Erkel Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program Melléklet a mindennapos testnevelés tervezéséhez és a fizikai állapot mérésekhez I. SEGÉDLET A TANMENETKÉSZÍTÉSHEZ

II. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTMÉRÉSÉHEZ ALKALMAZOTT TESZTEK

Gödöllő 2013.

I. SEGÉDLET A TANMENETKÉSZÍTÉSHEZ

Testnevelés helyi tanterv és tanmenetének készítése

Segédlet a mindennapos testnevelés tanmenetének edzéselvű tervezéséhez.

A program kidolgozás alatt áll, felmenő rendszerben, a helyi sajátosságok figyelembe vételével

készítjük el tanmeneteinket.

A programot készítette: Parti Zoltán programvezető.

Összefoglalás, az edzéselvű helyi tanterv kifejtése

A mindennapos testnevelés „edzéselvű” megközelítése indokolt, mert a heti 5 testnevelés

tanórával (tervezett képesség-fejlesztéssel, edzésalkalommal), az intenzitás időtényezőjének ilyen

mértékű növekedésével és az ezzel járó rendszerességgel már megkövetelhetjük a

sporttudományos megközelítést a tantárgy tanításánál, a helyi tantervnek és az azt megvalósító

tanmeneti forgatókönyvek készítésekor.

Az edzéselveken nyugvó helyi testnevelés tanterv alapvető jellemzője tehát az, hogy a megadott

mozgásformák tanítása során a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése

szakmódszertani eszközökkel kerül megtervezésre, ugyanakkor a kerettantervben a tematikus

egységekben meghatározott mozgásformák és azok óraszámokban meghatározott mennyiségi

arányai is megvalósulnak.

A kerettanterv áttekintése a tematikus egységekre megadott tanítási napoknak, mint a

terhelhetőség időkeretnek vizsgálatával:

A kerettanterv a 185 maximálisan (általában 182-183 nap a tanév éves rendjében) lehetséges tanítási

napból a testnevelés kerettantervben, 2-2 tanévenkénti párokban 324-324 tanórára határoz meg

tematikus egységekre, mozgásformákra előírt keretóraszámokat. Ennek megfelelően a testnevelés

tantárgy tanévenként átlagosan 162 tanórára határoz meg, ír le mozgásismereti formákat és tantárgy-

pedagógiai tartalmakat. Ezzel a maximálisan lehetséges tanítási napok számához mérten a testnevelés

tantárgyat az elvileg elérhető törvényi maximális és rendeletben aktuális tanévre meghatározott

óraszám tekintetében 87,57 - 89,01 %-os meghatározottság jellemzi.

A tanév rendjében hosszú évek óta jól elhatárolódva, tanítási szünetekkel tagolva, lényegében

standardnak vehető időtartammal a terhelési időt meghatározó TERVEZÉSI CIKLUSOK

azonosíthatók. Ennek következtében a terhelési hatások időbeli ritmusa, tanévenkénti rendszere is

meghatározottnak, lényegében ciklusainak ismétlődésével folyamatjellegűnek és hosszú távon

állandónak tekinthető.

Állandó terhelési/tervezési ciklusok és a ciklusokban lévő tanítási napok átlagos száma a tanév

rendjében ismétlődően:

I. ŐSZI

ciklus

II. ŐSZI-TÉLI

ciklus

III. TÉLI-

TAVASZI

ciklus

IV. TAVASZI-

NYÁRI ciklus

V. NYÁRI

SZÜNET összesen:

40 tanítási nap 35 tanítási nap 65 tanítási nap 45 tanítási nap (77

összefüggő

tanítás

nélküli nap)

max. 185 nap

35

kerettantervi

tanítási nap

30

kerettantervi

tanítási nap

56

kerettantervi

tanítási nap

40

kerettantervi

tanítási nap

160

kerettantervi

tanítási nap

A terhelési/terhelési ciklusokat - az éves naptárhoz igazodóan - szüneti napok választják el a

következő ciklusoktól:

CIKLUSOK

I. ŐSZI

ciklus

II. ŐSZI-TÉLI

ciklus

III. TÉLI-

TAVASZI ciklus

IV. TAVASZI-

NYÁRI ciklus

„TECHNIKAI”

SZÜNETEK

őszi szünet téli szünet tavaszi szünet nyári szünet

A szünetek a mindennapos testnevelés programban - iskolai tanórai feladat nélküli - nem

megkerülhető technikai, s nem szakmai szüneteket jelentenek.

Az edzéselméleti és módszertani szemlélettel tehát a helyi testnevelés tantervben, a tanév kötött idejű

ciklusokból, mint terhelési időszakokból, és az azokat elválasztó pihenőidőkből állnak. Ez a terhelési

ritmus azonosan fut le az 1-8. tanévekben. A ciklusokon belül a ciklusokat elválasztó szüneteken kívül

további, rögzített pihenőidőket (testnevelés tanóra nélküli napokat) is figyelembe kell vennünk a

tervezés szempontjából. A tanítási hetek sorozatában ismétlődően és meghatározóan többségben

vannak az 5 munkanapból és a két nap hétvégi pihenőnapból álló hetek. A tanítási hetek lehetnek a

tervezés során további terhelési egységek, de ettől eltérő, munkanapokból és hétvégi pihenőnapokból

álló, különböző időtartamú TANÍTÁSI/TERHELÉSI EGYSÉGEKET, naptári napokból álló

sorozatokat is meghatározhatunk. A TE-k biztosítják a kívánt képességfejlesztési sorozatterhelés

eléréséhez optimálisan szükséges időtartamokat.

