I. Modulszabilinux.hu/~bajanka/Konyv/Tetel_I_modul.docx · Web viewa könyvtáros, a könyvtári informatikus, a könyvtári asszisztens, a segédkönyvtáros továbbá a könyvtári

I. Modul1. Tétel

Közgyűjteményi feladatmegosztás

Ismertesse meg muzeológus és közművelődésben dolgozó érdeklődő kollégáival az 1997. évi CXL. törvény nyilvános könyvtári ellátásra vonatkozó részét!

1. Az 1997. évi CXL. törvény nyilvános könyvtári ellátásra vonatkozó részének előzményei; kialakulásának körülményei a kilencvenes években

2. Az 1997. évi CXL. törvény nyilvános könyvtári ellátásra vonatkozó részének hatálya, fogalmai (könyvtár, könyvtári szakember, könyvtári dokumentum stb.)

3. Az 1997. évi CXL. törvény nyilvános könyvtári ellátásra vonatkozó részének fontosabb megállapításai

4. Az 1997. évi CXL. törvény könyvtári vonatkozású követő jogszabályai

1.Rendszerváltást követő évek (1989-1992)Könyvtári rendszer széthullása

szakszervezeti hálózat széthullása, megszűnés, beolvadás,, bizonytalan ágazati irányítás, OSZK Könyvtártudományi Központ-koordináló tevékenysége megszűnt megszűnt a szakfelügyelet, önkormányzati törvény 1990.LXV tv. A könyvtárak fenntartása nem kötelező

feladat, önkormányzati törvény 1991. XX tv. Könyvtári szolgálat fenntartása kötelező nincs mellérendelve forrás, államháztartási reform - állami tehervállalás csökkentése.

Hogyan tovább? Mecenatúra-nem igazán működik, pályázatok – eseti támogatások, térítéses szolgáltatások?

o bérbeadás,o más funkciók felvállalása,

feladatfinanszírozás? rendszerben működés? szolgáltatások kiszélesítése.

Közkönyvtárak funkcióváltása – könyvtáros könyvtárából használó központú szolgáltatás szervezés.

új igények új felhasználói kör, szociális funkció erősödés, közösségi szintér szerep, minőség kérdése, új ismerethordozó – számítógép,

1.

I. Modul1. Tétel


gépesítés, elektronikus könyvtár, virtuális könyvtár.

SWOT analízis a rendszerváltás előtti könyvtárügyrőlA könyvtárügy erőssége:

a könyvtári fejlesztések (irányelvek, normatívák) a nyugat európai és skandináv mintákat követték,

a hálózatok következtében az együttműködés ismert forma volt, széleskörű szolgáltatás, jelentős, átfogó gyűjtemények, Európában meglévő szolgáltatások Magyarországon is jelen voltak (zenei,

vakok és hangos könyv), elkötelezett, hivatását szerető könyvtáros.

A könyvtárügy gyengesége: a társadalomban múlt századi könyvtárkép él, a fejlesztésekben nem jelent meg

a könyvtár, elavult volt a jogi szabályozás, az ideológiai alapok szervezett hálózat szétesése maradékelvű finanszírozás mellett nincs lehetőség innovatív fejlesztésre, gyenge a könyvtárosi érdekérvényesítés, hiányos szakmai ismeret.

Veszélyek: az Európában megjelenő új könyvtár-informatikai trendek érintetlenül hagyják

az országot, a könyvtári terület nem kerül be a hazai fejlesztendő területek közé, az információs társadalom kihívásai nem érintik a könyvtárakat, nem a könyvtár lesz az információ gyűjtő és szolgáltató hely, a könyvtár az információs társadalom megvalósítandó feladatai miatt a hazai

fejlesztések egyik kulcsintézményévé válik, a jogi keretek korszerűsítése és a telematikai fejlesztések következtében az

élvonalba kerül, a könyvtár kormányzati szinten is az információs társadalom alapintézményévé

válik.Stratégiai fejlesztési terv a könyvtárügy átalakításáraA könyvtárügy jövőképe:

az információs társadalom alapintézménye az információt gyűjtő, feltáró és szolgáltató intézmény a könyvtár.

2.

I. Modul1. Tétel


A könyvtárügy átfogó célja (küldetése) a könyvtári rendszert alkalmassá kell tenni a hazai és nemzetközi

információhoz és tudásanyaghoz történő szabad hozzáférés biztosításával, oktatás különböző szintjeiben részt vevők segítése, az egész életen át tartó tanulás támogatása, szabadidő hasznos eltöltésének segítése, digitális írástudás segítése.

2.A törvény hatálya5. § (1) E törvény hatálya kiterjed:a) a kulturális örökségünkkel foglalkozó szervezetek tevékenységére, személyre és

szervezetre,b) a könyvtári dokumentumokra, a könyvtárhasználókra, a nyilvános könyvtárakra,

azok fenntartóira, alkalmazottaira és a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatóira,

c) a közművelődési tevékenység megvalósulásában résztvevőkre, a közösségi színterek, közművelődési intézmények fenntartóira, működtetőire és alkalmazottaira.

(2) A könyvtári dokumentumok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatosan e törvény hatálya kiterjed azokra a nem nyilvános könyvtárakra is, amelyeknek állománya a nemzeti és egyetemes kulturális örökség része.

(3) A könyvtári tevékenységről és a könyvtári alkalmazottakról szóló szabályok vonatkoznak a nem nyilvános könyvtárakra is.

(4) A 92-96. és 99. §-okban foglaltak kivételével e törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és személyekre. Nem terjed ki továbbá - viszonosság esetén - a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok tulajdonában levő, külföldről behozott kulturális javakra.

(5)-(6)6. § Az e törvény alkalmazásában szereplő fogalmakat a törvény 1. számú

melléklete tartalmazza.6/A. § A muzeális intézmények, a nyilvános könyvtárak és a könyvtári

tevékenység, valamint a közművelődési intézmények tevékenységének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátásában - közreműködőként - szakfelügyelői és szakmai testületeket működtethet.

Hatálybalépés96. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 1998.

január 1-jén lép hatályba.

3.

I. Modul1. Tétel


(2) A törvény II. része, a Btk. módosításáról rendelkező 103. §-a, a polgári perrendtartás módosításáról szóló 104. §-a és a 2. számú melléklete 1998. július 1-jén lép hatályba, e rendelkezéseket a hatálybalépés után indított eljárásokra kell alkalmazni.

(3) A törvény 92. §-a (5) bekezdésének b) pontja 2000. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A törvény 94. §-ának (4)-(6) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.Fogalmak:f) Könyvtár: az e törvényben meghatározott könyvtári dokumentumok rendszeres

gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet.g) Könyvtárhasználati jog: a könyvtárak szolgáltatásainak igénybevételére

vonatkozó jog.h) Könyvtárhasználó: a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevő személy vagy

szervezet.i) Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő

feladatai ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv. hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot.

j) Könyvtári dokumentum feltárása: az a folyamat, amelyben a könyvtári dokumentumokat a bennük lévő tartalmi és az őket jellemző formai jegyek alapján nyilvántartják, annak érdekében, hogy a könyvtárhasználó minél több szempont szerint tájékozódhasson a gyűjteményben.

k) Könyvtári gyűjtemény: a könyvtár tervszerűen fejlesztett, rendezett, feltárt állománya.

l) Könyvtári szakember: a könyvtáros, a könyvtári informatikus, a könyvtári asszisztens, a segédkönyvtáros továbbá a könyvtári feladatok ellátásához szükséges más felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkező személy. A könyvtáros felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakember.

m) Könyvtárközi dokumentumellátás:- a dokumentumok lelőhelyének nyilvántartása és adatszolgáltatás a

nyilvántartásból az igénylők részére,- a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatása függetlenül attól, hogy a dokumentum

milyen formában és módon kerül az igénylőhöz,- a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítása a könyvtári

rendszer számára.n) Könyvtárközi kölcsönzés: valamely dokumentum szolgáltatása egyik

könyvtárból a másikba, beleértve az eredeti dokumentum kölcsönzését, a másolatok szolgáltatását, valamint a könyvtárközi dokumentumszolgáltatásra vonatkozó kérések közvetítését is.

4.

I. Modul1. Tétel


o) Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-, illetve hangarchívumok.

3.A nyilvános könyvtár alapkövetelményei: 54.§

mindenki által használható és megközelíthető, könyvtári szakembert alkalmaz, rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas

helyiséggel, rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart

nyitva, helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek, statisztikai adatokat szolgáltat, ellátja az 55.§ 1 bekezdésében felsorolt alapfeladatokat.

A nyilvános könyvtár alapfeladatai: 55.§ a fenntartó által kiadott alapító okiratban és szervezeti és működési

szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzé teszi, gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre

bocsátja, tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és

szolgáltatásairól, biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében, a fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat.

A könyvtárhasználók jogai 56. §. a könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár szolgáltatásainak

igénybevételére, ingyenesen veheti igénybe a következő alapszolgáltatásokat:

o könyvtárlátogatás,o a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek használata,o információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól.

A többi szolgáltatás beiratkozáshoz kötött, ingyenes a nyomtatott dokumentumok kölcsönzése, kedvezmény: 16 éven aluliak és a 70 éven felüliek mentesülnek a beiratkozási

díj megfizetése alól, pedagógusok és diákok kedvezményezettek, könyvtárhasználati szabályzat.

A nyilvános könyvtári ellátás működésének feltételei 59. §

5.

I. Modul1. Tétel


A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentumellátási rendszert alakít ki, amely magában foglalja:

• könyvtárközi dokumentumellátást,• könyvtári dokumentumok lelőhelynyilvántartását,• könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári

rendszer számára,• sajtótermékekből országosan 6 kötelespld biztosítása a könyvtári rendszer

számára,• kép és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszer – Magyar Filmintézet,

Magyar Rádió, Magyar Televízió Duna Televízió és az 1996. évi.I.sz tv. szerinti műsorszolgáltatást nyújtó szervezetek által gyűjtött és őrzött dokumentumokról,

• Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár (audiovizuális, multimédia, elektronikus dokumentumok) szolgáltató központ kialakítása.

A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások 60.§

• az országos könyvtári informatikai hálózat fejlesztése és tartalmi feltöltése,• Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatáson

alapuló teljes körű gyűjtése, egyéb Mo-on keletkezett dokumentumok, a külföldi hungarikumok gyűjtése,ezek megőrzése, bibliográfiai számbavétele és rendelkezésre bocsátása, kötelespéldányok elosztása,

• az országos dokumentumellátási rendszer működtetése,• határon túli magyarok könyvtári ellátásának segítése,• hazai nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári ellátásának segítése,• nemzetközi szabványos dokumentumazonosító kiadása és nyilvántartása.

4.A könyvtári törvényt követő jogszabályok

60/1998. (III. 27. Korm r. a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról,

kötelespéldány: egy ország területén kiadott, előállított, bármilyen tájékoztatást v. gondolat közlést tartalmazó, nyilvános közlésre szánt információ hordozó eszköz azaz sajtótermék,

sajtótermék : időszaki lap, rádió-televízióműsor, könyv, röplap, egyéb szöveges kiadvány, zenemű, grafika, rajz, fotó, térkép, filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag, hanglemez, tájékoztatást v. műsort tartalmazó nyilvános közlésre szánt technikai eszköz elektronikus dokumentum,

videodokumentum: a műsoros videokazetta, videolemez, videoszalag,

6.

I. Modul1. Tétel


elektronikus dokumentum : csak számítógéppel olvasható (mágneslemezen CD-ROM-on vagy egyéb digitális formában megjelenő dokumentum beleértve azt a szoftvert is, amely az elektronikus dokumentum része ill. annak használatához szükséges.

A kötelespéldány szolgáltatás a következő feladatok ellátást szolgálja: nemzeti könyvtári, filmarchívumi, egyéb közgyűjteményi gyűjtését és

megőrzését, nemzeti bibliográfiai nyilvántartását, nyilvános könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tételét, statisztikai számbavételét, igazgatási feladatok ellátását, szolgáltatni kell: a legalább 50 pld-ban sokszorosított Mo-on előállított v.

külföldön előállított és belföldön kiadott sajtótermékből, film videodokumentum elektronikus dok.-nál példányszámtól függetlenül

kell szolgáltatni, film, filmek és filmszínházak szöveges plakátjai, műsorfüzetei 1 pld

Magyar Filmintézet, műsoros videodokumentumok 1 pld OSZK, 1 pld Magyar Filmintézet, OSZK 6 pld.- 2 db OSZK, 1 db KLTE Könyvtára, 1 db Országgyűlési

Könyvtár 2 db szakkönyvtár, egyetemi könyvtár, megyei könyvtár- a megyében megjelenő kiadványokból, 64/1999. (IV. 28.) Korm r. a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről

a könyvtárak jogi rendezettségét teszi lehetővé. A rendelet értelmében a 140.CXL. törvény hatálya alá nem tartozó

könyvtárak is kérhetik a felvételüket a nyilvános könyvtárak jegyzékére, ha működésük megfelel a törvényben meghatározott alapkövetelményeknek,

nyilvános könyvtárak jegyzéke: http:// www.nefmi.gov.hu, tartalmazza: település neve, KSH és megyekód, könyvtár neve, címe,

vezetője, fenntartója, alaptevékenysége, változások bejelentése Könyvtári Intézet (Amberg Eszter, tel.: 2243-798,

e-mail: [email protected]).

7.

I. Modul2. Tétel


A magyar nemzeti könyvtárban kap állást. Ismertesse a nemzeti könyvtárak kialakulásának jellemzőit! Tekintse át a magyar nemzeti könyvtár alapfeladatait, gyűjtőkörét! Mutassa be az Országos Széchényi Könyvtár alapításának körülményeit!

1. A nemzeti könyvtár mint könyvtártípus az 1997. évi CXL. törvény alapján2. A nemzeti könyvtárak létrejöttének típusai, módjai3. Az Országos Széchényi Könyvtár alapfeladatai, gyűjtőköre az 1997. évi CXL.

törvény alapján4. A patriotikum és a hungarikum fogalma

1.A nemzeti könyvtár61. § (1) A nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár. A fenntartói

jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja.(2) A nemzeti könyvtár önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési

szerv.(3) A nemzeti könyvtár gyűjteménye a kulturális örökség része, ezért használatára

a miniszter a nyilvános könyvtárakra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

(4) Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai:a) a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatásra

alapozott gyűjtése, megőrzése, szétosztása,b) a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása,

megőrzése,c) a sajtóterméknek nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása, megőrzése,d) a nemzeti bibliográfia készítése,e) gyűjteményének archiválása és védelme,f) gyűjteményének elsősorban helyben használat útján történő rendelkezésre

bocsátása,g) tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése,h) részvétel a 60. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt központi szolgáltatások

megvalósításában,i) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak

védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos feladatok e törvény erre vonatkozó szabályai szerint,

j) könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése,k) a miniszter által megállapított további feladatok végzése.(5) A nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken - a védett kulturális javak

kivételével - elővásárlási jog illeti meg.

8.

I. Modul2. Tétel


62. § Az Országos Széchényi Könyvtár irányításában közreműködik az Országos Könyvtári Kuratórium.

2.A nemzeti könyvtár eredetét gyakran már a kötelespéldány-szolgáltatást elsőként

szabályozó, 1537-ben alkotott franciaországi királyi rendeletre vezetik vissza. Valójában a könyvtártípus létrejöttét a 18. század elejére tehetjük (Bibliothèque nationae, majd a British Library alapításának időszaka).

Az alapítók célja: a polgársodó társadalom és a fejlődő tudományos élet alappilléreként országuk legnagyobb tudományos kutatási bázisát kívánták megteremteni.

Antonio Panizzi (angol nemzeti könyvtár egykori vezetője): a nemzeti gyűjteménynek rendelkeznie kell a tudományok minden területére vonatkozó információk összességével

minden országból, minden nyelven, teljességében feldolgozottan, lépést tartva a tudomány fejlődésével.

És bár a 19. század folyamán a szaporodó nemzeti könyvtárak mindegyiknél nyomon követhető az a törekvés, hogy országuk legnagyobb tudományos könyvtárává váljanak.

A kérdés első tudományos összefoglalását nyújtó Arundel Esdaile 1934.:a nemzeti könyvtára: olyan, mással össze nem hasonlítható, modern intézménynek

tekintette, amelynek eszméje alig több mint egy évszázados, de a jövőben, még hosszú időn keresztül tovább fog alakulni, bővülni (Esdaile 1934, 2. kiad. 1957)

Nyilvánvaló, hogy az első több mint másfél évszázad nemzeti könyvtárról alkotott képét kizárólagosan gyűjteményének sajátos volta határozta meg. Csupán a 20. század közepétől kezdve jelentkeznek az útkereső funkcióbővítésre irányuló törekvések. Az időpont egybeesik a tudományok fejlődésével, az olvasói-kutatói információs igény növekedésével.

1958-ban az UNESCO Bécsben rendezte meg az európai nemzeti könyvtárak szimpóziumát, amely mind előadásaiban és vitáiban, mind egyes szekcióinak állásfoglalásaiban az új korszak első, jelentős állomásának tekinthető. A tanácskozás bevezetőjében még P. Bourgeois, a Biblothèque nationale Suisse igazgatója arra mutatott rá, hogy „még mindig nem tudjuk pontosan, mi is az a nemzeti könyvtár valójában, valamint nem tudjuk biztonsággal meghatározni azokat a kvalitásokat, melyekkel rendelkeznie kell és azokat a funkciókat, amelyeket el kell látni annak érdekében, hogy nemzetinek nevezhessük”. Végül a szimpózium álláspontját F. Francis, A British Museum könyvtárának igazgatója foglalta össze: „a

9.

I. Modul2. Tétel


nemzeti könyvtár minden országban az az intézmény, melynek kötelessége az ország írott dokumentumainak gyűjtése és megőrzése az utókor számára”. Minden egyéb funkciója ebből az alapfeladatból ered. Így körvonalazódtak a lehetséges további feladatok:

a külföldi irodalom országos gyűjtőköri megosztásának koordinálása, a bibliográfiai leírások szabványosítása, az ország információs rendszerének szervezése és a kurrens nemzeti bibliográfiai regisztrálás (National libraries… 1960).

Az IFLA 1963-ban megfogalmazott álláspontja ugyancsak távolodni látszik a gyűjteményközpontú szemlélettől, és azt hangsúlyozza, hogy „a nemzeti könyvtár kifejezés az intézményeknek azon széles körére vonatkozhat, melyeknek nemzeti s nemzektökzi kötelezettségei vannak” (Libraries isn the world 1963). Ezt az elvet követte 1967-ben a British Library koncepcióját kidolgozó bizottság is, amely az egész ország könyvtári ellátásával kapcsolatos feladatokat helyezte a középpontba, külön hangsúlyozva, hogy az enciklopédikus jellegű gyűjtemény nem szükségszerű ismérve a nemzeti könyvtárnak.

