34

I. Nyelvváltozatok

 5. Nyelvjárástípusok II.

Székely a vasútállomáson a jegyváltó ablaknál: Kérek egy jegyet. Hova? kérdi az eladó. Ejsz ide a kezembe.

Ha azt mondom, nyelvjárás, mi jut elôször eszedbe? A mai határokon kívül rekedtek hagyományôrzô nyelvváltozata? Egy székely vicc? Egy öreg, fa-lusi bácsika? A palócok? Ebben a leckében tovább szeretnénk bôvíteni a nyelvjárásokról való tudásodat, északról utazva a Székelyföldig. Mindezek a viccek nem a gúnyt szolgálják, hanem a különlegesre és egyben az értékesre való rácsodálkozás örömét.

5.1.  A tiszai nyelvjárástípus

Az ë-zés és az í-zés ebben a nyelvjárástípusban is erôs, emellett záródó kettôshangzókkal találkozunk (hóu hó), illetve a kettôshangzó elsô eleme gyakran nyíltabbá válik ( jau jó). Az ú és az gyakoribb, mint a köznyelvben (útat). Az é helyett í-t találunk (kík kék). Egységesen j-zik a nyelvjárás, azaz l helyett j-t használ ( jány). A szótagzáró n, ny sokszor beleolvad az elôtte álló magánhangzóba (má már, legí legény). Jellemzôek a hajcsa, lássa (hajtja, látja) tárgyas alakok.

 írd be a táblázatba a tiszai nyelvjárási jelenségek nevét! 

Nyelvjárási jelenség példa

sau só

szíp szép

nyúlat

szobábúl, fejtl

pájinka

5.2.  Az északkeleti nyelvjárástípus

Ez a típus is több nyelvjárásra oszlik. Az északkeleti nyelvjárásban a mássalhangzó ritkán válik hosszúvá, illetve Abaújban ilyenek egyáltalán nincsenek (hoszu, katan, semi hosszú, kattan, semmi). Az í, ú, sokszor rövidül (tiz, ut). A honnan kérdésre -búl/-bl, -túl/-tl, -rúl/-rl, míg a hol/hová kérdésre -nul/-nül (karóunúl), -nál/ -nél ( Jánoséknál Jánosékhoz) toldalékkal ellátott szavak felelnek. A Tiszától nyugatra is jelen vannak a mondi, tudi, láti alakok. Az udvarias jjék/üjjík le! ikes felszólító módú alak itt is elôfordul.

 Alakítsd át a köznyelvi mondatok aláhúzott szavait északkeleti nyelvjárású­vá!

A vödör Péternél van.

A lovakat a kúthoz vidd!

  ÉrdekessÉg

Nemcsak írásban, hanem beszéd-ben is törekedni kell a pontos, kifejezô megfogalmazásra!

35

5.3.  Mezôségi nyelvjárástípus

A mezôségiben az í-zés mellett e-zés, néhol é-zés, de a Küküllôk vidékén az a-zás jellemzô (malam malom, botat botot). Kalotaszegen ë-zô és í-zô formákkal találkozunk. L + s helyett r + s hang-kapcsolat hallható (ersôü elsô). A hol/hová kérdésre a -bo/-bö, -ro/-rö, -to/-tö toldalékolt szavak felelnek (házbo, erdörö). A nyelvterület j-zô, Dés környékén a v zöngésít (élesz vót, ödven). A hosszú magánhangzókat röviden ejtik (tetö, karo). Jellemzô a hosszabb igealakok használata (teszen, viszen tesz, visz), a határozott ragozás T/1.-ben: vetük, aduk. Szintén régebbi maradvány az elbeszélô múlt idô (tevék, járék), de az udvarias jjék lë! alak is.

