bolero

Kodály: Háry János (szvit)

Kodály: Székelyfonó

Kodály: Psalmus Hungaricus

Gershwin: Rhapsody in Blue

Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára)

Bartók: Nyolc magyar népdal (ének-zongora)

Bartók: Cantata Profana

Bartók: Concerto

Orff: Carmina Burana

Berstein: West Side Story

221

Rajz és vizuális kultúra

Cél

A tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és

kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat.

Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó

képesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az

empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság, a fejlesztéséhez járul hozzá.

Művészeti jellege miatt értékközvetítő egyben értékteremtő jellemformáló tevékenység.

Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás

kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében.

A vizuális nevelés a világ látható minőségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja

a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése.

A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének,

megismeréséhez és megértéséhez, illetve a közlő szándékának megfelelő, gondolatban és

érzelemben gazdag ábrázolás, képi - plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul

hozzá.

A világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás

kiművelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélte, a forma-,

a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik

magasabb szintre. A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek korában a tantárgy

újszerű célja az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása.

A vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az

iskolai általános vizuális nevelést, felkészítsen a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkező

problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és

mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek

tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra.

A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy

tanulásának megkönnyítése.

A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő.

A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak

bemutatásán keresztül egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása.

Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a

vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálni.

A rajzi, a festői, a szobrászi munka mellett teret kell adjunk a korosztály érdeklődésének

homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgyvezetési - konstruálási feladatoknak.

A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja.

A kifejezés, képzőművészet részben a tanulók személyes, kifejező-expresszív

tevékenységének, és az elvárható műelemzési ismereteinek leírása található; a vizuális

kommunikáció témához a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa

tartozik; míg a tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparművészet, a

népművészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza.

A két évfolyamon az alkotó és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az az

alkotómunka javára növelhető. A tananyag a tantárgy jellegének megfelelően a gyakorlati

tevékenységre fűződik fel.

A kulturális kompetencia gondolatok, élmények és érzések különféle módon történő kreatív

kifejezését foglalja magában. Fontos szerepe van a közízlés alakulásában, az esztétikai

222

tényezők mindennapjainkban betöltött szerepének formálásában. Tudatosítja az európai

kultúra sokszínűségét, a más kultúrák elfogadása és tisztelete melletti identitástudatot.

11. évfolyam

Éves óraszám: 37 óra

1. témakör: Kifejezés, képzőművészet - 19 óra

Általános fejlesztési követelmények,

belépő tevékenységek

Tartalmak,

tevékenységek

Általános fejlesztési követelmények:

A kulturális, a művészeti értékek iránti

nyitottság fejlesztése, az értékes

műalkotásokat, tárgyakat, információkat

megbecsülő környezettudatos magatartás

kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése.

Értse a mindennapi élet vizuális

információit.

Ismerje a művészettörténet kiemelkedő

alkotásait és legyen véleménye róla.

Alkalmazza a tárgyhoz illő műelemzési

módszert (pl. stíluskritika, ikonográfia).

Legyen nyitott az idegen (pl. Európán

kívüli) művek és műfajok iránt.

Legyen képes érzések és gondolatok önálló

és tudatos vizuális megjelenítésére, a

témának megfelelő kifejezőeszközök és

technika megválasztására, az alkotás során a

problémának megfelelő arányú esztétikai

kifejezés alkalmazására.

Belépő tevékenységformák:

A szobrászat, a festészet, a képgrafika

műfajának megfelelő műelemzés korban és

kultúrában ágyazva.

Vizuális nyelvi ismeretek összegzése,

alkalmazása.

Adott problémát, témát, élményt feldolgozó

önállósuló tevékenység.

Témának megfelelő kifejezésmód és

technika kiválasztása, alkalmazása,

indoklása.

Nyelv:

A vizuális kifejezés formanyelvi elemei,

összefüggései, a formaadás módjai tanulói

munkákban, műalkotásokban, tárgyakban, vizuális

információkban.

Alkotás:

Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és

térben a kifejezőeszközök egyéni használatával.

Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények

asszociációkra épülő feldolgozása illusztratív,

grafikai, festői vagy plasztikai megjelenítéssel.

Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre

épülő egyéni kifejezése.

Befogadás:

Műfajnak, témának megfelelő műelemző szempontok

(ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól

az ítéletalkotásig.

Festészet fogalma, funkciója.

Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti

meghatározottság.)

Festészeti műfajok témái (pl. arckép, csendélet,

tájkép), megjelenési típusai (pl. táblakép, murális

alkotás) technikái (pl. olaj, freskó).

A festészet kifejező eszközei, hatásrendszere.

Képgrafika fogalma, funkciója, stílusa, témái,

formanyelve, technikái.

Szobrászat fogalma , rendeltetése.

Szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális,

társadalmi, történeti meghatározottság).

A szobrászat műfajai (kerekszobor, szoborcsoport,

dombormű), témái, technikái.

A szobrászat hatásrendszere.

Kortárs műfajok a képzőművészetben (pl.

environment, térinstalláció).

Elérhető művészeti gyűjtemény anyagának

megismerése.

223

2. témakör: Vizuális kommunikáció - 11 óra



Tartalmak,

tevékenységek


Rendelkezzen fejlett térszemlélettel.

Rendelkezzen a mindennapi élethez

szükséges ábrázolóképességgel.

Legyen képes a tér vagy tárgy ábrázolására

látszati rajzban, illetve geometriai

ábrázolással.

Legyen képes történet, eseménysor,

változás, mozgás közérthető

megjelenítésére.

Ismerje a tömegkommunikáció műfajait,

sajátosságait, a gondolatok áttekinthetővé,

szemléletessé tételét.


A látvány vizuális tartalmainak,

törvényszerűségeinek feltárása,

képiplasztikai formai-, téri analízisek,

elemzések. Átmeneti ábrázolásmódok a

perspektíva és a műszaki távlat

(axonometria) között.

A vizuális kommunikáció funkciónak

megfelelő megjelenési formáinak

értelmezése, alkalmazása.

Alkalmazott grafikai feladat megoldása.

Témának megfelelő kifejezésmód és


indoklása.

Alkotás:

Természettanulmányok, látvány- és

modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és

funkció szerinti tanulmány és analízis.

Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó

képsorok, folyamatábrák készítése.

Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének

megjelenítése az ábrázoló geometria rendszerében

(Monge-vetület. Egyméretű (izometria) és kétméretű

(dimetrie) axonometria, Kavalier axonometria)

szabadkézi vázlattal és szerkesztéssel.

Rekonstrukció, modellezés.

Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg

felhasználásával.

Néhány betűtípus alkalmazása (pl. tudományos

illusztráció, vagy Ex libris, meghívó, névjegy).

Befogadás:

Ábrázolási konvenciók köznapi és tudományos

megjelenési formái.

A köznapi és tudományos közlések műfaji

sajátosságai.

A tervező grafika üzenethordozó és tájékoztató

funkciója, közlő és felhívó jellege.

3. témakör: Tárgy- és környezetkultúra - 7 óra



Tartalmak,

tevékenységek


Rendelkezzen a hétköznapi esztétikai

ítéleteket megalapozó tapasztalattal és

ízléssel. Rendeltetésszerűen használja tárgyi

környezetét. Tudatos fogyasztói döntéseket

hozzon.

Legyen képes elképzelt vagy létező tárgy

ábrázolására, tervezésre, konstruálásra.


Önállósuló tevékenység egy-egy

feladatkörben.

Nyelv:

A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és

forma összefüggése.

Alkotás:

Valós szükségleten alapuló tárgy megtervezése (pl.

ékszer, öltözködési kiegészítő, hangszer, gépezet). A

tárgynak, vagy térbeli makettjének elkészítése. A

tervezési folyamat dokumentálása munkanaplóban

(feladatmeghatározás, tájékozódás - gyűjtéssel,

ötletekkel -, látszati és műszaki jellegű rajzok, szín és

anyagminta).

224

Tárgytervezési feladat megoldása.

A témának megfelelő kifejezésmód és


indoklása.

Befogadás:

Az alkotófolyamat (feladatmeghatározás, tervezés,

kivitelezés, kipróbálás, értékelés) ismerete.

A funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a

szerkezet, az elkészítés módjának ismerete a tárgyak

megítélésében.

Tanmenet

Tartalom Hét Hónap

1. Kifejezés, képzőművészet 1. Augusztus

1. Vizuális kommunikáció



4. Kifejezés, képzőművészet

2.

3.

4.

5.

Szeptember

Szeptember

Szeptember

Szeptember

1. Tárgy és környezetkultúra




6.

7.

8.

9.

Október

Október

Október

Október





10.

11.

12.

13.

November

November

November

November




14.

15.

16.

December

December

December

4 Tárgy és környezetkultúra




17.

18.

19.

20.

Január

Január

Január

Január

3 Kifejezés, képzőművészet


5. Képzőművészet


21.

22.

23.

24.

Február

Február

Február

Február





25.

26.

27.

28.

Március

Március

Március

Március




29.

30.

31.

Április

Április

Április





32.

33.

34.

35.

Május

Május

Május

Május



36.

37.

Június

Június

225

Augusztus

Hét Tartalom Tevékenység Eszköz

1. Kifejezés,

képzőművészet: a

köznapi és a vizuális

kifejezés nyelvi elemei

A köznapi, a művészi és a tudományos

vizuális megismerés, kifejezés, közlés

formanyelvi elemeinek megfigyelése,

összevetése egyazon tárgyról készült

tanulmányrajzok (fotók, ábrák, képgrafikák

segítségével.)

Szemléltetés:

Rajzi tanulmány

készítésére

alkalmas kézi

modellek, fotók,

festmények

bemutatása.

Szeptember


2-3. Vizuális

kommunikáció:

természettanulmány,

látvány- és

modellértelmezés.

A forma, szerkezet,

anyag és funkció

összefüggése.

A látható világ tárgyainak megfigyelése

természeti formák segítségével.

A forma egészének (tömegének,

felületének, faktúrájának), a forma

felépítésének, térbeli helyzetének,

plaszticitásának, a forma tagolásának, a

részformák arányainak, a részformák

egymáshoz kapcsolódásának megfigyelése,

ábrázolása (tanulmányrajzok, magyarázó

rajzok).

Szemléltetés:

Forma, felület,

belső szerkezet

tanulmányozására

alkalmas

modellek,

tárgyak.

Anyagok:

Rajzlap, ceruza,

illetve toll.

4. Vizuális

kommunikáció:

keletkezést, változást

kifejező

magyarázórajz.

Megfigyelés, fázisfotók, folyamatábrák

segítségével a változás, mozgás, növekedés,

történés fázisainak megfigyelése.

Magyarázó rajzokkal a megfigyeltek

szemléletessé tétele.

Anyagok: rajzlap,

ceruza.

Szemléltetés:

fázisfotók,

folyamatábrák

bemutatása.

5. Kifejezés,

képzőművészet:

analízis, szintézis.

A látványélmény

formai átírása,

kifejezése.

Ősi jelek, motívumok bemutatása,

elemzése. Alkotásokon a valós forma

motívummá válásának tanulmányozása.

A forma analízisére, a forma jellegzetes

formájára, részformáira építve grafikai

átírások készítése.

Szemléltetés:

asszociációk. A

forma

leegyszerűsítése

által keletkező

jelek bemutatása

(pl. természeti

forma átírásából

származó

motívum.)

226

Október


6-7. Tárgy és

környezetkultúra: az

átírások szerepe a

formatervezésben,

kifejezésben.

Az analízisre épülő átírások felhasználása a

tervező munkában, kifejezésben. Pl. a

funkció és anyag ismeretében a tartalom és

forma összhangját szem előtt tartva

alkalmazott grafikai tervek készítése.

Szemléltetés:

lakástextilek,

csempék

bemutatása.

Anyagok: rajzlap,

színes ceruza,

festék.

8-9. Tárgykultúra: tér,

térrészlet, konstruálás.

Vizuális

kommunikáció:

tapasztalati távlattan.

Tapasztalati

perspektíva. Látvány

és modellértelmezés.

A térszemlélet, a mindennapi élethez

szükséges ábrázolóképesség fejlesztése

érdekében téri problémákat érzékeltető,

szemléltető modellek készítése.

A megkonstruált vagy létező tárgyon,

illetve térrészleten a távlati törvények

megfigyelése (rövidülés, összetartás…)

A modellek ábrázolása látszati, tapasztalati

rajzban.

Témának megfelelő kifejezőeszköz,

technika megválasztása.

Szemléltetés:

párhuzamos

egyenesek,

körívek távlati

elváltozásainak

szemléltetésére

alkalmas

modellek.

Anyagok: rajzlap,

olló, ceruza,

ragasztó.

November


10. Vizuális

kommunikáció:

természettanulmány.

Látvány és

modellértelmezés.

Tanulmány-rajz,

plasztika.

A forma vizuális elemeinek (tömeg, felület,

tagolás, fény-árnyékhatás, szín…)

vizsgálata, szóbeli elemzése.

Személyes választás alapján (rajzi,

plasztikai elemzésekkel) a forma külső

burkának tanulmányozása során nyert

tapasztalatok (grafikai, festészeti, plasztikai

eszközökkel történő) megjelenítése.

Szemléltetés: kézi

modellek, kézi

modellekről

készített

tanulmányrajzok,

fotók bemutatása.

Anyagok: rajzlap,

ceruza.

11. Vizuális

kommunikáció: forma

és szerkezet

összefüggése.

Magyarázó rajz.

A forma szerkezetének vizsgálata. A

szerkezet feltárása, megértése. Az

összefüggések vizuális megjelenítése. A

tapasztalatok, a megértett szerkezet

szemléletessé tétele magyarázó rajzokkal.

Szemléltetés:

szerkezetet

magyarázó rajzok

bemutatása.

Anyagok: rajzlap,

ceruza, vagy toll.

12-13. Vizuális

kommunikáció:

tervező-grafika.

Alkalmazott grafika.

Képzőművészet,

kifejezés: a látvány

Személyes választás alapján: a

látványélmény színbeli-formai átírása,

szintézisre épülő egyéni kifejezése.

Művészeti élmények (irodalmi, zenei)

asszociációkra épülő feldolgozása grafikai,

festői vagy plasztikai eszközök


Anyagok: egyéni

választás alapján

egyedi grafika

(ceruza vagy

tusrajz),

sokszorosító

grafika

227

jelentése, esztétikai

üzenete. Vizuális

önkifejezés. Vizuális

információ.

Érzelem, lelkiállapot, hangulat

megjelenítése síkon és térben a

kifejezőeszközök egyéni megválasztásával.

Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg


(linómetszet),

festészeti technika

(vízfestés,

tempera), vegyes

technika (kollázs,

montázs),

számítógépes

tervezés.

December


14. Vizuális

kommunikáció:

köznapi vizuális

információk.

Tanulmányrajz.

Összetett tárgyak, térformák megfigyelése.

A modellként beállított tárgyak vizuális

megjelenítése során a vizuális formanyelvi

elemek, összefüggések kifejezése

tanulmányrajz segítségével.

Szemléltetés:

összetett tárgyak,

térformák

Anyagok: rajzlap,

ceruza vagy szén.

15-16. Vizuális

kommunikáció:

ábrázolási konvenciók.

Ábrázoló geometria.

Összetett formák, tárgyak térbeli

helyzetének vizsgálata, megjelenítése

ábrázoló geometriai rendszerben (vetületi,

axonometrikus és perspektivikus

szerkesztések, szabadkézi rajzok, vázlatok).

Szemléltetés:

magyarázó rajzok

bemutatása.

Anyagok: színes

ceruza, rajzlap.

Január


17-18. Tárgy és

környezetkultúra: a

tárgyi világ

formanyelvi elemei, a

tartalom és forma

összefüggése.

Népművészet,

iparművészet.

Feladatmeghatározás.

Tárgytervezés.

Tervezési

dokumentumok:

látszati és műszaki

jellegű rajzok.

Az előző órai feladat kapcsán a funkció,

anyag és forma viszonyának megbeszélése.

Bemutatott népművészeti, iparművészeti

tárgyakon a funkció és forma, a jelentés, a

lépték, az anyag, a szerkezet és az

elkészítés módjának vizsgálata.

Valós szükségleten alapuló, tárgykészítéssel

megvalósítandó (elkészíthető) tárgy (pl.

öltözék kiegészítő) kigondolása.

Az alkotófolyamat (a feladat meghatározás,

tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés)

lépéseinek megtervezése.

A tervezési folyamat dokumentálása

munkanaplóban, munkalapon (látszati és

műszaki rajzok, szín és anyagminták).

A tervezési dokumentáció alapján a tárgy

elkészítése.

Szemléltetés: a

tervezéshez,

tárgykészítéshez

egyazon funkció

más-más

anyaggal,

formával,

megoldással

történő

megválasztására.

Példák

bemutatása,

népművészeti és

iparművészeti

tárgyak

bemutatásával.

Anyagok: az

anyag és technika

szabad

228

megválasztása.

19-20. Tárgy- és

környezetkultúra: az

alkotófolyamat lépései.

Modellterv. Makett.

A megismert geometria rendszerek (Monge

vetület, két iránypontos szerkesztett

perspektíva, egyméretű és kétméretű

axonometria) segítségével a tervezett tárgy

adatainak (méret), formájának

megtervezése.

A szabásrajz és a forma makettjének

elkészítése.

Szemléltetés:

szabásminták,

modelltervek,

tárgymakettek

bemutatása.

Anyag. papír.

olló, ragasztó.

Február


21. Kifejezés,


vizuális kifejezés

formanyelvi elemei a

műalkotásokban.

A grafika fogalma,

funkciója.

Egyedi grafika.

Bemutatott alkotások segítségével a

képgrafika nyelvi elemeinek (vonal, tónus,

forma) tanulmányozása.

Művészettörténeti tanulmányokra építve a

grafikai műfaj kialakulásának nyomon

követése.

Gótikus és reneszánsz egyedi grafikák

elemzése.

Alkotások tükrében a rajzművészet

fogalmának meghatározása, a rajzművészet

fajtáinak, technikáinak számbavétele.

Szemléltetés:

kódex

illusztrációk,

miniatúrák.

Giotto grafikai,

Leonardo da

Vinci:

Virágtanulmány a

windsori

gyűjteményből,

Önarckép, Sziklás

Madonna

(londoni vázlat).

22. Kifejezés,


képgrafika stílusa,

formanyelve,

technikái.

Műelemzés.