Az UNESCO korszerűsített definíciója részben a már korábban megfogalmazott elveket erősítette meg, részben az összefoglalóan központi szolgáltatásoknak nevezett funkciók egyre szélesedő körének behatárolására törekedett, kimondva, hogy a nemzeti könyvtárak „elnevezésüktől függetlenül felelősek az országban megjelent minden fontos publikáció példányainak beszerzéséért és megőrzéséért, továbbá… muzeális gyűjteményként működnek. Általában a következő funkciók meghatározott részét is ellátják: a nemzeti bibliográfia előállítása, az országra vonatkozó, külföldi dokumentumok állományának fenntartása, nemzeti információs központ működtetése, központi katalógusok összeállítása, retrospektív nemzeti bibliográfia megjelentetése” (Guidelines… 1987) Ezt a funkciókört a nemzeti könyvtárigazgatók bangkoki konferenciája 1999-ben ismét tovább bővítette az ország könyvtárügyének infrastrukturális fejlesztésében való közreműködéssel, a könyvtári-információs tevékenység koordinálásával és a nemzetközi kapcsolatok építésével.

(Könyvtárosok kézikönyve 3. – 2.1. A nemzeti könyvtár fogalmának kialakulása)

3.A nyilvános könyvtár alapfeladatai: 55.§

a fenntartó által kiadott alapító okiratban és szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzé teszi,

gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja,

tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól,

10.

I. Modul2. Tétel


biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében, a fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat.

A nemzeti könyvtár az Országos Széchényi KönyvtárAz 55 §-ban felsorolt alapfeladatok mellett további alapfeladatok: Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespld-szolgáltatásra alapozott

gyűjtése, megőrzése, szétosztása, a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása,

megőrzése, a sajtótermékeknek nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása,

megőrzése, a nemzeti bibliográfia készítése, gyűjteményének archiválása és védelme, gyűjteményének elsősorban helybenhasználat útján történő rendelkezésre

bocsátása, tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése.

A nemzeti könyvtár 61-62. § részvétel a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és

fejlesztését segítő központi szolgáltatások megvalósításban, a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak

védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos feladatok,

könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése, a miniszter által megállapított további feladatok végzése, a nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken elővásárlási jog illeti meg.

4.A nemzeti irodalom, a patriotikum (a patriotikum kifejezés minden ország

esetében a nemzettel, az országgal kapcsolatos dokumentumok gyűjtőfogalma: a latin patria jelentése – haza, szülőföld). A patriotikum négy kategóriát ölelhet fel.

Magyarországra, vagyis hungarikumra vonatkoztatva, ezek a következők:a.) területi hungarikum minden olyan dokumentum, amely teljes egészében vagy

legalább részében Magyarország területén jött létre, vagy magyarországi telephelyű kiadó adta ki. Magyarország területének a mindenkori magyar állam közigazgatási területe értendő. A terület meghatározása tehát attól függ, hogy a dokumentum készítésekor annak készítési (publikáció esetén, megjelenési) helye Magyarország közigazgatási területéhez tartozott-e;

11.

I. Modul2. Tétel


b.) nyelvi hungarikum – előállítási (megjelenési) helyétől függetlenül – minden olyan dokumentum, amely teljes egészében magyar nyelvű, a részben magyar nyelvűek közül azok, amelyeknek teljes terjedelmén magyar nyelvű szöveg is végigvonul, vagy – a dokumentumok – jelentős önálló magyar szövegrészt is tartalmaznak;

c.) személyi – intézményi hungarikum – előállítási helyétől és nyelvétől függetlenül – minden olyan dokumentum, amelynek szellemi vagy fizikai létrehozatalában Magyarországon született, illetve az alkotás idején itt megtelepedetten tevékenykedett személy, Magyarországon működő, illetve magyar vonatkozásban illetékes testület (jogi személy) közreműködött (a „személy” fogalmába itt a szerző, fordító, előadóművész, stb. egyaránt beletartozik);

d.) tartalmi hungarikum – előállítási helyétől, nyelvétől és szerzője nemzetiségi hovatartozásától függetlenül – minden olyan dokumentum, amelynek tárgya a magyar nyelv, amely Magyarország vagy annak valamely testületi egysége lakóit, testületeit vagy ezek bármely tevékenységét ismerteti, amely legalább egy önálló részében magyarországi személy(eke)t, illetve testület(ek)et ismertet.

Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.

12.

I. Modul3. Tétel


Az Országos Széchényi Könyvtárban kap állást. Ismertesse a magyar nemzeti könyvtár feladatait a magyar könyvtári rendszerben, szerepét a nyilvános könyvtári ellátást segítő központi szolgáltatásokban!

1. A magyar könyvtári rendszer felépítése, elemei2. Nemzeti könyvtári feladatok3. A nyilvános könyvtári ellátás fogalma, jellemzői4. A magyar nemzeti könyvtár központi szolgáltatásainak ismertetése

1.Könyvtárak típusai alapvető feladatuk alapján:

nemzeti könyvtár, szakkönyvtárak (műszaki orvosi mezőgazdasági, stb), közkönyvtárak: községi, városi, megyei, oktatási intézmények könyvtárai:iskolai, felsőoktatási.

Tulajdonjog alapján: Magánkönyvtár, Közkönyvtár: Az állam, a helyi önkormányzat valamint az országos kisebbségi

önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonábanfenntartásában működő vagy általuk alapított könyvtár.

Hozzáférhetőség szerint: Nyilvános könyvtár: mindenki által használható és megközelíthető, Korlátozottan nyilvános, Nem nyilvános könyvtár (zárt).

Megjelenési forma szerint: Önálló könyvtár : közvetlenül a fenntartójával áll kapcsolatban, létrehozásáról,

működési feltételeiről az gondoskodik. Fiókkönyvtár: működési feltételéről a fenntartó valamely önálló (központi)

könyvtár útján gondoskodik, kihelyezett telephely.(anyaintézmény kisebb egysége).

Letéti könyvtár: más igazgatási egységhez helyezett, csak más könyvtárra támaszkodva képes feladatának megfelelni, lehet önálló igazgatási egység. Állományát (vagy annak egy részét) a letétet adó könyvtártól rendelte és kapja, egyéb működési (személyi tárgyi) feltételeiről azonban más fenntartó gondoskodik.

Funkció, társadalmi kapcsolatok szerint nemzeti (Országos Széchényi Könyvtár), nemzeti jogú könyvtár (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár), közkönyvtárak (települési és munkahelyi),

13.

I. Modul3. Tétel


szakkönyvtárak, felsőoktatási könyvtárak, iskolai könyvtárak.

A magyar könyvtári rendszer A könyvtári rendszer négy tényező összehangolt együttese: gyűjtemények,

szolgáltatások, könyvtárosok, infrastruktúra. A felhasználók igényeire alapozó, a fenntartókkal eredményesen kommunikáló rendszer célja a dokumentum és információszolgáltatás garantálása.

A rendszer a mindenki által elérhető, mindenfajta szükséglethez és igényhez kapcsolt könyvtári szolgálat. Kapcsolódik a társadalom nagyobb rendszereihez!

Garantálja: o a rá bízott nemzeti kulturális örökség megőrzését;o a gyűjtemény együttes teljességét, feltárását, megőrzését, vagyis a

gyűjteményi alrendszert; a hazai kiadványok hiánytalan bibliográfiai számbavételét, továbbá külföldre történő szolgáltatását.

• kötelespéldányok, kiadványcsere, fölöspéldány-hasznosítás,• országos fejlesztési és tárolási együttműködés,• állományvédelmi rendszer,• egyetemes bibliográfia számbavétel (UBC),• országos általános és szakterületi lelőhely-nyilvántartás.

o a felhasználói szolgáltatások megszervezését; bibliográfiai alrendszer, szolgáltatás

• hozzáférés biztosítása a dokumentumokhoz országos és nemzetközi szinten (UAP = Universal Availability os Publications : kiadványok egyetemes hozzáférése),

• szolgáltatás a szolgáltatásokról,• az olvasói igények vizsgálatára épülő szolgáltatásfejlesztés.

o a könyvtárak munkatársainak rendszeres és folyamatos továbbképzését; humánerőforrás alrendszere

• könyvtáros képzés és továbbképzés,• könyvtáros szakmai szolgáltatások,• szakmai egyesületek, könyvtári közélet.

o a könyvtári intézményrendszer információs és irányítási alapjait; infrastrukturális alrendszer

• könyvtári statisztika és szabványosítás,• fejlesztési stratégiák, könyvtár politikai szabályozás,• könyvtári marketing.

14.

I. Modul3. Tétel


2.A nyilvános könyvtár alapfeladatai: 55.§

a fenntartó által kiadott alapító okiratban és szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzé teszi,

gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja,

tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól,

biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében, a fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat.

A nemzeti könyvtár az Országos Széchényi KönyvtárAz 55 §-ban felsorolt alapfeladatok mellett további alapfeladatok: Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespld-szolgáltatásra alapozott

gyűjtése, megőrzése, szétosztása, a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása,

megőrzése, a sajtótermékeknek nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása,

megőrzése, a nemzeti bibliográfia készítése, gyűjteményének archiválása és védelme, gyűjteményének elsősorban helybenhasználat útján történő rendelkezésre

bocsátása, tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése.

A nemzeti könyvtár 61-62. § részvétel a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és

fejlesztését segítő központi szolgáltatások megvalósításban, a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak

védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos feladatok,

könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése, a miniszter által megállapított további feladatok végzése, a nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken elővásárlási jog illeti meg.

3.1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális

intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről alapján a könyvtár: könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet, az információs társadalom alapintézménye.

15.

I. Modul3. Tétel


A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.

Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.

A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.

Könyvtárközi dokumentumellátásA hazai könyvtárak állományában lévő, 1801 óta megjelent külföldi könyvekről és

az 1801-1952 között kiadott hazai könyvekről lelőhely-tájékoztatást, adat-kiegészítést és adatpontosítást végzünk a központi katalógus alapján. Tevékenységünk egyedi és közös elektronikus adatbázisok használatával egészül ki. Ezek közül a legfontosabbak:

http://www.mokka.hu – lelőhely-információk. http://odr.lib.klte.hu – könyvtárközi kölcsönzés.

4.Központi szolgáltatások

bibliográfiai számbavétel (MNB), MNB - Könyvek Bibliográfiája, Új Periodikumok, Hungarikumok.

A bibliográfiai számbavétel 1895. szept. - brüsszeli nemzetközi bibliográfiai kongresszus Þ Paul Otlet

és Henry Lafontaine Þ bibliográfiai munka nemzetközi elindítása, 70-es évek eleje IFLA (Könyvtári Egyesületek és Intézmények

Nemzetközi Szövetsége International Federation of Library Associations and Institutions) támogatással Þ UBC (Universal Bibliographical Control= Egyet. Bibl. Számbavétel) -- kurrens általános nemzeti bibl-k megvalósítása Þ cél a hiánytalan regisztráció,

16.

I. Modul3. Tétel


A bibliográfiai rendszer két tartóoszlopa: az egyes államok- egymáshoz illeszkedő- általános nemzeti bibliográfiája

vagyis azok nemzetközi rendszere, nemzeti és vagy nemzetközi szakbibliográfia,

A nemzeti bibliográfiák fő funkciója: hiánytalanul regisztrálja az összes releváns információhordózót általában a területi elvet érvényesítik -- az adott ország területén megjelent

kiadványok hiánytalan számbavételét jelenti ezt kiegészíthetik a patriotica (nemzeti) irodalom további nyelvi, személyi és tárgyi halmazai:o bárhol a világban nemzeti nyelven publikált kiadványok, o az adott országhoz, nemzethez kapcsolódó személyiségek bármely

nyelven, bármely témában alkotott művei o az adott országról szóló, bárki által írt mű Þ hungarica anyag - csak

Mo-hoz kötődő!Nemzeti Periodika AdatbázisA magyarországi könyvtárakban található külföldi időszaki kiadványok

lelőhelyjegyzéke 1665-től, valamint a magyarországi folyóiratok lelőhelyjegyzéke 2005 évtől kezdődően.

Helyi szolgáltatások Helyben olvasás, OPM (Olvasói Professzionális Munkaállomások), Multimédia olvasóterem, EBSCO-folyóirat adatbázis, ISSN, ISBN, ISMN Iroda, Mikrofilmtár, Kötelespéldány központ, Zeneműtár, MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) http://www.mokka.hu, MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) http://mek.oszk.hu.

Hungarika adatbázisok Hungarika Információ célja, hogy tájékoztatást adjon, a határainkon kívül élő magyarság tudományos, alkotó tevékenységéről,

kulturális életéről, politikai és gazdasági helyzetéről, a külföldi kutatók, írók, publicisták magyar vonatkozású

közleményeiről, a magyarországi kutatók, írók, publicisták külföldi magyar vonatkozású

közleményeiről, a magyar tudományosság nemzetközi visszhangjáról.

17.

I. Modul4. Tétel


Szakkönyvtárban kap állást. Ismertesse a szakkönyvtárak kialakulásának jellemzőit! Mutassa be a szakkönyvtárak könyvtári rendszerben betöltött szerepét, alap- és kiegészítő feladatait, gyűjtőkörét!

1. A szakkönyvtárak létrejöttének típusai, módjai2. A szakkönyvtárak feladatai az 1997. évi CXL. törvény alapján3. Gyűjtőköri specialitások a szakkönyvtárakban4. A szakkönyvtárak helye a könyvtárak közötti együttműködésben

1.Könyvtárak típusai alapvető feladatuk alapján:

nemzeti könyvtár, szakkönyvtárak: műszaki orvosi mezőgazdasági, stb., közkönyvtárak: községi, városi, megyei, oktatási intézmények könyvtárai: iskolai, felsőoktatási.

SzakkönyvtárakSok definíciót találunk a szakirodalomban

Felhasználói igények elsőbbsége szerint: „A szakkönyvtár/információs központ olyan szolgálat, amelynek feladata, hogy elébe menjen és a lehető leggyorsabban reagáljon a felhasználók szakmai információs igényeire” (Amerikai Szakkönyvtárasok Egyesületének meghatározása),

Gyűjteményi és feldolgozási sajátosságok szerint: „Szemben az általános könyvtárakkal a szakkönyvtárak sajátossága gyűjteményük és szolgáltatásaik jellegében van. Főbb jellemzőik: magasabb szintű feldolgozás, erősebb technikai fejlettség, a felhasználói igények előtérbe helyezése, a dokumentációs tevékenység” (Köttelwesch 1980),

21. századi definíció: „A szakkönyvtár feladata valamely tudományterület vagy ismeretág tartalmának (ismereteinek) reprezentálása, és ennek alapján egy körülhatárolható felhasználói kör adott tudományhoz köthető szakmai információs igényének teljes, azonnali és pontos kielégítése”.A szakkönyvtár sajátosságai

a gyűjtemény, a feltárás, a szolgáltatások, a szakkönyvtár használói.

Szakkönyvtárako Kutatóintézeti könyvtárak,o Felsőoktatási könyvtárak,o Vállalati szakkönyvtárak,o Egyéb szakkönyvtárak.

18.

I. Modul4. Tétel


2.55. § (1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai:a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési

szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzé teszi,b) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és

rendelkezésre bocsátja,c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól

és szolgáltatásairól,d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését,e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.(2) A fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat.65. § (1) A települési könyvtár a községi, városi, fővárosi könyvtár.(2) A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túla) gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja,b) közhasznú információs szolgáltatást nyújt,c) helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt,d) szabadpolcos állományrésszel rendelkezik.(4) Az országos szakkönyvtárak és az állami egyetemek könyvtárainak

alapfeladatai az 55. § (1) bekezdésében meghatározottakon túla) szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végeznek,

és közvetítenek,b) szakterületükre vonatkozóan részt vesznek a 60. §-ban felsorolt

szolgáltatások megvalósításában.

3.A gyűjtemény

Teljesség, lefedettség (tartalmi szempontból): a teljesség fogalma relatív. A könyvtári rendszer egészére nézve követelmény.

Teljesség, lefedettség (formai tekintetben): a szakkönyvtárak gyűjteményében nem elsősorban a dokumentumtípus, hanem az információtartalom a meghatározó. A szakterület magfolyóiratait be kell szerezni. Fontos dokumentumok pl. a disszertációk vagy a szürke irodalom.Országos szakkönyvtárak

Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) Ma: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME-OMIKK) (http://www.omikk.bme.hu),

Országos Egészségügyi Információs Központ és Könyvtár (MEDINFO) Ma: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI),

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára,

19.

I. Modul4. Tétel


Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (http://www.omgk.hu),

Országgyűlési Könyvtár (http://www.ogyk.hu), Országos Idegennyelvű Könyvtár http://www.oik.hu), Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (http://www.fszek.hu), Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, Magyar Filmintézet Könyvtára, Hadtörténeti Intézet Könyvtára.

Szakkönyvtárako Kutatóintézeti könyvtárak:

Tudományos kutatómunka szolgálatára elkötelezett kisebb szakkönyvtárak,

Fenntartójuk a kutatóintézet, felhasználóik az intézet munkatársai, Gyűjteményük sokkal specializáltabb, általában zártak, csak az

intézmény munkatársai számára hozzáférhetők, Elsődleges feladata: naprakész tudományos anyag biztosítása,

újdonságok reprezentálása, Pl.: Központi Fizikai Kutatóintézet Könyvtára,

Irodalomtudományi Intézet Könyvtára.o Felsőoktatási könyvtárak

Tudományos jellegüknél fogva funkcionális szempontból szakkönyvtárak.

o Vállalati szakkönyvtárak Az üzleti szükséglet hozza létre, Sokkal inkább információs rendszerek.

o Egyéb szakkönyvtárak Múzeumok, levéltárak, bíróságok könyvtárai,egyházi

gyűjtemények.

4.Tudományos és szakkönyvtári ellátás63. § (1) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az Országos Széchényi

Könyvtár, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, az országos szakkönyvtárak (3. számú melléklet), az állami egyetemek könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak- és felsőoktatási könyvtárak feladata.

(2) Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára.

(3) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az (1) bekezdésben felsorolt könyvtárak, valamint a könyvtári rendszer minden egyéb tagjának

20.

I. Modul4. Tétel


együttműködésével valósul meg. Az egyes szakterületeken működő könyvtárak együttműködését a szakterület szerint illetékes minisztériumok támogatják.

(4) Az országos szakkönyvtárak és az állami egyetemek könyvtárainak alapfeladatai az 55. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl

a) szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végeznek, és közvetítenek,

b) szakterületükre vonatkozóan részt vesznek a 60. §-ban felsorolt szolgáltatások megvalósításában.

3. számú melléklet:Országos szakkönyvtár:

• az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár,• az Országos Egészségügyi Információs Központ és Könyvtár,• a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára,• az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ,• az Országgyűlési Könyvtár,• az Országos Idegennyelvű Könyvtár,• az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum,• a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár,• a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat,• a Magyar Filmintézet Könyvtára,• a Hadtörténeti Intézet Könyvtára.

21.

I. Modul5. Tétel


Felsőoktatási könyvtárban kap állást. Ismertesse a felsőoktatási könyvtárak kialakulásának jellemzőit! Mutassa be a felsőoktatási könyvtárak könyvtári rendszerben betöltött szerepét, alap- és kiegészítő feladatait, gyűjtőkörét!