Ebből következően a ciklusok automatikusan naptári hetekre, de ettől eltérően, a képesség-fejlesztési

célhoz jobban illeszkedő, tanítási és pihenőnapokból álló tanítási/terhelési egységekre is tovább

bonthatók, hosszabb időtartamú egységekre bővíthetők. A TE-k időtartamainak tervezésénél tehát az

aktuális ciklus időtartama és a pedagógiai, képesség-fejlesztési cél eléréséhez módszertanilag

meghatározható optimális idő a helyi tanterv és annak tanmenetében az érvényesítendő követelmény.

Ez a kondicionális és a koordinációs képességfejlesztés edzéselvű megközelítésének és

megvalósításának időbeli tervezési alapja és időbeli egységeinek alapvető két típusa (ti.: CIKLUS és

TE).. Lényegében ezen a „felületen” tervezhető meg edzéselméleti és módszertani eszközökkel az

általános iskolai kerettanterv eredményességét, a szervezet elvárt alkalmazkodását biztosító helyi

tanterv és forgatókönyve a tanmenet.

A TE-k tervezésekor normatív tanítási napokban gondolkodunk. A tanítási napokon tartandó

testnevelés tanórák 45’-es időtartamában, az egyes tantárgy-pedagógia céloknak, a tematikus

mozgásformák tanítását elősegítő, illetve a kondicionális és koordinációs képességeket valóban

fejlesztő és azok megtartását is biztosító módszertani megoldásokra és eszközökre, tervezési-terhelési

időegységek standardizálható rendszerére is szükség van. Az egyes TE-k időtartama a súlyponti

képesség-fejlesztési céltól (tartalomtól) függően módszertani és élettani meghatározottságú,

egymásutánisága, ismétlésszáma, a végrehajtás intenzitása döntő jelentőségű az alkalmazkodás és így

az eredményesség szempontjából.

Szintén nagy képesség-fejlesztési jelentőségű meghatározó programelem, a koordinációs képességek

típusainak a terheléshez meghatározható fejlesztése. Ennél a komplex képességnél viszont

újabb/további módszertani kötelmeknek kell érvényt szerezni a helyi tantervben és tanmenetben.

Az edzéselvű helyi tantervben a koordinációs képességek fejlesztését az egyes tervezési/terhelési

egységeknél - a kerettantervi követelményeknek megfelelően és a korcsoportok szenzitív fejlődési

időszakainak meghatározottságából kiindulva - a feladatok végrehajtásának módjánál jeleníti meg, írja

le, határozza meg a helyi tanterv kibontásakor a testnevelési tanmenet. A koordinációs képességek

típusainak tanévekre meghatározott prioritásait, tartalmi meghatározásait a helyi tanterv osztja el

életkorokra (tanévekre), ezen belül tanévi terhelési ciklusokra, tanítási/terhelési egységekre, illetve

tanórai képesség-fejlesztési modulokra.

Összegezve: a TE-ket cikluson, tanéven át tartó különböző méretű sorozatát (tn. tanórák száma) az

időben, tartalomban megtervezett kisebb egységek, a KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ALKALMAZOTT

TANÓRAI EGYSÉGEI / MODULJAI, mint módszertani elemek és azok sorozatai alkotják, építik fel.

A helyi testnevelés tanterv célja és feladata az, hogy a mindennapos testnevelés során és a

kerettantervben meghatározott tematikusan elrendezett mozgásformákat a szenzitív fejlődési

időszakoknak megfelelő optimális terheléseket megvalósuljanak, a képességfejlesztés tervezett

módon működjön a tanítási folyamat során, illetve a terhelés eredményeként megvalósuló

alkalmazkodást ténylegesen és tartósan el lehessen érni.

A tervezés időbeli egységei táblázatban:

A képesség-fejlesztés A tervezési/terhelési

időbeli egység tartalmai és

megnevezése időbeliségének alapja jellemzője

szenzitivitás organikus fejlődési

szakaszok

(a testnevelés kerettanterv nem

emeli ki, csak alkalmazza)

pedagógiai

oktatás-szervezési

egységek

hagyományos rendje

évfolyamos

iskola-rendszer

tartalom: tematikus

rendezettségben

mozgásformákhoz

meghatározott 2 éves

óraszámkerettel, pedagógiai

célokkal

standard tanév rendje

1-8. tanéven át évente

ismétlődően I-V.

