Igor Kononenko - Tudomány és Spiritualitás = Objektivitás és Szubjektivitás = Racionális és Reális = Tudás és Bölcsesség (2008-as konferencia) - Metaelméleti Konferencia

7/28/2019 Igor Kononenko - Tudomny s Spiritualits = Objektivits s Szubjektivits = Racionlis s Relis = Tuds s Blcsessg (2008-as konferencia) - Metaelmleti Konferencia

1/24

Tudomny s Spiritualits =Objektivits s Szubjektivits =Racionlis s Relis = Tuds s

Blcsessg

Igor Kononenko

Ljubljanai Egyetem Szmtstechnikai s Informatikai Kar

[email protected]


2/24

TUDOMNY

Tapasztalati, mrhet adatokat modellez;

Az elmletek (modellek) mrseket rnak le;Ismtelhetsg/megbzhatsg/objektivits;Statisztikk;

A ksrletezt s annak szndkait ki kellzrni a ksrletbl.


3/24

A TUDOMNY KORLTAI

A tudomny lerhat/kiszmolhat/levezethet modellekre korltozdik; Formalizmusok:

1. Algoritmusok,2. Rekurzv fggvnyek,3. Formlis grammatikk,

4. Matematikai logika Kiszmolhatsg elve:

A klnnll, racionlis vilg (Q) rszbenlerhat

A folytonos, relis (irracionlis) vilg (R) nemlerhat


4/24

SPIRITUALITS: AZ SSZESHAGYOMNYBL ERED, AMELYEK

UGYANAZOKKAL AZ ALAPVET PROBLMKKALFOGLALKOZNAK

Az let clja tlmutat az anyagi vilgon;Minden ltez egy , s ugyanabbl a forrsbl ered,illetve ugyanazt a clt szolglja; Az igazsg nem lerhat s nem megfoghat a logikusrtelem szmra, szksges, hogy mindenkimegprblja azt sajt maga megrezni kzvetlenszubjektv tapasztalatok tjn ;

Az let clja a tanuls, a vgcl az ego korltainaklekzdse, illetve az, hogy kzvetlenl s szubjektvmdon felismerjk az igazsgot s blcsessgre tegynk szert;

A spiritulis let a spiritulis ernyek gyakorlsn

alapszik .


5/24

Tudsok TUDS Misztikusok BLCSESSG intellektus Bels rzk , szv

objektivits ,mrhet, lerhat

szubjektivits ,nem mrhet,nem lerhat

A realits lersa Tudatos rzkels, A realits tudatban

levs

logikus, racionliselme

intuitv elme

HOGYAN? lers MIRT? a cl kutatsa

az anyagottanulmnyozza

a tudatottanulmnyozza

TUDOMNY SPIRITUALITS


6/24


az letvletlenszerenbukkant fel

az let esly

ktelkeds, igazols hit logika, ksrletek,

statisztikk relaxci, meditci,

szertartsok elemzs,

megklnbztetredukl, rszek

szintzis,sszekapcsol

holisztikus, egsz

Klnll, racionlisvilg (Q) Folytonos, relis vilg(R),irracionlis,

transzcendentlis


7/24


objektv,kzvetett tapasztalatok

szubjektv,kzvetlen tapasztalatok

elmlet, a realitsmegkzeltse

gyakorlat,a realits maga

aktv,erszakos szabadakarat passive,harmonikus szabadakarat

alrendels, kontroll egyttmkds elvtel, profit, ego ads, megoszts

elklnts,tr- id dimenzi

minden egy,spektrlis dimenzi

okszersg , mltban s jvben gondolkods

nincs okszersg,

MOST!