1. A felsőoktatási könyvtárak létrejöttének típusai, módjai2. A felsőoktatási könyvtárak feladatai az 1997. évi CXL. törvény alapján3. Gyűjtőköri specialitások a felsőoktatási könyvtárakban4. A felsőoktatási könyvtárak helye a könyvtárak közötti együttműködésben

1.A 19. században kialakuló autonómia a felsőoktatásban az intézeti, kari, tanszéki

könyvtárak tömegeit hozta létre.A felsőoktatási intézmény minden egysége önálló könyvtárra vágyott. Az

alapfeladatok azonosak, de az egyes intézmények sajátosságai könyvtáraikat is jellemzik. A korszerű és költségtakarékos felsőoktatási politika az integráció felé mutat, amely óhatatlanul integrációra kényszeríti a könyvtárakat is.

A felsőoktatási könyvtárak intézményen belüli szerkezete különböző modelleket követhet:

egymástól független egységekből álló modell: minden könyvtárnak (központi, kari, tanszéki) önálló működési szabályzata és költségvetése van

központosított modell: a központi könyvtárhoz tartozik minden egység.A központosításnak enyhébb formái is elképzelhetők, amikor csak az igazgatás,

adminisztráció, esetleg a feldolgozás centralizált, a felhasználók kiszolgálása megoszlik a központ és a részegységek között. A könyvtári modell a helyi sajátosság figyelembevételével alakítható csak ki.

A felsőoktatási könyvtárak fajtái: Tudományegyetemi könyvtár:

o nyilvános könyvárként rész vesznek az országos dokumentum-ellátásban és a szakkönyvtári ellátásban,

o általános gyűjtőkörűek, de az általánosság nem vonatkozik minden területre, csak az intézmény oktatási körébe tartozó tudományokra,

o gyűjtőkörük széles, de kénytelenek specializálódni,o jellemző „klasszikus” tudományegyetemi karok:

bölcsészettudományi, természettudományi, jogi, orvosi, hittudományi, közgazdasági.

22.

I. Modul5. Tétel


o széttagoltak,o az egyetem karokból és tanszékekből épül fel, többsége saját

könyvtárat tart fenn, de mind a központi könyvár része. Szakegyetemi könyvtár:

o egy tudományterületre, annak határterületeire koncentrálnak,o feladatuk az adott terület felsőoktatási igényeinek kiszolgálása,o gyűjteményük, szolgáltatási rendszerük erősen specializált,o az intézmény nagyságától függően lehetnek kari és tanszéki

könyvtáraik. Főiskolai könyvtár:

o feladataiban és működésében alapvetően nem tér el az egyetemi könyvtártól,

o a felsőoktatási intézmények felgyorsult integrációjával a főiskolák általában beolvadnak valamely egyetem szervezetébe, könyvtáraik kari könyvtárakká alakulnak át.

Kari könyvtár:o a kari és a központi könyvtárak viszonya általában

feladatmegosztáson alapul,o arra hivatottak, hogy terheket vegyenek le a központi könyvtárak

válláról,o általában nem kutatás áll munkájuk középpontjában,o a magyarországi egyetemek nem campus jellegűek, hanem az egyek

karok gyakran igen távol vannak egymástól, a használói érdek megkívánja, hogy a kar közelében legyen a könyvtár.

Tanszéki, intézeti könyvtár:o létjogosultsága régóta vitatott,o nagyon specializált gyűjtemények, a tanszéken folyó műhelymunka

nélkülözhetetlen eszközei,o állományukat az aktuális igények alapján a legfrissebb

szakirodalomból a professzorok alakítják,o állományuk a felsőoktatási intézmény tulajdona,o a dokumentumok nyilvántartása és feldolgozása a központi

könyvtárban történik, helyileg azonban a tanszéken, gyakran egyes professzorok szobáiban találhatók,

o előnyük: helyben vannak,o hátrányuk: általában zártak vagy csak korlátozottan nyilvánosak,

nyilvántartásuk sem igazodik az igényekhez,o érdekek ütközése:

az intézmény érdeke: egy gyűjtemény legyen, ahol mindenki egyenlő eséllyel fér hozzá minden információhoz,

23.

I. Modul5. Tétel


a hallgató érdeke: könnyen és gyorsan hozzájusson az irodalomhoz,

a kutató professzor érdeke: a számára szükséges szakirodalom korlátozás nélkül mindig az ő rendelkezésére álljon,

o megoldás: egy műből többet is beszereznek, ami nyilvánvaló pazarlásnak minősül,

o nem született még meg a megoldás,o a tendenciák az integráció felé mutatnak,o egyre kevesebb tanszék engedheti meg magának, hogy saját

könyvtárost alkalmazzon,o ígéretesek a központi campus-könyvtárak (szolgáltatásaikban

maradéktalanul képesek a differenciált igényeknek megfelelni).(Könyvtárosok kézikönyve 3 – 5.3. A felsőoktatási könyvtárak fajtái)

2.Tudományos és szakkönyvtári ellátás63. § (1) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az Országos Széchényi

Könyvtár, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, az országos szakkönyvtárak (3. számú melléklet), az állami egyetemek könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak- és felsőoktatási könyvtárak feladata.

(2) Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára.

(3) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az (1) bekezdésben felsorolt könyvtárak, valamint a könyvtári rendszer minden egyéb tagjának együttműködésével valósul meg. Az egyes szakterületeken működő könyvtárak együttműködését a szakterület szerint illetékes minisztériumok támogatják.

(4) Az országos szakkönyvtárak és az állami egyetemek könyvtárainak alapfeladatai az 55. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl

a) szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végeznek, és közvetítenek,

b) szakterületükre vonatkozóan részt vesznek a 60. §-ban felsorolt szolgáltatások megvalósításában.

Felsőoktatási könyvtárak alapfeladata: az intézményben folyó képzést és kutatást támogassák a gyűjteménnyé szervezett szakirodalom rendelkezésére bocsátásával, saját állományukról információ-szolgáltatásokat nyújtsanak, tájékoztatást adjanak a más hazai és külföldi könyvtárakban elérhető dokumentumokról és szolgáltatásokról annak érdekében, hogy az oktató, kutató, hallgató hozzájusson a tanuláshoz, tanításhoz, kutatáshoz szükséges szakirodalomhoz.

24.

I. Modul5. Tétel


(Huszár Ernőné)

25.

I. Modul5. Tétel


Feladatai: az oktatómunka támogatása:

o a könyvtár a tudomány elsajátításának és a róla való elmélkedésnek hagyományos színtere,

o prezentálnia kell a felsőoktatási intézményben oktatott valamennyi tudományterület alapdokumentumait,

o a hallgatóság számára hozzáférhetővé kell tennie a tananyagot,o biztosítania kell a tudományos munka elsajátításához szükséges

tájékoztató apparátust,o szolgáltatásainak elsősorban a tanulásra, valamint a tanulási

módszerek elsajátításra kell irányulniuk könyvtárhasználat, önálló ismeretszerzés, információkeresési technikák, stb.

o tanulási forrásközpontnak kell lennie, ahol a hallgatók rendelkezésére áll minden eszköz a tanuláshoz (könyv, számítógép, fénymásológép, oktatóprogramok stb.)

a kutatómunka támogatása:o az előbbivel egyenrangú feladatkört jelent,o hasonló a szakkönyvtárak kutatókönyvtári feladataihoz, csak jóval

több a szóban forgó tudományok száma,o a felsőoktatásban az oktatói kar is és a hallgatók egy része is

kutatómunkát végez, számukra a specifikus információ, az egyedi igények kielégítése, a szakirodalmi szolgáltatások széles köre a fontos.

o a kutatásnak más igényei vannak a kölcsönzéssel szemben,o a tájékoztató szolgálattól is sokkal nagyobb szakértelmet vár el.

szakkönyvtári feladatok:o jelentős szerepük van a felsőoktatási (tudományegyetemi és

szakegyetemi) könyvtáraknak,o a könyvtári rendszer a vállalt szakterületen a felsőoktatási intézmény

kiszolgálása mellett sokszor országos szakkönyvtári feladatokat is elvár tőlük, főként azokon a területeken, ahol nincs önálló országos szakkönyvtár,

o a szakkönyvtárak elsődleges szerepe: a vállalt szakterületen mind gyűjteményükkel, mind szolgáltatásaikkal megvalósítsák a teljes pontos, gyors, tudományra és felhasználóra orientált szakirodalmi ellátást,

26.

I. Modul5. Tétel


o a helyzetet nehezíti, hogy a szakkönyvtárként is működő felsőoktatási könyvtárak esetében a fenntartó és a felhasználók köre nem teljesen azonos, nem esnek egybe az érdekeik,

o a felsőoktatási könyvtár prioritásait a fenntartó felsőoktatási intézmény igényei határozzák meg, a szakkönyvtári feladatok ennek következtében másodlagosak,

feladatok a könyvtári rendszerben:o a felsőoktatási könyvtáraknak a fentieken túli feladataik is lehetnek,o nem ritka hogy felsőoktatási könyvtárak látnak el nemzeti könyvtári

feladatokat (pl.: Finnország nemzeti könyvtára a Helsinki Egyetem könyvtára),

o Magyarországon a Debreceni Egyetem Könyvtára válla részt a nemzeti könyvtári feladatokból

kötelespéldányként megőrzésre megkap minden Magyarországon megjelenő dokumentumot,

kulcstényezője az országos dokumentumellátó rendszernek, egyéb felsőoktatási feladatok:

o a könyvtári feladatokon túl az oktatásban is szerepe van,o általában itt történik a hallgatók felkészítése a kutatómunkára, a

kutatási, szakirodalom- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátítására,o a könyvtárban dolgozóktól ez felsőoktatási munkát kíván,o információs központ,o jegyzetellátás feladatai,o színhelye lehet kiállításoknak, rendezvényeknek, sokszor a

diákmunkának is,o az adott oktatási intézmény részét képezi, az ott folyó oktató- és

kutatómunkát kell maradéktalanul kiszolgálnia, ezen felül amit a fenntartó intézmény ráoszt,

o a könyvtári rendszer részeként kell működnie, valamennyi feladatát a rendszerhez igazodva kell elvégeznie.

(Könyvtárosok kézikönyve 3 – 5.2. A felsőoktatási könyvtár feladatai)

3.Gyűjteményi sajátosságokAz egyetemi, főiskolai könyvtárak gyűjteménye: egyértelműen az oktatás és a

kutatás szolgálója.Máig érvényes a megfogalmazás, amelyet az egyetemi és líceumi könyvtárak

rendszeres állománygyarapításáról 1785. április 5-én Bécsben kiadott rendeletben így olvashatunk:

27.

I. Modul5. Tétel


Az egyetemi és líceumi könyvtárak célja: a tanárok megtalálják benne azt, amire szaktudományukhoz feltétlenül szükségük van. Ez az elv legyen az állománygyarapítás alapja.

28.

I. Modul5. Tétel


A segédeszközök – amelyeket egy könyvtár nyújt – háromféle típusra oszthatók: az első gyűjteményekből áll, amelyek mindazt, ami egy tudományhoz

tartozik, egészében vagy egy részében pusztán összehordják; a második, olyan művekből, amelyek egy tudomány egészét rendszeresen

tárgyalják; a harmadik viszont egyes kérdések feldolgozását nyújtja.

Habár a megfogalmazás még azt a szemléletet türközi – amely sokáig jellemző volt a felsőoktatási könyvtárakra –, hogy csupán az oktatók igényeit kell figyelembe venni, maga az elv mégis tökéletesen kifejezi, mit kell egy felsőoktatási könyvtár gyűjteményének tartalmaznia:

az oktatott tudományok kérdéseit, témáit összegyűjtő forrásműveket, tájékoztató apparátust (kézikönyvek, lexikonok, bibliográfiák, adatbázisok stb);

az oktatott tudományok rendszerét, szintézisét nyújtó összefoglaló műveket; az érintett tudományterületek részkérdéseit tárgyaló művek válogatott

repertoárját.A könyvtár szolgáltatja mindazokat a segédeszközöket, amelyek a tanár és a

diák felkészüléséhez szükségesek: dokumentumtípusok tekintetében ez elsősorban könyveket és folyóiratokat

jelent, de természetesen bármilyen dokumentumtípus számba jöhet, amely az

oktató- vagy kutatómunkához szükséges információt tartalmaz.Emellett speciális feladata lehet a felsőoktatási könyvtárnak: gyűjti az

intézményre vonatkozó (olykor levéltári jellegű) dokumentumokat (például a doktori disszertációkat, hallgatók szakdolgozatait).

A gyűjteményépítés alapvető forrásai az oktatók által a hallgatók számára összeállított irodalomjegyzékek. A felsőoktatási könyvtár állománygyarapítása elképzelhetetlen az oktatókkal való szoros kapcsolat nélkül.

A digitalizáló terjedésével erősödik a tulajdonló, illetve elérést biztosító könyvtár ellentéte. A felsőoktatási könyvtárak számára talán soha nem volt ilyen fontos, hogy megalapozott gyűjtési politikájuk legyen, amit az anyaintézmény is elfogad.

Mit gyűjtsön a könyvtár eredetiben és mi az, amihez csak a hozzáférést biztosítja?

o Ha jól működik az ország dokumentumellátó rendszere és rendelkezésre állnak az elektronikus források, lelőhelyjegyzékek, közös katalógusok, könnyebb választ adni erre a kérdésre. Ez esetben is meghatározó azonban az oktatás szükséglete.

Milyen arányban szolgálja a gyűjtemény az oktatást és a kutatást?

29.

I. Modul5. Tétel


o A két feladat nem áll szemben egymással, de az állománygyarapítási források állandósuló szűkössége naponta döntésre kényszeríti a könyvtárat. Bár mindkét feladat egyformán fontos, szinte lehetetlen maximális szinte fejlesztett gyűjteménnyel szolgálni mindkettőt.

Kik az együttműködésben kölcsönösen érdekelt partnerei?o A gyűjtési politika kialakításához tekintettel kell lenni a

feladatmegosztásra. A felsőoktatási könyvtárak és a szakkönyvtárak között szoros együttműködésre van szükség, amely ha jól működik, akkor országos vagy regionális szinten sokkal magasabb színvonalú ellátást eredményez.

A felsőoktatási könyvtár gyűjtőkörének fontos eleme a példányszám meghatározása. A hallgatók létszámának és a tananyagi jellegének megfelelő példányban kell rendelkezésre állni a műveknek. Az elektronikus dokumentumok esetében a terminálok számára és a licencmegállapodások játszanak szerepet. A példányszám szoros összefüggésben van a könyvtár kölcsönzési politikájával is. A nagyobb példányszám szükségessé teheti a gyakoribb állományapasztást, a tananyag változásának megfelelően.

(Könyvtárosok kézikönyve 3 – 5.4. Gyűjteményi sajátosságok)

Felsőoktatási könyvtárak: tudományos jellegüknél fogva funkcionális szempontból szakkönyvtárak.

4.A felsőoktatási könyvtáraknak fontos szerepe – természetesen szoros

együttműködésben a szakkönyvtárakkal –a nemzeti szakirodalmi ellátás biztosítása az oktatás és a kutatás számára. Az anyagi eszközök azonban sokszor csak nagyon válogatottan engedik meg az idegen nyelvű szakirodalom beszerzését.

A külföldi folyóiratok hozzáférhetőségének nagyon nagy a stratégiai jelentősége.

Szerencsére egyre több fontos információforrás lesz hozzáférhető elektronikus formában.

Az együttműködés sajátos, mind gyakoribb formája az elektronikus információforrások (adatbázisok, teljes szövegű folyóiratgyűjtemények) közös előfizetése konzorciumok (több intézmény szerződéses egyesülése az információforrás hálózaton történő szolgáltatásra), illetve országos licencek formájában. Ez utóbbi a legkifizetődőbb forma.

Előnyös az intézmények szempontjából, ha központi költségvetési forrásból oldható meg a licenc megszerzése. Ezek a megoldások számottevően növelik az elektronikus forrásokat (CD-ROM, hálózaton elérhető adatbázisok, teljes szövegű folyóiratgyűjtemények) a felsőoktatási könyvtárakban, egyben kiküszöbölik a felesleges párhuzamosságokat is.

30.

I. Modul5. Tétel


(Könyvtárosok kézikönyve 3 – 5.4. Gyűjteményi sajátosságok)

31.

I. Modul5. Tétel


Feladatok a könyvtári rendszerbenA könyvtári rendszer felépítéséből fakadóan a felsőoktatási könyvtáraknak a

fentieken túli (az oktatómunka és kutatómunka támogatása, szakkönyvtári feladatok) feladataik is lehetnek. Nem ritka például, hogy felsőoktatási könyvtárak látnak el nemzeti könyvtári feladatokat (például Finnország nemzeti könyvtára a Helsinki Egyetem könyvtára). Magyarországon a Debreceni Egyetem Könyvtára vállal részt a nemzeti könyvtári feladatokból.

Ez azt jelenti, hogy kötelespéldányként megőrzésre megkap minden Magyarországon

megjelenő dokumentumot, és kulcstényezője az országos dokumentumellátó rendszernek, teljes gyűjteménye természetesen megkönnyíti felsőoktatási feladatainak

ellátását is.(Könyvtárosok kézikönyve 3 – 5.2. A felsőoktatási könyvtár feladatai)

A kutatáshoz kapcsolódó kérdések esetében gyakorlatilag szakkönyvtári szolgáltatásokat nyújt a felsőoktatási könyvtár. Ha a felsőoktatási könyvtár a könyvtári rendszer keretében szakkönyvtári feladatokat lát el külső felhasználók számára, fel kell vállalnia az ezzel járó szolgáltatásokat is:

bibliográfiák, adatbázisok, témafigyelés, irodalomkutatás, referálás, stb.

Ha az adott szakterületnek van önálló szakkönyvtára, helyesebb, ha az állítja elő a tájékoztató forrásokat, bibliográfiákat, adatbázisokat, az nyújtja a dokumentációs szolgáltatásokat, a felsőoktatási könyvtár pedig közvetíti ezeket saját felhasználóihoz. Ha azonban a felsőoktatási könyvtár az egyetlen országos szakkönyvtár az adott szakterületen, akkor reá hárulnak mindezek a feladatok.

(Könyvtárosok kézikönyve 3 – 5.5.2. Szolgáltatások – Tájékoztatás, információs szolgáltatá+sok)

32.

I. Modul6. Tétel


Iskolai könyvtárban kap állást. Ismertesse az iskolai könyvtárak kialakulásának jellemzőit! Mutassa be az iskolai könyvtárak könyvtári rendszerben betöltött szerepét, alap- és kiegészítő feladatait, gyűjtőkörét!

1. Az iskolai könyvtárak létrejöttének körülményei2. Gyűjtőköri specialitások az iskolai könyvárakban3. Az iskolai könyvtárak sajátos helyzete a magyar könyvtári rendszerben4. Az iskolai könyvtárak helye a könyvtárak közötti együttműködésben

1.Iskolai könyvtárak18. század folyamán legjelentősebb változás:1776 Ratio Educationis; az oktatási rendszer állami szabályozása:

„gimnáziumokban és kisgimnáziumokban törekedni kell arra, hogy összeállítsák a szükséges könyvek együttesét, amolyan kis könyvtárat”

A mai iskolai könyvtár kialakulásaAz ókor és középkor iskolai – de a felnőtteket (értsd pedagógusokat) szolgáló –

könyvtára megkülönböztetendő az iskola mindkét összetevőjét, a tanulót és a pedagógust egyaránt ellátó könyvtártól; ez utóbbi története a 18 század végén kezdődik.

