Upload
finn
View
29
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
I./2. Szegénykultúra és etnicizálódás. Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ 2012. április 18-19-20. május 16-17-18. Szegénység, cigányság - kultúra. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
I./2. Szegénykultúra és etnicizálódás
Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ
2012. április 18-19-20. május 16-17-18.
Szegénység, cigányság - kultúra
2
„Távolról sem vagyok abban a helyzetben, hogy tévedhetetlenül ismerjem a tudatunktól független objektív valóságot a magyarországi cigánysággal vagy bármi mással kapcsolatban. S gyenge vigasz, hogy mások sincsenek ebben a helyzetben.” (Solt Ottilia)
„A czigány származás és eredet megállapítása rendszerint nem ütközik túlságos nehézségekbe. A közvélemény, a nép tudata rendesen igen biztosan evidentiában tartja a czigány eredetűeket, s ezeknek elég határozott ismérve az anthropológiai jelleg.” (Cigány összeírás, 1893., idézi: Havas, 1994)
„A cigány sötét bőrű, fekete hajú. Szegény, koszos és lop. Szemtelen, tolakodó hangos. Kizsebel a buszon vagy a villamoson. A cigány csúnya és elesetett. A cigány torzonborz betörő. Ellopja a libát, a tyúkot, a szárítókötélről a lepedőt. Bűnöző vagy csavargó, de leginkább a kettő együtt. Azt hiszem, akár Magyarországon, akár Litvániában, Franciaországban vagy az Amerikai Egyesült Államokban élünk, sokunk fejében valami ilyesmi villan át először.” (Száraz, 2007)
Szegénység, cigányság - kultúra
1. 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
• 12 nemzeti és 1 etnikai kisebbség;
• magyar állampolgárság – kisebbséghez tartozás öndefiniálás alapján;• önazonossághoz való jog – alapvető emberi jog (egyéni és közösségi);• „kultúrájuk része a magyarországi kultúrának”;
• kisebbségek által használt nyelv a cigány (romani és beás);
3
„… minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.” (Kisebbségi tv. 1.§. (2))
Szegénység, cigányság - kultúra
2. Szegénykultúra és etnicitás
• Az underclass elmélete (Ladányi, Szelényi,2004.), Csenyéte példája
• A gettósodás folyamata, következményei.
• Szélsőséges egyenlősdi – egalitárius elosztás;
• Bizalom és tekintély hiánya – patrónus (kívülállók)- kliens viszonyok; hierarchikus közösségszerveződés elutasítása;
• Beszűkült időhorizont – „racionális” válasz a szegénységre.
4
„Hátrányos helyzetű etnikai csoport által erősen felülreprezentált osztálykategória” (Ladányi, Szelényi, 2004)
Szegénység, cigányság - kultúra
• Szegény romák és nem romák alkalmazkodási, túlélési stratégiája – szegénység újratermelődése;
• Nem etnikus kultúra; a tartós mélyszegénység következménye;
5
„… ez a kultúra csak egyfajta válasz a szegénységre, amelyet azonban döntően strukturális tényezők idéznek elő.” (Ladányi, Szelényi 2004)
„… mivel a cigány életmód… feltehetőleg pusztán annyit jelent, hogy valaki szegény, az, aki szegény, könnyen cigánynak minősül, s gyakran az minősül cigánynak, aki szegény.” (Ladányi, Szelényi, 2004.)
Szegénység, cigányság - kultúra
• A szegények/ a szegénység kultúrája
• a szegénység életmód: szerkezete, értelme, védelmi rendszere van;• öröklődik, újratermelődik;• gazdasági jellegzetességek, „létért való örökös küzdelem”;• zsúfolt otthon, magánélet lehetetlensége;• a szegénykultúra tárgyi környezete.
6
„A romos környezet, a sokszor egy szobába összezsúfolt több generációt szolgáló szedett-vedett (és még így is hiányos) berendezési tárgyak, a mások által levetett, használt ruhák, a hulladékoknak ez a halmaza öntörvényű rendszerré szilárdul, amely szinte csapdaként tartja fogva a benne élőket. A környezetben és tárgyakban testet öltött szétmállott, értékét és funkcióját vesztett, valaha valamilyen kultúrákat képviselő tárgyi világ lesz a szegénykultúra tárgyi kultúrája.” (Ambrus Péter 1994)
„… a telepi kultúra a cigány-szegénység legjellegzetesebb életformája, ezért nemcsak legreprezentatívabb képviselői a szegénykultúrának, de hovatovább ez a kultúra jelenti a magyarországi szegénykultúrát.” (Ambrus 1994)
Szegénység, cigányság - kultúra
7
Zsúfolt lakásban élő személyek aránya, 2010, %
Forrás: Eurostat
Gyerekes háztartások, Szécsényi kistérség, 2010, %
Szegénység, cigányság - kultúra
3. Cigányság és kultúra
• Népi kultúra• elsősorban szóbeli• marginális, „alávetett kultúra”
8
„… a cigányság nagy csoportjaira jellemzően részben hiány-és részben szegénységi kultúra, az esetek jelentős részében szubkultúra és törzsi nemzetiségi kultúra, sok esetben pedig olyan lokális kultúra, amely még a kulturális egységesülést megelőző állapotnál tart” (Szuhay Péter 1999)
„A cigányságra irányuló asszimilációs törekvések azért nem járhattak sikerrel, mert a többség lehajoló gesztusában a kisebbség felé a felsőbbrendűség vélt jogai fogalmazódtak meg, hogy értékeit ráerőlteti azokra, akik egészen más értékekhez igazodnak. Ez a magatartás eleve lehetetlenné tette a két kultúra közötti közlekedést…” (Diósi Ágnes)
Szegénység, cigányság - kultúra
Csoportosítások
• Erdős Kamill – kétféle cigány • cigány anyanyelvű – a) kárpáti nyelv; b) oláh (vlax) nyelv• nem cigány anyanyelvű• (számos alcsoport mindkét főcsoportban)
• mai egyszerűsített csoportosítás• oláh cigányok – rom, roma (8%)• magyar cigányok – muzsikusok (87%)• román cigányok – beások (5%)• (sok egyéb csoport/elnevezés – lokális kultúrákban, közösségekben)
• merev csoporthatárok (pl. házasodás), elkülönülés foglalkozási, életmódbeli, vagyoni, térbeli ismérvek, rokonsági rendszerek alapján.
9
Szegénység, cigányság – kultúra
10
Szegénység, cigányság – kultúra
11
Szegénység, cigányság - kultúra
4. Szegénység vagy kultúra?
• asszimiláció – integráció?
• a kultúra ápolása/támogatása - életkörülmények javítása?
• programok, intézkedések, célkitűzések – mögöttes megfontolások.
12
„Az 1979-es párthatározat változtatott valamelyest a cigányok társadalmi státusán. Ettől kezdve
különböztethető meg a beilleszkedés két módja. Az asszimiláció a többséggel való teljes azonosulást, az
integráció az etnikai sajátosságok megőrzésének igényét jelenti. Mindkét változat bonyolult.” (Diósi Á.)
Szegénység, cigányság - kultúra
Szempontok a feldolgozáshoz (szövegrészletek az ÁSZ 2008-as jelentéséből)
1. Milyen érvek/ellenérvek hozhatók fel az állítás mellett/ellen?
2. Milyen példák hozhatók a mai hazai programok, intézkedések közül?
3. Milyen eredménye/ (nem szándékolt) következménye lehet az ilyen típus programoknak, intézkedéseknek?
13