8/24

TUDOMNY SPIRITUALITStuds blcsessg

tudomnyos elmletek: -kvantumfizika -relativitselmlet -termodinamika -Evolci-elmlet

Spiritulis ernyek: -szeretet, egyttrzs -trelem, tolerancia -alzat, szernysg -szintesg , spontaneits -hit, btorsg

Tudomnyos szakterletek: -matematika -termszettudomnyok (fizika, kmia, biolgia,) -szociolgiai tudomnyok,filozfia -Mszaki tudomnyok

Spiritulis mozgalmak: - jga, tantra -tao, zen -alkmia, cabbala,-theozfia,-antropozfia-szufizmus -intzmnyestett vallsok

-new age


9/24

Tnyszer sszefggs:

magba foglalsa szubjektivits magba foglalja azobjektivitst

a folytonos magba foglalja a klnllta realits magba foglalja a racionalitst

a spiritualits magba foglalja a tudomnyta blcseeg magba foglalja a tudsta tudat magba foglalja az intelligencit

RQ RQ RQ Q R

Q R


10/24

A BLCSESSG TANTI Spiritulis lnyek vagyunk: mindenkinek (egyszer) teljesmrtkben kifejezsre kell juttatnia spiritulis termszettnmegvalst, ntudatra bredt, megvilgosodott,dvzlt, megvltott, szabad, a szeretet s blcsessgmesterei :

Tllptek minden ragaszkodson s illzin,megszabadultak minden kvnsgtl, elvetettk azeltleteket s minden flelmet, s felismertk az egosszes jtkt.

Az ide sorols kritriumai (szubjektv s nem teljes lista):

1. Trtnelmi dokumentumok az letkrl s tantsaikrl; 2. Nem felttlenl az igazsg megvilgosodott szszli;3. Jelents befolys a kvetk spiritulis fejldsre; 4. Klnbz tradcikbl/kultrkbl; 5. Az n szubjektv blcsessg-rzsem.

79 blcsessg- tant (9 n, 29 Indibl)


11/24

A blcsessg-tantk felsorolsa:

1. Legends, kori; Kzel- s Tvol-Kelet: - Sri Rama (kb. i.e. 45. szzad), legends indiai megvilgosodottmester, kirly s blcs.- Sri Krishna (kb. i.e. 32. szzad), legends indiai megvilgosodott

mester, herceg s blcs.- Hermes Trismegistos (? i.e. 3. vezred), legends master s

spiritulis tant.- Zarathustra (Zoroaster) (? i.e. 2. vezred), legends perzsa

megvilgosodott mester s spiritulis tant, a zoroaszter vallsalaptja.

- Lord Mahavir (i.e. 599?-527?), megvilgosodott mester sspiritulis tant, a dzsainizmus megjtja

- Lao Tsu (i.e. 570?-490?), knai blcs, filozfus, a taoizmusalaptja

- Siddhartha Gautama Buddha (i.e. 560?-480?), megvilgosodottmester s spiritulis tant.

- Zhuang Zi (i.e. 369?-275?), knai blcs, filozfus, a taoistablcsessg rja


12/24

A blcsessg-tantk felsorolsa :

2. Grg s rmai koriak:

- Pitagrasz (i.e. kb. 569-475), grg filozfus,matematikus, blcs s spiritulis tant.

- Heraclitus (i.e. kb. 535-475), grg filozfus s blcs.- Szkrtsz (i.e. 470?-399?), grg filozfus s blcs.- Jzus Krisztus (i.e. 6? i.sz. 29?), megvilgosodott

mester s spiritulis tant.- Seneca (i.e. 3? i.sz. 65), rmai filozfus s drmar. - Tyanai Apollonius (2?-98?), grg filozfus s blcs.- Plotinus (kb. 205-270), grg filozfus, blcs s

spiritulis tant, a neoplatonizmus alaptja.


13/24


3. Eurpai kzpkoriak: - Assisi Szt. Ferenc (1182?-1226), boldog, az alzat mestere, a

ferences rend alaptja.- Magdeburgi Mechthild (1209?-1282?), keresztny misztikus.- Meister Eckhart (1260-1327?), keresztny teolgus, filozfus s

misztikus.

- Marguerite Porete (1255?-1310), misztikus, blcs, spiritulistant.- Nicholas of Cusa (1400? -1464), keresztny filozfus, bboros,

diplomata, matematikus s metafizikus.- Paracelsus (1493-1541), orvos, alkmista, misztikus, laikus

teolgus s filozfus.- Avilai Szt. Terz (1515-1582), keresztny apca, szent, misztikus,a karmelita rend megjtja.- St. John of the Cross (1542-1591), misztikus teolgus, szent, a

Meztlbas Karmelitk alaptja.


14/24


4. Szufizmus:

- Omar Khayyam (kb. 1048-1131), perzsamatematikus, csillagsz, klts a szufizmustantja.