Ezt az iskolai könyvtárat kissé megelőzték a kifejezetten a gyermekek számára létesített könyvtárak a 18. század közepén. Feltétele:

minél több gyerek tudjon olvasni, létrejöjjön az e korosztálynak szánt irodalom, bővüljenek a lélektani-pedagógiai ismeretek, a gyermekek is rendelkezzenek szabadidővel, legyenek tehetős szülők, akik a gyerekeikre tudnak áldozni és így tovább.

Az iskolai könyvtár előzményei: (a portestáns kollégiumok után) a vasárnapi iskolákban létesített

kölcsönkönyvtár, a mechanics institutions (a munkás művelődési egyesület) könyvtára.

1835-ben New York államban már törvény gondoskodott az iskolai könyvtárak létesítéséről és fenntartásáról. A pedagógiai reformmozgalom élharcosai a könyvtárt fontosnak tartották:

az oktatás szempontjából, az iskolán kívül önkéntes továbbképzés szempontjából.

A közös célt szolgálták az iskolai körzetben létrehozott iskolai népkönyvtárak, melyeket egyaránt használtak tanulók, nevelők és a település felnőtt lakói.

33.

I. Modul6. Tétel


Az így kialakított iskolai könyvtárak nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket:

hiányoztak az anyagi feltételek, a gyűjtemények elhasználódtak, elavultak

1876-ban az ALA alakuló kongresszusa a közkönyvtári szolgálat szerves részének nyilvánította a gyermekek ellátását, az 1894-es konferenciája állást foglalt a 8-16 éves korszakhatárt illetően, s külön helyiségben külön könyvtárossal működő gyerekkönyvtárt javasolt.

A puplic library és fiókjai letéteket helyeztek el iskolákban, nyári táborban, kölcsönzést szerveztek játszótereken és megszervezték az „otthonkönyvtárak” és „olvasóklubok” szinte a lakosságig eljutó hálózatát.

Az 1880-as évektől alakultak osztálykönyvtárak.Az 1870-es évek végétől a legszorosabb együttműködést hirdették meg mind a

könyvtár-, mind az iskolaügy vezetői. Elterjedt ez a módszer Európában is.Észak-Európában eleinte iskolai könyvtári bázison szervezték meg a felnőttek

ellátását is. Németországban, Franciaországban és a porosz úton járó országokban az iskolai ellátás, illetve a felnőtteknek is szolgáló iskolai és népkönyvtár gyakorlata alakult ki. Franciaországban 1862-ben törvényt adtak ki az iskolai (és nép)könyvtárak fejlesztéséről, s ennek hatására 1911-ig nőtt az iskolai könyvtárak száma és állománya; a gyermekkönyvtár az 1920-as évekig ismeretlen volt.

Az angolszász országokban a két világháború közötti időszakban az iskolai könyvtárak jelentősége növekedett. Új nézet: a tanított ismeretek köre nem korlátozódhat a tankönyvekre, a tanulóknak meg kell tanulniuk az információkeresés és könyvtárhasználat módját. Ez a felfogás a kicsi osztálykönyvtárak helyett már a központi könyvtár modelljét helyezte előtérbe. Európában még csak ekkor nyert teret a gyermekkönyvtár gondolata.

Hazai viszonylatban az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk a határkő. A reformáció nyomán bekövetkezett iskolai változások, a kollégiumok könyvtárainak megnyitása az idősebb diákok előtt, a felvilágosodás szellemében kibocsátott állami dokumentumok jelzik a fejlődést. Kezdetét vette a világi hatalom intézkedéssorozata, mely központilag igyekezett gondosodni az iskolai könyvtárakról, ámde csak szerény eredmények kiváltója lett.

Az 1868-at követő négyharmad évszázad hazai iskolai könyvtártörténete több szakaszra bontható:

A 19. század utolsó évtizedeire a középiskolák könyvtárai mindenütt létrejöttek és megerősödtek. Az elemi iskolai könyvtárak számos iskolából hiányoztak vagy gyengék, alig látogatottak voltak.

34.

I. Modul6. Tétel


Az 1902-ben létrehozott Népiskolai Ifjúsági Könyvtárakat Intéző Bizottság (NIKIB) felmérése nyomán javult a helyzet,

de a mintegy ötven évig tartó következő szakaszban is fennmaradt egyfelől a közép- és elemi iskolai könyvtárak erősen kiegyensúlyozatlan volta az előbbiek javára, másfelől a nevelői és ifjúsági könyvtárak kettőssége. Ez a félszázad sem sikerkorszak.

1952-ben az I. könyvtárügyi konferencián sürgették az iskolai könyvtárak fejlesztését, az újonnan létrehozott megyei-járási-városi könyvtárakban pedig gyermek (ifjúsági) könyvtárak kialakítását szorgalmazták.

Döntő változás az 1956. évi 5. sz. tvr., illetve az 1018/1956. (III. 9.) sz. Mth. hozott, mely az Országos Pedagógiai Könyvtár (OPK) létrehozásáról és annak vezetésével valamennyi általános és középiskolai könyvtár egységes és országos hálózatába szervezéséről intézkedett. A fellendülés azonban ismét hamar alábbhagyott.

az 1960-as évek vitái elvezettek az 1970-ben tartott V. Nevelésügyi Kongresszus, illetve a III. Országos Könyvtárügyi Konferencia korszerűbb iskolai könyvtári koncepciójához, amely aztán az 1971-ben kiadott Irányelvek a 18 éven aluli ifjúsági könyvtári ellátásának javítására című MM-dokumentumban öltött testet. A nevelési kongresszus szerint „a vázolt korszerű oktató-nevelő munka nem képzelhető el korszerű iskolai könyvtár nélkül, mely a tanár és tanítvány számára egyaránt az önálló ismeretszerzés műhelye.” (Dán – Tóth 1995).

(Könyvtárosok kézikönyve 3. – 6. 1. 2. A mai iskolai könyvtár kialakulása)

2.Gyűjtőkörét az ott folyó oktató-nevelő munka és az iskolai tananyag

határozza meg.Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat,

amelyeket az iskola oktató – nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva különböző rögzítési, tárolási és kereső technikákat.

Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként működik.

Az iskolában folyó tervszerű és szisztematikus ismeret/tudásszerzés és személyiségfejlesztés speciális könyvtárat igényel. Az iskola más tereihez hasonlóan a könyvtár sajátos szolgáltatásaival az ismeretszerzés, vagyis a tanulás és nevelés színterévé és eszközévé vált.

Éppen ezért a modern iskolai könyvtár immár nem a könyvek, még csak nem is azoknak folyóiratokkal, esetleg más írásos-nyomtatásos dokumentumokkal kiegészített tára.

35.

I. Modul6. Tétel


Az iskolai könyvtárnál nem az egyéni igény, hanem a pedagógiai program a megrendelő, tehát a könyvtár nem használóinak igényszintjéhez vagy érdeklődéséhez igazodik.

Állománya dokumentumtipológiai szempontból a legösszetettebb:minden, ami a tudás forrása és a képesség- és készségfejlesztés eszköze lehet

(egyes országokban – például Németországban – a korábban hagyományosan a szertárakban tárolt modelleket, maketteket, eszközöket stb. is helyenként a forrásközpontba sorolják).

(Könyvtárosok kézikönyve 3. – 6.2. Funkciók és feladatok)

3.Az iskolai könyvtár az iskola része. Különösen az 1956-os tvr. gondolata volt a

könyvtárügy egysége, amely felöleli és egységbe foglalja a különböző típusú, így az iskolai könyvtárakat is. Az 1990-es évek könyvtárpolitikája különböztette meg a nyilvános könyvtárakat és a többi, általában valamely intézményhez csatolt könyvtárat, s tette alapvetően iskolai üggyé az iskolai könyvtárt. Azonban az iskolai könyvtár sem létezhet a többi könyvtárhoz, a könyvtári rendszerhez való kapcsolódás nélkül.

Rendszertani szempontból az iskolák összessége nem alkot rendszert, horizontálisan egymás mellett léteznek. Ezért az iskolai könyvtáraknak mint könyvtáraknak nehéz rendszert alkotni, mégis meg kell kísérelniük, hogy egymás között munkamegosztást hozhassanak létre. Rendszerré szervezésük azért is szükséges, mert ennek révén kapcsolódhatnak az országos vagy akár nemzetközi dokumentum- és információellátó nagy rendszerekhez.

Mitől válik egy iskolai könyvtár alkalmassá arra, hogy egy rendszer részévé váljon? Azzal, hogy mint rendszerképző elem képes bizonyos feladatokat magára vállalni. Ez ma egyetlen iskolai könyvtártól sem várható el.

A jogszabályok nem szólnak iskolai könyvtári rendszerről. Ezzel azt sugallják, hogy az iskolai könyvtárak önmagukban működnek, sem egymással, sem a nyilvános könyvtári rendszerrel kapcsolatos viszonyuk nincs rendezve.

A könyvtári rendszerhez való kapcsolódás indokaként az is megemlíthető, hogy az iskolai könyvtár útján készül fel a jövendő felnőtt a többi könyvtár, könyvtártípus használatára. Ennek egyik legjobb módja, ha az iskolai könyvtárak közvetítésével minél előbb megismeri és igénybe veszi ezek szolgáltatásait.

Az ellátó rendszerek gazdaságos és szakszerű szerzeményezéssel, feltárással és tárolással megkímélik az iskolai könyvtárost egy sor tartalmi és adminisztratív munkafolyamattól, sőt számos, központilag színvonalasabb és jobban kivitelezhető szolgáltatást nyújtanak – ezért többszörösen olcsóbb és racionálisabb megoldást jelentenek.

36.

I. Modul6. Tétel


(Könyvtárosok kézikönyve 3. – 6.3. Az iskolai könyvtár a könyvtári rendszerben)

4.Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai (kollégiumi)

könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladati közé tartozik: részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,

37.

I. Modul7. Tétel


Fogalmazza meg a megyei könyvtárak küldetését a tudásalapú társadalomban!

1. A magyar könyvtárügy átfogó céljainak megvalósítása a megyei könyvtárakban

2. A megyei könyvtárak feladatai az 1997. évi CXL. törvény alapján3. Gyűjtőköri specialitások a megyei könyvtárakban4. A megyei könyvtárak helye a könyvtárak közötti együttműködésben

1.A megyei könyvtárak, mint az országos rendszer a regionális alközpontjai

sajátjuk mellett közvetítik az országos szolgáltatásokat, a közbülső lépcsőfokot jelentik a minisztérium és az önkormányzatok,

valamint a helyi könyvtárak között.E szerepkörükben jól tudják hasznosítani a közel ötven év alatt felhalmozott, a

könyvtárakhoz és fenntartókhoz fűződő kapcsolati-együttműködési tőkéjüket.A megyei könyvtár

egyfelől mint rendszerképző erő jelenik meg az országos könyvtárügyben, másfelől úton van a korábbi irányító szerepkörtől a sokoldalúan

szolgáltató könyvtár felé.A városi könyvtárak egy részével partnerségben, a kisebb települések könyvtári

ellátása csak velük oldható meg, szerepük innen tekintve létfontosságú. Az országos feladatkörű szakkönyvtárakkal és a felsőoktatási könyvtárakkal együtt az ország könyvtárügyének pillérei. Számos feladatuk hagyományos, kimunkált, több évtizedes tapasztalatokon nyugszik, de ugyancsak számosak azok a feladatok, melyeket ezután kell számításba venni és megoldani. (Sonnevend 1998).

(Könyvtárosok kézikönyve 3. – 3.4.3. Könyvtári rendszerek és a megyei könyvtárak)

2.66. § A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1)

bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túla) ellátja a kötelespéldányokkal és a könyvtárközi dokumentumellátással

kapcsolatos feladatokat,b) szervezi a területén működő könyvtárak együttműködését,c) végzi, illetőleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségéhez tartozó

lakosainak könyvtári ellátását,d) a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt,e) szervezi a megyében működő nyilvános könyvtárak statisztikai

adatszolgáltatását,f) végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést.

38.

I. Modul7. Tétel


3.Megőrző feladatot vállaló könyvtárak a megyei könyvtárak

helyismereti gyűjteményei, megyére vonatkozó irodalom.

A megyei könyvtár kiemelt helyismereti feladatainak ellátásához kötelespéldányokat kap a megye területén keletkező nyomtatott dokumentumokból (a Kormány 60/1998. (III. 27.) sz. rendelete a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról, 5. §. (2) bek.), másrészt térségi közvetítő szerepkört tölt be a könyvtárközi dokumentumellátásban. Az országos szakirodalmi ellátásban való részvételből fakadó feladatok jelenleg kevésbé részletezettek.

4.73/2003. (V. 28.) Korm. rendelet az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerről2. § (1) A könyvtár (a továbbiakban: kérő könyvtár) – amennyiben a

könyvtárhasználó által igényelt dokumentum nem áll rendelkezésére – az országos lelőhely-nyilvántartás alapján megkeresi azt a szolgáltató könyvtárat, elsősorban az illetékes megyei könyvtárat, ahol a dokumentum hozzáférhető.

Az ODR keretében működő szolgáltató könyvtárak: a nemzeti könyvtár, a nemzeti gyűjtőkörű könyvtár, a Törvény 3. számú mellékletében felsorolt országos szakkönyvtárak, az állami egyetemi könyvtárak és a megyei könyvtárak.

Az ODR-szolgáltatásokat fogadó (kérő) könyvtárak feladatai:1. tájékozódás a szolgáltatásról, hogy ajánlani tudják használóiknak,2. technikai eszközök megléte,3. szakmai ismeretek továbbképzéseken való elsajátítása,4. gyorsaság igénye, amely a fogadó könyvtárnál jelentkezik leginkább a

könyvtárhasználó részéről,5. gyakorlati ismeret arról, hogy hova érdemes küldeni a kérést: ha megvan a

mű, nyilvánvalóan a legközelebbi megyei könyvtárba. Ha ott nincs meg, akkor hova. Az ODR nem köti meg a kérés útvonalát, de a célszerűségi szempontok azt diktálják, hogy az ODR-ben szolgáltató könyvtárak gyűjtőkörét érdemes figyelembe venni.

39.

I. Modul8. Tétel


Fogalmazza meg a városi könyvtárak küldetését a tudásalapú társadalomban!

1. A magyar könyvtárügy átfogó céljainak megvalósítása a városi könyvtárakban2. A városi könyvtárak feladatai az 1997. évi CXL. törvény alapján3. Gyűjtőköri specialitások a városi könyvtárakban4. A városi könyvtárak helye a könyvtárak közötti együttműködésben

1.A városi könyvtárak a közkönyvtári rendszer gerincét adják.A városi könyvtár közigazgatási-települési határain túlmutató szerepkörének

részben méreteivel, még inkább szolgáltatási potenciálja révén képes megfelelni. az emberi tudást és információt szélesebb körűen s differenciáltabban képes

reprezentálni, számol a népesség sokrétűbb, többszintű igényeivel, ezeknek megfelelő szolgáltatásokat fejleszt ki, több szálon kapcsolódik a még nagyobb intézményekhez és rendszerekhez; mindezt felkészültebb és szakosodott személyi apparátussal és

eszközrendszerrel oldja meg.A városi könyvtár közvetlenül is számol a településen kívül lakók beiratkozásával

– akik, meglehet, munkájuk vagy egyéb igényeik révén amúgy is a városhoz kötődnek. Minden olyan törekvés alkotmány- és törvényellenes, ami ezt a használatot korlátozná vagy ezért a használó lakóhelyétől kompenzációt várna el.

2.55. § (1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai:a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési


rendelkezésre bocsátja,c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és

szolgáltatásairól,d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését,e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.(2) A fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat.65. § (1) A települési könyvtár a községi, városi, fővárosi könyvtár.(2) A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túla) gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja,b) közhasznú információs szolgáltatást nyújt,c) helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt,d) szabadpolcos állományrésszel rendelkezik.

40.

I. Modul8. Tétel


3.Mint a lakosságot első fokon fogadó és közvetlenül szolgáló könyvtárnak, a

település igényeihez kell igazítania gyűjteményét, feltártságát és visszakereshetőségét s a szolgáltatások színképét.

Kérdés, menyire tükrözi a használói kör a lakosság összetételét,a tényleges és a potenciális könyvtárlátogatói kör mennyire esik egybe?

Minden könyvtár, könyvtári rendszer külön-külön állapíthatja meg gyűjtőkörét és szolgáltatásait. Csak általában van megyei, városi, községi vagy fiókkönyvtár – e megjelölések csak elnagyolt irányjelzők a konkrét egységek számára.

A község szükségleteihez, műveltségéhez való igazodás a gyűjtés, a feltárás terén, a közérthető és könnyen kezelhető technológiák alkalmazásában, a gyűjtemény szabadpolcos prezentálásában s a szolgáltatások megszervezésében egyaránt megmutatkozik, és ez a közkönyvtár lényegi jellegzetessége.

A közkönyvtár nem abban különbözik a többi könyvtártípustól, hogy egy adott ismerethordozót befogad-e gyűjteményébe vagy sem. Ugyanaz a dokumentum lehet egyben szórakoztató, nevelő, a tudás felfrissítője vagy kiegészítője, a tudományos kutatás tárgya és így tovább.

4.A városi könyvtár:

gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja, helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt, szabadpolcos állományrésszel rendelkezik.

A városi könyvtár vonzáskörzete lakosságának közvetett ellátásában leginkább társulások (többcélú kistérségi társulás) szervezése vagy közvetlenül megrendelt szolgáltatások (KSZR) nyújtásával működhet közre.

A városi könyvtárak helye a könyvtárak közötti együttműködésbenODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer)Minden nyilvános könyvtárnak joga van a könyvtári rendszer más tagjától

dokumentumot kérni saját olvasója részére. Ezt a szolgáltatást nevezzük könyvtárközi kölcsönzésnek. A könyvtárközi kölcsönzés az ODR keretében működő szolgáltatás. Ebben az esetben a könyvtár kölcsönöz művet egy másik könyvtártól. Az ODR működését 56 tagkönyvtár biztosítja, melyek a következők lehetnek: országos szakkönyvtárak, a felsőoktatási intézmények központi könyvtárai és a megyei könyvtárak. Ezek a könyvtárak a dokumentumküldő könyvtárak.

Az ODR kedvezményezett könyvtárai a fogadó könyvtárak. E körbe tartozik bármely könyvtár, nyilvános vagy nem nyilvános, amelynek olvasója ezt a szolgáltatást igénybe veszi.

41.

I. Modul8. Tétel


Az ODR küldetése, hogy minimálisra csökkentse az információban gazdagok és információban szegények közötti különbséget, megteremtse az információhoz és dokumentumhoz való hozzájutás azonos esélyét az ország bármely részén élő állampolgár számára.