Sokszorosító grafika.

A művészi sokszorosító grafikai eljárások

csoportjainak: magasnyomás (fametszet,

linoleummetszet), mélynyomás (acél-

illetve rézmetszet, mezzotinto, rézkarc,

hidegtű, aquatinta) és síknyomás

(kőnyomat, monotípia) megismerése. A

különböző sokszorosító eljárások kifejezési

lehetőségének vizsgálata.

Szemléltetés:

Rembrandt:

Önarckép

(rézkarc), Dürer:

A lovag, halál és

az ördög

(fametszet),

Picasso: Arckép

Cranach után

(linó), Kondor

Béla: A nagy

madár (rézkarc).

23-24. Képzőművészet:

alkalmazott grafika.

Kifejezés,

képzőművészet:

alkalmazott grafikai

tervezés.

A gyakorlati és esztétikai célokat,

követelményeket szolgáló alkalmazott

grafikai tervezés sajátosságainak, a kép és

szöveg összhangjának, a grafika

üzenethordozó és tájékoztató funkciójának

vizsgálata.

A tapasztalatok birtokában meghívók,

névjegyek, tervezése.

Szemléltetés:

könyvillusztráció

k, bélyegtervek,

Ex librisek,

tudományos

illusztrációk,

meghívók,

névjegykártyák

bemutatása.

229

Március


25. Kifejezés,


festészet fogalma,

funkciója, kifejezési

eszköze,

Műelemzés.

A tartalom és a forma.

A sziklakarcok és barlangfestmények

megjelenése az őskori művészetben. A

képzőművészet síkművészeti ágának a

festészet fogalmának, funkciójának,

társadalmi indíttatásának, kifejező

eszközeinek (színek, vonalak, foltok)

megismerése. Művészettörténeti

tanulmányokra, szemléltetésre építve a

festészeti műfaj változásainak nyomon

követése.

Szemléltetés:

Bikák terme a

lascaux-i

barlangban,

Zenéló lányok

Thébából,

Pompei-i

Misztérium villa

falfestménye,

Rubljov:

Szentháromság

ikon, Raffaello:

Athéni iskola.

26. Kifejezés,


festészet kifejező

eszközei,

hatásrendszere.

Festészeti válfajok,

festészeti műfajok,

festészeti technikák.

Arckép, csoportos

kompozíció, akt.

A festészet válfajainak (falkép, táblakép,

miniatúra) megismerése. A festmények

festési mód szerinti (enkausztikus-, freskó-,

tempera-, olaj-, pasztell-, akvarell- és

gouache-festés) valamint az ábrázolás

tárgya szerinti (történeti, mitológiai,

vallásos tárgyú kép, csoportos kompozíció,

arckép, életkép, akt …) megkülönböztetése.

A bemutatott alkotásokon (arcképeken,

csoportképeken) a kifejezőeszközök és

hatásrendszer vizsgálata.

Szemléltetés:

Dürer,

Rembrandt, Van

Gogh önarcképei,

Raffaello Santi:

Ifjú képmása,

Leonardo da

Vinci: Mona Lisa,

Rippl Rónai

József: Babits

Mihály,

Mednyánszky

László: Csavargó

fej.

27. Kifejezés,


csendélet és tájkép

műfaja. Festészeti

stílusok.

A művészet kulturális,

társadalmi, történeti

meghatározottsága.

A festészeti témák, műfajok iránti igény

nyomon követése a társadalmi-kulturális

elvárások tükrében.

Az önálló tájkép és csendélet műfajának

megszületése a barokk korban. A tájkép és

a csendélet műfaj kifejezési eszközeinek,

hatásrendszerének változása. Barokk,

impresszionista, kubista, konstruktivista

tájképek, csendéletek elemzése.

Szemléltetés:

Brueghel: Tél,

Giorgione: Alvó

Vénusz, Corot:

Híd Nantes

mellett, Monet: A

rouani katedrális,

Szinnyei M. Pál:

Majális, Van

Gogh:

Napraforgók,

Cezanne:

Csendélet

hagymákkal.

28. Kifejezés,

képzőművészet: az

életkép és történelmi

kép műfaja.

A festészet történeti-társadalmi

meghatározottsága. A történelmi kép

szerepe (az ókori római művészetben), a

klasszicizmus és a romantika

művészetében.

Az életkép műfaj változásának nyomon

Szemléltetés: G

Seurat: Fürdőzés,

E. Degas:

Táncosnő,

Székely Bertalan:

Egri nők.

230

követése.

Április


29. Kifejezés,


festészeti műfajok

megjelenési típusai:

táblakép, murális

alkotás.

A freskó.

Műelemzés.

A freskófestészet koronként változó

stílusának nyomon követése (a dekoratív

síkszerű aranyhátteres megoldásoktól az

illuzionisztikus barokk

mennyezetfreskókig).

A gótikában egyre nagyobb szerephez jutó

táblaképfestészet legkiemelkedőbb

alkotásainak megismerése.

A szárnyasoltárok táblakép-

olajfestményeinek elemzése.

Szemléltetés:

Giotto: Lázár

feltámasztása,

Kolozsvári

Tamás:

Keresztrefeszítés,

Bosch: A pokol

(oltárkép részlet),

Pozzo: Loyolai

Szt. Ignác

megdicsőülése.

30-31. Kifejezés,

képzőművészet:

murális alkotás. Mázas

csempe, mozaik,

üvegfestészet.

Bemutatott képzőművészeti alkotások

segítségével a murális műfajhoz tartozó

mozaik, sgraffitó, üvegfestmény kifejező

eszközeinek, hatásrendszerének

megfigyelése, vizsgálata.

Szemléltetés:

perzsa mázas

csempe, ravennai

mozaik,

üvegablak a

chartres-i

katedrálisból.

Május


32-33. Képzőművészet: a

szobrászat fogalma,

rendeltetése,

formanyelve.

A szobrászat műfajai:

kerekszobor,

dombormű.

A háromdimenziós művészet, a szobrászat

fogalmának, rendeltetésének, kifejező

eszközeinek megismerése.

A plasztika csoportosítása a térbeli

megjelenés relief, frontális és körüljárható

szobor. A bemutatott alkotások

sajátosságainak megbeszélése.

Szemléltetés:

Ghiberti: Porta

del Paradiso,

Donatello:

Gattamelata,

Laokoón csoport,

A. Rodin: Calaisi

polgárok,

Ferenczy B.:

Babits síremlék.

34-35. Képzőművészet: a

szobrászat

hatásrendszere. A

szobrászat témái,

technikái. Témának

megfelelő műelemzés.

Mobil. Művészeti

gyűjtemény. Kifejezés

- alkotás.

Az alkotások csoportosítása a szobrok

anyaga (agyag, fém, kő, fa, elefántcsont

…), előállítási technológiája (mintázás,

öntés, fafaragás, hegesztés…). A mű

rendeltetése (emlékmű, épületplasztika),

mérete (monumentális szobor, kisplasztika),

az ábrázolás témája (történelmi dombormű)

alapján.

A XX. század térkonstrukcióinak, mobil és

fényszobrainak megismerése, elemzése.

Szemléltetés: A.

Maillol: Földközi

tenger, U.

Boccioni: Lépő

figura, A.

Archipenko: Álló

alak, Brancusi:

Alvó múzsa, H.

Moore: Király és

királynő, V.

231

Egyszerű eszközökkel mobilszobrok

alkotása.

Tatlin: III.

Internacionálé

emlékműve,

Calder: Mobil,

Shaár E.: Utca.

Június


36-37. Kifejezés,

képzőművészet:

kortárs műfajok a

képzőművészetben.

Enviroment,

térinstalláció. Alkotás.

Az 1960-as évektől gyakorivá váló műfaj a

térberendezés (enviroment), az

akcióművészet (happening és performance)

valamint a térinstalláció műfajának

megismerése.

Térberendezések, térinstallációk tervezése.

12. évfolyam

Évi óraszám. 37 óra

1. témakör: Kifejezés, képzőművészet - 17 óra



Tartalmak,

tevékenységek


A művészeti értékek iránti nyitottság

fejlesztése.

A tanult művészeti ágak (szobrászat,

alkalmazott grafika) és a mindennapi

környezet sajátosságainak, összefüggéseinek

és történetük fordulópontjának, valamint

kiemelkedő művek és alkotóinak ismerete.

A leírástól az ítéletalkotásig terjedő

műelemző képesség kialakítása.

Érzések, gondolatok vizuális

megjelenítésének képessége.


Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit

felölelő tudatos, tervszerű (projekt-jellegű)

önálló tevékenység a képzőművészet

területén.

Problémaközpontú, verbális és vizuális

műelemző módok (kultúrtörténeti, építészeti

elemzés, képolvasás) tudatosítása,

használata az építészet, az alkalmazott

Nyelv:

A formanyelv, a formaadási módok felismerése és

alkalmazása az alkotó és befogadó

tevékenységekben. Elemzésük a művészeti ágakban,

műfajokban: népművészetben, építészetben,

tárgyakban, a tudományos és köznapi

információkban.

Alkotás:

Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák,

gondolatok, témák személyes hangú, megjelenítése

ábrázolási újításokat is megengedő, asszociációkra

épülő alkotásokban.

Befogadás:

Művészeti ágak szerinti problémaközpontú

műelemzés korba, kultúrába ágyazva. A műfajnak és

a témának megfelelő értelmezési szempontok (stílus-

és kultúrtörténeti, ikonográfiai).

Építészet:

Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és

232

művészetek területén.

Összefoglaló művészettörténeti áttekintés.

természeti meghatározottsága. Az építészeti

szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai. Az építészeti

stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan). Az

építészet hatásrendszere.

Művészettörténeti összefoglalás:

Az európai művészettörténet áttekintése a műfajok, a

kor és a stílus összefüggésében.

2. témakör: Vizuális kommunikáció - 8 óra



Tartalmak,

tevékenységek


Információkat megbecsülő magatartás.

Fejlett térszemlélet, a mindennapi élet

vizuális információinak megértése, kritikus

befogadása.

A mindennapi élethez szükséges

ábrázolóképesség, kommunikációs

jelentésadási készség fejlesztése.

A tömegkommunikáció átfogó műfajainak,

sajátosságainak, összefüggéseinek ismerete.

A vizuális információforrások (pl. könyvtár,

Internet) célszerű használatának

megtanulása.

Tárgy vagy tér egyértelmű ábrázolása

látszati rajzban, illetve geometriai ábrázolás

(Kavalier axonometria, egyméretű-,

kétméretű-, Monge-vetületek, két

iránypontos perspektíva) segítségével.

Adatok, összefüggések vizuális

megjelenítésének képessége a tanult szinten.




önálló tevékenység a vizuális kommunikáció

területén.

Problémaközpontú verbális és vizuális

elemző módok tudatosítása, használata.

Nyelv:

A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a

tudományos, a köznapi információkban, a

tájékoztatásban, a reklámban.

Alkotás:

Tértanulmányok, téri rend, összetettebb térviszonyok

tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektivikus

ábrázolása.

Térábrázolási módszerek túlhaladása, transzformálási

kísérletei a látáskonvenciók átalakítására, az optikai

csalódások, a fordított perspektíva, vagy fotó


Választott témájú grafikai terv (pl. bélyeg, naptár,

könyvborító, CD borító, iskolaújság) készítése. Az

alkotó folyamat lépéseinek összegyűjtése

munkanaplóban (alapgondolat, tájékozódás - gyűjtés,

vázlatok, tervek).

Befogadás:

A mindennapi életben alkalmazott geometriai

konvenciók (Monge-vetület, axonometria,

perspektíva) olvasása, értése.

A vizuális kommunikáció fogalma.

A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a

tömegkommunikáció.

A kép, az írás szerepének fordulópontjai a

kommunikáció fejlődésében.

A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése.

A vizuális kommunikáció műfajai (tipográfia, fotó,

tervező grafika).

A vizuális kommunikáció a közlő szándéka szerinti

hatásrendszere: információ (objektív), reklám

(felhívó), műalkotás (esztétikai jelentéstartalmú).

233

3. témakör: Tárgy- és környezetkultúra - 12 óra



Tartalmak,

tevékenységek


Tárgyakat, információkat megbecsülő

környezettudatos magatartás.

A tárgyhoz illő műelemző módszer

alkalmazása.

Nyitottság az idegen műfajok iránt,

tolerancia az új művek, tárgyak

megítélésében. Az árucikkek tudatos

megítélése a tanult szempontok alapján.

Rendeltetésszerűen használja a tárgyi

környezetét.

Önállóság a problémamegoldás lépéseiben:

helyzetfelismerés, vázlatkészítés, tervezés,

alkotás - konstruálás, és a munka értékelése.

A tárgytervezés sajátosságainak,

összefüggéseinek ismerete.




önálló tevékenység a környezetkultúra

területén.

Problémaközpontú verbális és vizuális

műelemző módok tudatosítása, használata a

népművészet területén.

Nyelv:

A formanyelv, a formaadás, a funkció és a jelentés

összefüggései a téralakításban.

Alkotás:

Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet,

illetve berendezési tárgy) felvetése, meghatározása,

tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és nézetrajzban,

axonometrikus rendszerben vagy perspektív képpel, a

terv modellezése.

Befogadás:

A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái

(eszköz, berendezés, felszerelés, használati-, dísz-,

kegy-, műtárgy).

A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális

és társadalmi meghatározottsága.

A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki,

ergonómiai, esztétikai, gazdasági).

Népművészet:

A tárgyi néprajz és a népművészet fogalma.

A hagyományos magyar népművészet és napjaink

népművészete a folklórizmus.

A magyar népművészet áttekintése (népi építkezés,

eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság,

szőttes, hímzés, népviselet).

Elérhető helytörténeti, néprajzi gyűjtemény.

Tanmenet

Tartalom Hét Hónap

1. Kifejezés, képzőművészet 1. Augusztus





2.

3.

4.

5.

Szeptember

Szeptember

Szeptember

Szeptember





6.

7.

8.

9.

Október

Október

Október

Október




10.

11.

12.

November

November

November

234

5. Kifejezés, képzőművészet 13. November




14.

15.

16.

December

December

December





17.

18.

19.

20.

Január

Január

Január

Január





21.

22.

23.

24.

Február

Február

Február

Február





25.

26.

27.

28.

Március

Március

Március

Március




29.

30.

31.

Április

Április

Április





32.

33.

34.

35.

Május

Május

Május

Május



36.

37.

Június

Június

Augusztus


1. Képzőművészet,

kifejezés: formanyelv,

formaadási módok.

Befogadás. Alkotás.

A természetes környezet, a táj, illetve a

természetes és mesterséges környezet

viszonyának személyes hangú

megjelenítése, kifejezése szabadon

választott (rajz, festés, kollázs vagy

montázs) technikával.

Szemléltetés:

tájképek,

utcarészletek

bemutatása.

Anyagok: rajzlap,

ceruza, festék,

ecset.

Szeptember


2-3. Tárgykultúra: a

néprajztudomány

területei. A tárgyi

néprajz fogalma. A

népi építészet.

A néprajztudomány fogalmának, ágainak, a

tárgyi naprajz, az anyagi-gazdasági élet

területeinek megismerése.

Településrendszerek, népi építkezési

módok, a ház funkciójának, az

építőanyagok, szerkezet, lakó- és gazdasági

épületek elemzése.

Szemléltetés:

hollókői házak,

somogyi tornácos

ház, konyhabelső,

templom,

harangtorony,

kazettás

mennyezet.

235

4. Tárgy- és


magyar népművészet.

A hagyományos

magyar népművészet

és napjaink

népművészete.

Bútorkészítés,

bútordíszítés.

Néprajzi, népművészeti ismeretekre építve

a lakóház (lakótér, munkatér, élettér)

funkciójáról tanultak felidézése.

Helytörténeti gyűjtemény, szemléltető

anyagok segítségével a bútorok

elhelyezkedésének (diagonális,

párhuzamos, centrális), fajtáinak (láda,

bölcső, szék, asztal, ágy, téka, szekrény,

sublót, tükör, pad), a bútorok díszítési

felületének, díszítésmódjának (ékrovás,

festés, domború faragás, áttörés)

megfigyelése.

Szemléltetés:

sárközi, kapuvári

tisztaszoba, ácsolt

kelengyeláda

(Nógrád megye),

saroktéka

(Vargyas),

spanyolozott

tükrös (Győr

megye).

Helytörténeti

múzeum, skanzen

megtekintése.

5. Tárgy- és


gyűjtögetés, halászat,

vadfogás, méhészet,

földművelés,

állattenyésztés szerepe,

eszközei.

A néprajztudományon belül a magyar nép

hagyományos tárgyi kultúrájának a

gyűjtögetés, halászat, vadfogás, méhészet,

földművelés és állattenyésztés eszközeinek

megismerése, helytörténeti múzeum

megtekintése, néprajzi szemléltető anyagok

segítségével.

Javaslat: egyéni gyűjtőmunka, melynek

témája az ősi életmód (foglalkozás)

bemutatása (pl. aranyász, pákász) interjú

módszerrel.

Szemléltetés: a

gyűjtögetés

(kosarak), a

halászat (hálók,

ladikok,

haltartók), a

vadászat (dárda,

íj, nyíl), a

földművelés (ásó,

kapa, sarló, kasza,

eke, cséphadaró,

hombár) és az

állattenyésztés

(ólak) eszközei.

Október


6. Tárgy és


népművészet fogalma.

A funkció, anyag,

forma és díszítés

összhangjának

megnyilvánulása a

paraszti kultúra

tárgyaiban. Fonás,

szövés. Szőttesek.

Hímzések.

A legősibb kézműves technika a fonás

növényi és állati eredetű anyagainak

(szalma, csuhé, gyékény, vessző, kender,

gyapjú) technológiájának (pl. csuhé pödrés,

kenderfonás), eszközeinek (rokka,

szövőszék), termékeinek (sövénykerítés,

tároló edények, vászon) megismerése.

A népművészet megnyilvánulása a

kézműves technológiával készített tárgyak

formarendszerében, motívumkincsében,

esztétikájában.

Szemléltetés:

szalma, csuhé,

gyékény, vessző

tároló edények,

gyékényből font

méhkaptár,

vessző varsa,

kender fonal,

vászon.

Különböző

tájegységek

(Sárköz, Somogy,

Baranya)

szőttesei,

párnavégek,

díszlepedők.