- El-Ghazali (1058-1128?), iszlm filozfus,teolgus s szufi.- Nishapuri Attar (1142?-1220?), perzsa szufi-

klt, a szufizmus tantja.- Rumi, Jalal ad-Din (1207-1273), perzsa klts szufi, a tncol dervisek alaptja.- Hafis (1325?-1389?), perzsa klt s szufi.- Jami, Nur ad-Din Abd ar-Rahman (1414-

1492), perzsa szufi- klts misztikus.


15/24


5. India s Tvol-Kelet: - Bodhidharma (470?-539?), megvilgosodott mester s spiritulis tant. - Kanachi Sosan (510? -606?), megvilgosodott mester s spiritulis tant,

a knai Zen 3. ptrirkja . - Sri Adi Shankara (788?- 820?), megvilgosodott mester s spiritulis

tant, filozfus, klt, vallsi reformer .- Huang Po (1st half of 9th century), a Zen mestere s spiritulis tant.- Rinzai (?-866), a Zen megvilgosodott mestere, spiritulis tant. - Naropa (1016-1100), megvilgosodott mester, spiritulis tant.- Jetsun Milarepa (1052-1135), tibeti jgi, klt, mgus, megvilgosodott

mester s spiritulis tant.- Dogen Zenji (1200-1253), a Zen japn mestere s spiritulis tant, klt,

a Soto-Zen alaptja.

- Kabir (1440?-1518?), m isztikus klt, indiai szeint, megvilgosodottmester s spiritulis tant.- Guru Nanak (1469-1539), megvilgosodott mester s spiritulis tant, a

Sikh valls alaptja.- Mira Bai (1498-1547), indiai szent, blcs, m isztikus klt.


16/24


6. 19. szzad: - Lahiri Mahasaya (1828-1895), megvilgosodott mester s

spiritulis tant.- Helena Petrovna Blavatsky (1831-1891), parapszicholgiai

mdium s a Teozfiai Trsasg alaptja.- Sri Ramakrishna Paramahamsa (1833-1886), megvilgosodott

mester s spiritulis tant.- Sri Sai Baba of Shirdi (1840?-1918), megvilgosodott mester sspiritulis tant.

- Sri Yukteswar (1855-1936), megvilgosodott mester s spiritulistant.

- Ohiyesa , Charles Alexander Eastman (1858-1939), amerikaiindin r, orvos, az indin blcsessg rja.

- Rudolf Steiner (1861-1925), osztrk filozfus s termszettuds,az antropozfiai mozgalom alaptja.

- Swami Vivekananda (1863-1902), Indian filozfus, blcs sspiritulis tant.


17/24


7. A 20. szzad els fele: - Rabindranath Tagore (1861-1941), indiai klt, filozfus, Nbel-djas. - Mahatma Gandhi (1869-1948), az igazsgrt s emberi jogokrt folytatott

erszakmentes harc mestere .- Sri Aurobindo (1872-1950), megvilgosodott mester s spiritulis tant.- Carl Gustav Jung (1875-1961), svjci pszichiter, pszicholgus s

filozfus.- George Gurdjieff (1877-1949), grg-rmny spiritulis tant s

misztikus.- Bhagavan Sri Ramana Maharshi (1879-1950), megvilgosodott mester

s spiritulis tant.- Edward Bach (1886-1936), angol orvos, a (Bach) virg-esszencik

alaptja, blcs.

- Mikhail Naimy (1889-1988), libanoni spiritulis r, klt, filozfus.- don Juan Matus (1891?-1973?), amerikai indin smn, lt s blcs,spiritulis tant.

- Paramahansa Yogananda (1893-1952), a jga mestere s spiritulistant.

- Meher Baba (1894-1969), megvilgosodott mester s spiritulis tant.


18/24


8. A 20. szzad msodik fele - Jiddu Krishnamurti (1895-1986), megvilgosodott mester.- Sri Nisargadatta Maharaj (1897-1981), megvilgosodott mester s

spiritulis tant. - Omraam Mikhael Aivanhov (1900-1986), bolgr filozfus, misztikus s

spiritulis tant.- Martin Kojc (1901-1978), szlovn parapszicholgus, filozfus, publicista,

blcsessg-tant.- Shunryu Suzuki (1904-1971), japn Zen-mester, az USA-beli Soto-Zen

kzssg alaptja.- Peace Pilgrim (1908-1981), megvilgosodott mester, zarndok s blcs.- Terz Anya (1910-1977), albn keresztny apca, boldog, a

megszemlyesedett szeretet, a Szeretet Misszionriusai Rend alaptja,Nobel bkedjas n .

- Alan Watts (1915-1973), teolgus, misztkus filozfus s spiritulis tant.- Idries Shah (1924-1996), szufi r s tant.- Elisabeth Kbler-Ross (1926-2004), orvos, pszichiter, tanatolgus, az

egyttrzs mestere.- Ifj. Martin Luther King (1929-1968), a feketk jogairt val

erszakmentes kzdelem mestere , Nobel bkedjas frfi.

- Anthony de Mello (1931-1987), indiai jezsuita, misztikus s spiritulis r.

- Osho - Bhagwan Sri Rajneesh (1931-1990), megvilgosodott mester


19/24


9. Napjainkban - Bhagavan Sathya Sai Baba (born 1926),

megvilgosodott mester s spiritulis tant. - Sri Chinmoy (1931-2008), megvilgosodott mester s

spiritulis tant, klt, r, zensz, fest, atlta.- 14. Dalai Lma, Tenin Gyatso (sz.: 1935), a tibeti npspiritu lis vezetje, Nobel bkejjas.- Eckhart Tolle (sz.: 1948?), megvilgosodott mester s

spiritulis tant.- Sri Sri Ravi Shankar (born 1956), megvilgosodott

mester s spiritulis tant, az let Mvszete Alaptvny ( Art of living foundation ) alaptja. - Malidoma Patrice Some (born 1956), afrikai smn,

r s spiritulis tant.- Meera Anya (sz.: 1960), megvilgosodott mester s

spiritulis tant.


20/24

A blcsessg-tantk kzs tantsai 1. NINCS HALL: A fizikai test halla pusztn tmenet a lt egyik formjb

egy msik realitsba, a spiritulis fejlds egy kvetkez lpcsje.2. NINCS GONOSZ: Abszolt rtelemben nem lehet semmilyen gonosz,mivel mindenben Isten lakozik, s minden dolog Isten maga: az univerzum minden szrny megjelense csak az larca .

3. NINCS RK ELTKOZOTTSG: sem a vilg, sem a Fld nem rk let . Minden dolog a kozmikus megjelens vgtelen folyamatban kel letre, tnik el, illetve jelenik meg jbl .

4. MINDEN SVNY ISTENHEZ VEZET: A llek Istenbl emelkedett ki, selbb vagy utbb biztosan vissza fog trni Istenhez . Az emberek mindig s minden svnyen az tjt jrjk , mivel minden t hozz vezet .

5. Minden ltez EGYSGE : MINDEN ISTEN; MINDANNYIAN ISTEN VAGYUNK, csak a tudat szintjei vltoznak. Ha az ember felismeri az Igazsgot, rbred, hogy mindenkivel egy.

6. SEMMIT NEM KELL MEGVLTOZTATNI, CSAK MAGAMAT: Mindentkletes, ahogy van ezt meg kell tanulnunk elfogadni. Az egyetlenvaldi vltozs bennnk magunkban van.

7. AZ T AZONBAN NEM KNNY : Tele van csapdkkal, s csak kevesenrik el a Clt viszonylag gyorsan; a tbbsg hosszasan krben forog,kiprbl klnbz vonz egrutakat, s zskutckba kerl ...


21/24

A blcsessg-tantk kzs tantsai 8. AZ IGAZSG NEM LERHAT: ezrt a mesterek tantsait nem csak az

elmnkkel kell olvasni, hanem azokat igazolni is kell s azokra intuitv mdon r kell rezni a szvnkkel.9. AZ ELME KORLTOZOTT: Elklnltsget s az igazsg hinyt hozza

ltre; br hasznos eszkz lehet, nem szabad uralkodnia; a szv s elmeharmnija nlklzhetetlen.

10. A DOGMK A TUDATLANSGBL FAKADNAK: a tantsban nincshelye vgs szablyoknak s dogmknak . Ettl fggetlenl mindenkoncepci, vallsi irnyzat s valls hasznos s szksges is lehet.11. BRKI RJHET AZ IGAZSGRA SAJT MAGTL, KZVETLENIsten vals megismerse azutn lehetsges, hogy fellemelkednk minden koncepcin, s megrtsen, egy l s kzvetlen misztikusmegtapasztalsba.

12. MOST: Az egyetlen realits a jelen pillanat, most s csak most lehet az Igazsgot felismerni. Mlt s jv nem ltezik ezek csak emlkek.

13. AHHOZ, HOGY EGY LEGYEN, AZ EMBERNEK MEG KELL HALNIASAJT MAGA SZMRA: az ego (szemlyisg) akadlyt jelent az ton,br az ego nlkl nem lehet kvetni az Utat. Ha az ember kszen ll,felldozza az egot, hogy MINDENT megnyerjen.

14. AZ IGAZI SZABAD AKARAT CSAK A MEGVILGOSODS LLAPOTBAN LTEZIK: Minden egyb llapot feltteles, s ezrt nemszabad .


22/24

A blcsessg-tantk kzs tantsai 15. EGY TANT (szinte) SZKSGES: A tuds csak akkor hasznos, ha azt a

tantvny szintjre adaptljk. Egy Tant azonban nem tehet semmit atantvny helyett.16. A SZENVEDS S A MEGPRBLTATSOK (szinte) SZKSGESEK A

HATKONY TANULSHOZ: a dualits vilga a fjdalom, szenveds smegprbltatsok vilga hossz tvon az idelis let ebben a vilgbanlehetetlen. Ha az ember megadja magt, a szenveds eltnik, mivel nincsmr r szksg.

17. A RAGASZKODS S A KVNSGOK FLREVEZETNEK: ezek eltrtenek bennnket az Igazsgtl. A legnehezebb, de szintn szksgesdolog KITANULNI mindenbl, amit megtanultunk .

18. A NEM MEGVILGOSODOTTAK LETE ALVS A TUDAT HINYA: csaka megvilgosodsban bred fel az ember az lombl s vlik tudatoss.

19. N VAGYOK a vgs felismers annak felismerse, hogy csak Isten (negyedl) ltezik, s hogy az elklnltsg csak kpzelt volt a jtk rsze.

20. AZ LET CLJA A MEGTAPASZTALS: Az egyetlen cl maga az let, ssemmikppen nem brminek a megszerzse. Az t a fontos, nem a cl. Ahhoz hogy megtapasztalja magt, Isten elfelejti magt azrt, hogy kpeslegyen nmagt megtapasztalni. Az let jtk.

21. A VGS CL A MEGVILGOSODS; FELISMERS; MEGVLTS;NTUDATRA BREDS; SZABADSG; NMEGVALSTS;ELMERLS AZ ABSZOLTBAN, ISTENBEN; EGGY VLS;HAZATRS (A JTK VGE).


23/24

sszefoglals A blcsek listja nem (s nem is lehet) teljes A blcsek ugyanazt az zenetet kzvettikEgybehangzak fggetlenl az idtl, helytl,kultrtl, illetve hagyomnytlmindnyjan ugyanazt az Igazsgot hirdetik, br mindegyikk sajt terminolgit hasznl

--------------------------------------------------------------------------A Tudomny s a spiritualits az Igazsgot keresi.Mindkt plusra, a szvre s az intellektusra elkerlhetetlenl szksg van e folyamat sorn.

Az emberisgnek a tudomny s a spiritualitssszekapcsolsra (egysgre) van szksge.

Albert Einstein: A tudomny hit nlkl bna , a valls

tudom ny nlkl vak .


24/24

[email protected]

http://lkm.fri.uni-lj.si/xaigor
http://lkm.fri.uni-lj.si/xaigorhttp://lkm.fri.uni-lj.si/xaigorhttp://lkm.fri.uni-lj.si/xaigorhttp://lkm.fri.uni-lj.si/xaigor

Documents

Igor Kononenko - Tudomány és Spiritualitás = Objektivitás és Szubjektivitás = Racionális és Reális = Tudás és Bölcsesség (2008-as konferencia) - Metaelméleti Konferencia