átlagosan azonos

időtartamú, szünetekkel

tagolt tervezési egységek

CIKLUSOK

összefüggő, egységében

tervezhető, nagyobb pihenővel

zárható képesség-fejlesztési

program

8x5 = 40 számozott ciklus

módszertani és

tudományos képesség-

fejlesztési rendszerek

alkalmazásai

a képességfejlesztés

élettani és módszertani

eszközrendszerének

érvényesítése a tervezés

és megvalósítás során

TANÍTÁSI EGYSÉGEK

tervezési időtartamok

a ciklusokon belül

a TE-k időtartamát a fejlesztési

cél módszertani követelményei

határozzák meg

köznevelés,

oktatásszervezési

normatív szabályozási

egysége

testnevelési tanóra

heti 5 alkalom

tartalom: tervezési időtartamok

a tanítási egységeken belül, a

páros tanévekre,

mozgásformákra meghatározott

óramennyiségek normatív

egységei

képességfejlesztés

egy célzott, illetve egy-

egy komplex képesség

fejlesztését szolgáló

fejlesztő hatású

gyakorlat/gyakorlatsor,

illetve a tematikus

mozgásforma

képességfejlesztés alkalmazható

gyakorlatai/gyakorlatsorozatai,

KÉPSSÉG-

FEJLESZTÉSI

TANÓRAI MODULOK

3. tábla

185,82tanítási

nap

min max min max min max min max min max

38 43 33 37 56 68 35 56 77 79

7,6 8,6 6,6 7,4 11,2 13,6 7 11,2 15,4 15,8

24 26 23 28 27 37 16 24

SZAKASZ IDŐ SZAK

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

40

64,82 46,18

35 65

I. II. III. V.

24.

TERHELÉSI CIKLUSOK (új időbeli tervezési elem)

TERHELÉSI napok száma / CIKLUS / IDŐSZAK / SZAKASZ

TAVASZI-

NYÁRI

NYÁRI

SZÜNET

ŐSZI + őszi szünet

ŐSZI-

TÉLI + téli szünet

TÉLI-

TAVASZI + tavaszi

szünet

4.

77,45

13.

25.

V.

77

TANÉVEK

STANDARD

TERHELÉSI-

TERVEZÉSI

CIKLUSAI

Az elmúlt 5 tanév adatai

alapján

terhe

lési n

apok

/CIK

LUSO

K

nap - óra

hét

8.

2.

TERHELÉSI CIKLUSOK SZÁMOZÁSA

6.

III. IV.

5.

9. 10.

IV.

3.

38.

34. 35.

34,91elmúlt 5 + következő 5 +

2012/2013 évek átlaga

tanítás nélküli napok

36. 39. 40.

26. 27. 28. 29. 30.

14. 15.

19.

32. 33.

20.

21.

ciklusbeli

TARTALMILAG

TERVEZETT

tanórák száma

I.

I. II.

1.

46

39,91

31.

II.

III.

7.

11. 12.

22. 23.

16. 17. 18.

37.

elsajátítását követően a

mozgásforma terhelés

melletti alkalmazását

lehetővé tevő

gyakorlat/gyakorlatsor

végrehajtása

A tanév kialakult időrendje az

elmúlt tanévek során:

Kulcsszavak:

… kerettanterv, helyi tanterv, a helyi tanterv tanmenete, a tematikus egységek és

mozgásformák , óraszámkeretek, standard tervezési/terhelési ciklusok 1-8.

évfolyamokon a tanév rendjében, tanítási egységek, képesség-fejlesztési tanórai

modulok, a mindennapos testnevelés bevezetése, szervezése, a testnevelés

tanterv forgatókönyve a helyi tanmenet, az edzéselvű testnevelés módszertana,

didaktikai alapelvek a testnevelésben, edzéselvek a tartalmi tervezéshez,

edzéselvek megjelenítése a helyi pedagógiai programban, helyi testnevelés

tanterv felépítése, a testnevelés tanmenet, a testnevelés oktatás megszervezése -

napirendek, tervezés, gyakorlatok tematikus gyűjteménye, verseny és mérési

rendszer a tanmenetben …..

A tervezési folyamat szakmódszertani szempontból az alábbi algoritmusban mutatható meg:

A. Testnevelés kerettanterv megközelítése, feldolgozása

1.) A 1-4. évfolyam kerettanterve tematikus egységei és óraszámkeretek *max. órakeret: 185 óra/tanév 90%-a = 166.5 óra/tanév; 2 tanév max. órakeretének 90%-a = 333 óra

1-2. évfolyam 3-4. évfolyam tematikai egység órakeret* tematikai egység órakeret*

előkészítő és preventív mozgásformák 20 (+ foly.) előkészítő és preventív mozgásformák 20 (+ foly.)

hely- és helyzetváltoztató mozgásformák 75 hely- és helyzetváltoztató mozgásformák 54

manipulatív természetes mozgásformák 54 manipulatív természetes mozgásformák 70

természetes mozgásformák a TORNA és TÁNC jellegű feladatmegoldásokkal

30 természetes mozgásformák a TORNA és TÁNC

jellegű feladatmegoldásokkal 30

természetes mozgásformák az ATLÉTIKA jellegű

feladatmegoldásokkal 40

természetes mozgásformák az ATLÉTIKA jellegű

feladatmegoldásokkal 40

természetes mozgásformák a SPORTJÁTÉKOK ALAPTECHNIKAI és TAKTIKAI jellegű

feladatmegoldásokban 30

természetes mozgásformák a SPORTJÁTÉKOK ALAPTECHNIKAI és TAKTIKAI jellegű

feladatmegoldásokban 30

természetes mozgásformák az ÖNVÉDELMI és a KŰZDŐ jellegű feladatmegoldásokkal

15 természetes mozgásformák az ÖNVÉDELMI és a

KŰZDŐ jellegű feladatmegoldásokkal 14

természetes mozgásformák a VÍZBIZTONSÁGOT KIALAKÍTÓ és ÚSZÁSGYAKORLATOKBAN

30 természetes mozgásformák a VÍZBIZTONSÁGOT

KIALAKÍTÓ és ÚSZÁSGYAKORLATOKBAN 36

természetes mozgásformák az ALTERNATÍV és SZABADIDŐS MOZGÁSRENDSZEREKBEN

30 természetes mozgásformák az ALTERNATÍV és

SZABADIDŐS MOZGÁSRENDSZEREKBEN 30

összesen: 324 összesen: 324

2.) Az 5-8. évfolyam kerettanterve tematikus egységei és óraszámkeretek *max. órakeret: 185 óra/tanév 90%-a = 166.5 óra/tanév; 2 tanév max. órakeretének 90%-a = 333 óra