7. Tárgy és

környezetkultúra: a nép

esztétikai értékeinek,

A viselet definíciójának megbeszélése. Ősi

alapanyagok (len, kender, gyapjú) és

szabásminták (derékszögű és karcsúsított

Szemléltetés:

cifraszűr (Békés,

Heves vagy

236

szemléletének,

ízlésvilágának,

identitástudatának, jel-

és

szimbólumrendszeréne

k megnyilvánulása a

népviseletben, a

hímzésekben.

szabásrendszer) megismerése. A viselet

elemeinek (női ruhaneműk, férfi

ruhaneműk) számbavétele. A ruházat

szimbólumrendszerének (családi állapot,

nem, kor, vagyoni állapot) megfigyelése.

Ruházati díszek megismerése. A népviselet

változásának nyomon követése. A hímzés

szerepe a viseleteken.

Hajdú megye),

női ködmön

(Somogy, Heves

vagy Baranya

megye), néhány

viselet (Sárköz,

Torockó, Rimóc,

Mezőkövesd,

Kapuvár, Dél-

alföld).

Hímzésfajták

bemutatása.

8. Tárgy és


népművészet

megnyilvánulása a

parasztgazdaság

tárgyaiban. A fazekas

tárgyak

formarendszere,

díszítésmódja. A

folklórizmus.

Művészettörténeti tanulmányokra építve az

agyagművesség történetének felelevenítése.

A Kőrös kultúra és az Árpádkor edényeinek

megismerése. A különböző tájegységek

edényfajtáinak, a fazekas díszítő kultúra

sokszínűségének megismerése. A

folklórizmus fogalmának tisztázása. A nép

által készített dísz- és használati tárgyak

beépülése a városi polgárság életébe,

lakáskultúrájába.

Szemléltetés:

vizeskorsó (Tata),

lakodalmas fazék

(Sümeg), Rajczy

Mihály: Madaras

pálinkás-butélia

(Mezőcsát),

bokály székely

határőr

ábrázolásával

(Kézdimartos),

céh kancsó, tál.

9. Tárgy és


pásztorművészet.

Karcolozás, fafaragás,

spanyolozás

Pásztorművészeti alkotásokon (kostök

zacskók, lőporszaruk, pásztorbotok,

juhászkampók, jegyajándékok) a

természetes alapanyagok, a formakincs, a

forma és díszítés harmóniájának

megfigyelése.

Szemléltetés:

karcolozott

szarutárgyak,

spanyolozott

jegyajándékok,

faragott vagy

ólombetétes

botok.

November


10. Képzőművészet:

építészet. Az építészet

fogalma.

Az építészet funkciója,

társadalmi és

természeti

meghatározottsága.

Az építőművészet téralkotó funkciójának

megbeszélése.

A téralkotás építménytípusainak

(lakóházak, középületek, hidak,

templomok), épületegyütteseinek (terek,

utcák, városnegyedek) kialakításában a

társadalmanként és koronként eltérő

szociális és művészeti szükséglet, a

rendelkezésre álló anyagok és technika által

való meghatározottság kifejeződése.

Szemléltetés: sás

kunyhók,

löszfalba vájt

lakások, vályog,

fa, kő és tégla

házak, vas és

üveg paloták,

ipari csarnokok,

vázás hé

szerkezetes

épületek.

11-13. Képzőművészet:

építészeti szerkezetek.

Az épületeket formailag meghatározó, a

fejlődés során gazdag változatossággal

Szemléltetés:

Stonehenge,

237

Építészeti stílusok

(tértervezés,

tömegalakítás,

alaktan). Az építészet

hatásrendszere. A

formanyelv, a

formaadási mód

felismerése, elemzése

az építészetben.

Műelemzés.

megjelenő szerkezeti elemeknek: a tartó

szerkezeti elemek (fal, oszlop. pillér) és a

fedő elemek (síkmennyezet, boltozat)

viszonyának vizsgálata. A homlokzat és

belső terek kialakításában, a tömeg-, tér- és

felületképzésben, az épület rendeltetésének,

szerkezetének és formájának összhangjára

való törekvés tanulmányozása.

Korunk kiemelkedő építészeinek munkáin

(pl. Gaudi, Le Courbusier, Makovecz) a

formanyelv és funkció összevetése.

Kheopsz piramis,

Parthenon,

Pantheon,

Colosseum,

Wormsi

székesegyház,

Remsi katedrális,

Bernini: Szt. Péter

tér, Eiffel:

Nyugati

pályaudvar, Le

Courbusier: Villa

Savoye, Gaudi:

Sagrada Familie,

Makovicz Imre:

Paksi templom.

December


14. Vizuális kultúra:

tértanulmányok.

Tapasztalati távlattani

ábrázolás.

Tértanulmányok segítségével a téri rend, az

összetettebb térviszonyok tapasztalati

távlattani perspektivikus ábrázolás. A

tapasztalatok felhasználásával grafikai

tervek készítése.

Anyagok: rajzlap,

ceruza esetleg

szén, tus, ecset.

15-16. Tárgy és

környezetkultúra:

tértervezés. Tervezés

látszati rajzban. A terv

modellezése.

Építészeti látványtervek tanulmányozása.

Fantáziára, kreativitásra építve egyéni

épülettervek kigondolása. Az elképzelt

épület makettjének magalkotása. Térhatású

látványterv készítése (a makett elhelyezése

a kivetített környezetbe).

Szemléltetés:

építészeti

makettek

bemutatása.

Anyagok: rajzlap,

olló, ragasztó.

Január


17-20. Vizuális

kommunikáció: a

mindennapi életben

alkalmazott geometriai

konvenciók (Monge

vetület, axonometria,

perspektíva) olvasása,

megértése,

alkalmazása. Tárgyak

tanulmányozása. A

tervezői, alkotói

folyamat lépéseinek

összegyűjtése

munkanaplóba.

Egyszerű használati tárgy (pl. kulcs)

megfigyelése, ábrázolása.

A modellként beállított használati tárgy

formájának, térbeli helyzetének

megfigyelése, a tárgy látszati

tanulmányrajzának elkészítése.

A tárgy mérethű Monge-féle vetületi

rajzának megszerkesztése.

Az erőteljesen tagolt (csonkolt és

összeépített) tárgy részeinek elemzése

geometrikus rendszerek (két iránypontos

szerkesztett vagy tapasztalati perspektíva,

illetve műszaki távlattan: különböző

axonometriai rendszerek) alkalmazásával.

Szemléltetés:

látvány és

modellértelmezés

ek bemutatása.

Működést

kifejező

magyarázó

rajzok,

folyamatábrák

bemutatása.

Ábrázoló

geometriai

rendszerek

bemutatása.

238

Tárgy és


tárgykultúra fogalma.

A tárgyak funkciója,

fajtái. A tárgyak stílusa

és a korstílus. A

tárgyak kulturális és

társadalmi

meghatározottsága. A

tárgyak jelentése.

Tervezés alap- és

nézetrajzban,

axonometrikus

rendszerben vagy

perspektív képpel. A

formanyelv, a

formaadás, a funkció

és jelentés

összefüggése.

Az elemzett részek összeillesztésével a

tárgy szerkezetének, felépítésének

bemutatása magyarázó rajzok segítségével.

Különböző korokból származó egyazon

funkcióra alkalmas tárgyakon a tárgy

kulturális és társadalmi

meghatározottságának, a stílus által

meghatározott formaváltozásoknak a

megfigyelése, tanulmányozása.

A megismert törvényszerűségek

figyelembevételével (különböző korokban

készült épületekhez) az adott kor

stíluselemeinek felhasználásával tárgyak

(kulcsok) vagy a mesterségeket

szimbolizáló jelképes tárgyak (kulcsok)

tervezése.

A tárgy jelképes jelentésének (nyit valamit)

vizsgálata. A tárgy átírásával szimbolikus

tartalmak kifejezése.

Szöveg és kép felhasználásával alkalmazott

grafikai tervek készítése.

Monge-féle

vetületi rajz.

Egyméretű

(izometria),

kétméretű

(dimetria)

axonometria.

Kavalieri

axonometria.

Szabadkézi

vázlatok,

tervezések

szemléltetése.

Szerkesztéses

feladatok

bemutatása.

Egy-egy stílus

tárgyainak (pl.

gótikus kulcsok)

bemutatása.

Alkalmazott

grafikai

tervezések

szemléltetése.

Anyagok:

tervezésekhez,

elemzésekhez,

rajzlap, színes

ceruza.

Alkalmazott

grafikai

munkákhoz

esetleg

számítógép.

Február



művészettörténeti

összefoglalás. Az

őskor.

Ősművészeti emlékek (használati eszközök,

sziklarajzok, barlangfestmények,

kisplasztikák, szikladomborművek, ősi

építmények) értelmezése.

Szemléltetés:

barlangfestménye

k, Vénusz

szobrok, megalit

építmények.

22. Képzőművészet: az

európai

művészettörténet

áttekintése műfajok, a

kor és a stílus

összefüggésében. Az

ókori (krétai, mükénei,

Mükéne védelmi (küklopsz falú), kréta

labirintus jellegű építményei. A bikakultusz

és földanya tisztelet megjelenése a krétai

művészetben.

"Mindennek mértéke az ember" gondolat,

az arányrend kihatása a görög építészetre,

szobrászatra és festészetre.

Szemléltetés:

krétai, mükénei

épületek, görög

oszloprendek,

színház, templom.

Római

vízvezeték,

239

görög, etruszk és

római) művészet.

A hitvilág tükröződése az etruszk

szobrokon, festményeken.

Birodalmi, hatalmi törekvések

érvényesítése a római művészet műfajaiban,

stílusában.

lakóház,

templom, cirkusz.

Görög váza.

Római freskó,

mozaik. Krétai,

görög, etruszk és

római szobrok.

23. Képzőművészet: a

művészeti ágak szerinti

problémaközpontú

műelemzés.

A középkori

ókeresztény, román és

gótikus művészet a

műfajok, a kor és stílus

összefüggésében.

Stílustörténet,

kultúrtörténet,

ikonográfia.

A keresztény vallás, a feudális rend és az

egyház hatása a középkori művészetre.

Katakombák, katakombafestészet,

kódexillusztrációk, ókeresztény, román és

gótikus templomok, főúri várak, városi

középületek, gazdasági épületek

megismerése.

A festészet és a szobrászat szoros

kapcsolata az építészettel.

A bibliát magyarázó falfestészet, a táblakép

festészet és üvegfestészet megjelenése.

A bútorművesség, fémművesség, ötvösség,

elefántcsont-faragás, textilművészet

eredményei.

Kolozsvári Tamás és M. S. mester

műveinek elemzése.

Szemléltetés:

ókeresztény,

román és gótikus

épületek,

épületszerkezetek,

épületszobrok

bemutatása.

Ókeresztény

freskók,

mozaikok,

ikonok, román

falfestmények,

gótikus

táblaképek,

festett-faragott

szárnyasoltárok,

üvegablakok,

kódexek,

ötvöstárgyak,

textilek

bemutatása.


formanyelv, a

formaadási módok

felismerése a

művészeti ágakban,

műfajokban.

Ikonográfia.

A reneszánsz

művészet.

A humanizmus és reformáció eszméjének

megismerése.

A világnézet tükröződése a világi és

egyházi építészetben, szobrászatban,

festészetben.

A megfigyelési tapasztalatok (perspektíva),

az anatómiai kutatások hatása a művészetre.

Grafikai munkák (réz- és fametszetek,

ceruza-, tus-, ezüstvessző- és szénrajzok)

megjelenése.

Egy-egy mester életének, alkotásainak,

stílusának elemzése.

Szemléltetés:

reneszánsz világi

és egyházi

épületek, szobrok,

festmények,

grafikák.

Leonardo da

Vinci,

Michelangelo,

Raffaelo, Dürer,

Cranach, Bosch,

Brughel művei.

Március



barokk művészet a kor

és a stílus

összefüggésében.

Ikonográfia.

A manierizmus hatása a művészetre. Az

abszolutizmus és a reformációval harcoló

egyház szerepe a barokk formajegyek

létrejöttében. Új épülettípusok, szobrászati

és festészeti műfajok kialakulása.

Szemléltetés: az

európai, ezen

belül a magyar

barokk építészet,

szobrászat,

240

Műelemzés. Magyarországi barokk alkotások. festészet

megismerése.


rokokó, a

klasszicizmus, a

romantika és a

realizmus művészete.

A barokk túlburjánzása ellen fellépő

klasszicista művészet formanyelve.

Az érzelmek és életfilozófiák hatása a

biedermeier és romantika művészetében. A

társadalmi problémák tükröződése a

realizmus művészetében.

Szemléltetés:

rokokó,

klasszicista,

romantikus és

realista

képzőművészeti

alkotások

bemutatása

(magyar művek

is).


Barbizoni iskola, a

naturalizmus, a plein

air festészet, az

impresszionizmus és a

neoimpresszionizmus

formanyelve,

művészete.

A nagybányai

festészet.

A természetszemlélet megnyilvánulása a

barbizoni iskola művészetében.

A természeti kép visszaadására való

törekvés a naturalista festészetben. A

természetes fény reflexhatásainak

megjelenése a plein air tájfestészetben.

A fény, a levegő, a valőr, a reflexek iránti

fogékonyság, a hangulat, pillanat,

lelkiállapot, a szubjektív látásmód

megnyilvánulása az impresszionista

művekben.

Az impresszionizmus magyar iskolájának -

a nagybányai művészetnek - a

megismerése.

Szemléltetés:

Daumier, Millet,

Corot, Courbet,

Turner, Manet,

Monet, Renoir,

Pissarro, Degas,

Rodin, Seurat,

Signac, Cross,

Szinyei Merse

Pál, Munkácsy

Mihály, Koszta

József, Hollósi

Simon,

Mednyánszky

László, Rippl-

Rónai József,

Ferenczi Károly,

Réti I.

28. Képzőművészet: az

európai

posztimpresszionizmus

és a szimbolizmus.

A Nabis csoport.

A historizmus, az

akadémizmus, az

eklektika és a

szecesszió művészete.

A kecskeméti

művésztelep.

A tartalmi-formai egyensúly

megnyilvánulása a posztimpresszionista

alkotásokban.

Dekoratív megnyilvánulások a Nabis

csoport, harsogó felfokozott színvilág

megjelenése a fauvizmus művészetében. A

klasszikus művészet követése az

akadémikus művészetben.

A történelmi stílusok felújítására való

törekvés megjelenése a historizmus, a

különböző korok formakészletéből való

válogatás, az eklektika, az egyéni

formanyelv keresése a szecesszió

művészetében (Art Novo).

A gödöllői művésztelep formanyelve.

Szemléltetés:

Cezanne,

Gauguin, van

Gogh, Toulouse-

Lautrec, Redon,

Munch, Piloty,

Lalique, Eiffel,

Klimt, Csontváry

Kosztka Tivadar,

Gulácsy Lajos,

Csók István,

Benczúr Gyula,

Ybl Miklós,

Steindl Imre,

Lechner Ödön,

Kós Károly,

Vaszary János,

Róth Miksa.

241

Április


29-30. Képzőművészet: a XX.

század művészete.

A Bauhaus hatása.

Expresszionizmus,

kubizmus, futurizmus.

Dadaizmus,

szürrealizmus.

Absztrakt művészet.

Informel.

A Bauhaus alkotórendszerének

megismerése, hatásának vizsgálata.

A XX. század válságjelenségeinek, eszmei-

politikai-filozófiai hátterének tükröződése

az expresszionizmus, kubizmus, futurizmus,

dadaizmus, szürrealizmus stílusában. A

különböző izmusok alkotásainak áttekintése

a kor és stílus összefüggésében. Az egyes

művek problémaközpontú műelemzése

korba ágyazva. Műfajnak és témának

megfelelő elemzési szempontok

alkalmazása.

A tárgytól való elszakadás megnyilvánulása

az absztrakt és informel művészetben.

Szemléltetés:

Gropius, Klee,

Kandinszkij,

Itten, Breuer M.

Moholy Nagy

László, Wright,

Sulivan, Aalto,

Makovecz Imre,

Matisse, Dufy,

Munch, Nolde,

Marc, Kokoschka,

Picasso, Braque,

Gris, Leger,

Boccioni,

Dunchamp, Arp,

Ernst, Chagall,

Dali, Mondrian,

Malevics, Gabo,

Pollack művei.


tudományos,

technicista művészeti

irányzatok, pop art,

akcióművészet,

posztmodern művészet.

Kifejezés: gondolatok

megjelenítése.

Az 1950-es évektől napjainkig tartó

legmeghatározóbb képzőművészeti

irányzatok áttekintése. A bemutatott

művészeti alkotásokon a formaadási,

térábrázolási módok, optikai csalódások,

formanyelvi hatások nyomon követése.

Alkotás: egyéni gondolatok, közösségi

problémák személyes hangú megjelenítése

egyénileg megválasztott kifejező

eszközökkel.

Szemléltetés:

technicista, pop

art, akció művek

és posztmodern

alkotások

bemutatása.

Anyagok:

montázs, kollázs

készítéséhez

szükséges

anyagok vagy

technikai

eszközök.

Május


32. Képzőművészet: a XX.

századi magyar

művészet.

Alkotók és művek

ismerete.

A kor és a műalkotás

összefüggése.

A szentendrei, az európai és a római iskola,

a Kút és a Gresham kör tevékenysége.

Szocialista törekvések a magyar

képzőművészetben.

A geometrikus és lírai absztrakció

megnyilvánulásai. Absztrakt

expresszionista törekvések a magyar

művészetben.

Az ötvenes, hatvanas, hetvenes, nyolcvanas

évek művészete.

Szemléltetés:

Medgyesi Ferenc,

Ferenczy Béni,

Borsos Miklós,

Schaár Erzsébet,

Kassák Lajos,

Vajda Lajos,

Kondor, Korniss,

Nádler, Keserű

Ilona, Maurer

242

Alkotók és alkotások megismerése.

Napjaink művészetének elemzése. Kiállítás

látogatás.

Dóra, Bak Imre,

ef Zámbó, El

Kazovszkij.

33. Vizuális

kommunikáció:

fogalom, élmény,

történet, eseménysor,

mozgásábrázolás.

Kifejezés,


vizuális nyelv elemei.

A XX. század képzőművészetét áttekintve a

festészet kifejező eszközeinek áttekintése.

A XX. század képzőművészetének

(festészetének) technikáit alkalmazva a

tanulókat érő élmények, történetek,

események, a gyorsan változó világ

dinamikájának, változásának képi

kifejezése szabadon választott festészeti

eszközrendszerrel.