Az 1997. évi CXL. törvény 59. §-a szerint:(1) A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentumel-

látási rendszert alakít ki, amely magában foglalja:a) a könyvtárközi dokumentumellátást,b) a könyvtári dokumentumok lelőhely-nyilvántartását,c) a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását.Az ODR tervei:

a rendszer hatékonyabb működése érdekében a minél teljesebb lelőhely-adatbázis kialakítása,

a könyvtárak informatikai kommunikációs technológiájának további fejlesztése,

az elektronikus formában hozzáférhető dokumentumok számának növelése (digitalizáció),

a folyóiratok nagyarányú bevonása az ODR-be.Könyvtárellátási Szolgáltató RendszerCélja: a községekben élők közvetve vagy közvetlenül hozzáférjenek olyan

hatékony és minőségi könyvtári ellátáshoz, amely elsősorban a felhasználók igényeit elégíti ki.

A korszerű és egységes minőségi ellátás megteremtése érdekében: a működési források, az infrastruktúra, a könyvtári személyzet, a szolgáltatások forrásbővítése és összpontosítása szükséges.

A rendszer négyféle ellátási formát támogat a szolgáltatást fogadók és közvetítők szerint:

önálló könyvtár fenntartása (a KSZR kiegészítő szolgáltatásokat nyújt), könyvtári szolgáltató helyek (1000-3000 fős településen), a könyvtári szolgáltatást fogadók között egyéb szervezetek is lehetnek:

teleházak, stb., könyvtárbusz (elsősorban 1000 fő alatti települések esetében).

A KSZR tagjai a szolgáltató könyvtárak: megyei könyvtár, városi könyvtár (a megyei

könyvtár koordinációjával, a megrendelő önkormányzatok, a szolgáltatást fogadók: kistelepülések könyvtárai, könyvtári szolgáltató

helyei, teleházak, mozgókönyvtári állomáshelyek.42.

I. Modul8. Tétel


A KSZR szolgáltatásai több szinten működtethetők figyelembe véve: a település nagyságrendjét, a magasabb szintű könyvtári ellátás elérhetőségét, a jelenlegi könyvtári szolgáltatás korszerűsítésének leghatékonyabb módját.

A KSZR szolgáltatásaiMinden korosztályra kiterjed, amelyet a lakosság a szolgáltató és a szolgáltatást

fogadó által megkötött szerződés alapján vehet igénybe. A feltételeknek legalább az 1997. évi CXL. törvényben szabályozottakat biztosítania kell, de ettől eltérő kedvezményeket is tartalmazhat.

Alapszolgáltatások dokumentum-ellátás, szolgáltatás - bevonva az ODR szolgáltatásait, információszolgáltatás - építve a LibInfo szolgáltatási lehetőségeire.

Egyéb szolgáltatások közösségi szolgáltatások,

o elérendő cél: rendezvények, programok egységes színvonalas propaganda megteremtésével, pályázati források hatékony kihasználásával, kiemelt figyelemmel a gyerekekre, fiatalokra,

szakmai továbbképzések,o elérendő cél: a szakalkalmazottnak hét éves továbbképzési terv

keretében meg kell szervezni a tanulását; ahol nincs szakalkalmazott a szolgáltatónak meg kell szervezni a szolgáltatás speciális ismereteinek átadását,

használó-képzések,o elérendő cél: a digitális írásbeliség elsajátításának segítése,

speciális szolgáltatások,o elérendő cél: speciális gyűjtemény és eszközök a fogyatékkal élőknek,

a nemzeti és etnikai kisebbségek tagjainak, kiegészítő szolgáltatások.

Mozgókönyvtári ellátás, könyvtárbusz a buszon: kölcsönzés, közhasznú információ szolgáltatás, internethasználat,

könyvtárközi kölcsönzés.A KSZR csak több forrásra építve működtethető, amelyek többségével

folyamatosan rendelkeznie kell a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő könyvtárnak.

Alapelvként el kell fogadnunk, hogy mindennek ára van, de nem mindegy, hogy az ellenértéket hol és hogyan lehet a leghatékonyabban megteremteni.

43.

I. Modul8. Tétel


1. helyi forrás: 25-35 % a község önkormányzata biztosítja vagy közvetlenül vagy közvetve a

szolgáltatási szerződés megkötésére jogosult szervezeten keresztül.2. megyei forrás: 35-45 %a szolgáltató megyei könyvtár biztosítja saját költségvetéséből,

pályázatokból.3. központi forrás: 20- 25 %

támogatás a szolgáltatási rendszer működtetéséhez, hozzáférés a meglévő jogszabályi lehetőségek felhasználásához (pld.

érdekeltségnövelő, felzárkóztató, stb.).Hangsúlyoznunk kell, hogy a KSZR szolgáltatásainak igénybe vétele – a jelenleg

érvényben lévő jogszabályokat figyelembe véve - mindenképpen önkéntes az önkormányzatok részéről. A szolgáltatást nyújtó megyei könyvtár lehetőségeit, részbeni kötelezettségeit a már idézett 1997. évi CXV. törvény 64. és 66 §-a támasztja alá.

A KSZR működési infrastruktúrájaA szolgáltató könyvtárnak korszerű integrált számítógépes rendszert (szoftvert)

kell működtetnie, gépkocsival és megfelelő tároló-feldolgozó helyjel kell rendelkeznie.

Személyi feltételek: felsőfokú és középfokú végez. könyvtárosA szolgáltatást fogadó könyvtárnak rendelkeznie kell épülettel, berendezéssel,

technikai felszereléssel, internet hozzáféréssel, felhasználói munkaállomásokkal.Személyi feltételek: ha intézményként működik akkor felsőfokú szakirányú

végzettséggel kell rendelkezni, ha szolgáltató hely, akkor felsőfokú vagy középfokú könyvtárosi végzettséggel, főfoglalkozásúként, részmunkaidősként foglalkoztatva.

44.

I. Modul9. Tétel


A Könyvtári Intézet munkatársaként feladata a Nyilvános Könyvtárak Jegyzékének gondozása. Ismertesse a jegyzékre kerülés jogszabályi hátterét, feltételeit!

1. A könyvtárak nyilvánosságának történeti megközelítése2. A nyilvánosság mint az 1997. évi CXL. törvény kulcsfogalma3. A nyilvános könyvtár alapkövetelményei, alapfeladatai4. A Nyilvános Könyvtárak Jegyzékére való kerülés körülményei az 1997. évi

CXL. törvény és követő jogszabályainak tükrében

1.Felvilágosodás koraRákóczi szabadságharc után járunk, az ország újra egységes. Az egyházreform

lezajlott, letisztultak a csatározások.A katolikus egyház ismét megerősödik, a legnagyobb, leggazdagabb urak (ismét)

katolikusok.A korszak elején a barokk felfogásnak megfelelően a könyvtár szinte kötelező

dísze volt a főpapi és főúri udvaroknak. A felvilágosodás eszméinek terjedésével ez a felfogás fokozatosan átalakul. A könyv, az olvasás, a világ tudományos megismerése egyre fontosabbá válik, s előtérbe kerültek a közművelődés, a könyvtárak nyilvánosságának kérdései.

ReformkorA reformkor legnagyobb vívmányai a nyilvános közkönyvtárak.Nyilvános könyvtárak - közkönyvtárak

Gyökerei ókorban (görög/római kultúra), Reneszánsz eszmék – tudást mindenkinek, Városi könyvtárak – városi tanács könyvtárai polgárság számára, ez inkább

irattár, Egyes iskolai (kollégiumi) könyvtárak nyitna a városi polgárság felé, illetve

volt diákok is használhatják, 1774 Klimó György pécsi püspök megnyitja magánkönyvtárát, Felvilágosodás, de méginkább reformkor idején hazánkban is megjelennek

az egyleti, egyesületi, kaszinói kölcsönkönyvtárak, Dualizmus kora – olvasóköri, nép- és városi és szakegyleti-szakszervezeti

könyvtárak, Eötvös József, Treffort Ágoston kísérletei, de anyagi források hiánya miatt

elhalnak, 1898 Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége könyvtári

hálózatot hoz létre. Néhány száz kötetes falusi/városi kis könyvátarakat, 1914-ig 2026 népkönyvtár létesült,

45.

I. Modul9. Tétel


A városok is hoznak létre könyvtárakat a nyilvánosság számára, 1945 után újraszervezik a közkönyvtári hálózatot, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár.

2.1. számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhezFogalmakx) Nyilvános könyvtári ellátás: a nyilvános könyvtárak által nyújtott

szolgáltatások és az e szolgáltatások nyújtását elősegítő központi szolgáltatások összessége, amelyek biztosítják az információhoz való szabad hozzáférést.

3.54. § (1) A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:a) mindenki által használható és megközelíthető,b) könyvtári szakembert alkalmaz,c) rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas

helyiséggel,d) rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart

nyitva,e) helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek,f) statisztikai adatokat szolgáltat,g) ellátja az 55. § (1) bekezdésében felsorolt alapfeladatokat.(2) A nyilvános könyvtárakról a muzeális intézményeket nyilvántartó hatóság

jegyzéket vezet. Az állami költségvetési támogatás csak a jegyzékben szereplő nyilvános könyvtárakat, illetőleg fenntartóikat illeti meg a 71. § (1) bekezdésében felsoroltak figyelembevételével.

(3) A fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére vonatkozó nyilatkozata és kérelme nélkül bekerülnek a nyilvános könyvtárak jegyzékébe: a nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok által fenntartott települési könyvtárak, a megyei könyvtárak, a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtárak, illetőleg az állami egyetemek könyvtárai.

(4) Az egyházak és más könyvtárfenntartók az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével és az erről szóló nyilatkozat csatolásával kérhetik a minisztertől könyvtáruk felvételét a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.

(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását a miniszter ellenőrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelmények valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány pótlását, aminek elmaradása esetén a könyvtárat törli a nyilvános könyvtárak jegyzékéből.

(6) A települési könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó a döntés előkészítése során beszerzi és a döntést hozó testülettel ismerteti a miniszter véleményét.

46.

I. Modul9. Tétel


(7) Nyilvános könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó köteles gondoskodni a gyűjtemény további könyvtári hasznosításáról.

(8) A könyvtárakban őrzött, állami tulajdonban lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.

55. § (1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai:a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési


rendelkezésre bocsátja,c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és

szolgáltatásairól,d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését,e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.(2) A fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat.

4.A nyilvános könyvtári ellátással kapcsolatos általános szabályok(3) A fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére vonatkozó

nyilatkozata és kérelme nélkül bekerülnek a nyilvános könyvtárak jegyzékébe: a nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok által fenntartott települési könyvtárak, a megyei könyvtárak, a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtárak, illetőleg az állami egyetemek könyvtárai.

(4) Az egyházak és más könyvtárfenntartók az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével és az erről szóló nyilatkozat csatolásával kérhetik a minisztertől könyvtáruk felvételét a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.

(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását a miniszter ellenőrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelmények valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány pótlását, aminek elmaradása esetén a könyvtárat törli a nyilvános könyvtárak jegyzékéből.

A könyvtárak finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei70. § (1) A könyvtárnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges

feltételekkel. A könyvtár az alapító, illetőleg a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A könyvtár fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni.

(2) A nyilvános könyvtári ellátásból adódó feladatok finanszírozásához a központi költségvetés járul hozzá:

a) a nemzeti könyvtár és az országos szakkönyvtárak esetében a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben,

47.

I. Modul9. Tétel


b) a helyi önkormányzatok támogatása - a közművelődési és közgyűjteményi normatív hozzájárulás keretében - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében,

c) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete központosított előirányzatként a helyi önkormányzatok számára a települési és a megyei (fővárosi) könyvtárak állománygyarapítási kereteinek érdekeltségnövelő támogatását tartalmazza.

(3) A helyi önkormányzatok számára a települési és megyei (fővárosi) könyvtárak állománygyarapítási keretei érdekeltségnövelő támogatása elosztásának szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) Az érdekeltségnövelő támogatásra a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak fenntartói adhatják be pályázataikat.

71. § (1) A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből kell támogatni a nyilvános könyvtári ellátási rendszer működtetésének alábbi feladatait:

a) a 60. §-ban felsorolt szolgáltatásokban való részvétel,b) a könyvtári dokumentumok vásárlása,c) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok állományvédelme,d) a könyvtárközi dokumentumellátás postaköltsége,e) a könyvtári rendszer működtetése céljából a könyvtár alapfeladatain túl végzett

tevékenységek,f) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok,g) a szakfelügyelet működtetése,h) a könyvtári informatikai hálózat fenntartása és fejlesztése, valamint a

dokumentumok elektronikus tartalmi feltárása és digitalizálása.(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt feladatokra csak a nyilvános

könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak adhatják be pályázatukat.(3) A fejezeti kezelésű címen elkülönített összeg felhasználásának részletes

szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.72. § A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési

fejezetében kell gondoskodni az országos dokumentumellátási rendszer létrehozásának és fenntartásának feltételeiről.

48.

I. Modul10. Tétel


A Könyvtári Intézet munkatársaként mutassa be az Intézet helyét és funkcióit a magyar könyvtári rendszerben! Vázolja fel a könyvtáros szakmai szervezetek szerepét a könyvtár és a társadalom közötti kapcsolatok fejlesztésében!

1. A Könyvtári Intézet helye a magyar könyvtári rendszerben az 1997. évi CXL. törvény és követő jogszabályai alapján

2. A Könyvtári Intézet szolgáltatásai3. A könyvtárosok képzésének, továbbképzésének helye a magyar oktatási

rendszerben4. A Magy Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség

céljai, tevékenysége, feladatai, kapcsolatai

1.(3) Könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai

szolgáltatások:a) könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése,b) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és

információszolgáltatási tevékenység szakterületén,c) a könyvtárak állománygyarapítását segítő, a hazai dokumentumokról adott

rendszeres tájékoztatás támogatása,d) az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal kapcsolatos

kutatás, fejlesztés,e) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok

elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása,f) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása,

módszertani tevékenység,g) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése,h) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása,i)(4) A (3) bekezdésben felsorolt feladatokat a könyvtári intézet látja el.A Könyvtári Intézet jogállásáról (6/2000. (III. 24.) NKÖM rendelet)A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári

ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 60. §-ának (4) bekezdésében (a továbbiakban: Törvény) foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A Könyvtári Intézet (a továbbiakban: Intézet) az Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK) részjogkörű belső szervezeti egysége, amelynek élén igazgató áll.

(2) Az Intézet önállóan rendelkezik a Törvényben és az OSZK alapító okiratában meghatározott feladataihoz rendelt előirányzatok felett.

49.

I. Modul10. Tétel


(3) Az Intézet részletes feladatait, szervezetét és működését az OSZK belső szabályzataiban kell szabályozni.

2. § (1) Az Intézet igazgatóját az OSZK főigazgatója a miniszter egyetértésével bízza meg.

(2) Az Intézet magasabb vezetői: az igazgató és - főosztályvezetői besorolással - az osztályvezetők.

3. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az OSZK szervezetében működő Könyvtártudományi és Módszertani Központ megszűnik.

(2) Az Intézet működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket elsősorban a Könyvtártudományi és Módszertani Központ 1999. december 31-i létszámából és e rendelet hatálybalépésekor meglévő tárgyi feltételeiből kiindulva kell kialakítani.

Könyvtári Intézet (http://www.ki.oszk.hu) Irányelvek, normatívák kidolgozása, Szabványok, szabályzatok elkészítése, Az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzés, Könyvtári szakemberek továbbképzése.

Egyéb Adatbázisok, jegyzékek: MANCI, Kvttud-i Szakkvt Katalógusa, Állománygyarapítási portál (fölöspéldányok), Letölthető szabályzatok: kvt-i jogszabályok, kulturális jog, Tanfolyamok: szakképesítést nyújtó (kvt-i assz., számgépkezelő,

restaurator) és akkreditált képzések (Internet, ECDL, esélyegyenlőség biztosítása, kiadványszerkesztés stb.),

Kapcsolódó oldalak: EU információ, EBSCO, kvt-i munkabizottságok.

2.Szolgáltatások:

Iratmintatár Könyvtári fogalmak

o A fogalomtár a jogszabályokban, szabványokban, szabályzatokban, útmutatókban definiált – elsősorban a statisztikában, a teljesítménymérésben használatos – könyvtári fogalmakat tartalmazza lelőhelyük feltüntetésével. Ezzel szeretnénk elősegíteni az egységes fogalomértelmezést és az egységes használatot. A fogalmakat a következő gyűjtőfogalmak alá csoportosítottuk:

Könyvtár (Library), Gyűjtemény (Collection), Használat és használó (Use and user), Hozzáférés és tárgyi eszköz (Access and facility),

50.

I. Modul10. Tétel


Kiadás (Expenditure), Könyvtári személyzet (Library staff).

ETO Köztaurusz

o Ezen az oldalon a Köztaurusz legújabb változatát tesszük hozzáférhetővé az érdeklődők számára.

o A tezaurusz általános tárgyszójegyzékként, az ETO legutóbbi (teljesnek tekintendő) kiadásának mutatójaként, továbbá az ETO jelzetei közötti böngészésre is használható.

Pályázati figyelő o Az általunk rendszeresen figyelt honlapok jegyzéke itt megtekinthető.

StatisztikaA Intézet alapfeladataia) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése;b) a könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése;c) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és

információszolgáltatási tevékenység szakterületén;d) az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal kapcsolatos

kutatás, fejlesztés;e) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok

elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása;f) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása,

módszertani tevékenység;g) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása;h) részvétel a szakfelügyeleti vizsgálatokban, a szakfelügyeleti dokumentumok

gyűjtésében és megőrzésében.i) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok.Könyvtörténeti és Könyvtártudományi SzakkönyvtárFeladatai:a) könyvtörténeti, valamint könyvtár- és információtudományi gyűjtemény építése,

és erre alapozott könyvtári és információs szolgáltatások fenntartása;b) részvétel a könyvtárközi dokumentumszolgáltatásban;c) szakirodalmi tájékoztatás a gyűjtemények és külső források alapján;d) hazai és nemzetközi könyvtártudományi cikkadatbázis építése dokumentációs

tevékenység alapján;e) magyar és idegen nyelvű könyvtáros szakmai kiadványok (nemzeti

szakbibliográfia, referáló lap, könyvtáros szakmai folyóirat) szerkesztése és kiadása;f) részvétel nemzetközi bibliográfiai tevékenységben;g) a szakkönyvtár munkafolyamatainak gépesítése az OSZK integrált rendszerén

belül, online katalógusának gondozása, beleértve a szakkönyvtár keretében kialakított Európai Könyvtörténeti Gyűjtemény virtuális katalógusát is;

51.

I. Modul10. Tétel


h) országos tartalomszolgáltatás menedzselése;i) a Intézet nemzetközi kapcsolatainak ápolása;j) az OSZK Intézménytörténeti Gyűjtemény gondozása.

3.Könyvtáros-képzés

Magyarországon az első könyvtáros-képző tanfolyamot 1898-ban rendezte meg a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa.

1910-es évek a kolozsvári és a budapesti egyetemen is lehetőség van könyvtár órát tanulni, de csekély érdeklődés van rá, s elhal.

1951-ben a Népkönyvtári Központ 9 megyében 17 képzési helyen hatnapos tanfolyamat indít.

Az első önálló egyetemi könyvtáros-képzés az 1948/49 tanévben indult Budapesten.