5-6. évfolyam 7-8. évfolyam tematikai egység órakeret* tematikai egység órakeret*

természetes és nem természetes mozgásformák 36 természetes és nem természetes mozgásformák 34

USZÁS és ÚSZÁS JELLEGŰ mozgásformák 36 USZÁS és ÚSZÁS JELLEGŰ mozgásformák 36

SPORTJÁTÉKOK 70 SPORTJÁTÉKOK 62

ATLÉTIKA jellegű feladatok 40 ATLÉTIKA jellegű feladatok 45

TORNA jellegű feladatok 58 TORNA jellegű feladatok 57

ALTERNATÍV környezetben űzhető SPPORTÁGAK 46 ALTERNATÍV környezetben űzhető SPPORTÁGAK 44

ÖNVÉDELMI és KŰZDŐSPORTOK 38 ÖNVÉDELMI és KŰZDŐSPORTOK 46

30 36

összesen: 324 összesen: 324

3.) A tanmenet készítésekor, tervezésekor alapkérdés, hogy a kerettantervben tematikai

egységre meghatározott óraszám hogyan került értelmezésre a helyi tantervben:

1.) a tematikai egységekre tervezett óraszámban folyamatosan, vagy a tanév során

óracsoportokban, az egység óraszámának összegéig 45 perces tematikus órákat tartanak, vagy

2.) a tematikus tartalmak óraszámának arányára vetítetten az egyes tematikus egységek

tanórai moduljainak éves összesített arányát tervezik meg a tanmenetben, illetve

3.) különböző kombinációkat is terveznek a megvalósítani a tanév folyamán

A helyi tantervben a testnevelés-tudományból kiindulva és azt alkalmazva a helyi tantervben -

majd a tanmenetben is - az 1-8. évfolyamok kerettantervéből módszertanilag indokolt olyan

eljárásrendet összeállítani/tervezni, amelyben a kerettantervi tanórai óraszámokra megadott

arányokat kivetítik a tanórák tartalmaira, érvényesítik azokat a tanítási egységek és a tanórai

modulok tematikai összességére. A helyi tantervben ilyen módon a fejlesztendő képességek és a

képesség-fejlesztés során alkalmazott módszerek és eszközök kerülnek folyamatként

megtervezésre.

4.) A testnevelés kerettanterv feldolgozása, a helyi tanterv elkészítése

A helyi tanterv elkészítésének algoritmusa szabályozott folyamat szerint történik, illetve a

kerettantervi rendelet és a köznevelési törvény előírásai figyelembevétele mellett, a módszertani

lehetőségek által meghatározottan születik meg a helyi tanterv és a megvalósítás forgatókönyve a

testnevelés tanmenet.

5.) A kerettanterv megvalósítása

A mindennapos testnevelés bevezetése, megszervezése és kimunkálása - a kerettantervben

meghatározottak alapján - a helyi tantervben, valamint az abból készített aktuális tanévi

tanmenetben új elem, ezért elvárt hatása, eredményessége érdekében: további új tartalmak

kimunkálását is igényli.

Az edzéselméleti és módszertani megközelítés szemszögéből a mindennapos testnevelés, a

kondicionális és koordinációs képességek intenzívebbé váló fejlesztését az idő, mint a terhelés egyik

meghatározóan lényeges eleme megváltoztatásával indítja meg. A komplex és élettanilag

megalapozott személyiség-fejlesztés új minőségének elérése érdekében azonban a testnevelés többi

módszertani összetevőjében is változásokat hozó tartalmi fejlesztésekre van szükség a helyi

tantervben.

Ugyanakkor: a heti 5 testnevelés tanóra - a megismert állásfoglalások/ajánlások alapján - tanóra és

oktatás-szervezési szempontból egyes elemeiben meghatározottá is vált:

a tanórák nem tömbösíthetőek,

heti 2 tanóra tartalmát - a kerettantervi arányok betartása mellett - az iskola határozhatja meg

az úszás, a néptánc vagy egyéb mozgásformák helyi tantervi beépítésével és

megszervezésével,

a tanórák megosztásakor délelőtt minimum 3 testnevelés órát kell tartani, így délutánra 2

tanóra vihető át

a heti 2 délutáni lehetséges tanórát sportegyesületben, edzésen is lehet teljesíteni, amelynek

adminisztrációját szabályozni kell a minősített sportegyesülettel

az egész napos iskola rendszerének fokozatos bevezetése a testnevelés tanórák szervezésére

befolyással lesz

a fokozatosan növekvő számú testnevelés tanóra, a délutáni órarendi órákkal és az egész napos

iskola kialakulásával az iskola infrastruktúrájának fejlesztését igényli, ennek ütemezése

kihatással lesz/van a mindennapos testnevelés helyi szervezési kérdéseire, lehetőségeire,

rendjének kialakulására

Tervezés folyamata

Az edzéselvű tartalmak biztosításához a testnevelés tanórák folyamatát tervezetté kell tenni. A

tervezés során alkalmazni kell az edzéselmélet és módszertan, az anatómia és élettan, a biomechanika,

a különböző mozgásformák elsajátíttatásának tematikáját, kondicionális és koordinációs képességek

fejlesztését.