Az elkészült alkotások elemzése a tartalom

és a kifejezési eszköz összefüggésében.

Anyagok:

szabadon

választott

festészeti technika

(vízfesték,

tempera, ecset,

rajzlap).

Szemléltetés: a

XX. század

alkotásaiból

történő egyéni

választás.

34. Vizuális

kommunikáció: a

vizuális kommunikáció

formanyelve, műfajai.

A vizuális kommunikáció, a

tömegkommunikáció nyelv- és

formarendszerének, műfajainak (tipográfia,

tervező grafika) elemzése.

Tömegkommunikációra alkalmas plakátok

tervezése.

Szemléltetés:

óriás poszterek,

plakátok

bemutatása.

Anyagok:

szabadon

választott

anyagok.

35. Vizuális

kommunikáció: az

alkalmazott grafika

műfajai, műfaji

sajátosságai.

Az alkalmazott grafika, a tervező grafika

üzenethordozó és tájékoztató funkciójának,

közlő és felhívó jellegének, az írás

szerepének, a kép és szöveg kapcsolatának

elemzése.

A tapasztalatok birtokában személyes

használatra szánt reklámanyagok tervezése.

Szemléltetés:

tudományos

illusztrációk, Ex

librisek,

meghívók,

névjegyek

bemutatása.

Anyagok: grafikai

eszközök.

Június


36. Vizuális

kommunikáció: a

tanultak rendszerezése,

összegzése.

Kiállítás rendezés.

Az év során készített produktumok

rendezgetésével, a témák rendszerezésével

a képzőművészet, kifejezés, vizuális

kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra

témaköreiből tanultak összegzése.

Az alkotások kiállítása.

37. Vizuális

kommunikáció:

elérhető művészeti

gyűjtemény anyagának

megtekintése.

Helyi képzőművészek kiállításának

megtekintése által napjaink, régiónk

képzőművészetének nyomon követése.

A képzőművészetben, szobrászatban

243

jelentkező kortárs műfajok (pl. az

enviroment és térinstalláció) változásainak

figyelemmel kísérése.

A továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmények

Kifejezés, képzőművészet:

A vizuális, a verbális kifejezés hasonlóságainak ismerete.

Kifejezési kísérletek személyes beállítódás szerinti témában, műfajban, technikában.

A tanult korok, korszakok legfőbb jellegzetességeinek felsorolása és egy-egy kiemelkedő

alkotás ismerete. Alkotók sajátos technikai megoldásainak felismerése tipikus példákon.

Vizuális kommunikáció:

Legyen gyakorlott a geometriai (műszaki jellegű) közlőnyelv olvasásában.

Adott tárgy axonometrikus ábrázolása, vetületeinek, metszeteinek megszerkesztése.

Jártasság a reklámok álló- és mozgóképnyelvi anyagának elemzésében.

Jártasság a műszaki rajz technikájában.

Tárgy és környezetkultúra:

Használati tárgyak (öltözködés, ajándék) rendeltetésének megfelelő, tudatos tervezése.

Ismerjen néhány, a szokásostól eltérő megjelenésű eszközt és épületet.

A célnak megfelelő technika önálló megválasztása.

A tanulói teljesítmények ellenőrzésének, értékelésének módjai, fajtái:

A tanuló ismereteinek, készségeinek, képességeinek szintjét, a tanuló teljesítményét,

előmenetelét évközben érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük.

A tanulóelméleti tudását és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük. Az ismeretek

számonkérésének tartalmát a tanterv évfolyamokra lebontott követelményei határozzák meg.

A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk (pl. szóbeli feleletek, önálló gyűjtőmunka,

kiselőadás, írásbeli beszámoló, rajzi, festési, mintázási, tervezési, konstruálási produktumok).

Az értékelés kritériumai: a szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak,

konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat figyelembe

vevőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges

munkakedvet fenntartónak kell lennie.

A tankönyv - taneszköz kiválasztás elvei:

Feleljen meg a művészetoktatás célrendszerének

Feleljen meg az intézmény oktatási céljainak

Segítse a tanulást, motiváljon

Szerkezete legyen világos, egyszerű

Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre

Adjon mintát önálló feladatmegoldásokra

244

Irodalom

Nevelés

Ádám György: Érzékelés, tudat, emlékezés, Medicina, Bp. 1969

Bokor Béla- Dr. Koltai Dénes (szerk.), Szociokulturális animáció, Janus Pannonius

Tudományegyetem, Pécs, 1995

Buda Béla: A személyiségfejlesztés és a nevelés szociálpszichológiája, Tankönyvkiadó, Bp.

1986

Buda Béla: Az empátia - a beleélés lélektana, Gondolat, Bp. 1980

Csapó Benő: A kombinatív képesség struktúrája és fejlődése, Akadémia Kiadó, Bp. 1988

Csepeli György: A meghatározatlan állat. Szociálpszichológia kezdőknek és haladóknak, Ego

School Bt., Bp. 1993

Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz Kiadó, Bp. 1988

Giddens, Anthony: Szociológia, Osiris Kiadó, Bp. 1997

Kereszty Zsuzsa- Pólya Zoltán, Csenyéte, antológia, bár könyvek, Csenyéte-Budapest-

Szombathely, 1998.

Nagy József, Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez,

Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996.

Vidovszky Gábor (szerk.), Neveljünk, önneveljünk örömmel, Image, Bp. 1993.

Vizuális nevelés, vizualitás

Cristina Lastergo- Francesco Testa, Nézz, láss, kérdezz. Könyv a látható világról, Magyar

változat: Wéber Péter, Gondolat, Bp. 1983. I. Emberi alak, II. Környezet, III.

Tömegkommunikáció

Balogh Jenő, A vizuális ítélet, Akadémiai Kiadó, Bp. 1984.

Balogh Jenő: Képes világ. Harmónikus pedagógia, Vízió-asszociatív analízis, Veszprém

Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1999.

Kárpáti Andrea (szerk.), Vizuális képességek fejlődése, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1995.

Foghtűy krisztina, Harangi Anna (szerk.), Múzeumpedagógia, Útmutató pedagógusok

számára, Korona Kiadó, Bp. 1993.

Művészeti vizuális nevelés, Tanári kézikönyv az általános iskola 5-8. osztályához,

Tankönyvkiadó, 1985.

Rézművesné Nagy Ildikó (szerk), "Növésterv". A vizuális tehetség gondozása, Borsod-Abaúj-

Zemplén megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Miskolc 1988.

Sándor Éva - Horváth Péter, Képzőművészeti pedagógiai terápia tanulásban akadályozott,

diákotthonban élő, 7-12 éves gyermekek számára, Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai

Tanárképző Főiskola, Bp. 1996.

Soltra Elemér, A rajz tanítása, Tankönyvkiadó, Bp. 1984.

Szalontai György: A vizuális nevelés, Tárogató Kiadó, Bp. 1994.

Szappanos István: Rajzolás, festés, tárgyalakítás, Tankönyvkiadó, Bp. 1984.

Szentirmai László, Nevelés, kézzel-bábbal, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1980.

Székácsné Vida Mária: A művészeti nevelés hatásrendszere, Tankönyvkiadó, Bp. 1980.

Tanítástervezés

dr. Hortobágyi Katalin, A projekt-módszer. Egy komplex tanulásszervezési módszeregyüttes

tézisei, in Iskolavezetés, 1993. augusztus

Kárpáti Andrea, Vizuális nevelés, Vizsga és projektmódszer, Középiskolai tantárgyi

feladatbankok, OKI, 1997.

245

Környeiné Gere Zsuzsanna, NAT-kalauz I-II., in Vizuális kultúra, Módszertani Lapok, az

Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda módszertani folyóirata, I. évfolyam 1-2., 3-4. Bp.

1997-1998.

Hunyady Györgyné-M. Nádasi Mária, A nevelés-oktatás tervezése. Jegyzet, a Budapesti

Tanítóképző Főiskola Kiadványa, Bp. 1995.

Sándor Zsuzsa, Tantervelemzés és a tanítás tervezése. Segédanyag a vizuális kultúra

tanításához, Eötvös József Kiadó, Bp. 1997.

Technikák

Kifejezés, képzőművészet

Átfogó

A képzőművészet iskolája I-II. szerk: Molnár C. Pál, Képzőművészeti Zsebkönyvtár,

Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp. 1976.

Festészet

Karátson Gábor, Miért fest az ember?, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp., 1975.

Karátson Gábor, A festés mestersége, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1976.

Szobrászat

Fekete Tamás, Szobrászat, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1982.

Grafika

Kréica, Ales, A művészi grafika technikái, Corvina, Bp., 1986.

Kovács Albert, A rajzról, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1978.

Sotriffer, Kristian, A fametszettől a kőrajzig, Corvina, Bp. 1968.

Maurer Dóra, Rézmetszés, rézkarc, Műhelytitkok sorozat, corvina, Bp. 1980.

Szabados Árpád, Metszés és nyomtatás, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bpl 1978

Fotomontázs

Bálint Endre, élete, munkássága (cikksorozat) in Művészet, 1977/6.

Bálint Endre, Szeszélyes jegyzetek a fényképek szerepéről festészetemben, in Fotóművészet,

1975/1. 28.

Bálint Endre, Vajda Lajos fotómontázsairól, in Fotóművészet, 1975/3, 23-26.

Forgács Éva, Kollázs és montázs, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1976.

Kaposi Endre, A montázsról, in Rajztanítás 1972/2. 20-21.

Kollarics Gábor, Egy montázsklub tanulságai. A Budapesti Tanítóképző Főiskola

Tudományos Közleményei, XIII., 1993.

Különszám a fotómontázsról, Rajztanítás, a Művelődési Minisztérium módszertani folyóirata,

1987/4-6.

Szilágyi Gábor, Az összemásolt fénykép, in A fotóművészet története, Képzőművészeti Alap

Kiadóvállalata, Bp., 1982. 283-294.

Szilágyi Gábor, A fotómontázs még mindig hódit, in Fotó, 1983/4, 167-168.

Újlaki Gabriella, A kollázs elnyeli a montázst?, in Művészet, 1983/2, 42-43.

Tárgy-, és környezetkultúra

Átfogó, népművészet

Baktay Patrícia-Koltai Magdolna, Beszélő tárgyak, Tankönyvkiadó, Bp. 1989.

Fél Edit-Hoffer Tamás, Parasztok, pásztorok, betyárok, Bp. 1966.

Fél Edit-Hoffer Tamás, Magyar népművészet, Corvina, Bp. 1975.

246

Hagyomány és kreativitásI-III., Unesco Konferencia, Budapest-Kecskemét, 1980.

I. Magyar paraszti gyermeknevelés, Szerk. Földesné Györgyi Erzsébet

II. Oktatás, művészet, folklór, játék, Szerk. Hosszú Klára

III. Kreativitás és hagyomány. Szerk. Voigt Vilmos

Hernádi Miklós, Tárgyak a társadalomban, bevezetés a tárgyak rendszerébe, Az Én Világom

sorozat, Kozmosz könyvek, Bp. 1982.

Kardos Mária, Népművészet. Kiegészítő jegyzet (ajánlott irodalom jegyzékével) Budapesti

Tanítóképző Főiskola, Bp. 1993.

Kézművesség, Kézikönyv gyerekeknek és tanítóknak. Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp.

1993.

Kresz Mária, Virág és népművészet, Bp. 1976.

Lükő Gábor, A magyar lélek formái, Exodus, 1942. reprint, Pécs, 1987.

Bellon Tibor- Fügedi Márta-Szilágyi Miklós (szerk.) Tárgyalkotó népművészet, Jelenlévő

Múlt sorozat, Planétás Kiadó, Bp. 1998.

Tátrai Zsuzsanna- Karácsony Molnár Erika, Jeles napok, ünnepi szokások, Jelenlévő Múlt

sorozat, Planétás Kiadó, Bp. 1997.

Voigt Vilmos, A folklór esztétikájához Bp. 1972.

Bőrművesség

Lukovszky Ilona, Bőrművesség, Kaptár sorozat, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1986.

Famesterségek

Szatyor Győző, Faművesség, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány Bp., 1986.

Zelnik József (szerk.), Régi famesterségek, Népművészeti Intézet, Bp, 1981.

Játék

Berhidai Magdolna- Fényi Tibor-Kiss Anna, Máktündérek, csutkanépek, Móra Kiadó, bp.

1984,

Borsai Ilona- Hajdu Gyula-Igaz Mária: Magyar Népi Gyermekjátékok, Bp. 1976.

Kereszty Kornél, Virágrendezés és játékok termésekkel, Csináld Velünk sorozat, Móra Kiadó

Bp. 1984.

Kékes István, Papírjátékok, Csináld Velünk sorozat, Móra Kiadó, Bp. 1983.

Nagy Mari-Vidák István, Fűben, fában játék, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó, Bp.

1998.

Zelnik József (szerk.), Gyermeki játékok, Bp. 1977.

Kerámia

Kardos Mária, Primitív fazekasság, Mesterségek sorozat, NPI, 1979.

Kardos Mária, Mintázások, agyagos munkák, A Szórakaténusz módszertani kiadványai II.

1987.

Kardos Mária, Agyagművesség, Hobbi sorozat, Móra Kiadó Bp. 1987.

Kádasi Éva- Ardos Mária, Kerámia, Kaptár sorozat, Múzsák Kiadó, Bp. 1982.

Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa, Fazekaskönyv, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás

Kiadó, Bp. 1998.

Nemezkészítés

Nagy Mari-Vidák István, Nemezkészítés, in Kézművesség. Kézikönyv gyerekeknek,

tanítóknak, Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp. 1993.

Nagy Mari-Vidák István, nemezkészítés, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó, Bp, 1997.

Nagy Mari-Vidák István, Elfelejtett ősök árnyai Tanulmányok 1972-1998, Petőfi Sándor

Művelődési Központ, Gödöllő, 1999.

247

Textilfestés, tojásfestés

B. Boros Ilona- P. Székely Éva, Batikolás, tojásítás, Csináld Velünk sorozat, Móra Kiadó, Bp.

1981.

Lengyel Györgyi, Népi batik. MNOT, 1972.

Szövés, fonás, varrás, rongybaba

Csókos Györgyi, Szövés, Csináld Velünk sorozat, Móra Kiadó, Bp. 1978.

Csókos Varga Györgyi, Tárgyi anyanyelvünk, Szent Gellért Egyházi Kiadó, Szeged, 1992.

Csókos Varga Györgyi, Kotta és kép, ALFADAT-Press Kft, Tatabánya, 1997.

Csókos Varga Györgyi, Fonás, vetés, szövés, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó Bp.

1997.

Lakatos Lilla, Rongybubák, Móra, Bp. 1985.

Landgráf Katalin-Szittner Andrea, Kéziszövés, Mesterségek sorozat, NPI, 1981.

Landgráf Katalin-Szittner Andrea, Szövés, Kaptár sorozat, Múzsák Közművelődési Kiadó,

Bp. 1986.

Szenes Zsuzsa, Kelmék és hímzések, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1980.

Vadász Katalin, Varrás, Kaptár sorozat, Múzsák Közművelődési Kiadó, Bp. 1986.

A Tölgyfa-program könyvei, Helikon Kiadó, Bp.

Bubcsó-Kardos-Preisinger, Kép-világ 1. Tankönyv az 1. évfolyam számára és tanári

kézikönyv, Bp. 1998.

Bobcsó-Kardos-Preisinger, Kép-világ 2. Tankönyv a 2. évfolyam számára és tanári

kézikönyv, Bp. 1999.

Sándor Zsuzsa, Kép-világ 3. Tankönyv a 3. évfolyam számára és tanári kézikönyv, Bp. 2000.

Sándor Zsuzsa, Kép-világ 4. Tankönyv a 4. évfolyam számára és tanári kézikönyv. Bp. 2000.

Heffner Anna, Világlátó 1. Tankönyv az 5. évfolyam számára és tanári kézikönyv, Bp. 1999.

Heffner Anna, Világlátó 2. Tankönyv a 6. évfolyam számára és tanári kézikönyv, Bp. 1999.

Szávai István, Vizuális nevelés 1. Feladatgyűjtemény és tanári kézikönyv az 1-8. évfolyamok

számára, Bp. 1997.

Ihász Zsuzsa, Művészeti technikák könyve, Bp. 1997.

Origami

Pataki Tibor, Papírcsodák, Ságvári Endre Könyvszerkesztőség, Bp. 1982.

Öltözködéskultúra

Gazda Klára-Kaáz Sándor, Székelyek ünneplőben, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó,

Bp. 1997.

248

Testnevelés

„A testnevelés az egyén testi fejlődésére gyakorolt tervszerű, célirányos nevelői hatások

folyamata meghatározott társadalmi célok alapján.”

Dr. Prisztóka Gyöngyvér

Cél:

A testnevelés sajátos eszközeivel, a kompetencia alapú oktatással járuljon hozzá az egész

iskolai oktató-nevelő munkával összhangban és együttműködve a minél teljesebb, a

társadalom és önmaga számára is leghasznosabb tulajdonság és képesség együttessel

rendelkező harmonikus személyiség kialakulásának megalapozásához

A kompetencia alapú, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes,

kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg,

Tudatosan tervezett és szervezett célirányos befolyásolást, személyiségformálást jelent. A

tanár feladata, hogy szakmai felkészültsége révén megtalálja azokat az eljárásokat,

amelyekkel kialakítja és elmélyíti az önálló aktivitási igényt tanítványaiban. A képzés során

minden tanulóban megalapozza, egész életre szóló igényként alakítsa ki a rendszeres testedzés

szükségletét.

Ismerjék fel az edzettség fontosságát, felelősségüket saját testi fejlődésükért, egészségük

megőrzéséért, egészséges életmódjuk kialakításáért. A sikeres felnőtt lét alapja az egészség

megőrzése, a harmonikus, kiegyensúlyozott életvitel. Célunk a pozitív beállítódások,

magatartások és az egészségmegőrzéshez szükséges cselekvések, szokások kialakítása, a testi

adottságok, fizikai képességek feltárása, a fogyatékkal élők iránti elfogadó magatartás

erősítése. Ismerjék meg az egészséget károsító és veszélyeztető tényezőket, a megelőzés és

elkerülés lehetőségeit.

Csak az egész embert lehet nevelni és fejleszteni, hogy a társadalom számára hasznos, egyéni

életében is megelégedett és sikeres egyén váljék belőle

Fontos az elfogadás, a bizalom, az erőszakmentes viselkedés elfogadása és fejlesztése.