 írd be a nyelvjárási jelenségekhez a megadott példák közül a megfelelôt! 

lányto viszen ostar hëtfö mostaha orso

példa Nyelvjárási jelenség

a-zás

-bo/-bö, -ro/-rö, -to/-tö toldalékok

hosszú magánhangzók rövidülése

hosszabb igealakok használata

5.4.  székely és csángó nyelvjárástípus

A moldvai székelyek, csángók nyelvjárására erôsebben hatott a román nyelv, viszont elzártsága miatt több ôsi formát ôrzött meg. A csángók és az erdélyi székelyek számos rokonságot mutatnak. Csík (ë, é), Udvarhely megye (ö, é), Háromszék és a csángó részek (e, é) uralkodó magánhangzói eltérôek, a csángóknál a nyílt a-zás is jellemzô. Az északi csángóknál megjelenik a gy helyetti dzs (dzserek), a ty helyetti cs (haccsú), és s helyett sziszeg (maszt most). Egyes vidékeken hosszú magánhangzók, máshol kettôshangzók vannak. A dunántúlihoz hasonlóan az e helyett a nyílt ä-t használják, illetve az á elôtti a hang illabiális (åpám, kåpál). A nyelvjárás j-zô (mejj mell, kazaj kazal). A honnan kérdésre rövid magánhangzós toldalékokkal ellátott szavak felelnek: -bul/-bül, -tul/-tül, -rul/-rül. A hol és hová kérdésre -nit, -ni, illetve -núl toldalékos szavakkal válaszol (Papéknit Papéknál, Mihájékni Mihályékhoz). A -val/-vel toldalék v-je nem hasonul: rëgvel. Az -n személyragos hosszabb alakok használatosak (tëszën), illetve tárgyas ragozásban a felszólító módú alakok jelennek meg kijelentô módban is (eltilcsák). Itt is használják az elbeszélô múltat (Onnan jövénk), vannak összevont alakok is (ëtt evett, vettem vetettem).

 írd le székelyesen a következô szavakat, mondatokat! 

Most érkeztek.

bottal

péterékhez

mutatjuk

megy

szöggel

  ÉrdekessÉg

Agrammatikusságról beszélünk akkor, ha valamelyik nyelvi alakot hibásan használjuk. Például: Ele-get tanulta, Lazítom egy kicsit.

36

I. Nyelvváltozatok

FelAdAtok

Alakítsd át a köznyelvi szavakat a tiszai és az északkeleti nyelvjárásnak meg fele lô en!

köznyelvi forma tiszai nyelvjárás Északkeleti nyelvjárás

négyrôl

futsz, tudsz

fék, lép

elemér

kösd össze a Békés megyei Biharugrán használt tiszai tájsza­vakat köznyelvi változatukkal!

Biharugra, Békés megye:

gajbics ringli

fuszula nena

bújjbeli kuszkudál

rica pécéz kandli

napraforgó fôzôlap

nôvér, nagynéni

füles kanna csiklandoz

ruhanem

görbe kijelöl

nagyon vékony

írd  a következô  székely  találós  kérdések és  a  szamosháti  szólások,  közmondások után, hogy mire vonatkoznak, mit jelentenek!

Sok lába van az ótárnak, mindennap réjta áldoznak.

Nyárba kert likán kukucsol, télbe vízbe csubukol.

Rossz juh az, aki a maga gyapját el nem bírja.

Szenygyörnap után kalapáccsá se lehetne visszavarrni a füvet.

írd át Mikes kelemen 37. törökországi levelét mai magyar köznyelvre! Add be szor­galmi feladatként tanárodnak!

  ÉrdekessÉg

A mai magyar köznyelvben gyakran találkozhatunk táj-szavakkal, habár azokat észre sem vesszük.

Kép: csángó népviselet

1.

2.

3.

4.

37

Melyik szót rejthetik a székely és csángó nyelvjárások ugyanazon szóra vonatkozó elnevezései?

-olló -gidó -fiú -fióka jéd jédocska

gödölye cega cegello cicuja

Megoldás:

pótold  a  következô  szöveget  az  északkeleti  nyelvjárás  tájszavaival,  szerkezeteivel a grammatikai helyzetnek megfelelôen! (A szavak gyjtôhelyei: Miskolc, Bánhorváti, ricse, Mezôszemere, uppony.)

csikar a hasa ámbitus bolynyik kuszpitol pákosztos

ráfér kislábomujja kellesz pampuska

Jaj, nénémasszony, jöjjön ki az egy kicsit beszélgetni!

képzelje, tegnap belerúgtam egy köbe, azóta fáj a . azt hiszem, el

menni a doktorhoz. Na megyek, sütök egy kis .

aztán kimosom a , már egy alapos

mosás. az a kisonokám is ebbe törölte a kezét a minap. a múltkor

meg addig , míg megtalálta a dédi régi kalapját, oszt abba rohan-

gált. Jaj, milyen vagyok, mintha sosem fésülködtem volna. Na, de

jót beszélgettünk! Isten ággya!

rendeld a jelentésekhez a csángó szavakat! A toldaléko­lás is segíthet a megfejtésben.

Csángó szavak Moldvából:

régvelezés pocil/pacil (< román pati) sírül

jelentések Csángó szavak

reggelizés

elrontani

sodor

5.

  ÉrdekessÉg

Székely lélekkönnyítések: Hogy a ráksúly!, A nyüvek egyék meg!, Hogy a csoma vigyen el!

  ÉrdekessÉg

Székely lélekkönnyítések: Hogy a ráksúly!, A nyüvek egyék meg!, Hogy a csoma vigyen el!

6.

  ÉrdekessÉg

Számos, jelentéssel nem rendelkezô szót használunk mindennapjainkban. Például: ilyen, akkora, ekkora, ember szavak. A csinál szó a napi nyelvhasználatban helytelenül mindenfajta cselekvés helyett áll.

7.

38

I. Nyelvváltozatok

találd meg a képekhez tartozó északkeleti nyelvjárási szavakat!

furik cakó firhang büszke

makuka vajling

keresd meg, mit jelentenek a novella aláhúzott mezô­ségi tájszavai!

Mert ettünk labodalevest, erdei salátát, gombát és puliszkát

hígra eresztett szilvaízzel, mezei sóskát, galagonyát, kökényt,

káposztatorzsát, vackort, [] kalászból markunkba dörzsölt

búzát, döblecet, mézgát, csipkebogyót, szedret, [] ó, az

be ízes volt! , pergelt szójababot, cukorrépát s mi mindent,

hogy miként a fák, felneveljük magunk.

(Sütô andrás: Nagyenyedi fügevirág)

8.  ÉrdekessÉg

Az északkeleti nyelvjárásban jellemzô a felézés: Vidd elfele!, Egyed megfele!

  ÉrdekessÉg

Az északkeleti nyelvjárásban jellemzô a felézés: Vidd elfele!, Egyed megfele!

  ÉrdekessÉg

A Mezôség nagy szülöttei Wass Albert és Sütô András írók.   ÉrdekessÉg

A Mezôség nagy szülöttei Wass Albert és Sütô András írók.

9.

39

Mezôségi tájszó jelentés

írd ki a székely népballada nyelvjárási jellemzôit!

aval visszafordult a nagy fenyves erdôn,az elhagyott uton, sütét röngetegön;Csakhamar elérte s oda nyujtá ujját,S híni kezdé szépön az ô kicsi fiát;Bizon nem mönyök én, mett nem vótál anya,Ha a löttél vóna, itt nem hàttál vóna.

(Budai Ilona, részlet)

A szöveg székely nyelvjárási jellemzôi:

keresd ki a következô székely nyelvjárási tájszavakat! keresési helyek: kriza jános: Erdélyi tájszótár; Magyar néprajzi lexikon; Csry Bálint: Szamosháti szótár.

berbécs curikkol murok töltött árdé törökbúza pánkó fuszulyka ejsze

senderedik féreg guzsaj hóczbeli csábeli toportyánféreg langalló

puja góbé gazsó reczeficze szejke csürhe kalamol bakafántos

Nézz utána!

Magyar néprajzi lexikon: http://mek.oszk.hu egy sajószögedi paraszti önéletrajz: http://epa.oszk.huMagyar nyelvjárásszigetek romániában: http://adatbank.transindex.roerdélyi magyar szótörténeti tár: http://mek.oszk.hu

  ÉrdekessÉg

Gyermekversekben, mondó-kákban is találkozunk nyelvjá-rási szavakkal: Virágéknál ég a világ, Hóc, hóc katona

10.

Kép:

Benedek Elek, aki Kisba-conban született, Kovász-na megyében, a Székely-

föld híres szülötte

11.