A tervezés időbeli egységei:

kerettanterv tematikai egységei és a mozgásformák elsajátíttatására meghatározott időtartamok

helyi tanterv tartalmi felosztásai, a kerettantervben megjelenő mozgásformák időbeli

arányainak érvényesítése

helyi tanterv tanmenetében az edzéselvű terhelési terv érvényesítése

az 1-8. tanévek standard ciklusai, mint a tervezés standard időegységei

tanítási/terhelési egységek

tanórák, mint az oktatás-nevelés normatív tervezési időegységei

képesség-fejlesztési modulok az edzéselveket érvényesítő tartalmi képesség-fejlesztési

egységek

képességfejlesztés komplex gyakorlatai, mozgásos elemek sorozatai

képesség-fejlesztés célzott módszertani gyakorlatai

A testnevelésre fordítható tanítási idő felosztásának lépései a helyi tantervben a tanmenet

tervezésének előkészítéséhez:

1. A testnevelés-tervezés a rendelkezésre álló idő tervszerű felhasználását jelenti

2. A tanév rendjében rendelkezésre álló idő a tervszerűen felosztható idő, azaz100%

3. A 100%-os időkeret 30%-ának elkülönítése a szenzitív fejlődési szakaszok szerinti optimális

terhelési viszonyok kialakítása mellett, célzottan és hangsúlyosan a helyi tantervben

meghatározott képességek fejlesztésére

4. A 100%-os időkeretből megmaradó 70%-os órakeret felosztása tanévek szerint %-os

bontásban 20-80% -tól 50-50%-os keretek között mozogva

a tanév testnevelési órakerete = 100%

30%

a célzottan képesség-

fejlesztő

gyakorlatokból álló

tanórai modulok aránya

az összes tervezett

tematikus

mozgásformák

arányában

70 %

a tematikus mozgásformák évfolyamonként

felosztható mennyisége, ahol a legnagyobb

aránybeli különbség 20-80%, illetve egyenlőség

esetén 50-50% megosztásban tervezhető

B/2 A B/1

célzottan, a tervezett

képességek, illetve azok további

komplex megjelenési formáinak

fejlesztése a választott tanórai

modulok alkalmazásával

a kerettantervben meghatározott

mozgásformák elsajátítása,

majd gyakorlása

a tanult mozgásformák

alkalmazása, ahol a terhelés és

az intenzitás, a gyakorlatok

meghatározottsága, amelyre a

mozgásformák komplexitása is

meghatározóan jellemző

a terheléseknél a hangsúlyok

megadása, a megfelelő

intenzitást (az alkalmazkodási

1/A. tábla

modellek 1. 2. 3. 4. 5. +1 +2 +3

*STANDARD heti óraszervezés:

"Kölyökartlétikai program"

kötelező úszás

néptánc

programszintű sportági edzés iskolában

programszintű sportági edzés sportegyesületben

- játékok

- testnevelési hagyomány

- rekreáció

- sportági alap

- ÚSZÁS

- KÖLYÖKATLÉTIKA

- természetjárás

- sportnapközi

- DU sportEDZÉS

stb.

speciális

sportági

edzés

DU

VERSENYZŐK

sportági előkészítő program

SPORTÁGI

tanulócsoportok

emelt terhelés-intenzitás

órarendi

dupla

tanóra

DE

órarendi

dupla

tanóra

DE

ETHT

órarendi

tanóra

DE/DU

EDZÉS

sportegye-

sületben

TANÓ RA

DU

STANDARD* HT

programcsomag

(meghatározott TE tervvel)

Sport profilú oktatásszervezés

speciális tanulócsoportra

Emelt terhelés-intenzitású

BÁZIS csoportok az ETHT

programban

ETHT

órarendi

tanóra

DE

STANDARD HT

sportegyesületi támogatással

programcsomag

órarendi

dupla

tanóra

DE

ETHT

órarendi

tanóra

DE

órarendi

dupla

tanóra

DE

ETHT

órarendi

tanóra

DE

órarendi

dupla

tanóra

DE/DU

kötött tartalmak lehetnek:

[(2 óra ETHT DE +1 óra ETHT DU) + (1 óra kötött tartalmú óra DE + 1 sportági tartalmú óra DU)] = 5 testnevelés tanóra