A játékok közben szükséges helyzetfelismerések, a különböző nehezített körülmények között

végrehajtandó feladatok a döntési képességet, a találékonyságot formálják.

Az erőfeszítések, a versengések, a lemondással járó küzdelmek elviselése, az ellenfél

tisztelése, a közösséghez való tartozás, és alkalmazkodás szabályainak elsajátítása, a

sportszerűség mind példaértékű (példaképül) is személyiséget nevel.

A mozgásformák külső megjelenési formája esztétikailag önmagában is szép, ízlést formáló.

Ahhoz, hogy a szervezet az életkornak megfelelő fejlődési folyamaton menjen keresztül,

olyan mozgásingereket kell biztosítanunk, amelyek maguk után vonják a szervezet, kedvező

biológiai változását.

Minden tanuló kreatív és találékony, probléma érzékeny és döntésképes, de ezeket a

képességeit igazán csak másokkal együttműködve tanári segédlettel, tervszerűen irányított

munkával tudja továbbfejleszteni.

249

Teret kell adni, és értékelni kell az egyéni megoldásokra való törekvést, a kritikusságot és

önkritikusságot. a mások segítését, a szolidaritást.

Az egészséggel kapcsolatos feladatok:

Az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások ellensúlyozása.

Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek, és önállóan hajtsanak végre relaxációs

gyakorlatokat.

Az ember egészsége, törekvés a szervezet számára szükséges táplálékok ismeretére alapozott,

megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Annak felismerése, hogy a környezet állapota

az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése.

A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok:

A kondicionális és koordinációs képességeknek és izületi mozgékonyságnak az életkorhoz és az

egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása. A

játék- és sporttevékenységekhez és azok űzéséhez kapcsolódó ismeretek bővítése.

Mozgáskommunikáció.

Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult alaptechnikákat

Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat, viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére.

Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktvitás igénye.

Sportágak elsajátítása, törekvés új teljesítményre, kollektív sikerélmény, a tevékenység

öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése. Kudarctűrés, a nehézségek leküzdése,

kitartás, a monotónia tűrése, környezetkímélő magatartás.

Az iskolai testnevelés és sportolás fő funkciója, hogy a gyermekek pszichoszomatikus

fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazoldó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és

fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, továbbá pótolja az esetleges elmaradásokat.

Koordinációs képességeiket fejlessze olyan szintre, hogy az alkalmassá tegye őket a későbbi

hatékony mozgásos – cselekvéstanulásra, sportolásra, elégítse ki a tanulók

mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és

feladatmegoldó képességüket.

A testnevelés és sportolás sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók az

egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan

fiatalokká, akik ismerik motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját,

ismerik és igénylik a mozgásos játék, versengés örömeit. Megbecsülik társaik teljesítményét,

cselekvés biztosak, mozgásuk koordinált, esztétikus és kultúrált, felismerik a testnevelés és

sport egészségügyi, prevenciós értékeit és a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé

válik.

A tanuló életkorának és képességeinek megfelelő szinten szerezzen ismereteket az élő

természet és az ember kapcsolatáról!

A követelmények mozgósító hatása a testnevelésben akkor érvényesül, ha azok a tanulót

erőfeszítésre késztetik, de nem kilátástalanok. Ezt csak differenciált követelményekkel

érhetjük el.

A testnevelés és sportkövetelményeit úgy kell kialakítani, hogy ne okozzanak hátrányos

megkülönböztetést. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetű tanuló is érezze, tiszteletben

tartják személyiségét, segítik hátrányosságai felszámolását, értékelik igyekezetét, fejlődését.

250

Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak

teljesíteni. A tantervi követelményeknek megalapozó szerepük van a sportfoglalkozások

tekintetében is.

Az életkoruknak megfelelően fejlődjön keringési, légzési, mozgató rendszerük. Rendszeresen

végezzenek mozgástevékenységet.

A tanulók alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az

egészséges életmódban betöltött szerepét.

Aktív és egyre tudatosuló testmozgással előzzék meg a testtartási rendellenességek

kialakulását.

Fejlődő tendencia jellemezze kondicionáló és koordinációs képességüket. Érjenek el jelentős

fejlődést maximális és gyorsasági erőben és alapálló-képességben.

Motoros képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai és tornateljesítményeikben.

Ismerjék és alkalmazzák a képességeik fejlesztésére szolgáló eljárásokat.

Fejlődjön izomérzékelésük, ritmus- és reakcióképességük, térbeli tájékozó képességük, labilis

egyensúlyi helyzetben is növekvő biztonsággal uralják testhelyzetüket.

A 9-12. évfolyamon az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése a testnevelés tantárgy

tanításában fontos szerepet kell, hogy betöltsön.

Az idegrendszer, a keringés és az izmok felkészítése a terhelésre, a terhelés utáni regeneráció

meggyorsítása, a reggeli ébredés utáni „stretching” beépítése a mindennapokba nagyon

fontos.

Az időkeret és óraszám meghatározásnál 33 hetes szorgalmi idővel

Évfolyam 0. 9. 10. 11. 12. 13.

Heti óraszám 2 2 2 2 2 2

Évi óraszám 72 72 72 72 64 64

Rendgyakorlatok 2 2 2 2 2 2

Előkészítés, alapozás, prevenció 8 8 8 8 8 8

Atlétika 18 18 18 18 14 14

Torna 10 10 10 10 8 8

Sportjátékok (röplabda, kosárlabda,

labdarúgás)

24 24 24 24 22 22

Küzdősportok vagy zenére végzett

mozgás

6 6 6 6 6 6

Természetben űzhető sportok 3 3 3 3 3 3

Prevenció, relaxáció 3 3 3 3 1 1

251

Tananyag

0. évfolyam

Évi óraszám: 72 óra


A testnevelés céljaként megfogalmazott alapvető követelmény minden tanuló számára, hogy

az alkalmazás szintjén rendszeresen műveljék mindazon tanult tevékenységformákat,

amelyekről tudják, hogy az egészség megőrzésében meghatározó szerepük van. Állandóan

növeljék motorikus képességeik színvonalát (erő, gyorsaság, állóképesség) Alakuljon ki a

tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében lévő fizikai, biológiai, pedagógiai

elvek megismerésének és értelmezésének szükséglete. Ismerjék a sporttörténet legfontosabb

eseményeit, a világszínvonalon teljesítő versenyzőket, érdeklődjenek a magyar és a

nemzetközi sportélet eseményei iránt. A tanuló szerezzen ismereteket az egészséges életmód

lehetőségeiről!

Érdeklődésének és életkorának megfelelően vegyen részt különböző sporttevékenységekben.

Az érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás

A másokkal törődő ember jól tud viszonyulni a más közegből érkezettekhez, megértést

mutatnak az általuk képviselt eltérő világszemlélet iránt

Akarjanak önfeledten játszani és csapatban küzdeni, de vigyázzanak társaik testi épségére és

tartsák be a játékszabályokat.

Képességeinek és érdeklődésének megfelelően vállaljon szerepet a közös tevékenységekben.

Rendgyakorlatok

Alakzatok kialakítása.

Sorakozó különböző alakzatokban.

Testfordulatok helyben.

Menet megindítása és megállítása.

Minimális teljesítmények Értse a rendgyakorlatok jelentőségét.

Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat.

Előkészítés, alapozás, prevenció

Zenés gimnasztika Tartásjavító, izomrendszer fejlesztő gyakorlatok.

Általános és sokoldalú fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabadgyakorlati

alapformájú páros és társas gyakorlatok.

Sok játék. Sportszeretet kialakítása.

Minimális teljesítmények

Tudjon 8-10, szabadgyakorlatot, kéziszer gyakorlatot tervezni és bemutatni.

Atlétika – célgyakorlatok

Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel.

Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú

lendítéssel.

Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi.

Futó-ugró lépések.

252

Sorozatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után.

Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy,

illetve páros lábon súlyterheléssel is.

Ugrókötél-gyakorlatok.

Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből

medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel.

Forgatás, ívképzés helyből dobásokkal.

A láb emelő, forgató mozgását hangsúlyozó dobások.

Célbadobások.

Futások

Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás.

Gyorsfutás 60-100 m-en.

Futóversenyek.

Tartós futás.

Ugrások

Az egyes ugrástechnikák megismertetése.A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás

(kar-, láblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajraérkezés kialakítása.

Magasugró és távolugró versenyek.

Dobások

Kislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses

dobóritmus kialakításával.

Dobóversenyek, célbadobás.

Motoros képességek felmérése ősszel és tavasszal.


Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket.

Legyen képes kitartóan futni.

Önmagához mérten fejlődjön ugróügyessége.

Helyből távolugrásban a fiú legalább 190 cm-es, a lány 170 cm eredményt érjen el.

Torna jellegű feladatmegoldás

A váll, a csípő valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó illetve lazító hatású, a láb

elugró, a hasizom, a törzsizom, a kar húzó, a váll támasztó erejét növelő szabad kéziszer és

szergyakorlatok különböző testhelyzetekben végzett gyakorlatok.

Szekrényugrás:

fiúk 4-5 rész – guruló átfordulás, felguggolás, leterpesztés

lányok 3-4 rész – guggoló átugrás

Gerenda:

Járás előre, oldalt, hátra. Hintalépés, mérleg. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba.

Leugrás: függőleges repülés.

Gyűrű:

Függésben alaplendület.

253

Lendület előre zsugorfüggésbe.

Lebegőfüggés.

Emelés lefüggésbe.

Függésben lendület hátra, homorított leugrás.

Ritmikus sportgimnasztika:

A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások,

fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. Törekvés együttmozgásra a zenével.

Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával.

Minimális teljesítmények Legyen képes egy-egy elem bemutatására, szükség szerint segítségadással.

3-4 elem összekapcsolása, kartartások, érintőjárás, hármaslépés.

Lendület előre-hátra,homorított leugrás.

Mozgása mutasson összefüggést a zene sajátosságaival.

Testnevelési és sportjátékok

Váltóversenyek, akadályversenyek sportági feladatokkal. Labdás csapatjátékok.

Kosárlabda:

Alapmozgások labda nélkül és labdával. Egy és kétkezes átadások. Labdavezetés jobb és

balkézzel. Ötletjáték két kosárra

Labdarúgás:

Labdavezetés belsővel. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái.

Röplabda:

Alkar és kosárérintés. Ötletjáték.


Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban.

Ismerje az adott sportjáték játékszabályait.

Természetben űzhető sportok

Az iskola környezetét és az időjártást figyelembe véve a tanórák lehetőleg szabadtéren

valósuljanak meg. Ezek mellett túrázási formák, téli sportok különböző helyváltoztatási

eszközök (BMX, görkorcsolya, gördeszka, korcsolya, sí, kajak, kenu).

Követelmény: rendszeresen folytasson szabadtéri sporttevékenységet.

Önvédelem és küzdő sport

Birkózás és további küzdősportok egyszerűbb elemei. aikido, szabadulás fogásokból,

lefogásokból.

Követelmény: értse meg, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei, sajátítson el

néhány önvédelmi fogást. Foglalkozások után.

Prevenció, relaxáció

Légzőgyakorlatok, a relaxáció egyszerűbb formái. A támasztórendszer deformációit

megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok.

Követelmény: légzésszabályozás nyugalmi és stresszhelyzetekben.

254


Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikai feladatok végrehajtása

utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. Elemkapcsolatok

végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. A kondicionálási képességek szintjének

javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése

révén. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a választott

sportágakban.

9. évfolyam



Rendszeresen végezzenek testedzést.

Az érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás fejlesztése.

Állandóan növeljék motorikus képességeik színvonalát (erő, gyorsaság, állóképesség), hogy

lehetővé váljon az atlétika, a torna, a sportjátékok, a küzdősportok ismereteinek elsajátítása a

teljesítőképes tudás szintjén.

Alakuljon ki a tanulókban a cselekvésbiztonság érzése, amely a mozgáskultúra

eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe.

A másokkal törődő ember jól tud viszonyulni a más közegből érkezettekhez, megértést

mutatnak az általuk képviselt eltérő világszemlélet iránt

Alakuljon ki a tanulókban a fizikai, biológiai, pedagógiai elvek megismerésének és

értelmezésének szükséglete.

Ismerjék a sporttörténet legfontosabb eseményeit, a világszínvonalon teljesítő versenyzőket,

érdeklődjenek a magyar és nemzetközi sportélet eseményei iránt.

Rendgyakorlatok

Menet megindítása és megállítása.

Menetsebesség és a lépéshossz változtatása járás közben.

Alakzatok kialakítása

Sorakozó különböző alakzatokban.

Testfordulatok helyben.


Értse a rendgyakorlatok jelentőségét.



Általános és sokoldalú fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabadgyakorlati

alapformájú páros és társas gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító

gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Tartásjavító, izomrendszer fejlesztő gyakorlatok.


Futóiskola: futás térd és sarokemeléssel, dzsoggolás, szkippelés, helyben haladással,

kifutással, keresztező futás. futás hátrafelé

255

Ugró és szökdelő iskola: galopp, váltott lábú, indián, futó-ugró lépések

Sorozatugrások: 3-4 lépés után

Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy illetve

páros lábon súlyterheléssel is.

Ugrókötél gyakorlatok

Dobóiskola, célbadobások

Futások: rajtok, rajtversenyek 20-30 m-es távon.

fokozó és iramfutás

gyorsfutás 60-100 m-es távon, futóversenyek

tartós futás Q felmérése

Ugrások -magasugrás 3-5 lépés nekifutással

lépő, guruló, hasmánt, flop technikák megismertetése

- a választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-láblendítés,

elrugaszkodás), légmunka, a talajra érkezés kialakítása

- magasugró versenyek

- távolugrás guggoló, homorító technika

- az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés

fokozásával

- távolugró versenyek

Dobások - kislabdahajítás

- távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses

dobóritmus kialakításával

- dobóversenyek, célbadobások

- súlylökés

- fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval

- lökő mozdulatok kialakítása, lökések helyből járásból, elfordulással

oldalfelállásból

- lökő versenyek



Tudjon 8-10, szabadgyakorlatot, kéziszergyakorlatot tervezni és bemutatni.


Legyen képes kitartóan futni a fiú: 12 percig, a lány: 10 percig.

Önmagához mérten fejlődjön ugróügyessége.

Helyből távolugrásban a fiú legalább 190 cm-es, a lány 170 cm eredményt érjen el.

Torna jellegű feladatmegoldás

A váll, a csípő valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó illetve lazító hatású, a láb

elugró, a hasizom, a törzsizom, a kar húzó, a váll támasztó erejét növelő szabad kéziszer és

szergyakorlatok különböző testhelyzetekben végzett gyakorlatok.

Talaj:

Gurulóátfordulás sorozatban előre-hátra különböző kiindulóhelyzetekből, különböző befejező

helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás előre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézentáfordulás

oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggő gyakorlatok.

256

Szekrényugrás:

fiúk 4-5 rész – guruló átfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás

lányok 3-4 rész – guggolóátugrás

Gerenda:

Járás előre, oldalt, hátra. Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz,

fekvések, stb. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. Felugrás mellső oldalállásból ez láb

átlendítésével. Leugrás: függőleges repülés. Összefüggő gyakorlatok.

Gyűrű:

Függésben alaplendület.

Lendület előre zsugorfüggésbe.

Lebegőfüggés.

Emelés lefüggésbe.

Zsugorfüggésből emelés lefüggésbe.

Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás.

Függésben lendület hátra, homorított leugrás.

Összefüggő gyakorlatok.

Ritmikus sportgimnasztika:

A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások,

fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. Törekvés együttmozgásra a zenével.

Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával.


Legyen képes egy-egy elem bemutatására, szükség szerint segítségadással.

Testnevelési és sportjátékok

Váltóversenyek, akadályversenyek sportági feladatokkal. Labdás csapatjátékok.

Kézilabda:

Labdavezetés mindkét kézzel, egykezes átadások, kapura lövés egy leütéssel, védőjátékos

mozgása, játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében,

ötletjáték.

Kosárlabda:

Alapmozgások labda nélkül és labdával. Egy és kétkezes átadások. Labdavezetés jobb és

balkézzel. Kosárra dobás állóhelyből, fektetett dobás. Játékhelyzetek 1:1, 2:1 elleni támadás

és védekezés. Ötletjáték két kosárra.

Labdarúgás:

Labdavezetés belsővel. Fejelés. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Laza

emberfogás posztok szerint. A védőjátékos helyezkedése. Játékhelyzetek 2:1. 3:2, elleni játék.

Röplabda:

Játék kosár- illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. Játék 9x9 m-es pályán,

alkar- és kosárérintéssel. Nyitás alsó vagy felső nyitással. Ötletjáték.

257



Ismerje az adott sportjáték játékszabályait, és azokat alkalmazza a különböző taktikai

megoldásoknál.


Az iskola környezetét és az időjártást figyelembe véve a tanórák lehetőleg szabadtéren

valósuljanak meg. Ezek mellett túrázási formák, téli sportok különböző helyváltoztatási

eszközök (BMX, görkorcsolya, gördeszka, korcsolya, sí, kajak, kenu).

Követelmény: rendszeresen folytasson szabadtéri sporttevékenységet.

Önvédelem és küzdő sport

Birkózás és további küzdősportok egyszerűbb elemei. aikido, szabadulás fogásokból,

lefogásokból.

Követelmény: értse meg, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei, sajátítson el

néhány önvédelmi fogást. Foglalkozások után.


Légzőgyakorlatok, a relaxáció egyszerűbb formái. A támasztórendszer deformációit


Követelmény: légzésszabályozás nyugalmi és stresszhelyzetekben.


Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikai feladatok végrehajtása

utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. Elemkapcsolatok

végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. A kondicionálási képességek szintjének

javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése

révén. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a választott

sportágakban.

10. évfolyam



Az óra szervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. Különböző sebességű

járások, futások, átmenetek végrehajtása. Sokféle gimnasztikai alapforma, illetve kéziszer

gyakorlat ismerete, 2-3 alapforma alkalmazása.

Toleranciára nevelésfontossága, másság elfogadása.

Felkészülés a felnőtt szerepekre.


Az aktív állampolgári léthez és a társadalomban való civil szerepvállalásához van szükség.