1951-ben a budapesti Pedagógiai Főiskolán indul képzést, elsősorban közművelődési könyvtárosok számára.

A második hazai egyetemi képzés csak 1989-ben indult meg Debrecenben. Szegeden a főiskolai képzés szintén 1989 óta létezik. PhD képzés ELTE-n 1997-től, KLTE-n 2005-től. 2006 óta 2 lépcsős a felsőfokú (Bolognai folyamat).

Szabályai 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési

rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános

könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (1) Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és közművelődési intézményekben alkalmazottként csak b) a munkakör betöltéséhez jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazható.

4.Magyar Könyvtárosok Egyesülete - MKE (1935) http://www.mke.oszk.huA könyvtárosok és szakinformációs tevékenységet végzők, a könyvtárak és

szakinformációs intézmények országos hatáskörű, civil, non-profit szervezete. Kezdeményezőleg részt vesz a könyvtárpolitika és szakinformációs politika

alakításában; az erre vonatkozó törvényhozási, kormányzati és egyéb társadalmi döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában.

Humánerőforrás alrendszer:Informatikai és Könyvtári SzövetségInformatikai és Könyvtári Szövetség - IKSZ (1990).

52.

I. Modul10. Tétel


A Könyvtári és Informatikai Kamara jogutódja, a Magyar Kulturális Kamara egy tagozata.

Megyei, városi kvt-ak tagozatai, informatikai, könyvtári kérdések A könyvtárak és informatikai intézmények szakmai, képviseleti, érdekegyeztető

közhasznú szervezete. Célja a könyvtárak működőképességének fejlesztése, a könyvtárakban található értékek megőrzése, a könyvtári és információs szolgáltatások színvonalának emelése, a jogszabályok és szakmai követelmények érvényesítése. Többek között szakmai továbbképzéseket szervez, és részt vesz a könyvtárakat érintő jogszabálytervezek kidolgozásában.

1. célja, hogy tagjai minél szélesebb körben képesek legyenek elfogadtatni e kultúra közvetítő intézményt helyi szinten és országosan,

közösen megfogalmazott szakmai-cselekvési program kidolgozása és megvalósítása, amely hozzájárul a könyvtárak és információs központok társadalmi megítélésének és fontosságának erősítéséhez,

Együttműködés támogatása a felsőoktatási intézmények, a tudományos és szakkönyvtárak, a munkahelyi, valamint a közkönyvtárak között,

3.A szakmai szempontok érvényesítése a régiós rendszer közigazgatási változásainál,

a kistelepülések könyvtári ellátásában, a térségi társulásokban az informatikai és könyvtári ellátás lehetőségeinek

kidolgozásával, a helyi körülményekhez igazodó modellek, irányelvek. ellátási formák,

szakmai módszerek ajánlásával, Mindezt a hálózati elv újragondolásával, a közigazgatási változásokkal

összhangban, bevonva a folyamatba a fenntartók képviselőit is.

53.

I. Modul11. Tétel


Könyvtárosként könyvtárközi dokumentum-ellátást kell lebonyolítania – szolgáltatóként. Mutassa be az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer jogszabályi és pénzügyi hátterét!

1. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer célja, küldetése2. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer jogszabályi és pénzügyi háttere3. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltató könyvtárai,

feladataik; a lelőhely-adatbázis működése4. A könyvtárközi kérés menete, gyakorlata szolgáltató könyvtárként; a különféle

szolgáltatási formák előnyei, hátrányai

1.A könyvtárközi kölcsönzés lebonyolításának ideális terepe az Internet. A

hagyományos postai levelek helyett és a postai úton szállított dokumentumok egy részénél helyettesíthetők elektronikus üzenetekkel vagy elektronikus formában továbbított fájlokkal. Ide tartozik még az Interneten keresztüli elektronikus dokumentumszolgáltatás lehetősége is, azonban a szolgáltató oldalán nem mindig könyvtárak vagy könyv-tári konzorciumok állnak.

Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR)Küldetése:Minimálisra csökkenteni az információban gazdagok és információban szegények

közötti különbséget, megteremteni az információhoz és dokumentumhoz való hozzá-jutás azonos esélyét az ország bármely pontján élő állampolgár számára.

Célja:A könyvtári információk és dokumentumok gyors hozzáférhetővé tétele bárki

számára korszerű eszközök használata révén.Meghatározása:Az ODR a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kialakított és

támogatott olyan szolgáltatási rendszer, amely az országos lelőhely-nyilvántartás segítségével a könyvtárakon keresztül biztosítja a könyvtárhasználók számára a könyvtári dokumentumok hozzáférhetőségét.

2.Jogszabályi háttere:1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális

intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről.73/2003. (V. 28.) Korm. rendelet az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerről1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális

intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről.A nyilvános könyvtári ellátás működésének feltételei.

54.

I. Modul11. Tétel


53. § (1) bek.A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi ön-

kormányzatok feladata.55. § (1) d., e. pont A törvény a nyilvános könyvtárak alapfeladatává teszi más könyvtárak

állományának és szolgáltatásainak elérését, valamint a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében való részvételt.

56. § (1) bek.A könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igény-

bevételére.59. § (1) bek.A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentum-ellátási

rendszert alakít ki, amely magában foglalja:a) a könyvtárközi dokumentum-ellátást,b) a könyvtári dokumentumok lelőhely-nyilvántartását,c) a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári

rendszer számára.59. §(2) A sajtótermékekből országosan 6 kötelespéldányt kell biztosítani a könyvtári

rendszer számára, kormányrendeletben meghatározott módon.(3) Az országos dokumentumellátási rendszerről szóló jogszabályban

meghatározott könyvtár vezetőjének kinevezése előtt a miniszter véleményét kell kérni.

(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hang-rögzítés országos nyilvántartási rendszerét a Magyar Filmintézet, a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt. és más, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerint műsorszolgáltatási jogosítványt szerzett szervezetek archívumaiban őrzött, továbbá az egyéb szervezetek által gyűjtött és őrzött dokumentumokról.

3.Mi az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR)?Országos: az ország egész területére, a különböző nagyságú településekre, megye-

székhelyekre és kistelepülésekre egyaránt kiterjed.Dokumentum-ellátási: nemcsak könyvet, hanem minden információhordozót

magában foglaló ellátás, azaz szolgáltatás, és ami a szolgáltatás egységét adja, a rend-szer.

Rendszer: egy-egy könyvtár támogatásakor a minisztérium nem egy-egy könyvtárnak adja a dokumentumokat és technikai berendezéseket, hanem az adott könyvtár gyűjteménye és technikai háttere növelésével az egész rendszernek, amelynek feladata az ország ellátása. Az 54 (induláskor 56) tagkönyvtárának

55.

I. Modul11. Tétel


felelőssége az ország bármely könyvtárából jött kérés teljesítése, a minisztérium felelőssége pedig a rendszer fejlesztése az 54 tagkönyvtáron keresztül.

Az ODR működését 54 (korábban 56) tagkönyvtár biztosítja. Ezek alkotják az ellátórendszert. Ezek a könyvtárak a dokumentum-küldő, más szóval szolgáltató könyv-tárak.

A rendszer tagjai (az ODR keretében működő szolgáltató könyvtárak): a nemzeti könyvtár, a nemzeti gyűjtőkörű könyvtár, az országos szakkönyvtárak (a Törvény 3. számú mellékletében felsoroltak), az állami egyetemi könyvtárak és a megyei könyvtárak, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.

Az ODR kedvezményezett könyvtárai a fogadó (kérő) könyvtárak. Bármely könyvtár lehet fogadó könyvtár, nyilvános vagy nem nyilvános, amelynek olvasója ezt a szolgáltatást igénybe veszi.

Az ODR tagjai3. számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhez.Országos szakkönyvtár:

az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, az Országos Egészségügyi Információs Központ és Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, az Országgyűlési Könyvtár, ,az Országos Idegennyelvű Könyvtár, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, a Magyar Filmintézet Könyvtára, a Hadtörténeti Intézet Könyvtára.

4.A könyvtárközi kérés menete, gyakorlata szolgáltató könyvtárkéntGyakorlati lépései:

a kérés fogadása, a kérés könyvtárközi nyilvántartásba iktatása (sorszámmal ellátása), a könyvtár állományából a kért dokumentum kikeresése (eredetiben, másolat

formájában), a dokumentumot kísérő lapon a határidő, a kölcsönzésre vonatkozó

információ jelzése, a kért dokumentum csomagolása, postai vagy elektronikus formában történő küldése.

56.

I. Modul11. Tétel


Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) - a kistelepüléseken élők könyvtári ellátásának megoldására.

A KSZR a hazai könyvtári rendszer szerves része, az ODR kiegészítése.Ahhoz ugyanis, hogy az ODR nyújtotta szolgáltatást az ország bármely részén

igénybe vehessék a könyvtárhasználók, könyvtárra, könyvtári szolgáltató helyre van szükség. A KSZR megvalósulása révén a falvakban, a kistelepüléseken élők a könyvtári rendszer egésze által nyújtott szolgáltatásoknak lesznek a részesei.

A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer a falvak, kistelepülések lakói számára közvetíti a hazai könyvtári rendszer egésze által nyújtott szolgáltatásokat. A KSZR koncepcióját a Könyvtári Főosztály által felkért és működtetett stratégiai munkabizottság dolgozta ki 2004-2005-ben. A rendszer megvalósulása révén jelentős esély nyílik arra, hogy a falvak lakossága ugyanahhoz az információ- és dokumentumvagyonhoz juthasson hozzá, mint a városokban élők. Az országosan elérhető könyvtári szolgáltatások közvetítése - köztük az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltatásai is - a helyi igények szerint könyvtárépület, könyvtári szolgáltató hely, illetve könyvtárbusz működtetése révén valósulhat meg.

57.

I. Modul12. Tétel


Könyvtárosként könyvtárközi dokumentum-ellátást kell lebonyolítania – kérő könyvtárból. Mutassa be az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer jogszabályi és pénzügyi hátterét!

1. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer célja, küldetése2. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer jogszabályi és pénzügyi háttere3. Lelőhely-meghatározás könyvtárközi kérés esetén; külföldről igénybe vehető

szolgáltatások4. A könyvtárközi kérés menete, gyakorlata kérő könyvtárként; különféle

szolgáltatási formák előnyei, hátrányai

1.Lásd: 11. tétel 1.

2.Lásd: 11. tétel 2.

3.Nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés – OSZKEUROPEANA – Európai Digitális KönyvtárEBSCO – Elektronikus folyóiratcikkekEISZ – Elektronikus InformációszolgáltatásA minél hatékonyabb dokumentum-szolgáltatás elérése érdekében időnként

külföldi szolgáltatások igénybevételére is szükség van.Nemzetközi könyvtárközi kölcsönzésA könyvtárközi kérés lelőhely-megállapításakor nem mindig járunk sikerrel. Nem

találunk hazai lelőhelyet. Ekkor az Országos Széchényi Könyvtáron (OSZK) keresztül van mód a mű külföldről történő bekérésére. Az OSZK a nagy külföldi lelőhely-adatbázisok közül elsődlegesen a OCLC-t (Online Computer Library Center, Inc.) használja.

Könyvek és folyóiratcikkek kérésére egyaránt van lehetőség.Az árak a teljesítő könyvtár által megszabottak.Nemzetközi könyvtárközi kölcsönzésAz OCLC (Online Computer Library Center) működteti a könyvtári tartalmak és

szolgáltatások legnagyobb hálózatát a WorldCat-et. A hálózat 112 ország 71 ezer könyvtárának 140 millió dokumentumában való

keresést tesz lehetővé a weben keresztül.

58.

I. Modul12. Tétel


A hagyományos papíralapú dokumentumok, könyvek adatai mellett digitális tartalmak között is böngészhetünk, például letölthetők hangos könyvek, CD-k, videók, teljes szöveghez vezető linkek is találhatók benne.

A WorldCat-ben talált dokumentumok mellett megjelenik a lelőhelylista.28 magyar könyvtár is tagja a hálózatnak. Megjeleníthetők a dokumentum különböző kiadásai, megtudható, hogy más

adathordozón is fellel-hető-e, hány nyelven jelent meg a szóban forgó dokumentum, Braille formában hol található, készült-e filmfeldolgozás a könyvből, milyen olvasói réteg számára ajánlott.

A WorldCat nyílt tartalmú, közösség által szerkeszthető moduljában a dokumentumhoz ismertető, vélemény, információ, értékelés hozzáadása lehetséges – a Wikipedia szerkesztéséhez hasonló módon.

Az OCLC adatbázisát elérő könyvtárak nemcsak a bibliográfiai tételekhez, hanem az egyes tételeket birtokló könyvtárak jegyzékéhez is hozzáférhetnek.

Ez az 500 millió lelőhely teszi az OCLC adatbázist az ún. forrásmegosztás egyedülálló nemzet-közi eszközévé.

Az OCLC több mint húsz éve fejlesztette ki könyvtárközi kölcsönzési alrendszerét, és azóta a könyvtárak több, mint 42 millió könyvtárközi kölcsönzési tranzakcióhoz használták.

A könyvtárközi kölcsönzési alrendszer keretében az OCLC adatbázis felhasználható a bibliográfiai adatok felülvizsgálatára, továbbá azt is lehetővé teszi, hogy az OCLC hálózatot használó, kölcsönvevő könyvtárak a bibliográfiai név/cím információkat elektronikus munkalapon a kiválasztott potenciális kölcsönadók között körözzék.

Követhető bármely kölcsönzés státusza; a megújítás, visszakeresés és a statisztikák előállítása is biztosított.

A könyvtárak közötti kölcsönzés mellett az OCLC könyvtárközi kölcsönzési alrendszere több dokumentumellátó központ és nemzeti központ elérését is lehetővé teszi, közöttük a British Library Document Supply Centre (BLDSC) és a Library of Congress elérését is.

Külföldi kérésközvetítésHa a kért dokumentumnak nincs bejelentett hazai lelőhelye, vagy nincs az

országban kölcsönözhető példány, a kéréseket külföldi lelőhelyre juttatja az OSZK. Az OSZK-n kívül a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (MTAK) is

foglalkozik nemzetközi könyvtárközi kölcsönzéssel, de a közművelődési könyvtárak az OSZK-n keresztül bonyolítják ezt a feladatot.

www.oszk.hu könyvtárközi dokumentumszolgáltatás(weben elérhető űrlap)Kölcsönzés

A külföldi könyvtárak gyakorlatához igazodva, egy adott mű minden kötetére külön kérést kell indítani.

59.

I. Modul12. Tétel


A nemzetközi kölcsönzés határideje a külföldi szolgáltató könyvtár által megadott határidőtől függően általában 14 - 30 nap.

Dokumentumközvetítés A külföldről megérkező dokumentumot az OSZK eljuttatja a kérő

könyvtárhoz. A kölcsönzési határidő be nem tartása esetén a késedelmi díj a kérő

könyvtárra hárul. Hosszabbítás a külföldi szolgáltató partner feltételei szerint lehetséges. A dokumentum elvesztése vagy megrongálása esetén a külföldi könyvtár

által megszabott, igen magas ár az irányadó, amelyet a kérő könyvtárra hárítanak át!

A nemzetközi kölcsönzés ára A nemzetközi kölcsönzés díja 4500 Ft / kötet. Ha a kérő könyvtár

kölcsönzési kérést indít, de a külföldi partner másolatban szolgáltat, akkor a másolat költségét számlázzák a kérő könyvtárnak.

A nemzetközi másolatszolgáltatás ára A külföldi szolgáltató könyvtár számláján szereplő összeg forint ellenértékét

számlázzák ki a kérő könyvtárnak. Ehhez járul az ÁFA és a belföldi postaköltség. A sürgősségi és fax felárat a külföldi szolgáltató könyvtár határozza meg.

4.A könyvtárközi kérés menete, gyakorlata kérő könyvtárkéntGyakorlati lépései:A könyvtárhasználó és könyvtáros egyaránt kezdeményezheti a könyvtárközi

dokumentum-szolgáltatást, ha a keresett mű nincs meg az adott könyvtár állományában.

Az első lépés az, hogy a könyvtáros tisztában legyen az olvasó kérésévelo tisztázandó kérdések:

milyen dokumentumot keres (kiadás éve, kiadója fontos-e), milyen formában kéri (másolat, a felmerülő költségeket

vállalja-e), csak nyomtatott formában kéri, sürgős-e, vagy előjegyeztethető-e, külföldről is kéri-e (az OSZK-n keresztül történik, ára 4500,- Ft

és a visszaküldés postaköltsége). A kért dokumentum lelőhelyének megállapítása:

o az ODR lelőhely-adatbázisa nyújt segítséget. Bár nem tartalmazza minden tagkönyvtár állományát teljes egészében, de több millió lelőhelykódról tájékoztat, több mint 3 millió állományadatot

60.

I. Modul12. Tétel


tartalmaz, amely folyamatosan bővül egyrészt új beszerzésekkel, másrészt retrospektív gépi feldolgozással.

A lelőhely kiderítése után a kérés elküldése: egy adott könyvtár az ODR kérésküldő szolgáltatását csak előzetes, az első használat előtti regisztrációval veheti igénybe. (A regisztrációval kapcsolatos tudnivalók a honlapon találhatók, a jelszót megkapva használható.)

A küldés célszerűségi szempontjai: pl. a szolgáltató könyvtárak gyűjtőkörének figyelembe vétele, köteles-példányokból való részesedése, (pl. zenei kérés), a földrajzi távolság stb.

A kérés akkor teljesül, ha a küldemény megérkezett, és a könyvtárhasználó hozzájutott a keresett dokumentumhoz. (kölcsönzési idő tartama, a dokumentum helyben használata, visszaküldés postaköltsége, másolat formájában kapott kérésnél számlával együtt érkezik, nem mindenhonnan jön számlával, van ahol utólag küldik hozzá).

A kért mű visszaküldése ajánlott küldeményként feladható 2 kg-ig, e feletti súlynál csomagként (könyvtárunk a Csongrád megye könyvtáraitól átvállalja a visszaküldés postaköltségét, a csomagra ragasztandó „Válaszküldemény” jelzésű címkét mellékelünk a kért dokumentum küldésekor).

A kérő könyvtár felelőssége a kölcsönkért dokumentumért, az átvételtől a visszaérkezésig terjed és magában foglalja többek között a kölcsönzési idő betartatását és a megrongált vagy elveszett dokumentum térítési eljárásának lefolytatását is.

A kölcsönzés feltételei: beiratkozott olvasóink vehetik igénybe, elfogadják könyvtárunk könyvtárközi kölcsönzési szabályzatát, nem veszünk fel könyvtárközi kérést a könyvtárunk gyűjteményében

hozzáférhető dokumentumokra, az igényelt dokumentum használatának feltételeit (helyben használat vagy

kölcsönzés), ill. a kölcsönzési határidőt a küldő könyvtár állapítja meg.A könyvtárközi kölcsönzés költségei:

Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerbe tartozó könyvtárak díjmentesen küldik el a kéréseket, azonban a visszaküldés költsége az igénybevevő olvasót terheli. A visszaküldés postaköltségének fedezésére dokumentumonként 500 Ft térítést kérünk. A kérés indításakor a szolgáltatás kérőlapján nyilatkozni kell a térítési díj vállalásáról. A megérkezett dokumentum a térítési díj kifizetésével vehető át.