órarendi

dupla

tanóra

DE

speciális

sportági

edzés

DU

kötött

tartalmú

órarendi

tanóra

DE

ETHT program szerinti, "B" mozgástartalmak

szerv

ezés

i mod

ellek

ETHT

órarendi

tanóra

DE

alapozó

edzés

DU

órarendi

dupla

tanóra

DE/DU

EDZÉS

sportegye-

sületben

TANÓ RA

DU

heti tanórai SZERVEZÉSI modellek a tanórák státusza szerint

órarendi

dupla

tanóra

DE

ETHT

órarendi

tanóra

DE

ETHT

órarendi

tanóra

DE

ETHT

órarendi

tanóra

DU

heti 5 testnevelés tanóra

órarendi/napirendi megszervezése

VARIÁCIÓK - iskolai profilok

ETHT

órarendi

tanóra

DE

ETHT

órarendi

tanóra

DE

ETHT

órarendi

tanóra

DE

testnevelési, művészeti

és versenysport

"A" mozgástartalmaksportági

tartalmú

órarendi

tanóra

DU

órarendi

dupla

tanóra

DE/DU

szintet) biztosítja

a koordinációs képességek tekintetében a képesség típusainak fejlesztésére vonatkozó

meghatározások és feladatok az egyes gyakorlatok/feladatok, a terhelési/tervezési modulok esetében a

végrehajtásuk módjában kerülnek meghatározásra

5. A tanmenetben a tervezés során a kerettantervben meghatározott mozgásformákra építetten, a

fenti táblázatban megjelenített A, B/1 és B/2 típusú terhelési és mozgásismereti gyakorlatok

kerülnek elosztásra a tanév standard ciklusaiban, tanítási és terhelési egységeiben, a tanórák

során alkalmazott képesség-fejlesztési modulokban

A tervezéshez, illetve a tanmenet elkészítéséhez a helyi tanterv „C. A kerettantervet megvalósító

tanmenet tervezési eszközei” c. fejezetben logikai sorrendben találhatók meg.

Szervezés kérdései

Az intézményi órarend elkészítése

lényeges kérdés a testnevelés során

célul tűzött képességfejlesztés

szempontjából nézve. Mivel a

tantárgy tanórái során, a

mozgásformákba rendezett

mozgásismeretek elsajátítása

képességfejlesztés, ezért alapvetően

a kondicionális és koordinációs

képességek fejlesztéséhez szükséges

módszertani követelmények

érvényesüléséhez szükséges

tényezőket a tanórák időbeli

(napszakok,

A dupla testnevelés tanórák

elhelyezésének lehetőségét az

órarendben a közoktatási irányítás

lényegében kizárta, illetve a

ténylegesen mindennapos testnevelés és testmozgás megszervezését írta elő. Ennek következtében a

dupla órák eszközével most már nem lehet élni, ezért ez jelenleg csak logikai módszertani lehetőség.

A testnevelés tanórák szervezése ennek ismeretében függhet attól, hogy

az intézmény rendelkezik-e, használhat-e megfelelő számú, a felmenő rendszerben, a teljes

tanulócsoport/5 testnevelés tanóra hetente történő megtartásához szükséges létesítménnyel

(tornaterem, tornaszoba, sportolásra alkalmas egyéb helyiség, települési, versenysport-

egyesületi, illetve civil kezelésben lévő elérhető létesítménnyel,

az intézmény mérete, egyéb infrastrukturális erőforrásai együtt lehetővé teszik-e, hogy az adott

tanévekben valamennyi napi 5 testnevelés tanóra a délelőtti oktatási-nevelési szervezeti

keretben, az órarendben rögzítetten valósulhasson meg,

a heti órarendből kiszoruló testnevelés tanórák délutáni megtartásához az intézmény milyen

erőforrásokkal rendelkezik,

milyen mértékben van jelen az iskola életében a diáksportkörök, a diákegyesület, illetve a

településen működő sportegyesülettel való együttműködésben a mindennapos testnevelés

ellátásának lehetősége, a belső és külső erőforrások milyen létszámot tudnak ellátni, illetve az

érintettek köre milyen csoportszervezési (iskolaközi, évfolyamközi, csoportközi) megoldások

alkalmazását teszi lehetővé.

Az iskolai pedagógiai programban meghatározottan a testnevelés tantárgy profiljának meghatározása

is hatással van a tantárgy szervezési feladataira. A testnevelést kiemelten kezelő intézményeknél

teljesen, vagy részlegesen, valahová eljutott felmenő rendszerben történő bevezetéssel már történtek

óraszámemelések, különböző foglalkozásokkal való kiegészítések a testnevelés tantárgy időbeli és

tartalmi bővítésére. Ebből következően az egyes intézményekben lehetnek olyan korábbi fejlesztések,

amelyek most fokozatosan bekerülnek a mindennapos testnevelés szervezési körébe. Ezekben az

esetekben a már működő programokat össze lehet építeni az új kerettantervi szabályozással.

Megvalósítás

A legfontosabb tervezési irányelv az, hogy a kerettantervben meghatározott mozgásformák

elsajátíttatása megvalósul a helyi tantervben és annak forgatókönyvében is. A kerettantervben a

mozgásformákra számított órakeretek arányai a képesség-fejlesztési terhelési modulok esetében is

megvalósulnak.

Mérés-értékelés

Az előírt mérési teszteket és gyakorlatokat a tanmenet tartalmazza. Az ezzel kapcsolatos adatfelvételt,

mérést a testnevelés tanórákon elvégzik. Amennyiben a mérés alkalmas a mért képesség hatékony

fejlesztésére is, akkor a mérés képesség-fejlesztő tanórai modulként is beépíthető a tanmenetbe.

Az előírt mérések mellett a helyi lehetőségek és a célirányos képesség-fejlesztés hatékonyságát

ellenőrző mérések is részei a helyi tanterv tanmenetének.

Gödöllőn a városi parkban kialakított futópálya standard mérési eszközként beépül a helyi tanterv

feladatai közé, illetve a pályán megvalósítható programok célzott képesség-fejlesztésre is alkalmasak.

B. Testnevelés helyi tanterv szakmai háttere és alapozása

1.) Edzéselvű módszertani megközelítés

Tervezés, a sporttudományok érvényesítéséhez a helyi tantervben és a hozzá készülő tanmenetben és

annak alkotórészeiben alkalmazza az edzéselmélet és módszertan tudományos eredményeit.

Az edzéselvűség megjelenítése didaktikai és pedagógiai megközelítésekben is megfogalmazható a

helyi tanterv és a tanmenete összeállítása során. A tanmenet és a tanítási/terhelési egységek (TE), a

tanórák óraterveinek összeállítása előtt érdemes ismételten áttekinteni az egyes alkalmazandó

képesség-fejlesztési alapelveket, összefoglalóan az edzéselveket.

A didaktikai alapelvek általános érvényesítése

Edzéselvek a felkészülés tartalmi tervezéséhez

A sporttudományos szakirodalomban különböző helyeken szereplő edzéselvekből összeállítható

pedagógiai célokat is tartalmazó edzéselvek összegyűjtése a helyi tanmenet és tanterv kiinduló alapja

lehet az iskolai testnevelés meghatározásaihoz.

Tudományosság Sporttudományok komplex alkalmazása, szenzitivitás,

mérési módszerek használata, az adatok rendszeres feldolgozása

Tudatosság Módszertani eljárások standardizálása, tervezés a teljes időtartamra,

együttműködések, fenntarthatóság, elméleti tananyag

Szemléletesség Bemutatás, hibajavítás, ábrázolások, érthetőség,

technikai eszközök, az adatrögzítés egységessége

Rendszeresség Megfelelő időtartam, tervezettség, kiértékelés

kimutatások készítése, tanmenet/edzésterv, napló

Folyamatosan

ellenőrzött

felkészülés

A távlati

felkészülés

Az edzés

individualizálása

A felkészülés és

az életvitel

összhangja

A kedvező

szociális miliő

megteremtése

Az edzéstartalom

változása

Az alkalmazkodás

specifikációja

A versenyek által

vezérelt edzések

A folyamatos,

rendszeres edzés

Az edzéstartalom

periodizálása

Az egészség és a

személyiség

megóvása

A felkészülés

fokozatos

specializálása

A kiválasztás,

felkészítés,

szakosítás

összehangolása

Az öröklött

adottságoknak

megfelelő edzés

Küszöb érték

feletti terjedelmű

és intenzitású

edzés

A pillanatnyi

állapotnak

megfelelő edzés

A felkészülésben

közreműködő

team tagjai közti

bizalom

Optimális

pszichikai állapot

szükségessége

Az edzés nélküli

teljesítmény-

javulás

Az

edzésterjedelem

és edzésintenzitás

változása

Az „edzéskornak”

megfelelő

felkészülés

Hullámszerűen,

fokozatosan és

lökésszerűen

növekvő terhelés

A teljesítmény-

fejlődés alapvető

összetevőinek

figyelembevétele

A biológiai

kornak megfelelő

felkészülés

A növekvő

összeterhelés

mellett

fokozatosan

csökkenő

Edzéselvek megjelenítése a helyi pedagógiai programban

teljesítmény-

javulás

1. Meghatározó a sporttudományok alkalmazása

2.

A tervezés alapja a szenzitivitás és a mozgásfejlődés szakaszai,

a megvalósítás, a képesség-fejlesztés folyamat jellegű, illetve intézményre, csoportra,

sportágra és egyénre szabott is lehet

3. A fejlődéshez szükséges terheléseket teljesíteni kell,

a tervben megadott terjedelmet és intenzitást tartósan el kell érni

4. A képesség-fejlesztés tartalmára a komplexitás jellemző és irányadó,

optimális terjedelemben jelennek meg a sportágak speciális mozgásanyagai

5. A képesség-fejlesztési folyamatban készülő tervek a hosszú távú gondolkodást jelenítik meg,

tartalmazzák a sportágak mozgásait, folyamatosan készítik elő a versenyzést

6. A folyamat szerves része a mérés és az elemző értékelés,

az objektív mutatókon alapuló sportágválasztás

7. Az iskolai testnevelés időrendjének kialakítása,

szervezése az edzéselméleti és módszertani alapok figyelembe vétele mellett történik

8. Az egészséges életmód kialakítása,

másrészről a sportversenyzés és a sportági kiválasztás is része a programnak

2.) A helyi testnevelés tanterv felépítése

A kerettanterv a 2011. évi CMC. törvénnyel összhangban két-két egymásra épülő tanítási évben

építkezve dolgozza fel, határozza meg a mozgásműveltségi ismereteket és követelményeket, illetve a

személyiség fejlesztését az 1-8. általános iskolai évfolyamokra. A mozgásismereteket a kerettanterv

tematikai egységekbe rendezte.

A mozgástartalmak tematikai egységeinek különböző terhelésű, meghatározott intenzitású programját

és annak tervezési egységeit (helyi tanterv, tanmenet, tervezési ciklusok, a tanítási egységek, óratervek

és tanórai képesség-fejlesztési modulok) - a kívánt hatékonyság és az eredményes alkalmazkodás

érdekében - a motorikus mozgásfejlődés időbeli jellemzői szerint szükséges tervezni.