Ennek megfelelően a megjelenő tevékenységek –megcélzott képességterületek mellett –

hangsúlyozottan fejlesztik az információkezelés, a véleményalkotás és a döntés képességét, a

258

vitakészséget, a szociális érzékenységet, a konfliktuskezelő és problémamegoldó képességet,

s ösztönöznek a helyi társadalom életében való aktív részvételre.

A helyes testtartást javító gyakorlatok használata. A kondicionális képességek (különösen az

erő- és az állóképesség) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai

mozgásanyagból a futások, dobások és ugrások választott technikáinak gyakorlása, javítása,

törekvés a mérhető teljesítmények növelésére. A torna választott szerein elemkapcsolatok

önálló összeállítása, törekvés pontos végrehajtásra. A választott sportjátékokban a tanult

technikai elemek tudatos alkalmazása, a játékszabályok ismerete. A természetben űzhető

sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása. Küzdősportok technikai

elemeinek gyakorlása. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben. Ritmikus

gimnasztika.

Rendgyakorlatok

Az alakiság célszerűségének elfogadása. Tudatos, fegyelmezett magatartás kialakítása.





Az egész testet általánosan fejlesztő, nagyobb izomcsoportokra, illetve testrészekre erősítő és

nyújtó hatású, valamint összetett 4-8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú

páros, kézi szer, szergyakorlatok.

Követelmény: önálló bemelegítő gyakorlatokat tudjon bemutatni 6-7 perc időtartamban.

Zenés gimnasztika.


Tudjon 8-10, szabadgyakorlatot, kéziszer gyakorlatot tervezni és bemutatni.


Az előző évben tanult anyag, csak az intenzitásban, időtartamban és ismétlésszámban történik

változás.

Futások

Gyorsfutás 60-100 m-es távon, rajtgyakorlatok, rajtversenyek, váltófutás 1 és 2 kezes váltás,

fokozó futás, iramfutás, tartósfutás, Q felmérése

Ugrások

5-7 lépés nekifutással. Magasugrás: választott technika tökéletesítése, különös tekintettel a

kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára, magasugróversenyek

Távolugrás: választott technika csiszolása, sodródás, távolugróversenyek

Dobás

Kislabdahajítás: a labda hosszú távon történő gyorsítása, 5 lépéses, majd lendületszerzéssel

való dobóritmus kialakítása, ívképzés, dobóversenyek

Súlylökés: becsúszásos, háttal felállással. fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval.

Előfeszített helyzet kialakítása, két lábtámaszos helyzet. Súlylökő versenyek.

259




Legyen képes kitartóan futni a fiú: 12 percig, a lány: 10 percig.

Önmagához mérten fejlődjön ugróügyessége dobókészsége.

Tornajellegű feladatmegoldások

A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal történő végrehajtása.

Talaj Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre állásba. Kézentáfordulás oldalt. Fejen- és

kézenátfordulás. Repülő gurulóátfordulás. Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a

lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják.

Szekrényugrás

Fiuk – hosszában (4-5 rész) terpeszátugrás, guggoló átugrás

Lányok – hosszában (4-5 rész) felguggolás, leterpesztés, keresztben zsugorkanyarlati átugrás

mindkét oldalra.

Gerenda

Érintőjárás, hintajárás, hármaslépés 1800 fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különböző

állások és testhelyzetek. Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítássel oldalülőtámaszba egy

combon. Leugrás, függőleges repülés különböző feladatokkal. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10.

évfolyamon tanult elemek felhasználásával.

Gyűrű

Vállátfordulás előre. Függésben lendület előre, terpeszleugrás hátra. Hátsómérleg-kísérletek.

Összefüggő gyakorlat.

RSG, vagy aerobik

A lányok a tornaanyagához kapcsoltan az RSG mozgásanyagából állások, lépések,

járástípusok, ugrások, törzs és kézi szergyakorlatok, valamint ezek kombinációja.

Követelmény: tudja követni a zene ritmusát. (Kartartások, hármaslépés, hintajárás, érintőjárás,

galoppszökdelés.)


Legyen képes egy-egy elem bemutatására, szükség szerint segítségadással.

3-4 elem összekapcsolása, kartartások, érintőjárás, hármaslépés.

Lendület előre-hátra, hátsó függés, homorított leugrás.


Testnevelés és sportjátékok

Kézilabda

Labdavezetés, egyszerű lövő, átadó cselek, védelem széthúzása gyors adogatással, kapura lövés

futásból és felugrásból, bűntető dobás, ötletjáték.

Kosárlabda

Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása.Emberfogásos védekezés.

Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Labdavezetés irányváltoztatással. Pattintott és

egykezes átadások. Ötletjáték.

260

Labdarúgás

Rövid és hosszú átadások. Labdavezetés közben irányváltoztatás, megállás, a védőtől való

szabadulás szándékával.. Belső csűdrúgás. Ötletjáték.

Röplabda

Pattintó alkar és kosár érintés, ütőmozdulat felugrásból, egyéni sánc, magas ívű feladás

kosárérintéssel. 3:3 Ötletjáték. Ütőmozdulattal átütés a talajról felugrásból. Leütés felugrásból.

Alsó vagy felső nyitás.



Tudja alkalmazni az alapvető technikai elemeket, és azok taktikai alkalmazásában rejlő

fontosabb kombinációkat.


Az atlétika megoldható mozgásanyagát, a sportjátékok erre alkalmas elemeit és a

képességfejlesztés gyakorlatanyagát a lehetőségekhez képest a szabadban kell megoldani.

Minimális követelmény A szabadban végzett mozgás váljék természetes igényévé, sajátítsa el a túrázáshoz szükséges

ismereteket és mozgáskészletet. Rendszeresen folytasson szabadtéri sporttevékenységet

Önvédelem, küzdősportok

A judo és aikido legalapvetőbb gyakorlatai: esések, gurulások, szabadulások fogásból.

Követelmény: sajátítson el további fogásokat.


Légző gyakorlatok. A relaxáció egyszerűbb formái. A támasztórendszer deformáltságait


Követelmény: tudjon relaxálni, nyugtató légző gyakorlatot végezni.


Önálló szabadgyakorlat tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló

végrehajtása. Aktív részvétel a választott sportjátékokban, szabályok szerinti játék. Kéziszer-

gyakorlatok végrehajtása utasításra. A kondicionálási képességek szintjének megtartása, illetve

javulása, javulás a mérhető atlétikai teljesítményekben, a technika végrehajtása, tökéletesítése.

11. évfolyam


Belépő tevékenységformák Reálisan kitűzhető kompetenciafejlesztési célok egyes diákoknak a szintjén történjen. A társas

jelenségek iránti kíváncsiság és nyitottság, a tolerancia, a szolidaritás, a véleményformálási

és cselekvési autonómia, a közösség életében való aktív részvételre és a felelősségvállalásra

való hajlandóság fejlesztése a cél.

Társas élmények nyújtása és különféle közösségi gyakorlatok révén, érzékelhető mértékben

megerősíteni a tanulókban a szabálykövetés és a szabályalkotás képességét, az empátiát és az

együttműködés képességét, a kritikai gondolkodás, a véleményalkotás és a döntés képességét,

261

valamint a konstruktív konfliktuskezelés és a hatékony problémamegoldás képességét kell

fejlesztenünk.


Az óra szervezéséhez, valamint az ünnepségek (iskolai, sport, torna) lebonyolításához

szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások pontos alkalmazása. Szabadgyakorlatok és

szabadgyakorlati alapformájú kéziszer, társas és szergyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma,

8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális

képességeknek (az erő, az állóképesség és a gyorsaság) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított

fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagban a technikai szint stabilizálása, a mérhető

teljesítmények növelése. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló

gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékban a tanult technikai elemek,

taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret.

Rendgyakorlatok

A menet irányának változtatása egyes, kettes, stb. oszlopban járás közben. Testfordulatok

járás közben. Fejlődések, szakadozások járás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező

ellenvonulások járás közben.

Minimális követelmény Értse a rendgyakorlatok jelentőségét.



A 10. évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű gyakorlatok

alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.

Minimális követelmény Tudjon 8-10 szabadgyakorlatot, kéziszergyakorlatot tervezni és bemutatni.

Atlétika

Erőfejlesztő gyakorlatok:

Láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerrel, szereken, és

lépcsőn egy- illetve páros lábon. Karerő: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés.

A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has- hát- és

oldalizom-erősítő gyakorlatok. Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában

gyorsaságra való törekvés. Rajtgyakorlatok, időre történő futások, felmászások, átbújások,

stb. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erőt,

gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok. Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés.

Résztávok futása, 100-150 m pihenőkkel való ismételt lefutása. Hosszabb távon a futás és

gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv

folyamatos lefutása.

Futások

Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozó

futás, iramfutás.

Ugrások

Magasugrás: a választott technikával. Magasugróversenyek,

Távolugrás: a választott technikával. A nekifutás távolságának kimérése tapasztalat alapján.

Távolugró versenyek.

262

Dobások

Kislabdahajítás: néhány lépésből, majd kimért nekifutásból a gerelyhajításnak megfelelő

végrehajtásra törekvés. Dobóversenyek.

Súlylökés: háttal felállásból, becsúszással, a szer minél hosszabb úton történő gyorsításával.

Súlylökő versenyek


Minimális követelmény

Javuljon futó-, ugró-, és dobóteljesítménye és technikája az előző évfolyamokhoz képest

Tornajellegű feladatmegoldások

A vállöv valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó illetve lazító hatású gyakorlatok,

passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével.

Talaj

Ülésből gurulás hátra kézállás felé. Befejező helyzetek. Fellendülés kézállásba. Fejbillenés,

fejenátfordulás. Összefüggő gyakorlatok.

Szekrényugrás

Fiú: hosszában (5 rész) felguggolás, fejenátfordulás.

Lány: széltében (5 rész) guggoló átugrás, hosszában (4 rész) felguggolás, fejen átfordulás.

Gerenda

Felugrás oldal-guggoló támaszba. Keringőjárás. Felugrással lábtartáscsere. Gurulóátfordulás

előre. Futólépések. Összefüggő gyakorlat.

Gyűrű

Húzódás-tolódás támaszba. A 9-10. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő

gyakorlatok.

Ritmikus gimnasztika

Törzsívek állásban. Támadó-, védőállások. Galoppszökdelések. Szökkenő hármas lépés.

Keringőlépés hátrafelé. 180-360 fokos fordulatok. Egyszerű elemek végrehajtása karikával és

labdával. Összefüggő gyakorlat.

Minimális követelmény Koordinációs készsége fejlődjön.

3-4 elem összekapcsolása, kartartások, érintőjárás, hármas lépés.

Lendület előre-hátra, hátsó függés.



Kézilabda

Betörés a védelemből kilépő, védőtől üresen hagyott területre. Kapura lövés felugrással

labdavezetésből, kapott labdával.

Kosárlabda

A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés. Laza és szoros emberfogás. 2:2. 3:3

elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védővel szemben. Tempódobás Játék egy és

két kosárra.

263

Labdarúgás

Földről felpattanó labda toppolása a lábfej belső részével, helyben és mozgás közben. A labda

elhúzása állóhelyben ráfutó társ elől. Játék kispályán.

Röplabda

Leütés sánc nélkül, illetve kettős sánc alkalmazásával. Leütés védése alkarérintéssel. Mini

röplabda a 10. évfolyam anyaga szerint. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó

mozgásra támadásban és védekezésben is.



Tudják alkalmazni az alapvető technikai elemeket, és azok taktikai alkalmazásában rejlő

fontosabb kombinációkat.


A téli sportok és játékok a tájfutás a különböző túrázási formák, oktatása, űzése tanórán kívül.

Minimális követelmény Rendszeresen végezzen sport jellegű mozgástevékenységet a szabadban.

Önvédelmi és küzdősportok

Birkózás, judo alapvetően védekező elemei, illetve a hátrányos helyzetekből mind jobb

kikerülés gyakorlása. Az elkerülhetetlen támadások elleni célszerű védekezés.



Tudatosan alkalmazzon preventív relaxáló gyakorlatokat.


Az ünnepségeken használt alakzatok és vonulások felvétele a vezényszavaknak megfelelően.

Nyolcütemű alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8

ütemű szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító

gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve

javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A

választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két

választott sportjátékban, a szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető

sportágban.

12-13.évfolyam


Társas élmények nyújtása és különféle közösségi gyakorlatok révén, érzékelhető mértékben

megerősíteni a tanulókban a szabálykövetés és a szabályalkotás képességét, az empátiát és az

együttműködés képességét, a kritikai gondolkodás, a véleményalkotás és a döntés képességét,

valamint a konstruktív konfliktuskezelés és a hatékony problémamegoldás képességét

fejlesztése.

A pozitív önértékelés optimista érzéseket jelent önmagunkkal kapcsolatban. Megnyilvánul

abban, hogy az ember inkább pozitívan, mint negatívan gondolkodik önmagáról, és

gyakrabban él át pozitív, mint negatív érzelmeket.

264

A szükséges komplex tudás (ismeretek, attitűdök, készségek és képességek) kialakítása és az

értékek közötti választás gyakorlása révén képessé tenni a tanulókat arra, hogy az

életkoruknak megfelelő mélységben mindenkor el tudjanak igazodni az őket körülvevő,

szűkebb és tágabb világban, illetve érvényes, és a maguk számára megnyugtató módon

értelmezni tudják annak jelenségeit.

A diákok információkezelési, gondolkodási, kommunikációs és önkifejezési képességeinek

fejlesztése.

Segítsük elő a szülők és gyermekeik közötti egészséges kommunikációt.

Annak elősegítése, hogy a diákok pozitív életszemlélettel, az egészséges és biztonságos

életvitelre való képességgel és reális jövőképpel rendelékező fiatalokká, majd önmagukkal és

környezetükkel harmóniában élő, tevékeny felnőttekké váljanak.

Fontos az érzelmek tudatossága, hogy az ember helyesen ismeri fel, és helyesen azonosítja

saját érzelmeit.

Az autonóm személy számára fontos, hogy miközben valamilyen módon viselkedik, azalatt

úgy érezze, hogy döntéseit/választásait érdeklődése és értékei határozzák meg, és szabadon, a

maga stílusában és/vagy módján teheti azt, amit tesz, döntései/választásai pedig valódi énjét

fejezik ki.

A hitelesség hajlandóság arra, hogy védekezés nélkül szembenézzünk önmagunkkal, vállalva

erősségeinket és korlátainkat. A hibák, tökéletlenségek, tudásban való hiányosságok, és más

korlátok elismerésében (reálisan szemlélve és elfogadva ezeket), saját erősségek

felismerésében és nagyra értékelésében nyilvánul meg.


Az utolsó két évfolyam együtt kerül tárgyalásra, mert a továbbiakban a nemzeti alaptanterv sem ad

meg kötelező tananyagot. Már nincs szükség új anyagrészek oktatására. Az elmúlt 10 év alatt

lehetőség nyílott nagyon sok sportág alapjainak biztos elsajátítására. Megfelelő mértékben bővült a

tanulók sportokkal kapcsolatos ismerete is. A már eddig tanultakat alkalmazza mind szinten tartás,

mind kondicionális képzés, mind a sport iránti igények kielégítésében.


Az óra szervezéséhez, a rendezvények lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok,

vonulások alkalmazása. A szabadgyakorlati alapformájú gimnasztikai kéziszer-, társas, pad-,

bordásfal-gyakorlatok alkalmazása. A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló használata.

A kondicionális képességek fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyag stabil végrehajtása,

versenyzés. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor

folyamatos végrehajtása a választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai

elemek, taktikai megoldások alkalmazása, játékban pontos szabályismeret. Aktív részvétel a

természetben űzhető sportágakban. Küzdősportokban a páros küzdelmek tanult technikai

elemek gyakorlása, versenyzés. A birkózás és a dzsúdó technikai elemei, illetve a sportjátékok

esetében az egyes játékhelyzetek – emberfogás és területvédekezés esetén – alkalmazása valós

játékszituációban.

265

Rendgyakorlatok

Futólépés egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Testfordulatok helyben futás és futás

közben. Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező

ellenvonulások futás közben.





3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú

kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító

gyakorlatok. Zenés gimnasztika


Tudatosodjon a tanulóban, hogy minden fizikai tevékenység előtt a szervezetnek szüksége

van a bemelegítésre.

Az ismert gyakorlatok végzése egyben alkalmas képességfejlesztésre.

Legyen felkészült az önálló bemelegítésre.

A bemelegítésnél alkalmazott gyakorlatokat célszerűen válassza ki.

Atlétika

Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő,

erőfejlesztő gyakorlatok. Dinamikus láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások,

átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is. Karerő: dobások 3-5 kg-os medicinlabdával

a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. Kötélmászás, függeszkedés,

vándorfüggeszkedés. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek, és kéziszerek

felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok az ismétlésszám és az intenzitás

változtatásával. Gyorsaság fejlesztése: rajtgyakorlatok és versenyek különböző kiinduló

helyzetekből. Összetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken

végezve. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és a pihenés változtatásával az erőt, gyorsaságot és

ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idő

közbeiktatásával.

Futások

Gyorsfutások 100 m-es távon, futóversenyek 60-100 m-en, rajtversenyek 30 m-en, fokozó és

iramfutás, váltóversenyek. Q felmérése.

Ugrások

Magasugrás választott technikával, egyéni technikára való törekvés, a technika folyamatos

javítása az ugrás egyes elemeinek tökéletesítésével, az optimális egyéni nekifutás

kialakításával, magasugró versenyek.

Távolugrás

Guggoló vagy ollózó technikák, ugróteljesítmény növelése.

Hármasugrás technikai elsajátítása, távolugróversenyek.

Dobások

Kislabdahajítás

A technika tökéletesítése, távolságra való törekvés teljes nekifutással. Dobóversenyek

266

Súlylökés

A technika csiszolása. A szer lökésének helyes iránya, szöge. Dobóversenyek



Vegyék figyelembe, hogy a teljesítmények az összetevők (technika - taktika,

energiatényezők) szoros egységét kívánják meg. Ezek figyelembe vételével törekedjenek

egyéni teljesítményüket a megfelelő teljesítményjellemző (feladat-megoldási mód, erőnlét,

akarati tényezők) változtatásaival növelni.

Tornajellegű feladatmegoldás

Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás, erősítés. Az egyensúly érzék fejlesztése

célgimnasztikai gyakorlatokkal.

Talaj

Kézenátfordulás. A 9-12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával

gyakorlatsor összeállítása, összekötő elemek felhasználásával.