Másolatkérés esetén a küldő könyvtár által megszabott árat kell kifizetni. Az elektronikus másolatért a könyvtárak általában nem kérnek térítési díjat, de felhasználhatóságát a szerzői jogi törvény szabályozza.

61.

I. Modul12. Tétel


Ha az idegen könyvtártól kapott könyv elvész vagy megrongálódik, annak térítési díját – amelyet a kölcsönadó intézmény állapít meg – a könyvtárhasználónak kell megfizetnie.

Magyarországon nem található dokumentumok esetében:Ha magyarországi könyvtárban nem található meg a kért dokumentum, akkor az

Országos Széchényi Könyvtár közvetítésével külföldről kérjük meg a keresett kiadványt. Ebben az esetben az eredeti dokumentum küldéséért 4500 Ft térítési díjat kell fizetni kötetenként, ehhez még hozzáadódik az Országos Széchényi Könyvtárba történő visszaküldés költsége.

Másolatszolgáltatás esetén a küldő könyvtár díjtételei érvényesek + postaköltség. A külföldi fénymásolat ára elérheti a több ezer Ft-ot is. Fénymásolatkérést és külföldről való kérést nem tudunk visszamondani, teljesítésük esetén a díjat ki kell fizetni.

A teljesítési idő 1-2 hónap.A kért mű megérkezik:Ha a kért mű megérkezik, a kérőt azonnal értesítjük e-mailben vagy telefonon. A

megérkezett dokumentum az 500 Ft-os térítési díj kifizetése után a felnőtt könyvkölcsönző részlegből elvihető vagy az olvasóteremben használható. A könyv átvételét a kérőlapon az olvasó az aláírásával igazolja.

A kölcsönzés határidejét a küldő könyvtár határozza meg. Ez általában 3-4 hét, de előfordulhat rövidebb idő is. Ha a küldő könyvtár másként nem rendelkezik, a kölcsönzési határidő meghosszabbítható.

62.

I. Modul13. Tétel


Könyvtárhasználati órát tart. Ismertesse, hogyan biztosítja a könyvtár a tudásalapú társadalom tagjai számára az információhoz való hozzáférést!

1. A nyilvános könyvtári ellátás működésének feltételei az 1997. évi CXL. törvény alapján

2. A nyilvános könyvtári ellátást segítő központi szolgáltatások3. A kötelespéldány szolgáltatás4. Könyvtárközi dokumentum-ellátás

1.A nyilvános könyvtári ellátás működésének feltételei53. § (1) bek.A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi

önkormányzatok feladata55. § (1) d., e. pontA törvény a nyilvános könyvtárak alapfeladatává teszi más könyvtárak

állományának és szolgáltatásainak elérését, valamint a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében való részvételt.

56. § (1) bek.A könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár szolgáltatásainak

igénybevételére59. § (1) bek.A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentum-ellátási

rendszert alakít ki, amely magában foglalja:a) a könyvtárközi dokumentum-ellátást,b) a könyvtári dokumentumok lelőhely-nyilvántartását,c) a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári

rendszer számára.59. §(2) A sajtótermékekből országosan 6 kötelespéldányt kell biztosítani a könyvtári

rendszer számára, kormányrendeletben meghatározott módon.(3) Az országos dokumentumellátási rendszerről szóló jogszabályban

meghatározott könyvtár vezetőjének kinevezése előtt a miniszter véleményét kell kérni.

(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét a Magyar Filmintézet, a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt. és más, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerint műsorszolgáltatási jogosítványt szerzett szervezetek archívumaiban őrzött, továbbá az egyéb szervezetek által gyűjtött és őrzött dokumentumokról.

63.

I. Modul13. Tétel


2.Közös Katalógusok A könyvtári számítógépesítés térhódítása nyomán a nyolcvanas évektől kezdve

egyre több könyvtárban működött valamilyen gépi katalógus. Ezek a katalógusok egymástól elszigetelten, általában csak a könyvtár falai közt voltak elérhetők.

Az internet megjelenésével vált lehetővé, hogy a katalógusokat távolról is elérhetővé tegyék. Ekkor vált közismertté és elterjedtté az OPAC (online nyilvánosan elérhető katalógus).

A technikai lehetőségek bővülésével párhuzamosan egyre növekedett az igény arra is, hogy a katalógusokban ne csak külön-külön, hanem együttesen is lehessen keresni. Ezt az igényt felismerve az elmúlt két évtized során több kezdeményezés is született közös katalógusok és közös katalogizáló rendszerek létesítésére.

Két mindmáig meghatározó jelentőségű projekt a MOKKA és az ODR, és újabban az IMOLA koncepció, amelynek keretében egy munkaterv készült a MOKKA, az ODR és az OLA (Országos Lelőhely-adatbázis) szolgáltatások korszerűsített, közös alapokra helyezett és teljes mértékben integrált megvalósítására. MOKKA - Magyar Országos Közös Katalógus és a MOKKA-R, ODR - Országos Dokumentum-ellátási Rendszer – Lelőhelyadatbázis, VOCAL - Corvina rendszert használó könyvtárak közös katalógusa, SZIKLA - Szinkronizált Központi Lelőhely Adatbázisa, HunKat, THECA - katolikus egyházi könyvtárak közös keresőrendszere, EKKA - Erdélyi közös katalógus, NPA – Nemzeti Periodika Adatbázis.

Legújabb kezdeményezések: Humanus IMOLA

MOKKA - Magyar Országos Közös KatalógusElőzmények, történetMagyarországon az 1980-as évek végén kezdődtek az első kísérletek közös

katalogizálási rendszerek létrehozására. A tervezett és létrehozott rendszerek azonban csak a könyvtárak szűkebb körére terjedtek ki. Ugyanakkor a központi katalógusok (lelőhely-jegyzékek) - ezek közül az időszaki kiadványok központi katalógusa (Nemzeti Periodika Adatbázis) viszonylag korszerű, számítógépes megoldással, a könyvek központi katalógusa pedig manuális szerkesztéssel készült és működött.

15 könyvtár tett szándéknyilatkozatot a rendszer megvalósítására, köztük a nemzeti könyvtár, nagy egyetemi könyvtárak, tudományos és szakkönyvtárak és az ország legnagyobb közkönyvtára a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. E könyvtárak a magyar

64.

I. Modul13. Tétel


könyvtári állományokban található külföldi dokumentumok (címek) mintegy 70 %-át és a magyar dokumentumoknak lényegében 100 %-át birtokolják. A későbbiekben két további könyvtár csatlakozott a MOKKÁ-hoz.

Céljai:• a könyvtárak használói az ország bármely, hálózati kapcsolattal rendelkező

könyvtárból meg tudják állapítani azt, hogy az illető könyvtárban nem található dokumentum mely - dokumentum-szolgáltatásra képes - könyvtárban található és férhető hozzá

• a rendszer legyen képes a könyvtárközi dokumentumszolgáltatási igények továbbítására

• azonos dokumentumot az országban csak egyszer katalogizáljanak, a dokumentumot beszerző más könyvtárak a katalógustétel másolásával és

kiegészítésével váltsák fel a saját katalogizálást. A MOKKA adatbázis nyújtson segítséget a magyar könyvtárak retrospektív

katalógus-konverziójához. A MOKKA 2001 februárjától kezdte meg működését. Az előzmények 1996-ig,

a MOKKA Egyesület létrejöttéig nyúlnak vissza, a 15 legnagyobb magyar könyvtár részvételével.

A projekt 2002-ben gyorsult fel, és a MOKKA központi katalógusának nyilvános átadására 2003 márciusában került sor.

2006-ban a MOKKA bővítési pályázatának eredményeként az induló 15 könyvtári tagság jócskán kibővült új, elsősorban nagyobb közművelődési könyvtárakkal.

Az újabb fordulópont 2009/2010-ben, a TÁMOP-3.2.4 könyvtári pályázattal megvalósuló fejlesztésekkel várható

A MOKKA alrendszereként működik a MOKKA-R, amely a MOKKA régi könyves kiegészítése.

Tudásdepó-Expressz (TÁMOP-3.2.4/08/01) - Társadalmi Megújulás Operatív Program

Országos elektronikus szolgáltatások bővítése, tökéletesítése illetve fejlesztése: Az országos dokumentum-ellátási rendszer (ODR) fejlesztése, bővítése

• Az ODR teljes funkcióinak kiépítése, a Magyar Országos Közös Katalógussal (MOKKA) történő egyesítéshez szükséges példányadatbázis létrehozása, új ODR portál létrehozása, kérésindító felületek létrehozása könyvtárak és olvasók számára, az elektronikus dokumentumszolgáltatás fejlesztése, archiválási rendszer létrehozása a könyvtárközi tranzakciókban elektronikusan küldött dokumentumok számára, könyvtárnyilvántartó rendszer létrehozása stb.

Az országos közös katalogizálás rendszerének fejlesztése.

65.

I. Modul13. Tétel


VOCAL - Corvina rendszert használó könyvtárak közös katalógusaA VOCAL a Voyager (később Corvina) integrált rendszert használó könyvtárak

közös katalogizálási rendszere.Azonos rendszert használó könyvtárak együttműködésére épül. Az ODR adatbázisát építő könyvtárak közül a VOCAL tagkönyvtárainak rekordjai

teljes értékűen kerülnek be folyamatosan az ODR-be.Szirén, majd SZIKLA - Szinkronizált Központi Lelőhely AdatbázisaKözponti katalógust valósít meg a SZIRÉN könyvtárak központi adatbázisa. Az

adatbázis támogatja a rekordátvitelt is. Hátránya, hogy a tagkönyvtáraknak nincs saját OPAC-juk, csak a közös katalógusban jelennek meg, illetve a saját honlapjukon egy linket elhelyezve érhetik el saját katalógusukat.

A Szirénből kivált, önálló fejlesztési útra lépett Szikla rendszer alapelveit tekintve azonos módon építette fel központi adatbázisát.

A SZIKLA egy olyan adatbázis, amely könyvek és más könyvtári dokumentumok leírását és lelőhelyeit tartalmazza. A SZIKLÁ-ban azon könyvtárak adatai találhatók meg, akik a NetLib Kft. valamely integrált rendszerével dolgoznak. A SZIKLA egy mozaikszó a Szinkronizált Központi Lelőhely Adatbázis kezdőbetűiből származik. (A szinkronizálás a könyvtárak állományában mutatkozó átfedéseket szűri, az azonos dokumentumok leírásai közül kiválasztja a legjobbat, majd a lelőhely információkat ehhez a rekordhoz igazítja.)

HUNKAT – a HunTékát használó könyvtárak közös katalógusaa közös keresés mellett a MARC rekordletöltést is támogatja.THECA – egyházi könyvtárak keresőrendszereKönyvtártipizálás alapján azonos rendszert használó könyvtárak állományának

közös lekérdezését valósítja meg webes felületen. Számos egyházi könyvtár anyaga került bele.

EKKA – Erdélyi Közös KatalógusLétrehozása 2004-ben vetődött fel. A program célja egy egységes erdélyi

könyvtárkatalógus létrehozása. Erdélyi könyvtárszinten egységesíti a katalogizálást és a keresést.

NPA – Nemzeti Periodika Adatbázisa hazai könyvtárakban található külföldi időszaki kiadványok közös katalógusa.Legújabb kezdeményezések.HUMANUSFeladata a magyar vonatkozású nyomtatott és az elektronikus humántudományi

(rész)dokumentumok – azaz időszaki kiadványok vagy tanulmánykötetek részeként megjelent dokumentumok – teljes körű bibliográfiai feldolgozása, tartalmi feltárása, rendszerbe foglalása.

66.

I. Modul13. Tétel


IMOLA = Integrált MOKKA, ODR és Országos Lelőhely-adatbázisAz elmúlt 2-3 évben alakult ki az IMOLA-koncepció, amelynek lényegét az a

felismerés adja, hogy a fenti szolgáltatásokat csak egységes alapra helyezve, korszerű technológiák bevonásával érdemes megújítani.

(TMT, 2009. 8. sz.)

3.A kötelespéldány rendszer lehetővé teszi a könyvtár számára, hogy

rendelkezésére álljon a magyar kiadványok legteljesebb gyűjteménye. A kiadókat utasítás kötelezi arra, hogy a megjelentetett műveikből ingyenes példányt bocsássanak a nemzeti könyvtár rendelkezésére.

Az Országos Széchényi Könyvtár tehát minden Magyarországon megjelent nyomtatványból két kötelespéldányt kap, de gyűjt nem nyomtatott dokumentumokat is (kéziratok, hangzó anyag, floppy le-mez stb.), mindig szem előtt tartva speciális gyűjtőkörét. Az ennek keretébe tartozó dokumentumokat "Hungaricum"-oknak nevezzük. A könyvtár gyűjti a finnugor népcsoporttal, a szomszédos népekkel és országokkal kapcsolatos munkákat is.

4.A könyvtárközi dokumentum ellátás (Akkor ha a mi könyvtárunknak nincs

meg.)Az a cél, hogy az olvasó minél előbb hozzájusson a kért dokumentumhoz.

megnézem a saját integrált rendszerem közös katalógusában (pl.: www.textlib.hu) – vagy közvetlenül a katalóguson keresztül meg tudom kérni, vagy levélben,

ODR – lekeressük a dokumentumot, megnézem, hogy van-e szabad példány, ha igen megkérem, (regisztrációhoz van kötve a használata – könyvtárak regisztrálhatnak).

67.

I. Modul14. Tétel


Könyvtárosként meg kell határoznia, mit jelent az Ön számára hivatása, és azt milyen etikai elvek mentén gyakorolja.

1. A könyvtári hivatás fejlődési íve2. A könyvtáros fogalma és a vele szemben támasztott szakmai követelmények a

könyvtári és a közalkalmazotti törvény alapján3. A könyvtáros által betartandó könyvtári vonatkozású jogszabályok és

előírások4. A magyar könyvtárosság etikai kódexének létrejötte

1.Könyvtárosi hivatás

Első név szerint ismert könyvtáros: Nagymihályi Miklósfia, Antal Corvinák kezelője: Tadeo Ugoletto, Fischhof Ágota (1895-1976) könyvtáros Berlinben könyvtárosképző

főiskolát végzett. Ezután férjhezmeneteléig, 1923-ig a Somogyi-könyvtár munkatársa volt,

könyvtárkezelő, könyvtárőr, megbízott szerzetes, megbízott szerzetes mellett egy novicius, tudós, szervezett könyvtáros-képzés híján autodidakta könyvtárosok (Toldy

Ferenc, Reizner János, Tömörkény István, Móra Ferenc).

2.A könyvtárosA könyvtáros aki, a könyvtári munkafolyamatok szervezésével és/vagy a

gyűjteménnyel, a szolgáltatásokkal foglalkozik. Az 1997. évi CXL. törvény szerint felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakember. 150/1992(XI.20) Korm. rendelet szerint Könyvtárban magasabb vezető beosztás ellátásával csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki rendelkezik

aa) szakirányú egyetemi végzettséggel és szakképzettséggel, vagyab) nem szakirányú egyetemi végzettséggel és felsőfokú szakirányú munkaköri

szakvizsgával, vagyac) főiskolai könyvtárosi képzettséggel,b) rendelkezik idegennyelv-ismerettel, amelynek igazolása történhet különösen

legalább államilag elismert komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat, a szakmai gyakorlat külföldi teljesítéséről szóló igazolás bemutatásával,

68.

I. Modul14. Tétel


c) a felsőfokú szakirányú végzettségének és szakképzettségének vagy az ab) alpontban megnevezett szakvizsgájának és egyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő jogviszonyban legalább öt éves szakmai gyakorlatot szerzett, és

d) kiemelkedő szakmai vagy szakirányú tudományos tevékenységet végez.(2) Könyvtárban vezető beosztás ellátásával csak olyan közalkalmazott bízható

meg, akia) rendelkezikaa) szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagyab) nem szakirányú felsőfokú végzettséggel és felsőfokú szakirányú munkaköri

szakvizsgával, ésb) a felsőfokú szakirányú végzettségének és szakképzettségének vagy az ab)

alpontban megnevezett szakvizsgájának és egyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő jogviszonyban legalább három éves szakmai gyakorlatot szerzett.

(3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt követelményt a városi és a községi könyvtár vezetője esetén nem kötelező alkalmazni.

(4) Könyvtárban magasabb vezető beosztáshoz a 2009 után szerzett főiskolai könyvtárosi képzettség esetén az (1) bekezdés c) pontjától eltérően legalább tíz éves szakmai gyakorlat, vezető beosztáshoz a (2) bekezdés b) pontjától eltérően legalább öt éves szakmai gyakorlat szükséges.

Könyvtárban jogszabályban előírt felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával egyenértékű az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott segédkönyvtáros megnevezésű szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány.

3.A könyvtári törvényt követő jogszabályok60/1998. (III. 27. Korm. r. a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és

hasznosításáról.Kötelespéldány: egy ország területén kiadott, előállított, bármilyen tájékoztatást v.

gondolat közlést tartalmazó, nyilvános közlésre szánt információ hordozó eszköz azaz sajtótermék.

Sajtótermék: időszaki lap, rádió-televízióműsor, könyv, röplap, egyéb szöveges kiadvány, zenemű, grafika, rajz, fotó, térkép, filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag, hanglemez, tájékoztatást v. műsort tartalmazó nyilvános közlésre szánt technikai eszköz elektronikus dokumentum.

Videodokumentum: a műsoros videokazetta, videolemez, videoszalagElektronikus dokumentum: csak számítógéppel olvasható (mágneslemezen CD

ROM-on vagy egyéb digitális formában megjelenő dokumentum beleértve azt a szoftvert is, amely az elektronikus dokumentum része ill. annak használatához szükséges.

69.

I. Modul14. Tétel


A kötelespéldány szolgáltatás a következő feladatok ellátást szolgálja: nemzeti könyvtári, filmarchívumi, egyéb közgyűjteményi gyűjtését és

megőrzését, nemzeti bibliográfiai nyilvántartását, nyilvános könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tételét, statisztikai számbavételét, igazgatási feladatok ellátást, szolgáltatni kell: a legalább 50 pld-ban sokszorosított Mo-on előállított v.

külföldön előállított és belföldön kiadott sajtótermékből, film videodokumentum elektronikus dok.-nál példányszámtól függetlenül

kell szolgáltatni, film, filmek és filmszínházak szöveges plakátjai, műsorfüzetei 1 pld Magyar

Filmintézet, műsoros videodokumentumok 1 pld OSZK, 1 pld Magyar Filmintézet, OSZK 6 pld.- 2 db OSZK, 1 db KLTE Könyvtára, 1 db Országgyűlési

Könyvtár 2 db szakkönyvtár, egyetemi könyvtár, megyei könyvtár- a megyében megjelenő kiadványokból.

64/1999. (IV. 28.) Korm r. a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről a könyvtárak jogi rendezettségét teszi lehetővé.

A rendelet értelmében a 140.CXL. törvény hatálya alá nem tartozó könyvtárak is kérhetik a felvételüket a nyilvános könyvtárak jegyzékére, ha működésük megfelel a törvényben meghatározott alapkövetelményeknek

nyilvános könyvtárak jegyzéke: http:// www.nefmi.gov.hu tartalmazza: település neve, KSH és megyekód, könyvtár neve, címe,

vezetője, fenntartója, alaptevékenysége változások bejelentése Könyvtári Intézet

3 /1999(II.24.) NKÖM rendelet a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható művészeti és egyéb szakmai díjakról

könyvtári területre vonatkozó kitüntetések: Bibliotéka Emlékérem – január 22. Szinnyei József díj- aug. 20. Széchényi Ferenc-díj -aug. 20.

165/1999. (XI. 19) Korm r. az Országos Könyvtári Kuratóriumról konzultatív testület 9 főből áll, a tagokat a miniszter nevezi ki, megbízatásuk

négy évre szól. A kuratórium tagjai a tudományos kutatás, a felsőoktatás, a gazdasági élet a különböző könyvtárak és az OSZK használói közül jelölhetők,

az OSZK és a Könyvtári Intézet a törvényben meghatározott feladatainak megvalósulását kísérik figyelemmel és közreműködnek az intézmények irányításában.

70.

I. Modul14. Tétel


1/2000. (I.14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról

A könyvtárakban közalkalmazotti jogviszony alapján legalább 6 órában foglalkoztatott közép és felsőfokú végzettségű szakemberek 7 évenként kötelező, államilag finanszírozott továbbképzésben vesznek részt a szervezett képzés formái:

OKM által akkreditált tanfolyam, OKJ-s iskolarendszeren kívüli képzés, államilag elismert alapfokú, középfokú, felsőfokú nyelvvizsgával záruló

képzés, felsőoktatási intézményben folyó alapképzés v. továbbképzés, tudományos fokozat megszerzésére irányuló továbbképzés, 7 évenként továbbképzési terv, évenként beiskolázási terv, normatív támogatás.

6/2000. (III. 24.)NKÖM rendelet a Könyvtári Intézet jogállásárólA Könyvtári Intézet a könyvtárak szakmai és szolgáltatási koordinációját

végzifeladatai:

könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése, könyvtári és információsszolgáltatási tevékenység szakterületenként, a könyvtárak állománygyarapítását segítő, a hazai dokumentumokról adott

rendszeres tájékoztatás támogatása, az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal

kapcsolatos kutatás, fejlesztés, a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása,

módszertani tevékenység, a könyvtárak és a társdalom közötti kapcsolat fejlesztése, az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és

szolgáltatása.18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet a kulturális szakértők működésének

engedélyezéséről és a szakértői névjegyzékek vezetéséről (Ezt a rendeletet hatálytalanította a 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet)

szakértői engedély,akkreditált tanfolyam, öt évre szól, az alábbi feladatkörökben lehet végezni,

könyvtárak vezetése, gazdálkodása, személyi és más szakmai pályázatok elbírálása, könyvtári menedzsment, minőségmenedzsment,

könyvtári informatikai rendszerek, adatbázisok, hálózatok tervezése, szervezése,

gyűjteményszervezés, a gyűjtemény tartalmi és formai feltárása, bibliográfiai tevékenység

olvasói szolgáltatások működtetése, fejlesztése, könyvtárépítés, berendezés,

71.

I. Modul14. Tétel


könyvtári állomány nyilvántartása, ellenőrzése, értékbecslése, hálózati együttműködés, területi szolgálat, módszertan.

157/2000. (IX. 13) Korm rendelet a dokumentumvásárlási hozzájárulásról igényelni kell, teljes munkaidőben, szakmai munkakörben dolgozók, összege a költségvetési törvényben, a 2010- 2011-es költségvetési tv. (Nem kaptak a közgyűjteményi dolgozók).

194/2000. (XI. 24) Korm rendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről

Ingyenes: 6 éves korig, Fogyatékossággal élő + egy kísérő, Miniszter által kiadott szakmai belépővel, Nemzetközi szerződések alapján erre feljogosítottak, Az Európai Gazdasági Térség állampolgárai számára, 70 év felett, Köz és felsőoktatásban dolgozó pedagógus, oktató, Közgyűjtemények szakmai munkakörében dolgozók.

6/2001. (I.17) Korm. rendelet a könyvtárhasználókat megillető kedvezményekről

kedvezményezett: diákigazolvánnyal rendelkező hallgató, pedagógus (a látogatottság az ingyenes) Oktatási Közlönyben évente

megjelenik azoknak a könyvtáraknak a jegyzéke amelyek mentesítik a pedagógusokat a beiratkozási díj megfizetése alól.

Nem kell beiratkozási díjat fizetni: könyvári dolgozónak, muzeális intézmények és levéltárak dolgozóinak, a fenntartó további mentesítéseket megállapíthat, könyvtárhasználati szabályzatban közzé kell tenni.

72.

I. Modul14. Tétel


14/2001. (VII.5) NKÖM rendelet a könyvtári szakfelügyeletről vonatkozik a nyilvános és a nem nyilvános könyvtárakra, azok fenntartóira, a szakfelügyeletet a minisztérium rendeli el: lehet átfogó, cél és utóvizsgálat.

Nyilvános kvt. esetén: ellenőrzi a könyvtár szakmai tevékenységét, működési feltételeit, telematikai fejlesztését, a jogszabályok betartását, központi költségvetési támogatások felhasználást, a könyvtári szolgáltatások minőségét, a könyvtári ellátás működési feltételeinek biztosítását képesítési továbbképzési szabályok betartását, vezető szakfelügyelő- szakfelügyelő-szakfelügyeletet csak az szakértő

végezhet, aki elvégezte a tanfolyamot és részt vesz a továbbképzéseken.73/2003. (V.28) Korm. rendelet az Országos Dokumentumellátási RendszerrőlA rendszer NKÖM által kialakított olyan szolgáltatási rendszer, amely az országos

lelőhely-nyilvántartás segítségével a könyvtárakon keresztül biztosítja a könyvtárhasználók számára a könyvtári dokumentumok hozzáférhetőségét

Az ODR keretében működő szolgáltató könyvtárak: Nemzeti könyvtár Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár az országos szakkönyvtárak Állami egyetemi könyvtárak megyei könyvtárak

4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról

helyi önkormányzatok igényelhetik, amennyiben önálló könyvtárat tartanak fenn vagy társulás útján vagy szolgáltatás megrendelésével biztosítják a könyvtári ellátást,

a támogatás állományfejlesztésre használható fel az összegnek 30%-a technikai, műszaki eszközök berendezési tárgyak gyarapítására fordítható,

felzárkóztató pályázat – az eredeti költségvetési támogatáson felüli önrész arányában.

2010-ben községekben 190/fő/lakos városokban 240/fő/lakos

73.

I. Modul14. Tétel


22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról

Muzeális dokumentum: középkori kódex vagy nyelvemlék, középkori, koraújkori kézirat, 1701 előtt megjelent könyvtári dokumentum, 1851 előtt Magyarországon megjelent könyvtári dokumentum, 1851 előtt külföldön megjelent hungarikum, tartalma vagy alaki szempontból jelentős történeti értékű, kézirat, kéziratos hagyaték, könyvritkaság (alak, illusztráció, írásforma, díszítés kötés), audiovizuális, elektronikus dokumentum , amennyiben az előzőekben

felsorolt feltételeknek megfelel, nyilvántartási, bejelentési kötelezettség, országos Széchényi Könyvtár, csak helyben használható.

12/2010. (III.11)OKM rendelet a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásáról

Minősített Könyvtár cím odaítélésére pályázat. A sikeres pályázó 5 évig használhatja ezt a címet, utána újra pályáznia kell a címért.

A Minősített Könyvtár címet használó kvt. számára évente pályázatot írnak ki a Könyvtári Minőségi Díj elnyerésére. Ezt a díjat csak egy kvt. kaphatja meg.

4.„A könyvtárosi etika megfogalmazásának ötlete először a 20. században merült fel,

de csak most, a 21. század első évtizedében mondhatjuk el, hogy végre a magyar köztudatban is hivatássá vált a könyvtárosi munka. Eljött tehát a pillanat, amikor az etikai szabályok meghatározása már nem várathat magára.

A könyvtárosok etikai kódexének létrehozásában a koordináló, szervezői szerepet a Könyvtári Intézet vezetői, munkatársai és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöksége vállalta.”

(Hock Zsuzsanna) A kódex 10 fejezetből áll, élükön parancsolat szerű vastagon szedett

szakasszal, mely a lényeget foglalja össze. Létrehozását NKÖM Könyvtári Főosztálya által alapított bizottság

szorgalmazta, mely „A könyvtárosi életpálya vonzóbbá tétele” elnevezésű programért felel.

A bizottság elnöke Papp István volt, a bizottság tagjai pedig egyes könyvtártípusokat, valamint könyvtáros szakmai szervezeteket képviseltek.

74.

I. Modul14. Tétel


2004 júniusától 2005 októberéig, 8 ülésre került sor, melynek végére elkészült a magyar könyvtárosság etikai kódexe.

Az anyagok publikálását könyvtáros szakfolyóiratok segítették. Pl.: Könyvtári figyelő 51. évfolyam, 2005. 2. szám

A magyar könyvtárosság etikai kódexét a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöksége és az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöksége 2006. január 17-én bocsátotta ki.

A magyar könyvtárosság etikai kódexét a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöksége, az Informatikai és a Könyvtári Szövetség elnöksége, és az Országos Széchényi Könyvtár Intézete

által felkért munkabizottság dolgozta ki.

75.

I. Modul15. Tétel


Városi könyvtárban dolgozik. Felhasználója kérdéseire válaszolva tárja fel a könyvtár és a könyvtárosok kapcsolatrendszereinek típusait!

1. A könyvtáros és a fenntartó közötti kommunikáció jellemzői2. A könyvtáros és a többi könyvtár közötti kommunikáció jellemzői3. A könyvtáron belüli kommunikáció fajtái4. A könyvtáros és a könyvtárhasználó közötti kommunikáció lehetőségei

1.Külső kommunikációKapcsolattartás a közvetett partnerekkel.PR- public relation: ettől függ a könyvtár elismertsége. Célja: a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös előnyökön alapuló

kommunikációs kapcsolatok alakítása. Alkalmazása: segíti a fenntartói, olvasói, munkatársi bizalom megteremtését. Tartalma: közönségkapcsolatok. Kapcsolat:

a fenntartóval, a médiával, más szakmai szervezetekkel, intézményekkel.

A PR legyen mindig: tervszerű, tartós, tudatos.

2.Az együttműködés formái hagyományos formái:

személyes kapcsolat, rendezvények, konferenciák, pályázatok.

informatikai alapú formái: keresés online katalógusokban (OPAC - Online Public Access

Catalogue), közös lekérdezés, rekordletöltés, közös katalogizálás, könyvtárközi dokumentumszolgáltatás (ODR).

76.

I. Modul15. Tétel


Informatikai alapú formáiKeresés online katalógusokban (OPAC)Eredetileg nem könyvtári együttműködési céllal jött létre, hanem az olvasók

adatokkal való ellátásáért, mivel azonban nem csak helyi hálózatban érhető el, ide lehet sorolni az egyszerű OPAC-ot is. A különböző felületeken megtalált rekordok azután legrészletesebb formájukban megjelenítve forrásul szolgálhatnak a könyvtárosoknak a saját rendszerükbe történő címleírás esetén.

Közös lekérdezésAzonos könyvtári rendszerek illetve meghatározott felhasználói csoportok

együttműködési formája. Közös jellemzőjük, hogy egy keresőkérdés, valamint a keresésbe bevonni kívánt könyvtárak megadásával egy menetben lehet lekérdezni azt, hogy hol található meg az adott mű.

Rekordletöltésa rekordletöltés a megtalált rekordnak a helyi rendszerhez való eljuttatását jelenti,

mely történhet közvetlen letöltéssel webes felületen keresztül, vagy esetleg elektronikus levél formájában.

Közös katalogizáló rendszerekAz ilyen rendszerek - bár technikailag rendkívül változatos felépítésben jöhetnek

létre - alapvetően arra szolgálnak hogy egy mű katalogizálása - leírása - mindössze egyetlen alkalommal történjék meg. Ennek biztosítása számos eltérő módon lehetséges. A közös katalogizáló rendszerek nemcsak a részt vevő könyvtárak bibliográfiai rekordjait tartalmazhatják, hanem a használatos keresőfelületen keresztül más, rekordforrásként alkalmas háttéradatbázisokat is szolgáltathatnak (pl. nemzeti bibliográfiák). Külföldön a legnagyobbnak és legelterjedtebbnek tekinthető ilyen rendszerek: Amerikában az OCLC és Európában a PICA. Magyarországon a nagyobb rendszerek közül a MOKKA és a VOCAL biztosít a részvevőknek ilyen katalogizálási szolgáltatást.

Könyvtárközi dokumentumszolgáltatás (ODR)A könyvtárközi kölcsönzés lebonyolításának ideális terepe az Internet. A

hagyományos postai levelek helyett és a postai úton szállított dokumentumok egy részénél helyettesíthetők elektronikus üzenetekkel vagy elektronikus formában továbbított fájlokkal. Ide tartozik még az Interneten keresztüli elektronikus dokumentumszolgáltatás lehetősége is, azonban a szolgáltató oldalán nem mindig könyvtárak vagy könyvtári konzorciumok állnak.

3.Célja:

tájékoztatás, munkatársak bevonása, ösztönzése,

77.

I. Modul15. Tétel


tanítása, értékelése,

vezetők és beosztottak között nincs mindennapos kapcsolat = gyenge a könyvtár teljesítménye,

vezető jó kommunikációja = sikeres munkahely, hatékonyság, eredményes kommunikáció feltétele: nyílt légkör,

a munkatársak közötti kommunikáció olyan, amilyenek a vezetők.Belső kommunikáció irányai: lefelé irányuló kommunikáció – befolyásolás.Tartalma:

a szervezet és egységeinek céljai és stratégiája, munkával kapcsolatos utasítások, magyarázatok, eljárások, strukturális megoldások ismertetése, teljesítményértékelés, korrekció.

Szervezeti kultúra megismertetése, az elvárások megfogalmazása.Fontos a kommunikáció:Időzítése:

motiváció, folyamatossága.

Belső PR: a lefelé irányuló tudatos kommunikáció.Feladata:

informálni a dolgozókat, felvilágosítás a működésről.

Együttműködés légkörének kialakítása: felfelé irányuló kommunikáció – értelmezés.

Tartalma: problémák, kivételek, teljesítményjelentések, panaszok, viták, pénzügyi információk,

Horizontális kommunikáció – koordinálás.Tartalma:

szervezeti egységen belüli problémák, szervezeti egységek közös tevékenysége.

Formái: éves tervek, visszajelzés a elvégzett feladatokról, beszélgetések, meghallgatások, tárgyalások, előadás, értekezlet, tájékoztató üzenet, közös levelezés, kötlevelek, faliújság.

Konfliktus - a szervezeti élet velejárójaA könyvtár közvetlen partnere a HASZNÁLÓ.

78.

I. Modul15. Tétel


4.Kommunikáció a könyvtárbanFontos a könyvtár, mint szervezet kommunikációja.Kommunikáció fajtái a könyvtárban:

személyes: könyvtáros-könyvtáros, könyvtáros-használó között. belső: lényege a szervezet működőképességének fenntartása. külső: könyvtári PR munka, célja a külső és belső megteremtése, a

szervezet pozíciójának megerősítése.Használóval – könyvtáros kommunikáció:

Interperszonális: szóban, írásban, Csoportkommunikáció: interjú, kérdőív, bemutatók, nyílt napok stb.

79.

I. Modul15. Tétel


Tartalomjegyzék

1. Ismertesse meg muzeológus és közművelődésben dolgozó érdeklődő kollégáival az 1997. évi CXL. törvény nyilvános könyvtári ellátásra vonatkozó részét!.................................................................................................1

2. A magyar nemzeti könyvtárban kap állást. Ismertesse a nemzeti könyvtárak kialakulásának jellemzőit! Tekintse át a magyar nemzeti könyvtár alapfeladatait, gyűjtőkörét! Mutassa be az Országos Széchényi Könyvtár alapításának körülményeit!................................................8

3. Az Országos Széchényi Könyvtárban kap állást. Ismertesse a magyar nemzeti könyvtár feladatait a magyar könyvtári rendszerben, szerepét

a nyilvános könyvtári ellátást segítő központi szolgáltatásokban!....................134. Szakkönyvtárban kap állást. Ismertesse a szakkönyvtárak

kialakulásának jellemzőit! Mutassa be a szakkönyvtárak könyvtári rendszerben betöltött szerepét, alap- és kiegészítő feladatait, gyűjtőkörét!.......................................................................................................18

5. Felsőoktatási könyvtárban kap állást. Ismertesse a felsőoktatási könyvtárak kialakulásának jellemzőit! Mutassa be a felsőoktatási könyvtárak könyvtári rendszerben betöltött szerepét, alap- és kiegészítő feladatait, gyűjtőkörét!.....................................................................22

6. Iskolai könyvtárban kap állást. Ismertesse az iskolai könyvtárak kialakulásának jellemzőit! Mutassa be az iskolai könyvtárak könyvtári rendszerben betöltött szerepét, alap- és kiegészítő feladatait, gyűjtőkörét!......................................................................................30

7. Fogalmazza meg a megyei könyvtárak küldetését a tudásalapú társadalomban!..................................................................................................35

8. Fogalmazza meg a városi könyvtárak küldetését a tudásalapú társadalomban!..................................................................................................37

9. A Könyvtári Intézet munkatársaként feladata a Nyilvános Könyvtárak Jegyzékének gondozása. Ismertesse a jegyzékre kerülés jogszabályi hátterét, feltételeit!.........................................................................42

10. A Könyvtári Intézet munkatársaként mutassa be az Intézet helyét és funkcióit a magyar könyvtári rendszerben! Vázolja fel a könyvtáros szakmai szervezetek szerepét a könyvtár és a társadalom közötti kapcsolatok fejlesztésében!...............................................................................46

11. Könyvtárosként könyvtárközi dokumentum-ellátást kell lebonyolítania – szolgáltatóként. Mutassa be az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer jogszabályi és pénzügyi hátterét!...................51

80.

I. ModulTartalom jegyzék


12. Könyvtárosként könyvtárközi dokumentum-ellátást kell lebonyolítania – kérő könyvtárból. Mutassa be az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer jogszabályi és pénzügyi hátterét!...................55

13. Könyvtárhasználati órát tart. Ismertesse, hogyan biztosítja a könyvtár a tudásalapú társadalom tagjai számára az információhoz való hozzáférést!.......................................................................................................60

14. Könyvtárosként meg kell határoznia, mit jelent az Ön számára hivatása, és azt milyen etikai elvek mentén gyakorolja....................................65

15. Városi könyvtárban dolgozik. Felhasználója kérdéseire válaszolva tárja fel a könyvtár és a könyvtárosok kapcsolatrendszereinek típusait!..............................................................................................................73

81.

Documents

I. Modulszabilinux.hu/~bajanka/Konyv/Tetel_I_modul.docx · Web viewa könyvtáros, a könyvtári informatikus, a könyvtári asszisztens, a segédkönyvtáros továbbá a könyvtári