1. táblázat: A mozgásfejlődés legfontosabb jellemzői, a motorikus egyedfejlődés periódusai (Forrása: Sport, életmód,

egészség, Akadémia, 2009 (331. o.) – WINTER (1975) alapján

szak

asz periódus

a motorikus mozgásfejlődés

jellemzői

köthető

iskolai

évfolyamok

1. születéstől 3 hónapos korig a céltalan és nem akaratlagos

mozgások szakasza -

2. 3 hónaptól 14 hónapos korig az első koordinált mozgások szakasza -

3. 14 hónaptól 3,5 éves korig alapvető és változatos mozgásformák

elsajátításának szakasza -

4. 3,5 éves kortól 7-7,5 éves korig alapvető mozgásformák gyors

tökéletesedése és az első

mozgáskombinációk kialakulásának

szakasza

1-2.

5. 7-7,5 éves kortól 9-10 éves

korig

a mozgástanulási képesség gyors

fejlődésének szakasza 2-4.

6. lányok:

9-10 – 11-12

fiúk:

9-10 – 12,5-

13,5

a mozgástanulás legintenzívebb

szakasza a gyermekkorban 3-6/3-7

7. 11-12 – 13-

14

12,5-13,5 –

14,5-15

a motorikus képességek szerkezeti

változásának szakasza 5-8/6-9

8. 13-14 – 16-

17

14,5-15 – 17,5-

18,5

az egyéni sajátosságok és a nemre

jellemző különbségek kialakulásának

szakasza 7-10/8-12

9. nők:

18-30

férfiak:

19-30

az emberi motorium kiteljesedésének

szakasza 11-/12-

6 7 8 9 10 14 15 16

nagy fejlődési sebesség

közepes fejlődési

sebesség

igen nagy fejlődési

sebesség

Életkor (év)

tanulási képesség

kond

icion

ális

képe

sség

ek

ERŐ

GYORSASÁG

meg

ismer

ési

képe

sség

ek megismerési

tanulási gyorsaság

pszic

hom

otor

os és

koo

rdin

áció

s

képe

sség

ek

differenciáló

reagáló

ÁLLÓKÉPESSÉG

térbeli tájékozódó

ritmus

egyensúlyozó

131211

A helyi tanterv - a terhelés- és fejlődés-élettani szakaszokra, a motorikus mozgásfejlődés jellemzőire

tekintettel - határozza meg a mozgásismereti tartalmak ütemezésekor: a fejleszteni kívánt képességek

típusát, arányait, komplexitását, a szenzitív időszak szerinti fejleszthetőségének optimális idejét, az

alkalmazott terhelések intenzitását és terjedelmét, a képesség-fejlesztő gyakorlatok időtartamát, az

ismétlések számát és gyakoriságát, a munkavégzés, az egyes gyakorlatok végrehajtási módját.

2. táblázat: A motoros képességek optimális fejleszthetősége az életévek szerint (Martin, 1989 után módosította:

Harsányi).

1. ábra: A kritikus fejleszthetőségi időszak összehasonlító kimutatása a vizsgált képességeknél (Parti Zoltán, forrás: a

2. táblázat)

A testnevelés tanmenet a helyi testnevelés tanterv forgatókönyve, amelyben a tematikus egységek

feldolgozása és a képességfejlesztés alkalmazott módszerei tervezett folyamat összetevőiként jelennek

meg.

A tervezett folyamat (tanmenet) legnagyobb terhelési időszakai az iskolai tanévek, illetve azok

csoportosításai (1-2., 3-4., 5-6. és 7-8.), lényegében a testnevelés tantárgy tanmenetének meghatározott

pedagógiai terhelési egységei.

Az időszakok (tanévek) - a tanév általánosan szabályozott rendje alapján - standard tervezési

ciklusokra oszthatók. A terhelési ciklusok az edzéselvű testnevelés-tervezés képesség-fejlesztési

programcsomagjai. Ezek e programcsomagok a kerettantervi mozgástartalmak tematikus egységeit

dolgozzák fel. Megtervezik, elosztják a meghatározott mozgástartalmakat, biztosítják a

mozgásismeretek átadását, a kondicionális és a koordinációs képességek fejlesztése érdekében

szakszerűen alkalmazzák a sporttudományok által meghatározott módszertani eljárásokat és

lehetőségeket, az egyes eszközök használatát.

2.1. MOZGÁSISMERETEK áttekintése a kerettanterv alapján

2.2. A testnevelés oktatás megszervezése:

2.2.1. A testnevelés tanóra helyének megtervezése, a tantárgy helyi rendszere

2.3. Tanmenet tervezése:

2.3.1 Testnevelés helyi tanterv időbeli tervezési egységei

2.3.1.1. Tervezési ciklusok rögzítése

2.3.1.1. Tanítási-terhelési egységek (TE)

2.3.1.1. Tanórai terhelési modulok

2.3.2. Képesség-fejlesztési standard gyakorlatok

2.3.3. Alkalmazott standard és helyi mérések, versenyek

2.3.4. Tanévek tanmeneteinek állandó elemei

C. A kerettantervet megvalósító tanmenet tervezési eszközei

1.) Tervezést segítő táblázatok, tervezési sablonok

2.) Gyakorlatok gyűjteménye, gyakorlatok leírása, tartalmi meghatározása

1.1. Standard óratervek

1.2. Standard gyakorlatok

3.) Tanmenetbe foglalt verseny és mérési rendszer

2.1. Futópálya mérési eszköz

2.2. Mérési protokoll