Szekrényugrás

Fiú: hosszában (5 rész) keresztben, fejenátfordulás.

Lányok: keresztben (5 rész) az eddig tanult elemek, fejenátfordulás.

Gerenda

Felugrás terpesz-talptámaszba. Keringőlépés 180 fokos fordulattal. Az előző osztályokban

tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása.

Gyűrű

A 9-11. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat bemutatása.

RSG, aerobik

Keringőlépés 180 fokos fordulatokkal. Átmenetek egyik törzsívből a másikba. Az eddig tanult

mozgásanyag egyéni elképzelés szerinti összekapcsolása és variálása.

Követelmény: mozgása legyen harmonikus, a gyakorlat elemeinek végrehajtása pontos,

megtervezett és a zene ütemére történjék.


Koordinációs készsége fejlődjön.

3-4 elem összekapcsolása, kartartások, érintőjárás, hármas lépés.

Lendület előre-hátra, hátsó függés.



Kézilabda

Kapura lövés szélről és beugrással. 5+1 védekezés, területvédekezés gyakorlása, ötletjáték.

Kosárlabda

Területvédelem (2:3), a védőterület felosztása, a védőjátékosok mozgása, helyezkedés a

kijelölt területen, területvédekezés elleni játék. Különböző zónák 2:3, 1-3-1. Ötletjáték.

267

Labdarúgás

Területvédelem, cselek, szabadulás a védőtől egyszerű labdás cselekkel. Rálépős csel,

indulást, elhúzást utánzó cselek. Ötletjáték.

Röplabda

Leütés és mentés technikájának javítása, sánc mögötti területvédelem, felsőnyitás, ötletjáték.


Javuljon a tanulók játékkészsége a területvédekezésben és az ellene való játékban. Használják

növekvő biztonsággal és változatosan a tanult technikai elemeket.

A természetben űzhető sportok

A 9-11. osztályokban tanultak gyakorlatai.


Kedveljék a túrázást, szervezzenek önállóan kirándulásokat, kezdeményezzék osztály- és

baráti keretekben a táborozást, túrázást.

Önvédelem, küzdősportok

Grundbirkózás szabályai, versengések súlycsoportonként. Küzdőjátékok. Fiúknak ökölvívás

alapelemeinek ismerete.


A 9-11. osztályokban tanult gyakorlatok továbbfejlesztése.


Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelően. Nyolcütemű, két

alapformát tartalmazó pad- és bordásfalgyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű

szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszeres gyakorlatsor tervezése és

végrehajtása a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek

szintjének megtartása illetve javulása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása.

Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy

természetben űzhető sportágban.


A testnevelés osztályzat összetevői

Ismeret teljesítmény fejlődés

Osztályzat

Technika szervezés taktika

Az értékelés területei:

a tanuló aktivitásának, magatartásának, viselkedésének, cselekedetének értékelése;

(tanórai, tanórán kívüli)

iskola

szabadidős

egyesületi tevékenységeken

268

motoros képességek (erő, állóképesség, gyorsaság, hajlékonyság) és a főbb testtájak

teljesítményszintjének mérése

sportági feladatok, mozgástechnikák értékelése.

Az értékelés módjai

a tanuló folyamatos megfigyelése

a tanulói aktivitás folyamatos ellenőrzése és értékelése

tematikus ellenőrzések

objektív tesztek és sportági teljesítmények mérése.

Tanulóink tudásáról, testi felkészültségéről, készségeik, képességeik színvonaláról reális

képet csak olyan objektív mérések segítségével kaphatunk, amelyek lehetővé teszik:

a tanuló aktuális teljesítményszintjének felmérését (kiindulási alap)

a tanuló önmagához való viszonyítását

a tanuló teljesítményében bekövetkezett változások nyomon követését

a tanári, tanulói munka eredményességének vizsgálatát

a tanuló teljesítményének mások teljesítményéhez, különböző szintű (iskolai, megyei,

országos) standardokhoz való viszonyítást.

Beszámoltatás

a tanulói aktivitás értékelése negyedévenként 1-1 osztályzattal;

a motoros képességek felmérése évente kétszer ősszel és tavasszal, 1-1 osztályzattal;

sportági feladatok értékelése (félévenként és sportáganként 3-4 témában);

sportági teljesítményértékek mérése és értékelése (félévenként, sportáganként 1-1

osztályzattal értékelve);

gimnasztikai gyakorlatsor megtervezése, bemutatása (félévenként 1-1 alkalommal).

alapvető szabályismeret sportáganként.

Az értékelés szempontjai

1. Az őszi-tavaszi fizikai felkészültség mérésének alapja az országos standardokban

meghatározott szintek teljesítése + az előző időszakokhoz mért javulása értékelve.

2. Az atlétikai teljesítmények értékelésének szempontjai: az elsajátított technikai szint + az

elért eredmény.

3. A tornagyakorlatok elbírálásánál az egyes elemek nehézségi foka illetve a gyakorlatok

száma is a végrehajtás minősége a meghatározó.

4. A labdajátékok technika elemeinek tanulása alkalmával a helyes végrehajtás és az

eredményesség a fontos.

5. A gimnasztikai gyakorlatsor bemutatásakor az értékelés alapja: az elemek nehézsége, a

bemutatás minősége, sorrendisége, illetve a gyakorlat ideje.

6. Az időszakos (negyedévenkénti) értékelés alapja a tanulói aktivitás, órai fegyelem, illetve

diák versenyeken való részvétel.

7. A szakosztályok (külső) munkájában eredményesen illetve rendszeresen sportolók

tevékenysége félévenként szintén értékelésre kerül.

Az őszi-tavaszi felmérések témája és szintje

Megnevezés Fiúk Lányok Pont

Cooper futás

Helyből távolugrás 180 - 260 160 – 220 0 - 10,5

269

Kétkezes dobás hátra 7,5 - 14,2 5,1 - 9,9 0 - 10,5

Karhajlítás függésben 16 - 86 11 – 74 0 - 10,5

Felülés 50 - 112 50 – 112 0 - 10,5

Törzsemelés 41 – 97 37 – 87 0 - 10,5

Összesen 0-140

Értékelés:

0 – 40 Gyenge elégtelen

40-60 Elégséges

60-80 Közepes

80-100 Jó

100-140 Jeles

A sportágankénti minimumkövetelmények

Atlétika – felmérés alapján

Torna – előírt elemek gyakorlatsorok végrehajtása sok hibával

Labdajátékok – csak lépésben, pontatlanul hajtja végre a tanított elemeket.

Játékhelyzetekben nem tudja alkalmazni ezeket. Elemei szabályokkal nincs tisztában.

A sportágankénti optimum követelmények

Atlétika – felmérések alapján.

Torna – előírt gyakorlatok magabiztos, tartáshibák nélküli, segítség nélküli végrehajtása.

Labdajátékok – mozgásban, szép kivitellel pontosan végre tudja hajtani a tanított elemeket,

kreatívan tudja alkalmazni játékhelyzetekben a tanult technikai és taktikai elemeket.


Sportudvar

3 x 9 m-es ugrógödör.

Tornaterem 15 x 24 m magas 360 m2

Eszközszükséglet

Előírt meglévő

Tornapad 10 db

Bordásfal 10 db

Ugrószőnyeg 4 db

Ugródomb 1 db

Talajszőnyeg 2 db

Ugrózsámoly 8 db

270

Ugrószekrény és ugródeszka 4-4 db

Mászórúd, mászókötél 10-10 db

Gyűrű 4 pár

Felemás korlát, korlát 1-1 db

Fali nyújtó 2 db

Függőszer, szabadtéri

állvány

15-20 m

Lengőkötél 6 db

Gerenda 2 db

Öltözőpad 10 db

Testmagasságmérő, mérleg 1 -1 db

Atlétikai szerek, berendezések

Magasugró léc 12 db

Magasugró mérce 4 pár

Súlygolyó 3 és 4 kg-os 15 db

Rajttámla 20 db

Váltóbot 20 db

Gát 4 db

Kislabda, maroklabda 30 db

Ugrókötél, gumikötél, karika 30 db

Gumi vagy műanyag labda 30 db

Medicin labda 1,2,3,4 kg-os 15 db

Sportjátékok eszközei

Kosárlabda 15 db

Kézilabda 15 db

Röplabda 15 db

Futball labda 15 db

Kézilabda kapu 2 db

Kosárpalánk 2 db

Röplabda állvány 2 db

Ping-pong asztal 2 db

Tollasütő 6 db

Háló 3 db

Tollaslabda 20 db

Síléc 30 pár

Kerékpár 10 db

Korcsolya 10 pár

Bokszkesztyű, golfütő 10 pár

Thera Band labda

Thera Band szalag

Sztepp zsámoly

Lábsúlyok

271

Egyéb

Mérőszalag, stopperóra 2-2 db

Ásó, gereblye 2-2 db

Mentőláda 2 db

Videokazetta – aerobik

Versenyzés, versenyeztetés

Iskolánk tanulói között van néhány, aki városi vagy otthoni egyesületben igazolt versenyző.

Az ő sportolásuk (edzésük, versenyeztetésük) a sportkör feladata és a mai eredményorientált

világban ez elég sok idővel és pluszenergiával jár. Sokuknál heti 4-5 alkalommal kell a

tréningeken megjelenni, ami a tanulást is veszélyezteti (rossz esetben a szülő, ha romlik a

tanulmányi eredmény, az edzéstől tiltja el a gyereket, mert azt szereti csinálni!).

Összességében az ő segítésük testnevelésórán úgy oldható meg, hogy differenciált munkát

bízunk rá, amennyiben olyan a tananyag, amit ő könnyen meg tud oldani (és a hely is meg van

hozzá).

Differenciálás, tehetséggondozás

Szeretnénk, ha teljesítményük és nemük figyelembe vételével alakítanák ki a testnevelés órán

résztvevő csoportokat. A bontott csoportokban jobban és célirányosabban lehetne haladni,

előtérbe kerülhetne a tehetséggondozás és a sportág specifikusság.

A testnevelés órákon a differenciálás több szinten is megtörténik.

A fiú és lány tanulóktól követelt fizikai teljesítményekben például az atlétika táv hossza vagy

az elért szintek különbözősége vagy a torna ágaiban más-más szereken való gyakorlás

(gerenda-gyűrű).

Az érdeklődés, az irányultság eleve elkülöníti a nemeket egymástól, mivel a lányok jobban

vonzódnak az aerobic és a KS6-hoz, míg a fiúk a testépítés és küzdősportok felé

orientálódnak.

Megtalálható különbözőség a labdajátékok választásában is, mert általánosságban a fiúk a foci

és a kosár, míg a lányok a röp- és kézilabda sportágak művelését helyezik előtérbe. Ezeknek

megfelelően próbáljuk őket foglalkoztatni, tevékenykedtetni.

Jó és gyengébb képességűek közötti különbségek

Az objektíven regisztrálható felmérési eredmények már a 9. osztályban kimutatják a tanulók

közötti fizikai, akarati különbségeket. Ezeket a képességfejlesztésnél, a sportjátékok, valamint

minden témakör oktatásánál figyelembe kell venni és a kisebb-nagyobb terhelés

szabályozásával kell élni, mivel ez éri el a kívánt eredményt. Megfelelő célt kell állítani a

gyengébb és jobb tanulók elé is, hogy ezek motiválják őket arra, hogy törekedjenek

fejlesztőképességük illetve teljesítményük növelésére.

Ösztönzőként mindig tudatosítani kell a tanulókban, hogy nem csak az országos vagy iskolai

standardok képezik az értékelés tárgyát, hanem az önmagukhoz képest való fejlődést is igen

272

pozitívan értékeljük. Sokuk 4 éves eredménytablója példázza fizikumának vagy akaratának

fejlődését negatív vagy pozitív irányban.

Sportjátékok alapelemeinek oktatásával fordul elő leggyakrabban, hogy vannak

versenyszerűen sportolt vagy jelenleg is sportolók, akik jóval magasabb szinten űzik

sportágukat, mint az osztály egésze - így a tanítandó anyaggal is természetesen készségszinten

rendelkeznek. Az ilyen esetekben szükséges az ő bemutatásuk, segítésük társaiknak illetve a

hely adta lehetőségek figyelembevételével az ő fejlődésüket elősegítő gyakorlási anyag

megvalósítása. Sokszor előfordul, hogy hiányosságok mutatkoznak a versenyzők alapjaiban is

és ezeket igen nehéz velük megértetni illetve megtanítani.

Vannak a testnevelés órán bizonyos témakörökből felmentett tanulók (könnyített

testnevelésben részesülők), akik az adott gyakorlatokat nem végezhetik. Az ő

foglalkoztatásuk azért jelent gondot, mert általában osztályonként 1-2 ember az, aki ilyen

felmentett, így helyileg és gyakorlatilag is sok gondot okoz. Az esetek többségében úgy

foglalkoztatjuk őket, hogy időszakokra előre megbeszéljük velük (kiadjuk a feladatot) az

elvégzendő munkát és ők a tanár rálátása mellett önállóan dolgoznak. Az időszakok végén

pedig számot adnak addig végzett tevékenységükről. Sajnálatos, hogy vannak futás, ugrás alól

felmentettek, akiknek így kevés gyakorlat marad, amíg a többiek nagyrészt ebből

tevékenykednek.

Gyógytestnevelés problémaköre városi szinten megoldott, mivel a tanév eleji orvosi

vizsgálaton ide kategorizált tanulóknak heti 1-2 foglalkozáson speciális, a betegségüknek

megfelelő gyakorlatok végzésével, foglalkozásokat tartanak gyógytestnevelés szakos kolléga.

Az itt részt vevőknek az iskola testnevelés óráit nem kell látogatniuk.

Évek óta indítunk könnyített testnevelés csoportot, azok a tanulók tartoznak ide, akik

valamilyen sérülés, vagy betegség miatt nem tudnak a normál és még nem indokolt a

gyógytestnevelés órákon való részvételük. Ebbe a csoportba való besorolást is az iskolaorvos

évenkénti szűrése teszi lehetővé. Tehát van mód a műtét utáni rehabilitációra és a normál

órára való visszatérésre.

273

Osztályfőnöki tanterv

Az osztályfőnöki munka a pedagógiai tevékenységben fontos helyet foglal el, - a nevelési

folyamat minden területére kiterjed.

Az osztályfőnöki tevékenység szervezett színtere az osztályfőnöki óra, amelynek feladata,

hogy segítse a tanulót

a kulcskompetenciák fejlesztésében,

önismeretük fejlesztésében,

az önnevelés iránti igényük felkeltésében,

életpályájukra való felkészülésükben,

testi-lelki egészségük megóvásában,

a tanulás módszertani ismereteik bővítésében,

harmonikus társas és párkapcsolatok kialakítására,

társadalmi környezetük eseményeinek megértésében,

nemzeti hagyományaink megismerésében, ápolásában,

a szociális képességeik fejlesztésében,

világszemléletük, világképük formálásában,

felelős állampolgárrá nevelésükben.

Fejlesztési célok a 9-12. évfolyamon:

1. Önismeret

A személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló

döntéshez szükséges képességek kialakítása.


A személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása

valamennyi tantárgyban.

3. Társas kapcsolatok

Készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására.

A közvetlen és tágabb értelemben vett környezethez való képesség elsajátítása.

4. Konfliktuskezelés

Képesség a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi

munkakapcsolatok helyes alakítására.

5. Egészségnevelés

A lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és

megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakítása.

Az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése,

az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség

ezek leküzdésére.

Korszerű gasztronómiai ismeretek, étkezési szokások, egészséges táplálkozási alapelvek.

274

6. Viselkedéskultúra

A hétköznapi viselkedési formák bemutatása, elemzése.

Empatikus készség fejlesztése.

7. Pályaorientáció

Képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a

lehetőségekkel történő összehangolására.

8. Jelenismeret – városismeret

Eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a

történésekkel kapcsolatban.

A tanulók érezzék magukénak a várost, azonosuljanak múltjával, alakuljon ki bennük a

jövőért érzett felelősség.

9. Felelős állampolgár nevelése – globális problémák

A jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint

értéknek az elfogadása, közös szabályok működtetéséhez szükséges szemlélet kialakítása.

A világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése.

Javasolt óraterv

Témák 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Önismeret 2 2 2 2

A tanulás tanulása 3 3 1 2

Társas kapcsolatok 4 4 3 2

Konfliktuskezelés 2 3 5 2

Egészségnevelés 10 11 10 10

Viselkedéskultúra 5 3 2 2

Pályaorientáció - 2 3 4

Jelenismeret – városismeret 4 2 3 2

Felelős állam (és európai)

polgár nevelése – globális

problémák

2 2 2 2

Aktuális feladatok 5 5 6 6

Összesen 37 37 37 34

A témák címe mindegyik évfolyamon megegyező, a tartalma azonban változik.

Javasolt témák az egyes témakörökhöz:

1. Önismeret

9. évfolyam (kb. 2 óra)

Hogyan látjuk önmagunkat? Hogyan látnak minket mások?

Erényeink felismerése, erősítése. Hibáink korrigálása.

Önmagunk elfogadása és elfogadtatása.


Önelemzés, önkifejezés, érzelmek, érzések és gondolatok kifejezése.

275


Pozitív-negatív, reális-irreális énkép.

Törekvés a saját testi, lelki és társas szükségletek kielégítésére.

Törekvés a személyiség folyamatos fejlesztésére, karbantartására.


Élettervek, karriertervek.

Felelősség saját sorsunk, személyiségünk kialakításáért.

Hit önmagunk erejében, törekvés az önbecsülésre.



Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (önismeret, önnevelés képessége,

önbizalom...).

Az eredményes tanulás külső feltételei.

Speciális, tantárgyakhoz kapcsolódó tanulási technikák.

Az önellenőrzés fontossága.


Önismeret alapján kiválasztott tanulási módszerek.

Új információhordozók felhasználása a tanulásban.

Könyvtárhasználat.

Tanulási szokások.

Osztályon belüli, egymást segítő tanulási lehetőségek.


Kudarcok elviselése és ezek okainak kezelése a tanulásban.

A kudarcok tanulságainak hasznosítása az önnevelésben.


Az érettségire történő felkészülés leghatékonyabb módszere.

Elvárások és teljesítmény: érettségi vizsgán, versenyeken, felvételi vizsgán.

3. Társas kapcsolatok


Társas kapcsolatok az osztályban, a barátság. Az együttes élmények, tevékenységek,

közös célok közösségformáló ereje.

A családon belüli viselkedésformák: a szülők és serdülők viszonya, kezelés, megértés,

alkalmazkodás, családi ünnepek.


A család történelmileg kialakult funkciói.

A család külső kapcsolatai.

A családi élet zavarai.

Csonka család, kapcsolattartás a különélő szülővel.

276


Egyén és közösség együttműködéséhez szükséges szabályozók ismerete.

Egyéni és közösségi érdekek összefüggései, érdekek egybeesése és ellentétei.

A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, képességek.


Iskolán és családon kívüli kötődések. A barátságok, kapcsolatok megszakításának

kultúrált formái.

Szerelem, partnerkapcsolat. Hullámhegyek, hullámvölgyek a tartós kapcsolatokban.

4. Konfliktuskezelés


Generációs problémák a munkahelyen.

Konfliktusok a családon belül.


A konstruktív konfliktuskezelés módszereinek gyakorlása konkrét irodalmi mű vagy látott

esemény vonatkozásában.

Osztályon belüli konfliktusok elemzése.


A rivalizálás személyiség fejlődését segítő, illetve gátlásokat okozó és konfliktusokat

eredményező formái.

A másság, különbözőség, bűnbak keresés, az egyén felelőssége e jelenségek

kialakulásában.

Az agresszivitás mint társadalmi jelenség.


A demokrácia, mint potenciális konfliktusforrás.

Kompromisszum, konszenzus.

Vitakultúra, tárgyalási technikák.

Demokrácia az osztályban, iskolában.

5. Egészségnevelés


Az egészség fogalma és az egészség összetevői

A testi egészség. A testmozgás

A korszerű gasztronómia alapelvei

Az egészséges táplálkozás alapelvei

Étkezési szokások, italfogyasztási elvárások

Egészség és környezet

A környezeti szennyeződésekről.

277

Környezeti eredetű egészségkárosodás

Mentális vagy lelki egészség. A lelki egészség fogalma és összetevői

A személyiség egészsége

A szexuális kultúra


Fogyókúra, böjt. Gyógynövények és fűszernövények alkalmazása az

egészségmegőrzésben

Társadalom és egészség. A mai magyar társadalom az egyén egészségére gyakorolt hatása

Lelki egészség – érzelmi összetevők. Az értések megismerése, megértése, kifejezése

különböző élethelyzetekben

A fogamzásgátlás

Szexuális úton terjedő betegségek

Beszélgessünk az AIDS-ről

Dohányzás. Miért szoknak rá a serdülőkorú fiatalok? Reklámstratégiák és döntéshozatal

A dohányzás élettani hatásai. „Tüdő-totó”

Drogfogyasztási szokások serdülőkorban. Fizikai és lelki függőség fogalma

Az alkohol és az emberi szervezet. Az alkohol rövid és hosszú távú hatásai.


A betegségmegelőzés lehetőségei

A balesetek megelőzése. Elsősegélynyújtás

Alkoholfogyasztás és alkoholizmus

A drogok hatása az emberi szervezetre

A leggyakrabban használt kábítószerek. Kábítószerek csoportosítása

A kábítószer fogyasztására utaló jelek. Miért fogyasztanak kábítószert a fiatalok?

Drogprevenció. Felelősségteljes döntéshozatal

A stressz fogalma. Stresszkezelési lehetőségek

Szorongás, depresszió, agresszió. A harag és feldolgozása

Az öngyilkosság


Az egészséges táplálkozás alapelvei. ÖKO étrendi tanácsok

A táplálkozással kapcsolatos betegségek

Az élelmiszerek feldolgozása. Technikák a konyhában. A gyors étkezésről

A betegség elfogadása, feldolgozása. A környezetünkben élő súlyosan beteg egyén

kezelése

Életkori problémák: önállóvá válás, szülőkről való érzelmi leválás, feszültségek

Identitás keresés, helyem a világban, a felnőtt szerep vállalása

Kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának és hasznosításának képessége

A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a művészet, mint a lelki egészség

helyreállításának, a feszültség oldásának hatékony eszköze

Nőgyógyásznál. A szülés

278

Csecsemőápolás

6. Viselkedéskultúra


Megjelenéskultúra: testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az alkalmi öltözködés.

Kapcsolat a mindennapokban: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, társalgás,

vita.

A társasági élet speciális lehetőségei: névjegy és névjegyhasználat, telefonhasználat,

ajándék, ajándékozás.

A társasági élet egyéb lehetőségeinek bemutatása (színház, sport, koncert, túra)


Az ígéret, a megállapodás, a határidők betartása.

Mások idejének, nyugalmának tiszteletben tartása.

Bocsánatkérés.

Fokozott figyelem az arra rászorulókra (idősek, fogyatékosok, kisgyermekek).

Testi, lelki erőszak kerülése, elutasítása.


Közlekedési szabályok ismerete.

Magatartási követelmények utas, gyalogos, járművezető számára.

A közlekedési szabályok megszegésének hatósági és jogi következményei.


A kultúrált viselkedés szabályai a munkahelyen.

Álláskeresés, munkába állás.

Kultúrált vállalkozói magatartás.

7. Pályaorientáció

9. évfolyam: ---


Munkahelyi társas klíma: pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és

beosztott viszonya


Tájékozódás a munkaerőpiacon.

Álláskeresési módszerek, technikák.

Álláskeresés során követendő magatartási és viselkedési normák.

Munkaerő túlkínálat – munkanélküliség.


Önéletrajz.

Munkaviszonnyal kapcsolatos fogalmak.

A munkavégzés alapvető szabályai.

279

A pályakezdőket megillető munkanélküli ellátások.

Továbbképzési, átképzési lehetőségek.

8. Jelenismeret – városismeret


Iskolatörténet, iskolai hagyományok.

A lakóhely kiemelkedő történelmi eseményei.

Baja város nagyjai (Türr István, Kliegl József, Jelky András, Mészáros Lázár, Éber

Sándor, ...)

Mondák, legendák.

Város és városkörnyéki népszokások, étkezési szokások.

A város címere, zászlaja, jelképei, legfontosabb középületei.

Látogatás a városi és iskolai könyvtárba és az Éber-házba.


A Türr István Múzeum megtekintése.

A város működtetésének főbb területei (iskolák, egészségügy, kommunális szolgáltató,...)

Közfeladatokat ellátó szervezetek (például környezetvédők)

Helyi sajtó, városi TV és rádió.


Aktuális politikai vagy gazdasági témák.

Civil szerveződések a múltban és jelenben.

A helyi társadalom felépítése, működése (nemzetiségek, vallási közösségek).


A helyi önkormányzat szervezete, a képviselőtestület, a polgármester, a jegyző.

A Polgármesteri Hivatal meglátogatása.

Testvérvárosi kapcsolatok.

9. Felelős állampolgár nevelése – globális problémák


Diákjog, gyermeki jogok, emberi jogok.

A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme.

Városunk működésének főbb területei (iskola, egészségügy, alapellátás, kommunális

szolgáltatás, stb.)


Az egyes emberek személyiségi jogainak tisztelete.

Érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés.

A háború és béke napjainkban.


Alkotmányosság, törvényesség.

Az állampolgári jogok ismerete, gyakorlása.

280

Az európai kulturális örökség.


Erkölcsös és kultúrált politizálás, vita, érdekérvényesítés.

Honvédelem és erőszakmentesség.

A katonai eskü, a katonai szolgálatot megtagadók megítélése.

A szakképző évfolyamok központi programja a következő:

1. A program célja

Ennek a több szempontú interdiszciplináris tantárgynak a célja, hogy a tanuló tanulmányai

befejezésekor önmagát – mint megbízható szintű ön- és társismerettel bíró személyiséget – a

munka világában célvezérelten és magabiztosan elhelyezni képes fiatal felnőttként definiálja.

2. Követelmények a program elvégzése után

A tanuló képes legyen a megfelelő munkahely megtalálására, a problémamentes

beilleszkedésre és az eredményes munkavégzésre, felkészült személyes szakmai karrierjének

tervezésére.

3. Tananyag

3.1. Az ifjúkor pszichológiája (kb. 2 óra)

Korszámítás 17-25 évig, a serdülés végétől a teljes személyi érettségig.

Testi érettség: ideg-, szív-, érrendszer-érzékenység. Hajlam az ösztönök túltengésére. Erős

kiélési szándék.

Pszichikus folyamatok: gyors reakciókészség, fáradékonyság, de gyors regenerálódás,

önmegfigyelés készsége. Nemek, sorsok tanulmányozása. Bő fantázia. Fejlett

felfogóképesség, új iránti fogékonyság. Kritikusság, élettapasztalat hiánya mellett.

Személyi sajátosság: kialakult érdeklődés, az életben való végleges elhelyezkedés, a

szakmai felkészülés, az elmélyedés kora.

Párválasztási érettség: a társ megtalálásának igénye, modellválasztás, a saját otthon

megteremtésének igénye, a gondoskodás (idősekről, utódokról).

A pénzhez való megváltozott viszony.

Az első munkahely önálló kiválasztásának igénye.

3.2. A felnőttkor pszichológiája (kb. 2 óra)

Korszámítás 25-50 éves között. Funkcionálisan az érettség kritériumainak

megjelenítésétől a biológiai és pszichikus regresszió kezdetéig.

Testi jellemzők: anatómiai, fiziológiai megalapozottság. Igényes ösztönkiélő szándék.

Pszichikus folyamatok: a megismerésben és a cselekvések megtervezésében való

jártasság. Érettség. Önálló célmeghatározás igénye és képessége. Kialakult hivatástudat.

Produkálás vágya. Közügyek iránti érdeklődés.

281

Személyi sajátosság: családszeretet, hivatásszeretet. Céltudatos, aktív élményszerző.

Önálló értékrend kialakítója.

Tevékenység: a munkában higgadt, önmagát fejlett kritikával alakító. Tapasztalatait

átadja. Világnézete kiforrott.

Egyéni eltérések: műveltségtől, tapasztalattól függő individuális eltérések.

3.3. Az önismeret szükségessége (kb. 2 óra)

Elképzelés önmagunkról: az én-kép. Eredete: visszajelzések sorozata. Kialakulása után

konzisztens.

Én-védő tendenciák és okaik.

Az önismeretszerzés módjai: forrása a többi ember és az önmegfigyelés, pszichológiai

kultúra (film, színház, könyv).

3.4. A társismeret (kb. 2 óra)

A személyészlelés: pontosság, értelmezés, szubjektív tényezők az észlelésben (előítélet,

fizikai megjelenés).

A nem verbális kommunikáció értelmezése.

A benyomás kialakítása és módosulása.

Kötődés és vonzalom.

A barátság kialakulása, őrzése és ápolása.

Hasonlóság és vonzódás.

3.5. Az empátia (kb. 2 óra)

Feltétele: a közvetlen kapcsolat.

Nehézsége: a megértett összefüggések helyes értelmezése.

Szakaszai: érdeklődés, érzelmi ráhangolódás, értelmezés. Ez vezet a megértéshez.

3.6. Státus és szerep (kb. 2 óra)

A társadalom alaprendszerei: osztály, réteg, csoport. A társadalmi szerkezetben elfoglalt

hely: státus.

A szerep mint a státust elfoglaló egyénnel szembeni elvárás.

Szereptípusok:

adott – beleszületünk

kivívott – foglalkozási szerep

spontán – alkalomszerű

Szerepelvárás, szerepkonfliktus.

Szereptanulást segítő és gátló tényezők.

3.7. A csoport (kb. 2 óra)

Az egyéni interakciók összessége: a csoport

A csoport ismérvei:

viszonylagos tartósság

viszonylagos állandóság

szervezettség

hagyományok

A csoport típusa:

elsődleges, intim (családi, baráti kör)

másodlagos (munkahely)

intézményes (sportban egy csapat)

282

spontán

vonatkoztatási (az egyén számára norma)

A csoportnorma

Konformizmus és deviancia

3.8. Az ember és a munka (kb. 2 óra)

Beilleszkedés a munkahelyi szervezetbe. Fluktuáció, a beilleszkedést befolyásoló

tényezők.

A képzettség.

A munka tárgyi környezete.

A munkahely társas környezete.

Tekintély és hatalom problémája a munkahelyen.

A munkahely szociális klímája.

A munkával való megelégedettséget befolyásoló tényezők.

Terhelés, igénybevétel, teljesítmény.

A fáradtság, a fáradtsághoz hasonló jelenségek

monotónia

éberségi szint

telítődés.

A munkaidő hossza.

A munkahelyi baleset, a baleseti hajlam.

3.9. Az önmenedzselés (kb. 2 óra)

A szakmai képzettség megszerzése után: első lépés a munkahelyre való jelentkezés.

A munkahely kiválasztása.

Az önéletrajz jellemzője: ellenőrizhető, bizonyítható, fajtái: személyes és szakmai.

Egy elfogadott modell részei:

szakmai cél

tanulmányok

tréningek, kurzusok

nyelvtudás

gyakorlatok

egyéni adottságok

személyes adatok

A felvételi interjú szabályai a jelentkező részéről:

megfelelő öltözet

pontos megjelenés

köszönés, bemutatkozás

a másik fél vezeti a beszélgetést

nyugodt, tárgyilagos beszéd

érdeklődés a munkakör iránt

kapcsolattartási szabályok követése

a meghallgatás megköszönése.

A munkavégzés:

a minőség

a kreativitás

a megbízhatóság

a motiváció

az alkalmazkodóképesség

283

a fegyelem mint elvárás a munkaadó részéről

és mint személyes ambíció a munkavállaló részéről.

A személyes image kialakítása.

Legfontosabb megjelenési formák:

megjelenés

öltözködés

beszéd

határozottság

udvariasság

önuralom.

A mesterkéltség veszélye.

Az idővel való gazdálkodás:

tudatos,

jó,

hatékony időgazdálkodás.

A munkával kapcsolatos adminisztráció (jelentés, nyilvántartás, regisztrálás).

A telefon megfelelő használata.

A nehéz helyzetek kezelése:

vitában való részvétel

a kritika fogadása

kritika gyakorlása

a pletyka kezelése

az intrika kezelése

a konfliktus

a stressz okozói, elkerülésük módjai.

3.10. A szakmai karrier tervezése (kb. 2 óra)

A célkitűzés elvei:

nehéz, de reális célok

határidők kitűzése

középtávú és napi célok

a fontossági sorrend

heti időelemzés

az ütemterv haszna.

A pozitív én-kép mint erőforrás.

Szakítás a halogatással.

A sikerorientált személyiség jellemzői:

irányérzék

megértés

bátorság

humánum

önbecsülés

önbizalom

önmagunk elfogadása.

A kudarc fogadása, feldolgozása, haszna.

A kockázatvállalás. Az alkalmak megragadása.

A kockázatvállalás stratégiája.

A szakmai továbbképzés, a szakirodalom rendszeres tanulmányozása.

Pozitív emberi kapcsolatok a munkahelyen.

284

Kreatív problémamegoldás az újszerű és a rutinfeladatokban.

Szakmai társaságokban való aktív részvétel.

Saját kommunikációs készség szinten tartása, illetve fejlesztése.

Szakmai fórumokon (kiállítás, szimpózium stb.) való részvétel.

A szakma nemzetközi eredményeinek ismerete.

3.11. Teljes életet élni (kb. 2 óra)

A saját személyiség stabil értékrendjének kialakítása.

A szakmai előrehaladás egyénileg optimálisan tervezhető és kivitelezhető szintjeinek

felismerése:

az egyéni szakmai ambíciók és tehetség

annak felismerése, hogy az egyéni hajlamok, törekvések

a gazdaság szférájában biztosítanak jobb megélhetést és szakmai karriert

Részvétel a családi életben, házastársi és szülői szerepekben felelősen, pozitív érzelmek

légkörében:

elfogadható, toleráns viselkedés az idős hozzátartozók iránt

modellszerep vállalása a saját gyermekek nevelésében

megértő, támogató viselkedés a házastárssal szemben

A munkaidő és szabadidő tervezésének fontossága. A szabadidő eltöltésének az egészség

megőrzését és a pozitív emberi kapcsolatok ápolását szolgáló formái.

A pénzzel, anyagi erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás kialakítása.

Részvétel a közéletben.

Az osztályfőnöki foglalkozások fennmaradó óráit az egyes szakmák speciális jellemzőit

figyelembe vevő módon célszerű felhasználni úgy, hogy azokon a szakmai területeken

reálisan elérhető eredmény és karrier lehetőségeit mutatjuk be a tanulóknak.

4. A tantárgy témáinak kapcsolata más tantárgyak témáival

Szoros kapcsolat mutatható ki a valamennyi szakmai elméleti – gyakorlati ismeretek

tananyagrésszel.

5. A témákhoz ajánlott irodalom

Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában

Schüttler Tamás: Önismeret, személyiségfejlesztés

Oroszlány Péter. Tanulás-módszertan

Regele Péterné: Társas kapcsolatok

Szekszárdi Júlia: Konfliktusok

Utak és módok

Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia

Czeizel Endre: A tizenévesek gondjai

Halák László: Illemkocka

Szolnokiné Herling Mária: A munka világa

Váriné Szilágyi Ibolya: Másság, különbözőség, együttesség

Hárdi István: Lelki egészségvédelem, Bp. Medicina, 1997

Bácskai Júlia: Magánélettan I-II., Raabe Klett Kiadó

Szenvedélyek zsákutcája, Tanári kézikönyv, Egészségvirág Egyesület

285

Táplálkozás, Tanári kézikönyv, Egészségvirág Egyesület

Környezeti nevelés, Tanári kézikönyv, Egészségvirág Egyesület

Baja Város helyismereti tanterve

6. Az értékelés módja

A tantárgy nem vizsgatantárgy.

Az anyag elsajátítása a tanulók magatartásában, annak változásában mérhető le.

7. A tárgyi feltételek

Technikai eszközök

Állóképvetítők (írásvetítő, episzkóp, epidiaszkóp, diavetítő)

Mozgóképvetítők (filmvetítők, képmagnó, projektor)

Hangtechnikai eszközök (lemezjátszó, CD, DVD, magnetofon)

Csomagolópapír, színes papír, olló, ragasztó, színes ceruza és filc…

Segédletek

Szakirodalom

Kitűző tábla

Documents

Kompetencia alapú helyi tantervek 9-12. évfolyamok számára ...¼rr-István-Gazdasági... · A tömegkommunikáció - A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak